juhtenyesztestan

JUHTENYÉSZTÉSTAN

Írta/szerkesztette:

Dr. Szórádi Tibor Ph.D.

Szegedi Tudományegyetem

Mezőgazdasági Főiskolai Kar

Állattenyésztéstani Tanszék

Hódmezővásárhely

2003

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés……………………………………………………………………………..1.

2. A juh gazdasági jelentősége, tenyésztési alapismeretei és típusformái………………3.

2.1. A juh gazdasági jelentősége………………………………………………………..3.

2.2. A juh származása, domesztikációja………………………………………………...4.

2.2.1. A házijuh származása…………………………………………………………….4.

2.2.2. Domesztikáció……………………………………………………………………5.

2.3. Küllem……………………………………………………………………………...6.

2.4. Az életkor megállapítása…………………………………………………………...9.

2.5. Elnevezés ivar és kor szerint……………………………………………………...10.

2.6. Testméret felvétel…………………………………………………………………10.

2.7. Viselkedési és biológiai sajátosságok……………………………………………..11.

2.8. A juh típusformái………………………………………………………………….12.

2.8.1. A juhok konstitúciós típusai…………………………………………………….12.

2.8.2. Vérmérséklet szerinti típusok…………………………………………………...13.

2.8.3. Juhok hasznosítási típusai……………………………………………………….13.

3. A juhok általános értékmérő tulajdonságai…………………………………………15.

3.1. Konstitúció………………………………………………………………………...15.

3.2. Egészség…………………………………………………………………………..15.

3.3. Ellenálló képesség………………………………………………………………...16.

3.4. Termékenység……………………………………………………………………..16.

3.5. Szaporaság………………………………………………………………………...16.

3.6. Báránynevelő képesség……………………………………………………………18.

3.7. Növekedési erély………………………………………………………………….19.

3.8. Fejlődési erély…………………………………………………………………….19.

3.9. Ivarérettség………………………………………………………………………..20.

3.10. Tenyészérettség………………………………………………………………….20.

3.11. Takarmányfelvevő képesség…………………………………………………….20.

3.12. Takarmányértékesítő képesség…………………………………………………..20.

4. Gyapjúismeret……………………………………………………………………….22.

4.1. A juh bőrének szerkezete………………………………………………………….22.

4.2. A gyapjúszál képződése…………………………………………………………...23.

4.2.1. A szőrtüsző működésének ciklusai……………………………………………...24.

4.3. A gyapjúszál morfológiája………………………………………………………...25.

4.4. A szőrképletek fajtái a gyapjúszál morfológiája alapján………………………….26.

4.5. A gyapjútermelés értékmérői……………………………………………………...27.

4.5.1. A gyapjúszál értékmérői………………………………………………………...27.

4.5.1.1. A gyapjúszál színe……………………………………………………….……27.

4.5.1.2. Gyapjúszál fénye……………………………………………………………...28.

4.5.1.3. Gyapjúszál finomsága…………………………………………………………28.

4.5.1.4. A gyapjúszál hossza…………………………………………………………...31.

4.5.1.5. A gyapjúszál erőssége………………………………………………………...31.

4.5.1.6. A gyapjúszál hűsége…………………………………………………………..32.

4.5.1.7. Gyapjúszál rugalmassága……………………………………………………..32.

4.5.1.8. A gyapjúszál nyújthatósága…………………………………………………...32.

4.5.1.9. A gyapjúszál ívelődése……………………………………………………….33.

4.5.1.10. Gyapjúszál simulékonysága…………………………………………………33.

4.5.1.11. Gyapjúszál alakíthatósága…………………………………………………..34.

4.5.1.12. Gyapjúszál zsugorodás képessége…………………………………………..34.

4.5.1.13. A gyapjúszál egyéb tulajdonságai…………………………………………...34.

4.5.2. A gyapjú belszerkezete…………………………………………………………34.

4.5.3. A gyapjú tömöttsége……………………………………………………………37.

4.5.4. A gyapjú kiegyenlítettsége……………………………………………………..37.

4.5.5. Rendement (tisztagyapjú-tartalom)…………………………………………….38.

4.5.6. Nyírótömeg (zsírban nyírt tömeg)……………………………………………..38.

4.5.6.1. A nyírótömeget befolyásoló általános endogén (belső) tényezők……………39.

4.5.6.2. A nyírótömeget befolyásoló általános exogén (külső) tényezők……………..39.

4.5.6.3. Az egyed nyírótömegét közvetlenül meghatározó tényezők…………………39.

4.6. Gyapjúféleségek (korcsoport, testtájak szerint)………………………………….40.

4.7. A gyapjú vegyi tulajdonságai…………………………………………………….41.

5. A hústermelés értékmérői………………………………………………………….44.

5.1. Hízlalás értékmérői………………………………………………………………44.

5.1.1. Hízékonyság = növekedés kapacitása…………………………………………44.

5.1.2. Hízlalási végsúly………………………………………………………………45.

5.1.3. Takarmányértékesítés…………………………………………………………...45.

5.1.4. Húsformák………………………………………………………………………46.

5.2. A vágóérték mutatói………………………………………………………………46.

5.2.1. A vágott test minősítése………………………………………………………...48.

5.3. A juhhús minőségi jellemzői……………………………………………………...50.

6. A tejtermelés értékmérői……………………………………………………………53.

6.1. Tejelőképesség……………………………………………………………………53.

6.2. A gépi fejést meghatározó tőgyküllemi tulajdonságok…………………………...53.

6.3. A fejhetőség megállapításának paraméterei………………………………………54.

6.4. A tejtermelést befolyásoló endogén tényezők……………………………………54.

6.5. A tejtermelést befolyásoló exogén tényezők……………………………………..55.

6.6. A juhtej összetétele……………………………………………………………….55.

6.7. A juhtej fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai………………………………..56.

7. Juhfajták és –típusok………………………………………………………………..58.

7.1. Merinó fajtacsoport……………………………………………………………….58.

7.1.1. Posztógyapjas merinó…………………………………………………………..59.

7.1.2. Fésűsgyapjú merinók…………………………………………………………...59.

7.1.2.1. Francia fésűsmerinó…………………………………………………………..59.

7.1.2.2. Ausztrál merinók……………………………………………………………...60.

7.1.3. Magyar merinó………………………………………………………………….60.

7.1.4. Húsmerinók……………………………………………………………………..61.

7.1.4.1. Francia húsmerinó………………………………………………………….…61.

7.1.4.2. Német húsmerinó……………………………………………………………..61.

7.1.4.3. Merinó landschaf……………………………………………………………...62.

7.1.4.4. Booroola merinó………………………………………………………………62.

7.1.4.5. Szapora merinó………………………………………………………………..62.

7.2. Hosszúgyapjas angol húsfajták……………………………………………………62.

7.2.1. Leicester…………………………………………………………………………62.

7.2.2. Border leicester………………………………………………………………….63.

7.2.3. Kékfejű leicester………………………………………………………………...63.

7.2.4. Romney march………………………………………………………………….63.

7.2.5. Lincoln…………………………………………………………………………..63.

7.3. Rövidgyapjas angol húsfajták……………………………………………………..64.

7.3.1. Suffolk…………………………………………………………………………..64.

7.3.2. Down fajták……………………………………………………………………..65.

7.4. Egyéb húsfajták…………………………………………………………………...65.

7.4.1. Német feketefejű húsjuh………………………………………………………...65.

7.4.2. Pannon húsjuh…………………………………………………………………..65.

7.5. Crossbred gyapjas fajták…………………………………………………………..66.

7.5.1. Corriedale……………………………………………………………………….66.

7.5.2. Texel………………………………………………………………………….…66.

7.5.3. Ile de france……………………………………………………………………..67.

7.5.4. Charolais………………………………………………………………………..67.

7.6. Tejhasznosítású fajták…………………………………………………………….67.

7.6.1. Keletfríz…………………………………………………………………………67.

7.6.2. Awassi…………………………………………………………………………..68.

7.6.3. Pleveni feketefejű……………………………………………………………….68.

7.6.4. Lacaune…………………………………………………………………………68.

7.6.5. Brit tejjuh……………………………………………………………………….69.

7.6.6. Tejelő cigája…………………………………………………………………….69.

7.7. Szapora juhfajták…………………………………………………………………69.

7.7.1. Finn landrasz…………………………………………………………………...70.

7.7.2. Romanov………………………………………………………………………..70.

7.7.3. Booroola merinó………………………………………………………………..70.

7.7.4. Szapora merinó…………………………………………………………………71.

7.7.5. Bábolna tetra……………………………………………………………………72.

7.8.Őshonos magyar fajták……………………………………………………………73.

7.8.1. Racka……………………………………………………………………………73.

7.8.2. Cigája……………………………………………………………………………73.

7.8.3. Cikta…………………………………………………………………………….73.

7.8.4. Gyimesi racka…………………………………………………………………..74.

8. A juhok szaporítása…………………………………………………………………75.

8.1. Anyajuhok nemi szervének anatómiája…………………………………………..75.

8.2. Az anyajuhok ivarzási jellemzői………………………………………………….76.

8.3. Az anyajuhok ivari életét befolyásoló tényezők…………………………………..76.

8.3.1. Endogén tényezők……………………………………………………………….76.

8.3.2. Exogén tényezők………………………………………………………………...77.

8.4. A kosok nemi szervének anatómiája és a kosok spermatermelése………………..79.

8.4.1. A nemi szervek anatómiája……………………………………………………...79.

8.4.2. Spermatermelés…………………………………………………………………80.

8.4.2.1. A kosok spermatermelését befolyásoló tényezők……………………………..80.

8.4.3. Spermaforgalmazás……………………………………………………………..81.

8.5. A juh vemhesítése…………………………………………………………………81.

8.5.1. Mesterséges termékenyítés……………………………………………………...81.

8.5.2. Pároztatási módok……………………………………………………………….83.

9. A juhok takarmányozása……………………………………………………………86.

9.1. Anyajuhok tápanyagigénye és takarmányozása…………………………………..86.

9.1.1. Az anyajuhok létfenntartó tápanyagszükséglete………………………………...86.

9.1.2. Üres és könnyűvemhes (2-3 hónapos) anyajuhok takarmányozása…………….87.

9.1.3. A szaporodás tápanyagszükséglete……………………………………………..88.

9.1.3.1. Az anyajuhok flushingolása…………………………………………………..88.

9.1.3.2. Pároztatási időszak (6 hét) és az azt követő 1 hónap takarmányozása………..89.

9.1.3.3. A vehemépítés tápanyagszükséglete………………………………………….90.

9.1.3.4. Nehézvemhes anyajuhok takarmányozása……………………………………91.

9.1.3.5. A tejtermelés tápanyagszükséglete……………………………………………92.

9.1.3.6. Szoptatós anyajuhok takarmányozása………………………………………...93.

9.1.3.7. Fejős anyajuhok takarmányozása……………………………………………..93.

9.2. Tenyészkosok táplálóanyag igénye, takarmányozása és elhelyezése……………..95.

9.2.1. Táplálóanyag igény……………………………………………………………...95.

9.2.2. Takarmányozás………………………………………………………………….96.

9.2.3. Elhelyezés……………………………………………………………………….96.

9.3. A takarmányfelvételt és a takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők…96.

9.3.1. Táplálóanyag szükséglet – az azt meghatározó tényezők………………………96.

9.3.2. A takarmánynövény fejlődési állapot…………………………………………..97.

9.3.3. A takarmány fizikai formája…………………………………………………...97.

9.3.4. Takarmányváltozás…………………………………………………………….99.

9.3.5. Hőmérséklet……………………………………………………………………..98.

9.3.6. Legeltetések időtartama…………………………………………………………98.

9.3.7. Vízfogyasztás……………………………………………………………………99.

10. Báránynevelés, bárányhízlalás, növendék-nevelés technológiája………………..101.

10.1. A méhen belüli fejlődés és a juhok ellése………………………………………101.

10.1.1. A méhen belüli fejlődés szakaszai……………………………………………101.

10.1.2. Ellés…………………………………………………………………………..101.

10.2. A bárány emésztési sajátosságai……………………………………………….102.

10.3. A báránynevelés technológiája…………………………………………………104.

10.3.1. Az újszülött bárány gondozása……………………………………………….104.

10.3.2. A szopósbárány gondozása…………………………………………………...105.

10.3.3. Báránynevelési technológiák a választási idő függvényében………………...107.

10.3.3.1. Korai bárányelválasztás…………………………………………………….107.

10.3.3.2. Nyolc hetes bárányelválasztás……………………………………………...108.

10.3.3.3. Hagyományos (hosszúszoptatásos) báránynevelés………………………...108.

10.3.3.4. A mesterséges báránynevelés………………………………………………110.

10.4. A növekedés táplálóanyag szükséglete…………………………………………112.

10.5. Bárányhízlalási technológiák…………………………………………………...113.

10.5.1. Tejesbárány hízlalás………………………………………………………….113.

10.5.2. Expressz pecsenyebárány-hízlalás……………………………………………114.

10.5.3. Pecsenyebárány hízlalás legelőn……………………………………………..115.

10.6. Növendék tenyészkos nevelés………………………………………………….115.

10.7. Növendékjerke nevelés…………………………………………………………117.

11. A juhok tenyésztése………………………………………………………………121.

11.1. Tenyésztési program……………………………………………………………121.

11.2. Tenyészcél meghatározása……………………………………………………..123.

11.2.1. Az adott értékmérő tulajdonságok összetevői………………………………..123.

11.2.1.1. Az értékmérő tulajdonságok gazdasági jelentősége………………………..123.

11.2.1.2. Az értékmérő tulajdonságok mérhetősége………………………………….123.

11.2.1.3. Az értékmérő tulajdonságok genetikai paraméterei………………………..123.

11.2.1.4. A heterózis mértéke az adott értékmérő tulajdonságnál……………………124.

11.2.1.5. Az értékmérő tulajdonságok realizálásának gazdasági feltételei…………..124.

11.3. Törzskönyvezés………………………………………………………………...125.

11.3.1. Törzskönyv alapítása…………………………………………………………126.

11.3.2. Tenyésztési főkönyv alapítása………………………………………………..127.

11.3.3. A törzskönyvezésben résztvevők feladatai…………………………………...127.

11.3.4. A törzskönyvezés fázisai……………………………………………………..128.

11.3.4.1. Az állomány nyilvántartásba vétele………………………………………..128.

11.3.4.2. A juhok tartós megjelölése…………………………………………………129.

11.3.4.3. Tenyésztési tulajdonságok vizsgálata………………………………………129.

11.3.4.4. Törzskönyvezési okmányok………………………………………………..130.

11.3.5. Teljesítményvizsgálat………………………………………………………...131.

11.3.5.1. Gyapjútermelés……………………………………………………………..131.

11.3.5.2. A hústermelő képesség……………………………………………………..133.

11.3.5.3. Tejtermelő képesség vizsgálata…………………………………………….135.

11.3.5.4. Küllemi bírálat……………………………………………………………..135.

11.4. Tenyészérték-becslés – szelekció………………………………………………136.

11.4.1. Szelekció fajtái a TÉB (tenyészérték-becslés) módszerétől függően………...136.

11.5. Tenyésztési módszerek a juhtenyésztésben. A tenyésztés integrációjának

hazai lehetőségei………………………………………………………………..138.

12. Az anyahasznosítás változatai, a juhok nyírása, fejése, csülökápolása.

A juhtartás épületei, berendezései………………………………………………..141.

12.1. Az anyahasznosítás változatai………………………………………………….141.

12.1.1. Évi egyszeri elletés…………………………………………………………...141.

12.2. Sűrített elletés…………………………………………………………………..142.

12.3. A juhok nyírása…………………………………………………………………142.

12.4. A juhok fejése…………………………………………………………………..144.

12.5. A juhok fürösztése……………………………………………………………...145.

12.6. Csülökápolás, -kezelés, a csülökbetegségek megelőzése………………………145.

12.7. A juhok legeltetése……………………………………………………………..145.

12.7.1. Természetes gyepek fűhozamának megoszlása hazánkban…………………..146.

12.7.2. Legeltetés szervezése…………………………………………………………146.

12.7.3. Legeltetési módok…………………………………………………………….146.

12.7.4. A juhlegeltetés általános szabályai…………………………………………...148.

12.8. A juhtartás épületei, berendezései……………………………………………...148.

12.8.1. A telepek létesítésének szempontjai………………………………………….148.

12.8.2. A juhtartó épületekkel szembeni általános igények……………………….…149.

12.8.3. Takarmányozás és itatás eszközei……………………………………………150.

12.8.4. Különböző korcsoportú és hasznosítású juhok elhelyezése………………….150.

1. Bevezetés ____________________________________________________________________________________

____________________________________________________________________________________ Juhtenyésztéstan

1

1. Bevezetés

A juh húsa és tejtermelése mind az exportérdekek, mind pedig az ugyancsak

fejlesztendő hazai ellátás szempontjából nagy figyelmet érdemel, és komplex feladatok

megoldását teszi szükségessé. Magyarország csatlakozása az EU-hoz egyes

agrárágazatok termék-előállításának mérséklését fogja maga után vonni, melynek

következményeként megjelenhet az ugarművelés. A jelenleg kb. 1,3 millió ha-nyi

gyepterületük, valamint a továbbiakban szántóföldi termelésből kivont területek nagy

része legkedvezőbben juhokkal hasznosítható. Így olyan juhtermékek állíthatók elő (tej,

sajt, hús), amelyek a bio minősítés követelményeinek is megfelelnek. A jövőben

várhatóan kettéválik az ökológiai (bio) és intenzív technológia a juhtermékek

előállításában. Az intenzív technológia elsősorban a nagy mennyiségű juhtermék

gyorsütemű előállítását fogja szolgálni viszonylag nagyobb költséggel. Az ökológiai

technológiával viszont megvalósítható – alacsony költség mellett – a környezetvédelmet

is szolgáló biogazdálkodás, természeti értékeink megóvása és megőrzése. A jelenlegi

anyalétszám a 900 ezret sem éri el. A jelenlegi és a jövőben várható növekvő

gyepterület ugyanakkor 2-2,5 millió anyajuhot és szaporulatát tudná ellátni hazánkban.

A jegyzet tartalma és felépítése azt a célt szolgálja, hogy a távoktatásban résztvevők

korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberekké váljanak a juhtenyésztés területén.

Rendelkezzenek a vezetéshez, irányításhoz szükséges tenyésztési, takarmányozási és

tartástechnológiai ismeretekkel. Alkalmasak legyenek vállalkozások megszervezésére, a

termelési és tenyésztési munkafolyamatok integrálására. Minden fejezet eleje tételesen

ismerteti azokat a tudnivalókat, amelyek az adott fejezet elsajátítása során a

hallgatóknak ismerniük szükséges. A fejezetek végén ellenőrző kérdések, tesztek,

feladatok az elsajátított ismeretek ellenőrzését szolgálják. A lapok margóján grafikus

szimbólumok (ikonok) jelölik a hallgatóra váró tennivalókat, amelyek a következők:

- szakkönyv használatának jelölése

- feladat megoldásának jelölése

- feladat beküldésének jelölés

�

�

�

1. Bevezetés ____________________________________________________________________________________


2

Kötelező irodalom:

- Mucsi I. (1997): Juhtenyésztés- és tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

- Horn P. (1995): Állattenyésztés 1. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Ajánlott irodalom:

- Veress L. (1982): Juhtenyésztők kézikönyve. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

2. A juh gazdasági jelentősége, tenyésztési alapismeretei és típusformái ____________________________________________________________________________________


3

2. A juh gazdasági jelentősége, tenyésztési alapismeretei és

típusformái

Szükséges alapismeretek

- a juh gazdasági jelentősége és biológiai tartalékai

- a juh származásában szerepet játszó változatok

- a háziasítás okozta változások a juhon

- a juh küllemének ismerete

- az életkor meghatározása a fogazat alapján

- viselkedési és biológiai sajátosságok

- a juh típusformái

2.1. A juh gazdasági jelentősége

- a termelés és fejlesztés csaknem kizárólag hazai anyagokkal és eszközökkel

megoldható, nincs $ igénye (pld. halliszt, szója)

- olyan területeket is hasznosít, amelyeket más állatfajjal nem tudunk

gazdaságosan. Az országban 1300 ezer ha gyepterület 60 %-a gyenge

termőképességű legelő, amelyet szarvasmarhával nem, hanem csak juhval vagy

libával lehet hasznosítani [a liba viszont tönkreteheti a legelőt, míg a juh

szakszerű legeltetéssel „karbantartja” (trágyázza)].

- a hús és tejtermékei évi bevétele jelenleg 60-65 millió $.

- a juh trágyája értékesebb más állatfajénál (a mélyalmos istállóban nem veszít

értékéből a csapadék vagy kiszáradás miatt).

Kihasználható biológiai tartalékok

- kérődző, ezért fehérjeigényének 30 %-át NPN anyagokkal fedezi

- energiaigényének 30 %-át fedezni lehet mezőgazdasági és ipari

melléktermékekből, hulladékokból (tarló, baromfitrágya, szeszgyári moslék,

stb.)

- mivel 5 hónapig vemhes, 7-8 hónaponként újra ellethető, így a szaporaság és

hústermelés jelentősen növelhető.



4

- az anya a korai bárányelválasztás után fejhető, fejés közben vemhesíthető, a

vemhesség 4. hónapjáig fejhető.

- szemben a szarvasmarhával, nem unipara (szemi multipara), 3-4 bárányt is

képes felnevelni.

- a bárány 1,5-2 hónapos korban tejesbárányként az anyja alól, leválasztva 4

hónapos korára hízóbárányként értékesíthető.

- a sertés és a baromfi – mivel abrakfogyasztók -, adott esetben az ember

konkurenciájává válhat (háború).

2.2. A juh származása, domesztikációja

2.2.1. A házijuh származása

Matolcsi János: monofiletikus szemlélet: 1 ős a vadjuh (Ovis ammon). A vadjuhnak

ma is vadon élő 30 változatából 5 játszhatott szerepet a domesztikációban.

Európai muflon (Ovis ammon musimon)

- legkisebb testű vadjuh (30-35 kg)

- kosoknak háromszögletű, rovátkált félkörben hátrahajló szarva van

- anyák rendszerint szarvatlanok

- színűk barnásvörös, 30-60 falkában él

- őshajáza Korzika, Szardínia sziget, onnan telepítették más országokba.

Hazánkban a Mátrában vadon él ma is.

Az európai rövid farkú parlagi juhok őseként tartják nyilván.

Keleti vadjuh, vagy arkal (Ovis ammon arkal)

- kis testtömegű vadjuh (30-35 kg)

- Irán, Afganisztán, Ny. Tibet. Ma is vadásszák.

- hím és nőivarú szarvalt

- szelíd természetű, 50-200-as falkában él.

Tőle származtatják az összes hosszú farkú fajtát (merinó, racka, cigája), valamint a

zsírfarkú (awassi) és zsírfarú (gisszori) juhokat.

Argali (Ovis ammon argali)

- legnagyobb testű vadjuh. Hím (150-200 kg) marmagasság 125 cm

- Mongólia, Tibet

- mindkét nem szarvalt



5

Hójuh vagy nivicola (Ovis ammon nivicola)

- Kamcsatka, Alaszka tundráin él

- fehér téli bundája miatt kapta a nevét

Kanadai juh (Ovis ammon Canadensis)

- Észak-Amerika sziklás hegységében él

- Argalinál valamivel kisebb

Az összes felsorolt vadjuhfajta ma is létezik, és a házijuhokkal eredményesen

pároztatható.

2.2.2. Domesztikáció

i.e. 8-9. évezredben, Elő- és Közép-Ázsiában (ekkor lehetett a növénytermesztés

kezdete is).

Háziasításának 2 fő oka lehetett:

- a jégkorszak utolsó szakaszában megfogyatkozott az eurázsiai vadló és

rénszarvas állomány → húshiány állt elő

- kultikus szükségletek: az istenek kiengesztelődése juh áldozattal

zsidóvallás → keresztény vallás

A házijuh tenyésztése Európában az i.e. 3-4000-ben terjedt el.

A domesztikáció okozta változások a juhokon:

- testtömeg változása: eleinte csökkent a vadjuhhoz képest, később viszont nőtt a

jobb táplálkozás miatt.

- testarányai módosultak: vadjuh: rövid törzs, hosszú láb (futás); házijuh:

hosszabb törzs, rövidebb láb, dongásság, terjedelmes has.

- szőrköntösben változások:

vadjuh: kevertgyapjas, barnás-szürkés szín (környezethez való alkalmazkodás)

házijuh: színváltozatok jöttek létre (barna, fekete, fehér, tarka)

Európában kultúrfajtáknál kialakul: a csak pehelyszálból álló szőrköntös, a

bunda

Trópusokon kultúrfajtáknál kialakul: csak felszőrt tartalmazó fajták.

A vedlés megszűnt.

