ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 5. tanításához · 2020-02-03 · Kézikönyv a Wir...

ANGELI ÉVA

Ké zi könyv aWir lernen Deutsch 5.

tanításához

Nemet kk 5_cs3.indd 1 2013.07.22 11:19:25

SzerkesztetteHORVÁTH KORNÉLIA

AP–052532ISBN 978-963-328-173-4

© Angeli Éva, 20131., kiadás, 2013

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része

semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014

E-mail: [email protected]: www.apaczai.hu

Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés: Névery Tibor (TypoStudió Kkt.)

Terjedelem: 5,15 A/5 ív

Nemet kk 5_cs3.indd 2 2013.07.23 12:15:29

Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 5. tanításához

3

Az ok ta tás nak – mind tár sa dal mi, mind gaz da sá gi funk ci ó ja mi att – alap ve tő sze re pe van ab ban, hogy az eu ró pai pol gá rok meg sze rez zék azo kat a kulcs-kom pe ten ci á kat, ame lyek el en ged he tet le nek a vál-to zá sok hoz va ló ru gal mas al kal maz ko dás hoz.

A kulcs kom pe ten ci ák azok a kom pe ten ci ák, ame-lyek re min den egyén nek szük sé ge van sze mé lyes bol-do gu lá sá hoz és fej lő dé sé hez, az ak tív ál lam pol -gá ri lét hez, a tár sa dal mi be il lesz ke dés hez és a mun ká hoz.

„Eu ró pa né pei sok, egy más tól kü lön bö ző nem-zet ből, kö zös ség ből, kul tú rá ból és nyel vi cso port ból egy egy sé ges uni ót ala kí ta nak ki. Ez az unió a gon-do la tok és ha gyo má nyok egyen lő ala pon tör té nő cse-ré jé re épül, és azon ala pul, hogy a kü lön bö ző tör té-nel mi múlt tal, ám kö zös jö vő vel ren del ke ző né pek köl csö nö sen el fo gad ják egy mást. Ezért még so ha nem volt en nyi re fon tos az, hogy pol gá rai ren del kez-ze nek azok kal a ké pes sé gek kel, me lyek szom szé d a-ik meg ér té sé hez és a velük va ló kom mu ni ká ció hoz szük sé ge sek. Te hát el kell sa já tí ta nunk az egy más sal va ló ered mé nyes kom mu ni ká ci ó hoz és egy más meg-ér té sé hez szük sé ges kész sé ge ket. Más nyel vek is me-re te ar ra ösz tön zi az em bert, hogy nyi tot tabb le gyen má sok, il let ve má sok kul tú rá ja és szem lé le te felé.” – mond ja az Eu ró pa Ta nács aján lá sa.

„Az Eu ró pai Par la ment 2001. de cem ber 13-i ha tá ro za ta a nyelv ta nu lást és a nyel vi sok szí nű sé get tá mo ga tó in téz ke dé sek re szó lí tott fel. A 2003. áp ri lis 10-i brüs sze li kon fe ren ci án a kép vi se lők el fo gad ták a Eu ró pai Bi zott ság je len le gi hely zet ről szó ló elem-zé sé nek leg fon to sabb üze ne tét és a jö vő re vo nat ko zó ja vas la ta it. Egyet ér tés volt pél dá ul ab ban, hogy kí vá-na tos len ne az élet hos szig tar tó ta nu lás je gyé ben, a kis gyer mek kor tól kezd ve min den eu ró pai pol gár szá má ra le he tő vé ten ni, hogy él vez hes se a sok nyel-vű ség elő nye it. Szé les kö rű tá mo ga tást nyert az, hogy emel ni kell a nyelv ta ní tás szín vo na lát, mi vel a nyel vi kom pe ten cia azok kö zé az alap ve tő kész ségek kö zé tar to zik, me lyek re min den ki nek szük sé ge van a kép zés ben, a fog lal koz ta tás ban, a kul tú rák ta lál ko zá sa so rán és az ön meg va ló sí tás hoz. Azok, akik gyer mek kor ban kez dik a nyelv ta nu lást, job-ban tu da tá ban lesz nek sa ját kul tu rá lis ér té ke ik nek, sa ját kul tú rá juk ha tá sa i nak, na gyobb meg be csü-lést mu tat nak más kul tú rák iránt, nyi tot tab bak és ér dek lő dőb bek lesz nek má sok iránt.

A tag ál lam ok egyet ér te nek ab ban, hogy a hangsúly a ha té kony kom mu ni ká ció ké pes sé gé re, az az az ak tív kész sé gek re és ne a pas szív tu dás ra he lye ződjön. A cél nem az anya nyel vi szint el éré se, ha nem a meg fe le lő szin tű ol va sá si, szö veg ér té si, írás- és be széd kész ség el sa já tí tá sa.

Az Eu ró pai Bi zott ság úgy gon dol ja, hogy az eu ró-pai szin tű ak ci ók nak a kö vet ke ző kulcs te rü le tek re kell irá nyul ni uk: a nyel vek be fo ga dó jel le gű szem-lé le té nek tá mo ga tá sa, nyelv ba rát kö zös sé gek ki ala-kí tá sa, a nyelv ta nu lá si kí ná lat és a nyelv ta nu lá si le he tő sé gek igény be vé tel ének ja ví tá sa.”

A nyel vi kom pe ten cia azok kö zé az alap ve tő kész sé-gek kö zé tar to zik, ame lyek re min den ki nek szük sé-ge van a kép zés ben, a fog lal koz ta tás ban, a kul tú rák ta lál ko zá sa so rán és az ön meg va ló sí tás hoz; a nyelv-ta nu lás az egész éle tet fel öle lő te vé keny ség.

Az Eu ró pai Unió tag ál la mai szá má ra el sőd le ges fon tos sá gú az, hogy már az óvo dá ban és az ál ta-lá nos is ko lá ban ered mé nyes nyelv ta nu lás foly-jon, mi vel eze ken a he lye ken ala kul ki az, hogy az egyén ho gyan vi szo nyul majd más nyel vek hez és kul tú rák hoz, és a ké sőb bi nyelv ta nu lás alap jai is itt ke rül nek le fek te tés re.

A ma gyar ok ta tá si rend szer ben ne gye dik év fo-lyam tól kö te le ző egy ide gen nyelv ta nu lá sa. Az ide-gen nyelv ta ní tá sá nak és ta nu lá sá nak alap ve tő cél ja a hasz nál ha tó nyelv tu dás meg szer zé se, ami a szi tu-á ci ó nak meg fe le lő nyelv hasz ná la ti ké pes sé get és a si ke res kom mu ni ká ci ót je len ti.

A nyelv ta nu lás a ter mé sze tes nyelv el sa já tí tás fo lya ma ta i ra épül. Az ide gen nyel vi órá kon a gye-re kek az is me ret len nyel ven hal lot ta kat a vi lág ról ki ala kult is me re te ik alap ján ér tel me zik. Ezért el en-ged he tet len, hogy a tan anyag ál ta luk is mert tar-tal mak ra épül jön: hasz nál juk bát ran a már is mert tan tár gyak tar tal ma it az élet ko ri sa já tos sá gok nak meg fe le lő en!

Ha már az el ső há rom év fo lya mon is folyt ide-gennyelv- ok ta tás, ne hagy juk el a ver se ket, da lo-kat, me sé ket, ame lyek rit mu sos sá guk, dal la muk és já té kos sá guk mi att a szó kin csü ket te kint ve job ban meg ma rad nak a gye re kek em lé ke ze té ben! Ne a sza-bá lyok ok ta tá sa le gyen a cél! Ad junk min tá kat, és ter mé sze te sen, ha szük sé ges, ja vít suk a gye re ke ket, de ne el ma rasz ta ló an!

Előszó

Nemet kk 5_cs3.indd 3 2013.07.22 11:19:26


4

A nyelv ta ní tás leg fon to sabb cél jai és fel ada tai:• az ide gen nyelv ta nu lá sá nak meg sze ret te té se• a nyelv hang zás vi lá gá nak meg is me ré se• az ar ti ku lá ci ós bá zis fej lesz té se• a gyer mek lá tó kör ének tá gí tá sa• a nyel vi tu da tos ság ki ala kí tá sa és fej lesz té se• a több csa tor nán tör té nő is me ret szer zés el sa já tí tá sa.

A kulcs kom pe ten ci ák meg je le né seAz ide gen nyelv ok ta tá sa so rán szin te az ös szes kom-pe ten cia te rü let meg je le nik, hi szen a nyelv ta nu lás a min den na pi élet szá mos te rü le tét érin ti:• fo lya ma to san szük ség van az anya nyel vi kom

pe ten ci ák ra: a nyelv hasz ná lat ös sze ha son lí tása, pár hu za mok ál lí tá sa meg kön nyí ti az ide gen nyelv mű kö dé sé nek meg ér té sét,

• a szo ci á lis és ál lam pol gá ri kom pe ten cia a tár sadal mi és kul tu rá lis kü lön bö ző sé gek meg ér té sé-hez szük sé ges,

• az esz té ti kaimű vé sze ti tu da tos ság meg je le nik a ver sek, da lok ta nu lá sa, a me sék dra ma ti zá lá sa kap csán.

A nyelv ok ta tás al kal mas szá mos más ál ta lá nos ké pes ség és kész ség fej lesz té sé re is: a gon dol ko dá-si, szö veg ér té si, kon cent rá ci ós, ér zel mi ké pes sé gek fo lya ma tosan je len van nak a nyelv órá kon.

A kom mu ni ka tív nyel vi kom pe ten cia fej lesz té se a kö vet ke ző ket je len ti:

(1) A kö te le ző ok ta tás vé gé re a ta nu lók ké pe sek lesz nek egy vagy két ide gen nyel vet sze mé lyes, ok ta-tá si, köz éle ti és szak mai kon tex tus ban meg fe le lő en hasz nál ni.

(2) A nyelv ta nu lás so rán a ta nu lók ban ki ala kul a nyelv ta nu lás, a ta nult nyelv, az azt be szé lő em be-rek és kul tú rá juk, va la mint ál ta lá ban más nyel vek és kul tú rák meg is me ré se irán ti ked ve ző at ti tűd és mo ti vá ció.

(3) Nyelv tu dá su kat egész éle tük ben ké pe sek lesz-nek önál ló an fenn tar ta ni, fej lesz te ni, emel lett újabb ide gen nyel ve ket ha té ko nyan és si ke re sen el sa já tí ta ni.

A ke ret tan terv át dol go zá sa so rán a kor sze rű is me-ret körök és kulcs kom pe ten ci ák beeme lé sé re, a kész-ség- és ké pes ségjel le gű kö ve tel mé nyek elő tér be ál lí-tá sá ra tö re ked tek a ké szí tők. Fon tos szem pont, hogy a NAT ál tal kép vi selt fejlesztőközpon tú szem lé let ne sik kad jon el, ill. köz vet le nül is hasz nos szak mai se gít sé get nyújt son a ke ret tan terv a peda gógusoknak a fej lesz té si kö ve tel mé nyek megvaló sulását szol gá ló fel ada tok dif fe ren ci ált megterve zéséhez.

Bár a ke ret tan ter vi aján lá sok csak 4. évfolyam tól ha tá roz nak meg cé lo kat és fel ada to kat, egyéb fel té-te lek fenn ál lá sa ese tén – a nem kö te le ző tan órai fog-lal ko zá sok ke re té ben – az is ko lá nak le he tő sé ge van már az 1. évfolyam tól kezd ve az ide gen nyelv ok ta tá-sát meg szer vez ni.

Ahány is ko la, an nyifé le kép pen szer vez he tik meg az ide gen nyelv ok ta tását. Ép pen ezért olyan tan esz-kö zök ben kell gon dol kod ni, ame lyek több fé le ok ta-tá si mó dot is ki szol gál nak.

Az új tan könyv csa lád a leg újabb ke ret tan terv hez iga zod va ké szült el, fi gye lem be vé ve az új ke ret tan-ter vi tö rek vé se ket és a kulcs kom pe ten ci ák ki emelt fej lesz té sét.

A fel dol go zott té mák jól il lesz ked nek az élet ko-ri sa já tos sá gok hoz, a gyer me kek kom mu ni ká ci ós igé nye i hez. A tan köny vek el ső sor ban hal lás utá-ni szö veg ér tést fej lesz tő fel ada to kat tar tal maz nak, míg a mun ka fü ze tek in kább a nyelv tan el sa já tí tá-sá ra, be gya kor lá sá ra és a szö veg ér tés re kon cent rál-nak. Meg ta lál ha tó ak azon ban ál lan dó ele mek is, pl. a fe je ze tek vé gén ol vas ha tó vic cek, anek do ták vagy a tar ta lom hoz kö tő dő nap ló írás és pro jekt mun ka-ja vas la tok, ame lyek nem csak a nyel vi ele mek hét-köz na pi nyelv hasz ná la tá nak be mu ta tá sát, ha nem a pe da gó gus mun ká ját is szí ne sí te ni hi va tot tak. A tan könyv csa lád szö ve gei auten ti ku sak, a tar-tal mak meg je le né se köz na pi. A nyelv ta ni tar tal-mak meg je len nek a tan könyv szö ve ge i ben, de a sza bá lyok ki eme lé se és be gya kor lá sa a mun ka fü-zet fel ada ta. A tan köny vek vé gén ta lál ha tó ak az ün nep nap ok hoz kap cso ló dó szö ve gek, ame lyek az ak tu a li tá sok nak meg fe le lő en, sza ba don ter vez-he tő tan órák ra szól nak.

A tan könyv csa lád to váb bi ré sze it al kot ják a CD-mel lék le tek, ame lyek egy részt a szö veg ér té si fel ada to kat, más részt pe dig a köny vek ben is meg-ta lál ha tó da lo kat, ver se ket tar tal maz zák. Min den év fo lyam szá má ra ké szül to váb bá ta ná ri ké zi könyv, ame lyek ben prak ti kus ta ná csok, a fel ada tok meg ol-dá sai, a hal lás utá ni szö veg ér té ses fel ada tok szö ve gei, va la mint óra váz latmin ták és tan me netja vas latok is ta lál ha tók.

