1

Az írás és az írás gépesítésének rövid története

2

Tartalom

• Az írás kezdetei (tárgyírás, képírás, fogalomírás)

• Az írás története (Az első „valódi” írástól a maiírásmódok kialakulásáig.)

• Az írás gépesítésének története (Akönyvnyomtatástól a szövegszerkesztésig.)

3

A kezdetek... (tárgyírás)

• Az íráshoz vezető út a jelekkel kezdődött. Azősemberek kezdetben tárgyak segítségévelemlékeztették magukat valamire, illetve azoksegítségével üzentek.

• Az információátadás eme kezdetleges módja atárgyírás, aminek nincs még köze a valódi íráshoz.

• A tárgyíráshoz a természetben található különbözőtárgyakat használták (például a köveket, gallyakat,faleveleket, virágokat, madártollakat, fadarabokat).

4

A kezdetek...(emlékeztető és információközlő jelek - 1.)

• Volt olyan időszaka az emberiségnek, amikor két távolabbi falulakói jelekkel (pl. füstjel, dobszó) adták át az információkat.

• Az állattenyésztő népek a jószág megjelölésére használták atulajdonjegyet (népiesen: billog). A gazdák egy vaspálca végéretulajdonjegyük ábráját vésték, majd a megtüzesített vassalbeleégették állataik bőrébe, szarvába. A billog lehetővé tette az„elbitangolt” jószág felismerését, és a pásztorok számára a rájukbízott állatokkal való elszámolást.

Állattenyésztésnél használt billogok

5

A kezdetek...(emlékeztető és információközlő jelek - 2.)• Kelet-európai országok csikósai, gulyásai, juhászai és kondásai a

XIX. századig rovásfák segítségével vették számba az állatokat. Arovásfákba beégették a gazda tulajdonjegyét, majd rávésték akihajtott állatok számát, ezután a fát hosszában kettéhasították.Egyik felét a tulajdonos, másik felét a pásztor őrizte. A rovásfára apásztorok az általunk ismerttől eltérő „számjegyeket” véstek.

Összefűzött rovásfák

• Az ókori népek az idő múlását gyakrancsomózással vették számba. Dareiosz perzsakirály a szkíták elleni hadjáratban a Dunán keltát amihez hajóhidat építtetett. A hidat őrzőkkezébe egy 60 csomót tartalmazó szíjat adott,majd azt kérte, hogy naponta oldjanak meg egycsomót. Ha minden csomó elfogyott és nem térvissza, magára hagyhatják a hidat...

6

A képírás

• A tárgyírás nem válhatott az emberiség emlékezetévé,nem volt alkalmas a legtöbb gondolat, a felgyülemletttudás megőrzésére. Pedig erre mind égetőbb szükségvolt. A tudást át kellett adni, a számadásokatpontosabban kellett végezni, a vezérek tetteit megkellett örökíteni.

• A képírás volt a következő lépés a mai íráshoz vezetőúton. Vázlatos rajzokkal eseményeket, eseményeksorát örökítették meg. Előnye volt a közérthetőség,hátránya viszont, hogy csak konkrét tárgyakat tudottmegjeleníteni, elvont fogalmakat (pl. barátság,szeretet) nem.

7

A fogalomírás (1.)• Az írás fejlődésének következő állomása, amikor az ember a képírás

jeleit az elsődleges jelentésen túl más összefüggésben is használta. Ez afogalomírás.

• A fogalomírásnál a jelek egyazon fogalomnak, vagy fogalomkörnek alényeges jegyeit rögzítik vázlatos rajzok alakjában. A ház jele kunyhót,viskót, lakást, épületet jelentett, és a szöveg értelmének megfelelőenlehetett olvasni.

A mellékelt üzleti levél fogalomírássalíródott. Az írás szerzője hajlandó abivalyoknak, a menyéteknek, és avidráknak a bőrét 1 puskáért és 30hódbőrért elcserélni. A cserére akereszt jel utal, ami egytestmozdulatot (keresztbe tett karmozdulata) jelöl. A keresztbe tett karvolt a kereskedés, a csere jele.

8

A fogalomírás (2.)

• Az indián képírás - fogalomírás - legnevezetesebb emlékei azúgynevezett Téli Krónikák, amelyek az év legfőbb eseményeireemlékeztető feljegyzéseket tartalmazzák.

„Ezt a bölénybőrre írt Téli Krónikátdakota indiánok írták 1800-tól 1870-ig. Belülről kifelé, csigavonalbanhalad a rajzos elbeszélés. Többekközött megtudhatjuk belőle, hogy1800-ban a varjú indiánok megöltek30 dakotát, a következő évbenhimlőjárvány szedte áldozatait,1813-ban sokan megbetegedtekszamárköhögésben, 1825-benmegáradt a Missouri, és többenvízbe fulladtak, 1869-70-ben pedignapfogyatkozást észleltek.” (Kéki

Béla: Az írás története)

9

Az első „valódi” írás, az ékírás

• Az eddig ismert legkorábbi írásos emléket (kb. 6000 éve) a Dél-Mezopotámia városaiban élő sumérok hagyták ránk. KésőbbBabilóniában, Asszíriában is hasonló írást használtak. Ez az ékírás.

