Lépések a fenntarthatóság felé 42.

A környezettudatos és társadalmilag felelős vállalatvezető szaklapja14. évf. 4. szám (42)2009. tél

... a fenntarthatóság feléLépések...

Tartalom:

Emberi tényező rovat: Bárczi István

2. oldal

Életműdíj indul3. oldal

Új KÖVET-tagok4. oldal

Zöld Iroda Verseny 20105. oldal

CSR-mesék

6. oldal

GKI-kutatás a társadalmi felelősségvállalásról (3. rész)

8. oldal

Legyünk okosabbak - EMAS „light”

9. oldal

A GDP a termelést méri, nem a jól(l)étet

10. oldal

Országos Környezetvé-delmi Konferencia

12. oldal

Mekkora is lett a SZIN-es lábnyom

13. oldal

LI. Georgikon Napok14. oldal

A javuló energia-hatékonyság buktatói a

gyakorlatban16. oldal

Könyvajánló17.oldal

Tisztább termelés18.oldal

Jogszabályok19. oldal

Kezdje zölden az évet 2010-ben is!

A KÖVET Egyesület 2010 tava-szán immár negyedik alkalom-mal rendezi meg az egyre na-gyobb népszerűségnek örvendő Zöld Iroda Versenyt és Kiállítást. Ezúttal is négy kategóriában vár-juk a zöldülni vágyó szervezetek jelentkezését. Adjon zöld utat irodai megtakarításainak!

(Részletek az 5. oldalon)

Gyere egy körre!

Legyünk okosabbak – EMAS „light”

KönyvajánlóOrszágos környezettudatossági vetélkedő a hazai fel-sőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói részére, környezeti tudatosságot, környezetvédelem-mel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteket bővítő feladatokkal, játékos keretek között.

(Részletek a 18. oldalon)

A KÖVET fontos szerepet vállalt az EMAS hazai meghonosításában, és az-óta is mindent megtesz annak érde-kében, hogy minél több szervezet jus-son el a regisztrációig. Jelenleg 20 ma-gyarországi tanúsított szervezet neve szerepel a hivatalos honlapon, de re-ményeink szerint ez a szám fokozato-san emelkedik majd.


Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális fele-lőssége című könyvét mutatjuk be. A könyv az „ezer-arcú” CSR-jelenséget sajátos, egyedi szemüvegen át vizsgálja tudományos igénnyel: jogászi − és azon be-lül munkajogászi − nézőpontból, elsősorban a multi-nacionális vállalatok tekintetében.


Életműdíj indulA KÖVET elnöke, Vagdalt László vetette fel az ötle-tet lassan két éve, miszerint a KÖVET életműdíjjal is-merje el a vállalat és fenntarthatóság határterüle-tén működő bajnokok munkásságát. A díjat várha-tóan kétévente egy magánsze-mély nyerheti el, aki életművével segítette a magyar gazdasági szfé-ra fenntartható fejlődéssel való összhangját. Cikkünkben a díj névadóját szeretnénk bemutatni.

A Dr. Georg Winter-díjat kor-társ, sőt nagyon is aktív személy-ről neveztük el, aki múlhatatlan érdemeket szerzett az INEM1 és a KÖVET megalapításában, felvirá-goztatásában.

Dr. Georg Winter 1941-ben szü-letett Németországban. Ham-burgban, Neuchâtelben és Párizs-ban tanult, 1973-ban vállalati jog-ból doktori fokozatot szerzett. 1968 és 1995 között a 150 éve családjuk tulajdoná-ban lévő Winter & Sohn céget vezette, amely gyé-mánt szerszámokat és ipari szintetikus gyémánto-kat gyártott, 1800 alkalmazottal. 1972-ben egy könyvélmény hatására Dr. Winter hivatalosan válla-

lati céllá nyilvánította a környezetvédelmet, s beve-zette a később róla elnevezett Winter-modellt, a környezettudatos vállalatirányítás átfogó rendsze-rét (24 évvel az ISO 14001 megjelenése előtt!).

1986-ban az Európai Bizottság felkérésére praktikus kézikönyvet írt a modellről, ami Németország-ban hat kiadást ért meg, s több mint egy tucat nyelvre fordítot-ták le. Ő alapította 1984-ben a B.A.U.M.-ot, a Környezettudatos Vállalatirányítás Németországi Egyesületét, amely ma 500 válla-lati taggal működik és 1991-ben „Global 500 Roll of Honour” díjat nyert. Nevéhez fűződik az első ökológiával összhangban kialakí-tott gyárépület koncepciója és megvalósítása 1986-ban, öt évvel később pedig a nemzeti egyesü-leteket összefogó INEM

(International Network for Environmental Management) megalapítása, amely 2003-ban „Change the World” díjban részesült.

Folytatás a 3. oldalon

14. évfolyam 4. szám (42)

2

... a fenntarthatóság feléLépések... Emberi tényező

Nem árt tudni, hová kell nézniInterjú Bárczi Istvánnal, az SGS Hungária Kft. környezetvédelmi üzletág vezetőjével

Hogyan került kapcsolatba a környezetvé-delemmel?

Kertészmérnökként szereztem meg az első diplomámat, majd Gödöllőn környezetvédel-mi szakmérnökként végeztem. A szakmérnö-ki képzés alatt már a Környezetvédelmi Mi-nisztériumban dolgoztam, ahol a rendszer-váltással bekövetkezett gazdasági átalakulás környezetvédelmi vonatkozásaival is foglal-koztam. Az állami vállalatok átalakulásához a környezetvédelmi miniszter véleménye is szükséges volt, a minisztérium azonban a pri-vatizációval összefüggő környezetvédelmi feladataiban nem támaszkodhatott korszerű jogszabályi háttérre.

Ez még kiforratlan terület volt?

Az európai uniós szabályozást csak a 90-es évek vége felé vette át Magyarország, például a hulladékgazdálkodási törvényt 2000-ben fogadták el. Nem voltak még a maradandó környezetkárosodásokkal (pl. a talaj, a felszín alatti víz szennyezettsége) kapcsolatos ma-gyar jogszabályok. Ez felhívta a figyelmet egy óriási problémára: a privatizált vállalatok kör-nyezetszennyezése sokszor az államnál ma-radt, mert nem volt információ a vállalatok környezeti terheiről. Az adófizetők pénzéből kellett volna megtisztítani a talajvizet, vagy eltávolítani a talajszennyezést. Alapvető defi-níciók hiányoztak a jogrendszerből, az is tisz-tázatlan volt, hogy a szabályozás kihez tarto-zik, kinek a feladata. Tanulmányoztam a hol-land, a német és az amerikai rendszert. A kül-földi példák alapján javaslatot tettem a szabá-lyozásra, illetve környezeti kockázatelemzések készítésére, amely később be is épült a szabá-lyozásba. A csődtörvénybe pedig bekerült az, hogy a felszámolás során a vállalat által oko-zott környezeti károkat is meg kell téríteni a felszámolt gazdálkodó szervezet maradék va-gyonából. 1990 és 95 között dolgoztam a mi-nisztériumban ezen a területen, utána kezd-tem saját vállalkozásba. 1996-tól már a McDonald’s-nál környezetvédelmi vezető-ként leginkább a hulladékgazdálkodással foglalkoztam.

A cégnél képződő növényi olaj hulladék új-rahasznosításáról sokat lehetett olvasni ak-koriban a sajtóban.

Igen, az elhasznált növényi olajok biodízelként történő hasznosítására ugyan ráharapott a sajtó, de nem ez volt a legnagyobb feladat,

hanem a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése és hasznosítása, amelyet 1996-ban vezettünk be a cégnél. Nagyon érdekes terü-let volt számomra, mert előtte elméleti kérdé-sekkel foglalkoztam, ez pedig abszolút gya-korlatias feladat volt. Minden környezetvé-delmi törekvést alá kellett támasztani költ-ség-haszon számítással, ami nem volt köny-nyű, mert 96-ban a lerakás, a szállítás olcsó volt, a hasznosítás azonban drága. A cégnek nehéz volt vidéken hasznosítókat találni, mert a MÉH telephelyek nagyrészt megszűn-

tek, új cégek még nem voltak. Az elhasznált növényi olaj energetikai célú hasznosítását az gyorsította fel, hogy 1999-ben dioxin-botrány tört ki Nyugat-Európában. Csirkék takarmá-nyában mutatták ki ezt az anyagot, amelyért a használt olajat tették felelőssé, ezért új hasz-nosítási lehetőséget kellett keresni.

Mi volt ez az új hasznosítási eljárás?

Biodízelt állítanak elő a sütőolajból. 2002-től közvetítőcégeken keresztül Magyarországról Ausztriába szállították és az osztrák McDonald’s kamionjaiba tankolták. Itthon ek-kor még nem volt kapható biodízel. 2004-ben a McDonald's a vendéglátóiparban az el-sők között vezette be az ISO 14001-es környe-zetközpontú irányítási rendszert. De ezekben

az években már egyre több egyéb megbízást vállaltam más cégeknél: hulladékgazdálko-dási terveket készítettem, környezetvédelmi felülvizsgálatokat végeztem, auditori megbí-zásokat kaptam, környezetvédelmi megbí-zotti feladatokat láttam el.

Ekkor került kapcsolatba az SGS-sel?

Megbízott auditorként az SGS-nek is dolgoz-tam. Az auditori munkához nagyon fontos az üzemi tapasztalat, mert nem szabad lehetet-lent elvárni az ügyfelektől, ugyanakkor nem árt tudni, hová kell nézni, hogy a környezet-védelem vállalati gyakorlatát megítélhessük. Az SGS globálisan szerződés keretében auditálta például a Coca-Cola palackozókat, így auditorként jártam a cég lengyel, cseh, orosz és közép-ázsiai palackozóiban is. Kör-nyezetvédelmi üzletágvezetőként 2008-tól dolgozom az SGS-nél. Legfőbb tevékenysé-günk továbbra is az ISO 14001 szabvány sze-rinti környezetközpontú irányítási rendszerek auditálása, tanúsítása. Igyekszünk igényessé-günkkel kitűnni a tanúsító cégek közül.

Melyek a legújabb tevékenységek az SGS tanúsítói palettáján?

Új szolgáltatásaink szinte mindegyike a klí-maváltozással kapcsolatos: az EU ETS rend-szer az üvegházhatású gázok kibocsátási ada-tainak éves hitelesítése, készülünk az új ener-giagazdálkodási szabvány, a BS EN 16001 au-ditálására és tanúsítására. Újdonság még az FSC (Forest Stewardhip Council) tanúsítás is, amelyet egyre több faipari terméket, illetve nagy mennyiségű papírt felhasználó cég kö-vetel meg beszállítóitól. Az SGS az FSC felha-talmazásával igazolja az erdők fenntartható művelését, valamint azt, hogy a fa alapanya-gú termékek ilyen erdőkből származnak. A megújuló energiaforrásból előállított ener-gia támogatásáról a tavasszal jött ki egy új eu-rópai uniós irányelv, amely sok feladatot fog adni a környezetvédelmi tanúsítóknak. Eb-ben is részt szeretnénk venni.

Magánemberként mit tudhat meg Önről az olvasó?

A túl sok szabadidő kihasználásával nincs problémám, mert négy fiú és egy lánygyere-kem van. Szeretek olvasni, kedvenc íróm Hamvas Béla. Ha tehetem, kirándulok a csa-láddal, vagy zenét hallgatok.

Csizmadia Edit / KÖVET

Névjegy:

Név Bárczi István

Beosztás környezetvédelmi üzletág vezető

Végzettség okleveles kertészmérnök, mező-gazdasági környezetvédelmi szakmérnök

Család öt gyermek

Szabadidő kirándulás, zenehallgatás

Kedvenc író Hamvas Béla

3

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-hírek

A Dreher Sörgyárak Zrt. Felelős Alkoholfo-gyasztás Programjának keretében indult út-jára a www.alkohol.info.hu honlap, ahol a kutatók, egészségügyi szakemberek és non-profit szervezetek részvételével társadalmi párbeszéd kelt életre. Az oldal látogatói megoszthatják egymással – és Talmácsi Gá-borral – tapasztalataikat és nézeteiket olyan témákban, mint a munkahelyi alkoholfo-gyasztás, a mértékletesség, a járművezetés, a terhesség, vagy a stressz és az alkohol kapcsolata. Az érdeklődést mi sem bizonyít-ja jobban, mint az, hogy a honlapot már több mint 100 000-en látogatták meg, a té-mákhoz közel 300 hozzászólás és 250 email érkezett.

A program legújabb lépéseként közel 5000 felnőtt vett részt a Nagycsaládosok Or-szágos Egyesületének ajánlásával meghir-detett online kutatásban, amely a felnőtt magyar lakosság felelős alkoholfogyasztás-sal kapcsolatos véleményét és attitűdjét

vizsgálta. A felelős alkoholfogyasztás egyé-ni meghatározásakor a kitöltők a mértékle-tességet, az alkalomszerű fogyasztást és a saját határok ismeretét emelték ki. A válasz-adók a családon belüli nevelést és példamu-tatást tartják a leghatásosabbnak a felelőt-len alkoholfogyasztás elleni küzdelemben, ám nagy részük hatástalannak tartja az alko-holtermékek árusításának kor-látozását és az alkoholos italok árának emelését.

„Nagyon örülünk, hogy ilyen sokan kitöltötték a kérdő-ívet, hiszen a nagy érdeklődés azt jelzi, hogy foglalkoztatja az embereket a téma, és a társa-dalmi párbeszéd elindult. – mondta Gary Whitlie, a Dreher Sörgyárak Zrt. elnök-vezérigaz-gatója. „Az pedig külön büsz-keséggel tölt el minket, hogy

egyedüli magyar vállalatként nyújtottuk be programunkat az Európai Unió Alkohol és Egészség Fórumához.”

Agócs Mónika, vállalati kapcsolatok vezető, Dreher Sörgyárak Zrt.

Dreher Sörgyárak Felelős Alkoholfogyasztás Program

Folytatás a címlapról

1995 végén Dr. Georg Winter és fivére, Michael eladták a rendkívül sikeres vállala-tot, hogy idejüket és anyagi forrásaikat tel-jes mértékben a környezetvédelemnek szentelhessék. Ekkor Dr. Winter, aki szerette volna megjutalmazni alkalmazottait, meg-vásárolt egy állami gazdaságot, majd átállí-totta organikus gazdálkodásra, végül volt alkalmazottainak ajándékozta. 1995-ben el-nyerte a Német Szövetségi Környezetvédel-mi Alapítvány félmillió euró nagyságú díját, amelyet megosztva a BAUM-nak és az INEM-nek adományozott. Dr. Winter 2003-ban le-mondott az INEM elnökségéről is és nyug-díjba ment, idejét az ember és a természet konfliktusáról szóló verseinek, a zongorá-nak és családjának szenteli.

