Kettős modalitású kétnyelvűség
description
Transcript of Kettős modalitású kétnyelvűség
Kettős modalitású kétnyelvűség
Kontaktusjelenségek szociolingvisztikai vizsgálata siketeknél
III. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia
MTA Nyelvtudományi Intézet, 2009. február 6.
Rácz Szilárd
Pécsi Tudományegyetem – Eötvös József Collegium
Az előadás felépítése
1. A siket közösségek kétnyelvűsége2. Nyelvi kontaktusok modellje3. A kontaktusba lépő kódok rendszere4. Az első kísérlet bemutatása: nyelvi
kontaktusok bimodális kétnyelvűségi helyzetben
1. A siket közösségek kétnyelvűsége(Grosjean 1992, 2008)
„Kétnyelvű az, aki mindennapi érintkezése során két vagy több nyelvet kommunikatív, szociokulturális szükségleteinek megfelelően (szóban/írásban illetőleg jelelt formában) rendszeresen használ.” (Bartha 1999:40)
nyelvészeti-antropológiai nézőpont
1. A siket közösségek kétnyelvűsége
• kisebbségi kétnyelvűség: Mo. kb. 30-40 ezer fő (Bartha et al. 2006: 852)
• nem ismerik el őket kétnyelvűeknek (nyelvközösség vs. fogyatékos csoport)
• a siketség tartóssága miatt nem zajlik le a nyelvcsere (Hattyár 2004)
• a hallás hiánya miatt többségi nyelvet csak részlegesen sajátítják el (háttér, nyelvelsajátítás ideje)
1. A siket közösségek kétnyelvűsége
• nincs jelnyelvi egynyelvű mód• A kétnyelvű nyelveinek és a nyelvfeldolgozó
mechanizmusoknak az aktivációs szintje az idő egy adott pontján (Grosjean 2008: 39)
• eltérő modalitású nyelvek kapcsolata:• a nyelvi megnyilatkozás (jelelés és beszéd)
egyidejűleg mindkét nyelven ↔hangzó nyelvi kapcsolatok szekvenciális jellege(Bishop 2005; Emmorey 2005)
2. A nyelvi kontaktusok modellje
Két jelnyelv érintkezésénél
Hangzó nyelv és jelnyelv érintkezésénél
Hangzó nyelvi kontaktusokra jellemző
Egyedi jelenségek
Lucas–Valli 1992
Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata
„Bimodal bilingualism”• a két nyelv párhuzamos megjelenése• code-blending (Emmorey et al. 2005)• pszicholingvisztikaváltozat: a jelnyelv és a hangzó nyelv között
Reilly–McIntire 1980
Hangzó nyelv és jelnyelv kapcsolata
• pidzsin (Woodward 1973; Reilly– McIntire 1980; Cockely 1983)
• harmadik rendszer, hibridizáció (Whinom 1971; Romaine 1989)
• bázisnyelv: nem lehet megállapítani (Auer 2000)
• Kontaktusjelelés:a két nyelv elemeit kombinálja egyedi módon (Lucas-Valli 1992; Lucas 2000)
Kontaktusjelelés:néhány jellemző
Társadalmi • többségi kétnyelvű
partnerrel: (kölcsönös igazodás)
• keverés: a hangzó normához való igazodás kisebbségi nyelv használat közben
• a keverés siketek közt negatívabb („halló akcentus”)
Nyelvészeti• jelnyelv és hangzó nyelv
szintaxisa és morfológiája is (igék ragozása)
• angol morfémák, elöljárószavak
• tér-és tekintethasználat• egyes szavak, suttogás,
szájmozgás
(Lucas-Valli 1992)
Kontaktusba lépő kódok rendszere
Hangzó nyelv: • beszélt formában: artikuláció (Ann 2001)• jelelt formában: manuálisan kódolt rendszerek
(rendszeres jelek, MCE)• másodlagos jelelési rendszer (Davis–Supalla
