Lépések a fenntarthatóság felé 33.

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja12. évf. 3. szám (33)2007. ősz

... a fenntarthatóság felé

KÖVET-INEM Hungária

KörnyezettudatosVállalatirányítási EgyesületLépések...

Tartalom:

Emberi tényező –

Ódor Erzsébet, Chinoin

2-3. oldal

Bioüzemanyagok –

Milyen áron?

4. oldal

A „másért vállalkozás” kon-

cepció (második rész)

6-7. oldal

Együttműködés a fenntart-

ható fejlődésért

8-9. oldal

Lebomló műanyagok

10. oldal

Új KÖVET tagok

11. oldal

Hogy kerül a csizma

az asztalra?

12. oldal

Forró témák – új kutatási

irányvonal a fenntarthatóság

vizsgálatában

14-15. oldal

A KÖVET a CSR Europe

hazai képviselője

16. oldal

A környezeti számvitel elter-

jedtsége a hazai vállalatok

körében

17-18. oldal

Másért Vállalkozó? –

Gravoform Kft.

19-20. oldal

Emissziókereskedelem –

Együttes Végrehajtás

21. oldal

Jogszabályok

22-23. oldal

Napjaink felgyorsult világában semmi meglepő nincs abban a megállapításban, hogy a változások korát él-jük. Van azonban egy kitüntetett entitás, melynek megváltozása hatással van jó-formán kivétel nélkül minden emberre. Ez pedig Földünk ég-hajlata. A klímaváltozással kap-csolatos legjelentősebb hazai változás az, hogy az elmúlt hó-napokban éppen ez a téma tu-dott áttörést elérni a médiában. Tavaly CSR (Corporate Social Re-sponsibility) témában volt kon-ferenciadömping, idén a klíma-változás viszi a pálmát. De meg-említhetjük a Pannon június el-sejei („A társadalmi felelősség-vállalás napja”) kezdeménye-zését, mely 2007-ben arról szólt, hogy hazai cégek vállalásokat tesznek a szén-dioxid kibocsátá-suk csökkentéséről, vagy a nem-régiben társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Éghaj-latváltozási Stratégiát is. Nemzetközi szinten kiemel-kedő jelentőségű az ENSZ Global Compact program-

ját kiegészítő „Caring for Climate: The Business Leadership Platform” megszületése, melyhez eddig több mint száz óriásvállalat csatlakozott.

Bizarrul hangzik, de éppen a fenntarthatósággal kapcso-latos területeken tevékenyke-dő szakembereknek kell hálá-saknak lenniük a klímaválto-zásnak. Ennek köszönhetjük ugyanis, hogy egyre többen és egyre magasabb szinten ve-szik komolyan a környezeti eltartóképesség feszegetésé-vel járó problémákat.

S hogy a változás szele ké-pes lesz-e kisöpörni a felelőt-len megoldásokat, és felpör-getni az innovatív, környezet-barát technológiákat? Fel tud-ja majd nyitni a döntéshozók szemét, hogy bölcs eszközö-ket válasszanak a problémák

kezelésére? Reméljük igen, segítsünk neki saját terü-letünkön mindannyian!

Kapusy Pál / KÖVET

A változás szele(i)

Bioüzemanyagok – milyen áron?

Felgyorsult a bioüzemanyagok terjedési üteme Magyarorszá-gon is. Alkalmazásuk kétségte-len előnyei mellett azonban számos tényező szól ellenük is. Cikkünk ezen előnyöket és hát-rányokat mérlegeli.

(Részletek a 4. oldalon)

Együttműködés a fenntartható fejlődésért

Az ipari parkok különlegesen alkalmasak arra, hogy különböző vállalatok összefogjanak annak érdeké-ben, hogy kevésbé terheljék a környezetet és közben egymás melléktermékét hasznosítsák. Cikkünk az ipari ökológia érdekességeibe vezeti be az olvasót.


Környezeti kontrolling

Vajon ki, hogyan hasznája a környezeti kontrolling esz-közét? Tisztában vannak vele a vállalatok, milyen infor-mációkhoz juthatnak, ha alaposabban utánajárnak a környezetszennyezés költségeinek? Cikkünkből azt is megtudhatják, egy átlagos vállalatnál hogyan alakul a környezeti költségek és bevételek megoszlása.


A KÖVET a CSR Europe tagja

Idén májusban a CSR Europe elnök-sége elfogadta a KÖVET tagfelvételi kérelmét, így az egyesület hazánk első képviselője a nemzetközi háló-zatban. A CSR Europe Európa leg-nagyobb CSR-rel foglalkozó szerve-zete.


12. évfolyam 3. szám (33)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Békés egymás mellett élés:gyógyszergyár a városban

A rovat vendége ezúttal Ódor Erzsébet, a Chinoin Zrt. (Sanofi-Aventis) környezetvédelmi vezetője, aki korábban a KÖVET elnökségének is tagja volt, és immár több mint

negyedszázada dolgozik az újpesti gyógyszergyár környezetiterhelésének csökkentésén.

Mióta dolgozik a Chinoinnál?1982. január másodikán kaptam meg a

nagytétényi kicsiny környezetvédelmi la-boratóriumot, talán ha két munkatárssal… A BME-n végeztem vegyészmérnökként, a környezetvédelmi szakmérnöki képesítést évekkel később szereztem meg, hiszen ak-koriban az egész szakma gyerekci-pőben járt még. Sajnos kutatás-ban, termelésben igazán sosem dolgoztam, ezt ma már egy kicsit sajnálom.

Ezek szerint elsősorban ve-gyésznek készült?

Általános iskolában volt egy szenzációs kémiatanárom, ő oltott be a kémia iránti szeretettel. Így már a középiskolaként egy vegy-ipari technikumra esett a választá-som, majd jött az egyetem… A környezetvédelem tulajdonképpen szinte véletlenül jött, a technológi-ával kezdtem foglalkozni a cégnél, elsősorban olyan kérdések érdekel-tek, melyek még megválaszolásra vártak. Példaként említhetném az oldószerek regenerálását, vagy azon kimenetek okozta terhelése-ket, melyeket akkoriban kezelhe-tetlennek tartottak. Erre példaként a fluidszárítók oldószerszennyezé-sét említhetném. A felismerés, miszerint egy szennyezést esetenként csak forrásá-nál lehet megoldani, azóta vezet a mun-kámban.

Negyedszázadnyi időt visszatekintve, milyen trendeket, fejlődési pályát lát?

Emlékezetes, hogy tulajdonképpen a munkába állásommal egyidőben lépett ha-tályba az első hulladékos rendelet, mely az akkori viszonyok közepette borzasztó sar-kosan fogalmazott. A veszélyes hulladékok kezelését például jogszabályi kötelezettség szintjére emelte, ugyanakkor az új előírá-sok szerinti törvényes elhelyezésre nem volt lehetőség, hiszen sem égető, sem lera-kó nem működött. Talán nem mindenki számára ismert, de a dorogi égetőművet a

három nagy gyógyszergyár, a Chinoin, az Egis és a Richter hozta létre a fent említett okokból.

A legnagyobb változás talán az, hogy míg akkoriban még saját kis égetőt is vet-tünk, ma már szinte teljes a spektrum a környezetvédelmi szolgáltatások terén, sőt

néhol túlteng a piac. Sokan a „környezetvé-delem jó üzlet” szlogen jegyében megfele-lő szakmai ismeretek nélkül szeretnék rá-beszélni a cégeket olyan megoldásokra, amelyek vagy nem korszerűek, vagy annyi-ra speciálisak, hogy csak egy szűk körre lennének al-kalmazhatók.

Visszatérve a jogszabá-lyok kérdésére: szerintem van egy jó tendencia, egyre több illetékes szakember látja be, hogy az egyedi megállapodásokban ko-moly lehetőség rejlik, az nem azonos a nyakló nél-küli szennyezéssel. Fogyni

látszik a vaskalapos regula, szerintem ez jó irány lehet a jövőben.

Milyen kihívásokkal állnak szembe je-lenleg?

Az egyik legfőbb kihívás továbbra is az IPPC-nek való megfelelés. Még itt a negye-dik kerület szívében, egy forgalmas út mel-

lett is, zaj tekintetében határér-ték-túllépésünk van. Szerencsére a beavatkozásunk elégséges lesz, újabb mérésekkel azonosítottuk a zajforrásokat, és részben külső hangszigeteléssel, részben a túl-lépésért felelős berendezések épületbe való betelepítésével or-vosoljuk a problémát.

A másik aktuális ügyünk egy egyedi szennyvíz-előkezelő rendszer tervezése-telepítése, hiszen egy hagyományos bioló-giai tisztítót nehéz elképzelni a lakott terület miatt. Mivel a napi szennyvízmennyiség mindössze négy százaléka felelős a KOI vo-natkozásában, ezért erre kon-centrálunk. Jelenleg két eljárás között próbálunk dönteni.

2005-ben sikeresen pályáz-tak a Környezeti Megtakarítás Díjra. Hogyan fogadta a vállalat az elismerést?

Nagy örömmel! Egészen Párizsig eljutott a híre, küldtünk egy rövid leírást a KÖVET-ről, a díjról, arról, hogy ennek mi az értéke, és persze a pályázati anyagunkat is bemu-tattuk. Különböző dicséreteket kaptunk: a

Névjegy

Név Ódor Erzsébet

Beosztás környezetvédelmi vezető

Végzettség vegyészmérnök, környezetvédelmi szakmérnök

Családi állapot házas

Hobbi túrázás, kerékpár, olvasás

Kedvenc írók Marquez, Szabó Magda, mostanában Faludy György

Kedvenc zeneEdvard Grieg – „a norvég fennsíkon járva megértet-tem zenéjét”


KörnyezettudatosVállalatirányítási Egyesület

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Emberi tényező

kémiai részleg azt emelte ki, hogy nem kell félni a környezetvédelemtől, azzal megta-karítás is elérhető. A kommunikációs osz-tály azt emelte ki, hogy a cég hírnevéhez milyen fontos hozzájárulás történt.

A vállalati felelősségvállalás, CSR terén itthon sok cégnél nem a fogyasztói vagy civil elvárás indítja be a folyamatokat, ha-nem az anyavállalat felőli nyomás.

Én nem neveznem nyomásnak, inkább valamiféle szívóhatásnak, hiszen jó dologról van szó… Hogy megemlítsek egy konkrét példát, cégünk energiapályázatot írt ki a le-ányvállalatok részére, kifejezetten a CO2-megtakarítás céljából. Egy példát emelnék ki a saját intézkedések közül: a villamosháló-zatot korszerűsítettük, aminek köszönhető-en 170 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a levegőbe évente. Bár ezen a megmérette-tésen nem mi nyertünk, de maga a verseny megmozgatta az emberek gondolkodását.

Mire a legbüszkébb a munkájával kap-csolatban?

(Rögtön rávágja) A csapatomra, amely mögöttem áll. Elkötelezett, jól felkészült, rendszerben gondolkodó, felelős emberek, akik igen komoly teljesítményre képesek.

Ha jobban belegondolok, talán azt emlí-teném még meg, hogy a BAT referencia do-kumentumok kidolgozása során engem ért

az a megtiszteltetés, hogy az iparágunk képviseletében a sevillai munkacsoportban magyar nemzeti delegált legyek.

Emlékszik rá, hogyan került kapcsolat-ba a KÖVET-tel?

Hogyne. Évekkel ezelőtt eljött Tóth Ger-gely a gyáriparosok székházába egy meg-beszélésre, és előadta az INEM, illetve a KÖ-

VET ötletét. Meghallgattam, és úgy gondol-tam, aranyos ötlet, szimpatikus, naív fiatal-ember, de kíváncsi vagyok, mi lehet ebben a cégek érdeke, mi fog kijönni ebből… Az-tán pár év múlva egy rendezvényen talál-koztam vele és Krecz Ágnessel (a titkárság munkatársa volt 1998-2001-ig – a szerk.), majd résztvettem egy általuk szervezett tanfolyamon, és meggyőződtem arról, hogy ezek olyan elkötelezett emberek, akik komplexen gondolkoznak, pénzért nem adják fel az elveiket, és nem akarnak elva-dult megváltó szerepében sem tetszelegni. Ezután beléptünk a KÖVET tagjai közé…

Mit lehet megtudnia a Lépések olvasói-nak Önről, mint magánemberről?

Van két remek fiam, van egy nagyon el-kötelezett férjem, és ha mindent össze-adunk, van négy fiunk és hét unokánk is. Szabadidőmet elsősorban a hegyekben és víz mellett szeretem eltölteni a családdal, éppen most jöttünk vissza egy skandináv utazásról. Itt azt is megtudhattam, hogy mi az a gleccsertej… Nagyon szeretek olvasni, tonnaszámra falom a könyveket.

Köszönöm az interjút, és további sok sikert kívánunk Önnek és az egész kör-nyezetvédelmi csapatnak!


Környezetvédelmi igazolványt mindenkinek!

Hogyan ösztönözzük munkatársainkat a környezetvédelmi programokban való részvételre?

Dolgozóink és munkatársaink bevonása a környezetvédelmi tevékenységbe nem is olyan egyszerű feladat, mint azt gondol-nánk. A szóban vagy írásban kiadott utasí-tások sokszor elfelejtődnek, hisz az ember-nek mindennapi elfoglaltságában nem fel-tétlenül az a legnagyobb gondja, hogy pl. kikapcsolja a monitort ebédidőre, vagy ösz-szenyomja a PET-palackot, mielőtt a (sze-lektív) kukába dobja.

Hogy a sok apró, környezetileg fontos feladatot mégis mindenki fejben tudja tar-tani, és ezen felül jobban érezze a környe-zetvédelem, és a vállalatnál működő kör-nyezetvédelmi rendszer fontosságát, és az-zal is tisztában legyen, hogy ebben a rend-szerben bizony neki is vannak teendői, nos, ennek elősegítésére újabb eszközt találtak ki a szakemberek. Ez a „Környezetvédelmi igazolvány” (angolul Environmental Licen-ce) kiállítása mindenkinek.

Ahogy az illusztráció is mutatja, ez az egyszerű kis kártya személyre szólóan ösz-

szefoglalja, hogy ki-nek mi a feladata a környezetvédelem-ben, és a KIR-rendszer-ben. A kártya egyik ol-dalán az illető fotója, neve, beosztása, és azok a KIR-célok szere-pelhetnek, amikben az ő együttműködése is szükséges.

Ilyen lehet pl. az irodai energiafelhaszná-lás csökkentése 10%-kal, papírhulladék fe-lére csökkentése stb.

A kártya másik oldalára írhatjuk azokat a konkrét feladatokat, amelyek ezen célok el-éréséhez szükségesek, illetve az általános feladatokat, amik minden dolgozóra vonat-koznak a KIR-rendszer tekintetében. Az első bekezdés példáinál maradva ide írhatjuk, hogy „Összenyomom a PET-palackot, mie-lőtt a gyűjtőbe dobom.”, „Kikapcsolom a monitoromat ebédidőre, hogy ne fogyasz-szon feleslegesen energiát.”, „Külön gyűj-

töm a félig használt papírt.” és így to-vább.

A környezetvédel-mi igazolvány vi-szont csak akkor ha-tékony, ha annak ki-töltését az egyes dolgozókkal közö-

sen végezzük, így közben el is magyaráz-hatjuk nekik, hogy miért fontos a felsorolt dolgokat úgy kezelni, ahogy mi kitaláltuk.

A környezetvédelmi igazolvány tehát személyre szabottan összegzi, hogy ki mely KIR-célokhoz járulhat hozzá, és milyen te-endői és felelősségei vannak a rendszeren belül. Ha valakinek speciális feladatai van-nak, hosszabb távolléte esetén egyszerűen átadhatja helyettesének igazolványát, így egy mozdulattal megoldható, hogy ne ma-radjanak el adott teendők.

Pap Imre / KÖVET

2005-BEN A CHINOIN NYERTE A KÖVET KÖRNYEZETI MEGTAKARÍTÁS DÍJÁT


4

... a fenntarthatóság feléLépések... Energia

Bioüzemanyagok - milyen áron? Az energianövények csodaszernek tűnnek, de mit nyerhet a világ olyan biogén

motorüzemanyagokkal, amelyek alapanyagait iparszerű mezőgazdaság állítja elő?Mi a bioüzemanyagok valós költsége?

Út a fenntarthatósághoz?

A fenntartható fejlődés 1987-ben megfo-galmazott, és időközben továbbfejlesztett elmélete az ökológiai, a társadalmi és a gaz-dasági fenntarthatóság egyidejű harmóniá-ját feltételezi. Az erős és gyenge fenntart-hatóság hívei között az eltérés a természeti tőke helyettesíthetőségének megítélésé-ben rejlik. A radikális irányzat azt az elvet vallja, hogy a természeti tőke nem helyette-síthető, ezért eredeti formájában kellene megóvni. Amennyiben az erős fenntartha-tóságot nézzük, a bioüzemanyagok környe-zetvédelmi előnyeinek emlegetése – ver-senyképes termelés megvalósítása mellett – nehezen indokolható, hiszen a fenntart-ható fejlődés szempontjából kibékíthetet-len ellentmondás, hogy amíg a gazdasági érdek a méretgazdaságosság kihasználását és így a minél nagyobb üzemméret elérését célozza, addig a termesztés koncentrálódá-sa növeli a környezeti veszélyt. Az energeti-kai célú növénytermesztés monokultúrá-hoz vezethet és fennáll a veszélye annak is, hogy a gazdákat rákényszerítik a genetikai-lag módosított vetőmagok használatára, méghozzá a „fenntartható fejlődés” nevé-ben.

