a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/080331_magyar_nyelv_8_kk.pdf · A...

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához

8. évfolyam

Széplaki ErzsébetÉrdemes tankönyvíró

nyelvtan_8_KK.indd 1 6/10/14 10:00 AM

SZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMISKOLCI SZILVIA

AP–080331

ISBN 978-963-464-744-7

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 16,48 A/5 ívTömeg: 324 g

nyelvtan_8_KK.indd 2 6/10/14 10:00 AM

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyam

3

Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen én is pedagógus vagyok. Pályámat taní-tóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szakvezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. A gyakorlatban szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tan-könyvíróvá.

Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás tankönyveinek, a Szö-vegértést fejlesztő gyakorlatok és a Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években több mint ezer iskolában tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvényeken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is. Lehet, hogy jelen voltál az Apáczai Kiadó által szervezett nagyszabású, szakmai rendezvényeken is. Az egyiken, 2008 augusztusában átvehettem az érdemes tankönyvírói címet, egy másikon, 2010. január 20-án – az Apáczai Kiadó 20 éves fennállásának ünnepén – másodszor kaptam meg a legsikeresebb tankönyvírónak járó Aranytoll-díjat. Eze-ket az eredményeket nem értem volna el, ha nem kaptam volna sok száz kollégától szakmai támogatást, ötletet, tanácsot.

Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól ösz-szeállított tanári segédlet, amely a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig sok-sok módszertani ötlettel gyarapította pedagógiai tudásomat és ezáltal fejlesztette pedagógiai képességeimet is. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy, kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat.

A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élet-hosszig tartó tanulás folyamatának. Ugyanakkor képessé kell tenni őket arra, hogy ismereteiket, képességei-ket problémamegoldó cselekvéssé tudják alakítani. A hivatás, szakma választásakor, de a mindennapjaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képes-ségük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük.

A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az is-meretek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit.

Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a magyar nyelv tanítását. A 14–15 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredménye-sebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a fokozatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeret-len felé haladnak.

Nem győzőm eléggé hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése 8. évfolyamon is kiemelt feladat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítványaink sikeres, elégedett emberekké váljanak.

KEDVES KOLLÉGANŐ/KOLLÉGA!

nyelvtan_8_KK.indd 3nyelvtan_8_KK.indd 3 6/13/12 10:28 AM6/13/12 10:28 AM


4

A 8. évfolyamon intenzíven készítjük fel a tanulókat a középiskolai felvételikre. Minden pedagógus úgy érzi, egy-egy felvételin ő is megmérettetik, mennyire volt eredményes az oktató-nevelő munkája, mennyire volt hatékony a tanulók képességeinek fejlesztésében. Ezért ennek a területnek külön fejezetet szenteltem a kézikönyvben, amelynek a címe: Feladatsorok a sikeres középiskolai felvételihez.

A tankönyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már most szeretném felhívni a fi gyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaala-pú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázásá-ra. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességeit.

A 8. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/4086-19/2009 határozati számon 2009. 10. 07-tól 2014. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivételek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jel-legű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: [email protected], hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó tanévi naptárában, nép-szerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.

Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában. Megkönnyíti és lerövidíti a tanórára való felkészülésedet.

Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki ErzsébetCsöpi



5

METODIKAI ALAPELVEK

A tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.Objektív tényezők:

– a tanított anyag tartalma – az osztály sajátos adottságai– a megoldandó didaktikai feladatok

A Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrend-szert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban előírt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant, illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejező-képesség fejlesztése.

Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét ér-tem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. A tanítási folyamat során legalább a minimum szint elérésére kell törekednie a pedagógusnak.

Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás vagy számonkérés esetén.

A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi mérések, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógusok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együttgon-dolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke. A magyarországi gye-rekek fontosnak tartották műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt.

A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte záloga annak, hogy kedvelt, ered-ményes pedagógus legyen valaki.

1. A kommunikációs ügyesség azt jelenti, hogy a pedagógus a kommunikációs modell mindkét oldalán (feladó és címzett) hatékonyan működik. Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit.

2. A gazdag és rugalmas viselkedésrepertoárral rendelkező pedagógus az adott helyzetben többféle visel-kedésmód közül tudja kiválasztani azt, amelyik az adott helyzetben a leghatékonyabb lehet. A rugal-masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik.

3. A gyors helyzetfelismerés és a konstruktív helyzetalakítás képessége feltétele a gazdag viselkedésrepertoár megfelelő alkalmazásának. A pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon belemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy ezáltal kicsúszik az időből, így nem tudja elsajátíttatni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot.

4. A konfl iktuskezelés képessége. Az iskolai élet tele van konfl iktusokkal. Ezen konfl iktusok megoldásához kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot. Gordon nyomán háromféle konfl iktus-megoldási módszert különböztetünk meg:

▶ a tekintélyhangsúlyost: a pedagógus tekintélyét latba vetve oldja meg a konfl iktust,▶ a gyermekhangsúlyost: a pedagógus elfogadja, hogy legyen az, amit a tanuló akar,▶ liberálist: a pedagógus és a diák megegyezik a megoldásban.

5. A tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal való együttműködés képessége feltételezi a mások véleményének elfogadását, a kompromisszumra való készséget.



6

6. Igen fontos képesség a pedagógiai jelenségek elemzésének képessége. Ez feltétele a pedagógus önfejlődé-sének is.

7. Az eredményes pedagógiai munka feltétele a pedagógus mentális képessége.

Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.

A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyénisé-géhez, az osztályához, a tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert.

A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyel-vi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak.

Az új ismeret feldolgozása

Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-anyaggal szemlélteti. A szemléltető anyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 14–15 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom min-den lényeges jegyét bemutassák. Például a tárgyi alárendelő összetett mondat fogalmának kialakításához egy köznyelvi szöveget használtam fel.

A mondattani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas.

A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a fi gyelmet. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak. Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl: ℜ az okot (pl.: magyarázó mellérendelő összetett mondat), az előre mutató nyíl: ♦ a következményt (pl.: következtető mellérendelő összetett mondat), a fölfelé mutató ℘ az alárendeltségi viszonyt szemlélteti.

A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfi gyeltetését, közös fogalmi jegyeinek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 8. évfolyamos tankönyvben az alárendelő összetett mondat valamennyi fajtáját és a mellérendelő összetett mondatokat is így ismerik meg a tanulók. Hasonló módon táblázatba rendeztem a leggyakrabban használt képzőket. Több feladat megoldá-sakor a tanulóknak kell táblázatot készíteniük.

A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását.

Az ismeretek megszilárdítása

Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.

A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fo-galom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók alkalmazni tudják ezeket a szabályokat, és ismereteiket problémamegoldó cselekvéssé legyenek képesek átalakítani. A JÓ, HA TUDOD!



7

címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet.

A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlés. Az év eleji ismétléshez bőséges feladat-sor található a 8. évfolyamos tankönyvben. Felöleli az 5., 6. és 7. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a mondattani ismereteket, amelyekre az összetett mondatok tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gya-korlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok számon kérése. Az év eleji ismétlés bőséges gyakorlóanyaga közül jó néhány év közben is kiválóan használható.

Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha a korábbi évfolyamokon elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket nem gyakorol-hatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 8. évfolyamos tankönyvben még több komplex feladattal találkozhatnak a diákok, mint a 7. évfolyamos tankönyvben. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Így valódi diff erenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a hatékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményén is lemér-hetjük majd, amely a 8. évfolyam egyik kiemelt tudás-, illetve képességmérése. Ilyenkor minden pedagógus úgy érzi, az ő munkájának a gyümölcse, ha tanítványaik az általuk választott középiskolában folytathatják tanulmányaikat.

Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzíté-sének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellenveté-sét, miszerint 7–8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Bár azok a tanulók, akik szeretnének gimnáziumban, középiskolában továbbtanulni, a felvételik időpontjáig mintha nagyobb aktivitást mutatnának ezen a téren. Ezt követően viszont elég nehéz az érdeklődésüket ébren tartani. Ilyen-kor kell mindenféle motivációs lehetőséget elővennünk módszertani tárházunkból.

A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tagoza-ton is. Ennek megvalósításához az 5., 6 és 7. évfolyamos nyelvtan tankönyvben, valamint a kézikönyvek-ben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek nyolcadikos korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Először a 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvben jelentek meg a HÁZI FELADATOK oldalak, s most a 8. évfolyamos tankönyvben is helyet kaptak, mindig egy-egy „lec-két” követően. A szóbeli feladat megoldását valamennyi tanulónak javaslom, hiszen ezek minden esetben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elol-vasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a tanulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja. Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, valamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is tapasztalni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók, illetve diff erenciáltan is kiadhatja őket. A folyamatos gyakorlást segítő feladatok a középiskolai felvételire is jól felkészítenek.

Jártasságok és készségek kialakítása

A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervsze-rűnek, folyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének.

Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor, mit, hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget.

A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden olyan esetben alkalmaztassuk, amikor a tan-



8

anyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó tagozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás témakörében, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az ide-vágó tudnivaló. A nyolcadikosok az eszköz- és társhatározói alárendelő összetett mondatok utalószavaiban találkoznak ezzel a helyesírási tudnivalóval.

A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk: egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott tudásanyag alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem a 8. évfolyamos Tk. 73/13. feladatát. Az utasítás szerint négy mondatban kell pótolni a hiányzó betűket.

A gyengébbel nem illik versenyre kelni.Csak becsületes emberrel kötök megállapodást.Nálad okosabb gyerekkel barátkozz!Töltsd a szabadidődet a barátaiddal!

Az a) feladat szerint a tanulónak meg kell állapítania, milyen mássalhangzótörvénnyel találkozott a kiegé-szített szavakban. A feladat megoldásakor az 5. évfolyamon a mássalhangzótörvényekről tanult ismereteit kell aktivizálni, illetve a helyesírási képességét csillogtathatja meg, amennyiben felismerte az írásban jelölt teljes hasonulás jelenségét, és helyesen, hosszú mássalhangzókkal egészítette ki a szavakat. A b) feladat uta-sításának megfelelően a következőképpen kell átalakítani az egyszerű mondatokat összetett mondatokká, amelyek társhatározói alárendelő összetett mondatok lesznek. Ezt a megállapítást a c) feladatban kell meg-fogalmaznia a diáknak. Ellenőrzéskor szenteljünk időt a mondatvégi írásjelek használatára is!

Nem illik olyannal versenyre kelni, aki gyengébb.Azzal kötök megállapodást, aki becsületes ember.Olyannal barátkozz, aki nálad okosabb gyerek!Azokkal töltsd a szabadidődet, akik a barátaid! A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az,

amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 34/1. – az egyszerű mondat, az alárendelő és a mellé-rendelő összetett mondatok felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 73/13. – egyszerű mondat átalakítása összetett mondattá). A legnehezebb önállóan létrehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 58/8. – adott szerkezeti rajzhoz mondat szerkesztése).

A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 8. évfolyamon még inkább előtérbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük (Tk. 67/2.).

Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi je-lenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok.

A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 95/7. b), 111/2. f). A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy

vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 12/1. d), 38/3., 51/6., 100/12. A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcserélé-

sét kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 100/9., 127/5.Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos szem-

pontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 9/3., 39/5., 127/7.Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Nem értek egyet azzal a nézettel, miszerint a gyerekek

nem végezhetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség fejlesztésében a problémaérzékenység fejlesztésé-ben is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/2., 14/5., 52/8., 78/9., 124/3.

A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint. Pl.: 11/4. b), 45/2., 68. o., 124/1.



9

Az összefoglalás gyakori formája a táblázat készítése. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez

minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálásá-hoz. Pl.: 61/3. c), 75/18. b), 93/5. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a „legalább” és a „legfeljebb” határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjten-dő anyag meghatározásában azt is fi gyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősség-érzetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi meg a további oktató-nevelő munkáját.

A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házi feladatok) teszi a pedagó-gus számára lehetővé a diff erenciálást.

Meggyőződésem, hogy annyit írassunk tanítási órán a tanulókkal, amit ellenőrizni, javítani és javíttatni is képesek vagyunk. A nyolcadikosok többsége már képes az önellenőrzésre, ezért biztonsággal rájuk bíz-hatjuk, de érdemes a padtársat is bevonni ebbe a munkába. Természetesen nem hanyagolható el a tanári ellenőrzés fontossága sem.

A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többsé-gének kérése alapján – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldása, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot.

Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Első-sorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk. Pedagógiai munkám egyik alapelve a dicséreten alapuló értékelés. Hiszem, hogy minden tanuló képes olyan cselekvésre, amiért megdicsérhetjük. Mindig arra töre-kedtem tanítási óráimon és törekszem a bemutatóóráim tartása során is, hogy legyen olyan feladat, amelyet a leggyengébb képességű tanulók is képesek megoldani. A Csöpi néni-féle piros pont sok tanuló arcára va-rázsolt már mosolyt. A sikerélmény csodákra képes. Nemcsak kiváló motivációs bázis, hanem fegyelmező erő is.

Az emberek sikerorientáltak, azok is, akik ezt nem vallják be. A siker, a dicséret bármilyen kismértékű is, jó érzéssel tölt el mindenkit, és további cselekvésre sarkall. Vajon az a tanuló, aki az esélytelenek nyugal-mával ül, szenved végig egy órát, mert úgysem kap soha dicséretet, mert mindig van hibája a feladat meg-oldásában, mikor adja fel? Mikor dönt úgy, hogy rendetlenkedéssel áll bosszút a tanárain, a társain és saját magán azért, mert ő sikertelen?



10

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVEA magyar nyelv tanításának céljai és feladatai

Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata:

a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése,

az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érdeké-ben,

a biztos kommunikációs készség elsajátítása.A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra esz-

mélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt.

Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gon-dot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és meg-válaszolását egyaránt. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek a magasabb olvasási szinteket elérni. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk kerettanter-vünkben.

Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fej-lesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és tovább-haladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól.

Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. osz-tályban) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely elősegíti az anyanyelv használatának megértését. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcso-latokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasz-nálati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét.

A 7–8. évfolyam már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszi. A művelődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a gramma-tikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.

Kerettantervünkben a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és képességek nem elszigeteltek. Elsősor-ban az irodalommal integráljuk, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyezünk, illetve folya-matosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot keresünk és tartunk.

A változatos munkaformákban (egyéni munka, páros munka, csoportmunka stb.) folyó feladatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a célunk, hanem az is, hogy a tanulók elsajá-títsák a társas együttműködésben való részvételt.



11

Kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikációAz anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értelme-zését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén meg-ismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcio-nális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél.

Kerettantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szem-ben álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára.

A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek támo-gatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezdemé-nyezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommu-nikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb.

Idegen nyelvi kommunikációAz idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stí-lusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fej-lesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféle-ség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

Digitális kompetenciaEz a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus haszná-latát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – bir-toklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyama-tában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.



12

Hatékony, önálló tanulásA hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalma-zását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

Szociális és állampolgári kompetenciaA személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a har-monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és fi gyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.

Fejlesztési feladatok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotásaA társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partne-rekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédé-nek gondolati, értelmi tartalmára való odafi gyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfl iktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus ma-gatartásnak a kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsü-lésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbe-csülésére nevelés.

2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfi gyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hi-vatalos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája.

Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként rész-letek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre. A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, kiegé-szítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfi gyelése nem irodalmi művekben.

A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülö-nítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú.

Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű al-kalmazása.



13

3. Írás, szövegalkotásAz írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igények-nek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban ta-nult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.

A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegalko-tási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfi gyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésé-vel, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan csa-ládtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.

Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési módok alkalmazásával, (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb.) idézésével.

4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek ki-emelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.

A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő iro-dalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasz-nált könyvekről.

A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűj-tése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból.

Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák meg-választásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban.

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felis-merés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.

Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyel-vek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság to-vábbfejlesztése.

6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfi gyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi for-mákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével.

A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelmezése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményal-kotás és véleménynyilvánítás elősegítése.



14

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és eszté-tikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korok-ban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.



15

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE Magyar nyelv 8. évfolyam

Éves óraszám: 55 Heti óraszám: 1,5

TémákÚj tananyag feldolgozása

Gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés

Teljes óraszám

Év eleji ismétlés 3 1 4A tömegkommunikáció 3 2 5

Az összetett mondat 10 4 4 18A szóalkotási módok 3 6 2 11Helyesírási ismeretek 3 3 6

Kitekintés a magyar nyelv életére 3 3Szövegműfajok és kifejezésformájuk 5 5

Könyv- és könyvtárhasználat folyamatosÉv végi összefoglalás 2 1 3

Év eleji ismétlés

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok Továbbhaladás feltételei

Szelektáló és rendszere-ző képesség fejlesztése.

Helyesírási, nyelvhelyes-ségi hibák javításának képessége a helyesírási szabályzat használatával, illetve a nyelvtani isme-retek alkalmazásával.

Az 5–6–7. osztályos nyelvtani, helyesírási, nyelvhasználati isme-retek ismétlése, rend-szerezése.

A tanulók képességeinek is-meretében diff erenciált cso-portmunka és egyéni munka megszervezése: a tanuló azt ismételje, amiben hiányossága van. Az 5. és 6. osztályos ismere-tek felidézése a tanév közbeni felzárkóztatás tervezéséhez szükséges.Rövid helyesírási, nyelvhelyes-ségi szövegek önálló javítása, korrekciója.



16

A tömegkommunikáció

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tev ékeny ség for mákMódszertani javaslatok

A továbbhaladás feltételei

Szövegértelmező képes-ség fejlesztése közlő és befolyásoló szövegeken.Értelemtükröző hangos olvasási képesség fej-lesztése a mondatfone-tikai eszközök tudatos alkalmazásával a mon-dottakhoz való viszony érzékeltetésével.

Információhordozók kritikai használati képességének tovább-fejlesztése tömegkom-munikációs műfajok olvasásával és értelme-zésével.

A tanulók önállóságá-nak növelése az infor-mációk felhasználásá-ban.

Alapismeretek a tömegkommuniká-cióról, elsősorban a befogadás oldaláról.

A tömegkommuni-káció néhány gyakori szövegműfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika;interjú, riport.

A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés esz-közei és hatása.

Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megértése. A szövegelemzés alapvető el-járásainak önálló alkalmazása (adat-keresés, lényegkiemelés, ok-okozati összefüggés, váz-lat-, jegyzetkészítés, összefog-lalás stb.).

Különféle tömegkom-munikációs szövegműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése (pl.: a szándék és hatáskeltés eszközei a kommunikáció eredményes-sége szempontjából) közösen, egyéni tapasztalatok felhaszná-lásával.Tájékoztató és véleményközlő műfajok közötti különbségek (hír és kommentár) megfi gye-lése szövegek értelmezésével. Az információ kritikus befo-gadásának megalapozása (pl.: azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan).

A reklám, a hirdetés, az apró-hirdetés vizuális környezeté-nek átlátása, ábrák, illusztráci-ók értelmezése.

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különfé-le műfajú szövegek kifeje-ző felolvasása, elmondása.

Tájékozottság és ítéletal-kotás az alapvető tömeg-kommunikációs műfajok-ban, a média szerepének és hatásának felismerése.



17

Az összetett mondat



Az önálló tanulás ké-pességének fejlesztése tananyagrészek önálló feldolgozásával. Pozitív tanulási szoká-sok erősítése.

Folyamattervező képes-ség fejlesztése algorit-mus értelmezésével.

A tagmondatok közötti viszony megállapításával a logikai készség fejlesz-tése.

Felelettervek önálló ké-szítésével lényegkieme-lő, összefüggést felfede-ző, problémafeltáró- és

Az összetett mondat szerkezete, a tag-mondatok sorrendje, stílusértéke és hatása a szövegben.

A vonatkozó névmás.

Sajátos jelentéstartal-mú mondatok.

Az alárendelő össze-tett mondat fajtái (állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói jel-zői) jelölésük, ábrázo-lásuk.

Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése, rend-szerezése önállóan metanyelvi szöveg feldolgozása alapján. A mondatrend változatainak megfi gyelése, tudatos alkalma-zása. Az utalószó és kötőszó felisme-résének, jelölésének gyakorlása páros munkában.

A vonatkozó névmás fogal-mának pontosítása metanyelvi szöveg, táblázat értelmezésével.A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok megismeré-se, jelentésmódosító hatásuk a kommunikációban. Helyes kötőszóhasználat gyakorlása diff erenciált osztálymunkában. Az alárendelő összetett mon-datok elemzési algoritmusának elsajátítása tanári irányítással vagy önállóan.

Az alárendelő összetett mon-datok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különböző-ségek felfedezése, ismeretek táblázatba rendezése. Szerkezeti ábrák értelmezése és készítése tanári irányítással, majd önállóan.Mondatzsugorítási gyakorla-tok (pl. a különböző határozói mellékmondatok felismerése, megnevezése a zsugorított mondat határozója alapján). Felelettervek önálló készítése az egyes anyagrészekhez ábrák felhasználásával.

Alárendelő és melléren-delő mondatok felismeré-se és megnevezése.A szórend és a jelentés összefüggésének fölisme-rése. Összetett mondatok elemzése egyszerűbb ese-tekben.

Mondattani, nyelvhaszná-lati ismeretek alkalmazá-sa szóban és írásban.



18

megoldó, általánosító képesség fejlesztése. A tanulási képesség fejlesztése felelettervek kreatív felhasználásával felelet közben.

Az ismeretalkalmazó és problémamegoldó képesség fejlesztése a tagmondatok közötti kapcsolat felfedezésével.

A szövegek vizuális kör-nyezetét átlátó képesség.A meglévő ismeretek újszerű elrendezésének képessége.

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv összeveté-sével az összehasonlító képesség fejlesztése.

A mellérendelő össze-tett mondat fajtái: kapcsolatos, ellentétes,választó, következtető,magyarázó.

A többszörösen ösz-szetett mondat.

A mondat és a szöveg viszonya.

Tanulói rövid írásbeli szövegek (fogalma-zások) vizsgálata nyelvtani, szerkezeti szempontból.

Az anyanyelv és a tanult idegen nyelv közötti mondattani azonosságok és kü-lönbözőségek.

A mellérendelő összetett mon-datok fajtái. A tagmondatok közötti tartalmi és logikai kapcsolatok nyelvi kifejezési módjainak megfi gyelése. Mondatelemzési gyakorlatok, szerkezeti rajzok készítése. A következtető és magyarázó mellérendelő összetett monda-tok összehasonlítása, különbö-zőségük meghatározása tanári irányítással.

A többszörösen összetett mondatok vizsgálata. Elemzési gyakorlatok diff erenciált osz-tálymunkában.

A szöveg mibenléte. A szö-veg mikroszerkezete: a mondategész, mondategység, tagmondat felismerése, szere-pük megfi gyelése a szövegszer-kesztésben, szövegalkotásban metanyelvi, elemző szöveg segítségével.

A makroszerkezet: bevezetés, tárgyalás, befejezés tudatos, stílusos használata egyéni élményen alapuló szövegalko-táskor.

Kombinált órarészlet az idegen nyelvet tanító szaktanár bevo-násával.



19

A szóalkotási módok



Analizáló, szintetizáló, konkretizáló, általáno-sító képesség fejlesztése önálló ismeretszerzéssel.

Ismeretalkalmazó ké-pesség fejlesztése ko-rábban tanult ismeretek felidézésével, alkalma-zásával.Az egyéni aktív és pasz-szív szókincs fejlesztése kreatív szóalkotási fel-adatokkal.

A szóösszetétel.

Az alárendelő össze-tett szavak.

A mellérendelő össze-tett szavak.

A szóképzés.

A ritkábban használt szóalkotási módok.

A szóösszetétel fogalma.

Az alárendelő összetett szavak fajtáinak: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős megismerése kooperatív munkaformában.

A mellérendelő összetett sza-vak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek megkülönböztetése diff e-renciált osztálymunkában. Helyesírási problémák felisme-rése.

A korábbi évfolyamokon meg-ismert képzők rendszerezése: gyakori névszó- és igeképzők.Alaktani elemzések, játékos nyelvi feladatok a szóalkotás gyakorlására diff erenciált osz-tálymunkában.

A szóelvonás, szóvegyülés, mozaikszó-alkotás, rövidülés megfi gyelése konkrét nyelvi példákon.

Az alárendelő és mellé-rendelő szavak megkü-lönböztetése.

Helyesírási ismeretek



Helyesírási szabályok önálló alkalmazásának képessége.

Készség az önkontrollra, az önálló hibajavításra.

A helyesírási képesség fejlesztése az összetett mondatokhoz kapcsoló-dó nyelvtani ismeretek alkalmazásával.

A magyar helyesírás alapelvei.

Az összetett mondat központozása.

A helyesírási rendszer gram-matikai meghatározottságának felismerése, az ismeretek bőví-tése, rendszerezése folyamato-san, mindig a tanult nyelvtani ismerethez kapcsolva. A kiejtés, a szóelemzés, a ha-gyomány és az egyszerűsítés elvének érvényesítése a tanuló írásbeli munkái során.

Az összetett mondatok köz-pontozása: a mondatközi (vessző, pontosvessző, kettős-pont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata.

Az alárendelő és mellé-rendelő összetett monda-tok mondatvégi írásjelé-nek helyes használata.



20

A számítógép kereső-programjának felhasz-nálásával, az idézet for-rásának megjelölésére a digitális kompetencia fejlesztése.

A helyesírási képesség fejlesztése önállóan helyesírási szótárak és a helyesírási szabályzat felhasználásával.

Az idézetek írás-módja.

A szóösszetételek helyesírása.

Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkalmazása írásbeli szövegek alkotásakor.

Egybeírás, különírás és kö-tőjeles írásmód gyakorlása diff erenciált osztálymunkával párban vagy csoportban.Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelő-en.

Az egyenes (szó szerinti) idézet helyesírása.

A begyakorolt alárendelő és mellérendelő összetett szavak helyesírása.A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható esztétikus írás.

Kitekintés a magyar nyelv életére



A magyar nyelv eredetével kapcsolatos, az interneten a keresőprogramok segítségével megtalált források kritikus felhasználásával a digitális kompetencia fejlesztése.

Tolerancia és tisztelet más népek nyelve iránt.A kulturált vitatkozás szabályainak betartása.

Régi szövegek olvasásával a régi és mai nyelvállapot közötti különbség felfedezésével a megfi gyelő, összehasonlító és logikus gondolkodás képességének fejlesztése.

Nyelvünk eredete és nyelvrokonaink.

A magyar nyelv korábbi állapotának megtapasztalása.

Típusa: néhány hangtani, alak-tani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői.

Anyanyelvünk eredetéről kiselőadás írása egyéni vagy páros munkában.

Vita a magyar nyelv rokonságával kapcsolatos nézetekről megbízott (a kiselőadást tartó) tanuló irányításával.

Rövidebb, a mai köznyelvtől eltérő, régi, archaikus szövegek olvasása, idegenségük megtapasztalása (néhány hangtani, alaktani, mondattani sajátosság), megértésük segédeszközökkel (pl. egynyelvű szótárakkal) kooperatív munkaformában.

Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk.



21

Önálló információgyűjtő képesség fejlesztése.Elemző, megfi gyelő, hipotéziseket alkotó képesség fejlesztése.

A nyelvi normaszegés felismertetésével és értelmezésével a kulturált nyelvi magatartás erősítése.

Nyelvváltozatok és nyelvi normák a mai magyar nyelvben.

A szókincs mai rétegződéséről szóló szöveg feldolgozásával a nyelvi állandóság és változás megfi gyelése. A változást előidéző okok keresése a témáról való beszélgetés során.A diáknyelv és a szleng szókincsének vizsgálata közösen, az etikai normák fi gyelembevételével.

Szövegműfajok és kifejezésformájuk



Ismeretalkalmazó képesség fejlesztése a mindennapi életben használatos iratok kitöltése kapcsán.

Önismereti, önkifejező, önérvényesítő képesség fejlesztése önéletrajzírással.

A mindennapi élet néhány alapvető, hivatalos irata.

Önéletrajz tartalmi és formai kérdései.

Nyugta, kérdőív, kérvény kitöltése közösen, majd önállóan. Gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Az önéletrajz tartalmi és formai kérdései. A klasszikus és új típusú önéletrajz közötti tartalmi és formai különbségek felfedezése. Önéletrajz írása. Nyelvhasználati, helyesírási ismeretek alkalmazása önéletrajz írásakor.

A gyakrabban használt, a mindennapi élethez kapcsolódó hivatalos iratok jellemzőinek ismerete.



22

Év végi összefoglalás



Ismeretalkalmazó, rendszerező képesség fejlesztése összefoglalás alkalmával.

A tanulók önállóságának fejlesztése a helyesírási szabályok alkalmazásában és az önellenőrzésben.

Az 5–8. évfolyamon tanultak rendszerezése, összefoglalása.A szavak jelentésének, szófaji és mondatbeli szerepének összefüggése.

A magyar helyesírás rendszere.

A nyelvi egységek jelentéstani, szerkezeti összefüggéseinek megfi gyelése, elemzése, összefoglaló táblázatok értelmezése. A nyelvi egységek kommunikációs szerepének vizsgálata pl.: beszélgetés, vita közben.A 8. évfolyam nyelvtani anyagához kapcsolódó helyesírási gyakorlatok diff erenciált osztálymunkában. Játékos nyelvi és helyesírási vetélkedő rendezése heterogén csoportok között.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

A fejlesztő szakasz második évfolyamán fontos, hogy a tanulók minél többféle helyzetben kipróbálhassák magukat. Ezekben a helyzetekben még jobban igénylik az értékelést, hogy megerősítést vagy útba igazítást kapjanak, azaz nagyon fontos számukra a pedagógus szóbeli, írásbeli szöveges értékelése, illetve az osztály-zatokkal történő minősítés.

A diagnosztikus és összegző minősítés mellett érdemes minél gyakrabban élni a formatív értékeléssel. Ez az értékelési forma alapvetően a folyamat közbeni irányítást, segítést tűzi ki célul. Nem minősítést, ítélkezést jelent, hanem egyrészt a tanulási sikerek megerősítését, másrészt a tanulási hibák, nehézségek feltárását, ami lehetővé teszi a tanuló számára az önkorrekciót.

Az értékelés, a sikerek és kudarcok befolyásolják a tanuló tanulási motivációját. A kamaszgyerek esetében ez fokozottan érvényesül. Tehát nagy körültekintést igényel a pedagógus részéről. Minden esetben megfon-toltan és tapintatosan kell eljárni, főleg elmarasztalás esetén. A fejlődő tendenciát erősíteni, a továbbhaladást ösztönözni, a teljesítményt bizonyos esetekben osztályozni kell. A fogalmazások közül azokat osztályozzuk, amelyeket jól előkészítettünk.

Az óraszám 3 tudásszintmérő dolgozatnál többet nem tesz lehetővé, de érdemes 10-15 perc alatt megold-ható diagnosztizáló méréseket beiktatni, hogy pontos visszajelzést kapjunk tanítványaink elért szintjéről, ami alapján még tudatosabban tudjuk megszervezni a tanulás folyamatát, a tanítási órákat.



23

KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 8. ÉVFOLYAMON

Az élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jel-lemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.

A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával talál kozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket – sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.

A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezését. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes mi-nőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, megtanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó mó-don a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cselekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló aka-ratukból váljanak cselekvő emberekké.

A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg. Az ösztönző (reguláló) kompetenciák elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósulnak meg. A szervező, vég-rehajtó (kognitív) kompetenciák ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak maguk-ban. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.

Sajnos mintha napjainkban kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla a tanítás-tanulás folyamatában, még mindig az oktatásé és a képzésé és egyre inkább a képességfejlesztésé, a kompetenciaalapú oktatásé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenységbe. Külön ki kell hangsúlyozni az ered-ményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szelle-mi aktivitását is.

A tanuláselméleti háttér megváltozása

Egyre nagyobb tért hódít a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, amely abból indul ki, hogy minden emberi tudás konstruált, alkotott tudás. Ebből adódóan a tanulás aktív folyamat, a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.

Ha összevetjük a mindennapi életben zajló tanulást és a hagyományos iskolai tanulást, alapvető különbsé-geket tapasztalunk. A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldása. Egy olyan szociális folyamat, amelynek alapja a hangos együttgondolkodás. Az iskolai tanulás során a fel-adatok leegyszerűsítettek, a tanulás pedig magányos folyamattá válik.

A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglévő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a tanárok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A ta-nulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gon-dolatait, és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Ebből az következik, hogy



24

a tanulók komplex, életszerű feladatokkal találkozzanak az iskolában, lehetőleg csoport- és párban végzett munkában oldják meg a problémákat, és mindez magában hordja a tanári és tanulói szerepek megváltozását.

Tanári és tanulói szerepek megváltozása

A következő táblázatokban a hagyományos és az új, szociális-konstruktivista tanulói és tanári modellt hasonlítom össze.

A hagyományos modellTanár Tanuló

a tudás átadása a tudás befogadásaa munka megszervezése a tananyag megtanulásaa diák motiválásaellenőrzésteljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍVFelelősség

Az új, szociális-konstruktivista modellTanár Tanuló

a tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, állandó fi gyelése

a tanulási folyamat aktív szereplője

visszajelzések adása metakognitív készségek felértékelődésefolyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét

AKTÍV AKTÍVFelelősség Felelősség

A TANULÁSI FOLYAMAT SZERVEZŐJE

A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

A gyakorlat szerint roppant fontos a tanulók motiválása. Csak így érhetjük el, hogy valóban aktív és alko-tó szereplői legyenek a tanulási folyamatnak.

Tanulásszervezés

Három alapvető munkaformát különböztetünk meg: az egyéni munkát, a párban végzett munkát és a csoportmunkát.

Az egyéni munkaformák közül a hagyományos oktatásban a legelterjedtebb a frontálisan irányított egyéni munka. Ekkor mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi. A rétegmunka során a tanulókat csoportokba sorolják (gyengék, közepesek, jók) általában padsoronként. Minden tanuló a csoportba való besorolásának megfelelő feladatot kap, de önállóan oldja meg. A részben egyénre szabott munka alkalmával a hasonló szin-tű diákok azonos feladatot oldanak meg. A kompetenciaalapú oktatásban a leginkább kiemelt munkaforma a teljesen egyénre szabott munka. Ebben az esetben a pedagógus a tanuló előzetes tudásának fi gyelembevé-telével állítja össze a teljesen „testre szabott” feladatsort a diák számára.

