Regionális gazdaságtan I.

32
1 Regionális gazdaságtan I. Méhesné Berek Szilvia

description

Regionális gazdaságtan I. Méhesné Berek Szilvia. Bevezetés. Kialakulása XX. Század Tartalma összetett: Elvek, törvényszerűségek Működés térbeli problémái „Elhelyezés” passzivitása Tárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeli érvényesülése. Alkalmazott gazdaságtudományok : - PowerPoint PPT Presentation

Transcript of Regionális gazdaságtan I.

Page 1: Regionális gazdaságtan I.

1

Regionális gazdaságtan I.

Méhesné Berek Szilvia

Page 2: Regionális gazdaságtan I.

2

Bevezetés

Kialakulása XX. Század Tartalma összetett:1. Elvek, törvényszerűségek2. Működés térbeli problémái3. „Elhelyezés” passzivitásaTárgya: Gazdasági törvényszerűségek térbeliérvényesülése

Page 3: Regionális gazdaságtan I.

3

Alkalmazott gazdaságtudományok:Ágazati gazdaságtudomány

(ipargt,agrárgt,kergt)Funkcionális gazdaságtudomány

(pénzügytan,munkagt, marketing)Regionális gazdaságtan:legszorosabban a közgazdaságtanhozkapcsolódik.Határtudomány a gazdaság- ésföldrajztudományok között.

Page 4: Regionális gazdaságtan I.

4

Gazdasági földrajz, Regionális gazdaságtan

TárgyTérTörvényszerűségekIdőbeliségGazdasági döntések

TÉR fogalma

Page 5: Regionális gazdaságtan I.

5

Gazdasági tér

A közgazdaságtan sokáig nem foglalkozott vele kellőképpen

Térbeliség vizsgálata:

Konkréttól az absztraktig,

Absztrakttól a konkrétig.

Cél:

Elméleti tétel valósághoz való közelítése

Page 6: Regionális gazdaságtan I.

6

„Egy pont gazdaság”

Térbeliség vizsgálata

Egyetlen egységes piac-minden árunak egy ára van

Áruk árát átlagos körülmények határozzák meg (termelési színvonal, termelékenység,felszereltség)

Page 7: Regionális gazdaságtan I.

7

Egységes piac jellemzői

Bármely vásárló azonos árszínvonal mellett bármely eladótól vásárolhat

A gazdasági viszonyok ugyanazon a piacon realizálódnak (verseny-azonos/ helyettesítő áru,egyéb áru)

A gazdasági feltételek azonosak-a gazdasági folyamatokra való reagálás közel azonos

Page 8: Regionális gazdaságtan I.

8

Egységes piac jellemzői II.

Fennállnak egy bizonyos egyensúly feltételei-a gazdaság összes résztvevője számára egyensúlyi helyzetet jelent.

A munkamegosztásnak csak a TK-k csökkentésére gyakorolt hatása van kihangsúlyozva

Specializálódás,

Termékvolumen növekedés miatt

Page 9: Regionális gazdaságtan I.

9

„Egy pont gazdaság” a térben

Egységes piac a térben nem létezikAz adottságok területenként eltérőek (a

gazdaság elhelyezkedése lehet előny,hátrány)

Térbeli szemléletAz átlag abszurd kategóriává válikJövedelmezőség térbeli problémái

Page 10: Regionális gazdaságtan I.

10

A gazdasági tér,mint költségtérAdottságok differenciálódásának 2 csoportja:

Természeti adottságok,

Azon adottságok, melyeket a gazdasági

tevékenység hozott létre.

Az adottságok és költségek ilyen jellegű

eltéréseinek feltárásával, törvényszerűségek

meghatározásával foglakozik a regionális

gazdaságtan.

Page 11: Regionális gazdaságtan I.

11

A gazdasági tér, mint költségtér II.Egyetlen nyersanyaglelőhely, üzem

költségteret hoz létre maga körül.

Az azonos termelési költségekkel

rendelkező földrajzi pontokat összekötő

görbéket izodapanoknak nevezzük.

Költségfelszín ábrázolása.

Page 12: Regionális gazdaságtan I.

12

A gazdasági tér tagolódásaLÖSCH gondolatmenete:

Adott síkságra 1 üzem települ-ellátási körzete

addig terjed, amíg szállítási ktg-e= a

nagyüzemi és a háztáji termelés közti ktg

különbözetet.

