1

TANÍTÓI KÉZIKÖNYV

az Anyanyelv és kommunikáció

nyelvtankönyv és munkafüzet

3. osztályosoknak,

valamint

az Írás munkafüzet

3. osztályosoknak

tanításához

2

Tartalom

Anyanyelv és kommunikáció A funkcionális nyelvtantanítás (N. Császi Ildikó, Kóródi Bence) 3

Koncepció, alapelvek, azonosságok és újszerűségek (Kóródi Bence) 7

A tananyag tartalma, módszertani javaslatok

(Jegesi Krisztina, Nanszák Andrea, Benkőné Nyirő Judit) 15

Óravázlatok 28 1. A mondatfajták gyakorlása 29

2. A főnév 33

3. A melléknév 37

4. A melléknév fokozása 39

5. A melléknevek helyesírása 42

6. Az igekötős igék gyakorlása 45

Tanmenetjavaslat 47

Írás 74

Vezető szerkesztői előszó (Kóródi Bence) 75

Útmutató a 3. osztályos írás munkafüzethez (Csájiné Knézics Anikó) 77

3

A funkcionális nyelvtantanítás

(elméleti háttér)

A minket körülvevő világ csak nyelvileg érthető meg, gondolkodásunk, észlelésünk nyelvileg

kódolva van, minden egyes tantárgy tananyagát egy bizonyos nyelven írták, azt tehát a nyelv

által tanuljuk meg, az idegen nyelveket pedig az anyanyelvünkhöz képest sajátítjuk el.

A nyelvtanoktatás legfontosabb célja, hogy az ösztönösen elsajátított anyanyelvet tudatosítsa,

azt a legtöbb oldalról megvizsgálja, róla a legpontosabb képet adja, mely nem áll távol az ún.

vernakuláris nyelvtől, vagyis attól a beszélt nyelvtől, melyet a gyermek addigi élete során a

közvetlen környezetéből megismert. Meg kell ismertetni a diákokkal a köznyelvet, és fel kell

hívni rá a figyelmüket, hogy az élet bizonyos színterein ennek segítségével jobban boldogulnak,

de mindezt a nélkül téve, hogy negatív attitűdöt alakítanánk ki bennük a saját vagy társuk nyelv-

járásával kapcsolatban. Egyáltalán nem mindegy, hogy az iskola lehetőséget teremt a sztenderd

változat megtanulására, vagy megköveteli, hogy a gyerekek az iskolában (beleértve a szünete-

ket és a tanításon kívüli iskolai eseményeket) a sztenderd nyelvváltozatot használják.

A beszélt és az írott nyelv nagymértékben különbözik egymástól. Írásban megfontoltabbak va-

gyunk, igyekszünk a szerint fogalmazni, ahogyan azt az iskolában megtanultuk, vagyis kerek,

egész mondatokat írunk, kerüljük az ismétléseket. A szóbeli szövegalkotás azonban jóval gyor-

sabb tempót követel meg, mint a megfontolt írás, így az ismétlések, szünetek, töltelékelemek

ezek természetes elemei. Hibásnak tekinthetők az így született megnyilatkozások? Miért len-

nének azok? Hiszen a legfontosabb dolgot, az egymással való kapcsolattartást, egymás megér-

tését segítik elő. A nyelvelsajátítás is a beszélt nyelvi formák megtanulásával megy végbe, a

nyelvvel kapcsolatos tapasztalatainkat elsődlegesen a beszéd útján szerezzük meg. Amikor te-

hát a nyelvről szeretnénk valamit mondani, tanulni, nem zárhatjuk ki azt az elsődleges közeget,

melyben ezt a nyelvet elsajátítottuk. Mégsem jelennek meg ilyen, a valódi beszélt nyelvből

származó példák a tankönyvekben. A tankönyvek példamondatai olyan ideális beszélőket tük-

röznek, akiknek beszéde az írott szépirodalom, a nyelvileg kötött közmondások, szólások, il-

letve a kerek, egész mondatok használatát tükrözi. De létezik-e ilyen beszélő a hétköznapi va-

lóságban? A tankönyvek ilyen példahasználata nyelvfilozófiai háttérből fakad. Szemléletükben

a nyelv és a beszéd elkülönül egymástól, a könyvek többsége a strukturális iskola szemléletét

követi.

A mai nyelvtudományban a nyelv használatközpontú leírását a funkcionális kognitív nyelvészet

keretében lehet elvégezni. A funkcionális nyelvszemlélet egyik legfontosabb alapelve, hogy

nem értelmezhető a nyelv a beszélőtől függetlenül létező jelenségként.

A funkcionális nyelvészet egyik legfőbb tétele a mindenkori beszélő és hallgató nézőpontjának

a figyelembe vétele a nyelv leírásakor. Ez a szempont még inkább megkerülhetetlen az anya-

nyelv-pedagógia kérdéseiben. A korábbi nyelvelméletek és módszertanok, így a nyelvészeti

strukturalizmus különböző változatai és a generatív grammatika a nyelvet tárgyiasították, mint-

egy dologként mutatták be, amely e metaforarendszerben gyakran önálló cselekvőként fogal-

mazódott meg, és amelytől a mindenkori beszélő elválasztódott. A szűkebb értelemben vett

nyelvtan a nyelv legabsztraktabb, szimbolikus kódolási rendszere. Minden nyelvi elem a teljes

nyelvi rendszerben betöltött funkciójához viszonyítva értelmezhető. Noam Chomsky nyelvi

kompetencia meghatározása szerint a beszélő véges számú elemből véges számú szabály fel-

használásával végtelen számú mondatot képes létrehozni. Hymes (1978) kiterjesztette a nyelvi

kompetencia fogalmát a kommunikáció tényezőit szem előtt tartó nyelvi-nyelvhasználati tudás

fogalmára.

4

A beszélő ember azonban rendelkezik saját nyelvi tudásával, a közösségi kultúra és konvenció

keretén belül is. Ezt a dinamikát tárja föl a funkcionális nyelvészet, a kognitív grammatika,

amikor a rendszert és a használatot az egyazon nyelv két, együtt működő tényezőjének tekinti.

A nyelv két legáltalánosabb funkciója a kommunikációs és a kognitív funkció. A nyelvben a

jelentés és a funkció nincs eleve adva, deduktív módon az elemekből, a szabályokból nem ve-

zethető le, hanem meghatározott szituációban a nyelvi működés során jön létre. Megnyilatko-

zásaink valamilyen tudást valamilyen nézőpontból tesznek hozzáférhetővé valamilyen módon,

valamilyen formában. (Tolcsvai 2005. Funkcionális nyelvtan: elmélet és gyakorlat. Magyar

Nyelvőr.348–362.). Ezért a grammatika inkább a választás és a lehetőségek grammatikája, mint

a szabályoké. A funkcionális nyelvészet tehát a mindenkori beszélő és hallgató nézőpontjából

írja le a nyelvet, az egyes nyelvi szerkezeteket mindenkori jellegzetes nyelvi környezetükben

írja le, a jelentésnek alapvető szerepe van a nyelvi szerkezetek kialakulásában és használatában.

A nyelvleírás ezért használati alapú rendszerleírás, mert a nyelvhasználat jellemzői (a kontex-

tushoz igazodás, a megértett beszédhelyzet tényezői) kódolva vannak a rendszerelemekben. Az

ember nyelvi és nem nyelvi tevékenysége nem különül el egymástól alapvetően. Minden emberi

tevékenység szorosan összefügg a megismerés műveleteivel. A megismerés részeként a nyelv-

elsajátítást és a beszédet, a megértést több kognitív képesség teszi lehetővé, így az alkalmazko-

dóképesség (például a perspektiválásban, a mindenkori beszélő nézőpontjának megértésében)

és az absztrakció, a sematizáció, a kategorizáció képessége (a jelentésszerkezetek létrehozásá-

ban).

A szemantika és a grammatika közötti viszony realizációs természetű: a kifejezés (’szavakba

öntés’) kódolja a jelentést. A grammatika és a szemantika között tehát nincsen éles határ, min-

den részrendszer (lexikon, morfológia, szintaxis) szimbolikus szerkezetek összefüggő tartomá-

nyát, kontinuumát alkotja. A jelentés nyelv- és kultúraspecifikus: minden nyelvnek saját sze-

mantikai kódja van. A helyzet kontextusa a szöveg közege, a kultúra kontextusa a teljes nyelvi

rendszer környezete. Az egyes nyelvek szemantikai kódját csak azok teljességében és a kultúra

kontextusában lehet értelmezni. Tehát a funkcionális kognitív nyelvtan alapelvei szerint a sze-

mantikai kód, illetve a szemantikai szerkezet nem univerzális, hanem nagymértékben

nyelvspecifikus. Ez a megközelítés a nyelvi működéssel kapcsolatban lévő kognitív képességek

(az észlelés, feldolgozás, előhívás stb.) jellemzőit tartja univerzálisnak, nem magát a nyelvtant.

A FENT, FELFELÉ és a LENT, LEFELÉ fogalma egyetemes tapasztalaton alapul (a földi tömeg-

vonzás mindenütt, minden emberre hat), de annak nyelvi kifejezése részben kultúrafüggő. A

magyar nyelvben a mozgás folyamatában az irányultságot az igéhez kapcsolódó igekötővel je-

löljük prototipikusan (felmegy, lejut, fennakad, fenntart), más nyelvekben ezt más módon jelö-

lik (például elöljárószóval, go up, get down).

A jelentések, azaz fogalmak az emberi megismerésen, a tapasztalaton alapulnak, és egy közös-

ség viszonylagos állandósággal használja őket. A világ megismerésében a prototípuselvként

megfogalmazott elmebeli képességek kiemelkedő szerepet játszanak. A kategóriába felismert

tulajdonságok alapján sorolódnak be példányok; a besorolás fő elve a családi hasonlóság, a

kategóriába sorolás lehet fokozat kérdése, vannak középponti, „jó” példányok, és vannak ke-

vésbé jók, amelyek kevesebb tulajdonságnak felelnek meg; a kategóriák körvonalai nem hatá-

rozottak, egymást átfedhetik. A prototípuselv érvényesül a nyelvi kategóriákban is. Az egyik

látszólag legbiztosabban meghatározott nyelvi kategória például a FŐNÉV. A dolgot mint fo-

galmi archetípust, jellegzetesen főnév jelöli. A megismerő és beszélő embert dolgok sokasága

veszi körül. A nagy változatosságot a dolgok megnevezése tartja egy kategóriában: a különféle

dolgokat egyaránt főnév jelöli. Főnév például a kő, az asztal, az arany, a víz, a szeretet, a futás.

Mindegyik felsorolt főnév dolgot nevez meg, jóllehet ezek a dolgok nagyon különbözőek. A

5

különböző dolgok a megismerésben, a kategorizációban kerülnek egy kategóriába, a fogalmi

konstruálás révén.

A prototipikus dolog a fizikai tárgy. Az embert körülvevő fizikai tárgyak időben viszonylagos

állandóságot mutatnak, a megismerésükben nem vagy alig játszik szerepet az időbeliség. A

tárgyak emellett anyagból vannak, térben körülhatároltak, kiterjedésük fölismerhető, ezáltal el-

különülnek más tárgyaktól. A fizikai tárgyak a legközvetlenebbül tapasztalható dolgok, ame-

lyek megismeréséből jön létre a DOLOG fogalma, sematikus fogalmi szerkezete. A dolgot ki-

fejező szó a főnév, tehát ha dolgokat nevezünk meg szóval, akkor az a szó általában főnév. Más

dolgokat általában a fizikai tárgyak sémájának analógiájára, mintájára dolgoz fel az emberi

megismerés.

A beszélő és a hallgató a nyelvi kifejezésekkel, grammatikai szerkezetekkel, szövegekkel kon-

ceptuális tartalmakat konstruál. A nyelv nem tükrözi a valóságot, hanem a beszélő mentálisan

megkonstruálja a valóság egy részletét leképezési viszonyokban. A konstruálás minden nyelvi

kifejezés jellemzője.

A nyelvtan közreműködik abban a megértési folyamatban, amely akkor zajlik, amikor a verbá-

lis interakció révén az emberek kommunikálnak egymással. Nemcsak arra kell magyarázatot

adni, hogyan lesz a nyelvi egységekből koherens szöveg, hanem olyan diskurzusfaktorokat is

be kell vonni a nyelvtanba, amelyek hatással vannak a mondatok belső szerkezetére (a beszélő

nézőpontja, szándéka a partner figyelmének irányítására stb.).

A megnyilatkozás során mindig egy megértett, megkonstruált szituáció nyelvi formába öntése

történik, és ez a folyamat nem függetleníthető a beszélőtől, a beszélő nézőpontjától, illetve attól,

hogyan akarja a beszélő a partner figyelmét irányítani. Az ún. szituatív igék (jön – megy, hoz –

visz stb.) megválasztása a deiktikus centrumtól (referenciális központtól), a beszélő helyzetétől

függ: a jön ige azt képviseli, hogy a mozgás feléje tart, a megy a másik irányt reprezentálja.

Mindig valamilyen nézőpontból ragadunk meg egy szituációt, és azért öntjük egy bizonyos for-

mába, mert épp úgy akarjuk tudásunkat mások számára hozzáférhetővé tenni. A szókészlet fo-

galmi hálózatokat tartalmaz a perspektiváltság szempontjából. Ezek a hálózatok olyan szavakat

tartalmaznak, amelyek ugyanazt a fogalmat különböző nézőpontból mutatják be jelentésükben.

A beszélő motiváltsága döntő abban, hogy a változatokból mit választ.

A funkcionális szemlélet a funkció és a forma szimbolikus viszonyát önmagában egyfajta mo-

tiváltságnak tartja. Nemcsak a hangzásbeli hasonlóságot (hangutánzó, hangulatfestő szavak)

tekinti az ikonicitás megnyilvánulásának, hanem azt is, ha például egy esemény észlelésének,

megértésének a szerkezete és a nyelvi forma között mutatkozik meg valamiféle hasonlóság,

azaz ha egy történetet az események időrendjében mesélünk el, vagyis a mondatok elrendezése,

egymásutánja megfelel az esemény időbeli szerkezetének, az egymásra következésnek.

A szórend, a közelség és a távolság is jelentéseket hordoz. Nem önkényes például a jelzős szer-

kezet szórendje sem, ebben több jelző esetén a főnévhez legközelebb a szemantikailag legin-

kább releváns jelző áll. A morfémaszerkezetben a tőhöz legközelebb a képző található, mivel a

fogalmi jelentés szempontjából az a leginkább releváns, hiszen a fogalmi (vagy deskriptív) je-

lentést – a toldalékok közül – a képző tudja megváltoztatni. Ikonikus megoldás a fenti értelem-

ben az is, hogy az alapeset jelöletlen, és az ettől való eltérés a nyelvileg jelölt, tehát ami sze-

mantikailag összetettebb, az szerkezetileg is komplexebb.

6

A konstruálás egy másik fontos tényezője a figyelem irányítása. Minden mentális tevékenység,

így a nyelvi tevékenység, a beszéd is a figyelem irányításával jár. A figyelmi kereten belül az

összpontosítás tárgya a figyelem fókusza. A figyelem fókuszában álló entitás előtérben áll, a

figyelmi keret többi része háttérben van.

A nyelvi rendszer ezért nem valami magában álló logikai vagy grammatikai struktúra, hanem

egy közösség és tagjai nyelvi képességeinek és cselekedeteinek a kulturális felhalmozásban

kialakított megismerő és kommunikációs közege. Így a nyelv elsajátítása és a nyelvi szociali-

záció is az adott kultúrába való beilleszkedés, beletanulás hosszú folyamata, s nem csupán egy-

fajta föltételezett szabályrendszer megtanulása, amely általában különböző szakaszokkal a 18–

20. életévig eltart, miközben lezajlik a világ kulturálisan specifikált megismerése. A nyelvi tu-

dás tanulás eredménye. A tanulás a nyelvhasználati események során szerzett tapasztalatokból

összegződik. A nyelvhasználati esemény mindig közös cselekvés, figyelemirányítás, szándék-

irányulás, tehát valós személyközi helyzetekben történik.

N. Császi Ildikó – Kóródi Bence

7

Koncepció, alapelvek, azonosságok és újszerűségek

Tantárgy-pedagógiai felfogás

Az anyanyelv és kommunikáció 3. tankönyv a 2. évfolyam nyelvtan taneszközeinek újszerűsé-

gét folytatja a 3. és a 4. évfolyamon. A taneszköz azonos a 2. évfolyam nyelvtan feladatgyűjte-

ményével és interaktív tananyagával abban, hogy a funkcionális vagy más szóval kommuniká-

ciós nyelvtan elemeire épülő, vagyis a beszédből kiinduló és a felismert, majd rögzített nyelvi-

nyelvtani jelenségeket, szabályszerűségeket funkciójukba visszahelyező kommunikációs tan-

könyv.

A funkcionális felfogás eredményeképpen a gyerekek az anyanyelvüket mint sajátos jel- és

szabályrendszert a számukra – életkori sajátosságaiktól fogva – még talán kevésbé üzenő, ke-

vésbé érthető leíró szemlélettel szemben nem egyfajta deduktív szabályleírás alapján, hanem

annak használata és működése, az induktív beszédfolyamat, beszéd közben fedezik fel, is-

merik meg.

Minden fejezet egy kétoldalas „be-

széd- vagy eseményképpel”, szakszó-

val: indukciós képpel indul, ahogy

tesszük ezt számtalan esetben az ol-

vasás és fogalmazás taneszközeiben

is, az előző évfolyamokban is már

megszokott módon, l. mintaoldalak.

Erről a gyerekeket változatos formá-

ban beszéltetjük: Játsszátok el az ese-

ményeket! Mondj történetet róla! Mi

történt előtte/mi fog történni utána?

Keress a képen… stb.

A leckék felépítése

A gyerekeket minden lecke alkalmával a vizuálisan megjelenő beszédhelyzetre épített feladat

alapján is beszéltetjük a fejléc rovaton belül. Ez egyúttal a már meglevő ismereteket is aktivi-

zálja, az előzetes tudást mozgósítja, amelyre a tanulandók épülnek. A leckék fejléce mindig az

adott órához tartozó, nagy képről kiemelt részletet is tartalmazza.

8

Az így, a nyelvi kommunikáció folyamatára figyelve (és annak ebben az életkorban és ezzel a

tudásháttérrel már felfedezhető és befogadható evolúciós és funkcionális vetületével is megis-

merkedve), játékosan és értelmezve, aktívan elsajátított ismeret sokkal jobban rögzül, és al-

kalmazásképesebb tudást, illetve stabilabb és jóval tudatosabb helyesírási készségeket ered-

ményez a gyerekek számára a tanulási folyamat során.

Azonosság továbbá, hogy a leckékben a nyelvi, grammatikai vagy helyesírási szabályszerű-

ség megfigyeltetését, felfedezését követően elhelyezett rövid összefoglaló szövegek fentiek-

kel látszólag szemben a leíró nyelvtan felől közelítik meg és tudatosítják ugyanazokat a nyelvi

jelenségeket, információkat, tudnivalókat. Ezeknek a hasznos összefoglalásoknak itt van he-

lyük és szerepük: nemcsak a gyerekeknek, hanem a tanítóknak és a szülőknek is segítenek ab-

ban, hogy mit érdemes az óra anyagából a gyerekeknek minimálisan maguktól is összefoglal-

niuk, illetve elsajátítaniuk, megjegyezniük és gyakorolniuk. A szaknyelvi, szabatos írásbeli

fogalmazást is taníthatjuk ezzel.

A funkcionális szemlélet módot ad ugyanis arra, hogy a kötelező minimális bevésés mellett a

több, átfogóbb és létező tényszerű szempont felől megközelített jelenség alapjait és lényegét is

könnyedébben elsajátíthassák a gyerekek. Ezután helyezzük vissza az ismereteket természetes

közegébe, megvizsgálva a funkcióját, a nyelvi kommunikációban betöltött szerepét.

A nyelvtani fogalmak megértését segítő eszközök

Számos tapasztalati példa mutatja, hogy a felnőttek által egyszerűnek és szabatosnak, rövidnek

gondolt, ám túl absztrakt és ráadásul elégtelen, pontatlan definíciókat a gyerekek nem értik,

így nem rögzül a használható ismeret, és ebből következően az ismeretek alkalmazásakor is

nehézségeik támadhatnak. A tankönyv célja pedig természetesen ennek éppen az ellenkezője:

nem elriasztani, hanem megszerettetni kívánja a gyerekekkel mind a nyelvtan tantárgyat, mind

pedig az anyanyelvet. Ez pedig csak a nyelv működése közben felfedezett kellő számú ismeret

által lehetséges.

A magyar nyelvtani kategóriák, fogalmak zöme igen beszédes („fő”név, „köz[ös]” név, „saját,

tulajdon” név, „mellék”név, ige„kötő”, „jel-en, jövő” idő stb.), ezt a gyerekekkel már a velük

való megismerkedés idején szándékunkban áll felfedeztetni, mivel ez is közelebb hozza, érthe-

tőbbé és értelmesebbé teszi a számukra a kategóriákat. Ezt a címekben és az összefoglaló szö-

vegekben is igyekszünk érzékeltetni, illetve egyszerűen megmagyarázni.

