Lépések a fenntarthatóság felé 35.

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalati vezető szaklapja13. évf. 1. szám (35)2008. tavasz

... a fenntarthatóság felé

KÖVET-INEM Hungária

KörnyezzetttudatossVállalatirányítási EgyesületLépések...

Tartalom:

Emberi tényező –

Fóris Ferenc, ÁAK

2. oldal

Megawattsztárok –

Energiabajnokság 2008

3. oldal

Munkaügy és

energiagazdálkodás

4-5. oldal

Energia szennyvízből

7. oldal

Interjú Dióssy Lászlóval,

KvVM

8-9. oldal

Másért vállalkozó?

9. oldal

CSR mesék –

Az elveszett óvoda

10-11. oldal

Új KÖVET tagvállalatok

11-12 oldal

CSR MarketPlace

élménybeszámoló

13. oldal

India – úton a fejlődés felé?

14-15. oldal

Önkéntes környezetvédelmi

megállapodások

16-17. oldal

Lesz-e kvóta kereskedelem

2012 után?

17-18. oldal

Jogszabályok

19. oldal

Zöld Iroda Verseny 2008

20. oldal

Munkaügy és energiagazdálkodás

Számos energetikai felülvizsgálatból származó ta-pasztalat szerint a vállalati energiagazdálkodás si-kere nem kizárólag a műszaki intézkedések ered-ményességétől függ. Az energetika és a HR közötti összefüggésről a Cordi Zrt. szakértőjének cikkében olvashatunk.

(Részletek a 4. oldalon)

Aktív környezetvédelem évea KvVM-nél

Dióssy László környezetgazdasági szakállamtitkárt többek között ökoadóreformról, zöld közbeszer-zésről, megújulók használatának ösztönzéséről faggattuk. Az interjú-ból az is kiderül, hogy családi vállal-kozásában mit tesz a környezetért.


Lesz-e kibocsátás-kereskedelem 2012 után?

Az Európai Bizottság 2012 utáni terveinek köszön-hetően 2008 újabb mérföldkő a kibocsátás-keres-kedelemben: új iparágak és további üvegházhatá-sú gázok jelenhetnek meg a rendszerben, a nem-zeti kiosztás megszűnik.


Együttműködés a fenntartható fejlődésért

A hagyományos környe-zetvédelmi szabályozó eszközök gyakran nem kellően hatékonyak. Az önkéntes környezetvédelmi megállapodások előse-gíthetik az érintett felek közötti konzultációt és a szabályozásnál is célravezetőbbek lehetnek.


Mennyei kampányokFrissítette a bűnök listáját a Vatikán, hogy jobban megfeleljen a modern világ körülményeinek. A drog-használat, a génmanipuláció, a szociális és a gazdasá-gi igazságtalanság mellé a környezetszennyezést is ide soroltatott, olvashattuk a hírekben.

Közben idehaza sem múlik el hét, hogy ne történ-ne jelentős fejlemény a környezetvédelem terén. A kormány elfogadta a 2025-ig terjedő időszakra szóló Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégi-át (NÉS), melynek legfon-tosabb elemei közé tarto-zik a nemzetközi kötele-zettségek teljesítése, az éghajlatváltozást okozó hatások elleni küzdelem, a kibocsátás-csökkentés és az alkalmazkodás a klí-maváltozáshoz. Természe-tesen röpködnek a százmilliárdok is, már ami a követ-kező évek támogatási forrásait illeti.

Legalább ilyen fontos azonban, hogy a magyar tár-sadalom tudatossága és érzékenysége növekedjen a klímával kapcsolatos problémák iránt. Ezért is örven-detes, hogy a KvVM olyan kampányt indít, mely köze-lebb hozza a problémát az emberek számára.

S hogy mit tesznek a vállalatok? Egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint a világ 500 legnagyobb cége (Global FT500) közül 335 ad ki CSR jelentést, melyeknek 87 százalékában a klímaváltozással kap-csolatos akciókról is beszámolnak. Sőt, a legnagyobb vállalatok több mint fele kvantitatív adatokkal is alá-támasztja ezirányú tevékenységét.

Nálunk egyelőre nem divat a klímaválto-zás elleni küzdelmet na-pirendre venni, de ahogy a társadalom ér-zékenysége nőni fog, úgy jelenik majd meg egyre hangsúlyosabban a téma a vállalati (CSR-) kommunikációban is.

Az éghajlat-változás ügye globális probléma, és kialakulásához mind-

annyian hozzájárulunk, ezért minden vállalat, nem csak az óriáscégek feladata foglalkozni vele.

A hazai cégek nagy részének még sok teendője van ezen a téren, de bízzunk benne, hogy az egyre számosabb és hatásosabb kampányok sikeresek lesznek!

Kapusy Pál / KÖVET

13. évfolyam 1. szám (35)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Bandaszagúnak kell lenni…Emberi tényező c. rovatunk vendége Fóris Ferenc, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. munkatársa. Az ÁAK 2007-ben a KÖVET által odaítélt Környezeti Megtakarítási Díj

innovációs kategóriájának győztese volt.

Mióta dolgozik az Állami Autópálya Ke-zelőnél?

2005. április óta. Amikor ide kerültem, akkor járt le az integrált rendszer három éves periódusa. Azt a feladatot kaptam, hogy próbáljam meg élőbbé tenni a rend-szert. Volt környezetvédelmi és minőség-ügyi szabályozás az ISO miatt is, de nem használta senki, mert egyéb utasítások-ban ugyanazt szabályozták. Ma kevesebb eljárás van, és centikben lehet mérni a do-kumentáció csökkenését.

Mire a legbüszkébb a vállalatnál töl-tött évek során?

Például arra, hogy nem kell izgulni, ha jön az audit. Úgy gondolom, hogy ez nagy dolog. Az auditorok is látják, hogy nálunk a napi élet része. Az audit a „szakma ünne-pe”. Kiderül, hogy amit csinálunk az jó vagy sem. Valójában arra vagyok a leg-büszkébb, hogy a környezetvédelem és a minőségügy a napi munka része és belesi-mul az életünkbe.

Jelenleg milyen kihívásokkal szem-besülnek?

Azt a változást kell menedzselni, hogy költségvetési vállalatból piaci alapon mű-ködő vállalat leszünk. Ez már tart egy ide-je, jogszabály van rá, hogy az ÁAK-t priva-tizálni lehet. Ez egy éven belül bekövet-kezhet. Ahhoz, hogy ez működjön, meg kell felelni a tőkepiaci követelményeknek: a gazdálkodásnak átláthatónak kell len-nie, és jelentésadási kötelezettséget jelent szélesebb körben.

Érzése szerint vannak elvárások a társadalom részéről a vállalattal szem-ben környezetvédelem és társadalmi felelősségvállalás területén?

Legjelentősebb elvárás a gazdasági, mert a mi vevőnk a magyar állam. Európai uniós keretek között már egyre kevésbé teheti meg az állam, hogy kiválasztja, ki-vel szerződik. Meg kell hirdetni az autópá-lyák működtetését. Itt vagyunk a világpia-con, definiálnunk kell a szolgáltatási szin-tet, és jó árat kell mondani. Az utazókö-zönség részéről az utak állapota, a közle-kedési helyzet egyre nagyobb kommuni- kációs feladatot ró ránk, a pihenőhelyek tisztasága, a vad és elhagyott állatok moz-gásának korlátozása a fő feladatunk. Nő az autóforgalom, ezáltal nő a zajterhelés. Az is a dolgunk, hogy gondoskodjunk a zajvédelemről.

A vállalaton belül milyen a környezeti tudatosság?

A környezetvédelem fontossága az itt dolgozó mérnökök számára triviális dolog. Szerencsére az irodai dolgozók számára is. A szelektív hulladékgyűjtés például belső kez-deményezés volt. Jó talajra találnak az ilyen kezdeményezések. A dolgozókért való fele-lősség pedig a vezérigazgatónkban geneti-kailag benne van.

Vannak, akik úgy vélik, hogy az állami vállalatok felelősebb munkáltatók. Önnek mi a véleménye?

Kellene, hogy felelősebbek legyenek. Pél-damutató értékű lenne, hiszen az államnak a normákat kellene képviselni. Az a kaland, amire mi most vállalkoztunk, hogy egy állami vállalatot piaci feltételek közé fordítunk. Most a változások időszakát éljük, ez szellemi ru-galmasságot kíván. Ahogy a vezérigazgatónk szokta mondani: bandaszagúnak kell lenni!

Mit szabad tudnia az Olvasóknak Ön-ről, mint magánemberről?

Lányom állatorvosnak készül, másodéves és nagyon jól tanul. Szeretjük a természetjá-rást, komoly túrákat teszünk és szeretek fo-cizni, vitorlázni.

Csizmadia Edit / KÖVET

Névjegy

Név Fóris Ferenc

Beosztás KIR-MIR iroda vezető

Végzettség kertészmérnök és marketing szakszervező

Családi állapot nős, 1 lány gyermek

Hobbi túrázás, vitorlázás, foci

Kedvenc könyv Umberto Eco: Baudolino

Kedvenc zene klasszikus zene, Chopin

www.zoldiroda.huÚj honlap a környezet- és emberbarát irodákért:


KörnyezzetttudatossVállalatirányítási Egyesület

3

... a fenntarthatóság feléLépések...Energia

Megawatt sztárokAz Európai Energiabajnokság (angolul: Energy Trophy+) második fordulója 2007.

szeptember 1-jén indult el 17 ország 150 vállalati, illetve önkormányzati irodájának részvételével. A bajnokság lényege, hogy a dolgozók viselkedésének, szokásainak megváltoztatásával kell minél nagyobb energiamegtakarítást elérni egy év alatt.

Az Energiabajnokság 2004-2005-ben megrendezett első fordulójában a részt-vevő szervezetek átlagosan hét százalék energia-megtakarítást értek el számos egyszerű intézkedés alkalmazásával. En-nek köszönhetően 3,7 GWh energiát és 200 000 eurót takarítottak meg, amivel 1885 tonna CO2 kibocsátását sikerült elke-rülni. A bajnokság győztese, az angol Centrica Business Services több mint 30 százalék energiát takarított meg a korábbi évekhez képest a fűtés-hűtés megfelelő szabályozásával. A második fordulóban részt vevő egy-egy francia, svéd, olasz és magyar szervezet belső kommunikációs ötleteit bemutatva hasznos tippeket sze-retnénk továbbadni a hasonló intézkedé-seket tervező szakemberek számára.

A francia tűzoltók is megtakarítanak

A versenyzők között van a francia tűzoltó-ság (Tűzoltó és Segítségnyújtó Ágazati Szolgáltató, francia rövidítése: SDIS), melynek központjában 185 fő dolgozik. A program koordinálására és a bel-ső kommunikációs kampány elin-dítására egy ún. Energiabajnok-ság Csapatot hoztak létre. A kö-zös elhatározásokat nyilatkozat-ban rögzítették, amelyet a dolgo-zók 90 százaléka aláírt. A team a munkatársak motiválására ener-gia-megtakarítási tippeket tartal-mazó röplapokat, plakátokat ké-szített, cikkeket írt a belső újság-ba és környezetvédelmi témájú filmekből filmklubot szervezett.

A svéd Växjö-i Egyetem egyik épületével nevezett be a verseny-be. Az egyetemi létesítmények

igazgatója, Christel Olsson úgy véli, hogy az Energy Trophy+ jelentős energiahaté-konysági lépés az intézmény életében. „Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy min-den apró dolog, amit a dolgozóink tesz-nek, számít” - mondta az igazgató. A baj-nokság koordinálására egy projekt cso-portot és kisebb területi szakértő teame-ket hoztak létre, amelyek a megtakarítási lehetőségek felülvizsgálatáért és a dolgo-zók informálásáért felelősek. A bajnokság-gal kapcsolatos információk a számítógé-pes rendszerbe történő belépésnél a dol-gozók képernyőjén és egy rendszeres hír-levélben jelennek meg. A munkatársak megtakarítási ötleteiket egy dobozba he-lyezhetik el vagy e-mailben is elküldhetik a projektfelelősnek.

A Firenzéhez közeli Quarrata település önkormányzatának dolgozói a szomszédos települések lakosságának bevonásával kerekasztal beszélgetéseket szerveztek energia-megtakarítás és megújuló energia-források témában. A program hatására az önkormányzat általános iskolájának terve-zése és kivitelezése ökoépíté-szeti kritériu-mok figyelembevételével történik.

Magyar versenyzők: közel 2500 dolgozó bevonása

A magyar indulók száma a 2004-2005-ös első fordulóhoz képest megduplázódott, amely már közel 2500 irodai dolgozó be-vonását és tudatformálását jelenti. A K&H

Bank Energiabajnokságért felelős koordi-nátorai sokszínű kommunikációs prog-rammal próbálják megszólítani a több száz irodai dolgozót. A belső újságban fo-lyamatosan megtakarítási tippeket közöl-nek, plakátokat helyeztek ki különböző helyiségekben, intraneten és a monitorok képernyővédőjén a bajnoksággal kapcso-latos információkat jelentetnek meg. A felsővezetői elkötelezettséget és példa-mutatást demonstrálva Laboranovits Györggyel, a K&H Csoportszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatójával készült interjú a bank belső újságában. ”A költséghaté-konyság központi téma a K&H-nál, és úgy gondoljuk, hogy egy ilyen verseny ösz-tönzően hat és új ötleteket is adhat a to-vábbi lépésekhez. Ez a bajnokság nem központi intézkedésekről szól, a sikerért minden kolléga tehet munkája során. Bár első körben csak a Vígadó téri épületet neveztük be, de szeretnénk, ha az ener-giatakarékos megoldásokat mindenki kö-vetendő példának tekintené” - mondta Laboranovits György.