Si ke res nyelv ok ta tást és jó mun kát kí vá nok:Angeli Éva

Nemet kk 5_cs3.indd 4 2013.07.22 11:19:27


5

Az élő ide gen nyelv mű velt sé gi te rü let cél jai és tar-tal ma össz hang ban van nak az alap tan terv töb-bi mű velt sé gi te rü le té nek cél ja i val és tar tal má val, va la mint az Eu ró pa Ta nács aján lá sa i val:

„Eu ró pa né pei sok, egy más tól kü lön bö ző nem-zet ből, kö zös ség ből, kul tú rá ból és nyel vi cso port-ból egy egy sé ges uni ót ala kí ta nak ki. Ez az unió a gon do la tok és ha gyo má nyok egyen lő ala pon tör-té nő cse ré jé re épül, és azon ala pul, hogy a kü lön-bö ző tör té nel mi múlt tal, ám kö zös jö vő vel ren del-ke ző né pek köl csö nö sen el fo gad ják egy mást. Ezért még so ha nem volt en nyi re fon tos az, hogy pol gá rai ren del kez ze nek azok kal a ké pes sé gek kel, me lyek szom szé da ik meg ér té sé hez és a velük va ló kom mu-ni ká ci ó hoz szük sé ge sek. Te hát el kell sa já tí ta nunk az egy más sal va ló ered mé nyes kom mu ni ká ci ó hoz és egy más meg ér té sé hez szük sé ges kész sé ge ket. Más nyel vek is me re te ar ra ösz tön zi az em bert, hogy nyi tot tabb le gyen má sok, il let ve má sok kul tú rá ja és szem lé le te fe lé.

A gaz da sá gi, tár sa dal mi és kör nye ze ti meg úju lás 2000 már ci u sá ban el in dí tott lis sza bo ni stra té gi á-já nak ke re té ben az Unió az év ti zed vé gé re a vi lág leg ver seny ké pe sebb tu dás ala pú gaz da sá ga kí ván len ni. En nek el éré sé hez kulcs fon tos sá gú egy tu dás-ala pú tár sa da lom épí té se. A nyelv ta nu lás eh hez a cél hoz az ál tal já rul hoz zá, hogy fej lesz ti a kog ni tív kész sé ge ket és meg erő sí ti a nyelv ta nu ló anya nyel vi kész sé ge it, ezen be lül az írás- és ol va sá si kész sé get. Az ál lam pol gár ok nyel vi kész sé ge i nek fej lő dé se sok más, eu ró pai szin tű po li ti ka szá má ra is hasz nos le het. Rö vi den szól va, más nyel vek meg ér té sé nek és kom mu ni ká ci ó ban va ló hasz ná la tá nak a ké pes sé ge min den eu ró pai pol gár szá má ra alap ve tő kész ség.

Az Eu ró pai Par la ment 2001. de cem ber 13-i ha tá-ro za ta a nyelv ta nu lást és a nyel vi sok szí nű sé get tá mo ga tó in téz ke dé sek re szó lí tott fel. 2002. feb ru-ár 14-én az Ok ta tá si Mi nisz te rek Ta ná csa fel kér te a tag ál la mo kat ar ra, hogy te gye nek konk rét lé pé se-ket a nyel vi sok szí nű ség és a nyelv ta nu lás elő se gí té-se ér de ké ben, és kér te az Eu ró pai Bi zott sá got, hogy dol goz zon ki ja vas la to kat eze ken a te rü le te ken. Az ak ció terv el ké szí té se so rán az Eu ró pai Bi zott ság szé les kö rű nyil vá nos kon zul tá ci ót foly ta tott, majd ezt a ci vil tár sa da lom kép vi se lő i nek kon fe ren ci á ja zár ta, mely re 2003. áp ri lis 10-én ke rült sor Brüs z-szel ben. A kon fe ren ci án a vá lasz adók el fo gad ták

az Európai Bi zott ság je len le gi hely zet ről szó ló elem-zé sé nek leg fon to sabb üze ne tét és a jö vő re vo nat ko zó ja vas la ta it. Egyet ér tés volt pél dá ul ab ban, hogy kí vá-na tos len ne az élet hos szig tar tó ta nu lás je gyé ben, a kis gyer mek kor tól kezd ve min den eu ró pai pol gár szá má ra le he tő vé ten ni, hogy él vez hes se a sok nyel-vű ség elő nye it. Szé les kö rű tá mo ga tást nyert az, hogy emel ni kell a nyelv ta ní tás szín vo na lát, mi vel a nyel vi kom pe ten cia azok kö zé az alap ve tő kész ségek kö zé tar to zik, me lyek re min den ki nek szük sé ge van a kép zés ben, a fog lal koz ta tás ban, a kul tú rák ta lál ko zá sa so rán és az ön meg va ló sí tás hoz. Azok, akik gyer mek kor ban kez dik a nyelv ta nu lást, job-ban tu da tá ban lesz nek sa ját kul tu rá lis ér té ke ik nek, sa ját kul tú rá juk ha tá sa i nak, na gyobb meg be csü-lést mu tat nak más kul tú rák iránt, nyi tot tab bak és ér dek lő dőb bek lesz nek má sok iránt.

A tag ál lam ok egyet ér te nek ab ban, hogy a hangsúly a ha té kony kom mu ni ká ció ké pes sé gé re, az az az ak tív kész sé gek re és ne a pas szív tu dás ra he lye ződjön. A cél nem az anya nyel vi szint el éré se, ha nem a meg fe le lő szin tű ol va sá si, szö veg ér té si, írás- és be széd kész ség el sa já tí tá sa.

Az Eu ró pai Bi zott ság úgy gon dol ja, hogy az eu ró-pai szin tű ak ci ók nak a kö vet ke ző kulcs te rü le tek re kell irá nyul ni uk: a nyel vek be fo ga dó jel le gű szem-lé le té nek tá mo ga tá sa, nyelv ba rát kö zös sé gek ki ala-kí tá sa, a nyelv ta nu lá si kí ná lat és a nyelv ta nu lá si le he tő sé gek igény be vé tel ének ja ví tá sa.”

Az ötö dik év fo lyam meg kez dé se kor már min den di ák (leg alább) egy éve ta nul ja az ide gen nyel vet. Meg ér tik a ta nár ké ré se it, óra ve ze té sét, isme rősek az órai te vé keny sé gek és az az zal kapcsola tos ki fe je-zé sek, mo ti vál tak és bíz nak ma guk ban.

A négy tan év cél jai kö zött el ső he lyen áll a mo ti-váció fenn tar tá sa, a gye re kek si ker él mény hez jut-ta tá sa, pl. élet sze rű szi tu á ci ók kal, ér de kes – ele in te kön nyí tett, né hány mon da tos, majd ere de ti – ol vas-má nyok kal, rit mi kus mon dó kák kal (ún. chan tok-kal), az élet ko ri sa já tos sá ga ik nak megfele lő da lok kal. El en ged he tet len a hal lás utá ni ér tés fej lesz té sé hez, hogy meg fe le lő men nyi sé gű au ten ti kus hang anyag áll jon ren del ke zés re. Igye kez zünk mi nél több re á-li át fel hasz nál ni a tan anyag ban (pl. ze ne szám ok, újsá gok, je gyek, cso ma go lá sok stb.)!

Fon tos sze rep hez jut a hu mor mind a szö ve gek-ben, mind az il luszt rá ci ók ban, mi vel a tapasz talat

Ál ta lá nos cé lok és fel ada tok

Nemet kk 5_cs3.indd 5 2013.07.22 11:19:27


6

azt mu tat ja, hogy a ta nu lók sok kal szíveseb ben, ezért kön nyeb ben is ta nul nak hu mor ral át szőtt tan - anya got.

To vább ra is a re cept ív kész sé gek (hal lott és ol vasott szö veg ér té se) fej lesz té se áll a középpont-ban, de az évek elő re ha lad tá val egy re na gyobb hang súlyt kap a be széd kész ség. Lé nye ges nevelé si cél a di á kok ol va sá si igé nyé nek ki ala kí tá sa és fej-lesz té se ér de kes, kön nyí tett vagy ere de ti, il lusztrált szö ve gek ol vas ta tá sá val. A 7. év fo lyam tól kez dő dő-en for dít sunk több időt az írás kész ség fej lesz té sé re is, hi szen a ta nu lók nagy ré szé nek még az anya-nyel vén is gon dot okoz egy rö vid, ös sze füg gő szö-veg meg al ko tá sa.

A 10–14 éves kor osz tály nyelv el sa já tí tá sa so rán job ban tá masz ko dik a me mó ri á já ra, mint a cél nyelv sza bály rend sze ré re, de egy re in kább ké pes sza bály-sze rű sé ge ket ész re ven ni a nyelv ben. A sza bályok is me re te ugyan ak kor csak kismér ték ben se gí ti nyel-vi fej lő dé sü ket. A nyelv hasz ná lat ban a fo lyé kony ság (fließendes Sprechen) az erős sé gük a nyelv he lyes-ség gel szem ben, de emel lett szük ség van a leg fon to-sabb struk tú rák au to ma ti zá lá sá ra is.

A négy év so rán a di á kok nak el kell jut ni uk a cél-nyelv olyan szin tű hasz ná la tá hoz, ami le he tő vé te szi szá muk ra az osz tály te rem fa la in kí vü li ide gen nyel-vi ha tá sok (fil mek, ze ne, té vé mű so rok, új sá gok) hasz no sí tá sát, és az irá nyí tott önál ló hala dást.

A nyol ca dik évfolyam vé gé re nyelv tu dá suk el éri azt a mér he tő szin tet, amel lyel ké pe sek is mert té ma-körökben ide gen nyel vű in for má ci ót megérte ni és ad ni, in ter ak ci ók ban si ker rel részt ven ni, amely cél meg egye zik az A1-es szint el éré sé vel (rész le te sen l. ké sőbb).

A fejlesztési egységek A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítá si szin-ten a következő egységekből állnak: • hallott szöveg értése• szóbeli interakció• összefüggő beszéd• olvasott szöveg értése• íráskészség

Fejlesztési feladatokAz élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a használható nyelvtudás megszer zése (= kommunikatív nyelvi kompetenciák kiala kítása). Ez az adott szituációnak megfelelő nyelv használati

képességet jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészségen (hallás, beszéd, olvasás és írás) keresztül történhet.

A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti:

1. A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesz- nek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatá-si, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni.

2. A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő embe-rek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció.

3. Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesz-nek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajá-títani.

Az alaptanterv a közoktatás kétéves szakaszai ra (6., 8., 10. és 12. évfolyamok végére) minden diák számára a minimális szintet határozza meg, ame-lyet a négy alapkészség területén kell teljesíte ni. Ezek a szintek összhangban vannak az európai hat-fokú skálán meghatározott szintekkel.

Az alaptantervi követelmények az általános iskola végére minden diák számára legalább egy élő idegen nyelvből az A2-es szint elérését tűzik ki célul.

Ezen belül a nyelvtanulás az első öt évfolya mon elsősorban játékos ismerkedést jelent az ide gen nyelvvel, de az a cél, hogy a tanulók a 6. osz tály vé - gére érjék el az A1-szintet, amely az eu rópai alap-szint fele (részletesebben l. a 6. évfolyam továbbha-ladási feltételeinél).

4. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 12. évf.

Első ide-gen nyelv

KER-szintben

nem megad-

ható

A1 A2 B1 mínusz B1

Második idegen nyelv

– – – A1 A2

Az európai minimumszint: A1Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyako-ribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető

Nemet kk 5_cs3.indd 6 2013.07.22 11:19:27


7

fordulatokat, amelyeknek célja a min dennapi szük-ségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni személyes jellegű kér déseket (pl.: hogy hol lakik) ismerős emberekre és dolgokra vonatkozóan. Képes egyszerű interak cióra, amennyiben a másik személy lassan, világo san beszél és segítőkész.

Beszédértés • Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, ame

lyek személyére, családjára, közvetlen környe zetére vonatkoznak.

Beszédkészség • Képes egyszerű beszélgetésben részt venni,

amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél. • Képes feltenni és megválaszolni egyszerű kér-

déseket ismerős témára és helyzetre vonatko zóan. • Lakóhelyét, ismerőseit képes egyszerű for

dulatokkal leírni.

Olvasásértés • Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mon da

tokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban.

Írás • Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rö vid

üd vözletet megírni.

Az európai alapszint: A2 Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt

közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsola tos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egy- szerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kom-munikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dol-gokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Beszédértés• Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókin-

cset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. • Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek,

bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

Beszédkészség• Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi té

máról szóló beszélgetésben, amely közvetlen infor-mációcserét igényel ismert tevékenységgel kap cso-lat ban. • Megérteti magát a társasági beszélgetésben. • Röviden le tudja írni például a családját, lakó-

helyét, tanulmányait.

Olvasásértés• Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük törté-

netek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Írás• Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet

tud írni.

Nemet kk 5_cs3.indd 7 2013.07.22 11:19:27


8

5–6. évfolyamFejlesztési egység Hallott szöveg értése

Előzetes tudás Aktív részvétel az órai tevékenységekben, a célnyelvi óravezetés követése, az egyszerű tanári utasítások és kérdések, valamint a korábban feldolgozott szövegek megértése, begyakorolt rövid párbeszédek folytatása, minta alap-ján egyszerű szövegek alkotása.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óravezetés követése;az osztálytermi tevékenységekhez kapcsolódó, kevesebb nonverbális elem-mel támogatott és bővülő szókinccsel megfogalmazott, de továbbra is rövid, egyszerű tanári utasítások megértése;az ismert témákhoz kapcsolódó, egy-egy rövid mondatból álló kérdések, néhány rövid mondatból álló megnyilatkozások megértése;a mindennapi témakörökben elhangzó rövid, egyszerű szövegekben az ismerős szavak, fordulatok felismerése, ezekből következtetés a szövegek témájára; a megértést segítő feladatokra támaszkodva a lényeg és néhány konkrét információ kiszűrése ismert témájú rövid, egyszerű szövegekből;néhány, a megértést segítő alapvető stratégia egyre önállóbb alkalmazása.

