A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben Globalizáció
description
Transcript of A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben Globalizáció
A világgazdaságtan helyzete és kilátásai 2012-ben
Globalizáció
Mi a világgazdaság?
• a nemzetállamok közötti gazdasági kapcsolatok összes-sége
• kialakulása: a nemzetállamok közötti kereskedelem meg-indulásával egyidőben (Nyugat-Európa: XV-XVI. század)
• a fogalom földrajzi és tartalmi értelemben is folyamato-san változik, gazdagodik:
Mi a világgazdaság?
- földrajzi → új nemzetállamok bekapcsolódása a nk-i munkamegosztásba
- tartalmi → a nemzetközi munkamegosztás új formái jelennek meg
• világméretű áru-, szolgáltatás-, tőke- és munkaerőpiac
• liberalizáltsága, integráltsága földrajzilag eltérő, de egyre erősödik
A világgazdaság helyzete és kilátásai 2012-ben
A világgazdasági növekedés üteme
• a válság előtti 20 évben gyorsult:
1988-1997: 3,4%; 1998-2006: 4,2%
de: 2006 óta a növekedés üteme lassul
• 2008 vége-2009 eleje: brutális recesszió
• 2009 közepe-2010 közepe: törékeny és egyenlőtlen növe-kedés a fiskális ösztönző intézkedések következtében
• 2010 közepétől: a világgazdasági növekedés újra lelassul
a növekvő költségvetési hiány és államadósság miatt megszorító intézkedések bevezetésére kerül sor
A válság hatása a fejlett országokra
• jelentős gazdasági visszaesés (2009: -4%)
• a GDP-növekedés a válság utáni fellendülés időszakában is alacsony (2010: 2,7%)
• tartós foglalkoztatási válság (munkanélküliségi ráta: 8,6%) → stagnáló jövedelmek, gyenge kereslet
• mindezek és a foganatosított megszorító intézkedések 2011-ben a gazdasági növekedés további lassulását eredményezték
Gazdasági növekedés az uniós országokban (2010Q4-2011Q3)
• az EU27 munkanélküliségi rátája 9,9%, míg az euróöve-zeté 10,4% volt 2011 decemberében
• a legmagasabb a munkanélküliségi ráta Spanyolország-ban (22,9%), Görögországban (19,2%) és Litvániában (15,3%) – Magyarország (10,9%)
Az Egyesült Államok államadóssága (1992-2011)
A válság hatása a fejlődő országokra
• mérsékelt gazdasági visszaesés (2009: 2,4%)
• a válságot követő gazdasági fellendülés stabil (2010: 7,5%) • a foglalkoztatás válság utáni fellendülése sokkal erőtelje-
sebb, mint a fejletteknél
• 2011 közepétől lassuló gazdasági növekedés (ok: a fejlett országok gyengébb kereslete, csökkenő nyersanyagárak)
• a jövőben a világgazdasági növekedés motorjai marad-nak (elsősorban Kína, India, esetleg Brazília)
Hosszú távú munkanélküliség a fejlett és fejlődő országokban
Kilátások 2012-re
• a világgazdaságot újra globális visszaesés fenyegeti
• a legégetőbb problémát a magas munkanélküliség és a gazdasági növekedés mértékének csökkenése jelenti, elsősorban a fejlett országokban
• a fejlődő országok várhatóan továbbra is a világgazda-ság motorjai maradnak, de gazdasági növekedésük le-lassul a fejlett országok gyengeségei miatt
Világkereskedelem
• a gazdasági növekedés fontos tényezője a külkereske-delem (különösen az export)
• 1988-1997 között 7%, 1998-2006 között 6,6%-kal bővült, tehát kétszer olyan gyorsan, mint a világtermelés
• a válság hatására volumene nagymértékben csökkent, de 2009 II. negyedévétől lassú növekedés figyelhető meg
(elsősorban a feldolgozóipari termékek kereskedelmében nagy részaránnyal rendelkező ázsiai fejlődő országoknak köszönhetően)
Világkereskedelem
• 2010 második felétől a volumennövekedés dinamikája csökken, ami a jövőben is folytatódni fog
oka: az alacsony világgazdasági növekedés
• a fejlődő gazdaságok kereskedelmi volumene 2010-re elérte a válság előtti szintet, a fejlett országoké még nem
• a fejlődő országok világkereskedelmi szerepe a jövő-ben is növekedni fog (1995 és 2010 közt részesedésük már 28,5%-ról 41,2%-ra nőtt)