A párban végzett munkának két változata ismert. Páros munkában az azonos képességű tanulók dol-goznak együtt. Hátránya akkor mutatkozik meg, ha két gyenge képességű gyerek próbál együttműködni.



25

Ilyenkor legtöbbször külső segítséget igényelnek. Jómagam is szívesebben alkalmaztam a tanulópár tanulás-szervezési módot. A jobb képességű tanuló segíti társát, megízlelheti a tanítva tanulás élményét. A gyengébb képességű tanuló pedig társa segítségével sikerélményhez jut, ami ösztönzi őt.

Csoportmunka esetén is alakíthatunk homogén (azonos képességű tanulók) vagy heterogén (különböző képességű tanulók) csoportokat. Az álláspontom megegyezik a párban végzett munkával kapcsolatban leír-takkal. A 8. évfolyamon remélhetőleg az osztályokban már hagyománya van ennek a munkaformának, így a csoportok zökkenőmentesen tudnak együtt tevékenykedni, közösen ismereteket szerezni.

A kulcskompetencia

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásforma) több-funkciós egysége, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen be-illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.

A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:1. Anyanyelvi kommunikáció2. Idegen nyelvi kommunikáció3. Matematikai kompetencia4. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén5. Digitális kompetencia6. Hatékony, önálló tanulás7. Szociális és állampolgári kompetencia8. Kezdeményező és vállalkozói kompetencia9. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsajá-tításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értel-mezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén meg is -merőképességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funkcionális nyelv-tan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden műveltségi területen cél.

A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek tá-mogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kez-deményezőképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szö-vegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kom-petenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyel-vi stílusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkeze-tének és rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokfé-leség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

A matematikai kompetencia fejlesztése nemcsak a matematikaórák feladata, de még csak nem is a ter-mészettudományokkal foglalkozó tantárgyaké: fi zika, kémia stb. Miután a mindennapi élethez szükséges



26

ismeretekkel, képességekkel igyekszünk felvértezni tanítványainkat, ezért a nyelvtan- és irodalomórákon is adnunk kell olyan feladatot a tanulóknak, hogy a matematikai képességeiket is hasznosíthassák. Erre jó példa, ha irodalomórán ilyen jellegű kérdéseket teszünk fel a gyerekeknek: Hány éves korában jelent meg a költő első verseskötete? Hány évesen halt meg a költő? A nyelvtankönyvben is találkozunk a matematikai kompetenciát fejlesztő feladatokkal.

Pl.: Tk. 14/6. Olvasd el a következő matematikafeladat szövegét!Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az egyik

talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?

a) Karikázd be a mennyiségjelzős szerkezeteket a szövegben!

Két szegénylegény elindult szerencsét próbálni. Már az első nap kaptak is munkát. Este azonban az

egyik talált 12 aranyat az úton, így nem dolgozott tovább. A másik még két napot dolgozott, ezért ő

négy arannyal többet vitt haza, mint a társa. Hány aranyat kaptak egy napra?

b) Oldd meg a matematikai feladatot! A feladat megoldása: egy napra 8 aranyat kaptak.

A digitális kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folya-matában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszer-vezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és al-kalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetencia a har-monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és fi gyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.

Korunkban egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudás, a kreativitás, a kockázatvállalás, az újítás. Azoka speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkozói tevékenységet, a tanulás folyamatában is kiemelt hangsúlyt kapnak. A kezdeményező és vállalkozói kompetencia fejlesztésére ki-válóan alkalmas a kooperatív technikák alkalmazása, illetve a páros vagy csoportmunkában folyó oktatás. Ilyenkor a tanulók gyakran maguk dönthetnek arról, hogy a csoport feladatsora közül melyik az, amit szí-vesen megoldana, illetve vállalkozhat arra is, hogy beszámol a csoport munkájáról.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség olyan kulcskompetencia, amely a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magába. A nyelvtan tananyagban is vannak olyan részek, ame-lyek alkalmasak ennek a kulcskompetenciának a fejlesztésére. Pl.: a tömegkommunikáció, a médiaműfajok.



27

Olvashatnak fi lmkritikákat, amelyek esetleg a fi lmek megtekintésére is ösztönöznek. Az idézés különféle módjának tanításakor az irodalom gyöngyszemeiből válogattam. Az illusztrációk egy része építészeti alko-tásokról készült fotók.

A kulcskompetenciák kapcsán fontosnak tartom arra is ráirányítani a fi gyelmet, hogy el kell érnünk, tanítványaink minden élethelyzetben alkalmazni és hasznosítani tudják meglévő ismereteiket és képessé-geiket. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy a gyerekek egy adott tanórához kötik mindezt. Számolni csak matematikaórán kell tudni. Helyesen írni csak magyarórákon. A történelemfüzetben már „lehet” nagy kez-dőbetűvel írni a népneveket, a történelmi eseményeket. Olyan, mintha a gyerekek fejében fi ókok lennének, amelyekben egy-egy tantárgyhoz kapcsolódó ismereteket, képességeket tárolnának. Ezeket a fi ókokat kell megszüntetnünk a kompetenciaalapú oktatás segítségével.



28

A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁTSZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA

A Nyelvtan és helyesírás tankönyv

Előszó Az előszó megírásakor arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaimmal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

Az előszóban megtalálhatók a tankönyv jelölései is, amelyek a tanulók többségének már ismerős lehet. Külön felhívom a fi gyelmüket az Irány a középiskola című fejezetre, amely két részből áll: Feladatok és Megoldások. Ahogy a fejezet címe is elárulja, a középiskolai felvételire való felkészülésben nyújt segítséget a gyerekek számára.

A rövidítések jegyzéke A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 8. évfolyamon az összetett mondatok elemzéséhez, a szerkezeti rajzok elkészítéséhez elengedhetetlen a rövidítések, jelölések ismerete.

A jegyzetelés tanításához szükséges az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete is.

Ismétlés Bár a 7. évfolyamos tananyag gerincét az egyszerű mondatok elemzése alkotta, a 8. osztályos év eleji ismétlő anyag összeállításakor úgy gondoltam, szükség van ennek az anyagrésznek az átfogó, rendszerező ismétlésére. Ugyanakkor bőséges feladatsort állítottam össze a hangtani, szófajtani és alaktani ismeretek felelevenítésére. Természetesen a kollégák dönthetnek úgy is, hogy év elején csak a 7. osztályos mondattani ismereteket aktivizálják, hiszen erre épül majd a 8. osztályos új ismeretanyag egy része. Az év eleji ismétlés többi részében található feladatokat pedig a folyamatos gyakorláskor, a tehetséggondozáshoz, felzárkóztatáshoz használják fel a tanév során.

Tapasztalatom szerint több okból is szükséges tanév elején az ismeretek alapos, körültekintő felidézése: ✓ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 8. évfolyamon, ✓ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, ✓ tovább mélyíthetjük, pontosíthatjuk a tanulók képességeiről szerzett ismereteinket, amelyek a dif-

ferenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei. Ahhoz, hogy minél több feladatot oldhassanak meg a tanulók, a diff erenciált osztálymunka biztosít

megfelelő keretet, illetve a párban végzett munka és a csoportmunka.

Év eleji felmérés Összeállításakor a 7. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok megegyeznek a 7. évfolyamos év végi felmérés feladattípusaival. A tollbamondás – most is, mint minden esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.

KommunikációA korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 8. évfolyamos nyelvtan tankönyvben is megtalálható a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk címmel a korosztálynak való helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen igazodnak a nyelvtani tananyagtartalmakhoz. Bővebb gyakorlatsorok a Fogalmazási feladatgyűjteménybe kerültek.

A testbeszéd című alfejezetben a tanulók életkori sajátosságát, szocializációs fejlődését fi gyelembe véve választottam a barátság és a szerelem témakörét. Ezek a szövegek a testbeszéd értelmezésének elsajátítása mellett most is alkalmasak a szövegfeldolgozás gyakorlására. Elsősorban a jegyzet készítését gyakoroltathatjuk



29

a szövegeken, akár a nemenkénti diff erenciálás alkalmazásával. Az udvarlási gesztusok kinyilvánítása főleg a fi úk sajátsága, a gesztusok viszonzása, illetve udvarias elutasítása pedig a lányoké. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem kellene tisztába lenniük valamennyiüknek a gesztuscsoportok jelentésével. A feladatok megoldása során olyan kommunikációs helyzetfelismerési képességgel vértezhetjük fel tanítványainkat, amelyeket nemcsak tinédzser-, hanem felnőttkorukban is tudnak hasznosítani.

Ha a kommunikáció tanításáról beszélünk, minden kolléga ösztönösen érzi az illem fontosságát is. Valóban, most is minden alkalmat – a spontán kialakultakat is – meg kell ragadnunk, hogy illemre, illedelmes viselkedésre neveljük tanítványainkat. Nincs visszataszítóbb látvány, mint amikor nagy nyilvánosság előtt közönségesen viselkedő, egymás iránti érzelmeiket trágár nyelvi formában megvalló fi atalokban vagyunk kénytelenek „gyönyörködni”. Az egymás iránti tiszteletet tapossák lábbal ilyenkor a párok. Ezt kell velük is megértetnünk.

A Kommunikáció fejezeten belül külön részt szenteltem a tömegkommunikációnak és a médiaműfajoknak. A tömegkommunikáció egyre nagyobb tért hódít a fi atalok életében. Szinte mindent elhisznek, amit hallanak, látnak, olvasnak. A médiaműfajok megismertetésével, a kritikai érzékük fejlesztésével érhetjük el, hogy ne váljanak a tömegkommunikáció bábjaivá. Táblázat segíti a személyes kommunikáció és tömegkommunikáció összevetését. Ugyancsak táblázatos formában ismerhetik meg a tanulók a médiaműfajok csoportosítását, illetve táblázatba gyűjtöttem össze a leggyakoribb médiaműfajok sajátosságait. A tanév során folyamatosan találkoznak a gyerekek a tankönyv oldalain, a nyelvtani ismeretanyagok között, illetve azokhoz kapcsolva a médiaszövegekkel. Pl.: tudósítás egy diákújságból Tk. 36/8.; interjú Tk. 50/5.; fi lmkritika Tk. 61/3., 81/2.; újságcikk Tk. 94/6., 95/7.; riport Tk. 106/15. Így a tömegkommunikációval való foglalkozás nemcsak kampányszerűen, egy rövid fejezetre korlátozva történhet. Igyekeztem olyan témájú írásokat választani, amelyek felkelthetik a gyerekek érdeklődését.

Az összetett mondatAz összetett mondat fogalmának pontosítása viszonylag könnyű feladat, hiszen a tanulóknak már van némi tapasztalati úton szerzett ismeretük az összetett mondatról.

Gyakran problémát okoz a tanulók számára az egyszerű és összetett mondatok megkülönböztetése, ezért még az összetett mondatok fajtáinak megismerése előtt érdemes tisztáznunk, mi alapján lehet könnyen megkülönböztetni őket. Miért van erre szükség? Természetesen legfontosabb a helyesírási szempont. Gondoljunk csak a központozásra! 7. évfolyamon tényként közöljük a tanulókkal, hogy a megszólítást nem elemezzük, a mondat többi részétől vesszővel választjuk el. A miértre most kapják meg a választ, ugyanúgy, mint a mint kötőszó előtti vesszőhasználat kérdésére.

Bár a későbbiekben részletesen foglalkozunk majd az alárendelő, illetve a mellérendelő összetett mondatokkal, már a témakör elején érdemes ráirányítani tanítványaink fi gyelmét a közöttük lévő eltérésre. Míg a mellérendelő összetett mondat tagmondatai között csak tartalmi-logikai kapcsolat van, addig az alárendelő összetett mondatok esetében a tagmondatok között a tartalmi-logikai kapcsolaton kívül grammatikai kapcsolat is fennáll. Első esetben a tagmondatok egy szinten helyezkednek el, a második típusnál a tagmondatok két szinten találhatók, és az egyik a másiknak alárendeltje. A mellérendelő és alárendelő ösz-szetett mondatok megkülönböztetése szoros összefüggésben áll a mondatvégi írásjel használatával, ezért már azt is itt tisztázzuk, mielőtt közelebbről foglalkoznánk az összetett mondatok fajtáival. A korábbi tan könyvemhez képest alapvető átalakítást hajtottam végre a fejezet szerkezetén belül. Szakítva a ha-gyományokkal először a mellérendelő összetett mondatok fajtáival foglalkozom. Általában felismerésük, megnevezésük kevesebb gondot szokott okozni a tanulóknak, mint az alárendelő összetett mondatoké.

Egy táblázat alapján egyszerre ismerik meg a tanulók a mellérendelő összetett mondat valamennyi fajtáját, kötőszóikat, jelölésüket. Ezt követően a feladatsor megoldása közben gyakorolhatják a felismerésüket és használatukat. Azt gondolom, a szűkös időkeret sem engedi, hogy hosszasan időzzünk ennél az anyagrésznél.

Az alárendelő összetett mondatok tanításakor is a helyesírásra, nyelvhelyességre kell összpontosítanunk. Nem az a cél, hogy nyelvészeket képezzünk általános iskolában. Ennek ellenére az alárendelő összetett mondatokra több időt kell szánnunk. Mivel a mellérendelő összetett mondatokhoz kapcsolódva már felelevenítettük a kötőszóról tanultakat, itt az utalószó értelmezésére helyezhetjük a hangsúlyt. Nagyon



30

fontos, hogy a tanulók elsajátítsák az alárendelő összetett mondatok elemzésének technikáját. Erről részletesebben Az anyanyelvi ismeretek elsajátíttatása című fejezetben írok majd.

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatokkal és a mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. Más nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoznak. Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait. A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is.

A mondattani ismeretek közé ékelve tanítjuk a vonatkozó névmás fogalmát. A 6. évfolyamos nyelvtankönyvben már utaltam rá, hogy a tanulók akkori nyelvtani ismeretei nem elegendőek ahhoz, hogy megértsék a vonatkozó névmás fogalmát. Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában, de erről majd egy későbbi fejezetben lesz szó.

Az alárendelő összetett mondatok fajtái a következő sorrendben követik egymást: jelzői, állítmányi, alanyi, tárgyi, határozói. Azért a jelzői alárendelő összetett mondat az első a sorban, mert ennek felismerése viszonylag könnyű, és valójában szoros kapcsolatban áll az állítmányi alárendelő összetett mondattal. Az év eleji alapos ismétlés most hozza meg a gyümölcsét. Mivel a főmondatot „egyszerű mondatként” elemezzük, fontos az, hogy a tanulók pontosan felismerjék az egyes mondatrészeket. Tisztában kell lenniük az állítmány fajtáival (igei, névszói, névszói-igei). Tudniuk kell, hogy csak a névszói és a névszói-igei állítmány névszói része fejezhető ki mellékmondat alakjában.

A tárgyi mellékmondat esetében újra előjönnek a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi problémák. A napjainkban egyre inkább elburjánzó helytelen használat arra fi gyelmeztet bennünket, magyartanárokat, hogy nem lehet ezzel a problémával eleget foglalkoznunk. Itt kapott helyet az idézésről szóló fejezet, hiszen az idézés valójában tárgyi alárendelő összetett mondat. A tankönyvben szereplő idézésképletek könnyen rögzülnek a tanulókban. Hamar megjegyzik, mikor hova kell tenni, illetve nem kell tenni mondatvégi írásjelet, hová kerül vessző, idézőjel.

A határozói alárendelő összetett mondatokat táblázatba rendeztem, ahová bármikor odalapozhat a tanuló, ha elfelejtette, melyik utalószó melyik határozói alárendelő összetett mondat sajátossága. Ezt követően tizenkilenc feladat szolgálja a begyakorlást, a határozói összetett mondatokhoz kapcsolódó helyesírási képességek fejlesztését. Alkalom nyílik – a többi fejezethez hasonlóan – a korábbi (hangtani, szófajtani, alaktani) ismeretek folyamatos gyakorlására is.

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalását követően röviden, inkább tájékoztató jelleggel foglalkozhatunk a többszörösen összetett mondatokkal. Ezt követi az összetett mondatokról tanultak összefoglalása.

Félévi felmérésA tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.

A szöveg szerkezeteA szöveg makroszerkezetével – bevezetés, tárgyalás, befejezés – már harmadikos korukban megismerkednek a gyerekek, és írásbeli szövegalkotásuk során több-kevesebb sikerrel igyekeznek alkalmazni a szöveg hármas tagolását.

A 8. évfolyamon eddig szerzett ismereteik elegendőek ahhoz, hogy megértsék a szöveg mikroszerkezeti egységeit: mondatszöveg, mondategység, szabadmondat. Ezeket a fogalmakat egy rövid szöveg elemzésével ismerhetik meg a tanulók, amelyhez egy értelmező táblázat is kapcsolódik. A feladatok – egy kivételével – a szövegértő képesség fejlesztését szolgálják különböző műfajú (irodalmi, magyarázó-értelmező, publicisztikai) szövegek értelmezésével.

A szóalkotásA magyar helyesírás talán legnehezebb részével, a szóösszetételekhez tartozó egybe-, külön- és kötőjeles írással foglalkozunk ebben a fejezetben. A leggyakrabban ezeken az órákon vesszük a kezünkbe A magyar



31

helyesírás szabályai című kiadványt. Igyekeztem ebben a fejezetben olyan fogódzókat nyújtani a tanulóknak, amelyek segítik őket ezeknek az igen nehéz helyesírási akadályoknak a leküzdésében. Sok feladat áll a rendelkezésükre, hogy gyakorolják az alárendelő és a mellérendelő összetett szavak helyesírását.

A szóképzés nem számít új tananyagnak, hiszen a tanulók a szófajok tanulásakor nagyon sok képzővel megismerkedtek már. A leggyakoribb képzőket tartalmazó táblázatot természetesen nem kell a tanulóknak bemagolniuk, hiszen rendszerező jelleggel került a tankönyvbe. A ritkábban használt szóalkotási módok közül a szóelvonással, szóvegyüléssel és a mozaikszó-alkotással ismerkednek meg a tanulók.

A magyar nyelv történeteMinden gyakorló pedagógus tudja, hogy 8. osztályban az év végéhez közeledve, amikor a középiskolai felvételik ismeretében a tanítványainkat igazából már csak a ballagás izgatja, bizony nehéz ébren tartani az érdeklődésüket. Ez volt az egyik ok, ami miatt A magyar nyelv története lett a tankönyv utolsó fejezete. Úgy gondoltam, a tankönyv utolsó fejezeteként a diákok szívesen olvassák ezeket az anyanyelvünkről szóló ismeretterjesztő szövegeket. A tanítványaim is mindig szívesen olvasgatták, „fordítgatták” a régi nyelvemlékeket. Jókat szórakoztunk a nyelvújítók által alkotott, de nyelvünkbe be nem épült szavakon, pl.: evéskiváncs ’étvágy’, tanódalom ’gimnázium’, pénzcsürnök ’bankár’, elférjesedni ’férjhez menni’ stb.

A másik „praktikus” ok az, hogy a középiskolai nyelvtanok általában az év elején foglalkoznak a nyelvtörténettel, így viszonylag még friss ismeretként él volt nyolcadikosainkban ez a tananyagrész.

A szövegek kiválóan alkalmasak a szövegértő olvasás képességének fejlesztésére. A magyar nyelv történetének korszakait ismertető szöveg feldolgozásakor feleleveníthetjük az irodalomórán megismert, különböző korokban keletkezett, más-más korstílus jegyeit hordozó irodalmi műveket.

Irány a középiskolaNyolcadik osztályban mind több továbbtanuló diákban vetődik fel a kérdés: Megállom-e a helyemet a középiskolában? Ez a kérdés nyugtalanítja a szülőket és a pedagógusokat is. Napjainkban a középiskolai felvételi feladatok megoldásához szerencsére már nem a lexikális tudásra van szükségük a felvételizőknek, hanem a képességeik fejlettségéről adhatnak tanúbizonyságot. Az ebben a fejezetben található feladatokat a tanulók diff erenciált osztálymunka keretében vagy otthoni gyakorlás során oldhatják meg a tanév folyamán. Az ellenőrzést megkönnyíti, hogy a tankönyvben megtalálhatók a feladatok megoldása is.

Év végi ismétlésA feladatsorok megoldása mellett feltétlenül javaslom az összefoglaló táblázatok áttanulmányozását.

FogalomtárA fogalomtárban az évfolyam tananyagához kapcsolódó minden új fogalom megtalálható. Egész évben folyamatosan használhatjuk, de különösen jó szolgálatot tesz az ismétlések, rendszerezések során.

Összefoglaló táblázatokA tankönyv végén összefoglaló táblázatok találhatók, amelyek felölelik az általános iskolában tanult hangtani, jelentéstani, alaktani, szófajtani, mondattani ismereteket. Nagyon jól hasznosíthatók az év végi rendszerezéskor. A korábbi évfolyamok ismeretanyagához kapcsolódó táblázatok is megtalálhatók közöttük, ezért a tanulók a középiskolai tanulmányaik során is jól alkalmazhatják majd.

FelmérésekA tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések megoldókulcsa megtalálható a tantárgyi programban. Nemcsak a nyelvi, helyesírási, nyelvhelyességi képességek mérésére állítottam össze feladatsorokat, hanem a szövegértési képesség mérésére is. A korábbi évekhez hasonlóan a nyolcadikosoknak szóló szövegek válogatásakor is szem előtt tartottam a korosztály életkori sajátosságait, általános érdeklődési körét. Az egyik szöveg a kínai nagy falról, a másik a



32

virtuális világról, a harmadik a 21. századi építészetről: a toronyházakról, kontinenseket összekötő alagutak tervéről stb. szól. A feladatok között akadnak olyanok, amelyeket a gyengébb képességűek is meg tudnak oldani, de vannak olyanok is, amelyek kifejezetten a jó képességűeknek valók.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

A Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szövegértés interaktív tananyag programcsomagot alkotnak. Használatukhoz külön kézikönyvet írtam Szövegértés–Szövegalkotás tanári kézikönyv 8. évfolyam címmel, ezért ebben a kézikönyvben csak rövid ismertetőt közlök a szóban forgó a tankönyvekről.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény közvetlen hangú előszóval kezdődik, amely a tanulóhoz szól. A 4. oldalon jelmagyarázat található, amely a taneszköz használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az önellenőrzési szempontsor, amely az önkorrekcióhoz nyújt segítséget, valamint támpontot ad az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításához.

8. évfolyamon is fontosnak tartom, hogy minden anyanyelvi órán végeztessünk a gyerekekkel helyesejtési gyakorlatokat. Ilyen jellegű feladatok találhatók a Nyelvtan és helyesírás tankönyvben, de – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – nagyobb részük a Fogalmazási feladatgyűjteménybe került. A légzőgyakorla-tok, a kiejtési és gyorsasági gyakorlatokon kívül ezen az évfolyamon – az anyanyelvi ismeretanyaghoz kapcsolódva – kiemelten foglalkozunk a hangsúllyal, a hanglejtéssel (az összetett mondatok intonációjával) és a különböző váltásokkal.

A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a tankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített formája. A feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatjuk.

A Hivatalos szövegek című fejezetben a tanulók elsajátítják a kérvény, a jegyzőkönyv, az elismervény, a nyugta, a szerződés, a kérdőív, a postautalványok kitöltésének és megírásának mikéntjét. A magán- és közéleti kommunikáció című fejezet témái: az életrajz és az önéletrajz. A tanulók mintát kapnak olyan önéletrajz megírásához, amely megfelel a 21. századi önéletrajz tartalmi és formai követelményeinek. Ezekre a praktikus ismeretekre minden tanulónak szüksége lesz felnőttkorában. Előadásaim során sokszor példálóztam azzal, hogy ismerőseim, szomszédjaim helyett gyakran én írom meg a kérvényeket, önéletrajzokat, pedig ahogy mondani szokás: tanult emberek. Hasonló a helyzet a postán, ahol az utalványok, űrlapok kitöltésében szoktam segíteni. Az állampolgári kompetencia fejlesztésének a hivatalos szövegek értelmezése, az ügyintézés mikéntje is része. Ezért ezeket a feladatokat jó szívvel ajánlom osztályfőnöki órákra.

A tömegkommunikáció gyakori szövegműfajai a nyelvtankönyv hasonló témájú fejezetéhez kapcsolódik. A feladatok megoldásával nemcsak színesíthetjük a tanítási órákat, hanem a diákok alaposabban megismerkedhetnek a hír, a tudósítás, a cikk, a kommentár, a kritika, az interjú és a riport műfaji sajátosságaival, de szó esik benne a reklámok és az apróhirdetések eszközeiről és hatásáról is.

Felhívom a kollégák szíves fi gyelmét Arany Lajos A hírtől a tárcáig – Sajtóműfaj-elmélet – című könyvére (Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001), amely nagyon jó szolgálatot tesz a tanítási órára való felkészüléskor.

A 7. évfolyamos feladatgyűjteményhez hasonlóan az utolsó fejezet az Illemmorzsák címet kapta. A benne szereplő témák és a hozzájuk kapcsolódó feladatok is jól hasznosíthatók osztályfőnöki órákon. Olyan illembeli viselkedésmódokról olvashatnak, beszélgethetnek a gyerekek, olyan szituációkat oldhatnak meg, amelyeket a mindennapjaikban tudnak alkalmazni.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv összeállításakor szem előtt tartottam a szövegértő képesség hatékony fejlesztésének szempontjait. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-ismeretközlő éppúgy, mint dokumentumszöveg, melyek százalékos megoszlása 10% elbeszélő, 50% magyarázó-ismeretközlő, 40% dokumentumszöveg. A tankönyv néhány szövegének cseréjét az idő múlása



33

tette szükségessé. Új szövegek: Mátrix (fi lmkritika), Motorsport, A grafi kus, A maszájok, Kenyérlángos, Farkasok, Méta.

A tankönyv formájának egyik jellegzetessége, hogy a szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzá tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. A feladatok elsősorban a szövegértő olvasás 2. szintjének, az értelmező szintnek az elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önálló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Sokszor a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs a szövegben, ki kell következtetniük azt.

Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméréseknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet diff erenciált osztálymunkában továbbfolytatni a képességfejlesztést.

A tankönyvhöz interaktív tananyag is készült, amelynek felépítése azonos a korábbi évfolyamokéval. A szövegekhez olvasástechnikai gyakorlatok, témafeladatok és interaktív játékok kapcsolódnak. Az a rculata a 7. évfolyamos interaktív tananyaggal azonos. Ezt nagyon jól illusztrálja az értékelés mikéntjének stílusváltása. 7. és 8. évfolyamon nem kép, hanem hanggal ellátott animáció értékeli a tanuló(k) munkáját.

A gyakorló feladatok között megjelentek új típusúak is. Az idegen szavak helyes kiejtését gyakorolhatják a tanulók, amikor az idegen szavak, nevek mellett kétféle kiejtés látható kapcsos zárójelben. A helyesre kattintva hallja a helyesen kiejtett szót.

A témafeladatok a tankönyvben található szövegekhez készültek. Egy részük előkészíti, segíti a tankönyvi feladatok megoldását, másik részük az ellenőrzést teszi egyszerűbbé, ugyanakkor látványossá, harmadik részük a szöveg más szempontú megközelítését szolgálja.

Az interaktív játékok között szerepel motorverseny, memóriajáték, társasjáték. A társasjátékokban a játékos fő feladata az, hogy a kérdésre három válasz közül jelölje ki a megfelelőt. Helyes válasz esetén tovább haladhat a játéktáblán. Hibázáskor vagy újra kezdi a játékot, vagy több helytelen válasz után megjelenik a helyes megoldás.

Azok a kollégák, akik osztályszinten alkalmazzák a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvet, díjmentesen juthatnak hozzá az interaktív tananyaghoz, csak meg kell rendelniük az Apáczai Kiadótól.



34

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON

Anyanyelvi ismeretek 1–8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre ala-pozottan új nyelvhasz-nálati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megin-dítása.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

Az alsó tagozatban elsajá-tított anyanyelvi ismere-tek rendszerbe foglalása, megerősítése és működő-képességének fokozása.Az alapvető nyelvi kész-ségek automatizmusának megszilárdítása. A tanulók ösztönzése a megismert nyelvi esz-közök, nyelvhelyességi szabályok alkalmazására a szóbeli és írásbeli nyelv-használatban.

Első évfolyam végén a kerettanterv nem hatá-rozza meg a továbbfej-lesztés alapjait. Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasz-nak tekinti.

A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat.

A tanuló felismeri, megne-vezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalé-kos formájukban, szöveg-ben is felismeri és megne-vezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.

A tanuló alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajo-kat, és megnevezi azokat a szövegben is.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása. A hangképzési sajátsá-gok megfi gyelése.Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében a korosztály szintjén.

A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölis-merése, megnevezése, jellemző jegyeik össze-gyűjtésével magyarázat (defi níció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.

Az egyszerű mondat ré-szeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelme-zése.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifeje-zőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata.

Mondatelemzési jártas-ság az összetett mondat feldolgozásában: a tag-mondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismeré-se, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés, a jelentés összefüggésének elemzé-se. Szóösszetétel, alap-, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.



35

Hangutánzó, han-gulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése. Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.A szójelentés értelme-zése különféle célú és műfajú szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegei-ből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésé-nek, használati körének megkülönböztetésére, és helyes használatuk a különféle beszédhely-zetekben.Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézi-könyvek használata.

Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának meg-fi gyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkü-lönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban.A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalma-zása.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismere-tek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegja-vítás fokozatos önálló-sággal.

Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű monda-tokkal szóban és írásban.A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyessé-gi ismeretek biztonságos alkalmazása. Biztonság az egyszerű mondat központozásá-ban, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes haszná-latuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek nehezebb eseteinek helyesírása.

A mondattani és nyelv-helyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a tanulók nyelvhasznála-tában.Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól. Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására.Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában elő-forduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdései-ben.

A tanuló megkülönböz-teti a hangot, a szót és a szóelemeket. Alapis-meretekkel rendelkezik a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Értelmezi a rokon és ellentétes jelentésű szavakat, hangutánzó szavakat, a szólások, közmondások jelentését.

A tanuló felismeri és megnevezi a szövegben a szavak szófaját. Ismeri a szófajok jellem-zőit, a szófajok helyes használatára vonatkozó szabályokat, és alkal-mazni is képes őket.

A tanuló elemzi az egysze-rű mondatot, megnevezi az egyszerű mondat része-it, szintagmáit.Biztonsággal megkülön-bözteti az egyes mondat-fajtákat. Megfelelően alkalmazza a tanult nyelvhelyességi szabályokat.

A tanuló leíró nyelvtani ismeretei rendszerezettek: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani fogalmakat megnevez, egyszerűbb esetekben elemzi azokat. Fölismeri a szórend és a jelentés össze-függését. Mondattani, nyelvhelyessé-gi ismereteit nyelvhaszná-latában alkalmazza. Tájékozott a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek


Tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körébenMegfi gyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondat-határ, szavak különírá-sa).

Ismeretek az anya-nyelvrőlNyelvtani és nyelvhe-lyességi ismeretek tuda-tosítása és alkalmazása:– mondat, szó, hang, betű; szótagolás;– szótő és toldalék;– mondatfajták.

Ismeretek az anyanyelv-rőlNyelvtani és nyelvhelyes-ségi ismeretek tudatosítá-sa és alkalmazása:– mondatfajták;– szófajok.A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a

Ismeretek az anyanyelv-rőlNyelvtani és nyelvhelyes-ségi ismeretek tudatosítá-sa és alkalmazása:A szófajokról tanultak bővítése, mélyítése.Szófaj-felismerési gyakor-latok.



36

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabálysze-rűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak sze-repének felismerése és használatuk gyakorlása.Szavak megfi gyelése a mondatban: tapasz-talatok a szóalak és a jelentés változásairól, szótő-felismerési gya-korlatok. A többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása.Beszélői szándék felis-merése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes haszná-latának gyakorlása.Kiegészítő anyagTapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról.A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóala-kok helyes használata és leírása.

beszélő szándékának felis-merése és megnevezése. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkü-lönböztetése. Az igék idejének felisme-rése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írás-módjának megfi gyelése. Tudatos alkalmazásuk.Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk.A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csopor-tosítása, megnevezése. A főnevek meg fi gyelésea mondatban.A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szöveg-értelmezéssel.A melléknév felismerése és megnevezése szójelen-tés alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfi gyelé-se, megkülönböztetése.A tanult szófajok felisme-rése toldalékos formában is szócsoportokban, mondat-ban és szövegben.

Az igék megfi gyelése a mondatban. A szemé-lyes névmások és az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazá-suk gyakorlása.A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismeré-se: földrajzi nevek, intéz-mények neve, márkanevek, címek.A névelők és a névutók szerepének megfi gyelése. Felismerésük és megneve-zésük mondatban, szöveg-ben. A névelők helyes haszná-lata.A melléknév fokozhatósá-gának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szöveg-alkotáskor. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása.Kiegészítő anyagAz állító és a tagadó mon-datok tartalmának vizs-gálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban.Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcso-latának felfedezése.Az egyszerű és az össze-tett szavak jelentésének megfi gyelése. Szóalko-tások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek.



