Kézikönyv a Nyelvtan 6. tanításához -...

Széplaki Erzsébetérdemes tankönyvíró

Kézikönyv a Nyelvtan 6. tanításához

nyelvtan6_uj_KK.indd 1 2014.06.12. 6:51

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMiskolci Szilvia

Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–060333ISBN 978-963-328-300-4

© Széplaki Erzsébet, 20141. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésTypoStudió KKt.

Terjedelem: 15,73 A/5 ívTömeg: 257 g


A hasonló alakú szavak

3

Előszó

Kedves Kolléganő! Kedves Kolléga!

Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kéziköny-vem egészében a tegező formát használom. Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt talán személyesen is ismerjük egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, bemutatóórán.

Ezt a tanári kézikönyvet a Nyelvtan 6. tankönyv a 6. évfolyam számára című tankönyvem-hez és a hozzá kapcsolódó Nyelvtan munkafüzet 6.-hoz írtam, amelyeket a magyar oktatás-ügyben lezajló újabb változások hívtak életre.

A 2012/13-as tanév nagy változásokat hozott az oktatásügyben. A Magyar Közlöny 66. számában, amely 2012. június 4-én jelent meg, olvasható a 110/2012. (VI. 4.) Korm. ren-delet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Ezt követően 2012. december 21-én napvilágot látott az új kerettanterv, és az iskoláknak a kerettantervek alapján kellett elkészíteniük a helyi tantervüket.

Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűj-temények tartalmát is. Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alap-tanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elkészítettem a helyi tantervi aján-lásaimat. A két évfolyamos ciklusra készült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, isme-retanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam. Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. Alapkoncepcióm az, hogy a helyi tantervekben rögzítendő 10%-ot az ismeretek rögzítésére, gyakorlásra és képességfejlesztésre érdemes használni. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után írtam meg a Nyelvtan 6. tankönyvet és a hozzá kapcsolódó Nyelvtan munkafüzet 6.-ot, amelyeket az Oktatási Hivatal kiváló minősítéssel nyilvánított tankönyvvé.

Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Fon-tosnak tartom megemlíteni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 5. című interaktív tananyag-feldolgozásomat ezekhez a taneszközökhöz is lehet használni.

Valamennyien tapasztaljuk, a tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszerveznünk, hogy tanítványaink annak valóban aktív szereplői legyenek. Bizto-san te is tapasztalod, a mai gyerekek mások, mint az egy-két évtizeddel ezelőtti diákok, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazolják, hogy napjainkban a gyere-keket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatéko-nyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanítási óráinkon.

Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől. Ezt pedagógusként semmiképpen sem nézhetjük tétlenül. Bár a negatív példák – a „celebek” ideig-óráig tartó „tündöklése”, a követendő családi modellek, szülői minták hiánya – erős ellenfeleink, de vissza kell szereznünk a tudás értékét, az anyagi és erkölcsi megbecsülést viszont a társadalomnak kell biztosítania.

A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a tanítványaidnak és neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek


4

Bors József keze munkáját dicsérik. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a Kollé-gák is szívesen vegyék a kezükbe.

A kézikönyvben tanmenetet is találsz, amely természetesen csak ajánlás, és mindenkép-pen szükséges a saját osztályaidra alakítanod.

A kézikönyvben a tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldása is megtalálható, sok esetben módszertani ajánlással együtt.

A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok!

Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:Széplaki Erzsébet

CsöpiDebrecen, 2014


5

A kompetenciaalapú oktatás

A pedagógus kompetenciák

A Kézikönyv a Nyelvtan 5. tanításához című tanári segédletem azonos című fejezetében foglalkoztam a tanuláselméleti háttér megváltozásával, a hagyományos és az új tanári szerepekkel, a kulcskompetenciákkal. Felsorolás szintjén megemlítettem a pedagógus kompetenciákat is. Most ezeket a kompetenciákat veszem górcső alá. Szó szerint idé-zem Kotschy Beáta A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési folyamatában című kiváló írásának 1. számú mellékletét.

Általános követelmények:1. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

Szakmai ismeretekAlapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség

sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről; a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartás-problémák okairól és a gyermeknevelés, te-hetséggondozás, az egészségfejlesztés módszereiről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit.

Ismeri a szaktárgy által közvetített fogalmak kialakulásának életkori sajátosságait, a ta-nulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepét. Ismeri a szaktárgy tanítá-sa-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének módszereit. Tisztában van szaktárgyának a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, le-hetőségeivel.

KépességekKépes a megtapasztalt pedagógiai gyakorlatot, az iskola mindennapi valóságát elemez-

ni a gyermek személyiségfejlődésére vonatkozó elméleti tudása felhasználásával. Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről.

Képes tapasztalt kollégák/mentor segítségével a tanulók egyéni szükségleteit figyelem-be véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését és az egészséges életvitel kialakítását.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehéz-ségek kezelésére.

Képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező ta-nulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására; a pályaválasztás segítésére. Képes az átlagtól eltérő (tehetséges, nehézsé-gekkel küzdő és sajátos nevelési igényű), valamint a tantárgyában különleges bánásmó-dot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni és oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes a szaktárgyában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni.


6

AttitűdökTörekszik saját pedagógiai nézeteinek megfogalmazására. Nyitott a személyiségfej-

lesztés változatos módszereinek elsajátítására. Törekszik a nevelési és oktatási feladatokat egyaránt érvényesíteni, az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani a diákok számára. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket. Érzé-keny a tanulók problémáira.

2. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztéseSzakmai ismeretekAlapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia

működéséről, az enkulturációról és multikulturalizmusról.Ismeri a csoport és a csoportfejlődés pszichológiai, szociológiai, kulturális sajátosságait.

Ismeri a csoportokra és a tanulók társas helyzetére vonatkozó fontosabb feltáró módsze-reket, a csoport kialakítását és fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket.

KépességekKépes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, ame-

lyek biztosítják a csoport egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támo-gató, leginkább kedvező módszereket mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a sza-badidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Elősegíti a cso-porttagok közösség iránti elkötelezettségét, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását.

Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális je-lenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai és iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez.

AttitűdökElkötelezett az alapvető demokratikus értékek, az esélyteremtés iránt, igyekszik előítéle-

teit leépíteni, az inklúzió szemléletét magáévá tenni.Elkötelezett a nemzeti azonosságtudatra, a demokratikus gondolkodásra és magatar-

tásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt.Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott

mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására.Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és

jogaikat.

3. A szaktudományi, szakmódszertani és szaktárgyi tudásSzakmai ismeretekRendelkezik a szaktanári szerep ellátásához szükséges szakmai felkészültséggel. Ismeri

az általa tanított tudományág (műveltségi terület, művészeti terület) ismeretelméleti alap-jait, megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tu-


7

dományokkal, tantárggyal, műveltségterülettel. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket, és egymásra hatásokat, és képes a különböző tudományterületi, szaktár-gyi tartalmak integrációjára. Ismeri a szakmódszertan (szakdidaktika) hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

Ismeri az adott szakterület társadalomban betöltött szerepét, a szaktárgy tanításának céljait, feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segí-tésében.

Ismeri a szaktárgy tantervét, tantervi és vizsgakövetelményeit, valamint a tantárgy tanu-lási sajátosságait, tananyag-struktúráját, ezek logikáját, megismerési módszereit.

Ismeri a szaktárgy tanítása-tanulása során felhasználható nyomtatott és digitális tan-könyveket, taneszközöket, tanulásszervezési módokat, fontosabb módszereket, tanítási és tanulási stratégiákat.

KépességekSzakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban.Képes a szaktudományi és az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult

módszerek, eljárások szaktárgyi alkalmazására; a különböző tudásterületek közötti ös-szefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások felismerésére, a szaktárgyi integráció megvalósítására.

Képes a szaktárgyának megfelelő tudományterületeken a fogalmak, elméletek és té-nyek közötti összefüggések megteremtésére és közvetítésére.

Képes szaktudományi, szakmódszertani, szaktárgyi, tanuláselméleti és tantervi tudásá-nak hatékony integrálására.

Képes az információ-kommunikációs technológia használatára a szaktárgy tanítási-ta-nulási folyamatában. Képes a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kí-vüli lehetőségeit megvalósítani különböző színtereken.

AttitűdökElkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek fejlesztése iránt. Törekszik

a tanulók egyéni fejlődésének elősegítésére, a szaktárgyi oktatás és a pedagógiai célok összekapcsolására a tanulók személyiségfejlődése érdekében.

Reálisan ítéli meg szaktárgya fontosságát, képes egyensúlyt tartani a szaktárgyi követel-mények és a tanulók egyéni felkészültsége között.

Törekszik az aktív együttműködésre a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Tisztában van vele, hogy a szaktárgy során fejlesztett kompetenciák más műveltségterü-leteken is fejlődést generálnak, s ennek megfelelően tudatosan él a transzferhatás peda-gógiai eszközével.

Nyitott a megismerés és a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerés és alkotás utáni vágyának, önművelési igényének a felébresztésére.


8

4. A pedagógiai folyamat tervezéseSzakmai ismeretekIsmeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat,

tantervtípusokat, érti ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Is-meri a tervezéshez szükséges információk forrását.

Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Is-meri a tananyag-kiválasztás és -rendszerezés szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai és szakmódszertani szempontjait.

KépességekKépes a tervezés során a rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munká-

jának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv) az iskola pedagógiai programja, a tanulói személyiség fejlesztésére vonatkozó tantervi célkitűzések, a tanulók életkora és az elsajátítandó tudás sajátosságai közti összhang megteremtésével.

Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására: a tananyag feldolgozásához a pe-dagógiai céloknak megfelelő oktatási folyamat meghatározására, hatékony módszerek, szervezési formák és eszközök kiválasztására a végzettségének megfelelő korosztály és a felnőttoktatás keretében is.

Korszerű szakmódszertani és szaktárgyi ismereteinek birtokában, pedagógiai céljainak megfelelően képes meghatározni a tanítandó tartalmakat, azok struktúráját, logikai fel-építését. Képes a szaktárgya tanulása-tanítása során felhasználható nyomtatott és digitális tankönyveket, taneszközöket egyéb tanulási forrásokat kritikusan elemezni és a konkrét céloknak megfelelően kiválasztani (különös tekintettel az információ-kommunikációs technológiára).

Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megol-dásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni.

Képes a szaktárgy tanórán és iskolán kívüli tanulásának tervezésére.

AttitűdökFontosnak tartja az alapos felkészülést/tervezést és a rugalmas megvalósítást.Képes a tervezés során a kollégákkal és a tanulókkal együttműködni, segítségükkel fi-

gyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képes-ségek, szociális felkészültség).

Képes terveit reflektív módon elemezni, értékelni. Képes váratlan tanítási-tanulási hely-zetekben terveitől elszakadni, és rugalmasan reagálni.

5. A tanulás támogatása, szervezése és irányításaSzakmai ismeretekIsmeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások

szaktárgyi alkalmazásának speciális szempontjait, lehetőségeit. Ismeri a szaktantárgy taní-tása-tanulása során kialakítandó speciális kompetenciák fejlesztésének módszereit.


9

Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási moti-váció fejlesztésének módszereiről.

Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sa-játosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel.

Ismeri a különböző tanulási módszerek és tanulási környezetek tanulási eredményes-ségre gyakorolt hatásait. Ismeri a szaktantárgy tanításának-tanulásának tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit és színtereit.

Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben.

KépességekKépes a különböző céloknak megfelelő, átgondolt stratégiák, a motivációt, differenciá-

lást, tanulói aktivitást biztosító, a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együtt-működési képességének fejlesztését segítő módszerek, szervezési formák kiválasztására és megvalósítására.

Képes nyugodt, biztonságos és az eredményes tanulást támogató tanulási környezet megszervezésére. Képes az érdeklődés és figyelem folyamatos fenntartására, a tanulási nehézségek felismerésére.

Képes a szaktárgy speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos megértési nehéz-ségek kezelésére.

Képes a hagyományos és az infokommunikációs technikákra épülő eszközök, digitális tananyagok hatékony és szakszerű alkalmazására.

AttitűdökFontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozott ta-

nulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra.

Elismeri, hogy megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a ta-nulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit.

Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat haté-konyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoportra vonatkozó sajátos-ságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására.

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók értékeléseSzakmai ismeretekSzakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről.

Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kom-

petenciák mérésére és értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.


10

KépességekKépes az értékelés különböző céljainak és szintjeinek megfelelő értékelési formák és

módszerek meghatározására, az értékelés eredményeinek felhasználására.Az értékelés során képes figyelembe venni annak hatásait a pedagógiai folyamat szabá-

lyozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszere-ket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait.

Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló esz-közök elkészítésére. Képes a szaktárgy tanítása-tanulása során az adott tantárgyra jellemző speciális kompetenciák mérésére.

AttitűdökReálisan ítéli meg a pedagógus szerepét a fejlesztő értékelés folyamatában. Elkötelezett

a tanulást támogató értékelés mellett.

7. A kommunikáció és szakmai együttműködésSzakmai ismeretekIsmeri az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagó-

giai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttmű-ködés módjairól.

KépességekKépes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer meg-

teremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására és elfogadtatására. Szakmai szituációkban képes szakszerű, közérthető, nyílt és hiteles kommunikációra di-ákokkal, szülőkkel, iskolai és iskolán kívüli munkatársakkal a partnerek életkorának és kul-túrájának megfelelően. Képes felismerni és értelmezni kommunikációs nehézségeit, és képes ezen a téren önmagát fejleszteni.

AttitűdökPedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, se-

gítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek és problémák feltárása és megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon.

Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni a szaktárggyal kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben.

8. Elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésreSzakmai ismeretekIsmeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elmé-

leteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit.


11

Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati mód-szereiről.

Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információforrásokról, szerve-zetekről. Tájékozott szaktárgya, valamint a neveléstudomány kutatási módszereiről.

KépességekKépes pedagógiai tapasztalatai és nézetei reflektív értelmezésére, elemzésére, értékelé-

sére. Képes meghatározni saját szakmai szerepvállalását.Pedagógiai munkájában felmerülő problémákhoz képes adekvát szakirodalmat keresni,

felhasználni. Jól tájékozódik a pedagógiai és szaktárgyi szakirodalomban, képes elemezni, értelmezni e területek kutatási, fejlesztési eredményeit, tisztában van a pedagógiai kuta-tás, fejlesztés és innováció sajátosságaival. Képes egyszerűbb kutatási módszerek haszná-latára.

AttitűdökBetartja a pedagóguspálya jogi és etikai normáit.Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének meg-

őrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására.Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon

törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésé-re. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szak-módszertani és neveléstudományi megújulásra. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára.


12

Az oktatási dokumentumok megújulása

A Nemzeti alaptantervA 2012-es Nemzeti alaptanterv a közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tar-

talomközpontú hagyományos tanterv, hanem a tanulók fejlesztésének terve. A hagyo-mányos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek benne. Értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus. Az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében fejlesztéscentrikus.

Most nézzük meg a 2012-es NAT fejlesztési területeit és a kulcskompetenciákat!

Fejlesztési területek Kulcskompetenciák

Az erkölcsi nevelés Anyanyelvi kommunikáció

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Idegen nyelvi kommunikáció

Állampolgárságra, demokráciára nevelés Matematikai kompetencia

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Természettudományos és technikai kompetencia

A családi életre nevelés Digitális kompetencia

A testi és lelki egészségre nevelés Szociális és állampolgári kompetencia

Felelősségvállalás másokért, önkéntességKezdeményezőképesség és vállalkozói kompe-tencia

Fenntarthatóság, környezettudatosságEsztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőké-pesség

Pályaorientáció A hatékony, önálló tanulás

Gazdasági és pénzügyi nevelés

Médiatudatosságra nevelés

A tanulás tanítása

A NAT műveltségterületei1. Magyar nyelv és irodalom 6. Földünk-környezetünk2. Idegen nyelvek 7. Művészetek3. Matematika 8. Informatika4. Ember és társadalom 9. Életvitel és gyakorlat5. Ember és természet 10. Testnevelés és sport

A műveltségterületek kiemelt közös céljai: a tevékenykedtetés középpontba állítása, cselekvő, aktív részvétel a tanulás folya-

matában, pl. kísérlet, megfigyelés; az informatika alkalmazása; a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és

ismeretek;


13

az egészséges életmód kialakítása; az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; a médiumok alkotó használata.

Kerettanterv 2012A NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de nem érhet

el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget. A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. A részletes, de lényegre törő célhi-erarchia segíti az iskolai adaptálást.

A kerettanterv készítői olyan, az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettan-tervi formát hoztak létre, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az egyes műveltségterületi tantárgyak nagyobb átfogó témaegységeit, témaköreit nevezi meg. A tematikai egység – az adott tantárgyi terület sajátosságaitól függően – lehet konkrét téma, pl. Petőfi Sándor: János vitéz, de képességterü-let is, pl. Szóbeli szövegek megértése és alkotá-sa; Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés.A tevékenységre épülő műveltségterületek tantár-gyaiban a tematikai egységek fejlesztési célként jelennek meg.

Órakeret

A javasolt óra-szám

Előzetes tudás A témakör elsajátításához, azaz sikeres tanításához és tanulásához szük-séges kulcsfogalmak, ismeretelemek, szabályok, képességek megneve-zése a témakör sajátosságainak megfelelően.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az adott tematikai egység tanítási-tanulási folyamatában hangsúlyos, kiemelt fejlesztési feladatok megnevezése az adott két évfolyamonként meghatározott sajátos tantárgyi fejlesztési célok, feladatok alapján.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A tematikai egység tartalmi elemeinek és/vagy fejlesztési feladatainak megjelenítése a tematikai egység sajátosságainak megfelelően (a cella két oszlopra is bontható, ha a tantárgy vagy a tematikai egység sajátosságai ezt indokolják).

Tantárgyak konkrét tudás-elemekkel rész-letezve.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

A tematikai egységben előforduló kulcsfogalmak, illetve a fogalmi gon-dolkodás fejlesztéséhez szükséges fogalmi műveltség összetevőinek jelzése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Az adott ciklus végén (az adott tantárgyban) elvárható legfontosabb tudás- és képességelemek.

Az oktatási dokumentumok megújulása


14

A kerettantervek értékrendszere tükrözi a NAT-ban meghatározott közös értékeket, biz-tosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, fel-készülést. Azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek. Segítik a differenciált tanulást, a ki-emelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást. Kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, továbbfejleszthetők, adap-tálhatók.

A kerettantervek új elemei a következők: a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskom pe ten-

ciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés

szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás); a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán

tantárgyakban; képzési tartalmakba ágyazott kompetenciafejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, például emelt szint (tagozat) vagy

más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

A helyi tantervAz iskoláknak a helyi tantervük összeállításakor a NAT előírásait, illetve a kerettanterveket

kellett figyelembe venniük. A két tanévre előírt tartalmakat és fejlesztési követelményeket évekre kellett bontaniuk. Döntést kellett hozniuk a kötelező tantárgyak óraszámai mellett az évfolyamonkénti 10%-os szabad órakeret és a tantárgyi órakeretek 10%-os mozgáste-rének felhasználásáról.

A nevelőtestületek dönthettek (kötelező tantárgyak és óraszámok átvétele mellett) a kötelező tantárgyak óraszámának megemeléséről, ezáltal arról is, hogy nem építenek be választható tantárgyat. De bevezethettek szabadon választható ajánlott tantárgya(ka)t. Alkalmazhattak emelt óraszámú tantárgyi kerettantervet, illetve beépíthették a helyi tantervükbe az iskola gyakorlatában korábban kidolgozott és/vagy használt tantárgyi tantervet, sőt létrehozhattak saját új tantárgyat, tantárgyakat.

A tantárgyi órakeret 10%-ának felhasználására is több mód állt az iskolák rendelkezésére: a helyi tantervben nem írtak elő tematikai egységenként további tananyagot, helyi

jelentőségű tartalmakat; az egyes tematikai egységek között osztották el a rendelkezésre álló időkeretet; a tananyagot egy vagy több új tematikai egységgel egészítették ki.

A helyi tanterv a pedagógia program része. A helyi tanterv tartalma a következő: 1. A választott kerettanterv megnevezése 2. A választott kerettanterv feletti óraszám 3. A kerettantervben meghatározottakon felül a kötelező és a nem kötelező tanórai

foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga


15

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 6. Mindennapos testnevelés 7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái /

írásbeli feladatok értékelése, szóbeli feladatok értékelése 9. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek 12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elveiA kézikönyvben a következő oldalon megtalálható az az általam összeállított helyi tan-

tervi ajánlás, amelyhez átdolgoztam a tankönyveimet.

Magyar nyelv 6. évfolyam

A tantárgy elsődleges célja a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulás eredményességéhez szükséges kulcskompetenciák, készségegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának a folytatása. A tanulók hallott és írott szövegalkotási és szövegértési kompetenciáinak fej-lesztése a kognitív folyamatok, az életkori sajátosságok és az egyéni képességek figyelem-bevételével. A nyelvről szerzett tapasztalati (élmény alapú) és tárgyi ismeretek mélyítése, bővítése.

A 6. évfolyamon számos képességszintet el kell érni. Beszédkészség szempontjából a 6. évfolyamon a tanuló beszéde fejlődjön tovább a

megfelelő artikuláció, szókincs és nyelvhelyesség szempontjából. A hallott szövegről le-gyen képes rövid szóbeli összefoglalást adni. Megszólalásaiban magyarórán és azon kívül is alkalmazkodjék a hallgatósághoz és a beszédhelyzethez.

Olvasás szempontjából legyen képes érzékelni a szövegek műfaji különbségeit. Legyen képes néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazására az olvasottakról. Szövegalkotás szempontjából legyen képes rövidebb szövegek alkotására, személyes és olvasmányélmények megfogalmazására.

Tanulási képesség szempontjából jó, ha a tanuló képes különböző vázlatok felhasználá-sára, különböző témájú, műfajú szövegek megértésére, megfogalmazására.

Szövegértés szempontjából szükséges a globális, információkereső, értelmező és ref-lektáló olvasás, továbbá tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának magyarázata; a címadás.

Erkölcsi ítélőképesség szempontjából megismerkedik a tetszésnyilvánítás árnyaltabb nyelvi formáival, a különböző kultúrák és eltérő vélemények tiszteletben tartásának fon-tosságával.

A 6. évfolyam legfontosabb fejlesztési célja a készségek szintre hozása, majd folya-matos fejlesztésük.


16

Éves óraszám: 72 Heti óraszám: 2

Órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása 9

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés 10

Írás, fogalmazás 10 + 1

Helyesírás 11 + 1

A szavak szerkezete és jelentése 6

A nyelv szerkezete 19 + 2

Év eleji, félévi, év végi felmérés + 3

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása

Órakeret9 óra

Előzetes tudás

Mindennapi kommunikációs helyzetekben való megnyilvánulás, törekvés az érthető, kifejező beszédre. Szóbeli szövegek megértése, reprodukálása, utasítások megfelelő követése, a kommunikációs partner szóbeli közlésének megértése. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A kommunikációs helyzetnek megfelelő helyes beszédlégzés, hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás kialakulásának segítése: pl. beszédgyakorlatokkal, dramatikus játékkal, hangos szövegmondással.Törekvés a különböző beszédhelyzetekben a jól formált, a kommu-nikációs célt közvetítő beszéd alkottatására. A kifejező kommuniká-ció, a megfelelő szókincs alkalmaztatása személyek jellemzésekor. A társas viselkedés szabályozásához szükséges nyelvi kompetenci-ák fejlesztése, a konfliktusok kezelése képességének fejlesztése. A kiejtés, a szöveg és a nem nyelvi jelek közötti összhang kialakulá-sának fejlesztése. A magyar nyelv kiejtési sajátosságainak (hangsúly, hanglejtés) tudatosításán keresztül a nemzeti identitás erősítése. Kommunikációs (illem)szabályok tudatosítása.


17


Különböző hallott szövegek, információk megértése, rövid összefoglaló reprodukálása.Aktív részvétel különféle kommunikációs helyzetekben. Alkalmazkodás a beszédhelyzethez, a kommunikációs célhoz. A közlési szándéknak megfe-lelő szókincs, kiejtés (hangsúly, tempó, hangerő stb.), valamint nem nyelvi jelek alkalmazása. Mindennapi kommunikációs szituációk különféle helyzetekben történő gyakorlása: kapcsolatfelvétel, kérdés, kérés, beszélgetés. Felnőttek és gyermekek kommunikációjának különbözőségei, kommuni-kációs (illem)szabályok (férfiak és nők, felnőttek és gyermekek, gyermekek és gyermekek között). Tanult szövegek szöveghű és kifejező tolmácsolása.

Dráma és tánc: kommunikációs kapcsolatterem-tés, szituációk, helyzetgyakorla-tok.

Erkölcstan: önis-meret, a szemé-lyes kapcsolatok, a beszélgetés jelentősége.


Beszédhelyzet, kommunikációs (illem)szabályok

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Olvasás, az írott szöveg megértése. Olvasás, szövegértés

Órakeret10 óra

Előzetes tudás

A tanult olvasási stratégiák adekvát alkalmazása olvasás előtt, alatt és után. A tanult különböző típusú és műfajú szövegek felismerése és megértése. A szöveg információinak és gondolatainak a tanuló életkora szerint elvárható értelmezése és értékelése.


céljai

Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folya-matos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egysze-rűbb ábrák, grafikonok értelmeztetése.Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának előse-gítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegei olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felisme-rése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.)


18


Különféle szövegek néma és a szöveg üzenetének megfelelő hangos ol-vasása. Olvasási, szövegértési stratégiák alkalmazása, gyakorlása és bővítése kü-lönböző témájú és típusú nyomtatott és elektronikus szövegeken. Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók hasz-nálatával) a különféle dokumentumtípusokban (AV és online dokumen-tum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesz-tő forrásokban.Újabb szövegfeldolgozási stratégiák (szintézis, szelektív olvasás) alkalmazása. A szöveg megértésének monitorizálása. A hibás olvasási, szöveg- értési technika felismerése, a megfelelő javító stratégia megtalálása és alkalmazása.Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szöve-gek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése, a szöveg mondani-valójának saját szavakkal történő megfogalmazása.

Matematika; természetismeret: szövegértés, a fel-adatok szövegé-nek értelmezése.

Informatika: tájé-kozódás, informá-ciókeresés.

Mozgóképkultúra és médiaismeret; vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggéseinek feltárása.


Üzenet, szövegkép

Tematikai egység/Fejlesztési cél Írás, fogalmazás Órakeret

10 + 1 óra

Előzetes tudás

A társas kultúrában való részvételhez szükséges nyelvi kompetenciák fejlesztése írástechnikai téren: az érzelmek hiteles kifejezésének ké-pessége, a szeretetteljes emberi kapcsolatok ápolásának képessége, konfliktuskezelés képessége, udvariassági formulák ismerete, alkal-mazása stb. Megfelelő, kialakult egyéni írástechnika alkalmazása. A tanult fogalmazási műfajokban való jártasság, szövegalkotás.


céljai

Az írástechnika tempójának, esztétikai megjelenésének fejlesztése, javítása. Az ismert fogalmazási műfajokban történő változatos, kreatív szö-vegalkotás támogatása. Újabb szövegalkotási eljárások megismerte-tése, alkalmazásának segítése.Digitális kompetencia fejlesztése: néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek megfigyelése.


19


A kialakult egyéni írástechnika további fejlesztése. Törekvés az eszté-tikus, olvasható kézírásra. Gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez.Néhány internetes szövegtípus formai és tartalmi jellemzőinek meg-figyelése. Az írott és nyomtatott szöveg formájának üzenete.Az írásmű üzenetének, céljának, befogadójának megfelelő szókincs használata.Személyes élmények megfogalmazása különböző szövegtípusokban: jellemzés. Szövegalkotás az internetes műfajokban: pl. komment.Az írás nem nyelvi jeleinek (betűforma, -nagyság, sorköz, margó, távolság, színek, kiemelések stb.), a szöveg képének az írott üzeneten túli jelentése. A kézzel írt és a számítógépes szövegek különbözősé-gei, hasonlóságai.

Informatika: internetes források adatainak megkeresése; új inter-netes kapcsolattartó műfajok nyelvi jellem-zői.Vizuális kultúra: a szö-veg képe.


Vázlat, jellemzésAz írás nem nyelvi jelei: sorköz, betű, margó stb.

Tematikai egység/Fejlesztési cél Helyesírás Órakeret

11 + 1 óra

Előzetes tudásA tanult főbb helyesírási szabályok felismerése, alkalmazása a szöveg-alkotásban, az írásbeli munkákban. Helyesírási kézikönyv használata tanári segítséggel.

A tematikai egység nevelési- fejlesztési céljai

A leggyakrabban előforduló, a helyesírási alapelvekre épülő helyes-írási szabályok tudatosítása, azok fokozatos önálló alkalmazásának fejlesztése az írott kommunikációban. A szófajokhoz kapcsolódó legalapvetőbb és leggyakoribb helyesírási szabályok, normák megis-mertetése. A helyzetnek megfelelő, pontos helyesírás iránti igény kialakítása, a helyesírást segítő segédeszközök (helyesírási szabályzat, szótár stb.) önálló használatának fejlesztése.


20


Az alapvető helyesírási szabályok (kiejtés elve, szóelemzés eleve, ha-gyomány elve, egyszerűsítés) alkalmazása főleg a szófajtani ismeretek elsajátításához kapcsolódóan. A tulajdonnév értelemtükröztető helyesírási alapjainak megismerése.A megismert helyesírási esetek felismerése és tudatos alkalmazása az írott szöveg megértése és szövegalkotási folyamatában; önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal.Hibajavítási gyakorlatok segédeszközök használatával. Törekvés a mindennapi írásbeli alkotásokban az igényes helyesírásra.

Történelem, társadal-mi és állampolgári ismeretek; idegen nyelv; vizuális kultúra; természetismeret; informatika: a tan-tárgyra jellemző tu-lajdonnevek, digitális kifejezések helyes-írása.


Helyesírási alapelv (kiejtés elve, szóelemzés elve, hagyomány elve, egy-szerűsítés elve), elválasztás

Tematikai egység/Fejlesztési cél A szavak szerkezete és jelentése Órakeret

6 óra

Előzetes tudás A szavak szerkezeti elemzése egyszerűbb esetekben: szótő, toldalékok, összetett szavak tagjai.


céljai

Szókincsbővítés, annak megtapasztaltatása, hogy ugyanazt a tartal-mat többféle szerkezettel, más-más szavakkal is ki lehet fejezni. Néhány mindennapi metafora jelentésszerkezetének megfigyeltetése.A magyar és valamely tanult, ismert idegen nyelv szerkezete közötti hasonlóságok és különbözőségek fölfedeztetése.


Az ige és a főnév szemantikája. A leggyakoribb mindennapi metaforák jelentésszerkezetének megfi-gyelése a beszélt és írott szövegekben. Egynyelvű szótárak használata, könyvtári kutatás.

Idegen nyelv: a tanult idegen nyelv szókin-cse.


Beszélt nyelvi metafora


21

Tematikai egység/Fejlesztési cél A nyelv szerkezete Órakeret

19 + 2 óra

Előzetes tudásA tanult szófajok felismerése és megnevezése szójelentés alapján toldalékos formában, mondatban és szövegben, megfelelő haszná-latuk írott és beszélt szövegben.


céljai

Nyelvi tudatosság figyelemfejlesztéssel: a magyar nyelv szerkezeté-nek megfigyeltetése; a szavak szintjének részletesebb vizsgálata. Elemzőképesség: a szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésé-nek megfigyeltetése, főbb jellemzőinek megnevezése.


A szavak egy lehetséges osztályának, a szófajok legjellemzőbb csoport-jainak áttekintése, szövegbeli és kommunikációs szerepük megfigyelése, alkalmazásuk a kommunikációban. A szófaji csoportok jellemző alaktani viselkedésének megfigyelése, főbb jellemzőinek megnevezése.Az alapszófajok típusai, szerkezetük, szerepük a szövegalkotásban. Az ige szerkezete, az igekötők szerepe az ige folyamatosságának, az irá-nyultságának kifejezésében; az ige aspektualitása.A főnevek kategóriái, a tulajdonnevek néhány tipikus fajtája, szerkezete.A névmások szövegszervező szerepének megfigyelése, alkalmazása a szö-vegalkotásban. A tanult alapszófajok leggyakoribb képzőinek megismerése, szóalkotási gyakorlatok.A magyar nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv szó-tani szerkezetével.

Történelem: a be-széd kialakulása.

Idegen nyelv: a ta-nult nyelv szótani sajátosságai.


Alapszófajok: ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, névmás, igenév


22

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos

ciklus végén

A tanuló törekszik gondolatait érthetően, a helyzetnek megfelelően megfogalmazni, adekvátan alkalmazni a beszédet kísérő nem nyelvi jeleket.Képes mások rövidebb szóbeli üzeneteinek, rövidebb hallott történeteknek a megértésére, összefoglalására, továbbadására. Képes önállóan a tanult hagyományos és internetes műfajokban (elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, SMS, e-mail stb.) szöveget alkotni. Törekszik az igényes, pontos és helyes fogalmazásra, írásra. Az írott és elektronikus felületen megjelenő olvasott szövegek globális (átfogó) megértése, a szövegből az információk visszakeresése mellett képes újabb és újabb szövegértési stratégiákat megismerni, azokat alkalmazni. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és korosztálynak szóló ismeretterjesztő források).Felismeri a szövegértés folyamatát, annak megfigyelésével képes saját módszerét fejleszteni, hibás olvasási szokásaira megfelelő javító stratégiát találni, és azt alkalmazni. A tanuló ismeri a tanult alapszófajok (ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó, igenevek, névmások), valamint az igekötők általános jellemzőit, alaki sajátosságait, a hozzájuk kapcsolódó főbb helyesírási szabályokat, amelyeket az írott munkáiban igyekszik alkalmazni is.A megismert új szavakat, közmondásokat, szólásokat próbálja aktív szókincsében is alkalmazni.


23

Tanm

enet

java

slat

a N

yelv

tan

6. ta

nkön

yv a

6. é

vfol

yam

szám

ára

cím

ű ta

nkön

yvhö

z

A k

övet

kező

old

alak

on o

lyan

tan

men

etja

vasl

at á

ll a

6. é

vfol

yam

on t

anító

kol

légá

k re

ndel

kezé

sére

, am

ely

a ny

elvt

anór

ák t

an-

anya

gát

tart

alm

azza

het

i 2 t

anítá

si ó

rára

. A k

özöl

t ta

nmen

etja

vasl

attó

l ter

més

zete

sen

bárm

ikor

el l

ehet

tér

ni, h

isze

n a

peda

gó-

gusn

ak m

indi

g al

kalm

azko

dnia

kel

l tan

ítván

yai k

épes

sége

ihez

, vál

tozh

at a

hal

adás

i üte

mük

, ese

tleg

az is

kola

műk

ödés

i ren

dje.

A t

anm

enet

java

slat

az

51/2

012.

(XII.

21.

) szá

mú

EMM

I ren

dele

t a k

eret

tant

erve

k ki

adás

ának

és

jogá

llásá

nak

rend

jérő

l 2.

szá

mú

mel

lékl

ete,

val

amin

t az

álta

lam

öss

zeál

lítot

t Mag

yar n

yelv

6. é

vfol

yam

hel

yi ta

nter

vi a

jánl

ás a

lapj

án k

észü

lt.

A t

anm

enet

java

slat

ot a

köv

etke

ző h

ivat

alos

tan

köny

vek

– N

yelv

tan

6., N

yelv

tan

mun

kafü

zet

6. –

fel

hasz

nálá

sáva

l állí

tott

am

össz

e.A

tanm

enet

java

slat

tart

alm

azza

az

anya

nyel

vism

eret

, a h

elye

sejté

s, a

hely

esírá

s, a

nyel

vhel

yess

ég, a

kom

mun

ikác

ió, a

szö

vegé

r-té

s és

szö

vega

lkot

ás ta

nany

agát

és

a ké

pess

égfe

jlesz

tésh

ez s

züks

éges

fela

dato

kat.

Term

észe

tese

n sz

üksé

ges

válo

gatn

i a ta

nesz

-kö

zök

fela

data

i köz

ött.

A h

elye

sírá

s fo

lyam

atos

gya

korlá

sát a

tanu

lók

hián

yoss

ágai

, típ

ushi

bái i

smer

etéb

en o

lyan

órá

kon

is ja

vasl

om, a

mik

or n

em s

ze-

repe

l kon

krét

fela

datk

ént

a ta

nany

agbe

oszt

ásba

n. A

tan

men

etbe

n tö

bb h

elye

n ko

nkré

t ja

vasl

atot

tet

tem

, his

zen

sok

isko

lána

k m

egva

n a

Nye

lvta

n és

hel

yesí

rás

– 6.

évf

olya

m e

lnev

ezés

ű in

tera

ktív

tana

nyag

-feld

olgo

zás

fela

data

inak

beé

píté

sére

egy

-egy

taní

-tá

si ó

rán.

A k

omm

unik

áció

feje

zet f

elad

atai

köz

ül tö

bbet

osz

tály

főnö

ki ó

rán

is le

het h

aszn

osíta

ni.

A ta

nmen

etja

vasl

atba

n el

őfor

duló

rövi

díté

sek:

E. f.

= E

lőze

tes

fela

dat

I. t.

= In

tera

ktív

tana

nyag

-feld

olgo

zás

Mf.

= N

yelv

tan

mun

kafü

zet 6

.N

y. =

Nye

lvta

n 6.

T.

= A

tollb

amon

dáso

k sz

öveg

e a

tank

önyv

vég

én ta

lálh

ató


24

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

r-m

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Ko

mpe

tenc

iák

(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Kulc

sfog

alm

ak,

java

solt

tane

szkö

zök

Kapc

soló

dási

pon

-to

k, e

gyéb

java

slat

ok

1.Ism

erke

dés

a ta

nesz

közö

kkel

Tájé

kozó

dás

a ta

nuló

k tu

dásá

ról,

képe

sség

eikr

ől é

s ké

szsé

geik

ről

Elős

zók

elol

vasá

sa é

s ér

telm

e-zé

se.

A h

aszn

os in

form

áció

k át

ta-

nulm

ányo

zása

, ért

elm

ezés

e.H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.A

Han

gzó

anya

nyel

vünk

cím

ű al

feje

zet k

özös

átt

ekin

tése

.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s:

Rövi

díté

sek

felo

ldás

ának

ké-

pess

ége.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

fe

jlesz

tése

egé

sz ta

névb

en

min

den

taní

tási

órá

n fo

lya-

mat

os.

Ny.

3–4

. o.

Mf.

3–4.

o.

Ny.

19–

18. o

.M

f. 7/

1., 2

. a),

3.

E. f.

Nyá

ri él

mén

yek

bem

utat

ásáh

oz fo

-tó

k, té

rkép

ek ö

ssze

-gy

űjté

se, f

elké

szül

és

élm

ényb

eszá

mol

óra,

jö

vő n

yári

üdül

ési j

a-va

slat

ok.

2.Is

mét

eljü

nk!

A h

ango

k és

be

tűk

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Válo

gatá

s a

tank

önyv

i és

mun

kafü

zeti

fela

dato

k kö

zött

a

tanu

lók

képe

sség

eine

k m

eg-

fele

lően

, diff

eren

ciál

ás.

T. 1

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érte

lmez

ő, sz

öveg

al-

kotá

si, h

elye

sírás

i kép

essé

g.Ko

gnití

v ko

mpe

tenc

ia: K

é-pe

sség

fejle

sztő

, ren

dsze

rező

ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő ké

pess

ég.

Ny.

5. o

.

Ny.

6–8

. o.

Mf.

5–7.

o. H

ázi f

elad

at

13–1

4/4.

I. t.

Ismét

lés

1–3.

f.

3.A

mag

yar h

elye

s-írá

s H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Re

cept

meg

foga

lmaz

ása

fel-

szól

ító m

ódba

n.Á

llatle

írás

kész

ítése

.A

j-s

és ly

-os

szav

ak h

elye

sírás

a.Be

tűre

ndbe

sor

olás

.Ism

étlé

s ta

nuló

párb

an.

T. 2

., 3.

vag

y 4.

diff

eren

ciál

tan.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Pr

oduk

tív s

zöve

galk

otás

. He-

lyes

írási

kép

essé

g.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ru

galm

as g

ondo

lkod

ás s

zö-

vega

lkot

ásko

r. Ko

nver

táló

ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Se

gíts

égny

újtá

s.

Ny.

17/1

. a),

2. a

), 3.

a)

Ny.

8–1

0. o

.M

f. 8–

9. o

. Ház

i fel

adat

14

/5.–

16/1

1.I.

t. Ism

étlé

s 7–

10. f

.


25

4–5.

A s

zava

k al

akja

és

szer

keze

teH

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Ism

étlé

s ta

nuló

párb

an.

A g

ondo

lati

térk

ép é

rtel

me-

zése

.Sz

ókin

csfe

jlesz

tés:

roko

n ér

telm

ű, e

llent

étes

jele

ntés

ű sz

avak

, szó

lánc

alk

otás

a.

Szöv

egek

áta

lakí

tása

. T.

5.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írás.

Krea

-tív

szö

vega

lkot

ás.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

ten-

cia:

Ábr

aolv

asás

, ábr

ázol

ás.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

műk

ödés

i kép

essé

g,

szab

ályk

övet

és.

Ny.

17/1

. b),

2. b

), 3.

b)

Ny.

11–1

4. o

.M

f. 10

–13.

o. H

ázi

fela

dat 1

6/12

.–17

/13.

I. t.

Ismét

lés

4–6.

f.In

tera

ktív

játé

kok

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós

kapc

sola

t-te

rem

tés,

szitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.

6.Év

ele

ji fe

lmér

és

szöv

egér

tésb

ől

Év e

leji

felm

érés

an

yany

elvi

ism

e-re

tből

, hel

yesír

ás-

ból

Ismer

ette

rjesz

tő s

zöve

g ér

tel-

mez

ése.

Az

5. é

vfol

yam

on ta

nult

nyel

v-ta

ni is

mer

etek

. A h

elye

sírás

i ké

pess

ég fe

jlett

ségi

szi

ntjé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

-ká

k al

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. s

zöve

ge a

kéz

i-kö

nyvb

en

7.A

kom

mun

iká-

ció

Am

it m

ár 5

. évf

o-ly

amon

meg

tud-

tál a

kom

mun

iká-

ciór

ól

A te

stbe

széd

Az ö

nkén

tele

n ge

sztu

sok

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A k

omm

unik

áció

s té

nyez

ők

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se.

Az ö

nkén

tele

n ge

sztu

sok

c. s

zö-

veg

feld

olgo

zása

.Vá

zlat

kész

ítés

tanu

lópá

rban

ta

nkön

yvi ú

tmut

atás

sze

rint.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, -é

rtel

mez

és.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

ten-

cia:

Ábr

aolv

asás

, jel

ek é

rtel

-m

ezés

e.Ko

gnití

v ko

mpe

tenc

ia:

Lény

egki

emel

ő, m

egfig

yelő

-ké

pess

ég.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

-ká

k, k

ulcs

szav

ak fe

lism

erés

e.

Ny.

17/1

. c),

2. a

), 3.

c)

Ny.

16.

o.

Ny.

18–

20. o

.I.

t. A

kom

mun

ikác

ió

1–2.

f.vá

zlat

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

r-m

ák, m

ódsz

erta

ni ja

vasl

atok

Ko

mpe

tenc

iák

(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Kulc

sfog

alm

ak,

java

solt

tane

szkö

zök

Kapc

soló

dási

pon

-to

k, e

gyéb

java

slat

ok

1.Ism

erke

dés

a ta

nesz

közö

kkel

Tájé

kozó

dás

a ta

nuló

k tu

dásá

ról,

képe

sség

eikr

ől é

s ké

szsé

geik

ről

Elős

zók

elol

vasá

sa é

s ér

telm

e-zé

se.

A h

aszn

os in

form

áció

k át

ta-

nulm

ányo

zása

, ért

elm

ezés

e.H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.A

Han

gzó

anya

nyel

vünk

cím

ű al

feje

zet k

özös

átt

ekin

tése

.

A h

aték

ony

önál

ló ta

nulá

s:

Rövi

díté

sek

felo

ldás

ának

ké-

pess

ége.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

fe

jlesz

tése

egé

sz ta

névb

en

min

den

taní

tási

órá

n fo

lya-

mat

os.

Ny.

3–4

. o.

Mf.

3–4.

o.

Ny.

19–

18. o

.M

f. 7/

1., 2

. a),

3.

E. f.

Nyá

ri él

mén

yek

bem

utat

ásáh

oz fo

-tó

k, té

rkép

ek ö

ssze

-gy

űjté

se, f

elké

szül

és

élm

ényb

eszá

mol

óra,

jö

vő n

yári

üdül

ési j

a-va

slat

ok.

2.Is

mét

eljü

nk!

A h

ango

k és

be

tűk

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Válo

gatá

s a

tank

önyv

i és

mun

kafü

zeti

fela

dato

k kö

zött

a

tanu

lók

képe

sség

eine

k m

eg-

fele

lően

, diff

eren

ciál

ás.

T. 1

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érte

lmez

ő, sz

öveg

al-

kotá

si, h

elye

sírás

i kép

essé

g.Ko

gnití

v ko

mpe

tenc

ia: K

é-pe

sség

fejle

sztő

, ren

dsze

rező

ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő ké

pess

ég.

Ny.

5. o

.

Ny.

6–8

. o.

Mf.

5–7.

o. H

ázi f

elad

at

13–1

4/4.

I. t.

Ismét

lés

1–3.

f.

3.A

mag

yar h

elye

s-írá

s H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Re

cept

meg

foga

lmaz

ása

fel-

szól

ító m

ódba

n.Á

llatle

írás

kész

ítése

.A

j-s

és ly

-os

szav

ak h

elye

sírás

a.Be

tűre

ndbe

sor

olás

.Ism

étlé

s ta

nuló

párb

an.

T. 2

., 3.

vag

y 4.

diff

eren

ciál

tan.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Pr

oduk

tív s

zöve

galk

otás

. He-

lyes

írási

kép

essé

g.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ru

galm

as g

ondo

lkod

ás s

zö-

vega

lkot

ásko

r. Ko

nver

táló

ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Se

gíts

égny

újtá

s.

Ny.

17/1

. a),

2. a

), 3.

a)

Ny.

8–1

0. o

.M

f. 8–

9. o

. Ház

i fel

adat

14

/5.–

16/1

1.I.

t. Ism

étlé

s 7–

10. f

.


26

8.A

felm

érés

javí

tá-

sa, é

rték

elés

e

A sz

ándé

kos g

esz-

tuso

k

A h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

javí

-tá

sa.

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A sz

ándé

kos g

eszt

usok

c. s

zö-

veg

elol

vasá

sa é

s fe

lolv

asás

a.Ké

rdés

ek m

egfo

galm

azás

a az

ol

vaso

ttak

kal k

apcs

olat

ban.

Vála

szad

ás g

yako

rlása

.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er

és k

udar

c el

foga

dásá

nak

ké-

pess

ége.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: O

lvas

áste

chni

ka, k

érdé

skul

tú-

ra fe

jlesz

tése

. Hel

yes

és k

rea-

tív n

yelv

hasz

nála

t. G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Hel

yes

vála

sz m

egta

lálá

sána

k ké

pess

ége,

dön

tési

kép

essé

g.

Ny.

17/1

. c),

2. b

), 3.

d)

Ny.

20.

o.

I. t.

A k

omm

unik

áció

6.

f.

A te

stbe

széd

meg

-ér

tése

(a 9

. órá

hoz

kapc

soló

dva)

1. Já

tssz

atok

„Mos

t m

utas

d m

eg!”

játé

kot!

2. Je

lení

tset

ek m

eg

egyé

nenk

ént e

gy-e

gy

érzé

st, é

rzel

met

csu

-pá

n a

test

besz

éd e

le-

mei

nek

felh

aszn

álás

á-va

l! A

társ

aito

k fe

jtsék

m

eg a

z „ü

zene

teke

t”!

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós

kapc

sola

t-te

rem

tés,

szitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.

9.A

szán

déko

s ges

z-tu

sok

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Vázl

atírá

s eg

yéni

mun

kába

n ön

álló

an v

agy

tank

önyv

i seg

ít-sé

ggel

.A

z ak

arat

lago

s írá

s fe

jlesz

tése

fe

lada

tmeg

oldá

s kö

zben

.A

test

besz

éd é

rtel

mez

ésév

el

kapc

sola

tos

fela

dato

k m

egol

-dá

sa.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

ver

bális

és

nem

ver

bális

ko

mp l

exitá

s ke

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: Dol

-go

k kö

zlés

ének

kép

essé

ge.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Érze

lmek

kel v

aló

bánn

i tud

ás

képe

sség

e.

Ny.

17/1

. c),

3. e

)

Ny.

20–

21. o

.

I. t.

A k

omm

unik

áció

3–

5. f.

10.

A m

inde

nnap

os

kom

mun

ikác

iós

hely

zete

ink

A ké

rdés

A se

gíts

égké

rés é

s se

gíts

égad

ás

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A té

ma

feld

olgo

zása

cso

port

-m

unká

ban:

a k

érdé

s he

lyes

m

egfo

galm

azás

a és

into

ná-

ciój

a.

A k

érde

zés

illem

szab

álya

i. Sz

ituác

iós

játé

kok

csop

ort-

mun

kába

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s ki

ejté

s, ké

rdés

kultú

ra

fejle

szté

se.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: H

elye

s vá

lasz

meg

talá

lásá

nak

képe

sség

e, d

önté

si k

épes

ség.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

műk

ödés

i kép

essé

g,

segí

tség

nyúj

tás,

fele

lőss

ég-

válla

lás.

Ny.

17/3

. f),

4.N

y. 2

1. o

.

Ny.

22.

o.

kom

mun

ikác

iós i

llem

-sz

abál

yok

Ny.

23.

o.

besz

édhe

lyze

t


27

11.

Konfl

iktu

skez

elés

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Iskol

ai k

onfli

ktus

hely

zete

k gy

űjté

se, m

egol

dási

java

slat

ok.

Cso

port

mun

kába

n ko

nflik

tus-

keze

lést

seg

ítő já

téko

k el

ját-

szás

a: B

efej

ezet

len

mon

dato

k,

Külö

nleg

es n

évje

gyká

rtya

.Kr

eatív

szö

vega

lkot

ás.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

műk

ödés

i és

együ

tt-

élés

i kép

essé

gek:

cso

port

-ke

zelő

kép

essé

g –

alka

lmaz

-ko

dás,

elfo

gadá

s; ne

velő

ké-

pess

ég: t

ürel

em, e

mpá

tia;

tole

ranc

ia.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Önr

eflex

ióra

val

ó ké

pess

ég.

Ny.

17/3

. g),

4.N

y. 2

4–25

. o.

besz

édhe

lyze

t, üz

enet

Erkö

lcst

an: ö

nism

eret

, a

szem

élye

s ka

pcso

-la

tok,

a b

eszé

lget

és

jele

ntős

ége.

Info

rmat

ika:

új i

nter

ne-

tes

kapc

sola

ttar

tó m

ű-fa

jok

nyel

vi je

llem

zői.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

kin-

cse

és s

zóta

ni s

aját

os-

sága

i.

12.

Kapc

sola

ttar

tás

A c

hat.

Érze

lmek

kife

jezé

se s

zmáj

likka

l. A

cse

telé

s ill

emsz

abál

yai.

A rö

vidí

tése

k fe

lold

ása

és a

lkal

-m

azás

a.G

ondo

lati

térk

ép é

rtel

mez

ése.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: Dol

-go

k kö

zlés

ének

kép

essé

ge,

más

ok v

élem

ényé

nek

meg

-ha

llgat

ása,

elfo

gadá

sa.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

élés

i, ér

deké

rvén

yesí

tő

képe

sség

ek.

