Regionális politika

A regionális politika fogalma

• a területrendszer működésébe történő tudatos beavatko-zásokat jelenti

• célja az egyes területek fejlettségbeli eltéréseinek korrigá-lása, az elmaradott, leszakadó térségek felzárkóztatása

• Mo-n inkább a területfejlesztés fogalmat használják, ami ugyanazt jelenti

• alkalmazásának alapvető feltétele, hogy a területi jellem-zőket számszerűsítsük, összehasonlíthatóvá tegyük

(pl.: egy főre jutó GDP, munkanélküliségi ráta)

A regionális politika fogalma

• el kell határolni mind a településfejlesztés, mind a terület-letrendezés fogalmától

• a regionális politika önálló szakpolitika

• sokszereplős politika (a központi kormányzat mellett: helyi önkormányzatok, vállalkozások, non-profit vagy érdekvé-delmi szervezetek, állampolgárok is)

• a regionális politika jelentősége, a hozzá rendelt intéz-mény- és eszközrendszer országonként más és más

A regionális politika és az ágazati politikák viszonya

Forrás: Rechnitzer, 1998

A regionális politika céljai

• növekedési cél

• stabilitás, fenntarthatósági cél

• kiegyenlítő, jóléti cél

• környezeti célok

A regionális politika eszközei

• pénzügyi ösztönzőkpl. tőkejuttatások, költségvetési támogatások, kedvezményes hitelkonstrukciók, kamat- és adókedvezmények, gyorsított értékcsökkenési leírás

• központi szabályozáspl. területi tervezés, programozás, állami vállalatok alapítása, intézményrendszer decentralizálása, növekedési pólusok, fejlesztési területek kijelölése

• infrastrukturális beruházásokpl. közlekedési hálózat, ipari parkok kialakítása, K+F kapacitások, gazdasági - pénzügyi szolgáltatások kiépítése, szakemberképzés

Az Európai Unió regionális politikája

Az európai regionális politika története

• 1957, Római Szerződés: a közösségi szintű regionális politika kialakítását még nem tartalmazta

• a 60-as évek vége: elindul a tagállamok regionális politi-káinak összehangolása

• 1972, az Európa Tanács párizsi csúcsértekezlete: a tag-államok döntenek a közös regionális politika létrehozásá- ról

• az újabb bővítések (1973, 1981, 1986) tovább növelik a közös regionális politika kialakításának szükségességét

Az európai regionális politika története

• 1987, Egységes Európai Okmány: hivatalosan is közös-ségi szintre emeli a regionális politikát

• 1988: a regionális politika átfogó reformja (pl.: NUTS-rendszer bevezetése)

• 1989: a Strukturális Alapok létrehozása

• 1993: Maastrichti Szerződés – a Kohéziós Alap létreho-zása

• 1997: Agenda 2000 – a regionális politika újabb reformja a keleti bővítés tükrében

• 2004, 2007: az EU keleti bővítése

Az EU regionális politikájának alapelvei

• szubszidiaritás és decentralizáció

a döntések és a végrehajtás a legnagyobb kompetenciá-val rendelkező (és a lehető legalacsonyabb) területi szin-ten történjen

• partnerség

együttműködést jelent a célkitűzésektől az intézkedések megvalósításáig a különféle szintek (közösségi, nemzeti, regionális, helyi) és ezek szereplői között

Az EU regionális politikájának alapelvei

• programozás

egy-egy önálló projekt helyett középtávú fejlesztési prog-ramok készítését finanszírozzák

• koncentráció és addícionalitás

- a különböző forrásokból (uniós, nemzeti) rendelkezésre álló pénzügyi eszközök együttes és koordinált felhaszná-lása a legelmaradottabb területeken

- társfinanszírozás, azaz az uniós források csak kiegészí-tik a hazai támogatásokat

A támogatásra jogosult térségek lehatárolása

• az 1988-ban bevezetett NUTS-rendszer szerint

NUTS 1: makrorégió (3-7 millió fő)

NUTS 2: tervezési-statisztikai régió (800 ezer – 3 millió)

NUTS 3: megye (150 ezer – 800 ezer)