- Szarvak változása: vadjuh: félkörívben hátrahajló

kultúrfajták: csigás szarva (merinó); pödrött szarv (racka);



6

szarvatlan fajták (húsfajták); 4 szarvú (Jacob)

- Farokhossz nőtt: vadjuh – rövid farok (max. 13 csigolya)

kultúrfajtáknál: - rövid farok (romanov, finn landrasz)

- hosszú farok (35 csigolya – merinó, racka)

- zsírfarkú (awassi, karakül)

- zsarfarú (gisszari)

- izomzat finomodása: hipertrófia húsfajtáknál

- specializált fajtáknál nőtt: a gyapjú, tej, hústermelés és szaporaság

- az ivar és tenyészérettség időben elkülönül (vadjuhnál nem)

- az ivarzás időszakossága megszűnt a kultúrfajoknál (a vadjuh monoösztruszos,

vagyis csak ősszel ivarzik)

- nőtt a tőgy mérete: a tejelés növelésére folytatott szelekció miatt

- a kifejlett kosok heréinek tömege megkétszereződött a vadjuhhoz képest

- az agyvelő és szív tömege csökkent a testtömeghez képest

- nőtt a takarmányfelvevő- és takarmányhasznosító képesség.

2.3. Küllem

A testtájak külső alakulása mind a tenyészállatok kiválasztásnál, mind a hús-, illetve

gyapjú- és tejtermelés céljából tartott juhok bírálatánál szigorú követelményeknek kell,

hogy megfeleljen. A küllem alapján következtethetünk a hús-, gyapjú- vagy a

tejtermelés valószínű nagyságára, a fejlődés gyorsaságára, az állat járóképességére,

továbbá szervezetének szilárdságára és ellenálló képességére.

1. ábra: A juh testtájai

1. orrhát, 2. homlok, 3. fejtető, 4. nyak, 5. mar,

6. hát, 7. ágyék, 8. far, 9. lapocka, 10.

vállszöglet, 11. felkar, 12. könyök, 13. alkar, 14.

lábtő, 15. elülső lábszár, 16. csüd, 17. párta, 18.

köröm, 19. szügy, 20. mellkas oldala, 21.

hasoldal, 22. has, 23. csípőízület (nagy

forgatótáj), 24. felcomb, 25. térd, 26. alcomb,

27. csánk, 28. hátulsó lábszár



7

A fej bírálatakor alapvető szempont, hogy – a fajtán és termelési típuson belül – a

törzshöz viszonyított arányosságát egyértelműen mutassa, az ivarjelleg hű kifejezője

legyen. A kos fejének arci része aránylag rövid, széles, a koponya széles, durvább

küllemű. Az orrhát domború, az orron átfutó harántráncok jól láthatóak, a szemszögleti

faggyúmirigyek fejlettek. Az anyajuh feje összességében finomabb, keskenyebb és

hosszabb, a fej élvonala többnyire egyenes.

A: koponya, B: nyakcsigolyák (7 db),

C: hátcsigolyák (7 db), E: keresztcsont,

F: farokcsigolyák, 1. lapocka, 2. felkarcsont,

3. alkarcsont, 4. lábtő, 5. elülső lábközép (szár),

6. ujjpercek (csüdcsont, pártacsont, köröm),

7. szegycsont, 7. bordák, 9. bordaporcok,

10. medencecsont, 11. combcsont, 12. ülőcsont,

13. alcombcsont, 14. csánk, 15. hátulsó

lábközép (szár), 16. ujjpercek, 17. térdízület,

18. térdkalács, 19. könyök

2. ábra: A juh csontváza

A fülek nagysága és állása a fajtával, vastagsága a szervezet minőségével van

összefüggésben. A vékony, áttetsző, kopaszodásra hajló fülkagyló túltenyésztett

szervezetre utal, hordozója csökkent tenyészértékű, igényes állat.

A homlok széles és kissé domború, a szemek élénkek, nagyok és épek legyenek.

Nem kívánatosak sem a túl finom, sem a túl durva ajkak. Húsfajtáknál a szélesebb ajkak

előnyt jelentenek, mert a takarmányfelvétel így gyorsabb. A fej megítélésekor

figyelemmel kell lenni arra, hogy a pontyszájú vagy nyúlszájú (az állkapocs rövidebb,

mint a felső állcsont, a metszőfogak a szájpadláshoz tolódnak) egyedeket a

tenyésztésből kizárjuk.

Egyes fajtákban a hímekre, más fajtákban mindkét nemre jellemző lehet a szarv

képződmény (csigás, pörge, kecskeszarv). A hímek szarva általában erősebb és

kifejezettebb. A szarvaltság egyes fajtákban csak esztétikai jelenség. A formalista

nézetek a fajtára kevésbé jellemző szarvalakulású egyedeket kizárják a tenyésztésből. A

szűk állásokban, verekedésnél stb. a szarv jelenléte hátrányossá is válhat.

A törzs bírálatakor a termelési (hús, gyapjú, tej, szaporaság) irányok igényeinek

megfelelően ítélkezzünk.



8

A húshasznú fajtákban a széles, hosszú és mély törzs a kívánalom. A fejet a törzshöz

fűző nyak telt izomzatú legyen, a bőr közepes lazaságot mutasson. A gyapjútermelő

fajtákban elfogadható a hosszabb, kevésbé izmolt és mérsékelten ráncolt bőrű nyak, a

mérsékelten széles mar. Az éles mar izomszegénységre utal, és a rajta megnyíló bunda

beszennyeződik. A süppedt mar a gyenge szervezet jele.

A hát akkor megfelelő, ha széles, izmos, egyenes és hosszú. Az izmoltság a

jóltápláltság, az egészséges szervezet jele, a hát egyenes volta a szervezet szívósságának

velejárója. Hibás az izomszegény, éles hát, amelyen megnyílik a bunda. Az éles hát a

lassan fejlődő, gyenge takarmányértékesítő egyedek jellemzője. Kedvezőtlen még a

puha vagy hajlott hát, illetve a pontyhát, valamint a nyergelt vagy előremélyedt hát.

Az ágyék, mint az értékes húsrészek hordozója, legyen mérsékelten hosszú, széles és

izmos, egyenes. A széles ágyék a hasűri szervek fejlettségére vall, ami különösen a

húsfajtáknál fontos. Hibás az éles, ponty- és a süppedt vagy horpadt ágyék.

A far egyenes, hosszú, széles és izmolt legyen. Kedvezőtlen az éles, lejtős és

elhegyesedő faralakulás.

A széles, mély, hosszú és dongás mellkas a gyorsan fejlődő, jó takarmányértékesítő

szervezet jellemzője. A mellkas mélysége és dongássága fordított viszonyban áll a

gyapjú finomságával. A fűzött mellkasú állat rossz takarmányértékesítő.

A szügy széles és mély, a has kissé kiszélesedő, elég mély és henger formájú legyen.

Kedvezőtlen az agárhas (az étvágytalanság jele) és a csüngő has (a petyhüdtség jele). A

kosoknál a has hengeres legyen, más esetben ugrási-fedezési nehézséget okozhat.

A tőgy fejlettsége mellett kívánalom, hogy a tőgyszövetben ne forduljanak elő

csomók és daganatok. Mindegyik tőgybimbó ép legyen. A leellett, laktáló anyajuhoknál

elvárás, hogy a tőgy a combok között széles, mélyen elhelyezkedő és a has irányában

erősen előreterjedő legyen, ami bizonyos mértékig a tejtermelés mértékére is utal.

A növendék és tenyészkosok heréi és mellékheréi rugalmasak, fejlettek,

csomómentesek legyenek. A herezacskó bőre sima, tapintható gyapjúval enyhén fedett

legyen.

A végtagok. A hústípusú juhokban fontos a combok és a lapockák telt formát mutató

izmoltsága. A combok közötti hasíték rövid legyen, a combizomzat hátrafelé és oldalt

domborodjék ki. A tömör, széles combizomzat rendszerint rövid combcsonttal párosul.



9

Hibás a nyurga comb. A lábtő, valamint a csánk alatti csontok tömörsége és az inak

erőssége egészséges, szilárd szervezetre utal. Hibás a nyakalt lábtő.

A lábállás (lábszerkezet) akkor szabályos, ha az elülső vállszöglet közepétől

bocsátott függőleges egybeesik a lábtengellyel és a csülökhasítékon éri a talajt, illetve a

lapocka forgási pontjából bocsátott függőleges a láb középtengelyében haladva

közvetlenül a sarokvánkosok mögött éri a talajt. A hátulsó végtagon oldalról nézve a

csípőízületről bocsátott függőleges egyenes a csülök hegyét érinti, az ülőgumóról

bocsátott függőleges egyenes a sarokdudor érintésével a sarokvánkosok mögött éri a

talajt.

A szabálytalan lábállásokat (térdben szűk, térdesség, puha csüd, kardállás, gacsos

vagy tehénállás, hordó- vagy dongaállás) mutató állatok járás közben gyorsabban

fáradnak, ezek egyes esetekben a szűk törzsalakulás velejárói.

A testtájak alakulásának és főleg hibáinak jó részre öröklődő jellegű, de több esetben

felnevelési, sőt tartási hiányosságra is utal.

2.4. Az életkor megállapítása

A fogó tejmetszőfogak 1-3 napos, a külső középfogak 2-7 napos, a belső középfogak

1-2 hetes, a szegletfogak 2-4 hetes korban törik át a fogínyt fedő nyálkahártyát.

A legtöbb egyedben a tejmetszőfogak

közül a fogófogak 11/4, a belső

középfogak 2, a külső középfogak 23/4,

a szegletfogak 31/2 éves korban

váltódnak. A kiváltott metszőfogak a

kor előrehaladtával kopnak, ezért a

rágólapok elkeskenyednek, a

fogtengelyek a vízszinteshez

közelednek. Később a fogak medrükben

meglazulnak, egyesek ki is hullanak. A

rágólapok kb. 6 éves korban négyzet, 7-

8 éves korban kör alakúak. A lazulás 7-

8 éves korban szokott megindulni.

3. ábra: A juh metszőfogainak

alakulása a kor haladtával



10

A juhok életkorának megállapítása 31/2 éves korig a metszőfogak alapján pontosan

elvégezhető, később a rágólapok változása és a fogak lazulása elég jelentős eltéréseket

mutat. A lazulás ideje esetenként eléggé kitolódik (3. ábra).

2.5. Elnevezés ivar és kor szerint

Az újszülött elnevezése az elválasztásig, tehát amíg az anyát szopja, vagy

mesterséges nevelés esetén amíg tejpótlót kap, szopós bárány. Ez az időszak 30-60

napos korig tart. Az elválasztástól 12 hónapos korig választott bárány, 13-18, illetőleg

23 hónapos kor között – a leellésig – a növendéket toklyónak nevezzük. A hímivarú

állat kos, a nőivarúja jerke elnevezést kapja. A nőivarú állat az első vemhesség és

szoptatás idején előhasi anya, később anyajuh elnevezésű. A bárányt és toklyót ivara

szerint kos-, illetőleg jerkebáránynak, vagy kos-, illetve jerketoklyónak nevezzük.

Az ivartalanított (herélt) kos elnevezése ürü. Így van ürübárány és ürütoklyó. A

csonkolt ondóvezetékű – nem ivartalanított – kosokat próbakosoknak, vagy

vazektomizált kosoknak nevezzük.

2.6. Testméret felvétel

A törzskönyvezésre kerülő vagy kiállításon bemutatott juhokon marmagasági,

törzshosszúsági, dongássági, mellkasmélységi és II. farszélességi méreteket kell

felvenni. E méretek éppen olyan jól tájékoztatnak a felnevelési hibákról, mint

típusváltás esetén vagy keresztezési célok megvalósulása során az új testarányok

alakulásáról.

a-b marmagasság; c-d törzshosszúság; e-f mellkasmélység; g-h mellkasszélesség; i-j I. farszélesség;

k-l II. farszélesség; m-n III. farszélesség

4. ábra: Méretek felvétele juhon



11

A marmagassági és törzshosszúsági méretek felvételéhez a Lydtinbot kisebb (max.

1,5 m felvételére alkalmas) változatát használjuk, a dongásság, a mellkasmélység és a

II. farszélesség ívkörzővel mérhető a legjobban. Az övméret és a szárkörméret csak

szalaggal állapítható meg.

2.7. Viselkedési és biológiai sajátosságok

A viselkedés a juh külső és belső ingerekre adott reakcióinak összessége, amely az

életjelenségek együttes megnyilvánulása. A fontosabb életjelenségek közé tartozik a

járás, állás, fekvés, alvás, a legelés, evés, kérődzés, ivás, a párzás és ellés során

tapasztalt cselekvés, az anya-bárány kapcsolat kialakulása, a figyelés, jelzés, verekedés,

játék, valamint a bélsár ürítés, vizelés.

A juh mozgékony, könnyen kel és fekszik. A jóllakást követően inni kíván, majd

árnyas, száraz helyet keres pihenésre. A fekvő állat elülső lábait maga alá hajlítja és hol

egyik, hol másik oldalán pihen. Alváskor a fejét lábira hajtja. A kosok és a vemhes

juhok nyújtott lábakkal, oldalukon fekve szeretnek pihenni. Csapadék és hideg szél

esetén az anyajuh a szélnek háttal fordulva bárányát az elülső lábaira fekteti, nyakával

és fejével betakarja, óvja a megfázástól. Enyhe időben a juh szívesen legel széllel

szemben.

A juhok könnyedén járnak naponta 4-5 km-t is legelés közben. A stresszmentesen

tartott nyáj szétterül, nem fél a kutyától, a hirtelen zajra nem reagál riadtan, nem szalad

egy csoportba.

A juh kis csoportokban érzi jól magát, többnyire 2-6 állat marad együtt, máskor

egyedül legelészik. Az állatok napközben nem, de pirkadatkor és alkonyatkor annál

szívesebben legelnek. A napi 4-6 legelési, majd pihenési és kérődzési szakasz

biztosítása fontos a juh számára. A kérődzés során az állatok félálomban 80-100

rágómozgást végeznek percenként. A kérődzés naponta 6-12 órát is igénybe vehet, mely

csak csöndben és nyugalomban valósulhat meg. A száraz és szálas takarmány

fogyasztásakor a kérődzésre fordított idő növekszik.

A tűző napon deleltetett állatok védekezésül egymás hátulsó lábai közé dugják

fejüket.

A juhok és jerkék ivarzásának külső jelei kevésbé feltűnőek, mint más állatfajokéi. A

vadpároztatás során a kosok megkeresik az ivarzó anyajuhokat, illetve az ivarzó



12

anyajuhok követik a kosokat, igyekeznek gyakori vizeléssel a kosokhoz dörzsölőzve

felhívni magukra a figyelmet.

Az ellések döntő többsége a korahajnali órákban, kisebb része reggel és délelőtt

zajlik. Szabad tartásban az elléshez készülődő anyajuh nyugtalanul viselkedik, kel,

fekszik, megfelelő helyet keres, félrevonul a nyájtól, és csak akkor tér vissza, amikor

báránya(i)val alaposan összeismerkedett. Istállózás esetén az elléshez készülődő állatot

fogadtatóba kell helyezni. Az ellés folyamatába akkor ajánlatos beavatkozni, ha a

vajúdás kezdetétől eltelt két óra múlva sem kezdődött meg az ellés.

A tisztán tartott fogadtatóban az anyajuh gyakran elfogyasztja magzatburkát.

A juhok között a szociális rangsor nem olyan kifejezett, mint más fajok esetében. A

növendékek és az anyajuhok között is adódhat vita, ilyenkor az állatok összekoccantják

fejüket. A növendék és tenyészkosok között gyakoribb – különösen pároztatási

időszakban – a verekedés. Ilyenkor először eltávolodnak egymástól, majd egymásnak

iramodva összecsapják homlokukat, szarvukat. Koponyacsonttörés és agyrázkódás miatt

sok egyed esett már áldozatul a verekedésnek.

A juhok naponta 6-8 alkalommal ürítenek bélsarat, és 8-10 alkalommal vizelnek.

A beteg állatokat etetés közben vehetjük észre a legjobban; kezelésükről vagy

elkülönítésükről gondoskodjunk.

2.8. A juh típusformái

2.8.1. A juhok konstitúciós típusai

- finom szervezet: finom csontozat, finom gyapjú, vékony bőr, könnyű fej, száraz

ízület (merinók, tejhasznosítású és szapora fajták)

- túl finom szervezet: az előzőek szélsőséges formái (posztógyapjas merinók,

egyedi esetek, pl. beltenyésztésnél)

- szilárd szervezet: közepes vastag bőr, erőteljes csontozat, rugalmas ízület, acélos

inak (egyhasznú húsfajták, karakül, romanov)

- durva szervezet: vastag bőr, vastag csont, durva gyapjú, tömeges kötőszövet

(Pl. lincoln fajta. Individuálisan heterogén párosítás eredményeként)

- laza szervezet: vastag bőr, puha szivacsos bőr, túlzott ráncoltság merinónál.

Oka: individuális tulajdonság. Rossz takarmányozás, nevelés.



13

2.8.2. Vérmérséklet szerinti típusok

- élénk vérmérsékletű (anyagcsere, vagy légző, respiratórius) (merinók, szapora,

tejelő, prémtermelő fajták, racka, cigája)

- nyugodt vérmérsékletű (emésztő vagy digesztivusz típus) (hústermelő fajták)

2.8.3. Juhok hasznosítási típusai

Hasznosítási típus = valamilyen termelés szolgálatában álló testalakulás.

- Gyapjútermelő típus: (egyhasznú gyapjútermelés) kis testtömeg, finom gyapjú és

szervezet (posztógyapjas merinók)

- Gyapjú-húshasznosítású típus: jó gyapjútermelés, közepes húsformák és

testtömeg (fésűsmerinók)

- Hús-gyapjú hasznosítású típus: közepes testtömeg, jó húsformák, közepes

gyapjútermelés (húsmerinók)

- Húshasznosítású típus: nagy testtömeg, jó izmoltság, durva gyapjú (húsfajták)

- Tejhasznosítású típus: finom szervezet, de durva gyapjú, rossz húsformák, fejlett

tőgy (tejtermelő fajták)

- Szapora típusok: finomabb szervezet, de durvább gyapjú. Közepes testtömeg,

rossz húsformák (finn landrasz)

- Prémhasznosítású típus: szilárd szervezet, rossz húsformák (karakül).

Gazdasági állataink közül a juh szakadt el legkevésbé a természettől. A különböző

fajták és hasznosítási típusok kialakulásának helyszíneit az éghajlat nagymértékben

meghatározza (4. ábra).

5. ábra: Az éghajlat és a hasznosítható fajták közötti kölcsönhatás



14

Ellenőrző kérdések:

1. Sorolja fel a háziasításban szerepet játszó vadjuh változatokat!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

2. Karikázza be a helyes válaszokat!

A háziasítás eredményeként:

a.) a láb hosszabbodott, a törzs rövidült

b.) kialakul a gyapjú

c.) az ivarzás időszakossága megszűnik

d.) csökken a kosok heréjének a tömege

e.) az agyvelő és szív tömege nő a testtömeghez képest

3. Hány végleges metszőfoga van a 3 éves juhnak?

…………………………………………………………………………………………

4. Mit nevezünk jerketoklyónak?

……………………………………………………………………………………..…

………………………………………………………………………………………..

5. Karikázza be a helyes válaszokat!

Mi jellemző a tejhasznosítású típusra?

a.) finom gyapjú

b.) közepes húsformák

c.) finom szervezet

d.) gyenge húsformák

e.) jó gyapjútermelés

6. Melyik éghajlat nem kedvező a juh számára:

a.) párás hideg

b.) száraz forró

c.) párás forró

d.) száraz hideg

�

3. A juhok általános értékmérő tulajdonságai ____________________________________________________________________________________


15

3. A juhok általános értékmérő tulajdonságai

Elsajátítandó tudnivalók:

• Konstitúció

• Egészség – ellenálló képesség

• Termékenység, szaporaság, báránynevelő képesség

• Növekedési- és fejlődési erély

• Ivarérettség, tenyészérettség

• Takarmányfelvevő képesség

• Takarmányértékesítő képesség

Az általános értékmérő tulajdonságok a juh mindegyik termékének előállítását

közvetlenül vagy közvetve meghatározzák.

3.1. Konstitúció

Welmann Oszkár: "A konstitúció a szervezet alkotási módja, amely megnyilvánul a

külső testalakulásban és a belső élettani tulajdonságokban."

Megfelelő a konstitúció: ha nagy termelés kifejtésére képesíti az állatot adott

viszonyok között.

Horn A.: "Ha a magas életkorhoz nagy termelőképesség is társul, akkor biztosan jó

az állat konstitúciója."

A konstitúcióra jól lehet következtetni a szervezeti szilárdságból, mert ennek feltétele:

- az állat belső szerveinek normális működése

- az arányos, szabályos külső testalakulás.

Szilárd szervezetű állatot csak ugyanilyen szülőktől nyerhetünk, de a nevelés

elősegítheti vagy gátolhatja a szervezeti szilárdság kialakulását.

3.2. Egészség

Az egészség a termelés alapfeltétele. Juhnyájaknál korlátozottabb az egyedi kezelés,

ezért a betegség megelőzése fontos.



16

3.3. Ellenálló képesség

Az egészséges szervezet tartós fenntartásának képessége

- részben öröklött tulajdonság

- részben szerzett tulajdonság (felnevelés, tartás, takarmányozás befolyásolja)

3.4. Termékenység

termékenység nőivarnál: (termékenyülési képesség) az anyajuh rendszeresen

ivarzik, fogamzik és ellik.

termékenység hímivarnál: (termékenyítési képesség, fertilitás) a kos

spermatermelésre és termékenyítésre képes. A rossz lábszerkezet (főleg hátulsó)

akadályozhatja a párzást vagy a spermaleadást.

Mutatói:

- párzási kedv (sexuál libidó) - az évenkénti ugrások száma jelzi

- az ugrásonkénti életképes spermiumok száma.

Az élénkebb vérmérsékletű fajták (szapora, tejelő) kosainak nagyobb a hágókedve,

jobb a termékenyítő képessége. Állományszinten az ellési százalék ad tájékoztatást az

anyajuhok termékenységéről.

x100anyajuh összes

számaanyák ellett % Ellési =

3.5. Szaporaság

Az anyák azon képessége, hogy milyen gyakran ellenek és ellésenként hány

életképes bárányt produkálnak.

h2 = 0,2 2 összetevője van:

• Sűrített ellésre való hajlam: (h2 = 0,28-0,42 - közepes)

- monoösztruszos fajták: évente egy időszakban, ősszel ivarzanak 2-3 ciklusban

(hideg éghajlat primitív fajtái, hosszúgyapjas angol húsfajták)

- poliösztruszos fajták: egész évben, mintegy 20 ciklusban ivarzanak (szapora és

tejelő fajták, meleg égövi primitív fajták)

- idényszerűen poliösztruszos fajták: az ivarzás erőssége és gyakorisága az év

folyamán változó.



17

merinók: az anyák 6-9 ciklusban ivarzanak évente

jerkék 5-6 ciklusban ivarzanak évente (tavasszal kevésbé)

Az ivarzási folyamatok ősszel erősebbek, tavasszal gyengébbek.

• Vehemnevelő képesség: az ellésenként megszületett életképes bárányok száma

(alomnagyság) és össztömege.

A vehemnevelő képességet befolyásolja az ovulációs ráta (OR)

• Ovulációs ráta (OR): egy ivarzási ciklusban levált petesejtek száma. OR h2 = 0,4-

0,5, alomnagyság h 2 = 0,1-0,2. Juhoknál nagy a magzatfelszívódás és a magzat

mumifikációja is.

A juh szemi multipara: átlagosan képes két bárányt elleni és felnevelni.

A szaporaság növelésének módja:

- sűrített elletés

- ellésenként 2 bárány és annak felnevelése. Ennél nagyobb alomlétszámra nem

érdemes törekedni, mert kicsi lesz a bárány születési testtömege és szopáskor az

egy bárányra jutó tejmennyiség is. Mindkét tényező növeli a szopóskori bárány

elhullást.

A szaporasággal szemben kontraszelekció volt évszázadokon keresztül.

Évente egyszer ellettek és az 1 erős bárányt ellő anyát előnyben részesítették a

szelekciónál, mint a kisebb testtömegű ikerbárányt ellett anyákat.

Ennek oka volt:

- a rossz takarmányozási viszonyok között az anya nem tudta felnevelni 2

bárányát,

- a rossz takarmányozási viszonyok között az ikerbárányok csökkentették

jelentősen az anya gyapjútermelését (1 kg gyapjú = 10 kg hús volt régen az

árviszony).

Az anyáknak 4-6 éves korukban legjobb a termékenységük és szaporaságuk.

Az anyák szaporaságát a szaporulati % jelzi.

