Politikai eszmetörténetPolitikai eszmetörténet

7. Előadás 7. Előadás

A 19.század politikai eszméi – A 19.század politikai eszméi – az ideológiák koraaz ideológiák kora

Political Compass

Your Political CompassEconomic Left/Right: -2.88 Social Libertarian/Authoritarian: -3.33

Ki is ez a Marosán György? Left-Leaning Pro-Government Multilateralist

Bleeding-Heart ProgressiveCollectivism score: 33%Authoritarianism score: 17%Internationalism score: 67%Tribalism score: -100%Liberalism score: 67%

A történelem hullámai (1)A történelem hullámai (1)

1000 1500

1815

2000

1650

1300

1875

19291973

2000

NépességTermelésFogyasztás

Kérdés:2010 trendválást hoz-e?

?

Az elmúlt 500 év története hat szóbanAz elmúlt 500 év története hat szóban

Nekilendülés („hosszú 16. század) Nekilendülés („hosszú 16. század) Sebességváltás (1650-1750)Sebességváltás (1650-1750)Felemelkedés („take-off” -1750-1850) Felemelkedés („take-off” -1750-1850) Gyorsulás (1850-1970)Gyorsulás (1850-1970)Megszaladás és túllövés (1950-?)Megszaladás és túllövés (1950-?)

A 21. század kérdése: stabilizálódás A 21. század kérdése: stabilizálódás vagy összeomlásvagy összeomlás

A világ 18. század második fele A világ 18. század második fele Kibontakozó ipari forradalom, és a lassan érlelődő társadalmi Kibontakozó ipari forradalom, és a lassan érlelődő társadalmi

forradalom. Aki tehette gazdasággal és politikával foglalkozott. forradalom. Aki tehette gazdasággal és politikával foglalkozott. A világot más szemszögből szemléli A világot más szemszögből szemléli a dinamikusan fejlődő angol kapitalizmus a dinamikusan fejlődő angol kapitalizmus a felvilágosodó és a forradalom felé sodródó Franciaország a felvilágosodó és a forradalom felé sodródó Franciaország az önállósodást és függetlenséget akaró, majd azt kivívó, és az önállósodást és függetlenséget akaró, majd azt kivívó, és

gyorsulva fejlődő Amerika gyorsulva fejlődő Amerika a látszólag mozdulatlan, és széttagolt, de szellemileg érlelődő a látszólag mozdulatlan, és széttagolt, de szellemileg érlelődő

Németország (és részben a kontinentális Európa)Németország (és részben a kontinentális Európa)

„„Vidulj gyászos elme, megújul a világ, Vidulj gyászos elme, megújul a világ, S előbb, mint e század végső pontjára hág…. S előbb, mint e század végső pontjára hág…. …Uralkodjék köztünk Ész, Érdem, Igazság,Törvény, s Egyenlőség, s te áldott Szabadság.

Batsányi János: Látó

A korszak kevéssé szembetűnő jellegzetességeiA korszak kevéssé szembetűnő jellegzetességei

A világ felgyorsul: a közlekedés a korábbiakhoz képest A világ felgyorsul: a közlekedés a korábbiakhoz képest gyorsabbá válik (hajó: hónapok helyett hetek, szárazföld: gyorsabbá válik (hajó: hónapok helyett hetek, szárazföld: hetek helyett napok, majd a végén a vasút, és a távíró, órák, hetek helyett napok, majd a végén a vasút, és a távíró, órák, és percek) és percek)

A városiasodás felgyorsul (1789-ben a világ falún, és kis A városiasodás felgyorsul (1789-ben a világ falún, és kis közösségben él, a 19. század elején ez változik. Angliában közösségben él, a 19. század elején ez változik. Angliában 1851-ben haladja meg a városlakók aránya a falun élőkét.) 1851-ben haladja meg a városlakók aránya a falun élőkét.)

A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő gazdálkodási ággá, és A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját meghatározó tényezővé (Kevésbé a növekedés dinamikáját meghatározó tényezővé (Kevésbé az éghajlat, inkább a gazdasági válságok lesznek a az éghajlat, inkább a gazdasági válságok lesznek a meghatározók). meghatározók).

Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági alkalmazása. Eddig csak Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság szórakozást és játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság versenyképességének tényezője lesz. versenyképességének tényezője lesz.

A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és összefűzi a A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és összefűzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó válnak a „nemzetnek” nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó válnak a „nemzetnek” nevezett szerveződések. nevezett szerveződések.

Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). Vagyis, új munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). Vagyis, új típusú, osztály-jellegű megosztás jön létre. típusú, osztály-jellegű megosztás jön létre.

A 19. század A 19. század Gazdasági növekedés felgyorsul de ez az eredeti Gazdasági növekedés felgyorsul de ez az eredeti

tőkefelhalmozás korszakatőkefelhalmozás korszaka A gazdaság hihetetlen fellendülése és a A gazdaság hihetetlen fellendülése és a

világgazdaság kiformálódás (Kondratyev-ciklusok és világgazdaság kiformálódás (Kondratyev-ciklusok és az első világgazdasági válság - 1873)az első világgazdasági válság - 1873)

A munkásosztály öntudatra ébredése és politikai A munkásosztály öntudatra ébredése és politikai szerepének folyamatos növekedése, szerepének folyamatos növekedése,

A nemzet-államok az európai politikai rendszer A nemzet-államok az európai politikai rendszer meghatározó tényezőivé válnak, meghatározó tényezőivé válnak,

Kialakul a politikai irányzatok alapstruktúrája Kialakul a politikai irányzatok alapstruktúrája (liberális, konzervatív és szocialista), és a politikát (liberális, konzervatív és szocialista), és a politikát meghatározza együttműködésük, és vitájuk, meghatározza együttműködésük, és vitájuk,

Az állam fokozatosan növekszik és egyre több Az állam fokozatosan növekszik és egyre több területen fejt ki aktív tevékenységet, ami felveti területen fejt ki aktív tevékenységet, ami felveti ennek értékelését: jő-e vagy rossz ez a beavatkozás? ennek értékelését: jő-e vagy rossz ez a beavatkozás?

A Kondratyev ciklusok „beindulnak”A Kondratyev ciklusok „beindulnak”

A 19. század kihívásai – amelyek választ vártakA 19. század kihívásai – amelyek választ vártak

A 19. század fő kihívásai: a francia forradalom, az ipari A 19. század fő kihívásai: a francia forradalom, az ipari forradalom, új identitás-központ (a nemzet), az új osztály forradalom, új identitás-központ (a nemzet), az új osztály (proletariátus), és új típusú szociális problémák (demokrácia, (proletariátus), és új típusú szociális problémák (demokrácia, egyenlőség, nemzeti függetlenség követelése) keletkezése. egyenlőség, nemzeti függetlenség követelése) keletkezése.

1. A francia forradalom - liberális értelemben - óriási előre lépést 1. A francia forradalom - liberális értelemben - óriási előre lépést jelentett: emberi jogok, népszuverenitás, és polgári jelentett: emberi jogok, népszuverenitás, és polgári törvénykönyv. Egyben törvénykönyv. Egyben új identitás-központot a új identitás-központot a nemzetetnemzetet is megteremti is megteremti

2. Az ipar forradalom – gazdasági értelemben – óriási előre lépést 2. Az ipar forradalom – gazdasági értelemben – óriási előre lépést jelentett: jelentett: a gazdaság alapvető átalakulásaa gazdaság alapvető átalakulása, a , a gazdagodás lehetősége, egyben a új típusú kényszerek gazdagodás lehetősége, egyben a új típusú kényszerek megjelenése. megjelenése.

3. A társadalom alapvető átalakulása, egy új osztály és ezzel új 3. A társadalom alapvető átalakulása, egy új osztály és ezzel új szociális problémák jelentkezése: az eredeti tőkefelhalmozás szociális problémák jelentkezése: az eredeti tőkefelhalmozás a korábbi viszonyokhoz képest újszerű problémákat vetett a korábbi viszonyokhoz képest újszerű problémákat vetett fel, a hagyományos közösségek felbomlanak, és fel, a hagyományos közösségek felbomlanak, és egy új egy új osztály jön létre: osztály jön létre: munkaidő, a munkafeltételek, a bérezés, munkaidő, a munkafeltételek, a bérezés, a kizsákmányolás. a kizsákmányolás.

Az ipari forradalomAz ipari forradalom A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő A mezőgazdaság helyett az ipar válik a fő

gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját gazdálkodási ággá, és a növekedés dinamikáját meghatározó tényezővé (Kevésbé az éghajlat, meghatározó tényezővé (Kevésbé az éghajlat, inkább a gazdasági válságok lesznek a inkább a gazdasági válságok lesznek a meghatározók). meghatározók).

Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági Megkezdődik a kutatás ipari, gazdasági alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot alkalmazása. Eddig csak szórakozást és játékot jelentett, mostantól kezdve a gazdaság jelentett, mostantól kezdve a gazdaság versenyképességének tényezője lesz. versenyképességének tényezője lesz.