A hazai Energiabajnokság kiemelt tá-mogatója a BorsodChem Zrt. és a Fővárosi Gázművek Zrt. A nemzeti győztes 3000 euró összértékű jutalmat kap a verseny végén, melynek részeként kétnapos kör-nyezetvédelmi tanácsadást ajánlott fel a Denkstatt Kft., a Cordi Kutatás Fejlesztési Kht. energia auditot végez a nyertes cég irodaépületében, a RICOH Hungary Kft nyomtatót, az ECO-Invest Kft. pedig kör-nyezetvédelmi jogtár előfizetést ajándé-koz majd a bajnoknak.

Havasi Péter/ KÖVET

Az Energiabajnokság magyar résztvevői:

British American Tobacco Hungary•Béres Zrt.•Biopetrol Kft.•Fővárosi Vízművek Zrt.•Hosszúhetény Önkormányzata•IBM Data Storages Hungary Kft.•K&H Bank Vígadó téri irodaház•Tatabánya Önkormányzata•Siófok Önkormányzata•

A teljes európai mezőnyt és a legfrissebb informá-ciókat megtekintheti a bajnokság hivatalos hon-

lapján: www.energytrophy.org

TUDATFORMÁLó PLAKÁT A TATABÁNyAIÖNKORMÁNyZATNÁL


4

... a fenntarthatóság feléLépések... Energia

Munkaügy és energiagazdálkodásAz energetika és a HR között fennálló viszony első ránézésre nem egyértelmű, és

másodikra is csak távolról derenghet valamiféle kapcsolat a két szakterület között. Cikkünk segítségével megpróbáljuk közelebb hozni a témához a Tisztelt Olvasót, hogy

bepillantást nyerjen a háttérben húzódó összefüggésekbe.

Számos energetikai felülvizsgálatból szár-mazó tapasztalat birtokában ma már nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy a vállalati energiagazdálkodás sikere nem kizárólag a műszaki intézkedések eredményességétől függ. Mégis általános gyakorlat, hogy a vál-lalatok az energetikát az „Üzemeltetés és Karbantartás” hatáskörébe utalják, amely nem tud maradéktalanul megbirkózni a komplex menedzsment feladatokkal, mivel azok mára inkább stratégiai, mintsem gépé-szeti vagy karbantartási kérdéssé váltak. Egyszerű példával élve: ahogyan egy ország energiaellátásának biztonsága, tartalékai-nak rendelkezésre állása, és az export-im-port koordinálása kvázi nemzetbiztonsági kérdés, úgy ezeknek az intézkedéseknek a jelentősége kicsiben, vállalati szinten is kulcsfontosságú. Ha tehát a versenypiaci kö-vetelményeknek megfelelő, rugalmas, biz-tonságos és főleg költséghatékony energia-gazdálkodás megvalósítása a cél, ki kell szé-lesíteni a látókört a szervezeti és vezetéstu-dományi aspektusok irányába is.

Múltidézés

Véletlenül sem szeretnénk, ha az alábbiak-ban megfogalmazásra kerülő jelenségek „gyáripari nosztalgiázásnak” tűnnének, mégsem mehetünk el amellett a tény mel-lett, hogy a formális energetikai szervezet, mint olyan, utoljára a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek nagyvállalati kultúrájá-ban volt általánosan elterjedt intézmény. Különösen az energiaintenzív ágazatokra volt jellemző ez a hierarchikusan szervezett struktúra, melynek hatáskörébe olyan fel-adatok ellátása tartozott, mint a beszerzés, az üzemen belüli elosztás és a felhasználás.

Azoknál a cégeknél, ahol több telephe-lyen folyt a termelés – mint például a TSZ-ek esetében – szinte elengedhetetlen volt egy „főenergetikus” foglalkoztatása is, akinek fel-adatai közé tartozott a beszerzőkkel, a pénz-ügyesekkel, a közműszolgáltatókkal és ke-reskedőkkel (pl. „tüzép”) való kapcsolattar-tás, az egyes telephelyek zavartalan ellátá-sának biztosítása, a karbantartás tervezése és irányítása, a fejlesztés és korszerűsítés tervezése/irányítása, a mérés, naplózás, nyil-

vántartás, a kimutatások készítése, a bizott-sági munkákban való illetékes közreműkö-dés és a vezetői tájékoztatás, tanácsadás.

A fentiekben leírt felelősségi körhöz az-zal arányos jogkör is párosult, mivel min-denki számára triviális volt, hogy anélkül te-hetetlen maradt volna az egész szervezeti egység. Csak közbevetőleg: mintha manap-ság ez már nem lenne ennyire egyértelmű. A mai magyar, vagy inkább multinacionális valóság az, hogy az egy személy vállán nyugvó, horizontálisan több szakterületre is kiterjedő felelősség (pl.: karbantartás, üze-meltetés, termelésirányítás, anyaggazdálko-dás és energetika) légüres térben lebeg, és fajsúlytalan jogkörökkel társul. Így – valószí-nűleg nem véletlenül – csak a számonkérhetőség elve tud érvényre jutni, az önálló problémamegoldás és a motivál-hatóság szempontjai háttérbe szorulnak.

De nézzük meg, hogy milyen jogokkal él-hetett annak idején a főenergetikus:

Sok esetben - igazgatósági tagként - rá-•

hatása volt a cég makroszintű folyama-tairaCélszámokat határozhatott meg, ame-•lyek elérésben a vállalatvezetés is támo-gattaFejlesztési ötleteket nyújthatott be, •amelyek életképessége esetén pénz-ügyi forrásokhoz juttathatta a részlegétRáhatása volt a •munkaerőgazdálkodásraBefolyása volt a bérezési, premizálási és •más motivációs technikákraRáhatása volt a számonkérésre és a re-•torzióra is

A modern „Energy team”

Az előző bekezdésekből talán már nyilván-valóvá vált, hogy egy modern energetikai szervezet kialakítását nem feltétlenül kell a nulláról kezdeni, hiszen léteznek olyan tör-ténelmi vívmányok, amelyekre bátran lehet építkezni. Egy korszerű energetikai szerve-

Terv

Írásos energiapolitika Tervszámok, fajlagosok Fogyasztás-előrejelzés

Akcióterv Pénzügyi terv

Mérési és IT terv Humán erőforrás terv Kommunikációs terv

Karbantartási és innovációs terv

Ellenőrzés

Hibanaplók vezetéseManagement meetingek tartásaEseti dolgozói megkérdezések

Éves belső energia-auditokBeruházást megelőző „kis-auditok”

Külső – független – energia auditokEnergia-szerződések felülvizsgálata

Az Energia Menedzsment Mátrix rendszeres felülvizsgálata

A jogszabályi megfelelés rendszeres figyelése

Végrehajtás (a teljesség igénye nélkül)

„Energy team” felállításaFőenergetikus kinevezése

Motivációs eszközök bevezetése„Ötletdoboz” bevezetése

Tájékoztatási és képzési programokMérőhálózat kialakítása

EMS rendszer installálásaTerhelésbecslő szoftver bevezetése

Menetrendes árampiaci termékek be-szerzése

Korrekció

Felsővezetői intézkedés, utasításForrások újraallokálása

Személyügyi átszervezésTervszámok kiigazítása

Műszaki beavatkozás, javítás, csereEnergiaszerződések módosítása

A képzési/kommunikációs rend újra-gondolása (gyakoriság, csatorna, cél-

csoport, tartalom, mélység stb.)

1. ÁBRA: A PLAN-DO-CHECK-ACT SZEMLÉLET



5

... a fenntarthatóság feléLépések...Energia

zeti egységben – legyen az informális ala-pon szerveződő munkacsoport, vagy egy formális keretekbe foglalt működési-, fele-lősségi- és jogkörrel felruházott „energiabi-zottság” – fontos a folyamatos fejlődés biz-tosítása. Erre kiválóan alkalmas a minőség- és könyezetközpontú irányítási rendszerek területén sikerre vitt „upward-spiral” szemlé-let, amely az alábbi lépéseken keresztül tá-mogatja a szóban forgó egység működését:

Írásos energiapolitika, esetleg energeti-1) kai kérdéseket is érintő környezet-, vagy minőségpolitika megfogalmazásaA politika célkitűzéseinek érvényre jut-2) tatását (az alsóbb szintekbe való be-épülését) szolgáló akcióprogram ki-dolgozásaAz akcióprogram folyamatosságát és 3) fejlődőképességét biztosító „Plan-Do-Check-Act” szemlélet meghonosítása (ld. 1. ábra)

Az Energia Menedzsment Mátrix

A későbbiekben azt vizsgáljuk, hogy ho-gyan lehet ellenőrzés alatt tartani a vállalat energiagazdálkodását aktuálisan jellemző szervezeti státuszt. Erre egy másfél évtizede kidolgozott megközelítés alkalmazása je-lenthet megoldást, amit úgy hívnak: „Ener-gia Menedzsment Mátrix”. A Building Research Energy Conservation Support Unit (BRECSU) által 1993-ban közzétett mátrix az évek során számos újításon ment át, és ahány vállalat, annyiféle átiratban használja, (ha használja). A mátrix gyors és hatékony segítségünkre lehet abban, hogy átnézeti képet kapjunk cégünk energetikai szerveze-

ti profiljáról. A táblázatba rendezett ismér-vek oszloponként egy-egy aspektust (össze-sen hatot) vizsgálnak, az alábbiak szerint:

1. Energiapolitika2. Szervezet/szervezés3. Képzés4. Információs rendszerek5. Marketing6. Beruházás

A 0-tól 4-ig terjedő skálát alkotó sorok a fenti kérdések egyre kifinomultabb kezelé-sét körvonalazzák. A cél az, hogy felfelé ha-ladjunk ezeken a szinteken a „legjobb gya-korlat" irányába, és eközben egyensúlyt te-remtsünk az oszlopok között. Ily módon a szervezeti profil rámutat azokra a területek-re is, ahol további erőfeszítésre van szükség annak biztosítása érdekében, hogy az ener-giagazdálkodás kiegyensúlyozottabb le-gyen, és hatékonyabban fejlődjön.

Az alábbi mátrixban világos kiemeléssel jelöltük azokat a szinteket, amelyek – ta-pasztalataink szerint – a leginkább jellemzik a hazai vállalatok energia-menedzsmentjét.

Látható, hogy szervezési kérdésekben az energetika átlagosan az 1-2. szinten áll az értékelt vállalatok (~30 elemszámú minta) körében, ami nem túl előkelő pozíció, de alacsony költségen, illetve költségmentes opciók alkalmazásával könnyen lehet javíta-ni rajta.

Tervezés, végrehajtás, ellenőrzés és kor-rekció

A „Plan-Do-Check-Act” szemléletet követve, egy ciklikusan fejlődő struktúrába foglaltuk

javaslatainkat, amelyekről úgy tartjuk, hogy a legjobban modellezik a napjaink korszerű energetikai szervezetével szemben elvárha-tó minőségi szintet.

Az előző fejezet végén tettünk egy meg-állapítást, miszerint az eddig vizsgált mintá-ban átlagosan 1-2 ponttal volt jellemezhető a vállalatok energetikai szervezettségi szint-je. Most hozzátesszük, hogy a fentiekben le-írtak segítségével, hozzávetőleg egy év alatt, szinte „tűzoltás” jelleggel, alacsony költségráfordítással két szintet lehet ugrani. A fejlődés – természetesen – nem egy öncé-lú verseny, hanem jól felfogott gazdasági ér-dek! A fejlett energetikai szervezeti profil a fejletlenhez képest pénzértékben is kifejez-hető megtakarítást eredményez.

Nemzetközi tapasztalatok szerint két szint fejlődés az energiaköltségek 5-8%-os csökkenését eredményezi. Egy 100 MFt energiaköltséggel működő – ezáltal a ter-melővállalatok viszonylatában a kis üzem-méretet képviselők közé sorolt – cég eseté-ben ez 5-8 MFt megtakarítást jelent, ami már bőven fedezheti például egy jól felké-szült, stratégiai szerepkörbe delegált ener-getikus éves bérköltségeit.

A motivált és lojális munkatárs pedig a cég érdekeit fogja képviselni, és szakértel-mével hozzájárul a munkáltató versenyké-pességének javításához. Olyan kulcsszerep-lővé válhat, aki végre képes eloszlatni a gya-kori tévhitet, miszerint „az eredményességre csak az anyagköltségek, és a konkurencia árképzése van érdemi befolyással”…

Köteles Géza / CORDI K+F Nonprofit [email protected]

Energia Menedzsment MátrixEnergia Politika Szervezés Képzés Információs rendszer Marketing Beruházás

4

Az energia politika és a cse-lekvési terv a felső vezetés aktív elkötelezettségét élvezi, és évenként felülvizsgálják.

Az energiagazdálkodás teljesen beépült a vezetési struktúrába. A felelősségi körök világosan leosz-tásra kerültek.

Az összes energiafogyasztó speciális energetikai tréningben részesül, más tréningek szerves részeként. Csoport megbeszéléseken a tapasz-talatok átadása és feldolgozása.

Átfogó rendszer tűzi ki a célokat, köve-ti nyomon a fogyasztást, állapítja meg a hibákat és számszerűsíti az elérhető megtakarításokat.

Az energia hatékonyság fon-tosságának kommunikációja, és az energia hatékonyság eredményeinek publikálása szervezeten belül és kívül.

Részletes beruházás-értékelést készítenek, és pozitív diszkrimi-nációt alkalmaznak a „zöld” pro-jektek javára.

3

Formális energia politika lé-tezik, melyet a vezetés aktí-van nem támogat és nem kommunikál.

Az energetikus beszámol az ener-getikai bizottságnak, ahol minden jelentős felhasználó képviselve van. A bizottság elnöke az igazga-tóság, vagy a tulajdonosi kör tagja.

Minden nagyfelhasználó állandó speciális képzésben részesül. Rövid tudatosság növelő tréningek min-den felhasználó számára.

Nyomonkövetési és célkitűzési jelen-téseket készítenek az egyes telephe-lyekről mérők és almérők segítségé-vel, de a megtakarításokról nem tájé-koztatják a felhasználókat.

Állandósult reklám kampá-nyok.