100számaellések

holt) (élőbárány született % iSzaporulat x

+=



18

3.6. Báránynevelő képesség

Az anyánként leválasztott bárányszám és össztömeg jelzi.

ellés összes évi

alatt év 1 számabárányok tt leválaszto(db/anya) galomnagysá Választási =

A választáskori alomnagyság ismerete fontos, mert hiába ellik az anyajuh ikreket,

ha a bárányait nem tudja felnevelni. A tenyésztőnek tudnia kell értékelni, hogy a

felnevelési veszteség a választásig minek a következménye. Ennek okai lehetnek:

- az anyajuh alacsony tejhozama,

- az anyajuh anyai ösztöneinek rendellenessége,

- az anyajuh vagy bárányainak betegsége,

- takarmányozási hiba

- gondozási hiba stb.

Ikerellésre hajlamos fajtát, illetve egyedeket akkor tartsunk csak, ha a tartási,

takarmányozási feltételeket biztosítani tudjuk és ezáltal az anyajuhok fel is tudják

nevelni az ikerbárányokat. Tanácsos selejtezni az állományból azokat az anyákat,

melyeknél öröklődő báránynevelési problémákat észlelünk (nem fogadja el a bárányát, a

szaporulat nagyságához képest kicsi a tejhozama stb.).

A felnevelési veszteséget mutatja az elhullási %, amely kívánatos, hogy 5 %-ot ne

haladja meg.

x100bárányokszületett

álasztásigbárányok velhullott % Elhullási =

A választáskori alomtömeg adja a tenyésztő számára a legfontosabb információt az

anyajuhok báránynevelő képességéről, a kistömegű vágóbárány termeléséről, illetve a

hízóbárány-alapanyag előállításáról. Nem véletlen, hogy sok húsjuhfajta szelekciós

indexében ez az értékmérő tulajdonság nagy súllyal szerepel.

Az anyák tejtermelését jelzi a báránykori súlygyarapodás. 1 kg súlygyarapodásra 5 l

tejet számolnak.

(nap)kor választási

(g)súly oriválasztásk (g/nap) odássúlygyarap báránykori =



19

(Ez a mutató a vehemnevelését is jelzi az anyának, mert a választási súlyban benne van

a születési testsúly is.)

3.7. Növekedési erély

A testméretek és a testtömeg gyarapodásának, vagyis a növekedésnek az ütemét jelzi.

A növekedés kapacitásának összetevői:

- a növekedés intenzitása: a napi testtömeggyarapodás jelzi

- a növekedés tartama: a növekedés időhossza jelzi.

A nagy növekedési erély minden hasznosítási típusnál kedvező.

Szövetek növekedési sorrendje: ideg, csont, izom, zsírszövet.

Növekedési erélyt befolyásolják:

- fajta: kultúrfajtáknál nagyobb, mint primitív fajtáknál

Pl. nagy intenzitás – kicsi tartam = közepes kapacitás (down fajták)

nagy intenzitás – nagy tartam = nagy kapacitás (suffolk)

közepes intenzitás – közepes tartam = közepes kapacitás (fésűsmerinó)

- ivar: a kosok növekedési erélye 15-20 %-kal nagyobb, mint a jerkebárányé.

- takarmányozás

3.8. Fejlődési erély

A test felépítésében, egyes szervek működésében bekövetkező minőségi változás – a

fejlődés – ütemét jelzi.

A fejlődés bioritmusát főleg a tenyésztés érdekében kell ismerni.

A tenyészállat nevelésénél kerülni kell a „hajtatva nevelést” (elzsírosodás → meddőség,

laza szervezet). A szűkös takarmányozás sem jó, mert csököttséget eredményez.

Koraérés: (ivari koraérés) a koraérésű fajták egyedei hamarabb lesznek ivar és

tenyészérettek. A koraérés elsősorban tenyészállat nevelésnél kedvező.

A koraérést befolyásolja:

- elsősorban a fajta (pl. fríz és finn landrasz éves korra ellethető)

- a takarmányozás.

A koraérésre irányító szelekció eredményes lehet, mert elég magas az örökölhetősége

h2 = 0,4-0,5.



20

3.9. Ivarérettség

Amikor a jerkebárányoknál a peteérés, kosbárányoknál a spermatermelés

megkezdődik. Ennek ideje 4-6 hó, a kifejlettkori testtömeg 50-60 %-nál. Az ivarérés

merinóknál hamarabb jelentkezik, mint húsfajtáknál. A bőségesebb takarmányozás

gyorsítja, a szűkösebb pedig gátolja az ivarérést.

3.10. Tenyészérettség

Jerkéknél: az a fejlettségi állapot, mikor a juhok szaporítása lehetséges úgy, hogy

nem korlátozódott a testtömeg növekedése, tejtermelése (ivadékgondozás), később az

életteljesítménye.

Ideje fajtától függően 7-12 hó, a kifejlett testtömeg 70-75 %-a elérésekor.

Szapora fajtáknál: (finn landrasz) 7 hó korban termékenyítik.

Tejelő fajtáknál: (keletfríz) 7 hónapos korban termékenyítik és 1 éves korban elletik.

A magyar merinó jerketoklyót legkorábban 8-9 hó korban lehet tenyésztésbe venni, ha

addigra elérte a 40 kg testtömeget hízlalás nélkül.

A kosokat 1 éves kor után célszerű tenyésztésbe venni, ha az állat elérte a 60 kg

(merinó) élőtömeget.

3.11. Takarmányfelvevő képesség

Azt jelenti, hogy a juh milyen mennyiségű takarmányt tud felvenni és elfogyasztani.

Főleg tenyésztésre szánt jerkéknél és anyajuhoknál fontos, hogy nagy mennyiségben

tudjon olcsó tömegtakarmányt elfogyasztani. Gazdasági háziállataink közül a juh az,

amely takarmányának legnagyobb részét a legelőfű adja. Ezért a takarmányfelvevő

képesség fontos részösszetevője a legelőkészség.

Legelőkészség: mennyi legelőfüvet képes elfogyasztani adott legelőn, adott idő alatt. Ez

összefügg az egyed fajtájával, mozgékonyságával, élelmességével és egészségi

állapotával (a lábvégbeteg juhok legelőképessége igen gyenge).

3.12. Takarmányértékesítő képesség

Azt jelenti, hogy a juh az elfogyasztott tápanyagból mennyi állati terméket (gyapjú,

tej, hús) tud előállítani.

Fajlagos takarmányfelhasználás: egységnyi termékre felhasznált energia és nyersfehérje.



21

Jó a takarmányfelvevő-képessége és takarmányértékesítő-képessége a nyájban annak az

egyednek, amely azonos takarmány és termelés mellett a legjobb kondícióban van.


1. Mik utalnak egy juh jó konstitútciójára?

2. Milyen konstitúciós hiba gátolhatja meg egy kos spermatermelését és

termékenyítő képességét?

3. Ellési % =

4. Egészítse ki a következő mondatokat!

A szaporaság az ……………………… azon képessége, hogy milyen

……………………………………, és ellésenként ………………….. produkálnak.

5. Karikázza be a helyes válasz betűjelét!

Jerkék: Kor (hó) Kifejlettkori testtömeg %-a

Ivarérettség a.) 2-3 30-40

b.) 4-5 50-60

Tenyészérettség: a.) 5-6 50-60

b.) 7-12 70-75

6. Ismertesse a h2-ét a következő értékmérőknek!

- sűrített ellésre való hajlam:

- koraérés:

- ovulációs ráta (OR):

- alomnagyság:

7. Szaporulat % =

8. Választáskori alomnagyság (db/anya) =

(éves hasznosult szaporulat)

9. Báránykori súlygyarapodás (g/nap) =

10. 1 kg bárány súlygyarapodáshoz szükséges tejmennyiség:

a.) 5 l b.) 4 l c.) 6 l

11. A legelőkészséget befolyásoló tényezők:

a.) ………………………………….. b.) …………………………………………

c.) ………………………………….. d.) …………………………………………

�

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


22

4. Gyapjúismeret


- a juh bőrének szerkezete, a gyapjúszál képződése

- a gyapjúszál morfológiája, szőrképletek fajtái

- a gyapjúszál értékmérői

- a gyapjú belszerkezeti felépítése, belszerkezeti típusok

- a gyapjú tömöttsége

- a gyapjú kiegyenlítettség

- a rendement (tisztagyapjú tartalma)

- a nyírótömeg

- a nyírótömeget befolyásoló endogén és exogén tényezők

- gyapjúféleségek korcsoport és testtájak szerint

- a gyapjú vegyi tulajdonságai

A juhon kívül gyapjút más gazdasági állattal gazdaságosan termelni nagy

mennyiségben nem lehet. A gyapjú a juh speciális terméke, a hús pedig a főterméke

(régen a főterméke is a gyapjú volt).

Gyapjú: olyan állati szőrzet, amelynek szálai a fizikai és kémiai tulajdonságaik révén

alkalmasak fonálkészítésre vagy nemezesítésre.

Gyapjút termel még: teve, láma, angórakecske, angóranyúl.

A gyapjú tehát nem tartozik a juhok faji jellegéhez mert a háziasítás során alakult ki. A

vadjuhnak szőre van, nem gyapja.

4.1. A juh bőrének szerkezete

A bőr a gyapjú talaját képezi. Kérődzők közül a juh bőre a legvékonyabb.

Vastagsága: 0,5-2 mm (fajtánként és testtájanként változó). 3 rétegből áll.

1. Felhám (cutis, epidermisz) (1 %) 2 rétegből áll:

- szaruréteg - elszarusodott, elhalt sejtekből áll

- Malphigi réteg - az elhalt hámsejteket pótolja.

2. Irha (corium) (70 %) a bőr fő tömegét alkotja

Szőrtüszők, verejték és faggyúmirigyek itt találhatók.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


23

3. Kötőszövet (subcutis) a bőr e rétegében élénk anyagcsere folyik. Szénhidrátok,

zsírok, fehérjék képződnek itt.

4.2. A gyapjúszál képződése

A gyapjúszál az irhában lévő szőrtüszőkből (follikulusból) fejlődik. A szőrtüsző alsó

kiszélesedő része a szőrhagyma (bulbus folliculi). Benne helyezkedik el a papilla,

amelynek osztódó sejtjeiből alakul ki a szőrszál. A szőrtüsző középső szakaszában a

szőrszál sejtjei megszilárdulnak és az elszarusodott szőrszál a szőrtüszőcsatornán

keresztül a bőr felszínére tör (5. ábra)

6. ábra: A juhok bőrének szerkezete, a szőrképletek elhelyezkedése és járulékai

• Elsődleges szőrtüszők (primér follikulusok) a magzati kor 50-100 napja körül

alakul ki. Ebből nő ki az elsődleges (primer) szál. Az elsődleges szálnak van

szőrmozgató izma, 1 verejték és 2 faggyúmirigye. A szőrtüsző átmérője a bőrben

150 µ. Az elsőleges szál lehet pehelyszál de felszőr és fedőszőr is.

• Másodlagos szőrtüszők (szecunder follikulus) a magzati kor 90. napjától kezd

kialakulni és számuk a születés utáni 100. napig gyarapszik.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


24

A másodlagos szál adja a gyapjú fő tömegét. Szőrmozgató izma és verejtékmirigye

nincs, 1 faggyúmirigye van. E szőrtüsző átmérője a bőrben 120 µ. A másodlagos szál

csak pehelyszál lehet.

4.2.1. A szőrtüsző működésének ciklusai

• Anagén fázis: a folyamatos szőrnövekedés szakasza. E fázis hossza szabja meg a

szőr növekedésének idejét és a szál hosszúságát is részben (ebben másik tényező a

szőrnövekedés intenzitása). A tenyésztés eredményeként merinóknál az anagén fázis

hossza nagyon megnőtt (8 év). Így gyakorlatilag a juhok életében szőrváltás alig

fordul elő.

• Katagén fázis: átmeneti szakasz.

• Telogén fázis: a szőrhagyma osztódó sejtjei leválnak a papilláról és a szőrszállal

együtt kihullanak. A szál kihullása után egy újabb ciklus kezdődik. Ez a folyamat a

szőrváltás, amely folyamatos. Ha az egész test felületén egyszerre történik a

szőrváltás, vedlésről beszélünk. Vadjuhoknál ill. primitív fajtáknál évente kétszer,

tavasszal és ősszel van vedlés.

Hormonhatások:

Szőrtüszők működését serkentik:

STH (Szomatotropin)

TSH (Tireotropin) - Adenohipophysis termeli

Tiroxin - pajzsmirigy termeli

gátló hatásúak (vedlést elősegítik)

mellékvesekéreg hormonok: glükokortikoidok

minerálkortikoidok.

A szőrtüsző működésének ciklusait befolyásolják meg a fényviszonyok, táplálkozás:

a fény elősegíti a szőr növekedését.

Évszak (hőmérséklet): a gyapjúszál merinóknál havonta átlagosan 0,5 cm-t nő. Nyáron

gyorsabban nő a gyapjúszál mert jobb a tüszők tápanyagellátása.

Télen lassabban nő a gyapjú, mert rosszabb a tüszők tápanyag ellátása. A szőrtüszőket

tápláló hajszálerek ugyanis a hidegben jobban összehúzódnak.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


25

4.3. A gyapjúszál morfológiája

• Felhám (cuticula) elszarusodott, lapos, 0,5-1 µ vastagságú pikkely alakú

hámsejtekből áll. A sejtek hosszúsága és szélessége 25-35 µ. E sejteknek nincs

magjuk és festékanyagot sem tartalmaznak.

• Kéregállomány (cortex): a gyapjúszál fő tömegét alkotja (80 %). A gyapjúszál

fizikai tulajdonságainak fő meghatározója. A kéregállomány hosszú, orsó alakú

sejtekből áll, amelyek 2-5 µ ármérőjűek és 80-110 µ hosszúak. E sejteknek van

magjuk és tartalmazhatnak festékanyagot is.

1-1 orsó alakú sejt spirálisan felcsavarodó α-keratin molekulákból áll, amelyeket

egymáshoz kénhidak (szulfidril csoportok) kötnek össze. A kéregállomány sejtjei

vízben erősen duzzadnak. A gyapjúszál göndörségének oka: a kéreg külső és belső

rétege közötti feszültségkülönbség.

A kéregállományt festéssel 2 különálló részre lehet bontani:

Orthocortex: nagyobb a festékanyag felvevő képessége: hullámív külső oldala

Paracortex: kisebb a festékanyag felvevő képessége: hullámív belső oldala

• Vevőállomány (bélanyag, medulla)

7-10 µ ∅ sokszögletű sejtek, amelyek lazán kapcsolódnak egymáshoz. Bennük

levegő található, festékanyagot is tartalmazhatnak.

A velőállomány rontja a gyapjúszál fizikai tulajdonságait és ezen keresztül a gyapjú

textilipari értékét (6. ábra).

7. ábra: A gyapjúszál szerkezete

a.) bélanyagos, b.) pehelyszálas

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


26

4.4. A szőrképletek fajtái a gyapjúszál morfológiája alapján

Fedőszőr (kemp): elsődleges tüszőkből fejlődő durva, merev, nem fonható és nem

festhető, rövid vastag szálak 100 µ ∅. Vastag velőállománnyal rendelkeznek.

Előfordulhat fajtaadottságként, pl. húsfajtáknál fejen, lábon színesek (pl. suffolk).

Merinóknál: olló vágta hegekből, kutyaharapásból üvegfényű, "hamis gyapjúszál”

képződik.

A vadjuhoknak fedőszőre van.

Felszőr: vadjuhoknál ismeretlen szőrtípus. Szintén csak elsődleges szőrtüszőkből. 1

év alatt 30-50 cm-t növő, 60-80 µ ∅, enyhe ívelődésű szálak. Folyamatos

velőállománya van, de ez vékonyabb, mint a fedőszőré.

Felszőr feladata: a pehelyszálak védelme. Szőrmozgató izmok segítségével a bundát

felborzolva elősegítik a hőszabályozást. Kevert gyapjas juhoknak van felszőre pl. racka,

awassi.

Átmeneti szál: (heterotípusos gyapjúszál) átmenet a felszőr és a pehelyszál között,

mert szakadozott bélanyaguk van, 15-30 cm hosszúak, 35-50 µ ∅ - durva crossbred

gyapjas fajtákon (leicester, lincoln) találhatók. Elsődleges tüszőkből nőnek.

Pehelyszál (gyapjúszál): évente 4-20 cm hosszúra nőhet, 15-40 µ ∅. Bélanyaguk

nincs.

Elsődleges tüszőből is nőhet, de a másodlagos tüszőkből csak pehelyszál nő. A szál

általában félkör ívű, festékanyagot általában nem tartalmaz. A gyapjú értékét ez a

száltípus adja. Festhető, fonható. Pehelyszála van: merinóknak és a finomgyapjas

crossbred fajtáknak.

Gyapjúzsír: a faggyú és verejtékmirigy váladékainak keveréke.

Vegyi értelemben nem tiszta zsír (zsírok, zsírsavak, alkoholok, viaszok, aromás

vegyületek keveréke).

Szükséges rossz: 15-60 %-át teszi teheti ki a zsíros gyapjú súlyának.

Védi a gyapjút a külső káros hatásoktól (víz, napfény, homok).

(A zsíros gyapjú évekig tárolható, a mosott nem.)

- jóindulatú gyapjúzsír: - mérsékelt mennyiségben termelődik

- könnyen kimosható.

- rosszindulatú gyapjúzsír: - ellentéte.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


27

A gyapjúzsír mennyiségét befolyásolja: fajta (merinóké igen sok), kor, ivar

A gyapjúzsírból lanolint készítenek, amely kozmetikai alapanyag.

4.5. A gyapjútermelés értékmérői

4.5.1. A gyapjúszál értékmérői

4.5.1.1. A gyapjúszál színe

Fehér – színes

A fehér szín az előnyös, mert az bármilyen színre festhető.

A színesség okai:

Pigmentált gyapjú: genetikailag meghatározott tulajdonság. A bőrben lévő

pigmentsejtek (melanocyták) a szőrszálakba pigmentet építenek be.

Kétféle pigment: eumelanin (fekete-barna), feomelanin (vörös-sárga)

- Tarkázottság: ha a fehér bundában körülhatárolt foltokban pigmentált a gyapjú (kisebb

hiba, mert nyírás után kivethető). (Pl. Jacobs fajta)

- Tűzdeltség: ha a fehér bundában a színes szálak szétszórva vannak (komoly

gyapjúhiba, mert nyírás után nem válogatható ki. pl. cigája).

A pigmentált színes szálak sokszor durvábbak is (bélanyaguk lehet). Az ilyen

gyapjúból készült fonálban festés után is elütnek a színes szálak.

Baktériumok, gombák okozta elszíneződés: ha a megázott, lenyírt bundát nyírás

után szárítás nélkül, nedvesen bezsákoljuk, a bunda bemelegszik. A meleg-párás

környezetben a baktériumok és gombák megtámadják a gyapjút és sárgás-vöröses

elszíneződést okoznak.

Gyapjúzsír: lúgos környezetben a gyapjúzsír a levegő CO2-jával reakcióba léphet és

ún. "lanaurin" pigment alakul ki a gyapjúszál felszínén.

Ha a gyapjúzsír kimosásával eltávolítható (jóindulatú gyapjúzsír) gondot nem jelent.

Ha nem távolítható el (sokáig tároltuk a zsíros gyapjút) a folyamat visszafordítatlanná

válik, és ún. "kanári-sárga" színű lesz a gyapjú.

NH3 okozta elszíneződés: főleg télen a zárt és rosszul almozott istállóban a

feldúsuló pára és keletkező NH3 reakcióba lép egymással és NH4OH alakul ki. Az

NH4OH károsítja a gyapjút és véglegesen sárga színt ad neki (1 mol NH3 tízszeres H2O-

t köt meg).

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


28

Vizelet okozta elszíneződés: a péra tájékán az állandó vizelettől vöröses lesz a

gyapjú (fenés, égett, brand gyapjú).

A színeződést a gyapjúban mint %-ban megengedett hibát a kereskedelmi szabványok

rögzítik.

A fehérség mértékének megállapítása: (pigmentmentes, fehér gyapjúszál mosás után).

- szabad szemmel (gyakorlat kell hozzá)

- műszerrel (leukométer): a fénytörés mértéke alapján skálán olvasható le a fehérség

foka.

4.5.1.2. Gyapjúszál fénye

A gyapjúszálra eső fénysugarak visszaverődése határozza meg.

- ezüst (nemes) fény: ezüstporhoz hasonlító fény. A felhámsejtek tobozszerűen

helyezkednek el és a fényt szétszórják. Ez a kívánatos fény (merinók, finom

crossbred fajták).

- selyemfény: a felhámsejtek széleikkel simán kapcsolódnak (lüszterfény). Angol

"fénygyapjas" húsfajták (Leicester stb.).

- üvegfény: a felhámsejtek széleikkel simán kapcsolódnak és a kéregállomány

sejtjei elszarusodtak részben (fedőszőrök, ebszőrök).

- holtfény: (krétafény) fénytelen

- fizikailag sérült gyapjú (sérült felhámréteg, pókhálósság)

- beteg, elhullott állat gyapja.

4.5.1.3. Gyapjúszál finomsága

A gyapjúszál átmérője µ-ban mérve. A legfontosabb tulajdonságok egyike (7. ábra)

Finomságot befolyásolja: fajta, kor, ivar, testtáj, takarmányozás.

- fajta: a merinó fajtáké finomabb, mint a durvagyapjasoké

- kor: a bárány gyapja néhány µ-nal kisebb átmérőjű, mint a felnőtteké

- ivar: a kos gyapja vastagabb, mint az anyjáé

- testtáj: a gyapjú finomsága testtájanként néhány µ-nal különbözik

- takarmányozás: a rosszul takarmányozott állat „éhfinom” gyapja 2-4 µ-nal

vékonyabb.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


29

8. ábra: A gyapjú finomsága és értéke

testtájak szerint

A számok növekedésével durvul a

gyapjú

Legértékesebb gyapjút az ürük

növesztenek, különösen a lapockán (1),

az oldalon (3), nyakon (3) és a háton

(2).

A toklyók és kosok hosszabb gyapja

értékesebb, mint az anyáké. A

konctájékon (5, 6), a hason, a fejen (4)

és a lágvégeken (6) durvább és

szennyezettebb, értéktelenebb gyapjú

nő.

A báránygyapjú, rövidebb fürthosza

miatt, csökkent értékű.

A szálfinomság alapján a gyapjút osztályokba (szortimentumokba) sorolják, amit

nagybetűkkel jelölnek.

1. táblázat: A gyapjú osztályozása szálfinomság alapján

Szortimentum jele

Az átlagos szálátmérő határértékei

µµµµm

Osztály középérték

µµµµm AAA- AA-

16 felett 18-ig -18 felett 20-ig

17 19

A/AA- 20 felett 22-ig 21 A- 22 felett 24-ig 23

A/B 24 felett 26-ig 25 B- 26 felett 28-ig 27

B/C- 28 felett 30-ig 29 C1- 30 felett 33-ig 31 C2- 33 felett 36-ig 35

C/D- 36 felett 39-ig 37 D1- 39 felett 42-ig 41 D2- 42 felett 45-ig 43 D/E 45 felett 48-ig 47 E1- 48 felett 52-g 50 E2- 52 felett 60-ig 56 F1- 60 felett 70-ig -65 F2- 70 felett 75

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


30

Mérése:

- szubjektíven: (nagy gyakorlat kell hozzá) a finomság és az ívelődések száma között +

a korreláció alapján. Pl. 1 cm-en 5-6 ív, A/AA osztályú (nem teljesen megbízható).

pl. 1 cm-en 5-6 ív A/AA, 3-4 ív (nem teljesen megbízható)

- műszerrel:

Lanaméter: vetítő mikroszkóp (500 szoros nagyítás). A gyapjúszál képét felnagyítva

üvegre vetíti, amelyen mm beosztású szálkereszt van. A szál átmérője µ-ban

leolvasható. 1 mm = 2 µ.

1 állatról: lapockáról 100 szál Ezeket szálanként lemérték, majd átlagot és

farról 100 szál szórást számoltak.

100 éven keresztül az utóbbi évekig ezzel mérték a finomságot.

Airflor (légáramoltatásos) módszer. Egységnyi mosott mennyiségű gyapjút tesznek a

műszerbe. Levegőt áramoltatnak át és a légellenállásból határozza meg a műszer az

átlagos szálfinomságot.

Előny: gyors, pontos, a lanaméterhez képest sokkal több szál átlagfinomsága

megállapítható. Hátrány: szórásértéket nem számol.

Lézersugaras, képanalizátoros műszerrel: ez a legkorszerűbb módszer.

A gyapjúszál átmérőjét automata műszer végzi, a kiértékelést számítógép adja. A

műszerben keringő speciális folyadékban a 2 cm hosszúra vágott gyapjúszálak (kb.

2000 db) szálanként úsznak. Minden szálat lézersugár bombáz. a lézersugár szál utáni

csökkenéséből a műszer megállapítja minden egyes szál átmérőjét mikronban.