Az Európai Unió elvárásai

Minthogy hazánk az Európai Unió tagja, a fenntartható fejlődés megvalósításában az uniós politikák meghatározzák az ország fejlődésének kereteit.

A kyotói vállalások mellett az EU tétele-sen előírja, hogy a megújulók részarányát az energiamérlegben növelni kell, és el kell érni a 6 százalékot. Az uniós kényszerpálya jellemző Magyarország számára az agrár-politikában is. Magyarország biomassza ter-melését az indokolja, hogy jellemző a me-zőgazdasági túltermelés. Főleg gabonát termesztünk, amit nem tudunk eladni, ezért az EU nagyrészt intervenciós alapok-ból finanszírozza a felesleget. A tapasztalt szakemberek szerint a kukorica- és gabona-termesztés területén a feleslegesnek tűnő termőterületek és a kedvezőnek tűnő ter-mészeti adottságok szintén a biomassza in-tenzív termelése mellett szólnak. Mindezek

fényében új iparág születik a magyar vidé-ken, készülnek a stratégiai tervek, mint pél-dául a 2007-2013-as időszakot felölelő Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amelyben kiemelt helyen szerepel a megújuló energiaforrások támogatása. A biomassza és ebből a bioüzemanyag-előál-lítás az egyik fő prioritás. Az EU részben környezetvédelmi, részben energiapolitikai megfontolásokból támogatja a bioüzemanyag-termelés alapanyagainak termesztését. Energiapolitikai célkitűzés az Európai Unió részéről, hogy a bioüzemanyagok részarányát 2010-ig 5,75%-ra szükséges emelni. A 2233/2004. (IX. 22.) kormányhatározat alapján a hazai célkitűzés 2010-ig 2%-os részarány elérése, de ez az elvárás a 63/2005. (VI. 8.) OGY ha-tározattal 4%-ra módosult.

Gazdasági, biztonságpolitikai érvek

Gazdasági oldalról vizsgálva a bioüzema-nyag hazai előállítását, pozitív jellemzőként említhető, hogy a helyben történő előállí-tás növeli az ország és egyben az Európai Unió energiabiztonságát és csökkenti ha-zánk olajpiaci függőségét. Az Európai Unió a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát importálja, s ha az eddigi irány-zat folytatódik, 2030-ban már 84, illetve 93 szá-zalék lesz ez az arány.

Az állam részére előnyt jelent a ter-mékfeleslegek le-vezetése, hiszen mentesíti az álla-mot az intervenciós és közraktározási tá-mogatások folyósítá-sától, a felvásárolt ter-mékek értékesítésétől, valamint az exporttámo-gatások kifizetésétől.

Az energianövények termelé-se munkahelyeket is teremt, ami részben a mezőgazdaság na-gyobb eltartóképességéből, részben a termelőeszköz-piacon jelentkező multiplikátor hatás-ból, valamint az alapanyag és a képző-

dött melléktermékek feldolgozásában je-lentkezik.

Fenntartható fejlődés vs. bioüzemanyag termelése

Érdekes kérdés, hogy a bioüzemanyag ter-melése milyen mértékben szolgálja hosszú távon a környezeti érdekeket. A biomassza energetikai elterjesztése mellett környezeti szempontokat figyelembe véve elmondha-tó, hogy maga a biomassza karbonneutrális energiahordozó, így hozzájárul a növekvő mértékű széndioxid-kibocsátás mérséklésé-hez. Fenntarthatósági hatása azonban nem egyértelmű. „A csökkenő fajlagos széndi-oxid-kibocsátás az összenergia-felhasználás – azon belül kiemelten a közlekedés ener-giaigényének – növekedése miatt az összes széndioxid-kibocsátás növekedéséhez is vezethet és a technológiától függően, elő-fordulhat, hogy nem csökken, sőt növeked-ni fog az energiatermelésből adódó széndi-oxid-kibocsátás.” Úgy tűnik, hogy a bio- üzemanyagok hatására csökken a levegő-szennyezés, de a támogatott bioüzema- nyag-árak növelik a piaci mennyiséget és

mindez visszapattanó hatásként je-lenik meg: tovább növekszik az

automobilizmus és összessé-gében növekszik a szén-

dioxid-kibocsátás.Megújuló jelle-

géből adódóan fenntartható al-ternatívát je-lent és segít-heti a vidéki táj és telepü-lésszerkezet

megőrzését, de nem munkaintenzív tevékenység, a foglal-

koztatásra gyakorolt pozitív hatása sokkal ki-

sebb, mint más mezőgazda-sági tevé-kenységeké.

Az ener-gianövények

termelése során ból, valamint az alapanyag és a képző-

a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát importálja, s ha az eddigi irány-importálja, s ha az eddigi irány-zat folytatódik, 2030-ban zat folytatódik, 2030-ban már 84, illetve 93 szá-már 84, illetve 93 szá-zalék lesz ez az arány. zalék lesz ez az arány.

Az állam részére Az állam részére előnyt jelent a ter-előnyt jelent a ter-mékfeleslegek le-mékfeleslegek le-vezetése, hiszen vezetése, hiszen mentesíti az álla-mentesíti az álla-mot az intervenciós mot az intervenciós és közraktározási tá-és közraktározási tá-mogatások folyósítá-mogatások folyósítá-sától, a felvásárolt ter-sától, a felvásárolt ter-mékek értékesítésétől, mékek értékesítésétől, valamint az exporttámo-valamint az exporttámo-gatások kifizetésétől.gatások kifizetésétől.

Az energianövények termelé-Az energianövények termelé-se munkahelyeket is teremt, ami se munkahelyeket is teremt, ami részben a mezőgazdaság na-részben a mezőgazdaság na-gyobb eltartóképességéből, gyobb eltartóképességéből, részben a termelőeszköz-piacon részben a termelőeszköz-piacon jelentkező multiplikátor hatás-jelentkező multiplikátor hatás-ból, valamint az alapanyag és a képző-ból, valamint az alapanyag és a képző-

lenik meg: tovább növekszik az lenik meg: tovább növekszik az automobilizmus és összessé-automobilizmus és összessé-

gében növekszik a szén-gében növekszik a szén-dioxid-kibocsátás.dioxid-kibocsátás.

Megújuló jelle-Megújuló jelle-géből adódóan géből adódóan

fenntartható al-fenntartható al-ternatívát je-ternatívát je-lent és segít-lent és segít-heti a vidéki heti a vidéki táj és telepü-táj és telepü-lésszerkezet lésszerkezet

megőrzését, de megőrzését, de nem munkaintenzív nem munkaintenzív tevékenység, a foglal-tevékenység, a foglal-

koztatásra gyakorolt koztatásra gyakorolt pozitív hatása sokkal ki-pozitív hatása sokkal ki-

sebb, mint más sebb, mint más mezőgazda-mezőgazda-sági tevé-sági tevé-kenységeké.kenységeké.

gianövények gianövények termelése során termelése során

a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát a földgáz 57, a kőolaj 82 százalékát importálja, s ha az eddigi irány-importálja, s ha az eddigi irány-zat folytatódik, 2030-ban zat folytatódik, 2030-ban már 84, illetve 93 szá-már 84, illetve 93 szá-zalék lesz ez az arány. zalék lesz ez az arány.

mogatások folyósítá-mogatások folyósítá-sától, a felvásárolt ter-sától, a felvásárolt ter-mékek értékesítésétől, mékek értékesítésétől, valamint az exporttámo-valamint az exporttámo-gatások kifizetésétől.gatások kifizetésétől.

Az energianövények termelé-Az energianövények termelé-se munkahelyeket is teremt, ami se munkahelyeket is teremt, ami részben a mezőgazdaság na-részben a mezőgazdaság na-gyobb eltartóképességéből, gyobb eltartóképességéből, részben a termelőeszköz-piacon részben a termelőeszköz-piacon jelentkező multiplikátor hatás-jelentkező multiplikátor hatás-ból, valamint az alapanyag és a képző-ból, valamint az alapanyag és a képző-

lenik meg: tovább növekszik az lenik meg: tovább növekszik az automobilizmus és összessé-automobilizmus és összessé-

gében növekszik a szén-gében növekszik a szén-dioxid-kibocsátás.dioxid-kibocsátás.

Megújuló jelle-Megújuló jelle-géből adódóan géből adódóan

fenntartható al-fenntartható al-ternatívát je-ternatívát je-lent és segít-lent és segít-heti a vidéki heti a vidéki

megőrzését, de megőrzését, de nem munkaintenzív nem munkaintenzív tevékenység, a foglal-tevékenység, a foglal-

koztatásra gyakorolt koztatásra gyakorolt pozitív hatása sokkal ki-pozitív hatása sokkal ki-

sebb, mint más sebb, mint más mezőgazda-mezőgazda-

gianövények gianövények termelése során termelése során



5

... a fenntarthatóság feléLépések...Energia

magasak az ipari inputok, kicsi az energia-nyereség, és jelentős a vegyszerfelhaszná-lás. A monokulturális jellegből adódóan csökken a biodiverzitás és a genetikailag módosított növények termesztése népsze-rűbbé válik.

A biodiverzitás csökkenése, a mezőgaz-dasági területek használati intenzitásának növelése ellentmond az Unió és az ENSZ biodiverzitás megőrzését célzó törekvései-nek is.

Igaz ugyan, hogy jelenleg a mezőgazda-ság kihasználatlan termesztési kapacitások-kal rendelkezik, de a támogatások hatására ismét az intenzív nagyüzemi termesztési rendszerekre való átállás hamis látszatát keltjük, hiszen köztudott, hogy hosszú tá-von a hazai bioetanol nem lehet versenyké-pes a brazil cukornádból előállított bioetanollal.

A támogatási rendszerben rejlő veszélyek

Mindezek alapján érthető, hogy a politika il-letékes képviselői az uniós dokumentumok-ra hivatkozva költségvetési forrásokat igye-keznek a megújuló energiahordozók rész-arányának növelésére átcsoportosítani. Fon-tos kérdés, hogy a jelenlegi mértékű támo-gatás fenntartható-e gazdasági értelemben azután, hogy a bioüzemanyag részaránya számottevővé válik az energiamérlegben? A bioüzemanyagok részarányának növelését és általában a bioüzemanyagok részarányát csak folyamatos támogatásokkal lehet fenn-tartani, s mindez összességében folyamatos és egyre növekvő terheket ró a költségve-tésre. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi támoga-tási mértékeket gazdaságilag csak addig le-het fenntartani, amíg a bioetanol részaránya az üzemanyagmérlegben nem számottevő.

Az ábrán jól látható, hogy 100 millió liter benzin helyettesítésének támogatásigénye, több mint 10 milliárd forint.

A Regionális Energiagazdasági Kutató-központ számításai szerint 5,75%-os bioüzemanyag bekeverési szint körülbelül 55 milliárd forint bevételkiesést jelentett vol-na a költségvetés részére, ha megmaradt volna a biodízel után járó adó-visszatérítési lehetőség. A mai feltételek mellett 5,75%-os biodízel- és bioetanol-szint elérése mintegy 30 milliárd forint kiesést okoz.

A fejlesztések racionalitását vagy irracio-nalitását, a témát övező felfokozott várako-zások közepette nehéz megítélni, mert nincsenek megfelelő számítások. A meg-újuló energia piacon a támogatások, illetve a kormányzati beavatkozások által kiváltott piaci reakciók világosan mutatják az intéz-kedések tovagyűrűző hatásait. A növekvő kereslet emeli a kukorica árát, ami az állat-tenyésztési ágazatot és az élelmiszeripart hozhatja válságos helyzetbe. Érdekes kér-dés lehet, hogy egy olyan tipikusan gazda-sági kérdésben, mint az üzemanyag piac, még akkor is, ha tudjuk, hogy az adóbevé-telek jelentős része éppen erről a piacról eredeztethető, mi szükség van ilyen mérté-kű beavatkozásra és mi az oka annak, hogy gazdasági érvek helyett rendre környezet-védelmi vagy európai uniós elvárásokra hi-vatkozunk.

Az alapvető problémát az jelenti, hogy a támogatásokkal beleavatkozunk egy rend-szerbe, de a döntéseket nem rendszerösz-szefüggésekben, hanem elemenként hoz-zuk. Arra a kérdésre, hogy szükség van-e az agrárágazat támogatására, az a válasz, amit kivételesen konszenzussal hozhatunk, hogy igen. Mint ahogyan arra a kérdésre, hogy szükség van-e a fosszilis energiahordozók-nak a megújulókkal történő helyettesítésé-re, szintén az a válasz, hogy igen. De a rendszernek van egy harmadik eleme és ez

az automobiliz-mus, amivel kapcsolatban, ha feltennénk a kér-dést, hogy szük-ség van-e a tá-mogatására, nyil-ván az lenne a válasz, hogy nem. „A támoga-tás hatására ugyanis olcsóbb lesz az üzem-anyag, mint vol-na a támogatás nélkül, és ez köz-vetetten az auto-

mobilizmus terjedésének kedvez, amit pe-dig vissza kellene szorítani világszerte, de Európában mindenképp”.

Összegzés

Az elmúlt évek elegendő példával szol-gáltak ahhoz, hogy akár saját hibáinkból is megtanulhatnánk a támogatásokkal kap-csolatos leckét, mert a környezet és a gaz-daság összhangját csak a kisebb gazdasá-gok képesek megvalósítani, amelyek foglal-koztatási és társadalmi szempontból is ked-vezőbbek. Ez esetben a bioüzemanyag-ter-melés támogatásra érdemes projektnek minősülhet, hiszen segíti a vidéki népesség minél szélesebb körű foglalkoztatását, a vi-déki lakosság megtartását és életképes vi-déki közösségek fennmaradását. Mindezek elvezethetnek bennünket hosszú távú cé-lunk megvalósulása felé, amely a környeze-tével harmóniában élő mezőgazdasági üze-meknek a létrehozását jelenti, azaz megva-lósítja a tanyagazdaság ideáját; nem termel hulladékot, abszolút anyagáron gazdálko-dik és nem, vagy csak nagyon ritkán von be pótlólagos energiaforrásokat.

Luda Szilvia / TTMK

_______________

Felhasznált irodalom:- Dr. Bai Attila [2006]: A bioüzemanyagok és a vidékfejlesz-tés. Center Print kiadó, Debrecen.- Dr. Bai Attila [2004]: A bioetanol-előállítás gazdasági kér-dései. Agrártudományi Közlemények, 2004/14.- Emőd I. et al. [2005]: A bioetanol magyarországi bevezeté-sének műszaki, gazdasági és környezetvédelmi feltételei. Magyar Tudomány, 2005/3 278.- European Commission [2006]: Biofuels int he European Union. A vision for 2030 and beyond. www.cordis.europa.eu/documents/documentlibrary/2720EN.pdf- Európai Parlament (EP) és Tanács (ET) [2003]: 2003/30/EK irányelv a bioüzemanyagok és más megújuló tüzelőanya-gok közlekedésben való használatának ösztönzéséről. Brüsszel, 2003. május 8.- FVM [2005]: ELŐTERJESZTÉS a 2007-2013 évek vidékfej-lesztési stratégiájáról.- FVM [2006]: Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv http://www.fvm.hu/doc/upload/200608/umvst_2006.pdf- GKI [2005]: A megújuló energiaforrások szerepe az ener-giaellátásban. www.gkm.gov.hu/data/364742/12albiz_teljesanyag1214.pdf- Hingyi H. et al. [2006]: A bioüzemanyagok termelésének kilátásai Magyarországon a főbb gabonafélék és olajnövé-nyek piaci helyzetének tükrében. Agrárgazdasági Kutató In-tézet, Budapest.- Kerekes Sándor [2007]: Környezetvédelmiek-e a környe-zetvédelminek tekintett döntések? MTA előadás. Megjele-nés alatt.- Kerekes Sándor [2007]: A környezetgazdaságtan alapjai. Aula Kiadó. Megjelenés alatt.- Kiss Károly [2007]: Megawattok és negawattok (vagy:) A kenti skorpió. MN 2007. márc. 17.- Molnár Ferenc [2006]: Fenntartható erőforrás felhasználás és stratégiai tervezés. Vezetéstudomány, 2006.- Pál - Mező – Hajdú [2006]: A bioenergetika szerepe a hazai energia rendszerekben. Készült a Földművelési és Vidékfej-lesztési Minisztérium megbízásából a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjá-ban, 2006. október.- Révész Tamás - Pál Gabriella [2004]: Magyarország üveg-házgáz kibocsátásainak előrejelzése 2012-ig a magyar gaz-daság általános egyensúlyi modellezése alapján. Kutatási jelentés. Budapest, 2004. május.- Zágoni Miklós [2006]: Közkeletű tévedések Kiotó kapcsán. Ma & Holnap folyóirat VI. évfolyam 4. szám.

Várható nettó támogatásigény évente


6

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

A „másért vállalkozás” koncepció(második rész)

Jelen cikk a 32. számban közölt interjú folytatásaként tovább feszegeti a kérdést, vajon megalapozott-e a módszertan, amely a másért vállalkozókat kutatja, és van-e szükség

egyáltalán ezekhez hasonló kutatásokra. A kérdésekre Tóth Gergely, a KÖVETfőtitkára válaszolt.

Kapusy Pál: Az előző cikkben azt montad, a másért vállalkozó kicsit olyan mint a szerelem vagy a barátság. Érezzük, de nem tudjuk pontosan definiálni. Nem vá-lik ettől kicsit szubjektívvé a másért vállal-kozás fogalma?

