Makrogazdasági kilátások

2009. október 20.Háttérbeszélgetés az OÉT tagjaival

Simor AndrásMagyar Nemzeti Bank

Miről lesz szó?

• A makrogazdasági kilátások várható alakulása

• Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz– Bérajánlás– Minimálbér

• Kitekintés: A pénzügyi válság hosszabb távú következményei a magyar munkapiacra

Makrogazdasági kilátások

A pénzügyi válság Magyarországot az EU országainak többségénél

erőteljesebben érintette• 2008 szeptembere után a nemzetközi pénzügyi

befektetők világszerte jelentősen csökkenteni kezdték a kockázatosabb befektetéseiket

• Ez a magas állam- és a külső adóssággal rendelkező magyar gazdaságot igen erőteljesen érintette:– Az államháztartás piaci finanszírozása ellehetetlenült– A forint a régió egyik legerőteljesebben gyengülő

devizájává vált– A magas deviza-hitelállomány miatt a bankrendszer

likviditásával és fizetőképességével kapcsolatban is kérdőjelek merültek fel

A pénzügyi összeomlást a magyar gazdaság elkerülte…

• Ezt segítette, hogy a nemzetközi pénzügyi helyzet az elmúlt hónapokban stabilizálódott– A likviditási feszültségek oldódtak– A legkockázatosabb bankokat világszerte feltőkésítették– A befektetők kockázati étvágya is újra valamelyest

emelkedett• A magyar hatóságok intézkedései is jelentős

mértékben segítették a helyzet konszolidációját– A nemzetközi intézmények hitelei a legnehezebb

időszakban is lehetővé tették az államháztartás finanszírozását

– A szigorú, de a hosszú-távú versenyképességet javító fiskális politika javította az államháztartás finanszírozhatóságával kapcsolatos piaci megítélését

– A monetáris politika intézkedései javították a bankszektor és a pénzpiacok likviditási helyzetét

A magyar állam nemzetközi kockázat-megítélése és a forint

euró árfolyam

0

100

200

300

400

500

600

70020

08. m

áj..

2008

. jún

..

2008

. júl

..

2008

. aug

..

2008

. sze

pt..

2008

. okt

..

2008

. nov

..

2008

. dec

..

2009

. jan

..

2009

. feb

r..

2009

. már

c..

2009

. ápr

..

2009

. máj

..

2009

. jún

..

2009

. júl

..

2009

. aug

..

2009

. sze

pt..

CD

S fe

lár, b

ázis

pont

220

230

240

250

260

270

280

290

300

310

320

forint

/eur

ó ár

foly

am

CDS felár* forint/ euró árfolyam

*CDS felár: a magyar államcsőd elleni biztosítási termék ára

Pénzügyi szféra feszültségei gyorsan átterjedtek a

reálgazdaságba, Magyarország itt ismét a vesztesek között

szerepel(t)• Az idei év első félévében a GDP a világ legtöbb gazdaságában a második világháború óta nem látott mértékben esett

• Magyarország a súlyosabb visszaesést mutató országok között szerepel– Ennek elsődleges oka

• a kényszerűen prociklikus költségvetési politika és bankrendszeri viselkedés

• a monetáris politika sem tudott gyorsan lazítani a kockázati felárak jelentős emelkedése és a pénzügyi stabilitási kockázatok miatt

A válság óta elszenvedett GDP veszteség az OECD országokban

LT

LV

EE

SI

RO FI IESK

HUJP CZ SE DK DE

ITLU NL IS UKEU27

AT EA BE ESPT US MT

FRCH NO

CY GR

PL

-22

-20

-18

-16

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

% (G

DP

válto

zás 20

08. h

arm

adik

neg

yedé

véhe

z ké

pest

)

A vállalati jövedelmezőségben drámai romlás következett be, számos vállalat ment csődbe

Magyarországon…

-14

-12

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

1Q

01

3Q

01

1Q

02

3Q

02

1Q

03

3Q

03

1Q

04

3Q

04

1Q

05

3Q

05

1Q

06

3Q

06

1Q

07

3Q

07

1Q

08

3Q

08

1Q

09

3Q

09

%

1.5

2.0

2.5

3.0

3.5

4.0

4.5

%

Egységnyi terméken elért profit, év/év Csődráta (jobb tengely)

A foglalkoztatás a legnagyobb ütemben csökkent a régióban

-15.0

-10.0

-5.0

0.0

5.0

2008

I. n

.év

2008

II.

n.év

2008

III

. n.é

v

2008

IV

. n.é

v

2009

I. n

.év

2009

II.