Kiszámolja automatikusan a szál átmérő átlagát, szórását, és a CV %-ot. A képernyő

mutatja a szálak vastagságának gyakorisági megoszlását diagrammban. Az adatok

flopyn tárolhatók.

2. táblázat: A gyapjú ipari, kereskedelmi osztályozása a finomság szerint

Megnevezés Szálfinomság, száltípus, fajták

Felhasználás

Finom gyapjú > 26 µ∅, csak pehelyszál merinó fajták

kötöttáru, finom szövet

Crossbred gyapjú 26-40 µ∅, csak pehelyszál crossbred gyapjas fajták

durvább sportszövet

Kevert gyapjú 26-40 µ∅ pehelyszál 40-70 µ∅ felszőr racka, awassi

szőnyeg, lakástextil

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


31

4.5.1.4. A gyapjúszál hossza

A szálfinomsággal negatív korrelációban van.

A hosszú szál értékesebb a rövidnél, mert belőle értékesebb minőségű fonál készíthető

fésüléses eljárásnál.

- látszólagos hosszúság: az ívelődésében meghagyott szál hossza. Ez tulajdonképpen a

fürthosszúság is, amit minősítéskor mérnek.

- tényleges hosszúság: az ívelődés kihúzása utáni szálhossz. Merinóknál ez 50-80 %-kal

is nagyobb mint a látszólagos szálhossz.

A fürthosszt befolyásolja: fajta, ivar

testtáj: fejen, lábon kisebb mint oldalon, lapockán, nyakon.

A fürthosszúság a finomság mellett legfontosabb tulajdonság.

3. táblázat: A finom (merinó)gyapjú ipari, kereskedelmi osztályozása fürthossz

szerint

Megnevezés Fürthossz (cm)

Hosszú fésűs (lánc)gyapjú Fésűsgyapjú Rövid fésűsgyapjú Kártolt gyapjú

< 8 6-8

4,5-6 1,5-4,5

4.5.1.5. A gyapjúszál erőssége (szakítószilárdsága)

A szál elszakításához szükséges erő nagyságával jellemezhető. A szálakat a

feldolgozás során sokféle erőhatás éri. Ha a szálak elszakadnak, nagy lesz a kóc, azaz a

feldolgozási veszteség. A fonál pedig szakadékony lesz.

Vizsgálata:

- tapasztalati úton: a pászmát kihúzzuk és pengetjük. Az acélosan pengő hang

erős gyapjúszálra utal.

- műszeres vizsgálat: Schooper f. műszer. 1 szálat szakadásig terhelnek.

100 szálat külön vizsgálnak és utána átlagolják az eredményt

13-30 kg/mm2 a szakítószilárdsága gyapjúnak.

A finom pehelyszálak relatíven erősebbek, mint a vastag bélanyagos szálak.

A gyapjúszál erősségét csökkentik:

- ha a pászmákról az eső- vagy homokszemcsék ledörzsölik a gyapjúzsírt,

megsérül a gyapjúszál felhámja (pókhálós gyapjú).

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


32

- nedvesen zsákolt, bemelegedett gyapjú (nedvesség 10-20 %-kal csökkenti)

- ha hűtlenek a szálak.

4.5.1.6. A gyapjúszál hűsége (egyenlősége)

Hű (egyenlő) a gyapjúszál, ha teljes hosszúságában egyforma vastag.

Éhfinom gyapjú - 1-5 µ elvékonyodás is lehet és szakadékonnyá válik (pl. téli gyenge

takarmányozáskor, vemhes, szoptatós anyáknál).

4.5.1.7. Gyapjúszál rugalmassága

Rugalmas a gyapjúszál, ha hajlító, nyomó, csavaró külhatás után eredeti hosszát

teljesen visszanyeri. (Rugalmas gyapjúszálból készült szövet nem gyűrődik.)

A finom gyapjúszál rugalmasabb, mint a durva.

Rugalmatlan (petyhüdt) gyapjúszál: nem nyeri vissza hosszát az erő hatása után

(rosszul táplált, beteg juhoknál).

A merev gyapjúszál igen törékeny, a belőle készült szövet gyűrődik és kopik, mert a

szálak eltöredeznek a szövetben.

Becslése:

- lenyírt gyapjúnál: marokkal mennyi erő kell a gyapjú összenyomásához és elengedés

után visszanyeri-e az alakját?

- élő juhon: mennyi erővel tudom tenyeremmel benyomni a bundatetőt és utána

visszanyeri-e gyorsan eredeti formáját?

4.5.1.8.A gyapjú nyújthatósága

A szál azon tulajdonsága, hogy ívelt állapotból nemcsak egyenesre húzható, hanem

tovább nyújtható is bizonyos mértékig anélkül, hogy elszakadna.

A víz és zsírtartalom növeli a szál nyújthatóságát.

Ezért légszáraz, mosott tiszta gyapjúszálon vizsgálják (17 % víz és 1 % zsír) a Schooper

f. műszerrel a szakítószilárdsággal együtt mérik.

A pehelyszálak nyújthatósága 35-40 % (nedvesen ennek a duplája)

(25 % nyújthatóság alatt a gyapjú szakadékony)

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


33

4.5.1.9. A gyapjúszál ívelődése

Az ívelődés főleg a finom pehelyszálakra jellemző, mert azok íveltebbek, mint a

durva. A cm-enkénti ívelődések száma tehát negatív korrelációban van a szálátmérővel.

Kívánatos a normális ívelődés, amikor az ívelődések a képzeletbeli tengely körül

félköröket határolnak be.

1. normális 2. összenyomott 3. jellegzett 4. horgolt 5. nyújtottan ívelt 6. sima

9. ábra: Az ívelődés alakjai

A horgolt, jellegzett, valamint a nyújtottan ívelt és sima ívelődések hibának

számítanak.

4.5.1.10. Gyapjúszál simulékonysága

A rugalmassággal kapcsolatos tulajdonság azt jelenti, hogy a szálak csekély külső

hatásra elhajlanak és utána visszanyerik eredeti állapotukat. Ezért az ilyen gyapjúból

puha fogású, finom szövet készíthető.

Mérése szubjektív: a pászmára ráfújnak - az elhajlik majd vissza.

A finom, rugalmas pehelyszálnak jó a simulékonysága, a durva rugalmatlan szálnak

pedig rossz.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


34

4.5.1.11. Gyapjúszál alakíthatósága

A gyapjúszálnak és a gyapjúnak az a tulajdonsága, hogy nedves meleg (gőz) hatására

a kialakított formáját megtartja a megszáradás után is.

4.5.1.12. Gyapjúszál zsugorodás képessége

A gyapjúszálnak az a tulajdonsága, hogy

- a kihúzott szál az erő megszűnte után nemcsak visszanyeri ívelődését, hanem a

két vége fel is kunkorodik.

- nedvességgel teleszívja magát a gyapjúszál féregszerű mozgással összehúzódik.

E tulajdonságokkal csak a bélanyag nélküli finom pehelyszálak rendelkeznek.

4.5.1.13. A gyapjúszál egyéb tulajdonságai

- szagmegkötő képessége jó

- nedvszívó képessége jó: (30-40 % nedvességet is megköt, tehát nem izzad

benne az ember, mint műszálas ruhában)

- hőszigetelő képessége jó: (a gyapjúszövet meleg)

- nem gyúlékony (ezért repülőgépek kizárólagos bútorhuzata és szőrmeanyaga)

4.5.2. A gyapjú belszerkezete

A gyapjú belszerkezetén a felépítését (strukturáltságát) értjük.

A szálak szigetszerűen, csoportokban nőnek a bőrön.

A gyapjú strukturális alkotórészei:

• elemi szál

• pászma: egy elsődleges szál körül kialakult másodlagos szálak alkotják.

merinónál 10-25 másodlagos szál van 1 elsődleges szál körül

húsfajtáknál 5-6 másodlagos szál van 1 elsődleges szál körül

A pászmát a szálak egymásba ívelődése és a gyapjúzsír tartja össze. A pászma

íveiből kihúzva egy vastag szálnak látszik.

• fürtöcske: néhány pászma (általában 3) alkotja. A pászmákat a gyapjúzsír és a

kötőszálak tartják össze fürtöcskévé.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


35

• fürt: több fürtöcske alkotja. Az a gyapjúegység, amely az állat mozgása közben

különválni látszik.

A fürtöcskéket szintén a gyapjúzsír és a kötőszövet tartják össze fürtté.

Fürthossz: a szálak fürtben mért látszólagos hosszúsága.

A fürtök alakja:

- szabályos alakú: hengeres (a fürtök átmérője alul-felül egyforma). Ez a

kívánatos.

- bunkó alakú: a felső átmérő nagyobb (a fürt felső része szétnyílt és abba

szennyeződés rakódott)

- kúp alakú: felső átmérője kisebb (ritka növésű gyapjún fordul elő, ha a fürt

felső részét a gyapjúzsír erősen összetapasztja).

- szennycsapos fürt: a trágya a fürt felső 1/3-át szennyezi (a fürt alakja lehet

bunkó v. kúpos, de a rászáradt trágya miatt a fürtök belső 1/3-a nem tapad

össze zárt bundatetővé.

• Bunda: a fürtöket a kötőszál és gyapjúzsír tartja össze bundává. Normális

belszerkezetkor a bunda az állat lenyírása után is többé-kevésbé egybemarad.

Belszerkezeti típusok

• Normális belszerkezet:

- a pászmák hajlásívei szabályosak, a kötőszál és gyapjúzsír aránya megfelelő.

- a bundatető zárt.

felülete: repcés vagy ikrás, karfiolos- finom gyapjas merinóknál.

deszkás vagy pogácsás - durva gyapjas fajtáknál.

Ez a kívánatos belszerkezet.

• Pászmázott belszerkezet::

- kötőszálak és gyapjúzsír mennyisége valamivel kevesebb az ideálisnál. Ezért a

pászmahatárok jól feltűnnek.

E belszerkezet a normálisnál kicsit rosszabb, de még megfelelő.

• Motringos belszerkezet:

- igen kevés a kötőszál és gyapjúzsír így a pászmák könnyen elválaszthatók

egymástól

- a pászmák hajlásíve horgolt

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


36

- a bundatető nem zárt, hanem csapos, kúpos.

Ennél a belszerkezetnél a gyapjúhozam kicsi (üres belszerkezet).

A gyengülő, túl finom jele (felkaron, maron).

• Cérnás belszerkezet (főleg hason, felkaron)

- a kötőszálak hiánya és a kevés gyapjúzsír miatt alig van pászmaképződés. A

pászma szálakra szétesik.

- a pászma (ha van) ívelődése nem azonos lefutású. Jellegzett és horgolt

hajlásívek váltakoznak ugyanazon a szálon.

- a bundafelület nem zárt, hanem nyitott, ezért a szétesett gyapjú könnyen

szennyeződik az állaton. Súlyos belszerkezeti hiba.

Okai: - betegség (pl. száj és körömfájás)

- rokontenyésztés

- rossz tartás és takarmányozás

- kevés gyapjúzsír

A cérnás belszerkezetű merinó juhot célszerű selejtezni, mert

- a gyapjú rossz minőségű (porhanyós, szakadékony)

- kicsi a nyírótömeg

- makacsul öröklődik

• Homályos (gyüremes) belszerkezet

A kívánatosnál több a durva kötőszál, és ezek eltérő vastagságúak is a pászmán

belül. A fürtök tövében az állat bőre nem látható, a bundából a fürt csak nehezen

húzható ki a sok kötőszál miatt. A pászmák hajlásívei alig láthatóak.

Ipari feldolgozásnál (fésülésnél) e nemkívánatos belszerkezet sok fésűskócot ad.

• Nemezes belszerkezet

- a merev, durva kötőszálak már túlsúlyba kerülnek a pászmát alkotó

pehelyszálakkal szemben

- az élő állaton a bundát nehéz szétnyitni, széthúzáskor a bunda sercegő hangot

ad. Fésülés közben a nemezes bundát csak szaggatni lehet, szálaira bontani

nem, ezért fonalkészítésre nem alkalmas. Súlyos belszerkezeti hiba. A gyapjú

zöme a fésűskócba kerül. Kevertgyapjas fajtáknál a lenyírt gyapjút nemezként

dolgozzák fel. Ezeknél a fajtáknál e szerkezet nem tekinthető belszerkezeti

hibának, mint a finomgyapjas fajtáknál.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


37

Okai: - örökletes betegségek

- heterogén párosítás (túl finom anya x túl durva kos) Az ivadékok

bundájában az elszórt durva szálak akadályozzák a finomabb szálak

képződését.

4.5.3. A gyapjú tömöttsége

• szubjektív vizsgálattal: (élő állaton, szabad szemmel)

- tömött bundánál a bundatető zárt, ritka bundánál nyitott.

- A bundát a lapocka mögött szétnyitják, a vékony rózsaszín bőrsáv a bunda

tömöttségére utal (minél vékonyabb a bőrsáv, annál tömöttebb a bunda).

• műszeres vizsgálat: bőrszinopsziás eljárás.

A bőrről metszetet készítenek. Mikroszkóp alatt megszámolják az irhában lévő

primer és szecunder tüszők számát. (a primer tüszők átmérője nagyobb,150 µ mint a

szekunder tüszőké 120 µ).

Megállapítják:

- az S/P arányt, azaz az egy elsődleges szőrtüszőre jutó másodlagos szőrtüszők

számát.

- az egy mm2-re eső összes szőrtüszők számát.

Minél nagyobb e két mutató értéke, annál értékesebb, tömörebb a bunda. Pl. ausztrál

merinónál S/P arány 21, szőrtüszők száma 64/mm2, a ritkább gyapjúé suffolknál S/P

arány 4,8, szőrtüszők száma 20,4/mm2.

4.5.4. A gyapjú kiegyenlítettsége

- Pászmán belüli kiegyenlítettség. A pászmát alkotó szálak vastagsága és

hosszúsága között nincs nagy eltérés. Kiegyenlítetlen pászmánál a durvább,

hosszabb kötőszálak kibújnak a bunda felszínére. „Felszőrös bundatető”. Nemezes

belszerkezetnél a pászmán belüli kiegyenlítettség kicsi.

- Bundakiegyenlítettség: azt jelenti, hogy egyeden belül a különböző testtájakon

lévő gyapjú finomságában nincs jelentős eltérés. Pl. jó a bundakiegyenlítettség, ha

merinónál a lapockán mért szálfinomság csak 1-2 µ-nal vékonyabb, mint a combon

lévő. Ha e különbség 5-6 µ, rossz az egyed bundakiegyenlítettsége.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


38

4.5.5. Rendement (tisztagyapjú-tartalom)

Rendement (R) az a % szám, amely megmutatja, hogy egységnyi zsírban nyírt

gyapjúból hány % 17 % víztartalmú (légszáraz) tiszta gyapjú nyerhető.

Értékét befolyásolja:

- fajta (merinónál 30-50 % durva gyapjasoknál 50-75 %)

- tartási körülmények (pl. téli istállózáskor, ha a levegő meleg és páratelt, több gyapjú

termelődik, amely ráadásul több trágyát köt meg, csökken az R.

- ha a legeltetési felhajtóutak porosak, vagy futóhomokos a legelő, a bunda sok

szennyeződést megköt, R csökken.

Az alacsony R hátrányos, mert:

- a nagyon szennyes gyapjú (szennycsapos, koloncos) rongálja a zsákot.

- a piszkos gyapjú jobban megőrzi a nedvességet, ezért elősegíti a gyapjút károsító

mikroorganizmusok terjedését.

- a nagyon piszkos gyapjút erélyesebb mosásnak kell alávetni, amely a gyapjút is

károsítja.

Hazánkban a gyapjút zsíros formában vásárolják fel.

Értékét - rendement

- fürthossz határozza meg. A felvásárló szubjektívan állapítja

- szálfinomság meg, zsákból vett reprezentatív minta alapján.

Vita esetén hivatalos mintát küldenek az OMMI Gyapjúminősítő Intézetébe.

4.5.6. Nyírótömeg (zsírban nyírt tömeg)

Az állatról lenyírt egy év alatt termelődött összes gyapjú mennyisége kg-ban nyírás

után mérve. (Koloncok bemérése tilos!) Egyik legfontosabb értékmérő. Szelekcióval jól

javítható, mert közepesen öröklődik (h2 = 0,4-0,5)

A nyírótömeg ismétlődhetősége magas (0,4-0,9). Ez kedvező, mert az egyszer mért

nyírótömeg (első nyíráskor) a szelekcióhoz elegendő támpontot ad.

Relatív gyapjútermelés (%) = x100(kg) testtömeg

(kg) nyírótömeg merinónál (8-14 %)

Tisztagyapjú hozam = nyírótömeg (kg) x R h2 = 0,4-0,6

Relatív tisztagyapjú termelés = x100(kg) élőtömeg

(kg) jú tömegtisztagyap

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


39

4.5.6.1. A nyírótömeget befolyásoló általános endogén (belső) tényezők

• Fajta: a gyapjútermelő fajtáké több

• Ivar: kosok gyapjúhozama nagyobb. Oka: - nagyobb testtömeg

- vastagabb gyapjúszál

- nagyobb szelekciós nyomás

• Kor: a nyírótömeg 3-5 éves korig nő, utána csökken. (3-5 éves korig nő a

testtömeg, amely a nyírótömeggel + korr. van).

• Öröklődő gyapjúhibák: a cérnás, nemezes, motringos belszerkezetű gyapjak

nyírótömege kisebb.

4.5.6.2. A nyírótömeget befolyásoló általános exogén (külső) tényezők

• Takarmányozás:

Ha az anyákat a vemhesség utolsó 6 hetében és a szoptatás alatt gyengén

takarmányozzuk, a bárányban kevesebb szekunder szőrtüsző alakul ki, amely miatt

az utód nyírótömege kisebb lesz.

Ha az anyákat az előzőekben ismertetett kritikus időszakban gyengén

takarmányozzuk, saját gyapjútermelése is csökkeni fog (éhfinom gyapjú), mert az

utódnak prioritása van az anya gyapjútermelésével szemben.

Sűrített elletésnél, szoptatás, fejés alatt 10-15 %-kal is csökkenhet a nyírótömeg, ha

nem megfelelő a takarmányozás (hűtlen, éhfinom, 2 növésű gyapjú)

• Ikerellés: - ha szűkösen táplálják az ikerbárányokat (nincs elég teje az anyának) az

ikerbárányok S/P aránya rosszabb, mint az egyes báránynak

• Tartási körülmények: a szennycsapos, koloncos gyapjú csökkenti a nyírótömeget

(a koloncot ugyanis a lenyírt gyapjúból el kell távolítani)

4.5.6.3. Az egyed nyírótömegét közvetlenül meghatározó tényezők

• Testtömeg: a testtömeg növekedésével a testfelület is nő F = 0,8 x T0,73

a testtömeg: pozitív korrelációban van a nyírótömeggel és a tisztagyapjú

termeléssel.

negatív korrelációban van a relatív gyapjú és relatív tisztagyapjú-

termeléssel.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


40

• Benőttség: pozitív korrelációban van a nyírótömeggel. Ezért régen merinóknál

törekedtek a benőttségre. Ma már nem törekszünk a benőttségre, mert nehezíti a

nyírást, rossz minőségű a gyapjú fejen, lábakon, és a fej benőttség negatív

korrelációban van a szaporasággal.

• Ráncoltság: régen előny volt merinóknál, mert jelentősen növelte a nyírótömeget.

Ma már a túlzott ráncoltság nem előnyös, mert a ráncoltság negatív korrelációban

van a termékenységgel, szaporasággal, a test izmoltságával, konstitúcióval, a

gerezna ipari értékével (bordázottság)

A ráncolt juhon a nyírás nehezebb, a gyapjú kevésbé kiegyenlített.

• Fürthosszúság: jelentős mértékben befolyásolja

• Gyapjúsűrűség: jelentős mértékben befolyásolja.

4.6. Gyapjúféleségek (korcsoport, testtájak szerint)

Báránygyapjú:

- fürtvégei hegyesek (mert még nem volt nyírva) és kisebb a fürthossz

- a pászmák még lazábban kapcsolódnak, mert kevesebb a gyapjúzsír

- a gyapjú 0,5 cm-t nő havonta, így a fürthossz jelzi a bárány életkorát.

Toklyógyapjú: (növendék juh gyapjú) (jerketoklyó, kostoklyó)

- legnagyobb tömegű a gyapjú, mert az első nyíráskor a toklyók rendszerint

több mint egy évesek

- legjobb minőségű a gyapjú, mert jerketoklyóknál az ellés és szoptatás még nem

befolyásolja kedvezőtlenül a minőséget.

Anyagyapjú: minősége a gyenge téli takarmányozás miatt és a szoptatás miatt

gyengébb lehet.

Kosgyapjú: 1-2 µ-al durvább az anyagyapjúnál.

Jó belszerkezetű, mert a tenyészkosokra nagyobb a szelekciós nyomás és jobb tartási és

takarmányozási körülmények között tartják, mint az anyákat és toklyókat.

Színgyapjú: a juh törzséről és a nyakáról lenyírt gyapjú.

Haslábgyapjú: hasról, lábról, fejről lenyírt gyapjú. Alminőségnek is nevezik

- fejgyapjú - rövid fürtű, rendszerint nemezes belszerkezetű

- hasláb gyapjú: rövid fürtű trágyalétől sárgult, trágyától koloncos.

Kevésbé értékes gyapjú, a nyírótömeg 8-10 %-át teszi ki.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


41

Vedlett gyapjú: beteg állat bőréről levált gyapjú, mely erőtlen, kuszált.

Bőrgyapjú: a leölt állatról lenyírt gyapjú, kisebb értékű, mint az élő gyapjú.

(Ha a levágandó juh gereznáját nem akarjuk értékesíteni, érdemes vágás előtt megnyírni

a juhot).

Döggyapjú: elhullott állatról lenyírt gyapjú.

Értéktelen: fénytelen, erőtlen, büdös.

Éretlen gyapjú: az a lenyírt gyapjú, amelynek növekedési ideje nem éri el a 12

hónapot.

4.7. A gyapjú vegyi tulajdonságai (fajsúly: 1,3-1,33 g/cm3)

Kémiai összetétele: a gyapjú 100 %-osan keratin fehérjéből áll, amelyet 19

aminosav alkotja. A gyapjú elemi S-tartalma 3-3,5 %, amely szinte teljes mennyiségben

a gyapjú aminosav-garnitúrájának 10,3 %-át kitevő cisztinben található.

A fény hatása a gyapjúra: a tartós napfény hatására a keratin molekulák S-kötései

felbomlanak. Ez csökkenti a szilárdságot, a keletkező kénsav pedig a szálak végeit

sárgásbarnára színezi.

Hő hatása a gyapjúra: 100-105 oC-on hevítve nedvességtartalmát elveszti, utána

nedves levegőben hűtve ismét nedvességet vesz fel (17 %-ig) és többé-kevésbé

visszanyeri eredeti tulajdonságait.

105 oC felett a gyapjú bomlásnak indul és erősen megsárgul. A szál levegőn megnyújtva

göbösödve olvad, lángból kivéve nem ég tovább. Gyulladási hőmérséklete: 560 oC.

Hideget jól bírja a gyapjú: fagyasztva –40, -50 oC-on még hajlékony, és kémiai

változást sem szenved.

A víz és vegyszerek hatása a gyapjúra:

- vízben normális körülmények között a gyapjú nem oldódik

- víz hatására a szálak 10 %-kal megduzzadnak, szárítás után visszanyerik eredeti

méreteiket (sőt kisebbek lesznek)

- a gyapjú lúgokra igen érzékeny, főleg magasabb hőfokon. 5 %-os

nátronlúgoldatban 5 percig főzve teljesen feloldódik. Ezért a gyapjú mosását

különös gonddal kell végezni.

- híg savak a gyapjút duzzasztják, de nem károsítják. A gyapjú 2-5 %-os kénsavban

1-2 óráig főzhető károsodás nélkül. Tömény savak erősen gyengítik a gyapjút.

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


42

Kártevők hatása a gyapjúra:

- a baktériumok, penészgombák és a molyhernyó erősen károsítja a gyapjút, mert

azok keratinnal táplálkoznak.

Ellenőrző kérdések: 1. Egészítse ki a következő mondatokat!

a.) A gyapjú olyan állati szőrzet, amelynek szálai a tulajdonságaik révén ………………………………………………………………………………………... b.) Az elsődleges szőrtüsző a magzati kor …… napja körül alakul ki, a másodlagos szőrtüsző a magzati kor …… napjától kezd kialakulni és számuk a születés utáni …….. napig gyarapszik.