Tóth Gergely: Tényleg így van. Ugyanakkor szembeszállnék az objektív=jó, szubjektív=rossz leegy-szerűsítéssel. Az anyukám akkor is szubjektívan szeret, ha én egy lusta és szemtelen kölyök vagyok. Még-sem örülnék neki, ha annyira utálna, ameny-nyire objektíven megérdemelném. Ha vala-mit mondok neked, az szubjektív, de ha ugyanazt egy TV-riporternek mondom, rá-adásul nyakkendő van rajtam, oda van írva a nevem elé, hogy Dr., utána meg, hogy igazgató vagy szakértő, attól az emberek-nek egyből olyan érzésük támad, hogy vala-mi nagyon megkérdőjelezhetetlen („objek-tív”) igazság kinyilatkoztatásának részesei.

A másért vállalkozás kissé szubjektív, mint az említett barátság és szerelem. En-nek ellenére objektíven kevesen tagadják ezen érzések létezését, fontosságát, sőt vi-lág-meghatározó szerepét. Én személy sze-rint azt sem szeretném, ha tudósok meg tudnák mérni őket, esetleg egy mega K+F projekt eredményeként kis mikrochipet raknának a fülünkre, ami barátság érzése esetén világítana.

Akinek füle van, úgyis meghallja, mit mondunk. Akinek meg nincs, az a legnyil-vánvalóbb bizonyítékokat is tagadja, le-gyen az józan ész vagy tudomány. Jó példa erre a globális klímaváltozásról és annak emberi okairól szóló hitvita. Én elmondom a magamét, de nem tekintem feladatom-nak, hogy Nagy Rábeszélési Kampány kere-tében minél nagyobb számú embert meg-győzzek arról, hogy a másért vállalkozó pozitivista értelemben (csak racionalitásra alapozó tudományos módszerekkel) szigni-fikáns különbségeket mutat egy hagyomá-nyos vállalathoz képest.

A másért vállalkozás a fentiek szerint értel-mezhető úgy is, hogy tulajdonképpen vagy

társadalmi vállalkozásról van szó – ameny-nyiben non-profit a szervezet –, vagy ha profitorientált, akkor egyszerűen egy olyan kisvállalat, melyet egy „jó” ember vezet.

Szerintem nincs se több, se kevesebb jó ember egy kisvállalatnál, mint egy nagynál. Ugyanakkor, hogy a „jóságom” meg tud-e nyilvánulni, az jelentős mértékben függ a struktúrától. Hiába vagyok például környe-zettudatos egy olyan szállodában, ahol nincs lépcsőház, nem tudok lépcsőn men-ni. Ad absurdum még a fitneszterembe is lifttel kell mennem, áramot fogyasztva, s hozzájárulva az éghajlatváltozáshoz, majd árammal működtetett kondigépeken lead-ni fölösleges kilóimat. Ezzel szemben 100 éve még garantáltan nem tudtam

energiapazarlóan közlekedni egy előkelő szállodában sem, bármily lusta voltam is. De ha mégis, akkor is a főlépcső volt a leg-vonzóbb, díszes hely, s nem díszelgett felet-te „Vészkijárat” felirat.

Szerintem a nagyvállalatok strukturáli-san olyan intézmények, amik az intézmé-nyesült önzést erősítik. Persze nem ezen a néven, iskolában ezt gazdasági racionalitás-ként tanuljuk. A struktúra ellen akkor is csak keveset tehetek, ha én vagyok a vezérigaz-gató. Emlékezzünk a Goodyear nemzetközi vezérének szavaira a The Corporation című filmből! Döntési szabadságának hiányáról panaszkodik, kiemelve, hogy mindenki azt hiszi róla, ő és társai irányítják a világot.

A felelősség megnyilvánulása tehát nagymértékben függ a struktúrától, a szitu-

Mi a másért vállalkozó? Definíció - értékek - jellemzők

A „Másért vállalkozó” olyan gazdasági szereplő (tipikusan kisvállalat, de lehet non-profit szervezet, esetleg nagy cég is), amelynél a gazdasági tevékenység célja az embe-rek szolgálata, nem pedig fordítva. A másért vállalkozó csak a legindokoltabb mérték-ben károsítja a természeti környezetet, odafigyel dolgozóinak és érintettjeinek nem anyagi érdekeire is, végső soron profitját csak az erkölcsileg megengedhető módon, a fenntartható fejlődés szigorú elveivel összhangban növeli. A másért vállalkozásban kulcsszó a tisztes megélhetés és a szakmai becsület.

A másért vállalkozók és vállalatok nyereségesen működnek, ám a profit ná-luk nem fő cél, csak a működés feltétele. A vállalkozás rendelkezik magasabb ren-dű céllal is, ezt bizonyítja a munkatársak szerepe, a növekedés önkéntes korláto-zása, bizonyos (pl. egészségre káros) termékek, vagy üzleti gyakorlatok (pl. korrupció) elutasítása.

Másért vállalkozóknak nevezzük tehát az olyan szervezeteket, amelyek gazdasági-lag életképesek, fő céljuk azonban nem a pénzben kifejezhető nyereség maximalizálá-sa, hanem valami – erkölcsi értelemben – magasabb rendű jó. Ez lehet társadalmi vagy környezeti haszon, pl. helyi és teljes értékű élelmiszerek előállítása; energiatermelés kis léptékben, megújuló erőforrásokból, nem luxus és helyi igényeket kielégítve, vagy akár hátrányos helyzetű csoportok segítése. Vannak sokkal kevésbé „magasztos” célok is, a másért vállalkozók „legnagyobb közös nevezője”, hogy a szakmai becsületet, hiva-tást a profit elé helyezik. A másért vállalkozó szervezet (mely lehet kft., alapítvány vagy akár jogi és gazdasági forma nélküli szervezet) nem választható el az őt működtető emberektől. A „másért vállalkozók” csak munkanév, emlegetjük őket alternatív kapita-listákként, autonómokként, társadalmi vállalatokként / vállalkozásokként is.

Vállalat Másért vállalkozó

Cél Nyereség Ember

Eszköz Ember Nyereség

Küldetés Alárendelt Közjó



7

... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalatok társadalmi felelőssége

ációtól. Háborúban vagy a süllyedő Titanicon is lehet emberbarátnak lenni, de templomban vagy az üdvhadsereg gálaest-jén kétségtelenül könnyebb…

Térjünk vissza a méret kérdéséhez! Sok esetben a vállalkozás nem önként vállalt korlátokat állít maga elé, hanem külső okok miatt nem tud növekedni. Ha lenne rá lehetősége, tovább növekedne minden értelemben.

Ez tökéletesen igaz. De mi nem azt keres-sük, mennyire belevaló gyerekek, akik ön-ként vállalják a növekedés korlátozását, mindössze azt mondjuk, a korlátlan növeke-dés nem tartható fenn. A természet alaptör-vénye, hogy az állatok vagy az emberek csak életük első szakaszában nőnek, méret-ben ezután nem lesznek nagyobbak, hiszen ez halálukat okozná. Tudtommal ez alól csak a cápa a kivétel. A növények nőnek ugyan sokáig, akár éle-tük végéig, de egyfelől helyhez kötöttek, másfelől életük vé-ges. A vállalatokra egyik korlá-tozó feltétel sem igaz, ezért a természet és társadalom törvé-nyeit sérti növekedési logiká-juk. Hogy a több hatalom és matéria nem feltétlenül mindig tesz minket boldogabbá, azt nem csak modern pszichológi-ai kutatások bizonyítják (ld. Tim Kasser, Lépések 27 . szám – a szerk.), de ősi erkölcstanok is. Emellett ezek olyan törvények, amiket szerintem lehet érezni, így sok családi vállalkozás ön-kéntelenül egyszerűen nem akar tovább nőni. Boltot működtet, de nem akar bolthálózatot. Üzemet, de csak egy műszakban. Megáll a helyi piacok ellátásá-nál. Azt is mondanám, hogy darabban szá-molva a vállalatok 99%-a nem növekedés-mániás. Profitban és hatalomban mérve saj-nos már egészen más a helyzet.

Akkor viszont ismét csak oda jutunk, hogy nő, bizonyos erkölcsi normák betar-tásával, vagyis nem másról beszélünk, mint etikus üzletvitelről vagy felelős vál-lalatirányításról.

Teljesen mindegy, milyen kifejezést haszná-lunk, viszont eufémizmussal nem takarhat-juk el a problémák lényegét! Olyan ez, mint amikor az éhező országok problémáinak megoldása helyett elkereszteljük őket fejlő-dőnek, adunk egy kis segélyt, jó sok hitelt, s azt hisszük, megtettük a magunkét. Attól

még nem fogom jobban szeretni cigány embertársaimat, hogy roma származású ki-sebbséginek hívom őket, s akkor is körülné-zek, nem hallotta-e valaki.

Az erkölcs szerepe kétségtelen. Innen a XXI. századból nézve az is valószínűnek tű-nik, hogy akár csak száz éve is az erkölcs „jobb helyeken” felülírta a pénzt, gondol-junk csak a nemesi párbajokra filmélmé-nyeinkből. Pedig az emberek akkor is ugyanolyan kapzsiak voltak. Ma a helyzet pont fordított! Ráadásul a CSR-mozgalom egyik legfőbb törekvése annak bizonyítá-sa, hogy etikusnak lenni megéri. Szerintem is megéri – bár egészen más értelemben –, de ha valaki csak azért rendes, mert az egyébként meg is éri, akkor régen rossz. Az egyik másért vállalkozó barátom ked-venc idézetével: „Aki mindent csak pénzért tesz, az pénzért előbb-utóbb mindent megtesz!”

A másért vállalkozókról szóló cikkekben szerepel egy táblázat, ahol a céget az iparágban tevékenykedő átlagos vállala-tokkal hasonlítjuk össze. Mivel az átlagos vállalatok nem kerültek vizsgálat alá, ezért róluk a táblázatban csak előítéletek, közhelyek szerepelhetnek.

Ezek elég pejoratív kifejezések. Ha azt írjuk, hogy egy magániskolában 20 ezer forint a tandíj, a többinél pedig 70-80 ezernél kez-dődik, az valóban nem tudományos értékű adat. Tényleg ez lenne a korrekt eljárás, hogy megnézzük a KSH-nál, vagy végzünk egy kutatást legalább 20 másik magánisko-lát vizsgálva. Ha lenne néhány hónapunk egy cikk megírására, talán így is működhet-ne a dolog.

Ha azt mondjuk, hogy a legtöbb mai erőmű fosszilis energiahordozóval dolgo-zik, a mi vizsgált másért vállalkozónk pedig

széllel, az nem közhely, mindenki ezer he-lyen utánanézhet. Azt is pontosan tudjuk, hogy a feketemunka igencsak jelentős az építőiparban, de próbálja ezt valaki ponto-san kimutatni statisztikailag, megemelem a kalapom előtte. A tudományos vizsgálat-ban is van szakértői becslés, ez nem a leg-jobb módszer, de még mindig jobb, mint a semmi. Ha mondunk valamit, azzal lehet vi-tatkozni. Ha semmit, azzal nem, bár így ez kétségtelenül biztonságosabb.

Belátom, hogy a táblázat nem a legtöké-letesebb, de nem vszeretnék vitába szállni a táblázat intézményi létjogosultságáról, csak konkrét tartalmáról. Azt is vallom, hogy táblázattal többet mond az eset, mint anél-kül, de biztos van még jobb megoldás, ami nekem nem jutott eszembe.

Ha egy vállalkozó megkeresne, hogy van pénze, szeretne másért vállalkozást csi-

nálni, mit tudnánk neki mondani? Csináljon bármit, csak etikusan? Vagy valósít-son meg társadalmi célo-kat, pl. oktatás, ifjúságne-velés, fogyatékosok mun-káltatása?

Én azt mondanám neki, ad-jon hosszú távon, értelmes munkát az embereknek, he-lyi piacokban, valós igények-ben és méretoptimumban gondolkodjon. Konkrét üzleti lehetőséget valóban nem tudnék ajánlani, így általá-nosságban. Ha az üzleti vál-lalkozás gazdaságilag első-sorban a helyi közösséget

szolgálja, a termékben a legaggódóbb kis-mama, a telephelyben pedig a magunkfajta zöld aktivista sem talál kifogást, akkor máris másért vállalkozó. Problémát akarjunk megoldani gazdasági módszerekkel, ne pe-dig minél rövidebb idő alatt megszedni magunkat. Ez ugyanakkor nem szegénysé-gi fogadalom, csak önmérséklet, nem álmo-dozás, hanem jó értelemben vett ügyesség!

Van ma annak realitása, hogy egy cég he-lyi piacra termeljen, helyi erőforrásból, és ebből képes legyen hosszú távon munkát adni az embereknek?

A példák azt mutatják van, még csak nem is olyan nagy ördöngösség, de igencsak ki kell találni s konzisztensnek lenni. A világ egyre inkább másról szól.



8

... a fenntarthatóság feléLépések... Tisztább termelés

Együttműködés a fenntartható fejlődésért1

II. rész: Az ipari ökológia elvei és gyakorlati alkalmazása

Előző számunkban a vállalatok részvételével létrejövő, a fenntartható fejlődés célkitűzéseit megvalósító együttműködési formák bemutatását kezdtük meg, melynek során részletesen kitértünk

a vállalatoknak a lokális és regionális fenntarthatósági kezdeményezésekben betöltött lehetséges szerepére. Cikksorozatunkat egy mind gyakrabban emlegetett, gyakorlati megvalósítását tekintve

azonban ellentmondásos elképzelés, az ipari ökológia bemutatásával folytatjuk, ami szintén a vállalati összefogás érdekes esetét képezi és melynek sikeres alkalmazásával a vállalatok mind

pénzügyi, mind környezeti teljesítményüket jelentős mértékben javíthatják.

Az ipari ökológiai rendszerek a fenntartha-tó fejlődés környezeti vonatkozásait helye-zik az előtérbe. Az ipari szimbiózis néven is ismert elképzelés szerint a termelési és szolgáltatási folyamatokat a különböző ké-miai elemek (szén, nitrogén stb.) természet-ben tapasztalható körforgásának a mintájá-ra kell kialakítani, ami egyszerre biztosítja a környezeti károk radikális csökkentését, va-lamint a termelési folyamatok gazdaságos-ságának a javítását.

Ennek során a vállalati folyamatok által előállított nem kívánatos melléktermékek egy másik folyamat nyersanyagaivá válnak. Bár a folyamatok ilyen módon tör-ténő egymásba kapcsolása egy adott vállalaton, telephelyen belül is elképzelhető (sőt, ez a leggyak-rabban alkalmazott megoldás, pél-dául a vegyiparban), ipari ökológia alatt általában mégis inkább olyan együttműködéseket értünk, me-lyek túlnyúlnak egy-egy vállalat ke-rítésein.

A gazdálkodó szervezetek ipari ökológia mintájára való együttmű-ködésére az irodalomban egyik leggyakrabban emlegetett példa a dán Kalundborg ipari parkja, mely hosszú évek alatt, tudatos tervezés nélkül, spontán jött létre (az eset részletes leírását lásd például: Ehrenfeld et al., 1997. További pél-dákat mutat be Cote et al., 1998).

A kalundborgi példához hasonló, ter-mészetes fejlődés eredményeképpen létre-jött hálózatot tártak fel osztrák kutatók az ausztriai Stájerországban is. A hulladékok széles skálájára kiterjedő hasznosítási fo-lyamatok itt is gazdaságossági megfonto-lásokon alapulnak és a rendszer itt sem tu-datos tervezés eredményeképpen alakult

ki. A kalundborgi példához hasonlítva megállapítható, hogy az osztrák vállalatok hálózata bonyolultabb és többféle szerve-zetet foglal magába, mint a dán példa, de kevésbé tudatosan szervezett annál (Steiner et al., 2006).

A hálózatban mezőgazdasági, élelmi-szer-, műanyag-, papír-, építő- és fémipari és energiatermelő vállalatok, illetve a hulla-dékok kezelésével foglalkozó szervezetek vesznek részt anélkül, hogy ismereteik len-nének a hálózat rajtuk kívül eső részeinek a működéséről. A hálózatban való részvétel legfontosabb motiváló tényezője a hulladé-

kokat átadó szervezetek részére a hulladé-kok átadásával járó pénzügyi előny kiakná-zása, illetve a hulladékok ártalmatlanításá-nak a megbízható megoldása. A hulladéko-kat átvevő szervezetek szintén növelik gaz-daságosságukat azáltal, hogy nyersanya-gokat váltanak ki velük, sőt, néhány feltárt esetben az átvett hulladék jobb minőségű-nek bizonyult, mint az egyéb forrásokból beszerezhető nyersanyag.

A hálózat működése a gazdaságossági előnyökön kívül jelentős környezeti ered-ményekkel is jár, hiszen a régióban évente ilyen módon hasznosított különféle hulla-dékok mennyisége több százezer tonnát tesz ki (Steiner et al., 2006).

