Munkajogi utazás – az Alkotmánybíróság és Strasbourg

között

Gyulaháza 2011. március 22.

Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJTK

Mit (köz)vetítek?• Különadó -– Alkotmány-módosítás két ponton• És új különadó - 2010. évi CXXII. törvény (módosítja az egyes

gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvényt

• Közalkalmazottak – 2011 újdonságai és a mi értelmezési feladataink – vezetők és jogállásváltás

• Munkavállalás gyes mellett• A sztrájkjog változása• A nők és a 40 éves szolgálati viszony – egy várható változás• Kérdések – igyekszem válaszolni, ha tudok…

Különadó - Mikor fordulhatunk az AB-hoz?

Alkotmány 32/ A. § (2) bek.:• A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi

adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket

• az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, • ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként

kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg,

• és nem tartalmaz egyéb okot.Az AB csak a fenti szempontokra hivatkozással semmisítheti meg e

törvényeket. Az emberi méltósághoz való jog – egyenlő méltóság: ne lehessen

jogilag emberi életek között különbséget tenni.

A különadó alkotmányos „lába”A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami

vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről juttatott jövedelemre,

az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően, törvény a jövedelem mértékét el nem érő kötelezettséget állapíthat meg [71/ I. § (2) bek.].

.Európai Alapjogi Charta 17. cikk A tulajdonhoz való jog• Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogszerűen szerzett tulajdonát

birtokolja, használja, azzal rendelkezzen, és azt örökül hagyja. Tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből, a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett történik.

A magánszemély egyes jövedelmeinek „második”különadója - Gptv. II. fejezet

Ki fizet különadót?• A költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi

forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személynél foglalkoztatott magánszemély,

• aki munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján, továbbá • aki a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési

felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény • vagy a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb

működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti munkavégzésre irányuló jogviszonyban

• a különadó alapnak minősülő bevételt szerez

Kivéve, akinek a jogviszonya megszűnését követő napon saját jogon nyugellátást állapítanak meg

• De ha már a megszűnés előtt megállapítják…?

A különadó alapjaA jogviszony megszűnésével összefüggésben pénzben kifizetett,

vagy bármely más formában juttatott bevételből

ide nem értve • a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése

jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve

a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét,

• de ideértve az Mt. 3. § (6) bekezdése alapján megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

2 vagy 3,5 millió felettNem minősül a különadó alapjának:• az állami vezetők, polgármesterek, (fő)jegyzők, a

köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelő bizottságának tagjai esetében a bevétel kétmillió forintot meg nem haladó része;

Kik az állami vezetők – és a vezető állásúak? Közalkalmazott nem tartozhat e körbe.

Más foglalkoztatott esetében • a különadó alapba tartozó bevételneka hárommillió-ötszázezer

forintot meg nem haladó része, valamint • a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság

megváltása címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom.

A szabadság megváltása – és különadóztatásaA különadó mértéke az adóalap 98 százaléka. – Az AB szerint a

jogintézmény kiüresítése

A jogellenes megszüntetés dilemmája

A jogviszony 2005. január 1-jét követő megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegek után a különadó-fizetési kötelezettséget jogcímenként a Gptv. szerint kell teljesíteni.

Nyelvtani értelmezés kontra jogi magyarázat

Minden adóalap, ami a határozatban szerepel?• A kártérítés is adóalap? De hát nem jövedelem…• Az elmaradt illetmény is adóalap? De hát nem a jogviszony

megszűnéséhez kapcsolódik? Kjt. kontra Ktv. – ha nem felmentéssel szűnik meg a jogviszony –

ekkor számít a különadó alapjába.

Vissza a múltba – különadós munkáltatói kötelezettségek

A munkáltató magánszemélyenkénti és a jövedelem juttatásának éve (évei) szerinti bontásban 2011. március 31-éig adatot szolgáltat az állami adóhatóságnak az általa kifizetett különadó-alapot képező összegről, valamint

• jogcímenként megbontva, az abból levont, a különadó fizetésére kötelezett magánszemélyt terhelő közterhekről;

• a magánszemély kérésére a munkáltató a rendelkezésére álló, a különadó-fizetési kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatokról a kérés beérkezését követő 30 napon belül tájékoztatja a magánszemélyt.

