Kettős szorításban a magyar bankszektor

Várhegyi Évatudományos tanácsadó, az MTA doktora

„Bankok Magyarországon – 2012.” Budapest, 2012. december 10.

Pénzügykutató Zrt.

1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk: válság és válságkezelés

2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés

sokkjaira4. Várható következmények

2

Vázlat

3

Általános, mindenütt érvényesülő sokk: hitelválság Portfolióromlás, jövedelmezőség-csökkenés, tőkehiány Források szűkössége és drágasága Tulajdonosi preferenciák módosulása:

• kockázatkerülő magatartásÁltalános következmények: mérlegalkalmazkodás, hitel/betét

arány csökkentése, hitelszűkítés, hitelezési kondíciók szigorodása

Hitelszűkítés átmeneti kivédésére „Bécsi kezdeményezés” • Cél: a hitelállomány szinten tartására• A magyar kormány 2010 nyarán felrúgta az IMF-szakítással

1. A magyarországi bankokat ért kettős sokk

A magyar banki különadó problémái: Jogbiztonságot sérti, kvázi visszamenőleges hatályú Mértéke eltúlzott, 5-10-szeres (táblázat) Felhasználása a folyó költségvetésben, nem pü-i stabilitási

alapban Mérlegfőösszegre, nem nyereségre: az aktivitást bünteti Versenytorzító: nyereséges nagybankokra és kisbankokra

kisebb (táblázat) IMF-egyeztetés hiánya a bécsi egyezmény

„megszegéséhez” vezetett: forráskivonás megindulhatott

4

Speciális magyar sokkok: a válságkezelés sokkjai,„brutális” különadó és végtörlesztés

Bankadók Európában 2011-ben

5

Ország Adóalap Adó mértéke (%) Bevezetés dátuma, időtartama

Becsült éves bevétel

Felhasználás

Ausztria Osztrák bankok forrásai tőke és biztosított betétek nélkül

1-20 Mrd€: 0,055%20 Mrd€ fölött: 0,085%

2011 500 M€ Költségvetés

Belgium Lakossági bankbetétek és biztosítási termékek

0,15% 2011 700 M€ Költségvetés

Egyesült Királyság

Források tőke, biztosított betétek és repóra szolgáló állampapírok nélkül

0,075% 2011 3 Mrd€ Költségvetés

Franciaország Bázel II tőkeminimum 0,25% 2011 555 M€ Költségvetés

Magyarország Eszközök (2009) –bankközi hitelek és más pénzügyi vállalkozások értékpapírjai

50 MrdFt-ig 0,15%50 MrdFt felett 0,53%

20103 évre

kb. 450 M€ (pü váll.-sal 630 M€)

Költségvetés

Németország Források (2010) nembank-intézmények betétei nélkül, derivatívokkal növelve

10 Mrd€-ig 0,02%100 Mrd€-ig 0,03%100 Mrd€ felett 0,04%

2011 1 Mrd€ Stabilitási alap

Svédország Források tőke és alárendelt kölcsön nélkül

0,036% 2009 250 M€ Bankmentő alap

Szlovákia Források saját tőke és biztosított betétek nélkül

0,4% 2012 80 M€ Költségvetés

Szlovénia Eszközök 0,1% 2011 5 M€ Költségvetés

Forrás: NBS (2011), sajtóinformációk

A különadó hatása a jelentősebb bankok 2010. évi jövedelmezőségére

Bank Adózott eredmény (Mrd Ft)Különadó 2010-

ben

Különadó a 2009.

évi eredmény

2009 2010 Változás (Mrd Ft) %-ában

OTP Bank 150,2 118,1 -32,1 25,5 17,0%

K&H 10,0 27,2 17,2 14,2 142,0%

CIB Bank 4,7 -23,5 -28,2 10,7 227,7%

MKB Bank 2,5 -108,2 -110,7 13,5 540,0%

Raiffeisen Bank 4,3 -10,8 -15,1 11,1 258,1%

Erste Bank 18,4 5,7 -12,7 12,7 69,0%

UniCredit Bank 15,5 18,8 3,3 7,7 49,7%

Budapest Bank 13,0 10,2 -2,7 3,4 26,2%

6

Forrás: PSZÁF-Aranykönyvek Portfolio.hu alapján számítva

A különadó közvetlen hatásai: Megszűnt a bankszektor jövedelemtermelő képessége

• A bankok nagy részénél tőkevesztést idézett elő• Csökkenti a bankok kockázatviselő és hitelező képességét

Versenyhátrányt okoz a KKE-régióban• 2012-ig csak Szlovéniában alkalmazták, ötöd akkora mértékkel• 2012-től Szlovákiában vezették be, a magyarnál kisebb mértékkel,• máshol EU-szabályozásra várnak

7

Speciális magyar sokkok: (1) „brutális” különadó

A végtörlesztés problémájaA bankok kötelezése az egyösszegű végtörlesztésre a magánjogi szerződések kormányzati felülírása

