Nyálkahártyaérzéstelenítés Waldeyer gyűrű akut és krónikus ...
Stroke krónikus veseelégtelenségben
-
Upload
hakeem-sampson -
Category
Documents
-
view
44 -
download
0
description
Transcript of Stroke krónikus veseelégtelenségben
Stroke krónikusStroke krónikusveseelégtelenségbenveseelégtelenségben
Prof. Dr. Bereczki DánielProf. Dr. Bereczki Dánielegyetemi tanáregyetemi tanár
DEOEC Neurologiai Klinika, DebrecenDEOEC Neurologiai Klinika, Debrecen
Krónikus vesebetegségek idegrendszeri szövődményei
• Uraemiás polyneuropathia
• Encephalopathia renalis
• Ren polycysticum – aneurysma intracranialis
• A dialysis szövődményei
• Acut cerebrovascularis betegségek– Ischaemiás stroke– Agyvérzés
Cardiovascularis betegségek: • ischaemiás szívbetegségek• cerebrovascularis betegségek (stroke)• peripheriás érbetegségek
Krónikus veseelégtelenség és stroke - kérdések
• Fokozott-e a stroke kockázata krónikus veseelégtelenségben?
• A krónikus veseelégtelenség a stroke független kockázati tényezője?
• Gyakoribbak-e az állományvérzések? • Befolyásolja-e a stroke kimenetelét a krónikus
veseelégtelenség? • A stroke szokásos kezelése (pl. thrombolysis,
thrombocyta aggregatiogátlás, anticoagulálás) alkalmazható-e krónikus veseelégtelenségben?
A szokásos stroke rizikófaktorok gyakoribbak KVE-ben
• Idősebb életkor
• Hypertonia
• Hyperlipidemia
• Diabetes
• Mozgásszegény életmód
KVE-re specifikusabb rizikófaktorok
• Hemodynamikai és metabolikus tényezők– proteinuria– megnövekedett extracellularis folyadéktér– elektrolit egyensúlyzavar– anaemia– egyes thrombogen faktorok emelkedett szintje– hyperhomocysteinaemia– fokozott oxidatív stressz– gyulladásos tényezők– stb.
A KVE a cardiovascularis események független kockázati tényezője?
• Súlyos KVE esetén nagy a cardiovascularis események – köztük a stroke - kockázata
• A kockázatnövekedés már enyhe-közepesen súlyos KVE esetén is igazolható
• Ezt a fokozott kockázatot nem magyarázzák a hagyományos kockázati tényezők
• Számos, „nem hagyományos” rizikófaktor szerepe felvetődött, pl:– oxidatív stress– gyulladásos tényezők– hyperhomocystinemia– NO szintézis gátlása– kóros lipoproteinek
• Jól tervezett klinikai vizsgálatoknak kell majd igazolni ezen tényezők szerepét
Jayant és Sudhi, 2005
A KVE-ben felgyorsultatheroslcerosis lehetséges okai
Halálozási arány stroke után: 1 hónappal: 47%6 hónappal: 57%1 évvel: 65%
A nem vesebeteg stroke esetekhez képestkb. háromszoros értékek
A STROKE KEZELÉSE
• Acut stroke kezelése– Thrombolysis rtPA-val– Aspirin
• Prevenció– Thrombocyta aggregatio gátlók– Oralis anticoagulansok– Lipidcsökkentők– Antihypertensiv szerek
KOCKÁZATKEZELÉS
• A dializált betegek cardiovascularis halálozása az életkor, a nem és a diabetes figyelembevételekor is, az átlagpopulációhoz képest 10 – 20-szor nagyobb.
• A kockázatcsökkentő stratégiáknak irányulniuk kell mind a hagyományos, mind a KVE-re specifikus tényezőkre.
Aspirin KVE-ben
• KVE esetén csökkent thrombocyta funkció és fokozott procoagulans aktivitás észlelhető.
• Bár az aspirin ronthatja a thrombocyta funkciót KVE-ben, javasolható az aspirin (napi 75 - 325 mg/nap adagban) – további cardiovascularis események
megelőzésére cardiovascularis betegekben,– vagy azokban, akiknél nagy a kockázat
cardiovascularis betegség kialakulására
• A pitvarfibrillatio a dializált betegekben is fokozott stroke kockázattal jár.
