KÉZIKÖNYV A NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS...

KÉZIKÖNYV A NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS

TANÍTÁSÁHOZ4. évfolyam

Szilágyi Ferencné

SzerzőSzilágyi Ferencné

AP–040332

ISBN 978-963-465-988-4

© Szilágyi Ferencné, 20103. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésNémeth József

Terjedelem: 14,94 A/5 ívTömeg: 276 g

Kézikönyv a nyelvtan és helyesírás tanításához 4. évfolyam

3

az anyanyelvi nevelés feladatai a 2007-es nat alapján

Alapelvek, célok

A nyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módon alap-vető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatározza a tanulás teljes folyamatát. Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szociális kompetencia párhuzamos fejlesztését teszi lehetővé.

Az anyanyelv sokoldalú, árnyalt és reflexív ismerete a társadalmi kommunikáció alapja. A nyelv kultúrát közve-tít, lehetővé teszi az értékek megismerését, és az azokhoz való viszonyulási lehetőségek széles tárházát kínálja fel. A nyelv birtokbavételével párhuzamos folyamat az értelmi képességek fejlődése és a társas kapcsolatok kialakulá-sa. A gondolkodás és a személyiség fejlődésének, az önismeret kibontakozásának a közege, egyúttal az ismeretek és képességek hasznosulását és egyensúlyát megalapozó pozitív attitűd kialakulásának az előfeltétele. A társadalom alapvető közösségeiben (család, iskola, munkahelyi közösségek, a nemzet, az európai nemzetek közössége, az em-beriség) való aktív részvétel is az anyanyelv biztos tudását feltételezi, méghozzá a szókészlet és a grammatika alapos és sokrétű ismeretén túl a szövegszerveződés magasabb szintjeinek, a kommunikációt keretbe foglaló szituációk-nak, a kommunikációt hordozó médiumoknak és azok funkciójának az ismeretét is. A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és artikulált kifejezésének az alapja, kulcsszerepe van nemcsak a kulturális tudatos-ság és kifejezőképesség, de a kritikai, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék kialakításában is. Az állampolgá-rok magas szintű anyanyelvi tudása a társadalom belső kohéziójának, a demokrácia működésének, a demokratikus jogok gyakorlásának sarokköve, értve ezalatt a társadalmi intézményrendszer működésének, alapszövegeinek, szö-vegműfajainak az ismeretét és azok értelmezésének képességét, a fenti keretek között megvalósuló kommunikáci-ós aktusok magas szintű gyakorlását, valamint olyan attitűd kialakítását, amely a kritikai elemzést és az együttmű-ködési képességet integrálja. Az anyanyelvi készségek birtoklásának meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek közvetítésében, létrehozásában és az azokról folyó diskurzusba való bekapcsolódásban, a kánon megis-merésében, működésének megértésében és alakító áthagyományozásában.

Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése oly módon, hogy a tanulók élet-koruknak és a konkrét pedagógiai célnak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képes-ségét, ideértve a hangzó és az írott szövegek mellett az audiovizuális közlés, illetve az IST különféle jelenségeinek (pl. internet, Cd-ROM, mobilkommunikáció) ismeretét, megértését, funkcionális elemzését és gyakorlati alkal-mazását. Csak erre építve válik lehetővé az önálló ismeretszerzés és tanulás, ezzel szoros összefüggésben az élet-hosszig tartó tanulás képessége és az arra való igény. A nyelvi kompetencia döntő eleme, hogy érzékeljük, megért-sük és értelmezzük a kommunikációs helyzetek (résztvevők, alkalom, helyszín, cél), különféle médiumok, illetve műfajok szerepét a közlésben, és saját megnyilvánulásainkban is élni tudjunk az innen nyert tapasztalatokkal. A folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan, vala-mint másokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. Képes legyen a legkülönbözőbb cél-lal, környezetben és módon létrejött szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozására, valamint arra, hogy a megalkotottság sajátosságaiból, a másodlagos, átvitt, képi kifejezésmódból adódó jelentéseket felismerje, reflektáljon rájuk, és saját szövegek alkotásában maga is éljen ilyen eszközökkel. Képes legyen a nem verbális ki-fejezőeszközök (testi és technikai apparátus az arcmimikától és hanglejtéstől az audiovizuális prezentáció eszkö-zeiig) értelmezésére és használatára. Képes legyen olyan szövegek önálló megalkotására, amelyek figyelembe veszik a beszédhelyzetet és a hallgatóság igényeit, a különféle szövegműfajok normáit, a morális, esztétikai és kul-turális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy ismerje meg anyanyelvét mint rendszert, annak jelenét és múltját, ami saját történetiségük tapasztalatát kínálja a tanulóknak.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot. Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbe-széd révén jön létre a kapcsolat múlt, jelen és jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos meg-újulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, meghatározó szerepe van az érzelmi élet, a kreativitás, az esztétikai és történeti érzék fejlesztésében, az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélé-sében, a saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a másik közötti különbség, az idegenség megfogal-


4

mazásában és a másság erre épülő tiszteletében. Fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzé-sének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához, segíti, hogy a diákokban megteremtődjön a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

A fenti célokon túl az irodalmi nevelés feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak mint művészet-nek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának a megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak a megismertetése. Az irodalmi művek olvasása, az értelmezés művészetének gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai, morális és kulturális értékek, a kánon megismerésére, létrejöttük folyamatának reflektálására és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódásra. Kritikai érzéket fejleszt ki, nagy szerepe van az érzelmi élet finomodásá-ban, az empátia fejlődésében, segít megérteni az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá teszi az egyén ön-magához és környezetéhez való viszonyát. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogal-mát, a nyelvi és művészi konvenciót. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához, céljaihoz.

A fejlesztési feladatok szerkezete

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről 6. Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről

A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges a nyelvtani ismeretek elsajátítása, a szövegre, an-nak felépítésére, működésére, jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban és a szövegek megértésében, elemzésében. A nyelvnek kommunikációs közegként, eszközként és társadalmi jelenség-ként való értelmezése, annak felismerése, hogy a nyelv rendszer, és a nyelv anyanyelvként való birtoklása tartja össze a nyelvközösséget, közvetíti a világra vonatkozó tudást, hagyományt. A nyelvi kultúra fejlesztése, birtoklása megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez, és biztosítja az igényes önkifejezés lehetőségét is.

1–4. évfolyam

Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése a gyakorlati tudás alapján (pl. hang, szó, mondat; rövid és hosszú hangok, magán- és mássalhangzók).

Jelentések megadása a diák saját szavaival. Az aktív és a passzív szókincs folyamatos bővítése, szókincsgyakorlatok. Alkalmazkodás a kommunikációs folyamatban a szövegalkotást befolyásoló tényezőkhöz egészlegesen (holisz-

tikusan). Gyakorlottság a szövegalkotásban a korosztály által jól ismert nyelvhasználati színtereken. Különböző műfajú és hangnemű szövegekben az eltérő nyelvhasználat érzékelése, a jól felismerhető különbségek megfigyelése.

Az írás jelrendszerének megismerése, a kiejtés és az írás megfelelésének, illetve különbözésének megfigyelése, néhány alapvető helyesírási szabály megismerése (pl. az egyszerű szavak elválasztásának szabályai), törekvés ezek megfelelő alkalmazására. Nyelvileg igényes minta követése a beszédben.

Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének felismerése, ennek megfogalmazása a diák saját szavaival (pl. magyarul úgy mondjuk, hogy…).


5

a magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a Kezdő szaKaszban

az apáczai Kiadó Kerettanterve alapján

Alapelvek, célok

Az általános iskola kezdő szakaszában a magyar nyelv és irodalom tantárgy legalapvetőbb célja az anyanyelvi kom-munikációhoz szükséges képességek kialakítása, illetve fejlesztése, valamint az ehhez elengedhetetlen ismeretek elsajátíttatása.

Az anyanyelvi nevelésnek – már kisiskoláskorban is – alapvető szerepe van a kulcskompetenciák kialakításában, fejlesztésében, mert erre építve válik lehetővé a kultúra aktív befogadása, a társas-társadalmi érintkezés, valamint az önálló ismeretszerzés és a tanulás.

Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív használatá-nak elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folya-matos gyakoroltatása. A tanulási tartalmak feldolgozása megteremti az anyanyelvi hagyomány megismerésének, a különféle kommunikációs helyzetekben való aktív részvétel gyakorlásának, valamint az önálló tanulás és önműve-lés képesség- és szokásbeli alapjainak feltételeit.

A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor különféle szinten birtokolják és használják anyanyelvü-ket. Az első iskolai években mégsem az elméleti rendszerezés a tanító feladata, hanem a változatos és egyre ma-gasabb szinten fellépő gyakoroltatás a különféle kommunikációs helyzetekben. A játékos, önkifejező gyakorlatok lehetőséget teremtenek a nyelvi tudatosság, az árnyalt önkifejezés, valamint a másik megértésének igényére és ké-pességére. E fejlesztési folyamatra épülhet majd a továbbiakban az anyanyelvi és irodalmi kultúra megismertetése.

Az irodalmi nevelés kialakítja és fejleszti a művekkel folytatott aktív párbeszéd képességét. Elsődleges feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskoláskorban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és -értelmező együttgondolkodás, egymás vélemé-nyének megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat.

A különféle kommunikációs helyzetekhez kapcsolódó tevékenységek kedvező feltételeket teremtenek az önálló tanulás képességeinek célirányos fejlesztéséhez, az ismeretfeldolgozás kulturális technikáinak megismeréséhez és gyakorlásához.

A fejlesztés területei

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása: megalapozza a társas együttműködés nyelvi képességeit és a kulturált nyelvi magatartást.

Olvasás-szövegértés; bevezetés az irodalmi kultúrába: az olvasás jelrendszerének elsajátításával és az olvasás-technika eszközzé fejlesztésével feltételt teremt az írott szövegek önálló megértéséhez. A szövegek értelmezésével és feldolgozásával felkészít az alapvető szövegműveletek önálló alkalmazására. Az olvasmányok sokoldalú feldol-gozása fejleszti a tanulók kritikai érzékét, ítélőképességét és empátiáját, az idegen álláspont elfogadásának, a saját álláspont megfogalmazásának képességét, a kifejezés nyelvi megvalósulására való figyelmet. Lehetőséget teremt egyszerű irodalmi formákkal kapcsolatos tapasztalatok szerzésére, irodalmi kifejezésformák, stílusbeli és szerkeze-ti sajátosságok felfedezésére, a magyar nyelv és a magyar kultúra hagyományainak megismerésére, az olvasás meg-szerettetésére.

Az önálló tanulás képességének fejlesztése: feladata az olvasás-szövegértés képességének fejlesztésébe ágyazva az ismeretszerző képességek intenzív fejlesztése, tanulási szokások és technikák tanulása, a különféle források és azok használatának, az információszerzés lehetőségeinek és korlátainak megismerése, a szelekció, az összehasonlítás és a kritikai feldolgozás képességének fejlesztése.

Írás-helyesírás: az életkornak és az oktatás igényeinek megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.


6

Írásbeli szövegek alkotása: A tanulók a gyakorlatban sajátítják el az írásbeli nyelvhasználat néhány alapvető mű-fajának normáit. Az önálló vélemény kifejezése különféle szövegformákban történik, s lehetőség nyílik az átírás, a kiegészítés és a kreatív írás alkalmazására.

Ismeretek az anyanyelvről: a tapasztalati megalapozottságú, elemi szintű grammatikai ismeretek megszerzésével elkezdődik a tudatos nyelvszemlélet kialakulásának folyamata. Fejlődésnek indul a nyelvi kifejezésre irányuló fi-gyelem, az önértékelő képesség, a kritikai érzék és az igényes, változatos és kifejező nyelvhasználatra való törekvés különféle kommunikációs helyzetekben.

Kulcskompetenciák

Az AnyAnyelvi kommunikációA gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet. Az iskola fel-adata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése.

A bevezető szakasz legfontosabb feladata az olvasás és az írás megtanítása, mely egyben a további anyanyelvi nevelés alapja is. Az olvasás és az írás életkornak megfelelő tudása nélkül elképzelhetetlen a tudományokban való továbbhaladás.

A kezdő szakasz anyanyelvi nevelésének több területe van, amelyeket arányosan kell fejleszteni, s el kell érni, hogy a különböző területek képességfejlesztése és ismeretanyaga egységet alkosson. Kiemelt feladat a szókincs gyarapítása és a használt szavak jelentésrétegeinek, stílusértékének, illetve különféle használatainak megismerése és tudatosítása, mert az anyanyelvi kommunikáció egyik feltétele a szókincs árnyalt ismerete. Másik fontos terület a nyelvtan tanítása, mert ez tudatosabbá teszi az ösztönös nyelvhasználatot, s így megalapozza a szövegértés és szövegalkotás összetettebb műveleteit. A gyermeki spontán alkotóképességre és a játék örömére alapozva kell a legkülönfélébb tevékenységformákban a hétköznapokban gyakori szövegműfajok tudatos és kreatív használatára nevelni.

Az idegen nyelvi kommunikációAz idegen nyelv tanulása elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák magas szintű és tudatos birtoklása nél-kül. Az idegen nyelvi kommunikáció alapvető feladata az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan a szövegér-tési és szövegalkotási kompetencia fejlesztése változatos tevékenységformák, különféle kommunikációs helyze-tek révén.

A digitális kompetenciAA jelen társadalmi helyzetben a legkisebbek egy része már az iskolába lépés előtt is rendelkezik a digitális kom-petencia egyes – sokszor igen esetleges – elemeivel. A tanító építhet ezekre, illetve a gyerekek érdeklődésére az IST (információs társadalom technológiái) iránt. Ugyanakkor a számítógép és a mobil kommunikációs eszközök használata során az iskolában a tudatosságra, a kritikai attitűdre, a szelekció képességére, az értelmes és ésszerű felhasználásra kell nevelni. A digitális médiumok révén elérhető információtömeg kezelése, szűrése, kritikája és az ezekre épülő használat elképzelhetetlen az anyanyelvi kompetenciák, a tudatos nyelvhasználat, a kritikai és morális érzék nélkül – ezek elsődlegesek a technikai kezelhetőséggel szemben.

A hAtékony, önálló tAnulásAz önálló tanulás képességének megalapozásához szükséges a tanulók önálló, kreatív és magabiztos feladatvégzé-sének kialakítása és bátorítása. Ennek legfőbb eszköze a folyamatos, egymásra épülő és differenciált egyéni vagy csoportos tevékenységtípusok bevonása a pedagógiai folyamatba.

Ugyancsak fontos az önálló tanulás technikai ismereteinek bővítése, az egyéni tanulási stílus alakulásának támo-gatása, a hatékony tanulási szokások megerősítése.

Ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy a tanórán és azon kívül egyaránt igényük, illetve képességük legyen a legkülönfélébb források kreatív használatára, összehasonlítására és kritikájára.

Fokozni kell a különböző nyelvi tevékenységekben a tanulók tudatosságát, kitartását és igényességét, segíteni kell őket, hogy a tanulási tevékenységüket fokozatosan növekvő időtartamban és mind önállóbb tájékozódással legyenek képesek irányítani.


7

A szociális és állAmpolgári kompetenciAAz anyanyelvi nevelés szempontjából a gyermek alapvető környezetének számít az iskola.

Fontos, hogy a tanító elfogadó, pozitív légkört biztosítson az anyanyelvi munkához, amelyben a tanulók maga-biztosan és örömmel vesznek részt a tevékenységekben, ahol a normasértés nem pusztán hiba, de a kommuniká-ciós folyamat gyakori, gyakran visszatérő eseménye. Konstruktív légkörben kell szervezni, folytatni az anyanyelvi tevékenységeket, hogy a tanulók elsajátíthassák a konstruktív kritika gyakorlatát és a konfliktuskezelés alapjait. Erre építve alakítható ki a nyelvi kifejezéshez szükséges igényesség és magabiztosság.


8


9

ism

eret

eK a

z a

nya

nye

lvrő

l a

z a

pácz

ai K

iad

ó K

eret

tan

terv

e a

lapj

án

2. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Az a

nyan

yelv

hasz

nála

t tud

ato s

ításá

nak

meg

indí

tása

, a h

e lye

s írás

biz

tons

ágán

ak

meg

ala p

o zás

a.

A n

yelv

i ele

mzé

si ké

szsé

g fe

j lesz

tése

és a

ny

elvt

ani f

ogal

mak

has

znál

atán

ak tu

da to

-sí t

ása.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

-da

tosít

ása

és a

lkal

maz

ása:

– m

onda

t, sz

ó, h

ang,

bet

ű; sz

ótag

olás

;

A m

onda

t, a

szó,

a h

ang,

a b

etű

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se. A

z á b

é cé

hang

jain

ak fe

lsoro

lása

. A b

etűr

end

hasz

nála

ta g

yako

rlati

fe la

da to

kban

. A h

ango

k cs

opor

tosít

ása

fajtá

juk

és id

őtar

tam

uk

sze r

int.

A sz

ótag

olás

szab

álys

zerű

sége

inek

felis

mer

ése.

A sz

avak

jele

ntés

t hor

dozó

szer

epén

ek m

egfig

yelé

se.

– sz

ótő

és to

ldal

ék;

Szav

ak m

egfig

yelé

se a

mon

datb

an: t

apas

ztal

atok

a sz

óala

k és

a je

-le

n tés

vál

tozá

sairó

l, sz

ótő-

felis

mer

ési g

yako

rlato

k.

A to

ldal

ékok

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

ben

is sz

ö-ve

g ért

elm

ezés

sel.

Szav

ak to

ldal

ékos

ala

kján

ak a

lkot

ása.

A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n, -v

al, -

vel r

agos

szóa

lako

k he

lyes

has

znál

ata

és le

írása

.

– m

onda

tfajtá

k.Be

szél

ői sz

ándé

k fe

lism

erés

e a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

da to

kban

. M

egne

vezé

sük.

A

z -e k

érdő

szó

hely

es h

aszn

álat

ának

gya

korlá

sa.

Tapa

szta

lats

zerz

és a

felk

iáltó

, az ó

hajtó

és a

felsz

ólító

mon

dato

k ha

szná

latá

ról.

A h

elye

sírás

i kés

zség

, a p

rob l

émam

egol

dó

gond

olko

dás é

s a m

emór

ia fe

jlesz

tése

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és -

alka

lmaz

ás:

– az

időt

arta

m je

lölés

e:-o

, -ó,

-u, -

ú, -ü

, -ű,

-i, -

í;-ít

, -ul

, -ül

;-tó

l, -tő

l, -b

ól, -

ből;

-ról

, -rő

l;–

a ki

ejté

stől

elté

rő h

angk

ap cs

olat

ok;

– a

hagy

omán

y sz

erin

ti írá

smód

;–

az el

vála

sztá

s sza

bály

ai;

– a

kije

lent

ő és

a k

érdő

mon

dat j

elöl

ése.

Szab

álys

zerű

sége

k fe

lism

erés

e és

alk

alm

azás

a írá

sbel

i fel

a-da

tokb

an.

Hib

ajav

ításk

or in

dokl

ás a

szab

ály

felid

ézés

ével

.A

hel

yesír

ási e

set f

elism

erés

e, a

jelö

lés g

yako

rlása

szóe

lem

zés s

e-gí

tség

ével

. A le

írás é

s a h

elye

s kie

jtés e

gyüt

tes a

lkal

maz

ása.

A j

és ly

has

znál

ata

a ta

nkön

yvi s

zóki

ncs k

öréb

en.

Szab

ályi

smer

et é

s -al

kalm

azás

. A

mon

datk

ezdő

nag

ybet

ű és

a m

egfe

lelő

mon

datv

égi í

rásje

l jel

ölé-

se, a

lkal

maz

ása

írásb

eli f

elad

atok

ban.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

nyel

vtan

i fog

alm

akat

, szü

kség

szer

int f

elid

ézi é

s alk

alm

azza

a h

elye

sírás

i sza

bály

okat

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en.

30-4

0 be

gyak

orol

t szó

ese

tébe

n he

lyes

en je

löli

a j h

ango

t. A

z egy

szer

ű sz

avak

at h

elye

sen

vála

sztja

el.


8


9

3. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

A n

yelv

i tap

aszt

alat

ok k

örén

ek b

ővíté

se.

A ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

nyel

vi fo

galo

m-

rend

szer

ala

pozá

sána

k m

egin

dítá

sa a

szó -

fajo

k kö

rébe

n.

A ta

nuló

k ön

álló

ságá

nak

növe

lése

: –

a fe

lada

tvég

zésb

en;

– az

info

rmác

iósz

erzé

sben

és f

elha

szná

-lá

sban

; –

a sz

abál

yalk

alm

azás

ban;

–

az ö

nelle

nőrz

ésbe

n.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

ism

eret

ek tu

-da

to sí t

ása

és a

lkal

maz

ása:

–

mon

datfa

jták;

– sz

avak

;–

szóf

ajok

.

A fe

lkiá

ltó, a

felsz

ólító

és a

z óha

jtó m

onda

tokb

an a

be s

zélő

szán

dé-

kána

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

. Ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

ntés

ű sz

avak

szer

e pé n

ek fe

lism

eré-

se é

s has

znál

atuk

gya

korlá

sa.

Az i

ge fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. K

ülön

féle

id

ő ben

vég

bem

enő

csel

ekvé

sek,

tört

énés

ek, l

étez

és m

egkü

lönb

öz-

te té

se. A

z igé

k id

ején

ek fe

lis m

e rés

e és

meg

neve

zése

. A

z ige

kötő

k sz

erep

ének

és í

rásm

ódjá

nak

meg

figye

lése

, tud

atos

al

kal m

a zás

a. T

apas

ztal

atsz

erzé

s a ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

n-té

sű ig

ék sz

erep

éről

. Fel

ismer

ésük

és a

dekv

át h

aszn

álat

uk.

A fő

neve

k fe

lism

erés

e és

meg

neve

zése

szój

elen

tés a

lapj

án. F

ajtá

i -na

k cs

opor

tosít

ása,

meg

neve

zése

. A fő

neve

k m

egfig

yelé

se a

mon

-da

tban

. A tö

bbes

szám

jelö

lésé

nek

felfe

dezé

se, f

elism

erés

e sz

öveg

-be

n is

szöv

egér

telm

ezés

sel.

Több

es sz

ámú

főne

vek

alko

tása

.A

-ba,

-be,

-ban

, -be

n ra

gos f

őnev

ek h

elye

s has

znál

a tán

ak g

yako

r-lá

sa m

onda

talk

otás

sal,

szöv

egér

telm

e zés

sel.

A m

ellé

knév

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se sz

ójel

enté

s ala

pján

. Kül

ső

és b

első

tula

jdon

ságo

t jel

entő

mel

lék n

evek

meg

figye

lése

, meg

kü-

lön b

özte

tése

. A

mel

lékn

év fo

kozh

atós

ágán

ak fe

lism

erés

e. Fo

kozo

tt m

ellé

knév

i al

akok

has

znál

ata

szöv

egal

kotá

skor

.A

tanu

lt sz

ófaj

ok fe

lism

erés

e tol

dalé

kos f

orm

ában

is sz

ócso

port

ok-

ban,

mon

datb

an é

s szö

vegb

en.

A h

elye

sírás

i kés

zség

fejle

szté

se.

A h

elye

sírás

i sza

bály

ok m

egism

erés

e és

al

kalm

azás

a.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és -

alka

lmaz

ás.

Mon

datfa

jták

jelö

lése

írás

ban.

Ig

eköt

ős, v

alam

int k

ülön

féle

idej

ű ig

ék h

elye

sírás

ának

gya

korlá

sa.

A fe

jlesz

tés v

árha

tó er

edm

énye

Fe

lism

eri,

meg

neve

zi é

s meg

fele

lően

jelö

li a

mon

datfa

jtáka

t. To

ldal

ékos

form

ájuk

ban,

szöv

egbe

n is

felis

mer

i és m

egne

vezi

a ta

nult

szóf

ajok

at. A

szöv

egkö

r-ny

ezet

nek

meg

fele

lően

has

znál

ja a

z ige

idők

et é

s az i

gekö

tőke

t. A

mon

dato

t nag

ybet

űvel

kez

di, é

s írá

sjelle

l zár

ja. A

mon

dat s

zava

it kü

löní

rja. A

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en b

izto

nság

gal a

lkal

maz

za a

tanu

lt he

lyes

írási

szab

ályo

kat.

Tula

jdon

neve

k, ra

gos f

őnév

i ala

kok,

-ó, -

ő, -ú

, -ű

végű

főne

vek,

-ít,

-ul,

-ül v

égű

és a

kie

jtést

ől el

térő

írás

mód

ú ig

ék, -

s vég

ű to

ldal

ékos

mel

lékn

e-ve

k írá

sa. Ú

jabb

20-

30 sz

óban

a j

hang

biz

tons

ágos

jelö

lése

a ta

nult

szóf

ajok

kör

ében

.


10


11

4. é

vfol

yam

Fejle

szté

si fe

lada

tok

Tana

nyag

Ajá

nlot

t tev

éken

ység

form

ák,

mód

szer

tani

java

slat

ok

Az a

lsó ta

goza

tban

elsa

játít

ott a

nyan

yelv

i ism

eret

ek re

ndsz

erbe

fogl

alás

a, m

eger

ősí-

tése

és m

űköd

őkép

essé

géne

k fo

kozá

sa.

Az a

lapv

ető

nyel

vi k

észs

égek

auto

mat

iz-

mus

aina

k m

egsz

ilárd

ítása

. Ösz

tönz

és a

m

egism

ert n

yelv

i esz

közö

k, n

yelv

hely

essé

-gi

és h

elye

sírás

i sza

bály

ok a

lkal

maz

ásár

a a

szób

eli é

s az í

rásb

eli n

yelv

hasz

nála

tban

.

Nye

lvta

ni é

s nye

lvhe

lyes

ségi

is m

e ret

ek.

A sz

ófaj

okró

l tan

ulta

k bő

víté

se, e

lmél

yí-

tése

.

Szóf

aj-fe

lism

erés

i gya

korla

tok.

Az i

gék

meg

figye

lése

a m

onda

tban

. A

szem

élye

s név

más

ok é

s az i

gei s

zem

ély r

agok

szer

epén

ek m

egér

-té

se.

Felis

mer

ésük

és m

eg ne

vezé

sük,

alk

alm

a zás

uk g

yako

rlása

.A

z ige

mód

ok fo

galm

ának

meg

ismer

ése.

Az i

gem

ódok

és a

mon

datfa

jták

kapc

sola

tána

k fe

lfede

zése

. Az i

gék

külö

nfél

e m

ódú

alak

jain

ak h

elye

s leí

rása

.A

tula

jdon

neve

k cs

opor

tjain

ak m

egism

e rés

e: sz

emél

ynev

ek, á

llat-

neve

k, fö

ldra

jzi n

evek

, int

ézm

énye

k ne

ve, m

árka

neve

k, cí

mek

. A

név

elők

és a

név

utók

szer

epén

ek m

egfi g

y elé

se. F

elism

erés

ük é

s m

egne

vezé

sük

mon

datb

an, s

zöve

gben

. A

név

elők

hel

yes h

aszn

álat

a.

A sz

ámné

v fo

galm

ának

és f

ajtá

inak

felis

mer

ése

és m

egne

vezé

se.

A fo

kozo

tt sz

ámné

vi a

lako

k he

lyes

has

zná l

atán

ak g

yako

rlása

. A

z állí

tó é

s a ta

gadó

mon

dato

k ta

rtal

mán

ak v

izsg

álat

a, ö

ssze

ha-

son l

ításu

k. T

apas

ztal

atsz

erzé

s a sz

avak

rend

jérő

l a m

onda

tban

.A

z egy

szer

ű és

az ö

ssze

tett

szav

ak je

lent

ésén

ek m

egfig

yelé

se.

Szóa

lkot

ások

: öss

zete

tt sz

avak

, tul

ajdo

nnév

ből k

épze

tt m

ellé

kne-

vek.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyism

eret

és

-alk

alm

azás

.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyok

alk

alm

azás

a kü

lönb

öző

írást

e vék

eny s

é-ge

kben

: ige

idők

, rag

os é

s kie

jtést

ől el

térő

írás

mód

ú ig

ék; f

el sz

ó-lít

ást k

ifeje

ző ig

eala

kok;

igek

ötős

igék

; tul

ajdo

nnev

ek, f

o ko z

ott

mel

lékn

evek

és s

zám

neve

k; ra

gos n

évsz

ók; n

évut

ós sz

er ke

zete

k;

betű

vel í

rt sz

ámne

vek;

a k

elte

zés t

öbb f

éle

form

ája.

A to

vább

hala

dás f

elté

tele

iA

z alsó

tago

zato

n ta

nult

anya

nyel

vi is

mer

etei

rend

szer

ezet

tek.

Biz

tons

ágga

l fel

ismer

i a ta

nult

szóf

ajok

at, é

s meg

neve

zi a

zoka

t szö

vegb

en is

. A

beg

yako

rolt

szók

észl

et k

öréb

en h

elye

sen

alka

lmaz

za a

tanu

lt he

lyes

írási

szab

ályo

kat.

Nem

ejt

mon

datk

ezdé

si, m

onda

tzár

ási h

ibát

, nem

hag

y ki

vag

y cs

erél

fe

l bet

űket

.Ír

ásbe

li m

unká

i ren

deze

ttek,

olv

asha

tóak

. Hel

yesír

ását

öne

llenő

rzés

sel f

elül

vizs

gálja

, szü

kség

ese

tén

javí

tja.


10


11

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

Az anyanyelv fejlettsége és fejlesztése szorosan összefügg a gondolkodás fejlettségével. A gondolkodás fejlettsége magasabb anyanyelv-használati szintet eredményez, az anyanyelvállapot fejlesztése pedig árnyaltabb gondolkodást tesz lehetővé. Az anyanyelven való beszéd minden más tárgy tanulásának feltétele és eszköze, ezért a fejlesztés min-den tantárgy feladata. A tanításnak nyelvhasználat-központúnak kell lennie, az értékelésnek ehhez alkalmazkodva rendkívül toleránsnak, alkalmazkodva a gyermeki gondolkodás egyéni szintjeihez is.

A kisiskolások anyanyelvi nevelésében is kitüntetett szerepe van a tanulás folyamatát kísérő, folyamatos fejlesz-tő értékelésnek. Ennek módja elsősorban szóbeli, ritkábban írásbeli. Célja, hogy megőrizze a kezdeti tanulási mo-tiváltságot, segítse az esetleges lemaradások pótlását, és átsegítse a tanulókat az új nyelvhasználati módok elsajátí-tásának nehézségein, orientálja az igényes anyanyelvhasználat és a kultúraelsajátítás képességeinek, készségeinek megalapozását.

A szóbeli értékelés általában a tanító feladata, de értékelhetik a tanulók is egymást, önmagukat is (pl. felolvasás-kor, írásbeli feladatok esztétikumának megítélésekor, versmondáskor, olvasmányok tartalmával kapcsolatos szóbeli beszámolók, gyűjtőmunka, dramatikus játékok, megjelenítések kivitelezésének megbeszélésekor).

A tanulók fejlesztésében és fejlődésük követésében megkülönböztetett szereppel bír az írásbeli munkák azonnali javítása, értékelése és javíttatása, valamint az e tapasztalatokra épülő, folyamatos, személyre szabott, differenciált gyakorlás. Igen fejlesztő hatású, ha a tanító az írásbeli feladatok megoldását rövid, figyelemfelhívó, orientáló írásbeli szöveges észrevételekkel, megjegyzésekkel kommentálja a továbbhaladást segítendő (pl. írásmunkák tartalmának, kivitelezésének, fogalmazványok tartalmának, helyesírásának, külső alakjának, tollbamondásra írás helyességének, feladatlapos munkák tartalmának ellenőrzésekor).

A szóbeli és az írásbeli értékelés egyaránt két szempontot vesz tekintetbe. Vizsgálja a relatív teljesítményt, re-gisztrálja a fejlődést, illetve a tanuló aktuális teljesítményét/fejlettségét összeveti az elvárt normákkal, fejlettségi kritériumokkal. Akkor éri el célját, ha segíti a diákot a vele szemben támasztott követelmények megértésében és az ezeknek való megfeleléshez vezető utak, módok megtalálásában, felismerésében és megvalósulásában.


12

az apáczai Kiadó anyanyelvi tanKönyvcsaládjánaK elemei

Taneszköz Tankönyvi engedély lejárata

2. évfolyamNyelvtan és helyesírás 2. évfolyam Kompetenciaalapú tankönyv 2014. augusztus 31.

Anyanyelvi gyakorló 2. évfolyam Kompetenciaalapú munkafüzet 2014. augusztus 31.

Nyelvtan és helyesírás 2.Kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szóértékű képek és szókártyák (táblakártyák) 1–2. évfolyamÚtmutató és ötlettár a szókártyák használatához(1. és 2. évfolyam)Süni Nyelvtanországban Cd-ROM (Interaktív nyelvtankönyv)Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)



Nyelvtan és helyesírás 3. Kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyamÚtmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyamAnyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)



Nyelvtan és helyesírás 4.Kompetenciaalapú interaktív tananyag 2013. augusztus 31.

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyamÚtmutató és ötlettár a szókártyák használatához 3–4. évfolyamAnyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db)


13

a nyelvtan és helyesírás tanKönyveK Koncepciója

A nyelvtan és helyesírás tankönyvek szerves részét képezik az Apáczai Kiadó anyanyelvoktatást segítő tankönyv-családjának. Folytatják az első osztályban a betűtanítás, az olvasás-írás elsajátítása során megkezdett alapozást, építve a gyermek ösztönös nyelvhasználatára, fejlesztve a nyelvi tudatosságot, képességeket, készségeket.

A tankönyvek felépítése az Apáczai Kiadó szemléletének és gyakorlatának megfelelően a comeniusi elveket követi. A tananyagot, a feladatsorokat a könnyebbtől a nehezebb felé, az egyszerűbbtől a bonyolultabb felé haladva állítot-tuk össze.

A feladattípusok érdekesek, változatosak. Biztosítják a sokoldalú munkáltatást, az ismeretszerzést, a rögzítést és a gyakorlás lehetőségét.

A tantárgyi integráció jegyében kapcsolatot tartunk az olvasással és a fogalmazással. A Hétszínvarázs, a Hétszínvirág és a Hétszínvilág olvasókönyvek ismert szemelvényeinek nyelvtani tények szerinti vizsgála-ta a tanítási folyamat bármely szakaszában (ismeretszerzés, rögzítés, gyakorlás, alkalmazás) hatékony eszköze a magyar nyelv tanításának. Az új ismeretek elsajátítása és gyakorlás közben is egyaránt célszerű a legbonyolul-tabb nyelvi egységből, a szövegből (mondatokból) kiindulni, azt vizsgálni, abban keresni a nyelvi jelenségeket. A munkáltató tankönyvek indukciós szövegeit gyakran a fent említett olvasókönyvek igényes, irodalmilag értékes alkotásaiból merítettük, s a feladatokban is gyakran utalunk ezekre.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. A színes kivitel, a kedves, szép rajzok ösztönző hatásúak, a gyakran előforduló játékos, rejtvényszerű feladatok oldot-tabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folyamatát. Valljuk, hogy a munkáltató tankönyvek formai megjelenése és tar-talma befogadhatóbbá teszi a tanuló számára a tananyagot, amelyet ezáltal szívesebben és hatékonyabban elsajátít.

Törekedtünk arra, hogy a tudományosság a kisiskolás számára befogadható leegyszerűsítés miatt se szenvedjen csorbát, ezért az utasításokat és a definíciókat úgy fogalmaztuk meg, hogy azok érthető, pontos és nyelvtanilag he-lyesek legyenek. Ezáltal a megszerzett ismeret tovább bővíthető, a tanultakra lehet építeni a következő évfolyamok-ban és a felső tagozatban is.

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai

– A művelődéshez, az önműveléshez és a tanuláshoz szükséges anyanyelvi műveltség megalapozása. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és a megnevezés szintjén.

– A helyes, szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása.– Analóg nyelvi jelenségek megfigyeltetésével, elemzésével nyelvtani fogalmak kialakítása, ismeretek elsajátítása.– A tanult ismeretek tudatosítása rendszeres és szisztematikus gyakorlással, ismétléssel, rendszerezéssel.– Az ismert, illetve tanult nyelvtani szabályok, törvényszerűségek felismerésével, alkalmazásával gyakorlati tájé-

kozottság, jártasság, majd készség szintjének kialakítása. Célunk, hogy a tanulók hasznosítsák és alkalmazzák a megismert nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi alapismereteket.

– A tanulók tudásának, ismereteinek sokoldalú mérése, a tanultak alkalmazásának lehetőségei elméleti és gya-korlati úton egyaránt.

– A rendszeres feladatmegoldás során a megfigyelőképesség, az emlékezőképesség, a kreativitás, a képzelet fej-lesztése és a gondolkodási alapműveletek végrehajtásában való gyakorlottság kialakítása (összehasonlítás, elvo-natkoztatás, általánosítás, konkretizálás, kiegészítés, osztályozás stb.).

– Gondosságra, írásfegyelemre, önellenőrzésre szoktatás.– A rendszeres ismétléssel a rögzítés, a hiányok pótlásának lehetőségei biztosítottak. – Bármikor előhívható, alkalmazható, bővíthető nyelvtani tudás megalapozása.– Az összetett intellektuális képességek fejlesztése a többi tantárggyal szinkronban.– Lehetőségek biztosítása a differenciált képességfejlesztéshez, a felzárkóztatáshoz és a tehetséggondozáshoz.


14

– A visszatérő, ismétlődő feladattípusok az önállóságra szoktatást, az önálló feladatmegoldás rutinjának fejleszté-sét, a biztonságérzet növelését szolgálják, s ez különösen a kevésbé jó képességű tanulók esetében fontos.

– A munkáltató tankönyvek feladatai segítik a kommunikáció, a társas kapcsolatok nyelvi formájának megte-remtését és gyakorlását.

– A tanulók esztétikai értékrendjének alakítása, nyelvünk szépségének, gazdagságának megfigyeltetése, ezzel ma-gyarságtudatuk, a hazához, a néphez való tartozásuk erősítése.

– A művelt köznyelvi beszéd és írás elsajátítására való ösztönzés, ennek elősegítése és rendszeres gyakorlása, nyel-vi igényesség kialakítása, a választékos, szép magyar beszéd és írás művelésére való törekvés, ezáltal a tanulók felkészítése a felnőtt életre.

a tanKönyveK felépítése, struKtúrája

A változó társadalmi igényekhez igazodva 2008 szeptemberétől átdolgozott tankönyvek kerültek forgalomba, me-lyek tartalma megfelel a 2007-es NAT, illetve a kerettanterv követelményeinek. Az átdolgozás legfőbb koncepciója az volt, hogy a tankönyvsorozat korszerűbb, a kisiskolások életkori sajátosságaihoz jobban igazodó, jól használható legyen. Éppen ezért az átdolgozás jelentős mértékben érintette a könyv megjelenését és feladatrendszerét.

A tananyagválasztás során az volt a cél, hogy ne kerüljön a könyvbe olyan ismeret, ami nem segíti az alkalmazást és a nyelvhasználatot.

A tankönyvek a mindennapi életben hasznosítható, a társadalmi környezet változásainak és igényeinek megfele-lő ismereteket közvetítenek. A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismereteket tanítanak a felismerés, a megnevezés és az alkalmazás szintjén úgy, hogy a legkisebb nyelvi egységtől fokozatos építkezéssel jutnak el a leg-nagyobb nyelvi egységig.

A taneszközök a gyerekek meglévő nyelvtudására alapoznak, a nyelv rendszerére vonatkozó alapvető összefüg-gések megismertetésére törekednek úgy, hogy eközben erősítik a kommunikációs képességüket is, előtérbe helyez-ve a kreatív nyelvhasználat és az anyanyelvi kompetencia fejlesztését.