Ha a termelési ág jövedelmező, mások is

bekapcsolódnak-”teljes lefedettség”.

Az üzemek száma mindaddig nő, amíg adott

tevékenység nyereséges lesz.

Page 13: Regionális gazdaságtan I.

13

A gazdasági tér tagolódása II.A piacterületet kör alakúnak

feltételeztük. Azonban a kör nem tud teljes

lefedést létrehozni.

A piacterületnek sokszög alakúnak kell lenni,

hogy teljesen lefedjék a teret.

Ez a 3, 4 és a hatszög.

A gazdasági tér tagolódása hatszögeken

keresztül megy végbe.

Page 14: Regionális gazdaságtan I.

14

A gazdasági tér, mint valószínűségi térA valószínűségi megközelítés

előretörésének okai:Valósághoz való közelítés,Ismert törvényszerűségek igazolása, újak feltárása.Térbeli szerkezet jellege:Az adott struktúra, vagy eloszlás

szabályos, vagy véletlen.

Page 15: Regionális gazdaságtan I.

15

A gazdasági tér, mint valószínűségi tér II.

A véletlen jellegű eloszlás két alapvető

feltétele:

Egyenlő valószínűség feltétele

Függetlenség feltétele

Ha a két feltétel közül valamelyik nem érvényesül, nem beszélhetünk véletlen jellegű eloszlásról.

Page 16: Regionális gazdaságtan I.

16

A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok

A térben folyamatok mennek végbe- a Markov

láncok ezek nyomon követésére adnak

segítséget.

A térbeli egységet csoportokba lehet sorolni.

Ezen csoportok között átjárás lehetséges.

(népességvándorlás egyik területről a másikra)

Page 17: Regionális gazdaságtan I.

17

A térbeli szerkezet fejlődésének valószínűségi modellje-MARKOV láncok II.

Az időbeli átmeneteket valószínűségekkel

fejezhetjük ki.

Adott idő után a Markov lánc eljut egy olyan

stádiumba, ahol 1 egyensúlyi helyzet jön létre.

Elnyelő Markov lánc-elnyelő állapottal

rendelkezik, amiből nem lehet átmenni másik

állapotba.

Page 18: Regionális gazdaságtan I.

18

Gazdasági jelenségek térbeni terjedése

Új eljárást, felfedezést a termelés, tudomány

fejlettségi foka jelenít meg.

Terjedése: általában az új jelenség egy földrajzi

ponton jelenik meg,és onnan terjed tovább.

Jelenségek 2 csoportja:Új ismeretek,Áruk, jövedelmek, kereslet, kínálat.

Page 19: Regionális gazdaságtan I.

19

Jelenségek térbeni terjedéseÚj ismeretek- nem rendelkeznek anyagi

hordozóval, korlátlanul terjeszthetők, eredeti tulajdonságaik megmaradnak.

Az új ismeretek terjedése hatást gyakorol az

anyagi szférára.

Új ism-új szükségletek-új kereslet-konkrét anyagi tárgyak, áruk

Page 20: Regionális gazdaságtan I.

20

TelephelyválasztásTelephelyelmélet: a gazdaság egységeinek

térbeli elhelyezkedésével, működésével, mint általános gazdasági törvényszerűséggel foglakozik.

THÜNEN-mg-i termelés térbeli elhelyezkedése

WEBER,PREDÖHL,PALANDER-ipari telephely elméletek

LÖSCH,HOTELLING-imperializmus piacproblémái,monopolisztikus piaci verseny, gazdasági tér jellemzői

Page 21: Regionális gazdaságtan I.

21

Telephelyválasztás II.

ISARD,GREENHUT,SMITH-gazdasági tevékenység térbeliségére ható összes tényező vizsgálata

STÖHR,SCOTT- a telephelyek kialakításának szempontjai:

Magasan képzett, kreatív munkaerő,Települések szolgáltatásai,Környezet állapota.

Page 22: Regionális gazdaságtan I.

22

A területi fejlődést meghatározó tényezők főbb összefüggéseiEgy gazdasági térség növekedését befolyásoló

tényezők: népesség,tőkeállomány,természeti tényezők,technikai haladás,innováció

Ezeket a tényezőket lehet számszerűsíteni!

Népesség: lakosság száma,születések-halálozások száma,bevándorlás-elvándorlás,munkaképesek száma,foglalkoztatottak száma.

Page 23: Regionális gazdaságtan I.