A magyar Környezettudatos Vállalatirá-nyítási Egyesület (KÖVET) Dr. Winter köny-vének inspirációjára alakult meg 1995-ben. Hamarosan napvilágot látott a könyv ma-gyar változata, amely egy évvel később el-nyerte Az Év Környezetirányítási Szakirodal-mi Díját.

Dr. Winter a KÖVET működésének legkri-tikusabb 2-3 évében hozzásegítette az első nagy elnyert pályázatokhoz az egyesületet, a pályázati költségvetést pedig magánva-gyonából egészítette ki. Többször tartott előadást Magyarországon, s mindig elisme-

réssel nyilatkozott a KÖVET munkájáról. En-nek jele, hogy 2000 és 2002 között a KÖVET-re bízta az INEM Nemzetközi Főtitkárságát, majd a szervezet legnagyobb, balti államok-ban végrehajtandó projektjét.

A Winter-díjra a KÖVET tagjai, tisztségvi-selői és munkatársai állíthatnak jelöltet, az odaítélésről az Egyesület mindenkori elnök-sége dönt. A díj maga – az erkölcsi elismeré-

sen kívül – egy művészi és szimbolikus ér-tékkel bíró tárgy, amit első ízben a KÖVET 2010 márciusában sorra kerülő közgyűlésén fogunk átadni a díjazottnak.

Tóth Gergely / KÖVET__________

1 International Network for Environmental Management, a KÖVET-szerű nemzeti egyesületek hamburgi székhelyű ernyő-szervezete.

Életműdíj indul

A jelölésrőlA jelölt magánszemély lehet, állampolgárságra való tekintet nélkül, amennyiben tevékenységét a gaz-dasággal, gazdasági oktatással kapcsolatosan Magyarországon fejti ki, s a fenntartható fejlődés eszmé-jének gyakorlatba való átültetését szolgálja példamutató szinten.

Jelöltek állítására jogosultak a KÖVET Egyesület vezető tisztségviselői, tagvállalatainak és társult tagjai-nak kapcsolattartói és a Titkárság.

A jelölés a KÖVET honlapján elérhető adatlap kitöltésével történik. Egy jelölő egy személyt javasolhat a díjra.

A jelölési pályázati anyagnak tartalmaznia kell:a jelölt nevét;•a jelölt működési területét, intézményét;•a jelölt díjazásra érdemes életművének legfontosabb állomásait 2-3 bekezdésben leírva (mellékle-•tekkel illusztrálható).a jelölő nevét, elérhetőségeit, intézményét.•

A jelölési adatlap letölthető a KÖVET Egyesület honlapjáról, melyet kitöltve a KÖVET titkárságnak kell el-juttatni a [email protected] drótposta címre.

A jelölések beérkezésének határideje: 2010. február 12.

A kiválasztás menete: A jelöltek közül a KÖVET Elnöksége választja ki a díjazott személyt. A jelöltek neve nem kerül nyilvánosságra, csupán a végső díjazotté.

A díjkiosztóra 2010-ben, a KÖVET éves rendes közgyűlésén kerül sor.


4

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-hírek

Új KÖVET-tagok Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara

A Kamara 1991-ben azzal a céllal alakult, hogy a

hazánkban működő brit cégek érdekeit képviselje, fórumot teremtsen számukra a megjelenésre, kapcsolatépítésre. Mára ez a feladat számos tevékenységgel bővült. Ren-dezvényekkel, szemináriumokkal, megjele-nési lehetőségekkel, üzleti partnerközvetí-téssel igyekszünk segíteni közel 200 tagvál-lalatunk és partnereink üzletmenetét. A CSR iránti elkötelezettségünk megjelenítése-ként életre hívtuk a CSR Munkacsoportot, melynek fő célja, hogy a társadalmi felelős-ségvállalás területén kiemelkedően teljesítő tagjaink tapasztalatait és legjobb, példaér-tékű gyakorlati alkalmazásait átadjuk azon partnereinknek, akik még csak ismerkednek ezzel az igen fontos területtel.

További információ:

Solymosi BeatrixFinance and Services Manager+36 70 314 [email protected]

KPMG Magyarország

A KPMG Magyarország vezető szakmai szolgálta-tó társasága, könyvvizs-

gálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgálta-tásokat nyújt az iparági szektorok elvárásai-nak megfelelően. Fenntarthatósági portfóliónk tartalmaz klasszikus CSR-szolgáltatásokat (stratégia, benchmark,

implementáció, compliance-vizsgálatok, je-lentéskészítés, tanúsítás), valamint Magyar-országon egyedülálló szolgáltatásokat is. A társadalmi felelősségvállalás stratégiánk és működésünk része – jelentős energiát, időt és pénzt fordítunk arra, hogy segítsük a fenntarthatóságot, és hozzájáruljunk mun-katársaink és a társadalom életminőségé-nek javításához.


Berzsenyi MártaHR-menedzser+36 1 887 [email protected]

Numil Kft.

A Milupa 1930-ban Németországban in-dult családi vállalko-zásként, Magyarorszá-gon 1991-ban kezdte

meg működését. A cég ma a csecsemőtáp-lálás meghatározó piaci szereplője, hazai te-vékenysége az orvosokkal, táplálkozástudo-mányi szakemberekkel és a kereskedőkkel való intenzívebb kapcsolattartást foglalja magában. 1996-ban a holland tulajdonú Nutricia és a német tulajdonú Milupa cég egyesült, ezt követően 1998 és 2007 között Magyarországon mint Numil Kft. leányválla-lat forgalmazta a cég a Milupa és a Nutricia márkanév alatt termékeit. 2007-ben a Numico és vele együtt a magyar leányválla-lata, a Numil Kft. is a Danone Baby Nutrition üzletág részévé vált. A vállalat zöld iroda programját 2009-ben indította el, melynek célja a környezettudatos működés megva-

lósítása volt. Munkatársaink örömmel vet-tek részt abban, hogy csökkentsék a környe-zeti terhelésünket, és több figyelmet fordít-sanak a környezetükre.


Kisjuhász-Nagy Orsolyamarketing igazgató+36 1/[email protected], www.nutricia.hu

MC Mine Marketing és Kommu-nikációs Kft.

Végre megérke-zett… az MC Mine Marketing és Kom-

munikációs Kft. Magyarország első olyan vállalkozása, amely a pályázati források se-gítségével megvalósuló projektek kommu-nikációjára fordít elsődleges hangsúlyt. Emellett komplex marketingszolgáltatáso-kat is nyújt ügyfelei részére, ügynökségi logi-kán. Célunk ezzel a tevékenységgel a haté-kony és gyors megvalósítással egybekötött projektkommunikáció, melyet versenyképes árakon biztosítunk ügyfeleink részére. Mun-katársaink több éves marketing és PR kom-munikációs területen szereztek tapasztala-tot, és az államigazgatási, multinacionális vállalati és intézményi szektorban is jelentős eredményeket tudhatnak magukénak.


Semperger Kinga, Barabás Tamás+36 23 512 [email protected] www.mcmine.hu

Nemes Mariann

A Budapesti Corvi-nus Egyetem turiz-mus-vendéglátás alapszakának vég-zős hallgatója va-gyok. Mivel az egye-temen nagyon megfogtak Dr. Kere-

kes Sándor professzor fenntarthatósággal kapcsolatos gondolatai, harmadévesként a környezetirányítás szakirányt választottam. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium tag-jaként részt vettem a kollégium által szer-vezett ,,A jó közgazdaságtana" című kurzu-son, melyet Tóth Gergely, a KÖVET főtitkára tartott. Az ott hallottak tovább erősítettek abban az elhatározásomban, hogy a kör-nyezeti és társadalmi fenntarthatósággal

komolyabban foglalkozzak. A 2009-es Zöld Iroda, majd a CSR Piac kiállításon lehetősé-gem nyílt megismerni a KÖVET csapatát, melynek nagy örömömre novembertől én is tagja lehetek. Tanulmányaimat 2010 feb-ruárjától regionális és környezeti gazda-ságtan mesterképzésen tervezem folytatni, és remélem, hogy az ott szerzett tudással a KÖVET munkáját még jobban tudom majd segíteni.

Új munkatárs a KÖVET-nél

5

... a fenntarthatóság feléLépések...Zöld iroda


6

... a fenntarthatóság feléLépések... CSR-mesék

Ha egy vállalkozás beindul(CSR-mesék – 9. rész*)

Jancsi új lova hasonló hangulatban vígan legelészett, majd egy nyerítéssel jelezte, hogy vendég érkezett. Jancsi és Jánosné frissen, mosolyogva léptek ki a sátorból. Nagy meglepetésükre a tucat ember he-lyett csak hárman ácsorogtak a sátor előtt tisztes távolságban: a kisasszony a munka-közvetítőből, egy őszülő, de keménykötésű ember, valamint egy fiatal legény lecsúszott farmerban, fülén hallgató, szemén napszemüveg, fe-jén félrecsúszott kendő. A kisasszony és Totó bácsi tisztelettel biccentettek, de mielőtt köszönésre nyithatták volna a száju-kat, a legény odanyoma-kodott Jancsihoz:

- Főnök, nekem tudja, enyheféloldali gerinc-gyöngeségem van, a tor-nából is azonnal kaptam felmentést, katonának meg nem kell már men-ni… - A legény eközben bamba vihogásba fogott, de ezt egyedül maradván hamar abbahagyta - Na, mindegy, végül is már 3 perce várok magára Fő-nök, de szóval essünk túl gyorsan a papírmunkán, mert ma lesz se-gélyosztás, szóval itt írja alá!

Jancsi csak egy pillantást vetett a papí-rokra, majd jó erősen odaplántálta magát a legény személyes zónájába, akinek zavará-ban kiesett a bal füléből a hallgató, s majd-nem összelapította az addig észrevétlenül morzsolgatott, gyanús acidzöld folyadékkal teli pillepalackot. Jancsi megszólalt:

- Nem írom alá, maga már nem munka-nélküli, dolgozni fog!

A legény egészen elhűlt:- De hát nekem enyheféloldali… Az or-

vos… Én, dolgozni???- Hiszek én magának orvosi papír nélkül

is, de hát majd keresünk rendes kétkezi munkát, amitől egy pillanat alatt megerősö-

dik a gerince!- Azt nem lehet! – kiabálta a legény egé-

szen feldúlva, jobbfüli hallgatóját is elejtve, az acidzöldet meg végképp összelapítva – Mert...

- Mert?- Mert, mert… Mert nekem még nincs

nagy gyakorlatom, jobban mondva majd-nem pályakezdő vagyok, azazhogy, egyszó-

val… Hát igaz, ami igaz, még sosem dolgoz-tam, s fogalmam sincs, hogyan fogjak hoz-zá!

A kisasszony „nanemmegmondtam?” pil-lantással, de azért őszinte érdeklődéssel fi-gyelte a fejleményeket, Totó bácsi ellenben leplezetlen lelkesedéssel figyelte János tár-gyalását az ifjonccal.

- Nem baj, fiam, mindnyájan elkezdtük valahogy. Ezért is vagyunk többen. Majd To-tó bácsi segít!

Az ifjú „Na helló”-t rebegve elrohant, majd lelassított, végül megállt, idegesen babrált egy darabig a mobiljával-fülihallgatójával-pillepalackjával, végül kis idő múltán visszasomfordált Jancsihoz. Ő időközben megállapodott Totó bácsival a

béréről, vele szerencsére fél szavakból is megértették egymást.

- Izé, na jól van Főnök, már úgyis vége a segélyosztásnak, ma maradok, aztán holna-pig legyen szíves aláírni a kérvényemet, ta-lán nem súlyosbodik egy nap alatt az enyheféloldalim, jó, Főnök?

- János Úr! – javította ki Totó bácsi, en-gem meg Mesternek vagy Totó bácsinak

szólítson, rendben? Na, gyüjjön, megpróbálok le-gényt faragni magából, fogja meg azt a gerendát!

A férfiak összegyűjtöt-ték a mező melletti hegy-ről a köveket, gerendákat hoztak, kereket ácsoltak, amit az egyre szebben csörgedező patak hajtott. Az asszonyok segédkez-tek, főztek, énekeltek. A legény is belejött a mun-kába, s egy hét múlva állt malom, mellette két taka-ros kis házikó, egy a kirá-lyi párnak, egy a dolgo-zóknak.

Nyárutó volt. Learatták a búzát, ehhez került még két segítség. Nagy ünne-pet rendeztek, amikor ki-

került a kemencéből az első kenyér. Az ün-nep éjszakáján Jancsi és a királylány az an-gyallal álmodtak, aki mosolygott rájuk és megerősítette a lelküket.

Hamar híre ment a határmezei kenyér-nek, de még inkább a János-malomnak. Egyre többen szekereztek ki vásárolni, so-kan vitték rokonaiknak ajándékba a rég nem ízlelt valódi kenyeret. Jánosék csak a helybeli kis boltjukban árusítottak, s semmi esetre sem voltak hajlandóak puffasztó- szereket használni. Bár így a kenyér-kifli-zsemle néhány nap alatt megkeményedett volna, erre sosem érkezett panasz, mivel minden elfogyott sokkal hamarabb.

Híre ment annak is, hogy János becsüle-tes ember, együtt kel és fekszik a munkásai-

Másnap reggel gyönyörű napra ébredtek. Jancsi és a királylány nem keltek fel azonnal, tagjaikat nyújtóztatták, hallgatták egy kicsit a madarakat, nézték az ég azúrját és a

Nagy Kéz által odafestett felhők átalakulását.

__________* A CSR-mesék korábbi részei a Lépések előző számaiban jelentek meg.

Rajzolta: Tóth Mária, 6 éves

7

... a fenntarthatóság feléLépések...CSR-mesék

val, saját gyárában él. Megkereste őket Totó bácsi néhány régi kollégája, jöttek újabb kisasszonyok hivatalokból, sőt, még a le-gény barátai közül is be-beoldalgott egykettő, s hozzá hasonlóan több egészen kivirágzott. Persze nem volt felhőtlen a munka, de a veszekedéseket mindig békü-lés követte, néhányan elmentek, de többen jöttek.

A János-malom már fél éve működött, 15 lelket számlált, s Jancsi újabb pallérokat szerződtetett, hogy új kemencéket építse-nek a porcelánmanufaktúrának.

