Lépések a fenntarthatóság felé 25.

A környezettudatos és társadalmilag felelôs vállalatvezetô szaklapja

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé

10. évf. 3. szám (25)2005. ôsz

Tartalom:Változások az új

ISO szabványban2. oldal

Interjú az Airport Bajnokával4. oldal

A vállalatienergiagazdálkodásintézményi feltételei

6. oldal

Környezetgazdálkodás– regionális fejlôdés– versenyképesség

7. oldal

Másért vállalkozó?8. oldal

A CSR definíciója9. oldal

Felelôsség vagy marketing?10. oldal

Nemzetközi CSRkonferencia Budapesten

11. oldal

A növekedés határaiés a globalizáció

12. oldal

Zöld iroda kézikönyvAz iroda levegôje

14. oldal

Új elnökség a KÖVET élén15. oldal

A KörnyezetvédelemMesterei16. oldal

EMAS hitelesítésa DUNAPACK-nál

17. oldal

KörnyezetbarátBeszállítói Díj

18. oldal

KÖVET-hírek20–25. oldal

Új jogszabályok26. oldal

Dzsungelharcos, kamikáze,zsoldos, hittérítô

Zöld fejlôdésaz 50 éves reptéren

KörnyezetbarátBeszállítói Díj

Szerkesztve a lap cikkeit, olvasva a gazdag híreketmindenféle megoldásokról, módszerekrôl, szabvá-nyokról, elméletekrôl és gyakorlatokról, eszembe ju-tott egy maastrichti professzorom elgondolkodtatókérdése: rendelkezésünkre állnak-e vajon a szüksé-ges eszközök (tudás, technológia, pénz, módszerek),melyek a problémák megoldásához vezetnének, ésvalami máson múlik valójában az eredményessé-günk, hatásosságunk? Vagy ténylegesen még azeszközöket magukat kell felkutatnunk, feltalálnunk?

Természetesen nem adhatok választ én sem, mintahogy senki vagy éppen mindenki. Ha körbenézünkés megnézzük a ránk leselkedô veszélyek, fenye-getések és problémák körét, mind méretben mindmennyiségben ijesztôek. Ha csak a napi természetikatasztrófákat vagy szociális problémákat vennénksorra, már betelne egy egész könyv. De ugyanakkoraz emberi elme leleményessége, a technológiai fej-lôdés, a tudás- és információáramlás mely elárasztminket nap mint nap elméletben sok mindenre vá-laszt adhatna... Van aki „dzsungelharcosként” min-den rendelkezésre álló eszközt felhasználva az irány-tûjét követve próbál elôbbre jutni, felvéve a harcot atermészet és az ember alkotta akadályokkal. Van,

aki „kamikázeként” feláldozva magát rohan bele ésrobbanásszerûen mutat rá a problémára. Van, aki„zsoldosként” kiszolgálva valamely feljebbvalót látjael feladatait. Vagy valaki éppen „hittérítôként” azutat járva minden szembejövôt megpróbál meggyôz-ni az ô valóságáról. Kétségtelen, hogy nehéz harc,amelyben részt veszünk, magunkra öltve egy szere-pet, éppen olyant, amely abban az idôben, azon ahelyen, abban a korban legjobban illik hozzánk.

Mennyire ugyanaz a világ, amelyben élünk, ésmégsem ugyanolyannak látjuk. Mennyire ugyanazo-kért a célokért küzdünk, és az utat mégis annyiramásnak látjuk. Mennyire éljük meg ugyanazt fela-datnak, munkának, hivatásnak, álomnak?

Ez a szépsége az egésznek: a sokszínûség, melyhajtja az embereket, vállalatokat, az a változatos-ság, amely az eszközök, módszerek és technikákkörét alkotja, az a sokrétûség, amely az eredmé-nyek, megoldások között felfedezhetô. Ezt a színvi-lágot kívánjuk átadni lapunkban is, bemutatva egyé-ni küzdelmeket, céges sikereket, technológiai újítá-sokat, nagy gondolatokat és elméleteket, kis ésnagy cégeket, kis és nagy eredményeket.

Fertetics Mandy

1940 óta létezik polgári forgalom Ferihegyen. A re-pülés és a reptér üzemeltetése kétségtelen hatal-mas terhet ró a környezetre és a környezô lakos-ságra. Kalocsainé Rásztóczky Magdolna, a Buda-pest Airport Rt. környezetvédelmi vezetôje immár30 éve kíséri figyelemmel a reptér fejlôdését ésküzd mindennapi munkája során annak környezetiteljesítményének javításán. Kíváncsiak voltunk ta-pasztalataira…

(Folytatás a 4. oldalon)

Az Audi Motor Hungary Kft. környezetvédelmi mun-katársai kiterjesztették csápjaikat, és már nem csaka vállalati határokon belül példamutató környezetiteljesítményük, de mindezt elvárják beszállítóiktólis. Meghirdették a Környezetbarát Beszállítói Díjat.A cikkben nem csak az értékelés folyamatát ésszempontjait ismerheti meg az Olvasó, de beszá-

mol a gyôztesvállalat is, aVa leo -Au toElectric Ma-gya ro rszágKft. környezet-védelmi meg-bízottja, mitôlis lettek ôk agyôztesek.

(Folytatás

a 18. oldalon)

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 3. szám (25)

2

Változások az új ISO 14001:2004-es szabványbanavagy mire érdemes odafigyelni a következô auditnál

Bevezetés

A szervezetek környezetvédelem iránti el-kötelezettségét igazoló és a környezetvé-delmi teljesítmények folyamatos fejleszté-sének keretet adó környezetközpontú irá-nyítási rendszerek (KIR) a ’90-es évek ele-jén indultak hódító útjukra. Elsôként az an-gol BS 7750, majd az EU-s EMAS rendele-te és végül a nemzetközi elterjedést nagy-mértékben befolyásoló ISO 14001:1996-osjelentek meg. Az EMAS rendelet az EU-n be-lül járult hozzá nagymértékben a szerveze-tek környezettudatosságához, 1993 óta nap-jainkig kb. 4200 bejegyzett aktív hitelesítés-sel. ISO 14001-es szabvány szerint – a mi-nôségirányításból ismert „láncreakció” elvénterjedve – világviszonylatban kb. 88 000 ta-núsítvány került kiállításra 1996 óta.

Több évi elôkészítô munka után elérke-zettnek látszott az idô, hogy 2004. novem-ber 15-én az ISO nyilvánosságra hozza amegújult „Környezetközpontú irányításirendszerek. Követelmények és alkalmazá-si irányelvek” nevû ISO 14001:2004-esszabványt, amely egyidejûleg felváltja akorábbi ISO 14001:1996-ot.

A magyar kiadás, MSZ EN ISO 14001:2005 ez év áprilisában látott napvilágot.

Fôbb változások

A szabvány tartalmát érintô változások

Általánosságban megfogalmazható, hogy:• a szabvány követelmények pontosodtak

és jobban meghatározottabbá váltak (pl.:

„...a szervezet dokumentáljon, vezessenbe...”, „...mérhetôknek kell lenniük...”),

• a szabvány felépítésében és tartalmábantovább közelít az ISO 9001:2000-es szab-ványhoz (pl.: Elôszó, 4.4.1 fejezet).

4.1. Általános követelményekAz új szabvány követelményként írja elô arendszer alkalmazási területének megha-tározását.

4.2. Környezeti politikaA korábbi követelmények kibôvültek azzalaz elôírással, hogy a környezeti politika do-kumentált módon, illetve visszakövethetô-en ismertetve legyen a vállalat saját dolgo-zóin túlmenôen azokkal is, akik a vállalatmegbízásából dolgoznak.

4.3.1. Környezeti tényezôkA korábbi szabványhoz képest az új szab-vány kibôvíti a szervezet ellenôrzése alávonható(andó) környezeti tényezôk körét.A jelentôs környezeti tényezôk meghatáro-zásakor figyelembe kell venni a tervezettvagy az új fejlesztéseket és az új vagy mó-dosított tevékenységeket, termékeket ésszolgáltatásokat. A gyakorlat nyelvére le-fordítva ez annyit jelent, hogy a környezetitényezôk alakulását a technológia bôvíté-se, váltása, új termékek megjelenése stb.esetén felül kell vizsgálni, illetve a mûködé-sük/gyártásuk megkezdésekor már módo-sított szabályozással kell rendelkezni. Arendszer ilyen módon garantálja, hogy abekövetkezô változásokra felkészülve, azátmeneti idôszak lehetô legrövidebbre szo-

rításával garantálni tudjuk a megfelelô kör-nyezeti teljesítmény folytonosságát.

4.3.2. Jogszabályi és egyébkövetelményekA felülvizsgálat eredményeképpen megszü-letô új szabvány a korábbiaknál nagyobbhangsúlyt fektet a szervezet által vállaltegyéb követelményekre, ezek nyomon kö-vetésére, valamint arra, hogy akár a jogsza-bályokból, akár az egyéb követelmények-bôl eredô elôírások beépítésre kerüljeneka környezetközpontú irányítási rendszermûködésébe.

4.3.3. Célok, elôirányzatokés programokA korábban két külön szabványpontot el-foglaló célok, elôirányzatok és programokaz új szabványban logikusan összevonás-ra kerültek. A célokkal szemben támasztottlegfontosabb követelmény, hogy mérhetô-ek legyenek, hiszen többek között a veze-tôségi átvizsgálás egyik bemenô adatakéntezt bizonyos idôszakonként értékelni kell.

4.4.1. Erôforrások, szerepek, felelôsségi körés hatáskörA szabványpont megnevezése változott, atartalom maradt a régi. Ezen pont teljesülé-sével garantálható, hogy a KIR fenntartá-sában résztvevô munkatársak tisztában le-gyenek feladataikkal, illetve felelôsségük-kel, annak érdekében, hogy munkájukkalelôsegítsék a mind jobb környezeti teljesít-mény elérését.

4.4.2. Felkészültség, képzésés tudatosságA rendszerszemlélet értelmében kibôvült aszabványpont által meghatározott tevé-kenység fókusza. A teljesítés a képzésiszükségletek felmérésével kezdôdik, amelydokumentált formában a munkatársak, il-letve a szervezet megbízása alapján mun-kát végzôk körére vonatkozik.

4.4.3. KommunikációA külsô kommunikáció nagyobb hangsúlytkapott. A már korábban is meglévô külsôkommunikációra vonatkozó döntés doku-mentálása mellett azok végrehajtásánakmódját is dokumentálni kell. Figyelemreméltó a vállalatok számára, hogy ha nemkívánnak külsô kommunikációt alkalmazni,azt is dokumentálni kell.

4.4.4. DokumentációA KIR rendszer által felölelt dokumentációkiterjed a szabvány által elôírt dokumentu-

ISO 14001:2004 Változás jellegeA környezetközpontú irányítási rendszer követelményei (csak cím) 4.Általános követelmények 4.1. Bôvebb, konkrétabbKörnyezeti politika 4.2. BôvebbTervezés (csak cím) 4.3.Környezeti tényezôk 4.3.1. BôvebbJogszabályi és egyéb követelmények 4.3.2. Nagyobb hangsúly az egyéb

követelményekenCélok, elôirányzatok és programok 4.3.3. Összevonásra került

a korábbi két szabványpontBevezetés és mûködtetés (csak cím) 4.4.Erôforrások, szerepek, felelôsségi kör és hatáskör 4.4.1. Változó megnevezésFelkészültség, képzés és tudatosság 4.4.2. BôvebbKommunikáció 4.4.3. Kisebb változásDokumentáció 4.4.4. PontosítottA dokumentumok kezelése 4.4.5. Külsô eredetû dokumentumokA mûködés szabályozása 4.4.6. Kisebb módosításFelkészültség és reagálás vészhelyzetekre 4.4.7. Komplex módosításEllenôrzés (csak cím) 4.5.Figyelemmel kísérés és mérés 4.5.1. Kettébontásra kerültA megfelelôség kiértékelése 4.5.2. Új szabványpontNemmegfelelôség, helyesbítô tevékenység és megelôzô tevékenység 4.5.3. RészletesebbA feljegyzések kezelése 4.5.4. Nincs változásBelsô audit 4.5.5. PontosításVezetôségi átvizsgálás 4.6. Pontosítás

Íme egy rövid áttekintés a szabványfejezetekben történt változásokról:

KIRLépések...

... a fenntartható fejlôdés felé

3

mokra, valamint azon egyéb, a szervezetáltal szükségesnek ítélt dokumentumokra,feljegyzésekre, amelyek a jelentôs környe-zeti tényezôkkel kapcsolatos folyamatokeredményes végrehajtása érdekében szük-ségesek.

4.4.5. A dokumentumok kezeléseAz új szabvány a korábbinál nagyobb hang-súlyt fektet a külsô eredetû dokumentumokazonosíthatóságának megteremtésére ésgarantálására.

4.4.6. A mûködés szabályozásaA szabvány ezen pontja a jelentôs környe-zeti tényezôkre vonatkozó szabályozásokbevezetésének hangsúlyozásával egészülki, amely így megteremti az átmenetet aszabályozások létrehozása és fenntartásaközött.

4.4.7. Felkészültség és reagálásvészhelyzetekreAz új szabvány komplex elôírást tartalmaza vészhelyzetekre való felkészülésre, rea-gálásra, illetve a vészhelyzetek elhárításasorán szerzett tapasztalatok beépítésérevonatkozóan.

4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérésA korábbi szabványpontot kettébontották.

4.5.2. A megfelelôség kiértékeléseÚj szabvány fejezet, amely elsô alpontjábana jogszabályi, míg második alpontjában azegyéb vállalt követelmények kiértékelésérehelyezi a hangsúlyt. Mind a két esetbendokumentált eredménnyel kell rendelkezni.

4.5.3. Nemmegfelelôség, helyesbítôtevékenység és megelôzô tevékenységA korábbi tartalom áttekinthetôbb, logiku-sabb szerkezetben került megfogalmazás-ban az új számozású fejezetben.

4.5.4. A feljegyzések kezeléseÁltalánosabb, de átfogóbb megfogalmazástalálható az új számozású szabványpont-ban, míg az A melléklet ide vonatkozó fel-sorolása bôvült.

4.5.5. Belsô auditA korábbi tartalom áttekinthetôbb, logiku-sabb szerkezetben került megfogalmazás-ban az új számozású fejezetben.

4.6. Vezetôségi átvizsgálásAz ISO 9001:2000-es szabvány idevonat-kozó pontjának megfelelôen pontosításrakerült a vezetôségi átvizsgálás folyamatá-nak bemeneti, illetve kimeneti információja.

A tanúsítással kapcsolatos átmenetirendelkezések

Az IAF (Nemzetközi Akkreditációs Fórum)2004. december 20-án tette közzé az ISO14001:1996-ról ISO 14001:2004-re történôakkreditált KIR tanúsítások átmeneti rendel-kezését, amelynek fôbb megállapításai akövetkezôk:

• az „új” szabvány megjelenését követôelsô 6 hónapban választhat a szervezet a„régi” és az új szabvány szerinti tanúsító,felügyeleti v. megújító audit között,

• az elsô 6 hónapot követôen az auditprogram az új szabvány szerint kerülösszeállításra, ha a szervezet még nemtért át az új szabványra, és ha felügyeletiaudit esedékes, úgy az eltérések nem be-folyásolják a tanúsítvány megtartását,

• az elsô 6 hónapot követôen megújítóés tanúsító auditok csak az új szabványszerint történhetnek,

• az új szabványra történô „átállásnál”nem szükséges megújító audit, és a tanú-sítási ciklus sem változik; a tanúsítványonaz audit programon feltüntetett követelményrendszer (szabvány) kerül feltüntetésre,

• az új szabvány megjelenését követô 18hónap után (2006. május 15.), csak az újszabvány szerint folyhatnak auditok, a ko-rábbi eltérések érvényessé válnak és a ta-núsítvány megtartását negatívan befolyá-solják.

Összegzés

Bár az új ISO 14001-es szabvány ponto-sabban körülhatárolt keretrendszer, és to-vább erôsíti az integrált rendszerek irányá-ba törekvés lehetôségét, a siker titka (ha-sonlóan a korábbi szabványhoz) a szerve-zet elkötelezettségében és a folyamatos-ságban rejlik.

Mi szükséges ehhez?• Támogató vezetés (nem csak a szavak

szintjén), amely nem csak erôforrásokat,hatáskört bocsát rendelkezésre, hanem ak-tív részvétellel, visszajelzésekkel, a válla-lati belsô és külsô kommunikációban meg-felelô súllyal kezelt témaként segíti a KIRmegvalósulását.

• Ambiciózus környezetvédelmi vezetô,aki megfelelô csapatot tud a vállalaton be-lül toborozni, azt motiválni és vezetni tudja,aki következetesen és folyamatosan fel-ügyeli a kialakított folyamatok mûködését,és a fejlesztést mint napi feladatot látja.

• Hatékony rendszer, mert a felsorolt el-sô két pont is felemésztôdhet egy túldoku-mentált vagy akár hiányosan kialakítottbelsô szabályozási keretrendszerben.

Ferjancsik Zsomborügyvezetô igazgató, vezetô auditor

DENKSTATT Hungary [email protected]

Irodalom, adatok:MSZ EN ISO 14001World wide survey on ISO 14001 certifications and EMASregistrations – Reinhard Peglau, Federal Environmental Agency(Umweltbundesamt)http://www.iso.org/iso/en/commcentre/pressreleases/2005/Ref945. html

2005-ben a KÖVET és az EOQ MNB (EurópaiMinôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizott-ság) között szakmai együttmûködési megálla-podás jött létre.

Az EOQ MNB közhasznú szervezet, célja azEOQ és más nemzetközi szervezetek minôség-ügyi törekvéseinek megismertetése, adaptálá-sa, a hazai minôségi színvonal fejlesztése ésnemzetközi szintre való emelése érdekében. A32 tagú nemzetközi hálózat, az EOQ MNB-tDr. Molnár Pál képviseli elnökként és Dr. VargaLajos alelnökként. A szervezet honlapján

(http://www.eoq.hu) olvashatók az aktuális hí-rek, rendezvények, valamint a szervezet leg-fôbb adatairól is itt tájékozódhat az érdeklôdô.

A hazai és nemzetközi kapcsolattartáson, ér-dekképviseleten túl többek között elôsegíti ma-gyar szakemberek munkáját, rendezvényeketszervez, részt vesz minôségügyi projektek ki-dolgozásában, tájékoztatást nyújt releváns in-formációkról, rendezvényekrôl, projektekrôl, ter-jeszti a szakmához kapcsolódó szakirodalmat,tanácsadói tevékenységet lát el, képzéseket,oktatásokat szervez.

„Tagságát a minôségügy iránt elkötelezettegyéni és jogi tagok alkotják; az utóbbiak közöttmegtalálhatók az ipari és szolgáltató vállalatok,

a minisztériumok, a tanácsadók és a tanúsítócégek, a kutató és oktatási intézmények, vala-mint más társadalmi szervezetek és vizsgálólaboratóriumok.” A szervezet 461 jogi taggal és1747 egyéni taggal rendelkezik, akik körét fo-lyamatosan bôvítik.

Azon KÖVET tagvállalatok, melyek a minôsé-gi teljesítmény mellett is elkötelezettek, érdek-lôdjenek az EOQ-tagság iránt, ahogy az EOQtagokat is szeretettel várjuk egyesületünk tagjaiközé, amennyiben a minôség mellett a környe-zet iránt is elkötelezettséget kívánnak mutatni.

Az együttmûködés keretében az EOQ tagjaiközül 30-an léptek be szaklapunk olvasótábo-rába, akiket ezennel szeretettel üdvözlünk. Kér-jük, hogy véleményükkel segítsék munkánkat,járuljanak hozzá szaklapunk további fejleszté-séhez, gazdagítsák azt színvonalas írásokkal.

További információ: Tel.: 212-8803

KÖVET-EOQ együttmûködés

Emberi tényezôLépések...


4

„Generálom a feladatot... mindig kitalálunkvalami újat... annyi lehetôség van

és annyi mindent kellene megragadni”Emberi tényezô c. rovatunkban olyan szakembereket szólaltatunk meg, akik mozgatórugói

a szervezetek környezetvédelmi és fenntarthatósági törekvéseinek. Kalocsainé Rásztóczky Magdolnaimmár 30 éve dolgozik a Ferihegyi repülôtér környezeti teljesítményének javításán;

a sokak által ismert Budapest Airport Rt. környezetvédelmi vezetôjét kérdeztük tapasztalatairól.

Kérem meséljen egy pár szót magáról!30 évvel ezelôtt kerültem Ferihegyre. Elô-ször tervezôként a 2A terminál építéséndolgoztam. Utána megszületett kislányom,hosszú idôt ki is hagytam, hogy ôt nevel-hessem. Mikor aztán visszajöttem 97-bendolgozni, azokkal a feladatokkal és terüle-tekkel kezdtem el foglalkozni, amelyek ak-kor még „lefedetlenek” voltak. 2001-ben lét-rehoztuk a környezetvédelmi osztályt; ad-dig nem volt a vállalatnál környezetvédelmiszervezet. Ekkor nekiálltunk rendet rakni:legfontosabb feladatunk a zajvédelem volt.Ingyenesen hívható zöld számmal rendel-kezô ügyfélszolgálatot hoztunk létre, amelya nagyközönség felé a leglátványosabberedményünk, de természetesen a környe-zetvédelem minden aspektusával foglalko-zunk: zajmonitor rendszert mûködtetünk,szimulációkat futtatunk, új hajtómûpróbamûhelyt próbálunk építtetni. Feladatunk azRt. környezetvédelmi szempontú felügye-lete: hatóságokkal és partnerekkel kapcso-lattartás, bejelentések, bevallások elkészí-tése, jogszabályi megfelelés biztosításastb. A napi üzemvitelben minden, aminekkörnyezetvédelmi vonatkozása van: vízmi-nôség-védelem (saját fúrt kutakkal),szennyvízminôség-védelem, levegôminô-ség-védelem (közel 50 pontforrás rendsze-res ellenôrzése). Utóbbihoz kapcsolódóanmost készül a hazai szabályozás, de mimegpróbálunk már erre felkészülni németpartnerrel és a Központi Fizikai Kutatóinté-zettel együttmûködve, modellt, majd ezalapján monitor rendszert fejleszteni. A ter-mészet- és állatvédelem is kihívással teli,hiszen nem csak repülésbiztonsági szem-pontból kell a gépeket védeni, de a mada-rakat és az ürgéket is.

Említette, hogy a környezetvédelmiosztály létrejöttében aktív szerepe volt.Hogyan emlékszik vissza erre az idô-szakra?

Küzdelmes volt a dolog. Amikor vissza-jöttem, elôször a legégetôbb dologgal, azajvédelemmel kezdtem csak foglalkozni.Utána aztán jött a lobbizás! Megtalálni azta vezetôt, aki a környezetvédelem jelentô-ségét legalább annyira elismeri, mintamennyire én jelentôsnek tartottam. Az ak-kori mûszaki igazgatóban találtam meg eztaz embert. Aztán jött az egész létrehozata-la, hiszen semmi nem volt. Nehéz volt, deizgalmas, tele volt ez az idôszak kihívássalés tanulással.

Azt hadd kérdezzemmeg: hogyan ismerte fel,hogy ô lesz az az ember,aki segít?

Ez jó kérdés! Egyrésztszemélyes ismeretség: ô ismár régóta a reptéren dol-gozott, aki nagyon fontos-nak tartotta a reptér mûkö-dését. Tehát egyrészt sze-mélyes beszélgetések soránéreztem. Másrészt szakma-ilag közelítettem az ô terü-leteihez (az üzemeltetésértés karbantartásért felelt), ésszakmai szempontból meg-határoztam, hogy hol fér be-le. Mivel az üzemeltetés az a terület, aholleginkább szennyezünk; oda tartoznak azoka területek, ahol megelôzni, védeni lehet,ezek a szempontok pedig elvezettek oda,hogy itt kell megpróbálni tenni valamit. Ésaddig jártam végül a nyakára, míg magáé-vá tette az ötleteimet. Azzal már korábbanegyetértett ô is, és mindenki más is, hogyfoglalkozni kell a környezetvédelem kérdé-sével, közben ráadásul a jogszabályok is

csak egyre szigorodtak – most jelenleg 168olyan szabály van, ami a repülôtéri üze-meltetést meghatározza. Elôször csak lét-rehoztunk egy csoportot, majd a következôszervezeti változásnál elôterjesztettük ké-relmünket az osztály létesítésére, és eztjóváhagyták. Utána szintén olyan vezetôkjöttek, akik elismerték, hogy a környezet-védelem területe fontos, és szerencsére ezmai nap is így van.