Ny.

26–

28. o

.

I. t.

Inte

rakt

ív já

téko

k:

A k

omm

unik

áció

13.

A s

zófa

jok

A s

zófa

jok

kial

a-ku

lása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Cso

port

mun

kába

n: a

met

a-ny

elvi

szö

veg

kiem

elés

eine

k m

egfig

yelé

se, é

rtel

mez

ése.

Szób

eli m

agya

ráza

t alk

otás

a.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

óért

elm

ezés

. Ki

emel

ések

ért

elm

ezés

e.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sa

játo

sság

ok fe

lism

erés

e.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ism

eret

szer

ző, l

ogik

ai k

épes

-sé

g.

Ny.

17/3

. h),

5.

Ny.

29.

o.

Ny.

29–

30. o

.I.

t. Té

mak

örök

: A

szó

fajo

k –

A s

zófa

jok

kial

akul

ása

fela

data

i

8.A

felm

érés

javí

tá-

sa, é

rték

elés

e

A sz

ándé

kos g

esz-

tuso

k

A h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

javí

-tá

sa.

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A sz

ándé

kos g

eszt

usok

c. s

zö-

veg

elol

vasá

sa é

s fe

lolv

asás

a.Ké

rdés

ek m

egfo

galm

azás

a az

ol

vaso

ttak

kal k

apcs

olat

ban.

Vála

szad

ás g

yako

rlása

.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Sik

er

és k

udar

c el

foga

dásá

nak

ké-

pess

ége.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: O

lvas

áste

chni

ka, k

érdé

skul

tú-

ra fe

jlesz

tése

. Hel

yes

és k

rea-

tív n

yelv

hasz

nála

t. G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Hel

yes

vála

sz m

egta

lálá

sána

k ké

pess

ége,

dön

tési

kép

essé

g.

Ny.

17/1

. c),

2. b

), 3.

d)

Ny.

20.

o.

I. t.

A k

omm

unik

áció

6.

f.

A te

stbe

széd

meg

-ér

tése

(a 9

. órá

hoz

kapc

soló

dva)

1. Já

tssz

atok

„Mos

t m

utas

d m

eg!”

játé

kot!

2. Je

lení

tset

ek m

eg

egyé

nenk

ént e

gy-e

gy

érzé

st, é

rzel

met

csu

-pá

n a

test

besz

éd e

le-

mei

nek

felh

aszn

álás

á-va

l! A

társ

aito

k fe

jtsék

m

eg a

z „ü

zene

teke

t”!

Drá

ma

és tá

nc: k

om-

mun

ikác

iós

kapc

sola

t-te

rem

tés,

szitu

áció

k,

hely

zetg

yako

rlato

k.

9.A

szán

déko

s ges

z-tu

sok

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Vázl

atírá

s eg

yéni

mun

kába

n ön

álló

an v

agy

tank

önyv

i seg

ít-sé

ggel

.A

z ak

arat

lago

s írá

s fe

jlesz

tése

fe

lada

tmeg

oldá

s kö

zben

.A

test

besz

éd é

rtel

mez

ésév

el

kapc

sola

tos

fela

dato

k m

egol

-dá

sa.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

ver

bális

és

nem

ver

bális

ko

mp l

exitá

s ke

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Nar

ratív

kom

pete

ncia

: Dol

-go

k kö

zlés

ének

kép

essé

ge.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Érze

lmek

kel v

aló

bánn

i tud

ás

képe

sség

e.

Ny.

17/1

. c),

3. e

)

Ny.

20–

21. o

.

I. t.

A k

omm

unik

áció

3–

5. f.

10.

A m

inde

nnap

os

kom

mun

ikác

iós

hely

zete

ink

A ké

rdés

A se

gíts

égké

rés é

s se

gíts

égad

ás

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A té

ma

feld

olgo

zása

cso

port

-m

unká

ban:

a k

érdé

s he

lyes

m

egfo

galm

azás

a és

into

ná-

ciój

a.

A k

érde

zés

illem

szab

álya

i. Sz

ituác

iós

játé

kok

csop

ort-

mun

kába

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s ki

ejté

s, ké

rdés

kultú

ra

fejle

szté

se.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: H

elye

s vá

lasz

meg

talá

lásá

nak

képe

sség

e, d

önté

si k

épes

ség.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

műk

ödés

i kép

essé

g,

segí

tség

nyúj

tás,

fele

lőss

ég-

válla

lás.

Ny.

17/3

. f),

4.N

y. 2

1. o

.

Ny.

22.

o.

kom

mun

ikác

iós i

llem

-sz

abál

yok

Ny.

23.

o.

besz

édhe

lyze

t


28

14.

A ny

elve

k sz

ófaj

i re

ndsz

ere

A m

agya

r nye

lv

szóf

aji r

ends

zere

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

vege

k ki

eme-

lése

inek

meg

figye

lése

, ért

el-

mez

ése.

A

szö

veg

képé

nek

az ír

ott

üzen

eten

túli

jele

ntés

e (P

l.: N

y.

18/5

., 6. f

elad

at s

zöve

ge).

Gon

dola

ti té

rkép

kés

zíté

se

csop

ortm

unká

ban.

Az

ábra

be

mut

atás

a a

több

i cso

port

sz

ámár

a.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Lo

gika

i, re

ndsz

erez

ő ké

pes-

ség.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ism

eret

szer

ző, r

ends

zere

ző

képe

sség

. A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

Az

írás

nem

nye

lvi j

elei

bef

o-ga

dásá

nak

képe

sség

e.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Együ

ttm

űköd

ési k

épes

ség.

Ny.

17/3

. h),

6.N

y. 3

1. o

.N

y. 3

2. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

A s

zófa

jok

Tém

akör

ök: A

szó

fa-

jok

– A

nye

lvek

szó

faji

rend

szer

e,

A m

agya

r nye

lv s

zófa

ji re

ndsz

ere

I. já

téko

k

Vizu

ális

kultú

ra: a

szö

-ve

g ké

pe.

Info

rmat

ika:

inte

rnet

es

forr

ások

ada

tain

ak

meg

kere

sése

.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

15.

Az

ige

Az

ige

jele

ntés

eA

feje

zet m

ottó

jána

k és

a

nyitó

olda

l szö

vegé

nek

érte

l-m

ezés

e.A

met

anye

lvi s

zöve

g ér

tel-

mez

ése,

a M

agya

r ért

elm

ező

kézi

szót

ár h

aszn

álat

a pá

ros

mun

kába

n.A

j ha

ng k

étfé

le je

lölé

se. T

. 6.

Szól

ások

és

közm

ondá

sok

érte

lmez

ése.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

óért

elm

ezés

, he

lyes

írási

kép

essé

g.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Segé

desz

közö

k ha

szná

lata

.Á

llam

polg

ári k

ompe

tenc

ia:

Hag

yom

ányo

k ism

eret

e, ti

sz-

tele

te, á

polá

sa.

Ny.

33.

o.

Ny.

34–

35. o

.M

f. 18

. o. H

ázi f

elad

at

19. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

Az

ige

– A

z ig

e je

len-

tése

Té

mak

örök

, Int

erak

tív

játé

kok

1. ig

e

16–

17.

Az

igék

hez

járu

ló

rago

kA

rago

zott

igea

la-

kok

hely

esírá

sa

Tábl

ázat

érte

lmez

és: a

z ál

talá

-no

s és

hat

ároz

ott i

gera

gozá

s.A

lakt

ani e

lem

zése

k.A

más

salh

angz

ótör

vény

ek fe

l-ism

erés

ének

gya

korlá

sa. T

. 7.

Szab

ályé

rtelm

ezés

tanu

lópá

rban

.Sz

ituác

iós

játé

k: is

mer

ősök

be

szél

geté

se a

utób

usz-

meg

-ál

lóba

n.

Anya

nyel

vi k

omm

unik

áció

: Ki

feje

ző- é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

A p

élda

kere

sés

képe

sség

e.

Rend

szer

ező,

logi

kai k

épes

-sé

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: S

e-gí

tség

nyúj

tás,

gond

osko

dás

képe

sség

e, fe

lelő

sség

válla

lás.

Ny.

36–

37. o

.M

f. 20

–23.

o. H

ázi

fela

dat 2

3–24

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

A

z ig

e –

Az

igék

hez

járu

ló s

zem

élyr

agok

Tém

akör

ök a

zono

s cí

mű

fela

dats

ora


29

18.

Az

igem

ódok

Indu

kció

s, m

etan

yelv

i szö

ve-

gek

és tá

bláz

atok

ért

elm

ezés

e.

Válo

gató

más

olás

, aka

ratla

gos

írás.

Érve

k m

egfo

galm

azás

a.

Mon

dato

k át

alak

ítása

meg

-ad

ott s

zem

pont

ok s

zerin

t.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

értő

, hel

yesír

ási k

é-pe

sség

. Fél

repr

oduk

tív ír

ás-

kész

ség.

Kom

mun

ikat

ív k

ompe

ten-

cia:

Ábr

aolv

asás

, táb

láza

t ki

egés

zíté

se, a

nyan

yelv

i be-

széd

.

Ny.

38–

39. o

.M

f. 25

–26.

o. H

ázi

fela

dat 2

6–28

. o.

besz

élt n

yelv

i met

afor

aD

rám

a és

tánc

: kom

-m

unik

áció

s ka

pcso

lat-

tere

mté

s, sz

ituác

iók,

he

lyze

tgya

korla

tok.

19.

Az

igem

ódok

és

az ig

eidő

k ka

p-

csol

ata

Igem

ódok

és

igei

dők

közö

tti

össz

efüg

gése

k fe

lfede

zése

cs

opor

tmun

kába

n. K

érés

ek,

utas

ításo

k m

egfo

galm

azás

a –

szitu

áció

s já

téko

k.Vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s.M

onda

táta

lakí

tási

gya

korla

tok.

A k

ínál

ás n

yelv

i for

mái

.T.

9.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g, k

ultu

rált

nyel

vhas

znál

at.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

függ

és-k

ezel

ő, is

mer

et-

szer

ző k

épes

ség.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Ko

mbi

natív

kép

essé

g.

Ny.

40–

41. o

.M

f. 28

–30.

o. H

ázi

fela

dat 3

0–31

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

A

z ig

e –

Az

igem

ódok

és

az

igei

dők

kapc

so-

lata

Tém

akör

ök a

zono

s cí

mű

fela

dats

ora

20.

Az

igék

hel

yes-

írása

és

hely

es

hasz

nála

ta

A k

ijele

ntő

mód

ú ig

ék h

elye

sírás

á-na

k gy

akor

lása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

-ít, a

z -u

l, -ül

vég

ű sz

avak

, és

a m

últ i

dejű

igék

hel

yes-

írása

. T.

10.

A h

elye

sírás

i sza

bály

zat h

asz-

nála

ta ö

nálló

an v

agy

segí

t-sé

ggel

. In

tern

etes

cse

vegő

pro

gram

ra

bem

utat

kozá

s m

egfo

galm

a-zá

sa.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g, h

elye

s, ud

varia

s ny

elvh

aszn

álat

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Se

géde

szkö

zök

hasz

nála

ta.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

műk

ödés

i kép

essé

g.

Ny.

42.

o.

Ny.

42.

o. A

H. s

z. 3

4.,

35., 3

9. p

élda

szav

aiM

f. 32

–34.

o. H

ázi

fela

dat 3

5–36

. o.

I. t.

Az

igék

hel

yesír

ása

1– 6

. Int

erak

tív já

téko

kki

ejté

s elv

e

14.

A ny

elve

k sz

ófaj

i re

ndsz

ere

A m

agya

r nye

lv

szóf

aji r

ends

zere

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

vege

k ki

eme-

lése

inek

meg

figye

lése

, ért

el-

mez

ése.

A

szö

veg

képé

nek

az ír

ott

üzen

eten

túli

jele

ntés

e (P

l.: N

y.

18/5

., 6. f

elad

at s

zöve

ge).

Gon

dola

ti té

rkép

kés

zíté

se

csop

ortm

unká

ban.

Az

ábra

be

mut

atás

a a

több

i cso

port

sz

ámár

a.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Lo

gika

i, re

ndsz

erez

ő ké

pes-

ség.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ism

eret

szer

ző, r

ends

zere

ző

képe

sség

. A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

Az

írás

nem

nye

lvi j

elei

bef

o-ga

dásá

nak

képe

sség

e.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Együ

ttm

űköd

ési k

épes

ség.

Ny.

17/3

. h),

6.N

y. 3

1. o

.N

y. 3

2. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

A s

zófa

jok

Tém

akör

ök: A

szó

fa-

jok

– A

nye

lvek

szó

faji

rend

szer

e,

A m

agya

r nye

lv s

zófa

ji re

ndsz

ere

I. já

téko

k

Vizu

ális

kultú

ra: a

szö

-ve

g ké

pe.

Info

rmat

ika:

inte

rnet

es

forr

ások

ada

tain

ak

meg

kere

sése

.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

15.

Az

ige

Az

ige

jele

ntés

eA

feje

zet m

ottó

jána

k és

a

nyitó

olda

l szö

vegé

nek

érte

l-m

ezés

e.A

met

anye

lvi s

zöve

g ér

tel-

mez

ése,

a M

agya

r ért

elm

ező

kézi

szót

ár h

aszn

álat

a pá

ros

mun

kába

n.A

j ha

ng k

étfé

le je

lölé

se. T

. 6.

Szól

ások

és

közm

ondá

sok

érte

lmez

ése.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

óért

elm

ezés

, he

lyes

írási

kép

essé

g.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Segé

desz

közö

k ha

szná

lata

.Á

llam

polg

ári k

ompe

tenc

ia:

Hag

yom

ányo

k ism

eret

e, ti

sz-

tele

te, á

polá

sa.

Ny.

33.

o.

Ny.

34–

35. o

.M

f. 18

. o. H

ázi f

elad

at

19. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s:

Az

ige

– A

z ig

e je

len-

tése

Té

mak

örök

, Int

erak

tív

játé

kok

1. ig

e

16–

17.

Az

igék

hez

járu

ló

rago

kA

rago

zott

igea

la-

kok

hely

esírá

sa

Tábl

ázat

érte

lmez

és: a

z ál

talá

-no

s és

hat

ároz

ott i

gera

gozá

s.A

lakt

ani e

lem

zése

k.A

más

salh

angz

ótör

vény

ek fe

l-ism

erés

ének

gya

korlá

sa. T

. 7.

Szab

ályé

rtelm

ezés

tanu

lópá

rban

.Sz

ituác

iós

játé

k: is

mer

ősök

be

szél

geté

se a

utób

usz-

meg

-ál

lóba

n.

Anya

nyel

vi k

omm

unik

áció

: Ki

feje

ző- é

s hel

yesír

ási k

épes

ség.

G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

A p

élda

kere

sés

képe

sség

e.

Rend

szer

ező,

logi

kai k

épes

-sé

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: S

e-gí

tség

nyúj

tás,

gond

osko

dás

képe

sség

e, fe

lelő

sség

válla

lás.

Ny.

36–

37. o

.M

f. 20

–23.

o. H

ázi

fela

dat 2

3–24

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés:

A

z ig

e –

Az

igék

hez

járu

ló s

zem

élyr

agok

Tém

akör

ök a

zono

s cí

mű

fela

dats

ora


30

21–

22.

A fe

lszó

lító

mód

ú ig

ék h

elye

sírás

aA

z -l,

-t, -

d, -t

, -st

, -sz

t, -s

, -sz

, -z,

-d

z v

égű

igék

hel

yesír

ásna

k gy

akor

lása

cso

port

mun

kába

n.

T. 8

., 13

.A

„suk

sükö

lés”

. U

tasí

táso

k m

egfo

galm

azás

a.Vé

lem

ényn

yilv

ánítá

s.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia:

Szab

ályk

övet

ő ké

pess

ég.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

alko

tási

ké

pess

ég.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pr

oblé

mal

átás

, pro

blém

a-m

egol

dás.

Ny.

43–

44. o

.M

f. 43

–47.

o. H

ázi

fela

dat 4

7–48

. o.

I. t.

Az

igék

hel

yesír

ása

10., 1

1., 1

5.

szóe

lem

zés e

lve

23.

A fe

ltéte

les

mód

ú ig

ék h

aszn

álat

a,he

lyes

írásu

k gy

a-ko

rlása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A -n

ák h

elyt

elen

has

znál

ata.

T. 1

1.A

rekl

ám s

zere

pe a

z él

etün

k-be

n.Re

klám

szöv

eg a

lkot

ása

cso-

port

mun

kába

n.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érte

lmez

ési

képe

sség

. Kom

mun

ikác

ióér

-té

kelé

s ké

pess

ége.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Krea

tivitá

s, ön

álló

ságv

édő

képe

sség

.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

sz

Kiej

tési

gy.

1.

Ny.

44–

45. o

.M

f. 37

–39.

o. H

ázi f

el-

adat

41.

o.

I. t.

Az

igék

hel

yesír

ása

6., 7

.

24.

A fe

ltéte

les

mód

ú ig

ék h

elye

sírás

á-na

k gy

akor

lása

Az

ikes

igék

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

-n v

égű,

az

egy

tagú

-sz

végű

igék

felté

tele

s m

ódú

alak

jai.

Mi l

enne

, ha…

típu

sú s

zöve

g al

kotá

sa.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, kom

mun

ikác

iós

képe

sség

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Kapc

sola

tkez

elés

i és

kötő

dési

ké

pess

ég.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

s Ki

ejté

si g

y. 2

.M

f. 40

–41.

o.

I. t.

Az

igék

hel

yesír

á-sa

8.

Ház

i fel

adat

42.

o.

Ny.

45.

o.

25.

Az

igék

ről t

anul

-ta

k ös

szef

ogla

lása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

igék

ről t

anul

tak

össz

efog

la-

lása

cso

port

mun

kába

n.A

z ig

ék h

elye

sírás

a.

T. 1

4.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érte

lmez

és, h

elye

sírás

.N

yelv

i kom

pete

ncia

: Gra

m-

mat

ikai

rend

szer

kia

lakí

tása

.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

zs

Ny.

46–

47. o

.M

f. 48

–52.

o. H

ázi

fela

dat 5

2–54

. o.

I. t.

Kim

arad

t fel

ada-

tok,

játé

kok


31

26.

A b

log

és a

kom

-m

ent

A b

log

és a

kom

men

t fog

alm

a,

gyak

orla

ti ha

szná

lata

.Ko

mm

ent m

egfo

galm

azás

a ad

ott b

logt

émáh

oz.

Sajá

t blo

g te

rvez

ése,

a b

ekö-

szön

tő m

egfo

galm

azás

a.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Ko

mm

unik

atív

kép

essé

gek.

Sz

emél

yes

kom

pete

ncia

: Eg

észs

égvé

dő, ö

nsza

bály

ozó

képe

sség

. Kö

rnye

zett

udat

os m

agat

artá

s.

Ny.

48–

50. o

.In

form

atik

a: a

tant

árgy

-ra

jelle

mző

tula

jdon

-ne

vek,

dig

itális

kife

je-

zése

k he

lyes

írása

.A

26.

óra

meg

tart

ása

info

rmat

ikat

erem

ben

java

solt.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

27.

A n

évsz

ókA

főné

vA

feje

zet m

ottó

jána

k és

a

nyitó

olda

l szö

vegé

nek

érte

l-m

ezés

e.M

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

. A

főne

vek

felis

mer

ése

páro

s m

unká

ban.

Ors

zág,

vár

os já

ték

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Öné

rték

elés

, önf

ejle

szté

s, ön

refle

xiór

a va

ló k

épes

ség.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írási

ké-

pess

ég.

Ny.

51.

o.

Ny.

52.

o.

Mf.

55–5

6. o

. Ház

i fe

lada

t 58/

1.I.

t. Sz

eml.

A fő

név

1.fő

név

28.

A kö

znév

fajtá

i és

hely

esírá

suk

Egye

di n

év, a

nyag

név,

gyű

j-tő

név.

Más

salh

angz

ótör

vény

ek a

kö

znev

ekbe

n.Id

őtar

tam

hel

yes

jelö

lése

, a -h

vé

gű s

zava

k to

ldal

ékol

ása.

T. 1

5.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

alko

tási,

el

őadó

i kép

essé

g. É

rvek

, el-

lené

rvek

meg

foga

lmaz

ásán

ak

képe

sség

e.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Más

okra

val

ó od

afigy

elés

ké

pess

ége.

Ny.

53–

54. o

.M

f. 56

–58.

o. H

ázi

fela

dat 5

8–59

. o.

I. t.

A fő

név

2., 3

., 4., 5

., In

tera

ktív

játé

kok

1.

29.

A tu

lajd

onné

v fa

j-tá

i és h

elye

sírás

ukA

sze

mél

ynev

ek

Kere

sztr

ejtv

ény

meg

oldá

sa

csop

ortm

unká

ban.

A m

agya

r név

hasz

nála

t. A

hag

yom

ány

elve

a c

salá

dne-

vekb

en. A

csa

ládn

evek

-val

, -v

el ra

gos

alak

jain

ak h

elye

s-írá

sa.

Betű

rend

be s

orol

ás. T

. 16.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si k

é-pe

sség

. Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia: S

iker

és

kud

arc

elfo

gadá

sána

k ké

-pe

sség

e.Eg

yütt

műk

ödés

i kép

essé

g, a

lá-

és fö

lére

ndel

tség

elfo

gadá

sa.

I. t.

Kiej

tési

gy.

4., 5

.N

y. 5

4. o

.M

f. 59

–60.

o.

Ny.

54–

56. o

.M

f. 61

–63.

o. H

ázi

fela

dat 6

3–64

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A fő

név

6., 7

., 8.

Tört

énel

em, t

ársa

dal-

mi é

s álla

mpo

lgár

i ism

eret

ek; id

egen

nye

lv;

vizu

ális

kultú

ra; t

erm

é-sz

etism

eret

; info

rmat

ika:

a

tant

árgy

ra je

llem

ző

tula

jdon

neve

k, d

igitá

lis

kife

jezé

sek

hely

esírá

sa.


32

30.

Az

álla

tnev

ek

A fö

ldra

jzi n

evek

he

lyes

írása

Az

álla

tnev

ek h

elye

sírás

ának

gy

akor

lása

tanu

lópá

rban

. Be

tűre

ndbe

sor

olás

. T.

17.

A

z eg

yele

mű

és tö

bbel

emű

egyb

eírt

föld

rajz

i nev

ek. T

ér-

képo

lvas

ás.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyza

t has

zná-

lata

tanu

lópá

rban

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si k

é-pe

sség

. A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

ótár

hasz

nála

t, sz

abál

ykö-

veté

s.Ko

mm

unik

atív

kom

pete

n-ci

a: Á

brao

lvas

ás.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szót

árha

szná

lat,

szab

ályk

ö-ve

tés.

Ny.

56–

57. o

.M

f. 65

–66.

o. H

ázi

fela

dat 6

6–67

. oI.

t. A

főné

v 9.

Ny.

58.

o.

Mf.

67–6

8/5.

Ház

i fe

lada

t 71.

o.

31.

A fö

ldra

jzi n

evek

he

lyes

írása

A fö

ldra

jzi n

evek

kül

önírt

és

kötő

jele

s al

akja

i. H

elye

sírás

i sza

bály

pont

ok

érte

lmez

ése.

Pél

dake

resé

s té

rkép

en.

Gon

dola

ti té

rkép

kés

zíté

se

csop

ortm

unká

ban.

T. 1

8.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si k

é-pe

sség

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

ótár

hasz

nála

t, sz

abál

yköv

e-té

s, sz

abál

yalk

otás

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Együ

ttm

űköd

ési k

épes

ség.

Ny.

59–

60. o

.M

f. 68

–71.

o. H

ázi

fela

dat 7

2–73

. o.

I. t.

A fő

név

10., 1

5.

32.

A c

silla

gnev

ek é

s az

inté

zmén

yne-

vek

hely

esírá

sa

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Krea

tív fo

galm

azás

ban

csill

ag-

neve

k fe

lhas

znál

ása.

T. 1

9.A

z in

tézm

ényn

evek

feld

olgo

-zá

sa c

sopo

rtm

unká

ban.

T.

20.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, aka

ratla

gos

írás.

Term

észe

ttud

omán

yos

kom

pete

ncia

: Csil

lagá

szat

i je

lens

égek

meg

érté

séne

k ké

pess

ége.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia:

Szab

ályk

övet

és, s

zabá

lyal

ko-

tás.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

f Ki

ejté

si g

y. 4

.N

y. 6

1. o

. M

f. 74

. o.

Ny.

62–

63. o

.M

f. 74

–76.

o.

Ház

i fel

adat

76.

o.

I. t.

A fő

név

11–1

3.


33

33.

A m

árka

neve

kA

kitü

ntet

ések

és

díja

k ne

ve

A c

ímek

Kapc

soló

dó h

elye

sírás

i sza

-bá

lypo

ntok

ért

elm

ezés

e és

a

fela

dato

k m

egol

dása

cso

port

-m

unká

ban

és ta

nuló

párb

an.

T. 2

1. v

agy

22. c

sopo

rton

ként

ta

nuló

i dik

tálá

ssal

.A

z ál

land

ó és

az

egye

di c

ímek

.T.

23.

Más

olás

i fel

adat

ként

is

alka

lmaz

ható

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

óbel

i szö

vega

lkot

ás. H

elye

s-írá

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szót

árha

szná

lat,

szab

ályk

öve-

tés,

szab

álya

lkot

ás.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Befo

gadó

i kés

zség

, örö

mre

va

ló k

épes

ség.

Ny.

63–

64. o

.M

f. 77

. o.

I. t.

A fő

név

14.

Ny.

64–

65. o

. M

f. 78

–79.

o. H

ázi

fela

dat 8

0. o

.

A c

ímek

hel

yesí

rása

(a

33.

órá

hoz

kapc

so-

lódv

a)

1. L

étes

ítset

ek o

sztá

ly-

köny

vtár

t! A

jánl

jato

k fe

l oly

an k

önyv

eket

, am

elye

kből

több

pél

-dá

ny is

meg

talá

lhat

ó az

ott

hono

tokb

an!

2. K

észí

tsét

ek e

l az

osz-

tály

köny

vtár

sze

rzői

és

cím

kata

lógu

sát!

34.

Félé

vi fe

lmér

és

szöv

egér

tésb

ől

Félé

vi fe

lmér

és

anya

nyel

vi is

me-

retb

ől, h

elye

sírás

-bó

l

Ismer

ette

rjesz

tő s

zöve

g ér

tel-

mez

ése.

Az

igér

ől, f

őnév

ről t

anul

t ny

elvt

ani i

smer

etek

. A h

elye

s-írá

si k

épes

ség

fejle

ttsé

gi s

zint

-jé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

-ká

k al

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. s

zöve

ge a

kéz

i-kö

nyvb

en

35.

A m

ellé

knév

H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.A

mel

lékn

év fo

galm

a, fo

ko-

zása

.A

lakt

ani e

lem

zése

k.H

ason

ló a

lakú

mel

lékn

evek

ha

szná

lata

.T.

24.

vag

y T.

25.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Ism

eret

szer

ző, p

robl

émam

eg-

oldó

kép

essé

g.A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

Hel

yesír

ási k

épes

ség.

Alk

o-tó

képe

sség

, esz

tétik

ai é

rzék

fe

jlesz

tése

.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

v N

y. 6

5–67

. o.

Mf.

81–8

2., 8

3/8.

és

84–8

5. o

. Ház

i fel

adat

86

. o.

I. t.

Szem

l. A

mel

lék-

név

1–7.,

10–

11.

Inte

rakt

ív já

téko

k 2.

36.

A fé

lévi

felm

éré-

sek

érté

kelé

se,

javí

tása

A s

zöve

gért

ési é

s he

lyes

írási

típ

ushi

bák

meg

besz

élés

e,

javí

tása

.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Öné

rték

elő

képe

sség

, a s

iker

és

kud

arc

elfo

gadá

sána

k ké

-pe

sség

e.

30.

Az

álla

tnev

ek

A fö

ldra

jzi n

evek

he

lyes

írása

Az

álla

tnev

ek h

elye

sírás

ának

gy

akor

lása

tanu

lópá

rban

. Be

tűre

ndbe

sor

olás

. T.

17.

A

z eg

yele

mű

és tö

bbel

emű

egyb

eírt

föld

rajz

i nev

ek. T

ér-

képo

lvas

ás.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyza

t has

zná-

lata

tanu

lópá

rban

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si k

é-pe

sség

. A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

ótár

hasz

nála

t, sz

abál

ykö-

veté

s.Ko

mm

unik

atív

kom

pete

n-ci

a: Á

brao

lvas

ás.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szót

árha

szná

lat,

szab

ályk

ö-ve

tés.

Ny.

56–

57. o

.M

f. 65

–66.

o. H

ázi

fela

dat 6

6–67

. oI.

t. A

főné

v 9.

Ny.

58.

o.

Mf.

67–6

8/5.

Ház

i fe

lada

t 71.

o.

31.

A fö

ldra

jzi n

evek

he

lyes

írása

A fö

ldra

jzi n

evek

kül

önírt

és

kötő

jele

s al

akja

i. H

elye

sírás

i sza

bály

pont

ok

érte

lmez

ése.

Pél

dake

resé

s té

rkép

en.

Gon

dola

ti té

rkép

kés

zíté

se

csop

ortm

unká

ban.

T. 1

8.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si k

é-pe

sség

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Sz

ótár

hasz

nála

t, sz

abál

yköv

e-té

s, sz

abál

yalk

otás

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Együ

ttm

űköd

ési k

épes

ség.

Ny.

59–

60. o

.M

f. 68

–71.

o. H

ázi

fela

dat 7

2–73

. o.

I. t.

A fő

név

10., 1

5.

32.

A c

silla

gnev

ek é

s az

inté

zmén

yne-

vek

hely

esírá

sa

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Krea

tív fo

galm

azás

ban

csill

ag-

neve

k fe

lhas

znál

ása.

T. 1

9.A

z in

tézm

ényn

evek

feld

olgo

-zá

sa c

sopo

rtm

unká

ban.

T.

20.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, aka

ratla

gos

írás.

Term

észe

ttud

omán

yos

kom

pete

ncia

: Csil

lagá

szat

i je

lens

égek

meg

érté

séne

k ké

pess

ége.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia:

Szab

ályk

övet

és, s

zabá

lyal

ko-

tás.

I. t.

Légz

őgy.

1. -

f Ki

ejté

si g

y. 4

.N

y. 6

1. o

. M

f. 74

. o.

Ny.

62–

63. o

.M

f. 74

–76.

o.

Ház

i fel

adat

76.

o.

I. t.

A fő

név

11–1

3.


34

37.

A fö

ldra

jzi n

evek

-i

képz

ős a

lakj

aH

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Ka

pcso

lódó

hel

yesír

ási s

za-

bály

pont

ok é

rtel

mez

ése.

Péld

aker

esés

térk

épen

.A

z in

tézm

ényn

evek

-i k

épző

s al

akja

i.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i kép

essé

g. G

ram

-m

atik

ai s

zabá

lyre

ndsz

er k

iala

-kí

tása

.A

hat

ékon

y, ö

nálló

ta-

nulá

s: A

naló

gián

ala

puló

pr

oblé

mam

egol

dási

kép

es-

ség.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 1.

Ny.

68–

69. o

.M

f. 82

/6., 8

3/7.

Ház

i fel

adat

85.

o.

I. t.

A m

ellé

knév

8., 9

. m

ellé

knév

37.

A s

zám

név

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A

szá

mné

v fo

galm

a és

fajtá

i.A

hat

ároz

atla

n sz

ámne

vek

foko

zása

. A s

zám

neve

khez

ka

pcso

lódó

nye

lvha

szná

lati

szab

ályo

k.Fe

lada

tmeg

oldá

sok

csop

ort-

mun

kába

n.

T. 2

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási k

épes

ség.

Gra

mm

a-tik

ai s

zabá

lyre

ndsz

er k

iala

kítá

-sa

. Önk

ifeje

zésh

ez s

züks

éges

ny

elvi

kép

essé

gek.

Nor

mat

ív k

ompe

tenc

ia:

Szab

ályk

övet

és, s

zabá

lyal

ko-

tás.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 2.

Ny.

69–

70. o

.M

f. 87

–89.

o.

Ház

i fel

adat

89.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A s

zám

név

1., 1

1.

E. f.

Hoz

zato

k m

aga-

tokk

al p

ostá

n ha

sz-

nála

tos

szel

vény

eket

(c

sekk

ek, a

jánl

ott,

illet

ve té

rtiv

evén

yes

küld

emén

yek

stb.

sz

elvé

nyét

)!

Post

ai s

zelv

énye

k ki

tölté

se (a

38.

órá

hoz

kapc

soló

dva)

1. É

rtel

mez

zéte

k cs

o-po

rton

ként

a m

aga-

tokk

al h

ozot

t sze

lvé-

nyek

szö

vegé

t!

2. T

ölts

étek

ki a

sze

lvé-

nyek

et!

38–

39.

A sz

ámne

vek

he-

lyes

írása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Ka

pcso

lódó

hel

yesír

ási s

za-

bály

pont

ok é

rtel

mez

ése.

A s

zám

neve

k he

lyes

írásá

nak

mód

ozat

ai c

sopo

rtm

unká

ban.

C

sekk

ek s

zöve

géne

k ér

telm

e-zé

se.

Gra

fikon

ért

elm

ezés

e.Ú

tvon

alte

rvez

és.

T. 2

7.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási k

épes

ség.

Gra

mm

a-tik

ai s

zabá

lyre

ndsz

er k

iala

kí-

tása

. Ke

zdem

énye

ző é

s vá

llalk

o-zó

i kom

pete

ncia

: Fel

adat

-vá

llalá

si k

épes

ség.

Rug

alm

as-

ság.

Tudá

ssze

rző

kom

pete

ncia

: Pé

ldak

eres

és k

épes

sége

.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 3.

Ny.

70–

72. o

.M

f. 90

–94.

o.

Ház

i fel

adat

95.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A s

zám

név

2., 3

., 4., 5

., 6.

, 7., 8

., 9., 1

0.,

Inte

rakt

ív já

téko

k 3.

szám

név


35

40.

A n

évm

ásA

szem

élye

s né

vmás

Szöv

egek

öss

zeha

sonl

ítása

. A

név

más

foga

lma

és fa

jtái.

Az

alsó

tago

zato

n m

egism

ert

névm

ások

ról t

anul

tak

felid

é-zé

se.

A s

zem

élye

s né

vmás

ok fe

lis-

mer

ése.

T. 2

8.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s. Ö

nkife

jezé

shez

sz

üksé

ges

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

. Hel

yes

szóh

asz-

nála

t.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Gon

dosk

odás

kép

essé

ge.

Segí

tség

nyúj

tás.

Ny.

73–

74. o

.M

f. 96

. o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A n

évm

ás 1

.

névm

ás

3. E

llenő

rizzé

tek

közö

-se

n, h

ogy

meg

fele

lő-

en tö

ltött

étek

-e k

i a

szel

vény

eket

!

41.

A sz

emél

yes

névm

ásA

sze

mél

yes

névm

ások

has

z-ná

lata

, rag

os a

lakj

aina

k he

lyes

ki

ejté

se.

A s

zem

élye

s né

vmás

ok é

s a

szem

élye

k ös

szek

apcs

olás

a ek

Pa

nasz

kodá

s, ár

ulko

dás.

T. 2

9.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

ver

bális

és

nem

ver

bális

ko

mpl

exitá

s ke

zelé

sére

val

ó ké

pess

ég.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Ér

deké

rvén

yesí

tő, f

air

játé

kra

való

kép

essé

g,

kom

mun

nika

tív k

épes

ség.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 4.

Ny.

75–

76. o

.M

f. 97

–100

. o. H

ázi

fela

dat 1

00–1

02. o

.I.

t. A

név

más

2., 3

.,

42.

A bi

rtok

osné

vmás

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és tá

blá-

zato

k ér

telm

ezés

e.Pá

rbes

zéde

k ki

egés

zíté

se é

s el

őadá

sa.

A b

irtok

visz

ony

hely

es k

ifeje

-zé

se.

T. 3

0.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s. Ö

nkife

jezé

shez

sz

üksé

ges

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

. Hel

yes

szóh

asz-

nála

t.Ko

mm

unik

atív

kom

pete

ncia

: Á

brao

lvas

ás, b

eszé

dért

és.

Válla

lkoz

ói k

ompe

tenc

ia:

Fela

datv

álla

lás

képe

sség

e.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1

.N

y. 7

6–77

. o.

Mf.

102–

104.

o. H

ázi

fela

dat 1

04. o

.I.

t. A

név

más

4.


36

43.

A vi

ssza

ható

és

a kö

lcsö

nös n

év-

más

Szól

ások

és

közm

ondá

sok

érte

lmez

ése

páro

s m

unká

ban.

Közm

ondá

sokh

oz tö

rtén

et

kita

lálá

sa.

T. 3

1.

Nye

lvi k

ompe

tenc

ia: G

ram

-m

atik

ai re

ndsz

er k

iala

kítá

sa.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: H

agyo

mán

yok

ismer

ete

és

tiszt

elet

e.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Tá

rsas

akt

ivitá

s. Ö

nkife

jezé

s ké

pess

ége.

Ny.

78–

79. o

.M

f. 97

–100

. o. H

ázi

fela

dat 1

00–1

02. o

.I.

t. A

név

más

5.

44.

A ké

rdő

és a

mut

a-tó

név

más

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

. Int

erjú

kérd

ések

meg

fo-

galm

azás

a ol

vaso

ttak

és

fant

á-zi

a al

apjá

n.A

mut

ató

névm

ás to

ldal

ékos

al

akja

i. Be

szél

geté

s a

keré

kpár

os k

öz-

leke

dés

szab

álya

iról.

Fels

zólít

ó m

onda

tok

alko

tása

.T.

32.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Ö

nkife

jezé

shez

szü

kség

es

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

. A

hat

ékon

y, ö

nálló

tanu

lás:

Ké

pi in

form

áció

k fe

ldol

gozá

-sá

nak

képe

sség

e.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Szab

ályk

övet

és.

I. t.

Han

gsúl

y gy

. 4.

Ny.

79–

81. o

.M

f. 10

5–10

9. o

. Ház

i fe

lada

t 109

. o.

I. t.

A n

évm

ás 7

., 8., 9

.

45.

A ha

táro

zatla

n és

az

álta

láno

s né

vmás

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és a

táb

-lá

zato

k ér

telm

ezés

e.

Ly-t

tart

alm

azó

névm

ások

gy

űjté

se.

Tele

fono

s ér

dekl

ődés

. Ny.

10

4/2.

c) a

lapj

án.

T. 3

3.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási k

épes

ség.

Önk

ifeje

-zé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké-

pess

égek

fejle

szté

se. H

elye

s sz

óhas

znál

at.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Tá

rsas

akt

ivitá

s.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1

.N

y. 8

2–84

. o.

Mf.

110.

o. H

ázi f

elad

at

111.

o.

I. t.

A n

évm

ás 1

0., 1

1.,

6., 1

2.In

tera

ktív

játé

kok

4.


37

46–

47.

A n

évsz

ókho

z já

ruló

jele

kH

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.M

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

.Tá

bláz

atok

ért

elm

ezés

e és

ki-

egés

zíté

se c

sopo

rtm

unká

ban.

A

3. s

zem

élyű

birt

okos

sze

-m

élyj

elek

.U

tazá

skor

has

znál

atos

kife

-je

zése

k, fe

lszó

lítás

ok h

elye

s ha

szná

lata

.T.

35.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Re

ndsz

erez

ő, k

onve

rtál

ó,

kom

bina

tív, lo

gika

i kép

essé

g.Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia:

Öss

zefü

ggés

-kez

elő,

alk

o-tó

képe

sség

. Pél

dake

resé

s ké

pess

ége.

A

nyan

yelv

i kom

mun

ikác

ió:

Gra

mm

atik

ai s

zabá

lyre

ndsz

er

kial

akítá

sa.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 1

.N

y. 8

4–86

. o.

Mf.

112–

116.

o. H

ázi

fela

dat 1

16–1

17. o

.I.

t. A

név

szók

hoz

járu

ló je

lek

48–

49.

Öss

zefo

glal

ásH

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.G

ondo

lati

térk

ép a

lapj

án a

né

vszó

król

tanu

ltak

rend

szer

e-zé

se, i

smét

lése

. T.

34.

A n

évsz

ókka

l kap

csol

atos

tud-

niva

lók

alka

lmaz

ása

csop

ort-

mun

kába

n, e

gyén

i mun

kába

n.Fe

ladv

ányo

k, fe

jtörő

k al

kotá

sa.

T. 3

6.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

i, sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási k

épes

ség.

Önk

ife-

jezé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

haso

nlító

és

elem

ző

képe

sség

. G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Rend

szer

ező,

kon

vert

áló,

ko

mbi

natív

, log

ikai

kép

essé

g.Sz

emél

yes

kom

pete

ncia

: Kr

eativ

itás,

alko

tóké

pess

ég.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2

.N

y. 8

7–89

. o.

Mf.

118–

123.

o. H

ázi

fela

dat 1

23–1

26. o

.I.

t. A

kim

arad

t fel

ada-

tok,

játé

kok

A s

zem

lélte

tése

k új

bó-

li le

játs

zása

.In

tera

ktív

játé

kok

5.

50.

Tém

azár

ó fe

l-m

érés

A n

évsz

ók

tém

akör

ből

A n

évsz

ókró

l tan

ult n

yelv

tani

ism

eret

ek. A

hel

yesír

ási k

é-pe

sség

fejle

ttsé

gi s

zint

jéne

k m

érés

e.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.


38

51.

A je

llem

zés

A je

llem

zés

műf

aji s

aját

ossá

ga-

inak

öss

zegy

űjté

se a

min

tafo

-ga

lmaz

ás a

lapj

án.

Ki ő

? já

ték

Jelle

mző

tula

jdon

ságo

k al

ap-

ján

iroda

lmi a

lak

felis

mer

ése.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási

képe

sség

. Önk

ifeje

zésh

ez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

élés

i kép

essé

gek

– ér

-té

kek

képv

isel

ete.

Ny.

90–

91. o

.

jelle

mzé

s

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

52.

A té

maz

áró

fel-

mér

és é

rték

elés

e és

javí

tása

A h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

meg

-be

szél

ése,

javí

tása

.Sz

emél

yes

kom

pete

ncia

: Ö

nért

ékel

ő ké

pess

ég. F

ele-

lőss

égvá

llalá

s a

sajá

t tel

jesí

t-m

ényé

rt.

53.

A je

llem

zés

Besz

éd a

lapj

án je

llem

ző tu

laj-

dons

ágok

öss

zegy

űjté

se.

Szól

ások

sze

repe

a je

llem

zés

szem

léle

tese

bbé

téte

lébe

n.Sz

ituác

iós

játé

kok

páro

s m

un-

kába

n. Je

llem

zés,

önje

llem

zés

írása

. A je

llem

zése

k ér

téke

lése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási

képe

sség

. Önk

ifeje

zésh

ez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: H

agyo

mán

yok

ismer

ete

és

tiszt

elet

e.

Ny.

91–

92. o

.

54.

Az

igen

evek

Az

igen

evek

ről

álta

lába

n

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Met

anye

lvi s

zöve

g ér

telm

e-zé

se.

Az

igen

evek

ala

ktan

i ele

mzé

se.

Álla

ttal

kap

csol

atos

kal

and

leírá

sa. A

z al

koto

tt s

zöve

g sz

avai

szó

faji

meg

oszl

ásán

ak

vizs

gála

ta.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írási

ké-

pess

ég.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: Ko

mbi

natív

és

konv

ertá

ló

képe

sség

. Ism

eret

elsa

játít

ó ké

pess

ég.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Krea

tivitá

s, ön

kife

jezé

si k

é-pe

sség

.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2

.N

y. 8

7–89

. o.

Mf.

118–

123.

o. H

ázi

fela

dat 1

23–1

26. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

főné

vi ig

enev

ek 1

., 2.

Inte

rakt

ív já

téko

k 1.

igen

év


39

55.

A fő

névi

igen

év

és ra

gozá

saA

met

anye

lvi s

zöve

g és

a tá

b-

láza

t ért

elm

ezés

e.

A fő

névi

igen

év ra

gozá

sa.

A ra

gozo

tt fő

névi

igen

evek

he

lyes

has

znál

ata.

Időt

arta

m je

lölé

se a

z ig

ene-

vekb

en. T

. 37.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: G

ram

mat

ikai

sza

bály

rend

szer

ki

alak

ítása

.Á

llam

polg

ári k

ompe

tenc

ia:

Körn

yeze

ttud

atos

mag

atar

tás.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Egés

zség

védő

kép

essé

g.

Ny.

95–

96. o

.M

f. 12

7–12

8. o

. Ház

i fe

lada

t 129

. o.

I. t.

A fő

névi

igen

evek

3.

, 4.

Vizu

ális

kultú

ra: a

szö

-ve

g ké

pe. S

zöve

g és

ké

p ös

szef

üggé

sein

ek

feltá

rása

.

56.

A m

ellé

knév

i ig

enév

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A m

etan

yelv

i szö

veg

és a

táb

-lá

zat é

rtel

mez

ése.

A m

ellé

knév

i ige

neve

k sz

ere-

pe a

kom

mun

ikác

ióba

n.A

mel

lékn

év é

s a

mel

lékn

évi

igen

év m

egkü

lönb

özte

tése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Ö

nkife

jezé

shez

szü

kség

es

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

.G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Kom

bina

tív, k

onve

rtál

ó ké

-pe

sség

.Tu

dáss

zerz

ő ké

pess

ég:

Alk

otó-

és

prob

lém

ameg

oldó

ké

pess

ég.

I. t.

Kiej

tési

gy.

2.

Ny.

96–

97. o

.M

f. 12

9–13

0. o

. Ház

i fe

lada

t 132

. o.

I. t.

A m

ellé

knév

i ige

-ne

vek

1., 2

.In

tera

ktív

játé

kok

2.

57.

A m

ellé

knév

i ige

-ne

vek

hely

esírá

saH

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.H

elye

sírás

i gya

korla

tok:

más

o-lá

s, to

llbam

ondá

s, ak

arat

lago

s írá

s ta

nuló

párb

an.

Én m

ondo

m, t

e m

ondo

d já

ték.

T. 3

8.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, szö

vegé

rtés

, szó

-be

li és

írás

beli

szöv

egal

kotá

s.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Együ

ttél

ési k

épes

sége

k: fe

le-

lőss

égvá

llalá

s, go

ndos

kodá

s, kö

tődé

si k

épes

ség.

I. t.

Kiej

tési

gy.

3.

Ny.

98.

o.

Mf.

131–

132.

o. H

ázi

fela

dat 1

32–1

33. o

.I.

t. A

mel

lékn

évi i

ge-

neve

k 3–

7.

58.

A h

atár

ozói

ige-

név

Az i

nduk

ciós

szöv

eg é

rtelm

ezés

e.A

hat

ároz

ói ig

enév

kép

zői.

A h

atár

ozói

igen

év é

s lé

tige

alko

tta

szer

keze

tek

hely

es

hasz

nála

ta.

Álla

pot m

egfo

galm

azás

a kü

-lö

nböz

ő ér

zelm

i töl

téss

el.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás,

hely

esírá

si k

épes

ség.

A k

orre

k-ci

ó el

végz

ésén

ek k

épes

sége

.Ta

nulá

si k

ompe

tenc

ia: K

é-pe

sség

fejle

sztő

kép

essé

g.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

1.

Ny.

98–

99. o

.M

f. 13

3. o

.I.

t. A

hat

ároz

ói ig

e-ne

vek

Inte

rakt

ív já

téko

k 3.

51.

A je

llem

zés

A je

llem

zés

műf

aji s

aját

ossá

ga-

inak

öss

zegy

űjté

se a

min

tafo

-ga

lmaz

ás a

lapj

án.

Ki ő

? já

ték

Jelle

mző

tula

jdon

ságo

k al

ap-

ján

iroda

lmi a

lak

felis

mer

ése.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási

képe

sség

. Önk

ifeje

zésh

ez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

élés

i kép

essé

gek

– ér

-té

kek

képv

isel

ete.

Ny.

90–

91. o

.

jelle

mzé

s

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

52.

A té

maz

áró

fel-

mér

és é

rték

elés

e és

javí

tása

A h

elye

sírás

i típ

ushi

bák

meg

-be

szél

ése,

javí

tása

.Sz

emél

yes

kom

pete

ncia

: Ö

nért

ékel

ő ké

pess

ég. F

ele-

lőss

égvá

llalá

s a

sajá

t tel

jesí

t-m

ényé

rt.

53.

A je

llem

zés

Besz

éd a

lapj

án je

llem

ző tu

laj-

dons

ágok

öss

zegy

űjté

se.

Szól

ások

sze

repe

a je

llem

zés

szem

léle

tese

bbé

téte

lébe

n.Sz

ituác

iós

játé

kok

páro

s m

un-

kába

n. Je

llem

zés,

önje

llem

zés

írása

. A je

llem

zése

k ér

téke

lése

.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

si é

s -a

lkot

ási

képe

sség

. Önk

ifeje

zésh

ez

szük

sége

s ny

elvi

kép

essé

gek

fejle

szté

se.

Álla

mpo

lgár

i kom

pete

ncia

: H

agyo

mán

yok

ismer

ete

és

tiszt

elet

e.

Ny.

91–

92. o

.

54.

Az

igen

evek

Az

igen

evek

ről

álta

lába

n

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

Met

anye

lvi s

zöve

g ér

telm

e-zé

se.

Az

igen

evek

ala

ktan

i ele

mzé

se.

Álla

ttal

kap

csol

atos

kal

and

leírá

sa. A

z al

koto

tt s

zöve

g sz

avai

szó

faji

meg

oszl

ásán

ak

vizs

gála

ta.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: Sz

öveg

érté

s, he

lyes

írási

ké-

pess

ég.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: Ko

mbi

natív

és

konv

ertá

ló

képe

sség

. Ism

eret

elsa

játít

ó ké

pess

ég.

Szem

élye

s ko

mpe

tenc

ia:

Krea

tivitá

s, ön

kife

jezé

si k

é-pe

sség

.

I. t.

Han

glej

tésg

y. 2

.N

y. 8

7–89

. o.

Mf.

118–

123.

o. H

ázi

fela

dat 1

23–1

26. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

főné

vi ig

enev

ek 1

., 2.

Inte

rakt

ív já

téko

k 1.

igen

év


40

59.

Az

írás

nem

nye

l-vi

esz

köze

iA

tago

latla

n és

a ta

golt

szöv

eg

közö

tti k

ülön

bség

.A

kéz

zel í

rt é

s a

szám

ítógé

pes

szöv

egek

öss

zeha

sonl

ítása

.A

z íro

tt s

zöve

g ne

m n

yelv

i je

lei:

betű

form

a, -n

agys

ág,

sork

öz s

tb.

Az

írásj

elek

hel

yesír

ásáv

al k

ap-

csol

atos

sza

bály

pont

ok é

rtel

-m

ezés

e és

alk

alm

azás

a.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: M

egfig

yelő

képe

sség

, az

össz

ehas

onlít

ás k

épes

sége

, pé

ldak

eres

és.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

viz

uális

jele

k fe

lfogá

sána

k,

érte

lmez

ésén

ek k

épes

sége

. H

elye

sírás

i, ko

rrek

ció

elvé

gzé-

séne

k ké

pess

ége.

A

hat

ékon

y ön

álló

tanu

lás:

Sz

abál

yért

elm

ezés

és

-köv

etés

.

Ny.

99–

102.

o.

Az ír

ás n

em n

yelv

i es

zköz

ei: s

orkö

z, b

etű,

m

argó

stb.

Iroda

lom

: a k

épve

rs.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

60.