n.év

2008

I. n

.év

2008

II.

n.év

2008

III

. n.é

v

2008

IV

. n.é

v

2009

I. n

.év

2009

II.

n.év

2008

I. n

.év

2008

II.

n.év

2008

III

. n.é

v

2008

IV

. n.é

v

2009

I. n

.év

2009

II.

n.év

2008

I. n

.év

2008

II.

n.év

2008

III

. n.é

v

2008

IV

. n.é

v

2009

I. n

.év

2009

II.

n.év

2008

I. n

.év

2008

II.

n.év

2008

III

. n.é

v

2008

IV

. n.é

v

2009

I. n

.év

2009

II.

n.év

Csehország Magyarország Lengyelország Szlovákia Románia

Kum

ulál

t vál

tozá

s, 2

008

I. né

.-hez

kép

est (

%)

Foglalkoztatás Hozzáadott érték

Mindeközben a versenyszektorban eddig a krízis ellenére is némileg emelkedtek a

reálbérek

-8.00

-6.00

-4.00

-2.00

0.00

2.00

4.00

6.00

8.00

10.001

q0

1

3q0

1

1q0

2

3q0

2

1q0

3

3q0

3

1q0

4

3q0

4

1q0

5

3q0

5

1q0

6

3q0

6

1q0

7

3q0

7

1q0

8

3q0

8

1q0

9

%

Reálbér Termelékenység (versenyszektor mezőgazdaság nélkül)

Bár a reálszférában is több jel utal a stabilizálódásra, a

reálgazdasági válság nehezén a világ még nincs túl

• Az elmúlt hónapok adatai alapján a nemzetközi konjunktúra stagnálás közeli helyzetbe került– egyes országokban enyhe növekedés is észlelhető

• A folyamat fenntarthatóságával kapcsolatban ugyanakkor kérdőjeleket vet fel, hogy ezt a monetáris és fiskális politikák példátlan ösztönző lépéseivel sikerült csak elérni– Ezek viszont a fejlett világban szükségszerűen átmenetiek

a magas államadósság-szintek és a túlzott pénzbőség következtében előbb utóbb emelkedő infláció miatt

• A bankszektor tartósan visszafogott aktivitása és a munkanélküliség emelkedése is tartósan kedvezőtlen gazdasági környezetet valószínűsít

Magyarország esetében pedig a válságos reálgazdasági helyzet 2010

végéig igen jó eséllyel eltarthat

• Az adósságok finanszírozása a válságot megelőző évtizedhez képest tartósan drágább maradhat, így az ország külső forrásokra való ráutaltságának, azaz a folyó fizetési mérleg hiányának alacsonyabb szinten kell maradnia

• Az államadósság leépüléséhez pedig tartósan szigorú fiskális politika szükséges

• Mindez tartósan visszafogott belső keresletet feltételez, azaz az exportpiacaink felépülésére vagyunk ráutalva

Elhúzódó gazdasági visszaesésre, tartósan

kedvezőtlen munkapiaci helyzetre számítunk a múltbeli

összefüggések alapján2008 2009 2010 2011Tény

Fogyasztóiár-index 6,1 4,5 4,1 2,1

Háztartások fogyasztási kiadása -0,5 -8,3 -2,7 3,4Belföldi felhasználás 0,4 -8,5 -1,6 2,9Export 4,8 -14,5 2,6 8,6Import 4,7 -17,0 1,8 8,4GDP* 0,6 -6,7 -0,9 3,4

Versenyszféra bruttó átlagkereset1 8,5 (8,0) 4,2 3,9 3,9Versenyszféra foglalkoztatottság2 -1,1 -3,6 -1,7 0,9

Munkaerőpiac

Előrejelzés

Várható makrogazdasági kilátások

Gazdasági növekedés

Infláció (éves átlag)

az MNB augusztusi inflációs jelentése alapján

1 A KSH munkaerő-felmérése szerint. 2 Az eredeti teljes munkaidős foglalkoztatottakra vonatkozó KSH adatok szerint. Zárójelben a fehéredés és a prémiumok megváltozott szezonalitásának hatásától tisztított adatok szerepelnek. * Naptári hatással nem korrigált adatok.