2. Mik a különbségek a felszőr és a pehelyszál között? ………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Miben egyezik meg a fedőszőr és a felszőr? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Sorolja fel a gyapjúszál színességének okait! ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………

5. Melyik testtájon a legfinomabb a gyapjú (húzza alá) nyakon, hason, lapockán, combon, lábvégeken

6. Karikázza be a helyes válasz betűjelét! A hosszúfésűs finom (merinó) gyapjú paraméterei: szálfinomság (µ) fürthossz (cm) a.) 10-15 5-6 b.) 30-35 10-15 c.) 16-26 8 cm felett

7. Számozással állítsa helyes sorrendbe! pászma fürt elemiszál bunda fürtöcske

8. Karikázza be a helyes válaszok betűjeleit! A cérnás belszerkezet jellemzői: a.) a merev, durva kötőszálak túlsúlyba kerülnek a pehelyszálakkal szemben b.) a kötőszálak hiánya és a kevés gyapjúzsír miatt alig van pászmaképződés c.) a bunda felülete nyitott d.) a bunda felülete zárt

9. Miért súlyos hiba a nemezese belszerkezet finomgyapjas juhoknál? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

10. Hogyan állapítja meg élő juhon szabad szemmel a bunda tömöttségét? ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

�

4. Gyapjúismeret ____________________________________________________________________________________


43

11. Mikor jó és rossz az egyed bunda kiegyenlítettsége?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

12. Egészítse ki a következő mondatot! A rendement (R) az a ………………………………….., amely megmutatja, hogy egységnyi zsírban nyírt gyapjúból ……………………………… gyapjú nyerhető.

13. Határozza meg a következő értékmérőket! a.) Nyírótömeg: ……………………………………………………………………….. ……………………………………………………………………………………... h2 = ………………………………………………………………………………... b.) Tisztagyapjú hozam = c.) Relatív gyapjútermelés (%) = d.) Relatív tisztagyapjú termelés (%) =

14. Sorolja fel a nyírótömeget befolyásoló tényezők nevét! Endogén tényezők Exogén tényezők ……………………………… ……………………………... ……………………………… ……………………………... ………………………………. ……………………………... ………………………………. ……………………………...

15. Ismertesse a következő értékmérők közötti korrelációk előjelét (- vagy + korreláció) a.) benőttség – szaporaság: b.) nyírótömeg – ráncoltság: c.) ráncoltság – izmoltság: d.) testtömeg – relatív gyapjútermelés

16. Jelölje meg a legjobb minőségű gyapjút adó korcsoportot! a.) anyagyapjú b.) kosgyapjú c.) toklyógyapjú d.) báránygyapjú 17. A gyapjú vegyi tulajdonságai:

………. oC-on nedvességtartalmát elveszti. Gyulladás hőmérséklete ……… oC. Fagyasztva …….. oC-on még hajlékony és kémiai változást nem szenved. A gyapjú érzékeny a: - lúgokra - savakra (húzza alá a helyes szót!)

5. A hústermelés értékmérői ____________________________________________________________________________________


44

5. A hústermelés értékmérői


- hízlalás intenzitása és tartama

- hízlalási végsúly (vágási érettség)

- a vágóérték mutatói

- a nyakalt törzs húsrészei

- a juhhús faggyútartalma

- a juhhús minőségi jellemzői

A juhágazat legfontosabb terméke a hús. Ez határozza meg alapvetően a juhtartás

gazdaságosságát. A hústermelés alapja a bárány-előállítás (hízóalapanyag). Ebben a

fejezetben megismerjük azokat az értékmérőket, amelyek a bárányhús-termelést, a –

bárány születése után – meghatározzák. Ezek az értékmérő tulajdonságok igen fontosak

a szelekció szempontjából is, mert örökölhetőségük általában kedvező (4. táblázat).

4. táblázat: A hústermelést befolyásoló legfontosabb értékmérő tulajdonságok

örökölhetősége

Tulajdonságok h2

Születési tömeg Választási tömeg Kifejlettkori testtömeg Hízlalás alatti gyarapodás Egy életnapra jutó gyarapodás Egy napra eső csontoshús-termelés Vágási % (kitermelési arány) Húsformák Vágott test (carcass) : faggyúarány Vágott test (carcass) : húsarány

0,2-0,4 0,2-0,5 0,3-0,5 0,2-0,6

0,5 0,24-0,46 0,1-0,9 0,3-0,6

0,24-0,67 0,28-0,54

5.1. Hízlalás értékmérői

5.1.1. Hízékonyság = növekedés kapacitása

A gyakorlatban e két fogalom már egybeesik, mert a hízlalás tulajdonképpen az

izomszövet növekedését jelenti (zsírra, faggyúra nem hizlalnak már).



45

Két összetevője:

• Növekedés intenzitása (a napi testtömeggyarapodás jelzi)

Napi testtömeggyarapodást befolyásoló tényezők:

- szopósbáránynál: genotípus, magyar merinónál 200-250 g/nap

születési testtömeg 1-2 hó közötti választásnál 13-16 kg.

a bárány ivara

anyák tejtermelése

- hízóbáránynál: genotípus magyar merinónál 250-350 g/nap

választáskori testtömeg

ivar (kosé 10-20 %-kal jobb)

takarmányozás intenzitása

• Növekedés tartama (hízlalás tartama) a választástól a hízlalási végsúly eléréséig

eltelt napok száma.

5.1.2. Hízlalási végsúly (vágási érettség)

Az a testtömeg, amely elérése után az izomszövet gyarapodása lelassul és a

hízóbárány elkezd erőteljesebben zsírszövetet termelni.

A vágási érettséget befolyásolja:

- fajta (a húsfajtáké nagyobb, mint a merinóké általában)

- magyar merinó jerke bárányok 24-27 kg; kosbárányok 30-35 kg (suffolk

kosbárányok 35-40 kg).

- ivar (a kosbárányé nagyobb, mert később zsírosodnak)

- takarmányozás: a tömegtakarmányon hizlalt bárányok nagyobb súlyban

vágóérettek, mint az abrakon hizlaltak, mert később kezdenek zsírosodni.

5.1.3. Takarmányértékesítés

Egységnyi testtömeggyarapodásra felhasznált energia és nyersfehérje.

Nagy napi testtömeggyarapodás → jobb takarmányértékesítés (kevesebb az

életfenntartásra fordított takarmány mennyisége).

A kosbárányok takarmányértékesítés is jobb 10-20 %-kal jobb, mint a jerke bárányoké.



46

5.1.4. Húsformák

Közepesen öröklődő tulajdonságok h2 = 0,3-0,6.

Nyírás után a szülők küllemi bírálatánál jól megítélhető. (Az ágyékszélesség és a

hústermelés között pozitív korreláció van.)

5.2. A vágóérték mutatói

Nyakalt törzs (carcass) kivéreztetett, gereznát, fejet, lábvégeket, belső szerveket

nem tartalmazó csontoshús melegen mért tömege (a vesét és vesefaggyút tartalmazza).

Vágási százalék (kitermelési arány) = x100(kg) testtömegelőtti vágás

(kg) carcass

A juhok vágási %-a 40-55 % között változik.

Nagysága függ:

- fajtától (húsfajtáké jobb, mint a tejelő, szapora fajtáké)

- hizlaltsági állapottól és kortól (a 4-6 hó közötti hízóbárányoké a legjobb, a felnőtt

állatoké kisebb.

- takarmányozástól (a tömegtakarmányon hizlalt idősebb bárányoké 4-5 %-kal

kisebb, mint az abrakon expressz hizlalt bárányoké. Ennek oka a hosszabb

bélcsatorna és fejlettebb bendő, a tömegtakarmányon hizlalt bárányoknál.

Nettó gyarapodás (g/nap): számaéletnapok

(g) carcass

A juh vágáskor keletkezett termékeit a 9. ábra, a vágott test darabolás után nyert

pecsenyerészeket a 10. ábra szemlélteti.

10. ábra: Vágáskor keletkező termékek



47

11. ábra: A vágott test darabolásakor kapott pecsenyerészek

Az I. osztályú pecsenyerészek a vágott test 65-70 %-át teszi ki. A csontos hús

további értékmérője a csont : hús arány, ami 1 : 3 – 1 : 4 körül alakul.

Faggyútartalom: a faggyú olvadáspontja 45-50 oC.

Megtalálható a vágott testen:

- bőr alatt (a carcasst kívülről borító faggyú - ez a legtöbb)

- hasűri faggyú (bélfodri és vesefaggyú 3,5-4,5 %)

- mellkasi faggyú

- intermusculáris faggyú (az izmok közötti)

- intramusculáris faggyú (az izomban) (márványozott hús)

Mennyiség függ: kortól, genotípustól, ivartól, takarmányozástól.

A faggyútartalom a vágott test 10-40 %-a között változhat.

Pl. újszülött báránynál 5 %, kifejlett hízott juhon 40 %.

Hízlalás során a faggyúsodás mértéke:

legkevésbé: comb, lapocka, nyak (e szervek mozognak a legtöbbet a mozgás,

takarmányfelvétel során)

közepesen: gerinc

legjobban: oldalas, dagadó



48

Nyugat-Európában, ahol a bárányok minősítését vágás után végzik, a 15-18 %-nál

nagyobb faggyútartalmú carcass nemigen értékesíthető.

A juh faggyúja fehér, mert nem tartalmaz karotint, mint a szarvasmarháé. Sárga lehet

mégis a faggyú - egy recesszív géntől

- epevezeték dugulásától.

A végtermék-előállításra használt húsfajták nemesítőmunkájában kell érvényesíteni a

minél fejlettebb izomzat és nagyobb hústermelő képesség kialakítását. Erre – a

tenyésztésre kijelölt állatoknál – az élő állapotban computer-tomográffal végzett

testösszetétel – meghatározás kínál lehetőséget, mely a test tetszőleges pontján

elvégezhető (11. ábra)

12. ábra: Testösszetétel-meghatározás röntgencomputer-tomográf módszerrel

5.2.1. A vágott test minősítése

A vágott testek minősítésének európai szintű egységesítése elsősorban az egységes

európai piac irányadó árainak kialakítása és minőséghez kötése miatt volt szükség. A

vágott juhok értékelésére ezért – a sertéshez és a szarvasmarhához hasonlóan –

kialakították „EUROP” vagy, ha pontosabbak akarunk lenne „S/EUROP” minősítési

rendszert, amelyet Magyarország is bevezet.

E minősítési rendszerben független szakértők által végzett – elsősorban szubjektív –

vizsgálatokról van szó. A rendszert természetesen folyamatosan finomítják, 1977-ben a

következő értékelési szabványok (EK-rendelet) voltak érvényben Európában, illetve

kerültek a magyar törvénykezési rendszerbe.



49

5. táblázat: Konformáció (húsformák)

Konformációs A vágott test (cascass) főbb testtájainak konformációja

(húsformák

Kategória Alkategóriák

S

Szuper

S+ S0 S-

Comb és far: dupla faralakulás, a profil rendkívül

domború

Hát és ágyék: rendkívül domború, széles és vastag

Lapocka: rendkívül domború és vastag

E

Kiváló

E+ E0 E-

Comb és far: nagyon vastag, a profilok nagyon domborúak

Hát és ágyék: a váll magasságáig nagyon domború, széles

és vastag

Lapocka: nagyon domború és vastag

U

Nagyon jó

U+ U0 U-

Comb és far: vastag, a profilok domborúak

Hát és ágyék: a váll magasságáig széles és vastag

Lapocka: vastag és domború

R

Jó

R+ R0 R-

Comb és far: a profilok nagyobbrészt egyenesek

Hát és ágyék: vastag, de a váll magasságában kevésbé

széles

Lapocka: jól fejlett, de kevésbé vastag

O

Megfelelő

O+ O0 O-

Comb és far: a profilok enyhén homorúak

Hát és ágyék: keskeny és izomszegény

Lapocka: keskenyedő, izomszegény

P

Gyenge

P+ P0 P-

Comb és far: a profilok homorúak, és izomszegények

Hát és ágyék: keskeny és homorú látható csontokkal

Lapocka: keskeny, lapos és a csontok láthatóak



50

6. táblázat: Faggyúborítottság

Faggyúborítottsági A faggyú mennyisége a vágott test külső és belső felületén

Csoport Alcsoportok 1.

1+ 10 1-

külső Faggyú nem vagy csak nyomokban látható

Igen csekély belső hasüreg mellkas

A vesén faggyú nem vagy csak nyomokban látható A bordákon faggyú nem vagy csak nyomokban látható

2.

2+ 20 2-

külső Hártyaszerű faggyúréteg borítja a vágott testet, de ez a végtagokon kevésbé szembetűnő lehet

Csekély belső hasüreg mellkas

A vesét a faggyú nyomokban vagy vékony rétegben fedi A bordák között az izom tisztán látható

3.

3+ 30 3-

külső Közepes faggyúréteg borítja teljesen vagy majdnem teljesen a vágott testet, a faroktő körül kissé vastagabb faggyúréteg látható

Közepes belső hasüreg mellkas

A vesét részben vagy teljesen közepes faggyúréteg borítja A bordák között még látható az izom

4.

4+ 40 4-

külső A vágott testet teljesen vastag faggyúréteg borítja, amely a végtagokon vékonyabb, a lapockán vastagabb lehet

Erős belső hasüreg mellkas

A vese faggyúba ágyazódott A borda közötti izmok faggyúval átszőttek, esetenként a bordákon faggyúdepók láthatók

5.

5+ 50 5-

külső Nagyon vastag faggyúréteg, a faggyúlerakódás esetenként foltokban látható

Igen erős belső hasüreg mellkas

A vesét vastag faggyúréteg borítja A borda közötti izmok faggyúval átszőttek, a bordákon gyapjúdepók láthatók

A hazánkban végzett kísérleti vágások és minősítések alapján a magyar merinó

hízóbárányok nagy része csak az „O” és „P” konformációs kategóriába sorolható. Ez

felhívja a figyelmet e fajta húsformáinak a javítására.

5.3. A juhhús minőségi jellemzői

• Kémiai összetétele: 73-76 % víz, 15-22 % fehérje és 2-5 % zsír

• Porhanyóssága: juhhúsban a fehérjére számított kötőszövet több, mint a

marhahúsban. Ennek ellenére porhanyósabb nála, mert a kötőszövet arányában több



51

könnyen oldható kollagént és kevesebb nehezen oldható elasztin kötőszövetet

tartalmaz a marhahúsnál.

Idősebb korban nő az elasztin aránya → keményebb lesz a hús.

A jerkék és ürük húsa márványozottabb és így porhanyósabb, mint a kosoké.

• Színe: közepesen vörös színű. A hús színét a mioglobin tartalom határozza meg

(izomfesték).

A hús színét befolyásolja:

- takarmányozás: a legeltetett bárányé sötétebb és ízletesebb, mint az egyoldalúan

abrakon hizlalté.

- kor: az idősebb állatoké sötétebb.

- ivar: a kosoké sötétebb.

- fajta: az élénkebb anyagcseréjű fajtáké sötétebb (finn landrasz, romanov)

• Szaga: a húsban lévő faggyú adja. A hasűri faggyúban és az idősebb állat

faggyújában több a magas olvadáspontú sztearin és palmitinsav.

A fiatal állat izom közötti faggyújában több az alacsony olvadáspontú olein- és

mirisztinsav, ezért a húsa jobb ízű, könnyebben emészthető.


1. Sorolja fel a növekedés intenzitását befolyásoló tényezőket! a.) szopósbáránynál: 1.) …………………………………………………………. 2.) …………………………………………………………. 3.) …………………………………………………………. 4.) …………………………………………………………. b.) hízóbáránynál: 1.) …………………………………………………………. 2.) …………………………………………………………. 3.) …………………………………………………………. 4.) ………………………………………………………….

2. Ismertesse a következő értékmérőket! a.) vágási % = b.) I. o. pecsenyerészek: ………………………………………… ………………………………………… ………………………………………… c.) II. . pecsenyerészek: ………………………………………… ………………………………………… …………………………………………

�



52

3. Nettó gyarapodás (g/nap) = 4. Sorolja fel a vágott testen kívül értékesíthető termékeket!

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

5. Hol található faggyú a vágott testnél?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

6. Sorolja fel a juhhús színét befolyásoló tényezőket!

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

6. A tejtermelés értékmérői ____________________________________________________________________________________


53

6. A tejtermelés értékmérői


- Tejelőképesség

- Gépi fejést meghatározó tőgyküllemi tulajdonságok

- A fejhetőség megállapításának paraméterei

- A termelést befolyásoló endogén és exogén tényezők

- A juhtej összetétele, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai

6.1. Tejelőképesség

A juhok tejtermelése minden hasznosításnál fontos, hiszen a báránynevelést

alapvetően meghatározza. Míg a gyapjú vagy hústermelés legfeljebb megduplázható 1

anyára nézve, a tejtermelés többszörösére növelhető a jelenlegi termelési színvonalon.

Az anya összes tejtermelése a következőkből áll:

- szoptatás alatti tejtermelés = 30 napos élőtömeg (kg) – születési élőtömeg (kg) =

= szoptatás alatti tömeggyarapodás (kg) x 5 l tej

Pl. 10 kg – 3 kg = 7 kg x 5 liter = 25 liter szoptatás alatti tejtermelése az anyának

- Laktációs tejtermelés: próbafejéskor a napi tejtermelést vonatkoztatják a laktáció

idejére. h2 = 0,3 (kicsi); tejzsír % h2 = 0,5; tejfehérje % h2 = 0,7

Relatív tejtermelés (%) x100(kg) tettömeg

(kg) és tejtermellaktációs

6.2. A gépi fejést meghatározó tőgyküllemi tulajdonságok

Küllemi bírálat: a tőgy küllemének h2 = 0,5-0,6, tehát szelekcióval eredményesen

javítható.

- a juhnak 2 tőgyfele van 1-1 tőgybimbóval

- a tőgy legyen széles alapon felfüggesztett, mirigyes, szabályos (félgömb) alakú

(húsos, zsíros tőgy nem jó)

- a két tőgyfél kapacitás legyen közel azonos

- a tőgybimbó hengeres, függőleges állású legyen, legalább 15 mm alapi rész és 20

mm hosszú (a tőggyel 45-55 o-os szöget zárjon be).



54

Merinóknál gyakran ez a szög 55-70 o, így a tőgybimbó gépi fejéskor megtörik, és

csökken a fejés hatásfoka.

A nagyon oldalirányú tőgybimbókkal gyakran együtt jár az ún. "zacskós" tőgyalakulás.

Ilyenkor fizikai ok miatt a fejéskor nem ürül ki teljesen a tej a tőgyből.

A tőgyön ne legyen faggyúbimbó, mert a gépi fejést akadályozza.

6.3. A fejhetőség megállapításának paraméterei

- átlagosan 1 mp. alatt kifejt tej

- a fejés első 15 mp-ben kifejt tejmennyiség

- relatív tejmennyiség (1 perc alatt kifejt tej az összes kifejt tej %-ban)

- utófejéssel kifejt tejmennyiség az összes kifejt tej %-ban

- tejleadási görbe elkészítése.

A juhok átl. fejési ideje 1 percen belül van. A fejhetőségi vizsgálatot az első

laktációban, a laktáció első felében kell elvégezni.

Rezudiális tej = fejés után a tőgyben maradt tej - kézi fejésnél 40 %

- gép fejésnél 18 %.

6.4. A tejtermelést befolyásoló endogén tényezők

• Fajta: fajták között igen nagy különbségek.

Pl. tejtermelő fajták: 5-600 l 200-250 nap alatt

szelektálatlan magyar merinó átl. 30 l 40-100 nap alatt

szelektált magyar merinó átl. 40-50 l 40-100 nap alatt.

• Anyák kora: az előhasi jerketoklyók termelése 15-30 %-kal elmarad az idősebb

anyákéhoz képest (még nő a testtömegük ami tápanyagot igényel).

3-4. laktációig nő a tejtermelés 5-7 laktáció után csökken.

• Ikerellés:

- egyet ellő anyáknál 3 hétig nő a tejtermelés 7-8. héttől csökken

- kettő ellő anyáknál 2 hétig nő a tejtermelés utána fokozatosan csökken

(50 %-kal nagyobb a tejtermelés és 10 %-kal nagyobb a tej szárazanyag-tartalma,

mint az egyes ellésnél)

- hármat ellő anyáknál: egy hétig nő a tejtermelés, majd csökken. (a tejtermelés

mennyisége a kettes ikrekhez képest csak kismértékben nő)



55

6.5. A tejtermelést befolyásoló exogén tényezők

• Takarmányozás - felnevelés:

- A korán tenyésztésbe vett (8-9 hó) és 14-16 hó korban leellett jerke első

laktációja kevesebb, mint a később tenyésztésbe vett jerkéé.

- A szűkösen takarmányozott és későn tenyésztésbe vett jerkék tejtermelése

elmarad a fiatal korban jól takarmányozott és időben (1 év) tenyésztésbe vett

anyáétól.

- Gyenge a tejtermelése a hízlalásból kivett és lefaggyúsodott tenyésztésbe állított

jerkének is (ha egyáltalán megtermékenyül).

• Szoptatási idő: 30-40 nap után a bárány durva szopása miatt az anya csökkenti a

tejtermelését, már nem szívesen szoptat. Ezért fejőjuhászatokban a bárányt 30-40

nap között le kell választani.

• Hőmérséklet (időjárás) 10 oC alatt és

25 oC felett csökken a tejtermelés

Szeles, esős, viharos időben csökken a tejtermelés (awassi)

• Stresszhatások: csökkentik a tejtermelést. Oltás, nyírás, fürösztés, durva bánásmód,

rossz fejőgép.

6.6. A juhtej összetétele

kolosztrum tej

össz. sza. 30 % 16-23 % (a lakt.előrehaladtával nő)

zsír 9-10 % 6-9 % - " -

fehérje 14-17 (5 % kazein, 5-7 (1 % szérumfehérje, a többi kazein)

10 % szérumfehérje)

tejcukor 3 % 4-5 %

hamu 1 % 0,8 %

Kolosztrum: ellés után 5 napig.

Sűrű, sós kesernyés folyadék. Sótartalma nagy. Forraláskor megalvad.

Az esti fejés zsírtartalma nagyobb, mert este kevesebb a kifejt tej, mint reggel.



56

A juhtejben található: nem fehérjeszerű N tart. vegyületek (5 %)

Na, K, Ca, Mg, Cu, Mn, Zn.

1 l tejben: 40 mg. C not.

160 mg E vit.

1000 NE A vit.

B, B2 B12 vit.

6.7. A juhtej fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai

Szín: fehér, sárgás árnyalattal

Szag: kellemes, jellegzetes ha higiénikus körülmények között fejnek.

Íze: kissé édeskés - mogyoróra emlékeztető (a tőgyről a tejbe hullott szeny-

nyeződés rontja az ízét)

Fajsúlya: 1,029-1,033 között

Fagyáspont: - 0,588 oC (a só és cukortartalom miatt)

Forráspont: 100, ± 2 oC

Savfok pH

8,5 6,5 egészséges tej

7 alatt 6,6 tőgygyull., vizezés

12-13 6,0 savanyodás (a tej forraláskor összemegy)

40-50 4,5 savanyodás (a tej megalvad)

Inkubációs ideje: 3 óra (a tehéntejé 2)

A juhtej szárazanyag-tartalma 44 %-kal, energiatartalma pedig 63 %-kal nagyobb, mint

a tehéntejé. Nyáron 24 óra (1 nap, ősszel-tavasszal 48 óra (2 nap), 4 oC-ra lehűtve 3 nap

tárolható.


1. Ismertesse a h2-t a következő értékmérőknek!

tejtermelés h2 =

tejzsír % h2 =

tejfehérje % h2 =

tőgy küllem h2 =

�



57

2. Válassza ki a tejtermelés komfortzónáját!

a.) 20 – 30 oC

b.) 10 – 20 oC

c.) 5 – 10 oC

3. Relatív tejtermelés % =

4. Ismertesse a jó tőgyalakulás ismérveit!

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………

5. Sorolja fel a tejtermelést befolyásoló tényezőket!

endogén tényezők Exogén tényezők

……………………………………. …………………………….………..

……………………………………. …………………………….………..

……………………………………. …………………………….………..

……………………………………. …………………………….……….

6. Ismertese a juhtej következő tulajdonságait!

a.) szín: ………………………………………………………………………………...

b.) fajsúly: ……………………………………………………………………………..

c.) fagyáspont: …………………………………………………………………………

d.) forráspont: ………………………………………………………………………….

e.) savfok: ………………………………………….. pH: …………………………….

f.) inkubációs ideje: ……………………………………………………………………

7. Juhfajták és -típusok ____________________________________________________________________________________


58

7. Juhfajták és –típusok


- Merinó fajtacsoport fajtái

- Hosszú- és rövidgyapjas angol húsfajták

- Crossbred gyapjas fajták

- Tejhasznosítású fajták

- Szapora fajták

- Őshonos fajták

Jelenleg kb. 600 fajta juh van a világon (a legtöbb a gazdasági háziállatok közül). A

fajták csoportosítása több szempontból lehetséges.

- Farok alakulása szerint (rövidfarkú, hosszúfarkú, zsírfarkú)

- Gyapjú típusa szerint (finomgyapjas, durvagyapjas, kevertgyapjas)

- Hasznosítási típus szerint (gyapjú, hús, többhasznú, tejtermelő, szapora)

- Származási ország szerinti

A fajták csoportosítása a következőkben:

- részben a gyapjú típusa

- részben a hasznosítás típusa szerint történik.