A másik fontos törekvésünk, hogy az adott szófajt mondat szinten mutassuk meg a gyerekeknek

nemcsak a fogalmának bevezetésekor, hanem akkor is, amikor természetes közegébe visszahe-

lyezzük. Mivel a nyelvet evolúciós alapon, azonosítások sorozataként fogjuk fel, ezért célszerű

az alapszófajokat állítmányi szerepben megismerniük a gyerekeknek a mondaton belül. (A fő-

nevek és melléknevek megismerésekor ez kevésbé természetes, mint az igék esetében: [Ő] Ka-

tona. [Ez egy] Fegyver. [Ő] Ügyes. [Az] Fehér. Veszélyes.) Így az eddig egyeduralkodó sze-

mantikai jellegű megközelítés mellett („Mit fejez ki?”) a grammatikai szerepet is meg tudjuk

mutatni olyan egyszerű formában és mértékben, amely a kategóriába sorolást megkönnyíti a

9

gyerekek számára (Hogyan [hová] illik a mondatba? Melyik szófajhoz kapcsolódik [és ho-

gyan]?) – mondattani ismeret nélkül is.

Ezt a célt támogatják az ún. gra-

fikus szervezők, gondolati tér-

képek is. A grafikus szervezők

a lineárisan kibomló, nehezeb-

ben tagolható, hömpölygő szö-

veggel egyenértékű információt

tartalmaznak, megmutatva az

üzenet lényeges fogalmi jegyeit

és szerkezeti felépítését is.

A túl szűkszavú, nyelvi félrevezérlésre okot adó definíció veszélye különösen igaz az elvont

nyelvtani kategóriák (szófajok) esetében. Ha az igéről csak annyi ismerete van a gyermeknek,

hogy „cselekvést, történést és létezést kifejező szófaj”, azt vagy egyáltalán nem érti (és a defi-

níciót félretolva maga próbálja meg felismerni az igéket), vagy csak félig-meddig érti. Joggal

kérdezi, hogy a „kopogtatás” miért nem ige, hisz cselekvést fejez ki, a „reccsenés” miért nem

ige, hisz történést fejez ki. A „fél, örül, fázik” stb. pedig miért ige, hisz sem cselekvést, sem

történést, sem létezést nem fejez ki, stb. Arról nem is szólva, hogy fordítva: az absztrakt (tulaj-

donságokat vagy egyéb körülményeket kifejező) főnevekkel való ismerkedést, azok felismeré-

sét is gátolhatja mindez (ásás, szabadság, tanár, mérnök stb.).

Ezzel a túl szűkszavú és túl absztrakt megközelítéssel járó elsajátítási probléma majd a mellék-

név tanításakor is ugyanúgy elő fog bukkanni a tanítási folyamat során, hisz vannak a mellék-

névre jellemző tulajdonságot, állapotot [orvos, katona, tanár, rom stb.] kifejező főnevek és igék

is [zöldell, örül, fáj stb.].

Az ige csoportokra osztásának problematikája

A fenti problémasorba illik az ún. állapotigék (érzelmi, értelmi állapotot kifejező igék) esete

is. Annak ellenére, hogy nem kerettantervi követelmény az ezekkel való megismerkedés, a

taneszközrendszer egy differenciáló (szabadon választható) szakaszt mégis szán az igék ezen

csoportjának megismerésére, mivel az anyanyelvi és az idegen nyelvi jártasság megalapozásá-

hoz, a használat közben tetten ért, élő nyelv megértéséhez és elsajátításához, az alkalmazáské-

pes tudás megszerzéséhez ez a kategória elengedhetetlen a gyerekek kommunikációs kompe-

tenciáinak fejlesztése során. Azért van módjuk a gyerekeknek a 4. nagy igei csoport megisme-

résére is, hogy az anyanyelv iránt érdeklődők majdnem az összes igét, amellyel olvasmányaik-

ban és élőszóban találkoznak, jól és a többi csoporttal nem összekeverve be tudják sorolni az

igék valamelyik csoportjába jelentéskör szerint.

Amikor az olvasáskönyvben keresnek példákat az igefajtákra a gyerekek, egy-egy mesében sok

mondat egymásutánja is lehet olyan, amelyben nincs cselekvő vagy történést/létezést kifejező

ige: Sírt, rítt az öreg király, fájt neki nagyon a dolog, de végül megörült a jó híreknek, és azt

gondolta, hogy nem kell többet nyugtalankodnia. Holott az olvasókönyv 3.-ban lévő olvasmá-

nyok, mesék számtalan állapotigét tartalmaznak (Az egyik szeme sírt, a másik nevetett.; Így

szomorkodott az öreg király.; Stb.) – a nyelv természete szerint.

10

Ez az igefajta azt fejezi ki, hogy az élőlényeket/tárgyakat (a mondat alanyát) milyen érzelmi,

értelmi vagy egyéb állapot jellemzi (örül, nevet, izgul, fél, elkeseredik; ért, tud, felfog, gondol;

fázik, fáj, hasonlít). Az állapot tartozhat élettelen dolgokhoz is (foszlik, bűzlik, illatozik). Az

élőlények és az élettelen dolgok ilyenkor nem cselekednek ugyan, mégis átélik az állapotot, és

kisebb-nagyobb mértékben részt is vesznek benne (féltékenykedik, szeret, bízik, nyugtalanko-

dik, megijed). A történéshez hasonlóan az élőlények és az élettelen dolgok állapota is mindig

független a szándéktól, az akarattól. Ezek az igék sem a Mit csinál?, sem a Mi történik? kérdésre

nem felelnek igazán. És egy kicsit mégis.

A fáj (nekem, neked stb.) passzív ige például első hallásra és grammatikai felépítését tekintve

is történést fejez ki. A fájdalom azonban mindig valamilyen cselekvés, történés eredménye,

következménye. Velünk történik, mi szenvedjük el, mégis valamennyire részt veszünk benne.

A nevet, a mosolyog, a nyaral a sír és a csalódik (én, te stb.) inkább tűnnek elsőre aktív, cselekvő

igéknek. Holott nem azok. A nevetés, a mosoly, a nyaralás, a sírás és a csalódás éppen annyira

történik is velünk valaminek a következményeképpen, mint amennyire azt mi cselekvő módon

irányítani szeretnénk. Miért titkolnánk el mindezt az érdeklődő és a tehetséggondozást igénylő

(struktúrában gondolkodó) gyerekek elől?

Az állapotigékkel való megismerkedés további haszna, hogy még jobban elmélyíti és tudato-

sítja a harmadikos gyerekek számára az alapvető célt: a cselekvést és a történést kifejező igék

megkülönböztetését, valamint fejleszti a gondolkodásukat és a figyelmüket.

A mintaoldalak egyik feladata, amely a figyelem fejlesztése mellett az alaktani azonosságok,

különbségek felfedezésére és a helyesírás gyakorlására szolgál első sorban, maga is tartalmaz

3 állapotigét, nem véletlenül: szeret, álmodik, nyaral.

A módszertani megközelítés

Újdonság (és egyúttal azonosság is a 2. évfolyammal), hogy az anyanyelvi neveléssel párhuza-

mosan a tankönyv játékosan fejleszti a gyerekek idegen nyelvi kompetenciáit is. Nem véletlen,

hogy a könyv az egynyelvű idegen nyelvi tankönyvekhez hasonlít – nemcsak megjelenésében

(mindig képpel illusztrált beszédhelyzet a kiindulás), de szemléletében és az órák felépítésében

is.

A mintaoldalak indukciós képre is visszautaló alábbi feladatai pl. alkalmasak erre is.

11

Ez azért is lényeges, mert ugyan a könyv mindig meglevő ismeretre alapoz, abból indul ki, de

nem tekinti adottnak vagy tudhatónak az elsajátítandó ismeretanyagot (pusztán csak azért, mert

ez a gyerekek „anyanyelve”). Ezáltal az anyanyelvi jártasságot nagyban fejleszti és erősíti, az

anyanyelv használatát teszi egyre tudatosabbá – párhuzamosan az idegen nyelvi kompetenciák

kialakításával (pl. egybeírás-különírás, a szófajok felfedeztetése, a mondatok szórendje, a tol-

daléknak és a helyesírásnak a kommunikációban betöltött szerepe stb.).

A könyv és a munkafüzet feladatai azonnal a felfedezésre, a használatra és a helyes alkalma-

zásra sarkallják a gyerekeket, de módot adnak az elsajátított ismeretek megfelelő gyakorlására

és ismétlésére is.

Az Anyanyelv és kommunikáció 3. tankönyv képi tematikájában is követi a mai gyerekek meg-

változott érdeklődését. A mai gyerekek a vizualitáson keresztül, videón, képregényeken, DVD-

n nézett mesefilmeken, televíziós gyermekcsatornák műsorain, számítógépes játékokon és az

interneten nevelkedve érkeznek meg az iskola még ma is kérlelhetetlenül verbális világába. Ezt

(a gyerekek és az iskola világa közötti) űrt tölti ki ez a taneszköz, ezért (is) indulnak a tematikus

egységek, fejezetek beszédképpel és az azzal kapcsolatos kérdésekkel, feladatokkal (még a fe-

jezet későbbi leckéi során is), beszélgetéssel, szituációs játékokkal, kooperálásra késztető taní-

tói feladatokkal, szóbeli szövegalkotással.

A könyv felépítése: az ismétlési szakasz a nyelvi kommunikáció egyre tudatosabb alkalmazását

hivatott elősegíteni, immár egyre inkább tudatosítva és néven nevezve a jelenségeket. Az egy-

szerűbb mondatfonetikai és szupraszegmentális eszközök megismerése és alkalmazása a mon-

datfajták könnyebb elsajátítását segítik a gyerekek számára. a nyelv szemantikai alapvetéseit a

2. évfolyam tananyagából – az egyre tudatosabb nyelvhasználat elérése érdekében.

Ezután is mindig a beszédből, a szövegből indul ki a könyv órafelépítése, s halad a beszéd és a

nyelv egyre kisebb egységei felé. A gyerekek ismétlik a magyar elválasztás alapvető szabályait

is (a szótagolás és a szóelemzés elve, a hagyomány elve különösen a tulajdonnevek helyesírá-

sában és az ly-os szavak esetén, az összetételi határok, az egybeírás-különírás stb.), valamint

elmélyítik a szótő és a toldalék fogalmát, gyakorolják a nehezebb toldalékok helyesírását, a

szóvégi magánhangzók írását, valamint a nehezebb betűkapcsolatok ejtését és írását is.

12

Készségfejlesztés

Célunk, hogy a tankönyv és a munkafüzet kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosít-

sanak a tanulási célokban meghatározott problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalma-

zási képességek fejlesztésére. A problémamegoldást elősegítő feladatok együttes aránya el kell

érje az összes kérdés és feladat felét.

A kérdések, feladatok mennyisége és változatossága lehetővé teszi a differenciált oktatást-ne-

velést. A tankönyvben a rögzítést elősegítő kérdéseken kívül az elmélyítést elősegítő feladatok

is kellő számban megtalálhatók.

Ugyanakkor a tankönyv olyan feladatokat is tartalmaz, amelyek az ismeretek alkalmazását szol-

gálják,

valamint olyanokat is, amelyek egy probléma sokoldalú megközelítésére, különböző források-

ból megszerzett tudáselemek rendszerezésére adnak lehetőséget.

A tankönyv belső tartalmi tagolása, a benne található információk feldolgozásának módja ha-

tékony tanulási stratégiákat és módszereket is közvetít a tanárok és tanulók számára.

13

A kritikai gondolkodás fejlesztése segítséget ad ahhoz, hogy a tanulók össze tudják vetni aktu-

ális tudásukat a tanulást megelőző vagy a tanulás korábbi szakaszára jellemző ismereteikkel,

elképzeléseikkel és teljesítményükkel, s ezáltal érzékelni tudják tudásuk gyarapodását, képes-

ségeik fejlődését, teljesítményük változását.

Drámapedagógia

Drámajáték lehetőségének felkínálásával lehetőséget biztosítsunk a pedagógusnak ahhoz, hogy

tanítványaikban elindíthassák a személyes élmények asszociációs sorát, amelyek megfogalma-

zása és előadása a szövegalkotás folyamatát is segíti.

A kooperatív tanulás

A kommunikáció, legyen ez akár szóbeli, akár írásbeli a feladó mellett, mindig feltételezi a

címzettet is, ezért elengedhetetlen a kooperatív technikák alkalmazását, melyek lehetővé teszik

a különböző kommunikációs képességekkel rendelkező tanulók együttműködését, sőt a szó-

kincsbővítésnek is remek színtere. A véleménycsere, a vélemények, nézőpontok ütköztetése a

gyerekek személyiségfejlődését is segíti.

Az egyes leckék vázlatos felépítése RJR-modell alapján

A ráhangolódás egyfajta helykészítés az új számára, előkészítése az előzetes ismeretek,

tudás azon területének, amelybe az új anyag beilleszkedik.

A jelentésteremtés az új anyagot az előzetes ismeretek szerinti pontos helyére illeszti,

amely által rendszerszemléletű gondolkodás jön létre, s kialakul egyfajta kritikai gon-

dolkodás.

A reflektálás aktívan alakítja a gondolkodást, viselkedést, hatást gyakorol rájuk és át-

értékel

14

RÁHANGOLÓDÁSI SZAKASZ

célkitűzés, problémafelvetés,

ráhangolódás a témára nyitó kép, nyitó beszélgetések vagy nyitó szöveg segítségével,

az előzetes, meglévő tudás, személyes tudás aktiválása,

gondolkodás a témáról, a feladatról, a saját tapasztalatról, viszonyulásról.

Mi jut eszedbe róla? (illusztráció / nyitó beszélgetés/szöveg, es. pókhálóábra, gondolati tér-

kép stb.)

Milyen tapasztalatot szereztél eddig róla? (páros, csoportos megbeszélés)

Hogyan képzeled? (amennyiben releváns)

Asszociációs játékok

Jelentéstartalmat előkészítő feladatok

JELENTÉSTEREMTÉS SZAKASZA

ismerkedés az új információkkal,

jelentéstulajdonítás (új információk az anyanyelv megismeréséhez, a nyelvi jelenség

működéséhez),

a megértési folyamat nyomon követése, szabályszerűségek megfogalmazása,

hídépítés meglévő és új ismeretek között

MEGÉRTÉS (megfigyel, adatot dolgoz fel, tömörít, kiemel, elképzel, lerajzol, kifejez stb.)

REFLEKTÁLÁS SZAKASZA

összehasonlítás, összefoglalás, értékelés, élmények-tapasztalatok megbeszélése,

kilépőkártya.

15

A tananyag tartalma, módszertani javaslatok

A harmadik osztályos nyelvtan tananyag tartalmi vázát a mondattan témakörén belül a monda-

tok – beszélő szándéka szerinti – osztályozása, és a szótan témaköréből a szófajtani rendszere-

zés, a főnév, az ige és a melléknév megismerése adja. Feladatunk, hogy alsó tagozatban lerakjuk

a helyesírás alapjait, így minden új nyelvtani ismeret tanításakor kitérünk az azzal kapcsolatos

helyesírási és kommunikációs ismeretekre is.

A tanítási tartalmak kiválasztását, összeállítását és feldolgozását a kerettantervben előírtak és –

az egyszerűsítés mikéntjének és határainak betartásával – a tudományosságra törekvés hatá-

rozza meg. A fenti szempontokra tekintettel a könyvünket a következő fejezetekre tagoltuk:

I. Ismét együtt! Ismételjünk!

Ebben a fejezetben átismételjük a második osztályban tanultakat:

A hangok, betűk témakörét: a hang-betű kapcsolatot, a betűrendbe sorolást, az ábécét.

Megkülönböztetjük és csoportosítjuk a magánhangzókat és a mássalhangzókat; a ly és

j használatát.

A szavakról tanultakat: a szóalaktanon belül a szóelemek (szótő, toldalék) és kapcso-

latuk megfigyelését; a szavak jelentéstani vizsgálatát, a rokon értelmű, az ellentétes

jelentésű szavakat, főfogalom szerinti csoportosítást. Szótagokból szavakat, szavakból

mondatokat alkotunk.

A mondattan és szövegtan alapjait, általános kérdéseit: együtt tárgyaljuk, felelevenít-

jük a mondat fogalmát, ismérveit, szerepét a szövegen belül. Mondatokat alkotunk,

fejezünk be különböző kötőszavak alapján, mondatokat szöveggé fűzünk össze.

A tanult mondatfajtákat, a kijelentő -, és kérdő mondatot. Vizsgáljuk a beszélő szán-

dékát és a mondatvégi írásjeleket.

A tanult mondatfajták átismétlésével egyben az új témakört, és az új ismereteket is bevezetjük.

II. Mondatfajták

Már második osztályban tisztáztuk, hogy a mondatokat kommunikatív rendeltetésük, azaz a

mondat tartalma és a beszélő szándéka szerint csoportosíthatjuk; megtanultuk a kijelentő és a

kérdő mondatot.

Harmadik osztályban, bővítjük a mondattan e témakörében szerzett ismereteinket. Újra felele-

venítjük a mondatfajták fogalmát, változatos feladatokon keresztül figyeltetjük meg a beszélő

szándékát. Mindenekelőtt értelmezzük a szándék szót: tanulóinkkal közösen keressük meg a

Magyar Értelmező Szótárban, és beszéljük meg a szó jelentését. Használjuk gyakran a kérdést:

Milyen szándékkal fogalmazta meg a beszélő a következő mondatot?

A beszélői szándék felismerését segítjük azzal, hogy a mondatokat először a szövegen belül,

beszédfolyamatba ágyazva, vagy a szituációt közölve ismertetjük és vizsgáljuk meg. Figyeltes-

sük meg a szövegösszefüggést, azt hogy a mondat (például Szívesen!) az adott beszédhelyzet-

ben milyen szándékkal, hangozhatott el, milyen írásjelet használtunk a mondat végén; és ho-

gyan hangozhatna még a mondat, ha a szövegből kiemeljük, és nem ismerjük a beszéd körül-

ményeit. Próbáljuk ki, hogyha a beszélői szándékot megváltoztatjuk a szövegen belül (például

16

a Szívesen? mondatot érdeklődve, kíváncsian kérdezzük), értelmes marad-e a szöveg kommu-

nikációs szempontból! Az indukciós szövegek (pl. Tk. 16/2.) mondataiban – ahol lehetséges –,

változtassuk meg az írásjeleket úgy, hogy nyelvileg érthetőek maradjanak, és olvassuk fel a

mondatokat az új írásjeleknek megfelelően is! Ügyeljünk arra, hogy itt még csak a beszélői

szándékot említsük, és a mondatvégi írásjelek fogalmát használjuk, de az egyes mondatfajták-

ból csupán a tanultakat nevezzük meg!

Játsszunk olyan szituációs játékokat, melyeknél – a szituációk, beszédhelyzetek és a beszéd-

szándékok ismeretében – a tanulóknak kell megfogalmazniuk mondatokat! A szituációs játékok

témájához segítségül adunk néhányat:

Nem hallottad jól, hogy pontosan mi a házi feladat. (Érdeklődj, tudakozódj!)

Mondd el, beteg osztálytársadnak, hogy mit tanultatok a tegnapi napon! (Közöld!)

Sorold fel társaidnak, hogy mire figyeljenek a tornateremben a balesetek elkerülése

érdekében! (Kérj, utasíts!)

Az ablakon kitekintve megpillantod, hogy esik a hó. Fejezd ki ezzel kapcsolatos örö-

mödet vagy csalódottságodat! (Kiálts fel!)

Az alábbi szituációs helyzetekhez fogalmaztassunk meg mondatokat, állapítsuk meg közösen,

hogy mi lehetett a beszélő szándéka.

Jellemezd röviden a legjobb barátodat!

Az iskolában megpillantod korábbi, óvodai csoporttársadat, akivel régen találkoztál.

Fogalmazd meg röviden, hogy mit mondasz neki!

Mondd el, hogy milyen ismereteid vannak a kutyákról!

Barátod rajzát látva, te is szeretnél rajzszakkörre járni. Fogalmazd meg vágyad egy

mondatban!

A te feladatod, hogy a tanteremben rendet tarts, amíg tanítód szünetben egy szülővel

beszélget. Mire, és hogyan kérnéd, utasítanád osztálytársaidat?

A mondatfajtákat az alábbi sorrendben tanítjuk:

Felkiáltó mondat (Úgy érzed? Kiálts!)

Felszólító mondat (Kérés vagy parancs?)

Óhajtó mondat (Bárcsak úgy lenne…)

Ezt követően az öt mondatfajtát egy gyakorló, összefoglaló óra keretében együtt tárgyaljuk.

A felkiáltó mondat az ember érzelmeinek, indulatainak kifejezője. Elsősorban az érzelmi telí-

tettségére helyezzük a hangsúlyt. Csoportosítjuk az emberi érzelmeket, érzéseket aszerint, hogy

kellemesek, vagy rosszak, kellemetlenek; majd felkiáltó mondatok érzelmi tartalmát vizsgáljuk.

A kifejező olvasásnál hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a nagyobb hangerővel történő felolvasás

önmagában nem elegendő a felkiáltás, a felkiáltó mondat érzékeltetésére. A felkiáltó monda-

tokhoz a beszélő érzelmi állásfoglalása is hozzákapcsolódik, míg a kijelentő mondatokhoz nem.

Ennek felismeréséhez azonos tartalmú kijelentő és felkiáltó mondatokat hasonlítunk össze. Ter-

mészetesen ezt nem fogalmazzuk meg ebben a formában, de a felkiáltó mondatok érzelmi hát-

terét itt is figyeltessük meg, egymást követően olvastassuk fel az azonos tartalmú mondatpáro-

kat.

Több olyan felkiáltó mondattal foglalkozunk, melyek indulatszóval kezdődnek. Megnevezésük,

azaz a fogalom használata nélkül, játékosan alkothatunk, fejezhetünk be indulatszókkal elkez-

dett, befejezetlen mondatokat. A beszélői szándékot, érzelmeket érdemes megadnunk, ezzel

irányítva a mondatalkotást.