Közalkalmazottak - 20112010. évi CLXXV. törvény (Kjtm.) Újra csak vezetői megbízás [Kjt. 23. §]Elfelejtették „kiszerkeszteni” a Kjt. 23. § (1) bekezdésből– „A magasabb vezető, illetve vezető megbízás feltétele, hogy a

közalkalmazott - a kinevezés szerinti munkaköre mellett - látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait.

És akinek ez a munkaköre?(UGORJUNK EGYET AZ INDOKOLÁSRA!)

Csak határozott időre – maximum 5 évMegbízás visszavonása• kérelemre továbbra is indokolni kell,• jogellenes visszavonás: maximum 6 hónapra jár a pótlékDe: az ördög az átmeneti szabályok között

Idézetek a T/1497 törvényjavaslat indokolásából

• A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség (míg a vezetői megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja), a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a közalkalmazotti, és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére .

• Ez az új rendszer jelentősen megköti a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre .

Vezetői kérdésekBetöltött állás - A munkáltató által a vezető beosztású közalkalmazott

munkakörére kiírt pályázat önmagában nem jogellenes amiatt, hogy betöltött munkakörre szólt [BH2002. 283.].

A bizalmatlanság mint indok nem lehet személyes szimpátia vagy antipátia kérdése, ilyenként csak a vezető magatartásában vagy munkájában megnyilvánuló és bizonyítható olyan objektív tények szolgálhatnak, amelyek kellő magyarázatát adják annak, hogy a vezető nem hagyható a beosztásában [BH2002. 116. ].

Egy példa - Nem adminisztrál - Ha a kollektív szerződés szerint az osztályvezető főorvos munkakörébe nemcsak szakmai irányítási, hanem különböző adminisztratív kötelezettségek is tartoznak, azok teljesítésének elmulasztása esetén a munkáltató annak ellenére vonhatja vissza jogszerűen a vezetői megbízását, hogy nem adott külön munkaköri leírást a részére [BH2000. 269. ].

A vezetői megbízáshoz kapcsolódó átmeneti szabályok

A Kjtm. hatálybalépésével egyidejűlega határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői megbízás e törvény

erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő, öt évre szóló határozott idejű megbízássá alakult át,

• a határozatlan idejű magasabb vezetői, vezetői kinevezés e törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétõl kezdődő,

• öt évre szóló vezetői megbízássá alakult át, • egyidejűleg a közalkalmazottat határozatlan időre, a 2008.

december 31-én hatályos kinevezése szerinti nem vezetői (a továbbiakban: szakmai) munkakörébe, vagy

• ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni,

Még mindig a vezetői átmenetA határozott idejű magasabb vezetői, vagy vezetői kinevezés • e törvény erejénél fogva a határozott idő lejártáig tartó vezetői

megbízássá alakult át, • ezzel egyidejűleg a közalkalmazottat a határozott időből hátralévő

időre a 2008. december 31-én hatályos kinevezése szerinti szakmai munkakörébe, vagy ennek hiányában, a legmagasabb iskolai végzettségének megfelelő szakmai munkakörbe kell kinevezni.

Ha a határozott időből még 5 évnél több volt hátra I.1-én – addig tart a megbízás

HR – hová helyezzük az önálló munkakört betöltött vezetőket?

Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint 2010. XII. havában

Mennyit keresnek az ex-kinevezett vezetők?

Illetménygaranciák a vezetői megbízás fennállásig – nem lehet alacsonyabb az illetmény és pótléka, mint 2010. XII. havában

Kinevezett vezetőnek Kjt. 70. § Vezetői pótlék – mértéke:• magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a

pótlékalap száz-ötszáz százaléka,• vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap

száz-kétszázötven százaléka.

DE!!! Hatályon kívül helyezve: Kjt. 21. § (4) Ha a kinevezés módosítása következtében … a korábbi kinevezett vezető nem vezetői munkakört tölt be, illetményét fizetési osztályának és fokozatának alapján kell megállapítani.

Kérdés: Nem keresnek-e többet a kinevezettből megbízottá váló vezetők?

A végén csattan…Fenntartói döntés alapján (és a munkáltatói jogkör)• január 1-je és február 28-a között a magasabb vezetői, vezetői

álláshelyre pályázat kiírására kerül sor, az előbbiek szerint létrejött vezetői megbízások a pályázat alapján megbízott magasabb vezető, vagy vezető megbízásával egyidejűleg megszűnik, és ezzel egyidejűleg

• a közalkalmazottat a kinevezése szerinti szakmai munkakörében kell tovább foglalkoztatni, vagy

• a pályázat megnyerése esetén a közalkalmazott számára legfeljebb öt évre szóló új vezetői megbízást kell adni.