• Az ékírás az agyagtáblába húzott ék alakú jelekről kapta elnevezését. Afüggőleges, vízszintes és ferde vonalakat háromszög alakú pálcikákkalvájták a nedves agyagba.

• Kezdetben a sumérok írása 2000 jelből álló fogalomírás volt, aminekegyszerűsítésével alakult ki a sumér szó-, illetve szótagírás az ékírástechnikáját alkalmazva.

• A sumérok agyagtáblára írtak. Írásjeleiket kalamussal, hegyesre vágottfa- vagy nádvesszővel rajzolták. Három kalamustípus létezett:háromszög alakú az ékek formálására, mélyített a szögalakokformálására, és kerek végű a számok jelölésére.

Sumér ékírást tartalmazó agyagtáblák

10

A hieroglif írás• Egyiptomban Kr. e. 3300-3100 között

tűntek fel az első írásos feljegyzések. Ahieroglif írás több mint 700 jelből,hieroglifából állt.

• A hieroglif írás az egyiptomiak díszírásavolt. Létezett a gazdasági életben,irodalmi szövegeknél a hieratikus írás,mely nem más írás, hanem a hieroglifírás egyszerűsített változata. Ahieroglifákat kőbe vésték, a hieratikusírás jeleit nádtollal, ecsettel papiruszravetették.

• Az évezredeken át használt hieratikusírás mellett a Kr. e. 7. században újfajtaírás, a démotikus (népi) írás alakult ki,amely még tovább egyszerűsítette ajeleket, gyorsírás jellegű volt.

hieroglif hieratikus démotikus

Hieroglif egy

sírkamra falán

11

A kínai írás

• A kínai írás eredetileg képírás volt. Jeleik atárgyak, élőlények valós képét idézték. A fogalmakjelölésének bevezetésével összetett írásjegyeik azidők során elvesztették képszerűségüket. Nagytöbbségük nem hasonlít mintáira.

• A kínai írás szótagírássá merevedett - nem követte aképírástól a betűírásig vezető fejlődési vonalat.

• Az írásjelek formáját az ecset és a tus határoztameg.

• A teljes jelkészlet 40-44000 jelből áll. Aki 1500jelet ismer, már nem analfabéta. Újságolvasáshoz, amindennapi élethez 3000 jel ismerete szükséges.Aki folyóiratokat, regényt szeretne olvasni 4-5000jelet kell megtanulnia.

12

A föníciai írás

(az ÁBÉCÉ kialakulása)• A Földközi-tenger keleti partján a Kr. e. 3. évezredtől éltek a föníciaiak. Az

emberiség kultúrtörténetében legfőbb „tettük” a hangjelölő írás„feltalálása” és elterjesztése volt.

A föníciai „ábécé”

betűi sémita

elnevezésükkel és a

nevek jelentésével

(ahol ismert).

• A föníciai írásban - ábécében - csak a mássalhangzókat jelölték, amagánhangzókat a szó jelentésétől függően az olvasónak kellettmegválasztania. A magánhangzók jelölésére - az olvasó segítségére -segédjeleket alkalmaztak. Írásuk fontos jellemzője volt, hogy jobbról balrahaladva rótták, kezdetben a betűket egyvégtében írták, később a tagolásravonásokat, pontokat alkalmaztak.

13

A héber írás• A héber név nemcsak népnév, hanem az általuk használt - a séminyelvcsaládhoz tartozó - nyelvet is jelöli.

• A héber nép - a zsidók - kezdetben ékírással írtak, majd áttértek az arámiábécére, mely közel állt a föníciai íráshoz. Az idők folyamán kialakítottáksajátos - máig megőrzött - írásukat a héber kvadrátát.

A héber kvadráta

• A héber kvadrátírás, amitjobbról balra olvasnak,csak a mássalhangzókattünteti fel. A 22 betűbőlálló héber írás a föníciaiábécéből származik.

• Az ókori Izrael történetének legfontosabb forrása a Biblia is héberkvadrátírással lett lejegyezve. A Biblia szent iratok gyűjteménye, a héberBiblia (a keresztény Ószövetség) a Kr. e. 12-2. század között keletkezett.

• A zsidó műveltségnek a Bibliában sűrített értékei a kereszténység útjáncsaknem 2000 éve hatnak kultúránkra.

14

A görög írás• A görög monda szerint Kadmosz föníciai királynagyszámú kísérettel hajóra szállva útra kelt, hogyfelkutassa nővérét Európát, akit Zeusz - bika képében -elrabolt. A föníciai király - bejárva a görög szigetvilágot- végül megalapította Théba városát, és megajándékoztaa görögöket a betűírás ismeretével.

• Hérodotosz - görög történetíró - is szól Kadmoszírástörténeti szerepéről. „A Kadmosszal jött föníciaiak...sok tudományt hoztak be Hellászba, többek közt abetűvetés tudományát, amit addig - gondolom - agörögök nem ismertek.”