A fejlesztés tartalma

A kissé komplexebb formában elhangzó és kevesebb nonverbális elemmel támogatott célnyelvi óraveze-tés növekvő biztonsággal történő követése (pl. osztálytermi rutincselekvések, a közös munka megszer-vezése, eszközhasználat). Rövid, egyszerű tanári utasítások alaposabb és biztosabb megértése (pl. játékos feladatok; manuális tevékenységek; mozgásos, játékos tevékenységek). A tanulóhoz közel álló, ismert témákról szóló rövid kérdések és néhány rövid mondatból álló szövegek megértése.Az életkornak megfelelő, ismert témakörökhöz kapcsolódó, rövid, egyszerű autentikus szövegek bemu-tatásának aktív követése; a tanult nyelvi elemek felismerése a szövegekben, következtetések levonása a témára, lehetséges tartalomra vonatkozóan; a szöveg lényegének kiszűrése megértést segítő, változatos feladatok segítségével. A megértés során egyre tudatosabb támaszkodás a hallott szövegeket kísérő nonverbális elemekre (pl. képek, képsorok, tárgyak, testbeszéd, hanglejtés) és a beszédhelyzetre. Tanári ösztönzésre a hallott szövegből kiszűrt információk egyre tudatosabb összekapcsolása a témával kapcsolatos egyéb ismeretekkel, és ezek alapján következtetések levonása a tartalomra vonatkozóan. Különböző beszélők egyre biztosabb megértése, amennyiben azok a célnyelvi normának megfelelő vagy ahhoz közelítő kiejtéssel, a tanuló nyelvi szintjéhez igazított tempóban, szükség esetén szüneteket tartva és a lényegi információkat hangsúlyozva, megismételve beszélnek. A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, versek, képekkel illusztrált mesék és történetek, kisfilmek, animációs filmek, a korosztálynak szóló egyéb hangzó anyagok, tanárral, tanulótársakkal, célnyelvi országokból érkező személyekkel foly-tatott rövid párbeszédek, tanári beszéd.

Nemet kk 5_cs3.indd 8 2013.07.22 11:19:27


9

Fejlesztési egység Szóbeli interakció

Előzetes tudás Részvétel interakciót igénylő tevékenységekben, egyszerű nyelvi eszközök alkalmazásával.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A beszédszándék kifejezése egyszerű nyelvi eszközökkel, bővülő szókinccsel és nonverbális elemekkel támogatva;egyszerű kérdések feltevése ismert témákról, illetve válaszadás egyszerű nyelvi eszközökkel a hozzá intézett kérdésekre;rövid beszélgetés folytatása ismert témákról, egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal;rövid beszélgetés folytatása a társakkal a tanult témákról;rövid, egyszerű szövegek közös előadása; az ismert szöveg célnyelvi normákhoz közelítő kiejtése, helyes intonációval és megfelelő beszédtempóban.


A mondanivaló nonverbális elemekkel (pl. testbeszéddel, hanglejtéssel, vizuális eszközökkel) támogatott kifejezése bővülő szókinccsel, egyszerű nyelvi eszközökkel.Rövid válaszokkal, cselekvéssel való reagálás ismert témákhoz vagy osztálytermi szituációkhoz kapcso-lódó, egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre, kérésekre, felszólításokra.Egyszerű kérdések feltevése ismert témákhoz, osztálytermi szituációkhoz, egyéni szükségletekhez kap-csolódva.Egyszerű nyelvi eszközöket és nonverbális elemeket tartalmazó rövid párbeszéd eljátszása társakkal.Kommunikálás begyakorolt beszédfordulatokkal (pl. bemutatkozás, bemutatás, üdvözlés, köszönés, alapvető információ kérése és adása saját magáról, társairól, közvetlen környezetéről, különböző dolgok kérése és adása, tetszés, nemtetszés kifejezése).Meg nem értés esetén nonverbális elemekkel, pl. testbeszéddel támogatott ismétlés, magyarázat kérése.Néhány egyszerű, a beszélgetés strukturálása szempontjából fontos elem megismerése és alkalmazása (pl. beszélgetés kezdeményezése, figyelemfelhívás).Hallott, látott jelenségekre (pl. váratlan osztálytermi történésekre, időjárással kapcsolatos megfigyelé-sekre) való reagálás egyszerű nyelvi eszközökkel.Aktív részvétel dalok, mondókák, versek, mesék, történetek előadásában, szóbeli nyelvi játékokban; nonverbális elemekkel támogatott történet elmondásába való bekapcsolódás az ismert szavak, kifejezé-sek, beszédfordulatok szintjén.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, mondókák, versek, mesék, illusztrált történetek, mozgással kísért rövid cselekvéssorok, kérdések, rövid párbeszédek, dramatizált jelenetek, néhány mondatos leírások, egyszerű felszólítások, kérések, információ hiányán, illetve különbözőségén alapuló szövegek.

Nemet kk 5_cs3.indd 9 2013.07.22 11:19:27


10

Fejlesztési egység Összefüggő beszéd

Előzetes tudás Néhány összefüggő mondat elmondása önmagáról és a tanult témákról. A megismert versek, mondókák felidézése.

A tematikai egység neve-lési-fejlesztési céljai

Rövid, egyszerű szövegek elmondása, illetve párbeszéd előadása társaival közösen, tanári segítséggel;egyszerű nyelvi eszközökkel megfogalmazott, összefüggő leírás adása saját magáról és a környezetében előforduló tárgyakról, élőlényekről, esemé-nyekről; néhány egyszerű nyelvtani szerkezet és mondatfajta használata;a szavak, szócsoportok, egyszerű cselekvések, történések összekapcsolása kötőszavakkal;munkájának bemutatása egyszerű nyelvi eszközökkel;ismert szöveg elmondása a célnyelvi normához közelítő kiejtéssel, intoná-cióval és beszédtempóban.


Gyermekirodalmi mű (pl. vers, dal, mese), történet, cselekvéssor közös vagy önálló előadása társak, másik osztály, szülők vagy tanárok részére.Felkészülést követően nonverbális elemekkel támogatott egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal megfogalmazott szerepjáték előadása társakkal. Minta alapján, tanári segítséggel összefüggő szöveg alkotása; szavak, szócsoportok, cselekvéssorok összekapcsolása egyszerű kötőszavakkal (pl. és, de, azután).Egyénileg vagy csoportban létrehozott alkotás, tárgy rövid bemutatása és értékelése (pl. közös plakát készítése, kiállítása, szóbeli bemutatása és értékelése).Tanári példa vagy autentikus hangzóanyag hallgatása és együttes elmondása után közös vagy önálló ismétlés; a kiejtés, intonáció, hangsúly, ritmus játékos gyakorlása (pl. hangerő vagy hangszín változtatá-sával, érzelmek kifejezésével, ritmushangszerek vagy mozgás kíséretével).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokDalok, versek, mesék, rövid történetek, cselekvéssorok, leírások (pl. tanulói munka bemutatása), rövid szerepek, interaktív feladatok.

Fejlesztési egység Olvasott szöveg értése

Előzetes tudás Részvétel olvasást igénylő nyelvi tevékenységekben, ismert szavak, rövid szövegek elolvasása.


A megértést segítő elemekre támaszkodva az egyszerű szövegekben az ismert nevek, szavak és mondatok felismerése és megértése;a különböző műfajú, egyszerű, autentikus szövegek lényegének megértése; egyszerű, autentikus szövegekből néhány alapvető információ kiszűrése; az olvasott szövegre vonatkozó egyszerű feladatok elvégzése; a készségek, képességek kreatív használata az olvasott szövegek értelmezé-séhez;érdeklődés kialakítása a célnyelvi kultúra irodalmi, művészeti alkotásai iránt.

Nemet kk 5_cs3.indd 10 2013.07.22 11:19:27


11


Rövid, hétköznapi szövegekben ismerős nevek, szavak és egyszerű fordulatok felismerése.Írott szöveggel kapcsolatos tevékenységek végzése (pl. leírás alapján illusztráció készítése, képek sorba rendezése, szövegrészlettel való párosítása).Egyszerű, különböző műfajú szövegek olvasása, lényegük megértése, a szövegek feladatokon keresztül történő feldolgozása.Különböző műfajú szövegek (pl. versek, mesék, történetek, fabulák, viccek) közös olvasása.Egyszerű, informatív szövegből (pl. brosúrából, menetrendből, utcai táblákról, feliratokról) tárgyszerű információ szerzése.Rövid, egyszerű, írott instrukciók követése képek segítségével (pl. játék összerakása, útbaigazítás).Egyszerűsített nyelvezetű irodalmi alkotások olvasása (pl. versek, mesék, dalszövegek, novellák).A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokTörténetek, hirdetések, plakátok, egyszerű katalógusok, egyszerű üzenetek, útleírások, képeslapok, fel-iratok, nyomtatványok hagyományos és online formában.

Fejlesztési egység Íráskészség

Előzetes tudásRészvétel írást igénylő játékos nyelvi tevékenységekben, s ezek során rövid szavak, mondatok másolása.


Ismert témáról rövid, egyszerű mondatok írása;megadott mintát követve különböző műfajú és életkorának megfelelő témájú rövid szövegek alkotása;írásbeli válaszadás személyes adatokra vonatkozó egyszerű kérdésekre;a közösen feldolgozott olvasott szöveghez kapcsolódó írásbeli feladatok elvégzése;részvétel írásbeli nyelvi játékokban;a meglévő szókincs, tudás kreatív alkalmazása az őt érdeklő témájú, egy-szerű szövegek írásához.


Szavak és rövid szövegek másolása, illetve hallás utáni leírása.Rövid mondatok írása egyszerű nyelvi szerkezetek felhasználásával (pl. napirend bemutatása, emberek, állatok, tárgyak jellemzése, képfeliratok készítése).Különböző műfajú, egyszerű, rövid szövegek írása (pl. hagyományos vagy elektronikus képeslap, üdvözlőlap, meghívó, üzenet, SMS, e-mail).Egyszerű, autentikus kérdőívek, adatlapok kitöltése.Projektmunka készítése (pl. poszterek, hirdetések, faliújságok, tájékoztató táblák, ismertetők). Az életkornak megfelelő irodalmi művek (pl. mesék, történetek) bizonyos elemeinek megváltoztatása, átírása.Különböző típusú szövegek kreatív írása (pl. napló, dalszöveg, listaversek, szabadversek).Egy-két mondatos üzenet, illetve bejegyzés írása internetes közösségi oldalon, blogban vagy fórumban.A fenti tevékenységekhez használható szövegfajták, szövegforrásokLeírás, felirat, utasítás, képeslap, üdvözlőkártya, meghívó, üzenet, SMS, e-mail, levél, adatlap, bejegyzés, dalszöveg.

Nemet kk 5_cs3.indd 11 2013.07.22 11:19:27


12

Témakörök (évfolyamonként) és kommunikációs szándékok, fogalomkörök

5. évfolyamAjánlott témakörök Ajánlott óraszám Kapcsolódási pontok

Család Én és a családom.Családtagok bemutatása.Családi események, közös programok.Családi ünnepek.Napirend.Személyes adatok, azok használata (pl. igazolványok).Személyek jellemzése külső és belső tulajdonságokkal.Idegen nyelvi kultúra: névhasználat más országokban.

8 óra8 óra

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: család és lakóhely.Erkölcstan: társas kapcsolatok, szokások.Technika, életvitel és gyakorlat: időbeosz-tás, napirend.

Otthon Otthonom, szűkebb környezetemLakóhelyiségek, bútorok, berendezési tárgyak.Kedvenc játékaim.Lakóhelyem, tágabb környezetem.Otthontalanok.

10 óra Természetismeret: lakóhelyi környezet.Matematika: tájékozódás a térben, halmazok.Hon és népismeret: az én városom, falum.

ÖltözködésÉvszakok és ruhadarabok.Kedvenc ruháim.Divat.Idegen nyelvi kultúra: más népek jellegzetes öltözködése.

10 óra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: öltözködés, divat. Matematika: halmazok.

Iskola, barátokIskolám, osztálytermünk.Tantárgyaim, tanáraim.Osztálytársaim, barátaim.Tanórán kívüli közös programjaink.Iskolai élet más országokban.

8 óra Erkölcstan: társas kapcsolatok: barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.

Szabadidő, szórakozásSzabadidős tevékenységek, kedvenc időtöltésem.Közös időtöltés barátokkal.

8 óra Testnevelés és sport: sportok.Énekzene: zenehallgatás.Dráma és tánc: színház, előadások.Vizuális kultúra: múzeumok, kiállítások.

Természet, állatokKisállatok.Kedvenc állataim.Állatok a ház körül.

45 óra(más témakörökbe beépítve)

Természetismeret: élőlények a ház körül.

Nemet kk 5_cs3.indd 12 2013.07.22 11:19:28


13

Ünnepek és szokásokAz én ünnepeim. Idegen nyelvi kultúra: Ünnepek itthon és a nagyvilágban.

8 óra(+ 5 óra az aktualitásoknak megfelelően)

Technika, életvitel és gyakorlat; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: hét-köznapok, ünnepek.

Város, bevásárlásVárosok, települések, falvak.Épületek, utcák.Tájékozódás, útbaigazítás.Az én városom/falum.Idegen nyelvi kultúra: más országok jellegzetes épületei.

10 óra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: falvak és városok, közlekedés. Matematika: irányok, térbeli alakzatok.Technika, életvitel és gyakorlat: közleke-dés, vásárlás.Hon és népismeret: az én városom, falum.

Utazás, pihenésVakáció, nyaralás.

10 óra Technika, életvitel és gyakorlat: közleke-dés.Hon és népismeret: az én városom, falum, a hazai táj, a világörökség elemei.

Fantázia és valóságKedvenc olvasmányaim, könyveim.Képzeletem világa.Idegen nyelvi kultúra: irodalmi szemelvények (versek, regény vagy novellarészletek, újságcikkek stb.)

18 óra(szövegfeldolgozás)

Dráma és tánc: dramatikus játékok.Vizuális kultúra: képzeletem világa, műal-kotások.

Összesen: 105 óra

Kommunikációs eszközök A11. Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs eszközök

Köszönés, elköszönés Guten Morgen/Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs!

Köszönet és arra reagálás Danke! Bitte!

Bemutatkozás Ich heiße Martin.

Megszólítás Entschuldigung, ich gehe jetzt.

Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir?

Bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem!

Gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten.

2. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs eszközök

Véleménykérés és arra reagálás Magst du Mathe? Ja.

Valaki igazának az elismerése és el nem ismerése

Da hast du (nicht) Recht!

Egyetértés, egyet nem értés Ja, das stimmt! Das stimmt aber nicht!