A klasszikus, más beruházások-nál is alkalmazott statikus és di-namikus megtérülési kritériumo-kat használják.

2

Valamikor készült egy ener-getikai irányelv, de nem fris-sítik évente.

Az energetikus jelentései alkalom-szerűek, a szervezetben elfoglalt helye nem kellően tisztázott.

Kulcsszereplők energetikai tovább-képzéseken vesznek részt.

Nyomonkövetési és célkitűzési jelen-téseket készítenek a mérőórák adatai alapján, de azok nem kerülnek bevo-násra a költségvetés kialakításába.

Ad hoc módon indítanak bizo-nyos tudatosságnövelő progra-mokat a dolgozók számára.

Csak a rövidtávon (1-3 év) meg-térülő energetikai beruházások kerülnek elfogadásra.

1

Nincs írott formában energia politika.

Korlátozott hatáskörrel felruházott személy, részmunka időben vagy csatolt munkakörben.

Kulcsszereplők - alkalomszerűen - energetikai tréningeken vesznek részt.

Költségelemzés a számlák adatai sze-rint történik. A dolgozók állítják össze a jelentéseket a műszaki osztály belső használatára.

Informális kapcsolatok az ener-giahatékonyság támogatására.

Csak a pénzbe nem kerülő meg-valósításokat preferálják („Nocost-Lowcost” opciók).

0Nincs energia politika. Nincs energetikus vagy olyan kije-

lölt személy, aki az energia felhasz-nálásért felel.

Nincs energetikai továbbképzés. Nincs információs rendszer, az energia fogyasztást nem figyelik.

Nincs energia hatékonyság nö-velését propagáló reklám.

A telephelyeken nem valósítanak meg energiahatékonyság-növe-lést célzó beruházást.

Forrás: BRECSU 1993, UNDP 2007


6

... a fenntarthatóság feléLépések... Hírek

Felelős és kevésbé felelős cégek adatbázisa

A fogyasztói döntéshozatalt kívánja segíteni a Tudatos Vásárlók Egyesülete által összeállított Cégmérce. A kelet-közép-európai régióban egyedülálló adatbázis társadalmi és környezeti

teljesítményük alapján rangsorolja a vállalatokat.

A Cégmérce független információforrá-sok, köztük hatóságok, média, civil szer-vezetek, és bizonyos esetekben maguk a cégek közzétett adatai alapján nyújt ké-pet a vállalatok környezeti és társadalmi teljesítményéről. Eddig három iparágat, mobilszolgáltatókat, tejforgalmazókat és tisztítószergyártókat rangsoroltak. "Az in-dítás óta eltelt 3 hónapban több ezren látogatták meg a Cégmérce oldalait, és számos médium is beszámolt a kezde-ményezésről. A fogyasztók részéről pozi-tív visszajelzéseket kaptunk, az adatbá-zisban szereplő vállalatok azonban még nem reagáltak. Szívesen vesszük a Cég-mérce fejlesztésére vonatkozó javaslato-kat, ötleteket!" – mondta Újhelyi Kata, a Tudatos Vásárlók Egyesületének elnöke.

A mobilszolgáltatók közül a T-Mobile érte el a legtöbb pontot a listán, a Vodafone az utolsó a rangsorban. A tej-forgalmazók listáját a Galgafarm és a Virágoskút vezeti, a kevésbé etikus már-kák között a Milli, a Bakony és a Mizo szerepel. A kevésbé kritizált tisztítószer-gyártók közé a Bábolna-Bio (Vix) és az EVM (Ultra) tartozik, a rangsorban az

Unilever (Flóraszept, Domestos, Cif ) és a Procter&Gamble (Mr Proper) az utolsó. A Cégmércét a Tudatos Vásárlók Egyesüle-te folyamatosan bővíti, következő lépés-ben a szupermarketeket vizsgálják. Az adatbázis a fogyasztóknak nyújthat tá-mogatást abban, hogy a felelősen műkö-dő, fogyasztók hosszú távú érdekeit

szem előtt tartó vállalkozásokat támo-gassák elköltött forintjaikkal, valamint tájékoztatja a médiát és a közvéleményt a vállalatok társadalmi és környezeti tel-jesítményéről.

http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu/

Változnak a környezetvédelmi termékdíj szabályai

Január elsejétől a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatósági jogkör a Vám- és Pénzügyőrséghez (VPOP) került.

Az EU-n kívüli országokból érkező árura kivetett termékdíj beszedéséért eddig is a VPOP felelt, de ez év elejétől az EU-n belü-li és a hazai termékek után számított díj befizetésének ellenőrzése is a hatáskörük-be került. A környezetvédelmi termékdíj kenőanyagok, gumiabroncsok, csomago-lások, hűtőberendezések, hűtőközegek, akkumulátorok, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai berendezések körét érinti. Célja a környezetkímélő ter-melés-fogyasztás ösztönzése, a túlfo-gyasztás elkerülése, a környezetbarát ter-mékek használatának ösztönzése. Az ed-digi rendszer megváltoztatásának oka az eljárások leegyszerűsítése és átláthatóbbá

tétele volt. „Az egyablakos rendszer admi-nisztrációs könnyítést jelentene, de a tör-vény tavaly év végén jelent meg és 2008. január 1-től már életbe is lépett. A doku-mentáció bonyolult, a változásra nem ké-szültek fel a vállalatok, főként a kkv-k, amely ráadásul informatikai fejlesztéseket is igényel” - mondta dr. Kertész Béla, a Csomagolási és Anyagmozgatási Orszá-gos Szövetség főtitkára.

Az érintett cégeknek január 15-ig a VPOP-nak kellett bejelenteni, hogy az ál-taluk gyártott, forgalmazott áru termékdíjköteles-e vagy sem. Év elejétől már nem az APEH felé kell benyújtani a

környezetvédelmi termékdíj-bevallást, ha-nem a VPOP-nak, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felé is megszűnik a bejelentési, beszámolási kötelezettség. A környezetvédelmi termékdíj 2008. január 1-jét megelőző bevallási rendje alapjai-ban nem változik, azonban a bevallások gyakorisága igen. A kötelezetteknek a környezetvédelmi termékdíj nettó össze-gét havonta kell megállapítaniuk. A havi bevallásra kötelezetteknek havonta (tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig), a negyedéves vagy éves bevallásra kötele-zetteknek negyedévente kell a bevallást benyújtani (és a termékdíjat megfizetni) a Vám- és Pénzügyőrségnek.

MOBILTELEFON-SZOLGÁLTATóK CÉGRANGSORA



7

... a fenntarthatóság feléLépések...Tagvállalatainkról

Energia szennyvízből Januárban átadták a Dreher Sörgyárak Zrt. új biogázfejlesztő és szennyvíztisztító

üzemét. A szennyvíztisztítás során keletkező biogáz felhasználásával a vállalat hőenergiát állít elő, amellyel korábbi energiafelhasználásának 10 százalékát tudja

kiváltani. Ez 250 család éves energiafogyasztásával egyezik meg.

A Dreher Sörgyárak Zrt. biogázfejlesztő üzeme a szennyvíz kezelése során kelet-kező metángáz hasznosításával állít elő hőenergiát. Az új biogázfejlesztő és szennyvíztisztító üzem anaerob techno-lógia segítségével működik, mely során szerves vegyületek lebontása történik oxigénmentes környezetben. A bonyolult mikrobiológiai folyamat lényege egy-részt, hogy a lebomlás során biogáz kép-ződik, mely fűtőanyagként - gázkazán üzemeltetésére felhasználható. A folya-mat során képződő biogáz összetétele hasonló a földgázéhoz, így a földgáz-hasznosítás kapcsán ismert technológiai megoldások segítségével elektromos há-lózatba táplálható energiává is átalakít-ható. Az anaerob tisztítás az úgynevezett UASB (felsőelfolyású lebegő iszapágyas) nagyterhelésű lebontó rendszer segítsé-gével zajlik. Ennek a rendszernek az elő-nye a tisztuló szennyvíz és biogáz biztos szétválasztása. További pozitívuma a kis

helyigény, az ala-csonyabb energia- és karbantartási költség, és nem utolsó sorban a könnyű automati-zálhatóság.

„A Dreher Sör-gyárak Zrt. felelős nagyvállalatként nagy hangsúlyt fek-tet a környezettu-datos gazdálkodás-ra, és a fenntartha-tó fejlődés biztosí-tására. Fontosnak tarjuk, hogy ez a tu-datosság ne csak a vezetés szintjén érvé-nyesüljön, hanem áthassa a vállalat min-dennapi működését” – mondta Hector Gorosabel a Dreher Sörgyárak Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A biogázfejlesztő ennek a környezettudatos gondolkodásnak és vállalatirányításnak egy újabb kézzelfog-ható példája. Büszkék vagyunk arra, hogy élelmiszeripari cégként olyan környezet-védelmi beruházást tudtunk megvalósíta-ni, melyek nemcsak saját iparágunk, de az egész magyar ipar számára példaértékű” – tette hozzá.

Magyarországon jelenleg tíz alatt van a működő biogáz telepek száma, melyeknek

nagyobb része szennyvíziszapot dolgoz fel. Biogáz előállítható még mezőgazdasági hulladékokból: növényi alapanyagokból és állati trágyából. Az agrártárca szerint kívá-natos lenne, ha 2013-ig legalább 200 me-gawatt összteljesítménnyel száz olyan biogázüzem létesülne hazánkban, amelyek megoldanák az állattenyésztő telepek kör-nyezetbarát trágyaelhelyezési gondjait. A biogázból történő energiatermelés során - a fosszilis energiahordozók használatával ellentétben – nem kerül többlet szén-dio-xid a levegőbe.


A biogáz megközelítőleg 60-70% metánt, 30-40% CO2-ot tartalmaz. 1 m3 biogáz fűtőértéke 22-23 MJ, ami

megfelel 0,66 m3 földgáz, 0,61 liter fű-tőolaj fűtőértékének vagy 6,1 kilo-

wattóra villamos energiának.

A BIOGÁZFEJLESZTő MűKÖDÉSI ÁBRÁJA


8

... a fenntarthatóság feléLépések... Környezetpolitika

Aktív környezetvédelem éve a KvVM-nél

Interjú Dióssy Lászlóval, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumkörnyezetgazdasági szakállamtitkárával

Mi a véleménye, a magyar ipar a helyi vagy a globális problémákhoz járul in-kább hozzá?

Aktuális kérdés, hogy a második nemzeti kiosztási terv keretében milyen mértékben kapnak szén-dioxid kvótát azok a szerveze-tek, amelyek erre jogosultak. Kicsit csalódott vagyok, mert kevés erőfeszítést látunk arra, hogy technológiai korszerűsítést valósítsa-nak meg, sokkal nagyobb a lobbi a limitált kvóták megszerzése mellett. Azok a cégek építik a jövőt, amelyek arra figyelnek, hogy csökkentsék kibocsátásukat. A KEOP-ban 1.200 milliárd forint támogatás áll rendelke-zésre 2007-2013 között, ebből 38 milliárd fo-rint energiahatékonyság növelésére. Arra buzdítanám a cégeket, hogy pályázzanak!

Köztudott, hogy a kis- és közepes mé-retű vállalatok környezettudatossága ál-talában alacsony, és sokszor még a vonat-kozó jogszabályok ismerete és nyomon követése is nehéz számukra. Milyen intéz-kedésekkel próbálja meg a tárca orvosol-ni ezt a problémát?

Azt gondolom, hogy nagyon sok minden történt már az utóbbi időben. Egyrészt a jog-szabályokra vonatkozó információk közrea-dásával: a jogszabály tervezeteket és az elké-szült jogszabályokat is feltesszük a Minisztéri-um honlapjára. Február 19-én volt egy workshop a kkv-k környezetvédelmi jogsza-bályoknak való megfeleléséről. Dicsérjük meg a KÖVET-et, hogy ezt sikerült megvalósí-tani. (szerk.: Az ECAP program bemutatására és a hazai hálózat kialakítására az Európai Ta-nács Környezetvédelmi Bizottságának meg-bízásából a KÖVET kapott felkérést.)

Ahhoz, hogy a vállalatok is felvegyék a harcot a klímaváltozással innovációra és piaci alapú megoldásokra van szükség. Milyen állami eszközökkel érhetők el az egyes ágazatok? Hogyan tudja „rávenni” a Minisztérium a magyar energiaipart vagy a nehézipart a kibocsátás csökkentésre?

Különböző szabályozásokkal vagy támo-gatásokkal. Legvérmesebb reményeket az ökoadóreform megvalósításával kapcsolat-ban tápláljuk. Egyes elemek eddig is megje-lentek, például környezetvédelmi célú beru-házás esetén a költségek 10-15 %-a leírható a nyereségadóból. Ezen lehetőségek körét sze-retnénk növelni. A tárca céljai ritkán érvénye-síthetők önmagukban, mindig valamilyen más, agrár-környezetvédelmi vagy gazdálko-dási céllal együtt kerülhetnek elbírálásra.

Nem arról van szó, hogy újabb adókat szeret-nénk bevezetni, hanem át kell gondolni a je-lenleg működők elemeit, a bevételeket pe-dig kibocsátást csökkentő fejlesztésekre, megújuló energia használatára fordítani. Egységes rendszerbe kell szervezni a jelenle-gi adókat. Jelenjenek meg olyanok is, ame-lyek szigorúan büntetik a szennyezést, ugyanakkor az EU-s fejlesztési források mel-lett hazai forrást biztosítanak a környezetvé-delmi beruházások támogatására.

Fodor Gábor miniszter úr a közigazga-tási intézmények zöldítését, klíma –sem-legessé válását és a környezetbarát köz-beszerzést szorgalmazta. Vannak ezen a téren már változások, eredmények?