37


A beszélt nyelvA beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mással-hangzótörvények.A hangok világa, a beszélőszervek és mű-ködésük.A beszédhangok cso-portosítása. Rövid és hosszú magánhangzók; magas és mély magán-hangzók. A hangrend és az illesz-kedés. Rendszerszerű össze-függések felfedezése a hangok között.A beszélőszervek mű-ködésének megfi gyelé-se, megismerése.A beszédhangok cso-portosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban.Az illeszkedés megfi gye-lése, szerepe a toldalé-kolásban.Kiegészítő anyagLegalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók; ajak-kerekítéses és ajakréses magánhangzók megfi -gyelése. A mássalhangzók cso-portosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.A mássalhangzók cso-portosítása különböző

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolásaA szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere.A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüg-gések felismerése a sza-vak között, a szavakat alkotó szóelemek között.A szófaj fogalmának értelmezése a szójelen-tés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendsze-rek megismerése.Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, az igemódok, az igemódok és igeidők kapcsolata, az ikes igék. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei sze-mélyragok felismerése. A módjelek felismeré-se és megnevezése. Az ige idők kifejezésének megfi gyelése. A → mód-jel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése.A névszók: a főnév és faj tái, a melléknév, a számnév és a névmások. A főnév, köznév, tulajdon-név fogalmának megha-tározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett isme-retek alapján. A tulajdon-név fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok al-kalmazása az írásbeli

Az egyszerű mondatA mondat fajtái: a mon-datok a beszélő szándéka és a mondatok logikai minősége szerint.A különféle mondatfajták változatos és tudatos hasz-nálata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Az egyszerű mondat szer-kezete, a mondatrészek és a szintagmák: predikatív szerkezet, az állítmány és az alany szófaja, fajtái; a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái, az alanyi és tárgyas ragozás; a határozók, a határozós szerkezetek; a jelzők, a jelzős szerkezetek.A mondatrészek és a szintagmák felismerése, fogalmi jegyeik össze-gyűjtése, meghatározás készítése tanári segítséggel, önállóan.A nyelvi egységek szerke-zeti, jelentéstani összefüg-géseinek megfi gyelése: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kap-csolódó nyelvhelyességi ismeretek. Mindig az adott mondat-résszel kapcsolatban elő forduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és állítmány egyez-

Az összetett mondat Az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének összevetése. Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése. A sajátos jelentéstartalmú mellék-mondatok megismerése.Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az alárendelő és melléren-delő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbö-zőségek felfedezése.Az alárendelő összetett mondatok elemzési algorit-musának elsajátítása. A főmondat és mellékmon-dat viszonyának megfi -gyelése, az utalószó és a kötőszó szerepe. A kötőszó fogalmának értelmezése.A szórend, illetve mon-datrend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban.A mondatok szórendjének vizsgálata, a mondatrend változatainak megfi gyelé-se, tudatos alkalmazása.Kiegészítő anyagA többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.A szóalkotási módokA szóösszetétel: az alá- és mellérendelő összetett szavak.A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett



38

szempontok szerint: jegyeik alapján és zön-gésség szerint.Az ábécé és a betűrend. A betűrendbe sorolás szabályainak megisme-rése és gyakorlása.A szótag és az elvá-lasztás. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása.Az egyszerű és az ösz-szetett szavak elválasz-tása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakor-lása.

szövegekben. A melléknév fogalma. A melléknév fokozásá-nak gyakorlása, toldalé-kos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnév-képzők megismerése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. Az igenevek: a főnévi, a melléknévi igenév és a határozói igenév. Képzők szerepe a szóal-kotásban, az igenévkép-zők felismerése, megne-vezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságai-nak felfedezése.A határozószók, a vi-szonyszók és a mondat-szók. A határozószók fogalma, felismerése. A viszony-szók fogalma, használa-tuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók.A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. A szavak közötti kap-csolatok, a jelentésme-ző; állandósult szókap-csolatok. Különféle nyelvváltoza-tok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv

tetése, a határozóragok helytelen használata).Kiegészítő anyagA szöveg és a mondat kapcsolata. Ismerettartal-mú (metanyelvi) szövegek-ben a nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése tanári irányí-tással és önállóan.A szöveg makro- és mikro-szerkezete.

szavak fajtái. A mellé-rendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek.A gyakori szóalkotási módok – szóképzés, szó-összetétel – rendszerező összefoglalása.A gyakori névszó- és igeképzők felismerése, új szavak képzésének és alaktani elemzések gya-korlása.A mozaikszók.A mozaikszók keletkezése, használatuk.A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanul-tak rendszerezése: a mon-dat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintag-mák) kifejezőeszközei,a szófajok rendszere.Az egyes nyelvi szintek felismerése és megnevezése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfi gye-lése.A szófajokról tanultak rendszerező ismétlése, összefoglalása.Alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó.Alaktani ismeretek rend-szerezése: szótő, képző, jel, rag. A toldalékok kap-csolódásának sorrendje. A leggyakoribb névszó-, ige- és igenévképzők.



39

és a nyelvhasználat rétegezettségének megta-pasztalása.A szófajok nyelvhelyes-ségi kérdései. A tanult szófajok helyes használata a szóbeli és írásbeli kommunikáció-ban.

A képzett szavak al-kalmazása. Alaktani elemzések.A magyar hangrendszer.A magyar hangrendszer-ről tanultak rendszerező ismétlése. A magán- és mássalhangzók közötti különbség. A hangrend. A magán- és mással-hangzótörvények felis-merése. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre ponto-sabb megnevezése.

A helyesírási képesség fejlesztése 1–8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai


Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre ala-pozottan új nyelvhasz-nálati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.Az anyanyelvhasználat tudatosításának meg-indítása, a helyesírás biztonságának megala-pozása.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának érték-ként való elfogadtatása. A tanulók önállóságának növelése a szabályalkal-mazásban.

A megismert nyelvi eszkö-zök, helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés az írásbeli nyelvhasználatban.


A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyako-rolt szó esetében helye-sen jelöli a j hangot.

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait különírja.A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal al-kalmazza a tanult helyes-írási szabályokat.

A tanuló írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenőrzés-sel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.



40

Az egyszerű szavakat helyesen választja el.Írása rendezett, a betű-ket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. Helyesen írja le a Duna, a Tisza, a Ba-laton és a Magyarország szavakat.

Tanítója útmutatásai alap-ján kijavítja helyesírási hibáit. Írása jól olvasható, lendületes. Füzetei rende-zettek, tiszták.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkal-mazza a tanult helyesírási szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondat-zárási, elválasztási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betűket.


Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamon-dással, emlékezet utáni írással.A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása.Korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkal-mazása fogalmazások-ban, írásbeli szövegek-ben.

Gyakorlatok az írásmód tempójának és rende-zettségének, a helyesírás biztonságának tovább-fejlesztésére.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegja-vítás fokozatos önálló-sággal.

Biztonság az egyszerű mondat központozásá-ban, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes hasz-nálatuk.A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek nehezebb eseteinek helyesírása.

Különféle idézési mó-dok alkalmazása, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézése.Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkal-mazása. A helyesírás ér te lem-tükröztető szerepének belátása és felhasználása.

A tanuló képes máso-lásra, tollbamondásra és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására.

A tanuló írása jól olvasható, az írásos szövegeinek elhelyezése rendezett. A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.

A tanuló egyéni írásképe rendezett.Ismeri és megfelelően alkalmazza a tanult nyelv-helyességi és helyesírási szabályokat: a központo-zást, a tanulmányok során előforduló tulajdonne-veket, a belőlük képzett mellékneveket. Önállóan használja A magyar helyesírás szabályai című kiadványt.

A tanuló rendelkezik a tanulmányaihoz szükséges eszközszintű íráskészséggel, írása jól olvasható, esztéti-kus.Ismeri és helyesen alkal-mazza az idézéssel, a pár-beszéddel és a központozás-sal kapcsolatos helyesírási szabályokat.



41



Írástanítás, az írás-használat fejlesztéseAz írott betűalakok tanítása.Írott kis- és nagybetűk alakítása, kapcsolása.Az írástechnikát fej-lesztő gyakorlatok. Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával.A hangok időtartamá-nak jelölése.Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsola-tok, rövid mondatok írása.Hat betűnél nem hosz-szabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből.Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben.

Ismeretek az anya-nyelvrőlHelyesírási szabályis-meret és -alkalmazás:az időtartam jelölése:-o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í;-ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről;a kiejtéstől eltérő hang-kapcsolatok;a hagyomány szerinti írásmód;az elválasztás szabályai;a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.Szabályszerűségek felis-merése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely földrajzi nevei-nek írása.A mondatkezdő nagy-betű és a megfelelő mondatvégi írásjel alkalmazása írásbeli feladatokban.

Ismeretek az anyanyelv-rőlHelyesírási szabályismeret és -alkalmazás.Mondatfajták jelölése írásban.Igekötős, valamint külön-féle idejű igék helyesírásá-nak gyakorlása. Tulajdon-nevek, ragos főnévi alakok, -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, -ít, -ul, -ül végű és a kiej-téstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos mellék-nevek írása.Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

Ismeretek az anyanyelvrőlHelyesírási szabályismeret és -alkalmazás.Helyesírási szabályok alkal-mazása különböző írástevé-kenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező igeala-kok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók;névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szó-fajok köréből.


A beszélt nyelvAz ábécé és a betűrend.A betűrendbe sorolás szabályainak megisme-rése és gyakorlása.Az egyszerű és az ösz-szetett szavak elválasz-tása.

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolásaA magyar nyelv szófaji rendszere. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzá-juk kapcsolódó

Helyesírási ismeretekAz egyszerű mondat he-lyesírása (vessző, gondo-latjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyes-írási ismereteinek bőví-tése:

Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alap-elvei.A helyesírási rendszer grammatikai meghatáro-zottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendsze-rezése.



42

Az egyszerű és az ösz- szetett szavak elválasz-tásának gyakorlása.Az írott nyelvAz írástechnika to-vábbfejlesztése.A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.A mássalhangzótör-vények helyesírási kérdései.A helyesírási alapelvek: a szóelemző írásmód (hasonulások, összeol-vadás, mássalhangzó-rövidülés, -kiesés), a kiejtés szerinti írásmód (szótövek, toldalékok), a hagyományos, az egyszerűsítő írásmód.A helyesírás alapvető szabályainak megisme-rése és alkalmazása. A helyesírás rendsze-rének (helyesírási alap-elvek) megismerése, al-kalmazása. Helyesírási ismeretek alkalmazása írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyes-írási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírás szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítá-sa tanári irányítással és önállóan.

helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben.A számnevekhez kap-csolódó helyesírási sza-bályok rendszerezése.A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek helyesírásának egyszerűbb esetei.A szófajok helyesírása.A szófajokhoz kapcsoló-dó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalma-zásuk. A földrajzi és intéz-ménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakor-lása.

– a tanult idegen személy-nevek – a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett mellék-nevek helyesírása. A helyesírási rendszer grammatikai meghatáro-zottságának felismerése, ismeretek bővítése.Helyesírás gyakorlása a mondatrészekhez és az egyszerű mondatok helyesírási tudnivalóinak alkalmazására.A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb meg-ismerése. Az egybeírt, a különírt és a kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek he-lyesírásának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt.Helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Helyesírási hibák javítá-sa tanári irányítással és önállóan.

A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerű-sítés elvének érvényesülése. Az összetett mondat köz-pontozása.Az összetett mondatok központozása: a mondat-közi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata.A párbeszéd és az idézetek írásmódja.A párbeszéd helyes írás-módja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkal-mazása írásbeli szövegek alkotásakor. A szóösszetételek helyes-írása.Az alárendelő és melléren-delő szóösszetételek helyes-írása.

Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.



43

A kommunikáció fejlesztése 1–8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

A társadalomban való eligazodáshoz a felnőtt-gyerek kap-csolatok és a családi élet körében irányított tapasztalatszerzés és megbeszélés.

Társadalmi tapaszta-latok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatá-sa baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kap-csolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetősé-geinek megismertetése, megvalósításának támo-gatása.

Az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák meg-ismerésével, társas kapcso-lataik megszilárdításának érdekében.


Egyszerű szóbeli közlé-sek megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása.A mindennapi kommu-nikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszó-lítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

Részvétel közös drámajá-tékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorla-taiban.

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommuniká-cióban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használa-ta mindennapi beszédhely-zetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamA kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-dást, a fi gyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfl iktusok fölismerésének és megítélésének képessé-ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályai-nak ismerete, helyes alkalmazásuk.A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nemnyelvi kifejezőeszközök

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tar-talom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszéd-mód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben.

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet prob-lémáiról, olvasmányokról a saját vélemény meg-

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felis-merése és kommunikáci-ós helyzetnek megfelelő használatuk.



44

(testbeszéd) használata a kommunikációs hely-zetnek megfelelően.Kommunikáció té-nyezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejező-eszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszéd-ben.Kisközösségi kommu-nikáció, vita.

fogalmazása az érvelés szabályait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszéd-partnerekkel.

Tájékozottság és ítéletalko-tás az alapvető tömegkom-munikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.



Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseA mindennapi érintke-zés nyelvi fordulataiSzituációs játékkal: köszönés, bemutatko-zás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.

A beszédkészség, szó-beli szövegalkotás és megértés fejlesztésePáros és csoportos be-szélgetés. A kérdezés és válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barát-ságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megisme-rése és gyakorlása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszédben.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megér-tés fejlesztéseFelolvasáskor, szöveg-mondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében.Páros és csoportos beszél-getések a gyerekek élet-helyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált meg-fogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üze-net lényegének és érzelmi hátterének megfi gyelése, értékelése.Kiegészítő anyagA segítségkérés és -adás jellemzőinek megfi gyelése, használata. Üzenetek tar-talmának pontos közvetí-tése.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megértés fejlesztéseA mondat- és szövegfo-netikai eszközök alkal-mazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló. Nonverbális eszközök hasz-nálata szituációs játékok-ban, beszélgetésben.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Eligazodás a minden-napi élethelyzetekbenAlapismeretek a kom-munikáció tényezőiről.A nem nyelvi kifejező-eszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel.Mindennapi beszéd-helyzeteink: kapcsolat-

Páros és kisközösségi kommunikációA nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tuda-tos alkalmazása. A kife-jezőeszközök értelme-zése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban.Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejté-se, reagálás mások vé-leményére kisközösségi

Magán- és közéleti kom-munikációA szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és közéleti kommunikáció-ban.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfa-jai: megbeszélés, vita, felszólalás, hozzászó-

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szöveg-műfaja: hír, hirdetés; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.



45

felvétel, véleménynyil-vánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.A mindennapi érint-kezés kommunikációs helyzeteinek, szerep-lőinek, tényezőinek, szóhasználatának meg-fi gyelése, néhány szem-pont szerinti értékelése elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselke-dés formáinak gyakor-lására. A szavak, mondatfone-tikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszkö-zök (testbeszéd) ösz-szehangolása a beszéd-helyzetnek megfelelően. A hangzás és a test-beszéd jeleinek megfi -gyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

(iskolai, családi, baráti) helyzetekben.A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelme-zése a páros és kisközös-ségi helyzetekben.

Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesz-tésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegol-dásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának a kommuniká-ciós helyzetnek megfelelő kifejezésmóddal. Kérdé-sek és válaszok megfo-galmazása különböző helyzetekben.

lás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját állás-pont kialakítása és korri-gálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikái-nak megfi gyelése, alkal-mazása elsősorban a szán-dékkifejezés és hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és szóbeli közlésmód kü-lönbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása.Egy-egy drámai vagy dra-matizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékel-tetése a nem nyelvi és ver-bális kifejezés eszközeivel.

Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkom-munikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszéd-partnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatar-tásban.A nyelvváltozatok szókész-letének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal, pl.: szituációs vagy szerep-játékban.

A szövegértés fejlesztése 1–8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Szövegek olvasásával az értő olvasás fejlesz-tése.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontossá-gának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

A mélyebb tartalmi réte-gekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfej-lesztése.



46


Feldolgozott szöveg megértésének bizonyí-tása: tartalommondás a tanító irányító kérdései alapján.

Egyszerű szerkezetű me-sék, elbeszélések eseménye-inek elmondása néhány összefüggő mondattal.A feldolgozott szövegekhez kérdések, válaszok megfo-galmazása.Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése.Féloldalnyi szöveg önálló néma olvasása, szövegér-tés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Előzetes felkészülés után feldolgozott szöveg folya-matos, a tartalmat kifejező felolvasása.Másfél oldal (40–45 sor) terjedelmű, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása és megér-tése.

Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.A szövegértéssel szorosan összefügg: – a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfi gyelése, felfogása;– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése;– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása;– alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata. Az élőbeszéd tempó-jával egyező folyama-tos hangos és néma olvasás.A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerke-zetének, tartalmának bemutatása.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felol-vasása.Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-oko-zati összefüggések bemu-tatásával: a műfaj és a téma megállapítása.Rövid, tárgyszerű be-számoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felol-vasás, szövegmondás.Különféle műfajú és ren-deltetésű (ismeretterjesztő, szépirodalmi, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása.

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról össze-foglaló készítése a témának, a kommunikációs alka-lomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseAz értő olvasás fejlesz-tése, szövegolvasás.Rövid szövegek olvasá-sa, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása:

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai szövegek, versek, mondókák, találós kér-dések a népköltészet és a műköltészet, a klasz-szikus és a mai magyar, valamint a szomszédos

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai művek és versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szép-irodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó,

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, nép-csoportok népköltészeté-ből.



47

szereplő, helyszín, ese-mények megfi gyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösz-szefüggésben. Az olvasmány tartal-mára irányuló kérdések megválaszolása.Az olvasmány címének, hangulatának megfi -gyelése.

népek gyermekirodal-mából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek.A cím és tartalom viszonya.Az olvasmány témájá-nak, szereplőinek, főbb eseményeinek megneve-zése. A szereplők cselekedetei-nek megítélése, tulajdon-ságaik megfi gyelése.Egyszerű oksági össze-függések felismerése.Mese és valóság megkü-lönböztetése. Tapaszta-latszerzés szavak, kifeje-zések többletjelentéséről a szövegben.Gondolategységek lé-nyegének összefoglalása, vázlatpont megfogalma-zása közösen.A cím és a tartalom kap-csolatának felismerése.

nemzeti ünnepeket, jelké-peket, a természetet és a társadalmi életet bemuta-tó írások.Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről.A szövegekhez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása.Az események sorrendjé-nek, a mesélő személyének megállapítása.Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.Lényegkiemelés, vázlatké-szítés – tanítói segítséggel. A szereplők tulajdonságai-nak értékelése.

Elbeszélések és regényrész-letek, versek a klasszikus és az élő irodalom gyerme-kekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyar nép múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Nagyobb terjedelmű iro-dalmi szöveg (pl. ifj úsági regény) feldolgozása.Hétköznapi szövegek.A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfi gyelése.Szövegelemző műveletek bővítése: kulcsszavak ki-emelése, szövegtömörítés és -bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. En-nek felhasználása tartalom elmondásához. A művek szerkezeti jellem-zőinek megfi gyelése, a tér-idő változásainak fel-ismerése.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamAz írott nyelv

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörí-tés, szövegkiegészítés szóban. Különböző műfajú szö-vegek néma olvasása. A szövegben kifejtett

A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérveiAz olvasottak reprodu-kálásának módjai. Elbe-szélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.Folyamatos hangos és néma olvasási képesség,

Az egyszerű mondatA szöveg.Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; szöve-gek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjele-nítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépiro-dalmi,



48

információk visszake-resése.Ismerkedés a szöveg-értési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés, tömö-rítés.Vázlat készítése külön-böző műfajú szövegek-hez.

illetve szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző műfajú és témájú művek értelmes felolvasásával, memo-riterek kifejező előadá-sával.Feladatok a szövegelem-zés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatke-resés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggések fölismerése.

ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönbözte-tése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok kere-sése és felfedezése irodalmi szövegekben. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai, tudomá-nyos, gyakorlati és szépiro-dalmi művek feldolgozá-sában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülö-nítése, érvek és ellenérvek feltárása.Jegyzetkészítés tanári irányítással.

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációról.Publicisztikai szövegek önálló olvasása és megérté-se. A szövegelemzés alap-vető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfede-zése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás, jegyzetkészítés stb.).A gyakoribb tömegkommu-nikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes je-lentéseinek tudatos keresé-se, önálló megfogalmazása.

Széplaki Erzsébet

TAN KÖNYV

8. évfolyam

KOMPETENCIAALAPÚ

Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv

8. évfolyam

Széplaki Erzsébet

Széplaki Erzsébet

Fogalmazásifeladatgyûjtemény

8. évfolyam

KOMPETENCIAALAPÚ

INTERAKTÍV TAN

AN

YAG

– A kiadó a kiadói jogokat fenntartja.

AP–080592K



49

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA

Az összetett mondat szerkezete

A nyelvészet megkülönböztet két tagmondatból álló összetett mondatot és kettőnél több tagmondatból álló többszörösen összetett mondatot. Ennek a megkülönböztetésnek akkor vehetjük hasznát, amikor a ket-tőnél több tagmondatból álló mondatok szintjeit vizsgáljuk. A tagmondatok tömbösödését csak a legjobb képességű tanulók vizsgálják.

Az összetett mondatok szintjeit az alá- és mellérendelő viszonyok adják. Az alárendelés mindig szintváltó.

1.Megkérdeztem azt, 2.hogy mit csinálunk délután.

A mellérendelés mindig szinttartó.1.Elmentem a barátnőmhöz, 2.egész délután teniszeztünk.

A többszörösen összetett mondatok altípusai a szintek és tömbök szerint a következők:1. Egyszintű, háromtagú mondatok: a) A három mellérendelő mondat nem tömbösödik:

1.Gábor szeretett sétálni a Tisza-parton, 2.bámulta a vizet, 3.

fi gyelte a kajakosokat.

b) Az első két tagmondat tömbje szemben áll a harmadik tagmondattal. Az ellentét a többszörös összetett mondat főviszonya.1.Szívesen elmegyek a boltba, 2.sőt nagyon sietek, 3.de az öcsémet nem viszem magammal.

c) Ebben a példában is az ellentét a főviszony, de itt a második és a harmadik tagmondat áll szemben az elsővel.

1.Enikő leszaladt a lépcsőn, 2.azonban egyszer csak megtorpant, 3.és visszafordult a bérletéért.

2. Kétszintű, háromtagú mondatok: alá- és mellérendelést is tartalmaznak: a)

1.Beszéltem hozzád, 2.de nem vettem észre, 3.hogy nem fi gyelsz rám.

b) 1.Egyre kevesebben hittek abban, 2.hogy jól fog sikerülni a dolgozatuk, 3.ennek ellenére mindenki lázasan írt.

c) Két főmondatnak közös alárendelő mellékmondata van: 1.Ott kereste a barátját, 2.ott kutatta, 3.ahol gyakran szokott időzni.

d) A főmondatnak két alárendelő mellékmondata van, amelyek között kapcsolatos viszony van: 1.A gyorsfagyasztott húsokat forró, bő olajban kell kisütni,2.hogy oda ne ragadjanak az edény aljához, 3.és jól átsüljenek.

1.

1.

2. T

1. 2.

2. 3.

��

��

1.

1.

1.

1.

1.

2.

2.

2.

3.

2.

3.

3.

3.

2.

3.

1.

2. 3.

T

Háll

Hh

Hc Hc

��

��



50

e) A főmondatnak két különböző mondatrészt kifejező mellékmondata van, amelyek között nincs kap-csolat: 1.Ha a házi feladatot készítem angolból, 2.gyakran kell a bátyám segítségét kérni, 3.hogy ne legyen benne hiba.

3. Háromszintű, háromtagú mondatok: 1.Sok diáksztori szól arról, 2.hogyan felelnek azok a tanulók, 3.akik nem készülnek az órára.

A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése

A korábbi tankönyvemben a hagyományos metódust követtem. Az összetett mondatok fogalmának pon-tosítását követően először az alárendelő, majd a mellérendelő összetett mondatokkal ismerkedhettek meg a tanulók. Úgy gondolom, már a témakör elején tisztáznunk kell a két mondatfajta közötti különbséget.

Sok előadásomon kifejtettem a véleményemet, miszerint a hangsúlyt itt is a képességfejlesztésre, jelesül a helyesírási képesség fejlesztésére kell helyeznünk. Minden tanulónak ismernie kell a mondatvégi írásjel használatát az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok esetében. Erre az ismeretre a mindennapi életében is szüksége lesz, arra viszont kevésbé, hogy a határozói alárendelő összetett mondatok valamennyi fajtáját teljes biztonsággal meg tudja különböztetni. Teljes biztonsággal el kell(ene) viszont sajátítaniuk a tanítványainknak, hogy a mellérendelő összetett mondatok mondatvégi írásjelét az utolsó tagmondat ha-tározza meg. Az alárendelő összetett mondatoknál a főmondat mondatfajtájának megfelelő mondatvégi írásjel zárja a mondat végét.

A tankönyvben először a mellérendelő összetett mondattal foglalkozom. Már a témarész első óráján mind az öt fajtával: kapcsolatos, ellentétes, választó, következtető, magyarázó mellérendelő összetett mondattal megismerkednek a tanulók egy táblázat segítségével. Ez a táblázat tartalmazza a jelölésüket, a kötőszava-kat és a példamondatokat. Azért választottam ezt a formát, mert tapasztalataim szerint a tanulók sokkal könnyebben rögzítik így az ismereteket, mondatelemzéskor nyugodtan visszalapozhatnak megerősítésért, útbaigazításért.

Néha gondot okoz a kapcsolatos mondatok elemzésekor a meg és a pedig kötőszók értelmezése, mivel nem tagmondatok élén, hanem azok belsejében találhatók.

Vágd le a deszkadarabot, a közepébe pedig fúrj egy lyukat!

A pedig kötőszó kifejezhet ellentétet is, de ilyen esetben a második tagmondat élén áll.Elkészítettem a szendvicset, pedig nem is voltam éhes.

A kapcsolatos viszonyt jelölheti néhány olyan határozószó, amely lassan maga is kötőszóvá válik a nyelv-

fejlődés során. Ezek a majd, azután stb. Gábor kiállt a garázsból, majd komótosan nekiállt lemosni a kocsiját.

Előfordulnak olyan ellentétes mondatok is, amelyekben az és kapcsolatos kötőszó szerepel. Ilyenkor a kö-tőszó jelentése: ennek ellenére, tehát a mondat ellentétes mellérendelő összetett mondat.

Már nyolcadikos a fi am, és (ennek ellenére) nem gondol a továbbtanulásra.

A választó mellérendelő összetett mondatok tagmondatai különféle lehetőséget tartalmaznak, s ezek közül kell vagy lehet választani. A kirekesztő választás esetében választani kell, kötőszava a vagy-vagy.

Vagy átmégy a szomszédba, vagy egyedül maradsz itthon.

2.

1. 3. Hi Hc

Háll

A

1.

2.

3.

1. 2.

1. 2.

1. 2.

1. 2.

1. 2.



51

A megengedő választásban a lehetőségek nem zárják ki egymást, és a beszélő szempontjából teljesen mindegy, hogy melyik jut érvényre. Kötőszava a vagy, illetve az akár-akár. Ha az akár-akár kötőszót hasz-náljuk, szükséges egy harmadik tagmondat is.

Akár tetszik neked, akár nem (tetszik), megnézem a fi lmet.

A mellérendelő összetett mondatok közül a diákok számára a következtető és a magyarázó mellérendelő összetett mondat felismerése okozza a legtöbb gondot. Megértésük leglényegesebb eleme az ok-okozati ösz-szefüggés felfedeztetése.

A következtető utótagú mondatokban az első tagmondat tartalmából következik a második tartalma, tehát az első tagmondat hordozza az okot, a második az okozatot. Kötőszavai: tehát, hát, így, ezért.

Mindent megtanultam, ezért nem félek a dolgozattól.

Az okadó magyarázó mellérendelő összetett mondat éppen ellentéte a következtetőnek. Itt az első tag-mondat tartalmazza az okozatot, s ennek okát magyarázza, értelmezi a második tagmondat. Kötőszavai: hisz(en), úgyse(m), ugyanis, tudniillik.

Nem félek a dolgozattól, ugyanis mindent megtanultam.

A helyreigazító magyarázó mellérendelés tagmondatai között nincs ok-okozati összefüggés, hiszen a má-sodik tagmondat csak helyesbíti, pontosítja az elsőben megfogalmazottakat, esetleg más szavakkal fejezi ki az első tartalmát. Kötőszavai: azaz, illetve, vagyis, mégpedig.

Ma nem megyek sehova, vagyis itthon maradok.

Az alárendelő összetett mondatok

Meggyőződésem, hogy az algoritmusok kialakítására, begyakorlására nagy gondot kell fordítanunk, hiszen többek között biztonságérzetet ad a tanulóknak. Ez az azonos típusú feladatok megoldására alkalmas eljárás előírja az elvégzendő műveletek meghatározott sorrendjét. Miután ezt elsajátítják, bármilyen alárendelő összetett mondatot képesek elemezni. Az algoritmus tanításának kezdeti szakaszában ragaszkodjunk ahhoz, hogy elemzés közben a tanulók szóban is nevezzék meg az elvégzendő műveletet!

1. lépés: Az összetett mondat tagmondatainak megállapításaÖcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. Tagmondatok: Öcsi azt kérte tőlem; segítsek neki

2. lépés: A tagmondathatárok bejelölése, a tagmondatok megszámozása1. 2.Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Első tagmondat: Öcsi azt kérte tőlem, Második tagmondat: hogy segítsek neki.

3. lépés: A főmondat megállapítása az utalószó segítségével, az utalószó bekarikázása; a kötőszó beke-retezése

1. 2.Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Utalószó: azt. Tehát az első tagmondat a főmondat.Kötőszó: hogy. A második tagmondat a mellékmondat.

1.

1.

1.

2.

2.

2.

1. 2.



52

4. lépés: A főmondat elemzése1. 2.Öcsi azt kérte tőlem,√ hogy segítsek neki. Mit kért? Azt, hogy segítsek.

5. lépés: A mondat szerkezetének ábrázolása

A szerkezeti ábráról is könnyen leolvasható, hogy az alárendelő összetett mondatok tagmondatai külön-böző szinten helyezkednek el.

Az alárendelő összetett mondatok elemzését segítheti az az eljárás, amikor egyszerű mondattá zsugorít-juk. Így a tanulók számára egyértelművé válik, hogy a mellékmondat az egyszerű mondat egyik mondat-részét fejti ki bővebb formában. Eredeti mondatunk zsugorítva: Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. ♦ Öcsi segítséget kért tőlem.

A mondatzsugorításAz alárendelő összetett mondatok funkcionálisan széttagolódással jöttek létre. A főmondatban a kifejtendő mondatrész szerepében áll (vagy kitehető) egy utalószó, amely távolra mutató névmás vagy határozószó. Az utalószó – szófajából következően – jelentését tekintve üres, ezért egy másik mondattal kell pontosíta-nunk. Így jönnek létre az alárendelő összetett mondatok. Tehát az utalószó valójában az alárendelő mondat funkcióját jelöli ki. Bizonyítja ezt az is, hogy az alárendelő összetett mondatok esetében elvileg minden-kor tudunk mondatzsugorítást végezni: egyszerű mondattá alakítani az összetett mondatot úgy, hogy a mellékmondatot az utalószó mondatrészi szerepében fejezzük ki. Nézzük a tankönyvi példamondatot (Tk. 40. oldal)!

Öcsi azt kérte tőlem, hogy segítsek neki. A két tagmondatból álló alárendelő összetett mondat a követke-zőképpen zsugorítható egyszerű mondattá: Öcsi segítséget kért tőlem. A segítséget szó a mondat tárgya, tehát az ezt kifejtő mellékmondat tárgyi mellékmondat.

A mondatzsugorítással különösen az azonos kifejezőeszközük miatt könnyen összecserélhető alárendelő összetett mondatok esetében érdemes élni. Ilyen pl.: az akkor utalószót és a ha kötőszót tartalmazó alárende-lő összetett mondat, amely egyaránt lehet időhatározói, állapothatározói és körülményhatározói alárende-lés. Sőt az is előfordulhat, hogy komplexitás jellemzi a mondatot, vagyis egyszerre többféle határozói aláren-delésként is felfogható. Lássunk egy példát!

„1.Akkor szép az erdő, 2.mikor zöld, 3.Mikor a vadgalamb benne költ.”

(Magyar népdalok I. 283.)

Ebből a három tagmondatból álló összetett mondatból, melynek az első a főmondata, a következő három mondat zsugorítható:

1. variáns: Zölden szép az erdő.Itt a zölden állapothatározó, tehát az Akkor szép az erdő, mikor zöld így ábrázolható

1.

2.

1.

2. Há

T



53

2. variáns: Zöldellése idején szép az erdő. Ebben az esetben az ábra így alakul, mivel a zöldellése idején időhatározó:

3. variáns: Az első és a harmadik tagmondatból viszont csak olyan egyszerű mondatot alkothatunk, amelyben a mellékmondatot időhatározóként tudjuk kifejezni: A vadgalamb költésének idején szép az erdő. Az eredeti mondat ábrázolása tehát a következő:

A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatokMás nyelvtanok a sajátos tartalmú mondatokkal a tárgyalt alárendelő összetett mondatoknál foglalkoz-nak. Véleményem szerint jobb, ha az elején tisztázzuk ezeknek a mellékmondatoknak a sajátosságait. A későbbiekben sok időt takaríthatunk meg, és könnyebb a felismerésük is.

Vannak olyan esetek is, amikor a mellékmondatok – azon túl, hogy a főmondat valamelyik mondatrészét fejtik ki – egyfajta többletjelentéssel, azaz sajátos jelentéstartalommal is rendelkeznek. Ez négyféle lehet: feltételes, megengedő, hasonlító és következményes. Az elnevezések mutatják, hogy itt a grammatikai kap-csolatra szemantikai (jelentésbeli) többlet épül rá.

A feltételes mellékmondatban olyan körülmény, feltétel fogalmazódik meg, amelynek bekövetkezésétől függ a főmondatban megfogalmazott esemény érvényre jutása. Logikai szempontból a két tagmondat között oksági viszony van, ami azt jelenti, hogy a feltételes mellékmondat az okot, a főmondat pedig az okozatot rejti magában.

„1.Ha megszeretlek, 2. kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám.” (József Attila: Kopogtatás nélkül)

Itt a mellékmondat áll az élen. Jellegzetes és soha el nem maradó kötőszava a ha. A főmondatban fog-laltak a bejövetel feltételét (kopogtatás nélkül), s egyben okát fogalmazzák meg: a szeretet szükségességét. A mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.

A sajátos jelentéstartalmú feltételes mellékmondatok elég gyakoriak, különösen az időhatározói és álla-pothatározói alárendelő összetett mondatok esetében, de előfordulnak egyéb alárendelésekben is.

A hasonlító sajátos jelentéstartalom is elég gyakori. Amint azt az elnevezés is mutatja, a hasonlító mellék-mondat úgy fejti ki a főmondat tartalmát, hogy közben valamihez hasonlítja. Kötőszava általában a mint.

„S a szegény nő elhagyatva Úgy maradt, mint a szedett fa.” (Vörösmarty Mihály: A szegény asszony könyve)

1.

2. Hi

2.

1. Ho

1.

2. 3. Há Hi



54

Példánkból a vonatkozó névmási kötőszón kívül az állítmány is hiányzik, ami igen gyakori a mint kötő-szós mondatokban. A teljes mellékmondat a következő lenne: mint ahogyan a szedett fa maradt. A mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat.