A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és A kereskedelem egyre gyorsabban fejlődik, és összefűzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó összefűzi a nemzeteket. Ugyanakkor meghatározó válnak a „nemzetnek” nevezett szerveződések. válnak a „nemzetnek” nevezett szerveződések.

Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és Meghatározóak lesznek a személytelen piaci és munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). munkamegosztási viszonyok (tőkés és proletár). Vagyis, új osztály-jellegű megosztás jön létre. Vagyis, új osztály-jellegű megosztás jön létre.

Az ipari forradalom képeAz ipari forradalom képe

„„Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a Ez volt a történelem csúcsa, és egyben ez volt a mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben mélypontja, ez a legnagyobb bölcsesség, és egyben a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és a legmélyebb ostobaság korszaka, ez volt a hit és egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és egyben egyben a hitetlenség ideje, ez volt a fény és egyben a sötétség évszaka, ez volt a remény tavasza, és a sötétség évszaka, ez volt a remény tavasza, és egyben a kétségbeesés tele…”egyben a kétségbeesés tele…”

Ch. Dickens: A két város meséje Ch. Dickens: A két város meséje

„„Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama Ebből a bűzből az emberi munka legnagyobb folyama árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. árad szét, amely megtermékenyíti az egész világot. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ebben a szennycsatornában színtiszta arany folyik. Ez az a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra Ez az a hely, ahol az emberiség a legmagasabbra hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe hágott, és ahol a legmélyebb embertelenségbe sűlyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a sűlyedt, ahol a civilizáció csodákat tesz, és ahol a civilizált ember vademberré válik.”civilizált ember vademberré válik.”

A. de Tocqueville (1835)A. de Tocqueville (1835)

A nemzetté válás folyamataA nemzetté válás folyamata

A nemzetállamok kialakulásának korában fogalmazódik A nemzetállamok kialakulásának korában fogalmazódik meg az értelmiségben, hogy bizonyos kulturális identitással meg az értelmiségben, hogy bizonyos kulturális identitással rendelkező és az állam területén élőlakosság „nemzetet” rendelkező és az állam területén élőlakosság „nemzetet” alkot, és ezt az identitást politikai szinte fejezik ki. alkot, és ezt az identitást politikai szinte fejezik ki.

A nemzetállamok gyakran hajlanak arra, hogy a belső A nemzetállamok gyakran hajlanak arra, hogy a belső különbségeket egységesítő intézkedéssel (pl. nyelvi különbségeket egységesítő intézkedéssel (pl. nyelvi standardok kialakítása révén) eltűntessék (a bajorokból, standardok kialakítása révén) eltűntessék (a bajorokból, szászokból, ..így lettek „németek”) szászokból, ..így lettek „németek”)

Bizonyos mítoszképző mechanizmussal a nemzeti mítoszok Bizonyos mítoszképző mechanizmussal a nemzeti mítoszok révén a múltba vetítik a homogenizált nép-nemzet közös révén a múltba vetítik a homogenizált nép-nemzet közös eredetét. eredetét.

A domináns csoport etnikai jellegét tagadják, és a A domináns csoport etnikai jellegét tagadják, és a kulturálisan eltérő csoportokat mint etnikai kisebbséget kulturálisan eltérő csoportokat mint etnikai kisebbséget fogják fel. fogják fel.

Az európai nemzetállamok kialakulásának Az európai nemzetállamok kialakulásának kivehető szakaszai kivehető szakaszai

1.1. Az értelmiség (kutatók és művészek) Az értelmiség (kutatók és művészek) azonosítják a releváns kulturális különbségeket, azonosítják a releváns kulturális különbségeket,

2.2. A politikusok követelik a különállóként A politikusok követelik a különállóként azonosított csoportok politikai önrendelkezését, azonosított csoportok politikai önrendelkezését,

3.3. Saját kultúrájukat igyekeznek „megtisztítani” az Saját kultúrájukat igyekeznek „megtisztítani” az idegenként definiált hatásoktól, pl. nemzeti idegenként definiált hatásoktól, pl. nemzeti nyelvi akadémiát hoznak létre, nyelvi akadémiát hoznak létre,

4.4. Ha létrejön a nemzetállam: egész területükön Ha létrejön a nemzetállam: egész területükön homogén kultúrával rendelkező népességet homogén kultúrával rendelkező népességet igyekeznek alkotni, és a kultúra minden igyekeznek alkotni, és a kultúra minden területén a múltból átemelve, vagy a jelenben területén a múltból átemelve, vagy a jelenben létrehoznak kulturális standardokat, amelyeket létrehoznak kulturális standardokat, amelyeket etalonnak tekintenek. etalonnak tekintenek.

Új nemzet-államok létrejötte Új nemzet-államok létrejötte

1830-1871 között megalakult vagy nemzetközileg 1830-1871 között megalakult vagy nemzetközileg elismert államok voltak Németország, Olaszország, elismert államok voltak Németország, Olaszország, Belgium, Görögország, Szerbia, Románia. Az 1867-es Belgium, Görögország, Szerbia, Románia. Az 1867-es kiegyezés széleskörű autonómiát biztosított kiegyezés széleskörű autonómiát biztosított Magyarországnak Magyarországnak

Így egy sor új állam csatlakozott Nyugat-Európában Így egy sor új állam csatlakozott Nyugat-Európában azokhoz az államokhoz – Franciaország, Nagy-azokhoz az államokhoz – Franciaország, Nagy-Britannia - amelyek egységes „nemzet” Britannia - amelyek egységes „nemzet” képviselőinek tekintették magukat, képviselőinek tekintették magukat,

1870-től egy sor egyéb nemzet-állam jelent meg a 1870-től egy sor egyéb nemzet-állam jelent meg a politika színterén: Bulgária (1878), Norvégia (1907), politika színterén: Bulgária (1878), Norvégia (1907), Albánia (1913) Albánia (1913)

A munkásosztály megjelenése (1) A munkásosztály megjelenése (1)

Első munkás: Első munkás:

„„A gépek, mondom, ördög művei: A gépek, mondom, ördög művei:

Szánktól ragadják a kenyeret el. Szánktól ragadják a kenyeret el.

Másik munkás: Másik munkás:

„„Csak az ital maradjon, elfeledjük. Csak az ital maradjon, elfeledjük.

Első munkás: Első munkás:

A dús meg – ördög, vérünk szíja ki. A dús meg – ördög, vérünk szíja ki.

Most jőne csak! Hadd küldeném pokolba. Most jőne csak! Hadd küldeném pokolba.

Több példa kéne, mint a múltkori. Több példa kéne, mint a múltkori.

Harmadik munkás: Harmadik munkás:

Mit nyernél vele. Már ma függni fog. Mit nyernél vele. Már ma függni fog.

Sorsunk meg, mint előbb, csak úgy forog.Sorsunk meg, mint előbb, csak úgy forog.Madách – Az ember tragédiája (11. Londoni szín vége)Madách – Az ember tragédiája (11. Londoni szín vége)

A munkásosztály megjelenése (2) A munkásosztály megjelenése (2)

„„Minden egyes gyáros úgy él gyárában, mint a Minden egyes gyáros úgy él gyárában, mint a gyarmati ültetvényes a rabszolgái között: egymaga gyarmati ültetvényes a rabszolgái között: egymaga százakkal szemben. A lyoni felfordulás hasonló százakkal szemben. A lyoni felfordulás hasonló jellegű esemény, mint a San Domingó-i felkelés.. A jellegű esemény, mint a San Domingó-i felkelés.. A társadalmat fenyegető barbárok nem a társadalmat fenyegető barbárok nem a Kaukázusban vagy a tatár sztyeppéken laknak, Kaukázusban vagy a tatár sztyeppéken laknak, hanem ipari városaink külső kerületeiben.. A hanem ipari városaink külső kerületeiben.. A középosztálynak világosan fel kell ismernie a középosztálynak világosan fel kell ismernie a helyzetet: tudnia kell mire számíthat..” helyzetet: tudnia kell mire számíthat..”

(Egy újságcikk 1831-ből) (Egy újságcikk 1831-ből)

A három alapvető ideológiai és politika-elmélet A három alapvető ideológiai és politika-elmélet irányzat születéseirányzat születése

A „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavában a A „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszavában a valóságban benne van mindhárom irányzat: valóságban benne van mindhárom irányzat:

1. Liberalizmus: az egyéni szabadság, a magántulajdon szentsége, 1. Liberalizmus: az egyéni szabadság, a magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. korlátozása áll.

2. Konzervativizmus: a tradíciókra hagyatkozás, a hagyományos 2. Konzervativizmus: a tradíciókra hagyatkozás, a hagyományos erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások követésének, és a status quo fenntartásának gondolata. követésének, és a status quo fenntartásának gondolata.