A válságról tudomást sem vevő gazdasá-gi idillt először a drótostót zavarta meg. Me-tálfényezésű, óriási hintón viharzott be, ami tele volt mázolva mindenféle brendnéjmmel meg lógóval (ahogy a legény felvilágosítot-ta Totó bácsiéket), a lovak hatalmas köbtü-dejűek voltak, s csikorogva fékeztek az ud-var közepén. A drótostót fürgén lekapcsoló-dott a kocsis kihangosítóról, hóna alá kapta loptopját és egy csodaszép katalógusokkal teli hatalmas dossziét, leugrott a bakról, megigazította méregdrága csokornyakken-dőjét és berobbant János dolgozószobájá-ba. Nagyot csodálkozott, hogy nincs titkár-nő, de hamar erőt vett magán és Jánoshoz fordult:

- IZZÓ, Ó Fisz!, hEjU megfelelés? Tanács-adás, tanúsítás, tanúsítások akkreditációja? Pályázati tanácsadás, önrészfelkutatás, for-gó-, fix- és áthidaló hitel? Hitelkiváltási-fedezetgaranciás-államitörzskönyv-fede-zésű szuperhitel? – A drótostót keze úgy

járt, mint a cséphadaró, szédületes sebes-séggel nyitogatta a dossziét és a loptop fedelét, képeket mutogatott, árajánlato-kat varázsolt elő a semmiből, prezentáció-kat nyitogatott-csukogatott. A prezentá-ciók közben maguk kezdtek mesélni, ze-nélni, táncolni, majd megcsürrent a dró-tostót mobilja, először az első, majd a má-sodik. Ő mindkettőt felvette, tárgyalt, kiabált, békült, alkudott. Végül hatalmas hangzavar keletkezett, de a válságos pilla-natban mintha egy angyal suhant volna át az irodán. Jancsi addig egyre gondterhel-tebben ült a székén, de ekkor elmosolyo-dott, visszatért bátorsága. Már tudta, mit kell tennie!

A drótostót el volt foglalva magával, amúgy sem hitt az angyalokban, de azt vet-te észre, hogy a katalógusai végére ért, le-merült a loptop akkumulátora, s hirtelen a térerő is eltűnt. A drótostót még ezt is ma-gabiztosan konstatálta, majd hátradobta magát a fotelban, s Jánosra vigyorgott:

- Na?- Köszönöm, talán majd később, ha meg-

erősödik a vállalkozás!- Hogyhogy? Nem vesz semmit??? De hát

maga így nem konform, meg sérti a Min-denféle Egyetemes Országokfeletti Csatla-kozási Konvenciót! A versenyképességéről, hogy ne is beszéljünk. – A drótostót itt le-fitymálóan nézett körül a titkárnőtlen, egylégterű irodában.

- Dolgozószoba! – javította ki Jancsi a drótostót gondolatát. - Tudja, itt is lakunk.

Ez egy kis pékség 15 emberrel, nagyobbra nem is szeretnénk bővülni. Most építünk egy kis porcelánmanufaktúrát, de azt is sa-ját tőkéből és bevételeinkből finanszíroz-zuk. A törvénynek megfelelünk, de a józan észnek még inkább!

A drótostót kezdett ideges lenni, de vé-gül kisimult az arca, ahogy a döntő érvet ki-vágta:

- HAPCI!- Kér zsebkendőt? – tettette János.- Zsebkendő!?! Dehogyis. Mint tudja, élel-

miszeripari tevékenység és könnyűipari vál-lalkozás egytelephelyen történő űzése ese-tén ELENGEDHETETLEN a HAPCI rendszer, ez elő van írva!

- Hol?- Hát a munkabizton… akarommondani

élelmiszeribiztonsági Fehér Könyvben, de lehet, hogy Sárga vagy Zöld, mostanában annyit változtatják. A rendelet számára saj-nos nem emlékszem… - A drótostót telje-sen elbizonytalanodott, loptopjához nyúlt, de az akkumulátor végleg megadta magát.

- Köszönöm, majd küldje el a pontos ren-deletszámot! Addig is viszontlátásra!

A drótostót megsemmisülten távozott. Papírjait szétfújta a szél, a napfénytetőjét rosszul csukta a luxusszekérre, végül majdnem nekitolatott Jancsi istállójának. A királylány, aki az utolsó jelenetet az aj-tóból szemlélte, mosolyogva hívta Jancsit ebédre.

Tóth Gergely / KÖVET

A környezetvédelem a Ricoh filozófiájá-nak egyik sarkalatos pontja. A vállalat 2009-es környezetvédelmi és társadalmi szerep-vállalási programjának keretében a dolgo-zók idén nyáron részt vettek az Ócsai Tájvédelmi Körzetben, a Tan-ösvény a Turjánban pallósorának bővítési és felújítási munkálatai-ban, ezt követően a madárgyűrű-zést is megfigyelhették.

Az Ócsai Madárvárta a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén talál-ható, növény- és állatvilága rend-kívül változatos. Az elmúlt 25 év-ben közel 297 000 énekesmadarat monitoroztak és gyűrűztek meg, regisztrálva a fajjal, korral és kon-dícióval kapcsolatos információ-kat. A tanösvény a Duna-Tisza kö-zén hajdan kiterjedt lápterületek egyik utolsó maradványát mutatja

be, az oda látogatók virágzásuk idején eg-zotikus orchidea fajokban, kornis tárnicsban gyönyörködhetnek.

A Ricoh Hungary munkatársai a tanös-

vény pallósorának felújításán és bővítésén dolgoztak, régi korhadt cölöpöket, pallókat cseréltek újra, így tették az ingoványos, zsombékos területeken is átvezető utat biz-

tonságosan járhatóvá. Az új pal-lósor szerepe, hogy a terület élő-világát megvédje a taposási ká-roktól, és hogy segítse az Ócsai Madárvárta Egyesület oktatási te-vékenységét.

A Ricoh minden évben meg-hirdeti környezettudatosságra buzdító programját dolgozói kö-rében. A program legfőbb üzene-te, hogy összefogással és kis oda-figyeléssel minden ember tehet valamit a környezet védelméért.

Sótér Krisztina / Ricoh Hungary

Környezetvédelmi programok a Ricoh-nál


8

... a fenntarthatóság feléLépések... Vállalatok társadalmi felelőssége

A társadalmi felelősségvállalás szerepe és szintje a hazai vállalko-zások körében – a vállalati működésbe integráltság és a költések

szemszögéből

A GKI Gazdaságkutató Zrt. által 2008 végén készített reprezentatív felmérést publikáló sorozatunk harmadik részéhez értünk, melyben megvizsgáljuk, hogy a hazai vállalatok hogyan építik be

mindennapi működésükbe a társadalmi felelősségvállalást (CSR), illetve a cégek költségvetésükből mekkora összeget szánnak e tevékenység finanszírozására.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. a hazai vállalati sokszínűséget figyelembe véve 1500, a ma-gyar vállalati szektort méret és ágazat sze-rint reprezentáló, legalább 20 főt foglalkoz-tató vállalat körében készített kérdőíves fel-mérést, 45 nagyvállalat esetében pedig mélyinterjúkat a CSR-ről. A Lépések előző (40-41.) számaiban bemutattuk a társadal-mi felelősségvállalás szerepét és szintjeit, valamint a kommunikációját a hazai vállal-kozások körében.

A CSR vállalati működésbe integráltsága

Az egyes gyakorlatok standardizálhatósá-gának nehézsége ellenére a vállalatok saját CSR-tevékenységüket alapvetően pozitívan értékelik, hiszen a CSR működésbe való in-tegráltságának fokát egy 5 fokozatú skálán – ahol 1=nem épül be, 5=teljes mértékben beépül – átlagosan a közepesnél kissé jobb-ra (3,45) minősítették. Az 1000 fő feletti lét-számmal rendelkező vállalkozások körében kissé magasabb az átlagos integráltsági fok (3,9). Az ágazati hovatartozás szintén meg-határozó tényező a válaszadás során, ame-lyek közül kiemelkedik a kereskedelem, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, va-lamint a szállítás, raktározás, posta, távköz-lés ágazat. Ehhez a kérdéshez kapcsolódó-an összességében 10 vállalkozásból körül-belül. 9 nem rendelkezik kidolgozott straté-giával a társadalmi felelősségvállalás továb-bi integrálására vonatkozóan.

CSR költés

A Magyarországon működő vállalkozások több mint fele (54,2%) kiadást is rendel a vállalati társadalmi felelősségvállalás foga-lomkörébe tartozó célok eléréséhez. A GKI Gazdaságkutató Zrt. becslése szerint a 20 fő feletti hazai vállalkozások 2007. évi CSR köl-tése meghaladta a 330 milliárd forintot. A nemzetgazdasági ágazatok CSR-költése sok esetben jelentősen eltér az ágazat árbevétel szerinti súlyától. Az eltéréseket százalék-pontban, az árbevétel szerinti súlyuknál na-

gyobb költést pozitív előjellel, az annál kisebb arányú költést nega-tív előjellel jelezve, az alábbi sor-rendet állapíthatjuk meg az egyes ágazatok között.

Az átlagot jóval meghaladó át-lagos CSR-költés jellemzi az ipart, valamint a vendéglátás és szállás-hely-szolgáltatást. Míg azonban az ipari vállalkozások közül a kisebb létszámúak arányukhoz képest kis-sé többet költenek, az idegenfor-galmi ágazatban ennek fordítottja figyelhető meg.

Az 50-249 fős cégek nemcsak átlagos költésük alapján, de annak abszolút mértéke szerint is a leg-többet (az összes 43%-át!) „áldoz-zák” CSR-céljaik megvalósítására.

A CSR-költés több mint háromnegyedét (ami az utóbbi években még kissé növeke-dett is) egyértelműen a belső célokra, azon belül is döntő mértékben az alkalmazottak számára biztosított juttatásokra fordítják a cégek. Az alkalmazottak képzése a jóléti jut-tatások arányától messze lemaradva a má-sodik a sorban, majd ezt követi az oktatási intézmények támogatása (külső cél), a te-hetséggondozás és az alkalmazottak egész-ségi állapotáról való gondoskodás. A költés mértékét sok esetben az adóalap-csökken-tés lehetősége határozza meg.

A vállalkozások a teljes CSR-költésből 2007-ben mintegy 67 milliárd forintot köl-töttek külső célokra, azaz adományozásra; szociális, oktatási, kulturális, környezetvé-delmi, egészségügyi és sport célokra. Ezzel szemben belső CSR célokra a vállalkozások ennek kb. 3,8-szeresét, mintegy 253 milliárd forintot fordítottak. Mindezek alapján a vál-lalkozások nettó árbevételük átlagosan kb. 0,5%-át fordítják külső és kb. 2%-át belső CSR-célokra.

Biró Péter , Mattusich Márton /GKI Gazdaságkutató Zrt.

A 20 főnél többet foglalkoztató hazai vállalkozások becsült CSR-költése, 2007 (százalé-kos megoszlás)

20-49 fő 50-249 fő 250-999 fő > 1000 fő Összesen

Mezőgazdaság és halászat 0,3 1,2 0,7 0,0 2,2

Bányászat, ipar 5,4 19,3 15,9 6,9 47,4

Építőipar 1,0 3,6 3,4 0,0 8,1

Kereskedelem, járműjavítás 7,0 13,3 2,9 1,5 24,7

Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás 0,3 0,6 1,0 0,4 2,3

Szállítás, raktározás, posta, távközlés 1,9 2,1 1,0 2,2 7,2

Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyle-tek, gazdasági szolgáltatás

1,7 2,4 1,1 2,2 7,3

Oktatás, egészségügy és egyéb szolg. 0,1 0,5 0,1 0,0 0,7

Összesen 17,8 43,0 26,0 13,2 100,0

Megjegyzés: súlyozott értékek; mintavételi hiba nagysága maximum: +/–3,89%; Forrás: GKI

Mennyire épül be a CSR-szemlélet az Önök vállala-tának működésébe? (átlag= 3,45)

É M B P O K V SZ

É = Építőipar, M = Mezőgazdaság és halászat, B= Bányászat és ipar, P = Pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, O = Oktatás, egészségügy és egyéb szolgáltatás, K = Kereskedelem, jár-műjavítás, V = Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, SZ = Szállítás, raktározás, posta, távközlés

N=826; Forrás: GKI

9

... a fenntarthatóság feléLépések...EMAS

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdál-kodásért megalakulásakor a nevével is jelez-ni kívánta (Környezettudatos Vállalatirányí-tási Egyesület), hogy a célja a vállalati kultú-rába integrálni a környezettudatos szemlé-letmódot. 15 éve ez még szokatlan és forra-dalmi volt. Néhány példamutató (vagy külföldi példát követő) szervezeten kívül nem nagyon volt akkoriban magyarországi példa arra, hogy önként tegyenek erőfeszí-téseket a működésükből fakadó környezeti károk mérséklésére. Sokkal inkább az volt a jellemző, hogy a vonatkozó jogszabályokat is csak kevés vállalat tartotta be, a többsé-gük (sőt még a hivatalok is) belekalkulálták a környezetvédelmi bírságokat a kiadásaikba.

Sajnos a cikk nem arról fog szólni, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozott vol-na. De az eltelt évek alatt sokat színesedett a vállalti felelősségvállalás palettája. A KÖ-VET eredeti célkitűzéseinek megfelelően igyekszik mindig úttörő szerepet vállalni, és olyan eszközöket meghonosítani Magyaror-szágon, vagy kifejleszteni, amelyek választ adnak az aktuális kihívásokra. A folyamatos fejlődés azonban nem jelenti azt, hogy a jól bevált eszközökről megfeledkeznénk.

A KÖVET fontos szerepet vállalt az EMAS hazai meghonosításában, és azóta is min-dent megtesz annak érdekében, hogy mi-nél több szervezet jusson el a regisztrációig. Jelenleg 20 magyarországi tanúsított szer-vezet neve szerepel a hivatalos honlapon (emas.kvvm.hu), de reményeink szerint ez a szám fokozatosan emelkedik majd.

Olyan, az Európai Unió által támogatott programokat hozunk el Magyarországra, amelyek segítenek a kis- és középvállalatok-nak (KKV) a rendszer bevezetésében. Első ilyen projektünk az EMAS Easy nevet viselte, mely egyben az általunk terjesztett módszer neve is. Ekkor még a KKV-k közvetlenül ve-hettek részt a programban. A sikert az jelzi, hogy a résztvevő szervezetek egy része meg sem állt a regisztrációig, sőt van olyan, ame-lyik sikeresen túl van az első, 3 évenként esedékes, felülvizsgálati hitelesítésen is.