A megengedő sajátos jelentéstartalom lényegében a megszorító ellentétes mellérendelésből fejlődött ki. Azokat a mellékmondatokat soroljuk ide, amelyek olyan körülményeket, feltételeket foglalnak magukba, amelyek valamelyest ellentétet mutatnak a főmondat tartalmával, de annak megvalósulását nem akadályoz-zák meg, hanem mintegy „megengedik”. Jellegzetes kötőszavuk a bár, ámbár, bárha, noha, jóllehet, holott, illetve a páros ha … is.

„Ha féltem is, a helyemet megálltam” (József Attila: Kész a leltár)

A kitehető utalószó: a helyemet megálltam úgy … egyértelműen mutatja, hogy a mondat állapothatározói alárendelés, és a második mondat a főmondat.

A következményes sajátos jelentéstartalmú mondatok csak szemantikai alapon ismerhetők fel, mivel jel-legzetes kötőszavuk nincs. Élükön szinte mindig a hogy kötőszó szerepel, ami el is maradhat, ha a mellék-mondaton erősebb a nyomaték. A következményes mellékmondat a főmondatban megnevezett minőség-nek, dolognak vagy a főmondat egész tartalmának a következményét fejti ki. Leggyakrabban fokhatározói alárendelő mondatokban fordul elő, de más esetek is vannak. Példánk tárgyi alárendelés:

„S akkorákat sohajtok, hogyMég a kárpit is meglebben.”(Petőfi Sándor: Színházban)

A mondatrendA mondatrenddel a megismerés szintjén foglalkozunk. A leggyakoribb eset, amikor a főmondat megelőzi a mellékmondatot. Gyakran találkozunk olyan mondattal, amelyikben az első tagmondat a mellékmon-dat, s azt követi a főmondat. A beékelődés egyik előfordulási formája az, amikor a főmondatba ékelődik a mellékmondat. A másik, ritkább eset, amikor a mellékmondatba ékelődik a főmondat. Mindezek ismerete helyesírási szempontból lényeges, hiszen minden esetben a főmondat határozza meg a mondatvégi írásjelet.

A vonatkozó névmás szerepe az összetett mondatokban A mondattani ismeretek közé ékelve ismerhetik meg a tanulók a vonatkozó névmás fogalmát. 6. évfolyamon a névmások tárgyalásakor jeleztem a tankönyvben, hogy a vonatkozó névmásokról 8. évfolyamon fogunk tanulni, mivel nyelvtani ismereteik nem elegendőek a fogalom megértéséhez. Valóban. A vonatkozó név-mások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz.

Ez a névmásfajta elég sok nyelvhelyességi problémát hordoz magában. Ezért található sok vele kapcsola-tos feladat a tankönyvben. Ezzel foglalkoztam a Nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című fejezetben is.

1.

2. Há

2.

1. Há

1.

2. T



55

Az alárendelő összetett mondatok fajtáiA korábbi gyakorlattól eltérően a kompetenciaalapú tankönyvemben az alárendelő összetett mondatok kö-zül először a jelzői alárendelő összetett mondattal ismerkednek meg a tanulók. Gyakorlati tapasztalatok igazolják, hogy ezeket az összetett mondatokat viszonylag könnyen felismerik a gyerekek. A minőségjelzői alárendelő összetett mondatokból könnyen létrehozhatók alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelések. Erre a tényre ismét hívjuk fel a tanulók fi gyelmét az adott mellékmondatok tárgyalásakor.

Jelzői alárendeléskor a távolra mutató névmás után főnév áll:Az a barátom telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.Azt a barátomat hívd fel, akit a múltkor bemutattam.Azzal a barátommal beszélgettem, akit te is ismersz.

A fenti jelzői alárendelő összetett mondatokból úgy lesz alanyi, tárgyi, társhatározói alárendelő összetett mondat, ha a mutató névmás szófajváltással átveszi az alany, a tárgy, a társhatározó szerepében álló főnév mondatrészi szerepét.

Az telefonált, amelyikkel a táborban ismerkedtem meg.Azt hívd fel, akit a múltkor bemutattam.Azzal beszélgettem, akit te is ismersz.

A birtokos jelzői alárendelő összetett mondatok többnyire hiányos szerkezetek, csak a kommunikációs helyzet ismeretében tudjuk használni.

miAnnak ba fi únak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám. bAnnak adtam kölcsön a tollamat, aki mindig kedves volt hozzám.

Az értelmező jelzői alárendelő összetett mondat könnyen összetéveszthető a minőségjelzői (kijelölő jel-zői) mellékmondattal, főleg fordított mondatrend esetén.

Minőségjelzői alárendelő összetett mondat1. 2.Amelyiket tegnap vásároltam, √ azt az újságot olvasom. Egyszerű mondattá zsugorítva: A tegnap vásárolt újságot olvasom.

Értelmező jelzői alárendelő összetett mondat1. 2.Olvasom az újságot, azt, √ amelyiket tegnap vásároltam.Egyszerű mondattá zsugorítva: Olvasom az újságot, a tegnap vásároltat.

A minőségjelzői alárendelő összetett mondatból könnyen levezethetjük az állítmányi alárendelő össze-tett mondatot.

Olyan gyerek vagy, aki mindig őszinte.Olyan vagy, aki mindig őszinte.

Az első mondatban a távolra mutató névmást főnév követi, tehát jelzői alárendeléssel van dolgunk. A második mondatban az olyan névmás jelzői szerepből a névszói-igei állítmány névszói része lesz szófaj-váltással.

Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat megkülönböztetése a tankönyv 55. oldalán találha-tó. A lehető legegyszerűbben igyekeztem rávilágítani a két mellékmondat közötti különbségre.

A határozói alárendelő összetett mondatok tanításakor ismét az összefoglaló táblázatból indultam ki, hasonlóan a határozók esetében 7. évfolyamon. A feladatokat nem rendeltem külön címszó alá egy-egy ha-tározói alárendelő összetett mondatfajta esetében. Arra azonban törekedtem, hogy a könnyen összetéveszt-hető határozói alárendelő összetett mondatokhoz kapcsolódó feladatok egymás mellé kerüljenek. Érdekes-ségképpen megmutathatjuk a tehetséges tanítványainknak az időhatározói mellékmondatok osztályozását,

2.

1. Jmi

2.

1. Jé



56

amely a fő- és a mellékmondat viszonyának fi gyelembevétele alapján történik. Ilyenkor azt vizsgáljuk, hogy a mellékmondatbeli cselekvés, történés, létezés a főmondat idejéhez képest mikor megy végbe. (Gondoljunk a melléknévi igenevek fajtáira!) Ebben az esetben is hasonló dolog játszódik le: egyidejű (folyamatos mellék-névi igenév), előidejű (beálló melléknévi igenév), utóidejű (befejezett melléknévi igenév).

Egyidejűség: a fő- és mellékmondatbeli cselekvés ugyanattól az időtől tart, ugyanabban az időpontban folyik, vagy ugyanaddig zajlik.

1. Mikor találkoztam veled, 2. nagyon megörültem neked.

Előidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés megelőzi a főmondatét. 1. Mióta megismertelek, 2. azóta mindig rád gondolok.

Utóidejűség: a mellékmondatbeli cselekvés a főmondaté után megy végbe. 1. Rendeld meg előre a jegyet, 2. mielőtt színházba mégy!

A mód- és állapothatározói mellékmondat megkülönböztetésére most is segítségül hívhatjuk a mondat-zsugorítást.

„1. Úgy mentem el, 2. mint kisgyermek” (Petőfi Sándor: Szülőföldem)

Az idézet egyszerű mondattá zsugorítva így hangzik: Kisgyermekként mentem el.

Tehát a mondat állapothatározói alárendelő összetett mondat.

Az ok- és célhatározói mellékmondat felismeréséhez ismét érdemes felidézni az ok- és célhatározóról tanultakat. Segít annak a beláttatása a két mellékmondat elkülönítésében, hogy a célhatározói mellékmon-datban az ige mindig felszólító módban, az okhatározói mellékmondatban mindig kijelentő módban van.

1. Felhúztad az orrod azért, 2. mert megmondtam a véleményem rólad.A megmondtam kijelentő módú ige, a mondat okhatározói alárendelő összetett mondat.

1. Azért siettem haza, 2. hogy megnézhessem a televízióban a délutáni fi lmet.A megnézhessem felszólító módú ige, a mondat célhatározói alárendelő összetett mondat.

A többszörösen összetett mondatA többszörösen összetett mondatok legalább három tagmondatból állnak. Ezeknek a mondatoknak is meg-van az elemzési menete, amelyet a tankönyv 82. oldalán ismertetek.

A legtöbb problémát az okozza, hogy melyik tagmondattal kezdje a tanuló az elemzést. Az a tapasz-talatom, hogy a gyengébb képességű tanulóknak már a három tagmondatból álló többszörösen összetett mondatok elemzése is komoly fejtörést okoz, ezért a többszörösen összetett mondatokkal mindenképpen heterogén csoportmunkában foglalkozzunk.

2.

1. Hi

2.

1. Hi

1.

2. Há

1.

2. Hi

1.

2. Ho

1.

2. Hc



57

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN

A helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével foglalkozna, de az anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás gyakorlására. Nem győzöm eleget hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelvtan-ból csak azokat az ismereteket kell közvetítenünk, amelyek a képességek fejlesztését szolgálják. Senki sem gondolhatja azt, hogy tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban minden munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjon helyesen írni, képes legyen kommunikálni a környeze-tével stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője. Ezért van szükség arra, hogy minden órán, és nemcsak a magyar nyelv és irodalom órákon fejlesszük a tanulók helyesírási képességét.

A következőkben a teljesség igénye nélkül az egy-egy témakörhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási tudnivalókat emelem ki:

Ismétlés– a hasonulások és az összeolvadás esetei– a mássalhangzók mennyiségi változásai– mondatvégi írásjelek– a tulajdonnevek, kiemelten a régies családnevek

Összetett mondat– időtartam-jelölés – a mássalhangzótörvények érvényesülése: összeolvadás, hasonulások, a mássalhangzók men nyi-

ségi változásai– írásjelek az alárendelő összetett mondatokban– írásjelek a mellérendelő összetett mondatokban– j-s és ly-es szavak– a népnevek– a tulajdonnevek: személynevek, állatnevek, földrajzi nevek, intézménynevek, címek – a -vá, -vé ragok írásban jelölt teljes hasonulása– az idézetekben használt írásjelek

A szóalkotás– az alárendelő szóösszetételek – a mellérendelő szóösszetételek– a szóismétlések– az ikerszók és az álikerszók– a valódi mellérendelő szavak– -ít, -ul, -ül– -ó, -ő– -i

A magyar nyelv története– időtartam-jelölés– tulajdonnevek– mássalhangzótörvények

Év végi összefoglalás– a mondatközi és mondatvégi írásjelek– időtartam-jelölés– egybe-, külön- és kötőjeles írás



58

Irány a középiskola– időtartam-jelölés – a felszólító módú igék– írásjelek (mondatközi és mondatvégi)– j-s és ly-es szavak– a tulajdonnevek és -i képzős alakjaik

A helyesírási képesség fejlesztése során minden eddig tanult helyesírási probléma előkerül a tanév során, illetve újabbakkal bővül. A gyakorláshoz változatos feladattípusokat alkalmaztam: másolás, kiegészítés, he-lyettesítés, átalakítás, hibajavítás stb. A tollbamondások javasolt szövege ebben a fejezetben található. Ter-mészetesen a szövegek rövidíthetők, esetleg több részletben is lediktálhatók. Ezt mindig az osztály, diff eren-ciált osztálymunkánál a tanulócsoport helyesírási képességének szintje, a típushibák milyensége határozza meg. Hibajavításkor a 20 hibával vagy annál többel író tanulókkal érdemes az egész tollbamondott szöveget lemásoltatni.

Helyesírási gyakorlattípusok

A helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési képességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid u-val ejti a tanú, odú szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében. Gondoljunk csak a típushibának számító hegeszt, mammut típusú szavakra. A j-s és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már a szó írott képét. Az utóbbi megállapításból kiindulva nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Még nyolcadik évfolyamon is. Erre számos példa található a nyelvtan-könyvben, amikor csoportosítást végeznek a tanulók, vagy az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek. Az írásfegyelem fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása, ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját is.

Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. Az interaktív tan-anyag gyorsolvasási gyakorlataiban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a he-lyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek is hasznára válik, hiszen egyaránt fejleszti a memóriájukat és a megfi gyelőképességüket.

A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen

a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, és minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen. A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki, még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.

2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett

hibákat. Ilyenkor nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. A hibás szavakat zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sorba leírták javított formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.

A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a leírt szövegben. Sok esetben még a tanulók javítását is ellenőriznünk kell. Előfordulhat, hogy bár a hibát kijavítja a tanuló, de egy másik hibát vét a leírt szóban. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem helyezzük előtérbe a feltáró és fejlesz-



59

tő szóbeli, illetve írásbeli értékelést. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövege a következő részben található. A szövegek rövid terjedelműek és érdekesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyerekek szívesebben írnak le olyan szövegeket, amelyek tartalma felkelti az érdeklődésüket.

Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szövegal-kotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra fi gyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanul-ta-e már a helyesírási szabályt, hanem arra, hogy leírja az általa megfogalmazott gondolatot. Ez javításkor szokott komoly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában. Rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatainak írásbeli rögzítésére. Természetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat. Elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási sza-bályzat használatára. Csak remélhetjük, hogy a nyolcadikosok többsége már kellő problémaérzékenységgel rendelkezik. Kialakult benne az igény arra, hogy utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor is az lenne az ideális, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagó-gusként tudjuk, hogy ez szinte kivitelezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy közös javításkor csak a típushibákat beszéljük meg, viszont minden tanuló javítását utólag, tanítási órán kívül ellenőrizzük.

Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.

A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. Valójában válogató másolásról beszé-lünk, hiszen vagy szóhalmazból vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont szerint a szavakat.

Tk. 67. oldal 2. a) feladatMásold le a szövegrészletből azokat a szavakat, amelyekre igazak az alábbi megállapítások!

Többes számú, tárgyragos összetett főnév: szalagdarabokatTárgyragos általános névmás: mindentHatározói igenév (2): bámulva, felkacagvaHatározószó: egyszerreKijelentő módú, múlt idejű, E/1. ige: bámultamEllenőrzés: felolvasással.

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.

Tk. 51. oldal 6. feladatPótold az alábbi alárendelő összetett mondatokban a hiányzó betűket!

A) Amilyet a nagymamám szokott sütni, olyan süteményt szeretek.B) Ahány kísérletet elvégeztem, annyi dicséretet kaptam a kémiatanáromtól.C) Akkora szerencse ért, amekkorától nem is álmodtam.D) Annyi almát vettem a piacon, amennyit haza bírtam vinni.Ellenőrzés: összehasonlítással.

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.



60

Tk. 90. oldal 2. a) feladatHúzd alá, mit jelentenek a szövegből kiemelt szavak és kifejezések! kétségek gyötrik bizalmatlan bizonytalan bizonyíthatatlanelburjánzik károsan elszaporodik véletlenül elterjed sikeresen megnőútszéli (hang) kellemes, barátságos utazás közbeni közönséges, durvaabban a hiszemben abban reménykedik azt hiszik azt szeretnékerőtől duzzadó erősebb izmosabb akaratosabbEllenőrzés: felolvasással.

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban még napjainkban is megoszlik a tantárgy-pedagógusok vé-leménye. Vannak, akik azt vallják, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szö-vegekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hi-bás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátarto-zik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Tk. 78. oldal 9. feladat Húzd alá a következő mondatokban a hibásan írt szavakat!

Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy lekellett írnunk néhány etyszerű szerkezetet.Azokal szeretem el tölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonlo az érdeklödési köre.Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki éppségben visszais hozza.Te sem vagy job azoknál, akik csak későb gondolkozznak el a teteik következményén.

a) Írd le helyesen a fenti mondatokat!

Csak annyiból állt a házi feladatunk, hogy le kellett írnunk néhány egyszerű szerkezetet.Azokkal szeretem eltölteni a szabadidőmet, akiknek az enyémhez hasonló az érdeklődési köre.Annak adom kölcsön a kedvenc könyvemet, aki épségben vissza is hozza.Te sem vagy jobb azoknál, akik csak később gondolkoznak el a tetteik következményén.

A helyesírási szabályzat„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar

Tudományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leír-tak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.

Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bárme-lyik családtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak legyen része a helyesírási szabályzat. Később azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekezleteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használa-tának fontosságáról.



61

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. 8. évfolyamon már nemcsak a szó-tár részt, hanem a tárgymutatót és a szabályzati részt is eszközként kell(ene) használni. Ismerniük kell(ene) azt is, hogyan használhatják a szótárt analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg benne.

A tollbamondások szövege

T. 1. Gyorsan elteltek a vakáció napjai. Különböző helyeken nyaraltatok. Sokan családjukkal magyaror-szági nyaralóhelyeken vakációztatok. Mások külföldre utaztak. Károly bátyja elhagyta az útlevelét az egyip-tomi útjuk során. Bizony nem volt egyszerű a hazajutás. Az idő múlásával a kellemetlen élmények is meg-szépülnek. Jó sztoriként lehet mesélni őket a barátoknak.

T. 2. Tóthék nyáron tíz napot Balatonföldváron töltöttek. Szerencséjükre ragyogó időt fogtak ki. Egyszer a szántódi komppal áthajóztak a Tihanyi-félszigetre. Megnézték a tihanyi apátságot. Utána megebédeltek egy kis halászcsárdában. Nagyon ízlett nekik a balatoni halászlé és a túrós csusza.

T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott. Gyer-mekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt évesen folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét.

Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót. Fel-tétlenül olvassátok el!

T. 4. Tegyünk jeget egy edénybe, és kezdjük el melegíteni! Kevergessük az olvadó jeget, így a hőmérséklet egyenletesebb lesz. A jég hőmérséklete 0 oC-ig növekedik, de addig nem változik, ameddig az összes jég el nem olvad. Miért nem emelkedik az olvadó jég hőmérséklete? Az olvadás során a közölt hő a szilárd anyagok részecskéi között meglévő szoros kölcsönhatás felbontására szolgáló energiát biztosítja, ezért nem emelkedik a jég hőmérséklete.

T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előze-tesen felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új fi lmekről, könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen hirdetni a rádióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai események-ről. Végül megegyeztek az új műsortervben.

T. 6. (Tk. 43. oldal) Biztosan neked is rosszulesik, ha nem fi gyel rád a társad, amikor hozzá beszélsz. Pró-bálod lekötni a fi gyelmét, jóllehet kevés sikerrel. Hiába ragaszkodsz csökönyösen, mint egy csacsi a témád-hoz, hallgatód pillantása nem találkozik a tiéddel. Ez intő jel arra, hogy témát változtass. Ha ezt megteszed, partnered több érdeklődéssel fog hallgatni. Esetleg megegyezhettek abban, hogy miről beszélgessetek.

T. 6. (Tk. 52. oldal) Az olyan krémest szeretem a legjobban, amilyet a nagymamám süt. Nagyi sokszor akkora tálcával készít nekem, hogy alig fér az asztalra. Ilyenkor érzem, nincs annyi krémes a világon, ameny-nyit ne bírnék megenni. Nagymamám ilyenkor kétségbeesetten néz rám. Mindig attól fél, hogy elrontom a gyomrom. Pedig a mondás úgy tartja, a fi atal gyomor mindent megemészt.

T. 7. Öt költő öt szerelmi vallomása„Ha megszeretlek – írja József Attila Kopogtatás nélkül című versében –, kopogtatás nélkül bejöhetsz

hozzám.”Szabó Lőrinc így vall szerelmet: „Mindenütt ott vagy, ahol valaha / tudtalak, láttalak, szerettelek.”„Úgy is látlak, ha behunyom a szemem” – közli Petőfi Sándor szerelmével.



62

„Rád gondoltam, s arra – sóhajt fel Tóth Árpád –, hogy / messze vagy, és jaj nekem.”„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér” – szól Shakespeare egyik legszebb szerelmi vallomása.

T. 8. Úgy megharagudtam a barátomra, hogy napokig nem szóltam hozzá. Miért nehezteltem meg rá? Megbeszéltük, hogy elmegyünk együtt színházba. Nem volt könnyű jegyet szereznem az előadásra. Akkép-pen öltöztem fel, ahogy Th ália templomában illik megjelenni. A megbeszélt időpontban elmentem hozzá. Közölte velem, hogy nagyon fáradt, ezért nem jön el a színházba. Később derült ki, hogy egy tévésorozat miatt mondott nemet. Hát barát az ilyen?

T. 9. Nem szeretek olyanokkal beszélgetni, akik durva, trágár kifejezéseket használnak. Többnyire a mű-veletlen, kevés szókincsű emberek beszédének sajátossága. Mintha a tudatlanságukért azzal állnának bosz-szút, hogy tovább rombolják az anyanyelvünket. A magyartanárom azzal vigasztalt, hogy mint minden rossznak, ennek is gátat lehet szabni. Kezdjem először a szűk környezetemben. Beszédemmel mutassak példát, és fi gyelmeztessem azokat, akik nyomdafestéket nem tűrő kifejezéseket használnak.

T. 10. Egy gépjármű vezetése, üzemeltetése nem veszélytelen dolog. Képzeljük el, hogy egy jármű 110 km/óra sebességgel halad. Aztán azért következik be a baleset, mert nincs megfelelő műszaki állapotban. Bal-esetveszély állhat fenn amiatt is, ha meghibásodik a világítás vagy az irányjelző. Ezeknek a berendezéseknek a hibátlan működését hatóságilag is ellenőrizni kell, hogy ne veszélyeztessék a forgalomban részt vevő többi járművet.

T. 11. Hunyadi Mátyásnak a fekete sereg létrehozásával az volt a célja, hogy a korszerűtlen és nemesi bandériumok helyett csak tőle függő, ütőképes hadsereget hozzon létre. Erre azért volt szükség, hogy vissza-verje a török támadásokat, és folytassa nyugati hódításait. Az ellenzék folyamatosan felrótta neki, hogy nem foglalkozik kellő módon a török veszéllyel, valamint nem megfelelő célra fordítja a hadiadót. Az idő Mátyást igazolta. A 15 000 fős hadsereget a nyugati harcokra tartotta készenlétben, ahonnan III. Frigyes támadásai-tól kellett tartani. A kiépített végvári vonal pedig annak a bizonyítéka, hogy foglalkozott a török veszéllyel is.

T. 12. Ha a fák, füvek vagy akár az erdei állatok szólni tudnának, látván az embert és viselt dolgait, azt mondanák szánakozva: Óh, te szerencsétlen, honnan tévelyedtél ide, és hogyan fogsz te itt élni? …

Rajtunk pihensz, mondanák a füvek, de ki ne tépkedj bennünket a földből, mert neked fogunk hiányozni. Mi alánk menekülhetsz az eső meg a tűző nap elől, mondanák a fák, de ne akarj bennünket leigázni, mert akármilyen furcsa, idegen jövevény vagy, azt az oxigént szívod, amit mi növények kibocsátunk, azon a fe-hérjén élsz, amihez csak általunk juthatsz hozzá…

(Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről, CLXXXIX.)

T. 13. Az automata mosógépben való mosás könnyű dolog, ha betartjuk a megfelelő utasításokat. Rakjuk be a kiválogatott ruhaneműt a mosódobba, és gondosan zárjuk be a gép ajtaját! Tegyünk megfelelő mennyi-ségű mosóport a tárolóba, hogy szép tiszta legyen a ruha! Az öblítőről se feledkezzünk meg, másképp nem lesz illatos a ruhánk! Állítsuk be a programkapcsolóval a kívánt programot, és indítsuk el a gépet! A mosás végeztével már csak a teregetés marad hátra, de ebben nem áll rendelkezésünkre gép, ezért muszáj kétkezi munkával elvégeznünk.

T. l4. Kata nagyon unatkozott dédinél, mert senki sem volt otthon. Egyszer csak gondolt egy nagyot, és kinyitotta a szúette ruhásszekrényt. A felső polcon észrevette dédnagymamája molyrágta kalapját, ame-lyet diákkorában viselt. Azonnal felpróbálta a nagy becsben tartott fejfedőt. Felvette a régi szövetruhát is. a muszlin zsebkendőt a ruha felső zsebébe dugta. Ekkor lépett be az ajtón az egész család. Valamennyien szájtátva nézték az ódivatú viseletben pompázó lányt.



63

T. 15. Végre-valahára elérkezett a várva várt nap. A nyolcadikosok a tantermükben gyülekeznek. Min-denki kezében egy-egy gyönyörű virágcsokor. Az izgalom nőttön-nő. Hamarosan megszólal a csengő, ők pedig egytől egyig beállnak a sorba, és lassú léptekkel, énekszóval elindulnak az udvarra. Meghatottan bú-csúznak az iskolájuktól, tanítójuktól, tanáraiktól, osztálytársaiktól. Évi és Csilla eddig sülve-főve együtt vol-tak, de már csak idei-óráig lehetnek együtt. Csilláék nyáron másik városba költöznek. Szemmel látható a búskomorságuk. Maholnap végleg búcsút kell mondaniuk egymásnak, bár megígérték, hogy az interneten tartják majd a kapcsolatot egymással.

T. 17. Az egyik kedvenc könyvem a Meglepetések enciklopédiája, amelyet Szuhay-Havas Ervin írt. Ha elolvasod, biztosan te is érdekesnek fogod találni. Az emberek bizonyos téves információkat egy idő után igaznak vélnek, és így adják tovább. Például Julius Caesar sohasem kiáltotta, hogy te is fi am Brutus. IV. Hen-rik sem mondta: Párizs megér egy misét. II. Richárd sem olyan volt, mint amilyennek Shakespeare lefestette. Nem lehetett púpos torzszülött, inkább erős, fess fi atalember, bár velejéig gonosz. Mennyi tévhit!

A felmérések tollbamondásainak szövege

Év eleji felmérés

Az idegen nyelvekről nem mondhatunk le. Sőt arra kell törekednünk, hogy legalább egyet minden művelt magyar tökéletesen tudjon. De használjuk fel idegen nyelvtudásunkat arra, hogy vele magyar nyelvtudásunk nyerjen, ne veszítsen!

Az idegen nyelvvel párhuzamosan tanuljuk újra a magyart. Vegyük számba minden zenei eltérését, s mennél jobban elsajátítjuk az idegen nyelv kiejtését, annál tudatosabbá tehetjük a magyart. Akkor nem rontjuk el vele a magyar nyelvtudásunkat, hanem megerősítjük. Régi igazság, hogy anyanyelvét is jobban tudja, aki még egy nyelven tud.

(Kodály Zoltán)

Témazáró felmérés: A jelzői, az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondat

Az emberek általában azt hiszik, hogy szépen, „művészien” írni azt jelenti, hogy egyszerű gondolatait is az ember fölcifrázva, bonyolultan adja elő. Ennek éppen az ellenkezője igaz. Szépen az ír és beszél, akinek sikerül még a bonyolult gondolatait is egyszerűen és világosan előadni. A művészet pedig ott kezdődik, ahol az ember az ilyen előadással még élvezetet is szerez hallgatóinak.

A magyar nyelv természeténél fogva az egyszerűséget és a világosságot kívánja. … Ebből következik, hogy a jó magyar írás és beszéd tanítását voltaképpen a helyes gondolkodás tanításával

kell kezdeni. Ki gondolkodik helyesen? Aki az igazat keresi. Az írás és beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul, ez tehát igazából: jellemkérdés.

(Illyés Gyula)

Félévi felmérés

Sokan leledzenek abban a hitben, hogy jól tudnak magyarul, hiszen magyar az anyanyelvük. Aki annyira biztosan hiszi ezt, annak okvetlenül van még tennivalója. Aki többet tud, az látja legvilágosabban, hogy még többet kell tudnia.

Figyeljük nagy költőink, íróink művészetét, de hallgassunk azoknak a szavára is, akik nyelvünknek helyes használatára, életének, szerkezetének megismerésére iparkodnak nevelni bennünket! Ők ugyancsak segíte-nek abban, hogy kellően értékeljük a nyelvet, nyelvünket.

Ez a célja a magyar nyelv hetének is: a közfi gyelemnek nyelvünk védelmére való irányítása. Hogy is mond-ja nagy íróművészünk, Kosztolányi Dezső?



64

„A nyelv a tudósnak ereklye, az írónak hangszer, a hírlapírónak fegyver. Vajon nem közös érdekünk-e, hogy az ereklye minél tisztább, hogy ez a hangszer minél zengőbb, hogy ez a fegyver minél fényesebb és élesebb legyen?”

(Ferenczy Géza)

Témazáró felmérés: A szóalkotás

A kötőjelnek nem az a rendeltetése, hogy vele álcázzuk az egybeírás és különírás szabályaiban való tájé-kozatlanságunkat. Nem követhetjük azoknak a példáját, akik – valahányszor nem tudják eldönteni: egybe- vagy különírjanak-e valamit – áthidaló megoldásként kötőjelhez folyamodnak.

Tudod-e, hogyan kell írni a következő szavakat? Tedd próbára helyesírási képességedet! Őszibarack- és meggylé, dolgozatírás és -javítás, földrajztanár, művészettörténet-tanár, cserkészmozgalom, cserkészzászló-avatás, házifeladat-készítés, déligyümölcstermés, déligyümölcs-kereskedés, tanévzáró.

Év végi felmérés

– Milyen nyelven hallgat? – Hallgat magyarul és svédül. Ezen a két mondaton bizony a legtöbben megüt-köznének, jóllehet a nyelvtudásnak a legmeggyőzőbb bizonyítéka éppen az, hogy az ember nemcsak beszél azon a nyelven, hanem azon is gondolkodik. Nem könnyű megállapítani, az idegen nyelven gondolkodik-e, aki rajta szól, de nem is lehetetlen: a szórend, a mondatfűzés stb. gyakran elárulja. Gondolkodni és hallgatni legtöbbünk csak anyanyelvén képes. Az a nyelv tehát, amelyen hallgatunk, amely csöndjeinket is betölti, az anyanyelvünk.

Kosztolányi Stockholm című versében arról ír, hogy svéd nénikkel teázik:„Hallgatnak ők is, én is hallgatok,de csöndjeink nem érnek össze végül,mivelhogy én magyarul hallgatok,s ők svédül.”

(Hernádi Sándor)



65

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba megnevezése


0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A mondatkezdő nagybetű X X X X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén X X X X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X X X X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont) X X X X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

X X X X

Betűtévesztés, betűcsere X X X X

Az idézés X X X X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon X X X X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak) X X X X

A tőváltozatok írása (húszas – huszad típusúak) X X X X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -ul, -ül, -ról, -ről stb.)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t, -tt, -b, -bb) X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

X X X X

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon X X X X



66



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon X X X X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon X X X X

A mássalhangzó-rövidülés X X X X

A mássalhangzó-kiesés X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

A TULAJDONNEVEK ÍRÁSA A személynevek egyszerű esetei

X X X X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben X X X X

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben X X X X



67



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az állatnevek X X X X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjai

X X X X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjai

X X X X

A kötőjeles földr. nevek (tanulmányok során nem előfordulók) és -i képzős alakjai

X X X X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek X X X X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon X X X X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon X X X X

Az elválasztás szótagolás szerint X X X X

Az elválasztás összetett szavak esetében X X X X

A számok helyesírása X X X X

A keltezés és toldalékos formái X X X X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS A szóismétlések írása (szókettőzés)

X X X X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak) X X X X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak) X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X



68



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon X X X X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X X X X

Az alárendelő szó-összetételek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 8. évfolyamos tanulók számára, amely egy sorozat tagja. A szövegértő képesség fejlesztése hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tankönyv interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk motiválni tanítványa-inkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé válnak.

A továbbiakban a nyelvtan tankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves fi gyelmét felhívni.

A didaktikus szövegek értelmeztetése A tankönyv jellegéből adódóan sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasí-tást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:

1. Mi az utasítás tárgya?2. Mi a megoldandó probléma?3. Mi a válaszadás módja?Konkrét példán: Tk. 73. oldal 12. feladat Kösd össze az idézetet a megfelelő ábrával!Az utasítás tárgya: az idézet összekapcsolása ábrával.A megoldandó probléma: elemezni kell az idézeteket, meg kell állapítani a szerkezetüket, értelmezni kell

az ábrákat.A válaszadás módja: az idézet és a megfelelő ábra összekötése. A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása. Ügyeljünk azonban arra, hogy

ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése igazából a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk a felolvasó számára a szöveg – bármilyen rövid is – áttekintését! Az algo-ritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására folyamat metodikájával.

1. A szöveg néma olvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mássalhang-

zó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás.4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.



69

Az indukciós szövegekA nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, ugyanakkor ol-vashatnak metanyelvi szövegeket is. A könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket, főleg A testbeszéd című fejezetben, sőt dokumentumszövegeket is.

A tankönyv átdolgozásakor külön fi gyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatok ke-rüljenek, amelyek a szövegek megértését segítik, illetve fejlesztik. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására csak olyan szövegek alkalmasak, amelyeket értenek a tanulók. A következőkben az is me retterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni az algoritmuson, de szorgalmazzuk azt, hogy a tanulók önálló tanuláskor alkalmazzák az egyes lépéseket.

1. A szöveg előzetes áttekintéseCím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások Feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmáról az új információról

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésbőlb) Tanulói magyarázatc) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásával

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaa) Adatkeresés ______________, b) Lényegkiemelés

– Bekezdések sorszámozása– Melyik bekezdésben olvastál …………-ról?– Kiegészítéses feladatok– Tételmondatok aláhúzása– Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkal

c) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése– Táblázatok alkotása

d) Ábrák értelmezése – Grafi konok– Diagramok

6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás – tételmondatok alapjánA bekezdések témáinak megnevezése



70

8. JegyzetelésA szöveg tartalmának tömör megfogalmazása Ok-okozati összefüggések feltárása

LEJEGYZÉS: a) Vázlatpontb) Adatok (rövidítések használata)c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: ♦ > = )d) Táblázatok alkalmazása

Lássuk mindezt egy konkrét szövegen! (A világot jelentő kerekek Tk. 91. oldal 3. feladat)A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! A gyerekeknél

gyakran tapasztaljuk, hogy tudomást sem vesznek a szövegek címéről. Ez azonban nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkozóan, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fonto-sak a szövegre való ráhangolódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, hogy ismerik-e a fotókon látható sporteszközöket, kiprobálták-e már a hozzájuk tarozó sportágakat.