A mostani csapat mekkora, hány em-berrel dolgozik ezen a sok feladaton?

Osztályunk 2004-ben csatlakozott a mi-nôségirányításhoz, tehát most egy Minô-ségirányítási és Környezetirányítási Osz-tály van egyben. Itt kimondottan a környe-zetvédelem hat fôvel mûködik: megpróbál-juk, hogy egy környezetvédelmi elemmelegy menedzser foglalkozzon, illetve van együgyfélszolgálati elôadónk.

2001-ben már létrehoztuk amúgy a kör-nyezetközpontú irányítási rendszerünketISO 14001-es szabvány szerint, ezt azótamûködtetjük. Az egyes szakterületeken,amelyek leginkább érintettek az esetlegesterhelésben/szennyezésben, szakreferen-seket jelöltünk ki, így gyakorlatilag van egy

plusz 12 fôs csapat, amellyel együtt dolgo-zunk, amelyre számíthatunk.

Hogyan érik el, hogy az alkalmazotta-kat bevonják, hogy azok, akik valójábanmûködtetik a rendszert, kivegyék a ré-szüket a környezetvédelmi programok-ból is?

Azt hiszem, ez olyan terület, amelyenmindenki problémákkal küszködik. Mi ismegpróbálunk több oldalról támadni. Ter-

Név: KalocsainéRásztóczkyMagdolna

Született:titkosított ☺Végzettség:útépítés ésfenntartás szak, légiközlekedési szakCsaládi állapot:férjezett, aktivitást öröklött 18 éves lányHobbi: család és a munka (nincs isidôm másra)

Emberi tényezôLépések...


5

mészetesen a rendszer nem mûködött min-dig tökéletesen (közben áttértünk a módo-sított szabványra is). De megpróbáltukmindig népszerûsíteni a témát: mindig na-pirenden tartottuk a kommunikációnkban,újra és újra találkozhattak így a témával is,velünk is, tehát folyamatosan, ütemesenpropagáltuk a rendszert. Másrészt oktatás-sal és meggyôzéssel is hatottunk, növeltüka környezettudatosságot a dolgozók köré-ben, és a referenseknek is feladatuk, hogyminél több dolgozót vonjanak be. Úgy tûnik,hogy ez a napi munka során mûkö-dik is, meg is lett az eredménye:idén sikeresen tanúsíttattuk a KIR-taz Airport-nál.

Gyakran tapasztalom, hogy akörnyezetvédelemre legtöbb he-lyen a vezetôk még úgy tekinte-nek, mint ami pénzt visz és nemigen hoz. Ezért nehéz is a környe-zetvédelmi osztály, munkatársakés vezetô feladata általában. Önhogyan éli meg ezt a küzdelmet?

A tevékenységünket két részrelehet bontani. Egyrészt vannak aszolgáltatásként végzett feladatok(hulladékkezelés napi folyamatosszinten, figyelôkutak rendszeres el-lenôrzése, pontforrások mérésestb.) – tehát az üzemeltetésselösszefüggô napi feladatok. Másrészt pedigvannak a beruházások. Mint pl. 2003-bana zajmonitor rendszer korszerûsítése. Ami-kor a részvénytársaságunk üzleti tervet ké-szít, akkor mi benyújtjuk a javaslatainkat akövetkezô évre. Utána van egy meccs,hogy mit engedélyeznek, mit nem. Ami ha-tósági követelmény, ott könnyebb a dol-gunk, azt elismerik, ami viszont nem elô-írás, ott marad a meggyôzés. Indokolnikell, hogy túl azon, hogy környezetvédelmiszempontból indokolt, milyen egyéb elô-nyei lehetnek a jövôben, esetleg gazdasá-gi megtakarítást jelenthet-e. Ezek alapjánaz Igazgatóság dönt arról, hogy mit hagyjóvá. Szerencsére elég jelentôs éves szol-gáltató keretünk van a feladatok végrehaj-tására, és évrôl évre egyre inkább úgy tû-nik, hogy beruházásokra is hajlandóakegyre többet fordítani. Megpróbálunk pá-lyázatokon indulni (Jedlik Ányos), egyéblehetôségeket kihasználni (K+F).

Honnan jön Önnek ez a környezetvé-delem iránti elkötelezettség?

Hogy honnan jön? Egyszerûen megma-gyarázni nem tudom. Belôlem. Azt hiszem,magamévá tettem a gondolatot már évek-kel ezelôtt, hogy szeretném, ha a gyere-kem, meg majd az unokáim is valamilyennormális környezetben nôhetnének fel.Másrészt meg a reptérrel összefüggésben:olyan sok ember él a reptér környezetében,akiknek óhatatlanul is terhelést okozunk,hogy úgy érzem, meg kell oldani ezt a meg-oldhatatlan konfliktust. A reptér helyzeteadott, a pályák adottak, el kell repülni a vá-ros felett, tehát mindenképp okozunk ter-

helést, de úgy gondolom, valamiféle kom-penzálás jár ezeknek az embereknek, ésezért dolgoznunk kell, kutatni a lehetôsé-geket és megvalósítani ôket.

Mi ad nap mint nap erôt és energiát aharcra?

Ez is belôlem jön. Nem tudok egy hely-ben ülni, nyüzsgôs típus vagyok, egyfolytá-ban jár a fejem, gondolkodom, generáloma feladatokat (mintha nem lenne elég),mindig kitalálunk valami újat. Ilyen vagyokminden másban is, otthoni ügyekben, ma-

gánéletemben is. Nem szeretem az állóvi-zet, szeretem, ha zajlik az élet. Annyi lehe-tôség van, annyi mindent kellene megra-gadni. Próbálom erre buzdítani az embe-reimet is. Ezért mindig magunknak keres-sük az újabb feladatokat, a lehetôségeket,a kihívásokat. Nincs emögött semmi furcsamotiváció: egyszerûen szeretem a munká-mat, szeretem a repteret (ami tulajdonkép-pen az elsô munkahelyem és remélem azutolsó is), jó a kollektíva, jó a munka, jó ittlenni.

Mire a legbüszkébb az eddig munkájaés eredményei során?

Ez nagyon nehéz, mert alapjában véveaz egészre. Úgy érzem, hogy sok közömvan ahhoz, hogy a környezetvédelem a re-pülôtéren ott tart, ahol. Az, hogy sikeresentudtuk tanúsítatni a rendszerünket pozitívvisszajelzés, visszaigazolás, hogy jól csi-náljuk, amit csinálunk. Csináltunk sok jódolgot, de nem tudok kiragadni egy vala-mit. Azért olyan sok elismerésben nem ré-szesülünk, ezt szükséges rossznak tekintikmég mindenhol, hogy „még egy probléma”,„újabb elôírások” stb. Annyi minden vanazért, amiben az emberek nem is látják,mennyi munka van. Indultunk egy Zöld Iro-da pályázaton, hiszen nagyon nem mind-egy, hogy milyen a saját közvetlen környe-zetünk, hogy az ember jókedvûen üljön lea gép elé – ezt kialakítani és propagálni.Nem tudok kiemelni egyet, minden napilyen. Úgy érzem, hogy büszke lehetekezekre a dolgokra, remélem ezt más is ígylátja.

De például a rendszertanúsítás szerin-

tem minden vállalat életében olyan ese-mény, amely kívülrôl érkezô elismerés.

Lehet, azért nem tud kiemelni egyet,mert ha elért egy célt, kevés idôt szánaz ünneplésre, hiszen máris az új kihí-váson, feladaton járnak a gondolatai,nem? Ha függetleníthetné magát min-dentôl, mi lenne a legnagyobb vágya,amit megvalósítana?

Nagyon szeretném, ha a kommunális hul-ladék szelektív gyûjtése egyik napról a má-sikra megoldódna, és egy jó tündér segít-

ségével teljes körû lehetne. Jó len-ne, ha a levegôminôség mérô moni-tor-rendszerünk már meglenne ésjó lenne. Leginkább azt szeretném,ha a „zöld repülôtér” nem csak attóllenne zöld, hogy nagyon sok a fü-ves terület, hanem attól, hogy olyankörnyezetbarát módon mûködik,amennyire csak lehet.

És gondolom a néma repülô-gép is egy ilyen kívánság lenne…

Hát igen! De azt hiszem ez nemigazán jön össze. Azért tudomásulkell venni, hogy a repülés ugyan-olyan közlekedési mód, mint a vonatvagy az autó, amelynek van környe-zeti hatása, illetve maga a reptérüzemeltetése is nagy terhet jelent.Igazából még azzal egészíteném ki

a kívánságaimat, hogy nagyobb védôterü-let kellene körülöttünk; akkor még nyugod-tabban fejleszteni lehetne anélkül, hogy za-varnánk másokat, miközben azért kiszol-gálnánk egy nagyon jelentôs kört.

Emlékszik arra, hogy hogyan találko-zott a KÖVET-tel?

Nagyon régen volt ez már. Amikor 2001-ben elkezdtük kiépíteni a KIR-t és tájéko-zódtam mindenfelé, hogy mik vannak, kikvannak ezen a területen, már akkor képbejött nekem a KÖVET. Majd hivatalos voltamegy konferenciára (2003-ban), ahol rögtönmegtetszett az a közvetlen hangvétel, az abarátságos viszony, amit a hasonló célú éselkötelezettségû emberek létrehoztak. Az-tán szép fokozatosan egyre szorosabb letta kapcsolatom velük. Amikor rászántukmagunkat a rendszer bevezetése után egyteljeskörû környezetvédelmi auditra, ôknyerték a pályázatot, fenntarthatósági be-sorolást végeztek nálunk, és azt hiszem,igazán itt lett szoros a kapcsolat. Mivel úgyláttuk, hogy ki kellene használni a tagság-ból eredô elônyöket, a segítséget, amit tô-lük kapni lehet, részt venni abban a vérke-ringésben, a hihetetlen információáramlás-ban, ami tôlük ered, elhatároztuk, hogy be-lépünk a KÖVET tagjai közé, ami idén megis történt. Ezt a lelkes csapatot egyszerûenhasználni kell, ha már van, hiszen ôk szer-vezetten, tálcán kínálnak nekünk kedvez-ményeket és lehetôségeket.

Lejegyezte:Fertetics Mandy

[email protected]

Tisztább termelésLépések...


6

A vállalati energiagazdálkodásintézményi feltételei

6. TISZTÁBB TERMELÉS SZAKMAI NAP, 2005. JÚNIUS 7.A Tisztább Termelés Magyarországi Köz-pontja az idén hatodik alkalommal rendeztemeg szokásos évi szakmai napját. A rendez-vénynek, a hagyományhoz hûen, a Buda-pesti Corvinus Egyetem Fôvám téri épületeadott otthont. Dacára a tomboló nyárnak, ésa korábbiakhoz képest viszonylag késôi idô-pontnak, az érdeklôdôk szép számmal je-lentek meg a konferencián. Ez részben aszakmai nap évek során kialakult ismertsé-gének és elismertségének, részben pedigaz idôszerû, mindenkit érintô, és – engedje-nek meg egy kis képzettársítást – „égetô”problémafelvetésnek volt köszönhetô: a ref-lektorfényben ezúttal ugyanis az energetikakörnyezeti aspektusai szerepeltek.

Ahogyan az a rendezvény névválasztásá-ból elôre sejthetô volt, az elôadások jórészta vállalati szinten megvalósuló energiagaz-dálkodási törekvések szervezeti, szervezésikérdései körül csoportosultak, de természe-tesen nem maradtak említés nélkül azok azenergiapolitikai és makroökonómiai viszony-latok sem, amelyek keretbe foglalják, ésalapvetôen meghatározzák az egyes gaz-dasági szektorok mozgásterét.

A megnyitóbeszédet Dr. Zilahy Gyula, aTTMK ügyvezetôje, az elsô szekció leveze-tô elnöke mondta el, majd átadta a szótProf. Kerekes Sándornak, a Központ és aKörnyezettudományi Intézet igazgatójának,aki a tôle megszokott lendülettel és szelle-mességgel vázolta fel a megújuló energia-források és a fenntartható fejlôdés globálisösszefüggéseit. Bár a téma nem mondhatóigazán „habkönnyûnek” és az elôadásbanfelvázolt trendek sem adtak okot feltétlenlelkesedésre, a zárszó mégis minden érintettszámára hasznos útravalóul szolgált: „Csakmert leszavaztak, nem feltétlenül jelenti,hogy nincs igazad...”

A szekció programja Nemcsicsné ZsókaÁgnes elôadásával folytatódott. Prezentáci-ója során a környezetvédelmi intézkedésekmegvalósításának szervezeti hátterérôl be-szélt, és olyan újszerû dimenziókat világítottmeg, amelyek valahol a pszichológia, a kom-munikációs elméletek, a szervezéstudományés a környezetvédelem határmezsgyéjénhúzódnak.

A délelôtti ülésszak Dr. Tóth Gergely, aKÖVET-INEM Hungária ügyvezetô igazga-tója „Kell egy bajnok” címû elôadásávalzárult, amelybôl megtudhattuk, hogy milyenfontos szerep jut egy szervezeten belül aszemélyes motivációknak, az elhivatottság-nak és a környezettudatos viselkedési mo-delleknek, ha a cél történetesen a környe-zeti és gazdasági érdekek kibékítése.

A kávészünetet követô második szekciólevezetô elnöke Pál Gabriella volt, aki elsô-ként Dr. Zsebik Albint, a BME EnergetikaiGépek és Rendszerek Tanszékének vezetô-jét konferálta fel. A rendkívül tartalmas, mû-szaki és gazdasági mutatókat egyaránt fel-vonultató prezentáció mottóját egyetlenmondatba, a címbe sûrítve fogalmazta megaz elôadó: „A hatékony energiagazdálko-dás érdek és kötelesség is egyben...” Azenergiaárak változásának és a hatékonysá-gi indexek nyomonkövetésével az érdek-,míg a környezeti vonatkozások kidomborí-tásán keresztül a kötelesség-oldalt ismer-hette meg a hallgatóság.

Dr. Kaderják Péter, a Budapesti CorvinusEgyetemen mûködô Regionális Energiagaz-dasági Kutatóközpont vezetôje a vállalatienergiagazdálkodás feltételeit befolyásolófontosabb energiapolitikai fejleményekrôlszámolt be. A kilátások és konklúziók közöttolyan, nagy jelentôségû megállapításokathallhattak a jelenlévôk, amelyek a gondosenergiagazdálkodás ösztönzôi lehetnek.Megtudhattuk, hogy – bár az energiapiac kí-nálat oldali struktúrája nehezen változik, ésa támogatási programok meglehetôsen bi-zonytalanok – a regionális energiapiac for-málódása, a magas árak által hajtott haté-konysági törekvések és a CO2 kvótakeres-kedelem piacára való belépés lehetôsége„felkavarhatja az állóvizet”.

A szekcióülés Dr. Bartus Gábor elôadá-sával zárult. A BME KörnyezetgazdaságtanTanszékének adjunktusa, a Magyar Környe-zetgazdaságtani Központ igazgatója az ál-lamnak az energiahatékonyság javításábanbetöltött kulcsfontosságú szerepérôl beszélt.Az energiahatékonyságot támogató szabá-lyozás lehetséges céljainak tisztázását kö-vetôen összefoglaló ismertetés hangzott ela megvalósítás eszközéül választott költség-vetési támogatási formákról, de a „gyengénteljesítô” szubvenciók kapcsán az elôadó fel-tette a kérdést: „Csak az adófizetôk pén-zének szétosztásával segíthetjük az ener-giahatékonyságot?” A prezentáció ettôl aponttól kezdve azokat az alternatívákat vet-te sorra, amelyek a jelenlegi gyakorlatnáleredményesebben tudnák szolgálni az államcélirányos törekvéseit.

A záró ülésszak programja – a svédasz-talos ebédet követôen – Köteles Géza elô-adásával indult, aki egyben a szekció leve-zetô elnöki tisztségét is betöltötte. A TTMKprojektvezetôje egy, az ENSZ iparfejlesztésiszervezete által kidolgozott, speciális ener-giahatékonysági auditálási módszertant is-mertetett, amely kiváló eredménnyel alkal-

mazható az eseti felülvizsgálatok, és a fo-lyamatos üzemeltetés során egyaránt.

Igazi színfolt volt Dr. Barótfi István elô-adása, aki Szent István Egyetem Környe-zettechnika és Épületgépészet Tanszékénekvezetôjeként az energiahatékonysági vizs-gálatok szakmai és személyi hátterérôl szólt.A végéhez közeledô rendezvény egyre csa-ládiasabbá váló hangulatát tovább fokozva,kötetlen ívû elbeszélés formájában foglaltaössze a témával kapcsolatos gondolatait,kiterjedt szakmai tapasztalatait, megteremt-ve ezzel az alapját a formális ülést követônyílt szakmai párbeszédnek.

A 6. Tisztább Termelés Szakmai Nap leg-gyakorlatiasabb elôadását Láng Géza, aNitrogénmûvek Rt. energetikusa tárta az ér-deklôdôk elé. A mindenki által jól ismert, Pét-fürdôn található vegyipari nagyvállalat pél-daértékû energiahatékonysági törekvéseitbemutató prezentáció meggyôzôen bizonyí-totta, hogy az energiaintenzív ágazatok ver-senyképességének alapköve nem más, minta folyamatos innováció és a jól szervezettüzemvitel. Különösen igaz ez az olyan gaz-dálkodó szervezetekre, mint amilyen aNitrogénmûvek Rt., ahol a földgáz nem csaka termelôrendszerek energiaigényének fe-dezésére szolgál, hanem kémiai reakcióksorán magába a termékbe is beépül. A cég2003-ban csatlakozott a TTMK által koordi-nált „Tisztább termelés és energiahaté-konyság integrálása” elnevezésû program-hoz, melynek tapasztalatait beépítették afejlesztési tervekbe, és mostanra elkészítet-ték a veszteségcsökkentést célzó beruhá-zások megvalósítási ütemezését is.

A konferenciát méltóképpen zárta leBóday Ádám elôadása, aki a Cordi Kutatás-Fejlesztési Kht. igazgatójaként részleteibenelemezte az energiagazdálkodási kérdésekinnovációs politikában betöltött szerepét.Kitért az információ és a kommunikáció fon-tosságára, és a minôségi, illetve mennyisé-gi fejlôdés letéteményeseként definiálta aszaktudást, mint az ismeretek elsajátításá-nak és alkalmazásának produktumát.

Az elôadás zárszavát követôen kialakultbeszélgetés még az aulában is sokáig tar-tott, a távozó vendégek pedig nem csak aszakmai nap értékes tapasztalataival, ha-nem a Tisztább Termelés Kiskönyvtár leg-újabb darabjával, az erre az alkalomra meg-jelentetett „Tisztább termelés a vállalatienergiagazdálkodásban” címû tanulmány-kötettel a kezükben hagyták el az Egyetemépületét. Mindenkit visszavárunk, jövôre,ugyanitt…

TTMK / [email protected]

Tisztább termelésLépések...


7

Környezetgazdálkodás – regionális fejlôdés– versenyképesség

Ezen kulcsszavak köré csoportosultak azok a plenáris és szekció elôadások,melyeket 2005 májusában hallgathattak meg az érdeklôdôk a Pécsi Tudományegyetem

Közgazdaságtudományi Karán megrendezésre került konferencián.

A konferencia megszervezését több ténye-zô is indokolta. A szervezô Agrár-, Környe-zet-, Regionális Gazdaságtan Tanszéktöbbszörös évfordulót ünnepelt, hiszen aKaron pontosan 30 éve kez-dôdtek meg a környezetvé-delmi jellegû kutatások, 20éve kötelezô tantárgy a kör-nyezetgazdaságtan, 15 évekezdôdött el az MTA Regio-nális Kutatások Központjá-val együttmûködve a regio-nális szakemberek képzéseposztgraduális, tíz éve pe-dig graduális szinten, majd1996-tól megkezdte mûkö-dését a Regionális Politikaés Gazdaságtan Doktori Is-kola is. Az ünnepélyes meg-emlékezésen kívül a konfe-rencia alkalmat kínált arra is,hogy a résztvevôk megvitassák a fenti tu-dományterületeken elért eddigi eredménye-ket és felvázolják a jövô kihívásait és fela-datait.

A témák iránti általános érdeklôdést bi-zonyította a több mint 140 beküldött tanul-mány, illetve a csaknem 200 résztvevô, akiknemcsak a tudomány világából érkeztek,hiszen számos gyakorlati szakember, poli-tikus, fiatal oktató, kutató is eleget tett ameghívásunknak. Az elôadók és érdeklôdôka háromnapos konferencia elsô napjánolyan neves elôadóktól hallhattak egy-egyelôadást, mint például Dr. László Ervin pro-fesszor a Budapest Klubtól, Dr. SzegváriPéter, az MTRH elnöke vagy Dr. HorváthGyula, az MTA RKK fôigazgatója. A többielôadás négy szekcióra bontva hangzottel: környezetvédelem és fenntartható fejlô-dés a gazdaságban és a társadalomban; aregionális versenyképesség tényezôi Ma-gyarországon; a regionális fejlesztés a kö-zép-európai országokban; agrár- és vidék-fejlesztés és a turizmus témakörökben.

Már a plenáris elôadások keretében isolyan aktuális és mindenkit érintô, érdeklôtémák kerültek elôtérbe, mint például a re-gionális versenyképesség és a fenntartha-tó fejlôdés kapcsolata, a kelet-közép-euró-pai régiók versenypotenciálja vagy a fej-lesztési célok vélt és valós összhangja,melyet Dr. Buday-Sántha Attila, a szervezôtanszék vezetôje vázolt fel. Azonban az iga-zi konstruktív vitára a szekciók adtak lehe-

tôséget, hiszen az egyes szekciókban azelôadások után rövid, azonban a legtöbbesetben nagyon hasznos és érdekfeszítôeszmecserék folytak.

A környezetvédelmi szekcióban olyankérdések kerültek sok esetben elôtérbe,melyek még ma sem egyértelmûek, és sokvitára adnak okot. Ezek közül is talán azegyik legalapvetôbb „ellentmondás” afenntartható fejlôdés értelmezésével kap-csolatos. A beszélgetéseksorán megjelentek olyan ál-láspontok, melyek a termé-szetvezérelt gazdaság ki-építésének szükségszerû-ségét hangsúlyozták, szem-ben a fenntarthatóság klasz-szikus, emberközpontú ér-telmezésével. A különbözôvélemények olyan alapvetôkérdéseket vetnek fel, hogypéldául mit is értünk ponto-san a fejlôdés alatt, vagy ho-gyan lehet egy területi egy-ség, térség versenyképes-ségét meghatározni? Egyelôadás erejéig az aureamediocritas, vagyis azegyensúlykeresés problematikája is a „kö-zéppontba” került.

A mély elméleti viták mellett megjelentekolyan konkrét, kézzelfogható témák is, mintpéldául egy-egy vállalat környezetvédelmiberuházásainak bemutatása, a környezet-központú irányítási rendszerek kérdéskörevagy a Környezetvédelmi és Infrastrukturá-lis Operatív Program és az ISPA környe-zetvédelmi projektjei által nyújtott lehetôsé-

gek. Itt is, mint a hasonló témában megren-dezésre került konferenciákon általában,terítékre kerültek a hulladékgazdálkodásiés a hozzá kapcsolódó szervezési, finan-szírozási és egyéb problémák is.

A programot színesítette néhány olyanelôadás is, mely a KözgazdaságtudományiKar profiljától kicsit távol áll, de mégis nagyérdeklôdésnek örvendett. Ilyenek voltakpéldául az erdélyi kollégák által bemuta-tott, inkább természetvédelmi jellegû elô-adások. A résztvevôk két elôadást is meg-hallgathattak a környezetvédelem, fenntart-ható fejlôdés és a vallás, illetve az egyhá-zak kapcsolatáról is. Az utóbbit szintén ér-dekfeszítô vita követte, fôleg a keresztényegyházak szerepérôl és hatásáról az épí-tett és természetes környezetre.