A jelenleg futó, Leonardo da Vinci elne-vezésű európai uniós projekt keretében megvalósuló BeSmarter program 2010 vé-géig tart. Ezen kezdeményezés célja már

nem a KKV-k közvetlen segítése az EMAS re-gisztrációhoz vezető úton. Az EU hivatalos adatai szerint az EMAS regisztrált szerveze-tek 60%-át a KKV-k teszik ki. [http://ec.e u ro p a . e u / e nv i ro n m e nt / e m a s / p d f /newsletter/september_06_en.pdf]

A BeSmarter esetében egy sokkal haté-

konyabb módszert választottunk a KKV-k segítésére. Ebbe a programba a tanácsadó-kat vonjuk be, és tanítjuk meg nekik az EMAS Easy módszer továbbfejlesztett válto-zatát. Ezen túlmenően egy olyan e-learning és rendszerkiépítés követő platform is létre-jön, amely online segítséget nyújt a tanács-adók munkájához. Ezen az internetes portá-lon minden szükséges dokumentum, sab-lon megtalálható, de a tanácsadóknak lehe-tőségük van a munkájuk nyo-mon követésére, valamint választhatnak maguknak men-tort, aki segíti őket az EMAS Easy módszer tökéletes elsajátításá-ban.

Szeretnék megválaszolni egy olyan kérdést, amit már feltettek nekem, és véleményem szerint sokakban felmerült, még ha nem is mondták ki. Vajon, ha ezt az utat választjuk, ugyanazt a végeredményt kapjuk-e? Az EMAS Easy rengeteg jól kidolgo-zott sablonnal és útmutatóval segít eljutni a működő EMAS (ISO 14001) rendszer kiépítésén keresztül a regisztrációig. Olyan mintha egy csúcsra a turistaúton mennénk, nem pedig a sziklafa-lon mászva. A cél minden eset-ben a működő és szervezetspe-cifikus rendszer kiépítését köve-tően a regisztráció megszerzése, aminek ugyanazok a feltételei. A hitelesítő audit is ugyanúgy zaj-lik, és az auditort nem kell, hogy érdekelje, hogy a rendszert mi-lyen módszerrel építették ki.

A BeSmarter keretében olyan tanácsadókat képezünk, akik már rendelkeznek környezetirá-nyítási rendszerek kiépítésében

szerzett gyakorlattal. A program célja, hogy olyan eszközt adjon a tanácsadók kezébe, amely nem csak a KKV-k munkáját segíti, de az övékét is megkönnyíti. A cél az, hogy ezen tanácsadók segítségével minél több KKV kedvet kapjon a KIR bevezetésére és ta-núsítására/hitelesítésére, felismerve az elő-nyöket, és kihasználva az EMAS Easy mód-szer adta könnyebbségeket.

A tanácsadóink részt vettek a 3 napos tréningen, amelyre két körben került sor. A tréningek alkalmával gyakorlatközpontú módon sajátíthatták el a módszer lényegét. Az első napi ökotérképezés eredményeit felhasználva a második két napon a minta-vállalatunk KIR rendszerének kiépítését mo-delleztük végig. Itt szeretném még egyszer megköszönni annak a két szervezetnek az

Legyünk okosabbak – EMAS „light”Eddig húsz magyarországi szervezet mondhatja el magáról, hogy szerepel az EMAS

minősítéssel rendelkezők hivatalos listáján. A KÖVET missziójának része az EMAS hazai elterjesztése, ennek elősegítése érdekében olyan programokat indított, amelyek

segítenek a kis- és középvállalatoknak (KKV) a rendszer bevezetésében.

EMAS nyilvántartásba vett szervezetek és az adottországbeli hitelesítők számaOrszág EMAS hitelesítők Regisztrált szervezetek

Ausztria 9 254

Belgium 5 49

Bulgária 0 0

Ciprus 0 5

Cseh Köztársaság 3 31

Dánia 3 94

Egyesült Királyság 9 64

Észtország 0 2

Finnország 2 26

Franciaország 3 15

Görögország 8 69

Hollandia 5 7

Írország 0 7

Lengyelország 14 19

Lettország 1 6

Litvánia 0 0

Luxemburg 1 2

Magyarország 3 20

Málta 0 1

Németország 199 1390

Norvégia 5 21

Olaszország 16 972

Portugália 6 84

Románia 2 3

Spanyolország 10 1138

Svédország 6 75

Szlovákia 1 6

Szlovénia 1 2

http://ec.europa.eu/environment/emas, 2009. november 23.


10

... a fenntarthatóság feléLépések... Ökolábnyom

aktív közreműködését, amelyek lehetősé-get adtak arra, hogy felmérjük a telephelyü-ket, és gyakoroljuk rajtuk a rendszer kiépíté-sét – Bakos Faipari Kft., és Szempont Alapít-vány. A tréning célja, hogy a tanácsadók megismerjék a sablonok használatát, ho-gyan állítható össze a KIR rendszer ezek se-gítségével, és választ kaphassanak azokra a kérdésekre, amelyek megfogalmazódnak bennük a módszerrel kapcsolatban. A tré-ning végére a tanácsadók megértik az EMAS Easy módszer lényegét, a sablonok alkalma-zásának módját, és olyan szemléletre tesz-nek szert, amellyel az EMAS rendszer egé-szét képesek az Easy „szemüvegen” keresz-tül szemlélni.

Természetesen ennek a módszernek is vannak határai. De ezek egyben az erőssé-gek is, mivel éppen azt a határt voltak képe-sek a KKV-k felé bővíteni, amely az EMAS esetében sokszor akadályt jelentett a kisebb szervezetek számára. A sablonok alkalmazá-

sával a méretükben és környezeti hatásaik-ban kisebb vállaltok felesleges dokumentá-ció és bürokrácia nélkül juthatnak el az EMAS regisztrációig. Mivel minden szerve-zet hatással van a környezetre, kívánatos lenne, ha felmérnék ezeket a hatásokat, és mindent megtennének a csökkentés érde-kében. Az EMAS Easy módszert éppen azok számára fejlesztették ki, akikben megvan a szándék, de eddig úgy érezték, hogy a rend-szer kiépítéséhez szükséges erőforrások elő-teremtése meghaladja az lehetőségeiket.

A tanácsadók jelenleg a KIR rendszer ki-építésén dolgoznak, az általuk kiválasztott két KKV-nál. 2010 tavaszán az elkészült rend-szerek auditján keresztül megvizsgáljuk, hogy a tanácsadóknak sikerült-e elsajátítani-uk a módszer alkalmazásának lényegét. A végső cél a szervezetek EMAS szerinti nyil-vántartásba vételén túl az, hogy a sikeres ta-nácsadók további KKV-nak nyújtsanak majd

segítséget a rendszer kiépítésében. Azon ta-nácsadók adatai, akik munkájukkal bizonyít-ják, hogy megfelelő jártasságra tettek szert az EMAS Easy módszer alkalmazásában, nemzetközi adatbázisba kerülnek, és ezzel valamennyi olyan szervezet számára elérhe-tőek lesznek, amely tanácsadó segítségét kí-vánja igénybe venni KIR rendszere kiépítésé-hez. De ezen túlmenően az adatbázisba ke-rülés olyan referenciát is jelent a tanácsadó számára, amely szerint a tanácsadó sikeres munkáját nemzetközi trénerek is elismerték.

A program auditját követően név szerint is szeretnénk bemutatni azon tanácsadó partnereinket, akik remélhetőleg a jövőben hozzájárulnak majd a magyarországi EMAS nyilvántartásba vett szervezetek számának növekedéséhez. Addig is várjuk mindazok jelentkezését, akik érdeklődését felkeltette a módszer.

Besenyei Mónika / KÖVET

A GDP a termelést méri, nem a jó(l)létetMelyik alternatív gazdasági mutató alkalmas arra, hogy a jövőben kiegészítse a GDP-t

és választ adjon azokra a kérdésekre, amelyek a gazdasági fejlődés fenntarthatóságára vonatkoznak?

A GDP fogalmát 1934-ben vezették be (Si-mon Kuznets), majd 1991-ben újradefiniál-ták, és azóta a legtöbbet idézett gazdasági mutató lett. Az egész világon a politikai és gazdasági döntések alapját képezi. A GDP mára a fejlődés mérőszámává vált. A logika elvileg egyszerű: ha a GDP nő, akkor egész-séges a gazdaság, bővül a piaci forgalom, miáltal a jövedelmek is emelkednek. A jöve-delem növekedése pedig a jólét emelkedé-sével egyenértékű.

Mára minden kétséget kizáróan beigazo-lódott, hogy ez a gondolatmenet hibás. El-sősorban az a probléma a GDP-vel, hogy egy sor olyan, gazdasági értékkel közvetle-nül nem bíró tevékenységet nem vesz figye-lembe, amelyek életszínvonalunkat nagy-ban befolyásolják. Továbbá nem veszi figye-lembe azokat a gazdasági előnyöket, me-lyeket a természetből szerzünk. Ha valaki ki-teszi a napra megszárítani a ruháit, az ingyenes, és nem jelenik meg a GDP-ben. Ha viszont szárítógépet használ, akkor azzal energiát fogyaszt, és míg az ökológiai láb-nyoma növekszik, ezáltal a gazdaság egy ki-csivel fenntarthatatlanabbá válik – de nő a GDP. (Eric Zencey, 2009, The New York Ti-mes)

A mai gyakorlat szerint „a hasznosság és nem pedig a fizikai megtestesülés a terme-lés és a gazdaság igazi normája" (Cobb-Halstead-Rowe 1997, 32. old.) és a hasznos-ságot a pénzben kifejezett piaci ár tükrözi, ezért összegezzük a számba vehető tevé-kenységek piaci/hatósági árai alapján kép-zett értékeket. (Dabóczi K. 1998. nyár, 32-57. oldal)

Azonban mivel a GDP nem utal másra, mint az adott ország területén legálisan ki-mutatható és pénzben kifejezett gazdasági aktivitásra (Deller-Spangenberg-Spitzner, 1997), függetlenül a gazdasági tevékeny-ségnek a közösség társadalmára és környe-zeti állapotára gyakorolt hatásától, a GDP növekedhet, miközben például a közösség egészségi szintje csökken, vagy az adott te-rület biodiverzitása degradálódik.

A GDP alapvetően nem képes a fenntart-hatósági, környezetvédelmi és társadalmi állapotok integráló mérésére. 1934-ben Si-mon Kuznets közgazdász, amikor ismertet-te a Kongresszus előtt az első, hazai jövede-lemről szóló jelentését, arra figyelmeztetett, hogy egy nemzet jólétére nem lehet a GDP-ből következtetni. Bár ezt a figyelmeztetést a szakemberek jól ismerték, mégis úgy tűnt,

Alternatív gazdasági mutatók

•ISEW = Fenntartható Gazdasági Jó-lét Mutatója – GNP – elosztási egyenlőtlenségek, természeti károk

•GPI = Valódi Haladási Mutató – ter-mészeti és társadalmi tőke kimerü-lése, jövedelemelosztás

•HPI = Boldog Bolygó Mutató – élet-elégedettség, várható életkor, öko-lábnyom

•HDI = Emberi Fejlődés Mutató – születéskor várható élettartam, isko-lázottság, GDP

•EFP Ökológiai lábnyom – az embe-ri szükségletek kielégítéséhez szük-séges termékeny földterület

GDP (bruttó hazai termék)

GDP = [Fogyasztás + bruttó beruházás + kormányzati kiadások + (export – im-port)] (Gross Domestic Product – Brut-tó hazai termék) egy területen adott idő alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességének értéke.

11

... a fenntarthatóság feléLépések...Ökolábnyom

hogy a GDP az ideális indikátor, mivel vi-szonylag jól számszerűsíthető általa egy or-szág gazdasági aktivitása. Míg manapság egyre inkább terjedőben van az a nézet, hogy a GDP kiegészítése, módosítása, eset-leg egy átfogóbb mutatóba integrálása len-ne kívánatos, még mindig vannak olyan vé-lemények, hogy az alternatív mutatók beve-zetése leküzdhetetlen nehézségeket okoz-na. Nem beszélve arról a gyakran hangoza-tott kritikáról, miszerint számos mutató szubjektív elemeket tartalmaz. Ez a kritika azért is felettébb érdekes, mert látszólag fi-gyelmen kívül hagyja, hogy a gazdaság és a politika az emberek érdekeit hivatott szol-gálni. Az emberek pedig szubjektív módon érzékelik a külvilágot, még ha vannak is ob-jektív szükségleteik. Ugyanakkor nem ta-gadhatjuk, hogy a jól működő gazdaság is hozzájárul az emberek boldogságához, hi-szen munkájuk révén lehetőségük van a lét-fenntartáshoz szükséges javak megtermelé-sére.

Mint ahogyan az alsó ábrán is láthatjuk, a GDP növekedésével nem növekszik a jólét. Sőt az alábbi grafikonon az is jól látszik, hogy az ábrázolt időszakban a GDP majd-nem a kétszeresére nőtt, miközben az elé-gedettségi index stagnált, vagy inkább csökkent.

Miközben azt mindenki elismeri, hogy a létminimum (így feltehetőleg a „létopti-mum” is) nem azonos a különböző orszá-gokban, a GDP-t abszolút vagy per fő szá-mítjuk.

Nem csak a Nobel-díjas Joseph Stiglitz hatására intenzív kutatómunka kezdődött az ideális alternatív mutató kifejlesztésére. Azonban mára számos országban alábbha-gyott a lelkesedés, és mint ahogyan a fran-ciaországi Nemzeti Statisztikai és Gazdasági Tanulmányok Intézetének (INSEE) igazgató-ja, Jean-Philippe Cotis is nyilatkozza, a kuta-tásokat ugyan nem függesztik fel, de meg-

tartják a GDP-t, mint gazdasági mutatót, mi-vel a jelen makrogazdasági válság közepén szükség van egy olyan szofisztikált indiká-torra, ami jól mutatja az ingadozást. (Emma Vandore, 2009. The Associated Press)

A nemrégiben napvilágot látott bizottsá-gi jelentésben a Gazdasági Teljesítményről és a Társadalmi Haladásról (Stiglitz-jelentés)

is erre keresték a vá-laszt a Nobel-díjas közgazdász vezette kutatócsoport mun-katársai. Ajánlásokat fogalmaztak meg a hőn áhított fenntart-hatósági mutatóval kapcsolatban. Ugyan-akkor név szerint em-lítik az ökológiai láb-nyomot mint olyan eszközt, amely alkal-mas lehet arra, hogy megmutassa az egyes országok természeti erőforrás felhasználá-

sának mértékét, vagyis, hogy mennyivel já-rulnak hozzá a Föld eltartó képességének kimerítéséhez.