3. Szocializmus: A teljes társadalmi egyenlőség, és igazságosság 3. Szocializmus: A teljes társadalmi egyenlőség, és igazságosság követelése. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő követelése. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de valódi egyenlőséget hirdettek. Bírálták a esélyeket, de valódi egyenlőséget hirdettek. Bírálták a magántulajdont, és a piaci anarchiát, helyette társadalmi szintű magántulajdont, és a piaci anarchiát, helyette társadalmi szintű tervezést ajánlottak. (Olyan tervszerűséget, ami az üzemen tervezést ajánlottak. (Olyan tervszerűséget, ami az üzemen belül van) belül van)

Miért pont ez a három van? Miért pont ez a három van?

J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, J. Haidt - öt alapvető morális kategória létezik: ne árts, légy fair, fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. fogadd el a tekintélyt, kövesd a csoportot és légy „tiszta”. Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, Mindenki elfogadja mindegyiket, de bizonyosakat kiemel, alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem alapvetőnek tekint, és „tabunak” nyilvánítja, vagyis ebben nem köt alkut. köt alkut.

A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák A három alapvető politikai irányzat a morális kategóriák meghatározott elemei köré épülnek: meghatározott elemei köré épülnek:

A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A konzervatív: a tekintély +a csoport + a „tisztaság/szentség”, A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A liberális: a szabadság (+ méltányosság) A szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosságA szocialista: az egyenlőség + az igazságosság + méltányosság

A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a szentséget, A konzervatívok a lojalitást, a tekintélyt, a szentséget, a liberálisok a szabadságot (az egyén jogait), a a liberálisok a szabadságot (az egyén jogait), a szocialisták , az egyenlőséget és az igazságot szocialisták , az egyenlőséget és az igazságot tekintik mindenek felett álló, a kompromisszum által tekintik mindenek felett álló, a kompromisszum által nem érinthető értéknek. nem érinthető értéknek.

Erősen liberális Mérsékelten liberális

Semleges Mérsékelten konzervatív

Méltányosság

Erősen konzervatív

Egyeté

rtés

a m

orá

lis m

egálla

pít

áss

al

Tisztaság

Tekintély

1

2

3

4

5 Ne sérts

lojalitás

A különböző politikai beállítottságú személyek morális elköteleződése

A politikai személyiség kialakulásaA politikai személyiség kialakulása

Az onotogenézis: egyedfejlődés: az élőlény egyéni fejlődése a Az onotogenézis: egyedfejlődés: az élőlény egyéni fejlődése a megtermékenyítéstől a teljes kifejlődésigmegtermékenyítéstől a teljes kifejlődésig

A filogenezis = törzsfejlődés; új fajok kialakulásának folyamataA filogenezis = törzsfejlődés; új fajok kialakulásának folyamata

1. A személyiség ontogenézise:a fogantatással kezdődő fejlődési 1. A személyiség ontogenézise:a fogantatással kezdődő fejlődési folyamat, amelynek eredményeként egy megfogant lény, a folyamat, amelynek eredményeként egy megfogant lény, a méhbeli fejlődés, majd megszületését követően ismeét csak méhbeli fejlődés, majd megszületését követően ismeét csak fejlődési szakaszokon keresztül eléri az érett, vagy felnőtt kor, fejlődési szakaszokon keresztül eléri az érett, vagy felnőtt kor, és meghatározott személyiségre tesz szert. és meghatározott személyiségre tesz szert.

2. A személység filogenézise: az az evolúciós (történelmi) 2. A személység filogenézise: az az evolúciós (történelmi) folyamat, amelynek eredményeként egy meghatározott folyamat, amelynek eredményeként egy meghatározott biológiai és morfológiai szerveződésekkel rendelkező biológiai és morfológiai szerveződésekkel rendelkező organizmus különböző fejlődési szakaszokat befutva létrejön, organizmus különböző fejlődési szakaszokat befutva létrejön, különböző lények láncolatán keresztül, egészen az adott különböző lények láncolatán keresztül, egészen az adott lényig, lényig,

A személyiség összetevőinek filogenetikus A személyiség összetevőinek filogenetikus bázisabázisa

Minden csoportban élő lény eleve olyan genetikai, Minden csoportban élő lény eleve olyan genetikai, hormonális örökséggel születik, amely képessé teszi hormonális örökséggel születik, amely képessé teszi őt a csoportbeli létre. Agyunk olyanná fejlődik, hogy őt a csoportbeli létre. Agyunk olyanná fejlődik, hogy szerkezete, mintegy éppen erre legyen szerkezete, mintegy éppen erre legyen „formattálva”, vagyis így szervezetten fogadja be a „formattálva”, vagyis így szervezetten fogadja be a csoportos létből fakadó és azt megkönnyítő csoportos létből fakadó és azt megkönnyítő viselkedési programokat. (Csibra György kísérletei) viselkedési programokat. (Csibra György kísérletei)

Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós Az emberi személyiségnek van néhány evolúciós gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális gyökerű alapvető morális elve. Ezekhez a morális elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek elvekhez az értékkategóriák kapcsolódnak, amelyek a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra a viselkedést alapvetően meghatározó, aktivitásra ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó ösztönző illetve bizonyos viselkedéstől visszatartó motívumként szerepelnek. motívumként szerepelnek.

Morális motívumokMorális motívumok

Már a főemlősöknél megjelennek elemeiben és Már a főemlősöknél megjelennek elemeiben és kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak kísérletekben tetten érhetők az alábbi morálisnak nevezett motívumok: nevezett motívumok:

1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással1 Gondoskodás szemben a sérelem-okozással

2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a 2. Becsület (fair, méltányosság) szemben a csalássalcsalással

3. Szabadság szemben az elnyomással3. Szabadság szemben az elnyomással

4. Hűség szemben az árulással4. Hűség szemben az árulással

5. Tekintély szemben az alávetéssel5. Tekintély szemben az alávetéssel

6. Szentség (tisztaság) szemben a 6. Szentség (tisztaság) szemben a megszentségtelenítés (a tisztátlansággal), megszentségtelenítés (a tisztátlansággal),

Hogyan formálódik a morális és politikai Hogyan formálódik a morális és politikai beállítódás? beállítódás?

1. A születést követően a személyiség „szemüvegén” keresztül 1. A születést követően a személyiség „szemüvegén” keresztül átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a átszűrődve fogjuk fel a külvilág tapasztalatait. Vagyis, a személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően személyiség felerősít vagy éppen legyengíti a külvilág döntően szociális jelzéseit, szociális jelzéseit,

2. Ennek alapján formálódik ki az az erkölcsi szabályrendszer, 2. Ennek alapján formálódik ki az az erkölcsi szabályrendszer, amelyet hajlamosak leszünk elfogadni és alkalmazni. Ez azt amelyet hajlamosak leszünk elfogadni és alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy inkább hajlunk egyikben mint a másikban jelenti, hogy inkább hajlunk egyikben mint a másikban kompromisszumra, kompromisszumra,

3. Ezt tovább erősíti az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, és 3. Ezt tovább erősíti az a kulturális közeg, amelyben felnövünk, és bizonyos értékeket illetve intézményeket tabunak vagy éppen bizonyos értékeket illetve intézményeket tabunak vagy éppen megváltoztathatónak nyilvánít, megváltoztathatónak nyilvánít,

4. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk tudatosan 4. Ennek alapján sodródunk, vagy éppen választunk tudatosan politikai irányokat, mozgalmakat, amelyek vagy politikai irányokat, mozgalmakat, amelyek vagy kompromisszum-készek, vagy azt elutasítók egyik vagy másik kompromisszum-készek, vagy azt elutasítók egyik vagy másik érték tekintetében. érték tekintetében.

A különböző politikai beállítottsághoz tartozó A különböző politikai beállítottsághoz tartozó személyiségi tulajdonságok személyiségi tulajdonságok

A konzervatívok A konzervatívok Rendszeretőbbek,rendezettebbek, Rendszeretőbbek,rendezettebbek,

szervezettebbszervezettebb

Értéknek tekintik a „tisztaságot”, Értéknek tekintik a „tisztaságot”,

Kevésbé tolerálják a „másságot”Kevésbé tolerálják a „másságot”

Jobban elítélik a csoport „elárulását”, Jobban elítélik a csoport „elárulását”,

Kevésbé szeretik és kerülik a Kevésbé szeretik és kerülik a bizonytalan helyzeteket, bizonytalan helyzeteket,

Óvakodnak a változásoktól, a rend Óvakodnak a változásoktól, a rend felborulásától, felborulásától,

Hajlamosak az érzelmi válaszokraHajlamosak az érzelmi válaszokra

A liberálisok: A liberálisok: Nyitottabbak, érdeklődőbbek,Nyitottabbak, érdeklődőbbek,

újdonság-keresők, újdonság-keresők,

Jobban kijönnek a „mássággal” Jobban kijönnek a „mássággal”

Nem tekinti bűnnek a lojalitás Nem tekinti bűnnek a lojalitás megsértését, megsértését,

Elfogadják a bizonytalanságot, Elfogadják a bizonytalanságot,

Élvezik a változást, és a Élvezik a változást, és a sokféleséget, elfogadják az abból sokféleséget, elfogadják az abból fakadó kihívást, fakadó kihívást,

Inkább törekednek racionális Inkább törekednek racionális elemzésre, elemzésre,

Political Compass

Your Political CompassEconomic Left/Right: -2.88 Social Libertarian/Authoritarian: -3.33

Ki is ez a Marosán György?