A zöld közbeszerzésre a közbeszerzési törvény módosításával kerülhet sor, ami-kor a szolgáltatások, termékek vásárlása-kor környezetvédelmi szempontok érvé-nyesülnek. Példamutató módon az állami szférának kellene először megvalósítani, majd regionális és önkormányzati szinten is. Most történik a felmérése annak, hogy ez milyen elemekre terjedhet ki. Gondolok itt környezetbarát termékekre, kedvezőbb energiafelhasználású elektromos berende-zésekre, vagy bioüzemanyaggal működő járművekre.

Ha már említi a bioüzemanyagot. Mi várható 2008-ban a megújuló energiák terén?

A legnagyobb feladvány a bioüzem-anyagok használata. óriási dilemmát je-lent, hogy preferáljuk-e a biodízel, a bioetanol használatot és ez milyen össze-függésben van az élelmiszeripari árakkal és a takarmány termőterülettel. 2020-ig 10 %-ot kell elérni a bioüzemanyag felhasz-nálásban. Megújuló energia terén az Euró-pai Uniós országoknak 2020-ra 20 %-ot kell elérni. Ez egyes országok esetén más, nálunk a tervek szerint 13 %. Jelenleg ala-csony a megújuló energia használat, 2006-ban 4,6 % volt. A KEOP komoly lehetőség, 63 milliárd forintot lehet megújuló energia használat növelésére fordítani 2007-2013 között.

A szigorúbb környezeti szabályozás egy globális piacon a versenyképesség romlásához vezethet. Hogyan tud a tár-ca hozzájárulni a nemzetközi normák szigorodásához?

Azt látjuk, hogy a szigorú környezetvé-delmi beavatkozás a versenyképességet alaposan befolyásolhatja. Ha nagyon rigo-rózus szabályozást szeretnénk bevezetni egyik napról a másikra, az a magyar ipar számára versenyképességi és foglalkoztatá-si szempontból is súlyos következmények-kel járhat. Meg kell találni a kényes egyen-súlyt, melynek során rábírhatók a cégek a technológiai korszerűsítésre, ugyanakkor nem hozzuk kellemetlen helyzetbe őket.

Egyik oldalon a civilek izmosodása, igé-nye, a másik oldalon a pangó gazdaság-ban a piaci szereplőkre súlyos terhet hárí-tani, ez nem egyszerű feladat. Úgy gondo-lom, hogy csak a konszenzusos megoldást lehet preferálni, akár az ökoadó korszerű-sítéséről, termékdíj, betétdíj szabályozásá-ról, vagy a kibocsátási kvóták szektoron-kénti kiosztásáról van szó.

Ön mióta dolgozik a Minisztérium-ban? Az eltelt évek során hogy látja, melyek a legnagyobb eredmények?

Másfél éve dolgozom a Környezetvédel-mi Minisztériumban, előtte 16 éven ke-resztül Veszprém polgármestere voltam. Gyakorló polgármesterként mondhatom azt, hogy sok tapasztalatom halmozódott fel környezetvédelmi projektek megvalósí-tása terén. A miniszterelnök és az akkori miniszter arra kért fel, hogy próbáljak ab-ban segíteni, hogy sokkal emberközelibb legyen a Minisztérium működése.

(folytatás a következő oldal alján)



9

... a fenntarthatóság feléLépések...Másért vállalkozó?

Transzparens rendszert is kell működtetni, mert az EU-s pénzek elosztása, felhasználása nagy odafigyelést igényel és politikailag is ér-zékeny ügy.

Ha Ön lenne egy hazai termelővállalat vezérigazgatója, a jogi megfelelésen túl milyen környezetvédelmi intézkedéseket vezetne be?

A bérek és járulékok mellet az energiakölt-

ségek azok, amelyek a legtöbb kisvállalkozás számára a legnagyobb terhet jelentik. A mi családi vállalkozásunk éttermet és panziót működtet Veszprémben, melynek a hagyo-mányos energiafelhasználással kapcsolatban nagyon magas a költsége. A Hárskúti Meg-újuló Energia Központtal most azon dolgo-zunk, hogy földgáz, napenergia és biomassza kazánokat használó rendszert építsünk ki.

Milyen szakmai tervei vannak a jövőre?Most készítem a doktori disszertációmat,

melynek témája a klímaváltozás hatása a nö-vényi életfolyamatokra. Ez a szakmai terület, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenység arra inspirált, hogy tudományos alapon is próbál-jam megközelíteni, amivel a gyakorlatban foglalkozom.


Projektek pozitív társadalmi és környezeti hatással

Rovatunkban ezúttal egy olyan vállalkozást mutatunk be, amely hazánkban egyedülálló módon már a nevében is jelzi: a környezeti és társadalmi értékek a profithoz hasonlóan fontosak számára.

Ráadásul nem megújuló energiáról, biotermékekről vagy hasonló főáramú zöld ügyekről szól a történet, hanem pénzről. Olyan hitelezési termékek kifejlesztésén dolgoznak, melyek környezeti és

társadalmi problémák megoldásához járulnak hozzá.

Dobi-Rózsa Anikó a D.V.D Társadalom- és Környezettudatos Üzlet- és Vállalkozásfej-lesztési Kft. ügyvezető igazgatója az IFC (Nemzetközi Pénzügyi Társaság, a Világbank intézménye) alkalmazottjaként kezdett el társasházi energiahatékonysági projektek fi-nanszírozásával foglalkozni. Akkoriban tár-sasház még nem vehetett fel hitelt a közös területek korszerűsítésére, csak a lakástulaj-donosok. „AZ IFC újítása volt, hogy a társas-házak a megemelt közös költségből tör-leszthették a hitelt, amit a bankok elfogad-tak hitelfedezetként” – mondta az ügyveze-tő. Az alkalmazotti szerepkört kinőve és an-nak érdekében, hogy sokkal kreatívabb, érdekesebb finanszírozási termékeket hoz-hasson létre önálló vállalkozásba kezdett. „A vállalkozás indulásakor a környezeti tuda-tosság mellett a szociális szempontokat is felvettük a napi üzleti tevékenységgel kap-

csolatos gondolkodásba. Ezért lett a cég ne-ve Társadalom- és Környezettudatos Üzlet- és Vállalkozásfejlesztési Kft” – tette hozzá.

Küldetés: társadalmi és környezeti haszon

Célkitűzésük, hogy olyan hitelterméket fej-lesszenek ki, amely környezeti és társadalmi problémák megoldásához egyaránt hozzá-járul. „Amiben mi hiszünk, hogy ezek a beru-házások pozitív hatással vannak az emberek életére. Amikor társasházi felújítási progra-mot szervezünk a fűtéskorszerűsítéssel járó energia-megtakarítás és a károsanyag kibo-csátás-csökkentés pozitív hatással van a környezetre, ezt mérjük is. De az emberek életminősége is meg kell, hogy javuljon, jobb helyzetbe kell, hogy kerüljenek. Ez a társadalmi pozitív hatás.” Ez utóbbit jelenleg tudományos módszerekkel még nem mérik, de tervezik, hogy egyetemekkel együttmű-ködve felmérést indítanak. A kezdet nem volt könnyű, de a szakmai elismertség és ki-tartás meghozta a sikert. „Rengeteg nehéz-séggel találkoztunk, a házak fizetésképtele-nek voltak, a számlákat nem tudták fizetni, nehezen lehetett megértetni az emberekkel a program lényegét. De végül sikerrel zárult az eltelt két és fél év, mert az első hitelportfóliónkat finanszírozta egy bank.”

Felelős üzletmenet

„Gondolkodtam azon, hogy társuljunk egy céggel, de olyan újító erejű dolgokat aka-runk megvalósítani, amelyek a hagyomá-nyos piaci szemléletbe nem férnek bele. Hárman vagyunk tulajdonosok, mindannyi-unk szemlélete azonos, egymásra támasz-kodunk és fejlesztjük a céget.” Első körben

közös képviselőkkel, a ház számvizsgáló bi-zottságával tárgyalnak, majd a Közgyűlés elé viszik a programot. Jóváhagyásuk után minden egyes embernek elmagyarázzák, hogy mit jelent a beruházás. „Azontúl, hogy elmagyarázzuk, hogy miről szól a finanszíro-zási program, felébresztjük a felelősségérze-tet a környezetért. Egyfajta tudatformálást is vállalunk. Csak akkor visszük bele a felújítás-ba a lakóközösséget, ha felelősségteljesen kijelenthetjük, hogy mindenki tud fizetni.” Azokon, akik rossz anyagi körülmények kö-zött élnek szociális munkásokat bevonva személyes tanácsadással segítenek.


Névjegy

Név Dobi-Rózsa Anikó

Beosztás ügyvezető igazgató

Végzettség közgazdász-jogász

Hobbi fényképezés

A vállalatról

CégnévD.V.D. Társadalom- és Környe-zettudatos Üzlet- és Vállalkozás-fejlesztési Kft.

Alapítás éve 2005

Foglalkozta-tottak száma

3 fő

Éves forgalom 20 millió forint (2007)

Telephely Budapest

Fő szolgáltatásPénzügyi tanácsadás társasházi felújítások hitelezéséhez kap-csolódóan

FELÚJÍTÁS ELőTT ÉS UTÁN


10

... a fenntarthatóság feléLépések... CSR-mesék

Az elveszett óvoda(CSR-mesék – 2. rész*)

Az előző részből megtudhattuk, hogyan lett Gazdag Gizi, a szépséges tündér gonosz boszorkánnyá. Hogyan válhatott az embereket szolgáló sok gazdagság átokká,

az otthon lélektelen betonrengeteggé, a minket szolgáló tárgy felettünk uralkodó szükségletté, amelynek kielégítésére agyonhajtjuk magunkat. Azt is megtudtuk, hogy

Gizi a pénzt átkozta meg, de az emberek ezt már régen elfelejtették, s egyre inkább meghatározta életüket a pénz.

Mint mondtam, ekkor már nem a bölcs ki-rály uralkodott, az országnak új urai voltak, akik nem tudtak ellenállni Hatalmatakaroknak. Amelyiküket ez nem homályosította el, azt maga Gizi boszor-kány vette kezelésbe. Elhitette velük, hogy csak az a jó, ami gazdaságos. Az urak elein-te még utánaszámoltak a boszorkány sug-dosásainak, majd már nem is számoltak többet. Sokat üléseztek, ettől fájt a fejük, s haza akartak menni. Ezért aztán, ha valami-re valamelyikük rámondta, hogy „gazdaságtalan!”, azt gyorsan megszüntették. Más-kor meg valamelyikük kitalált valami egetverő szamárságot, s ha valaki felkiáltott, hogy „gazdaságos!”, azonnal meg-építették.

Az egykor szép kék folyó partján így egyre több nagy ház éktelenkedett, a zöld er-dők és mezők helyére hatal-mas boltokat építettek, az or-szág közepén meg nagy lyu-kat akartak ásni az urak, hogy még több autó férjen el. És ha még csak egy lyukat tervez-tek volna… De többet is fúr-tak, köztük alagutakat ástak. Így a pórnép, mely úgy összezsúfolódott, hogy egymásra nézni már nem mert a föld alatt utazás köz-ben, újságját bújta, s közben el is felejtke-zett, hogy van mellette valaki. Akinek volt pénze, az ugyan nézegethette Isten szép egét az autója ablakán keresztül, de a tájat már egyre kevésbé, mert a városokból nem nagyon jutott ki.

Az urak közben nem vették észre, hogy minél több „gazdaságos” dolgot építenek, annál kevesebb pénzük van. Hiszen az erdő és a tó nem kért enni, az építkezésekhez vi-szont teljesen ki kellett üríteni a kincses-kamrát, majd külhoni bankároktól drága uzsorát felvenni.

A boszorkány dörzsölte a markát. „Fejlő-dés, csak fejlődjetek!” – duruzsolta az em-berek fülébe. Azok, s uraik pedig hallgattak rá, immár autópályát akartak, a maradék pénzükön pedig repteret építettek. Több vendéget akartak, ezért egyre nagyobb lu-xusfogadókat építettek, s nem vették észre, hogy a régiekben is messze több a hely, mint a vendég. Gazdag Gizi szolgálói Befek-

tetőnek öltözve csalogatták az urakat és a népet egyre tovább. Az emberek azt sem vették észre, hogy már senki sem akar dol-gozni, csak úr, esetleg fogadós lenni. A bo-szorkány ujjongott, s újabb gonosz terve-ket szőtt.

Eddig csak akkor mert hangosan duru-zsolni, ha a gazdagságról vitatkoztak az urak, de most már mindenütt áskálódott. Különösen a gyerekek bosszantották, mert ők egyszerűen meg sem hallották gonosz mondókáját, továbbra is olyan boldogan játszottak, mint a Bölcs király alatt.

Volt akkoriban egy kedves kis óvoda az ország fővárosának szívében, az óriási gesz-tenyefa tövében. Sok lelkes óvónéni dolgo-

zott ott, a gyerekek pedig napról-napra okosodtak, ügyesedtek kezük alatt. Ha nyár volt, vidáman hancúroztak, sokat lubickol-tak, homokvárat építettek. Ám alig várták, hogy újra eljöjjön az ősz és a szerető óvónénik karjaikba fogadják őket. Önfeled-ten játszottak kedves pajtásaikkal a jó öreg gesztenyefa árnyékában. Anyukák és apu-kák örömmel tértek be a kedves kis óvodá-

ba, boldogság árasztotta el szívüket, amikor a napi ro-bottól megfáradva kibújtak a föld alól vagy az irodahá-zakból. Szívük felderült, ami-kor ragyogó arcú gyermeke-ik büszkén mutattak a falon függő tarka-barka csokorra: „Anya, nézd, ezt én csinál-tam!”

Cseresznyemag, sárga-borsó, fodros ceruza-for-gács, falevelek – és még ki tudja mi minden volt egy-egy képen. A kis művészek csodálatos dolgokat fabri-káltak. Gazdagabbak voltak ők mindenkinél, de persze nem úgy, ahogy a boszor-kány szerette volna. A min-dig új ruhába öltöztetett ba-

baházak arról árulkodtak, hogy a gyerekek különösen jól érezték magukat az aprócska óvodában. Gizi boszorkányt semmi sem bosszantotta jobban, mint a béke és szere-tet, ami az aprócska óvodában uralkodott. Elmagyarázta hát az uraknak, hogy nem jó az óvoda, mert a mennyezet alacsony, az udvar meg kicsi, be kell zárni. A gyerekek ugyan a kicsi udvarral is szerették az ap-rócska óvodát, de hát őket senki sem kér-dezte meg.