Az ökológiai lábnyom (EFP – Ecological Footprint) módszere egyre jobban elterjedt, és egyre elfogadottabb. Ezt az is jelzi, hogy már kidolgozásra kerültek olyan indikátorok is, amelyek egyik alapja az EFP. Ilyen például a Boldog Bolygó Mutató (HPI – Happy Planet Index). A HPI esetében a várható életkorral és a szubjektív szempontokat tartalmazó életminőségi, vagy elégedettségi faktorral egészül ki az EFP értéke. Ezen három faktor összességét vizsgálva mutatja be az orszá-gok HPI jelzőszáma. Azonban itt is nagy hangsúly kerül a lábnyom faktorra.

Összevetve az elméleti ismereteket a SZIN ökológia lábnyomának kiszámításakor szerzett tapasztalatainkkal, elmondhatjuk, hogy az EFP módszer alkalmazása kitűnő lehetőség arra, hogy a GDP mellett a gaz-daságunk természeti terhelését is számba vegyük.

Besenyei Mónika / KÖVET

Ökológiai lábnyom – ennyi Föld bolygóra lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint az adott országbeli átlag

http://www.happyplanetindex.org/explore/global/footprint.htm

Elégedettségi index és a GDP alakulása az Egyesült Királyságban

http://business.theatlantic.com/2009/05/what_makes_us_happy_not_jobs.php]

GDP nagysága a Föld országaiban (USD/fő)

http://en.wikipedia.org/wiki/File:GDP_nominal_per_capita_world_map_IMF_2008.png


12

... a fenntarthatóság feléLépések... KÖVET-konferencia

Meddig mehetünk el? – Országos KörnyezetvédelmiKonferencia beszámoló (2. rész)

A Lépések 41. számában már bemutattuk a Környezeti Megtakarítás Díjak győzteseit.Most röviden beszámolunk a konferencia előadásainak témáiról.

A KÖVET Egyesület és a MTESZ Fejér megyei szervezete által 2009. október 13-14-én meg-rendezett Országos Környezetvédelmi Kon-ferencia helyszíne Balatonfüred, témája az ökológiai lábnyom és a fenntartható vízgaz-dálkodás volt. A rendezvényen, melyre több mint 160 résztvevő látogatott el, 17 előadó szólalt fel.

Nyitóelőadásában Dr. Kárpáti Árpád, a Pannon Egyetem docense bemutat-ta a korszerű szennyvíztisztítás mód-szereit, melyekkel energia- és költ-séghatékonyabban érhető el a denitrifikáció, csökkenthető a CO2-kibocsátás és a hátramaradó szerves szén megújuló energiaforrásként hasznosítható.

Farkas Hilda, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályve-zetője, címzetes egyetemi docens részletesen ismertette hazák legfon-tosabb környezetvédelmi feladatait, a környezetvédelem területeit érintő európai uniós és hazai jogszabályok módosulásait, a gazdasági szabályozókat, or-szágunk klímastratégiáját, a megújuló ener-giaforrások stratégiáját, a fejlesztési pályázati lehetőségeket.

Dr. Nagy Andor, az Országgyűlés Környe-zetvédelmi Bizottságának elnöke áttekintet-te, hogy milyen feladatokat ró hazánkra a 2011-es EU-társelnökség, többek között a prioritást élvező vízgazdálkodás területén. Ismertette a víz keretirányelv gyengeségeit, új tényezőit, valamint a lehetséges magyar javaslatokat, melyek legfontosabb hívósza-vai a víztakarékosság és az integrált vízgaz-dálkodás.

Katona Kálmán országgyűlési képviselő előadásában a globális felmelegedés meg-előzésének és a már kialakult klímaváltozási viszonyokhoz való alkalmazkodásnak a lehe-tőségeit vázolta fel, vízgazdálkodási, környe-zetvédelmi, természetvédelmi és egészség-ügyi szempontból.

Fehér János címzetes egyetemi docens, a VITUKI tudományos főmunkatársa arra fi-gyelmeztetett, hogy az Európai Környezetvé-delmi Ügynökség 2009-es tanulmánya sze-rint ugyan a kontinens országai számára még átlagosan a felhasznált vízmennyiség nyolcszorosa áll rendelkezésre, a túlzott víz-kivétel és a megnövekedett hosszúságú csa-

padékszegény vagy száraz periódusok miatt a helyzet kritikussá vált.

Olajos Péter, EU környezetvédelmi szak-politikus a vízügyi politikával kapcsolatos szakterületek, az erdészet és mezőgazdaság által nyújtott lehetséges vízmegőrző megol-dásokat ismertette, majd felhívta a figyelmet, mennyi exportlehetőség van a vízben, a me-zőgazdasági termékekben és magában a víz-

ügyi politikában, ha azt tudásfejlesztéssel, a hazai foglalkoztatási politika átgondolásával és az uniós támogatások jobb kihasználásá-val párosítjuk.

Miután felszíni vízkészletünk 75%-a a szomszédos országokból érkezik, kiszolgál-tatott helyzetben vagyunk. De nem csupán emiatt van sürgősen szükség egységes hazai vízstratégiára, amely biztosítja, hogy az egyelőre még bőséges felszíni és felszín alatti vízkészlete-inket megóvhassuk, valamint, hogy a szomszédos országokkal partnerségben kell szabályozni a határokon átnyúló szennyezések kérdését, amely hazánkat fokozot-tan érinti.

A konferencia másik meghatá-rozó témája az ökolábnyom volt. A KÖVET Egyesület kiemelt figyel-met szentel a módszernek, amely a jövő alternatív indikátora lehet. Besenyei Mónika, a KÖVET Egye-sület programvezetője bemutatta a KÖVET első ökolábnyom minta-projektjét, a SZIN-es ökolábnyom kutatást, amelynek jelentősége a gyakorlati alkalmazás demonstrá-lása volt. Ennek eredményéről a

13. oldalon olvashat.Dr. Szigeti Cecília egyetemi adjunktus, a

Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gaz-daságtudományi Karának munkatársa a 22 ökolábnyom kalkulátort vizsgáló kutatás eredményeit ismertette. A kutatás eredmé-nyeként körvonalazódó hazai elvárások: szemléletformáló, magyar nyelvű, egyértel-mű, részletes.

Ezt követte Nagy Grétának, a Dandelion Kft. ügyvezetőjének elő-adása, aki a szervezeti szintű ökolábnyom számítási tapasztalatai-ról számolt be.

A konferencia az előadókkal tar-tott kerekasztal beszélgetést követő-en filmvetítéssel folytatódott. Ökoló-giai lábnyom, nagy nyomás egy kis bolygón – ezzel a címmel készített fil-met Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network igazgatója. A film magyar szinkronjának elkészítését a KÖVET Egyesület végezte. A film is-mertetőjét a 20. oldalon olvashatja.

A vetítést követően Justin Kitzes, a Global Footprint Network munkatársa – ezzel is csökkentve a konferencia ökolábnyomát – élő adásban, az interneten keresztül adott ízelítőt a legújabb kutatási eredményekből. Azt mutatta be, hogy egy felelős vállalkozás úgy is csökkentheti az ökolábnyomát, ha el-éri, hogy beszállítói, szolgáltatói is csökkent-

Méditámogatók:

Támogatók:

Kiemelt támogató:

13

... a fenntarthatóság feléLépések...KÖVET-konferencia

sék azt, az így létrejött termék pedig előnyt élvezhet a versenytársakkal szemben.

A második napon nyitóelőadásában Dr. Brezsnyánszki Károly, a MÁFI nyugalmazott igazgatója és Szarka László, az MTA Geofizi-kai Kutatóintézetének tudományos igazga-tóhelyettese számolt be a Föld bolygó Nem-zetközi Éve program 3 éves eredményeiről.

Simonyi Gyula, a BOCS Alapítvány elnöke az ökolábnyom népesedési vetületeiről tar-tott előadást, melyből kiderült, hogy a globá-lis családtervezés – a nők iskoláztatása – a leggyorsabb eredménnyel kecsegtető meg-oldás az ökolábnyom csökkentésére.

Gyulai Iván előadásában a természeti erő-forrás kvóta elméletét ismertette, amely ab-ból indul ki, hogy a növekvő világnépesség az erőforrások korlátozott volta miatt nem el-tartható. Ezért a fosszilis erőforrások felhasz-nálását csökkenteni kell. A rendszer gyenge-ségei között említette a szabályozás beveze-tésének költségeit, illetve hogy megértése komplex ismereteket igényel, és elfogadását erős, ellenérdekelt lobbik akadályozhatják. Erősségei között szerepelt, hogy szociálisan igazságos, gazdaságélénkítő hatású, és a

környezeti terhelések csökkentésére is kihat. Dr. Balogh Béla, a Vincotte közép- és kelet-

európai üzletfejlesztési vezetője az ökológiai lábnyom és a gazdasági fejlődés viszonyát elemezte, a vállalkozások és az egyén szem-szögéből nézve. Az ebédet követően hall-gathattuk meg Dr. Babocsay Gergelynek, a Károly Róbert Főiskola Környezettudományi Intézete adjunktusának előadásában a biodi-verzitás hanyatlásának környezetre gyako-rolt hatásairól szóló előadását. A fajok jelen-legi kihalása oly mértékben felgyorsult, hogy 25-30%-uk a klímaváltozás, az élőhelyek megszüntetése, a közvetlen pusztítás és az ökoszisztémák egymástól való elszigetelésé-nek következtében várhatóan 2050-re vég-leg eltűnik bolygónkról. A biodiverzitás deg-radálódása hatására a Föld biokapacitása csökken, ami súlyosbítja az amúgyis deficites ökológiai lábnyom mérleget.

Hetesi Zsolt fizikus, az ELTE Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoportjának oktatója figyelmeztetett: kifogyóban vannak a természeti erőforrások, 7 milliárdra nőtt a Föld népessége, az energiaforrások egyre nehezebben elérhetőek és egyre jobban

függ tőlük gazdaságunk. Előadásában azt hangsúlyozta, hogy egy nyugodtabb, las-sabb életre kell visszaállnunk, amelyben megnő a helyi közösségek és a lokális láncok használata, egyszerűbb technológiákat hasz-nálunk, és az energiahatékonyságra törek-szünk az elégségesség elve mentén.

A konferencia záróeseményeként a KÖVET Egyesület immár hetedik alkalommal adott át díjat az Ablakon Bedobott Pénz pá-lyázat győzteseinek. Havasi Péter, a KÖVET programvezetője ismertette előadásában a nyertes intézkedéseket és gratulált a díjazot-taknak. 2009-es Környezeti Megtakarítás Dí-jakat a Pannon GSM Távközlési Zrt.; a Grund-fos Magyarország Gyártó Kft.; a Chianti 3D Kft. és a Hárskúti Megújuló Energia Központ Kft. közös pályázata, valamint a Kecskeméti Református Gimnázium és Általános Iskola és a Solar Shine Factory Kft. közös pályázata nyerte. (www.ablakonbedobottpenz.hu)

A konferencián elhangzott előadások le-tölthetők, az ott készült fotók megtekinthe-tők az esemény honlapján: www.okksz.hu.

Bíró Imola / KÖVET

Hírül adtuk, hogy a Szegedi Ifjúsági Napok a hazai fesz-tiválokat tekintve elsők között küzd az ökotudatos fesztiválozás népszerűsítéséért és megpá-lyázta az „Európa legzöldebb fesztiválja” címet is. Azóta bejelentették a Greener Festival Award győzteseit és a The greener festival award winners kategóriában egye-düli magyarként (más kategóriákban sem volt magyar győzelem) díjat nyert a Szegedi Ifjúsági Napok (www.agreenerfestival.com).

„35 000 m2, azaz több mint kétszer akko-ra terület, mint az egész SZIN. És ez mind a tiéd! Ja, hogy neked senki nem szólt? Pedig nagyjából ennyi területet használsz Te egy-magad, a Föld összes föld- és tengerfelüle-teiből.” Így indul a www.szin.org weboldal zöld SZIN része.

De lássuk, mekkora is a fesztivál ökológi-ai puttonya! A fesztivál lábnyom számításá-nál úgy kezeltük a fesztiválozókat, mint egy átlagosan 13 765 főből álló háztartás lakóit (egy napra jutó résztvevői létszám). A meg-vásárolt élelmiszerek, italok mennyisége, a területhasználat és a felhasznált energia mennyisége, a fesztiválhoz kapcsolódó köz-lekedés, a megvásárolt fogyasztási cikkek

és a kibocsátott hulladékok adták lábnyo-muk fő összetevőit. A számítások végered-ményeként 456 globális hektár (4 556 435 globális m2) adódott, amit 4,5-el osztva több mint 100 globális hektárra jön ki a fesztiválozók átlagos napi területszükségle-te, ami a SZIN alapterületének mintegy hét-szerese.

A fesztivál napi átlagos láb-nyomát egy évre kivetítve és az átlagos napi nézőszámmal elosztva megkaptuk az átla-gos éves fesztiválozói lábnyo-mot (2,37 globális hektár), amit összehasonlítottunk a szakirodalom szerinti magyar átlagpolgár éves ökológiai láb-nyomával (3,55 globális hek-tár) és a fenntarthatónak szá-mító éves lábnyommal (2,1 globális hektár).

A helyszíni kérdőívek tanul-sága szerint az ökotudatos fesz-tiválozók a föld eltartó képessé-gének határain belül maradtak.

Az ábrából látható, hogy a nagy fesztiválozói lábnyommal rendelkező (kevésbé környe-zettudatos) résztvevők első-sorban tudatos vásárlással,

környezet-barátabb közlekedési módsze-rek választásával és a szelektív hulladék-gyűjtő szigetek gyakoribb igénybevételé-vel csökkenthetnék saját és a SZIN ökológi-ai lábnyomát.

Besenyei Mónika és Havasi Péter / KÖVET

Mekkora is lett a SZIN-es lábnyom?


14

... a fenntarthatóság feléLépések... Georgikon Napok

LI. Georgikon Napok Tudományos Konferencia – CSR és a lokalizáció

„Teli érdemmel, mégis költőien lakozik / Az ember ezen a földön. De nem tisztább Az éjszaka árnya a csillagokkal, / Ha mondhatom így, mint

Az ember, akinek neve: isteni képmás. / Van mérték a földön? Bizonnyal Nincs.”(Friedrich Hölderlin)

Ötvenegyedik alkalommal rendezte meg a Pannon Egyetem keszthelyi kara a Georgikon Napok című nemzetközi tudo-mányos konferenciát 2009 októberében. A kétnapos eseményen százötven hazai és külföldi tudós ismertette legújabb kutatási eredményeit. Az üléssorozat központi gon-dolata a fenntartható termelés feltételének számító lokalizáció, a kis léptékű, sokrétű hozzáadott tudást igénylő, helyi érdekeltsé-gű, környezetet óvó gazdasági kultúra elő-segítése volt.

