NNSR 2011 Evi Eredmenyei

8/18/2019 NNSR 2011 Evi Eredmenyei

1/53

1

A Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR)

2011. évi eredményei

Tartalom

Bevezetés

1. Az NNSR kötelező jelentései

1. A Nosocomialis járványok

1. B Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések

1. C Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzések

1. D Nosocomialis véráramfertőzések

2. Önkéntes surveillance-ok

2.A Sebfertőzés surveillance

2.B Intenzív (i) és perinatális intenzív (ii) osztályok eszközhasználattal

összefüggő surveillance-a


2/53

2

Bevezetés

Az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-Járványügyi osztálya a NemzetiNosocomialis Surveillance Rendszer (NNSR) koordinátoraként jogszabályban foglaltkötelezettségének eleget téve jelenteti meg az NNSR 2011. évi eredményeit. A

számos kötelező jelentést (nosocomialis járványok, multirezisztens kórokozók általkiváltott nosocomiális fertőzések-MRK, Clostridium difficile fertőzések-CDI,nosocomialis véráramfertőzések-VÁF) és önkéntes (kötelezően választható) periodikus surveillance-okat (sebfertőzés, ITO/PIC eszközhasználattal összefüggőfertőzések) tartalmazó, fekvőbeteg-ellátó intézményekre vonatkozó, incidencia-alapúsurveillance rendszer a kelet-európai régióban egyedülálló.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) 2011. évre vonatkozó „Kórháziágyszám- és betegforgalmi kimutatás” dokumentuma szerint 173 kórház működött2011. december 31-én hazánkban. Az NNSR-be átlagosan 77 kórház jelentett a2011. év folyamán: 82 (47,1%) kórház volt MRK- jelentő, 81 (39,8%) kórház volt CDI- jelentő, és 63 (36%) kórház volt VÁF- jelentő. Összesen 48 intézmény (27,7%) jelentett eseteket mindhárom (MRK, CDI, VÁF) surveillance modulba. Az OEPkimutatás adatait figyelembe véve a jelentő kórházak betegforgalma a 2011-benhazánkban ellátott (kibocsájtott) betegek döntő hányadát lefedte (MRK- jelentőkórházak: 87,5%; CDI- jelentő kórházak: 82,1%; VÁF- jelentő kórházak: 75%). Ez azt jelenti, hogy az NNSR lefedettsége nagy, a surveillance-ok alapján képzettindikátorok (MRK, CDI, VÁF fertőzések incidenciája 10.000 betegre, ill. 100.000ápolási napra) reprezentatívak és megfelelően jellemzik az egészségügyi ellátással

összefüggő fertőzések hazai helyzetét, megadva ezzel az ilyen fertőzésekmegelőzésének hazai irányait. Az NNSR-be zömmel a nagy ágyszámú megyeikórházak, egyetemi klinikák és országos intézetek jelentenek. Ennek oka lehet, hogycsupán ezen intézmények rendelkezhetnek megfelelő laboratóriumi háttérrel, ill. asurveillance kivitelezéséhez és a jelentéshez szükséges személyi struktúrákkal (kellőlétszámú infekciókontroll team). A jelentési complianceis különböző a jelentőintézményekben, ez azt eredményezi, hogy az országos fertőzési arányok trendekértékelésére megfelelőek, ugyanakkor feltehetően alulbecsültek.

Az elmúlt évben 188 nosocomiális járvány került bejelentésre. A nosocomialis

járványok során 3434 ápolt és 350 egészségügyi dolgozó fertőződött; hat ápoltmeghalt. A jelentett nosocomiális járványok zöme (144 járvány, 76,6%) egyébközösségekben is előforduló járvány, főleg virális eredetű enterális járvány volt. Avirális enterális járványok kórokozói között első helyen 2011. évben is a calicivírusállt; a járványok többsége nem manuális kórházi osztályokat érintett, ugyanakkormegfigyelhető volt a manuális osztályok calici- járványok által növekvő érintettsége akorábbi évekhez képest. Az elmúlt évben jelentett 44 specifikus nosocomialis járványcsaknem fele (20) Clostridium difficile által okozott járvány volt. A multirezisztensGram-negatív kórokozók előretörése a nosocomialis járványok kórokozói között már

2010-ben is megfigyelhető volt; 2011-ben csupán 3 járvány kórokozója volt MRSA. Amultirezisztens Gram-negatív kórokozók által okozott járványok súlyosságára, ill.


3/53

3

esetleges kései felismerésére utal, hogy jellemző a többféle fertőzési forma(véráram-, seb-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés, pneumónia, meningitis) előfordulása. A jelentett nosocomialis járványok terjedési módja kontakt volt; a járványos kórokozókterjedését az izolációs hiányok, személyzeti hiányok, ill. kézhigiénés hiányosságokbefolyásolták.

A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer Multirezisztens kórokozók általokozott nosocomiális fertőzések alrendszerében jelentős változást hozott a 2011.évben kiadott Országos Tisztifőorvosi körlevél. A bejelentendő fertőzések körekibővült az imipenem/meropenem nem érzékeny* és/vagy karbapenemáz-termelőKlebsiella pneumoniae és az egyéb Enterobacteriacea törzsek által okozottfertőzésekkel. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott fertőzésekszáma továbbra is folyamatos emelkedést mutat (megfigyelhető a bejelentett esetekközül az Acinetobacter baumanii és E. coli okozta fertőzések számának jelentős

emelkedése). A Gram-negatív kórokozók esetében a terjedés ellen kizárólag azidőben megkezdett mikrobiológia vizsgálattal és célzott kezeléssel, valamint atünetes betegeknél és a kolonizált ápoltaknál az azonnal foganatosított izolációsszabályok következetes betartásával lehet küzdeni.

Az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések hazaielőfordulásáról elsőként a 2011. évre vonatkozóan lehetett átfogó képet adni azNNSR adatai alapján. A jelentett CDI esetek száma a surveillance 2011. márciusimeger ősítése után jelentősen emelkedett. Ugyanakkor egyes nagy ágyszámú, deéves szinten rendkívül kevés esetet bejelentő intézmények miatt a megfigyelt

incidencia feltehetően így is alábecsült.

A magyarországi régiók között egy magasabb (Dél- Alföld, Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl) és alacsonyabb (Nyugat-Dunántúl, Észak- Alföld, Közép-Dunántúl ésÉszak-Magyarország) CDI incidenciájú csoport volt megfigyelhető. A különbségekösszefügghetnek a régiók eltérő egészségügyi intézményi struktúrájával, atoxintermelő Clostridium difficile kimutatásának diagnosztikus lehetőségeivel ésgyakorlatával.

A bejelentett CDI esetek túlnyomó része az idős korosztályba tartozott, a férfiaknál a

70-79, a nőknél a 80-89 éves korcsoportban volt a legtöbb Clostridium difficile fertőzés. Az esetek magas életkora is magyarázhatja, hogy bár többnyire alegenyhébb kórformával (hasmenés) kerültek bejelentésre a betegek, a halálozásmégis jelentős volt. A fertőzés ismert kockázati tényezői közül nagy arányban kerültbejelentésre a korábbiakban alkalmazott antimikrobiális terápia.

A kórházi- járványügyi helyzet értékelését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre adata kórokozó PCR-ribotípusainak megoszlásáról, különös tekintettel a súlyos klinikaiformájú, halálos, illetve járványos esetekre.

A véráramfertőzés surveillance-ba jelentett esetek körében a primervéráramfertőzések túlsúlya (1387 eset, 72%) az infekciókontroll hiányosságaira, a


4/53

4

2009-ben megjelentetett, Tájékoztató az egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések megelőzése (I. rész Centrális katéterrel összefüggő véráram fertőzésekmegelőzése) című OEK ajánlásban foglaltak be nem tartására utal.

Az NNSR jelentések szerint az elmúlt évben a bejelentett esetek közül összesen

1239 ápolt halt meg: a specifikus nosocomialis járványokhoz tartozó esetek közül 12beteg (3,8%), az MRK-fertőzöttek közül 593 beteg (27,9%), a CDI esetek közül 367beteg (24,8%), és a véráramfertőzés esetek közül 267 beteg (14%).

Az NNSR 2011. évi eredményei az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekkedvezőtlenebb helyzetét mutatják 2010-hez képest. A betegbiztonság alapvetőrészét képező infekciókontroll szakmai ajánlásoknak megfelelő fejlesztésénekerősítése, ill. ellenőrzése szükséges a hazai betegellátó intézményekben.

Az NNSR 2011. évi eredményei megtekinthetők az Országos Epidemiológiai

Központ weboldalán (www.oek.hu)

1. Az NNSR kötelező jelentései

1.A. Nosocomialis járványok

A 2011. évben a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek (NSzSz) az OEKKórházi Járványügyi Osztályára 188 nosocomiális járványt, valamint 2 MRSA és 1 multirezisztens Acinetobacter baumannii okozta pseudojárványt jelentettek (2010.

évben 185 járvány került regisztrálásra).