A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül számoztassuk be a bekezdéseket [a) feladat]! Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájéko-zódni a szövegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a kérdésre a választ.

A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Tisztázzuk azt is, hogy a fotók hányadik bekezdésekhez kapcsolódnak, mit illusztrálnak [b) feladat]!

Ezt követően a tanulók húzzák alá a tételmondatokat [c) feladat], majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat [d) feladat]!

A tankönyv e) részfeladatában kérdésekre kell válaszolniuk a tanulóknak. Először beszéljük meg, vagy önállóan adjanak támpontot, melyik kérdésre melyik bekezdésben találjuk meg a választ! A második kér-dés arra példa, hogy a témája a 2. bekezdéshez kapcsolódik, de a választ a tanulók a tapasztalataik, illetve a fantáziájuk alapján adhatják meg. Melyek lehetnek azok az utcai akadályok, amelyeken lehet gördeszkával trükközni? Például: járdaszegély, lépcső, babakocsi feljáró stb.

Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában dolgoztatjuk fel.

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

Tk. 60. oldal 1. feladatA következő szöveg valamennyi mondata tárgyi alárendelő összetett mondat. Bizonyítsd be, hogy igaz az

állítás!Tudod-e, hogy honnan ered a komputer szó? A latin computare szó azt jelenti, összevágni, rovásfára felírni.

Az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára azt írja, hogy a magyar megfelelője elektronikus számítógép. Taná-csoljuk neked, te is inkább ezt a kifejezést használd.

A mondatelemzés előtt meg kell bizonyosodnunk, hogy értik-e a tanulók a szöveget. A szövegre vonat-kozó kérdésekkel a feladat megoldását is előkészítjük. Pl.: Mit jelent a komputer szó? Mit ír erről a szóról az Idegen szavak és kifejezések kéziszótára? Mit tanácsolnak neked (nektek)?



71

A kommunikációs képesség fejlesztése

A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek tanításával és tanulá-sával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával. A tankönyvben sok olyan feladat található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.

A kommunikációs képességek fejlesztésének módszertanáról bővebben a Szövegértés–szövegalkotás taná-ri kézikönyv 8. évfolyam című tanári segédletben írok.

Szóbeli kifejezőképesség fejlesztéseNagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy összeszedhessék gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt már elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.

Tk. 24. oldal 12. feladatVitatkozzatok arról, mennyiben felelős a média a fi atalkorúak egyre erőszakosabb megnyilvánulásáért!

Tk. 61. oldal 3. feladata) Ha láttad a fi lmet (Szabadság, Szerelem), egyetértesz-e a kritikával? Indokold meg a válaszodat!Ha nem láttad a fi lmet, megnéznéd-e az olvasott kritika alapján? Érvelj az álláspontod mellett!

Írásbeli kifejezőképesség fejlesztéseAhhoz, hogy a tanuló szívesen alkosson írásbeli szöveget, olyan témát kell választanunk, amelyik érdekli őt, és van mondanivalója róla. A kifejezőképesség fejlesztésének egyik alapja, hogy a tanulónak megfelelő szó-kincse legyen, ezért folyamatosan kell bővítenünk a szókincsét, és igényes nyelvhasználatra kell nevelnünk.

Tk. 23. oldal 8. feladatNézd meg a következő rajzot! Alkoss róla egy olyan rövid szöveget egy diákújság számára, amely a média

hatásáról szól!

Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink fi gyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne írja-nak többet, mint amennyi sort biztosít számukra a tankönyv. Ezek fi gyelembevétele kamatostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.

Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtan tankönyv feladatainak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és értékelni!



72

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBENA nyelvművelés szavunk bonyolult, igen szerteágazó fogalmat takar. A Magyar értelmező kéziszótár így hatá-rozza meg a jelentését: Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való érvényesítése végett.

A tankönyv írása közben minden alkalommal kitértem az adott témához kapcsolódó nyelvhelyességi problémára. Még abban az esetben is, ha a korábbi évek alatt már találkoztak velük a tanulók. Úgy gondo-lom, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan használt szóalakokkal nem elég csak egyszer foglalkoznunk, sajnos legtöbb esetben nem elég csak egyszer javítanunk, illetve javít-tatnunk. Egyre jobban elharapóznak bizonyos nyelvhasználati hibák. Ezt a negatív folyamatot sajnos a mé-dia nemhogy megfordítaná, hanem inkább felgyorsítja. Több médiaszereplő, főleg a gomba módra szapo-rodó „sztárok” beszélnek súlyos nyelvhelyességi hibákkal. Sokan „nákoznak”, még többen „szukszüköznek”. Szép számmal akadnak olyanok is, akik fi ttyet hánynak az egyeztetési szabályokra, mondataikból ok nélkül száműzik az alanyt, a -ba, -be pedig szinte teljesen kiszorítja a -ban, -ben-t. Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy egyes „sztárcsináló” tévéműsorok épp a negatív hatásokat erősítik, s olyan emberekből gyártanak sztá-rokat, akik a nyelvi igényességet még hírből sem ismerik. Természetesen vannak olyan médiaszereplők is, akik tiszta magyarsággal, helyesen képesek kommunikálni. A nyelv züllése elleni küzdelemben ők lehetnek a segítőtársaink.

Általában negatív példán vetettem észre a tanulókkal a helyes köznyelvi formától eltérőn, hibásan hasz-nált szóalakokat. Tudom, a kollégák között akadnak olyanok, akik azt vallják, hogy a gyerekek elé csak minden szempontból hibátlan nyelvi produktum kerülhet, mert anyanyelvi képességeik csak így fejleszthe-tők maradéktalanul. Úgy vélem, ez alól a nyelvhelyesség területe teljes mértékben kivétel. Csak a hibásan használt nyelvi forma elemzése, a hiba okának feltárása vezethet a probléma kiküszöböléséhez. Ezek után a tanulók vagy önállóan, az eddigi nyelvi ismereteik alapján, vagy a JÓ, HA TUDOD!-ban leírtak segítségével sajátíthatják el a helyes köznyelvi formának megfelelő szóalakokat, kifejezéseket.

A tankönyvben a következő helyes köznyelvi szóhasználattól eltérő nyelvhasználatra hívtam fel a fi gyel-met:

Az idegen szavak felesleges használata (7/8.)A sajtó nyelvében egyre többször használnak az alkotók még abban az esetben is idegen szavakat, amikor

azoknak magyar megfelelőjük is van. Egyesek „műveltségük” fi togtatásául szánják, nem törődve azzal, hogy a címzettek csak az Idegen szavak és kifejezések szótárának segítségével értik meg a mondanivalójukat. A testületből így lesz grémium, a támadásból attak, s folytathatnám a végeláthatatlan sort.

1. grémium; 2. pacifi sta; 3. juice [dzsúz]; 4. eklatáns; 5. kompetens; 6. interpretál; 7. attak

a) támadás; b) meggyőző; c) illetékes; d) békebarát; e) értelmez; f) gyümölcslé; g) testület

1. g) 2.d) 3. f) 4. b) 5. c) 6. e) 7. a)

A hasonló alakú szavak helyes használata (8/12.)Minden évfolyamon találkoztak kiegészítéses feladattal a tanulók, amelyekbe a mondat jelentésének meg-

felelően kellett beírniuk a hasonló alakú szavak közül a megfelelőt.A feladat megoldása:Gondatlanul szerelték be a gázkazánt, veszélyezteti a lakók életét.Nyaralás közben gondtalanul teltek a napjaink.Számomra is kényelmetlen, hogy mindig fi gyelmeztetnem kell téged a pontosságra.Kénytelen vagyok elfogadni az érvelésedet.Kriszta dobogó szívvel lépte át a kivilágított helyiség küszöbét.A szomszédos helység lakói közül is sokan részt vettek a rendezvényen.



73

Többféle, a köznyelvi szóhasználattól eltérő kifejezés javítása (14/5.)Az első mondatban a -nál határozórag helytelen használatát kell javítani a tanulóknak. A második mon-

datban azt kell felismerniük, hogy nemcsak a sok, hanem a sokféle szó után is egyes számot használunk. A 3. mondat helyes. Ha a tanulók pontosan értelmezik az utasítást, nem írnak semmit a harmadik vonalra. Ilyen „beugratós” feladatokkal versenyeken és felvételiken is találkozhatnak. A negyedik mondat a hol? és hová? kérdésre válaszoló határozóragok megfelelő alkalmazását kívánja.

A feladat megoldásánál senki sem hibázott.A feladat megoldásakor senki sem hibázott.Sokféle friss gyümölcsöket lehet kapni a piacon.Sokféle friss gyümölcsöt lehet kapni a piacon.Tavaly nyáron egy baráti családdal Hegykőn nyaraltunk.Ez a mondat hibátlan, tehát nem kell javítani a vonal ellenére sem.A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályba.A Gergő az egyik legjobb tanuló az osztályban.

Az és kötőszó használata (35/4.)Kerülnünk kell a többszörösen összetett kapcsolatos mondatokban az és kötőszó halmozását. Ezt legegy-

szerűbben az és kötőszók elhagyásával érhetjük el. Elsétáltunk a barátommal a közeli parkba, (és) beszélgettünk az új angoltanárunkról, (és) közben néztük a

focizókat, és mi is beálltunk közéjük játszani.Feltétlenül szólnom kell egy nyelvhelyességi babonáról is az és kötőszó kapcsán, amely így hangzik: és-sel,

hát-tal nem kezdünk mondatot. Pedig vannak olyan beszédhelyzetek, amikor kommunikációs és nyelv-helyességi szempontból helyesek. Pl.: Hát te mit csinálsz? Én megcsináltam a házi feladatot. És te? Tehát a feladatban is kommunikációs és nyelvi szempontból is helyes a következő mondat: És te hogy kerülsz ide, kit keresel?

Az utolsó két mondatban az és helyett inkább a pedig szót ajánlom. A nyelvművelő kéziszótár így fogal-maz: „A tagadó, tiltó utótagú szerkezetekben magyarosabb a nem pedig, mint az és ne(m). Most megyek hozzád, nem pedig holnap.”

De vagy viszont (35/6.)Más a helyzet a de és a viszont kötőszókkal. Vagy az egyiket, vagy a másikat használjuk egy ellentétes mel-

lérendelő összetett mondatban. Pl.: Elmentünk a barátnőmmel moziba, de a fi lm elejéről lemaradtunk, vagy Elmentünk a barátnőmmel moziba, viszont a fi lm elejéről lemaradtunk.

A feladat megoldása:Meghívtak bennünket a rokonok ebédre, de mi elkéstünk.A nagyiékat is vártuk, azonban ők nem tudtak jönni.A második mondatban is választania kell a tanulónak. Vagy az és kötőszó mellett, vagy a pedig mellett

dönthet.

A vonatkozó névmások (58/7., 59/2.)A beszélők gyakran használják helytelenül a vonatkozó névmásokat, főleg az ami szorítja ki az amely

névmást. Néhány alapszabály:– ha a főmondatban főnévvel megnevezett tárgyra vagy elvont fogalomra vonatkozik, akkor az amely

használandó. Pl.: itt van a könyv, amelyet kértél; a szerelem, amely eddig éltette, a fi ú cselekedete miatt egy pillanat alatt megszűnt.



74

– ha a főmondatban főnévvel meg nem nevezett dologra vonatkozik, az ami vonatkozó névmást kell hasz-nálnunk. Pl.: ez az, amire régóta vágyom.

– ha több említett dolog közül egyet kiemelünk, az amelyik vonatkozik rá. Pl.: ahhoz a tanárhoz fordulj segítségért, amelyik már ismeri a problémádat.

az aki csak személyre vonatkozhat. Pl.: nekem is az a kedvenc színészem, aki neked.Az 58/7. feladatban Koltói Ádám Akinek nem inge… című írásának részletéből is sok hasznos tudnivalót

sajátíthatnak el a tanulók. Az a) feladatban a vonatkozó névmásokhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudniva-lókat gyűjthetik ki, majd a b) feladatban alkalmazhatják is az ismereteiket.

Abba vagy abban? (76/1.)Ugyanaz a probléma, mint a -ban, -ben , -ba, -be határozóragok használata esetében. Élőszóban pongyola-

ság, írásban hiba a hol? kérdésre -ba, -be ragot használnunk. Ennél is súlyosabb hiba az, ha a hová? kérdésre -ban, -ben ragos szóval felelünk.

A tankönyvi feladat helyes megoldása tehát: Abban az iskolában tanulok most is, ahová elsős korom óta járok.Abba az iskolába járok, ahol elsős korom óta tanulok.



75

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBENGyakran éri mai iskolarendszerünket az a vád, hogy megbomlott az egyensúly az oktatás és a nevelés kö-

zött. A gyerekeket oktatjuk, de nem neveljük. Sokan a pedagógusok közül azzal védekeznek, hogy már nem jut rá idő: rengeteg a tanítandó ismeretanyag, egyre több a tanítóra, tanárra váró feladat a képességfejlesztés területén. Úgy gondolom, a nevelés nem időfüggő. A szülő sem úgy neveli a gyerekét – már amelyik neveli –, hogy leülteti, s azt mondja: most nevelek rajtad egy kicsit. Minden vérbeli pedagógus kihasználja a spon-tán nevelési helyzeteket, ugyanakkor igyekeztem a feladatok összeállításakor azt is fi gyelembe venni, hogy milyen nevelési cél valósítható meg a segítségükkel.

A kommunikációs fejezet, ugyanúgy mint a korábbi évfolyamokon, a nevelési lehetőségek tárháza. A ba-rátság és a szerelem tinédzserkorú tanítványaink érzelmi életében kezdi elfoglalni az őket megillető helyet. Talán ezért vált ki belőlük dacot, olykor agresszivitást, ha a felnőttektől azt hallják, hogy fi atal vagy te még hozzá, mármint a szerelemhez, vagy ez a fi ú (lány) nem való a barátodnak.

A barátságról és szerelemről szóló szövegek megírásakor törekedtem arra, hogy ne papolásnak, egy fel-nőtt ember okoskodásának vegyék a tanulók az olvasottakat. Néhány olyan buktatóra hívtam fel a fi gyelmü-ket, amelyek barátságokat, szerelmeket tehetnek tönkre. A feladatokhoz készült fotók nem csak illusztráci-ók, hanem szerves részei az egyes feladatoknak. Mások viselkedését mindig könnyebb elemezni. De hiszem, hogy aki más szemében észreveszi a szálkát, az előbb-utóbb a saját szemében legalább a gerendát felfedezi.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül emelek ki nevelési szempontból néhány feladatot. Ezzel elsősor-ban a pályakezdő, még kellő gyakorlattal nem rendelkező kollégáimnak szeretnék segítséget nyújtani.

A barátság (13/3.)A beteg barát meglátogatása általában természetesnek tűnik tanítványaink számára. A barátság egyik fok-mérője, ha féltett kincseinket (Bence esetében az autogramgyűjtemény) is megmutatjuk barátunknak. In-nen már csak egy lépés a titkok megosztása. A titkok elárulása viszont örökre megpecsételheti egy barátság sorsát. Nem árt beszélgetni erről a gyerekekkel, hiszen a jól értesültségével hivalkodni vágyó ember a leg-jobb barátját veszítheti el, ha kiadja a titkát.

(17/2.) A szövegben szereplő közmondás, amelyről beszélgethetnek a tanulók így szól: „Barátot szerencse hoz, szükség próbál.” A barátról, a barátságról sok közmondásunk szól. Érdemes egyet-kettőt megismertetni a tanítványainkkal, és lényeges az értelmezésük is. Pl.: barátod vize édesebb az ellenség mézénél = többet ér a barátod dorgálása, mint az ellenséged hízelgése. Jó barát drágább az aranynál = a jó barát a legnagyobb kincs. Egy jó barát a szomorúságban felér százzal a vigasságban = többet ér egy olyan barát, aki a bajban ki-tart mellettünk, mint az olyan barátok tömege, akik csak érdekből barátkoznak velünk.

Nagy divat télen-nyáron a sötétített szemüveg hordása. Erre vonatkozik a 3. feladat kérdése. A beszélgetés közben viselt szemüveg elrejti a partner szemét, ez roppant zavaró lehet a szemkontaktus tartásában. Úgy érzi ilyenkor az ember, mintha lesből fi gyelnék, illetve takargatnivalója lenne a másiknak vele szemben.

A szerelem (18–21. oldal)A témával kapcsolatos szövegek, a hozzájuk tartozó illusztrációk és feladatok önmagukért beszélnek. Lát-szólag szövegértő képesség fejlesztése áll a középpontban, de a feladatok alkalmat teremtenek a közös meg-beszélésre, véleménynyilvánításra, önértékelésre, önismeret-fejlesztésre, a szociális kompetenciák fejleszté-sére.

Az illusztrációknak minden esetben fontos funkciójuk van. A rajzokon szereplő fi atalokat könnyebb megszemélyesíteni, mintha saját magukról, viselkedésbeli hiányaikról, esetleges zavaraikról nyilatkoznának.

Több kolléga beszámolt arról, hogy ezeket a témákat – udvarlási gesztusok, fl örtölés, a közeledés elfoga-dása, elutasítása – osztályfőnöki órán is elővették, a gyerekek külön kérésére.



76

A tömegkommunikáció (22–24. oldal)Lassan három évtizede annak, hogy a tanítói, majd a tanári pályát választottam hivatásomul. Az elmúlt évek alatt hatalmas, szinte robbanásszerű fejlődés zajlott, és zajlik napjainkban is a technika, az elektronika és a média világában. Tanítványainkat olyan információáradat veszi körül szinte minden pillanatban, hogy nagyon nehéz számukra eligazodni közöttük. Ezért kell megtanítani őket arra, hogy hogyan szelektáljanak a rengeteg információ között, hogy ne higgyenek el mindent feltétel nélkül, ami kering a világhálón, azaz el tudják választani a búzát az ocsútól. A 23. oldal 8. feladatának illusztrációján lévő fi atalban talán jó né-hányan magukra ismernek. Sok érdekeset megtudhatunk a gondolkodásukról, a tömegkommunikációhoz való viszonyukról, ha elolvassuk rövid írásaikat. Érdemes egy kis időt szentelni, akár osztályfőnöki órán is, az erről a témáról való beszélgetésre. Egészséges életmódra nevelés (29/1.)Az indukciós szöveg a C-vitaminról szól, amely egy biológiakönyvből származik, tehát ismert (lehet) a tanu-lók számára. Az a), b), c) és d) feladat megoldása közben megerősíthetjük nemcsak a biológiaórán szerzett ismereteket, de beszélgethetünk a helyes táplálkozásról, a fejlődésben lévő fi atal helyes étrendjéről is.

(32/1.) Országos felmérés eredménye a megdöbbentő valóság: gyermekeink egy jelentős része túlsúlyos a helytelen táplálkozás következményeként. A mikrohullámú sütő használatával kapcsolatos szöveg így kez-dődik: Kevés zsiradék és kis mennyiségű fűszer felhasználásával is ízletes ételeket készíthetünk mikrohullámú (mikro-)sütőben. E mondat kapcsán beszélgethetünk arról, miért fontos, hogy kevés zsiradékkal (lehetőleg növényi eredetű olajokkal) és kis mennyiségű fűszer felhasználásával készült ételeket fogyasszunk.

Drogmegelőzés (66/8.)Sokat olvasunk, hallunk a kábítószer káros hatásairól, azokról a fi atalokról, akik rabjaivá váltak. Bennünk, felnőttekben mégis él a hiú remény, hogy ez a mi gyerekeinkkel, tanítványainkkal nem eshet meg. Pedig rájuk ugyanúgy leselkednek a drogdílerek.

Déry Tibor Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének részlete jó alkalmat ad arra, hogy beszélgessünk erről a témáról. Szívem szerint minden nyolcadikossal megnézetném a Leonardo di Caprio főszereplésével készült Egy kosaras naplójából című fi lmet. Művészi ábrázolása – bár a fi lm nem szűkölködik a naturalista ábrázolásmód képi eszközeivel sem – annak a folyamatnak, amelyben egy nagyreményű kosa-ras ifj ú a sportteljesítményét fokozó szerektől eljutott a kábítószerig, s a drogfüggő állapottól a kábítószer-mentes életig. Az elvonási tünetek borzalmait látva a gyerekek talán meg sem próbálják a kezdeti „repülési” szakaszt.

Az európai azonosságtudat (49/1., 2., 79/1.)Tanítványaink számára már lassan történelem, hogy 2004. május 1-jén Magyarország kilenc másik ország-gal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz. A fővárosok alapján kell megnevezni az egyes országokat. Ezek-ről az államokról a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok 8. évfolyam című tankönyvem 32. oldalán olvashatók rövid ismertetők. Természetesen a fővárosok neve is megtalálható. Érdemes beszélgetni arról, miért jó egy országnak és a lakóinak, ha egy nagyobb közösséghez tartoznak. Tudom, hogy elég kényes téma, hiszen otthon elég eltérő véleményekkel találkozhatnak a gyerekek, de nem az a megoldás, hogy akkor inkább nem beszélünk a témáról.

A másik feladatban szereplő indukciós szöveg az Európa Tanácsról szól. Az Európa Tanácsról több hír is szól a médiában. Nem árt, ha tudja a gyerek, mi is ez az intézmény. Igaz, hogy történelemórán is hallhatott már róla, de ez is az ismeretek elmélyítésének egy módja.

Az anyanyelv szeretete, ápolásaA könyvben több indukciós szöveg témája az anyanyelv, a magyar nyelv. Ezek közül kettőt szeretnék ki-emelni. A 71. oldal 4. feladatában Krúdy Gyula vall a magyar nyelvről, amit egy mesebeli árva gyerekhez hasonlít, akiből királyfi lett.

A 90. oldal 2. feladatában Illés Béla A szép szó című írásából idézek:



77

Kétségek gyötörnek szép nyelvünk jövőjét illetően, és azt hiszem, nem is ok nélkül. Elburjánzott a pongyola-ság, a stílustalanság, nagyon kevesen törekszenek a választékos kifejezések használatára, nem beszélve a durva beszédről, az útszéli hangról, amelyet felkaptak a fi atalok abban a hiszemben, hogy ezt használva modernek, maiak, s talán még erőtől duzzadóbbak. Tűrhetetlen, tarthatatlan ez a hullám, s bízom benne, hogy eljő az a kor, amely nem a trágárságával lesz modern, hanem a gondolkodásával. A helyes magyar beszéd, a szép szó olyan kincs, amelyre mindannyiunknak vigyázni kell, akár a szemünk fényére, ez az anyanyelvünk ugyanis. Nyesegetni kell, tisztogatni, fejleszteni, szépíteni, ékíteni, még hajlékonyabbá, kifejezőbbé tenni, nem pedig be-mocskolni. A nyelv a lélek tükre. Hogy ki milyen lelkületű ember, azt beszéde is elárulja. Aki durva beszédű, az nem lehet véletlenül sem megértő, a szépségek iránt fogékony ember, az a gondolkodásában is durva, dara-bos, a humánus dolgok iránt is érzéketlen, magának való, pöff eszkedő, felvágó és hatalomra törő. A tudományos megfi gyelések legalábbis ezt bizonyítják…

Az író megfogalmazta, milyen egy durva beszédű ember. Ezzel szemben fogalmaztassuk meg a tanulók-kal, milyen egy szépen, helyesen beszélő ember. Reméljük, ők is ilyenek (lesznek).

Olvasóvá nevelés (96. oldal indukciós szövege)A szövegbeli Annamária rendszeresen jár az iskolai könyvtárba. Sajnos ez egyre kevesebb tanulóról mond-ható el, pedig igyekszünk diákjainkat erre ösztönözni pl. kutatómunkával. Aki teheti, leül a számítógéphez, és az interneten keresgél. Természetesen ez is dicséretes dolog, hiszen a lényeg az, hogy kutasson, olvas-son, tegye magát képessé – a mi segítségünkkel – az önálló ismeretszerzésre. Az egyik aggályom az, hogy az internetes keresőportálokon sajnos nem minden információ, adat állja ki az igazság próbáját. A tanulók viszont minden elfogadnak, gyakran biztattam őket arra, nem árt, ha egy lexikon, szótár alapján végzik el az ellenőrzést. A másik aggályom – pozitív gondolkodásom ellenére – az, hogy rövid időn belül fog min-den általános iskola, család számítógéppel rendelkezni. Addig viszont marad a jó öreg könyvtár.

Viselkedés koncerten (105/10.)Egyre több 13-14 éves diákkal lehet találkozni rockkoncerteken. Hogy ott vannak, az a szülő felelőssége. Hogy nem értek egyet azzal, miszerint késő éjszaka tizenévesek tombolnak a nézőtéren, az az én bajom. De a saját lelkiismeretem megnyugtatására mindig beszélgettem hasonló tankönyvi feladatok kipróbálása közben arról is a tanítványaimmal, ha már elmehetnek ilyen koncertekre, hogyan kell(ene) viselkedniük, mire vigyázzanak.

A másság elfogadása (106/15.)A riport témája a világtalanok világa. A riporter a vakok intézetébe látogatott el, ahol nyolcadikos diákoktól érdeklődött az iránt, hogyan képzelik a jövőjüket. A feladatok megoldása közben alkalom nyílik arra, hogy beszélgessünk a gyerekekkel fogyatékos társaik életéről, kilátásaikról, hiszen sok iskolában az integráció kiterjed a fogyatékos gyerekekre is: siketekre, vakokra, mozgássérültekre. Hiszem és tapasztaltam is, hogy a gyerekek mennyire toleránsak és segítőkészek tudnak lenni az ilyen társuk iránt. Ezt mindenképpen erősí-teni kell bennük. A másság elfogadása – véleményem szerint – alapvető szociális magatartásforma.



78

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 8. ÉVFOLYAM

A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 8. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a szakrendszerű nyelvtanórák tananyagát tartalmazza heti 1,5 tanítási órára. Ez a gyakorlatban úgy valósítha-tó meg a legeredményesebben, hogy az egyik héten 2, a másik héten 1 nyelvtanórát iktatunk az órarendbe. A közölt tanmenetjavaslattól bármikor el lehet térni, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességeihez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.

Az Apáczai Kiadó honlapjáról (www.apaczai.hu), valamint a saját honlapomról (www.szeplakierzsebet.hu) heti két tanítási órára készült tanmenet is letölthető.

A tanmenetjavaslat a KHF–3019-2/2008. számon jóváhagyott, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Ke-rettanterve alapján készült, melynek akkreditációja 2008. június 30-án történt meg, amelynek óratükrében 8. évfolyamon heti 1,5 nyelvtanóra szerepel. A tanmenetjavaslatot a következő hivatalos tankönyvek felhasz-nálásával állítottam össze: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény.

A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kom-munikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tan-órához tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem. Természetesen szükséges válogatni az ott található feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni.

A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával és a középiskolai felvételik-kor sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején diktálhatjuk le.

A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javas-lom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.

A házi feladatok lehetőséget nyújtanak a diff erenciálásra, illetve biztosítják a folyamatos gyakorlás lehető-ségét, segítik a középiskolai felvételire való felkészülést.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szöveg-értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című kézikönyvben találhatók.

A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:E. f. = Előzetes feladatFfgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény Ny. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv Kk. = Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 8. évfolyamSz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatokT. = A tollbamondások szövege, amelyek a kézikönyvben találhatók



79

Óra Téma, tananyag

Ajánlott tevékenység-formák, módszertani

javaslatok

Kompetenciák, (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök

Egyéb javaslatok a témakörhöz (pro-jekt, játék, kutató-

munka stb.)1. Ismerkedés a

taneszközök-kel

ISMÉTLÉSAz 5–7. év-folyamon tanult nyelv-tani, helyes-írási, nyelv-helyességi ismeretek

Hangtani és jelentéstani ismeretek

Előszó elolvasása és értelmezése.A rövidítések jegyzéké-nek áttanulmányozása, értelmezése.Helyesejtési gyakorla-tok. Ny. 15/1.Hangzó anyanyelvünk című alfejezet közös áttekintése. A hangok, betűk, hang-törvények csoportmun-kában. Ny. 5–6. o. Jelentéstani gyakorlatok páros munkában. Az idegen szavak felesleges használatának kerülése. Ny. 7–8. o. T. 1.

A hatékony, önálló tanulás: Rövidítések feloldásának képessége.Anyanyelvi kommuni-káció fejlesztése. Egész tanévben minden taní-tási órán folyamatos!A helyesejtési képesség fejlesztése. Egész tan-évben minden tanítási órán folyamatos!Helyesírási képesség. Helyes, pontos nyelv-használat.Kognitív kompetencia: Kreatív gondolkodás, kombinatív és alkotóké-pesség.

Ny. 3–4. o.

Ny. 15–16. o., 15/1. a)

Ny. 5–8. o.Hf. 9. o.Minden jelzett tollbamondás ajánlott szövege a Kk.-ben talál-ható.

Önálló kuta-tómunka (a 2. órához kapcso-lódva):

1. Gyűjtsetek információkat a könyvtárban vagy az interneten Assisi Szent Fe-rencről!

2. Nézzetek utá-na, milyen művé-szeti ágak örökí-tették meg Szent Ferenc alakját (festészet, szobrá-szat, fi lm stb.)!

3. Készítsetek csoportonként tablót a szentről!

A testbeszéd című fejezet témái és szövegei, a Fogalmazási fel-adatgyűjtemény azonos témájú feladatai osztály-főnöki órákon is feldolgozhatók.

2. Szófajtani és alaktani is-meretek

KOMMUNI-KÁCIÓA testbeszédA barátság

Helyesejtési gyakorla-tok. Válogatás a tankönyvi feladatok között a tanu-lók képességeinek meg-felelően, diff erenciálás.Az azonos alakú tolda-lékok.Ny. 11/3.T. 2.A szöveg értelmezése. Beszélgetés a barátság-ról.

Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-ke-zelő képessége.Személyes kompeten-cia: Kreativitás, önsza-bályozó képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és nem verbális komplexi-tás kezelésének képes-sége.Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő, kötő-dési képesség.

Ny. 15/1. b) Ny. 10–11. o.

Ny. 17. o.Ffgy. 13–14. o., válogatás a fel-adatok közül

3. Mondattani ismeretek

Helyesejtési gyakorla-tok.Mondatelemzési gya-korlatok csoportmun-kában. Ágrajzokhoz mondatok rendelése. Ny. 13/3., 14/4. Helytelenül használt kifejezések. Ny. 14/5.T. 3.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Az önkifeje-zéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Helyesírás.Kezdeményező kom-petencia: A csoport munkájának segítése.Kognitív kompetencia: Elemző, logikai képes-ség. Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.

Ny. 15/1. c)

Ny. 12–14. o.



80

4. Év eleji fel-mérés szö-vegértésből

Év eleji felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

A kínai nagy fal című szöveg értelmezése.

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldol-gozási technikák alkal-mazása. A tanultak alkalmazásá-nak képessége.

Az Ny. mel-léklete: 2–3. o. Megoldás: Kk. 99. o. Az Ny. mellék-lete: 4–5. o. T. szövege: Kk. 63. o. Megoldás: Kk. 92–93. o.

Szerelem (az 5 és a 7. órához kap-csolódva):

1. Olvassátok el a Ffgy. 20. oldalán található regény-részletet és verset! Oldjátok meg a hozzájuk kapcso-lódó feladatokat!

2. Gyűjtsetek pél-dát a magyar és világirodalomból, ahol a párok sze-relme beteljese-dett, illetve ahol az egyik fél vagy a körülmények miatt szakadt meg a kapcsolat!

5. A felmérések értékelése, javítása

A szerelem. Udvarlási gesztusok

A helyesírási típushibák javítása.Önértékelés.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfoga-dásának képessége.Személyes kompeten-cia: Önértékelési képes-ség.

Szociális kompetencia: Kapcsolatteremtő ké-pesség.

Ny. 18–19. o.Ffgy. 15–17. o., válogatás a fel-adatok közül

6. AZ ÖSSZE-TETT MON-DATAz összetett mondat fo-galma. Egy-szerű vagy összetett mondat?Közeledés elfogadása, elutasítása

Helyesejtési gyakorla-tok.Az új ismeretek befo-gadásához szükséges ismeretek felelevenítése csoportmunkában.Metanyelvi szöveg értel-mezése.

Anyanyelvi kommuni-káció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi képes-ségek fejlesztése. A verbális és nem ver-bális komplexitás keze-lésének képessége.Szociális kompetencia: Kötődési képesség. Fe-lelősségvállalás. Bizony-talanságtűrés.

Ny. 15/2. Ny. 27–29. o.

Ny. 20–21. o. Ffgy. 18–19. o., válogatás a fel-adatok közül

7. A tömeg-kommuni-kációA médiamű-fajok

A személyes és a tö-megkommunikáció közötti azonosságok és különbségek. Táblázat-értelmezés.A médiaműfajok cso-portosítása. Műfaji sajá-tosságok megismerése.

Kommunikatív kom-petencia: Képi infor-mációk kezelésének képessége. Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Kommuniká-ciós képesség, kommu-nikációértékelés.

Ny. 22–26. o.

8. A mellé-rendelő és alárendelő összetett mondatok megkülön-böztetéseÍrásjelek az összetett mondatok végén

Helyesejtési gyakorla-tok.Írásjelhasználat a mon-datok végén.A magyar helyesírás szabályainak pontjai.A Számla című doku-mentumszöveg feldol-gozása egyéni munká-ban.

Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-ke-zelő képesség.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség fejlesztése. Szövegértés. Rövidíté-sek értelmezése.

Ny. 15/3. Ny. 30–31. o.

Hf. 32. o.Sz.f.gy. 12–13. o.



81

9. A melléren-delő összetett mondat fajtái

Metanyelvi szöveg értel-mezése és jegyzetkészí-tés csoportmunkában.Jegyzetkészítés tanu-lópárban. Beszámoló jegyzet alapján.Helyes kötőszóhaszná-lat. Ny. 35/4., 5., 6.Vesszőhasználat. Ny. 35/7.

Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-ke-zelő képesség. Gondolkodási kom-petencia: Konvertáló képesség. Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes, igényes nyelvhasználat.Narratív kompetencia: A dolgok közlésének képessége.

Ny. 16/4. Ffgy. 5/1., 2. a)Ny. 33–35. o.

Hf. 38. o.Ny. 32/4.

