Az HR magyarországi helyzete
description
Transcript of Az HR magyarországi helyzete
A humán erőforrás gazdálkodás aktuális kérdései I.
TartalomAz Országos HR Benchmark felmérés céljaA felmérésoNem mindenhol van HR-szervezetoKiválasztás, fejlesztés és értékelésoMunkaerőpiac helyzeteoKíméletes elbocsátásokoBéremelés, béren kívüli juttatások• Interjú az Országos Humánpolitikai
Egyesület ügyvezető elnökével• Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei?
2
Az Országos HR Benchmark felmérés célja
• Online kérdőíves felméréssel gyűjtik össze a szervezők az emberierőforrás-menedzsment részterületein alkalmazott eszközöket, módszereket
• Képet ad a hazai szervezetek humánerőforrás-gazdálkodási gyakorlatáról, feltárja, hogy milyen mértékben terjednek el az új technikák, melyek a legnépszerűbb HR trendek, s ezzel is segítséget nyújt a HR területén folytatott tevékenységhez.
3
A felmérés
A 2008-as felmérés most készül, várhatóan 2009 januárjában zárul le
2007-ben 271 vállalat töltötte ki a kérdőívetA cégek tevékenységi köre a gazdaság teljes
egészét lefediTöbbségük a kevesebb mint 50 főnek munkát
adó kisvállalkozások közül került ki
4
Nem mindenhol van HR-szervezet
• Meglepő, hogy a válaszadók kétharmadánál van csak valamiféle HR-szervezet
• Míg 2006-ban a szervezetek 48 százaléka, addig 2007-re már 52 százaléka rendelkezett HR stratégiával
• A teljes szervezeti létszámhoz képest a HR-esek aránya átlagosan 5 százalék
• "Magyarországon egy élcsapat halad előre, náluk a HR kezd belépni a stratégiai szerepbe, de a nagy átlagot ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mint öt éve"
5
Kiválasztás, fejlesztés és értékelés• A megkérdezettek háromnegyede alkalmaz
kiválasztási eljárást• A cégek 66 százaléka az interneten keresi a
leendő dolgozókat. Ezt követi az ismeretségen keresztül történő munkáskeresés
• A munkavállalók tudatos fejlesztését a válaszadók cégek közül csupán 123-nál végeznek
• A teljesítményértékelés a válaszadók 65 százalékánál ma is működik, 15 százalékuk a közeljövőben tervezi a bevezetését
6
Sok a jogász, kevés a mester-szakmunkás
• A válaszadók több mint 80 százaléka érzi úgy, hogy a munkaerőpiac nem tud elegendő dolgozót biztosítani számára
• A legnagyobb hiány a magasan kvalifikált szakmunkásokból, mesterekből van, de még mindig nagyon alacsony a mérnökök száma is
• A jogi és gazdasági területen, valamint a marketing és az adminisztrációs munkaköröket betöltők számára telített az álláspiac
7
Kíméletes elbocsátások
A válaszadók csaknem egyharmadánál volt már csoportos létszámleépítés, ezeket általában korengedményes nyugdíjazással, közös megegyezéssel igyekeztek megoldani
A legtöbben (45 százalék) megelégszenek a törvény által előírt anyagi juttatással, végkielégítéssel
8
A cégek kétharmada évente emeli a bért
• Csaknem egyharmaduk időalapú bérezéssel adja a fizetést, a cégek fele a teljesítménybérezést választotta
• A legigazságosabb megoldásnak a felmérés az egyéni teljesítmény alapján történő emelést tekinti, ez a cégek felére jellemző
• A bér a válaszadók 53 százalékánál a munkakör piaci értékéhez igazodik, de 55 százalékuknál a dolgozó szervezeten belüli helyétől is függ
9
Béren kívüli juttatások
• Köztük szerepel a tizenharmadik (37 százalék) és a tizennegyedik havi fizetés (6 százalék). A válaszadóknak csaknem a felére jellemző a jutalmazás és a prémium
• Az étkezési utalványt csaknem a cégek mindegyike ad a dolgozóinak, és a mobiltelefon-használat is nagyon elterjedt
• A munkába járás megtérítése jogszabályban rögzített mégis a válaszadók 25 százaléka egyáltalán nem „fizet bele” az alkalmazottak bérletébe
10
Béren kívüli juttatások
egészségpénztári kiegészítés,sportolási lehetőség (33 százalék)
magánnyugdíj-pénztári tagság (29 százalék),életbiztosítás (17 százalék)Pluszszabadság kiadása nem jellemző a
válaszadókra, viszont 48 százalékuk üdülési csekkel, kedvezményes nyaralással vagy üdülési pénzzel támogatja a dolgozóit
11
Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Ma mely területek kezelhetők nehezebben, mint korábban?
-A reálbérek csökkentek, ez a motiváció szempontjából állítja különösen nehéz feladat elé a hr-t. További gond forrása lehet, hogy a hr-re fordítható költségek sok esetben a maradványelv alapján születnek, többnyire a dolgozói képzésektől vagy általában a fejlesztésektől vonják el a pénzt.
12
Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Mit várnak el az első számú vezetők a HR-estől? - A kiválasztásnál alapvető elvárás, hogy jól
készítse elő a döntést a vezető számára- A motivációs rendszer kidolgozásában vagy a
teljesítményértékelésben szintén segítőként léphet
13
Interjú az Országos Humánpolitikai Egyesület ügyvezető elnökével
Vajon a céges HR-vezetők elvárják a szakirányú HR-végzettséget beosztottjaiktól?
- Nem igazán. A magyarországi HR képzés többsége túlzottan elméleti alapú
Mit tanácsolna egy friss diplomásnak?- Rendkívül fontos a kommunikációs készség, a jó
fellépés, a jó megjelenés, az empátia és az esetek többségében a nyelvtudás is.
14
Melyek lesznek a XXI. század HR-trendjei?
A nyugat-európai HR-vezetőket az alábbi kérdéskörök foglalkoztatják:• Munka és magánélet egyensúlya• Diverzitás a munkahelyen• Esélyegyenlőség• Rugalmas munkavégzés• Élethosszig tartó tanulás• Karriermenedzsment• A HR-tevékenységek mérése, értékelése
15
Források
www.fn.hu cikkei
A cégek felénél nincs HR-stratégiaOrszágos HR Benchmark FelmérésA HR Magyarországon: kettészakadt a
mezőny? „Ha a hr megmozdul…”
16
Köszönöm a figyelmet!
17
Készítette: Tomcsányi Edina
Emberi erőforrások szak