ok: gyors ipari növekedés
Nyersanyagárak
fémek, mgazd-i termékek, kőolaj
• 1988 és 1997 között mérsékelten (0,6%-kal), 1998 és 2006 között azonban jelentősen (11%-kal) emelkedtek
• a válság hatására a nyersanyagárak összeomlanak, ezt követően nagymértékű ingadozás figyelhető meg- 2009 március-2010 eleje: árnövekedés- 2010 eleje -2010 közepe: árcsökkenés- 2010 közepe-2011 közepe: árnövekedés- 2011 közepe- : árcsökkenés
Nyersanyagárak
• 2012-ben a nyersanyagok ára feltehetően tovább mérséklődik
okok:a nyersanyagok iránti csökkenő globális kereslet
az alacsony világgazdasági növekedés
• ugyanakkor az árak ingadozásának kockázata a pénz-ügyi tényezők miatt (pl. USD árfolyamának ingadozása) magas
Globalizáció, kölcsönös függőségek a világgazdaságban
A gazdasági globalizáció értelmezése
• a világgazdaság egyre több országra kiterjedő szerves rendszerré formálódásának folyamata
- a gazdasági kapcsolatok és gazdasági folyamatok egy-re sokfélébbek és egyre több országra kiterjednek
- az egyes országok, világgazdasági szereplők közötti kölcsönös, aszimmetrikus interdependenciák intenzitá-sa fokozódik
ok: gazdasági folyamatok és gazdasági viszonyok transz-nacionális jellegűvé válása
A gazdasági globalizáció értelmezése
Transznacionálissá váló gazdasági folyamatok
• termelési folyamat
• a termelési tényezők újratermelődése
• a fogyasztás
• információáramlás
• pénzügyi folyamatok
A gazdasági globalizáció értelmezése
Transznacionálissá váló gazdasági viszonyok
• nemzetközi kereskedelem és munkamegosztás viszonyai
• nemzetközi tulajdonviszonyok
• a globális jövedelemelosztás viszonyai
→ a szoros értelemben vett gazdasági függetlenség illetve szuverenitás nem létezik
→ egyes országok domináns pozícióba kerülnek, mások tartósan alárendelt, sebezhető pozícióba jutnak
A globalizáció fő mozgatóerői
• a kommunikációs és információs technológia fejlődése → „a távolság halála”
• a transznacionális társaságok (multik) tevékenysége: glo-bális üzletpolitikát folytatnak
• a korábban elszigetelt országok világgazdasági nyitása
• a liberális gazdaságpolitika nemzetközi terjedése (keres-kedelem, tőkeforgalom)
• a nemzetközi pénzpiacok fokozódó összefonódása
A globalizációs folyamat hatásai
• sokrétűek (pozitívak, negatívak egyaránt)
• növekszik a nemzetközi tényezők befolyása a gazdaság-ra → a kormányzati politika hatásköre csökken
• új lehetőségek egyes országok fejlődése számára
• az általános emberi jogok globalizálódása
• a globális folyamatokból való kimaradás nem jelent reális alternatívát → a változó világgazdasági körülményekhez igazodni kell
A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
• 1. a nemzetközi tulajdonviszonyok aszimmetriája
- a működőtőke-áramlások nyomán → függőség a tőkét exportáló és a tőkét befogadó ország között
• 2. aszimmetriák a nemzetközi kereskedelem, a szol-gáltatások nemzetközi forgalma és a nemzetközi munkamegosztás viszonyaiban
- a relációs szerkezet aszimmetriája → keresk-i kapcso-latok szélesítése
- áruszerkezeti aszimmetria → exportdiverzifikáció
A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
• 3. A nemzetközi pénzügyi kapcsolatok aszimmetriái
– finanszírozási függőség– nemzetközi monetáris viszonyok aszimmetriái
• 4. A technológiai interdependenciák aszimmetriái
- a technológiát fejlesztő és adaptáló országok között
- leküzdése: hosszú és nehéz folyamat
(oktatás fejlesztése)
A kölcsönös, de nem szimmetrikus függőségek főbb változatai
• 5. A munkaerő-áramlás aszimmetrikus nk-i szerkezete
- a munkaerőt kibocsátó ill. azt felvevő fogadó országok között
• 6. Aszimmetrikus nk-i információáramlás