a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/070331_magyar_nyelv_7_kk.pdf · A...

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához

7. évfolyam

Széplaki ErzsébetÉrdemes tankönyvíró

nyelvtan7_ujra_KK.indd 1 6/10/14 9:55 AM

SzerzőSZÉPLAKI ERZSÉBETa Tankönyvesek Országos Szövetségétől 2008-ban elnyerte az „Érdemes tankönyvíró” kitüntető címet

SzerkesztetteMISKOLCI SZILVIA

AP–070331

ISBN 978-963-464-924-3© Széplaki Erzsébet, 20103. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésSzéll Ildikó

Terjedelem: 16,48 A/5 ívTömeg: 324 g

nyelvtan7_ujra_KK.indd 2 6/10/14 9:55 AM

Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyam

3

Engedd meg, hogy levelemben a tegező formát válasszam, hiszen mindketten pedagógusok vagyunk. Pá-lyámat tanítóként kezdtem, majd a tanárképző főiskolán magyar szakot végeztem. Hosszú éveken keresztül tanítottam a magyar nyelv és magyar irodalom tantárgyat az általános iskola alsó és felső tagozatán. Szak-vezetőként a hallgatói képzésben is részt vettem. Az idők folyamán szerzett tapasztalataim felhasználásával váltam tankönyvíróvá.

Szerzője vagyok az Apáczai Kiadó felső tagozatosoknak szóló Nyelvtan és helyesírás, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok és Fogalmazási feladatgyűjtemény című tankönyveinek. Az elmúlt években közel ezer iskolá-ban tartottam bemutatóórát, még többen módszertani előadást, illetve tanfolyamot. Ezeken a rendezvénye-ken sok ezer kollégával találkoztam, talán éppen veled is.

Gyakorló pedagógusként tudom, hogy milyen sokat segített a tanóráimra való felkészülésben egy jól össze-állított tanári segédlet a tanmenetjavaslattól kezdve az óravázlatokig bezárólag. Úgy gondolom, most sincs ez másképp. Főleg nagy segítség ez a pályakezdő kollégáknak, de szívesen veszik a több éve a hivatásukat gyakorló pedagógusok is az ilyenfajta támogatást. Gondolom ezzel te is így vagy kedves Kollégám, hiszen olvasod a soraimat.

A 21. század követelménye, hogy a gyerekeket hasznosítható tudással vértezzük fel, amely alapja az élet-hosszig tartó tanulás folyamatának. Bármilyen hivatást, szakmát választanak, ugyanakkor a mindennap-jaikban is szükségük lesz arra, hogy másokat megértsenek, és másokkal is megértessék magukat. Érteniük kell az olvasott szövegeket, rendelkezniük kell a megfelelő írástechnikával, és a helyesírási, nyelvhelyességi képességük szintjét is a lehető legmagasabb színvonalra kell emelniük.

A fentiekből adódóan le kell szögeznünk, hogy a korszerű nyelvi és irodalmi műveltség nemcsak az isme-retek birtoklását, hanem a nyelv tudatos használatának képességét is jelenti. A nyelvhasználat tudatossá tételéhez viszont elengedhetetlen a nyelvismeret. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy a lexikális tudást tartsuk a magyartanítás elsődleges céljának. A nyelvtani ismeretek tanítása eszköz, amelynek segítségével a megfelelő módon és mértékben tudjuk fejleszteni a tanulók anyanyelvi képességeit.

Az absztrakt gondolkodás hiánya, illetve alacsony foka a korábbi évfolyamokon eléggé megnehezítette a magyar nyelv tanítását. A 13–14 éves gyerekek viszont már képesek az elvonatkoztatásra, így eredménye-sebb lehet oktató-nevelő munkánk. A 7–8. évfolyamos tananyag elsajátíttatásakor is törekedtem a foko-zatosság elvének betartására. A közlő részek és utasítások az egyszerűtől a bonyolultabb felé, az ismerttől az ismeretlen felé haladnak.

A NAT és a kerettantervek is szorgalmazzák a tananyagcsökkentést. Alsó tagozatban kimaradt például a szófajok közül a melléknévi igenevek tanítása, és nem tartoznak a feldolgozandó tananyagtartalmak közé a mondatrészek sem. Saját gyakorlatomban is tapasztaltam, hogy 4. évfolyamon a legnehezebben tanítható anyagrésznek a mondatrészek oktatása bizonyult. A tankönyvek szerzői és gyakran a tanítók is olyan egy-szerűsítéseket hajtottak végre, amelyek már a tudományosság elvének sérüléséhez vezettek. Egyszerűsíteni viszont kellett a tanulók életkori sajátosságai miatt. A gyerekek az analógiás sorok és a sok gyakorlás után is elvesztek a mondatrészek erdejében. Ez az anyagrész ezenkívül számos buktatót rejtett magában. Gondoljunk csak az állítmányok fajtáira (igei, névszói, névszói-igei állítmány), a társ- és eszközhatározók, a mód- és álla-pothatározók, a cél- és okhatározók megkülönböztetésére! És még nincs vége a sornak! A felső tagozatban – ez is saját tapasztalatom – a legjobb képességű tanulók is alig emlékeztek a 4. évfolyamon tanultakra. Így viszont már szó sem lehet az ismeretek bővítéséről, hanem inkább újratanításról beszélhetünk. A jelen helyzetben a 7. évfolyamon ismerkednek meg a tanulók az egyszerű mondatok szerkezetével és a mondatrészekkel.

KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA!

nyelvtan7_ujra_KK.indd 3 10/17/13 2:21 PM


4

Lényegesnek tartom azt is hangsúlyozni, hogy a képességek fejlesztése a 7–8. évfolyamokon is kiemelt fel-adat. Időt és gondot kell fordítanunk az alapképességek továbbfejlesztésére. Így érhetjük el, hogy tanítvá-nyaink sikeres, elégedett emberekké váljanak.

A 7. évfolyamos Nyelvtan és helyesírás tankönyvemet az Oktatási Hivatal KHF/1605-3/2010. határozati szá-mon 2010. 02. 12-től 2015. 08. 31-ig tankönyvvé nyilvánította. Ez azt jelenti, hogy a meghatározott ideig semmilyen formai és tartalmi változást nem lehet végrehajtani a tankönyvön. Ez alól természetesen kivé-telek a tördelésből adódó, illetve a helyesírási hibák. Ezúton szeretnélek megkérni, bármilyen ilyen jel-legű problémát észlelsz a tankönyvben, szíveskedj jelezni számomra a következő e-mail címen: [email protected], hogy újranyomáskor korrigálhassuk. Azzal is nagyon megtisztelnél, ha véleményedet, esetleg a tanítványaid véleményét beküldenéd az Apáczai Kiadó Így dolgoztam az Apáczai Kiadó tankönyveivel, munkafüzeteivel című pályázatára. A pályázat részletes leírását elolvashatod a kiadó Tanévi naptárában, népszerű nevén az ágendában. A legfontosabb tudnivalók: a beküldési határidő minden tanév végén június 30., a pályázat terjedelme 1–5 oldal.

A könyv szerkezetéről, tartalmáról, használatáról a későbbiekben fogok írni, de néhány fontos dologra már most szeretném felhívni a figyelmedet. A tankönyvemben nagy hangsúlyt fektettem a kompetenciaalapú oktatás alapelveinek érvényesítésére, továbbá a tantárgyak interdiszciplináris lehetőségeinek kiaknázására. A feladatokban igyekeztem a képességeket ismeretekbe ágyazva fejleszteni, és minél több, a mindennapi életben is hasznosítható tudáselemmel gazdagítani a diákok értelmi és anyanyelvi képességét.

Remélem, a tanári kézikönyv sokat segít a tankönyv használatában, és megkönnyíti, lerövidíti a tanórára való felkészülésedet.

Pedagógiai munkádhoz sok sikert kívánva kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek:

Széplaki ErzsébetCsöpi



5

METODIKAI ALAPELVEKA tanítás módszereit részben objektív, részben szubjektív tényezők határozzák meg.

Objektív tényezők:– a tanított anyag tartalma – az osztály sajátos adottságai– a megoldandó didaktikai feladatokA Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelményrend-

szert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentumokban elő-írt ismereteket, s ezek birtokában a megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre tesznek szert. A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a mondattant, mint a szövegtant, illetve a szófajtant és az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifeje-zőképesség fejlesztése.

Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét ér-tem. A sok jó képességű gyerek nagy „húzóerő” lehet, míg a többségében gyengébb képességű tanulókból álló közösségben a felzárkóztatás válik központi feladattá. Legalább a minimumszint elérésére kell töreked-nie a pedagógusnak.

Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor, összefoglalás vagy számonkérés esetén.

A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egye-düli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert.

A következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálni az egyénisé-géhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert.

A tanulók nyelvi jártasságainak, képességeinek, készségeinek fejlesztéséhez fontos feltétel az anyanyelv helyes használatára vonatkozó nyelvtani, helyesírási, nyelvművelési, stilisztikai stb. ismeretek megértése. A megértés azonban még nem jelent tudást. A megértett ismereteket meg kell tanítani, illetve tanulni, azaz meg kell szilárdítani őket. A megértett, szilárdan rögzített tudásanyag csak akkor értékes, ha bármilyen nyelvi probléma megoldására alkalmas. Ezt a tudásszintet rendszeresen ellenőriznünk kell, hiszen ez az alapja a továbbhaladásnak.

Az új ismeret feldolgozása

Minden magyartanár számára természetes dolog az, hogy a nyelv törvényeit mindenekelőtt nyelvi tény-anyaggal szemlélteti. A szemléltetőanyagokat úgy válogattam össze, hogy tartalmukban igazodjanak a 13–14 éves tanulók szellemi érettségéhez, számukra könnyen érthetőek legyenek, és a tanítandó fogalom minden lényeges jegyét bemutassák. Például a mennyiségjelző fogalmának kialakításához több különböző műfajú (élőnyelvi, szépirodalmi, szaknyelvi) szövegrészletet használtam fel. A tanulók így megfigyelhetik azt is, mennyire más a szerepe a mennyiségjelzőnek József Attila csodálatos soraiban, mint a matematika-példa szövegében.

A mondattani tudnivalók szemléltetésére – nyelvi funkciójukból adódóan – a mondat, illetve a szöveg(részlet) alkalmas. Ezekben tipográfiai megoldásokat (dőlt, félkövér betűket), jelöléseket alkalmaz-tam a jelenségek kiemelésére, melyek a tanulók figyelmének irányítását is szolgálják.

A mondatrészek és szóelemek egyezményes jelei a közös kategóriába való tartozásra hívják fel a figyel-met. Az utaló és szimbolikus jelek a különféle összefüggések érzékeltetésére alkalmasak.

Az irányulás kifejezésére nyilat használunk. A hátra mutató nyíl ♦ az okot (pl.: okhatározó), az előre mutató nyíl ♦ a célt (pl.: célhatározó), a fölfelé mutató ↑ az alárendeltségi viszonyt szemlélteti.



6

A csoportalkotással egy-egy nyelvtani kategória alosztályainak megfigyeltetését, közös fogalmi jegyei-nek tudatosítását érhetjük el. A csoportalkotás táblázatos formájú is lehet. A 7. évfolyamos tankönyvben a határozók ismertetésekor az indukciós szöveg mondataiból oszlopba gyűjtöttem a típusnak megfelelően az adott határozó kérdését, az utalás mikéntjét és a határozó elnevezését.

A kísérő szemléltetésnek az ismeretek megszilárdításában is szerepük van. A tanulók – egyéni vagy közös munkával – nagyobb alakban is elkészíthetik a táblázatokat. Ezeket kitehetjük az osztályterem falára, így lehetőség nyílik a hosszabb szemlélésre, amely segíti az ismeretek megszilárdítását. Itt szeretném felhívni a kedves Kollégák figyelmét az Apáczai Kiadó Anyanyelvi falitábláira, amelyeket nemcsak az alsó tagozatos, hanem nagy részüket a felső tagozatos nyelvtanórákon is jól használhatjuk.

Az ismeretek megszilárdítása

Az elsődleges rögzítés vázlattal, részösszefoglalással és összefoglalással történik. Az ismeretek tartósságát ismétléssel, gyakorlással, valamint otthoni tanulással érhetjük el.

A megtanulandó ismeretek viszonylag rövid terjedelműek, amelyek a tankönyvben a JEGYEZD MEG! címszó alatt találhatók. Ezek természetesen nem szó szerint megtanulandó szabályok, de tartalmazzák a fogalom minden lényeges jegyét. A hangsúly azonban azon van, hogy a tanulók tudják alkalmazni ezeket a szabályokat. A JÓ, HA TUDOD! címszó alatt hasznos, praktikus tanácsokat olvashatnak a gyerekek. Az anyanyelv iránt érdeklődő tanulók így szerezhetnek többletismeretet.

A rendszerezés a célja az év eleji, a tematikus és az év végi ismétlésnek. Az év eleji ismétléshez bőséges feladatsor található a 7. évfolyamos munkáltató tankönyvben. Felöleli az 5–6. évfolyamos tananyagot, de gyakorolni lehet a helyesírást is. Aktivizálhatjuk mindazokat a szófajtani ismereteket, amelyekre a mondat-részek tanításakor szükségünk lesz. Ezzel azonban elsősorban a helyesírás és a magyar nyelv használatának gyakorlása volt a célom, nem a nyelvtani szabályok „szajkóztatása”.

Gyakorlás alatt nemcsak az új ismeret begyakoroltatását, hanem a folyamatos gyakorlást is értjük. Ha az 5. és 6. évfolyamos elsajátított hangtani, alaktani, szófajtani ismereteket nem gyakorolhatják folyamatosan a tanulók, egy idő után elfelejtik őket. Ezért a 7. évfolyamos tankönyvben sok komplex feladattal találkoz-hatnak a diákok. A pedagógus döntheti el, hogy a részfeladatok közül melyiket kivel vagy kikkel oldatja meg. Az a tanuló, aki biztos a szavak szóelemekre bontásában, de sok hibát vét a szófajok felismerésében, az utóbbit gyakorolhatja. Így valódi differenciálást végezhetünk a tanítási órán. Ennek a módszernek a ha-tékonyságát a felvételiző nyolcadikosaink eredményein is lemérhetjük majd.

Feltétlenül említést kell tennem az otthoni tanulás fontosságáról. Az órán feldolgozott tananyag rögzíté-sének, tartósításának kiemelten fontos módszere. Igaz ez akkor is, ha valamennyien arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb ismeretet már a tanítási órán sajátítsák el a tanítványaink. Szinte hallom a kollégák ellen-vetését, miszerint 7–8. évfolyamon egyre nehezebb rávenni a tanulókat az otthoni tanulásra. Természete-sen nem szeretnék általánosítani, hiszen valamennyien ismerünk olyan diákokat is, akik lelkiismeretesen készülnek egy-egy tanítási órára.

A helyes tanulási technikák kialakítása már alsó tagozatban elkezdődik, amelyet folytatunk felső tago-zatban is. Ennek megvalósításához az 5. és 6. évfolyamos tankönyvben és feladatgyűjteményekben, vala-mint a kézikönyvekben is találnak a kollégák feladatokat, ötleteket. A gyerekeknek 12–13 éves korukra már ismerniük kell a helyes tanulási módszereket. Ennek további gyakorlására találtam ki a HÁZI FELADA-TOK oldalakat, amelyek mindig egy-egy „lecke” után találhatók. Néhány kolléga nem tartja jó ötletnek, mivel szerintük a szülők azt hiszik, hogy minden feladatot meg kell oldania az egyébként is túlterheltnek tartott gyermekeknek. A szóbeli feladatot valóban minden tanulónak javaslom, hiszen ezek minden eset-ben a feleletterv önálló vagy részben önálló elkészítését kérik tőlük. Ehhez szükség van a tananyag pontos elolvasására, a lényeg kiemelésére, az összefüggések meglátására is. Így talán sikerül rászoktatnunk a ta-nulókat arra, hogy csak a szóbeli tananyag megtanulása után fogjanak az írásbeli feladatok megoldásához. Nagyon rossz gyakorlatnak tartom, hogy a gyerekek először megírják a házi feladatot, és csak azután látnak hozzá a szóbeli tananyag megtanulásához. A feleletterv készítését jó, ha minden tanítványunk elsajátítja.



7

Ennek gyakorlati hasznát a középiskolai és a felsőfokú intézményekben folytatott tanulmányaik során, va-lamint felnőttkorukban az önálló ismeretszerzés során is érezni fogják. Az írásbeli feladatok között viszont válogathat a kolléga. A gyerekek képességeihez igazodva jelölheti ki, melyik feladatot oldják meg a tanulók, illetve differenciáltan is kiadhatja őket.

Jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése

A jártasságok és készségek kialakításának fontos módszere a gyakorlás. A nyelvi gyakorlásnak tervszerű-nek, fo lyamatosnak, gazdaságosnak kell lennie. Érvényesülnie kell a fokozatosság és tudatosság elvének.

Mindig pontosan mérlegelnünk kell, hogy mikor mit hogyan kívánunk gyakoroltatni a tanulókkal. Ez jelenti a tervszerűséget.

A folyamatossággal kapcsolatban az előzőekben már kifejtettem a nézetemet. A gyakorlás állandósága megköveteli, hogy az egyszer megtanított ismeretet minden esetben alkalmaztassuk, ahányszor a tananyag összefüggései lehetővé teszik. Például a -val, -vel rag teljes hasonulását (megnevezés nélkül) már az alsó ta-gozatban gyakorolják a kisiskolások. 5. évfolyamon a teljes hasonulás, 6. évfolyamon pl.: a személynevekhez kapcsolva, 7. évfolyamon az eszköz- és társhatározó tanításakor kerül újra elő az idevágó tudnivaló.

A gyakorlás gazdaságossága a rendelkezésünkre álló idő legésszerűbb felhasználását követeli meg tőlünk: egy-egy ismeret sok lehetőséget biztosítson az adott ismeret alkalmazására. Ilyen szempontból elemzem a 7. évfolyamos Tk. 65/2. feladatát. Az utasítás szerint az adott igék felszólító módú, tárgyas ragozású hosz-szabb és rövidebb alakjait kell leírni a tanulóknak. Nem elég azonban csupán a nyelvi ismereteiket használni, a helyesírási ismereteikre is szükségük van. Az önkorrekcióra is lehetőségük nyílik, ha a mássalhangzótör-vények rendszerét tükröző táblázat megfelelő helyére írják be a hosszabb igealakokat. Az írásban nem jelölt teljes hasonulásos igékkel pedig még mondatokat is alkothatnak. A nyelvtani gyakorlás mellett vannak olyan igealakok, amelyeket háromszor is leírnak a tanulók úgy, hogy szinte észre sem veszik. A helyesírási képesség fejlesztésének szempontjából eredményesebbnek tartom az ilyen típusú feladatokat, mint a tollbamondást.

A feladatok összeállításakor érvényesítettem a fokozatosság elvét. A legkönnyebb nyelvtani gyakorlat az, amely valamely jelenség felismerését kívánja (Tk. 95/3. – az állítmány, alany, tárgy felismerése). Ennél nehezebb az, amelyben átalakításról van szó (Tk. 107/3. – mondat-átalakítás). A legnehezebb önállóan lét-rehozni valamilyen nyelvtani alakzatot (Tk. 139/7. – adott ágrajzhoz mondat szerkesztése).

A nyelvtani gyakorlás során a tanulók nyelvtani elemzéseket és szintetikus gyakorlatokat végeznek. Az elemzés a nyelvtantanítás kétségtelenül legegyetemesebb és leghatékonyabb eljárása. 7. évfolyamon elő-térbe kerül a komplex elemzés. Ilyenkor az adott nyelvi jelenséget több szempontból is elemezzük. Például megállapítjuk, hogy a mondatrészt milyen szófajú szó fejezi ki, milyen módon. Nagy hangsúlyt kell fektet-nünk a helyes elemzési technikák kialakítására.

Bár a nyelvtani elemzésekben az analízisnek van a legfontosabb szerepe, melynek lényege a nyelvi je-lenségnek meghatározott szempont szerinti szétbontása, a jártasságok és készségek kialakításához olyan gyakorlatokra is szükség van, amelyeknek az elvégzésével a tanulók maguk hozzák létre a tárgyalt nyelvtani alakzatot. Ezek az ún. szintetikus gyakorlatok.

A kérdésekre szóban vagy írásban válaszolhatnak például a következő feladatokban: Tk. 7/1. e), 32/5. A kiegészítés lényege: valamilyen szempontból hiányos nyelvi anyag (szöveg, mondat, szerkezet, szó) egy

vagy több hiányzó elemének pótlása. Pl.: Tk. 10/5., 13/15., 85/3., 102/7. A helyettesítés során egy-egy mondat valamelyik szavának vagy szókapcsolatának mással való fölcseré-

lését kívánjuk a tanulóktól. Pl.: Tk. 16/8. Alakítás található az olyan gyakorlatokban, amelyekben a tanulóknak megadott vagy szabadon válasz-

tott elemek felhasználásával különféle nyelvtani kategóriákat kell létrehozniuk. Pl.: Tk. 8/2., 66/4. Az átalakítás az alakítással rokon gyakorlattípus. Az a lényege, hogy valamilyen jelenséget bizonyos

szempontok szerint megváltoztatunk. Pl.: 14/4., 49/3., 52/4 a).Az átalakítás egyik fajtája a hibás szövegek javítása. Elavult az a nézet, miszerint a gyerekek nem végez-

hetnek hibás szövegeken javítási gyakorlatokat. A nyelvhelyességre nevelésben elképzelhetetlen a negatív



8

példákra való hivatkozás. A helyesírási képesség és a problémaérzékenység fejlesztésében is jó szolgálatot tesznek ezek a feladattípusok. Pl.: Tk. 9/1., 68/8., 88/1., 122/4., 139/5.

A rendező munka lényege a nyelvileg rendezetlen anyag rendezése, csoportosítása valamilyen szempont szerint, amelynek gyakori formája a táblázat készítése. Pl.: 11/10., 85/1.

Összefoglaló táblázatok a tankönyv végén is megtalálhatók. A tanulók általában kedvelik a gyűjtőmunkát, melynek az a célja, hogy a megismert nyelvi jelenséghez

minél több példát sorakoztassanak fel az adott jelenség nyelvi törvényszerűségének sokoldalú illusztrálá-sához. Pl.: 86/5., 123/6. a). Ha a gyűjtőmunkát házi feladatul adjuk, akkor célszerű megjelölni a „legalább” és a „legfeljebb” határt. Ne töltse a gyermek az egész délutánját a feladat megoldásával! A gyűjtendő anyag meghatározásában azt is figyelembe kell vennünk, hogy milyen készletből meríthetnek a tanulók.

A gyűjtőmunkánál a tanulók többsége már csak a játékos feladatokat, anyanyelvi fejtörőket kedveli job-ban. A tanórához kapcsolódó feladatok között ezek épp úgy megtalálhatók, mint a Házi feladatok részben. Pl.: 9/2., 11/7., 18/1., 22/8, 9., 89/4., 105/5., 120/8. Ezeknek a feladatoknak a megoldását külön fejezetben közlöm.

Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése

Az ellenőrzés fontos szerepet tölt be a tanítás folyamatában. A tanulókban kötelességtudatot, felelősségér-zetet alakít ki. A tanár a rendszeres ellenőrzés folyamán értékeli a tanuló munkáját, és ez alapján tervezi meg a további oktató-nevelő tevékenységét.

A feleltetés, az írásbeli munkák ellenőrzése (írásbeli feladatok, felmérések, házifeladatok) teszi a pedagó-gus számára lehetővé a differenciálást.

A tankönyvek melléklete a Felmérések az anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség és a nyelvhelyességi szint, a néma, szövegértő olvasás szintjének méréséhez című kiadvány. A kézikönyvben – a kollégák többsé-gének kérése alapján – megtalálhatók ezeknek a felméréseknek a megoldásai, sőt az értékelés, osztályozás mikéntjére is teszek javaslatot.

Az értékelés szempontjából nagyon lényeges, hogy a tanuló minden megnyilatkozását értékeljük. Első-sorban a feltáró és fejlesztő értékelést alkalmazzuk.



9

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVEA magyar nyelv tanításának céljai és feladatai

Az anyanyelv az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás előfeltétele és legfőbb közege. Ebből következik, hogy az anyanyelv tanításának alapvető célja és feladata: ▶ a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegér-

tés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése▶ az anyanyelvi szókészlet és a nyelvtan alapos megismertetése a tudatos és kreatív nyelvhasználat érde-

kében▶ a biztos kommunikációs készség elsajátításaA diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek a szociális érésben, az önmagukra eszmé-

lésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek megértésében, átélhetik a magyar nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete ugyanakkor alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához, amely lehetővé teszi az egyén számára az európai nemzetek és az emberiség közösségében való kommunikációt.

Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gon-dot kell fordítani az értő, majd értelmező, később a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, értve ezalatt a hagyományos és a digitális csatornákon keresztül érkező jelek befogadását, értelmezését és megvá-laszolását. Ennek feltétele az optimálisan fejlett és használható olvasáskészség (olvasástechnika) birtoklása. Az alapozó szakaszban (5–6. évfolyam) az e téren lemaradt tanulókat a lehető legintenzívebb módszerekkel és munkaformában kell felzárkóztatni, ugyanis ennek hiányában a tanulók nem képesek elérni a magasabb olvasási szinteket. E cél eléréséhez konkrét módszertani javaslatokat közlünk az Apáczai Kiadó Bázisisko-láinak kerettantervében.

Bár a magyar nyelv tanítása az 5–8. évfolyamokon egységes kerettantervi anyagban – témakörökben, fej-lesztési célokban, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben, módszertani ajánlásokban és tovább-haladási feltételekben – épül egymásra, azt azonban hangsúlyoznunk kell, hogy a két szakasz: az alapozó és fejlesztő szakasz több vonatkozásban eltér egymástól.

Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) folytatja és továbbfejleszti az előző két szakaszban (1–2. és 3–4. év-folyamokon) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Továbbá a legkülönfélébb irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket a magyar nyelv rendszerébe, amely előse-gíti az anyanyelv használatát. Megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi képességeit és műveltségét.

A 7–8. évfolyamok már a következő, középfokú iskolafokozat tanulmányait is tekintetbe veszik. A műve-lődési szokások és alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.

Az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak kerettantervében a magyar nyelv tantárgyhoz kötött ismeretek és ké-pességek nem elszigeteltek. Készítői elsősorban az irodalommal integrálták, de más tantárgyakkal való koncentrációra is hangsúlyt helyeztek, illetve folyamatosan más kulcskompetenciákkal is kapcsolatot ke-restek és tartottak.

A változatos munkaformákban (egyéni munka, párban végzett munka, csoportmunka stb.) folyó fel-adatvégzéssel nemcsak az ismeretszerzés és anyanyelvi képességek fejlesztése a cél, hanem az is, hogy a tanulók elsajátítsák a társas együttműködésben való részvételt.



10

Fejlesztési célok

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotásaA társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partne-rekkel való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédé-nek gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést.

A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehango-lása. A különféle beszédműfajok felfogása és alkalmazása, a konfliktus fölismerési és kezelési képességének fejlesztése, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a kialakítása a manipulációs szándé-kokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása szóbeli szövegalkotás-ban, a szöveg megértésében, elemzésében.

A kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése. Az életkornak megfelelő tájékozottság a médi-umok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfa-jok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés.

2. Olvasás, írott szövegek megértése Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hiva-talos, publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú felfogása, befogadása és kritikája.

Feladatok a szövegáttekintésre, a lényeg kiemelésére, adatkeresésre, kérdésekre adandó válaszként rész-letek kiemelésére, ok-okozati összefüggés fölismerésére, a szöveg tömörítésére, vázlatírásra, jegyzetelésre.

A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással, ki-egészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése nem irodalmi művekben.

A gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek fölismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. A tájékoztató és a véleményt közlő műfajok elkülö-nítése: hír, tudósítás, cikk, kommentár; riport, interjú.

Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű al-kalmazása.

3. Írás, szövegalkotásAz írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igények-nek megfelelő, rendezett írásmód, az anyanyelvi normákat követő helyesírás begyakorlása. A korábban tanult helyesírási ismeretek alkalmazása fogalmazásokban.

A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban. Szövegal-kotási feladatok írásban: elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről azonosságok, különbségek összevetésé-vel, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítésével; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan csa-ládtagokról, ismerősökről. A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.

Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos műfajainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önélet-rajz) megfogalmazásában. Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása irodalmi művekről különféle idézési mó-dok alkalmazásával (pl.: egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézésével).



11

4. A tanulási képesség fejlesztése Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni technikái (szövegáttekintés, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, ok-okozati összefüggés fölismerése, szövegtömörítés, vázlatírás, jegyzetelés), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása.

A könyvtári munka megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő iro-dalom használatában, ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai követelményeiről. Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára, személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző, cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a fel-használt könyvekről.

A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. Érvek, bizonyító erejű példák gyűj-tése az interneten, rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével különféle, más tantárgyakat is integráló témákból.

Különböző tanulási stratégiák és módszerek megismerése. Egyéni tanulási stratégiák és technikák meg-választásának szempontjai. Az ismétlés szerepe a tanulási folyamatban.

5. Ismeretek az anyanyelvről A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek megszilárdítása a felis-merés és megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll és szövegjavítás fokozatos önállósággal. Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.

Az egyéni nyelvhasználat továbbfejlesztése az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyel-vek tanulásának könnyebbé tétele végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségeinek fölismerésével, tudatosság és felelősségérzet a nyelvhasználatban. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási biztonság továbbfejlesztése.

6. Ismeretek az irodalomról A költői nyelv sajátosságainak megfigyelése, megértése, összevetése különféle köznyelvi, nem irodalmi for-mákkal. Irodalmi művek feldolgozásakor annak átélése, hogy a nyelvi kifejezésmód szoros kapcsolatban áll a mű jelentésével, hatásával, esztétikai karakterével.

A tanulók aktuális életproblémáival, érdeklődésével rokon kérdéseket tárgyaló művek közös értelme-zése, megvitatása. Az olvasott művekben megjelenített érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véle-ményalkotás és véleménynyilvánítás elősegítése.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellem-ző sajátosságairól (nyelvtípusáról). A tanulók érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi és esztétikai véleménycserére, vitára, ítéletalkotásra való ösztönzés. A történeti érzék fejlesztése különböző korokban született szövegek összehasonlítása révén, a nyelvi kifejezés formáinak történetisége.



12

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE

Magyar nyelv 7. évfolyamÉves óraszám: 74 Heti óraszám: 2

Témák Új tananyag feldolgozása Gyakorlás Összefoglalás,

ellenőrzés Teljes óraszám

Év eleji ismétlés 4 2 6Magán- és közéleti kommunikáció 6 8 14

Az egyszerű mondat 18 8 6 36Helyesírási ismeretek 3 7 2 12Könyv- és könyvtár-

használat folyamatos

Év végi összefoglalás 6 6

1. Év eleji ismétlés

Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott tevékenységformákMódszertani javaslatok

A továbbhaladás feltételei

Szelektáló, rend-szerező képesség és ismeretalkalmazási képesség fejlesztése.

A helyesírási képes-ség fejlesztése.

A hangos olvasási és szövegértő képesség fejlesztése.A szociális kompe-tencia fejlesztése a hatékony kommuni-káció erősítésével.

A 6. osztályos szófajta-ni és alaktani ismere-tek rendszerezése.

Különbözőszövegműfajúszövegek néma és han-gos olvasása, értése.

Egyszerű, érthető és hatékony közlés válto-zatos kommunikációs helyzetekben.Diagnosztizáló mérések nyelv tanból és szövegértésből.

Az ismeretek felidézése, rend-szerezése differenciált cso-portmunkában és/vagy egyéni munkában.Egyéni fejlesztés differenciál-tan: másolás, hibajavítás, toll-bamondás. Akaratlagos írás gyakorlása egyéni élményen alapuló, rövid elbeszélő szöveg alkotásakor.Különböző műfajú szövegek feldolgozása egyéni vagy páros munkában. Felkészülés utáni hangos olvasás.



13

2. Magán- és közéleti kommunikáció



Lényegkiemelő, ösz-szehasonlító képes-ség fejlesztése.

Források keresé-se könyvtárban és interneten, kritikus felhasználásuk.

A kulturált vitatko-zás alapvető szabá-lyainak ismerete és betartása.

Mások véleményének meghallgatásával, saját vélemény kor-rekciójával a szociális kompetencia fejlesz-tése.

Megfelelő stílus és magatartás meg-találása a közéleti kommunikációs helyzetben.

A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonos-sága és különbsége a magán- és a közéleti kommunikációban.

A közéleti kommuni-káció iskolai helyzetei és műfajai:Megbeszélés, vita.

Felszólalás, hozzászólás.

Szóbeli és írásbeli szövegek közötti azonosságok és kü-lönbségek felismerése, meg-nevezése a magán- és közéleti kommunikációban koope-ratív módszerrel folyóiratok, internetes portálok, rádió- és tévéfelvételek felhasználásával.

Alkalmazkodás a kommuni-kációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszéd-helyzetekben páros és/vagy csoportos iskolai, osztálybeli események megbeszélésekor, vita esetében.A vita témáját előre meg kell adni (pl.: egy regényalak személyisége, az osztálykirán-dulás helyszíne stb.), hogy a tanulók kialakíthassák állás-pontjukat, érveket gyűjtsenek, és azokat tudatosan fogalmaz-hassák meg.Mintaadás: Kossuth Lajos országgyűlési felszólalásának elemzése, szerkezeti egységei-nek bejelölésével és megneve-zésével. Rövidebb felszólalások (pl.: diák-önkormányzati ülésre) anyagának gyűjtése, rendszerezése, írása tanári segítséggel, csoportosan vagy önállóan.A felszólalás és hozzászólás közötti különbségek tisztá-zása pl. országgyűlési ülések részletének lejátszásával, azok elemzésével.A felszólalás és hozzászólás gyakorlása osztályközösséget érintő témák megvitatásakor.

Udvarias együttműkö-dés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel.

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájá-ban.

A mindennapi élet problémáiról saját véle-mény megfogalmazása az érvelés szabályait követve.

vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása.



14



Előadói, kapcsolat-tartó képesség fej-lesztése a testbeszéd és a mondatfonetikai eszközök alkalmazá-sával.

Önálló állásfoglalást kifejező képesség fej-lesztése a különböző nézőpontok megérté-sével és figyelembevé-telével.

A témához illő szak-irodalom gyűjtésével, források keresésével a könyvtárban és/vagy az interneten a digitális kompetencia fejlesztése.A források kritikus felhasználásának képessége.

Rövid alkalmi beszéd.

Kiselőadás.

Egy nemzeti ünnepen, iskolai ünnepségen elhangzott ünnepi beszéd szövegének elemzése, vázlatának összeállítása közö-sen, tanári irányítással.Rövid ünnepi beszéd meg-fogalmazása egyéni, páros vagy csoportmunkában (pl.: ballagásra a nyolcadikosokat búcsúztató beszéd megírása, egyéni előadása).A kiselőadás szerkezeti fel-építésének megfigyelése egy kiselőadás szövegén (pl.: Jókai Mór gyermek- és ifjúkora) szövegértelmező feladatok megoldásával.Anyaggyűjtés könyvtárban vagy interneten a kiselőadás-hoz egyéni vagy páros mun-kában.A jegyzetelési technikák alkal-mazása a kiselőadáshoz való felkészüléskor.A kiselőadás megtartása.

3. Az egyszerű mondat


A továbbhaladásfeltételei

Szelektáló, összeha-sonlító képesség és az együttműködési készség továbbfejlesz-tése.

A szövegek kommu-nikációs szempontú csoportosítása.

Különböző szövegfajták (közlő, érzelemkeltő stb.) biztonságos, értelmező felol-vasása.A műfaji sajátosságok megfigyelése, táblázatba rendezése kooperatív munkával.

A megértést biztosító hangos és néma olva-sás, szöveghű folyama-tos felolvasás.



15



Szövegértelmező képesség fejlesztése szóbeli és írásbeli szöveg esetén.

Hangos olvasási képesség fejlesztése a mondatfonetikai eszközök tudatos és változatos alkalmazá-sával.A logikus gondolko-dás fejlesztése tagadá-sok, kettős tagadások, állítások értelmezé-sével.

A szöveges és vizuális információk együttes felfogásával az egyéni tanulási stratégiák továbbfejlesztése.

A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalom-rendszer megindí-tása a mondatrészek körében. A folyamattervezési ké pesség fejlesztésea mondatelemzés lé pé-seinek tudatosításával.

Szóbeli és írásbeli szövegek.

A mondat fogalma. A mondat fajtái:a mondatok a beszélő szándéka szerint.A mondatok logikai minősége.

Feleletterv készítésé-nek tanulása.Az egyszerű mondat szerkezete.A mondatrészek és a szószerkezetek (szin-tagmák).

Ugyanarról a témáról szóló (pl.: közös kirándulásról) szó-beli és írásbeli szöveg közötti különbségek megfigyelése szempontok alapján. A szóbeli szöveget rögzíthetjük mag-nón (többszöri meghallgatás lehetősége az írásbeli szöveggel való összehasonlításhoz).

Az eddig tanultak felidézése a mondatról, fogalmi jegyek pontosítása, kiegészítése. A mondat tartalmát és a beszélő szándékát tükröző ejtésmód eszközeinek alkal-mazása (hangsúly, hanglejtés stb.), a különféle mondatfajták változatos és tudatos használa-ta a közlési célnak és szándék-nak megfelelően.Mondatátalakítási gyakorlatok (állítóból tagadó) önállóan.

Felelettervminta értelmezése, felépítésének megfigyelése, megszerkesztésének módja.A feleletterv készítése folya-matos feladat a fokozatosság elvének betartásával (sorba rendezés, kiegészítés, önálló megalkotás).

Metanyelvi szövegeken (Az egyszerű mondat szerke-zete) szövegelemzés eljárásai-nak önálló alkalmazása (pl.: cím és tartalom összefüg-gése, témamegállapítás,

A mondatfajták biztos megkülönböztetése.Az egyszerű mondat elemzése.

A mondatrészek meg-nevezése.



16



vizuális információk értelmezésével a haté-kony tanulás képessé-gének fokozása.

Nyelvhasználati kér-dések megítélésében nyelvtani (szófajtani, mondattani) ismere-tek alkalmazása.

Tipográfiai elemek, ábrák értelmezésével a szövegértelmező ké-pesség fejlesztése.

Definíció alkotásá-val a lényegkiemelő képesség, a logikus gondolkodás fejlesz-tése.

Kritikus gondolkodás fejlesztése nyelvhe-lyességi hibák javítá-sával.

A mondatrészek közötti viszony megállapításával a logikus gondolkodás fejlesztése.

A predikatív szerkezet.A tőmondat.Az állítmány és az alany fogalma, szófaja, fajtái.

A bővítmények.

lényegkiemelés, ok-okozati összefüggések felismerése stb.), jegyzetkészítés tanári segítség-gel vagy önállóan. Jegyzet alkotó felhasználása tanuláskor.

A nyelvtani fogalmak kialakí-tása deduktív úton nyelvi ta-pasztalatok hozzárendelésével.

A mondatelemzés algoritmu-sának kialakítása tanári irá-nyítással, az ágrajzok olvasása és az ágrajzok készítésének technikája.A mondatrészek tanításakor az azonos szófajba tartozó szavak összefüggése mondatbeli viselkedésükkel (pl.: ige csak állítmány lehet, határozószó csak határozó stb.).Nyelvhelyességi problémák tisztázása mondattani szem-pontból (alany és állítmány egyeztetése, tárgyas alakok: őtet, aztat stb.).

A bővítményekről szóló me-tanyelvi szöveg értelmezése önállóan szövegértelmező feladatok megoldásával. A szöveg fizikai, vizuális kör-nyezetének tájékoztató szerepe.Meghatározás (alaptag, bővít-mény) alkotása a szövegben olvasott információk alapján.

A nyelvhelyességi problémák tisztázása mindig az adott



17



Elemző képesség fejlesztése mondatok elemzésével, pontos kérdésfeltevéssel.

Következtetések levonásával a problé-mamegoldó gondol-kodás fejlesztése.

A tárgy, a tárgyas szin-tagma. A tárgy alakja, fajtái.

Az alanyi és tárgyas ragozás.

A határozók, a határo-zós szintagmák. A határozó fogalma, fajtái és kifejezőesz-közei.

mondatrészhez kötve, a 6. évfolyamos szófajtani ismere-tekre is építve önállóan.A mondatelemzés gyakorlása bővített mondatokon tanári irányítással vagy önállóan.A kétféle igeragozási rend-szer jelentésmegkülönböztető szerepe a kommunikációs helyzetekben (pl.: Imi filmet néz. Imi egy filmet néz. Imi a filmet nézi.).Tárgyas szerkezetet tartal-mazó szólások, közmondások gyűjtése.Az alárendelő szintagma fo-galmának pontosítása mondat-elemzéssel.

A határozók rendszerének megismerése táblázat alapján, értelmezése. A határozói irányhármasság megfigyelése, helyes haszná-latuk életszerű helyzetekben (pl.: iskolából jövök, iskolába megyek, iskolában tanulok).A határozók fajtáihoz kapcso-lódó mondatalkotási, -elem-zési gyakorlatok differenciált osztálymunkában.Az összetéveszthető határozók fogalmának kialakítása (pl.: eszköz-társ, cél-ok stb.) össze-hasonlítással.Összefoglaló táblázat kiegészí-tése egyéni vagy páros mun-kában.



18



Rendszerező képesség fejlesztése a megszer-zett tudáselemek táb-lázatba rendezésével.

Szövegkörnyezethez illő jelzők használatá-val a kifejezőképesség fejlesztése.

Az ismétlés, össze-foglalás, rendszerezés fontosságának meg-értetésével a hatékony tanulási képesség fejlesztése.

A mellérendelő szin-tagmák.

A jelzők, a jelzős szer-kezetek. A jelző fogalma, fajtái és kifejezőeszközei.