A tananyag felépítése, mennyisége, mélysége megfelel a kisiskolás életkori sajátosságainak, terhelhetőségének. Az új ismeretet induktív módon közelíti meg, lehetőséget teremtve a felismerésre, felfedezésre. A tanulói tevékeny-ségre építő gyakorlatok a tanultak sokoldalú alkalmazását segítik.

Az új taneszköz által differenciáltan, az egyéni sajátosságok figyelembevételével fejleszthetők az anyanyelvi kom-petenciák.

A tankönyvek felépítése, feladatrendszere lehetővé teszi a korszerű tanítási-tanulási stratégiák alkalmazását, a vál-tozatosabb munkaformák (páros, ill. csoportmunka) használatát, az önálló ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés fejlesztését.

Új, esztétikusabb illusztrációk készültek a kiadványokba, megújult a szerkesztés, a tipográfia is. A tankönyvek használatát egységes jelrendszer segíti. A színes illusztrációk kellemes hatást keltenek, motiválják a tanulási tevé-kenységet. A képanyag jelentős része kapcsolódik a feladatokhoz, segítve azok megoldását, az összefüggések, prob-lémák megértését; egy része motiváló hatású, erősíti a tantárgyhoz, tanuláshoz való pozitív viszonyt; aktivizálja a tanulók előzetes ismereteit; értékre nevel; kommunikációs lehetőséget teremt.

A munkáltató tankönyv végén rendszerező táblázat, szógyűjtemény, valamint tollbamondás szövegek segítik a ta-nítók, tanulók munkáját.

A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése többéves folyamat eredménye, ezért a Nyelvtan és helyesírás tankönyv legfontosabb feladata a tanévről tanévre haladó készség- és képességfejlesztés.


15

az anyanyelv tanulását segítő taneszKözöK

Nyelvtan és helyesírás tankönyv 4. évfolyam

A negyedik osztályos Nyelvtan és helyesírás tankönyv a legnagyobb nyelvi egységből – a szövegből – kiindulva ismétli, rendszerezi a tanultakat, majd a témához kapcsolódó új ismereteket nyújt, miközben fontos szerep jut a nyelvhasználati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a tankönyv feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A tankönyv témaköreiben sajátos módon ötvöződik az ismétlés, a rendszerezés és az új ismeret tanítása.A könyv először a névszókkal foglalkozik. A főnévről 3. osztályban szerzett ismereteket a tulajdonnevek fajtá-

inak részletes tárgyalásával bővíti. A tulajdonnevek és a toldalékos főnevek helyesírását változatos feladatok segít-ségével rögzítteti, alkalmaztatja.

A melléknév ismétlése után az -i képzős melléknevek helyesírásával foglalkozik. Új tananyagként a számnév témaköre következik, ahol a fogalom tisztázása után a számnév fajtáival és helyes-

írásával ismerteti meg a gyerekeket. Ezután kerül sor a névelők és a névutók szerepének megfigyeltetésére, a névelők helyes használatának és a név-

utók helyesírásának a gyakorlására.Az ige ismétlése után a háromféle igemód szerepének megfigyeltetése következik, amelyek közül a könyv részle-

tesebben foglalkozik – igevégződés szerinti csoportokban – a felszólító módú igék helyesírásával. A tankönyvet részletes és alapos rendszerező ismétlés zárja, amely felöleli az egész alsó tagozatos nyelvtani anyagot.

Anyanyelvi ismeret Helyesírás – gyakorlati alkalmazás

Miből épül fel beszédünk és írásunk?A szöveg.A mondat (A mondatfajták, az állító és a tagadó mondat).A szavak.Az egyszerű és az összetett szavak.

Tagolás mondatokra, szavakra.A mondat szándékának megfelelő írásjel használata.Az összetett szavak elválasztása (különleges esetek írá-sa: jegygyűrű, kulcscsomó, balett-táncos stb.).

A szófajok

A főnévFogalma, felismerése, csoportosítása.A tulajdonnevek fajtái:személynév, állatnév, intézménynév, földrajzi név, cím, márka.A ragos főnevek.A határozott és határozatlan névelő helyes használata.A névutó.

A tulajdonnevek helyes írásmódja, személynevek – ha-gyomány elve.A lakóhely és környékének földrajzi, illetve intézmény-neveinek írásmódja, gyakori magyar földrajzi nevek.A -val, -vel ragos főnevek – a teljes hasonulás.A magán- és mássalhangzók hosszúságának helyes je-lölése.A névelő és a névutó helyes használata.A névutók helyesírása – különírás.

A melléknévJelentése, fokozása.A tulajdonnévből képzett melléknevek.Rokon értelmű és ellentétes jelentésű melléknevek.

Számnevek írása számjeggyel, betűvel.A határozatlan számnevek fokozása.Ragos számnevek és sorszámnevek írása számjeggyel, betűvel (hasonulás).A keltezés többféle írásmódja.A magánhangzók hosszúságának jelölése a számne-vekben.


16

A számnévFogalma, felismerése.A határozott és a határozatlan számnév.A határozott számnév fajtái (tő-, sor-, törtszámnév).A toldalékos számnév.

Számnevek írása számjeggyel, betűvel.A határozatlan számnevek fokozása.Ragos számnevek és sorszámnevek írása számjeggyel, betűvel (hasonulás).A keltezés többféle írásmódja.A magánhangzók hosszúságának jelölése a számne-vekben.

Az igeAz ige fogalma, ragozása, igeidők.Az igekötő jelentésmódosító szerepe.Az igemódok.A kijelentő, feltételes, felszólító mód.A módjelek, a felszólító mód jelének módosulása.Igeragozás különböző igemódban.

A múlt idejű és az igekötős igék helyes írásmódja.Az -n, -sz végű igék feltételes módban.A feltételes módú igék helyes használata.Az -l, -d, -gy, -n, -ny végű igék módosult jele.Az -s, -sz, -z, -dz, -t végű igék módosult jele felszólító módban.Egyéb kivételes esetek (jön, hisz).


17

Anyanyelvi gyakorlófüzet 4. évfolyam

A 4. évfolyamosok számára készült Anyanyelvi gyakorló felépítésében követi, kiegészíti a Nyelvtan és helyesírás tan-könyvet, segíti az azokban található tananyagok elmélyítését, alkalmazását. Elsősorban az önálló feladatmegoldást, az ismeretek gyakorlását, rögzítését szolgálják a változó nehézségi fokú feladatok, amelyek jelentős része páros, il-letve kooperatív munkáltatásra is alkalmas. Ezenkívül jól használhatók differenciálásra is: akár a tehetséggondo-záshoz, akár a felzárkóztatáshoz megfelelő mennyiségű gyakorlat található a taneszközben.

A feladatok motiválóak, kiválóan alkalmasak a nyelvi anyag elmélyítésére. Ugyanakkor fontos szerep jut a nyelv-használati, kommunikációs, helyesírási és helyesejtési gyakorlatoknak is, amelyek a gyakorlófüzetek feladataiban komplex módon megtalálhatók.

A gyakran előforduló érdekes, játékos, rejtvényszerű feladatok oldottabbá, könnyedebbé teszik a tanulás folya-matát, így a kisiskolások örömmel, nagyobb lelkesedéssel gyakorolják az anyanyelvi ismereteket és a helyesírást.

Szókártyák (táblakártyák) 3– 4. évfolyam

Az Apáczai Kiadó 500 szókártyából és 70 szó értékű képből álló, új taneszközzel kívánja segíteni a tanítók munkáját.Ez az applikációs készlet az alsó tagozatos anyanyelvi nevelés feladatainak eredményesebb és hatékonyabb megva-lósítását szolgálja. Célja az alapvető képességek intenzív fejlesztése, illetve a nyelvtani, nyelvhasználati, helyesírási ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás segítése.

A taneszköz lehetőséget teremt a változatos tanulói tevékenységre épülő folyamatos gyakoroltatáshoz. A szó-készlet rendszeres használatával megalapozhatjuk, javíthatjuk a kisiskolások helyesírásának biztonságát.

A szókártyák sokoldalú használhatósága megkönnyíti a pedagógus munkáját. Kiválóan alkalmas olvasási, helyesejtési, helyesírási gyakorlatsorok összeállítására, melyekkel változatosabbá, érdekesebbé tehető a tanóra.

Az 1–2. osztályban használható 250 db szókártyának a folytatása a 3–4. osztályosok számára készített, ugyan-csak 250 db-ból álló kétoldalas szókártyagyűjtemény, mely az adott évfolyamok Nyelvtan és helyesírás tankönyvei-nek szóanyagára épít. Természetesen ezek együttes használata már 1. osztálytól ajánlott, mert így gazdagabb, válto-zatosabb szóanyaggal tevékenykedhetnek a tanulók.

A készlethez olyan módszertani segédanyag (Ötlettár) is készült, amely konkrét feladatokat, ötleteket tartalmaz a szókártyák és a szó értékű képek sokoldalú felhasználásához.

Anyanyelvi falitáblák 1– 4. évfolyam (17 db)

A 17 db nagyméretű falitáblán az alsó tagozatos anyanyelvi ismeretek tömören és szemléletesen tárulnak a gye-rekek elé. Vizuálisan segítik a nyelvtani és helyesírási tananyag rögzítését, egyúttal színes, dekoratív színfoltjai az osztálytermeknek.

Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 4. évfolyam

A technika fejlődésének köszönhetően, a tudásátadás, illetve az egyéni tanulási folyamat könnyebb elsajátítását le-hetővé tévő eszközök, berendezések már megjelentek a tantermekben. Mindezek közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely nagymértékben támogatja az informatika előnyeinek széles körű alkalmazását.

Az új eszköz használatával az oktatás megújulhat, a diákok és a pedagógusok egyaránt motiváltabbakká, az órák frontálissága együttműködővé válhat. A tanulók játszva, felfedezve sajátíthatják el a tananyagokat.

A pedagógusok ezeket a digitális táblákat csak akkor tudják eredményesen használni, ha elérhetők lesznek számukra az olyan interaktív tananyagok, amelyek hatékonyabbá és élményszerűbbé tehetik az ismeretek elsajátítását. Az Apáczai Kiadó elkészíti az interaktív táblák használatához szükséges digitális tartalmat a Nyelvtan és helyesírás tankönyvekhez.

Az interaktív tananyagok felépítése a tankönyvekkel azonos témákból áll. Az évfolyamonkénti 30-30 témát egy-egy színes, látványos illusztráció vezeti be, amely bemutatja, feltárja a nyelvtani ismeretet. Ezután 3-4 interaktív feladat segíti a tananyag elsajátítását, gyakorlását. A témákat egy-két érdekes anyanyelvi játék zárja le, amelyet pá-rokban, csoportokban is játszhatnak a gyerekek.


18

A 4. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítéseRövidítések: Tk.: Nyelvtan és helyesírás tankönyv 4. o.; Agy.: Anyanyelvi gyakorló 4. o.

Témák Interaktív feladatok Kapcsolódó tankönyvi feladatok

Miből épül fel beszédünk és írásunk?

1. A szöveg és a mondat Illusztráció 1. Betűkből szavak

Tk. 4/1.

Illusztráció 2.Szavakból mondat

Tk. 4/1.

Illusztráció 3.Mondatokból szöveg

Tk. 4/1.

Feladat 1. Szóalkotó (4 forduló)

Feladat 2. Tagold a mondatot! Tk. 4/4. (1. forduló) Tk. 11/1. (3. forduló)

Feladat 3. Alkoss szöveget! Tk. 12/4. (2. forduló)

Feladat 4. Mi a mondat fajtája? Tk. 16/2.

Játék 1. Találd ki a közmondásokat! Tk. 5/5. (1. forduló)

Játék 2. Társasjáték (mondatfajták)

2. Az egyszerű és az össze-tett szavak

Illusztráció 1. Egyszerű szóból összetett

Illusztráció 2.Összetett szavak a szövegben

Tk. 21/1.

Feladat 1. Hogyan lesz az egyszerűből összetett?

Feladat 2. Keresd az utótagot!

Feladat 3. Összetett szó kereső! Tk. 23/8. (1. forduló)Tk. 21/2. (2. forduló)

Játék 1. Szódominó

A főnév

3. Mit tudsz a főnévről? Illusztráció 1.Főnevek a szövegben

Tk. 24/1. szöveg részlete

Illusztráció 2. Tk. 25/4.

Feladat 1. Keresd a főnevet!Köznév és tulajdonnév

Tk. 129. Tollbamondás szövegek alapján

Feladat 2. Melyik a főnév? Tk. 24/3.

Feladat 3. Csoportosíts! Tk. 25/6.

Feladat 4. Keresd a rokonokat! Agy. 11/2.

Játék 1. Totó

Játék 2. Rakj rendet!


19


4. A toldalékos főnevek Illusztráció 1. Toldalékos szavak a versben

Tk. 26/1.

Feladat 1. Keresd a toldalékos főnevet! Tk. 28/6.Tk. 130. Tollbamondás 16.

Feladat 2. Pótold a toldalékot! Tk. 26/3.

Feladat 3. Egészítsd ki! Agy. 16/1.Tk. 29/9.

Feladat 4. Pótold a toldalékos szót! Tk. 29/9.

Feladat 5. Melyik a főnév?

Feladat 6. Melyik szó illik a mondatba? Tk. 29/10. feladathoz hasonló

Játék 1. Kakukktojás

Játék 2. Lottó

5. A tulajdonnév fajtái Illusztráció 1. Rendszerező táblázat példákkal

Tk. 30/3.

Feladat 1. Keresd a tulajdonnév helyét! Tk. 31/4. feladathoz hasonló

Feladat 2. Alkoss tulajdonnevet!

Játék 1. Rejtvény

Játék 2. Kakukktojás

Játék 3. Társasjáték

6. A személynevek Illusztráció 1. Személynevek a szövegben

Tk. 32/1.

Feladat 1. Névösszerakó

Feladat 2. Kisbetű vagy nagybetű? Tk. 32/3.

Feladat 1. Ki van az ablak mögött? Tk. 32/4. feladathoz hasonló

Játék 1. Szabályjáték Agy. 14/4. feladathoz hasonló

Játék 2. Találd ki a nevet!

7. Az állatnevek Illusztráció 1.

Állatnevek a szövegben Tk. 34/1.

Feladat 1. Keresd az állatnevet! Tk. 34/2. feladathoz hasonló

Feladat 2. Mi az állat neve?

Feladat 1. Kisbetű vagy nagybetű?

Játék 1. Memóriajáték

8. A földrajzi nevek Illusztráció 1. – magyarországi földrajzi nevek szövegben, térképvázlat

Illusztráció 1.Térkép + budapesti földrajzi nevek

Feladat 1. Felismered a földrajzi neveket?

Feladat 2. Kisbetű vagy nagybetű? Tk. 35/1.

Keresd a párját!


20


9. Az intézménynevek Illusztráció 1. – magyarországi intézmé-nyek nevei és képei

Feladat 1. Névkirakó Tk. 38/7. feladathoz hasonló

Feladat 2. Pótold a kezdőbetűt!

Feladat 3. Egészítsd ki a mondatot!

Játék 1. Találd ki a nevet!

10. A címek Illusztráció 1.Könyvek címe

Illusztráció 2.Festmény, vers, mese… címe

Illusztráció 3.Újságok, folyóiratok címe

Feladat 1. Minek a címe? Tk. 40/5. feladathoz hasonló

Feladat 2. Betűpótló

Játék 1. Alkoss címet!

Játék 2. Mi a címe? Agy. 15/9.

Játék 3. Találd ki a címet!

11. A márkanevek Illusztráció 1.Termékek képei, márkanevei

Feladat 1. Milyen márkájú?

Feladat 2. Szóösszerakó Tk. 41/5. feladathoz hasonló


12. A főnévről tanultak rendszerezése

Illusztráció 1.Élőlény, tárgy, gondolati dolog

Illusztráció 2.Köznév és tulajdonnév

Illusztráció 3.A tulajdonnevek fajtái

Feladat 1. Keresd a főnevet! Tk. 115/4.

Feladat 2. Köznév vagy tulajdonnév? Tk. 47/1.

Feladat 3. Toldalékpótló Tk. 49/5.

Játék 1. Keresztrejtvény

Játék 2. Szókitaláló

A névutó

13. A névutó felismerése és helyesírása

Illusztráció 1.Névutós főnevek versben

Tk. 44/1.

Feladat 1. Keresd a névutót! Tk. 44/2., tk. 45/6.

Feladat 2. Válaszd ki! Tk. 45/4. feladathoz hasonló

Feladat 3. Mit fejez ki? Tk. 44/3.


21


Feladat 4. Rövid vagy hosszú?

Játék 1. Keresd a kakukktojást!

Játék 2. Párkereső memóriajáték

A melléknév

14. Mit tudsz a melléknév-ről?

Illusztráció 1.Tulajdonságot kifejező szavak

Illusztráció 2.Fokozott melléknevek

Agy. 24/1.

Feladat 1. Keresd a melléknevet! Tk. 51/1.Tk. 130. Tollbamondás 12.

Feladat 2. Rövid vagy hosszú?

Feladat 3. Pótold a melléknevet! Tk. 53/10., Agy. 23/9. feladathoz ha-sonló

Feladat 4. J vagy ly? Agy. 25/4. feladathoz hasonló


Játék 2. Melléknévvadászat

15. A tulajdonnévből kép-zett melléknevek

Illusztráció 1. Tulajdonnévből melléknév

Tk. 54/3.

Feladat 1. Mi van a képen? Tk. 54/2.

Feladat 2. Keresd a melléknevet! Tk. 54/1.

Feladat 3. Pótold a kezdőbetűt! Agy. 26/7.

Játék 1. Kakukktojás Tk. 54/4. feladathoz hasonló

16. A melléknévről tanul-tak rendszerezése

Illusztráció 1.Rendszerező táblázatok

Feladat 1. Keresd a melléknevet!

Feladat 2. Kisbetű vagy nagybetű?

Feladat 3. Mi a jelentése? Agy. 23/10. feladathoz hasonló

Feladat 4. Betűpótló Tk. 53/8. feladathoz hasonló

Játék 1. Lottó

Játék 2. Melléknévvadászat

A számnév

17. A számnév fogalma Illusztráció 1.Számnevek a szövegben

Tk. 55/1.

Feladat 1. Hány aranytallért rejt a zsák? Agy. 27/2.

Feladat 2. Mi a címe? Agy. 27/3.

Játék 1. Szókitalálós


22


18. A számnév fajtái Illusztráció 1. – Határozott és határozatlan számnevek a szövegben

Tk. 57/1.

Feladat 1. Egészítsd ki! Tk. 57/2.

Feladat 2. Keresd a számnevet! Agy. 28/4. feladathoz hasonló

Játék 1. Ismerd fel!


19. A határozott számnév fajtái

Illusztráció 1. Tő-, sor-, törtszámnév ábrákkal

Illusztráció 2.A határozott számnév fajtái

Illusztráció 3.Tőszámnévből sorszámnév

Feladat 1. Keresd a számnevet! Tk. 58/1.

Feladat 2. Melyik csoportba tartozik? Tk. 59/4. feladathoz hasonló

Feladat 3. Egészítsd ki! Tk. 65/3., Agy. 30/14. feladathoz ha-sonló

Játék 1. Nyelvtani totó

Játék 2. Keresztrejtvény Agy. 30/15.

20. A számnevek helyes-írá sa

Illusztráció 1.Tőszámnevek írása betűvel

Feladat 1. Hová kell kötőjel?

Illusztráció 2.Toldalékos tő- és sorszámnév

Feladat 1. Melyik mondatból hiányzik? Tk. 63/6., 7.

Feladat 2. Hogyan írnád? Agy. 29/11.

Illusztráció 3.Keltezés írása

Tk. 64/1.

Illusztráció 4.dátum írása toldalékkal

Tk. 64/2.

Feladat 3. Hová kell pontot rakni? Tk. 66/4.

Játék 1. Szókereső


21. A számnévről tanultak rendszerezése

Illusztráció 1.Rendszerező táblázatFeladat 1. Válaszd ki! Agy. 27/1.

Feladat 2. Keresd a helyét! Tk. 116/8.

Feladat 3. Mondatkiegészítő Tk. 116/7.

Játék 1. Szókereső


Játék 3. Keresztrejtvény Tk. 66/6.


23


Az ige

22. Mit tudsz az igéről? Illusztráció 1.Igék a szövegben

Tk. 69/2.

Feladat 1. Keresd a párokat! Tk. 70/4.

Feladat 2. Mondatkiegészítő Tk. 70/6.

Feladat 3. Mit fejez ki?

Feladat 4. Melyik csoportba tartozik? Agy. 32/7.

Illusztráció 2. Igeragozás

Tk. 71/1.

Feladat 5. Keresd a helyét!

Feladat 6. Ki a cselekvő személy? Tk. 72/3.

Feladat 7. Melyik illik a mondatba? Tk. 71/2. c) feladathoz hasonló

Illusztráció 3.Igeidők

Tk. 73/1.

Feladat 8. Keresd a múlt idő jelét! Tk. 74/4.

Feladat 9. Ige vagy főnév? Tk. 74/7.

Illusztráció 4.Igekötős igék

Feladat 10. Hol van az igekötő? Agy. 36/1.

Játék 1. Alkoss igéket! Agy. 32/8.




23. Az igék helyesírása Illusztráció 1.A múlt idejű igék helyesírása

Feladat 1. Rövid vagy hosszú? Tk. 74/5.

Illusztráció 2.Az igekötős igék helyesírása

Feladat 2. Válaszd ki! Tk. 77/8. feladathoz hasonló

Feladat 3. Hogyan írnád?

Feladat 4. Betűpótló Agy. 40/3., 41/4. feladathoz hasonló

Feladat 5. Fontos az ékezet! Tk. 78/4. feladathoz hasonló


Játék 2. Helyesírási totó

24. Az ige a kijelentések-ben, közlésekben

Illusztráció 1.A három igemód bemutatása

Tk. 79/1.

Illusztráció 2.Kijelentő módú igék a szövegben

Tk. 80/2.


24


Feladat 1. Keresd a kijelentő módú igét! Tk. 81/3., 5.

Feladat 2. Válaszd ki! Tk. 81/4.


25. Az ige feltételes módja Illusztráció 1.óhajok, feltételes módú igék

Illusztráció 2.A feltételes mód múlt ideje

Tk. 84/1.

Feladat 1. Keresd a feltételes módú igét! Tk. 82/1.


Feladat 3. Válaszd ki! Agy. 46/10.

Feladat 4. Rövid vagy hosszú? Agy. 47/13.



Játék 3. Szókereső Agy. 43/3.

26. A felszólítást kifejező igék

Illusztráció 1.Felszólítást kifejező igék a szövegben

Tk. 91/1.

Feladat 1. Keresd a felszólító módú igét! Tk. 91/3.

Feladat 2. Keresd az igét! Agy. 48/1.




Játék 3. Keresd a kakukktojást! Agy. 49/6. feladathoz hasonló

27. Az -l, -d, -gy, -n, -ny végű felszólító módú igék helyesírása

Illusztráció 1. Az -l, -d, -gy, -n, -ny végűfelszólító módú igék a szövegben


Feladat 2. Mi hiányzik a mondatból? Tk. 95/10., Agy. 49/4., Tk. 93/6.



28. Az -s, -sz, -z, -dz végű felszólító módú igék helyesírása

Illusztráció 1. A felszólító mód módosult jele

Tk. 96/1.

Illusztráció 2. Az -s, -sz, -z, -dz végű felszó-lító módú igék

Feladat 1. Szótagösszerakó Tk. 97/5.

Feladat 2. Betűpótló Agy. 51/6.

Feladat 3. Egészítsd ki! Tk. 96/2.

Feladat 4. Melyik szó illik a mondatba?

Játék 1. Keresztrejtvény Tk. 108/11.

Játék 2. Hosszú vagy rövid?


25


29. A -t végű felszólító módú igék helyesírása

Illusztráció 1.A -t végű felszólító módú igék a versben

Tk. 98/1.

Feladat 1. Keresd az igét! Tk. 98/2., 99/4.


Feladat 3. Melyik mondat hibás? Tk. 100/6.

Játék 1. Helyes vagy helytelen?


30. Az igéről tanultak rendszerezése

Illusztráció 1.Az ige jelentése

Illusztráció 2.Az igeidők

Illusztráció 3.Igeragozás

Illusztráció 4. Igekötős igék

Tk. 111/6.

Illusztráció 5.

Feladat 1. Válaszd ki!

Feladat 2. Rövid vagy hosszú? Tk. 119/9.

Feladat 3. Melyik csoportba tartozik? Tk. 119/10., 109/1.

Feladat 4. Keresd a helyét! Agy. 55/2.

Feladat 5. Melyik szó illik a mondatba?



Illusztráció 6.Vakáció előtt – vers


26


27

TANMENETJAVA

SLAT

Het

i óra

szám

: 2,5

Év

es ó

rasz

ám: 9

2A

tanm

enet

ben

hasz

nált

rövi

díté

sek:

Tk

.: N

yelv

tan

és h

elye

sírás

tank

önyv

A

gy.:

Any

anye

lvi g

yako

rló

It.: I

nter

aktív

tana

nyag

Sz

k.: S

zóká

rtyá

k

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

tAn

év e

leJi

ism

étlé

s

1.Is

mét

lés:

szöv

eg,

mon

dat,

mon

dat-

fajtá

k.

Ism

erke

dés a

tane

szkö

zökk

el.

A sz

öveg

ről,

mon

datr

ól, s

zava

król

ta-

nulta

k fe

lidéz

ése,

rend

szer

ezés

e. Ta

golá

s mon

dato

kra,

szav

akra

. Mon

-da

tfajtá

k fe

lism

erés

e a

besz

élő

szán

-dé

ka a

lapj

án.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 4/1

–2.

Tk. 3

–4. o

.A

gy. 4

. o.

Szób

eli v

agy

írásb

eli

besz

ámol

ó ny

ári é

l-m

ényr

ől, e

sem

ényr

ől,

tábo

rról

.A

bes

zám

oló

előa

dá-

sa a

társ

akna

k.

Képr

egén

y sz

erke

sz-

tése

, fel

irato

zása

.Té

mák

lehe

tnek

:Tá

bori

kala

nd;

A n

agy

utaz

ás…

Az i

gény

es, k

ultu

rált

nyel

vi

mag

atar

tásn

orm

ák k

iala

kítá

sa

a be

széd

ben

és ír

ásba

n.

Tk. 5

/5–6

.

Kom

mun

ikác

ió.

Tk. 3

. o.

2.Is

mét

lés:

szav

ak

jele

ntés

e, to

ldal

é-ko

s sza

vak.

Nye

lvi-n

yelv

tani

jele

nség

ek fe

lism

e-ré

se el

őzet

es tu

dás a

lapj

án.

A to

ldal

ékok

szer

epe,

hely

esírá

sa.

Szóg

yűjté

s, ki

egés

zíté

s, m

onda

talk

o-tá

s.Ro

kon

érte

lmű

és el

lent

étes

jele

nté-

sű sz

avak

.

Gon

dolk

odás

(meg

lévő

tudá

s m

ozgó

sítás

a).

Tk. 5

/7.,

6/10

.Tk

. 5–6

. o.

Agy

. 8–9

. o.

A h

elye

sírás

fejle

szté

se.

Tk. 6

/8.

Szöv

egér

tés,

mon

data

lkot

ás,

szöv

egal

kotá

s fej

lesz

tése

.Tk

. 5/6

., 6/

10.

3.Is

mét

lés:

szóf

ajok

.Ta

nult

szóf

ajok

felis

mer

ése,

meg

ne-

vezé

se, j

elle

mző

ik.

Igék

, főn

evek

, mel

lékn

evek

ker

esés

e sz

öveg

ben.

Szav

ak cs

opor

tosít

ása

szóf

ajuk

sze-

rint.

Szóa

lkot

ások

, kie

gész

ítése

k, a

nya-

nyel

vi já

téko

k, re

jtvén

yek.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s, sz

ókin

cs fe

jlesz

tése

.Tk

. 8/1

5.

Tk. 7

–8. o

.A

gy. 9

. o.

Kre

atív

anya

nyelv

i gon

dolk

odás

.Tk

. 9/1

7.

Hel

yesír

ási t

udat

ossá

g.Tk

. 8/1

5–16

.

Gon

dolk

odás

(meg

lévő

tudá

s m

ozgó

sítás

a).

Tk. 9

/17.


26


27

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

4.Is

mét

lés:

szav

ak,

szót

agol

ás, e

lvá-

lasz

tás,

betű

rend

.

Tanu

lt sz

abál

yok

felid

ézés

e al

kalm

a-zá

s köz

ben.

Sza

vak

gyűj

tése

, cso

por-

tosít

ása

szót

agsz

ám sz

erin

t. El

vála

sz-

tási

gyak

orla

tok,

játé

kok

csop

ort-

mun

kába

n.Sz

abál

yfel

ismer

és, k

ombi

nálá

s.Be

tűre

ndbe

soro

lás,

szót

árha

szná

lat.

Kre

ativ

itás,

gond

olko

dás.

Tk. 9

. o.

Agy

. 10.

o.

Hel

yesír

ási t

udat

ossá

g.Tk

. 9/1

8.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g a

páro

s és c

sopo

rtm

unká

k so

rán.

5.Ism

étlés

: han

g/be

tű, h

ossz

ú és

rö

vid

mag

án- é

s m

ássa

lhan

gzók

a sz

avak

ban.

A m

agán

- és m

ássa

lhan

gzók

hely

es

ejtés

e, ill

etve

írás

a a sz

avak

ban.

Kieg

é-sz

ítés,

hiba

javítá

s. A

szav

ak je

lenté

sbeli

vá

ltozá

sána

k és

a ha

ngok

időt

arta

má-

nak

össz

efüg

gése

(szá

l-szá

ll, zu

g-zú

g)

A b

eszé

dhan

gok

hely

es k

épzé

se.

Tk. 9

/19.

Tk. 9

/19.

Tk. 9

/17.

Tk. 9

. o.

Agy

. 10.

o.

A m

egfig

yelé

s po

ntos

sága

, me-

mór

ia.

A h

elye

sírás

fejle

szté

se, a

z alk

al-

maz

ás k

épes

sége

.

6.I.

felm

érés

.Ö

nálló

fela

datm

egol

dás.

Az a

lkal

maz

ás k

épes

sége

.Fe

lmér

őlap

ok:

I. Ta

név

elej

i fel

mér

és7.

A fe

lmér

és é

rték

e-lé

se, j

avítá

sa.

Hib

afel

ismer

és, -

javí

tás.

Típu

s- é

s eg

yéni

hib

ák m

egfig

yelé

se, j

avítá

sa.

Öne

llenő

rzés

, hib

ajav

ítás.

MIB

ŐL

ÉPÜ

L FE

L BE

SZÉD

Ün

K É

S ÍR

ÁSU

nK

?

8.M

iből

épü

l fel

be-

széd

ünk

és ír

á-su

nk?

A n

yelv

épí

tőel

emei

nek

szer

epe.

Meg

győz

és, é

rvel

és, m

agya

ráza

t.

Szav

ak je

lent

ése,

szót

árha

szná

lat.

Szóé

píté

s bet

űkbő

l.M

onda

t- é

s szö

vega

lkot

ás.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 10/

3.

Tk. 1

0. o

.It.

1. t

éma

Talá

lós k

érdé

sek

gyűj

tése

, fel

advá

nyok

ké

szíté

se e

gym

ásna

k.

Kre

atív

nye

lvha

szná

lat.

Tk. 1

0/3.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(kö-

vetk

ezte

tés,

álta

láno

sítás

).Tk

. 10/

1.,

12/3

–4.

9.

A sz

öveg

.Sz

öveg

és m

onda

thal

maz

öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Szöv

eg sz

erke

szté

se m

onda

tok

sorb

a re

ndez

ésév

el, s

zétv

álog

atás

ával

.A

szöv

egbe

nem

illő

mon

dato

k ki

-vá

lasz

tása

. Szö

vega

lkot

ás m

egad

ott

mon

dato

k té

máh

oz il

lő fo

lyta

tásá

val.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(logi

ka, o

k-ok

ozat

i öss

zefü

g-gé

sek)

.

Tk. 1

1/1–

2.;

13/5

.

Tk. 1

1–13

. o.

It. 1

. tém

aKo

mm

unik

áció

, egy

üttm

űkö-

dés.

Tk. 1

2/4.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, szö

vega

l-ko

tás.

Tk. 1

1/1.


28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

10.

A m

onda

t.Sz

öveg

mon

data

inak

viz

sgál

ata,

ta-

pasz

tala

tok

meg

foga

lmaz

ása.

A sz

avak

sorr

endj

e a

mon

datb

an.

A h

elye

s szó

rend

meg

álla

pítá

sa.

Szöv

egal

kotá

s mon

dato

k so

rba

ren-

dezé

séve

l, ki

egés

zíté

ssel

.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, szö

vega

l-ko

tás.

Tk. 1

4/1.

Tk. 1

3–14

. o.

Agy

. 5. o

.It.

1. t

éma

Külö

nböz

ő m

onda

tfaj-

t áka

t tar

talm

azó

szöv

egré

szle

tek,

pá

rbes

zéde

k gy

űjté

se

szab

adon

vál

asz t

ott

iroda

lmi m

űvek

ben,

m

ajd

ezek

előa

dása

pá

rban

, cso

port

ban.

A h

elye

sírás

i tud

atos

ság

alap

o-zá

sa.

Tk. 1

3/5.

c)

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 1

3/5.

; 14

/3.

11.

A m

onda

tfajtá

k.A

kül

önbö

ző m

onda

tfajtá

k fe

lism

e-ré

se, a

bes

zélő

szán

déká

nak

meg

fele

-lő

mon

dat a

lkot

ása,

kiv

álas

ztás

a.

Mon

datv

égi í

rásje

lek

pótlá

sa.

A k

ülön

böző

fajtá

jú m

onda

tok

felo

l -va

sása

hel

yes e

jtéss

el, h

angl

ejté

ssel

.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 15/

1.Tk

. 15–

17. o

.It.

1. t

éma

Agy

. 6. o

.K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

t és s

tílus

.Tk

. 17/

7.

Verb

ális

és n

em v

erbá

lis k

om-

mun

ikác

ió.

12.

A m

onda

tfajtá

k.A

kül

önbö

ző fa

jtájú

mon

dato

k he

-ly

esírá

sa: m

onda

tkez

dés,

mon

datv

é-gi

írás

jel.

Mon

dato

n be

lüli

vess

zők

alka

lmaz

ása.

Szitu

áció

s hel

yzet

ek te

rem

tése

, az é

r-ze

lmek

, szá

ndék

ok k

ifeje

zése

kü-

lönb

öző

mon

datfa

jtákk

al. M

onda

tal-

kotá

s, át

alak

ítás,

kieg

észí

tés.

Kom

mun

ikác

iós k

épes

ség,

ön-

kife

jezé

s, m

ások

gon

dola

tána

k m

egér

tése

.

Tk. 1

6/2–

5.,

17/6

.

Tk. 1

7–18

. o.

It. 1

. tém

aA

gy. 7

. o.

A h

elye

sírás

ala

pozá

sa.

Tk. 1

7/6.

, 18

/9.

Az u

dvar

ias,

kultu

rált

nyel

vi

mag

atar

tásn

orm

ák k

iala

kítá

sa,

krea

tív n

yelv

hasz

nála

t és s

tílus

.

Tk. 1

7/7–

8.

13.

Az á

llító

és t

agad

ó m

onda

t.*A

z ál

lító

és a

taga

dó m

onda

tok

össz

e-ha

sonl

ítása

. Állí

táso

k ta

gadá

sa, e

llent

é-te

k m

egfo

galm

azás

a tag

adás

sal.

Meg

egye

ző ta

rtal

om k

ifeje

zése

állí

tás-

sal é

s tag

adás

sal.

Tiltó

mon

dato

k fo

-ga

lmaz

ása.

Az á

llító

és a

taga

dó m

onda

tok,

val

a-m

int a

kül

önbö

ző m

onda

tfajtá

k ös

z-sz

efüg

gése

i.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 19/

1–2.

Tk. 1

9–20

. o.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 1

9/2.

, 20

/4.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

köve

tkez

teté

s, lo

gika

).

Tk. 2

0/4–

5.


28


29

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

14.

A sz

avak

.A

z egy

szer

ű és

ös

szet

ett s

zava

k.

Nye

lvi j

elen

sége

k ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

meg

figye

lteté

se. A

z öss

zete

tt sz

avak

szer

epe

besz

édün

kben

, szó

-ki

ncsf

ejle

szté

s.Ö

ssze

tett

szav

ak a

lkot

ása

egys

zerű

sz

avak

öss

zeka

pcso

lásá

val.

Az ö

s z-

szet

ett s

zó el

ő- v

agy

utót

agjá

nak

pót-

lása

.

Tuda

tos é

s kre

atív

nye

lvha

szná

-la

t, sz

ókin

cs.

Tk. 2

2/4–

5.

Tk. 2

1–22

. o.

It. 2

. tém

aSz

k.

Szóa

lkot

ó já

téko

k ös

szet

ett s

zava

kkal

: az

onos

az e

lő- v

agy

az u

tóta

g.A

z elő

tag

álla

t nev

e, te

stré

sz, n

övén

y ne

ve

stb.

Szól

ánc f

olyt

atás

a.d

omin

óját

ék k

észí

té-

se ö

ssze

tett

szav

akka

l cs

opor

tban

.

Felfe

dező

, ind

uktív

tanu

lási

tech

nika

.Tk

. 21/

2–3.

Érte

lmez

ő sz

ó- és

szöv

egol

vasá

s.Tk

. 21/

1–2.

15.

Az e

gysz

erű

és

össz

etet

t sza

vak.

Öss

zete

tt sz

avak

felis

mer

ése,

elem

zése

.G

yűjté

s szö

vegb

en, f

elbo

ntás

uk e

gy-

szer

ű sz

avak

ra. A

z öss

zete

tt sz

avak

el

vála

sztá

si sz

abál

yána

k m

egfo

gal-

maz

ása,

az e

lvál

aszt

ás g

yako

rlása

. N

yelv

i ját

ékok

, rej

tvén

yek

össz

etet

t sz

avak

kal.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 2

3/7–

10.

Tk. 2

3. o

.It.

2. t

éma

Szk.

A h

elye

sírás

ala

pozá

sa.

Tk. 2

3/8–

9.

Vála

szté

kos n

yelv

hasz

nála

t, ki

feje

zésm

ód, s

zóki

ncs.

Tk. 2

3/7.

, 10

.

A F

Őn

ÉV

16.

A fő

név

foga

lma,

je

lent

ése,

fajtá

i.A

főné

v je

lent

ésén

ek, f

ogal

mán

ak

felid

ézés

e. Fő

neve

k fe

lism

erés

e je

len-

tésü

k al

apjá

n, cs

opor

tosít

ásuk

: köz

-ne

vek,

tula

jdon

neve

k. A

tula

jdon

ne-

vek

hely

esírá

sána

k gy

akor

lása

: szó

-gy

űjté

s, hi

baja

vítá

s, m

onda

talk

otás

, to

llbam

ondá

s, be

tűpó

tlás,

csop

orto

-sít

ás.

A h

elye

sírás

ala

pozá

sa.

Tk. 2

5/4–

6.

Tk. 2

4–25

. o.

It. 3

. tém

aA

gy. 1

1–12

. o.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(fel-

ismer

és, c

sopo

rtos

ítás,

hozz

á-re

ndel

és st

b.).

Tk. 2

4/1–

3.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 2

5/5–

6.

17.