A fentiekben felvázolt témakörök csak azegyik, a környezetvédelmi szekcióban ke-rültek elô, azonban a másik három szekci-óban is érintették ezeknek a kérdésekneka jelentôs részét, hiszen a környezetvéde-lem és fenntartható fejlôdés mind az agrár-és vidékfejlesztés, mind a regionális fejlesz-tés területén kiemelt szempontnak számít.A komoly szakmai vitákat természetesen a

konferencia kísérôprogramjai: fogadás, kon-cert, fesztelen, baráti beszélgetések követ-ték. Ezek és a megtartott elôadások irántiérdeklôdés alapján szervezôként úgy ér-zem, hogy nagyon kimerítô, ám összessé-gében nagyon sikeres konferenciát zárhat-tunk le.

Rácz GáborPécsi Tudományegyetem

[email protected]

Másért vállalkozók?Lépések...


8

„Minden társadalomban vannak,akik mozognak és akik húzódoznak.

Mi sem vagyunk mások.”SOLARIS TRADE – SOÓS VIKTOR INTERJÚ

Erdély, Szováta, Medve-tó mellett, 2005. július 17.Erdélyben, a Med-ve-tó mellett egy ét-terem kerthelyisé-

gében beszélgetünk Viktorral, egy finommiccs ebéd után. A fél órával ezelôtti káni-kulának már nyoma sincs, a tóban fürdô-zôk mind kimenekültek a lezúduló esô elôl,az éttermekben, boltokban keresnek me-nedéket vagy egyszerûen beülnek a kocsi-jukba és véget ér a hétvégi kiruccanás. Anapok óta tartó esôzések után már szinterendjén valónak is tûnik, hogy ez a napsem múlik el esô nélkül.

Viktor jól menô vállalkozást vezet Csík-szeredán, errôl, a vállalkozás elindításáról,és céljáról, a kezdeti idôkrôl és a jövôrôlfaggatom. Mindezt azért, hogy árnyaltabbképet kapjunk egy olyan vállalkozás elindí-tójáról, amely Romániában még ritkaság-számba megy. Soós Viktor vállalkozása aSolaris Trade ugyanis PET palackok gyûj-tésével, bálázásával foglalkozik, melyetazután újrahasznosításra szállítanak el. Ahulladékok szelektív gyûjtése és újrahasz-

nosítása a jogszabályi kötelezettség elle-nére még ma is viszonylag új területnekszámít Romániában, hát még ha arra gon-dolunk, mennyire újszerû volt az ötlet

2003-ban, mikor az 1994 óta mûködô ipariés élelmiszeripari importáló céget bôvítetteViktor ezzel a tevékenységgel.

A Temesvári egyetem után a kereskede-lemben indult útnak a jelen-legi cégvezetô, elôször egymosóporgyárban dolgozott,de nehezen tûrte a kötöttsé-get, saját szavaival élve:„Úgy éreztem, többet tudokcsinálni. Be voltam kertelve,nem tudtam kibontakozniegyáltalán.” Így hát kivált acégbôl 1994-ben és önállóvállalkozásba kezdett. 2003-ban egy Phare által támo-gatott kurzuson találkozottMolnár Judittal, a Polgár-Társ Alapítvány munkatár-sával, aki elindította a gon-dolkodását a hulladékhasz-nosítás felé és segítette abeindítás törvényi feltételeiben, ezután si-került feldolgozó partnert találni, júliusbanbeindulhatott a PET gyûjtése és bálázásaés ezzel párhuzamosan a mûanyag fólia,papír és üveg begyûjtése. A jelenlegi telep-helyet is ekkor vette meg Csíkban, a városszélén, mégis elérhetô közelségben a dol-gozóknak akár biciklivel is. A vállalkozáselindításáról beszélgetve Viktor nosztalgi-kusan jegyzi meg: „Amire büszke vagyok,hogy 200 $-ral indítottam a céget, abbóllett valami.” Ahogy fejlôdött, nôtt-növeke-dett a vállalkozás, úgy nôtt a létszám is, azelején egyedül kezdte, aztán 1996-tól márkét-három munkatárs segítette, 2003-ranyolcan voltak. Ekkor egy csendestárs isbejött az üzletbe, egy Németországba ki-vándorolt földi, aki a napi üzletmenetbenem szól bele. Jelenleg 21 embernek biz-tosít megélhetést a Solaris, amely mind avárosban, mind a megyében jól ismert cég-nek számít. Az idôvel „új lábak is nôttek” avállalkozásra, a PET gyûjtésén és bálázá-sán túl szivacs termékek vágásával és for-galmazásával is foglalkozik a cég, a leg-újabb tevékenység pedig filmelôhívás, ma-gyarországi partnerrel.

Szováta felé menet Korond irányából agyönyörû erdélyi tájakon, vendéglátóm fel-hívta a figyelmemet, hogy nemsokára vala-

mi nagyon érdekeset fogok látni. Kibámul-tam az ablakon, ahol az út mellett egymástérték a turisták számára rókagombát ésáfonyát kosárban kínáló nôk és gyerekek,

elképzeltem, hogy felfelé kapaszkodva ahegyre majd megállunk valahol, ahol cso-daszép lesz a kilátás, esetleg egy patakvízesését pillanthatjuk majd meg. Vendég-látóm sejtelmesen mosolygott és nem árultel többet, aztán egyszer csak megálltunkegy út menti parkolóban. A látvány, ami azerdôben elém tárult, minden várakozáso-mat alulmúlta. Az erdô aljában a dombol-dalon mûanyag palackok, zacskók, ételma-

radékok és mindenféle szemét szétdobál-va, néhol mûanyag zsákokban. A szemétbeterítette a domboldalt. Hát ez az. Ezt kel-lett látnom. Ahogy Erdély gyönyörû tájaitbeborítja a turisták és helybeliek szemete.

Másért vállalkozók?Lépések...


9

A CSR definíciója

Viktor szerint nem egyedi jelenség. Elme-sélte, hogy itt is voltak már szemetet szed-ni, megtöltötték a zsákokat a szeméttel,aztán másnapra, mire visszajöttek a teher-autóval elszállítani, valaki kiszór-ta újra az egészet és elvitte azsákokat. De nem adják fel.

„Munkatársakkal hétvégekenvalahova elmegyünk, össze-szedjük a PET-et és flekkene-zünk egyet. Van, hogy csak acég, vagy iskolákkal, polgármes-teri hivatallal.” Tisztították már ígymeg a korondi parkírozót, ren-deztek gyûjtést a Békási szoros-nál és a Békás-tónál is. A tó ví-zét néha teljesen beborítja a pa-lack, ami a belefolyó patakokkaléri el a tavat. Nehéz elképzelni,hogy kerül ennyi palack a folyók-ba, patakokba, de mikor megkér-dezem errôl erdélyi barátomat,Virág azt válaszolja, az általános iskolában,ahol ô tanít, gyakran ô szól rá tanártársai-ra, ne dobálják a patakba a szemetet. ABékás-tónál és az Olt mentén idén is ter-vezték a gyûjtést, a nyári áradások miattottjártamkor még megközelíteni sem tud-tuk a tavat, lezárták a felvezetô utat. Viktorszerint a dolgozók egy része tud azonosul-ni a programmal és annak céljával, egy ré-sze csak jön a buli kedvéért. „Minden tár-sadalomban vannak, akik mozognak ésakik húzódoznak. Mi sem vagyunk mások.”A költségeket, zsákokat, autókat, flekkene-zést a cég állja. „Részt veszünk bármiben,amit a környezetvédelmi minisztérium szer-vez. Jönnek a reklámtrikókkal, mi a zsá-

kokkal, autókkal. Ha van ilyen, mindig fel-tûnünk.”

Arra a kérdésemre, mennyi munkával jára vállalkozás három tevékenységének ve-

zetése, az önkéntes gyûjtések megszerve-zése Viktor elmosolyodik. „16 óra napontaösszejön, de a vége felé járok ennek, bele-fáradtam, nem éri meg. Ott van az a picigyerek, Anna úgy felnôtt, hogy észre semvettem.” Viktor feleségével, Ildikóval és kétgyermekével, az egyéves Bencével és aszületési rendellenességgel felnôtt 16 évesAnnával él együtt egy háztartásban apósá-val és anyósával Csíkszereda kellemes,családi házas részén. A család, mint biztosháttér, Ildi teherbírása és a szülôk segítsé-ge nélkül nem mennének a mindennapok,az élet. Kevés szabadidejében kirándulás,bulik, hétvégi pihenések vannak napiren-den.

Viktor változtatni szeretne ezen, többetegyütt lenni a családjával, önálló lábakraállítani a három tevékenységet, megtalálnia megfelelô embereket a vezetésükre, az ô

szerepe a koordinálás, útmutatá-sok adása, a partnerekkel valókapcsolattartás volna. Arra a kér-désemre, mi a célja a vállalko-zással, miért csinálja, hajtja, dol-gozik ilyen sokat, azt válaszolja:„ Azt szeretném, legyen egy párembernek munkája, csináljunkvalamit, próbáljunk alkotni. Sze-retném, ha mindenki megértené,hogy a környezetvédelemért isérdemes csinálni valamit, nemcsak a profitért.” Mi sem bizo-nyítja ezt jobban, mint hogy aSolaris egyedüli romániai cég-ként vesz részt az EMAS Egy-szerûen programunkban, melytôlazt várja Viktor, hogy rendezet-

tebb, áttekinthetôbb lesz a tevékenységkörnyezetileg is, a munkatársak szemléle-te is fejlôdik. Az eddigi erôfeszítéseket pe-dig egy esettanulmány formájában láthat-juk az idei Ablakon bedobott pénz kiadvá-nyunkban.

Közben az esô is elállt, a vendégek ismegritkultak az étteremben és a kávénkatis megittuk. Indulás vissza Csíkba, hogyaztán másnap a Polgár-Társsal közösenbeszélgessünk a helyi vállalkozók kis cso-portjával környezetvédelemrôl, megtérülôberuházásokról, a román környezetjogi sza-bályozás visszásságairól.

Herner [email protected]

A vállalatok társadalmi felelôsségének kér-dése már a XX. század elejétôl, a nagy cé-gek megjelenése óta létezik, kiemelkedôszerepe a vállalatirányításban azonbancsak az elmúlt néhány évtizedben lett. Afelelôs üzleti magatartás elveit szemmeltartó cégek mûködésük során „etikus ma-gatartást tanúsítanak, és úgy járulnak hoz-zá a gazdasági fejlôdéshez, hogy a mun-kát végzôk és hozzátartozóik, valamint ahelyi közösség és társadalom életminôsé-gét javítják” – idézi a Fenntartható FejlôdésVilággazdasági Tanácsa (World BusinessCouncil for Sustainable Development)meghatározását a Budapesten tavaly meg-alakult Felelôs Üzleti Magatartás Bizottsá-ga (CSR Task Force). A Bizottságot Ma-gyarországon mûködô brit vállalatok hoz-ták létre azzal a céllal, hogy propagálják afelelôs üzleti magatartás gondolatát ésgyakorlatát.

A vállalkozások egyre inkább észreve-

szik, hogy fenntartható üzleti sikereket ésprofitot a részvényeseik számára nem le-het csupán a rövid távú nyereség maxima-lizálásával elérni, szükség van a piacorien-tált, ám mégis felelôs magatartásra is. Mamár köztudott, hogy kimutatható kapcsolatvan a felelôs üzleti magatartás jó gyakorla-ta és a jelentôs mértékû vállalati profitnöve-kedés között. Az üzleti partnerek is egyreinkább a felelôs üzleti magatartást támoga-tó cégekkel dolgoznak szívesen együtt, kü-lönös tekintettel a Felelôs Üzleti Magatar-tást Támogató Befektetési Alapokra (So-cially Responsible Investment Funds) – ésinformációnk szerint a közeljövôben azOTP is ilyenné alakul –, melyek csak külsôaudittal igazoltan felelôs üzleti magatartástfolytató cégekkel szerzôdnek.

Az üzleti etika betartására tehát a piacbelülrôl készteti a vállalatokat. Ezen túl akülsô szabályozás is erre serkenti a cége-ket: az EU 2003 júniusában megjelent

Számviteli Modernizációs Direktívája (Eu-rópai Parlament 2003/51/EC) a nagy ésközepes vállalatok számára elôírja, hogy2005. január 1-tôl évente a nem-pénzügyiviszonyaikról is készítsenek részletes be-számolót, melynek a „környezettel és amunkavállalókkal kapcsolatos kérdéseket”is tartalmaznia kell. (Közepes vállalkozá-sok esetén a tagországok saját hatáskörük-ben dönthetnek e kötelezettség eltörlésérôl.)

Világszerte gyorsan nô a társadalmi-kör-nyezeti problémák iránt elkötelezett, etikaikódexszel rendelkezô cégek száma.Ugyanakkor a Central European Institutefor Leadership and Ethics két évvel ezelôtt,Nagy-Britanniában végzett felmérése sze-rint a megkérdezettek hatvan százalékanem hiszi el, amit a vállalati vezetôk mon-danak. Most induló rovatunkban igyekszünkmajd folyamatosan bemutatni a kérdésminden aspektusát.

Forrás: www.uzletietika.hu

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé 10. évfolyam 3. szám (25)

10

Társadalmi felelôsség (CSR)

Felelôsség vagy marketing? Dr. Radácsi László közgazdász 2005 ápri-lisától a Magyar Tudományos Akadémiamunkatársa. Ezt megelôzôen tizenegy éviga Közgázon (jelenleg Budapesti CorvinusEgyetem) dolgozott. Több, a vállalati etiká-val, a felelôs vállalati mûködéssel foglalko-zó tárgyat fejlesztett ki és oktatott a nappaliés a posztgraduális képzésekben, valamintvállalati és vezetôi programokon. Számosmagyar és angol nyelvû publikációja jelentmeg az etikus vállalati mûködés, az etikaidöntéshozatal és etikai intézmények, vala-mint az etikai tanácsadás témáiban. Kétkötetet is jegyez szerzôtársként, a 2000-ben megjelent „Alternatív kapitalisták”-at(Új Paradigma Kiadó, társszerzô: PatakiGyörgy), valamint az 1997-es kiadású „Vál-lalati etiká”-t (BKE Vezetôképzô, társszer-zô: Boda Zsolt). PhD fokozatát 2001-benszerezte, disszertációjának címe: „Szerve-zeti etika és etikai intézményesítés”.

– Egyes vélemények szerint Magyar-országon nem is léteznek olyan cégek,amelyek komolyan vennék a társadalmifelelôsségvállalást. Inkább egyfajta mar-ketingeszközként a szponzorációt neve-zik felelôs vállalati magatartásnak – ál-lítják a kritikusok. Mások szerint egyretöbb cég készít társadalmi jelentést, sfoglalkozik a témával. Ön szerint kinekvan igaza?

Mondható, hogy mindkét oldalnak igazavan, de igaz lenne az is, ha azt válaszol-nám, hogy egyik félnek sincs igaza. A CSR,a cégek társadalmi felelôsségvállalása so-kak számára olyan, akár egy jelvény, amittartalom nélkül is kitûzhet magára egy cég.Az én véleményem azonban az, hogy avállalati társadalmi felelôsség megítélésenem egyszerû skálázási feladat. A cégeknem egyszerûen a felelôtlentôl a felelôs ma-gatartás felé haladnak, a vállalati mûkö-désnek nagyon sok olyan területe van,amelyet vizsgálni illene.

Miközben van jelentôsége a könnyen ér-telmezhetô, végletekig lecsupaszított minô-sítéseknek is, a menedzsment számára ishasznosabbak azok az átvilágítások, ame-lyekbôl konkrét vállalatirányítási döntések,akciótervek következhetnek. Még az azo-nos iparágban mûködô cégeket is nagyonnehéz összehasonlítani egymással, mertpéldául az alkalmazottakkal való bánás-módnak is van vagy tíz aldimenziója, aszemélyiség tiszteletben tartásától kezdvea munka- és magánélet egyensúlyának fi-gyelembevételén keresztül a munkakörül-ményekig és a nôi munkavállalók sajátosmunkabeosztásáig. A fogyasztókkal kap-csolatos politikák és magatartások soralegalább ilyen kiterjedt, a fogyasztókkal

szembeni tisztességes és igaz kommuni-kációtól a termékbiztonságig és így tovább.Ha ezeket elkezdjük vizsgálni, akkor látjuk,hogy egy-egy vállalatnak nagyon sok di-menzióban kell, kellene felelôs magatartásttanúsítania. Emiatt aztán, ha egy vállalatazt mondja, hogy „adtam a szívbeteg gye-rekeknek százezer forintot”, akkor ebben anagyon sok dimenziót tartalmazó rend-szerben egy szempontot kiemelve a többiközül valamiben „kitünteti” magát, és aztmondja, hogy én felelôs vállalat vagyok, hi-szen gondoskodom a rászorulókról. Ebbenaz esetben sokszor inkább arról van szó,hogy a profithoz képest minimális össze-gért a vezetôk szeretik magukat lefényké-peztetni, amint átadják a pénzt...

Tehát sokkal inkább marketingcélokrahasználja az adományozást, nem valódi jó-tékonyságra. A történelembôl is, az iroda-lomból is és saját családi életünkbôl is tud-juk, hogy a szívbôl jövô ajándékozás nemtolakodó és magamutogató. Természetesenvannak tisztább szándékú jótékonysági ak-ciók is, csak nem mindegy, hogy a vállalathogyan kívánja beállítani ezt a tevékeny-séget. Ha egy cég azt állítja magáról, hogyô társadalmilag felelôs, akkor az jelenthetiazt, hogy érzékeny a problémára és meg-próbálja a mûködésében és minden egyestevékenységi területén, minden vonatko-zásban beépíteni ezt a filozófiát a gyakor-latba, törekedve a folyamatos fejlôdésre. Deez ma Magyarországon jelentheti azt is,hogy ad százezer forintot, és mindenkinekerrôl beszél.

– Magyarországon van észrevehetôfejlôdés ezen a területen?

Véleményem szerint a helyzet nem re-ménytelen, mert látok fejlôdést az elmúlt15 évben. Ugyanakkor az európai ésészak-amerikai szinttôl messze vagyunk. ACSR nem csak a vállalatok feladata, kiala-kításában éppen úgy részt kellene vállalniaa kormányzatnak, a civil szférának, a kü-lönbözô szakmai, érdekvédelmi szerveze-teknek, a tudatos fogyasztóknak és alkal-mazottaknak, a tiszta, nem korrumpálhatómédiának, mint az akadémiai szférának.Ilyen összefogás esetén elérhetô lenne,hogy a cégekre nyomást gyakoroljanak atársadalmi felelôsség kialakítása, növeléseérdekében. A felsorolt társadalmi szereplôkfolyamatos együttmûködése, interakciójateremtheti meg azt az állapotot, amelybena vállalatok számára természetesebb ésesetleg piacilag is megtérülô a társadalmi-lag felelôs mûködés.

Mindez Magyarországon hiányzik, tehátaz a cég, amely a CSR területén nagyonelôrehalad, az ilyen értelemben jótét lélek

– ne is kérdezze, nincsenek oly sokan –,hiszen a felelôs vállalati magatartásra sar-kalló kormányzati vagy civil nyomás szintjerendkívül alacsony. A magyar kormány kü-lönösen rosszul áll e tekintetben, messzeelmaradva az EU-tagországok átlagától.Még tájékozottságbeli problémákat is látok,magyarán szerintem sem a kormányzat-ban, sem a szélesebben vett államappará-tusban nincs meg az az informáltság ésszakértelem, ami egy komoly akciótervalapja lenne. A probléma iránti személyesés intézményi érzékenységrôl most ne isbeszéljünk. Nem szabad tehát csak a cé-geket céltáblának tekinteni, hiszen rajtuk kí-vül sokan vannak, akiknek még hallatniukkellene a hangjukat ebben a témában an-nak érdekében, hogy civilizálódjon az or-szág a vállalatok társadalmi felelôsségvál-lalása szempontjából.

– A magyarországi cégek auditáltatjákmagukat CSR-szempontból?

A vállalatoknak az érintettjeikkel folytatottpárbeszédhez, valamint a vállalatok belsôrendszereinek fejlesztéséhez adhat apro-pót egy ilyen etikai szempontú audit. Azamerikai, nyugat-európai „social audit”-ok,a különféle társadalmi jelentések és minô-sítések ezen törekvések eredményei. Fon-tos azonban, hogy ezen külsô kommuniká-ciók csak valódi belsô folyamatokra épül-hetnek. Tehát a dolog nem úgy mûködik,hogy profi kommunikációs szakemberek aközönséget elbûvölni képes szövegeket al-kotnak a semmibôl, hanem a vállalatok ar-ról adnak számot, amit valóban tesznek,esetleg tenni szeretnének. Ehhez képest akülsô minôsítés kérdését akár másodlagos-nak is tekinthetjük. Tény, hogy Nyugat-Eu-rópában és Észak-Amerikában már fontos-nak tartják a cégek, hogy az általuk mon-dottakat független auditorok is megerôsít-sék. Érthetô okokból az érintettek idônkéntbizalmatlanok a marketingosztályok általgyártott publikációkkal szemben.

Tôlünk nyugatabbra ezt a munkát erreszakosodott etikai tanácsadó vállalkozások,esetleg a nagy könyvvizsgáló cégek etikaidivíziói végzik. Magyarországon egyelôreleginkább csak környezeti jelentést készíte-nek a cégek. Tudomásom szerint az alaku-lóban lévô nemzetközi sztenderdek szerintösszesen pár cég auditáltatta társadalmijelentését. Változást hozhatna, ha a multi-nacionális vállalatok hazai leányvállalataik-ra is kiterjesztenék a máshol természetsze-rû auditot, illetve ha a hazai vállalkozásokmegértenék ezen eszközrendszer jelentô-ségét. Ebben (is) nagyon le vagyunk ma-radva, de ez már csak következménye an-nak, hogy a konkrét tevékenységek és fej-

Lépések...... a fenntartható fejlôdés felé

11

Társadalmi felelôsség (CSR)

Nemzetközi CSR konferencia BudapestenReményt keltô kezdeményezésnek lehettektanúi az érdeklôdôk múlt héten; a MagyarSzóvivôk Egyesülete és a PRIME, az Euró-pai Public Relations és Kommunikációs Di-ákok Szövetségének magyarországi tago-zata nemzetközi, szakmai konferenciát ren-dezett a Corporate Social Responsibility(CSR), a vállalatok társadalmi felelôsség-vállalása témájában 2005. augusztus 18-19-én a Kempinski Hotel Corvinusban. Anemzetközileg elismert elôadók több szem-szögbôl közelítették meg a témát. Hallhat-tunk új nemzetközi kutatás eredményeirôl,az Európai Unió hozzáállásáról a témához,a média és kommunikáció szerepérôl és ahazai helyzetrôl.

A CSR az Európai Bizottság legutóbbidefiniálása szerint magában foglalja a mun-kavállalói jogokat, a környezetvédelmet, azegészségvédelmet, az emberi jogokat, akorrupcióellenességet és az üzleti etikát.

Az Európai Unió nagy elkötelezettségetmutat a téma iránt; 2004/2005 a CSR éveaz Európai Unióban, az Európai Bizottságkiemelten kezeli a CSR hasznosságát ésfontosságát, az Európai Parlament elfogad-ta a CSR Green Papert (Zöld Könyv), melya témakörre vonatkozó uniós szabályozáshivatalos elôzményét jelenti.

Magyarországnak azonban, és ebben akülföldi és hazai szakemberek véleményemegegyezik, jelentôs lemaradása van a té-mában. Vannak vállalatok, amelyek márpróbálkoznak az elmélet gyakorlatba ülte-tésével, azonban Szondi György (LeedsMetropolitan University) szerint itthon még

nagy „szakadék” érzékelhetô a szavak éstettek között, ami egyben a hitelesség el-vesztésének veszélyét hordozza magában.Ryan Bowd (Leeds Metropolian University)felhívta a figyelmet arra, hogy a társada-lom sok esetben cinikusan fogadja a válla-latok megnyilvánulásait, reklámfogásnaktekintik, ezért fontos, hogy a szervezetekcsak valós információt közöljenek jelenté-seikben. Ennek megfelelôen a CSR kom-munikációnak el kell kerülnie a „kozmetiká-zást és a zöldre festést”, a túlígérgetést ésaz alulteljesítést, illetve az önös, az érdek-gazdákkal való konzultáció nélküli beszá-molást. A CSR kommunikáció az érték ala-pú üzletvitel elôirányzásának tiszta, világos,érthetô kinyilvánítása kell legyen az érdek-gazdák felé.