2001)• hangzó nyelv vizuális modalitású reprezentációja
(Grosjean 2008)
• jelnyelvi jelek + hangzó nyelvi morfológia és szintaxis
• ujj-abc: egy másodlagos jelrendszer (Lucas 2000)
Kontaktusba lépő kódok rendszere
Jelnyelv:• jelnyelv és kontaktusváltozat különbsége?• szimultaneitás: nyelvi elemek
rétegződése, nyelvi ökonómia (Wilbur 2003)
Nyelvi kontaktusok bimodális kétnyelvű helyzetben: kísérlet
• előtanulmány: 2 alkalom, számbavétel, • siket személy kettős modalitású (hangzó és
jelnyelvi) kétnyelvű nyelvprodukciója: nyelvválasztás a partnerek függvényében (jelnyelv és köztes változatok)
• jelnyelv domináns siket k.sz. (kérdőív: nyelvhasználat, kompetencia, ismeretség)
• kísérleti helyzet: videóüzenet továbbítása, rajzfilm
Kísérlet…
Fiktív partnerek• P1: erős, jelnyelvi domináns siket• P2: „gyenge” siket• P3: halló tolmács • P4: halló gyógypedagógus, középfokú tanfolyamHipotézisek:• siketes jelnyelvet csak P1-nél láthatunk • P1-től P4 felé haladva egyre több lesz a kevert
elem, megjelenik a kontaktkód is
Módszertani problémák
Koncepció• sokkal homogénebb jelelés• P1 és P4 közötti különbségekTranszkripció• glosszázós módszer (Mongyi–Szabó 2004)• videóelemező program (kockáról kockára)• hiányos korpusz, következetes jelölés
nehézsége
Módszertani problémák: hatásuk az elemzésre
• P1: 2 perc• P4: 2+2 perc =4 perc• Cél: artikuláció jelenléte, funkciói, jeleléshez
való viszonya• egyes kontaktusjelenségek: az eltérő modalitású
rendszerek kapcsolódási lehetőségei• pontatlanság, további elemezések, • csak a legszembetűnőbb jelenségek,
nagyságrendi mutatók
1. A kódhasználat a partnerek függvényében
Partner P1 P4
Teljes artikulációs kép 43 66
Részleges artikulációs kép
15 8
Összesen 58 81 (=74 +7 )
Az artikulációs képek aránya a két mintában (120 s)
Részleges aránya P1:.26% – P4:10-11%
Részleges szájkép szerepe: lexikalizálódott (Wilbur 2003: 341)
P1: Szabályszerű használat: tör [történik] , sik [sikerül], sárg [sárga]
P4: lassúbb, jelölt, rendszertelenebb
1. A kódhasználat a partnerek függvényében
A nyelvprodukció dinamikája:• manuális elemek szekvenciális kapcsolódása –
hangzó nyelvhez kötöttség (Wilbur 2003) • több hangzó nyelvi elem a P4-es
mintában(szintaxis, morfológia)• DE, MERT• HÁTRA, MELLETTE, EGY • P1: toldalék: ÉG(ból/ből) + égből szájkép
Jelnyelvi és hangzó nyelvi elemek kapcsolata
• két artikulációs rendszer: két nyelv egyidejű jelenléte
• nem szekvenciálisan követik egymást: nincs kódváltás
• kódvegyítés(code-blending, Emmorey 2005)
• szájképek és manuális jelek viszonya• egyéb sajátos kontaktusok
• szájképek többsége szemantikailag megegyezik a manuálisan kifejezett tartalommal (Emmorey 2005: 666)
(1)mit tévé antennaMIT / TÉVÉ [prof.-b] ANTENNA(2) NÉZ-2-
fel
• Szemantikai eltérések:(2)
áramMEGRÁZ
• „árammal megrázza” • Megnyilatkozás két nyelven• Funkciómegosztás
Néhány további jellemző
Szimultaneitás + kiegészítő szájkép(3) ismer
ISMER TE ?