A h

atár

ozós

zók

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

.A

z id

őtar

tam

hel

yes

hang

ozta

-tá

sa a

hat

ároz

ószó

kban

.M

onda

talk

otás

rajz

ról.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Ismer

etsz

erző

, pro

blém

a-m

egol

dó, i

smer

etel

sajá

tító

képe

sség

.A

nyan

yelv

i kom

pete

ncia

: M

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

, hel

yesír

ás. A

z ön

kife

-je

zésh

ez s

züks

éges

nye

lvi

képe

sség

ek fe

jlesz

tése

.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

2.

Ny.

103

. o.

Ny.

104

–105

. o.

Mf.

134–

135.

o. H

ázi

fela

dat 1

37. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

hat

ároz

ószó

k 1.

, 2.

hatá

rozó

szók

61.

A h

atár

ozós

zók

hasz

nála

ta é

s he

lyes

írása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

igek

ötő

és a

hat

ároz

ószó

m

egkü

lönb

özte

tése

.Id

őtar

tam

hel

yes

jelö

lése

a

hatá

rozó

szók

ban.

T.

39.

Any

anye

lvi k

ompe

tenc

ia:

Hel

yesír

ási,

szób

eli é

s írá

sbel

i ki

feje

zőké

pess

ég. I

smer

et

meg

foga

lmaz

ásán

ak k

épes

-sé

ge.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Ismer

etát

adás

kép

essé

ge.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

3.

Ny.

105

–106

. o.

Mf.

136.

o. H

ázi f

elad

at

138.

o.

I. t.

A h

atár

ozós

zók

3–5.

Inte

rakt

ív já

téko

k


41

62.

Az

igen

evek

ről é

s a

hatá

rozó

szók

ról

tanu

ltak

össz

e-fo

glal

ása

A ta

nulta

k al

kalm

azás

a di

ffe-

renc

iált

oszt

álym

unká

ban.

Az

igen

evek

felis

mer

ése,

meg

-kü

lönb

özte

tése

és

alka

lmaz

ása

külö

nböz

ő be

széd

hely

zete

k-be

n.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: Ö

ssze

haso

nlító

és

elem

ző

képe

sség

. G

ondo

lkod

ási k

ompe

tenc

ia:

Rend

szer

ező,

kon

vert

áló,

ko

mbi

natív

, logi

kai k

épes

ség.

Mf.

139–

140.

o. H

ázi

fela

dat 1

41. o

.I.

t. A

kim

arad

t fel

ada-

tok,

játé

kok.

A s

zem

lél-

teté

sek

lejá

tszá

sa.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

63.

A v

iszo

nysz

ókA

név

elő

és a

né

vutó

A k

ötős

zó

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

A n

ével

ő és

a n

évut

ó he

lyes

ha

szná

lata

. A k

ötős

zó s

zere

pe

a ko

mm

unik

áció

ban.

T. 4

0., 4

1.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, szö

vegé

rtés

, szó

-be

li és

írás

beli

szöv

egal

kotá

s. H

elye

s ny

elvh

aszn

álat

.G

ram

mat

ikai

sza

bály

rend

szer

ki

alak

ítása

. Önk

ifeje

zés

képe

s-sé

ge.

Ny.

107

. o.

Ny.

108

–110

. o.

Mf.

142–

144.

o. H

ázi

fela

dat 1

45. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

vis

zony

szók

tém

akör

ór

ához

tart

ozó

fel-

adat

ai

64.

Az

igek

ötő

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

igek

ötők

hel

yes

hasz

nála

ta

és h

elye

sírás

uk.

Besz

élge

tés

a do

hány

zás

káro

s ha

tása

iról.

T. 4

2.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

sírás

, szö

vegé

rtés

, szó

-be

li és

írás

beli

szöv

egal

kotá

s. H

elye

s ny

elvh

aszn

álat

.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Hum

orér

zék,

erk

ölcs

i íté

let-

alko

tás.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

4.

Ny.

111–

112.

o.

Mf.

136.

o. H

ázi f

elad

at

148–

149.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A v

iszo

nysz

ók té

mak

ör

óráh

oz ta

rtoz

ó fe

lada

-ta

i elv

álas

ztás

65.

A s

egéd

ige

A m

ódos

ítósz

óTe

gezé

s és

tets

zike

lés.

Az

-e k

érdő

mód

osító

szó

he-

lyes

has

znál

ata.

Óha

jok

meg

foga

lmaz

ása

és

előa

dása

.T.

43.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s ny

elvh

aszn

álat

. Az

ön-

kife

jezé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: G

ondo

skod

ás, k

edve

sség

ké

pess

ége.

Ny.

113–

114.

o.

Mf.

149.

, 151

. o. H

ázi

fela

dat 1

50. 1

52. o

.I.

t. A

vis

zony

szók

: A

seg

édig

ék, A

mód

o-sí

tósz

ók I.

játé

kok

59.

Az

írás

nem

nye

l-vi

esz

köze

iA

tago

latla

n és

a ta

golt

szöv

eg

közö

tti k

ülön

bség

.A

kéz

zel í

rt é

s a

szám

ítógé

pes

szöv

egek

öss

zeha

sonl

ítása

.A

z íro

tt s

zöve

g ne

m n

yelv

i je

lei:

betű

form

a, -n

agys

ág,

sork

öz s

tb.

Az

írásj

elek

hel

yesír

ásáv

al k

ap-

csol

atos

sza

bály

pont

ok é

rtel

-m

ezés

e és

alk

alm

azás

a.

Kogn

itív

kom

pete

ncia

: M

egfig

yelő

képe

sség

, az

össz

ehas

onlít

ás k

épes

sége

, pé

ldak

eres

és.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

viz

uális

jele

k fe

lfogá

sána

k,

érte

lmez

ésén

ek k

épes

sége

. H

elye

sírás

i, ko

rrek

ció

elvé

gzé-

séne

k ké

pess

ége.

A

hat

ékon

y ön

álló

tanu

lás:

Sz

abál

yért

elm

ezés

és

-köv

etés

.

Ny.

99–

102.

o.

Az ír

ás n

em n

yelv

i es

zköz

ei: s

orkö

z, b

etű,

m

argó

stb.

Iroda

lom

: a k

épve

rs.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

60.

A h

atár

ozós

zók

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

A m

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

.A

z id

őtar

tam

hel

yes

hang

ozta

-tá

sa a

hat

ároz

ószó

kban

.M

onda

talk

otás

rajz

ról.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Ismer

etsz

erző

, pro

blém

a-m

egol

dó, i

smer

etel

sajá

tító

képe

sség

.A

nyan

yelv

i kom

pete

ncia

: M

etan

yelv

i szö

veg

érte

lme-

zése

, hel

yesír

ás. A

z ön

kife

-je

zésh

ez s

züks

éges

nye

lvi

képe

sség

ek fe

jlesz

tése

.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

2.

Ny.

103

. o.

Ny.

104

–105

. o.

Mf.

134–

135.

o. H

ázi

fela

dat 1

37. o

.I.

t. Sz

emlé

lteté

s A

hat

ároz

ószó

k 1.

, 2.

hatá

rozó

szók

61.

A h

atár

ozós

zók

hasz

nála

ta é

s he

lyes

írása

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

igek

ötő

és a

hat

ároz

ószó

m

egkü

lönb

özte

tése

.Id

őtar

tam

hel

yes

jelö

lése

a

hatá

rozó

szók

ban.

T.

39.

Any

anye

lvi k

ompe

tenc

ia:

Hel

yesír

ási,

szób

eli é

s írá

sbel

i ki

feje

zőké

pess

ég. I

smer

et

meg

foga

lmaz

ásán

ak k

épes

-sé

ge.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Ismer

etát

adás

kép

essé

ge.

I. t.

Han

gsúl

ygy.

3.

Ny.

105

–106

. o.

Mf.

136.

o. H

ázi f

elad

at

138.

o.

I. t.

A h

atár

ozós

zók

3–5.

Inte

rakt

ív já

téko

k


42

66.

A p

árbe

széd

A b

eszé

d a

jelle

mzé

s eg

yik

eszk

öze.

A h

umor

sze

repe

a

párb

eszé

dekb

en.

Nar

ratív

szö

veg

átal

akítá

sa

párb

eszé

ddé.

A p

árbe

széd

leje

gyzé

séne

k he

lyes

írási

sza

bály

ai.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s ny

elvh

aszn

álat

. Az

ön-

kife

jezé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se. H

e-ly

esírá

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: H

umor

érzé

k, e

rköl

csi í

téle

t-al

kotá

s.

Ny.

115–

116.

o.

Ideg

en n

yelv

: a ta

nult

ideg

en n

yelv

szó

tani

sa

játo

sság

ai.

67.

A m

onda

tszó

k

Év v

égi i

smét

lés

A fe

jeze

t mot

tójá

nak

és a

ny

itóol

dal s

zöve

géne

k ér

tel-

mez

ése.

A m

onda

tszó

k sz

erep

e a

kom

mun

ikác

ióba

n, k

ülön

ös

teki

ntet

tel a

fele

lő-,

kérd

ő-,

társ

algá

si s

zava

kra.

Any

anye

lvi k

ompe

tenc

ia:

Met

anye

lvi s

zöve

g ér

telm

e-zé

se, h

elye

sírás

. Az

önki

fe-

jezé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se.

I. t.

Válo

gatá

sN

y. 11

7. o.

Ny.

118–

119.

o.

Mf.

152.

o.

I. t.

Szem

lélte

tés

A m

onda

tszó

kM

f. 15

3. o

. Ház

i fel

adat

15

8. o

.

68.

Év v

égi i

smét

lés

Hel

yese

jtési

gya

korla

tok.

Az

évfo

lyam

on ta

nult

ismer

e-te

k al

kalm

azás

a ta

nuló

párb

an

és c

sopo

rtm

unká

ban.

Gon

dolk

odás

i kom

pete

ncia

: Re

ndsz

erez

ő, k

onve

rtál

ó,

kom

bina

tív, lo

gika

i kép

essé

g.Tu

dáss

zerz

ő ko

mpe

tenc

ia:

Prob

lém

ameg

oldó

, öss

zefü

g-gé

s-ke

zelő

, alk

otók

épes

ség.

I. t.

Válo

gatá

sM

f. 15

4–15

7. o.

I.

t. Év

vég

i ism

étlé

s

69.

Év v

égi f

elm

érés

Ismer

ette

rjesz

tő s

zöve

g ér

tel-

mez

ése.

Az

igér

ől, f

őnév

ről t

anul

t ny

elvt

ani i

smer

etek

. A h

elye

s-írá

si k

épes

ség

fejle

ttsé

gi s

zint

-jé

nek

mér

ése.

A h

aték

ony,

öná

lló ta

nulá

s:

Szöv

eg-fe

ldol

gozá

si te

chni

-ká

k al

kalm

azás

a.

A ta

nulta

k al

kalm

azás

ának

ké

pess

ége.

T. s

zöve

ge a

kéz

i-kö

nyvb

en


43

70.

Játé

kok

óráj

a H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Vá

loga

tás

a ta

nkön

yvi,

mun

ka-

füze

ti és

inte

rakt

ív ta

nany

ag-

feld

olgo

zás

fela

data

i köz

ött.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: A

z ön

kife

jezé

shez

szü

kség

es

nyel

vi k

épes

sége

k fe

jlesz

tése

. H

elye

sírás

i kép

essé

g fe

jlesz

-té

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

élés

i kép

essé

gek:

fele

-lő

sség

válla

lás,

gond

osko

dás,

kötő

dési

kép

essé

g.

I. t.

Válo

gatá

sN

y. V

álog

atás

Mf.

Válo

gatá

sI.

t. Vá

loga

tás

71.

Az

év v

égi f

elm

é-ré

sek

érté

kelé

seA

típu

shib

ák m

egbe

szél

ése.

Javí

tás

tanu

lópá

rban

.Sz

emél

yes

kom

pete

ncia

: Ö

nért

ékel

ő ké

pess

ég, ö

nál-

lósá

g.Sz

ociá

lis k

ompe

tenc

ia:

Más

ok te

ljesí

tmén

yéne

k ér

té-

kelé

se.

72.

Játé

kok

óráj

a H

elye

sejté

si g

yako

rlato

k.Vá

loga

tás

a ta

nkön

yvi,

mun

ka-

füze

ti és

inte

rakt

ív ta

nany

ag-

feld

olgo

zás

fela

data

i köz

ött.

Any

anye

lvi k

omm

unik

áció

: H

elye

s ny

elvh

aszn

álat

. Az

ön-

kife

jezé

shez

szü

kség

es n

yelv

i ké

pess

égek

fejle

szté

se. H

e-ly

esírá

si k

épes

ség

fejle

szté

se.

Szoc

iális

kom

pete

ncia

: Eg

yütt

élés

i kép

essé

gek:

fele

-lő

sség

válla

lás,

gond

osko

dás,

kötő

dési

kép

essé

g.

I. t.

Válo

gatá

sN

y. V

álog

atás

Mf.

Válo

gatá

sI.

t. Vá

loga

tás


44

A 6. évfolyamos magyar nyelv tanítását segítő taneszközök

A Nyelvtan 6. tankönyv

A 2012. december 21-én kihirdetett új kerettanterv magyar nyelv és irodalom művelt-ségterületen A és B változatban jelent meg. Ezek a változatok teljesen megegyeznek ma-gyar nyelvből. Lényeges, koncepcióbeli eltérés csak irodalomból van az A és B változat között.

Mit őriztem meg a korábbi tankönyvből az új Nyelvtan 6. tankönyvben? Megmaradtak a témakörök. Az egyes leckék felépítése óravázlatként is használható. A tanulót partnerként kezelem (közvetlen hangnem, olvasmányos, könnyen érthető

anyanyelvi ismereteket közvetítő szövegek), amit eddig a lektorok a könyveim egyik legnagyobb erényének tartottak a módszertani gazdagságuk mellett.

Kellő mennyiségű feladat az ismeretek begyakorlásához és az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez.

Sok játékos feladat, nyelvi játék. Javaslat a tollbamondások elvégzésére az egyes leckéknél.

Miben új a Nyelvtan 6. tankönyv? B/5-ös méretű. A színes illusztrációk még esztétikusabbá teszik. Modern tipográfiai megoldásokat alkalmaztunk. Minden fejezetnek van nyitóoldala, amely tájékoztatja a tanulókat az előzetes is me-

retekről, illetve a fejezet tartalmáról. A feladatok hármas szintezettségűek:

könnyen megoldható feladat, közepesen nehéz feladat, nehéz feladat.

Egyes feladatoknál a munkaformákra tett javaslataimat ikonok jelzik (páros munka és csoportmunka ).

A kollégák kérésére a fogalmazás tanítását szolgáló fejezetek is vannak a tankönyvben Szövegelünk címmel, amelyek maximálisan megfelelnek az új kerettantervi elvárásoknak, és a következő fejezetekben realizálódnak: Kapcsolattartás az interneten, A blog és a kom-ment, A jellemzés, Az írás nem nyelvi eszközei, A párbeszéd.

A könyv végén a Fogalomtár, az Összefoglaló táblázatok után található a Szövegek a tollbamondáshoz, amely nemcsak önellenőrzéshez használható, hanem a gyenge he-lyesírási képességű tanulók fejlesztésére másolandó szövegként. Ugyanezt a célt szolgálja a Szógyűjtemény is.

Több feladat található a szövegértő képesség fejlesztésére.


45

A 6. évfolyamos magyar nyelv tanítását segítő taneszközök

ElőszóAz Előszóban arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, mi-

ről fognak tanulni a 6. évfolyamon, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabá-lyai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamtól kezdve kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiadványra, hiszen nekik is bármikor szükségük lehet rá.

Hasznos információkA narancssárga alapon fekete, vastag betűvel szedett, felkiáltójellel ellátott tudnivalók

megtanulandók. A narancssárga alapon fekete betűvel szedett megfogalmazások a jó, ha tudod kategóriába tartoznak, elsősorban a tehetséggondozást szolgálják. A rövidíté-sek megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. Mennyivel kön-nyebb, gyorsabb leírni azt, hogy mi, mint azt, melléknévi igenév. A tanulás tanításához elengedhetetlen az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete.

IsmételjünkA tankönyv ismétléssel kezdődik, amely az 5. évfolyamos tananyagot öleli fel. Tapaszta-

latom szerint több okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 6. évfolyamon, felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, megismerhetjük a tanulók képességeinek jelenlegi fejlettségi szintjét, amely a diffe-

renciált osztálymunka hatékonyságának feltétele. A fentiekben megfogalmazottak miatt javasolom a kollégáknak, hogy minél több fel-

adatot oldassanak meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a párban végzett és a csoportmunka.

A kommunikáció

A visszajelzések alapján a gyerekek egyik legkedvesebb fejezete volt a korábbi tanköny-vemben, főleg A testbeszéd című alfejezet.

A fejezet első oldalán lévő ábra, fotó és a feladatok segítségével idézhetik fel azt, amit az 5. évfolyamon a kommunikációról megtudtak, illetve átismételhetik a kommunikáció alaptényezőiről tanultakat.

Néhány helyesejtési gyakorlat található a Hangzó anyanyelvünk című részben. Itt is sze-retném felhívni a kollégák figyelmét arra, hogy bőséges feladatsor található a 6. évfolya-mos Nyelvtan és helyesírás 6. interaktív tananyag-feldolgozás azonos című témakörében. A tanmenetjavaslatban pedig javaslatot teszek a gyakorlatok tréningszerű végzésére.


46

A tankönyv a testbeszéddel való ismerkedéssel folytatódik. Ezen az évfolyamon az ön-kéntelen és a szándékos gesztusokról esik szó. Természetesen ezek a szövegek alkalmasak a szöveg-feldolgozási technikák gyakorlására. A tankönyvi feladatok sokféle kompetencia fejlesztését rejtik magukban, pl.: szociális, személyes kompetencia.

A tudatalatti gesztusok árulják el a legtöbbet a másik ember igazi énjéről. Nem véletle-nül a tanulókat Agatha Christie két klasszikus detektívhősével: Miss Marple-lel és Hercule Poirot-val, akik mesterei voltak az önkéntelen gesztusok értelmezésének. Kiváló megfi-gyelőképességük segítségével számos bonyolult bűnügyre derítettek fényt. Nekünk is ki kell alakítanunk tanítványainkban azt a képességet, hogy kommunikáció során ne csak magukra, hanem másokra is figyeljenek. Tudjanak következtetni apró rezdülésekből, gesz-tusokból, mimikából társuk lelkiállapotára, érzéseire. A gyerekek iskolai élményeihez kap-csolódó illusztrációk szerves részei a hozzájuk kapcsolódó feladatoknak, melyek a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére kitűnően alkalmazhatók.

A szándékos gesztusok vagy erősítik, vagy helyettesítik a verbális kommunikációt. A feladatok nemcsak a gesztusok eljátszását, hanem a véleménynyilvánítás gyakorlását is lehetővé teszik.

A mindennapos kommunikációs helyzeteink című alfejezetben többek között a kérdéssel, a segítségkéréssel és segítségadással és azok illemszabályaival ismertethetjük meg a diáko-kat. Hangsúlyos helyet kapott a konfliktuskezelés. A csoportmunkában végezhető játékos feladatok kapcsán olyan technikákat is elsajátíthatnak a gyerekek, amelyet a mindennap-jaikban is tudnak alkalmazni. A Kapcsolattartás alfejezet során talán azt is megtapasztalhat-juk, hogy tanítványaink mennyivel jártasabbak az internetnyelv alkalmazásában, mint mi. A szövegértő képesség fejlesztésére a Facebook rövid története szolgáltatja az alapot.

A szófajok A nyitóoldalt követően egy rövid olvasmány vezeti be a fejezetet. Megpróbáltam a gye-

rekek számára a lehető legközérthetőbb formában „elmesélni”, hogyan is alakul(hat)tak ki a szófajok. Felgyorsított filmként közel ugyanaz játszódik le a kisgyermekek beszédtanulása közben, mint ami száz meg százezer év alatt lejátszódott az emberi beszéd kialakulása és fejlődése során. Ez a szöveg nagyon jól használható a szövegértő képesség fejlesztésére.

Tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (Hetedik, átdolgo-zott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető. Az is fontos szempont volt számomra, hogy a nyelvészeti iskolák közül a konvencionálist kövessem. Úgy gondolom, miután a két nyelvészeti irányzat még egymás meggyőzésével van elfoglalva, nem az iskolában kell eldöntenünk, főleg nem az alapozó szakaszban, hogy kinek van igaza. Természetesen tiszteletben tartom a más nyelvészeti irányzatok álláspontját, de a fent említett szempontok és meggyőződésem szerint követ-tem a kiemelt szófajtani rendszert a tankönyv írásakor.

Az egyes szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Na-gyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztettem a tankönyvbe, amelyek alkalmasak a kulcskompetenciák fejlesztésére.


47

Az ige Éveken keresztül – az alsó tagozat 3. évfolyamán és a felső tagozatban 6. évfolyamon –

visszatérő probléma volt számomra, hogy a névszókkal vagy az igével kezdjük-e a szófajok tanítását. Mindkettő mellett számos érv szól. Talán a fogalmazástanítás segítése volt az a tényező, amely meggyőzött: célszerűbb az igével kezdeni a szófajok alaposabb megisme-rését.

Az igéről már sok mindent hallottak, megtudtak tanítványaink az alsó tagozatban. Szán-dékosan nem használom a megtanultak kifejezést. Valamennyien tudjuk, hogy a gyerekek absztrakciós képessége nem áll még azon a szinten, hogy pontosan megértsenek elvont fogalmakat. A gyerekek az 1–4. évfolyamon a szófajtani ismeretek alapjaival ismerkednek meg, főleg a nyelvhasználat oldaláról.

A tanulók már 1. évfolyamon foglalkoznak magyarórákon az alaktan alapjaival. Többnyi-re helyesen különítik el a szótöveket. Ez alól azonban sok esetben kivételnek számítanak a tőváltozatok. Bár az alaktani elemzés során a szótő, képző, jel, rag sorrend a megszokott, mégis úgy gondoltam, hogy először az igékhez járuló ragokat kell vizsgálnunk, hiszen a gyerekek számára az igealak elsődleges ismertetőjegye, hogy az milyen szám, melyik személyben fordul elő. A tankönyvi feladatok a magyar nyelv kétféle igei paradigmarend-szerének felismerésére és alkalmazására vonatkoznak.

Már alsó tagozatban sem szokott gondot okozni az igemódok és igeidők megkülön-böztetése. Ezért ezekben a tananyagrészekben – a ragozáséhoz hasonlóan – a helyesírás-ra és a nyelvhelyességre helyezhetjük a fő hangsúlyt.

Az igék helyesírásának gyakorlásához – sok száz kolléga javaslatára – A magyar helyesírás szabályai segédkönyv rövidített, de példaszavakkal ellátott szabálypontjait is tartalmazza a tankönyv. A kollégák kérésének nagyon reális alapját az adta, hogy sok-sok iskolában a gyerekeknek egyáltalán nincs, az iskola könyvtárában is csak korlátozott példányszám-ban található a helyesírási szabályzat.

Az ige témaköréhez kapcsoltam a blog és a komment műfajának megismertetését. A blogok és kommentek témájául olyanokat választottam, amelyek kapcsán fejleszthetjük a tanítványaink szociális és személyes kompetenciáit, illetve környezettudatos magatar-tásra nevelhetjük őket.

A névszók A főnév, a melléknév és a számnév nyelvtani fogalomként nem ismeretlen a tanulók előtt.

Az ismeretek felelevenítése, rendszerezése mellett ezekben a fejezetekben is a helyesírási képesség fejlesztése és a nyelvhelyességi problémák tisztázása kerül előtérbe. A névmá-sok közül a 2012-es NAT és kerettanterv 3–4. évfolyamra a személyes, kérdő és mutató névmás tanítását írja elő. Az alsósok azonban majd csak a 2017–18-as tanévben lépik át úgy a 6. évfolyam küszöbét, hogy rendelkeznek ezekkel az ismeretekkel. Addig számukra minden névmásfajta és maga a névmás is ismeretlen fogalom lesz. A névmások közül a vonatkozó névmást csak megemlítem, hiszen ennek tanítása majd 8. évfolyamon, az alá-rendelt összetett mondatoknál célszerű.


48

A témakör végén található A névszókhoz járuló jelek című fejezet, amely rendszerbe fog-lalja a névszójeleket. A névszóképzésről pedig mindig az aktuális anyagnál esik szó.

A témakör összefoglalását követően a jellemzés lesz a nyelvtanóra tananyaga. Ez a műfaj nemcsak 4. évfolyamról ismerős a tanulók számára, hanem az irodalomórákról is.

Az igenevek A gyerekek csak a főnévi igenévvel ismerkedtek meg az alsó tagozatban. Már 3. évfolya-

mon találkoznak vele, amikor az ige jövő idejének kifejezését tanulják. 6. évfolyamon új ismeret lesz számukra a főnévi igenév ragozhatósága. Ennek tisztázása meghozza majd gyümölcsét 7. évfolyamon is, amikor az alany kifejezésének egyik lehetséges eszközeként ismerik meg.

A melléknévi igenév tanítása számos helyesírási és nyelvhelyességi buktatót hordoz ma-gában. Ennek gyakorlását sok feladat segíti.

A határozói igenévvel nagyon röviden, az említés szintjén foglalkozom, mivel tapasztala-taim szerint 7. osztályban a határozók kifejezőeszközei között értik meg a szófaj szerepét, nyelvtani funkcióját a gyerekek.

A határozószók A határozószók a taníthatóság szempontjából talán az egyik legnehezebb szófaj. Most

felmerülhet a kollégákban, hogy ennek a szófajnak a tanítása vajon miért nem került a 7. osztályos taneszközbe, mint a határozói igenév. Ennek magyarázatát a megközelítés módja adja meg. A cselekvés, történés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát kifejező, meghatározó szavakat határozószóknak nevezzük, olvashatják a tanulók a tan-könyv 104. oldalán. A gyerekek számára a meghatározó szó = a határozószóval. Ugyanúgy, mint ahogy a megnevező szó = a főnévvel.

A viszonyszók Az egyik legrövidebb fejezet a tankönyvben. A névelő és a névutó már ismert alsó ta-

gozatból. A kötőszókról jeleztem a tanulóknak, hogy a szófaj megértéséhez még nem elegendőek a nyelvtani ismereteik, ezért róluk 8. évfolyamon fognak tanulni.

Az igekötők esetében hosszasan töprengtem, hogy az igékhez kapcsolva vagy a rend-szertani helyükön tárgyaljam-e őket. Végül az utóbbi mellett döntöttem. Az igekötős igék helyesírásával sok órán foglalkozunk alsó tagozatban. A 6. évfolyam feladata pedig a rendszerszemlélet kialakítása.

A segédigék sem ismeretlenek a tanulók előtt, bár az összetett jövő idő és a feltételes mód múlt idejének tanításakor sem a fog, sem a volna szóról nem közöltük, hogy ezek segédigék.

A módosítószók használatát a konkrét kommunikációs helyzeteken gyakorolhatják leg-jobban a tanulók.

A témakör végén a párbeszéddel foglalkozunk. A szóbeli kommunikáció egyik leggya-koribb műfaja. A tanulók fogalmazásaikban is egyre többet alkotnak párbeszédet, amely


49

nemcsak stilisztikai, hanem sokszor helyesírási kérdéseket is felvet. A helyesírási szabályzat erre vonatkozó szabálypontját részletesen vizsgáljuk.

A mondatszók A mondatszók modern felosztását követem a témakörben. A tanulók megismerkednek

az indulatszó, a felelő-, kérdő- és társalgási szó, a mondatértékű mondatszó és a hang-utánzó mondatszó fogalmával.

FogalomtárAz évfolyamon megismert kulcsfogalmakat és egyéb nyelvtani fogalmakat tartalmazza.

Segíti az ismeretek folyamatos felidézését.

Összefoglaló táblázatokA grammatikai rendszerszemlélet kialakítása mellett jól hasznosíthatók összefoglaláskor.

Közöttük mindig megtalálható az előző évfolyam, évfolyamok táblázatai is.

SzógyűjteménySok-sok kolléga kérésére állítottam össze. Természetesen csak javaslat. Bővíthető vagy

szavak törölhetők belőle. Elsősorban azokat a szavakat tartalmazza, amelyek többször elő-fordulnak a tankönyv, illetve a munkafüzet feladataiban. Ügyeltem arra is, hogy a tanulók mindennapi írásos kommunikációjában is gyakran szereplő szavak kerüljenek bele.

Szövegek a tollbamondáshozIsmét hangsúlyozom a javaslat jelleget. Nem „kötelező” mindegyiket lediktálni, lediktál-

tatni, még akkor sem, ha az egyes leckék feladatsorában feltüntettem a helyüket.Az, hogy a szövegek megtalálhatók a tankönyvben, nemcsak az önellenőrzést segítik,

hanem lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a gyengébb helyesírási képességekkel rendel-kező diákok lemásolják őket.

Nyelvtan 6. munkafüzet

B/5-ös méretű. Színes. Felépítése azonos a tankönyv felépítésével. Ez alól a A kommunikáció fejezet és a

szö vegalkotással kapcsolatos alfejezetek a kivételek. Azoknak minden feladata a tan-könyvben található.

Kellő mennyiségű feladat áll rendelkezésre az ismeretek begyakorlásához és az anyanyelvi képességek fejlesztéséhez.

Hármas szintezettségű feladatok a tankönyvhöz hasonlóan.


50

Egyes feladatoknál a munkaformákra tett javaslataimat ikonok jelzik (páros munka és csoportmunka).

Minden lecke után Házi feladat rész található, amelyekben a feladatok a differen-ciálásra is alkalmasak, illetve a folyamatos gyakorlásra.

Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás

Évek óta nagy a sikere – tudomásom szerint nagyon sok iskolában használják a kollégák – az Apáczai Kiadó fejlesztésében 2010-ben megjelent interaktív tananyag-feldolgozás-nak, amely a Nyelvtan 6. tankönyvhöz is teljes mértékben használható.

A szoftver egyes témakörei teljesen megegyeznek a tankönyv témaköreivel. Bár jelen esetben sorrendi eltérés lehet közöttük.

Ugyancsak külön részt szenteltem a helyesejtési gyakorlatoknak is, így minden nyelvtan-órán tréningszerűen végezhetők az ott található gyakorlatok.

Külön szeretném felhívni a figyelmedet a Szemléltetés fejezetre. Itt főleg az ismeretek, szabályok elsajátíttatásához találsz illusztrációkat. Az animációk a gyerekek vizuális emlé-kezetét fejlesztik. A színes mozgó ábrák az elsődleges bevésést segítik. Ezek a szemléltető-anyagok néhány másodperc alatt lejátszhatók, és többször megismételhetők.

Az interaktív feladatok egy része előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük más oldalról világít meg egy-egy nyelvtani, helyesírási problémát. Akadnak azonban olyanok is, amelyek megkönnyítik a tankönyvi feladatok megoldásának ellenőr-zését.

Tanítványaink nemcsak játszani, hanem versenyezni is szeretnek. Az ismeretek alkalma-zásán, gyakorlásán kívül ezt a célt is szolgálják a páros interaktív játékok.


51

Az anyanyelvi ismeretek elsajátítása

A 6. évfolyamos szófajtan előzményei

A 2014 szeptemberétől 6. évfolyamba lépő tanulók még a 2012-es kerettanterv előtti kerettantervnek megfelelő alsó tagozatos nyelvtan tankönyvekből tanultak, amelyekben a következő szófajokkal ismerkedtek meg: főnév, melléknév, számnév, ige, igekötő, főnévi igenév. Ismerik továbbá a főnév fajtáit, a köznevet és tulajdonnevet, valamint a tulajdon-név fajtáit: a személynevet, állatnevet, a földrajzi nevet, az intézményneveket, a márka-neveket és a címeket. Tudják, hogy a melléknév és a határozatlan számnév fokozható. Megkülönböztették a számnév fajtáit: tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév; határozott számnév, határozatlan számnév. Az igéket vizsgálták alaktani szempontból, például jelöl-ték az igei személyragokat, az idő- és módjeleket.

A 2018–19-es tanévben lesznek 6. évfolyamosok azok a gyerekek, akik már az alsó ta-gozat mind a négy évfolyamán a 2012-es kerettanterv szerint tanulták a magyar nyelvet. Ők a fent említett ismereteken kívül megismerték a következő nyelvtani fogalmakat is: határozott névelő, határozatlan névelő; névutó; személyes névmás, mutató névmás, kérdő névmás.

A fentiek ellenére óva intem a magyar szakos kollégákat attól, hogy azt higgyék, minden tanuló biztos ismeretekkel rendelkezik a szófajok világában. Ennek egyik alapvető oka az, hogy a tanulók 12 éves koruk alatt nem képesek absztrakt gondolkodásra, márpedig a nyelvtani fogalmak megértése e nélkül elképzelhetetlen.

A szófajok tanításának nehézségei

Az első nehézséget mindjárt a szófajok csoportosítása adja. Valamennyi magyar szakos kolléga számára ismert, hogy a magyar nyelv szófajait a különböző nyelvtanok más-más rendszerbe foglalják. A következő oldalakon csak a legismertebbek láthatók.

A Kis magyar nyelvtan rendszere (Rácz–Takács-féle):

I. Az ige: dolgozik, elfárad, van stb.

II. A névszók: 1. A főnév: ember, Duna, munka2. A melléknév: zöld, illatos, ügyes3. A számnév: három, sok, ötödik4. A névmás: ő, ilyen, valamennyi

III. Egyéb önálló szófajok: 1. A határozószó: benn, most, úgy2. Az igenév: írni, rohanó, tudva 3. Az indulatszó: ó, jaj, ejnye


52

IV. Nem önálló szófajok (segédszók): 1. Az igekötő: meg, ki, össze2. A névutó: alatt, óta, szerint3. A névelő: a, az, egy4. A kötőszó: és, pedig, hogy 5. A módosítószó: vajon, sem, bár

A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszere:

I. Igék: megy, megbetegszik, esik, van

II. Névszók:1. főnév: erdő, tündér2. melléknév: zöld, tiszta3. számnév: egy, öt hatod, harmadik, sok4. névmás: én, olyan, ahány

III. Igenevek:1. főnévi igenév: ügetni, álmodni, megoldani2. melléknévi igenév (és az ige-igenév): álmodó, megoldandó, elvégzett, (anyám) sütötte (cipó)3. határozói igenév: ügetve, megoldván

IV. Határozószók: itt, tüstént, örömest; sehol, bármikor, akárhogy

V. Viszonyszók:1. segédige (és származékai): volt, lesz, fog, volna2. névutó: alatt, múlva, nélkül, előtti3. igekötő: be, ki, megy4. névelő: a, az, egy5. kötőszó: és, hogy6. módosítószó: nem, bizony, -e

VI. Mondatszók:1. indulatszó: jaj, nesze, puff2. felelő-, kérdőszó és társalgási szó: nos, he; köszi3. hangutánzó mondatszó: kopp, hapci


53

A Magyar grammatika szófaji rendszere (csak a szófajok feltüntetésével):

I. AlapszófajokTulajdonképpeni alapszófajok

ige: megy, kinyílik, vanfőnév: asztal, sárkány, futás, szépség, kettő, Pétermelléknév (számnév): piros, harmadik, nagyhatározószó: reggel, rögvest, egyedül, ma, most

Alapszófajokat helyettesítő szófajok (névmások)főnévi névmás: én, maga, ez, ki?, ami, bárki, valamimelléknévi névmás: olyan, ennyi, melyik? Amekkora, mindenféle, némelyhatározószói névmás: itt, amikor, akárhogy

Átmeneti szófajú szavak (igenevek)főnévi igenév: tanulni, lehullanimelléknévi igenév: olvasó (fiú), olvasott, olvasandó (könyv)határozói igenév: futva, sietve, gondolván

II. ViszonyszókMorfológiai természetű szerkezetekben

segédige: a fog segédige és a volna igei segédszó vagyok, vagy, vagyunk; volt, lesz, marad, múliksegédigenév: lenni, lévénnévutó: mellett, alatthatározóvá tevő mintnévutómelléknév: (ház) melletti, (pad) alattiigekötő: megnéz, befűz, kijár

Nem morfológiai természetű szerkezetekbenkötőszó: és, s, de, tehát, hogy, mert, bárpartikula: is, egyáltalán, ám; alig, jó (messze van), közel (két méter), majdnem; csak,

csakis, csupán, leginkább, egyedül (ő), főképp, kizárólag; se, sem; bár, csak, bárcsak, -e, ugye, vajon

névelő: a, egytagadószó: ne, nem

III. Mondatszókindulatszó

óh!, brrr!, au!, ah!, pfuj!, jaj!


54

interakciós mondatszószervusz, helló, csaó! Adjisten, pá, agyő, ámenühüm, igen, ja; hm, nos, ugye, na, ne, dehogyis, persze, hogyisnehohó, pszt, nesze, hoci, csitt, hess, zsupsz, jöszte, addszaíme, lám, ím

módosítószótalán, valószínűleg, esetleg, állítólag

hangutánzó mondatszóbú, gá-gá, durr, bumm, csitt-csatt

A 6. évfolyamos Nyelvtan tankönyvemben a szófajtani fejezet szerkezete A magyar nyelv könyve (hetedik, átdolgozott és bővített kiadás) rendszerét követi. Tapasztalataim szerint ugyanis ez a rendszer az, amelyik legkönnyebben tanítható, illetve a tanulók számára a legkönnyebben átlátható és megjegyezhető. Az is fontos szempont volt számomra, hogy a nyelvészeti iskolák közül a konvencionálist kövessem. Úgy gondolom, miután a két nyel-vészeti irányzat még egymás meggyőzésével van elfoglalva, nem az iskolában kell eldön-tenünk, kinek van igaza. Természetesen tiszteletben tartom más nyelvészeti irányzatok álláspontját, de a fent említett szempontok és a meggyőződésem szerint követtem a ki-emelt szófajtani rendszert a tankönyv írásakor.

Sokan vélik úgy, felesleges a szófajokat ide-oda csoportosítani. Elég, ha a tanulók fel-ismerik az egyes szófajokat, tisztában vannak a lényeges vonásaikkal. Tanítványainkkal azonban fel kell fedeztetnünk a nyelv rendszerét, így meg kell ismertetnünk a szófajok rendszerét is. Az is célravezető lehet, ha bemutatjuk a különböző szófajtani besorolásokat. Ezzel rámutathatunk a nyelvészeti kutatásokra, azok eredményeire, illetve ők maguk is ér-zékelhetik, a nyelv változik, s ezeket a változásokat a nyelvtudomány is igyekszik követni. Tehát a nyelv nem egy állandó, statikus dolog.

A szavakat jelentésük, alaktani tulajdonságuk és mondatbeli szerepük alapján soroljuk szófaji csoportokba.

Sajnos korábban, főleg 3. és 4. évfolyamon előtérbe került a szófajok kérdőszavak alap-ján történő tanítása.

A tankönyvben is utaltam rá, hogy ez sokszor félrevezető lehet. Például az -an, -en ragos melléknevek még akkor is melléknevek maradnak a mondatban, ha a hogyan? kérdésre válaszolnak (keservesen, boldogan), hiszen a rag nem változtatja meg a szó szófaját. Újabb példa arra, hogy a rákérdezés helyett sok esetben célravezetőbb, ha a szó jelentését vizs-gálod!

Előfordul, hogy a tanulók így próbálják meg leegyszerűsíteni az ige fogalmát: a mit csi-nál? kérdésre felelő szófaj. Így lesz a milyen? a melléknév kérdőszava, holott a melléknévi igenevek is erre a kérdésre felelnek. A személyes, a visszaható, a határozatlan és az általá-nos névmás pedig összemosódik a főnévvel, mivel mindegyik válaszolhat a ki? kérdésre. Arról már nem is beszélve, hogy majdan hetedik évfolyamon az alanyra is kérdezhetünk a ki?, mi? kérdő névmással. A kérdőszavaknak éppen a mondatelemzéskor van meghatáro-


55

zó szerepük. Mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ne keveredjenek a szófajtani és mondattani kategóriák a tanulók fejében.

A szófajtani fejezetekben a középpontba a képességfejlesztést állítottam. Nagyon sok játékos, rejtvényszerű, illetve a mindennapi életből merített komplex feladatot illesztet-tem be, amelyek alkalmasak az anyanyelvi kompetenciák fejlesztésére.

Az igeAz ige jelentés szerinti csoportosítása nem mindig könnyű feladat. A cselekvést jelentő

ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely függ a cselekvő akaratától (számol, takarít, gondolkodik stb.). A történést jelentő ige olyan eseményt, változást fejez ki, amely füg-getlen a cselekvő akaratától, tudatos közreműködésétől (ragyog, álmodik, fáj, fagy, barnul stb.). A létezést jelentő ige az alany létét vagy nem létét fejezi ki (van, volt, lesz, nincs stb.). A jelentés szerinti osztályozást megnehezíti, hogy ugyanaz az ige az egyik mondatban cselekvést, a másikban történést fejez ki, pl.: Gabi a holnapi órákra készül; Készül a vacsora. Az első mondatban az ige cselekvést, a második mondatban történést fejez ki. Bár ezekkel a megkülönböztetésekkel nagyon jól fejleszthetjük a tanulók szövegértelmező képessé-gét, logikus gondolkodását, de nem érdemes hosszú ideig leragadnunk a témánál. Sokkal fontosabbnak tartom, hogy begyakoroljuk az igék helyesírását, illetve foglalkozzunk a köz-nyelvtől eltérő kifejezések helyesbítésével, például a „nákozással”, a „sukssüköléssel”.

Egy-egy igealak kifejezheti a cselekvés, történés módját, idejét, és meghatározza a cse-lekvő számát és személyét. Az igékhez járuló toldalékok közül a tankönyvben elsőként a személyragokkal foglalkozunk. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek – tapasztalataim szerint – legkönnyebben a cselekvő személyét és számát állapítják meg.

A magyar igeragozási rendszer nagyon gazdag. Valamennyi megismerése azonban nem feladata az általános iskolai nyelvtantanításnak. Van két teljes, két hiányos igeragozás, illetve vannak még rendhagyó és hiányos ragozású igéink. Teljes a ragozási rendszer, ha megvan minden módja, ideje, száma és személye.

A korábban alanyi ragozásnak nevezett ragozást napjainkban általános ragozásnak hív-juk, tárgyas ragozást pedig határozott ragozásnak. A ragozás közötti különbséget akkor fogják megérteni a tanítványaink, amikor 7. évfolyamon tisztázzuk az alany, határozatlan és a határozott tárgy fogalmával, amíg nem világos számukra, mi a különbség a határozott és a határozatlan tárgy között. A 6. évfolyamos tankönyvben előkészítem a 7. évfolyamon elsajátítandó és megnevezendő két teljes igeragozási rendszert. A tanulók megfigyelhe-tik a kétféle személyragokat, megismerkednek a „hívó” szavakkal (névmásokkal): valakit, valamit, illetve őt, azt. Felfedezhetik a névelők szerepét az igeragozásban: Megoldok egy feladatot. Megoldom a feladatot.

Az igemód már 4. osztályból ismerős nyelvtani fogalom. Általában sem használatuk, sem felismerésük nem szokott gondot okozni a tanulók számára. Az igeidők közül a jövő idő esetében viszont hangsúlyoznunk kell, hogy a magyar nyelvben a jövő időnek alakta-nilag nincs jele, hanem körülírással fejezzük ki. Vagy összetett igealakot használunk (főnévi igenév + segédige), vagy időhatározó-szóval és az ige jelen idejű alakjával fejezz ki. Ne


56

engedjük, hogy a főnévi igenév képzőjét tanítványaink -ni szócskaként, sőt jelként emle-gessék!

Az igemódok és igeidők kapcsolatának megfigyeltetésével, felfedeztetésével a gyere-kek rendszerszemléletét fejlesztjük. Az igemódok és igeidők használatával kapcsolatos helyesírási és nyelvhelyességi feladatokkal biztosítottam a folyamatos képességfejlesztést. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciák fejlesztésére is.

Csak említés szintjén foglalkozom az ikes igékkel. Az iktelen igéknek teljes, az ikes igék-nek hiányos a ragozási rendszere. A tipikus ikes személyragokat kijelentő mód jelen idejé-nek egyes számában találjuk (-m, -l, -ik). Az utóbbi időben meglehetősen összekeveredett az ikes és iktelen ragozás. Néhány igénk ikessé változott (pl.: úszik, folyik stb.), mások pedig iktelenné (pl.: lép, rogy, esd stb.). Ezért ma már csak az állandó ikes igéket ragozzuk kijelentő mód jelen idejében szabályosan (pl.: alszik, eszik, iszik stb.). Feltételes mód E/1. személyben az aludnám, enném, valamint az E/3. személyű aludnék, ennék választékos, de használata ma már nem kötelező. Felszólító módban az aludjam viszont helyesebb, mint az aludjak, az igyék viszont választékosabb, mint az igyon. Vannak ún. változó ikes igék, amelyek azon-ban még 3. személyben is ingadoznak: bomol – bomlik, hull – hullik stb. Természetesen ilyen részletességgel nem kelltárgyalnunk az ikes igék kérdését. Érdemes viszont felhív-nunk tanítványaink figyelmét az igényes és választékos szóhasználatra.

A névszókA névszók nagy részével már alsó tagozatos tanulmányaik során is találkoztak a gyere-

kek. A 6. évfolyamon nem ezek újra tanítása, hanem az ismeretek rendszerezése, bővítése a feladatunk. Vannak azonban olyan szófajok is, amelyek új ismeretnek számítanak a tanév során, főleg a névmások közül.

A főnév tanítása közben a köznév és tulajdonnév megkülönböztetésekor egy gyakran előforduló tévhitet szerettem volna eloszlatni a gyerekekben. Főleg 3. évfolyamon tapasz-taltam, de 6. évfolyamon is gyakran előfordult, hogy tanítványaim a következőképp egy-szerűsítették le a két nyelvtani fogalom jelentését: amelyik főnévből egy van, pl.: Budapest, Magyarország, Vuk stb., az tulajdonnév, amiből sok van, pl.: kutya, fiú, asztal stb., az a köz-név. Ne engedjük az ilyen tévedéseket megerősödni! A köznév és a tulajdonnév közötti különbség alapja nem a számszerűség, sokkal inkább a közös, illetve a megkülönböztető elnevezés.

A köznév és tulajdonnév megkülönböztetésének fontosságát helyesírásunk fémjelzi. Gyakran előforduló hiba, hogy a népneveket, az ünnepek nevét valamiféle tiszteletből nagybetűvel írják, pedig a helyesírási szabályzat 155. pontja a kis kezdőbetűvel történő írásmódot írja elő. A tulajdonnevek fajtáival is elsősorban helyesírásuk miatt kell foglalkoz-nunk. Nemcsak a földrajzi nevekre igaz, hogy a tulajdonnevek leírásakor három írásmód érvényesül:

– a különírás: a magyar helyesírásban a természetes, egyben a leggyakoribb írásmód,– az egybeírás: ritkábban előforduló írásmód,– a kötőjeles írás: az egybeírás egyik változata.


57

A főnevek helyesírásával A képességfejlesztés lehetőségei a nyelvtan tankönyvben című foglalkozom.

A melléknév is ismerős a tanulóknak. Elég sok ismeretet szereztek már róla alsó tago-zatban, s nemcsak nyelvtanból, hanem fogalmazásból is. Gondoljunk csak a rokon ér-telmű és ellentétes jelentésű melléknevek gyűjtésére! Ötödik évfolyamon a jelentéstani ismeretek között is felbukkant: rokon értelmű, ellentétes jelentésű és hasonló alakú szavak között a melléknév.

Az indukciós szöveg melléknevei között szép számmal találunk képzett mellékneve-ket. Ismét aktivizálhatjuk az 5. évfolyamon a szóképzésről szerzett ismereteiket. A tanu-lók megfigyelhetik a leggyakrabban előforduló melléknévképzőket. A munkafüzetben a többféle jelentésárnyalat kifejezésére szógyűjtést végeztethetünk velük. A hasonló alakú melléknevek jelentésének tisztázása a nyelvművelés terén is biztosít előrehaladást. A mel-léknevek között több kettős szófajú szó is található, pl.: hős, öreg stb.

Esetleg lesznek kollégák, akik maximalizmussal vádolnak, amikor felfedezik a tankönyv 68. oldalán az -i képzős földrajzi nevek helyesírására vonatkozó szabályokat, bár jeleztem, hogy ezek gyakorlására igazából 7. évfolyamon kerül sor. A következők okok miatt került be ez a helyesírási kérdés a tankönyvbe: a tanulók a mindennapi életben, sőt más tanítási órákon – a történelem, a földrajz, a természetismeret stb. tanulásakor – is találkoznak ezek-kel a szóalakokkal. Ezért, ha csak tájékoztató jelleggel is, de szólnunk kell erről a helyesírási problémáról. Igyekeztem a tudnivalókat úgy közvetíteni a gyerekek számára, hogy felfe-dezzék a logikai összefüggéseket. A magyar helyesírás szabályai című kiadvány idevonat-kozó szabálypontjai is megtalálhatók.

Gyakran állnak tanácstalanul a diákok, ha -an, -en ragos melléknevekkel találkoznak. Az ügyesen, frissen stb. szavak sehogyan sem akarnak „felelni” a milyen? kérdésre, annál inkább a hogyan?-ra. Márpedig az nem a melléknév kérdőszava. Most ismét a morfológiát hívhatjuk segítségül. Az -an, -en raggal kapcsolatban ugyan csak 7. évfolyamon pontosít-juk, hogy határozórag, viszont nyugodtan tisztázhatjuk a rag voltát. A ragról viszont már tudják a gyerekek (5. évfolyam), hogy nem változtatja meg sem a szó jelentését, sem a szófaját. Tehát mivel az ügyes, friss szavak melléknevek, az -an, -en ragos alakjuk, az ügyesen, frissen szavak is melléknevek maradnak.

A magyarban a melléknevek többsége fokozható, bár vannak fokozhatatlanok is, pl.: napi, hófehér stb. A témakör végén külön foglalkozunk a névszókhoz járuló jelekkel, de a melléknév fokozásáról itt is szó esik. Egyrészt azért, mert már alsó tagozatból ismert nyelvi jelenség, másrészt a tanítási hagyományok miatt.

A számnevek is elsősorban helyesírási problémát tartogatnak a tanulók számára, bár természetesen néhány nyelvhelyességi kérdés is tisztázásra vár. Az ezeken az órákon szer-zett ismereteiket nagyon jól hasznosíthatják más, számokkal foglalkozó tanítási órákon, például matematika, természetismeret.

Sok számnevünk képzett szó. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy a tőszámnév ép-pen onnan kapta a nevét, hogy szótőként alapul szolgál a belőle képzett származék szám-nevek képzéséhez. A sorszámneveket a tőszámnévből -dik képzővel képezzük, kivétel az


58

első. Néha az -ik nélküli -d képző alkot sorszámnevet: másod(éves), harmad(fél). A törtszám-nevek is a tőszámnevekből létrejött származékok. Képzőjük a -d. A kettő törtszámnévi alakja csak az egy tőszámnévvel használatos: egy ketted. Ezt a köznyelvben gyakran a fél helyettesíti.

A feladatok között most is találunk olyanokat, amelyeket az iskolán kívül is jól haszno-síthatnak: adatok lejegyzése, keltezés, grafikon, kördiagram készítése, hagyományos órák leolvasása. Ez utóbbi a kvarcórák korában nem elhanyagolható.