7.1. Merinó fajtacsoport (finomgyapjas fajtacsoport)

A föld juhállományának 20-25 %-a

A merinó fajtacsoport közös jellemzői:

- közös származás

- gyapjuk finom (max. 26 µ ∅ pehelyszál), folyamatosan növő, jól ívelődő, pászmán

belül és testtájak között kiegyenlített.

A gyapjú színe fehér és ezüst (nemes) fényű. A gyapjú tömöttsége nagy.

- A bőrben sok az izzadság és verejtékmirigy, amely a bundát igen zsírossá teszi, s

egyben védi az elemi gyapjúszálakat.

- A test felülete ráncosodásra hajlamos.

- Idényszerűen poliösztruszos.

- Nagy az ivari dimorfizmus a testtömegben (a kifejlett kosok kétszer akkora

tömegűek, mint az anyák).



59

7.1.1. Posztógyapjas merinó

A legősibb merinófajta. Az arabok (mórok) alakították ki a középkorban

Spanyolországban. Később az egész állomány a spanyol királyság kezébe került.

Ősi spanyol posztógyapjas merinó: a gyapjú finomságára tenyésztették ki.

Jellemzői: finom, fehér gyapjú (16-20 µ), kis testtömeg (30-35 kg), túl finom szervezet,

rövid fürthossz (3,4 cm), kicsi gyapjúhozam (1-3 kg), erősen zsíros gyapjú (R = 30 %).

(Gyapjuk a rövid fürthossz miatt fonalkészítésre nem, hanem posztógyártásra volt

alkalmas.)

Kivitelük a XVIII. sz. közepéig tilos volt Spanyolországból. Utána a spanyol király

Európa uralkodóinak adott el populációkat. Így 2 változat alakult ki: Negretti

(Olaszország, Ausztria), Electorál (Németország)

Ma már nincs e fajtából a világon, amely az egyoldalú gyapjúhasznosítási típusba

tartozott.

7.1.2. Fésűsgyapjas merinók

7.1.2.1. Francia fésűsmerinó (rambouillet merinó)

XVI. Lajos 1786-ban vásárolt a spanyol királyi nyájból 42 kos és 386 anya

posztógyapjas merinót. Párizs mellett Rambouillet birtokán tartotta kiváló tartási és

takarmányozási viszonyok között.

Szelekciót folytattak a posztómerinó állománynál: fürthosszúságra, testtömeg-

növelésre, benőttség fokozására, kialakult a világ első fésűsmerinó fajtája a francia

fésűsmerinó a XVIII. sz. végére.

Fő jellemzői: anyák testtömege 50 kg, nyírótömege 4-7 kg.

Gyapjú-hús hasznosítású: fürthossz 6-8 cm; szálfinomság 20-24 µ, rendement 30-

35%.

A szálfinomság romlott a posztógyapjashoz képest, de a fürthossz megnőtt és a gyapjú

már fésülésre alkalmas volt.

Az egész világon elterjedt és valamennyi merinó fajta kialakításában részt vett.

Napjainkban Franciaországban, Rambouilletban 7 vonalban tisztavérben tenyésztik

génrezervként.

Amerikai rambouillet: a francia fésűsmerinóból alakult ki az USA-ban, nála nagyobb

testtömegű.



60

7.1.2.2. Ausztrál merinók

Legnagyobb egyedszámmal rendelkező fajtacsoport. A fajta a múlt században alakult

ki a különböző merinó fajtákból, amelyeket Európából és az USA-ból importáltak

Ausztráliába.

Közös jellemzőik: - csigás szarv kosoknál

- gyapjuk fehérebb és kevesebb gyapjúzsírt tartalmaz a többi

fésűsmerinónál (R = 60-70 %)

- bőrön apró ráncok, a nyakon öblös redők.

Három típusa:

- merinó fine: kialakításában a posztógyapjas elektorál - negretti is részt vett

kicsi testtömeg (35-40 kg) - a legfinomabb gyapjú merinó (16-20 µ) e típus

gyapjúhasznonsítású (2-3 %-a Ausztrália merinó állományának)

- merinó médium (középfinom) 2 változat: ráncos (peppin)

nem ráncos (non peppin) (Booroola)

közepes testtömeg anyák40-50 kg - (20-24 µ) gyapjús-hús hasznosítású.

Magyarországra a médium típusú ausztrál merinókat hozták be keresztezésre. E típusa

szerepel hazánkban ausztrál merinó néven.

- merinó strong: durva gyapjú (23-27 µ). A legtömegesebb típus. Hús-gyapjú

hasznosítású.

7.1.3. Magyar merinó (Magyarországon elismert fajta)

A magyar fésűsmerinóból alakult ki.

Magyar fésűsmerinó: kialakításában részt vett: racka (őshonos fajta), negretti

posztógyapjas, német parlagi juh, francia fésűsmerinó.

A fajta a 2. világháború között konszolidálódott mint magyar fésűsmerinó. Gyapjú-hús

hasznosítású fajta volt. A 2. világháború után az 50-es években szovjet fésűsmerinó

fajtákkal keresztezték hogy nőjön a gyapjútermelés (Aszkániai). Akkor az volt az

országos cél, a gyapjút dotálták. Az 1970-es évektől előtérbe kerül a hústermelés és a

magyar fésűsmerinót keresztezték előbb NDK majd NSZK húsmerinókkal a

hústermelésének javítására. Az 1980-as évektől ausztrál merinókkal is keresztezték,

hogy nőjön a fürthossz és javuljon a gyapjú tisztasága (R)



61

A magyar fésűsmerinó mellett kialakult egy magyar húsmerinó típus

Magyarországon. Az utóbbi években e két merinó típust törzskönyvileg összevonták és

a törzskönyvben magyar merinó néven szerepel. Jelenleg átmeneti típus a fésűsmerinó

és húsmerinó között (és hús-gyapjú típusba tartozik). A hazai állomány több mint 85 %-

a magyar merinó, a törzskönyvezett állománynak pedig 60 %-a.

Paraméterei: testtömeg: anya 45 - 60 kg, kos 80-110 kg, nyírótömeg: 5-7 kg,

fürthossz: 6-8 cm, relatív gyapjúterm.: 10-12 %, R = 40-45 %, 22-26 µ finomságú

gyapjú, relatív tiszta gyapjúterm.: 4-6 %

Szaporulati arány: 1,2 jobb törzstenyészetben ellésenként.

- szopósbárányok testtömeg-gyarapodása: 200-280 g/nap

- hízóbárányok - " - 240-340 g/nap

Vágási érettség: jerke hízóbárányok 90-100 napos korban 25-27 kg

kos hízóbárányok 120 - " - 30-35 kg

Megfelelő takarmányozásnál az anyák 40 napos választás után 100 napos laktációban

40-50 l tejet adnak.

7.1.4. Húsmerinók

A XIX. század 2. felétől az olcsó Ausztrál merinógyapjú elárasztja Nyugat-Európát,

ezért ott a húsirányú termelés került előtérbe.

7.1.4.1. Francia húsmerinó (merinó précoce)

Kialakulása: a rambouillet fésűsmerinót szelektálták jó húsformára és koraérésre. A

szelektált állományt pedig leicester fajtával cseppvér-keresztezték.

Jellemzők: jó húsformák (50 % vágási %), hús-gyapjú hasznosítású. 1929-től mint

önálló fajtának, megindult a törzskönyvezése.

7.1.4.2. Német húsmerinó

Magyarországon elismert fajta: a XIX. sz. közepétől alakult ki Németországban. A

német fésűsmerinót cseppvérkeresztezték leicester és ile de france fajtákkal. 1928-tól

tisztavérben új fajtaként tenyésztik mint német húsmerinó. Húshasznosítású.

Jellemzői: jó húsformák, nagy növekedési erély és kapacitás, jó vágási százalék (50-52

%). A magyar merinónál jobb hústermelő, ezért régebben a hazai fésűsmerinó



62

állományunkat keresztezték vele a hústermelés javítására. Hazánkban ma tisztavérben is

tenyésztik és keresztezési programokban is felhasználják a magyar merinó

hústermelésének növelése céljából.

Szaporulati arány: 1,3, hízóbárányok súlygyarapodása: 3-400 g/nap.

7.1.4.3. Merinó landschaf

Magyarországon elismert fajta: Elzász-Lotharingiából származik. Tömeges, hosszú

törzsű és lábú. Anyák 60-80 kg, kosok 120-140 kg tömegűek, 25-28 µ szálfinomság.

Szaporulati arány: 1,5-1,6. Németország legnépesebb juhfajtája. Hús-gyapjú

hasznosítású.

7.1.4.4. Booroola merinó (lásd szapora fajtáknál)

7.1.4.5. Szapora merinó (lásd szapora fajtáknál)

7.2. Hosszúgyapjas angol húsfajták (longwool)

A fajtacsoport közös jellemzői:

- Angliában a helyi fajták nemesítésével állították elő

- Gyapjuk a merinónál vastagabb (30-50 µ) pehelyszálakból v. átmeneti szálakból áll.

A gyapjuk hosszú (20-30 cm) fehér színű, selyem fényű. R=50-75 %, 4-6 kg

nyírótömeg.

- Szarvatlanok, szemhéjuk, szutyakjuk és körmük palaszínű szürke

- A csapadékos klímát, jó legelőt és kiscsoportos tartást igénylik

- Büdössántasággal szemben ellenállóak, csak ősszel ivarzanak (monoösztruszosok).

Szaporulati arány: 1,2-1,6.

- Nagy testtömegűek, jó húsformák, de húsuk elég faggyús

- Jó legelőkészség és jó tejelők

7.2.1. Leicester

A fajtát a XVIII. sz.-ban Robert Bakewel tenyésztette ki Angliában a helyi parlagi

fajtákból. Céltudatos szelekciót és rokontenyésztést alkalmazott. "Párosítsd a jót a



63

legjobbal". E fajta később sok kultúrfajta nemesítésében játszott szerepet. Anyák

tömege 70-80 kg, szaporulati arány: 120 %. Eredeti fajta, már alig van belőle.

7.2.2. Border leicester

Leicester x skót chevriot keresztezésből jött létre. 80 éve önálló fajta. Nagy felálló

fül, jó tömeggyarapodás és kiváló húsformák. Keresztezésekben terminálként apai

vonalként használják, elsősorban Nagy-Britanniában. Szaporulati arány: 1,8-2,0.

7.2.3. Kékfejű leicester

A border leicesterből nemesítették ki. A fej kékszínű (mert a fejbőr pigmentált, a

rajra lévő fedőszőr pedig fehér). Kiváló anyai tulajdonságai miatt keresztezésekben

félvér anyák előállítására használják Angliában. Szaporulati arány: 1,8-2,0.

7.2.4. Romney march

(Kent) Magyarországon elismert fajta. Angliai Kent grófságban alakult ki.

Kiállításában a leicester szintén részt vett. Nagy testű, értékes fehér gyapjút termel,

nagyfokú benőttség. Körmei a büdössántasággal szemben igen ellenállóak. Az 1850-es

évektől telepítették e fajtát Ausztráliába majd Új-Zélandra, ahol ma az egyik

legfontosabb fajta. Szaporulati arány: 1,2. Gyapjú-húshasznosítású fajta. A

kontinentális klímát viszonylag jól bírja. Merinóval keresztezve javítja a húsformákat és

növeli a fürthosszt. Hazánkban e fajta és merinóval való keresztezései a csapadékosabb

Dunántúlra ajánlható a legelőre alapozott tartásmódnál. Hazánkban e fajta gyakorlatilag

felszámolódott napjainkra, jóllehet e fajtacsoportból ez a fajta alkalmas a magyar száraz

klímához.

7.2.5. Lincoln

Régi angol fajta, a fajtacsoport legnagyobb, legrobosztusabb fajtája. Hűvös,

csapadékos klímát kedveli.



64

7.3. Rövidgyapjas angol húsfajták (shortwool)

Fajtacsoport közös jellemzői:

- Anglia déli síkságainak gazdag legelően tenyésztették ki

- lábuk rövid, mely kedvező mutáció révén alakult ki

- a törzs bundája fehér, fejük és lábuk gyakran fekete, színes fedőszőrös

- nyírótömeg 3 kg, 5-10 cm fürthossz, 26-32 µ szálfinomság

- kiváló húsformák. Testtömegük kisebb, de húsuk ízletesebb és kevésbé faggyús, mint

a hosszúgyapjas húsfajtáké.

- szarvatlanok, főleg ősszel ivarzanak

- még egyoldalúbban hústermelésre kitenyésztett fajtacsoport, mint a hosszúgyapjas

fajták

- húscélú keresztezéseknél terminál fajtaként szerepelnek a kosok

7.3.1. Suffolk

Magyarországon elismert fajta: a világ egyik legelterjedtebb húsfajtája. Angliában

tenyésztették ki Suffolk grófságban a helyi norfolk fajtának south-down-al való

keresztezésével. A tenyésztői munkában a fenotípusos szelekció mellett már

ivadékvizsgálatot alkalmaztak. 1810 óta önálló fajta.

- az amerikai változata nagyobb testtömegű az angolnál és nálunk jobban honosodik.

- törzsgyapjú fehér, fej, láb fekete fedőszőrös (26-28 µ)

- középérésű fajta, kiváló húsformák. Élőtömeg: anya 70-80 kg; kos 90-150 kg.

- nagy testtömeg, nagy növekedési kapacitás (nagy intenzitás és tartalom)

- vágási % 50 % (a texel mellett a legjobb a világon)

- a bárányok nagyobb testtömegre hizlalhatók (35-40 kg-ra) 4-500 g/nap

súlygyarapodással). Nálunk viszonylag jól honosodik. Szaporulati arány: 1,7.

Húscélú keresztezésekben apai terminál partnerként a legáltalánosságban használt

fajta a világon. Hazánkban is használják keresztezésekre a merinóval.

Magyar merinó anyákat keresztezve suffolk kosokkal az F1 bárányok testtömeg-

gyarapodása, húsformái és vágóértéke javul a fajtatiszta merinó bárányokéhoz képest.

A fajtánál hazánkban problémaként jelentkezik, hogy az anyák tavasszal nem igen

ivarzanak, tehát sűrített elletésre nem alkalmas. A merinóval keresztezett F1

vágóbárányok a hosszú élveszállítást nem bírják úgy, mint a merinók.



65

Angliában a legelőn nevelt szopósbárányt 8 hetes korban 19-25 kg-on értékesítik

tejesbárányként, vagy a legelőn 150 napos korig szoptatott bárányt abrak kiegészítéssel

hizlalják és 35-45 kg súlyban vágják le.

7.3.2. Down fajták

E rövidlábú, kitűnő húsformájú, kisebb testű és korán érő south down, hampshire

down, oxford down fajtákat Anglia déli síkságainak kövér legelőin tenyésztették ki. E

igényes fajták a 60-as években kerültek hazánkba. Mivel a hazai száraz klímát és a rossz

tartási és takarmányozási körülményeket nehezen viselték el, Magyarországon jelenleg

e fajtákat nem tenyésztik.

7.4. Egyéb húsfajták

7.4.1. Német feketefejű húsjuh

Magyarországon elismert fajta. Németország legjelentősebb húsfajtája. A helyi

fajtákból alakult ki a down fajták majd később a suffolk keresztezéséből. Szarvatlanok.

Törzsgyapjú fehér, feje, lábszár fekete fedőszőrös. Közepes testnagyság (anyák 60-80

kg), jó húsformák, fürthossz: 6-8 cm, szálfinomság: 28-32 µ. Hízóbárányok

súlygyarapodása: 420-500 g/nap. A suffolknál valamivel igénytelenebb. Hazánkban a

merinó hústermelésének növelésére árutermelő keresztezésre használják a kosokat

terminál partnerként. Húshasznosítású.

7.4.2. Pannon húsjuh

Ezt a hibridet a Kaposvári Egyetemen állították elő (12. ábra)

1.) ♀ x ♂ német húsmerinó texel F1 ♀♂ az F1 kosok árutermelő állományban végtermék előállításra használhatók. 2.) F1 ♀ x ♂ suffolk ♀♂ 50 % suffolk pannon húsjuh 25 % német húsmerinó 25 % texel

13. ábra: Pannon húsjuh tenyésztési modellje



66

A pannon húsjuh kos terminálként használható a húsirányú keresztezésekben

végtermékbárányok előállítására.

7.5. Crossbred gyapjas fajták

Az angol hosszúgyapjas húsfajták és a merinók keresztezéséből alakultak ki

(crossbred = keresztezett)

Közös jellemzői: - 10 cm körüli fürthossz

- gyapjú fehér színű, ezüst fényű

- 28-35 µ, 50-60 % R

- jó húsformák és legelőkészség, szarvatlanok.

7.5.1. Corriedale

Magyarországon elismert fajta: XIX. sz.-ban Ausztráliában alakult ki merinókat x

lincoln, leicester, romney fajtákkal keresztezve.

Merinónál nagyobb a testtömege, fürthossza (10-15 cm). Nyírótömege a merinóéval

azonos. A gyapja tisztább mint a merinóé és nála igényesebb. Gyapjú-hús

hasznosítású. Szezonális ivarzású, ezért sűrített elletésre nem alkalmas. Új-Zéland

fontos fajtája, de Argentinában és Ausztrália nedvesebb területein is nagy számban

tenyésztik. Hazánkban jelenleg csak mintegy 100 db egyed van termelésellenőrzés alatt.

7.5.2. Texel

Magyarországon elismert fajta: hollandiai Texel szigetén tenyésztették ki a XIX. sz.-

ban (merinót keresztezték leicester, lincoln fajtákkal). Húshasznosítású típus.

- közepes testű, kis fejű, lába fehér (szemhéj, szutyak, köröm palaszínű)

- kitűnő húsformák (4 sonkás) vágóértéke a legjobb a világon (55-60 %)

- e fajta húsformáira (konformáció) alakították ki a S/EUROP minősítési rendszert az

EU országaiban.

- a párás klímát, jó legelőt, kiscsoportos tartást kedveli. Rosszul akklimatizálódik

- húsa kevésbé faggyús. Szarvatlanok.

Hazánkban kiválóan alkalmas keresztezésekben a magyar merinó hústermelésének

javítása céljából apai partnerként.



67

7.5.3. Ile de france

Magyarországon elismert fajta: XIX. sz.-ban Yvart professzor alakította ki.

Franciaországban az első crossbred fajta volt. Rambouillet x leicester. Hús-

hasznosítású. Nyírótömege 3-4 kg; anyák élőtömege 70 kg, 26-30 µ szálfinomság.

Az év bármely szakában űzethető, 8 hónaponként ellethető. Szaporulati arány: 1,4-1,8.

A zárt istállózott tartást jól bírja. Vágási %-a meghaladja az 50 %-ot. Hazánkban a

merinó hústermelésének javítására jól felhasználható keresztezésekben apai partnerként.

7.5.4. Charolais

Húshasznosítású francia fajta. Szaporulati arány: 1,7. Koraérésű, jerkék 7 hónapos

korban termékenyíthetők. Jó súlygyarapodás, korán mutat jó húsformákat. Kosai

magyar merinóval keresztezve javítják az F1-es vágóbárányok vágóértékét a magyar

merinóhoz képest.

7.6. Tejhasznosítású fajták

7.6.1. Keletfríz

A múlt században alakult ki É-Németország tengerparti vidékén. 1892-től önálló

fajta. 1926 óta termelés-ellenőrzés alatt van. Nagytestű anyák 70-90 kg, kosok 100-120

kg súlyúak. Hosszú fehér, durva gyapjú (15-20 cm, 30-40 µ). Végtagjai izomszegények.

Tejhasznosítású fajta. Van fekete gyapjas változata is. Rövidfarkú, szarvatlan.

Szaporulati arány: 2,1-2,5. A jó legelőt, párás éghajlatot, kiscsoportos tartást kedveli.

Igényes fajta. Nálunk nehezen honosodik a száraz éghajlat, rossz legelő és

nagycsoportos tartás miatt. Gyors fejlődésű, 1 éves korra ellethető. A világ legjobb

tejtermelő fajtája (5-700 l tej - 250 napos laktációban Németországban). Nyugat-

Európában 3-5 db-os csoportokban tartják, mint a tehenet.

Kiváló keresztezési partner a tejtermelés javítására, és más tejelő fajták nemesítésére,

intenzív tejtermelő tenyészetek kialakítására. Merinóval keresztezett F1-es anyák 100-

150 l tejet termelnek hazánkban.



68

7.6.2. Awassi

Magyarországon elismert fajta. Mezopotámia ősi kevertgyapjas, zsírfarkú fajtája.

Az 1920-as évektől Izraelben tenyésztették ki nemesített változatát tejtermelés céljából.

- kosok szarvaltak (90-150 kg), anyák általában suták (60-80 kg)

- a törzsgyapjú fehér, hosszú és durva kevert gyapjú (szőnyegkészítésre alk.)

- barna színű a fejük, lelógó fülük és lábak.

- a farok tövében 6-10 kg zsír deponálódik, ezért húsuk nem zsíros.

Egyhasznú tejtermelő fajta. Tejtermelés 4-500 l Izraelben 220-240 nap laktációban.

Szaporaságuk alacsony: 105-110 %. Az 1 bárányt szoptató anyát szoptatás közben fejni

is kell, mert az összes termelt tejet nem tudja az egy bárány mind kiszopni.

Keresztezésre hazánkban is alkalmazzák a merinó tejtermelésének javítására, intenzív

tejtermelő ágazat létrehozására. Bakonszegi Awassi Rt-ben az anyák átlagosan 200 l

körüli tejet termelnek.

Probléma nálunk: - büdössántaságra még a merinónál is érzékenyebb

- tőgygyulladásra igen érzékeny

- rossz legelőkészség (ezért Bakonszegen a fejős anyákat nem

legeltetik, hanem zártan, istállóban tartják).

7.6.3. Pleveni feketefejű

A bulgáriai Pleven város környékén tenyésztették ki (Cigája x keletfríz, awassi,

suffolk). Közepes testalkat, szarvalt és szarvatlan egyedek egyaránt előfordulnak A fej,

láb fekete fedőszőrös, a törzs gyapja durva fehér színű, gyakran fekete szálakkal tűzdelt.

Tejterm.: 150-200 l (200 nap). Tejhasznosítású.

A fajta sem küllemben sem tejtermelésben nem kiegyenlített. Magyarországon jól

honosodik, a merinó tejtermelésének növelésére keresztezésekben célszerű használni

extenzívebb tartásnál. F1 anyák 60-70 l tejet termelnek.

7.6.4. Lacaune

Magyarországon elismert fajta, a francia középhegység tejelő fajtája.

Tejhasznosítású. Közepes testtömeg, fehér gyapjú, szarvatlanok; kos 60-70 kg.



69

Tejterm.: 2-300 l tej Franciaországban 200 nap alatt. Tejéből készül a világhírű

Roquefort sajt. Szaporulati arány: 1,4-1,7. Franciaországban húshasznosítású változata

is van, mert a vágóbárányok jó fejlődési erélyűek és kiváló húsformákkal rendelkeznek.

Hazánkban: Mosonmagyaróvárra 1981-ben hozták be a fajtát. Óvári eredmények:

lacaune x merinó F1 anyák 60-70 l tejtermelés, a tisztavérű anyáké pedig 100-120 l

volt. A fajta hústermelése is kiváló. Vágóbárányok: 310 g/nap testtömeg-gyarapodás,

50 % vágási százalék.

7.6.5. Brit tejjuh

Új szintetikus tejhasznosítású fajta, amelyben jól ötvöződik a szaporaság-tejtermelés-

hústermelés. E szintetikus fajtát Angliában állították elő keletfríz (tejtermelés), finn

landrasz (szaporaság), kékfejű leicester és dorset horn (jó húsformák) fajtákból.

Angliában évente egyszer elletve alomnagyság 2,2-3 db bárány. Tejtermelése Angliában

4-500 l tej (200-210 nap laktáció). Angliában a fajtát nemigen fejik, hanem a tejet a

bárányok felnevelésére (hústermelés) hasznosítják. Könnyű ellés, jó tőgyalakulás.

Szopósbárányok napi testtömeg-gyarapodás: 300-350 g.

Tejhasznosítás: 30 napos korban választás (15 kg-os bárány) utána fejés.

Húshasznosítás: 3 hónapos szoptatás a bárány kiegészítő takarmányozásával és 30-35

kg-os bárány értékesítés.

E fajta Magyarországon Herceghalmon 100 liter körüli tejed ad.

7.6.6. Tejelő cigája

A fajta elnevezése az őshonos fajtaként nyilvántartott cigájától való

megkülönböztetést szolgálja. Szaporulati arány: 1,2-1,6. Tejtermelése választás után

100-150 liter (4-6hó fejési idő).