Akkor a boszorkány Milenneha szolgájá-hoz fordult, aki azt mondta a városi urak-nak, milyen jó lenne, ha egy nagyobb, kor-szerűbb helyre vinnék a szülők a gyereke-ket. A szülőknek ugyan esze ágában sem

A CSAK SZÉPET ALKOTó TÜNDÉR (TóTH KINCSő, 8 ÉVES)



11

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

volt máshova vinni a gyerekeket, de hát őket senki sem kérdezte meg. Az urak fejé-ben ugyanakkor szöget ütött a dolog, illet-ve Milenneha, aki persze Fejlődés néven mutatkozott be.

A gyerekek, szülők, óvónők ezért össze-fogtak, s megmentették az óvodát. Nem csak megmentették, de tovább is fejlesztet-ték, az udvart társadalmi munkában felújí-tották, adakoztak, hogy füvet és korszerű gumiborítást kapjon (ez is a boszorkány-tündér korábbi találmánya volt). Végül nagy bált rendeztek, ahol sok pénzt gyűj-töttek az óvoda fennmaradásáért.

A boszorkány tajtékzott a dühtől. Legál-nokabb szolgájához, Félekhez fordult. És Félek elindult. Megfenyegette az óvónőket, hogy ha nem fogják be a szájukat, nem lesz állásuk. Megfenyegette a szülőket, hogy ha nem fogják be a szájukat, nem lesz óvónő-jük. És Félek gyáva szavai – merthogy ter-

mészetesen egy nagyszájú, de igen nyápicka legényről volt szó – hatottak: a szülők és az óvónők, akik korábban össze-fogtak és bátrak voltak, most összezavarod-tak. Egyesek azt bizonygatták, legutóbb is a bátorság és az összefogás mentette meg őket, mások viszont azon a véleményen voltak, jobb az óvatosság. El kell fogadni az új, korszerű oviba való beolvadást, amíg ilyen jóságosan és nagylelkűen kínálnak az ország urai, másképp megharagszanak.

A boszorkány a gyerekeket is megfenye-gette, de ők rá sem hederítettek. Viszont őrájuk sem hederített senki. Főleg nem a város urai, akik ekkor már meg voltak győ-ződve róla, hogy a kis óvoda nem gazdasá-gos és nem EU konform, ha összevonják mással, akkor viszont konform és gazdasá-gos lesz. Ezt ugyan senki sem bizonyította be, hiába csináltak sok aranyért szakértői tanulmányokat, viszont olyan meggyőzően

mondogatták egymásnak, hogy mindnyá-jan teljesen meggyőződtek róla. Az óvoda sorsát eldöntötték, semmi sem óvta már at-tól, hogy olyan sorsa jusson, mint jó néhány másik óvoda, iskola és kórház, amelynek régóta gaz verte fel az udvarát, vagy Gizi szolgálóinak kezébe került.

Az óvónők és a szülők rájöttek, hogy jobb lett volna bátornak lenni, de akkor már késő volt. A gyerekek sírtak, a boszor-kány örült, az urak pedig dolguk végeztével a lukak, alagutak és tornyok építésen kezd-ték el törni a fejüket.

(Folytatása következik, amelyben megjele-nik Jancsi-János királyfi…)

Tóth Gergely / KÖ[email protected]

____________

* A CSR-mesék első része a Lépések előző, 34. számában je-lent meg.

Új KÖVET-tagvállalatokAlpharma Gyógyszervegyészeti Kft.

Budapes-ten a Szál-lás utca 3. szám alatt már 1991-től működik fermentá-ciós üzem, amely többszöri tulajdonosvál-tás után jelenleg Alpharma Kft. néven foly-tat fermentációs úton humán gyógyszerha-tóanyag (antibiotikum) előállítást. Magas hozzáadott értékű termékeinket, melyeket a fertőzések leküzdésében, helyi és sebé-szeti alkalmazásokban használnak fel, közel 150 fő állítja elő szigorú minőségbiztosítási rendszer (GMP) szabályai szerint.

Skandináv cég leányvállalataként ki-emelten kezeljük a környezettudatos mű-ködési kultúra meghonosítását (2006-tól tanúsított KIR-t működtetünk), a jó munka-helyi légkör kialakítását, hiszen vállalatunk sikerei az itt dolgozóknak köszönhető. Új KÖVET tagként szeretnénk megmutatni, hogy egy gyógyszeripari vállalatnál is béké-sen egymás mellett él a gazdaságosság és környezetvédelem. Működhet egy vegyi gyár is zölden!

További információ

Simkó Róbert, EHS vezetőTel.: 1/[email protected]

CIB Bank Zrt.

A csaknem 30 éves piaci tapasztalattal rendelkező CIB Bank 2600 milliárd forintot meghaladó kon-szolidált mérlegfőössze-gével Magyarország má-sodik legnagyobb bank-ja, több mint 170 értékesítési pont mel-lett számos elektronikus csatornán ke-resztül áll az ügyfelei rendelkezésére. A pénzintézet teljes körű kereskedelmi banki és befektetési szolgáltatásai lakos-sági ügyfelek, társas vállalkozások, intéz-mények, önkormányzatok valamint egyé-ni vállalkozók számára egyaránt elérhe-tők. 2008. január 1-jével a CIB Bank egye-sült az Inter-Európa Bankkal, és megtart-va a CIB Bank nevet, 3600 munkatárssal több, mint 700 ezer ügyfelet szolgál ki.

A CIB Bank a tagsággal hozzá kíván já-rulni a KÖVET céljához, hogy a magyar gazdaság egésze a fenntartható fejlődés pályájára álljon.


Szinai Ádam, társadalmi kapcsolatok és belső kommunikációs vezetőTel.: 1/[email protected]

ProfiPower Kft.

A ProfiPower Ma-gyarország egyik vezető személyzeti tanácsadó cége. Budapesti irodánk 2004-ben 4 fővel indult, a dinamikus fejlődés eredményeképp azonban ma már 50 fős csapattal dolgozunk. A régióban való ter-jeszkedésünk első állomása Románia volt, 2007-ben nyitott meg bukaresti irodánk. Célunk, hogy megrendelőink számára az adott vállalat elvárásainak megfelelő, ma-gasan kvalifikált, tapasztalt szakembereket ajánljunk kiválasztásra, elsősorban pénz-ügyek, menedzsment, humán erőforrás, ér-tékesítés és marketing, információtechno-lógia, valamint a jog és mérnöki tevékeny-ség területén.

Képzett tanácsadóink szakterületekre sza-kosodva segítenek ügyfeleinknek megtalálni az ideális munkaerőt. A kiválasztási folyamat részét képezik a telefonos és/vagy személyes interjúk, nyelvi, szakmai illetve személyiség tesztek, valamint a kiválasztó központok.


Szegleti Beáta, Office ManagerTel.: 1/[email protected]

(folytatás a következő oldalon)


12

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

(folytatás az előző oldalról)

RESPECT Tanácsadó Kft

A RESPECT Tanácsadó Kft. tevékenységei:stratégiai környezeti vizsgálat, környe-•zeti hatásvizsgálat egyéb hatás vizsgál-tok a www.iaia.org tudásbázisa alapjántermészetvédelmi állapotfelmérés, ke-•zelés tervezése, megvalósítása és érté-kelése Natura 2000 és egyéb természe-ti területekenagrár-környezetgazdálkodási, termé-•szetgazdálkodási és vidékfejlesztési tervezés és tanácsadás,forráskutatás, pályázati tanácsadás, •programmenedzsment és projektme-nedzsment a www.ipma.ch tudásbázi-sa alapjánkapacitásépítés: szervezetfejlesztés •egyéneknek és csoportoknak

Cégünk alapító partnerei különféle szak-területeken, ám azonos értékeket fontos-nak tartva tevékenykednek, amely számos ponton egybecseng a KÖVET által képviselt szellemiséggel.


dr. Szilvácsku Zsolt, üzletágvezetőTel.: 30/[email protected]

Julianus Kft.

A Julianus Kft. a világ vezető gép-kocsigyártójának egyik legnagyobb közép-kelet-euró-pai beszállítója. Feladatunk a gépkocsik fe-délzeti irodalmának biztosítása 15 nyelven Közép- és Kelet-Európa, valamint Ázsia 23 országában, így az autós kézikönyvek keze-lése a fordítástól a tördelésen keresztül a változó példányszámú nyomtatásig. Felada-tunknak tekintjük, hogy munkánkat minél alacsonyabb környezeti terhelés mellett vé-gezzük, valamint javaslatokat tegyünk ügy-feleinknek a hatékonyabb, környezetbarát technológiák bevezetése mellett, fenntartva szolgáltatásaink kedvező ár-érték arányát.


Czövek Gábor, ügyvezető igazgatóTel.: 1/[email protected]

KLÍMAFA Kft.

A KLÍMAFA Kft. az üvegházhatású gázok ki-bocsátás-csökkentési egységeinek forgal-mazásából finanszírozott, természetközeli, őshonos fafajokból elegyesen kialakított, védett és a klímaváltozás hatásait helyileg is mérséklő úgynevezett klímaerdők telepí-tésére jött létre. A megkötött CO2, és a ke-letkező biodiverzitás növekedés számítógé-pes modellezését és monitorozását a Ma-gyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, míg az erdők ter-vezését a Nyugat-Magyarországi Egyetem Termőhelyismerettani Intézeti Tanszék szakértői végzik. Cégünk önkéntes kibocsá-tás-csökkentési egységek értékesítését végzi hazai cégek és magánszemélyek ré-szére is.


Dr. Gazdag Dávid, ügyvezető igazgatóTel.: 1/787-4690, 20/[email protected]

OTP Bank Nyrt.

Az OTP Csoport jelenleg mintegy 11 millió ügyfelet szolgál ki kilenc országban közel 1500 bankfiókon és az elektronikus csatorná-kon keresztül. Az OTP Bank célja, hogy lendületes növekedéssel, haté-kony irányítással és üzemvitellel, továbbá felelős társadalmi szerepvállalással Közép- és Kelet-Európa legkedveltebb univerzális bankcsoportjává váljon. Sikerei zálogát munkatársai felkészültsége, a helyi- és nem-zeti piacok ismerete, valamint kiváló ügyfél-kapcsolatainak tudatos fejlesztése jelenti.


Mester Andrea, társadalmi kapcsolatok osztályvezetőTel.: 1/[email protected]

Számtel-Plusz Kft.

Vállalatunk infor-matikai- és tele-kommunikációs hálózatok, valamint intelligens tárgyalók tervezésével, építésével és üzemeltetésé-vel foglalkozik. Optikai és rézkábelekkel

biztosítjuk a vállalati kommunikációhoz szükséges átvivő közeget. Mint vállalkozó-nak fontosak a bevételi mutatók, de nem ez a legfontosabb. Tudjuk, hogy felelőség-gel tartozunk nem csak magunkért, tette-inkért, hanem környezetünk iránt is. Vall-juk, hogy minőségi szolgáltatást nyújtani csak minőségi alkatrészekkel és jól kép-zett, összeszokott, megbecsült szakembe-rekkel lehet. Megtiszteltetés számunkra, hogy KÖVET-tagok lehetünk, és ezzel se-gíthetjük egymást egy szebb, élhetőbb jö-vő felé.


Huszár Attila, ügyvezető igazgatóTel.: 1/[email protected]

Fővárosi Vízművek Zrt. A Fővárosi Vízművek csak-nem másfél évszázada gon-doskodik a budapestiek és számos agglomerációs te-lepülés lakóinak vízellátásá-ról. Az idén 140 éves társa-ságot azért hozta létre a Közmunka Tanács az 1868-as nagy járvá-nyok után, hogy Pest-Buda lakóit jó minő-ségű ivóvízzel lássa el. Az első korszerű ideiglenes vízművet William Lindley angol mérnök tervezte és építette meg 1868-ban, a mai Parlament helyén. Az ő munka-társa volt Wein János, a Vízművek első igazgatója, aki korát megelőzve a termé-szetes szűrésű ivóvízellátást szorgalmazta. A Társaság hatalmas utat tett meg az el-múlt közel másfél évszázad alatt. Vezeté-keink 5000 kilométer hosszan hálózzák be a várost. A Fővárosi Vízművek a kitűnő ivóvízbázisnak, a felhalmozott tapasztala-toknak, a kiváló szakembereinek köszön-hetően és a mindig szem előtt tartott kör-nyezetbarát szemléletének megfelelően nemcsak kiváló minőségű ivóvizet biztosít 2 millió embernek Budapesten és az agg-lomerációban, hanem mindent megtesz annak érdekében, hogy óvja természeti kincseinket.


Sándor Zsolt, kommunikációs osztályve-zető helyettesTel.: 1/[email protected]

Új KÖVET-tagvállalatok



13

... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalatok társadalmi felelőssége

Fantasztikus ötletek vásáraNem tudom, ki hogy van vele, de én imádok szombatonként a piacon hosszan

bóklászni, belemerülni az évszakonként változó kínálat forgatagába. Különösen izgalmas ez külföldön, ahol időnként soha nem látott zöldségek, gyümölcsök, fűszerek

színes sokasága ragad magával.

Álmomban sem gondoltam volna azonban, hogy a Brüsszelben megrendezett CSR MarketPlace messze felülmúlja kedvenc szombati szórakozásomat. A CSR Europe rendezvényére a jelentkezést már jóval az időpont előtt le kellett zárják, mert a gyö-nyörű, korábbi raktárépületből kialakított kiállítócsarnok befogadóképessége gyor-san kicsinek bizonyult.

De mi is ez a CSR MarketPlace?