Február 28-ig csupán a pályázati kiírásnak kellett megjelennie. Nem a megbízás visszavonása történik meg, a vezető megbízás más

általi - pályázat útján történő - elnyerésével a törvény erejénél fogva megszűnik.

Így a munkáltató indokolási kötelezettségének kérelmezése is kizárt.

A munkáltatói jogállásváltás új szabálya – nincs döntési helyzet

A munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító a költségvetési szervezet útján ellátott közfeladatot – az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló – gazdasági társaság utódszervezet részére adja át közfeladat ellátási és továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel, a közalkalmazotti jogviszony e törvény erejénél fogva munkaviszonnyá alakul át. Erre az estre az átadó és átvevő munkáltatók

• tájékoztatási kötelezettsége marad fenn [Kjt. 25/ A. § (2) bek.]. • kötelesek írásban tájékoztatni a közalkalmazottat arról, hogy az

átadást követően a közalkalmazott foglalkoztatását az átvevő biztosítja, benne a munkaszerződésre vonatkozó ajánlattal [Kjt. 25/ A. § (3) bekezdés].

Ugyanakkor az új 25/ A. § (8) bekezdés kizárja az ajánlattételre történő válaszadást tartalmazó 25/ A. § (5) bekezdésének alkalmazását. Az elutasítás lehetőségének megszűnésével megszűnik a végkielégítésre való jogosultság!

Közalkalmazotti illetményekIlletménytábla - negyedik éve befagyasztva• emelkedő minimálbér és garantált bérminimum• összecsúszott osztályok, fokozatok és• az egyenlő bánásmód 78.000 ft-os minimálbér: A1-8 és B1 alatta94.000 ft-os garantált bérminimum E1 is 89.000 Ft (felsőfokú

szakképesítés kell!)Pótlékalap – 20.000 ft.Kereset-kiegészítés - a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis

előirányzatának 2%-a.

Alkotmányellenes az indokolás nélküli felmentés – mit ér a határozat?

Alkotmánybíróság 1068/B/2010. AB határozata – mit sért a Ktjt.?• A munkához való jogot• Az indokolatlan, önkényes megszüntetéssel szembeni védelmet• A közhivatal viselésének jogát• A törvény alá rendeltséget – a jogállamiság elvét• A hatékony védelem lehetőségét, a bírósághoz való fordulás

jogát• Az emberi méltósághoz való jogotMit tehet, akit felmentettek?• Aki már beadta a keresetet vagy 30 napon „belül” van• Alkotmányjogi lehetőség vagy zsákutca?• És a köztisztviselők…?

Ki dolgozhat gyes mellett?2010. évi CLXXI. törvény 72. és 75. §-a megváltoztatta a családok

támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 20. § (1) bekezdés a) pontját és 21. §-át.

gyermek 3 éves koráig jár a gyeskereső tevékenységet• a gyermek egyéves koráig nem folytathat,• a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem

haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik (pl. távmunka, bedolgozó),

• a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat,

• ikrek esetében a gyermekek egyéves kora után időkorlátozás nélkül folytathat azzal a megkötéssel, hogy a gyes-ben részesülő személy ikrek esetében egy gyermek után jogosult a gyes-re

Visszatérés részmunkaidőben - közalkalmazottak

Kjt. 23/B. § (1) Teljes munkaidőben foglalkoztatott írásbeli kérelmére a munkáltató köteles a kinevezésben

• a) heti húsz óra, készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke felének megfelelő tartamú

• részmunkaidőt kikötni, ha a közalkalmazott a kérelem benyújtásakor az Mt.138. §-a (5) bekezdésének a) pontja szerinti fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztásra szóló kérelem – megtagadása: ha a munkáltatónak lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene.

Részmunkaidő kikötése - a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő naptól,ha ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól hatályos.

Általában: szabadság-kiadás a fizetés nélküli szabadság lejártát követő első munkanaptól, eltérő megállapodás: a fizetés nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

Új felmentési lehetőség?

A negyven éves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] életkori jogosultsági feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi.

Nyugdíjasnak is minősülnének!

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Látták az Othelló Gyulaházán c. filmet?

dr.p.horvath.istvan@gmail.com