• Hellász nyelvének írására a meglévő ábécék nem voltakalkalmasak, azonban a görögöknek zseniális ötletüktámadt: magánhangzóik jelölésére a föníciai ábécéolyan jeleit használják, mely hangok nincsenek a görögnyelvben. Így született az A - „alfa”, az E - „epszilon”,az O - „omikron”, az Y - „üpszilon”. Az I betű - „ióta”újítás volt. Az így kialakult ábécé 17 mássalhangzót és7 magánhangzót tartalmazott.

15

A latin írás

• A Kr. e. 8-5. század folyamán Itália déli részén egyre több hellénváros alakult ki: Szübarisz, Nápoly, Agrigentum, Szürakuszai.

• Az etruszkok és a latinok buzgó tanítványai voltak a műveltgörögöknek és ábécéjüket is átvették, majd saját nyelvükhözigazították. Így alakult ki a latin írás.

• A latin ábécé a kereszténység közvetítésével Európa nagyrészében, majd európai közvetítéssel Amerikában iskizárólagossá vált.

• Európában csak azok a népek írnak más írással, akik akereszténységet nem Rómától, hanem Bizánctól vették át: azoroszok, szerbek, ukránok, bolgárok. Az ő írásuk a cirill írásközvetlenül a görögből származik.

• A görögök az ókori ábécés jelekkel írnak napjainkban is.

16

A cirill írás

• Cirill és Metód - Thesszaloniki görög városábólszármazó hittérítő szerzetes testvérpár - a Kr. sz. 9.században alakították ki a szláv írásbeliségírásjeleit, a cirill írást.

• A cirill írás nagyrészt a görög ábécé nagybetűibőllett kialakítva.

• A cirill írást egyik alkotójáról - Cirillről - neveztékel.

• Ilyen írást használnak az oroszok, szerbek, ukránok,

bolgárok.

„Я люблю учиться информатику.”

A cirill betűs orosz szöveg fordítása:„Szeretem az informatika tantárgyat

tanulni.”

17

A székely-magyar rovásírás

• Krónikaírók említik, hogy a magyarság egyikrészének, a székelyeknek saját írásuk volt.Állításukat a 15. századi történetírók ismegerősítik.

• Az egyik legfontosabb fennmaradt rovásírásosemlék az ún. nikolsburgi ábécé. Ezen azősnyomtatványon megtalálták a székely-magyarrovásírás 46 betűs ábécéjét.

• A székely-magyar rovásírással foglalkozó tudósok szerint a székely-magyar rovásírás a pogány magyarság általánosan használt írása volt,amit a kereszténység felvételével felváltott a latin írás, de azelkülönülten és önálló szervezetben élő székelyeknél mégévszázadokig fennmaradt.

18

Latin betűs írásunk kialakulása

• A magyarság a kereszténység felvételével nemcsak vallástcserélt, hanem egyben csatlakozott a latin műveltségűEurópához, bekapcsolódott szellemi életébe, stermészetesen átvette a latin ábécét is.

• A betűk többsége simán alkalmazható volt a magyar nyelvhangjaira, csak kis részük leírása közben jelentkezteknehézségek.

• Természetesen a kérdéses hangok jelölésére nem alakult kiazonnal általánosan elfogadott gyakorlat.

• Századokba telt, míg az s, sz, z, zs, c, cs, k, ö, ü, gy, ly, és tyhangok írásában tapasztalható kezdeti bizonytalanságokmegszűntek és írásmódjuk egységessé vált.

19

Gutenberg találmánya• Először a kínaiak és a japánok

nyomtattak könyvet a Kr. sz. 6.században.

• A nyomtatásban a legnagyobbelőrelépést a cserélhető betűmintákjelentették.

• Ezt az eljárást is Kínában ötlöttékki először a 11. században.

• A cserélhető betűmintát Európábanelőször - a kínai találmánytólfüggetlenül - a 15. századbanJohannes Gutenberg találta fel. Őalkalmazta az eljárást elsőként azeurópai könyvnyomtatásban.

20

Az írásmunkák gépesítése• A könyvnyomtatás európai kezdetei után 3-

400 évvel igénnyé kezdett válni a hétköznapiírás könnyítése, gépesítése.

• Az első írógép-szabadalom 1714-ből HenryMill nevéhez fűződik. Gépe a történetikutatások szerint sosem készült el.

• Az első valóban működő írógépet KempelenFarkas 1755-ben egy vak zongoraművésznőszámára készítette. Kempelen gépe nemmaradt fenn, de az írógépen írt írásmunkákBécsben és a Linzi Vakok Intézetében

fellelhetőek.

• A közelmúlt mechanikus írógépeinek őséthárom műszerész (Sholes, Soule és Glidden)1868-ban konstruálta. A híres Remingtoncég 1873-ban kezdte a sorozatgyártást.

21

A jelen... (és a jövő...?)

• Az első személyi számítógép1977-ben jelent meg a piacon.Ma már szinte minden irodábanés az otthonok többségébenmegtalálhatóak.

• A mechanikus írógép helyébemindinkább a szövegszerkesztőprogramok léptek.

• A 21. századra az emberiségeddig felhalmozott ismeretét aszámítástechnikai eszközökrögzítik, a kézzel írott betűegyre inkább háttérbe szorult.