A szintagmákról, mondatrészekről ta-nultak összefoglalása.

A leggyakrabban használt mellérendelő szintagmák (kap-csolatos, ellentétes, választó) felismerése, megnevezése, ábrázolása önálló mondat-elemzés közben.A ritkábban használt (magya-rázó és következtető) melléren-delő szintagmákról metanyelvi szöveg értő olvasása.

A jelzők szerepének megfi-gyelése a különböző műfajú (szépirodalmi,matematikai, természetismere-ti) szövegeken. Szókincsfejlesztő gyakorlatok szótárakkal, lexikonokkal, nyelvi játékokkal csoportmun-kában.Komplex mondatelemzé-si gyakorlatok differenciált osztálymunkában: aláhúzással, ágrajzzal, kifejezőeszközök megnevezésével.A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek ösz-szegyűjtése.

Az összefoglalás sajátossága-inak ismerete. Összefoglalás készítése megadott szempon-tok alapján tanári irányítás-sal, csoportosan vagy egyéni munkában.



19



Nézőpontok és követ-keztetések levonása párbeszédek olvasá-sával.

A mondat szó szerinti és pragmatikai jelen-tése.

A pragmatikai funkció felfede-zése a mondat (szöveg) kom-munikációs helyzetben betöl-tött szerepének vizsgálatával (közös nyelvűség, háttérisme-ret, nézőpont, rejtett szándék és cél stb.). Többféle nézőpont (pl.: ironi-kus, gúnyos, felmagasztaló, lekicsinylő stb.) érvényesülése ugyanazon esemény értékelése kapcsán.Pragmatikai előfeltevések megfogalmazása mondatokhoz (pl.: Petra már megint késik. – Petra már máskor is elkésett).



20

4. Helyesírási ismeretek



Különböző informá-cióhordozók (helyes-írási szótárak, szá-mítógépes helyesírási ellenőrző programok) alkalmazása a helyes-írási képesség fejlesz-tése céljából.

A helyesírási problé-mamegoldó képesség fejlesztése.

A tanulók önálló-ságának növelése a szabályalkotásban és szabályalkalmazás-ban.

Az egyszerű mondat központozása.

A tulajdonnevek he-lyesírási ismereteinek bővítése.

A helyesírási rendszer gram-matikai meghatározottságá-nak felismerése, az ismeretek bővítése, gyakorlati alkalma-zása egyéni munkában vagy differenciált csoportmunkában a helyesírási szótárak, számí-tógépes programok felhaszná-lásával.A helyesírás folyamatos gyakorlása a mondatrészek tanulásakor. Helyesírási hibák javítása egy-re növekvő önállósággal. Az egyszerű mondatokhoz kapcsolódó helyesírási tudni-valók felidézése (mondatvégi írásjelek) új szabályok megis-merése és alkalmazása a nyelv-tani ismeretek aktivizálásával: vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontos vessző használata.A tulajdonnevekhez kapcso-lódó helyesírási szabályok bő-vebb megismerése a helyesírási szabályzat alapján. Az egybe-, külön- és kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intézménynevek helyesírá-sának gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt egyéni és páros munkában. Szó- és nyelvi rejtvények megoldása a földrajzi nevek helyesírásának gyakorlására, térképhasználat, útvonaltervek készítése, adat-lapok kitöltése.

A tanult és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása.

Az egyszerű mondatok leírásakor a mondat-végi és a mondatközi írásjelek helyes haszná-lata.

A tanulmányok során előforduló tulajdonne-vek, a belőlük képzett melléknevek helyes-írásának ismerete és megfelelő alkalmazása.

Olvasható, esztétikus írás, rendezett, egyéni íráskép.



21

5. Év végi összefoglalás



Az egyénileg vagy csoportosan gyűjtött információk elrende-zésének képessége. Tömörítő és lényeg-kiemelő képesség, a képi elemek hasz-nálatának képessége összefoglaláskor.

Helyesírási informá-cióhordozók haszná-latának képessége.

Az anyanyelvi és idegen nyelvi isme-retek összevetésének képessége.

A 7. osztályban tanult mondattani ismeretek rendszerezése. A tanult helyesírási szabályok rendszere-zése, tudatos alkalma-zása.

Az anyanyelvi és a tanult idegen nyelvi mondattani ismeretek összehasonlítása.

Év végi felmérés szövegértésből, anya-nyelvi ismeretekből és helyesírásból.

Felismerési, mondatelemzési és helyesírási gyakorlatok egyéni-leg és/vagy csoportosan.A helyesírási szótárak önálló használata önellenőrzéskor, javításkor.Nyelvtani összefoglaló tábláza-tok önálló értelmezése.Rövid írásbeli szövegek (levél, SMS) alkotása közben a tanév során elsajátított ismeretek alkalmazása.

Kooperatív technikák alkal-mazása a két nyelv összeha-sonlításakor.

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez

A fejlesztő szakasz első évfolyamán egy-egy tananyag feldolgozása során már elsajátíthatnak annyi anya-nyelvi ismeretet, hogy előtérbe helyezhetjük a szóbeli feleletet. A feleletek is szövegalkotó tevékenység. Tehát értékeléskor ezt a szempontot is figyelembe kell venni. A szóbeli feleletek értékelésének következetesnek, de egyben tapintatosnak is kell lenniük. Ne felejtsük el, hogy sok tanuló küzd lámpalázzal, még akkor is, ha régóta ismert közösség előtt kell megszólalni. Bár a felelet meghallgatása időigényes, de lemondani róla súlyos pedagógiai vétség lenne. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy a tanulói munka értékelése egyben az önértékelés fejlődését is segíti. Alkalmat kell adni a tanulónak, hogy saját teljesítményét értékelje, illetve vonjuk be az osztálytársakat is teljesítményének értékelésébe.

Szükséges – még ebben a szakaszban is – a tanulók olvasási képességének verbális és numerikus értéke-lése.

A terjedelmes mondattani tananyag miatt a folyamatos értékelés mellett szükség van három tudásszint-mérő dolgozat megírására és osztályzattal történő értékelésére is.



22

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 7. ÉVFOLYAMONAz élet fennmaradása szempontjából a legfontosabb emberi tulajdonságunk a kompetencia, ami része a személyiségünknek. A kompetencia valamely tevékenységforma végrehajtásának pszichés feltétele. Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetenciaalapú oktatás megvalósítása ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról vallott nézeteinket.

A szakirodalomban a kompetencia többféle meghatározásával találkozunk, de valamennyi közös vonása a cselekvőképesség hangsúlyozása, vagyis a kompetencia az a képességünk, hogy a megszerzett tudásunkat – ismereteinket, készségeinket és attitűdbeli jellemzőinket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.

A nevelés, oktatás és képzés során először a szakképzéssel foglalkozók kezdték használni a kompetencia kifejezést. Ennek az az egyszerű oka, hogy a szakmai életben nem sokat ér az a tudás, amely nem képes minőségi és sikeres munkavégzésben megnyilvánulni. Nem elég elsajátítani a szakmai ismereteket, meg-tanulni a „tananyagot”, felmondani a leckét, hanem alkalmazni is tudni kell. A kompetens ember nem ezt vagy azt képes megtenni, azaz nemcsak a cselekvések egy betanult algoritmusát képes elvégezni, hanem alkotó módon a cselekvések végtelen sorának megvalósításához szükséges képességekkel rendelkezik, sőt felelősséget érez a saját cselekvéseiért. Ugyanakkor igyekszik helyzetbe hozni magát. A passzív embernek kevés esélye van az önmegvalósításra, az életben való érvényesülésre, tehát a kompetens ember egyben cse-lekvő embert is jelent. A kompetenciaalapú oktatás egyik fontos célja, hogy tanítványaink segítségünkkel, de önálló akaratukból váljanak cselekvő emberekké.

A kompetenciáknak két alapvető csoportját különböztetjük meg. Az ösztönző (reguláló) kompetenciák elsősorban motivációs természetűek, és fejlesztésük a nevelésen keresztül valósul meg. A szervező, végre-hajtó (kognitív) kompetenciák ismereteket, jártasságokat, készségeket, képességeket foglalnak magukba. Ez utóbbiak fejlesztése az oktatás és képzés keretein belül valósul meg.

Sajnos mintha napjainkban kevesebb szó esne a nevelés fontosságáról, és ha néha-néha beszélünk is róla, a tanítás-tanulás folyamatában még mindig az oktatásé és a képzésé a vezető szerep. Pedig nagyon fontos, hogy a tanulókat motiválttá tegyük egy cselekvés végrehajtásában. Legkönnyebben ezt úgy érhetjük el, ha a gyerek meglévő szükségleteit – játék, mozgás, változatosság, eredményesség – bekapcsoljuk a tevékenység-be. Külön ki kell hangsúlyozni az eredményességhez kapcsolódó sikervisszajelzés, egyáltalán a visszajelzés fontosságát. Minden ember – gyermek és felnőtt egyaránt – igényli, hogy környezete értékelje a munkáját. Így lehet fokozni valamennyiünk szellemi aktivitását is.

A tanuláselméleti háttér megváltozása

Egyre nagyobb teret hódít a konstruktivista tudás- és tanulásfelfogás, amely abból indul ki, hogy minden emberi tudás konstruált, alkotott tudás. Ebből adódóan a tanulás aktív folyamat, a rend- és értelemkeresés folyamata az élet minden területén.

Ha összevetjük a mindennapi életben zajló tanulást és a hagyományos iskolai tanulást, alapvető különb-ségeket tapasztalunk. A mindennapi életben zajló tanulás a problémák, helyzetek konstruálása és megoldá-sa. Egy olyan szociális folyamat, amelynek alapja a hangos együtt gondolkodás. Az iskolai tanulás során a feladatok leegyszerűsítettek, a tanulás pedig magányos folyamattá válik.

A konstruktivista tanuláselmélet szerint a tanulók akkor képesek valamit elsajátítani, ha a már meglé-vő tudásukhoz és tapasztalataikhoz tudják kapcsolni az új információkat. Erre akkor képesek, ha a taná-rok a tanulók szempontjából is fontos problémákat vetnek fel, bátorítják a tanulói aktivitást, megismerést. A tanulási tevékenységet a fő fogalmak köré csoportosítják, megbecsülik a tanulók nézeteit, szempontjait, gondolatait, és a tanulók értékelését nem választják el a tanulás-tanítás folyamatától. Ebből az következik, hogy a tanulók az iskolában komplex, életszerű feladatokkal találkozzanak, lehetőleg csoport- és párban végzett munkában oldják meg a problémákat. Mindezek magukban hordják a tanári és tanulói szerepek megváltozását.



23

Tanári és tanulói szerepek megváltozása

A következő táblázatokban a hagyományos és az új, szociális-konstruktivista tanulói és tanári modellt hasonlítom össze.

A hagyományos modell

Tanár Tanuló

a tudás átadása a tudás befogadása

a munka megszervezése a tananyag megtanulása

a diák motiválása

ellenőrzés

teljesítménymérés, értékelés

AKTÍV PASSZÍV

Felelősség

Az új, szociális-konstruktivista modell

Tanár Tanuló

a tanuló konstrukciós folyamatainak előidézése, ál-landó figyelése a tanulási folyamat aktív szereplője

visszajelzések adása metakognitív készségek felértékelődése

folyamatos értékelés értékeli a saját és társa teljesítményét

AKTÍV AKTÍV

Felelősség Felelősség

A TANULÁSI FOLYAMAT SZERvEZŐJE A TUDÁS MEGSZERZŐJE, ALKOTÓJA

A gyakorlat szerint roppant fontos a tanulók motiválása. csak így érhetjük el, hogy valóban aktív és alkotó szereplői legyenek a tanulási folyamatnak.

Tanulásszervezés

Három alapvető munkaformát különböztetünk meg: az egyéni munkát, a párban végzett munkát és a cso-portmunkát.

Az egyéni munkaformák közül a hagyományos oktatásban a legelterjedtebb a frontálisan irányított egyéni munka. Ekkor mindenki önállóan ugyanazt a feladatot végzi. A rétegmunka során a tanulókat cso-portokba sorolják (gyengék, közepesek, jók) általában padsoronként. Minden tanuló a csoportba való be-sorolásának megfelelő feladatot kap, de önállóan oldja meg. A részben egyénre szabott munka alkalmával a hasonló szintű diákok azonos feladatot oldanak meg. A kompetenciaalapú oktatásban a leginkább kiemelt munkaforma a teljesen egyénre szabott munka. Ebben az esetben a pedagógus a tanuló előzetes tudásának figyelembevételével állítja össze a teljesen „testre szabott” feladatsort a diák számára.



24

A párban végzett munkának két változata ismert. Páros munkában az azonos képességű tanulók dol-goznak együtt. Hátránya akkor mutatkozik meg, ha két gyenge képességű gyerek próbál együttműköd-ni. Ilyenkor legtöbbször külső segítséget igényelnek. Jómagam is szívesebben alkalmaztam a tanulópár tanulásszervezési módot. A jobb képességű tanuló segíti társát, megízlelheti a tanítva tanulás élményét. A gyengébb képességű tanuló pedig társa segítségével sikerélményhez jut, ami ösztönzi őt.

csoportmunka esetén is alakíthatunk homogén (azonos képességű tanulókból álló) vagy heterogén (kü-lönböző képességű tanulókból álló) csoportokat. Az álláspontom megegyezik a párban végzett munká-val kapcsolatban leírtakkal. 7. évfolyamon remélhetőleg az osztályokban már hagyománya van ennek a munkaformának, így a csoportok zökkenőmentesen tudnak együtt tevékenykedni, közösen ismereteket szerezni.

A kulcskompetencia

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök (szellemi beállítottság, magatartásforma) több-funkciós egysége, amely ahhoz szükséges, hogy az ember kiteljesíthesse személyiségét, képes legyen beil-leszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat minden tanulónak a kötelező oktatás és képzés ideje alatt kell elsajátítania. Ezeknek a kulcskompetenciáknak a megléte elengedhetetlen feltétele az élethosszig tartó tanulásnak.

A tudásalapú társadalomban a következő kulcskompetenciák nélkülözhetetlenek:Anyanyelvi kommunikációIdegen nyelvi kommunikációMatematikai kompetenciaAlapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terénDigitális kompetenciaHatékony önálló tanulásSzociális és állampolgári kompetenciaKezdeményező és vállalkozói kompetenciaEsztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az anyanyelvi kompetencia kiemelése tőlem származik. Ennek oka az, hogy minden kompetencia elsa-játításának, fejlesztésének alapját az anyanyelvi kommunikáció teremti meg.

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és értel-mezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén: családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a funk-cionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden mű-veltségi területen cél.

A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek tá-mogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A kezde-ményezőképesség és a vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli szö-vegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi kom-petenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az élmények és érzések kreatív kifejezése stb.

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stí-lusoknak az ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és rendszerének az ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének



25

fejlesztését. Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sok-féleség megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

A digitális kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát. A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint azt már többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervez-ni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkal-mazását jelenti.

A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció képességét is a csoport tagjai között.

A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti szociális és állampolgári kompetencia a har-monikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társada-lomban. E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok megértésének és figyelembevételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia ké-pessé teszi az egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.



26

A 7. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA

A Nyelvtan és helyesírás tankönyvElőszó Az előszó megírásakor arra törekedtem, hogy a tankönyvet használó tanulók megismerjék, miről fognak tanulni, milyen feladatok várnak rájuk a tanév során. Mindig fontosnak tartottam, hogy a tanítványaim-mal megértessem, miért is van szükségük az anyanyelvük tanulására, nyelvhasználatuk fejlesztésére.

Bár tudom, hogy sok családban anyagi akadályokba ütközik A magyar helyesírás szabályai című könyv megvásárlása, de szülői értekezleten már 3. évfolyamban kértem a szülőket, áldozzanak erre a fontos kiad-ványra, hiszen bármikor nekik is szükségük lehet rá.

A rövidítések jegyzéke A rövidítések megismerése nagyon lényeges a feladatmegoldások gyorsításában. A 7. évfolyamon a mon-datelemzéshez, ágrajz készítéséhez elengedhetetlen a mondatrészek nevének rövidítése, a jelölések ismerete.

A jegyzetelés tanításához szükséges az alapvető kézikönyvek, szótárak, lexikonok rövidítésének ismerete is.

Ismétlés A munkatankönyv ismétléssel kezdődik, amely a 6. évfolyamos tananyagot (szófajtant, alaktant) öleli fel. Főleg azok a szófajok kerülnek előtérbe, amelyek ismeretére a mondattan tanításakor (a kifejezőeszközök esetében) alapoznunk kell, és a felismerésük általában gondot okoz. Pl.: a főnévi igenév ragozott alakjai, a névutók, határozószók stb. Tapasztalat om szerint több okból is szükséges az ismeretek alapos, körültekintő felidézése:

➢ tisztázhatjuk, milyen alapokra építhetünk 7. évfolyamon, ➢ felfedezhetjük az általános hiányosságokat, típushibákat, ➢ megismerhetjük a tanulók képességeit, amelyek a differenciált osztálymunka hatékonyságának feltételei. A fentiekben megfogalmazottak miatt javaslom a kollégáknak, hogy minél több feladatot oldassanak

meg a tanulókkal az ismétlő részből. Ehhez a differenciált osztálymunka biztosít megfelelő keretet, illetve a párban végzett munka és a csoportmunka.

Év eleji felmérés Összeállításakor a 6. évfolyamos év végi felméréshez és az átismételt anyaghoz igazodtam. A feladattípusok megegyeznek a 6. évfolyamos év végi felmérés feladattípusaival. A tollbamondás – most is, mint minden esetben – javaslat. Felcserélhető saját összeállításúval. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.

A kommunikációA korábbi évfolyamok tankönyveihez hasonlóan a 7. évfolyamos nyelvtantankönyvben is megtalálható a kommunikációval foglalkozó fejezet. Ennek elején Hangzó anyanyelvünk címmel a korosztálynak való helyesejtési gyakorlatok kaptak helyet, amelyek természetesen igazodnak a leíró nyelvtani tananyagtartal-makhoz. Bővebb gyakorlatsorok a Fogalmazási feladatgyűjteménybe kerültek.

A testbeszéd című alfejezetben iskolában készült fotók segítségével idézhetik fel a tanulók a korábbi évfo-lyamokon tanultakat. Az átdolgozott tankönyvben a következő szövegek találhatók: Védőkorlátok mögött, A karkeresztező póz, A lábkeresztező póz, Társaságban. A szöveghez kapcsolódó feladatok és kérdések a szövegértő képesség fejlesztését is szolgálják, valamint segítik a jegyzetkészítés tanítását.

Ha kommunikáció tanításáról beszélünk, minden kolléga ösztönösön érzi az illem elsajátíttatásának fon-tosságát is. Minden alkalmat – a spontán kialakultakat is – meg kell ragadnunk, hogy illemre, illedelmes viselkedésre, udvarias magatartásra neveljük a tanítványainkat.



27

A szövegA szöveg sajátosságaival már kisiskoláskoruktól kezdve ismerkednek a tanulók. Hetedikes korukra már elegendő ismerettel rendelkeznek a szövegről ahhoz, hogy ezeket rendszerbe foglaljuk. A kommunikáció fogalma és mibenléte sem ismeretlen a számukra. A tankönyv 32. oldalán látható az alábbi Jakobson-féle modell saját kiegészítéseimmel, amelyek a könnyebb megértést szolgálják:

Bár a kommunikációs modell elemeit már 5. évfolyamon (16. oldal) megismerték a gyerekek, az ábra megértésének azonban most jött el az ideje. Feltétlenül tisztáznunk kell azokat a feltételeket, amelyek szük-ségesek a szöveges üzenet megértéséhez: a közös nyelv, a közös előismeret, a pillanatnyi beszédhelyzet.

A 7. évfolyamos tankönyv 33–36. oldalán az üzenetek (szövegek) kommunikációs szempontú csoporto-sításával ismerkednek meg a tanulók. A közlő, ábrázoló; az érzelmeket kifejező, a felhívó funkciójú, a kap-csolatfelvevő és kapcsolattartó szövegekre a diákok is hozhatnak példákat a mindennapi életből. A nyelv-tankönyvük a metanyelvi szövegek tárháza, a poétikai szövegeké pedig az irodalomkönyvük.

A szóbeli és írásbeli szövegek közötti alapvető különbségek megfigyelése is évek óta tartó folyamat. A tankönyv a 36. oldalon rendszerezi ezeket az ismereteket.

A szöveg szerkezete című fejezet a szöveg általános tagolásával foglalkozik. A bevezetés, tárgyalás, befeje-zés már alsó tagozatból ismert fogalmak, és folyamatosan alkalmazott tudásanyag.

Az Apáczai Kiadó Fogalmazási feladatgyűjteményeinek használata során a gyerekek megismerkedhettek a jelentésbeli és grammatikai kohéziós eszközökkel is. Ezek átismétlése a Tk. 40. oldalán található. Termé-szetesen, ha ezeket a taneszközöket a korábbi évfolyamokon a kollégák nem használták, hagyják ki ezt a részt, hiszen egy-egy példa kevés a fogalmak tisztázására.

Az egyszerű mondat szerkezeteA mondat meghatározásai közül azért választottam Deme Lászlóét, mert szerintem a gyerekek számára a legkönnyebben felfogható, a korábbi kommunikációs modell pedig előkészítette a benne lévő fogalmak megértését. „A mondat a beszédnek elemi, láncszemnyi egysége. Mondat minden olyan nyelvi eszközökből álló megnyilatkozás vagy megnyilatkozásrész, amely a beszédfolyamatot, illetőleg a beszélő és a hallgató kö-zötti kommunikációs kapcsolatot egy kerek, kifejező, tájékoztató és/vagy felhívó mozzanattal építi tovább.”

A mondatok a beszélő szándéka szerint és A mondatok hanglejtése című fejezetben átismételhetjük a mondatfajtákról és a mondatok hanglejtéséről tanultakat. A mondatfajtákat már 2. évfolyamon megismer-ték a tanulók. Azóta folyamatosan gyakorolják a használatukat, a hanglejtésüket és a helyesírásukat. Ennek ellenére felső tagozatban, sőt gyakran már 4. évfolyamon is megfigyelhető, hogy a tanulók a mondat végét olyan esetben is ponttal zárják, amikor ez indokolatlan. Ez a hiba azonban inkább írásfegyelmi, mintsem helyesírási probléma. A 45. oldal ábrája az egyes mondatfajták kommunikációs funkciójának megértésének az alapja.

KONTEXTUS (a környező valóság, az, amiről szó van)

Üzenet(beszéd vagy írott szöveg)

Csatorna(levegő vagy pl. könyv)

Kód(jelrendszer, pl. nyelv)

KONTAKTUS (kapcsolat)

Feladó(beszélő vagy író)

Címzett(hallgató vagy olvasó)



28

Javaslom, hogy a mondatfajtákról szóló szövegeket a tanulók otthon, önállóan dolgozzák fel, és oldjanak meg hozzá néhány feladatot. Ezzel időt takaríthatunk meg, és a tanítási órán csak rendszerezni kell a felidé-zett ismereteiket, illetve ellenőrizhetjük a feladatok megoldását.

A tankönyvben az említett anyagrész után jelennek meg először a Házi feladat oldalak, de ezt követően minden tananyagrész után megtalálhatók. A házi feladat mindig két részből áll: feleletterv és írásbeli fel-adat. Az írásbeli feladatok nemcsak az új ismeretekhez kapcsolódnak, hanem lehetőséget is biztosítanak a folyamatos gyakorlásra, illetve a differenciálásra.

A mondatok logikai minőség szerinti csoportosítása is ismert anyagrész alsó tagozatból. A gyerekek már tanultak az állító és a tagadó mondatról. A 47. oldalon lévő táblázat segíti őket a mondatok eddig meg-ismert, kétféle szempont szerinti csoportosítása közötti összefüggés felismerésében. Szeretném kiemelni, hogy a tagadószó mint szófaj ismeretlen a szakirodalomban. A nem, sem, ne, se szavak módosítószók.

A mondatrészek és a szószerkezetek című alfejezetben találkoznak a tanulók a helyes mondatelemzési modellel, és megismerik a mondat szerkezetének ábrázolási módjait. Erre a tájékozódásra annak ellenére szükség van, hogy a kerettanterv szerint 4. évfolyamon nem tanulnak a gyerekek a mondatrészekről. Itt is érdemes az egész megismerése után foglalkozni a részletekkel. A szószerkezet megnevezés mellett megjele-nik a szintagma szakkifejezés, amelynek használatát több kolléga kifogásolta. A szintagma azonban olyan kifejezés, amelyet a szakirodalom használ, tehát a tanulókkal is meg kell ismertetnünk. A nyelvészeti szak-kifejezések legalább minimális szintű használatát a tankönyv tudományos lektora is szorgalmazta.

A mondat fő részei. Az alany és az állítmány, a predikatív szerkezetElég terjedelmes, sok ismeretet tartalmazó fejezet, ezért igyekeztem minél több feladatot biztosítani a gya-korláshoz.

A fogalommeghatározások felépítése a következő:– szabatos, rövid szabály– az adott mondatrész: – kérdései– jelölése– kifejezőeszközei.

Nagy gondot kell fordítanunk a helyes kérdezési technika kialakítására. Soha ne fogadjuk el, még a kez-deti szakaszban sem az ilyenfajta elemzést: A fiú alszik. A fiú az alany, az alszik az állítmány. A bővített mondat elemzésekor ez teljes káoszhoz vezethet. Előfordulhat, hogy tanítványaink eleinte berzenkednek a „dedós” módszer ellen, de egy 10-12 szóból álló bővített egyszerű mondat tanári, bemutató elemzésével nemcsak „elkápráztathatjuk” őket, hanem a pontos, logikus kérdésfeltevés szükségességét is beláttathatjuk velük.

A predikatív szerkezet kifejezés használatával kapcsolatban azonos a helyzet, mint a szintagma esetében. El kell fogadnunk, ugyanúgy, mint a matematika, fizika, kémia, biológia stb. tudományágak szakszavait. Ez a kifejezés a nyelvészet szakkifejezése.

VALÓSÁG

BESZÉLŐHALLGATÓfelkiáltó mondat

felszólító mondatóhajtó mondat

kérdő mondattájékoztató funkció

kifejező funkciófelhívó funkció

kijelentő mondat



29

Az állítmány és az alany fogalmának a kialakításán kívül tanítandó fogalmak még: tőmondat, hiányos mondat. A tapadásos alanyú mondat meghatározása a Fogalomtárban található meg.

A két főmondatrész közül először az állítmány szófajának és fajtáinak tisztázására kerül sor, majd az ala-nyéra. Külön részben foglalkoztam az alany és állítmány egyeztetésével, kiemelve a nyelvhelyességi szem-pontból problémás eseteket. Az anyagrész végén írathatunk témazáró felmérést. Ennek javasolt anyaga a tankönyv mellékletében megtalálható.

A bővítményekA tárgy és a tárgyas szintagmák (szerkezetek)A bővítmények tanításakor a már tanult tőmondatból indultam ki. Az alsó tagozatos olvasásórákról jól is-mert mondatpiramist hívtam segítségül, hogy megértessem a tanulókkal a bővítmény és a bővített mondat fogalmát. Az utolsó mondat elemzése tájékoztató jellegű, hiszen a 2004–2005-ös tanévtől kezdődően alsó tagozatban nem tananyag az egyszerű mondatok elemzése. Az ágrajzról viszont könnyen leolvasható az, hogy melyik szó az alaptag és melyik a bővítmény, illetve az, hogy alárendelő vagy mellérendelő szerkezetet alkotnak. A mellérendelő szerkezetekről a tankönyvben a későbbiekben lesz részletesen szó. A tárgy fogal-mának kialakításakor egy bővített mondatot használtam fel, és mintát adtam a helyes elemzési technikára. A halmozott tárggyal feladatmegoldás közben találkoznak a diákok. A feladatok alaktani elemzéseket is tartalmaznak.

A tárgy fajtái között említésre kerül az eredmény- és iránytárgy. A gyakorlatban elég ritkán kell felismer-ni őket, de segítik a tárgy fogalmának megértését. Megnevezés nélkül már alsó tagozatban is foglalkozunk az igeragozással, mégis igazán most értik meg a diákok a kétféle igeragozás – alanyi és tárgyas ragozás – közötti különbséget. A táblázatok kiegészítése során gyakorolhatják az igeragozás mellett az igemódok, igeidők használatát is.

Az összefoglalás feladatait úgy állítottam össze, hogy rendszerezni lehessen a leglényegesebb tudnivalókat.

Félévi felmérésA tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondás szövege, a felmérés feladatainak megoldása a kézikönyvben található meg.

A határozók, a határozós szintagmák (szerkezetek)A legterjedelmesebb, a legtöbb odafigyelést kívánó fejezet. A határozók teljes rendszerének táblázata a tan-könyv 110. oldalán található. Lehetett volna az ott levő rendszernek megfelelő sorrendben tanítani a határo-zókat, én mégsem ezt a megoldást választottam. Ennek az oka az, hogy tapasztalataim szerint a tanítványa-imnak sok gondot okozott az ok- és célhatározók, az eszköz- és társhatározók, a mód- és állapothatározók megkülönböztetése. (A mondatrészek tanításának nehézségeivel külön fejezetben foglalkozom majd.) Sok-kal eredményesebb eljárás az, ha a könnyen összekeverhető mondatrészeket „párban” tanítjuk.

A határozófajták kérdéseinek, kifejezőeszközeinek vizsgálatához szinte mindig táblázatot alkalmaztam. Bizonyos anyagrészeknél a táblázatokat vagy részben, vagy teljes egészében a tanulók tölthetik ki önállóan, párban végzett munkában, esetleg csoportmunkában az indukciós szöveg alapján. A ritkábban használt határozókat külön részben ismerhetik meg a diákok. Minden határozó esetében a kapcsolódó helyesírási, nyelvhasználati feladatok megoldására helyeztem a hangsúlyt, de természetesen lehetőségük van a mondat-elemzés gyakorlására, ágrajzokhoz mondatok szerkesztésére.

Az összefoglalásban újra felbukkan a már megismert táblázat, de most a tanulók a megszerzett tudásuk birtokában egészíthetik ki. A témakört témazáró felméréssel zárhatjuk. Ennek javasolt anyaga a tankönyv mellékletében megtalálható, megoldása a kézikönyvben kapott helyet.

A jelzők, a jelzős szintagmák (szerkezetek)A jelző a hagyományoknak megfelelően az utolsó tanítandó mondatrész. A többi bővítményhez hasonlóan a jelzős szerkezetből emeltem ki. A jelző fogalmának kialakításához a költői jelzőt is segítségül hívhatjuk, amellyel az irodalomórákon már megismerkedtek tanulók.



30

Ennél az anyagrésznél értik meg igazán a diákok, miért nem lehet az igei állítmánynak jelzői bővítmé-nye. Ismét hangsúlyoznunk kell a tanulók számára, hogy a szófajnak és nem a mondatrésznek van bővít-ményfelvevő képessége. A szófaj egyik grammatikai jellemzője az, hogy milyen mondatrésszel bővíthető.

A szerkezetek fontos szabálya, hogy az igének vagy az igenévi alaptagnak a bővítménye a határozó vagy a tárgy, a főnévé pedig a jelző. Ez az állítás nem mond ellent a tankönyv azon megállapításának, miszerint az igei állítmányon kívül a jelzős szerkezet alaptagja bármelyik mondatrész szerepét betöltheti (161. oldal). A példában szereplő valamennyi jelzős szerkezet alaptagja ugyanis szófaját tekintve főnév. Ezzel is bizo-nyíthatjuk azt, hogy a mondattan és a szófajtan között szoros összefüggés van. Ezért tartottam fontosnak a szófajtani, sőt az alaktani ismeretek folyamatos gyakorlását a mondattani fejezeten belül is.

A minőség- és mennyiségjelző könnyen érthető mondatrészek, ezért nyugodtan egy tanítási órán is fel-dolgozhatjuk őket. Az alkalmazásra, gyakorlásra, (otthoni) önálló tanulásra sok feladat áll a tanulók ren-delkezésére, ezért most is érdemes alkalmazni a korszerű tanulásszervezési eljárásokat. A birtokos jelző tanításakor pedig átismételhetjük a birtokos személyjelek rendszerét (172. oldal). Feltétlenül meg kell be-szélnünk a tanulókkal a 174/4. feladatát, amelynek témája a birtoklást kifejező létigei állítmány.

Az értelmező jelző kapcsán felidézhetjük a már tanult három jelzőfajtát is, mivel az értelmező jelzős szerkezet átalakítható minőség-, mennyiség- vagy birtokos jelzős szerkezetté.

A magán- és közéleti kommunikáció műfajaiEz a kerettantervi anyag a Fogalmazási feladatgyűjteményben található. Tanításának módszertana a Szövegértés-Szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című tanári segédletben olvasható.

Év végi ismétlésA fejezet kilenc komplex feladatának megoldásával átismételhetjük a 7. évfolyamon tanult legfontosabb, a továbbhaladáshoz nélkülözhetetlen tantárgyi ismereteket, de a részfeladatok a különböző képességek fej-lesztésére is lehetőséget biztosítanak.

FogalomtárA fogalomtárban az évfolyam tananyagához kapcsolódó minden új fogalom megtalálható. Egész évben folyamatosan használhatjuk, de különösen jó szolgálatot tesz az ismétlések, rendszerezések során.

Összefoglaló táblázatokNagyon jól hasznosíthatók az év végi rendszerezéskor. A korábbi évfolyamok ismeretanyagához kapcsoló-dó táblázatok is megtalálhatók közöttük.

Év végi felmérésMegírása a tanév utolsó erőpróbája tanítványaink számára. Semmiképp se hagyjuk az utolsó órák vala-melyikére! Legyen idő az elemző értékelésre, javításra, javíttatásra. A tollbamondás és a felmérés – most is, mint minden esetben – csupán javaslat. A tollbamondások szövege, a felmérések feladatainak megoldása megtalálható a kézikönyvben.

Az utolsó nyelvtanórán (órákon) rendezzünk játékos, vidám nyelvi vetélkedőt a gyerekeknek!

A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok

Az új Fogalmazási feladatgyűjtemény, a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvek, valamint a Szö-vegértés interaktív tananyagok programcsomagot alkotnak, amelyhez külön kézikönyvet írtam Szövegértés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam. Ebben a kézikönyvben csak rövid ismertetőt közlök a szóban forgó tankönyvekről.

A Fogalmazási feladatgyűjtemény közvetlen hangú előszóval kezdődik, amely a tanulóhoz szól. A 4. ol-dalon jelmagyarázat található, amely a taneszköz használatát segíti. Ugyanitt kapott helyet az ön-ellen-



31

őrzési szempontsor, amely az önkorrekcióhoz nyújt segítséget, valamint támpontot ad az önértékelés és véleménynyilvánítás tanításához.

A kommunikáció fejezet a 6. évfolyamos feladatgyűjteményhez hasonlóan rövid áttekintéssel kezdődik. Ebben a részben a szóbeli kommunikáció mellett az írásbeli kommunikációval kapcsolatos feladatok is he-lyet kaptak. Ez utóbbiak megoldásakor a szóbeliség és írásbeliség közötti különbséget is megfigyeltethetjük, valamint felidézhetjük a különböző szövegértési technikákat is.

Külön szeretném felhívni a kollégák figyelmét, hogy a feladatgyűjtemény több olyan, különböző műfajú szöveget is tartalmaz, amely a szövegértő olvasás képességének fejlesztését szolgálja. A feladatsorok meg-oldásakor a tanulók jártasságot szerezhetnek az önálló ismeretszerzésben. Egyre több olyan feladattal is találkoznak, amelyek nemcsak „mechanikus” szövegértést igényelnek (pl.: húzd alá, karikázd be stb.), ha-nem a szöveg tartalmi, logikai összefüggéseinek feltárását is szorgalmazzák. Pl.: fordított kérdésre kell vála-szolniuk, következtetéseket kell levonniuk, előzményeket kell feltárniuk. A Helyes ejtés alfejezet helyesejtési gyakorlataival a gyerekek beszédtechnikáját fejleszthetjük. A testbeszéd című fejezet szervesen kapcsolódik a nyelvtantankönyv azonos című fejezetéhez, annak bővített formája. Hangsúlyozni szeretném, hogy sem erre, sem a következő fejezetek feldolgozására nem kell teljes órát szánni. Nem tartom helyesnek azt az eljárást, ha néhány órán „testbeszélünk, „illemkedünk” stb. aztán a következő tanévig nem foglalkozunk velük. Lehetőleg minden órán szánjunk néhány percet ezen képességek fejlesztésére, a tanulók nevelésére. A feladatok, helyzetgyakorlatok rövid idő alatt megoldhatók, elemezhetők. A következő fejezet feladataival együtt akár osztályfőnöki órán is felhasználhatjuk.

A mindennapi beszédhelyzetek című fejezet a különböző kapcsolatfelvételi, kapcsolattartási módokkal, a szándéknyilvánítással és véleménynyilvánítással, illetve a mobiltelefon használatával foglalkozik. A köszö-nés, a megszólítás, a jókívánság, a részvétnyilvánítás sok problémát okoz a mai tizenéveseknek.

A Fogalmazási műhelygyakorlatok keretén belül a szöveg pragmatikai szintjével ismerkednek meg a ta-nulók. Mivel 7. évfolyamon részletesen foglalkozunk a szövegek kommunikációs felosztásával, amely meg-egyezik a nyelv funkcióival, ezért vizsgáljuk őket pragmatikai szempontból is. A feladatok elvégzése során a tanulók olyan ismereteket sajátíthatnak el, amelyeket hasznosíthatnak a mindennapi kommunikációjuk során, sőt felnőttkorukban az élet minden területén alkalmazhatnak.

A magán- és közéleti kommunikáció műfajai utolsó előtti, nagyon lényeges fejezete a feladatgyűjtemény-nek. A magánéleti kommunikáció keretén belül a modern formák kerülnek előtérbe: SMS-ezés, e-mailezés, az MSN használata.

A szóbeli közéleti kommunikáció műfajai közül az alkalmi beszéd, a vita, a felszólalás, a hozzászólás és a kiselőadás szerepel a tananyagtartalmak között. Az ezekre való felkészüléskor a tanulók jól hasznosíthatják a vázlat- és jegyzetkészítésről tanultakat. A vita nem ismeretlen a tanulók előtt, hiszen már 6. évfolyamon is találkoztak vele. Az akkori ismeretekre építve fejlesztjük tovább vitakészségüket.

A korszerű oktatásban már 7. évfolyamon is gyakran tartanak a tanulók kiselőadást, amely egy-egy részletkérdés rövid kifejtése. Ennek megalkotásához mintát kapnak a gyerekek, amely a kiselőadás szövege mellett a kiselőadásra való felkészülés algoritmusát is tartalmazza. A kiselőadásra való felkészüléskor a váz-lat-, ill. jegyzetkészítést is gyakorolhatják; előadásakor kamatoztathatják a helyesejtési gyakorlatok során elsajátítottakat, alkalmazhatják a pragmatikus tényezőkről, valamint a testbeszédről tanultakat.

Az Illemmorzsák című fejezet az osztályfőnöki órákon is hasznosítható. Témái: testápolás, a beszéd és hallgatás szabályai, vendégségben, látogatóban, terítés, tálalás, étkezés, színházban, hangversenyen, mozi-ban, koncerten. A tanulók szövegek értelmezésével, feladatok megoldásával és szerepjátékokkal sajátíthat-ják el az udvarias viselkedés illemszabályait.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv összeállításakor szem előtt tartottam a szövegértő ké-pesség hatékony fejlesztésének szempontjait. A szövegek között található elbeszélő és magyarázó-isme-retközlő éppúgy, mint dokumentum szöveg, melyek százalékos megoszlása 30% elbeszélő, 40% magya-rázó-ismeretközlő, 30% dokumentum szöveg. A tankönyv néhány szövegének cseréjét az idő múlása tette szükségessé. A mikrohullámú sütő használati útmutatója helyett Az MP5 használata került az átdolgozott



32

tankönyvbe. Új szöveg még A telefon helyett A Forma–1 és diadalútja és A Szegedi Paprika Múzeum helyett A Serengeti Nemzeti Park.

A tankönyv formájának egyik jellegzetessége, hogy a szövegek mindig a bal oldalon olvashatók, a hozzá-juk tartozó feladatsorok a jobb oldalon találhatók. A feladatok nemcsak a szövegértő olvasás 2. szintjére, az értő olvasásra vonatkoznak – tények kiválasztása, magyarázatalkotás, információk alkalmazása –, hanem az értelmező szint elérését is biztosítják. A fejlesztő feladatok kapcsán a tanulók lehetőséget kapnak az önál-ló véleményalkotásra, a képzelet működésén alapuló kérdések megfogalmazására. Az értelmező olvasás kapcsán a tanulóknak a sorok között kell olvasniuk, hiszen ha a válasz közvetlenül nincs a szövegben, ki kell következtetniük azt.

Az egyes feladatok mellett pontszámok is találhatók, és minden feladatsor végén olvasható az elérhető összes pontszám is. Óva intek azonban minden kollégát attól, hogy ezek miatt a feladatsorokat felméré-seknek tekintsék. A taneszköz címe is utal arra, hogy benne gyakorlatsorok, gyakorlást szolgáló feladatok találhatók. A pontszámok, melyek itemek alapján állnak össze, csupán tájékoztatásul szolgálnak tanulók, tanárok, szülők számára. Arról tájékoztatnak, hogy milyen szinten – kiváló, jó, közepes elfogadható, nem megfelelő – áll a gyermek a szövegértésben. A százalékos határok ebben nyújtanak fogódzót. Az elért szint ismeretében lehet differenciált osztálymunkában tovább folytatni a képességfejlesztést.

A tankönyvhöz interaktív tananyag is készült, amelynek felépítése azonos a korábbi évfolyamokéval. A szövegekhez olvasástechnikai gyakorlatok, témafeladatok és interaktív játékok kapcsolódnak. Az arcu-lata teljesen átalakult. Ezt nagyon jól illusztrálja az értékelés mikéntjének stílusváltása. 7. és 8. évfolyamon nem kép, hanem hanggal ellátott animáció értékeli a tanuló(k) munkáját.