A to

ldal

ékos

főne

-ve

k.A

told

alék

os fő

neve

k sz

erep

e a

mon

-da

tban

. A fő

neve

k to

ldal

éko l

ása,

a

több

es sz

ámú

és a

rago

s főn

e ve k

fel-

ismer

ése

és h

elye

sírás

a (-

t, -b

ól, -

ből,

-ról

, -tó

l, -t

ől, -

ban,

-ben

, -ba

, -be

).To

ldal

ékok

pót

lása

, szó

tővá

ltozá

s m

egfig

yelé

se.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás.

Tk. 2

6/2.

Tk. 2

6–27

. o.

It. 4

. tém

aA

gy. 1

6–17

. o.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 2

7/5.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

taní

tása

, tol

eran

cia.

Tk. 2

7/4.


30


31

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

18.

A to

ldalé

kos f

őne-

vek.

A -v

al, -

vel r

agos

fő

neve

k he

lyes

-írá

sa.

Kiv

el?,

miv

el? k

érdé

sre

vála

szol

ó to

l-da

léko

s főn

evek

meg

figye

lése

, sza

-bá

ly m

egfo

galm

azás

a.Fő

neve

k to

ldal

ékol

ása,

szab

álya

lkal

-m

azás

.A

-val

, -ve

l tol

dalé

kos f

őnev

ek fe

lis-

mer

ése

Mon

data

lkot

ás, k

iegé

szíté

s.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(logi

ka, s

zabá

ly, ö

ssze

függ

és

felfe

dezé

se).

Tk. 2

8/6.

Tk. 2

8–29

. o.

It. 4

. tém

aA

gy. 1

8–19

. o.

Tuda

toss

ág a

hel

yesír

ásba

n,

szab

álya

lkal

maz

ás.

Tk. 2

9/8–

9.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, szö

vega

l-ko

tás.

Tk. 2

8/7.

, 29

/9–1

0.

19.

A tu

lajd

onné

v fa

j-tá

i.M

i min

denn

ek le

het s

aját

nev

e?

A tu

lajd

onné

v fa

jtái,

közn

evek

hoz

-zá

rend

elés

e tu

lajd

onne

vekh

ez.

Any

anye

lvi t

apas

ztal

atsz

erzé

s.

Hel

yesír

ási s

zabá

ly fe

lidéz

ése,

alka

l-m

azás

a.

Felfe

dező

, ind

uktív

tanu

lás.

Tk. 3

0/3.

Tk. 3

0–31

. o.

Agy

. 13.

o.

Szk.

It. 5

. tém

a

Ala

kíts

atok

csop

or-

toka

t, és

vég

ezze

tek

gyűj

tőm

unká

t! Pl

.:1.

Mag

yaro

rszá

g hí

djai

2. M

agya

rors

zág

foly

ói3.

Mag

yaro

rszá

g ta

vai

4. K

ülön

lege

s nev

ű fa

lvak

stb.

Gyű

jtset

ek h

agyo

-m

ányo

s írá

smód

ú sz

emél

ynev

eket

(híre

s m

agya

r em

bere

két)

!

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(fel-

ismer

és, c

sopo

rtos

ítás,

hozz

á-re

ndel

és st

b.).

Tk. 3

1/5.

Tuda

toss

ág a

hel

yesír

ásba

n,

szab

álya

lkal

maz

ás.

Tk. 3

1/4.

, 6.

20.

A sz

emél

ynev

ek.

A sz

emél

ynev

ek h

elye

sírás

a, cs

alád

- és

utó

neve

k.M

este

rség

ekbő

l kel

etke

zett

szem

ély-

neve

k –

közn

év v

agy

tula

jdon

név?

Híre

s mag

yar e

mbe

rek

nevé

nek

írása

(h

agyo

mán

y el

ve).

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlé

keze

t, ös

szef

üggé

sek)

.Tk

. 32/

3.Tk

. 32–

33. o

.Sz

gy.

It. 6

. tém

aA

gy. 1

3–14

. o.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g,

egym

ástó

l tan

ulás

.Tk

. 33/

5–7.

A h

elye

sírás

tuda

toss

ága.

Tk. 3

2/2–

4.


30


31

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

21.

Az á

llatn

evek

.Á

llatn

evek

az

ismer

t iro

dalm

i m

ű-ve

kben

.H

elyes

írási

szab

ály

meg

foga

lmaz

ása.

Gya

korla

tok

álla

tnev

ekke

l: né

vadá

s, vá

loga

tás,

gyűj

tés.

Kre

atív

any

anye

lvi g

ondo

lko-

dás,

ötle

tess

ég.

Tk. 3

4/3.

Tk. 3

4. o

.It.

7. t

éma

Szk.

Az E

uróp

ai U

nió

or-

szág

aina

k ne

veit

he-

lyez

zéte

k el

hiá

nyos

Eu

rópa

-tér

képe

n!Tü

ntes

séte

k fe

l a

fővá

roso

k és

egy

éb

neve

zete

s hel

yek

ne-

vét!

Kész

ítsét

ek el

az

orsz

ágok

zász

lóit

is!

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g.Tk

. 34/

2–3.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, hel

yesír

ás.

Tk. 3

4/1–

3.

22.

A fö

ldra

jzi n

evek

.Fö

ldra

jzi n

evek

gyű

jtése

, egy

elem

ű és

több

elem

ű ne

vek

írásá

nak

meg

fi-gy

elés

e.Té

rkép

hasz

nála

t. A

lakó

hely

és k

ör-

nyék

ének

tipi

kus f

öldr

ajzi

nev

ei.

Szab

álya

lkot

ás, a

lkal

maz

ás.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(fel-

ismer

és, á

ltalá

nosít

ás, a

lkal

ma-

zás s

tb.).

Tk. 3

5/1–

4.

Tk. 3

5–36

.A

gy. 1

4. o

.It.

8. t

éma

Szk.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

.Tk

. 36/

7–8.

23.

A fö

ldra

jzi n

evek

.A

tapa

szta

lato

kra

épül

ő ny

elvi

fo-

galo

mre

ndsz

er a

lapo

zása

. Nye

lvi j

e-le

nség

ek m

egfig

yelé

se, k

övet

kezt

etés

, sz

abál

yalk

otás

, elv

onat

kozt

atás

.Sz

ógyű

jtés,

kieg

észí

tés.

A h

elye

sírás

ala

pozá

sa, t

udat

os

szab

álya

lkal

maz

ás.

Tk. 3

6/6.

Öss

zete

tt in

telle

ktuá

lis k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Tk. 3

6/7–

8.

24.

Az i

ntéz

mén

yne-

vek.

Meg

figye

lésr

e, ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő,

in

dukt

ív is

mer

etel

sajá

títás

.A

z int

ézm

énye

k tu

lajd

onne

véne

k m

egfig

yelé

se, h

elye

sírás

i sza

bály

al-

kotá

sa, a

lkal

maz

ása.

Inté

zmén

ynev

ek

gyűj

tése

, leí

rásu

k, b

etűp

ótlá

s.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

felis

mer

és, á

ltalá

-no

sítás

).

Tk. 3

7/1.

Tk. 3

7–38

. o.

It. 9

. tém

aSz

k.

A h

elye

sírás

ala

pozá

sa, t

udat

os

szab

álya

lkal

maz

ás.

Tk. 3

7/1–

2.

25.

Az i

ntéz

mén

yne-

vek.

Hel

yesír

ási g

yako

rlato

k: in

tézm

ény-

neve

k ös

szeá

llítá

sa sz

avak

ból,

mon

-da

tok

kieg

észí

tése

.A

lakó

hely

kör

nyék

ének

font

osab

b in

tézm

énye

i, ne

vük

leírá

sa.

Rövi

díté

sek

alka

lmaz

ása.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

, sz

abál

yalk

alm

azás

.Tk

. 38/

4.Ké

szíts

etek

térk

ép-

vázl

atot

, mut

assá

tok

be eg

ymás

nak!

(Pl.:

a

tele

pülé

s egy

ik ré

szé-

ről,

az is

kola

kör

nyé-

kérő

l stb

.) Ír

jato

k rá

a t

elep

ülés

re je

llem

ző

tula

jdon

neve

ket!

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 38/

5., 8

.

Öss

zete

tt in

telle

ktuá

lis k

épes

sé-

gek

fejle

szté

se.

Tk. 3

8/5–

6.


32


33

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

26.

Cím

ek.

Mi

min

denn

ek l

ehet

cím

e? E

lőze

tes

tapa

szta

lato

k, is

mer

etek

felid

ézés

e.Kö

nyve

k és

újsá

gok

cím

ének

öss

zeha

-so

nlítá

sa, h

elye

sírás

i kül

önbs

égek

fel-

fede

zése

. Sza

bály

alko

tás.

Cím

ek cs

opor

tosít

ása.

A n

yelv

i tud

atos

ság,

hel

yesír

ás.

Tk. 3

9/1–

3.

Tk. 3

9–40

. o.

Agy

. 15.

o.

It. 1

0. té

ma

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

felis

mer

és, á

ltalá

-no

sítás

).

Tk. 3

9/1.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

.Tk

. 40/

4. b

)

27.

Cím

ek.

Cím

adás

kép

ekne

k, v

erse

knek

.Sz

abál

yalk

alm

azás

.C

ímek

tem

atik

us g

yűjté

se, l

eírá

sa.

Újsá

gcím

ek

össz

eállí

tása

m

egad

ott

szav

akbó

l. Ke

zdőb

etűk

pót

lása

.

Öná

llósá

g és

tud

atos

ság

a sz

a-bá

lyal

kalm

azás

ban.

Tk. 4

0/4–

5.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g.Tk

. 40/

5.

28.

A m

árka

neve

k.A

már

kane

vek

szer

epe

a m

inde

nna-

pi él

etbe

n. M

egfig

yelé

s hel

yesír

ási

szem

pont

ból,

álta

láno

sítás

, sza

bály

-al

kotá

s.M

árka

neve

k gy

űjté

se. I

smer

t már

ka-

neve

k ké

phez

, köz

névh

ez re

ndel

ése.

Öná

lló ta

nulá

si ké

pess

égek

(fi-

gyel

em, g

ondo

lkod

ás, e

mlé

ke-

zet),

fela

datm

egol

dó ru

tin.

Tk. 4

1/1–

3.

Tk. 4

1. o

.It.

11.

tém

aKé

szíts

etek

tabl

ót

egés

zség

es él

elm

isze-

rekr

ől, t

erm

ékek

ről,

tünt

essé

tek

fel a

m

árká

juk

nevé

t!

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 41/

5.

29.

A tu

lajd

onne

vek

hely

esírá

sána

k gy

akor

lása

.

Nye

lvi j

elen

sége

k ta

pasz

tala

tokr

a ép

ülő

meg

figye

lteté

se.

A to

ldal

ék sz

erep

ének

viz

sgál

ata.

Told

alék

ok p

ótlá

sa, h

ibaj

avítá

s.

Elem

zőké

pess

ég.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, szö

vega

l-ko

tás.

Tk. 4

9/5–

6.,

Tk. 5

0/9.

Tk. 4

8–50

. o.

Szk.

30.

A n

ével

ő.Fo

galo

mal

kotá

s nye

lvi t

apas

ztal

at

alap

ján.

A h

atár

ozot

t és h

atár

ozat

lan

néve

lő

szer

epén

ek, h

aszn

álat

ának

meg

figye

-lé

se.

Öss

zeha

sonl

ítás.

Szab

álya

lkot

ás, -

al-

kalm

azás

. Név

elők

felis

mer

ése,

pótlá

-sa

mon

dato

kban

.

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er-

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

.Tk

. 42/

1–2.

Tk. 4

2–43

. o.

Szk.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s. Tk

. 43/

5., 7

.

Hel

yes,

igén

yes n

yelv

hasz

nála

t és

hel

yesír

ás.

Tk. 4

3/5.


32


33

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

31.

A n

évut

ó.M

egfig

yelé

sre,

tapa

szta

lato

kra

épül

ő,

indu

ktív

ism

eret

elsa

játít

ás.

A n

évut

ó sz

erep

e, ha

szná

lata

, he

-ly

esírá

sa.

Név

utós

főn

evek

alk

otás

a,

elem

zése

. Név

utós

főne

vek

felis

mer

é-se

szöv

egbe

n, n

évut

ók p

ótlá

sa.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

.Tk

. 44/

1.Tk

. 44–

46. o

.A

gy. 1

9. o

.It.

13.

tém

a

Tém

ahét

: nye

lvi

hagy

omán

yőrz

és, a

sz

ólás

ok, k

özm

on-

dáso

k sz

erep

e be

szé-

dünk

ben.

Oly

an sz

ólás

ok, k

öz-

mon

dáso

k gy

űjté

se,

amel

yekb

en to

lda-

léko

s főn

evek

talá

l-ha

tók.

Ért

elm

ezés

le

rajz

olás

sal,

bem

u-ta

táss

al, t

örté

netb

e ág

yazá

ssal

.

Fela

dat-

, ill

etve

pro

blém

ameg

-ol

dó k

épes

ség.

Tk. 4

4/2–

3.

A h

elye

sírás

i tud

atos

ság

alap

o-zá

sa, s

zabá

lyal

kalm

azás

.Tk

. 45/

4–7.

32.

Gya

koro

ljunk

!A

név

utós

és a

rago

s főn

evek

has

zná-

lata

bes

zédb

en, í

rásb

an.

Hel

yesír

ási

szab

ályo

k fe

lidéz

ése,

al-

kalm

azás

a a

fela

datm

egol

dás

sorá

n.

Indo

klás

, biz

onyí

tás.

Szav

ak, m

onda

tok

kieg

észí

tése

.

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er-

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

.Tk

. 49/

5.,

50/8

–10.

Tk. 4

9–50

. o.

It. 1

2. té

ma

Szk.

Agy

. 20.

o.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

, szö

vega

l-ko

tás.

Tk. 4

9/7.

A h

elye

sírás

i tud

atos

ság

alap

o-zá

sa, s

zabá

lyal

kalm

azás

.Tk

. 49/

5–6.

33.

A fő

névr

ől ta

nul-

tak

rend

szer

ezés

e, ös

szef

ogla

lása

.

A fő

névr

ől ta

nulta

k re

ndsz

erez

ése.

A fő

név

fajtá

i, je

llem

zői.

A tu

lajd

onne

vek

hely

esírá

sána

k gy

a-ko

rlása

, sza

bály

alka

lmaz

ás.

Cso

port

osítá

s, sz

óker

esés

, ren

dsze

re-

zés k

oope

ratív

mun

káva

l.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 48/

3–4.

Tk. 4

7–48

. o.

Agy

. 20.

o.

It. 1

2. té

ma

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(me-

mór

ia, r

ends

zere

zés)

.Tk

. 47/

2.

Írás

rutin

és h

elye

sírás

.

34.

II. f

elm

érés

.A

főné

vről

szer

zett

ismer

etek

felm

é-ré

se.

Öná

lló fe

lada

t-, p

robl

émam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

II. f

elm

éről

ap:

A fő

név

35.

A fe

lmér

és ja

vítá

sa.

A fe

lmér

és é

rték

elés

e. A

hiá

nyok

pó

tlása

, jav

ításo

k a

fela

dato

k m

egol

-dá

sáva

l.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő,

hiba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.


34


35

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

A M

ELLÉ

Kn

ÉV

36.

A m

ellé

knév

.A

mel

lékn

évrő

l sze

rzet

t edd

igi i

sme-

rete

k fe

lele

vení

tése

. A m

ellé

knév

fel-

ismer

ése.

A m

ellé

knev

ek h

elye

s has

znál

ata,

sz

ókin

csfe

jlesz

tés,

árny

alt k

ifeje

zés-

mód

. A fo

kozo

tt m

ellé

knev

ek sz

ere-

pe, f

elism

erés

e. A

foko

zás j

elei

.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

em-

léke

zet,

felid

ézés

, alk

alm

azás

).Tk

. 51/

1–2.

Tk. 5

1–52

. o.

It. 1

4. té

ma

Agy

. 21.

o.

Szk.

Kész

ítset

ek e

gym

ás-

nak

fela

dván

yoka

t m

ellé

knev

ekke

l!G

yűjts

étek

öss

ze á

l-la

tok

(növ

énye

k, tá

r-gy

ak, h

íres e

mbe

rek)

je

llem

ző tu

lajd

onsá

-ga

it, a

több

iek

talá

lják

ki, m

ire g

ondo

ltato

k!A

z nye

r, ak

i a

legk

eve s

ebb

tula

j-do

nság

ból k

italá

lja a

fe

ladv

ányt

.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s.Tk

. 51/

1.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 52/

5–6.

37.

A m

ellé

knev

ek h

e-ly

esírá

sa.

A m

ellé

knev

ek h

elye

sírás

a (-

ó, -ő

, -ú

, -ű

végű

mel

lékn

evek

, j-ly

pót

lása

, m

ássa

lhan

gzók

hos

szús

ága)

. M

onda

tok,

szöv

egek

kie

gész

ítése

mel

-lé

knev

ekke

l. Te

mat

ikus

szóg

yűjté

sek

párb

an, c

sopo

rtba

n. F

okoz

ott m

ellé

k-ne

vek

hely

es h

aszn

álat

a és í

rása

.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(ren

dsze

rezé

s, cs

opor

tosít

ás).

Tk. 5

3/7.

Tk. 5

3. o

.A

gy.

22–2

3.

o. It. 1

4. té

ma

Szk.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

, az

alk

alm

azás

kép

essé

ge.

Tk. 5

3/

8–9.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s. Tk

. 53/

7.

38.

A tu

lajd

onné

vből

ké

pzet

t mel

lékn

e-ve

k.

Szab

álya

lk. n

yelv

i tap

aszt

alat

, meg

-fig

y. al

apjá

n. É

rvel

és, m

agya

ráza

t.Tu

lajd

onne

vek

átal

akítá

sa, s

zósz

er-

keze

tek

alko

tása

. Kie

gész

ítés,

betű

-pó

tlás.

Tollb

amon

dás,

emlé

keze

tből

írás

.

Tanu

lási

képe

sség

öná

llóan

és

csop

ortb

an.

Tk. 5

4/1.

Tk. 5

4. o

.A

gy. 2

5. o

.It.

15.

tém

aSz

k.

Nye

lvi t

udat

ossá

g, sz

abál

yalk

al-

maz

ás.

Tk. 5

4/2.

Öss

zete

tt in

telle

ktuá

lis k

épes

-sé

gek.

Tk

. 54/

3–4.

39.

A m

ellé

knev

ek h

e-ly

esírá

sána

k gy

a-ko

rlása

.

Mel

lékn

evek

foko

zása

.M

agán

- és m

ássa

lhan

gzók

pót

lá-

sa (s

zóvé

gi -ö

, -ő,

-ú, -

ű). L

y va

gy j

a m

ellé

knev

ekbe

n.Tu

lajd

onné

vből

kép

zett

mel

lékn

evek

.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás-

ban,

öne

llenő

rzés

ben.

Agy

. 24–

26. o

.It.

16.

tém

aA

hel

yesír

ási t

udat

ossá

g al

a-po

zása

, sza

bály

alka

lmaz

ás,

írásr

utin

.


34


35

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

A S

ZÁM

nÉV

40.

A sz

ámné

v fo

gal-

ma.

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n, in

dukt

ív m

ódon

. A sz

ámné

v je

lent

ése,

szer

epe

a be

széd

ben,

írás

-ba

n.A

szám

neve

k fe

lism

erés

e, ha

szná

lata

.A

szám

neve

k írá

sa sz

ámje

ggye

l és

betű

vel.

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er-

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

.Tk

. 55/

1–3.

Tk. 5

5–56

. o.

It. 1

7. té

ma

Agy

. 28.

o.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás.

Tk. 5

5/1–

3.

Mat

emat

ikai

kom

pete

ncia

.Tk

. 55/

1–3.

41.

A sz

ámné

v fa

jtái.

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n.M

egfig

yelé

s, ös

szeh

ason

lítás

.A

hat

ároz

ott é

s hat

ároz

atla

n sz

ámné

v a

szöv

egek

ben,

eze

k ha

szná

lata

.M

onda

tok,

szós

zerk

ezet

ek k

iegé

szí-

tése

.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(ren

dsze

rezé

s, cs

opor

tosít

ás).

Tk. 5

7/1.

Tk. 5

7. o

.A

gy. 2

7. o

.It.

18.

tém

aÉr

telm

ező

olva

sás,

szöv

egér

tés.

Tk. 5

7/1–

2.

Mat

emat

ikai

kom

pete

ncia

.Tk

. 57/

2–3.

42.

A h

atár

ozot

t sz

ámné

v fa

jtái.

Foga

lom

alko

tás n

yelv

i tap

aszt

alat

al

apjá

n. S

zám

neve

k vá

loga

tása

, cso

-po

rtos

ítása

jele

ntés

ük sz

erin

t. K

reat

ív fe

lada

tmeg

oldá

sok

felis

mer

t an

alóg

iák

alap

ján.

Sz

ámne

vek

alko

tása

bet

űkbő

l.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 59/

4–5.

Tk. 5

8–59

. o.

It. 1

9. té

ma

Szk.

Gyű

jtset

ek sz

ám-

neve

ket t

arta

lmaz

ó sz

ólás

okat

, köz

mon

-dá

soka

t!M

agya

rázz

átok

meg

a

jele

ntés

üket

!

Logi

kus g

ondo

lkod

ás, ö

ssze

-fü

ggés

ek fe

lfede

zése

.Tk

. 58/

1–3.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás.

Tk. 5

8/1.

43.

Gya

koro

ljuk!

A sz

ámne

vek

felis

mer

ése

szöv

egbe

n.Ko

oper

atív

fela

datm

egol

dás:

szó-

szer

keze

tek

alko

tása

szám

neve

kkel

, ki

egés

zíté

s, m

onda

talk

otás

. Szó

lás-

ban,

köz

mon

dásb

an h

aszn

ált s

zám

-ne

vek

érte

lmez

ése:

jele

ntés

ek m

agya

-rá

zata

, ábr

ázol

ása.

Írás

rutin

és h

elye

sírás

.Tk

. 60/

2.Tk

. 60–

61. o

.A

gy. 2

7–28

. o.

It. 1

7. té

ma

Szk.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 60/

2.,

61/5

–6.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s, sz

öveg

alko

tás.

Tk. 6

0/1.


36


37

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

44.

A s

zám

neve

k he

-ly

esírá

sa.

Szab

álya

lkot

ás m

egfig

yelé

s, ta

pasz

ta-

lat a

lapj

án. S

zám

jegg

yel é

s bet

űvel

írt

told

alék

os tő

- és s

orsz

ámne

vek

he-

lyes

írásá

nak

gyak

orlá

sa. S

zabá

lyal

-ka

lmaz

ás, ö

nelle

nőrz

és.

Mon

dato

k ki

egés

zíté

se to

ldal

ékos

sz

ámné

vvel

.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(meg

figye

lés,

szab

álya

lkot

ás).

Tk. 6

3/6.

Tk. 6

2–63

. o.

Agy

. 29–

30. o

.It.

20.

tém

a

Kész

ítsét

ek el

az

oszt

ály

tanu

lóin

ak

szül

etés

napi

list

áját

, íg

y ne

m fe

lejti

tek

el fe

lkös

zönt

eni a

z ün

nepe

ltet.

A li

sta

tart

alm

azza

a

köve

tkez

őket

: név

, sz

ület

ési h

ely,

szü-

leté

si id

ő (é

vszá

m,

hóna

p, n

ap).

Fény

-ké

pekk

el is

dísz

ít-he

titek

. A d

átum

ot

hely

esen

írjá

tok!

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er-

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

.Tk

. 62/

1.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly-

köve

tés.

Tk. 6

3/6–

7.

45.

A sz

ámne

vek

he-

lyes

írása

.Sz

ámne

vek

átal

akítá

sa (s

zám

jeg y

-g y

el, b

etűv

el ír

va).

Hib

ajav

ítás,

éke-

zetp

ótlá

s.A

z egy

szám

név

told

alék

os a

lakj

aiva

l m

onda

talk

otás

.

Mat

emat

ikai

kom

pete

ncia

.Tk

. 62/

3.

Hel

yesír

ási a

utom

atiz

mus

, tu

dato

sság

.Tk

. 63/

4.

46.

A k

elte

zés h

elye

s-írá

sa.

A k

elte

zés v

álto

zata

inak

öss

zeha

son-

lítás

a. K

ülön

bség

ek, s

zabá

lyok

meg

-fo

galm

azás

a.To

ldal

ék k

apcs

olás

a a

napo

t jel

ölő

szám

hoz.

Akt

uális

dát

um ír

ása t

öbbf

élek

éppe

n.H

ibák

ker

esés

e dát

umok

ban,

javí

tás.

Öná

llósá

g az

info

rmác

iósz

er-

zésb

en, a

fela

datv

égzé

sben

.Tk

. 64/

1.

Tk. 6

4. o

.A

gy. 3

0. o

.A

ver

bális

gon

dolk

odás

fejle

sz-

tése

.Tk

. 64/

2.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 64/

3–4.

47.

Mit

tuds

z a sz

ám-

névr

ől?

Rend

szer

ező

tábl

ázat

ala

pján

a sz

ám-

névr

ől sz

erze

tt ism

eret

ek ö

ssze

fogl

a-lá

sa k

oope

ratív

mun

káva

l.K

reat

ív fe

lada

tmeg

oldá

sok:

szám

ne-

vek

pótlá

sa, k

elte

zés,

rejtv

ény.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 65/

2–3.

Tk. 6

5–66

. o.

Agy

. 29–

30. o

.It.

21.

tém

a

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

érté

s. Tk

. 66/

5–6.

Funk

cion

ális

nyel

vhas

znál

at,

hely

esírá

s.Tk

. 65/

1.


36


37

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

48.

III.

felm

érés

. A

szám

névr

ől sz

erze

tt ism

eret

ek fe

l-m

érés

e.Ö

nálló

fel

adat

-, pr

oblé

mam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

III.

felm

éről

ap:

A sz

ámné

v49

.A

fel

mér

és j

avítá

-sa

.A

felm

érés

ért

ékel

ése.

A h

iány

ok

pótlá

sa, j

avítá

sok

a fe

lada

tok

meg

ol-

dásá

val.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő, h

i-ba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.

50.

Ism

étel

jünk

!A

név

szók

ról t

a -nu

ltak

ismét

lése

, re

ndsz

erez

ése.

Az e

ddig

meg

ismer

t név

szók

rend

-sz

erez

ő ism

étlé

se. F

őnev

ek, m

ellé

k-ne

vek,

szám

neve

k fe

lism

erés

e sz

ö-ve

gben

, szó

halm

azba

n.C

sopo

rtos

ításu

k sz

ófaj

szer

int.

A n

évsz

ó fo

galm

ának

tisz

tázá

sa.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás-

ban,

öne

llenő

rzés

ben.

Tk. 6

7/2.

Hag

yom

ányő

rzés

: G

yűjts

etek

a te

lepü

-lé

sete

k kö

rnyé

kére

je

llem

ző ré

gies

szav

a-ka

t, ki

feje

zése

ket!

Búvá

rkod

jato

k,

kérd

ez zé

tek

az id

ő-se

bb e

mbe

reke

t!Ké

szíts

etek

szót

árt!

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(fel-

ismer

és, c

sopo

rtos

ítás)

.Tk

. 67/

1–2.

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

. Tk

. 67

/1.,

3.

51.

Ism

étel

jünk

!A

név

szók

hel

yes-

írása

.

A n

évsz

ókho

z ka

pcso

lódó

hel

yesír

ási

szab

ályo

k al

kalm

azás

a.

Ly é

s j, s

zóvé

gi m

agán

hang

zók

pótlá

-sa

.K

ivét

elek

gyű

jtése

(-u

, -ü

vég

ű sz

a-va

k).

Szós

zerk

ezet

ek a

lkot

ása,

gyű

jtése

.

Tuda

toss

ág, s

zabá

lykö

veté

s a

hely

esírá

sban

.Tk

. 68/

5.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás.

Tk. 6

8/4.

Kre

atív

alk

alm

azás

.Tk

. 68/

6.

52.

IV. f

elm

érés

.A

név

szók

ról

szer

zett

ismer

etek

fel

-m

érés

e.Ö

nálló

fel

adat

-, pr

oblé

mam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

IV. f

elm

éről

ap:

A n

évsz

ók53

.A

felm

érés

javí

tása

.A

felm

érés

ért

ékel

ése.

A h

iány

ok

pótlá

sa, j

avítá

sok

a fe

lada

tok

meg

ol-

dásá

val.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő, h

i-ba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.


38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

AZ

IGE

54.

Az i

ge.

Az i

ge je

lent

ésén

ek m

egfig

yelé

se: k

i-fe

jez c

sele

kvés

t, tö

rtén

ést,

léte

zést

.A

csele

kvés

ek b

emut

atás

a, elj

átsz

ása.

Igék

ker

esés

e sz

óhal

maz

ban,

szöv

eg-

ben.

Öss

zeha

sonl

ítás,

csop

orto

sítás

.M

onda

tok

kieg

észí

tése

igék

kel,

szö-

vega

lkot

ás.

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 69/

1–2.

, 71/

7.Tk

. 69–

70. o

.A

gy. 3

1–32

.It.

22.

tém

a

Játé

k:

Talá

ld k

i az i

gét!

Kis

lapo

kra

felír

t cs

elek

vése

ket k

ell

egy-

egy

gyer

ekne

k el

játs

zani

, a tö

bbie

k pe

dig

talá

lják

ki,

hogy

mi v

olt a

lapr

a ír

va!

A v

erbá

lis g

ondo

lkod

ás fe

jlesz

-té

se.

Tk. 7

0/5.

Funk

cion

ális

nyel

vsze

mlé

let k

i-al

akítá

sa.

Tk. 7

0/6–

7.

55.

Az i

ge ra

gozá

sa.

Az i

gék

egye

s és t

öbbe

s szá

ma,

sze-

mély

rag

foga

lma,

szer

epén

ek v

izsg

ála-

ta. S

zóel

emzé

s, sz

ótő

és sz

emély

rag

le-

vála

sztá

sa. S

zem

élyra

gok

pótlá

sa sz

a-va

kban

, szö

vegb

en.

A cs

elek

vő sz

áma,

szem

élye

. Szö

-ve

g át

alak

ítása

a cs

elek

vő sz

emél

yé-

nek

meg

fele

lően

. Ige

rago

zási

gyak

or-

lato

k.

A n

yelv

i tud

atos

ság,

hel

yesír

ás

fejle

szté

se.

Tk. 7

1/1–

2.

Tk. 7

1–72

.Sz

k.

Szöv

egér

tés,

mon

dat-

és s

zö-

vega

lkot

ás.

Tk. 7

2/6.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, e

gy-

más

tól t

anul

ás, t

oler

anci

a.Tk

. 72/

3–5.

56.

Az i

geid

ők.

Az i

gék

idej

ének

viz

sgál

ata,

öss

ze-

haso

nlítá

sa. I

ndok

lás,

mag

yará

zat.

Mon

dato

k át

alak

ítása

, a cs

elek

vés

idej

ének

meg

válto

ztat

ása.

G

yako

rlato

k: a

múl

t ide

jű ig

e he

lyes

-írá

sa, a

jövő

idő

kife

jezé

séne

k le

he-

tősé

gei.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 73/

1–2.

Tk. 7

3–74

. o.

Agy

. 33–

35. o

.It.

23.

tém

a

Szöv

egér

tés,

szöv

egal

kotá

s.Tk

. 74/

4–5.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly-

köve

tés.

Tk. 7

4/5.

, 7.


38


39

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

57.

Az i

gekö

tős i

gék.

Az

igek

ötős

igék

felis

mer

ése

szöv

eg-

ben.

Hel

yesír

ási s

zabá

lyok

fel

idéz

ése

péld

ák a

lapj

án, m

ajd

alka

lmaz

ás.

Igek

ötős

igé

k cs

opor

tosít

ása

hely

es-

írásu

k sz

erin

t.Ig

eköt

ős i

gék,

ige

kötő

k pó

tlása

szö

-ve

gben

.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

lyal

-ka

lmaz

ás.

Tk. 7

5/2–

3.Tk

. 75–

77. o

.A

gy. 3

6–37

. o.

It. 2

3. té

ma

Any

anye

lvi j

áték

ok:

szól

ánco

k ig

ékke

l;sz

öveg

alko

tás s

zóha

l-m

azbó

l vél

etle

nsze

-rű

en k

ihúz

ott i

gékk

el

csop

ortm

unká

ban.

Egym

ás tö

rtén

etei

-ne

k m

egha

llgat

ása,

át

alak

ítása

.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás-

ban,

öne

llenő

rzés

ben.

Tk. 7

6/5–

6.

Szöv

egér

tés,

mon

data

lkot

ás.

Tk. 7

7/7–

8.

58.

Gya

koro

ljuk

az

igék

hel

yesír

ását

!H

elye

sírás

i pro

blém

ák m

egfig

yelé

se,

elem

zése

, sza

bály

ok fe

lidéz

ése.

Hel

yesír

ási g

yako

rlato

k: m

ásol

ás, l

á-tó

-hal

ló to

llbam

ondá

s, m

onda

tok

ki-

egés

zíté

se, i

gék

átal

akítá

sa. K

ülön

-írt

igek

ötős

igék

hel

yesír

ásán

ak g

ya-

korlá

sa.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

emlé

keze

t, al

kalm

azás

).Tk

. 77/

9–10

.Tk

. 77–

78.

Agy

. 40.

It. 2

3. té

ma

Szk.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly-

köve

tés.

Tk. 7

7/9.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás-

ban,

öne

llenő

rzés

ben.

Tk. 7

8/1.

59.

Gya

koro

ljuk

az

igék

hel

yesír

ását

!Pé

ldák

, ana

lógi

ák a

lapj

án h

ason

ló-

ság,

szab

ály

felfe

dezé

se (-

ít, -u

l, -ü

l vé

gű ig

ék).

Igék

gyű

jtése

felis

mer

t sz

abál

yokh

oz.

Igék

átal

akítá

sa, m

onda

tok

kieg

észí

-té

se.

Ékez

etpó

tlás,

j-ly

pótlá

sa ig

ékbe

n.Lá

tó-h

alló

tollb

amon

dás,

írás e

mlé

-ke

zetb

ől.

Írás

rutin

, hel

yesír

ás, s

zabá

ly-

köve

tés.

Tk. 7

8/4.

Tk. 7

8. o

.A

gy. 4

1–42

. o.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dás-

ban,

öne

llenő

rzés

ben.

Tk. 7

8/2–

3.

Viz

uális

mem

ória

.

60.

V. fe

lmér

és.

Az i

gérő

l sze

rzet

t ism

eret

ek fe

lmé-

rése

.Ö

nálló

fel

adat

-, pr

oblé

mam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

V. fe

lmér

őlap

:A

z ige

61.

A f

elm

érés

jav

ítá-

sa.

A fe

lmér

és é

rték

elés

e. A

hiá

nyok

pó

tlása

, jav

ításo

k a

fela

dato

k m

egol

-dá

sáva

l.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő,

hiba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.


40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

62.

Az i

gem

ódok

.*M

it fe

jezn

ek k

i az i

gék?

Meg

figye

lés,

tapa

szta

lats

zerz

és.

Igék

csop

orto

sítás

a.M

onda

tok

átal

akítá

sa: a

csel

ekvé

s m

egva

lósu

lása

felté

teltő

l füg

g, fe

lszó-

lítás

t fej

ez k

i.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(logi

ka,

szab

ály, ö

ssze

függ

és fe

lfede

zése

).Tk

. 79/

1–2.

Tk. 7

9. o

.It.

24.

tém

aA

gy. 4

3. o

.Fe

lfede

ző is

mer

etsz

erzé

s.Tk

. 79/

1.

Szöv

egér

tés,

mon

dat-

és s

zö-

vega

lkot

ás.

Tk. 7

9/1–

2.

63.

A k

ijele

ntő

mód

.Ig

ék m

egfig

yelé

se k

ijele

ntés

ekbe

n,

közl

ések

ben.

Kije

lent

ő m

ódú

igék

je-

lent

és sz

erin

ti cs

opor

tosít

ása.

A

igei

dők

felis

mer

ése,

iger

agoz

ási,

hely

esírá

si gy

akor

lato

k.

Egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia.

Tk

. 80/

1–2.

Tk. 8

0–81

. o.

It. 2

4. té

ma

Hel

yes n

yelv

hasz

nála

t, he

lyes

-írá

s.Tk

. 81/

5.

Krea

tív an

yany

elvi g

ondo

lkod

ás.

Tk. 8

1/3–

4.

64.

A fe

ltéte

les m

ód.

Meg

figye

lés,

refle

ktál

ás: a

felté

tele

s m

ódú

igék

szer

epe

a be

széd

ben.

A

meg

való

sulá

s fel

téte

léne

k m

egfo

-ga

lmaz

ása.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

felis

mer

ése,

a m

ódje

lek

levá

lasz

tása

. M

onda

tok

kieg

észí

tése

felté

tele

s m

ódú

igév

el.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség,

egy

üttm

űköd

és.

Tk. 8

3/3.

, 5.

Tk. 8

2–83

. o.

Agy

. 44–

45. o

.It.

25.

tém

a

Kre

atív

any

anye

lvi g

ondo

lko-

dás.

Tk. 8

3/6.

Hel

yes n

yelv

hasz

nála

t, he

lyes

-írá

s.Tk

. 82/

1–2.

65.

A fe

ltéte

les m

ód.

Kije

lent

ő m

ódú

ige

átal

akítá

sa fe

lté-

tele

s mód

úvá.

Ige

rago

zása

felté

tele

s m

ódba

n, a

mód

jel m

egfig

yelé

se. I

ge-

mód

ok é

s mon

datfa

jták

össz

efüg

gé-

sein

ek v

izsg

álat

a.

Szöv

egér

tés,

mon

data

lkot

ás.

Tk. 8

3/4.

, 6.

Kész

ítset

ek n

yelv

tani

tá

rsas

játé

kot!

Karto

nlap

ra ra

jzoljá

-to

k m

eg a

játék

mez

őt,

jelöl

jétek

a Ra

jt és

a Cé

l hely

ét. T

erve

zzét

ek

meg

az ak

adály

okat

! H

a vala

ki m

egjel

ölt

mez

őre l

ép, a

nnak

fel

advá

nyt k

ell m

egol

-da

nia,

vagy

válas

zoln

ia

kell e

gy n

yelvt

ani

kérd

ésre

.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 83/

5.

Ana

lizál

ókép

essé

g.Tk

. 82/

2.


40


41

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

62.

Az i

gem

ódok

.*M

it fe

jezn

ek k

i az i

gék?

Meg

figye

lés,

tapa

szta

lats

zerz

és.

Igék

csop

orto

sítás

a.M

onda

tok

átal

akítá

sa: a

csel

ekvé

s m

egva

lósu

lása

felté

teltő

l füg

g, fe

lszó-

lítás

t fej

ez k

i.

Gon

dolk

odás

i kép

essé

gek

(logi

ka,

szab

ály, ö

ssze

függ

és fe

lfede

zése

).Tk

. 79/

1–2.

Tk. 7

9. o

.It.

24.

tém

aA

gy. 4

3. o

.Fe

lfede

ző is

mer

etsz

erzé

s.Tk

. 79/

1.

Szöv

egér

tés,

mon

dat-

és s

zö-

vega

lkot

ás.

Tk. 7

9/1–

2.

63.

A k

ijele

ntő

mód

.Ig

ék m

egfig

yelé

se k

ijele

ntés

ekbe

n,

közl

ések

ben.

Kije

lent

ő m

ódú

igék

je-

lent

és sz

erin

ti cs

opor

tosít

ása.

A

igei

dők

felis

mer

ése,

iger

agoz

ási,

hely

esírá

si gy

akor

lato

k.

Egym

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia.

Tk

. 80/

1–2.

Tk. 8

0–81

. o.