A konferencia meghívottjai között szerepelt többek között Dr. Fülöp Sán-dor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa, Kerekes Sándor professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem rektor-helyettese, valamint Christine Ax, a Berlini Fenntartható Gazdálkodás Inté-zetének munkatársa.

Dublecz Károly egyetemi tanár, a Georgikon Kar dékánjának köszöntője után Kerekes Sándor A boldogság esete a globalizációval című előadá-sával kezdődött a konferencia. A köz-gazdász intézetigazgató ironikus elő-adásában gazdaságilag is irracionális berendezkedésünk óriási boldogság-deficitjére hívta fel a figyelmet. Fülöp Sán-dor ombudsman a fogyasztói társadalom-modell leépítésén, átstrukturálásán dolgozó nemzetközi szaktekintélyek munkájáról ér-tekezett, valamint a fogyasztói társadalom közeli összeomlását jósolta. Christine Ax ko-runk általános trendjének számító, de meg-lehetősen meddő, a józan paraszti észt és a hagyományos bölcsességet nélkülöző tu-dásgazdaságból a realitásokkal számoló, fenntartható képességgazdaságba történő átstrukturálódás fontosságát hangsúlyozta. Az előadások és a hozzászólások pezsgő hangulata ellenére enyhe csehovi tragiko-mikum lengte be a beszélgetéseket. Csehov lecsúszófélben lévő főhősei pontosan érzik státuszuk tarthatatlanságát. Érzékenyek, műveltek, okosak, de megátalkodottan te-hetetlenek. A munka nemességéről, a szoci-ális igazságosságról, a természet szépségé-

ről fantáziálnak, de ragaszkodnak régi előjo-gaikhoz, kényelmükhöz, berögződéseikhez. A csehovi figurák a felismerés birtokában sem állnak a reformok élére, és amint azt a történelemből tudjuk, el is sodorja őket a forradalom és a terror.

Dr. Tóth Gergely egyetemi docens, a kon-ferencia fő szervezője, a lokalizáció globa-lizácóval szembeni előnyeit vázolta a jövő három lehetséges forgatókönyve alapján. Megállapításai szerint a helyi pénz javítja az emberi kapcsolatokat, természetéből adó-

dóan lehetetlenné teszi az értelmetlen lu-xusfogyasztást és a nemzetközi hitelválsá-got. Az iparcikkek régió-szintű előállítása ér-telmes munkát ad, a helyi kis boltok embe-ribb kiszolgálást és munkafeltételeket biz-tosíthatnak. A környezetkímélő alternatív törpeerőmű hálózat az ország energiabiz-tonságát növelheti. Az élelmiszer önrendel-kezés, azaz a helyben előállított hagyomá-nyos, esetleg bio-, de mindenképp kislépté-kű mezőgazdaság és élelmiszeripar pedig megfordíthatná e nemes ágazat lejtmene-tét. A fogyasztók is több bizalommal vásá-rolnának, s talán kisebb lenne a haszonállat-ok betegségeinek a terjedése, és elkerülhe-tő lenne milliós számú állatállományok le-mészárlása. Tóth Gergely elemzéséből kide-rült, hogy a jelenlegi gazdasági trend további folyamatos fejlődése, stagnálása, vagy totá-lis összeomlása esetén is a lokalizálódás rejti

az emberiség számára a boldogságot és a stabilitást biztosító társadalmi berendezke-dést. Az előadás fő újdonsága az volt, hogy szakítva a hasonló műfajú jövőlatolgatások-kal, eltérő, borús jövőkép felfestése helyett a minden eshetőséggel számoló lokalizációt állította a fenntarthatóság zálogának.

A százötven előadó tíz szekcióban ismer-tette kutatási eredményeit. Az alternatív energiagazdálkodás, a környezetvédelem, az (öko)marketing, a fenntartható állatte-nyésztés, a vállalatok társadalmi felelőssé-

ge, a növénytermesztés-kertészet, az agrárgazdaság és az állatélettan té-makörében hallgathattuk a fenntart-hatóság útjait kutató tudósokat.

A Lokális rendszerek című szekció számos etikai, társadalomszerveződé-si, művelődéselméleti témában indí-tott vitákat és az ülés után is folytató-dó beszélgetéseket. Nem szabad el-hallgatni, hogy a szekció előadóinak többsége gazdasági, társadalmi ösz-szeomlást prognosztizált. A globalizált, kapitalista, fogyasztói társadalom megreformálhatatlan, de jelenleg még nincs meg az az össztársadalmi, politikai és gazdasági hajlandóság,

amely gyökeres változtatások elindítója le-hetne. A többség sajnos azon a véleményen volt, hogy a lokalizáció nem a józan emberi belátás, hanem a globális környezeti ka-tasztrófa hatására, kényszerből, a jelenlegi civilizáció romjain alakul ki, illetve csak az egyre kisebb számú lokalitásoknak marad jó túlélési esélye. A mezőgazdasági témájú előadások ugyan egy elképzelt fenntartha-tóság jegyében nyújtottak konkrét gyakor-lati megoldásokat, de ezek többsége, még a maga útján járó, az általános alapvetés hiá-nyában komplex rendszerekbe nehezen il-leszkedő eljárásnak tűnt.

Nyitóelőadásában Kerekes professzor és Fülöp Sándor ombudsman is a társadalom berendezkedését, és az egyes emberek élet-vitelét érintő gyökeres és azonnali változta-tások szükségességét emelte ki. Amíg nem tisztázzuk, hogy a népességemelkedés és a

15

... a fenntarthatóság feléLépések...Georgikon Napok

felmelegedés együttes hatása miatt várható élelmiszer-árrobbanás miként befolyásolja a hazai agrárium jövőjét, addig kétségesek maradnak a biodízel-kutatások és az azok-hoz kapcsolódó, főként nagyüzemi mellék-termék-hasznosítás eredményei is. A jövő konferenciák feladata a fenntarthatósági minimumok elfogadása és a sokszínű, de egy irányba mutató cselekvési tervek kidol-gozása, a megvalósíthatósági tanulmányok integrálása lesz. A fenntarthatóság problé-mája történelmi léptékben mérve pillana-tok alatt robbant be a tudomány látóköré-be, és sürgős megoldások kidolgozására kényszerít mindannyiunkat.

Kiss Tibor egyetemi tanár endogén terü-letfejlődésről szóló tanulmánya az ember alapvető, valós szükségleteiből indult ki. A közgazdász olyan önálló, autark, vidéki kö-zösségek kialakításában látja a fenntartható jövőt, ahol a szellemi és lelki értékek bizto-sítják az emberek egységét.

A Vállalatok társadalmi felelőssége cí-mű szekciót a Jövőképzés 2009 záró rendez-vényeként a KÖVET-tel együtt szervezte a Georgikon. A szekcióelnök Dr. Matolay Réka bevezetője, a CSR értelmezésének kritikai elemzése után a Pál László–Tóth Gergely szerzőpáros bionómia elmélete a hétközna-pi, gyakorlatias tudomány metafizikai meg-közelítésével valóban komplex szemlélet-módról tett tanúbizonyságot. A jelenkori tu-dományos szemlélet fő sodra empirikus és racionalista megközelítéssel vizsgálódik. A rengeteg irracionális elemet tartalmazó raci-onalista világértelmezés zárt gondolkodási rendszer, amelynek két gyújtópontja a konk-rét embertől elvonatkoztatott általános érte-lem, és a társadalmilag megítélt hasznosság. Ez a világlátás tagadja az abszolút igazságot, és a világ egyetemes törvényszerűségeit fi-gyelmen kívül hagyva, az erősebb érdekeit szolgálva jelen idejű sikerek hajszolásába kényszeríti az embert és a környezetet. Pál

apostol, Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás nyomán, de már a biológia általános és meg-másíthatatlan törvényszerűségeit vizsgálva egy rendszeren kívül álló abszolút eligazodá-si pontot állít. Az isteni teremtés belátása után már nem az emberi érdek lesz a megis-merés mércéje, nekünk csak annyi a dolgunk, hogy kellő alázattal olvassunk a természet törvényeiből. A szerzőpáros az élet szervező-désének elvét nem a versengésben látja, ha-nem az együttműködésben és az egyén egyén(i)ségének feladásában, a közösség ér-dekét szolgáló differenciálódásban. Az egyén úgy tölti be küldetését, teljesíti be létét, ha egy magasabb szintű szerveződésbe ágyazó-dik. Az ember azonban már személy, ezért vi-lága nem csak biológiai, hanem erkölcsi tör-vényszerűségek szerint is meghatározott. A bionómia elméletének gyenge pontja, hogy miután az ökonómiai gondolkodást megtisz-tította az eltorzított darwini tézisekből kibon-takozó szociodarwinizmustól, nem rendezi megnyugtatóan az egyszeri és megismétel-hetetlen személy viszonyát az őt körülölelő társadalommal. A fősodrú tudományos köz-nyelv lépten-nyomon olyan, pontosan nem definiált fogalmakat használ, mint például a fejlődés, de kissé gyanakodva szemléli a sze-retet szó használóit. A konferencián a bol-dogság szó még csak-csak elhangzott, de a szeretetet – Kerekes professzor zárszavától eltekintve – nem is merték megemlíteni. Ér-demes lett volna a tudományos fórum köz-beszédébe bevinni XVI. Benedek pápa leg-újabb enciklikájának (Caritas in Veritate) egyik gondolatát, amely szerint a szeretet nem va-lamiféle patetikus érzés, hanem a méltányos igazság megnyilvánulása, pl. a kétkezi dolgo-zók és vállalatvezetők közötti jövedelmi kü-lönbségek mérséklése, avagy a méltányos ke-reskedelem. A pusztán belső törvényszerűsé-gek szerint kooperálva működő társadalmat hangyabolynak nevezzük, az emberről szóló beszéd – főleg ha részben metafizikai szemlé-

letű – megkívánja az erkölcs és a szeretet fo-galmának hangsúlyozását is.

Fertetics Mandy előadásában rávilágított azokra a feltételekre és összefüggésekre, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a CSR ne csak „szépségtapasz”, hanem valódi fenn-tartható fejlődést szolgáló stratégia legyen. A KÖVET részéről Besenyei Mónika az ökoló-giai lábnyom felhasználási lehetőségeiről és annak határairól tartott előadást. Az aktuális kérdéseket többek között a gazdasági vál-ságnak a komolyzene támogatási gyakorla-tára tett hatásáról és a válságkezelő humán-menedzsment eszközeiről beszélő előadók, Ásványi Katalin és Kópházi Andrea feszeget-ték, de Szigeti Cecília tolmácsolásában szó volt a papírmentes iroda paradoxonjáról is.

A Jövőképzés 2009-es nyári egyetem tapasztalatait Horváth Sarolta, végzett hall-gató foglalta össze. A képzés résztvevői Tóth Gergely, Matolay Réka, meghívott CSR szak-értők és a KÖVET munkatársainak tartalmas előadásai mellett konkrét vállalati esettanul-mányokat is megismerhettek, valamint meg-látogatták a Hárskúti Megújuló Energia Köz-pontot. A diákok a fenntarthatóság jegyé-ben kerékpárral közlekedtek, helyi ételeket fogyasztottak, és részesülhettek abban a megtiszteltetésben, hogy Tóth Gergely a „fenntarthatóság lovagjaivá” ütötte őket.

A konferencián a résztvevők csapvizet, bodzaszörpöt, helyi sört és bort ittak és az Egyetem tangazdaságából származó idény-gyümölcsöt ettek. Az első estén helyi ételek és italok felhasználásával készült fogadás várta a résztvevőket a Festetics-kastélyban, ahol a tükörteremben a szervezők gyerme-kei adtak kis „helyi” koncertet. Az esemény záróprogramjaként a Georgikon Majormú-zeum megtekintése után Takács Eszter szak-avatott vezetésével régiós borbemutatón vehettek részt a legkitartóbb résztvevők.

Németh Áron Csaba

A KÖVET Egyesület a CSR Europe, az osztrák RespAct, a portugál RSE Portugal és a spa-nyol Forética szervezetekkel közösen részt vesz az olasz Impronta Etica által vezetett BRC (Building Responsible Competitiveness) projektben.

Ez az építőipari szektorra vonatkozó uni-ós kutatási, pályázati projekt a CSR szem-pontból jelentős és összetett kihívások előtt álló ágazat vállalatai körében végzett felmé-rés segítségével vizsgálja és publikálja a CSR eszközök alkalmazásának pozitív hatását az

építőipari cégek versenyké-pességére.

A pályázati projekt kereté-ben indikátorok kidolgozásá-val kívánjuk elősegíteni a ver-senyképesség és az alkalmazott CSR intéz-kedések közti összefüggések kimutatható-ságát, a gazdasági és társadalmi értékek kö-zötti kapcsolat felmérését, valamint az alkalmazott intézkedések pozitív hatásai-nak felkutatását az érintett felek körében.

A szakirodalmi háttérre (pl. Porter,

Freeman, Zadek CSR koncep-ciói) épülő nemzetközi pro-jekt eredményeként az építő-ipari cégek számára gyakorla-ti kézikönyv kerül kidolgozás-

ra fenntarthatósági és versenyképességi ki-hívásaik sikeres kezeléséhez.

A projekt 2008 novemberében indult, várható befejezése 2010. április. Bővebb in-formációért látogasson el a KÖVET honlap-jára (www.kovet.hu).