Tetszés, nemtetszés Das finde ich gut/blöd/toll!

Nemet kk 5_cs3.indd 13 2013.07.22 11:19:28


14

3. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs eszközök

Dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist mein Bruder… Meine Mutter ist schön.

Információkérés, információadás Wie ist das Zimmer? Prima./Wie alt bist du? 12.

Igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, Ich bin nicht dumm!

Tudás, nem tudás Ich weiß (nicht).

4. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs eszközök

Kérés Ein Buch, bitte!

Javaslat és arra reagálás Möchtest du einen Tee? Ja, gerne!

Meghívás és arra reagálás Kommst du? Ja. Nein, leider nicht.

Kínálás és arra reagálás Noch ein Stück Kuchen? Ja, bitte. Nein, danke.

5. Interakcióban jellemző kommunikációs eszközök

Visszakérdezés Wie bitte?

Nem értés Ich verstehe nicht.

Betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte.

Fogalomkörök A1Cselekvés, történés, létezés kifejezése

jelenidejűség Präsens Ich bin heute zu Hause. Die Sonne scheint schön.

Präsens mitVokalwechsel, trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab.Er liest das Buch.

múltidejűség Präteritum (csak: haben, sein)

Er hatte ein Fahrrad.Ich war schon in England.

jövőidejűség Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause.

Birtoklás kifejezése

haben Ich habe einen Bruder.

Possessivpronomen Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok

irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechtsoben, unten, hinten…Mein Schreibtisch steht links.

Nemet kk 5_cs3.indd 14 2013.07.22 11:19:28


15

Időbeli viszonyok

gyakoriság Wie oft?selten, manchmal, oft, immer, nie

Ich spiele oft mit Peter.

időpont in, um, am, wann? im Winter, um 8 Uhr, am Freitag

Mennyiségi viszonyok

számok eins, zwei

határozott mennyiség

eine Portion Pommes

határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts Ich lerne viel, und ich habe wenig Zeit.

Minőségi viszonyok

Wie? Ich bin zufrieden. Das finde ich prima.

Modalitás

möchte Ich möchte ein Eis.

felszólítás Komm morgen wieder! Spielt Tennis!

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ Er zeichnet Bilder.Grete fragt uns, nicht ihn.

Szövegösszetartó eszközök

kötőszóknévmások

und/oder/aber/denndasich, mich, meindieserman

A fejlesztés várt eredményei

A1 szintű nyelvtudás megcélzása:A tanuló megérti a gazdagodó nyelvi eszközökkel megfogalmazott célnyelvi óra-vezetést, az ismert témákhoz kapcsolódó kérdéseket, rövid megnyilatkozásokat, szövegeket.Egyszerű nyelvi eszközökkel, begyakorolt beszédfordulatokkal kommunikál.Felkészülés után elmond rövid szövegeket.Közös feldolgozás után megérti az egyszerű olvasott szövegek lényegét, tartalmát.Ismert témáról rövid, egyszerű mondatokat ír, mintát követve önálló írott szövege-ket alkot.

Nemet kk 5_cs3.indd 15 2013.07.22 11:19:28


16

A to vább ha la dás fel tét elei ös sze fog lal vaHal lott szö veg ér té se A ta nu ló • is mert nyel vi esz kö zök kel ki fe je zett ké rést, uta

sí tást meg ért, ar ra cse lek vés sel vá la szol;• is mert nyel vi esz kö zök kel meg fo gal ma zott kér

dé se ket meg ért; • is mert nyel vi esz kö zök kel, egy sze rű mon da tok

ban meg fo gal ma zott szö veg ből fon tos in for má-ciót ki szűr.

Be széd kész ség A ta nu ló • is mert nyel vi esz kö zök kel meg fo gal ma zott kér

dé sek re egy sze rű mon dat ban vá la szol; • ta nult min ta alap ján egy sze rű mon da tok ban

köz lé se ket fo gal maz meg, kér dé se ket tesz fel;• meg ér té si prob lé ma ese tén se gít sé get kér.

Ol va sott szö veg ér té se A ta nu ló • is mert nyel vi esz kö zök kel meg fo gal ma zott,

né hány szó ból ál ló mon da to kat el ol vas; • is mert nyel vi esz kö zök kel, egy sze rű mon da tok

ból ál ló szö veg ben fon tos in for má ci ót meg ta lál;• is mert nyel vi esz kö zök kel meg fo gal ma zott, egy

sze rű mon da tok ból ál ló szö veg lé nye gét meg-érti.

Írás kész ségA ta nu ló • is mert nyel vi esz kö zök kel meg fo gal ma zott

rö vid mon da to kat he lye sen le ír; • egy sze rű köz lé se ket és kér dé se ket ta nult min ta

alap ján írás ban meg fo gal maz.

A tankönyv és hozzá kapcsolódóan a munkafüzet is témakörökre tagolódik. Ezek a témakörök meg-egyeznek a tantervben található témakörökkel, vagyis a tantervi követelmények így könnyen átte-kinthetőek és követhetőek.

A tankönyvben kilenc, egyenként négy részből álló fejezet található. Így pedagógus és tanuló részére egyaránt jól követhető a tankönyvi munka menete. Az egyes fejezetek további részekre tagolódnak:

A. VorübungenItt olyan feladatok találhatók, amelyekkel az előző

években elsajátított szókincset, illetve nyelvtani anyagot eleveníthetik fel a tanulók, hiszen ez fon-tos szerepet tölt be az új ismeretek elsajátításában. A feladatok közt található többek között kreatív fel-adat, adatlap kitöltése, párbeszéd, szókincsrendező feladat.

B.Ez a rész az adott fejezet tartalmához kapcsolódó

szöveget és feladatokat tartalmaz, amelyek nemcsak az új szókincs, hanem az új nyelvtani szabályok megértését, elsajátítását, rögzítését is szolgálják. A feladatok melletti kis ikonok jelzik, hogy az pár-

ban vagy csoportban megoldható, vagy CD-n meg-hallgatható a feladathoz tartozó szöveg. A be vezető szövegekben az elsajátítandó nyelvtani anyag kiemelve jelenik meg. A nyelvtani szabályokra magyar nyelvű magyarázattal ellátva egy kis bagoly hívja fel a figyelmet. A tankönyv feladatai változa-tosan, több oldalról megközelítve és mindig más-más típusú feladaton keresztül segítik a szavak, kifejezések rögzítését.

C. LandeskundeNémetországról, Magyarországról és esetenként

más népekről is szerezhetnek itt a tanulók érde-kes információkat. Ezúton is az európai kultúráról szóló ismereteket bővíthetjük. A tankönyv témakö-reihez kapcsolódóan minden fejezetben található országismereti rész, amely a tanulók szempontjá-ból, az ő világukból nyújt betekintést elsősorban a németországi emberek életébe, hétköznapjaiba és kultúrájába. A rövid ismeretterjesztő szövegek mellett mindig található egy-egy aprócska feladat, amelyek megoldásán keresztül a tanulók is meg-tapasztalhatják a németországi vonatkozásokat. Emellett több esetben kitekint a tankönyv Európa más országaiba: megismerhetnek a tanulók más népeket is.

A tan könyv és a mun ka fü zet fel épí té se

Nemet kk 5_cs3.indd 16 2013.07.22 11:19:28


17

D. A tankönyvi fejezetek e részében az aktuális

témához kapcsolódóan olvashatók irodalmi sze-melvények, regényrészletek, versek, valamint játé-kok, dalszövegek. A szövegek segítségével az elő-zőekben elsajátított szókincs, nyelvtani szabályok gyakorolhatók. A szöveg mellett azok megértésé-hez kapcsolódó feladatok is találhatók. A tanuló-csoportok összetételétől függően a pedagógusnak kell eldöntenie, hogy mennyit vesz a szövegek-ből, hiszen egy-egy részlet is alkalmas lehet az előzőekben elsajátított ismeretek elmélyítéséhez. A nagyobb terjedelmű szövegeket a tanulócsopor-tok összetételének, nyelvi tudásszintjének meg-felelően apróbb részekre bontva vagy akár csak részletet véve is fel lehet dolgozni. Ez esetben a kap-csolódó feladatokból is válogatni kell. A szövegek segítségével gyakorolhatják az előzőekben elsajátí-tott szókincset, nyelvtani szabályokat. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy a megértéskor elsősorban a lényegkiemelésre törekedjenek, és ne ijedjenek meg, ha nem értenek minden szót.

KontrollblattMinden fejezet végén egy ellenőrző feladatsor

segítségével ellenőrizhető, mennyire sikerült a tanu-lóknak az adott fejezet szókincsét, nyelvtanát elsa-játítani. A feladatlapok megoldhatók közösen vagy önállóan, felhasználható akár tudáspróbának, ellen-őrzésnek is. A feladatlapok megoldhatók önállóan tanórai keretek között vagy otthon házi feladatként, de frontális vagy bizonyos feladatok párban is vég-rehajthatók. A feladatlapokat sose használjuk téma-záró dolgozatként! Legyen annak előkészítése.

Az egyes fejezetek zárásaként a tanulókat véle-ményalkotásra és önkritikára ösztönözzük. Itt elmondhatják a tanulók véleményüket az adott fejezetről, saját maguk ítélhetik meg a tankönyv feladatainak nehézségét vagy az elsajátított tudá-sukról adhatnak számot. Az ellenőrző feladatlapok után minden fejezet tartalmaz egy értékelő-önér-tékelő részt. Minden fejezetet más-más szempont-ból kell a tanulóknak értékelniük, fejlesztve ezzel is az ítélőképességüket, kritikai gondolkodásukat és nem utolsósorban önkritikájukat, ezzel is gazdagít-va szókincsüket. A szavak jelentését az első néhány alkalommal kell csak tisztázni a gyerekekkel, utána várhatóan már önállóan is tudnak majd véleményt alkotni az egyes fejezetekről.

Wir feiern FesteA tankönyv végén található a „Wir feiern Feste”

című, ünnepeket feldolgozó és azokhoz kapcsolódó képanyag, szöveg- és feladatgyűjtemény, rejtvények. Az aktualitásoknak megfelelően lehet hátralapozni és akár egy kis kikapcsolódásként ezeket a felada-tokat elvégezni.

A munkafüzet tartalmában szorosan kapcsolódik a tankönyvhöz. Hozzá hasonlóan itt is találhatóak szókincset, a hallás utáni szövegértést, beszéd- és íráskészséget fejlesztő feladatok egyaránt. A mun-kafüzetre is igaz, hogy ugyanazt a szókincset, beszédelemeket, nyelvtani szabályt több feladaton keresztül, több oldalról megközelítve próbálja elsa-játíttatni a tanulókkal. Bár a munkafüzet fejezetei nem úgy tagolódnak további részekre, ahogyan a tankönyv fejezetei, a feladatok hasonló típusúak. Itt is megtalálhatók az adott témakörhöz kapcsolódó-an országismereti információk, valamint irodalmi szemelvények a szövegértés fejlesztésére. Szintén a tankönyvvel megegyező minden fejezet egy ellen-őrző feladatlappal zárul, valamint az értékelő rész-ben a tanulók mondhatják el véleményüket az adott témakör feladatairól vagy értékelhetik saját mun-kájukat, megszerzett ismereteiket.

A tankönyv és a munkafüzet közös részei

ElőszóA tankönyv és a munkafüzet bevezető része az

előszó, amelyet mindenféleképpen olvassunk el a tanulókkal közösen. Itt ismerkedhetnek meg a tan-könyv és a munkafüzet felépítésével. Információkat kapnak az egyes részek tartalmáról. A tanulási tippeket érdemes közösen átbeszélni, de maguk a tanulók is adhatnak saját tapasztalataikra vonatko-zóan további ötleteket. Ezeket a füzetben is össze-írhatják.

A tankönyv és a munkafüzet használata szorosan összefonódik és egymásra épül, éppen ezért fontos tájékoztatnunk a tanulókat, hogy minden nyelv-órára mindkét kiadványt hozzák magukkal. A fel-adatok megoldásához továbbá szükséges egy füzet (pl. vannak olyan feladatok, ahol jegyzeteket kell készíteni) és egy szótárfüzet, amely a csoport össze-

Nemet kk 5_cs3.indd 17 2013.07.22 11:19:28


18

tételétől és nyelvi tudásszintjétől függően külön-bözőféleképpen használható: akár minden új szót kijegyzetelhetnek, de lehetséges az is, hogy csak a tankönyvi szójegyzéket alapul véve azt kiegészítik további szavakkal.

Grammatische AusdrückeA tankönyv és a munkafüzet elején található azon

nyelvtani kifejezések listája, amelyekkel a tanuló a tananyag feldolgozása során találkozik. Ide bár-mikor visszalapozhatnak, és egy rendszerben szó-fajonként áttekinthetik a nyelvtani elnevezéseket. A lista kétnyelvű, akárcsak a későbbiekben a nyelv-tani magyarázatok.

A tankönyv és a munkafüzet jelrendszere ugyan-azokat a piktogramokat használja:

Hier findest du eine Hörverstehen-Aufgabe. –

A szövegek audio-CD-n érhetők el, amely a tanár-nál áll rendelkezésre.

Ihr könnt die Aufgabe in Paaren lösen. – Le -he tőség szerint a csoport minden tagja szólaljon

meg a nyelvórán, adjunk mindenkinek lehetőséget beszédhelyzetekben való részvételre.

Ihr könnt die Aufgabe in Gruppe lösen. – A cso-portok alakulhatnak önszerveződéssel, de irányít-hatjuk a tanulókat úgy is, hogy egy-egy csoportba különböző képességű tanulók kerüljenek. Ezeket a feladatokat érdemes a tanórák elejére vagy végére beilleszteni, illetve összefoglalás, ismétlés során is jól alkalmazhatóak.

Hier findest du wichtige grammatische Regeln. – Az elsajátítandó nyelvtani anyag magyar nyel-vű magyarázattal található meg a kiadványokban. A szabályok megfogalmazását minden esetben megelőzi azok használatának bemutatása beszéd-fordulatokon és szövegeken keresztül.

Hier findest du Geschichten zum Lesen mit Leseverstehen-Aufgaben. – Minden fejezetben ta -lálható irodalmi szemelvény több műfajban is. A csoportok nyelvi tudásszintjétől függően vehet-jük az egész szöveget vagy csak egy-egy részletet.