… és közvetlen hatása• árfolyamveszteség ¾-ét bankok viselik (180 HUF/CHF

árfolyamon a kb. 240 piaci helyett)• 370 milliárd Ft bruttó veszteséget okozott a hitelezőknek. Ennek

mintegy 30%-át a hitelintézetek a 2011-évi bankadóból leírhatták, így a nettó veszteség a 260 milliárd forint körül alakulna, de a nagybankok csak 28%-ot tudtak visszaigényelni

• 130 Mrd Ft-os különadóval együtt kb. 400 Mrd: bankok nagy részénél tőkevesztés = vagyondézsma (bankrablás)

Áttételes hatásuk: általános befektetői bizalom megingásaBeleillik a jogbiztonságot aláásó, a befektetőket elriasztó kormányzati beavatkozások sorába (magánnyugdíj-pénztári vagyon konfiskálása, ágazati különadók)

8

Speciális magyar sokkok: (2) végtörlesztés

Romló portfolióminőség Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése:

főleg hitelcsökkentéssel Visszaeső jövedelmezőség, veszteség Tőkevesztés, de tulajdonosi tőkepótlás: „amit az állam

elvett, a tulajdonosok kipótolták” (Simor, Portfolio-konferencia)2009-2012. júl. között a GDP 2,3%-át (kb. 650 Mrd Ft) vonta el az állam, a tulajdonosi tőkeemelés a GDP 2%-a (kb. 600 Mrd Ft) volt

Piaci átrendeződés

9

Hatások a bankszektor helyzetére

Romló portfolióminőség: vállalati szektorA nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása

10

2007.II.

2008.II.

2009.II.

2010.II.

2011.II.

2012.II.

2013.II.

2014.II.

0

1

2

3

4

5

6

0

5

10

15

20

25

30

Állományarányos új értékvesztés - tényNemteljesítő hitelek aránya (jobb skála)Series4

% %

Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.

Romló portfolióminőség: háztartási szektorA nemteljesítő hitelek aránya és az értékvesztés eredményt rontó hatása

11

2007.II.

2008.II.

2009.II.

2010.II.

2011.II.

2012.II.

2013.II.

2014.II.

0

1

2

3

4

5

6

0

3

6

9

12

15

18

Állományarányos új értékvesztés - tényA végtörlesztésből származó állományarányos új értékvesztésÁllományarányos új értékvesztés - előrejelzés

% %

Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.

Külföldi források kivonása, hitel/betét arány csökkenése

12

2009

.dec febr ápr

jún

aug

okt

dec

febr ápr

jún

aug

okt

dec

febr ápr

jún

aug

okt

dec 20

222426283032343638

112116120124128132136140144148

Külföldi források (jobb skála)Hitel/betét arány

Mrd EUR%

Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.

Visszaeső jövedelmezőség, veszteség A válság és válságkezelés hatása a főbb eredménytényezőkre

13

Forrás: PSZÁF

Megnevezés Milliárd forint Index (%)

2008 2009 2010 2011 2011/2008

Kamateredmény 714 756 866 848 1,21Jutalékeredmény 243 258 262 232 0,95Egyéb nem kamateredmény (2010-től különadóval)

-207 -84 -341 -328 1,40

Működési költség -642 -588 -599 -567 0,88Értékvesztés és céltartalék-változás

-144 -443 -377 -682 3,67

Adózott eredmény 237 209 12 -243 -1,02ROA 0,91 0,72 0,04 -0,84 -ROE 13,3 9,4 0,5 -10,4 -

Piaci átrendeződés:A jelentősebb bankok pozícióváltozása

Bank Piaci részesedés (megoszlás)A piaci részesedés változása (% pont)

Eszközök Ebből: hitelek Eszközök Hitelek

2008 2011 2008 2011 2011/2008 2011/2008

OTP Bank 19,3% 22,0% 15,7% 17,5% 2,7% 1,8%

K&H 10,4% 9,5% 8,7% 8,0% -0,9% -0,7%

CIB Bank 10,0% 8,8% 12,1% 10,0% -1,2% -2,1%

MKB Bank 8,9% 10,5% 10,4% 10,3% 1,6% -0,1%

Raiffeisen 8,7% 8,2% 9,3% 10,4% -0,5% 1,1%

Erste Bank 8,6% 7,7% 9,4% 8,4% -0,9% -1,0%

OTP Jelzálog 5,7% 5,7% 5,8% 6,0% 0,0% 0,2%

UniCredit 5,3% 5,4% 7,0% 7,9% 0,1% 0,9%

Budapest Bank 3,0% 3,0% 3,7% 3,5% 0,0% -0,2%

Bankszektor 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 0,0% 0,0%

14Forrás: PSZÁF Aranykönyvek alapján számolva

A tények

A hitelezés tartós, a kilábalást akadályozó csökkenése…

… ami nem szükségszerű, hiszen a legtöbb KKE-országban legkésőbb 2010 közepétől felívelés kezdődött a hitelezésben (ábra)

2010 nyarától Magyarország a régió „fekete báránya”

15

2. A kettős sokk hatása a magyar gazdaság finanszírozására

A vállalati hitelek alakulása nemzetközi összehasonlításban

16

75

80

85

90

95

100

105

110

115

120

75

80

85

90

95

100

105

110

115

12020

08.o

kt.