A gyakorlófeladatok között megjelentek új típusúak is. Az idegen szavak helyes kiejtését gyakorolhatják a tanulók, amikor az idegen szavak, nevek mellett kétféle kiejtés látható kapcsos zárójelben. A helyesre kat-tintva hallja a helyesen kiejtett szót.

A témafeladatok a tankönyvben található szövegekhez készültek. Egy részük előkészíti, segíti a tanköny-vi feladatok megoldását, másik részük az ellenőrzést teszi egyszerűbbé, ugyanakkor látványossá, harmadik részük a szöveg más szempontú megközelítését szolgálja.

Az interaktív játékok között szerepel autóverseny, memóriajáték, kisbálna megmentése, elkóborolt orosz-lánkölyök megtalálása. A társasjátékokban a játékos fő feladata az, hogy a kérdésre három válasz közül jelölje ki a megfelelőt. Helyes válasz esetén tovább haladhat a játéktáblán. Hibázáskor vagy újrakezdi a já-tékot, vagy több helytelen válasz után megjelenik a helyes megoldás.

Azok a kollégák, akik osztályszinten alkalmazzák a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyvet, díjmentesen juthatnak hozzá az interaktív tananyaghoz, csak meg kell rendelniük az Apáczai Kiadótól.



33

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON

Anyanyelvi ismeretek 1–8. évfolyam

Fejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre ala-pozottan új nyelvhasz-nálati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az anyanyelvhasználat tudatosításának megin-dítása.

A nyelvi tapasztalatok körének bővítése. A tapasztalatokra épülő nyelvi fogalomrendszer alapozásának megindítása a szófajok körében.

Az alsó tagozatban elsajá-tított anyanyelvi ismere-tek rendszerbe foglalása, megerősítése és működő-képességének fokozása.Az alapvető nyelvi kész-ségek automatizmusának megszilárdítása. A tanulók ösztönzése a megismert nyelvi esz-közök, nyelvhelyességi szabályok alkalmazására a szóbeli és írásbeli nyelv-használatban.

Első évfolyam végén a kerettanterv nem hatá-rozza meg a továbbfej-lesztés alapjait. Az első és második évfolyamot egy fejlesztési szakasz-nak tekinti.

A tanuló felismeri és megnevezi a tanult nyelvtani fogalmakat.

A tanuló felismeri, megne-vezi és megfelelően jelöli a mondatfajtákat. Toldalé-kos formájukban, szöveg-ben is felismeri és megne-vezi a tanult szófajokat. A szövegkörnyezetnek megfelelően használja az igeidőket és az igekötőket.

A tanuló alsó tagozaton tanult anyanyelvi ismeretei rendezettek. Biztonsággal felismeri a tanult szófajo-kat, és megnevezi azokat a szövegben is.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos alkalmazása. A hangképzési sajátsá-gok megfigyelése.Gyakorlottság a szavak jelentésviszonyainak feltérképezésében a korosztály szintjén.

A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölis-merése, megnevezése, jellemző jegyeik össze-gyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.

Az egyszerű mondat ré-szeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelme-zése.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták és kifeje-zőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata.

Mondatelemzési jártas-ság az összetett mondat feldolgozásában: a tag-mondatok sorrendjének, a szintagmák szerkezetének és jelentésének fölismeré-se, értelmezése, fogalmi szintű megnevezése.A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés, a jelentés összefüggésének elemzé-se. Szóösszetétel, alap-, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése.



34

Hangutánzó, han-gulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése. vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról.A szójelentés értelme-zése különféle célú és műfajú szövegekben. Gyakorlatok a szókincs különféle rétegei-ből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésé-nek, használati körének megkülönböztetésére, és helyes használatuk a különféle beszédhely-zetekben.Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézi-könyvek használata.

Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának meg-figyelésére, a szavak, szólások, állandósult szókapcsolatok megkü-lönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban.A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalma-zása.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismere-tek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegja-vítás fokozatos önálló-sággal.

Mondatátalakítás rokon és ellentétes értelmű monda-tokkal szóban és írásban.A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyessé-gi ismeretek biztonságos alkalmazása. Biztonság az egyszerű mondat központozásá-ban, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes haszná-latuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek nehezebb eseteinek helyesírása.

A mondattani és nyelv-helyességi ismeretek biztonságos alkalmazása a tanulók nyelvhasznála-tában.Tájékozottság a magyar nyelv életére vonatkozó alapvető nyelvtörténeti tényekről, a magyar nyelv jellemző sajátosságairól. Igény a magyar nyelv és a tanult idegen nyelvek nyelvtani szerkezetének összehasonlítására.Tájékozottság a tanulók nyelvhasználatában elő-forduló nyelvváltozatok nyelvhelyességi kérdései-ben.

A tanuló megkülön-bözteti a hangot, a szót és szóelemeket. Alapis-meretekkel rendelkezik a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Értelmezi a rokon és ellentétes jelentésű szavakat, hangutánzó szavakat, a szólások, közmondások jelentését.

A tanuló felismeri és megnevezi a szövegben a szavak szófaját. Ismeri a szófajok jellem-zőit, a szófajok helyes használatára vonatkozó szabályokat, és alkal-mazni is képes őket.

A tanuló elemzi az egysze-rű mondatot, megnevezi az egyszerű mondat része-it, szintagmáit.Biztonsággal megkülön-bözteti az egyes mondat-fajtákat. Megfelelően alkalmazza a tanult nyelvhelyességi szabályokat.

A tanuló leíró nyelvtani ismeretei rendszerezettek: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani fogalmakat megnevez, egyszerűbb esetekben elemzi azokat. Fölismeri a szórend és a jelentés össze-függését. Mondattani, nyelvhelyessé-gi ismereteit nyelvhaszná-latában alkalmazza. Tájékozott a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek


Tapasztalatszerzés az anyanyelvi ismeretek körébenMegfigyelések a hangok képzéséről és fajtáiról; a szöveg és a mondat tagoltságáról (mondat-határ, szavak különírá-sa).

Ismeretek az anya-nyelvrőlNyelvtani és nyelvhe-lyességi ismeretek tuda-tosítása és alkalmazása:– mondat, szó, hang, betű; szótagolás;– szótő és toldalék;– mondatfajták.

Ismeretek az anyanyelv-rőlNyelvtani és nyelvhelyes-ségi ismeretek tudatosítá-sa és alkalmazása:– mondatfajták;– szófajok.A felkiáltó, a felszólító és az óhajtó mondatokban a

Ismeretek az anyanyelv-rőlNyelvtani és nyelvhelyes-ségi ismeretek tudatosítá-sa és alkalmazása:A szófajokról tanultak bővítése, mélyítése.Szófaj-felismerési gyakor-latok.



35

A mondat, a szó, a hang, a betű felismerése és megnevezése. Az ábécé hangjainak felsorolása. A betűrend használata gyakorlati feladatokban. A hangok csoportosítása fajtájuk és időtartamuk szerint. A szótagolás szabálysze-rűségeinek felismerése. A szavak jelentést hordozó szerepének megtapasztalása. Rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavak sze-repének felismerése és használatuk gyakorlása.Szavak megfigyelése a mondatban: tapasz-talatok a szóalak és a jelentés változásairól, szótő-felismerési gya-korlatok. A többes szám jelölésének felfedezése. Felismerése szövegben is szövegértelmezéssel. Szavak többes számú alakjának alkotása.Beszélői szándék felis-merése a kijelentő és a kérdő mondatokban. Megnevezésük. Az -e kérdőszó helyes haszná-latának gyakorlása.Kiegészítő anyagTapasztalatszerzés a felkiáltó, az óhajtó és a felszólító mondatok használatáról.A -ba, -be, -ban, -ben, -val, -vel ragos szóala-kok helyes használata és leírása.

beszélő szándékának felis-merése és megnevezése. Az ige felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Különféle időben végbemenő cselekvések, történések, létezés megkü-lönböztetése. Az igék idejének felisme-rése és megnevezése. Az igekötők szerepének és írás-módjának megfigyelése, tudatos alkalmazásuk.Tapasztalatszerzés a rokon értelmű és ellentétes jelentésű igék szerepéről. Felismerésük és adekvát használatuk.A főnevek felismerése és megnevezése szójelentés alapján. Fajtáinak csopor-tosítása, megnevezése. A főnevek meg figyelése a mondatban.A -ba, -be, -ban, -ben ragos főnevek helyes használatának gyakorlása mondatalkotással, szöveg-értelmezéssel.A melléknév felismerése és megnevezése szójelen-tés alapján. Külső és belső tulajdonságot jelentő melléknevek megfigyelé-se, megkülönböztetése.A tanult szófajok felisme-rése toldalékos formában is szócsoportokban, mondat-ban és szövegben.

Az igék megfigyelése a mondatban. A szemé-lyes névmások és az igei személyragok szerepének megértése. Felismerésük és megnevezésük, alkalmazá-suk gyakorlása.A tulajdonnevek újabb csoportjainak megismeré-se: földrajzi nevek, intéz-mények neve, márkanevek, címek.A névelők és a névutók szerepének megfigyelése. Felismerésük és megneve-zésük mondatban, szöveg-ben. A névelők helyes haszná-lata.A melléknév fokozhatósá-gának felismerése. Fokozott melléknévi alakok használata szöveg-alkotáskor. A számnév fogalmának és fajtáinak felismerése és megnevezése. A fokozott számnévi alakok helyes használatának gyakorlása.Kiegészítő anyagAz állító és a tagadó mon-datok tartalmának vizs-gálata, összehasonlításuk. Tapasztalatszerzés a szavak rendjéről a mondatban.Az igemódok fogalmának megismerése. Az igemódok és a mondatfajták kapcso-latának felfedezése.Az egyszerű és az össze-tett szavak jelentésének megfigyelése. Szóalko-tások: összetett szavak, tulajdonnévből képzett melléknevek.



36


A beszélt nyelvA beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mással-hangzótörvények.A hangok világa, a beszélőszervek és mű-ködésük.A beszédhangok cso-portosítása. Rövid és hosszú magánhangzók; magas és mély magán-hangzók. A hangrend és az illesz-kedés. Rendszerszerű össze-függések felfedezése a hangok között.A beszélőszervek mű-ködésének megfigyelé-se, megismerése.A beszédhangok cso-portosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban.Az illeszkedés megfigye-lése, szerepe a toldalé-kolásban.Kiegészítő anyagLegalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók; ajak-kerekítéses és ajakréses magánhangzók megfi-gyelése. A mássalhangzók cso-portosítása jegyeik és időtartamuk szerint. Zöngés és zöngétlen mássalhangzók.A mássalhangzók cso-portosítása különböző

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolásaA szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere.A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüg-gések felismerése a sza-vak között, a szavakat alkotó szóelemek között.A szófaj fogalmának értelmezése a szójelen-tés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendsze-rek megismerése.Az ige jelentése, az igékhez járuló ragok, az igemódok, az igemódok és igeidők kapcsolata, az ikes igék. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei sze-mélyragok felismerése. A módjelek felismeré-se és megnevezése. Az igeidők kifejezésének megfigyelése. A → mód-jel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése.A névszók: a főnév és fajtái, a melléknév, a számnév és a névmások. A főnév, köznév, tulajdon-név fogalmának megha-tározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett isme-retek alapján. A tulajdon-név fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok al-kalmazása az írásbeli

Az egyszerű mondatA mondat fajtái: a mon-datok a beszélő szándéka és a mondatok logikai minősége szerint.A különféle mondatfajták változatos és tudatos hasz-nálata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. Az egyszerű mondat szer-kezete, a mondatrészek és a szintagmák: predikatív szerkezet, az állítmány és az alany szófaja, fajtái; a tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái, az alanyi és tárgyas ragozás; a határozók, a határozós szerkezetek; a jelzők, a jelzős szerkezetek.A mondatrészek és a szintagmák felismerése, fogalmi jegyeik össze-gyűjtése, meghatározás készítése tanári segítséggel, önállóan.A nyelvi egységek szerke-zeti, jelentéstani összefüg-géseinek megfigyelése: az azonos szófajba tartozó szavak jellemzői, ezek összefüggése a szavak mondatbeli viselkedésével.A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kap-csolódó nyelvhelyességi ismeretek. Mindig az adott mon-datrésszel kapcsolatban előforduló nyelvhelyességi hibák felfedezése, tudatos anyanyelvi ismereteken alapuló javítása (pl.: az alany és állítmány egyez-

Az összetett mondat Az egyszerű és az összetett mondat szerkezetének összevetése. Az összetett mondat fogalmi jegyeinek összegyűjtése. A sajátos jelentéstartalmú mellék-mondatok megismerése.Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje. Az alárendelő és mellérendelő összetett mondatok fajtái. Az alárendelő és melléren-delő összetett mondatok fajtáinak felismerése, összehasonlítása, különbö-zőségek felfedezése.Az alárendelő összetett mondatok elemzési algorit-musának elsajátítása. A főmondat és mellékmon-dat viszonyának megfi-gyelése, az utalószó és a kötőszó szerepe. A kötőszó fogalmának értelmezése.A szórend, illetve mon-datrend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban.A mondatok szórendjének vizsgálata, a mondatrend változatainak megfigyelé-se, tudatos alkalmazása.Kiegészítő anyagA többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya.A szóalkotási módokA szóösszetétel: az alá- és mellérendelő összetett szavak.A szóösszetétel fogalma. Az alárendelő összetett



37

szempontok szerint: jegyeik alapján és zön-gésség szerint.Az ábécé és a betűrend. A betűrendbe sorolás szabályainak megisme-rése és gyakorlása.A szótag és az elvá-lasztás. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása.Az egyszerű és az ösz-szetett szavak elválasz-tása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakor-lása..

szövegekben. A melléknév fogalma. A melléknév fokozásá-nak gyakorlása, toldalé-kos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnév-képzők megismerése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. Az igenevek: a főnévi, a melléknévi igenév és a határozói igenév. Képzők szerepe a szóal-kotásban, az igenévkép-zők felismerése, megne-vezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságai-nak felfedezése.A határozószók, a vi-szonyszók és a mondat-szók. A határozószók fogalma, felismerése. A viszony-szók fogalma, használa-tuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók.A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. A szavak közötti kap-csolatok, a jelentésme-ző; állandósult szókap-csolatok. Különféle nyelvváltoza-tok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv

tetése, a határozóragok helytelen használata).Kiegészítő anyagA szöveg és a mondat kapcsolata. Ismerettartal-mú (metanyelvi) szövegek-ben a nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek felismerése tanári irányí-tással és önállóan.A szöveg makro- és mikro-szerkezete.

szavak fajtái. A mellé-rendelő összetett szavak: szóismétlés, ikerszavak, jelentéssűrítő összetételek.A gyakori szóalkotási módok – szóképzés, szó-összetétel – rendszerező összefoglalása.A gyakori névszó- és igeképzők felismerése, új szavak képzésének és alaktani elemzések gya-korlása.A mozaikszók.A mozaikszók keletkezése, használatuk.A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése A nyelvi szintek. A nyelvi szintekről tanul-tak rendszerezése: a mon-dat szerkezete és jelentése, a szószerkezetek (szintag-mák) kifejezőeszközei, a szófajok rendszere.Az egyes nyelvi szintek felismerése és megnevezése: szó, szószerkezet, mondat, szöveg. A nyelvi egységek szerkezeti, jelentéstani összefüggéseinek megfigye-lése.A szófajokról tanultak rendszerező ismétlése, összefoglalása.Alaktani ismeretek: szó, szóelem, egyszerű szó, összetett szó, alapszó, képzett szó.Alaktani ismeretek rend-szerezése: szótő, képző, jel, rag. A toldalékok kap-csolódásának sorrendje. A leggyakoribb névszó-, ige- és igenévképzők.



38

és a nyelvhasználat rétegezettségének megta-pasztalása.A szófajok nyelvhelyes-ségi kérdései. A tanult szófajok helyes használata a szóbeli és írásbeli kommunikáció-ban.

A képzett szavak al-kalmazása. Alaktani elemzések.A magyar hangrendszer.A magyar hangrendszer-ről tanultak rendszerező ismétlése. A magán- és mássalhangzók közötti különbség. A hangrend. A magán- és mással-hangzótörvények felis-merése. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek összevetése, az egyes jelenségek egyre ponto-sabb megnevezése.

A helyesírási képesség fejlesztése 1–8. évfolyamFejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai


Intenzív szókincs- és beszédfejlesztésre ala-pozottan új nyelvhasz-nálati módok (olvasás, írás) megismerése, eszközi használatának megalapozása.

Az írásmozgások automatizmusainak és az íráshoz kapcsolódó helyes szokásoknak a megerősítése.Az anyanyelvhasználat tudatosításának meg-indítása, a helyesírás biztonságának megala-pozása.

Az írástempó fokozása mellett a helyesség, az íráskép rendezettségének, esztétikumának érték-ként való elfogadtatása. A tanulók önállóságának növelése a szabályalkal-mazásban.

A megismert nyelvi eszkö-zök, helyesírási szabályok alkalmazására ösztönzés az írásbeli nyelvhasználatban.


A tanuló szükség szerint felidézi és alkalmazza a helyesírási szabályokat begyakorolt szókészlet körében. 30-40 begyako-rolt szó esetében helye-sen jelöli a j hangot.

A tanuló a mondatot nagybetűvel kezdi és írásjellel zárja. A mondat szavait különírja.A begyakorolt szókészlet körében biztonsággal al-kalmazza a tanult helyes-írási szabályokat.

A tanuló írásbeli munkái rendezettek, olvashatóak. Helyesírását önellenőrzés-sel felülvizsgálja, szükség esetén javítja.



39

Az egyszerű szavakat helyesen választja el.Írása rendezett, a betű-ket olvashatóan alakítja és kapcsolja egymáshoz.Másoláskor nem vét írástechnikai hibát. Szövegminta alapján felismeri és kijavítja hibáit. Percenként 15-20 betűt ír. Helyesen írja le a Duna, a Tisza, a Ba-laton és Magyarország szavakat.

Tanítója útmutatásai alap-ján kijavítja helyesírási hibáit. Írása jól olvasható, lendületes. Füzetei rende-zettek, tiszták.

A begyakorolt szókészlet körében helyesen alkal-mazza a tanult helyesírási szabályokat. Nem ejt mondatkezdési, mondat-zárási, elválasztási hibát, nem hagy ki vagy cserél fel betűket.


Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamon-dással, emlékezet utáni írással.A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása.Korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkal-mazása fogalmazások-ban, írásbeli szövegek-ben.

Gyakorlatok az írásmód tempójának és rende-zettségének, a helyesírás biztonságának tovább-fejlesztésére.Gyakorlatok az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben.A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegja-vítás fokozatos önálló-sággal.

Biztonság az egyszerű mondat központozásá-ban, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes hasz-nálatuk.A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek nehezebb eseteinek helyesírása.

Különféle idézési mó-dok alkalmazása, például egyenes és függő idézet, teljes mondat, kulcsszó stb. idézése.Az idézés és a párbeszéd írásmódjának helyes alkal-mazása. A helyesírás értelemtükröztető szere-pének belátása és felhasz-nálása.

A tanuló képes máso-lásra, tollbamondásra és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására.

A tanuló írása jól olvasható, az írásos szövegeinek elhelyezése rendezett. A szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása.

A tanuló egyéni írásképe rendezett.Ismeri és megfelelően alkalmazza a tanult nyelv-helyességi és helyesírási szabályokat: a központo-zást, a tanulmányok során előforduló tulajdonne-veket, a belőlük képzett mellékneveket. Önállóan használja A magyar helyesírás szabályai című kiadványt.

A tanuló rendelkezik a tanulmányaihoz szükséges eszközszintű íráskészséggel, írása jól olvasható, esztéti-kus.Ismeri és helyesen alkal-mazza az idézéssel, a pár-beszéddel és a központozás-sal kapcsolatos helyesírási szabályokat.



40



Írástanítás, az írás-használat fejlesztéseAz írott betűalakok tanítása.Írott kis- és nagybetűk alakítása, kapcsolása.Az írástechnikát fej-lesztő gyakorlatok. Gyakorlás betűk, betűkapcsolatok, rövid szavak írásával.A hangok időtartamá-nak jelölése.Másolás írott, majd nyomtatott mintáról: szavak, szókapcsola-tok, rövid mondatok írása.Hat betűnél nem hosz-szabb szavak látó-halló tollbamondásra írása. Rövid szavak írása emlékezetből.Rövid mondatok írása tollbamondásra és emlékezetből. Szavak írása betűrendben.

Ismeretek az anya-nyelvrőlHelyesírási szabályis-meret és -alkalmazás:az időtartam jelölése:-o, -ó, -u, -ú, -ü, -ű, -i, -í;-ít, -ul, -ül; -tól, -től, -ból, -ből, -ról, -ről;a kiejtéstől eltérő hang-kapcsolatok;a hagyomány szerinti írásmód;az elválasztás szabályai;a kijelentő és a kérdő mondat jelölése.Szabályszerűségek felis-merése és alkalmazása írásbeli feladatokban. Hibajavításkor indoklás a szabály felidézésével.A helyesírási eset felismerése, a jelölés gyakorlása szóelemzés segítségével. A leírás és a helyes kiejtés együttes alkalmazása.A j és ly használata a tankönyvi szókincs körében.A tanuló által ismert személy- és állatnevek, a lakóhely földrajzi nevei-nek írása.A mondatkezdő nagy-betű és a megfelelő mondatvégi írásjel alkalmazása írásbeli feladatokban.

Ismeretek az anyanyelv-rőlHelyesírási szabályismeret és -alkalmazás:Mondatfajták jelölése írásban.Igekötős, valamint külön-féle idejű igék helyesírásá-nak gyakorlása. Tulajdon-nevek, ragos főnévi alakok, -ó, -ő, -ú, -ű végű főnevek, -ít, -ul, -ül végű és a kiej-téstől eltérő írásmódú igék, -s végű toldalékos mellék-nevek írása.Újabb 20-30 szóban a j hang biztonságos jelölése a tanult szófajok körében.

Ismeretek az anyanyelvrőlHelyesírási szabályismeret és -alkalmazás:Helyesírási szabályok alkalmazása különböző írástevékenységekben: igeidők, ragos és kiejtéstől eltérő írásmódú igék; felszólítást kifejező ige-alakok; igekötős igék; tulajdonnevek, fokozott melléknevek és számnevek; ragos névszók;névutós szerkezetek; betűvel írt számnevek; a keltezés többféle formája.30 újabb szóban a j hang helyes jelölése a tanult szófajok köréből.


A beszélt nyelvAz ábécé és a betűrend.A betűrendbe sorolás szabályainak megisme-rése és gyakorlása.Az egyszerű és az ösz-szetett szavak elválasz-tása.

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolásaA magyar nyelv szófaji rendszere: A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzá-juk kapcsolódó

Helyesírási ismeretekAz egyszerű mondat he-lyesírása (vessző, gondo-latjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző). A tulajdonnevek helyes-írási ismereteinek bőví-tése:

Helyesírási ismeretek A magyar helyesírás alap-elvei.A helyesírási rendszer grammatikai meghatáro-zottságának felismerése, az ismeretek bővítése, rendsze-rezése.



41

Az egyszerű és az ösz- szetett szavak elválasz-tásának gyakorlása.Az írott nyelvAz írástechnika to-vábbfejlesztése.A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása.A mássalhangzótör-vények helyesírási kérdései.A helyesírási alap-elvek: a szóelemző írásmód (hasonulások, összeolvadás, msh.-rövidülés, -kiesés), a kiejtés szerinti írásmód (szótövek, toldalékok), a hagyományos, az egyszerűsítő írásmód.A helyesírás alapvető szabályainak megisme-rése és alkalmazása. A helyesírás rendsze-rének (helyesírási alap-elvek) megismerése, al-kalmazása. Helyesírási ismeretek alkalmazása írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyes-írási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírás szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítá-sa tanári irányítással és önállóan.

helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben.A számnevekhez kap-csolódó helyesírási sza-bályok rendszerezése.A tulajdonnevek és a belőlük képzett mellék-nevek helyesírásának egyszerűbb esetei.A szófajok helyesírása.A szófajokhoz kapcsoló-dó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalma-zásuk. A földrajzi és intéz-ménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakor-lása.

– a tanult idegen személy-nevek – a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett mellék-nevek helyesírása. A helyesírási rendszer grammatikai meghatáro-zottságának felismerése, ismeretek bővítése.Helyesírás gyakorlása a mondatrészekhez és az egyszerű mondatok helyesírási tudnivalóinak alkalmazására.A tulajdonnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok bővebb megis-merése. Az egybe-, külön- és kötőjeles írásmódú földrajzi nevek és intéz-ménynevek helyesírásá-nak gyakorlása -i képzős alakjaikkal együtt.Helyesírási kézikönyvek használatának gyakorlása. Helyesírási hibák javítá-sa tanári irányítással és önállóan.

A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerű-sítés elvének érvényesülése. Az összetett mondat köz-pontozása.Az összetett mondatok központozása: a mondat-közi (vessző, pontosvessző, kettőspont) és a mondatvégi írásjelek helyes használata.A párbeszéd és az idézetek írásmódja.A párbeszéd helyes írás-módja. Az egyenes és függő idézet írásmódja. Az idézetek helyes alkal-mazása írásbeli szövegek alkotásakor. A szóösszetételek helyes-írása.Az alárendelő és melléren-delő szóösszetételek helyes-írása.

Olvasható, esztétikus írásmód a tanulási szintnek megfelelően.



42

A kommunikáció fejlesztése 1–8. évfolyamFejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyamA társadalomban való eligazodáshoz a felnőtt-gyerek kap-csolatok és a családi élet körében irányított tapasztalatszerzés és megbeszélés.

Társadalmi tapaszta-latok szerzésével és azok feldolgozásával a környezetben való eligazodás támogatá-sa baráti körben, az iskola közösségeiben, a felnőtt-gyerek kap-csolatokban és a felelős környezeti magatartás területén.

Az önkifejezés iránti igény erősítése, különféle formáinak és lehetősé-geinek megismertetése, megvalósításának támo-gatása.

Az önkifejezés aktivizálása újabb szövegformák meg-ismerésével, társas kapcso-lataik megszilárdításának érdekében.


Egyszerű szóbeli közlé-sek megértése. Kérdésekre értelmes, rövid válaszok adása.A mindennapi kommu-nikáció alapformáinak alkalmazása a szokás szintjén: köszönés, bemutatkozás, megszó-lítás, kérdezés, kérés, köszönetnyilvánítás, köszöntés.

Részvétel közös drámajá-tékokban, illetve a játékok készségfejlesztő gyakorla-taiban.

Érthető, folyamatos beszéd a mindennapi kommuniká-cióban. A tanult udvarias nyelvi fordulatok használa-ta mindennapi beszédhely-zetekben. A mondanivaló értelmes megfogalmazása szóban.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamA kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. A kulturált nyelvi magatartás föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazko-dást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Fokozatosan bővülő követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nonverbális kifejezőesz-közök (testbeszéd) összehangolása. A kommunikációs nevelés célja, hogy a tanulókban kialakuljon a külön-féle beszédműfajok felfogásának és alkalmazásának, a konfliktusok fölismerésének és megítélésének képessé-ge, az életkorban elvárható kritikus magatartás a manipulációs szándékokkal szemben. Hozzátartozik ehhez a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak a felfogása. A fejlesztés része az életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete.A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályai-nak ismerete, helyes alkalmazásuk.A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem

A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tar-talom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszéd-mód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben.

Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. A mindennapi élet prob-lémáiról, olvasmányokról

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felis-merése és kommunikáci-ós helyzetnek megfelelő használatuk.



43

nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a kommunikációs hely-zetnek megfelelően.A kommunikáció té-nyezői, beszédhelyzet, nem nyelvi kifejező-eszközök: arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás.

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata élőbeszéd-ben.Kisközösségi kommu-nikáció, vita.

saját vélemény megfogal-mazása az érvelés szabá-lyait követve. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszéd-partnerekkel.

Tájékozottság és ítéletalko-tás az alapvető tömegkom-munikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése.



Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseA mindennapi érintke-zés nyelvi fordulataiSzituációs játékkal: köszönés, bemutatko-zás, kérdezés, kérés, ajándékozás, köszöntés, köszönetnyilvánítás.

A beszédkészség, szó-beli szövegalkotás és megértés fejlesztésePáros és csoportos be-szélgetés. A kérdezés és válaszadás gyakorlása. Beszélgetés a barát-ságról, iskolai, családi témákról, a természetről. Szituációs játékokban a felnőttek és a kortársak megszólításának és az udvarias nyelvhasználat fordulatainak megisme-rése és gyakorlása.Nem verbális jelzések tartalmának felismerése, használata beszédben.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és megér-tés fejlesztéseFelolvasáskor, szöveg-mondáskor nonverbális eszközök értelemszerű használata a kifejezés segítésében.Páros és csoportos beszél-getések a gyerekek élet-helyzeteiből vett témákról. Vélemény kulturált meg-fogalmazása. Figyelem a beszélgetőtársra. Az üze-net lényegének és érzelmi hátterének megfigyelése, értékelése.Kiegészítő anyagA segítségkérés és -adás jellemzőinek megfigyelése, használata. Üzenetek tar-talmának pontos közvetí-tése.

A beszédkészség, szóbeli szövegalkotás és -megér-tés fejlesztéseA mondat- és szövegfo-netikai eszközök alkal-mazásának gyakorlása különféle kommunikációs helyzetekben: párbeszéd, felolvasás, kiscsoportos beszélgetés, vita, beszámoló. Nonverbális eszközök hasz-nálata szituációs játékok-ban, beszélgetésben.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Eligazodás a minden-napi élethelyzetekbenAlapismeretek a kom-munikáció tényezőiről.A nem nyelvi kifejező-eszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel.Mindennapi beszéd-

Páros és kisközösségi kommunikációA nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tuda-tos alkalmazása. A kife-jezőeszközök értelme-zése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban.véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejté-se, reagálás mások vé-

Magán- és közéleti kom-munikációA szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és különbsége a magán- és közéleti kommunikáció-ban.A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfa-jai: megbeszélés,

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról. A tömegkommunikáció néhány gyakori szöveg-műfaja: hír, hirdetés; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása.



44

helyzeteink: kapcsolat-felvétel, véleménynyil-vánítás: kérdés, kérés, beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata.A mindennapi érint-kezés kommunikációs helyzeteinek, szerep-lőinek, tényezőinek, szóhasználatának meg-figyelése, néhány szem-pont szerinti értékelése elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselke-dés formáinak gyakor-lására. A szavak, mondatfone-tikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszkö-zök (testbeszéd) ösz-szehangolása a beszéd-helyzetnek megfelelően. A hangzás és a test-beszéd jeleinek megfi-gyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

leményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben.A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelme-zése a páros és kisközös-ségi helyzetekben.

Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesz-tésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegol-dásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommuni-kációs helyzetnek meg-felelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása külön-böző helyzetekben.

vita, felszólalás, hozzászó-lás, rövid alkalmi beszéd, köszöntés, kiselőadás.Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját állás-pont kialakítása és korri-gálása, az ellenvélemény mérlegelése. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikái-nak megfigyelése, alkal-mazása elsősorban a szán-dékkifejezés és hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és szóbeli közlésmód kü-lönbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása.Egy-egy drámai vagy dra-matizált részlet (dialógus vagy monológ) kifejező előadása: az érzelmek visszaadása, a szereplők közötti viszonyok érzékel-tetése a nem nyelvi és ver-bális kifejezés eszközeivel.

Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban; a tömegkom-munikáció szerepének és hatásának fölismerése. Együttműködés a beszéd-partnerekkel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása a mindennapi helyzetekben, képesség az önellenőrzésre a kommunikációs magatar-tásban.A nyelvváltozatok szókész-letének tudatos használata a különféle kommunikációs helyzetekben – a nyelvi illemnek megfelelően. Együttműködés a társakkal, pl.: szituációs vagy szerep-játékban.

A szövegértés fejlesztése 1–8. évfolyamFejlesztési feladatok – A továbbfejlesztés alapjai

1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyamSzövegek olvasásával az értő olvasás fejlesz-tése.

A szóbeli és az írásos kommunikációban a megértés pontossá-gának és a kifejezés érthetőségi szintjének emelése.

A szövegelemzésben való jártasság elmélyítésével a szövegértés színvonalának emelése.

A mélyebb tartalmi réte-gekbe hatoló elemzés útján az értő olvasás továbbfej-lesztése.



45


Feldolgozott szöveg megértésének bizonyí-tása: tartalommondás a tanító irányító kérdései alapján.

Egyszerű szerkezetű me-sék, elbeszélések eseménye-inek elmondása néhány összefüggő mondattal.A feldolgozott szövegekhez kérdések, válaszok megfo-galmazása.Ismert feladattípusok írásbeli utasításainak megértése.Féloldalnyi szöveg önálló néma olvasása, szövegér-tés bizonyítása egyszerű feladatok megoldásával.

Előzetes felkészülés után feldolgozott szöveg folya-matos, a tartalmat kifejező felolvasása.Másfél oldal (40-45 sor) terjedelmű, az életkornak megfelelő tartalmú szöveg néma olvasása és megér-tése.

Fejlesztési feladatok – A továbbhaladás feltételei5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

A szövegértés fejlesztése az eredményes tanulás és önképzés feltétele.A szövegértés alapja: az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás.A szövegértéssel szorosan összefügg: – a nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása.– az élőszóbeli és írott szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értelmezése.– az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása.– alapvető helyesírási szabályok készségszintű használata. Az élőbeszéd tempó-jával egyező, folyama-tos hangos és néma olvasás.A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerke-zetének, tartalmának bemutatása.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felol-vasása.Olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-oko-zati összefüggések bemu-tatásával: a műfaj és a téma megállapítása.Rövid, tárgyszerű be-számoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felol-vasás, szövegmondás.Különféle műfajú és ren-deltetésű (ismeretterjesztő, szépirodalmi, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása.

A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása.A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról össze-foglaló készítése a témának, a kommunikációs alka-lomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában.

Témakörök – Tartalmak – Tanulói tevékenységek 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Az olvasás-szöveg-értés képességének fejlesztéseAz értő olvasás fejlesz-tése, szövegolvasás.Rövid szövegek olvasá-sa, szövegértést fejlesztő feladatok megoldása:

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:Prózai szövegek, versek, mondókák, találós kér-dések a népköltészet és a műköltészet, a klasz-szikus és a mai magyar, valamint a szomszédos

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:Prózai művek és versek, népköltészeti alkotások a hazai és a külföldi szép-irodalomból. Történelmi tárgyú olvasmányok. Néphagyományokat feldolgozó,

Olvasás-szövegértés Szövegfeldolgozás:Prózai és verses alkotások, népi játékok, népszokás-ismertetők a magyar és a hazai nemzetiségek, népcsoportok népköltésze-téből.



46

szereplő, helyszín, ese-mények megfigyelése. Szavak, szövegrészletek értelmezése szövegösz-szefüggésben. Az olvasmány tartal-mára irányuló kérdések megválaszolása.Az olvasmány címének, hangulatának megfi-gyelése.

népek gyermekirodal-mából; egyszerű, rövid ismeretterjesztő és hétköznapi szövegek.A cím és tartalom viszonya.Az olvasmány témájá-nak, szereplőinek, főbb eseményeinek megneve-zése. A szereplők cselekedetei-nek megítélése, tulajdon-ságaik megfigyelése.Egyszerű oksági össze-függések felismerése.Mese és valóság megkü-lönböztetése. Tapaszta-latszerzés szavak, kifeje-zések többletjelentéséről a szövegben.Gondolategységek lé-nyegének összefoglalása, vázlatpont megfogalma-zása közösen.A cím és a tartalom kap-csolatának felismerése.

nemzeti ünnepeket, jelké-peket, a természetet és a társadalmi életet bemuta-tó írások.Hétköznapi szövegek. A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Beszélgetés a szövegről.A szövegekhez kapcsolódó szövegelemző feladatokkal a szövegértés, -értelmezés gyakorlása.Az események sorrendjé-nek, a mesélő személyének megállapítása.Az olvasmányok szerkezeti jellemzőinek vizsgálata.Lényegkiemelés, vázlatké-szítés – tanítói segítséggel. A szereplők tulajdonságai-nak értékelése.

Elbeszélések és regényrész-letek, versek a klasszikus és az élő irodalom gyerme-kekhez szóló alkotásaiból. Történetek a magyar nép múltjából, kiemelkedő események, személyiségek megismeréséhez. Na-gyobb terjedelmű irodalmi szöveg (pl. ifjúsági regény) feldolgozása.Hétköznapi szövegek.A szövegek megismerése önálló, csendes olvasással. Az olvasmányok témájának megfigyelése.Szövegelemző műveletek bővítése: kulcsszavak ki-emelése, szövegtömörítés és -bővítés. Egyszerű szövegek vázlatának elkészítése. En-nek felhasználása tartalom elmondásához. A művek szerkezeti jellem-zőinek megfigyelése, a tér- idő változásainak fel-ismerése.

5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyamAz írott nyelv

cselekményismertetés, beszámoló, tömörí-tés, szövegkiegészítés szóban. Különböző műfajú szö-vegek néma olvasása. A szövegben kifejtett

A szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérveiAz olvasottak reprodu-kálásának módjai. Elbe-szélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben.Folyamatos hangos és néma olvasási képesség,

Az egyszerű mondatA szöveg.Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás; szöve-gek tolmácsolása kifejező szövegmondással, megjele-nítéssel. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépiro-dalmi,



47

információk visszake-resése.Ismerkedés a szöveg- értési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés, tömö-rítés.Vázlat készítése külön-böző műfajú szövegek-hez.

illetve szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid szóbeli beszámolóval, különböző műfajú és témájú művek értelmes felolvasásával, memo-riterek kifejező előadá-sával.Feladatok a szövegelem-zés bővítésére: a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatke-resés, kérdésekre adandó válaszként részletek kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggések fölismerése.

ismeretterjesztő, értekező) művek szerkezetének és jelentésének feltárása.Szó szerinti és átvitt jelentés megkülönbözte-tése: áttételes jelentések, jelentésmozzanatok kere-sése és felfedezése irodalmi szövegekben. A szövegelemző eljárások bővítése szakmai, tudomá-nyos, gyakorlati és szépiro-dalmi művek feldolgozá-sában: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése, eltérő álláspontok elkülö-nítése, érvek és ellenérvek feltárása.Jegyzetkészítés tanári irányítással.

A tömegkommunikációAlapismeretek a tömeg-kommunikációrólPublicisztikai szövegek önálló olvasása és megérté-se. A szövegelemzés alap-vető eljárásainak önálló alkalmazása (pl.: a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok felfede-zése, válaszadás kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás, jegyzetkészítés stb.).A gyakoribb tömegkommu-nikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása, hatáskeltő eszközeinek felismerése, megnevezése, értékelése tanári segítséggel. Az olvasott szépirodalmi és egyéb szövegek mögöttes je-lentéseinek tudatos keresé-se, önálló megfogalmazása.



48

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSAMódszertani javaslatok az egyszerű mondatok tanításához

A következőkben néhány, a címben említett nehézségről, megoldandó feladatról szólok.A 7. évfolyamos tananyag sok olyan pedagógiai, módszertani problémát hordoz magában, amelyek meg-

oldásakor a pedagógusnak nemcsak az ismeretátadási képességéről, hanem a korszerű pedagógiai felké-szültségéről is számot kell adnia.

A 7. évfolyamos tananyag gerincét az egyszerű mondatok szerkezetével kapcsolatos ismeretek adják, il-letve azon képességek összessége, amelyek alkalmassá teszik a tanulókat arra, hogy a mindennapi kom-munikációban kreatív módon tudják alkalmazni tudásukat, és azt problémamegoldó cselekvéssé tudják átalakítani.

A szövegNagyon nehezen definiálható fogalom. A bonyolultnál bonyolultabb, a 13 éves tanuló számára nehezen ér-telmezhető fogalommeghatározások kevés fogódzót adnak a számukra. Talán abból kell kiindulnunk, hogy a szöveg nyelvi jelekből épül fel, kommunikációs funkciót tölt be, a kommunikáció alapegysége, összefüggő és lezárt.

A szövegek kommunikációs szempontú csoportosítása nem ismeretlen a tanulók számára. Eddig is talál-koztak különböző szövegtípusokkal, csak nem neveztük meg őket. A rövid szövegek kiválóan alkalmasak a szövegértő képesség fejlesztésére is. Érdemes feltennünk olyan „villámkérdéseket”, amelyek a tartalom megértésére irányulnak.

Az írásbeli és szóbeli szövegek közötti különbségeket eddig is megfigyeltettük a tanítványainkkal, most a rendszerezés időszaka következett el. A 37/1. feladatban ugyanannak a témának különböző kódolással más-más csatornán történő átadása a megoldásra váró probléma. A téma barát meghívása egy kötetlen beszélgetésre telefonon, e-mailben, illetve SMS-ben. Napjainkban ezek gyakori kommunikációs formák. A feladat lényege ezek összehasonlítása, az eltérő nyelvi formák megfigyelése, esetleges kritikája. Gondol-junk csak a kommunikációs zavart okozó SMS-rövidítésekre, illetve az igénytelen, helyesírási hibáktól hemzsegő üzenetekre.

A szövegszerkezetAlsó tagozat 3. évfolyamán ismerkedtek meg a tanulók a szövegek általános tagolásával. A bevezetés, tár-gyalás, befejezés általános tartalmával szinte mindannyian tisztában vannak. A szöveg helyes tagolását folyamatosan gyakoroltatni kell.