Hier findest du Informationen zur Landeskunde. – Az egyes témakörökhöz kapcsolódóan elsősorban németországi vonatkozású információk olvashatók, emellett megtalálhatók Magyarországról és Európa más népeiről szóló szemelvények.

Hier bekommst du Tipps zur Internet-Suche. – Ezen feladatok elsősorban a digitális kompetencia fejlesztését szolgálják. Elsősorban interneten való keresésre kapnak tippeket a tanulók, amelyekkel az adott tananyaghoz kapcsolódó ismereteket egészít-hetik ki.

LösungenMindkét kiadvány tartalmazza a bennük található feladatok egy részének megoldását. Értelemszerűen azon feladatok megoldásai szerepelnek itt, ame-lyeknél egyértelmű a válaszadás.

Nemet kk 5_cs3.indd 18 2013.07.22 11:19:28


19

A tananyag feldolgozása

Egy-egy témakör feldolgozása egy bevezető órával kezdődik, amelyen a témakörhöz kapcsolódó szó-kincset aktualizálhatják, eleveníthetik fel a tanulók a Vorübungen című rész feladatainak segítségével. Egy-egy oldalon olyan feladatokat találnak, ame-lyekkel feleleveníthetik az előző években elsajátított szókincset, nyelvtani szabályokat és beszédfordu-latokat. E rész feladatai egyszerűségüknél fogva általában gyorsan, egy tanóra bevezető részében vagy maximum egy tanóra ideje alatt megoldha-tók. Természetesen egyéb más feladatok is adhatók, akár az előző évfolyamoknak szóló kiadványokból válogatva.

Ezután következik a tananyag feldolgozása a téma nagyságától és nehézségétől függően 6-8 órában. A tankönyv fejezeteinek fő része egy bevezető szö-veggel indul, amely egyben az összekötő kapcsot is jelenti. Főszereplője egy Stefanie Schmidt nevű 5. osztályos kislány, aki a saját életéről, családjáról, iskolájáról mesél és kalauzolja el a tanulókat az egyes fejezetekben. A bevezető szövegek nemcsak az adott fejezet elsajátítandó szókincsét, hanem a nyelvta-ni anyagot is tartalmazzák, azt minden esetben kiemelve. Természetesen ezek a gyakorlófeladatok-ban is előkerülnek a továbbiakban. Ezen szövegek megtalálhatók a tankönyvhöz tartozó audio-CD-n a további fül ikonnal jelzett feladatokkal együtt is.

Minden fejezet végén szerepel a tanmenetben egy összefoglaló óra és egy témazáró óra. Az össze-foglaló órákon használjuk a tankönyv és a mun-kafüzet (már megoldott) feladatait – szükség sze-rint beszéljük át, oldjuk meg még egyszer azokat! Meghallgathatjuk a CD-n szereplő hanganyago-kat is. Az összefoglaló órákon bizonyára jut idő a helyes kiejtés gyakorlására is. Ezek az órák a helyi hagyományoktól, pedagógiai programoktól füg-gően egyaránt felhasználhatóak írásbeli és szóbeli számonkérésre is. Fontosnak tartom, hogy a szá-monkérések alkalmával csak olyan tananyagot – szókincset, beszédfordulatokat, nyelvtani szabá-lyokat – kérjünk számon a tanulóktól, amelyet az adott téma tartalmaz, lehetőleg olyan típusú felada-tokkal, amelyek a tankönyvben és a munkafüzet-ben megtalálhatóak.

A diákok munkájának értékelésekor vegyük figye-lembe a szóbeli és írásbeli teljesítményüket egyaránt!

Szóbeli számonkérés témája lehet képleírás vagy szi-tuáció eljátszása (tanár-diák vagy diák-diák párban). A témazáró dolgozatok feladatait úgy állítsuk össze, hogy egyenlő arányban megtalálhatóak legyenek a különböző nyelvi készségeket mérő feladatok!

További javaslatok, ötletek a tananyag feldolgo-zásához kapcsolódóan• A témákat bevezető órákon építsünk a tanulók

által már ismert szókincsre, használjuk ismétléskép-pen az előző lecke szavait – állítsunk össze rejtvényt, amelynek megoldása az új témakör megnevezése lesz! • A nyitóképekhez használjunk „Wortigel”t,

csoportmunkában gyűjthetik a tanulók a szavakat szófajonként vagy az ábécé betűi szerint!• A feladatok megoldása előtt mindig tisztázzuk,

hogy ismerjük-e a feladatban szereplő szavak jelen-tését!• Legyen a tanulóknak egy füzetük, amelyben

további gyakorlatokat oldhatnak meg, pl. nyelvtani anyag gyakorlása (a csoport összetételétől függően lehetséges olyan tanulócsoport is, ahol a könyv fel-adatai nem elegendőek).• Legyen szótárfüzetük, amelybe a könyv fejezete-

inek végén található szókincsgyűjteményt ki tudják írni, illetve azt további szavakkal is bővíteni tudják! A szótárfüzet használatát kössük össze a tankönyv végén található szószedet használatával!• Ahol csak lehet, aktualizáljuk a szövegek tartal-

mát saját személyre, osztályra, családra stb. vonat-kozóan!• Egyegy téma feldolgozásánál használjuk ki a

mindennapi életre vonatkozó aktualitást! Pl. ha az időjárásról tanulunk, mondjuk/mondassuk el min-den további alkalommal az aznapi időjárást!• A tankönyv képanyaga is sokrétűen kihasz-

nálható: a képeket használjuk szavak gyűjtéséhez, mondatok alkotásához – akár csoportmunkában, akár páros munkában. A szógyűjtést végeztethet-jük előre megadott szempontok alapján: adjunk meg hozzá kérdőszavakat/szófaj-kategóriákat (wer? was? wie? wann?), kezdőbetűket stb.! Jól használ-hatók a tanult szókincs ismétlésére, rögzítésére, önálló képleírásra, kérdés-felelet szituációs játékra. A szóban történő képleírás megalapozza az írásban történő fogalmazást is.

Nemet kk 5_cs3.indd 19 2013.07.22 11:19:28


20

• A személyeket ábrázoló képeknél mondassuk el a tanulókkal, kik láthatók a képen, hány évesek, milyen ruha van rajtuk, hol vannak stb.!• Helyiségeket ábrázoló képeknél nevezzük meg

az ott látható tárgyakat, azok tulajdonságait (nagy-ságát, színét stb.)!• A gyakorlófeladatokra az előzőekhez hasonlóan

itt is érvényes, hogy a megadott utasítás elvégzé-se után számos más dolgot is lehet a feladatokkal csinálni (a kézikönyv erre is mutat példákat), pl. alakítsuk át a mondatok szórendjét, kérdezzünk a mondatrészekre stb.! A szövegértős feladatoknál ne ijedjenek meg a tanulók, ha nem értenek minden szót külön-külön, törekedjenek inkább a lényeg kiemelésére, az összefüggések megértésére. A szö-vegekből számos érdekes információt is megtud-hatnak. Szövegalkotásnál inkább rövid, egyszerű mondatokat írjanak. Ne használjanak többszörösen összetett, bonyolult szerkezetű mondatokat.• A tanítói utasítás mindig német nyelven történ-

jen, lehetőleg egyszerű tőmondatokban!• A feladatokat nem feltétlen kell a könyvben

található sorrendben megoldani, ez a pedagógus meglátásától, illetve az adott tanulócsoporttól is függhet.• Használjuk ki a feladatokat sokoldalúan! Igaz

ugyan, hogy minden feladathoz egy-egy utasítás tartozik, de ez nem azt jelenti, hogy csak azt az egy tevékenységet lehet az adott feladattal végrehajtani. Használjuk ki a gyerekek kreativitását: ők maguk is folytassák a feladatokat a füzetben, vagy készítse-nek egymásnak hasonló típusú feladatot.• Házi feladatnak csak olyan feladatot adjunk,

amit már elkezdtünk órán vagy a tanuló számára egyértelmű a feladat!

Feladattípusok bemutatása és ötletek, javaslatok a megoldáshoz, differenciáláshoz

A feladatszámok a tankönyv esetén az adott fejezet B. részére vonatkoznak, az ettől eltérőek jelölve vannak.

Hallás utáni szövegértésA tananyagegységeket, feladatokat különböző

dallamok választják el egymástól, amely megköny-nyíti a CD-n a tájékozódást. A feladatok az adott

fejezet és a feladat sorszámának megnevezésével együtt hangzanak el. A hanganyagot német anya-nyelvű gyerekek hangoztatják a CD-n. Ha a tanulók kezdetben megijednek a „túl németes” kiejtéstől, ismételjük el mi magunk is a szöveget mondaton-ként, hiszen a mi kiejtésünkhöz jobban hozzászok-tak már a gyerekek.

A hanganyag meghallgatása előtt célszerű végig-gondolni, hogy a tanulók számára nincs-e ismeret-len szó a szövegben, hogy a tanulók fognak-e érteni mindent – mivel ezek a feladatok az adott fejezethez kapcsolódó szókincs elmélyítését szolgálják, olyan szavakból, kifejezésekből épülnek fel, amelyek vagy az adott részben, vagy már előtte is szerepeltek a tankönyvben, vagy az előző évfolyamok során elsa-játításra kerültek.

Ha szükséges, előgyakorlatokat is végezhetünk: pl. a pótolandó szavakat külön kiemelve gyakorol-tatjuk, a feladat elhangzása előtt vagy a szavak fel-használásával képezzenek mondatokat a tanulók!

→ kiegészítős feladatok: a szöveg hiányosan szerepel a tankönyvben, amit az elhangzottak alapján kell kiegészíteni

Lehrbuch: Lektion 1/10, 13, 15; Lektion 4/3; Lektion 5/6; Lektion 6/3; Lektion 7/6; Lektion 8/2

Arbeitsheft: Lektion 1/1; Lektion 2/1; Lektion 3/1; Lektion 5/1; Lektion 6/1; Lektion 7/1; Lektion 8/1; Lektion 9/1

Példa:Lehrbuch: Lektion 6/3(tk. 60. oldal 3. feladat)

Nemet kk 5_cs3.indd 20 2013.07.22 11:19:28


21

A feladat megoldásának lépései:a) a pótolandó szavakat diktáljuk le a tanulóknak,

adjuk meg, hányszor fordulnak elő a szövegbenvagy

a pótolandó szavakat írjuk körül és a tanulók maguk találják ki azokat, pl. es ist ein Haus, wo nur eine Familie lebt – Ein Familienhaus

b) a tankönyv szövegét próbálják a tanulók maguk kiegészíteni a képek segítségével, majd ellenőrzés-ként hallgassuk meg a CD-t

vagyhallgassuk meg a feladatot, és az alapján egészít-

sék ki a hiányos szövegeket

→ meghatározott tartalmakat, információkat kell kiemelni, megkeresni az elhangzott szöveg alapján

Lehrbuch: Lektion 1/18; Lektion 2/11, 12, 13; Lektion 5/12

Példa 1.:Lektion 1/18(tk. 14. oldal 18. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) a példa alapján beszéljük meg, milyen informá-

ciókat kell kiemelnib) hallgassuk meg a szöveget jegyzetelés nélkülc) hallgassuk meg újra, és emeljük ki a neveketd) hallgassuk meg újra, és jegyzeteljük ki a nevek-

hez kapcsolódó tevékenységekete) hallgassuk meg újra, és emeljük ki a tevékeny-

ségekhez kapcsolódó minősítéstc)–e): a csoport képességei szerint a CD megállít-

ható mondatonként vagy a lépések összevonhatókf) a táblázatba kijegyzetelt információk alapján a

tanulók mutassák be egy-egy mondatban a feladat-ban szereplő gyerekeket

Példa 2.:Lektion 2/13(tk. 22. oldal 13. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) első meghallgatás: hány számot hall a tanuló?

(5)b) második meghallgatás: a számokat egyesével

lejátszani, és a tanulók karikázzák be a megfelelő számot – szükség szerint ismételhető a lépés

c) ellenőrzésd) a számképzés szabályainak megbeszélésee) a tanulók nevezzék meg a többi számot is

→ szituációs gyakorlatok Lehrbuch: Lektion 3/4; Lektion 4/8

Példa:Lektion 4/8(tk. 44. oldal 8. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) az a) párbeszéd első meghallgatása: hány gye-

rek beszélget egymással? (2)b) második meghallgatás: miért nem tud menni a

kislány a születésnapi partira? (beteg)c) harmadik meghallgatás: mondatonként megál-

lítani, a tanulók ismételjék a mondatokatd) a b) párbeszédnél az a)–c) lépéseket ismételjük

mege) a tanulók játsszák el a párbeszédeket, adjunk

ötleteket a variáláshoz: az aláhúzott szavakat, kife-jezéseket helyettesítsük más szavakkal:

■ Kannst du heute zu meiner Geburtstagsparty kommen?

◉ Es geht leider nicht.

Nemet kk 5_cs3.indd 21 2013.07.22 11:19:29


22

■ Warum nicht?◉ Ich bin krank.■ Es tut mir leid.◉ Ich wünsche aber viel Spaß!

◉ Kommst du am Samstag zur Peters Geburt s-tags party?

■ Ja, natürlich. Um wieviel Uhr beginnt sie?◉ Um 16.■ Und wo ist die Party?◉ In der Schillerstraße.■ Bis dann!

→ az elhangzott szöveg alapján kérdésekre kell válaszolni, szöveget kell kiegészíteni, igazhamis döntést hozni

Lehrbuch: Lektion 1/16; Lektion 4/3; Lektion 6/5; Lektion 7/1


A feladat megoldásának lépései:a) első meghallgatás: hány személy beszélget egy-

mással? (2)b) második meghallgatás: miről beszélgetnek?