Galambosné Dudás Zsófia / KÖVET

CSR az építőiparban – a KÖVET kutatási projektje


16

... a fenntarthatóság feléLépések... Energia

Az energiával kapcsolatos kihívásokra egyik legkézenfekvőbb válaszként az energiahatékonyság javítása kínálkozik. Amennyiben ugyanis ugyanazt a tevé-kenységet kevesebb energia felhasználá-sával is el tudjuk végezni, elvileg nemcsak energiát takarítunk meg, hanem az ener-giafelhasználással járó negatív externáliák (széndioxid és egyéb szennyezőanyagok kibocsátása) szintje is csökken, nem mel-lesleg pedig a felhasznált energia költsége is csökken. Ez a „win-win-win” helyzet fáj-dalommentes alternatívát kínál a társada-lom és a gazdaság szereplőinek, hogy egyidejűleg érjenek el gazdasági és kör-nyezeti hasznokat, illetve az energiakész-leteket kisebb mértékben vegyék igénybe (Csutora és Kerekes [2004], p. 30.). Az ener-giahatékonyság javulásának párhuzamo-san jelentkező előnyeire elméletben köny-nyen konstruálhatunk példákat mind a la-kossági felhasználás, mind a gazdaság kü-lönböző területein. Jobb hatásfokú gép-járművek esetén azt várhatjuk, hogy a közlekedés energiaigénye csökken. Kor-szerűbb fűtési rendszerrel ellátott és job-ban szigetelt épületek esetében alacso-nyabb energiaszámlákra számítunk. Ha egy iparágban lehetőség van energiahaté-konyságot javító innovációkra, akkor az iparág energiafelhasználásának csökkené-sét vetíthetjük előre.

Az energiahatékonyság javulása és a visszapattanó hatás

Régóta megfigyelt összefüggés ugyanak-kor, hogy a hatékonyság javulásával pár-huzamosan az adott erőforrás (jelen eset-ben energia) kereslete és felhasználása ceteris paribus megnő, pontosan azért, mert olcsóbbá válik. Ezt a jelenséget ne-vezzük visszapattanó hatásnak (rebound effect). A visszapattanó hatás eredménye-ként tehát a javuló energiahatékonyság-gal párhuzamosan az összes energiafel-használás ennél kisebb mértékben csök-ken. Sőt, éppenséggel az is előfordulhat, hogy teljesen eltűnik, és a hatékonyságja-vító innováció paradox módon a fogyasz-tás növekedésével jár együtt. Ezt a jelen-séget Jevons-paradoxonnak (illetve backfire-effectnek) nevezik.

Jevons már az 1865-ben megjelent „A szén kérdés” című könyvében az alábbiak szerint foglalta össze az ipari forradalom innovációinak a szénfelhasználás alakulá-sára gyakorolt hatásait: „Teljes képzavar azt feltételezni, hogy a nyersanyag gazdaságo-sabb felhasználása csökkenő üzemanyag fogyasztást jelent. A valóságban ennek pont az ellenkezője igaz…A gépeknek minden megvalósuló fejlesztése a szén fogyasztását növeli.”

A visszapattanó hatásnak több fajtáját is megkülönböztethetjük (Greene [1999], Sorrel [2006]):

Közvetlen visszapattanó hatás (direct rebound effect): A javuló hatékonyság kö-vetkeztében az alacsonyabb fajlagos költ-ségek miatt ugyanabból a jószágból/szol-gáltatásból többet fogyasztunk. Példa lehet erre az egyszeri autó-tulajdonos, aki kiöregedett, ben-zinfaló Moszkvicsát lecseréli egy gazdaságos Suzukira. Az alacso-nyabb fajlagos benzinköltségek következtében az autózott kilo-méterek száma valószínűleg je-lentősen megemelkedik.

Közvetett visszapattanó ha-tás (indirect rebound effect): Ez a hatás akkor jelentkezik, ha a nö-vekvő (energia)hatékonyság eredményeként megtakarított pénzösszeget más, szintén jelentős nega-tív externáliával járó termék vagy szolgál-tatás megvásárlására fordítjuk. Ez a hatás jelentkezik akkor, ha a háztartási energia-felhasználás olcsóbbá válásával felszaba-duló anyagiakat a család például tenge-rentúli nyaralásra fordítja. Ez esetben a fű-téskorszerűsítéssel elért energiamegta-karítás közvetve a közlekedés energiafel-használásnak növekedéséhez vezet.

Általános egyensúlyi hatás (general equilibrium vagy economy-wide rebound effect): Amennyiben a gazdaság különbö-ző pontjain javul az energiahatékonyság, ez ahhoz vezet, hogy az energiaintenzí-

vebb termékek és tevékenységek fajlago-san olcsóbbá válnak. Ennek következté-ben a teljes gazdaságban a kereslet-kíná-lat törvényeinek megfelelően számos pon-ton megváltoznak az input-output meny-nyiségek, olyan irányban, ami a gazdaság egészét tekintve tompítja az energiahaté-konyságban elért eredményeket.

A visszapattanó hatás nagysága

A visszapattanó hatás nagysága (ezen be-lül is különösen az indirekt, és az általános egyensúlyi hatás) nagyon nehezen szám-szerűsíthető, ennek megfelelően a szak-irodalomban is nagymértékben eltérő eredményekkel találkozhatunk. Frondel és társai [2008], illetve az Economist [2007] összefoglalója alapján az látható, hogy kü-lönböző kutatók a (közvetlen) visszapatta-nó hatás nagyságát a teljesen jelentékte-lentől akár 100%-nál nagyobbra is becsü-lik, ez utóbbi esetben a hatékonyságjavu-lást teljesen túlkompenzálja a fogyasztás

növekedése. Az is látható ugyanakkor, hogy a legtöbb esetben az elemzések csak a közvetlen visszapattanó hatás nyomon követésére terjednek ki, a többi hatás nagyságára vonatkozóan még becslés is alig található.

Greene és szerzőtársai [1999] az USA la-kosság személyutó használatának változá-sait vizsgálta az autók energiahatékonysá-gának függvényében. Az elemzéshez az Amerikai Energiainformációs Hivatal (Energy Information Administration – EIA) 15 éves időszakon át hároméves gyakori-sággal gyűjtött adataira támaszkodtak. Megállapításaik szerint az amerikai lakos-

A javuló energiahatékonyságbuktatói a gyakorlatban

Az energiafelhasználás különböző területein meg-valósult innovációk hatásai az USA-ban

Berendezés Visszapattanás mértéke Esetek száma

Fűtés 10-30% 26

Hűtés 0-50% 9

Vízmelegítés 10-40% 5

Világítás 5-12% 4

Háztartásigépek 0% 2

Gépjárművek 10-30% 23

Gottron [2001]

17

xxx ... a fenntarthatóság feléLépések...Vállalatok társadalmi felelőssége

ság esetében az energiahatékonyságbeli ja-vulások 20%-ára tehető a közvetlen vissza-pattanó hatás: az üzemanyagtakarékosabb autókkal többet autózott a lakosság. Azt is megállapították, hogy az autók energiaha-tékonyságának, illetve az üzemanyag árá-nak változása nagyjából egyformán hat az autózási szokásokra (természetesen ellen-kező irányban). Small és van Dender [2007] szintén USA-beli kutatásaik eredményeként különböző feltételezések esetén 4,5% és 22,5% közötti értékeket kaptak.

A visszapattanó hatás a vizsgált elem-zésekben 0 és 50% között alakult. Az lát-ható tehát, hogy a visszapattanó hatás vi-szonylag jelentősnek mondható, bár ösz-szességében még így is az energiafelhasz-nálás csökkenését lehetett megállapítani. Hozzá kell tennünk azonban, hogy ezek az eredmények egy olyan társadalomban le-hetnek valósak, ahol az adott eszközök már régóta elterjedtek (háztartásonként

több autó, mindenhol légkondícionáló be-rendezés stb.). Magyarországon, ahol pél-dául a háztartási klímaberendezések csak most kezdenek elterjedni, várható, hogy az energiahatékonyság kisebb mértékű ja-vulása mellett is sokkal több háztartás dönt a berendezések megvásárlása mel-lett, így a légkondícionáló berendezések összes energiafogyasztása többszörösére nő. Ebben az esetben tehát a visszapatta-nó hatás nagysága jóval 100% feletti.

Az Egyesült Királyság Energiakutató Köz-pontja (UK Energy Research Centre - UKERC) megállapítja, hogy ugyan az energiahaté-konyság javulása a legtöbb esetben csak vi-szonylag mérsékelt, 30% körüli közvetlen visszapattanó hatással jár, az általános egyensúlyi hatás jelentős, 10-50% lehet (Energy Design Update [2007]). Ez utóbbi még nehezebben kimutatható és mérhető, ugyanakkor a két hatás összege már na-gyon közel van ahhoz, hogy sok esetben

teljesen kioltsa az energiahatékonyság ja-vulásának pozitív környezeti hatásait.

Kitekintés

A bemutatottak alapján úgy tűnik, hogy a visszapattanó hatás következtében az energiahatékonyság javulása hozzájárul-hat a gazdaság és a fogyasztás növekedé-séhez, ugyanakkor önmagában nem elég a fenntarthatósághoz. Ugyanakkor az energiahatékonyság javítása a kritikák el-lenére is az egyik legjobb eszköz az ener-giapolitikai kihívások kezelésére, olyan ki-egészítő szabályozóeszközök felkutatásá-ra és implementálására van szükség, ame-lyek képesek lehetnek a visszapattanó ha-tás mérséklésére.

Harangozó Gábor / Budapesti Corvinus Egyetem

Kun Attila: A multinacionális vállalatok szociális felelőssége

CSR-alapú önszabályozás kontra (munka)jogi szabályozás

Egy erkölcsösebb kapitalizmus és a társa-dalmilag / szociálisan felelős vállalati attitűd − avagy manapság a CSR „varázsszó” bűv-körében ismertté váló jelenség − generáci-ók visszatérő vágyálma. A CSR globális érvé-nyű eszméje mást és mást jelent különböző kontextusokban, de lényegi eleme, hogy az üzleti szféra és a társadalom etikai elveken nyugvó kapcsolatát ragadja meg. A CSR „mainstream” ideája szerint a vállalati társa-dalmi felelősségvállalás tisztán önkéntes jellegű. Mindazonáltal súlyos hiba lenne le-tagadni, hogy a „piac” morális, közérdek-szempontú „megregulázásában” az álla-moknak, a közpolitikának és a jognak min-dig is volt, jelenleg is van, és a jövőben is lesz szerepe. A CSR megvalósulhat a jog „ál-tal” éppen úgy, mint a jogon „túl”, sőt az is iz-galmas kérdés, hogy a CSR jelenség a jog „ellenében” avagy annak „érdekében” hat-hat-e inkább. A könyv az „ezerarcú” CSR-jelenséget sajátos, egyedi szemüvegen át vizsgálja tudományos igénnyel: jogászi − és azon belül munkajogászi − nézőpontból, el-sősorban a multinacionális vállalatok tekin-tetében.

A könyv a szerző doktori értekezésén ala-pul, annak szerkesztett változata. A doktori értekezés a Szegedi Tudományegyetem Ál-lam- és Jogtudományi Karán került megvé-désre 2007 decemberében. A könyv megje-lenését a Kurt Lewin Alapítvány támogatta.

Ajánló

„Kun Attila munkája az első magyar jogászi megközelítésű könyv erről a témáról. Mi is a CSR Kun Attila könyvében? A nemzetközi munkajog félig optimista, félig realista vála-sza a globalizálódó munkaerőpiac által gene-rált problémákra.”(Gyulavári Tamás, ELTE ÁJK)

A szerzőről

Dr. Kun Attila PhD, munka- és szociális jo-gász, egyetemi adjunktus, a KRE Állam- és Jogtudományi Kar, Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékén. A BKF CSR menedzsment - vállalati felelősségvállalás képzésének ok-tatója, CSR-t oktat továbbá a Szegedi Egye-tem Munkaügyi Kapcsolatok képzésén, va-lamint a Kurt Lewin Alapítvány egyes CSR-projektjeinek szakmai partnere.

A téma nemzetközi szinten is járatos szakembere, kutatások résztvevője, külföl-di egyetemek és konferenciák meghívott előadója.

Fő érdeklődései a CSR vonatkozásában: „belső” CSR (munkaügyi terület); szabályo-zás vs. önszabályozás; CSR és az állam / közpolitika / jog szerepe; multinacionális vállalatok nem-zetközi „elszá-moltathatósága” ( C o r p o r a t e Accountability); nemzetközi CSR-standardok és politikák; CSR és munkajog; CSR és HR; CSR és a civil szféra.


18

... a fenntarthatóság feléLépések... Tisztább termelés

Az Iparfejlesztési Közalapítvány a Buda-pesti Corvinus Egyetem Környezetgazda-ságtani és Technológiai Tanszékének a köz-reműködésével „EGY-KÖR” címmel orszá-gos környezettudatossági vetélkedőt hir-det a hazai felsőoktatási intézmények nap-pali tagozatos hallgatói részére.

A vetélkedő célja, hogy játékos keretek között javítsa az egyetemi és főiskolai hallgatók környezeti tudatosságát, kör-nyezetvédelemmel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismereteiket. A versenyben a hallgatók csapatok alakításával vehetnek majd részt a 2009/10-es tanév tavaszi fél-évétől, a csapatok öt fordulón keresztül ver-senghetnek egymással az értékes díjakért.

A vetélkedő feladatait úgy állították ösz-sze, hogy azokat szakterülettől függetlenül minden felsőoktatásban résztvevő hallgató meg tudja majd oldani, így az összes hazai felsőoktatási intézmény bármely szakának hallgatója számára egyenlő esélyek nyílnak a sikeres szereplése. A vetélkedő öt forduló-ján legjobb eredményt elért csapatok regi-onális döntőkben mérik össze tudásukat, ahonnan az országos döntőbe kerülve vá-lasztjuk ki az országos győzteseket. A regio-nális és országos döntőt 2010 nyarán a DU-NA TV is közvetíti majd.

A vetélkedő megvalósításához szüksé-ges pénzügyi forrásokat a Környezet és Energia Operatív Program „Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselke-désmintákat ösztönző kampányok (szemlé-letformálás, informálás, képzés)” c. pályázati konstrukciója biztosítja. Az elnyert pályáza-ti forrás lehetővé teszi tizenöt vidéki felső-oktatási intézmény aktív támogatását a ve-télkedőben, melynek során a projekt szak-értői környezetvédelmi előadásokat is tar-tanak az egyetemeken és főiskolákon. Ezen felül a kiválasztott tizenöt egyetemen helyi koordinátorok is támogatni fogják a vetél-kedőben való részvételt és egyéb, a pro-jekthez kapcsolódó környezetvédelmi te-vékenységeket.

További információ a vetélkedőről: www.gyereegykorre.hu

Dr. Zilahy Gyula / TTMK

Gyere egy körre!ACT CLEAN – tisztább termelési adatbázis kis- és közepes vállalatok részére

A Lépések hasábjain korábban beszámol-tunk az ACT CLEAN projekt indulásáról, mely a kis- és közepes méretű vállalkozásokat szeretné segíteni környezetvédelmi eszköz-táruk bővítésében, ökohatékonyságuk foko-zásában. A projekt az Európai Unió Central Europe programjának keretében valósul meg a régió nyolc országának részvételével – Magyarországot a Tisztább Termelés Ma-gyarországi Központja képviseli.