A kalundborgi példa alapján, de már tu-datos szervezőmunka eredményeképpen jött létre a holland Rotterdam kikötői térsé-gében működő ipari ökológiai jellegű együttműködés, az INES projekt, melyet 80 iparvállalat és egy, a részvételükkel műkö-dő ipari szövetség kezdeményezett 1992-

ben (Baas et al., 2004). A projekt eredeti célja az volt, hogy támo-gassa a környezeti irányítási rend-szerek bevezetését az egyes válla-latoknál. A projektben az iparvál-lalatokon és szövetségükön kívül tanácsadók és egyetemi kutatók is részt vettek. Az iparterületen mű-ködő vállalatokra jellemző, hogy számos szervezet hasonló tevé-kenységet végez: legtöbbjük az olajfeldolgozás, illetve a vegyipar területén működik. A kikötő éven-te mintegy 100 millió tonna olajat kezel és a terület 60%-át adó olaj- és vegyipari vállalatok közvetlenül mintegy 14 000, míg közvetetten 66 000 munkahelyet biztosítanak. A rotterdami INES projekt első fá-zisa 1994 és 1997 között zajlott le,

a második fázis a 2002-ig terjedő időszakot ölelte fel, míg jelenleg a harmadik szakasz megvalósítása folyik.

Az INES projekt célja az ipari ökológia és a tisztább termelés elveinek a gyakorlati megvalósítása a térségben és egy „fenntart-ható ipari terület” kialakítása. E célokat há-rom fázison keresztül valósítják meg: (1) a résztvevő vállalatoknak az ipari ökológia el-veihez való elkötelezettségének a megte-

Az ipari ökológia paradigmája: Kalundborg/Dánia

FORRÁS: HTTP://KORNY.UNI-CORVINUS.HU/VALASZTHATO/KORNYTECHN.PHP



9

... a fenntarthatóság feléLépések...Tisztább termelés

remtése, (2) az anyag- és energiaáramok elemzése és (3) projektek, illetve munka-csoportok kialakítása a vállalatok és egyéb szakértők részvételével.

Ugyan az ipari ökológia gyökerei ko-rábbra nyúlnak vissza, az irányzat egyik el-indítójává a Frosch és Gallopoulos által 1989-ben a Scientific Americanben publi-kált cikk vált. A szerzők felvázolták az erő-források használatával kapcsolatos poten-ciális problémákat, és egy, a jelenleginél in-tegráltabb modellt vázoltak fel az ipari ter-melés számára, melyet a természeti körfor-gáshoz hasonlítottak. A szerzők véleménye szerint a hulladékok nyersanyagként való újrahasznosításának a szükségességét alapvetően az erőforrások szűkös tartalé-kai, a fogyasztási szint világszerte tapasz-talható emelkedése, illetve a hulladékok ártalmatlanításának egyre növekvő nehéz-ségei teszik szükségessé. Bár megállapítják, hogy a gazdasági folyamatokat nem lehet teljesen hulladékmentessé tenni, de ha

fenn akarjuk tartani a fejlett társadalmakra jellemző magas életszínvonalat, akkor mind a termelőknek, mind a fogyasztók-nak meg kell változtatniuk viselkedési for-máikat (Frosch et al., 1989).

Az ipari ökológia fent ismertetett gya-korlati megvalósulásai jól mutatják a gaz-dálkodó szervezeteket részvételre motivá-ló tényezőket: a közvetlen pénzügyi elő-nyökhöz való jutást a hulladékok értékesí-tésén vagy az azoktól való olcsó „megsza-baduláson” keresztül, illetve a hulladékfelhasználás segítségével elért költségmegtakarítást. További fontos elő-nye az ipari ökológiai hálózatoknak, hogy megállapodások révén, hosszú távon is biztonságos megoldást nyújthatnak a résztvevő szervezetek számára a hulladé-kok megfelelő ártalmatlanítására. A fenti esetekben csak másodrangú tényezőként jelentek meg a részvételből származó egyéb potenciális hasznok: a résztvevő szervezetek megítélésének a javulása, illet-

ve a termelési folyamatok továbbfejleszté-se, a közös tanulási folyamat.

Mindezek alapján megállapítható, hogy az ipari ökológiai megoldások elsősorban a hulladékok megfelelő hasznosítására, il-letve a vállalati erőforrások (nyers- és se-gédanyagok) biztosítására alkalmasak. E kedvező eredményekre árnyékot vet ugyanakkor az a tény, mely szerint tudato-san felépített ipari ökológiai rendszereket csak elvétve találunk, azok napjainkban még nem elterjedtek. Mint már említettük, a fentiekben bemutatott példák is spon-tán folyamatok eredményeiként alakultak ki. A gyakorlati megvalósítást gyakran ne-hezítik a hulladékok kezelésére vonatkozó előírások hiányosságai, illetve be nem tar-tatásuk; az alap- és segédanyagok alas-csony piaci ára, valamint a hulladékokra vonatkozó információk hiányosságai, a po-tenciális partnerek egymással szembeni bizalmatlansága. Ezen kívül előfordulhat az is, hogy a hulladékok kezelésére, szállí-tására vonatkozó előírások nehezítik meg a hasznosítást, illetve minden esetben szá-molni kell a szállítás gyakran igen jelentős költségeivel is.

Ezen akadályozó tényezők eredménye-képpen az ipari ökológiai rendszerek szá-mos potenciális előnyük ellenére sem ter-jedtek még el. Hazánkban sem tér el ettől a helyzet, hiszen Magyarországon kifejezet-ten az ipari ökológia elveit hasznosító, komplex rendszerek nem léteznek, annak ellenére, hogy a rendszerváltást követő gyors gazdasági átstrukturálódás és gazda-sági növekedés az ipari parkok kiépítésével párhuzamosan kiváló lehetőséget nyújtott volna ilyen környezeti és gazdasági érte-lemben egyaránt hatékony megoldások bevezetésére.

Zilahy Gyula / TTMK_____________Jegyzet:1 A szerző Vezetéstudomány c. folyóiratban (XVIII. évf. 2007. 4. szám) megjelent cikke nyomán.2 Forrás: Csutora-Kerekes: A környezetbarát vállalatirányí-tás eszközei, KJK-Kerszöv, 2004, Budapest, 69. o.

Felhasznált irodalom:- Baas, L. W. és F. A. Boons (2004): An industrial ecology pro-ject in practice: exploring the boundaries of decision-making level in regional industrial systems; Journal of Cleaner Production, 12 (2004): 1073-1085. o.- Cote, R. P. és E. Cohen-Rosenthal (1998): Designing eco-industrial parks: a synthesis of some experiences; Journal of Cleaner Production, 6 (1998): 181-188. o.- Ehrenfeld, J. és N. Gertler (1997): Industrial ecology in practice: The evolution of interdependence at Kalundborg; Journal of Industrial Ecology, 1 (1997): 67-79. o.- Steiner, M. és C. Hartmann (2006): Organizational learning in clusters: A case study on material and immaterial dimensions of cooperation; Regional Studies, 40 (5): 493-506. o.

A kalundborgi ipari park fejlődése2

1959-ben Asnaesvarket, a szimbiózis központi partnere megkezdte tevékenységét.1961-ben a Tidewater Oil Company létesítette az első olajfinomítót Dániában. Két év múlva az

Esso megvásárolta az olajfinomítót, amit a Statoil 1987-ben bekebelezett piacaival együtt. A Statoil a biztonságos vízellátás érdekében csővezetéket épített a Tisso tóhoz.

1972-ben a Gyproc csoport egy gipszkarton üzemet épített. A felesleges lepárlási gázokkal való ellátáshoz csővezetéket létesített.

1973-ban az Asnaes kibővítette az erőművet, amelynek a vízellátása az olajfinomítóval kötött szerződésnek megfelelően a Tisso tóhoz vezető csővezetékből történik.

1976-ban a Novo-Nordisk tartálykocsik segítségével megkezdte a környező farmerek ellátását a tevékenységéből származó biológiai zaggyal (erjesztési maradék).

1979-ben az erőmű pernyét kezdett szállítani az Aalborg Portland cementgyárnak. A pernye ko-rábban kellemetlen környezetszennyező volt.

1981-ben a kalundborgi önkormányzat távfűtési rendszert épített, amelyben az erőmű hulladék hőjét hasznosította.

1982-ben a Novo Nordisk és a Tatoil csővezetéket épített, amelyen keresztül az erőmű biztosítja a gőzellátásukat. Ezzel lehetővé vált a saját, nem hatékony kazánjaik leszerelése.

1987-ben a Statoil finomítő csővezetéket épített, amelyen az általa kibocsátott hűtővizet az erőművi gőzkazánok táplálására használják.

1989-ben az erőmű haltenyésztésre kezdte használni a só hűtővíz hulladékhőjét (+7-8 °C).1990-ben a Statoil olajfinomító megvalósította a kénvisszanyerő beruházását. A kivont elemi kén

értékesítésre kerül a kénsavgyárak számára, ahol kénsavat állítanak elő belőle.1991-ben a biológiailag tisztított olajfinomítói szennyvíz elvezetésére a Statoil csővezetéket épí-

tett. A tisztított szennyvizet az erőmű különböző tisztítási folyamatainál és a pernye stabili-zálásánál használja.

1992-ben az olajfinomító a véggázai elvezetésére csővezetéket telepített, amelynek segítségével a gázokat az erőműbe vezetik, ahol elégetve hőt termelnek a segítségükkel.

1993-ban az erőmű megvalósította a füstgázainak a kéntelenítését. A kén-dioxidot kálciumkarbonáttal nyeletik el, eközben gipsz képződik. A gipszet a Gyproc csoport a gipszkarton gyártásához használja. Ezzel a természetes gipsz importját sikerült kiváltani, miközben javult a végtermék minősége.

Az olajfinomító és az erőmű a hulladékhő hasznosítása érdekében melegházak létesítésén gon-dolkodik.


10

... a fenntarthatóság feléLépések... Hulladék

Emlékszem, hogy gyermekkori kirándulása-inkkor számtalanszor hajítottunk el almas-csutkát az erdőben ezzel a felkiáltással: “El lehet dobni, mert szerves!” Az üdítő papír-dobozát és a műanyag szívószálat mégse dobtuk utána, azt már szemetelésnek érez-tük volna. Pedig ma már tudjuk, hogy a pa-pír és a műanyag is szerves anyag. Van-e te-hát összefüggés aközött, hogy egy anyag szerves, és hogy lebomlik-e?

A kérdés megválaszolásához először tisztázni kell a fogalmakat: mit jelent az, hogy egy anyag szerves, és mit jelent a le-bomlás folyamata? Szerves anyagoknak azokat a vegyületeket nevezzük, amelyek-nek alapvető alkotóeleme a szén. Az elne-vezés abból a korábban általánosan elter-jedt elképzelésből származik, hogy csak élő szervezet képes előállítani ezeket a vegyü-leteket. Ez az elmélet a 19. század elején megdőlt, ekkor szintetizáltak először mes-terséges úton szerves anyagot. Azóta szám-talan mesterségesen előállítható szerves anyagot fejlesztettek ki, ebbe a csoportba tartoznak pl. a mesterséges polimerek, köz-ismertebb nevükön a műanyagok.

A lebomlás során mikroorganizmusok a szerves anyagot levegő jelenlétében szén-dioxiddá, vízzé és humusszá bontják. Utób-bi a növények számára kiváló tápanyagot jelent, így alakul ki az élővilág fenntartásá-hoz nélkülözhetetlen körforgás. Ami a ter-mészetben már teljesen megoldott, az az emberi civilizáció számára egyre súlyosabb probléma: a keletkező hulladékok sorsának kérdése. A természet “hulladékkezelése” példaértékű, hiszen az elpusztult élőlények maradványaiból képződő hulladék teljes egészében anyagában történő “hasznosí-tásra” kerül.

A legtöbb szerves anyag természetes kö-rülmények között lebomlik. Miért van még-is, hogy napjainkban a legnagyobb meny-nyiségben használt ún. tömegműanyagok (polietilén - PE, polipropilén - PP, polietilén-tereftalát - PET, polisztirol - PS) élettartama elérheti akár az 1000 évet is? Nem közis-mert, ám fontos tény, hogy minden mű-anyag lebomló, tehát a környezeti hatások-ra a polimer molekulaláncok töredeznek, depolimerizálódnak. A műanyaggyártás kezdeti időszakában, az 1940-es 50-es

években éppen az anyag stabilizálása jelen-tett gondot, amit aztán különböző adalék-anyagok kifejlesztésével sikerült megolda-ni. A stabilizált műanyagok használatának rohamos elterjedése olyan környezetvédel-mi problémákat eredményezett, amire 40-50 évvel ezelőtt nem is gondoltak.

A hulladék-felhalmozódás csökkentése érdekében kézenfekvő megoldásnak tűnik bizonyos iparágakban (pl. csomagolóipar) a használt műanyagok tulajdonságait úgy megváltoztatni, hogy azok a természetben lebomoljanak. Ez azonban a „hagyomá-nyos” tömegműanyagok esetében általá-ban nem oldható meg, ezért indult meg mintegy 30 évvel ezelőtt a kifejezetten le-bomló polimereknek hívott anyagok kuta-tása. Lebomló polimer termékek alapanya-ga előállítható bioszintetizált, tehát a ter-mészetből már polimerizált formában ki-nyert anyagokból, valamint természetes eredetű, ám hagyományos úton szintetizált polimerekből.

Az első csoport legfontosabb tagja a ke-ményítő. A növények sejtjeiben, és számos mikroorganizmusban végbemegy a szén-dioxid és a víz asszimilációja, amelynek so-

rán energiaforrásként felhasználható glü-kóz keletkezik. Az energia kétféle glükóz-polimer formában raktározódik, az amilóz-ban, és az amilopektinben, amelyek együtt alkotják a keményítőt. A gabonafélék kö-zött fő keményítőforrásnak számít a búza és a kukorica, ezen kívül még az ipari bur-gonya tartalmaz nagyobb mennyiségben keményítőt. A hagyományos, hőre lágyuló polimer feldolgozástechnológiákkal való feldolgozásra a növényekből kinyert ke-ményítő nem alkalmas közvetlenül, először megfelelő adalékokkal és eljárásokkal elő kell készíteni. Ezeknek a speciális, hőre lá-gyuló, tehát extrudálással, ill. fröccsöntéssel feldolgozható keményítőknek a kutatása-fejlesztése napjainkban is zajlik a világ szá-mos kutatóhelyén, beleértve több magyar-országi intézményt is. A kutatási eredmé-nyeket az ipar folyamatosan veszi át, így már a kereskedelmi forgalomban is megta-lálhatóak keményítő alapú, lebomló, poli-mer alapanyagok és ezekből készült termé-kek, pl. szemeteszsákok, bevásárlótáskák, fóliák, hálók, komposztálózsákok.

A másik csoportból a biopoliésztereket érdemes kiemelni. Biopoliészter pl. a politejsav, ill. annak származéka a polilaktid. Ezek előállítása során a kukorica keményí-tőtartalmát dextrózzá, majd tejsavvá fer-mentálják (erjesztik), ebből polimerizálnak poliltejsavat. A biopoliésztereknek egyre nagyobb szerepük van az orvostudomány-ban, előszeretettel alkalmazzák ugyanis felszívódó implantátumok előállításához. A hagyományos tömegműanyagokhoz ké-pest ezek az anyagok egyelőre nagyon drá-gák, így a csomagolóiparban még nem használhatóak gazdaságosan.

A jövőben újabb és újabb lebomló poli-mert termelő üzemek megjelenésére lehet számítani, a kapacitásnövekedés pedig vár-hatóan az anyag árának csökkenését fogja eredményezni. A lebomló zacskókkal együtt pedig a műanyagokkal kapcsolatos egyik legfontosabb probléma is lassan-las-san elenyészne...

Dr. Ronkay Ferencegyetemi adjunktus

BME, Polimertechnika Tanszé[email protected]

Lebomló műanyagokA tudomány az elmúlt években jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy a

műanyag hulladékok kisebb környezetterhelést jelentsenek. Vajon hol tartunk ma a lebomló műanyagok fejlesztésében?

Forrás: European Bioplastics

NÉMETORSZÁGBAN MÁR NEM RITKA A LEBOMLÓ MŰANYAGZACSKÓK HASZNÁLATA



11

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

Új KÖVET-tagvállalatokORGANICA-VWS Vállalkozási és Szolgálta-tó Zrt.

Az ORGANICA két évtizede a magyar környezetvédelmi szolgáltatóipar meghatáro-zó szereplője, elismert inno-vatív technológiai megoldá-saival, szakmai tapasztalatá-val évek óta Magyarország egyik vezető környezettechnológiai szolgáltatója.

Az ORGANICA tevékenységének fóku-szában az ipari és a települési szennyvizek tisztítása áll. Szakmai tapasztalatainak kö-szönhetően ma az ORGANICA meglévő és személyre szabott megoldásokat biztosít akár nehezen megoldhatónak ítélt környe-zetvédelmi problémákra is. A vállalat ön-kormányzatok számára a települési szenny-vizek biológiai tisztításának legkorszerűbb megoldását jelentő ORGANICA Technológa szennyvíztisztító rendszert kínálja. A leg-újabb ökológiai kutatásokon alapuló eljárás amellett, hogy magas hatásfokú és gazda-ságos, még egy csodaszép botanikus kert látványát is nyújtja.

További információ

Bakonyi Péter, üzletviteli vezetőTel.: 1/455-8060 /114 mellé[email protected]

Kinnarps Hungary Kft.

A svéd családi vállalkozásban működő, 336 millió eurós for-galmú társaság, 65 évvel ezelőtt egy aszta-los műhelyből indulva, megfontolt növeke-dés eredményeként vált mára Skandinávia legnagyobb irodabútor gyártójává. A svéd életszemléletnek megfelelően kiemelt sze-repet kapnak a cég életében a környezet védelméhez kötődő technológiai eljárások.

A hosszú távú tervezést bizonyítja az is, hogy hazánk első teljes körű intelligens iro-daháza, a Kinnarps House tervezésekor és üzemeltetésekor a gazdasági szempontok mellett a környezetvédelemre is nagy fi-gyelmet fordítottunk.