• KVE esetén a fokozott vérzésveszély miatt sokan ellenjavalltnak tartják a véralvadásgátló kezelést.
• Az anticoagulált dializált betegeknél nagy a vérzés kockázata.
• A nem anticoagulált dializált betegekhez viszonyítva a kockázat több mint kétszeres.
• A magas vérzési arány ellenére a nagy thromboemboliás kockázat miatt az anticoagulans kezelés nem tekinthető automatikusan ellenjavalltnak, hanem egyéni mérlegelés szükséges.
Lipidcsökkentők KVE-ben• A HMG-CoA reductase inhibitorok (statinok) a
leghatékonyabbak KVE-ben az LDL cholesterin csökkentésére, és általában első választandó szernek tekinthetők.
• A statinok biztonságosak KVE-ben, de myositis alakulhat ki, különösen nagy dózis vagy kombinált kezelés során.
• A transplantált betegeknél cyclosporine vagy tacrolimus kezelés mellett kisebb adagok alkalmazandók.
• A fibrátok és analógjaik is hatékonyak, de csökkentett adagban alkalmazandók KVE-ben.
Hyperhomocystreinaemia kezelése KVE-ben
• A hyperhomocysteinaemia az átlagpopulációban cardiovascularis kockázati tényező.
• KVE-ben a vesefunkció csökkenéssel arányos mértékben emelkedik a homocystein szint.
• A hyperhomocysteinaemia KVE-ben is fokozott cardiovascularis kockázattal jár.
• A nagy dózisú folsav, B12 és B6 vitamin adása 25%-kal csökkenti és normalizálhatja a homocystein szintet KVE-ben és transplantáltaknál, de nem a dializáltaknál.
• Nem ismert a homocystein szint csökkentésének hatása a cardiovascularis kockázatra KVE-ben.
Stroke transplantatio után
• 10 éven belül a stroke előfordulása 8%
• A vérzések aránya 37%
• A halálozási arány magas (3 hónapnál 50%)
• Független rizikófaktorok:– diabeteses nephropathia– peripheriás érbetegség– életkor
Oliveras és mtsai, 2003
Krónikus veseelégtelenség és stroke – válaszok
• A stroke kockázata fokozott (többszörös) krónikus veseelégtelenségben.
• A magasabb rizikó oka valószínűleg a hagyományos és a speciális rizikófaktorok halmozódása.
• Gyakoribbak az állományvérzések
• A stroke kimenetele rosszabb krónikus veseelégtelenségben.
Krónikus veseelégtelenség és stroke – válaszok
• A stroke kezelése (thrombolysis, thrombocyta aggregatiogátlás és anticoagulálás, statinok, stb) krónikus veseelégtelenségben klinikai vizsgálatok tárgya.
• A thrombolysis acut stroke-ban való alkalmazhatóságáról KVE-ben nincsenek megbízható adatok
• Aspirin adható.• Óvatosság, egyéni megfontolás, alacsonyabb
adagok.
• Decreased platelet aggregation and increased bleeding time occur in patients with CRD, especially CRI and HD patients. Elevated levels of fibrinogen and other procoagulant factors are also observed in CRD.
• It is not known whether the abnormalities in platelet function and procoagulant activity are related to CVD in CRD.
• Aspirin therapy probably worsens the platelet defect in CRD and increases the risk for bleeding, especially in CRI and HD patients.
• Aspirin, 75 to 325 mg/d, reduces the risk for CVD events in patients with CAD in the general population.
• In CRD patients with CAD, it is reasonable to prescribe aspirin to reduce the risk for subsequent CVD outcomes.
• In other patients, individual treatment decisions must be based on consideration of the patients’ individual risks, benefits, and preferences. It may be reasonable to prescribe low-dose aspirin (75 to 162 mg/d) in patients at highest risk for developing CAD, particularly if their risk for side effects is low.
Renalis encephalopathiák
• Acut veseelégtelenség– Nyugtalanság, agitatio, myoclonusok, fokozott
refelexek, asterixis, convulsiók, coma
• Krónikus veseelégtelenség– Személyiségváltozás, peripheriás neuropathia
• Dialysis-dysequilibrium syndroma (Fraser és Arieff, 1962)
• Dialysis dementia (progressziv dialysis encephalopathia, Siddqui, 1970)