Jaj, de !(öröm/fájdalom)

Ó, milyen !(sajnálkozás/meglepődés)

17

Nahát, !(csodálkozás, meglepődés)

Hű, milyen !(meglepődés/öröm)

Hej, !(öröm/harag)

Ejha, !(öröm)

Jé, !(csodálkozás, meglepődés)

Különböző érzelmeket kifejezhetünk ugyanazzal a felkiáltó mondattal.(Tk 19./4.). A feladatban

gyakoroljuk a helyes hangsúlyozást, hanglejtést. Hallgassunk meg több megoldást, és közösen

válasszuk ki közülük, hogy melyik intonációja felelt meg leginkább az adott érzelemnek. Ösz-

szefoglalva tehát, a felkiáltó mondat tanításakor minden esetben, minden mondatnál, annak ér-

zelmi hátterére irányítsuk rá a figyelmet.

A felszólító mondattal felszólítunk, kérünk, parancsolunk vagy tiltunk; a beszélő akaratának

kifejezőeszköze. Felszólító mondatokat olvasunk, alkotunk a helyes hangsúly, hanglejtés gya-

korlására. Figyeljük meg, hogy az erőteljesebb felszólítást a nagyobb hangerő is érzékelteti.

A felszólító mondat formai jellemzője a felszólítást kifejező szó, mely helyesírási problémákat

vethet fel, így ezzel több feladaton keresztül is foglalkoznunk. Javasoljuk gyakorlás céljából, a

tankönyv indukciós szövegében (Tk 21./6.) megfigyeltetni a kiemelt szavak helyesírását, majd

lemásoltatni, tollbamondás után, esetleg emlékezetből leíratni azokat a füzetbe. A munkafüzet

tananyaghoz tartozó feladatainak zöme is a helyesírás gyakorlását célozza meg. A felszólítást

kifejező szavak helyesírását gyakoroljuk mondaton belül, és önállóan, a mondatból kiemelve

is.

Az óhajtó mondattal vágyainkat, óhajunkat, kívánságunkat fejezzük ki a bárcsak, bár, csak

szavak segítségével. A tankönyvi feladatok elsősorban szóban oldhatók meg, a felismerésre,

mondatalkotásra irányulnak. A munkafüzetben szintén találunk mondatalkotási feladatokat, itt

a tartalmi és kommunikációs szempontokon túl a helyesírást, a mondatkezdő nagybetű, és a

mondatvégi írásjel használatát is gyakoroljuk.

A másik gyakoribb feladattípus a kijelentő, majd más (vágyat, kívánságot kifejező) mondatfaj-

ták átalakítása óhajtó mondatokká. Miután utolsóként tárgyaljuk ezt a mondatfajtát, így a mun-

kafüzetbe több olyan feladatot is terveztünk, melyekben a már korábban tanult mondatfajtákkal

differenciáljuk az újonnan megismert mondatfajtát. Az óhajtó mondat helyes intonációjára, a

megfelelő hanglejtés, hangsúly gyakorlására szintén adunk feladatokat.

A mondatfajták felismerésének gyakorlására, a tanult nyelvi ismeretek ismétlésére, rendszere-

zésére, a hozzájuk fűződő helyesírási és kommunikációs ismeretek megszilárdítására tankönyvi

és munkafüzeti feladatokat is készítettünk. A feladatok megoldásával az írásbeli számonkérést

is előkészítjük. Itt, az összes mondatfajtát együtt gyakoroljuk, közös feladaton belül együtt sze-

repeltetjük, összehasonlítjuk, megkülönböztetjük. Mint minden új ismeretszerző órán, így az

ismétlő, rendszerező órán is szemléletes formában, gondolattérképen rögzítettük a mondatfaj-

tákról korábban szerzett ismereteket. A gondolattérképpel segítjük a gyermekeket a megértés-

ben, a lényeg kiemelésében, a tananyag bevésésében, és felidézésében.

Az egyes mondatfajták a kommunikációban más funkciót is betölthetnek, más mondatforma

helyett is használhatjuk őket. Például kérdő alakú mondatokkal kifejezhetünk felkiáltást, fel-

szólítást, óhajtást, vagy felszólító mondatok is kifejezhetnek óhajtást.

18

Több feladatban helyeztük egymás mellé, és alkottunk párokat ezekből a mondatokból. (Tk

22/2., Tk 21/5.) Feladatunk itt mindössze annyi, hogy felfedeztessük, és nagyon leegyszerűsítve

fogalmazzuk meg, hogy miben egyeznek meg, és miben különböznek a mondatpárok tagjai.

III. A szófajok

Első lépésként a szófaj fogalmát tanítjuk meg. A fogalmat azzal vezetjük be, hogy a szavakat

közös jellemzőik alapján csoportokba soroljuk. Figyeltessük meg, és közösen fogalmazzuk

meg, hogy az egyes csoportok mit fejeznek ki.

A feladatokat úgy állítottuk össze, hogy a gyerekek tapasztalati úton jussanak el a fogalomal-

kotáshoz. A fogalomalkotás során tehát a közös, lényeges jegyeket fedeztessük fel, emeljük ki;

azt, hogy például mindegyik szó cselekvést vagy mindegyik szó tulajdonságot stb. jelent. Hasz-

náljuk a tárgyak neve, tárgyak tulajdonsága, élőlények neve, élőlények tulajdonsága, élőlények

cselekvése stb. kifejezéseket.

Ügyeljünk arra, hogy a szófajok fogalmának kialakítását jelentéstani alapon közelítsük meg,

azaz a fogalom meghatározása ne kérdőszavak alapján történjen. A kérdőszókat a mondatrészek

tanításakor használjuk.

A szófajok megismerését a főnév tanításával kezdjük, mivel a főnév jelentésénél fogva az egyik

leggyakrabban használt szófaj. Szoros értelmi kapcsolatukra való tekintettel a főnevekkel

együtt tárgyaljuk az előttük és utánuk álló névelőt és névutót. Majd a szintén hozzá tartozó, a

főnév jellemzőjét, tulajdonságát kifejező szófajt, a melléknevet tanítjuk. Harmadik osztályban

a szófajok témakörének feldolgozását az ige, és a hozzá tartozó igekötő tanításával zárjuk.

A főnév

Elsőként a főnév fogalmát tanítjuk meg. A főnév fogalmához mindenekelőtt az élőlény, élette-

len dolog, tárgy, és a gondolati dolog fogalmát szükséges tisztáznunk. A témakör fejezetnyitó

képét használjuk szógyűjtésre. A megadott szempontok alapján, csoportosítva gyűjtessünk sza-

vakat a képről. Szógyűjtésre egyaránt alkalmasak a kép részletei, a hozzájuk tartozó párbeszé-

dek és a kiemelt szavak is.

A csoportosítást, fogalomalkotást a tankönyvi és munkafüzeti feladatok együtt segítik. Miután

tisztáztuk a fenti alapfogalmakat, fogalmazzuk meg, hogy mit is nevezünk főnévnek. Kezdet-

ben, a feladatokban szándékosan toldalék nélküli főneveket használunk, hogy könnyebb legyen

a felismerésük; majd szövegen belül már toldalékos főneveken is gyakorolunk. Nyelvi játéko-

kat játszunk, melyekben főneveket alkotunk, gyűjtünk. Ezekkel ellenőrizzük a fogalom megér-

tését is.

Felelevenítjük a rokon értelmű és az ellentétes jelentésű szavakról korábban szerzett ismerete-

inket, ezeket itt kizárólag főneveken alkalmazva gyakoroljuk. Rokon értelmű főneveket gyűj-

tünk, egyeztetünk, helyezünk mondatba, vizsgáljuk jelentésüket. Ellentétes jelentésű főneveket

párosítunk, értelmezünk. A nyelvi ismeretek mellett hangsúlyt fektetünk a helyesírási készség

fejlesztésére is. Több esetben íratunk szavakat, szópárokat tollbamondás után; mondatszinten

oldunk meg átalakítással járó másolási feladatokat.

19

Megtanítjuk a szóösszetétel fogalmát, és tagjainak nevét. Figyeltessük meg, hogy a szóössze-

tétel szófaját az utótag határozza meg. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ha két vagy több szót

illesztünk össze, ezáltal belőlük egy új szót alkotunk, melynek jelentéstartalma más, mint az

összeillesztett szavaké külön-külön.

Nyelvi játékokat játszunk: szólépcsőt folytatunk, játékos módon alkotunk összetett főneveket.

Gyakoroljuk az összetett főnevek felismerését, helyesírását. A ly-nal, j-vel írandó, a hosszú

mássalhangzót tartalmazó, és az -ó, -ő, -ű-re végződő szóösszetételek helyesírása mellett, a kö-

tőjellel írt összetett főnevek helyesírásával is foglalkozunk. A szóösszetételek révén gyakran

keletkeznek hosszú szóalakok, amelyeket bizonyos esetekben kötőjellel tagolunk. Számoltas-

suk meg, hogy hány tagból és hány szótagból állnak a példaként megadott összetett főnevek,

majd vizsgáljuk, fogalmazzuk meg közösen, hogy a helyesírásukra milyen szabály vonatkozik.

A beszélgetést irányítsuk kérdésekkel.

Az alábbiakban segítségül közöljük az idevágó helyesírási szabályt:

A kéttagú összetett szavakat szótagszámtól függetlenül egybeírjuk:

kéményseprő, csapatverseny

Három vagy több tagból álló összetett szavaknál hat szótagig egybeírjuk az összetételt:

vadrózsabokor, kókuszpálmalevél

Hat szótag felett kötőjellel tagoljuk oly módon, hogy az egymáshoz értelmileg szoro-

sabban kapcsolódó szavakat írjuk egybe, a kötőjelet pedig a fő összetételi határon he-

lyezzük el: mesefilm-bemutató, tehergépjármű-parkoló

Az összetett főnevek diktálás utáni írásakor viszont, ezen az osztályfokon még az egybeírt szó-

összetételeket gyakoroljuk. Az alábbi szógyűjtemény használatát ajánljuk tollbamondáshoz:

borsófőzelék, diótörő, fejfájás, földgömb, golyóstoll, hógolyó, hullámfürdő, játékgyűjtemény,

játékszabály, kamionsofőr, királykisasszony, királylány, korcsolyapálya, osztályfőnök, osztály-

napló, űrhajó, szemüveg, szőlőszüret, teáskanna, teknősbéka, tengeralattjáró, tornazsák, vas-

útállomás.

A főnevek két nagy csoportba sorolhatók. Először előre megadott szempontok alapján csopor-

tosítjuk őket a következők szerint:

egy-egy élőlény, tárgy, élettelen dolog saját, megkülönböztető nevét nevezik meg,

több hasonló vagy ugyanolyan élőlényt, tárgyat, élettelen és gondolati dolgot egy kö-

zös szóval jelölnek.

Ekkor a csoportokat még nem nevezzük meg. A feladatokkal célunk a fenti nyelvi alapismere-

tek értelmezése, jelentéstartalmuk vizsgálata, a nyelvi fogalomalkotás előkészítése.

Ezt követően, - már a köznév, a tulajdonnév fogalmának bevezetésével – külön-külön, részle-

tesen, tanuljuk a két csoportot. Gyakoroljuk felismerésüket, szógyűjtési feladatokat végzünk.

A köznév

Egyes főneveket, mint az anyag- és gyűjtőnevek, egyes számban használunk: tej, rizs, kakaó.

Más főnevek viszont egyes számban állnak, és mégis több tagból álló csoportot jelölnek (sereg,

gulya). A köznevek témakörén belül olyan feladatokat is oldunk meg, melyekben szerepelnek

az ilyen és hasonló típusú anyag- és gyűjtőnevek. Nem szükséges magyarázatot fűzni hozzájuk,

elegendő tanulóinknak – a többes szám tisztázása előtt - annyit tudni róluk, amennyit a feladat

szövege, az utasítás, és az ebből következő megoldás megkíván.

20

A tulajdonnév

A köznév után tanítjuk a főnév másik nagy csoportját, a tulajdonnevet. A fogalom tanítását

követően, tovább csoportosítjuk a tulajdonneveket. Gyakoroljuk felismerésüket, példákat gyűj-

tünk az egyes csoportokhoz. Részletesen azonban a negyedik osztályban foglalkozunk majd

velük. A tulajdonnevek esetében a helyesírási ismeretekre fektettünk nagyobb figyelmet. A

munkafüzetben sok-sok írásos feladattal gyakoroljuk a nagy kezdőbetű használatát.

A köznév és tulajdonnév felismerését, megkülönböztetését, a tanultak rendszerezését, és az is-

meretek megszilárdítását egy újabb munkafüzeti oldalpárral, gyakorló óra keretében végezzük.

A főnevek helyesírásának gyakorlását javasoljuk az egyes tananyagok feldolgozásával párhu-

zamosan végezni. A tankönyv végén található helyesírási szógyűjtemény, és tollbamondásszö-

vegek témakörönként rendezve bőséges gyakorlóanyagot nyújtanak a helyesírási rutin kialakí-

tásához.

A toldalékos főnevek

A toldalékos főnevek esetében először is a toldalékok szerepét vizsgáljuk meg, tudatosítjuk,

hogy a szótő megelőzi a toldalékokat. Kérdéseket és rájuk felelő toldalékos szóalakokat egyez-

tetünk, szókapcsolatokat alkotunk toldalékos főnevekkel és más szófajú szavakkal, mondatokba

helyezünk toldalékos főneveket, illetve főneveket toldalékolunk a mondatok értelmének meg-

felelően. A rag, jel, képző fogalmakat még nem használjuk, helyettük minden esetben a toldalék

kifejezést szerepeltetjük.

A főnevek egyes számban és többes számban is állhatnak. Csoportosításokat végzünk főnevek-

kel, aszerint, hogy egy vagy több van belőlük. Megfigyeltetjük, hogy a csoportosított szavak

közül melyek toldalékosak, azok milyen toldalékot, kaptak; és melyekhez nem kapcsolódik tol-

dalék. Figyeltessük meg azt is, hogy mi utalhat még arra, hogy több van a főnévvel jelölt élő-

lényből, tárgyból, vagy élettelen és gondolati dologból, azaz hogyan fejezhetjük ki a főnév töb-

bes számát, és hogy egyes szám esetén a főnév nem kap toldalékot.

Az egyes és többes szám fogalmának ismeretében újra keresünk, vizsgálunk és értelmezünk

olyan főneveket, amelyek egyszerre több tárgy, élőlény vagy élettelen dolog csoportját jelentik,

mégis egyes számban vannak. Ha a főnév több élőlény, élettelen dolog csoportját fejezi ki egy-

szerre, a főnév egyes számban marad (kutyák-falka, tanulók-osztály). Ha ezekből a csoportok-

ból több is van, azt többes számmal jelezzük (falkák, osztályok).

A szóanyagot úgy állítottuk össze, hogy azok ne csupán azokra a főnevekre terjedjenek ki, me-

lyek toldalékolása különösebb nehézség nélkül megoldható, hanem szinte minden olyan főnév-

tövet „toldalékoltatunk”, ez esetben többes számúvá alakítunk, amelyeknél változik a tő, mikor

a -k „toldalékot” hozzá kapcsoljuk. Például változik benne a magánhangzó időtartama (kéz –

kezek, tűz – tüzek) stb.

A füzetben végeztethető néhány olyan mechanikus gyakorlat, melyeknél azonos tőtípusú főne-

veket alakítunk többes számúvá. Például az A) feladat főneveivel (lásd lent), mivel toldalékolt

alakjaikban, többes szám esetén a szó magánhangzója megrövidül, azaz i, u, ü lesz belőle, míg

pl. -ra, -re toldalék (rag) esetén hosszú marad; vagy éppen ellenkezőleg, olyan főnevekkel, me-

lyekben hosszú marad a szótő magánhangzója, mint a B) feladatban (lásd lent).

Írd le a főnevek többes számú párját!

A) híd, víz, nyíl, rúd, lúd, nyúl, út, tűz, úr, kő, kút

21

B) szín, csík, gyík, tyúk, hús, húr

Figyeltessük meg, hogy mely esetekben használunk kötőhangot, s azt is, hogy hangzana a szó

kötőhang nélkül.

A többes számra utalhatunk más szófajú szó és egyes számú főnév szókapcsolatával is. Gyako-

roljuk felismerésüket több példán keresztül, válasszuk ki közösen, melyek azok, amelyek töb-

bes számra utalnak.

Például: két láb, sok megoldás, három kívánság, egy autó, fele királyság,

egyetlen barátom, néhány ember

A tárgyrag esetében azt figyeltetjük meg, hogy a -t toldalékot (ragot) mindig röviden ejtjük és

röviden írjuk. Általában ezt könnyen megértik, és jól használják a gyermekek. Itt is inkább a

tőváltozatok okozhatnak nehézséget. Azaz például nem kanált, hanem helyesen kanalat, és nem

vízet, hanem helyesen vizet. Érdemes a szavakat mondatba foglaltatni, közösen kimondani, és

ezt követően íratni, hogy hallják meg a különbséget a helyes és helytelen ejtés között.

A többes szám tanításához hasonlóan a tankönyvi, munkafüzeti feladatok mellett javasoljuk -

kezdetben hasonló tövű főnevekkel csoportokban - a mechanikus gyakorlást és a tollbamondás

utáni írást is, közös ellenőrzéssel, javítással.

A tankönyv és a munkafüzeti feladatok szóanyagát úgy állítottuk össze, hogy azokon megfi-

gyelhessük azt is, hogy a főnév egyszerre több toldalékot is kaphat. Így a többes szám toldaléka

(jele) után kaphat pl. -t toldalékot (ragot) is. A szavak közül megkereshetjük, közösen kivá-

laszthatjuk azokat, melyeknek több toldaléka is van.

A cselekvés, történés helyére utaló toldalékos főneveket az alábbi kérdőszavaknak megfele-

lően, csoportosítva tanítjuk:

Honnan? Hol? Hová?

Miről? Min? Mire?

Mitől? Minél? Mihez?

A -ban, -ben toldalékkal ellátott főnév csak a Hol? Miben? kérdésre felelhet. A hely belsejében

zajló eseményekkel együtt használhatjuk.(Futottunk egyet az erdőben. A konyhában üldögél. )

A -ba,-be toldalékkal ellátott főnév csak a Hová? Mibe? kérdésre felelhet, Hol? kérdésre nem.

Tájegységenként szóban, valamint a régebbi nyelvben azonban előfordul írásban is, hogy ezt a

toldalékot a -ban, -ben értelmében is használják. Ott a -ba, -be ekkor a -ban,- ben toldaléknak

csupán a változata.

A fenti szabályok értelmében a toldalékos főneveken vizsgáljuk tehát a különbséget. Hiányos

mondatokban keressük a toldalékos főnevek helyét. Vizsgáljuk a szóelemeket: a főneveket szó-

tőre és toldalékra tagoljuk, vagy főneveket toldalékolunk kérdéseknek, a mondatok értelmének

megfelelően. Itt is megfigyeljük, hogy egyszerre több toldalékot is kaphat a főnév. Helyesírási

szempontból érdemes megfigyeltetni, hogy a -ból, -ből, -tól-, -től, -ról, -ről toldalékokban hosz-

szú a magánhangzó.

22

Főnév előtt - a névelő

A névelő egyszerűbb nyelvtani fogalom. A gyerekek jól tudják használni, felismerik a helytelen

használatú szituációkat, képesek javítani a hibás előfordulási módokat. Néhány példa megfi-

gyeltetése után megfogalmazzák az elnevezést és a hozzákapcsolódó szabályt: ha a főnév ma-

gánhangzóval kezdődik, az „az” névelő áll előtte, ha a főnév mássalhangzóval kezdődik, akkor

pedig az „a” névelő áll előtte).

Figyeltessük meg a névelő szerepét, gyűjtessünk példákat a névelők használatára! Használja a

gyerek helyesen írásban és szóban a névelőket! Hívjuk fel a gyerek figyelmét a helytelenül

használt névelőkre!

A téma tankönyvi indukciós mondatai rávilágítanak a névelő két fajtájára. Figyeltessük meg,

fedeztessük fel a határozott és a határozatlan névelők közötti különbséget! Gyakoroljuk a hatá-

rozatlan névelő helyes hangsúlyozását, mivel nehéz a tanulók számára megkülönböztetni az

„egy” számnévtől. A határozatlan névelő felismeréséhez kapcsolódó tankönyvi és munkafüzeti

feladatok segítik a megértést, a gyakorlást.

Feladatok a gyakorláshoz:

névelők pótlása mondatokban

Nyelvileg helytelen névelők használatának javítása

szövegkörnyezetből következtetni, hogy melyik szó a névelő

határozott és határozatlan névelős főnevek átalakítása határozott és határozatlan név-

elővé

Főnév után - névutók

A témát itt is indukciós mondatokkal vezetjük be, amely egyben problémafelvetés is. A tan-

anyag feldolgozása feltételezi a tanulók logikus gondolkodását, megfigyelési képességét, krea-

tivitását, lényeglátását. Vizsgáljuk a főnévhez értelmileg kapcsolódó szavakat, valamint a hozzá

kapcsolódó helyesírási tudnivalót. Megfigyeltetjük, hogy mit fejeznek ki a névutós főnevek

(hely, idő). Kérdéseket fogalmaztatunk meg a névutós főnevekre, arra következtetve, hogy mire

utalnak. Javasolt feladatok:

történetalkotás névutók felhasználásával

szövegben, mondatokban névutók keresése

hiányos névutós főnevek kiegészítése, alkotása

nyelvileg helytelen névutós főnevek javítása

Activity névutós főnevekkel

A tulajdonságok szófaja - a melléknév

A melléknév tárgyak, élőlények, gondolati dolgok (főnevek) tulajdonságát jelöli. A melléknév

lehet érzékelhető (sós, savanyú, kicsi, kerek, szép, piros) vagy érzékszerveinkkel közvetlen nem

érzékelhető, nem tapasztalható tulajdonság (sunyi, vidám, irigy).

