Regionális gazdaságtan

A közgazdaság viszonya a térbeliséghez

A telephelyelmélet (location theory)

Irodalom

• Nemes-Nagy J.: A tér szerepe a társadalomkutatásban

• Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan

• Illés I.: Regionális gazdaságtan és területfejlesztés

A regionális gazdaságtan tárgya, területei

A regionális gazdaságtan tárgya:• a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeni érvényesülése, • a térben létező gazdaság mozgástörvényei,• a gazdaság térbeli szervez(őd)ésének sajátos törvényszerűségei,• a társadalmi újratermelés folyamán létrejövő térbeli kapcsolatok, a

jövedelem, a pénz és az áru területi áramlása és annak törvényszerűségei.

A regionális gazdaságtan 2 fő területe:a) területi mikrogazdaságtan (a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlása, azok

elhelyezkedése és kölcsönhatása, telephely-választási döntések)b) területi makrogazdaságtan (regionális növekedés, a gazdasági teljesítmény

térbeli ingadozása)Fő módszerei:• absztrakció• dedukció

A regionális gazdaságtan szereplői

Regionális mikroökonómia:• profitorientált szervezetek (vállalatok): letelepedés, telephely-

választás; olyan (térbeli) működés, melynek outputjait értékesítik és kiadásait főként ezen bevételekből fedezik;

• közszolgálati, kormányzati szervezetek és intézmények: tevékenységüket főként költségvetési pénzből vagy tagdíjakból, egyéb támogatásokból végzik, s a kiadásaikat meghaladó bevételeket az alaptevékenységre fordítják;

• háztartások: lakó- és munkahely-választási döntések.

Regionális makroökonómia: térségek (pl. régiók)

A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (1)

„Egy pont gazdaság” Térben kiterjesztett gazdaság

Piac (ár) Egységes (ugyanazon ár) Térben osztott (differenciált ár)(A térre változó földrajzi, közgazdasági feltételek jellemzőek; a gazdasági feltételek, adottságok mindenhol egyediek.)

Ráfordítás Átlagos(Az áruk árát a társadalmilag szükséges ráfordítások, tehát az átlagos technikai felszereltség és átlagos termelékenység melletti ráfordítások határozzák meg.)

Térben differenciált (lokális)(A termelők a termelékenység, a munkaráfordítás tekintetében szórtak; emellett a távolság, a szállítási költség védi is a termelőt a verseny teljes nyomásától.)

Verseny Tökéletes (az input- és a termékpiacon)(A termelők elsősorban az azonos termékek termelőivel, másodsorban a helyettesítő áruk, s csak harmadsorban az egyéb áruk termelőivel vannak versenyben.)

Nem tökéletes (földrajzi monopólium, monopszónia, monopolisztikus piac)(Azonos választék esetén bizonyos távolságon túl megszűnik a piac egységessége. A térbeli egymásmellettiség versenyhelyzetet teremt a gyökeresen eltérő szükségleteket kielégítő termelők között.)

Gazdasági reakciók

Azonosak(Ugyanazon áru termelői, ill. eladói a gazdasági intézkedésekre és folyamatokra hasonlóan

reagálnak.)

Eltérőek (helyi kultúra)

A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (2)

„Egy pont gazdaság” Térben kiterjesztett gazdaság

Informáltság Tökéletes Térben különböző (és aszimmetrikus)

Magatartás Racionális Térben korlátozott racionalitás

Fogyasztói preferenciák

Homogének Térben inhomogének

Helyettesít-hetőség (szűkösség)

Korlátlan (általános érvényű)

Az inputok térbeli elhelyezkedése korlátozza (lokális)

Gazdasági egyensúly

Általános egyensúly(A gazdaságban fennállnak az egyensúly feltételei, a gazdaság összes résztvevője számára lehetséges az egyensúlyi helyzet. )

Térbeli parciális egyensúly

A telephelyelmélet (location theory) tárgya:

a gazdasági egységek térbeli elhelyezkedésének és működésének vizsgálata;

a telephely, azaz az üzem, a vállalat elkülönült működési helyének kiválasztása;

a gazdaság bármelyik mikroszervezete gazdasági tevékenységének vizsgálata, amennyiben abban térbeli sajátosságok figyelhetők meg.