It. 2

4. té

ma

Hel

yes n

yelv

hasz

nála

t, he

lyes

-írá

s.Tk

. 81/

5.

Krea

tív an

yany

elvi g

ondo

lkod

ás.

Tk. 8

1/3–

4.

64.

A fe

ltéte

les m

ód.

Meg

figye

lés,

refle

ktál

ás: a

felté

tele

s m

ódú

igék

szer

epe

a be

széd

ben.

A

meg

való

sulá

s fel

téte

léne

k m

egfo

-ga

lmaz

ása.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

felis

mer

ése,

a m

ódje

lek

levá

lasz

tása

. M

onda

tok

kieg

észí

tése

felté

tele

s m

ódú

igév

el.

Fela

dat-

, ille

tve

prob

lém

ameg

-ol

dó k

épes

ség,

egy

üttm

űköd

és.

Tk. 8

3/3.

, 5.

Tk. 8

2–83

. o.

Agy

. 44–

45. o

.It.

25.

tém

a

Kre

atív

any

anye

lvi g

ondo

lko-

dás.

Tk. 8

3/6.

Hel

yes n

yelv

hasz

nála

t, he

lyes

-írá

s.Tk

. 82/

1–2.

65.

A fe

ltéte

les m

ód.

Kije

lent

ő m

ódú

ige

átal

akítá

sa fe

lté-

tele

s mód

úvá.

Ige

rago

zása

felté

tele

s m

ódba

n, a

mód

jel m

egfig

yelé

se. I

ge-

mód

ok é

s mon

datfa

jták

össz

efüg

gé-

sein

ek v

izsg

álat

a.

Szöv

egér

tés,

mon

data

lkot

ás.

Tk. 8

3/4.

, 6.

Kész

ítset

ek n

yelv

tani

tá

rsas

játé

kot!

Karto

nlap

ra ra

jzoljá

-to

k m

eg a

játék

mez

őt,

jelöl

jétek

a Ra

jt és

a Cé

l hely

ét. T

erve

zzét

ek

meg

az ak

adály

okat

! H

a vala

ki m

egjel

ölt

mez

őre l

ép, a

nnak

fel

advá

nyt k

ell m

egol

-da

nia,

vagy

válas

zoln

ia

kell e

gy n

yelvt

ani

kérd

ésre

.

A n

yelv

i tud

atos

ság

foko

zása

.Tk

. 83/

5.

Ana

lizál

ókép

essé

g.Tk

. 82/

2.

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

66.

Igei

dők

felté

tele

s m

ódba

n.*

A fe

ltéte

les m

ódú

ige

idej

ének

viz

s-gá

lata

.Fe

ltéte

les m

ódú,

múl

t ide

jű ig

eala

k el

emzé

se.

Átal

akítá

s jel

enbő

l múl

t idő

be.

Rago

zás j

elen

és m

últ i

dőbe

n. M

on-

data

lkot

ás fe

ltéte

les m

ódú

múl

t ide

-jű

igea

lakk

al.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés,

elem

zés,

köve

tkez

teté

s).

Tk. 8

4/1–

2.

Tk. 8

4–85

. o.

It. 2

5. té

ma

Min

denk

i fog

alm

az-

zon

meg

egy

-két

ké

rdés

t és f

elad

vány

t, am

iből

vál

aszt

hatto

k!Jó

játé

kot!

Olv

asás

, szö

vegé

rtés

.Tk

. 85/

5.

A v

erbá

lis g

ondo

lkod

ás fe

jlesz

-té

se.

Tk. 8

5/6.

67.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

hel

yes h

asz-

nála

ta.

A fe

ltéte

les m

ódú

igea

lako

k m

egfi-

gyel

ése

a be

széd

ben,

szöv

egbe

n.A

felté

tele

s mód

ú, E

/1.-ű

, ala

nyi r

a-go

zású

igék

hel

yes h

aszn

álat

ának

gy

akor

lása

(tud

nék,

adn

ék st

b.).

Nye

lvhe

lyes

ség,

hib

ajav

ítás.

Prob

lém

ameg

oldó

és ö

nelle

nőr-

ző k

épes

ség.

Tk. 8

6/3.

Tk. 8

6–87

. o.

Agy

. 46.

o.

It. 2

5. té

ma

Hel

yes é

s tud

atos

nye

lvha

szná

-la

t.Tk

. 87/

4.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

alko

tás.

Tk. 8

7/5.

68.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

gya

korlá

sa.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

felis

mer

ése,

elem

zése

.K

reat

ív a

nyan

yelv

i fel

adat

ok m

egol

-dá

sa k

oope

ratív

mun

káva

l.K

iegé

szíté

s, át

alak

ítás,

hiba

javí

tás.

Szó-

és ír

ásbe

li ny

elvha

szná

lat

fejle

szté

se.

Tk. 8

9/4.

Tk. 8

8–89

. o.

It. 2

7. té

ma

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

öveg

alko

tás.

Tk. 8

8/1.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g.Tk

. 89/

3–5.

69.

A fe

ltéte

les m

ódú

igék

gya

korlá

sa.

A

felté

tele

s mód

ú ig

ék h

elye

, has

zná-

lata

és í

rása

. Udv

aria

s kér

ések

foga

l-m

azás

a.H

elye

sírás

i gya

korlá

s: be

tűpó

tlás,

tollb

amon

dás,

emlé

keze

tből

írás

.

Érte

lmez

ő ol

vasá

s, sz

óbeli

szö-

vega

lkot

ás.

Tk. 9

0/7–

8.

Tk. 9

0. o

.A

gy. 4

7. o

.Ko

mm

unik

áció

, nye

lvha

szná

lat,

stílu

s.Tk

. 90/

6–7.

70.

A fe

lszól

ító m

ód.

A fe

lszól

ítást

kife

jező

igék

meg

fi-gy

elés

e, el

emzé

se. A

mód

jel m

eg-

kere

sése

.Fe

lszól

ító m

ódú

igea

lako

k fe

lism

e-ré

se.

Mon

datfa

jta é

s ige

mód

kap

csol

ata.

Felsz

ólító

mon

dato

k he

lyes

han

gsú-

lyoz

ása.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, e

lem-

zés,

össz

ehas

onlít

ás).

Tk. 9

1/1–

2.

Tk. 9

1. o

.A

gy. 4

8–49

. o.

It. 2

6. té

ma

Öná

llósá

g a f

elada

tmeg

oldá

sban

, ön

ellen

őrzé

sben

.Tk

. 91/

3.


42


43

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

71.

Az -

l, -ll

vég

ű ig

ék

felsz

ólító

mód

ú al

akja

.

Más

salh

angz

ó-vá

ltozá

s meg

figye

lése

az

-l v

égű

igék

nél.

Szóe

lem

zés,

kiej

tés é

s írá

s öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Betű

pótló

, áta

lakí

tó g

yako

rlato

k.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, e

lem-

zés,

össz

ehas

onlít

ás).

Tk. 9

2/1.

Tk. 9

2. o

.A

gy. 5

1. o

.It.

27.

tém

aH

elyes

írási

tuda

toss

ág.

Tk. 9

2/3.

Vizu

ális

mem

ória

.Tk

. 92/

2.

72.

A -d

, -gy

vég

ű ig

ék

felsz

ólító

mód

ú al

akja

.

Más

salh

angz

ó-vá

ltozá

s m

egfig

yelé

se

a -d

, -gy

vég

ű ig

ékné

l.Sz

óele

mzé

s, ki

ejté

s és

írá

s ös

szeh

a-so

nlítá

sa.

Betű

pótló

, áta

lakí

tó g

yako

rlato

k.

Ana

lizál

ókép

essé

g.Tk

. 93/

6.

Tk. 9

3. o

.It.

27.

tém

aH

elyes

írási

tuda

toss

ág.

Tk. 9

3/5.

Öne

llenő

rzés

.Tk

. 93/

7.

73.

Az -

n, -n

y vé

gű

igék

felsz

ólító

m

ódú

alak

ja.

Más

salh

angz

ó-vá

ltozá

s meg

figye

lése

az

-n, -

ny v

égű

igék

nél.

Szóe

lem

zés,

kiej

tés é

s írá

s öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Átal

akító

, kie

gész

ítő g

yako

rlato

k.

Meg

figye

lés, á

ltalán

osítá

s.Tk

. 94/

8.Tk

. 94–

95. o

.A

gy. 6

0. o

.It.

27.

tém

a

Írás

rutin

, hely

esírá

s.Tk

. 94/

9.

Öná

llósá

g a f

elada

tmeg

oldá

sban

, ön

ellen

őrzé

sben

.Tk

. 95/

10.

74.

Az -

s, -s

z, -z

, -dz

vé

gű ig

ék fe

lszól

í-tó

mód

ú al

akja

.

A fe

lszól

ító m

ód je

léne

k m

ódos

ulás

a.M

ássa

lhan

gzó-

válto

zás m

egfig

yelé

se

az -s

, -sz

, -z,

-dz v

égű

igék

nél.

Szóe

lem

zés,

kiej

tés é

s írá

s öss

zeha

-so

nlítá

sa.

Igék

átal

akítá

sa.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dásb

an,

önell

enőr

zésb

en.

Tk. 9

6/2.

Tk. 9

6. o

.A

gy. 5

0–51

. o.

It. 2

8. té

ma

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, e

lem-

zés,

össz

ehas

onlít

ás).

Tk. 9

6/1.

75.

Az -

s, -s

z, -z

, -dz

vé

gű ig

ék fe

lszól

í-tó

mód

ú al

akja

.

Az -

s, -s

z, -z

, -dz

vég

ű, k

ijele

ntő

mód

ú ig

ék át

alak

ítása

felsz

ólító

mó-

dúvá

. A v

álto

záso

k m

egfig

yelé

se,

elem

zése

.Sz

ó-, m

onda

t-, s

zöve

galk

otás

.Ö

nelle

nőrz

és, h

ibaj

avítá

s.

Vizu

ális

mem

ória

.Tk

. 97/

3.Tk

. 97.

o.

Agy

. 52–

53. o

.It.

28.

tém

a

Szó-

és ír

ásbe

li ny

elvha

szná

lat.

Tk. 9

7/4.

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Tk. 9

7/4–

5.


42


43

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

76.

A -

t vég

ű ig

ék fe

l-sz

ólító

mód

ú al

ak-

ja.

Más

salh

angz

ó-vá

ltozá

s meg

figye

lése

a

-t v

égű

igék

nél.

Szóe

lem

zés,

kiej

tés

és ír

ás ö

ssze

haso

nlítá

sa.

A -t

vég

ű, k

ijele

ntő

mód

ú ig

ék át

ala-

kítá

sa fe

lszól

ító m

ódúv

á.

A v

álto

záso

k m

egfig

yelé

se, e

lem

zése

.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, e

lem-

zés,

össz

ehas

onlít

ás).

Tk. 9

8/1–

2.Tk

. 98–

99. o

.A

gy. 5

4. o

.It.

29.

tém

a

Gyű

jtset

ek fe

lszól

ítást

ta

rtal

maz

ó sz

ólás

o-ka

t, kö

zmon

dáso

kat!

Mag

yará

zzát

ok m

eg,

mit

jele

nten

ek!

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Tk. 9

9/3.

Hely

es k

iejté

s, ar

tikul

áció

.Tk

. 98/

1–2.

77.

A -

t vég

ű ig

ék fe

l-sz

ólító

mód

ú al

ak-

ja.

A -t

vég

ű, k

ijele

ntő

mód

ú ig

ék át

ala-

kítá

sa fe

lszól

ító m

ódúv

á. A

vál

tozá

-so

k m

egfig

yelé

se, e

lem

zése

, kie

jtés é

s írá

s öss

zeha

sonl

ítása

. Egy

szer

ű sz

ó-el

emzé

s.N

yelv

hely

essé

gi h

ibák

felis

mer

ése,

ja-

vítá

sa.

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Tk. 1

00/5

.

Tk. 1

00. o

.A

gy. 5

4. o

.It.

29.

tém

aKo

mm

unik

áció

, kul

turá

lt be

széd

, ny

elvhe

lyes

ség.

Tk. 1

00/6

.

78.

A fe

lszól

ító m

ódú

ige

rago

zása

, a rö

-vi

debb

és a

hos

z-sz

abb

alak

.

A fe

lszól

ító m

ódú

ige

rövi

debb

és

hoss

zabb

ala

kján

ak k

elet

kezé

se,

elem

zése

– át

alak

ítás,

hasz

nála

t.Ig

erag

ozás

felsz

ólító

mód

ban.

Mon

dato

k ki

egés

zíté

se a

rövi

debb

al

akka

l. N

yelv

hely

essé

g.

Gon

dolk

odás

(meg

figye

lés, ö

ssze

-ha

sonl

ítás,

alka

lmaz

ás).

Tk. 1

01/1

.

Tk. 1

01–1

03.

o.Ko

mm

unik

áció

, kul

turá

lt be

széd

, ny

elvhe

lyes

ség.

Tk. 1

03/5

.

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Tk. 1

02/3

.

79.

Gya

korlá

s: A

z ige

mód

ok.

A k

ülön

böző

mód

ú ig

ék fe

lism

eré-

se, ö

ssze

haso

nlítá

sa, m

egkü

lönb

öz-

teté

se.

A ta

nult

ismer

etek

és h

elye

sírás

i tud

-ni

való

k ko

mpl

ex m

ódon

val

ó al

kal-

maz

ása.

C

sopo

rtos

ítás,

válo

gatá

s.

Írás

rutin

, hely

esírá

s.Tk

. 105

/3.

Tk. 1

04–1

05.

o. Agy

. 55.

o.

Játé

kos a

nyan

yelv

i fe

jtörő

k, re

jtvén

yek

meg

oldá

sa, f

elad

-vá

nyok

kés

zíté

se

egym

ásna

k.G

ondo

lkod

ás (m

egfig

yelés

, em

lé-ke

zet,

felid

ézés

, alk

alm

azás

).Tk

. 104

/1.

Öná

llósá

g a

fela

datm

egol

dásb

an

önell

enőr

zésb

en.

Tk. 1

05/3

–4.


44


45

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

80.

Gya

korlá

s:A

z ige

mód

ok.

A ta

nult

ismer

etek

és h

elye

sírás

i tud

-ni

való

k ko

mpl

ex m

ódon

val

ó al

kal-

maz

ása.

H

iány

os sz

öveg

ek k

iegé

szíté

se a

m

egfe

lelő

mód

ú ig

eala

kkal

. Hib

ake-

resé

s, ja

vítá

s. N

éhán

y re

ndha

gyó

ige

hely

esírá

sa.

Fela

dat-,

pro

blém

ameg

oldó

és

önell

enőr

ző k

épes

ség.

Tk. 1

06–1

07.

o. Agy

. 56.

o.

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Együ

ttműk

ödés

i kép

essé

g, eg

y-m

ástó

l tan

ulás

, tol

eran

cia.

81.

Az

igér

ől t

anul

tak

ismét

lése

.A

z igé

ről t

anul

tak

rend

szer

ezés

e ös

z-sz

efog

laló

tábl

ázat

ala

pján

.Ig

ék fe

lism

erés

e sz

öveg

ben,

csop

or-

tosít

ásuk

tula

jdon

sága

ik a

lapj

án. I

ge-

mód

ok é

s mon

datfa

jták

össz

efüg

gé-

se.

Udv

aria

s kér

ések

felté

tele

s és f

elsz

ólí-

tó m

ódú

igék

kel.

Nye

lvi-l

ogik

ai ö

ssze

függ

ések

. Tk

. 109

/2.

Tk. 1

09–1

10.

o. It. 3

0. té

ma

Kom

mun

ikác

ió, k

ultu

rált

besz

éd,

nyelv

hely

essé

g.Tk

. 110

/4.

Any

anye

lvi t

udat

ossá

g, h

elyes

írás.

Tk. 1

10/3

.

82.

Az i

gérő

l tan

ulta

k ism

étlé

se.

Az i

gérő

l tan

ulta

k ism

étlé

se, g

yako

r-lá

sa. F

elid

ézés

, egy

más

kér

dezé

se.

Hel

yesír

ási é

s nye

lvhe

lyes

ségi

gya

-ko

rlato

k.A

rago

zási

tábl

ázat

átte

kint

ése,

elem

-zé

se, f

elad

vány

ok k

észí

tése

hoz

zá

csop

ortb

an.

Gon

dolk

odás

(em

léke

zet,

fel-

idéz

és, e

lem

zés,

indo

klás

).Tk

. 111

/6.

a)

Tk. 1

11. o

.It.

30.

tém

a

Kre

atív

és t

udat

os a

lkal

maz

ás,

nyel

vhas

znál

at.

Tk. 1

11/6

. b)

83.

VI.

felm

érés

.A

z igé

ről s

zerz

ett i

smer

etek

felm

é-ré

se.

Öná

lló fe

lada

t-, p

robl

émam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

84.

A fe

lmér

és ja

ví-

tása

.A

felm

érés

ért

ékel

ése.

A h

iány

ok

pót lá

sa, j

avítá

sok

a fe

lada

tok

meg

ol-

dásá

val.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő, h

i-ba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.

VI.

felm

érés

:A

z ige


44


45

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

TAn

ÉV V

ÉGI I

S MÉT

LÉS

85.

Ism

étlé

s: a

mon

-da

tok.

A m

onda

tról

, mon

datfa

jtákr

ól ta

nul-

tak

felid

ézés

e.A

mon

datfa

jták

felis

mer

ése,

mon

da-

tok

alko

tása

, áta

lakí

tása

, bef

ejez

ése.

Gon

dolk

odás

(em

léke

zet,

fel-

idéz

és, i

ndok

lás,

alka

lmaz

ás).

Tk. 1

12/1

.

Kom

mun

ikác

ió, k

ultu

rált

be-

széd

, nye

lvhe

lyes

ség.

Tk.

113/

4–5.

86.

Ism

étlé

s: A

szóf

ajok

.A

meg

ismer

t szó

fajo

k fe

lism

erés

e és

ér

telm

ezés

e a

tanu

lt sz

empo

ntok

sze-

rint.

A sz

ófaj

ok re

ndsz

erez

ő át

teki

ntés

e.A

szav

ak re

ndez

ése

rend

szer

ező

táb-

láza

tba.

Rend

szer

ezők

épes

ség.

Tk. 1

14/2

.

Tk. 1

14–1

16.

o.K

reat

ív é

s tu

dato

s ny

elvh

aszn

á-la

t, he

lyes

írás.

Tk.

115/

5–6.

,11

6/7–

8.

87.

Ism

étlé

s: A

szó

szer

keze

te.

Told

alék

os sz

avak

felis

mer

ése,

egy-

szer

ű sz

óele

mzé

ssel

szót

ő és

told

alék

le

vála

sztá

sa. A

told

alék

os sz

avak

hoz

kapc

soló

dó h

elye

sírás

i sza

bály

ok fe

l-id

ézés

e, al

kalm

azás

a.

Gon

dolk

odás

(em

léke

zet,

felid

é-zé

s, el

emzé

s, al

kalm

azás

).Tk

. 11

7/1–

2.Tk

. 117

– 11

8. o

.K

reat

ív é

s tu

dato

s ny

elvh

aszn

á-la

t, he

lyes

írás.

Tk.

118/

3–5.

88.

Ism

étlé

s: A

szó

szer

keze

te.

Gya

korla

tok

told

alék

os fő

neve

kkel,

ig

ékke

l, m

ellé

knev

ekke

l, sz

ámne

vekk

el.Ra

gos f

őnev

ek, m

últ i

dejű

igék

hely

es-

írása

.A

felté

tele

s és f

elszó

lító

mód

ú ig

ék je

le-

inek

írás

a. A

köz

ép- é

s fels

őfok

jele

.

Gon

dolk

odás

(em

léke

zet,

felid

é-zé

s, in

dokl

ás, a

lkal

maz

ás).

Tk.

119/

9–10

.

Tk. 1

19–

120.

o.

Kre

atív

és

tuda

tos

nyel

vhas

zná-

lat,

hely

esírá

s.Tk

. 12

0/12

–13.

89.

Ism

étlé

s: ha

ngok

, be

tűk,

szóf

ajok

.H

ango

k id

őtar

tam

sze

rinti

csop

orto

-sít

ása.

Hel

yesír

ási g

yako

rlato

k: j-

ly p

ótlá

sa,

hoss

zú é

s röv

id m

agán

- és m

ássa

l-ha

ngzó

k a

szav

akba

n, el

vála

sztá

s, be

tűre

nd.

Gon

dolk

odás

(em

léke

zet,

felid

é-zé

s, in

dokl

ás, a

lkal

maz

ás).

Tk. 1

21/1

–2.

Tk. 1

21–1

23.

o.A

nyan

yelv

i tud

atos

ság,

hel

yes-

írás.

Tk. 1

22/4

–5.


46


47

Óra

Tém

a, ta

nany

agA

jánl

ott t

evék

enys

égfo

rmák

, mód

-sz

erta

ni ja

vasl

atok

Fejle

szte

ndő

kom

pete

nciá

k(k

észs

égek

, kép

essé

gek)

Java

solt

tane

szkö

zök

Egyé

b ja

vasla

tok

(p

roje

kt, g

yűjtő

mun

-ka

, tém

ahét

stb.

)

90.

VII

. fel

mér

és.

A 4

. osz

tály

ban

szer

zett

ismer

etek

fe

lmér

ése.

Öná

lló fe

lada

t-, p

robl

émam

eg-

oldó

és ö

nelle

nőrz

ő ké

pess

ég.

Felm

éről

ap:

VII

. Tan

év v

égi f

elm

érés

91.

A f

elm

érés

jav

ítá-

sa.

A fe

lmér

és é

rték

elés

e. A

hiá

nyok

pó

tlása

, jav

ításo

k a

fela

dato

k m

egol

-dá

sáva

l.

Öne

llenő

rző,

hib

afel

ismer

ő,

hiba

javí

tó k

épes

ség,

öni

smer

et.

92.

Any

anye

lvi „

Ki

mit

tud?

”Já

téko

s any

anye

lvi f

elad

vány

ok, r

ejt-

vény

ek m

egol

dása

csop

orto

kban

. K

reat

ív n

yelv

hasz

nála

t.


46


47

módszertani javaslatoK a 4. évfolyamos nyelvtan és helyesírás tanKönyv használatához

I. Év eleji ismétlés

A funkcionális szemléletű nyelvtantanításnak megfelelően most a szövegből indulva jutunk el a mondatokhoz, a mondaton belül a szavakhoz és a szavakat építő hangokhoz, betűkhöz.

Célunk, hogy felelevenítsük a továbbhaladáshoz szükséges nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismereteket (mondat, szó, szótő, toldalék, szótagolás, elválasztás, hangok/betűk).

II. Miből épül fel beszédünk és írásunk?

A szöveg – A mondAtEbben a témakörben az első órán áttekintjük a nyelvi építkezés elemeit (hang/betű, szó, mondat, szöveg), azok ösz-szefüggéseit úgy, hogy közben felelevenítjük a tanult ismereteket, és játékos gyakorlatokat végzünk. (Pl.: szavak al-kotása hangokból/betűkből, szó és betűsor összehasonlítása, szavak jelentésének vizsgálata, mondatalkotás szavak-ból, mondattagolás, kiegészítés szöveggé stb.)

Ezt követően a nyelvi építkezés logikája szerint a legnagyobb nyelvi egységgel, a szöveggel foglalkozunk, és nyúj-tunk elemi ismereteket ebben a témában. Az ismeretnyújtás tapasztalati úton történik, tevékenykedtetéssel, gon-dolkodási műveletek bekapcsolásával, melynek legfőbb elemei: a megfigyelés, a felismerés, a problémamegoldás, a véleményalkotás, az összefüggések megállapítása, a sorrendiség, a szabályszerűség felfedezése szóban és írásban.(A szöveget mondatok alkotják. A szöveg mondatai között tartalmi kapcsolat van. A vers is szöveg.)

Feladattípusok: Szöveg és mondathalmaz összehasonlítása.Mondatok sorba rendezése, a szövegbe nem illő mondatok megtalálása.Mondatok szétválogatása a szöveg tartalmának megfelelően.Megkezdett szöveg folytatása a témához illő mondatokkal.Különböző témájú és stílusú szövegek keresése az olvasókönyvben: elbeszélés, mese, ismeretterjesztő (próza), vers stb.

A mondat témakörében legnagyobb szerepet az ismétlés kap – mondatfajták a beszélő szándéka szerint –, új ismeretként az állító és a tagadó mondattal foglalkozunk, de ez választható tananyag. A bevezetésben a mondattal kapcsolatos elemi ismereteket elevenítjük fel néhány feladat segítségével: a szöveg mondatokból épül fel, a mon-datok szavakra bonthatók, a szavakat a magyar nyelvnek megfelelő szórend szerint rendezzük a mondatban, a mondat helyesírása.

A beszélő szándéka szerint ötféle mondatfajtát különítünk el, s ezeket a mondatfajtákat tanulóink a második és a harmadik évfolyamban már megismerték, így most a rendszerező ismétlésükre kerül sor. Komplex módon elevenítjük fel és gyakoroltatjuk a tanultakat, a feladatok megoldása megköveteli az ismeretek önálló alkalmazását.

Feladattípusok:Különböző fajtájú mondatok alkotása, felismerése.A mondatfajtának megfelelő mondatvégi írásjel pótlása.Mondatok átalakítása (pl.: kijelentő mondat átalakítása kérdővé, felkiáltóvá stb.).Párbeszéd kiegészítése (kérdés-felelet).A szándéknak megfelelő mondatfajta megkeresése, megfogalmazása.Ismert szöveg mondatainak fajtájuk szerinti besorolása.

Az állító és a tagadó mondat témája választható tananyagként szerepel a könyvben. A mondatok logikai minő-ségük szerint lehetnek állítók vagy tagadók (tiltók). Megismertetjük a gyerekeket a tagadó- és tiltószókkal (nem, sem, ne, se). Fontos szerepet kap itt az ellentét fogalma, hiszen a tagadással gyakran az állítás ellentétét fejezzük ki (Szeretem a fagyit. Nem szeretem a fagyit.), de ugyanazt a gondolatot kifejezhetjük állítással és tagadással is (Sokat ettem. Nem ettem keveset.). Megfigyeltetjük tanulóinkkal azt is, hogy az ötféle mondatfajtának mindegyike lehet állító is, tagadó is.


48

Feladattípusok:Állító mondatok átalakítása tagadóvá, tiltóvá.Tagadószók, tagadó mondatok megkeresése szövegben.Tagadó mondathoz állítás fogalmazása.Megegyező tartalom kifejezése állító és tagadó formában.Tiltások fogalmazása.Ellentétek kifejezése tagadással.

A szAvAkAz egyszerű és az összetett szóA kerettanterv az egyszerű és az összetett szavak tanítását a negyedik osztály tananyagaként határozza meg. Ezért a szavak témakörében, a szófajok tárgyalása előtt foglalkozunk vele. A gyerekeknek nem idegen ez a fogalom, hiszen a beszédben, írásban (olvasmányaikban) gyakran találkoznak összetett szavakkal.

Feladattípusok:Összetett szavak alkotása egyszerű szavakból.Összetett szavak felbontása előtagra és utótagra.Hiányzó elő- vagy utótag pótlása.Szókincsgyarapítás összetett szavak gyűjtésével.Egyszerű és összetett szavak felismerése.Az összetett szavak elválasztásának gyakorlása.

A szófAjokA szófajok témakörében sajátosan ötvöződik az ismétlés, rendszerezés és az ismeretbővítés. Két nagyobb egység különíthető el: a névszók és az ige.

A) A névszók – A főnévA témakör a főnév ismétlésével kezdődik, majd a toldalékos főnevek tananyagát bővítjük a -val, -vel, -vá, -vé ragos főnevekkel. Megfigyeltetjük a rag hasonulását a mássalhangzóra végződő főnevek esetében, és változatos módon gyakoroltatjuk a helyesírást.

A harmadik osztályban kialakítottuk a köznév és a tulajdonnév fogalmát, de a tulajdonnevek fajtáinak rész-letes tárgyalására a kerettantervnek megfelelően a negyedik osztályban kerül sor. Foglalkozunk a személy- és ál-latnevekkel, a földrajzi nevekkel, az intézménynevekkel, a címekkel és a márkanevekkel. A tulajdonnevek egyes fajtáit külön-külön tárgyaljuk, így jobban tudunk egy-egy csoport helyesírási problémájára koncentrálni. A tel-jességre ezen a téren nem törekedhetünk, hiszen rengeteg helyesírási tudnivalót zúdítanánk a gyerek nyakába, amit a kisiskolás nem képes befogadni és megtanulni. Tudásuk sem lenne alapos, hiszen a begyakorlásra kevés idő maradna. Szorgalmazzuk azonban és szoktassuk rá tanulóinkat, hogy rendszeresen használják A magyar helyesírás szabályait, tanuljanak meg benne tájékozódni, legyen mindig kéznél. A földrajzi nevek helyesírása okoz a legtöbb problémát a negyedikes gyereknek, s ezért itt különösen indokolt és hasznos a helyesírási szabályzat használata. Csak az egyelemű, illetve a lakóhely földrajzi neveinek helyesírását állíthatjuk követelményként, de ismertessük meg a tanulókat a gyakran használatos és közismert magyar földrajzi nevek (hegyek, szigetek, folyók, megyék, tájak, hidak, utak stb.) helyes írásmódjával is.

A témakört a névelő és a névutó tárgyalásával zárjuk, mivel mindkét szófaj szorosan kapcsolódik a főnévhez.A névelő tanításakor a nyelvhelyességre, a névutók esetében a helyesírásra koncentráljunk. Gyakoroltassuk a

hosszú mássalhangzós névutók írását (alatt, fölött, mellett, mögött, között, előtt), és hangsúlyozzuk a különírást. Figyeltessük meg a névutó szerepét beszédünkben (kifejezhet helyet, időt). Figyeltessük meg azt is, hogy ragos főnévvel vagy névutós főnévvel tudjuk pontosabban kifejezni a helyet: Hol? – fánál, fa mellett, fa mögött; Honnan? – asztaltól, asztal mellől, asztal alól, asztal elől.

A melléknévA témakör jelentős része az ismétlés, rendszerezés, különös tekintettel a melléknevek helyesírására. Gyakoroljuk a melléknevek fokozását, megfigyeltetjük a melléknevek szerepét beszédünkben és írásunkban. Új tananyagrész a tulajdonnévből képzett melléknév és helyesírása. Megmutathatjuk a gyerekeknek azt is, hogy köznévből és tulaj-


49

donnévből egyaránt képezhetünk melléknevet (falu – falusi, haza – hazai, iskola – iskolai, Szeged – szegedi), he-lyesírási szempontból azonban az utóbbival indokolt többet foglalkozni.

A számnévA számnév élőlények, élettelen dolgok számát, mennyiségét (öt, húsz, ezer) vagy sorban elfoglalt helyét (hatodik, tizenharmadik) jelöli meg, tehát a melléknévhez hasonlóan a számnév is járulékos fogalom megnevezője. Jelentés-tapadás következtében a számnév igen gyakran a jelzett dolgot is jelölheti, ilyenkor főnévi értékű (Kiflit vásárol-tam, s hármat megettem. – azaz három kiflit), ragozása is a főnévhez hasonlít.

A számnév fogalmának kialakítása nem okoz különösebb problémát, mert a negyedikes gyerek már jártas a számok világában. Könnyen megértik azt is, hogy mi a számnév csoportosításának lényege: a határozott számnév pontosan megnevezi a számot vagy sorrendi helyet, a határozatlan számnév pedig csak hozzávetőleg nevezi meg a mennyiséget.

A számnév tanítása során a következőket súlypontozzuk:A határozott számnév fajtáinak felismerése:

– tőszámnév (ezer, kilenc, egy, hatszázhuszonöt, 4, 67 stb.)– sorszámnév (első, ötödik, huszadik, 100., 41., 1999. stb.) – törtszámnév (negyed, fél, huszad, ötöd stb.)

A tőszámnevek helyes írásmódjaAz irodalmi művekben, fogalmazásban a rövidebb tőszámnevet betűvel szokás lejegyezni.

Az összetett számneveket kétezerig egybeírjuk, ezenfelül a kerek ezreseket szintén. Hosszabb számjegyek betűvel való leírásakor (pl.: csekken, utalványon) a számjegyet hátulról kezdve hármas csoportokba osztjuk, a csoportok elemeit egybeírjuk, az összetételi tagokat pedig kötőjellel kapcsoljuk össze (egymillió-ötszáztizen-ötezer-kettőszázhat).

A sorszámnevek helyes írásmódjaA sorszámneveket is írhatjuk arab vagy római számjeggyel, ilyenkor a számjegy után pontot teszünk (1., 101., 55., I., XV., XX. stb.).

A sorszámnevet a tőszámnévből -dik képzővel képezzük, kivétel az első és a második. Tízen felül már az előbbi sorszámnevek szabályos tőszámnévi származékát használjuk (tizenegyedik, tizenkettedik).

A sorszámnevek helyes használataA mai köznyelvben már elfogadottnak számít, ha tőszámnevet használunk sorszámnév helyett házszámként (pl.: a Petőfi utca 15. kiejtve: tizenöt), évszámok, napok megnevezésében (pl.: 1998. április 25. kiejtve: ezerki-lencszázkilencvennyolc április huszonöt).

Kerüljük azonban a tőszámnevek használatát a sorszámnevek helyett, ha emeletet, iskolai osztályt, kerüle-tet nevezünk meg (pl.: a 4. a nem négy a, hanem negyedik a; IX. kerület nem kilenc kerület, hanem kilencedik kerület; a VIII. emelet nem nyolc emelet, hanem nyolcadik emelet).

A törtszámnevek használata és írásmódjaA törtszámnevek is a tőszámnevekből képzett származékok, képzőjük a -d (ötöd, nyolcad). A kettő törtszám-névi származéka önmagában nem használatos, a köznyelv a fél szóalakkal helyettesíti azt (fél alma, fél nap stb.).

A határozatlan számnevek fokozott alakjai: több, legtöbb, kevesebb, legkevesebb.

A számnevek helyesírása– Hosszú magánhangzó a számnevekben: tíz, húsz, tízes, tízet, tízzel, húszas, hússzal stb.– Rövid magánhangzó a számnevekben: tizedik, huszadik, tizenegy, tizenkettő, huszonhárom stb.– Hosszú mássalhangzó a számnevekben: kettő, öttel, százzal, hússzal, eggyel, eggyé stb.– Rövid mássalhangzó a számnevekben: egyes, egyet, egyre, egyből, egyetlen stb.– Összetett számnevek szóelemző írásmódja: tizenegy, tizennégy, ötvennégy, nyolcvannyolc, huszonnégy stb.


50

A számnévhez kapcsolódó ragok megfigyelése, a ragos számnevek helyesírása– Kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok: százszor, ötször, tízszer, nyolcszor, hatszor, kilencszer, egyszer, négyszer,

kétszer stb.– Hasonulásos esetek: tízzel, eggyel, öttel, hárommal, nyolccal, néggyel stb.– Hosszú mássalhangzó a toldalékban: ötből, egyből, kilencből, elsőről, hetedikről stb.

A dátum, illetve keltezés helyesírásaA keltezés formái: Budapest, 1848. március 15.

Budapest, 1848. márc. 15.Budapest, 1848. III. 15.Budapest, 1848. 03. 15.

Évet és napot jelölő számnevekhez kapcsolódó toldalékok:1848-i események; 1848. március 15-i események; május 1-je; március 8-a; október 6-án, 1991-ben stb.

Rendszerezés – A névszókAz ismétlés, összefoglalás célja a tanult szófajok felismerésének és helyesírásának gyakorlása, és a névszó fogalmá-nak kialakítása. Fontos, hogy a szavakat szövegkörnyezetben, mondatban vizsgáljuk, a felismertetéshez egyszerű, tiszta példákat alkalmazzunk.

A névszók tanítása, ismétlése során törekedjünk arra, hogy a tanulók jelentésük szerint, s ne a rákérdezés se-gítségével határozzák meg a szavak szófaját. A helyesírás gyakorlása, a tanult szabályok alkalmazása folyamatosan épüljön be az ismétlés anyagába.

Alkottassunk különféle szószerkezeteket a tanult szófajokból, egyúttal a helyesírást is gyakoroltathatjuk. A szó-szerkezeteket foglaljuk mondatba, alkothatunk összefüggő mondatokat, rövid szöveget:

Pl.: melléknév + főnév (könnyű szellő) számnév + főnév (rengeteg pillangó) főnév + névutó (folyó mellett) melléknév + főnév + névutó (terebélyes tölgyfa alatt) számnév + melléknév + főnév (kilenc gömbölyű kiscica) határozatlan névelő + melléknév + főnév (egy hófehér hattyú)

Feladattípusok:Szavak szófajának meghatározása, gyűjtése önállóan, illetve szövegből.Szavak csoportosítása megadott szempontok szerint.Szavak toldalékolása, a toldalékok pótlása.Toldalékos szavak mondatba foglalása.Helyesírási gyakorlatok (tollbamondás, betűpótlás, hibajavítás stb.).Szószerkezetek alkotása, mondatba foglalásuk, szövegalkotás.Szószerkezetek keresése szövegben.Szólások, közmondások hiányzó szavainak pótlása.

B) Az ige A névszók után az igéről tanultak alapos ismétlésére kerül sor a következő sorrend szerint:

– Az ige fogalma, jelentése– Az ige ragozása, az ige személyragjai– Az igeidők és helyesírásuk (jelen, múlt és jövő idő)– Az igekötős igék háromféle írásmódja

Ha befejeztük az igéről tanultak rendszerező ismétlését, meg kell győződnünk arról, hogy tanulóink szófaji isme-rete elég biztos-e. Ezért célszerű diagnosztizáló felmérést készítenünk, hogy reális képet kapjunk a nyelvtani és he-lyesírási ismeretek szintjéről.

Az igemódokEz a témakör az igéről szerzett ismereteket bővíti, melynek feladata, hogy a tanulók megismerjék az igemódok sze-repét beszédünkben és írásunkban, s tudatosan alkalmazzák az igemódokhoz kapcsolódó helyesírási szabályokat.


51

Háromféle igemódot különböztetünk meg:A kijelentő módban álló igével megállapítjuk, kijelentjük, hogy a cselekvés, történés végbemegy. Alaki jelölője

nincs (Ø toldalék).A feltételes módú igével a cselekvés, létezés, történés, megvalósulásának bizonyos feltételtől függését vagy óhaj-

tott, esetleg bizonytalan voltát fejezzük ki. Alaki jelölője az igető után álló -na, -ne, -ná, -né módjel, az összetett (múlt idejű) igealakokban a volna segédige.

A felszólító módú igealak általában a beszélő akaratát, kérését, (parancsát) kívánságát vagy beleegyezését fejezi ki. Alaki jelölője leginkább az igető után álló -j módjel, azonban ez gyakran módosul a kiejtésben és az írásban egyaránt.

Az igemódok tanítása során figyeltessük meg a mondatfajták és az igemódok kapcsolatát, keressünk összefüggé-seket, de ne alkossunk merev törvényszerűségeket, és ne kérjünk számon ezzel kapcsolatban szabályokat.

A kijelentő módú ige leggyakrabban kijelentő mondatban fordul elő, de kérdő és felkiáltó mondatban is talál-kozhatunk vele (Meddig utazol? Ki győzött a versenyben? Jaj, de fázom! de szeretem a csokit!).

Az óhajtó mondatban az ige feltételes módban áll (Bárcsak eljönnél hozzánk!), de feltételes módú ige előfordul kérdő (Ugye, te is eljönnél? Ki ne szeretné megnézni ezt a filmet?), kijelentő (Szülinapomra egy kiskutyát szeret-nék. Elmennék én is veletek.) és felkiáltó mondatban is (Jaj, csak ne fájna úgy a fejem!).