A melléknevet a fogalmának kialakításakor a főnév szófajához kapcsoljuk. Olyan mondatokat,

szöveget válasszunk a fogalom kialakításához, melyekben a melléknevet egyértelmű példával

tudjuk szemléltetni. Vigyázzunk a melléknévi igenevek használatával, lehetőleg ne használjuk

őket a melléknév fogalmának kialakítása során!

A melléknév előfordulhat tőszóként (piros), képzett szóként (sós, debreceni) vagy összetett szó-

ként (rosszmájú).

23

A melléknevekkel kapcsolatban a helyesírásukra is fordítsunk gondot. Kapcsoljuk a mellékne-

vek tanítását a fogalmazás tanításához. Vegyék észre a tanulók, hogy a megfelelő melléknevek

használatával, mennyivel színesebbé tehetjük szövegalkotásunkat szóban és írásban.

Példák a helyesírási tudnivalókra:

j, ly a melléknevekben (olajos, selymes)

-ó, -ő, -ú, -ű végű melléknevek (forró, bő, savanyú, keserű)

hosszú mássalhangzó a melléknévben (illatos).

Melléknevek fokról fokra-a melléknév fokozása

A fokozás a tulajdonságok összehasonlításának nyelvi kifejezőeszköze. A melléknév fokozá-

sakor az alapfokot, középfokot és felsőfokot különböztetjük meg. A fokozás különböző mérté-

két külön-külön tárgyaljuk. A tankönyv fejezetindító képe jól használható a felfedeztetéshez,

motivációhoz, alkalmazáshoz, általánosításhoz, megfigyeltetéshez.

Alapfok: Viszonyítás nélkül nevezi meg a tulajdonságot. Jele nincs (bátor, csinos, idős).

Középfok: Két összehasonlított tulajdonság közül a nagyobb fokút jelöli.

Jele: -bb (bátrabb, csinosabb, öregebb).

Felsőfok: Több hasonló tulajdonság közül a legnagyobb mértékűt jelöli. Jele: a leg szó és a –

bb (legbátrabb, legcsinosabb, legöregebb).

Figyeltessük meg példákon keresztül, hogy több melléknévnek fokozáskor megváltozik a szó-

töve. (szép-szebb, hosszú-hosszabb).

Feladatok a gyakorláshoz:

főnévhez melléknév gyűjtése

magunk, társunk, tárgyak, események jellemzése

közlekedési eszközök, gyerekek, gyümölcsök, növények, állatok, városok stb. össze-

hasonlítása

képrejtvényekben, betűrejtvényekben, összekevert betűkből szóalkotás

rokon értelmű, ellentétes jelentésű melléknevek használata

mondatok, szólások, közmondások kiegészítése melléknevekkel

szólánc alkotása melléknevekkel

totó

repül a repül a … melléknév játék

csoportosítás adott vagy önállóan alkotott csoportok alapján

kakukktojás keresés

Igéről igére- Az ige

Az ige (valamilyen cselekvés, történés, létezés) a főnevekhez (élő, élettelen tárgyhoz) kapcso-

lódik. Az ige tanítását harmadik osztályban kezdjük az ige fogalmának kialakításával, majd

foglalkozunk a helyesírásával, az igeidőkkel és az igekötős igékkel. A témakört negyedik osz-

tályban egészítjük ki az igemódokkal.

A tankönyv fejezetindító képe mozgalmas, látványos, szemléletes, lehetőséget ad a fogalom

kialakítására, a tanulók képzeletének, fantáziájának, szókincsének fejlesztésére. A kép segítsé-

gével a szóbeli szövegalkotás is megvalósítható, a gyerekek gyűjthetnek a képről cselekvést,

történést, létezést kifejező szavakat. Ezeket el is játszhatják, be is mutathatják, utánozhatják.

A tanítás során felfedeztetjük, hogy a cselekvés akarattól függő tevékenység, a történés akarat-

tól nem függő változás. A cselekvést és a történést kifejező igék közötti különbséget szöveg-

környezetben ismertessük fel (vers, mese, elbeszélés, regény részlet, népdal segítségével), mert

24

ott lesz érthető, hogy melyik ige mit fejez ki. Például: Nagymama diót tör.(cselekvés) Eltört a

karom edzésen. (történés).

Ezután történik a létige megismerése: a „van” és a „nincs” különböző alakjai, az élőlények,

élettelen dolgok léte, nem léte.

A témakörhöz javasolt feladatok:

foglalkozásokhoz igegyűjtés

fejezetnyitó képhez igegyűjtés

kakukktojás keresés indoklással

igaz-hamis állítások megállapítása

igékkel mondat, szövegalkotás

hiányos mondatok kiegészítése igékkel

igék csoportosítása

napi események megfogalmazása (napló)

játék - Mit csinálok? Mi történt velem?

rejtvény csupa igével

betűhálóban igekeresés

szótagok befejezése igévé

vers kiegészítése igékkel

igékkel rímfaragás

szavakban elbújt igék megkeresése (pl.: kormos, kibírhatatlan)

A végén is helyesen - Az igék helyesírása

Az igék helyesírásával kapcsolatban kitérünk az: -ul, -ül, -ít végű igék helyesírására,a j és ly-os

igékre, az igékben a tj, lj, dj, llj, nj, lly betűkapcsolatokra.

Melyik szám és személy? - Szám, személy

Az ige fogalmának kialakítása után térünk át az igeragozásra. Az ige szövegben leggyakrabban

toldalékos, személyragos alakban fordul elő. Az igeragozás tanításakor először a cselekvő szá-

mára irányítjuk a figyelmet. A cselekvőhöz rendeljük a személyes névmásokat.

A cselekvő lehet egy vagy több. Egyes szám: én, te, ő; többes szám: mi, ti, ők.

A cselekvő személye lehet: 1. én, mi

2. te, ti

3. ő, ők

Az igeragozás gyakorlása kezdetben analóg sorokkal történjen és a ragozott ige ne tartalmazzon

más nyelvtani problémát. Ekkor még nem tanítjuk az alanyi és tárgyas ragozást, de koncentrá-

lunk arra, hogy egy ragozáson belül ne keveredjen a kétféle ragozás. Ehhez kellő segítséget

adjunk a gyerekeknek, például a ragozást indítsuk el.

Javasolt feladatok:

Állapítsa meg a gyerek, hogy az adott szöveg, mondat kiről szól (szám, személy).

Mondatok kiegészítése megfelelő igealakkal.

Igék összekötése a megfelelő számmal, személlyel.

Igék alkotása a megadott számhoz, személyhez.

Igegyűjtés megadott szabály szerint (Pl.: T/3, E/2, T/1, T/3, E/2, T/1).

Mondatok kiegészítése a megadott szám személyű igével.

Azonos számú, személyű igék összekötése.

25

Az igeidők

Az igeidők tanításakor célunk, hogy a gyerekek felfedezzék a cselekvés, történés, létezés mikor

megy végbe, mikor zajlik, az állapot, érzés mikor van jelen; valamint, hogy az igealak azt is

kifejezi, hogy most, régen vagy ezután megy végbe a cselekvés, történés, létezés. Az igeidőket

a közlés idejéhez viszonyítjuk.

Pl.: kérdez most, a közlés idejekor jelen idő

kérdezett ezelőtt, a közlést megelőzően múlt idő

kérdezni fog ezután, a közlést követően jövő idő

A tankönyv fejezetindító képe kapcsolható, használható az igeidők gyakoroltatásához. A fel-

adatok kreatívan alkalmazhatók az igeidők elmélyítéséhez. Lehetőség nyílik szógyűjtésre, ver-

senyre, dramatikus játékra, az ismeretek alkalmazására. A munkafüzet feladatai szervesen kap-

csolódnak a tankönyvhöz, kiegészítik a tankönyv feladatait, melyekkel lehetőség nyílik a gya-

korlás megvalósítására.

Az igeidők fogalmának bevezetése, tisztázása után mindhárom igeidőt külön-külön részletez-

zük. A jelen idejű igék esetében megtanítjuk, hogy a jelen időnek nincs toldaléka (jele), majd

különböző feladatokkal gyakoroljuk a felismerését, ragozását, mondatba foglalását, jelentés

szerinti csoportosítását.

A múlt idejű igék tanítása során megismerik a tanulók, hogy a múlt idő jele: -t, -tt. Megfigyelik

az ehhez kapcsolódó helyesírási szabályt, majd tudatosítjuk, hogy a toldalék mássalhangzó után

-t, magánhangzó után -tt. Nagyobb gondot a –tt jelű múlt idejű igealak okoz, mert a jel előtti

magánhangzó előfordul, hogy a szótő része (főtt) vagy lehet kötőhang is (segített) Nagyon fon-

tos a kellő gyakorlás, a tudatosság.

Gyakorlási módok:

Másolás.

Múlt idejű igék gyűjtése.

Múlt idejű igék pótlása mondatokban, szövegben.

Múlt idejű igékben a -t, -tt pótlása.

Hibakeresés, hibajavítás.

Jelen idejű igék átalakítása múlt idejűvé.

Szóhalmazból megadott szempontok szerinti válogatás.

Egy megtörtént családi, baráti vagy osztályesemény elmesélése.

Újsághírek, cikk gyűjtése a különböző igeidők előfordulására.

Események időrendjének megállapítása.

Igék betűrendbe sorolása, a jó megoldás alapján új ige alkotása.

A hűséges szófaj - Az igekötő

Az igekötő önálló szófaj, de az igével alkot egységet (átszalad), de szórendi okból önálló szó is

lehet (át is fut).

Mutassuk be az igekötők jelentésmódosító, jelentésmegváltoztató szerepét, előfordulási for-

máit, és az ezzel kapcsolatos helyesírási szabályokat. A gyerekeknek a leggyakoribb igekötőket

kell felismerniük.

A leggyakoribb igekötők: be, ki, le, fel, meg, el, át, rá, ide, oda, szét, össze, vissza. Ugyanahhoz

az igéhez többféle igekötő kapcsolható, így más-más jelentésárnyalatot fejezhetünk ki velük.

Pl.: kimegy, átmegy, rámegy, lemegy, felmegy, elmegy stb. Szemléletessé tehetjük az igekötős

igék jelentését, ha eljátsszuk a jelentésüket.

26

Az igekötős igék helyesírásával kapcsolatban a legtöbb gondot a közbeékelődés jelenti, amikor

az igekötő és az ige között más szó áll, pl.: el is készült. Ebben az esetben az igekötő megelőzi

az igét, de nem közvetlen előtte áll, ezért mindhárom szót különírjuk. Amikor ezt a helyesírási

formát gyakoroltatjuk, első lépésként az egybeírt formát mutassuk be, majd gyűjtsünk példát a

közbeékelődésre, így jobban tudják érzékelni a tanulók az igekötő és az ige összetartozását.

A jövő időben írt igealaknál hívjuk fel a figyelmet a „fog” segédigére, mert ez is közbeékelődő

szó, így külön írjuk az igekötőtől. A három igekötő írásmódját párhuzamosan gyakoroltassuk,

hogy a helyesírás terén a jártasságot kialakítsuk.

Javasolt feladatok:

Igekötős igék felismerése szóhalmazban.

Igék ellátása igekötővel.

Összefüggően írt igekötős igék tagolása.

Foglalkozásokhoz szógyűjtés (igekötős igék).

Képről igekötős igék gyűjtése.

Mondatok, szöveg kiegészítése igekötős igékkel.

Helytelenül használt igekötős igék kicserélése mondatokban.

Helyesírási hibák javítása igekötős igékben.

Igekötős igék mondatba foglalása.

Melyik igekötős ige illik a mondatba?

Az igék összefoglaló óráján komplexen vizsgáljuk az igét, fontos, hogy legyen lehetőség az

ismeretek alkalmazására. Változatos feladatokkal gyakoroltassunk, legyen egyensúlyban az el-

méleti és gyakorlati tudás összegzése.

A szófajok összefoglalása

Célunk a rendszerezés, a tanultak ismétlése, alkalmazása, összefüggések meglátása, az ismere-

tek összegzése, a felmerülő hiányosságok pótlása. Használjuk a tankönyv végén összegyűjtött

szavakat, a helyesírási szógyűjteményt.

Változatos feladatokat állíthatunk össze használatukkal:

válogató másolás,

tollbamondás,

nyelvi játékok,

totó, lottó,

csoportosítás,

hibajavítás,

mondatba foglalás,

rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavak alkotása,

betűpótlás,

igaz-hamis állítások alkotása,

megadott szó betűiből újabb szó alkotása stb.

Érdemes a gyerekekkel közösen a tanult szófajokról egy összefoglaló táblázatot készíteni a

rendszerezéshez. A táblázat folyamatos bővítése közben a tanulók elmélyítik ismereteiket, is-

mételnek, gondolkodnak, alkotnak, ötleteket gyűjtenek, szabályokat alkotnak, fogalmaznak,

maga a kész táblázat pedig jól szemlélteti a tudnivalókat. Kiegészítésül a különböző táblázat-

részekbe a tanév során olvasott versekből vagy más szövegekből kerestethetünk példákat.

Szófajok

27

Főnév Melléknév Ige Névelő Igekötő

Minden nagy fejezetet egy tematikus képpel vezetünk be. A képek tartalmi összeállításánál arra

törekedtünk, hogy azokkal segítsük az új nyelvtani anyag feldolgozását, kellően motiválók, ér-

dekesek legyenek, biztosítsák a ráhangolódást. Az új nyelvtani fogalmak kialakításához felada-

tokat kapcsolunk hozzájuk, és a szóbeli kommunikációs képesség fejlesztéséhez is használjuk

őket.

Az új nyelvtani anyag tanulását minden esetben olyan feladattal vezetjük be, amely a témához

kapcsolódó, korábban szerzett háttérismeretekre épül.

A tankönyv feladatainak összeállításánál a fokozatosság betartása mellett arra ügyeltünk, hogy

a gyermekek tapasztalati úton jussanak el az új nyelvi ismeret nyelvi logikai megformálásához.

A tananyag megértése, az új nyelvi ismeret kialakítása a tankönyv feladatainak megoldásával

tervezhető. Ezek a feladatok elsősorban szóban, valamint a füzetben oldhatók meg. A szabály-

alkotást követően, a megszilárdítást a tankönyvi feladatok mellett munkafüzeti feladatokkal se-

gítjük. A munkafüzet változatos feladatai egyrészt biztosítják a megértés ellenőrzését, a gya-

korló órákon a tanult ismeretek felelevenítését; másrészt lehetőséget nyújtanak más nyelvi

anyagon a nyelvi ismeretek alkalmazására.

Az újonnan tanult nyelvtani ismeret tanórai összefoglalását a tananyag végén található gondo-

lattérkép alapján végezzük. Célunk a rögzítés, a tanultak megértésének ellenőrzése, valamint

elhelyezése nagyobb összefüggésrendszerben.

N. Császi Ildikó – Kóródi Bence

28

ÓRAVÁZLATOK

29

I. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: Az öt mondatfajta

A mondatfajták gyakorlása

Témakör: A mondatfajták

Az óra típusa: Gyakorló óra

Idő Az óra fő része Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés,

motivációs játék

1. Alkossatok mondatláncot párban a tanult

mondatfajtákkal! Az összes mondatfajtára ke-

rüljön sor!

II. A tanult is-

meretek felele-

venítése

1. Készítsetek ábrát, vagy vázlatot a megadott

mondatfajtához tanult ismereteitekből! Hasz-

náljatok színes ceruzát! Ábrátok, vázlatotok le-

gyen színes, könnyen érthető!

A feladat kiadásának lépései:

-A tanult mondatfajták nevét A/3 lapra, kö-

zépre írjuk.

-Az osztály tanulóiból 5 vegyes csoportot al-

kotunk.

Csoportvezetők kiválasztása.

-A feladat csoportokra bontása, kijelölése: Le-

fordított lapok húzása alapján.

-A feladat megoldása: csoportmunkában, a

csoportvezetők irányításával.

-Más csoportok kiegészíthetik a csoport által

írtakat.

- Ellenőrzés: A csoportvezetők bemutatják az

adott mondatfajtát a felírt ismeretek alapján.

Értékelés: közösen

III. A mondat-

fajtákról tanult

ismeretek gya-

korlása

1. Tankönyv 24. oldal 1. feladat

a) Olvasd el a szöveget! Melyik mondatfajta

nem található meg benne?

b) Melyik mondatfajta fordul elő a legtöbb-

ször? Szerinted miért?

c) Folytasd a történetet szóban! Legyen benne

a hiányzó mondatfajta!

frontális osz-

tálymunka

2. A táblán mondatvégi írásjeleket láttok há-

rom sorban. Válasszatok ki egyet közülük, és

az írásjelek sorrendjében fogalmazzatok meg

30

mondatokat szóban! A többiek találják ki,

hogy mely sor alapján alkottatok mondatokat!

Ügyeljetek a mondatfajtának megfelelő helyes

hangsúlyra és hanglejtésre!

A) . ? ! ! ?

B) . ! . ? ?

C) ! ? ! . !

3. a) Tankönyv 24. oldal2. feladat

Fejezd be az elkezdett mondatokat a fe-

jezetnyitó kép alapján szóban! Állapítsd meg a

mondatfajtákat!

b) Tankönyv 24. oldal 3. feladat

Olvasd fel úgy a mondatok elejét és vé-

gét, hogy mindegyik értelmes legyen! Írd le a

füzetedbe a mondatokat!

frontális osz-

tálymunka

4. a) Tagold a szósort mondatvégi írásjelekkel

mondatokra! Másold le a mondatokat a füze-

tedbe!

Végre itt a hó Télen is egészséges a szabadban

tartózkodni Játszottál már célba dobó versenyt

hógolyóval Volt már részed a barátaiddal kö-

zös jégkorcsolyázásban A héten izgalmas hó-

golyócsatát rendezünk a harmadik osztályos

tanulók számára Találkozzunk a jégpálya mel-

lett Gyere el te is

b) Mi segített a mondathatárok megtalálásá-

ban?

c) Ellenőrizd és javítsd megoldásodat a tan-

könyved 110. oldalán található, Mondatfajták

fejezet 2. szövege alapján!

(A szöveg meg-

található a TK

110/2. bekezdé-

sében. Papírla-

pon, írásvetí-

tőn, vagy táb-

lára írva mutat-

hatjuk be, az

írásjelek elha-

gyásával. )

5. a) Munkafüzet 14. oldal 1. feladat

Húzd alá a mondatok közül azokat, amelyek

tartalma kapcsolódik a fejezetnyitó képhez!

Pótold a mondatvégi írásjeleket!

Olvasd fel az írásjeleknek megfelelő hangsúly-

lyal a mondatokat!

b) Munkafüzet 14. oldal 2. feladat

Rendezd mondatokká a szavakat! A megadott

írásjel legyen a mondat végén.

Írd le a mondatokat! Ügyelj a szórendre és a

mondatkezdő nagybetűre!

önálló munka

6. Tankönyv 25. oldal 4. feladat csoportmunka

31

a) Mi a beszélő szándéka az alábbi mondatok-

kal? Választhatsz a szókártyák közül! Beszél-

jétek meg csoportban!

b) Állapítsd meg, melyik mondat milyen mon-

datfajta! Olvasd fel a mondatokat megfelelő

hanglejtéssel!

7. Alakítsd át az alábbi mondatokat az előző

feladatban (Tk 25/4) található beszélői szándé-

koknak megfelelően!

Ma a hegyekbe kirándulunk.

Holnap reggel találkozunk.

8. Munkafüzet 15. oldal 4. feladat

Hasonlítsd össze a mondatpárokat! Színezd ki

az egymással teljesen megegyező mondatok

közötti jeleket! Indokold meg választásod!

önálló munka

9. a) Munkafüzet 15. oldal 5. feladat

Alkoss mondatokat a szavakból! Állapítsd

meg, milyen beszélői szándékot fejeznek ki!

Beszéld meg a társaddal! Írd le a mondatokat a

megfelelő helyre!

b) Munkafüzet 15. oldal 7. feladat

Írj egy tetszőleges mondatot! A társad tegye ki

a mondatvégi írásjelet!

Ellenőrizzétek egymás megoldását!

páros munka

IV. Összefoglalás

1. Mit tudsz a mondatfajtákról? Foglald össze

röviden ismereteidet a tankönyv 25. oldalán ta-

lálható gondolattérkép alapján!

2. a) Tankönyv 25. oldal 5. feladat

Találd ki, mi lehetett a kérdés, amelyre a kö-

vetkező válaszok érkeztek!

Kik között, milyen helyzetben zajlik a beszél-

getés? Játsszátok el!

b) Tankönyv 25. oldal 6. feladat

Alkoss többféle mondatot az utasítások sze-

rint!

frontális osz-

tálymunka

32

V. Az óra értéke-

lése

VI. Házi feladat

kijelölése

1. Munkafüzet 14. oldal 3. feladat

2. Munkafüzet 15. oldal 6. feladat

33

II. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: A legfőbb nevek

A főnév

Témakör: Szófajok

Az óra típusa: Ismeretközlő óra

Idő Az óra fő része Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés, moti-

váció

1. Lapozz vissza a fejezetnyitó képhez!

Mit gondolsz, miért írta ki a tárgyak ma-

gyar elnevezését, magyar “nevét” a kül-

földi kislány?