A hároméves munka egyik fő célja egy olyan, környezeti menedzsment eszközök-ből és technológiai megoldá-sokból álló adatbázis létrehozá-sa, mely elősegíti, hogy az egyes országokban sikerrel alkalma-zott innovatív megoldásokat a régió más országainak vállalatai is átvegyék. A partnerek nagy hangsúlyt fek-tetnek arra, hogy a bemutatott eszközök egyszerűségüknél és viszonylag alacsony tő-keigényüknél fogva megfeleljenek a kisebb vállalkozások igényeinek. Célunk, hogy olyan ötleteket nyújtsunk az érdeklődő vállalatok számára, amelyek alkalmazásával egyaránt csökkenthetik költségeiket és környezetter-helésüket, illetve könnyebben meg tudnak felelni a hazai illetve az európai uniós környe-zeti szabályozásnak.

Az adatbázisba kerülő legjobb gyakorla-tok összegyűjtése nemrég vette kezdetét, az alábbiakban az érdekes technológiai megoldások közül mutatunk be egy példát.

Alacsony hőmérsékleten üzemelő szárító-berendezés

Az általánosan használt szárítóberendezé-sek legtöbbször szennyezett levegőt bocsá-tanak ki, amely a környezet és a dolgozók számára egyaránt kockázatot jelent, ezért tisztítást igényel. Különösen igaz ez akkor, amikor a szárítandó anyag veszélyes hulla-dék. Egy magyar mikrovállalkozás kifejlesz-tett egy szárítóberendezést, mely alacsony hőmérsékleten üzemel, és nem bocsát ki szennyezett levegőt.

A szárító a levegőt visszaforgatja, az egyetlen kibocsátás a kondenzvíz, mely közvetlenül a csatornába vezethető. Külön fűtőberendezésre nincs szükség, mivel a kondenzáló egység hője visszanyerésre ke-rül. A szárítás hőmérséklete maximum 40° C. Az alacsony hőmérséklet egyúttal ala-csony hőveszteséget és magas hatékonysá-got is jelent. A víz eltávolításának elméleti

energiaigénye 2,2*106 J/kg, a különböző méretű szárítóknál a gyakorlatban a hő-igény 2,7 – 3,6*106 J/kg. A szárítók kapacitá-sa 5,4-135 t hulladék/év, ennek során na-ponta 0,012-0,3 m3 kondenzvíz keletkezik, feltéve, hogy a szárítandó hulladék víztar-talma 70%-os. A kapacitást korlátozza az alacsony hőmérséklet, így ez a technológia nem alkalmas jelentős mennyiségű hulla-dék gyors szárítására.

A jó hatásfok miatt a berendezés működ-tetésének fajlagos költsége alacsony. Hasz-

nálatával jelentősen csökkenthe-tő a kezelendő hulladék tömege valamint térfogata anélkül, hogy tisztítást igénylő szennyezett le-vegő keletkezne, így csökken a hulladéklerakási költség. Mivel

alacsony a szárítás hőfoka, megőrizhetők a hulladék hőre érzékeny, újrahasznosítható elemei. Ez a tulajdonság különösen hasznos, amikor a szárítandó anyag olyan biológiailag aktív komponenseket tartalmaz, amik hasz-nosíthatóvá teszik a terméket.

A berendezés működése automatikus, és kompakt egységként kerül kiszállításra, va-gyis csak villamos áramot és a szennyvízel-vezető rendszerhez való csatlakozást igény-li. (További információ: www.okologika.hu)

A projekt célja, hogy legalább ezer, a fen-tihez hasonló innovatív, környezetbarát megoldást gyűjtsön össze valamennyi ipar-ághoz kapcsolódóan. A Tisztább Termelés Magyarországi Központja ezért várja mind-azon cégek, kutatóintézetek jelentkezését a [email protected] e-mail címen, ame-lyek az általuk kínált technológiát szívesen tennék szélesebb körben elérhetővé az ACT CLEAN hálózatán keresztül. A projektről részletesen tájékozódhatnak a www. act-clean.eu weboldalon – ahol a legjobb gyakorlatokat tartalmazó adatbázis előre-láthatólag 2010 tavaszától ingyenesen hoz-záférhető lesz. A jövő év folyamán több workshopra is sor kerül majd, amelyek az összegyűjtött legjobb gyakorlatok alapján a környezeti innováció lehetőségeivel foglal-koznak, elsősorban a vegyipar és a nyomda-ipar területén.

Dr. Zilahy Gyula / TTMK

A projekt a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozásával valósul meg.

19

... a fenntarthatóság feléLépések...Jogszabályok

Új és módosított jogszabályok2009. július – október

Energetika

70/2009. (VII. 3.) OGY határozat a Nabucco földgázvezeték előkészítésének és megva-lósításának folyamatát segítő eseti bizott-ság tevékenységéről (2009. január-2009. június) szóló jelentésének elfogadásáról, valamint a Nabucco gázvezeték létrehozá-sát elősegítő nemzetközi szerződés aláírá-sának, és a Nabucco gázvezeték megépíté-sének támogatásáról

Az Országgyűlés az ország energiaellátá-sának biztosítása, az egyoldalú importfüggő-ség csökkentése érdekében továbbra is alap-vető fontosságúnak tartja, és prioritásként támogatja az Európai Unió által stratégiai projektként megjelölt Nabucco földgázveze-ték mielőbbi megépítését. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a Nabucco gázveze-ték létrehozását segítő nemzetközi szerző-dés hazai jóváhagyási eljárását a megállapo-dás aláírását követően haladéktalanul indítsa el. Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy tegyen meg mindent a 128/2008. (XII. 17.) számú országgyűlési határozatban javasolt Nemzetközi Nabucco Védnöki Testület (International Nabucco Board) létrehozásá-nak érdekében, amely testület alkalmas arra, hogy megjelenítse a részt vevő nemzetek legmagasabb szintű elkötelezettségét a pro-jekt mellett nemzeti szinten az érintett orszá-gokban, továbbá valamennyi nemzetközi fó-rumon, különöse tekintettel az Európai Bi-zottságra és az Európai Parlamentre.

69/2009. (VIII. 31.) ME határozat a Magyar Energia Hivatal elnökének kinevezéséről

A Miniszterelnök 2009 szeptember 1-i ha-tállyal Dr. Matos Zoltánt nevezte ki a Magyar Energia Hivatal élére.

Erdőgazdálkodás

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az er-dő védelméről és az erdőgazdálkodásról

A törvény célja, hogy az erdő és a társada-lom viszonyának szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételei-nek meghatározásával biztosítsa az erdő mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett életközös-ség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas funk-ciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának kiteljesedését. A törvény kiterjed az erdőgaz-

dálkodás tervezésének és végrehajtásának szabályaira, az erdők különböző célú haszná-latának szabályaira, valamint az erdészeti ha-tóságok munkájára.

143/2009. (VII. 6.) korm. rendelet az erdő-gazdálkodási és erdővédelmi bírság mérté-kéről és kiszámításának módjáról

A rendelet a fenti új erdőgazdálkodási tör-vény megsértése esetén alkalmazandó bírsá-gok mértékét állapítja meg.

124/2009. (IX. 24.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdő-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltétele-iről

A rendelet alapján az alábbi célprogra-mokhoz nyújtható támogatás:

agresszíven terjedő, idegenhonos fa- és a) cserjefajok visszaszorítása célprogram,szálaló erdőgazdálkodás célprogram,b) erdőállományok kézimunka-igényes ápo-c) lása célprogram,őshonos erdőállományok tarvágásos fel-d) újításának visszaszorítása célprogram,speciális erdei élőhelyek és természetes er-e) dőfelújítás lehetőségének biztosítása célprogramcsoport:véghasználat elhalasztása talaj- és f ) élőhelyvédelem céljából célprogram,közjóléti célú erdők fenntartása célprogram,g) erdei tisztások kialakítása és fenntartása h) célprogram,természetkímélő anyagmozgatási mód-i) szerek alkalmazása célprogram.

A rendelet alapján normatív terület-, illetve térfogatalapú, vissza nem térítendő támoga-tás vehető igénybe az Európai Mezőgazdasá-gi Vidékfejlesztési Alapból. A támogatás az Országos Erdőállomány Adattárban nyilván-tartásba vett erdőterületen vehető igénybe a

rendeletben meghatározott részletes szak-mai feltételek teljesítése esetén. Kármentesítés

14/2009. (IX. 18.) KvVM utasítás az Orszá-gos Környezeti Kármentesítési Program előirányzat működtetésének és végrehaj-tásának általános szabályairól

Az OKKP célja a felszíni és felszín alatti vi-zek, a földtani közeg, továbbá a természet veszélyeztetésének, szennyezettségének, ká-rosodásának megismerése, nyilvántartásba vétele, a szennyezettség kockázatának csök-kentése vagy megszüntetésének elősegíté-se. Az OKKP magában foglalja a felelősségi körtől független általános és országos fel-adatokat, továbbá az egyedi kármentesítési beruházásokat, a kormányzati munkameg-osztás szerinti felelős miniszterek irányítása alá tartozó alprogramok és az állami felelős-ségi körbe tartozó kármentesítési feladatok koordinálását. Természetvédelmi területek

13/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvé-delmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

A kezelési terv a területen érvényes ter-mészetvédelmi célkitűzéseket, stratégiákat, valamint az alkalmazandó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat határozza meg.

12/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet a Megyaszói-tátorjános természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről

A kezelési terv a területen érvényes ter-mészetvédelmi célkitűzéseket, stratégiákat, valamint az alkalmazandó kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat határozza meg.

Módosított jogszabályok

Módosító rendelkezés Módosított rendelkezés

206/2009. (IX. 22.) korm. rendelet 389/2007. (XII. 23.) korm. rendelet a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról

151/2009. (VII. 23.) korm. rendelet 314/2005. (XII. 25.) korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

14/2009. (VIII. 19.) KvVM rendelet 4/2008. (II. 14.) KvVM rendelet az egyes környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok felhasználásának és ellenőrzésének szabályairól

23/2009. (IX. 18.) NFGM rendelet 14/2005. (IV. 21.) TNM rendelet Balatonkenese vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart-rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásáról


20


Megrendelem a negyedévente megjelenő Lépések című szaklapot 1 évre az alábbi áron:

5 000 Ft + ÁFA – önköltségi ár 2 000 Ft + ÁFA – kedvezményes ár (anyagi okok miatt nem tudjuk vállalni az önköltségi árat) ingyenes – KÖVET-tagok számára 10 000 Ft + ÁFA – támogatói ár (cégem nem tagvállalat, de támogatjuk az egyesületet törekvéseiben)

Postacím

Név: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Beosztás: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Telefon: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fax:. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E-mail: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Számlázási cím (ha különbözik)

Szervezet: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Cím: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Dátum . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Aláírás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Kérjük, küldje vissza a következő faxszámra: (1) 473-2291

c. szaklap negyedévente jelenik meg a KÖVETés a TTMK szerkesztésében. A cikkek a szerkesz-tőség jóváhagyásával és a forrás megjelölésével sza ba don kö zölhetők. Várjuk észrevételeiket,közleményeiket a KÖVET címére.

a kör nye zet tu da tos és társadalmilag felelős szer-ve ze ti mű kö dést se gí tő non-profit, füg get len szer ve zet, amely az INEM és a CSR Europe nem-zet kö zi há ló za tá nak tag ja. (www.kovet.hu)

a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább ter me lé si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amely nek célja a megelőző környezetvé-delem magyarországi elter jesz tése. (http://hcpc.uni-corvinus.hu)

Bíró Imola / KÖVET1068 Budapest, Dózsa György út 86/B.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) [email protected]

Széchy Anna / TTMKBCE, 1093 Budapest, Fővám tér 8.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) [email protected]

Tóth-Baltási Péter / KÖVETCrew Nyomdaipari Kft. (EMAS-hitelesített)

A kiadvány anyaga CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok és optikai fehérítô felhasználá-sa nélkül készült.

A szaklap KÖVET-tagoknak ingyenes.

ISSN 1786-9536Megjelenik 800 példányban.

KÖVET-hírek

Lépések... megrendelőlapA Lépések

A KÖVET

A TTMK

Felelős szerkesztő:

Szerkesztő:

Tördelő: Nyomda:


A Northcutt Productions filmje Mathis Wackernagel, PhD közreműködésével (www.footprintnetwork.org)

A KÖVET Egyesület gondozásában je-lent meg a környezetvédelmi témá-jú szemléletformáló film magyar nyelvű változata. Első nyilvá-nos vetítésén, október 13-án a KÖVET és a MTESZ Fejér megyei szervezetének közös szervezésében megrende-zett, 14. Országos Környezet-védelmi Konferencia hallgató-ságának körében nagy sikert aratott.

A filmben Dr. Mathis Wackernagel is-merteti az ökológiai lábnyom indikátort, ami megmutatja, hogy mekkora földterület kell az emberiség szükségleteinek kielégíté-séhez. A lábnyomszámítás úgy működik, ahogyan egy bankszámla, ami megmutatja, hogy ökológiai költségvetésünkön belül élünk-e vagy gyorsabban fogyasztjuk el ter-

mészeti erőforrásainkat, mint ahogyan azt bolygónk regenerálni képes.

Mindössze harminc percben a film hiteles képet fest jelenlegi állapotunkról: az em-

beriség először a történelem folya-mán „ökológiai túllövés”-be ke-

rült, azaz éves erőforrás szük-ségletünk meghaladja a föld éves biológiai eltartó képes-ségét. Wackernagel szerint „a fenntarthatóság lényege, hogyan tudunk mindannyi-

an jó körülmények között élni egy kis bolygó korlátai között”.A film első, magyar nyelvű ki-

adása hamar elfogyott, így a KÖVET a má-sodik kiadást tervezi. A filmet várhatóan 1990 Ft + ÁFA áron szerezhetik majd be az érdeklődők.

További információ: KÖVET Egyesület, 1/[email protected], www.kovet.hu

Ökológiai lábnyom – megjelent DVD-n! A felelősenhasználhatótermékekboltja

Minden, ami egy zöld irodába kell:

irodai papírok, kellékek, kisgépek 9számítástechnikai eszközök 9fair trade élelmiszerek 9környezetbarát tisztítószerek 9irodabútorok 9és sok más egyéb! 9

www.zoldellato.hu

Lépések a fenntarthatóság felé 42.

Documents

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 42.