A szövegösszetartó erőkkel hat éven keresztül ismerkedtek a tanulók. Legtöbbször a spontán nyelvhasz-nálatukból adódóan helyesen alkalmazták őket. Gondolataik megfogalmazása közben akarva-akaratlanul használták őket, közben arra törekedtek, hogy mindenki számára egyértelmű és világos legyen gondolataik nyelvi megfogalmazása. Ugyanakkor eljött az idő, hogy tudatosan, helyesen éljenek a lineáris és globális kohézió elemeivel. A 41/2. feladatban kohéziós hibákat kell felfedezni a gyerekeknek: helytelen névelőhasz-nálat, az utaló névmások hiányára kell felhívnunk a tanulók figyelmét.

Az egyszerű mondat szerkezeteEnnél a fejezetnél is a szövegből kell kiindulnunk. A szöveg többnyire mondatokból áll, de ne feledkezzünk meg az egymondatos szövegekről sem. A mondat általában több szó összefűzéséből jön létre. A 43. oldalon lévő felosztás a témakör elején csak tájékoztató jellegű. Erre az ábrára érdemes többször visszatérni, hiszen a tanulók meglévő ismereteik alapján nem tudják értelmezni. A tananyagban való előrehaladás során kezdik majd megérteni az ábra egyes elemeit.

A mondatok beszélő szándéka szerinti csoportosításával, azaz a mondatfajtákkal már 2. évfolyamtól kezdve folyamatosan ismerkednek a tanulók. Tapasztalataim szerint azonban felső tagozaton sok diák egy-



49

re kevesebb gondot fordít a mondatvégi írásjelek helyes használatára, mintha csak a pont létezne. Ez legtöbb esetben írásfegyelmi és nem helyesírási kérdés, hiszen ha felhívjuk a figyelmüket a mondatvégi írásjel hely-telen használatára, képesek önállóan javítani.

A tanmenetjavaslatban is jeleztem, adjuk előzetes feladatként a gyerekeknek, hogy otthon olvassák el A mondatok a beszélő szándéka szerint és A mondatok hanglejtése című fejezetet (Tk. 45–48. oldal). Ezáltal feleleveníthetik a korábbi ismereteiket, és az sem elhanyagolható szempont, hogy a következő órán a gya-korlást, az ismeretek alkalmazását helyezhetjük előtérbe. A 45. oldal ábrájának értelmezésével kezdhetjük az órát, majd csoportmunkában végeztethetjük el a tankönyvi feladatokat. Külön figyeljünk a mondatok helyes hanglejtésére. Minden esetben javítsuk és javíttassuk a helytelen intonációt, főleg a kijelentő és kérdő mondatok esetében.

A mondatok logikai minősége című fejezet kiválóan alkalmas a logikus gondolkodás fejlesztésére. Az állító és tagadó mondatok megkülönböztetése csak látszólag egyszerű dolog. vannak olyan tanulók, akik úgy vélik, ha egy mondatban szerepel a nem módosítószó, az a mondat tagadó mondat. Ez azonban csak és kizárólag abban az esetben igaz, ha az egész mondatot tagadjuk, azaz az állítmányt. Mivel ez a fogalom még ismeretlen a gyerekek számára, maradjunk az ige elnevezésnél. Az 54. oldal példamondatai világítanak rá erre problémára. Gyakorláshoz felhasználhatjuk az 55. oldal 1. feladatának mondatait. Teg-nap reggel Panni nem késett el az iskolából. A mondat tagadó, viszont a többi esetben a mondat állító: Nem tegnap reggel késett el Panni az iskolából. Tegnap reggel nem Panni késett el az iskolából. Stb.

A mondatrészek és a szószerkezetekAz 56. oldalon lévő szöveget tájékoztató szövegként is felfoghatnánk, ha nem lenne benne két komoly tisz-tázást kívánó fogalom: mondatrész, szintagma. Jó néhány éve nem tanulnak már a gyerekek 4. évfolya-mon a mondatrészekről, így egyszerű mondatokat sem elemeznek. Eleinte minden magyar szakos peda-gógus örült ennek a változásnak, mivel éveken át azt tapasztalták, hogy szinte semmire nem emlékeznek a 7. évfolyamon a negyedikesként tanultakra. Időközben azonban újabb probléma bukkant fel: az újrataní-tást felváltotta az új fogalmak tanítása, illetve az a kérdés: milyen mélységben merüljünk el a mondatrészek tanításában.

Az én álláspontom az, hogy nem kell teljes mélységében, részletesen és aprólékosan foglalkozni minden egyes mondatrésszel – sok-sok határozóval –, hiszen nagyon kevés tanítványunk készül nyelvésznek, illetve magyartanárnak. Nem célnak, hanem eszköznek kell tekintenünk a mondatrészek és a szintagmák tanítá-sát is a többi anyanyelvi ismerethez hasonlóan. Olyan eszköznek, amelynek segítségével fejleszthetjük a ta-nulók anyanyelvi képességeit. Talán néhány kollégában felmerül, hogy az álláspontommal ellentétben mi-ért szerepelnek a tankönyvemben még a ritkábban használatos határozók is. Egyrészt, mert a tankönyvnek egy tankönyvvé nyilvánítási eljárás során is meg kell felelnie, illetve a tehetséggondozás során dolgozhatjuk fel ezeket az anyagrészeket, differenciált osztálymunkában, ha a többi tanulóval gyakorlást végeztethetünk.

A témakör elején tisztáznunk kell a szófajok és mondatrészek közötti kapcsolatot és összefüggést. Utal-junk vissza a 6. évfolyamon a szavak szófajtani besorolásával kapcsolatban tanultakra, kiemelten a szó mondatbeli szerepére vonatkozó részre (28. oldal)!

A szószerkezet és a szintagma kérdésköréről már írtam a kézikönyv 28. oldalán.

A kérdezési technikárólMinden gyakorló pedagógus tudja és tapasztalja, mennyire fontos mondatelemzéskor a helyes kérdezési technika. A predikatív (alany-állítmány) szerkezetek elemzését lépésről lépésre követhetik és gyakorol-hatják a tanulók a Tk. 58–59. oldalain. Azt is hangsúlyoznunk kell majd a bővítmények tanításakor, hogy a bővítményekre mindig a hozzájuk tartozó alaptaggal kérdezünk. Helytelen és teljesen felesleges az egész mondattal rákérdezni a keresett mondatrészre.

Az elemzésekkel, a szerkezeti rajzok (ágrajzok) elkészítésével a nyelvtani ismeretek elsajátíttatása mellett a tanulók szerkezetszemléletét is fejlesztjük.



50

Mondatrész vagy nem mondatrész?A tankönyv 56. oldalán található egy felsorolás, amely azokat a szófajokat ismerteti, amelyek önállóan nem töltenek be mondatrészszerepet, csak más mondatrészekkel, illetve egyáltalán nem mondatrészek (a kötőszók és az indulatszók). Az év elején valamennyit alaposan át kell ismételnünk. Ebben segítenek a Tk. feladatai is. Ebben az esetben elegendő visszautalni rájuk.

A mondatrészeket összekapcsoló kötőszókat az elemzés során nem szoktuk aláhúzni. A halmozott mon-datrészek, főleg a halmozott állítmány és alany esetében azonban jelölnünk kell az ágrajzban.

Pl.: Bálint és viktor horgászik. [A – A] ÁAz indulatszók tagolatlan mondatok, nem részei a mondat szerkezetének, ezért figyelmen kívül hagyjuk

őket elemzéskor. Hasonló a helyzet a megszólítással. Gyakori hiba a tanulóknál, hogy a megszólítást veszik a mondat alanyának. Feltétlenül gyakoroltatni kell velük az ilyen típusú mondatok elemzését (Tk. 44/1.).

A névelőről nem mindig könnyű eldönteni, hogy melyik mondatrészhez tartozik. Ezért a legtöbb kolléga fi-gyelmen kívül hagyatja a tanítványaival. Én azt tanácsolom, hogy az alany és a tárgy esetében feltétlen húzassák alá a névelőt is, ezzel könnyebbé válik az alany és a tárgy fajtájának felismerése, ezáltal az igeragozás tanítása is.

A névutó azzal a névszóval alkot mondatrészt, amelyhez kapcsolódik. Gyakran tapasztalom, hogy a di-ákjaimnak gondot okoz a hová?, honnan? kérdésekre felelő névutók felismerése, mintha csak a hol? kérdésre felelők léteznének. 6. évfolyamon a névutó tanításakor, valamint az év eleji ismétléskor is tisztáznunk kell az irányhármasságból adódó névutócsoportokat.

A másik probléma az, hogy néhány névutó egyben határozószó is. A névutó a hozzá tartozó névszóval alkot határozós szerkezetet. A határozószó igével hoz létre határozós szerkezetet, tehát önmagában határozó. Pl.: Nagymama kívül fehérre meszelte az ól falát. Az orvos soron kívül vizsgálta meg a nagybeteg kisgyermeket.

Nem szabad elfeledkeznünk az -i melléknévképzős névutókról sem. Ilyenkor beszélünk névutómellék-névről, ami átmeneti szófaj, és az előtte lévő főnévvel jelző a mondatban. Pl.: A bányamentők túlélők után kutatnak a föld alatti járatokban.

Az igekötőt elemzéskor az igéjével húzzuk alá. Nehézséget a fordított szórendű elváló igekötő szokott jelenteni a tanulóknak. Ilyenkor ismét az átalakítás segíthet. vagy egyenes szórendűvé alakíttassuk át a mondatot, vagy tagadó mondattá!

Pl.: El fogok menni a barátomhoz. A barátomhoz fogok elmenni. Nem fogok elmenni a barátomhoz. A segédige fogalmát A magyar nyelv könyve (Szerk.: A. Jászó Anna. Budapest, 2004. 243–44.) így határoz-

za meg: „A segédige olyan igei jellegű viszonyszó, amely úgy fejez ki mód-, idő-, szám- és személyviszonyt, hogy egyúttal valamely fogalomjelölő szónak állítmányi szerepű formáját segíti megalkotni. … A segédige az egyetlen viszonyszó, amely – a volna kivételével – toldalékolható. Önmagában sosem mondatrész, hanem mindig egy fogalomszóval (igével, névszóval, igenévvel) együtt szerepel, akár a névelő vagy névutó a név-szóval. Saját bővítménye sem lehet. Mindössze grammatikai jelentésük, viszonyító szerepük van. Segédige jellegüknek a legszembetűnőbb vonása, hogy mellettük az ige, a névszó vagy az igenév nem bővítmény.”

A segédige a mondatban kétféle helyzetben fordul elő:◆ a névszói-igei állítmány része A film izgalmas volt.

◆ az összetett igealakokban Szerettem volna megnézni a filmet. El fogok menni a moziba.

A létige szerepe az egyszerű mondatokbanFőige (igei állítmány) vagy segédige (a névszói-igei állítmány) része a létige a mondatban? Ennek eldöntése gyakran szokott problémát okozni a tanulók számára. Ebben segít az átalakításos módszer, amelynek leírá-sa és használata a Tk. 72. oldalán olvasható.

Elemzéskor a következő transzformálás segít a felismerésben: Kata figyelmetlen volt. Kata figyelmetlen. →



51

Tehát az első mondat állítmánya a figyelmetlen volt, a másodiké a figyelmetlen.

Kata otthon volt. Kata otthon van.Tehát az első mondat állítmánya a volt, a másodiké a van.A birtoklást kifejező létigei állítmányt a tankönyv 174/4. feladata alapján tisztázhatjuk, esetleg a részes-

határozó tanításakor is tehetünk említést róla. A kérdés az, hogy miért nem vehetjük Az Ancsának volt egy kutyája. mondatban az Ancsának szót birtokos jelzőnek, amikor az Ancsának kutyája szerkezet birtoklást fejez ki. Itt valójában a birtokos jelző és a részeshatározó közötti átmeneti mondatrészről van szó (dativus possessivus). Ahogy vannak átmeneti szófajok (igenevek, névutómelléknevek), úgy vannak átmeneti mon-datrészek is. A példában szereplő mondat átmeneti jellegéből adódóan a részeshatározó mellett kell dönte-nünk, mivel az igei állítmánynak nem lehet jelző a bővítménye.

Az alanyA mondatelemzés tanításának kezdetén a tanulók hajlamosak minden főnevet, főleg a tulajdonneveket alanyként felfogni, hiába található rajtuk rag. Már az elején tudatosítani kell velük azt, hogy az alany soha-sem kap ragot, csak a többes szám jele, a birtoktöbbesítő jel és a birtokos személyjel járulhat hozzá. Sajnos még a főiskolai hallgatóimtól is hallottam azt a kiveszni nem akaró tévhitet, hogy az alany nem kaphat toldalékot. Ezt az előző mondattal már cáfoltam. Álljon itt néhány példamondat:

A gyerekek önfeledten játszanak az udvaron.Édesanyám virágai elhervadtak a vázában.Fáj az ujjam.

Az alany olykor azonban főnévi igenév is lehet a jó, rossz, hasznos, fölösleges, tilos névszói állítmány mel-lett. Ilyenkor teljesen megzavarodnak a gyerekek. Hiába kérdeznek a mi? kérdéssel a főnévi igenévi alanyra, a szó nem „válaszol” rá. Ennek a problémának a megoldásához a Tk. 57. oldalán találnak útmutatót, misze-rint a főnévi igenevet alakítsák át főnévvé.

Pl.: Úszni jó. Mit állítunk? jó Ez a mondat állítmánya. Mi jó? az úszás Ez a mondat alanya.

Még nagyobb a tanácstalanság a tanulók körében, ha a főnévi igenévi alany ragozott formában található a mondatban. Pl.: Fölösleges megmagyaráznod. van, aki állítmánynak tartja, van, aki a tárgy megismerése után tárgynak. A hangsúly ismét a szófajtan és a mondattan szoros kapcsolatán van. Az a tanuló, aki 6. év-folyamon megtanulta a főnévi igenevet mint szófajt, könnyen felismeri annak ragozott formáját is, és nem keveri össze az igével. Így semmiképp sem veszi állítmánynak. Tárgy pedig azért nem lehet, mert a tárgyi bővítmény alaptagja ige vagy igenév.

Az El kell menned típusú mondatokban még az is nehezíti az elemzést, hogy az állítmány beékelődik a főnévi igenévi alanyba. Ilyenkor arra is fel kell hívni a tanulók figyelmét, hogy az ágrajzban a bővítmény az alanyhoz kapcsolódik.

El kell menned az edzésre.

A tárgyvannak olyan mondatok, amelyekben a főnévi igenév a tárgy szerepét tölti be az akar, bír, kezd, kíván stb. igék mellett. Gyakran előfordul, hogy a tanulók ilyenkor a főnévi igenevet az igével együtt állítmánynak veszik. Pl. Nem szeretek korán kelni.

hA Á

Hh



52

Egy példa erejéig a tárgynak alárendelt tárggyal is megismerkedhetnek a gyerekek. Pl.: Gábor szeret dalokat gitározni. (Tk. 95/3.) Az állítmányhoz ilyen esetben először a főnévi igenévi tárgy kapcsolódik. Nem szabad összetéveszteni a halmozott tárggyal, ahol mellérendelő szerkezetsor van.

A határozott és határozatlan tárgy megismerése után válik világossá tanítványaink számára a magyar igeragozás rendszere. A korábbi évfolyamokon a spontán nyelvhasználatukra alapozhattunk csak, illetve a „segédszavak” segítettek eldönteni nekik azt, hogy az ige alanyi vagy tárgyas ragozású. (valamit + ige = alanyi ragozás; azt + ige = tárgyas ragozás)

A határozók problémás eseteiA határozó jelentéstartalmát és kifejezőeszközeit tekintve a leggazdagabb mondatrész. Ebből fakadóan többféle szempont szerint osztályozhatók a határozófajták. Ennek egyik típusa található a Tk. 110. oldalán. Ezt nem kell megtanítani a tanulóknak, de jó, ha ismerik a határozók rendszerét, a csoportjaikat. Annál is inkább, mert a tankönyv felépítése – a könnyebb taníthatóságot szem előtt tartva – nem ezt a rendszert követi. A tankönyvben együtt szerepelnek a könnyen összetéveszthető határozók.

a) Miért indokolt a képes helyhatározó tanítása?Álmodban meg rákok másznak rád egy zsákban – olvashatjuk Csoóri Sándor Zsák, mák, rák című ver-

sének részletében. Három határozó is található benne, amelyek helyet jelölnek: álmodban, rád, zsákban. Ezek közül az egyik

azonban elvont jelentésű, az álmodban. A torkomban dobogott a szívem. mondatban a torkomban határozó képletesen értendő, míg a Megakadt a torkomban egy szálka. mondat esetében már konkrét helyet jelöl. Ezért jogos a képes helyhatározó tanítása a helyhatározó mellett.

b) A mód- és az állapothatározó elkülönítéseA módhatározó a cselekvés módjára, az állapothatározó a cselekvő állapotára vonatkozik, de mind a kettő

a hogyan? kérdésre válaszol. Ezért kell a tanulókat arra szoktatni, hogy ne döntsenek azonnal, hanem gondol-ják meg azt, hogy mód- vagy állapothatározóval van-e dolguk. Ilyenkor szét kell tudni választaniuk a gram-matikát és a logikát. Ezt a tankönyvben egy egyszerű példával igyekeztem megvilágítani (Tk. 127. oldal).

Rozi jóízűen kacagott. Rozi lázasan fekszik az ágyban.Az 1. mondatban a módhatározó grammatikailag és logikailag is az alaptaghoz (kacagott) tartozik. Ezt

bizonyítja a munkatankönyvben található transzformáció is.A 2. mondatban az állapothatározó csak grammatikailag tartozik az alaptagjához, logikailag egy másik

mondatrészhez, jelen esetben az alanyhoz (Rozi). Ezt a máshova tartozást a szerkezeti rajzban nem tüntet-jük fel.

c) Eszköz- vagy társhatározó?Az eszközhatározó a módhatározóval, a társhatározó az állapothatározóval mutat közeli rokonságot.

A Tk. 110. oldalának táblázata szerint is azok egyik fajtája.Sajnos még mindig tartja magát az a nyelvtani babona, miszerint az eszközhatározó élettelen dolog, a

társhatározó pedig személy. Az egyik klasszikus példa ennek a cáfolására az Arany János Toldijából vett idézet, mely a Tk. 135. oldalán is szerepel.

Toldi a jó késsel a cipót fölszelte, S a cipóval a húst jóízűen ette.Mind a két kiemelt mondatrészre a mivel? kérdéssel kérdezünk rá, de az egyik (késsel) eszközhatározó,

a másik (cipóval) társhatározó. A kés a cipó fölszelésének eszköze, a cipó viszont a hús társa, mivel a húst a cipóval együtt ette Toldi.

Az Anyukámmal készíttettem borogatást a fejemre. mondatban az anyukámmal mondatrész eszközhatá-rozó, mert a cselekvés eszköze és nem társ a cselekvésben.



53

Tehát tudatosítanunk kell a gyerekekben, hogy a mivel?, kivel? kérdésekkel egyaránt kérdezhetünk az eszköz- és a társhatározóra is.

d) Az ok- és célhatározó megkülönböztetéseTapasztalatom szerint ennek a két határozófajtának a megkülönböztetése is nagy fejtörést okoz a tanu-

lóknak. Egyik nyelvtanórán a következő mondatot elemeztük: Öcsi lement a boltba tejért.Az egyik tanítványom szerint a tejért szó okhatározó. Így indokolta: nem volt otthon tej, ezért kellett

Öcsinek lemenni a boltba. Egy másik azonnal vitába szállt vele. Szerinte a boltba menetel célja volt a tej vásárlása.

A probléma megoldása ismét a szerkezet alaptagjában rejlik. Az ok időben megelőzi a cselekvést, a cél időben követi a cselekvést. A példamondatunk alapján:

Cselekvés Cél elment tejértDe segítségül hívhatjuk a Tk. 110. oldalának táblázatát is, amelyen jól látható, hogy az okhatározó előz-

ményhatározó, a célhatározó pedig véghatározó.vannak esetek, amelyekben a kérdés nyomatékosítása is segíthet: mi miatt? okhatározó, mi végett? cél-

határozó.

e) Az állandó határozó felismerésének nehézségeiAz állandó határozót szokás vonzatnak, illetve kötött határozónak nevezni. Akkor beszélünk kötött hatá-

rozóról, ha az alaptag mellé ki kell tenni a határozót. A szabad határozók esetében ki lehet tenni a határozót.„Az állandó határozók vagy vonzatok bizonyos igék, névszók, állandó kifejezések olyan határozó vonza-

tai, amelyek kapcsolata alaptagjukkal szintaktikailag és lexikailag szorosabb, mint más bővítményeké.” – olvashatjuk a MNyK. 365. oldalán. (A szavakat szintaktikai jelentésük alapján soroljuk be szófaji osztá-lyokba, melyek meghatározzák mondatrészi szerepüket.)

A gondot az okozza, hogy vannak komplex jelentésű állandó határozók, amelyek jelentésüknél fogva va-lamelyik korábban tárgyalt határozóhoz is besorolhatók lennének (pl.: megbűnhődik valamiért, azaz valami ok miatt). Az állandó határozók közé azok a vonzatok tartoznak, amelyeknek nincs semmilyen határozók-ra jellemző jelentéstartalmuk. Pl.: Az anya gyönyörködik a gyermekeiben.

f) A részeshatározóA birtoklást kifejező létigei állítmánnyal kapcsolatos problémával a kézikönyv 51. oldalán már foglal-

koztam.Ezenkívül sok elemzési hiba adódik abból, hogy a tanítványaink nem tudnak különbséget tenni a -nak/

-nek ragos részeshatározó és a -nak/-nek ragos birtokos jelző között. Ekkor azt kell velük megértetni, hogy a határozó esetében ige vagy igenév a szerkezet alaptagja; a birtokos jelző esetében pedig főnév.

Peti csontot vitt a kutyának. A vihar felborította a házát a kutyámnak.

Minek vitt? Minek a házát?

A két mondatrész megkülönböztetését a birtokos jelző tanításakor is gyakoroltatnunk kell a tanulókkal. A részeshatározó mindig -nak/-nek ragos, a birtokos jelzőről azonban a -nak/-nek rag elhagyható.

r

T Hr

A Á

b

A Á

T

Jb



54

e) A ritkábban használatos határozók A cím is jelzi, hogy az itt felsorolt határozókat: eredet-, eredmény-, fok-mérték és hasonlító határozót

viszonylag ritkán használjuk. Ebből adódóan azt javaslom a kollégáknak, a jobb képességű tanulókkal, differenciált osztálymunkában vegyék ezt az anyagrészt, a többiek a gyakrabban felismert határozók felis-merését, a helyesírást, esetleg a szövegértést gyakorolják.

Ha az osztály általános képessége úgy diktálja, akár el is hagyható. Az eredethatározó előzményhatározó, az eredményhatározó véghatározó (Tk. 110. oldal táblázata).

A nehézséget nem a két határozó különbsége okozza, hanem az, hogy az eredethatározó összetéveszthető például a helyhatározóval. Az eredethatározó állapotváltozást, átalakulást fejez ki. Így különböztethető meg a hasonló ragos helyhatározótól.

Kivettem a cipőmet a szekrényből. helyhatározó (a szekrény állapota nem változott meg)

A cipőm bőrből készült. eredethatározó (a bőr állapota megváltozott)

A hasonlító határozó az alaptagjául szolgáló középfokú melléknév, számnév, határozószó mellett azt a személyt, dolgot, minőséget, mennyiséget jelöli meg, akihez vagy amihez történik a hasonlítás.

Mindenkinél boldogabb vagyok.

A jelzőkBizony a diákok is, mi is kellőképpen elfáradunk, amikor az év vége felé közeledve a jelzők tanításához, tanulásához érkeztünk. Általában sokkal könnyebb a jelzők megértése, mint a határozóké, de néhány buk-tatót ez az anyagrész is rejt magában.

a) A minőségjelzőA nagy grammatikák megkülönböztetik a minőségjelző két fajtáját: a minősítő és a kijelölő jelzőt. Én is

megemlítettem a Tk. 163. oldalán, de elemzéskor nem kell megkülönböztettetnünk a gyerekekkel.

b) A ragtalan birtokos jelzőNem ritka eset, hogy a tanítványaim összetévesztik a ragtalan birtokos jelzőt az alannyal. Ennek oka

leggyakrabban a felületes, kapkodó elemzés, hiszen 6. évfolyamon megismerkedtek a gyerekek a birtokos személyjelezéssel. Nézzük a következő példamondatot! A fiatal költő legújabb verse megjelent az Élet és Irodalomban. Ebben a mondatban az alany a verse szó. Ennek bővítménye a birtokos jelző, azaz a költő szó. Általában ilyen esetben fordul elő a tévesztés: a költő szót veszik alanynak a gyerekek. Természetesen, ha gondosan végigelemzik a mondatot, könnyen rájönnek a tévedésükre.

Az ágrajz készítésénél típushiba, hogy az alanyi részt rosszul ábrázolják. Mindenféle variációt hoznak létre.

vagy vagy

Természetesen a 3. ágrajz a jó ábrázolás. Mindig az alaptaghoz kapcsoljuk a bővítményt az ágrajzban. A helyes kérdezési technika (kérdőszó + alaptag) pedig segít az alaptag megtalálásában. Milyen verse? legújabb verse; Kinek a verse? költő verse; Milyen költő? fiatal költő.

A Á A Á

Jmi Hh

Jb

Jmi

Jmi Jmi Hh

Jb

A Á

Jb Jmi Hh

Jmi

bmi mi



55

c) Az értelmező jelzőA tankönyv 177. oldalán található az értelmező jelzővel foglalkozó rész. A példamondatok bizonyítják,

hogy mind a három korábban tanult jelzős szerkezet átalakítható értelmező jelzős szerkezetté. Általában nem is ezekkel van a baj, hanem a predikatív szerkezetből származó azonosító értelmezővel. Az azonosító értelmezős szerkezet tagjai általában főnevek, az egyik gyakran tulajdonnév, sorrendjük többnyire felcserél-hető: Bence, a bátyám…; a bátyám, Bence…

Előfordul az is, hogy a gyerekek nem vesznek tudomást az értelmező jelző bővítményeiről, az egész szer-kezetet értelmező jelzőnek veszik. Pl.: Jóska, a nagyobbik bátyám már nem lakik velünk. A példamondat ágrajza a következő:

Ebben a fejezetben azokra a problémákra szerettem volna rávilágítani – elsősorban a pályakezdő kollé-

gák számára –, amelyek az órákon gondot okoznak a mondatrészek tanításakor. Örömmel venném, ha a kollégák eljuttatnák az Apáczai Kiadón keresztül hozzám az ezzel kapcsolatos észrevételeiket.

A Á

Jé Hi Ht

Jmi



56

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETőSÉGEI A TANKÖNYVBENA helyesírási képesség fejlesztése

A tankönyvben nincs külön fejezet, amely csak a helyesírási képesség fejlesztésével foglalkozna, de az anyagrészeknél minden kínálkozó alkalmat megragadtam a helyesírás gyakorlására. Nem győzöm eleget hangsúlyozni a helyesírási képesség fejlesztésének létjogosultságát. Meggyőződésem, hogy a leíró nyelv-tanból csak annyi ismeretet kell közvetítenünk, amely a képességek fejlesztését szolgálja. Senki sem gon-dolhatja azt, hogy tanítványai közül mindenki magyartanár vagy nyelvész lesz. Az emberektől azonban minden munkakör, hivatás megköveteli, hogy tudjanak helyesen írni, képesek legyenek kommunikálni a környezetükkel stb. A helyesírás ugyanakkor a műveltség, az igényesség egyik fokmérője. Ezért van szük-ség arra, hogy minden órán, és ne csak a magyar nyelv és irodalom órákon fejlesszük a tanulók helyesírási képességét.

A következőkben a teljesség igénye nélkül az egy-egy témakörhöz kapcsolódó legfontosabb helyesírási tudnivalókat emelem ki:

Ismétlés– Időtartam-jelölés– A hasonulások és az összeolvadás esetei– A -d végű igék rövid alakjai (felszólító mód, jelen idő E/2. tárgyas ragozás)– A múlt idejű igék és a befejezett melléknévi igenevek– A földrajzi nevek– A számnevek– A j-s és ly-es szavak

Az egyszerű mondat szerkezete– A mondatvégi írásjelek

Az állítmány– Az igekötős igék– Összeolvadás és hasonulás az igékben– A múlt idejű igék

Az alany– Az összeolvadás és az írásban nem jelölt teljes hasonulás – A tulajdonnevek, a régies családnevek

A tárgy– A múlt idejű igék, a befejezett melléknévi igenevek– A tárgy ragja– A lesz, tesz, vesz stb. igék feltételes módú alakjai

A határozók– A -val, -vel, -vá, -vé ragok teljes hasonulása– Az -t, -tt határozóragok– Időtartam-jelölés a határozószókban– Az -s végű melléknevek– A középfok jele– A -stul, -stül határozóragok

A jelzők– Az -ú, -ű, -ó, -ő a melléknevek végén– J–ly– A sorszámnevek toldalékolása– A törtszámnevek– Az -i képzős melléknevek– Az értelmező jelző utáni vesszőhasználat



57

A helyesírási képesség fejlesztésére változatos feladattípusok találhatók a tankönyvben: másolás, kiegészí-tés, helyettesítés, átalakítás, hibajavítás stb. Minden feladatsor tollbamondással zárul, amelynek szövege meg-található a kézikönyvben. Természetesen nem szükséges valamennyit lediktálni. Ez függ az osztály általános helyesírási szintjétől, a haladás ütemétől, a típushibák milyenségétől és mennyiségétől. A gyenge helyesírású gyerekekkel kevesebb tollbamondást írassunk! velük inkább más feladattípuson gyakoroltassuk a helyesírást!

Helyesírási gyakorlattípusokA helyesírási képesség fejlettsége szoros kapcsolatban áll a tanulók helyesejtési, olvasási és szövegértési ké-pességi szintjével, továbbá olvasottságával. A kiejtés szerinti helyes írásmód nélkülözhetetlen feltétele, hogy a tanuló helyes időtartammal ejtse az adott szót. Az a gyerek, aki rövid i-vel ejti a színes, ígér szavakat, úgy is fogja leírni. Nincs ez másképp a mássalhangzók esetében sem. Gondoljunk csak a típushibának számító köpeny, bakancs típusú szavakra. A j és ly-es szavak esetében a szó írásképének rögzülése biztosítja a szavak hibátlan leírását. Ez szoros összefüggésben van azzal, hogy szeret-e a gyermek olvasni, azaz hányszor látta már leírva a szót. Az utóbbi megállapításból kiindulva nagyon hatékony helyesírási képességet fejlesztő gyakorlattípus a másolás. Erre számos példa található a nyelvtankönyvben, amikor csoportosítást, vagy az indukciós szövegből valamilyen szempont szerint válogató másolást végeznek a tanulók. Az írásfegyelem fejlesztésére is jól alkalmazható a helyesírási szabályzat példaszavainak másolása, ugyanakkor megkönnyíti az ellenőrzést, amelyet a tanuló saját maga is elvégezhet, illetve javíthatja a társa munkáját is.

Tapasztalataim szerint az elmúlt években kissé háttérbe szorult az emlékezetből írás. Az interaktív tan-anyag gyorsolvasási gyakorlataiban előforduló szavakat, kifejezéseket érdemes emlékezetből is leíratni a helyesírásból felzárkóztatásra szoruló tanulókkal, bár a többieknek sem válik kárára, hiszen fejleszti a me-móriájukat és a megfigyelőképességüket is.

A tollbamondáskor nagyon ügyelnünk kell a diktálás helyes menetére, ami a következő:1. A teljes szöveg felolvasása. A tanítványaimat ilyenkor mindig arra kértem, lehetőleg semmi ne legyen

a kezükben, sőt hunyják be a szemüket, és minden idegszálukkal koncentráljanak a leírandó szövegre. A felolvasás tempója közepes legyen! A tollbamondás szavai a gyakorolt szókészlet anyagából kerüljenek ki, még akkor is, ha osztályozni szándékozzuk a tanulók munkáját, hiszen nem a „tettenérés” a célunk, hanem hogy mérjük a gyerekek helyesírási „tudását”.

2. A tollbamondás szövegének szólamonkénti felolvasása, szükség esetén többszöri ismétléssel.3. A szöveg újraolvasása kifejezetten lassú tempóban, hogy a gyerekek javíthassák az általuk felfedezett

hibákat. Ilyenkor nem engedtem meg számukra, hogy áthúzzák, besatírozzák a hibás szavakat, és nem csak az íráskép esztétikai romlása miatt. A hibás szavakat zárójelbe tették, megszámozták, és a szöveg alatti sor-ba leírták javított formában. Erre természetesen plusz időt kell biztosítani a számukra.

A tollbamondások esetén nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ellenőrzés pontosságára. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ne maradjon javítatlan hiba a szövegben. Sok esetben még a tanulók ja-vítását is ellenőriznünk kell. Előfordulhat, hogy bár kijavítja a diák a hibát, de egy másik hibát vét a leírt szóban. Legalább ilyen fontos, hogy minden esetben értékeljük a diákok teljesítményét. Természetesen nem a jeggyel történő értékelést kell mindenkor alkalmaznunk, hanem helyezzük előtérbe a feltáró és fejlesztő szóbeli, illetve írásbeli értékelést is. Az egyes leckékhez kapcsolódó tollbamondások szövegei a következő fejezetben találhatók. A szövegek rövid terjedelműek és érdekesek. Meggyőződésem ugyanis, hogy a gyere-kek szívesebben írnak le olyan szövegeket, amelyek tartalma felkelti az érdeklődésüket.

Az akaratlagos írás közben a legmagasabb szintű helyesírási képesség fejlesztése valósul meg. Akaratla-gosan ír a tanuló minden önálló feladatvégzés során. Ezek közül a fogalmazásokat, azaz az önálló szöveg-alkotásokat emelem ki. Ilyen esetekben a gyermek nem arra figyel, szerepelt-e már a tananyagban, tehát tanulta-e már, hogyan kell leírni az általa megfogalmazott gondolatot helyesen. Ez javításkor szokott ko-moly gondot okozni számunkra, hiszen a tanítványunk akkor is leír összetett mondatokat, amikor annak mondatvégi írásjelének használatára még nem tanítottuk meg. Ekkor „lép be” a kompetencia a maga nyers valóságában. Rendelkezik-e tanítványunk kellő kompetenciával gondolatainak írásbeli rögzítésére. Termé-szetesen ilyenkor is segíthetjük diákjainkat, elsősorban azzal, hogy rászoktatjuk őket a helyesírási szabály-zat használatára. Ehhez azonban először a problémaérzékenységet kell kialakítanunk bennük. Jelesül, hogy



58

igénye legyen arra, utánanézzen egy-egy szó helyes leírásának, ha bizonytalan benne. A javításkor is ideális lenne, ha minden tanulóval külön foglalkozhatnánk. Gyakorló pedagógusként tudjuk, hogy ez szinte kivi-telezhetetlen egy tanítási órán, ezért azt javaslom, hogy közös javításkor csak a típushibákat beszéljük meg, viszont minden tanuló javítását ellenőrizzük.

Feltétlenül írnom kell a kiegészítő technikákról. Ezek a gyakorlatok valahol a másolás és a tollbamondás között helyezkednek el. Itt is alapszabály, hogy csak annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit pontosan ellenőrizni tudunk, képesek vagyunk kijavítani és kijavíttatni. A két-három hét késéssel javított és javíttatott hibákat közben esetleg újra és újra elkövetik a tanulók, így a hibás szóalak rögzül bennük.

A csoportosítás felfogható a másolás egyik magasabb szintjének. valójában válogató másolásról beszé-lünk, hiszen vagy szóhalmazból, vagy szövegből kell szétválogatni és lemásolni valamilyen szempont sze-rint a szavakat.

Tk. 103. oldal 9. feladat.Másold le a következő szövegből a -t-re végződő szavakat!

vasárnapot, Pécsett, mindenütt, Misinatetőt, ebédelt, rántott, húst, evett, sült,

kacsacombot, falatozott, párolt, aprópecsenyét, együtt, sétát, tett, között

a) Karikázd be a lemásolt szavak közül a tárgyragos névszókat!

b) csoportosítsd a kimaradt szavakat a megadott szempontok szerint!

Múlt idejű ige: ebédelt, evett, falatozott, tettBefejezett melléknévi igenév: rántott, sült, pároltRagos névszó (helyet jelöl): PécsettHatározószó: mindenüttNévutó: együtt, közöttEllenőrzés: felolvasással.

A kiegészítés során hangokat (betűket), szavakat kell beilleszteniük a tanulóknak a hiányzó helyre, eset-leg írásjelekkel kell kiegészíteniük a mondatokat, a szöveget.

Tk. 115. oldal 5. feladatA következő szólásokból és közmondásokból földrajzi nevek hiányoznak. Pótold őket! Segítségül meg-

adjuk a jelentésüket.

Egyszer volt Budán kutyavásár = csak egyszer szokott kivételes szerencséje lenni az embernek.Elúszott, mint Győrben Barabás malma = eltékozolták.Megszokta, mint Debrecen az égést = beletörődött valami kínos helyzetbe.Él, mint Marci Hevesen = nagyon jól él.

Ellenőrzés: szóban felolvasással.

A szabályalkotáshoz mindig mintát kapnak a tanulók. Általában valamilyen átalakítást el kell végezni-ük a feladat megoldása közben.

Tk. 136. oldal 6. feladatKossuthtal, MadáchcsalA régies írásmódú családnevek -val, -vel ragos alakjaiban az utolsó, kiejtett mássalhangzóhoz hasonul a

toldalék -v hangja. Pl.: Móricz (kiejtve) + val = Móriczcal



59

Kapcsolj -val, -vel toldalékot az alábbi családnevekhez!

Aulichhal, Rátzcal, Szakátscsal, Kovátscsal, Bothtal, Némethtel,Lőrinczcel, Csáthtal, Takátscsal, Mikszáthtal

A választásos feladatokban két, esetleg több megadott szó, mondat közül kell kiválasztani a helyeset, illetve a helytelent. Igen jól alkalmazható gyakorlattípus a nyelvhelyesség tanításakor.

Tk. 50. oldal 6. feladatválaszd ki a felsorolt igék közül azokat, amelyek az alábbi mondatokba illenek! Indokold meg a választásodat!

elolvasod – elolvasod-e, szeretik – szeressék, igyekezzetek – igyekezteknézem – hadd nézzem, elmehetek – elmehetnék, nézel – nézzél

Bár elmehetnék én is veled gördeszkázni!Igyekezzetek gyorsabban felmászni a kötélre!Elolvastad-e már A kőszívű ember fiai című Jókai-regényt?Sokan szeretik a fantasztikus filmeket.Ó, de szépen nézel rám!Ellenőrzés: mondatok felolvasásával.

A hibakereséses feladatokkal kapcsolatban sokáig még a tantárgy-pedagógusok véleménye is megosz-lott. voltak, akik azt vallották, a gyerekek csak minden szempontból tökéletes, nyelvileg hibátlan szöve-gekkel, mondatokkal találkozhatnak az iskolában. Mások úgy vélik, bár mértékkel, de szükség van hibás szövegekkel, mondatokkal szembesíteni a tanulókat a tanítási órákon. Ezt az álláspontot képviselem én is. Erre legjobb példa egy nyelvhelyességi problémát taglaló feladat. Hibás mondat, szöveg nélkül ugyanis nem tudnánk foglalkozni a nyelvhelyességi problémákkal, azaz a köznyelvi normától eltérő kifejezésekkel. A problémaérzékenység fejlesztéséhez is szükség van a hibás nyelvi alakzatokra. Továbbá az is hozzátarto-zik az igazsághoz, hogy a mindennapi életben, a médiában, az utcai feliratokban is gyakran találkoznak a gyerekek helyesírási, nyelvhelyességi hibákkal, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ez utóbbiakat legtöbbször elég, ha javítjuk a gyerekek beszédében, ugyanis a hiba okának feltárására nyelvtani ismereteik legtöbbször még nem érik el a megfelelő szintet. Gyakran adtam tanítványaimnak szorgalmi feladatul, hogy keressenek helyesírási, nyelvhelyességi hibákat újságokban, folyóiratokban. Sajnos sohasem érkeztek üres kézzel az órára. Ami nagyon fontos, hogy a hiba feltárását mindig kövesse a hiba kijavítása.

Tk. 122. oldal 4. a) feladat Javítsd a helytelenül használt ragokat, alakítsd át a mondatokat!A dolgozatírásnál többen puskáztak. A dolgozatíráskor többen puskáztak.A megbeszélésnél nem tett észrevételt. A megbeszéléskor nem tett észrevételt.Az egyik játékos kosárra dobásnál megsérült. Az egyik játékos kosárra dobáskor megsérült.A találkozásunknál jól elbeszélgettem veled. A találkozásunkkor jól elbeszélgettem veled.

A helyesírási szabályzat„A magyar helyesírás szabályainak 11. kiadását az MTA Helyesírási Bizottsága dolgozta ki, … a Magyar Tu-dományos Akadémia elnöksége a közrebocsátásra a jóváhagyást 1984. április 24-i ülésén megadta.” Amíg a helyesírás újabb átdolgozására és elfogadására nem kerül sor, addig mindenki számára a szabályzatban leírtak a mérvadók. Ezt el kell fogadtatnunk a szülőkkel, nagyszülőkkel, esetleg más szakos kollégáinkkal, még akkor is, ha ők még a 10. kiadás szerint tanultak az iskolában.

Úgy gondolom, ennek a kézikönyvnek minden család könyvespolcán ott kellene lennie, hogy bármelyik csa-ládtag használhassa. Korábban lelkesen szorgalmaztam, hogy a 3. évfolyamos tankönyvcsomagnak legyen része



60

a helyesírási szabályzat. Néhány éve azonban már csak a javasolt könyvek listáján szerepeltettem szülői értekez-leteken. Örültem, ha sikerült meggyőznöm a szülőket a kiadvány beszerzésének és használatának fontosságáról.