2. Tankönyv 30. oldal 1. feladat

Válaszd ki azt a szót, amelyet a fejezet-

nyitó képen nem olvashattál!

önálló munka

ellenőrzés fron-

tális munkafor-

mában

II. Az új ismeret ta-

nítása

1. a) Nézz körül az osztályodban! Vá-

lassz ki három tárgyat, élettelen dolgot,

írd fel a nevét a kapott papírlapokra! He-

lyezd el a tárgyak, élettelen dolgok neveit

a tantermetekben!

Mely tárgyak nevét írtátok fel többen is?

b) A negyedik lapra írd fel egy olyan élet-

telen dolog, tárgy nevét, melyből nincsen

a tantermetekben, de szívesen látnád ott!

Mondd ki a nevét, és helyezd el oda,

ahová te raknád!

Előkészítés: üres papírlapok az osztály

létszámának megfelelően, tanulónként 4

darab

A feladat csoportokra bontása, kijelölése:

Lefordított lapok húzása.

Élőlény, élette-

len dolog, tárgy,

gondolati dolog

fogalmának ér-

telmezése

III. A mondatfajták-

ról tanult ismeretek

gyakorlása

Sorold fel néhány körülötted lévő élőlény

nevét is!

1. a) Tankönyv 30. oldal 2. feladat

Olvasd fel a fejezetnyitó kép szövegéből

az élőlényeket jelentő szavakat!

b) Tankönyv 30. oldal 3. feladat

Sorold csoportokba a szavakat a meg-

adott jelentésük alapján!

frontális osztály-

munka

34

4. a) Tankönyv 31. oldal 6. feladat

Nemcsak az élőlényekre, tárgyakra és

élettelen dolgokra, hanem a gondolati

dolgokra is van szavunk, nekik is van

“nevük”. Figyeld meg a szókártyákra írt

szavakat!

b) Válaszd ki a szavak közül a meghatá-

rozásokhoz tartozó gondolati dolgok ne-

vét!

frontális munka-

forma

5. Tankönyv 30. oldal 4. feladat

Mely szavak jelölnek élőlényt, és melyek

tárgyat az alábbi mondatokban? Nevezd

meg őket! Kérdezz rá a válaszaidra a

megfelelő kérdőszóval!

frontális osztály-

munka

6. Az előző feladatban cseréld ki minden

mondat első szavát egy másikra, úgy

hogy értelmes maradjon a mondat! Írd le

a füzetedbe!

frontális osztály-

munka

Élőlény, élettelen do-

log, tárgy, gondolati

dolog fogalmának

megkülönböztetése

1. Játssz barkochba nevű játékot a társad-

dal!

Olvasd el a táblán látható kérdéseket!

Gyűjts hozzájuk főneveket a füzetedbe!

Karikázz be egyet! Ezt kell a társadnak

kitalálnia. Csak olyan kérdést tehet fel,

amelyre vagy igen, vagy nem a válasz.

Utána cseréljetek!

páros munka

2. a) Tankönyv 30. oldal 5. feladat

Sorold csoportokba a szavakat a meg-

adott jelentésük alapján!

b) Tankönyv 31. oldal 7. feladat

Párosítsd az élőlényeket, a tárgyakat és a

gondolati dolgokat! Minden szóoszlop-

ból olvasd fel együtt az összetartozó sza-

vakat!

c) Munkafüzet 26. oldal 1. feladat

Olvasd el a keretben lévő szavakat! Ne-

vezd meg a képeket!

Csoportosítsd a szavakat és a képek nevét

a megadott szempontok szerint! Írd a

megfelelő helyre őket!

Beszéljétek meg, miért nem találtál gon-

dolati dologról képet!

d) Munkafüzet 26. oldal 2. feladat

Gyűjts szavakat, amelyek valakinek vagy

valaminek a nevét jelentik!

frontális osztály-

munka

önálló munka

frontális osztály-

munka

önálló munka

frontális osztály-

munka

frontális osztály-

munka

35

e) Munkafüzet 26. oldal 3. feladat

Olvasd el az alábbi szavakat! Szerinted

milyen érzelmekhez kapcsolódnak?

f) Munkafüzet 27. oldal 4. feladat

Húzd alá, melyik állítás igaz az előző fel-

adat szavaira!

A főnév felismerésé-

nek gyakorlása

1. Főnevek felismerése, kiválasztása

más szófajú szavak közül

a) Munkafüzet 27. oldal 6. feladat

Figyeld meg a szavakat! Keress egymás-

hoz hasonlókat! Mit veszel észre?

Karikázd be a szavak közül a főneveket!

Indokold meg a választásodat!

Alkoss mondatokat a főnevekkel! Írd is le

a füzetedbe!

frontális osztály-

munka

2. Főnevek felismerése rövid szöveg-

ben

a) Tankönyv 31. oldal 8. feladat

Olvasd el a szöveget! Kiről, miről szól?

Írd le a nevét a füzetedbe! Miből jöttél rá?

Indokold meg!

Írd le a füzetedbe a fenti szövegben talál-

ható összes főnevet!

3. Főnevek gyűjtése önállóan

Főneveket írtam szókártyákra. Húzzatok

a szókártyák közül egyet!

Döntsétek el, és fogalmazzátok meg,

hogy pontosan mit nevez meg ez a főnév!

Gyűjtsetek a társaddal újabb főneveket,

amelyek jelentése kapcsolódik a kihúzott

főnév jelentéséhez! Írjátok le a szavakat

a füzetbe!

Szókártyákon főnevek: egészség, játszó-

tér, olvasás, tűzoltó, állattartás, erdő,

győztes, tornaterem, szerszám, gyerek-

szoba, Cirmos, királyfi, utca, repülőtér,

óvó néni, vásárlás, ebéd, könyvtár, szín-

pad

IV. Differenciált

gyakorlás

1. a) Munkafüzet 27. oldal 7. feladat

Mondd el, mi alapján kerültek egymás

után a főnevek! Folytasd a szavak gyűjté-

sét a felismert szabály alapján!

b) Munkafüzet 27. oldal 8. feladat

Alkoss a megadott főnevekből új főneve-

ket a példák alapján! Magyarázd meg, mi

a különbség a szópárok jelentése között!

36

V. Összefoglalás

Mit tudsz a főnevekről? Foglald össze rö-

viden ismereteidet a tankönyv 31. oldalán

található gondolattérkép alapján!

VI. Az óra értéke-

lése

VII. Házi feladat ki-

jelölése

Munkafüzet 27. oldal 5. feladat

37

III. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: A nem mellékes melléknév

A melléknév

Témakör: Szófajok

Az óra típusa: Ismeret elmélyítő, gyakorló óra

Idő Az óra fő része Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés

Indukciós szöveg- vers

Palacsinta lesz ebédre

Kedvencem a kakaós.

Csokikrémes, vaníliás,

Fahéjas és mogyorós.

A vers mellékneveinek összegyűjtése.

További melléknevek gyűjtése. Milyen

ízű palacsinta létezik?

Ki készített vagy sütött már palacsintát?

Meséljen róla társainak!

Lehet kutatómun-

kát adni, nézzenek

utána, hogyan ké-

szül a palacsinta.

Más országokban

van-e ilyen étel?

Ha igen, hogy ne-

vezik, miben kü-

lönbözik a magyar

ételtől?

1. Szószerkezetek olvasása

ravasz róka

szorgos hangya

lassú csiga

csaholó _____

fürge _____

____ kecske

____ macska

2. Válogató másolás

Írd le a szóhalmazból a mellékneveket!

élénk, épít, énekel, derűs, erős, sólyom,

savanyú

Olvasd össze a melléknevek kezdőbetűit!

Többfélképpen ol-

vastathatjuk a szó-

szerkezeteket: elő-

ször a melléknév,

majd a főnév le-

gyen hangsúlyos.

Állapítassuk meg

a többi szó szófa-

ját is!

(megfejtés: édes)

II. A melléknévről

tanultak elmélyí-

tése

1. Csoportmunkában dolgoznak a tanu-

lók. A csoportok feladatai:

1. Kakukktojás keresés

2. Mondatbővítés melléknévvel

3. Képről melléknév gyűjtése

4. Tulajdonságok gyűjtése magamról

(Milyen vagyok én?)

Lehet minden cso-

portnak más fel-

adatot adni, a

szervezés a taní-

tón múlik.

38

2. A tanító irányításával folytatódik a

munka.

a) Hibakereső gyakorlat

b) Szólás-közmondások kiegészítése

melléknévvel

c) A szólások-közmondások magyará-

zata

Össze kell kap-

csolni a segéd-

könyvek használa-

tának tanításával

(A magyar helyes-

írás szabályai; Ó

Nagy Gábor: Ma-

gyar szólások és

közmondások)

III. Gyakorlás

1. Melléknevek ellentétes jelentésű alak-

jainak megkeresése

„Keresd a párod!” játék

2. Memória játék

Írd le emlékezetből a mellékneveket!

3. Szólánc alkotása melléknévvel

4. Válogatás a munkafüzet feladataiból

5. Totó

A melléknevek

PPT-n kivetítve

IV. Értékelés

Egészítsd ki a mondatokat a saját vélemé-

nyed alapján!

A legjobban tetszett a(z) … feladat, mert

…

A mai órán azt tanultam, …

Így éreztem magam az órán:…

Egy kis színes

post it lapra vagy

egy kis cetlire ír-

ják le az órával

kapcsolatos rövid

véleményüket,

érzéseiket.

V. Házi feladat ki-

jelölése

A munkafüzet feladataiból lehet válogatni,

vagy érdemes kutatómunkát adni a gyere-

keknek.

39

IV. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: A nem mellékes melléknév

A melléknév fokozása

Témakör: Szófajok

Az óra típusa: Ismeretközlő óra

Idő Az óra fő része Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés

1. Szólások melléknévvel

a) Melléknevek keresése a mondatokban.

Például: Szebb a foltos, mint a rongyos.

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy

túzok.

Legdrágább kincs az egészség.

Az egyenes út a legrövidebb.

b) A szólások magyarázata.

c) Állítások megfogalmazása a melléknevek-

ről.

d) További szólások gyűjtése, amelyekben

melléknév található

PPT-n vetítsük

ki

(lehet írásvetí-

tőn vagy akár

szókártyákra

felírni)

2. Szószerkezetek olvasása

kicsi hangya

lassúbb csiga

édes méz

vékonyabb cérna

legokosabb tanuló

Többféle

szempontot

adhatunk az

olvasáshoz:

hol legyen a

hangsúly,

hangerő,

tempó stb.

3. Gyorsolvasási gyakorlat (alapfokú és foko-

zott melléknevekkel)

II. Fogalomalkotás

1. Szituációs játék:

Tanulók magasság szerinti rendezése-

magas, magasabb, legmagasabb;

Lányok hajának hosszúság szerinti

rendezése- hosszú, hosszabb, leghosz-

szabb

Tárgyak tömegének összehasonlítása-

nehéz, nehezebb, legnehezebb

Meseszereplők összehasonlítása- szép,

szebb, legszebb

Könyvek vastagságának összehasonlí-

tása- vastag, vastagabb, legvastagabb

A felsoroltak

tovább bővít-

hetők

40

2. Szabályalkotás megfigyelés alapján

III. Reflektálás 1. Csoportmunkában dolgozunk tovább.

1. csoport

Képekről fokozott melléknevek alkotása

Pl. kutya-gepárd kép

A kutya gyors, a gepárd gyorsabb.

Pl. rózsa-kaktusz kép

A rózsa szúrós, a kaktusz szúró-

sabb.

2. csoport

Melléknevek csoportosítása

(alapfok, középfok, felsőfok)

3. csoport

Keresztrejtvény megoldása

(a kérdések is és a megfejtés is melléknév le-

gyen)

4. csoport

Kakukktojás keresése indoklással

Például: halk, csinos, legfinomabb, meleg, íz-

letes, sovány

A csoportokat

a pedagógus

tetszés szerint

szervezheti,

lehetnek ho-

mogén vagy

heterogén cso-

portok.

2. a) Hibakereső gyakorlat

b) Találós kérdések megfejtése

Például: Legsötétebb vagyok, amikor legvilá-

gosabb van. Legmelegebb, amikor legnagyobb

a hideg. Leghidegebb, ha legmelegebb van.

(megfejtés: pince)

IV. Gyakorlás

1. a) Készíts képet a mondatok alapján!

Kati magasabb Petinél.

Bea a legalacsonyabb.

Peti haja rövidebb a Balázsénál.

Bea haja a leghosszabb.

Kati ruhája a legszínesebb.

b) Mondj te is hasonló állításokat!

2. Memóriajáték

A B C D

1. legötletesebb mély sekélyebb vajas

2. vajas jobb forróbb mély

3. sekélyebb legötletesebb jobb forróbb

Készítsük el

nagy szókár-

tyákra a játék-

táblát!

3. Gyakorlás a munkafüzet feladataival Válogassunk!

V. Összefoglalás 1. Igaz, hamis állítások

Ha tartalmaz fokozott melléknevet a mondat,

mutasd a tábla zöld oldalát (i).

Az igazságér-

ték eldöntése

(i, h) piros és

41

Ha nem tartalmaz fokozott melléknevet a mon-

dat, mutasd a tábla piros oldalát (h).

zöld jelzőtáb-

lával történik.

VI. Értékelés

Ön- és társértékelés

VII. Házi feladat

kijelölése

Az órához kapcsolódó, gyakorlásra alkalmas

feladat

42

V. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: A nem mellékes melléknév

A melléknevek helyesírása

Témakör: Szófajok

Az óra típusa: Ismeretközlő óra

Idő Az óra fő része Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés

1. Indukciós szöveg - Népdal

Lassú vízen egy kosár,

Abban lakik egy madár,

Abban lakik egy madár,

Aki szomorú és vár.

Várj, jó madár várj, várj, várj!

Hosszú úton megyek már.

Vigasztalom szívedet,

A keserű lelkedet.

(PPT)

1. 1. Tanítói bemutatás

1. 2. Címadás

1. 3. Találd ki!

Keresd ki a versből, mely szavakra gondol-

tam!

E/1. személyű ige

ragos főnév

1. 4. a) Keresd meg a mellékneveket a népdal-

ban!

b) Mondj igaz állításokat ezekről a mel-

léknevekről!

Indokoltassuk

meg, miért ezt

a címet adná a

versnek!

2. a) Szószerkezetek olvasása

sűrű erdő

apró egér

jó program

bő ruha

b) Mit tudsz elmondani a szószerkezetek tagja-

iról?

c) Mondd el, milyen hasonlóságot veszel észre

a melléknevekben!

önálló feladat

3. Jelkereső gyakorlat

Keresd a szóhalmazban a kiemelt szót! Hány-

szor szerepel?

bordó, hordó, forgó, bordó, borsó, bordó, orsó,

morgó, bordó, forgó, bordó, orsó, bordó

43

4. Összekevert betűkből szóalkotás

Írd le, mely szavak betűi keveredtek össze!

gyaneszrű

bírcsátó

csarúk

modálozó

Megoldások:

nagyszerű

csábító

karcsú

álmodozó

II. Megfigyelés,

szabályalkotás

1. Szavak csoportosítása

Csoportosítsd a megadott szavakat! Helyezd a

szókártyát a megfelelő helyre!

o ó ö ő u ú ü ű

A szókártyákra kerülő szavak:

olcsó, érthető, savanyú, könnyű, forró, szo-

morú, szörnyű, apró, kitűnő, hiú, jókedvű, ki-

váló, belső, szigorú, keserű

2. Szabály megfogalmazása

A szavakat ír-

juk szókár-

tyákra!

A táblán cso-

portosítják a

szókártyákat.

Használhatunk

gyurmaragasz-

tót.

III. Gyakorlás,

elmélyítés

1. Csoportmunka

1. csoport

Mondatok kiegészítése melléknévvel.

Például: A gyilkos galóca __________ gomba.

(mérges)

2. csoport

Hiányos szószerkezetek kiegészítése hosszú

magánhangzóra végződő melléknévvel.

Például: ___________feladat (egyszerű)

3. csoport

Javítsd a hibásan leírt mellékneveket!

Például: vajszínü, nagyravágyo,jókedvü

4. csoport

Alkossatok olyan kérdéseket, amelyekre hosz-

szú magánhangzóra végződő melléknév a vá-

lasz!

Például: Milyen az a gyerek, aki szívesen köl-

csönadja a radírját?

(jószívű)

5. csoport

Rejtvény megoldása, amelyben a kérdések is

és a megfejtés is hosszú magánhangzóra vég-

ződő melléknevek legyenek.

Ne feledkez-

zünk el az el-

lenőrzésről és

a visszacsato-

lásról!

44

Például: Gyors ellentéte (lassú)

2. Gyakorlás a munkafüzet feladatainak meg-

oldásával

IV. Összefoglalás

1. Játék

a) Activity melléknevekkel

Készítsük el a szókártyákat. Olyan mellékne-

veket írjunk, amelyeket el tudnak mutogatni, és

ki tudnak találni a gyerekek.

b) Szavak gyűjtése a szabály alapján

Milyen lehet a …?

Például: haj, toll, labda, kutya

képek vagy

szókártyák

V. Értékelés

Válaszolj a kérdésre rád jellemző melléknév-

vel a füzetedbe!

Milyen voltam az órán?

VI. Házi feladat

kijelölése

45

VI. ÓRAVÁZLAT

Óraszám:

Tananyag: Az igekötős ige

Az igekötős igék gyakorlása

Témakör: Szófajok

Az óra típusa: Gyakorló óra

Idő Az óra fő ré-

sze

Az óra menete: Feladatok, utasítások Megjegyzés

I. Előkészítés

1. Zelk Zoltán: A Hold mögül című versének elolvasása

A Hold mögül

A Hold mögül egy pamutgombolyag

lehullt a földre, elgurult, kibomlott,

szertefutnak belőle az utak

s megállnak már víg talpukon a dombok.

A sürgő, téglaszínü ébredés

végre minden kuszát, bogot kibontott,

egy madár forog a világ fölött

s kihirdeti rikoltva: boldog! boldog!

Keresd meg a versben az igekötős igéket!

Milyen helyesírási szabály jut eszedbe a vers igekötős

igéiről?

Milyen szám, milyen személyben állnak?

2. Látószögnövelő gyakorlat

kiáll

átküld

beszalad

megjavít

visszaszalad

összekapaszkodnak

3. Hibakereső gyakorlat

Keresd meg, a hibás alakokat a szóoszlopban! Mondd

el, mi bennük a hiba!

odasompolyog

oda sompolyog

odasomolyog

odasompolyog

obasompolyog

odasompolyog

II. Motiváció

Keresztrejtvény megoldása, melynek megfejtése: IGE-

KÖTŐ

A függőleges sor adott, a vízszintes sorok meghatáro-

zása egyénileg tervezhető.

46

III. Az igekö-

tős igék he-

lyesírása

1. Csoportmunka

1. csoport

Igék csoportosítása önállóan választott szempont sze-

rint.

2. csoport

Igekötős igék elválasztása.

3. csoport

Igék ellentétes jelentésű párjának megállapítása

4. csoport

Mondatok kiegészítése igekötős igével.

Ellenőrzés

2. Memória feladat

a) A tanító felolvas egy szöveget.

b) Hány igét hallottál a szövegben?

3. Hibajavítás

Javítsd a hibásan írt igéket!

IV. Játék

1. Mi volt a kérdés, ha ez a válasz?

Odaadom a tollat.

Elkészítem a feladatot.

Hétvégén elmegyünk a hegyekbe.

Eltörtem a bögrét.

2. Mi a szabály? Folytasd!

rak varrok utaznak alszunk adtok

elrak ______ _______ _______ _______

3. a) Keresd a közös névelőt!

jön, fizet, rak, ragaszt _________

figyel, mond, ér __________

ugrik, néz, beszél __________

b) Alkoss mondatot az igekötős igékkel!

V. Gyakorlás

Válogatás a munkafüzet feladataiból

VI. Összefog-

lalás

1. Hibajavítás (szövegben hibásan leírt igekötős igék

javítása)

2. Képekhez igekötős igék gyűjtése.

3. Szókártyák halmazba rendezése, csoportosítása

VII. Értéke-

lés

VIII. Házi

feladat kije-

lölése

47

ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 3.

Tanmenetjavaslat

48

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

1. Vissza a hangokig, betű-

kig!

A hangok és a betűk

A taneszközök bemutatása, megismerése; az érdek-

lődés felkeltése. Beszélgetés, véleményalkotás.

Kérdések, válaszok, megfogalmazása. Alapszó-

kincs használata, bővítése. Beszélgetés tematikus

eseménykép alapján. Konstruktív párbeszéd folyta-

tása. Tanult nyelvtani fogalmak felismerése, meg-

fogalmazása: hang és betű fogalmának felidézése,

kapcsolatának felismerése. Nyelvi, fonetikai hallás

fejlesztése. Beszélőszervek mozgásának érzéke-

lése, helyes artikuláció.

Anyanyelvhez való pozitív attitűd erősítése.

Tk. 6-7. ; Mf. 4-5.

Hang, betű, szó, mon-

dat, szöveg.

Fejezet, lecke, fejezet-

nyitó kép (eseménykép)

Ábécé, betűrend.

Magánhangzó, mással-

hangzó.

Magánhangzók időtar-

tama.

Ly, j a szavakban.

2. Vissza a szavakig!

A szavak

Beszélgetés tematikus eseménykép alapján. Szavak

jelentéstartalmának vizsgálata, csoportosítás. Szó-

lások értelmezése. Aktív szókincs bővítése. Rokon

értelmű és ellentétes jelentésű szavak felismerése,

fogalmuk, használatuk gyakorlása. Helyes nyelv-

használat erősítése rokon értelmű szavak rendezé-

sével. Játékos szóalkotási feladatok összetett sza-

vakkal.