Az Irány a kö-zépiskola fejezet feladatait az év során folyamato-san oldják meg a tanulók diff eren-ciált osztálymun-kában. Az egyes felada-tok házi feladat-ként is feladha-tók, illetve közép-iskolai előkészítő foglalkozásokon is felhasználha-tók.Interaktív tan-anyag

10. A melléren-delő összetett mondat fajtái

Helyesejtési gyakorla-tok.Tudósítás értelmezése, nyelvi megfi gyelések. Ny. 36/8.

T. 4. Az Autóbusz-menetrend című dokumentumszö-veg feldolgozása páros munkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértés. He-lyesírás, helyes nyelv-használat. Gondolkodási kom-petencia: Példakeresés képessége.Személyes kompe-tencia: Önállóságvédő képesség, befogadói készség.

Ny. 16/5. Ffgy. 5/2. b), 7/1.Ny. 36–37. o.Hf. 39. o.

Sz.f.gy. 16–17. o.

11. Az alárende-lő összetett mondatelemzésének lépései

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Az alárendelő összetett mondat elemzésének algoritmusa.Ny. 40. o. T. 5.

A Mátrix (fi lmkritika) című szöveg feldolgozá-sa csoportmunkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.Tudásszerző kompe-tencia: Problémameg-oldó képesség, példake-resés képessége.Személyes kompeten-cia: Véleménynyilvání-tási képesség.

Ny. 16/6. Ffgy. 5/2. c), 7/2.Ny. 40–41. o.

Hf. 46/1.

Sz.f.gy. 6–7. o.

12. A sajátos jelentéstartal-mú mellék-mondatok

Helyesejtési gyakorla-tok.A metanyelvi szöveg értelmezése csoport-munkában. Szólásha-sonlatok értelmezése. Ny. 43/4.T. 6.Hivatalos szövegek. A kérvény.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás. Helyes, kifejező nyelv-használat.Szociális kompetencia: Csoportkezelési, együtt-működési kép.Személyes kompeten-cia: Önállóságvédő, önkifejező képesség.

Ffgy. 5/2. d), 7/3. a), b)Ny. 42–43. o.

Hf. 46/1.

Ffgy. 21–22. o.Hf. 23/3.



82

13. A mondat-rend

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Az összetett mondatok fajtájának felismerése, a mondatrend megálla-pítása.Hivatalos szövegek. A kérvény.

Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.Szociális kompetencia: Csoportkezelési, együtt-működési kép.Személyes kompeten-cia: Önállóságvédő, önkifejező képesség.

Ffgy. 5/2. e), 7/3. c), d)Ny. 44–45. o.Hf. 46/2., 47. o.

Ffgy. 24–25. o., válogatás a fel-adatok közül

Javaslat osztályfő-nöki órára (a 15. órához kapcso-lódva):ÖltözködésFfgy. 74–75. o.

Interaktív anyag

14. Az alárende-lő összetett mondat faj-tái. A jelzői alárendelő összetett mondat és fajtáiA vonatkozó névmás

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése, a táblázat tanulmányozása.A vonatkozó névmás fogalma.A vonatkozó névmások helyes használata.Ny. 50/3., 4.Szerkezeti rajzok és mondatok párosítása. Ny. 51/6.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Pontos, helyes nyelvhasználat. Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-ke-zelő, ismeretszerző ké-pesség, alkotóképesség.Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer kialakításának képes-sége.

Ffgy. 5/2. f), 7/4.Ny. 48–49. o., 50/3., 4.

Hf. 53. o.

15. A jelzői alárendelő összetett mondatok Gyakorlás

Helyesejtési gyakorla-tok.Mondatelemzési gya-korlatok. Hibajavítás. Ny. 52/8. T. 6. (Tk. 52. o.)Rövid interjú szövegé-nek értelmezése, szöveg értelmezése. Kérdésfel-tevések. Ny. 50/5.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Igényes nyelv-használat, helyesírás. Szövegértés. Szókincs-bővítés.Kognitív kompetencia: Elemző, összehasonlító képesség.Gondolkodási kompe-tencia: Információszer-zés képessége.

Ffgy. 5/3. a), 7/5. a), b)Ny. 52. o.

Ny. 50/5.

Hf. 54. o.

16. Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg és táblázat értelmezése.Mondattani, szófajtani, alaktani elemzések. Ny. 57/4.Gyermekmunka régen és napjainkban. Ny. 56/3. o.

Anyanyelvi kommuni-káció: Elemzőképesség.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás. Anyanyelvi beszéd.Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési, kötődési képesség. Ön-kiszolgálási képesség. Segítségnyújtási képes-ség.

Ffgy. 5/3. b), 7/5. c), d)Ny. 55–57. o.Hf. 59/1., 2.

17. Az állítmányi és az alanyi alárendelő összetett mondat Gyakorlás

Helyesejtési gyakorla-tok.A vonatkozó névmások helyes használata. Ny. 58/7.

A Motorsport című szö-veg feldolgozása

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő és helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: Képesség- és készségfej-lesztő képesség.Szociális kompetencia: Csoportkezelési képesség.

Ffgy. 5/3. c), 7/6. a), 7. a)Ny. 58. o.Hf. 59/3.Sz.f.gy. 10–11. o.



83

18. A tárgyi alárendelő összetett mondat

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi ábraértel-mezés. Mondatelemzés. Ny. 60/1.A kötőszók helyes hasz-nálata. Ny. 60/2.Filmkritika értelmezése Ny. 61/3.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Táblázatér-telmezés. Helyes nyelv-használat.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Személyes kompeten-cia: Véleménynyilvání-tási képesség.

Ffgy. 5/3. d), 7/6. b), 7. b)Ny. 60–61. o.

Hf. 61/3. c), 62. o.

Önálló kuta-tómunka (az Oscar-díj eső című szöveghez kapcsolódva 20. óra):

1. Nézzetek utána az interneten a legutóbbi Oscar-díj nyerteseinek!

2. Gyűjtsetek adatokat, in-formációkat a díjazott szemé-lyekről!

3. Kutassatok a könyvtárban és az interneten, mikor volt az első Oscar-díj átadá-sa! Ki alapította a díjat?

19. Az idézés Helyesejtési gyakorla-tok.Az idézéssel kapcsola-tos helyesírási szabály-pontok értelmezése. Hiányzó írásjelek pótlá-sa idézetekben Ny. 64/1.Idézetekhez kötődő érzelmi megnyilvánulá-sok megfogalmazása.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő és helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: Képesség- és készségfej-lesztő képesség.Esztétikai-művészeti tudatosság: Az irodal-mi alkotások értékelésé-nek képessége.

Ffgy. 5/4. a), 7/6. c), 7. c)Ny. 63–65. o.

Hf. 67/1.

20. A tárgyi mel-lékmondat és az idézésGyakorlás

Helyesejtési gyakorla-tok.Az idézések helyesírásá-nak gyakorlása. T. 7.A kábítószer ember-pusztító hatása.Ny. 66/8. b)Az Oscar-díj eső című szöveg feldolgozása csoportmunkában. Trilógiák különböző művészeti ágakban.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírás. Pon-tos másolás.Személyes kompe-tencia: Önszabályozó, egészségvédő képesség.Esztétikai-művészeti tudatosság: A fi lmmű-vészeti alkotások érté-kelésének képessége.Személyes kompeten-cia: Véleménynyilvání-tási képesség.

Ffgy. 5/4. b), 7/6. d)

Ny. 66. o.Hf. 67/2., 3.

Sz.f.gy. 30–31. o.

21. A témazáró felmérés A jelzői, alanyi, állít-mányi és a tárgyi aláren-delő összetett mondatok

A jegyzőkönyv tartalmi és formai jellemzői.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége.

Gondolkodási kom-petencia: Információk szelektálásának és rög-zítésének képessége.

Az Ny. mellék-lete: 6–7. o.T. szövege: Kk. 63. o.Megoldások: Kk. 93–94. o.Ffgy. 26–27. o.



84

22. A határozói alárendelő összetett mondat és fajtái

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése, táblázat átte-kintése.Feladatok megoldása tanulópárban. Mondat-elemzés, ábrázolás.

Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlí-tó képesség. Gondolkodási kom-petencia: Rendszerező képesség.A hatékony, önálló tanulás: Példakeresés képessége.

Ffgy. 5/4. c), 7/6. e)Ny. 68–69. o.

Hf. 76. o.

Gyakorlati al-kalmazás (a 22. órához kapcso-lódva): jegyző-könyv készítése az osztályfőnöki órárólFfgy. 28/2.

Interaktív tan-anyagDiff erenciált szövegfeldolgo-zás: A grafi kus című szöveget a fi úkkal, a Haj, haj frizura című szö-veget a lányokkal érdemes feldol-goztatni, majd beszámolnak egymásnak az olvasottakról.

A tanulópárok egy-egy, az Euró-pai Unióhoz csat-lakozott országot mutatnak be a társaiknak

23. A témazáró felmérés javí-tása


Az elismervény, a nyug-ta, az ellennyugta.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfoga-dásának képessége.Személyes kompeten-cia: Önértékelés, önref-lexióra való képesség.Állampolgári kom-petencia: Hivatalos szöveg értelmezésének és megfogalmazásának képessége.

Ffgy. 29. o.

24. A határozói alárendelő összetett mondat fajtáiGyakorlás

Helyesejtési gyakorlatok.Diff erenciált osztály-munka: tagolatlan szö-veg tagolása és elemzése Ny. 72/7.; Helyesírási gyakorlatok Ny. 71/5. 72/9., T. 8.A grafi kus és a Haj, haj frizura című szö-veg feldolgozása páros munkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes nyelv-használat. Helyesírás.Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlí-tó képesség. A tanultak alkalmazásának képes-sége.Személyes kompeten-cia: Önértékelés, önref-lexióra való képesség.

Ffgy. 5/4. d), 7/6. f)Ny. 71–72. o.Hf. 77. o.

Sz.f.gy. 22–23. o.

Hf. 78. o.

25. A határozói alárendelő összetett mondat fajtáiGyakorlás

Helyesejtési gyakorlatok.Diff erenciált osztály-munka: helyesírási gyakorlatok Ny. 73/13. T. 9., T. 10., Komplex elemzési feladat Ny. 74/15.A megrendelőlap, a kérdőív.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírás. Kommunikációs képes-ség. Helyes, szemléletes, kreatív nyelvhasználat.Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlí-tó képesség.

Ffgy. 5/5. a), 7/6. g)Ny. 73–75. o.Hf. 78. o.

Ffgy. 32–33. o.

26. Az alárende-lő összetett mondatokról tanultak ösz-szefoglalása

Helyesejtési gyakorla-tok.Szövegértés Ny. 79/1. Szólások, közmondások értelmezése Ny. 79/2. Komplex elemzés Ny. 80/3.T. 11.Az Akikkel együtt csat-lakoztunk című szöveg feldolgozása páros munkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyesírási képességfej-lesztés. Gondolkodási kompe-tencia: Logikai és rend-szerező képesség.Állampolgári kompe-tencia: Európai azonos-ságtudat és magyarság-tudat fejlesztése.

Ffgy. 5/5. b), 7/6. h)

Ny. 79–80. o.Hf. 81. o.Ffgy. 34–36. o.Sz.f.gy. 32–33. o.



85

27. A többszörö-sen összetett mondatok

Helyesejtési gyakorla-tok.Többszörösen összetett mondatok elemzésének algoritmusa. Ny. 82/1. Elemzési gyakorlatok tanulópárban vagy cso-portmunkában.T. 12.A postautalvány. Nyomtatványok kitölté-se csoportmunkában.

Gondolkodási kom-petencia: Logikai gon-dolkodás, konvertáló és kombinatív képesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes, pontos nyelvhasználat. Ábraér-telmezés.Állampolgári kompe-tencia: Utalványok ki-töltésének képessége.

Ffgy. 5/5. c), 7/7. a)Ny. 82–84. o.Hf. 85. o.

Ffgy. 34–36. o.

Önálló kutató-munka (a 28. órához kapcso-lódva):

Gyűjtsetek ada-tokat, kísérleti leírásokat az állatok intelligen-ciájáról a könyv-tárban vagy az interneten!

28. Az összetett mondatokról tanultak ösz-szefoglalása

Helyesejtési gyakorla-tok.Magyarázó-értelmező szöveg értelmezése. Ny. 86/1.Mondattani, alaktani elemzések.Mondatalkotási gyakor-latok.Szólások kiegészítése, értelmezése. Ny. 87/4. T. 13.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes, pontos nyelv-használat. Helyesírás.Természettudományos kompetencia: Környe-zettudatos magatartás, környezetvédelmi ké-pesség.Szociális kompetencia: Gondoskodás képes-sége.

Ffgy. 5/5. d), 7/7. b)Ny. 86–87. o.Hf. 88. o.

29. Félévi felmé-rés szövegér-tésből

Félévi felmé-rés anyanyel-vi ismeretből, helyesírásból

A Kalandozás az álom-világban című szöveg értelmezése.


A tanultak alkalmazásá-nak képessége.

Az Ny. mel-léklete: 8–9. o. Megoldás: Kk. 100. o. Az Ny. mellék-lete: 10–11. o. T. szövege: Kk. 63–64. o. Megoldás: Kk. 94–95. o.

30. A SZÖVEG SZERKEZE-TE

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése. Táblázatból összefüggések felisme-rése. Ny. 89. o. Szöveg-tagolás gyakorlása. Ny. 90/2.Tételmondatok felisme-résének gyakorlása. Ny. 91/3. b)Téma és illusztráció kapcsolata.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. A szövegegy-ségek felismerésének képessége. Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás. Anyanyelvi beszéd.A hatékony, önálló tanulás: Tanultak alkal-mazása új helyzetben. Példakeresés képessége.

Ffgy. 5/6. a), 7/7. c)Ny. 89–91. o.Hf. 91/3. d)



86



A Farkasok című szö-veg feldolgozása önálló munkában.

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfoga-dásának képessége.Személyes kompetencia: Önértékelési képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Természettudományos kompetencia: Környe-zettudatos magatartás, környezetvédelmi ké-pesség.

Sz.f.gy. 38–39. o.

Interaktív tan-anyag

Előzetes ku-tatómunka az interneten a Resz-kessetek parlagfü-vek! című szöveg-hez kapcsolódva 33. óra):Előzetesen adjuk fel a Ny. 94/6. d) feladatát!

Készítsenek raj-zot (hozzanak fotót) a parlag-fűről!Nézzenek utána, honnan szárma-zik, hogyan ter-jedt el hazánkban a parlagfű!Kik és hogyan irthatják a nö-vényt?Milyen parlagfű irtó kampányok-ról hallottak (vet-tek részt)?

32. A szöveg-értelmezés gyakorlása magyarázó-értelmező szövegen

Helyesejtési gyakorla-tok.A sisakos kazuár című szöveg feldolgozása kooperatív technikák alkalmazásával csoport-munkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. A szöveg-egységek felisme-résének képessége. Elemzőképesség.Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési, kö-tődési képesség. Önki-szolgálási képesség.

Ffgy. 5/6. b), 8/8. a)Ny. 92–93. o.

33. A szöveg-értelmezés gyakorlása publicisztikai szövegeken

Helyesejtési gyakorla-tok.Reszkessetek parlag-füvek! A reklám és a fi atalok publicisztika szövegek feldolgozása csoportmunkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértő és kom-munikációs képesség. Alkotó nyelvhasználat.Személyes kompeten-cia: Önkifejezési kész-ség, kreativitás.Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.

Ffgy. 5/6. c), 8/8. b)Ny. 94–95. o.Hf. Újságcikk riport vagy interjú olvasása és ajánlása osz-tálytársaknak

34. A SZÓAL-KOTÁSA szóösszeté-tel és fajtáiAz aláren-delő szóösz-szetételek és helyesírásuk

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése, táblázatértel-mezés. Az alárendelő szóössze-tételek helyesírásának gyakorlása. szóösszeté-telek alkotása. Ny. 98/3., 4.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértő ké-pesség. Lényegkiemelés. Táblázatértelmezés.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Rövidítések értelmezése.

Ffgy. 5/6. d), 8/9. a)

Ny. 96–98. o.Hf. 101/1., 2.

35. Az aláren-delő szóösz-szetételek és helyesírásuk

Helyesejtési gyakorla-tok.Helyesírási gyakorlatok csoportmunkában.T. 14.Illemmorzsák. Igaz és hamis állítások megkü-lönböztetése.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő és helyesírási képesség. Tanulási kompetencia: Képesség- és készségfej-lesztő képesség.Szociális kompetencia: Csoportkezelési képesség.

Ffgy. 5/6. e), 8/9. b)Ny. 99–100. o.Hf. 101/3.

Ffgy. 61. o.



87

36. Mellérendelő szóösszetéte-lek és helyes-írásuk

Helyesejtési gyakorla-tok.A mellérendelő összeté-telek fajtái.Helyesírási szabályok megfogalmazása. Ny. 102/1. a), 103/6.

Önfegyelem, önuralom.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírás. He-lyes nyelvhasználat.Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabály-rendszer kialakítása.Személyes kompe-tencia: Önszabályozó, egészségvédő képesség.

Ffgy. 6/7. a), b), 8/9. c), d)Ny. 102–103. o.Hf. 108/1., 2. o.

Ffgy. 62–63. o.

Interaktív tan-anyagProjekt (a 37. órához kapcso-lódva):TechnikaóraMétaütő és méta-labda elkészítéseTestnevelésóraMétázás


Helyesejtési gyakorla-tok.A mellérendelő szóösz-szetételek mozgósza-bályainak értelmezése, gyakorlati alkalmazása. Ny. 104/8.T. 15.A Méta című szöveg feldolgozása csoport-munkában. A hosszú-méta és a körbeméta játékszabályainak össze-hasonlítása.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége. Szabálykövetés.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Szókincsbőví-tés. Helyesírás. Pontos másolás.Állampolgári kompe-tencia: Hagyománytisz-telet.

Ffgy. 6/7. c), d), 8/9., 11/2.Ny. 104–105. o.Hf. 108/3., 4.

Sz.f.gy.46–47. o.


Helyesejtési gyakorla-tok.A szóösszetételek cso-portosítása, helyesírási szabályzat használata. Ny. 107/16., 18.Publicisztikai szöveg értelmezése, beszélgetés a riport témájáról. T. 16.

Kognitív kompetencia: Elemző és összehasonlí-tó képesség. Szociális kompetencia: A másság elfogadása, esélyegyenlőség értel-mezése.A hatékony, önálló tanulás: Példakeresés képessége.

Ffgy. 6/7. e), f), g), 8/10. Ny. 106–107. o.Hf. Az órán feldolgozotthoz hasonló témájú publicisztikai írások gyűjtése.

39. A szóképzés Helyesejtési gyakorla-tok.A szóképzés lehetősé-gei, táblázatértelmezés. Ny. 110. o.Szóelemek felismerése. Ny. 111/2. a), b)Helyesírási szabályok megfogalmazása. Ny. 111/3.Az életrajz.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási és kommunikációs képes-ség. Helyes nyelvhasz-nálat.A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képes-sége. Képességfejlesztő képesség.Szociális kompetencia: Eszmények, ideálok be-fogadása, értékek felis-merése és képviselete.

Ffgy. 6/8., 8/11. a)–d), 11/3. Ny. 109–111. o.

Ffgy. 37–38. o.Hf. Ffgy. 39/2. vagy 40/3.



88

40. A ritkábban használt szóalkotási módok

Helyesejtési gyakorla-tok.Példák alkotása minta alapján a szóelvonásra, szóvegyülésre, mozaik-szó alkotásra. Ny. 112/1–3.A diáknyelv egyik sajá-tosságának gyakorlati alkalmazása. Ny. 112/4.A hagyományos és új típusú önéletrajz tartal-mi, formai jegyei.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírás. Kommunikációs képes-ség. Helyes, szemléletes, kreatív nyelvhasználat.A hatékony, önálló tanulás: Példaalkotás képessége.Személyes kompeten-cia: Önkifejezési kész-ség, identitás képesség.

Ffgy. 6/8.), 8/11. e)–i) Ny. 112. o.

Ffgy. 40–42. o.Hf. Ffgy. 43/7.

Önálló kutató-munka (a 43. órához kapcso-lódva):

1. Kutass a könyvtárban vagy az interneten olyan tudósok után, akik a ma-gyar nyelv rokon-nyelveit kutatták!

2. Rendezd az általad gyűjtött anyagot!

3. Mutasd be az osztálytársaidnak az általad válasz-tott személyt! Ha lehetőséged van rá, készíts számí-tógépes prezen-tációt!

4. Gyűjts in-formációkat a különböző nyelv-rokonság elmé-letekről! Kik is a nyelvrokonaink?

41. A szóalkotás-ról tanultak összefogla-lása

Helyesejtési gyakorla-tok. A tanultak rendszerezé-se, összefoglalása. A testbeszéd értelme-zése és a beszédmodor. Ny. 114/4.T. 17.Otthon. Kérések elhá-rítása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés. Helyes, szemléletes nyelvhasználat. Helyes-írás.Gondolkodási kompe-tencia: Logikai és rend-szerező képesség.Szociális kompetencia: Gondoskodás képes-sége.

Ffgy. 6/9. a), 11/1. Ny. 113–114. o.Hf.

Ffgy. 64–65. o.Ffgy. 65/3.

42. Témazáró felmérés: A szóalkotás

A Hogyan működik a rakéta? című szöveg feldolgozása páros munkában.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége.Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértő ké-pesség. Szókincsbővítés.

Az Ny. mellék-lete: 12–13. o. T. szövege 64. o.Megoldások: Kk. 40–41. o.Sz.f.gy. 24–25. o.

43. A MAGYAR NYELV TÖRTÉNE-TEA magyar nyelv eredeteHíres ma-gyarok, akik nyelvrokona-inkat keres-ték

Helyesejtési gyakorla-tok.A metanyelvi és isme-retterjesztő szövegek értelmezése. Jegyzetké-szítés. Ny. 116/6.Híres magyar nyelvku-tatók megismerése.Magyar–mordvin szótár készítése páros munkában. Ny. 118/6.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség.Állampolgári kompe-tencia: Hagyománytisz-telet. A magyarságtudat erősítése.Szociális kompetencia: Eszmények, ideálok be-fogadása, értékek felis-merése és képviselete.

Ffgy. 6/9. b, 12/4. Ny. 115–117. o.Hf. 118. o.

Ffgy. 32–36. o.



A Kérem a következőt! című szöveg feldolgozá-sa önálló munkában.

Személyes kompeten-cia: Önértékelési, önfej-lesztő képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Személyes kompe-tencia: Egészségvédő képesség. Életvezetési készség.

Sz.f.gy. 41–42. o.



89

45. A magyar nyelv törté-neti korsza-kaiA magyar szókincs ere-dete

Helyesejtési gyakorla-tok.Táblázat értelmezése: korszakok és jellemzői.Nyelvünk ősi elemei. Rokonsági kapcsolatok felismerése. Ny. 120/3.

A Kenyérlángos című szöveg feldolgozása páros munkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírás. He-lyes nyelvhasználat.Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabály-rendszer kialakítása.Szociális kompetencia: Kapcsolatkezelési, élet-vezetési és gondoskodá-si képesség.Személyes kompe-tencia: Önszabályozó, egészségvédő képesség.

Ffgy. 8/12. a), b), 13. a), b)

Ny. 119–120. o.

Sz.f.gy. 34–35. o.



46. A magyar szókincs ide-gen és isme-retlen erede-tű elemei

Helyesejtési gyakorla-tok.Metanyelvi szöveg értel-mezése. A jövevényszavak és idegen szavak megkü-lönböztetése.A maszájok című szö-veg feldolgozása páros munkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szövegértő ké-pesség. Szókincsbővítés.Helyesírás, nyelvhelyes-ség. Esztétikai-művészeti tudatosság: Más kul-túrák értékeinek elfo-gadása, a világban való eligazodás.

Ffgy. 8/12. c), d), 13. c), d) Ny. 121. o.

Sz.f.gy. 34–35. o.

47. Az informá-ciórobbanás hatása a nyel-vünkre

Helyesejtési gyakorla-tok.Információk kezelése, szelektálása.Az idegen szavak meg-ítélése a mai magyar nyelvbenA Nem hallod? Süket vagy? című riport fel-dolgozása, beszélgetés a témáról.

Tudásszerző kompe-tencia: Az információk kezelésének képessége (szelektálás, felhaszná-lás).Narratív kompetencia: A dolgok közlésének képessége. Szociális kompetencia: A másság elfogadása, együttélési képességek.

Ffgy. 8/12. e), f), 13. e), f) Ny. 122. o.

Ffgy. 58–59. o.

48. A szókészlet rétegei napja-inkban

Helyesejtési gyakorla-tok.A metanyelvi szöveg feldolgozása. A diák-nyelv és az egyéni szó-kincs értékelése. Önfegyelem, önuralom című téma feldolgozása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés. Helyesírás.Személyes kompeten-cia: Önértékelés, önref-lexióra való képesség.Szociális kompetencia: Együttélési képességek: türelem, empátia.

Ffgy. 8/12. g), 13. g)Ny. 123. o.

Ffgy. 62–63. o.



90

49. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

Helyesejtési gyakorla-tok.Mondatközi és mon-datvégi írásjelek helyes használata. Ny. 124/.1Nyelvhelyességi hibák javítása.Összefoglaló táblázatok áttekintése

Családi ünnepek című téma feldolgozása.

Anyanyelvi kommuni-káció: Helyesírás. Kom-munikációs képesség. Szövegalkotás.A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége.Szociális kompetencia: Együttélési képességek: türelem, empátia.

Ffgy. 8/12. h), i), 13. h), i)Ny. 124. o.

Ffgy. 66–69. o.


50. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

Helyesejtési gyakorla-tok.Szószerkezetek alkotás és helyesírása. Ny. 125/5., 6.Összefoglaló táblázatok áttekintése.T. 18. Az Állati féltékenység című szöveg feldolgozá-sa páros munkában.

Anyanyelvi kommuni-káció: Szókincsbővítés. Helyesírás.Gondolkodási kom-petencia: Rendszerező képesség.Természettudományos kompetencia: Környe-zettudatos magatartás, környezetvédelmi ké-pesség.

Ffgy. 10/14. a), b)Ny. 125. o.

Sz.f.gy. 30–31. o.

51. Év végi fel-mérés szö-vegértésből

Év végi felmérés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

Az Építészet a 21. szá-zadban című szöveg értelmezése.


Az Ny. mellék-lete: 14–15. o. Megoldás: Kk. 101. o. Az Ny. mellék-lete: 16. o. T. szövege: Kk. 64. o. Megoldás: Kk. 97. o.

52. Képességfej-lesztő óra

Helyesejtési gyakorla-tok.

A Génkutatók nyomá-ban című szöveg feldol-gozása páros munká-ban.Betegség és halál című szöveg elolvasása, be-szélgetés a témáról.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Igényes nyelv-használat, helyesírás. Szövegértés. Szókincs-bővítés.Kognitív kompetencia: Elemző, összehasonlító képesség.Narratív kompetencia: Dolgok közlésének ké-pessége.

Sz.f.gy. 36–37. o.

Ffgy. 70. o.



A színek című szöveg feldolgozása

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfoga-dásának képessége.Személyes kompetencia: Önértékelési képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség.

Ffgy. 10/14. c), d)

Sz.f.gy. 28–29. o.



91

54. Képességfej-lesztő óra

Az Irány a horvát ten-gerpart! című szöveg feldolgozása páros munkában.

Utazás közben című téma feldolgozása cso-portmunkában.

Kiránduláson, strandon című téma feldolgozása.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége (matematika, földrajz).Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás. Szociális kompetencia: Együttélési képességek: türelem, empátia, hu-morérzék.

Ffgy. 10/14. e), f)

Ffgy. 78–79. o.

Ffgy. 78–79. o.


55. Interaktív óra Az év során a legsikere-sebb interaktív játékok lejátszása egyének vagy párok, illetve csoportok versenyeként

Szociális kompetencia: Siker és kudarc elfoga-dásának képessége.Együttműködési képes-sége: fair játékra való képesség.

Ffgy. 10/14. g), h)



92

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA

Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint

Év eleji felmérés

1. Anna főnév (tulajdonnév) távoli melléknév egy határozatlan névelő hósipkás melléknév nyitott befejezett melléknévi igenév hegycsúcsok főnév ablaknál főnév felett névutó állva határozói igenév lassan melléknév csodálta ige vándorló folyamatos melléknévi igenév a határozott névelő felhőket főnév

Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont.

a) Minden jó jelölés 1–1 pont, összesen 10 pont.

b) ablak|nál szótő + rag 2nyi|to|tt szótő + kötőhangzó + képző 3csodá|l|t|a szótő + képző + jel + rag 4vándor|l|ó szótő + képző + képző 3felhő|k|e|t szótő + jel + kötőhang + rag 4

Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 16 pont.

2. Mássalhangzótörvényekigyekezzetek: írásban jelölt teljes hasonuláskülönböző: képzés helye szerinti részleges hasonulásnehézségű: írásban nem jelölt teljes hasonulásvízparton: zöngésség szerinti részleges hasonulásbarátjával: összeolvadás

Minden jó szó és mássalhangzótörvény megnevezés 1–1 pont, összesen: 10 pont.

3. széllel, Széllel, Széll-lel, Mirtillel Kovátscsal, sahhal, briddzsel, méhvel

Minden jól toldalékolt szó 1–1 pont, összesen: 8 pont.

4. a) Gabi beteg volt. A Á 2 + 2

b) Ma sok beteg volt a rendelőben. A Á 5 + 2

c) Julika szalonnasütés előtt felszeletelte a kenyeret és a hagymát. A Á 5 + 2

d) Zsuzsi a mozi előtt találkozott a legjobb barátnőjével. A Á 5 + 2

Jme

Jmi

Ht

Hi

Hi T T

Hh

Hh

(( (((((((

((((((((((((

(((((( (((((((

i

i

h mi t

me h..........



93

e) Matematikaórán néhány gyerek nem tudta a mértékváltásokat. A Á 5 + 2

Minden jó mondatrész 1–1 pont, az ágrajz 2 pont, összesen: 32 pont.

5. A kőszívű ember fi ai Jókai Mór regénye. A fogadásra érkező nagykövetek bemutatták feleségüket a kormányfőnek.A dolgozatíráskor hamar eltelt a 45 perc.Néhány vendég késve érkezett.Az iskolánkban több mint háromszázan tanulunk.

Minden jól javított nyelvhelyességi hiba 2–2 pont, összesen 10 pont.

A felmérés összesített pontszáma: 100

Témazáró felmérés: Az alanyi, az állítmányi és a tárgyi alárendelő összetett mondatok

1. a) Olyan vagyok, mint máskor. 4

b) Irigylem azokat, akik mindig jókedvűek. 4

c) Amilyen a szolga, olyan az ura is. 4

d) Milyen kár, hogy nem tudtam elmenni hozzád! 4

e) Megértettem, nem számíthatok rád. 4

Minden jól elemzett mondat 2–2 pont, minden jó szerkezeti ábra 2–2 pont, összesen: 20 pont.

2. Kérdezd meg, mikor kezdődik délután az edzés! 3Akik nem írtak házi feladatot, csak azok oldják meg ezt a példát! 3Azt kívánom, teljesüljenek a vágyaid. 3Ne az járjon az eszetekben, hogy mikor csöngetnek ki az óráról! 3Ki az a fi ú, aki Szilvivel beszélget? 3

Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 15 pont.

3. Visszahoztam a könyvet, amelyet kölcsönadtál nekem. Van benned valami, ami nagyon tetszik nekem.Eltört a vázám, amelyhez kellemes emlékem fűződik. Az lesz a barátom, aki méltó a bizalmamra.Azt a tollat add ide, amelyiket az előbb is kértem!

Minden helyesen használt vonatkozó névmás 1–1 pont, összesen: 5 pont.

((((((((((mei

Jme Hi T

1.

1.

1.

1.

1.

2.

2.

2.

2.

2.

Á

T

T

A

Á

1.

1.

1.

1.

2. 1.

2.

2.

2.

2.



94

4. a) Ady Endre ezt írja A Hadak Útja című versében: „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül”. b) „Vörös jelek a Hadak útján: / Hunniában valami készül” – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében. c) „Vörös jelek a Hadak útján: – írja Ady Endre A Hadak Útja című versében – Hunniában valami készül”.

Minden jó idézés 2–2 pont, összesen: 6 pont.

5. Azok a házirendpontok változtak meg, amelyek az óraközi szünetekre vonatkoztak.Tényleg komolyan gondoltad azt, hogy nem jössz el kirándulni?Elköltözött a szomszédból az a család, amelyik évek óta mellettünk lakott.Annyian jöttek el a koncertre, mint még soha.

Minden helyes javítás 1–1 pont, összesen 4 pont.

6. Annak őrzöm a fényképét, akit régen szerettem.Olyan feladatot kell megoldanod, amelyet a többi osztálytársad már megoldott.Felvettem a ruhámat, azt, amelyiket a nagymamámtól kaptam.Annyi virágot kapott a tanárnő, hogy egyszerre nem tudta hazavinni.

Minden jól szerkesztett mondat, hibátlan helyesírás esetén 2–2 pont, összesen: 8 pont.

7. a) A mondat a beszélő szándéka szerint: kijelentő, szerkezete szerint: összetett, logikai minősége szerint: állító.Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 3 pont.

b)

A jó szerkezeti rajz 2 pont.

c) ne fn nm i hsz fi nm i ksz Az emberek azt tudják igazán szeretni, akit becsülnek is.

Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen 9 pont.

d) ember|e|k: szótő + kötőhangzó + jeltud|ják: szótő + rag

Minden jó szóelem 1–1 pont, a megnevezés összesen 1 pont, összesítve 7 pont.

e) azt: zöngésség szerinti részleges hasonulás tudják: összeolvadás

A mássalhangzótörvények helyes megnevezése 1–1 pont, összesen 2 pont.


Félévi felmérés

1. a) kapcsolatos mellérendelő összetett mondat 4

b) célhatározói alárendelő összetett mondat 4

c) magyarázó mellérendelő összetett mondat 4

T

1.

2.

Hc

1.

2.

1.

1.

2.

2.



95

d) ellentétes mellérendelő összetett mondat 4

e) állítmányi alárendelő összetett mondat 4

f) alanyi alárendelő összetett mondat 4

g) következtető mellérendelő összetett mondat 4

h) helyhatározói alárendelő összetett mondat 4

Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 32 pont.