2008

.dec

.20

09.fe

br.20

09.á

pr.20

09.jú

n.20

09.a

ug.

2009

.okt

.20

09.d

ec.

2010

.febr.

2010

.ápr.

2010

.jún.

2010

.aug

.20

10.o

kt.

2010

.dec

.20

11.fe

br.20

11.á

pr.20

11.jú

n.20

11.a

ug.

2011

.okt

.20

11.d

ec.

2012

.febr.

2012

.ápr.

2012

.jún.

2012

.aug

.

%%

Bulgária Lengyelország Csehország MagyarországRománia Szlovákia Eurozóna Balti államok

Forrás: Horgony 2013. Simor András, MNB

A hazai bankszektor bruttó hitelkibocsátása a háztartásoknak

17

2005

.I. III.20

06.I. III.

2007

.I. III.20

08.I. III.

2009

.I. III.20

10.I. III.

2011

.I. III.20

12.I.

050

100150200250300350400450500550600

45678910111213141516

JelzáloghitelekEgyéb hitelekVégtörlesztés hitelkiváltó

Mrd Ft Mrd Ft

Forrás: MNB Stabilitási jelentés , 2012 nov.

… a hitelcsökkenés mögött 2010 nyarától a külföldi források kivonása is áll

18

2010

.jún júl

aug

szep

t

okt

nov

dec

2011

.jan

febr

már

c

ápr

máj jún80

85

90

95

100

105

110

115

120

125

130

A bankrendszer külföldi forrásai nemzetközi összehasonlításban (2010. június=100)

HUCZPLROBG

%

Forrás: MNB

A forráskivonás valószínű okai: mérlegkiigazítás: hitel/betét arány csökkentése

(2008: 160%, 2010: 140%, 2012: 120%) a kirívó mértékű banki különadó + végtörlesztés

A forráskivonás és hitelszűkítés következményei: hitelezési kondíciók szigorítása: MNB szerint kínálati

hatás erősebb a keresletinél a beruházások csökkenése (3 év alatt 32%-os

csökkenés, beruházási ráta 16% ) a GDP visszaesése- stagnálása

19

20

3. Banki válaszok a válság és a kormányzati válságkezelés sokkjaira

a) Tulajdonosi motivációkb) 2012 őszétől új szabályozási sokkokc) Banki alkalmazkodási módok

A tények

Szabályozási kényszer (tőkemegfelelési, likviditási) •Bázel III. követelmény: tőkeemelés vagy a tőkeáttétel mérséklése•A hitel/betét arány csökkentése: belföldi ügyfélforrások határozzák meg a hitelezés mértékét•Kockázatkerülő magatartás (pl. kkv-k, ingatlanfinanszírozás, önkormányzatok leépítése)Kelet-európai térséget sújtó extra-szigorítások:A keleti piacokon jelenlévő osztrák bankok számára felügyeleti előírás

Hitelfék: kelet-európai érdekeltségeik hitel/betét rátája az új folyósításoknál nem haladhatja meg a 110 százalékot 2012-től

A Magyarországon érintett 3 leánybank (Erste, RB, UC) részesedése a hitelállományból kb. 25%Sőt: a KKE-ben aktív többi bankcsoport is követheti a példát

21

a) Tulajdonosi motivációk

A tények

2012 őszén magyar kormány felrúgta a Bankszövetséggel kötött megállapodást:

Tranzakciós illeték kivetése, majd növelése (3. Matolcsy-csomag)• Közvetlen hatás: költség (áthárítható)• Közvetett hatás: nagyvállalati ügyfelek tranzakcióikat máshonnan

bonyolítják (effektív jövedelem-kiesés) Bankadó felezésének elvetése, idei mérték tartósítása

• Közvetlen hatás: költség (nem áthárítható)• Közvetett hatás: tulajdonosi motiváció kvázi kivonulásra (zombi)

Kormányzati kötvénykibocsátások: kiszorítás betétpiacról

22

b) 2012 őszétől új szabályozási sokkok

23

c) Banki alkalmazkodási módok Magyarországon Költségek csökkentése:

• létszámleépítés, hálózatszűkítés Ügyfélforrásra alapozott üzleti stratégia

• hitelezés visszafogása• betétgyűjtési expanzió (de: állam kiszorító hatása)

Veszteségek kompenzálása kamatmarzs növelésével, de:• nemzetközi összevetésben ma is magas • kockázatos, mert rossz hiteleket növelheti

Piacról való kivonulás, M&A ?• fiókteleppé minősítés• divesztíció: részlegek, üzletágak leválasztása, eladása

24

4) Várható következmények

1. Folytatódik a banki forráskivonás és a hitelszűkítésKérdés: a14% feletti TMM: a rendezett visszavonulásra vagy a hitelezés beindítására való felkészülés?

2. A kormányzati beavatkozások hatása súlyosabb, mint a válság primer hatása, ezért végképp leszakadunk a térségben is

3. Hitelrendszer tartós működési zavarai: pénzkivonás (negatív multiplikátor) gazdaság összehúzódása, tartós recesszió

Köszönöm a figyelmet!

25