Tk. 8-9. Mf. 6-7.

Hang, betű, szó, mon-

dat, szöveg. Szótagolás.

Szótő, toldalék.

Betűrend. Szótag, szó.

Rokon értelmű szavak.

Ellentétes jelentésű sza-

vak.

Összetett szó. Szólás.

Főfogalom.

Többjelentésű szó. Azo-

nos alakú szó.

49

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

3. Vissza a mondatokig!

A mondatok

A szavak jelentése, értelmezése a mondatokon be-

lül. Mondatalkotási feladatok szóhalmazból sorba

rendezéssel. A toldalékok szerepe. Mondatok tar-

talmi összefüggése; a szövegtartalom vizsgálata.

Mondatbefejezések kötőszavak alapján. Helyes-

írási ismeretek felelevenítése. Kommunikációs

helyzeteknek megfelelő mondatalkotás gyakorlása.

Nyelvi és nem nyelvi jelenségek fölismerése, gya-

korlati alkalmazása; a szöveg grammatikai alapjai-

nak fölfedeztetése különböző közlési helyzetekben.

Tk. 10-11. ; Mf. 8-9.

Szó, mondat, szöveg. Szórend, mondat és szö-

vegalkotás.

Rokon értelmű szavak.

Mondatkezdő nagybetű,

mondatvégi írásjel hasz-

nálata.

4. Közöljünk, érdeklőd-

jünk!

A kijelentő és a kérdő

mondatok

A kijelentő és kérdő mondatokról tanult ismeretek

felelevenítése. A beszélői szándék felismerése és

megnevezése a kijelentő és kérdő mondatoknál.

Mondathangsúly, hanglejtés; a beszéd dallama.

Pont és kérdőjel, mondatvégi írásjelek használata.

Mondatalkotási feladatok a már ismert mondatfaj-

tákkal. (kijelentő, kérdő) Kérdőszavak használatá-

nak gyakorlása. Kérdések és válaszok tartalmi ösz-

szefüggése, párosítása. Eldöntendő és kiegészí-

tendő kérdések. Tagolatlan mondatok szavakra

bontása.

Tk. 12-13.; Mf. 10-11.

Mondat, szó, hang, betű.

Mondatfajták.

A kijelentő és kérdő

mondat, mondatvégi

írásjel.

50

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

5. Összefoglalás A hangokról, betűkről, szavakról, mondatokról,

szövegről és a mondatfajtákról tanult ismeretek

összefoglaló gyakorlása. Tanév eleji felmérés elő-

készítése. Játékos szóalkotási feladatok ismert ma-

gánhangzók kiegészítésével. Kérdések és toldalé-

kos szavak párosítása. Helyhatározót kifejező név-

utók használata. Mondatalkotás, ismert mondatvégi

írásjelek használata. Nyelvi kompetencia tudatos,

gyakorlott alkalmazása.

Mf. 12-13.

Hang, betű.

Szó, mondat, szöveg.

Magánhangzó, mással-

hangzó. Betűrend.

Szótő, toldalék.

Toldalékos szavak.

6. Tanév eleji felmérés

Hangokról, betűkről, szavakról, mondatokról, szö-

vegről és a mondatfajtákról tanult ismeretek felmé-

rése.

7. Másfajta szándék

A mondatfajták

Beszélgetés tematikus eseményképről. Kérdések és

állítások megfogalmazása. Mondatok a beszédfo-

lyamatban. Szövegösszefüggés. A beszélő szándé-

kának felismerése és megnevezése szövegben.

Mondatfajták a beszélői szándék és a tartalom sze-

rint. Mondatalkotás szavak sorba rendezésével,

mondatalkotás megadott beszélői szándékok sze-

rint. Különböző mondatfajták szórendjének megfi-

gyelése. Helyesírási készség megalapozása

a mondatkezdő nagybetűk, mondatvégi írásjelek

helyes használatának, a toldalékok kapcsolásának,

a mondatok helyes tagolásának gyakorlásával. Vi-

zuális észlelés, vizuális figyelem fejlesztése ha-

sonló szerkezetű, tartalmú mondatok különbségei-

nek felismerésével.

Tk. 16-17.; Mf 14-15.

Szó, mondat, szöveg.

Mondatfajták.

Beszélői szándék. Mon-

datfajták.

Mondatkezdő nagybetű.

Mondatvégi írásjel.

Szórend.

51

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

8. Úgy érzed? Kiálts!

A felkiáltó mondat

Beszélgetés érzelmi telítettségű eseményekről.

A beszélő érzelmeinek, érzéseinek csoportosítása.

Felkiáltó mondatokban a beszélő szándékának fel-

ismerése és megnevezése. A felkiáltó mondatok

felismerése szövegben. Felkiáltó mondatok alko-

tása. A felkiáltó mondatok érzelmekhez igazodó-

hanglejtésének gyakorlása. Kijelentő és felkiáltó

mondatok tartalmi és formai összehasonlítása. Ki-

jelentő mondatok átalakítása felkiáltó mondatokká.

Tk. 18-19.; Mf. 16-17.

Szó, mondat, szöveg.

Mondatfajták.

Érzelmek, érzések.

Mondatkezdő nagybetű,

mondatvégi írásjel. Fel-

kiáltójel.

9. Kérés vagy parancs?

A felszólító mondat

Szituációs játék felszólító mondatok (kérések, pa-

rancsok) megfogalmazásával. A beszélő szándéká-

nak megfigyelése, felismerése felszólító monda-

tokban. Felszólító mondatok felismerése szöveg-

ben. A felszólító mondat intonációja, hanglejtésé-

nek gyakorlása. A felszólító mondatok mondatvégi

írásjele. Udvarias kérést, felszólítást kifejező kérdő

mondatok és felszólító mondatok tartalmi össze-

függésének felismerése. Mondatalkotási feladatok

szavak sorba rendezésével.

Felszólítást kifejező szavak kiválasztása, értelme-

zése; helyesírási nehézségek megbeszélése. A fel-

szólító mondatok helyesírási kérdései. Kijelentő

mondatok felszólító mondatokká alakítása.

Tk. 20-21.; Mf. 18-19.

Szó, mondat, szöveg.

Mondatfajták.

Mondatkezdő nagybetű,

mondatvégi írásjel. Ké-

rés, parancs, tiltás. Fel-

kiáltójel.

52

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

10. Bárcsak úgy lenne!

Az óhajtó mondat

Testmozgással, arcjátékkal kifejezett vágyak (tár-

gyak, élőlények, események) felismerése.

A beszélő szándékának megfigyelése, felismerése

az óhajtó mondatokban. Az óhajtó mondatok felis-

merése szövegben. Óhajtó mondatok alkotása kép-

pel kiegészített, hiányos mondatok alapján. Óhajtó

funkciót betöltő kérdő és felkiáltó mondatok és az

óhajtó mondatok tartalmi hasonlóságának felisme-

rése, helyes hanglejtésük gyakorlása felolvasással.

Kijelentő mondatok értelmezése, hozzájuk óhajtó

mondatok megfogalmazása. Mondatok összekap-

csolásával szövegalkotás.

Az óhajtó mondat intonációja.

Tk. 22-23.; Mf. 20-21.

Szó, mondat, szöveg.

Mondatfajták.

Mondatkezdő nagybetű,

mondatvégi írásjel. Fel-

kiáltójel.

Vágy, óhaj, kívánság.

"Bárcsak, bár, csak"

11. Az öt mondatfajta

A mondatfajták gyakor-

lása

A mondatfajtákról tanultak ismétlő gyakorlása.

A kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és az óhajtó

mondatokban a beszélő szándékának felismerése és

megnevezése. Mondatfajták felismerése, megneve-

zése. Mondatvégi írásjelek használata. Elkezdett

mondatok befejezése, az olvasott szavak és

a mondatvégi írásjelek alapján. Hiányzó mondat-

végi írásjelek, és mondatok pótlása párbeszédben.

Mondatalkotás képek alapján. Mondatfajták meg-

felelő hangsúlyozása, hanglejtése. Helyesírási is-

meretek megbeszélése, összefoglalása.

Tk. 24-25.; Mf 22-23.

Szó, mondat, szöveg.

Mondatfajták.

Mondatkezdő nagybetű,

mondatvégi írásjel.

(pont, kérdőjel, felkiál-

tójel).

A beszélő szándéka.

Mondatfajták.

12. Témazáró dolgozat

A mondatfajtákról szerzett ismeretek felmérése.

53

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

13. Szavak csoportjai

Szófajok

Irányított beszélgetés tematikus eseményképről.

Szóbeli szövegalkotás, lényegkiemelés. Címadás.

Vizuális észlelés, figyelem- és emlékezet fejlesz-

tése. Kommunikációs- és szociális kompetenciák.

A szófaj fogalmának bevezetése. Szavak közös jel-

lemzőinek megfigyelése, vizsgálata. Szavak cso-

portosítása közös jellemzőik alapján. Szógyűjtési

feladatok jelentéstartalom szerint. Rendszerezés,

fogalomalkotás. Szókincs bővítése.

Tk. 28-29.; Mf. 24-25.

Szótag, szó.

Szófaj.

Nyelvi tulajdonság.

Cselekvést, tulajdonsá-

got, tárgy nevét jelentő

szavak.

Szóláshasonlat.

Cím.

14. A legfőbb nevek

A főnév

Irányított beszélgetés a fejezetnyitó képről. Véle-

ményalkotás, érvelés. Vizuális emlékezet fejlesz-

tése olvasott szavak felidézésével. Élőlények nevét

jelölő szavak felismerése, kiválasztása szövegből

válogató olvasással. Szavak csoportosítása jelen-

téstartalom alapján: élőlények, élettelen tárgyak,

gondolati dolgot jelölő szavak csoportja. Fogalom-

alkotás: főnév fogalma. Főnevek felismerése, kivá-

lasztása szövegből. Főnevek gyűjtése, csoportosí-

tása jelentésük alapján. Szólánc főnevekből. He-

lyesírási ismeretek. (Mássalhangzók hosszúságá-

nak szerepe a főnevekben.)

Önértékelés.

Tk. 30-31. Mf. 26-27.

Szó. Szófaj.

Főnév.

Élőlény, élettelen tárgy,

gondolati dolog.

Szólánc.

Hosszú, rövid mással-

hangzók.

54

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

15. Rokonság vagy ellentét?

Rokon értelmű, ellenté-

tes jelentésű főnevek

Irányított beszélgetés. Problémafelvetést (nyelvi

kérdést) követő véleményalkotás, érvelés.

Kommunikációs és szociális kompetenciák fejlesz-

tése. Rokon értelmű főnevek csoportjából

az oda nem illő főnevek felismerése, kiválasztása.

Játékos szógyűjtés képek alapján: rokon értelmű

főnevek keresése. Rokon értelmű főnevek helyes

használatának gyakorlása közmondásokban.

Szabályjátékban szabály megállapítását követően,

főnevek ellentétes jelentésű párjának felsorolása.

Helyesírási készség alakítása a rokon értelmű és az

egymással ellentétes jelentésű főnevek diktálás

utáni írásának gyakorlásával. Rokon értelmű főne-

vek felismerése, párosítása. Állítások megfogalma-

zása, a szóbeli kifejezőkészség, mondatalkotás fej-

lesztése.

Tk. 32-33.; Mf. 28-29.

Szótag, szó. Szófaj. Fő-

név.

Rokon értelmű főnevek.

Ellentétes jelentésű fő-

nevek.

16. Szóösszetételek

Az összetett főnevek

Összetett főnevekből álló szólépcső felismerése,

folytatása. Játékos szóalkotási feladatok: összetett

szavak. Vizuális észlelés, szerialitás fejlesztése

többszörösen összetett szavak szótagjainak sorba

rendezésével, egyeztetésével. Összetett főnevek

felismerésének gyakorlása. Szóösszetételek szóta-

gokra bontása, elválasztása. Helyesírási ismeretek

bővítése, a helyesírásilag nehezebb összetett főne-

vek írásának gyakorlásával. Önértékelés.

Tk. 34-35.; Mf. 30-31.

Szótag, szó, összetett

szó.

Szófaj. Főnév.

Összetett főnevek. Szó-

összetételek.

Előtag, utótag.

Szólépcső.

Összetételi határ.

Szótagokra bontás, el-

választás.

55

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

17. Közös és saját nevek

A főnevek csoportosí-

tása

Vizuális emlékezet fejlesztése a fejezetnyitó kép

részleteinek felidézésével, kérdések megválaszolá-

sával. A főnevek csoportosítása, besorolása meg-

adott csoportokba. Főnevek keresése, gyűjtése, vi-

zuális percepció fejlesztése. A főnevek helyesírásá-

nak gyakorlása, helyesírási készség fejlesztése. Az

új nyelvi ismeret logikai-nyelvi megformálása.

Tk. 36-37.; Mf. 32-33.

Szótag, szó. Szófaj. Fő-

név.

Közös nevek.

Saját megkülönböztető

nevek.

Élőlény, tárgy, gondo-

lati dolog.

18. Közös nevek

A köznév

Barkochba játék főnevekkel. A köznév fogalmának

bevezetése. Fogalomalkotás: a köznév.

A köznevek felismerésének gyakorlása szövegben.

Vizuális figyelem és emlékezet fejlesztése tárgyak

neveinek megfigyelésével, leírásával emlékezet-

ből. Szólánc alkotása. Köznevek csoportosítása je-

lentésük alapján. Betűsorok szavakra tagolása, köz-

nevek felismerése, kiemelése. A köznevek helyes-

írási sajátosságai. Nyelvi játékok, játékos szóalko-

tási feladatok. Anyag és gyűjtőnevek egyes számú

használata. Főfogalom megnevezése. Tanulástech-

nika: szabályalkotás, memorizálás hiányos monda-

tok kiegészítésével.

Tk. 38-39.; Mf. 34-35.

Szótag, szó. Szófaj. Fő-

név. Köznév.

Élőlény, tárgy, gondo-

lati dolog.

Közös név.

Kis kezdőbetű.

56

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

19. Saját nevek

A tulajdonnév

Mozgásos játék nevekkel. Szerialitás, auditív fi-

gyelem és emlékezet fejlesztése. Fogalomalkotás:

tulajdonnév. Tulajdonnevek csoportosítása. tulaj-

donnevek felismerése, gyűjtése szövegből. Tulaj-

donnevek helyesírási szabályainak felismerése,

szóbeli megfogalmazása, alkalmazása különböző

írástevékenységekben. Betűrejtvények.

Tk. 40-41.; Mf. 36-37.

Szótag, szó. Szófaj. Fő-

név. Tulajdonnév.

Saját, megkülönböztető

név. Nagy kezdőbetű.

Személynév, földrajzi

név, égitestek neve, in-

tézménynév, márkanév,

alkotások címe, állat-

név. Vezetéknév, ke-

resztnév.

20. Gyakorlás

Köznevek és tulajdonnevek felismerése, megkü-

lönböztetése; helyesírásuk gyakorlása különböző

írástevékenységekben. Hiányos mondatok kiegé-

szítése köznevekkel, tulajdonnevekkel. Jelentésük

alapján köznevek és tulajdonnevek párosítása.

Mf. 38-39.

Szótag, szó. Szófaj. Fő-

név.

Köznév. Tulajdonnév.

Kis és nagy kezdőbetű.

Helyesírási szabály.

A tulajdonnév fajtái.

21. Főnevekhez ragadva

Toldalékos főnevek

Toldalékos főnevek felismerése, vizsgálata.

A toldalékok szerepének megbeszélése. A toldalé-

kos főnevek használatának gyakorlása mondatalko-

tással, mondatba helyezéssel. Szókapcsolatok alko-

tása toldalékos főnevekkel. Helytelen mondatok ja-

vítása főnevek toldalékolásával. Játékos szóalko-

tási feladatok: toldalékos főnevek alkotása szóta-

gok sorba rendezésével; szerialitás fejlesztése.

Nyelvtani fogalomalkotás, szabály megfogalma-

zása. Toldalékos főnevek szótőre és toldalékra ta-

golása.

Tk. 42-43.; Mf. 40-41.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék.

Szófaj. Főnév.

Toldalékos főnév. Szó-

kapcsolatok.

Mondatalkotás.

57

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

22. Egynél többen vannak

A többes számú főnevek

„Egy és több” felismerése, fogalmuk tisztázása;

adekvát használata. Vizuális percepció fejlesztése;

alakállandóság. Főnevek csoportosítása: egyes

számú, többes számú főnevek. Egyes számú, töb-

bes számú főnevek fogalmának értelmezése.

A többes számú főnevek leggyakrabban használt

toldalékának megfigyelése, használatának gyakor-

lása. Többes számú főnevek felismerése. Többes

számú főnevek szótőre és toldalékra bontása. Tő-

változatok. Egyes és többes számú főnevek mon-

datba helyezése, mondatok értelmezése. Egyes

számban álló, de több dologra utaló főnevek felis-

merése. Nyelvi következtetések levonása, szabály-

alkotás. Tanulástechnika: vázlatkészítés, tananyag

tartalmi összefoglalása vázlat alapján.

Tk. 46-47.; Mf. 42-43.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék.

Szófaj. Főnév.

Egy, több.

Egyes számú főnevek.

Többes számú főnevek.

Kik? Mik?

23. Kit? Mit? Kiket? Miket?

A főnevek és a –t

A –t toldalékos főnevek helyes használata mondat-

alkotással, szövegértelmezéssel. Vizuális észlelés,

figyelem fejlesztése a fejezetnyitó kép részletei

alapján. A -t toldalékos főnevek szerepének megál-

lapítása a mondaton belül; helyesírásuk megfigye-

lése, következtetések, szabályalkotás.

A -t toldalékos főnevek felismerése, kiválasztása,

mondatba foglalása. A -t toldalékos főnevek felis-

merésének gyakorlása. Kérdő mondatok megvála-

szolása -t toldalékos főnevek használatával.

Tk. 48.; Mf. 44-45.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék.

Szófaj. Főnév.

Kit? Mit? Kiket?

Miket?

-t toldalékos főnevek.

A -t toldalék.

58

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

24. Honnan? Hol? Hová?

A főnevek és a

-ból/-ből, -ba/-be,

-ban/-ben

A -ból-/-ből, -ba/-be, -ban/-ben toldalékos főnevek

helyes használata mondatalkotással, szövegértel-

mezéssel. Tematikus, irányított beszélgetés

a -ból/ből, -ba/-be, -ban/-ben toldalékos főnevek

használatával. Toldalékos főnevek szótőre és tolda-

lékra tagolása; hasonlóságok felismerése, szóbeli

megfogalmazása. Mondatba helyezett toldalékolt

főnevek jelentésének és a mondat jelentésének ösz-

szefüggése, vizsgálata. Párbeszédek alkotása meg-

adott mondatok egyeztetésével, párosításával, tol-

dalékos főnevek használatával. Szituációs játék,

helyzetfelismerés, kommunikációs gyakorlat. A -

ból/-ből, -ba/-be, -ban/-ben toldalékos főnevek sze-

repének megállapítása a mondaton belül; helyesírá-

suk megfigyelése, következtetések, szabályalkotás.

A helyesírási szabályok alkalmazása különböző

írástevékenységekben.

Tk. 49.; Mf. 46-47.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék.

Szófaj. Főnév.

Honnan? Hol? Hová?

-ból/-ből, -ba/-be,

-ban/-ben toldalék

25. Miről? Min? Mire?

A főnevek és a -ról/-ről,

-on/-en/-n, -ra/-re

A -ról-/-ről, -on/-en/-n, -ra/-re toldalékos főnevek

helyes használata mondatalkotással, szövegértel-

mezéssel. Tematikus, irányított játék a -ról/ről,

-on/-en/-n, -ra/-re toldalékos főnevek használatá-

val. Toldalékos főnevekből csoportalkotás, sza-

bályfelismerés, vizuális percepció fejlesztése.

A Miről? Min? Mire? kérdésekre válaszoló főne-

vek toldalékainak megfigyelése, vizsgálata, sza-

bályalkotás; nyelvi következtetések megállapítása.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék. Szófaj.

Főnév.

Miről? Min? Mire?

A ról/-ről, -on/-en/-n,

-ra/-re toldalék.

Népi mondóka.

Tartalom.

59

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Toldalékos főnevek gyűjtése indukciós szövegből.

-ról/-ről, -on/-en/-n, -ra,-re toldalékos főnevek sze-

repének megállapítása a mondaton belül; helyesírá-

suk megfigyelése, következtetések, szabályalkotás.

A helyesírási szabályok alkalmazása különböző

írástevékenységekben. Kérdések alapján főnevek

toldalékolása. Helytelenül használt toldalékok fel-

ismerése, javítása.

Tk. 50.; Mf. 48.

26. Mitől? Minél? Mihez? A

főnevek és a -tól/-től,

-nál/-nél, -ra/-re

A -tól/-től, -nál/-nél, -ra/-re toldalékos főnevek he-

lyes használata mondatalkotással, szövegértelme-

zéssel. Szituációs játék iránygyakorlatokkal, tolda-

lékos főnevek használatával. Toldalékos főnevek

alkotása szavak (szótő) és toldalékok egyeztetésé-

vel. Toldalékos főnevek gyűjtése betűrácsból, vizu-

ális percepció fejlesztése. Hiányos mondatok ki-

egészítése képek alapján toldalékos főnevekkel.