A liberális válasz és értékelésA liberális válasz és értékelés

1.1. A francia forradalom hármas jelszava – A francia forradalom hármas jelszava – szabadság, egyenlőség, testvériség – alapjában szabadság, egyenlőség, testvériség – alapjában véve a liberális gondolat győzelmét jelentette. A véve a liberális gondolat győzelmét jelentette. A forradalom létrehozta az egységes nemzeti forradalom létrehozta az egységes nemzeti államot, amely korábban elkülönült rendekből államot, amely korábban elkülönült rendekből állt. állt.

2.2. Az ipari forradalom egy dinamikus fejlődés Az ipari forradalom egy dinamikus fejlődés lehetőségét nyitotta meg, és ezt a liberális lehetőségét nyitotta meg, és ezt a liberális gondolkodás üdvözölte. A liberális gondolkodók a gondolkodás üdvözölte. A liberális gondolkodók a technikai haladás úttörői voltaktechnikai haladás úttörői voltak

3.3. A szociális kérdéseket az átalakulás A szociális kérdéseket az átalakulás elkerülhetetlen kényszerinek tekintette, és elkerülhetetlen kényszerinek tekintette, és kemény állami elnyomással igyekezett kordában kemény állami elnyomással igyekezett kordában tartani. A nyomort múló bajoknak vélték. De tartani. A nyomort múló bajoknak vélték. De támogatták a szociális reformokat és támogatták a szociális reformokat és reformereket. reformereket.

A konzervatív válasz és értékelésA konzervatív válasz és értékelés

1.1. A forradalmat a konzervatív gondolkodás mint a A forradalmat a konzervatív gondolkodás mint a társadalmi harmónia megbomlását szemléli. A társadalmi harmónia megbomlását szemléli. A forradalom számára az anarchia és az általános forradalom számára az anarchia és az általános társadalmi felfordulás. Az egész a társadalmi felfordulás. Az egész a szabadkőművesek összeesküvése az állam ellen. szabadkőművesek összeesküvése az állam ellen.

2.2. Az ipari forradalmat a korábbi „békés és Az ipari forradalmat a korábbi „békés és „természetes” termelési mód megbomlásaként, új „természetes” termelési mód megbomlásaként, új ellenmondásokat szülő folyamatként fogják fel. ellenmondásokat szülő folyamatként fogják fel.

3.3. A tömeges társadalmi ellenmondásokra, az új és A tömeges társadalmi ellenmondásokra, az új és kezelhetetlen osztály megjelenésére kritikával, és kezelhetetlen osztály megjelenésére kritikával, és alapvetően félelemmel tekintenek. Elutasítják a alapvetően félelemmel tekintenek. Elutasítják a „gépies és mechanikus” civilizációt. A „gépies és mechanikus” civilizációt. A hagyományos társadalom felbomlását mint hagyományos társadalom felbomlását mint dezorganizálódást fogják fel dezorganizálódást fogják fel

A szocialista válasz és értékelésA szocialista válasz és értékelés

1.1. A társadalmi forradalom a haladás motorja, a A társadalmi forradalom a haladás motorja, a jakobinus diktatúra – mint kényszer, és válasz jakobinus diktatúra – mint kényszer, és válasz az ellenforradalmi lázadásokra – az az ellenforradalmi lázadásokra – az egyenlőséget radikálisan megvalósítani törekvő egyenlőséget radikálisan megvalósítani törekvő politika lehetősége. politika lehetősége.

2.2. Az ipari forradalom a gazdagodás és haladás Az ipari forradalom a gazdagodás és haladás lehetősége, de minden terhet a proletariátus lehetősége, de minden terhet a proletariátus hátára raknak. hátára raknak.

3.3. A társadalmi átalakulás egy új osztály A társadalmi átalakulás egy új osztály kialakulását eredményezi, minden védelemtől kialakulását eredményezi, minden védelemtől megfosztva és kiszolgáltatva az iszonyatos megfosztva és kiszolgáltatva az iszonyatos városi nyomornak, a kegyetlen városi nyomornak, a kegyetlen munkafeltételeknek, és az elháríthatatlan munkafeltételeknek, és az elháríthatatlan munkanélküliségnek. munkanélküliségnek.

Mi a liberalizmus (1)?Mi a liberalizmus (1)?Középpontjában az egyéni szabadság, a Középpontjában az egyéni szabadság, a

magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és magántulajdon szentsége, és sérthetetlensége, és mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. mindkettő érdekében az állam korlátozása áll. (Hobbes) (Hobbes)

Jellemzői: az ész, és a haladás igenlése, a vallási Jellemzői: az ész, és a haladás igenlése, a vallási tolerancia, a magánérdek ütközéséből keletkező tolerancia, a magánérdek ütközéséből keletkező közjó, a szabad verseny, és a jólétre törekvés. közjó, a szabad verseny, és a jólétre törekvés.

A liberalizmus az általános jogegyenlőséget A liberalizmus az általános jogegyenlőséget hangsúlyozza. Alapvető követelései közzé tartoznak hangsúlyozza. Alapvető követelései közzé tartoznak az alapvető polgári jogok: az egyesülési és az alapvető polgári jogok: az egyesülési és gyülekezési, vélemény és sajtó szabadság. gyülekezési, vélemény és sajtó szabadság.

Velük együtt bizonyos szellemi jogok: lelkiismereti és Velük együtt bizonyos szellemi jogok: lelkiismereti és vallási szabadság, valamint a gazdasági vallási szabadság, valamint a gazdasági szabadságjogok (vállalkozás és szerződési szabadságjogok (vállalkozás és szerződési szabadság). szabadság).

Mi a liberalizmus (2)? Mi a liberalizmus (2)?

1. Az embernek a természetjog - értelmében 1. Az embernek a természetjog - értelmében elidegeníthetetlen jogai – szabadság, tulajdon, vélemény - elidegeníthetetlen jogai – szabadság, tulajdon, vélemény - vannak , amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania, vannak , amelyeket az államnak tiszteletben kell tartania,

2. A politikai hatalom szekularizálódik és elveszíti vallási 2. A politikai hatalom szekularizálódik és elveszíti vallási szentségét, szentségét,

3. Alapelve: „olyan kevés államot, amilyent csak lehetséges”. 3. Alapelve: „olyan kevés államot, amilyent csak lehetséges”. Az államnak el kell különülnie a társadalomtól, és nem Az államnak el kell különülnie a társadalomtól, és nem szabad arra rátelepednie, szabad arra rátelepednie,

4. Az ésszerű álamnak cselekvésében kiszámíthatónak, azaz 4. Az ésszerű álamnak cselekvésében kiszámíthatónak, azaz jogállamnak kell lennie. Oly módon kell kiépülnie, hogy a jogállamnak kell lennie. Oly módon kell kiépülnie, hogy a közjót szolgálja, és a hatalommegosztás által ellenőrizhető közjót szolgálja, és a hatalommegosztás által ellenőrizhető és átlátható legyen. és átlátható legyen.

5. A magántulajdon része az elidegeníthetetlen emberi 5. A magántulajdon része az elidegeníthetetlen emberi jogoknak, mi több, minden szabadság alapja. Belőle jogoknak, mi több, minden szabadság alapja. Belőle következnek további jogok: a vállalkozás szabadsága, és a következnek további jogok: a vállalkozás szabadsága, és a kereskedelem szabadsága. kereskedelem szabadsága.

Mi a liberalizmus (3)? Mi a liberalizmus (3)?

A liberalizmus tradíciójának változatlan elemei: A liberalizmus tradíciójának változatlan elemei:

1. A liberalizmus alapja az emberi természetről szóló tanítása. 1. A liberalizmus alapja az emberi természetről szóló tanítása. Ez három többé-kevésbé filozófiai fogalomban foglalható Ez három többé-kevésbé filozófiai fogalomban foglalható össze: hedonizmus, racionalizmus, atomizmus. össze: hedonizmus, racionalizmus, atomizmus.

2. Az állam demisztifikálása. Az állam nem a természet vagy 2. Az állam demisztifikálása. Az állam nem a természet vagy az Isten teremtménye, hanem az ember alkotása, egy az Isten teremtménye, hanem az ember alkotása, egy intézmény. Valóságos teljesítménye alapján kell megítélni. intézmény. Valóságos teljesítménye alapján kell megítélni. Az államra, mint a legitim erőszak egyetlen intézményére Az államra, mint a legitim erőszak egyetlen intézményére szükség van, de ellenőrizni kell.szükség van, de ellenőrizni kell.

3. Hit a haladásban. Az emberek sok hibát követnek el, de 3. Hit a haladásban. Az emberek sok hibát követnek el, de képesek tanulni. A problémák feltárásához nyitott képesek tanulni. A problémák feltárásához nyitott társadalomra, szabad kritikára, az eszmék szabad társadalomra, szabad kritikára, az eszmék szabad versenyére van szükség. versenyére van szükség.