A telephelyelméletek kialakulása

Tudatos telephely-választás: üzleti kalkulációk alapján próbálják a gazdasági szereplők a megfelelő (optimális) működési helyet megtalálni. A telephelyválasztás, a gazdasági tevékenységek térbeli helyének kiválasztása és az egységek térbeli működése az árutermelés meghatározott fokán bontakozhatott csak ki. Ennek előfeltételei:

• az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció, munkamegosztás);

• technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága (közlekedési infrastruktúra, szállítási eszközök);

• a tőke és a munkaerő térbeli mozgásának szabadsága.

A telephelyelméletek fejlődési szakaszai

1. Mezőgazdasági telephely-elmélet (a XIX. sz. első harmada): a mezőgazdasági termelés térbeli elhelyezkedésének, telephelyének és a kapcsolódó helyzeti járadéknak a magyarázata (Thünen);

2. Ipari telephely-elmélet (a XX. század első évtizedei): az ipari üzemek telepítési helyének meghatározása analitikus eszközökkel, a főbb termelési költségeket minimalizálva (pl. Roscher, Launhardt, Weber, Predöhl, Palander);

3. Monopolisztikus piaci verseny térben (a két világháború között): a telephelyválasztásnál a bevételek maximalizálása; a termelés helyett a fogyasztás jellemzőinek figyelembe vétele (pl. Lösch, Hotelling);

4. Területi termelési függvények (az 1950-es évektől a ’70-es évek közepéig): a legmegfelelőbb telepítési hely meghatározása az összes tényező figyelembe vételével kialakított (matematikai) modell optimalizálásával (pl. Isard, Greenhut, Smith);

5. Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések (az 1970-es évek közepétől): az infrastruktúra térben nagyjából egyenletes kiépülése után a mikroelektronikára és az informatikára alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek előtérbe (pl. Stöhr, Malecki, Scott).

Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen (1783-1850)

• A klasszikus telepelmélet első jelentős képviselője; a gazdasági fejlettség preindusztriális fejlődési szintjén álló autark gazdasági berendezkedésű állam telephelyrendszerének térbeli konfigurációját írta le. Az elméleti mag Friedrich List (1789-1846) gazdasági autarkia-elméletéből származik.

• Elméletében a földrajzi munkamegosztás rendje olyan, amelyben a különböző specializáltságú övezetek koncentrikus köröket alkotnak a piacközpont körül.

• Az övezetek meghatározói: a termékek árában realizált jövedelem;a termékek szállítási igényessége;a kettő kombinációja.

• Thünen elsőként ismerte fel a társadalmi-gazdasági centrum és a periféria funkcionális kölcsönhatásait.

• Az elmélet alkotja a kiindulópontját a később kialakult gazdasági nagytérelméletnek.

Thünen korának meghatározó tényezői:

• A romlandó élelmiszerek tárolása és szállítása nehézkes (nagy távolságról nem lehet romlandó élelmiszereket szállítani a városba).

• A szállítási lehetőségek rosszak (földutak, folyók; nagy tömegű terményeket a városhoz közel kell termelni).

• A munkaerő közlekedése nehézkes (gyalogosan közlekednek, a nagy távolságra lévő földeket nem tudják megművelni).

Telephelyelméletek: Johann Heinrich von ThünenMezőgazdasági telephelyelmélet• külpiactól elszigetelt, önellátó (autark) állam, középen az egyetlen piacot

alkotó várossal, amelyet jövedelemérdekelt termelők látnak el mezőgazdasági termékekkel;

• a város körüli földek minősége mindenütt azonos, termékenként a termelési költségek is azonosak;

• a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei azonosak.Kérdés: az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város, a piac körül. Válasz: A termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége (a termékegység árának és termelési költségének különbsége) és a szállítási költségek (a távolság) függvényében határozta meg.

Koncentrikus körök a város, azaz a piacközpont körül:• szabadon művelt termőföld (zöldség-, gyümölcs-, tejtermelés);• erdőgazdaság (fakitermelés);• szántóföldi termelés vetésforgóval, ugarolással (burgonya, búza, rozs);• háromnyomású gazdálkodás (ipari növények, tenyész- és vágómarha);• külterjes állattenyésztés (juh).

A Thünen-körök

Piacközpont(város)

Telephelyelméletek: Walter ROSCHER (XIX. sz. második fele)

• Minél nagyobb méretűvé és kiterjedtebbé válik a munkamegosztás, annál jobban feloldódik a telephelyi elszigeteltség és kötöttség. A termelés primer adottságai (pl. egyes nyersanyagok és a munkaerő) a nagyobb térségekben hozzáférhetőbbek, ami egyéb kedvező feltételek (pl. éghajlati és természeti adottságok, kedvező tőkeellátottság) megléte esetén bizonyos ágazatokat decentralizáltabb térbeli elhelyezkedésre ösztönöz.