Mondatba helyezett toldalékolt főnevek jelentésé-

nek és a mondat jelentésének összefüggése, vizsgá-

lata. A -tól/-től, -nál/-nél, -ra/-re toldalékos főnevek

szerepének megállapítása a mondaton belül; he-

lyesírásuk megfigyelése, következtetések, szabály-

alkotás. A helyesírási szabályok alkalmazása kü-

lönböző írástevékenységekben

Tk. 51.; Mf. 49.

Szótag, szó.

Szótő, toldalék.

Szófaj. Főnév.

Mitől? Minél? Mihez?

A -tól/-től, -nál/-nél,

-ra/-re toldalék.

Nevek (tulajdonnevek)

helyesírása.

60

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

27. Főnév előtt

A névelő

A névelők megfigyelése, felismerésük, helyes

használatuk. Az aktív szókincs gazdagítása;

a kommunikációs kompetencia fejlesztése mese

folytatásával. Fogalomalkotás nyelvi tapasztalat

alapján. Induktív ismeretelsajátítás. A határozott és

határozatlan névelő szerepének megfigyeltetése

mondatpárokban. Határozott, határozatlan névelők

alkalmazása írásban és szóban. Névelők pótlása

mondatokban. Szabályok alkalmazása. A nyelvi

gondolkodás fejlesztése, összehasonlítás jelentés-

változás. Nyelvileg hibás mondatok javítása.

A határozatlan névelő felismerése. Mondatok át-

alakítása során a jelentésváltozás megfigyelése.

Tk. 52-53.; Mf. 50-51.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Névelő.

Névelő.

Főnév előtt áll.

Határozott, határozatlan

névelő.

28. Főnév után

A névutó

A névutók, a névutós főnevek felismerése, alko-

tása. Nyelvi és nyelvtani jelenségek fölismerése,

gyakorlati alkalmazása. Névutós főnevek alkotása.

A névutós főnevek helyesírásának tudatos alkalma-

zása, helytelenül használt névutók javítása. A kom-

munikáció fejlesztése, mondatalkotások, történet-

alkotás megadott témáról. Névutós főnevek, szer-

kezetek keresése mondatokban.

A névutó és a főnév kapcsolata. Kapcsolódó felada-

tok: szövegnek megfelelő rajz készítése.

Tk. 54-55.; Mf. 50-51.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Névelő.

Névutó.

Főnév után áll.

61

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

29. Összefoglalás

Az anyanyelvi tudatosság fejlesztése. A főnévről

tanultak rendszerezése. A főnevek felismerése,

csoportosítása, helyesírása. A tanult helyesírási

szabályok felismerése, alkalmazása, tudatosítása.

Szövegben főnevek keresése, csoportosítása jelen-

tésük szerint. Tollbamondás: szavak, szöveg.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Névelő.

A főnevek a szófajok

egyik csoportja.

30. Témazáró dolgozat

A főnévről tanult ismeretek felmérése.

31. A tulajdonságok szófaja.

A melléknév

Irányított beszélgetés a fejezetnyitó képről.

Igaz, hamis állítások a tematikus kép alapján.

A melléknév bevezetése, fogalma, jelentése.

Fogalomalkotás megfigyelés után, nyelvi tapaszta-

lat alapján, tematikus szógyűjtés. A melléknév sze-

repe beszédünkben, írásunkban. Versben mellék-

nevek keresése. Mondatok kiegészítése kérdések

alapján. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szó-

láshasonlatok kiegészítése. Tantárgyi kapcsolódás

a környezetismerethez: tulajdonságok párosítása

érzékszervekkel. Írásbeli szövegalkotás: Történet-

alkotás megadott szókapcsolatokkal.

Az önellenőrzés fejlesztése a Helyesírási

szótár használatával.

Tk. 58.; Mf. 52-53.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Melléknév.

A melléknév.

Tulajdonságot fejez ki.

Kérdései: Milyen? Me-

lyik? Mekkora?

32. Melléknevek fokról

fokra

A melléknév fokozása

A melléknév fokozása, szerepe, a fokozott mellék-

nevek felismerése, kifejezési lehetősége.

A tulajdonságok mértékének összehasonlítása mon-

datok, táblázat kiegészítésével.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Melléknév.

Fokozás, tulajdonságok

mértékének összehason-

lítása.

62

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

A fokozott melléknevek helyesírása, használatuk.

Középfokú, felsőfokú melléknevek kiválasztása, szó-

tagolásuk, toldalékolásuk. Az alapfok, a felsőfok és a

felsőfok toldalékainak megismerése. Mondatalkotás

különböző fajtájú mondatok alkotása fokozott mel-

léknevekkel.

Tk. 59.; Mf. 54.

Alapfok középfok, fel-

sőfok.

A fokozás toldalékai.

Szótőváltozás.

33. Rokonság vagy ellentét?

A rokon értelmű, ellentétes jelentésű melléknevek

szerepe. Szókincsbővítés: rokon értelmű, ellentétes

jelentésű melléknevek gyűjtése. Képrejtvények

megoldása. Mondatok felolvasása helyes ejtéssel.

Ellentétes jelentésű melléknevek leírása, mondatba

foglalása. Szólások, közmondások olvasása, jelen-

tésük értelmezése, melléknevek keresése. Szóso-

rokban rokon értelmű, illetve oda nem illő mellék-

nevek kiválasztása. A kommunikáció fejlesztése

mondat- és történetalkotással.

Tk. 60-61.; Mf. 55.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Melléknév.

Rokon értelmű, ellenté-

tes jelentésű mellékne-

vek.

34. Írjuk helyesen!

A melléknév helyesírása

Melléknevek, fokozott melléknevek helyesírásá-

nak gyakorlása. Mimetikus játékkal a kommuniká-

ció fejlesztése. Mondatok kiegészítése melléknév-

vel. Összetartozó szavak párosítása, mondatba fog-

lalása. Véleménynyilvánítás indoklással. Szó-

kincsfejlesztés szómagyarázattal. A j, ly a mellék-

nevekben, a fokozott melléknevek helyesírása

Tk. 62-63.; Mf. 56-57.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Melléknév.

A melléknév helyes-

írása.

Szavak végén az –ó, -ő;

-ú, -ű.

63

A témák

órákra

bontása

Az óra témája (tan-

könyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

35. Melléknevek összegezve

A melléknevek össze-

foglalása

A melléknévről tanult ismeretek összefoglalása.

Szociális kompetencia fejlesztése csoportmunká-

val: vers mondanivalójának megfogalmazása, foly-

tatásának kitalálása, egymás munkájának értéke-

lése. Versrészletben melléknevek keresése. Szólá-

sok, közmondások jelentésének magyarázata, talá-

lós kérdések megfejtése. Mondatbővítés mellékne-

vekkel, összekeveredett betűk sorba rendezése,

mondatok értelmének kifejezése melléknévvel.

Helyesírási gyakorlatok, melléknevek elválasztása,

mássalhangzók; j vagy ly pótlása szavakban. Ro-

kon értelmű és ellentétes jelentésű szavak kiválasz-

tása. Grafikus szervező értelmezése: következtetés,

általánosítás. A helyesírási szabályok és a mellék-

névről tanult ismeretek alkalmazása különböző

írástevékenységekben.

Tk. 64-65.; Mf. 58-59.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Melléknév.

A melléknév jelentése,

fokozása, helyesírása.

36. Témazáró dolgozat

A melléknevekről szerzett ismeretek felmérése

37. Igéről igére

Az ige

Beszélgetés a fejezetnyitó képről. Az ige jelentésé-

nek vizsgálata, igék jelentés szerinti csoportosí-

tása. Vers ritmikus felolvasása, a benne található

igék megkeresése. A figyelem, az emlékezet fej-

lesztése: képek közti különbségek felfedezése. A

szóbeli kifejezőkészség fejlesztése: a különbségek

indoklása mondatba foglalással. Igék alkotása

többféleképpen: összekevert és megadott betűkből.

Totó kitöltése az igék jelentése alapján.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Az ige fogalma, jelen-

tése. Cselekvés, törté-

nés, létezés.

64

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Közmondások értelmezése, találós kérdések meg-

fejtése.

Tk. 68-69.; Mf. 60-61.

38. Rokonság vagy ellentét?

Rokon értelmű, ellenté-

tes jelentésű igék

Rokon értelmű, ellentétes jelentésű igék alkalma-

zása szóban, írásban, változatos használatuk. Igék

jelentésének eljátszása. A fejezetnyitó kép alapján

állítások igazságértékének eldöntése. Igék rokon

értelmű alakjának megkeresése, válogató másolás.

Vicc elmesélése ellentétes jelentésű igék használa-

tával. Rokon értelmű, ellentétes jelentésű igék

gyűjtése. Szociális kompetencia fejlesztése páros

munkával: szótagok kiegészítése, a kapott szavak

ellentétének leírása. Mondatalkotási gyakorlatok

szóban és írásban. Szógyűjtés négyes forgóban.

Tk. 70-71.; Mf. 62-63.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

A rokon értelmű és az

ellentétes jelentésű igék

felismerése, szerepe.

39. Izgő-mozgó szavak

A cselekvést jelentő igék

A cselekvést jelentő szavak jelentésének megfi-

gyelése. Cselekvést jelentő igék keresése betűháló-

ban, szóhalmazban, szövegben. Mondatok kiegé-

szítése igével. Szótagokból cselekvést jelentő igék

alkotása. Szavak betűrendbe sorolása. Szólások ki-

egészítése, jelentésük értelmezése. Kapcsolódás az

olvasáshoz: rímelő szavak keresése megadott igék-

hez, versírási csoportban. Szavak magyarázata.

Különböző betűtípusokkal írt szavak olvasásának

gyakorlása. Egyszeres választások indoklással.

Tk. 72-73.; Mf. 64-65.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Cselekvést jelentő ige.

Legtöbbször a cselekvő

akaratától függ.

65

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

40. Történt valami?

A történést jelentő igék

Képekről mondatok alkotása. A történést jelentő

igék felismerése. Hírek címének megfigyelése, vé-

leményalkotás, bennük történést jelentő igék kere-

sése. Szöveg olvasása, szógyűjtés érzékszervi

megfigyelések alapján. Memóriafejlesztés emléke-

zetből írással. Történést jelentő igék tematikus

gyűjtése, összekapcsolva helyes ejtési gyakorlattal.

Különböző helyesírási feladatok megoldása: igék

másolása csoportosítva; összekevert betűk sorba

rendezése után szóírás; tollbamondás párban diktá-

lással. Vers olvasása, szókép értelmezése. Monda-

tok kiegészítése történést jelentő igékkel.

Képekről szavak alkotása; összefüggő történet ki-

találása párban megadott szavak és képek felhasz-

nálásával. Rejtvény megfejtése igék beillesztésé-

vel. Szavak párosítása képekkel.

Tk. 74-75.; Mf. 66-67.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Történést jelentő ige.

Az esemény akaratunk-

tól függetlenül zajlik.

41. Van vagy nincs?

A létezést jelentő igék

A létezést jelentő igék felismerése. Játékos kom-

munikációs gyakorlat párban. Szóbeli szövegalko-

tási gyakorlatokkal kapcsolódás a fogalmazási is-

meretekhez: a szöveg címzettje és feladója,

a szóismétlés elkerülésének gyakorlása; levélírás

egy adott élményről egy barátnak. Igék csoportosí-

tása megadott szempontok szerint. Különböző szö-

vegműfajok olvasása: hír, levél. Hiányos monda-

tok kiegészítése létezést jelentő igékkel. Párban

diktálás utáni tollbamondás. Szópárok hiányzó sza-

vainak beírása a minta alapján.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Létezést jelentő ige.

A létigék az élőlények

vagy élettelen dolgok

létéről vagy nem létéről

tudósítanak.

Állapotige: az élőlények

érzelmeiről vagy egyéb

állapotáról tudósít.

66

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Programok tervezése: megadott események beírása

a naptár megfelelő helyére; a hiányzó helyekre ön-

álló tervezés. A figyelem fejlesztése: megadott sza-

vakban elbújt szavak keresése, számosságuk meg-

állapítása. Kapcsolódás az olvasáshoz: felelgetős

játékpárbeszédes olvasása. Versben található igék

megkeresése, adott szempont szerinti csoportosítá-

suk. Állapotigék alkotása hiányzó betű kiegészíté-

sével. Szókártyák párosítása rájuk jellemző fogal-

makkal.

Tk. 76-77.; Mf. 68-69.

42. A végén is helyesen

Az igék helyesírása

Szabály felfedezése, megállapítása: találós kérdé-

sek megfejtése, igekeresés, az igék helyesírásának

megfigyelése; állítások megfogalmazása. Történet-

alkotás megadott igékkel. A tanult helyesírási sza-

bályok alkalmazása feladatokban. Szavak felolva-

sása helyes ejtéssel, igékből párok alkotása. Igék-

ben j és ly pótlása páros munkában, az önellenőr-

zési képesség fejlesztése, társ ellenőrzése. Igék ki-

egészítése mássalhangzókból álló betűkapcsola-

tokkal. Találós kérdések megfejtése, bennük igék

keresése, meghatározásoknak megfelelő válogató

másolás. Igék toldalékainak pótlása csoportokban.

Megadott toldalékokkal ellátott igékkel különböző

fajtájú mondatok alkotása. Igekeresés szövegben,

mondatokban hiányzó toldalékok pótlása.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Az -ít, -dít és az -ul, -ül

végű igék.

Az igék végén az –ul,

-ül toldalék mindig rö-

vid.

Az igék végén az –ít,

-dít toldalék mindig

hosszú.

67

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Történet folytatása, négysoros vers írása adott

igékkel.

Tk. 78-79.; Mf. 70-71.

43. Melyik szám és sze-

mély?

Szám, személy

Mondatok jelentésének eljátszása némajátékkal.

Főnevet helyettesítő szavak megfigyelése. Szöveg-

ben a cselekvő személyének megkeresése, párosí-

tásuk az igékkel. Egyes és többes számú igék cso-

portosítása, a szótő és toldalék jelölése.

Mondatok igéinek átalakítása megadott szám és

személy szerint. Igék jelentésének magyarázata

többféleképpen: rokon értelmű szóval, mondatba

foglalással, némajátékkal, körülírással. Főnév és

ige egyeztetése, hibás szöveg javítása, a helyes szö-

veg diktálása tollbamondással. Igák gyűjtése meg-

adott szabály szerint.

Tk. 80-81.; Mf. 72-73.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szám. Személy.

Személyes névmás.

egyes szám, többes

szám.

44. Múlt, jelen, jövendő

Az igeidők

Irányított beszélgetés a fejezetnyitó képről. Véle-

ményalkotás, érvelés. Vizuális emlékezet fejlesz-

tése a látottak felidézésével. Az igék vizsgálata,

összehasonlítása. Szavak, szószerkezetek, monda-

tok olvasása, igék csoportosítása idejük szerint.

Történet folytatása, mondatok alkotása. A cselek-

vés, történés, létezés idejére utaló szavak megfi-

gyelése, megkeresése. meserészlet olvasása, hely-

szín, szereplők megbeszélése. Igék megkeresése,

idejük megállapítása.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Igeidők.

Jelen, múlt, jövő idő.

68

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

A sorba nem illő igék megkeresése, állítások in-

doklása. Kép és szöveg párosítása, témájuk felis-

merése. Jelenet eljátszása, párbeszédes olvasás.

Tk. 84-85.; Mf. 74-75.

45. Éppen most…

A jelen idejű igék

Kreativitás fejlesztése képzeletbeli videofilm ké-

szítésével. Különböző műfajú szövegek olvasása:

tudósítás egy cukrászda megnyitójáról. Kérdések

alkotása a szöveg alapján, a benne levő igék meg-

keresése, páros munkában jelentésük megbeszé-

lése. Az igeidők megállapítása. Jelen idejű igék a

mondatokban, szövegben. Mondatlánc alkotása az

egymással értelmileg összetartozó szavakkal.

Mondatalkotás kép alapján, szógyűjtés adott idő

alatt. Szavak csoportosítása megadott szempontok

szerint, igekeresés, jelen idejű igék kiválasztása.

Lóugrás szerint négyzetrácsban szavak megkere-

sése, szavak mondatba foglalása. Képről mondatok

alkotása, igék leírása. Szósorokba nem illő igék

megkeresése, a választás indoklásával. Népköltés,

napirend kiegészítése jelen idejű igékkel. Igekere-

sés szövegben, jelentés szerinti és idejük szerinti

besorolásuk. Szöveg átalakítása, tapasztalatok

megbeszélése. Mese mondatainak időrendbe állí-

tása, a mese folytatása. Megadott betűvel kezdődő

jelen idejű igék gyűjtése, leírásuk különböző szem-

pontok szerint csoportosítva.

Tk. 86-87.; Mf. 76-77.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

A jelen idejű ige.

Jelen időre utaló szavak.

69

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

46. Régebben esett meg

A múlt idejű igék

Élménybeszámoló tartása egy korábban megtörtént

eseményről. Szövegben igék keresése. Szöveg,

szószerkezetek, szavak olvasása, szószerkezetek

időrendi sorrendbe állítása. Időt jelölő kifejezések

használatával történetalkotás. Helyesírási szabály

megfogalmazása (-t, - tt). Jelen idejű igék átalakí-

tása múlt idejűvé, az összetartozó párok felolva-

sása. Szótő és toldalék megkeresése, toldalékok

megfigyelése; múlt idejű igék csoportosítása tolda-

lékok szerint. Vers felolvasása társsal a szerepeket

váltogatva. Betűsorok szavakká tagolása, igék pár-

jának megkeresése, az igeidők megnevezése. Igék

kiegészítése a múlt idő megfelelő toldalékával, a

szabály alkalmazásával. Múlt idejű igék kiváloga-

tása szósorokban, másolás betűrendben.

Kérdésekre válaszadás teljes mondattal. Igék átala-

kítása: jelen időből múlt idejűvé. Jelen időre, il-

letve múlt időre utaló szavak kiválasztása szöveg-

ben.

Tk. 88-89.; Mf. 78-79.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

A múlt idejű ige.

Múlt időre utaló szavak.

Időt jelölő kifejezések.

A múlt idő toldaléka:

magánhangzó után –t;

mássalhangzó után –tt.

47. A jövőben következik

A jövő idejű igék

A jövő idejű igék felismerése. Fogalomalkotás

nyelvi tapasztalat alapján, helyesírási szabály meg-

fogalmazása. A jövő idejű ige toldaléka. Jövő idejű

igék alkalmazása különböző feladatokban. Egy

adott helyzet eljátszása csoportban. Történetalko-

tás megadott helyzetekhez. Igék átalakítása jelen,

múlt idejűvé. Plakát szövegének olvasása, tartal-

mának megbeszélése négyes forgóban.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

.

A jövő idejű ige.

A jövőre utaló

kifejezések.

A jövő idejű igék tolda-

lékai.

70

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

Az olvasottak alapján elképzelés után történet vagy

rajzkészítés adott témához. Igék párosítása, a hi-

ányzó jövő idejű igealakok megkeresése. Tanultak

alkalmazása: jövő idejű mondatok alkotása.

Tk. 90-91.; Mf. 80-81.

48. Minden időben

Az igeidők összefogla-

lása

Az igeidőkhöz kapcsolódó helyesírási gyakorlatok.

Helyesírási problémák elemzése. Állítások igaz-

ságértékének eldöntése. Igék gyűjtése a tanult sza-

bályokhoz, igék átalakítása különböző idejűvé.

Mondatok kiegészítése, hibajavítás, nyelvhelyes-

ségi, egyeztetési hibák javítása. Kapcsolódási pont

a rajzhoz, technikához: születésnap meghívó készí-

tése. Ábra (grafikus szervező) alapján az igékről ta-

nultak megfogalmazása, elmondása. Igékben meg-

adott betűkapcsolatok, j vagy ly pótlása, az igék

csoportosítása idejük szerint. Igék keresése betűhá-

lóban, betűrendbe sorolás, az igeidők megállapí-

tása. Totó, ellentétes jelentésű párok keresése.

Tk. 92-93.; Mf. 82-83.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Az igeidők: jelen, múlt,

jövő idő.

Jellemzőik.

49. Összefoglalás

Az igéről tanultak összefoglalása, az igék elemzése

megadott szempontok alapján. Az igék helyesírá-

sáról tanultak alkalmazása: csoportosítás, kiegészí-

tés, átalakítás, alkalmazás.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

50. Témazáró dolgozat

Az igéről szerzett ismeretek felmérése

71

A témák

órákra

bontása

Az óra témája (tan-

könyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

51. A hűséges szófaj

Az igekötő

Az igekötős ige fogalma, fogalomalkotás nyelvi ta-

pasztalat, megfigyelés alapján. Az igekötők jelen-

tésmódosító szerepe. Igekötők gyűjtése foglalko-

zásokkal kapcsolatosan. Cselekvések bemutatása.

A leggyakoribb igekötők megismerése. Összetar-

tozó mondatdarabok párosítása, mondatfajták

megállapítása. Igekötős igék felismerése szósor-

ban. Vers kiegészítése megadott igékkel.

Kapcsolódási pont a fogalmazáshoz: a címadás

gyakorlása.

Tk. 96-97.; Mf. 84-85.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Igekötő.

Az igekötő.

Az igéhez kapcsolódik.

Önálló szófaj.

Az igekötő módosítja

vagy megváltoztatja az

ige eredeti jelentését.

A leggyakoribb igekö-

tők.