…jelentősen tovább csökkenhet a foglalkoztatottság

• Az alkalmazkodás késleltetett: a következő egy-másfél évben további tízezrek elbocsátása várható

• A növekedés beindulását követően is hosszú ideig tarthat a foglalkoztatottság helyreállása

2 800 000

2 850 000

2 900 000

2 950 000

3 000 000

3 050 000

3 100 000

1Q07

3Q07

1Q08

3Q08

1Q09

3Q09

1Q10

3Q10

1Q11

3Q11

Versenyszektor foglalkoztatottság

Tartós problémát jelent, ha az elbocsátottak hosszú ideig nem

találnak állást• Az állásukat elvesztők mintegy 80-90%-a

alacsonyabb képzettségű, fizikai foglalkoztatott

• A válságot követő szerkezeti változások és az elhúzódó munkanélküliség következtében félő, hogy tudásuk leértékelődik

• A képzetlenebbek körében a foglalkoztatás az átlagnál érzékenyebben reagál a bérköltség alakulására (Kertesi-Köllő, 2002).

Főleg a képzetlen munkaerőt bocsátják el a válságbanA foglalkoztatottság éves változása 2009 második negyedévében végzettség szerint

-10.0

-8.0

-6.0

-4.0

-2.0

0.0

2.0

4.0

6.0

8 ált./kevesebb szakképesítés érettségi érettségiszakképesítéssel

főiskola egyetem mind

%

Szempontok az OÉT tárgyalásokhoz

A 2010-es bérajánlás hatásának átlátása nem egyszerű a sokféle

adóváltozás miatt

• Az adóintézkedések következtében a munkavállalói nettó átlagbérek 2,5%-kal nőhetnek gyorsabban a bruttó átlagbérindexnél

• A munkáltatók átlagbérköltség-növekedése a járulékcsökkentések miatt 1,6%-kal lehet alacsonyabb az átlag-bérnövekedésnél

• Az ÁFA hatás éves szinten 1,9%, ami eltéríti a munkáltatók és a munkavállalók által érzékelt inflációt– Az ÁFA nem bevétel a munkáltatók számára,

viszont költség a munkavállalóknak

A múltbeli összefüggéseknél alacsonyabb bérpálya

munkahelyeket menthet meg*

+6300 fő

Alappálya*2%-kal

kisebb bérBruttó bér 3.9 1.9

Nettó bér 6.4 4.4Munkaköltség 2.3 0.3Infláció 4.1 3.9Áfa- és jövedéki adó szűrt infláció 2.2 2.0

Nettó fogyasztói reálbér 2.2 0.5Reál termelői munkaköltség 0.1 -1.8Foglalkoztatottak számának változása(2010 IV. né.-/ 2009 IV. né., fő) -22000 -15611* Múltbeli összefüggések alapján

*A számítások a bank negyedéves előrejelző modelljével készültek

A minimálbérnek két szempontból van létjogosultsága egy gazdaságban

1) Közgazdasági érv – ha a munkaadók monopol pozícióban

vannak, ösztönzi a munkakínálatot

2) Méltányossági érv– Council of Europe (COE) Európai

Szociális Chartája: mindenkinek joga van a tisztességes megélhetést biztosító bérhez

Mit tudunk ezekről a nemzetközi szakirodalom alapján?

• (1)-es esetben: minimálbér léte emeli a béreket és a foglalkoztatottságot; ellenkező esetben azonban a negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásira

− Főleg a fiatalok/alacsonyan képzettek körében lehet jelentős a negatív foglalkoztatási hatás

• A méltányossági érvhez két támpontunk van− COE ajánlás: a szegénységi küszöb felett kell

lennie a minimálbérnek− ILO ajánlás: összhangban bérekkel, megélhetési

költségekkel, jóléti támogatásokkal és gazdasági fejlődéssel, a magas foglalkoztatási szint igényével

A minimálbér-emelések hatása Magyarországon

• Mikro adatokon jelentős kedvezőtlen foglalkoztatási hatás (Kertesi-Köllő, 2004): a 2001-es minimálbér emelés 3,5%-al csökkentette a foglalkoztatást

• Makro szimulációk is kedvezőtlen hatásra utalnak (Halpern-et-al ( 2004))

– -1,3% – -2,3% a foglalkoztatás csökkenése ahhoz képest, mintha a minimálbér csak az inflációval emelkedett volna

– szakképzetlenek körében -2% – -4% a csökkenés

Kiket érint a minimálbér-emelés?