A helyesírási szabályzatra minden tanítási órán nagy szükségünk van. Másképp nem szoktathatjuk rá a tanulókat kezdetben a szótári rész, később a szabályzat használatára. Ez előbbihez viszont nélkülözhetet-len a magyar ábécé, a betűrendbe sorolás szabályainak nagyon pontos ismerete. Erre alsó tagozatban kell igen nagy hangsúlyt fektetni, hiszen ezek tudása nélkülözhetetlen a lexikonok és szótárak használatához. 5. évfolyamon külön anyagrész foglalkozik az ábécével és a betűrendbe sorolással. Ezeket az ismereteket folyamatosan gyakoroltatni kell. Ehhez nyújt segítséget a nyelvtankönyv végén található fogalomtár. Sajnos a legtöbb iskola nem tudja biztosítani még a Magyar értelmező kéziszótárt sem akkora példányszámban, hogy az osztályban minden tanuló kezébe adhassuk, hogy gyakorolhassák a szakszerű használatát.

Tanító kollégáimnak mindig javaslom, hogy egyszerű szabálypontokat már alsó tagozatban olvassanak el, értelmezzenek a gyerekek, természetesen tanítói segédlettel, például 21., 22., 23., 24. szabálypontok. A szabálypontokhoz tartozó példaanyagok másolása a helyesírási képesség fejlesztésében is jó szolgálatot tesz. Az önálló hibajavításhoz szintén használtathatjuk a szabályzatot.

Felső tagozatban a tanulóknak már eszközként kell(ene) használniuk. Bizonytalanság esetén rövid idő alatt kell(ene) megtalálniuk a kérdéses szót, sőt meg kell tanulniuk, hogyan használhatják analógia alapján, ha egy konkrét szóalakot nem találnak meg a szótárrészben.

A tollbamondások szövege

T. 1. Beköszöntött az ősz. A költöző madarak mind elrepültek melegebb égtájak felé. Milyen üres nélkülük a táj! A napsugarak csak fényt bocsátanak ki magukból, de már nem ontanak meleget. Jaj, de sokára lesz ismét nyár! Előbb át kell vészelnünk a ködös, hideg telet. csak a hóesésnek fogunk örülni. Mennyire várjuk majd a tavaszt!

T. 2. Bizony nem mindig könnyű nemet mondani. Sok fiatal küzd a felesleges kilók ellen. Az édességnek, az üdítőitaloknak viszont nem tudnak ellenállni. Ne fogyókúrával sanyargassák magukat! Menjenek sportol-ni! Kerékpározzanak, ússzanak, fussanak!

T. 3. Hamarosan kezdődik a koncert. Kigyúlnak a fények. A reflektorok vakítóak. Tombol a közönség. Min-denki ujjong, tapsol, fütyül. A rajongók vidámak, jókedvűek. Megjelenik a zenekar. A legsikeresebb dalukat kezdik játszani. A fiúk és a lányok együtt éneklik velük. Óriási a siker. A hangulat egyre emelkedettebb.

T. 4. Éva néni az új osztályfőnökünk. vajon milyen lesz? Kedves vagy szigorú? Elvisz-e bennünket a ta-nárnő kirándulni? Rendezhetünk-e idén is klubdélutánt? Az előző osztályfőnökünkhöz őszinték voltunk. Nagyon fontos a tanár és a diákok közötti jó kapcsolat.

T. 5. A számháború előtt tanárunk elmagyarázta, hogy mire kell vigyáznunk játék közben. Öltözzünk kényelmes ruhába! Olyan cipőt vegyünk fel, amelyik nem csúszik! A számokat jól olvashatóan írjuk fel a papírlapokra! Gumi segítségével erősítsük a homlokunkra! Játék közben kézzel nem takarhatjuk el!

T. 6. Leonin fiatal testőrtiszt volt. Egyenruhája feszes. Arca telt és egészséges. Alakja kisportolt. Bajusza és szakálla szőke. Ramirov Leonin Baradlay Ödön barátja lett Szentpéterváron. A fiatal orosz nemes elkísérte őt a végtelen orosz rónán át Magyarország felé. vozokon indultak el. A vozok egy orosz szán. Útjuk során sok kalandban volt részük.

(Jókai Mór A kőszívű ember fiai című regénye nyomán)

T. 7. Népes család volt vörösmarty Mihályé. Kilenc gyermek nevelkedett benne. Az apa és az anya is el-szegényedett nemes ivadéka. A fiúk közül a legidősebb Mihály volt. Születésekor apja gróf Nádasdy gazda-tisztje. Mindenki tanult embernek tartotta. Az édesapa tanítót fogadott gyermekei mellé. A 11 éves Mihály Székesfehérvárra ment diákoskodni. Itt születtek első irodalmi próbálkozásai.



61

T. 8. A számítógép jó barát, de ellenség is lehet belőle. Jó barátod például, ha segít a tanulásban. Az interneten néhány perc alatt sok olyan információhoz juthatsz, amelyek megszerzéséhez a könyvtárban órákat kellene eltöltened. Új ismerősöket, barátokat is szerezhetsz a különféle internetes fórumokon. Egyre vigyázz! Ne válj a számítógép rabjává! Mennyi időt tölts a számítógép előtt? Annyit, hogy jusson időd a családodra, a barátaidra, a testedzésre, a szórakozásra.

T. 9. Enikő meghívta a barátait a szombat délután tartandó névnapi összejövetelére. A család minden tagja kivette a részét a készülődésből. Enikő kitakarította a szobáját. Kiválogatta a cD-ket, amelyeket hallgatni fognak. Édesanyja finomabbnál finomabb sütiket sütött. A nővére szendvicseket készített. Édesapja üdítő-ket hozott a boltból. Három órakor megszólalt a csengő. Megérkezett az első vendég.

T. 10. Kempelen Farkas magyar mechanikus, építész, feltaláló volt. Győrött és Bécsben tanult jogot és fi-lozófiát. A matematika és a fizika is érdekelte őt. 1769-ben egész Európát lázba hozta a sakkozógépe. Ez a találmánya mechanikai tréfa volt. Belsejébe egy embert rejtett. Mindenki elhitte viszont azt, hogy a gép sakkozik. Egy vak zongoraművésznő részére írógépet szerkesztett. Épített beszédutánzó gépet is. Ő tervezte a budai várszínházat.

T. 11. Az iskolarádió riportere arról faggatta a diáktársait, hogy milyen programokat szeretnének az isko-lában.– Bárcsak tartanánk idén farsangi bált! – szólalt meg elsőnek Éva.– De szeretnék látni újra divatbemutatót! – sóhajtott fel Gerda.– Ugyan már! Rendezzünk focibajnokságot! – kiáltották kórusban a fiúk.

T. 12. Fenn a hegyoldalban, a patakon túl egy zsebkendőnyi tisztás terül el. Szívesen kirándulok ide. Lefek-szem a pázsitra, és nézem a felhőket. Képzeletemben mindenféle lényeket látok bennük. A lombok között láthatatlan madarak fütyülnek, trilláznak. A fűben bogarak mászkálnak nesztelenül. A virágok körül pil-langók szálldosnak. Néha megreccsen egy gally a közeli sűrűben. Félénk őzek osonnak a fák között.

T. 13. 1894 pünkösdjén nyitották meg a nagyközönség előtt Feszty Árpád és művésztársai gigantikus alko-tását. Európa egyik legnagyobb festményének a címe A magyarok bejövetele. Feszty Árpád a 120 m hosszú, 15 m magas, több mint kétezer figurát tartalmazó festményén húsz festőtársával 1892–1894 között dolgo-zott. Az elkészült panorámaképet a mai Szépművészeti Múzeum helyén állították ki. l898-ban Londonba vitték a világkiállításra. A körkép 1909-től a II. világháború végéig a városligetben állt. A háború alatt sú-lyosan megrongálódott. Restaurálását 1991-ben kezdték el lengyel szakemberek. A munka 1995-ben készült el. Azóta az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark egyik fő látványossága.

T. 14. Egy-egy tanítási órán lassan telnek a percek. Becsöngetés után mindenki izgatottan fészkelődik a he-lyén. Feszülten várnak. vajon ki fog felelni? Ma Ákoson van a sor. Sápadtan áll fel a helyéről. csigalassúsággal megy ki a táblához. Ijedten néz körbe. Remegő hangon kezdi a feleletét. Közben egyre bátrabban mondja a leckét. A tanár biztatóan néz rá. Ákos ettől megnyugszik. Úgy felelt ezután, mint a vízfolyás. Ötöst is kapott.

T. 15. Ebben a tanévben irodalomórán foglalkoztunk, illetve foglalkozunk Petőfivel, Arannyal, Kölcseyvel, vörös-marty Mihállyal, Mikszáthtal, Jókaival. Más tanórákon megismerkedtünk Kossuthtal, Bachhal, Diesellel, Watt-tal.

vagySzombaton a barátaimmal moziba mentünk. Az utcán összefutottunk egy régi osztálytársunkkal. A kutyájával

sétált. Hívtuk volna Pannit is magunkkal, de nem tudta hova tenni a jószágot. A többiekkel a mozi előtt találkoztam. Ágota Mariannal villamossal, Gerda Ivettel autóbusszal érkezett. Edina természetesen elkésett, pedig taxival jött.

T. 16. A következő vörösmarty-versrészletekben ok- és célhatározókat találsz:Haragszom rád csalárd két szemedért (Haragszom rád)



62

Érted csillog e pohár bor,Érted vív. (Fóti dal) S keservben annyi hű kebel Szakadt meg a honért. (Szózat)Nem láthatom miattad a napot. (Laurához)

T. 17. Judit kedvence alma köntösben. Így készíti el. Négy nagyobb almát meghámoz, kivájja a magházukat, és kb. 1 cm vastag karikákra szeleteli fel őket. Két felvert tojásból, 4 evőkanál lisztből és egy csipetnyi sóból palacsintatésztát állít össze. Sűrű masszává keveri. Először lisztben megforgatja az almakarikákat, majd be-lemártja a masszába, és lecsepegteti. Bő, forró olajban mindkét oldalukat kisüti. 1 kávéskanál őrölt fahéjból és 2 evőkanál porcukorból készült ízesítővel meghinti a finomságokat.

T. 18. A hétvégén az osztályunkkal kirándulást terveztünk az Északi-középhegységbe. Egyre izgatottabban vártuk az indulás napját. Néhány órás utazás után megpillantottuk a Mátra csúcsait. Hamarosan megér-keztünk az úti célunkhoz. Mindannyian felöltöttük a túrafelszerelést. Osztályfőnökünk arra kért minket, hogy libasorban haladjunk mögötte. valamennyien szót fogadtunk neki. Fegyelmezetten, óvatosan követtük egymást a meredek ösvényen. Hamarabb feljutottunk a hegycsúcsra, mint gondoltuk. A csodálatos kilátás azonban kárpótolt bennünket a fáradtságért. A magunkkal hozott elemózsia még jobban esett, mint máskor.

T. 19. Barbara bízik az orvosok tudásában és szakértelmében. A bátyjára gondol, akinek tavaly vették ki a manduláját. Ő is félt a műtéttől, de a nővérek nagyon kedvesek voltak hozzá. Sokat törődtek vele. Most Barbara vár műtétre. Szót fogad az orvosoknak és az ápolóknak. Azt teszi, amit ők tanácsolnak neki. A kabalakutyája is vele van a kórházban. Nagyon ragaszkodik a plüssállathoz. Mindenhová magával viszi.

T. 20. A nemesi származású Kölcsey Ferenc 1790-ben Sződemeteren született. A szelíd, törékeny testalkatú, visszahúzódó kisfiút súlyos csapások érték. Kicsi korában a himlő miatt elveszítette a fél szemét. Hatodik születésnapja után egy nappal meghalt az édesapja. Ezután a debreceni kollégiumba vitték. Debrecenből csak a vakációban térhetett haza ősi birtokukra, Álmosdra. Tizenkét éves korában teljes árvaságra jutott. Az édesanyját is elveszítette.

T. 21. Kinyílt a mellékszoba ajtaja, és belépett a menyasszony. Síri csönd támadt, melyet csak az a halk ten-germorgásféle zaj zavart, mely a meglepetést jelzi.– Gyönyörű!De szép is volt. Magas növésű, sudár alak, szinte törékeny. Nagyban emelte az egyszerű fehér ruha. Szőke hajára fölségesen illik a koszorú, s nyakára a tündöklő ékszer. Uramfia, mekkora smaragdok és zafírok! (Amilyen prózai lélek vagyok, mindjárt azon kezdtem tűnődni, mennyit kap rá Endre a zálogházban.)

(Mikszáth Kálmán: A gavallérok)

T. 22. Nem volt abban a ládában egy veszett garas sem, hanem (ma már tudjuk) benne volt a szép majornoki Baló Ágnes kelengyéje: három perkál szoknya, négy szélből az egyik, hat olajos kendő, nyakba való kettő, ezüstcsatos mellény, tíz patyolat ingváll s azon felül mente meg egy rámás csizma, újdonatúj, még a patkó se volt ráverve. Szegény Baló Ágnes, benne volt abban a ládában mindene!

(Mikszáth Kálmán: A néhai bárány)

T. 23. Ami volt a pun népnek Karthágó, Izraelnek Jeruzsálem, a keresztény világnak a szent föld, a franci-áknak Párizs, az orosznak Moszkva, az olasznak Róma – az volt minekünk Budavár.Hazánk lüktető szíve. Egy ideális, nagy édesanyának látható arca. A törvényes szülöttnek apja becsületes neve.

(Jókai Mór: A kőszívű ember fiai)



63

T. 24. Kata, a család legfiatalabb tagja szereti a meséket. Kedvenc mesehőse Matyi, a Döbrögit verő siheder. Mindig arra kéri a bátyját, Bencét, hogy mesélje el neki a történetet. A fiú néha bizony már unja, hogy ál-landóan Matyi, a jobbágyfiú históriájával szórakoztassa a kishúgát. Kata viszont egyre csak kérleli:– Bence, olvass már a fiúról, a libásról! Tudod, aki elment a vásárba, a döbrögibe, és ott elvette a lúdjait Döbrögi, a gonosz földesúr. Pénz helyett botütéssel, huszonöttel fizetett neki. Ó, Bence, meséld el, légy szíves!

A felmérések tollbamondásainak szövege

Év eleji felmérés

1846-ban a Kisfaludy Társaság pályázatot hirdetett. Olyan népies költői művet kellett beküldeniük a pá-lyázóknak, amely a nép ajkán élő történelmi személyről szól.

Arany János erre a felhívásra írta meg a Toldi című elbeszélő költeményét. A Toldiak hajdan Szalonta földesurai voltak. Arany nem lakott messze a Toldi-vártól, melynek csonka tornyát a családi körben is megemlíti.

Az író forrásként felhasználta Ilosvai Selymes Péter 1547-ben íródott históriáját is. Műve akkora sikert aratott, hogy nem az eredetileg kitűzött 15 (tizenöt) arannyal, hanem 20-szal (hússzal) jutalmazták. Petőfi, elolvasván a pályaművet, őszinte lelkesedéssel köszöntötte költőtársát, akivel aztán forró barátságot kötött.

(Diktálási idő: kb. 9-10 perc)

Témazáró felmérés: Az alany és az állítmány

A sziget képe egészen megváltozott. A szél teljesen elült. Nagy utat tettünk meg az éjszaka. Most nyugod-tan vesztegeltünk. A vidék nagy részét szürkés erdő borította. Az alacsonyabb partokon sárga földcsíkok törték meg az egyenletes színt. A dombok hegyes, meztelen szikláktól kopárak. A legkülönösebb alakja a Messzelátónak volt. Minden dombnál három-négyszáz lábbal magasabb volt.

A Hispaniola hánykolódott az óceán hullámain. A vitorlarudak recsegtek. A kormánylapát ide-oda csap-kodott. Az egész hajó nyikorgott, nyögött, dülöngélt.

(R. L. Stevenson: A Kincses sziget)(Diktálási idő: kb. 7-8 perc)

Félévi felmérés: Az alany, az állítmány és a tárgy

Tanuljátok meg a gyertyakészítést!

Gyűjtsetek össze sima, fehér gyertyákat, gyertyacsonkokat! Tegyétek egy üres konzervdobozba őket, majd ezt lógassátok forrásban lévő vízbe!

Szűrjétek át a viaszt egy vékony harisnyán! Ezután színezzétek porfestékkel vagy porrá tört zsírkrétával! Az így nyert anyagot öntsétek óvatosan öntőformába! Öntőformának olyan tálacskákat használjatok, ame-lyek bírják a magas hőmérsékletet!

A kanócnak szánt fonalat kötözzétek egy olyan rúdra, amely vízszintesen ráfekszik az öntőformákra! A fonalakat úgy lógassátok be a forró viaszba, hogy az edények aljáig érjenek le!

A magatok készítette gyertya kedves dísze lehet az ünnepi asztalnak.(Diktálási idő: kb. 10-11 perc)

Témazáró felmérés: a határozók

Leonin és Ödön a Dnyeper befagyott jegén korcsolyáik segítségével menekült az őket üldöző farkasok elől. A fenevadak üvöltő kardalt bocsátottak utánuk, de felhagytak az üldözéssel. Nemsokára feltűnt előt-



64

tük egy kozák őrtanya, a jégre épített fakunyhó, mely állomásul szolgált az állam postaszánjainak. A parton nagy őrtűz égett, orrtekerő illattal töltve el a környéket, s a tüzet guggoló emberek fogták körül.

Ödön több ölnyire Leonin előtt korcsolyázott, s egyenesen az őrök felé siklott. Azok torokszakadtukból kiabáltak felé. Ödön azonban nem értette, hogy mit kiáltoztak. A következő percben eltűnt a vizahalászok által vágott lékben. Az elszörnyedés vészjajdulása hangzott fel a parton állók között. csak Leonin nem jajveszékelt. Hirtelen megállította magát korcsolyája sarkaival. Gyorsan lerúgta a csizmáit a korcsolyával együtt a lábáról, és utánaugrott a jég alá tűnt barátjának.

(Jókai Mór A kőszívű ember fiai c. regénye nyomán)(Diktálási idő: kb. 11-12 perc)

Év végi felmérés: a jelzők

A kopár hegyek között fekszik egy szűk völgyben meglapulva a falucska, Glogova. Messze innen sehol sincs még egy jóravaló országút sem. A kietlen vidéknek agyagos, terméketlen a talaja. Ez a föld tele van kövekkel, csúnya repedésekkel. Árkok hasogatják meg, amelyeknek a szélein fehér fű, árvalányhaj leng.

Szegénység, nyomor van itt. A csúf viskókat azonban megszépítik a hatalmas sziklák. Szinte nem illenék e szép sziklákat elrontani cikornyás kastélyokkal, melyeknek büszke tornyaik eltakarnák őket.

Az iskola is alacsony ütött-kopott házacska, természetesen zsuppal fedve. A tanító úr az udvaron áll. Majzik Györgynek hívják. Robusztus, erős ember java férfi korban. Értelmes, okos arcú, egyenes, igaz be-szédű. Egyszerre rokonszenvet kelt minden emberben.

(Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regénye nyomán)(Diktálási idő: kb. 11-12 perc)

A tollbamondások értékelése

A tollbamondások szövegének terjedelme és nehézségi foka miatt azok külön értékelését javaslom. (A korábbi évfolyamokon a tollbamondásért kapott pontszámok az összpontszámba tartoztak, így a felmé-résekre a tanulók egy osztályzatot kaptak.) Most lehetőség nyílik a nyelvtani ismeret és a helyesírás külön jeggyel történő értékelésére.

Ennek megfelelően a következő értékelési módot ajánlom a kollégáknak:

Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:55–60 56–60 jeles, 546–54 47–55 jó, 436–45 39–46 közepes, 324–35 31–38 elégséges, 2 0–23 0–30 elégtelen, 1



65

Javítókulcs-javaslat 5–8. évfolyam

A helyesírási hiba megnevezése


0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A mondatkezdő nagybetű X X X X

A mondatvégi írásjel összetett mondatok végén X X X X

A mondatközi írásjel, a vessző használata a tagmondatok határán

X X X X

Egyéb mondatközi írásjel (pontosvessző, kettőspont) X X X X

A párbeszéd lejegyzésekor előforduló központozási hibák

X X X X

Betűtévesztés, betűcsere X X X X

Az idézés X X X X

A KIEJTÉS SZERINTI ÍRÁSMÓD A szótövek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A szótövek írása nem begyakorolt szavakon X X X X

A tőváltozatok írása (irat – írat, tol – toll típusúak) X X X X

A tőváltozatok írása (húszas – huszad típusúak) X X X X

A toldalékok írása, mgh.-k a toldalékban (-ít, -u, -ül, -ról, -ről stb.)

X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (-t, -tt, -b, -bb) X X X X

A toldalékok írása, msh.-k a toldalékokban (szőjön típusúak és a higgy)

X X X X

A SZÓELEMZŐ ÍRÁSMÓD Zöngésség sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

A zöngésség sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

A képzés h. sz. r. hasonulás begyakorolt szavakon X X X X



66



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

A képzés h. sz. r. hasonulás nem begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban nem jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az írásban jelölt teljes hason. begyakorolt szavakon X X X X

Az írásban jelölt teljes hasonulás nem begyakorolt szavakon

X X X X

Az összeolvadás begyakorolt szavakon X X X X

Az összeolvadás nem begyakorolt szavakon X X X X

A mássalhangzó-rövidülés X X X X

A mássalhangzó-kiesés X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

A HAGYOMÁNYOS ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD begyakorolt szavakon

X X X X

AZ EGYSZERŰSÍTŐ ÍRÁSMÓD nem begyakorolt szavakon

X X X X

A TULAJDONNEvEK ÍRÁSA A személynevek egyszerű esetei

X X X X

A történelmi személynevek begyakorolt esetben X X X X

A történelmi személynevek nem begyakorolt esetben X X X X



67



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az állatnevek X X X X

A földrajzi nevek (egyeleműek) és -i képzős alakjaik

X X X X

A kötőjeles földrajzi nevek (tanulmányok során előfordulók) és -i képzős alakjaik

X X X X

A kötőjeles földr. nevek (tanulmányok során nem előfordulók) és -i képzős alakjaik

X X X X

A különírt elemekből álló földrajzi nevek X X X X

Egyéb tulajdonnevek begyakorolt szavakon X X X X

Egyéb tulajdonnevek nem begyakorolt szavakon X X X X

Az elválasztás szótagolás szerint X X X X

Az elválasztás összetett szavak esetében X X X X

A számok helyesírása X X X X

A keltezés és toldalékos formái X X X X

A KÜLÖNÍRÁS ÉS AZ EGYBEÍRÁS A szó is mét-lések írása (szókettőzés)

X X X X

A szóismétlések írása (napról napra típusúak) X X X X

A szóismétlés írása (örökkön-örökké típusúak) X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása begyakorolt szavakon

X X X X

A mellérendelő szóösszetételek írása nem begyakorolt szavakon

X X X X



68



0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3 0 1 2 3

Az ikerszók írása begyakorolt szavakon X X X X

Az ikerszók írása nem begyakorolt szavakon X X X X

Az alárendelő szókapcsolatok írása begyakorolt szavakon

X X X X

Az alárendelő szóösszetételek nem begyakorolt szavakon

X X X X



69

A szövegértő képesség fejlesztése

A szövegértési képesség fejlesztésére külön tankönyvet írtam a 7. évfolyamos tanulók számára, amely egy sorozat tagja. A szövegértő képesség fejlesztése hatékonyságának fokozása érdekében elkészítettem a tan-könyv interaktív változatát is, amely digitális táblán és projektorral egyaránt használható. Az interaktív tananyaggal nemcsak színesíthetjük tanítási óráinkat, hanem olyan mértékben tudjuk motiválni tanítvá-nyainkat, hogy a tanulási és képességfejlesztő folyamat aktív résztvevőivé válnak.

A továbbiakban a nyelvtantankönyvben található szövegértő képesség fejlesztését szolgáló feladatokra szeretném a kollégák szíves figyelmét felhívni.

A didaktikus szövegek értelmeztetése A tankönyv jellegéből adódóan sok didaktikus szöveget, azaz utasítást tartalmaz. Lehetőleg minden utasí-tást értelmeztessünk a tanulókkal, ugyanis ha a gyerekek nem értik az utasítást, értelemszerűen a feladatot sem tudják megoldani. Az elemzés menete a következő:

1. Mi az utasítás tárgya?2. Mi a megoldandó probléma?3. Mi a válaszadás módja?Konkrét példán: Tk. 95. oldal 3. feladat Elemezd az alábbi mondatokat, és készítsd el az ágrajzukat!Az utasítás tárgya: a mondatrészek felismerése.A megoldandó probléma: fel kell ismerni és jelölni kell az utasításban szereplő mondatrészeket.A válaszadás módja: a mondatrésznek megfelelő jelölés és ágrajz készítése. A feladat értelmezését mindenképpen előzze meg az utasítás felolvasása! Ügyeljünk azonban arra, hogy

ne mindig a jól olvasó gyerekek olvassák fel! A hangos olvasás fejlesztése igazából a hibásan olvasó gyerek számára fontos. Ezért biztosítsuk a felolvasó számára a szöveg – bármilyen rövid is – áttekintését. Az algo-ritmus megegyezik a felkészülés a szöveg felolvasására folyamat metodikájával.

1. A szöveg néma olvasása.2. Felkészülés a hangos olvasásra: nehezen olvasható szavak, kifejezések (terjedelmes szavak, mással-

hangzó-torlódások, idegen tulajdonnevek stb.) aláhúzása. 3. Egyéni, hangos olvasás.4. A hangos olvasás értékelése, javíttatása.

Az indukciós szövegekA nyelvtankönyvben nagyon sok indukciós szöveggel találkoznak a gyerekek, amelyek vagy az új ismeret elsajátításához szolgáltatnak nyelvi bázist, vagy a feladat megoldásához biztosítanak alapot, ugyanakkor olvashatnak metanyelvi szövegeket is. A könyv tartalmaz ismeretterjesztő szövegeket – főleg A testbeszéd című fejezetben –, sőt dokumentumszövegeket is.

A tankönyv átdolgozásakor külön figyelmet fordítottam arra, hogy a szövegekhez olyan feladatok ke-rüljenek, amelyek fokozottan segítik, illetve fejlesztik a szövegek megértését. Meggyőződésem, hogy elvont nyelvtani fogalmak megtanítására csak olyan szövegek alkalmasak, amelyeket értenek a tanulók. A követ-kezőkben az ismeretterjesztő (magyarázó-értelmező) szövegek algoritmusát olvashatják a kedves kollégák. Bár minden szöveg esetében nem tudunk a tanítási órán lépésről lépésre végigmenni az algoritmuson, de szorgalmazzuk azt, hogy a tanulók alkalmazzák az egyes lépéseket. A szövegfeldolgozási algoritmus alkal-mazása ugyanis elengedhetetlen az önálló tanulás során.

1. A szöveg előzetes áttekintésecím (alcímek) + ábrák + képek, képaláírások feltételezések megfogalmazása: a szöveg várható tartalmárólaz új információról



70

2. Ismerkedés a szöveggel néma (csendes) olvasással

3. A szöveg témájának a megnevezése

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata a) Szövegösszefüggésbőlb) Tanulói magyarázatc) Tanári magyarázat (szemléltetés)d) Szótár, lexikon felhasználásával

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozásaa) Adatkeresés ___________ , , b) Lényegkiemelés – Bekezdések sorszámozása – Melyik bekezdésben olvastál …………-ról? – Kiegészítéses feladatok – Tételmondatok aláhúzása – Tételmondatok megfogalmazása saját szavaikkalc) Felosztások, rendszerezések – Táblázatok kiegészítése – Táblázatok alkotása d) Ábrák értelmezése – Grafikonok – Diagramok

6. A szöveg újraolvasása néma (csendes) vagy hangos olvasással

7. Vázlatírás tételmondatok alapjánA bekezdések témáinak megnevezése

8. JegyzetelésA szöveg tartalmának tömör megfogalmazása. Ok-okozati összefüggések feltárása

LEJEGYZÉS: a) vázlatpont b) Adatok (rövidítések használata) c) Kulcsszavak közötti összefüggések (jelek használata: > ℘=) d) Táblázatok alkalmazása

Lássuk mindezt egy konkrét szövegen, Védőkorlátok mögött Tk. 26. oldal!A szöveggel való ismerkedéskor feltétlenül fektessünk hangsúlyt a cím értelmezésére! A gyerekeknél gyakran

tapasztaljuk, hogy tudomást sem vesznek a szövegek címéről. Ez azonban nehezíti számukra a szöveg globális megértését. Nem tudnak előfeltevéseket megfogalmazni az elolvasandó szöveg tartalmára vonatkozóan, illetőleg nem keresnek kapcsolatot a szöveg illusztrációival, márpedig ezek a lépések fontosak a szövegre való ráhango-lódás, az érdeklődés felkeltése miatt. Az adott szöveg címének vizsgálata során kitérhetünk arra, hol találkoztak már védőkorláttal, mi a szerepe, illetve hogyan kapcsolódhat a szöveghez az illusztráció és a képaláírás.

A szöveget – rövidsége miatt is – érdemes némán elolvastatni a tanulókkal. Olvasás közben feltétlenül számoztassuk be a bekezdéseket! Erre azért van szükség, hogy a későbbiekben tudjanak tájékozódni a szö-vegben, azaz a feladatok megoldása közben ne kezdjék el mindig az elejétől végigolvasni a szöveget, hanem csak arra a bekezdésre koncentráljanak, ahol megtalálják a kérdésre a választ.

A szöveg elolvasása után fontos az előfeltevések összevetése az olvasottakkal. Tisztázzuk azt is, hogy a fotó hányadik bekezdéshez kapcsolódik, mit illusztrál!

Ezt követően a tanulók húzzák alá a tételmondatokat, majd feltétlenül fogalmaztassuk meg a vázlatpontokat!



71

A tankönyv 1. feladatának utasítása a következő: Készítsd el a reakció szó szómagyarázatát! Magad vá-laszd ki, melyik szótárt hívod segítségül! A szómagyarázatok készítésében viszonylag nagy gyakorlatuk van a tanulóknak. A korábbi évfolyamokon azonban többnyire megadtuk, melyik szótárban nézzenek utána a szó jelentésének. Az utasítás második része önállóságot vár el a tanulóktól a probléma megoldásában. Saját álláspont megfogalmazását kéri a 2. feladat. Itt többféle válasz is elfogadható. Az oksági gondolkodást fej-leszti a 3. feladat. A rejtőzködő magatartás kialakulásának okait kell megtalálniuk a tanulóknak tapasztala-taik, esetleg fantáziájuk alapján. A meglévő ismeretek alkalmazását kéri a 4. feladat, amely a mell fokozott védelmének kérdését veti fel. A tantárgyi koncentráció (történelem, biológia) is megvalósítható e feladat kapcsán. Az 5. feladatban a 3. bekezdés alapján készült jegyzetet olvashatják a tanulók, amely nemcsak a kísérletről szóló beszámolásához nyújt segítséget, hanem mintája lehet a másik két bekezdéshez kapcso-lódó jegyzet elkészítésének. Az utolsó feladat a kommunikációs képesség fejlesztését szolgálja. A kísérlet tapasztalatait felhasználva egy iskolai bútorokat forgalmazó cég termékmenedzsereként kell a vállalkozó tanulónak meggyőzni egy iskola vezetőjét arról, hogy cseréltesse ki a székeket az osztályokban. Az iskola-igazgatót játszó diák választhat, hogy olyan szerepet alakít, amelyben elfogadja az ajánlatot, illetve olyat, amelyben elutasítja.

Szeretném megnyugtatni a kedves kollégákat, hogy a szöveg ilyetén feldolgozása kevesebb időt vesz igénybe, mint amennyi időbe tellett a leírása, főleg abban az esetben, ha csoport- vagy páros munkában dolgoztatjuk fel.

Az indukciós szövegek esetében természetesen nincs szükség ilyen részletes elemzésre, de a szöveg meg-értésére ebben az esetben is gondot kell fordítanunk. Lássunk erre is egy példát!

Tk. 141. oldal 2. feladatElemezd a következő szöveg mondatait! Készítsd el az ágrajzukat! Reggel a köd és az eső miatt késtek a buszok. Emiatt a dolgozók késve érkeztek a munkahelyükre. Semmiség miatt is összekülönböztek. Az időváltozás következtében ma ingerültebbek az emberek.

A mondatelemzés előtt meg kell bizonyosodnunk, hogy értik-e a tanulók a szöveget. A szövegre vo-natkozó kérdésekkel a feladat megoldását is előkészítjük. Pl.: Miért késtek az autóbuszok? Mi lett ennek a következménye? Miért ingerültebbek az emberek, mint máskor? Stb.

A kommunikációs képesség fejlesztése

A kommunikációs képességek fejlesztése szorosan összefügg az anyanyelvi ismeretek tanításával és tanulá-sával, valamint a tanulók iskolán kívüli tapasztalatainak felhasználásával. A tankönyvben sok olyan feladat található, amelyek középpontjában a szóbeli és/vagy az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése áll.

Tk. 37. oldal 1. feladat Egyik barátodat szeretnéd elhívni hozzátok egy kötetlen beszélgetésre. Ezt különböző csatornákon kö-zöld vele!

a) Mondd el telefonon! vegyétek fel magnóra az osztályban a szövegedet!

b) Írd le, mintha e-mailben küldenéd el neki a meghívást!

c) Szövegezd meg a témát SMS-ként!

d) Hasonlítsátok össze közösen a különböző közlésformákat! Mi az alapvető különbség a szóbeli és az írásbeli közlések között? Miben különbözik az e-mail szövege az SMS szövegétől?



72

A szóbeli kifejezőképesség fejlesztéseNagyon fontosnak tartom, hogy a szóbeli szövegalkotás előtt kellő időt biztosítsunk a tanulók számára, hogy összeszedhessék a gondolataikat. A beszélgetés viszont már folyhat spontán módon. A vitát, illetve az abban való részvételt elő kell készítenünk, és hagynunk kell időt az érvek és ellenérvek összegyűjtésére is.

Tk. 128. oldal 1. feladat

Nézd meg a következő rajzot! a) Beszélgessetek róla!Mikor és hol készülhetett? Ki mit csinál? Mit árulnak el a képen szereplők mozdulatai? Milyen a hangulata?

Stb.

Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztéseAhhoz, hogy a tanuló szívesen alkosson írásbeli szöveget, olyan témát kell választanunk, amelyik érdekli őt, és van mondanivalója róla. A kifejezőképesség fejlesztésének egyik alapja, hogy a tanulónak megfelelő szókincse legyen, ezért folyamatosan kell azt bővítenünk, és igényes nyelvhasználatra kell nevelnünk.

Tk. 167. oldal 3. feladatKészíts rövid leírást a képen látható állatokról! Törekedj arra, hogy jelzők használatával tedd pontossá a

fogalmazásodat! Az ilyen jellegű feladatok esetében hívjuk fel a tanítványaink figyelmét a terjedelmi korlátokra is! Ne ír-

janak többet, mint amennyi sort biztosít számukra a tankönyv! Ezek figyelembevétele kamatostul megtérül a felvételik, országos mérések írásakor és a versenyeken való részvételkor.

Ahogy a bevezetőben írtam, csak néhány példán igyekeztem bemutatni a nyelvtantankönyv feladatainak képességfejlesztő lehetőségeit. Természetesen a kollégák bővíthetik, kiegészíthetik őket. De ügyelnünk kell arra, hogy lehetőleg annyi feladatot oldassunk meg a tanulókkal, amennyit képesek vagyunk ellenőrizni és értékelni!



73

A NYELVMŰVELÉS LEHETőSÉGEI A TANKÖNYVBENA nyelvművelés szavunk bonyolult, igen szerteágazó fogalmat takar. A Magyar értelmező kéziszótár így ha-tározza meg a jelentését: Az anyanyelvi műveltség terjesztése a nyelvhelyesség elveinek a nyelvhasználatban való érvényesítése végett.

A tankönyv írása közben minden alkalommal kitértem az adott témához kapcsolódó nyelvhelyességi problémára. Még abban az esetben is, ha a korábbi évek alatt már találkoztak velük a tanulók. Úgy gondo-lom, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalakokkal nem elég csak egyszer foglalkoznunk, sajnos a legtöbb esetben nem elég csak egyszer javítanunk, illetve javíttatnunk.

Általában negatív példán vetettem észre a tanulókkal a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan hasz-nált szóalakokat. Némelykor sajnos elég, ha egyes „médiasztárok” beszédére hívjuk fel a gyerekek figyelmét, akik bizony előszeretettel „nákoznak”, komoly egyeztetési hibáik vannak, de akad olyan is, aki szövegéből száműzi az alanyokat.

A kollégák között akadnak olyanok, akik azt vallják, hogy a gyerekek elé csak minden szempontból hibátlan nyelvi produktum kerülhet, mert anyanyelvi képességeik csak így fejleszthetők maradéktalanul. Úgy vélem, ez alól a nyelvhelyesség területe teljes mértékben kivétel. csak a hibásan használt nyelvi forma elemzése, a hiba okának feltárása vezethet a probléma kiküszöböléséhez. Ezek után a tanulók vagy önálló-an, az eddigi nyelvi ismereteik alapján, vagy a JÓ, HA TUDOD!-ban leírtak segítségével sajátíthatják el a helyes köznyelvi formának megfelelő szóalakokat, kifejezéseket.

A tankönyvben a következő helyes köznyelvi szóhasználattól eltérő nyelvhasználatra hívtam fel a figyel-met:

Határozószók használata (17/5.)Mivel a feladat az ismétlő fejezetben található, így a határozószókon kívül egyéb problémás szóhasználat javítására is sor kerül.

A szöveg helyesen:– Szeretném megkérdezni tőled, nem jössz-e el velünk lovagolni?– Már hívott Gergőt is, és megmondom neki, hogy szívesen veletek tartok. Sajnos nem ismerem pontosan

azt a helyet, ahol találkoztok, ezért gyere elém.– Szívesen eléd megyek.

„suksük-, ill. szukszük”-özés (8/3. és 68/9. A., c)Az igék nagy részének kijelentő és felszólító módú alakja a tárgyas ragozás jelen idejének E/3. és T/1., 2., 3. személyében egybeesik: várja – várja (meg!), várjuk – várjuk (meg!). Egyrészt ezeknek az igealakoknak a hatására, másrészt ejtéskönnyítésül a -t végű igék felszólító módú alakjait sokszor kijelentő módban is hasz-nálják: ezt mindenki mondhassa. A két igemód alaki megkülönböztetéséhez mindenképp ragaszkodnunk kell. Gátat kell vetni a napjainkban egyre inkább terjedőben lévő „szukszük”-özésnek. Miért nem a másikat válasszátok? mondat helyesen: Miért nem a másikat választjátok?

Az -e kérdőszócska (50/8.)Az -e kérdőszócskát az eldöntendő kérdő mondatban használjuk. Szórendi helye kötött: közvetlenül az állítmányhoz, névszói-igei állítmány esetében annak igei részéhez kapcsolódik. Ha a mondatnak nem az állítmány a főhangsúlyos eleme, akkor a pongyolább beszélt nyelvben magához rántja. Így születnek a nem-e lehetne típusú mondatok. Feltétlen kerülni kell.

Felszólító módú igealak helyett múlt idő használata (50/8.)Modoros, kellemkedő szóhasználat, ha a példában említett módon szólal meg valaki. A lépcsőnél vigyáz-tunk! helyett a Lépcsőnél vigyázzanak! vagy a Vigyázzanak a lépcsőnél! alakot használjuk.



74

A főnévi igenév használata (50/8.)Germanizmus a fizetni vendéglői felszólítás. Helyesen: Fizetek! Fizetnék! Fizetni szeretnék!

Terpeszkedő kifejezések elkerülése (68/8.)A Nyelvművelő kéziszótár terjengős vagy terpeszkedő kifejezéseknek nevezi azokat a szókapcsolatokat, amelyeket egyetlen névszóval, igével is helyettesíthetünk. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a fon-toskodó, hivataloskodó beszédmodor visszatetszést szül az emberek többségénél!

A mondatok helyesen:Tisztelt ügyfelünk, a kérvényét még nem intéztük el.Tamás nagyon népszerű az osztályban.Sebő megismerkedett egy lánnyal az uszodában.A rendőrség intézkedett a bűnmegelőzés érdekében.Sokat fejlődött a futballcsapat játéka.

A feltételes mód múlt idejének felesleges használata (68/9. b)A szöveg utolsó mondatában felesleges a volna szó. A mondat helyesen így hangzik: Mindenki tagadta, hogy ő törte be.

A -nák, -nék helyes használata (69/10., 71/4.)Ezzel a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalakkal 5. év folyamon az illeszkedés, 6. évfolyamon a feltételes módú igék tárgyalásakor is foglalkoztunk már. A gyakor lat azonban azt mutatja, hogy nem eleget. Az igei állítmány tanításakor is kell időt szakítanunk arra, hogy gátat vessünk az én tudnák, mondhatnák, szólhatnák stb. szóalakok terjedésének, ugyanis fel-tételes mód, alanyi ragozás, jelen idő, E/1. személyben nincs illeszkedés. A -nák toldalék használata igen durva hiba. Tehát helyesen: felhúznék, mondanék, bocsátanék, tudnék, kiválasztanék, hazudnék.

A 71/4. feladatban több, a hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérő, hibásan hasz-nált szóalakot kell javítaniuk a tanulóknak. Remélhetőleg mindenki felfedezi és javítja ezeket a szóalakokat.

A névszói állítmány túlzott használata (75/9.)Különösen a tudományos és a közéleti állítmány túlzott használata. Helyette igei állítmányt kell használni. A tankönyvi mondatok helyesen:

Az egyéni érdekek nem érvényesülhetnek a közösségi érdekek kárára.Kezeljük megfelelően a fiatalkori bűnözés megelőzését!Az országgyűlés egyik napirendi pontja a határon túl élő magyarok hatékonyabb érdekképviselete. A fentiektől eltérő megoldások is elképzelhetők.

Felesleges névelőhasználat (80/5., 6.)Igényes beszédben sem a családnevek, sem a keresztnevek elé nem teszünk határozott névelőt.