52. A helyváltoztató igekötő

Az igekötők helye

Kapcsolódás az énekhez, dalok gyűjtése megadott

szempontoknak megfelelően. Az igekötő és az ige

összekapcsolásának módjai. Igekötős igealakok

előállítása, szabálytudatosítás. Egybeírt és különírt

igekötős igealakok megfigyeltetése, megfigyelése,

a helyesírási szabály megfogalmazása. Találós kér-

dések megfejtése, az igekötő és az ige közötti sza-

vak szerepének megfigyelése. Hiányos mondóká-

ban az igekötők pótlása. Tagolatlan mondatok sza-

vakra bontása, helyes alakban történő leírásuk.

A tanultak alkalmazása: Mondatok alkotása az ige-

kötők helyesírására vonatkozó minden lehetséges

szabályra. Összetartozó mondatdarabok összekö-

tése, helyesírás gyakorlása másolással, tollbamon-

dással.

Tk. 98-99.; Mf. 86-87.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Igekötő.

Az igekötő az ige előtt

áll: egybeírjuk.

Az igekötő és az ige

közé más szó ékelődik:

különírjuk.

Az igekötő az ige után

áll: különírjuk.

72

A témák

órákra

bontása

Az óra témája (tan-

könyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

53. Igekötők helyesen

Az igekötős igék helyes-

írása

Az igekötős igék helyesírásának gyakorlása.

Az igekötőkről tanult ismeretek alkalmazása:

elemzés, tudatosítás gyakorlás, alkalmazás. Igekö-

tők pótlása mondatban, szövegben, igealakok elő-

állítása, elválasztás. Vélemény alkotása indoklás-

sal. Kreativitás fejlesztése: megadott helyzet, jele-

net eljátszása; képrejtvények megfejtése. Nyelvhe-

lyesség: helytelenül használt igekötők javítása

mondatokban. Ellentétes jelentésű igekötős igék

alkotása. Szótárhasználat gyakorlása igekötős igék

gyűjtése során. Történetalkotás a gyűjtött igék fel-

használásával. Igekötős igék jelentésváltozásának

megfigyelése, a tanultak alkalmazása.

Tk. 100-101.; Mf. 88-89.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Igekötő.

Egybeírás, különírás.

54. Igék sokasága

Az igék összefoglalása

Az igékről tanultak rendszerezése. Az igék helyes-

írásáról tanultak alkalmazása: csoportosítás, átala-

kítás, kiegészítés. Igeidőkkel, igekötős igékkel

kapcsolatos feladatok: találós kérdések megfejtése,

bennük az igék megkeresése, jelentés szerinti meg-

nevezésük. Szavakban j vagy ly pótlása, szavak

diktálása, a helyesírás önellenőrzése. Ábra értel-

mezése. Betűhálóban igék keresése, jelentésük sze-

rinti csoportosítás. Szövegben igekeresés, igekötők

megkeresése. Helyesírás, figyelem fejlesztése: toll-

bamondás párban, önellenőrzés.

Tk. 102-103.; Mf. 90-91.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófaj. Ige.

Az igéről tanult ismere-

tek:

igefajták tágabb jelentés

szerint;

rokon értelmű igék;

ellentétes jelentésű

igék;

igeidők;

szám és személy;

igekötős igék;

az igék helyesírása.

73

A témák

órákra

bontása

Az óra témája

(tankönyvi lecke) vagy

funkciója

Célok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

55. Már ismerem!

A szófajok összefogla-

lása

A szófajokról (főnév, melléknév, ige) tanultak gya-

korlása: emlékezet, kreativitás, nyelvi kompeten-

cia, játék. Képről vélemény megfogalmazása in-

doklással. Mondatok bővítése egy-egy szóval kér-

dések alapján. Rövid, hosszú mássalhangzók, j és

ly pótlása szavakban, válogató másolás. Szöveg ol-

vasásának gyakorlása, szófajkeresés. Betűrendbe

sorolás, anagramma feladat, egyéni rejtvénykészí-

tés. Sorozat folytatása a szabály felismerése után.

Tk. 104-105.; Mf. 92-93.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófajok.

56. Játsszunk a szavakkal!

Játékos feladatok

Játékos nyelvi feladatokkal az anyanyelv iránti po-

zitív attitűd kialakítása, a nyelvtan tantárgy meg-

szerettetése. Szólánc alkotása megadott szabálynak

megfelelően. Különböző betűtípussal írt összetett

főnevekben szavak keresése. „Eszperente nyelven”

írt szavak meghatározásának kitalálása, szavak ki-

fejezése csupa e betűvel. Szavak leírása kódok

alapján, elválasztás, új kód kitalálása.

Tk. 106-107.; Mf. 94-95.

Szó. Mondat.

Szöveg.

57. Összefoglalás

A szófajokról tanultak összefoglalása. Szóelemzés,

szógyűjtés, pótlások, hibás mondatok, szöveg,

nyelvi formák javítása. Halmazba rendezés külön-

böző szempont szerint, fogalomalkotás, alkalma-

zás, szókincsbővítés, megfigyelés.

Szó. Mondat.

Szöveg.

Szófajok.

58. Témazáró dolgozat A szófajokról szerzett ismeretek felmérése

74

Írás

75

Vezető szerkesztői előszó

A 3. évfolyamon az írás tanításának célja az életkornak és az oktatás igényeinek

megfelelő írástechnika differenciált kialakítása, a tanulást és az írásos önkifejezést

szolgáló eszközzé fejlesztése az olvashatóság, a rendezettség és a helyesség igényével.

Az írás eszközszintre emelésének segítése mellett célunk a kitartás és a folyamatjellegű

gyakorlás ösztönzése is. Az írástempó fokozása és a jól olvasható íráskép mellett gondot

kell fordítanunk a helyességre, helyesírásra, illetve az íráskép és a füzetvezetés

rendezettségének, esztétikumának értékként való elfogadtatására is.

Már maga az a tény is újszerűvé teszi a munkafüzetet, hogy az új kerettanterv módot

nyújt 18 tanórában arra, hogy a 3. osztályban, amely szinte vízválasztó a gyerekek írá-

sának külalakjában, is gyakorolhassuk az írástechnikát és a lendületes írás fokozását

külön is.

Ez azért is igen lényeges, mert az addigi írásra figyelő, motivált gyerekek írásmunkájá-

nak színvonala ekkorra visszaesik, és igénytelenebbé is válik. Ennek az oka egyrészt a

segédvonalak elmaradása (a 3 vonalközre tagolt vonalrendszer helyett már a 10 mm-es

sima vonalközben kell tájékozódniuk és írniuk a gyerekeknek), másrészt a kiskamaszkor

eljövetele, az egyéni, „felnőttes” írásra való törekvés, illetve a gyorsabb tempó is, holott

a stabil írástechnika csak látszólag alakul ilyenkorra.

Újszerűségként továbbá meg szeretnénk valósítani fentiek mellett azt, hogy az áttérés a

segédvonalas vonalrendszerről az egyszeri vonalközös vonalazásra fokozatos legyen.

Ezért foltokban ki-kihagyjuk a segédvonalakat, s miután megmutattuk a fa szimbólum-

mal újra a vonalközöket, mellettük már csak karikákkal jelezzük a segédvonalak távol-

ságát stb.

Javasoljuk, hogy a 18 írásórát sűrítsék be – akár a nyelvtan- és olvasásórák ideiglenes

kárára – a pedagógus kollégák az év elejére, hogy minél hamarabb megszokják a gyere-

kek a segédvonalak nélküli írást, és azt a többi tárgyban is alkalmazni tudják (olvasás,

nyelvtan, fogalmazás), majd fokozatosan ritkítsák az írásórák számát heti 1 alkalomra.

A többi kiadvány is ehhez alkalmazkodik a tankönyvcsaládon belül. A fogalmazás

munkafüzetében és a szövegértés első félévének munkafüzetében is kifoltozott segéd-

vonalas vonalrendszerben dolgoznak a gyerekek addig, ameddig az írás munkafüzet

is ezt a megoldást alkalmazza. Ekkor lesznek „harmadikosok”…

Kóródi Bence

76

Leckék

Tartalomjegyzék

1. Ceruzaforgató – rajz készítése, részképesség-fejlesztő feladatok

2. Ismételjünk! – a kis- és nagybetűs ábécé

3. Figyelmesen dolgozz! – új vonalrendszer, betűnagyságra figyelés

4. Pontosan, helyesen írj! – az alsó, felső ívelés gyakorlása

5. Pontosan, helyesen írj! – a hurokvonalas betűk gyakorlása

6. Pontosan, helyesen írj! – a t betű kapcsolása

7. Pontosan, helyesen írj! – olvashatóságot javító gyakorlatok

8. Pontosan, helyesen írj! – nagybetűk, tulajdonnevek gyakorlása

9. Pontosan, helyesen írj! – tempófokozás gyakorlása

10. Szófejlesztő gyakorlatok

11. Szócsaládok írása

12. Lendületfejlesztő gyakorlatok. Az írásmunka elhelyezése

13. Milyen az esztétikus íráskép?

14. Mit jelent az írásmunka elhelyezése?

15. Mit jelent az írásmunka rendezettsége?

16. Figyeljünk a helyesírásra!

17. Felmérés

18. Szépen, és helyesen tudok írni!

77

Útmutató a 3. osztályos írás munkafüzethez Napjainkban sajnos a kézírás jelentősége, és magának a „kézirat” szónak a fontossága kezd

egyre inkább háttérbe szorulni. Talán sokakban felvetődik az a kérdés, hogy talán nem idejét-

múlt-e az írástanítás, és ma – a számítógépek, az SMS-ek, e-mailek világában – is ugyanolyan

fontos oktatási, nevelési módszernek tekinthető-e, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt.

A következő hír sokak számára megerősítésül szolgálhat az előbbi gondolatok kapcsán. „Az

Egyesült Államokban szinte mindenhol abbahagyták a folyóírás tanítását az általános iskolák-

ban, arra hivatkozva, hogy a számítógép korában erre nincs szükség. A gyerekek harmadikos

koruktól tanulják a gépelést, hatodikban pedig már minden házi feladatot számítógépen készí-

tenek el. A folyóírás helyett az alapkövetelmény a tízujjas gépelés lett. Az írásoktatás átalaku-

lásának hatására a gyerekek általában nem tudják elolvasni a folyóírást, és ők is csak nyomta-

tott betűkkel tudnak írni. És persze így nincs egyedi aláírásuk sem. Most, hogy Indiana is csat-

lakozott a trendhez, már 42 államban nincs folyóírás-tanítás.” Mindenekelőtt nem szabad el-

felejteni, hogy a kézírás, folyóírás sokkal összetettebb és több képesség és készség együttes

alkalmazását igénylő tevékenység, mint a géppel való írás. A folyóírás egyaránt mentális és

mozgásos folyamat, nem csupán az agyi ideghálózatok működése. A kézírással a memória és a

térérzékelés is fejlődik, továbbá a betűk formálásával, a csukló és az ujjak mozgásával javul a

kéz finommotoros mozgása.

Egyre inkább az a tapasztalat kezd általánossá válni, hogy a társadalmi élet, az életritmus álta-

lános felgyorsulása miatt sok tanuló írása rendezetlen, csúnya, és nehezen olvasható. Éppen

ezért az írás órákon elsődlegesen az írás lendületességének a fejlesztését, az egyéni írás alaku-

lásának gondozását kellene megvalósítani. Az egyéni írástempó elsajátítása, az íráskép esztéti-

kus megjelenítése, és egységesítése lehet a gyakorlás célja. Ennek az összetett célrendszernek

a megértetése a tanulókkal nem elhanyagolható feladata valamennyi tanítónak. Azt sem szabad

elfelejtenünk, hogy aki kézzel ír, annak jobb a memóriája és többet gondolkodik. Ahogy

személyiségünk hat kézírásunkra, úgy az írás is visszahat ránk, mindez azt jelenti, hogy a

kézírásunk tudatos megváltoztatásával változtatni tudunk személyiségünkön. A grafoterápia

és a grafokontroll személyiségfejlesztő és gyógyító ereje is az előbbiekben vázolt elgondolá-

son alapszik. A folyóírás, kézírás elvesztésével egyéniségünk és önállóságunk egy részét

adnánk fel. Az írás gyógyító ereje abban rejlik mélyebb rétegekben, hogy ha megfogalmazzuk

– írásba öntjük – érzéseinket és gondolatainkat, azzal sokkal mélyebb belátásra és megértésre

teszünk szert életünk fontos eseményeivel kapcsolatban, mintha azokat csak gépelve írnánk le.

Kilenc-tíz éves kor körül, tehát nagyjából a harmadik osztálytól kezd automatizálttá válni az

írás folyamata, ekkor már nem a betűk megformálására, hanem a közölt információ megfogal-

mazására terelődik a figyelem. Emiatt gondoltam úgy, hogy olyan feladatokkal, gyakorlatokkal

találkozzanak a gyerekek ebben az életszakaszban, amelyek tényleges segítséget nyújtanak a

különféle információk megfogalmazásában.

„A kézírás lelassít minket, és gondolkodásra késztet…” Ezt gondolatot még a Nyelv és Tudo-

mány című folyóirat egy 2009-es számában olvastam, és azóta is mélyen megragadt bennem.

Ezúttal legyen ez a mottónk és tegyünk meg mindent, hogy a kézírás ne vesszen el, és valóban

a személyiségünk tükre legyen.

Kedves kollégák, bízom benne, hogy ez az új írás munkafüzet elnyeri a tetszéseteket, tanulóitok

is örömet lelnek benne, és sok sikerélménnyel gazdagodnak majd, amelyek hozzájárulnak ah-

hoz, hogy az írásuk külső megjelenése, formai kivitelezése is pontos precíz, esztétikus legyen.

Sok sikert kívánok hozzá!

78

A munkafüzet összesen 18 óra anyagát tartalmazza. Természetesen ez a munkafüzet is egy tan-

eszköz, egyfajta útmutatás a 3. osztályos új vonalrendszerbe való írás bevezetésére, az írástech-

nika fejlesztésének lehetőségére és az írásgondozásra.

Az órák anyagát a – tartalomjegyzékben is olvasható - fejezetcímek adják. Lehet heti 1 órai

bontásban is beépíteni az órarendbe, de ha arra gondolunk, hogy az új vonalrendszerű füzetbe

nemcsak írás órán, hanem szinte minden órán írnak a gyerekek, akkor javaslom, hogy az első

hónapokban heti 3-4 órát fordítsunk az írástanításra.

A munkafüzet ugyan a kísérleti tankönyvcsaládhoz kapcsolódik, abba integrálódik be, azonban

önállóan, bármely aktuálisan használatban lévő tankönyv mellé is választható, alkalmazható,

mert – ahogy az a lektori véleményben is olvasható – a legfőbb erénye: „A pedagógus számára

egy kiváló munkafüzet az írás és az íráshasználat megszerettetéséhez. Mintát nyújt az igényes,

esztétikus íráskép kialakításához, miközben részképességeket fejleszt. Nagy gondot fordít az ön-

értékelésre, a gyerek saját maga munkájának a monitorozására. A 16. oldaltól, harmadik osz-

tályban is újra tanítja írni a gyereket az új vonalrendszerben, közben folyamatosan képességet,

készséget fejleszt, változatos munkaformákra buzdít, a tanulás tanítását beépíti, támogatja, el-

mélyíti komplexen a tananyagot.”

Pár gondolat még, hogy milyen elvek mentén készült a munkafüzet.

1. óra Ceruzaforgató

2. óra Ismét együtt! Ismételjünk!

A legelső tanítói feladat a tanulók írásszokásainak megfigyelése, a helyes gyakorlat megerősí-

tése. Ehhez első lépésként kiemelten fontos a helyes testtartásra való szoktatás az írás tevékeny-

ség közben, ezért az írás megkezdése előtt szükséges a tanulókkal a célzott kézizom-lazító,

illetve váll- és hátizom-erősítő gyakorlatokat végeztetni előre megtervezett mozgássorokkal.

Már itt az első oldalon és a későbbiek folyamán is lesz egy olyan gyakorlat, amit postairónnal

kell áthúzni, ami természetesen a finommotorikát és a lendületes írásmozgást, a folyamatos

vonalvezetést segíti, amellett, hogy be is melegedik a gyerekek keze általa. Nagyon fontos,

hogy ezt valóban folyamatos vonaláthúzással végezzék a gyerekek! Továbbá kiemelt szerephez

kell, hogy jusson a padrend. A rendezett környezet megléte és a rend meglétének igénye az

alapja az írás esztétikus megjelenésének.

Célszerű a tanév elején felmérni a tanulók átlagos írás teljesítményét, mind az írás mennyisége,

mind az olvashatóság és az írásszokások szempontjából. Természetesen ehhez csakis 2. osztá-

lyos vonalazású füzetlap használható.

3. óra Légy szemfüles!

4. óra Alsó ívelés, felső ívelés

5. óra A hurokvonalas betűk

6. óra A t betű kapcsolása

Tulajdonképpen a 6. óráig a tanulók a megszokott 2. osztályos vonalközbe dolgoznak. Igaz nem

a teljes vonalazásban fognak írni, hiszen itt-ott már „elveszett” a folyamatos segédvonal, de a

támasz, a segítség még ott van, ami biztonságot ad az írástevékenységnél. A sorok elején látható

a fa, mint a sorokhoz tartozó betűnagyság szimbolikus képe, ezt a jelölést már megismerhették

az előző évfolyamok írás munkafüzetében.

79

Az önellenőrzés képességének fejlesztése, szokássá válása szinte minden órán hangsúlyos kell,

hogy legyen, ezért számos alkalommal a munkafüzetben utalás kapnak a gyerekek az ellenőr-

zésre, a hibajavításra, mert ez teszi ugyanis lehetővé az egyéni írás tudatos alakítását, és nem

utolsó sorban megteremti a helyesíráshoz való viszonyulás alapjait.

7. óra Harmadikosok lettünk!

8. óra Írd olvashatóan!

9. óra Írd jól, írd helyesen!

10. óra Írd szépen a nagybetűket!

11. óra Írd helyesen a főneveket!

12. óra Írd tempósan és helyesen!

A munkafüzet 16. oldalától kezdve megszűnik a helyenként feltűnő segédvonal, de továbbra

is segítjük a gyerekeket, teljes önállóságról még nem beszélhetünk, ezért a 20. oldalig a vonalak

előtt, kis karikák adnak megerősítést a megfelelő betűnagyságra. Több olyan feladattípussal

találkozhatnak a tanulók, amikor együtt kell bizonyos gyakorlatot elvégezni. Hiszem, hogy a

közös munka, a közös megoldási mód meghozza az eredményt.

A 18. oldalon ismerkedhetnek meg először a tanulók az ún. „kincses doboz” fogalmával. Ez

nem más, mint egy kb. 15x15m-es üres kis doboz. Itt az a lényeg, hogy olyan legyen, amit

szívesen vesz elő a gyerek, lehet vászonból, vagy akár papírból készített doboz is. A doboz attól

lesz „kincses”, hogy a tanulók szavakkal töltik meg, így, a szavak – mint a kincsek – segítik

őket azok helyesen történő leírásában és alkalmazásában a többszöri elolvasás által.

80

13. óra Írd nyomtatott betűkkel!

14. óra A plakátok helye és szerepe

15. óra Rejtvény, gondolattérkép

A következő oldalakon olyan gyakorlatok, feladatok találhatók, amelyek ugyan szorosan nem

a folyóíráshoz kapcsolódnak, mégis fontos szerepet játszanak a gyerekek életében. A plakát, a

meghívó tervezése a gyakorlati életre való felkészítéshez járulnak hozzá és ezáltal fejleszti a

kreativitást. Az írásmunka rendezettsége – tehát azoknak a lényeges és nélkülözhetetlen ada-

toknak a megjelenése, amelyeknek megléte nélkül hiányos a plakát, a meghívó – itt is kiemelt

szerepet kap.

A gondolattérkép egy vizuális kommunikációs technika, amely az emberi gondolkodás sajátos-

ságaihoz illeszkedve jobb feldolgozást (megértést, meg- és lejegyzést) tesz lehetővé, mint a

hagyományos módszerek. Eredményesebb a tanulás, ha az új anyagot eddigi ismereteink rend-

szerébe illesztjük be. Másrészt a verbális ismeretek képi megjelenítése egyszerre mozgósítja

mindkét agyféltekét. Ez a módszer különösen nagy segítségére szolgál a tanulási nehézségekkel

küszködőknek, diszlexiásoknak. Miután az ő agytevékenységük hangsúlyosabban érzelmi és

intuitív kötődésű, a tananyag megjegyzését elősegíti az ábrák, színek, formák, struktúrák felvo-

nultatása. Az előbbiek érdekében került be a munkafüzetbe a gondolattérkép készítése, hogy

arra ösztönözzem a gyerekeket, hogy azt bátran alkalmazzák, építsék be a mindennapok tanu-

lási folyamatába. Nem titkolom, hogy abban bízom, hogy más tantárgyaknál (például irodalom,

környezetismeret) mind az órákon, mind a házi feladatok elkészítésekor is gondolattérképpel

fognak dolgozni a gyerekek, mert ezáltal valóban beépül a tanulás folyamatába és maximálisan

kiaknázhatóvá válik az abban, és legfőképpen az elkészítésének valamennyi fázisában rejlő po-

tenciál.

16. óra Írd helyesen a szavakat!

17. óra Írd helyesen a mondatokat!

18. óra Szépen, helyesen és rendezetten!

Az utolsó három óra anyaga a helyesírásra, a rendezettségre hívja fel a figyelmet. Az utolsó óra

egy felmérésnek is megfelel, hiszen a tanulóknak egyedül kell rájönniük, hogy hogyan kell

elrendezniük az összekevert szavakat, mondatokat, nem utolsó sorban meg kell találniuk, hogy

hova való az óraszám, a dátum, a cím írása a füzetlapon.

Csájiné Knézics Anikó