• Az alacsonyan képzetteket illetve a fiatalokat– Mo.-n ezek körében jelentős a foglalkoztatás lemaradása– Válság itt a legnagyobb az elbocsátási hullám

• A szakképzett fizikai foglalkoztatottakat– a szakképzett minimálbér intézménye miatt a hatás ebben a körben

felnagyítódik, miközben ők az elbocsátások nagy vesztesei

• Mindenkit az átgyűrűző hatás miatt– Kertesi-Köllő (2004): a foglalkoztatás csökkenés jelentős része az

átgyűrűző hatás miatt következett be– Kézdi-Kónya (2009): a vállalatok megtartják a bérkülönbségeket

• A fiktív minimálbéresek munkaköltségei is nőnek– Legfrissebb tanulmány (Elek-Szabó, 2008) alapján a minimálbérre

bejelentettek mintegy fele többet keres a valóságban, itt is lehet negatív foglalkoztatási hatás

Magas vagy alacsony a hazai minimálbér nemzetközi

összevetésben?

• A minimálbér/átlagbér arány (Kaitz index) 2001-2002-ben nagyon megugrott, azóta nem kiugróan magas, de nem is kifejezetten alacsony

• A minimálbér szintje a méltányossági szempontok alapján sem tűnik alacsonynak

A minimálbér szintje az átlagbérhez képest most sem

alacsony …Minimálbér az átlagbér arányában

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Franc

iaors

zág

Írors

zág

Belgium

Görög

orsz

ág

Egyes

ült K

irálys

ág

Hollan

dia

Leng

yelor

szág

Spany

olors

zág

MAGYARORSZÁG

Román

ia

Litvá

nia

Luxe

mbu

rg

Portu

gália

Szlová

kia

Cseho

rszá

g

OECD 2008 12%-os minimálbér emelés elsődleges hatása

… és méltányossági szempontból sem az nemzetközi összevetésben

Minimálbér a szegénységi küszöb arányában*

0%

20%

40%

60%

80%

100%

120%

140%

160%

180%

Fra

ncia

orsz

ág

Bel

gium

Hol

land

ia

Leng

yelo

rszá

g

Rom

ánia

Íror

szág

Gör

ögor

szág

Egy

esül

t K

irály

ság

Mál

ta

MA

GY

AR

OR

SZ

ÁG

Bul

gária

Por

tugá

lia

Litv

ánia

Szl

ovák

ia

Spa

nyol

orsz

ág

Szo

lvén

ia

Luxe

mbu

rg

Cse

hors

zág

Ész

tors

zág

Lett

orsz

ág

Eurostat 2007 12%-os minimálbér emelés elsődleges hatása*Szegénységi küszöb: A medián jövedelem 60%-a (eurostat definíció: at risk of poverty treshold)

Kitekintés: a pénzügyi válság hosszabb távú hatása a magyar

munkapiacra

A válság megnöveli a nemzetközi vállalati szektor

költségérzékenységét • A következő néhány évben a felzárkózásunk

szempontjából kulcsfontosságú, hogy nemzetközileg versenyképes legyen a magyar munkaerő – Ez persze hosszabb távon legelőnyösebben a

képzettségi szint emelésével érhető el• Az elmúlt félévben a bér alapú

versenyképességünk valamelyest javult a régión belül

• A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért globálisan versenyez

• Más feltörekvő országokkal szemben azonban a régió az elmúlt tíz évben tetemes versenyképességi hátrányt halmozott fel

Az elmúlt félévben javult a bér-versenyképességünk a régióban

Fajlagos munkaköltség alapú reálárfolyamok a feldolgozóiparban

60

80

100

120

140

160

180

200

220

1q-0

0

3q-0

0

1q-0

1

3q-0

1

1q-0

2

3q-0

2

1q-0

3

3q-0

3

1q-0

4

3q-0

4

1q-0

5

3q-0

5

1q-0

6

3q-0

6

1q-0

7

3q-0

7

1q-0

8

3q-0

8

1q-0

9

1999

=10

0

60

80

100

120

140

160

180

200

220

1999

=10

0

Csehország Lengyelország Szlovákia Románia Magyarország

felértékelődés

A magyar munkaerő a nemzetközi tőkebefektetésekért nem csak kelet-

európával versenyezA fogyasztói ár alapú reálárfolyam alakulása

60

70

80

90

100

110

120

130

140

150

160

1q-9

4

4q-9

4

3q-9

5

2q-9

6

1q-9

7

4q-9

7

3q-9

8

2q-9

9

1q-0

0

4q-0

0

3q-0

1

2q-0

2

1q-0

3

4q-0

3

3q-0

4

2q-0

5

1q-0

6

4q-0

6

3q-0

7

2q-0

8

1999

=10

0

Euroövezet (nem KKE) Kelet-Közép-Európa

Magyarország Távol-Kelet+Brazíila

reálfelértékelődés

Köszönöm a figyelmet!