2. X, 2, X, 1, 2, 1, 1, XMinden jó tipp 1–1 pont, összesen: 8 pont.

3. Főzz 30 dkg cukorból és 1,5 dl vízből szirupot, közben egy tálba tegyél 24 dkg sovány tejport, 1 Ráma marga-rint, és 30 dkg kókuszreszeléket! Erre még melegen öntsd rá a szirupot, és jó alaposan keverd össze! Légmen-tesen zárd le, majd egy éjszakára tedd a hűtőszekrénybe! Másnap formázz golyókat a masszából úgy, hogy a közepébe egy darabka diót, mandulát, vagy mogyorót helyezz! Végül forgasd meg kókuszreszelékben! Hidd el, sikered lesz!

Minden jó javítás 1–1 pont, összesen: 20 pont.

4. Alárendelő összetett mondat: nm mn fn i ksz hsz hsz Olyan jó könyvet olvastam, mint még soha.

Minden helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 7 pont.

Mellérendelő összetett mondat: Kata elmosta, eltörölgette a poharakat, és a helyükre tette őket.

elmos|t|a eltör|ö|l|get|t|e pohar|a|k|a|t hely|ük|re szt + j + r szt + kh + k + k + j + r szt + kh + j + kh + r szt + j + r

te|tt|e ők|e|tszt + j + r szt + kh + r

Minden jó szóelem 1–1 pont, összesen: 23 pont.

5. Elmentem az unokbátyámékhoz, és egy jót szörföztünk a számítógépen.Megoldottad a feladatot, de (vagy viszont) hibáztál a szorzáskor.Elolvastam azt a könyvet, amelyet ajánlottál.A lányok a legújabb fi lmről beszélgettek, a fi úk pedig kíváncsian hallgatták őket.

Minden jó javítás 2–2 pont, összesen: 10 pont.A felmérés összesített pontszáma: 100

Témazáró felmérés: A szóalkotás

1. egyszersmind, más-más, máról holnapra, maholnap, örökkön-örökké, körös-körül, nagyon nagy, egyszer s mindenkorra, ákombákom, izeg-mozog

Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen 10 pont.

Hh

Á

A

1.

1.

1.

1.

1.

2.

2.

2.

2.

2.



96

2. dokumentumfi lm-bemutató, gépkocsinyeremény-betétkönyv, megnemtámadási szerződés, párbajtőr-világ-bajnokság, kerekasztal-konferencia rendezése

Minden helyesen leírt szó 1–1 pont, összesen 5 pont.

3. Pl.: a) Nem egyszer, legalább kétszer szóltam már neked. Nemegyszer megbotránkoztam a viselkedéseden.b) Bárcsak eljönnél velem kerékpározni! Bár csak egy hete találkoztunk, mégis úgy érzem, régóta ismerjük

egymást.Minden helyes mondat 1–1 pont, összesen 2–2 pont.

4. mozdonyvezető: tárgyas alárendelés irul-pirul: ikerszószúette: alanyos alárendelés hazámfi a: jelzősalig-alig: szóismétlés gyorsúszó: határozós alárendeléslimlom: ikerszó hányaveti: valódi mellérendelő összetétel

Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 8 pont.

5. a) Nem egyszerű az űrhajósok élete a világűrben, így a tisztálkodásuk sem. Természetesen ők is zuhanyoznak

egy külön erre a célra kialakított fülkében. A zuhanyzáshoz azonban orrcsipeszt is vesznek fel, ugyanis a

térben szabadon úszó vízcseppek a tüdőbe kerülve tragédiát okozhatnak.

Minden jó karikázás 1–1 pont, összesen: 11 pont.

b) Írd a megadott szóképlet mellé a szövegből a megfelelő szót, nevezd meg a szófaját is!ik + szt + k + kh + k = kialakított befejezett melléknévi igenév szt + k + k + r = zuhanyzáshoz főnévszt + kh + k + k + r = okozhatnak ige

Minden jó szó 0,5–0,5 pont, helyes szófajmegnevezés 0,5–0,5 pont, összesen: 3 pont.

c) zuhanyoznak = szt + kh + k + r ige úszó = szt + k folyamatos melléknévi igenévtisztálkodásuk = szt + k + k + k + j főnév

Minden jó szóelem és helyes szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 14 pont.

6. Az űrhajósok a súlytalanság közepette napjaik jelentős részét testedzéssel töltik, hogy igénybe nem vett izom-zatuk teljesen le ne épüljön. Ha ezt nem tennék, lábra sem bírnának állni, amikor visszatérnek a jó öreg Földre, a kék bolygóra.

Minden helyes kiegészítés 1–1 pont, összesen:12 pont.

7. a) gyárt, tapsb) ordibál, motel, rémítő, csokrétac) Országos Takarékpénztár, televízió

Minden jó megoldás 1–1 pont, összesen: 8 pont.




97

Év végi felmérés

1.: kapcsolatos 2.: ellentétes 3.: magyarázó 4.: következtető 5.: választóMinden jó szerkezeti rajz 2 pont, összesen: 10 pont.

2. „Szerelem! – kiált fel Vergilius. – Gátat ki emelhet elébed?”Ne csak tudd a jót, hanem tedd is!Szerelmet, füstöt, köhögést nem lehet eltitkolni.

Minden jó írásjel 1–1 pont, összesen: 10 pont.

3. a) tárgyi alárendelő összetett mondat b) társhatározói alárendelő összetett mondat

c) okhatározói alárendelő összetett mondat

d) mennyiségjelzői alárendelő összetett mondat

e) időhatározói alárendelő összetett mondat

Minden jó szerkezeti ábra és megnevezés 2–2 pont, összesen: 20 pont.

4. döntened: főnévi igenév után: névutóazzal: névmás aki: névmáskedveled: ige el: igekötő

Minden jó szófajmegnevezés 1–1 pont, összesen: 6 pont.

5. Szívesen megmutatnék neked néhány trükköt, amelyeket a bűvésziskolában tanultam.A nyelvhelyességi hibák javítása 1–1 pont, összesen: 4 pont.


T

Ht

Ho

Jme

Hi

1.

1.

1.

1.

1.

2.

2.

2.

2.

2.



98

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. Van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban:

Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok

Jeles 91–100% 93–100%

Jó 76– 90% 79– 92%

Közepes 60– 75% 66– 78%

Elégséges 40– 49% 51– 64%

Elégtelen 0– 39% 0– 50%

Feljegyzések

_____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________ _____________________________________________________



99

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

Év eleji felmérésA kínai nagy fal

1. Az i. e. 3. századtól i. sz. 17. századig

A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont.A kínaiak így védekeztek a külső támadások ellen.

A jó válaszért 1 pont.Qin Shi Huangdi i. e. 210-es években.

A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont.Döngölt földből és téglából.

A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont.A jelzőtornyokban füst- vagy tűzjeleket adtak le.

A két jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 2 pont.7142 km (6352 + 290 + 500)

A jó válaszért 1 pont.

2. A trapéz alapjára ezt kell írni: 7-8 cmA magassága: 10 cmAz alappal szemközti oldalra: 4-5 cm.

A megfelelő rajz, az adatok beírása 1–1 pont, összesen: 4 pont.

3. A fal nem összefüggő, nem egységes építmény, különböző korokban épült.Minden aláhúzott válaszelem 1–1 pont, összesen: 4 pont.

4. Néhány méter széles, beleolvad a környezetébe, egy képregényből ered a megállapítás.Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 3 pont.

5. 2011-ben 24 éve, 2012-ben 25 éve stb.A helyes válasz 1 pont.

6. Az időjárás, a helyiek elhordják a fal tégláit.Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 2 pont.

7. Várható vázlat:1. A fal építésének célja 4. A fal adatai2. Az első védelmi rendszer 5. A városi legenda3. A fal építőanyagai 6. A pusztuló világörökség

Minden vázlatpont 1–1 pont, összesen: 6 pont.


7-8 cm

4-5 cm

10 cm



100

Félévi felmérésKalandozás az álomvilágban

1. a) Steven Spielberg: Jurassic ParkA rendező neve, a fi lm címe 1–1 pont, összesen: 2 pont.

b) Pénzt takarítanak meg (nem kellenek drága díszletek), nincsenek a színészek számára veszélyes akciójele-netek.

Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 2 pont.c) Eljátsszák a forgatókönyv szerinti szerepeket.

A helyes megállapítás 1 pont.

2. gigantikus: hatalmas méretű, nagy, óriásivirtuális: számítógépen megalkotott, mesterséges aktívan: tevékenyen részt vesz valamibenháromdimenziós: térbeli kiterjedés (szélesség, hosszúság, magasság)

Minden jó szómagyarázat 1–1 pont, összesen: 4 pont.

3. Asterix, a gall; Shrek; Baljós árnyak; A jedi visszatér; Szörny Rt.; Harry Potter; Grinch; A klónok támadása;

A Gyűrűk Ura; A szépség és a szörnyeteg

Minden jó bekarikázás 1–1 pont, összesen: 6 pont.

4. A virtuális világban az ember szabadon körülnézhet, mozoghat, sőt cselekedhet is. Aktívan beavatkozhat az eseményekbe.

Minden kiemelt szóért, kifejezésért 1–1 pont, összesen: 4 pont.

5. Kézmozdulat továbbítása: adatkesztyűA látvány érzékelése: adatsisak két kis képernyővelFejmozdulat jelzése: speciális berendezésSzavak, zajok érzékelése: fülhallgató

Minden jó megnevezés 1–1 pont, összesen: 5 pont.

6. Várható vázlat: 1. A mozi mint álomgyár 2. A nagy vidámparkok 3. A virtuális világ 4. A felszerelés 5. A virtuális világ veszélyei

Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen: 5 pont.

7. Az álomvilág nyújtotta élvezet állandó keresése, a család, a barátok, a munka, a tanulás, a mindennapi teendők elhanyagolása.

Minden helyes megállapítás 1–1 pont, összesen: 6 pont.




101

Év végi felmérés: Építészet a 21. században

1. metropolis = nagyváros (világváros)pilon = függőhidak láncot, ill. kábelt tartó oszloparámpa = különböző szintű utak összekötésére alkalmas mesterséges lejtőglobális = teljes (átfogó, összefoglaló, mindenre kiterjedő)kontinens = földrész

Minden jó meghatározás 1–1 pont, összesen: 5 pont.2. Nagy a zsúfoltság.

Hidak, alagutak.Csatorna + alagút.Millennium-torony, a Messinai-szoros feletti függőhíd.

Minden jó válaszelemért 1–1 pont, összesen: 7 pont.

3. A Millennium-torony Tokió mellett egy mesterséges szigeten épül. 150 emeletes, 840 méter magas. 50 000 em-ber befogadására képes. Lakások, irodák, éttermek, üzletek, pihenésre és sportolásra alkalmas helyek egyaránt lesznek benne.

Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 9 pont.4. A híd fajtája: függőhíd.

A híd hossza: 5300 m.Mit mivel köt össze: Szicíliát az olasz szárazfölddel.A pilonok magassága: 370 m.

Minden jó adat 1–1 pont, összesen: 4 pont.5. Egészítsd ki a következő táblázatot!

Az alagút neve Miket köt össze? Hosszúsága

Gibraltári-szoros alatti alagút A Földközi-tengert az Atlanti-óceánnal. 35 km

Euroalagút (Csalagút) Franciaországot Nagy-Britanniával. Kb. 50 km

Bázisalagutak A hegy egyik oldalát a másikkal. 33–57 km

Bering-szoros alatti alagút Alaszkát Oroszországgal. 40 km

Minden jó kiegészítés 1–1 pont, összesen: 8 pont.

6. Az út mélysége eléri a 286 métert. Az útnak viszont nem lehet nagy a lejtésszöge, mert nagyon meredek lesz, ami balesetveszélyes.

Minden indokláselemért 1–1 pont, összesen 5 pont.

7. Készíts jegyzetet az utolsó bekezdésről!Közlekedés ♦ gyors fejlődés ♦ globális autópálya = több kontinens, kb. 100 országA legnagyobb építési terv: Alaszka ⇓ Oroszország ♦ Bering-szoros alatti alagút = 40 km

Minden elemért 1–1 pont, összesen 7 pont.8. Várható vázlat:

1. Toronyházak építésének oka2. Millennium-torony3. A Messinai-szoros feletti függőhíd4. Az afrikai és európai kontinens összekötése 5. A globális autópálya Minden jó vázlatpont 1–1 pont, összesen 5 pont.




102

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA

Úgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv min-den egyes feladatának megoldását közölje. Vannak ugyanis olyan kreatív feladatok a tankönyvben – szöveg-alkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvények, feladványok, szólások, közmondások értelmezése.

A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című feje-zetben található.

Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv bonyolultabb feladatainak megoldását megtekinthetik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu.

7. oldal 10. Valaha szinte minden parasztházban volt kemence. Talán éppen ezért sok szólásunk és közmondásunk is kötődik hozzá.

a) Egészítsd ki a megadott szólásokat és közmondásokat a kemence szó megfelelő alakjával!

Bátor a kemence mögött. d)Egy kemencében sütnek. c)Kemencéből katlanba. e)A kemencét támasztja. a)Olyan, mint a külső kemence. b)

b) Melyik szóláshoz melyik jelentés tartozik? Írd a mögöttük lévő vonalra a betűjelét!

a) lopja a napot; b) nagyon kövér; c) sülve-főve együtt vannak; d) gyáva ember; e) egyik bajból a másikba kerül

c) Gyűjts még szólásokat, közmondásokat a kemencével kapcsolatban! Kemence van a házban = ne beszéljünk a szóban forgó dologról, mert olyan is hallja, akire nem tartozik. Nem nyer a kemence mellett ülő koronát = a lusta ember nem sokra viszi az életben. Befűtötték a kemence száját = kellemetlen helyzetbe hozták.

10. oldal 1. b) Nézz utána, milyen cselekedetei miatt vált a szegények védőszentjévé Szent Antal!

Szülei halála után a gazdag ifj ú eladta a családi birtokait, és a pénzt szétosztotta a szegények között. Mindig befogadta és segítette a kitaszítottakat és a nincsteleneket.

43. oldal 4. A következő rajzokon egy-egy olyan állatot láttok, amelyről egy-egy szóláshasonlat juthat az eszetekbe. Írjá-tok le a megfelelő szóláshasonlatokat!

Ravasz, mint a róka.Csökönyös, mint a szamár.Türelmes, mint a birka.Hűséges, mint a kutya.

a) Gyűjts a rajzokon látható állatokkal kapcsolatos közmondásokat O. Nagy Gábor Magyar szólások és köz-mondások című könyve segítségével!



103

Róka Rókán rókát kell fogni = a ravasz ember eszén ravaszsággal kell túljárni. Talál a róka rést magának = nem kell a ravasz embert félteni, kivágja az magát a bajból.

Szamár A szamár fejét nem szokták megszappanozni = az ostoba, csökönyös emberre kár időt és pénzt pazarolni. A szamár nagyobbra becsüli a szalmát, mint az aranyat = az ostoba ember nem ismeri fel az igazi értékeket.

Birka Türelmes birka sok fér egy akolba = sok békés ember megfér egymással kis helyen is. A koszos birka is átcsúszik a többivel = nagy csomóban a selejtese, a hitványabbja is elcsúszik.

Kutya A kutya is akkor vész meg, mikor legjobb dolga van = sokan nem tudják megbecsülni, hogy jól megy a soruk, sőt épp akkor kezdenek elégedetlenkedni, amikor a legkedvezőbb helyzetbe kerülnek.

b) Írj feltételes mellékmondatú közmondásokat a rajzokon látható állatokról! Róka sem ravasz, ha kicsáválják = a gonosz, ravasz embert is ártalmatlanná lehet tenni megfelelően ke-mény eszközökkel. A szamár is rúg, ha piszkálják = a legjámborabb embert is ki lehet hozni a sodrából. A kutya is felkél, ha megéhezik = az éhség a lusta embert is munkára készteti. A kutya is húst enne, ha pénze volna = sok mindent másképp tenne az ember, ha megvolna rá a lehetősége, sok mindent megszerezne magának, ha módja volna hozzá.

47. oldal 3. A következő szavak Tótfalusi István Vademecum Szokatlan szavak szótárának egyik oldaláról valók. Írd le tömören a szavak jelentését!

gacsos lábú: csámpás, térdben vagy bokában befelé forduló lábú ember vagy állatgála: ünnepélyes alkalom, díszünnepély; ünnepi ruhagáláns: nők iránt előzékenygangos járású: hetyke, büszke, délceg járásúgardedám: idősebb nő, aki régen a „jó házból való” fi atal lányokat bálba, nyilvános helyre kísértegasztronómus: ínyenc, az evés-ivás kifi nomult ízlésű élvezőjegavallér: fi nom, divatozó, hölgyek iránt előzékeny, társasági embergazsulál: hízelgésből készségeskedik, kedveskedik, hajbókol

a) Írd az egyes rajzok alá a megfelelő szót!1. rajz: gacsos lábú 2. rajz: gardedám 3. rajz: gasztronómus

49. oldal 2. Mely országok csatlakoztak velünk együtt az Európai Unióhoz? Segítségként megadjuk a fővárosok nevét! Rajzold le az Európai Unió zászlaját!

Főváros Ország Varsó Lengyelország Ljubljana Szlovénia Prága Csehország Pozsony Szlovákia Tallin Észtország Riga Lettország Vilniusz Litvánia Valetta Málta Nicosia Ciprus



104

79. oldal 2. A szólások értelmezése:

Ki mit főzött, egye meg! = ha megcsinálta a bajt, viselje a következményeit!Nagy az öble, de vékony a dongája = erősnek, értékesnek látszik, de valójában gyenge, hitvány.A kutya is füvet eszik, mikor beteg = a betegnek bele kell törődnie abba, hogy nem ehet azt, amit szeretne.Akár az egyik öklömet harapom, akár a másikat = akár ezt teszem, akár azt, sehogy sem jó. A nyerget üti, hogy a ló érezze = úgy bánt vagy büntet valakit, hogy nem közvetlenül neki, hanem olyan-nak okoz bajt, kellemetlenséget, aki a legközelebb áll amahhoz.Nem a ruha teszi az embert = ne az öltözetük alapján ítéljük meg az emberek értékét!

87. oldal 4. b) Tudod-e, mit tároltak a polcos tárgyon? Segít, ha ismered a következő szólásokat és jelentésüket.

Megette a kenyere javát = túl van élete derekán, már nem fi atal ember.Olyan, mint egy falat kenyér = nagyon jószívű, szelíd, engedékeny ember.Kenyérre lehet kenni = vajszívű, engedékeny ember.Egy kenyéren van = közös háztartásban él vele; hasonló életkörülmények között él; egyetért vele.Majd megbékül a maga kenyerén = megbékül engesztelés nélkül is.Valakinek a kenyerét eszi = valaki eltartja.

93. oldal 4. e)Nézz utána könyvtárban vagy az interneten, melyik földrészen él a többi röpképtelen madárfaj! Írd a kép alá, melyik madár látható rajta!

kivi: Ausztráliaemu: Ausztrálianandu: Dél-Amerikastrucc: Afrika

A képen emu látható a fi ókájával.

94. oldal 6. d) Nézz utána az interneten a következőknek!

■ Hogyan néz ki a parlagfű? Készíts színes rajzot róla! 20–140 cm magas, terebélyes, ágas egyéves gyom. Központi egyenes, tompa négy élű szárral rendelkezik, amelynek sűrű oldalhajtásai vannak. A talajhoz közeli néhány cm-es részen 2-3 elágazása is lehetséges. Magassága változatos, a 150 cm magasságot is elérheti. Levelei egy- vagy kétszeresen szárnyasan szeldeltek, kétoldalt sűrűn szőrözöttek. A szőrök a levél fonákján hosszabbak. A levél színe sötétzöld, fonákja szürkészöld. A sárga színű 4–5 mm-es porzós fészkek a legfelső hajtások végén, rövid kocsányon ülnek. A fészkek 10-15 virágot tartalmaznak.

■ Honnan származik a parlagfű? Észak-Amerikából.■ Hogyan terjedt el Magyarországon? Magyarország területén az 1920-as években Somogy déli részén tűnt

fel először. Később az áruszállítási útvonalak mentén szétterjedt a déli megyékben, majd az ország északi része felé terjedt.

■ Mikor és miért eredménytelen a kaszálás a parlagfű elterjedése elleni védekezésben? A fi atal növényeket tömeges megjelenésük után, minél előbb tanácsos kaszálni. A talajszinten a gyökérnyaki résznél kell a növény szárát elvágni. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Ha ezzel elkéstünk, az egyszeri kaszálás már nem eredményezi a parlagfű kiirtását, mert a növény az alacsonyan elhelyezkedő oldal-rügyeiből 3-4 oldalhajtást nevel, és pár hét múlva újra virágba borul.



105

■ Miért ne vegyenek részt gyerekek a parlagfű irtásában? A parlagfű irtását ne bízzuk gyerekekre, mert az erős pollenkoncentráció a levegőben kiválthatja a lappangó allergiát. Kerülni kell a növény közvetlen érintését, mert az is allergiás reakciót válthat ki. A kézi irtást kesztyűben kell végezni.

■ Milyen kampányokat hirdettek eddig Magyarország parlagfű-mentesítésére? Együtt a parlagfű ellen, Parlagfűmentes Magyarországért.

98. oldal 4. Írd le a keresett szót, amelynek valamennyi betűjét megadjuk csoportosítva és betűrendbe sorolva! A meg-fejtésben segít a zárójeles megjegyzés.

a) á é í ó g m p sz t számítógép (informatikai berendezés)b) a a e e ö ő k ny ny t v v z anyakönyvvezető (foglalkozás)c) e é o d f h l ny s holdfényes (nyári éjszaka jelzője)

99. oldal 6. Mást jelent a szó, ha másképp választod el. Írj szómagyarázatot az elválasztáshoz!

borzalom, mustár, vezérelve

borz-alom = állat lakóhelye, bor-za-lom = szörnyűség must-ár = szőlőlé értéke, mus-tár = őrölt mustármagból készített ízesítő ve-zér-elve = irányító eszméje, ve-zé-rel-ve = irányítva

99. oldal 8. Keress olyan szót, amely a megadott szavakkal összetett szót alkot úgy, hogy az egyik utótagja a másik elő-tagja!

drágakősó, fahajóhíd, életképeskönyv, hegygerincvelő, pihenőnapfény, költőpénzjutalom, naprakészétel, csigalépcsőház

100. oldal 12. Keresd meg azokat az utótaghoz illő előtagokat, amelyeknek mindegyike népnév! Karikázd be, mi látható a képen!

oroszkrém, franciakrémes, görögdinnye, perzsaszőnyeg, svédcsavar, rácponty, franciasaláta, spanyolfal, törökülés, franciakulcs, perzsabunda, angolszalonna, spanyolnátha, görögtűz

120. oldal 3. Egészítsd ki a következő szöveg alapján, milyen rokonsági kapcsolat van a megadott személyek között! Ke-ress még rokoni kapcsolatokat közöttük!

Nagy Tibornak és Nagy Tiborné Tóth Évának két gyermeke van: Emőke az idősebb, Csanád a fi atalabb. Emőke feleségül ment Kiss Tamáshoz, akinek az édesapja Kiss Imre, édesanyja Kissné Kozár Erzsébet és van egy húga, Szilvia. Csanád feleségül vette Takács Tímeát, akinek az édesapját Takács Istvánnak édesanyját Takács Olgának hívják.

Takács Olga Csanádnak anyósa. Kissné Nagynénak nászasszonya.Kiss Szilvia Nagy Emőkének sógornője. Nagy Tibor Takács Tímeának apósa (ipamja).Nagy Csanád Kiss Tamásnak sógora. Nagynénak Takács István nászura.



106

123. oldal 1. A következő szavak mellett három jelentést találsz. Karikázd be az igazat!

1. apol: ápol – csókol – aláír 6. bürü: pásztoring – kis híd – fi atal juh

2. anziksz: képeslap – folyóirat – távirat 7. kalamáris: tintatartó – gyöngyfüzér – cipőfelsőrész

3. grádics: kosár – lépcső – almafajta 8. cserény: tetőfedő anyag – pásztortanya – szorgos

4. pityóka: mentegomb – ital – burgonya 9. izibe: rizsfajta – majd egyszer – azonnal

5. lappantyú: madár – papucs – zár 10. gyepű: sövény – füves terület – erdősáv

123. oldal 2. Adj olyan vezetéknevet a tanároknak, amelyből kiderülhet, hogy milyen tantárgyat tanít, és rímel a kereszt-nevére! Írd a neve mellé azt a három szót, amelyik szerinted a tantárgyához tartozik!

szimfónia, alliteráció, grafi ka, mechanika, epigramma, portré, rondó, anód, fókusz, disztichon, akvarell, gordon

Tantárgy A tanár neve A tantárgyhoz tartozó fogalmak

ÉNEK Dallam Dalma, Kotta Soma szimfónia, rondó, gordon

RAJZ Ecset Csenge, Festő Benő grafi ka, portré, akvarell

FIZIKA Mágnes Ágnes, Erő Gergő mechanika, anód, fókusz

IRODALOM Regény Teréz, Téma Béla alliteráció, epigramma, disztichon



107

FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ

Az Apáczai Kiadó rendezvényein, a tanfolyamokon, a bemutatóóráimat követő szakmai beszélgetésen sok, 8. évfolyamon tanító kolléga kérte, hogy jelentessek meg olyan feladatgyűjteményt, amelyet használ-hatnak a felvételi előkészítő foglalkozásokon. Úgy gondoltam, hogy ezeknek a feladatoknak a legjobb helye a 8. évfolyamos kézikönyvben van.

Először a feladatokat olvashatják a kedves kollégák, amelyek közül a kedvükre válogathatnak. Akár fel-adatsorokat is lehet belőle összeállítani. A megoldásokat a feladatok után közlöm.

1. Minden szócsoport szavaihoz ugyanaz az állatnév illik előtagként, hogy összetett szavakká váljanak. Írd le a vonalra a megfelelő állatnevet!a) eszű, húr, tojás _________________ f) köröm, szem, zene ___________________b) cipő, szívű, farknyi ______________ g) csapó, csípés, fogó ____________________c) here, farok, halálában ____________ h) tej, szakállú, gida ____________________d) köhögés, fül, létra _______________ i) kenyérfa, szeretet, sziget _______________e) ember, lencse, nyál _______________ j) hűség, szorító, bőr ____________________

2. Batthyány Lajost egy napon végezték ki az aradi vértanúkkal. Írd le betűrendbe sorolva, hogy kikkel! Használd a -val, -vel toldalékokat!

Lázár, Dessewff y, Kiss, Schweidel, Poeltenberg, Török, Láhner, Knezich, Nagysándor, Vécsey, Leiningen-Westerburg, Aulich, Damjanich __________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

3. Alkoss mondatokat, amelyekben rávilágítasz a hasonló alakú szavak jelentése közötti különbségre! a) adaptál – adoptál b) egyezség – egyesség c) jólét – jólléta) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________b) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________c) _____________________________________________________________________ _____________________________________________________________________

4. Ugyanaz a jelző illik mindkét szóhoz. Melyik?ablak – szerencse ________________ gém – orvosság ________________feladat – kolbász ________________ ősz – bánat ________________álom – szalámi ________________ hetek – kalács ________________ tojás – dió ________________ lelkész – konyha ________________fogat – találat ________________ kocsi – rendőr ________________



108

5. Pótold a szövegben a hiányzó kötőjeleket!

Magyarország Közép Európában, a Kárpát medencében található. Hazánk legszebb részei, a turisták által is gyakran látogatott Fertő tó környéke, Visegrád vidéke, a Balaton felvidék, a Duna Tisza köze, a Zempléni középhegység, a Mátra hegység, a Zalai dombság, a Balaton tó partvidéke és a budapesti Duna part. Borsod Abaúj Zemplén megye természeti szépségei is évről évre egyre több látogatót vonzanak. Területén több Rá-kóczi vár található.

6. Húzd alá a következő szavak közül a helyesírási hibát tartalmazókat, és javítsd ki őket!

köppeny, barak, sielők, irigy, ígéret, kiváncsi, dicséret, konektor, inteligens, hegeszt,

bujdosik, szöllő, zöldellő, szolíd, szelíd, bújócska, szőjetek, rójjátok, lejebb

__________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

7. Írj olyan kétszavas szószerkezeteket a meghatározások alapján, amelyek szótagjai felcserélhetők!a) Hozzá nem értő 13. századi kincstáros: ________________________________ b) Népvándorlás kori, török nyelvű nép cellája: ________________________________ c) A testek kölcsönös egymásra hatásának vigyázója: ________________________________ d) Kenőcsként sebre helyezett gyógyító szer: ________________________________e) Régi karácsonyi kalács: ________________________________

8. Keresd meg a különböző előtagokhoz tartozó utótagot!a) jég-, tűz-, víz- ______________ nap-, kép-, es- ______________ b) szél-, taps-, por- ______________ nóta-, fej-, fenyő- ______________c) kör-, táj-, fény- ______________ zok-, vég-, indulat- ______________d) tűz-, sár-, hó- ______________ izom-, lámpa-, mocsár- ______________e) homok-, vég-, felleg- ______________ madár-, nép-, kar- ______________

9. Karikázd be a helyes szóalakokat!

le-fel mászkál – le-felmászkál – lefel mászkál, elkezdtem olvasni – el kezdtem olvasni, kitudtam számolni – ki tudtam számolni, be-be néz – be-benéz – bebe néz, megfogod mondani – meg fogod mondani, follyon – folyjon, edzzetek – eddzetek – edzdzetek, dísszázad – díszszázad, süllyed – sülyjed – süjjed, szájról-szájra – szájról szájra – szájról, szájra

10. Írd le a következő szavakat minden lehetséges helyen elválasztva! kilogramm, gátőr, maxi, autogram, felesel, mechanika, peches, képért, egyenes, falig, mégis, Veszprém, tan-év, konfl iktus, Weöres, felemelő, lajstrom, pénzért, Koósék, farkasprém

__________________________________________________________________________________ ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________



109

11. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat! Meg-e mondta, mit akar? ___________________________________________ A barátom el szok jönni hozzánk. ______________________________________ Mondhatnák én is valami? __________________________________________ Tanár néni, lássa ezt a képet? ________________________________________ A Noémi meg a Béla szemeznek. _______________________________________

12. Írd le -val, -vel toldalékkal az alábbi szavakat!

dl, meggy, sah, Kováts, méh, Hoff mann, refl ex, Peugeot, Adrienn, Th ököly

__________________________________________________________________________________ ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

13. Írd le helyesen folyóírással a következő egybeírt tulajdonneveket!

NOBELDÍJ, MÁTYÁSKIRÁLYTÉR, NŐKLAPJA, ÁLLAMÉSJOGTUDOMÁNYI KAR, JÓZSEFATTILATUDOMÁNYEGYETEM, ERZSÉBETHÍD, KŐRÖSICSOMASÁNDOR, NYUGATIPÁLYAUDVAR, HÉTVEZÉRUTCA, TELEKIBLANKAALAPÍTVÁNY, PÉNZÜGYMININSZTÉRIUM, ADYENDREKOLLÉGIUM, OKTATÁSIMINISZTÉRIUM, GÁRDONYIGÉZALAKÓTELEP

__________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

14. A következő szólások és közmondások mindegyikében szerepel a könyv szó. Írd le a megadott jelentés alapján a megfelelő szólást vagy közmondást!

a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = ____________________________________ __________________________________________________________________________________

b) Csak sok olvasással válunk művelt emberekké = ___________________________________________ __________________________________________________________________________________

c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik = __________________________________________________ __________________________________________________________________________________

d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = ______________________________________ __________________________________________________________________________________



110

e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle ember = __________________ __________________________________________________________________________________

15. Foglald mondatba a két megadott szó különböző jelentéseit legalább három mondatban!

terem1. jelentés: _____________________________________________________________ 2. jelentés: _____________________________________________________________ 3. jelentés: _____________________________________________________________

sejt1. jelentés: _____________________________________________________________ 2. jelentés: _____________________________________________________________ 3. jelentés: _____________________________________________________________

16. Matematika- és fi zikaórán megismerhettél néhány görög betűt.

A) Keresd meg a következő mondatokban a latin betűs olvasatukat, és írd le őket! B) Írd a latin betűs olvasat mellé a megfelelő görög betűt is!

a) Néhány halfaj már kipusztult a Dunából. ____________________ _____ b) Többé talán sosem látlak. ____________________ _____ c) Olyan jól érzem magam ma. ____________________ _____ d) Mondd el, tagadni kár! ____________________ _____ e) No, megadod végre a tartozásodat! ____________________ _____

17. Fogalmazd meg, milyen nyelvi jelenség adja a következő viccekben a humor forrását!

a) – Két szúnyog közül melyik a rendőr? – Amelyik nyakon csíp.

__________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________

b) A farsangi mulatságon felsorakoznak a jelmezbe öltözött gyerekek. A tanító néni így szól az egyikhez:– Fejeden korona, válladon palást, te biztosan király vagy.Pistike mindig valami képtelen ötlettel áll elő. Most egy nagy csillag van a fejére akasztva, és kötéllel egy

hatalmas csavart vonszol maga után. – Pistikém, te minek öltöztél? – kérdi a tanító néni?– Én vagyok a csillagfejű csavarhúzó.