A felszólító mondatban az ige felszólító módban áll, de néha kijelentő vagy kérdő mondatban is megtalálható (Mondta, hogy menjek gyorsabban. Én is fussak?).

Célszerű a három igemódot párhuzamosan bemutatni a tanulóknak, s ezután kezdhetjük őket egyenként, rész-letesebben tárgyalni.

A kijelentő mód tanítása során látszólag nem is juttatjuk a tanulókat új ismeretekhez, mivel ennek a módnak nincs alaki jelölője, de az új fogalom megértéséhez szükség van az igéről tanultak gyakorlására, hangsúlyozva, hogy most kijelentő módú igékkel dolgozunk.

A feltételes módú igék tárgyalásakor a cselekvés végbemeneteléhez szükséges vagy éppen hiányzó feltételt hang-súlyozzuk, hogy tanulóink megszokják ezt a kifejezést. Rávezető, előkészítő gyakorlatokkal segíthetjük a megértést, építve a gyerekek ösztönös nyelvhasználatára (l.: óravázlat).

Legfontosabb feladatok a feltételes mód tanítása során:– A feltételes mód jelének felismertetése.– A módjel az igetőhöz kapcsolódik közvetlenül (járna, tudná, keresne, kérné) vagy kötőhanggal (oltaná, mon-

dana, hintené). A módjelet gyakran személyrag követi (tudnának, látnék, mondanátok).– Igeidők feltételes módban.– A feltételes módú igék ideje eltér a kijelentő módban megismerttől. Jövő idejű, feltételes módú igealak nincs.

A jelen idejű feltételes módú ige jelentése viszont a jövőre utal, bár a jelenben hangzik el.– A feltételes mód múlt idejét összetett igealakkal fejezzük ki: múlt idejű ige + volna segédige (tudtam volna,

láttuk volna).– A feltételes módú igék helyes használata:

– Az egyes szám, első személyű, feltételes módú, alanyi ragozású igékhez nem illeszkedik a módjel. (Pl.: tudnék, aludnék, játszanék, nem pedig tudnák, aludnák stb.) Ez gyakori nyelvhelyességi vétség, ami csak a nyelvtani szabály tudatosításával, következetes odafigyeléssel, rendszeres gyakoroltatással javítható.

– A feltételes módú igék helyesírása:– -n végű igék (kenne, fenné, fonná)– -sz végű igék (lenne, hinné, tenne, vinné stb.) – A múlt idejű összetett igealak helyesírása (a múlt idő jelének helyes jelölése és a volna segédige külön-

írása).– A feltételes módú igekötős igék helyesírásának gyakorlása.

A felszólító módú ige felismerése általában kevesebb gondot okoz, mint a helyesírása, ezért a helyesírásával részle-tesebben is foglalkozunk a következő rendszer szerint:

– A -gy, -d, -l, -n, -ny végű igék felszólító módú alakja. – A -s, -z, -dz, -sz végű igék felszólító módú alakja.– A -t végű igék felszólító módú alakja.– A felszólító módú igék rövidebb és hosszabb alakja.– Egyéb, különleges helyesírású felszólító módú igék.– A felszólító módú igék ragozása.


52

Miután tanulóink megtanulták, hogy a felszólító mód jele az igetőhöz kapcsolódó -j, hamar tapasztalniuk kell, hogy ez a -j jel nem mindig ismerhető fel egyértelműen, megváltozik, módosul.

– A felszólító mód jele módosulhat a kiejtésben, ezt írásban nem jelöljük: (hasonulás: hagyja, készüljön, huny-jon; összeolvadás: adjál, mondjátok, kenje).

– Az -sz végű igének rövid magánhangzós tőváltozatán -gy alakban jelenik meg (visz – vigye, tesz – tegye).– A -dz, -s, -sz, -z végű igékben teljes hasonulást szenved a -j módjel (eddzünk, véssük, ússzatok, nézzed).– A -t végű igék végső hangjával többféle összeolvadást hoz létre a -j módjel:

a) Ha a -t előtt rövid magánhangzó van, az összeolvadás eredménye -ss (fuss). Kivételként a lát, bocsát ige is idetartozik (láss, bocsáss).

b) Ha a -t előtt hosszú magánhangzó (tanít, készít) vagy valamilyen mássalhangzó (szánt, bánt) áll, hosszú vagy rövid cs hanggá olvad össze a módjel és a tővégi hang (taníts, szánts, bánts, hints). Ezt írásban ts be-tűkapcsolással jelöljük.

c) Ha azonban a tővégi -t előtt -s vagy -sz hang van, a -t kiesik, de megkettőződik a tővégi -s vagy -sz (fess, fa-gyassz).

– Az egyes szám második személyű, tárgyas ragozású ige rövid alakja módjel nélkül is kifejezi a felszólító módot (írd, tanuld). Itt a személyrag kötőhang nélkül kapcsolódik az igéhez, ez különbözteti meg a kijelentő módú változattól (írd, írod).

– A tárgyas ragozás egyes szám második személyének rövid változatában a ø módjel ellenére is érvényesülhet a tőmódosulás (bocsásd, fesd), az ige így is kifejezi a felszólítást.

A tankönyv feladatai bemutatják, gyakoroltatják a különböző, helyesírási szempontból legtöbb problémát okozó módosulási eseteket, de nem kívánhatjuk a szabályszintű alkalmazást. Analóg példákkal, a szóelemzésre támasz-kodva végezzünk minél több helyesírási gyakorlatot, mert a felszólító módú igék okozzák a legtöbb gondot tanu-lóinknak.

A felszólító mód tanítása során ne feledkezzünk meg a következőkről:– A felszólító módú igének csak jelen ideje van.– A felszólító módot E/2.-ben hosszabb és rövidebb igealakkal egyaránt kifejezhetjük (írj, írjál, add, adjad).– Ragozás során ne keverjük az alanyi és tárgyas igealakokat, nyújtsunk segítséget a gyerekeknek anélkül, hogy

megneveznénk a kétféle ragozást. Pl.: írjam, írjad... (a levelet); írjak, írjál... (valamit).– Figyeljünk arra, hogy ne használjanak tanulóink indokolatlanul felszólító módú alakot kijelentő módú helyett

(suk-sük).– A felszólító módú igekötős igék helyesírását rendszeresen gyakoroltassuk. – Legyen mindig kéznél a helyesírási szabályzat, váljon szokássá használata.– Rendszeresen ellenőrizzük, javítsuk a gyerekek munkáját, a hibás szavakat mindig írassuk le helyesen.

Gyakoroltassuk a három igemódot párhuzamosan is, végeztessünk átalakításokat, csoportosítást, igegyűjtést meg-adott szempontok szerint.

III. TANÉV VÉGI ISMÉTLÉS

A tanév végi ismétlés keretében gyakoroljuk, rendszerezzük az alsó tagozat nyelvtani anyagát a következő felépítés szerint:

– Mit tanultunk a mondatokról?– Mit tanultunk a szavakról?– A szófajok– A szó szerkezete– Mit tanultunk a hangokról, betűkről szótagokról?Először kérdések segítségével ismételjük át a tanult nyelvtani tudnivalókat, szabályokat, majd a változatos felada-

tok megoldása során alkalmazzuk azokat. Az ismétléshez, rendszerezéshez jól használható a tankönyv végén található háromoldalas nyelvtani összefog-

laló, amely segítségével az alsó tagozat tananyaga tekinthető át.Folyamatosan és sokoldalúan használható a szó- és tollbamondás-gyűjtemény, amellyel elsősorban az önálló,

otthoni gyakorlást kívánjuk segíteni.


53

ÓRAVÁZLATOK

1. Téma: Miből épül fel beszédünk és írásunk?Tananyag: Miből épül fel beszédünk és írásunk?

fejlesztési terület, lehetőségMunkaforma

Az óra felépítése, mozzanatai

1. Előkészítés, ráhangolódás – véletlenszerű csoportalakításA gyerekek szókártyát kapnak, és csoportot kell alkotniuk.1. csoport: főnevek (köznevek)2. csoport: főnevek (tulajdonnevek)3. csoport: múlt idejű igék4. csoport: igekötős igék5. csoport: melléknevek(más szempontok szerint is lehet)Minden csoport kap egy szókártyát. Olvassátok el a táblán látható szavakat! Gyűjtsétek össze, melyikről mit tudtok! Mondjatok példákat mindegyikre!

A csoportok beszámolója.Helyezzétek el a táblán a szókártyákat! Jelöljétek nyíllal a köztük lévő kapcsolatot!

HANG/BETŰ → SZóTAG → SZó → MONdAT → SZÖVEG

Ezek nyelvünk építőelemei, belőlük építjük fel beszédünket, írásunkat. Interaktív tananyag: Miből épül fel beszédünk és írásunk? – A szöveg és

a mondat – Illusztráció 1., 2., 3.

2. A tankönyv 10. oldal 1. feladatának megoldása önállóan.

3. Miből épülnek fel a szavak?A hangok/betűk sora nem minden esetben alkot szót.Változtassátok meg a táblán látható betűk sorrendjét úgy, hogy szót (szavakat) alkossanak.

e t k e rÉrtelmezzétek a szavak jelentését! (keret, terek, teker, retek)Most állítsatok össze olyan betűsort, amely nem alkot szót! Olvassátok fel! (ertek, ketre stb.)

Interaktív tananyag: Miből épül fel beszédünk és írásunk? – A szöveg és a mondat – Feladat 1.: Szóalkotó

4. A tankönyv 10. oldal 2. feladatának megoldása.

5. a) Versenyezzünk, melyik csoport tud több szót alkotni a megadott betűkből!Egy szóban ne ismétlődjön ugyanaz a betű!

l s mt a é á vr k i ó g

Ki hány szót alkotott? A szavak összegyűjtése, felolvasása.

b) Mit építhetünk a szavakból? Az általatok alkotott szavakból próbáljatok meg mondatot összerakni! Mit tudtok a mondat helyesírásáról?Pl.: Éva vár rám. A táska Ágié. A virág sárga.

Felismerés, azonosítás, össze-függések felfedezése.

kooperatív munka

Felidézés, emlékezet, gondol-kodás, logika, együttműködés, mások gondolatának követése, megértése, meggyőzés, érvelés.

Alkalmazás képessége.

Kreativitás, szókincs, szóértel-mezés.

frontális és egyéni munka

Anyanyelvi kreativitás, szó-kincs, figyelem.

kooperatív munka

Mondatalkotás, felidézés, alkalmazás.


54

Interaktív tananyag: Miből épül fel beszédünk és írásunk? – A szöveg és a mondat – Feladat 2.: Tagold a mondatot!

c) Tk. 10. oldal 3. feladatának megoldása.Miből épül fel a szöveg? Miről szól? Mi a témája? Hogyan lehetne folytatni? Ötletek meghallgatása – szóbeli szövegalkotás.(Házi feladat: írásbeli kivitelezés)

6. Összefoglalás: hogyan jutottunk el nyelvünk legkisebb egységétől a legna-gyobbig?Csoportmunka: A megadott betűkből alkossatok szavakat! (m, f, a, é, d, sz, á, e, r, k)Egy szót foglaljatok mondatba! A mondatot egészítsétek ki 2-3 újabb mondat-tal úgy, hogy szöveg legyen belőle.

7. Az óra értékelése.

egyéni vagy páros munka

Olvasás, szövegértés, értelme-zés, szóbeli szövegalkotás.

Összefüggések, kapcsolatok megértése, kreatív alkalmazás.

frontális vagy kooperatív munka

2. Téma: Miből épül fel beszédünk és írásunk?Tananyag: A köznév és a tulajdonnév helyesírása



1. Ráhangolódás, óra eleji helyesírási gyakorlatA gyerekek szókártyákat kapnak (vagy a táblán vannak elhelyezve összekever-ve). A táblán mondatok vonalas rajza látható. A szókártyák elhelyezésével kell megalkotni a mondatokat.

Szókártyák: A faágon egy harkályt pillantottam meg

Hű, de szorgalmasan dolgozott Hirtelen elszállt

Vajon mit talált Bárcsak máskor is láthatnám

Vonalas mondatrajzok: __ ________ ___ __________ ______________ ___.__ __ _________________ ______________!_____________ ____________.________ ___ __________?__________ _________ __ _____________!

(Segítségképpen két-három szót elhelyezhetünk a mondatrajzon.)Olvassátok fel az elkészült mondatokat!

Írjátok le tollbamondás után a mondatokat! Rövidítve írjátok a mondatok után a mondatfajta nevét! Ellenőrzés, javítás.

2. a) Figyeljétek meg a táblán látható mondatpárokat!Mi a különbség a mondatpárok között? Helyezzétek el a mondatok alatt a megfelelő szókártyát!

A madár elszállt. A madár nem szállt el.A vonatot lekéstem. A vonatot nem késtem le.A dinnyét szeretem. A dinnyét sem szeretem.

Megfigyelés, kreativitás, olva-sás, alkalmazás, figyelem, együttműködés.


Olvasás, szövegértés, írásru-tin, helyesírás, emlékezet.

egyéni munka

Szövegértés, átalakítás, gon-dolkodás, logika, anyanyelvi kreativitás.

frontális munka


55

Állító mondat Tagadó mondat

Keretezzétek be a tagadó mondatokban azokat a szavakat, amelyek tagadóvá teszik a mondatot. Ezeket tagadószónak nevezzük (nem, sem).

b) Alakítsátok át a következő állításokat tagadássá (szóban)!A gyógyszer finom.A hajam szőke.Jókedvem van. („nem van” = nincs)

3. a) A tankönyv 19. oldal 1. feladatának megoldása.A tagadó és a tiltó mondat összehasonlítása.A definíció értelmezése.

b) A 20. oldal 3. feladatának megoldásaA találós kérdés megfejtése. (vasaló)Tagadószók megkeresése.

4. a) A tankönyv 20. oldal 4. a) feladatának megoldása.Olvassátok fel a mondatpárokat! Miben különböznek? (Az egyik tagadó, a másik állító mondat.)Kinek lehet igaza? (Mindkettőnek, mert mindkét mondat ugyanazt fejezi ki.)

b) Próbáljuk meg ugyanezt szóban. Én állítok, ti fejezzétek ki ugyanazt a gon-dolatot tagadással!

A vonat késik. (A vonat nem érkezik pontosan.)A szőlő édes. (A szőlő nem savanyú.)Sok a lecke. (Nem kevés a lecke.)Tiszta a víz. (Nem szennyezett a víz.)Kevés pénzem van. (Nincs sok pénzem.)

Most én mondom a tagadó mondatot, s ti állítással fejezzétek ki ugyanazt a gondolatot!

Nem szép a füzeted. (Csúnya a füzeted.)Nincs sok hibád. (Kevés hiba van a munkádban.)Nem viselkedtetek udvariasan. (Udvariatlanul viselkedtetek.)Peti sem olvas sokat. (Peti is keveset olvas.)Nem késik az órám. (Pontos az órám.)

c) A tk. 20. oldal 4. b) feladatának megoldása

5. Differenciált gyakorlás: tankönyv 19. oldal 2. és a 20. oldal 5. feladata, Anya-nyelvi gyakorló 7. oldal 11. feladata. A feladatmegoldás ellenőrzése, javítása.

6. Az óra értékelése

Gondolkodás, logika, anya-nyelvi kreativitás.

Szövegértés, összehasonlítás, alkalmazás, kreativitás.

egyéni munka

Megfigyelés, értelmezés, logi-ka, átalakítás, anyanyelvi kreativitás.

frontális munka

egyéni vagy csoportmunka

differenciált egyéni vagy csoportmunka


56

3. Téma: A főnévTananyag: A -val, -vel, -vá, -vé ragos főnevek



1. Ráhangolódás, óra eleji helyesírási gyakorlatA gyerekek egy része kérdőszót kap, a többiek ragos főneveket.Az osztályban járkálva egymásra kell találniuk, és csoportokba rendeződni.

1. csoport: Hol?, teremben, iskolában, erdőben2. csoport: Honnan?, tolltartóból, könyvtárból, szekrényből3. csoport: Hová?, alagútba, barlangba, színházba4. csoport: Miket?, könyveket, kesztyűket, zsebkendőket5. csoport: Kit?, csillagászt, kőművest, barátotGyűjtőmunka csoportonként: további szavak gyűjtése 3 perc alatt. Interaktív tananyag: A főnév – A toldalékos főnevek – Feladat 1.: Keresd

a toldalékos főnevet! Feladat 2.: Pótold a toldalékot!

2. Fogalomalkotás: tk. 28. oldal 6. feladat A szöveg felolvasása, a -val, -vel ragos főnevek megfigyelése. Mi történt a -val, -vel raggal a mássalhangzóra végződő szavak esetében? Megfigyelés, szabály megfogalmazása közösen.

3. A tanultak alkalmazásaVégezzétek el a következő „nyelvtani” műveleteket!arany + val = ………. postás + val = ………….ecset + vel = ……….. kenyér + vel = …………király + val = ……… kulcs + val = …………..

4. A tk. 28. oldal 7. feladatának megoldása.Mondjátok ki némán a képek nevét! Mi a közös bennük?Illesszük hozzájuk a -val, -vel ragokat! Vigyázzatok a mássalhangzók hosszúsá-gára!királylány – királylánnyalarany – arannyalboszorkány – boszorkánnyalsárkány – sárkánnyalA mondatok kiegészítése. Interaktív tananyag: A főnév – A toldalékos főnevek – Feladat 1.: Pótold

a toldalékos szót!

5. Mi a különbség a következő szópárok között? Kérdezzetek a szavakra! Alkossatok velük mondatot!

nyelvel – nyelvvelMit csinál? Mivel?

fülel – füllel

Interaktív tananyag: A főnév – A toldalékos főnevek – Feladat 1.: Melyik a főnév?

Ráismerés, azonosítás, cso-portalkotás, együttműködés, szókincs.

egyéni, majd kooperatív munka

Olvasás, szövegértés, felisme-rés, tudatosítás, szabályalko-tás, általánosítás.

frontális munka

Felismerés, alkalmazás, tuda-tos szabálykövetés, mondatok kiegészítése, önellenőrzés, javítás.

páros vagy kooperatív munka

Összehasonlítás, helyes han-goztatás, kiejtés, szóelemzés, szófaji azonosítás.

frontális munka


57

6. Tk. 29. oldal 10. feladat.Feladatmegoldás önállóan:Egészítsd ki az alábbi mondatokat mivel? kérdésre válaszoló szavakkal!

7. Differenciált gyakorlása) Egészítsétek ki az alábbi mondatokat mivel? kérdésre válaszoló szavakkal!

A hosszúságot ................................., ...................................., .............................., ................................... mérjük. Rajzórán ................................, ............................., .......................... dolgozunk. Az udvaron ................................., .......................... játszunk. A füzetbe ............................... vagy ...................... írunk. Az osztályt ............................, ..............................., ............................... díszítjük.Ellenőrzés, a megoldások összehasonlítása.

b) Tk. 29. oldal 8. feladatc) Tk. 29. oldal 9. feladat

+ feladat: Keressétek a kakukktojást! Indokoljátok a választást!– tűvel, kővel, szóval, lóval, növel– fejjel, tejjel, májjal, hajjal, éjjel, hájjal

A feladatmegoldás értékelése, hibák javítása.


Tudatos alkalmazás, mondat-értelmezés, kiegészítés.

egyéni munka

Tudatos szabálykövetés, al kal-mazás, egymás segítése, támo-gatása, meggyőzés, ér velés, önellenőrzés, hibajavítás.

differenciált páros vagy kooperatív munka

4. Téma: A főnévTananyag: A tulajdonnevek helyesírásának gyakorlása


Az óra felépítése, mozzanatai1. Ráhangolódás, óra eleji helyesírási gyakorlat

a) Párkereső játék: Minden gyerek kis kártyát kap, amelyen vagy köznév vagy tulajdonnév van. A helyüket elhagyva kell megtalálni egymást a köznév-tu-lajdonnév pároknak.Pl.: ország – Olaszország; bolygó – Jupiter; település – Hódmezővásárhely

b) Memóriajáték tulajdonnevekkel.A táblán tulajdonnevek sorakoznak egymás alatt:Madách Színház, Lánchíd, dunántúl, Hortobágy, Orsolya, Nemzeti dal.A szavak megfigyelése, helyesírási problémák megbeszélése.Memorizálásuk egymás után sorban, minden körben egy szókártya eltűnik. Végül leírás emlékezetből.Ellenőrzés, javítás.

2. A tulajdonnevek helyesírásának gyakorlása Írjatok a megadott köznevek mellé tulajdonneveket! Egy köznévhez több tulaj-donnevet is írhattok. Melyik csoport tud több költőt, folyót, hegyet, várost stb. megnevezni?

Pl.: író – Móra Ferenc, Fekete István, Tamási Áron, Gárdonyi Gézaköltő – ........................................................................................................................folyó – ........................................................................................................................város – ........................................................................................................................híd – ...........................................................................................................................színház – ....................................................................................................................színész – .....................................................................................................................vers – ..........................................................................................................................újság – ........................................................................................................................

Olvasás, azonosítás, ráisme-rés, együttműködés.

kooperatív munka

Akaratlagos figyelem, emlé-kezet, helyesírási tudatosság, önellenőrzés, hibajavítás.

frontális és egyénimunka

Fogalomalkotás, azonosítás, tudatos alkalmazás, szókincs, együttműködés, egymás támo-gatása, egymástól tanulás.

kooperatív munka


58

festmény – .................................................................................................................állat – ..........................................................................................................................bolygó – .....................................................................................................................autó – .........................................................................................................................

3. A tanultak felidézése: tk. 47. oldal 1. feladata. Interaktív tananyag: A főnév – A toldalékos főnevek – Feladat 1.: Melyik

a főnév?

4. Differenciált gyakorlás– Tk. 47. oldal 2. feladat– Tk. 48. oldal 3. feladat– Írjátok le csoportosítva írott betűkkel a csupa nagybetűvel írt szavakat!

dUNÁNTÚL, SZAMOS, AFRIKA, dUNA, TENGER, dEBRECEN, FALU, VELENCEI-Tó, KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE, FOLYó, JÁNOS-HEGY, óCEÁN, GALYATETŐMely szavakat kellett kisbetűvel kezdeni? Miért?

5. Mennyiségi (ön)differenciálás: Kisbetű vagy nagybetű? Anyanyelvi gyakorló 15. oldal 8. feladat.Ellenőrzés, javítás. Mely szavakat kellett nagy kezdőbetűvel kezdeni? Melyek voltak a köznevek a szövegben?

6. Szókitaláló: Tulajdonnevet kell kitalálni próbálkozással. Az eltalált betűt írjuk be a helyére. 10-szer lehet próbálkozni, minden hibás betűnél egy képzeletbe-li lufi eldurran, vagy a tíz lépcsőfokon mindig eggyel lejjebb ugrik a béka, vé-gül belepottyan a vízbe.

Pl.: _____________________ (Balaton) Interaktív tananyag: A főnév – A főnévről tanultak rendszerezése –

Játék 1.: Keresztrejtvény; Játék 2.: Szókitaláló


Felidézés és alkalmazás képes-sége


Felismerés, probléma azono-sítása, figyelem, csoportosítás, alkalmazás képessége, helyes-írási tudatosság.

differenciált páros vagy kooperatív munka


Motiváció, figyelem, kreati-vitás.


5. Téma: A főnévTananyag: A számnév



A táblán szavak sorakoznak.– Egy-két perces memorizálás után minél több szó leírása helyesen (egyénileg

vagy csoportmunkában).Ellenőrzés, értékelés.

– A főnevek kezdőbetűinek összeolvasása. Mi a megfejtés? Szavak: mosolygós, pöttyös, hattyú, akadály, ünnepélyes, tanulság, kisebb, vízesés, komoly, illatos, agancs, népdal, öltöny, folyékony, könnyebb, turista. Megfejtés: hatvanöt.Mit fejez ki ez a szó?

2. FogalomalkotásAz új szófaj megismeréseTk. 55. oldal 1. feladat – indukciós szöveg olvasása, értelmezés, beszélgetés.Kiemelt szavak jelentésének megfigyelése: Mit fejeznek ki? Mi a szerepük a mondatban? Hogyan kérdezünk a számnevekre?

Akaratlagos figyelem, emlé-kezet, helyesírási tudatosság, írásrutin.

Fogalmi azonosítás, csoporto-sítás, fogalomalkotás.


Olvasás, szövegértés, szóbeli szövegalkotás, fogalomalkotás.

frontális munka


59

Interaktív tananyag: A számnév – A számnév fogalma – Illusztráció 1.

3. A számnév fogalma, szerepe, felismerésea) Válaszoljatok a kérdésekre számot, mennyiséget kifejező szavakkal!

Hány főből áll egy focicsapat?Mennyi hal van a tengerben?Hány darab van egy tucatban?Hány fa van az erdőben?Hány ember él a déli-sarkon?Hányadik osztályba fogsz járni jövőre?

b) Tk. 55. oldal 2., 3. feladatának megoldása.A számnév fogalmának körülírása.A szabály értelmezése.

Interaktív tananyag: A számnév – A számnév fogalma – Feladat 1. – Hány aranytallért rejt a zsák?

4. Rögzítés, gyakorlása) Válasszátok ki a számneveket a szóhalmazból!

tizenkilenc, húsz, sok, három, hatalmas, ötödik, több, jobb, nagyobb, egy, együttes, százPótoljátok a számnevekkel a szólásokat, közmondásokat!

Egyik ………………………, a másik ………………. híján ……………… .

Fölösleges, mint az …………………………….. kerék.

…………………………. a magyar igazság.

……………… kicsi sokra megy.

…………………… nap, mint kolbász.

…………………… szónak is egy a vége.Mit jelentenek a szólások?

Interaktív tananyag: A számnév – A számnév fogalma – Feladat 1. – Mi a címe?

b) Pótoljátok a címekben a számneveket! Anyanyelvi gyakorló 27. oldal 3. feladat.

5. Játékos gyakorlás a) Keressetek a betűrácsban számneveket!

Fogalmi azonosítás, számfo-galom, felismerés, értelmezés, magyarázat, érvelés.

frontális munka

Felismerés, csoportosítás,értelmezés, azonosítás, ma-gyarázat, együttműködés, má-sok gondolatának megértése.


F E K S S Z Á Z Ö T V E n

H U S Z O n E G Y E D I K

A D T Á K K I L E n C Z E

T T I Z E n n É G Y H É T

T Í Z E Z E R n Y O L C T

E Z E R Ö T S Z Á Z B G Ő

Interaktív tananyag: A főnév – A számnév – A számnév fogalma –Játék 1. – Szókitaláló


Kitartó figyelem, felismerés, azonosítás, együttműködés, egymás támogatása.



60

6. Téma: Az igeTananyag: Az ige feltételes módja



a) Igék kitalálása: egy gyerek egy igét kap kis kártyán. Eljátssza, bemutatja a cselekvést, a többieknek ki kell találni, mi az ige.Szavak: olvas, iszik, gondolkodik, ás, söpör, mosakodik, sétál, varr, táncol.

b) Memóriafejlesztő feladat.Figyeljétek meg a következő igéket! Melyik a kakukktojás?Milyen helyesírási nehézséget tartalmaznak? Szavak: ujjong, guggol, gyullad, süllyed, búsult, díszít.

Megfigyelés, helyes hangoztatás, majd egyenként letörlés. A memorizált szavak leírása a lapra.Ellenőrzés.

2. Az igéről szerzett ismereteinket bővítjüka) Olvasd el a következő mondatpárokat! Mi a különbség közöttük?

Elmegyek a könyvtárba. Elmennék a könyvtárba, ha nálam lenne az olvasójegy.

Kirándulni megyünk. Kirándulni mennénk, ha nem esne az eső.Vásárolni megyek a boltba. Vásárolni mennék a boltba, ha nyitva lenne.

A cselekvés végbemegy. A cselekvés megvalósulása feltételhez van kötve.

b) Fogalmazzátok meg, mi lehet a következő cselekvés vagy történés hiányzó feltétele!Gyorsan száradna a ruha, ha ...............................................................................Elénekelném a dalt, ha ........................................................................................Szednék a fáról almát, ha ....................................................................................Elolvasnám azt a könyvet, ha .............................................................................Rúgna egy gólt, ha ................................................................................................Peti is ötöst kapna, ha ..........................................................................................Vera sokat segítene, ha ........................................................................................

Interaktív tananyag: Az ige – Az ige feltételes módja – Illusztráció 1.

c) Tk. 82. oldal 1. feladat – a feltételes módú igék megfigyelése a versben. Mit fejeznek ki?

d) Feltételes módú igékkel válaszoljatok!Mit csinálnál most legszívesebben? (úsznék, lovagolnék stb.)Mit tennél, ha a barátod megbetegedne? (meglátogatnám stb.)Mit tennétek, ha új osztálytársatok érkezne? (segítenénk, bemutatkoz- nánk stb.)

Interaktív tananyag: Interaktív tananyag: Az ige – Az ige feltételes mód-ja – Feladat 1. – Keresd a felszólító módú igét!

Dramatizálás, asszociációs képesség.

Megfigyelés, emlékezet, he-lyesírási tudatosság, tanulási képesség, önellenőrzés.


Értő olvasás, megfigyelés, összehasonlítás, általánosítás, fogalomalkotás.

frontális munka

Asszociációs képesség, nyelv-használat, analógia, szóbeli kifejezőkészség, anyanyelvi kreativitás


Olvasás, szövegértés, fogalom-alkotás, nyelvhasználat, szó-beli kifejezőkészség.

frontális munka

3. Rögzítés, gyakorlása) A táblán állatok képei (pl.: medve, kutya, majom stb.).

Mi lehet a kívánsága az állatoknak? Segítsetek megfogalmazni!Tk. 83. oldal 4. feladat

Alkalmazás, ötletesség, szóbe-li kifejezőképesség, szövegalko-tás, fogalmi azonosítás.


61

b) Mondatok kiegészítése feltételes módú igékkel.Tk. 83. oldal 3. feladatA megoldások összehasonlítása.

4. A feltételes módú ige felismerése, a feltételes mód jelea) Állítsátok párba az igéket! Alkossatok két csoportot!

siet, áll, ír, sietne, jönne, állna, írná, kérné, evez, kér, evezneHogyan nevezhetnénk el a csoportokat?

Kijelentő módú ige siet, áll, ír, kérek, evez, jönnek

Feltételes módú ige sietne, állna, írná, kérnék, evezne, jönnének

Miben különböznek a feltételes módú igealakok?A feltételes mód jeleinek megkeresése, bekeretezése.

b) Tk. 83. oldal 5. feladat Az óhajtó mondat és a feltételes módú ige kapcsolatának megfigyelése.

Interaktív tananyag: Az ige – Az ige feltételes módja – Feladat 2. – Melyik csoportba tartozik?

5. Játékos gyakorlásSzínezzétek ki azt a keretet, amelyikben feltételes módú ige van!

dalolna súgna cérna várna párna állna szállnasírna barna málna torna járna vézna katonaangolna dobna adna fogna bálna tudna utazna

Mi a szófaja a ki nem színezett keretben lévő szavaknak?



Megfigyelés, csoportosítás, összehasonlítás, szóelemzés, fogalomalkotás.

frontális munka

Megfigyelés, lényegkiemelés, szabályalkotás, általánosítás.

Felismerés, fogalmi azonosí-tás, döntés, együttműködés.


7.Téma: Az igeTananyag: Az -l, -d, -gy, -n, -ny végű igék felszólító módú alakjának

helyesírása



a) A gyerekek kártyákat kapnak, melyeken egy-egy hiányos szó van. Az alá a mássalhangzó-kapcsolat alá kell elhelyezni őket, amelyik a szóból hiányzik.

lj llj jj

Szavak: á….atok, sétá…., ü….ünk, beszé….en, fú….a, szá…..on,fú…..on, gondo…..on, talá…..ák, ha….átok, é….en, fá….on, hu….on, szó….atok, ha….am, figye….etek

Ellenőrzés, hibajavítás.A szavak kiegészítése.

b) A táblán lévő szavak memorizálása után öt olyan szó leírása emlékezetből, amelyikből az lj hiányzik.


62

2. A -d és -gy végű igék felszólító módú alakjaa) Alakítsátok át tiltássá a következő mondatokat!

Sanyi átszalad az úttesten. Palkó szemetet hagy a padban.Vera megijedt az oroszlántól. Elfogyott a sütemény. Elsüllyedt a hajó.

Hogyan kellett átalakítani az igéket a felszólító mondatokban?átszalad szaladj áthagy hagyjmegijed ijedj megelfogyott fogyjon elelsüllyedt süllyedjen el

Az igető leválasztása, a felszólító mód jelének karikázása.Kiejtés és írásmód összehasonlítása. Szabály megfogalmazása.

b) Tk. 93. oldal 4. feladatA vers olvasása, kiemelt igealakok megfigyelése, hangoztatása.Kiejtés és írásmód összehasonlítása.

3. A -d, -gy végű igék átalakítása felszólítássá szóban, majd írásban.Felszólítást fejezzen ki az ige! A cselekvő száma, személye ne változzon!Szavak: adnak, ébredsz, téved, szedsz, engedtek, izzadunk, lázadsz, szakad, mondunk, fagy, fogyunk, hagynak stb.Tk. 93. oldal 5. feladat

Interaktív tananyag: Az ige – Az -l, -d, -gy, -n, -ny végű igék felszólító módú alakjának helyesírása – Feladat 2. – Mi hiányzik a mondatból? (3. forduló)

4. Rögzítés, gyakorlásTotó: döntsétek el, mely mássalhangzók illenek a szóba! Írjátok a megfelelő jelet a keretbe!

1 : dj 2 : gyj X : ggy

1. küz___ünk 8. me___es2. tu___a 9. ha___átok3. szi___ák 10. mara___unk4. hi___étek 11. olva___on5. fa___on 12. fa___ú 6. sze___enek 13. fo___on7. csipke___e 14. táma___anak

Interaktív tananyag: Az ige – Az -l, -d, -gy, -n, -ny végű igék felszólító módú alakjának helyesírása – Feladat 2. – Helyesírási totó (3. forduló)

Tollbamondás:Maradjatok csendben! Figyeljétek meg a madarak énekét! Ne szedjétek le a védett virágokat, száraz gallyakat! Szaladjatok el a tisztásig! Ne hagyjatok sze-metet az erdőben! Ellenőrzés, javítás.



63

mérés és értéKelés a tanítás-tanulás folyamatában

MIÉRT MÉRJÜK, ÉRTÉKELJÜK TANULÓINK TELJESÍTMÉNYÉT?Mérésen olyan tevékenységet értünk, amelynek eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel objektíve összehasonlíthatóvá válik.

Az értékelés lényege a viszonyítás a cél és a hatás között. A pedagógiai értékelésben visszajelentéseket szerve-zünk, azaz összefüggéseket keresünk a tanítás-tanulás eredményéből, a tanulókban kialakult változásokból kiin-dulva a célrendszerről, a tanulókról, a tanítási-tanulási folyamatról, hogy annak egész rendszerét optimalizálhas-suk, javíthassuk.

Egy tanár értékelő stratégiája akkor nevezhető szakszerűnek és differenciáltnak, ha sokféle értékelési módszer-rel dolgozik, s minden lehetséges alkalmat megragad arra, hogy az egyéni különbségeket figyelembe véve adjon megerősítéseket tanítványainak. Időnként strukturált értékelési módszereket (feladatlapokat) is használ, amelyek-kel rövid időn belül minden tanítványának egyszerre sok megerősítést adhat. Ritka az a jól motivált diák, aki a több tudásért tanul. A fiatalok, de a felnőttek többsége is azért és akkor tanul, ha értékelik és tanulási szokásait a tanár értékelési szokásaihoz igazítja.

A tanulók értékelésének pszichológiai szempontból a legfontosabb mozzanata a megerősítés, ami sokféle lehet: osztályzat, piros pont, csillag, dicséret, minősítés írásban-szóban, jutalom, személyre szóló buzdítás, metakommu-nikációs jelek stb. Kutatások bizonyítják, hogy a pozitív megerősítés hat legjobban a teljesítményre, s akkor a leg-kisebb a teljesítménynövekedés, ha nincs értékelés. Objektív értékelésre kell törekedni, melynek során a tanuló re-ális képet, viszonyítási alapot kap önmagáról.

MIT KELL TUDNI A MÉRÉSRŐL, ÉRTÉKELÉSRŐL?

Az értékelés típusait osztályozhatjuk funkciók szerint:a) Diagnosztizáló (helyzetfeltáró)

A pedagógiai diagnózis feladata a tanulás hatékonyságának javítása, a tanulási problémák feltárása, megmagya-rázása, kijavítása.diagnosztizálást akkor végzünk, ha a tanulók induló, meglévő tudására vagyunk kíváncsiak (pl.: tanév elején, tantervi tematikus egység zárása előtt stb.).A diagnosztizáló felmérést nem osztályozzuk.

b) Formatív (tanulást fejlesztő)A formatív mérés a tanulónak arról ad információt, hogy helyes úton halad-e, meddig jutott el. A tanárt pedig tájékoztatja arról, hol hibázott, mit tanított elég hatékonyan, mit nem tanított meg elég jól. Ez az értékelés nem minősít, hanem fejleszt, megerősít, korrigál.

c) Summatív (minősítő értékelés)A summatív értékelés során globális képet kapunk a tanulóról, hogyan tett eleget a tanulási követelményeknek, mit tud az osztályhoz, az évfolyamhoz, esetleg nagyobb populációhoz viszonyítottan.

A mérés, értékelés lehet kritériumra és normára irányuló.A kritériumra irányuló mérés esetében a viszonyítási alap valamilyen tantervi követelményegyüttes, azt vetjük

össze a tanulók tudásával. A pedagógusok érdekeltek annak elemzésében, hogy milyen összefüggések vannak a megtanított anyag és a tanuló tudása között. A kritériumra irányuló mérés, értékelés előfeltétele a pontosan kidol-gozott és részletezett tantervi követelményrendszer. Ez az állandó mérce (100%), amelyhez az adott tanulócsopor-tok, tanulók pillanatnyi tudását viszonyítjuk.

A norma referenciájú mérés során egy kiválasztott minta átlagához viszonyítunk. Azt vizsgáljuk, hogy az adott tanuló, osztály, iskola tudása hol helyezkedik el egy nagyobb populáció átlageredményéhez képest, mennyivel jobb vagy gyengébb annál.

A kritériumra irányuló értékelés többnyire belső mérés alapján történik, normára irányuló értékelést pedig kül-ső mérés segítségével végezhetünk.


64

MIT ÉS HOGYAN MÉRJÜNK, ÉRTÉKELJÜNK?

Mérésmetodikai alapelveka) Validitás (érvényesség)

A teljesítménymérésnek alapvető kritériuma a hitelesség, az érvényesség. Azt a tudást kérhetjük számon, amit megtanítottunk. A feladat tartalmi validitása azt jelenti, hogy amit kérdezünk, valóban azt fejezi-e ki, amit kérdezni akarunk. Meg kell, hogy feleljen egymásnak a tanítási követelmény és az értékelés módja.

b) Megbízhatóság (reliabilitás)Megbízható-e, vagyis jól mér-e a teszt, feladatlap? Ez az elv csak a validitás bizonyítása után értelmezhető.

c) ObjektivitásElérhető olyan pontos javítókulcssal, ami kizárja, hogy két különböző tanár ugyanazt a teljesítményt különböző-en értékelje. Külső mérés esetében az objektivitás biztosítéka a tesztkészítő és tesztelemző személyétől való füg-getlenség.

A mérés, értékelés előzménye a tananyagstruktúra feltárása, a követelmények rétegzése. A tanulóktól elvárt tudás a követelményekben fogalmazódik meg.a) Affektív tanulással összefüggő követelmények:

Befogadás (készség az érdeklődések, attitűdök, értékek befogadására).Válaszadás (reagálás az érdeklődések, attitűdök, értékek szerint).Értékek kialakítása.Értékrendszer kialakítása.

b) Pszichomotoros követelmények: utánzás, manipulálás, automatizálás, artikuláció.c) Kognitív követelmények:

Ismeret: – tények és elemi információk ismerete;– fogalmak, törvények, konvenciók, szabályok ismerete;– alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete.