Tiltások pongyola megfogalmazása (82/3.)A tankönyvben szereplő feliratok helyesen a következőképpen írandók:

Ne kopogtassanak! A fűre lépni tilos!Vigyázz, a kutya harap! Dohányozni tilos!Ne szemetelj(en)! vagy Kérem, ne szemeteljen. Ne etessék az állatokat!

Bemutatkozás (88. oldal)Itt Kovács Ferenc beszélek. A tulajdonnév azonosításra szolgál. A példamondatban a személynév és az E/1. személyű igealak között ellentmondás feszül. Az azonosításra nem magunkkal, hanem egy másik emberrel kapcsolatban van szükség. Saját magunkra legfeljebb az E/1. személyes névmást (én) használjuk. Helyesen így hangzik az eredeti mondat: Én beszélek, Kovács Ferenc. Kovács Ferenc beszél.



75

Helytelen igekötő- és névutóhasználat (97/9)Egyre gyakrabban olvasunk, hallunk olyan mondatokat, amelyekben az író, illetve beszélő feleslegesen vagy rosszul használja az igekötőket, valamint a ragos névszó helyett névutós névszót alkalmaz. A tan-könyvben szereplő mondatok helyesen:

Az Európai Parlamentben többen kifogásolják a kisebbségek rendezetlen helyzetét.Időben elküldtük az iratokat a hatóságnak.Nyomozóink kivizsgálták a bűnesetet.A tesztpilóta kipróbálta a legújabb modellt a futam előtt.Az érintett szakember nyilatkozott az álláspontjáról a sajtónak. (Közölte az álláspontját a sajtóval.)

A tárgyrag helytelen használata (97/10.)A hétköznapi nyelvhasználatban a helyes köznyelvi formától eltérően, hibásan használt szóalak a tárgyrag kettőzött használata. Aztat kedvem lenne meghallgatni. Eztet nem adhatom, … őtet is érdekli az ilyen zene? Én azt hittem, hogy őtet … Helyesen: Azt kedvem lenne meghallgatni. Ezt nem adhatom, … őt is érdekli az ilyen zene? Én azt hittem, hogy őt …

A -ban, -ben, -ba, -be határozóragok helyes használata (118/15.)Élőszóban pongyolaság, írásban hiba, ha a hol? kérdésre -ba, -be ragot használunk. Ennél is súlyosabb hiba az, ha a hová? kérdésre -ban, -ben ragos szóval felelünk.

A helyes mondatok a következők:Az osztályban mindenki a kicsöngetést várta.Az égő épületbe alig tudtak bejutni a tűzoltók.Senki se csengessen csak úgy be a lakásunkba!Az iskolánkba több mint négyszázan járunk.Az osztályunkban huszonheten tanulunk.Az emeletre liften (lifttel) közlekednek a lakók.

A -nál, -nél helyett -kor (122/4.)Az újabb nyelvhasználat idegen hatásra a hol? kérdésre válaszoló -nál, -nél (valaki vagy valami melletti tér-ségre utaló) ragot elvontabb jelentésben is használja: a szavak leírásánál. választékos beszédben az eredeti alakot használjuk: a szavak leírásakor.

A mondatok helyesen:A dolgozatíráskor többen puskáztak.A megbeszéléskor nem tett észrevételt.Az egyik játékos kosárra dobáskor megsérült.A találkozásunkkor jól elbeszélgettem veled.

A határozói igenév és a létige (131/1.)A múlt század közepére visszanyúló nyelvi babona, hogy a határozói igenév és a létige szerkezet használata idegenszerű, ezért üldözni kell. Kiváló nyelvészek vették védelmükbe, és bizonyították, hogy nyelvünkben igen régen megtalálható. Éljünk tehát bátran a -va, -ve igeneves szerkezettel, ha a cselekvés, történés befeje-zettsége következtében létrejött állapotra, helyzetre akarunk utalni! Pl.: meg van rémülve, a vacsora tálalva van, adva van egy összeg stb.

Ne alkossunk viszont igeneves szerkezeteket tudatos cselekvést, mozgást, helyváltoztatást jelentő igékkel: fel van mászva, le van fekve stb. Helyesen: felmászott, lefeküdt.

El vagyunk utazva vidékre. Elutaztunk vidékre.Az ünnepek alatt zárva lesznek az üzletek.A levél meg lett írva. A levelet megírták (megírta).A kutyák ki vannak bújva a takaró alól. A kutyák kibújtak a takaró alól.



76

A bokám meg van rándulva. A bokám megrándult.A munka el lesz végezve.

Miatt vagy végett (142. oldal)A miatt okhatározói szerepű névutó, a végett célhatározói szerepű névutó. Ne keverjük őket össze!

Terjengős névutós szerkezetek (146/3.)A hivatalos nyelvben és a beszélt nyelvben egyre jobban tért hódítanak a terjengős névutós szerkezetek: sokat vitáztunk jelentéktelen dolgok felett. Helyettük ragos alakot használjunk! Sokat vitáztunk jelentéktelen dolgokon.

Aggódtunk a gyermekek sorsa fölött. Helyette: aggódtunk a gyermekek sorsáért. Mindenki gondoskodik a saját jövője felől. Helyette: mindenki gondoskodik a saját jövőjéről.

A mennyiségjelzős szintagmák (szerkezetek) (170/7.)Egyesek a tő- és sorszámnevek után nem megfelelő számban használják a mennyiségjelzős szintagma alap-tagját: tizenöt emberek, összes kiadások, néhány gondolatok, valamennyi tényeket, sok diákokról, rengeteg léggömböket, több sportolókkal, számos feladatokat. Helyesen: tizenöt ember, összes kiadás, néhány gondo-lat, valamennyi tényt, sok diákról, rengeteg léggömböt, több sportolóval, számos feladatot.

A -nak, -nek birtokos személyrag (175/6.)A birtokjelző ragot többszörös birtokos szerkezetben csak az utolsó birtokra kötelező kitenni. Többszöri kitétele pongyolaság.

A helyes mondatok:A szavazást az iskola igazgatójának a szavazata döntötte el.Az Európai Unió egyik célja a tagállamok gazdaságának a tervszerű összekapcsolása.

Nevelési lehetőségek a munkáltató tankönyvben

Gyakran éri a közoktatást az a vád, hogy megbomlott az egyensúly az oktatás és a nevelés között. Az isko-lában a pedagógusok inkább oktatják a gyerekeket, mintsem nevelik. A média és a közvélemény viszont egyre kevesebbet foglalkozik a szülők felelősségével. Úgy érzem, a pedagógus a tanítási óra minden percé-ben nevel, a tanítványai iránti szeretetének kinyilvánításával, a munkához való viszonyulásával, a diákok munkájának értékelésével, és folytathatnánk a sort. Minden pedagógus igyekszik kihasználni a spontán nevelési helyzeteket is.

A tankönyvi feladatok összeállításakor azt is figyelembe vettem, hogy milyen nevelési cél valósítható meg a megoldásuk, ellenőrzésük során.

A kommunikációs fejezet a nevelési lehetőségek tárháza. A Testbeszéd című alfejezet szövegeinek értel-mezése közben és a hozzájuk kapcsolódó feladatsorok megoldásának ellenőrzésekor számos nevelési cél is megvalósítható. E célok kiválasztása és megfogalmazása a pedagógus hatásköre tanítványai neveltségi szintjének és szociális kompetenciáinak ismeretében.

A továbbiakban a teljesség igénye nélkül néhány feladatot emelek ki ilyen szempontból. Ezzel elsősorban a pályakezdő, még kellő gyakorlattal nem rendelkező kollégáimnak szeretnék segítséget nyújtani.

Egészséges életmódra nevelés (13/16., 158/7.)Az indukciós szövegben a névszókat kell aláhúzniuk a gyerekeknek. A benne szereplő lányokról közben kiderül, hogy rendszeresen úszni járnak. Ennek kapcsán beszélgethetünk az úszás minden izomzatot meg-mozgató áldásos hatásáról. Korunkban sajnos elég sok túlsúlyos serdülővel találkozunk. Az úszás az ideális testsúly eléréséhez is kiváló módszer.



77

Hasonlóan hasznos időtöltés a kirándulás. Fontos azonban az is, hogy ne csak mi érezzük magunkat jól az erdőben, hanem az erdő lakói is. Ne zavarjuk a nyugalmukat hangoskodással, magnó, rádió bömbölte-tésével!

Olvasóvá nevelés (7/1., 73/2., 81/1., 161. oldal stb.)Az irodalmi művekből – Füst Milán: A magyarokhoz, Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője, Stevenson: A kincses sziget, Tamási Áron: Ábel a rengetegben stb. – úgy választottam ki a szövegrészeket, hogy a gyere-kek kedvet kapjanak a mű elolvasásához is.

Tisztelettudó felszólítások (46/5.)Gyakran kerülünk olyan helyzetbe – a gyerekek is –, hogy határozottan fel kell szólítani valakit egy cselek-vés elvégzésére. A határozottság azonban nem egyenlő az udvariatlansággal. Pl.: Legyen szíves, ne dobja lea földre a cigarettás dobozát! Menjetek ki a szünetben az udvarra! Véletlenül rosszul tetszett visszaadni. Legyen szíves, pótolja a hiányzó összeget! Tessék szíves lenni mögém állni. Én hamarabb érkeztem!

Barátság (15/7., 41/2., 68/7., 126. oldal stb.)A barátság meghatározó fiatalkori élmény mindenki számára. A feladatok kapcsán beszélgethetünk arról, mitől lesz vagy nem lesz valaki a barátunk. Mi szükséges a barátság kialakulásához? Pl.: közös érdeklődés, hasonló tervek, vágyak. vonzzák-e egymást az ellentétek? A 8. évfolyamos tankönyv kommunikációs feje-zetében külön is szó lesz a barátságról és a szerelemről.

Telefonálás, bemutatkozás (88. oldal)Erről a témáról már a nyelvművelés témakörben írtam. A bemutatkozásnak a telefonálás során is fontos kapcsolatfelvevő szerepe van. Érdemes kitérnünk a mobiltelefon kulturált használatára is. Ezzel kapcso-latban felhívom a kollégák figyelmét a Fogalmazási feladatgyűjtemény Mindennapi beszédhelyzetek című fejezetére, ahol külön is foglalkozom ezzel a kérdéssel.

Népszokások, hagyományőrzés (108/5.)A betlehemezés régi szép szokásunk. A karácsonyi ünnepkör része. A városi gyerekek sajnos már csak könyvekből, esetleg a televízióból ismerik. Szenteljünk rá néhány percet!



78

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 7. ÉVFOLYAM

A következő oldalakon olyan tanmenetjavaslat áll a 7. évfolyamon tanító kollégák rendelkezésére, amely a szakrendszerű nyelvtanórák tananyagát tartalmazza. A közölt tanmenet nevében is jelzi, hogy javaslat. Bármikor el lehet térni tőle, hiszen a pedagógusnak mindig alkalmazkodnia kell tanítványai képességei-hez, változhat a haladási ütemük, esetleg az iskola működési rendje.

A tanmenetjavaslat a KHF–3019-2/2008. számon jóváhagyott, az Apáczai Kiadó Bázisiskoláinak Kerettan-terve alapján készült, melynek akkreditációja 2008. június 30-án történt meg. A tanmenetjavaslatot a követ-kező hivatalos tankönyvek felhasználásával állítottam össze: Nyelvtan és helyesírás tankönyv, Szövegértést fejlesztő gyakorlatok, Fogalmazási feladatgyűjtemény.

A tanmenetjavaslat tartalmazza az anyanyelvismeret, a helyesejtés, a helyesírás, a nyelvhelyesség, a kom-munikáció, valamint a szövegértés és szövegalkotás tananyagát. A Javasolt taneszközök rovatban a tanórá-hoz tartozó tankönyvek oldalszámait is feltüntettem. Természetesen szükséges válogatni az ott található feladatok között, hiszen nem lehet valamennyit egy tanórán feldolgozni.

A témazáró felmérések egy átlagos képességű osztályban általában 20-25 perc alatt megírhatók. A többi idő alatt képességfejlesztést ajánlok. Az év eleji, félévi és év végi felméréseket szövegértésből és nyelvtanból is lehetőleg egy tanítási órán írattassuk meg. A kompetenciamérések alkalmával és a középiskolai felvételik-kor sem áll több idő a tanulók rendelkezésére. A tollbamondásokat esetleg a következő tanítási órák elején diktálhatjuk le.

A helyesírás folyamatos gyakorlását a tanulók hiányosságai, típushibái ismeretében olyan órákon is javas-lom, amikor nem szerepel konkrét feladatként a tananyagbeosztásban.

A házi feladatok lehetőséget nyújtanak a differenciálásra, illetve biztosítják a folyamatos gyakorlás lehető-ségét, segítik a középiskolai felvételire való felkészülést.

A Szövegértést fejlesztő gyakorlatok című tankönyv szövegeihez tartozó feladatsorok megoldásai a Szöveg-értés-szövegalkotás tanári kézikönyv 7. évfolyam című kézikönyvben találhatók. A szövegek egy részéhez interaktív tananyag-feldolgozás is készült.

A tanmenetjavaslatban előforduló rövidítések:E. f. = Előzetes feladatFfgy. = Fogalmazási feladatgyűjtemény Hf. = Házi feladatNy. = Nyelvtan és helyesírás tankönyv Kk. = Kézikönyv a magyar nyelv tanításához 7. évfolyamSz.f.gy. = Szövegértést fejlesztő gyakorlatokT. = A tollbamondások szövegei, amelyek a kézikönyvben találhatók



79

Óra Téma,tananyag

Ajánlott tevékenységformák,

módszertani javaslatok

Kompetenciák (készségek, képességek)

Javasolt taneszközök

Egyéb javaslatok a témakörhöz

(projekt, játék, kutatómunka stb.)

1. Ismerkedés a taneszközökkel

ISMÉTLÉS

A szófajok

Előszó elolvasása és ér-telmezése.A rövidítések jegyzéké-nek áttanulmányozása, értelmezése.Helyesejtési gyakorlatok. Ny. 23/1., 4. a) A hangzó anyanyelvünk című alfejezet közös áttekintése. A szófajok rendszere.

A hatékony, önálló tanulás: Rövidítések feloldásának képessége.Anyanyelvi kommuni-káció fejlesztése. Egész tanévben minden taní-tási órán folyamatos.A helyesejtési képesség fejlesztése. Egész tan-évben minden tanítási órán folyamatos.

Ny. 3–4. o.Ffgy. 3–4. o.Sz.f.gy. 3. o.

Ny. 23–24. o.

Ny. 5–6. o.

Szólások és köz-mondások jelen-tése (a 3. órához kapcsolva)

1. Készítsetek illusztrációt szó-lások és közmon-dások szó szerinti jelentéséhez!

2. Rendezzetek versenyt (csapatok között), ki hány szólást és közmon-dást ismert fel az illusztrációk alap-ján! Természetesen ismernetek kell a jelentését is.

Játékos anyanyel-vi feladatok

1. Oldjátok meg csoportmunkában a tankönyv 10/6. és 11/7. feladatát, közben mérjétek az időt!(Több helyes megoldás esetén az a csoport nyer, amelyik rövidebb idő alatt készült el a feladattal.)

2. Készítsetek ha-sonló fejtörőket!

2. Az 5–6. évfo-lyamon tanult nyelvtani, helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek is-métlése

Az igék és he-lyesírásuk

Helyesejtési gyakorlatok. Az -ít, -ul, -ül végű igék. A felszólító módú igék. A „suksükölés”. Ny. 8/3.válogatás a tankönyvi feladatok között a tanu-lók képességeinek meg-felelően, differenciálás.Felszólítások parancs, udvarias kérés stb. for-májában. Ny. 8/5.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási, reproduktív szöveg-alkotási képesség. Kommunikációs esz-közökkel való bánni tudás.Szociális kompeten-cia: Siker és kudarc elfogadásának képes-sége.Személyes kompe-tencia: Önszabályozó képesség.

Ny. 23/2. a), 4. a)

Ny. 7–8. o.

3. A névszók és helyesírásuk

Helyesejtési gyakorlatok.A névszókról és a he-lyesírásukról tanultak ismétlése és alkalmazása csoportmunkában. Szólások, közmondások értelmezése. Ny. 13/17.Játékos anyanyelvi fel-adatok: névválasztás, névadás. Földrajzi nevek kitalálása. Ny. 10/6., 11/7.A tulajdonnevek és számnevek helyesírásá-nak gyakorlása.A j és ly a szavakban. Ny. 12/13.Utalvány kitöltése. Ny. 12/11.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség, helyes nyelv-használat, az önkifeje-zéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése. Szókincsbővítés.Szociális kompeten-cia: Együttműködő és csoportkezelő képes-ség, segítségnyújtás.Kognitív kompeten-cia: Kreatív gondolko-dás, alkotó és kombi-natív képesség.Kezdeményező és vál-lalkozói kompetencia: A csoport munkájának segítésének képessége.

Ny. 23/2. a), 4. a)

Ny. 9–13. o.



80

Óra Téma,tananyag







4. Az igenevek Helyesejtési gyakorlatok. A -t, -tt, -ó, -ő a mellék-névi igenevek végén.Terjengős kifejezé-sek javítása. Ny. 14/4. Kommunikációs zavar elhárítása. Ny. 14/4. Testtartások, gesztusok értelmezése. Ny. 16/8.

Ügyintézés. Ny. 15/7.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség. Helyes, pon-tos nyelvhasználat. Az önkifejezéshez szüksé-ges nyelvi képességek fejlesztése. A verbális és nem verbális komp-lexitás kezelése.Személyes kompeten-cia: Önállóságra való képesség.Állampolgári kompe-tencia.

Ny. 23/2. b), 4. b)

Ny. 14–16. o.

5. A határozószók

viszonyszók

Időtartam-jelölés.Igekötős igék helyesírása és helyes használata. Recept írása, előadása.Helytelenül használt kifejezések. Ny. 17/5.Mindennapi beszédhely-zetek: kapcsolatfelvétel – köszönés, megszólítás.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség. Helyes és kreatív nyelvhasználat. Reproduktív szövegal-kotás.Szociális kompeten-cia:Kapcsolatteremtő ké-pesség.

Ny. 23/2. c), 4. c)Ny. 17–19. o.

Ffgy. 19. o.

6. Szófajtani és alaktani elem-zések

Helyesejtési gyakorlatok.Testbeszéd, nem verbális kommunikáció értelme-zése. Ny. 21/4. Igényes nyelvhasználat. Ny. 22/4.Szavak szófajtani és alaktani elemzése. Játékos nyelvi feladvá-nyok megoldása. Ny. 22/8., 9., 10.

Anyanyelvi kommu-nikáció: A verbális és nem verbális komplexi-tás kezelése. Helyes és kreatív nyelvhasználat.Gondolkodási kompetencia: Elemzőképesség fej-lesztése.Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő képesség.

Ny. 23/2. d), 4. d)Ny. 20–22.

7. Év eleji felmé-rés szövegér-tésből

Év eleji felmé-rés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

Az Apáczai Csere János című szöveg értelme-zése.

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazá-sának képessége.

Az Ny. mellékle-te: 2–3. o. Megoldások: Kk. 104–105. o. Az Ny. mel-léklete: 4–5. o. T. szövege: 63. o.Megoldás: Kk. 99. o.



81

Óra Téma,tananyag







8. A felmérések értékelése, ja-vítása

A helyesírási típushibák javítása.Önértékelés.

Szociális kompeten-cia: Siker és kudarc elfogadásának képes-sége.Személyes kompe-tencia: Önértékelési képesség.

Kommunikációs helyzetgyakorla-tok(a kommunikáció és a testbeszéd témakör óráin)

1. Képzeljétek el, hogy klubdélutá-non vagytok, aho-vá egy szomszédos iskola hetedikeseit is meghívtátok!

2. válasszátok ki magatok közül, kik játsszák a vendé-geket!

3. Gyakoroljátok a köszönés, megszó-lítás, bemutatko-zás és bemutatás különböző módo-zatait!

(Mindez sokkal eredményesebb, ha egy klubdélután megszervezésével gyakorolhatják a tanulók a külön-böző kommuniká-ciós helyzeteket.)

9. KOMMUNI-KÁCIÓ

A testbeszéd

A SZÖVEG

Helyesejtési gyakorlatok.

A testbeszéd.A kommunikáció ténye-zői. A kommunikációs zavarok kiküszöbölése.Szövegelemzési techni-kák.Kapcsolatfelvétel: köszö-nés, megszólítás.

Anyanyelvi kom-munikáció: Metakommunikáció. Kommunikációs képesség, kommu-nikációértékelés. Szövegértő képesség.Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő képesség.Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési képesség.

Ny. 23/3. a), 24/5. a) Ny. 25. o.Ffgy. 5–6. o.

Ny. 31–32. o.

Ffgy. 20. o., válogatás a feladatok közül

10. A szövegek kommunikáci-ós szempontú csoportosítása

A szóbeli és írásbeli szöve-gek

A különböző szövegtí-pusok sajátosságai.A szöveg kommunikáci-ós szerepe.Gesztusok szerepe az érzelmeket kifejező és felhívó funkciójú szöve-gek elmondásakor.T. A felhívó funkciójú szöveg.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. A verbális és nem verbális komp-lexitás kezelésére való képesség. Helyesírás.Narratív kompetencia: A dolgok közlésének képessége. Személyes kompe-tencia: Önkifejezési készség.

Ny. 23/3. b), 24/5. b)Ny. 33–36. o.

Ny. 36–37. o.



82

Óra Téma,tananyag







11. A szöveg szer-kezete

A szöveg általá-nos tagolása


Metanyelvi szöveg értel-mezése.A szövegek tagolása.Bemutatkozás, bemuta-tás párban végzett mun-kában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. A szöveg-egységek felisme-résének képessége. Elemzőképesség.Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési, kötődési képesség.

Ny. 23/3. c), 24/5. c)Ffgy. 11/3.Ny. 38–39. o.

Ffgy. 21–22. o., válogatás a feladatok közül

A tankönyv 39/7. b) feladatá-hoz kapcsolódva:A tanulók az il-lusztrációkat kü-lön lapon készítsék el. válasszunk zsű-rit, amely értékeli az alkotásokat!A legjobban sike-rült illusztrációk-ból rendezzünk kiállítást a tante-remben vagy az iskola folyosóján, aulájában!

12. A szövegössze-tartó erők


Metanyelvi szöveg értel-mezése.Kohéziós hibák felisme-rése és javítása. Szöveg átalakítása a kom-munikációs helyzetnek megfelelően. Ny. 54/4. Hiányzó msh.-k pótlása. Ny. 53/1.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő és kom munikációs képesség. Alkotó nyelvhasználat.Tudásszerző kompetencia: Problémamegoldó ké-pesség, példakeresés képessége.Személyes kompeten-cia: Önkifejezési kész-ség, kreativitás.

Ny. 23/3. d) 24/5. d)Ffgy. 12/4.Ny. 40–42. o.

13. AZ EGYSZERŰ MONDAT SZERKEZETE

A szöveg mon-datai

A testbeszéd. védőkorlátok mögött

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.

Szövegértelmezés. Beszámoló jegyzet alapján.Gesztusok értelmezése.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Képi infor-máció értelmezése. Alkotóképesség.Szociális kompe-tencia: Másokra való odafigyelés, el-fogadás képessége. Bizonytalanságtűrés.

Ny. 23/3. e), 24/5. e) Ny. 43. o.

Ny. 44. o.E. f.: Ny. 45–48. o. elolvasása

Ny. 26–27. o. Ffgy. 15–16. o.

14. A mondatok a beszélő szándé-ka szerint

A testbeszéd. A karkereszte-ző póz. A láb-keresztező póz

Helyesejtési gyakorlatok.A mondatok hanglejtése.Mondatvégi írásjelek. T. 1.

A kar- és lábkeresztező pózok értelmezése szö-veg és gesztusok alapján csoportmunkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes intonáció, helyesírás. A verbá-lis és nem verbális komplexitás kezelé-sére való képesség. Metakommunikáció.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.Szociális kompeten-cia: Alá- és fölérendelt-ség elfogadása.

Ny. 23/3. f), 24/5. f) Ffgy. 11/3.Ny. 45–50. o.Minden jelzett tollba-mondás aján-lott szövege a kézikönyvben található. Ny. 27–29. o.Hf. 51–52. o.F.f.gy. 17–18. o.



83

Óra Téma,tananyag







15. A mondatok logikai minő-sége

Társaságban

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.A tagadás különböző formái.A felszólító mondat mó-dosítószói.T. 2.Bemutatkozás, bemuta-tás csoportmunkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás. Helyes nyelvhasználat.Gondolkodási kom-petencia: Konvertáló képesség, logikai gon-dolkodás, logikai ítélet-alkotás.Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési, kötődési képesség.

Ny. 24/6. a)Ffgy. 12/4.Ny. 53–55. o.Hf. 49. o.Ny. 29–30. o. Ffgy. 23/5.

16. A mondatré-szek és a szó-szerkezetek

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Ábrák értelmezése. Ny. 56. o.vázlatkészítés.

Jókívánság.

Anyanyelvi kom-munikáció: Szövegértő képesség. Lényegkiemelés. Kreatív nyelvhasználat.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás. Anyanyelvi beszéd.Narratív kompetencia:A dolgok közlésének képessége.

Ny. 24/6. b)Ffgy. 12/5.Ny. 56–57. o. Hf. 58. o.

F.f.gy. 24–25. o.

17. A mondat fő részei. Az alany és az állítmány, a predikatív szerkezet

Helyesejtési gyakorlatok.A mgh.-k időtartam-je-lölése. T. 3.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Algoritmus begyakor-lása.Szurkolók verbális és nem verbális megnyilat-kozásai. Részvétnyilvánítás.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő és helyesírási képesség. A verbális és nem ver-bális komplexitás felis-merésének képessége.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás. Anyanyelvi beszéd.

Narratív kompetencia:A dolgok közlésének képessége.

Ny. 24/6. c)Ffgy. 12/6.Ny. 58–61. o.

Hf. 62. o.

F.f.gy. 26. o.



84

Óra Téma,tananyag







18. Az állítmány szófaja


Az állítmány szófaja. T. 4.Helytelen igehasználat. Ny. 63. o.

A Mauszólosz síremléke című szöveg feldolgozá-sa csoportmunkában.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírás. Helyes nyelvhasználat.Gondolkodási kom-petencia: Konvertáló képesség. Természet-tudományos kom-petencia: Tér- és idő-szemlélet. Szociális kompeten-cia: csoportkezelési képesség.

Ny. 24/6. d)Ffgy. 13/7.

Ny. 62–64. o.

Sz.f.gy. 4–5. o. Interaktív tananyag

Önálló kuta-tómunka (a Mauszólosz sírem-léke című szöveg-hez kapcsolódva):

1. válasszatok ki egyet a hét világ-csoda közül!

2. Gyűjtsetek adatokat róla a könyvtárban vagy az internet segítsé-gével!

3. Számoljatok be társaitoknak az általatok választott világcsodáról!

19. Az állítmány fajtái. Az igei állítmány

Helyesejtési gyakorlatok.A megszólítás udvarias nyelvi formái.Terpeszkedő kifejezések. Ny. 68/8.Nyelvhelyesség. Ny. 68. o. T. 5.Telefonálás.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes és ud-varias nyelvhasználat. Helytelen nyelvhaszná-lat javításának képes-sége. Normatív kompeten-cia.Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési, kötődési képesség. Értékek képviselete.

Ny. 24/6. e)Ffgy. 7/1., 2. a), 9/1. a)Ny. 64–69. o.

Hf. 69–70. o.

Ffgy. 26–27.

20. A névszói és a névszói-igei állítmány

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése, táblázat- és ábraértelmezés.

Feladatok megoldása tanulópárban.

Kognitív kompeten-cia: Elemző és összeha-sonlító képesség. Nyelvi kompetencia: Grammatikai szabály-rendszer kialakítása.Szociális kompeten-cia: Segítségnyújtás, türelem, empátia.

Ny. 24/6. f)Ffgy. 7/1., 2. b), 9/1. b)Ny. 71–75. o.

Hf. 76. o.

21. Az állítmányról tanultak gya-korlása

Helyesejtési gyakorlatok.Az állítmány felismeré-sének gyakorlása tanuló-párban. T. 6.

Az MP5 használata című szöveg feldolgozá-sa differenciáltan, cso-portmunkában.

Gondolkodási kom-petencia: Rendszerező képesség.Tanulási kompeten-cia: Képesség- és kész-ségfejlesztő képesség. Természet-tudományos kompe-tencia: A telefon mű-ködési elvének megér-tése és használatának képessége.

Ffgy. 7/2. c), 9/1. c)Ny. 62–75. o., válogatás a kimaradt feladatok közülSz.f.gy. 6–7. o.



85

Óra Téma,tananyag



Kompetenciák(készségek, képességek)




22. Az alany szó-faja

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Szóelemző, hagyomá-nyos írásmód. T. 7.Felesleges névelőhaszná-lat javítása. Ny. 80/5., 6.

Telefonálás. A mobilte-lefon használata.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás. Kommunikációs ké-pesség.Személyes kompeten-cia: Kommunikációs eszközökkel való bánni tudás. Egészségvédő képesség (Ny. 79/1.). Szociális kompeten-cia: Kapcsolatkezelési képesség.

Ffgy. 7/2. d), 9/2. a)Ny. 77–80. o.

Hf. 81–82. o.

Ffgy. 28. o.

Feladványkészítés (a telefonálás témához kapcso-lódva):

1. Melyik billen-tyűkombinációval írható le SMS-ben a szép szó?7937, 7397, 6936, 7379

2. Fejtsétek meg a következő szólást, amelyet SMS-ben küldtek, de csak a betűkhöz tartozó számokat ismeri-tek! Nem használ-hattok mobiltele-font!1 56 727 47 465844 826851

3. Készítsetek ha-sonló mobiltelefo-nos feladványt!

23. Az alany fajtái Helyesejtési gyakorlatok. Összeolvadás, hasonulá-sok. T. 8.Közmondások szerepe a kommunikációban. Ny. 86/5.Táblázat kiegészítése. Ny. 85/1.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírás. Kommunikációs ké-pesség. Helyes, szem-léletes, kreatív nyelv-használat.Gondolkodási kom-petencia: Logikai és rendszerező képesség.Szociális kompeten-cia: Empátia, tole-rancia, együttérzési képesség.

Ffgy. 7/2. e), 9/2. b)Ny. 83–86. o.Hf. 86. o.

24. Az alany és az állítmány egyeztetése

A MAGÁN- ÉS KÖZÉLETI KOMMUNI- KÁcIÓ

Helyesejtési gyakorlatok.Egyeztetési hibák felis-merése és javítása.

Kiselőadás. A kiselőadás műfaji sajátosságai. Jókai Mórról szóló kis-előadás elemzése. Egy kiselőadás szerkeze-ti-tartalmi felépítése.

Anyanyelvi kom-munikáció: Pontos, helyes nyelvhasználat. Kommunikációs ké-pesség. Narratív kompetencia: Dolgok közlésének képessége. A hatékony, önálló ta-nulás: Tanultak alkal-mazása új helyzetben. Segédeszközök hasz-nálata. Példakeresés képessége.

Ffgy. 7/2. f), 9/2. b)Ny. 87–89. o.Hf. 89. o.

Ffgy. 36–37. o.



86

Óra Téma,tananyag







25. Témazáró fel-mérés: Az állítmány és az alany

A Nagyerdei Kultúrpark című dokumen-tumszöveg (térkép) Térképolvasás, színek, számok jelentése.Igaz, hamis állítások. Érdeklődés.

A hatékony, önálló ta-nulás: A tanultak alkal-mazásának képessége.Kommunikatív kompetencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Hivatkozások értelme-zésének képessége. Gondolkodási kompe-tencia: Döntési képes-ség. Információkérés képessége.

Az Ny. mel-léklete: 6–7. o. T. szövege: 63. o.Megoldások: Kk. 100. o.Sz.f.gy.8–9. o.Interaktív tananyagE. f.: Ffgy. 39. o.; fel-készülés kiselőadás megtartására

Kiselőadásra való felkészülés egyé-ni, páros vagy csoportmunká-ban (a 25. óra elő-zetes feladatához kapcsolva):

Páros vagy csopor-tos felkészülés ese-tén fontos, hogy a tanulók megálla-podjanak, ki lesz a téma előadója.A gyűjtőmunka összesítése után közösen készítsék el a kiselőadás vázlatát. Az egyes részeket külön-külön is kidolgoz-hatják. A stílusbeli „összefésülést” szintén közösen végezzék el.

26. A bővítmények

A tárgy, a tár-gyas szintag-mák (szószer-kezetek)

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg ér-telmezése, ábraolvasás. Ágrajz.Igaz, hamis állítások.Táblázat kiegészítése. Ny. 92. o.Elemzési technika elsa-játítása.

Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Gondolkodási kom-petencia: Logikai és döntési képesség. Nyelvi kompetencia: Grammatikai rendszer felfogása.

Ffgy. 7/3. a), 9/2. c)Ny. 90–93. o.

Hf. Felkészülés kiselőadás-hoz, jegyzet-készítés.

27. A tárgy szófaja és alakja

Helyesejtési gyakorlatok.Állatleírás. Ny. 96/8.Helytelen tárgyragkettő-zés javítása. Ny. 87/6. T. 9.

Utóvázlat, közvetlen fel-készülés a kiselőadásra.

Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő, -alkotó képes-ség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Igényes nyelv-használat, helyesírás.Szociális kompeten-cia: Másokra való oda-figyelés, empátia.

Ffgy. 7/3. b), 9/2. d)Ny. 94–97. o.

Hf. 98. o.

Ffgy. 39–40. o.

28. A tárgy fajtái Helyesejtési gyakorlatok. A határozott és határo-zatlan tárgy fogalma.

válogató másolása. Ny. 100/1., 2.

A kiválasztott kiselőadás előadása, társak értéke-lése.

Kognitív kompeten-cia: Elemző, össze-hasonlító képesség. Ismeretelsajátító ké-pesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírás, kommunikáció.Személyes kompeten-cia: Önkifejezési, illet-ve befogadói készség.

Ffgy. 7/3. c), 9/2. e)Ny. 99–100. o.

Hf. 104–105. o.



87

Óra Téma,tananyag







29. Az igék alanyi és tárgyas rago-zása

Helyesejtési gyakorlatok.A tárgy fajtája és az igeragozás közötti össze-függés felfedezése, meg-értése és alkalmazása. Szólások felismerése jelentésük alapján. Ny. 102/8.A Vita, felszólalás, hoz-zászólás című szöveg értelmezése.

Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő képesség.Kognitív kompeten-cia: Elemző, összeha-sonlító képesség.

Állampolgári kompe-tencia: A(z) (iskolai) közéletben való szerep-lés képessége.

Ffgy. 7/3. d), 9/2. f)Ny. 101–102. o.

Hf. 106/7.

Ffgy. 45. o.

Beszélgetés a kis-állattartásról (a 31. órához kapcso-lódva):Az osztályt három csoportra oszthat-juk:1. Akiknek van otthon kisállatuk.2. Akiknek nincs, de szeretnének otthon állatot tar-tani.3. Akiknek nincs, és nem is szeretné-nek állatot tartani.Az 1. csoport beszámol a saját tapasztalatairól.A 2. csoport utá-nanéz az általa kedvelt kisállat tartási feltételei-nek.A 3. csoport tagjai megindokolják, miért nem szeret-nének otthonuk-ban állatot tartani.

30. Az alanyi és tárgyas ragozás gyakorlása

Helyesejtési gyakorlatok.Azonos toldalékok kü-lönböző szerepben. Ny. 103/9. b)T. 10.Pécs Európa kulturális fővárosa. Ny. 103/9. e)Kossuth Lajos híres fel-szólalása, a szöveg szer-kezetének elemzése.

Kognitív kompeten-cia: Elemző, összeha-sonlító képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás.Szociális és állam-polgári kompetencia: Európai azonosságtu-dat. Értékek képvisele-te. Eszmények, ideálok befogadása.

Ffgy. 7/4. a), 9/2. g)Ny. 103. o.Hf. 106/8.

Ffgy. 46–47. o.

31. Képesség-fejlesztő óra

Helyesejtési gyakorlatok. A Jó tanácsok macska-tartóknak című szöveg feldolgozása, értelme-zése.Tételmondatok és kulcs-szavak alapján jegyzet készítése. Tanács megfogalmazása társnak.

Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, problémamegoldó ké-pesség. Gondolkodási kompe-tencia: Oksági és logi-kus gondolkodás.A hatékony, önálló tanulás: Ismeretek alkalmazása.

Ffgy. 7/4. b), 9/2. h)Sz.f.gy. 24–25. o.Interaktív tananyag

32. Összefoglalás: az állítmány, az alany és a tárgy

Helyesejtési gyakorlatok.A mondatrészekről ta-nultak rendszerezése, alkalmazása.T. 11. A betlehemezésről szóló szöveg értelmezése.Parlamenti felszólalás.

Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Gondolkodási kom-petencia: Rendszerező képesség.Állampolgári kompetencia: Hagyománytisztelet, -ápolás. A közéletben való szereplés felelős-sége.

Ffgy. 7/4. c), 9/3. a)Ny. 107–108. o.Hf. 108. o.

Ffgy.48–49. o.



88

Óra Téma,tananyag








Helyesejtési gyakorlatok. A kék bálna című szöveg feldolgozása, értelme-zése. Táblázat kiegé-szítése, ok-okozati ösz-szefüggések felfedezése. Jegyzetkészítés.

Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, alkotóképesség. Gondolkodási kompe-tencia: Oksági és logi-kus gondolkodás.A hatékony, önálló tanulás.

Ffgy. 7/4. d), 9/3. b) Sz.f.gy. 20–21. o. Interaktív tananyag

Vita rendezése osztályfőnöki órán (a 37. órához kapcsolódva):

1. A tanulók álla-podjanak meg a vita témájában!

2. Mindenki döntse el, milyen álláspontot fog képviselni!

3. Gyűjtsenek ér-veket az álláspont-juk igazolására!

4. Folytassák le a vitát egy vitaveze-tő irányításával! (Lehetőség szerint rögzítsék a vitát.)

34. Félévi felmérés szövegértésből

Félévi felmérés anyanyelvi is-meretből, he-lyesírásból

Az Orrszarvúk a porban című szöveg értelme-zése.

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása. A tanultak alkalmazá-sának képessége.

Az Ny. mellékle-te: 8–9. o. Megoldások: Kk. 105–106. o. Az Ny. melléklete: 10–11. o. T. szövege: 63. o.Megoldások: Kk. 101. o.

35. Határozók, határozós szin-tagmák (szó-szerkezetek)

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése. Táblázat, ágrajz értelmezése. Ny. 110–111. o.Határozóragok helyes-írása.Mondatbővítés. Ny. 111/1.

Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás. Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő, ismeretszerző képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás.

Ffgy. 7/4. e), 9/3. c)Ny. 109–111. o.Hf. 112. o.



Felkészülés felszólalásra.

Szociális kompeten-cia: Siker és kudarc el-fogadásának képessége.Személyes kompe-tencia: Önértékelési képesség.

Ffgy. 50/7.

37. A helyhatározó és a képes hely-határozó

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése.Mondatelemzési gyakor-latok.Helyesírás: hibás szavak felismerése és javítása.

vita, vitakultúra.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás.Tanulási kompeten-cia: Képességfejlesztő és ismeretelsajátító képesség.Szociális kompete n cia: Mások véleményének meghall gatása, tiszte-letben tar tása.

Ffgy. 7/4. f), 9/3. d)Ny. 113–114., 118. o.Hf. 119. o.

Ffgy. 49/6., 51. o.



89

Óra Téma,tananyag







38. A helyhatáro-zó és a képes helyhatározó felismerése, a földrajzi nevek helyesírása

Helyesejtési gyakorlatok.A mondatelemzés és a földrajzi nevek helyes-írásának gyakorlása cso-portmunkában.T. 12.

Anyanyelvi kompe-tencia: Helyesírási és mondatelemző képes-ség intenzív fejlesztése.Szociális kompeten-cia: csoportkezelő képesség.

Ffgy. 7/4. g), 9/3. e)Ny. 115–117. o.Hf. 119. o.

5. Hallgassák meg és/vagy nézzék meg a rögzített vitát!

6. Elemezzék a vitát a résztvevők magatartása, a vitatkozás kultu-ráltsága alapján!

Önálló kutató-munka (a 40. órá-hoz kapcsolva):

1. Érdeklődj szü-leidtől és nagyszü-leidtől családotok származása felől!

2. Nyomozz előde-id után!

3. Készítsd el csa-ládod családfáját!

4. Kutasd fel tá-voli rokonaidat az internet ilyen jelle-gű portáljain!

39. Az idő- és számhatározó

Helyesejtési gyakorlatok.Számnevek, időhatározószók mondatrészi szere-pe és helyesírásuk. csoportmunka.T. 13.Jegyzetelés. Ny. 121. o., indukciós szövege.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértő képesség. Helyesírás.A hatékony, önálló tanulás: Ismeretek, ké-pességek kreatív alkal-mazása. Lényegkiemelő képesség.

Ffgy. 7/4. h), 9/3. f)Ny. 121–124. o.Hf. 125. o.


Helyesejtési gyakorlatok. A II. Rákóczi Ferenc című szöveg feldolgozá-sa, értelmezése. családfa készítése.célok megfogalmazása.Tér és idő változása a szövegben.Szószerkezet szintű váz-lat írása.

A hatékony, önálló tanulás: Információk alkalmazása. Komplexitás kezelése.Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, alkotóképesség. Szociális kompeten-cia: Eszmények, ideá-lok befogadása.

Ffgy. 7/5., 9/4. a)Sz.f.gy. 16–17. o. Interaktív tananyag

41. A módhatározó és az állapotha-tározó

Helyesejtési gyakorlatok.A mód- és állapothatá-rozók megkülönbözteté-se. Ismeretek táblázatba rendezése tanulópárban.Az -an, -en; -ul, -ül ragok, a mint kötőszós szerkezet. T. 14.