A gyerekek alsó tagozatban a névmások közül a személyes (mutató és kérdő) névmá-sokkal ismerkednek meg az igeragozáshoz kapcsolva, hasonlóan a 6. évfolyamos igerago-zással foglalkozó tananyaghoz. Éppen ezért, főleg a személyes névmások ragos alakjainak használatát gyakoroltatjuk a tanulókkal. Fontos tudnivaló, hogy a különböző nézeteket valló nyelvtanok is megegyeznek abban, hogy a személyes névmások tárgyas alakjait sze-mélyes névmásoknak tekintik: engem, téged stb. A többi ragos alaknál már megoszlanak a vélemények. Egyes nyelvészek a személyes névmások egyéb ragos és névutós alakjait ke-reszteződő szófajoknak tartják, azaz névmások kiegészült alakjainak, illetve személyragos határozószóknak. Mások – elsősorban szöveggrammatikai utaló szerepük miatt – kizáróla-gosan személyes névmásként kezelik őket. Hozzám is ez a nézett áll közelebb, ezért ennél az anyagrésznél hívom fel a tanulók figyelmét a személyes névmások utaló szerepére. Helytelen az az álláspont, miszerint a személyes névmásokkal csak személyekre utalha-tunk. Hiszen kifogástalan a következő mondat is: Mosd el a tányérokat, és tedd a helyükre őket! A személyes névmások kapcsán kell szólnunk a magázás, önözés, tegezés nyelvi for-máiról. Erről egy ismeretterjesztő szöveg feldolgozása során esik szó.

A birtokos, visszaható és kölcsönös névmás új anyag 6. évfolyamon. A birtokos névmás jelentést sűrít: a birtokviszonyt alkotó birtokost és birtokot egyetlen szóval jelöli. A birto-kost azonban megnevezi, míg a birtokra csak utal. A birtokos névmás tanításakor a birto-kos személyjeles főnevekből indulhatunk ki. A témakör végén a birtokos személyjelekkel külön is foglalkozunk majd. A visszaható és a kölcsönös névmást könnyen megjegyzik a gyerekek. Főleg az utóbbit, hiszen csak egyetlen van belőle: az egymás.

A főnévi, melléknévi, számnévi mutató névmások közös tulajdonsága, hogy mély és magas alakváltozataival a megmutatott dolog, tulajdonság vagy mennyiség közeli vagy távoli voltára is képesek utalni. A mutató névmások a szövegszerkesztés fontos eszközei. Sokszor nem egy szóra, hanem egy egész szerkezetre, sőt mondatra utalnak.

A kérdő névmás helyettesítő szerepe eltér a többi névmásétól: a helyére tehető foga-lomszó a feleletben található meg.

A határozatlan és az általános névmásokat gyakran összekeverik a tanulók. Ez valószínű-leg abból adódik, hogy mind a két névmás magán viseli a határozatlanság jegyeit.

A vonatkozó névmásról majd 8. évfolyamon tanulunk, hiszen legtöbbször kötőszói sze-repű, az alárendelt összetett mondatok mellékmondatát kapcsolja a főmondathoz. Az alá-rendelt összetett mondatok elemzése pedig nyolcadikos tananyag.

A névszókhoz járuló jelek című fejezet az alaktannal foglalkozik. A többes szám jeléről, a -k-ról már 3. évfolyamon tanultak a gyerekek. Igaz, akkor elsősorban a főnevekhez kap-


59

csolva, bár főnevesült alakjukban a melléknevek és a számnevek is megkapják a többes szám jelét. A birtok többségét jelölő -i birtoktöbbesítő jel birtokos személyjeles alakokban, birtokjeles szavakban fordul elő. A birtokos személyjeleken kívül a már említett birtokjel, a fokjel és a kiemelő jel kapott helyet a munkáltató tankönyvben.

A névszókhoz járuló ragokkal majd 7. évfolyamon, a mondatrészekkel kapcsolatban fo-gunk tanulni.

Az igenevekAz igenevek tipikusan átmeneti szófajú szavak. Két szófaji osztály több jellemzőjét viselik

magukon úgy, hogy igazából egyik szófaji csoportba sem sorolhatók. Ezért célszerű külön szófajcsoportba sorolni őket. Főnévi, melléknévi és határozói igeneveket különböztetünk meg, de az utóbbi fogalmának tudatosítása a 7. évfolyam feladata lesz a mód- és állapot-határozók kifejezőeszközeként.

Az igenevek igei természete elsősorban bővíthetőségükben nyilvánul meg. Ugyanúgy bővíthetők tárggyal vagy határozóval, mint az igék: levelet író, levelet írni, szépen írni stb. Minden igenévnek saját képzője van. Az igenevek további toldalékolása azonban már jócskán eltér egymástól. A főnévi igenév ragozható. Fogas kérdés, hogy a toldalékai az igei személyragokkal vagy a főnévi személyjelekkel tartanak-e rokonságot. A nyelvészek véleménye e kérdésben is eltérő.

A melléknévi igenévnek nincs saját ragozási rendszere, de a -k többesjelet, az -n, -an, -en ragot rendszerint megkaphatja. A melléknévi igenevet nem fokozzuk. Ez az egyik módszer, amely segít abban, hogy a mellékneveket megkülönböztethessük a melléknévi igenevektől. Például vendégeink között lehet valaki fáradt, sőt fáradtabb a másiknál, de meghívottabb semmiképpen sem. A melléknévi igenévnek igei természetéből fakadóan van bizonyos idővonatkozása. Ez azt jelenti, hogy képes érzékeltetni saját cselekvésének a mondat állítmányához viszonyított idejét. Ez az ún. elő-, egy-, illetve utóidejűség. Ez alapján különböztetjük meg a befejezett, folyamatos és beálló melléknévi igenevet. Fel-tétlenül meg kell jegyeznem, hogy bizonyos esetekben az időviszonyítás háttérbe szorul. Ezt szándékoztam bizonyítani a munkafüzet 132. oldalán lévő 6. feladattal. Erre azért is szükség van, mert gyakorta előforduló nyelvhelyességi hiba a folyamatos és a befejezett melléknévi igenév összekeverése.

A határozói igenév csak említés szintjén kapott helyet a tankönyvben és a munkafü-zetben. A kollégák kérésének tettem eleget, amikor röviden, tájékoztató jelleggel foglalko-zunk a határozói igenévvel. Megismerik a képzőit, gyakorolják a határozói igenév képzését. Továbbra is meggyőződésem viszont, hogy a szófaj szerepét, használatát igazából majd 7. évfolyamon fogják megérteni a tanulók a mód- és állapothatározók tanításakor.

A határozószók Régi nyelvtanokban olvashattuk, hogy a határozószó olyan szófaj, amely toldalék nél-

kül kifejezheti a cselekvés, történés körülményeit. Bizony az ilyen meghatározás alaposan megnehezítette a tanulók számára a fogalom megértését, hiszen jó néhány olyan hatá-


60

rozószónk van, amelyen igencsak könnyen felfedezhetjük a ragot: újra, hétszámra, éjjel stb. Sok esetben nem is egyszerű eldönteni egy szóról, hogy határozószó vagy ragos főnév. Az említett éjjel, valamint a télen, nyáron határozószó, de a délben, hajnalban szavunk még ra-gos főnév. Két módszert azonban segítségül hívhatunk. Az egyik, ha a szó ragtalanul már nem használatos: kint, lent, bent, sebtében, hirtelen, egyúttal stb. A másik, ha a határozószói jelentés már elszakadt a ragos névszói jelentéstől: lépten-nyomon, ideig-óráig, egyhelyben, elsősorban, okkal-móddal stb.

A határozószók általában nem toldalékolhatók, de egyesek kaphatnak képzőt, mások fokjelet, esetleg határozóragot: mai, otthonos stb.; legmesszebb, beljebb, legfelül stb.; hol-naptól, hazáig stb.

A magyar nyelvben meglehetősen sok a határozószó. Némelyikükkel az irányhármassá-got is ki tudjuk fejezni: innen, itt, ide; máshonnan, máshol máshova stb. Oda kell figyelnünk, hogy a rokon értelmű határozószókat változatosan használják a tanulóink, pl.: azonnal, rögtön, tüstént, máris, egyből, hirtelen stb. Ehhez az szükséges, hogy minél többet megis-merjenek közülük. Ebben segítenek a tankönyv és a munkafüzet feladatai is.

A viszonyszókA viszonyszók a mondat felépítésében vesznek részt, de önmagukban nem töltenek be

mondatrészszerepet. A segédige kivételével nem vesznek fel toldalékot.A névelő sem lehet mondatrész, toldalék sem járulhat hozzá, fogalmi tartalma sincs. A

határozott és a határozatlan névelő is a hozzá kapcsolódó szóval (leggyakrabban főnév-vel) jelölt fogalomra utal. A határozott névelő nyomatékát vesztett főnévi mutató névmás, míg a határozatlan nyomatéktalanná vált számnév. A névelő indokolatlan kitevése és elha-gyása egyaránt lehet nyelvhelyességi hiba.

A névutó formálisan önálló szó, de funkciója a viszonyragokéhoz hasonló. A névutós névszó tehát azonos értékű a ragos névszóval: asztal mellett = asztalnál, nyugat felé = nyu-gatra. De szoros kapcsolatban van a határozószóval, mivel mind a kettő körülményt fejez ki. Az egyenértékűséget azonban kizárja, hogy a határozószó önmaga is lehet mondat-rész, a névutó viszont csak valamilyen névszóval együtt. Néhány névutónk kezd raggá válni. Ez helyesírási szempontból fontos, hiszen a névutót sohasem írjuk egybe a hozzátar-tozó névszóval, a ragot viszont igen pl.: országszerte, délelőtt, estefelé, emellett stb.

A kötőszó csak említés szintjén található a munkáltató tankönyvben. Jelentésükkel, cso-portosításukkal majd 7. és 8. évfolyamon foglalkozunk.

Az igekötők helyesírását sokat gyakorolhatták tanítványaink alsó tagozatban. Mivel a 6. évfolyamon fontos feladatunk a magyar szófajok rendszerének megismertetése, ezért került a munkáltató tankönyvben is a rendszertani helyére és nem az ige mellé. Először is el kell oszlatnunk a tanulókban azt a tévhitet, miszerint az igekötő csak igéhez járulhat. Ugyanúgy kapcsolódhat igenévhez vagy igéből képzett névszóhoz is. Toldalékolni viszont egyáltalán nem lehet. Az igekötők határozószókból, esetleg névutókból alakultak ki, és alakulnak ki ma is. A legősibb magyar igekötők: be, el, fel, ki, meg, el. Az igekötőknek sokféle jelentésfunkciójuk lehet. Leggyakrabban irányt jelölnek, befejezetté teszik a cselekvést,


61

megváltoztatják a szó jelentését. Háromféle szórendben fordulnak elő: egyenes (ha az ige előtt állnak), fordított (ha hátul állnak) és megszakításos (ha az igekötő és az ige közé más szó ékelődik).

A segédige a „főigétől” abban különbözik, hogy nem teljes a jelentéstartalma. Önma-gában sohasem mondatrész, hanem mindig egy igével, névszóval vagy igenévvel együtt szerepel, hasonló módon, ahogy a névelő és a névutó egy névszóval. A segédige leg-szembetűnőbb jellemzője, hogy mellette az ige, igenév vagy névszó nem bővítmény. Tanulóinknak eddigi tanulmányaikból a fog és a volna segédige ismerős. Az egyik a jövő idő kifejezését, a másik a feltételes mód múlt idejének kifejezését segítette. A többi segéd-igéről 7. évfolyamon a névszói-igei állítmány taglalásakor szerezhetnek ismereteket.

A módosítószók a mondanivaló árnyalásának nélkülözhetetlen eszközei. Ahogy a ne-vük is elárulja, valamely mondatrész vagy az egész mondat tartalmát módosítják, ugyan-akkor kifejezik a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát: például bizonyos-ságot, bizonytalanságot, helyeslést, tagadást, tiltást, érdeklődést, tudakozódást, keveslést, sokallást stb.

A mondatszókA tankönyvben a mondatszók csoportjában az indulatszó, a felelő-, kérdő és társalgási

szó, a mondatszó és a hangutánzó mondatszó kaptak helyet. Az indulatszó általában tagolatlan mondatok. Jelentésük nem vonatkozik tárgyi, fogalmi

tartalomra, de nagyon sokféle jelentéstartalmat fejezhetnek ki: örömöt, bosszankodást, fájdalmat, vágyat, csodálkozást stb. Megismertetésükkel tanítványaink érzelmi megnyil-vánulásaihoz is adunk nyelvi mintát. Vannak érzelmet kinyilvánító indulatszók: haj, ó, juj, hű, tillárom, ejnye, irgum-burgum, ej, na stb. Az akaratnyilvánító indulatszók közé soroljuk az állathívogató szavakat is: csitt, nana, pszt; gyí, cicic.

A felelő-, kérdő- és társalgási szók olyan mondatszók, amelyek vagy megválaszolják az eldöntendő kérdést, pl.: Eljössz hozzánk beszélgetni a tanítás után? – Igen. Persze. Talán. Esetleg. Nem. stb. Vagy megerősítik, illetve elvetik a korábbi közlést, pl.: Nem működik a telefonod. – Tényleg. Nem? Dehogynem. Vagy maguk is kérdeznek, pl.: Kérsz teát? Nos? Vagy egyszerűen a társalgási kapcsolat felvételét (szia, sziasztok, adjisten) megtartását (apropó, persze, nemde, nos, ugye) vagy lezárását (pá, viszlát, agyő) szolgálják.

A mondatszó értékű módosítószó a beszélő viselkedési módját, magatartást jelöli és mindig eldöntendő kérdésre válaszol. Elutazol holnap? – Valószínűleg. – Talán. – Bizonyára. – Esetleg. – Aligha. – Dehogy. Stb.

A hangutánzó mondatszó természeti (kipp-kopp, bumm, puff, csingilingi, bim-bam), ál-lati (nyihaha, miau, kukurikú, vau-vau) és emberi hangokat (cupp, hapci, oá, brühühü) felidé-ző szó. Sok hangutánzó mondatszóból képezhetünk igét, pl.: puffog, oázik, cuppog, hapci-zik stb. A hangutánzó mondatszók közé sorolhatjuk a népdalokból ismert, játékos, ritmikus felkiáltásokat, a réjákat is: tillárom, brummadza, tutálibe-málibe stb.


62

Befejezésül is hangsúlyozom, hogy nagy szükség van szemléletváltásra a magyar nyelv tanítása során. Középpontba a képességek fejlesztését kell állítanunk. A változatos feladat-típusok, módszerek oldják a magyar nyelvórák monotóniáját, a mindennapi életből vett kommunikációs helyzetek eljátszása, korrekciója a tanulókkal is beláttatja az anyanyelvi ismeretek birtoklásának szükségességét.

Az elmúlt években nagyon sok iskolába kaptam meghívást, ezernél több bemutatóórát tartottam, sok magyar szakos kollégával találkoztam, beszélgettem. Minden alkalommal elmondtam: a grammatikai ismeretek tanítását a képességfejlesztés szolgálatába kell állí-tanunk. Kedvenc példáimmal élve: egyetlen orvost sem hallottam még arról panaszkodni, hogy két műtét között mondatot kellett elemezni. Egy autószerelő sem kap olyan felada-tot, hogy végezzen szófajtani meghatározást, esetleg alaktani elemzést olajcsere közben. De mindenkinek, bármilyen szakmát, hivatást választ, szüksége van arra, hogy pontosan, világosan, helyesen fejezze ki gondolatait; képes legyen kommunikálni embertársaival; értse azt, amit olvas, tudjon önállóan ismereteket szerezni; tudjon helyesen írni. Ezekkel a képességekkel kell felvérteznünk tanítványainkat, hogy felnőttként megállják helyüket a világban. Ez a mi munkánk, ez a mi felelősségünk.


63

Képességfejlesztés lehetőségei a nyelvtan tankönyvben

A helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben nincs külön fejezet a helyesírási képesség fejlesztésére, de valamennyi szófaj tanításakor az aktuális helyesírás problémára összpontosítottam. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelem a témakörökhöz kapcsolódó legfontosabb helyes-írási tudnivalókat.

A tankönyv 7. oldalán az 1. feladat rövid indukciós szövege – egy diák nyári élményéről szóló beszámoló – kiválóan alkalmas a szövegértő képesség fejlesztésére, a szöveg és az illusztráció közötti kapcsolat megfigyeltetésére, a véleménynyilvánítás gyakorlására, a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére.

Mivel az Ismételjünk! című fejezeten belül külön alfejezetbe – A magyar helyesírás – gyűj-töttem össze a helyesírási alapelvekkel kapcsolatos feladatokat. A kollégákon múlik – ta-nítványaik képességeinek ismeretében –, melyeket választják ki közülük a differenciált ké-pességfejlesztés megvalósítására.

Az ismétlő részben a következő helyesírási területekkel foglalkozunk: a mondatvégi írás-jelek használata, az időtartam-jelölés a szavak végén, a mássalhangzótörvényekhez kap-csolódó helyesírási tudnivalók, a j-s és ly-os szavak.

Mielőtt részletesen írnék a 6. évfolyamos helyesírási ismertetek és rendszerek feldolgo-zásáról, illetve a képességfejlesztési feladatokról feltétlenül le kell szögeznem, hogy a leíró nyelvtan ismerete elengedhetetlen a helyesírási képesség fejlesztésében. A leíró nyelvtani is-meretek tanítása azonban eszköz és nem cél. Eszköz a helyesírási, a kifejezőképesség fejlesz-tésére. Ezt jól tükrözi a tankönyvben található címek és alcímek, továbbá a feladatok aránya.

Az igéről szóló fejezetben külön alfejezet foglalkozik az igék helyesírásával és helyes használatával, bár a többi alfejezet feladataiban is fellelhetők a helyesírási képesség fej-lesztésének lehetősége. A tollbamondások szövegét nemcsak a pedagógus diktálhatja le, hanem csoportmunkában a legjobb helyesíró csoporttag. Páros munkában egymásnak is tollba mondhatják a gyerekek a rövid szövegeket, illetve a gyengébb helyesírású gyere-keknek másolási feladatként adhatjuk.

A névszók című fejezetben a helyesírási képesség fejlesztése a következő területeken va-lósul meg: a köznevek helyesírása, a tulajdonnevek helyesírása:

– a személynevek – különös tekintettel a régies írású családnevekre –, – az állatnevek, – a földrajzi nevek – az egyelemű és egybeírt földrajzi nevek, a kötőjellel összekapcsolt

elemekből álló földrajzi nevek, a különírt elemekből álló földrajzi nevek –,– a csillagnevek, – az intézménynevek, – a márkanevek, a kitüntetések és díjak neve, – a címek – egyedi és állandó címek –,


64

a tulajdonnévből képzett -i képzős melléknevek, a fokozott melléknevek, a számnevek – tő-, sor- és törtszámnevek – helyesírása, a ly a névmásokban, időtartam helyes jelölése.

A több szóból álló tulajdonnevek írásában három írásmód fordul elő:a) különírás – a magyar helyesírásban a természetes, gyakori írásmódb) egybeírás – ez ritkábban fordul előc) kötőjeles írás – az egybeírás egyik változata.Ezeket az írásmódokat már a személyneveknél is megfigyelhetjük: Csokonai Vitéz Mihály,

Kispál Mónika, Konkoly-Thege Miklós. A személynevek, de a többi tulajdonnévfajta helyes-írásának esetében is igyekeztem azokat a praktikus tudnivalókat összegyűjteni, amelyekre a tanulóknak a mindennapi életben is szükségük lehet, illetve találkoznak velük. Pl.: a régi magyar családnevek írása és toldalékolása, a házasságkötés utáni névválasztás, a személy-nevek közneves szerkezetei, a személynevekből származó köznevek stb.

A földrajzi nevek helyesírása talán az egyik legnehezebb területe a tulajdonnevek he-lyesírásának. Tárgyalásakor a helyesírási szabályzat felosztását követtem. Ha ezt a rendszert megértetjük tanítványainkkal, kellőképpen begyakoroltatjuk, talán kevesebb gondot fog okozni számukra a helyesírásuk. Tisztáznunk kell, mit értünk helyesírási szempontból az elem és közszó kifejezésen. Erre az intézmények nevének helyesírásakor is szükség lesz. Nem tananyag 6. évfolyamon a mozaikszó és fajtái (a betűszó, illetve a szóösszevonás), mivel azonban gyakran találkozunk velük a mindennapjainkban, szükséges megemlíteni őket, például ELTE, Malév. Hasonló a helyzet a márkanevekkel. Mivel diákjaink kedvelik az üdítőitalokat, tanulják meg helyesen leírni a nevüket, csakúgy, mint az autómárkákét, illatszerekét stb. A kitüntetések és díjak helyesírása mellett sem mehetünk el szó nélkül. A címek helyesírásának tanításakor a fő hangsúlyt arra kell helyeznünk, hogy a tanulók megértsék, mi a különbség az egyedi és az állandó cím között. Gondolom, a kedves kolléga te is tapasztaltad már, hogy ez nem is olyan egyértelmű a gyerekek számára. Nem egy tanítványom érvelt már a következőképpen: „Az újságoknak is egyedi a címe, hiszen Nők Lapja is csak egy újságfélének a neve. Minden újságnak más nevet adnak.” Ilyen esetben azzal lehet cáfolni, hogy az újságok ugyanazzal a címmel, de más tarta-lommal jelennek meg. Ezzel szemben az írók, költők egyedi műveiknek egyedi címet adnak, hogy elkerüljék a művek címének ismétlődését. Ha meghalljuk azt a címet, Egri csillagok, mindenkinek Gárdonyi Géza jut az eszébe. Más író nem adott és nem ad ilyen címet művének.

A hangsúlyt a határozott számnevek helyesírására kell helyeznünk. A törtszámnévnek kétféle írásmódja van: vagy egybe, vagy külön kell írni a tőszámnévi jelzőt és a törtszám-nevet. Ha a jelzett szó főnévi értékű, akkor a kapcsolat két tagját külön írjuk: egy negyed, két harmad stb. Ha viszont a kapcsolat egésze jelzői szerepű, akkor a két számnevet egybeír-juk: a tanulók egynegyed része, kétharmad év óta stb.

Feltétlenül szükséges időt szentelnünk a római számok írásmódjára is.


65

Az igenevek közül a főnévi igenevekben a hosszú -nn, a folyamatos, beálló melléknévi igenevek végén -ó, -ő, a befejezett melléknévi igenevek végén -t, -tt helyesírásával kell külön foglalkoznunk.

A határozószók körében hangok időtartamának helyes jelölését és az ly írását kell gyako-roltatnunk.

A viszonyszók esetében fokozott figyelmet kell fordítanunk a magán- és mássalhangzók időtartamának helyes jelölésére a névutókban, valamint az igekötős igék helyesírására.

Helyesírási gyakorlattípusok

A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olva-sási és szövegértési képességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító köpeny, bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hi-bátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már leírva a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva a nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy az indukciós szöveg-ből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesz-tésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása. Ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját.

Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. A helyesejtési gyakorlatokban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti a memóriájukat és a megfigyelő képességüket is.

Tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére:1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg

semmi ne legyen a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, így minden idegszálukkal kon-centráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljön ki! Még akkor is, ha osztályozni szándé-kozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.

2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri is-métléssel.

3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett hibákat. Nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. Ezeket zárójelbe tették,


66

megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták az általuk helyesnek tartott formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.

A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szöveg-ben. Sok esetben még a tanulók javítását is ellenőriznünk kell. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem a feltáró és fejlesztő szóbeli vagy írásbeli értékelést is helyezzük előtérbe. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövege a tankönyv végén található.

Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése va-lósul meg. Akaratlagosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fo-galmazásokat, azaz az önálló szövegalkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott komoly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mon-datvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában, rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatai írásbeli rögzítésére. Természetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabályzat használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Jelesül, hogy igénye legyen arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor ideális len-ne, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy a típushibákat emel-jük ki és beszéljük meg a közös javításkor, viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük.

Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot ol-dassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kija-vítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.

A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszélünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és le-másolni valamilyen szempont szerint a szavakat.

Nyelvtan tankönyv 41. oldal 1. c) feladatCsoportosítsátok a szólások és közmondások igéit igeidők szerint!Múlt idő: láttam, hallottamJelen idő: mondják, értsen, jöttök, hoztok, esztek, van, tudjaJövő idő: lesztek, leszEllenőrzés: a csoportok felolvasása, írásmód összehasonlítással Megjegyzés: érdemes a bizonyítást, az alaktani ismeretek tudatosítását néhány szó alak-

tani elemzésével elvégezni. Például: hoztok = hoz/tok = igető + igei személyrag, láttam = lát/t/a/m = igető + múlt idő jele + kötőhangzó + igei személyrag.


67

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hi-ányzó helyre, esetleg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget. Tartós tankönyv esetében ez nem valósítható meg. Az ilyen típusú feladatok a munkafüzetben kaptak helyet. Hasonlóan a többi kiegészítő technikához.

Az analógiás sorok alkotásához mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell végezniük a feladat megoldása közben. Munkafüzeti feladattípus.

A választásos feladatokban két esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasz-tani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véle-ménye is megoszlott. Voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tö-kéletes, nyelvileg hibátlan szövegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások – köztük én is – úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatok-kal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. E nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fej-lesztéséhez bizony szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran ta-lálkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása. Pl.:

A televízióban, a rádióban hallottam a következő mondatokat:

Tudnák jó néhány elrettentő példát mondani.Természetesen szívesen mondanák egy-két érdekes sztorit.Ilyen esetben nem gondolnák semmi rosszra.Meghallgatnák néhány ellenpéldát öntől.Sorolhatnák megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

a) Mi a véleményed a fenti mondatokról?b) Vizsgáljuk meg közösen, mi okozza a nyelvhelyességi hibát!

– Másold le a mondatok igéit! tud|nák, mond|anák, gondol|nák, meghallgat|nák, sorolhat|nák– Válaszd el a szótöveket álló egyenessel!– Állapítsd meg, milyen hangrendűek a szótövek! (mély)– Idézd fel, mit tanultál 5. évfolyamon az illeszkedésről! (A mély hangrendű szavakhoz

mély hangrendű toldalék járul.)


68

– Látszólag a fenti igék megfelelnek az illeszkedés törvényének, de éppen ez okozza a hibát. Miért? (Feltételes mód jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés.

– Javítsd ki piros színű íróeszközzel a lemásolt, a köznyelvben helytelenül használt igé-ket!

tudnék, mondanék, gondolnék, meghallgatnék, sorolhatnékc) Írd le helyesen a mondatokat!

Tudnék jó néhány elrettentő példát mondani.Természetesen szívesen mondanék egy-két érdekes sztorit.Ilyen esetben nem gondolnék semmi rosszra.Meghallgatnék néhány ellenpéldát öntől.Sorolhatnék megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

A helyesírási szabályzat

„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására sor nem kerül, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtat-nunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.

Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene len-nie, hogy bármelyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomag része legyen a helyesírási szabályzat. Néhány éve azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha si-került meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságát.

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetetlen a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell igen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen más lexikonok és szótárak használatához.

Javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak el, értelmez-zenek a gyerekek, természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok. A szabálypontokhoz tartozó példaanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésé-ben is jó szolgálatot tesz. Az önálló hibajavításhoz szintén használtathatjuk a szabályzatot.


69

A felmérések tollbamondásainak szövege

A következőkben a felmérések tollbamondásainak szövegére teszek javaslatot. Természe-tesen, ha a kollégáknak van birtokában olyan szöveg, amely jobban igazodik elképzeléseik-hez, azokkal nyugodtan helyettesíthetők.

Tanév eleji felmérés Az időjárásról és az éghajlatról

Olykor melegebb, máskor hidegebb a levegő. A hőmérséklet állandóan változik. Reg-gel hűvös van, déltájban nagyobb a meleg, éjjelre csökken a hőmérséklet. Ez a hőinga-dozás a nap állásával függ össze. Minél magasabban jár a nap, annál jobban melegíti a föld felszínét. A levegő mozgása a szél. Az erőssége is különböző lehet. Amíg csak éppen megbillenti a fák leveleit, addig szellőnek nevezzük. Ha a vastagabb gallyakat is leszag-gatja, már szélviharról beszélünk.

Félévi felmérés Hogyan tisztítsuk a ruhaneműt?

Először válogassuk szét a színes és fehér holmikat! Mindkét fajta ruhaneműhöz a meg-felelő mosóport használjuk! Olvassuk el figyelmesen, és kövessük pontosan a mosó-szerek használati utasítását! Van néhány olyan kényes ruhadarab, amelyet csak kéz közt szabad mosni. Ezeket csak szivaccsal dörzsöljük! Csavarás helyett nyomkodjuk ki belő-lük a vizet! Lehetőleg vállfán szárítsuk őket!

Év végi felmérés Mit érezhetett Dobó?

Jönnek! Mit érezhetett Dobó e hírnek hallatára? Az a török had jön, amelyik elfoglalta Drégelyt, Hollókőt, Salgót… Jönnek, mint a dübörgő istenítélet, világromboló tűzvi-har. Százötvenezernyi emberarcú tigris, pusztító fenevad. Van kétszázezer is. Nagyobb részüket a zsenge gyermekkortól nyilazásra, lövésre, tábori életre nevelték. Kardjuk Da-maszkuszban készült, vértjük derbendi acél, lándzsájuk hindosztáni mesterkovácsoktól való, ágyúikat Európa legjobb öntői alkották meg…

(Gárdonyi Géza: Egri csillagok)

Az ige Az öreg Káma válaszolt az égi sugallat szerint: – A Tisza tele van apró szigettel. Egyik helyen a keskenyebbik mederről térítsétek el

a vizet! Ott ássátok meg a sírt mélyen, és szélesítsétek meg a medret, hogy az legyen a nagyobbik! Azután, ha el van temetve a király, bocsássátok vissza a vizet! Idő múltával gyöngül az emlékezet, az iszap is belepi a koporsót. Senki sem tudja majd, hol van Attila eltemetve.


70

A névszók (névmások) Mindannyian másmilyenek vagyunk. Ahány ember, annyiféle tulajdonság. Természe-

tesen mindenkinek vannak hibái. De nem biztos, hogy az az igazi barátod, aki ezeket a hibáidat elkendőzi, szemet huny felettük.

A rossz tulajdonságaival is szerethetünk valakit, de sokkal jobbat teszünk vele, ha ezeket őszintén elmondjuk neki. A mi segítségünkkel talán sikerül megváltoznia. Az igazi barátok nemcsak magukra gondolnak, hanem törődnek egymással is.

Az igenevek és a határozószók Szemléljük az ellenséges had előrajzását. Kétszer annyira látok, mint máskor, de

olyan messze van tőlünk az ellenség, hogy csak mozgó sávokban mutatkozik. De azért tudjuk, hogy az ezüstösen csillogó sáv a patakon túl a római.

Ők is éppen úgy elrendezik a maguk hadát, mint Attila. Egy-egy ezüstös lovascsapat folyóvízként vált helyet. Aztán a vezércsoport szétoszlik. A távol messzeségben látható most már, hogy a római had, mind a bal szárnyon áll, szemben a mi gepidáinkkal s fes-tett arcú, állatbőrös, különféle vad népeinkkel.

A tollbamondások értékelése A tollbamondások értékelésekor elsősorban a kiemelt szavakat vegyük figyelembe! Az ad-

ható pontszámok ezeknek a számát jelzik. A tollbamondás része a felmérésnek, hiszen azt egy jeggyel értékeljük, bár lehet külön is: nyelvtan és helyesírás osztályzatot is adhatunk.

Javítókulcs-javaslat 6. évfolyam

Csak begyakorolt szókészletből írassunk helyesírási felmérést. Évfolyamonként tegyünk különbséget súlyos (3-2 hibapontos) és kevésbé súlyos (1 hibapontos) helyesírási hibák között, sőt lehetnek olyan hibák is, amelyeket javítunk és javíttatunk, mégsem számítjuk a hibapontok közé. Ez utóbbit ugyan úgy is elkerülhetjük, hogy olyan tollbamondásszöve-get íratunk le a gyerekekkel, amely csak a tanult nyelvtani ismereteken, illetve helyesírási szabályokon alapszik.

A következő táblázat javaslat. A leggyakoribb helyesírási hibákat tartalmazza, illetve osz-loponként soroltam be a megfelelő helyesírási hibapontok alá.


71

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba megnevezése

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A mondatkezdő nagybetű X X X X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén

X X X X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X X X X

Egyéb mondatközi írásjel (pon-tosvessző, kettőspont)

X X X X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

X X X X

Betűtévesztés, betűcsere X X X X

Az idézés X X X X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A szótövek írása nem begyako-rolt szavakon

X X X X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak)

X X X X

A őváltozatok írása (húszas–hu-szad típusúak)

X X X X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, ról, -ről stb.)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t; tt, -b, -bb)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

X X X X


72



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zön-gésség sz. r. hasonulás begya-korolt szavakon

X X X X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes ha-sonulás begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hasonu-lás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon

X X X X

Az összeolvadás nem begyako-rolt szavakon

X X X X

A mássalhangzó-rövidülés X X X X

A mássalhangzó-kiesés X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X


73



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA a személynevek egyszerű esetei

X X X X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben

X X X X

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben

X X X X

Az állatnevek X X X X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjai

X X X X

A kötőjeles földrajzi nevek (ta-nulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjai

X X X X

A kötőjeles földr. nevek (tanul-mányok során nem előfordu-lók) és -i képzős alakjai

X X X X

A különírt elemekből álló föld-rajzi nevek

X X X X

Egyéb tulajdonnevek begyako-rolt szavakon

X X X X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az elválasztás szótagolás sze-rint

X X X X

Az elválasztás összetett szavak esetében

X X X X

A számok helyesírása X X X X

A keltezés és toldalékos formái X X X X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS a szóismétlések írása (szóket-tőzés)

X X X X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak)

X X X X


74



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak)

X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A mellérendelő szóösszeté-telek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon

X X X X

Az ikerszók írása nem begyako-rolt szavakon

X X X X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X X X X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon

X X X X

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértő képesség fejlesztése minden nyelvtanórán megtörténik, hiszen értelmez-tetjük az utasításokat, az indukciós és a metanyelvi szövegeket. Ha ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés me-nete a következő:

1. Mi az utasítás tárgya?2. Mi a megoldandó probléma?3. Mi a válaszadás módja?Nézzük mindezt egy konkrét példán a tankönyv 9. oldalának 1. a) feladatán!Másold le azokat a szavakat, amelyeknek a helyes leírásában mindig segítségedre van a

szóelemző írásmód!Az utasítás tárgya: a szövegben található szavak egy része.A megoldandó probléma: olyan szavakat kell keresni, amelyek helyes leírásakor a szó-

elemzés elve érvényesül.A válaszadás módja: a szavak leírása. A munkafüzetben ehhez hasonló feladatokban

a válaszadás módja lehet: aláhúzás, áthúzás, bekarikázás, bekeretezés is. Érdemes ilyenkor az utasításban a húzd alá kifejezést aláhúzatni, a karikázd be kifejezést bekarikáztatni stb., nehogy más módon oldják meg a figyelmetlenebb gyerekek a feladatot.


75

A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesz-tése a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk számára, hogy bármilyen rövid is a felolvasandó szöveg, legyen alkalma áttekinteni. Az algoritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására metodikájával, tehát amikor hosszabb szövegrészt ol-vastatunk vele.

1. A szöveg néma olvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes

szavak, mássalhangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás.4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.A nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek

vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi fogalmi bázist, vagy a feladat meg-oldásához biztosítanak alapot, de olvashatnak metanyelvi szövegeket, például a szófajok kialakulásáról. Természetesen a könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket is, főleg A testbeszéd című fejezetben.

A tankönyvben figyelmet fordítottam, hogy a szövegekhez olyan feladatokat is készít-sek, amelyek a szövegek megértését segítik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fo-galmak megtanítására csak olyan szövegeket használjunk, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvas-ható. Szükségesnek tartom, hogy a tanulók is elsajátítják és alkalmazzák az egyes lépése-ket. Ennek ismerete elengedhetetlen az önálló tanulás során.

1. A szöveg előzetes áttekintésecím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások

↓ feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról az új információról

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésbőlb) Tanulói magyarázatc) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásávale) Internet segítségével


76

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaa) Adatkeresés _____________ ,b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkalc) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok

– Diagramok

6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás /tételmondatok alapjánA bekezdések témáinak megnevezése

8. JegyzetelésA szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ↓ > ↑ = ) d) Táblázatok alkalmazásaLássuk mindezt egy konkrét szövegen, tankönyv 30. oldal A szófajok kialakulása! A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére!

Gyakran tapasztaljuk ugyanis a gyerekeknél, hogy más tankönyveikben sem szentelnek figyelmet a címeknek, szinte tudomást sem vesznek róluk. Ez nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkoztatva, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkel-tése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, mit tudnak már a szófajokról, milyen elképzelésük van a szófajok kialakulásával kapcsolatban, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez az illusztráció.

A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben jó lenne a tankönyvben beszámoztatni a bekezdéseket, hogy a későbbiekben tudjanak tájékozódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el min-dig elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a megoldást. Ha erre nincs mód, a füzetükben a cím felírása után, a bekezdés elolvasása előtt írják fel egymás alá a bekezdések sorszámát.


77

A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Beszél-gethetünk néhány percben arról, mi az, amiről már eddig is tudomásuk volt a szófajok kialakulásával és a kisgyermekek beszédtanulásával kapcsolatosan.

A tankönyv feladatait csoportmunkában javaslom megoldani. Ennek oka, hogy így több tanuló nyilatkozhat meg a témáról, ismereteiket megoszthatják egymással stb. Az 1. fel-adat utasítása a következő: Határozzátok meg mondatszó fogalmát az első bekezdésben olvasottak alapján! Ötödikesként már találkoztak ezzel a szakszóval, az 1. bekezdés 2. mon-datában leírtak alapján könnyen megalkothatják a definíciót. Például: a mondatszó olyan egyszavas mondat, amellyel az alapvető mondatfajtákat is kifejezhetjük. Az alapvető mon-datfajták: a kijelentő, kérdő, felszólító, felkiáltó és az óhajtó mondat.

A 2. feladat közös képaláírás megfogalmazását kívánja. Ismét alkalmuk van megosztani egymással az ötleteiket, és közülük a legjobbat kiválasztani.

A 3. feladat az olvasottak konstruktív felhasználását szolgálja. Az egyes csoportoknak közös álláspontot kell kialakítaniuk, és esetleges vita esetén meg kell tudniuk győzni a többi csoportot is. A feladat megoldásakor az igazolás és a cáfolás nyelvi formáit gyako-roltathatjuk a tanulókkal.

A feladatok megoldása után a tanulók ismét olvassák el a szöveget, és emeljék ki a té-telmondatokat, ha eddig még nem tették volna meg, hiszen egy-egy bekezdések fel-dolgozását ezzel kezdhetjük, illetve ezzel zárhatjuk. A tételmondatokat fogalmaztassuk meg vázlatpontként, és írassuk le a füzetbe őket. A vázlatot a jobb képességű tanulókkal jegyzetté is kiegészíttethetjük.

Szeretnélek megnyugtatni a kedves kollégám, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása ke-vesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe telt a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport vagy páros munkában dolgoztatjuk fel. Egy-egy csoport lesz egy-egy bekezdés szakértője, és az így szerzett ismereteiket osztják meg a többiekkel. Például homogén cso-portok esetén a leggyengébb képességű tanulók csoportját mi magunk irányíthatjuk és segíthetjük az 1. feladat megoldásában, hiszen a definíció értelmezésére, megfogalmazá-sára minden tantárgy tanulása közben szükségük lehet.

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg megértésére ebben az esetben is gondolt kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

Tankönyv 89. oldal 4. feladat – csoportmunka, lehetőleg heterogén csoportokkalA következő részletet Kevin Crossley-Holland [kevin croszli hollend] Arthur király A látókő

című regényéből való, amely a 12. századi Angliában játszódik! Olvassátok el!Akkor elkezdtem azon gondolkodni, hogy hány olyan kifejezést ismerek, amelyben benne van

a Jack [dzsek] név.Itt van mindjárt Fagyos Jack. Mifelénk így emlegetik a Télapót, aki csodálatos jégvirágokkal

tudja beborítani a marhahólyagos ablakokat, de néha a falak belsejét is. Aztán a jackmadár, vagyis csóka, akit nem szeretünk, mert segít barátjának, a vetési varjúnak kicsipegetni a kikelő vetést. Hopp, a Jack-szalma! Ezt szoktuk Siannel [sziennel] játszani. De majdnem mindig ő nyer,


78

mert az ő ujjai finomabbak és gyorsabbak, és a többi szál megmozdulása nélkül képes kivenni a kupacból a szalmaszálakat.

Az a) részfeladat a szöveg megértését, illetve értelmezését vizsgálja. Az 1. (Mit hasz-náltak ablaküveg helyett a 12. században?) kérdés egyszerűen kikereshető a szövegből. A marhahólyag szó pontos jelentését az ellenőrzéskor érdemes tisztázni. A marhahólyag a szarvasmarha húgyhólyagja. A 2. kérdés a jackmadár magyar megfelelőjére kérdez rá. A hibázási lehetőséget – felületes olvasás, értelmezés esetén – az adja, hogy a mondatban két madár elnevezése is megtalálható: a csókáé és a vetési varjúé. A helyes válasz a csóka. A 3. feladatot csak akkor tudják megoldani a tanulók, ha pontosan megértik a játékleírást, és be tudják azonosítani a a magyar gyerekek által játszott marokkóval.

A szövegalkotó képesség fejlesztése

Nagyon nehéz különválasztani az anyanyelvi ismeretek tanításától-tanulásától, hiszen a feladatok egy része, főleg a nyílt választásos kérdések megválaszolásakor a tanuló eleve írásbeli szövegalkotást is végez, illetve a tanári kérdésekre mindezt szóban teszi.

Természetesen vannak olyan feladatok, amelyek középpontjában kifejezetten a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll. A következőkben lássunk ezekre is né-hány példát a Nyelvtan tankönyvből.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztése

Nagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt már elő kell készítenünk, és hagy-nunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.

A következőkben arra hozok példát, hogy ugyanazt a témát – nyári élmény – hogyan lehet differenciáltan a szóbeli szövegalkotás fejlesztésére használni.

Tankönyv 8. oldal 2., 3. és 4. feladata2. feladata Közepes szóbeli kifejező képességű tanulók számára (a tankönyvben ikon jelzi)Meséld el néhány mondatban az egyik kellemes vakációs élményedet az osztálytársaid-

nak! Figyelj a kapcsolattartásra a hallgatóságoddal!3. feladata Jó szóbeli kifejező képességű tanulók számára (a tankönyvben ikon jelzi)Alkoss szóban rövid leírást egy olyan érdekes tárgyról, jelenségről, amivel a nyári szün-

időben találkoztál életedben először!4. feladata Gyenge szóbeli kifejező képességű tanulók számára (a tankönyvben ikon jelzi)Számolj be néhány mondatban a társaidnak arról, milyen tevékenységet végeztél leg-

gyakrabban nyáron!


79

Tankönyv 10. oldal 3. feladat Megnyertél egy gyerekek számára kiírt receptíró pályázatot. Egyik nyereményed az,

hogy a díjnyertes édességet elkészítheted egy gyermekműsor Süssünk, főzzünk együtt! című rovatában. Add elő az osztálytársaidnak, mit hogyan mondanál a tévénézőknek!

A tanulók is szeretik a tévécsatornák közkedvelt főzős műsorait. Biztosan szívesen részt vesznek – főleg a lányok – ebben a játékban. Kiváló alkalom a szóbeli kifejezőképesség és az előadói képesség fejlesztésére.

A kommunikáció című fejezet szinte minden feladata alkalmas a szóbeli kifejezőképesség fejlesztésére, amelyet sok esetben az illemszabályok alkalmazásával is összekapcsolhatunk.

A következő feladat jól szemlélteti a hallgató megváltozásával együtt járó kifejezésmód-változást. A legszembetűnőbb, hogy a magázó vagy a tetszikelő formát felváltja a tegezés.

Tankönyv 76. oldal 2. feladat Hogyan érdeklődnél a pontos idő felől magázó és tegező formában? Játszd el a taná-

roddal és a társaddal a jelenetet!

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Ahogy azt már írtam a kollégák kérésére külön fejezeteket szántam a fogalmazási isme-retek és elsősorban az írásbeli kifejezőképesség fejlesztésére: A blog és a komment, illetve A jellemzés címmel. Az előbbi fejezetet az új műfajok megjelenése, az utóbbit a hagyo-mány hívta életre. Természetesen a nyelvtani ismereteket közvetítő leckékhez is kapcso-lódnak az írásbeli szövegalkotó képességet fejlesztő feladatok. Több esetben kapcsolód-nak a tankönyvi illusztrációkhoz, pl.: tankönyv 39/4., 47/5. 57/4., 67/5., 101/1. stb.

A Nemzeti alaptanterv által előír Mi lenne, ha… típusú fogalmazások írására is lehetősé-get biztosítok a tanulóknak a tankönyvi feladatok között:

Tankönyv 61. oldal 1. feladatKépzeld el, hogy űrutazó vagy, és végiglátogatod a Naprendszer bolygóit! Írj rövid be-

számolót az utazásodról!

Tankönyv 70. oldal 1. feladatMutasd be a túzokot! Jegyezd fel a madárral kapcsolatos adatokat!

Tankönyv 72. oldal 1. feladatA 23. játékhéten a következő számokat sorsolták ki a lottón: 2, 43, 57, 78, 89. Öt találatot

két játékos ért el. Nyereményük egyenként 3 648 975 120 Ft.a) Számold ki az öttalálatosok össznyereményét, majd írd le betűvel is!b) Alkoss hírt egy internetes hírportál számára a feladatban szereplő adatok felhasználásával!c) Készíts rövid interjút az egyik nyertessel! Írd le a kérdéseidet!


80

Tankönyv 101. oldal 2. feladatÍrj rövid levelet a barátnődnek, barátodnak, amelynek a témája a fotón látható! Alkal-

mazd a szövegképről és a központozásról szerzett ismereteidet!

Tankönyv 101. oldal 2. feladat csoportmunkábanAlkossatok közösen szöveget az előző oldalakon felsorolt négy szótagú, elvont körül-

ményt kifejező valóságos határozószókkal! Ne feledkezzetek meg a címadásról sem!

Tankönyv 110. oldal 3. feladat Alkoss egy olyan hírt az iskolaújságotok számára, amelyben minél több névutós névszót

használsz! A témát te választhatod meg.

Tankönyv 119. oldal 1. feladat párban végzett munkaÍrjatok rövid párbeszédet egy általatok választott témáról, amelyben érzelmet kinyilvání-

tó indulatszókat használtok!

Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tan-könyv feladatainak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni, értékelni és javíttatni!


81

A tankönyvi, munkafüzeti feladatok megoldása és módszertanukA következő oldalakon a Nyelvtan 6. tankönyv és a Nyelvtan munkafüzet 6. feladatainak megoldását találod, kedves kollégám. Ez a fejezet nem azért került a kézikönyvbe, mintha a feladatok megoldásához szakmai segítségre lenne szükséged, de úgy gondoltam, az órára való felkészülésedre szánt időt tudod vele lerövidíteni.

Az egyes témaköröknél, fejezeteknél, leckéknél a tankönyvi és munkafüzeti feladatok megoldása együtt található. Szerintem így könnyebb az eligazodás, mintha külön vettem volna őket.

Néhány feladathoz megjegyzést is fűztem, egy-két módszertani javaslatot, ötletet.

Ismételjünk!

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA hangok és betűk

6/1. A hangrendtörvény a toldalékokra is vonatkozik, vagyis a szótő hangrendje megha-tározza a toldalék hangrendjét. Természetesen csak abban az esetben, ha a toldalékoknak van magas és mély hangrendű változata.

6/2. A feltételes módú ige egyes szám első személyében nem érvényesül az illeszkedés szabálya, mert akkor ez az igealak megegyezne a többes szám harmadik személyű alakkal. Tehát egyes szám első személyben a feltételes mód jele mindig a -nék. Ezért elutaznék és nem elutaznák.

6/3. Egyéni megoldás, hiszen függ a padsorban, csoportban ülő tanulók nevétől.

Kérdések, feladatok7/1. a) A szörfözés az interneten kifejezést 1992-ben Jean Armour Polly találta ki aki, könyv-táros volt, majd írói hírnevet szerzett, és világszerte Net-anyukaként vált ismerté. Olyan kifejezést keresett, ami egyszerre fejezi ki az örömet, amit az internet használata jelent, valamint azt, hogy képzettségre, kitartásra is szükség van a használatához. Az ötletet egy, a könyvtárosok részére kiadott egéralátét adta, amin egy szörfös képe volt látható. A cím azonban arra utal, hogy nem a neten, hanem az eredeti szörfözésről (hullámlovag-lásról) szól a fogalmazás.

b) Véleményalkotás, pl.: A fogalmazás címe figyelemfelkeltő, ötletes. A szövegalkotó végig tartotta a témát. Megfelelő a mondatok tartalmi és logikai kapcsolata.c) Változatos mondatfajtákat használt a fogalmazás írója: kijelentő mondatokon kívül

felkiáltó, kérdő és óhajtó mondatot is alkotott.


82

d) Pl.: Bárcsak én is szörfözhetnék! Vajon mikor próbálhatom ki a szörfözést? Hurrá, szörfö-zöm! Veszélyes sport a szörfözés? stb.

e) Pl.: A bátyám nem reggeltől estig tanult szörfözni a barátjától.A bátyám nem a barátjától tanult szörfözni reggeltől estig.A bátyám reggeltől estig nem szörfözni tanult a barátjától.f) írásban jelölt teljes hasonulás: családommal összeolvadás: partjánilleszkedés: augusztusban, családommal, partján, Siófokon, fürödtünk, vizébeng) Egyéni megoldás.

2. Egyéni megoldás.



5. A megadott tollbamondás szövegének másolása vagy diktálás utáni leírása.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatIsmételjünk!

5/1. a) dicsér, díszes, írás, irigy, síel, siet, színes, szivarJavaslat: Külön hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy mikor teszünk különbséget a ma-

gánhangzók rövid és hosszú alakja között, illetve mikor nem!b) Pl.: Bújócska közben a bokrok között bujkáltunk. Súlyos lett a kabát a sok sujtástól. Huszon-

egy gyerektől fejenként húsz forintot szedtem össze a virágra. Évi ujjongott, amikor meglátta a fotóját az újságban.

c) Egyéni megoldás.

5/2. a) és, sirályok, loccsanásátb) hang betű írásjegyszél 3 3 4loccsanását 9 10 11sirályok 7 7 8hallani 6 7 7c) A betű a hang írott képe. Az írásjegy a betű megjelenítése. d) Az egyalakú toldalékoknál nincs illeszkedés.Javaslat: A csoportmunka során azt érdemes szorgalmazni, hogy a csoporttagok os-

szák fel egymás között a részfeladatokat, de csak közös megbeszélés után fogadják el a megoldásokat a csoport megoldásaként.


83

6/3. Magas hangrendű szavak: fürdés, víz, szélVegyes hangrendű szavak: vitorlázás, lubickolnak, fagyiznakMély hangrendű szavak: nyár, úsznak, napoznak

6/4. nyarat, nyarak, nyárral, nyárról, nyárivizet, vizek, vízzel, vízről, vízi, de vizesludat, ludak, lúddal, lúdról, ludasutat, utak, úttal, útról, utasa) A helyesírási szabályzat használataJavaslat: A keresés történhet a tartalomjegyzék alapján (A kiejtés szerinti írásmód –

A szótövek írása), a tárgymutató segítségével (í váltakozása i-vel) és a szótárban az adott szó kikeresésével (víz 27. b), vízre; de: vize, vizek, vizet)

b) H. 27. b) c) A kiejtés elve

6/5. adu, alku, arányú, áru, árú, gyanú, homorú, hosszú, karcsú, kátyú, lassú, odú, szú, tanú Javaslat: Tanulópár esetében a jobb helyesírási képességű tanuló diktálja le a gyen-

gébb helyesírású tanulónak a betűrendbe sorolt szavakat a füzetbe! A jobb képességű pedig emlékezetből is leírhatja.

a) Főnév: adu, alku, áru, gyanú, kátyú, odú, szú, tanúMelléknév: arányú, árú, homorú, hosszú, karcsú, lassúJavaslat: Érdemes a betűrendbe sorolt szavakat csoportosítani. Könnyebb az ellenőrzés.b) A legtöbb főnév végén rövid az -ú, -ű, de vannak kivételek. A melléknevek végén mindig

hosszú az -ú, -ű.c) Pl.: Nagy arányú eltérés volt a két sportoló teljesítménye között. Nem találtam megfelelő árú

cipőt. Hosszú sor áll az ebédlő előtt.