A 188 nosocomiális járvány 76,6%-a (144) ún. nem specifikus, vagyis egyébközösségekben is előforduló járvány; míg 23,4%-a (44) ún. specifikus, azaz kizárólagegészségügyi intézményi körülmények között kialakuló járvány volt (J1.sz. táblázat). A járványok során megbetegedettek száma 3784 fő volt (2010. évben 3875 fő). Amegbetegedések túlnyomó többségét (3469 eset, 91,7%) a nem specifikus járványoksorán regisztrálták, a megbetegedettek 10%-a (350 fő) egészségügyi dolgozó volt.(Az egészségügyi dolgozók nem specifikus, elsősorban virális enterális járványokbanvaló érintettsége alatta marad a nemzetközi irodalmakban leírtaknak (≥20%). A 44

specifikus járvány során 315 megbetegedést és 6 exitust (letalitás 1,9%) regisztráltak(2010. évben 21 exitust jelentettek). A specifikus járványok során meghaltakkórformái a következők voltak: 2 véráramfertőzés, 2 sebfertőzés, 1 sebfertőzés éspneumónia, 1 enteritis. A bejelentett, ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae okozta járványok során 3 ápolt, a Gram-negatív MRK-k okozta járványok során 2 ápolt(MDR Acinetobacter baumannii , ESBL-termelő Enterobacter cloaceae), a Clostridiumdifficile okozta járványok során 1 ápolt halt meg (J2.sz. táblázat).

A nem specifikus nosocomiális járványok túlnyomó többsége enterális nosocomiális járvány volt (137 járvány, 95,1%).. Az enterális járványok kórokozói elsősorbanvírusok voltak: 107 Calicivírus járványt, 3 Rotavírus járványt és 2 Calici- és Rotavírus

http://www.oek.hu/http://www.oek.hu/http://www.oek.hu/http://www.oek.hu/


5/53

5

járványt jelentettek. Két enterális járvány kórokozója volt baktérium (1 E. coli , 1Campylobacter sp járvány). Az etiológia 23 enterális járvány (16,8%) esetébenmaradt ismeretlen. Az ismeretlen etiológiájú járványok többségénél (figyelembe vévea negatív bakteriológiai vizsgálati eredményeket, a magas betegszámot, a gyorslefolyást, az általában enyhe klinikai tünetekkel járó kórképeket) is feltételezhető a járványok virális eredete. Az enterális nosocomiális járványok zöme a belgyógyászati jellegű (138), ápolási és krónikus belgyógyászati (28), rehabilitációs (24), pszichiátriai(16), és ideggyógyászati (8) osztályokon fordult elő. Az ilyen típusú osztályokon avirális enterális járványok kialakulásának gyakori kockázati tényező je azegészségügyi dolgozók elégtelen száma, a zsúfoltság, az elkülönítési lehetőségekhiánya. Calicivírus járványok a belgyógyászati jellegű osztályok mellett manuálisosztályokon (intenzív osztály, PIC, sebészet, idegsebészet, érsebészet,traumatológia, ortopédia, fül-orr-gégészet, nőgyógyászat, urológia) is előfordultak. A3 Rotavírus járvány közül 1 belgyógyászati, anyagcsere, hematológiai és kardiológiai

osztályokat, 1 gyermek-idegsebészeti osztályt, illetve 1 gyermek ITO-t és csecsemőosztályt érintett. A 2 Calici- és Rotavírus járvány rehabilitáción és krónikusbelgyógyászaton fordult elő. Az E. coli járvány gastroenterológiát, a Campylobacter sp. járvány csecsemő osztályt érintett (J3.sz. táblázat). Az enterális járványokmellett 2, szülészeti és krónikus osztályt érintő, 28 megbetegedéssel járó légúti(influenza A, mycoplasma) és 5, krónikus, sürgősségi és belosztályt érintő, 25 ápoltmegbetegedésével járó, egyéb (scabies) járványt jelentettek. A jelentett specifikusnosocomiális járványok száma az utóbbi 5 évben emelkedést mutat (2007-ben 30;2008-ban 35, 2009-ben 28, 2010-ben 40; 2011-ben 44 került bejelentésre). A

jelentett specifikus járványok csaknem fele (20) CDI járvány volt. A további 24 járvány megoszlása a következő volt: 7 véráramfertőzés, 3 sebfertőzés, 2 légútifertőzés, 2 húgyúti fertőzés, 9 kevert fertőzés, és 1 enterális járvány.

A specifikus nosocomiális járványok közül 3 (6,8 %) kórokozója volt MRSA. A járványok kórképei a következők voltak: 1 sebfertőzés, 1 pneumónia és 1 kevertfertőzés (véráram- és alsó légúti fertőzés) járvány. Az MRSA okozta sebfertőzés járvány égési osztályon, a pneumónia járvány idegsebészeten, a kevert fertőzés járvány intenzív osztályon alakult ki.

A többi specifikus járvány (41) kórokozója a következő volt: 8 (19,5%) járványbanESBL-termelő Klebsiella pneumoniae, 4 (9,8%) járványban MDR Acinetobacterbaumannii , 1-1 (2,4%-2,4%) járványban ESBL-termelő Klebsiella oxytoca; ESBL-termelő Enterobacter cloaceae; ESBL-termelő Klebsiella oxytoca, Klebsiella pneumoniae és ESBL-termelő Enterobacter cloaceae; Klebsiella pneumoniae;Serratia marcescens; Burkholderia cepacia; Pseudomonas aeruginosa;

Pseudomonas sp.; Stenotrophomonas maltophilia; 20 (48,8%) járványbanClostridium difficile. A járványok kialakulásának helye: intenzív osztály, sebészet,idegsebészet, égési, urológia és PIC volt; a CDI járványok kialakulásának helye:belgyógyászat, krónikus belgyógyászat, onkológia, tüdőgyógyászat, rehabilitáció,

intravasculáris, neurológia és pszichiátria volt.


6/53

6

A 3 pseudojárvány során 5 ápolt kolonizálódott MRSA-val sebészet és tartós ápolásiosztályon, 5 ápolt pedig multirezisztens Acinetobacter baumannii -val intenzívosztályon

A specifikus nosocomiális járványok megoszlását kórokozók szerint a J4. sz táblázat

összegzi.

J1.sz.táblázat

A nem specifikus és specifikus járványokban megbetegedettek és meghaltak száma,2011. évben

Nem specifikus

járványok Specifikus járványok

ö s s z e s e

n

e n t e r á l i s

l é g ú t i

e g y é b

v é r á r a m -

f e r t ő z é s

s e b f e r t ő -

z é s

p n e u m o n i a

e n t e r i t i s

h ú g y ú t i

f e r t ő z é s

k e v e r t

k ó r f o r m a * *

Járványok

s z

á m

a

137 2 5 7 3 2 21 2 9 188

Megbete-

gedettek*3 416 28 25 28 8 5 216 8 50 3 784

Meghaltak 0 0 0 2 2 0 1 0 1 6

Letalitás % 0 0 0 7,1 25,0 0 0,5 0 2,0 0,2

* ápolt+dolgozó

**kevert kórformájú járványok megoszlása: 3 véráramfertőzés, pneumónia

1 véráram-, alsó légúti fertőzés 1 véráramfertőzés, meningitis2 véráram-, húgyúti fertőzés 1 meningitis, pneumónia 1 sebfertőzés, pneumónia


7/53

7

J2.sz. táblázat

Az egy járványra jutó megbetegedések és halálozások száma, 2011. évben

A járványok jellemzői

Nem specifikus

járványok

Specifikus járványok

ö s z s z e s e n

e n t e r á l i s

l é g ú t i

e g y é b

v é r á r a m f e r t ő z é s

s e b f e r t ő z é s

p n e u m o n i a

e n t e r i t i s

h ú g y ú t i f e r t ő z é s

k e v e r t k ó r f o r m a *

Betegek

száma 24,9 14,0 5,0 4,0 2,7 2,5 10,3 4,0 5,5 20,1

Halálozás 0 0 0 0,3 0,7 0 0,05 0 0,1 0,03

specifikus nosocomiális járványok száma: 44 nem specifikus nosocomiális járványok száma:144 összes járvány száma: 188

*kevert kórformájú járványok megoszlása: 3 véráramfertőzés, pneumónia 1 véráram-, alsó légúti fertőzés 1 véráramfertőzés, meningitis 2 véráram-, húgyúti fertőzés 1 meningitis, pneumónia 1 sebfertőzés, pneumónia


8/53

8

J3.sz. táblázat

A nem specifikus (enterális) nosocomiális járványok kórokozókszerinti megoszlása, 2011. évben

Kórokozó Kórházi osztályok Járványok Betegek Tünet-mentes

ürítők

száma

Calicivírus

Intenzív osztály,Sebészet,Traumatológia,Idegsebészet, Érsebészet, Ortopédia,Urológia, Nőgyógyászat, PIC, Fül-orr-gégészet, Belgyógyászat, Krónikusbelgyógyászat, Ideggyógyászat,

Pszichiátria, Addiktológia, Stroke,Rehabilitáció, Utókezelő,Gasztroenterológia, Anyagcsere, Angiológia, Alkohológia, Kardiológia,Nephrológia, Immuno-nephrológia, Tüdőgyógyászat, Reumatológia,Bőrgyógyászat, Onkológia,Kemoterápia, Mátrix, Fertőző,Hematológia, Csecsemőgyógyászat,Gyógyszertár, Élelmezés

107 3016 0

Rotavírus

Gyermek ITO, Gyermek-

idegsebészet, Csecsemőgyógyászat,Belgyógyászat, Anyagcsere,Hematológia, Kardiológia,

3 63 0

Calici és Rotavírusegyütt

Rehabilitáció, Krónikus belgyógyászat 2 17 0

E.coli Gasztroenterológia 1 7 0

Campylobacter sp. Csecsemőgyógyászat 1 2 0

Ismeretlen

Belgyógyászat, Krónikusbelgyógyászat, Rehabilitáció,Kardiológia, Ideggyógyászat,Pszichiátria, Stroke