William Harcourt az igazi liberalizmusról William Harcourt az igazi liberalizmusról

„„A szabadság nem abban áll, hogy másokat A szabadság nem abban áll, hogy másokat ráveszünk, tegyék azt, amit én helyesnek ráveszünk, tegyék azt, amit én helyesnek gondolok. A különbség egy szabad kormány és gondolok. A különbség egy szabad kormány és egy olyan kormány között, mely nem szabad, épp egy olyan kormány között, mely nem szabad, épp ez: egy kormány, amely nem szabad, beleszól ez: egy kormány, amely nem szabad, beleszól mindenbe, amibe csak tud, míg egy szabad mindenbe, amibe csak tud, míg egy szabad kormány nem avatkozik be semmibe, kivéve, ahol kormány nem avatkozik be semmibe, kivéve, ahol kénytelen erre. Az önkényes kormány megkísérli, kénytelen erre. Az önkényes kormány megkísérli, hogy mindenkivel az tettesse, amit ő akar, míg a hogy mindenkivel az tettesse, amit ő akar, míg a liberális kormány megpróbálja, amennyi a liberális kormány megpróbálja, amennyi a társadalom biztonsága megengedi, hogy mindenki társadalom biztonsága megengedi, hogy mindenki számára lehetővé tegye, hogy azt tegye, amit számára lehetővé tegye, hogy azt tegye, amit szeretne.”szeretne.”

John Stuart MillJohn Stuart Mill

„„Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogos lehet egy civilizált közösség bármelyik tagjával egy civilizált közösség bármelyik tagjával szemben – akarata ellenére – erőszakot szemben – akarata ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása….megakadályozása….

Az egyén csak annyira felelős a társadalomnak, Az egyén csak annyira felelős a társadalomnak, amennyi viselkedéséből másokat érint. amennyi viselkedéséből másokat érint. Mindabban ami csak őt érinti jogos függetlensége Mindabban ami csak őt érinti jogos függetlensége korlátlan. Önmagának – saját testének és korlátlan. Önmagának – saját testének és lelkének – mindenki korlátlan ura… lelkének – mindenki korlátlan ura…

Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek Nincs joga egyetlen embernek vagy emberek egyetlen csoportjának sem, hogy előírja egy egyetlen csoportjának sem, hogy előírja egy felnőtt ember számára, hogy mit tehet életével a felnőtt ember számára, hogy mit tehet életével a saját érdekében, vagy mit kell tennie vele” saját érdekében, vagy mit kell tennie vele”

Alexis de Tocqueville (1805-1859) Alexis de Tocqueville (1805-1859)

„„A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog A teljhatalom, úgy tűnik számomra rossz és veszélyes dolog önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja önmagában véve. Gyakorlása szerintem meghaladja bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül bármely ember erőit, csupán Isten lehet veszély nélkül mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig mindenható, mivel bölcsessége és igazságossága mindig felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely felér hatalmával. A földön tehát nincs hatalom, mely önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent önmagában véve olyan tiszteletre méltó lenne és oly szent jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni jogokkal felruházott, hogy hagyhatnám cselekedni ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor ellenőrzés nélkül., és uralkodni korlátozás nélkül. Amikor azt látom , megadják a korlátlan cselekvés jogát és azt látom , megadják a korlátlan cselekvés jogát és lehetőségét valamely hatalomnak , hívják azt népnek, vagy lehetőségét valamely hatalomnak , hívják azt népnek, vagy királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, királynak, demokráciának vagy arisztokráciának, gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban , így gyakorolhatják monarchiában vagy köztársaságban , így szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más szólok: Itt a zsarnokság csirája s elindulok, hogy más törvények alatt éljek.”törvények alatt éljek.”

A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat 1983. 220. oldal A. de Tocqueville. A demokrácia Amerikában. Gondolat 1983. 220. oldal

Mi a konzervativizmus (1)? Mi a konzervativizmus (1)?

Eredetileg mint a tradicionalizmus általános Eredetileg mint a tradicionalizmus általános tendenciája létezett: a hagyományos erkölcsök, a tendenciája létezett: a hagyományos erkölcsök, a vallás, az áthagyományozott szokások követésének, vallás, az áthagyományozott szokások követésének, és a status quo fenntartásának gondolata. és a status quo fenntartásának gondolata.

A konzervatív életérzés és gondolkodási stílus A konzervatív életérzés és gondolkodási stílus jellemzője az egyes konkrét jelenségekre jellemzője az egyes konkrét jelenségekre összpontosítás, és az elméleti spekulációk összpontosítás, és az elméleti spekulációk elutasítása. elutasítása.

A konzervatív elutasítja a szabadság absztrakt, A konzervatív elutasítja a szabadság absztrakt, egyenlősítő felfogását, és a liberalizmus negatív egyenlősítő felfogását, és a liberalizmus negatív szabadságfogalmát.szabadságfogalmát.

„„A progresszív gondolkodó a mindenkori jelent a jövő A progresszív gondolkodó a mindenkori jelent a jövő kezdeteként, a konzervatív pedig a múlt utolsó kezdeteként, a konzervatív pedig a múlt utolsó állomásaként éli meg”. (K. Mannheim) állomásaként éli meg”. (K. Mannheim)

Mi a konzervativizmus (2)? Mi a konzervativizmus (2)?

A konzervativizmus filozófiája három alapeszmében foglalható A konzervativizmus filozófiája három alapeszmében foglalható össze: szkepticizmus, organizmus, és tradicionalizmus. össze: szkepticizmus, organizmus, és tradicionalizmus.

A konzervativizmus abból indul ki, az ember természeténél A konzervativizmus abból indul ki, az ember természeténél fogva erkölcsileg esendő, megismerő-képessége fogva erkölcsileg esendő, megismerő-képessége korlátozott, és érvényes rá a bűnbeesés vallási doktrínája, korlátozott, és érvényes rá a bűnbeesés vallási doktrínája,

Minden társadalmi szerveződés hosszú organikus fejlődés Minden társadalmi szerveződés hosszú organikus fejlődés eredményeként jött létre. Ami fennmaradt, az arra utal, eredményeként jött létre. Ami fennmaradt, az arra utal, hogy bevált. Jobb ha nem avatkozunk be a fejlődésbe, csak hogy bevált. Jobb ha nem avatkozunk be a fejlődésbe, csak ha muszáj. ha muszáj.

Az emberi jogoknál fontosabb és többet számítanak a Az emberi jogoknál fontosabb és többet számítanak a kötelességek. Az ember jogainak hangsúlyozása csak a kötelességek. Az ember jogainak hangsúlyozása csak a kötelességeinek rovására történhet. Az emberiség eredeti kötelességeinek rovására történhet. Az emberiség eredeti állapota nem az egyenlőség, hanem a természetes állapota nem az egyenlőség, hanem a természetes egyenlőtlenség és a társadalmi hierarchiaegyenlőtlenség és a társadalmi hierarchia

A konzervatív gondolkodás toposzai A konzervatív gondolkodás toposzai

1. A történelmi folytonosság és hagyománytisztelet, 1. A történelmi folytonosság és hagyománytisztelet, 2. Az előítéletek elsődlegessége és pozitívuma az ész 2. Az előítéletek elsődlegessége és pozitívuma az ész

uralmával szemben, uralmával szemben, 3. A tekintély és a hatalom mint minden rend alapja: 3. A tekintély és a hatalom mint minden rend alapja:

a rangkülönbségek fontossága az államban, a rangkülönbségek fontossága az államban, 4. Szabadság vagy egyenlőség: a konzervativizmus 4. Szabadság vagy egyenlőség: a konzervativizmus

az egyenlőtlenségek szabadságának és a szabad az egyenlőtlenségek szabadságának és a szabad egyenlőtlenségnek a híve, egyenlőtlenségnek a híve,

5. Tulajdon és élet összefüggése: a birtoklás és a 5. Tulajdon és élet összefüggése: a birtoklás és a személyiség azonossága, a testületi személyiség azonossága, a testületi (önkormányzati) tulajdon fontossága, (önkormányzati) tulajdon fontossága,

6. A vallás és az erkölcs mint a közösség lelke és a 6. A vallás és az erkölcs mint a közösség lelke és a rend támasza rend támasza

Edmund Burke (1729-1797) – az előítéletekrőlEdmund Burke (1729-1797) – az előítéletekről

„„Ebben a felvilágosult korban vagyok elég merész Ebben a felvilágosult korban vagyok elég merész megvallani: általában csiszolatlan érzéseket megvallani: általában csiszolatlan érzéseket tápláló emberek vagyunk s ahelyett, hogy sutba tápláló emberek vagyunk s ahelyett, hogy sutba dobnánk minden régi előítéletünket, nagyon is dobnánk minden régi előítéletünket, nagyon is becsben (kellene) tartani őket…A előítélet becsben (kellene) tartani őket…A előítélet veszedelem esetén könnyen alkalmazható, a veszedelem esetén könnyen alkalmazható, a szellemet előzetesen bölcsesség és az erény szellemet előzetesen bölcsesség és az erény egyenes pályájára vezérli, s nem engedi, hogy a egyenes pályájára vezérli, s nem engedi, hogy a döntés pillanatában az ember habozzon, döntés pillanatában az ember habozzon, kételkedő, tanácstalan vagy határozatlan legyen. kételkedő, tanácstalan vagy határozatlan legyen. Az előítélet az ember erényét szokássá teszi, s Az előítélet az ember erényét szokássá teszi, s nem összefüggéstelen cselekedetek sorozatává. nem összefüggéstelen cselekedetek sorozatává. Az igazi előítéleteken keresztül az ember Az igazi előítéleteken keresztül az ember kötelessége jellemének részévé válik. kötelessége jellemének részévé válik.

Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. 179. old.Edmund Burke: Töprengések a francia forradalomról. 179. old.

E. Burke – a társadalomrólE. Burke – a társadalomról

„„A társadalom valóban egy szerződéses rendszer A társadalom valóban egy szerződéses rendszer a társadalmat alkotó egyének között. Ám a a társadalmat alkotó egyének között. Ám a valóságban az állam egy társulás (valóságban az állam egy társulás (partnershippartnership) de ) de nemcsak azok között akik éppen az adott nemcsak azok között akik éppen az adott időpillanatban élnek, hanem azok között is, akik időpillanatban élnek, hanem azok között is, akik már éltek, de meghaltak, és azok között is, akik már éltek, de meghaltak, és azok között is, akik majd csak ezután fognak megszületni.”majd csak ezután fognak megszületni.”

E. BurkeE. Burke

Mi a szocializmus (1)? Mi a szocializmus (1)?

A szocializmus elnevezés a 19. század harmincas A szocializmus elnevezés a 19. század harmincas éveiben alakult ki. Hirdetői a bérmunkás éveiben alakult ki. Hirdetői a bérmunkás kiszolgáltatottság ellen lázadtak az emberi kiszolgáltatottság ellen lázadtak az emberi méltóság nevében. Támogatták a haladást és a méltóság nevében. Támogatták a haladást és a polgári forradalmat. polgári forradalmat.

A liberálisokkal egyetértettek a ráció meghatározó A liberálisokkal egyetértettek a ráció meghatározó szerepében, és az ipar forradalom fontosságában, szerepében, és az ipar forradalom fontosságában, de elutasították a bérmunkások nyomorúságát. de elutasították a bérmunkások nyomorúságát.

A konzervatívokhoz hasonlóan hangsúlyozták a A konzervatívokhoz hasonlóan hangsúlyozták a közösségi értékeket, de nem fogadták el az közösségi értékeket, de nem fogadták el az öröktől fogva létező egyenlőtlenséget. öröktől fogva létező egyenlőtlenséget.

Célul tűzték ki, hogy mindenki számára Célul tűzték ki, hogy mindenki számára megvalósítsák a francia forradalom ígéreteit: a megvalósítsák a francia forradalom ígéreteit: a szabadság, egyenlőség, és testvériség elveit. szabadság, egyenlőség, és testvériség elveit.

Mi a szocializmus (2)? Mi a szocializmus (2)?

1. A szocialisták teljes társadalmi egyenlőséget és 1. A szocialisták teljes társadalmi egyenlőséget és igazságosságot követeltek. Nem puszta igazságosságot követeltek. Nem puszta jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de jogegyenlőséget, vagy egyenlő esélyeket, de valódi egyenlőséget (egalitarianizmust) hirdettek, valódi egyenlőséget (egalitarianizmust) hirdettek,

2. A szabadság, nem pusztán a külső kényszerektől 2. A szabadság, nem pusztán a külső kényszerektől való függés mentessége, hanem pozitív való függés mentessége, hanem pozitív (valamiért való) szabadság, (valamiért való) szabadság,

3. Bírálták a termelési eszközök magántulajdonát, 3. Bírálták a termelési eszközök magántulajdonát, és azt mint az egyenlőség és szabadság és azt mint az egyenlőség és szabadság legfontosabb korlátjának tekintették, legfontosabb korlátjának tekintették,

4. A piac anarchizmusával szemben az átfogó 4. A piac anarchizmusával szemben az átfogó gazdasági tervezés fontosságát hangsúlyozták, gazdasági tervezés fontosságát hangsúlyozták,

5. A kíméletlen versennyel szemben a kölcsönös 5. A kíméletlen versennyel szemben a kölcsönös segítségre és szolidaritásra épülő közösséget segítségre és szolidaritásra épülő közösséget hangsúlyozták. hangsúlyozták.

Marx (1) - az elidegenedésrőlMarx (1) - az elidegenedésről

„„A munka a munkás számára külsődleges, azaz nem tartozik A munka a munkás számára külsődleges, azaz nem tartozik lényegéhez, tehát munkájában nem igenli, hanem tagadja, lényegéhez, tehát munkájában nem igenli, hanem tagadja, nem jól hanem boldogtalannak érzi magát, nem fejt ki nem jól hanem boldogtalannak érzi magát, nem fejt ki szabad fizikai és szellemi energiát, hanem fizikumát szabad fizikai és szellemi energiát, hanem fizikumát sanyargatja és szellemét tönkreteszi. Ezért a munkás csak sanyargatja és szellemét tönkreteszi. Ezért a munkás csak a munkán kívül érzi otthon levőnek magát, a munkában a munkán kívül érzi otthon levőnek magát, a munkában pedig magán kívül levőnek. …Munkája ennél fogva nem pedig magán kívül levőnek. …Munkája ennél fogva nem önkéntes, hanem kényszerű, kényszermunka. Ezért nem önkéntes, hanem kényszerű, kényszermunka. Ezért nem szükséglet kielégítése, hanem csak eszköz a rajta kívül levő szükséglet kielégítése, hanem csak eszköz a rajta kívül levő szükségletek kielégítésére. szükségletek kielégítésére.

Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a munkás) már Az lesz tehát az eredmény, hogy az ember (a munkás) már csal állati funkcióiban – evés ivás és nemzés, legfeljebb csal állati funkcióiban – evés ivás és nemzés, legfeljebb még lakás ékesség stb. – érzi magát szabadon még lakás ékesség stb. – érzi magát szabadon tevékenynek, emberi funkciójában pedig állatnak. Az állati tevékenynek, emberi funkciójában pedig állatnak. Az állati lesz az emberivé, és az emberi állativá.” lesz az emberivé, és az emberi állativá.”

Marx – Gazdaságfilozófiai kéziratok. Marx – Gazdaságfilozófiai kéziratok.

Marx (2) – a történelemrőlMarx (2) – a történelemről

„„A történelem nem egyéb, mint az egyes A történelem nem egyéb, mint az egyes nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike nemzedékek egymásutánja, amelyek mindegyike kiaknázza azokat az anyagokat, tőkét, kiaknázza azokat az anyagokat, tőkét, termelőerőket, amelyeket valamennyi elője rá termelőerőket, amelyeket valamennyi elője rá hagyományozott, ilyenképpen tehát egyfelől a hagyományozott, ilyenképpen tehát egyfelől a ráhagyott tevékenységeket folytatja egészen ráhagyott tevékenységeket folytatja egészen megváltozott körülmények között, másfelől padi a megváltozott körülmények között, másfelől padi a régi körülményeket módosítja egésze régi körülményeket módosítja egésze megváltozott tevékenységgel.”megváltozott tevékenységgel.”

Marx-Engels A német ideológia MEVÁLL 1. kötet – 90. oldal Marx-Engels A német ideológia MEVÁLL 1. kötet – 90. oldal

Marx – a kommunizmusról (3) Marx – a kommunizmusról (3)

„ „ A kommunizmus szemünkben nem állapot, A kommunizmus szemünkben nem állapot, amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez amelyet létre kell hozni, nem eszmény, amelyhez a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi a valóságnak hozzá kell igazodnia. Mi kommunizmusnak a valóságos mozgalmat kommunizmusnak a valóságos mozgalmat nevezzük, amely a mai állapotokat megszünteti. nevezzük, amely a mai állapotokat megszünteti. E mozgalom feltételei a ma fennálló E mozgalom feltételei a ma fennálló előfeltételekből adódnak” előfeltételekből adódnak”

„„A jövőt megkonstruálni, és egyszer s mindenkorra A jövőt megkonstruálni, és egyszer s mindenkorra elintézni mindet, nem a mi dolgunk. Annál elintézni mindet, nem a mi dolgunk. Annál fontosabb, amit tennünk kell: minden fennálló fontosabb, amit tennünk kell: minden fennálló kíméletlen kritikájára gondolok. kíméletlen kritikájára gondolok.