Hazánkban még félreértelmezett a „vál-lalatok társadalmi felelôsségvállalása” kife-jezés, amit a szervezetek gyakran filantróptevékenység leírására használnak, amelykimondottan a felsôvezetôk, és a menedzs-ment érdekeit tükrözi. Ennek megfelelôena hazai vállalatvezetôi körökben a CSR fo-galma gyakran megegyezik az ajándéko-zás, adományozás, támogatás fogalmával,és gyakran csak a médiaszereplés, így ahírnév növelésének lehetôségét látják ben-ne. A CSR esetében azonban nem csupánszponzori tevékenységrôl van szó, a CSRfelelôs gondolkodást és felelôs magatartástfoglal magában. Gyakori tévhit a vezetôkkörében, hogy csak a nagyvállalatok en-gedhetik meg maguknak, hogy a CSR kér-dését fontolóra vegyék.

Orodán Sándor, a Magyar Szóvivôk Egye-sületének elnöke kihangsúlyozta a társa-dalom ismereteinek hiányosságát is a té-mában. A fentiekbôl egyértelmûen látszik,hogy a lemaradást pótolni kell. Matyucz Pé-ter helyettes államtitkár szerint a kormány„soha nem látott mértékû apparátust éspénzt allokált erre a mûfajra”, továbbá vizs-gálni fogja saját, illetve a nagy nemzetközicégek feladatait a témával kapcsolatban.Hangsúlyozta, hogy a kormánynak érdekea társadalmi fejlôdést támogatni.

Nem elegendô azonban megérteni aCSR valós jelentését, a siker kulcsa abbanrejlik, hogy a szervezet vezetôi mennyireképesek azonosulni a témával, illetve elkö-telezettséget vállalni az iránt. A vállalatoktársadalmi felelôsségvállalása tulajdonkép-pen a vezetô, mint egyén felelôsségválla-lásról szól. Ez az elsô lépés, ami késôbb(jó esetben) a vállalati szemléletben is meg-nyilvánul.

Azonban annak ellenére, hogy ma méglemaradásaink vannak mind elméleti, mindgyakorlati síkon, elôbb vagy utóbb Közép-Kelet Európa (így Magyarország) vállalataiis (nagyok és kicsik) szükségét érzik majd,hogy felzárkózzanak a témában. A mai üz-leti környezetben a CSR olyan feladat, amitnehéz lesz mellôzni, ahogy Göran Sjöbergaz IPRA volt elnöke fogalmazott: „Nem tu-dod elkerülni a CSR-t. Ez nem egy olyanesemény lesz, ami megjelenik, elhalványulés eltûnik, ez meg fogja változtatni a világot.”

Duna [email protected]

lesztések szintjén sem történik túl sok min-den.

Emiatt továbbra is fontosabbnak tartoma valódi cselekvést, a vállalati rendszerekés a kultúra átvizsgálását és átalakítását, avezetôi döntéshozatali rendszerek fejlesz-tését. Ha a tényleges tevékenységek vál-toznak, azt közhírré lehet és érdemes ten-ni. Az auditor azonban nem errôl ad szá-mot, hanem aláírásával hitelesíti a szöveg-ben szereplô állítások igazságát. Nem átvi-lágít tehát, hanem a cégek által mondott té-nyeket ellenôrzi a cégek által rendelkezés-re bocsátott információk alapján. Gondol-junk csak a pénzügyi auditra vagy a külön-bözô ISO-kra: az aláírt audittal rendelkezôvállalatok nincsenek biztosítva a piaci bu-kás ellen. Ugyanez igaz a társadalmi vagyetikai auditra is.

– Segítene ezen valamiféle törvényiszabályozás?

Igen, ha például kötelezôvé válna a dia-lógus a vállalati mûködés érintettjeivel, ak-

kor elôször biztosan döcögôsen menne, deaz évek folyamán valódi párbeszéd alakul-hatna ki. Meg lehetne követelni bizonyosetikai rendszer- vagy intézményfejlesztéstis. Az Egyesült Államokban külsô beavat-kozással próbálta érdekeltté tenni a kor-mány a vállalatokat az etikus magatartás-ban: az 1987-ben elfogadott Federal Sen-tencing Guidelines arra adott lehetôséget,hogy az üzleti etikát komolyan vevô cégek,melyeknek van etikai kódexük, etikai bizott-ságot mûködtetnek, etikai képzést szervez-nek, etikai felsô vezetôjük van stb., polgáriés büntetôperekben kedvezôbb elbírálás-ban részesülnek. Ennek a logikája az, hogya vállalat ezeknek a rendszereknek a ki-építésével bizonyítja, hogy a maga részé-rôl sokat tett az etikátlan, jogellenes ügyekmegelôzéséért. Az európai uniós gyakorlatsokkal nagyobb teret hagy a vállalatok ön-kéntességének, de itt is egyre inkább érez-hetô a központi akarat. Irányelvek szület-nek, folyamatosan módosulnak a jogi kere-

tek. Az uniós tagországok közt ezen a te-rületen vannak egészen merészek is, lé-teznek az uniósnál sokkal szigorúbb nem-zeti törvényi elvárások.

– Van valamilyen nemzetközi szabványa vállalati felelôsségvállalás auditálá-sára?

Több rendszer is létezik, úgy látom, jelen-leg a Global Reporting Initiative-nek (GRI)van esélye arra, hogy az általuk ajánlott pa-raméterek a nemzetközileg legelterjedtebbszabvánnyá válhassanak. De még egyszerhangsúlyozni kell: nem a szabványok ésaz ezek alapján megvalósuló auditok jelen-tik a probléma megoldását. A vállalati mû-ködés teljes körû felülvizsgálatára és sokapró lépésre van szükség ahhoz, hogy ahazai vállalkozások pár évtized múlvabüszkék lehessenek a felelôs mûködés ér-dekében megvalósított akciókra.

Forrás: www.uzletietika.hu


12

Fenntartható fejlôdés

A növekedés határai és a globalizációNövekedés vagy fejlôdés?

A mai tudományos, üzleti és gazdasági élet-ben már nem idegen a fenntartható jövô, afenntartható fejlôdés fogalma. Annak meg-ítélése viszont nem egyértelmû, hogy milyenmélységben szükséges foglalkozni a problé-mával, és annak mely vetülete igényel köz-vetlen beavatkozást. Talán egyetlen térenértenek egyet a kutatók, a politikusok, az üz-letemberek és az „egyszerû” állampolgárok:az erôforrásokkal való gazdálkodásunk nemmegfelelô, ami egyaránt veszélyezteti a je-len, illetve a jövô generációjának életét.

Számtalan kérdést vet fel ez a mondat:• Meddig növekedhetünk? A gazdasági nö-

vekedés egyértelmûen gazdaságos-e?• A „túllövés” megállítható-e, visszafordít-

ható-e a folyamat a „hanyatlás” elôtt?• Hogyan változtathatunk az erôforrások

tulajdonlásának egyenlôtlen elosztásán?• Milyen módon optimalizálható a nem

megújuló és megújuló erôforrások hasz-nálata, ill. elôbbiek helyettesíthetôsége?

• Csak össztársadalmi szintû beavatko-zásra van szükség, vagy az egyes ház-tartások magatartásában is változásszükséges?

• Milyen módszerekkel jelezhetôk elôre ajövô szükségletei, az akkor rendelkezés-re álló erôforrások, és ez hogyan hason-lítható össze a jelenlegi állapottal?

Az „Empty World”, illetve „Full World”paradigmája

A paradigma bevezetése Herman Daly-nekköszönhetô, aki a kilencvenes évek elején aglobalizációs trendek és a gazdasági növe-kedés kölcsönhatását vizsgálva jutott arra amakroökonómiai következtetésre, hogy aGNP növekedése nem mindig gazdaságos,hiszen az nem függetleníthetô az esetlege-sen növekvô társadalmi költségektôl és kör-nyezeti károktól. Daly nem fordított hátat akorábbi neoklasszikus elképzeléseknek, ha-nem az anomáliát azzal oldotta fel, hogy be-vezette az „üres világ” és a „tele világ” fogal-mát – mint a közgazdasági gondolkodástmeghatározó feltételeket. Új táptalajt adotta gazdasági folyamatok modellezésének –a világgazdasági változásokhoz igazodva a„Full World”, azaz „tele”, vagy még kifeje-zôbben „betelt” világ feltételrendszereivel.

A gazdasági növekedés és a „GDP-haj-sza” olyan gazdaságpolitikai ideológiát ad avilág országainak, amely automatikusan apreferenciákat is meghatározza – annakmegkérdôjelezése nélkül. Természetesen amár említett uralkodó neoklasszikus közgaz-dasági elméletek is felelôsek ezért: a nem-zetgazdaságok elsôdleges célja a kvantita-

tív növekedés, míg a „Full World” elképzelé-sen alapuló minôségi fejlôdés – szcenáriókhíján – egyelôre nem más, mint divatos al-ternatíva, akciótervek nélkül.

Pedig a fenyegetés közelségére rámutatóelméletek már több mint 130 éve megjelen-tek a nemzetközi közgazdaságtanban. AMeadows-csoport, Herman Daly és társai,Bruntland asszony bizottsága vagy a Világ-bank, elegendô bizonyítékkal szolgáltak ar-ra, hogy bolygónk közelíti kapacitás-maxi-mumát. A javasolt megoldások (közgazda-sági elméletek, gyakorlati programok) vi-szont igen eltérôek.

Az 1992-es világbanki jelentésben a nö-vekedés úgy jelenik meg, mint a gazdaságmotorja, amely – ha kellôen stabil – hosszútávon megoldja a környezeti problémát. Abizottság eredménye az a környezeti Kuz-nets-görbe, amely a GNP és a környezeti ká-rok kapcsolatát írja le – egy fordított U-ala-kú görbével – tehát a növekedés hosszú tá-von csökkenti a környezeti károkat. HermanDaly kritikája a jelentéssel kapcsolatban többirányú. Egyszer bírálja a Világbankot, amiértaz ökoszisztémát nem egy „nagy”, minden-nek keretet adó rendszerként, hanem a gaz-daság alrendszereként említi, azt csupántámogató funkciókkal ellátva. Másodsorbannevetségesnek tartja a riport megállapítása-it a fenntartható fejlôdésre nézve:

„Ezért nem volt meglepô, hogy az 1992-es világbanki jelentés összefüggéstelenülmutatta be a fenntartható fejlôdés témá-ját, egy fél oldalon megjelenô doboz szo-bafogságába vetette, ahol e fogalom ér-telemszerûen úgy volt meghatározva,mint csupán »jó fejlôdési politika«. E fel-fogás olyan elôfeltevéssel él, amelyben agazdaság, mint egy doboz lebeg a végte-len ûrben, és ez lehetôvé teszi az embe-reknek, hogy fenntartható növekedésrôl(mennyiségi javulás) beszéljenek a fenn-tartható fejlôdéssel (minôségi javulás)szemben.”

A túllövés

A túllövést a „betelt világ” modelljébôl kiin-dulva egyszerûen túlnövésnek is nevezhet-jük, hiszen:

• népességünkben és annak növekmé-nyében,

• erôforrás és energiafelhasználásunkban,• szennyezôanyag kibocsátásunkban túl-

méretezett magatartásunkra értjük azt.Az „overshooting” a Meadows-team kuta-

tásainak központi kérdése, a globalizációvalés a gazdaságtalan növekedéssel való köl-csönhatásos viszonyára mutattak rá három

könyvükben. Az általuk bevezetett World3modell különbözô lehetséges forgatóköny-veket ír le, amelyek segítségével elôrejelez-hetôek a világban lezajló gazdasági-társa-dalmi folyamatok, és azok hatásai a Föld el-tartóképességére. 2004-ben pontosítva ko-rábbi számítógépes modellezésüket arra akövetkeztetésre jutottak, hogy a túllövésmára olyan mértéket öltött, amely azonnalibeavatkozást igényel.

A Római Klub Dennis Meadowskutatócsoportja

A hetvenes években elismert nemzetközi tu-dósok, üzletemberek, politikusok informáliscsoportja jött létre azért, hogy szervezett for-mában, a lehetô legtöbb aspektust górcsôalá véve vizsgálja az emberiség fenntartha-tó jövôjének kérdéseit. 1972-ben a Klubmegbízásából, a Volkswagen alapítvány tá-mogatásával a Masachusetts Institute ofTechnology egy kutatócsoportja vállalta,hogy tudományos hátteret biztosít a problé-mák feltárásához. A 16 tagú csapatot Den-nis Meadows professzor szervezte meg ésvezette. Két évet töltöttek azzal, hogy olyanforgatókönyveket tanulmányozzanak, ame-lyek a növekedés korlátait feszegetik. A máremlített számítógépes modellezés és rend-szerdinamika módszertana segítette ôketabban, hogy a következô kérdéseket meg-válaszolják:

• Hol vannak a hosszú távú növekedéshatárai?

• Az aktuális politikák a fenntarthatóságotvagy éppen az összeomlást eredménye-zik-e?

• Mit lehet tenni egy olyan gazdaság érde-kében, amely lehetôvé teszi, hogy min-denki szükségletét megfelelô szintenelégítsék ki? Létezik-e ilyen gazdaságimodell, és az mûködhet-e a gyakorlat-ban?

A munka eredménye: figyelembe véve azelmúlt 30 év világgazdasági és -politikai vál-tozásait, a jelenlegi szakpolitikákat, illetve amegvalósult forgatókönyveket a „Fenntart-hatósági Forradalom” szükségességénekbizonyítása.

A növekedés gazdaságtalankoncepciója

„Húsz évvel ezelôtt néhányan a növeke-dés határairól beszéltek. De ma már tud-juk, hogy a növekedés a változás motor-ja. A növekedés a környezet barátja.”

George H. W. Bush, 1992

A technológia, a piac, a transznacionálisvállalatok – a globális gazdasági színtér leg-

Fenntartható fejlôdésLépések...


13

fontosabb szereplôi. A mindenkori gazda-ságpolitikusok a versenyképesség és aGDP-növekedés obligát törvényeihez szab-ják a technikai/technológiai, a piaci elôreju-tás és a vállalati terjeszkedés feltételeit, hi-szen minden nemzetgazdaság növekedés-re, terjeszkedésre törekszik.

Meadows és kollégái rámutatnak, hogyaz információ tökéletlensége és a nagy re-akcióidôk a felelôsek azért, hogy a kibôvültgazdasági térben a hosszú távú gazdasági-társadalmi változásokat nem vesszük komo-lyan, és nem számolunk a túllövés okoztagazdaságtalan növekedéssel, illetve a gaz-daságtalan növekedés okozta túllövéssel,amely Földünk fizikai határait bombázza.

Daly egyenesen azt mondja ki, hogy aglobalizáció eredménye a színvonalat csök-kentô verseny, a környezeti költségek más-ra hárítása, és az általános társadalmi költ-ségek átszabása, amely azonban szociálisés gazdasági bizonytalanságot szül.

A neoklasszikus és ökológiaiközgazdaságtan konfliktusa

Az ökológiai közgazdaságtan elméletrend-szerében a gazdaságtalan növekedés nemanomália, sôt az ökoszisztéma és a gazda-ság kapcsolatát vizsgálva egyszerûen leve-zethetô következmény. A „lecsapolás”, a„kimerülés” fogalmai ennek a diszciplínánakköszönhetôk, csakúgy, mint a természeti tô-ke mesterséges tôkével való helyettesítésenehézségeinek bizonyítása. Ahogy Daly isrámutat bírálataiban: a standard makro-ökonómiai elméletekben nyoma sincs azilyen kifejezéseknek, sôt az ökoszisztéma,mint komplex rendszer ismeretlen a neo-klasszikusok számára. Az ökológiai közgaz-daságtan pedig éppen az ökoszisztémakomplex vizsgálatának segítségével bizo-nyítja, hogy a természeti erôforrások és azember által létrehozott tôke egymássalkomplementer viszonyban áll és az egyeserôforrások felhasználhatósága korlátozott.

Etika a fenntarthatóságmagyarázatában

Fenntarthatóság: csupán elégedettségkérdése?

Az eddigiekben a fenntarthatóság fontossá-gát a közgazdaságtan különbözô elméletei-vel magyaráztuk, a továbbiakban viszont agazdaságetikai igazolásokat ismerhetjükmeg. Alapvetôen két követelményt határoz-nak meg az etikus gazdasági berendezke-déssel szemben:

• a jelen erôforrásainak a jelen nemzedéktagjai közti igazságos és egyenlô elosz-tását

• a jelen erôforrásaival való gazdálkodásoptimalizálását annak függvényében,

hogy a jelen és a jövô nemzedékeinektagjai egyenlôen részesedhessenek afogyasztási javakból, azaz szükséglete-ik kielégítése azonos arányban történ-jen meg.

Az erôforrások és a javak elosztásávalkapcsolatban a leggyakrabban a szakiroda-lom a következô (már Arisztotelész óta is-mert) etikai elveket említi:

• a méltányosságként felfogott igazságos-ság („justice as fairness”);

• a jogok sérthetetlensége („ugyanazonjogok és érdekek”);

• kompenzáció (esetünkben az igazságos-ság azon elve, mely szerint a károsult-nak „kártérítést” kell biztosítani az eset-leges veszteségekért).

„Az ideális, és ennél fogva megvalósítha-tatlannak látszó állapot,ami disztributív szem-pontból minden elmé-letalkotónak megfelel-ne, az volna, ha min-den egyes ember elé-gedett lenne az általaadott idôpontban birto-kolt javakkal, és a javakmegoszlásának ilyenrendszerét nem fenye-getné semmilyen ve-szély.” – Szabó Gáborértelmezésében tehátnem a feltétlen egyen-lôség, hanem az elé-gedettség szerepel agazdasági és társadal-mi alrendszerek ideálisállapotának fô kritériu-maként.

A fenti etikai elveknek a javak és erôforrá-sok elosztásakor nemzedéken belül és nem-zedékek között is teljesülnie kell. Az egalitá-rius értékrend a legszigorúbb ebben a tekin-tetben: elôírja, hogy a jelen szükségleteit ajövô szükségleteivel teljesen egyenrangúnaktekintsük, így elfordul a modern jóléti köz-gazdaságtan célkitûzésétôl, amely szerint akívánatos állapot a gazdaságban nem más,mint a Pareto-optimum.

Az ökológiai közgazdaságtan,mint alternatíva

Az ökológiai közgazdaságtan tehát lehetsé-ges alternatívákkal szolgál a túllövés és agazdaságtalan növekedés problémájánakmegoldására. Valójában három célkitûzésköré csoportosíthatóak javaslatai:

1. a hatékony gazdasági rend kialakítása(értékteremtô gazdasági berendezkedés);

2. az igazságos nemzedéken belüli ésnemzedékek közti erôforrás és jószág-el-osztás;

3. a fenntartható és optimális méret meg-határozása és szabályozása.

Az, hogy ez miként valósul meg a gyakor-latban, egyelôre még „közös jövônk” titka.Dennis Meadows és 15 kutatótársa viszontszámos forgatókönyvet felvázolt számunk-ra, hogy legalábbis elképzeléseink legyeneka lehetséges kimenetelekrôl. 1972, 1987,1992 mindenképpen fordulópontot jelentetta probléma feltárásában, nagy lépésekettettünk meg, hogy az elméletbôl gyakorlatszülethessen. Az 1972-es stockholmi akció-terv, majd az Agenda 21 számszerûsítettcéljai megfoghatóvá tették a fenyegetô krí-zist bárki számára. A hangsúly éppen a„bárki”-n van, hiszen a Római Klub kiválópéldát adott: lehetséges kutatókat, politiku-sokat, üzletembereket egy asztalhoz ültetni,Rióban pedig, 178 ország részvételével biz-tosította arról a gazdaságpolitikusokat,

hogy készek együtt-mûködni. A kérdés csakaz, hogy miként? Glo-bális szinten – többnyi-re távol a gyakorlattól?Regionális integrációkszintjén – akciótervek-kel, keret-megállapo-dásokkal, irányelvek-kel és operatív progra-mokkal? Vagy a helyitársadalmak – „localsociety”-k keretébenközvetlen beavatkozás-sal és akciókkal? Csakremélhetjük, hogy Mea-dowsék és Daly pro-fesszor úr nem hallgat-nak el, hiszen sokat se-gíthetnek abban, hogy– a javasolt szcenáriók

alapján – mindhárom téren eredményeketérjünk el – (habár a legutolsó „update”-ekhez képest is 2-3 éves késésben vagyunk)– már az elkövetkezendô húsz évben.

Buday-Malik AdriennPhD-hallgató

Miskolci Egyetem/Vállalkozáselméletés Gyakorlat Doktori Iskola

[email protected]

Felhasznált irodalom:Farina-Johnson-Turner–Belgrano (1994): ‘Full’ world versus‘empty’ world paradigm at the time of globalisationSplash: Közgazdaságtan, etika és a hosszú távú környezetikárokMeadows-Randers-D. Meadows: A növekedés határai – har-minc év múltán, Kossuth Kiadó, 2005.Daly (2004): A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata,története és kapcsolata a globalizációvalDaly: Natur und KulturDaly: A gazdaságtalan növekedés elmélete, gyakorlata, történe-te, és kapcsolata a globalizációvaBlackburn (2003): Sustainability and Water For TexasRawls (1997): Az igazságosság elméleteSzabó: Vázlat a makrogazdaság igazságosságát vizsgáló elmé-letekrôlThe Limits to Growth – 1972, Beyond the Limits – 1992, TheLimits to Growth – Update 2004.Chelsea Green PublishingCompanyMalthus (1978): The Malthus equation

Zöld irodaLépések...


14

Zöld iroda kézikönyv

Idén megjelent a Zöld Iroda kézikönyv má-sodik kiadása. A KÖVET gondozásábanmegjelent könyv végigtárgyalja, hogy azirodai tevékenységeknekmilyen negatív környezetiés egészségi hatásaik van-nak, de számtalan gyakor-lati tanácsot, ötletet is adarra vonatkozóan, hogyanlehet kis odafigyeléssel,szemléletváltással ember-és környezetbarátabb irodaimunkahelyeket kialakítani.A könyvben szó esik többekközött az irodai eszközök(papír, írószerek stb.), iro-datechnikai berendezésekkörnyezetbarát beszerzésé-rôl, használatáról, az ener-gia- és víztakarékosságról,de emellett számos olyantémát is érint, mely a szószoros értelmében véve nem irodai tevé-kenység, mégis szorosan összefügg azirodai munkával és annak környezeti hatá-saival (utazás, gépjármûvek használata,étkezés-étkeztetés, rendezvények, tárgya-lások lebonyolítása). A könyvben sok érde-kes eset, konkrét példa és a gyakorlatimegvalósítást segítô tipp található,valamint több melléklet is szerepel, melyeksaját irodánk környezeti hatásainak felmé-résében, környezetbarát irodai eszközökbeszerzésében adnak segítséget

Zöld Iroda rovatunkban elindítunk egy so-rozatot, melyben szemelvényeket közlünka könyvbôl, ezzel is szeretnénk minél többhasznos információt átadni, illetve kedvetcsinálni a könyv elolvasásához és gyakor-lati alkalmazásához. Elsô témánk az irodalevegôje.

Az iroda levegôje

Napjaink legnagyobb részét zárt helyisé-gekben töltjük, nem mindegy tehát, milyena benti levegô minôsége. A rossz vagyrosszul beállított légkondicionálók, a ritkaszellôztetés, a bútorfestékekbôl, lakkokból,padlószônyeg-ragasztókból kipárolgó károsanyagok fejfájást, kellemetlen közérzetet,fáradtságot okozhatnak – gyakran nem istudunk a problémák okáról, a túl sok mun-kát hibáztatjuk ezek kialakulásáért.