(egy parti szervezéséről)c) harmadik meghallgatás: a tankönyvben egé-

szítsék ki a hiányos párbeszédet – a CD-t állítsuk meg azon mondatoknál, ahol a hiányzó szavakat kell pótolni, hogy legyen a tanulónak kellő ideje írni

d) ellenőrzés

e) egészítsük ki a hiányos mondatokat – ezt lehet önállóan, párban és csoportosan is

f) a tanulók játsszák el a párbeszédet – lehet a könyv segítségével, de az ügyesebbek változtathat-nak is rajta

→ hibás szöveg korrekciójaArbeitsheft: Lektion 4/1

Példa:Lektion 4/1(munkafüzet 32. oldal 1. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) első lépésként olvassák el a tanulók a szöveget,

és keressék meg benne a hibás helyen lévő szavakat (a szöveggel már találkoztak a tankönyvi munka során, tehát nem teljesen ismeretlen számukra)

b) a hibás helyen lévő szavakat tegyék a tanulók a jó helyükre

c) ellenőrzés: CD meghallgatása

→ az elhangzott szöveg alapján rajzolásLehrbuch: Lektion 6/4; Lektion 7/9Arbeitsheft: Lektion 3/16

Példa: Lektion 6/4(tk. 60. oldal 4. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) első meghallgatás: milyen berendezési tárgya-

kat nevez meg a tanuló?

Nemet kk 5_cs3.indd 22 2013.07.22 11:19:29


23

b) második meghallgatás: emeljünk ki egy-egy bútort, és nevezzék meg a helyét a tanulók

c) harmadik meghallgatás: mondatonként meg-állunk és készítsenek jegyzetet a tanulók: mi hol található (ezt lehet magyarul is, németül is)

d) rajzolják le a hallottakat a tankönyvbee) ellenőrzés: a táblára is rajzolják fel a tanulók a

szoba részleteit, lehetőség szerint németül megne-vezve az adott bútort és a helyét

További javaslatok:– A hallás utáni szövegértéses feladatok változa-

tosak, sokrétűek, és általában nemcsak egy feladat-elem tartozik hozzájuk, hanem többféle megközelí-téssel dolgoztatja fel a szövegtartalmat.

– A tanulók igényeitől és képességeitől függően a szövegek többször is meghallgathatóak.

– A feladatok megoldása után akár beszédgyakor-latként is alkalmasak a hanganyagok a kiejtés gya-korlására is. A CD-t megállíthatjuk mondatonként, és hangoztassuk azokat a tanulókkal.

– A hanganyag alkalmas akár tollbamondásra is – ismétléskor, összefoglaláskor vagy a témazáró dolgozatok alkalmával is kitűnően használhatók.

– A szöveg tartalmától függően – ha lehetséges – saját magukra, családjukra, barátaikra vonatkozó-an aktualizálják a tanulók a szövegeket, akár írás-ban, akár szóban.

– Érdemes az előző év hanganyagát is többször elővenni: ismétlésre, a szókincs felelevenítésére kitűnően alkalmas.

– A hanganyagot német anyanyelvű gyerekek hangoztatják a CD-n. Ha a tanulók kezdetben megijednek a „túl németes” kiejtéstől, ismételjük el mi magunk is a szöveget mondatonként, hiszen a mi kiejtésünkhöz jobban hozzászoktak már a gye-rekek.

– Ha szükséges, előgyakorlatokat is végezhetünk, pl. a pótolandó szavakat külön kiemelve gyakorol-tatjuk, a feladat elhangzása előtt vagy a szavak fel-használásával képezzenek mondatokat a tanulók!

– Általában kétféle feladatelem tartozik egy-egy szöveghez. A feladatok mellett található többnyi-re képanyag is, amelyet a szöveghallgatás előké-szítéseként, szókincsgyűjtéshez felhasználhatunk. A képek, illetve szövegrészek betűkkel/számokkal vannak jelölve – a feladat része a megfelelő kép és szöveg összepárosítása.

– Érdemes az előző év hanganyagát is többször elővenni: ismétlésre, a szókincs felelevenítésére kitűnően alkalmas.

BeszédA tankönyv és a munkafüzet fejezetei számos olyan feladatot tartalmaznak, amelyek elsősorban a kom-munikatív képességek fejlesztését szolgálják. Ezen feladatok egy része a már fent részletezett hallás utáni szövegértéses feladatok között található meg, a továbbiak pedig több variációban a tankönyv B. részében és a munkafüzetben. A dialógusokat játsszassuk el a tanulókkal, adjunk variálási lehető-ségeket (szavak, kifejezések cseréjével), és lehetőség szerint minden tanuló szólaljon meg, vegyen részt e feladatokban.

→ Umfrage, Frag deine Mitschüler! – feladatokLehrbuch: Lektion 1/3, 4, 11, 14, 17; Lektion 2/16;

Lektion 7/A2; Lektion 9/5Arbeitsheft: Lektion 1/7, 8, 9, 13; Lektion 2/5, 8, 12;

Lektion 3/5, 13, 15; Lektion 4/8, 9, 10; Lektion 5/9; Lektion 6/3; Lektion 8/7, 9, 13; Lektion 9/3, 6


A feladat megoldásainak lépései:a) töltsék ki a tanulók a táblázat első, saját szemé-

lyükre vonatkozó oszlopátb) kérdezzék a tanulók egymást a beírt informá-

ciókról – a kérdések az előző feladatban szerepel-nek, hivatkozzunk arra, hogy ott segítséget talál-hatnak

c) kérdezzenek a tanulók egy általuk tetszés sze-rint kiválasztott személyt, és írják be az összegyűj-tött információkat a táblázatba

Nemet kk 5_cs3.indd 23 2013.07.22 11:19:29


24

→ kérdések és válaszok összeillesztése Lehrbuch: Lektion 1/19; Lektion 2/14, 15; Lektion 6/7Arbeitsheft: Lektion 7/8; Lektion 8/5


A feladat megoldásának lépései:a) tisztázzuk a megadott kérdések jelentését, kér-

dezzük meg a tanulókat, van-e ismeretlen kifejezés azokban

b) a kérdések megfelelő helyre történő beírása – lehet önállóan, párban

c) ellenőrzésd) a dialógus eljátszásae) a dialógus eljátszása saját nagyszülőre vonatko-

zó információkkal

→ párbeszéd kiegészítéseLehrbuch: Lektion 5/4; Lektion 9/6


A feladat megoldásának lépései:a) tisztázzuk a megadott szavak és kifejezések

jelentését, kérdezzük meg a tanulókat, van-e isme-retlen közöttük

b) a feladat megoldása – lehet önállóan vagy pár-ban

c) ellenőrzésd) a dialógus eljátszásae) dialógus szerkesztése saját nyári tervekre vo -

natkozóan

→ párbeszéd helyes sorrendjének megállapításaArbeitsheft: Lektion 4/2

Példa:Arbeitsheft: Lektion 4/2(munkafüzet 32. oldal 2. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az első kér-

dés és az utolsó válasz adottb) javasolt párban megoldani a feladatot, szituá-

cióban könnyebben találják meg az összeillő mon-datokat

c) segítséget adhatunk a kérdések sorrendjéhez: címszavakban nevezzük meg, mire kell kér dezni (Alter, Ort, Gäste, Speisen, Getränke, Be ginn, Einladung)

d) ellenőrzése) a dialógus eljátszásaf) dialógus szerkesztése saját születésnapi partira

vonatkozóan

Nemet kk 5_cs3.indd 24 2013.07.22 11:19:29


25

→ szituációs gyakorlatokLehrbuch: Lektion 3/4, Lektion 4/6, 8, Lektion

8/11


A feladat megoldásának lépései:a) mutassa be a tanár és egy tanuló, vagy két

tanuló a dialógustb) jelöljük a párbeszédek azon részeit, amelyek

kicserélhetőek (pl. Geburtstag – Namenstag, Mutti – Vati, Blumenstrauß – Buch, ihr – ihm)

c) állítsanak össze a tanulók párban rövid dialó-gusokat

d) lehetőség szerint hallgassunk meg közösen minden párt

→ szókincs gyakorlása, rendszerezéseLehrbuch: Lektion 2/A1, D13, 4, D21, 2, 3, 4, 5;

Lektion 3/A2, B5, D1, 2, 3; Lektion 4/A1, 2, 3; Lektion 5/A2, 3, B2, 3, 5, 7, 9, D2; Lektion 6/A 1, 2, 3, B9, 10, D2; Lektion 7/2, 3, 4, 5, D2, 3; Lektion 8/A1, 2, 3, B1; Lektion 9/A1, 2, 3, B1, D2

Arbeitsheft: Lektion 1/18, D4; Lektion 2/10, 11, 13, D2; Lektion 3/2, 3, 6, 12; Lektion 4/D2, Lektion 5/2, 3, 4, 7, 13, 14, 18, 19, D2, 3; Lektion 6/4, 5, 6, 7, D2; Lektion 7/2, 3; Lektion 8/2, 4, D1; Lektion 9/2

Példa 1.: Arbeitsheft: Lektion 6/4(munkafüzet 50. oldal 4. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) első lépésként a tanulók képezzenek összetett

főneveket a két szócsoport tagjainak segítségévelb) nevezzék meg a tanulók a képzett főnevek név-

előjétc) csoportosítsák a tanulók a megadott szempont

szerint a szavakat – lehet önállóan vagy párband) ellenőrzése) további lehetőség: állítsák a tanulók ábécésor-

rendbe a szavakat, jelöljék a saját lakhelyükön talál-ható dolgokat

Példa 2.:Lehrbuch: Lektion 6/A3(tk. 58. oldal 3. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) az utasításban megnevezett szavak keresését

megkönnyíthetjük úgy, hogy megadjuk előre az elrejtett szavak számát, a szavak betűinek számát (itt minden betű egynek számít), irányát vagy a sakktáblához hasonlóan a sorokat és oszlopokat betűkkel, illetve számokkal látjuk el, és a kezdőbe-tűk (és utolsó betűk) koordinátáit megadjuk a gye-rekeknek.

b) javaslat csoport-/páros munkára: a csoportok/párok csak a vízszintes sorokat vagy csak a függőle-ges oszlopokat nézzék.

Nemet kk 5_cs3.indd 25 2013.07.22 11:19:29


26

→ az egyik tanuló által mondott információkat kell a másik tanulónak lerajzolnia Lehrbuch: Lektion 6/6


A feladat megoldásának lépései:a) e feladat előkészítése a 4. feladat, amelyben egy

komplett szobaleírást hallhatnak a tanulók – ezt a szöveget hallgassuk meg még egyszer

b) a tanulók állítsák össze írásban, jegyzetelve, hogy hogyan fogják a szobájukat bemutatni: kérjük először a berendezési tárgyak megnevezését, aztán azok helyének, esetleg tulajdonságának megjelölé-sét

c) meséljenek a tanulótársuknak a szobájukról, aki eközben azt lerajzolja

d) ellenőrzés: vessék össze a tanulópárok a jegy-zeteket a rajzzal

→ hallás utáni párbeszédes feladatok – l. fent

Szövegértés→ kérdésekre válaszadásLehrbuch: Lektion 1/2; Lektion 2/1, 3, 4; Lektion

3/2; Lektion 7/D1; Lektion 8/D1; Lektion 9/D1Arbeitsheft: Lektion 1/D1; Lektion 4/D1; Lektion

5/10, D4; Lektion 7/4


A feladat megoldásának lépései:a) a kérdésekre a válaszoknak megfelelő monda-

tok kikeresése a szövegbőlb) a szöveg mondatainak átalakítása: szám, sze-

mély egyeztetésec) kérdések aktualizálása, pl. Was brauchst du/

braucht ihr in den Deutschstunden?

Pl. C5 O5 11Buchstaben (Küchenschrank) B2 B10 9Buchstaben (Stehlampe)

A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T1 E S S T I S C H K H E I Z K Ö R P E R S2 T S F A B Ü C H E R R E G A L Z B L K T3 G T O S N A C H T T I S C H R K E N O U4 S E N D F H U J I K T R E A S G T H M H5 V H K Ü C H E N S C H R A N K X T U M L6 S L M F G T Z U I O H Z E S A W C N O I7 E A N P U J I O D O P P E L B E T T D K8 S M B B I L D V B E S A H Z I P E A E J9 S P V F R E S C H R E I B T I S C H H U

10 E E C D O K L E I D E R S C H R A N K H11 L S I T Z G A R N I T U R B Z T R E A Z

Nemet kk 5_cs3.indd 26 2013.07.22 11:19:30


27

→ megadott szempont alapján szövegrészeket megkeresni, jegyzetet készíteni

Lehrbuch: Lektion 1/1, 9, 12, D2; Lektion 2/7, 10, D11; Lektion 4/4, 5; Lektion 5/D1; Lektion 6/12; Lektion 7/7, 8, 11, D2

Arbeitsheft: Lektion 2/D1; Lektion 4/7; Lektion 6/D2; Lektion 7/9, D2, 3

Példa:Arbeitsheft Lektion 4/7(munkafüzet 35. oldal 7. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) gyűjtsenek a tanulók lehetséges születésnapi

ajándékokat pl. Wortigel segítségévelb) olvassák el a tanulók a feladat szövegeit és jelez-

zék az ismeretlen szavakatc) ismételt olvasáskor húzzák alá az ajándékokatd) ellenőrzése) saját magukra, barátaikra vagy családtagjaikra

vonatkozóan beszéljenek/írjanak ők is az ajándéko-zásról, nevezzenek meg ajándékokat

→ hibás szöveg javításaLehrbuch: Lektion 6/D2

Példa:Lehrbuch: Lektion 6/D2(tk. 66. oldal 2. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) keressék meg a tanulók a mondatokban a hibá-

san szereplő szavakat – ezt lehet közösen is megbe-szélni

b) javítsák a mondatokat – önállóan, esetleg a szöveg segítségével

c) ellenőrzés

→ képek alapján igazhamis döntést hozni Lehrbuch: Lektion 1/5; Lektion 3/7; Lektion 5/1 Arbeitsheft: Lektion 2/D3; Lektion 3/10; Lektion 6/

D1


A feladat megoldásának lépései:a) olvassák el a tanulók a névjegykártyákat, és ha

van ismeretlen kifejezés, azt tisztázzukb) döntsék el az állításokról, hogy igazak-e vagy

hamisakc) ellenőrzésd) a hamis állításokat tegyék igazzáe) mondjanak további igaz, illetve hamis állításo-

kat a névjegykártyák információi alapján

→ kép és szöveg párosítása Lehrbuch: Lektion 2/2, 8; Lektion 3/8; Lektion

4/2, 9; Lektion 5/11; Lektion 6/1, 2; Lektion 8/3, 7, 9; Lektion 9/2, 3

Arbeitsheft: Lektion 2/2; Lektion 5/11, D1; Lektion 7/D4

Nemet kk 5_cs3.indd 27 2013.07.22 11:19:30


28


A feladat megoldásának lépései:a) a tanulók olvassák el a képleírásokat, ha van

ismeretlen szó vagy kifejezés, azt tisztázzukb) a szövegek és a fotók párosítása – a szövegben

keressék meg azokat a szavakat vagy kifejezéseket, amelyek alapján eldönthető, melyik kép tartozik hozzá

c) ellenőrzés

→ kép részleteinek megnevezése szöveg alapjánLehrbuch: Lektion 6/8, 11; Lektion 8/1