23 311 0

Összesen 137 3416 0


9/53

9

J4.sz.táblázat

A specifikus nosocomiális járványok megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben

Kórokozó/Kórkép Kórházi osztály Járványok

száma Beteg ápoltak/

meghaltak száma Kolonizált ápoltak

száma Kolonizált

dolgozók száma

Véráram fertőzés

ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae Sebészet (1), PIC (1) 2 5/1 6

ESBL-termelő Klebsiella oxytoca Kemoterápia 1 13

ESBL-termelő Enterobacter cloaceae PIC 1 3/1 4

Klebsiella pneumoniae PIC 1 2 2

Serratia marcescens NIC 1 2 1

Burkholderia cepacia Onkológia 1 3

Sebfertőzés

MRSA Égési osztály 1 3 1

ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae ITO 1 2/2

Pseudomonas sp. Egynapos sebészet 1 3

Pneumónia, alsó légúti fertőzés

MRSA Idegsebészet 1 2 6

Multirezisztens Acinetobacter baumannii ITO 1 3 6

Kevert fertőzések

MRSA ( véráramfertőzés, alsó légúti

fertőzés) ITO 1 2 1ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae (véráramferőzés, pneumónia (2), véráram-,húgyútifertőzés (1))

ITO (2), ITO,Neurológia,Intervascularis (1)

3 17 11

Multirezisztens Acinetobacter baumannii (MACI) (véráram-, húgyúti fertőzés (1), meningitis, pneumónia (1), sebfertőzés,pneumónia (1))

ITO (3) 3 13/1 5


10/53

10

Pseudomonas aeruginosa (véráramfertőzés, meningitis

ITO 1 2

Stenotrophomonas maltophilia(véráramfertőzés, pneumónia)

ITO - szív-mellkassebészet, ITO -központi oktató

1 16 2

Specifikus enterális fertőzések

Clostridium difficile

Sebészet (1),Szívsebészet (1),ITO, Sebészet (1),Belgyógyászat (4),Tartós ápolás (4),

Gerontológia (2),Tüdőgyógyászat (1),Ideggyógyászat (1),Rehabilitáció (1),Belgyógyászat,Tartós Ápolás (2),Belgyógyászat,Hematológia (1),Belgyógyászat,Hematológia, Anyagcsere,Gasztroenterológia(1)

20 209*/1

ESBL-termelő Klebsiella oxytoca, Klebsiella pneumoniae, ESBL-termelő Enterobactercloaceae

PIC 1 5 2

Húgyúti fertőzés

ESBL-termelő Klebsiella pneumoniae ITO (1),

Urológia (1) 2 8 2

Járványok száma összesen 44 313/6 48 1* 2 CDI járványban az ápoltak mellett 1-1 egészségügyi dolgozó is megbetegedett.


11/53

11

1.B. Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések

Az aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben kialakult, multirezisztenskórokozók (MRK) által okozott nosocomiális fertőzésekre vonatkozó jelentésikötelezettség 2004. novembere óta áll fenn. Az elmúlt évben újabb

kórokozókkal egészült ki a surveillance és változások történtek azantibiotikum rezisztencia meghatározásában is. A változásokról OrszágosTisztifőorvosi körlevélben értesültek a jelentésre kötelezettek. Az MRK1. sz.táblázat tartalmazza a multirezisztens kórokozók okozta nosocomiálisfertőzések jelentése során jelenleg alkalmazandó antibiotikum rezisztenciákatés a rövidítéseket.

A surveillance során – a legtöbb európai uniós tagállamhoz hasonlóan – a nosocomiális fertőzések azonosítása a CDC 2002-ben és 2004-ben kiadottesetdefiníciói alapján történik (Tájékoztató a nosocomiális surveillance soránalkalmazandó módszerekről. I. rész: A nosocomiális fertőzések definíciói.Epinfo 9. évf. 3. különszám. 2002. május 31.).

Az MRK-k által okozott nosocomiális fertőzések jelentő rendszerébe 2011. január 1. és december 31. között összesen 82 fekvőbeteg-ellátó intézmény jelentett egészségügyi ellátással összefüggő, multirezisztens kórokozó általokozott fertőzéseket. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012. júniusában megjelentetett „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás”elnevezésű dokumentumában szereplő intézmények (173 kórház) 47,4% -a,

ugyanakkor a jelentő kórházak betegforgalma a tárgyévben hazánkbanellátott betegek 87,5%-át tette ki. A 11 multirezisztens kórokozó 2127 ápolt2747 fertőzését okozta. (MRK1. ábra) A bejelentések száma intézménytőlfüggően 1 és 223 között mozgott. A medián esetszám 13 volt. A jelentőrendszer 2004. évi indulása óta a bejelentett MRK esetszámok évrőlévre emelkedést mutattak. A 2011. évben ez a tendencia megtorpant, abejelentett esetszám nem változott számottevően a 2010. évhez képest. A jelentő intézményekből 2.179.204 ápoltat bocsájtottak ki és az ápolási napokszáma 15.999.250 volt a tárgyévre vonatkozó OEP jelentés szerint. Mindezekalapján 2011-ben az MRK surveillance indikátorok az alábbiak voltak:

MRK okozta nosocomiális fertőzés incidencia: 11,4 /10.000 kibocsájtottbeteg

MRK okozta nosocomiális fertőzés incidencia sűrűség: 15,5 / 100.000ápolási nap

A fertőzési arányokat kórokozók szerinti bontásban az MRK2. táblázat mutatja.

A bejelentett esetek körében az Acinetobacter baumannii és E. coli okoztafertőzésekben szenvedő betegek száma növekedett, míg az MRSA


12/53


13/53

13

Az MRK-k által okozott fertőzések esetében leggyakrabban jelentettrizikótényezők felsorolását az MRK7. táblázat tartalmazza. A kórházifelvételek leggyakoribb oka továbbra is a szív- és érrendszeri betegség volt. A szív- és érrendszeri megbetegedések után az egyik leggyakoribb belsőrizikótényező az ápoltak cukorbetegsége, akut vagy krónikus légzőszervimegbetegedése, illetve daganatos megbetegedése volt.

A mikrobiológiai eredményeken alapuló MRK surveillance során r ögzítettmikrobiológiai minták száma 3412 volt. A legtöbb mikrobiológiai vizsgálatotsebváladékból (az összes minta 22,7%-a) és vérből (az összes minta 20,9%-a) végezték. A MRK-t tartalmazó minták megoszlását az MRK8. táblázat mutatja be

A bejelentett MRSA esetek és az általuk okozott fertőzési arányok nemváltoztak.

A jelentett nosocomiális fertőzések klinikai formá i megfelelnek a 2010. évbentapasztaltaknak.


14/53

14

MRK1. táblázat

Multirezisztens kórokozók antibiotikum rezisztenciája és rövid

megnevezése

** A vancomycinre mérsékelten érzékeny S t aphy l o c o c c u s au r eu s által okozott fertőzések jelentése 2008. évtől.

*** Egyik fontos változás 2011. évben a vonatkozó Országos Tisztifőorvosi körlevél alapján az, hogy a MENB, MECO és MKLE definíciókban már csak a 3. gen. cefalosporin rezisztenciaés/vagy az ESBL-termelés szerepel kritériumként. A karbapenem-rezisztenciával/karbapenemáz-termeléssel rendelkező bélbaktériumokra külön jelöléseket kell alkalmazni. A

kórokozó rezisztens vagy a III. generációs cefalosporin antibiotikumokra, vagy az imipenemreés/vagy meropenemre, vagy ESBL-termelő,

****CRKL: olyan K . pneumon i a e izolátumok tartoznak ebbe a kategóriába, melyekkarbapenemekkel szemben nem -érzékenyek és/vagy karbapenemáz-termelők.

*****CRE: minden olyan En te r obac t e r i a ceae (a K. pneumoniae kivételével) izolátum, melykarbapenemekkel szemben nem -érzékeny és/vagy karbapenemáz-termelő.

Az ertapenem M/R eredményt nem kell figyelembe venni a kategóriába való besoro lásnál.

Ebbe a két kategóriába (CRKL, CRE) tartozik egy izolátum akkor is, ha karbapenemekkelszemben ugyan érzékeny, DE karbapenemázt termel.