Termékfejlesztésünk minden folyamatát a környezetbarát hozzáállás jellemzi. Ele-mezzük a termék környezetre gyakorolt ha-tását, és tervet készítünk a hatékony előállí-

tás biztosítására. Amennyiben lehetséges, újrahasznosítható anyagokkal dolgozunk, és igyekszünk elkerülni az olyanokat, me-lyek káros hatással lehetnek a környezetre (például a króm).


Ambrus Gábor, designerTel.: 1/[email protected]

CORDI Kutatás Fejlesztési Kht.

A CORDI Kht. lét-rehozásának célja egy olyan kutató-bázis kialakítása volt, amely képes megteremteni a tudományos és a gazdasá-gi élet szereplői közötti összefogás alapjait, ezáltal pedig elhárítani az akadályokat a fej-lesztési eredmények hasznosulásának útjá-ból.

Társaságunk számos sikeres projektet tudhat maga mögött, a környezetvédelmi, energetikai, élelmiszerbiztonsági és bizton-ságvédelmi, valamint az IT és szervezetfej-lesztési K+F programoktól a technológia-tervezésen át a kivitelezési és monitoring munkákig.

Örömünkre szolgál, hogy új belépőként támogathatjuk a KÖVET és tagtársaink tö-rekvéseit.


Köteles Géza, részlegvezetőTel.: 1/413 [email protected]

B&P CSR management

A Braun & Partners 2007 nyarától Bra-un & Partners Networkként működik, egyik leányvállalata a B&P CSR management.

Stratégiai támogatást nyújtunk ügyfele-ink részére, hogy közösen találjunk válaszo-kat a 21. század legnagyobb üzleti kihívásá-ra: a társadalmi értékek integrálására az üz-leti működésbe. Együttműködünk ügyfele-

inkkel, hogy azonosítsák, felmérjék a prob-lémákat, majd párbeszédet folytassanak érintettjeikkel, hogy a stratégiai kihívásra velük közösen találják meg a válaszokat.

Tanácsadói tevékenységünk mellett hoz-zájárulunk a vállalatok és más érintettek is-mereteinek bővítéséhez a Braun & Partners Network kiadásában megjelenő Gazdaság és Felelősség c. CSR Hírlevelünkkel, az ősz-szel megjelenő Accountability Rating Hun-gary – elszámoltathatósági – rangsorral, va-lamint az őszi CSR Menedzsment 2007: Dia-lógus, Piactér, Konferencia rendezvényünk-kel.


Fertetics Mandy, tanácsadóTel.: 1/[email protected] www.bpcsr.com; www.arhu.hu;www.csrhirlevel.hu

Új társult tag

Magyar Minőség Társaság

A Magyar Mi-nőség Társasá-got a rendszer-váltást követő évben azért alapították, hogy segítse a gaz-dasági szervezetek és közintézmények, és közszolgáltatások minőségi színvonalának emelését, minőségkultúra fejlesztését, és nem utolsó sorban elmélyítése a társada-lom tudatában, hogy a minőség a siker meghatározó tényezője.

Bár alapvető céljaink az évek során nem változtak, a célokhoz vezető utak – a szak-mai fejlődésnek megfelelően – annál in-kább. A minőségrendszerek és -technikák bevezetésének helyébe újabb feladatok léptek: a fenntartható fejlődés elősegítése – hiszen ez fontos minőség-tényezővé vált –, a vállalkozások társadalmi felelősségvállalá-sának bemutatása, valamint az információs technológia eredményeinek hasznosítása az irányítási és minőségrendszerekben.


Dr. Róth András, tudományos munkatársTel.: 1/[email protected].


12

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

Hogy kerül a csizma az asztalra...? … avagy a világ egyik legnagyobb villamosipari vállalatának

törekvései a fenntartható fejlődésért

Biztos sok olvasó csodálkozik azon, hogy mit keres a KÖVET Lépések című lapjában az Electricité de France (EDF), a világ egyik legnagyobb villamos ipari vállalata, mely-nek leányvállalatai (többek között Magyar-országon a Budapesti Erőmű Zrt. is) a Föld öt kontinensén megtalálhatóak, és az utób-bi években oly sokat szidott energetika te-rületén végzi tevékenységét.

Talán az alábbi néhány sor megadja a választ, ugyanis az EDF felismerte, hogy a nagy, világszerte jelentős cégeknek kell a fenntartható fejlődés gondolatának élére állni és hangsúlyozni, hogy egy cég életé-ben a gazdasági érdekek mellett nagyon fontos szerepe van a fenntartható fejlődés másik két alappillérének, azaz a társadalmi szerepvállalásnak és a környezetvédelem-nek.

Ezért indította el az EDF csoport 2001 után már második alkalommal a „Fenntart-ható fejlődés vívmányai” című versenyt 2007-ben is, melynek lényege, hogy az EDF csoport dolgozói ötleteikkel hozzájárulhat-nak az EDF fenntartható fejlődéssel kapcso-latos törekvéseihez. A verseny során olyan már megvalósult, vagy ötlet szintű kezde-

ményezésekkel pályázhattak a dolgozók, amelyek a fenntartható fejlődés legalább két alappillérét érintették. A Budapesti Erő-mű Zrt. vezetése fontosnak tartotta, hogy minél több pályázat szülessen a társaság részéről, ezért ösztönözve a dolgozókat minden beadott pályázatot egy kisebb ér-tékű díjjal jutalmazott.

A pályázatok beküldési határideje márci-us 31. volt, elbírálásuk két szinten történt, il-letve történik. Közép-európai szinten (Szlo-vákia, Lengyelország, Magyarország, Olasz-ország, ázsiai térség országai) választották ki 2007 júniusában azokat a pályázatokat, amelyeket esélyesnek látnak a végső díj el-nyerésére.

A Budapesti Erőmű Zrt. az alábbi három pályázatot nyújtotta be a versenyre:

- Víz- és vegyszer-takarékosság a kap-csolt energiatermelésben,

- Termelő és szolgáltató összehangolt fejlesztései a távhőszolgáltatás gazdaságo-sabbá, vonzóbbá tételére,

- A vállalat újpesti kombinált ciklusú egységének technológiai víz újrahasznosí-tása.

Az első szint zsűrije a Közép-Európai ré-

gióból beküldött pályázatok közül ötöt tar-tott érdemesnek továbbjuttatni a végső megmérettetésre, melyek közé a budapesti Erőmű Zrt. Újpesti Erőművének pályázata is bekerült. Az újpesti kezdeményezés már 2006 őszén megvalósult, amelynek célja az Újpesti Erőmű vízfelhasználásának csök-kentése a használt hűtő- és kondenzvizek újrahasznosításának segítségével (a kezde-ményezés rövid leírását lásd keretes írá-sunkban). A pályázatokat elbíráló nemzet-közi zsűrit a továbbjuttatott újpesti pályá-zat egyszerűsége, kivitelezhetősége, gya-korlatiassága és nem utolsó sorban a gaz-dasági haszna ragadta meg igazán.

A végső megmérettetés pedig már EDF csoport szinten, Párizsban lesz 2007. októ-ber 5-én, mely során 50 kezdeményezésből választják ki a díjazott pályázatokat. A leg-jobb 20 pályázat mindegyike részesül egy nem anyagi jellegű 10 000 eurós támoga-tásban, amelyet a pályázat továbbfejleszté-sére lehet fordítani (pl. utazás tapasztalat-cserére, oktatás, stb.).

A fenntartható fejlődés szempontjából közömbös ez a versenykiírás, illetve a dí-jak. Sokkal fontosabb a verseny elve és az üzenete. Ugyanis ha a dolgozók látják, ér-zik, hogy az EDF és a leányvállalatok veze-tőinek fontos a fenntartható fejlődés, ak-kor az bekerülhet a dolgozók mindennap-jaiba, szerves része lehet a munkájuknak és a gondolkodásmódjuknak. Ez a folya-mat pedig nem csak az EDF Csoportnak, a dolgozóinak, hanem az EDF méretéből adódóan talán mindannyiunk számára hasznos lehet.

Major BalázsBudapesti Erőmű Zrt.

[email protected]

Budapesti Erőmű Zrt. továbjutott kezdeményezése

Az erőművi technológiából keletkező összes technológiai hulladékvizet és hűtővizet egy 10 m3-es beton gyűjtőaknában gyűjtjük össze. Ebből az aknából történik az ismé-telt felhasználás, mely során a víz egy részét hűtési célokra használjuk, egy része pedig bekerül a vízelőkészítő technológiába. A rendszer nyomóágába vezetőképesség mérő elektróda, a szívóágba hőmérsékletkapcsoló került beépítésre. E műszerek a beállított határértékek elérésekor leállítják az üzemelő szivattyúkat, megakadályozva ezzel a nem megfelelő minőségű víz bekerülését a technológiai folyamatba. A beruházás 2006 no-vembere óta üzemel és 2007 márciusáig az alábbi megtakarításokat értük el:

- iparivíz megtakarítás: 58 216 m3 (éves átlagos felhasználás kb 10%-a)- 33 %-os sósav oldat megtakarítás 11 075 kg (éves átlagos felhasználás kb 4%-a)

www.kovet.huFriss információkért kattinson honlapunkra!



13

... a fenntarthatóság feléLépések...xxx


14

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

„Forró” témák – új kutatási irányvonal afenntarthatóság vizsgálatában

Az ezredfordulós félelmek kapcsán megtapasztalhattuk, hogy a fenntarthatóság problematikája túllépett a környezetgazdaságtan, ill. a közgazdaságtan szakterületén, ma már szinte minden társadalom-, ill. természettudományi diszciplínában kitüntetett figyelmet élvez. Az elmúlt 5-6

évben a korábban uralkodó elméleti vizsgálatok, megbízható értékelési és előrejelzési eljárások kidolgozása mellett számos alkalmazott kutatással is kiegészült a fenntarthatóság átfogó vizsgálata. A cikk célja, hogy kissé „lehűtve”, átszűrve adjon – a tájékozódásunkat segítő –

betekintést abba a meglepően pezsgő tudományos életbe, amelyet jelenünk egyik legfontosabb kérdése határoz meg: meddig és hogyan tartható fenn az emberi élet bolygónkon.

Jó, ha tudjuk, hogy a fenntartható (a koráb-bi elméletekben harmonikus v. kiegyensú-lyozott) fejlődés mai elmélete még mindig a Meadows-team (1972), Herman Daly és a Brundtlandt-bizottság (1987) előrejelzései-re és eredményeire, ill. az emberiség jövőjét érintő legfontosabb globális problémákra épül, ugyanakkor kibővült azokkal a teóri-ákkal, amelyek kifejezetten az emberi tevé-kenységek környezetre, társadalomra és gazdaságra gyakorolt hatásait mutatják be.

Az ún. három pillér komplex vizsgálata minden modern kutatásnak távlati célja, hiszen talán ez a legnagyobb és legátfo-góbb eredmény az elmúlt évtizedben: nincs helye sem elméleti, sem gyakorlati szeparációnak a fenntarthatóságért való harcban. A szemléletváltást ugyan kiválóan, a gyakorlati megvalósítás sikerességét már kevésbé tükrözi a lisszaboni stratégia vég-rehajtása: a továbbra is „zöldülő” jogforrá-sokkal, a viszonylag gyors jogharmonizáci-óval, intézményi háttér kialakításával ugyan jól haladt a Közösség, az összetett verseny-képességi és fenntarthatósági céloktól viz-szont még messze elmarad. Ezért is vettek új irányt a kutatások (nem mellőzve azt a szempontot, hogy nagy részük államilag, közösségileg finanszírozott), és tolódott el a hangsúly az alkalmazott tudományterüle-tek felé.

A „legdivatosabb” kutatási területek közé ugyanis az alábbiak sorolhatók: környezet-értékelés, környezetpolitika, környezeti ne-velés, környezeti menedzsment, szervezet-fejlesztés, környezettudatos vállalatirányí-tás, társadalmi felelősségvállalás hatékony-sága, környezeti teljesítmény mérése, gaz-dasági ösztönzők hatékonysága, ökoszisz- témák, szennyezés ellenőrzés, regionális gazdaságtan, településfejlesztés, városter-vezés és fenntartható építészet, erőforrás- és energiagazdálkodás, erdőgazdálkodás, hulladékgazdálkodás, életciklus-elemzés,

termelési technológiák, eljárás-modellezés, társadalmi és kulturális problémák, a szállít-mányozás és a közlekedés környezeti hatá-sai, fenntartható turizmus.

A fenti témacsoportok köré számtalan intézet, kutatási együttműködés, konferen-cia, fórum szerveződött – beleértve a virtu-ális kutatói társadalmat is. 2006 tavaszán Leuvenben került sor az életcik-lus-elemzéssel foglalkozók kon-ferenciájára. Jelentős áttörésre került sor az LCA1 és LCI2 eljárá-sok új területeken való alkalma-zásában: regionális elemzések, hulladékkezelés, településfej-lesztés. 2007 októberében az oregoni Portlandben rendezik meg a következő InLCA-LCM3 konferenciát, amely tovább szé-lesíti az életciklus-elemzés alkal-mazhatóságának körét, hiszen a világ minden tájáról érkező kuta-tók közel 200 gyakorlati mód-szert mutatnak majd be. A kon-ferencián Magyarországot a Mis-

kolci Egyetem Regionális Gazdaságtan tan-széke képviseli.

2007 áprilisában a portugál Carvoeiro adott otthont az angliai Wessex Institute, ill. a görög Thesszáliai Egyetem által már ha-gyományosan szervezett Sustainable Development and Planning III. konferenciá-nak. A közel száz előadás és publikáció kö-zül szinte mindet érdemes tanulmányozni4, hiszen napjaink problémáit dolgozzák fel, ill. keresik a megfelelő választ – pl. az épí-tett környezet árvizekre gyakorolt hatásá-nak, a fejletlen régiók felzárkóztatásának, a túlterhelt városok tehermentesítésének, a munkaerő-mobilitás fenntarthatóságának, a nemzeti parkok fejlesztendő jövedelem-termelő képességének, az elektronikai hul-ladékok fenntartható kezelésének, a geo-textilek talajerózió elleni alkalmazhatóságá-nak, az épületek és közlekedési eszközök fűtésének és hűtésének fenntarthatósági kérdésére.

A tudományos fórum magyar résztvevői a legérdekesebb témák közül mutattak be néhányat: geotextilek hatékony alkalmazá-sa a talajerózió visszafogásában (a tokaj-hegyaljai bortermelő vidéken végzett kísér-

Aktuális kérdések

Saját hőszivattyú vagy távfűtés? Függőkertek a városban? Több híd vagy több hajóút? Hazai vagy külföldi munkaerő? Tengerparti turizmus vagy szö-kőár-megelőzés? Kis- és középvállalati vagy nagy-vállalati komparatív előnyök? Hazai vagy külföldi hulladékkezelés? Több szennyezés – nagyobb piac? Magán- vagy közterületek a zöldben?

Ezekre és más hasonló, egyáltalán nem „csak” te-oretikus kérdésekre keresik a választ a jelen kutatói a fenntarthatósághoz kapcsolódóan. Talán nem árt egy kis ki- és betekintés, mivel is foglalkoznak a vi-lág potenciális „megmentői” az „elefántcsont-tor-nyokban”.

A HÁROM PILLÉR KOMPLEX VIZSGÁLATA MINDEN MODERN KUTATÁSNAK TÁVLATI CÉLJA (FORRÁS: DR.

GEORG WINTER, INEM)



15

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés

letek alapján)5, régiók fenntarthatósági és környezeti teljesítményértékelése LCA-eszközökkel6.

Idén szervezett először saját nemzetközi konferenciát a Thesszáliai Egyetem a belga elnökségű SECOTOX7-szal és a Hellén Kör-nyezetvédelmi Minisztériummal együttmű-ködve. Június végén Skiathos szigetén tar-

tották a SECOTOX, ill. a CEMEPE8 konferen-ciákat. A hihetetlenül népszerű fórum (több mint 500 résztvevő, 4000 oldalnyi konferen-cia-kiadvány) valódi illusztrációként szol-gált a „forró” témákhoz: a hőség elviselhe-tetlen volt, s a konferenciát követő hetek-ben pusztító erdőtüzek miatt a lakosság, ill. a turisták nagy részének el kellett hagynia a szigetet.

A találkozón bemutatásra került kiemelt tudományos eredményeket 2007 őszén nemzetközi folyóiratok is közlik az ökoto-xikológia, a környezetgazdaságtan, környe-zeti nevelés, településfejlesztés, az erőforrás és energiakérdés, a klímaváltozás, a szeny-nyezés-kontroll, a vízszennyezés, a hulla-

dékkezelés, a folyamat-modellezés, a társa-dalmi és kulturális örökség szakterületein. A publikációkat szintén a gyakorlatiasság jel-lemzi: a nemzeti fejlesztési stratégiák, hulla-dékgazdálkodási programok és projektek tanulságaitól kezdve a környezettudatos tervezési, termelési, monitoring és mező-gazdasági eljárásokon, ill. az alternatív ener-

giahasználaton ke-resztül a virtuális ökoszisztéma model-lezésig minden terüle-ten többnyire alkal-mazott kutatásokat is-merhetünk meg.