NUTS 4: kistérségek

NUTS 5: települések

• a beavatkozás oka szerint meghatározott, az adott költ-ségvetési periódusra vonatkozó célkitűzések alapján

Az EU regionális politikája 2000-2006 között

Célkitűzések

1. a gazdaságilag elmaradott régiók fejlődésének ésszerkezetátalakításának segítése

NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van

2. a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazda-sági és társadalmi szerkezetváltásának támogatása

az első célkitűzésből nem részesülő térségek


3. az oktatási, képzési, foglalkoztatási rendszerek mo-dernizációjának támogatása

Közösségi kezdeményezések

• INTERREG III: határon átnyúló együttműködési progra-mok támogatása

• URBAN II: válságban lévő városi körzetek regenerálása

• EQUAL: a munkaerőpiaci diszkrimináció és esélyegyen-lőtlenség elleni küzdelem

• LEADER +: vidékfejlesztés

Az EU regionális politika pénzügyi alapjai 2000-2006 között

Strukturális Alapok

• 1989-ben hozzák létre 3 meglévő alapból (1993-ban egy negyedikkel egészül ki

• ERFA (1975) - Európai Regionális Fejlesztési Alap• ESZA (1960) – Európai Szociális Alap• EMOGA (1962) – Európai Mezőgazdasági Orientációs és

Garancia Alap• HOPE (1994) – Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz


Kohéziós Alap

• a maastrichti szerződés hozta létre, hogy támogassa az EU legszegényebb tagállamainak monetáris unióba való belépését

• feltétel: az egy főre eső GNP nem éri el a közösségi átlag 90%-át

• infrastrukturális (közlekedési) és környezetvédelmi beru-házásokat támogat

• 2000 és 2006: 4 ország (Görögország, Írország, Portugá-lia, Spo.) veheti igénybe – a keleti bővítés után: az új tag-államok is


Célkitűzések

1. Konvergencia

- NUTS 2 régiók, ahol a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP a közösségi átlag 75%-a alatt van- „phasing out” régiók

2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatás

a konvergencia célkitűzés hatálya alá nem tartozó ré-giók versenyképességének erősítése, foglalkoztatott-sági mutatóik javítása


3. Európai Területi Együttműködés

a korábbi Interreg program szerepét veszi át és a hatá-ron átnyúló együttműködéseket támogatja

Közösségi kezdeményezések

• JASPERS: nagy volumenű környezetvédelmi és közle-kedési projektek

• JEREMIE: mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások pénzügyi támogatása

• JESSICA: városrehabilitációs, városfejlesztési projektek


Strukturális Alapok

• két alap marad meg: ERFA, ESZA

• EMOGA helyett: két alap

- Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA)

- Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA)

de: ezek már a közös agrárpolitikához tartoznak

• a HOPE helyett: Európai Halászati Alap (EHA) – már a közös halászati politikához tartozik

Kohéziós Alap

Az egyes célkitűzéseket támogató alapok 2007-2013

Célkitűzések Strukturális Alapok és eszközök

Konvergencia ERFA ESZA Kohéziós Alap

Regionális Verseny-képesség és Foglal-koztatás

ERFA ESZA

Európai Területi Együttműködés

ERFA

Az EU költségvetési kiadásai 2007-2013

Közös Mezőgazdasá-

gi Politika43,1%

Az EU mint globális partner5,8%

Versenyképes-ségi

programok8,4%

Állampogárságszabadság,

biztonság és igazságosság

1,2%

Kompenzáció BG/ RO0,1%

Administratív költségek

5,8%

Kohéziós politikák 35,7%

A kohéziós politika és a 2007-2013-as uniós költségvetés

347 milliárd euró, ami az európai költségvetés 35%-a

Konvergencia• 81,5% = 283 milliárd euró• 84 régiót érint 17 tagállamban (köztük 16 phasing in

régió)

Regionális versenyképesség és foglalkoztatás• 15,95 % = 55 milliárd euró• 168 régiót érint 19 tagállamban (köztük phasing in 13

régió)

Európai területi együttműködés• 2,5% = 8,7 milliards d'euros

Regionális politika

Documents

Transcript of Regionális politika