Megértés: – egyszerű összefüggések megértése;– bonyolultabb összefüggések megértése.

Alkalmazás: – alkalmazás ismert szituációban; – alkalmazás új szituációban.

Magasabb rendű műveletek: – analízis; szintézis; értékelés.A kognitív követelmények jól körülhatárolt kategóriájára kell támaszkodni a mérés, a mérőlapok összeállítása során.

A követelmények tartalmi oldalát a tények, összefüggések, fogalmak alkotják, ami a tanítási anyag struktúrájá-ból ered.A követelmények műveleti szintjei az ismeret, a megértés, az alkalmazás és a magasabb rendű műveletek.A műveleti szint felosztása Nagy József szerint:

a) A tudás tájékozódási funkciója, a felismerés szintje.b) A felidézés szintje (kommunikációba ágyazva).c) A feladatmegoldási funkció, a csinálni tudás, a rutinszerű alkalmazás.d) A megértési funkció, amely belátással működik, és értelmezéssel értékelhető.e) A problémamegoldó funkció.

A fentiek szerint tehát a tesztekkel, feladatokkal megvizsgálható tudás jól kettéválasztható ismeretjellegű és képes-ségjellegű tudáselemekre.

Milyen a jól mérő teszt, feladatlap?A feladatlap, teszt nyomtatott segédeszköz, amely arra nevel, hogy a tanultakat sokféleképpen lehet kifejezni, sokfé-le összefüggésben lehet használni, megtudhatja belőle a diák, hogy mit tud vagy mit nem tud, tehát fejleszti az ön-értékelő képességét, használható az önálló tanulásra, az önálló tanulási képességek fejlesztésére.


65

A teszt, felmérőlap feladatokból, a feladat itemekből áll. Az item (tudáselem) a feladat legkisebb, önállóan érté-kelhető egysége, nem bontható tovább részteljesítményekre. Az itemek értékelése a következő: ha a tanuló megol-dotta, az item jó (egy pontot ér), ha nem oldotta meg, vagy megoldása rossz, az item nulla pontot ér.

A feladattípusokat két csoportba sorolhatjuk: feleletválasztó és feleletalkotó feladatok.A feleletválasztó feladatok típusai:

– Alternatív választás (igen – nem; jó – rossz).– Többszörös választás (egy jó válasz, több jó válasz, legjobb válasz, rossz válasz kiválasztása).– A válaszok illesztése (hozzárendelés egy az egyhez, egy a többhöz).

A feleletalkotó feladatok különböző típusai ismeretjellegű és képességjellegű tudást is tudnak mérni:– Kiegészítés (egy vagy több kihagyott fogalom).– Rövid válasz (egy szóval, szószerkezettel, számmal).– Hosszú válasz (egész mondattal, felsorolással).– Esszé típusú válasz (több mondattal, lényeg megfogalmazásával, önálló ítélet alkotása).

A képességjellegű tudást mérő feladatok lehetnek nyílt végűek és zárt végűek. A nyílt végű feladatok előnye, hogy jobban méri a gondolkodási, kommunikációs képességeket, a kreativitást, de nem kedvez a gyenge, ill. köze-pes képességűeknek. A zárt végű feladatok javítása objektívebb, de leszoktathat a tudás önálló megfogalmazásáról, s a vaktalálat is szerepet játszhat az eredményben.

Az egyes szinteknek a következő mérőeszközök felelnek meg:Tudásszint Feladattípus

1. Ráismerés. Zárt: alternatív feleletválasztásos.2. Megnevezés. Nyílt: kiegészítéses.3. Felidézés, reprodukálás. Nyílt: kiegészítéses, konstruktív.4. Alkalmazás (ismert vagy új szituációban). Konstruktív.5. Megismerő alkalmazás. Konstruktív, rendszerező, besoroló.

Melyek a feladatlap (teszt) elkészítésének formai és tartalmi szabályai?– Az olvasási képességnek megfelelő betűméret.– Elegendő hely a válaszadáshoz.– Szerkesztés: jól elkülönülő feladatok, sorok, oszlopok.– Nem szabad megtörni a feladatot (feladatrészt új oldalra átvinni).– Célszerű többféle (A–B), egymással ekvivalens feladatlap-változatot összeállítani.– A feladatok változatos típusúak legyenek.– Az utasítás megfogalmazása nyelvtanilag helyes, mindenki számára érthető legyen.– A mérendő tudás szintjének megfelelő műveleti szintű feladatot kell választani.

Pl.: alsó tagozatban a fogalmakat nem definiálni kell, csak a ráismerés, ill. a kapcsolás szintjén ismerni. Tud-ni kell, mit érdemes zárt vagy nyílt végű feladattal számon kérni. Nyílt végű feladatban ne kérjünk hosszú vá-laszokat a kisiskolástól.

– A kapcsolásos feladatoknál el kell kerülni a vaktalálatot.– A halmazból való választáskor, csoportosításkor 5–7 elemnél többel ne dolgoztassuk a tanulót (rövid távú me-

mória).– A javítókulcsból pontosan derüljön ki, mire adható 1 pont.– Ne épüljön a feladat első részére a második rész, mert ha a gyerek az első részben elront valamit, akkor két-

szer büntetjük.– Kerüljük a válaszadást sugalló kérdéseket.– Ne tartalmazzon a feladat közléseket!– Ne végeztessünk olyan műveletet, amire nem adunk pontot.

Hogyan elemezzük a mérések eredményeit?A mérés célja, hogy megismerjük, elemezzük tanulóink teljesítményét, majd következtetéseket vonjunk le, melye-ket felhasználunk a tanítási-tanulási folyamat fejlesztésében.

Első teendő a feladatlapok gondos javítása a javítókulcs alapján. Ezután az eredményeket célszerű áttekinthe-tő összesítő táblázatba rendezni (Melléklet). Ez a táblázat egy feladatmátrix, amely a feladatelemzés fontos eszkö-ze. Adataiból számíthatók ki a statisztikai elemzés mutatói hagyományos módon, ill. számítógépes feldolgozással.


66

A feladatonkénti eredmények elemzése a pedagógus számára világossá teheti, hogy mi az a tudáselem, követel-mény, amelyet jól megtanított, s mely területeken hiányos még diákjai tudása. Ha a teljesítmény egy feladat eseté-ben 80% feletti, elégedett lehet munkájával és tanulói tudásával. Ha ez a teljesítményátlag 50–80% között mozog, teendői a következők: Ki kell emelnie a gyengén teljesítőket, és differenciáltan kell őket felzárkóztatni, egyes anyag-részeket pedig érdemes újra, más módszerekkel megtanítani. Ha a teljesítményátlag nem éri el az 50%-ot, akkor az adott feladathoz tartozó tudástartalmat érdemes újra megtanítani, a készségjellegű feladatokat pedig tovább kell gyakorolni.

az apáczai Kiadó nyelvtan és helyesírás tanKönyveihez Készült felmérőlapoK jellemzői

Ezek a felmérőlapok külső, de nem normaorientált mérőeszközök, ugyanis összehasonlító elemzésre nem alkal-masak. A feladatok által a tankönyv alapján elsajátítható tudásmélységet kívánjuk általuk ellenőrizni. Feltételezzük, hogy a tankönyveinket használó iskolák helyi tanterve, követelményrendszere megegyezik az Apáczai Kiadó által javasolt tantervvel, illetve a kerettantervvel.

A feladatlapok a tanulók tudásának ismeret- és képességjellegű összetevőit komplex módon mérik, az anyanyel-vi ismeretek felidézését nem elméleti (szabályok ismerete), hanem a felismerés és alkalmazás szintjén kérik szá-mon. Változatos, különböző nehézségi fokú, anyanyelvi és a helyesírási ismereteket egyaránt tartalmazó feladatok-kal tesszük próbára a kisiskolások tudását. Az alsó tagozatos nyelvtantanítás elsődleges célja a helyesírás és a he-lyes nyelvhasználat fejlesztése, tudatosítása a nyelvtani szabályok, ismeretek által, ezért a felmérések is ezt a kon-cepciót tükrözik.

A mérőlapok összeállításának szempontjai:– A felmérések szóanyaga megfelel a tankönyv, illetve a szójegyzék szóanyagának, tehát csak olyan szó helyes-

írását kérjük számon, aminek gyakorlását biztosítottuk.– A feladatok általában rövidek, áttekinthetőek.– Az utasítások rövidek, pontosak, érthetőek.– A feladatok mennyisége, terjedelme a közepes képességű tanulóknak is esélyt ad a megoldásra, befejezésre.– Könnyebb, egyszerűbb és bonyolultabb, konstruktívabb feladatok váltakoznak egy mérőlapon belül.– Igyekeztünk a mérésmetodikai elveknek megfelelni (memóriahatár, összpontszám, tudáselemek meghatáro-

zása stb.).Tollbamondást nem tartalmaznak a feladatlapok, azokat eltérő értékelésük miatt javasoljuk külön, önálló fel-

adatként megíratni. A felmérők feladatait tudáselemek alapján, a tollbamondást az elkövetett helyesírási hibák sze-rint pontozzuk. Az utóbbinál a súlyos és egyéb hibák alapján hibapontokat számolunk, mert egy leírandó szöveg esetében nagyon nehéz lenne meghatározni az itemeket (1 pontot érő tudáselemet). A tollbamondás megíratása – ha az szakszerűen történik – igen időigényes, ezért ha különválasztjuk, a tanulónak több ideje lesz a feladatmeg-oldásra, ami kedvező a gyengébb és közepes képességűek számára. (Ne felejtsük el, a felmérésekkel nem a gyorsa-ságot, hanem a tudást mérjük.)

Felhasznált irodalom:Kiss Margit – Mezősi Károly – Pavlik Oszkárné: Értékelés a pedagógiában. (NAT-TAN) OKI, 1997Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák – különbségek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992Ágoston–Nagy–Orosz: Méréses módszerek a pedagógiában. TankönyvkiadóRéthy Endréné: Teljesítményértékelés és tanulási motiváció. Pedagógiai közlemények, Tankönyvkiadó, 1989


67

A FELMÉRÉSEK JAVÍTÓKULCSA

Pótold a mondatvégi írásjeleket a párbeszédben! Írd a vonalra a mondatfajta nevét!? kérdő mondat; . kijelentő mondat; ! felszólító mondat;! felkiáltó mondat; ! óhajtó mondatMinden helyesen beírt mondatvégi írásjel 1-1 pont. Minden mondatfajta helyes megnevezéséért 1-1 pont adható.

Írd a táblázat első sorába a megadott szavak rokon értelmű megfelelőjét, a másodikba pedig ugyanannak a szónak az ellentétes jelentésű párját! kunyhó: viskó, palotafürge: gyors, lassúsúlyos: nehéz, könnyűfut: szalad, sétál (áll)Minden helyesen beírt szó 1-1 pontot ér. Más szavak is elfogadhatók, ha jelentésük megfelelő.

Csoportosítsd szófajuk szerint a szöveg kiemelt szavait!főnév: Kinizsi, malomkövet, legényt, vitéz melléknév: fiatal, daliás, jó, egyszerűige: vitte, mondta, köszönöm, vagyok Minden jó helyre írt szó 1-1 pont.

Írd le a főneveket csoportosítva!Köznevek: tenger, falu, könyv, főváros, utca, folyó Tulajdonnevek: Tisza, Debrecen, Kinizsi Pál, LánchídMinden jó helyre és helyesen leírt szó 1-1 pont.

Egészítsd ki a mondatokat a megadott igék múlt idejű alakjával!bújócskáztak, dobott, futottak, díszítettük (díszítették)Minden helyesen beírt ige 1-1 pont.

Írd be a táblázatba a megadott melléknevek fokozott alakjait! középfokú melléknév: újabb, kisebb, erősebbfelsőfokú melléknév: legújabb, legkisebb, legerősebbMinden helyesen beírt melléknév 1-1 pont.

Pótold a szavakban a megadott mássalhangzó rövid vagy hosszú változatát!együttes, meggyes, hegyező; nyílik, hallgat, futballista, pillangó;orvosság, ügyesebb, lassúMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Nevezd meg a képeket egy-egy olyan szóval, amelyikben j hangot jelölő betű van!korcsolya, varjú, gereblye, bagoly, sajt, gólyaMinden helyesen leírt szó 1-1 pont.

Pótold a szavak hiányzó ékezeteit! búsul, gyógyít, odú, hegedű, folyosó, forró, szelíd, batyuMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Összesen: 74 pont

I. Tanév eleji felmérés A

1. 10

2. 8

3. 12

4. 10

5. 4

6. 6

7. 10

8. 6

9. 8


68

I. Tanév eleji felmérés B

Pótold a mondatvégi írásjeleket a párbeszédben! Írd a vonalra a mondatfajta nevét!! felszólító mondat; ! óhajtó mondat; . kijelentő mondat;! felkiáltó mondat ? kérdő mondatMinden helyesen beírt mondatvégi írásjel 1-1 pont. Minden mondatfajta helyes megnevezéséért 1-1 pont adható.

Írd a táblázat első sorába a megadott szavak rokon értelmű megfelelőjét, a másodikba pedig ugyanannak a szónak az ellentétes jelentésű párját! reggel: viskó, estegyáva: gyors, bátorgörbe: nehéz, egyeneskacag: nevet, sírMinden helyesen beírt szó 1-1 pontot ér. Más szavak is elfogadhatók, ha jelentésük megfelelő.

Csoportosítsd szófajuk szerint a szöveg kiemelt szavait!főnév: tücsök, hegedűjét, kislányt, tavasz melléknév: nagy, hűvös, meleg, keskenyige: tudta, vacogott, besurrant, köszöntött Minden jó helyre írt szó 1-1 pont.

Írd le a főneveket csoportosítva!Köznevek: tó, vers, iskola, autó, játszótér, Tulajdonnevek: Szeged, Duna, Móra Ferenc, Budapest, GergelyMinden jó helyre és helyesen leírt szó 1-1 pont.

Egészítsd ki a mondatokat a megadott igék múlt idejű alakjával!fogott, hallott (hallottam), szállította, hegedültMinden helyesen beírt ige 1-1 pont.

Írd be a táblázatba a megadott melléknevek fokozott alakjait! középfokú melléknév: szebb, lassúbb, híresebbfelsőfokú melléknév: legszebb, leglassúbb, leghíresebbMinden helyesen beírt melléknév 1-1 pont.

Pótold a szavakban a megadott mássalhangzó rövid vagy hosszú változatát!dinnye, savanyú, elszunnyad; pillanat, nyúlik, billentyű;legújabb, bújik, elfújja, ujjamMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Nevezd meg a képeket egy-egy olyan szóval, amelyikben j hangot jelölő betű van!tojás, harkály, papagáj, furulya, hajó, ibolyaMinden helyesen leírt szó 1-1 pont.

Pótold a szavak hiányzó ékezeteit! borul, szólít, varjú, tűzoltó, repülő, hamu, jószívű, mosolygósMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Összesen: 74 pont

1. 10

2. 8

3. 12

4. 10

5. 4

6. 6

7. 10

8. 6

9. 8


69

II. Témazáró felmérés: A főnév A

Írj ki hat főnevet Árvai János Itt az ősz című versének részletéből!levelek, határ, fecske, gólya, eget, eső, derű, borúMinden helyesen kiírt főnév 1-1 pont. Bármelyik 6 elfogadható toldalék nélkül is.

Alkoss öt összetett főnevet az alábbi szavakból! Egy szót többször is felhasználhatsz. lépcsőház, falépcső, csigalépcső, fakanál, falevél, faház, szálfa, csigaház, virágszálMinden helyesen leírt összetett főnév 1-1 pont. Bármelyik öt elfogadható.

Csoportosítsd a tulajdonneveket! Írd le őket írott betűkkel a megfelelő csoporthoz! személynév: Fekete István, Orsolya; állatnév: Bagira, Rex;földrajzi név: Csele-patak, Hortobágy cím: A kis herceg, Képes Sportintézménynév: Madách Színház, Mesevár Óvoda márkanév: Honda, MilkaMinden helyesen és megfelelő csoporthoz írt tulajdonnév főnév 1-1 pont.Döntsd el, hogy kisbetűvel vagy nagybetűvel kell kezdeni a főneveket! Keretezd be min-den szónál a megfelelő kezdőbetűt!bekeretezve: D, ü, I és I, G, j, k és K, c, BMinden helyesen bekeretezett betű 1-1 pont.

Pótold a mondatokban a főnevek hiányzó toldalékát!hideggel, hóeséssel, hóból, hóembert, kavicsból, répából, kalapot, kertbenMinden helyesen pótolt toldalék 1-1 pont.

Pótold a j hangot jelölő betűt a főnevekben!kulcslyuk, pályaudvar, űrhajó, hógolyó, ajándék, lakóhely, persely, májkrém, királylány Minden helyesen pótolt j hangot jelölő betű 1-1 pont.

Egészítsd ki a főneveket a zárójelben megadott magán- és mássalhangzók közül a megfelelővel!kopoltyú, kenguru, pókháló, színház, szúnyog, bőrönd,szalonna, csillagász, szőlő, függöny, hálószoba, pikkelyMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

a) Húzd alá a mondatokban a névutókat! b) Keretezd be a névelőket!a) aláhúzva: alatt, közöttb) bekeretezve: a, egy, azMinden jól jelölt szó 1-1 pont.

a) Válaszd ki és keretezd be a szópárok közül a főneveket! b) Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szóval! a) bekeretezve: hal, toll, fejjel, esetMinden jól jelölt szó 1-1 pont.b) Mondatok kiegészítése: toll, fejjel, hal, esettMinden helyesen beírt szó 1-1 pont.

Összesen: 73 pont

1. 6

2. 5

3. 12

4. 8

5. 8

6. 9

7. 12

8. 5

9. 8


70

II. Témazáró felmérés: A főnév B

Írj ki hat főnevet Pósa Lajos Hahó! Hahó! című versének részletéből!hó, tél, hidege, cinege, szél, varjú, fatetőn, farkas, mezőn, éjszakát, mókusokMinden helyesen kiírt főnév 1-1 pont. Bármelyik 6 elfogadható toldalék nélkül is.

Alkoss öt összetett főnevet az alábbi szavakból! Egy szót többször is felhasználhatsz. szempilla, szemfog, szemüveg, üvegszem, ökörszem, tejfog, tejüveg, körömkefe, fogkefeMinden helyesen leírt összetett főnév 1-1 pont. Bármelyik öt elfogadható.

Csoportosítsd a tulajdonneveket! Írd le őket írott betűkkel a megfelelő csoporthoz! személynév: Arany János, Károly állatnév: Karak, Baluföldrajzi név: Velencei-tó, Kisalföld cím: Micimackó kuckója, Nemzeti Sportintézménynév: Thália Színház, Játszóház Óvoda márkanév: Mazda, AdidasMinden helyesen és megfelelő csoporthoz írt tulajdonnév főnév 1-1 pont.

Döntsd el, hogy kisbetűvel vagy nagybetűvel kell kezdeni a főneveket! Keretezd be minden szónál a megfelelő kezdőbetűt!bekeretezve: H, p, j és J, G, T, e és E, sz, DMinden helyesen bekeretezett betű 1-1 pont.

Pótold a mondatokban a főnevek hiányzó toldalékát!hideggel, erdőben, ennivalót, álmot, kavicsból, odúban, avarban, fészkébe, embertőlMinden helyesen pótolt toldalék 1-1 pont.

Pótold a j hangot jelölő betűt a főnevekben!hajókikötő, petrezselyem, tűzijáték, bolygó, papagáj, ünnepély,állóhely, éjszaka, hógolyó Minden helyesen pótolt j hangot jelölő betű 1-1 pont.

Egészítsd ki a főneveket a zárójelben megadott magán- és mássalhangzók közül a megfelelővel!emlékmű, kenguru, óvoda, színész, sarkantyú, rendőr,szappan, villamos, szalag, hüvelykujj, pókháló, szivattyúMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

a) Húzd alá a mondatokban a névutókat! b) Keretezd be a névelőket!a) aláhúzva: mellett, fölöttb) bekeretezve: az, egy, aMinden jól jelölt szó 1-1 pont.

a) Válaszd ki és keretezd be a szópárok közül a főneveket! b) Egészítsd ki a mondatokat a megfelelő szóval! a) bekeretezve: meggy, szál, vassal, várromMinden jól jelölt szó 1-1 pont.b) Mondatok kiegészítése: meggy, száll, várrom, vasalMinden helyesen beírt szó 1-1 pont.

Összesen: 73 pont

1. 6

2. 5

3. 12

4. 8

5. 8

6. 9

7. 12

8. 5

9. 8


71

III. Témazáró felmérés: A melléknév A

Írj ki öt melléknevet a találós kérdés szövegéből!büszke, zord, tarka, ékes, kényes, harsány, tiszta, szebbenMinden helyesen leírt melléknév 1-1 pont. Bármelyik öt elfogadható.

Bővítsd a mondatokat egy-egy melléknévvel! Írd le a kibővített mondatot! Egy kiskutya pöttyös labdával játszik.Ákos egy izgalmas könyvet olvas.Anya finom tortát sütött a születésnapomra.Mondatonként 2 pont adható (1 pont a mondatbővítés, 1 pont a mondat helyes leírása).Más melléknév is elfogadható, más főnév is bővíthető a mondatban.

Írd a megadott melléknevek mellé a rokon értelmű megfelelőiket! sűrű, dús; öreg, idős; büszke, rátarti; tarka, színes; fürge, gyors; ügyes, talpraesettMinden helyesen leírt melléknév 1-1 pont. Más szavak is elfogadhatók, ha jelentésük megfelelő.

Egészítsd ki a táblázatot a melléknevek hiányzó fokozott alakjaival! Nevezd meg a három fokozatot is!Megnevezés: alapfok, középfok, felsőfokKözépfokú melléknevek: újabb, hűvösebb, helyesebbFelsőfokú melléknevek: legújabb, leghűvösebb, leghelyesebbMinden helyesen leírt fokozott melléknév 1-1 pont. A fokok megnevezése 1-1 pont.

Pótold a mondatokban a szavak hiányzó kezdőbetűit!Hortobágy, hortobágyi, Szeged, szegedi, Egerben, egriMinden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Cseréld ki a mondatokban a melléknevet az ellentétes jelentésű párjára! Írd le így a mondatokat!Gyenge szél fújja a fák lombját. A forráshoz egyenes út vezet.Egy kis hajó közeledik a parthoz. Milyen savanyú ez a cseresznye! Mondatonként 2 pont adható. 1 pont a megfelelő ellentétes jelentésű melléknév, 1 pont a mondat helyes leírása.

Pótold melléknevek hiányzó ékezeteit! szomorú, hosszú, gömbölyű, jóízű, utolsó, borús, kíváncsi, szörnyűMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Pótold a melléknevekben a j hangot jelölő betűt! helyes, mosolygós, hajlékony, komoly, folyékony, terebélyes, zajos, ijedősMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Hosszú vagy rövid mássalhangzó hiányzik a melléknevekből? Pótold a megfelelőt! kiváló, kellemes, illatos, figyelmes, hallgatag;lassú, legkisebb, ügyesebb, friss, erősebbMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Összesen: 66 pont

1. 5

2. 6

3. 6

4. 9

5. 6

6. 8

7. 8

8. 8

9. 10


72

III. Témazáró felmérés: A melléknév B

Írj ki öt melléknevet a találós kérdés szövegéből!hosszú, rövid, sima, ritka, sűrű, fekete, barna, hófehér, aranyMinden helyesen leírt melléknév 1-1pont. Bármelyik öt elfogadható.

Bővítsd a mondatokat egy-egy melléknévvel! Írd le a kibővített mondatot!Illatos virág nyílik a parkban.Hanna az édesanyjával divatos cipőt vásárolt.Egy gyönyörű pillangó szállt az egyik rózsára.Mondatonként 2 pont adható (1 pont a mondatbővítés, 1 pont a mondat helyes leírása).Más melléknév is elfogadható, más főnév is bővíthető a mondatban.

Írd a megadott melléknevek mellé a rokon értelmű megfelelőit!súlyos, nehéz új, vadonatúj vidám, jókedvű ostoba, buta forró, meleg hűvös, hidegMinden helyesen leírt melléknév 1-1pont. Más szavak is elfogadhatók, ha jelentésük megfelelő.

Egészítsd ki a táblázatot a melléknevek hiányzó fokozott alakjaival! Nevezd meg a három fokozatot is!Megnevezés: alapfok, középfok, felsőfokKözépfokú melléknevek: jobb, erősebb, frissebbFelsőfokú melléknevek: legjobb, legerősebb, legfrissebbMinden helyesen leírt fokozott melléknév 1-1pont. A fokok megnevezése 1-1 pont.

Pótold a mondatokban a szavak hiányzó kezdőbetűit!Balaton, Tihany, tihanyi, balatoni, Tisza, tiszaiMinden helyes kiegészítés 1-1pont.

Cseréld ki a mondatokban a melléknevet az ellentétes jelentésű párjára! Írd le így a mondatokat!A folyó itt nagyon sekély. Miért ilyen halk ez a zene?Egy apró kutya jön az úton. Ez a feladat nem volt könnyű.Mondatonként 2 pont adható. 1 pont a megfelelő ellentétes jelentésű melléknév, 1 pont a mondat helyes leírása.

Pótold melléknevek hiányzó ékezeteit!ismerős, óvatos, gyönyörű, jószívű, hátulsó, gúnyos, olcsó, kitűnőMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Pótold a melléknevekben a j hangot jelölő betűt!vajas, gömbölyű, olajos, legújabb, szabályos, helytelen, bájos, veszélyesMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Hosszú vagy rövid mássalhangzó hiányzik a melléknevekből? Pótold a megfelelőt!csillagos, hullámos, utolsó, engedelmes, dallamoshíresebb, ügyesebb, legfrissebb, kisebb, sósabb Minden helyesen kiegészített szó 1-1pont. Összesen: 66 pont

1. 5

2. 6

3. 6

4. 9

5. 6

6. 8

7. 8

8. 8

9. 10


73

IV. Témazáró felmérés: A számnév A

Keress számneveket a szólásokban, közmondásokban! Írj három-három példát a csoportokhoz!Határozott számnév: kilenc, egy, száz, négy, fél, ezerHatározatlan számnév: kevés, sok, többMinden helyesen leírt számnév 1-1pont. Bármelyik három elfogadható.

Nevezd meg a határozott számnevek fajtáit! Töltsd ki a táblázatot soronként ugyanannak a számnévnek a megfelelő alakjaival! tőszámnév: tíz, négy, öt, ezersorszámnév: tizedik, negyedik, ötödik, ezrediktörtszámnév: tized, negyed, ötöd, ezredA táblázat helyes kitöltése szavanként 1-1 pont.A határozott számnevek fajtáinak megnevezése 1-1 pont.

Keretezd be a szósorban a határozatlan számneveket!bekeretezve: több, rengeteg, kevesebbMinden helyes kiválasztás 1-1 pont.

Írd le betűvel a megadott számokat!húsz, huszonnégy, huszonegyedik, tizennyolcadik,kilencszázhuszonnyolc, háromezer-ötszáztizennégy, tizenötezerMinden helyesen leírt szám 1-1 pont.

Fokozd a határozatlan számneveket!sok, több, legtöbbkevés, kevesebb, legkevesebbMinden helyesen leírt fokozott számnév 1-1 pont.

Egészítsd ki a mondatokat a négy számnév megfelelő alakjaival!négyszer, negyedik, néggyel, négyet, négybőlMinden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Töltsd ki a táblázatot a számnevek toldalékos alakjaival!száztízet, egyet, nyolcat száztízzel, eggyel, nyolccalszáztízből, egyből, nyolcból száztízszer, egyszer, nyolcszorMinden helyesen toldalékolt szó 1-1 pont.

Írd le a toldalékos számneveket számjegyekkel!15-én, 5.-ben, 15-ször, 2-a, 55-ből, 17-etMinden helyesen toldalékolva leírt számnév 1-1 pont.

Írd le a mai dátumot keltezésként kétféleképpen! Nevezd meg a települést, az évszámot, a hónapot és a napot!Pl.: Celldömölk, 2014. június 11. Celldömölk, 2014. 06. 11.Minden keltezéselem (település, évszám, hónap, nap) helyes leírása 1-1 pont.

Összesen: 62 pont

1. 6

2. 11

3. 3

4. 7

5. 4

6. 5

7. 12

8. 6

9. 8


74

IV. Témazáró felmérés: A számnév B

Keress számneveket a szólásokban, közmondásokban! Írj három-három példát a csoportokhoz!Határozott számnév: tíz, hét, egy, száz, félHatározatlan számnév: több, sok, kevés Minden helyesen leírt számnév 1-1pont. Bármelyik három elfogadható.

Nevezd meg a határozott számnevek fajtáit! Töltsd ki a táblázatot soronként ugyanannak a számnévnek a megfelelő alakjaival! tőszámnév: kilenc, három, négy, húszsorszámnév: kilencedik, harmadik, negyedik, huszadiktörtszámnév: kilenced, harmad, negyed, huszadA táblázat helyes kitöltése szavanként 1-1 pont.A határozott számnevek fajtáinak megnevezése 1-1 pont.

Keretezd be a szósorban a határozatlan számneveket!bekeretezve: legtöbb, rengeteg, kevesebbMinden helyes kiválasztás 1-1 pont.

Írd le betűvel a megadott számokat!tíz, tizennégy, tizennegyedik, huszonnyolcadiknyolcszázhuszonegy, négyezer-ötszáztizennyolc, tizenkétezerMinden helyesen leírt szám 1-1 pont.

Fokozd a határozatlan számneveket!kevés, kevesebb, legkevesebbsok, több, legtöbbMinden helyesen leírt fokozott számnév 1-1 pont.

Egészítsd ki a mondatokat az öt számnév megfelelő alakjaival!ötször, öttel, ötöt, ötből, ötödikMinden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Töltsd ki a táblázatot a számnevek toldalékos alakjaival!százat, hatot, tizenegyet százzal, hattal, tizeneggyelszázból, hatból, tizenegyből százszor, hatszor, tizenegyszerMinden helyesen toldalékolt szó 1-1 pont.

Írd le a toldalékos számneveket számjegyekkel!24-én, 4.-ben, 20-szor, 8-a, 24-ből, 77-etMinden helyesen toldalékolva leírt számnév 1-1 pont.

Írd le a mai dátumot keltezésként kétféleképpen! Nevezd meg a települést, az évszámot, a hónapot és a napot!Pl.: Celldömölk, 2014. június 11. Celldömölk, 2014. 06. 11.Minden keltezéselem (település, évszám, hónap, nap) helyes leírása 1-1 pont.

Összesen: 62 pont

1. 6

2. 11

3. 3

4. 7

5. 4

6. 5

7. 12

8. 6

9. 8


75

V. Az ige A

Keress igéket a szövegben! Írj egy-egy példát a szövegből a meghatározásokhoz!Cselekvést jelentő ige: lement, vitt, ledobta, belekapaszkodott, kievickélt…Történést jelentő ige: jött, elsodorta, el is merítette, menekült meg…Létezést jelentő ige: vanJelen idejű ige: megmenti, van, csillapítsaMúlt idejű ige: lement, jött, meglátta, gondolta, ledobta…Egybeírt igekötős ige: lement, elsodorta…Különírt igekötős ige: el is merítette, menekült megMinden jó helyre írt ige 1-1 pont. Bármelyik odaillő igealak elfogadható.

Alakítsd át a mondatokat úgy, hogy először múlt, majd jövő időt fejezzenek ki!Színes tavaszi virágokat ültettünk a kertbe. Színes tavaszi virágokat fogunk ültetni a kertbe. Megtanultam ezt a hosszú verset. Meg fogom tanulni ezt a hosszú verset.Mondatonként 2 pont, 1 pont a helyesen átalakított igealak, 1 a helyesen leírt mondat.

Pótold a múlt idő jelét a mondatokban!rávetette, lerántotta, hempergett, körülcsavarta, kidugta, kérdezett, nyertemMinden helyesen kiegészített ige 1-1 pont.

Keretezd be a szósorban az igekötős igéket!bekeretezve: beszáll, bepakol, bemegy, bereked, bekukkantMinden helyes választás 1-1 pont.

a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Karikázd be a leírt mondatokban az igekötőket!A hajó most érkezett meg a kikötőbe. Az egyik tengerész kidobta a kötelet a partra.Az utasok hamarosan ki fognak szállni.Mondatonként 3 pont adható, 2 pont a mondat tagolása (a hibákért pontlevonás), 1 pont az igekötő bekeretezése.

Alakítsd át a kijelentő módú igéket feltételes, majd felszólító módúvá! A cselekvő számát és személyét ne változtasd meg!feltételes mód: suttognád, javítanánk, épülne, szaladnátokfelszólító mód: suttogd, javítsunk, épüljön, szaladjatokMinden helyesen átalakított igealak 1-1 pont.

Pótold a felszólító módú igékben a hiányzó mássalhangzókat!hajlítsátok, figyeljenek, hallgassátok, köszönjön,keressenek, készítsetek, szaladjunk, énekeljenekMinden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Húzd alá a mondatokban az igét, és elemezd a táblázat szempontjai szerint!volt: létezés, múlt, kijelentő, E/3. kinyílt: történés, múlt, kijelentő, E/3.ennék: cselekvés, jelen, feltételes, E/1. beszéljetek: cselekvés, jelen, felszólító, T/2.adtam volna: cselekvés, múlt, feltételes, E/1. esni fog: történés, jövő, E/3.A táblázat minden rovatának helyes kitöltése fél pontot ér, összesen 12 pont.

Összesen: 64 pont

1. 7

2. 8

3. 7

4. 5

5. 9

6. 8

7. 8

8. 12


76

V. Az ige B

Keress igéket a szövegben! Írj egy-egy példát a szövegből a meghatározásokhoz!Cselekvést jelentő ige: végigfutott, bekaplak, üvöltötte, könyörgött, megsegítelek…Történést jelentő ige: aludt, megijedt, került…Létezést jelentő ige: vagyok, voltJelen idejű ige: bekaplak, ígérem, jutsz, megsegítelek…Múlt idejű ige: aludt, végigfutott, gerjedt, üvöltötte…Egybeírt igekötős ige: bekaplak, megijedt, odament, elrágta…Különírt igekötős ige: fel is ébredt, hálálta megMinden jó helyre írt ige 1-1 pont. Bármelyik odaillő igealak elfogadható.

Alakítsd át a mondatokat úgy, hogy először múlt, majd jövő időt fejezzenek ki!Ádám a barátaival a parkban bújócskázott. Ádám a barátaival a parkban fog bújócskázni. A fecske megetette éhes fiókáit. A fecske meg fogja etetni éhes fiókáit.Mondatonként 2 pont, 1 pont a helyesen átalakított igealak, 1 a helyesen leírt mondat.Pótold a múlt idő jelét a mondatokban!visszalépett, ledobta felvette, zuhant, rengett, hurráztak, éljeneztekMinden helyesen kiegészített ige 1-1 pont.

Keretezd be a szósorban az igekötős igéket!bekeretezve: leint, lekiabál, ledob, lebeszél, lemeszelMinden helyes választás 1-1 pont.

a) Írd le a mondatokat helyesen tagolva!b) Karikázd be a leírt mondatokban az igekötőket!Megérett a ropogós cseresznye. Meg is kóstolom ezt a finom gyümölcsöt.Mikor szedjük le a fáról a cseresznyét?Mondatonként 3 pont adható, 2 pont a mondat tagolása (a hibákért pontlevonás), 1 pont az igekötő bekarikázása.

Alakítsd át a kijelentő módú igéket feltételes, majd felszólító módúvá! A cselekvő számát és személyét ne változtasd meg!feltételes mód: szállnának, segítenénk, tanulnék, ballagnafelszólító mód: szálljanak, segítsünk, tanuljak, ballagjonMinden helyesen átalakított igealak 1-1 pont.

Pótold a felszólító módú igékben a hiányzó mássalhangzókat!díszítsétek, készüljenek, ringassátok, pihenjünk,gyakoroljunk, melegítsen, folytassátok, nyújtózkodjunkMinden helyes kiegészítés 1-1 pont.

8. Húzd alá a mondatokban az igét, és elemezd a táblázat szempontjai szerint!kisütött: történés, múlt, kijelentő, E/3. meg fog gyógyulni: történés, jövő, kijelentő, E/3.énekeljünk (el): cselekvés, jelen, felszólító, T/1. van: létezés, jelen, kijelentő, E/3.berúgtad volna: cselekvés, múlt, feltételes, E/2. látnék: cselekvés, jelen, feltételes, E/1. A táblázat minden rovatának helyes kitöltése fél pontot ér, összesen 12 pont.

Összesen: 64 pont

1. 7

2. 8

3. 7

4. 5

5. 9

6. 8

7. 8

8 12


77

VI. Tanév végi felmérés A

Írj egy-egy példát a szövegből a megadott szempontokhoz!Köznév: seregély, madár, fiókát, gazdák… Tulajdonnév: EurópaRagos főnév: faodúban, rovarokkal, gazdák, kereplővel… Összetett főnév: faodúban, cseresznyefákon, madárseregetTöbbes számú főnév: gazdák, seregélyek, csapatokban…Alapfokú melléknév: hangos, társas Középfokú melléknév: nagyobb, Határozott számnév: öt-hat, ezer, másodikHatározatlan számnév: sokIge: fészkel, etetik, torkoskodnak, gyülekeznek…Igekötős ige: riasztják el, elköltöznek Minden jó helyre írt szó 1-1 pont. Bármelyik odaillő igealak elfogadható.

Írd le a főneveket csoportosítva!Köznevek: ország, újság, iskola, könyvtár, erdőTulajdonnevek: Lánchíd, Heves megye, Esti Hírlap, Nemzeti Múzeum, Velencei-tóMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1-1 pont.

Alakítsd át az igéket! A cselekvő számát és személyét ne változtasd meg!feltételes módú: elfelejtenéd, összegyűjtenénk, kizöldülne, leszállnánakfelszólító módú: felejtsd el, gyűjtsük össze, zöldüljön ki, szálljanak leMinden helyesen átalakított ige 1 pont.

Írd ki a mondatból a következőket!Névutó: között; határozott névelő: az; határozatlan névelő: egyMinden helyesen kiírt szó 1-1 pont.

Írd a keretben lévő igealakokat a megfelelő mondatba!Erika megfogja a testvére kezét. Andi meg fogja tanulni a verset. A béka megfogott egy szúnyogot. Valaki fogja meg ezt a halom könyvet!Minden helyesen beírt igealak 1-1 pont.

Csoportosítsd a szavakat a megadott szempontok szerint!Jelen idejű igék: kiált, virít, felejt, gyűjt; Múlt idejű igék: ébredt, beszélt, ütött, találtMinden helyesen csoportosított szó 1-1 pont.

a) Pótold a j hangot jelölő betűt a szavakban!folyékony, mosolyog, ajándék, súlyosabb,hajlékony, pályaudvar, űrhajó, hömpölyög Minden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Pótold a zárójelben megadott betű rövid vagy hosszú változatát a szavakban!csillagász együttes legújabb leguggol legkisebb futballistaujjong pettyes mosolygós sűrű búsul bőrönd Minden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Összesen: 64 pont

1. 11

2. 10

3. 8

4. 3

5. 4

6. 8

7. 8

8. 12


78

VI. Tanév végi felmérés B

Írj egy-egy példát a szövegből a megadott szempontokhoz!Köznév: csiga, eső, petét, csigaház, avarba… Tulajdonnév: DunaRagos főnév: vázat, állattal, avarba, házat, házzal… Összetett főnév: csigaház, mészkupakkal, csigafajtaTöbbes számú főnév: csigák, petékbőlAlapfokú melléknév: meszes, erős, márványos, puha… Felsőfokú melléknév: legszebbHatározott számnév: 10-16, százHatározatlan számnév: többIge: növekszik, képeznek, készít, büszkélkedhet…Igekötős ige: beássák, zárják be, lerakhat… Minden jó helyre írt szó 1-1 pont. Bármelyik odaillő igealak elfogadható.