A levegô nedvességtartalma az egyiklegfontosabb levegôminôséget befolyásolótényezô. Igen gyakori az alacsony páratar-talmú levegô, fôleg a klimatizált helyiségek-ben, ahol a relatív páratartalom gyakran

30% alatti. A száraz levegôt sokan hûvös-nek érzik, növelik a hômérsékletet, amitôltovább csökken a levegô páratartalma. Ezegyrészt nehezíti a porrészecskék leülepe-dését, másrészt a légutak nyálkahártyájá-nak kiszáradásával és így a légúti megbe-tegedések iránti fogékonyság megnöveke-désével is jár, ezért az ilyen helyeken adolgozók könnyebben fáznak meg.

Mindenképp szót kell ejtenünk a légkon-dicionálók használatáról is. E berendezéseka legmelegebb nyári napokon jó szolgála-

tot tesznek, ám folyamatos alkalmazásuksok negatív következménnyel járhat. A lég-kondicionáló sok megfázást elôidézhet, hanyáron túlságosan alacsony hômérsékletreállítják be, hiszen a kinti melegrôl belépôknagyon hamar hûlnek le. Ezenkívül a nemmegfelelôen tisztított, karbantartott beren-dezés hozzájárulhat egyes betegségek ter-jedéséhez, mivel szétfújja a benne felhal-mozódott vírusokat. Ajánlatos tehát a lég-kondicionálók használatát visszaszorítani,mert ezzel mind az egészségügyi kockáza-tokat, mind az energiafogyasztást csökken-teni lehet.

A belsô légtérben feldúsulhatnak egyes– fôleg lakkokból, ragasztókból, festékekbôlelpárolgó – káros anyagok. A leggyakrab-ban elôforduló vegyület a formaldehid, deemellett számos más anyag is problémátokozhat. Az irodai munka során ezen anya-gok potenciális forrásai a mûanyag padlók,padlószônyegek ragasztói, az oldószereshibajavítók, pillanatragasztók lehetnek,ezért egyszerûbb ezek használatát elkerül-ni, lehetôség szerint vizes bázisú alternatí-

vákat beszerezni.Számos említett problé-

ma megoldásában segíthet,ha irodánkba nagyobb szá-mú szobanövényt helye-zünk el. A növények egyikfontos szerepe a szobale-vegô javításában a megfele-lô páratartalom biztosítása.Segítségükkel kisebb lesz aszálló por, és a száraz leve-gô okozta kellemetlensége-ket is kiküszöbölhetjük. Má-sodsorban egyes növények-nek komoly károsanyag-megkötô képességük van,melyet tudományos kutatá-sok bizonyítanak. Ily módonjelentôsen csökkenteni le-

het a formaldehid, a benzol, a szén-mono-xid és más anyagok koncentrációját. A har-madik szempont, amit érdemes figyelembevenni, az, hogy a növények jelenlétének lé-nyeges közérzetjavító hatása van a dolgo-zók számára. Kellemesebbé teszik a helyi-ség hangulatát, növelik a stresszel szem-beni ellenálló képességet.

Cím: Zöld iroda kézikönyvSzerzôk:

Antal Orsolya és Vadovics Edina (et al.)Kiadja: KÖVET-INEM Hungária

Terjedelem: A/4, 234 oldal, színesÁr: 3500 Ft + ÁFA (5%)

Megrendelhetô:a KÖVET-nél drótpostán ([email protected])

vagy faxon (1/473-2291)

NE FELEDJE!Október 18-án Jubileumi KÖVET-konferencia!

Részletek a 29. oldalon

KÖVET-hírekLépések...


15

2005. június 21-én tartotta a KÖVET rendkí-vüli tisztújító közgyûlését, amelyen elköszöntrégi elnökségi tagjaitól, köszönetet mondvanekik többéves munkájukért, amellyel hoz-zájárultak a KÖVET sikereihez és fejlôdésé-hez.

A tagvállalatok jelenlévô képviselôi meg-szavazták az új, hét tagú elnökséget.

A 2004 októberében fôtitkárrá választottVizy Antal (Denso Gyártó Magyarország

Kft.) továbbra isoszlopos tagjamarad az Elnök-ségnek, a köz-gyûlésen, mint le-vezetô elnök vettrészt. Munkája so-rán elért eredmé-nyei magukért be-szélnek, az ezeksorán szerzett ta-

pasztalataival, tudásával és ötleteivel kíván-ja gazdagítani továbbra is egyesületünkmunkáját.

Elnök:Vagdalt László (Audi Hungaria Motor Kft.)környezetmérnök és energiagazdálkodásiszakmérnökA Rábában kezdte meg pályafutását, jelen-leg az Audi környezetvédelmi megbízottja.Az EMAS rendszer kiépítése után az ISO

14001-et is tanú-sították; a munkátegy háromfôs kiskörnyezetvédelmiosztállyal és egyökoaudit teammellátják el (akik azosztály meghosz-szabbított kezé-nek számítanak).Fontosnak tartja,

hogy vállalaton belül a környezetvédelmet,mint partnert lássák a vezetôk és munkatár-sak.

Beszédében kiemelte, hogy munkahelyemár öt éve KÖVET-tag, és ô személyesen isjó kapcsolattal rendelkezik a KÖVET mun-katársaival, akikkel együtt még többet kívántenni a környezettudatos vállalatirányításterjesztéséért.

Elnökségi tagok:Bodroghelyi Csaba (SGS Hungária Kft.)Okleveles vegyészImmár 16 éve dolgozik a környezetvédelemterületén, elsôsorban ISO 14001 rendsze-rek tanúsításával foglalkozik. A KÖVET általszervezett rendezvényeket és programokatmár 1997 óta rendszeresen látogatja, így azegyesület fejlôdését közvetlen közelbôl ta-pasztalhatta. A csapattal kiépített jó kapcso-lata, a szakmai programokba való szakértôi

bevonása révénaktív együttmûkö-dés alakult ki azegyesülettel.

N e m r é g i b e nmegszületett ötö-dik gyermeke, s anem kis létszámúcsalád továbbienergiával látjael, hogy munkájá-

ban, szakmai tudásával támogassa a KÖ-VET fejlôdését és eszméinek, eszközeinekterjedését.

Czabafi Judit (Magyar Posta Rt.)épületgépész és minôségmenedzsmentszakmérnökA több mint 40 ezer alkalmazottat számlálószervezet környezetvédelmi vezetôtámogatómenedzsere energetikai-környezetvédelmi

stratgéiai tevé-kenységek körétlátja el munkahe-lyén. Méltán büsz-ke eddig véghez-vitt környezetvé-delmi intézkedé-seikre, amelyekközül többet díjjalis jutalmaztak,mint például a

KÖVET által elismert Zöld Iroda program2004-ben.

Az immár négy éve KÖVET-tagnak minô-sülô vállalatnál szerzett tapasztalatok alap-ján kiemelte, hogy kis lépésekben, kitartómunkával is lehet eredményeket, sikert el-érni, így támogatni kívánja a KÖVET tevé-kenységét a céljaik megvalósulásában.

Civin Vilmos (Magyar Villamos Mûvek Rt.)okleveles vegyészmérnökA villamos energiával kapcsolatos minden-féle környezetvédelmi témával foglalkozókörnyezetvédelmi osztályvezetô irányításá-

val immár 5. évead ki az MVM Rt.környezeti, illetvefenntarthatóságijelentést, amelyetmár hagyomány-ként a KÖVETminôsít. Lelkesmunkatársaivalegyütt mûködtetikISO 14001-es ta-

núsított környezetközpontú irányítási rend-szerüket.

Mindennapi aktív munkájuk mellett többfórumon érdekképviseleti tevékenységet isellátnak. Az alapítás óta együtt taposott útontovábbi sikeres 10 évnek indulunk mostneki.

Percsiné Bíró Kinga(Dreher Sörgyárak Rt.)okleveles vegyészmérnökA Dreher Rt. eredményességéért 14 éve dol-gozó szakember munkája nyomán 2003-ban

a vállalat a Kör-nyezeti Megtaka-rítási Díjban ré-szesült, valaminta nevéhez fûzôdika Zöld Béka díjatelnyert, 1999-2003-as idôsza-kot bemutató kör-nyezetvédelmi je-lentés is. Hitvallá-

sa szerint: „Alapvetô cél, hogy úgy termel-jünk hozzáadott értéket, hogy a lehetô leg-kisebb hatást gyakoroljuk a környezetre”.

Energiáit és tapasztalatait a KÖVET-nekis átadva kíván tenni azért, hogy minél többvállalat vezetése ébredjen rá arra, hogy akörnyezet védelme nem csak költséget je-lent, de megtakarítást is.

Ostorházi László(Ostorházi Bevonattechnikai Kft.)teológus tanár, jogászAz 1991-ben alapított családi vállalkozásrésztulajdonosa büszke a 40 alkalmazottbólálló csapat munkájára és eredményeire. Akisvállalatok között élenjárva tanúsított mi-

nôségi és környe-zetközpontú irá-nyítási rendszer-rel rendelkeznek.Az ötgyermekescsaládapa mint„Másért vállalko-zó” vezeti a szer-vezetet, ami aztjelenti, hogy érté-kek mentjén, az

embert (mint alkalmazottat, fogyasztót, part-nert) a középpontba állítva, az ô érdekeiketkövetve a profitot csak mint eszközt hasz-nálja fel.

Elsôsorban a kis- és középvállalkozásokérdekeit szem elôtt tartva szeretné a KÖVETmunkáját segíteni abban, hogy minél többenkörnyezettudatos, társadalmilag felelôs útonhaladjanak mindennapi tevékenységük során.

Új elnökség a KÖVET élén

Az Elnökség számokban:7 szakember21 gyermek (utód)94 év szakmai tapasztalat290 év élettapasztalat52 165 alkalmazott1 627 610 Mrd Ft éves forgalom

MINDEN ADOTT A SIKERHEZ!

Tagvállalati hírekLépések...


16

A Környezetvédelem MestereiA visegrádi országok (Len-gyelország, Szlovákia, a CsehKöztársaság és hazánk) felta-láló szervezeteinek kezdemé-nyezésére a Magyar Feltalá-

lók Egyesülete pályázatothirdetett a környezetvéde-lemmel kapcsolatos innova-tív mûszaki alkotások minô-sítésére. A sikeres pályázó-kat a KörnyezetvédelemMestere, a találmányokat pe-dig Környezetvédelmi Mûre-mek címmel díjazták a szak-emberek.

A pályázatok a mûködôvegyi üzemek só-kibocsátá-sát csökkentô technológiátólaz autóbuszba telepített ve-szélyeshulladék-ártalmatla-nításig széles témakörrelfoglalkoztak. Az újrahaszno-sítás technológiái közül kiemelhetô a hulla-déküveg feldolgozása, mert nagyon fogyóértékes anyagot, kavicsot helyettesít a fel-dolgozott üveghulladékkal. Tizenhét Kör-nyezetvédelmi Mûremek feltalálója kapta aKörnyezetvédelem Mestere, valamint kétegyetemista a Környezetvédelem Ifjú Mes-tere címet. (Forrás: Kék Bolygó.)

A Környezetvédelem Mestere díjat kap-ta többek között a KÖVET-tagcég BárczyKft. vezetôje, Bárczy Zoltán és felesége,

Bárczyné Ká-das Katalin is.A Környezetvédelmi Mûremek kitüntetésta „Csapadékvíz-olajmentesítés csatorna-szem-szûrôvel” c. mûszaki alkotásuk kap-

ta. Az 1991-ben alapított, négy fôvel mûkö-dô cég olaj- és vegyszerfelitató anyagok,felitató készletek forgalmazásával, hulla-dékgazdálkodási tanácsadással, továbbáolajfogó mûtárgyak felülvizsgálatával, inten-

zifikálkásával, olajosvíz-tisztító berendezé-sek fejlesztésével foglalkozik. A családi vál-lalkozást vezetô házaspárelkötelezett a környezetvé-delem mellett: cégükben ta-núsított ISO 14001 környe-zetközpontú irányítási rend-szert mûködtet; nemcsaktermékeivel és szolgáltatá-saival az ügyfeleinél, hanemmindennapi tevékenységé-vel a saját munkahelyén ishozzájárul környezeti terhe-lésünk csökkentéséhez (pél-

dául kör-nyezettu-datos iro-dahaszná-lat, környe-zetbarát irodatakarításstb.).

A csatornába bocsátha-tó vizek esetében az olaj-tartalmat meghatározó ha-tárérték 50 mg/liter. Keve-sen gondolnak arra, hogyaz e feletti szennyezésesetében a szennyezônél20 000-szer nagyobb tö-megû a víz! Így a hulla-déktömeg az érdemiszennyezônek sokszoro-sa, a költség pedig a hul-ladék teljes tömegévelarányos. A vizet a szeny-nyezés helyszínén meg-

szabadítva szennyezôanyag-tartalmától ahulladék-költség minimális lesz, mivel csaka kiszûrt olaj minôsül veszélyes hulladék-

nak, a víz pedig szabadon a befogadóbafolyhat. Ha a víz egyéb paraméterei is meg-felelôek, akkor akár újra fel is használható.A nagy jármûforgalomnak kitett helyeken(üzem- és raktárudvarokon, parkolókban,utakon) a gépkocsikból kicsöppenô olaj acsapadékvízbe kerül. A tisztítandó csapa-dékvíz mennyisége az idôjárástól függ,nem állandó, így a gravitációs tisztító mû-tárgy részben alul, részben túlméretezett,és rossz hatékonysággal dolgozik. Ezt aproblémát a víznyelôkbe egyszerûen be-építhetô, olajszelektív szûrôréteget tartal-mazó csatornaszem-szûrôvel sokkal prak-tikusabban meg lehet oldani. A csatorna-szem-szûrô érzéketlen az idôjárás változá-saira, és kapacitásának erejéig a hirtelennagy olajkiömléseket is képes feltartóztat-ni. A szûrôn áthaladó víz olajtartalma aszûrô anyagában megkötôdik, a megtisztí-tott víz továbbhalad. A szûrôvel a feladatbiztonságosan megoldható, és a mû-tárgyberuházás költségét is megtakaríthat-juk.

A díj nagy megtiszteltetés, évek fáradsá-gos munkáját jutalmazza. A vezetôk ígynyilatkoztak a kitüntetésrôl:

„Természetesen nagyon örülünk e díjnak,amelyet kevéssel az INDUSTRIA 2005szakkiállítás nagydíja után vehettünk át. Edíjakban a tágabban vett szakma elismeré-sét érezzük. Bízunk abban, hogy az egy-szerû megoldásokat megismervén, egyretöbben lesznek azok, akik a környezetvé-delemben nem rájuk kényszerített pénzköl-tést, hanem mindannyiunk javát szolgáló,értelmes beavatkozásokat látnak.”

További információk:Honlap: www.barczy.huDrótposta: [email protected].: 1 251 2451

Fertetics [email protected]



17

EMAS hitelesítés a DUNAPACK-nálElsô magyar hitelesítôk megszületése;

a Dunapack Rt. Dunaújvárosi telephelyén az EMAS hitelesítéseMagyarországon a 2005. július 28-án ki-adott NAT (Nemzeti Akkreditáló Testület)határozat az ÉMI-TÜV Bayern Kft.-nekmint szervezetnek és Bodroghelyi Csa-bának, mint egyéni hitelesítônek akkre-ditált státuszt adott. Ennek értelmébenaz EMAS rendszer (761/2001/EK rende-let szerinti Környezetvédelmi Vezetésiés Hitelesítési rendszer) immár magyarhitelesítôkkel is auditálható.

Így lehetôség született rá,hogy a Dunapack környe-zeti vezetôi, akik már évek

óta várnak a pillanatra, hogy magyar hitele-sítôk álljanak rendelkezésre, hitelesíttesséka már három éve mûködô EMAS rendsze-rüket.

Idén januárban a Dunapack Rt. Csoma-golópapírgyár képviseletében KoszorúsZoltán így számolt be nekünk gyakorlati ta-pasztalatairól: „A rendszer kiépítését a piacdiktálta, mivel a vevôk, megrendelôk, nem

csak a környezettudatosságot követelikmeg, de konkrétan az EMAS-t is”. Megfi-gyelték, hogy az EU egyértelmûen preferál-ja a rendszert és ez által azokat a kelet-közép-európai vállalatokat, amelyek ezt al-kalmazzák, jobban a Közösséghez tartozó-nak tekintik. Nem elhanyagolható elôny azsem, hogy a hatóságok pozitívabban viszo-nyulnak az EMAS-szal rendelkezô szerve-zetekhez. Sokak számára az EMAS azértijesztô, mert az ISO 14001-es rendszerrelszemben további két szigorú követelményevan: jogszabályi megfelelés és környezetinyilatkozat kiadása. Ám ez a Dunapackszámára nem jelentett nagy mértékû pótló-lagos terhet, hiszen környezeti jelentést ön-kéntességi alapon már korábban is kiadott.

A három év várakozás gyümölcse meg-érett: az elsô magyar hitelesítôk által vég-zett EMAS hitelesítés a Dunapack Rt. du-naújvárosi telephelyén 2005. augusztus17-én megtörtént az ÉMI-TÜV Bayern Kft.lebonyolításával.

Dr. Debreczeny István szakigazgató, avállalat környezetvédelmi megbízottja ígynyilatkozik az eseményrôl:

„Nagy jelentôségûnek tartom, hogy egymagyar illetékességû, frissen akkreditált mi-nôsítô szervezet alkalmasnak ítélte a Du-napack Rt. dunaújvárosi gyárát az európaiEMAS nyilvántartásba vételre. Ez a ténynagy elismerés a vállalat környezettudatosdolgozói, vezetôi munkájának. Az igazságaz, hogy a gyár már uniós tagságunk kez-detekor is bejegyzésre kerülhetett volna,ha bürokratikus okokból az akkreditálásnem húzódik el indokolatlanul több, mintegy évre. De még így is országosan az el-sôk között (tudomásom szerint második-ként) kerülünk egy olyan elôkelô nyilván-tartásba, melyet az egyre erôsödô világpi-aci versenyben kiemelkedô fontosságúvállalati minôsítô tényezôként tartanakszámon és kezelnek.”


Környezetvédelmi DíjAz osztrák ÖGUT idén is meghirdeti környezetvédelmi díját!

Az ÖGUT az Österreichische Gesellschaftfür Umwelt und Technik rövidítése (magya-rul: Osztrák Környezetvédelmi és Technoló-giai Egyesület), egy bécsi központú nemnyereségorientált szervezet. 16 alkalmazott-jával és több tucat tagjával immár két évti-zede szolgálja a fenntart-hatóság ügyét a gyakorlat-ban, idén ünnepelve 20éves fennállását. A fô témákközött szerepelnek többekközött az etikus befekteté-sek, az öko-építészet, aközlekedés-tervezés, azEMAS és egyéb önkénteskezdeményezések.

Néhány ízelítô a tavalyigyôztesekrôl:

A „Nôk és a technika”kategória egyik díjazottja aDonau-Universität Kremsegy közlekedéstematika c.tanmenetet fejlesztetek ki. Ez egyenlô súlyttulajdonít a közlekedés három fenntartható-sági dimenziójának, a gazdasági, a társadal-mi és a környezeti hatásoknak. A másik dí-jazott a Bruck an der Leitha energiaparkja,amely nem kis célt tûzött ki maga elé: 100százalékban megújuló energiaforrásokbóllássák el településüket, majd a következô

lépésben a térség további tizenöt települé-sét. A kezdeményezést siker koronázta. A„Környezeti kommunikáció” kategóriábana frappánsan elkeresztelt „Traumhaus Alt-haus” (magyarul kb. „Régi ház = álomház”)program nyert, melynek célja a régi épüle-

tek energiatakarékos ésökológiai szempontokatmesszemenôen figyelem-be vevô felújítása. A prog-ramban 60 építési vállalko-zás vett részt partnerként,a kilenc regionális kiállításlátogatóinak száma pedigelérte az 5000-et. A harma-dik kategória neve a sokat-mondó „Részvétel” volt.Az elsô díjat Sabine Pollackkapta, aki a ro*sa fedônevûnôi lakásprogramot valósí-totta meg, olyan útmutató-val, amely a szociális, kör-

nyezeti, jogi és pénzügyi feltételeket is fi-gyelembe véve segítséget nyújt a legkülön-bözôbb képzettségû, jövedelmû és korú nôk-nek lakásproblémáik megoldásához. Ezenkategória másik díját Mäden PolgármesteriHivatala érdemelte ki, amely négy másik te-lepüléssel karöltve kereste a fenntarthatóközlekedés „útjait”, fô célja a motorizált

egyéni közlekedés visszaszorítása volt, azérintettek 14 munkacsoportban vizsgálták amegoldási módokat. A foganatosított intéz-kedések sokrétûek voltak, a járdák és ke-rékpárutak optimalizálásától az óvodai ésiskolai versenyekig (ki tudja elérni szüleinél,hogy két hétig gépkocsi nélkül hozzák el azóvodáig/iskoláig). Végül a „Bôvülô Európa”kategóriába Közép- és Kelet-Európábanmegvalósított projekteket vártak, melyek bi-zonyítják a környezetvédelem életképessé-gét, gazdasági értelemben is. Hazánk szá-mára nagy megtiszteltetés, hogy az egyet-len nemzetközi kategória mindkét díját ma-gyar szervezet vehette át. Az elsô díjazott aNimfea Természetvédelmi Egyesület volt,mely a Tisza körüli árvízvédelmi intézkedé-sekkel fontos vizes élôhelyeket, halastava-kat óvott meg. A helyi gazdákkal való együtt-mûködés eredménye egyfelôl fenntarthatóbbgazdálkodás és a cigányréce fontos populá-ciójának megóvása lehet, másfelôl akár 50-120 új munkahely a 2007-ig terjedô idôszak-ban. Ezen kategória második díját a KÖVETnyerte el Ablakon bedobott pénz I-II. c.programjával, amelyrôl már többször hírtadtunk szaklapunkban.

További információ az idei pályázatról:http://www.oegut.at/themen/upreis/in-

dex.html#umosoe



18

Környezetbarát Beszállítói DíjAudi Hungaria Motor Kft.

Válasz a „Hogyanra”avagy: A Környezetbarát Beszállítói Díj értékelési metódusa

Az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft.-nél 2005. június 7-én adták át a Környezetbarát Beszállítói Díjat a Valeo-Auto Electric Magyar-ország Kft.-nek, amelyet Vincze János humán erôforrás vezetô és Simkó Róbert környezetvédelmi megbízott vettek át. A Környe-zetbarát Beszállítói Díjra, amelyet az Audi Hungaria 2003-ban alapított, azok a vállalatok pályáztak, amelyek elkötelezettek a kör-nyezetvédelem iránt és nagymértékben hozzájárulnak a környezetet és a természeti erôforrásokat kímélô folyamatok alkalmazásá-hoz. Az oklevelet Günter Fröhlich, az AUDI HUNGARIA MOTOR Kft. termeléséért felelôs ügyvezetô igazgatója ünnepélyes keretekközött adta át az Audi Hungaria Forum épületében.

„A díjjal tovább szeretnénk ösztönözni beszállítóinkat környezetbarát gyártási folyamatok alkalmazására. A pályázatok bizonyít-ják, hogy kezdeményezésünkkel sikeres projektet indítottunk el” – mondta Günter Fröhlich ügyvezetô.

A vállalat két évvel ezelôtt határozta el, hogy együttmûködését szorosabbá fûzi beszállítóival a környezetvédelem területén is. Akezdeményezés célja, a környezetvédelmi menedzsment rendszerek javítása, modern környezetvédelmi technológiák hatékonyabbés konzekvens alkalmazása.

Napjainkban a környezetvédelem, mint im-máron intézményesített szakmapolitika, il-letve ennek gyakorlati megvalósulása, aminél környezetbarátabb mûködés (méltán)egyre nagyobb teret követel magának. Haegy vállalat meg akar felelni az irányábafelmerülô kihívásoknak, a környezeti telje-sítmény folyamatos javításának, már nemcsak saját fizikai határain belül kell gondol-koznia, hanem ki kell tágítania ezeket a ha-tárokat termelési rendszerének más terüle-teire is. Az Audi Hungaria Motor Kft. (AHM)e célból hirdette meg 2003-ban Környezet-barát beszállítói díját, mellyel célunk part-nervállalataink környezeti teljesítményé-nek, környezetmenedzsment rendszerénekminél alaposabb megismerése, a javításilehetôségek feltárása, illetve a környezet-védelem terén meglévô szakmai kapcsola-tok elmélyítése volt.