7.7. Szapora juhfajták

E fajták közös jellemzői:

a.) poliösztruszosak, vagyis ivarzási és fogamzási képességük egész évre kiterjed.

b.) egy ellésre min. 2 bárányt ellenek.

E fajták a keresztezési programokban a szaporaság növelésében játszanak szerepet.



70

7.7.1. Finn landrasz

A világ első számú szapora fajtája. A világon a szapora fajták, vonalak

kialakításában vesz részt.

Jellemzői:

- közepes testtömeg, rövidfarkú, szarvatlan

- a törzset fehér, 15-30 cm hosszú pehelyszálakból álló bunda fedi (26-40 µ ∅)

- fej, láb fehér fedőszőrrel borított

- hosszú láb, finom, izomszegény alkat, finom csontozat, élénk anyagcsere

- érzékeny, igényes fajta, a jó legelőt és a kiscsoportos tartást igényli.

Szaporulati arány: 2,7 bárány/ellés.

- jó tejelő, a 120 napos alomtömeg 100 kg.

Hazánkban részt vett a "Bábolnai szapora" hibrid kialakításában.

7.7.2. Romanov

Rövidfarkú ősi orosz fajta.

- közepes testtömeg, kosok szarvaltak (70-80 kg) anyák (50 kg) testtömeg

-7-8 hónaponként ellethető, szaporulati arány: 2-2,5 bárány.

- kevertgyapjas: - hosszú fehér pehelyszál + fekete rövid fedőszőr, ezért bundájuk

szürke színű. Gyapja fésülésre alkalmatlan, csak nemezkészítésre

alkalmas. Gyenge húsformák. Jó tejelő. A "Bábolna tetra" hibrid

kialakításában részt vett. Jelenleg hazánkban már nem tenyésztik.

7.7.3. Booroola merinó

Homozigóta v. heterozigóta formában FecB gént tartalmaz. Az ausztrál "médium

fésűsmerinó" változata. A nevét onnan kapta, hogy az 1930-as években ausztráliai

Boorolla nevű farm gazdái észrevették, hogy ausztrál médium fésűsmerinó nyájakban

ugyanazok az egyedek rendszeresen 2, 3, 4 bárányt ellenek. Ennek okát ők még nem

tudták. A nagyobb alomszámot az ún. FecB gén (Fecundity Booroola) okozza, amely

domináns és megnöveli az OR-t (ovulációs rátát).

1981-től önálló fajtaként mint booroola merinó szerepel a világon.



71

OR Alomnagyság

++ 1,5 1,2 - merinó

FecB+ 3,2 2-2,2 - booroola merinó (heterozigóta)

FecBFecB 5-6 2,5-3 - booroola merinó (homozigóta)

A booroolával való egyszeri keresztezés nem booroola merinóval olyan

szaporaságnövekedést eredményez, mintha fajtán belül 30 évig szelektálnánk

szaporaságra (a szaporaságnak kicsi az örökölhetősége, h2 = 0,2-0,3).

FecB gén:

- a mendeli szabályok szerint dominánsan öröklődik, monofaktorálisan meghatározza az

OR-t, vagyis az OR-t additíven növeli

- más értékmérő tulajdonságokat nem befolyásol (nem pleiotróp gén)

- az alomnagyságot közel additíven növeli (részleges domináns hatású)

A túl magas OR (6-8) már nem kívánatos, mert

- nő a magzatkori elhalás

- nő az alomszám - nő a holtellések aránya

- csökken a bárányok születési testtömege, amely növeli a szopáskori

elhullást (kevés tej jut egy-egy bárányra)

A 4 OR a kívánatos, mert ez biztosítja a kívánatos 2 bárányszaporulatot.

A booroola merinó testtömege kisebb, mint a magyar merinóé (anyák 45 kg). A

gyapjútermelés paraméterei megegyeznek az ausztrál fésűsmerinóéval.

A booroola merinót az egész világon felhasználják:

a.) fajtatiszta merinó tenyészetek szaporaságának növelésére

b.) hibridizációban, keresztezési programokban a szaporaság növelésére.

7.7.4. Szapora merinó

Magyarországon elismert fajta. E fajta 1992-ben jött létre Magyarországon. A

magyar fésűsmerinó anyákat párosították booroola kosokkal. A szapora merinó a FecB

gént tartalmazza homo vagy heterozigóta állapotban. Testtömege a magyar merinónál

10-15 %-kal kisebb: anyák 50 kg, kosok 75-80 kg.

Szapora merinó tenyészcélja:

a.) FecB génre homozigóta apák, anyák előállítása (laparaszkópiai vizsgálatok)



72

b.) anyák és kosok testtömegének növelése (ez növeli a takarmányfelvételt,

méhkapacitást és tőgykapacitást is).

c.) A kettes ikret ellő anyák előállítása (ne egyet vagy hármat elljen, mert az 1 kevés, 3

bárányt viszont nem tud felnevelni).

d.) A sűrített ellésre való hajlam fokozása. Ennek h2 = 0,3-0,4 (8-9 hónaponkénti

elletés)

e.) A tejtermelés növelése, hogy az ellésenkénti 2 bárányt biztonságosan fel tudja

nevelni.

A c.) és d.) pont alapján selejtezni kell:

- az egyet ellőt, ha sűrítve ellett akkor is

- az évente egyszer ellőt, ha 3-4 bárány ellett egy ellésre akkor is

Összefoglalva: 8 havonta 2 bárányt elljen, amit biztonságosan fel tud nevelni.

A bárányok takarmányozása az 50-60 napos korú választás után 100 napos korig ad

libitum széna és abrak legyen, hogy 1 éves korra utolérjék az egyes alomból született

társaikat. A nagyobb alomból született egyedek csak 1 éves kor után tudják a méhen

belüli (korlátolt méhkapacitás), és szopáskori testtömeg lemaradásukat kompenzálni az

egyes születésű nem szapora merinóhoz képest. Ezért a szapora merinót 1,5 éves kor

után vegyük tenyésztésbe (jerketoklyót és kostoklyót is).

7.7.5. Bábolna tetra

Az 1970-es évektől tesztkeresztezések eredményeként alakult ki a fajta (13. ábra).

finn landrasz magyar merinó romanov (3 vonal) (15 vonal) a fajták vonalainak tesztpárosítása

TETRA szapora juh x ♂ ile de france ez a hibridizáció befejeződött. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Bábolna tetra x ♂ ile de france vagy önmagában tartják fenn e konstrukciót ♂ suffolk szap. arány: 1,8 bárány/ellés

végtermék bárány (400 g/nap súlygyarapodás)

14. ábra: Bábolna tetra juhhibrid tenyésztés modellje



73

7.8. Őshonos magyar fajták

E Magyarországon elismert fajtákat jelenleg kislétszámban génrezervekben tartják

állami támogatással. A jövőben nőhet a szerepük a biotermékek előállításában, a

fajtafenntartásban és a –védelemben.

7.8.1. Racka

Őshonos fajta. A középkorban a magyar juhállomány jelentős részét képviseli. Ma

Hortobágyon génrezervben található.

Két színváltozat: fehér és fekete.

Szarvuk pödrött: kos 70 cm hosszú 100-120 o-os szöget zár be

anyák 17 cm hosszú 60-90o-os szöget zár be.

Kis testű, élénk vérmérsékletű, viszonylag jó tejelő, izomszegény igénytelen fajta.

Régebben 40-50 l tejet fejtek tőle jó legelőn. Ma már nem fejik.

Kevertgyapjas: 25-30 cm hosszú durva felszőr + 5-6 cm hosszú finom pehelyszál.

Szaporulati arány: 1-1,2. Monoösztruszos, mert csak ősszel ivarzik.

7.8.2. Cigája

Kis-Ázsiából származik, hazánkba Erdélyen keresztül került be. Jelenleg

kislétszámban elsősorban a Dél-Alföldön tenyésztik. A nyakat és törzset fehér gyapjú, a

fejet, lábszárat barnásfekete rövid fedőszőr fedi. A merinónál jobb tejelő. A

tenyésztésének célja a fajta genetikai képességének megőrzése, a tejelő változatnál a a

tejtermelés, szaporaság növelése félintenzív tartási és takarmányozási viszonyok között.

7.8.3. Cikta

A cikta a Mária Terézia idejében Tolna és Baranya megyében letelepített németek

magukkal hozott juhainak a leszármazottja. A nyak és törzs hosszú (20-25 cm), fehér és

durva (30-35 µ) gyapjúval fedett. A fejet, lábszárat fehér rövid fedőszőr fedi.

Tenyésztésének célja az őshonos fajta genetikai képességének megőrzése.



74

7.8.4. Gyimesi racka

Erdély őshonos fajtája. Kevertgyapjas: felszőrök (30-40 cm) + pehelyszálak (15-16

cm). Gyapja fehér színű. Tenyésztésének célja a génmegőrzés. Extenzív tartási

körülmények között 2 hó választás után legelőn tartva 60-70 l tejet ad (Bakonszeg).


1. Sorolja fel a merinó fajtacsoport közös jellemzőit!

(szóbeli feladat)

2. A magyar merinó paraméterei: testtömeg ♀ …… kg, ♂ …… kg; nyírótömeg:

……… kg; fürthossz: …… cm; R : …… %; szálfinomság: ……µ; szaporulati

arány: ……; szopósbárányok testtömeg-gyarapodása: …….. g/nap. Hízóbárányok

testtömeg-gyarapodása: ……… g/nap. Anyák tejtermelése a laktációban: ……… l.

2. Sorolja fel a hosszúgyapjas angol húsfajták közös jellemzőit!

(szóbeli feladat)

3. Húzza alá a következő fajtákból a 3 legjobb hústermelőt!

magyar merinó, német húsmerinó, ausztrál merinó, romney marsh, suffol, texel

4. Egészítse ki a következő mondatokat: a crossbred gyapjas fajták az ……………...

……………………………………………………………….. és a ………………….

………………………………………. keresztezéséből alakultak ki. A keletfríz

tejtermelése ……….. l, az awassié ……….. l, a lacauné …….. l, a brit tejelőé

…………. l saját hazájukban. A finn landrasz szaporulati aránya …………, a

booroola merinóé …………… (FecB génre homozigóta), a bábolna tetra juhé pedig

………… .

5. Húzza alá az ún. 4 sonkás fajtát!

német feketefejű, német húsmerinó, keletfríz, texel, suffolk

�

8. A juhok szaporítása ____________________________________________________________________________________


75

8. A juhok szaporítása

Elsajátítandó feladatok:

- Az anyajuh nemi szervének anatómiája, és ivarzási jellemzői

- Az anyajuh ivari életét befolyásoló endogén és exogén tényezők

- A kos nemi szervének anatómiája, spermatermelése és a sperma forgalmazása

- Mesterséges megtermékenyítés és pároztatási módok

8.1. Anyajuhok nemi szervének anatómiája

Az anyajuhok nemi szervei a petesejtek termelésére, a párzásra, a termékenyülésre és

a magzatfejlődésre szolgálnak.

A petefészek a hasüregben helyezkedik el. Felületének nagyobb részét csírahám

(ovulációs felület), kisebb részét savóhártya borítja. A petefészek páros szerv, általában

szilvamag-mandula nagyságú és alakú, tömötten rugalmas, szürkésvörös képlet.

Kéregállományában foglal(nak) helyet a tüsző(k), sárgatest(ek) és esetlegesen a

cisztá(k). Az ovulálandó tüsző(k) eléri(k) az 1 cm átmérőt is. A kb. 1,2 cm átmérőjű

sárgatest(ek) sárgás színe a karotinellátás szerint alakul.

15. ábra: Az anyajuhok nemi szerve (Salamon, 1987)

A juh petevezetője 12-16 cm hosszú, szűk lumenű, kanyargós lefutású, izmos falú

cső. A méhszarvak 12-18 cm hosszúak, többnyire kosszarvú vagy csigaházszerű

csavarulatban találhatók. A méh nyálkahártyáján a méh testében rendezetlenül, a



76

méhszarvakban 4 sorba rendezetten található 70-90 db méhgomb, melyen keresztül

valósul meg a kapcsolat az anya és magzata között.

A méh teste az izmos méhnyakkal kapcsolódik a hüvelyhez. A méhnyak közepén

fut végig a nyakcsatorna. A méhnyak a méh felé a belső méhszájjal, a hüvely felé a

külső méhszájjal nyílik. A külső méhszáj a hüvelybe ún. porció formájában

(ivarzáskor gömbszerűen) beemelkedik.

A juh hüvelye 10-12 cm hosszú, cső alakú közösülőszerv. A húgycső

kettéosztásában a méh felöli rész a valódi hüvely, a péra felé eső része a hüvelycsarnok

vagy a hüvelytornác. A hüvelytornác a pérában végződik.

8.2. Az anyajuhok ivarzási jellemzői

- átlag 16-17 naponként ivarzik (ivari ciklus), csendes ivarzó (kerestetés fontossága)

- ellés utáni első ivarzás fajtánként, egyedenként változó. Pl. romanovnál a

leghamarabb, ellés után 3-6 héttel

- a szoptatás gátolja az ivarzást (a szopás nagymennyiségű prolaktint termel, amely

gátolja az ivarzást)

- a fejés nem gátolja nagymértékben az ivarzást, ha az állat kondíciója nem romlott.

Az ellés utáni első ivarzás idejét döntően az állat kondíciója szabja meg. Az ivarzás

tartama 24-36 óra, az indukált ivarzások 36-48 órásak.

Az ivarzás kezdetének napi időpontja:

hosszú nappalokon (IV-XI) 4-11 óra és 13-22 óra között

rövid nappalokon az ivarzás kezdetének ideje egyenletesen oszlik el.

Az ivarzás időszaka hosszabb, ha több petesejt válik le (nagyobb az OR). A jerkék

ivarzása rövidebb ideig tart és kevésbé kifejezett, mint az anyáké. Vadpároztatás esetén

az anyák egy ivarzási idő alatt többször és több kossal párosodnak (2-15-ször), mint a

jerkék. Anyáknál a párzás ideje 12-15, jerkéknél pedig 3-4 óra.

8.3. Az anyajuhok ivari életét befolyásoló tényezők

8.3.1. Endogén tényezők

Fajta

- monoösztruszos fajták: ősszel 2-3 ciklusban ivarzanak (vadjuh, északi parlagi fajták,

angol hosszúgyapjas húsfajták)



77

- poliösztruszos fajták: egész évben 20 ciklusban ivarzanak (élénkebb

anyagcseretípusú szapora, tejelő fajták, meleg égövi parlagi fajták – romanov stb.)

- idényszerűen poliösztruszos: évente anyák 6-9 ciklusban, jerkék 5-6 ciklusban

ivarzanak (főleg ősszel – merinó fajtacsoport, crossbred fajták, rövidgyapjas angol

húsfajták).

Kor: az egyszer már ellett anyáknál nagyobb az ivarzási és fogamzási hajlam, mint a

szűz jerkéknél, melyek tömegesen csak ősszel ivarzanak és fogamzanak.

Egyediség: jelentősen befolyásolja az ivari életet. Ezért érdemes szelektálni:

- rendszeresen ivarzó egyedekre (főleg sűrített elletésnél)

- a tavasszal fogamzott és ősszel született jerkebárányokat érdemes meghagyni

tenyésztésre, főleg ha ikeralomból származik.

8.3.2. Exogén tényezők

A nappali megvilágítás időtartama

A juh ún. „rövidnap” ivarzó, mert a csökkenő nappali megvilágítás elősegíti az

ivarzást, a növekvő pedig gátolja.

Mesterséges fényperiódussal is befolyásolni tudjuk az ivarzást. Kísérlet:

termékenyítés előtt 60. → 30. napig 15-16 óra, 30. naptól 8-9 óra az istálló

megvilágítás, utána termékenyítés. Az egész évben istállózott kísérleti állománynál e

fényprogrammal 40 %-kal tudták növelni az anyajuhok szaporulatát.

Hőmérséklet

A juh szervezetének jó a hőszigetelő képessége a gyapjú miatt, ezért gyenge a

hőkiegyenlítő képessége. Ezért a hideggel szemben nem érzékeny, a meleggel szemben

viszont igen. A magas hőmérséklet gátolja az ivari funkciókat. 20-30 oC közötti több

órás mozgatás jelentősen emeli az anyajuh testhőmérsékletét. A 10 óra tartamú

testhőmérséklet emelkedést csökkenti a petesejt termelését és nagy mértékben növeli az

embrió elhalást. Ezért pl. Texasban (melegebb a éghajlat, mint nálunk) a fésűsmerinó

anyajuhok legnagyobb számban szeptemberben ivarzanak, ekkor a legmagasabb az OR,

mégis a decemberben termékenyített anyáktól származik a legnagyobb szaporulat.

A magas hőmérséklet hatását a nyári legeltetésnél figyelembe kell venni. (Ha a déli

órákban nincs árnyékban az anya, az étvágya mellett az ivarzás is csökken.)



78

A csökkenő hőmérséklet + 8 oC-ig növeli az ivarzást – tovább csökkenés már gátolja.

A növekvő hőmérséklet + 8 oC-ig növeli az ivarzást – tovább növekedve már gátolja

(13. ábra).

13. ábra: A hőmérséklet hatása a juhok ivarzására

A hőmérséklet és a nappali megvilágítás hossza egyszerre hat az anyajuh ivarzására.

E két tényező együttes hatására kialakult ivarzási és fogamzási %-ok évszakonként igen

különbözőek (7. táblázat).

7. táblázat: Az idényszerűen poliösztruszos merinó anyák várható természetes

ivarzási és fogamzási aránya az évszaktól függően

(folyamatos termékenyítés esetén)

Szezonok Ivarzási % Fogamzási %

Főszezon: VIII. 15 – XI. 30. 80 - 95 80 - 90

Előszezon – utószezon VI.1.-VIII.15. - XII.1.-I.31.

60 – 80

40 - 60

Szezonon kívüli időszak II.1. – V.31.

40 -60

30 - 40

Páratartalom: 80 %-os a kedvező. A száraz idő kedvezőtlen az ivarzásra.

Hazánkban a nyári nagy melegben hirtelen támadt zivatar után az anyajuhok egy része

ivarzani kezd, mert hirtelen lehűlt a levegő és megnőtt a levegő páratartalma.

Légnyomás: növekedése elősegíti az ivarzást.



79

Növendék jerkék felnevelése: a csökött vagy elhízott jerkék ivari élete várhatóan

szabálytalan lesz.

Szexuális stimulusok: a kosok jelenléte szaguk segítségével elősegítik az anyák

ivarzását (kosok feromontermelése).

Stresszhatások: gátolják az ivarzást. A májusi ivarzást és fogamzást (karácsonyi

tejesbárány előállítása) a szezonon kívüli időszak mellett tovább gátolhatják az ekkor

elvégzendő egyéb munkák is (nyírás, fürösztés, oltások).

Betegségek: ekto- és endoparaziták, büdössántaság gátolják az ivarzást.

Takarmányozás: (lásd anyajuhok takarmányozása)

8.4. A kosok nemi szervének anatómiája és a kosok spermatermelése

8.4.1. A nemi szervek anatómiája

A kos herezacskója erősen nyakalt, gyapjúval fedett, a combok között foglal helyet

és mélyen lelóg. A here tömege átlagosan 250 g. Az ondóvezető rövid, kb. 15 cm

hosszú. A kos ondóhólyagja tömör, 3-5 cm hosszú. A prosztata kicsi, a húgycső felső

falába van beágyazva. A Cowper-mirigy 2 cm átmérőjű, mogyoró nagyságú. A húgycső

a kosban 3-4 cm hosszú nyúlvány alakjában a hímvesszőn túlterjed. A hímvessző

vékony, hengeres, 30 cm hosszú. A makk kevésbé fejlett, sisak alakú (14. ábra).

16. ábra: A kos nemi szerve (Salamon, 1987)



80

8.4.2. Spermatermelés

A herében spermatogenezis tartama 49 nap, az ondósejtek 11-14 nap alatt haladnak

végig a mellékherén. Ondósejtje 70-80 µm hosszú, amiből a fej hossza 8,2 µm. Egy

ejakulációval 0,5-2 ml, tejszínszerű és konzisztenciájú spermát ad. 1 ml-ben 2-6

milliárd spermium található. Az ejakulátum 14,8 %-os szárazanyag tartalmú, pH-ja 6-

7,3. Az egészséges kos ejakulátumában 10-20 % elhalt, 3-15 kórosan deformált, és 2-8

% plazmacseppes éretlen spermium található, ezért a spermiumoknak mintegy 70-90 %-

a fertilis.

Az ondósejtek kóros elváltozásai (3-15 %):

- Primer rendellenességek: káros hatások érik a csírahámot, zavart a spermatogenézis:

mikro és makrospermiumok, elvékonyodott vagy bunkófejű spermiumok, két vagy

többfejű spermiumok.

- Szekunder rendellenességek: a járulékos nemi mirigyek váladékainak rendellenes

megváltozása révén jönnek létre, pl.: sejtmembrán duzzanat, a fej leválása. E szekunder

rendellenességek a sperma kezelése következtében is keletkezhetnek (pl. mélyhűtésnél).

Tömegmozgás vizsgálat mikroszkóppal: 5 M 90-100 %; 4 M 80-90 %; 3 M 70-80 %

mozgó sperma. 3M alatti sperma nem alkalmas mesterséges termékenyítésre.

8.4.2.1. A kosok spermatermelését befolyásoló tényezők

A kosok kora: az első spermiumok ivaréréskor (4-5 hó) jelentkeznek. Ekkor még

kicsi a spermatermelés (0,1-0,75 ml), koncentrációja alacsony (0,5 milliárd/ml). Sok az

élettelen, elhalt spermium.

Spermavételek száma: ha naponta 2-3-szor folyamatosan vesszük a spermát –

fokozatosan csökken a mennyisége, sűrűsége, ondósejtek száma – csökken a fertilitás.

Ez figyelhető meg a hárem- és vadpároztatásnál is.

Ideális spermavétel: hetente 3 napon keresztül venni spermát, naponta 2-3-szor.

Évszakok:

- megvilágítás: a csökkenő napi megvilágítás fokozza a spermatogenézist, ami

ősszel a herék tömegének átmeneti megnövekedését vonja maga után. A herék

tömegének változását (őszi növekedését, tavaszi csökkenését) a

herecsatornákban lévő csírasejtek számának ingadozása okozza.



81

- hőmérséklet: a meleg nem kedvez a spermatogenézisnek. A nyári melegben a

sperma minősége gyengébb. Az őszi és téli sperma minősége jobb, ezért

mélyhűtésre is alkalmasabb. Ha a here hőmérséklete 15 percen keresztül 45 oC-

ra növekszik, 5 nap múlva a csírahám valamennyi sejtféleségében degeneráció

jelentkezik – nő a rendellenes ondósejtek száma.

- takarmányozás: (lásd tenyészkosok takarmányozása)

8.4.3. Spermaforgalmazás

Az üzemekben mesterséges termékenyítés történhet:

- helyben vett friss hígítatlan spermával (0,1 ml egy adag),

- helyben vett friss hígított spermával (ez a leggyakoribb). A spermát általában 1:2

vagy 1:3 arányban hígítják 39 oC-on 15 percen át. Hígítók: forralt fölözött tehéntej,

Andrasol, Na-citrátos, Szeredni, Platov hígítók.

8-12 óráig használható fel (körjáratra elég ez az idő). Ezzel a hígított spermával 60-70

%-os fogamzást lehet elérni ősszel, 40-50 %-ost más időszakban.

- hígított hűtött spermával: a hígított spermát +4 oC-ra lehűtik. 28-48 óráig

használható fel, 60-70 %-os fogamzási arány ősszel

- hígított mélyhűtött spermával: a hígított spermát mélyhűtik –196 oC-ra folyékony N-

ban. Műanyag szálban – konténerben tárolják (ampulla, granulátum). Nem minden kos

spermája alkalmas mélyhűtésre. A legnagyobb gondossággal végzett mélyhűtésnél is a

spermiumok 50 %-a elpusztul a felolvasztáskor. Ezért az eredmények nagyon

változóak. 10-90 % fogamzási arány. A mélyhűtött spermát 37-39 oC-os vízben 1-2 perc

alatt olvasztják fel.

Bármilyen módszerrel hígítjuk és tartósítjuk a spermát, egy inszemináló adagban

min. 100 millió élő, egészséges spermiumnak kell lennie az eredményes

termékenyítéshez.

8.5. A juh vemhesítése

8.5.1. Mesterséges termékenyítés

Előnyei:

- nagymértékben javító hatású tenyészkosoktól szezononként 300-1000 utód is

nyerhető. Kiváló kosok mélyhűtött spermájával post morten is termékenyíthetnek.



82

- a kevés apától származó utódok egyöntetűek;

- kevés apaállattal is gyors fajtaváltást lehet véghezvinni;

- a kosok termékenyítő képessége az állandó ondóvizsgálattal folyamatosan

ellenőrizhető;

- a kosok a párzás útján terjedő betegségektől mentesek, így betegség közvetítői sem

lehetnek;

- időközben elpusztult, nagy tenyészértékű kosok mélyhűtött spermáját fel lehet

használni.