Kórokozó megnevezése Antibiotikum rezisztencia

Staphylococcus aureus MRSA methicillin/oxacillin

Enterococcus sp. VRE vancomycin

Enterobacter sp. MENB ESBL-termelő***

Escherichia coli MECO III. gen. cefalosporinok és/vagy ESBL-termelő***

Klebsiella sp. MKLE III. gen. cefalosporinok,

és/vagy meropenem, ESBL-termelő***

Acinetobacter baumanii MACI imipenem és/vagy meropenem

Pseudomonas aeruginosa MPAE

A felsorolt antipseudomonas hatású szerek közül csak2-re vagy 2-nél kevesebbre érzékeny(piperacillin/tazobactam, ceftazidin, cefepim,

imipenem, meropenem, ciprofloxacin, gentamicin,

tobramycin, amikacin,aztreonam)

Stenotrophomonas maltophilia MSTM cotrimaxazol (sumetrolim)

Staphylococcus aureus VISA** Vancomycinre mérsékelten érzékeny

Klebsiella pneumoniae CRKL**** Imipenem/ meropenem nem érzékeny * és vagykarbapenemáz-termelő

Egyéb Enterobacteriacea CRE*****Imipenem/ meropenem nem érzékeny * és vagykarbapenemáz-termelő


15/53

15

MRK2. táblázat

Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésekincidenciája kórokozók szerinti bontásban, 2011. évben

10.000

kibocsájtott betegre

100.000

ápolási napra

CRE 0,02 0,03

CRKL 0,01 0,02

MACI 2,46 3,34

MECO 1,56 2,13

MENB 0,35 0,48

MKLE 2,19 2,98

MPAE 0,64 0,88

MRSA 4,01 5,46

MSTM 0,06 0,08

VISA 0,03 0,04

VRE 0,03 0,04

Összesen 11,35 15,46


16/53

16

MRK3. táblázat

Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben megbetegedettek száma régiós bontásban, 2011. évben

* Egyesített intézmények önállóan jelentő telephelyei, illetve az önállóan jelentő egyetemi klinikák külön szerepelnek

Régió megnevezése

J e l e n t ő

i n

t é z m é n y e k

s z á m a * Fertőzött betegek száma a kórokozó típusa szerint

Jelentett

betegek összes száma

CRE CRKL MACI MECO MENB MKLE MPAE MRSA MSTM VISA VRE 2011 2010

Dél-Alföld 12 20 52 25 74 9 101 1 1 283 260

Dél-Dunántúl 9 1 1 44 69 11 90 10 56 282 424

szak-Alföld 10 190 27 3 41 47 133 1 1 443 352

szak-Magyarország

11 1 11 24 9 64 15 53 1 178 196

Közép-Dunántúl 10 1 27 9 1 8 9 43 4 2 104 93

Közép-Magyarország

34 4 126 106 13 134 20 301 4 2 710 608

Nyugat-Dunántúl 9 13 30 5 11 5 61 2 127 188

Összes 95 5 3 431 317 67 422 115 748 10 4 5 2127 2121


17/53

17

MRK4. táblázat

Multirezisztens kórokozó által okozott

nosocomiális fertőzések klinikai formái, 2011. évben

MRK-k által okozott nosocomiálisfertőzések klinikai formája

Fertőzésekszáma

Fertőzésekmegoszlása (%)

2011-ben 2011-ben

Sebfertőzés 592 23,93

Véráramfertőzés 509 20,57

Pneumónia 279 11,28

Húgyúti fertőzés 554 22,39

Alsó légúti fertőzés 221 8,93

Bőr és lágyrész fertőzés 121 4,89

Osteomyelitis 9 0,36

Otitis 3 0,12

Meningitis 7 0,28

Egyéb 179 7,24

Összes fertőzés 2474 100


18/53

18

MRK5. táblázat

Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésbenmegbetegedett ápoltak előfordulása osztálytípusok szerint, 2011. évben

Osztálytípus megnevezése Jelentettbetegek

száma

%-os

megoszlás

ITO 673 31,64

Sebészet 332 15,61

Belgyógyászat 258 12,13

Traumatológia 169 7,95

Urológia/nephrológia 121 5,69

Onkológia/Haematológia 53 2,49Egyéb nem sebészeti 52 2,44

Tartós ápolás 50 2,35

Rehabilitáció 49 2,30

Idegsebészet 39 1,83

Tüdőgyógyászat 37 1,74

Fertőző betegellátás 35 1,65

Ideggyógyászat 34 1,60

Csecsemő és gyermekgyógyászat 26 1,22

Orthopédia 19 0,89Szívsebészet 16 0,75

Szülészet-nőgyógyászat 15 0,71

Égési és plasztikai sebészet 13 0,61

Csontvelőtranszplantáció 6 0,28

Ismeretlen 130 6,11

Összes 2127 100,00


19/53

19

MRK6. táblázat

Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzésben

megbetegedett ápoltak átlagos ápolási ideje, 2011. évben (1 957 ápolt 69 534ápolási napja alapján)

KórokozóÁpoltakszáma Minimum Medián Maximum Átlag

CRE 5 28,8

CRKL 7 43,0

MACI 379 2 27 193 33,4

MECO 304 2 22,5 373 32,3

MENB 65 4 25 271 45,0

MKLE 398 2 28 591 37,2

MPAE 105 4 29 193 37,2

MRSA 676 2 27 230 35,9

MSTM 9 9 34 165 52,0

VISA 4 22,3

VRE 5 22,6

Összes 1957 2 26 591 35,6


20/53

20

MRK7. táblázat

MRK fertőzések kialakulásában szerepet játszó leggyakoribb külső és belsőrizikótényezők, 2011. évben

Leggyakoribb rizikótényezők megnevezése Betegekszáma

Antibiotikum terápia 2492

Kórházi kezelés egy éven belül 1905

Perifériás kanül használat 1547

A beteget intenzív osztályos kezelése 1175

Centrális vénás katéter használat 1044

Szív és érrendszeri betegség 1975

Húgyúti katéter használat 1795

Műtét két héten belül 965

Endotracheális tubus 725

Már fennálló seb 422

Diabetes 784

Krónikus légzőszervi megbetegedés 688

Malignus betegség 521


21/53

21

MRK8. táblázat

Laboratóriumi minták megoszlása a multirezisztens kórokozókáltal okozott fertőzés esetén, 2011. évben (N=3412)

Laboratóriumi mintamegnevezése

%-os megoszlás

Sebváladék 22,68

Haemokultura 20,87

Trachea 15,56

Vizelet 17,12

Orr/ torok 7,47

Egyéb klinikai minta 6,57

Szűrővizsgálat 2,90

Drain 1,23

Beültetett eszköz 1,88

Genny 0,73

Köpet 0,64

Liquor 0,56

Széklet 1,79

Összes 100,00


22/53

22

MRK1. ábra


megbetegedett ápoltak és multirezisztens kórokozóval történt fertőzésekszáma, kórokozók szerinti bontásban, 2011. évben

MRK2. ábra

Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális

fertőzésben megbetegedett ápoltak számának alakulása, 2007-2011

431

317

67

422

115

748

10 4

5

5 3

535

341

76

477

140

873

12 66

5 30

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

fertőzött ápoltak

száma

fertőzések száma

S z á

0

100

200

300

400

500

MACI 84 157 230 352 431

MECO 83 128 148 290 317

MENB 13 36 67 90 67

MKLE 148 216 270 430 422

MPAE 86 96 104 129 115

CRE 5

CRKL 3

2007 2008 2009 2010 2011

S

z á


23/53

23

MRK3. ábra


megbetegedett ápoltak korcsoport szerinti megoszlása és százalékosaránya, 2011. évben

119

11 43 74

128

329

537

886

5,6

0,5 2,0

3,5

6,0

15,5

25,2

41,7

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0

30,0

35,0

40,0

45,0

0

100

200

300

400

500

600

700

800

900

1000

0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-

Betegszám %-os arány


24/53

24

1.C. Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátássalösszefüggő fertőzések

A Clostridium difficile által okozott egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések (Clostridium difficile infekciók, CDI) jelentésére az NNSR

Multirezisztens kórokozók által okozott nosocomiális fertőzések moduljábanvan lehetőség a 2009. évtől. A CDI jelentése 2011. márciusában kerültmegerősítésre egy vonatkozó Országos Tisztifőorvosi körlevél által. Asurveillance eredményét a 2011. évben első alkalommal teszi közzé azOrszágos Epidemiológiai Központ (OEK) Kórházi -Járványügyi Osztálya. (A2009. és 2010. években értékelhetetlenül kevés eset került bejelentésre.)

A Clostridium difficile fertőzések jelentése az OEK, az Orvosi MikrobiológiaiSzakmai Kollégium és az Infektológiai Szakmai Kollégium közöskiadványaként 2011. évben megjelentetett „Módszertani levél a Clostridiumdifficile fertőzések diagnosztikájáról, terápiájáról és megelőzéséről” alapjántörténik. A módszertani levélben meghatározott esetdefiníció megfelel azEurópai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre forDisease Prevention and Control, ECDC) által kiadott esetdefiníciónak. Asurveillance adatok gyűjtését és az esetek bejelentését fekvőbeteg-ellátóintézményeknek kell megtenniük.

A 2011. január 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozóan 69fekvőbeteg-ellátó intézmény 81 önálló kódon jelentő telephelye jelentett

Clostridium difficile által okozott, egészségügyi ellátással összefüggőfertőzéseket. Ez az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. évi „Kórháziágyszám- és betegforgalmi kimutatás” dokumentumában szereplőintézmények (173 kórház) 39,8%-a, míg a jelentő kórházak betegforgalma a zösszes kibocsájtott betegek 82,1%-át tette ki.

A bejelentett Clostridium difficile fertőzések elemzésből kizárásra kerültek aduplikátumok és a mikrobiológiai azonosítás dátuma alapján 8 héten belülvisszatérő fertőzés-esetek (34 eset). A 2011. évi jelentés összesen 1 798beteg 1803 Clostridium difficile fertőzés-esetét tartalmazza (5 betegnek volt

az első fertőzés-epizód után 8 héten túl azonosított, újonnan előforduló Clostridium difficile fertőzése a 2011. évben). A bejelentések száma 1 és 225között mozgott intézményenként (1 és 183 között a jelentő telephelyenként). Az átlagos esetszám intézményenként 26,1, telephelyenként 22,3; míg amedián esetszám mind intézményre, mind telephelyre vonatkozóan 7 volt. Huszonhét intézményből, közöttük számos megyei kórházból, kevesebb , mint5 Clostridium difficile fertőzést jelentettek éves szinten.