A kutató vágyálma – egy-egy „csinos” képlet, elmélet, mo-dell megalkotásán túl

–, hogy eredményei előbbre vigyék a vilá-got, alkalmazhatóak legyenek. Mint minden esetben, a fenntartható fejlődés előmozdí-tása tekintetében is a megvalósítás a dön-téshozók (politikai, intézményi, vállalati, háztartási stb.) felelőssége. Az ún. többté-nyezős döntési mechanizmusok ismerete ezért kiemelkedően fontos ezen a területen. A CEMEPE konferencia egyik nemzetközi kutatócsoportja kiválóan világított rá a ko-rábban említett három pillér komplex figye-lembevételének fontosságára, ill. az elmélet és gyakorlat szükségszerű együtthatására és ennek központi szerepére a fenntartha-tósági célok elérésében – legyen szó bár-mely nemzetről, a világ bármely részéről,

bármely vállalatáról, bármely otthonáról:„Óriási lehetőség, hogy már be tudjuk

építeni a komplex információk feldolgozá-sát és a fenntarthatósági megközelítést a döntéshozatal folyamatába… Ugyanis ma már a döntéshozók rendelkezésére állnak azok az átfogó elemzési eljárások, amelyek segítségével megalapozottan hozhatnak döntéseket a harmonikus gazdasági, kör-nyezeti és társadalmi feltételek kialakítása, azaz a fenntartható jövő érdekében.”9

Buday-Malik AdriennPhD hallgató

Miskolci EgyetemRegionális Gazdaságtan Tanszék

[email protected]_______________

Jegyzetek:1 LCA: Life Cycle Assessment2 LCI: Life Cycle Inventory3 LCM: Life Cycle Management4 A kiadvány megrendelhető: www.witpress.com5 Á. Kertész, A. Tóth , Z. Szalai, G. Jakab, K. Kozma, A. Booth, M. A. Fullen, K. Davis: Geotextile as a tool against soil erosion in vineyards and ochards, In: Sustainable Development and Planning III., WitPress, 2007.6 K. S. Szita Tóth, A. Buday-Malik, T.M. Sipos, Z. István, A. Szilágyi: Evaluation of environmental performance and a way towards sustainability with LCA in the region of North Hungary, In: Sustainable Development and Planning III., WitPress, 2007.7 SECOTOX: International Society of Ecotoxicology and Environmental Safety8 CEMEPE: International Conference on Environmental Management, Engineering, Planning and Economics9 Forrás: S. Monprapussorn, D. J. Watts, D. Thaitakoo and R. Banomyong: Sustainable hazardous waste transport: Multi criteria decision making and Geographic Information System Approach, In: Proceedings of SECOTOX Conference and CEMEPE, GRAFIMA Publications, 2007.

További információk

- A WITPress (Wessex Institute) kiadványai megrendelhetők: www.witpress.com- A Sustainable Development and Planning III, a SECOTOX ill. CEMEPE konferencia anyaga megrendelhető: [email protected], [email protected] A portlandi inLCA – LCM ’07 konferencia hivatalos honlapja: www.lcacenter.org/InLCA2007

Június közepén került megrendezésre a Febe Ecologic és a KÖVET közös szervezé-sében a Termékéletciklus-elemzés című képzés, melyet ezúttal egy félnapos szoft-veres gyakorlattal kötöttünk egybe. A ren-dezvényen közel húsz vállalat munkatársai vettek részt, akik érdeklődtek a termék-központú környezetvédelem eszközei iránt, és kíváncsiak voltak arra, hogyan tudnak javítani termékük környezeti telje-sítményén.

A képzésen résztvevő vállalati szakem-berek túlnyomó többsége még nem dol-gozott ezzel az eszközzel. A délelőtt első felében az életciklus-elemzés és a környe-zettudatos terméktervezés alapjaival is-merkedhettek meg a résztevevők Herner Katalin előadásában.

Arról, hogy a gyakorlatban egy vállalat miért választja az LCA-t (Life Cycle Assessment), hogyan alkalmazza, illetve

milyen eredményeket várhat el a módszer-től, Sára Balázs - a Febe Ecologic munkatár-sa - több példát mutatott be esettanulmá-nyok formájában. Bemutatásra került pél-dául egy forgácslemez gyártó vállalat ese-te, ahol termékeik környezeti minőségének átvizsgálására, valamint a hatóságokkal és a vásárlókkal történő kommunikáció céljá-ból végeztek életciklus-elemzést. Az esetek közt volt olyan vállalati példa is, ahol a ter-méktervezési folyamat során a lehető leg-alacsonyabb környezeti hatású alternatívák meghatározásához hívták segítségül az életciklus- elemzés módszerét.

A legfontosabb érvek az LCA módszeré-nek választására, hogy újfajta szemléletet ad a környezeti problémák kezelésére, al-kalmazható termékre, szolgáltatásra, tevé-kenységre, számszerűsített eredményei ré-vén a vállalati döntéshozatal eszközévé válhat, megkönnyíti a környezeti minőség

vizsgálatát, irányítását, javítását, bemuta-tását.

A délutáni program során, szintén Sára Balázs vezetésével, számítógépes gyakorlat segítségével ismerhették meg a résztvevők a GaBi4 szoftvert. A Stuttgarti Egyetem és a PE-International által kifejlesztett program 17 év LCA tapasztalatain alapul és folyama-tosan fejlesztik és frissítik. A szoftver lehe-tővé teszi az adatbevitelt, az adatfeldolgo-zást és a dokumentációt. Az életciklus mo-dellezés mellett, hatásvizsgálat és környe-zeti minőség számszerűsítés, gyenge pon-tok meghatározása és a környezeti javítások lehetőségének elemzése is lehe-tővé válik. A képzés résztvevői elsajátíthat-ták a szoftver használatának alapjait, és sa-ját maguk modellezhették és értékelhették egyszerűsített módon egy termék életcik-lusát.

Vályi Zsuzsa / KÖVET

KÖVET-képzés a termékéletciklus-elemzésről (LCA)


16

... a fenntarthatóság feléLépések...

A KÖVET a CSR Europe hazai képviselőjeAz INEM (International Network for Environmental Management) mellett immár újabb

anyaszervezettel rendelkezik a KÖVET: a brüsszeli székhelyű CSR Europe (CSRe) idén májusban fogadta el tagfelvételi kérelmünket.

Az előzmények

A két szervezet közötti párbeszéd 2006 őszén indult meg egy prágai CSR-konferencián meg-valósult beszélgetés nyomán, majd több al-kalommal folytatódott az „ismerkedés”. A KÖ-VET elnöksége a 2007. március 1-i ülésén egy-hangúan támogatta az európai szintű szer-vezethez való csatlakozást. A CSR Europe kapcsolattartója igyekezett feltérképezni a hazai viszonyokat, hogy a szervezetük pro-filjának leginkább megfelelő magyar part-nert választhassák. A felvétel pozitív elbírá-lásában minden bizonnyal az is közreját-szott, hogy előzetesen egyeztettünk a két KÖVET-hez hasonló szervezet, a HBLF és a BCSDH vezetőivel. Az új tagok elfogadásá-ról a CSR Europe 15 tagú elnöksége dönt negyedéves ülésein, így 2007 májusában jegyezték be a KÖVET-et a tagok közé. A CSR Europe a volt szocialista országok kö-zül mindössze Lengyelországban, Szlováki-ában és Csehországban rendelkezik tag-szervezettel.

Hogyan működik a CSR Europe?

A CSR Europe éppen egyidős egyesüle-tünkkel: 12 éve jött létre az Európai Bizott-ság akkori elnöke, Jacques Delors bábásko-dása mellett számos vezető európai vállalat közreműködésével. A szervezet rendelkezik

egyrészt vállalati tagsággal, közel 70 multi-nacionális társaságot tömörít. Másrészt azonban egy európai hálózatot is jelent, 19 országban 23 tagszervezettel („National Partner Organization/NPO”) működik együtt. Így jelenleg összesen kb. 1900 válla-latot tud elérni kezdeményezéseivel. A CSR Europe vállalati tagságának számos leány-cége tag a különböző nemzeti tagszerveze-teknél, így például a Sanofi Aventis (Chinoin), a HP vagy a Fővárosi Vízművek résztulajdonosa, a Suez a KÖVET-nél.

„Európai Szövetség a CSR ügyében”

A CSR-ral foglalkozó szakemberek számára bizonyára közismert, hogy az Európai Bi-zottság 2006. március 22-én adta ki közle-ményét a megújult CSR-stratégiájával kap-csolatban. Ennek kulcseleme, hogy a kor-mányok, az üzleti szféra és az érdekelt felek együtt, partnerségben cselekedjenek a fenntartható fejlődés érdekében. Az EU célja, hogy Európa „kiválósági központtá váljon a vállalatok társadalmi felelőssége terén”. Ennek érdekében hirdette meg az Európai Szövetséget (European Alliance), melyhez a célokkal egyetértő kis-, közepes és nagyvállalatok csatlakozhatnak. A Szö-vetség koordinálásának és kommunikáció-jának támogatására az Európai Bizottság által felkért egyik szervezet a CSR Europe. A Szövetség céljait előmozdítja a CSRe által 2005-ben megfogalmazott „Európai útiterv az üzleti szféra számára” kezdeményezés is (ld. keretes rész).


Mi a Corporate Social Responsibility (CSR)?

A CSR Europe az EU-val összhangban az alábbi meghatározást alkalmazza:„A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (CSR) azt jelenti, hogy a vállalatok önkéntesen társa-dalmi és környezeti szempontokat érvényesítenek üzleti tevékenységükben és az érdekelt felekkel való kapcsolataikban.”

Ez a definíció többek között segít hangsúlyozni, hogy:- a CSR az angol „social” szó ellenére nem csak szociális, hanem környezeti felelősséget is jelent,- a CSR nem az üzleti stratégiától és működéstől különállóan létezik, hanem lényegi eleme a tár-sadalmi és környezeti szempontok érvényesítése a stratégiában és az alaptevékenység során,- a CSR fontos eleme, hogy a vállalat hogyan viselkedik a működése által érintett, érdekelt felek-kel (munkavállalók, fogyasztók, civil szervezetek, hatóságok, stb.).

Európai útiterv az üzleti szféra számára

A CSR Europe a „European Roadmap”-nek keresztelt dokumentumban fogalmazta meg azon kezdeményezését, melynek fő célja, hogy a vállalatok meg tudjanak felelni a fenntartható fejlő-dés jelentette kihívásnak. Ez a Lisszaboni Stratégiával összhangban a gazdaság és a foglalkozta-tás növekedése és ezzel párhuzamosan a környezeti célok és a társadalmi kohézió megvalósítá-sát jelenti. (Sajnos az elmúlt években az EU környezetvédelmi céljai általában nem teljesültek, például „EU environment-related indicators 2006”.) A megfogalmazásban közreműködtek mind a résztvevő vállalatok, mind a nemzeti tagszervezetek (NPO-k) jelentette európai hálózat. A kezde-ményezés célja felpörgetni a vállalati felelősségvállalás mozgalmát szerte a kontinensen.

Célok: 1. Innováció és vállalkozókedv 2. Készség- és szakértelem-fejlesztés 3. Esélyegyenlőség és sokszínűség 4. Munkaegészség és biztonság 5. Környezetvédelem

Stratégiák a célok eléréséhez: 6. Vállalati felelősségvállalás az alapvető üzleti tevékenységekben 7. Érdekelt felek bevonása 8. Vezetés és kormányzás 9. Kommunikáció és átláthatóság 10. B2B együttműködések és szövetségek

(Az Útitervet a Lépések következő számában részletesen bemutatjuk.)

KÖVET-hírek



17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...Környezeti kontrolling

A környezeti számvitel elterjedtsége a hazai vállalatok körében

A környezetvédelem költségeinek számszerűsítése ma még gyerekcipőben jár, ám a környezet védelme iránt mélyebben elkötelezett vállalatok időt, pénzt és energiát

fordítanak környezetvédelmi tevékenységük gazdasági hatásainak számszerűsítésére. Vajon ma Magyarországon mennyien és hogyan alkalmazzák a környezeti számvitelt,

és mi kell ezen eszközök szélesebb körű elterjesztéséhez, alkalmazásához? Melyek a legfontosabb környezeti költségek, bevételek a vállalatoknál?

A Lépések előző számaiban már bővebben esett szó a környezeti kontrolling eredeté-ről, funkcióiról, alrendszereiről és a környe-zeti költségek is bemutatásra kerültek. A cikksorozat folytatásaként ezúttal a KÖVET segítségével végzett kutatás eredményei kerülnek összefoglalásra, melynek során 18 vállalat adatai kerültek felhasználásra.

A kutatás során 104 vállalatot kerestünk fel, melyek közül 18 töltötte ki a kutatási kérdőívet. A kutatásban való részvételt el-utasító ok leggyakrabban a környezeti költ-ségek és bevételek nyilvántartásának hiá-nya volt. A kutatásban résztvevő vállalatok változatos képet mutatnak iparág tekinte-tében, legnagyobb számban autóipari vál-lalatok nyújtottak információt, de érkezett vissza kérdőív a telekommunikációs és energetikai iparból is.

Megállapítások a környezeti tevékenység-re vonatkozó információk alapján

A kutatás eredményei megítélésének egyik legfontosabb eleme, hogy a vállalat meny-nyire van tisztában a környezetszennyezé-sének költségeivel. Ez a mutató ugyanis jelentő-sen befolyásolhatja, hogy mennyire éri meg a válla-latnak a környezetvéde-lemre költeni. A válaszadó vállalatok többsége mű-ködtet környezetközpon-tú irányítási rendszert (KIR), illetve környezeti teljesítményértékelő rendszert (KTÉ), és örven-detes, hogy a KIR kapcso-lódó költségeit is a cégek nagy többsége azonosíta-ni tudta. Ilyen kapcsolódó költségek lehetnek a KIR audit költségei, KIR sze-mélyi költségei stb (rész-

letesen ld. Lépések előző számában). Felmérésre került a cégeknél, hogy mely

hulladékkezelési módokkal élnek a leg-gyakrabban. Bár a vállalatok e téren más-más képet mutatnak, összességében el-mondható, hogy leginkább az újrahaszno-sítást alkalmazták a résztvevők. Az újra-hasznosítás gazdasági aspektusa (elsősor-ban bevételként) a legtöbb cég esetében megjelenik valamilyen formában: van, aki-nél hulladékok alapanyagként történő hasznosításának bevétele, és akad, akinél hulladékértékesítés bevétele formájában mutatható ki ez a tétel. A kutatás alapján az is beigazolódott, hogy a több hulladékot termelő cégeknél magasabb a hulladékke-zelési költségek aránya is.

A várakozásokkal ellentétben a környe-zeti szempontból magasabb kockázatot megjelölő vállalatok több esetben nem al-kalmaztak környezeti teljesítményértékelő rendszert, mint kevésbé kockázatos tevé-kenységet végző társaik.

A kutatásban megvizsáltuk a környezet-védelmi tevékenység kommunikációjának hatását is. A válaszadó cégek közel fele

szerint van jelentős pozitív hatása a kör-nyezetvédelmi kommunikációnak, azon-ban a megkérdezettek mindössze 25 %-a ismerte ezen tevékenységek gazdasági vo-natkozását.

Környezeti költségek helye a vállalatban

A környezeti bevételek és költségek nyil-vántartása a résztvevő vállalatok mindegyi-kénél megjelenik, többségüknél a környe-zetvédelmi, vagy számviteli osztályon tör-ténik a számbavétel, de akad olyan szerve-zet is, ahol a kontrolling, vagy a minőség-ügyi osztály hatáskörébe tartozik ez a feladat. Érdekes eredményt hozott viszont az a kérdés, hogy mennyire fontos a kör-nyezeti tételek számviteli nyilvántartása. A válaszadó vállalatok mindössze fele tartotta ezt kifejezetten fontosnak. Az eredménye-ket részletesen a 1. ábra szemlélteti.

Meglepő és előremutatónak számít, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok kö-zel fele felosztja környezeti költségeit ter-mékekre, vagyis ismeri, hogy az egyes ter-mékek előállítási költségének mekkora há-

nyada környezeti vonat-kozású. Ennek segítsé-gével a döntéshozók a környezetszennyezőbb termékek árát növelhe-tik, ami által valósabb ár-képzést lehet elérni és csökkenthetők a környe-zeti költségek is.1

A tevékenység kör-nyezeti kockázatát te-kintve beigazolódott az elemzés során, hogy a környezeti szempontból kockázatosabb cégeknél magasabbak a környe-zeti költségek, különö-sen a megelőző környe-zetvédelem költségei.

1. Mennyire fontos a környezeti költségek felosztása?


18


A legjellemzőbb környezeti költségek és bevételek megoszlása

A kutatás során a költségek azonosítható-ságuk szerint kerültek csoportosításra, ezek alapján megkülönböztethetőek a kö-vetkező költségtípusok2:

• Hulladék és emisszió kezelés költségei (pl. hulladékkezeléshez, szennyvíztisztítás-hoz, levegőtisztaság védelméhez kapcso-lódó költségek).

• Megelőző környezetvédelem költségei (pl. KIR audit költségek, KIR személyi költ-ségei).

• A termékbe nem kerülő kibocsátások anyagköltsége (a hulladékra és selejtre el-pazarolt természeti erőforrások anyagkölt-sége teszi ki).

• A termékbe nem kerülő kibocsátások feldolgozási költségei (a hulladékra és se-lejtre elpazarolt természeti erőforrások fel-dolgozási költsége teszi ki).

