Post on 19-Jan-2016
description
Regionális politika
A regionális politika fogalma
• a területrendszer működésébe történő tudatos beavatko-zásokat jelenti
• célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigá-lása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása
• Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti
• alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellem-zőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük
(pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)
A regionális politika fogalma
• el kell határolni mind a településfejlesztés, mind a terület-letrendezés fogalmától
• a regionális politika önálló szakpolitika
• sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvé-delmi szervezetek, állampolgárok is)
• a regionális politika jelentősége, a hozzá rendelt intéz-mény- és eszközrendszer országonként más és más
A regionális politika és az ágazati politikák viszonya
Forrás: Rechnitzer, 1998
A regionális politika céljai
• növekedési cél
• stabilitás, fenntarthatósági cél
• kiegyenlítő, jóléti cél
• környezeti célok
A regionális politika eszközei
• pénzügyi ösztönzőkpl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás
• központi szabályozáspl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése
• infrastrukturális beruházásokpl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés
Az Európai Unió regionális politikája
Az európai regionális politika története
• 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta
• a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása
• 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról
• az újabb bővítések (1973, 1981, 1986) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét
Az európai regionális politika története
• 1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közös-ségi szintre emeli a regionális politikát
• 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS-rendszer bevezetése)
• 1989: a Strukturális Alapok létrehozása
• 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létreho-zása
• 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében
• 2004, 2007: az EU keleti bővítése
Az EU regionális politikájának alapelvei
• szubszidiaritás és decentralizáció
a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciá-val rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szin-ten történjen
• partnerség
együttműködést jelent a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi) és ezek szereplői között
Az EU regionális politikájának alapelvei
• programozás
egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési prog-ramok készítését finanszírozzák
• koncentráció és addícionalitás
- a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhaszná-lása a legelmaradottabb területeken
- társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí-tik a hazai támogatásokat
A támogatásra jogosult térségek lehatárolása
• az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint
NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő)
NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió)
NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer)
NUTS 4: kistérségek
NUTS 5: települések
• a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költ-ségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján
Az EU regionális politikája 2000-2006 között
Célkitűzések
1. a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének ésszerkezetátalakításának segítése
NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van
2. a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazda-sági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása
az első célkitűzésből nem részesülő térségek
Az EU regionális politikája 2000-2006 között
3. az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek mo-dernizációjának támogatása
Közösségi kezdeményezések
• INTERREG III: határon átnyúló együttműködési progra-mok támogatása
• URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása
• EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség elleni küzdelem
• LEADER +: vidékfejlesztés
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000-2006 között
Strukturális Alapok
• 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki
• ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap• ESZA (1960) – Európai Szociális Alap• EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és
Garancia Alap• HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000-2006 között
Kohéziós Alap
• a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését
• feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át
• infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beru-házásokat támogat
• 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá-lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is
Az EU regionális politikája 2007-2013 között
Célkitűzések
1. Konvergencia
- NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van- „phasing out” régiók
2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás
a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó ré-giók versenyképességének erősítése, foglalkoztatott-sági mutatóik javítása
Az EU regionális politikája 2007-2013 között
3. Európai Területi Együttműködés
a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a hatá-ron átnyúló együttműködéseket támogatja
Közösségi kezdeményezések
• JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek
• JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása
• JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek
Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2007-2013 között
Strukturális Alapok
• két alap marad meg: ERFA, ESZA
• EMOGA helyett: két alap
- Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)
- Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)
de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak
• a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik
Kohéziós Alap
Az egyes célkitűzéseket támogató alapok 2007-2013
Célkitűzések Strukturális Alapok és eszközök
Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap
Regionális Verseny-képesség és Foglal-koztatás
ERFA ESZA
Európai Területi Együttműködés
ERFA
Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013
Közös Mezőgazdasá-
gi Politika43,1%
Az EU mint globális partner5,8%
Versenyképes-ségi
programok8,4%
Állampogárságszabadság,
biztonság és igazságosság
1,2%
Kompenzáció BG/ RO0,1%
Administratív költségek
5,8%
Kohéziós politikák 35,7%
A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés
347 milliárd euró, ami az európai költségvetés 35%-a
Konvergencia• 81,5% = 283 milliárd euró• 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in
régió)
Regionális versenyképesség és foglalkoztatás• 15,95 % = 55 milliárd euró• 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13
régió)
Európai területi együttműködés• 2,5% = 8,7 milliards d'euros