Írd le a főneveket csoportosítva!Köznevek: múzeum, óvoda, főváros, utca, folyó Tulajdonnevek: Vas megye, Képes Sport, Nemzeti Színház, Erzsébet híd, Béke térMinden helyesen csoportosított és leírt főnév 1-1 pont.

Alakítsd át az igéket! A cselekvő számát és személyét ne változtasd meg!feltételes módú: megtanulnánk, összeadnád, olvasnék, elkészítenékfelszólító módú: tanuljuk meg, add össze, olvassak, készítsék elMinden helyesen átalakított ige 1 pont.

a) Írd ki a mondatból a következőket!Névutó: mellett; határozott névelő: az; határozatlan névelő: egyMinden helyesen kiírt szó 1-1 pont.

Írd a keretben lévő igealakokat a megfelelő mondatba!A tanító néni be fogja szedni a füzeteket. A bácsi befogott egy lovat a szekér elé.Az állatvédők befogják a kóbor kutyát. Aki nem bírja a zajt, fogja be a fülét!Minden helyesen beírt igealak 1-1 pont.

Csoportosítsd a szavakat a megadott szempontok szerint!Jelen idejű igék: éget, elrejt, megtilt, költ; Múlt idejű igék: aludt, síelt, vitt, megsültMinden helyesen csoportosított szó 1-1 pont.

a) Pótold a j hangot jelölő betűt a szavakban!gömbölyű, bolyong, hajladozik, homályos,bélyegző, befejez, gereblye, olajos Minden helyes kiegészítés 1-1 pont.

Pótold a zárójelben megadott betű rövid vagy hosszú változatát a szavakban!megvirrad bakancs ügyesebb füttyent legfrissebb hallgatagfelújítás tizenegyet folyosó szőlő hógolyó kinyílikMinden helyesen kiegészített szó 1-1 pont.

Összesen: 64 pont

1. 11

2. 10

3. 8

4. 3

5. 4

6. 8

7. 8

8. 12


79

+1 Témazáró felmérés: A névszók A

Írj ki a szövegből 3-3 példát a névszókra az alábbi csoportosítás szerint!A hörcsög hosszú alagutakat készít a föld alatt. Lakásának több bejárata és legalább egy vész-kijárata van. Éjjel jár zsákmányolni, pofazacskóiba hatalmas készletet hord össze. Őszig akár 20 kg gabonát is felhalmoz. Fürge és bátor állat. Nagyon sok ellensége van, a rókák, a menyétek és a baglyok egyaránt pusztítják. Hihetetleniil szapora, a nősténynek egyszerre tizenkét kölyke is lehet. Főnév Melléknév Számnév

__________________ __________________ __________________

__________________ __________________ __________________

__________________ __________________ __________________

Pótold a következő szavak kezdőbetűit!

___ agyar ___ udományos ___ kadémia; ___ őváros;

___ agyarországi ___ irándulás; ___ ánchíd;

___ ajdú- ___ ihar ___ egye; ___ örmögő ___ ömötör

Képezz az alábbi tulajdonnevekből melléknevet!

Debrecen __________________ Szeged __________________

Hortobágy __________________ Alföld __________________

Balaton __________________

Egészítsd ki a mondatokat egy-egy tulajdonnévből képzett melléknévvel!

A Tokaj környékén termő szőlőből készül a híres ________________ bor.

Az ___________ nők hősiesen védték a várat.

Kellemes volt a __________________ hajókirándulás.

Gyula nemcsak gyógyfürdőjéről, hanem a _______________________ kolbászró1 is híres.

Fokozd az alábbi szavakat!

Alapfok Középfok Felsőfok

ügyes

friss

sok

1. 9

2. 6

3. 5

4. 4

5. 6

+ 1 FELMÉRÉS


80

a) Pótold a nevszókban a j hangot jelölő betűt!b) Húzd alá a mellékneveket!

kulcs ___ uk pikke ___ es sóha ___ seké ___

sú ___ os engedé ___ űrha ___ ó ha ___ lékony

a) Pótold a szavak hiányzó ékezeteit!b) Húzd alá a főneveket!

huszonnegy joszivu hogolyo ovoda

koszoru legutolso borond tized

Egészítsd ki a megadott szófajú szavakkal a mondatot!

________________ ________________ lepke szállt a virágra. (számnév) (melléknév)

________________ autó a ház ________________ áll. (névelő) (névutó)

Az erdőben ________________ vízű ________________ folydogál. (melléknév) (főnév)

Összesen: 60 pont

6. 12

7. 12

8. 6


81

segédanyag a tanulóK értéKeléséhez, minősítéséhez4. évfolyam

Kiváló (5) Jó (4) Megfelelő (3–2)A tanuló – ismeri a szöveg, mondat, szó, szófa-

jok, szóelemek, betűk, hangok fogal-mát;

– felidézi és önállóan alkalmazza a ta-nult nyelvtani-helyesírási ismereteket szóbeli és írásbeli munkái során;

– a tanult szófajokat önállóan felismeri, képes azokat fajtájuk szerint csopor-tosítani, képes a velük kapcsolatos szabályok megfogalmazására;

– ismeri a szöveg, mondat, szó, szófajok, betűk, hangok fogal-mát;

– felidézi a tanult nyelvtani-he-lyesírási ismereteket, de az alkal-mazásban néha segítségre van szüksége;

– a tanult szófajok közül biztosan felismeri az igét, a főnevet, a melléknevet és a számnevet;

– ismeri a szöveg, mondat, szó, szófajok, betűk, hangok fogal-mát;

– a tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek alkalmazásában még gyakran segítséget igényel;

– a tanult szófajok közül (néhány tévedéssel) felismeri az igét a főnevet, a melléknevet és a számnevet;

– alkalmazza a gyakori, ismert tulaj-donnevek helyesírására vonatkozó szabályokat (személy- és állatnevek, címek, egyelemű földrajzi nevek, begyakorolt kötőjeles és többelemű földrajzi nevek, ismert intézmények, márkanevek);

– tudja és alkalmazza a ragos névszók, a fokozás helyesírási szabályait;

– a határozott névelőket helyesen hasz-nálja beszédben és írásban;

– helyesen írja az ismert névutókat;

– ismeri a számnév fogalmát, fajtáit, a számneveket önállóan csoportosítani tudja (határozatlan, határozott, tő-, sor-, törtszámnév);

– helyesen jelöli a magán- és mással-hangzók időtartamát az ismert szám-nevekben, a sorszámneveket, a kelte-zést, a fokozott számneveket, a ragos számneveket helyesen írja; a tő- és sorszámneveket helyesen írja betűvel és számjeggyel egyaránt;

– helyesen írja a gyakori, ismert tulajdonneveket: a személy- és állatneveket, a címeket, az egy-elemű földrajzi neveket, a többi tulajdonnév helyesírásában időn-ként kissé bizonytalan;

– a ragos névszók helyesírását néha elvéti, helyesen írja a fokozott mellékneveket, számneveket;

– a határozott névelőket helyesen használja beszédben és írásban;

– a névutók helyesírását néha elvé-ti, hibáját javítani tudja;

– ismeri a számnév fogalmát, fajtá-it, a számneveket kis segítséggel csoportosítani tudja (határozat-lan, határozott, tő-, sor-, tört-számnév);

– a magán- és mássalhangzók idő-tartamát az ismert számnevek-ben néha elvéti, a sorszámnevek, a keltezés, a fokozott számnevek helyesírási szabályait legtöbbször önállóan alkalmazza; a tő- és sorszámneveket kevés hibá-val írja betűvel és számjeggyel egyaránt, hibáit önállóan tudja javítani;

– többnyire helyesen írja a gya-kori, ismert tulajdonneveket: a személy- és állatneveket, a címeket, az egyelemű földrajzi neveket, más tulajdonnevek helyesírásában bizonytalan;

– a ragos névszók, a fokozott mel-léknevek, számnevek helyesírását gyakran elvéti, hibáit tanítói se-gítséggel javítani tudja;

– helyesen használja a határozott névelőt, a határozatlan névelő és a névutó felismerésében, helyes-írásában bizonytalan;

– a számnév fogalmában, felisme-résében bizonytalan, a számne-veket segítséggel csoportosítani tudja (határozatlan, határozott);

– a magán- és mássalhangzók időtartamát az ismert számne-vekben gyakran elvéti, a tő- és sorszámneveket kevés hibával írja betűvel és számjeggyel egy-aránt;


82

– ismeri az ige fogalmát, szövegben, szóhalmazban felismeri az igét;

– tudja alkalmazni a múlt idő jelének helyesírására vonatkozó szabályt, is-meri és helyesen alkalmazza az igekö-tős igék háromféle írásmódját;

– önállóan tud igéket ragozni, a sze-mélyragokat felismeri, leválasztja, megállapítja az ige számát, személyét;

– az igemódokat felismeri, megkülön-bözteti, ismeri a módjeleket, felismeri a felszólító mód gyakoribb módosulá-si eseteit;

– helyesen írja a múlt idejű feltételes módú igealakot és a begyakorolt fel-szólító módú igéket;

– ismeri a felszólító módú igekötős ige-alak helyes írásmódját;

– ismeri az ige fogalmát, szöveg-ben, szóhalmazban többnyire felismeri;

– kevés hibával alkalmazza a múlt idő jelének helyesírására és az igekötős igék háromféle írás-módjára vonatkozó szabályt;

– megkezdett ragozási sort folytat,

a személyragokat felismeri, levá-lasztja, kis segítséggel megálla-pítja az ige számát, személyét;

– az igemódokat felismeri, megkü-lönbözteti, ismeri a módjeleket, kis segítséggel felismeri a felszó-lító mód gyakoribb módosulási eseteit;

– a begyakorolt felszólító módú igék helyesírását időnként elvéti, hibáit tanítói útmutatás alapján javítani tudja;

– a felszólító módú igekötős ige-alak helyes írásmódját néha elvéti;

– ismeri az ige fogalmát, de az ige felismerésében még téveszt;

– a múlt idő jelének helyesírására vonatkozó szabályt és az igekö-tős igék háromféle írásmódját még gyakran elvéti, de hibáit tanítói segítséggel javítja;

– megkezdett ragozási sort folytat, a személyragok felismerését, leválasztását segítséggel tudja elvégezni;

– az igemódok felismerésében, megnevezésében gyakran bi-zonytalan;

– a begyakorolt felszólító módú igék helyesírását még gyakran elvéti, hibáit tanítói segítséggel tudja csak javítani;

– a felszólító módú igekötős igealak helyes írásmódját még gyakran elvéti;

– ismeri és leválasztja a szóelemeket: a szótőt és a toldalékokat, felismeri a személyragokat, a gyakori névszó-ragokat, a múlt idő, a többes szám, a fokozás és az igemódok jelét;

– ismeri és egyszerűbb esetekben leválasztja a szóelemeket: a szó-tőt és a toldalékokat, kis segítség-gel felismeri a személyragokat, a gyakoribb névszóragokat, a múlt idő, a többes szám, a fokozás és az igemódok jelét;

– a szóelemek felismerésére, meg-nevezésére csak segítséggel ké-pes; néhány gyakori névszóra-got és igei személyragot, a múlt idő, a többes szám és a fokozás jelét tanítói segítséggel felismeri;

– ismert szövegkörnyezetben a szavak szófaját meghatározza a tanult szófa-jok körében;

– tudja és alkalmazza a szófajokhoz kapcsolódó helyesírási szabályokat, helyesírása (a begyakorolt szókészlet szavait tekintve) hibátlan, vagy legfel-jebb néhány nem súlyos hibát követ el;

– kb. 60-70 szóban helyesen jelöli a j hangot;

– képes egyszerű szóelemzésre (szótő felismerése, toldalékok megnevezése);

– ismert szövegkörnyezetben a szavak szófajának meghatározá-sában ritkán téveszt;

– tudja és alkalmazza a szófajok-hoz kapcsolódó helyesírási sza-bályokat, néhány helyesírási hi-bát vét (a begyakorolt szókészlet szavait tekintve) néha elkövet 1-2 súlyos hibát is;


– egyszerűbb esetekben képes szó-elemzésre (szótő felismerése, tol dalékok megnevezése);

– ismert szövegkörnyezetben a szavak szófajának meghatározá-sában még bizonytalan, segítsé-get igényel;

– a szófajokhoz kapcsolódó he-lyesírási szabályokat tanítói segítséggel tudja alkalmazni, helyesírásában gyakran előfor-dulnak súlyos hibák is (a begya-korolt szókészlet szavait tekint-ve), melyeket tanítói segítséggel javítani képes;



83

– ismeri a mondat fogalmát, az egysze-rű mondatot helyesen írja (szavakra tagolás, mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjel) ismeri a külön-böző mondatfajtákat (a beszélő szán-déka szerint), az állító, tagadó, tiltó mondatokat;

– ismeri a mondat fogalmát, az egyszerű mondatot helyesen írja (szavakra tagolás, mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjel), ismeri a különböző mondatfajtá-kat (a beszélő szándéka szerint) az állító, tagadó mondatokat;

– ismeri a mondat fogalmát, az egyszerű mondatot helyesen írja (szavakra tagolás, mondatkezdő nagybetű, mondatvégi írásjel) ismeri a különböző mondat-fajtákat (a beszélő szándéka szerint);

– képes alkalmazni az alsó tagozatos anyanyelvi ismereteket beszédben és írásban;

– képes az önellenőrzésre, javításra;

– az elemi nyelvtani ismeretek birtoká-ban az életkornak megfelelően hasz-nálja anyanyelvét az ismeretszerzés és közlés eszközeként;

– írásmunkája rendezett, áttekinthető, írástechnikai hibát nem követ el.

– kis segítséggel képes alkalmazni az alsó tagozatos anyanyelvi is-mereteket beszédben és írásban;

– az önellenőrzés, javítás képessége kialakulóban van;

– az elemi nyelvtani ismeretek birtokában az életkornak megfe-lelően használja anyanyelvét, az eszközszintű használatban még fejlődésre van szükség;

– írásmunkája általában rendezett, áttekinthető, írástechnikai hibát ritkán vét.

– az alsó tagozatos anyanyelvi is-mereteket csak tanítói segítség-gel és gyakori tévesztéssel képes alkalmazni;

– a továbbhaladás feltételeinek megfelelő nyelvtani ismeretek birtokában az életkornak meg-felelően használja anyanyelvét, az eszközszintű nyelvhasználat még nem alakult ki;

– írásmunkája gyakran hanyag, nem képes a szöveg helyes elrendezésére, írása nehezen olvasható, gyakran írástechnikai gondokkal küzd.

helyesírási szójegyzéK

Ly és j a szavakban

Hosszú egyjegyű mássalhangzó a szótőben

Hosszú kétjegyű más-salhangzó a

szótőben

Hosszú magánhangzó a

szótőbenakadály– akadályozéjszakaengedély– engedélyezerkélyfelejtfojtfolytatfurulyahajnalhéjhelyett– helyette– helyettesít– helyezjégolaj– olajospehely– pelyheshópehely

állandóállít– állítmányazonnalcikk– árucikkcsillandurranéppenfelnőttgramm– kilogramm– dekagrammguggolkattogkisebbpillanat– pillantáspuffanpukkadrezzenroppan

abba– abban– abbóladdigahhozakkorannak– annálarra– arrólavvalazzalhonnan?meddig?mekkora?merre?Felszólító igealakok:Add ide!Edd meg!Fuss!– Fusson!Hidd el!

biggyesztcsöngettyűdugattyúfaggyúfinnyáskönnyelműmegisszamennydörögparittyapoggyászszennyesszivattyúszisszentüsszent

Kivel? Mivel?mellyelBalázzsalésszelfűrésszelhússzalkalapáccsal

bólintborúsbúcsúbúsulbútorbúzacím– címűcsúszikerdősfelhősfővárosgyógyulgyőzgyújtgyűjtgyúrgyűrhízikidősígérkitűnő


84

petrezselyempólya– pólyássajátsompolyogtalaj

röppensüppedszaggatszégyelliszökkentakarékosságtoppantovábbujjong– ujjongóvall– vallomásvállalvillanvicc– viccelvillám– villámlikzökkenzümmögzsibbad

Hozz!– Hozzon!Idd ki!Jöjj!– Jöjjön!Mondd meg!Moss!– Mosson!Tedd oda!Tessék!Vedd el!Vidd oda!Vigyázz!

Károllyalsúllyalveszéllyelvillannyal

Fokozott alakok:hosszabbkönnyebbmesszebbrosszabb

Felszólítás:Eressz!Higgyed el!

kíván– kívánságkórházkórólakólejtőslevegősóhajtóóvatosőrizropogósrólasíkosszeplősszűniktörődiktúrtűrűrhajós


85

javaslat a tollbamondás és a fogalmazás helyesírásánaK értéKelésére

Javítási jelek: = súlyos hiba — egyéb hiba(A táblázatban a súlyos hiba jele: +)

HibatípusÉvfolyam

1. 2. 3. 4.Mondatkezdés + + +Mondatvégi írásjel (egyszerű mondat) + +Tagolási hibák:

– szóhatár + + + – elválasztás egyszerű esetekben + + +

Magánhangzók időtartama a szavakban és a szavak végén a gyakorolt esetekben + +Mássalhangzók időtartama (a kiejtés elve alapján) a szótövekben és a toldalékos alakokban + +A kiejtéstől eltérő betűkapcsolatok (dj, dt, nj, lj, ts, tj) a gyakorolt ese-tekben + +Ly és j a gyakorolt esetekben + + +Tulajdonnevek írása a gyakorolt esetekben +A tanult szófajok toldalékos alakjainak írása +A melléknév fokozása + +Ige:

– -ít, -ul, -ül jelölése + +– a múlt idő jele + +– az igekötő közvetlenül az ige előtt + +– az igekötő az ige után + +– az igekötő és az ige között más szó áll +

Számnév:– sorszámnév +– keltezés +– fokozott határozatlan számnév +

Betűcsere + + +Betűkihagyás + + +Ékezethiány + + +Szójegyzékben megadott szavak írása + + +

Értékelés kb. 1/2 oldalnyi tollbamondásban az alábbi hibaszámok szerint:

0–4 hiba (nincs súlyos hiba): jeles 5–8 hiba (vagy kevesebb, de van egy súlyos hiba): jó 9–12 hiba (2-3 súlyos hiba): közepes13–16 hiba (több súlyos hiba): elégséges16 hiba fölött: elégtelen

A helyesírási szöveg mennyisége növelhető, ill. csökkenthető, ekkor a ponthatárok arányosan változnak.A fogalmazás helyesírásának értékelése is a fenti hibaszámok alapján történik. (A fogalmazás terjedelme arányosan változtatja a ponthatárokat.)


86

játéKos feladatoK a tehetséggondozáshoz

1. SZAVAK

1. SZÓALKOTÓ1.1. Alkoss szavakat a megadott szóvégződésekkel! A kétjegyű betűk jegyeit külön-külön négyzetbe írd!

T O R T Y A N C

T O R T Y A N C

T O R T Y A N C

T O R T Y A N C

G E N G

G E N G

G E N G

G E N G

G E N G

G E N G

1.2. Az összekevert betűkből állíts össze állatneveket!

lifend naláb átelnfe lagilor lizvíó

vingnip liodkork rámzor ránolszo zincsápm

1.3. Alkoss a szavakból főneveket a magánhangzók kicserélésével! (Bármelyik magánhangzót – akár mind-egyiket – megváltoztathatod.)

kerek _________________ régi _________________

fáj _________________ vörös _________________

kusza _________________ illet _________________

tejes _________________ szólít _________________

vissza _________________ takar _________________

csillog _________________ fizet _________________

1.4. Alkoss keresztneveket a megadott szavak betűiből a példa szerint!Pl.: vártam → (v)ártam = Márta (Szabály: egy betű mindig kimarad.)

kosár → _________________ orrán → _________________

ritka → _________________ karéj → _________________

kérni → _________________ sajtol → _________________

mossál → _________________ falról → _________________


87

1.5. Alkoss új szót a megadott szavakból úgy, hogy az egyik mássalhangzót cseréld ki j vagy ly betűre! Pl.: lakás – lakáj

hetes – ________________ tavasz - ________________

malom – ________________ hegyez – ________________

keserű – ________________ méz – ________________

komor – ________________ segéd – ________________

páva – ________________ fest – ________________

2. ÖSSZETETT SZAVAK

2.1. Alkoss összetett szavakat! Pótold a hiányzó utótagokat!

hang________, hang________, hang________, hang________, hang________,

fog_________, fog_________, fog_________, fog_________, fog_________

2.2. Alkoss összetett szavakat! Keresd a közös elő- vagy utótagot!

pacsirta ember_________________ erő _________________ golyó láz zápor

torony áram kar _________________ tűz _________________ zseb ebéd

2.3. Írd be középre azt a főnevet, amely mindkét megadott szóval összetett szót alkothat. (Az első összetételnek utótagja, a másodiknak előtagja legyen a beírt szó!)

pók __________________ szoba tündér________________könyv

csiga _________________ház gyors_________________jegy

vonat _________________gyűrű torna _________________fűző

ló ____________________autó mosó_________________buborék 2.4. Keress olyan összetett szavakat, amelyekben a szóösszetétel határán a megadott mássalhangzók találha-

tók!

______gygy______ ______nyny______ ______ggysz______

______lcszs______ ______nyvny______ ______nnycs______

2.5. Egészítsd ki a szavakat összetett melléknevekké! Egy-egy színárnyalatot fejezzenek ki!

galamb_____________, fű_____________, tenger____________,

paprika____________, olaj____________, pipacs____________,

hamu______________, orgona_________, búza______________


88

2.6. Alkoss olyan összetett szavakat, amelyeknek ugyanaz a szó az elő- és utótagja! (Pl.: fogkrém, zápfog)

szem______________________ ______________________szem

virág______________________ ______________________virág

cipő_______________________ ______________________cipő

haj________________________ ______________________haj

2.7. Alkoss összetett szavakat úgy, hogy a hiányzó előtag állatnév legyen!

____________csípés ____________fészek ____________derék

____________máj ____________toll ____________legelő

____________boly ____________tojás ____________szorgalom

____________lencse ____________hír ____________türelem

____________talp ____________felhő ____________szem

2.8. A megadott állatneveket egészítsd ki összetett szavakká úgy, hogy növények nevét kapd!

béka________________ gólya_______________ kakukk______________

kutya_______________ disznó______________ ló__________________

macska______________ szamár______________ majom_______________

szarka_______________ nyúl________________ kecske_______________

kakas_______________ liba_________________ ökör_________________ 2.9. Jelentése alapján melyik összetett szó a kakukktojás?

– kardvirág, harangvirág, búzavirág, tiszavirág, hóvirág– gyöngyvirág, trombitavirág, jégvirág, körömvirág, sarkantyúvirág

2.10. Alkoss összetett szavakat! Keresd soronként a közös utótagot!

víg__________, harang________, szerencse________, kártya___________

babér________, ok____________, tű______________, búcsú___________

csoda________, szem__________, csere____________, sváb____________

2.11. Egészítsd ki az összetett főneveket soronként ugyanazzal az előtaggal!

________gömb, ________szint, ________rajz, ________rengés

________háló, ________járás, ________ember, ________foci

________tüdő, ________öntő, ________akarat, ________érc

2.12. Az alábbi összetett szavak előtagja egy-egy testrész neve. Pótold őket!

__________kagyló __________kosár __________tánc

__________szag __________golyó __________lánc

__________ficam __________kalács __________szíj


89

2.13. Alkoss összetett szavakat úgy, hogy soronként ugyanaz az állatnév legyen az előtag!

__________talp, __________cukor, __________bocs, __________tánc

__________sor, __________pásztor, __________top, __________toll

__________per, __________létra, __________szem, __________tolvaj

__________vonal, __________tészta, __________ház, __________lassúság

2.14. Alkoss összetett szavakat az alábbi egyszerű szavakból! Írd le őket helyesen!

kulcs, jegy, menny, gyűlés, balett, csomó, gyűrű, dörgés, táncos, nagy

_________________________________________________________________________

2.15. Alkoss összetett szavakat úgy, hogy az előtag egy nép neve legyen!

__________asztal __________saláta __________szalonna __________méz

__________dinnye __________rizling __________káposzta __________fal

2.16. Alkoss összetett szavakat a példa szerint! Soronként ugyanaz a szó legyen az előtag!

a) Pl.: egérút, egérfogó, egérlyuk

_____________csap _____________csepp _____________kő

_____________krém _____________fűző _____________kanál

_____________üveg _____________fog _____________orvos

_____________háló _____________foci _____________ember

_____________ház _____________lépcső _____________tészta

b) Pl.: napfény, napolaj, napsugár, naprendszer

___________törő ___________csap ___________virág ___________hegy

___________bánya ___________faragó ___________balta ___________padló

___________üveg ___________pilla ___________golyó ___________lencse

___________virág ___________szem ___________sor ___________halász

2.17. Mi a szabály? Folytasd a táblázat kitöltését!

fogkrém szemfog krémpudinghajgumi póthaj gumilabdacseppkő esőcsepp kőbaltavirágcseréppókhálóizomlázlépcsőház


90

2.18. Írj a meghatározásokhoz olyan összetett szavakat, amelyeknek a kutya az elő- vagy utótagja!

Egyszer volt Budán …: ____________________________

Tejszerű nedvet tartalmazó gyomnövény: ____________________________

Nemesi címet igazoló oklevél: ____________________________

Szorongatott helyzet: ____________________________

Hosszú, keskeny papírlap: ____________________________

Felületes gyorsasággal végez valamit: ____________________________

Alázatos, feltétel nélküli ragaszkodás: ____________________________

Komolytalan, nevetséges jelenet, esemény: ____________________________

A jégen szántalpakon csúszó szék: ____________________________

2.19. Pótold a hiányzó mássalhangzókat!

kul___omó, kul___al, kul___ont, kullan___ípés, kula___al, je___űrű, ar___ont, he___egyet,

villamosje___el, csáká___al, csáká___él

3. SZÓKERESŐ

3.1. A két meghatározás alapján találd ki, melyik földrajzi névre gondoltunk!Pl.:

1. Kopasz. 2. Nógrád megyei település. = Tar

1. Kerek kétjegyű szám. 2. Heves megyei város. = _________

1. Négylábú erdei állat. 2. Arborétumáról híres Békés megyei város. = _________

1. Kismalac teszi. 2. A Tisza mellékfolyója. = _________

1. A katolikus egyház feje. 2. Veszprém megyei város neve. = _________

1. Férfinév. 2. Váráról is híres Békés megyei város. = _________

1. Indulatos, lobbanékony. 2. Egyik megyénk neve. = _________

3.2. Ha átalakítod a többes számú kifejezéseket egyes számúvá, egy-egy új fogalmat kapsz. Figyelj a példára! Pl.: vendégek lőnek = vendég + lő = vendéglő

fák sírtak = _______________________ villák mosnak = ______________________

szerepek lőnek = ___________________ forrnak a lovak = ____________________

ezek üstök = ______________________ csendek ülnek = _____________________

csípnek ők = ______________________ döntenek tövek = ____________________

3.3. Alkoss „hor” kezdetű szavakat! Annyi betűvel egészítsd ki a szó elejét, ahány négyzetet látsz utána!

hor☐☐ hor☐☐☐ hor☐☐☐☐ hor☐☐☐☐☐☐

hor☐☐ hor☐☐☐ hor☐☐☐☐ hor☐☐☐☐☐☐


91

3.4. Mindkét meghatározáshoz ugyanaz a szóalak illik. Találd ki, és írd be középre!

éveim száma _______________ égéskor keletkezik

régen turbánt viselt _______________ darabokra zúzok valamit (pl.: diót)

arcom része _______________ ország

egyjegyű szám _______________ naptári időegység

évszak _______________ fehér vagy szürkés haj

ollóval vág _______________ fehér kérgű, ritkás lombú fa

ütöm _______________ földbe ásott nagyobb gödör

épület része _______________ mohón eszik

3.5. Az első meghatározásnak megfelelő szóból „vond ki” a megadott betűt, és megkapod a másik meghatá-rozáshoz illő szót. Írd le a szópárokat!

Pl.: Égéskor keletkező fekete, porszerű anyag – k = építmények kiemelkedő felső része: korom – orom

Gyors, mozgékony – f = mezei rágcsáló: _____________________

Hegyes orrú, sörtés szőrű éjjeli állat – z = szőlőből készült szeszes ital: ________________

Madár kicsinye – a = bútorok kihúzható tárolórésze: _____________________

Gyűrűsen csavarodó haj – n = mélyedés a talajban: _____________________

Súly mérésére való eszköz – l = egészségre káros anyag: _____________________

Színlelt, hamis ok – ü = levél, virág fejlődik belőle: _____________________

Éjszaka fényes pontnak látszó égitest – g = női név: _____________________

Gépjármű irányítására való – k = az elefánt hosszú, hajlékony testrésze: _____________

Szürkés színű, lágy nehézfém – ó = fölösleges kacat, hulladék: _____________________

Karimás fejfedő – k = épületek földbe süllyesztett alsó része: _____________________

3.6. Írj a meghatározásokhoz olyan összetett szavakat, amelyeknek elő- vagy utótagja a macska szó!

Édesség: ________________________________

Csúnya írás: ________________________________

Útburkolatfajta: ________________________________

Hajót horgonyoznak vele: ________________________________

Ismétlőjel: ________________________________

Kellemetlen zenebona: ________________________________

Fényvisszaverő üveg: ________________________________

Nagy fejű, zömök testű madár: ________________________________

Gyógynövény: ________________________________

Megveszed, de nem tudod, mi van benne: ________________________________

3.7. Írj ló végű szavakat a meghatározásokhoz!

Ehető tengeri élőlény: ________________________________

A kézfejet mozgatja: ________________________________

Sekély, átkelésre alkalmas rész a folyón: ________________________________


92

Halat fognak vele: ________________________________

Hétvégi ház: ________________________________

Hegedűnél nagyobb vonós hangszer: ________________________________

Fatörzsön növekvő gomba: ________________________________

Rövid nyelű, félköríves pengéjű vágószerszám: ________________________________

Állatok lakhelye: ________________________________

Szilvafajta: ________________________________

Mesebeli lény: ________________________________

Rozoga kis ház, kunyhó: ________________________________

3.8. A meghatározások mellé olyan szót írj, amelyik a ló főnévből származik!

A ló hátán ülve halad: ________________________________

Lovak gyorsasági erőpróbája: ________________________________

A ló hátán ülő személy: ________________________________

Autók motorjának teljesítményét mutatja: ________________________________

Udvarias, előzékeny férfi: ________________________________

Lovakat ápoló, gondozó személy: ________________________________

Páncélt viselő középkori katona: ________________________________

A fejtetőn összekötött hosszú haj: ________________________________

3.9. Mindegyik szóban „elbújt” legalább egy állatnév. Keresd meg és keretezd be!

valóság apóka gőzölög pelenka meghódította

lesünk kutatunk lenyesték bemutató megérkezett

hangolnak borzalmas megnyúlik nappaliban kiabálnak

3.10. Végezd el az alábbi „műveleteket”!

kulcs + -val = ___________________ Anett + -val = _________________

kulcs + csomó = ___________________ boszorkány + -vá = _________________

toll + -val = ___________________ jegy + gyűrű = _________________

ész + -szerű = ___________________ Kossuth + val = _________________

3.11. Az alábbi szavak mindegyikében „elbújt” egy női vagy férfinév. Keresd meg és írd le őket!

kalandor szitakötő kellemesen pantalló

ráront sziréna cselekmény kivándorol

harcsabajusz eredeti elillan névadó

kalapálnak zsákostól csincsilla őzgida


93

4. BETűPÓTLÓ

4.1. Egészítsd ki a szavakat a zárójelben megadott magánhangzó rövid vagy hosszú változatával!

t__nik (ü/ű) __voda (o/ó) ut__lsó (o/ó) n__lla (u/ú)

h__szat (u/ú) sz__vesen (i/í) k__váncsi (i/í) ár__ló (u/ú)

üd__lő (ü/ű) __jjnyi (u/ú) v__z__ló (i/í) t__rista (u/ú)

s__lyos (u/ú) szel__d (i/í) k__stol (o/ó) rik__tó (i/í)

sz__rkál (u/ú) m__lató (u/ú) els__llyed (ü/ű) sz__npad (i/í)

jó__zű (i/í) sz__vesen (i/í) ifj__ság (u/ú) h__vös (ü/ű)

elt__nik (ü/ű) bep__lyál (o/ó) bölcs__de (ö/ő) f__jön meg (ö/ő)

4.2. Egészítsd ki a szavakat a megfelelő mássalhangzókkal!

dt – tt zt – szt gyj – ggy nj – nyj

muta___am a___án fo___on köszö___

szenve___ek kihú___ák hi___ünk édesa___a

lesze___em forra___ott ha___atok fo___ad

elenge___ed oko___a fa___ú nagyné___e

meghallo___ák átú___ák fa___anak hu___atok

4.3. Egészítsd ki a szavakat a zárójelben megadott mássalhangzó rövid vagy hosszú alakjával!

fő___ön (j) tő___.ed (l) szégye___ (l) óvato___an (s)

a___ancs (g) fu___ánk (l) utá___am (n) me___ezet (ny)

vi___hang (sz) a___astyán (g) o___mány (r) o___szarvú (r)

nő___etek (j) legu___ol (g) mege___ezés (gy) bo___úság (sz)

u___nyi (j) szempi___a (l) futba___ista (l) kö___csepp (ny)

4.4. Pótold a szavakban a hiányzó -tt vagy -dt betűt!

lá___átok, kuta___am, vetíte___, tu___am, kül___él, szala___am,

segíte___, odaa___a, lendíte___e, mon___átok, sze___él, futo___ak

4.5. Pótold a szavakban a hiányzó -u, -ú vagy -ü, -ű magánhangzót!

f___jdogál, lámpab___ra, felbor___l, h___gocskám

vadl___dak, z___zmara, t___zijáték, megbecs___l,

h___sítő, elt___nik, megsz___nik, nekigy___rkőzik

4.6. A zárójelben megadott mássalhangzó rövid vagy hosszú változata hiányzik a szóból? A megfelelő számot írd a keretbe!

1 : rövid mássalhangzó 2 : hosszú mássalhangzó

bölcse…ég (s) ☐ szalo…a (n) ☐fő…ön (j) ☐ kö…eny (p) ☐gu…ol (g) ☐ nyí…ik (l) ☐


94

óvato…an (s) ☐ istá…ó (l) ☐

tő…ed (l) ☐ u…ong (j) ☐e….ik (gy) ☐ ja…án (p) ☐va…oda (r) ☐ ná…am (l) ☐

4.7. Pótold a mondatokban a hiányzó -z vagy -sz mássalhangzót!

Nálunk az egész fürdőszobát kicsempé….ték. A játszótérre új csú….dát építettek.

Meddig pakolá….tok még a szekrényben? Ki ne ere….d a kalitkából a madarat!

A fiúk kicsempé….ték a focilabdát a szertárból. Miért nem torná….tál a többiekkel?

Nagyon megborso….tátok ezt a levest! Ki sáro…ta össze a szőnyeget?

Jól beszappano….tad a kezed? Ki terve….te ezt a hidat?

Kihalá….tam folyóból egy nagy pontyot. A cukrá….dában finom fagyit árulnak.

A kutyák izgatottan szaglá….ták a sün helyét. dani jól kicsele….te a hátvédet.

4.8. Mely magánhangzók rejtőznek a jelek mögött? Egészítsd ki helyesen a szavakat, és találd meg a jelhez tartozó magánhangzót!

♣gér, ny♣l♦k, b♠cs♠, ♦r♦gy, b♠s♥l, ♠j♣t,

d♦csér, h♠szas, ♥tca, ár♥l, d♣sz♣t s♣el

♣ : …… ♦ : …… ♠ : ..….. ♥ : …….

5. SZÓFAJOK

5.1. Színezd ki azt a fát, amelyikben főnevet találsz!

tanulmány tanulatlan tanulság tanulás tanulékony

tanulhat tanuló tanulgat tanulható tanultság


95

5.2. Csoportosítsd a szavakat a szófajuk szerint!

dobok, képek, futok, fogok, fogak, kutak, követ, tüzet, várat, dobban, fűt, kutat, írok,

fűz, ásók, fog, várok, várnak Főnevek _______________________________________ _______________________________________ __________________________________________________________ __________________________________________________________ ___________________________________________ ___________________________________________

Igék

5.3. Alkoss a megadott témához illő szavakat a betűkből!

Állat neve:

i, í, l, ó, v, z

a, i, g, l, l, o, r

e, g, k, n, r, u, u

Magyar város:cs, e, e, é, k, k, m, ta, b, e, h, ly, m, o, sz, ti, f, k, o, ó, s

Foglalkozás:e, k, m, ő, s, ű, vá, e, e, g, ly, o, r, s, sz, tf, g, o, o, o, r, s, v

5.4. A rejtvények egy-egy állat nevét rejtik. Egészítsd ki a függőleges sorok betűit főnevekké! Ha jól dolgozol, megkapod az állatok neveit.

TP Á É R

E L O K O E NE R C O T E H R L M R L N dF C M C M A T ó B A T d AE B A

5.5. Bontsd tulajdonnevekre a betűsort! Írd le mindegyiket helyesen!

MAdÁCHSZÍNHÁZÁRPÁdHÍdVASMEGYEKISALFÖLdLILLAFÜREdKÖRÖSBÉKETÉRFÜSTBEMENTTERV


96

5.6. Olvasd össze a tulajdonnevek kezdőbetűit! Mi a megfejtés?

FOLYó, VERS, BOdROG, ATTILA, ISKOLA, SZIGET, LÁNCHÍd, RÁdIó, PILóTA, ANGLIA, TÜSKEVÁR, KÖNYVTÁR, OLASZORSZÁG, ÚJSÁGÍRó, NEMZETI dAL, PATAK, SZOBOR

5.7. Alkoss magyarországi földrajzi neveket a megadott mássalhangzókból magánhangzók beillesztésével! Írd le helyesen a tulajdonneveket!

KKSTT ______________________________

SZLdT ______________________________

dNNTL ______________________________

BCSKSKNMGY ______________________________

MCSK ______________________________

CSLPTK ______________________________

STLLSK ______________________________

THNYFLSZGT ______________________________

BKKFNNSK ______________________________

KSLFLd ______________________________

5.8. A betűrácsban csigavonalban haladva földrajzi neveket olvashatsz össze. Írd le őket helyesen a vonalra!

→

S ó T I E C NM Z R Ö B Y G EA O Z Á L R Á LR M S N J É B EG B Ö C d T O VI A N H Í E T ET T Y B É K R YH H E L Y H O GÍ d Z A L A M E

5.9. Keress tulajdonneveket a betűrácsban, és írd le őket helyesen!

H J M I S K O L C BU T E T I H A N Y AM I C I M A C K ó LI B S S R M Á T R AH O E Z E G E R Ü TÁ R K A L O C S A OL Á Z Á R E R V I NY H O R T O B Á G Y


97

5.10. Állíts össze településneveket a szótagokból! Mindegyik szótagot csak egyszer használhatod! A települé-sek nevét írd le betűrendbe sorolva!