A kérdőív külön kitért arra, hogy mely tételeket tartja nyilván a vállalat, és me-lyek azon tételek, amiket csak a kutatás kedvéért számoltak ki. A résztvevő vállala-toknál a termékbe nem kerülő kibocsátá-sok anyagköltsége tette ki a legmagasabb arányt, ugyanakkor ezt a vállalatok töre-déke tartotta eddig nyilván. E költségtí-pus csekély ismertsége alapján látható, hogy a cégek kisebb prioritást tulajdoní-tanak számára, illetve eddig nem ismerték ezt a definíciót, pedig számítása igen egyszerű és fontossága sem lebecsülen-dő, amit a 2. ábra is bizonyít. Amennyiben a vállalatok elfelejtkeznek erről a költség-elemről, gyakorlatilag környezettel kap-csolatos költségeik töredékét azonosítják, pedig a lényeg a költségek teljes körű fel-térképezése lenne.

Ezt követi a hulladék- és emissziókezelés költsége, amely a legtöbb cégnél megje-lent, és többnyire ezzel azonosították a környezeti költségeiket. A másik két költ-ségtípus aránya elhanyagolható volt az előzőekhez képest.

Ezeken a költségtípusokon belül külön-külön az is megvizsgálásra került, hogy melyek a legnagyobb mértékű, illetve a legtöbb cég által azonosított költségek.

A környezeti bevételek is megjelentek a legtöbb vállalatnál, ám sokak kizárólag a hulladékértékesítés bevételét ismerték, pe-

dig a 3. ábra alapján is látható, hogy nem szabad csupán ezzel azonosítani a környe-zeti bevételeket. Szintén fejlesztendő terü-let, hogy a környezetvédelemmel elérhető megtakarításokat is figyelembe vegyék a vállalatok a környezetvédelmi tevékeny-séggel kapcsolatosan. Véleményünk sze-rint ezáltal jelentősen javítható a környe-zetvédelem helye és szerepe a vállalatok életében.

Javaslatok a környezeti számvitel széle-sebb körű elterjesztésével kapcsolatban

Összességében elmondható, hogy hazánk-ban még mindig csekély azon vállalatok aránya, amelyek tudatosan figyelik környe-zeti tevékenységük gazdasági vonatkozá-sait is. Azonban bíztató, hogy a környezeti kontrollingot alkalmazó vállalatok széles-körűen azonosítják környezeti költségeiket és bevételeiket.

Véleményünk szerint szükséges lenne a pénzügyi beszámoló zöldítése, minél több környezeti elem beszámolóban történő szerepeltetése, a számviteli törvény kör-nyezeti elemekkel történő mind szélesebb körű kibővítése, a környezeti tételek feltér-képezése és bemutatása a környezeti/fenn-tarthatósági jelentésekben.

Lukácsi Dóra / [email protected]

_______________

Jegyzetek:1 Forrás: Csutora Mária dr. (2001): A vállalati környezetvé-delmi költségek számbavétele, Makray Judit (2003): Kör-nyezeti költségszámítás mint a vezetői döntéstámogatás eszköze.2 Forrás: Jasch, C. (2001): Environmental Management Accounting Procedures and Principles.

2. Környezeti költségek megoszlása

3. Környezeti bevételek megoszlása

Környezeti kontrolling

Július 5-én a KÖVET elnöke és ügyvezető igazgatója (Vagdalt László / Audi és Kapusy Pál) találkozott Fodor Gábor környezetvé-delmi és vízügyi miniszterrel. A rövid, jó hangulatú és konstruktív beszélgetésen be-mutattuk az egyesületet és annak céljait, küldetését. Ezután a következő témákat ve-tettük fel Fodor Gábornak, melyeket egytől-egyig pozitívan fogadott:

• A korábban Persányi Miklóssal kialakí-tott jó együttműködést követve adja át a Környezeti Megtakarítás Díjat az éves kon-ferenciánkon októberben;

• Írjon előszót az idei Ablakon bedobott pénz c. kötetbe;

• A KÖVET váljon a releváns témákkal kapcsolatos egyeztetések állandó meghí-vottjává;

• Évente jöjjön létre egy hasonló találko-zó, ahol az aktuális ügyek és az előző év együttműködését röviden kiértékeljük.

A megbeszéléseken elhangzottak szoro-san kapcsolódnak a KÖVET elnökségének és titkárságának azon törekvéséhez, hogy az egyesület nyújtson teret a tagvállalatok véleményének kifejtésére és a kormányzat felé történő kommunikálására.


Egyeztettünk a környezetvédelmi miniszterrel



19

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozó?

„Mert reggelenként így jó belenézni a tükörbe”Mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy Magyarországon sok cég nem éppen tisztességes módon végzi tevékenységét. A korrupcióról, az adócsalásokról, a

környezeti értékek semmibevételéről, a dolgozók kihasználásáról szóló történetek mindennaposak, már-már unalmasak, és az ember kedvét elveszik az élettől.

Rovatunk célja, hogy pozitív példákat mutasson be, melyektől inkább visszanyerjük életkedvünket. Most is ezt szeretnénk, jókedvű olvasást kívánunk!

A Gravoform Kft. angyalföldi telephe-lyére igen kellemes dolog megérkezni. Barátságos épület, rendezett kert, ízlé-sesen kialakított irodahelyiségek fo-gadnak bennünket. Az egyetlen fur-csaság, hogy a bejárat előtt a kertben egy tehén legelészik. Persze nem igazi, a tavalyi budapesti tehénparádé egyik alkotása. De erről kicsit később. Vaszkó Mártával, a cég értékesítési igazgatójá-val ülünk le beszélgetni, aki néhány szóban mesél a cég történetéről és je-lenéről.

A történet

A Gravoformot 1991-ben hozta létre családi vállalkozásként három testvér. Bíztak abban, hogy a rendszerváltozás utáni Magyarországon növekvő igény lesz az igényes, gravírozott feliratok iránt, és a cégek, hivatalok nem „ra-gasztószalaggal az ajtóra rögzített cé-dulákon akarják tájékoztatni ügyfeleiket”. Indulásként vettek egy kis gravírozógépet, azzal kezdtek el apróbb munkákat elvégez-ni. Idővel egyre célzottabban keresték az új és nagyobb megrendelések lehetőségét. Az igazi áttörést az jelentette, amikor a Ma-gyar Nemzeti Bank épületének feliratrend-szerét ők készíthették el. Később nagyobb telephelyre költözhettek, és szolgáltatásaik palettáját is egyre szélesítették. A fejlődés eredményeként mára a Gravoform a fel-iratgyártó piac egyik vezetőjévé vált 360 millió forint körüli éves forgalommal. Jelen-

leg 23 alkalmazottal és a feliratozási techni-kák teljes spektrumával teljesíti megrende-lőinek igényeit.

Vaszkó Márta 13 évvel ezelőtt csatlako-zott a céghez, így annak fejlődését végigkö-vethette. Kezdetben csak értékesítési fel-adatai voltak, de ma már operatív vezetői tisztet tölt be. Az ő feladata – mint mondja –, hogy „A-Z-ig átlássa és összehangolja a dolgozók munkáját”. Nagyon szerencsés-nek tartja magát, hogy ilyen cégnél dolgoz-hat. Büszke a Gravoformra, az üzleti ered-mények, a minőségi munka és a felelős vál-lalati működés miatt egyaránt. A cég ered-ményeit az elmúlt években különböző szer-vezetek számos díjjal ismerték el. Magyar Termék Nagydíj, Nemzeti Minőség Díj, Üzlet és Siker Nagydíj, hogy csak néhányat említ-sünk a sorban. Kérdésünkre, hogy mi moti-válja a vezetőket, hogy ennyi díjat „gyűjtse-nek”, azt a választ adták, hogy elsősorban a munkatársaikat szeretnék ösztönözni, bizo-nyítani nekik, hogy értékes a munkájuk és más is megbecsüli ezt. Legutóbb – 2006-ban – a Gravoform nyerte a Budapest Klub

valamint a Piac és Profit Üzleti Etika díját is. Témánk szempontjából min-ket ez utóbbi érdekel leginkább, így erre kérdezünk rá:

Mitől etikus vállalat a Gravoform?

Összességében ez azt jelenti, hogy a vállalat tisztességesen jár el az állam, az üzletfelek, a dolgozók felé. Min-den munkavállaló korrekten van be-jelentve, minden juttatásuk után megfelelően adóznak, a számítógé-peken kizárólag jogtiszta programok futnak, számláikat mindig határidőre kifizetik, az elvállalt munkákat igé-nyesen, elkötelezetten végzik el. Ezek mind jogszabályi kötelezettségek, mégis nem kevesen nézik a cég ve-zetőit „őrültnek”, hogy teljesítik is mindezeket, jelentős összegekkel csökkentve így a lehetséges haszon mértékét. Ám a vezetőség mégis ter-

mészetesnek veszi a tisztességes hozzáál-lást. Hogy miért? „Mert reggelenként így jó belenézni a tükörbe, és jó nyugodt lélekkel élni a mindennapokat.” – mondja Vaszkó Márta.

A Gravoform etikussága, ill. társadalmi felelősségvállalása azonban nem áll meg ezen a szinten. Vaszkó Márta és – az időköz-ben beszélgetésünkbe bekapcsolódó – Winkler Ferenc ügyvezető igazgató hosz-szan sorolják a cég ezirányú intézkedéseit, akcióit. A cég sokféle módon támogat szá-mára fontos szervezeteket, társadalmi célo-kat. Évek óta támogatják pénzbeli adomá-nyokkal a Mosoly Alapítványt és más szer-A vállalatról

Cégnév Gravoform Kft.

Alapítás éve 1992

Foglalkoztatot-tak száma

23

Tulajdonos 3 magyar magánszemély

Éves forgalom 360 millió Ft (2006)

Telephely Budapest

Fő termékekFeliratok, felirati rendszerek gyártása

Névjegy

Név Vaszkó Márta

Beosztás Értékesítési igazgató

Életkor 40 év

Más munkahelyek Út-, Vasúttervező Vállalat

Család egy gyermek (Áron, 15 éves)

Hobbi Selyemfestés, a munkája


20

... a fenntarthatóság feléLépések... Másért vállalkozó?

vezeteket, készítenek ingyenesen fel-iratokat különböző kulturális rendez-vényekre, kiállítóhelyekre. Idén tavasszal egy munkanapon összes munkatársukkal együtt leutaztak Hat-vanba, a Bátor Táborba, ahol tartósan beteg gyermekek és családjaik számá-ra tartanak komplex terápiás rekreáci-ós programokat. Itt a Gravoform dol-gozói fizikai munkával – takarítással, festéssel, padlóragasztással – járultak hozzá a tábor szépítéséhez.

2006-ban részt vettek a „tehénpará-dé” elnevezésű, jótékony célokat szol-gáló kulturális programban is. A cég az árverésen milliós összeget fizetett az egyik műalkotásért, mellyel így hozzájárult egy közhasznú alapítvány támogatásához. A megvásárolt jószág azóta ott „legelészik” a telephely kertjében.

Winkler úr külön hangsúlyozta, vezető-ként mennyire fontos számára, hogy a fenti akciókról ne egyedül hozzon döntést, ha-nem munkatársait is bevonja abba. Fontos célnak tekinti, hogy beosztottjai felelősség-tudatát is erősítse, és a cég dolgozói meg-értsék az akciók fontosságát, és azonosulni tudjanak azokkal. Ezen a téren tett erőfeszí-tésének eredményei már láthatóak is, hi-szen gyakran kollégái keresik meg irodájá-

ban, hogy fontosnak tartanák különböző szervezetek támogatását. Nemrégiben az ügyvezető igazgató egy szentendrei alter-natív zenei fesztivál ingyenes feliratokkal való támogatásának adott ily módon zöld utat. Látható tehát, hogy a társadalmi fele-lősségvállalás nem csupán a legfelsőbb ve-zetők „hóbortja”, hanem az egész szervezeti kultúrába be tud épülni, mindenki magáé-nak érezheti. Jól bizonyítja ezt egy másik konkrét eset is, ami egy céges tréningen játszódott le. Felvetődött a kérdés, hogy a következő évben is fordítsanak-e nagyobb összeget arra, hogy egy rászoruló szerveze-tet támogassanak a „tehén-licithez” hason-

lóan. A munkatársak 80 %-a támo-gatta az ötletet, ami azért elgondol-kodtató, mert egy ilyen kisvállalatnál az adományozásra adott nagyobb összegek kihathatnak a béremelések, jutalmak mértékére is.

Másért Vállalkozó?

Véleményünk szerint a Gravoform Kft. anyagi értelemben eljutott arra a szintre, hogy sok mindent megen-gedhessen magának. Megengedheti magának, hogy ne éljen az adóelke-rülés legkülönfélébb eszközeivel,

hogy gyönyörű munkakörnyezetet teremt-sen dolgozói számára, hogy társadalmi szervezeteket támogasson, hogy munka-társait is becsületes, jó munkára nevelje. A kérdés már csak az, hogy ha megengedheti magának és meg is teszi, az mennyire szá-mít átlagosnak és elterjedtnek ma Magyar-országon? Az természetes, hogy azok a cé-gek, akiknek jobban megy a soruk, Winkler úr csapatához hasonlóan élje mindennap-jait vagy ettől már kiemelkednek a sorból? Az is lehet, hogy ettől már Másért Vállalko-zónak kell neveznünk a Gravoform Kft.-t?

Hajdú Dániel, Tóth-Baltási Péter / KÖVET

Az ENSZ Globális Megállapodás (www.unglobalcompact.org) Magyarországi Háló-zata 2005. december 9-én alakult meg Bu-dapesten. A Magyar Hálózatnak jelenleg 15 tagja van, ebből négy nagyvállalat, kilenc kis vagy közepes méretű vállalkozás (KKV), egy civil szervezet és helyi önkormányzati szinten a Fővárosi Önkormányzat. További szervezetek, számos civil szervezet, mint a KÖVET, és egyéb nagyvállalatok (köztük tag-jaink is) is támogatják a Magyar Hálózatot.

A Magyar Hálózat tagjai, tagjelöltjei és támogatói három munkacsoportot hoztak létre a vállalatok társadalmi felelősségválla-lásának (Corporate Social Responsibility – CSR) körébe tartozó területek közül a szá-mukra legfontosabb témákra: környezetvé-delem és energiaügyek; esélyegyenlőség; valamint korrupció ellenesség és irányítás. A munkacsoportok tevékenysége elősegíti a kölcsönös tájékoztatást, a vélemény- és ta-pasztalatcserét, valamint CSR (vállalati társa-dalmi felelősségvállalás) projektek és kap-csolatok kezdeményezését, fejlesztését is.

A környezetvédelmi és energiaügyekkel foglalkozó munkacsoport eddigi hat ülésén

átlagosan 40 fő részvételével, többek kö-zött a Kiotói Jegyzőkönyvvel kapcsolatos lehetőségek, a környezetre káros támoga-tások leépítése, az energiafogyasztás racio-nalizálása és energiahatékonyság, a környe-zeti károkra vonatkozó szabályozások, a fenntarthatósági politikák, kérdések és megoldások megtárgyalására került sor. Vízszabályozás és környezetvédelem kérdé-seivel, pl. a „Coca-Cola Beverages Hungary” foglalkozik behatóbban. A környezetvédel-mi munkacsoport előtérbe helyez olyan konkrét projekteket, mint a fajok sokféle-ségének védelme a MOL Nyrt.-vel tervezett együttműködés keretében. A környezetvé-delmi munkacsoport honlapja a Miniszter-elnöki Hivatal irányítása alá tartozó Nemze-ti Fejlesztési Ügynökség weboldalán talál-ható (www.nfh.hu).

Ebben az évben került sor egy közös Eu-rópai Unió (EU) / UNDP regionális projekt el-indítására „A vállalatok társadalmi felelős-ségvállalásának növelése az EU új tagálla-maiban és tagjelölteknél, a harmonizáció, versenyképesség, és szociális kohézió fej-lesztése által az EU-ban” címmel, hat új tag-

állam valamint Törökország és Macedónia részvételével. A magyar alaptanulmány vég-következtetései és javaslatai szintén bemu-tatásra kerülnek a Magyar Hálózatnak. A projekt további lehetőségeket nyújt az üzle-ti szférának és egyéb érintett résztvevő part-nereknek a kihívások és megoldások meg-tárgyalására regionális konferenciák, CSR tréningek, valamint a fejlett EU országok-ban szervezett tanulmányutak keretében.

A legtöbb esemény az érdeklődő felek által szabadon látogatható, megrendezé-sükre cégek, civil szervezetek, a kormányzat és helyi önkormányzatok képviselői részvé-telével, valamint az ILO és a UNDP támoga-tásával kerül sor.

Kapcsolattartás:

Dr. Kiss Krisztina – az ENSZ Fejlesztési Prog-ramjának magyarországi képviselője, az ENSZ Globális Megállapodás Magyarorszá-gi Hálózatának koordinátora

Külügyminisztérium1027 Budapest, Nagy Imre tér 4.1/458-3495, 30/967-3451, [email protected]

Csatlakozzon az Ön cége is a Globális Megállapodáshoz!



21


Együttes végrehajtásEmissziókereskedelmi sorozatunk jelen cikkében a Kiotói Jegyzőkönyv másik két, az

emissziókereskedelmen kívüli rugalmassági mechanizmusát mutatjuk be

A Kiotói Jegyzőkönyvben vállalt kibocsátás-csökkentésnek elsősorban hazai politikák-kal és intézkedésekkel kell eleget tenni, de a Jegyzőkönyv lehetőséget ad kiegészítő, ún. projektalapú mechanizmusok használa-tára is.