7/6. Andi meggyért megy a nagymamához.A tollakkal teli kosarat toljátok a kamra sarkába!Ági száraz lábbal lábal át a tócsán.Gábor korán kel, így nem kell rohannia az iskolába.Pl.: A nyúl hosszú füllel fülel a fűcsomón.

7/7. Pl.: Fájós fejjel nem jól fejel a csatár. Jóllakott hassal hasal Ádi a heverőn. Fáradt szemmel szemel anya a babszemek között.


84

8/9.

A szóban lévő mássalhangzók

csak zöngétlenek csak zöngések zöngések – zöngétlenek

papucs gomb tanuló

kutya nindzsa Dórika

cicuska zaj esernyő

falevelek, pufók zsír szék, délelőtt, könyv

Házi feladat13/1.

Mássalhangzó

Egyjegyű betűvel jelölt Kétjegyű betűvel jelölt Háromjegyű betűvel jelölt

rövid hosszú rövid hosszú rövid hosszú

z. zt. z. zt. z. zt. z. zt. z. zt. z. zt.

d, b f, p ny cs dzs

j, m, n, r, l

s, t, k, h

ly* gy

sz ll ssz, tty

ly* = a j hang jelölése, de a kiejtett hangot vesszük figyelembe a zöngésség megítélésekor.

13/2. a) Egyéni megoldás.b) Pl.: A kasza mezőgazdasági kézi eszköz, amellyel a szálas növényeket vágják le. A kassza a

pénz tárolására, illetve a vásárolt termékek nyilvántartására szolgáló pénztárgép.

14/3. Vajon hall-e a hal a víz alatt?Ez az eset bizony megesett.Laci hason fekszik, hogy jobban hasson a gyógymód.Olyan sötét lett, hogy az orromig se láttam, mire felértünk az oromig.

14/4. tol – toll, kel – kell, megy – meggy, mos – moss, le – lenn, feje – fejje, szegel – szeggel, lábal – lábbal, vasal –vassal, fejel – fejjel stb.


85

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA magyar helyesírás

9/1. Kiejtés, szóelemzés, hagyomány, egyszerűsítés elve.

9/2. A helyesírási szabályzat részei: a szabályzat, a szótár, a tárgymutató és a tartalom. A szótár részben a szavak ábécé szerint sorakoznak. A szavak után gyakran megtalálható a szabálypontra való hivatkozás. A szabályzat rész a magyar helyesírás szabályait tartal-mazza. Minden szabálypontnál példaszavak is találhatók. Ezek megkönnyítik a szabályok megértését, sőt elolvasásuk és másolásuk fejleszti a helyesírási képességet.

A szabály megtalálásában a tárgymutató segít, így nem kell minden szabálypontot egyenként átolvasni.

1. A helyesírási probléma megfogalmazása2. A kulcskifejezés megtalálása, ami a címszó3. A címszó megkeresése a betűrendes tárgymutatóban4. A címszóhoz tartozó információk elolvasása és a megfelelő kiválasztása5. A megfelelő szabálypont kikereséseJavaslat: A helyesírási szabályzat ismertetése szemléltetéssel párosuljon!

9/3. Egyéni megoldás.

Kérdések, feladatok9/1. a) játszik, bátyjával, különböző, rögtön, azt, mondja, játsszunk

b) Pl.: Ne haragudj, Tomi! Nem tudok többet játszani veled, mert tanulnom kell (edzésre kell mennem, el kell mennem a boltba, segítek anyának stb.).

9/2. Főzzetek meg 12 db tojást, majd hámozzátok meg és vágjátok ketté őket! Vegyétek ki a főtt tojások sárgáját, és törjétek össze! Keverjétek habosra a 7,5 dkg margarint, és közben ízesítsétek 1 mokkáskanálnyi sóval, kevés őrölt fekete borssal, 1 kiskanál mustárral és porcukorral, valamint kevés citromlével! Keverjétek el az összetört tojássárgáját az ízesített margarinnal! Végül töltsé-tek meg a fél tojásfehérjéket!


10/4. A megadott tollbamondás szövegének másolása vagy diktálás utáni leírása.

10/5. a) sónak, szónak, hónak, jó, lónak, tónak, jónakb) só, szó, hó, jó, ló, tóc) A vers folytatása pl.: Hangja van a dónak, Táblája a gónak (kínai játék), Kék vize a Pónak.

(olasz folyó)Javaslat: Lehet hasonló verset íratni az egy tagú ő végű szavakkal: cső, fő, hő, kő, lő, nő, tő, vő.


86


10/7. a) cobolykölyök, csermely, folyó, folyna, kővályú, boglya, bivaly, pocsolyában, kályha, osz-tályban

b) Mind a kettő folyóvíz, de a csermely keskenyebb, mint a folyó. Nem használható egymás szinonimájaként, mert fokozati különbség van közöttük.

c) Várható fogalmazás: A kafferbivalyok Közép- és Dél-Afrika jellegzetes állatai, a nyílt sza-vannán és a sűrű bozótosokban is élnek. Hatalmas termetűek: a bika az 1,7 méter magasságot, a 3 méter hosszt és a 900 kilogrammot is elérheti. A nőstény 10-15 cm-rel alacsonyabb; tömege 500–600 kg. Rendkívül erős állatok. Az emberen kívül csak kevés természetes ellenségük van. Még az oroszlánoktól is képesek megvédeni magukat, olykor meg is ölik a támadóikat. A le-opárd és a foltos hiéna is csak az elcsatangolt vagy magára hagyott újszülött borjakat képes elejteni.

Az öt afrikai nagyvad egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente ren-geteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett a legveszélyesebb nagyvad.

Megjegyzés: Házi feladatként javasolt feladat. A fotón kafferbivalyok láthatók. Ezt érde-mes a tanulókkal előre közölni, hogy róluk gyűjthessenek anyagot a tanulók.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA magyar helyesírás

8/8. gyönyörű, tanú, odú, szomorú, hattyú, saru, eskü, gömbölyű, Gézu,gyűszű, menü, batyu, betű, varjú, könnyű, bábu, gyanú, fiú,seprű, hosszú, szörnyű, anyu, ürü, kesztyű, bürüa) főnév: tanú, odú, hattyú, saru, eskü, Gézu, gyűszű, menü, batyu, betű, varjú, bábu, gyanú,

fiú, seprű, anyu, ürü, kesztyű, bürüMelléknév: gyönyörű, szomorú, gömbölyű, könnyű, hosszú, szörnyűb) Várhatóan ismeretlen szavak: ürü = herélt kos, bürü = kis híd, palló.c) H. 23., 24.d) Az -ú, -ű a főnevek végén általában hosszú, a melléknevek végén viszont mindig

hosszú.

8/10. Károly kertjében szorgos munka folyik. A nagypapája metszi a fákat. Az öccse hordja a gallyakat, adogatja. A bátyja pedig halomba rakja. Az édesanyja a virágoskert helyét alakítja ki.

9/11. Tóthtal, méhvel, Adriennel, briddzsel, székkel, sakkal, Thelmann-nal, Montághgal, sahhal, Kiss-sel, vággyal, Kissel


87

9/12. a) héja, bagoly, ölyv, gólya, papagáj, harkály, varjú, fürj, sirály, fajd (madarak)b) jaguár, bivaly, majom, jegesmedve, coboly, kajmán, rája (emlősök)

9/13. Mintha hájjal kenegetnék. Hol van már a tavalyi hó? Hűlt helyét találja. Nekimegy, mint bivaly a pocsolyának. Jankónak mondják, János is értsen belőle. A baglyokkal huho-gass, a verebekkel csiripelj!

a) Mintha hájjal kenegetnék. = Nagyon jólesik valakinek (dicséret, hízelkedés stb.).Hol van már a tavalyi hó? = Nyoma sincs már (annak), teljesen elmúlt (már) az.Hűlt helyét találja. = Nem talál valakit, valamit valahol.Nekimegy, mint bivaly a pocsolyának. = Körültekintés nélkül cselekszik.Jankónak mondják, János is értsen belőle. = Nemcsak annak szól a figyelmeztetés, akinek

nyíltan mondják.A baglyokkal huhogass, a verebekkel csiripelj! = Válogasd meg a szavaidat aszerint, hogy

kivel beszélsz.b) Egyéni megoldás.

9/14. apály – dagály mély – sekély idén – tavaly szerény – dölyfös pityergés – mosolygás szögletes – gömbölyű

Javaslat: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az ellentétekben is szerepeljen j hang.

9/15. a) Cházár, Czetz, Dessewffy, Hajnóczy, Savoyai, Tartsay, Zichy, Werbőczi, WesselényiMegjegyzés: Érdemes a feladat megoldása előtt a tanulókkal elolvastatni a H. 15.

szabálypontot. A régies írású magyar családnevekben levő kétjegyű betűket elemeikre bontva soroljuk be (ew = e + w; ch = c + h; cz = c + z stb.). Az idegen ábécékben használt kapcsolatokat szintén külön betűk egymásutánjának tekintjük.

b) Pl.: Cholnoky, Czuczor, Kossuth, Kazinczy, Széchenyi, Csáth, Takáts, Thewrewk stb.

Házi feladat14/5. a) Samu hosszú levelet kapott Misutól. Barátja egy nagyszerű élményéről számolt be neki. A fiú édesapjával horgászni volt a múlt hétvégén. Míg a kapásra vártak, egy darucsa-pat szállt le a közelükben. A repülő madarak szárnya szinte súrolta a víz felszínét. Ámuló szemmel figyelték őket. Hirtelen megmozdult az úszó. Hosszas küzdelem árán egy 5 kilós pontyot emeltek ki a vízből. Ezt írta meg Misu Samunak.

15/6. A hét végén sokat pihenjetek és játsszatok, de tanuljatok is!Gyakran kapáljatok a nagymama kertjében!Csináljatok finom uzsonnát a vendégeknek!

15/7. lyuk, lyukas, lyukacska, lyukacsok, lyukad, lyukasóra, lyukaszt, lyukkártyaJavaslat: A helyesírási szabályzat szótárrészének ly betűvel kezdődő szavai.


88

15/8. a) Szombat reggeli: tojásos rántotta teával ebéd: gulyásleves, hájas tészta uzsonna: madártej vacsora: lekváros derelye

Vasárnap reggeli: tükörtojás ebéd: Újházy-tyúkleves, tejfölös gombapörkölt galuskával uzsonna: sajtospogácsa vacsora: fasírtgolyók majonézes mártássalb) Egyéni megoldás.

16/9. a) bosszant, füttyent, rossz, süllyed, eddzetek, annyi stb.b) kulccsal, briddzsel, eggyel (mivel), eggyé, gallyal, füttyel, ronggyal, rizzsel stb.c) hossza, meggye, öccse, füttye, meccse stb.

16/10. kulcscsomó, díszszázad, jegygyűrű, fénynyaláb, nagygyűlés, kulcscsont, díszszemle

16/12. szénpor, porszem, szemüveg, pl.: üvegház, háztető, tetőcserép, cserépgyár, gyárké-mény, kéményseprő

17/13. a) A szünetben szívesen beszélgetnek a fiúk a sportról. Legtöbben a kosárlabdát kedvelik. Néhányan kosaraznak az iskolai csapatban. Gyakran kijárnak vasárnap délután a kosármeccsre. Lelkesen szurkolnak a hazai csapatnak. A lányokat inkább a divat érdekli. Most a szoknya hossza a beszédtéma. Éva és a barátnője varrónő szeretne lenni. A két lány beiratkozott egy szabász tanfolyamra. Timi a miniszoknyát maga varrta. Mindenkinek nagyon tetszik/ett.

b) Egyéni megoldás.c) Egyéni megoldás. Párbeszédes formát kell alkalmazni.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA szavak alakja és szerkezete

12/1. A 11. oldal gondolati térképe, a 12. oldalon lévő rajzok és a témakörre vonatkozó összefoglaló táblázatok segítik a tananyagrész felidézését, ismétlését.

12/2. A képző megváltoztatja a szó jelentését, gyakran a szófaját is. Pl.: szám – számít (főnév – ige), ír – írogat (ige – ige), ír – írás (ige – főnév). A jel módosítja a szó jelentését. Pl.: írt, írna, írj stb. A rag mondatba helyezi a szót, pl.: írunk, számhoz stb.

Kérdések, feladatok13/1. a) Unalmas, mert ugyanazokat a szavakat használja, és semmitmondó.

b) Nem figyel a barátjára, nem érdekli az, amit mond.


89

c) Vasárnap délután moziban voltam a testvéremmel. Egy nagyon jó filmet láttunk. Izgalmas volt a történet. Csodálatos (egzotikus, ismeretlen) tájakon játszódott. Látványosabbnál látvá-nyosabb jeleneteken izgultunk. A főszereplő nagyon különleges (modern) járművön közleke-dett. A legmeghökkentőbb a film vége volt. Feltétlenül nézd meg ezt a szórakoztató (lebilincselő, lenyűgöző) filmet!

13/2. Az ellentétpárok bármilyen szófajúak lehetnek. Javaslat: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy olyan szavakat mondjanak, amelyeknek

ismerik az ellentétét, különben nem nyerhetik meg a párbajt még akkor sem, ha a társuk nem tudja az adott szó ellentétét! Lásd játékszabály.

13/3. a) Vera a könyöklő lány, Zita, aki kedvesen odahajol hozzá. A testtartásukból és a mimikájukból. Zita szeretné felvidítani Verát, aki szemmel láthatóan szomorú, magányos.

b) bohókás, gubbasztott, odapattant, lehuppant, mókázók, feltápászkodottc) gubbaszt, ücsörög, kornyadozik d) Egyéni megoldás.e) Egyéni megoldás.f) Pl.: A klubdélután előtt legalább két héttel, először az osztályfőnökkel kell megbeszél-

ni, azt követően tanítás előtt, amikor már mindenki az osztályban van az osztályfőnökük jelenlétében. Kedves hatodikosok! Osztályunk nevében szeretettel meghívlak benneteket és az osztályfőnökötöket a klubdélutánunkra, amelyet …-án/én 14 órától 17 óráig tartunk. Örülnék, ha eljönnétek. stb.

14/4. a) Az utóbbi napokban sok eső esett. Az erdőben rengeteg gomba nőtt. Tibi né-hány osztálytársával elhatározta, hogy szombat délután gombát szednek majd. A biológia-tanárukat kérték meg, hogy kísérje el őket. A tanár bácsi gombaszakértő, ezért nagyon jól tudja, melyik fajtát szabad fogyasztani. Nagy sikerrel jártak. A kosarakat, hátizsákokat tele-rakták finomabbnál finomabb gombákkal. Vasárnap az édesanyák nagyon ízletes ételeket készítettek belőlük.

Javaslat: Az igekötős igéket ne olvassák fel a gyerekek, hiszen csak összetett szavakként viselkednek, de nem azok!

b) Pl.: Ne szedjetek le, gombázók! Óvakodjatok a mérgező gombáktól!c) Hátizsákokat kell rajzolni.

14/5. Pl.: édesanya, anyatej, tejtermék, termékvásár, vásártér, térköz, köznép, népdal, daljáték, játékbolt, boltvezető stb.

14/6. Pl.: iskola-pad, iskola-táska, toll-tartó, golyós-toll, szemét-tartó, kép-keret stb.


90

14/7. a), b) Pl.: Ősz a MátrábanA lombtalan fák között ösvény húzódik a Mátra egyik erdejében. Az őszi nap bágyadt

sugarai csak áthatolnak a fák ágain. Erős szél rázza a fák ágait. A nedves avar cuppog az óva-tosan lépkedő őzek lába alatt.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA szavak alakja és szerkezete

10/16. a) Vannak olyan szavaink, amelyeknek egyetlen jelentésük van, ezek az egyjelenté-sű szavak. A többjelentésű szavak esetében egy hangalakhoz több, egymással összefüggő jelentés tartozik.

b) Pl.: A zebra afrikai növényevő állat. A zebra biztonságossá teszi a gyalogosok számára az úton való áthaladást. Az érett körte mézédes gyümölcs. A régi körtéket energiatakarékos izzókra cserélik. A madarak testét toll fedi. A toll nélkülözhetetlen íróeszköz.

10/17. Az édesanya valami rosszat sejt, mert túl nagy a csend a gyerekszobában. A sejt az élőlények szervezetének legkisebb egysége.

Senki sem mer felmászni az öreg almafa tetejére. Viki mindenkinek mer levest a tányérjába.Édesanya egy szép szalagot tűz a kislánya hajába. A tűz körül kirándulók melegednek.A konyhában csöpög a csap. Géza bácsi mérgében nagyot csap az asztalra.Pl.: A daru a nádasok gyakori madara. Daru nélkül nem lehetne magas házakat építeni.

11/18. fogoly, kesztyű, élelem, fogható, szűr, éjjeliszekrény, készíta) éjjeliszekrény, élelem, fogható, fogoly, készít, kesztyű, szűrb)

Egyjelentésű szavak Többjelentésű szavak Azonos alakú szavakélelem fogható fogoly

éjjeliszekrény készít, kesztyű szűr

11/19. 1., 5., 7. 2., 10., 13. 3., 8., 11. 4., 16. 6., 9., 14. 12., 15., 17.

11/20. gyors – lassú mogorva – kedves (bájos, aranyos) vad – szelídéjszaka – nappal mozog – áll jó – rossz

11/21. loccsan, csobban, kakukkol, fröccsen, koppan, dobban, szisszen, zizzen, reccsen, ber-reg, kattog, pattog, röpp(ff)en, dörren


91

12/22. A felelősök igyekeznek pontosan ellátni a rájuk bízott feladatokat. Az emberek fe-lelősek a környezet szennyezéséért. A váltság előteremtése nehéz feladatnak bizonyult. Az árvíz miatt válság elhárító csoportot hoztak létre. A cikk tartalma sok vitát kavart az olvasók között. Az utazás tartama a számítások szerint legalább 3 óra. A fiúk az erdei tá-borban tanúságot tettek a bátorságukról. Az újságban megjelent eset mindenkinek tanul-ságul szolgálhat.

12/23. a) Szótő Kötőhangzó Jel Kötőhangzó Rag csatá nak palotá já ban patak o k ban foly t lát o tt

b) rendez – rend, kerekedik – kerek, táncol – tánc, nézhet – néz

12/24. a) szépség, barátság, vígság b) tanít, számít, boldogít c) zöldül, szépül, sárgul d) rohan-ni, kenni, szánni

13/25. s z á m| í t |o| t t| a| m k é r |n é| l í r| á s| b a n b a r á t |s á g| u n k| a |t 1 2 x 3 x 4 1 3 4 1 2 4 1 2 3 x 4

f e h é r |e |b b |e n 1 x 2 4

Házi feladat16/11. Erdőben jártam című fogalmazás egyéni megalkotása.

A kommunikáció

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAmit már 5. évfolyamon megtudtál a kommunikációról

Kérdések, feladatok16/1. a) A feladó: a tanár néni, a címzett: a diáklány. Üzenet pl.: Nézd át a feladatod meg-oldását! Valami hiba van a megoldásodban. A kód (jelrendszer): nyelv és gesztus (rámutat a feladatra). A csatorna: levegő.

b) Lassú tempó, halk hangerő, magas hangszín.c) A rámutatás gesztusa.d) Újra megnézi a feladatot. A toll helyzete is irányítja a figyelmét.


92

16/2. Üzenet pl.: az autók balra kanyarodhatnak Kód: jelbeszéd Csatorna (levegő) Feladó (a rendőr) Címzett (a közlekedők)

16/3. Párok közös megoldása.

16/4. Valójában minden tolakodás elfogadhatatlan, kivétel, ha valaki megkéri a sorban ál-lókat, és meg is indokolja (elfogadható módon), miért szeretne előre menni. Pl.: állomáson pénztár előtt állókat megkéri, hadd válthassa meg a jegyét, mert lekési a vonatát.

A testbeszéd18/1. Pl.: ásítozik, dörzsöli a szemét, hunyorog stb.

19/2. Pl.: kimered a szeme, összerezzen, hátralép, melléhez szorítja a kezét stb.

Kérdések, feladatok19/1. a) Az önkéntelen gesztusok

b), c), d) Pl.: 1. A tudatalattink is irányít 2. A gesztuscsoportok üzenetei 3. Agatha Christie hősei 4. A jellem és az önkéntelen gesztusok

19/2. a) A lendületes kézírásból. b) Izgalmat és félelmet. c) Egyéni megoldás.

20/3. a) Rágja a körmét. b) Pl.: hajcsavarás, ujjak ropogtatása, izzadása stb. c) körömrágás, kéztördelés, a haj simítása, a szájszélek harapdálása stb. d) Pl.: Gondoljon arra, hogy ő min-dent megtett azért, hogy jól feleljen. Otthon mondja el magának vagy a családtagjainak a tananyagot. Stb.

A szándékos gesztusokKérdések, feladatok20/1. Pl.: A szándékos gesztusokat kísérheti beszéd, de sokszor önmagukban is alkalmazhatók. Ha valaki a középső- és a mutatóujját keresztezi, azt közli a másikkal, hogy szorít, drukkol neki. A lassú, előrefelé söprő, kecses mozdulat jelentése az, hogy valakit magunk elé engedünk. Udva-riasabb, ha ezt szóban is megerősítjük.

20/2., 3. Várható vázlat pl.: 1. Tudatos gesztusaink 2. Szerencsekívánság ujjakkal 3. Fáradjon elém!



93

21/5. 1. rajz: Ilyen kicsi. 2. rajz: Hatalmas/nagy darab/kövér. 3. rajz: Minden rendben. Ilyen méretű. 4. rajz: Ilyen keskeny. Ilyen széles. Párhuzamos.

21/6. a) integetés b) taps c) jelentkezés (A mutató és a középső ujjunkat felfelé mutatjuk, a többit összezárjuk.) d) kézfogás e) Két kezünkkel befogjuk a fülünket.

A mindennapos kommunikációs helyzeteink22/1. Egyéni megoldás.

22/2. A kérdő mondattal érdeklődünk, tudakozódunk. A mondatvégi írásjele a kérdőjel.

Kérdések, feladatok22/1. Csoportonként egyedi megoldások.

22/2. Csoportonként egyedi megoldások.

Kérdések, feladatok23/1. Csoportonként egyedi megoldások.




Konfliktuskezelés24/1. Pl.: a Pál utcai fiúk és a vörösingesek között, a Gittegylet tagjai és Rácz tanár úr között, Geréb és boka között, Nemecsek és a Gittegylet tagjai között stb.

Javaslat: Érdemes a konfliktusok okára is kitérni.

24/2. Egyéni megoldások.

24/3. Pl.: Rászólnék, hogy ne bántsa a facsemetét. Ha nem hallgatna rám, segítséget kér-nék egy felnőttől.

Kérdések, feladatok25/1. A tanulásban is fontos szerepe van az érzelmeknek.

25/2. Az unalom éppúgy vezethet a tanórán fegyelmezetlenséghez, mintha túl nehezek lennének a feladatok.


94

25/3. Játék csoportokban.

25/4. Játék csoportokban.

25/5. a) Pl.: Béke, boldogság, egészség, megértés stb. b) Pl.: Háború, veszekedés, ellen-ségeskedés, betegség, szegénység, éhínség stb. c) Csoportonként egyedi megoldások. d) Csoportonként egyedi megoldások összevetése, listázása. e) Csoportonként a tapaszta-latok rögzítése. f) A felnőttek és gyerekek elképzeléseinek összehasonlítása.

Kérdések, feladatok27/1. A chat-en is illik bekapcsoláskor és kikapcsoláskor köszönni. A csupa nagybetűs írást KIABÁLÁSNAK tartják a csetelők. Senkit sem szabad fölösleges üzenetekkel zaklatni. Kerül-ni kell a trágár, sértő kifejezéseket.

27/2. Ha érzelmeket akarunk kifejezni.

27/3. Meghívásos alapon működő internetes kapcsolattartási mód, ami alkalmas hangátvitel-re, azonnali üzenetküldésre és videotelefonként is működik.

27/4. Pl.: jó8/jo8/j8 = Jó éjt! A kiejtés azonosságán alapszik. thx = köszönöm Az eredeti angol szó thanks kiejtett alakjának rövidítése, amely a ksz hangkapcsolatot x-szel jelöli.


27/6. Páros munkában egyedi megoldások.


28/8. a) főiskolai évkönyv b) 9 éve c) Előnye lehet: távol élő barátok, ismerősök napi kap-csolatban lehetnek egymással; régi barátokat, ismerősöket lehet megtalálni; fényképeket, videókat, híreket lehet megosztani egymással, belső csoportokat lehet létrehozni stb. Hát-ránya: egyesek megtévesztik az ismerőseiket és az ismeretleneket; pletykát terjesztenek, kevesebb a személyes találkozó stb. d) Egyéni megoldás az idő függvényében.

A szófajok

Nyelvtan tankönyv oldal/feladat

Kérdések, feladatok30/1. Pl.: A mondatszó olyan egyszavas mondat, amellyel felkiáltást, kijelentést és felszólítást is ki lehet fejezni.


95

30/2. Pl.: Időutazás, Az emberiség hajnala stb.

30/3. A főnév lehetett az első szófaj, hiszen először mindent megneveztek az ősemberek.


31/2. Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár, 1634. január 17.) ma-gyar református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.

Életének javát külföldön töltötte (Wittenberg, Strassburg, Heidelberg, Altdorf, Marburg és Oppenheim). Műveinek többsége külföldön született, tevékenységét mégis hazája ja-vára fejtette ki.

Latin nyelvű magyar nyelvtanát (Nova grammatica Ungarica) 1607-ben kezdte el írni, amely kora tudományos színvonalának javát képviseli. Célja az volt, hogy idegenek szá-mára lehetővé tegye a magyar nyelv elsajátítását, ezért a teljes nyelvtani rendszerezésre törekedett. A hangtan, alaktan mellett a mondattant is tárgyalta, és rendszerbe foglal-ta a magyar nyelv helyesírási és stilisztikai sajátosságait. Mivel a mű felépítése egy latin nyelvtan mintáját követi, a magyar nyelvet is a latin nyelvtani kategóriák szerint tárgyalja, így például a magyar igeragozást két külön fejezetben ismerteti. Fontos lépés az önálló magyar nyelvtan kialakulásához vezető úton, hogy a latinban nem létező eseteket is beve-zetett. Nyelvtankönyvét a 18. század végéig kézikönyvként használták.

Híres zsoltárfordító is volt. A református énekeskönyv mind a mai napig a Szenczi Mol-nár Albert által fordított százötven zsoltárral kezdődik.

Kérdések, feladatok32/1. Várható gondolati térkép:

Megjegyzés: A szürkével jelzett szófajok csak a 2012-es kerettantervben szerepelnek 3. és 4. évfolyamon.


SZÓFAJOK

Melléknév

Számnév

Határozott Határozatlan

tő~

kérdő~

tört~

személyes~sor~

mutató~

Főnév

NévutóNévmások

NévelőIge

Köznév

Tulajdonnév

személynév

állatnév csillagnév

márkanév

cím

kitüntetések, díjak

intézménynévföldrajzi

név

Határozott Határozatlan


96

Az ige

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz ige jelentése


34/2. Pl.: Bálba készül Anna. Készül a leves a tűzhelyen.

Kérdések, feladatok35/1. Cselekvést jelentő igét tartalmazó mondatok: A nagymamám disznót hizlal. Enikő a holnapi magyarórára készül. Az orvos naponta sok-sok beteget gyógyít.

Történést jelentő igét tartalmazó mondatok: A túlzott édességfogyasztás hizlal. Készül a vasárnapi ebéd. A rendszeresen beszedett orvosság gyógyít.

35/2. Pl.: Este a családban mindenki csinál valamit. Anya vacsorát főz, Dóri rendet rak a konyhában. Apa polcot fabrikál az előszobában. Marci a házi feladatát írja a szobájában. Nem vét egyetlen hibát sem benne.

35/3. a) alkonyodik: esteledik, sötétedik, szürkülb) Egyéni megoldás.

35/4. Egyszer volt Budán kutyavásár = csak egyszer szokott kivételes szerencséje lenni az em-bernek.

Ahol nincs, ott az isten se talál = ahol nem szokott vagy nem is lehet valami, ott felesleges is keresni.

Csak egynek van híjával az esztelen = akinek esze nincs, annak semmije sincs.Lesz, ahogy lesz = mindegy, hogy mi történik, majd csak lesz valahogy!Könnyű a vanból élni = könnyű annak, aki nem máról holnapra él, hanem akinek van kész-

lete, tartalékja.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatAz ige jelentése

18/1. a) Tímea nagyon szereti a kutyákat. Neki is van egy. Minden délután sétál vele a közeli parkban. A múltkor, ahogy együtt futott a kutyájával, megbotlott egy faágban, és megütötte a lábát. Azóta fáj a lába. Az édesanyja borogatást tett rá, de nem javult. Elment az orvoshoz, aki kenőcsöt írt rá, és fáslit javasolt.

b) Cselekvés: sétál, futott, fáj, tett, elment, írt


97

Történés: szereti, megbotlott, megütötte, javultLétezés: vanMegjegyzés: A szereti igét elfogadhatjuk cselekvést jelentőként is.

18/2. fagy, elhervad, fénylik, lesül (lebarnul)

18/3. borul, hegedül, bosszul, köszörül, derül, csepül

18/4. süllyed, mosolyog, megfájdul, folydogál, ráfúj, bélyegez,gomolyog, fojtogat, mélyül, mélyít, elfelejt, bújócskázikMegjegyzés: A fojtogat ige jelenthet cselekvést és történést is, pl.: Fojtogat a sírás. Valaki

valakit fojtogat. b) Egyéni megoldás.

Házi feladat19/1. Nincs egy árva fillérem sem. Vajon ki lesz a győztes? Hát te ki vagy? Kint van a vízből. Egyszer volt, hol nem volt. Szerencsére nincsenek gondjaim. Senki sincs itthon? Vasárnap meccsen leszek/leszünk/lesznek.


Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz igéhez járuló ragok

36/1. A kétféle igeragozásban az igei személyragok eltérnek egymástól.

Kérdések, feladatok37/1. a) szövök, szősz, sző, szövünk, szőtök, szőnek

b) Tomika! Azt kívánom neked, hogy nőj nagyra, és legyél nagyon boldog!

37/2. a) Írásban jelölt teljes hasonulás.b) keressük, mossa, elolvassák; vadásszátok; hozzák, végezzük; eddzük; stb. játssza, játsszuk,

játsszátok, játsszák, metsszük stb.

37/3. Pl.: Az úszás szó egy vízben szabályos mozdulatokkal végzett cselekvés.

37/4. ír = szótő, j = a felszólító mód jele, unk = igei személyrag. A képlet: 1 + 3 + 4

37/5. Az ige ragjai a személyragok, amelyek mindig kifejezik a cselekvő(k) számát (egyes vagy többes) és személyét (1., 2. vagy 3.).


98

37/6. a) Szerepjáték a szöveg alapján páros munkában. b) Csoportosítási szempont lehet: egyes számú igék: várja, várod, várom, várok, vársz;

többes számú ige: várunk. Vagy: általános ragozású igék: várok, vársz; várunk; határozott ragozású igék: várja, várod, várom


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA ragozott igealakok helyesírása

20/1. Valakit, valamit hívok, gondolnak, figyelsz, építünk, tudtok, megoldŐt (azt) építjük, figyeled, tudjátok, hívom, megoldja, higgyedMegjegyzés: Az a) és b) feladatban a kiemeléseket a megadott színnel kell elvégezni.

20/2. A (alanyi ragozás) B (tárgyas ragozás)

Ki? Ige Mit? Ki? Ige Mit?én megoldok egy feladatot én megoldom a feladatotte megoldasz egy feladatot te megoldod a feladatotő megold egy feladatot ő megoldja a feladatot

mi megoldunk egy feladatot mi megoldjuk a feladatotti megoldotok egy feladatot ti megoldjátok a feladatot

ők megoldanak egy feladatot ők megoldják a feladatot

Megjegyzés: Az a) feladatban az alanyi (általános) ragozású igei személyragokat kék színessel kell bekarikázni, a tárgyas (határozott) ragozású igei személyragokat zöld színnel kell bekarikázni. A b) feladatban az egy névelőt kék színnel, az a névelőt zöld színnel kell bekeretezni.

c) A határozatlan (egy) névelőhöz alanyi (általános) ragozású igei személyragok illenek, a határozott (a, az) névelőkhöz tárgyas (határozott) ragozású igei személyragok.

21/3. A televízióban egy érdekes, afrikai állatokról szóló filmet nézek. Ámulva figyelem a képernyőn megjelenő kecses zsiráfokat. A testvérem közben egy ceruzát kér tőlem. Hiába kérem, ne zavarjon tévézés közben. Addig kéri a hőn áhított ceruzáját, amíg nem teljesí-tem a kérését. Kristóf már csak ilyen!

a) hőn áhított = nagyon kívánt, óhajtott dologb) kér: kérlel, könyörög, kíván


99

c) Eltűnőben Földünk legmagasabb állatai Kutatók a jelenleg 110 ezer fős afrikai zsiráfpopulációt vizsgálva azt találták, hogy az elmúlt

évtized során a fokozott orvvadászat és a szomáliai, etiópiai és kenyai fegyveres konfliktusok miatt a recés zsiráfok száma az 1990-es évekbeli 27 ezerről napjaikra kevesebb mint 3 ezerre esett vissza. A legveszélyeztetettebb talán a nigériai zsiráf, belőlük mindössze 160 maradt Nyu-gat- és Közép-Afrikában, de hasonló helyzetben van a Rothschild-zsiráf – néhány száz egyed él belőle szétszórtan Kenya és Uganda védett övezeteiben. A kutatók szerint reális a kihalás veszé-lye, annál is inkább, mert a zsiráfok a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) veszélyeztetett fajokat tartalmazó Vörös Listáján a legalacsonyabb kockázati kategóriában szerepelnek, és a különböző alfajok egyetlen fajként vannak nyilvántartva. A zsiráfok élőhelyét jelentő szavanná-kon a növekvő aszály és az emberi tevékenység hatására mára a zsiráfállomány szétszóródott. A megfigyelések szerint ráadásul gyakran megesik, hogy látszólag minden körülmény adott a párzásra, a két összetalálkozó, eltérő nemű zsiráf mégsem párosodik egymással. (internet http://www.origo.hu/tudomany/20080102-veszelyben-az-afrikai-zsirafok-tobb-zsiraffaj-letezik.html alapján)

21/4. néztek, szedtek, láttok, maradtok, végeztek, védtek

22/5. Tibi imádja a fantasztikus filmeket. Legjobban a Csillagkapu című sorozatot kedveli. Minden héten végigizgulja a folytatást. Érdeklődéssel figyeli az újabb kalandokat. Azt kí-vánja, bárcsak mindennap láthatná.

a) Imádjuk a fantasztikus filmeket. Legjobban a Csillagkapu című sorozatot kedveljük. Minden héten végigizguljuk a folytatást. Érdeklődéssel figyeljük az újabb kalandokat. Azt kívánjuk, bárcsak mindennap láthatnánk.

b) Összeolvadás: imádjuk, kívánjuk; Írásban nem jelölt teljes hasonulás: kedveljük, végigiz-guljuk, figyeljük

22/6. halásztok felvesztek tollasoztok hisztek sütkéreztek főztök felmásztok megegyeztek megáztok visztek vigyáztok heverésztek

22/7. Az iskolában sokfélét csinálunk. Hetesként letöröljük a táblát, jelentjük a hiányzókat. Megoldjuk a feladatokat. A hibáinkat kijavítjuk. Elmondjuk a verset. Felolvassuk a szöveget. Feljegyezzük a házi feladatot.

23/8. Rendszeresen eddzük magunkat. Megesszük a spenótot is. (Nem esszük meg a spenótot.) Megfőzzük a teát.


100

Házi feladat23/1.

E/3. T/1. T/2. T/3.hall hallja halljuk halljátok halljáklehuny lehunyja lehunyjuk lehunyjátok lehunyjákmond mondja mondjuk mondjátok mondjákhagy hagyja hagyjuk hagyjátok hagyjákbán bánja bánjuk bánjátok bánjákhisz higgye higgyük higgyétek higgyék

a) Összeolvadás: mondja, mondjuk, mondjátok, mondják, bánja, bánjuk, bánjátok, bánjákÍrásban nem jelölt teljes hasonulás: hallja, halljuk, halljátok, hallják, lehunyja, lehunyjuk,

lehunyjátok, lehunyják, hagyja, hagyjuk, hagyjátok, hagyjákb) Pl.: Tanár néni, higgye el, nem én voltam! Higgyük el Gézának, amit mondd! Higgyétek el,

meg tudom csinálni! Higgyék azt, amit akarnak!

24/2. a) Az összeolvadás nem ismerete. b) látjátok, felépítjük, odahordjuk, játszotok, megbán-játok c) Egyéni megoldás. d) Egyéni megoldás.

24/3. Az apa megrótta gyermekét, mert rossz jegyet kapott.Fogalmazásainkba sokszor beleszőjük saját érzelmeinket is.Ha sokat focizunk, hamar szétnyűjük a cipőnket.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz igemódok

38/1. Az A csoport igéivel közöl valamit a beszélő a cselekvésről, történésről. A B csoport igéinek beteljesülése valamilyen feltételhez van kötve.

38/2. Az A csoport igéi kijelentő módúak. A B csoport igéi feltételes módúak. A C csoport igéi felszólító módúak.

38/3. Pl.: Az egyes igecsoportok a beszélő cselekvéshez, történéshez, létezéshez való vi-szonyát fejezik ki.

Kérdések, feladatok39/1. Várható válasz:

1. bekezdés: A magyar nyelv igemódjai2. bekezdés: Mit fejeznek ki az igemódok?3. bekezdés: A kijelentő mód


101

4. bekezdés: A feltételes mód5. bekezdés: A felszólító mód6. bekezdés: A módjelekJavaslat: A szabályokat is tekintsük a szöveg részeként! Ezt előre közöljük a tanulókkal!

39/2. a) Pl.: A magyar nyelvben akkor használunk kijelentő módú igéket, ha azt akarjuk közölni, hogy valaki valóban cselekszik, vagy valóban történik valami, pl.: tanul, van, utazik, játszik stb. A feltételes módú igéket akkor használjuk, ha a cselekvés vagy a történés vala-milyen feltételhez van kötve, pl.: Peti szívesen játszana, de tanulnia kell. Azt is kifejezhetjük, hogy valaki kívánja, óhajtja a cselekvést, történést (mondana, kérne, szeretné, lenne stb.). A feltételes módnak a jelei: -na, -ne, -ná, -né toldalék, amelyet az ige tövéhez illesztünk.

b) Pl.: A magyar nyelvben akkor használunk kijelentő módú igéket, ha azt akarjuk közölni, hogy valaki valóban cselekszik, vagy valóban történik valami, pl.: tanul, van, utazik, játszik stb. A felszólító módú igealakokkal a felszólítás különböző árnyalatait fejezhetjük ki: paran-csot, utasítás, kérést, biztatást stb., pl.: írj, menj, mondd, ügyelj stb. A felszólító mód jele a magyar nyelvben a -j toldalék.

39/3. Kijelentő módú igék: tanácskoznak, beszél, mászol, ajánlja, lelkesedik, olvastam, indíta-nak, szólal, zárja Feltételes módú igék: szólnátok, javasolnánk, megnézném Felszólító módú igék: menjünk, járjuk, kiránduljunk

39/4. Pl.: Bárcsak eljönne a barátom! Bár kisütne a nap! stb.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatAz igemódok

25/1. a) Csenge. Mert születésnapja van. Filmnézés. Gergő.b) Pl.: Állatok fotóival díszített naptár. Fotómontázs a kedvenc filmjeinek egy-egy jelenetéből.c) Gergő azon tanakodik a nővére barátnőivel, mivel lepjék meg Csengét születésnap-

ján. Sok-sok ötlettel állnak elő a lányok.– Mi lenne, ha rendeznénk róla egy vetélkedőt! – lelkesedik Luca.– A nővérem imádja a jó filmeket. Nézzünk meg együtt egyet! Köszöntsük fel őt a mozi-

ban! Beszéljük meg a vezetővel! A reklám után a hangos bemondóban kívánhatnánk neki boldog, boldog, boldog születésnapot!

– Én egy állatkerti sétát javasolok. Intézzünk el neki egy kis állatsimogatást! – mondja mosolyogva Erika.

d) lepjék, nézzünk, köszöntsük, beszéljük, intézzünk Javaslat: Az elváló igekötőket ne írják le a tanulók! Csak a j-t karikázzák be a tanulók!

A nézzük, köszöntsük, intézzük igék esetében beszéljük meg, hogy a j hang (a felszólító mód jele) módosul.


102

26/2. Főnév: füzet, fejjel, nevetés, fürdetés Ige: fizet, fejel, fürdet, követel Főnév is, ige is: nevet, terem, zár, követ

a) Azonos alakú szavak.b) Pl.: Kata jóízűen nevet Andris viccén. A fán sok alma terem. Gábor kulcsra zár minden szek-

rényt. A nyomozó árnyékként követ egy férfit.

26/3. Marcsi kölcsönadná a kerékpárját, ha nem romlott volna el.A fiúk szívesen görkorcsolyáznának, de nincs rá idejük.Gabica a nagy melegben kérne egy fagylaltot, ha nem fájna a torka.Mondanék neked egy érdekes történetet, de sietnem kell.Kirándulnánk a közeli erdőbe, de esik az eső.a) Az egyszerű kijelentő mondatokból összetett kijelentő mondatok lettek.Javaslat: Érdemes felhívni a tanulók figyelmét a következőkre. Attól, hogy feltételes mó-

dúak lettek az igék, nem következik szükségszerűen, hogy a mondatok óhajtó mondatok legyenek.

b)Az eredeti mondat igéi Az átalakított mondat igéi

kölcsönadja kölcsönadnágörkorcsolyáznak görkorcsolyáznánakkér kérnemondok mondanékkirándulunk kirándulnánkkijelentő módú igék feltételes módú igék

Házi feladat27/1. (T) annak, (S) nevetnek, (J) készítenék, (Í) ennélfogva, (Ó) olvasnád, (L) ennél, (J) jön-nek, (D) elvinnének, (F) mennek, (Ú) üzenek, (O) üzennék, (K) üzenhet, (H) rónán, (L) innál, (P) kannák, (G) látnák, (L) látnok, (O) tenném, (S) néném, (Z) nézném, (T) kérnéd, (Ó) kérhe-tem, (Á) vennétek, (L) nézne, (S) pénznem

Megfejtés: Jól dolgoztál.

27/2. Szepesi Norbi három barátjával azon gondolkodik, hogy milyen műsorszámmal ké-szüljenek a klubdélutánra. Taki azt javasolja, hogy állítsanak össze viccegyveleget. Kicsi sze-rint bemutathatnának kártyatrükköket. Kovi ötlete az, hogy készítsenek sztártotót.

a) Taki = Takács, Kicsi = Kis vagy Kiss, Kovi = Kovácsb) Szepic) Egyéni megoldás.d) gondolkodik kijelentő készüljenek felszólító javasolja kijelentő állítsanak felszólító bemu-

tathatnának feltételes készítsenek felszólító


103

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz igemódok és az igeidők kapcsolata

40/1. Pl.: Majd tanulás után focizunk. Holnap megyek moziba. stb.

40/2. Pl.: Jancsi tollat kér tőlem. Emőke szívességet kért tőlem. Jancsi tőled is kérni fog tollat. Jancsi hiába kérne tőlem tollat, de nekem nincs másik. Enikő kért volna tőlem egy szívességet, de nem tudtam teljesíteni. Udvariasan kérj bárkitől bármit! Jó szívvel adj, hogy el is fogadhassák! stb.

Kérdések, feladatok41/1. a) Jankónak mondják, hogy János is értsen belőle! = nemcsak annak szól a figyelmez-tetés, akihez nyíltan itt intézik a szót; értsen belőle más is!

Ha jöttök, lesztek, ha hoztok, esztek. = tréfás meghívás és egyben figyelmeztetés, hogy en-nivalóra ne számítsanak a vendégek.

Van itt minden, mint szegény helyen. = jóformán semmi sincs azon a helyen.Láttam én már karón varjút. = nem hagyom magam becsapni.Azt se tudja, fiú-e vagy lány. = nagy zavarban van.Azt hallottam felőle, semmi se lesz belőle. = képtelenség, lehetetlenség ez, nem lesz ebből

semmi.b) Egyéni megoldás.c) Jelen idejű igék: mondják, jöttök, lesztek, hoztok, esztek, van, értsen Múlt idejű igék: láttam, hallottam Jövő idejű ige: lesz

41/2. a) Csoportonkénti megoldások – szerepjáték. b) Egyéni véleménynyilvánítás meg-adott szempontok szerint.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatAz igemódok és az igeidők kapcsolata

28/1. a) – Tibi, adj kölcsön egy izgalmas, érdekes könyvet!– Szívesen adnék, ha eljönnél érte hozzánk. Ha felhívtál volna telefonon, már most is

hoztam volna egyet.– Arra gondoltam, délután felmennék hozzátok.– Várni foglak. Hangosan kopogj, mert elromlott a csengőnk! Majd játszunk egyet a

számítógépen.b) Pl.: Az igealakok elárulják, hogy milyen módban, időben, számban és személyben vannak

az igék.c) és d) Egyéni megoldás.


104

29/2. Délután menjünk el a futballmérkőzésre! Lelkesen szurkoljunk majd a csapatunknak! Vigyünk magunkkal sípokat, dobokat! 4 órakor a stadion előtt találkozzunk! Sportszerűen buzdítsuk a játékosainkat!

Megjegyzés: A szövegátalakítás akkor is jó, ha az igék többes szám 2. személybe kerülnek.

29/3. Átadnám az ülőhelyemet. Segítenék neki átmenni. Elkérném tőle a csomagjait, és felad-nám neki. Figyelmeztetném őket, hogy ez veszélyes.

29/4. hibáztál: hibát vétettél, bakot lőttéltudakozódjatok: érdeklődjetek, kérdezősködjetek, tudakolódjatokközöltem volna: tudtodra adtam volna, elmondtam volna, megmondtam volnajárok: megyek, gyalogolok, közlekedekenni fogunk: falatozni fogunk, táplálkozni fogunk, lakmározni fogunk

30/5. a) Vegyetek a gyümölcsökből! felszólító módNem kóstolnád meg a kivit? feltételes módNa, egyetek már! felszólító módParancsoljatok egy kis gyümölcsöt! felszólító módNem kérsz valamit? kijelentő mód Fogyasszatok a gyümölcsökből is! felszólító mód Egyél egy kis banánt! felszólító mód Megkóstolnád a narancsot? feltételes módVettél már ananászt? kijelentő módb) A feltételes módú igék a kérdő mondatokban találhatók.A felszólító módú igék csak felszólító mondatokban szerepeltek.c) Egyéni megoldások.

Házi feladat30/1. Pl.: A felnőtteket így kínálnám: Tessék venni a süteményből! Parancsoljon ebből a finom tortából! A gyerekeket így kínálnám: Kóstold meg a tortánkat! Parancsolj egy kis gyümölcsöt!

31/2. Elmondjátok a véleményeteket? F kérdő mondatMondjátok el bátran a véleményeteket! F felszólító mondatTudja meg mindenki az igazat! F felszólító mondatŐk is oldják meg a feladatokat! F felszólító mondatŐk nem oldják meg a feladatot. K kijelentő mondatŐk ne oldják meg a feladatot! F felszólító mondatHordjuk össze az udvaron a szemetet! F felszólító mondatÖsszehordjuk az udvaron a szemetet. K kijelentő mondat


105

31/3. Színházba készül Marcsi. Jelen idejű igék: szeretnél, figyel, gondol, adnánk, nézzétek, irigykedik, olvass, mondanék, adjatok, gondolnád

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz igék helyesírása és helyes használata


42/2. Pl.: Írd le a lakcímedet! Nézd meg az időjárás-jelentést! Sződd meg a terítőt holnapra! Idd meg a gyógyszeredet! Írjad le a lakcímedet! Szőjed meg a terítőt holnapra!

42/3. higgyem, higgyed, higgye, higgyük, higgyétek, higgyék

42/4. Ha a tárgyas ragozású kijelentő módú személyragok -j eleme az -s, -sz, -z, -dz végző-désű igetövekhez járul, akkor írásban is teljesen hasonul velük.

42/5. Pl.: fagyjál, hányjál, fogyjál, hunyjál, hagyjál

43/6. Pl.: Kérek mindenkit, csak a kezemet figyelje! Nehogy megcsalja önöket a szemük! Emeljék a magasba a kezüket, ahogyan én teszem! Tapsoljanak bátran, ha tetszett a mutatványom!


43/8. Pl.: Bocsásd meg, amit ellened tettem! Hallgasd csak a madarak trillázását! Kösd meg a cipőfűződet, mert elesel! Nyisd ki az ablakot, mert meleg van!


44/10. A suksük nyelv valójában igemódtévesztés. Egyes tárgyas ragozású igealakok kije-lentő és felszólító módú alakjai azonosak, például: Elolvassuk a híreket. Olvassuk el a híreket! Ennek hatására tévedésből sokan a -t végű igéknél is egyformán alkotják a kijelentő és a felszólító módot, pedig ott már nem azonos a két alak. Kijelentő értelemben helytelenül felszólító módú igealakokat használnak, pl.: Mindenki láthassa a kiállítást. Helyesen: láthatja.


45/12. Az ikes és iktelen igealakoknak egyes számban külön ragozási soruk van. Az ikes igék igei személyragjai: -m, -l, -k (-ék); az iktelen igék igei személyragjai: -k, -sz vagy -l, Ø vagy -on.


106

45/13. Reggel mindig sokáig alszom. Ébredés után megmosakszom. Tornázom a nyitott ablaknál, majd eszem egy pár falatot. Felöltözködöm, és igyekszem az iskolába. Szerencsé-re nem lakom messze a sulitól. Becsengetés előtt többnyire még iszom egy pohár tejet a büfében. Az órákon igyekszem figyelni, hogy kevesebbet kelljen otthon tanulnom.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA kijelentő módú igék helyesírásának gyakorlása

32/1. a) – Elmehetek moziba? – kérdezte Éva az édesanyjától.– Igen. Mikorra érsz haza? – érdeklődött anyuka.– Legkésőbb hétre itthon leszek – ígérte Évi.– Érezd jól magad, de időben érj haza!b) Jelen idő: elmehetek, érsz, érezd, érj Múlt idő: kérdezte, érdeklődött Jövő idő: leszekJavaslat: Jelen esetben a jövő időre vonatkozó igéket is e jelen idejű igékhez soroljuk

az alakjuk szerint: elmehetek (majd), érsz (majd). Az érezd és az érj igealakoknál könnyű be-láttatni a tanulókkal, mivel a felszólító módnak nincs jövő ideje.

c) kérdezted) Egyéni megoldás.

32/2. Pityu egész délután unja magát. Nem tudja, mit csináljon. Hirtelen megpillantja az atlaszát. Máris a kezében tartja. Lapozgatja, nézegeti. Képzeletében megjelennek előtte a távoli vidékek.

a) unja, tudja, megpillantja, tartja, lapozgatja, nézegeti, megjelennekb) összeolvadásc) megpillant|ja szt + r (igei személyrag)lap|o|z|gat|ja szt + kh. + k + k + r (igei személyrag)megjelen|nek szt + r (igei személyrag)Javaslat: Előre hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a szóelemek megnevezésére hasz-

nálják az ismert rövidítéseket! Az igekötős igéknél a szótőhöz kapcsoljuk az igekötőket is, de elfogadható, ha leválasztják őket.