A feladat megoldásának lépései:a) a megadott szavak közül először az ismert

dolgokat megkeresni a képen, pl. das Dorf, die Kleinstadt, die Großstadt

b) a még ismeretlen szavak magyarázata (ez lehet a táblán egy vázlatos rajz vagy mutatva) és azzal párhuzamosan a képen történő megkeresése, pl. das Tal, der Fluss

→ szöveg kiegészítése, korrekciójaLehrbuch: Lektion 1/D1; Lektion 2/A2, 3; Lektion

6/D1; Lektion 4/1; Lektion 8/5Arbeitsheft: Lektion 8/10


A feladat megoldásának lépései:a) a tanulók nézzék meg a képet és mondja-

nak róla információkat (a ruhadarabokat, esetleg néhány színt vagy mintát)

b) a tanár diktálja le a hiányzó szavakat (kihagy-ható jó csoport esetén)

c) a tanulók válasszák ki a megfelelő szavakat a mondatokba, és írják be azokat

d) ellenőrzés

→ szöveg alapján rajzolásLehrbuch: Lektion 3/1, 3; Lektion 9/4Arbeitsheft: Lektion 3/9


Nemet kk 5_cs3.indd 28 2013.07.22 11:19:30


29

A feladat megoldásának lépései:a) a vers első elolvasásakor keressék meg a tanu-

lók a szövegben azokat a szavakat, amelyek a rajzon is megtalálhatók

b) második olvasáskor húzzák alá a nagymama tulajdonságaira vonatkozó információkat

c) következő olvasáskor a nagymama tevékeny-ségére vonatkozó információkat keressék meg a tanulók

d) következő lépésként a vers másik szereplőjét jelöljék a tanulók

e) b)–d) lépéseket csoportbontásban is meg lehet csinálni

f) egészítsék ki a tanulók a rajzot – ezt lehet házi feladatnak is adni

SzövegalkotásSzóbeli és írásbeli szövegalkotásra egyaránt találha-tóak feladatok a tankönyvben és a munkafüzetben. Fontos szabály, hogy az ilyen jellegű feladatokat mindig előzze meg a példák bemutatása, elemzé-se. Mivel a szövegalkotás fontos eleme a nyelvtani szabályok helyes alkalmazása, itt kapnak helyet a nyelvtan tartalmú feladattípusok. A nyelvtani sza-bályok bagollyal jelzett, színesen kiemelt mezők-ben találhatók. A nyelvtani fogalmakat magyar és német nyelven egyaránt megnevezi a tankönyv, a hozzá kapcsolódó magyarázat magyar nyelvű. Minden szabályhoz található példamondat, amely a leírt nyelvtan használatát mutatja be. A nyelvtani szabályok megfogalmazását minden esetben szá-mos példa előzi meg, vagyis a szabályleírást meg-előző feladatok megoldásakor a tanulók maguk is rájöhetnek a szabályra.

→ mondatalkotásLehrbuch: Lektion 6/13; Lektion 8/10, 12Arbeitsheft: Lektion 1/12, 17; Lektion 3/14; Lektion

5/8; Lektion 8/11

Példa:Lehrbuch: Lektion 8/10(tankönyv 81. oldal 10. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) hívjuk fel a tanulók figyelmét a szavak sor-

rendjének megtartására és az egyes és többes szám egyeztetésére

b) képezzenek a tanulók a táblázat segítségével mondatokat

c) egészítsék ki a táblázat első és harmadik oszlo-pát további lehetőségekkel

d) készíthető új táblázat, pl. az osztályban találha-tó tárgyak, bútorok helyének megnevezésével

→ megadott minta alapján szövegalkotásLehrbuch: Lektion 1/6, 7; Lektion 2/5, 6; Lektion

3/9; Lektion 5/8, 11, Lektion 7/10; Lektion 8/4Arbeitsheft: Lektion 2/3, 4; Lektion 4/3; Lektion

5/12; Lektion 8/6, 8, 10, 12; Lektion 9/7, 8


Nemet kk 5_cs3.indd 29 2013.07.22 11:19:30


30

A feladat megoldásának lépései:a) keressék meg a tanulók a leírásokhoz tartozó

rajzotb) ellenőrzésc) a többi rajz leírásához beszéljük meg a tanulók-

kal, hogy milyen tulajdonságokat kell megemlíteni (szín, alak, minta)

d) minden tanuló válasszon és jellemezzen továb-bi két rajzot

e) ellenőrzés: a tanulók olvassák fel egymásnak a leírásokat

f) további lehetőség: az osztályteremben található tárgyak jellemzése

→ hiányos szöveg kiegészítéseArbeitsheft: Lektion 1/10; Lektion 2/9; Lektion 3/4;

Lektion 9/4


A feladat megoldásának lépései:a) a feladatban megadott szavak, kifejezések jelen-

tésének tisztázása: a tanulók képezzenek velük egy-egy példamondatot

b) a tanulók önállóan írják be a szövegekbe az odaillő szavakat, kifejezéseket

c) ellenőrzés

→ szövegalkotás megadott szókinccselLehrbuch: Lektion 8/A4Arbeitsheft: Lektion 4/4, 11


A feladat megoldásának lépései:a) emlékeztetőül a tankönyv B4. feladatát nézzék

meg a tanulók, és jegyzeteljék ki a feladat megoldá-sához számukra szükségesnek ítélt szavakat, kifeje-zéseket

b) vessék össze a kijegyzetelt szavakat a feladat leírásánál található szavakkal

c) adjuk meg a meghívó terjedelmét (kb. hány szóból vagy hány mondatból álljon)

d) a tanulók önállóan oldják meg a feladatote) ellenőrzés: olvassák fel a tanulók az általuk írt

meghívókat – a többiek készíthetnek jegyzeteket: ki kit, mikor, hová hívott meg

Nemet kk 5_cs3.indd 30 2013.07.22 11:19:30


31

→ történet helyes sorrendje, folytatása, befejezéseArbeitsheft: Lektion 1/D5; Lektion 9/D1, 5

Példa: Arbeitsheft: Lektion 1/D5(munkafüzet 14. oldal 5. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) segítségül adjunk meg a tanulóknak szavakat,

kifejezéseket, amelyeket használni tudnak a törté-net folytatásában

vagyb) rajzolják le a történet általuk elképzelt követke-

ző jelenetét, és arról írjanak néhány mondatot

→ versírásLehrbuch: Lektion 1/A; Lektion 3/A1; Lektion 5/A1Arbeitsheft: Lektion 3/11; Lektion 5/D5; Lektion 7/6

Példa:Lehrbuch: Lektion 1/A(tk. 7. oldal alsó része)A feladat megoldásának lépései:

a) az eredeti vers elolvasásab) húzzák alá a tanulók azon sorokat, amelyek

magukra illenekc) megadott kifejezések értelmezésed) önálló versíráse) a versek felolvasása – a tanulók közül kérhe-

tünk zsűritagokat, akik értékelik a verseket→ nyelvtanArbeitsheft: Lektion 1/2, 3, 4, 5, 6, 11, 16, D2, 3;

Lektion 2/6, 7, 10; Lektion 4/5; Lektion 5/5, 6, 15; Lektion 6/2 ,6, 8; Lektion 7/5, 7, 10, 11, 12, 13, D1;

Lektion 8/D2; Lektion 9/5, D3, 4


A feladat megoldásának lépései:

a) a példában az alapmondatban húzzák alá a tanulók a változtatandó részeket (in Deutschland – szórend, essen – átalakítás, die Deutschen – átala-kítás)

b) a megoldásként kért mondatban szintén jelöljék a tanulók az új elemeket (in Deutschland, isst man)

c) szükség szerint egy vagy két mondat közös megoldása

d) a többi mondat átalakítása önállóana) ellenőrzés

Csoportos feladatokMinden tankönyvi fejezet tartalmaz egy vagy több csoportos feladatot, melyek játékok, kreatív fel-adatok lehetnek. Fő szempont legyen, hogy min-den tanuló vegyen részt a feladatok megoldásában. Igyekezzünk tanulóinkat arra ösztönözni, hogy a megoldás közben is a német nyelvet használják.

→ játékokLehrbuch: Lektion 1/8; Lektion 2/D7; Lektion 3/10;

Lektion 5/10, 13; Lektion 8/6, 13

Nemet kk 5_cs3.indd 31 2013.07.22 11:19:31


32

Arbeitsheft: Lektion 1/D6; Lektion 3/7; Lektion 5/16, 17


A feladat megoldásának lépései:a) írja fel minden tanuló egy cédulára a nevét –

egyezzünk meg, hogy elegendő csak a keresztnév, és a cédula egyforma legyen

b) a cédulákat gyűjtsük össze egy kalapban, és minden tanuló húzzon egyet

c) gondolja végig mindenki, hogyan fogja bemu-tatni a cédulán szereplő társát – segítségként a fel-adat leírásánál találhatók példamondatok

d) a jelentkezés sorrendjében hallgassuk meg a bemutatásokat – aki legelőször kimondja a helyes nevet, az lesz a következő bemutató

e) ha a tanárnak lehetősége van, jegyzetelje az elhangzó hibás mondatokat vagy kifejezéseket, és a játék végén beszélje meg a tanulókkal, milyen hibá-kat vétettek

→ kreatív feladatok Lehrbuch: Lektion 1/20, D3; Lektion 2/D26;

Lektion 3/6; Lektion 4/7; Lektion 6/14; Lektion 8/8Arbeitsheft: Lektion 2/14; Lektion 3/8; Lektion 4/6;

Lektion 6/9, D3; Lektion 8/3

Példa:Lehrbuch: Lektion 2/D2-6(tk. 28. oldal 6. feladat)

A feladat megoldásának lépései:a) a tanóra végén beszéljük meg a feladatot: melyik

tanuló milyen foglalkozást fog bemutatnib) beszéljük meg a bemutatás szempontjait (pl.

munkavégzés helye, munkaidő, ruházat, szerszá-mok stb.)

c) a tanulók otthon készítsék el a bemutató lapo-kat/kártyákat

d) következő óra elején szóban mutassák be a tanulók az általuk választott foglalkozást úgy, hogy azt nem nevezik meg, hanem a többieknek kell a leírás alapján kitalálni

e) az albumot a foglalkozások ábécésorrendjében állítsuk össze

Internetes feladatokMinden tankönyvi fejezet tartalmaz olyan fel-adatot, amely az internet használatára ösztönöz. Az adott témakörhöz kapcsolódóan kell a tanulók-nak új vagy további információkat gyűjteni, meg-nevezett tartalmakat keresni. A feladatok egy részé-ben konkrét internetes oldalakat ad meg a könyv, máshol viszont csak a keresendő tartalmat nevezi meg. Ilyenkor szükség szerint adjunk tanulóink-nak további segítséget. A feladatok megoldása előtt célszerű a pedagógusnak is a kérdezett tartalomra rákeresnie, így fel tud készülni a segítségadásra, esetleg további lépéseket is javasolhat tanulói szá-mára. E feladatok egyaránt megoldhatók tanórai keretek között és otthon, házi feladatként. Az ellen-őrzés és a feladatok megbeszélése azonban sosem maradhat el!

Nemet kk 5_cs3.indd 32 2013.07.22 11:19:31


33

36. ó

ra L

ektio

n 4.

Uns

ere

Feie

rtag

e –

Vorü

bung

enA

tanó

ra

felé

píté

seTa

nany

agTa

nító

i/tan

ulói

tevé

keny

ség

Mun

kafo

rmák

Eszk

özök

Ráha

ngo-

lódá

s, m

o-tiv

áció

Az

óra

anya

gána

k/té

máj

ának

be

veze

tése

Rejtv

ény

(az

előz

ő fe

jeze

tek

szók

incs

éből

):Er

fähr

t den

Bus

. – B

usFa

hrer

Er u

nter

richt

et d

ie S

chül

er. –

LEh

rer

Er p

asst

auf

den

Ver

kehr

auf

. – P

olIz

istEr

hol

t im

Res

taur

ant d

ie G

eträ

nke.

–

KEl

lner

Er u

nter

such

t die

Kra

nken

. – A

Rzt

Er fä

hrt d

en T

axi.

– Ta

xifa

hrer

Er g

ibt M

edik

amen

te. –

Apo

thek

erEr

mac

ht d

en G

arte

n. –

Gär

tner

Er re

parie

rt d

ie A

utos

. – A

utom

Echa

nike

r M

egol

dás:

Feie

rtag

e

Cso

port

-/pá

ros m

unka

: a ta

nár m

ondj

a a

fogl

alko

-zá

sok

meg

hatá

rozá

sát,

és m

egne

vezi

, hog

y há

nyad

ik

betű

re le

sz sz

üksé

g a

meg

oldá

shoz

füze

t

Tana

nyag

fe

ldol

go-

zása

Uns

ere

Feie

rtag

eVo

r-

übun

gen

1. H

ier s

ind

Feie

rtag

e ve

rste

ckt.

Find

est d

u sie

?

2. O

rdne

die

Fei

erta

ge a

lpha

betis

ch.

Páro

s/cso

port

mun

ka: k

eres

sék

meg

a ta

nuló

k a

be-

tűhá

lóba

n sz

erep

lő ü

nnep

napo

kat

Elle

nőrz

és: L

ösun

gen

c. ré

szbő

lD

iffer

enci

álás

: seg

ítség

et le

het n

yújta

ni a

kéz

ikön

yv

alap

ján

a) a

fela

dat m

egol

dásá

nak

lépé

sei:

az u

tasít

ásba

n m

egne

veze

tt sz

avak

ker

esés

ét m

egkö

nnyí

thet

jük

úgy,

hogy

meg

adju

k el

őre

az e

lrejte

tt sz

avak

szám

át,

a sz

avak

bet

űine

k sz

ámát

(itt

min

den

betű

egy

nek

szám

ít), i

rány

át v

agy

a sa

kktá

bláh

oz h

ason

lóan

a

soro

kat é

s osz

lopo

kat b

etűk

kel,

illet

ve sz

ámok

kal

látju

k el

, és a

kez

dőbe

tűk

(és u

tolsó

bet

űk) k

oord

i-ná

táit

meg

adju

k a

gyer

ekek

nek;

b)

java

slat c

sopo

rt-/

páro

s m

unká

ra: a

cso

port

ok/p

á-ro

k cs

ak a

víz

szin

tes

soro

kat v

agy

csak

a fü

ggől

eges

os

zlop

okat

néz

zék.