A rugalmassági mechanizmusok alap-gondolata két tényen nyugszik:

1. A kibocsátáscsökkentés költségei kü-lönböző országokban eltérőek, mivel a technológiák fejlettségével és a kibocsátás-csökkentés hatásfokának növekedésével a további kibocsátáscsökkentés költsége ex-ponenciálisan nő.

2. Tekintve, hogy az antropogén eredetű üvegházhatás globális jelenség, hatását te-kintve az, hogy az adott kibocsátáscsökken-tés hol történik, kevésbé lényeges.

A Kiotói Jegyzőkönyv által létrehozott projektalapú rugalmassági mechanizmu-sok:

Együttes Végrehajtás (Joint Implemen-tation – JI)

Kibocsátáscsökkentési vállalással rendel-kező országok között, amelyek ratifikálták a Kiotói Jegyzőkönyvet. Egy cég beruház egy olyan projektbe egy másik országban, melynek eredményeként kibocsátáscsök-kentés jön létre – ennek a csökkentésnek egy részét a cég „hazaviheti” és otthon eny-nyivel többet bocsáthat ki. Fontos feltétel, hogy a beruházás csak a kibocsátás csök-kentés miatt legyen kifizetődő – szokásos üzletmenetű projektek nem kaphatnak elis-mert kibocsátáscsökkentést (addicionali-tás1).

Tiszta fejlesztési mechanizmus (Clean Development Mechanism – CDM)

Kibocsátáscsökkentési vállalással rendel-kező országok és fejlődő országok között. Az együttes végrehajtáshoz hasonló me-

chanizmus, amely esetén a beruházás egy fejlődő országban történik, a projektet nemzetközi tanács felügyeli és a haszon részben a rendszer fenntartására, részben a klímaváltozás hatásainak fokozottan kitett fejlődő országok megsegítésére szolgál.

A beruházó országnak akkor éri meg egy együttes végrehajtás projektben való rész-vétel, ha a támogatott országban kisebb költségen lehet kibocsátáscsökkentéseket elérni, mint otthon. A befogadó ország azért jár jól, mert a technológiáját fejlesztik a kibocsátáscsökkentési egységek átadása fejében.

A mechanizmusok elszámolásához kü-lönböző egységek tartoznak, melyek mind egy tonna szén-dioxid kibocsátásával egyenértékű üvegházhatásnak megfelelő

mértékegység sze-rint kerülnek elszá-molásra.

A jegyzőkönyv életbe lépése kap-csán felmerült a jegyzőkönyvben szereplő két projekt-mechanizmus ösz-szekapcsolása az Eu-rópai Unió kibocsá-táskereskedelmi

rendszerével. Ezen összekapcsolódás prob-lémáit kezeli a 2004/101/EK irányelv, mely rendelkezik a két rendszer egybefonódásá-nak eseteiről és a kettős elszámolás elkerü-léséről.

Hazai vonatkozások

Magyarország számára az együttes végre-hajtási mechanizmusnak van a legnagyobb jelentősége, amelynek keretében fejlett or-szágok anyagilag támogatnak rendszerint a volt szocialista országban megvalósuló, kibocsátáscsökkentéssel járó beruházáso-kat. A beruházások során létrejövő kibocsá-táscsökkentést ún. kreditek formájában számolják el, melyek később beszámíthatók a beruházó ország vállalt célértékeinek tel-jesítésébe, azaz a támogatott ország he-lyett a beruházó ország kibocsátáscsök-kentésének minősülnek.

Hazánkban a JI projektek befogadása 2002 óta folyik. A 2045/2003. (III. 27.) Korm. határo-

Kibocsátási egységek

AAU: Assigned Amount Unit (államok közti adásvételnél, Nem-zetközi Kibocsátás-kereskedelem)ERU: Emissions Reduction Unit (JI projekteknél)EUA: Emission Allowance Units (EU ETS projekteknél)CER: Certified Emissions Reduction Credits (CDM projekteknél)RMU: Removal Units (kibocsátás-eltávolítás nyelők által – „Carbon capture and storage” (CCS) karbon-semlegesítés)

Európai Unió

zat értelmében felállított Kiotói Mechanizmu-sok Tárcaközi Bizottság végzi az együttes vég-rehajtási projektek értékelését. A projektek alapvetően államközi megállapodások, gaz-dasági szektorbeli résztvevőkkel.

Jelenleg 47 projekttervezet van nyilván-tartásban a Klímavédelmi és Energia Osz-tályon, ebből 27 projekt kapott támogató nyilatkozatot (beruházás értéke: 14 940 000 kibocsátáscsökkentési egység) és 15 pro-jekt kapott jóváhagyó nyilatkozatot (beru-házás értéke: 10 934 000 kibocsátáscsök-kentési egység).

Beruházó országok: Hollandia, Japán, Ausztria, Franciaország, Kanada, Világbank

Projekttípusok: szélenergia, biomassza-tüzelés, N2O kibocsátásának csökkentése szűrőberendezésekkel, metánhasznosítás, depóniagáz-hasznosítás, biogáz-hasznosí-tás, energiahatékonyság javítása.

További információ: KvVM Klímavédelmi és Energia osztály (www.klima.kvvm.hu).

Fazekas Dóra / [email protected]

_______________

Jegyzet:1 Definíció szerint egy üvegházgáz csökkenést eredménye-ző beruházás akkor tekinthető addicionálisnak, ha a beru-házás csak a kibocsátás csökkentés értékesítése miatt kifi-zetődő. Ha az adott beruházás a fennálló piaci, szabályozási és környezeti feltételek mellett önmagában, azaz ÜHG-csökkenés értékesítés nélkül is gazdaságosan megvalósít-ható (ún. „business as usual” projekt), akkor nem tekinthető addicionálisnak.

Környezeti teljesítmény-értékelés tréning

A KÖVET két napos, környezeti teljesítményér-tékelés képzést tart

október 10-11-én.

A tréning résztvevői egy gyakorlati kézikönyv és egy esettanulmány-gyűjtemény segítségé-vel, teljesítményértékelési technikákkal és fel-használási módokkal ismerkedhetnek meg. A képzés vizsgával zárul, melynek sikeres elvég-

zéséről oklevelet állítunk ki.

Jelentkezzen Ön is!

Bővebb információ: www.kovet.huVályi Zsuzsa, [email protected], 1/473-2290


22


Új és módosított jogszabályok2007. április – június

A tavaszi-kora nyári időszak idén nem ho-zott uborkaszezont a környezeti szabályo-zás területén. A levegőbe történő kibocsá-tásokkal kapcsolatban több jogszabály is napvilágot látott, melyek leginkább a klí-maváltozással kapcsolatos problémák or-voslására irányulnak. Ezen kívül számos jogszabály is módosult, melyek közül a leg-több a felszíni, illetve a felszín alatti vizekre vonatkozik.

Új jogszabályok

Klímaváltozás

2007. évi LX. törvény az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye és annak Kio-tói Jegyzőkönyve végrehajtási keret-rendszeréről

A törvény az éghajlatváltozással kap-csolatos eszközök, prioritások, így különö-sen az éghajlatváltozással, azt kiváltó fo-lyamatokkal és a hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gá-zok hazai kibocsátásainak csökkentésével és az éghajlatváltozás hazai hatásaihoz va-ló alkalmazkodással, valamint a hazai ha-tásokra való felkészüléssel kapcsolatos fel-adatok, és ezen célok végrehajtásához szükséges eszközök meghatározása érde-kében Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégi-át fogad el.

2059/2007. (IV. 3.) Korm. határozat az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezmé-nyének Kiotói Jegyzőkönyvében szereplő nemzetközi kibocsátáskereskedelemmel kapcsolatos feladatokról

Magyarországnak az ENSZ Éghajlat-vál-tozási Keretegyezményének Kiotói Jegyző-könyve 17. cikkelyében szereplő nemzetkö-zi kibocsátáskereskedelemben történő si-keres részvétele érdekében a Kormány fel-hívja a környezetvédelmi és vízügyi minisz-tert, hogy a pénzügyminiszter bevonásával kezdje meg a tárgyalásokat a potenciális vevő országokkal; valamint a Kormány fel-hívja a környezetvédelmi és vízügyi minisz-tert, hogy az érintett tárcák bevonásával dolgozzák ki a kibocsátáskereskedelemből származó bevétel felhasználásának elveit és intézményi kereteit.

107/2007. (V. 9.) Korm. rendelet az egyes fluortartalmú üvegházhatású gá-zokkal kapcsolatos tevékenységekre vo-natkozó bírságról

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén a ha-tóság fluortartalmú üvegházhatású gázok-kal kapcsolatos tevékenységekre vonatko-zó bírságot szabhat ki.

A bírság kiszabására az illetékes környe-zetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség jogosult. Az egyes üvegház-hatású gázokkal kapcsolatos tevékenysé-gek és alkalmazások ellenőrzését a bírság kiszabására jogosult hatóság végzi el.

2007. évi XXI. törvény a nagy távolság-ra jutó, országhatárokon átterjedő leve-gőszennyezésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfo-gadott Jegyzőkönyv kihirdetéséről

Az Országgyűlés a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennye-zésről szóló 1979. évi Genfi Egyezményhez csatolt, a nehézfémekről szóló, Aarhusban, 1998. június 24-én elfogadott Jegyzőköny-vet e törvénnyel hirdeti ki.

Természetvédelem

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szá-rú energetikai ültetvényekről

Fás szárú energetikai ültetvény telepíté-se csak engedély birtokában végezhető. A fás szárú energetikai ültetvény telepítőjé-nek a telepítés engedélyezése iránt az in-gatlan fekvése szerint illetékes MgSzH-hoz kérelmet kell benyújtania. A fás szárú ener-getikai ültetvény védett természeti terüle-teken, továbbá Natura 2000 területeken történő telepítésének engedélyezési eljárá-sa során a környezetvédelmi, természetvé-delmi és vízügyi felügyelőség jár el. Védett természeti területen, valamint a védett ter-mészeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken a külön jogszabályban meghatározott invazív fajok fás szárú ener-getikai ültetvényként történő telepítése nem engedélyezhető.

16/2007. (IV. 20.) KvVM rendelet a Tardi-legelő természetvédelmi terület lé-tesítéséről

A rendelet a Tardi-legelőt országos jelen-tőségű védett természeti területté nyilvá-nítja a területen található természetes (természetközeli) mocsárrét és löszvegetá-ció (löszgyepek, cserjések, löszerdő), illetve az ott élő védett és fokozottan védett flóra és faunaelemek élőhelyeinek fenntartása, a terület élővilága gazdagságának, változa-tosságának, a terület mozaikosságának, va-lamint a jellegzetes tájképi elemek megőr-zése érdekében.

19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a

Márkházapusztai fás legelő természetvé-delmi terület létesítéséről

A rendelet a Márkházapusztai fás legelőt természetvédelmi terület elnevezéssel vé-detté nyilvánítja a területen található össze-függő fás legelő, mint tájképi típus és a mo-zaikos erdős-sztyepp és a mocsárréti élőhelytípusok megóvása, a védett növény-fajok és a hozzájuk kapcsolódó állatközös-ségek életfeltételeinek megőrzése, továbbá a terület természetvédelmi bemutatása cél-jából.

45/2007. (VI. 11.) FVM rendelet a fás szárú energetikai ültetvények telepítésé-nek engedélyezése, telepítése, művelése és megszüntetése részletes szabályairól, valamint ezen eljárások igazgatási szol-gáltatási díjáról

A fás szárú energetikai ültetvény telepí-téséhez kizárólag az erdészeti szaporító-anyagokról szóló 110/2003. (X. 21.) FVM rendelet követelményeinek megfelelő, en-gedélyes termelő által előállított, minősített szaporítóanyagot lehet felhasználni. A fás szárú energetikai ültetvényekben engedé-lyezhető alapfajok: fehér nyár (Populus alba), fekete nyár (Populus nigra).

Általános rendelkezések

90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a környe-zetkárosodás megelőzésének és elhárításá-nak rendjéről

A környezetveszélyeztetés megszünteté-se érdekében környezetkárosodást meg-

Jogszabáylok



23

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

előző intézkedéseket, a környezetkároso-dás megszüntetése érdekében helyreállítá-si intézkedéseket kell tenni. A helyreállítási intézkedés keretében kárelhárítást, illetve kármentesítést kell végezni. A környezet-használó környezetveszélyeztetés esetén köteles minden környezetkárosodást meg-előző intézkedést megtenni a környezetká-rosodás enyhítése, illetve a további környe-zetkárosodás megakadályozása érdekében, így különösen haladéktalanul ellenőrzése alá vonni, feltartóztatni, eltávolítani vagy más megfelelő módon kezelni a környezet-károsodást okozó anyagokat, illetve más károsító tényezőket.

91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet a ter-mészetben okozott károsodás mértéké-nek megállapításáról, valamint a kármen-tesítés szabályairól

A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség kivizsgálás során, valamint a kármentesítés minden szakaszá-ban, a természetben okozott károsodás helye szerinti nemzeti park igazgatóság, il-letve környezetvédelmi és vízügyi igazga-tóság és erdészeti hatóságként a Mezőgaz-dasági Szakigazgatási Hivatal szakvéle-ményét szerzi be.

Államigazgatás, közigazgatás

1028/2007. (V. 3.) Korm. határozat a Nemze-ti Fenntartható Fejlődési Stratégia első ol-vasatban történő megtárgyalásáról és tár-sadalmi egyeztetésre bocsátásáról

A Magyar Köztársaság hosszú távú fenn-tartható fejlődésének megalapozása, az át-fogó célkitűzések meghatározása, a társa-dalmi-gazdasági igények, a környezeti adottságok, a vonatkozó európai uniós és nemzetközi programok, illetve kötelezett-ségek figyelembevétele alapján a Kormány az előterjesztés részeként bemutatott Nem-zeti Fenntartható Fejlődési Stratégia terve-zetét első olvasatban megtárgyalta, tudo-másul vette és elrendeli annak társadalmi egyeztetésre bocsátását; továbbá a Kor-mány elrendeli a társadalmi egyeztetés alapján véglegesített Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia elkészítését.

15/2007. (V. 10.) MeHVM-KvVM együt-tes rendelet a Környezet és Energia opera-tív program egyes prioritásainak végre-hajtásában közreműködő szervezet kije-löléséről

A Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisz-ter, mint a Környezet és Energia Operatív

Program felügyeletéért felelős miniszter a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságot közreműködő szervezetként jelöli ki.

A KEOP egyes prioritásai: I. Egészséges tiszta települések prioritás; II. Vizeink jó ke-zelése prioritás; III. Természeti értékeink jó kezelése prioritás; VI. Fenntartható termelé-si és fogyasztási szokások ösztönzése priori-tás; VII. Projekt előkészítés prioritás.

2082/2007. (V. 15.) Korm. határozat az állami erdőgazdálkodás rendszerének a felülvizsgálatáról, valamint egyes termé-szetvédelmi rendeltetésű erdőterületek vagyonkezelői jogának megváltoztatásá-ról

A Kormány szükségesnek tartja az állami erdőgazdálkodás jelenlegi szervezeti és gaz-dálkodási rendszerének felülvizsgálatát és az egységes állami erdőkezelés rendszeré-nek kialakítását, az állami vagyongazdálko-dás szervezeti rendszerének átalakítása ke-retében, ezért a kormány határozatában fel-hívja az érintett minisztereket a javaslat ki-dolgozására és a Kormány elé terjesztésére.

Luda Szilvia / TTMK

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

2007. évi XXIX. törvény

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról,1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

81/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védel-méről

92/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

93/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igaz-gatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

106/2007. (V. 9.) Korm. rendelet347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igaz-gatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről

17/2007. (V. 10.) KvVM rendelet6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, vala-mint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről

22/2007. (VI. 22.) KvVM rendelet45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű te-rületekkel érintett földrészletekről

20/2007. (VI. 8.) KvVM rendelet33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól

39/2007. (V. 15.) FVM rendelet23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól


24


c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadon közölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a környezettudatos és társadalmilag felelős szer-vezeti működést segítő non-profit, független szervezet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zetközi hálózatának tagja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelési központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elterjesztése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)


Hajdú Dániel / KÖVET1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Tóth-Baltási Péter / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.



KÖVET-konferencia

Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

4 500 Ft + ÁFA – önköltségi ár 1 500 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291,vagy postán a következő címre: 1387 Budapest 62., Pf. 17.

Lépések... megrendelőlap

HumorsarokKovács Jánost pontosan reggel 6 órakor ébresztette órája (made in China). Amíg a ká-véfőzője (made in China) a reggeli kávét (product of Brasilia) csepegtette, lezuhanyo-zott, a hajszáritóval (made in Taiwan) meg-szárította a haját, a villanyborotvájával (made in China) megborotválkozott. Egy pó-lót (made in India) és farmert (made in Singapore) húzott. Lábait sportcipőbe (made in Korea) bujtatta. A kenyérpirítójából (made in Philippines) kinyert pirítóst reggelizett, majd menedzserkalkulátorán (made in Mexico) megnézte aznapi feladatait. Az órá-ját (made in Switzerland) beállította a rádió (made in China) alapján, beült autójába (made in Germany) és mint már hónapok óta, álláskeresésbe fogott. Az ismét ered-ménytelen nap végén János hazament, pa-pucsot (made in China) húzott, fogott egy üveg bort (made in France) és bekapcsolta tévéjét (made in Japan). Amíg a brazil soro-zatot nézte, elgondolkodott, miért nem talált ma sem egy jól fizető magyar munkahelyet...

A Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztők:

Tördelő: Nyomda:


Lépések a fenntarthatóság felé 33.

Documents

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 33.