A jelentő intézményekből 2011. évben 2.046.091 ápoltat bocsájtottak ki és azápolási napok száma 14.912.525 volt az OEP nyilvántartása szerint.


25/53

25

A fentiek alapján a 2011. évi CDI surveillance indikátorok:

CDI incidencia: 8,81 /10.000 kibocsájtott beteg

CDI incidencia sűrűség: 12,1 / 100.000 ápolási nap

A fertőzési arányokat régiós bontásban a CDI1. táblázat tartalmazza.

Az egyes intézmények között jelentősen eltértek a CDI incidenciák: az értékeka 0,2 –44,0 fertőzés /10.000 kibocsájtott beteg (percentilisek: P25=1,7;P50=4,5; P75=12,7), és 0,4–53,2 fertőzés/100.000 ápolási nap (P25=2,0;P50=5,0; P75=15,2) tartományban mozogtak.

Összesen 1740 (96,5%) esetben került rögzítésre mikrobiológiai vizsgálatiadat. Mikrobiológiai megerősítés dátuma alapján a bejelentett fertőzésekszáma összességében emelkedő trendet mutatott januártól decemberhónapig. (CDI1. ábra)

A jelentett esetek 44,8%-a férfi, 55,2%-a nő volt. A betegek négyötöde (1455fő) 60 év feletti volt, s több mint fele a 70 -79 (491 fő) és a 80-89 éves (530 fő)korcsoportba tartozott. Az átlagos életkor 70,7 év, a medián életkor 74 évvolt. A nem és korcsoport szerinti megoszlást a CDI2. ábra mutatja.

BNO főcsoport alapján a leggyakoribb alapbetegség/felvételi diagnózis akeringési rendszer betegsége volt, melyet a fertőző és parazitásmegbetegedések követtek. (CDI2. táblázat) A fekvőbetegek körében

legnagyobb arányban belgyógyászati és fertőző betegellátó osztályokrólkerültek bejelentésre a fertőzések. (CDI3. táblázat) A jelentett betegek közelegy hatoda (349 fő) esett át műtéti beavatkozáson a kórházi tartózkodássorán. (Az ambuláns betegek aránya 5-6%-os, a vonatkozó adatok gyakoriinkonzisztenciája miatt pontosan nem értékelhető.)

A Clostridium difficile fertőzések esetében jelentett kockázati tényezőket aCDI4. táblázat tartalmazza. (NB: CDI bejelentése esetében is az MRK modulteljes rizikótényező-listája jelenik meg.) Legnagyobb arányban a korábbi

antimikrobiális terápiát regisztrálták (74%) és magas volt a korábbi kórházikezelésben részesültek aránya is (53,4%). Közel minden hatodik esetet (284;15,7%) más egészségügyi intézményből behurcolt fertőzésnek jelentettek, jelentős intézményi különbségekkel. (Az éves szinten legalább 25 esetetbejelentő telephelyek esetében 0,0-73,2% között mozgott a behurcolt esetekaránya). Összesen 53 (2,9%) betegnél rögzítették a bejelentés során, hogy aClostridium difficile fertőzés halmozódás része.

A CDI klinikai megjelenésre vonatkozóan 1710 (94,8%) bejelentésnélszerepelt adat. Az esetek döntő többségében Clostridium difficile okozta

hasmenést jelentettek, a súlyosabb kórképek lényegesen ritkábban fordultakelő. (CDI5. táblázat) Százhét beteg esetében egyéb fertőzéseket


26/53


27/53

27

CDI1. ábra

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések mikrobiológiai megerősítés dátuma szerint, 2011. évben (N=1740)

CDI2. ábra

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzések nem és korcsoport szerint, 2011. évben (N=1800)

0

50

100

150

200

250

Jan Febr Márc Ápr Máj Jú n Jú l Au g Szept Okt N ov Dec

Esetszám

2011. év

0

50

100

150

200

250

300

350

400

0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-89 90-99 >100

FérfiNő

Korcsoport (év)

Esetszám


28/53

28

CDI2. táblázat

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések felvételi diagnózis szerint, 2011. évben (N=1803)

Felvételi diagnózisok (BNO főcsoport) Esetszám %

A keringési rendszer betegségei 432 24,0

Fertőző és parazitás betegségek 295 16,4

A légzőrendszer betegségei 211 11,7

Daganatok 202 11,2

Az emésztőrendszer betegségei 181 10,0

Az urogenitális rendszer megbetegedései 149 8,3

Sérülés, mérgezés és külső okok bizonyos egyébkövetkezményei

68 3,8

Fertőző és parazitás betegségek 57 3,2

Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek 46 2,6

A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei 33 1,8

Mentális és viselkedészavarok 26 1,4

Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek éskóros klinikai és laboratóriumi leletek 24 1,3

Az idegrendszer betegségei 23 1,3

A vér és a vérképző szervek betegségei és azimmunrendszert érintő bizonyosrendellenességek

21 1,2

A bőr és a bőralatti szövetek betegségei 12 0,7

Az egészségi állapotot és egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásolótényezők

12 0,7

Veleszületett rendellenességek, deformitások éskromoszóma abnormalitások

5 0,3

Terhesség, szülés és gyermekágy 3 0,2

A morbiditás és mortalitás külső okai 3 0,2

Összesen 1 803 100


29/53

29

CDI3. táblázat

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések osztálytípus szerint, 2011. évben (N=1683)

Kórházi osztály megnevezése Esetszám %

Belgyógyászat 480 28,5

Fertőző betegellátás 319 19,0

Intenzív betegellátás 126 7,5

Tüdőgyógyászat 93 5,5

Haematológia 86 5,1

Gasztroenterológia 80 4,8

Kardiológia 75 4,5

Sebészet 65 3,9

Rehabilitáció 52 3,1

Nephrológia 43 2,6

Tartós ápolás 38 2,3

Traumatológia 34 2,0

Ideggyógyászat 22 1,3

Pszichiátria 21 1,2

Urológia 16 1,0

Érsebészet 15 0,9

Egyéb sebészeti 14 0,8

Szívsebészet 13 0,8

Anyagcsere, endokrinológia és diabetológia 13 0,8

Mátrix osztály 10 0,6

Egyéb (


30/53

30

CDI4. táblázat

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggő

fertőzések bejelentéseinél regisztrált kockázati tényezők, 2011. évben (N=1803)

Kockázati tényezők* Esetszám %**

Antimikrobiális terápia 1335 74,0

3. generációs cephalosporin 228 12,6

Amoxicillin és enzim inhibitor 190 10,5

Fluoroquinolon 185 10,3

Clindamycin 37 2,1

Ampicillin 21 1,2

Korábbi kórházi kezelés 962 53,4

Krónikus szív- és érrendszeri betegség 949 52,6Perifériás kanül 542 30,1

Savcsökkentő kezelés 448 24,8

Húgyúti katéter 443 24,6

Cukorbetegség 386 21,4

Krónikus légzőszervi megbetegedés 314 17,4

Krónikus vesebetegség 284 15,8

Malignitás 254 14,1

ITO kezelés 251 13,9

Műtét 2 héten belül 243 13,5

Műtét 1 éven belül 211 11,7

Centrális kanül 209 11,6

Hasi műtét 133 7,4

Krónikus májbetegség 108 6,0

Gyulladásos bélbetegség 106 5,9

Kemotherápia 100 5,5

Dialízis 93 5,2

Már fennálló seb 85 4,7

Hosszú ápolási intézet lakója 68 3,8

Alkohol abusus 61 3,4

Immunszuppresszió 56 3,1

Korábbi CDI az anamnézisben 40 2,2

Dohányzás 36 2,0

Krónikus bőrbetegség 25 1,4

Gasztrosztóma 7 0,4

*Többes választás lehetséges **Az összes jelentett eset (N=1803) százalékos arányában.


31/53

31

CDI5. táblázat

Clostr id ium dif f ic i le által okozott egészségügyi ellátással összefüggőfertőzések klinikai forma szerint, 2011. évben (N=1710)

Klinikai forma* Esetszám %

Clostridium difficile okozta hasmenés 1617 94,6

Clostridium difficile okozta colitis 125 7,2

Clostridium difficile okozta pseudomembranosus

colitis114 6,6

Clostridium difficile okozta toxikus megacolon 19 1,1

Összesen 1 710 100

*Többszörös választási lehetőség


32/53

32

1.D. Nosocomialis véráramfertőzések

A Nemzeti Nosocomiális Surveillance Rendszer be 2004. negyedik negyedévétől vanlehetőség az aktív fekvőbeteg intézetekben kialakult nosocomialis véráramfertőzések(VÁF) jelentésére. Az esetek azonosítása a Centers for Disease Control and

Prevention (CDC) által kidolgozott esetdefiníciók (EPINFO 9.évf., 3.különszám,2002.) szerint történik.

Az aktív fekvőbeteg-ellátó intézmények a 2011. év során 1951 nosocomialisvéráramfertőzést jelentettek (a 2010-ben jelentett nosocomialis véráramfertőzésekszáma 1957 volt). 2011-ben öttel kevesebb intézmény jelentett: míg 2010-ben 68kórház (az összes intézmény 44%-a), addig 2011-ben 63 kórház (az összesintézmény 36%-a) jelentett legalább egy nosocomialis véráramfertőzést az NNSRVÁF moduljába (VÁF1. táblázat).