33/3. Réka szívesen segit édesanyjának a konyhában. Most kukoricával töltött paradi-csomot készitenek. A kislány tisztitja és felapritja a zöldségeket, utána lereszeli a sajtot. Anyukája a salátaöntetet állitja össze. Együtt díszitik ki a tálat. Szíves szóval kinálják majd a vendégeket a fínomsággal.

a) 5. Olvasd el a helyesírási szabálypontot!3. Keresd meg a tárgymutatóban a címszót!1. Fogalmazd meg a helyesírási problémát!


107

4. Keresd ki a helyesírási szabálypontot!2. Igyekezz a lehető legtömörebben, címszóként megfogalmazni!b) Réka szívesen segít édesanyjának a konyhában. Most kukoricával töltött paradicsomot

készítenek. A kislány tisztítja és felaprítja a zöldségeket, utána lereszeli a sajtot. Anyukája a sa-látaöntetet állítja össze. Együtt díszítik ki a tálat. Szíves szóval kínálják majd a vendégeket a fi-nomsággal.


34/4. borul, bosszul, mozdít, fordul, pezsdül, gyógyul, buzdít, számít, tanít, tanul, okít, ren-dül, okul, borít, perdül, fordít, mordul, kondul

35/5. tervez; elszámol; zajt kelt; tréfálkozik, mókázik, viccel; megveti

35/6. a) Bátyja szívből gyűlölte az öccsét. Mindent megtett, hogy útját állja boldogulásá-nak. Addig ármánykodott ellene, míg menekülésre késztette testvérét. Maga sem gondolt arra, hogy ő segíti ahhoz, hogy híres vitéz váljon belőle.

b) A múlt idő jele mássalhangzó után -t, mássalhangzó után -tt.

35/7. kerested, szőttél, látott, kerestük, kötöttünk, róttak, olvastam, feloldották, álltatok, szá-moltál, siettem, gondoltatok, vártak, ígért

a) egyes számú igék: kerested, szőttél, látott, olvastam, számoltál, siettem, ígérttöbbes számú igék: kerestük, kötöttünk, róttak, feloldották, álltatok, gondoltatok, vártakb) álltatok, feloldották, gondoltatok, kerestük, kötöttünk, róttak, vártakc) Egyéni megoldás.

Házi feladat35/1. szaladt, megszűnt, elakadt, nyitott, szólt, kimaradt, főzött, száradt, edzett, festett, fá-radt, akart

35/2. Pl.: Vasárnap kirándulni mentünk a közeli erdőbe. Vinni fogunk magunkkal elemózsiát. Az innivalót majd kulacsba tesszük, nehogy összetörjön az üveg. A hátizsákba nagyítót is rak-tunk. Meg fogjuk figyelni az avarban élő apró rovarokat. A nyakunkba messzelátót akasztunk. A hegytetőről gyönyörködni fogunk a táj szépségében.

36/3. Vissza fogjuk adni a kölcsönkért könyvet. Meg fogjuk írni nagymamáéknak a levelet. Meg fogjuk sütni a vendégeknek a palacsintát. Vagy holnap visszaadjuk, majd megírjuk, aztán meg-sütjük stb.



108

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA feltételes módú igék helyesírásának gyakorlása

36/1. a) b) és c) szeretné|k, szopogatná|m, mutogatná|m, dicsekedné|k

37/2. a) A köznyelvi nyelvhasználattól eltérő igealakokat tartalmaz. b) tud|nák, mond|anák, gondol|nák, meghallgat|nák, sorolhat|nákA feltételes módú általános ragozású igék egyes szám 1. személyében nincs illeszkedés.c) Tudnék jó néhány elrettentő példát mondani. Természetesen szívesen mondanék egy-két

érdekes sztorit. Ilyen esetben nem gondolnék semmi rosszra. Meghallgatnék néhány ellenpéldát öntől. Sorolhatnék megtörtént eseteket is a kedves hallgatóknak.

38/3. a) Pl.: A reklámszöveg magyaros nyelvezetű, világos, érthető. Nagyon figyelemfelkel-tő, hiszen mindenki szeretne szép mosolyt. Nem, hiszen nem tudjuk meg, mitől lesznek ápoltak a fogaink.

b) Pl.: Igen, ha tudnám a termék nevét.c) A fotó azért illik a reklámszöveghez, mert a lánynak is szépek a fogai.d) Pl.: A derűs, vidám embereket jobban szereti a környezetük, mint azokat, akik mindig

borúsak, kedvetlenek.



39/6. Összekötések: E/1. lerajzolnék, megírnék, tanulnék T/3. lerajzolnák, megírnák, tanulnáka) Örömmel megírnék neked egy levelet, ha lenne időm. Örömmel megírnák a levelet,

ha lenne idejük. Ha szorgalmasan tanulnék, tudnám a verset. Ha szorgalmasan tanulnák, tudnák a verset. Szívesen lerajzolnék egy virágcsokrot. Szívesen lerajzolnák a virágcsokrot.

b) Örömmel megírtam volna neked egy levelet, ha lenne időm. Örömmel megírták volna a levelet, ha lenne idejük. Ha szorgalmasan tanultam volna, tudnám a verset. Ha szorgalmasan tanulták volna, tudnák a verset. Szívesen lerajzoltam volna egy virágcsokrot. Szívesen lerajzolták volna a virágcsokrot.


40/7. mennek, mennék, mennének, mennétek, ment, jönne, jönnétek, jönnek, jönnél, jön, jönnék

a) Egyéni megoldás.b) mentek volna, ment volna, jöttek volna, jött volna


109

40/8. A) fonna, köszönne, kenne, fenne, rohanna, szánna, bánna B) hinne, venne, lenne, tenne, vinne, enne, inna

a) Közös felolvasás. b) A szótő is n-re végződik. c) és d) hisz, vesz, lesz, tesz, visz, eszik, iszik

41/9. Levinném a pincébe a krumplit, de félek a sötétben. Ha lenne egy kutyám, nagyon örülnék neki. Biztosan hinnék neked. Úgy vennék egy kényelmes sportcipőt! Nálad is ren-det tennék. Szívesen innék egy pohár tejet. Úgy ennék egy szelet süteményt!

Házi feladat41/1. Bárcsak felvennéd az új cipődet az iskolai bálra! Bárcsak gyümölcsöt is vehetnénk az isko-lai büfében! Bárcsak Éva néni megdicsérne magyarórán!

a) Az óhajtó mondatokban feltételes módú igéket használunk. b) A feltételes módú igék csak óhajtó mondatban fordulhatnak elő. A feltételes módú

igék mindenféle mondatfajtában szerepelhetnek. A felszólító mondat kivételével bárme-lyik mondatfajtában használhatunk feltételes módú igét. A kérdő mondatban nem alkal-mazhatunk feltételes módú igét. Az óhajtó mondatban csak feltételes módú ige lehet.

c) A feltételes módú igék nemcsak óhajtó mondatban fordulhatnak elő, hanem kijelentő, kérdő és felkiáltó mondatban is. A feltételes módú igék felszólító mondat kivételével minden mondatfajtában szerepelhetnek. A kérdő mondatban is alkalmazhatunk feltételes módú igét.


43/3. Nagyon örülnék annak, ha te is ellátogatnál hozzám. Ha megüzennéd, mikor jönnél, kimennék eléd az állomásra. A hét végén részt vennék néhány jó programon. Megismerked-nél a legjobb barátaimmal.a) Nagyon örültem volna annak, ha te is ellátogattál volna hozzám. Ha megüzented volna, mikor jöttél volna, kimentem volna eléd az állomásra. A hét végén részt vettünk volna né-hány jó programon. Megismerkedtél volna a legjobb barátaimmal.b) Egyéni megoldás.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA felszólító módú igék helyesírásának gyakorlása

43/1. Reggel|hétkor|érkezem||várj|az|állomáson||ibolyaa) Reggel hétkor érkezem. Várj az állomáson! Ibolya b) és c) Reggel hétkor érkezem. Várj az

állomáson! Ibolya

44/2. Nyugodtan üljetek a helyeteken! Órán figyeljetek a tanárnő minden szavára! Otthon rendszeresen tanuljatok, gyakoroljatok! Többször ismételjétek át a tanultakat!


110

a) és b) üljetek, figyeljetek tanuljatok, gyakoroljatok, ismételjétek c) írásban nem jelölt teljes ha-sonulás d) Pl.: határozottságot, kedvességet, fegyelmezettséget, bátorítást stb.

44/3. beszélsz – beszélj, beszéljél fagy – fagyjon, állunk – álljunk, hagyod – hagyd, hagyjad,számol – számoljon, ügyelnek – ügyeljenek kapálunk – kapáljunk, hunytok – hunyjatok

44/4. hordjátok, hordunk, maradjunk, adnak, adjad, fonjatok, hordjatok, adok, mondjad, fontok, hordjál, mondjak, hordok, hordjad, mondjatok

a) összeolvadás b) adjad, mondjad, hordjál, hordjad c) add, mondd, hordj, hordd d) A fel-szólító mód rövidebb alakja határozottabb utasítást, parancsot fejez ki.

45/5. alkot alkoss segít segíts fut fuss bánt bánts hallgat hallgass sért sérts nevet nevess bos-szant bosszants füröszt fürössz fűt fűts halaszt halassz készít készíts

45/6. Alakítsuk át a mondatot! Építsük fel a házunkat! Díszítsük fel a termünket! Tartsuk meg a klubdélutánt!

Megjegyzés: Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy válaszolniuk kell a kérdésekre! Tehát az Alakítsátok át a mondatot! válasz nem megfelelő.

a) és b) A kijelentő módú igealakok felszólító módúak lesznek.

46/7. a) berekesztjük, akasztjuk, illesztjük, fessük ki b) rekesszük be, akasszuk, illesszükc) Az -st, -szt végű igék felszólító módú alakjait sokszor helytelenül, kijelentő módban hasz-nálják. d) Egyéni megoldás.

46/8. a) -s, -sz, -z, -dz végű ige + -j módjel = -ss, -ssz, -zz, -ddz b) késsen, mossam; vesszenek, vadásszatok; végezzünk, hozzad; eddzétek, lopóddzál; stb. hallatsszatok, játsszál, látsszam, tetsszél, metssze stb. nyesd, olvasd; mászd, úszd; végezd, húzd; edzd; stb. tessem, tessél, tessék, lássék stb. Látom, hogy csak játszanak velünk. Kértem őket, hogy játsszanak velünk. – Kilát-szanak. Betakarom, nehogy kilátsszanak. – Jó érzés lesz, ha tetszünk neki. Azt akarjuk, hogy tetsszünk neki.

47/9. Igető Hosszú alak Rövid alak Mássalhangzótörvény

a) gyakorolfigyel

gyakoroljadfigyeljed

gyakoroldfigyeld

írásban nem jelölt teljes hasonulás

b) admond

adjadmondjad

addmondd

összeolvadás

c) tanítrejt

tanítsadrejtsed

tanítsdrejtsd

összeolvadás

d) kötnyit

kössednyissad

kösdnyisd

írásban jelölt teljes hasonulás / összeolvadás


111

e) festfüröszt

fessedfürösszed

fesdfüröszd

írásban jelölt teljes hasonulás / összeolvadás

f ) visztesz

vigyedtegyed

viddtedd

írásban jelölt teljes hasonulás

Házi feladat47/1. Pl.: fest, füröszt, illeszt, rekeszt, repeszt, ereszt, választ, ragaszt, akaszt, fakaszt stb.– fessük/fessünk, fürösszük/fürösszünk, illesszük/illesszünk, rekesszük/rekesszünk, repesszük/repesszünk, eresszük/eresszünk, válasszuk/válasszunk, ragasszuk/ragasszunk, akasszuk/akasszunk, fakas-szuk/fakasszunk stb.

47/2. olvassak, mossunk, játsszatok, eddz/eddzél, vonzzad, rázzad, nézzek, peddzed, más-szunk, végezzétek

48/3. Nagyra nőj, kislányom! Lőjétek már kapura azt a labdát! Ne rójátok fel mindig Gézá-nak a hibáit! Rakj a tűzre, hadd főjön az ebéd! Szőj egy szép falikárpitot a szobámba! Ne ríjatok minden apró dolog miatt! Vigyázzatok a cipőtökre, ne nyűjétek el idő előtt!

48/4. vigyed – vidd, vegyed – vedd, egyed –edd, lőjed – lődd, rójad – ródd

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatÖsszefoglalás


Kérdések, feladatok47/1. Közös nyelvtani játék az igéről.

47/2. Pl.: tanul, tanít, tanulgat, tanulhat, taníthat, taníttat stb. számol, számít, számoltat, szá-mítgat, számíttat, számolgat, számolhat, számíthat stb.

47/3. Pl.: Ige, Szemléletes, érdekes, Cselekszik, történik, létezik, Segít kifejezni minden gondolatot, Szófaj.




112

47/6. Igealak Szótő Képző Módjel Időjel Személyrag

üldögélt ül dögél Ø t Øgondolkozik gond l + koz Ø Ø ikszeretném szeret –––––– né Ø mutazzunk ut z z (a j módosulása) Ø unkutazunk ut z Ø Ø unktervezgessetek terv z + get s (a j módosulása) Ø tekakarnának akar –––––– ná Ø nak

Megjegyzés: A módjel, időjel és személyrag hiányát Ø ikonnal jelezzük, a képzőjét –. Ellen őrzéskor érdemes tisztázni a módjel és az igemód, az időjel és az igeidő összefüggését.

47/7. a) A jövő időnek alaktanilag nincs jele. Vannak nem cselekvést jelentő igék is. A múlt idő jele magánhangzó után két -tt. A felborul szó történést jelentő ige.

b) Pl.: A múlt idő jele mássalhangzó után egy -t. A felborít szó nemcsak cselekvést, ha-nem történést jelentő ige is. Csak kijelentő módban található meg mind a három igeidő.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatÖsszefoglalás

48/1. Aláhúzandók: Cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. Alakjai kifejezik a cselekvő szá-mát és személyét, a cselekvés módját és idejét.

48/2. a) Erre már nem szólt Nancsi néni, de a párnákra olyanokat csapott, mintha Matula tartózkodott volna bennük.

Nehezen alkonyodott, és a szoba árnyai gondolatokat hoztak és vittek. A bútorok vala-hogy élőbbek lettek, és Gyula a nagyszüleire gondolt, akik ezek között a bútorok között egy életet éltek le, aztán elmentek.

b) Cselekvés: szólt, csapott, tartózkodott volna, gondolt Történés: alkonyodott, hoztak, vit-tek Létezés: lettek, éltek le

Megjegyzés: A szavak, így az igék jelentését is mindig a szövegkörnyezetben kell vizs-gálni. Például a hoztak és vittek igék a szövegben történést fejeznek ki, hiszen a szoba árnyai nem tudnak cselekedni.

c) A tartózkodott volna, mert az feltételes módú ige, míg a többi kijelentő módú.d) Pl.: Nancsi néni haragudott valamiért Matulára, ezért csapkodta a párnákat. Úgy adta ki

a mérgét.



113

49/4. Pl.: Felszólításként: Add kölcsön a tolladat! Utasításként: Add ide a tolladat! Türelmet-len parancsként: Add már ide a tolladat! Könyörögve: Kérlek szépen, add már ide a tolladat! Óhajként: Bárcsak ideadnád a tolladat! Határozatlanul kérve: Igazából örülnék, ha ideadnád a tolladat. Körülményesen: Annyira szeretném, ha részemre biztosítanál egy tollat! Haragosan: Na, most aztán add ide azt a tollat!

Javaslat: A mondatok felolvasása előtt hívjuk fel a tanulók figyelmét a mondatok meg-felelő intonálására (hangsúly, hanglejtés), valamint a megfelelő testbeszédre!

a) Pl.: 1. fotó: Haragosan: Na, most aztán add ide azt a tollat! 2. fotó: Körülményesen: An-nyira szeretném, ha részemre biztosítanál egy tollat!

b) és c) Egyéni megoldás.

50/5. a) és b) Úgy megörült ennek a hírnek a király, hogy maga ment el a pásztorhoz, és azt mondta neki:

– Derék hívem! Segíts nagy bajomban: elfogyott az ország pénze, el az enyém is.Azt mondja erre a pásztor:– Segítenék én felségeden jó szívvel, de bizony Istenemre, keresztény hitemre mon-

dom, hogy egy lyukas poltúrám sincsen!Megharagszik erre a király, és mondja nagy haraggal:– No, ha nincs, hát ne is legyen! De Isten tudja, hogy van pénzed, hát ő büntessen meg,

pusztulj el minden nyájaddal együtt!c) Feltételes módú, jelen idejű, E/1. személyű: segítenék Felszólító módú, jelen idejű, E/2.

személyű: segíts, pusztulj Kijelentő módú, jelen idejű, E/3. személyű: mondja, megharagszik, nincs, tudja, van d) közli, jelenti ki, habogja; kiáltja, szól e) Esküdözött. f) Egyéni megoldások. g) Egyéni megoldás. h) Egyéni vélemények.

52/6. Mellettünk bontsák a régi házat. Kiválogathassuk a használható anyagokat. Ezt azonban holnapra halasszuk, mert most hegesszük a csöveket.

a) A kijelentő módú igealakok helyett felszólító módú igealakokat használ.b) Mellettünk bontják a régi házat. Kiválogathatjuk a használható anyagokat. Ezt azonban

holnapra halasztjuk, mert most hegesztjük a csöveket.

Házi feladat52/1. maradt, hordta, küldte, tudta, mondta, kezdte, fedte, védte, szidta, csapkodta

a) maradt, hordta, küldte, tudta, mondta, kezdte, fedte, védte, szidta, csapkodtab) Egyéni megoldás.

53/2. Pl.: Az állomáson egyre türelmetlenebbül várakoznak az utasok. Miért nem indul el időben a helyjegyes gyorsvonat? Végül a hangosbemondótól megtudták, hogy leszakadt a villanyvezeték. Órákig állt, amíg megérkeztek a szerelők. Jó lenne, ha minél hamarabb végeznének a munkával!

a) és b) Egyéni megoldás.


114

53/3. irigykedik, kinál, igér, siet, dicsér, vísszhangzik, ásit, nagyit, siel, áríázik, kiabál, gombolyit

kínál, ígér, visszhangzik, ásít, nagyít, síel, áriázik, gombolyít, kívánság

54/4. a) Úgy döntöttünk, nem húzzuk-halasztjuk tovább a dolgot. b) Senki sem tudhatja, mit hoz a jövő. c) Ha gondolkodhatnék még egy kicsit, biztosan rájönnék a helyes megol-dásra.

54/5. a) Ha jó volna, a kutya is megenné = dehogy jó; a jóságnak nyoma sincs benne.Őrizkedj az alvó kutyától! = a rosszindulatú embertől akkor is óvakodjunk, ha szelídnek mu-

tatja magát.Mintha a kutya szájából húzták volna ki = nagyon gyűrött, rendetlen (ruhadarab).Kutyára bízza a hájat = olyan emberre bíz valamit, aki méltatlan a bizalomra.Bocsásd a kutyát az asztal alá, felmászik az asztalra = a szemtelen ember visszaél a jóindu-

lattal, a kedvező helyzettel.b) Pl.: Az ember régóta él együtt a kutyával, volt alkalma megfigyelni a jellemzőit, sajá-

tosságait.

54/6. huny, hunyócska, húgocska, sző, szövés, szőttes, bújik, visz, visszakozik, másol, máso-lás, másolat, ró, rovás, ad, adásvétel, feladat, halad, lesz

a) Felszólító módú: hunyjon, szőjön, bújjon, vigyen, visszakozzon, másoljon, rójon, adjon, haladjon, legyen Feltételes módú: hunyna, szőne, bújna, vinne, visszakozna, másolna, róna, adna, haladna, lenne

b) Egyéni megoldás.

A blog és a komment


48/1. Fordított időrendi sorrend: a legújabb bejegyzésektől, eseményektől a régebbiek felé halad.


49/3. Pl.: Én nagyon igyekszem takarékoskodni otthon az elektromos energiával, de nem mindig sikerül. Gyakran még a villanyt is elfelejtem lekapcsolni, ha elmegyek otthonról. Van valakinek erre valami jó ötlete?



115

Kérdések, feladatok50/1. Egyéni megoldás.



A névszók

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA főnév

52/1. Attól függ, melyik évben oldják meg a tanulók a feladatot. Pl.: 2014-ben 18 éve. Kokó, Kobra. Sikeres műsorvezető.

Kérdések, feladatok52/1. A főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok nevét jelöli. Megnevező szófaj.

52/2. Konkrét főnév valóságos vagy ilyennek gondolt élőlény, dolog, jelenség (fiú, világhír, bajnok stb., sőt a tündér, sárkány, boszorkány) neve. Elvont főnevek közé a gondolati dolgok és jelenségek tartoznak, pl.: szeretet, barátság, idő stb.

52/3. Azért konkrét főnév a tündér, a boszorkány, a sárkány, az Óperenciás-tenger szó, mert valóságosnak gondolt élőlények, dolgok.

52/4. A beszélgetés tételmondatai: A köznév több egyforma dolog közös neve, pl.: bajnok, név, külföld, város stb. A tulajdonnév valakinek vagy valaminek a saját, megkülönböztető neve. A tulajdonnév esetében a hangsúly a megkülönböztetésen van, ugyanis több sze-mélynek, utcának, dolognak stb. is lehet ugyanaz a tulajdonneve.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA főnév

55/1. a) A kard a csatákra utal, amelyekben részt vett, a lant a költői munkásságára.b) Egyéni megoldás.c) 1553-ban Ferdinánd királytól nemességet jártak ki számára főúri pártfogói. Verseinek

gyűjteményét, a Cronicát 1554-ben adta ki Kolozsvárott. Későbbi költőink, íróink is merí-tettek verseiből, forrásként használva azokat, mert hitelesen és hűen ábrázolták a megtör-tént eseményeket, azok helyszínét és szereplőit is. Róla mintázta Gárdonyi Géza az Egri csillagok című regényében Sebők deák alakját. Egyik legismertebb műve az Egri históriá-nak summája című.


116

Megjegyzés: Címek esetében nem külön nevezzük meg a cím egyes szavait, hanem egy egységként kezeljük.

d) Élőlény: Ferdinánd királytól, pártfogói, költőink, íróink, szereplőit Gárdonyi Géza, Sebők deák alakját Tárgy: gyűjteményét, Cronicát, Kolozsvárott, helyszínét, Egri csillagok regényében, műve Egri históriának summája Gondolati dolog: nemességet, verseiből, forrásként, eseményeket

Megjegyzés: Minden főnevet besoroltam a szövegből. A versgyűjteményt és a regényt tárgynak (könyv formája miatt) és gondolati dolognak is felfoghatjuk.

55/2. Író, költő: pl.: Móra Ferenc, Molnár Ferenc, Petőfi Sándor, Arany János stb. Város: pl.: Bu-dapest, Eger, Szombathely stb. Cím: A Pál utcai fiúk, Tüskevár, Honfoglalás, Egri nők stb.


56/4. Pl.: Illatos virág a jácint. A Kovács házaspár Jácintnak nevezte el a kisfiát.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA köznév fajtái és helyesírásuk

53/1. vasgolyó: zöngésség szerinti részleges hasonulás, botja: összeolvadás, szénpor: képzés helye szerinti részleges hasonulás, jósággal: írásban jelölt teljes hasonulás, bátyja: írásban nem jelölt teljes hasonulás



Kérdések, feladatok54/1. Pl.: fa, műanyag, üveg, porcelán, papír stb.

54/2. Az egyedi név hasonló élőlények, tárgyak, gondolati dolgok közös neve. Jellemzője, hogy egyes számban mindig egyet jelent: könyv, férfi, szeretet stb. A gyűjtőnevek hasonló dolgoknak vagy személyeknek egy egész csoportját nevezik meg. Ezek a köznevek egyes számban is több tagot feltételeznek: tölgyes, boly, emberiség stb.

54/3. A családnevek előtt álló doktor, idősb, ifjabb, özvegy stb. szavakat és rövidítésüket csak kiemelt helyzetben (aláírásban, levélcímzésben, oszlopba rendezett névsorban stb.) és mondat elején kezdjük nagybetűvel: Dr. Mészáros Éva. Mondat belsejében ugyanezek kisbetűvel írandók: Megérkezett az előadó, dr. Mészáros Éva.



117

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA köznév fajtái és helyesírásuk

56/1. bakancs, szőlő, köpeny, kívánság, vízilabda, bújócska, dicséret, postás, útikönyv, körút, tű-zijáték, ígéret, körözött

56/2. ünnepély, jégpálya, tejföl, zsivaj, mélység, süllyedés, ibolya, óhaj, karvaly, fürj, kastély, lakáj, molyirtó, tengely, tolvaj, helyesírás

56/3. Mássalhangzótörvény

Összeolvadás

HasonulásRészleges Teljes

Képzés helye szerinti

Zöngésség szerinti

Írásban jelölt Írásban nem jelölt

barátság színpad cukrászda elemmel egészségfeszültség tanmenet rizspor vízsugár

56/4. vas-út-ál-lo-más, kis-asz-szony, fel-a-dat, rend-őr-ség, te-a-vaj, vissz-hang, víz-su-gár

57/5. ló – ménes, sertés – konda, szarvasmarha – gulya, juh – nyáj, kutya – falka

57/6. nép – ember, erdő – fa, katonaság – katona, fenyves – fenyőfa, lakosság – lakók

57/7. a) török b) svéd c) spanyol d) francia e) angol f) olasz g) görög h) perzsa

57/8. A 11. században Kelet-Európa területének zömét Szlávok lakták. A Szerbek ősei a Bolgárokhoz hasonlóan a bizánci kereszténységet vették fel. A Horvátok és a Szlovének a római keresztényekhez csatlakoztak.

szlávok, szerbek, bolgárokhoz, horvátok, szlovének

58/9. A beton olyan mesterséges építőanyag, amely cement, víz és adalékanyag (homo-kos kavics, kőzúzalék, téglazúzalék) keverékéből készül. Végleges szilárdságát 28 nap után éri el. A kidolgozott betont nedvesen kell tartani.

beton, cement, víz, adalékanyag: homokos kavics, kőzúzalék, téglazúzalék, betont

Házi feladat58/1. A tanév szeptember elejétől június közepéig tart. A téli szünet karácsony előtt kez-dődik és az újévet követő napok valamelyikén végződik. A tavaszi szünetbe mindig be-leesik a húsvét. Május első vasárnapján van anyák napja. Ilyenkor virággal köszöntjük az


118

édesanyákat és a nagymamákat. Május 31-én, gyermeknapon a szülők különösen igyekez-nek csemetéik kedvében járni. Június elején, pedagógusnapon tanítóinknak, tanárainknak mondunk köszönetet. A tanulók néhány nap múlva már a vakációnak örülhetnek.

58/2. a) Szamócaturmix Egy adag 5 perc alatt elkészíthető frissítőhöz 5 dkg szamóca, 1 evőkanál cukor, 1 tojássárgája, 2,5 dl tej és 1 csipetnyi őrölt fahéj szükséges. A megmo-sott friss szamócát vagy befőttet turmixgépben a cukorral együtt összezúzzuk. Hozzáke-verünk egy tojássárgáját is. Beleöntjük a hideg tejet, és jó habosra keverjük az alapanyago-kat. A tetejét egy csipetnyi fahéjjal díszíthetjük. Jó étvágyat kívánunk hozzá!

b) szamócaturmix, szamóca, cukor, tojássárgája, tej, fahéj, szamócát, befőttet, cukorral, tojás-sárgáját, tejet, alapanyagokat, fahéjjal


59/3. pityóka, kolompér = burgonya, garádics, grádics = lépcső, bokály, ibrik = bögre, gara-boly, kaska = kosár

b) Egyéni megoldás.c) Közös megoldás.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA tulajdonnév fajtái és helyesírásuk

59/1. a) és b) 1897-től édesanyjával Egerben telepednek le, ahol csak az irodalomnak él: „egri remeté”-nek is nevezik. Ennek ellenére több társaság is beválasztja a tagjai közé, mint példá-ul a Petőfi Társaság, a Vörösmarty Akadémia és 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia is. 1920-tól a Magyar Írók Szövetségének elnöke, amit nagy megtiszteltetésnek tekint.

…Az Egri csillagok a három részre szakadt Magyarország sorsát mutatja be az 1552-es török hadjárat idején. A láthatatlan ember Attila, a hun hadvezér korába visz el, míg az Isten rabjai az Árpád-házi király, IV. Béla környezetében játszódik, és Szent Margit királylány történetét örökíti meg.

c) A tulajdonnév fajtáiSzemélynév: Attila (Béla, Szent Margit) Állatnév: –––– Földrajzi név: Eger (Magyarország)

Csillagnév: –––– Intézménynév: Petőfi Társaság (Vörösmarty Akadémia, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Írók Szövetsége) Márkanév: –––– Cím: A láthatatlan ember (Isten rabjai)

d) Állatnév: pl. Bogáncs Csillagnév: pl. Nap Márkanév: pl. Amodent e) A tulajdonneveket nagy kezdőbetűvel írjuk.

60/2. 1. Kölcsey 2. Mihály 3. Mátra 4. Tünde 5. Bogáncs 6. Szigetvár 7. Eger 8. Petőfi 9. Széche-nyi 10. Csepel 11. Budapest 12. Lánchíd 13. János Megfejtés: kitüntetés, díj

60/3. Molnár Ferenc – Budapest – A Pál utcai fiúk, Arany János – Nagyszalonta – Toldi, Gárdonyi Géza – Buda – Sopron – Eger – Egri csillagok, Kőmíves Kelemenné – Déva


119

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA személynevek


55/2. a) Solymos Bencéné, Solymos Bencéné Takács Anikó, Solymosné Takács Anikó, Ta-kács Anikó, Solymos Anikó, Solymos-Takács Anikó; Solymos-Takács Bence, Takács-Solymos Bence, Takács Bence b) Egyéni megoldás.


56/4. Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Knezich Károly, Kiss Ernő, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly

56/5. Törökkel, Lázárral, Poeltenberggel, Aulichhal, Láhnerrel, Damjanichcsal, Dessewffyvel, Kiss-sel, Knezichcsel, Vécseyvel, Leiningen-Westerburggal, Nagysándorral, Schweidell

Megjegyzés: A tanulók az aradi vértanúk nevét a 4. feladatban találják meg.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA személynevek helyesírása

61/1. a) Biztosan téged is érdekel, hogyan alakult ki a magyar személynevek mai alakja. Az ősmagyarok névadási szokásáról nagyon keveset tudunk. A magyar személynevekről elsőként Konsztantinosz császár tudósít bennünket a 10. század közepéről. Többek között ilyen neveket említ: Bulcsú, Árpád, Tas stb. A 11. századtól azonban a nyelvemlékekből, ok-levelekből és névösszeírásokból már sok név ismeretes számunkra. Személynévadásunk legősibb típusa a pogánykori, világi névadás. Ennek jellemző vonása, hogy minden sze-mély csak egy névelemet viselt, s ez a név szoros kapcsolatban volt a személy jellemző jegyeivel. Éppen ezért halála után nem is öröklődött.

A kettős (később hármas) névhasználat azért alakult ki, hogy az egyes személyeket a kö-zösségen belül meg lehessen különböztetni. Minél nagyobb a közösség (falusi közösség, birtokösszeírás, országos anyakönyvezés), annál nagyobb az egybeesések lehetősége.b) Egyéni véleménynyilvánítás.

62/2. Pl.: Bajcsy-Zsilinszky, Csokonai Vitéz, Nagysándor stb.



120

62/4. a) A 29 éves korában trónra került IV. Béla édesanyja a meggyilkolt Gertrúd királyné, édesapja az Aranybullát megalkotó II. András. Testvérét, Erzsébetet és leányát, Margitot is szentté avatták. Unokájával, III. Andrással halt ki az Árpád-ház.

b) IV. Béla, Gertrúd, II. András, Erzsébetet, Margitot, III. Andrással

62/5. a) Régies betű Kiejtett változat Mai betű Példa y i i Thököly, Lorántffy, Orczy, Baradlay cz c c Rákóczi, Apáczai ch cs cs Keöcherepy, Széchenyi, Kemechey ts cs cs Batsányi, Babits, Tsétsi ew ö ö Thewrewk s zs zs Sigray, Pais

b) A hagyomány elve.

63/6. Tóthtal, Kovátscsal, Ráczcal, Madáchcsal, Móriczcal, Thalyval

63/7. Bekeretezendő családnevek: Széll-lel, Kissel, Pappal, Mann-nal, Mariannal, Szabolc-csal

63/8. Tolvaj, Vass, Szakál, Forgách, Erős, Balogh

63/9. a), b) és c) Egyéni megoldás.

Házi feladat63/1. Közös megoldás.

64/2. Pl.: Klissza (Dalmácia), 1242. †Nyulak szigete (ma: Margit-sziget), 1270. január 18.Atyja IV. Béla király, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő, testvére Szent Erzsébet. Margitot

még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas veresé-get szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze Belső-Ázsiában meghalt a nagykán, ezért Batu összegyűjtötte lovasait, és sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról.

Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit hároméves lett, átad-ták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A Szent Domonkos szabályait követő női kolosto-rok a belső, misztikus jámborság őrhelyei voltak. Szűz Mária bensőséges szeretete, a szenvedő Megváltó iránti nagy odaadás, valamint a megalkuvás nélküli vezeklő szellem voltak lelkiségük


121

jellegzetes vonásai. A vezeklés mindenekelőtt a szeretet önfeláldozó tetteiben, betegek gondo-zásában, ápolásában nyilvánult meg. Ebben a szellemben nőtt fel Margit.

Béla király leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén (Nyulak szigete, ma Margit-sziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Különböző kijelentései alapján tudjuk, hogy a tizenkét éves leány tisztában volt azzal, mit tesz, amikor letette fogadal-mát Humbert rendfőnök előtt.

Kétszer is lett volna rá lehetősége, hogy Rómától felmentést kérjen a fogadalma alól. Atyja ugyanis kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal, mindkét alkalommal biztosítva őt arról, hogy a fölmentést Róma minden bizonnyal meg fogja adni, hiszen a kilátásba helye-zett házasságok igen nagy politikai előnyökkel járnának. Ekkor emlékeztette atyját arra, hogy ő ajánlotta föl egykor Istennek.

Szentté avatási aktái megmaradtak, amelyek nővér- és kortársainak sok értékes és hitelt ér-demlő vallomását is tartalmazzák. Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, s a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon is a királylányt tiszteljék.

Nyilvánvalóan apácaként is IV. Béla odaadó leánya maradt. Nem hagyta ugyan politikai ér-dekből férjhez adatni magát, de az utolsó nagy Árpád-házi uralkodó messzemenő terveivel és erőfeszítéseivel szoros kapcsolatban volt. Talán ebben a kapcsolatban és közös felelősségben látta életének igazi értelmét. Ez az elhivatottság olyan vezeklő életre ösztökélte, ami ma nekünk szinte öngyilkosságnak tűnik.

Huszonnyolc éves korában halt meg szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondta a nővéreknek.

1943-ban avatták szentté.http://www.katolikus.hu/szentek/0118.html alapján

64/3. a) Babits Mihály, Damjanich János, Kossuth Lajos, Mikszáth Kálmán, Janus Pannonius, Vahot Imre, Weöres Sándor, Wesselényi Miklós

Megjegyzés: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy Janus Pannonius nevében a Janus a keresztnév és a Pannonius a családnév!

b) Babitscsal, Damjanichcsal, Kossuthtal, Mikszáthtal, Janus Pannoniusszal, Vahottal, Weö-ressel, Wesselényivel

64/4. Kos-su-thot, Ko-vá-csé-kat, Ma-ri-an-nál, György-gyel, Mik-száth-tal, Vas-sék-hoz, Kodály-lyal

64/5. a) Pató Pál, Háry János, (Adolf) Hitler b) Pl.: dízelolaj, pasztőroltás, makadámút, atilla (ruhadarab), zserbó, volt, zsilettpenge, stílfűrész, raglánujj stb.


122

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz állatnevek

Kérdések, feladatok56/1. Csikasz. A csikasz szó jelentése: sovány, beesett, horpadt hasú (farkas, eb).

56/2. Akela (farkasvezér), Lajcsi (majomkirály, orangután), Picur (elefántkölyök), Balu (medve)

57/3. Cicamica, Szerénke és Lukrécia, Fritz Teufel, Mirr-Murr


57/5. Brémai muzsikusok, Kíváncsi Fáncsi, Oroszlánkirály, Madagaszkár pingvinjei, Macskafo-gó, Fekete István: Vuk, Kele, Bogáncs, Csí stb.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatAz állatnevek helyesírása

65/1. a) gepárd, kutya, bálna, krokodil, hangya/termesz

65/2. Vuk/Karak/Íny/Kag, Hú, Lutra, Kele, Csí, Bogáncs, Tás, Cin

65/3. a) és b) Malacka, Bagoly, Kanga, Zsebibaba, Tigris, Füles, Nyuszi



66/6. Pl.: Bodri kutyád, Cili cicánk, Ráró lovatok, Bimbike hörcsögöm stb.

66/7. Semmit. Becsap. Fölényesen beszél. Rosszul számít. Az ellenkező végletbe esik. Ragaszko-dik hozzá.

Házi feladat66/1. a) Élőhelye, Testfelépítése, Táplálkozása, Szaporodása, Különleges tulajdonságai b) Pl.: La Fontaine: A róka és a holló, Arany János: Mátyás anyja, Edgar Allan Poe: A holló


123

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA földrajzi nevek

58/1. Szinpetri, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

58/2. Debrecen (Hajdú-Bihar), Eger (Heves), Győr (Győr-Moson-Sopron), Miskolc (Bor-sod-Abaúj-Zemplén), Pécs (Baranya), Szeged (Csongrád), Szekszárd (Tolna), Szolnok (Jász-Nagykun-Szolnok), Veszprém (Veszprém)

59/3. H. 176. pl.: Velencei-tó, Sváb-hegy, Dunántúli-középhegység, Csepel-sziget, Tisza-part, Balaton-felvidék stb. H. 177. pl.: Holt-Körös, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Győr-Ménfő- csanak stb.


60/5. Megyeri híd, Árpád híd, Margit híd, Széchenyi lánchíd (Lánchíd), Erzsébet híd, Szabadság híd, Petőfi híd, Rákóczi híd (volt Lágymányosi híd)

Kérdések, feladatok60/1. 174., 175. 176., 177., 178., 179. ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ ↑ Az egyelemű és az egybeírt ~ A kötőjellel összekapcsolt elemekből álló ~ ↑ ↑

A földrajzi nevek helyesírása ↓

A különírt elemekből álló ~ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ 180., 181., 182., 183., 184.



Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA földrajzi nevek helyesírása

67/1. a) Az Alföld hazánk legnagyobb tája. A Dunántúli-középhegységtől és a Sió-csator-nától a keleti országhatárig terjed. Északon az Északi-középhegység határolja, délen ismét az országhatár szeli keresztül.

A Duna és a Tisza három nagy tájat jelölnek ki: a Mezőföld, a Duna–Tisza köze és a Ti-szántúl nagytájait. A Dunántúl déli részén a Dráva-mellék sík vidéke szintén az Alföld része.


124

b) Egybeírjuk: Alföld, Mezőföld, Tiszántúl, DunántúlKötőjellel írjuk: Dunántúli-középhegységtől, Sió-csatornától, Északi-középhegység, Duna–Ti-

sza köze, Dráva-mellék

68/2. 1–3. kérdés: Egyéni megoldás. Európa. Jeges-tenger, Kaszpi-tenger, Fekete-tenger, Föld-közi-tenger (Atlanti-óceán)

68/3. Afrika, Európa, Ázsia, Ausztrália, Amerika, Antarktisz

68/4. Franciaország, Kisalföld, Elefántcsontpart, Jakutföld

68/5. a) Alap – Fejér megye, Törtel – Pest megye b) Csorba – (Szlovákia, Eperjesi kerület Poprádi járás), Isaszeg – Pest megye

68/6. Földközi-tenger; Atlanti-óceán, Indiai-óceán; Velencei-tó, Fertő tó; Nyugati-főcsatorna, Keleti-főcsatorna; Egyéni megoldás.

68/7. Észak-Magyarország, Dél-Európa, Közép-Afrika

69/8. Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Győr-Moson-Sopron megye, Jász-Nagykun-Szolnok me-gye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

69/9. Győr–Sopron–Ebenfurt, Záhony–Budapest, Budapest–Bécs stb.

69/10. Pl.: Egyiptom, Mezopotámia, Kína stb.


69/12. Mart utca, Oláh Gábor utca, Ady Endre utca

70/13. Szabadság híd, Lánchíd, Erzsébet híd

70/14. Duna-híd, Rába-part, Körös-híd, Maros-part

70/15. A második oszlopban lévő földrajzi nevekhez csak magyarázó célzattal kapcsoltuk a földrajzi fogalmat jelölő közszót. Ez azonban nem vált a név részévé, ezért különírjuk.

70/16. Bükk hegység, Marcal folyó, Mecsek hegység, Sopron város, Kékes hegy, Berettyó folyó, Badacsony hegy (település)


125

71/17. Földrajzi fogalom Egybeírjuk Kötőjellel írjuk Különírjuk

Világrész Ázsia Dél-EurópaOrszág SvédországTájnév Tiszántúl Duna–Tisza közeTelepülés PaksMegye Bács-Kiskun megye Nógrád megyeUtca, tér Fő tér, Bem útHíd Lánchíd Tisza-híd Árpád hídHegy, hegység Szabadság-hegy Bükk hegységTenger Égei-tengerTó Velencei-tó Fertő tóSziget Csepel-sziget

Házi feladat71/1. a) és b) Békéscsaba, Budapest, Eger, Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Szolnok

Megjegyzés: A Kecskemét településnevet összetett szónak vehetjük. Jelentése valószí-nűleg kecskejárás. A mét utótag elemezve: menet a men, megy, me gyökétől származtat-ható.

c) Békéscsabai Jókai Színház, Budaörsi Játékszín, Csiky Gergely Színház – Kaposvár, Csoko-nai Színház – Debrecen, Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza, Gárdonyi Géza Színház – Eger, Győri Nemzeti Színház, Hevesi Sándor Színház – Zalaegerszeg, Jászai Mari Színház – Tatabánya, Katona József Színház – Kecskemét, Miskolci Nemzeti Színház, Móricz Zsigmond Színház – Nyíregyháza, Német Színház – Szekszárd, Pécsi Harmadik Színház, Pécsi Nemzeti Színház, Soproni Petőfi Színház, Szegedi Nemzeti Színház, Szigligeti Színház – Szol-nok, Veszprémi Petőfi Színház, Vörösmarty Színház – Székesfehérvár, Weöres Sándor Színház – Szombathely

72/2. Egyelemű: Pl.: Békés, Pápa, Érd, Tapolca, Ragály, Zsáka, Furta, Darvas, Baj, Bicske stb. Többelemű: Pl.: Újfehértó, Tótkomlós, Berettyóújfalu, Szombathely, Kazincbarcika, Hódmező-vásárhely, Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sajószentpéter, Orosháza stb.

72/3. a) Egyszer volt Budán kutyavásár. b) Hencidától Boncidáig folyt a [jó bor] sárga lé. c) Él, mint Marci hevesen. d) Sok víz lefolyik addig a Dunán. e) Nem esik a Dunába. f) Akkor még Debrecen is falu volt.

73/4. Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria

73/5. Baranya, Villányi, településre, Siklóst, siklósi, Pécs a) Pl.: Siklós vagy Siklósról dióhéjban, Siklós rövid története b) – A nyugati hadiút őrzése. – A Gara-családból. – 1543-ban.


126

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA csillagnevek



Az intézménynevek

Kérdések, feladatok62/1. Magyar Tudományos Akadémia, Szegedi Egyetem, Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház




Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA csillagnevek helyesírásaAz intézménynevek helyesírása

74/1. a) A Nap körül keringő égitestek a bolygók, amelyeknek nincs önálló fényük. Ezek már az ókorban is ismertek voltak, és istenekről nevezték el őket. Ez alól csak a Föld elne-vezése kivétel. A Nap körüli belső bolygók a Merkúr, a Vénusz, a Mars és a Föld. A külső bolygók a Naptól távolodva: a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.

b) Föld, Jupiter, Mars, Merkúr, Neptunusz, Szaturnusz, Uránusz, Vénusz

74/2. A csillagászoknak sikerült kiszámítani a Hold távolságát a Földtől. Minden ember vágya egy föld körüli utazás. Felhőtlen nyári éjszakákon szépen világít a hold. A Napunk nem tartozik a nagyobb csillagok közé. A nap sugarai felszárították a harmatcseppeket.

73/3. Valamilyen célra létesített társadalmi vagy állami szervezet elnevezése.


75/5. Intézmény Város Megye

A) Móra Ferenc Múzeum Szeged Csongrád megye


127

Intézmény Város MegyeB) Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Debrecen Hajdú-Bihar megyeC) Petőfi Színház Veszprém Veszprém megye


Házi feladat76/1. Vénusz – a szerelemnek, Neptunusz – vizeknek és tengereknek, Szaturnusz – semminek, Mars – háborúnak, Jupiter – római főisten

76/2. Madách Színház, Nyugati pályaudvar, Csontváry Múzeum, Ferihegyi repülőtér, Apolló mozi, Petőfi Sándor Gimnázium és Szakközépiskola, Rudas fürdő, Kuckó eszpresszó, Hubertus étterem, Kodály Zoltán Zeneiskola, Soós Imre filmszínház

76/3. Magyar Távirati Iroda, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Államvasutak, Egyesült Nemzetek Szervezete

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA márkanevekA kitüntetések és díjak neve





64/5. a) Szépíró Díj, mert nem tulajdonnévhez kapcsolódik a díj szó. b) A) Balassi Bálint-em-lékkard B) Kossuth-díj C) Szépíró Díj c) AEGON művészeti díj, Balassi Bálint-emlékkard, Bárka díj, Baumgarten-díj, Bródy Sándor-díj, Csernus Ákos-díj, Füst Milán-díj, József Attila-díj, Kossuth-díj, Kassák Lajos-díj, Márai Sándor-díj, Mészöly Miklós-díj, Posonium Irodalmi és Művészeti Díj, Pro Literatura-díj, Rotary irodalmi díj, Szép Ernő-jutalom, Szépíró Díj, Sziveri-díj, Zelk Zoltán-díj

Az egész világra vonatkozó díjak: Irodalmi Nobel-díj, Neustadt Nemzetközi Irodalmi Díj, Balassi Bálint-emlékkard, Astrid Lindgren-emlékdíj – Gyermek- és ifjúsági irodalmakért, Franz Kafka-díj, Jeruzsálem-díj



128

A címek

Kérdések, feladatok65/1. Közös megoldás.

65/2. a) Egyéni véleménynyilvánítás. b) Egyéni megoldás.Megjegyzés: A 198. szabálypont az állandó műsorok címét egyedi címnek tekinti.

A többszavas címekben viszont csak az első szót és a tulajdonneveket írjuk nagy kezdő-betűvel.

65/3. a) Arany János: Toldi b) Petőfi Sándor: János vitéz c) Gárdonyi Géza: Egri csillagok

65/4. Pl.: Arany János Toldi című elbeszélő költeménye nagy sikert aratott. A rendezvény kezde-tekor felhangzott Erkel Ferenc Himnusz című alkotása. Nagyon tetszik Székely Bertalan Egri nők című festménye.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA márkanevek helyesírásaA kitüntetések és díjak helyesírásaA címek helyesírása

77/1. Alfa Romeo, Aston Martin, Audi, Austin, Daewo, Ferrari, Fiat, Ford, Opel, Maserati, McLa-ren, Mercedes, Skoda, Subaru, Suzuki, Toyota, Trabant, Volkswagen

77/2. A) 6., B) 4., C) 5., D) 3., E) 7., F) 1., G) 2.

77/3. a) József Attila-díj, Kossuth-díj, IBBY-jutalom. b) Ifjúsági Irodalom Nemzetközi Szervezete

78/4. elbeszélő költemény, újság, Pl.: Munkácsy Mihály: Honfoglalás, zenemű, Pl.: Honfoglalás, dráma


78/6. Fekete István: A láthatatlan ember, Tüskevár, Téli berek Gárdonyi Géza: Isten rabjai, A kop-pányi aga testamentuma, Móra Ferenc: A rab ember fiai, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Mol-nár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Erich Kästner: Emil és a detektívek

a) Daniel Defoe, Fekete István, Gárdonyi Géza, Erich Kästner, Molnár Ferenc, Móra FerencAjánlás: Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy külföldi név esetében a vezetéknevet kell

figyelembe venni!


129

b) A koppányi aga testamentuma, A láthatatlan ember, A Pál utcai fiúk, A rab ember fiai, Emil és a detektívek, Isten rabjai, Robinson Crusoe, Téli berek, Tüskevár

79/7. a) A magyar zeneszerzők közül többen idézik műveikben a Szózat dallamát. Pl. Erkel Ferenc a Magyar ünnepi nyitányban, Liszt Ferenc a Vörösmarty című zongoraművében, Jár-dányi Pál a Vörösmarty szimfóniában, Kodály Zoltán a Zrínyi szózata című kórusművében.b) Erkel Ferenc: Magyar ünnepi nyitány, Liszt Ferenc: Vörösmarty zongoramű, Járdányi Pál: Vö-rösmarty szimfónia, Kodály Zoltán: Zrínyi szózata

79/8. Bornemissza Gergely Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Bence, az öreg szolga Arany János: Toldi, Janó, a tót Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Nancsi néni Fekete István: Tüskevár, Téli berek, Péntek Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Lotti Erich Kästner: A két Lotti

79/9. a) Török Bálint, Gárdonyi Géza: Egri csillagok b) Hunor, Arany János: Rege a csodaszarvas-ról c) Toldi, Arany János: Toldi d) Boka János, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

Házi feladat80/1. Egyéni megoldás.

80/2. Magyar vagy magyar származású díjazottak: 1905 Lénárd Fülöp fizikai, 1914 Bárány Ró-bert orvosi magyar származású osztrák Nobel-díjas, 1925 Zsigmondy Richárd kémiai magyar származású osztrák Nobel-díjas, 1937 Szent-Györgyi Albert orvosi, 1943 Hevesy György kémiai, 1961 Békésy György orvosi, 1963 Wigner Jenő fizikai (megosztva), 1971 Gábor Dénes fizikai, 1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-dí-jas, 1976 Milton Friedman közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas, 1986 Elie Wiesel béke Romániában született, magyar származású amerikai Nobel-díjas, 1986 Polányi Já-nos kémiai (megosztva) Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas, 1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva), 1994 Oláh György kémiai, 2002 Kertész Imre irodalmi, 2004 Herskó Ferenc kémiai (megosztva)

80/3. Munkácsy Mihály: Honfoglalás, Székely Bertalan: Egri nők, Wagner Sándor: Dugovics Ti-tusz hőstette


Nyelvtan tankönyv oldal/feladat A melléknév

66/1. Képzett melléknevek: gyulai, gótikus, mocsaras, lápos, alföldi, egyetlen, síkvidéki, udvari Maga a szó melléknév: ép, elegáns


130

66/2. A melléknév fokozható. Az alapfoknak nincs toldaléka. A középfok jele -bb, a felsőfok jele a leg- és a -bb.