__________________________________________________________________________________ __________________________________________________________________________________



111

18. Az alábbiakban elferdített szólásokat olvashatsz.

A) Írd le helyesen a szólásokat!B) Magyarázd meg a jelentésüket!a) Régóta a gyomrában van. __________________________________________________________Jelentése: __________________________________________________________________________ b) Megette a sütije javát. ___________________________________________________________Jelentése: __________________________________________________________________________ c) Egy szőnyegen árulnak. ___________________________________________________________Jelentése: __________________________________________________________________________ d) Két darálóban őrölnek. ___________________________________________________________ __________________________________________________________________________________e) Nem tűzi a kontya mellé. ___________________________________________________________Jelentése: __________________________________________________________________________

19. Sorold betűrendbe a következő szavakat!

kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

20. Helyettesítsd a következő idegen szavakat a magyar megfelelőjükkel!korrekt = ___________________________ aktív = _________________________natúra = ___________________________ maximális = _____________________shopingol = _________________________ centenárium = ___________________legális = ___________________________ kreatív = ________________________attak = ____________________________ régió = _________________________

21. Egészítsd ki a j hangnak megfelelő betűvel a következő szavakat! Karikázd be a szavak közül a kakukk-tojást!

hangyabo___, gombo___ít, bo___hos, sapkabo___t, bo___torján, cobo___, bo___ong, bo___ler, bó___a, bo___tos, bo___tár, bo___szolgálat, gombo___ag, bo___gó, bo___kott

22. A három meghatározással három olyan szóra utalok, amelyeknek csak a kezdőbetűje eltérő. Oldd meg a feladatot a példa alapján!

víztömeg európai nép kis patak ár ír ér

a) német pénz volt börtöncella ókori evezőshajó ________________ __________________ _________________



112

b) ébred talál ravasz ötlet ________________ __________________ _________________ c) pázsit ragaszkodik valakihez varróeszköz ________________ __________________ _________________ d) szeletelő hegyi átkelő fogával őrlő ________________ __________________ _________________ e) hüvelyes növény ló eledele fogoly ________________ __________________ _________________

23. Válaszd ki és karikázd be az alábbi szavak mellett a megfelelő jelentésváltozatot!

tengerszem hegyi tó féldrágakő madárpetrence zöldségféle kisebb szénarakás egyházi rendlegális törvényes küldött nagyon okoselemózsia úti élelem estebéd előételcvikker városi polgár zsebóra szemüvegapol gondoz csókol hirdetszövétnek ruhaanyag fáklya bírórafi nált ravasz becsapott gazdagfl ört italféle tánc kacérkodáscsutora hangszer reuma kulacs

24. Javítsd ki a mondatokban előforduló nyelvhelyességi hibákat!

A Noémi meg a Tóni mindig vitázik. _________________________________________________El-e jönnél hozzánk? _____________________________________________________________ A szüleim el szoknak engedni moziba. ________________________________________________ Ilyet én is tudnák csinálni.__________________________________________________________ Látol valami érdekeset? ____________________________________________________________

25. Írd a megfelelő oszlopba a földrajzi neveket, majd az -i képzős alakjaikat! Javítsd ki, amelyiket szüksé-gesnek tartod!

Csepelsziget, Csehország, Csongrádmegye, Csendesóceán, Cserháthegység, Csabacsűd

Egybe Külön Kötőjellel _____________________ _____________________ ____________________ _____________________ _____________________ ____________________

Az -i képzős alakok _____________________ _____________________ ____________________ _____________________ _____________________ ____________________



113

26. Válaszd el minden lehetséges helyen a következő szavakat!

oligarcha, Ráczot, legelsőként, házig, Weöres, legelő, edző, Dessewff y, Erie-tó, Visegrád______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

27. Mi a foglalkozása a következő személyeknek? Egy-egy név valamennyi betűjét fel kell használnod.

Góga Zita: _______________________ Gánry Tamara: _________________________Taáloló Pál: ______________________ Trosztida Ármin: ________________________ Mogro Teus Leó: _________________________________

28. Egészítsd ki a mondatokat „oda-vissza” szavakkal! A kétjegyű mássalhangzók jegyei megmaradnak.

Már hó ________________ el a bérci tetőt. A kormány befagyasztja az _____________.A ___________ előtt megjelentek a jegyüzérek. A súlyemelő teste csupa _____________.Ősi kutyafajta a _________________. Egy _______________ sem lehet a kiszolgálásra.Lassan elhalványulnak a ____________ emlékek. Az _____________ eltér a megszokottól.Magoktól roskadozik a ________________. A ________________ szétbogozhatatlanok.

29. Válaszolj a kérdésekre! Mit csinál az, akia) majd felfal valakit a szemével? __________________________________________ b) szemébe néz valakinek? ________________________________________________ c) megy, amerre a szeme lát? ______________________________________________ d) majd felnyársal valakit a szemével? _______________________________________ e) szeme haján néz keresztül? ______________________________________________ f) beköti valakinek a szemét? ______________________________________________

30. Sorold betűrendbe a következő szavakat!

kérelem, kerek, kérek, kereskedő, kérés, kereskedelem, kérelmező, kereslet, kerék, kérvény______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

31. Milyen foglalkozásokra, rendfokozatra gondoltam, amikor ezeket a szószerkezeteket leírtam?Állati kártyalap = ________________________ Muzikális fegyver = _______________________Fém közlekedő = _________________________ Előzményes apóka = ______________________ Strázsa mérete = _________________________



114

32. A következő szavak mellett három jelentésváltozatot olvashatsz. Karikázd be az igazit!páternoszter körforgó lift ima katolikus paprizike kockázat étel ehető gombalangall ősi fegyver lángol hangszerárkus szemüveg szúrófegyver ívnyi papírfátum szónoki beszéd sors, végzet ruhadarabkontó számla szerencsejáték késfajtamátrikula érettségi anyakönyv középiskolavizaví halfajta látogatás szembeniziben azonnal egészében a legkisebb részszövétnek ruhaszövet falusi elöljáró fáklya

33. A meghatározások alapján olyan szópárokat kapsz, amelyek két szótagja felcserélhető.a) állóvízi eszmecsere = ____________________________ b) levélfeladó hely rálép = ____________________________ c) lassú mozgású domborzat = ____________________________d) oktalan ránc = ____________________________ e) házban élő üdítő = ____________________________

34. Az egyik esetben közös előtagot, a másikban közös utótagot keress!a) – törzs, csiga, jankó _____________ b) jég, tűz, víz – ______________ – verseny, zavar, robbanás _____________ vég, homok, felleg – ______________ – lencse, szerenád, comb _____________ izom, lámpa, mocsár – ______________ – gödör, fog, pont _____________ hó, sár, tűz – ______________

35. Fordítsd le magyarra, azaz keresd meg a szószerkezetek egyes tagjainak a szinonimáit! Cseréld meg a szószerkezet tagjait, s egy főnevet kapsz megfejtésül! szerszám zokog = ________________________ _____________________előd operál = ____________________________ _____________________ áradás vés = _____________________________ _____________________ recept javít = ____________________________ _____________________

36. Pótold a szavakban a j hang hiányzó betűjelét!

tolva___, tava___, bó___a, bog___a, kéte___, le___ebb, skatu___a, vere___ték, támo___og, ga___az,

se___pít, mordá___, lapá___, muszá___, ta___ték, ter___esztő, sa___tol, uszá___, ördögrá___a, u___



115

37. Tedd ki a hiányzó mondatközi és mondatvégi írásjeleket!Kovács úr elmesélte hogyan menekült a hitelezői elől__Mondd már ki végre mit akarsz__Én is szeretném hallani beszélj hangosabban__Kérlek, ismételd meg amit az előbb mondtál__Te csak azt csináld barátom amit én mondok__Ugye azért jöttél ide hogy bosszants engem__

38. Csak látszólag összetett szavak, amelyeket a következő meghatározások alapján írsz le. Melyek ezek?a) csupa agyvelő = _______________________________________________b) érintetlen bíró = _______________________________________________c) határőrlaktanya lángol = ________________________________________d) hamis kacat földet forgat = _______________________________________e) orvosság kormányoz = __________________________________________f) fejfedő tetőfedő = _______________________________________________

39. Írd le felsőfokban a következő mellékneveket!

nagyarányú, jószívű, sokrétű, kisszámú, alávaló, különféle

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

40. Írd a megadott szavak elé és után ugyanazt a szót! Összetett szavakat kell kapnod.

______________mentő______________ ______________dal_____________________________sertés_______________ ______________szín______________ ______________tető________________ ______________lakk____________________________bőr_________________ ______________víz_______________ ______________vas_________________ ______________ló________________

41. Döntsd el és karikázd be, melyik válasz a helyes! Válasz

a) Hány betűből áll a bodzatea szó? hat hét nyolcb) Milyen szófajú szó a mennünk! ige főnév főnévi igenévc) Összetett szó-e Veszprém neve? igen nemd) Milyen mondatrész az alábbi mondatban a kiemelt szó! Az okos mindig enged. jelző alany állítmánye) Milyen összetétel a vállvetve szó? tárgyas határozós jelzős



116

42. Írj olyan szavakat a meghatározások alapján, amelyekben előfordul a „rom” szórész!

A vár megrohamozása: ___________________________ Behemót: ___________________________ Jegyzék, lista: ___________________________ Kolostor: ___________________________ Fúvós hangszer: ___________________________ Oromfal a párkányával együtt: ___________________________19. századi irodalmi irányzat: ___________________________Víg ballada: ___________________________Jellegzetes illat, zamat: ___________________________Légnyomásmérő: ___________________________

43. A következő összetett szavakból csak az előtag és az utótag határa látható. Írj egy-egy lehetséges szót!

___szsz_____, ____nyny_____, _____kiis______, ________cssz_______, ____zive_______



117

A feladatok megoldása

1. a) tyúk b) nyúl c) ló d) szamár e) béka f) macska g) légy h) kecske i) majom j) kutya

2. Aulichhal, Damjanichcsal, Dessewff yvel, Kiss-sel, Knezichcsel, Láhnerrel, Lázárral, Leiningen-Westerburggal, Nagysándorral, Poeltenberggel, Schweidellel, Törökkel, Vécseyvel

3. Például: a) Az író fi lmre írta át regényét. – A nő örökbe fogadta elhunyt nővérének a kisfi át. b) A felek peren kívüli egyezséget kötöttek. – A vitázó felek végül megbékéltek, és egyességben váltak el egymástól. c) A szülők igyekeznek jólétet biztosítani gyermekeiknek. Gizi sokat törődik a testi jóllétével.

4. ablak – szerencse vak, feladat – kolbász házi, álom – szalámi téli, tojás – dió kemény, fogat – találat négyes (ötös), gém – orvosság kanalas, ősz – bánat késő, hetek – kalács mézes, lelkész – konyha tábori, kocsi – rendőr lovas

5. Közép-Európában, Kárpát-medencében, Balaton-felvidék, Duna–Tisza köze, Zempléni-középhegység, Zalai-dombság, Duna-part, Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Rákóczi-vár

6. köpeny, barakk, síelők, kíváncsi, konnektor, intelligens, szőlő, szolid, rójátok, lejjebb

7. kontár tárnok, kazár zárka, erő őre, paszta tapasz, ósdi diós

8. a) csap, ernyő b) vihar, fa c) kép, szó d) hányó, láz e) vár, dal

9. le-fel mászkál, elkezdtem olvasni, ki tudtam számolni, be-benéz, meg fogod mondani, folyjon, eddzetek, díszszázad, süllyed, szájról szájra

10. ki-lo-gramm, gát-őr, ma-xi, a-u-tog-ram, fe-le-sel, me-cha-ni-ka, pec-hes, ké-pért, e-gye-nes, fa-lig, még-is, Veszp-rém, tan-év, konf-lik-tus, Weö-res, fel-e-me-lő, lajst-rom, pén-zért, Koó-sék, far-kas-prém

11. Megmondta-e, mit akar? A barátom el szokott jönni hozzánk. Mondhatnék én is valamit? Tanár néni, látja ezt a képet? Noémi meg Béla szemeznek.

12. dl-rel, meggyel, sahhal, Kovátscsal, méhvel, Hoff mann-nal, refl exszel, Peugeot-val, Adriennnel, Th ö-kölyvel

13. Nobel-díj, Mátyás király tér, Nők Lapja, Állam- és Jogtudományi Kar, József Attila Tudományegyetem, Erzsébet híd, Kőrösi Csoma Sándor, Nyugati pályaudvar, Hét vezér utca, Teleki Blanka Alapítvány, Pénz-ügyminisztérium, Ady Endre Kollégium, Oktatási Minisztérium, Gárdonyi Géza-lakótelep

14. a) Szeretni kell a könyveket, mert bennük nem csalódunk = A könyv a legjobb barát. b) Csak sok olvasással válunk művelt emberekké = A könyvek néma mesterek (tanítók). c) Gyakorlottan, folyamatosan hazudik = Úgy hazudik, mintha könyvből olvasná. d) Könnyebb tanulni, mint nehéz testi munkát végezni = Köny-nyebb a könyv, mint a pöröly. e) Abból, hogy milyen könyveket olvas valaki, az is kiviláglik, hogy miféle ember = Amilyen a könyv, olyan a gazdája.

15. A terem hamarosan megtelt érdeklődőkkel. Ezen a fán alma terem. Az én terem nagyobb, mint a tiéd. A szervezet legkisebb egysége a sejt. Tibi semmit sem sejt arról, mivel lepi meg a családja a névnapján. A méhek sejteket építenek a kaptárban.



118

16. a) alfa a (A), b) béta b (B) c) gamma g (C) d) delta d (D) e) omega w (W)

17. a) a nyakon csíp kifejezés többjelentésű: 1.: megcsípi a nyakát, 2.: elfog. b) Pistike valójában „eljátssza” a szerszám nevének szóelemeit, mint ahogy azt az aktivityben szokás: a fején csillag van = csillagfejű, egy csavart húz maga után = csavarhúzó.

18. a) Régóta a bögyében van = neheztel rá valamiért. b) Megette a kenyere javát = idős, öreg. c) Egy gyéké-nyen árulnak = jól megvannak egymással, egy húron pendülnek. d) Két malomban őrölnek = mindket-ten más-más dologról beszélnek. e) Nem tűzi a kalapja mellé = nem fog eldicsekedni vele.

19. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény

20. korrekt = helyes, pontos, becsületes, natúra = természet, shopingol = vásárol, legális = törvényes, attak = roham, támadás, aktív = cselekvő, tevékeny, maximális = legnagyobb, legtöbb, centenárium = századik évforduló, kreatív = alkotó, teremtő, régió = vidék, övezet

21. hangyaboly, gombolyít, bolyhos, sapkabojt, bojtorján, coboly, bolyong, bojler, bója, bojtos, bojtár, boy-szolgálat, gombolyag, bolygó, bojkott. Bekarikázandó szó: boyszolgálat.

22. a) márka – zárka – bárka b) kel – lel – csel c) fű – hű – tű d) vágó – hágó – rágó e) bab – zab – rab

23. hegyi tó, kisebb szénarakás, törvényes, úti élelem, szemüveg, csókol, fáklya, ravasz, kacérkodás, kulacs

24. Noémi meg Tóni mindig vitázik. Eljönnél-e hozzánk? A szüleim el szoktak engedni moziba. Ilyet én is tudnék csinálni. Látsz valami érdekeset?

25. Csehország, Csabacsűd, Csongrád megye, Cserhát hegység, Csepel-sziget, Csendes-óceán csehországi, csabacsűdi, Csongrád megyei, Cserhát hegységi, Csepel-szigeti, csendes-óceáni

26. oli-gar-cha, Rá-czot, leg-el-ső-ként, há-zig, Weö-res, le-ge-lő, e-dző, Des-sew-ff y, E-rie-tó, Vi-seg-rád

27. Góga Zita: igazgató Gánry Tamara: magyartanár, Taáloló Pál: állatápoló, Trosztida Ármin: adminisztrá-tor, Mogro Teus Leó: meteorológus

28. takará – árakat, mozi – izom, kuvasz – szavuk, nyári – irány, kalász – szálak

29. a) Nagyon néz valakit. b) Nem hátrál meg előle, nem fél tőle. c) Határozott cél nélkül megy. d) Dühösen néz valakit. e) Szunyókál. f) Becsapja, elámítja, félrevezeti.

30. kerek, kerék, kérek, kérelem, kérelmező, kérés, kereskedelem, kereskedő, kereslet, kérvény

31. vadász, operatőr, vasutas, oktató, őrnagy

32. körforgó lift , ehető gomba, lángol, ívnyi papír, sors, végzet; számla, anyakönyv, szemben, azonnal, fáklya

33. a) tavi vita b) posta tapos c) lomha halom d) dőre redő e) lakó kóla

34. a) fa, hang, béka, szem b) csap, vár, láz, hányó

35. ásó sír ♦ sírásó, ős műt ♦ műtős, ár váj ♦ vájár, vény szerel ♦ szerelvény



119

36. tolvaj, tavaly, bója, boglya, kétely, lejjebb, skatulya, verejték, támolyog, gallyaz, selypít, mordály, lapály, muszáj, tajték, terjesztő, sajtol, uszály, ördögrája, ujj

37. Kovács úr elmesélte, hogyan menekült a hitelezői elől. Mondd már ki végre, mit akarsz! Én is szeretném hallani, beszélj hangosabban! Kérlek, ismételd meg, amit az előbb mondtál. Te csak azt csináld, barátom, amit én mondok! Ugye azért jöttél ide, hogy bosszants engem?

38. szín √ ész = színész, ép √ ítész = építész, őrs √ ég = őrség, ál √ lom √ ás = állomás, szer √ vezet = szervezet, kalap √ ács = kalapács

39. nagyobb arányú, jobb szívű, sokrétűbb, kisebb számú, alávalóbb, különfélébb

40. autó: autómentő, mentőautó; mű: műdal, dalmű; zsír: zsírsertés, sertészsír, játék: játékszín, színjáték; cserép: cseréptető, tetőcserép; cipő: cipőlakk, lakkcipő; talp: talpbőr, bőrtalp; ár: árvíz, vízár; szög: szögvas, vasszög; verseny: versenyló, lóverseny

41. a) hét b) főnévi igenév c) nem d) alany e) tárgyas

42. ostrom, otromba, lajstrom, klastrom, trombita, oromzat, romantika, románc, aroma, barométer

43. Például: díszszázad, fénynyaláb, lelkiismeret, narancsszín, háziverseny



120

ÓRAVÁZLATOK

Témakör: IsmétlésTananyag: Mondattani ismeretek

Fejlesztési célok:Anyanyelvi ismeret: Az egyszerű mondatról tanultak átismétlése A mondatfajták A mondatok logikai minőségük szerint Mondatelemzési gyakorlatokHelyesírás: A különböző helyesírási alapelvek érvényesüléseNyelvhelyesség: Helytelen toldalékhasználat korrekciója

Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció – Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése – Szövegértő képesség fejlesztése Szociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatteremtési és kapcsolatkezelési képesség – Mások személyiségének tiszteletben tartása – Szabálykövetés Kommunikatív kompetencia: – Ábraolvasás, ábrázolás Matematikai kompetencia: – Műveletvégzés – Logikus gondolkodás fejlesztése

I. BeszédművelésLégzőgyakorlat hangerőváltással Tk. 15/1. c)

Olvassátok el a jelöléseknek megfelelően halkan, majd közepes hangerővel, végül hangosan Babits Mihály Fekete ország című versét!

c) Olvassátok el a verset a fekete helyett színes melléknevekkel!

II. Ismétlés1. A mondatról tanultak felidézése

a) Az indukciós szöveg (Tk. 12/1.) elolvasása némán, majd dramatikus hangos felolvasása

b) Az összetett mondat megkeresése a szövegben önállóan, a) feladatEllenőrzés: felolvasással Én csak annyit olvashatok, amennyi írva vagyon.

c) A mondatok csoportosítása a beszélő szándékai szerint, példa keresése a szövegben, b) feladatEllenőrzés: írásvetítőnkijelentő: Nincs tovább.kérdő: De hát a többi vagyona?



121

Felkiáltó: Megfoghatatlan!Óhajtó: Nincs példa.Felszólító: Tessék tovább olvasni, közjegyző úr!

d) A mondatok csoportosítása logikai minőségük szerint (példához elnevezés), c) feladatEllenőrzés: felolvasássalA közjegyző vállat vont. Állító mondatArról nem végrendelkezik. Tagadó mondat

e) A mondatról tanultak alapján a hiányzó adatok beírása önállóan, d) feladatEllenőrzés: táblakép alapján (az óravégi összefoglaláskor felhasználható)

Egyszerű mondat Tagolatlan mondat Tagolt mondat Ejnye! A teremburáját! A közjegyző vállat vont. Teljes mondat Hiányos mondat A közjegyző vállat vont. Nincs tovább. Tőmondat Bővített mondat

Gregorics Gás pár. A közjegyző vállat vont.

2. GyakorlásDiff erenciált osztálymunka A csoport B csoport C csoport Helyesírási képesség fejlesztése Mondatelemzés gyakorlása Tanulópár: Tk. 13/2. Jobb képességűek Gyengébbek, tanári irányítással közösen Ö: Tk. 13/3. T: Tk. 14/4.

Ellenőrzés: összehasonlítással írásvetítőn.Ellenőrzés: az ágrajzokhoz tartozó mondatok felolvasása.

A hiányzó ágrajzok felrajzolása a táblára.Értékelés: piros pont.A feladatok megoldása:13/2.

b) Írd le őket helyesen, aszerint csoportosítva, hogy melyik helyesírási alapelv segített a javításban!Kiejtés elve: nincsSzóelemzés elve: egyszer, boldogtalan, százszor, megkérték, többször, (király)atyja, megmondtam, férjhez,

ehhezHagyomány elve: királylány, király(atyja), olyanEgyszerűsítés elve: (király)kisasszony

c) Másold le a szöveg második mondatát, majd elemezd!

Százszor is megkérték már a kezét nyalka hercegek, grófok, válogatott cigánylegények.

13/3. b) Válaszd ki, hogy mely mondatok ágrajzát látod, és írd alá őket!

Bence esőkabát nélkül ment el kirándulni. Emiatt hiányzott az iskolából. A barátai délutánonként szorgalmasan látogatták őt.

((((( (( mi misz i

A Á

Há Hc

(A) Á

Ho Hh

A Á

Hi Hm T



122

A (A) Á

Há

Á

Hi

c) A többi mondatnak készítsd el te az ágrajzát!

14/4. b)

3. Házi feladat előkészítése: Tk. 14/5.A nyelvhelyességi hibákat tartalmazó mondatok értelmezése, a hibás szavak aláhúzása. A 3. mondat

helyes, tehát nem kell javítani.A házi feladat a mondatok leírása helyesen.

4. Tollbamondás T. 3. Karinthy Frigyes már kiskorában naplót vezetett, ami kedves, humoros írásokat tartalmazott. Gyermekként vetette papírra az első fantasztikus regényét, aminek a címe Utazás a Merkúrra. Tizenöt évesen folytatásokban közölték a Nászutazás a Föld középpontjába című regényét.

Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, mert újságíró lett. Csatlakozott a Nyugat íróihoz. Tanár úr kérem című novellafüzérét iskolai élményei alapján írta. Kitűnő humora azonnal magával ragadja az olvasót. Feltétlenül olvassátok el!

Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással.Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont.Házi feladat: a hibák kijavítása.

5. SzövegértésTk. 14/6. Ol vasd el a kö vet ke ző ma te ma ti ka feladat szö ve gét!

Két sze gény le gény elin dult sze ren csét pró bál ni. Már az el ső nap kap tak is mun kát. Es te azon ban

az egyik ta lált 12 ara nyat az úton, így nem dol go zott to vább. A má sik még két na pot dol go zott, ezért

ő négy arannyal töb bet vitt ha za, mint a tár sa. Hány ara nyat kap tak egy nap ra?

A Á

Hh Hm

(A) Á

Hh Hh

Jmi

(A) Á

Hc T

Jb Jmi

(A) Á

Her Ht T Hr

Jmi

A Á

Háll

4. 3.



123

a) Ellenőrzés: felolvasással.

b) A matematikai feladat többféleképpen is megoldható (okoskodással, táblázattal, egyenlettel):(x + 12) + 4 = 3x /összevonásx + 16 = 3 x /-x16 = 2x /:28 = x

Tehát 8 aranyat kerestek egy nap.Ellenőrzés: 8 + 12 = 20 3 · 8 = 24 24 – 20 = 4

III. Összefoglalás1. Táblakép alapján2. Házi feladatok

IV. Az órai munka értékelése

Témakör: Összetett mondatTananyag: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései

Fejlesztési célok: Anyanyelvi ismeret: Az alárendelő összetett mondat elemzésének lépései Az utalószó és a kötőszó felismerése Mondatelemzési gyakorlatok Helyesírás: A hangok időtartamának helyes jelölése Írásjelek használata Szövegértés: A metanyelvi és dokumentumszöveg értelmezése

Kompetenciák fejlesztése: Anyanyelvi kommunikáció – Helyesírási képesség – A nyelvtani, szerkezeti összefüggések felfedezésének képessége – Szövegértő képesség fejlesztéseSzociális és állampolgári kompetencia: – Csoportkezelési képesség – Együttműködési képesség – Mások véleményének tiszteletben tartásaSzemélyes kompetencia: – Önállóságvédő képesség – Önkifejező képesség

I. Beszédművelés1. Légzőgyakorlat Ffgy. 5/2. c)

Kilégzés közben ejtsetek h hangot 20, majd pótlevegővétel után 10 másodpercig!

2. Kiejtési gyakorlat Ejtsétek némán egymás után az é–ő magánhangzópárt!



124

3. Hangfekvésváltás Tk. 16/6.A kö vet ke ző sze mel vény több fé le képp is meg szó lal tat ha tó. Aján lok né hány vál to za tot. Ta lálj ki más megol-dást!

Kinn a pusz tán Egy szer egy asszony ételt vitt a me ző re. Szem be jött rá két pes ti diák. Azt kér dik tő le: – Ho vá megyen, né ni? – Me gyek a me ző re. Ételt vi szek az ara tók nak. – Hát az tán há nyan van nak, hogy ilyen nagy bög ré vel visz ne kik? – Tu dom is én, lel kem, ta lál já tok ki: az én uram, a gaz da, a vőm, a lá nyom ura, Já nos, Jan csi, a szol ga…

No, há nyan vol tak?

II. Ismétlés, számonkérés1. A házi feladat ellenőrzése

2. A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetéséről tanultak felidézése

III. Az új ismeret feldolgozása1. A metanyelvi szöveg elolvasása és értelmezése Tk. 40. oldal

a) A metanyelvi szöveg önálló elolvasása

b) A metanyelvi szöveg megértésének ellenőrzése kérdések alapjánMilyen összefüggés van a főmondat és a mellékmondat(ok) között?Miért van szükség a mondatelemzés elsajátíttatására?

c) A lépések lejegyzése a füzetbe közösen, tanári irányítássalA tagmondatok megállapításaA tagmondatok határának jelölése, a tagmondatok beszámozásaA főmondat megállapítása, az utalószó, a kötőszóA főmondat elemzéseA mondat ábrázolása

d) A mondatzsugorítás technikája a JÓ, HA TUDOD! alapján

2. Az új ismeret alkalmazása a) Tanulópárban Tk. 41/1.

Ellenőrzés: közösen, tanári irányítással.

Gya ko rold a kö vet ke ző mon da ton az alá ren de lő össze tett mon dat elem zé sé nek he lyes me ne tét!

Azt sze ret nénk, hogy te is gye re el a ki rán du lás ra.

1. lé pés: Azt sze ret nénk, hogy te is gye re el a ki rán du lás ra.

2. lé pés: 1.Azt sze ret nénk | 2. hogy te is gye re el a ki rán du lás ra.

3. lé pés: 1. Azt sze ret nénk, | 2. hogy te is gye re el a ki rán du lás ra.

4. lé pés: 1. Azt sze ret nénk, | 2. hogy te is gye re el a ki rán du lás ra.

5. lé pés:

Értékelés: piros pont.

1.

2. T



125

b) Önállóan Tk. 41/2. és 3. A két feladatot a tanulópár egy-egy tagja oldja meg.

A kö vet ke ző mon dat elem zé se azért ne he zebb, mert hiány zik be lő le az utalószó és a kö tő szó. Fel tét -lenül egé szítsd ki ve lük a tag mon da to kat, majd az öt lé pés be tar tá sá val ele mezd a mon da tot!

El kel le ne dön te nünk, mit csi nál junk szom ba ton.

1. lé pés: El kel le ne dön te nünk, mit csi nál junk szom ba ton.2. lé pés: 1. El kel le ne dön te nünk, | 2. mit csi nál junk szom ba ton.3. lé pés: 1. El kel le ne dön te nünk, azt | 2. hogy mit csi nál junk szom ba ton.4. lé pés: 1. El kel le ne dön te nünk, azt | 2. hogy mit csi nál junk szom ba ton.

5. lé pés:

Ele mezd a kö vet ke ző alá ren de lő össze tett mon da tot!

Ak kor leg szebb az er dő, ami kor sár gul nak a levelek.

1. lé pés: Ak kor leg szebb az er dő, ami kor sár gul nak a levelek.2. lé pés: 1. Ak kor leg szebb az er dő, | 2. ami kor sár gul nak a levelek.3. lé pés: 1. Ak kor leg szebb az er dő, | 2. ami kor sár gul nak a levelek.4. lé pés: 1. Ak kor leg szebb az er dő, | 2. ami kor sár gul nak a levelek.5. lé pés:

Ellenőrzés két lépésben:1. A tanulópárok egymás munkáját ellenőrzik.2. A feladatok közöz ellenőrzése a táblánál.

3. A házi feladat kijelölése: Tk. 46/1.

4. Tollbamondás T. 5. A diákönkormányzati ülésen Enikő, az iskolarádió szerkesztője beszélt az új elképzeléseiről. Előzetesen felmérték a tanulók körében, miről hallanának szívesen. Voltak, akiket a sport érdekel. Mások az új fi lmekről, könyvekről és művészekről hallanának szívesen. Egy nyolcadikos lány azt javasolta, hogy lehessen hirdetni a rá dióban. Mindenki egyetértett abban, hogy még többet kell tudósítaniuk az iskolai eseményekről. Végül megegyeztek az új műsortervben.

Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítással.Értékelés: hibátlan tollbamondásszöveg esetén piros pont.Házi feladat: a hibák kijavítása.

III. A szövegértő képesség fejlesztéseA Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv 6–7. oldalMátrix (fi lmkritika)

1.

2. T

1.

2. Hi

((((i



126

1. A szöveg előzetes áttekintéseA cím vizsgálata, az illusztrációk megfi gyelése, kapcsolatuk a címmel ⎠Előzetes feltételezések megfogalmazása: Miről szólhat a szöveg?

2. Ismerkedés a szöveggel néma olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata, idegen nevek kiejtése Sz.f.gy. 7/1. 1. Karikázd be, mi a Mátrix!

A mesterséges intelligencia B kibernetikus csatlakozó C szimulált valóság D távoli jövő

7. Mit jelent a meglehetősen kusza történet kifejezés?Eléggé zavaros, nehezen követhető történet.

5. A szöveg feldolgozása, a tankönyvi feladatok önálló megoldása

2. Mire használják a gépek az embereket?Energiaforrásként a saját működésükhöz.

3. Igaznak tartod-e azt az állítást, hogy a Mátrixot valójában az emberek alkották meg? Indokold a válaszodat!

Igen, hiszen a gépeket emberek alkották. Az emberek fejlesztették ki a mesterséges intelligenciát, amely a szimulált valóság alapja.

4. Melyik igaz és melyik hamis a következő megállapítások közül? Karikázd be a megfelelő szót!

Smith ügynök a Mátrix szolgálatában áll. IGAZ HAMIS

Neo elvezeti Trinityt Morpheushoz. IGAZ HAMIS

A lassított felvételek tompítják a legkeményebb jelenetek durvaságát. IGAZ HAMIS

Morpheus a fi lmben Smith ügynök pozitív megfelelője. IGAZ HAMIS

5. Fogalmazd meg röviden, mi a fehér nyúl szerepe Neo és Trinity megismerkedésében!

A számítógépen kapott üzenet szerint Neonak egy fehér nyulat kell követnie. Egy bulizós társaság egyik tagján pillantotta meg tetovált formában. Ezzel a társasággal jutott el arra a szórakozóhelyre, ahol megismerkedett Trinityvel.

6. Húzd alá a szövegben, mi a fi lm alapkérdése!

Aláhúzandó a szövegben (a 2. bekezdés utolsó mondatának a vége): vajon ő-e az, aki elpusztíthatja a Mátrixot és mindazt, amit képvisel.



127

Házi feladat kijelölése8. Nézz utána a könyvtárban vagy az interneten Lewis Caroll [luisz kerol] Alice Csodaországban című

regényének! Hogyan kapcsolható a fi lmhez Alice története?

9. Keress három bizonyítékot arra, hogy a kritikusnak tetszett a fi lm! Keretezd be ezeket a részleteket a szövegben!Láttad-e a fi lmet? Ha igen, osztod-e a kritikus véleményét, miben?

Ha nem, megnéznéd-e a kritika alapján? Indokold meg a válaszodat!

A feladatok ellenőrzése

6. A szöveg újraolvasása hangos olvasással

IV. Az órai munka értékelése

Irodalom- és rövidítésjegyzék

ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:

A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv (MMNY.), Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁCZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001 Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENCLADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990 Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTVÁN,

O. NAGY GÁBOR, KOVALOVSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár (ÉKsz.), Második, bővített kiadás, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Főszerk.:

PUSZTAI FERENC Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLAMagyar Szinonimaszótár (SzinSz.), Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINCKY ÉVA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-

mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 BÁRDOSI VILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelmező

dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005 ALLAN PEASE: Testbeszéd (Gondolatolvasás gesztusokból), Park Kiadó, 1988 RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981 RÁCZ ENDRE – TAKÁCS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992


KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3METODIKAI ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5

Az új ismeret feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Az ismeretek megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Jártasságok és készségek kialakítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai . . . . . . . . . 10Kulcskompetenciák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11Fejlesztési feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

Magyar nyelv 8. évfolyam . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 8. ÉVFOLYAMON . . . 23A tanuláselméleti háttér megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . 23Tanári és tanulói szerepek megváltozása . . . . . . . . . . . . . . 24Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24A kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25

A 8. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁTSZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA . . . . . . . . 28

A Nyelvtan és helyesírás tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . 32

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON . . . . . 34

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA . . . . . 49Az összetett mondat szerkezete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49A mellérendelő és alárendelő összetett mondatok megkülönböztetése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Az alárendelő összetett mondatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57

A helyesírási képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Helyesírási gyakorlattípusok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58A tollbamondások szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61A felmérések tollbamondásainak szövege . . . . . . . . . . . . . 63A szövegértő képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68A kommunikációs képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

A NYELVMŰVELÉS LEHETŐSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72

NEVELÉSI LEHETŐSÉGEK A MUNKÁLTATÓ TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 8. ÉVFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92Javaslat a felmérések értékelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 98A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása . . . . . . . 99

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA . . 102FELADATOK A SIKERES FELVÉTELIHEZ . . . . . . . . . . . . . . 107

A feladatok megoldása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 117

ÓRAVÁZLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 120Irodalom- és rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

TARTALOM


a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/080331_magyar_nyelv_8_kk.pdf · A...

Documents

Transcript of a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/080331_magyar_nyelv_8_kk.pdf · A...