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2011. évi „Kórházi ágyszám- ésbetegforgalmi kimutatás” jelentése alapján a jelentő kórházak által teljesített ápolásinapok az összes kórházi ápolási nap 67%-át, míg a kibocsájtott betegek a teljesbetegforgalom 75%-át tették ki.

Tárgyévben összesen 1951 véráramfertőzést jelentettek, ezek túlnyomó többsége1689 (87%) laboratóriumi vizsgálattal igazolt volt.

A VÁF surveillance indikátorokat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentésealapján képeztük:

VÁF incidencia : 10,4 / 10.000 kibocsátott beteg

VÁF incidencia sűrűség: 14,6 / 100.000 ápolási nap

A véráramfertőzések eredet szerinti megoszlása alapján 1387 eset (72%) primer,550 eset (28%) pedig szekunder volt (a véráramfertőzés egy előzetes fertőzésszövődménye). Szekunder véráramfertőzést leggyakrabban pneumónia és alsólégúti fertőzések (10%) okoztak. Ezt követően egyéb, nem meghatározott fertőzések(7%), sebfertőzések (6%), húgyúti fertőzések (4%), emésztőszerv-rendszeri

fertőzések, illetve bőr - és lágyrészfertőzések (1-1%) okoztak szekundervéráramfertőzést. A véráramfertőzések megoszlása a VÁF1. számú ábrán látható.

A bejelentett véráramfertőzésben szenvedő betegek medián életkora 62 év volt (0-98), a nemek szerinti megoszlása: 60% férfi, 40% nő.

Az esetek 32%-a 70 évnél idősebb ápoltak körében for dult elő. Az összes jelentettvéráramfertőzés fele a 40-69 év közötti korosztályban fordult elő. A korcsoportszerinti megoszlás a VÁF2. számú ábrán látható.

A VÁF jelentésekben 2846 haemokultúra eredményét rögzítették (egyvéráramfertőzésre jutó haemokultúrák száma 1,5 volt).


33/53

33

Véráramfertőzéseket leggyakrabban az intenzív betegellátó osztályokról (46%), abelgyógyászati osztályokról (32%), illetve a sebészeti osztályokról (21%) jelentettek(VÁF3. sz. ábra).

A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói a következők voltak: koaguláz-negatív

Staphylococcus (327), Staphylococcus aureus (276), Klebsiella sp. (199),Pseudomonas aeruginosa (148) (VÁF4. sz. ábra).

Az 1951 be jelentett nosocomialis véráramfertőzés közül 267 eset (14%) végződött abeteg halálával.

A véráramfertőzések okozta halálozások leggyakoribb kórokozói a következőkvoltak: Staphylococcus aureus (67), koaguláz-negatív Staphylococcus (44),Pseudomonas sp. (25), illetve Klebsiella sp. (22) (VÁF5. sz. ábra).

VÁF6. sz. ábrán a nagy gyakorisággal jelentett VÁF rizikótényezők láthatóak.

VÁF1. sz. táblázat.

Véráramfertőzést jelentő kórházak megoszlása a fenntartó típusa szerint, 2011.évben

Kórházak a fenntartótípusa szerint

Kórházakszáma

összesen

Jelentőkórházak

száma

Jelentett

véráramfertőzések

száma

Minimum Maximum Medián

Állami 12 5 78 1 50 9

Önkormányzati 112 49 924 1 91 9

Egyetemi klinika 4 4 716 88 315 156,5

MÁV 2 1 68 - - -

HM-BM 1 1 125 - - -

Alapítványi 20 0 0 0 0 0

Egyházi 7 2 39 7 32 19,5

Magán 12 1 1 - - -

Egyéb 1 0 0 0 0 0

IRM 2 0 0 0 0 0

Összesen 173 63 1951 97 488 -


34/53

34

VÁF1. sz. ábra.

A véráramfertőzések megoszlása eredetük szerint, 2011. évben

A szekunder véráramfertőzések eredetük szerinti felosztása a HELICS (Hospital in Europe Link forInfection Control through Surveillance) által kidolgozott meghatározások és rövidítések szerint történt.

PULM (pulmonary infection): pneumónia és alsó légúti fertőzés

SSI (surgical site infection): sebfertőzés

UTI (urinary tract infection): húgyúti fertőzés

DIG (digestive tract infection): emésztőszerv rendszeri fertőzések

SST (skin ad soft tissue infection): bőr - és lágyrész fertőzések

OTH (other infection): egyéb fertőzések (pl. meningitis, osteomyelitis).

primer VÁF 72%

PULM10%

SSI6%

UTI4%

DIG1%

SST1%

OTHER7%


35/53

35

VÁF2. sz. ábra

Véráramfertőzések korcsoportok szerinti megoszlása, 2011. évben

155

6336 42

64

164

333

472

622

0 1-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 >70

V é r á

r a m f

e r t ő z é s e k s z á m a

Korcsoport


36/53

36

VÁF3. sz. ábra

Véráramfertőzést jelentő osztályok aránya osztálytípusok szerint, 2011. évben

VÁF4. sz. ábra.

A véráramfertőzések leggyakoribb kórokozói, 2011. évben

22 %

32 %

46 %

ITO/PIC Sebészet Belgyógyászat

0 50 100 150 200 250 300 350

Coag-neg. StaphylococcusStaphylococcus aureus

Enterococcus spp.

Acinetobacter spp.

Escherichia coli

Enterobacter spp.

Klebsiella spp.

Pseudomonas aeruginosa

S.maltophilia

Candida spp.

Egyéb

Véráramfertőzések száma

K ó r o k o z ó n e v e

Ismeretlen

Rezisztencia

MDRO

XDRO


37/53

37

VÁF5. sz. ábra

A halálozások megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben

Staphylococcus

aureus; 67

Coag. Neg.

Staphylococcus; 44

Pseudomonas spp.;

25

Klebsiella spp.;

22

Staphylococcus aureus

Coag. Neg. Staphylococcus

Pseudomonas ssp.

Klebsiella spp.


38/53

38

VÁF6. sz. ábra

A véráramfertőzések megoszlása külső rizikótényezők* szerint, 2011. évben

* Többes választás lehetséges

19

56

233

446

626

643

1008

1029

1937

0 500 1000 1500 2000 2500

Gasztrosztóma

Kamradrain

Tracheosztóma

Parenterális táplálás

ET-tubus

Egyéb

Húgyúti katéter

CVK

Érkatéter

Véráramfertőzések száma


39/53

39

2.ÖNKÉNTES SURVEILLANCE-OK

2.A. Sebfertőzés surveillance A sebfertőzés surveillance a CDC NNIS definíciók és módszertan alapjánműködik, mely azonos az európai sebfertőzés surveillance protokollal. Aválasztandó műtéti kategóriák száma 47. A surveillance periódus (6 hónap)során a választott műtéti kategóriára vonatkozóan, minden operált betegesetében, a következő adatok rögzítendők: a beteg kora, neme, felvétel éskibocsátási dátum, ASA stádium, műtéti környezet, műtét időtartama,sürgős/elektív műtét, laparoszkópos beavatkozás vagy nem, történt-eimplantátum beültetés, esetleges reoperáció , illetve halálozás. Amennyibensebfertőzés alakult ki a következő adatok is rögzítendők: fertőzés dátuma,fertőzés típusa (felületes /mély /szervi), az izolált kórokozó.

Az ECDC által koordinált sebfertőzés surveillance (HAI-Net SSI) 8 műtétikategóriát javasol: vastagbélműtét, epeműtét, csípőprotézis -műtét,térdprotézis-műtét, laminectomia, coronaria artéria bypass graft mellkas i ésvégtagi bemetszéssel, coronaria artéria bypass graft csak me llkasibemetszéssel, császármetszés.

2011. évben 47 kórház 82 manuális osztálya vett részt a sebfertőzéssurveillance-ban; 27 műtéti típus került kiválasztásra. A sebfertőzéssurveillance-ban rögzített műtétek száma 8.863 (ebből elsődleges műtét:8660), a fertőzések száma 247 volt. A minden műtétre kiterjedő sebfertőzési

arány 2,79% volt.

A választott műtéti típusok nemzetközi kódjai, a surveillance -ban résztvevőkórházak, illetve osztályok száma, a végzett műtétek és a sebfertőzésekszáma, valamint a sebfertőzések incidenciája az S1. számú táblázatban láthatók.

A sebfertőzések incidenciáját meghatároztuk műtéti típusonként az egyesrészvevő intézményre vonatkozóan is. Látható az S1. sz. táblázatból, hogy aminimális, ill. maximális sebfertőzés incidenciák igen változatosak. Az

országos átlagos, egy-egy műtéti típusra vonatkozó sebfertőzés incidenciakét-háromszorosát észleltük egy-egy kórházban a következő műtétekesetében: appendectomia, cholecystectomia, császármetszés, csípő - éstérdprotézis-műtét, abdominalis hysterectomia.

A kórházak által leggyakrabban választott műtéti típusoknál megadjuk a 10%,25%, 50%, 75% és 90%-os percentiliseket (S2. sz. táblázat)

Az országos átlagos incidencia, valamint a 25%-os és 75%-os országospercentilisek közötti helyi sebfertőzési arány megfelelő surveillance

tevékenységre utal. Azon kórház számára, ahol kiugróan alacsony vagykiugróan magas a helyi sebfertőzési arány, feltétlenül indokolt a sebfertőzésre


40/53

40

vonatkozó surveillance tevékenység folytatása. Előbbi esetben növelni kell asurveillance intenzitását, az utóbbi esetben pedig azonosítani kell azinfekciókontroll-hiányosságokat, illetve, hogy hol van eltérés a megelőzőajánlásokhoz képest.