A pályázat elsô körben csak az AHM ma-gyarországi telephellyel rendelkezô széria-beszállítói részére lett kiírva (a jövôben cé-lunk között szerepel ezen kör kiterjesztéseösszes beszállítónkra). Ezen szûkebb rend-szerhatár-definíció hátterében a koncepcióviszonylagos fiatalsága és ebbôl kifolyólagkiforratlan volta, az ezzel párhuzamosanjelentkezô könnyebb feldolgozhatóság igé-nye állt.

Természetesen egy koncepció esetébenannak elméleti megalapozottsága mellett,mindig a hátterében álló módszertan a leg-fontosabb és egyben a legérdekesebb. Amódszertannal szembeni legfontosabb cél-kitûzés annak objektív és minél pontosabbértékelést lehetôvé tevô módja volt. E cél-ból kiindulva döntöttünk a kiértékelés kétlépcsôssé tétele mellett. Elsô lépcsôben abeérkezett pályázati anyagokat értékeltük,míg második „körben” az ebben leírt és be-mutatott intézkedések, illetve módszerekgyakorlati megvalósulásait vizsgáltuk a pá-

lyázók telephelyén. Ily módon biztosítható-vá vált az objektivitás, nem utolsó sorbanlehetôségünk nyílott tényleges üzemi kö-rülmények között is megvizsgálni és érté-kelni a különféle innovatív környezetvédel-mi intézkedéseket.

Természetesen a két „kör” eltérô logiká-jának megfelelôen a vizsgált jellemzôk kö-re is jelentôs eltéréseket mutatott.

Az írott pályázatok értékelésénél az aláb-bi szempontok szerepeltek döntô súllyal:• Környezetmenedzsment rendszer:

megléte, felépítése, mûködtetése• Környezeti tényezôk, hatások

azonosítása és befolyásolása• Környezetvédelmi célok és programok

kimunkálása, azok megvalósítása• A KIR egyes elemei• Esetleges nemmegfelelések esetén

a javító intézkedések és a korrekciófolyamata

• Az egyes környezetvédelmi intézkedé-sek kreativitása, elôremutató volta

• A beadott pályázati anyag külleme

Az egyes jellemzôk kiértékelése a fentikérdéscsoportokat tartalmazó kérdéslistasegítségével történt. Az értékelés soránadott jellemzô három értéket kaphatott: +1az érték, amennyiben adott jellemzô léte-zik, illetve értékelhetô, 0,5 abban az eset-ben, ha adott jellemzô részben értelmez-hetô csak adott pályázó esetében, illetve 0,amennyiben nem létezik a jellemzô (a 0 ér-ték oka, szemben az esetlegesen adható–1-gyel az volt, hogy az írásbeli pályázatok-ból nem lehetett pontosan kideríteni, hogyadott jellemzô tényleg nem létezik, vagycsak az írásbeli anyagban nem). Ily módonlehetôségünk nyílt egy kvalitatív jellemzôkhelyett kvantitatív adatokat tartalmazó érté-kelés kialakítására, melynek segítségével

összehasonlíthatóvá váltak a (mind tartal-mukban, mind pedig megközelítésmódjuk-ban) nyilvánvalóan különbözô pályázatok.

A fentebb említett vizsgálati szempontok-ból is egyértelmûen kitûnik, hogy az írásosanyagok értékelése során elsôsorban a vál-lalati környezetvédelem szervezeti, „me-nedzsment”-oldalára voltunk kíváncsiak.

Pont ezen „egyoldalúságot”, illetve azesetlegesen a pályázatok eltérô adattartal-ma miatt fennálló különbözôségeket kikü-szöbölendô tartottuk fontosnak másodikkörben mindezen intézkedések gyakorlatimegvalósulásának vizsgálatát is.

A vizsgált kérdéskörök itt is hasonlóakvoltak, mint az írásbeli anyagok kiértékelé-sénél, csak mindezek gyakorlati megvaló-sulásukat tekintve. Az értékelés folyamánnémiképp eltérô értékek kerültek definiálás-ra: +1, ha adott jellemzô fellelhetô volt, –1,amennyiben nem (itt már lehetett negatívértéket adni, hiszen nem állhatott fent az alehetôség, mint az írásbeli anyagoknál), il-letve 0, amennyiben adott kérdés eseté-ben nem állt rendelkezésre információ. Kü-lön értékelési szempont, illetve tényezô volta látottakról kialakult összbenyomás, vagyisa környezetvédelmi intézkedések és a kör-nyezetmenedzsment rendszer szubjektívmegítélése (pl.: rend és tisztaság kérdése).

Azon jellemzôket, melyek esetében nemmindegyik vállalatnál álltak rendelkezésreadatok, nem vettük bele az értékelésbe.Természetesen a kiértékelést ebben azesetben is kérdéslista segítette, melyneksegítségével lehetôvé vált, hogy a két kü-lönbözô kör eredményeit összegezhessük.Az összegzés során a telephelyi látogatáseredményei kétszeres súlyt kaptak. Az ígykialakult pontszámok összegzése révénalakult ki a végeredmény.

Nyilvánvaló, hogy a fentebb bemutatottmódszertan még számos ponton fejlesztés-



19

re, változtatásra szorul, mégis jó módszer-nek bizonyulhat a vállalatok környezeti tel-jesítménye értékelésének minél adekvá-tabbá és pontosabbá tételéhez.

Ilyen továbblépési lehetôség lehet a mód-szertan továbbfejlesztése a CSR (CorporateSocial Responsibility) elveinek megfelelô-

en, valamint segítségével a vállalat fenn-tarthatósági céljait figyelembe véve a fenn-tartható beszállítói lánc kialakítása.

Természetesen jövôre is útjára indítjukKörnyezetbarát Beszállító Díj pályázatun-kat, melybôl reméljük idôvel tradíció válhat,melyen egyre több és több vállalat vesz

részt. Olyan tradíciót szeretnénk, mely jel-képe a fenntarthatóság irányába tett közöslépéseinknek.

Torma Andrá[email protected]

Üzemi KörnyezetvédelemAudi Hungaria Motor Kft.

„Amit egy cél elérésével kapunk, közel semolyan fontos, mint amivé válunk, amíg aztelérjük”.

Zig Ziglar

A 2005-ös év rendkívül sikeresen indult agyár életében, az Audi Hungaria Motor Kft.„Környezetbarát beszállító” pályázatán amegtisztelô elsô helyezést a Valeoveszprémi gyára nyerte el. A díj je-lentôségét növeli, hogy olyan ne-ves pályázók közül, mint az Auto-liv, a Lear Corporation vagy a Har-man Becker Audio System kerül-tünk ki gyôztesen. A díj egy kiemeltvevônktôl való visszajelzés, amelyelismerése eddigi munkánknak,mûködésünknek, és ösztönzô erô-ként hat a jövôre nézve.

A Valeonál a környezetvédelem,a munkavédelem mindig kiemel-kedôen fontos szerepet töltött be,ezt bizonyítja a már három éve ki-válóan mûködô Környezetközpontú Irányí-tási Rendszerünk (KIR), amelynek eddigiauditjain az SGS Hungária Kft. nemmegfe-lelôséget nem regisztrált, és kétéves a Mun-kahelyi Egészségvédelem és BiztonságIrányítási Rendszerünk is (MEBIR).

A díj meghirdetésére 2003 májusábankerült sor egy kérdôív kitöltésével, majd pá-lyázati anyag beadásával, melyet egy hely-színi látogatás követett, amikor ellenôrzés-re került minden olyan tevékenység, amelya környezetvédelemhez kapcsolódik (hulla-dékgazdálkodás, légszennyezô anyagokkibocsátása stb.).

A KIR eredményessége, de még egy pá-lyázat beadása sem képzelhetô el a felsôvezetés elkötelezettsége, a dolgozók bevo-nása nélkül, akik odafigyelô munkájukkalbiztosítják a kiépített rendszer mûködését.Elsô lépés volt a felsô vezetés, valamint adolgozók megnyerése, meggyôzése a pá-lyázathoz, amely után kezdôdhetett az ér-demi munka.

Környezettudatos mûködésünket bizonyí-tandó, már a pályázati anyag elkészítésé-nél, nyomtatásánál nagy hangsúlyt helyez-tünk arra, hogy azt kizárólag környezetba-rát (újrapapír) anyagokból állítsuk össze.

A folyamatos fejlôdést a 2002-2003-ascélok és programok segítségével mutattukbe, hiszen mi más jellemezhetné legjob-

ban, mint a lezárt és újonnan kitûzött prog-ramok?

Ennek részeként ismertettük a különbözôkörnyezeti elemekre kiterjedô intézkedése-inket, többek között nagy hangsúlyt kapotta szelektív hulladékgyûjtési rendszer kiépí-tése és fejlesztése, a hulladékok hasznosí-tási lehetôségeinek felkutatása, valamint a

veszélyes anyagokkal végzett tevékenysé-gek felülvizsgálata, fejlesztése.

Hulladékgazdálkodásunk alapelve politi-kánkból következôen a keletkezés megelô-zése, amennyiben ez nem lehetséges, azújrahasznosítás, vagy arra való átadás, leg-végsô esetben a lerakás vagy égetés. Aszelektív gyûjtési rendszerünk eredménye,hogy hulladékaink közel¾3/4-ét újrahaszno-sításra adjuk át.

A fejlesztés a pályázat leadása után semállt meg, a helyszíni auditon mutattuk belegújabb eredményeinket az Audi hozzánklátogató környezetvédelmi csapatának.

A környezetvédelem és a munkavédelemfontossága és szükségessége a mindenna-pi munkavégzés során is fontos szerepetkell, hogy kapjon, bármilyen tevékenység-rôl legyen is szó. Ennek részeként több évecélunk a környezettudatosság növelése dol-gozóink körében, hiszen számottevô ered-mény csak így érhetô el. Vállalatunk több-szintû oktatási rendszert mûködtet, amely-nek során elôször elméleti, majd a minden-napi munkában hasznosítható példákkalalátámasztott gyakorlati oktatás keretébenképezzük kollégáinkat, hogy munkájuk so-rán felismerjék tevékenységük környezet-védelmi, munkavédelmi kockázatait.

A környezetvédelmi, munkavédelmi tevé-kenységet KIR-MEBIR bizottság segíti

(amelynek mindenterületrôl van de-legált tagja), a tagok képzésére kiemelt fi-gyelmet fordítunk.

Vállalati kultúránk részeként hangsúlythelyezünk a helyi, szûkebb közösség –Veszprém – életében való részvételre, aVeszprémi Egyetemmel való szoros együtt-

mûködésre. Több éve fogadunkkörnyezetmérnök szakos hallgató-kat nyári gyakorlatra és diploma-írásra, elôadásokat tartunk az iparikörnyezetvédelemrôl, annak fon-tosságáról.

A tavalyi évben indult, és az ideiévben is céljaink között szerepel ahelyi környezet- és természetvédôcsoportokkal való együttmûködésszorosabbra fûzése, faültetési,környezetszépítési akciókba valóbekapcsolódás. A rendezett, zöldkörnyezetet nemcsak a városban,hanem gyárunk környékén is ápol-

juk, 2005-ben „Virágos Veszprémért” díjjaljutalmazta munkánkat a város.

Környezettudatos mûködésünk célja atermészeti erôforrások megóvása, a szeny-nyezések és kockázatok csökkentése, adolgozók és a környéken lakók egészségé-nek megôrzése.

Ma a KIR alkalmazása önkéntes, holnapazonban kötelezôvé válhat, de nem szabadhagynunk, hogy a kötelezôség irányítsamindennapjainkat.

Környezetünk védelme nemcsak mindenállampolgár kötelessége a jövô generációifelé, nemcsak elôírás, hanem egy kultúrarésze, amely minden vállalatnál jelen kell,hogy legyen.

Ha ennek a különleges kultúrának a ter-jesztésében a nagyvállalatok szerepet vál-lalnak (pályázatok, díjak meghirdetésével),talán könnyebben és gyorsabban terjed ná-lunk is a környezettudatos, felelôs gondol-kodásmód.

Ezúton is szeretnénk kifejezni köszöne-tünket Markó Gabriellának, aki bevezettevállalatunknál a KIR-t, Varga Józsefnek, akihárom éve végzi a hulladékok szelektívszállítását, és segítô munkájával hozzájárula KIR mûködéséhez.

Simkó RóbertKörnyezetvédelmi, KIR és IP rendszerfelelôs

[email protected]

Környezetbarát beszállító a Valeo Kft.

KÖVET programokLépések...


20

EMAS egyszerûen – programbeszámoló„10 ember, 10 nap, 10 oldal”

Az Európai Unió megbízásából megvaló-suló nemzetközi EMAS Easy program fon-tos állomásához érkezett a nyár végére. Aprogram gyümölcseit kezdjük el betakaríta-ni az augusztus végén Észtországban, Tal-linnban tartandó mûhely-munka során, ahol azegyéves projektben részt-vevô észt, litván, lett éslengyel kollégákkal együttaz eddig elvégzett fela-datok és eredmények ér-tékelésére, a tapasztala-tok átadására és a felme-rült nehézségek megvita-tására kerül sor. Az ese-ményen a hazai EMASEgyszerûen programbana KÖVET által felkészített tíz hazai kisvál-lalat és szervezet és a Polgár-Társ Alapít-vány által felkészített erdélyi magyar kis-vállalkozás eddig elért eredményeit mutat-juk be.

Az EMAS Egyszerûen programot febru-árban indítottuk azzal a céllal, hogy utatmutassunk a hazai kisvállalatoknak az EU

környezeti irányelve, az EMAS felé. AzEMAS népszerûsítésén és a vállalkozásokinformálásán túl egy egyszerûsített környe-zetközpontú rendszer kiépítése és mûköd-tetése a cél, ami idô-, munka- és nem utol-só sorban költségtakarékos megoldás akörnyezetileg felelôsen gondolkodó vállal-kozások számára.

A legutóbbi beszámolónk óta eltelt idô-szakban a vállalkozások komoly átalakulá-son mentek át, melynek mérföldkövei aproblémák tudatosítása, a környezettudatosszemlélet elsajátítása mind a vezetôség,mind az alkalmazottak részérôl és a kör-nyezeti célok és programok kidolgozása éselindítása voltak.

A négy alkalomból álló képzési sorozat-ból június 22-én tartottuk a harmadikat akörnyezetközpontú irányítási rendszer el-lenôrzésérôl, míg a belsô audit és a hitele-sítôk által végzett külsô audit részleteivelszeptemberben ismerkedik meg a tizenegyrésztvevô szervezet képviselôje. A környe-zettudatos szemléletet igyekeztünk eljut-tatni a vállalkozások munkatársaihoz is, a

vállalkozásoknál dolgozó252 munkatárs közül mármintegy 100-an részt vet-tek a telephelyen megtar-tott képzéseken. Melyeka környezeti problémák,egyéni életünkben és na-pi munkavégzésünk soránhol kapcsolódunk ezek-hez, miért vesz részt avállalat az EMAS Egysze-rûen programban, milyenkörnyezeti célokat és

programokat tûzött ki maga elé a vállalko-zás és mennyiben érinti ez a dolgozók min-dennapi munkavégzését – ezeken a kér-déseken túl a munkatársak ötletei, vélemé-nye is helyet kapott a félnapos tréningen.

A legnehezebb feladat az ötletek gyakor-latba való átültetése, a környezeti progra-mok megvalósítása, a kiépített környezet-

központú irányítási rendszer folyamatosmûködtetése, amellyel a vállalkozások anyári-ôszi hónapokban szembesülnek. Avállalkozások még az idei évben megsze-rezhetik az EMAS hitelesítést, amely kör-nyezeti teljesítményük folyamatos javulá-sának záloga, egyben a kisvállalkozásokmegítélésére és piaci helyzetére is remél-hetôleg kedvezô hatással lesz.

Következô beszámolónkban remélhetô-leg már a legjobb, legügyesebb cégek rend-szerauditjáról és EMAS hitelesítésérôl, il-letve a program jövô évi folytatásáról szá-molhatunk be.

Herner [email protected]

ILYEN VOLT ÉS ILYEN LETT…A PROGRAM KÉZZELFOGHATÓ EREDMÉNYEI

A program keretében a következôvállalkozásokkal dolgozunk együtt:• CREW Kft.• Enterol Kft.• GRP Plasticorr Kft.• Hidro-Mobil Kft.• Kamintherm Kft.• Kaposvári Vízmûvek Kft.

Szennyvízkezelési Fômérnökség• Premed Pharma Kft.• Sokoró Ökológiai Park Alapítvány• Üveges 2000 Kft.• Solaris Trade s.r.l.

A VÁLLALKOZÁSOK TELEPHELYÉN TARTOTT KÉPZÉS SORÁN MINDENKI KISZÁMÍTHATTA AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMÁT,AZAZ AZ ÉLETMÓDJÁBÓL ADÓDÓ KÖRNYEZETI TERHELÉST.

KÖVET programokLépések...


21

Az Európai Energiabajnokság már többmint fél éve zajlik. Hat országban össze-sen 44 cég vesz részt a versenyben, Ma-gyarországról öt intézmény, a Maszer Rt.,az Alcoa-Köfém Kft., a Fôvárosi Polgár-mesteri Hivatal EU Integrációs Iroda, aBiopetrol Kft. és a British American Tobac-co Hungary próbál egy év alatt minél többenergiát megspórolni az irodákban. Az Eu-rópai Bizottság Save ll. programja által istámogatott Energia-bajnokság fôdíja tízezereuró.

A program indulása óta a bajnokság né-met koordinátora a német B.&S.U. Bera-tungs- und Service-Gesellschaft UmweltmbH és a Gertec (a projektben közremû-ködô szakértô cég) kidolgozta a versenyszakmai hátterét, valamint létrejött egy ér-tékelô csoport a bajnokság eredményeinekkiértékelésére. Elkészült a bajnokság hiva-talos honlapja is (www.energytrophy.org),ahol hat nyelven olvashatók a bajnokság-gal kapcsolatos legfontosabb információk.Ezen kívül mind a hat országban számosmédiamegjelenés népszerûsítette folya-matosan a versenyt.

A verseny indulásakor egyesületünk,mint a bajnokság magyarországi koordiná-tora számos tanáccsal, és az irodai energiamegtakarítási lehetôségek ismertetésévelsegítette a hazai résztvevôket. Ezután márcsak a versenyzôk kreativitásán múlik,hogy milyen intézkedésekkel tudnak minéltöbb energiát megspórolni, járulékos beru-

házások nélkül. Erre többféle lehetôség kí-nálkozik, hiszen egy irodában számosenergianyelô eszköz mûködik, gondoljunkcsak a világításra, a dolgozók által használtszámítógépekre, monitorokra, nyomtatók-ra, fûtô és hûtô berendezésekre. Ezekethasználhatjuk körültekintôen, energiataka-rékos módon, ám tapasztalataink szerintsajnos gyakoribb a felelôtlen, pazarló ma-gatartás. A bajnokság kiváló alkalom arra,hogy a résztvevô cégek kiszûrjék ezeket arossz gyakorlatokat és ösztönözzék dolgo-zóikat az energiatakarékos magatartás-mód követésére, környezetünk védelme ér-dekében. A versenyzôk cégük valamennyidolgozóját igyekeztek bevonni a takarékos-sági programba.

A Biopetrol Kft.-nél például a különbözôenergiavételezési helyek figyelemfelhívó,humoros stílusú plakátokkal látták el. Amunkahelyi értekezleteken külön napirendipont a verseny és az energiatakarékosságkérdése, ennek köszönhetôen az energiamegtakarítás a dolgozók közös ügye lett.Ezt tükrözi az is, hogy az illetô vállalatnál –az energiabajnokságban való részvételnekköszönhetôen – az Integrált Minôségbizto-sítási Rendszer célfeladatai közé is bekerülta hatékony energiagazdálkodás kérdése.

A Maszer Rt-nél a fôépületben már jóval

korábban irodánként lettek felszerelve alégkondicionáló berendezések, hogy azo-kat az egyéni hôigényeknek megfelelôenhasználhassák a dolgozók. A számítógépe-ket úgy állították be, hogy a monitorok öt-hét perc várakozási idô elteltével energiata-karékos üzemmódra váltanak. Amelyik gép-nél megoldható, ott egy kicsivel hosszabbidô elteltével a teljes gép átvált energiata-karékos üzemmódra. Több számítógéphezcsatlakozik egy nyomtató, ezeket a nyom-tatási idôk között energiatakarékos üzem-módra kapcsolják. Az épületben üzemelôfénymásolók szintén automatikusan kikap-csolnak, ha nem használják ôket.

A pozitív példákat még hosszasan sorol-hatnánk. Ezen intézkedéseknek köszönhe-tôen nagy mennyiségû energiát takaríta-nak meg a verseny részvevôi, aminek kö-szönhetôen költségeiket is jelentôs mérték-ben tudják csökkenteni. Ezenkívül az intéz-kedéseknek köszönhetôen csökken az iro-dákban felhasznált energia elôállításáhozkapcsolódóan felszabaduló szén-dioxidmennyisége, és lassul a globális felmele-gedés.

A vállalatok energiatakarékossága az ed-dig eltelt idôszakban is jelentôs megtakarí-tással járt, de a konkrét eredmények, atényleges megtakarítások csak a versenybefejezését követôen hozhatóak nyilvános-ságra. Addig is arra bíztatunk minden iro-dát és irodai dolgozót, hogy azonosuljon abajnokság célkitûzéseivel és spóroljonmeg minél több energiát a saját háza táján.

A program színvonalának emelése érde-kében folyamatosan keresünk olyan cége-ket, amelyek elkötelezettek a környezetvé-delem ügye iránt és akár tárgyi eszközök-kel, akár pénzbeli hozzájárulással szívesenszponzorálnák az Energiabajnokságot. Ed-dig az Eco-Invest Kft., a Pannon Solar In-novációs Kft., a TTMK, a Hewlett PackardMagyarország Kft. és a Denkstatt HungaryKft. ajánlott fel jelentôs értékû támogatásta programhoz.

Havasi Pé[email protected]

Legyen az EU Energiabajnokságának támogatója!Az Európai Unió Energiabajnoksága 2004 októbere óta zajlik, 5 magyar cégrészvételével. A Bajnokság célja, hogy a résztvevô vállalatok minél több ener-gia megtakarítását tudják kimutatni a verseny egyéves idôtartama alatt. Amel-lett, hogy a cég számláin is megjelennek a megtakarítások, a környezet álla-pota is javul, hiszen a kevesebb energiahasználattal kevesebb szennyezô-anyag jut a levegôbe.A legsikeresebb versenyzôket nemzetközi szinten díjazzák, így a jól szereplô

magyar cégek a brüsszeli gála mellett egy magyarországi díjkiosztón is büsz-kélkedhetnek eredményükkel.A Bajnokság végén az alábbi kategóriákban kerülnek kiosztásra a díjak:1. „Legmagasabb európai szintû megtakarítás” díj:

(arany: 10 000 euró, ezüst: 5 000 euró, bronz: 2 500 euró)2. „Legmagasabb nemzeti szintû megtakarítás” díj: 5 000 euró országonként3. „Legötletesebb, legjobb kampány a dolgozók motiválására” díj: 5 000 euró

A díj lehet pénzbeli, illetve természetbeni. A támogatók energiatakarékos be-rendezéseket, eszközöket (pl. energiahatékony fénymásolók, napkollektorok,fogyasztásmérô rendszerek stb.), energiagazdálkodást támogató szoftvereket,tanácsadói szolgáltatásra váltható utalványokat, illetve más, nem szorosan azenergiatakarékossághoz kapcsolódó díjakat (pl. szórakoztató eszközök, uta-zási csekkek stb.) ajánlhatnak fel.

