Regionális Gazdaságtan Előadás

Régiók versenyképességeA területi verseny és a versenyképesség fogalma,

értelmezése

Régiók versenyképessége az Európai Unióban - vázlat

• A területi verseny és versenyképesség fogalma, értelmezése• A termelés és a hatalom tere• A verseny koordinációs mechanizmusai• Országok közti versenyképesség, komparatív és kompetitív

előnyök, • Az üzleti környezet elemei• A területi verseny szereplői, kapcsolataik, regionális

hálózatok• A területi verseny eredményei, versenyző régiók alaptípusai• Példák

A területi verseny fogalmának kialakulása

• Elmélete: a 1990-es évek közepétől – globális folyamatok lokális hatásai révén

• Két irányzat:– Európai Unió - top-down szemlélet: a versenyképesség a

kormányzati intézkedésektől függ– Amerikai - bottom-up szemlélet: a versenyképesség a

vállalatok, iparágak, klaszterek tevékenységétől függMindkét irányzat a tapasztalatokra alapoz, eltérésük oka: az

állami berendezkedés és üzleti kultúra eltérései

A területi verseny értelmezéseA piaci verseny fogalmának változása: mikro illetve makro tényezők szerepe(Forrás: Lengyel, 2003, 5. fejezet)

A termelés és a hatalom térszerkezete• A termelés tere: agglomeráció és diszperzió

(szétterjedés)• A hatalom tere: tőke feletti rendelkezés,

koncentrálódás, urbanizálódás

A verseny: nagyvárosok versenye

A verseny koordinációs mechanizmusai

Verseny: két v. több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok közt zajló tevékenysége.

Koordináció: A szűkösen rendelkezésre álló javak elosztási mechanizmusai

• Bürokratikus (alá-fölérendeltség)• Piaci (mellérendeltség)• Önkormányzati, testületi (egyenjogú tagokkal)• Etikai (donor és recipiens)• Családi (közös háztartási fogyasztás)

Az országok közti versenyKét nézet:1. Tagadja (Krugman): verseny csak vállalatok közt van

– Sikertelen országokat nem lehet megszüntetni– Az országok közti kereskedelem nem zérus összegű (mindenki nyerhet

egyszerre)– Verseny nincs országok közt, csak rivalizálás státuszért, hatalomért

2. Elismeri (IMD): abszolút előnyök fontossága, az erőforrások szabad áramlása miatt verseny az országok közt

– Az országok kedvező környezet nyújtásával versenyeznek– Korábban: export és működő tőke vonzás; ma: hazai cégek szerepe is

egyaránt fontos– A munkaerő és tudás, társadalmi környezet (oktatás, információ) fontos –

„agyakkal” versenyeznek– A kormányzati aktív szerepvállalás – gazdaságon kívüli tényezők

fejlesztésével – Az országok versenyképessége: az ott működő vállalatok

versenyelőnyeinek felismerése és tudatos erősítése

A verseny alaptípusai (EU-felfogás)Típusok: • Élőlények: élőhelyért, élelemért, fennmaradásért (nem gazd.

szabályok szerint!)• Társadalmi csoportok: politikai befolyásért, hatalomért (nem

gazd. szabályok szerint!)• Gazdasági egységek: gazdasági előnyökért

Szintjei:1. Munkavállalók (egyének) versenye: munkahelyekért2. Vállalatok versenye: erőforrásért, piaci részesedésért, profitért3. Területi egységek versenye: a jólét és életszínvonal emeléséért

A területi verseny célja eltér a munkavállalók és vállalatok versenyétől

Eszköze: kedvező üzleti környezet kialakítása – amelyben a vállalatok sikeresek

A területi verseny a gyakorlatban

• Elsősorban városok között• Városon belül is érdekcsoportok• Két specifikum:

– A versenyzők köre nehezen körvonalazható (ipari régió és agrárrégió nem versenytárs)

– Győztes-vesztes pár helyett hatékony verseny, ha nincs vesztes!

• Európai és amerikai szemlélet rokonsága: a régió sikere a vállalatainak termelékenység-javulását idézi elő

A területi verseny fogalmaOlyan folyamat, mely a területi egységek közt zajlik, célja a régióban/városban

élők jólétének növelése, a helyi gazdaság fejlődésének elősegítésével, melyet egyes csoportok a helyi politikákon keresztül más térségekkel versengve befolyásolnak explicit v. implicit módon.