A sebfertőzések típusának megoszlása (felületes/mély/szervi) a leggyakoribbműtéti kategóriák esetében az S1. számú ábrán látható.

A sebfertőzések leggyakoribb kórokozói az elmúlt évben a következők voltak:Staphylococcus aureus (28,3%), Escherichia coli (19,2%), Streptococcus sp

(2,5%), Enterococcus sp (14,2%), Coagulase-negatív Staphylococcus (5,8%),Klebsiella sp (4,2%), Enterobacter sp (2,5 %), Proteus sp (5,8%),

Pseudomonas sp (4,2%) és Acinetobacter sp (5,0%).

A sebfertőzések (247) kapcsolatosan végzett mikrobiológiai vizsgálatok (120 -

48,6%) során izolált kórokozók megoszlása az S2. számú ábrán látható.

A leggyakrabban választott műtéti kategóriák sebfertőzési arányainak európai2010. évi adatokkal történő összehasonlítása az S3. számú ábrán található.

A leggyakoribb műtéti kategóriákban kiszámítottuk az át lag és a medián

posztoperatív ápolási napok számát az egyes műtéti kategóriában az összes

operált betegre, illetve a sebfertőzésben szenvedő betegekre vonatkozóa n.

Az eredmények az S3. számú táblázatban láthatók.

Sebfertőzés esetén átlagosan kétszeresére nő az átlagos ápolási idő : egyes

műtéti kategóriákban (CHOL, MAST) a posztoperatív kórházi bennfekvési idő

háromszorosára, míg CARD esetén ötszörösére növekszik.


41/53

41

S1. sz. táblázat

A sebfertőzés surveillance-ban résztvevő kórházak és osztályok számaműtéti típusonként; a végezett műtétek és sebfertőzések száma, illetveincidenciája műtéti típusonként, 2011. évben

Műtéti típus Résztvevőkórházak

száma

Résztvevőosztályok

száma

Végzettműtétekszáma

Sebfertőzésekszáma

Incidencia

(%)

Incidencia

min. max.

AMP 6 13 283 53 18,7 0 30,1

APPY 10 13 539 15 2,8 0 9,4

BILI 1 1 2 0 0 0 0

CARD 1 1 487 11 2,3 2,3 2,3

CBGD 1 1 78 3 3,9 3,9 3,9

CDGC* 1 1 8 1 12,5 12,5 12,5

CHOL 13 13 1337 38 2,8 0 24,0

COLO* 8 10 277 13 4,7 0 7,7

CSEC* 15 19 2484 15 0,6 0 6,6

Egynapos HER 1 1 65 0 0 0 0

Egyéb műtét 2 2 70 0 0 0 0

GAST 1 1 1 0 0 0 0

HER 8 8 698 17 2,4 0 4,6

HN 1 1 1 0 0 0 0

HPRO 7 8 883 22 2,5 0 10,9

HYST 8 10 464 10 2,2 0 7,4

KNPRO 6 6 116 1 0,9 0 3,9

LAM 2 2 183 12 6,6 0 9,1

MAST 4 4 197 12 6,1 0 10,0

NEPH 3 4 68 6 8,8 6,8 16,7

PROS 1 1 2 0 0 0 0

PRST 3 3 53 3 5,7 0 14,3

SB 1 1 3 0 0 0 0

THOR 2 2 310 12 3,9 0 4,2

TP 1 1 10 0 0 0 0

VHYS 2 2 33 1 3,0 0 5,6

VS 1 2 3 1 33,3 33,3 33,3

XLAP 2 2 5 1 20,0 0 25,0

Összesen 112 133 8660 247 2,9


42/53

42

Műtéti kódok magyarázata:

AMP = Végtag amputáció; APPY = Appendectomia; BILI = Epeút-, máj- vagy hasnyálmirigy-sebészet; CARD = Szívsebészet; CBGD = Coronaria Arteria Bypass Graft mellkasi és végtagdonorbemetszéssel; CBGC = Coronária Arteria Bypass Graft, csak mellkasi bemetszéssel; CHOL =Cholecystectomia; COLO = Vastagbél műtét; CRAN = Craniotomia; CSEC = Császármetszés; FX =

Fractura nyílt repozíciója; GAST = Gyomorsebészet; HER = Herniorraphya az inguinalis, femoralis,umbilicalis sérv rekonstrukciója; HN = Fej-nyak sebészet; HYST = Abdominalis hysterectomia; MAST= Mastectomia; NEPH = Nephrectomia; PRST = Prostatectomia; VHYS = Vaginalis hysterectomia;

VS = Érsebészet; KNPRO = Térdprotézis műtét; HPRO = Csípőprotézis műtét; LAM =Laminectomia SB = Vékonybél sebészet; SPLE = Splenectomia; TP = Szervátültetés; XLAP =Laparotomia; Egynapos HER = Egynapos sebészet: Herniorraphya az inguinalis, femoralis, umbilicalissérv rekonstrukciója

S2. sz. táblázat

Sebfertőzési arányok percentilisei 2011. évben

Műtétikategória

10%-os

percentilis

25%-os

percentilis

50%-os

percentilis

75%-os

percentilis

90%-os

percentilis

AMP 5,88 11,95 13,26 16,74 23,88

APPY 0 0 0,35 8,54 9,12

CHOL 0 0,71 1,79 3,45 7,48

COLO 0 0 0,49 4,56 7,49

CSEC 0,87 0 0 0,99 1,48

HER 0 0 1,49 3,61 4,17

HPRO 0 0 1,03 2,12 5,74

HYST 0 0 0 2,10 5,56


43/53

43

S1. sz. ábra

Sebfertőzések típusainak megoszlása műtéti kategóriák szerint, 2011.

évben

S2. sz. ábra Sebfertőzések megoszlása kórokozók szerint, 2011. évben


44/53

44

S3. sz. ábra

Sebfertőzési incidenciák műtéti kategóriánként, 2011. évben


45/53

45

S3. sz. táblázat

A posztoperatív bentfekvési idő medián értéke műtéti típusok szerint , ill.

az adott műtétí típust követő sebfertőzések esetén , 2011. évben

Műtéti kategória Átlag Medián

Medián posztoperatívápolási napok

SSI nincs* SSI van**

AMP Végtag amputáció 10 8 8 14

APPY Appendectomia 5 4 4 8

CARD Szívsebészet 7 7 7 40

CHOL Cholecystectomia 4 2 2 7

COLO Vastagbél műtét 9 8 8 19

CSEC Császármetszés 5 5 5 5

HER Sérv műtét 4 3 3 6

HPRO Csípőprotézis-műtét 10 9 9 18

HYST Abdominalis

hysterectomia 5 5 5 6

KPRO Térdprotézis-műtét 9 9 9 12

LAM Laminectomia 10 7 7 15

MAST Mastectomia 5 4 3 9

*SSI nincs: átlagos posztoperatív bentfekvési idő sebfertőzés nélkül

**SSIvan: átlagos posztoperatív bentfekvési idő a műtétet követő sebfertőzés esetén


46/53

46

2.B.i. Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggő surveillance-a

A 2011-es évben az NNSR Intenzív osztályok eszközhasználattal összefüggősurveillance alrendszerében 36 fekvőbeteg-ellátó intézmény 40 intenzív betegellátást

végző osztályán gyűjtöttek és közöltek adatokat. A jelentések az előző évekhezhasonlóan az intenzív osztályok típusának megfelelően kerültek rögzítésre azadatbázisba. A megfigyelt betegek száma 11997 fő volt, az átlagos bentfekvési idő(ÁBI) 7,9 nap, mely azonos az előző évi adattal. Az ITO1. számú táblázat arészvevő intenzív osztályok típusa szerint részletezi a 2010. és 2011. évben amegfigyelt betegek számát és az átlagos bentfekvési idő alakulását.

A belgyógyászati intenzív osztályokon az átlagos bentfekvési idő 4,96-20,00 napközött mozgott, míg a központi nem oktató intenzív osztályokon 3,68 -17,46, aközponti oktatást végző intenzív osztályokon 2,72-19,97 között volt.

Az ITO2. számú táblázat az átlagos eszközhasználati arányokat foglalja össze éshasonlítja össze a korábbi évek adataival. Az adatok elemzése során megállapítható,hogy lényeges változás az előző évi eszközhasználati adatokhoz képest nem történt.

A vizsgált időszakban 822 nosocomiális fertőzést regisztráltak a jelentő intézmények(2010-ben 595, 2009-ben 755, 2008-ban 895, 2007-benben 761 fertőzést jelentettek). A fertőzések 75,2%-a (618) volt eszközhasználattal összefüggő és24,8%-a (204) eszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális fertőzés.

Az eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő nosocomiális fertőzések típusaira, ill. a jelentő ITO típusokra vonatkozó részletes adatokat és a korábbi évekeredményeivel való összehasonlítást az ITO3, ITO4. és ITO5. sz. táblázatok tartalmazzák.

A surveillance-t végző intézmények közül 35 rögzítette a laboratóriumi mintavételekeredményét (616 minta) és a kórokozók antibiotikum rezisztenciáját. Avéráramfertőzések igazolására 272 minta, a nosocomiális pneumóniák esetében 231a húgyúti fertőzések esetében 113 minta eredményei kerültek az adatbázisba.