Kérdések, feladatok67/1. a) és b) gyula|i, gótiku|s, mocsar|as, láp|os, alföld|i, egy|etlen, síkvidék|i, udvar|i

67/2. jól öltözött, divatos, csinos, választékos

67/3. gyönyörű, gyönyörűen, gyönyörködik, gyönyörködtet, gyönyörűséges, gyönyörű szép

67/4. a) gyors, gyorsabb, leggyorsabb, legesleggyorsabb b) Pl.: A villamos gyors jármű. Az au-tóbusz gyorsabb közlekedési eszköz. A vonat a leggyorsabb a három jármű közül. A repülő a legesleggyorsabb eszköz, amivel a világ egyik pontjáról a másik pontjára juthatunk. c) Egyéni megoldás.67/5. a) Pl.: zöld alma, édes gyümölcs, ízes lekvárok stb. b) Pl.: Az egyik kedvenc gyümölcsöm a zöld alma. Szeretem az édes gyümölcsöket. A nagymamám ízes lekvárokat tud készíteni.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA melléknév

81/1. a) A vaddisznó a sűrű, bozótos erdőket kedveli, de igazán ott érzi jól magát, ahol kedvére dagonyázhat, azaz hempereghet az iszapban. Zömök testét erős, durva szőrzet borítja, mely alatt meleg gyapjúszőrzet is kifejlődik. Bőre vastag, alatta zsírréteg van. … Mocsaras talajon is biztonságosan mozog, mivel mind a négy ujja éri a talajt. Párosujjú patás állat.

b) Tulajdonságot, mennyiséget, cselekvést, ismertetőjegyet, történést fejeznek ki, valamit megneveznek.

c) és d) erő|s, mocsar|as, biztonság|osan, párosujj|ú, patá|s


81/3. Pl.: a) aranyos, barátságos, szerelmes stb. b) sós, ecetes, húsos stb. c) szagtalan, íz- telen, barátságtalan stb. d) falusi, orosházi, megyei stb. e) alsó, felső, oldalsó stb. f) soványkás, pici, apró stb.

82/4. A háborús övezetben ideiglenes kormány alakult. Az időleges árleszállítás alatt sok vásárló megfordult az áruházban. A lényegi egyezés ellenére maradt még vitás kérdés a tárgyalófelek között. Lényeges mozzanat a filmkészítésben a főszereplő megválasztása. A lelketlen bánásmód miatt fellázadtak a foglyok. Nagy csalódást okozott a csapat lélekte-len játéka.


131

82/5. fn mn mnToldi Miklós népi hős. A hős vitéz méltán nyerte el királya bizalmát. Az öreg szolga hűsé- fn mngesen követte gazdáját. A jó öreg mindig segített rajta. A cseh bajnok gúnyolta a magyaro- fnkat. A kegyetlen cseh már sok bajnokot megölt.

82/6. a) A budapesti emberek hozzászoktak a tömeghez. Az Árpád hídi forgalmi dugókról sokszor tudósítanak a rádióállomások is. A múltkor alig sikerült eljutnunk az egyik margit-szigeti rendezvényre. Önmagukban a Margit-szigeti természeti jelenségek is minden láto-gatót lenyűgöznek. b) budapesti – Budapest, Árpád hídi – Árpád híd, margitszigeti – Margit-sziget, Margit-szigeti – Margit-sziget c) Városrészként Margitsziget többelemű egybeírt földrajzi név, természetföldrajzi névként Margit-sziget többelemű kötőjeles földrajzi név.

83/7. Petőfi hídi, dunántúli-dombsági, balatoni, velencei-tavi, győr-moson-soproni, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Tamási, hajdúszoboszlói, Széchenyi téri, Csele-pataki, észak-ma-gyarországi, Árpád hídi, szentendrei-szigeti, mosonmagyaróvári, Széchenyi-hegyi, Bakony hegységi, Kossuth Lajos-lakótelepi, Ajka városkörnyéki

Megjegyzés: A Tamási szó esetében a kis- és nagybetűs szóalak is elfogadható, mivel az i-re végződő településnevek -i képzős alakjának a végére is csak egy i-t írunk.

83/8. teknős – lassú, kaméleon – lassabb, lajhár – leglassabb, csiga – legesleglassabb

83/9. komoly, jóságos, súlyos, mély, bájos, dölyfös, lyukas a) jóságosabb, bájosabb b) leg-komolyabb, legsúlyosabb, legmélyebb, legdölyfösebb, leglyukasabb c) Pl.: A jóságos Mikulás ajándékot visz a gyerekeknek.

83/10. sűrűbb, legújabb, szomorúbb, lassabb, legügyetlenebb, legszélesebb

84/11. Alapfok Középfok Felsőfok Túlzófokhosszú hosszabb leghosszabb legesleghosszabb

könnyű könnyebb legkönnyebb legeslegkönnyebb

jó jobb legjobb legeslegjobb

szép szebb legszebb legeslegszebb

bő bővebb legbővebb legeslegbővebb

Javaslat: A megváltozott melléknévtöveket elég, ha csak a középfokú mellékneveknél íratjuk át színessel.


132

84/12. okos: nagy eszű, jó eszű, eszes, jófejű, értelmes, eleven eszű, éles eszű, tanulékony, éles látású, éles elméjű, bölcs, jó koponya, nagy koponya, jó fej buta: ostoba, süket, butuska, butács-ka, nehéz felfogású, lassú felfogású, nehézfejű, tökfejű, tökkelütött, vízeszű, vízfejű, hígeszű, híg-velejű, hóvízeszű, értetlen, korlátolt, stupid, bornírt, hájfejű, tyúkeszű, esztelen, együgyű, bamba, badar, tudatlan, tökfilkó, szamár

Megjegyzés: Szándékosan hagytam ki a szinonimák közül a hülye szót, bár a szinoni-maszótárban megtalálható.

84/13. okos: a557; b955, 1112, 1274; e298; f828, 920; k6, 276, 1096, 1242; sz223; t73, 78, 856; v513 a557 Aranyelmének gyöngy a gondolatja = okos embernek vannak bölcs gondolatai. b955 Jobb egy kicsit bolond lenni, mint igen okos = az se jó, ha túlságosan okos valaki. 1112 Vág az esze, mint a borotva = nagyon éles eszű, gyors észjárású. 1274 Budára (is) beillenék bírónak = nagyon eszes, okos. e298 Felérte az egyiket a másikával = értelmes ember módjára különb-séget tesz ott, ahol különbséget kell tenni. f828 Fontolás, hallgatás anyja az okosságnak = az okos ember nem beszél megfontolatlanul. 920 Nem minden föld termi az észt = nem minde-nütt akad igazán okos ember. k6 Sok kába közt elvész az okos = hiába van sok esztelen ember között okos is, nem az ő akarata érvényesül. 276 Több esze van, mint a(z egész) káptalannak = nagyon okos, sok mindent tud. 1096 Okos, mint a kígyó = ravasz és okosan számító. 1242 A kisujjában (is) több (ész v. esze) van = sokkal nagyobb tudású, sokkal képzettebb, mint valaki más. sz223 Okosnak tartja magát, mint a szamosközi tar varjú = azt képzeli magáról, hogy okos ember. t73 Olyan, mint egy táltos. 78 Fél tanács a feje. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának = jól vág az esze.

84/14. A férfi minden fillérért keservesen megdolgozott. A kislány boldogan szaladt az édesanyja felé. Szilvia szépen rendbe rakta a könyveit a polcon. A róka óvatosan közeledett a zsákmánya felé. Máté rendszeresen látogatja az iskolai könyvtárat.

85/15. gyorsan, ügyesen, figyelmesen, frissen, udvariasan, türelmesen, kedvesen, okosan, helye-sen, bájosan

Házi feladat85/1. romániai, mátrai, zalai-dombsági, kisalföldi, Jász-Nagykun-Szolnok megyei, Fertő tói, Du-nazug-hegységi, Margit hídi, hódmezővásárhelyi, Békés megyei, sebes-körösi, észak-ausztriai, szegedi, Balaton-felvidéki

85/2. alsó, felső, hátsó, a) legalsó, legfelső, leghátsó; legeslegalsó, legeslegfelső, legesleghátsó b) A -só, -ső végű melléknevek felső- és túlzófokát középfokjel nélkül mondjuk.

86/3. leg-é-de-sebb, leg-ú-jabb, leg-ü-gye-sebb, leg-ö-röm-te-libb, leg- ár-vább, leg-o-ko-sabb, leg-e-rő-sebb, leg-el-vi-sel-he-tet-le-nebb, leg-em-lé-ke-ze-te-sebb


133

86/4. 1. fokozás 2. irigy 3. lassú 4. helyes 5. jobb 6. bal Megfejtés: kisebb

86/5. a) Megfejtés: ígéretes tehetség b) Egyéni megoldás.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA számnév

69/1. Az adott évtől függ, pl.: 2014-ben 30 éve. 3-4-szerese. 3-4 hétig.

70/2. -bb, leg-…-bb, legesleg-…-bb; sok, több, legtöbb, legeslegtöbb; kevés, kevesebb, legkeve-sebb, legeslegkevesebb


70/2. A határozott számnevek képzői: a sorszámneveké a -dik, a törtszámneveké a -d.

70/3. A határozatlan számnév nem mutatja meg pontosan valakinek vagy valaminek a szá-mát.

70/4. Néhány határozatlan számnevet – a melléknevekhez hasonlóan – fokozni is lehet. A határozatlan számnevekkel kapcsolatban nagyon fontos nyelvhelyességi tudnivaló, hogy utána a főnév csak egyes számban állhat: sok könyv, kevés jegy, rengeteg munka, számtalan tévedés, számos kérés stb.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA számnév

87/1. Az Aggteleki- és Szlovák-karszt alatt jelenleg 712 barlangot ismerünk, amelyekből 262 nyílik hazánk területén. Legjelentősebb közülük a 25 km hosszú Baradla–Dominica-rendszer. A hazánk területére eső Baradla egy 7 km hosszú főágból és ebbe csatlakozó mellékágakból áll. A folyosók átlagos szélessége 10,5 m, magassága 7–8 m. Itt található a legnagyobb barlangi csarnok, a 60 m magas Óriások terme, valamint hazánk legnagyobb cseppköve, a 19 m magas Csillagvizsgáló. A barlang hőmérséklete állandóan 10,5–11 ºC.A barlangrendszer különlegessége és karsztformákban való gazdagsága miatt 1995-ben felkerült a világörökség-listára.

a) Aláhúzandók: – A számnevek pontosan megjelölik a tárgyak, dolgok számát, mennyi-ségét. – Minden számnév határozott. b) huszonöt, hét, tíz és fél (tíz egész öt tized), hét–nyolc, hatvan, tizenkilenc, tíz és fél–tizenegy, tíz egész öt tized–tizenegy


134

c)

Határozott számnév Határozatlan számnévTőszámnév Sorszámnév Törtszámnév

712 Pl.: első 10,5 Pl.: sok

262 (25, 7, 8, 19, 11, 1995) Pl.: 10. Pl.: két harmad Pl.: kevés

88/2. a) Pl.: A szavak szószerkezetek, ugyanazokból a hangokból (betűkből) épülnek fel, de más-más a tagolásuk és a jelentésük. b) és c) hatalmasok – főnév, hat – számnév alma – főnév sok – számnév, hatalmas – melléknév ok – főnév, hatalma – főnév sok – számnév

88/3. A rest kétszer fárad. Több nap, mint kolbász. Sok lúd disznót győz. Száz szónak is egy a vége. Egy helyett kettőt lát. Egy fecske nem csinál nyarat. Három a magyar igazság. Ha kettő veszekszik, a harmadik nyer. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Kétszer ad, aki gyorsan ad. Ő a nevető harmadik. Többet ésszel, mint erővel.

a) A rest kétszer fárad = annak, aki lustaságból nem végez el valamit, gyakran sokkal több munkával kell az elmulasztottakat pótolnia. Több nap, mint kolbász = légy takarékos, beosztó, gondolj a jövőre is, ne csak a mának élj! Sok lúd disznót győz = a gyengébbek is legyőzhetik az erősebbet, ha sokan vannak. Száz szónak is egy a vége = a) nem is érdemes többet beszélni róla (, hiszen úgyis meg kell tenni); b) elég az hozzá, hogy… Egy helyett kettőt lát = túl sokat ivott valaki. Egy fecske nem csinál nyarat = a) egyetlen jelből még nem következtethetünk arra, hogy már megvalósult valami, vagy hogy hamarosan beköszönt valamely várt, kedvező fordulat; b) egyetlen ember nem elegendő ahhoz, hogy valamilyen vonatkozásban gyökeres változás, ja-vulás következzék be. Három a magyar igazság = úgy teljes valami, ha eléri a hármat vagy ha háromszor teszik (, de erre még ráadást is lehet adni.) Ha kettő veszekszik, a harmadik nyer = két fél viszályából egy harmadiknak szokott haszna lenni. Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz = egyikőjük sem jobb a másiknál, egyformán rosszak vagy hibásak mindketten. Két-szer ad, aki gyorsan ad = a gyors segítség értékes igazán. Ő a nevető harmadik = Ha ketten viszálykodnak, akkor rendszerint a harmadik a nevető fél. Többet ésszel, mint erővel = többre megy az ember megfontolással vagy alkalomadtán ravaszsággal, mint puszta erőszakkal.

89/4. Sok szurkolók látogattak ki a meccsre. Sok szurkoló látogatott ki a meccsre.Több játékosok káprázatosan fociztak. Több játékos káprázatosan focizott.Kevés focistát kellett jobb játékra sarkallni. Kevés focistákat kellett jobb játékra sarkallni.A határozatlan számnevek után csak egyes számú főnevet használhatunk.

Házi feladat89/1. ötöl-hatol ige–S, öt hatod számnév–Z, öt-hat számnév–Á, ötödöl ige–Z, sokaság főnév–A, sokszoros melléknév–D a) század b) Pl.: Század pontosságig számolj! A század had-gyakorlatra készül. A 21. század az informatika százada. c) Egyéni megoldás.

89/2. több, legtöbb, legeslegtöbb; kevesebb, legkevesebb, legeslegkevesebb


135

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA számnevek helyesírása


71/2. harmincnyolcezer-százhúsz

71/3. A megadott tollbamondás szövegének diktálás utáni leírása.

Kérdések, feladatok72/1. a) hétmilliárd-kétszázkilencvenhétmillió-kilencszázötvenezer-kétszáznegyven Ft b) Egyé-ni megoldás. c) Egyéni megoldás.



72/4. A megadott tollbamondás szövegének másolás vagy diktálás utáni leírása.

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA számnevek helyesírása

90/1. a) A folyamatos, főleg irodalmi szövegekben betűvel írjuk a rövid szóval kimondható szá-mokat. b) Számjegyírást használunk a hosszabb szóval kimondható számok esetén, vagy ha a számhoz mértékegységek tartoznak.

90/2. a) Kétezerig minden szám nevét egybeírjuk: ötszáztíz, ezerkilencszázkilencvenkilenc, kilencszázhetvenöt stb. b) Kétezer fölött csak az ezreseket és milliósokat írjuk egybe: tízezer, kétszázezer, hatmillió stb. c) Kétezer fölött az összetett számokat a hármas tagolás szerint úgy írjuk, hogy a számcsoportok közé kötőjelet teszünk: kétezer-öt, harmincötmillió-hat-százhúszezer-ötszáznégy stb. d) Számjegyírás esetén az öt vagy ennél több jegyű számok írásában a szokásos hármas számcsoport szerint tagoljuk: 1849, 9760; de 17 893, 218 651, 3 742 590 stb.

90/3. ötszázezer, harmincnyolc, hárommillió-hatszázhetvenkettő, huszonháromezer-ötszáz-hatvannégy, ezerháromszázhat, kilencezer-nyolcszázötvennégy

91/4. Az e heti nyertes számok a lottón: kilenc, huszonkettő, harminchárom, negyven, ötven-egy. A telitalálatos szelvény kétszázötvenhétmillió forintot ér. A négy találatosokért egymillió-hatszázötezer-négyszázkilencvenhárom forintot fizetnek.


136

91/5. Július 16-án, 30 oC. Július 11-én 35 oC. Július 16-án, 15 oC.

91/6. a) Az azonos keresztnevű uralkodók megkülönböztetésére. b) A kerületek sorszámá-nak jelölésére. c) Az emeletek jelölésére. d) Az irodalmi művek fejezeteinek sorszámozásakor. e) A hónapok jelölésére.

92/7. 59-cel, 12-t, 21-re, 100-ért, 1000-ig, 1 000 000-kat, 1-szer a) A számjeggyel írt számnevek-hez kötőjellel kapcsoljuk a kiejtett toldalékot. b) 265. e) szabálypont. c) 4-et, 12-t, 19-szer, 67-es, aug. 20-án, a IV.-be jár, 80%-os, 6%-kal, a 15. §-ban, Bp.-en, az MTA-tól, 100 oC-on, 16.25-kor.


92/9. 1., tizenkettedik, 6.-ban (VI.-ban), huszadikkal, 7.-be (VII.-be), harmadikba

93/10. A balmazújvárosi Kalmár Zoltán Általános Iskolában tanulok. Az idén 6.-ba járok. A ter-münk a II.-on van. A középső padsor 3. padjában ülök. A tornasorban az 5. vagyok. A futóver-senyen 2.-ként értem a célba. Természetesen jobban örültem volna az 1. helynek, de lesz még alkalmam javítani az eredményemen.

93/11. A barátom Budapesten a húsz kerületben lakik. Pontos lakcíme: 1206 Budapest, Bartók utca 20. 8 emelet 4 lakás. A nyolc emeletre bizony csak lifttel jó felmenni. A múltkori levelében panaszkodott, milyen gyakran kell felgyalogolnia, mert a hat emeleten mindig elakad a lift.

A barátom Budapesten a XX. kerületben lakik. Pontos lakcíme: 1206 Budapest, Bartók utca 20. 8. emelet 4. lakás. A VIII. emeletre bizony csak lifttel jó felmenni. A múltkori levelében panaszko-dott, milyen gyakran kell felgyalogolnia, mert a VI. emeleten mindig elakad a lift.

93/12. Pl.: a) 2014., 2014-ben b) április, ápr., 4. c) 12., 12-én

94/13. Névutós évszámok, vagy ha az évszám birtokol valamit, nem teszünk az évszám után pontot: 1848 előtt, 1848 után, 1867 és 1896 között, 1526 nyarán stb. Az évszám alany a mon-datban, azaz az évszámról állítunk valamit: 1492 fordulópont az emberiség történelmében. 1941–1945 mérhetetlen károkat okozott népünknek.

94/14. 3,26; 5/6; 4 ¾; 26,8; 2/7; 2,131

94/15. öt kilenced, a torta ötkilenced része, három negyed, háromnegyed óra múlva, öt hatod, öthatod részéig, a tanulók kétharmad része

94/16. a) Anya: 1/18, a torta egytizennyolcad részét; apa: 2/18, 1/9, a torta kéttizennyolcad, azaz egykilenced részét, a bátyja: 3/18, 1/6, a torta háromtizennyolcad, azaz egyhatod részét;


137

a húga: 1/18, a torta egytizennyolcad részét; a nővére: 1/18, a torta egytizennyolcad részét; Tibi: 2/18, 1/9, a torta kéttizennyolcad, azaz egykilenced részét. b) 10/18 része, tíztizennyolcad része c) Egyéni megoldás.

Házi feladat95/1. a) 130 + 130 + 122 + 220 + 193 = 795 km, hétszázkilencvenöt km. b) Egyéni megoldás.


95/3. a) három óra, 3 óra, 300, 15 óra, 1500 b) 4 óra lesz 5 perc múlva, 3 óra 55 perc, 3:55, 355, 15:55, 1555 c) 6 óra 15 perc, 6:15, 615, 18:15, 1815, negyed hét d) 7 óra múlt 10 perccel, 7:10, 710, 5 perc múlva negyed nyolc, 19 óra 10 perc, 19:10, 1910 e) fél 11, 10 óra 30 perc, 10:30, 1030, 22:30, 2230

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA névmás

73/1. Egyhangú a sok felesleges szóismétlés miatt.

73/2. Egyéni megfigyelés.

73/3. A névmások mindig valamilyen szófajú szót helyettesítenek, ezért nincs önálló je-lentésük.

74/4. Egyéni megoldás. Megjegyzés: Az új kerettanterv szerint a személyes, kérdő és mutató névmás.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA személyes névmás


75/2. Azért, mert az igei személyrag utal a cselekvő számára és személyére.

75/3. rólam = Lili, neked = Lili, rólad = Lili, hozzá = Tibi, nektek = Sebő, Beáta; velem = Lili, hozzátok = Sebő, Beáta; hozzánk = Sebő, Beáta; velünk: Sebő, Beáta; engem = Lili, téged = Lili, ránk = Sebő, Beáta

Kérdések, feladatok76/1. tőlem, tőled, tőle, tőlünk, tőletek, tőlük


138

76/2. Pl.: Jó napot kívánok! Legyen szíves megmondani, mennyi az idő! Szia! Légy szíves, mondd meg, mennyi az idő!

76/3. Egyéni megoldás. Várható vázlat: 1. A személyes névmás fogalma 2. A személyes névmás használata 3. A személyes névmások toldalékolása


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA személyes névmás

96/1. a) és b) A 6. osztályosok klubdélutánra készültek. Pirike, a diákönkormányzat vezetője így szólt Józsihoz:

– Én megszervezem a programokat. Te állítsd össze a műsort!Emesére mutatva így folytatta.– Ő is szívesen segít neked.A fiúk csatlakoztak a lányokhoz. Az egyikőjük a következőt javasolta:– Mi berendezzük és feldíszítjük a termet. Ti készítsétek el a szendvicseket! Hívjuk meg

az ásokat is! Ők is készüljenek valamilyen műsorszámmal!Megjegyzés: én = Pirike, te = Józsi, ő = Emese, mi = fiúk, ti = lányok, ők = ások.c) A beszélgetésből derül ki, hogy melyik névmás melyik személyre (főnévre) vonatkozik.

d) A háttal álló fiú Józsi. A középen álló lány Pirike, Emese karba font kézzel áll. A csatlakozó fiúk közül a megszólaló. e) én – E/1., te – E/2., ő – E/3., mi – T/1., ti – T/2., ők – T/3. f) A szövegkör-nyezetből. g) Egyéni megoldás.

97/2. a) – Úgy szeretném, ha te is eljönnél az edzésre!– Én szívesen elmennék, de az anyukám nem engedi. Ő annyira aggódik értem. Fél,

hogy megsérülök.b) – Mi úgy gondoljuk, hogy legyen többfordulós a verseny. Mondjátok el ti is a vélemé-

nyeteket!– És a többiek mit szólnak hozzá?– Ugyan, mi hiába kérdezzük!c) – Én nem tudom a feladványra a választ, de talán kérdezzük meg Mátét!– Én már megkérdeztem. Ő sem tudta, mi lehet a megfejtés.– Na, mi sem leszünk a nyertesek között.



139

97/4. mi ti a) és b) Fogjuk meg, aztán vigyétek! = csak mondom, de nem segítek. te őkHiggyed, bolond, ég a Tisza, szalmával locsolják = badar beszéd ez, nem hiszem én ezt. ő Megállja a helyét = a) valaki becsülettel megfelel valamely feladatnak b) megfelel a valóság-

nak, igaz. ti ti tiMentek, mentek, csak ott nem lesztek = feleslegesen fáradoztok.

97/5. engem velem tőlem rólam hozzám téged veled tőled rólad hozzád őt vele tőle róla hozzá minket velünk tőlünk rólunk hozzánk titeket veletek tőletek rólatok hozzátok őket velük tőlük róluk hozzájuk

98/6. Árpád és vitézei neked azt mondják, hogy azon a földön, amelyet tőled vettek, to-vább semmiképp se maradj. A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen megvet-ték, és te szegénységed meg kapzsiságod miatt a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad.

98/7. Szívesen kosaraznék veled/veletek, de fáj a karom. Tegnap el akartunk menni hozzád/hozzátok/hozzájuk, de elkezdett zuhogni az eső. Tőlünk senki sem kérdezte, hogy nekünk mi a véleményünk az esetről. Sajnos beteg voltam, ezért nem láttál engem az edzésen.a) és b) szív|e|s|en: melléknév lá|tt|á|l: ige zuhog|ni: főnévi igenév edz|és|en: főnév szt + kh + k + r szt + j + kh + r szt + k szt + k + r

98/8. – Engem ebben az osztályban senki sem kedvel. Velem senki sem törődik, pedig ne-kem is olyan jól esne veletek beszélgetni a szünetekben. Elég baj az nekem, hogy el kellett jönnöm a régi iskolámból, mert ide költöztünk. Ott bezzeg nagyon rendesek voltak velem. Sokkal okosabbak is voltak, mint ti. Mi divatosabban öltözködtünk, jobb helyekre jártunk nyaralni, mint ezek. Hiába hoztam nektek megmutatni a millió CD-met, ti szinte rá se néz-tek. A múltkor meg, amikor szóltam az ügyeletes tanár bácsinak, hogy Szabó előre ment a büfénél a sorban, utána még neki állt feljebb. Hát tessék megmondani tanárnő, most mit csináljak, hogy befogadjanak!

a) Személyes névmásokkal. b) A feladó a képen látható fiú, a címzett a tanárnője. c) Panasz-kodott is, és árulkodott is. d) Egyéni megoldás.

99/9. a) Itt vannak a mai újságok, fusd át őket! Csodálom a flamingókat, ezért sok könyvet olvasok róluk. Szedd össze a megszáradt ruhákat, vasald ki, és tedd be a szekrénybe őket! Feltétlenül nézd meg a filmet, sok érdekes dolog van benne! Délután elmentem a bará-


140

tomhoz, elkértem tőle az egyik kazettáját, s meghallgattam, mi van rajta. b) újságok – őket, flamingókat – róluk, ruhákat – őket, filmet – benne, barátomhoz – tőle, kazettáját – rajta c) A személyes névmások nemcsak személyekre utalhatnak a szövegben, hanem más élő-lényekre és tárgyakra is. d) Egyéni megoldás.

100/10. Énnekem tetted fel ezt a kérdést? – Nekem tetted fel ezt a kérdést?Őt még nem láttam ma az iskolában. – Őtet ma még nem láttam az iskolában.Engem nem érdekel ez a történet. – Engemet nem érdekel ez a történet.Őhozzá mindig őszinte voltam. – Hozzá mindig őszinte voltam.Tégedet most látlak először az edzésen. – Téged most látlak először az edzésen.

Házi feladat100/1. a) A sok felesleges szóismétlés.

Megjegyzés: Fontosnak tartom hangsúlyozni a felesleges szót a szóismétlés megne-vezés előtt, hiszen maga az ismétlés szöveg- és versszervező erő is lehet, az alaki erősítés eszköze.

b) Kedvenc állatom az oroszlán. Igaz, hogy még csak állatkertben láttam őket. Minden köny-vet elolvastam az iskolai könyvtárban, amely róluk szól. Csodálom a nemes testtartását, erőt sugárzó alkatát. Nem véletlenül hívják őket az állatok királyának. Felnőttként szeretnék eljutni Afrikába, hogy természetes környezetében figyelhessem meg őket.

101/2. Pl.: Énhozzám aztán ne gyere panaszkodni! Őiránta olyat érzek, mint amit még senki iránt nem éreztem. Teérted mindent megtennék.

101/3. a) A) 2. B) 3. C) 4. D) 1. b) Széchenyi István c) Az ön nagyobb tiszteletet kifejező, udvarias kifejezésmód. d) Bekarikázandó: 2. bekezdés körülírt megszólítás. e) Egyéni megoldás.

102/4. Tegezés Magázás Önözés

Te ezt elhiszed? Elhiszi ezt? Ön elhiszi ezt?

Gyere velünk! Jöjjön velünk! Ön is jöjjön velünk!

Neked mi a véleményed? Ili néninek mi a véleménye? Önnek mi a véleménye?

Keresd meg a könyvet(, légy szíves)!

Tessék megkeresni a könyvet! Ön keresse meg a könyvet!



141

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA birtokos névmás

Kérdések, feladatok77/1. A birtokviszonyt, amely birtokos és a birtoka között áll fenn, birtokos névmással is kifejez-hetjük. Pl.: az én könyvem, az enyém.

77/2. sajátom, sajátod, sajátja, sajátunk, sajátotok, sajátjuk

77/3. Pl.: Ez a tábla csokoládé a tiéd, az övé és az enyém.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA birtokos névmás

102/1. a) A birtok egyes számú A birtok többes számú

Egy birtokos Több birtokos Egy birtokos Több birtokos

1. sz. -m -nk 1. sz. -im -ink

2. sz. -d -tok 2. sz. -id -itok

3. sz. -ja -juk 3. sz. -i -ik

b) A táblázat kiemelt toldalékai a birtokos személyjelek, amelyek megjelölik a birtokos számát és személyét, valamint a birtok számát. A birtoktöbbesítő jel: -i.

103/2. a tied (tiéd), az enyém, a mienk (miénk), tietek (tiétek), az övé, az övék

103/3. Pl.: az ő autója, az ő játéka, az ő nadrágja stb.


103/5. a) Laura, mert ő a köznyelvi normáknak megfelelően használja a birtokos névmásokat.b) Ez a toll az enyém, nem a tied (tiéd).

104/6. a) Arra a csapatra, akinek a beszélő szurkol. b) A beszélők családtagjaira.

Házi feladat104/1. A kazetta a tietek (tiétek). A hanglemezek a tieid, tiéid. A képek a mieink (miéink). A lemezjátszó az enyém. A tornacipő az övé. A kert az övék.


142

104/2. Ezek a füzetek nem az én füzeteim, hanem a tieid (tiéid). Vajon ez a szatyor az én szaty-rom vagy a tied (tiéd)? Ne azokat a fényképeket add ide, mert azok nem az enyéim, hanem az övéi! Bárcsak az ő kinőtt nadrágja az enyém lenne, és nem az övé.Azok az újságok mieink (miéink), és nem a tieitek (tiéitek).

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA visszaható és a kölcsönös névmás

Kérdések, feladatok78/1. Magamat nézem a tükörben. Magadat nézed a tükörben. Magát nézi a tükörben. Ma-gunkat nézzük a tükörben. Magatokat nézitek a tükörben. Magukat nézik a tükörben.

78/2. Pl.: egymással, egymástól, egymásról, egymásnak, egymásért, egymáshoz stb.

78/1. Édes magam, ne hagyd magad! = most kell csak igazán összeszednem magam. Ma-gától is sajnálja = nagyon fösvény, fukar. Mindenki magából indul ki = azt a hibát keresi az ember másokban, amely saját magának jellegzetes hibája. Magadéval beérd, máséra ne szorulj! = úgy oszd be, amid van, hogy semmit se kelljen mástól kérned. Amit az ember maga megtehet, ne bízza másra! = az van jól elintézve, amit az ember maga intéz el! Magad uram, ha szolgád nincs = ha nincs, aki elvégezze helyettünk azt a munkát, amelyet egyébként nem magunk szoktunk végezni, nem tehetünk mást, mint hogy magunk látunk hozzá a dologhoz. Magadtól ne kíméld, mástól ne szánd! = se magad, se mások iránt ne légy fösvény!

79/2. Az anyanyelvet szeretni, becsülni kell, mivel a haza, a nemzet és a nyelv szorosan össze-függenek.

79/3. Pl.: Saját magaddal kerültél ellentmondásba. Önnönmagunk javíthatjuk ki a hibáinkat. Önmagam számára fontos a tudás.


A kérdő és mutató névmás

80/1. Nem lehet tudni, mert a névmásokkal csak utalnak a játékokra. Csak a beszélgetők tudhatják, melyek ezek a játékok, mert ők látják azokat a játékokat, amelyekről beszélnek.

80/2. Páros szerepjáték.

Kérdések, feladatok81/1. a) Pl.: Ki volt Kempelen Farkas? Milyen tanulmányokat folytatott? Mi volt a sakkozógépének a trükkje? Kinek szerkesztett írógépet? Milyen gépet alkotott 1778-ban? b) Egyéni megoldás.


143

81/2. sakkozógépe – ez, olyan módszerekkel, azt hitte, hogy a gép sakkozik


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA visszaható és a kölcsönös névmásA kérdő és mutató névmás

105/1.

visszaható névmás kölcsönös névmás

A A B

105/2. a) és b) Amit magadnak nem kívánsz, másnak se tedd! magadnak, Másokat is úgy kezeljünk, ahogy mi szeretnénk, ha kezelnének bennünket, illetve hogy ne tegyünk másokkal olyat, amit nem szeretnénk, ha velünk tennének

Segíts magadon, s az Isten is megsegít! magadon, Csak az boldogul, csak az ér el ered-ményt, aki maga is mindent megtesz a siker, a cél érdekében.

Hidd el magad, ha szégyent akarsz! magad, Az elbizakodottság megszégyenülésre vezet.

105/3. Elváltak egymástól, mint ágtól a levél. Jancsi és Iluska Petőfi Sándor: János vitézAzzal vigasztalták a lányukat, hogy ők se szerelemből kerültek együvé, mégis megszok-

ták egymást. Cecey Éva édesapja és édesanyja Gárdonyi Géza: Egri csillagokJő az anya-farkas szörnyű ordítással,Rohan a fiúnak, birkóznak egymással. Toldi Miklós és az anyafarkas Arany János: ToldiEgymás között szoros egyességet tettek.Kőmíves Kelemen és kőművesek –––––––: Kőmíves Kelemenné

106/4. Örsi Ferenc. A Rákóczi-szabadságharchoz. A 18. században. Eke Mátét, Buga Jakabot, a cigánylányt. Pl.: barátságos, világos stb. a) Bekarikázandó kérdő névmások a kérdő mon-datokban: Ki, Melyik, Hányadik, Kiket, Milyen. b) és c) Ki? – Örsi Ferenc. főnév; Melyik? – A Rá-kóczi-szabadságharchoz. főnév; Hányadik? – 18. számnév Kiket? – Eke Mátét, Buga Jakabot, a cigánylányt. főnév; Milyen? – Barátságos. főnév

106/5. Pl.: Mikor született Arany János? Kinek a barátságát nyerte el? Mi volt a nagyfalui hősről szóló elbeszélő költeményének a címe? Melyik műveiben folytatta Toldi Miklós életének bemu-tatását?

106/6. Jóska Ki? főnév hetedik Hányadik? számnév kevesebb Mennyi? számnév szorgos Mi-lyen? melléknév virág Mi? főnév 41 Mennyi? számnév


144

107/7. a) Károly – Ki? kerékpárral – Mivel? barátja – Ki? kerékpáros – Milyen? közlekedés – Mi? testi – Milyen? forgalmat – Mit? b) Egyéni megoldás.

107/8. Kérdő névmások

Főnév ki? kicsoda? mi? micsoda? miféle?

Melléknév melyik? milyen? mekkora?

Számnév: tő-, határozatlan hány? mennyi?

sorszámnév hányadik?

törtszámnév hány? mennyi?

108/9. Milyen szófajt

helyettesítenek? Közelre mutatók Távolra mutatók

Főnéviek ez, emez, ugyanez az, amaz, ugyanaz

Melléknéviek ilyen, ekkora, ilyesmi, emilyen, ugyanilyen

olyan, akkora, olyasmi, amolyan, ugyanolyan

Számnéviek ennyi, emennyi, ugyanennyi annyi, amannyi, ugyanannyi

108/10. Ezt – tábor, azt – moraja

108/11. Annyian vannak, mint égen a csillag = megszámlálhatatlanul sok van. Az nevet igazán, aki utoljára nevet = csak annak van oka örömre, aki valamely versengés vagy küzde-lem utolsó szakaszában is győz, akié a végső diadal. Ritka az olyan madár, melynek kedves a kalitka = mindenki szereti, kívánja a szabadságot. Annyi gyereke van, mint a rosta lika = sok gyermeke van. a) és b) az – főnév, olyan – melléknév, annyi – számnév

Megjegyzés: Az annyian szó határozó-szerűen használatos mutató névmás.

109/12. ezt, ebben, ezzel (evvel) ettől, ettől, ehhez; azt, abban, azzal (avval), attól, attól, ahhoz

Házi feladat109/1. Bajt szerzel magadnak, ha rá hallgatsz. Bajt szereztek magatoknak, ha rá hallgattok. A szurkoló viselkedése elárulta, hogy teljesen megfeledkezett magáról. A szurkolók viselke-dése elárulta, hogy teljesen megfeledkeztek magukról. Segítenék magamon, de nem tudok. Segítenénk magunkon, de nem tudunk.



145

109/3. Az igazi barátok nem hagyják cserben egymást. Mindenben segítenek egymásnak. Nem mondanak semmi rosszat egymásról. Még az utolsó falatot is megosztják egymással.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA határozatlan és az általános névmás


82/2. Az általános névmásnak pontatlan a jelentéstartalma, ugyanúgy, mint a határozatlan névmásnak, azzal a különbséggel, hogy minden élőlényre, tárgyra, dologra, tulajdonságra, mennyiségre érvényes.

82/3. Pl.: Valaki zárja be az ablakot! Az egyik fiú törölje le a táblát! Stb. Senki sem veszi magára az utasítás elvégzését.

Kérdések, feladatok83/1. ki – kérdő névmás, annyit – mutató névmás, miről – kérdő névmás, magad – visszaható névmás, én – személyes névmás, az – mutató névmás, hozzád – személyes névmás, veled – személyes névmás

83/2. Pl.: ilyen, olyan, amolyan, emilyen, valamilyen, bármilyen, akármilyen, bármelyik stb.

84/3. a) Egyéni megoldás. b) mit – kérdő névmás, neki – személyes névmás, olyan – mutató névmás, mi – kérdő névmás, semmi – általános névmás


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA határozatlan és az általános névmás

110/1. Magáért: visszaható névmás, főnevet helyettesít. Akárki: általános névmás, főnevet he-lyettesít. Ki: kérdő névmás, főnevet helyettesít. Mindenki: általános névmás, főnevet helyettesít. Senki: általános névmás, főnevet helyettesít.

110/2. Pl.: Senki, valaki. Semmilyet. Valaki. Ennyit. Mindet.

110/3. valamilyen, akármekkora, bármennyi, semmilyen, némelyik, semennyi, semelyik, va-lamelyik, bármilyen, semekkora a) Határozatlan névmások: valamilyen, némelyik, valamelyik Általános névmások: akármekkora, bármennyi, semmilyen, semennyi, semelyik, bármilyen, se-mekkora b) Egyéni megoldás.


146

Házi feladat111/1. a) A szövegben szereplő határozatlan és általános névmások után egyes számot kell használni. b) Az osztályból minden gyerek elment a színházba. Néhány tanuló a szünetben autogramot kért a művészektől. Bármennyi percet szívesen vártak, hogy a hírességek közelébe férkőzhessenek. Épp akkor érkezett a híres szinkronszínész.

111/2. A névmás fajtája Főnévi Melléknévi Számnévi

Személyes névmás én

Visszaható névmás magam

Kölcsönös névmás egymás

Birtokos névmás enyém

Mutató névmás ez ilyen ennyi

Kérdő névmás ki? milyen? mennyi?

Határozatlan névmás valaki valamilyen valamennyi

Általános névmás akárki akármilyen akármennyi

Vonatkozó névmás aki amilyen amennyi

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA névszókhoz járuló jelek

85/1. A birtokos névmások végződései és a birtokos személyjelek nagyon hasonlóak egymás-hoz.

85/2. Lassú, lassabb, leglassabb, legesleglassabb

85/3. Pl.: A szebbik almát kérem. A lehető leggyorsabbik járművel szeretnék utazni. A legesleg-kisebbik görögdinnyét szeretném megvásárolni.

Kérdések, feladatok86/1. bakancsom, bakancsod, bakancsa, bakancsunk, bakancsotok, bakancsuk

86/2. kis, kisebb, legkisebb, legeslegkisebb; jó, jobb, legjobb, legeslegjobb

86/3. Minden férfinek egy felesége van, illetve az utasoknak is csak egy-egy biztonsági övük. A mondatok helyesen: A férfiak a feleségükkel várták a repülőgép indulását. Kérjük a kedves utasokat, hogy kapcsolják be a biztonsági övüket!


147

86/4. Pl.: Kérjük a kedves utasokat, hogy állítsák egyenesre ülésük támláját!

86/5. A személyes névmás csak személynevet helyettesít. H A személyes névmás nemcsak személynevet helyettesít, hanem más élőlényeket, tárgyakat.

Az -i birtoktöbbesítő jel. I A kölcsönös névmásnak egy alakja van. IAz evvel, avval helytelen szóalak. H Az evvel, avval is helyes szóalak.A valamennyi szó lehet határozatlan és általános névmás is. I

86/6. barát|ság|o|s|a|bb|a|k = szt + k + kh + k + kh + j + kh + j, szomszéd|ék = szt + j, könyv|ei|tek = szt + j + j, okos|a|bb|ik = szt + kh + j + j, gyerek|e|k|é = szt + j + kh + j

86/7. a) és b) ut|a|z|ás = szt + kh + k + k, család|o|m|mal = szt + kh + j + r, szül|ei|m|mel = szt + j + j + r, testvér|ei|m|mel = szt + j + j + r, hely|re = szt + r, kész|ül|ő|d|és|ünk= szt + k + k + k + k + j, izgalom|mal = szt + r c) Egyéni megoldás


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA névszókhoz járuló jelek

112/1. a) Pl.: Kössétek össze a hajatokat! Vigyázzatok, hogy ne ömöljön ki a tej! Stb. b) Az -i, -ei, -jei, -ai, -jai birtoktöbbesítő jel a birtok többségét jelöli. A birtokos személyjeles alakokban, illetve a birtokos névmásokban fordul elő pl.: nyilai, övéi. A heterogén (nem azonos elemekből álló) többséget kifejező -ék többesjel csak személyt jelölő főnevekhez járulhat, pl.: Janiék indultak az íjászversenyen, apukámék elmentek megnézni őket. c) és d) Kata és Évi barátnők. A két lány szívesen szorgoskodik a konyhában. Pillanatok alatt elkészítik a palacsintatésztát. Utána két serpenyőben sütik ki.

– A tieid szebbek. Az enyéim eleinte egy kicsit barnábbak lettek – vallja be Éva.– Ezek a mieink lesznek. Majd mi esszük meg valamennyit – javasolja Kata.Végül Kata csokoládékrémmel tölti a palacsintákat, Évi ujjai sebesen feltekerik a finom-

ságokat. Mire megérkeznek Kata barátai, már a tányéron sorakoznak az ínycsiklandozó palacsinták.

Megjegyzés: A c) feladatban nemcsak a többes számú főneveket kell aláhúzni, hanem minden névszót, így a névmásokat is, illetve amelyek többességet fejeznek ki, pl. birtok-többesítő jellel, többesjellel ellátottak.


148

e)

A névszók többes száma-ék többesjel -i, -ei, -jei-, -jai birtoktöbbesítő jel

Pl.: Katáék mieink – birtokos névmás

nagymamámék barátai – főnév

Gézáék Pl.: testvérei

szomszédék palacsintái

apukámék edényei

113/2. esték, esteledik, festék, tollak, kerek, kérnek, kerekek, vakondok, kövek, ujjak, birtok, fiókok, majmok, mennék, birtokok, török

113/3. a) füvek, bokrok, hidak, lovak, tükrök, csokrok, székek, asszonyok, tűk, osztályok, tüzek b) mgh. rövidülés: hidak, tüzek – v kerül a szótőbe: füvek, lovak a szótőben kiesik egy mgh.: bokrok, tükrök, csokrok

113/4. A másodikak is boldogok. A kékek győztek.

113/5. A hatodikosok gyakran játszanak kiütősdit. A piros és a kék csapat örök versengése ez a játék. Eddig a pirosak győztek a legtöbbször. A kékek kapitánya így buzdítja a többi-eket:

– Ugye, elsők akartok lenni az iskolai bajnokságon? Tovább akartok jutni a városi ver-senyre? Ezek a célok lebegjenek a szemetek előtt!

Megjegyzés: A hatodikosok, pirosak, kékek, elsők szavak ebben a szövegkörnyezetben főnevesültek. A feladat ennek felismerését is szolgálja. *szövegen kívüla)

Többes számú névszók Egyes számú alakok Szófajhatodikosok hatodikos főnév / melléknév*

pirosak piros melléknév

kékek kék melléknév

elsők első számnév

ezek ez mutató névmás

célok cél főnév

b) A többes szám jele a legtöbb névszóhoz hozzáilleszthető. c) A megállapítás igaz. d) hatodikosok, pirosak, kékek, elsők e) Pl.: A legjobbjaink győztek a versenyen. Három fogdmeg támadt Lúdas Matyira. A fiatal költő megjelentette legújabb kötetét. Egy jaj se hagyta el az aj-kát. A futó a cél előtt adta fel a versenyt. Stb.


149

114/6. a) Igyekeztünk otthonossá tenni az osztályunkat. A padjainkról letisztítottuk a ráfir-kált rajzokat. Az én padom olyan rossz állapotban volt, hogy megkértük az igazgató bá-csit, cseréltesse ki. A tanárnőnk asztalára terítőt és virágot tettünk. A terem falára képeket függesztettünk. Emese elhozta otthonról az egyik legszebb cserepes virágját. A könyv-szekrény polcait letöröltük, és rendbe raktuk az osztálykönyvtár könyveit.

b) és c) Egy birtokos: osztályunkat, padom, falára Több birtokos: padjainkról, tanárnőnk, polcait, könyveit

114/7. A kertjeitek területén nincs egy szál parlagfű sem. (T/2., több birtok)Az idén nem sok gyümölcs termett a kertünkben. (T/1., egy birtok)Gyakran jársz dolgozni a kertjeidbe. (E/2., több birtok)A barátaimat meghívtam a kertembe szalonnát sütni. (E/1., egy birtok)

114/8. bája – pálya akadálya – pólya halljuk – hajuk mondod – mondásod gomblyuk – gombjuk boglya – boglyája mondja – gondja bögre – ökre

115/9. A gyerekek az iskola folyosóján felakasztották a kabátjaikat a fogasra. Kérjük kedves nézőinket, hogy a filmvetítés megkezdése előtt foglalják el a helyeiket. Az idős bácsik botja-ikkal járnak délutánonként sétálni a közeli parkba. Tisztelt látogatóink, szíveskedjenek előre megváltani a jegyeiket! Az előadók a feleségeikkel vagy a férjeikkel érkeztek a kongresszusra.

A gyerekek az iskola folyosóján felakasztották a kabátjukat a fogasra. Kérjük kedves nézőin-ket, hogy a filmvetítés megkezdése előtt foglalják el a helyüket. Az idős bácsik botjukkal járnak délutánonként sétálni a közeli parkba. Tisztelt látogatóink, szíveskedjenek előre megváltani a jegyüket! Az előadók a feleségükkel vagy a férjükkel érkeztek a kongresszusra.

115/10. az autó Zsolté, a tábor az iskoláé, a szekrény Imié, a virág édesanyáé, a gép a varrónőé

115/11. a) A kényelmesebbik cipőt vedd fel, hogy még véletlenül se törje fel a lábad! Ez a cipő sokkal kényelmesebb, mint a másik. A kisebbik öcsémmel mindig futballoznom kell. A kisebb gyerekekkel mindig szívesen játszottam. b) Megváltoztatja, módosítja a szó je-lentését, mondatba helyezi a szót. Nyomatékosít, kicsinyít, kiemel, nagyít, többesít. Csak alapfokú, középfokú, felsőfokú melléknevekhez járul. c) jel d) Több tulajdonság egyikét emeli ki, különbözteti meg. Csak a melléknév közép-, felső- és túlzófokú alakjához járulhat.

116/12. a) A légi közlekedés egyre elterjedtebb a világon. Sokak szerint a legkényelme-sebb utazási mód. Utazás közben étkezhetünk, hiszen a vendéglátás benne van a jegyek árában. Az is biztos, hogy a közlekedési eszközök közül a leggyorsabb. Ugyanakkor sokkal biztonságosabb, mint a vonat, az autóbusz vagy a személygépkocsi. Kevesebb baleset éri a repülőgép utasait, mint bármelyik más közlekedési eszközét. b) birtoktöbbesítő jeles főnév: utasait középfokú határozatlan számnév: kevesebb felsőfokú melléknév: legkényel-mesebb (leggyorsabb) c) Pl.: Kedves utasaink! Kérem, kapcsolják be biztonsági övüket!


150

Házi feladat116/1. osztály|o|tok, iskolá|m, könyv|ei|tek, feladat|ai|nk, táblá|juk, felelet|e|d szt + kh + j szt + j szt + j + j szt + j + j szt + j szt + kh+j

116/2. a), b) és c)

E/1. írom feladatom enyém

E/2. írod feladatod tied (tiéd)

E/3. írja feladata övé

T/1. írjuk feladatunk mienk (miénk)

T/2. írjátok feladatotok tietek (tiétek)

T/3. írják feladatuk övék

A szófaj neve ige főnév birtokos névmás

A toldalék neve igei személyrag birtokos személyjel

d) Pl.: Vannak alakilag azonos toldalékok. Az E/1. személyű igei személyrag és az E/1. személyű birtokos személyjel alakilag megegyezik. A birtokos névmások alakjain is felfe-dezhetjük az igei személyraggal és a birtokos személyjellel azonos végződést.

117/3. Az asztalom fiókjába rejtettem a titkos naplómat. A téli nagy hidegben a hógo-lyózáshoz felvettük a jó meleg ruhánkat (ruháinkat). Az ablak melletti szekrény Gáboré. A család gyermekei közül a legkisebbik is továbbtanul. Az osztály fiúi és a lányai egyaránt szívesen járnak sportkörre.

Megjegyzés: A 2. mondatban mind a két szóalak elfogadható, mert feltételezhetjük, hogy egy-egy gyerek több ruhadarabot is felvesz a nagy hidegben a hógolyózáshoz.a) és b) fiók|já|ba ruhá|nk|a|t ruhá|i|nk|a|t szt + j + r szt + j + kh + r szt + j + j + kh + r

Gábor|é leg|kis|e|bb|ik fiú|i lány|ai szt + j szt + kh + j + j szt + j szt + j

Összefoglalás

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatÖsszefoglalás

Kérdések, feladatok88/1. A megadott tollbamondás szövegének diktálás utáni leírása.


151

88/2. a) …én virág leszek. …ha te napsugár vagy. Hangsúlyozni akarja a személyt, ezért hasz-nálja a személyes névmást. b) leszek, vagy. Nem kívánja hangsúlyozni a személyt, megelégszik az igei személyrag számra és személyre való utalásával. c) Pl.: Én bezzeg bevetettem az ágya-mat, te viszont nem. Ti mikor akartatok szólni? Ők már régen bejelentették.

88/3. a) Pl.: tanulásra, rengeteg gyakorlásra, kitartásra, önbizalomra stb. b) A szövegben szerep-lő főnevek: David Copperfield, idők, bűvésze, illuzionistája, pályafutása, előadásaira, bűvészként, jegyet, dollárt, csodagyereknek, David, Amerikai Mágusok Társaságába, előadást, egyetemen, televíziónéző, szeme, láttára, New York-i Szabadság-szobrot, falon, ezrek, repülőgépet, nézők, gyűrűjében, fejes ugrást, a Niagara-vízesés, szakadékában, tonna, Orient Express-t. A szövegben szereplő melléknevek: legismertebb, éves, évesen, legifjabb, mágikus, kínai, nagy súlyú. A szö-vegben szereplő számnevek: 30, 40 millió, több, 3 milliárd, tizenkét, tizenhat, ötvenmillió, hetven.

89/4. a) – Marhahólyagot. – Csóka. – Marokkó. b) jancsibankó = a 19. században munkabér helyett adott vásárlási utalvány jancsiszeg = bakancsszeg, , keljfeljancsi = az aljában lévő súly hatására fektéből mindig fölegyenesedő babaszerű figura. szentjánosbogár, szentjánoskenyér



118/1. Főnév: zuzmótelepeken, növény, gombafonalak, moszatok, vizet, anyagokat, mosza-tok, gombák, számára, táplálékaikat, centimétert, telep Melléknév: mikroszkopikus, méretű, parányi, hasznosak, ásványi, lassan Számnév: két, egy

118/2. Gergejék tanulmányi kirándulásra utaztak sárospatakra. Meglátogatták a híres Rákóci várat. Megtekintették a vár múzeum kiállítását. Vonattal utaztak Haza. Útközben arról be-szélgettek, hogy legközelebb nagycenkre kirándulnak. Szeretnék látni Széchényi István egykori lakóhelyét. Valaki azt is javasolta, hogy nézzék meg a világhírű Eszterházikastélyt.Gergelyék, Sárospatakra, Rákóczi-várat, Vár Múzeum, haza, Nagycenkre, Széchenyi, Eszterhá-zi-kastélyt. a) Az interneten a Sárospataki Vár Múzeum honlapjáról, a telefonos tudakozótól, Sárospataki Vár Múzeum kiadványából. b) Egyéni megoldás.