Egy fantasztikus ötlet profi megvalósítás-ban. Ennek eredményeként már harmadik alkalommal válogathattak kedvükre a láto-gatók a kiállító cégek sikeres CSR esettanul-mányaiból, építhettek ki kapcsolatot, oszt-hatták meg sikereiket, kudarcaikat CSR szakemberekkel, alakíthattak ki együttmű-ködést számtalan civilszervezettel.

Mi volt ebben a kivételes?

Bizony nehéz felsorolni. Először is telitalálat volt a helyválasztás, az új funkcióval ellátott régi épület, melyben az igazi piacok hangu-latának megfelelően egzotikus fűszerek illa-ta bódította el vagy éppen inspirálta az ér-kezőket. A közel 100 kiállító részére egysze-rű megjelenésű, de teljes technikával (kive-títő, számítógép, stb…) ellátott területet biztosítottak, ahol az előzetes válogatás so-rán innovatívnak és könnyen adaptálható-nak bizonyult CSR gyakorlatokat mutathat-ták be a cégek. A kapcsolatfelvétel, „vásár-lás” megkönnyítése érdekében 11 téma kö-ré csoportosították az esettanulmányokat és a standokat: üzleti kapcsolatok, környe-zetvédelem, esélyegyenlőség és sokszínű-ség, egészség és biztonság, innováció, ve-zetés-irányítás, érintett felek bevonása, át-láthatóság és kommunikáció, szakértelem és készségfejlesztés, CSR irányvonal, üzleti partnerség.

Színes, hangos forgatag

A cégek szabályos versenyt folytattak a lá-togatókért, így aztán volt, aki saját készíté-sű süteménnyel, vásári kikiáltókat megszé-gyenítő rigmusokkal, burleszkfilm vetítésé-

vel igyekezett magára vonni a figyelmet. A kiállítási helyek pillanatok alatt megteltek lelkesen beszélgető, gesztikuláló szakem-berekkel. A „laboratóriumokban” pedig egy-egy feladat megoldása köré szerveződött csapatok dolgoztak ki CSR stratégiákat. A szervezők is kitettek magukért, a CSR gya-korlatokat egy kiadványban, mint egy re-ceptgyűjteményt adták a látogatók kezébe. Az egyes receptek azonban nem csak a probléma megfogalmazását és annak meg-oldását tartalmazták, hanem a nehézségek és eredmények részletes, gyakran számsze-rű leírását is. A résztvevők szavazatai alap-ján a nap végén a legjobb „receptek” tulaj-

donosai és stratégiák kidolgozói is díjat kaptak.

Szinte hihetetlen, de mégsem lehetetlen

Számomra az egyik bank „receptje” a leg-eredetibb. ők a partnereik kezébe adják a döntést, hogy milyen CSR célra fordítsa a pénzintézet a megtermelt haszon adott százalékát. Minden egyes partner minden év végén kimutatást kap arról, hogy az együttműködés mennyi hasznot eredmé-nyezett abban az évben a banknak. A levél-hez mellékelt listából a partnercég választ-hatja ki a támogatandó CSR tevékenységet. Véleményem szerint ez a bevonás az átlát-hatóság egy rendkívüli példája.

Összefoglalva a CSR MarketPlace egy na-gyon eredeti és rendkívül eredményes kez-deményezés, mely játékos, élvezetes formá-ban összegzi az adott időszak CSR eredmé-nyeit és teremt platformot a CSR kultúra ha-tékony fejlesztéséhez.

Vajon Magyarországról hány cég jelen-het meg a következő MarketPlace-n?

Márta Irén / Holcim Hungá[email protected]

CSR Piactér Magyarországon

A következő brüsszeli CSR Marketplace várhatóan 2009 második felében kerül megrendezésre. Az erre való felkészü-

lés jegyében 2009 tavaszán hazánkban a KÖVET is megrendezi a CSR Piacteret. Amennyiben részt venne a rendezvé-nyen vagy támogatná azt, vegye fel a kapcsolatot Csizmadia Edittel (1/473-

2290, [email protected]).


14

... a fenntarthatóság feléLépések... Fenntartható fejlődés

India: úton a fejlődés feléVilágszerte problémát jelent a gazdagabb és a szegényebb társadalmi csoportok

közötti távolság növekedése. Indiában ez a távolság különösen nagymértékű, hiányzik az erős közép-osztálybeli társadalmi réteg, s ugyanakkor egyre növekszik a létminimum

alatt élők száma.

Az alacsonyabban iskolázott, kis jövedel-mű, magas csecsemő-halandósággal ren-delkező családokban jóval nagyobb nép-szaporulat tapasztalható, mint iskolázot-tabb, infrastruktúrával, egészségügyi ellá-tással, megfelelő oktatással ellátott társa-iknál. Nagyon messze állnak a jóléti társadalmaktól, segélyeket nem kapnak, ha valaki beteg, vagy munkanélküli. A legszegényebbek kénytelenek a pocso-lyából inni, s szinte az állatokkal egy szin-ten élni. A nők képzettsége meghatározó, különösen azokban a családokban, ahol a gyerekek nem járnak óvodába, s az isko-lalátogatást sem teszi senki kötelezővé számukra: ugyanis ők képesek tudást át-adni a jövő nemzedék számára. Csupán a társadalmi rendszer és a tradíció nem ha-tározhatja meg, hogy a nőknek otthon a helyük, s nincs joguk az oktatáshoz, a munkához, s egyáltalán részt venni a csa-lád döntéseiben, mint ahogy az indiai tár-sadalomban ez bevett gyakorlat.

Az életszínvonal növelését célul kitűző, dél-indiai székhelyű társadalmi szervezet az ASSCOD, mely 15-20 főből álló önsegé-lyező csoportokat (Self-Help Group-okat, SHG) segít létrehozni szegényebb társa-dalmi csoportokban, melyek hétről hétre egy közösen megállapított mennyiségű pénzt takarítanak meg, hogy ebből né-hány hónap múltan a csoport egy tagja beruházhat egy jövedelem-teremtő tevé-

kenységbe (pl. varrógépet, eszközöket, haszonállatot vásárol).

Az összegyűjtött pénzt bankban ka-matoztatják, amíg felhasználásra nem ke-rül, s ha szükséges, hitelt is kérhetnek a banktól, ami korábban, induló tőke hiá-nyában egyénenként lehetetlennek tűnt számukra. A fejlődés kulcsa így a kezük-ben van, s némi segítséggel és a költsé-gek minimális szintre való csökkentésé-vel kezdenek valamilyen gazdasági tevé-kenységbe.

Közös erővel, s egy elkötelezett szer-vezettel (ASSCOD) a háttérben hihetetlen teljesítményre képesek az SHG-k. Meg-küzdve a szegénységgel, a biztonságos ivóvíz-, az elektromos áram-, az egész-ségügyi ellátás- és sokszor az oktatás hiá-nyával, külső segítséggel, de belátják, hogy tenniük kell valamit. Esetenként (egy-egy állami-, magán-, vagy jogi sze-mély támogatásával) lehetővé válik szá-mukra, hogy tréningeken vegyenek részt, s az elsajátított készségeket a jövőben kamatoztathassák. Ilyen tréning például a varró-, ékszerkészítő-, hímző-, cukrász-, üzleti és kereskedelmi készségeket köz-vetítő tanfolyamok. Különböző terméke-ket gyártanak az SHG tagjai: hímzett sarit (5 m hosszú sál, melyet az indiai nők ma-guk köré tekerve viselnek), táskát, édes-séget (pl. halva: szárított gyümölcsből, zöldségből, vagy olajos magvakból ké-

szült édességek), sós-fűszeres süte-ményt, gyertyát, ruhát, asztali terítőt, já-tékot, egyéb kézműves termékeket. A (kereslet- és tőke hiányával küzdő) belső piacra szánt termékek gyártóinak komoly gondot jelent a megélhetés, s a sokszor kiváló minőségű termékeket potom áron kénytelenek eladni a termelők. Ez a szitu-áció pedig gyakran kizsákmányoláshoz vezet, ugyanis a szegényebb emberek rá vannak szorulva a pénzre, s alacsony áron is kénytelenek eladni termékeiket.

VARRóNőK (SHG TAGOK)

RIZSTERMELőK INDIÁBAN A KASZTRENDSZER KONZERVÁLó EREJE



15

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés

Az ASSCOD azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a helyi kistermelőket és kézművese-ket támogassa termékeik minél szélesebb körben való megismertetésében, és elő-segítse a csatlakozást a fairtrade-hez (méltányos kereskedelemhez), hogy az export-minőségű termékeket igazságos módon juttathassak el külföldi piacokra. Ehhez nyújt segítséget szakmai tréningek szervezésével és önsegélyező csoportok alapításával és koordinálásával. A méltá-nyos kereskedelem segítségével a terme-lők megkapjak a termékeikért a megélhe-tésükhöz szükséges minimális árat (amely fedezi a termék előállításának összes költ-ségét), s néhány százalék prémiumot, amit fejlesztésre fordíthatnak (pl. oktatás, egészségügyi ellátás, víz, csatornázás). Továbbá biztosított a folyamatos, kiszá-mítható és hosszú távú felvevői piac.

Önkéntes munka: kreativitás, tapaszta-latszerzés és rengeteg élmény 2007. au-gusztusában a PLANET Alapítvány pályá-zatot hirdetett hét önkéntes részére azzal a céllal, hogy kiküldje őket egy-egy fejlő-

dő országba: Guate-malába, Ghánába, In-diába, a Fülöp-szige-tekre és Ecuadorba. Feladatuk, hogy mun-kájukkal elősegítsék a helyiek fejlődését, s hozzájáruljanak a glo-bális gazdasági rend-szer igazságosabbá té-telében a Fair Trade, azaz a Méltányos Ke-reskedelem keretein belül.

A projekt neve: Fair World - Volunteers Worldwide in Fair Tra-de and Local Development. Egy személyes interjút és egy négy napos felkészítő tréninget kö-vetően megtörtént az önkéntesek kivá-lasztása és engem ért a szerencse, hogy kiutazhattam Dél-Indiába, Tamil Nadu ál-lamba 4 hónapra. A projekt az Európai Unió Fiatalok Lendületben programjának

keretében az Európai Önkéntes Szolgálat támogatásával jöhetett létre, mely pro-jekt 2007. októberében kezdődött, s az önkéntes munka végeztével is folytatódik hazai tevékenységgel: beszámolók készí-tése, fair-trade népszerűsítése, stb.

India jó úton halad a fejlődés fele, ami köszönhető a lelkes civil szervezeteknek, mint amilyen az ASSCOD is, s az önkénte-seknek, akik segítenek felhívni a világ fi-gyelmét a globális problémákra és azok okaira. Ilyen probléma például a globális felmelegedés, a biztonságos ivóvízkészlet drasztikus csökkenése, a népességszám exponenciális ütemű növekedése, melyek többsége oktatással, fejlődéssel csök-kenthetők. A fejlődő országok problémá-ja a mi problémánk is, s segítve őket ál-modhatunk magunknak egy jobb világot.

Kis-Simon Tü[email protected]

Ács Éva

Következetesen fa-lakba ütköztem, ami-kor - számomra - ter-mészetesnek és logi-kusnak tűnő lépése-ket szerettem volna véghezvinni korábbi munkámban. Naív fi-atalként ekkor jöttem rá, hogy amit csiná-lok, azt manapság környezettudatos maga-tartásnak nevezik, és sajnos már/még egy-általán nem természetes. Egy 300 fős iroda vezetőjeként rájöttem, hogy nyughatatlan, tudatformáló „elefántként” nem porcelán-

boltban kéne dolgoznom, hanem inkább kitanulni a „porcelánkészítés” mesterségét. Remélem, hogy az új asszisztens és a KÖ-VET szimbiózisa hasznosnak mutatkozik majd mindkettőnk számára.

Csizmadia Edit

Környezetvédemi diplomám mellett marketing mene-dzseri oklevelet sze-reztem. Sokak szá-mára ez ellentmon-dásosnak tűnhet, hi-szen a marketinges

feladata, hogy a fogyasztás mellett érvel-jen, a zöld aktivista pedig a környezeti ér-dekek érvényesülésért küzd. A felelős vi-selkedés számomra azt is jelenti, hogy ne csak magánemberként, de saját szakmai területünkön - legyen az marketing vagy bármi más - a lehető legtöbbet tegyük meg környezetünk minőségének javulá-sáért. Eddigi munkám során médiában és tanácsadóként a társadalmi felelősség-vállalás szemléletének népszerűsítésével, terjesztésével foglalkoztam. A KÖVET kommunikációs felelőseként az egyesü-let marketing és kommunikációs felada-tait látom el.

Új munkatársak a KÖVET-nél

Mi az ASSCOD?

Az ASSCOD az indiai Tamil Nadu államban működő non-profit szervezet, ami sze-gény- és alacsony kasztból származó emberekkel foglalkozik: a társadalmi és gaz-dasági fejlődésüket segíti elő úgy, hogy önsegélyező csoportok (self-help groupok, SHG) alapít 15-20 női taggal (minden családból egy nő csatlakozik az SHG-hez). Ezekben a családokban mindennapos küzdelmet jelent a szegénység, a társadalmi kiszorítottság, az írástudatlanság magas aranya és az egészségügyi ellátás hiánya. 2003 óta az ASSCOD 26 faluban közel 200 önsegélyező csoportot alapított Indiá-ban, Tamil Nadu államban. Célja a családok fejlődése a fenntarthatóságot szem előtt tartva, a nők helyzetének javítása, s a társadalmi és gazdasági kiszolgáltatott-ságuk csökkentése. Minden nőnek joga van az oktatáshoz és a munkához, s ezeket a jogokat segíti érvényesíteni a szervezet.