Az ITO6. táblázat az intenzív osztályokon kialakult fertőzések leggyakoribbkórokozóinak előfordulását a gyakoriság sorrendjében mutatja. Azeszközhasználattal nem összefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés esetében a jelentett fertőzések alacsony száma (6) miatt az adatokat nem közöljük.


47/53

47

ITO1. sz. táblázat

Átlagos bentfekvési idő a részvevő intenzív osztályok profilja szerint, 2011. és2010. évben

ITO típusa

Jelentőosztályok

száma

Jelentésekszáma

Betegek

száma Ápolási

nap

Átlagosbentfekvési idő

(nap)

2011 2010 2011 2011 2011 2011 2010

Belgyógyászat 5 6 54 1537 7712 7,44 8,09

Gyermekgyógyászat 2 1 11 303 560 4,95 17,31

Központi nem oktató 15 11 116 4068 19472 7,67 6,4

Központi oktató 13 11 120 4842 26393 9,21 9,08

Sebészet* 2 1 12 _ _ _ _

Szív-mellkas sebészet. 2 1 6 439 1253 3,62 3,57

Traumatológia 1 1 6 253 1236 6,27 6,1

Összes 40 32 325 11997 57481 7,89 7,90

* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük.


48/53

48


Az NNSR-be jelentett 2011. évi eszközhasználati arányok összevetése a 2010.és 2009. évi NNSR adatokkal és az NHSN* 2011. évi eredményeivel intenzívosztályok típusa szerint

ITO típusa

Átlagos eszközhasználati arányok Eszközös napok száma/ ápolási napok száma

Húgyúti katéter Centrális vénás katéter Lélegeztető gép

2011 2010 2009 NHSN** 2011 2011 2009 NHSN** 2011 2010 2009 NHSN**

Belgyógyászat 0,75 0,78 0,71 0,67 0,50 0,67 0,56 0,43 0,44 0,47 0,37 0,37

Gyermek-

gyógyászat 0,51 0,65 0,17 0,28 0,71 0,73 0,31 0,40 0,55 0,56 0,40 0,43

Központi nemoktató

0,89 0,82 0,83 0,72 0,67 0,56 0,59 0,48 0,51 0,39 0,42 0,33

Központi oktató 0,94 0,94 0,94 0,73 0,81 0,78 0,86 0,56 0,62 0,62 0,65 0,43

Sebészet* - 0,85 - 0,79 - 0,73 - 0,60 - 0,64 - 0,40

Szív-mellkassebészet

0,99 0,98 0,97 0,73 0,98 0,98 0,98 0,71 0,65 0,64 0,64 0,36

Traumatológia 0,97 0,96 0,97 0,83 0,70 0,71 0,81 0,59 0,36 0,39 0,49 0,51

* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük. ** NHSN National Healthcare Safety Network Report, Data Summary for 2009 Device –associated Module,Centers for Disease Control and Prevention (CDC)


49/53

49


Eszközhasználattal összefüggő és eszközhasználattal nem összefüggőnosocomiális fertőzések intenzív osztályokon, 2011. évben

Fertőzés típusa Fertőzések

száma

Eszközösnapok

száma

Ápolásinapok

száma

Eszköz-használattalösszefüggő

fertőzésiarány*

Fertőzésiarány**

Lélegeztetésselösszefüggő nosocomialispneumónia

329 31449 57481 10,46 5,72

Lélegeztetéssel nemösszefüggő nosocomialis

pneumónia

59 57481 1,02

Urológiai katéterhasználatával összefüggőnosocomialis húgyúti fertőzés

135 51827 57481 2,60 2,35

Urológiai katéterhasználatával nemösszefüggő nosocomialishúgyúti fertőzés

6 57481 0,1

Centrális intravaszkuláriskatéter használatávalösszefüggő nosocomialisvéráramfertőzés

154 41969 57481 3,67 2,68

Centrális intravaszkuláriskatéter használatával nemösszefüggő nosocomialisvéráramfertőzés

139 57481 2,41

Összesen 822 104502 57481 14,30

* Eszközhasználattal összefüggő fertőzési arány = ( Eszközhasználattal összefüggő fertőzések száma /Eszközös napok száma) X 1000 ** Fertőzési arány = (Fertőzések száma / Ápolási napok száma) X 1000


50/53

50


Eszközhasználattal összefüggő és nem összefüggő nosocomiális fertőzésekmegoszlása az intenzív osztály profilja szerint, 2011. évben

Intenzív terápiás osztály típusa

Fertőzésekszáma

Eszközhasználattalösszefüggőnosocomiális

fertőzések száma

Eszközhasználattalnem összefüggőnosocomiális

fertőzések száma

Teljes

fertőzésiarány**

Belgyógyászat 65 59 6 8,43

Gyermekgyógyászat 2 2 0 3,58

Központi nem oktató 210 155 55 10,78

Központi oktató 469 360 109 17,77

Sebészet* 38 28 10 -Szív-mellkas seb. 25 6 19 19,95

Traumatológia 13 8 5 10,52

Összes 822 618 204 14,30

* A két jelentő sebészeti profilú intenzív osztály eredményeit hibás adatok miatt nem közöljük. ** Teljes fertőzési arány = ( Fertőzések száma / Ápolási napok száma) X 1000


51/53

51


Az NNSR-be jelentett 2011. évi eszközhasználattal összefüggő fertőzési arányok összevetése a 2010. és 2009. évi NNSRadatokkal és az NHSN* 2011. évi eredményeivel intenzív osztályok típusa szerint

(HUTI =húgyúti fertőzés; VÁF = Véráramfertőzés; PN =pneumónia)

ITO típusa Eszközhasználattal összefüggő fertőzések / 1000 eszközös nap

HUTI HUTI HUTI HUTI VÁF VÁF VÁF VÁF PN PN PN PN

2011 2010 2009 NHSN* 2011 2011 2009 NHSN* 2011 2010 2009 NHSN*

Belgyógyászat 2,60 3,89 4,28 5,1 4,91 6,99 4,68 5 7.44 12,59 23,57 4,9

Gyermekgyógyászat 2,39 12,68 0 4 1,58 1,88 4,76 4,6 0,00 10,46 0 2,3

Központi nem oktató 2,24 2,76 3,27 3,3 2,58 3,64 2,13 3,2 8,30 10,50 11,29 5,1

Központi oktató 2,98 1,69 1,68 3,9 4,21 2,61 2,8 4 12,06 9,77 14,14 5,4

Sebészet - 4,98 - 4,4 - 1,45 - 4,6 - 13,18 - 9,3

Szív-mellkas seb. - 2,07 1,74 3 4,04 20,58 6,88 2,7 1,20 1,59 6,54 7,2

Traumatológia 2,50 2,31 2,77 6 2,33 7,87 7,93 7,4 6,90 11,27 13,14 15,2


52/53

52


Intenzív osztályokon előforduló 3 leggyakoribb kórokozó a fertőzés típusaszerint, 2011. évben

Fertőzés típusa Kórokozók

Centrális intravaszkuláris katéterhasználatával össze nem függőnosocomiális véráramfertőzés

1 Pseudomonas aeruginosa

2 Staphylococcus coag.neg

3 Acinetobacter baumanii

Centrális intravaszkuláris katéterhasználatával összefüggő nosocomiálisvéráramfertőzés


2 Staphylococcus coag.neg

3 Staphylococcus aureus

Lélegeztetéssel nem összefüggőnosocomiális pneumonia




Lélegeztetéssel összefüggőnosocomiális pneumonia



3 Klebsiella pneumoniae

Urológiai katéter használatával nemösszefüggő nosocomiális húgyúti fertőzés

-

-

-

Urológiai katéter használatávalösszefüggő nosocomiális húgyútifertőzés


2 Escherichia coli

3 Enterococcus faecalis


53/53

2.B.ii. Perinatális intenzív osztályok (PIC) eszközhasználattal összefüggősurveillance-a

Az NNSR PIC surveillance moduljába 4 fekvőbeteg-ellátó intézmény 4 intenzívbetegellátást végző osztályán gyűjtöttek és szolgáltattak adatokat. A résztvevő PIC-

ek alacsony száma miatt ezen surveillance eredmények nem értékelhetőek és nemalkalmasak országos és nemzetközi összehasonlítására, következtetéseklevonására. A 4 PIC-en 2011. évben összesen 945 gyermeket láttak el a négysúlycsoporti kategóriában (2500 g). Az ápolásinapok száma összesen 11483 volt. Az átlagos ápolási napok száma súlycsoportokszerint a következő volt 2500 g: 10,98 nap. A megadott surveillance időszakban az összessúlycsoportban 50 fertőzést azonosítottak, melyből 18 eset lélegeztetésselösszefüggő nosocomiális pneumónia, 8 centrális vénás katéter (CVC) használattal

összefüggő és 1 köldökkatéter használattal összefüggő véráramfertőzés volt.

Súlycsoport

Eszközhasználati arány Eszközhasználattal összefüggő

fertőzések arány

CVCKöldök-katéter

Lélegezetető-gép

CVCKöldök-katéter

Lélegeztető-gép

2500 g 0,04 0,83 0,14 0,00 0,00 4,93

Összesen 0,11 0,93 0,18 6,39 0,94 9,20

NNSR 2011 Evi Eredmenyei

Documents

Transcript of NNSR 2011 Evi Eredmenyei