119/3. a) Egyelemű földrajzi nevek Balaton, Somló, Ság hegy Többelemű egybeírt földrajzi nevek Magyarország, Nagyberek Kötőjellel írt többelemű földrajzi nevek Dunántúli-közép-hegység, Velencei-tó, Közép-Európa, Tapolca-medence, Kis-Balaton b) Egyelemű földrajzi ne-vek balatoni, somlói, Ság hegyi Többelemű egybeírt földrajzi nevek magyarországi, nagy-bereki Kötőjellel írt többelemű földrajzi nevek dunántúli-középhegységi, velencei-tói (tavi), közép-európai, Tapolca-medencei, kis-balatoni c) Balatonalmádi, Tihanyi-félsziget, Badacsony hegy, Badacsony, Szent György-hegy


152

120/4. zajos, sekély, ünnepélyes, lakályos (lakájos), gömbölyű, jó, ifjú, helyes, mély, újKözépfokú melléknevek: sekélyebb, ünnepélyesebb, lakályosabb, gömbölyűbb, helyesebb, mélyebb Felsőfokú melléknevek: legzajosabb, leglakájosabb, legjobb, ifjabb, újabb

Megjegyzés: A 4. kiegészítendő szó esetében mind a kétféle pótlás elfogadható, ha a tanuló az írásmódot meg tudja indokolni: lakályos = otthonos, lakájos = lakájhoz illő.

120/5. Pl.: sasorrú, nagyszájú, nagyméretű, jószívű, kacsacsőrű, bőkezű

120/6. háromezer-négyszázötvenhat, nyolcmillió-hatszáznégyezer-háromszázhuszonhét, két harmad, első, ezerhatszázötvenhét, háromszázhatezer-hétszázkilenc, kétezet-kilenc, hu-szonhatodik

120/7. 10.-re, 3008, 2-t, 1-jéig, 4-gyel, 7.-kel, 5 000 000, 5/8, 5.-en

120/8. Ha vannak kutyáról szóló könyveid, légy szíves, add kölcsön őket! Kiválasztottam né-hány kutyáról szóló könyvet, azokat szeretném kölcsönkérni. Itt vannak a kivasalt ruháid, azo-kat rakd a szekrénybe, ne az újságjaidat pakolgasd! Itt vannak a ruháid, rakd őket a szekrénybe!

120/9. őtHiába hívom Zsuzsát telefonon, őtet szinte sose lehet elérni. El akartam újságolni neki, hogy tieidmennyit nőttek a kiscicáim az elmúlt napokban. Hogy vannak a tiédek? Majd egyszer őketmegmutatod azokat? Az enyémeket bármikor megnézheted.

121/10. Annyi esze sincs, mint a tyúknak. Akármilyen vén az asszony, ha férjhez megy, csak menyasszony. A kakas is úr a maga szemétdombján. Annyit ér, mint kilenc gémnek egy keszeg. Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára.a) Mindenki a maga háza előtt söpörjön! Akinek nem inge, ne vegye magára. b) Pl.: cs111 Csepp a tengerben. f158 Nem megy a falnak tőle. h268 Nem nagyon hányják egymást. 410 Hátamon is kivinném. k989 Az egyik kezén is megszámolhatja. 1246 A kisujjára is kevés. 1818 (közmon-dás) Kevés hat körtvély kilenc medvének. p708 Annyi, mint pokolban egy szem mák. ü1 Nem elég az üdvösséghez. v3 Vacsorára is kevés.

Megjegyzés: A 4. szólás jelentése: ennyi embernek nagyon kevés ez az étel, még arra sem elég, hogy elverjék az éhüket. Tágabb értelemben a kevés jelentéssel bíró szólásokat érdemes összegyűjtetni. Ehhez a Magyar szólások és közmondások tárgymutatójában ke-ressék meg a tanulók a kevés címszót, és válogassanak az ott hivatkozott szólások között: c130; cs111; f158, 942; h268, 410; k898, 1246, 1542, 1818, 1877; p252, 708; u23; ü1; v3

121/11. 1. a) fogához veri a garast = fösvény b) a kákán is csomót keres = akadékoskodó c) a rövidebbet húzza = peches d) nagy lábon él = költekező e) fenn hordja az orrát =


153

gőgös 2. segédrendező, hivatalnok, házmester, állatkerti gondozó, énektanár a) Az állatkerti gondozó foglalkozásnevet kell a fényképhez húzni. b) Egyéni megoldás. 3. Velencei-tó, Ko-márom-Esztergom megye, Kisalföld, Dél-Alföld, Sas-hegy, Bükk-fennsík, Somló hegy, Bükkszék 4. A kiskutya engedelmes viselkedése meglepte a gazdáját. A tanárnő meglepően engedé-keny volt, amikor a dolgozat elhalasztását kértük. A nehéz feladat érthetetlen volt a számuk-ra. Ne legyél már ilyen értetlen! Nem végzünk gondatlan munkát a feladatok megoldása-kor. Nem panaszkodhatunk, gondtalan az életünk. 5. a) Szeretném, ha a legmaximálisabb teljesítményt nyújtanátok! Szeretném, ha maximális teljesítményt nyújtanátok! Szeretném, ha maximálisabb teljesítményt nyújtanátok! b) Kutyát a helyiségbe behozni tilos! Kutyát a helységbe behozni tilos! c) Foglalják el a helyeteket! Foglalják el a helyeiket! Foglalják el a helyüket! d) A helyes megfejtők könyvjutalmat kapnak. A helyes megfejtést beküldők könyvjutalmat kapnak. A megfejtést beküldők könyvjutalmat kapnak.



124/3. A névmás fajtája Főnévi Melléknévi Számnévi

Személyes névmás én

Visszaható névmás magam

Kölcsönös névmás egymás

Birtokos névmás enyém

Mutató névmás ez ilyen ennyi

Kérdő névmás ki? milyen? mennyi?

Határozatlan névmás valaki valamilyen valamennyi

Általános névmás akárki akármilyen akármennyi

Vonatkozó névmás aki amilyen amennyi

124/4. a) A lónak is négy lába van, mégis megbotlik. b) Egyet fúj [hajt], mint a pereces. c) Sírva vigad a magyar.

125/5. Záchcsal, Lőrinccel, Karinthyval, Kovátscsal, Szénássyval, Kiss-sel, Nikolettel, Szigethyvel, Szíjj-jal, Mariannal, Pappal

125/6. perspektíva = távlat, kilátás, látkép; nézőpont attak = támadás grémium = ipari vagy kereskedelmi kamara; szervezet, társaság; irányító, vezető testület; választmány orgánum = emberi hang kreatív = leleményes, ötletes konstruktív = építő, haladást szolgáló, pozitív jellegű


154

125/7. Kovács Ágiék a hétvégét debrecenben töltötték. A debreceni Kiss nagymama rit-kán láthattya őket, hiszen ojan távol laknak egymástól. Mindig valami fínom étellel vár-ja az unokáit. Most Brassói aprópecsenyét készitett nekik. Gyümölcscsel is megkinálta őket. Délután egy nagyott sétáltak a vározsban. Este a Csokonai-színházban mentek. Egy natyszerű zenés szindarabot néztek meg. a) Debrecenben, láthatja, olyan, finom, brassói, készített, gyümölccsel, megkínálta, nagyot, városban, Csokonai Színházba, nagyszerű, színda-rabot b) kiejtés elve: Debrecenben, finom, brassói, készített, megkínálta, nagyot, nagyszerű, színdarabot szóelemzés elve: láthatja, városban, nagyszerű hagyomány elve: olyan, Csoko-nai Színházba, egyszerűsítés elve: –––––

Megjegyzés: Az ételnevek helyesírásakor jó, ha tudják a tanulók: nagy kezdőbetűvel írjuk – eredeti írásmód szerint – a tulajdonneveket (pl.: Újházy-tyúkhúsleves, Rákóczi-ros-télyos stb.), valamint a földrajzi neveket, kivéve, ha -i végződésű melléknévként szerepel-nek. Ezért kell a brassói aprópecsenye ételnevet a szövegben kis kezdőbetűvel írni. Más a helyzet az étlapokon, mert ott a sor első betűjét mindig nagy kezdőbetűvel írjuk: Brassói aprópecsenye.


126/8. A falu központjában áll a házunk. A mi udvarunk az egyik legszebb a településen. A régi kutunkat apa újította fel. A kút káváján anya muskátlijai virágoznak. Itt érleli kedven-cünket, a kovászos uborkát is. Az öreg szilvafa mellett eke áll, ami még a nagyapámé volt. Anya barátnője mindig ahhoz támasztja a kerékpárját, amiért apa kicsit haragudni szokott. Editke néni azonban az isteni süteményeivel mindig kiengeszteli.

126/9. valamelyik, akármennyi, semmilyen, olyan, akármekkora, ilyen, ugyanannyi, ekko-ra, mennyi?, miféle, bármennyi, semmi a) Mutató névmás: olyan, ilyen, ugyanannyi, ekkora, Kérdő névmás: mennyi?, miféle?, Határozatlan névmás: valamelyik, Általános névmás: akár-mennyi, semmilyen, akármekkora, bármennyi, semmi b) A csak főnevet helyettesítő névmások-ra és a vonatkozó névmásra.

A jellemzés

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA jellemzés

90/1. Anyaggyűjtési módok: olvasás, hiszen a jellemzés írójának el kellett olvasnia Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényét, hogy Bornemissza Gergelyről jellemzést írhasson. Emlékezés, mert fel kellett idéznie az olvasottakat.

91/2. A helyszínváltás, illetve a sorsdöntő események.


155

Kérdések, feladatok91/1. A Ki ő? játék.

91/2. a) A felső rajz. Indoklás: „Fekete karvédő van a kabátján, csíptető a szemén, … Nagyon rövidlátó.” b) Pl.: szolgalelkű, aggódó, szerény, tisztelettudó stb.

91/3. Pl.: a) sznob, öntelt, kétszínű stb. b) hisztis, reklamáló, háborgó, elégedetlen stb. c) laza, felszínes, jópofa, erőszakos stb. d) segítőkész, kedves, nyugodt stb.

92/4. a) lusta, henyélő, szófogadatlan, nemtörődöm stb. b) A szereplő cselekedeteinek bemu-tatása.

92/5. szorgalmas: f1037 fülét sem vakarja h262 szorgalmas, mint a hangya i219 nagy az ipar benne m601 szorgalmas, mint a méh állandóan beszél b22 annyit beszél, mint egy bába 46 beszél, mint a babvető h583 beszél, mint a hegedű r217 jár [pereg] a nyelve, mint a for-gó [pergő] rokka sz278 mindig beszél, mint a szaricsóka okos a557 Aranyelmének gyöngy a gondolatja = okos embernek vannak bölcs gondolatai. b1112 Vág az esze, mint a borotva = nagyon éles eszű, gyors észjárású. 1274 Budára (is) beillenék bírónak = nagyon eszes, okos. k276 Több esze van, mint a(z egész) káptalannak = nagyon okos, sok mindent tud. 1096 Okos, mint a kígyó = ravasz és okosan számító. 1242 A kisujjában (is) több (ész v. esze) van = sokkal nagyobb tudású, sokkal képzettebb, mint valaki más. t73 Olyan, mint egy táltos = nagyon eszes, sok min-dent tud. 78 Fél tanács a feje = okos ember, sokat tud. 856 Olyan az esze [olyan esze van], mint a tűz = gyors felfogású. v513 Tűz az esze, mint a viski borbély fiának = jól vág az esze.

92/6. Páros megoldás, szerepjáték.





Az igenevek

Nyelvtan tankönyv oldal/feladat Az igenevekről általában

94/1. kirándul|ni, ül|ve, él|ő, táplál|t, meglát|va, kinyújt|ott, kap|ni, ad|andó


156

94/2. Főnévi igenév: kirándulni, kapni Melléknévi igenév: élő, táplált, kinyújtott, adandó Határozói igenév: ülve, meglátva


Nyelvtan tankönyv oldal/feladat A főnévi igenév és ragozása

95/1. A birtokos személyjelekre, illetve egyes számban a határozott ragozású igei személyra-gokra.

95/2. Pl.: A barátomnak vissza kell adnod a könyvet. A barátomnak vissza kell adnunk a köny-vet. A barátomnak vissza kell adnotok a könyvet. A barátomnak vissza kell adnia a könyvet (va-laki kölcsönkérte a könyvet a barátomtól). A barátomnak vissza kell adnia a könyvet (a barátom kért valakitől könyvet).


96/2. Pl.: El kell menned az orvoshoz, mert nagyon köhögsz. Nem szabad szaladgálnod a fo-lyosón, még fellöksz valakit. Kölcsön kellett volna adnod azt a tollat Évinek.

96/3. a) Egyéni véleménynyilvánítás. b) Általános érvényű főnévi igenevek: tanulni, kapni, szégyellni, bánni, tudnod Ragozott főnévi igenevek: tanulnunk, szereznie, alkalmaznia


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA főnévi igenév

127/1. lépni, szólni, keni, menni, Béni, zokni, kenni, szórni, Eni, kérni, nézni, Fáni, néni, mérni, fonni, fenni, nini, várni, Fanni, halászni, jönni, feni, hinni, bánni

127/2. a) lesz, tesz, vesz, visz, hisz, eszik, iszik b) lenni, tenni, venni, vinni, hinni, enni, inniMegjegyzés: Az -sz végű igék megtalálhatók a 82. helyesírási szabálypontban a hisz

kivételével.

127/3. a) meghívnod, meghívni, tudniuk, tudnod, intézni – főnévi igenév b) meghívnod hatá-rozott személyre vonatkoztatjuk E/2. tudnod – határozott személyre vonatkoztatjuk E/2. tudni-uk határozott személyre vonatkoztatjuk T/1. intézni – általánosságban beszélünk E/3.


157

128/4.

Szám/személy tanulni köszönni (kell)

E/1. nekem tanulnom köszönnöm

E/2. neked tanulnod köszönnöd

E/3. neki tanulnia köszönnie

T/1. nekünk tanulnunk köszönnünk

T/2. nektek tanulnotok köszönnötök

T/3. nekik tanulniuk köszönniük

128/5. A birtokos személyjelek nagy hasonlóságot mutatnak a főnévi igenév ragjaival.

128/6. a) fölösleges bosszankodni, sikerült elérni, nem illik elkésni, válaszolni kell b) Pl.: Fölösle-ges bosszankodnod ezen a semmiségen. Sikerült elérnünk, hogy mindenki részt vegyen a sport-délutánon. Nem illik elkésnetek a megnyitóról. Azonnal válaszolnom kell az e-mailre.

128/7. El fogok menni (szaladni) a boltba, mert mindjárt bezár. Meg kell fennem a kést, mert életlen. Be tudod fonni a hajamat? Meg fogod bánni, ha nem jössz el a moziba.

Házi feladat129/1. Szabad kérnem még a levesből? Szívesen kérnék a főtt húsból is. Kérném a sót is. Szívesen úsznánk egyet a tengerben. Könnyebb úsznunk a sós vízben. Nem illik könyököl-nötök az asztalnál! Ne könyököljetek az asztalnál! Soha nem könyökölnének az asztalnál. Bárcsak megérkezne már a vendégünk! Már meg kellett volna érkeznie a rég várt vendé-günknek.


Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA melléknévi igenév

Kérdések, feladatok97/1. Befejezett melléknévi igenév: törött (kézzel), feszült (figyelemmel) Folyamatos mel-léknévi igenév: hibázó Beálló melléknévi igenév: megoldandó, adandó

97/2. Pl.: Láttam az általam olvasott könyv filmváltozatát. A megtekintett film nagyon tetszett. Az elkészült vacsora mindenkinek nagyon ízlett.


158

97/3. Melléknév: forró, sápadt, jó, különböző Melléknévi igenév: bátorító, égő, megoldott, elmaradt, önálló

Megjegyzés: A melléknévi igenév nem fokozható, csak a melléknév.

98/4. Pl.: tanító, tanuló, költő, író, futó, eladó, elárusító stb.

98/5. Páros játék. Pl.: 1. játékos: Ancsa látott egy jó filmet a moziban. 2. játékos: A látott film nagyon tetszett Ancsának. 2. játékos: Tibor sok vendéget hívott a névnapi bulijára. 1. játékos: Minden meghívott vendég pontos időben érkezett.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA melléknévi igenév

129/1. Napjainkban az állatvilág legnépesebb törzsét az ízeltlábúak alkotják. Ez az állat-csoport kiváló alkalmazkodóképessége révén az erdő legkülönbözőbb élőhelyeit népesíti be. A rovarok mindenütt megtalálhatók: az élő talajban, a korhadó avarban és fákban, az élő törzsön és a zöldellő levélzeten. a) Folyamatos melléknévi igenévhez. c) Melléknév. A melléknévi igenév ugyanis fokozható, a melléknévi igenév viszont nem.

130/2. a) és c) eladó, suhogó, simuló, jó, vehető, lepedő, repedő, kő b) A szavak végén az -ó, -ő mindig hosszú, kivéve a no és a nono.

Megjegyzés: A lemásolt szavak szófajának megállapításakor a szövegkörnyezetet is fi-gyelembe kell venni, tehát az eladó szó nem lehet főnév.

130/3. a fa zöldell – zöldellő fa a nagymama szundikál – szundikáló nagymama a kislány suttog – suttogó kislány a fiú mosolyog – mosolygó fiú a diák nevet – nevető diák

131/4. a) Az elpusztult. Rágó. A potrohuk végén termelődő méreganyagot. b) Folyamatos mel-léknévi igenevekkel. c) Folyamatos: élő, rágó, termelődő Befejezett: épített, bonyolult

131/5. A talált doboz üres volt. A festett kép mindenkinek nagyon tetszett. Az elmesélt törté-netet mindenki feszült figyelemmel hallgatta. a) Befejezett melléknévi igenév. b) Mi változott? A múlt idejű ige szófaja. Az egy névelő az névelőre. Mi nem változott? A szóalakok (talált, fes-tett, elmesélt). c) Szófajtani szempont: a múlt idejű ige cselekvést, történést fejez ki, a befejezett melléknévi igenév tulajdonságot. Alaktani szempont: a múlt időt jellel fejezzük ki, a befejezett melléknévi igenévnek képzője van. d) Magánhangzó után -tt írunk, mássalhangzó után -t-t.


159

132/6. a) Azok a gyerekek szerepeltek jól a versenyen, akiket ő tanított. Az általa tanított gyerekek jól szerepeltek a versenyen. Azok a gyerekek szerepeltek jól a versenyen, akik nála tanultak. A nála tanuló gyerekek jól szerepeltek a versenyen. c) A fiú az általa olvasott újságból nézett fel. Az újságot olvasó fiú nézett rám.

Házi feladat132/1. Az elpiszkolódott inget anya azonnal kimosta. A tikkasztó melegben jólesik fürdeni a tó vizében. Andor a duzzadt bokájára borogatást rakott. A hervadt virágokat kivettük a vázából. A szakadt nadrágot nagymama bestoppolta.

132/2. Az egyik védő még éppen meg tudta szerezni a labdát a kapura törő csatár elől. A piacon vásárló emberektől pénztárcákat loptak el zsebesek. A híres milliárdost elraboló terroristák nagy összegű váltságdíjat követeltek.

133/3. Pl.: Félretettem az elolvasandó levelet. A riportalany figyelmen kívül hagyta a megvála-szolandó kérdéseket. A kiegészítendő feladatot nem tudtuk megoldani. A születendő gyermeket várja a család apraja-nagyja.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA határozói igenév

98/1. Egyéni megoldás a megadott szempontoknak megfelelően.

98/2. ül, szorongat, gondol, meglát, ránéz

99/3. a macska felmászott a fára, leült, elutazott

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA határozói igenév


133/2. meggyógyulva, szépülve, állva, leesve, olvasva, rendezgetve, merülve, fázva a) Pl.: Ádám meggyógyulva várta a barátját. Anyukám megszépülve jött el a kozmetikustól. Állva kellett utaznom a buszon. Egy könyvet látok leesve az ágy mellett. Újságot olvasva vártam az autó-buszt. A babáit rendezgetve énekelt a húgom. Teljesen ki vagyok merülve. Ázva-fázva vártuk az autóbuszt a megállóban.


160

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz írás nem nyelvi eszközei

99/1. A bal oldali szöveget, mert jobban átlátható: bekezdések, kiemelések vannak benne.

99/2. Egyéni megállapítások.

100/3. Egyéni olvasás.

101/4. Pl.: Csak nem egy ent (?) látszik a fotón?! Tényleg????? Bizony ám!!!

101/5. A közlő általában elkésik.




102/4. Kézzel írt, illetve a számítógéppel szerkesztett leveleket formai hasonlóságai: jól tagoltak, könnyen áttekinthetőek a bekezdések miatt. Kézzel írt, illetve a számítógéppel szer-kesztett levelek formai különbségei: A kézzel írt levél nehezebben olvasható. A számítógéppel szerkesztett levélbe többféle kiemelést lehet alkalmazni.

A határozószók

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA határozószók és helyesírásuk

104/1. most: cselekvés, történés idejét, hirtelen, sebbel-lobbal: cselekvés, történés módját, há-tul: cselekvés, történés helyét

104/2. most, hirtelen, sebbel-lobbal, hátulMegjegyzés: A határozószók alig vagy egyáltalán nem toldalékolhatók. A hirtelen szó-

ban néhány tanuló felfedezheti a -telen képzőt, a hátul szóban az -ul ragot, a sebbel-lobbal kifejezésben a -val, -vel rag hasonult alakját.

104/3. Pl.: A fiú csak lopva mert a lányra nézni. Elvétve találkoztunk autóval a sztrádán. Min-denki betéve tudta a leckét az osztályban.


161

105/4. Pl.: Péter megy elöl a sorban. Hátul Gergő bandukol. Marcihoz egészen közel lépked Ákos. Andris és Kata kivételével mindenki előre néz. Szinte egyszerre lépkednek a gyerekek. Nem-sokára célba érnek. Gyalog teszik meg a hosszú utat. Szemlátomást vidámak. Stb.

106/5. jövő, futó, szülött, múlt

106/6. Pl.: A postás ide jött, nem a szomszédba. Idejött hozzám a barátom, hogy beszélges-sünk.

Kérdések, feladatok106/1. rögtön: azonnal, közvetlenül, máris, íziben

106/2. Felhasználandó négy szótagú, elvont körülményt kifejező valóságos határozószók: alattomban, egymagában, elsősorban, hajadonfőtt, külön-külön, szemlátomást

Megjegyzés: Természetesen a határozószók sorrendje megváltoztatható.

106/3. ahogyan, akárhova, akármint, akképp, akkor, amerről, amikor, amint, amióta, amott, bárhogyan, bárhol, bármikor, ekképp, ekkor, emitt, hogyan, hol, honnan, hova, ide, így, itt, med-dig, merre, miként, miképpen, mikor, mindenhonnan, mindenképpen, mindenütt, mióta, néha, néhol, némileg, oda, onnan, ott, sehogyan, sehol, soha, úgy, valahol, valamikor


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA határozószók

134/1. Helyet jelöl: elöl, előre Időt jelöl: egykor, egyszerre, egyelőre Egyéb körülményt jelöl: együtt, egyszerre (pl.: lépnek), egyúttal, egyként, egymagában

134/2. előbb-utóbb, innen-onnan, ízzé-porrá, félig-meddig, itt-ott, tessék-lássék, sülve-főve, nyakra-főre, ide-oda, kívül-belül

134/3. a) A határozószók keletkezése. b) Pl.: Nagyon régen keletkezett. c) A határozószó ragos alakkal is kifejezheti a cselekvés, történés körülményeit. d) Aláhúzandó határozószók: éjjel, há-tulról, kimondottan, lóhalálában, futtában

135/4. a) Egyéni véleménynyilvánítás. b) Éppen négy éve vetődtem partra ezen a lakatlan szigeten. Vajon meddig kell még itt maradnom, mikor mehetek el innen? Állandóan ezen töprengtem. Rájöttem, nem tehetek mást, csónakot kell építenem. Azonnal munkához láttam. A megfelelőnek látszó fa fenn volt egy magaslaton. Húsz délelőtt és délután kín-lódtam egyedül a kivágásával. Elsősorban a koronáját távolítottam el, azután kivájtam a


162

belsejét. Végre-valahára elkészültem. Ott feküdt a csónakom. Lejjebb kellett volna vin-nem a tengerhez, de sehogyan sem bírtam megmozdítani, bárhogyan is próbálkoztam. b) Árnyaltabban fejezik ki a cselekvés, történés, létezés helyét, idejét, módját, illetőleg a cselekvő állapotát.

135/5. innen, hazulról, hátul, egyelőre, belül, együtt, azután, ugyanúgy, kívül, alul, tüstént, felül, mindenütt, mindig, alig, főleg, jövőre, kétfelől

135/6. elöl – hátul kint – bent fent – lent nappal – éjjel felül – alul idén – tavaly távol – közel benn – kinn lenn – fenn így – úgy innen – onnan együtt – külön korán – későn mindenütt – sehol délután – délelőtt

135/7. egyszerre: z. sz. r. h. mindjárt: összeolvadás rögtön: z. sz. r. h. egyként: z. sz. r. h.nagyjából: í. n. j. t. h. négyfelé: z. sz. r. h.


136/9. Kevés volt az időm, ezért csak úgy kutyafuttában néztem meg az újságot. Váratlan vendégek érkeztek hozzánk, de anya hamarjában készített néhány szendvicset. Suttyom-ban, hogy senki se vegyen észre, belopakodtam a szobába. Lóhalálában rohantam a mo-ziba, hogy le ne maradjak a kezdésről.

136/10. Helyet jelöl: valahol, emitt, sehol, néhol, akárhova, ide, honnan, amerről, ott Időt jelöl: amikor, meddig, ekkor, néha, bármikor, amióta Egyéb körülményt jelöl: hogyan, ekképp, akár-mint, úgy, sehogyan, némilega) Egyéni megoldás.

Házi feladat137/1. kézzel-lábbal, sebbel-lobbal, hellyel-közzel, tűzzel-vassal, üggyel-bajjal Az írásban jelölt teljes hasonulásról.

137/2. a) dugig, kimondottan, meglehetősen, menten, színültig, újabban, újólag, újra, utoljára b) du-gig, ki-mon-dot-tan, meg-le-he-tő-sen, men-ten, szín-ül-tig, ú-jab-ban, ú-jó-lag, új-ra, u-tol-já-ra

137/3. Oda menj, ahol szívesen látnak! Add ide nekem is, légy szíves, a cédét! Add oda Balázsnak is a kerékpárodat! Inkább ide figyelj, mint oda! a) A közelre mutató határozószó az ide, az oda pedig távolra mutat. b) Pl.: Ide ültem, ahol senki sem zavar. Odaadjam a CD-met? c) Az ide és az oda kettős szófajú szavak: ún. mutató helyhatározószók és igekötők is. Helyhatározószóként az ide a beszélő felé irányuló mozgást fejez ki: erre a helyre, ebbe az


163

irányba, ehhez a helyhez viszonyítva. Például: Ide írjátok, ebbe a füzetbe! Ide figyelj! Ide a ka-róhoz kössétek! Igekötőként is rám, nekem, hozzám a jelentése, vagyis közelítő értelemben kell használni: Ideadta a pénzét. Idenézett, és mosolygott.

Az oda mutató határozószó használatakor a jelentése: arra a helyre, abba az irányba, ahhoz a helyhez viszonyítva, abba az állapotba. Például: Oda tedd! Oda fordulj az ablak felé! Igekötőként egy meghatározott helyre, hely felé (odatámaszt, odapillant, odaköszön) felé irányítja a cselekvést.

Az ide közelre, az oda távolra mutató határozószó. Ezért nem helyes közelítő értelem-ben a távolabbi formát használni.

138/4. Egyéni megoldás a tankönyv korábbi táblázatai alapján.

138/5. a) benn – bent beljebb kinn – kint kijjebb fenn – fent feljebb lenn lent lejjebb b) Egyéni megoldás.


139/1. a) Eljött az apály ideje. Egy kikötő van előttünk, csak éppen víz nincs benne. Néhány oldalára dőlt vitorlást látni. Mintha pihenni támadt volna kedvük. A megrekedt pocsolyák körül viháncoló gyerekek buzgón szedegetik a kagylókat. Hat óra múlva a közeledő hullá-mok elérik a kikötőt. A szárazon rekedt vitorlások ismét vízre kerülnek. A partot a fürdőzni vágyók sokasága lepi el. b) Főnévi igenév: látni, pihenni, fürdőzni Melléknévi igenév: dőlt (vitorlást), megrekedt (pocsolyák), viháncoló, közeledő, rekedt (vitorlások) c) éppen, ismét

139/2. a) Debreceni Móni nagyon szeret rejtvényt fejteni. Ismét egy feladványon töri a fejét. Szeretne ő is készíteni egyet. Móni egy zseni. Van ugyan a rejtvénynek egy mini hi-bája, de meg lehet fejteni. Meg is lepi magát egy fini csokival. Szeretné azonnal megenni, de ekkor lép be Jani. Megkínálja őt is. Jani szépen megköszöni. b) Pl.: Vegyél egy kis csokit! Kérsz a csokiból?

140/3. Pl.: Üljetek le! (Üljenek le!) Menjenek a busz belsejébe! Ügyeljenek a rendre! Ne dohá-nyozzanak a helyiségben! a) Az eredeti mondatok parancsok voltak. Az átalakított mondatok a felszólító módú igék hatására utasítást, felszólítást fejeznek ki. b) Az átalakított mondatok sze-mélyesebbek, udvariasabbak.

140/4. Aki rosszul olvas, annak gyakorolnia kell. Neked meg miért kell keseregned a rossz idő miatt? Önöknek is meg kell érteniük, hogy más szelek fújnak. Nem mindig csak neked, nekem is vennem (vennünk) kellene egy új ruhát. Nektek is illik ismernetek hazánk tájait.


164

140/5. esztendő, eljövendő, lemásolandó, segítő, gumó, morgó, karó, alvó, bendő, borsó, megfigyelendő, kongó, rigó, írandó, éneklő, tető, hajló, megnézendő, fejkendő

140/6. Nem a lakásban: kinn Ugyanazon a helyen (távolabb): ugyanott Kis idő múlva: nem-sokára Közelebb: itt Azt követően: azután A lakásban: benn


141/2. Most ugrik a majom a vízbe. Még neki áll feljebb! Hátrább az agarakkal! Oda se neki! a) most, feljebb, hátrább, oda b) Pl.: Se ide, se oda = akár van, akár nincs, nem számít. Nem megy messze vele = nem sok hasznát veszi, nem sokat segít rajta. Nincsenek otthon nála = úgy viselkedik, mint akinek elment az esze.

A viszonyszók

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA névelő és a névutó


108/2. A ház nyitott ajtajában egy fiú áll. A fiú a barátait várja. Az utcán megáll egy autó. Az autóból kiszáll a két fiú. A barátok közelednek a nyitott ajtó felé. Gergő nagyon örül nekik.


109/4. A hintaszék a kandalló előtt, a fáskosár a kandalló alatt, a hamulapát a kandalló mel-lett, a szakajtó a kandalló mellett van.

Kérdések, feladatok110/1. A fénykép egy tanítási órán készült. A tanulók érdekesnél érdekesebb feladatokat oldottak meg a 45 perc alatt. Jó hangulatban teltek a percek. Az óra után mindenki az udvarra tódult.

110/2. Nem használunk névelőt a személynevek, földrésznevek, országnevek, államnevek, vá-rosnevek előtt: Gergő, Csilla, Magyarország, Kaposvár, Dél-Olaszország, Békés megye stb. Általá-ban névelősek a csillagok, tájegységek, utcák, terek stb., a természetes földrajzi alakulatok (óceá-


165

nok, hegységek, folyók stb.): a Mars, a Kossuth utca, a Fekete-tenger, a Petőfi Sándor Gimnázium stb. A névutót a névszótól mindig különírjuk.



Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA névelő és a névutó

142/1. a) A balatoni kecskeköröm, A hollóról és a rókáról, Egyszer egy királyfi, Rege a cso-daszarvasról, A walesi bárdok b) Ha a névszó mássalhangzóval kezdődik, előtte a névelőt használunk, ha magánhangzóval, akkor az névelőt.

142/2. Kérek egy kis vizet. Ez egy remek ötlet volt. Nekem is van egy remek ötletem. Vár-tam rád egy keveset. Móra Ferenc egy nagy író volt. Egy darabig elkísérlek.

142/3. a) A Titanic tragédiájának híre bejárta a világot. A Big Ben a londoni parlament híres toronyórája. Egyik kedvenc olvasmányom a Toldi. Tavaly elolvastam a A Pál utcai fiúk című regényt. Az Afrikát fekete kontinensnek is nevezik. A Szlovákia hazánk északi szomszédja. Az Amerikai Egyesült Államok vezető nagyhatalom. A Gárdonyi Géza nagyon népszerű író. Szívesen elmennék a Csillával moziba. A Bajor Imre egy jó humorista. A Titanic tragé-diájának a híre bejárta a világot. Tavaly elolvastam A Pál utcai fiúk című regényt. Afrikát fekete kontinensnek is nevezik. Szlovákia hazánk északi szomszédja. Gárdonyi Géza nagyon népszerű író. Szívesen elmennék Csillával moziba. Bajor Imre egy jó humorista. b) Nem használunk név-előt a személynevek előtt.

143/4. Hely: alatt, alól, alá; között, közül, közé; mögött, mögül, mögé; át, keresztül, hosszat, után, kívül Idő: kezdve, óta, múlva, át, keresztül, hosszat, után, közben Más körülmény: nélkül, szerint, helyett, fogva, gyanánt

143/5. Pl.: Hol? előtt, mögött, felett, mellett Hová? elé, mögé, felé, mellé Honnan? elől, mögül, felől, mellől


144/7. alatt, előtt, mellett, mellől, mellé, mögül, hosszat, közül, alól, keresztül, elől, mögött, között, át, mellől, felett, együtt, fölül


166

144/8. A névutók végén kettőzött -t-t írunk, ha előtte magánhangzó áll. Kivétel: az át és a hosszat. Az -ul, -ül végű névutók magánhangzója mindig rövid. A honnan kérdésre válaszo-ló -ól, -ől végű névutók magánhangzója hosszú.

144/9. H. 98. fej fej mellet, nap nap után stb.; ember ember hátán H. 130. a) idő előtt, bo-kor mögött, ház mellett, felesége iránt, föld alatt, munka nélkül, szó szerint, többek között stb. H 184. Rétek alatt, Kis-kút feletti

144/10. A ház melletti kútból eltűnt a víz. Mindig szívesen játsszunk a ház mögötti kertben. Gyakran sétálunk az iskola előtti parkban.

Házi feladat145/1. Az ajándéknak mindenki örül. Az (távolra mutató névmás) lesz a legszebb ajándék, ha eljössz hozzám. Hoztam neked egy csokor virágot. Egy (számnév) csokor virág helyett százat érdemelnél.

145/2. Pl.: A téren át hamarabb hazaérek. Két órán át vártam rád. A biciklis után átmehetünk a kerékpárúton. Iskola után megvárlak a parkban.

Nyelvtan tankönyv oldal/feladatAz igekötő

111/1. Pl.: A hatodikosok megtudták, hogy dolgozatot írnak. A tanulók meg tudták oldani a feladatokat. Édesapám leszokott a cigarettáról. Az öcsém le szokott menni a játszótérre. Elleszek egyedül is, amíg haza nem érsz. El leszek kérve az utolsó óráról.

111/2. Az igekötős igék sajátosan viselkedő összetett szavak. Az igekötő önálló szófaj, amely főleg igéhez és igenévhez kapcsolódik. Írhatjuk egybe és külön a hozzá tartozó igével vagy igenévvel.

Kérdések, feladatok112/1. Pl.: elsétál, lesétál, átsétál, szembesétál, félresétál, kisétál, körülsétál, elésétál, hátrasétál, hazasétál, továbbsétál, végigsétál, visszasétál, hozzásétál, idesétál stb.

112/2. Pl.: lekér, megkér, telekér, átkér, bekér, kikér, elkér, felkér, visszakér, idekér stb.

112/3. Vagy megszokik, vagy megszökik. Majd megszakad a nevetéstől. Vakuljak meg, ha nem igaz.


167

112/4. Szerencsére mindig elfogtok néhány bűnözőt. El fogtok ájulni a hamis menyasszony lát-tán. Édesapám leszokott a dohányzásról. Az öcsém le szokott menni a játszótérre. Meg tudtam oldani a keresztrejtvényt. Megtudtam a tévedésem okát. Kimertem a levest a tálból. Kimertem menni a sötét udvarra.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatAz igekötő

145/1. abba, agyon, alá, át, be, bele, benn, egybe, együtt, el, elé, ellen, előre, fel, félre, felül, fenn, hátra, haza, hozzá, ide, ketté, ki, körül, külön, le, meg, neki, oda, össze, rá, széjjel, szembe, szerte, szét, tele, tova, tovább, tönkre, túl, újjá, újra, végbe, végig, vissza

145/2. A: Ha az igekötő az ige előtt áll, egybeírjuk az igekötőt az igével. B: Ha az igekötő az ige után áll, különírjuk az igekötőt az igével. C: Ha az igekötő és az ige között egy másik szó áll, mind a hármat különírjuk.

146/3. Pl.: Felmostad a konyhát? Megcsináltad a leckét? Levitted a szemetet? a) Nagyon lényeg-re törő, szűkszavú. b) Pl.: Igen, felmostam. Természetesen megtanultam. A szemetet is levittem.

146/4. kibeszél – pletykál róla, visszabeszél – felesel, mellébeszél – köntörfalaz, félrebeszél – nincs magánál, megbeszél – megtárgyal, lebeszél – eltérít a szándékától, rábeszél – rávesz, bebeszél – elhitet valakivel valamit, belebeszél – közbeszól, összebeszél – megállapodik, agyonbeszél – túl sokat beszél egy témáról b) félrebeszél

146/5. a) H. 131. b) Egyéni megoldás.

147/6. Édesanyám leszokott a dohányzásról. A húgom le szokott esni a mászókáról. Megtud-tam a kedvenc énekesem címét. Meg tudtam oldani a feladványt. Kimertem állni az igazam mellett. Kimertem a kádból a vizet.

147/7. meg fogja bánni, össze fog rámolni, el fog sietni, át fog venni, ki fog egészíteni, fel fog emelni, rá fog mutatni, neki fog látni, szét fog szedni

147/8. A: A megismételt igekötő közé kötőjelet teszünk, és egybeírjuk az igével. B: Az ellentétes jelentésű igekötők közé kötőjelet teszünk, de különírjuk az igétől.


168

147/9. a) Az ige jelentésének nyomatékosítását. b) Majdnem elájultam, amikor megláttam Bri-gi új ruháját. Pótoltam az anyagot, amiről lemaradtam. Géza teljesen odavan Lucáért. Elvállal-tam még néhány feladatot. Ugye megjósoltam, hogy felmérőt írunk? c) Az első forma inkább a diákok nyelvére jellemző. A második a köznyelvileg jobban elfogadott. d) Sok ige mellett sokan fölöslegesnek tartják az igekötőt: (be)biztosít, (ki)értesít, (le)rendez, (le)szerződik stb. A leggya-koribb igekötők, a be-, ki-, le- főleg a meg- rovására terjeszkednek: beindít, bejósol, kitárgyal, lebüntet (helyesebben: megindít, megjósol, megtárgyal, megbüntet).

Némely esetben logikátlan az igekötő használata: feloltja a villanyt (inkább: felgyújtja vagy meggyújtja); kicsukja vagy kizárja az ajtót (helyesen: kinyitja); szétragad valami (= szétválik).

Máskor az igekötő hiánya a zavaró. Pl. aki hivatalból bonyolítja az ügyet, az üzletet, az valójában lebonyolítja.


148/2. Add fel Emesének a levelet! Írd rá a borítékra az irányítószámot! Érj oda zárás előtt a postára! Fizesd be a csekket is!

149/3. be-betér, össze-vissza csapong, ide-oda nézeget, fel-felriad, össze-összenéznek, előre-hátra lépked


Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA segédige

Kérdések, feladatok113/1. a) Egyéni véleménynyilvánítás, vélemények ütköztetése. b) lenne, marad Jobb lenne, ha pihennél egy kicsit. Az édesapám igazgató marad a múzeumban.

113/2. Meg tetszik engedni, hogy elmondjam a véleményemet? El tetszene mesélni a film végét, mert elaludtam? El tetszik majd utazni?

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA segédigék

149/1. I, I, I, H A volna segédige a főige feltételes módját fejezi ki.

149/2. El szerettem volna menni a könyvtárba. Jó lett volna korán felkelni. Szívesen megláto-gattalak volna. Szívesen segítettem volna neked a tanulásban. Feldíszítettem volna a táblát a ballagásra.


169


Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA módosítószó

Kérdések, feladatok114/1. Nem olvasnád-e fel az időjárás-jelentést? Megbeszélhetnénk-e a részleteket? Nem mond-tad-e volna el te a verset?

114/2. Óhajtást: bárcsak, bár, vajha Bizonyosságot: bizony, kétségtelenül, persze, nyilván Bi-zonytalanságot: esetleg, aligha, legfeljebb, korántsem, talán


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladatA módosítószó

151/1. kérdőszók (érdeklődést fejeznek ki): vajon, ugye, -e állítószók (igenlést fejeznek ki): csakis, hogyne, igen, bizony, persze tagadószók (tagadnak, tiltanak): ne, se, nem, sem, úgyse, dehogy óhajtószók (vágyat fejeznek ki): bárcsak, bár határozatlanságot kifejező szók: talán, esetleg, alighanem, csak

151/2. El mehetek-e délután gördeszkázni? Nem lehetne-e megnéznem az esti filmet? Megbe-szélhetnénk-e a délutáni programot? Az -e kérdő módosítószót mindig az igéhez kapcsoljuk.

151/3. Fiúk, ne ugráljatok a medence széléről a vízbe! Ne szállj fel fagylalttal az autóbuszra!Ne bömböltesd olyan hangosan a magnódat!

Házi feladat151/1. Pl.: Esetleg elutazom a nagymamámékhoz. Talán egy táborba is elmegyek.


Nyelvtan tankönyv oldal/feladatA párbeszéd

115/1. Pl.: kedves, tárgyilagos, szűkszavú, beszédes, öntelt, okos, műveletlen stb.

115/2. Pl.: egy kisgyerek, aki most tanul beszélni, egy nem magyar anyanyelvű ember stb.


170


Kérdések, feladatok116/1. a) Konc bácsi Bendegúzzal. b) Bendegúz gyakran tilosban legelteti a rá bízott teheneket, ezért a gazdák gyakran megkergetik, és megverik. Máskor megdézsmálja mások görögdinnyé-jét a dinnyeföldön, akkor is megbünteti a termés gazdája. c) Egyéni megoldás.


A mondatszók



119/2. Pl.: hé, pszt, csitt, zsupsz, hess, sicc, gyí, cic, pszt stb.


Nyelvtan munkafüzet oldal/feladat152/1. Ej-haj, nosza, sej, haj


Év végi ismétlés

Nyelvtan munkafüzet oldal/feladat

153/1. hagyjad, hunyjatok, fagyjon, ítélj, gondoljanak, tanuljak, álljatok, jöjj, féltsétek, ejtsed, tetsszél, higgyük, menjetek (= haladtok), mentsek (= a számítógépen rögzítek)

153/2. a) Akarjátok, hogy a szervezetetek egészségesen fejlődjön? Nos, akkor tudjátok meg, hogy mit kell tennetek a helyes táplálkozás érdekében! A napi étkezések számát arányosan osszátok be! Biztosítsatok kellő időt az étkezéshez, ne kapkodjatok! Ne csak azt fogyasszátok, amit szerettek! Ne feledjétek a keleti intelmet: „Reggelizzetek egyedül, osszátok meg az ebédeteket a barátotokkal, s adjátok a vacsorátokat az ellenségeteknek!”b) szervezetetek, ebédeteket, vacsorátokat c) Akarod, hogy a szervezeted egészségesen fejlőd-


171

jön? Nos, akkor tudd meg, hogy mit kell tenned a helyes táplálkozás érdekében! A napi étkezések számát arányosan oszd be! Biztosíts kellő időt az étkezéshez, ne kapkodj! Ne csak azt fogyaszd, amit szeretsz! Ne feledd a keleti intelmet: „Reggelizzetek egyedül, osszátok meg az ebédeteket a barátotokkal, s adjátok a vacsorátokat az ellenségeteknek!”

154/3. a) és b) Nagyon szeretnék egy macit. Vele biztosan jobban tudnák aludni. Aztán jó lenne, ha kapnák egy sakkot is. Végre megtanulnák sakkozni. Apu biztos játszana velem. Örülnék egy labdának is. Már mindenkinek van a barátaim közül, csak nekem nincs. Ugye te is játszanál vele? c) és d) szeretnék, tudnék, lenne, kapnék, megtanulnék, játszana, örül-nék, játszanál e) Egyéni megoldás.

154/4. Élet és Tudomány, Cézár kutya, Magyar Tudományos Akadémia, Egri csillagok, Ajka, Velencei-tó, Csepel-sziget, Wesselényi Miklós, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Ózd, Rákóczi út, Jupiter, Magyar Köztársaság, Észak-Dunántúl, Sopron, Pécs, Fekete-tenger, Kossuth tér, Arany-patak, Mátra hegység

155/5. juhval, szívvel, mosollyal, gallyal, dohhal, Kossuthtal, Kiss-sel, Ráczcal, Pappal, Papp-pal, briddzsel, tollal, Mariannal, Györggyel, szárnnyal, Regulyval, szénnel, méhvel, Adriennel

155/6. Enikő lekvárral keni a zsemlét. A nyikorgó kerékpárkereket meg kell kenni. A finom ebédre Gergő már előre feni a fogát. Az életlen késeket meg kell fenni. Illik az ismerősöknek köszönni. Az ünnepelt boldogan köszöni meg az ajándékokat.

155/7. Az osztályban minden gyerek várja a vakációt. Azt tervezik, hogy néhányan elmen-nek együtt kirándulni Lillafüredre. Engem is hívtak magukkal, én pedig szívesen csatlako-zom hozzájuk. Nálunk tartottuk a megbeszélést. Az összes dologban megegyeztünk. Né-hány fiú azt javasolta, hogy vonattal menjünk, mert az sokkal olcsóbb, mint az autóbusz. Megegyeztünk ebben. a) Egyéni megoldás. b) Útvonaltervező használatával.

156/8. 1. versenyfeladat 2, X, 1, 2, 1, X, 2, 2, 1, 1, 2, 2, 1 + X

156/8. 2. versenyfeladat a) hagyjál, hánnyad, hunnyatok, haggyuk, higyjétek, haggyátok, hunjál, hunyjuk hányjad, hunyjatok, hagyjuk, higgyétek, hagyjátok, hunyjál b) ügyeljél, kapájják, tanuljjad, szállyon, beszéjjetek, üjj, lőjétek, szőjjed kapálják, tanuljad, szálljon, be-széljetek, ülj, szőjed c) tanítja, láccam, tetcél, metssze, hallatszon, festsétek, bátorítsák láts-szam, tetsszél, hallatsszon, fessétek

157/8. 3. versenyfeladat kék, kékít, kékül, kékes, Kékes, figyelmes, figyel, figyelés, figyelmet-len, barát, barátságos, barátságtalan, barátságtalanul, boldogság, boldogít, boldog


172

a) Pl.: figyelmes, figyelmesebb, legfigyelmesebb, legeslegfigyelmesebb; barátságos, barátsá-gosabb, legbarátságosabb, legeslegbarátságosabb; boldog, boldogabb, legboldogabb, leges-legboldogabb b) Egyéni megoldás.

157/8. 4. versenyfeladat a) Elköltöztünk az V. (ötödik) kerületből. b) Megetetnéd-e a halaimat? c) A sikertelenség lelohasztja az ember kedvét. d) Miért kínlódsz vele feleslegesen? e) Bárcsak tudnék segíteni! f) Kivel voltál moziban? g) Itt rendezték volna meg a versenyt.

157/8. 5. versenyfeladat 1. benne 2. titeket 3. róluk 4. tőlem 5. hozzád 6. nektek 7. hozzá Meg-fejtés: birtokos

Házi feladat158/1. rend-őr, pö-dör, gön-dör, park-őr, talp-bőr, masz-szőr, a-ma-tőr, ví-vó-tőr, gyö-tör, fel-tör, leg-ú-jabb, le-gény, so-főr, vad-őr, lán-dzsa, edz-dze-tek, lo-pó-dzik, e-dző-te-rem, bridzs- dzsez-zél

158/2. ezerhétszázkilencvennyolc, hatmillió-százhetven, hét nyolcad, huszonötezer, százhu-szonnyolcezer-hatszázhetvenkettő, első, hat egész nyolc tized

158/3. sok, számos, kevés stb. több, legtöbb, legeslegtöbb

158/4. Pl.: készülő, festő (gyerekek), kizöldülő, elkészítendő, megfestendő stb. a) Pl.: Évi gyönyör-ködik a készülő festményében. b) készített (alkotás), festett (mű), kizöldült (táj)

159/5. Szófaj Szóelemek újságban főnév új + ság + ban szt k r gondolatban főnév gondol + at + ban szt k r kivilágított melléknévi igenév ki + világ + ít + o + tt ik szt k kh k énekelek ige ének + e + l + e + k szt kh k kh r arcom főnév arc + o + m szt kh j

a) máris, aztán, hirtelen, éppen, így, azonnal b) gondolatban, aztán, elaludtam, álmodtam, engedte, tehetségtelen, pillanatban, felébredtem


173

Irodalom- és rövidítésjeyzék

ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Ok-tatási Stúdió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.), Akadémiai, Bp., 1959–62.

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.: A. JÁSZÓ ANNA

A mai magyar nyelv (MMNY.), Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE

ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debre-cen, 2001

Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FE-RENC

LADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990

Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN, O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS

Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.: PUSZTAI FERENC

Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLA

Magyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSICKY ÉVA

Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR

BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás be-tűrendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005

BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betű-rendes értelmező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005

ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park Kiadó, 1988

RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981

RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992


174

Jegyzetek_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


175

Jegyzetek_________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________


Tartalom

Előszó 3

A kompetencia alapú oktatás 5

A pedagógus kompetenciái 5

Az oktatási dokumentumok megújulása 12

Magyar nyelv 6. évfolyam 15Tanmenetjavaslat I. 23

A 6. évfolyamos magyar nyelv tantárgy taneszközök 44A Nyelvtan 6. tankönyv 44Nyelvtan 6. munkafüzet 49Nyelvtan interaktív tananyag-feldolgozás 50

Az anyanyelvi ismeretek elsajátítása 51A 6. évfolyamos szófajtan előzményei 51A szófajok tanításának nehézségei 51

Képességfejlesztés lehetőségei a nyelvtan tankönyvben 63A helyesírási képesség fejlesztése 63A szövegértő képesség fejlesztése 74A szövegalkotó képesség fejlesztése 78

A tankönyvi, munkafüzeti feladatok megoldása és módszertanuk 81Ismételjünk! 81A kommunikáció 91A szófajok 94Az ige 96A névszók 114Összefoglalás 150A jellemzés 154Az igenevek 155A határozószók 160A mondatszók 170Év végi ismétlés 170

Irodalom- és rövidítésjegyzék 173

Jegyzetek 174


Kézikönyv a Nyelvtan 6. tanításához -...

Documents

Transcript of Kézikönyv a Nyelvtan 6. tanításához -...