Néhány további jellemző
• nyelvi elemek időbeli viszonya: legtöbbször egybeesik, kivételek is
(4) inter INTERNET-SZÁMÍTÓGÉP (INTERNET)
• kézmozgás gyorsabb
Összegzés
P1: siketes jelelésP4: több artikuláció, teljes szájkép, változat
jobban kötődött a hangzó nyelvhez (vö. kérdőív)
• jelnyelvi-hangzó nyelvi kétnyelvűség fő jellemzője: kódvegyítés
• információtartalom: ekvivalens, kiegészítő• kézjelek sebessége gyorsabb• két nyelv képes egyidejűleg aktív lenni
Összegzés
• előtanulmány: módszertani buktatók • valós partnerek, interjúk készítése• társalgások rögzítése, nagy elemszámú
minta• jelnyelvkutatásban jártas siket munkatárs• döntés nyelvi mintákról, terepmunka• oktatási helyzetek
Köszönetnyilvánítás
• Dr. Szabó Mária Helga• Csömör Károly
Felhasznált irodalom• Ann, J. 2001: Bilingualism and Language Contact. In: Lucas, Ceil (szerk.): The
Sociolinguistics of Sign Languages. Cambridge: Cambridge University Press. 33-60.• Bartha Csilla 1999: A kétnyelvűség alapkérdései. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.• Bishop, Michele–Hicks, Sherry 2005: Orange Eyes. Bimodal Bilingualsm in Hearing
Adults from Deaf Families. In: Sign Lanugage Studies 5/2. 188-230.• Lucas, Ceil 2000: Language contact phenomena in deaf communities. In: Estudios de
Sociolingüísticos 1. 145-152.• Lucas, Ceil–Valli, Clayton 1992: Language Contact In The American Deaf
Community. San Diego: Academic Press. • Cokely, Dennis Richard 1983: When is a Pidgin not a Pidgin? An alternate analysis of
the ASL-English contact situation. In: Sign Language Studies 12. 1-24.• Davis, Jeffrey–Supalla, Samuel 1996: A Sociolinguistic Description of Sign Language
Use in a Navajo Family. In: Lucas, Ceil (szerk.): Sociolinguistics in Deaf Communities. Washington D.C.: Gallaudet University Press. 77-106.
• Emmorey, K et al. 2005: Bimodal bilingualism. Cod-blending between spoken English and American Sign Language. In: Cohen, James et al. (szerk.): ISB4. Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA: Cascadilla Press., 663-673.
• Grosjean, Francois 1992: The Bilingual and the Bicultural Person in the Hearing and in the Deaf World. In: Sign Language Studies 77.. 307-320.
Felhasznált irodalom• Grosjean, Francois 2008: Studying Bilinguals. Oxford UP.• Hattyár Helga 2004: A siket közösségek és a nyelvcsere. In: P. Lakatos Ilona–T.
Károlyi Margit (szerk.): Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. A 12. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest: Tinta Kiadó. 77–87.
• Lancz Edina–Berbeco, Steve 1999: A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége – SHL Hungary.
• Mongyi Péter–Szabó Mária Helga 2004: A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat]
• Padden, Carol–Humphries, Thomas:2004: Hangok egy kúltúrából. Siketek Amerikában. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány. [Jelnyelvi tolmácsképző sorozat]
• Reilly, Judy S.–McIntire, Marina L. 1980: ASL and Pidgin Sign English. What's the difference? In: Sign Language Studies 9. 151–192.
• Wilbur, Ronnie B. 2003: Modality and The Structur of Language. Sign Languages Versus Signed Systems. In: Marschark, Marc–Spencer, Patricia Elisabeth (szerk.): Oxford Handbook of Deaf Studies, Language and Education. Oxford: University Press. 332-346.
• Woodward, J.C. 1973: Some characteristics of Pidgin Sign English. In: Sign Language Studies 3. 39-46.
Köszönöm szépen a figyelmet!