A ta

nuló

k ön

álló

an b

etűh

álób

an

meg

talá

lt ün

nepn

apok

at á

bécé

sorr

endb

e te

szik

Elle

nőrz

és: L

ösun

gen

c. ré

szbő

l

tank

önyv

+

füze

tLe

ktio

n 4

Vorü

bung

en

Auf

gabe

1

tank

önyv

+

füze

tA

ufga

be 2

Óra

váz l

at

Nemet kk 5_cs3.indd 33 2013.07.22 11:19:31


34

A ta

nóra

fe

lépí

tése

Tana

nyag

Taní

tói/t

anul

ói te

véke

nysé

gM

unka

form

ákEs

zköz

ök

Rögz

ítés

Az

ünne

p-na

pok

elne

-ve

zése

inek

rö

gzíté

se

Ord

ne si

e in

den

Kal

ende

r ein

.Pá

ros m

unka

: a ta

nuló

k be

soro

lják

az ü

nnep

napo

-ka

t a h

ónap

okho

zEl

lenő

rzés

: Lös

unge

n c.

rész

ből

tank

önyv

+

füze

tA

ufga

be 3

Gya

korlá

sSz

ókin

cs

gyak

orlá

saH

ier i

st a

lles d

urch

eina

nder

! Hör

dir

den

Te

xt a

n un

d m

ach

Ord

nung

.A

fela

dat m

egol

dásá

nak

lépé

sei:

a) e

lső lé

pésk

ént o

lvas

sák

el a

tanu

lók

a sz

öveg

et é

s ke

ress

ék m

eg b

enne

a h

ibás

hel

yen

lévő

sza

vaka

t (a

szöv

egge

l már

talá

lkoz

tak

a ta

nkön

yvi m

unka

so-

rán,

tehá

t nem

telje

sen

ismer

etle

n sz

ámuk

ra)

b) a

hib

ás h

elye

n lé

vő s

zava

kat

tegy

ék a

tan

ulók

a

meg

fele

lő h

elyr

ec)

elle

nőrz

és: C

D m

egha

llgat

ása

mun

kafü

zet

+ C

DA

ufga

be 1

Ház

i fel

-ad

at k

ijelö

-lé

se

Sam

mel

t Wör

ter z

u ei

nem

gew

ählte

n Fe

iert

ag.

füze

t

Az

órai

m

unka

ér

téke

lése

Nemet kk 5_cs3.indd 34 2013.07.22 11:19:31


35

Tanm

enet

java

slat

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

Sept

embe

r1.

1Le

ktio

n 1

– Ic

h bi

n w

iede

r da!

Vorü

bung

en7

2W

illko

mm

en in

der

fünft

en K

lass

e!8/

1–3

6/1–

2

3W

ie k

enns

t du

dein

e M

itsch

üler

?9/

46/

37/

42.

4V

isite

nkar

te v

on S

tefa

nie

9/5

10/6

–85

Was

mac

hst d

u ge

rn?

10/9

11/1

0–11

11/1

6–17

12/1

8St

eige

rung

der

Adj

ektiv

e

6W

as k

anns

t du

mac

hen?

12/1

2–14

7/5–

68/

7–8

9/9–

10

Das

Mod

alve

rb „

könn

en”

3.7

Was

has

t du

gern

?13

/15–

179/

11D

as V

erb

„hab

en”,

„ger

n ha

ben”

8Ü

bung

10/1

2–14

11/1

59

Übu

ngLa

ndes

kund

e14

/18–

1915

/20

12

4.10

Die

kle

ine

Hex

e ha

t Ärg

er (L

B)D

ie T

orte

(AH

)16

/1–3

14/1

–6

11Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng17

/1–3

15/1

–312

Them

enab

schl

uss

Okt

ober

5.13

Lekt

ion

2 –

Pers

onal

ien

sind

imm

er w

icht

ig!

Vorü

bung

en18

/1–3

14A

lles ü

ber u

ns19

/1–2

16/1

Aus

druc

k de

s Bes

itzes

Nemet kk 5_cs3.indd 35 2013.07.22 11:19:31


36

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

15In

form

atio

nen

such

en20

/3–4

16/2

6.16

Vors

tellu

ng 1

20/5

–617

/3–5

Die

Pos

sess

ivpr

onom

en17

Uns

ere

Pers

onal

doku

men

te21

/7–8

22/9

–10

18/9

–10

18Vo

rste

llung

222

/11–

1317

/6–8

Die

Jahr

esza

hlen

7.19

Übu

ng23

/14–

1520

/11–

12

20Ü

bung

Land

esku

nde

24/1

621

/13

21D

as d

oppe

lte L

ottc

hen

(LB)

Mei

n Va

ter (

AH

)25

/1–2

26/3

–523

/1–5

8.22

Wer

will

flei

ßige

Han

dwer

ker s

ehn…

27/1

–228

/3–7

21/1

4

23Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng29

/1–4

24/1

–424

Them

enab

schl

uss

Nov

embe

r9.

25W

ir fe

iern

Fes

te –

Mar

tinst

ag26

Lekt

ion

3 –

Mei

ne F

amili

eVo

rübu

ngen

30/1

–3

27M

eine

Fam

ilie

131

/125

/1

10.

28M

eine

Fam

ilie

232

/2–4

25/2

29D

ie F

amili

enm

itglie

der 1

33/5

–634

/726

/3–5

30D

ie F

amili

enm

itglie

der 2

Land

esku

nde

35/8

–10

27/9

28/1

0–11

11.

31D

ie F

amili

enm

itglie

der 3

29/1

2–13

32Sp

iele

mit

den

Buch

stab

en (L

B)36

/137

/2–3

27/6

–8

Nemet kk 5_cs3.indd 36 2013.07.22 11:19:31


37

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

33Ü

bung

30/1

4–16

12.

34Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng38

/1–3

31/1

–335

Them

enab

schl

uss

36Le

ktio

n 4

– U

nser

e Fe

iert

age

Vorü

bung

en39

/1–3

32/1

13.

37Fe

iert

age

in u

nser

er F

amili

e40

32/2

–338

Einl

adun

g sc

hrei

ben

41/1

–239

Einl

adun

gen

schr

eibe

n 2

33/4

Dez

embe

r14

.40

Part

y or

gani

siere

n42

/3–4

34/6

Das

Mod

alve

rb „

müs

sen”

41G

esch

enke

143

/534

/5G

ebra

uch

von

„man

”D

ativ

der

Sub

stan

tive

42G

esch

enke

243

/644

/735

/736

/8Pe

rson

alpr

onom

en im

D

ativ

15.

43Be

grüß

ungs

kart

e sc

hrei

ben

44/8

–937

/11

44Ü

bung

Land

esku

nde

4536

/937

/10

45G

edic

hte

zu d

en F

eier

tage

n (L

B)46

–47

16.

46Pa

ulch

en fe

iert

sein

en G

ebur

tsta

g (A

H)

39/1

–247

Wir

feie

rn F

este

– A

dven

t und

Wei

hnac

hten

148

Wir

feie

rn F

este

– A

dven

t und

Wei

hnac

hten

2Ja

nuar

17.

49Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng48

/1–3

40/1

–450

Them

enab

schl

uss

51Le

ktio

n 5

– W

ie si

nd w

ir?Vo

rübu

ngen

49/1

–3

18.

52Ei

ne b

unte

Kla

sse

50/1

–353

Wie

sind

dei

ne M

itsch

üler

41/1

–4G

egen

sätz

e de

r Adj

ektiv

eBi

ldun

g de

r Adj

ektiv

e

Nemet kk 5_cs3.indd 37 2013.07.22 11:19:31


38

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

54W

ie fi

ndes

t du…

?51

/ 4–5

52/6

42/5

–643

/7–8

19.

55W

ie si

nd u

nser

e K

örpe

rtei

le?

53/7

–844

/11–

1245

/13–

1556

Du

bist

da

und

ich

bin

hier

53/9

54/1

043

/10

57D

ie E

igen

scha

ften

54/1

1–13

20.

58D

ie E

igen

scha

ften

von

Geg

enst

ände

n46

/18

59Ü

bung

Land

esku

nde

5546

/16–

17

60Ju

dith

(LB)

Du

und

ich

(AH

)56

/1–2

47/1

–5

Febr

uar

21.

61Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng57

/1–6

48/1

–562

Them

enab

schl

uss

63W

ir fe

iern

Fes

te –

Fas

chin

g

22.

64Le

ktio

n 6

– W

o ic

h w

ohne

, wo

ich

lebe

Vorü

bung

en58

/1–3

49/1

–2

65U

nser

neu

es H

aus

59/1

–266

Wer

woh

nt w

o?

60/3

–461

/523

.67

Wer

woh

nt w

o? 2

61/6

50/3

„es g

ibt”

+ A

kkus

ativ

68D

as L

eben

auf

dem

Lan

de 1

62/7

–950

/451

/569

Das

Leb

en a

uf d

em L

ande

263

/10

64/1

1–13

65/1

4

51/6

–7M

odal

verb

en m

it „m

an”

24.

70Ü

bung

Land

esku

nde

6552

/8–1

0

Nemet kk 5_cs3.indd 38 2013.07.22 11:19:31


39

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

71N

icht

alle

Kin

der h

aben

ein

Zuh

ause

(LB)

66/1

–272

Das

gro

ße S

chw

inde

llied

(AH

)53

/1–3

Mär

z25

.73

Zusa

mm

enfa

ssun

g, Ü

bung

67/1

–454

/1–5

74Th

emen

absc

hlus

s75

Lekt

ion

7 –

Imm

er le

rnen

müs

sen?

Vorü

bung

en68

/1–2

26.

76Je

den

Tag

Schu

le69

/1–2

55/1

–377

Was

bra

ucht

man

…?

70/3

–4D

as V

erb

„bra

uche

n”78

Übu

ng55

/4, 5

6/5

27.

79G

espr

äche

in d

er S

chul

e70

/571

/656

/657

/7D

as M

odal

verb

„wol

len”

80W

ann

mac

hst d

u da

s?71

/772

/857

/8Te

mpo

rala

dver

bien

81Ta

geso

rdnu

ng 1

72/9

–10

28.

82Ta

geso

rdnu

ng 2

73/1

158

/958

/10

Impe

rfek

t

83Ü

bung

Land

esku

nde

7460

/11–

1261

/13–

1484

Schu

le –

früh

er (L

B)75

/1–3

Apr

il29

.85

Lüge

nmär

chen

(AH

)62

/1–4

86Zu

sam

men

fass

ung,

Übu

ng76

/1–5

63/1

–487

Them

enab

schl

uss

30.

88W

ir fe

iern

Fes

te –

Ost

ern

89W

ir fe

iern

Fes

te –

Ost

ern

90Le

ktio

n 8

– K

leid

er m

ache

n Le

ute

Vorü

bung

en77

/1–3

31.

91M

eine

Kle

idun

g78

/164

/1–2

Nemet kk 5_cs3.indd 39 2013.07.22 11:19:31


40

Monat

Woche

St.

Lehr

stoff

– L

ehrb

uch

Auf

gabe

n im

LB

Auf

gabe

n im

A

HG

ram

mat

ik

92U

nser

e G

arde

robe

79/2

–665

/4–5

66/6

93K

leid

ungs

stüc

ke in

der

Mod

ekat

alog

e80

/7–8

66/7

, 67/

8–10

32.

94K

leid

ungs

stüc

ke im

Sch

rank

81/9

–10

82/1

1–12

68/1

1D

ie W

echs

elpr

äpos

ition

en

95Ü

bung

Land

esku

nde

82/1

383

69/1

2–14

96D

es K

aise

rs n

eue

Kle

ider

(LB)

84/1

–2, 8

5/3–

4M

ai33

.97

Des

Kai

sers

neu

e K

leid

er (A

H)

71/1

–298

Zusa

mm

enfa

ssun

g, Ü

bung

86/1

–472

/1–3

99Th

emen

absc

hlus

s34

.10

0Le

ktio

n 9

– U

nd e

ndlic

h So

mm

erfe

rien!

Vorü

bung

en87

/1–3

101

Endl

ich

Som

mer

ferie

n!88

/189

/273

/1–3

102

Som

mer

plän

e90

/3–4

91/5

74/4

75/5

Geb

rauc

h de

r ge

ogra

phisc

hen

Nam

en35

.10

3Ü

bung

Land

esku

nde

92/6

–792

75/6

–8

104

Ferie

nplä

ne (L

B)Su

si kr

iegt

Bes

uch

(AH

)93

/1–2

77/1

–6

105

Zusa

mm

enfa

ssun

g, Ü

bung

94/1

–478

/1–3

Juni

36.

106

Them

enab

schl

uss

107

Wie

derh

olun

g10

8W

iede

rhol

ung

37.

109

Wie

derh

olun

g11

0W

iede

rhol

ung

111

Wie

derh

olun

g

Nemet kk 5_cs3.indd 40 2013.07.22 11:19:31

Elő szó ............................................................................................................................................................................ 13

Ál ta lá nos cé lok és fel ada tok ...................................................................................................................................... 15

A tan könyv és a mun ka fü zet fel épí té se .................................................................................................................... 16

A tan anyag fel dol go zá sa ............................................................................................................................................. 19

Óra váz lat....................................................................................................................................................................... 33

Tan me net ja vas lat ......................................................................................................................................................... 35

Tartalomjegyzék

Nemet kk 5_cs3.indd 41 2013.07.22 11:19:31

ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 5. tanításához · 2020-02-03 · Kézikönyv a Wir...

Documents

Transcript of ANGELI ÉVA Kézikönyv a Wir lernen Deutsch 5. tanításához · 2020-02-03 · Kézikönyv a Wir...