Az Energiabajnokság számos média- és PR-esemény révén nagy nyilvánossá-got biztosít a résztvevô cégeknek éppúgy, mint a szponzoráló és helyi koordi-náló szervezeteknek. A KÖVET a hazai médiának folyamatosan beszámol azeredményekrôl, a résztvevôkrôl és a támogatókról. A jelentôsebb támogatástfelajánló cégek meghívást kapnak a 2005 novemberében megrendezésre kerü-lô díjkiosztó gálára, Brüsszelbe, ahol az Európai Unió képviselôi is jelen lesznek.

A program vonzerejének és színvonalának további növelése érdekében TÁMOGATÓKAT KERESÜNK, akik felajánlják a díjazottak jutalmát.

EnergiabajnokságProgrambeszámoló

KÖVET-programokLépések...


22

Legtöbbször, ha egy vállalat környezetvédel-mi intézkedést hajt végre, annak a vállalatikülsô kommunikációban is igyekszik hangotadni. Ha civil szervezetek, rendezvényekszervezôi keresik fel a vállalatokat szpon-zorációs felkéréssel, egyik legnagyobb ér-vük annak „marketingértéke”. Azt mondjáka fogyasztók, a média is egyre érzékenyebblesz az ilyen jellegû információkra. Ugyan-akkor a másik oldalon újjal mutogatnak né-hány vállalatra: nem gondolja komolyan,csak „zöldre fest”.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit gondolnakerrôl a vállalatok, a fogyasztók és a PR-cé-gek, így május 24-i KÖVET-klub rendezvé-nyünkön a vállalati külsô környezeti kom-munikáció volt a témánk.

Az indító körben, hogy ki miért jött el ésmire a legkíváncsibb, kiderült, hogy vendé-geinket elsôsorban a jelentések pro és kont-rái csalták el hozzánk. Van, aki több fenntart-hatósági jelentés kiadása után sincs meg-gyôzôdve annak marketingerejérôl, míg másmost szeretne meggyôzôdni és erôt kapniahhoz, hogy érdemes nekifogni az elsô je-lentés megjelentetéséhez. Ugyanakkor volt,aki a jelentésektôl különbözô eszközökre voltkíváncsi, illetve a fônökkel folytatott állandóküzdelemben elfáradt munkatársak maguk isszerettek volna meggyôzôdni arról, hogy ér-demes ebbe energiát, idôt és pénzt fektetni.

1992-ben a GALLUP felmérései azt mu-tatták, hogy a fogyasztók 92%-át a szkepti-kusak, felelôsséghárítók ill. szûk látókörûekalkotják. A környezetvédelem nem jut azembereknek eszébe, ha kérdezik a jellemzôproblémákról, ám ha konkrét listából kell vá-lasztani, általában súlyosan kezelendô prob-lémának tartják. Állítólag akkor is kiemeltenkell kezelni, ha a gazdasági fejlôdés lelas-sul. Gulyás Emese a Tudatos VásárlókEgyesületétôl reményteljesen számolt be ar-ról, hogy szerintük javul a helyzet. Kihang-súlyozta, hogy megfigyeléseik és tapaszta-lataik alapján a fogyasztók igenis elvárják akörnyezetvédô vállalatoktól, hogy gazdasá-gi/üzleti kötelezettségeiket lássák el. A vál-lalati környezeti intézkedésnek akkor lehethírértéke, ha azzal a fogyasztó azonosulni

tud: hiszen amúgy is hírértéke van, temati-zált formában történik a hírré adás, valós in-tézkedést mutat be. Legfontosabb, hogy bár-mit állít egy vállalat, az legyen ôszinte! Né-hány tippet is megosztott a hallgatósággal,melyeket érdemes lehet a vállalatoknakszem elôtt tartani, amikor azon gondolkod-nak, hogyan osszák meg az információkatmagukról:

• TERMÉKEN: a termék kézzelfogható, haazon információk vannak, azt rendszerint el isolvassa a fogyasztó. A szolgáltatóknak hátrá-nyosabb a helyzetük, mivel nincs kézzelfog-ható, materiális termék, melyet átadhatnak afogyasztóiknak.

• ÖNKÉNTES INFORMÁCIÓSZOLGÁLTA-TÁS CIVIL SZERVEZETEKNEK (adatbázi-sok): mivel a civil szervezetek a vállalatok ésfogyasztók közötti hídképzô szerepet hivatot-tak betölteni, különösen fontos, hogy ha infor-mációért fordulnak a vállalatokhoz, azok neutasítsák azt el, hanem partnerként kezelveôket adják át a szükséges információkat.

• SAJTÓTEVÉKENYSÉG• INTERNET• TELJES KÖRÛ NYILVÁNOSSÁG• ZÖLD SZÁM: legtöbbször a fogyasztók

nagyon frusztráltak lesznek attól, ha egy vál-lalattól információhoz szeretnének jutni, ám atelefon végén nem találják meg az illetékest,felelôst. Az ingyenes zöld szám biztosításasok lakossági, fogyasztói panasztól megment-het egy vállalatot.

Arról is kérdeztük Emesét, vajon mitôl lát-nak valamit zöldrefestésnek a fogyasztók ill.civilek? Elsôsorban akkor válnak szkeptikus-sá, ha a közölt információ nem tûnik ôszin-tének, csupán tartalmatlan marketingfogás-nak tûnik, nem teljeskörû vagy egyszerûencsak a vállalat alaptevékenysége annyiraellentmond bármi jótettnek, hogy ezáltal hi-teltelenné válik (dohányipar, olajipar).

A résztvevôk röviden elmélkedtek aszponzoráció és adományozás közötti kü-lönbségeken is. Adományozás, ha nem vá-rok el semmi ellenszolgáltatást (hírértéket,sajtómegjelenést stb.). Általában ezt magán-pénzbôl lehet megtenni. Hiszen amint a vál-lalat pénzét költjük, általában szponzoráció-ról beszélhetünk inkább, ami pedig már in-kább hasonlít egy üzleti kapcsolathoz: cse-reüzlet, amelyben a vállalat ad valakinekpénzt, cserében hirdeti ezt, megjeleníti ne-vét stb. A társadalmi felelôsség koncepciójatermészetesen az adományozás jelenségé-hez áll közelebb, de Magyarországon, a 21.század elején még bármiféle szponzoráció-nak is örülnünk kell, hiszen szükség van atôke ilyen jellegû áramlására.

Együtt megpróbáltuk összeszedni ötlete-ink és tapasztalataink alapján, hogy a kör-

nyezeti/társadalmi/fenntarthatósági jelenté-seken kívül milyen eszközök állnak még avállalatok rendelkezésére:

• dolgozókon, családtagjaikon keresztül• éves jelentés környezeti / társadalmi /

fenntarthatósági• környezetvédelmi megmozdulások,

versenyek, vetélkedôk• termékcsomagon, használati útmutatón

keresztül• zöld PR• szóróanyagok és vállalati kiadványok• környezetbarát ajándékok• média• nyilvános hatósági dokumentumok• civil szervezetek karbantartása (tartani a

kapcsolatot velük, „kihasználni” hídképzôszerepüket)

• internet, honlap• szakmai napok• nyílt napok• iskolákban, egyetemeken elôadások, órák,

projektek szervezése, gyakornokokfogadása

• jelentések, dokumentumok kiadása elôttdolgozói vélemény kikérése, civilekkelkonzultáció

Jelentsünk?

A rendezvényen jelen lévô környezetvédel-mi szakemberek csalódottan számoltak bea környezeti jelentések hatástalanságáról.A drága idôt, energiát és információkat tar-talmazó kiadványnak általában nincsen vissz-hangja, kételkednek benne, hogy akárki ol-vassa-e azokat egyáltalán. Pallaghy Orso-lya, a MOL szakértôje kihangsúlyozta, hogya jelentésre ne tekintsünk úgy, mint egy ál-talános marketingkommunikációs eszközre.

Ez olyan alapvetô információs anyag,mellyel rendelkezniük kell a sikeres vállala-toknak (státuszszimbólum?), de ne keressüka visszhangját. Amennyiben annak olyanvisszhangja van, melynek utol kell érnie avállalatot – az elôbb vagy utóbb utol is fog-ja érni.

A Café PR meghívott szakemberei (Szar-vas László és Nagy Tamás) felhívták a részt-vevôk figyelmét arra, hogy a sikeres marke-tingkommunikáció egyik alapvetô kritériumaa megfelelô célzottság. Nem lehet ugyanaz-

„VAJON STÁTUSZSZIMBÓLUM LETTA KÖRNYEZETI JELENTÉS?”

KÖVET-klubKörnyezeti kommunikáció – Beszámoló

A 2006. év megtervezéséheztémajavaslatokat várunk,

hogy a KÖVET-klub jó hagyományaa következô évben is folytatódjon.

A 2005-ben feldolgozott témák:• Környezeti teljesítményértékelés • Zöld iroda

• Külsô kommunikáció • Belsô kommunikáció • Környezeti díjak

• Termékek és környezetvédelem

Kérjük, küldje el javaslatait [email protected] drótpostára!

KÖVET-programokLépések...


23

Hazai és Nemzetközi Környezeti Díjak – BeszámolóJúnius 21-én, a szabadságolások elôtt mégmegtartottuk nyári tapasztalatcserénket,melynek során a hazai és nemzetközi dí-jakról beszélgettünk. A klub-összejövetelena hazai díjak kiírói adtak testreszabott ésaktuális információkat az érdeklôdôknek.

A díjakról beszámoltak(és információkért kereshetôk is):Antos László (MISz – innovacio@inno-

vacio.hu) – Innovációs Nagydíj

Czibók Ágnes (KSZGYSZ – [email protected]) – Környezet Védelméért Díj

Köteles Géza (TTMK – [email protected]) – Ökoprofit díj

Nemcsek Tibor (HBLF – [email protected]) –Üzleti élet a környezetért

Tóth Gergely (KÖVET – [email protected])– Környezeti Megtakarítás Díj, Szerveze-tek fenntarthatósági besorolása

Az említett hazai díjak nyertesei közül ne-vezhetnek vállalatok az Európai Üzleti Díja Környezetért c. díjért („European Busi-ness Awards for the Environment”), amely-rôl Czibók Ágnes, mint a hazai koordinálótestület képviselôje és Nemeskéri Róbert

(REC – [email protected]), mint atavalyi zsûri magyar tagja adott részlete-sebb információt.

A Deloitte képviselôje (Reiniger Róbert)is hasznos információkkal látta el az érdek-lôdôket a Zöld Béka díjról, mellyel a szín-vonalas környezeti jelentéseket díjazzákévente.

A résztvevô érdeklôdôk száma megha-ladta a 20-at, kíváncsian várjuk, hogy lesz-nek-e közöttük díjazottak, illetve ki lesz va-jon Magyarországról delegálva a legköze-lebbi európai versenyre.


zal az eszközzel, ugyanazokkal az informá-ciókkal mindenkit elérni (nemhogy meggyôz-ni). A jelentés egy eszköz, de van még sokmás, amelyet a köztes idôszakban érdemesfel- és kihasználni arra, hogy a megcélzottérintetteket minél nagyobb hatásfokkal el-érjük.

Nagyon jó módszer lehet a skandináv pél-da is, melyre Urbán Kata terelte a szót, akikugyanis néhány oldalban (tíz) adják ki jelen-tésüket, az egyes területekre, témákra vo-natkozóan pedig további részletes informá-ciókat bocsátanak az érdeklôdôk elé a hon-lap segítségével.

A szkeptikusabbak arra is utaltak, hogyegy olyan ország olyan jelenében, ahol alegtöbben napi olvasnivalójukként a Blikketválasztják, még sok tennivaló akad, sok amegváltoztatni való.

Példamutatás, változtatás generálása

Otrok Györgyné, a Richter Gedeon Rt. mun-katársa kicsit máshogy közelítette meg té-mát. Kihangsúlyozta, hogy a vállalatok min-den egyes környezeti kommunikációs akci-ójuk révén a fejeket / gondolkodást / hozzá-állásokat próbálják megváltoztatni. Ehhezhosszú idôre van szükség, emiatt nem sza-bad elkeseredni, ha nem jönnek el a meghí-vottak egy rendezvényre, vagy ha negatívvisszhangja van valamely hírnek. Újra és új-ra próbálkozni kell, a pofonokat „lenyelni” ésújra harcba szállni. Vannak sikerek is az útközben, az út vége pedig kecsegtetô. Azok

a vállalatok, amelyek vállalják, hogy a kör-nyezetvédelmet nem csak teszik, de még aköz, a nyilvánosság elôtt is vállalják, példátstatuálnak mindazon vállalatoknak, amelyekmég nem indultak el ezen az úton.

Egy vállalatnak az a feladata, hogy egyen-súlyt teremtsen a környezetével, a cég érez-ze ott jól magát, ahol van. Amíg ezt nem ér-zi, addig tennie kell annak érdekében. Ez fá-radságos út lehet, kudarcok és sikerek lép-csôi váltják egymást, de végül megéri.

Környezetvédelmi vagykommunikációs szakember?

Skizofrén állapotot eredményez, ha valakikörnyezeti szakemberként akar környezet-védelmi hírt adni. Egyszerre beszél belôle aszakember, és egyszerre a kommunikációsigény. Ezt a két szerepet valószínûleg különkell választani. Természetesen nem teljesen,hiszen nincs olyan kommunikációs szakem-ber, aki a környezeti szakember információi,tudása és együttmûködése nélkül jó hírekettudna generálni, ám ez inkább legyen kétember/osztály közötti együttmûködés, mintegy személyen belüli harc. Ezért tehát szak-kommunikációt kell végezni célzott csoport-nak.

Tanúsítás vs. minôsítés – ha egyáltalán...

A találkozó végén a vendégek arról beszél-gettek, hogy érdemes-e tanúsítani, illetveminôsíteni a jelentést, ha az végül kiadásra

kerül. Voltak, akik szkeptikusan kérdezték,hogy nézi-e azt valaki egyáltalán, de voltak,akik egyetértettek abban, hogy vannak bô-ven elôítéletek, melyeket le kell küzdeni, aminôsítés pedig erre hatékony eszköz lehet.A könyvvizsgálók általi tanúsításnak többennem látták értelmét: megrendült a beléjükvetett bizalom, és ôk maguk is hajlamosak afelelôsség áthárítására. A civil szervezetekáltal végzett minôsítés hitelesebbnek tûnikmég a laikusok szemében is.

ELGONDOLKODVA ZOLTÁN, AHOL A VÁLLALATNÁL NINCSKÜLÖN KÖRNYEZETI KOMMUNIKÁCIÓÉRT FELELÔS

SZAKEMBER, ILLETVE ORSOLYA, AKI SZERENCSÉSENSZAKMAI HOZZÁÉRTÉSSEL KIMONDOTTAN A ZÖLD

KOMMUNIKÁCIÓN DOLGOZHAT A MOL-NÁL

A következô tapasztalatcsere idôpontja:október 5., szerda

Témája: belsô kommunikáció – alkalmazottakmotiválása és hogyan puhítsuk a fônököt?

Új tagvállalatainkLépések...


24

Új tagvállalatainkBUDAPEST AIRPORT Rt.Budapest Ferihegy NemzetköziRepülôtér Üzemeltetô Rt.

Több, mint fél évszáza-da, 1950. május 8-ánemelkedett fel az elsônemzetközi járatot tel-jesítô polgári repülôgépFerihegy repülôterérôl,s ezzel Magyarországmegnyitotta kapuját anemzetközi menetrendû légi közlekedéselôtt.

A Budapest Airport Rt. az LRI jogutódja-ként 2002. január 1-én hozta létre a magyarkormány.

Repülôterünk Európa szívében, Kelet ésNyugat találkozásánál helyezkedik el. Buda-pestrôl jelenleg több mint 70 város érhetô elmenetrend szerint.

Az új EU-tagállamokból három légikikötôszerepel csak a legnagyobbak ötvenes listá-ján, mely szerint Prága, Varsó és Budapestrepülôterei rendelkeznek a legjobb mutatók-kal. A dinamikus fejlôdés fô adatai, a 2004-ben regisztrált évi közel 112 000 gépmoz-gás, valamint a 6 millió fôt is meghaladóutaslétszám bizonyítják, hogy Ferihegy fon-tos szerepet játszik Európa légi közlekedé-sében.

2005. május 25-én sikeresen teljesítettükegyik fontos célkitûzésünket, önkéntes tanú-sító auditon megszerezte a minôségirányítá-si rendszerre vonatkozó ISO 9001:2001, va-lamint a környezetközpontú irányítási rend-szerekre vonatkozó ISO 14001:2004 szab-vány szerinti tanúsítását.

A környezettudatos mûködtetés szempont-jai kiterjednek valamennyi tevékenységi kör-re, így a repülôtér-üzemeltetés, az utas ésteherszállító gépek kiszolgálása, a kereske-delmi tevékenység, a repülôtéri biztonság ésvédelem biztosítása, valamint a repülôtérfejlesztés területeire.

Társaságunk arra törekszik, hogy fejlesz-tései és beruházásai Európa legkorszerûbbés legbiztonságosabb repülôterei sorábaemeljék Ferihegyet.

Egyik legfontosabb küldetésünk, hogy lé-gikikötônk a közeljövôben Kelet-Közép-Eu-rópa vezetô kereskedelmi és logisztikai köz-pontjává váljék.

A Budapest Airport Rt. elkötelezett egyEU-konform szabályozású, a fenntarthatófejlôdés irányelvei szerint mûködô, környe-zetbarát repülôtér üzemeltetésében. Törek-szik arra, hogy úgy feleljen meg a kor minô-ségi követelményeinek, hogy ügyfelei annakmaximális nyertesei legyenek.

Kalocsainé Rásztóczky Magdolnakörnyezetvédelmi vezetôTel.: 1/[email protected]

GRP PLASTICORR Kft.

A GRP PLASTICORR Kft.1991-ben alakult üvegszálasmûgyanta kompozit rendsze-rek fejlesztésében és alkal-mazástechnológiájában évti-zedes kutatóintézeti gyakorlatot szerzett kétmagyar mérnök, Kajtár Vilmos és Maros Jó-zsef magánvállalkozásaként, majd a tartályokkorrózióvédelmére, bevonatolására kidolgo-zott alapszabadalmat továbbfejlesztettük. APLASTIMOL® márkanéven védjegyzett ter-mékcsaládot alkalmazzuk a vegyipari ésolajipari tároló tartályok élettartamának meg-hosszabbítására.

A GRP Plasticorr Kft. mára az ipari tartá-lyok rekonstrukciójának elismert, piacvezetôszereplôjévé vált, stratégiai partnerei közétartozik valamennyi jelentôs üzemanyag for-galmazó hazai olaj- és vegyipari társaság.Az elmúlt másfél évtized alatt közel félmilliónégyzetméternyi felület korrózióvédelmét, to-vábbá földalatti és föld feletti tartályok átala-kításával, duplafalúsításával sokféle veszé-lyes anyag biztonságos tárolását oldottukmeg. A kezdeti ötfôs, néhány milliós évesforgalmú mikrovállalkozásból napjainkra al-vállalkozókkal együtt több mint 50 fôt foglal-koztató, saját kutatólaboratóriumi háttérrelrendelkezô piacvezetô társasággá vált.

Tevékenységünk mára kibôvült a piacon atisztán polimer alapú társított rendszerek fel-használásával készülô tárolótartályokkal,valamint önhordó kivitelû vegy- és olajipariszerkezeti elemekkel. Kelet-Közép-Európá-ban elsôként fejlesztettünk és kiviteleztünk9-12 m átmérôjû állóhengeres tartályok acéltetôszerkezetének kiváltására alkalmas kom-pozit tartálytetôt, melynek tömege harmada,élettartama legalább kétszerese az acélé-nak. Nagynyomású gázcsövek rehabilitációsK+F programja keretében európai szinten isversenyképes javítási eljárást dolgoztunk ki,melynek alkalmazásával a vezetékek üzem-szünet nélkül javíthatóak, és a javított csôszilárdsági tulajdonságai lényegesen job-bak, mint az eredeti, hibátlan acélcsôé.

A PLASTIMOLR D duplafalúsítási eljáráselnyerte a 2002. évi XI. Magyar InnovációsNagydíj Pályázaton a Környezetvédelmi ésVízügyi Minisztérium Környezetvédelmi In-novációs Díját, 2003-ban pedig Magyar Mi-nôség Háza® díjat nyert. 2004-ben az „Ipar aKörnyezetért Alapítvány” és az „Ipar Mûsza-ki Fejlesztéséért Alapítvány” Aranyérméttársaságunk kapta. 2005-ben a Magyar Fel-találók Egyesülete EKO 2005 – InnovációsKörnyezetvédelmi Versenyén „Invenció díj”-at ítélt mûszaki megoldásainkért.

Sokoró Ökológiai Park Alapítvány

Az 1993-ban létreho-zott alapítvány elsôd-leges célja a Sokoró– Pannonhalma kis-térség fenntartható fejlôdésének elômozdítá-sa. Az 1997 óta Pannonhalma–Sokoró Tér-ségfejlesztési Önkormányzati Társuláskéntnyilvántartott kistérségi szervezetnek jelenleg30 tagönkormányzata van. A szakmai mun-kák koordinálását, a fejlesztési projektekösszefogását az Alapítvány végzi.

Az eltelt évek során jó kapcsolatot alakí-tottunk ki a térségi vállalkozókkal, kézmûvesmesterekkel és civil szervezetekkel. Közre-mûködésükkel létrehoztunk olyan, a térségigazdákat segítô szervezeteket, mint példáula Pannonhalma–Sokoróaljai Borút Egyesület,vagy a Sokoró Termelô és Értékesítô Szö-vetkezet.

Az Alapítvány a térségi gazdálkodók szá-mára több képzési programot is szervezett(pl. borászati, gyógynövénygyûjtési és ter-mesztési képzés).

Fesztiváljaink (Málnafesztivál, Sokoró Folk-lór Fesztivál) a térség hagyományainak, ér-tékeinek, termékeinek bemutatását, népsze-rûsítését szolgálják.

Tevékenységünk nem merül ki a program-alkotásban, az újszerû programok gyakorla-ti megvalósítását is felvállaljuk:

– A 2000-ben létrehozott, HACCP minôsí-téssel is rendelkezô minta dzsemüzemünk-ben 19 féle lekvár készül. Ezek között olyankülönlegességek is találhatók, mint például ahomoktövis, a szôlô, vagy a hársas birsalma.

– A térségi erdôk gyérítésébôl származófaanyag hasznosításán alapuló rönkbútor-üzemben játszótéri, utca- és szobabútorokkészülnek.

Kiemelt fontosságúnak tartjuk a jövô ge-nerációinak képzését, foglalkoztatását. A2000 óta mûködô erdei iskolánkban többezer gyermek vehetett részt különféle termé-szetismereti és hagyományôrzô foglalkozá-sokon.

A térségi gazdálkodók segítése az Alapít-vány másik kiemelt célja. Ennek érdekébena gazdálkodókkal közösen évente mintegy20-30 pályázatot készítünk el.

Programjaink, valamint a térség fenntart-ható fejlôdésének bemutatására Sokorótájcímmel újságot jelentetünk meg.

Az elmúlt évek során több nemzetköziprogramot is indítottunk, illetve részt vállal-tunk ezek mûködtetésében. Partnerszerveze-teink vannak többek között Finnországban,Ausztriában, Felvidéken és Erdélyben is.

Enyingi Tiborügyvezetô igazgató, a kuratórium elnökePotyondi Ákos; munkatársTel.: 96 / [email protected]

Kajtár Vilmos; ügyvezetô igazgatóBácskai János; értékesítési vezetôTel.: 1/[email protected]

Új tagvállalatainkLépések...


25

Crew Kft.

A Crew Kft 30 fôs „le-génysége” a nyom-daiparban tevékeny-kedik és próbálja alegmagasabb szintenkielégíteni a meg-rendelôk igényeit.

Korszerû géppark-kal, a legmodernebbtechnikával és ügyfélközpontú gondolkodás-sal fogadjuk minden régi és új ügyfelünket.

Szórólaptól a könyvig, naptártól a poszte-rig, különféle nyomtatványokat magas minô-ségben készítünk, de bármilyen egyedi el-képzelés megvalósításában is partnerek va-gyunk.

Megrendelôink között tudhatjuk jó néhánymultinacionális cég magyarországi képvise-letét, de Svájcból, Németországból, és Ro-mániából is kaptunk már megrendelést, va-lamint több KÖVET-INEM Hungária kiad-vány nyomdai munkája is nálunk készült.