• A telephely-választás lényege: a termelés sajátos igényeinek és a telephelyi adottságok által nyújtott előnyöknek a minél ésszerűbb összeegyeztetése.

• A telephely-választás szempontjából kedvező feltételek:- előnyös éghajlati és természeti adottságok;- nyersanyag-lelőhelyek;- munkaerő-kínálat;- kedvező tőkeellátottság.

Telephelyelméletek: Carl W. F. LAUNHARDT (1832-1918)

• A tér kérdése elsősorban távolságprobléma, ahol a geometriai törvényszerűségek szerepe a meghatározó.

• A termelést 3 fő komponens, a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell helyezni.

• Bár az elmélet logikus, a gyakorlat nem igazolta (ld. kohászati bázis példája)!

• Első kísérlet matematikai módszerek (geometriai formulák) alkalmazására a társadalmi-gazdasági alapszituációk szimulálásában.

Telephelyelméletek: Alfred WEBER (1868-1958)

Ipari telephely-elmélet – kiinduló feltételek:• szabadversenyes kapitalizmus;• a termelési tényezők korlátlanul rendelkezésre állnak;• a munkaerő a szükséges számban és képzettségben

rendelkezésre áll,• egyetlen pontszerű piac.Fix eladási ár mellett cél: olyan telephely, ahol a termelési és a

szállítási költségek együttes összege a legkisebb (mikroökonómiai megközelítés)

Két mutatószám:• anyagindex (1 tonna késztermék előállításához mennyi

beszállított nyersanyag szükséges);• telephelysúly (1 tonna késztermék előállításához megmozgatott

összes nyersanyag és a késztermék együttes súlya)

Weber ipari telephelyelmélete

Smahó MelindaForrás: Lengyel I. – Rechnitzer J.

Telephelyelméletek: Andreas PREDÖHL

Gazdasági nagytér-elmélet:• A telephely-problémát nem lehet csupán egy település

mikrokörnyezete alapján kezelni.• A főbb telephely-választási tényezők között bizonyos

határokon túl nem alakul ki verseny.• Gazdasági nagytér: olyan kiterjedésű gazdasági tér, mely

autark fejlődésre képes, a legtöbb termelési ágban a telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét tudja kialakítani.

• A nagytéren belül: szoros munkamegosztás. A nagytéren belül elhelyezkedő államok külkereskedelmi forgalma szabadkereskedelmi jellegű.

• A nagytéren kívül: protekcionista jellegű kereskedelem.

Lösch térgazdasági elmélete

• A nyereség maximalizálását állította középpontba.• Két dinamikus elemet kapcsolt be: az árak és a

kereslet-kínálat hatását a telephelyválasztásra.• Felismerte, hogy „gazdasági tér” is létezik, amely a

piaci és gazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete, ezáltal a térelmélet fejlődését is előrevitte.

• Helyesen felismerte, hogy a gazdasági tér fejlődése során különböző egyensúlytalanságok érvényesülnek.

Az elmélet kiinduló feltételei:

Egyenletes népsűrűségű és azonos természeti adottságokkal, mindenirányú szállítási lehetőségekkel rendelkező síkság:

• mindegyik telephelyen a gazdasági tevékenység a termelő számára jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos terméket, szolgáltatást hoz létre,

• a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik,

• bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, • a termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése (piackörzetei)

a lehető legkisebb,• a piackörzetek határánál a fogyasztók „közömbösek".

Betelepülés fázisai

1. fázis: a síkságra odatelepül egy üzem,

2. fázis: ha ez a tevékenység jövedelmező, akkor újabb vállalkozók települnek;

3. fázis: a vállalkozások a síkságot befedik; a „sűrűsödés" mindaddig tart, amíg a profit el nem tűnik.

Piackörzetek: körök - sokszögek - térbeli háló (a többféle termék piackörzeteinek összessége)

A gazdasági tér kialakulásának fázisai Lösch-nél

Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.Dr. Rechnitzer János

Telephelyelméletek: Walter ISARD

Optimalizáláson alapuló telephelyelmélet:• Kísérlet egy átfogó, mindegyik ágazatra érvényes telephelyelmélet

kidolgozására;• az összes fontos tényező figyelembe vételével történő optimalizálás;• a korábbi elméletek felhasználása;• a nagyobb településekhez kötődő funkciók, különös tekintettel az

infrastruktúra kiemelése;• a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonos mozgásban

vannak; • a tényezők helyettesíthetőségének elve (pl. a munkaerő bizonyos mértékig

helyettesíthető a tőkével);• telephely-választási függvények: területi termelési függvények (a termelési

tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől, ill. az eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely tartozhat)

• regionális gazdaságtan tárgya: a gazdasági tevékenységek egymással összefüggő, konzisztens térbeli rendszere.