23

A mutatók számszerűsítéseTőkeállomány:álló és forgótőke mutatói pl.

épületek,gépek,berendezések összértéke. A

vállalkozások saját tőke mennyisége, beruházások

nagysága.Természeti tényezők:termőföld nagysága és

minőségi mutatói,erdőállomány,folyó-és

állóvizek,nyersanyagvagyon,táji adottságok

számszerűsített mutatói.

Technológiai haladás:bejegyzett szabadalmak száma,alap-és alkalmazott kutatások.

Page 24: Regionális gazdaságtan I.

24

Növekedési tényezők

Belső (intern)növekedési tényezők:

Saját belső termelési kapacitások és a belső kereslet

Külső (extern) növekedési tényezők:

Más régiókkal való kapcsolatok(mobilizálható termelési tényezők interregionális áramlása+ előállított javak és szolgáltatások más régiók keresletét kielégítő cseréje.)

Page 25: Regionális gazdaságtan I.

25

Interregionális kapcsolatokA régiók közti kapcsolatok célja a belső,

külső fogyasztói kereslet kielégítése.A régióközi ker. volumenét és irányait a

régiók szakosodása, és a különböző

termelési ágakra való specializálódása

határozza meg.

A szakosodás lehet szükségszerű(nem képes önellátásra),ill. méretgazdaságossági szempontokból.

Page 26: Regionális gazdaságtan I.

26

Régiók szakosodása+az ebből eredő előnyök

Abszolút előnyök (SMITH)Minden régió azt e terméket termelje, amit ő tud alegnagyobb hatékonysággal előállítani. Komparatív előnyök(RICARDO)Arra a termékre kell szakosodni,amiben alemaradás a legkisebb. Heckscher-Ohlin elméletA régió olyan termékeket exportál, melyekelőállításához bőséges alapanyaggal rendelkezik,ésOlyanokat importál,amikhez az erőforrásai szűkösek.

Page 27: Regionális gazdaságtan I.

27

Régiók szakosodása és ebből eredő előnyök

Porter- kompetitív előnyök

Egy régió szakosodását a komparatív

előnyei mellett a vállalatok versenystratégiái

és ktg elvárásai is befolyásolják,amik akár

versenyelőnyként is jelentkezhetnek.

Page 28: Regionális gazdaságtan I.

28

Tényezők szűkössége és mobilitása

Mobilitás alapján:

Lokális inputok és outputok: a felhasználónak az input előfordulási helyét kell telephelyül választani,outputot ott kell létrehozni, ahol felhasználásra kerül.

Áthelyezhető,mobil inputok, outputok: a telephelyet gazdasági megfontolás alapján választják ki.

Page 29: Regionális gazdaságtan I.

29

Tényezők szűkössége és mobilitásaSzűkösség alapján:

Ubikvitás: szinte mindenhol(levegő)

Kommonalitás:sok helyen (folyóvíz,elektromos áram)

Ritka javak: kevés helyen (ércek,ásványkincsek)

Unikális javak: nagyon kevés helyen (termálvíz)

Page 30: Regionális gazdaságtan I.

30

Területhasználat Felhasználható: mg-i termőhely, ipari

telephely,lakóhely-értéke változik.Elhelyezkedés:Városban:többféle területhasználati igény

korlátozott területen-éles verseny, magasabb árak.(egységnyi területen nagy TÉ-et előállító tevékenységek)

Vidéken:relatíve nagyobb földterület, kisebb népsűrűség-kisebb verseny,alacsonyabb árak (egységnyi területen kis TÉ-et előállító tevékenységek-mg,erdőgazdálkodás)

Page 31: Regionális gazdaságtan I.

31

A területi fejlődést meghatározó természeti tényezők

A regionális gazdaság term-i tényezői:

Domborzat, földfelszín,

Talaj,

Éghajlat,időjárás,levegő,

Vizek,

Ásványkincsek energiahordozók.

Page 32: Regionális gazdaságtan I.

32

Természeti tényezők csoportosítása

Fogyó erőforrások:Felhasználással véglegesen elfogyasztott,

átalakított erőforrások(kőolaj,földgáz,ércek)Újrahasznosítható erőforrások

Megújuló erőforrások:Korlátlanul újrahasznosíthatók(nap, szél,víz)Csak kritikus kihasználási pontig képesek

regenerálódni(erdő, állat-és növényvilág)