Célunk, hogy cégünk folyamatos techno-lógiai fejlôdését összhangba hozzuk a kör-nyezetvédelemmel és nemcsak minôségi,de környezetbarát nyomtatványokkal is jelenlegyünk a piacon. Ezt próbáljuk technológiá-val (hagyományos montirozás és lemezlevi-lágítás helyett, digitális montirozást alkalma-zunk, ami közvetlenül a lemezre kerül, így ki-hagyjuk a filmet, ezáltal csökken a mûanyaghulladék mennyisége), újrahasznosított pa-pírok rendelkezésre állításával, illetve élel-miszer festékanyag felhasználásával tenni.

Vállalatunk elkötelezte magát, hogy kör-nyezettudatos vállalatirányítását rendszerbefoglalja, ezért részt veszünk idén a KÖVETEMAS Egyszerûen programjában, melyneksorán az európai rendeletben megfogalma-zott környezetvédelmi szempontoknak igyek-szünk megfelelni és ennek segítségével to-vábbi valódi környezeti teljesítmény javulástelérni.

Körcsönyei ZsoltnyomdavezetôTel.: 1/[email protected]

Premed Pharma Kft.

A Premed Pharma Kft.1992 óta van jelen amagyar egészségügyipiacon. Mûködését in-novatív, dinamikus fejlôdés, folyamatos bô-vülés jellemzi.

Gyógyászati segédeszközök, elsôsorbanápolási és szemészeti termékek forgalmazá-sával és ezekhez kapcsolódó egyedi, kiegé-szítô szolgáltatások nyújtásával, valamint lé-zeres látáskorrekcióval foglalkozunk.

A cég küldetése az egészségügyi ellátáskultúrájának fejlesztése korszerû termékekés technológiák bevezetésével, az egész-ségügyi tudás fejlesztésével, terjesztésévelés példamutató szolgáltatásokkal.

A Premed Pharma Kft. mûködésének köz-pontjába piacvezetô vállalatok kiváló minô-ségû termékeinek forgalmazását és partne-reink magas minôségi színvonalon történôkiszolgálását állítottuk.

A mögöttünk álló több mint tíz év alatt ko-moly tapasztalatokra tettünk szert a felhasz-nálók, partnerek valós igényei, elvárásai, va-lamint a termékek és technológiák jellemzô-inek megismerésében.

Cégünk 2005 márciusában bevezette azISO 9001:2000 minôségirányítási rendszert,mely garantálja az általunk forgalmazott ter-mékek és a nálunk igénybe vehetô szolgál-tatások magas minôségi szintjét.

A minôségirányítási rendszer bevezetésé-vel és alkalmazásával célunk az volt, hogy amár eddig is magas színvonalú tevékenysé-günket hivatalosan is a legmagasabb szintûelismerésben tudhassuk.

Ezt a minôség iránti elkötelezettséget bô-vítjük ki a környezettudatossági tanúsítványbevezetésével, hiszen célunk az, hogy ter-mékeink és munkafolyamataink a magas mi-nôségi mutatók mellett ne terheljék felesle-gesen a természetet, szûk és tág környeze-tünket, élôhelyünket.

Dr. Szabó György; ügyvezetô igazgatóCsiszár Miklós; környezetvéd. munkatársTel: 23/889-700; Fax: 23/[email protected]

Hidro-Mobil Kft.

Cégünk a hidraulika és pneumatika terüle-tén mûködik 1994 óta.

Az egyik legnagyobb hidraulika és pneu-matika elemeket gyártó cég, a PARKERHANNIFIN Co. termékeit képviseljük Ma-gyarországon megalakulásunk óta, mintszerzôdéses területi disztribútor.

Alaptevékenységeink: hidraulikus és pne-umatikus elemekkel történô tervezés, hidrau-likus berendezések összeépítése, komplettrendszerek kivitelezése, alkatrészek értéke-sítése, valamint hidraulikus és pneumatikusgépek, berendezések javítása, karbantartása.

Fenti tevékenységeinkkel kapcsolatbanközponti kenôrendszerek elemeinek forgal-mazásával és komplett központi kenôrend-szerek tervezésével, kivitelezésével is fog-lalkozunk. E területen kizárólagos magyar-országi képviselete vagyunk a DELIMONcégnek.

A tevékenységünk eredményes végzésesorán – minden vonatkozó jogszabály ésegyéb követelmény maximális betartásával– folyamatosan arra törekszünk, hogy:

– megelôzô intézkedésekkel a minimálisracsökkentsük a tevékenységeinkbôl adódókörnyezeti terhelést,

– a mûszaki fejlôdés során felmerülô újkörnyezetkímélô megoldásokat folyamatosanfigyelemmel kísérjük, alkalmazzuk és java-soljuk használatukat partnereinknek,

– jó emberi kapcsolatok kialakításával part-nereinket és dolgozóinkat képezzük, segít-sük, környezettudatosságukat növeljük, ak-kor is, ha ez rövid távon akár lassabb gazda-sági növekedést eredményez.

Környezeti politikánk és eredményeink dol-gozóink, partnereink és minden érdekelt félszámára nyilvános.

Palkó Zoltánügyvezetô igazgatóTel.: 72/[email protected]

Duna ErikaSzerencsés vagyok, hogylehetôségem volt márgyerekként felfedezniazt a szépséget, értéket,amit környezetünk nyújtnekünk; azonban aszennyezéssel, problémákkal, amivel miemberek viszonozzuk ezt a csodálatos„ajándékot” csak késôbb szembesültem.Tíz évvel ezelôtt vettem részt elôször egy

környezetvédelmi képzésen, az akkor hal-lottak olyan mély benyomást tettek rám,ami meghatározta késôbbi életem, és pá-lyafutásom. Éreztem, hogy személyesentennem kell azért, hogy környezetünketmegóvjuk, illetve fontos, hogy erre felhív-jam mások figyelmét is. Szakmai tanulmá-nyaimat a szarvasi Tessedik Sámuel Fôis-kolán kezdtem, ahol környezetgazdálkodá-si agrármérnökként végeztem, majd a Kö-zép-Európai Egyetem Környezettudomá-nyi és Környezetpolitikai tanszékén bôví-tettem ismereteimet.

A KÖVET-tel, illetve tevékenységévelidén januárban ismerkedtem meg. Könnyû

volt azonosulni a gondolataikkal; magam isfontos szerepet tulajdonítok a nevelés,szemléletformálás eszközének a környe-zetvédelem során. A KÖVET munkatársa-ként július elején kezdtem el dolgozni azegyesületi csoportban. Örülök, hogy olyancsapat része lehetek, ahol a környezetvé-delmet nem csak elméletben és mások fel-világosításán keresztül gyakorolják, hanemmaguk is mindennapi életük és tevékeny-ségük során igyekeznek pozitív és felelôspéldát mutatni másoknak. Remélem, a kör-nyezetvédelem egyik „követeként” mun-kámmal én is hozzájárulhatok környeze-tünk megóvásához.

Új munkatársunk

JogszabályokLépések...


26

Új magyar jogszabályok – 2005. júniusA magyar törvényhozás – a nyári uborka-szezon ellenére – legutóbbi lapzártánk ótasem tétlenkedett. Ahogy a KJK-Kerszöv, arovatunk forrásaként használt DVD Jogtárkiadója fogalmazott: „a július hónap ritkántapasztaltalt jogszabálydömpinggel” leptemeg szerkesztôségünket, ezért – kényte-len-kelletlen – most csak a 2005 júniusá-ban született új normákat tudjuk bemutatni.Természetesen a soron következô Lépé-sekben pótoljuk az elmaradást. Sietünkhozzátenni, hogy a környezetügy intézmé-nyes szabályozását közvetlenül, vagy köz-vetve szolgáló joganyagok megszaporodá-sa örömteli jelenség, és kifejezetten jó híraz is, hogy egyre gyakrabban találkozni a„sorok között megbúvó” tisztább termelési,azaz a megelôzést elôtérbe helyezô elvek-kel.

Rovatunkban – a korábbi gyakorlattal el-lentétben – nem csak a tartalmában elôz-mény nélküli, azaz érdemileg új jogszabá-lyokat szedtük csokorba, hanem azokat is,amelyek a már meglévô szabályozók egyesparagrafusait, bekezdéseit módosítják.Ezeket külön magyarázat nélkül, tábláza-tos formában bocsátjuk Tisztelt Olvasóinkrendelkezésére. Hasznos szemlézést kívá-nunk!

1. Hulladékgazdálkodás

109/2005. (VI. 23.) Kormányrendelet azelemek és az akkumulátorok hulladékainakvisszavételérôlA kormányrendelet hatálya az elemekre ésakkumulátorokra, a belôlük származó hul-ladékokra, valamint az ezen hulladékokkalkapcsolatos visszavételi és begyûjtési te-vékenységekre terjed ki. A rendelet értel-mezésében elemnek és akkumulátornakkell tekinteni minden olyan elektromosáramforrást, amely a kémiai energiát köz-vetlenül elektromos energiává alakítja át.

A jogszabály leírja a visszavételi és be-gyûjtési kötelezettség alapelveit, miszerinta gyártó köteles a hulladékká vált elemetés akkumulátort visszavenni, illetve a be-gyûjtésrôl gondoskodni. Meghatározza to-vábbá a gyártó begyûjtési kötelezettségé-nek mértékét, az általa forgalomba hozotttermékek tömegének függvényében, és ki-tér a forgalmazást végzô kereskedôk fela-dataira is.

A rendelet részletesen taglalja az elôírá-sokkal ellentétes gyakorlat jogkövetkezmé-nyeit, és meghatározza a hulladékgazdál-kodási bírság mértékét, valamint kiszabá-sának és megállapításának módját.

20/2005. (VI. 10.) EüM rendelet a humángyógyszerek és csomagolásuk hulladékai-nak kezelésérôl

A rendelet hatálya kiterjed minden termé-szetes és jogi személyre, amely humángyógyszer hulladékának birtokosa, azokraa hulladékkezelôre, akik gyógyszerhulladé-kot kezelésre átvesznek, a gyógyszergyár-tókra, illetve a gyógyszerforgalmazókra, va-lamint magára a gyógyszerhulladékra.

Az EüM rendelet szerint a gyógyszerhul-ladékot a települési szilárd hulladéktól el-különülten, zárt rendszerben kell gyûjteni éstermikusan kell ártalmatlanítani. Annak ér-dekében, hogy ez a hulladékártalmatlanítá-si lánc zavartalan lehessen, a gyógyszer-hulladék birtokosának kötelessége a szer-vezett szelektív hulladékgyûjtést igénybevenni.

A jogszabály központi szerepet ruház agyógyszergyártókra, azzal, hogy megálla-pítja: „a gyógyszerhulladék visszafogadá-sára és ártalmatlanítására alkalmas hulla-dékkezelô rendszer kiépítése és üzemelte-tése a gyártó feladata...” A gyártónak,mindazonáltal, lehetôsége nyílik arra is,hogy a fenti kötelezettségét átruházza a for-galmazóra vagy egy arra feljogosított koor-dináló szervezetre.

A rendelet értelmében jelentôs feladatokhárulnak a gyógyszertárakra is, mivel a hul-ladék lakosságtól történô begyûjtésébenvalamennyi közforgalmú és fiókgyógyszer-tárnak részt kell vennie.

2. Munkavédelem, munkaegészségügy

22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgés-expozíciónak kitett munkavállalókra vonat-kozó minimális egészségi és munkabizton-sági követelményekrôlA rendelet elôírásait a szervezett munka-végzés keretében folyó minden olyan tevé-kenységre alkalmazni kell, amikor a munka-végzés során a munkavállalók mechanikairezgés okozta kockázatnak vannak kitéve.A jogszabály pontosan meghatározza azún. napi expozíciós határértékeket, tehátazokat a rezgésintenzitásokat és idôtarta-mokat, amelyek még nem veszélyeztetik amunkavégzô egészségét.

A norma külön rendelkezik a kéz és a kar,valamint az egész test rezgésterhelésénekmegengedhetô mértékérôl, és leírja a mun-káltató kötelezettségeit az expozíció – adottesetben méréssel történô – meghatározá-sára, más szóval a kockázatértékelésrevonatkozólag. Érdekessége a rendeletnek,hogy prioritásként kezeli a megelôzést az„utólagos tûzoltással” szemben, és ebbena minôségében a tisztább termelési elvekközvetett érvényre jutását is szolgálja. Ígyfogalmaz: „A mechanikai rezgésexpozíció-ból eredô kockázatokat a forrásnál kell ki-küszöbölni vagy minimális szintre csökken-teni…”

További, szakmai megalapozottságrautaló sajátossága a jogszabálynak, hogyáltalános módszertani ajánlásokat tesz akáros expozíciók kiküszöbölésére, a mun-kakörülmények javítását szolgáló lehetsé-ges intézkedésekre vonatkozólag.

3. Természetvédelem

12/2005. (VI. 17.) KvVM rendelet a foko-zottan védett növény-, illetve állatfajok élô-helyén és élôhelye körüli korlátozás elren-delésének részletes szabályairól

A rendelet hatálya a fokozottan védettényilvánított növény-, illetve állatfajokra, va-lamint az élôhelyükre megállapított hasz-nálati és gazdálkodási korlátozásokra ter-jed ki. Kiterjed továbbá a korlátozások általérintett területekre (földterületek, barlan-gok, vizek stb.) is.

A jogszabály értelmében a területileg il-letékes környezetvédelmi és természetvé-delmi felügyelôségek a fokozottan védettfajok élôhelyén és élôhelye körül korláto-zást rendelhetnek el, ha az ott folyó gaz-dálkodási tevékenység az érintett egyedekés állományok veszélyeztetésével járna. Afelügyelôségeknek kötelességük, hogy akorlátozást megelôzôen érdemben tájéko-zódjanak az elrendelés szükségessége, il-letve területi hatálya felôl.

A rendelet szerint az illetékes felügyelô-ség a korlátozásról határozatban kell, hogyrendelkezzen. A határozat tartalmi követel-ményeire vonatkozólag pontos útmutatásttalálni a jogszabályban.

Azt, hogy a kiadott határozatban foglaltelôírások hogyan, és milyen mértékben tel-jesülnek, a felügyelôség a területileg érin-tett nemzeti park igazgatóságával karöltvejogosult ellenôrizni.

4. Energiahatékonyság, megújulóenergiaforrások

63/2005. (VI. 28.) OGY határozat az alter-natív és megújuló energiahordozók elter-jesztésének hatékonyabbá tételérôlAz Országgyûlés ebben a határozatábanfelkéri a Kormányt, hogy alkossa meg azalternatív és megújuló energiahordozók el-terjesztését szolgáló jogi szabályozási ker-teket. A joganyag – ebben a minôségében– nem az alternatív energiafajták térnyeré-sének, részarányuk növelésének körülmé-nyeit konkrétan szabályozó normának, ha-nem olyan, a kormányzati feladat- és fele-lôsségi kört meghatározó rendelkezésnektekintendô, amely irányt szab a jövôbelitörvényhozói munkának.

A határozat kitér a megújulókból történôvillamos energia elôállítást, és a kötelezôáramátvételt részleteiben szabályozó tör-

JogszabályokLépések...


27

vény megalkotásának szükségességére, amegújulók hasznosítását célzó beruházá-sok engedélyezési eljárásának megkönnyí-tésére, a geotermális energia kiaknázásá-nak jogszabályi feltételeit megteremtô jog-alkotói munka ösztönzésére, a bio-üzem-anyagokra, a biogáz-termelés szabályozá-sának megalkotására és több más kor-mányzati feladatra. A Kormánynak 2005.november 30-ig kell beszámolnia az elôírtfeladatok teljesítésérôl.

1060/2005. (VI. 4.) Korm. határozat a „Si-keres Magyarországért Panel Plusz” hitel-program elindításáról és a kapcsolódó álla-mi támogatásokrólA Kormány ebben a határozatban deklarál-ja, hogy egyetért az Önkormányzati Infra-struktúrafejlesztési Hitelprogram 20 milliárdforintos keretemelésével és a panel, illetveegyéb elôre gyártott technológia felhaszná-lásával épült lakóépületek energiatakarékoskorszerûsítését, felújítását segítô hitelcéllal(az ún. „Panel Plusz” hitelprogrammal).

A Panel Plusz hitelprogramhoz szüksé-ges források megtervezését az ifjúsági,családügyi, szociális és esélyegyenlôségiminiszter, valamint a belügyminiszter, apénzügyminiszter, és a regionális fejleszté-sért felelôs tárca nélküli miniszter együttesfeladatává teszi.

5. Érdemi jogszabályokat módosítórendelkezések

Köteles Géza / [email protected]

110/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelmérôl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

106/2005. (VI. 16.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998.(XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról

24/2005. (VI. 29.) EüM-FVM a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhetô növényvédôszer-együttes rendelet maradék mértékérôl szóló 5/2002. (II. 22.) EüM-FVM együttes rendelet módosításáról

8/2005. (VI. 24.) FMM-EüM a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérôl szóló 3/2002. (II. 8.)együttes rendelet SzCsM-EüM együttes rendelet módosításáról

56/2005. (VI. 25.) FVM rendelet a vad védelmérôl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényvégrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

55/2005. (VI. 30.) GKM-BM-KvVM a gépkocsik környezetvédelmi felülvizsgálatáról és ellenôrzésérôl szóló 7/2002. (VI. 29.)együttes rendelet GKM-BM-KvVM együttes rendelet módosításáról

51/2005. (VI. 29.) GKM rendelet az átvételi kötelezettség alá esô villamos energia átvételének szabályairól és árainakmegállapításáról szóló 56/2002. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról

49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet a villamosenergia-termelôi engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhô-szolgáltatásicélra értékesített melegített víz és gôz hatósági árának megállapításáról szóló64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról

39/2005. (VI. 11.) GKM rendelet a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó képzésének, vizsgáztatásánakszabályairól és díjairól szóló 8/2002. (I. 30.) KöViM rendelet módosításáról

32/2005. (VI. 2.) GKM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról szóló 2/1982. (II. 22.)KPM rendelet módosításáról

13/2005. (VI. 23.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól szóló9/2001. (IV. 9.) KöM rendelet módosításáról


28

A KÖVET a környezettudatos szervezeti mûködést segítô, nemnyereségorientált, független szervezet, amely az INEM nemzet-közi hálózatának tagja. Politikai vitákban nem foglal állást, tagjainem „zöld mintavállalatok”, hanem a környezetért felelôsségetérzô cégek, amelyek lehetôségük szerint mûködésüket is ezenszempontok szerint alakítják, és terjesztik a környezetkímélômûködésre vonatkozó ismereteket.

A TTMK a UNIDO/UNEP által kezdeményezett tisztább termelé-si központok nemzetközi hálózatának a tagja, amelynek célja amegelôzô környezetvédelem magyarországi elterjesztése.

A Lépések c. szaklap negyedévente jelenik meg. A cikkek aKÖVET jóváhagyásával és a forrás megjelölésével szabadonközölhetôk. Várjuk észrevételeiket, közleményeiket a kiadványszínvonalának növelése érdekében.

ISSN 1786-9536A hírlevél KÖVET tagoknak ingyenes.

További információk:Fertetics Mandy / KÖVET

1063 Budapest, Munkácsy M. u. 16.Levélcím: 1387 Budapest 62., Pf. 17.Tel.: (1) 473-2290 Fax: (1) 473-2291

[email protected]

Zilahy Gyula / TTMKBKE, 1093 Budapest, Fôvám tér 8.

Levélcím: 1828 Budapest 5., Pf. 489.Tel.: (1) 482-5251 Tel./Fax: (1) 482-5407

[email protected]

A kiadvány anyaga: CYCLUS OFFSZET papír,amely újrahasznosított hulladékpapírból, klórszármazékok

és optikai fehérítô felhasználása nélkül készült.Megjelenik 1100 példányban.

Lépések...a fenntartható fejlôdés felé

Pályázatmikro- és kisvállalatok

fejlesztéséreA Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalnevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati ésKutatáshasznosítási Iroda az egész ország-ban, régiós bontásban pályázatot hirdet a re-gionális innováció támogatására.

Közvetlen célja a hazai mikro- és kisvállal-kozások innovációs kezdeményezéseinek tá-mogatása, melynek érdekében a 2005-2007-ig terjedô idôszakra ötmilliárd forintot biztosítaz összes magyarországi régió számára, eb-bôl még a 2005. évre rendelkezésre álló for-rás 1,7 milliárd Ft.

A projektenként igényelhetô támogatás mi-nimális összege 2 millió Ft, maximális össze-ge körülbelül 25 millió Ft.

Támogatásra jogosult minden, az adott ré-gióban telephellyel rendelkezô belföldi szék-helyû, jogi személyiségû vagy jogi személyi-séggel nem rendelkezô mikro- és kisvállalko-zás, amely vállalja, hogy a projektet az adottrégióban lévô telephelyén valósítja meg.

A pályázatot önállóan kell benyújtani, mely-nek határideje 2007. szeptember 28-ig folya-matos, a projekt futamideje két év.

A pályázat beadásához szükséges fontosdokumentumok és további információk azalábbi internetes honlapjain érhetôk el:

http://www.nkth.gov.huhttp://www.kutatas.hu

Októberben kerül sor a KÖVET jubileumi konferenciájára,melyen a vállalati környezettudatosság és társadalmi

felelôsség témáit járjuk körül. A szakmai programmellett az eseményen ünnepli Egyesületünk

tizedik születésnapját.

Legyen a vendégünk, ünnepeljen velünk!

Idôpont: 2005. október 18. (kedd)Helyszín: Bp. XI. ker., Hotel Gellért

Fôvédnökök:Dr. Persányi Miklós (KvVM)

Dr. Kóka János (GKM)

Jelentkezés, információ:www.kovet.hu/10+100

[email protected] (1) 473-2290Jelentkezési határidô: október 7.

MédiatámogatókTámogatókKiemelt támogatók

PROGRAM

Környezeti Megtakarítás Díj:- Díjátadás (Dr. Persányi Miklós)- Gyôztes vállalatok intézkedéseinek bemutatása

Szakmai elôadások:- Környezettudatos jövô kisvállalkozásoknak - Heinz-W. Engel (INEM)- Környezetközpontú irányítási rendszerek - Galli Miklós (Consact Kft.)- A vállalatok társadalmi felelôssége mint többszereplôs tanulási

folyamat - Radácsi László (MTA)- Vállalatvezetôk társadalmi felelôssége - Dabóczi Kálmán (Altern-csoport)- A Másért vállalkozó - Ostorházi László (Ostorházi Kft.)- Környezettudatos vállalatirányítási eszközök - Herner Katalin (KÖVET)- Ökohatékonyság, az ABP program négy éve - Pap Imre (KÖVET)

10 éves a KÖVET:- Jubileumi interaktív játéka KÖVET-rôl Tóth Gergellyel- Közös ünneplés

Ahol üzlet lesz a hírbôl

www.uzletietika.

hu

Ingyenes szolgáltatásaink cégeknek:

- sajtószobánkban elhelyezheti környezet-védelemmel kapcsolatos sajtóközleményeit,sajtótájékoztatók, bemutatók meghívóit;

- programajánlónkban szakmai konferen-ciákról, kiállításokról, bemutatókról, pályáza-tokról értesítheti olvasóinkat;

- állásbörzénkben feladhatja álláshirdetéseit,és kiválaszthatja leendô munkatársait is;

- kiadványfigyelônkben ismertetjükkörnyezetvédelmi könyv, CD, és egyébkiadványaikat.

Az egyetlen hazai zöld hírportál nézettségefolyamatosan nô. Adatbázisainkban,

linkgyûjteményünkben hasznos információkattalál. Nyitóoldalunkon, EU és természet-

véddelem rovatainkban napontafrissülô zöld híreket talál.

A Környezetvédelmi Újságírók Társasága általüzemeltetett – jelenleg 15 000 cikket tartal-

mazó – honlapunkat sok újságíró olvassa, ígyhíreink más médiumokban is megjelennek.

Hatékony információszolgáltatása zöld iránytûn: www.greenfo.hu

Lépések a fenntarthatóság felé 25.

Documents

Transcript of Lépések a fenntarthatóság felé 25.