Kognitív kompeten-cia: Elemző és összeha-sonlító képesség. Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő és probléma-megoldó képesség.Normatív kompeten-cia: Szabálykövető, szabályalkotó képesség.

Ffgy. 8/6. a), 9/4. b)Ny. 126–130. o.Hf. 131–132. o.



90

Óra Téma,tananyag







42. Az eszköz- és a társhatározó

Helyesejtési gyakorlatok.Az eszköz- és társha-tározók felismerése és megkülönböztetése. A -val, -vel ragos szavak helyesírása, az írásban jelölt teljes hasonulás gyakorlása – csoport-munkában.T. 15.

Kognitív kompeten-cia: Elemző és összeha-sonlító képesség.Tudásszerző kompe-tencia: Összefüggés-kezelő képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség intenzív fej-lesztése. Helyes nyelv-használat.

Ffgy. 8/6. b), 9/4. c)Ny. 133–137. o.Hf. 138–139. o.


Helyesejtési gyakorlatok. A Világhódító deszka című szöveg feldolgozá-sa, értelmezése. Táblázat kiegészítése, ok-okozati összefüggé-sek felfedezése. vázlatírás.Ábraolvasás, ábrázolás.

A hatékony, önálló tanulás: Információk kezelése, alkalmazása. Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, alkotóképesség. Vállalkozói kompe-tencia: Egyszerű talál-mányok.Személyes kompeten-cia: Egészségmegőrző képesség.

Ffgy. 8/6. b), 9/4. d)Sz.f.gy. 30–31. o. Interaktív tananyag

44. Az ok- és cél-határozó

Helyesejtési gyakorlatok.Az ok- és célhatározó megkülönböztetése, ábraértelmezés. Ok-okozati összefüggés fel-ismerése.A miatt, végett névutó helyes használata. T. 16.

Gondolkodási kompe-tencia: Oksági gondol-kodás, kombinatív kép.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes nyelv-használat.Személyes kompeten-cia: Befogadói készség, kreativitás.

Ffgy. 8/6. c), 9/4. e)Ny. 140–142. o.Hf.143–144. o.



91

Óra Téma,tananyag







45. Az állandó ha-tározó

A részeshatá-rozó

Helyesejtési gyakorlatok.Névutós szerkezet he-lyett ragos névszó hasz-nálata. Ny. 146/3.T. 19.Önálló fogalomalkotás.Üzenet átadása. Ny. 147/2. c)

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes nyelv-használat. Helyesírás. A verbális és nem ver-bális komplexitás keze-lésének képessége.Gondolkodási kompe-tencia: Konvertáló és logikai képesség.

Ffgy. 8/6. d), 9/4. f)Ny. 145–146. o.

Ny. 147. o.E. f.: Recept-gyűjtés

Osztály-receptkönyv összeállítása (a 46. órához kapcso-lódva)


Helyesejtési gyakorlatok. Az Egy különleges sza-kácskönyv című szöveg értelmezése. Ikonok, jelzések értel-mezése.Reproduktív szövegal-kotás a kommunikációs partner megváltoztatá-sával.Társak szövegalkotásá-nak értékelése az érté-kelési szempontoknak megfelelően.

A hatékony, önálló tanulás: Információk kezelésének és alkal-mazásának képessége.Anyanyelvi kommu-nikáció: Írásbeli kife-jezőképesség. Helyes nyelvhasználat.Személyes kompeten-cia: Egészségmegőrző képesség. Önkifejezési készség. Kommunikáció-értékelés.

Ffgy. 10/5. a), 11/1.Sz.f.gy. 32–33. o.

47. A ritkábban használt hatá-rozók:Eredet-, ered-ményhatározó, fok- és mér-tékhatározó, hasonlító hatá-rozó

Helyesejtési gyakorlatok.A ritkábban használt határozók megismeré-se csoportmunkában. Ismeretek táblázatba rendezése.A -vá, -vé hasonulása. Szövegértelmezés. Ny. 150/6. T. 17. vagyT. 18.

Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, összefüggés-kezelő, alkotó, probléma-megoldó képesség. Példakeresés, megkü-lönböztetés képessége.Anyanyelvi kom-munikáció: Szövegértelmezés, he-lyesírás, helyes nyelv-használat.

Ffgy. 10/5. b), 11/3.Ny. 148–151. o.

Hf. 152. o.

48. A mellérendelő szintagmák (szószerkeze-tek)

Helyesejtési gyakorlatok.Az alá- és mellérendelő szintagmák megkülön-böztetése. A halmozott mondatrészek és a mel-lérendelő szintagmák, ábrázolásuk.T. 19.

Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, összefüggés-kezelő, alkotó, probléma-megoldó képesség. Példakeresés, megkü-lönböztetés képessége.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.

Ffgy. 10/5. c), 12/4.Ny. 153–156. o.

Hf. 156/10., 11.



92

Óra Téma,tananyag







49. A határozók összefoglalása

Helyesejtési gyakorlatok.A határozókról tanultak rendszerezése táblázat-ban. Ny. 159/9.A határozóhoz kapcso-lódó nyelvhelyességi szabályok alkalmazása.Időtartam-jelölés: -t, -tt. Ny. 158/4.Hangutánzó és hangu-latfestő szavak a fogal-mazásban. Ny. 158/7.

Gondolkodási kom-petencia: Logikai és rendszerező képesség.Tanulási kompeten-cia: Készségfejlesztő és képességfejlesztő képesség. Az ismeretek alkalmazása.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes, igényes és alkotó nyelvhaszná-lat. Helyesírási képes-ség fejlesztése.

Ffgy. 10/5. d), 13/7.Ny. 157–159. o.

Hf. 160. o.

Útvonaltervek összeállítása (az 52. órához kapcso-lódva):

1. Tervezzétek meg csoportonként az osztálykirándulás útvonaltervét me-netrendek vagy az internet segítsé-gével!

2. végezzetek árkalkulációt a vonat, a hivatalos autóbuszjárat és a különjárat eseté-ben!

3. Tegyetek javas-latot, melyik jár-művel a leggyor-sabb, a legolcsóbb!

50. Témazáró fel-mérés: A hatá-rozók

Az Operaház fantomja című dokumentumszö-veg értelmezése. Színházi ajánló alkotása.

A hatékony, önálló ta -nu lás: A tanultak al kal-mazásának képessége.Anyanyelvi kom-munikáció: Szöveg-értelmezés, adatke-resés. Szövegalkotási képesség.

Az Ny. mel-lék lete: 12–13. o.T. szövege: 63–64. o.Megoldások: Kk. 102–103. o.Sz.f.gy. 38–39. o.

51. A jelzők, a jel-zős szintagmák

Helyesejtési gyakorlatok.A metanyelvi szöveg értelmezése. A jelző és a jelzett szó viszonya. A jelzők eredete. Ny. 161. o.A jelzők szerepe a szö-vegben és a szövegalko-tásban. Ny. 162/ 2., 3.T. 20.

Anyanyelvi kommu-ni káció: Szöveg ér tel-mezés. A grammatikai rendszer kialakítása. Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, összefüggés-kezelő ké pesség. Példakeresés, meg különböztetés ké-pessége.

Ffgy. 10/5. e)Ny. 161–162. o.

52. A felmérés értékelése, ja-vítása


Így használd a menet-rendet című dokumen-tumszöveg értelmezése páros munkában. Táblázatokban adat- és információkeresés. Ikonok jelentésének tisztázása.Rokoni kapcsolatok ér-telmezése.

Szociális kompeten-cia: Siker és kudarc el-fogadásának képessége.Személyes kompe-tencia: Önértékelési képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szö veg ér tel-me zés, adatkeresés. Rö vidítések, jelek fel-oldása.Tudásszerző kompeten-cia: Ismeretszerző, össze-függés-kezelő ké pesség. Példa keresés, megkülön-böztetés képessége.

Sz.f.gy. 28–29. o.Interaktív tananyag



93

Óra Téma,tananyag







53. A minőségjelző Helyesejtési gyakorlatok.A metanyelvi szöveg értelmezése, jelek, rövi-dítések használata.Ágrajzok értelmezése és alkotása.Minőségjelzős szerkeze-tek alkotása fényképről, szövegalkotás. Ny. 165/4.T. 21.

Anyanyelvi kom-munikáció: Szö veg-értelmezés, kre atív szö-vegalkotás, szókincs-bővítés. Helyesírási képesség. Az önkifeje-zéshez szükséges nyelvi képességek.Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, összefüggés-kezelő képesség. Példakeresés képessége.

Ffgy. 10/5. f)Ny. 163–165. o.

Hf. 166–167. o.

54. A mennyiség-jelző

Helyesejtési gyakorlatok.A mennyiségjelző szere-pe a különböző műfajú szövegekben. Tapasztalatok táblázatba rendezése.A számnevek helyesírá-sának gyakorlása. Ny. 170/4., 5., 6., 7.T. 22.

Anyanyelvi kom-munikáció: Szövegértelmezés. Helyesírási képesség intenzív fejlesztése.Tanulási kompeten-cia: Az ismeretek alkal-mazása.Gondolkodási kompe-tencia: Logikai, rend-szerező képesség.

Ffgy. 10/5. g)Ny. 168–170. o.

Hf. 171. o.


A Serengeti Nemzeti Park című szöveg értelmezése. Információk gyűjtése, táblázatba rendezése, illetve grafikon készítése.Indok megfogalmazása.Filmhez kísérőszöveg alkotása csoportmun-kában.

A hatékony, önálló tanulás: Információk kezelésének és alkal-mazásának képessége. Matematikai kompe-tencia: Matematikai alapműveletek alkal-mazása.Személyes kompeten-cia: Önkifejezés képes-sége.

Sz.f.gy. 26–27. o.

Interaktív tananyag

56. A birtokos jelző

Helyesejtési gyakorlatok.Metanyelvi szöveg értel-mezése. A birtokos jelző és a részeshatározó meg-különböztetése.Ny. 174/4.T. 23.

Fogalmazási műhely-gyakorlatok: ugyanazon szó többféle értelmezése szövegkörnyezettől füg-gően.

Anyanyelvi kom-munikáció: Szövegértelmezés. Helyesírás. A helyes nyelvhasználat fejlesz-tése.Kognitív kompeten-cia: Elemző, össze-hasonlító, konvertáló képesség fejlesztése.A világról szerzett ismeretek alkalmazásá-nak képessége.

Ffgy. 13/8., 1. szövegNy. 172–175. o.

Hf. 175–176. o.

Ffgy. 29. o.



94

Óra Téma,tananyag







57. Az értelmező jelző

Helyesejtési gyakorlatok. Metanyelvi szöveg értel-mezése.Az értelmező jelzővel kapcsolatos fontosabb írásjel-használati esetek.

A szöveg pragmatikai szintje. A beszélő és a hallgató közös előisme-retei.

Anyanyelvi kommu-ni káció: Szö veg ér tel-mezés. A mondatközi írásjelek helyes hasz-nálata. A helyes nyelv-használat fejlesztése. Kommuniká ció ér té-kelés. Kommunikatív kompetencia: Anyanyelvi beszéd és beszédértés.

Ffgy. 13/8., 1. szövegNy. 177–178. o.

Hf. 179. o.

Ffgy. 30. o.

58. A jelzők össze-foglalása

Helyesejtési gyakorlatok.A témakörben kimaradt feladatok megoldása csoportmunkában.Helyesírási ismeretek rendszerezése és alkal-mazása.Alkalmi beszéd.

Tanulási kompeten-cia: Készségfejlesztő és képességfejlesztő képesség. Az ismeretek alkalmazása.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes, igényes és alkotó nyelvhasználat. Helyesírási képesség.

Ffgy. 13/8., 2. szövegNy. 180. o.

Hf. 182/1., 2.

Ffgy. 41–42. o.

59. A jelzők össze-foglalása

Helyesejtési gyakorlatok. A jelzőkről szerzett isme-retek táblázatba rendezé-se és gyakorlati alkalma-zása tanulópárban.Ny. 181/6. T. 24.A szövegek pragmatikai jellegzetességei, formai jegyek vizsgálata.Alkalmi beszéd.

Gondolkodási kom-petencia: Logikai és rendszerező képesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Helyes, igényes és alkotó nyelvhaszná-lat. Helyesírási képes-ség fejlesztése.

Ffgy. 13/8., 2. szövegNy. 180–181. o.

Hf. 182/3., 4. Ffgy. 31–32. o.

Ffgy. 43–44. o.


A Forma–1 diadalútja című szöveg értelme-zése. Idegen szavak magyará-zata. Ok-okozati összefüggés megfogalmazása.

A hatékony, önálló tanulás: Információk keresésének, kezelésé-nek és alkalmazásának képessége.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes nyelv-használat.Gondolkodási kompe-tencia: Oksági gondol-kodás, konvertáló kép.

Sz.f.gy. 14–15. o.




95

Óra Téma,tananyag







61. Év végi ismét-lés

Helyesejtési gyakorlatok. Levél kommunikációs szempontú és nyelvésze-ti elemzése.Ny. 183/1.Illemmorzsák. A test-ápolás.Teszt megoldása.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyes nyelv-használat. Kognitív kompetencia: Elemző és összehason-lító képesség.Személyes kompeten-cia: Egészségmegőrző képesség.

Ffgy. 13/8., 3. szövegNy. 183. o.

Ffgy. 52–53. o.

Az ápoltság és a testápolás (a 61. órához kapcsolód-va):

1. Gyűjtsetek anyagot (prospek-tusok, újságcikkek, reklámanyagok) arról, miért kü-lönösön fontos a testápolás és az ápoltság kamasz-korban!

2. válogassátok ki a legérdekesebbe-ket az anyagok kö-zül! Állapodjatok meg a válogatási szempontokban!

3. Rendezzetek kiállítást az osz-tálytermetekben a gyűjtött anyagok felhasználásával!

Májushoz kötődő helyi (élő) népi hagyományok gyűjtése (a 64. órához kapcsolód-va):

1. Kérdezzétek meg szüleiteket, ismernek-e te-lepüléseteken is gyakorolt májusi népszokásokat!


A Kullancsveszély! című szöveg értelmezése.Információk, adatok megkeresése.Ok-okozati összefüggé-sek megállapítása.Igaz és hamis állítások.

A hatékony, önálló tanulás: Információk kezelésének és alkal-mazásának képessége.Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes nyelvhasználat. Gondolkodási kompe-tencia: Döntési, logikai képesség.

Sz.f.gy. 42–43. o.


Helyesejtési gyakorlatok.Azonos szóalak külön-böző mondatrészi sze-repben. Ny. 184/4.A -val, -vel ragos szó-alakok helyesírása, az elválasztás gyakorlása.

Párbeszédek pragma-tikai értelmezése páros munkában.

Kognitív kompeten-cia: Elemző és összeha-sonlító képesség.Anyanyelvi kommu-nikáció: Helyesírási képesség. Párbeszédhez szükséges nyelvi képes-ségek.Szociális kompeten-cia: Segítségnyújtás, szabálykövetés.

Ffgy. 13/8., 3. szövegNy. 184. o.

Ffgy. 33. o.


A Hajnalfa, jakabfa, má-jusfa című szöveg értel-mezése.Lényegkiemelés gyakor-lása, hiányzó kifejezések megtalálása.Rajz készítése szöveg-részlet alapján.Beszámoló a népi ha-gyományról.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Igényes, alkotó nyelv-használat.Kommunikatív kom-petencia: Ábrázolás szövegértelmezés alap-ján, anyanyelvi beszéd.Szociális és állam-polgári kompetencia: Értékek képviselete. Hagyománytisztelet.

Sz.f.gy. 46–47. o.



96

Óra Téma,tananyag








Helyesejtési gyakorlatok.Differenciált csoport-munka: szövegértés: Ny. 185/8., illetve szövegal-kotás: Ny. 185/9.Hibajavítás.Összefoglaló táblázatok tanulmányozása tanu-lópárban. Fogalomtár áttekintése.

Gondolkodási kom-petencia: Rendszerező, logikai képesség. Problémamegoldó ké-pesség.Anyanyelvi kommuni-káció: Önkifejezéshez szükséges nyelvi ké-pességek fejlesztése. Helyesírás.Szociális kompeten-cia: Szabálykövetés. Segítségnyújtás.

Ffgy. 13/8., 4. szövegNy. 185. o.

2. Keressetek fel településeteken élő idős személyeket! Érdeklődjetek tő-lük is a régi hagyo-mányok felől!

3. Kutassatok a könyvtárban, interneten!

4. Számoljatok be társaitoknak a ku-tatásotok eredmé-nyeiről!

Önálló kutató-munka (a 66. órá-hoz kapcsolódva):

1. Gyűjtsetek további informá-ciókat a magyaror-szági múmiákról a könyvtárban vagy az interneten!

2. Számoljatok be társaitoknak a kutatómunkátok eredményeiről!

66. Képesség- fejlesztő óra

A Múmiák Magyarországon című szöveg értelmezése.A cím részletes vizsgá-lata.Idegen szavak magyará-zata szótár segítségével.Indoklás megfogalmazá-sa okok megnevezésével.A vázlatpontok helyes sorrendbe állítása, a hi-ányzó vázlatpont megfo-galmazása.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes, pontos, igényes nyelvhasználat. Tudásszerző kompe-tencia: Segédeszközök használata. Ismeretszerző, problé-mamegoldó, összefüg-gés-kezelő képesség. Természet- tudományos kompe-tencia: A természettu-dományos ismeretek alkalmazásának képes-sége.

Sz.f.gy. 12–13. o.

67. Év végi felmé-rés szövegér-tésből

Az Óriások az Újvilágban című szöveg értelmezése.

A hatékony, önálló tanulás: Szöveg-feldolgozási technikák alkalmazása.

Az Ny. melléklete: 14–15. o. Megoldások: Kk. 107. o.

68. Év végi felmé-rés anyanyelvi ismeretből, helyesírásból

A hatékony, önálló tanulás: A tanultak alkalmazásának képes-sége.

Az Ny. mel-léklete: 15. o. T. szövege: 64. o.Megoldások:Kk. 103. o.



97

Óra Téma,tananyag








A gyógyteák című szöveg értelmezése.Szavak értelmezése. Adatkeresés.Információk táblázatba rendezése.Információk közvetítése a diáktársak számára.Felkészülés kiselőadásra.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes nyelvhasználat.A hatékony, önálló tanulás: Információk kezelésének és alkal-mazásának képessége. Jegyzetelés.Személyes kompeten-cia: Egészségmegőrző képesség.

Sz.f.gy. 44–45. o.



A Nemcsak beszélni, hallgatni is tudni kell című szöveg feldolgozá-sa, jegyzetkészítés tanu-lópárban. A hasonló alakú idegen szavak értelmezése. Ffgy. 72/3

Szociális kompeten-cia: Siker és kudarc elfogadásának képes-sége.Személyes kompe-tencia: Önértékelési képesség.Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, problémamegoldó kép.Szociális kompeten-cia: Humorérzék, kötő-dési, nevelő képesség.

Ffgy. 71–72. o.



A Vendégségben, láto-gatóban és a Terítés, tálalás, étkezés című szövegek feldolgozása csoportmunkában.Meghívás különböző kommunikációs csator-nákon (meghívó, SMS, szóbeli meghívás). Ültetési rend megterve-zése.Asztalterítés.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes szóbeli és írás-beli nyelvhasználat. Kommunikációs ké-pesség fejlesztése.Kommunikatív kom-petencia: Ábrázolás, képi információk befo-gadásának képessége.Szociális kompeten-cia: Gondoskodás, alkalmazkodás, elfoga-dás, kötődési képesség.

Ffgy. 13/8., 4. szöveg

Ffgy. 73–74. o.



98

Óra Téma,tananyag








A Hódító című szöveg értelmezése.Tömör válaszadás gya-korlása.Ábrázolás szövegrészlet alapján.Pontos, szakszerű ismer-tetés megfogalmazása.Igaz állítások kiváloga-tása.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Pontos nyelvhasználat.Kommunikatív kom-petencia: Ábraolvasás, ábrázolás.Kognitív kompeten-cia: Döntési képesség.Szociális kompeten-cia: versengési, sza-bálykövető, fair játékra való képesség, a siker és a kudarc elfogadásá-nak képessége.

Sz.f.gy. 10–11. o.


Osztályverseny (a 72. órához kap-csolva):

1. Rendezzetek kieséses versenyt a „Hódító” nevű játékból!

2. Páronként ké-szítsétek el a táb-lát! Szerezzetek be bábunak való apró tárgyakat!

3. A játék abszolút győztesét ajándé-kozzátok meg egy oklevéllel, amelyet csoportmunkában készítsetek el!


Színházban, moziban, hangversenyen, koncer-ten című szövegek fel-dolgozása csoportmun-kában.A különböző kulturális intézményekben, hely-színeken való kulturált viselkedési szabályok összegyűjtése, rendsze-rezése, összehasonlítása (táblázat formájában).Jegyzetkészítés a cso-portmunkában megszer-zett információk közrea-dásához.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes, igényes, kultu-rált nyelvhasználat.Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, problémamegoldó, összefüggés-kezelő, alkotóképesség.Szociális kompe-tencia: Együttélési képességek fejlesztése: empátia, alkalmazko-dás, elfogadás, ideálok befogadása, szabálykö-vető magatartás, kötő-dési képesség.

Ffgy.77–79. o.


A Jupiter című szöveg értelmezése.Lényegkiemelés, adat- és információgyűjtés.Az adatok táblázatba rendezése.Indoklás megfogalma-zása szakszavak haszná-latával.Ok-okozati összefüggé-sek megfogalmazása.Hibás adatok, informá-ciók javítása, pontosítá-sok tömör megfogalma-zása.

Anyanyelvi kommu-nikáció: Szövegértés. Helyes nyelvhasználat. Jegyzet alapján szóbeli szövegalkotás, előadás.Tudásszerző kompe-tencia: Ismeretszerző, problémamegoldó kép.Természet-tudományos kompe-tencia: Fizikai, földraj-zi, csillagászati ismere-tek alkalmazása.Matematikai kompe-tencia: Számadatok egymáshoz való viszo-nyításának képessége.

Sz.f.gy. 22–23. o.




99

A FELMÉRÉSEK MEGOLDÁSAIAz anyanyelvi ismeret, a helyesírási képesség, a nyelvhelyességi szint mérése

Év eleji felmérés

l. A kiejtés elve: becsület, utazás 2 A szóelemzés elve: színpad, fáradtság, szabadság 3 A hagyomány elve: Móricz, harkály, mályva 3 Az egyszerűsítés elve: tollal, asszony 2 Minden jó helyre írt szó 1 pont, összesen: 10

2. 1. = melléknév 2. = ige 3. = kötőszó 4. = határozószó 5. = módosítószó 6. = ált. névmás 7. = személyes névmás 8. = határozatlan névelő 9. = folyamatos melléknévi igenév 10. = főnév Minden jó szófajmegnevezés 1 pont, összesen: 10

3. elosszuk – elosztjuk helységben – helyiségben nem-e fordult meg – nem fordult-e meg szokunk – szoktunk meglássák – meglátják Minden helyesen javított szó 1 pont, összesen: 5

4. mondjon, mesélj, ússzanak, mossunk, másszunk, olvassatok, játsszanak, húzzak, segítsék, vadásszanak Minden helyesen átalakított szó 1 pont, össz.: 10

5. Fekete-tenger, Nyugat-Dunántúl, Szabadság híd, Magyar Köztársaság, Élet és Irodalom, Győr-Moson-Sopron megye, Hódmezővásárhely, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Anyám tyúkja, Széchenyi tér Minden helyesen leírt szó 1 pont, összesen: 10

6. kertem: szótő + kötőhangzó + birtokos személyjel 3 fiúkat: szótő + többes szám jele + kötőhangzó + rag 4 kérjenek: szótő + felszólító mód jele + kötőhangzó + igei személyrag 4 beszélgetnének: szótő + képző + feltételes mód jele + igei személyrag 4 Minden jó szóelem 1 pont, összesen: 15 60



100

Témazáró felmérés: Az alany és az állítmány

l. Ködösek a hajnalok. névszói állítmány 3 Lehullottak a falevelek. igei állítmány 3 Feriék el fognak utazni. igei állítmány 3 Esős lesz az idő. névszói-igei állítmány 3 Nincs tollam. igei állítmány 3 Minden helyesen elemzett mondat 2 pont, az állítmányfajták megnevezése 1 pont, összesen: 15

2. Ákos, Bence és Balázs gördeszkázik. [A – A – A] Á 4 Ági sétálgat és nézelődik. A [Á – Á] 4 Kata, ne kiabálj! (A) Á 4 Minden helyesen elemzett mondat 2 pont, minden jó ágrajz 2 pont, összesen: 12

3. Szilvia humoros. névszói állítmány 3 Sok barátom volt. igei állítmány 3 Hűvös lesz az éjszaka. névszói-igei állítmány 3 Rengeteg volt az utas a vonaton. névszói-igei állítmány 3 Nem lesz kedvem elmenni tőled. igei állítmány 3

Minden jó elemzésért 2 pont, az állítmány fajtájának megnevezése 1 pont, összesen: 15

4. valaki délután felhívott telefonon. határozatlan nm. határozatlan A. 4 Szeged Tisza-parti város. tulajdonnév határozott A. 4 Bárki indulhat a versenyen. általános nm. általános A. 4 Egy férfi sétáltatja a kutyáját. főnév határozatlan A. 4 Az ember követhet el hibát. főnév általános A. 4 Minden jó elemzés 2 pont, a szófaj és az alany fajtájának meghatározása 1-1 pont, összesen: 20

5. A Kanári-szigetek turistaparadicsom. 2 Gyuri és mi összevesztünk. 2 A banán és a narancs déligyümölcs. 2 Annamária és te elutaztok? 2

Minden jól egyeztetett A és Á 2 pont, összesen: 8 70



101

Félévi felmérés

l. A fiúk a játszótéren fociznak. 2 Az udvar tiszta és rendes. 2 A nagymama feledékeny lett. 2 A macska és a kutya háziállat. 2 El kell mennem a húgomért az óvodába. 2 valaki bekukkantott az ajtón. 2 Ne ítélj elhamarkodottan! 2 Bárki meg tudja oldani ezt a feladatot. 2 Ez lehetetlen! 2 Előttem van a füzetem. 2

Minden jól felismert állítmány, illetve alany 2 pont, összesen: 20

a) igei állítmány: fociznak (kell, bekukkantott, ne ítélj, tudja) 2 névszói állítmány: tiszta (és) rendes, (háziállat, lehetetlen) 2 névszói-igei állítmány: feledékeny lett 2 Az állítmány fajtáinak megnevezése 1-1 pont, 1-1 helyes példa 1-1 pont, összesen: 6

b) határozott alany: a fiú (az udvar, a nagymama, a macska és a kutya, ez) 1 határozatlan alany: valaki 1 általános alany: bárki 1 az alany szófaja főnévi igenév: elmennem 1 Minden jó példa 1 pont, összesen: 4

2. A költő verset ír. eredménytárgy 1 A nagyapa könyvet olvas. iránytárgy 1 A szabó ruhát varr. eredménytárgy 1 A tanárnő füzetet javít. iránytárgy 1 A pék kenyeret süt. eredménytárgy 1 Jó kiegészítés, helyes megnevezés 1 p., összesen: 50

3. A kiskutya a papucsot rágcsálja. 2 Olvassátok el a szöveget! 2 Az asszonyok tisztítják az ablakot. 2 Zsuzsi kikerüli a tócsát a járdán. 2 Mondd el a verset! 2 Minden jó átalakítás 2 pont, összesen: 10



102

4. 1. Anya húst és burgonyát süt. 2 2. Kata és Laura beszélget. A 2. mondat ágrajza: [A – A] Á 2 3. Szeretek verset olvasni. 2 4. Meg kell írnom a levelet. 2 5. Nyisd ki a könyvet! 2 Az ágrajzok alá a következő sorrendben kell írni a mondatok számát: 4., 5., 1., 3. Minden helyes mondatelemzés 2-2 pont, jó helyre írt mondat száma 1 pont, a helyes ágrajz elkészítése 5 pont, összesen: 15 60

Témazáró felmérés: A határozók

1. a) számhatározós szintagma d) állapothatározós szintagma g társhatározós szintagma b) módhatározós szintagma e) eszközhatározós szintagma h) időhatározós szintagma c) helyhatározós szintagma f) okhatározós szintagma Minden jó megoldás 1 pont, összesen: 8

2. Tibi elmerült a gondolataiban. 3 Gabi félénken nézegette az oroszlánokat a ketrecükben. 5 Indulnom kell a barátnőmhöz a leckéért. 4 Öcsi mindig hajlandó beszélgetni velem. 5 Néhányszor én is elfelejtettem lekapcsolni a villanyt a fürdőszobában. 6 Mi miatt rohantál el otthonról tegnap este? 5 Minden jól elemzett mondatrész 1 pont, összesen: 28

a) Ágrajzok:

Minden jó ágrajz 2 pont, összesen: 6

b) félénken: melléknév hajlandó: melléknév indulnom: főnévi igenév mindig: határozószó kell: ige néhányszor: határozatlan névmás miatt: névutó tegnap: határozószó Minden helyes szófaj-megállapítás 1 pont, összesen: 8

A A (A) Á

Há T Hh

Á

Hi Hád Ht

Á

Ho Hh Hi Hi

kh

h

hsz

h

á

c

ádi

o h

t

ii



103

3. Pl. a) cirmos nyávog az asztal alatt. b) cirmos most nyávog. c) cirmos Kormival együtt nyávog. d) cirmos elázva nyávog. e) cirmos tejért nyávog. f) cirmos hangosan nyávog. g) cirmos éhség miatt nyávog. Minden helyes bővítmény 2 pont, összesen: 14

4. a) szépséggel, cm-rel, Ft-tal, Kodállyal, Móriczcal, Kossuthtal b) egészségessé, egészségesen, sápadttá, sápadtan, sótlanná, sótlanul, frissé, frissen, erőssé, erősen Minden helyesen leírt szó 1 pont, összesen: 16 A felmérés összesített pontszáma: 80

Év végi felmérés1. a) A két testvért sok meglepetés várta a gyermeknapon. 6 b) A nyitott ablakban Anna a távoli hegyek hósipkás csúcsaiban gyönyörködött. 8 c) Péter, a szeleburdi kisfiú egy hirtelen mozdulattal leverte a poharat a terített asztalról. 9 Minden jó mondatrész 1 pont, összesen: 23

Ágrajzok: a) b) c)

Minden jó ágrajz 3 pont, összesen: 9

2. Kína, a legnépesebb ország a világon. 2 Széchenyi, a legnagyobb magyar. 2 Az Amazonas, a világ egyik leghosszabb folyója. 2 Minden jól átalakított mondat 2 pont, összesen: 6

3. Más kárán tanul az okos. alany 4 Az okos ember ritkán követ el hibát. minőségjelző 5 A feltett kérdés okos. állítmány 3 Minden jó mondatrész 1 pont, összesen: 12 A felmérés összesített pontszáma: 50

A

Jme

Jmi JmiJb

Jme

Jé

Jmi Jmi Jmi

He T Hh

Jme

A (A) Á

T Hi

Á

Hh Hád

Á

ime

mi

mi

me

mi

me

mibh ád

eé hmi

mi

mi

b ád

sz



104

Javaslat a felmérések értékelésére

Az ország iskoláiban bizony elég eltérő %-os határokat alkalmaznak a pedagógusok. van, ahol az elégséges szint eléréséhez már 33% is elegendő, van, ahol az 50% is kevés. Tudom, hogy ez helyi megállapodás kérdé-se, amelyet elsősorban a tanulók képessége határoz meg, mégis úgy vélem a közel 20%-os eltérés igen nagy különbség. A következőkben egy enyhébb és egy szigorúbb értékelésre teszek javaslatot a %-os határokat tartalmazó táblázatban:

Értékelési kategória Enyhébb %-os határok Szigorúbb %-os határok

Jeles 91–100% 93–100%

Jó 76– 90% 79– 92%

Közepes 60– 75% 66– 78%

Elégséges 40– 49% 51– 64%

Elégtelen 0– 39% 0– 50%

A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása

Év eleji felmérésApáczai Csere János

1. Írd le Apáczai csere János adatait az olvasottak alapján!Születési helye és ideje: Apáca, 1625Felesége neve és származása: Aletta van der Mae, hollandApáczai foglalkozása: tanár, filozófus, pedagógia íróElhalálozásának helye, ideje és oka: Házsongárd, 1659, tüdőbaj

Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 10

2. Másold le a szövegből a tanulmányairól szóló információkat! (Hol és milyen iskolákat végzett?)Apáca: elemi iskola, Kolozsvár: középiskola, Gyulafehérvár: főiskola, Hollandia: egyetem Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 8

3. Sorold fel a szövegben említett Apáczai-művek címét!Magyar enciklopédia, Magyar logikácska, Tanács Minden jó cím 1-1 pont, összesen: 3

4. Magyarázd meg a saját szavaiddal, mit értett Apáczai a „csinálmány” szón!Pl.: Olyan dolog, amelyet az ember jól alkalmazhat a mesterségében. A jó meghatározás pontszáma: 2

5. válaszolj a Tanács című írásával kapcsolatos kérdésekre!Apáczai melyik művének a függeléke? Magyar logikácska.Kinek ajánlotta ezt a művet? A gyermek I. Rákóczi Ferenc.Kinek melyik művét használta forrásul? Joachim Fortius: A tanulás módjáról.Milyen formában írta? Párbeszédes formában.Kiknek írta? A csüggedő diákoknak.Mi volt a célja a mű megírásával? A gyengeség, kishitűség eloszlatása. A 3. és a 6. kérdésre a helyes válasz 2-2 pont, a többire 1-1 pont, összesen: 8



105

6. Milyen hitvallást fogalmazott meg Apáczai a kolozsvári beköszöntőjében? Az iskola a tanítók és a tanulók rendezett társulása, akik az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanulnak. A meghatározás kiemelt elemei 1-1 pontot érnek, összesen: 4

7. Írd a megadott ország-, illetve helységnév mellé, hogy Apáczai csere János életének milyen kiemelt eseménye(i) kapcsolódik hozzá!Kolozsvár: Középiskolai tanulmányok.Gyulafehérvár: Főiskolai hallgató, a kollégium tanára.Hollandia: Egyetemi diák, doktorátus, nősülés, a Magyar logikácska megírása.Utrecht: A Magyar enciklopédia megjelenése. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 8

8. Ki melyik művében állít emléket a fiatalon elhunyt Apáczai csere Jánosnak és családjának?Áprily Lajos: Tavasz a házsongárdi temetőben Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 2 A felmérés összesített pontszáma: 45

Értékelés: Enyhébb ponthatárok: Szigorúbb ponthatárok:41–45 42–45 jeles, 534–40 36–41 jó, 427–33 29–35 közepes, 318–26 23–28 elégséges, 2 0–17 0–22 elégtelen, 1

Félévi felmérésOrrszarvúk a porban

1. Írd le, mi a Rakata és hol található!Indonézia egyik szigete a Szunda-szoros mentén. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 3

2. Milyen jelenségek igazolják a detonáció hatalmas méretét? Visszhangját Srí Lanka és Belső-Ázsia között órák múlva is hallották. A nyomáshullámok hétszer ke-rülték meg a földet. A hamufelhő két és fél napig sötétítette el a környéket. 21 km3 kő és hamu került 80 km magasra a légkörbe. Minden kiemelt adat 1-1 pont, összesen: 5

3. Határozd meg, hogy mi a kaldera, és hogyan alakult ki!Üstszerű mélyedés. Kiürült és beomlott magmakamra. Minden kiemelt adat 1-1 pont, összesen: 4

4. Sorold fel, mi okozta több mint harminchatezer ember halálát!Szökőár, láva, hamu. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 3



106

5. Karikázd be a felsorolt adatok közül, hány négyzetkilométeres lett az eredetileg 33 négyzetkilométeres sziget a vulkánkitörés után!

133 km2 13,3 km2 1,33 km2 10,3 km2 133,3 km2 A jó bekarikázás összesen: 1

6. Javítsd ki a következő mondat hibás adatait föléírással!1928. január gyermeke1828. június 26-án a caldera Anak Rakata közepén új kráter keletkezett, a „Rakata unokája”,

1973 190amely 1937-ig 1900 méterre növekedett, s még napjainkban is növekszik. Minden jó javítás 1-1 pont, összesen: 5

7. Fogalmazd meg, milyen szolgálatot tett a tudósoknak az Anak Rakata!Megfigyelhették, hogyan népesül be növényekkel és állatokkal egy újonnan létesült földterület. Minden kiemelt adat 1-1 pont, összesen: 3

8. Sorold fel a bantegekkel kapcsolatos információkat!Tulok. Vadon él. Óvatos. Kedveli a sűrű dzsungelt. Mindössze 700 példány van belőle. Minden jó információ 1-1 pont, összesen: 5

9. Karikázd be, milyen állatok népesítették be a nemzeti parkot! orrszarvúk, mocsári teknősök, bantegek, ezüstrókák, ezüstgibbonok, muntyákszarvasok, maláj kancsilok, dámszarvasok, bordás krokodilok, páviánok, levesteknősök, kajmánok, maláj tigrisek, ban-tuk, jávai majmok, törpegibbonok Minden jó bekarikázás 1-1 pont, összesen: 8

10. Melyik nemzeti parkban élő állatra igaz az alábbi állítás?a) Mozgékony, 13 métert is képes „repülni”, képes víz alá merülni: ezüstgibbonb) Őz nagyságú, jellegzetes ugató hangot ad: muntyákszarvasc) Óvatos, a sűrű dzsungelt kedveli, alig 700 példány él belőle: banteg Minden jó állatnév 1-1 pont, összesen: 3 A felmérés összesített pontszáma: 40




107

Év végi felmérésÓriások az Újvilágban

1. Sorold fel az ókor gigantikus szobrait!Egyiptomi szfinx, fáraószobrok, athéni Athéné-szobor Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 3

2. Egészítsd ki a hiányzó adatokat!A szobor ötletadója: Edouard de Laboulaye A szobrász neve: Frédéric-Auguste BartholdiKivitelező mérnök: Gustave Eiffel A talapzat tervezője: Richard Moris HuntA szobor megérkezése az Egyesült Államokba: 1884. július 4.A felavatás időpontja: 1886. október 28. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 6

3. Írd ki a szövegből a Szabadság-szobor lenyűgöző méreteit! A szobor 46 m magas, 205 tonna. Az alak csípőátmérője 10,6 m, a fáklyát tartó jobb keze 12,8 m, mutatóujja 2,4 m. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 5

4. Milyen jelképeket hordoz a szobor, s mit jelképeznek ezek?Jelkép JelentéseBilincsek A zsarnokság legyőzése.Függetlenségi nyilatkozat Függetlenség.A korona hét sugara Szabadság, a hét kontinens. Minden jó jelkép és jelentés 1-1 pont, összesen: 7

5. Mikor és miért rendeztek be múzeumot a talapzatban?1972 A bevándorlók emlékére. Minden jó adat 1-1 pont, összesen: 2

6. válaszolj a következő kérdésekre!Kitől ered az elnökök emlékművének ötlete? Doane Robinson.Mi volt a célja? A Fekete-hegység vonzóvá tétele.Ki volt az alkotó? Gutzon Borglum.Mikor, kinek a portréját avatták fel? Washington 1930, Jefferson 1936, Lincoln 1937, Roosevelt 1939.

Az első három kérdésre 1-1 pont, az utolsónál minden adat 1-1 pont, összesen: 11

7. Írd le a szöveg vázlatát!Pl.: 1. Az ókori gigantikus szobrok2. A New York-i Szabadság-szobor3. Múzeum a talapzatban4. Elnökportrék a sziklafalon Minden jó vázlatpont 2-2 pont, összesen: 8 A felmérés összesített pontszáma: 42



108


Feljegyzések

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________

__________________________________________________________________________________



109

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSAÚgy gondoljuk (tankönyvszerző és szerkesztő), hogy egy kézikönyvnek nem tiszte, hogy a tankönyv min-den egyes feladatának megoldását közölje. vannak ugyanis olyan kreatív feladatok – szövegalkotás, egyéni vélemény megfogalmazása stb. –, amelyeknek nem lehet egyféle megoldása. Olyan feladatok is találhatók azonban a tankönyvben, amelyek megoldását célszerű egyértelművé tenni mindenki számára, pl.: rejtvé-nyek, feladványok, szólások, közmondások értelmezése.

A nyelvműveléssel kapcsolatos feladatok megoldása A nyelvművelés lehetőségei a tankönyvben című feje-zetben található.

Segíteni szeretnénk a kollégák munkáját azzal is, hogy a tankönyv bonyolultabb feladatainak megoldását megtekinthetik az Apáczai Kiadó honlapján: www.apaczai.hu.

9. oldal 2. feladatKi mit tanít? Kit hogyan hívnak?b) Írd a tanár neve mellé azt a három szót, amelyik szerinted a tantárgyához tartozik!

allegória, grafika, start, mechanika, rekord, anód, óda, portré, rondó, szimfónia, gimnasztika,gordon, fókusz, irónia, akvarellIrodalom: Mese Elek: allegória, óda, iróniaRajz: Festő Benő: grafika, portré, akvarellFizika: Mágnes Ágnes: mechanika, anód, fókuszÉnek: Sanzon Alfonz: rondó, szimfónia, gordonTestnevelés: Torna Olga: start, rekord, gimnasztika

10. oldal 6. feladatMely földrajzi nevek rövid történetét olvasod az alábbiakban? Hasonló meghatározások Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című könyvében találhatók.

A magyar–osztrák határon lévő tó neve a ’sekély állóvíz’ jelentésű főnévből ered. Fertő tó Természetvédelmi terület Szilvásvárad közelében. A völgy neve egy hamuzsírfőző telep emlékét őrzi. A név előtagja a latin eredetű ’szalalkáli’ szóból származik. Szalajka-völgyA németországi erdős hegység neve a sűrű, sötét fenyveseire utal. Fekete-erdő A Keleti-Kárpátokban található romániai szoros arról a patakról kapta nevét, amelyik keresztülfolyik rajta. A patakot a benne élő sok békáról nevezték el. Békás-szoros

11. oldal 7. feladatAz alábbi mondatokban egy-egy helységnév bújt el. Keresd meg őket, és írd le, melyik megyében találhatók!