ÖNKÉNTESKÉNT INDIÁBAN


16


Együttműködés a fenntartható fejlődésértIV. rész: Önkéntes környezetvédelmi megállapodások az érintett felekkel

A Lépések előző számaiban útjára indított cikksorozatunk utolsó része egy olyan újszerű eszköz bemutatását tűzi ki céljául, melyről az elmúlt években többször is hallhattunk Magyarországon, de melynek alkalmazására még csak néhány nyugati államban találhatunk példákat. Ez az önkéntes

környezetvédelmi megállapodás.

Az önkéntes környezetvédelmi megállapo-dásokat tekinthetjük a környezeti politika egyik előremutató eszközének, de felfoghat-juk a vállalatok szemszögéből, és értékelhet-jük a hatóságokkal való együttműködés egy konstruktív formájaként is. Az önkéntes kör-nyezetvédelmi megállapodások általában a környezeti szabályozás megfelelő eszközei-nek kiválasztásával kapcsolatban kerülnek előtérbe, mint a közvetett környezeti szabá-lyozás korszerű, a kormányzat és a gazdálko-dó szervezetek, illetve az egyéb társadalmi csoportok számára kölcsönös előnyöket nyújtó alternatív eszközök. Az önkéntes megállapodások jellegzetessége, hogy képe-sek lehetnek a környezeti szabályozás hagyo-mányos eszközeinek kiváltására, és létrejöt-tük során alapvető szerepe van a vállalatok és a környezetvédelmi hatóságok, illetve az egyéb érintett felek közötti konzultációnak, egyeztetésnek.

Az Európai Unió ajánlása szerint az önkén-tes megállapodások alkalmazása célszerű a hagyományos környezetvédelmi szabályo-zók, mind a normák és engedélyeztetési fo-lyamatokat vagy a környezetvédelmi adók, kibocsátási díjak kiváltására. Ennek az oka alapvetően abban rejlik, hogy a hagyomá-nyos környezetvédelmi szabályozó eszközök gyakran nem kellően hatásosak, illetve haté-konyak. A normák rendszere például ugyan elérheti célját, de egyrészt nem motiválja a gazdálkodó szervezeteket a normák által meghatározott határértékek túlteljesítésére, másrészt nem valósítja meg az EU által is el-fogadott „szennyező fizet” (Polluter Pays Principle – PPP) elvét, hiszen a határérték alatti kibocsátásért nem kell fizetni. Ezen kí-vül a normák által előírtak betartása jelentős erőforrásokat köt le, ráadásul a normák nem képesek figyelembe venni az egyes szennye-zők eltérő elhárítási költségeit, ezért társadal-mi szempontból nem nyújtanak hatékony megoldást.

A Climate Leaders program

Az adókhoz, illetve szennyezési jogokhoz ké-pest is számos előnye van a megállapodáso-

kon alapuló környezeti szabályozásnak, mint például a felek közötti partneri kapcsolatok kialakulása, amint azt a következőkben be-mutatjuk. Az önkéntes megállapodások al-kalmazására világszerte számos példát lehet találni, de egyes területeken (mint például Hollandiában és Németországban) sokkal je-lentősebbek, mint máshol. Például Magyar-országon a hatóságok még nem alkalmazzák ezt a szabályozási formát. Bár az USA nem ír-ta alá az üvegházhatású gázok kibocsátásá-nak korlátozására vonatkozó Kiotói Egyez-ményt, az Environmental Protection Agency (EPA) számos együttműködési projektet dol-gozott ki az energiafelhasználás hatékonysá-gának növelése és a káros kibocsátások csök-kentése érdekében. Az USA környezetvédel-mi hatósága vállalatokkal, fogyasztókkal, he-lyi és állami szintű kormányzatokkal és egyéb szervezetekkel dolgozik együtt e projektek keretében, melyek a résztvevők számára ön-kéntesek (EPA: http://www.epa.gov/cpd.html).

A Climate Leaders (Klíma Vezetők) egy 2002-ben létrejött, az ipar és a kormányzati szféra közötti együttműködési projekt, mely-nek résztvevői hosszú távú klímaváltozási stratégiákat és célokat dolgoznak ki. A part-nervállalatok önkéntes üvegházhatású gáz csökkentési vállalásokat tesznek, és folyama-tosan figyelemmel kísérik kibocsátásaikat, melyeket jelentenek az EPA-nak, és ezáltal maradandó feljegyzések készülnek eredmé-nyeikről. Az elképzelések szerint az együtt-működésben résztvevő vállalatok a környe-zetvédelem területén vezető szervezetek-ként azonosítják majd magukat, és a kezde-ményezés segítségével megerősíthetik stra-tégiai pozíciójukat a klímaváltozással kapcsolatos kormányzati politikával kapcso-latban. Ezen felül a legfontosabb motivációs tényező a résztvevő szervezetek számára az általuk elért eredmények nyilvánosságának a

biztosítása, illetve az EPA által a rendelkezé-sükre bocsátott útmutatók, technikai segít-ség. Jelenleg mintegy 89, jelentős részben multinacionális vállalat vesz részt a Climate Leaders nevű kezdeményezésben (EPA, 2005 és http://www.epa.gov/climateleaders/in-dex.html).

Az EPA a Climate Leaders programot a már korábban meghirdetett specifikus prog-ramjainak a keretéül is ajánlja. Ezek közül a legismertebb az energiahatékonyság javítá-sát célzó Energy Star program, de működik program a tiszta energiahordozók piacának támogatása érdekében (Green Energy Partnership), vagy a kombinált energiater-melés elterjedésének a támogatására is (Combined Heat and Power (CHP) Partnership)1.

Energiahatékonyság növelése Hollandiában

A holland kormány 1999-ben írt alá meg-állapodást az iparvállalatokkal az energia-hatékonyság növelésének az érdekében (Benchmarking Covenant). A megállapo-dás keretében az energia-intezív holland cégek azt vállalták, hogy 2012-re a világ élvonalába fognak tartozni az energia-fel-használás hatékonyságának a tekinteté-ben. Cserébe a holland kormány ígéretet tett, hogy ez idő alatt nem fog semmilyen más intézkedést (szabályozást) kezdemé-nyezni ezen vállalatok energiahatékony-ságának növelésére, szén-dioxid-kibocsá-tásának csökkentésére. A megállapodás-hoz a megcélzott vállalatok 84%-a csatla-kozott, ami energia-felhasználás tekinte-tében az ipari kibocsátások 96%-át jelenti. Bár az energia-hatékonysági tervek elké-szítése és a vezető szerep megszerzése a tervezettnél tovább tart, már több mint 100 ilyen terv született, ami az ipari kibo-csátások 80%-ának felel meg. A megálla-podás eredményeként a holland vállala-tok elérték, hogy energia-hatékonysági szempontból a világ felső tíz százalékához tartoznak, ami 2012-ig mintegy 4,6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarí-tást jelent.



17

... a fenntarthatóság feléLépések...Fenntartható fejlődés

A fenti példákból is látható, hogy az ön-kéntes megállapodások alapvető célja a vál-lalati szféra szempontjából a kiszámítható, műszaki és pénzügyi lehetőségeiket is figye-lembe vevő környezeti szabályozási légkör kialakítása. Míg a hagyományos eszközök (pl. adók vagy díjak) alakulása előre kiszámítha-tatlan és megállapításuk során a vállalati szfé-ra gyakran csak informális csatornákon ke-resztül tud hatást gyakorolni a jogszabályal-kotókra, addig az önkéntes megállapodások évekre előre jól meghatározott célokat fek-tetnek le, melyek a vállalatok teljesítőképes-ségén belül maradnak. Mindezeken felül az önkéntes megállapodások a vállalatok imázsát is képesek lehetnek javítani, és amennyiben civil szervezetek és egyéb érin-tettek bevonásával jönnek létre, a társadalmi kapcsolatok javítására is alkalmasak lehet-nek. Mivel a vállalatok előírás szerinti műkö-dését segítik elő, ezért az önkéntes megálla-podások nagy mértékben hozzájárulnak a vállalatok legitimációjához is. A megállapo-dásokhoz vezető utat mintegy tanulási folya-matot is értelmezhetjük, melynek során a problémákra újszerű, eddig még nem alkal-mazott megoldások születhetnek.

Együttműködés: a fenntartható fejlődés el-engedhetetlen feltétele

Cikksorozatunkat összefoglalva megállapít-ható, hogy a vállalatok társadalmi, gazdasági és természeti környezetüktől nem elszigetel-ten, hanem abba beágyazottan működnek, amit napjainkban egyre kevésbé hagyhatnak figyelmen kívül tevékenységük során.

A vállalatok jó híre már nem csak az előál-lított termékek árától, minőségétől függ, ha-nem társadalmi kapcsolataik, felelősségválla-lásuk mértékétől is. Másrészt e gazdálkodó szervezetek képtelenek lesznek a fennmara-dásra az egyre éleződő versenyben, ha nem használják ki a különféle szervezetek, társa-dalmi csoportok által alkotott hálózatokat, melyek mintegy védőhálóként szolgálhatnak számukra. A beszállítókkal kiépített jó kap-csolat például nem csak a környezeti kocká-zatok csökkentésére nyújt kiváló lehetősé-get, hanem gazdasági nehézségek esetén a vállalat fennmaradásának a kulcsa is lehet. Hasonlóan, a hatóságokkal és lakossággal ki-épített jó viszony előnyeit sem lehet alulbe-csülni egy ipari baleset vagy környezeti ka-tasztrófa esetén.

Mindezek olyan új irányokba indították el a vállalatokat, melyek fél évszázaddal ezelőtt még ismeretlenek voltak - de legalábbis szükségtelennek tűntek. Napjainkban azon-ban a vállalatok jelentős átalakuláson men-nek át, mely átalakulásnak egyik első lépcső-je a cikksorozatban is bemutatott együttmű-ködési formák megjelenése – melyeket min-den bizonnyal még számos új forma fog kö-vetni az elkövetkező években.

Zilahy Gyula / TTMK

____________Jegyzetek:1 Az EPA által kínált programok listáját, illetve leírását lásd az

alábbi internetes oldalon: http://www.epa.gov/climateleaders/resources/volprograms.html

Felhasznált irodalom:Barringer, B. R. és J. S. Harrison (2000): Walking the Tightrope: •Creating Value Through Interorganizational Relationships; Jo-urnal of Management, 26 (3): 367-403. o.Darnall, N. és A. Pavlichev (2005): Environmental Policy Tools •and Firm-level Management Practices in the United States; OECDDelmas , M. és A. Marcus (2004): Firms’ Choice of Regulatory •Instruments to Reduce Pollution: A Transaction Cost Approach, Business and Politics, 6 (3)Kerekes, S., Harangozó, G., Németh, P., Nemcsicsné Zs. A. (2005): •Environmental Policy Tools and Firm-level Management Practices in Hungary; OECD

Lesz-e kibocsátás-kereskedelmirendszer 2012 után?

Az Európai Bizottság január 23-án nyilvánosságra hozott 2012 utáni időszakkal kapcsolatos terveinek köszönhetően 2008 újabb mérföldkő a kibocsátás-kereskedelemben.

A javaslatot nagy várakozás előzte meg a kibocsátás-kereskedelemben érintett válla-latok részéről, mivel a benne foglaltak ko-moly hatást gyakorolhatnak a kibocsátási egységek - úgymint az EU kibocsátási egy-ség (EUA), illetve a projektalapú egységek (Certified Emissions Reduction, CER és Emissions Reduction Unit, ERU) - árára. Az alábbiakban számba vesszük az Európai Bi-zottság javaslatának legfőbb elemeit. A 2013-2020 közötti, harmadik kereskedési periódusra vonatkozó elképzelések a követ-kező hónapok során, tárgyalások útján még módosulhatnak, ennek ellenére a tervezet-ből egyértelműen körvonalazódik az Euró-pai Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU Emissions Trading Scheme, EU ETS) jövője. A Bizottság által konzultációra bocsátott tervezet ambiciózus célokat fogalmaz meg a 2012 utáni EU ETS harmadik periódusával kapcsolatban. A dokumentum jelentős hi-ányt valószínűsít a kibocsátási egységek te-

rén a 2013-2020 közötti időszakra nézve, ez felfelé nyomhatja a kibocsátási egységek árát. Az EUA egységek átvihetők a második periódusból (2008-2012) a harmadik perió-dusba, ezért a harmadik periódus felállása alapvetően meghatározza a 2008-2012-es időszak fundamentumait is.

Cél: a kibocsátás csökkentése

A 2013-2020 közötti időszak egyik megha-tározó eleme az Európai Unió kibocsátás-csökkentési célkitűzéseivel összhangban meghatározásra kerülő európai, illetve egyes nemzeti „sapkák” nagysága. Utóbbi - mely az egyes tagállamok szintjén szabá-lyozza a kibocsátható szén-dioxid mennyi-séget – megszűnne a harmadik kereskedési periódusban és kizárólag egy egységes eu-rópai „sapka” maradna, amely folyamatosan csökken 2013 és 2020 között. A Bizottság elképzelése szerint a teljes európai „sapka”

1 847 millió tonna lenne, szemben a 2005 és 2007 közötti 2 080 millió tonna kvótaki-osztással. A 2005. évi hitelesített kibocsátás - a rendszerbe újonnan belépő létesítmé-nyek kibocsátásával korrigálva - 2 177 millió tonna volt, ezt alapul véve az európai emissziós „sapka” átlagosan 15 % hiányt eredményezhet.

A harmadik kereskedési periódusban egységes, Brüsszel által rögzített kiosztási szabályok várhatóak. Tervek szerint a kibo-csátási egységek túlnyomó többsége aukci-ón kerül kiosztásra, többek között például az energiaszektor teljes mértékben aukción keresztül juthat egységekhez. Más szekto-rok esetében kezdetben megmaradna az ingyenes kiosztás, azonban ennek aránya folyamatosan csökken, és 2020-ra teljesen megszűnik. Az aukcióra való átállás időzíté-sekor a Bizottság figyelembe kívánja venni az egyes szektorok nemzetközi verseny-helyzetét.