A telephelyelméletek napjainkban

• nem-gazdasági motivációk, a nem mérhető tényezők és a gazdasági externáliák figyelembe vétele a telepítési döntéseknél;

• szakít a statikus alapállással, mivel a telepítési döntések általában hosszú távon hatnak;

• a történelmi-politikai változások, a nagy nemzetközi cégek hatása;• a tér fogalmának kiterjesztése: gazdasági (költség-) tér mellett

időtér, kognitív tér, a társadalmi tér, ökológiai tér;• racionális „gazdasági ember”: tisztában van a telepítés összes

tényezőjével és képes költségét minimalizáló vagy a profitot maximalizáló döntést hozni – korlátozott racionalitás- döntés: keresési folyamat;- a kockázatok becslése;- nem az optimális, hanem a kielégítő döntés elég;- a szubjektív élmények befolyása.A gazdasági életben megjelent új innovációk, a mikroelektronikai és informatikai forradalom átrendezi nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden területét.Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések.

A telephelyválasztások főbb tényezői „A” változat

A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. Főbb tényezői:

- természeti környezet;- termelési tényezők (föld – munkaerő – tőke);- kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok;- technológia;- szervezeti, politikai és társadalmi tényezők.

A telephelyválasztások főbb tényezői: természeti tényezők

Csoportosításuk:a) szűkösségük szerint:• ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen

felhasználható javak,• kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető

és felhasználható javak,• ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak

elő,• unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott

helyen találhatók;b) kiaknázás szerint;c) megújíthatóság szerint.

A telephelyválasztások főbb tényezői: termelési tényezők

A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják.

a) a földA föld területhasznosítása szempontjából: termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok.

b) a munkaerő• mobilitás (ingázás – migráció);• a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya;• a munkaképes korú lakosság aránya;• a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás);• strukturális és globális munkanélküliség;• bérköltség (a munkaerő ára);c) a tőke• fizikai (reál-) tőke• pénztőke

A telephelyválasztások főbb tényezői: kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok

a) KeresletA piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ

• végső fogyasztók;• termelő felhasználók.b) Szállítás• állandó költségek;• változó költségek, az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól

függő kiadások.A legfontosabb szállítási módok: közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál csővezeték.

c) Térbeli kapcsolattartás• üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. „közönségkapcsolatok”.

A telephelyválasztások főbb tényezői: technológia

A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll: a know-how és az információ.Az innovációk csoportosítása:

• Folyamatos (meglévő termék vagy szolgáltatás megújítása);• radikális (az új termékek vagy szolgáltatások megjelenése ágazati

hatású);• technológiai (az egész gazdaságra kiható változások).

A termékek és a technológiák életciklusa:• kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése);• az érettség szakasza (konkurencia);• hanyatlási periódus.

A telephelyválasztások főbb tényezői: szervezeti, politikai és társadalmi tényezők

a) Szervezeti tényezők: kettős tendencia:

• a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása;

• néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése.

b) Politikai tényezők

c)Társadalmi tényezők

Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (1)

• Üzleti tényezők: a nemzeti piac közelsége az egységes európai piac közelsége a hasonló cégek jelenléte a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte rendelkezésre álló telek• Nemzeti és helyi jellemzők:- a vállalatok adóztatása- kommunikációs lehetőségek- a kormányzat magatartása, viselkedése- pénzügyi támogatás• Foglalkoztatási tényezők:- rendelkezésre állás- minőség / képzettség- munkakapcsolatok / beállítottság

Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (2)

• Költségtényezők:- telek- és épületköltségek- bérköltségek• Infrastruktúra:- közutak / vasutak minősége- kikötő, repülőtér közelsége- egyéb vonalas infrastruktúra kiépítettsége- a távközlés minősége• Életminőség, személyi tényezők:- kulturális tényezők- nemzetközi iskolák- oktatási intézmények- szabadidő / sportlétesítmények- a térség általános vonzereje