A) Bárki bármit mondhat, van még remény.B) Ezt a rekeszt helyezd a polc alá!C) Mered e lényt megérteni?D) Tudod-e, Gergő, melyik város látható a képen?E) Most még te is a szeget keresed rajtam?

Helység MegyeA) Hatvan HevesB) Keszthely Zalac) Edelény Borsod-Abaúj-ZemplénD) Eger HevesE) Isaszeg Pest



110

13. oldal 17. feladatPótold a szólásokban, a közmondásokban a szavak hiányzó kezdőbetűit!

Ha Katalin kopog, karácsony locsog. Duna pontya, Tisza csegéje, Ipoly csukája legjobb böjt, ha szerémi borban főtt. Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget.

16. oldal 8. b) feladatGyűjts olyan szólásokat, közmondásokat, amelyekben valamilyen testrész szerepel! Pl.: Fején találja a szö-get. Megüti a bokáját. Írd le a jelentésüket! Hívd segítségül O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét!

Például: Töri a fejét = gondolkodik. Leesik az álla = csodálkozik. Hegyezi a fülét = hallgatózik.

18. oldal 1. feladatÍrd le, melyik szófajra ismersz az alábbi megnyilatkozások alapján!

a) Mindössze két társam van. Megelőzöm a neveket, de a személynevek nem szeretnek. Utánam csak mássalhangzóval kezdődő szó következhet. névelő

b) Engem egyáltalán nem lehet toldalékolni. Ritkán vagyok magányos. Többnyire igékhez kapcsolódom, de nem vetem meg az igeneveket, az igékből képzett névszókat sem. van, amikor elöl megyek, van amikor hátul kullogok, de az is előfordul, hogy valaki a hozzátartozóm és közém furakodik. igekötő

c) Általában a főneveket követem tisztes távolságból. velük együtt a cselekvés valamilyen körülményét fejezem ki. névutó

18. oldal 2. feladatTalálj ki az 1. feladatban szereplő feladványokhoz hasonló, tréfás meghatározásokat a többi viszonyszóról!

Engem nem lehet toldalékolni. Szavakat, tagmondatokat kötök össze. Kötőszó.

20. oldal 2. feladatPárosítsd a kiemelt szavakat a nekik megfelelő alaktani képlettel!

A hallgatta 1. névszótő + képző + képző + rag A2B dermedtségéből 2. igető + képző + jel + rag B3C mondatokra 3. igető + képző + képző + jel + rag C7D hallották 4. névszótő + képző + képző + jel + rag D5E némán 5. igető + kötőhangzó + jel + rag E6F édesgetésre 6. névszótő + rag F1G rémületében 7. igető + képző + kötőhangzó + jel + rag G4

21. oldal 3. feladatvégezz szóelemzést a következő szavakon! Írd a szavak száma mellé a szóképlet betűjelét!

számolgattam = _____ kisebbeket = _____háziasítottuk = _____ hetedikesekről = _____A = szt + k + k + k + kh + j + r B = szt + kh + k + kh + k + kh + j + rC = szt + kh + k + k + j + kh + r D = szt + kh + j + kh + j + kh + r

szám|o|l|gat|t|a|m = C kis|e|bb|e|k|e|t = D

ház|i|as|ít|o|tt|uk = A het|e|dik|e|s|e|k|ről = B



111

22. oldal 8. feladatÉpíts szópiramist! Kezdd a csúcsánál! Minden sorban eggyel több betűt használj fel, a már felhasznált be-tűket összekeverheted!

Kötőszó.Hasadék.Szóval bánt.van ilyen meggyes, mákos, túrós.Sötétedés utánra.A tölgyfának a makk.Üzemben folyó tevékenység.

22. oldal 8. feladatvégezd el a következő szóegyenleteket!

régi rabtartó + nem ugyanaz = lármás (zajos) 2ebből sok erdőt alkot + hím + nem valódi = fakanál (konyhai eszköz)üvegtapasz – tárgyrag + cipészszerszám = gitár (hangszer)személyes névmás . 2 + (bűnügyi történet – személyes névmás) = mimika (átváltozás)

89. oldal 4. feladatJátsszunk az anyanyelvünkkel!a) Alakítsd át egyes számúvá a megadott szerkezeteket! Milyen érdekességet veszel észre?

fák sírtak → fa sírt = fasírt (húsétel)pihék nőnek → pihe nő = pihenő (megnyugvó)fejeid elemek → fejed elem = fejedelem (uralkodó)

b) Találd ki, milyen többes számú predikatív szerkezetre gondoltunk! Az egyszerű szó magyarázatát és betűszámát megadjuk segítségül. A példa segít a feladat megoldásában. ebédek lőnek → ebéd lő = ebédlő (étkezőhely, 6 betű)villák mosnak → villa mos = villamos (jármű, 8 betű)élnek elemek → él elem = élelem (étek, 6 betű)ezek üstök → ez üst = ezüst (nemesfém, 5 betű)

102. oldal 8. feladatA meghatározások olyan szólásokra vonatkoznak, amelyekben a fa szó tárgyként szerepel. Melyek ezek a szólások? Hívd segítségül O. Nagy Gábor Magyar szólások és közmondások című könyvét!

a) csínyt követ el. Rossz fát tesz a tűzre.b) Saját magának árt. Maga alatt vágja a fát.c) Nehéz dologra vállalkozik. Nagy fába vágja a fejszéjét.d) Szítja az ellentéteket. Rakja a fát a tűzre.e) Minden bántást, sérelmet eltűr. Hagyja, hogy fát vágjanak a hátán.

105. oldal 5. feladatFelismered-e az eredeti közmondásokat az „egyhangú átiratok” mögött?

a) Keveset veteget, keveset eszeget. – Ki mint vet, úgy arat.b) Fényét néznéd, értékét vélnéd. – Nem mind arany, ami fénylik.

T E R M E L É ST E R M É S E

E S T É R ER É T E

S É R TR É S

É S

S



112

Próbáld meg – az előző példák alapján – te is egy hangra átírni az alábbi közmondást! A magánhangzót te választhatod meg.

Láttam én már karón varjút. Lestem egy fekete egyedet, mely repdesett, de leereszkedett egy hegyes szerkezetre.

116. oldal 6. feladatEgészítsd ki a következő szótöredékeket egy-egy magyarországi földrajzi névvel! Segítségül megkapod a szavak értelmezését.

A keresett földrajzi névhamarosan (folyó) = nemsokára Marosbabakonyha (hegység) = a babaház egyik helyisége Bakonybegerjed (megyeszékhely) = mérges lesz Egertisztiszabó (folyó) = katonai ruha készítője Tiszafegyőr (megyeszékhely) = börtönőr Győr

116. oldal 7. feladatA következő neveket hiába is keresnéd Magyarország térképén. Illessz a szavak elő- és utótagja közé egy újabb szót, máris két valós helységnevet kapsz! Melyek ezek? Írd le azt is, melyik megyében találhatók! A feladat megoldásához hívj segítségül egy autótérképet!

Település Megyea) Kővár Kőszeg vas Szegvár csongrád b) Hollókapu Hollókő Nógrád Kőkapu Nógrádc) Mezőkeve Mezőtúr Jász-Nagykun-Szolnok Túrkeve Jász-Nagykun-Szolnok

116. oldal 8. feladatLátszólag teljesen értelmetlenek a következő mondatok. Ha rájössz a titkosírás kulcsára, könnyen megér-ted. Írd le az eredeti szöveget!

Zendentre a Tuna-ganyar dalán etyig lekzepp delebülézse. A Tuna-bard etyig työnyörű fározsa. Göszelépen a Fizsekráti-hetyzsék makazsotig. Hajófal gönnyen eljudhads Ezderkompa izs.

Szentendre a Duna-kanyar talán egyik legszebb települése. A Duna-part egyik gyönyörű városa. Kö-zelében a Visegrádi-hegység magasodik. Hajóval könnyen eljuthatsz Esztergomba is.

117. oldal 10. feladatHelyesírási totó a földrajzi nevekből.

1, 2, X, 2, X, 1, 2, 2, 1, 1, 1, X, 1, X

120. oldal 8. feladatAz alábbi településnevek hiányzó eleme egy-egy szín. Egészítsd ki a helységneveket, és írd melléjük, melyik megyénkben találhatók! Segítségül hívhatod a telefonkönyvek elején található helységnévtárt.

MegyeSzékesfehérvár FejérBaktakék Borsod-Abaúj-ZemplénFehértó csongrádFeketeerdő Győr-Moson-Sopron



113

ÓRAVÁZLATOK

Témakör: Év eleji ismétlésTananyag: Az igenevek (4. óra)

Fejlesztési célok:Anyanyelvi ismeret: – Az igenevekről tanultak felidézése, felismerésük gyakorlása – Szófajtani és alaktani elemzésekHelyesírás: – Az időtartam jelölése – Az igekötős igenevek – A -t, -tt, -ó, -ő a melléknévi igenevek végén.Kommunikáció: – Félreérthető mondatok javítása – ÜgyintézésSzövegalkotás: – Mondatalkotás gyakorlása

Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikáció:

– Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése – A verbális és nem verbális komplexitás kezelése

Személyes kompetencia: Önállóságra való képességSzociális és állampolgári kompetencia:

– Kapcsolatkezelési képesség– Szabálykövetés

I. Számonkérés

1. A házi feladat ellenőrzése Tk. 13/15.a) A névmások hiányzó betűinek pótlása – ellenőrzés összehasonlítással

melyik, azt, valamekkora, tőletek, bennetek, ahhoz, semekkora,magaddal (magammal), semmilyen, semelyik, erről (ebből, ettől), nálatok, olyan, egymással

b) A névmások megnevezése

II. Beszédművelés

1. Légző- és kiejtési gyakorlatoka) Tk. 23/4.

Kilégzés – mély belégzés (5 másodperc) – visszatartás (3 másodperc), kilégzés elnyújtása 25 másodper-cig, közben ejtsetek s hangot!

b) Gyakoroljátok az sz-s hangok helyes ejtését! Ejtsétek a következő hangsort élénk ajakmozgással és közepes hangerővel!

se-szi, se-szé, se-sze, se-szá, se-sza, se-szo, se-szö, se-szü, se-szu



114

III. Ismétlés, ismeretek alkalmazása

1. A főnévi igenevek felismerése, gyakorlati alkalmazásaa) Differenciált osztálymunka

A. csoport (gyengébb képességű tanulók) B. csoport (jobb képességű tanulók)

Tanári irányítással Önálló munka (Ö)Tk. 1. feladat Tk. 14/3.A szavak felolvasásaAz igenevek aláhúzása közösen

Páros munka Tk. 2. feladat Ellenőrzés tanári irányítással A szöveg hangos felolvasása

A főnévi igenevek felolvasása: enni, venni, megsütni, mosogatni, menni, kérni, segíteni

Házi feladat: Tk. 14/3. b)Ellenőrzés: tanári irányítással, a másik csoport bevonásával

b) Kommunikációs gyakorlat páros munkában Tk. 14/4.Problémafelvetés: Miért értelemzavaró a következő mondat? Hányféleképpen lehet értelmezni? A barátomnak vissza kell fizetni a pénzt.

Kétféle értelmezés: 1. A barátom az adós, aki eddig nem fizetett. 2. Más az adósa, más tartozik a barátomnak.

A mondat egyértelművé tétele a tanulópárok közös megbeszélése után. A barátomnak vissza kell fizetnie a pénzt. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.

E/2. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt. T/2. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt. T/3. A barátomnak vissza kell fizetnem a pénzt.

A főnévi igenév melyik tulajdonsága szüntette meg a kommunikációs zavart? A főnévi igenév ragozható.

2. A melléknévi igenév csoportosítása, helyesírása és gyakorlati alkalmazása a) A melléknevek csoportosítása önálló munkában: Tk. 15/5 a)

Táblakép: Melléknévi igenév Folyamatos Befejezett BeállóEllenőrzés: égő megfáradt adandó olvasó meghívott követendőAz ellenőrzés során a tanulók a megfelelő helyre helyezik a szókártyákat.

b) Kommunikációs gyakorlat: Tk. 15/5. b) rövid, közös megbeszélés Mit árul el a lány arckifejezése? Milyen témájú lehet a levél?



115

c) Házi feladat kijelölése: Tk. 15/5. c) Meghívó készítése Tk. 16/6.

d) A melléknévi igenevek helyesírása önálló munkában: Tk. 15/7.Ellenőrzés: írásvetítőn összehasonlítássalforró, tavalyi, kipirult arcú, bágyadt, gyöngyöző homlokú, lejárt, kényszeredett, rekkenő

e) Kommunikációs helyzetgyakorlat: Érdeklődés az ügyintézőnél véleményalkotás Tk. 15/7. a) Mi a véleményed arról az emberről, aki minden elintézendő dolgát az utolsó pillanatra hagyja? Igaz állítások bekarikázása: Az ügyintézésre is fel kell készülni. Előre össze kell szedni az ügyintézéshez szükséges papírokat. Meg kell fogalmaznom magamban, mit akarok mondani az ügyintézőnek.Problémamegoldás: Tk. 15/7. c) Elveszett diákigazolvány pótlása Tk. 15/7. d) Az útlevél használata

3. A határozói igenévDifferenciált osztálymunka: A. csoport B. csoport Tk. 16/8. Melléknévi igeneves Tk. 16/9. Terjengős kifejezések és határozói igeneves szerkezetek alkotása javítása

Ellenőrzés: felolvasással: lesütött szemmel, szemét lesütve Ellenőrzés: felolvasással: görnyedt háttal, a hátát görnyesztve Suttogva adta elő a vallomását. behajlított térddel, térdét behajlítva Guggolva szedte össze Fruzsi az kifordított lábfejjel, lábfejét kifordítva eltört pohár darabjait. A barátja kerékpárját elkérve tudott Sebő elmenni a túrára.

IV. ÖsszefoglalásTk. 16/10. feladat alapján táblázat alkotása

Igenév

Főnévi Melléknévi

Határozói Folyamatos Befejezett Beálló

felírni felíró felírt felírandó felírva

megérteni megértő megértett megértendő megértve

olvasni olvasó olvasott olvasandó olvasva

V. Az órai munka összegző értékelése



116

Témakör: Az egyszerű mondat szerkezeteTananyag: Az alany szófaja (22. óra)

Fejlesztési célok:Anyanyelvi ismeret: – Az alany szófaja – Mondattani elemzésekHelyesírás: – A szóelemző írásmód – A hagyományos írásmód Nyelvhelyesség: – Felesleges névelőhasználatKommunikáció: – Telefonálás – A mobiltelefon használataSzövegértés: – Metanyelvi szöveg értelmezése


– Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Szövegértelmező képesség fejlesztése– Az önkifejezéshez szükséges nyelvi képességek fejlesztése

Személyes kompetencia: – Önkifejezési készség – Önreflexióra való képességSzociális és állampolgári kompetencia: – Kapcsolatkezelési képesség – Empátia – Együttműködési képesség

I. Beszédművelés1. Légzőgyakorlat

Ffgy. 7/2. d)Kilégzés közben ejtsetek f hangot 20, majd pótlevegővétel után 10 másodpercig!

2. Kiejtési gyakorlatokFfgy. 9/2. a)Ejtsétek a következő hangsorokat középhangerővel, nagyra nyitott szájjal, mozdulatlan állal!

nálánálánálá, nalanalanala, nelenelenele

II. Számonkérés, előkészítés1. A házi feladat ellenőrzése

Jó képességűek: Tk. 76/1.Nem jó az alvó macskát felkelteni. = veszélyes dolog a szunnyadó indulatokat felkorbácsolni.A macska se vakarja ki. = nem lehet letagadni vagy megváltoztatni, mert hiteles írás van róla.Mamám, rám nézett a macska! = ijedős, nyafka gyerek csúfolásaSok tarka macskája van. = a) olyan ember, akinek nem feddhetetlen a múltja.

b) megbízhatatlan, hazug ember. c) sok rigolyája, bogara van.

A jó macska tisztán tartja a kamrát. = nem illik ócsárolnunk azokat, akik jót tesznek velünk.Alamuszi macska nagyot ugrik. = az alamuszi embertől óvakodnunk kell, mert kínos meglepetéseket okozhat.A macska is tejjel álmodik. = mindenki arról álmodozik, amire vágyik.csengős macska nem fog egeret. = nem érheti el az a célját, aki illetékteleneket is beavat a terveibe.



117

Gyengébb képességűek: Tk. 76/4. fn fn mn si siA tanár úr nyugodtabb is lehetett volna. mn si fnHolnap is meleg lesz az idő. mn fnA parkon keresztül rövidebb az út az iskolába. i fnHolnap lesz a névnapom. nn si fnValaha kislány volt az anyukám is.

Ellenőrzés: felolvasással közösen. (A Tk. 76/4. feladat ellenőrzése egyben az új anyag előkészítése is.)

III. Az új ismeret feldolgozása

1. A metanyelvi szöveg feldolgozása, vázlatírása) Tanulópár

Olvassátok el a Tk. 77. oldalán lévő szöveget, és készítsetek vázlatot hozzá a füzetbe példamondatok nélkül! Ellenőrzés: néhány vázlat meghallgatása, rögzítése a táblán

Az alany szófaja

1. Főnév vagy főnévi névmás2. Bármilyen szófaj, ha alkalmilag főnevesül3. Főnévi igenév

a) névszói állítmány mellett

b) Ismeret alkalmazása önálló munkában: Tk. 78. oldal a b) pontig Fölösleges vitáznod velem.

Mit állítok? fölösleges Ez a mondat állítmánya. Mi fölösleges? vitáznod (a vitázás) Ez a mondat alanya.

E/1. szaladgálnom T/1. szaladgálnunk E/2. szaladgálnod T/2. szaladgálnotok E/3. szaladgálnia T/3. szaladgálniuk

Ellenőrzés: a padtársak egymás munkáját ellenőrzik.

c) A főnévi igenévi alany igei állítmány mellett Frontális osztálymunkaA Tk. 78. oldal b) pont közös megbeszélése, a JÓ, HA TUDOD! értelmezése, a vázlat kiegészítése

Az alany szófaja

1. Főnév vagy főnévi névmás2. Bármilyen szófaj, ha alkalmilag főnevesül3. Főnévi igenév



118

a) névszói állítmány mellett

b) igei állítmány mellett

c) az alany toldalékai: – a többes szám jele – a birtokos személyjel – a birtoktöbbesítő – a főnévi igenévi személyrag

d) Kommunikációs gyakorlat: telefonálásFfgy. 28. oldal 7. önálló munkában szóban Ellenőrzés: szóban egy tanuló meghallgatása:7/a) A telefon kijelzőjén látható, ki a hívó fél.7/b) Szia, Tomi! Mónika vagyok!7/c) Egyéni megoldás, a társak értékelésével

Ffgy. 28/6. Páros munka Felkészülés: a kommunikációs helyzet kiválasztása, próbaEllenőrzés: Egy-egy telefontéma meghallgatása, a társak értékelése

IV. Az ismeretek alkalmazásacsoportmunka: az osztály létszámától függően 4 fős csoportok

1. csoport Tk. 79/1.2. csoport Tk. 79/2.3. csoport Tk. 79/3., 4. (Az a) és b) feladat szorgalmi)4. csoport T. 7. Tanári irányítás, önellenőrzés

T. 7. Népes család volt vörösmarty Mihályé. Kilenc gyermek nevelkedett benne. Az apa és az anya is el-szegényedett nemes ivadéka. A fiúk közül a legidősebb Mihály volt. Születésekor apja gróf Nádasdy gazda-tisztje. Mindenki tanult embernek tartotta. Az édesapa tanítót fogadott gyermekei mellé. A 11 éves Mihály Székesfehérvárra ment diákoskodni. Itt születtek első irodalmi próbálkozásai.

5. csoport Tk. 79/2., 80/5.

Ellenőrzés: Közösen, minden csoport figyeli a beszámolókatTk. 79/1.Hasznos takarékoskodni. főnévi igenévGabi elment a fogorvoshoz. főnév, tulajdonnévŐk is eljönnek a meccsre? személyes névmásSzabad vennem a sütiből? főnévi igenévAz nem lehet igaz! mutató névmásFölösleges kiabálnod. főnévi igenévKi kérdezett? kérdő névmásKi kell kérnem a véleményedet. főnévi igenév

Gabrielláék sportolnak. főnév, tulajdonnév

Néha a kevés szó több.

b) Sportolni jó.

c) Egyéni beszámoló



119

Tk. 79/2. Felépült a házunk. szótő + birtokos személyjelKata szeme csillogott az örömtől. szótő + birtokos személyjelA diákok színházba mentek. szótő + kötőhangzó + a többes szám személyjeleAz óvodások falevelet gyűjtenek. szótő + kötőhangzó + a többes szám személyjeleAnna könyvei az ágy fölötti polcon sorakoznak. szótő + birtokos személyjel + birtoktöbbesítő jel

Tk. 79/3.Feri bátyja beteg lett. A sapka bojtja színes.Ági nővére hazautazott. Fruzsi nagynénje férjhez ment.A bácsi botja kiesett a kezéből. Gergő nagyanyja rosszul volt.Péter édesanyja ügyeletes lesz a kórházban. Andi kabátja elveszett.

Tk. 80/4. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Egressy Béni, Szendrey Júlia, Kossuth Lajos, Batthyány

Lajos

Tk. 80/5.a) A választékos és igényes stílusban a tulajdonnevek előtt nem használunk névelőt.

b) Csillával és Gabival beszélgettem a szünetben, amikor odajött hozzánk Tibi, és elkezdte gúnyolni Csillát. Mondtam Tibinek, hogy hagyja abba, mert olyan unalmas. Nincs jobb szórakozása.

c) A tanulók véleményének és tanácsainak meghallgatása.

V. Összefoglalás a vázlat alapján

VI. Az órai munka összegző értékelése, kiemelten a csoportmunkában való teljesítményé

A házi feladat kijelölése, differenciáltanJó képességűek: Tk. 81/1., 82/2.Gyengébb képességűek: Tk. 82/4.



120

Témakör: A határozók, a határozós szerkezetekTananyag: A határozók összefoglalása (49. óra)

Fejlesztési célok:Anyanyelvi ismeret: – A határozókról tanultak rendszerező ismétléseHelyesírás: – Az időtartam helyes jelölése a határozókbanNyelvhelyesség: – Nyelvhelyességi hibák és javítási módjai a határozók körében Kommunikáció: – Kommunikációs gyakorlatok: véleménynyilvánításSzövegértés és szövegalkotás: – A jellemzés – A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegekben


– Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Helyes, igényes és alkotó nyelvhasználat

Gondolkodási kompetencia: Logikai és rendszerezőképességTanulási kompetencia:

– Ismeretek alkalmazása– Készségfejlesztő és képességfejlesztő képesség

Szociális kompetencia:– Együttműködési képesség– Alá- és fölérendeltségi viszony elfogadásának képessége

I. Beszédművelés

1. Kiejtési gyakorlatokFfgy. 10/5. d) Most verseken és prózai szövegrészleteken gyakoroljátok az sz, c, z, s, cs, zs hangok helyes ejtését! Ügyel-jetek a magán- és mássalhangzók időtartamának helyes érzékeltetésére! Közepes hangerővel, közepes tempóban olvassátok a szövegeket! Ha kedvetek van, tanuljátok meg őket kívülről!

A halász a Tiszán halászott, hosszan ült hasztalanul. Bosszankodott. Hopsz, lesz valami a hálóban. Húzta, húzta, nem tudta kiszedni. Jaj-jaj, a hal húzta vissza a halászt. Egészen a szigetig úszott vele. Szegény ha-lász ott kászálódott ki. A hal aztán büszkén mutatta uszonyaival a keszegnek: ilyen hosszú halászt fogtam.

2. Hangsúly, hanglejtés, váltásokFfgy. 13/7. Előzetes, otthoni felkészülés után az a), b), órán a c) és d) A szólamokat nemcsak szünetekkel lehet elkülöníteni egymástól, hanem hangmagasság-, tempó-, illetve hangszínváltással is. Pl.: a közbevetéseket mélyebben szólaltatjuk meg.

a) Olvasd el némán az alábbi regényrészletet, amelyben bejelöltük a magassági váltás (___), a hangerő-váltás (hv.) helyét. Te a hangsúlyokat és az ereszkedőtől eltérő hanglejtést, valamint a beszédszüneteket jelöld be!

k. t. A Wibra Gyuri szemei megcsillantak az örömtől. | |hv. k. t. gy. t. gy. t. – Bravó, kedves gyámatyám! – kiáltott fel (de beillett az rikoltásnak is). – Ilyen memóriája csak az isteneknek volt!



121

hv. k. t. l. t. – Szerencsés fickó vagy, Gyuri. Valami előérzet súgja nekem, hogy most jó nyomon vagy, hogy megtalálod az örökségedet. |hv. gy. t. k. t. – Most már én is elhiszem – lelkendezett az ügyvéd, ki éppen könnyebben hajolt az optimizmusra, mint ellenkezőre, de hát mi lett a szegény Münczcel?

b) Tervezd meg, milyen tempóban (k. t. = közepes tempó, gy. t. = gyorsabb tempó, l. t. = lassított tempó) olvasod fel a részletet!

c) Olvasd fel társaidnak a regényrészletet!

d) Mondj véleményt társad felolvasásáról! Előtte gyűjtsd össze értékelési szempontjaidat, és közöld vele! Szempont lehet: szöveghű olvasás, megfelelő tempó, megfelelő hangerő, a mondatok helyes hanglejté-se, szünettartás stb. (Lehetőleg három-négy szempontnál többet ne adjon a tanuló a társának!)

II. A határozókról tanultak rendszerező összefoglalása

1. Az indukciós szöveg elolvasása, értelmezése: Tk. 157/1.Fogalmazz meg három kérdést a társaid számára a szöveggel kapcsolatban!

Kérdések és válaszok meghallgatásavárható kérdések: Miért hallgatott sok mesét a gyermek Mikszáth?

Kik meséltek neki? Milyen hatása volt a felnőttre a sok mese?

2. A mondatelemzés gyakorlása csoportmunkában: Tk. 157/1. a), b)A csoporttagok osszák fel maguk között a mondatokat!

Mikszáth Kálmán sokat betegeskedett gyermekkorában. Ilyenkor az édesapja mesélőket kéretett hozzá a

faluból. Órákon át szórakoztatták a kisfiút a tündértörténetekkel és a kísértethistóriákkal. A nagymamája is

gyakran mesélt neki. Mindig kaláccsal, piculával és mesével várta az unokáját. A mesék, mondák, balladák

hatottak a kisfiúra. A történetek évek múlva megjelentek regényeiben és novelláiban.

b) Halmozott mondatrészek: a tündértörténetekkel és a kísértethistóriákkal; kaláccsal, piculával és mesé-vel; mesék, mondák, balladák; regényeiben és novelláiban

3. Képességfejlesztés differenciált osztálymunkában

A) Az elemzésben lemaradó tanulók számára: Tk. 157/2.

B) A helyesírásban gyengébb képességű tanulóknak: Tk. 157/3., 158/4.

c) A jó képességű tanulóknak tehetséggondozásként: Tk. 158/6., 7.Ellenőrzés: az A) és B) csoport esetében külön-külön tanári irányítással A c) csoport esetében a másik két csoport is részt vesz az ellenőrzésben.

i i h

h

r i t t t

i e e

sz

ád i h h



122

h

e

e ád

Tk. 157/2.

A Serengeti Nemzeti Park Közép-Afrikában található. Gnúk, zebrák és kafferbivalyok legelésznek a

szavannán. A fűben lapulva oroszlánok lesik az állatokat. A távolban egy elefántcsorda tűnik fel.

Ágrajzok:

Tk. 157/3.a) kint, túl, hátul, felől, elől, kívül, alul, belül, kinn, (kint) itt, otthon, ugyanott, innen, onnan, lent, (lenn) bent

b) H. 35. H. 25/b) Kivétel: túl, hátul, kívül, alul, belül kinn – kint, lent – lenn, bent – benn

Tk. 158/4.Pécsett új hetilapot jelentetett meg a városi önkormányzat.Az olvasott könyvet visszavittem a könyvtárba.Eloltotta a tüzet, hogy kárt ne okozzon.Az osztálykirándulás második éjszakáját Vácott, a harmadikat Győrött töltöttük.Kijavítottam az elkövetett helyesírási hibákat a tanult szabályok alapján.

a) Pécsett – (hely)határozórag, hetilapot – tárgyrag, jelentetett – múlt idő jele, olvasott – befejezett mel-léknévi igenév jele, könyvet – tárgyrag, visszavittem – múlt idő jele, eloltotta – múlt idő jele, tüzet – tárgyrag, kárt – tárgyrag, éjszakáját – tárgyrag, vácott – (hely)határozórag, Győrött – (hely)határo-zórag, töltöttük – múlt idő jele, kijavítottam – múlt idő jele, elkövetett – befejezett melléknévi igenév jele, hibákat – tárgyrag, tanult – befejezett melléknévi igenév jele

b) A tárgyrag kivételével, ami mindig rövid -t, minden esetben magánhangzó után hosszú -tt, mással-hangzó után rövid -t-t írunk.

c) A tárgy ragja.

Tk. 158/6.

Nem kerestek engemet kötéllel;

Zászló alá magam csaptam én fel:

Szülőanyám, te szép Magyarország,

Hogyne lennék holtig igaz hozzád!

Tk. 158/7. A hetedikesek kirándulást szerveztek a közeli erdőbe. Egymás után bandukoltak az ösvényen. Néha recseg-ve ágak hullottak le a fákról. A madarak trilláztak felettük. A suhogó levelek között átvillant a napsugár. A tisztásokon letáboroztak, komótosan megették a magukkal hozott élelmet. Utána számháborúztak.

A Á

Hh

(A) Á

Hm T

[A – A – A] Á

Hh

Hh

A Á

Hh

h

h h m m



123

Gyorsan megalakították a csapatokat. Percek alatt suttogva megbeszélték a haditervet. A védők settengve elbújtak a bokrok és fák között. A támadók nagy dérrel-dúrral igyekeztek megszerezni a zászlót. Nem sikerült.

b) állítmány: bandukoltak, trilláztakjelző: suhogómódhatározó: recsegve, komótosan, suttogva, settengve, dérrel-dúrral

c) Előzetes feladatok: a csapatok megszervezése, a számkártyák elkészítése, a zászló elkészítése, a szabá-lyok tisztázása

4. A Tk. 159/9. feladatában szereplő összefoglaló táblázat áttekintése közösen, kiegészítése páros munká-ban, a határozókhoz kapcsolódó nyelvhelyességi tudnivalók felelevenítése

III. Az órai munka értékelése, a házi feladat kijelöléseképességek szerint differenciálva: Tk. 160. oldal



124

Képességfejlesztő óra (60. óra)Tananyag: A szövegértő képesség fejlesztése A Forma–1 diadalútja című szöveg feldolgozása kapcsán

Fejlesztési célok:Helyesírás: – Idegen szavak helyesírása – A földrajzi nevek helyesírásaBeszédművelés: – Az idegen szavak helyes ejtése Kommunikáció: – Kérdések megfogalmazása, előadásaSzövegértés: – Szövegértelmezés – Táblázatkészítés – vázlatkészítés


– Helyesírási képesség – Helyes, pontos nyelvhasználat – Szövegértelmezés

Gondolkodási kompetencia:– Oksági gondolkodás– Konvertálóképesség

Tanulási kompetencia: – Információk keresésének, kezelésének és alkalmazásának képessége

Szociális kompetencia:– Együttműködési képesség– Kudarctűrés– versengési képesség

Digitális kompetencia:– Digitális tábla kezelése

Matematikai kompetencia:– Mértékegységek, mértékváltások– Számítások: átlagsebesség kiszámítása

I. BeszédművelésInteraktív tananyag-feldolgozás Gyakorlás 1. feladat

1. Olvassátok el közepes hangerővel, közepes tempóban a következő, egyre hosszabbodó mondatokat!

Rendezik meg.Évente rendezik meg.

Évente márciustól októberig rendezik meg.Évente márciustól októberig hétvégén rendezik meg.

Évente márciustól októberig minden második hétvégén rendezik meg.

2. Keresd meg a tulajdonnevek megfelelő ejtésmódját!

carl Benz [karl benc] [karl benz] Gottlieb Daimler [gotlíb dajmler] [gotlejb damler]Bordeaux [bordaó] [bordó] [bordox]Federation [federáció] [federésön] Internationale [internesönel] [internacionálé]



125

3. Olvasd el a következő szavakat a kirajzolódó vonalak útmutatása szerint!

betartandó népszerű erkölcsi előírt

egyszerű szabályok áthághatatlan

elterjedt helyesírási etikai népszerűtlen

II. A szöveg feldolgozása

1. A szöveg előzetes áttekintésea) A cím értelmezése

Mit jelent a cím? A szöveg az autóverseny történetéről szól.

b) Az illusztráció értelmezéseMit ábrázol az illusztráció? Egy győztes autóversenyzőt.

c) Előfeltevések megfogalmazásaMit szeretnél megtudni a témáról? Pl.: Mikor volt az első Forma–1 verseny?Mikor volt az első verseny? Mit jelent a Forma–1?

2. Ismerkedés a szöveggel néma olvasással, közben a bekezdések beszámozása

3. A szöveg témájának a megnevezéseA Forma–1 története. Hogyan lett a legnépszerűbb sportesemény a világon?

4. Ismeretlen kifejezések magyarázata páros munkábanTk. 14/1. Nézz utána, mit jelentenek a következő kifejezések!

nézettségi statisztika: hányan néznek egy-egy sportközvetítést a televízióbankompresszor: gázállapotú anyag sűrítésére, összenyomására szolgáló gépformula: tétel, képlet

5. A szöveg bekezdések szerinti feldolgozása csoportmunkában Minden csoportnak feladata a 15/4. feladat a saját bekezdésére vonatkoztatva.

1. csoport 1. bekezdésAdjatok címet az 1. bekezdésnek!Keressétek meg a két kép közötti eltérést a megadott időn belül! Interaktív tananyag 2. feladata.

2. csoport 2. bekezdésAdjatok címet a 2. bekezdésnek!válaszoljatok a tankönyv 2. feladatának 1. és 2. kérdésére!

3. csoport 3. bekezdésAdjatok címet a 3. bekezdésnek!válaszoljatok a tankönyv 2. feladatának 3. és 4. kérdésére!Oldjátok meg a tankönyv 3. feladatát!



126

4. csoport 4. bekezdésAdjatok címet a 4. bekezdésnek!válaszoljatok a tankönyv 2. feladatának 5. és 6. kérdésére!

Ellenőrzés:Az 1. csoport a többiek előtt megoldja az 1. interaktív témafeladatot.

A 2., 3. és 4. csoport tagjai közösen oldják meg a 2. interaktív témafeladatot.Benzék 1895 közepén találták fel a benzines autót. Párizstól Boreaux 600 km távolságra van.Az első Francia Nagydíjon háromszög alakú volt a pálya.Az első Francia Nagydíjat Szisz Ferenc nyerte meg.A FIA rövidítés magyarul azt jelenti, Nemzetközi Autószövetség.Az 1500 köbcenti másfél liter.

A 3. csoport közli a Tk. 14/3. feladatának megoldását: az első autóversenyt nyert kocsi sebessége: 24 km/h (1200 km : 49 h = 24 km/h).

Minden csoport felolvassa a bekezdésével kapcsolatban megfogalmazott kérdéseket (Tk. 15/4.). Várható kérdések:

1. bekezdés: Mikor rendezik a Forma–1 futamait?2. bekezdés: Mikor és hol, milyen távon rendezték az első autóversenyt?3. bekezdés: Ki nyerte az első Francia Nagydíjat?4. bekezdés: Honnan ered a Forma–1 elnevezés?

6. A szöveg újraolvasása bekezdésenként egyéni hangos olvasással

7. vázlatírás A vázlat összeállítása a csoportok vázlatpontjai alapján:

1. bekezdés: A legnépszerűbb sportesemény a világon2. bekezdés: Az első autóverseny3. bekezdés: Szisz Ferenc győzelme4. bekezdés: A Forma–1 elnevezés eredete

8. Interaktív játékInteraktív tananyag-feldolgozás interaktív játéka Két játékos játszhatja, de csapatok is versenyezhetnek (pl.: lányok és fiúk versenye, több tanulócsoport egy csapattá egyesül).A játékban kérdésekre kell válaszolni, és három válasz közül kell kiválasztani a helyeset.

III. Az órai munka értékelése a csoportok és egyének teljesítménye alapján

IV. Házi feladat kijelölése1. Időpontok és események táblázatba rendezése (Tk. 15/6.)

2. Beszámoló a Forma–1-ről az olvasottak alapján

3. Szorgalmi feladat: Plakátterv készítése az első autóversenyre (Tk. 15/7.)



127

Irodalom- és rövidítésjegyzék

ADAMIKNÉ JÁSZÓ ANNA – HANGAY ZOLTÁN: Nyelvi elemzések kézikönyve, MOZAIK Oktatási Stú-dió, Szeged, 1995. A magyar nyelv értelmező szótára I–VII. (ÉrtSz.) Akadémiai, Bp., 1959–62.

A magyar nyelv könyve (MNYK.), Trezor, Bp., 1982. Szerk.: A. JÁSZÓ ANNA A magyar nyelv könyve (MNYK.), Hetedik, átdolgozott és bővített kiadás, Trezor, Bp., 2004. Főszerk.:

A. JÁSZÓ ANNA A mai magyar nyelv, (MMNY.) Tankönyvkiadó, Bp., 1982. Szerk.: RÁcZ ENDRE ARANY LAJOS: A hírtől a tárcáig, Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen, 2001. Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. Főszerk.: BAKOS FERENcLADÓ JÁNOS: Magyar utónévkönyv, Akadémiai, Bp., 1990. Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Akadémiai, Bp., 1990. Szerk.: JUHÁSZ JÓZSEF, SZŐKE ISTvÁN, O.

NAGY GÁBOR, KOvALOvSZKY MIKLÓS Magyar értelmező kéziszótár. (ÉKsz.) Főszerk.: PUSZTAI FERENc, Második, bővített kiadás, Akadémiai

Kiadó, Budapest, 2003.Magyar grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. Szerk.: KESZLER BORBÁLAMagyar szinonimaszótár (SzinSz.) Akadémiai, Bp., 1978. Szerk.: O. NAGY GÁBOR ÉS RUZSINcKY ÉvA Nyelvművelő kéziszótár, Auktor, Bp., 1996. Szerk.: GRÉTSY LÁSZLÓ ÉS KEMÉNY GÁBOR BÁRDOSI vILMOS – KISS GÁBOR: Közmondások, 3000 magyar közmondás és szójárás betűrendes értel-

mező dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. BÁRDOSI vILMOS – KISS GÁBOR: Szólások, 5000 magyar állandósult szókapcsolat betűrendes értelme-

ző dióhéjszótára, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ALLAN PEASE: Testbeszéd, (Gondolatolvasás gesztusokból) Park Kiadó, 1988. RÓNAI BÉLA – KEREKES LÁSZLÓ: Nyelvművelés és beszédtechnika, Tankönyvkiadó, Bp., 1981. RÁcZ ENDRE – TAKÁcS ETEL: Kis magyar nyelvtan, Gondolat – Talentum, Bp., 1992.


KEDVES KOLLÉGANő/KOLLÉGA! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

METODIKAI ALAPELVEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .5Az új ismeret feldolgozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5Az ismeretek megszilárdítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6Jártasságok és készségek kialakítása, képességek fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7Az ismeretek, jártasságok és készségek ellenőrzése, értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .9

A magyar nyelv tanításának céljai és feladatai . . . . . . . . . . 9Fejlesztési célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10

AZ APÁCZAI KIADÓ BÁZISISKOLÁINAK KERETTANTERVE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

Ajánlott szempontok a tanulói teljesítmények értékeléséhez . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21

A KOMPETENCIAALAPÚ OKTATÁS A 7. ÉVFOLYAMON . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22

A tanuláselméleti háttér megváltozása . . . . . . . . . . . . . . . . 22Tanári és tanulói szerepek megváltozása . . . . . . . . . . . . . . 23Tanulásszervezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23A kulcskompetencia . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

A 7. ÉVFOLYAMOS MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ KÖNYVEK FELÉPÍTÉSE, TARTALMA . . . . . . 26

A Nyelvtan és helyesírás tankönyv . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26A Fogalmazási feladatgyűjtemény és a Szövegértést fejlesztő gyakorlatok . . . . . . . . . . . . . . . . . 30

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS ÉS ISMERETNYÚJTÁS EGYMÁS-RA ÉPÜLÉSE AZ 1–8. ÉVFOLYAMOKON . . . . . . . . . . . . . . 33

AZ ANYANYELVI ISMERETEK ELSAJÁTÍTTATÁSA . . . . . 48Módszertani javaslatok az egyszerű mondatok tanításához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

A KÉPESSÉGFEJLESZTÉS LEHETőSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56

A helyesírási képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56A tollbamondások szövege . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60A szövegértő képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69A kommunikációs képesség fejlesztése . . . . . . . . . . . . . . . . . 71

A NYELVMŰVELÉS LEHETőSÉGEI A TANKÖNYVBEN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73

Nevelési lehetőségek a munkáltató tankönyvben . . . . . . 76

TANMENETJAVASLAT A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁHOZ 7. ÉVFOLYAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78

A felmérések megoldásai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 99Javaslat a felmérések értékelésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 104A szövegértő olvasás felméréseinek megoldása . . . . . . . 104

A TANKÖNYV EGYES FELADATAINAK MEGOLDÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 109

ÓRAVÁZLATOK. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113Irodalom- és rövidítésjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 127

TARTALOM


a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/070331_magyar_nyelv_7_kk.pdf · A...

Documents

Transcript of a magyar nyelv tanításához - ofi.huofi.hu/sites/default/files/070331_magyar_nyelv_7_kk.pdf · A...