DEB SOP TO GER RE MA JA E

ROn BA CEn GED KÓ KAJ SZE

____________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________

5.11. Olvasd ki írók, költők nevét az egymásra írt szavakból! Írd le őket a vonalra!

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

_____________________________________

5.12. Az alábbi címekből kimaradtak a magánhangzók. Találd ki és írd le őket helyesen!

K.NCSK.R.S. K.SK.dM.N _____________________________________

. K.T L.TT. _____________________________________

F.STB. M.NT T.RV _____________________________________

M.C.M.CK. K.CK.J. _____________________________________

. P.L .TC.. F..K _____________________________________

. K.PP.NY. .G. T.ST.M.NT.M. _____________________________________

R.G. . CS.d.SZ.RV.SR.L _____________________________________

5.13. Hol nyaralnak majd a Szivárvány Iskola tanulói? Állítsd össze a nyaralóhelyek nevét a táblázatban lévő szótagokból a kódok alapján!

A B C D1. BA TI HÁ CSONY2. MÁT SI dA HANY3. HÉ RA ó SZA4. FOK Tó ZA VÍZ

1. A1. C2. d1. ________________________________

2. A2. B3. C1. C4. ________________________________

3. B1. d3. B4. ________________________________

4. B2. C3. A4. ________________________________


98

5. B1. d2. ________________________________

6. A3. d4. ________________________________

5.14. Alkoss a táblázat szavaival olyan intézményneveket, amelyek a valóságban is létezhetnek! Minden szót csak egyszer használj fel!

gimnázium Micimackó Ady iskolaBenedek Móra múzeum Attilakuckója Endre József Ferencáltalános színház Elek óvoda

5.15. Színezd ki azt a keretet, amelyikben feltételes módú ige van!


5.16. A betűkör igekötős igéket rejt. Keresd meg, és írd le őket helyesen!

5.17. Keretezd be a szavakban „elbújt” igéket!

állatkereskedés bennszülött fogalmazás gépjárművezető

kikötőváros körültekintő mértéktartó szintkülönbség

5.18. Mi a szabály? Folytasd a táblázat kitöltését!

T tojás terebélyes tizedikSz színtelen százH hajó hallgatjaERSM


99

II. MONDATOK

1. KÖZMOnDÁSOK, SZÓLÁSOK

1.1. Pótold a szólásokban, közmondásokban a hiányzó növénynevet!

Nincsen __________________ tövis nélkül. Unja a __________________.

Lapít, mint __________________ a fűben. Nem esik messze az ________________ a fájától.

Olyan, mint a kifacsart __________________. Nem __________________ megy a játék.

Kecskére bízza a __________________ .

1.2. Alkoss a szavakból szólásokat, közmondásokat, és írd le őket helyesen!a) a, keres, csomót, is, kákán_______________________________________________________________________b) messze, fájától, nem, az, esik, alma, a_______________________________________________________________________c) beszédnek, sok, sok, alja, az_______________________________________________________________________d) másnak, aki, bele, ás, maga, vermet, esik_______________________________________________________________________

1.3. Egészítsd ki igekötős igékkel a következő szólásokat, közmondásokat!

________________ a jég hátán is. A lónak négy lába van, mégis __________________ .______________, mint kiskutya az ugatásba. __________________ már a kenyere javát. Addig jár a korsó a kútra, amíg _________________________. Aki kíváncsi, hamar ______________________. Nem _________________________ a kutya a telet. Nagy kő _______________________ a szívéről. ______________________ a szög a zsákból. Járt utat járatlanért ____________________________!

1.4. Ha helyesen pótolod a hiányzó magánhangzókat, egy-egy közmondást kapsz! Írd le a mondatokat helye-sen!

K . . g r . t j . . n y. l . t . b . k . r b . l .

___________________________________________________________. l . r . . s z . k . m . d v. b . r . r . .

___________________________________________________________M . g . l . j . g h . t . n . s .

___________________________________________________________

1.5. Értelmezd a szólásokat! Helyettesítsd őket egy-egy melléknévvel!

Fogához veri a garast. __________________Lyukas a marka. __________________Van sütnivalója. __________________Az ingét is odaadná. __________________Ég a keze alatt a munka. __________________


100

1.6. Magyarázd meg az alábbi szólásokat 1-1 igével!

Itatja az egereket. _________________________

Húzza a lóbőrt. _________________________

Hajba kapnak. _________________________

Orrára koppintanak. _________________________

A könyökén jön ki. _________________________

Eljár a szája. _________________________

Legelteti a szemét. _________________________

1.7. A következő szólásokban, közmondásokban összekeveredtek a számnevek. Húzd át a hibás számnevet, és írd fölé a megfelelőt!

Tizenkilenc fecske nem csinál nyarat. Egy szónak is négy a vége.

Nincs ki mind a tíz kereke. Megnyalja utána mind a húsz ujját.

Száz bolond huszonegyet csinál. Kivágja, mint a százat.Egyik egy, a másik egy híján egy.

1.8. Pótold a testrészek nevét a következő szólásokban!

Kesztyűs __________________ bánik vele. Lógatja az __________________.

Megesik a _________________ valakin. _______________ megy a falnak.

Ne szólj ____________, nem fáj _____________. Hegyezi a __________________.

Köszörüli a _______________ valakin. Borsódzik a __________________.

A ________________ vette ki a szót. Levesz valakit a ______________.

1.9. A köznyelvi mondatot helyettesítsd szólással vagy közmondással! Kulcsszó az „arany”!Nem minden értékes, ami annak látszik.

___________________________________________________________________________

Minden kincsnél többet ér egy jó cimbora.

___________________________________________________________________________

Aki már reggel munkához lát, többre viszi.

___________________________________________________________________________

Gyakran az a hasznosabb, ha nem beszélsz.

___________________________________________________________________________

1.10. Egy-egy közmondást kissé nyakatekerten, körülírással fogalmaztunk meg. Találd ki és írd le az erede-ti mondatokat!

Fekete fűszer, apró szemű, de az ereje igen maró.

_______________________________________________________________________

A hamisan szólót gyorsabban utolérik, mint a beteg lábú állatot.

_______________________________________________________________________


101

Csípős gyomnövény nem vonzza a villámot.

_______________________________________________________________________ A nem örökbe adott mindennapi ennivalót vissza kell szolgáltatni. _______________________________________________________________________

1.11. Pótold a közmondásokból, szólásokból hiányzó keresztneveket!

Meghalt ___________________________________ oda az igazság! Lassan készül, mint a

_______________________ széke. Most légy okos, ______________________________!

Amit _____________________ megtanul, ___________________ sem felejti el. Nem oda

______________! Könnyű ____________________ táncba vinni.

1.12. A táblázat szavaiból négy közmondást állíthatsz össze. Írd le őket helyesen! Egy szót többször is fel-használhatsz!

egy kutyából százat nem nincsennyarat bolond fecske csinál nélkül

szalonna rózsa lesz tövis csinál

1.13. Pótold a szólások, közmondások hiányzó részét!

Néma gyereknek ______________________________________________ .

_____________________________________ híg a leve.

_____________________________________, megeszik a disznók.

Nem enged a __________________________________________ .

Ágyúval lő _____________________________________________ .

Nem esik messze ________________________________________ .

_______________________________ jól seper.

__________________________________________, mégis megbotlik.

1.14. A következő szólásokban, közmondásokban az állatneveket a rokon értelmű megfelelőjükre cseréltük. Sorold fel azokat az állatneveket, amelyek az eredeti mondatokban szerepelnek!

Éhes sertés makkal álmodik.Veri, mint szódás a paripáját.Aki korpa közé keveredik, megeszik a malacok.Várja, hogy a sült gerle a szájába repüljön.Köti a kutyát a karóhoz.Okos enged, csacsi szenved.Előre iszik a mackó bőrére.Ha liba, legyen kövér.

1. ________________ 2. ________________ 3. ________________ 4. ________________

5. ________________ 6. ________________ 7. ________________ 8. ________________

1.15. Találj ki a megadott szavakból egy-egy szólást vagy közmondást! Írd le helyesen!

rózsa – tövis: ____________________________________________________________

mosdó – törülköző: _______________________________________________________


102

bagoly – veréb: __________________________________________________________

veréb – túzok: ___________________________________________________________

korsó – kút: _____________________________________________________________

1.16. Találd ki és írd le helyesen az „eszperente” nyelven írt közmondásokat!

Ne menj sebesen, s meneteledet messzebb fejezheted be!

__________________________________________________________________

Egyszer lehetett Pesttel szemben ebek kereskedelme.

__________________________________________________________________

1.17. Egy közmondást olvashatsz össze, ha helyes sorrendbe rendezed az oszlopokat.

G E F YC E K SN E M ES C N IL Á Y NR A T A

1.18. Pótold a hiányzó igét a következő szóláshasonlatokban!

_________________, mint a bunda.

_________________, mint macska az egérrel.

_________________, mint borjú az új kapura.

_________________, mint hal a vízben.

_________________, mint a nyárfalevél.

_________________, mint a fába szorult féreg.

2. HIÁnYOS MOnDATOK

2.1. A mondatpárokból ugyanaz a szóalak hiányzik. Találd meg, és egészítsd ki vele a mondatot!

a) Az ebédlőben az asztal alá esett a ___________ . A viharban valahol lecsapott egy __________ .

b) A ____________ turbánt visel. Holnap este diót ______________ .

c) Ennek a ____________ magas tornya van. Engem a vonatnál ______________ a szüleim.

d) de mély ez a ________________. Nem _______________ meg a kisebbeket!

e) Az asztalra szállt egy _______________ . ________________ mindig udvarias!

f) A szomszédban _______________ fúrnak. A testvérem a fiókomban ______________ .

g) Az erdőben ____________ és nyugalom van. Ne _______________ el a radíromat!

h) A csodálkozástól majdnem leesett az ________ . Magyarország demokratikus ____________ .


103

2.2. Egészítsd ki a mondatokat a szópárok közül a megfelelő szóval!

várom – várrom, futok – futók, szurok – szúrok, halom – hallom

Már majdnem olyan gyorsan _______________, mint az igazi _______________.

Az ódon __________________ mellett türelmetlenül ________________ Lacit.

Úgy ___________________, az asztalról leesett egy ________________ papír.

Egy botot __________________ a megolvadt __________________ba.

2.3. A „versikék” mindkét sorából ugyanaz a szó hiányzik, persze más jelentésben. Keresd a megfelelő szót, és pótold! (Pl.: Kútba nézni sosem merek, amikor friss vizet merek.)

Kérte anyját este _____________: Minden reggel müzlit ___________,

Lefeküdne, mert már ______________. ettől jobban vág az _____________.

Maradj csöndben, nyugodt _____________, Éjszaka van, nagy a ____________,

az orrodra szállt most egy ______________ . a biciklimet el ne ______________.

2.4. Egészítsd ki a mondatokat a szópárok közül a megfelelővel!

fogja – foglya sújt – súlyt szabja – szablya estéje – estélye

Valaki _______________ meg a kezemet!

Fel tudod emelni ezt a nehéz ______________?

Karácsony __________________ békés nyugalomban telt el.

Ez az éles ______________ egy török janicsáré volt.

A varrónő már _________________ az új ruhámat.

A favágó nagyot ________________ fejszéjével a fára.

Táncsics Mihály egy szigorúan őrzött börtön _______________ volt.

2.5. Pótold a hiányzó szavakat a tréfás farsangi versikében! Ügyelj arra, hogy rímeljenek a beírt szavak!

A farsangon tegnap este Királylány volt Emese,

szamárral táncolt a ______________. valóság ez, nem ____________.

A bohóc is mókázott, Benedek és Flórián

egy bolhával _______________. a két kicsi _______________.

Pál kezében jó nagy répa, Tibor bátor katona,

nyuszi ő és nem egy _______________. fából készült a ____________.

Kisegér volt Marica, Varázsló most a kis Gyula,

és nem vitte el a _____________. el is tüntetett egy ____________.


104

3. KERESD A HIBÁT!

1. Helyes vagy helytelen? Ha az első oszlopban lévő szó helyes, írj 1-est,ha a második oszlopban lévő szó helyes, írj 2-est,ha mindkét szót helyesnek találod, írj X-et a négyzetbe!

általános álltalánosegyelőre egyenlőrevisszhang viszhangköppeny köpenyfüzet fűzetzöldel zöldellválal vállalormány orrmányhalhatatlan hallhatatlanrosszal rosszall

2. Keretezd be a szópárok közül azt, amelyik helyesen van leírva!

szalag – szallag gugol – guggol agancs – aggancs

orrmány – ormány ügyesen – ügyessen kisebb – kisebb

együttes – eggyüttes köppeny – köpeny újabb – ujjabb

3. Az alábbi főneveknek csak a felét írtuk helyesen. Válaszd ki a helyesen írt szavakat, és helyezd el őket a rejtvényábra megfelelő sorában!

4. Keretezd be a szópárok közül azt, amelyik helyesen van írva!

dícsér – dicsér mindig – mindíg irigy – irígy

hirdetés – hírdetés kihül – kihűl kátyú – kátyu

búsul – búsúl búcsú – búcsu szelid – szelíd

turista – túrista huszas – húszas bölcsöde – bölcsőde

muzeum – múzeum gurul – gurúl huszas – húszas

búsul – búsúl hamu – hamú bujkál – bújkál

tolyás seregély bólya

fojosó majom varlyú

halyó pályaudvar veszéj

erkéj királyság olaj

furulya sirály


105

5. A következő szövegben hét súlyos helyesírási hibát követtünk el. Keresd meg és javítsd!

Az időjárás hidegre fordúlt, költöző madaraink útra keltek, az itt maratt állatok számára nagy megpróbáltatás a kemény tél. Mindegyik másként alkalmaszkodik a zord évszakhoz. Eggyesek téli álmott alszanak, így vészelik át a telet. Ijen például a sün, a borz, a medve és a denevér is. Mások jó sok élelmet el raktároznak, nehogy éhen haljanak a hidegben.

6. Torpedó: A betűjelek és számok segítségével „süllyeszd el” a hibás helyesírású szavakat! a)

A B C D E

1. jeggyűrű el ne foggyon elhallgatott ötezer-tizenkettő 5.-be

2. ujdonság Szabadság híd útravaló Ady Endre gimnáziun Békés-Megye

3. kalocsai molylepke József Attila Színház díszítette különbség

4. 31-én legkisebb Micimackó Kuckója óvatossan higgyétek el

5. eggyetlen csúzda Széchenyi István

megfogja ta-nulni helyjegy

b)

A B C D E1. Tisza kedvesebb kifolyik mullik gyógyít2. fogdmeg ügyessen gyalu eggyütt szomorú3. folyót el adta vizes Balaton búsúl4. rizzsel kabátja játszott tanu tizes5. halgatja kijavítoták leszáll legújabb folyosó

c)

A B C D E

1. Nemzeti Színház ezerötszáz follyon Balatoni kétezer-

ötszázegy

2. Esti hírlap Velencei tó Kincskereső kisködmön 6.-ra kifog esni

3. Élet És Tudomány bicikli elhittem egésség becsuklya

4. Pesti Út mozsdó oda ne nézz Széchenyi István legújabb

5. hallgasd szabadság higgyétek el gyógyícsd meg építsen

7. Keretezd be a szópárok közül azt, amelyik helyesen van írva!

ormány – orrmány kissebb – kisebb hallgatja – halgatja

legugol – leguggol futbalista – futballista legújabb – legujjabb

egészség – egésség különbség – külömbség köpeny – köppeny


106

8. Javítsd ki a „nyomdahibás” időjárás-jelentést! Pótold a hiányzó ékezeteket!

A jovo heten hetfotol csuturtokıg borus ıdo varhato. Gyakran megerosodık a szel. A homerseklet a fagypont ala sullyed. A nyugat felol erkezo felhokbol eloszor onos eso, kesobb kıados mennyısegu ho hullık.

9. A táblázat mindegyik sorában egy hibásan írt szó található. Írd a hibás szót tartalmazó oszlop betűjelét az üres keretbe!

A B C dsúlyt fejt sújt felyt

szablya hélya szabja héjafojt folyt fúlyt fújt

tulya tuja csukja csuklyahej hely haly haj

szója szólya fogja foglya

10. Mindegyik sorban két helyesen leírt szót találsz. Írd annak az oszlopnak a betűjelét a sorok utáni keretbe, amelyikben a hibátlanul írt szót találtad!

A B C D Helyes toltartó otthon kellemes erőssebbajándék hejjegy hópehely fojdogál

lassú zsalú hamú odúkiván szives mindig tizedik

pottyan hattyú láttya kabáttyakülömbség mosdó zsepkendő bicikli

utánna hallgat eggyütt varrtafollyon süllyed éllyel gally

11. A szósorban öt hibásan írt szót találsz. Keretezd be, majd írd le őket helyesen!

tizet, faggyú, külömbség, zsebkendő, fagyjon, mókusodu, higgyenek, kissebb, békesség, egésség, hüvelykujj, tizedik

12. Színezd ki azt a téglalapot, amelyikben a helyesen írt szó található!

szalag kisebb mindíg eggyütt igazság mozsdó csúszda bakkancsszallag kissebb mindig együtt igasság mosdó csúzda bakancs

13. Húzd alá azokat a szavakat, amelyekben nem -j-t kell írni!

ajándék hajlék tavaj pajzs

székej talaj hajtás datoja

Ipoj héja pajkos ijesztő

sejmes fürj mojlepke tutaj


107

IV. REJTVÉNYEK

1. Írj a meghatározások alapján -ly végű szavakat a rejtvénybe!

Előkelő, fényűző épület.Tartós csapadékhiány, szárazság.Koronás uralkodó.Az elmúlt évben.A dagály ellentéte.Pénzt gyűjthetsz benne.A héjához hasonló, galamb nagyságú, ragadozó madár.Vizek közelében élő kecses madár.Járművek kerekét tartó (összekötő) rúd.Nem sekély, hanem…

2. Az alábbi szavakból hiányzik a -j vagy -ly betű. A rejtvény megfelelő sorába azokat a szavakat írd, ame-lyekből a -ly hiányzik. Rajzold le a megfejtést!

étola____, cser___e,

pikke____, ricsa____,

cserme____, mora____,

libamá____, nadragu____a,

légszom____, mo____,

nyoszo____a, í____,

esé____, aszá____,

madárte____, o____,

nyakcsigo____a, hónal____,

3. Az alábbi betűrejtvények megfejtése egy-egy állat neve. Találd ki őket!

ZS LY F DA SI ZSI

PÓ PÓ PÓ PÓ DUC DUC BBBBBA

4. Fejtsd meg a betűrejtvényeket!

RRRRR TBA

ALOM ALOM ALOM ALOM ALOM ALOM


108

5. Az alábbi szavakból hiányzik a -j vagy -ly betű! Fejtsd meg a rejtvényt azoknak a szavaknak a beírásával, amelyekben -ly-t kell pótolni!

petrezse___em, bá___os, sú___, i___en,

gereb___e, ma___om, a___ándék, kulcs___uk,

ola___os, se___mes, he___telen,

tuta___, sa___t, bé___eg

6. Válaszd ki a szavak közül a főneveket, és írd a rejtvény megfelelő sorába! A megfejtés kezdőbetűjét neked kell kitalálni.

barát, álom, álmos, vas, vasal, csillog, barátságos, barátkozik, békés, boldog, békesség, boldogság, bölcső, ajándék, gyertyafény, bölcs, ál-modik, fényes


109

V. TOTÓ

Melyik válasz helyes a három közül? Írd a jelet a tipposzlopba!

1. Melyik szó írásmódja helytelen? Tipp:

1 rizsszem 2 kulccont X meggyőz 2. Melyik szóban írunk hosszú mássalhangzót?

1 a….ancs 2 te….ik X fu….ad 3. Hány feltételes módú ige van a szósorban?

kérné, várnak, tudnák, üzenek, jönne, vinnék, dobnak, látnák, szólna1 7 2 5 X 6

4. Melyik szó helyes ly-vel is?1 fogja 2 karéj X sejt

5. Hány -val, -vel ragos főnév van a szósorban?kővel, fejjel, szaval, könyvel, tűvel, vízzel, tervel, árral, nevel, szóval, ízzel

1 6 2 7 X 8

6. Melyik szópár szavai végződnek ú-ra?1 zsal…, ágy… 2 od…, fal… X káty…, tan…

7. Melyik számnév írásmódja helytelen?

1 15.-én 2 10.-ről X 20-án

8. Melyik írásmód helyes?1 Szabadsághíd 2 Szabadság híd X Szabadság-híd

9. Melyik írásmód helytelen?1 Margitsziget 2 Margit sziget X Margit-sziget

10. Melyik szócsoport szavai lehetnek főnevek és igék is a mondatban? 1 ég, fűz, dob 2 tol, ver, vár X szál, hal, ér

11. Melyik szó elválasztása helytelen?

1 e-dző-ci-pő 2 sziv-aty-tyú X Rá-kó-czi 12. Melyik szó nem „rokona” a fiúnak?

1 siheder 2 hajadon X suhanc 13. Melyik számnév írása helytelen?

1 húszat 2 tízes X eggyet

13 + 1. Melyik ige illik a mondatba? Szívesen ………. egyet a Balatonban.1 úsznák 2 úsznék X úsznám


110

megoldás

I. SZAVAK

1. Szóalkotó1.1. Pl.: bátor, bútor, sátor, ostor, motor…

bástya, hártya, kártya, csúnya…különc, gerinc, zománc, kilenc…ige, rege, zerge, penge, cinege, csemegeing, ring, cseng, harang, farsang, bumeráng

1.2. delfin, bálna, elefánt, gorilla, víziló, pingvin, krokodil, rozmár, oroszlán, csimpánz

1.3. kerek: kerék régi: rigó, rege vissza: vesszőfáj: faj, fej vörös: város, verés takar: tükörkusza: kasza, illet: állat, illat csillog: csillagtejes: tojás szólít: szelet fizet: füzet

1.4. Ákos, Rita, Irén, Álmos, Áron, Réka, Lajos, Flóra 1.5. helyes, majom, keselyű, komoly, pálya, tavaly, helyez (jegyez), mély, segély, fejt

2. Összetett szavak2.1. Pl.: hangszer, hangjegy, hangszál, hangverseny, hangsebesség, fogkrém, fogorvos, fogkefe, fogselyem, fogkő2.2. izom…, hó…, …óra, …szünet2.3. háló, lépcső, jegy, verseny, mese, vonat, cipő, szappan 2.4. jegygyűrű, fénynyaláb, meggyszósz, gyümölcszselé, könyvnyomtatás, könnycsepp2.5. galambszürke, fűzöld, tengerkék, paprikapiros, olajzöld, pipacsvörös, hamuszürke, orgonalila, búzasárga2.6. szemüveg, tyúkszem; virágcsokor, jégvirág; cipőfűző, hócipő; hajszál, póthaj 2.7. szúnyogcsípés, fecskefészek, darázsderék, csukamáj, pávatoll, libalegelő, hangyaboly, tyúktojás, hangyaszor-

galom, békalencse, gólyahír, birkatürelem, medvetalp, bárányfelhő, tyúkszem2.8. békalencse, gólyahír, kakukkfű, kutyatej, disznóparéj, lóhere, macskagyökér, szamárkóró, majomkenyérfa, szarka-

láb, nyúlárnyék, kecskerágó, kakastaréj, libatop, ökörfarkkóró2.9. kakukktojás: tiszavirág, jégvirág 2.10. játék, levél, bogár2.11. föld, pók, vas 2.12. fülkagyló, szájkosár, hastánc, lábszag, szemgolyó, nyaklánc, bokaficam, térdkalács, derékszíj 2.13. medve, liba, tyúk, csiga2.14. kulcscsomó, jegygyűrű, mennydörgés, nagygyűlés, balett-táncos 2.15. svédasztal, franciasaláta, angolszalonna, törökméz, görögdinnye, olaszrizling, székelykáposzta, spanyolfal 2.16. a) víz, cipő, szem, pók, csiga

b) jég, kő, szem, gyöngy


111

2.17.fogkrém szemfog krémpudinghajgumi póthaj gumilabdacseppkő esőcsepp kőbaltavirágcserép hóvirág cseréptálpókháló haspók hálószobaizomláz hasizom lázmérőlépcsőház csigalépcső háztető

2.18. kutyavásár, kutyatej, kutyabőr, kutyaszorító, kutyanyelv, kutyahűség, kutyakomédia, kutyaszán 2.19. kulcscsomó, kulccsal, kulcscsont, kullancscsípés, kulaccsal, jegygyűrű, arccsont, helyjegyet, villamosjeggyel,

csákánnyal, csákánynyél

3. Szókereső3.1. Hatvan, Szarvas, Túr, Pápa, Gyula, Heves 3.2. fasírt, szereplő, ezüst, csípő, villamos, forraló, csendül, döntő 3.3. Pl.: hordó, horgol, horgony, hortenzia, horog, horvát, horgász, horoszkóp 3.4. korom, török, állam, hét, ősz, nyír, verem, fal3.5. fürge – ürge, borz – bor, fióka – fiók, göndör – gödör, mérleg – méreg, ürügy – rügy, csillag – Csilla,

kormány – ormány, ólom – lom 3.6. macskanyelv, macskakaparás, macskakő, vasmacska, macskaköröm, macskazene, macskaszem, macskaba-

goly, macskagyökér, zsákbamacska 3.7. kagyló, csukló, gázló, háló, nyaraló, cselló, tapló, sarló, istálló, ringló, varázsló, vityilló 3.8. lovagol, lóverseny, lovas, lóerő, lovagias, lovász, lovag3.9. ló, pók, őz, pele, hód, sün, tatu, nyest, emu, egér, angolna, borz, nyúl, liba, bálna 3.10. kulccsal, kulcscsomó, tollal, ésszerű, Anettel, boszorkánnyá, jegygyűrű, Kossuthtal 3.11. Andor, Zita, Emese, Antal, Áron, Irén, Elek, Iván, Csaba, Ede, Lilla, Éva, Pál, Ákos, Csilla, Ida

4. Betűpótló

4.1. tűnik, óvoda, utolsó, nulla, húszat, szívesen, kíváncsi, áruló, üdülő, ujjnyi, víziló, turista, súlyos, szelíd, kóstol, rikító, szurkál, mulató, elsüllyed, színpad, jóízű, szívesen, ifjúság, hűvös, eltűnik, bepólyál, bölcsőde, főjön meg

4.2.mutattam aztán fogyjon köszönjszenvedtek kihúzták higgyünk édesanyjaleszedtem forrasztott hagyjatok fonjadelengedted

meghallottákokozta

átúsztákfaggyú

fagyjanaknagynénjehunyjatok

4.3. főjön, tőled, szégyell, óvatosan, agancs, fullánk, utánam, mennyezet, visszhang, aggastyán, ormány, orrszar-vú, nőjetek, leguggol, megegyezés, bosszúság, ujjnyi, szempilla, futballista, könnycsepp

4.4. láttátok, kutattam, vetített, tudtam, küldtél, szaladtam, segített, odaadta, lendítette, mondtátok, szedtél, futottak


112

4.5. fújdogál, lámpabura, felborul, húgocskám, vadludak, zúzmara, tűzijáték, megbecsül, hűsítő, eltűnik, megszű-nik, nekigyürkőzik

4.6. 1. oszlop: 2, 1, 2, 1, 1, 1, 22. oszlop: 2, 1, 1, 2, 2, 1, 1

4.7. Nálunk az egész fürdőszobát kicsempézték. A játszótérre új csúszdát építettek.Meddig pakolásztok még a szekrényben? Ki ne ereszd a kalitkából a madarat!A fiúk kicsempészték a focilabdát a szertárból. Miért nem tornáztál a többiekkel?Nagyon megborsoztátok ezt a levest! Ki sározta össze a szőnyeget?Jól beszappanoztad a kezed? Ki tervezte ezt a hidat?Kihalásztam folyóból egy nagy pontyot. A cukrászdában finom fagyit árulnak.A kutyák izgatottan szaglászták a sün helyét. dani jól kicselezte a hátvédet.

♣ : í ♦ : i ♠ : ú ♥ : u

5. Szófajok5.1. tanulmány, tanulság, tanulás, tanuló, tanultság 5.2.

Főnevek Igék

fogak, képek, dobok, követ, várat, kutat futok, fogok, fűt

kutak, tüzet, ásók fűz, dobban, fog, várnak írok, várok

5.3. Állat neve: víziló, gorilla, kenguru Magyar város: Kecskemét, Szombathely, SiófokFoglalkozás: kőműves, esztergályos, fogorvos

5.4. kenguru, kolibri5.5. Madách Színház, Árpád híd, Vas megye, Kisalföld, Lillafüred, Körös, Béke tér, Füstbe ment terv5.6. Megfejtés: Balaton5.7. Kékestető, Szelidi-tó, dunántúl, Bács-Kiskun megye, Mecsek, Csele-patak, Istállós-kő, Tihanyi-félsziget,

Bükk-fennsík, Kisalföld5.8. Margit híd, Zala megye, Velencei-tó, Szombathely, Hortobágy, Börzsöny, Béke tér, Lánchíd 5.9. Miskolc, Tihany, Micimackó, Mátra, Eger, Kalocsa, Lázár Ervin, Hortobágy, Mihály, Tibor, Mecsek, Tisza,

Imre, Balaton 5.10. debrecen, Sopron, Tokaj, Szeged, Eger, Makó, Baja 5.11. Fekete István, Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Arany János, Weöres Sándor, Gárdonyi Géza, Kölcsey Ferenc 5.12. Kincskereső kisködmön, A két Lotti, Füstbe ment terv, Micimackó kuckója, A Pál utcai fiúk, A koppányi

aga testamentuma, Rege a csodaszarvasról5.13. Badacsony, Mátraháza, Tisza-tó, Siófok, Tihany, Hévíz 5.14. Pl.: József Attila Színház, Micimackó Kuckója óvoda, Móra Ferenc Múzeum, Ady Endre Gimnázium, Be-

nedek Elek Általános Iskola


5.16. visszanéz, be is dobja, add oda, ki ne menj, belép, írd le


113

5.17. áll, keres; szül, ül; fog, fogalmaz, ás; jár, vezet; kiköt, köt, vár; örül, ül, tekint, int; mér, ér, tart; int, ül, ég 5.18. szabály: 1. oszlop – főnév, 2. oszlop – melléknév, 3. oszlop – számnév, 4. oszlop – ige

II. MOnDATOK

1. Közmondások, szólások1.1. Nincsen rózsa tövis nélkül. Unja a banánt. Lapít, mint dinnye a fűben. Nem esik messze az alma a fájától.

Olyan, mint a kifacsart citrom. Nem babra megy a játék. Kecskére bízza a káposztát.1.2. a) A kákán is csomót keres. b) Nem esik messze az alma a fájától. c) Sok beszédnek sok az alja. d) Aki más-

nak vermet ás, maga esik bele.1.3. Megél a jég hátán is. A lónak négy lába van, mégis megbotlik. Belejön, mint kiskutya az ugatásba. Megette már

a kenyere javát. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik. Aki kíváncsi, hamar megöregszik. Nem eszi meg a kutya a telet. Nagy kő esett le a szívéről. Kibújik a szög a zsákból. Járt utat járatlanért el ne hagyj!

1.4. Kiugratja a nyulat a bokorból. Előre iszik a medve bőrére. Megél a jég hátán is. 1.5. fösvény, ügyetlen, eszes, jószívű, szorgalmas1.6. sír, alszik, összevesznek, megszidják, unja, kifecseg, nézelődik1.7. Egy fecske nem csinál nyarat. Száz szónak is egy a vége. Nincs ki mind a négy kereke. Megnyalja utána mind

a tíz ujját. Egy bolond százat csinál. Kivágja, mint a huszonegyet. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz.1.8. Kesztyűs kézzel bánik vele. Lógatja az orrát. Megesik a szíve valakin. Fejjel megy a falnak. Ne szólj szám, nem

fáj fejem. Hegyezi a fülét. Köszörüli a nyelvét valakin. Borsódzik a háta. A számból vette ki a szót. Levesz valakit a lábáról.

1.9. Nem mind arany, ami fénylik. A jó barát drágább az aranynál. Ki korán kel, aranyat lel. Hallgatni arany. 1.10. Kicsi a bors, de erős. A hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát. Csalánba nem üt a ménkő.

Kölcsönkenyér visszajár. 1.11. Meghalt Mátyás, oda az igazság! Lassan készül, mint a Luca széke. Most légy okos, domokos! Amit Jancsi

megtanul, János sem felejti el. Nem oda, Buda! Könnyű Katát táncba vinni.1.12. Kutyából nem lesz szalonna. Egy fecske nem csinál nyarat. Nincsen rózsa tövis nélkül. Egy bolond százat

csinál. 1.13. Néma gyereknek anyja se érti a szavát. Olcsó húsnak híg a leve. Aki korpa közé keveredik, megeszik a disznók.

Nem enged a negyvennyolcból. Ágyúval lő verébre. Nem esik messze az alma a fájától. Új seprű jól seper. A ló-nak négy lába van, mégis megbotlik.

1.14. 1. disznó, 2. lovát, 3. disznók, 4. galamb, 5. ebet, 6. szamár, 7. medve, 8. lúd1.15. Nincsen rózsa tövis nélkül. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző. Bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű.

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik.1.16. Lassan járj, tovább érsz. Egyszer volt Budán kutyavásár. 1.17. Egy fecske nem csinál nyarat. 1.18. alszik, játszik, bámul, él, reszket, ordít

2. Hiányos mondatok2.1. villám, török, várnak, verem, légy, kutat, csend, állam 2.2. Már majdnem olyan gyorsan futok, mint az igazi futók. Az ódon várrom mellett türelmetlenül várom Lacit.

Úgy hallom, az asztalról leesett egy halom papír. Egy botot szúrok a megolvadt szurokba.2.3. Álmos – álmos, légy, eszem, csend 2.4. Valaki fogja meg a kezemet! Fel tudod emelni ezt a nehéz súlyt? Karácsony estéje békés nyugalomban telt el.

Ez az éles szablya egy török janicsáré volt. A varrónő már szabja az új ruhámat. A favágó nagyot sújt fejszéjé-vel a fára. Táncsics Mihály egy szigorúan őrzött börtön foglya volt.

2.5. Pl.: kecske, bokázott, béka, cica, mese, indián, lova, nyulat


114

III. KERESD A HIBÁT!

1. 1, X, 1, 2, X, 2, 2, 1, X, X 2. szalag, guggol, agancs, ormány, ügyesen, kisebb, együttes, köpeny, újabb 3.

M A J O M

S I R Á L Y

K I R Á L Y S Á G

F U R U L Y A

O L A J

P Á L Y A U d V A R

S E R E G É L Y

4. dicsér, mindig, irigy, hirdetés, kihűl, kátyú, búsul, búcsú, szelíd, turista, húszas, bölcsőde, múzeum, gurul, húszas, búsul, hamu, bujkál

5. fordult, maradt, alkalmazkodik, Egyesek, álmot, Ilyen, elraktároznak 6. a) A1, B1, A2, d2, E2, d4, A5, B5, d5

b) d1, B2, d2, B3, E3, d4, E4, A5, B5c) C1, d1, A2, B2, E2, A3, d3, E3, A4, B4, d5

7. ormány, kisebb, hallgatja, leguggol, futballista, legújabb, egészség, különbség, köpeny 8. A jövő héten hétfőtől csütörtökig borús idő várható. Gyakran megerősödik a szél. A hőmérséklet a fagypont alá

süllyed. A nyugat felől érkező felhőkből először ónos eső, később kiadós mennyiségű hó hullik. 9. d, B, C, A, C, B 10. B, C; A, C; A, d; C, d; A, B; B, d; B, d; B, d

11. tizet, faggyú, külömbség, zsebkendő, fagyjon, mókusodu, higgyenek, kissebb,

békesség, egésség, hüvelykujj, tizedik12.

szalag kisebb mindíg eggyütt igazság mozsdó csúszda bakkancsszallag kissebb mindig együtt igasság mosdó csúzda bakancs

13.ajándék hajlék tavaj pajzs székej talaj hajtás datoja Ipoj héja pajkos ijesztősejmes fürj mojlepke tutaj

IV. REJTVÉnYEK1. 2.

K A S T É L YA S Z Á L Y

K I R Á L YT A V A L YA P Á L YP E R S E L Y

K A R V A L YS I R Á L Y

T E n G E L YM É L Y

P I K K E L YM O L Y

N A d R A G U L Y AC S E R M E L Y

A S Z Á L YN Y O S Z O L Y A

E S É L YO L YN Y A K C S I G O L Y A


115

3. darázs, sirály, zsiráf, pók, párduc, béka 4. Ernő, barát, hatalom5. 6.

KK U L C S L Y U K V A S

S Ú L Y B A R Á T

I L Y E N Á L O M

G E R E B L Y E B Ö L C S Ő

S E L Y M E S B É K E S S É G

P E T R E Z S E L Y E M B O L d O G S Á G

H E L Y T E L E N A J Á n d É K

B É L Y E G G Y E R T Y A F É N Y

V. TOTÓ

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. + 1.2 X X 1 2 X 1 2 2 1 2 2 X 2


116

tartalomAz anyanyelvi nevelés feladatai a 2007-es NAT alapján ....................................................................................... 3

Alapelvek, célok ................................................................ 3A fejlesztési feladatok szerkezete ............................... 4Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről ............................................. 41–4. évfolyam ..................................................................... 4

A magyar nyelv és irodalom tanítása a bevezető és a kezdő szakaszban az Apáczai Kiadó kerettanterve alapján ........................................................................................ 5

Alapelvek, célok ................................................................. 5A fejlesztés területei ......................................................... 5Kulcskompetenciák .......................................................... 6

Az anyanyelvi kommunikáció .................................. 6Az idegen nyelvi kommunikáció ............................ 6A digitális kompetencia ............................................. 6A hatékony, önálló tanulás ........................................ 6A szociális és állampolgári kompetencia ............. 7

Ismeretek az anyanyelvről az Apáczai Kiadó Kerettanterve alapján .......................................................... 8

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez .....................................11

Az Apáczai Kiadó anyanyelvi tankönyvcsaládjának elemei ......................................................................................12A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek koncepciója ...........................................................................13

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvek céljai, feladatai .................................................................13

A tankönyvek felépítése, struktúrája ............................14Az anyanyelv tanulását segítő taneszközök ..............15

Nyelvtan és helyesírás tankönyv 4. évfolyam ........15Anyanyelvi gyakorlófüzet 4. évfolyam .....................17

Szókártyák (táblakártyák) 3–4. évfolyam ................17Anyanyelvi falitáblák 1–4. évfolyam (17 db) ..........17Nyelvtan és helyesírás interaktív tananyag 4. évfolyam .........................................................................17A 4. évfolyamos interaktív tananyag tartalma, felépítése ............................................................................18

Tanmenetjavaslat .................................................................26Módszertani javaslatok a 4. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyv használatához ..............................47

I. Év eleji ismétlés .............................................................47II. Miből épül fel beszédünk és írásunk? .................47

A szavak ........................................................................48A szófajok ......................................................................48

III. Tanév végi ismétlés ..................................................52Óravázlatok .......................................................................53

Mérés és értékelés a tanítás-tanulásfolyamatában .........................................................................63

Miért mérjük, értékeljük tanulóink teljesítményét? .................................................................63Mit kell tudni a mérésről, értékelésről?....................63Mit és hogyan mérjünk, értékeljünk? .......................64

Az Apáczai Kiadó Nyelvtan és helyesírás tankönyvei-hez készült felmérőlapok jellemzői ...............................66A felmérések javítókulcsa ..................................................67Segédanyag a tanulók értékeléséhez, minősíté séhez........................................................................81Helyesírási szójegyzék .......................................................83Javaslat a tollbamondás és a fogalmazás helyesírásának értékeléséhez ..........................................85Játékos feladatok a tehetséggondozáshoz ................86Megoldás .............................................................................. 110

KÉZIKÖNYV A NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS...

Documents

Transcript of KÉZIKÖNYV A NYELVTAN ÉS HELYESÍRÁS...