Marx (4) – a kommunizmusról (4)Marx (4) – a kommunizmusról (4)

„„A szabadság birodalma valójában csupán ott kezdődik, ahol A szabadság birodalma valójában csupán ott kezdődik, ahol megszűnik az a munka, melyet a nyomor és a külső megszűnik az a munka, melyet a nyomor és a külső célszerűség határoz meg: ez a birodalom tehát a dolgok célszerűség határoz meg: ez a birodalom tehát a dolgok természeténél fogva túl van a tulajdonképpeni anyagi természeténél fogva túl van a tulajdonképpeni anyagi termelés szféráján.. Az ember fejlődésével együtt bővül a termelés szféráján.. Az ember fejlődésével együtt bővül a természeti szükségszerűség birodalma, mert bővülnek a természeti szükségszerűség birodalma, mert bővülnek a szükségletek, de ugyanakkor gyarapodnak a termelőerők szükségletek, de ugyanakkor gyarapodnak a termelőerők is, melyek e szükségleteket kielégítik. A szabadság e is, melyek e szükségleteket kielégítik. A szabadság e területen csak abban állhat, hogy a társadalmasult ember, területen csak abban állhat, hogy a társadalmasult ember, a tátrsult termelőerők ésszerűen szabályozzák, közös a tátrsult termelőerők ésszerűen szabályozzák, közös ellenőrzésük alá vetik a természettel való anyagcseréjüket ellenőrzésük alá vetik a természettel való anyagcseréjüket …De ez még mindig a szükségszerűség birodalma. Ezen túl …De ez még mindig a szükségszerűség birodalma. Ezen túl kezdődik az az emberi erőkifejtés, amely öncél, a kezdődik az az emberi erőkifejtés, amely öncél, a szabadság igazi birodalma, amely csak a szükségszerűség szabadság igazi birodalma, amely csak a szükségszerűség e birodalmán mint bázisán virágozhat. Az alapfeltétel a e birodalmán mint bázisán virágozhat. Az alapfeltétel a munkanap megrövidítése.”munkanap megrövidítése.”

Marx: A tőke. 772 oldal Marx: A tőke. 772 oldal

Következmények a politikai gondolkodásraKövetkezmények a politikai gondolkodásra

A 18. század a kapitalizmus ígérete volt, most a 19.ben meg kell A 18. század a kapitalizmus ígérete volt, most a 19.ben meg kell tapasztalni a valóságát. Mindenütt ellentmondások: tapasztalni a valóságát. Mindenütt ellentmondások:

Problematikus a szabadság: Egyik oldalon a szabad vállalkozás, a Problematikus a szabadság: Egyik oldalon a szabad vállalkozás, a másikon a munkaerő szabadon eladhatósága (de annak kényszere, másikon a munkaerő szabadon eladhatósága (de annak kényszere, és az eladás következményei), és az eladás következményei),

Problematikussá válik az egyén – egyik oldalon egyre Problematikussá válik az egyén – egyik oldalon egyre szabványosabb lesz, létrejön a „tömeg-egyén”. Ez az individualitás szabványosabb lesz, létrejön a „tömeg-egyén”. Ez az individualitás tagadása. A másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a tagadása. A másik oldalon ugyanakkor fölmagasztalódik a különleges egyéniség, különleges egyéniség,

Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon hihetetlen Problematikussá válik a haladás (az egyik oldalon hihetetlen fejlődés, a másikon rettenetes elmaradás), fejlődés, a másikon rettenetes elmaradás),

Problematikussá válik az általános érvényű etika. Az egyén Problematikussá válik az általános érvényű etika. Az egyén viselkedését szigorú normát irányítják (törvények, és államhatalom viselkedését szigorú normát irányítják (törvények, és államhatalom és a megszokás), viszont a belső meggyőződés, lelkiismeret és a megszokás), viszont a belső meggyőződés, lelkiismeret szabályozó szerepe elvész, szabályozó szerepe elvész,

Problematikussá válik a megismerés. Az egyik oldalon új ismeretek Problematikussá válik a megismerés. Az egyik oldalon új ismeretek tömege, másik oldalon a lényeg megértése eltávolodni látszik. tömege, másik oldalon a lényeg megértése eltávolodni látszik. Megjelenik a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettőssége, Megjelenik a pozitivizmus, és az irracionalizmus kettőssége,

Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik oldalon az anyagi Problematikussá válik a gazdagodás (az egyik oldalon az anyagi fogyasztás gyorsulva nő, a másikon öncéllá kezd válni). fogyasztás gyorsulva nő, a másikon öncéllá kezd válni).

Félelem a többség zsarnokságátólFélelem a többség zsarnokságától A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl. A liberalizmus számos korai gondolkodója (pl.

Burke, Tocqueville, Madison) tartott a Burke, Tocqueville, Madison) tartott a demokráciától, mert a többség zsarnokságának, ill. demokráciától, mert a többség zsarnokságának, ill. a kiválóság elnyomásának veszélyét látta bennea kiválóság elnyomásának veszélyét látta benne

Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a Ezért fontosnak tartották, hogy a demokrácia és a közösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanakközösség/ állam hatalmának korlátokat szabjanak

„„Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, Utálatosnak és istentelennek tartom azt a tételt, mely szerint a kormányzás dolgában a nép mely szerint a kormányzás dolgában a nép többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden többsége mindent megtehet; ugyanakkor minden hatalmat a többség akaratából eredeztetek…Az hatalmat a többség akaratából eredeztetek…Az igazságosság szab határt minden nép igazságosság szab határt minden nép jogalkotásának.”jogalkotásának.”

Nemzet és liberalizmusNemzet és liberalizmus A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erősen összefonódik: a A kezdetekben a liberalizmus és a nemzet erősen összefonódik: a

nemzetben jelenik meg a polgárok emancipációja a „régi renddel” nemzetben jelenik meg a polgárok emancipációja a „régi renddel” szemben, a nemzeti keretek között nyernek értelmet a szemben, a nemzeti keretek között nyernek értelmet a felvilágosodás jelszavai, a szabadság és az egyenlőségfelvilágosodás jelszavai, a szabadság és az egyenlőség

A hagyományos uralom megtestesítői eleinte nem tudnak mit A hagyományos uralom megtestesítői eleinte nem tudnak mit kezdeni a nacionalizmus fogalmával, a saját, a nemzet fogalmát kezdeni a nacionalizmus fogalmával, a saját, a nemzet fogalmát jóval megelőző előjogaik elleni támadásként élik meg – csak jóval megelőző előjogaik elleni támadásként élik meg – csak később integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi később integrálódnak (részben) a hagyományos hatalmi legitimációk a nemzet fogalmába legitimációk a nemzet fogalmába

A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a hatalomviszonyok A nacionalizmus eleinte belülre irányul, a hatalomviszonyok átalakítására és a jogegyenlőség megteremtésére törekszik, és e átalakítására és a jogegyenlőség megteremtésére törekszik, és e tekintetben egyértelműen liberális – a soviniszta vonalak csak tekintetben egyértelműen liberális – a soviniszta vonalak csak később tűnnek fel, bár számos nemzet esetében a nacionalizmus később tűnnek fel, bár számos nemzet esetében a nacionalizmus kései előretörése egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta kései előretörése egyúttal már csak a nacionalizmus soviniszta megjelenésének ad teretmegjelenésének ad teret

A demokrácia keretei megszilárdultak és A demokrácia keretei megszilárdultak és konszolidálódtakkonszolidálódtak

A demokrácia ma is felismerhető kontúrjai lassan A demokrácia ma is felismerhető kontúrjai lassan kialakultak a század folyamán – az általános kialakultak a század folyamán – az általános választójog kiterjesztése, a felelős kormányok választójog kiterjesztése, a felelős kormányok létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb. létrehozása, a felügyeleti intézmények, stb.

A demokratikus szabályok mellett a jogállam keretei A demokratikus szabályok mellett a jogállam keretei is kialakultak – elfogadottá vált az emberi jogok is kialakultak – elfogadottá vált az emberi jogok tisztelete (ideértve a demokrácia működésének tisztelete (ideértve a demokrácia működésének szempontjából kulcsfontosságú politikai jogokat is) és szempontjából kulcsfontosságú politikai jogokat is) és az állami önkény elutasításaaz állami önkény elutasítása

Az intézményes keretek számos nemzeti sajátosságot Az intézményes keretek számos nemzeti sajátosságot mutatnak, de emellett vannak írott és íratlan mutatnak, de emellett vannak írott és íratlan szabályok, amelyek a demokratikus működést szabályok, amelyek a demokratikus működést általában jellemzik általában jellemzik

A modern állam szerepeiA modern állam szerepei

Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti Az állam tetemes köztisztviselői és közalkalmazotti gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja gárdája nemcsak a békét és a biztonságot szavatolja – ami az állam tradicionális és változatlanul – ami az állam tradicionális és változatlanul legalapvetőbb feladata – , hanem számos legalapvetőbb feladata – , hanem számos szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a szolgáltatást is nyújt, strukturálja a társadalmat és a gazdaságotgazdaságot

Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően Az állam szerepét és funkcióit ugyan eltérően közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, közelítik meg a főbb pártcsaládok (konzervatívok, szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően szociáldemokraták és liberálisok), de alapvetően mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az mindnyájan szerepet vizionálnak az államnak – és az ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan ebbéli különbségek nagy távlatban folyamatosan csökkentekcsökkentek

A politikai rendszer átalakulása a A politikai rendszer átalakulása a nyugati demokratikus országokbannyugati demokratikus országokban

A hagyományos konzervatív-liberális A hagyományos konzervatív-liberális szembenállást felváltja a modern szociál- és szembenállást felváltja a modern szociál- és kereszténydemokrata tömegpártok versenyekereszténydemokrata tömegpártok versenye

A politika követi a társadalmi fejlődést és A politika követi a társadalmi fejlődést és gerjeszti is aztgerjeszti is azt

A növekvő munkásosztály többnyire a A növekvő munkásosztály többnyire a szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani szociáldemokraták mögé áll, míg a hajdani liberális-konzervatív szavazók a jobboldali liberális-konzervatív szavazók a jobboldali néppártokat támogatják – amíg a néppártokat támogatják – amíg a szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal szociáldemokratáknak mérsékelt programjukkal sikerült jelentős szeletet megszerezni a sikerült jelentős szeletet megszerezni a középosztály polgáraiból középosztály polgáraiból

A 19. század lezárásaA 19. század lezárása

A jóléti állam kiépülésének megkezdődése A jóléti állam kiépülésének megkezdődése Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszerű Az állam és a gazdasági szervezetek üzemszerű

működésének kialakulása, működésének kialakulása, Az üzemszerű működtetés szervezeti feltételeinek Az üzemszerű működtetés szervezeti feltételeinek

(a bürokrácia létrejötte), (a bürokrácia létrejötte), A szaktudományok leválása a filozófiáról és A szaktudományok leválása a filozófiáról és

bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a bevonulása a gyakorlatba (a gazdaságba, a technikába és az igazgatásba) technikába és az igazgatásba)

1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése, 1895-ben egy új Kondratyev ciklus felemelkedése, A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte A nemzetté válás és az állam-nemzetek létrejötte

Európában és az ebből fakadó konfliktusok Európában és az ebből fakadó konfliktusok felerősödése. felerősödése.

19. Század - emberek és események19. Század - emberek és eseményekNemzetek, és a nacionalizmus születése Nemzetek, és a nacionalizmus születése Amerika fel-, és kiemelkedése Amerika fel-, és kiemelkedése Technikai felfedezések: távíró, telefon, elektromosság, lámpa, Technikai felfedezések: távíró, telefon, elektromosság, lámpa,

acélgyártás, vegyipar, autó.acélgyártás, vegyipar, autó.A gazdaság (Kondratyev-hullámzás beindulása, szabványosítás + A gazdaság (Kondratyev-hullámzás beindulása, szabványosítás +

gépesítés, = amerikanizmus.gépesítés, = amerikanizmus.Vasút építés, gőzhajózás, és gépesítés Vasút építés, gőzhajózás, és gépesítés A tömegtermelés, tömegfogyasztás, tömegszórakozás, általában a A tömegtermelés, tömegfogyasztás, tömegszórakozás, általában a

tömegtársadalom korának hajnala tömegtársadalom korának hajnala A világpiac fellendülése (1850) majd válsága (1873)A világpiac fellendülése (1850) majd válsága (1873)A gyarmatosítás, majd a gyarmatok beillesztése a saját A gyarmatosítás, majd a gyarmatok beillesztése a saját

birodalomba, birodalomba, A munkásosztály szerveződése A munkásosztály szerveződése A kísérleti természettudományok fejlődés, majd a kísérletek A kísérleti természettudományok fejlődés, majd a kísérletek

megjelenése a társadalomtudományokban, az antropológia, megjelenése a társadalomtudományokban, az antropológia, pszichológia, politológia születése pszichológia, politológia születése

Bismarck – nyugdíj-rendszer – a jóléti társadalom előképe: Bismarck – nyugdíj-rendszer – a jóléti társadalom előképe: paternalista, felülről lefelé irányuló reformokpaternalista, felülről lefelé irányuló reformok

Művészetek (romantika – realizmus, Wagner – oroszok, Zola, Művészetek (romantika – realizmus, Wagner – oroszok, Zola, skandinávok, majd impresszionisták)skandinávok, majd impresszionisták)

Ez értékek evolúciójának meneteEz értékek evolúciójának menete

A felsorolt morális „ösztönök” folyamatosan és fokozatosan formálódtak, A felsorolt morális „ösztönök” folyamatosan és fokozatosan formálódtak, evolválódtak a későbbi fejlődés során evolválódtak a későbbi fejlődés során

Először az emberré válás szakaszán (2 millió – 200 ezer év) ezekre valamilyen Először az emberré válás szakaszán (2 millió – 200 ezer év) ezekre valamilyen mentális modul – beállítódást és preferenciát kiváltó – döntést befolyásoló mentális modul – beállítódást és preferenciát kiváltó – döntést befolyásoló eszköz jött létre. A eszköz jött létre. A morális modult morális modult ösztönszerűen alkalmazzuk: bizonyos ösztönszerűen alkalmazzuk: bizonyos szituációban aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne tégy, szituációban aktiválódnak és befolyásolják mit tégy vagy ne tégy,

A következő szinten (200 ezer – 15 ezer között) a szimbolikus forradalom idején a A következő szinten (200 ezer – 15 ezer között) a szimbolikus forradalom idején a modulokhoz szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek a normák és egy modulokhoz szimbolikus szabályokat illesztünk. Ezek lesznek a normák és egy szűkebb részük a szűkebb részük a tabuktabuk. A tabu vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen . A tabu vagy azt mondja, tedd, vagy azt, semmiképpen ne tedd. A tabu arra utal, nem lehet racionalizálni, nem lehet értelmezni, két ne tedd. A tabu arra utal, nem lehet racionalizálni, nem lehet értelmezni, két állapota van: kötelező és tilos! állapota van: kötelező és tilos!

Majd jön a letelepedés (15 ezer – 5 ezer) amelynek során létrejönnek a Majd jön a letelepedés (15 ezer – 5 ezer) amelynek során létrejönnek a kulturális kulturális szabályokszabályok. Ezek már szemben is állhatnak egymással és ellentétüket fel kell . Ezek már szemben is állhatnak egymással és ellentétüket fel kell oldani. Racionalizálni lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd van, oldani. Racionalizálni lehet, kompromisszumot lehet kötni. Példabeszéd van, amely hol így, hol úgy magyarázható. amely hol így, hol úgy magyarázható.

Majd jön az Majd jön az intézményiintézményi forradalom (5 ezer – ) amikor egy elméletet hozok létre és forradalom (5 ezer – ) amikor egy elméletet hozok létre és kiterjedt intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a bázisra épülnek a kiterjedt intézmények nyomnak erre vagy arra. Erre a bázisra épülnek a politikai mozgalmak, amelyek eltérő értékekhez kapcsolnak a kompromisszum politikai mozgalmak, amelyek eltérő értékekhez kapcsolnak a kompromisszum alól kivont elemeket. alól kivont elemeket.

Political CompassPolitical Compass

In the introduction, we explained the inadequacies of the In the introduction, we explained the inadequacies of the traditional left-right line.traditional left-right line.

If we recognise that this is essentially an economic line it's fine, as If we recognise that this is essentially an economic line it's fine, as far as it goes. We can show, for example, Stalin, Mao Tse Tung far as it goes. We can show, for example, Stalin, Mao Tse Tung and Pol Pot, with their commitment to a totally controlled and Pol Pot, with their commitment to a totally controlled economy, on the hard left. Socialists like Mahatma Gandhi and economy, on the hard left. Socialists like Mahatma Gandhi and Robert Mugabe would occupy a less extreme leftist position. Robert Mugabe would occupy a less extreme leftist position. Margaret Thatcher would be well over to the right, but further Margaret Thatcher would be well over to the right, but further right still would be someone like that ultimate free marketeer, right still would be someone like that ultimate free marketeer, General Pinochet.General Pinochet.

Political Compass

A három alapvető politikai irányzat rendszere

Szocialista Konzervatív

Liberális

1960

1980

1990

2100

Minden „normális” ember egyidejűleg mindhárom értéket vallja különböző összetételben. Nem arról van tehát szó, hogy csak ilyen vagy csak olyan. A politikai vitákban a „másikkal” való konfrontációban értékelődik fel ez vagy az. A társadalom „súlypontja” és az egyének nézetei folyamatosan mozognak

Political Compass (2) Political Compass (2)

Marosán György: Marosán György: Left-Leaning Pro-Government Left-Leaning Pro-Government Multilateralist Bleeding-Heart ProgressiveMultilateralist Bleeding-Heart Progressive

Collectivism score: 33%Collectivism score: 33%Authoritarianism score: 17%Authoritarianism score: 17%Internationalism score: 67%Internationalism score: 67%Tribalism score: -100%Tribalism score: -100%Liberalism score: 67%Liberalism score: 67%