18


Új iparágak és további üvegházhatású gá-zok a rendszerben

Fontos változást vetít előre a Bizottság terve-zete azzal, hogy új iparágak (például alumí-nium- és ammóniagyártás), illetve további üvegházhatású gázok (mint a nitrogén-oxi-dok és a perfluorocarbonok) bekerülhetnek a rendszer hatálya alá. Létesítmények szint-jén is változás várható: a bizottsági tervezet alapján elképzelhető, hogy egyes, kisebb ki-bocsátású létesítmények kikerülhetnek a ki-bocsátás-kereskedelmi rendszer hatálya alól.

Végül, de nem utolsó sorban az EU ETS-t harmadik periódusának kialakítása nagyban befolyásolja, hogy a CER és ERU egységek felhasználását mennyiben korlátozza Brüsz-szel. A második kereskedési periódusban „fel nem használt linking kapacitás” a tervezet szerint átvihető a harmadik periódusra. Amennyiben nincs globális klímaegyez-mény, úgy a CER és ERU egységek használa-ta korlátozottabb lesz a harmadik periódus-ban, vélhetően a teljes kibocsátás-csökken-tés harmadát lehet majd projektalapú egy-ségekkel ellentételezni. Ez a szabályozás uni-ós szinten jelentősen megnövelheti a zöld technológiákba való befektetési kedvet.

Hazai lehetőségek, avagy a Linking Irány-elv adta mozgástér

A piac hosszútávon várhatóan kvótahiány-ban lesz, de rövid- és középtávon EUA túlkí-nálat tapasztalható. Ez azzal magyarázható, hogy a második periódusban (2008-2012) ugyan kvótahiány van, éves szinten közel

100 millió egység, viszont az ún. Linking Irányelv lehetővé teszi, hogy az EU Kibocsá-tás-kereskedelmi Rendszerbe nagyobb mennyiségben projektalapú egységeket le-hessen behozni. Köszönhetően a magas linking kapacitásnak évente 280 millió CER egységet lehet bevonni a rendszerbe, en-nek következtében alakulhat ki a túlkínála-tos kvótapiac. A CER egységek felhasználá-sának lehetősége jelentősen csökkentheti a hazai vállalatok kvótaelszámolásból fakadó terheit is, mert a brüsszeli előírások értel-mében a magyarországi cégek széndioxid-kibocsátásuk 10 százalékát kiválthatják CER egységekkel.

Megfelelés CER egységekkel: 5-6 eurós ár-különbözet realizálható a karbonpiacon

A CER egységek ára jelenleg 5-6 euróval ala-csonyabb, mint az EUA egységeké, így jelen-tős megtakarítás érhető el a vállalatoknál, amennyiben a drágább EUA egységek he-lyett - élve a Linking kapacitás teremtette le-hetőségekkel - olcsóbb CER egységeket vá-sárolnak. Ez a lehetőség adott olyan vállala-tok számára is, amelyek elegendő EUA-val rendelkeznek kibocsátásuk fedezésére. Szá-mukra az EUA egységeik 10%-ának CER egy-ségekre való átváltása jelenthet hozzáadott értéket, ugyanis a két egység között fennálló árkülönbözet realizálása révén forrást von-hatnak be. Tehát még eladható felesleges kvótamennyiség nélkül is szert tehetnek be-vételre az üzemeltetők. Amennyiben a CER-EUA árkülönbség tartósan fennáll, valamint a vállalatok a linking kapacitásukat kihasz-

nálják, hazai szinten nagyságrendileg 15-18 milliárd forint költségcsökkentéssel számol-hatunk a 2008-2012 közötti kereskedési pe-riódusban.

Hazai kvótahiány 2008-2012 között

Az EU Kibocsátás-kereskedelmi Rendszer (EU ETS) Magyarországon mintegy 230 vál-lalatot érint, amelyek évi 31,66 millió kibo-csátási egységet kaptak az első periódusra (2005-2007) vonatkozó, Európai Bizottság által elfogadott Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) alapján. A magyar kormány a 2008-2012-es időszakra vonatkozóan 30,6 millió egységről szóló kiosztási tervezetet nyúj-tott be elbírálásra, de a Bizottság ezt végül 26,9 millió széndioxid-kibocsátási egységre csökkentette.

A magyar kormány ennek a döntésnek a felülbírálása érdekében keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, de ez nem bír ha-lasztó hatállyal, így a cégek a Brüsszel által jóváhagyott leszűkített kvótakeretekkel kezdhetik meg a második periódusbeli ke-reskedést. A tervezettnél 10,8 százalékkal ke-vesebb kiosztás eredménye, hogy valószínű-leg a 2008-2012 közötti időszakban a ma-gyarországi nagyvállalatok jelentős része nem tudni majd fedezni a teljes széndioxid-kibocsátását díjtalanul kapott kvótákból, így kibocsátási egységek vásárlására kényszerül.

Csikesz MariannVertis Környezetvédelmi Pénzügyi

Tanácsadó [email protected]

A CER ÉS AZ EUA ÁRKÜLÖNBÖZETÉNEK ALAKULÁSA



19

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok 2007. október – december

Államigazgatás, közigazgatás

100/2007. (XI. 14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlő-désével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól

Az Országgyűlés a hazai adottságokra és az eddig elvégzett munkákra alapozva szük-ségesnek tartja a magyarországi fenntartható fejlődési célkitűzések, átfogó feladatok meg-határozását egy hosszú távra szóló fenntart-ható fejlődési stratégia keretében. Ezt a hosz-szú távú jóléti, gazdaságfejlesztési, természeti erőforrás-gazdálkodási érdekek figyelembe-vételével, a környezeti, a kulturális értékek megőrzésének igényével és a tudományos eredmények figyelembevételével alakítja ki, majd rendszeresen megújítja. Az átfogó fel-adatokra vonatkozó alapelvek és hosszú távú célkitűzések meghatározásánál tekintettel van a nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettségekre, különösen az Európai Unió vonatkozó stratégiáira - így többek között az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájára és a Lisszaboni Stratégiára -, valamint az ENSZ égi-sze alatt elfogadott fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködési prog-ramokra.

Klímaváltozás

91/2007. (XI. 21.) KvVM rendelet az üveg-házhatású gázok kibocsátásával kapcsola-tos hitelesítési tevékenység szabályairól

A létesítmény üzemeltetője a tárgyévi üvegházhatású gázkibocsátásáról készített je-lentése hitelesítésével legkésőbb a tárgyévet követő év január 15-ig köteles a 183/2005. (IX. 13.) Korm. r. szerint feljogosított hitelesítőt megbízni. A hitelesítő köteles a kibocsátási je-lentésben szereplő adatok megbízhatóságát a létesítményben lefolytatott helyszíni vizsgálat keretében is ellenőrizni. Előhitelesítési eljárást akkor kell lefolytatni, ha a hitelesítési tevé-kenységbe bevont létesítmény a tárgyévben kapott kibocsátási engedélyt, vagy ha hitelesí-tési tevékenységbe bevont létesítmény a tárgyévet megelőző évben már rendelkezett kibocsátási engedéllyel, de a működésében, üvegházhatású gáz kibocsátó forrásában és forrásanyagaiban, nyomon követési, adatke-zelési és minőségirányítási rendszerében, a ki-bocsátási engedélyében, valamint a hitelesíté-si tevékenységet folytató hitelesítő személyé-ben a tárgyévben változás történt. Az előhite-lesítés célja, hogy a hitelesítő a létesítmény-ben folytatott tevékenységek, az alkalmazott

adatkezelő rendszer és a szervezeti működés stratégiaelemzésén, valamint az adott létesít-ménnyel kapcsolatos hitelesítési kockázat-elemzésen keresztül felmérje a hitelesítés szempontjából a kibocsátási engedéllyel és je-lentéssel kapcsolatban a tévedések és eltéré-sek valószínűségét, valamint hogy ennek alapján megtervezze a lefolytatandó hitelesí-tési eljárást.

Zajvédelem

284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környe-zeti zaj és rezgés elleni védelem egyes sza-bályairól

A rendelet hatálya – bizonyos kivételektől eltekintve - azokra a tevékenységekre, létesít-ményekre terjed ki, amelyek környezeti zajt, il-letve rezgést okoznak, vagy okozhatnak. A rendelet értelmében tilos a védendő környe-zetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. Védendő terület és vé-dendő épület, helyiség az, amely emberi tar-tózkodásra, tevékenység végzésére szolgál, és ahol az emberi tevékenység zavarásának megakadályozása vagy az emberi egészség védelme érdekében a környezeti zaj, rezgés mértékét korlátozni kell.

Természetvédelem

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának föld-használati szabályairól

A Kormány a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a Natura 2000 gyepterületekre földhasználati előírásokat rendel el. A gyepterületeket legeltetéssel, illet-ve kaszálással kell hasznosítani. Gyepterületen

csak szarvasmarha, juh, kecske, szamár, ló és bivaly legeltethető. A gyepterület túllegelteté-se tilos. A gazdálkodási tevékenység során a gyepfelszín maradandó károsítása tilos. Táp-anyag-utánpótlás csak a legelő állatok által el-hullajtott ürülékből származhat, trágya kiszó-rása tilos. A terület legalább 5, legfeljebb 10%-át kaszálásonként változó helyen kaszálatla-nul kell hagyni. A belvíz gyepterületről törté-nő elvezetése és a gyepterület öntözése tilos. Napnyugtától napkeltéig a gépi munkavég-zés tilos. A kaszálást a kaszálandó terület kö-zéppontjából indulva vagy a táblaszél mellől, az ott élő állatok zárványterületre szorítása nélkül kell elvégezni. A kaszálás során vadri-asztó lánc használata kötelező.

128/2007. (X. 31.) FVM rendelet az Euró-pai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 gyepterületeken történő gaz-dálkodáshoz nyújtandó kompenzációs tá-mogatás részletes szabályairól

A támogatás célja, hogy a Natura 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló földhasználati rendelet sze-rinti földhasználati előírások betartását előse-gítse, valamint, hogy a Natura 2000 gyep hasznosítású területeken elősegítse a termé-szetes élőhelyek, a vadon élő állatok és növé-nyek kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartását, illetve az e területek kijelölésé-nek alapjául szolgáló természeti állapot meg-őrzését, valamint biztosítsa az azt létrehozó, il-letve fenntartó gazdálkodás feltételeit. E ren-delet alapján Natura 2000 gyepterületeken folytatott mezőgazdasági tevékenység után területalapú, vissza nem térítendő kompenzá-ciós támogatás vehető igénybe. A támogatás mértéke évente 38 euró/hektár.

Luda Szilvia / TTMK

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

18/2004. (II. 24.) GKM-KvVM-PM együttes rendelet

30/2007. (X. 25.) ÖTM-GKM-KvVM együttes rendelet a Környezetvé-delem és Infrastruktúra Operatív Program végrehajtásában közremű-ködő szervezetek kijelöléséről

13/1997. (V. 28.) KTM rendelet 88/2007. (X. 25.) KvVM rendelet a védett természeti területek és érté-kek nyilvántartásáról

3/2004. (II. 24.) KvVM rendelet 89/2007. (X. 31.) KvVM rendelet a környezetvédelmi és a vízügyi elői-rányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól

72/2007. (VII. 27.) FVM rendelet 134/2007. (XI. 13.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfej-lesztési Alapból a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények te-lepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeiről

123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 298/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, va-lamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 299/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet 92/2007. (XI. 28.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hul-ladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

xxx 13. évfolyam 1. szám (35)

20

... a fenntarthatóság feléLépések...

c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Kapusy Pál / KÖVET

Csizmadia Edit / KÖVET1068 Budapest, Dózsa Gy. út 86/B.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Luda Szilvia / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Tóth-Baltási Péter / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CyCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.



Zöld iroda

A Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztők:

Tördelő: Nyomda:

... a fenntarthatóság feléLépések...

Ki nyeri a Zöld Iroda Versenyt 2008-ban?

Huszonnégy résztvevővel indult el a Zöld Iroda Verseny a KÖVET szervezésében, melynek célja, hogy környezet- és emberbarát irodai működés kialakítására ösztönözze a vállalatokat és az önkormányzatokat.

A Zöld Iroda Versenybe bekapcsolódó szer-vezeteknek két hónap áll rendelkezésükre, hogy irodájukat környezeti szempontok sze-rint alakítsák át. A verseny kezdetén a KÖVET szakértői félnapos műhelymunka keretében segítettek eligazodni a Zöld Iroda alapisme-reteiben, és ötleteket adtak a környezetbarát megoldások bevezetéséhez. A programnak köszönhetően a csatlakozó 24 szervezet 2175 munkatársa májusban már egy környe-zet- és emberbarát munkahelyen töltheti napjainak több mint egyharmadát.

A versenyben résztvevő szervezetek:ALCOA-KÖFÉMKft.•B&PCSRTanácsadóKft.•ChinoinZrt.•ClarityConsultingKft.•Coca-ColaBeveragesKft.•DigitalDiscDrivesKft.•DombóvárVárosÖnkor-mányzata•EcmEcoMonitoringKft.•Env-in-Cent Környezetvédelmi Tanácsadó Iroda•FővárosiVízművekZrt.•Gazda-ságiRádió•Inter-MetalexKft.•KinnarpsHungaryKft.•KPMGHungáriaKft.•Kör-nyezetünkértKözalapítvány•LearCorporationGyöngyös•LillyHungáriaKft.•MacherGépészetiésElektronikaiKft.•MagicomKft.•PolgármesteriHiva-talFelsőtárkány•PolgármesteriHivatalGyenesdiás•ProfiPowerKft.•SZ+CStú-dióKft.•ThanKárolyGimnázium,Szak-középiskola és Szakiskola

A verseny médiatámogatói:

A 2007-es sikereken felbuzdúlva idén is megrendezzük a Zöld Iroda Kiállítást, aho-vá várjuk a kiállítók jelentkezését. Részle-tek hamarosan a Zöld Iroda Program megújult honlapján: www.zoldiroda.hu.

Lépések a fenntarthatóság felé 35.

Documents

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 35.