Célja: jólétSzereplői: városok, régiók - helyi csoportok, gazdasági és civil

szféra, önkormányzat koordináló szerepeEszköze: gazdaságfejlesztési elképzelések, programok, Időbeli jellege: dinamikus, folyamat Egyazon hierarchiaszinten álló szereplők közt folyik, hasonló

funkciójú területegységekNem zérus összegűNemcsak direkt, hanem implicit, indirekt módon is alakítják

fejlesztésekStratégiai szemléletű – nyilvánosságra hozott elképzelésekkelA területfejlesztés három célja (hatékonyság, méltányosság,

fenntartható körny.fejlődés) közül a hatékonysághoz kapcsolódik

Az üzleti környezet elemeiAz üzleti környezet

négyszöge (Lengyel, 2003)

• Vállalkozási környezet (társadalmi szféra)

• Technológia (reálszféra)

• Üzleti támogatások (humán szféra)

• Pénzügyi források (pénzügyi szféra)

12

Üzleti környezet:A vállalkozási környezet

Hosszabb idő alatt változik csak, külső adottság • Műszaki kultúra (oktatás, vállalatok technikai

felszereltsége, innovációs kultúra…)• Sikeres vállalkozói modellek (az üzleti teljesítmény

társadalmi megbecsültsége, ambíció, minták)• Helyi infrastruktúra (műszaki – közlekedés,

energetika, informatika, elérhetőségi hálózatok)• Életminőség: regenerálódás, feltöltődés, rekreáció és

kultúra

13

Üzleti környezet: Technológia

Technika, eszközök, módszerek, intézmények a hatékony termeléshez

• Tudományos parkok – egyetemek, kutatóintézetek (infrastruktúrával!), innovatív cégek fejlesztési központjai

• Kormányzati K+F alapok (pályázati források)• Vállalati K+F részlegek • Helyi cégek innovatív hálózatai, együttműködései• Technológia transzfer ügynökségek

14

Üzleti környezet: Üzleti támogatások

Humán erőforrás, alkalmazottak, menedzserek felkészítése, új ismeretek megszerzésének feltételei

• Üzleti oktatási programok – közoktatási intézményekben

• Iparági egyesületek: szaktudás és tapasztalatcsere• Inkubátorházak: induló vállalkozások segítése• Munkaerőképző szervezetek: átképzések,

továbbképzések vállalati v. közösségi forrásból• Műszaki felsőoktatási intézmények• Vállalati hálózatok: informális együttűködés

15

Üzleti környezet: Pénzügyi források

Finanszírozási problémák áthidalására (hitelfedezet, garancia, tranzakciós költségek problémáira)

• Helyi pénzintézetek: jobb helyismeret, kisebb kockázat

• Üzleti angyalok: magánszemélyek• Magán kockázati tőkealapok: bankok által túl

kockázatosnak ítélt vállalkozásoknak• Kormányzati kockázati tőkealapok: a régió fejlődése

számára fontos kockázatos tevékenységekre

16

A területi verseny szereplői és koordinációs mechanizmusai

A területi verseny színtere: régiók, városokDöntéshozó aktív szereplők: helyi szervezetek, intézményekKoordináció: régión belül, ill. régiók közöttKoordinációs mechanizmusok:• Közintézmények: bürokratikus• Vállalatok és szövetségeik: piaci• Egyének és csoportjaik: testületi, etikaiA régióban a verseny szereplői eltérő koordinációs

mechanizmusok szerint működnekSokszereplős területi verseny: v.ö. fogoly-dilemma, az egyénileg

racionális döntés mindenki számára kedvezőtlenebb, mint az összehangolt döntés

17

A területi verseny potenciális szereplői és csoportjai

18

A szereplők kapcsolatainak jellemzői

• Nem elkülönült vállalatok és háztartások, hanem intézményesült szervezetek, közösségi érdek

• Területi verseny csak decentralizált intézményrendszer esetén (központi hatóságok dekoncentrált szervei nem képviselnek helyi érdeket)

• A résztvevők együttműködéseinek keretei: regionális hálózatok – lényege: nem formális megállapodások, hanem közös érdek és cél érdekében történő párbeszéd, együttműködés

19

A regionális hálózatok általános szerkezete

20

A területi verseny eredményei

• Általános cél: a jólét növelése• Gyakorlatban konkrét cél:

– Vállalati befektetések– Népesség odavonzása– Költségvetési források megszerzése– Figyelemfelkeltő események

• A területi versenyben minden régió részt vesz, vagy tudatosan, vagy anélkül

21

Versenyző régiók típusai

1. Csomóponti régiók: kohéziót a gazdasági kapcsolatok tartják fenn

• pl. Egyazon területi szinten lévő városrégiók • Gazdaságfejlesztés-orientáltak

2. Tervezési, politikai régiók: kohéziót a közigazgatási, államigazgatási intézmények jelentik

• pl. NUTS 2 régiók• Területfejlesztés-orientáltak

22

Gyakorlat

• Számpéldák üzleti környezet elemeire• Értékeljük az üzleti környezet elemeinek

regionális különbségeit az alábbi példák alapján

23

PéldákForrás: Dőry-Grosz (szerk, 2001): Helyzetelemzés a Nyugat-

dunántúli régió innovációs stratégiai programjához

24

25

26

27

28

29

30

31