Hátrány: drága (felszerelés, laboratórium, szakember szükséges).

Ivarzó anyák kiválogatása:

Próbakos (keresőkos) – ne tudjon termékenyíteni. Ennek módszerei:

- vazektomizált kos: az ondóvezetőből műtéti úton 3-5 cm-es szakaszt eltávolítanak,

így nem tud spermát üríteni. E kosokat 2-3 évente cserélni kell, mert a spermaürítés

hiánya miatt a here csírahámja elkötőszövetesedik.

- A tasak oldalán nyílást készítenek (a hímvessző csak oldalt tud kijönni, ami a párzást

megakadályozza).

- Kötény alkalmazása.

Próbakosnak az élénkebb vérmérsékletű fajták jobbak (cigája, racka), mint a merinó.

A próbakos tenyészkondícióban legyen, és egy kosra maximum 50-60 anyát

számoljunk.

Két kerestetési módszer:

- a keresőkos 2-3 órát van az anyák között naponta felügyelet nélkül. Ilyenkor a

szügyére zsírkrétás jelzőpárnát kell kötni, hogy megjelölje a felugráskor megállt,

ivarzó anya hátát. E módszer hátránya: a kos kiválaszt egy-egy neki tetsző ivarzó

anyát, és azt kísérgeti. Más ivarzókat így nemigen jelöl meg, és a kerestetés

hatástalan.

- Felügyelettel 1 órát van a keresőkos az anyák között jelzőpárna nélkül. A kikeresett

ivarzó anyát a juhász azonnal kiveszi a csoportból. Így a kost további ivarzó anyák

keresésére késztetjük. A kiválogatott ivarzó anyákat külön rekeszbe tesszük.



83

Az inszeminálás optimális időpontja: az ivarzás kezdetétől számított 12-24 óra között

(15. ábra).

17. ábra: Az inszeminálás optimális időpontja (Salamon, 1976)

Az ivarzás kezdeti időpontját pontosan nem ismerjük. Ezért a naponta egyszeri

kerestetés esetén (reggel 5-7 óra között) az első termékenyítést a kerestetés után, a

másodikat pedig aznap délután kell elvégezni. A naponta kétszeri kerestetés esetén a

reggel kiválasztott ivarzókat először aznap délután, másodszor másnap reggel

termékenyítjük. A délutáni ivarzókat (17-20 óra közötti kerestetés) először másnap

reggel, másodszor másnap délután termékenyítjük.

A fedeztetési idény általában 6 hét (ha nem folyamatos termékenyítés és elletés

folyik egész évben). A fedeztetési időszak előtt egy héttel célszerű a próbakosokat az

anyák közé engedni a későbbi kerestetéssel azonos napszakban, hogy az anyák ivarzását

serkentse. Mesterséges termékenyítést törzstenyészetekben is lehet alkalmazni, mert

ismerjük a fedező kos számát.

8.5.2. Pároztatási módok

A pároztatási időszak 6-8 hét.

Kézből való pároztatás (egyedi pároztatás): kerestetés ugyanúgy szükséges, mint a

mesterséges termékenyítésnél. A kerestetés után az ivarzó anyát a párosítási terv alapján

beosztott kossal pároztatják. A kos az anyával csak a pároztatás ideje alatt van együtt.



84

Így jól lehet gazdálkodni a kos nemi potenciáljával, mert egy javakorabeli kossal 70-80

anyát lehet párosítani. Munkaigényessége miatt a hazai juhászatokban nem terjedt el. Jó

törzstenyészetekben (nukleuszokban) a legjobb anya és kos csúcspárosításánál lehet

lehetősége a jövőben (kosnevelő anyák párosítása). Ismert az anya termékenyítési ideje.

Hárembeli pároztatás: a párosítási terv alapján minden koshoz 20-50 anyát osztunk

be. A párosítási terv összeállításánál figyelembe kell venni: ha nagy a kos, jerkéket ne

osszunk abban a csoportba, és kerüljük el a rokontenyésztést is. Mivel az apai

származás ismert, ez a módszer alkalmazható tenyészállat előállítására.

A kos vagy állandóan az anyák közt tartózkodik 6-8 hétig, vagy reggel és este egy-

egy órára engedik közéjük, míg az ivarzókat meghágja. A kos libidójának megőrzése

miatt elegendő ha reggel vagy este 3 anyával párosodik.

Merinó tenyészetekben a pároztatási időszak végén célszerű (ha sok anya üresen

maradt) 2-3 másfajta „nyomjelzős” kost a nyájba tenni (pl. suffolk, feketefejű), hogy

befedezze ezeket az anyákat is. A bárány jelezni fogja, hogy nem merinó az apa – fekete

fej, láb -, de ezeknek a bárányoknak az apja nem ismert, ezért ezeket tenyészállatnak

meghagyni nem célszerű.

Vadpároztatás: több kost tartanak az anyák között a 6 hetes termékenyítési

időszakban. A kosok nemi potenciálját nem lehet gazdaságosan kihasználni. A kosok

eleinte igen aktívak, később kevésbé (ezért van több ikerellés az ellési időszak elején).

Később a kosok aktivitása és az ondó minősége csökken. Jobb eredményt érünk el, ha a

kosok egyik fele az egyik héten, másik fele a másik héten van az anyák között. Egy hét

pihenőidő (ehhez megfelelő létszámú kos kell). E módszer előnye, hogy kevesebb

munkával jár, és természetszerű. Mivel az apai származása nem ismert az utódoknak,

tenyészutánpótlás előállítására nem alkalmas e módszer, és csak árutermelő

tenyészetekben alkalmazható.

8. táblázat: A párosítandó anyák száma kosonként 6-8 hetes vemhesítési időszak

alatt

A kos kora

Pároztatási módszer

Középkorú

kos

Éves- vagy öreg

kos (7 év feletti)

Báránykos

(1 év alatti)

kézből 70 - 80 40 - 50 20 -30

háremből, vad 40 - 50 30 – 40 10 -15



85


1. Töltse ki a hiányzó részeket!

A juh ……….. naponként ivarzik, egy ivarzás ideje ……. óra. A monoösztruszos

fajták …………. ciklusban, a poliösztruszosak ………. ciklusban, az idényszerűen

poliösztruszosak pedig ………… ciklusban ivarzanak.

2. Ismertesse dátumszerűen a merinó ivarzási szezonjait!

Előszezon: …………………………., Főszezon: ……………………………………

Utószezon: …………………………, Szezonon kívüli időszak: ……………………

3. Húzza ki a zárójelben lévő rossz szót!

Az anyajuh ivarzását a rövidülő nappali megvilágítás (gátolja/elősegíti), a

hőmérséklet növekedése (gátolja/elősegíti) + 8 oC felett, a nagyobb páratartalom

(gátolja/elősegíti).

4. Töltse ki a hiányzó részeket!

A kos heréjének átlagos tömege …….. g, a spermatogenézis ideje ………. nap. Egy

ejakulátum ………. ml spermát ad, 1 ml ……………………….. spermium van. Az

eredményes termékenyítéshez min. ……………… spermiumnak kell lennie egy

inszemináló adagban. Az inszeminálás optimális időpontja, a kezdetétől számított

……………. óra között. Kézből való párosításnál egy középkorú kosra ………

anyát, éves vagy öreg kosra ………. anyát, egyéb párosítási módnál egy középkorú

kosra ……….. anyát, és éves vagy öreg kosra ………. anyát lehet beosztani.

�

9. A juhok takarmányozása ____________________________________________________________________________________


86

9. A juhok takarmányozása


1. Anyajuhok tápanyagigénye és takarmányozása

2. Tenyészkosok tápanyagigénye és takarmányozása

3. A takarmányfelvételt és a takarmányok emészthetőségét befolyásoló tényezők

9.1. Anyajuhok tápanyagigénye és takarmányozása

9.1.1. Az anyajuhok létfenntartó tápanyagszükséglete

Alapanyagcsere: az állat nyugalmi állapotában mért minimális anyagcsere, éhezési

energialebontása (éhezési hőtermelése).

Nyugalmi állapot: az állat üres tápcsatornával, thermoneutrális hőmérsékleten pihen.

Éhezési hőtermelés szükséges: - az élősejt aktivitásához

- légzéshez

- vérkeringéshez

- a környezetnek leadott hő pótlásához

(az állat belső hőmérséklete mindig magasabb, mint környezete, ezért annak hőt ad le.)

Az állati szervezet hővesztesége nem a testtömeggel, hanem a testfelülettel arányos. Ez

a Rubner féle testfelületi törvény.

A juhoknál az éhezési hőtermelés általában 15 %-kal kisebb testsúly kg-onként a többi

háziállathoz képest, mert a gyapjú jó hőszigetelő.

Bárányoknál születéskor néhány napig: 500 kJ/kg0,75. Ez több, min kétszerese, mint a

felnőtt anyajuhoké. Ennek oka: élénkebb anyagcsere és a bunda még fejletlen.

6 hó növendék: 260 kJ/kg0,75, 1 éves juh: 250 kJ/kg0,75 az éhezési hőtermelés.

A közömbös hőtartományban (thermoneutrális zóna) a legkedvezőbb a hőtermelés.

Kifejlett juhoknál nyírás után szintén nő a hőveszteség (különösen hűvös időben), mert

a gyapjú hőszigetelő hatása megszűnik.

Az éhezési hőtermelés 15 %-kal nagyobb a kosoknál, mint az anyáknál. Juhok

különleges tulajdonsága: nyári melegben a legelőn, ha nincs árnyék, összebújva

védekeznek az áramló hő ellen (a fejüket egymás árnyékába dugják).

A létfenntartó tápanyagszükséglet összetevői: éhezési hőtermelés (alapanyagcsere)

+ mozgás + takarmányfelvétel + emésztés + gyapjútermelés tápanyagigénye. A

létfenntartó tápanyagszükséglet 20-40 %-kal nagyobb, mint az alapanyagcseréé. Pl.



87

létfenntartó tápanyagszükséglet: istállózott anyajuhnál 280 kJ/kg0,75, legeltetett

anyajuhnál 310 kJ/kg0,75.

A mozgás energiaigényét 2,4 kJ/kg/km-rel számoljuk. Pl. 60 kg-os anyajuh mozgásához

szükséges plusz energia napi 5 km-es távolság esetén: 2,4 KJ x 60 kg x 5 km = 720 KJ

= 0,72 MJ.

Egy 50 kg-os anyajuh létfenntartó tápanyagigénye: 5,8 MJ NEm; 100 g nyersfehérje; 1

kg szárazanyag; 2,2 g Ca; 1,7 g P; 2 g NaCl.

Gyapjútermelés tápanyagszükséglete: a gyapjú egész évben folyamatosan növekszik,

ezért a tápanyagszükségletét az életfenntartó tápanyagszükségletbe beleszámítjuk.

Kifejlett merinó anyánál az évi tisztagyapjú termelés 2-2,5 kg, azaz naponta 5-7 g. Ezért

gyapjútermelésre az életfenntartó nettó energiát 7 %-kal, a nyersfehérjét pedig 15-20 g-

mal kell növelni.

A gyapjú elemi S tartalma 2,5-3,5 %. A gyapjú fehérjét (keratint) alkotó 19 aminósav

közül elsősorban a cisztin, másodsorban a metionin tartalmazza a S-t.

A juh szervezete a szerves és szervetlen S-t jól hasznosítja. A hazai takarmányok

elegendő S-t tartalmaznak a gyapjútermeléshez.

9.1.2. Üres és könnyűvemhes (2-3 hónapos) anyajuhok

takarmányozása

Ez a fiziológiai állapot nem kritikus időszak az anyajuh életében. Ha megfelelő a

kondíciója az anyának, a létfenntartáson kívül nem igényel plusz tápanyagot a kifejlett

anyajuh (a vemhesség 2. és 3. hónapjában a magzat növekedése és tápanyagigénye is

minimális).

Napi takarmányadag: Legeltetési időszakban: 6-8 kg legelőfű (ha a legelő kisült, 1 kg

rétiszéna kiegészítés). Istállózási időszakban (télen): 1 kg réti széna, 1-2 kg fűszilász

(vagy 3-4 kg nedves répaszelet), 1 kg takarmányszalma. A gyenge kondíciójú anyáknak

+ 10 % energia és fehérjetöbblet kell. A jó kondíciójú anyák túltáplálása káros, mert

magzatelhalást okozhat.



88

9.1.3. A szaporodás tápanyagszükséglete

A szaporaság h2 = 0,1-0,2 igen kicsi, tehát a takarmányozás döntően befolyásolja. A

juhok szaporodási időszaka magában foglalja az ivarérést, tenyészérést, a párosítást, a

zigóta méhben való megtapadását és vehemépítését.

A jerkék ivarzását, ovulációját sokkal jobban lehet befolyásolni a takarmányozással,

mint az anyajuhokét.

- a 2. és 3. hónapban kifejlett juhoknál a magzat nem igényel többlet tápanyagot, mint

az életfenntartó szükséglet.

- 4. hónapban indul meg a magzat fejlődése.

- 5. hónapban annyit gyarapszik, mint a megelőző egész időszakban.

Ez azt jelenti, hogy fiziológiai állapottól függően az anyajuh tápanyagigénye igen

eltérő.

9.1.3.1. Az anyajuhok flushingolása

Flushing: termékenyítés előtti feljavító takarmányozás (Anglia). A javuló kondíció

elősegíti az ivarzást, fogamzást, növeli az OR-t.

Flushing hatására a rossz kondíciójú, nem flushingolt állományhoz képest: 7-8 nappal

hamarabb jelentkezik az ivarzás és az ivarzási % 15-20 %-kal nagyobb. A 2 hetes

fulshing 20 %-kal , 4 hetes flushing 40 %-kal növeli az ikerellést.

Flushingnál a létfenntartó tápanyagigényhez képest:10-15 %-kal kell növelni az

energia-, 20-30 %-kal a nyersfehérje szintet. A fehérjetöbblet OR növelő hatásának oka,

hogy nő a vér inzulin ill. androsztendion (hím nemi hormon) szintje. A javuló kondíció

azt jelenti, hogy az anyajuh testtömeg-gyarapodása 130-180 g/nap (1 kg/hét). 4-5 hétnél

hosszabb idejű flushing nem célszerű (maximum 5 kg - 10 %-os testtömeg-gyarapodás).

A jó kondíciójú egyedeknél káros a flushing, mert elzsírosodik az állat, ami gátolja

ivarzásukat. Az állomány 10 %-ának kondícióját tapintásos módszerrel megállapítjuk,

ez megmutatja, hogy szükséges-e a flushingolás az állományban.

Tapintásos kondíciómegállapítás: (angol kutatók dolgozták ki)

1 pont: a tövisnyúlványok a gerincen sorra kiemelkednek, a bordák csontvégei alá, az

ujjak könnyen benyomhatók. A senyvedt juh csontja zörög. Csak a csontok tapinthatók.

2 pont: a tövisnyúlványok sora kiemelkedik, a bordák csontvégei alá az ujjak kis

nyomással benyomhatók. Az ágyéki izmok épphogy tapinthatók.



89

3 pont: a tövisnyúlványok kissé emelkednek ki. A bordák jól fedettek, a bordacsontok

végei csak erős nyomással tapinthatók. Az ágyék izmai teltek, kevés faggyúval fedettek.

Ez a tenyészkondíció.

4 pont: a tövisnyúlványok nem emelkednek ki. A bordák a háton nem tapinthatók ki. Az

ágyéki izmok vékony faggyúréteggel fedettek.

5 pont: a tövisnyúlványok erős nyomással sem érzékelhetők, az ágyéki izomzat telt,

vastag faggyúréteggel borított. "Kiállítási" kondíció.

A flushingolással a 2-es pontról kell az állományt a 3 pontra "felhozni", az 1-es pontról

ez már nem lehetséges.

Takarmányadag:

- legeltetési időszak: legeltetés (6-8 kg fű) + 0,2-0,3 kg szemes abrakkeverék (rozs,

köles, stb.). Kiegészítésként nyáron kalászos gabonák tarlóit, ősszel kukorica és

répatarlót is legeltethetünk.

- istállózási időszak: 0,5 kg széna, 2-3 kg fűszilázs, 1 kg takarmányszalma, 0,2-0,4 kg

gazdasági abrak kiegészítésként.

9.1.3.2. Pároztatási időszak (6 hét) és az azt követő 1 hónap

takarmányozása

Ez kritikus időszak. A zigóta a 17. napon tapad meg a méhben, de utána 2 hétig a

letapadt embrió könnyen elpusztulhat. Magzatvizelés következhet ezért be. Ezt a juhász

csak akkor veszi észre, ha a juh a párosodása utáni ciklust kihagyja és csak 2-3 ciklussal

később ivarzik. E magzatelhalást a fogamzás után a következő tényezők idézhetik elő:

- alimentáris tényezők: koplalás, bezabálás, vízhiány, Se hiány, karotin hiány, hirtelen

takarmányváltozás.

- stresszhatások: szállítás, kutyáztatás, nagy hőingadozás.

Takarmányadag:

- istállózási időszak: 0,2-0,3 kg abrak, 0,5 kg széna, 1-2 kg fűszilázs, 1 kg

takarmányszalma

- legeltetési időszak: 6-8 kg legelőfű + 0,2-0,3 kg szemes abrakkeverék.



90

9.1.3.3. A vehemépítés tápanyagszükséglete

A magzat a vemhesség utolsó 6 hetében erőteljesen növekszik, ezért ebben az igen

kritikus időszakban az anyajuh tápanyagigénye ugrásszerűen megnövekszik. A

vehemépítés zömében fehérjeszintézist jelent, valójában mégis az energiaellátás az

elsődleges, mert a vehemépítés energetikai hatásfoka nagyon rossz, csak 15-20 %-os.

Ez azt jelenti, hogy az anyajuh a felvett takarmány metabolizálható energiájának (ME)

csak 15-20 %-át tudja a vehem fehérjeszintézisére energiaként felhasználni. (A

fehérjeszintézishez energia szükséges).

A vehemépítés energiaigénye tehát nagy, mert a magzat anyagcseréje élénk -

energiafogyasztása jelentős. A magzat növekedésének és hőtermelésének igényét az

anya szervezete csak úgy tudja kielégíteni, ha saját anyagcseréje is élénkebbé válik.

Ezzel viszont több hőt ad le környezetének, vagyis nő az anya vemhességi

hővesztesége.

Az ellés, különösen az ikerellés juhoknál az anyára nagyobb terhet jelent, mint más

állatfajoknál, mert a magzat tömege (születési testtömeg) nagyobb az anya tömegéhez

viszonyítva, mint más állatfajoknál. Probléma: az ikervemhes anyák energia és

fehérjeigénye 25 %-kal nagyobb, mint az egyes vehemű anyáké. Az ikervemhes

anyajuh takarmányfelvevő képessége viszont 15-20 %-kal csökken, mert az ikervehem

csökkenti a tápcsatorna térfogatát.

A létfenntató tápanyagigénynél 1 vehem esetén 60 %-kal nagyobb a szárazanyag, 40

%-kal a NEm és 70 %-kal a nyersfehérje igénye az állatnak. 2 vehem esetén 80 %-kal

nő a szárazanyag, szintén 80 %-kal a NEm és 115 %-kal a nyersfehérje igény a

létfenntartáshoz képest.

Ha energiában (szénhidrátban) szegény takarmányt adunk, az anya kénytelen a saját

zsírját bontani. A felszabaduló zsírsavak viszont nem tudnak elégni a citrátkörben, mert

oxidálásukhoz ugyanúgy oxálecetsavra van szükség, mint a glükogenézishez, ami

ilyenkor a magzat érdekében prioritást élvez. Ezért az anyának egyrészt lecsökken a

vércukorszintje, másrészt az el nem égett zsírsavakból (acetecetsavból) ketontestek

keletkeznek. Így vemhességi ketózis alakul ki, ami az állat elhullásához vezet. Az anya

a magzat, magzatburkok, méh és kitőgyelés fehérjeigénye mellett nagy mennyiségű

fehérjét is raktároz ilyenkor az izomzatában (vemhességi szuperretenció).

A vemhesség utolsó 6 hetében nő az anyák ásványianyag-igénye is.



91

- P igény: a takarmány szárazanyag 0,23 %-a. Ez az abrakból fedezhető.

- Mészhiány: nemigen jelentkezik.

A takarmány Ca:P = 1,5:1

- A vitamin: az anya a májában raktározott A vitamint nem tudja a magzatnak eljuttatni.

Ezért fontos a vemhes anyák karotin ellátása.

Az anya karotin igénye: 5-10 mg/takarmány kg szárazanyag. Ezt közepes minőségű

széna biztosítja.

Nyomelemszükséglet: Se hiány bárányokon szív és vázizomelfajulást okoz. Ezért

ellés előtt két héttel soluszelén injekciót kell adni az anyáknak a szelénhiányos

területeken.

9.1.3.4. Nehézvemhes anyajuhok takarmányozása

A vemhesség utolsó 4-6 hete. Kiritkus időszak, a magzat születési testtömegének a

80 %-át ekkor fejleszti ki. A magzat az utolsó hónapban a napi 50 g-ról fokozatosan

eléri a napi 100 g gyarapodást a születéséig.

Tápanyag kell a magzat növekedéséhez, a méh, magzatburkok és tejmirigyek

gyarapodásához.

Az anyajuhnak ezért a bárány születéséig a saját testtömegének 10-18 %-át kell

gyarapodnia (5-9 kg-ot).

Napi takarmányadag:

- legeltetési időszak (nyáron): 7-9 kg fű (jó minőségű legelőn napi 12 óra legeltetés) +

0,3-0,5 kg szemes abrakkiegészítés

- istállózási időszak (télen): célszerű az anyákat kondíciótól és vehemnagyságtól

(ikervehem) függően kisebb csoportokra osztani és takarmányozni.

(Célszerű 110. naptól ultrahangos vemhességvizsgálat az egyes és ikervemhes anyák

szétválasztásához.)

Adag: 1-2 kg rétiszéna, 1-2 kg fűszilázs, 0,5-1 kg szemes abrakkeverék. Se hiány ellen

anyáknak: myoszelén, soluszelén vagy szelénes nyalósó.



92

9.1.3.5. A tejtermelés tápanyagszükséglete

Anyajuhok tejtermelése különböző. Ikreket szoptató anyák tejtermelése 50 %-kal

több, mint egyet szoptatóé. Az egy bárányt szoptató anyák tejtermelése a 3. hét végén,

míg a két bárányt szoptatóké a 2. hét végén éri el a tetőpontját.

Az anyajuhok (merinók) általában 60-70 napig tartják a tejtermelésüket. Az ellés után

az anyajuhok takarmányfogyasztása hirtelen 20 %-kal nő (a vehem már nem szűkíti a

bendőt, emésztőrendszert, megindul a tejtermelés).

A jól előkészített és ellés után jól tejelő állat 3-5 hétig nem tud annyi takarmányt

felvenni, ami fedezné a leadott tejet. Ezért az előkészítés során felhalmozott

tápanyagtartalékának egy részét is felhasználja tejtermelésre. Testtömege csökken: 5 %

testtömeg-csökkenés első 2-3 hétben nem okoz problémát, 10 % feletti már a

tejtermelés csökkenésével jár.

A rosszul előkészített, rossz kondíciójú nem kitőgyelt anyák testtömege viszont az

ellés után a bőséges takarmány hatására nő, mert a tőgy előkészületlensége miatt a

takarmányt nem tejtermelésre, hanem saját zsírtermelésre használja. Ennek hatására

viszont gyenge lesz a bárány fejlődése.

A tejtermelést juhoknál nem számolják külön, hanem energia és nyersfehérjeigényét

az életfenntartó igényben tüntetik fel, figyelembe véve az anya testtömegét és a

szoptatott bárányok számát. (1 báránynál 1,2 kg, 2 báránynál 2,1 kg napi tejtermelést

számolunk az életfenntartáshoz).

1 kg juhtej termelésének szükséglete (7 % tejzsír, 6 % tejfehérje):

5,5 NEm MJ; 130 g nyersfehérje (92 g MF); 4 g Ca; 2,5 g P; 2 g NaCl

Míg a tejelő tehén 70 %-os, a tejelő juh csak 63 %-os energetikai hatásfokkal

hasznosítja a takarmány metabolizálható energiáját tejtermelésre. A tejtermelés

fehérjehasznosítása pedig 60 %-os.

Az intenzív tejelő fajtáknál az élénkebb vérmérséklet (anyagcsere) miatt 10 %-kal több

energiát és 13 %-kal több nyersfehérjét kell biztosítani 1 l tej termeléséhez, mint a

merinó és húsfajtáknál.

- A nyersrost növeli a tej zsírtartalmát (mert ecetsav képződik, ami növeli a tejzsír

termelését).

- A keményítőben gazdag abrak növeli a bendőben a propionsav mennyiségét, nő a

tejmennyiség, csökken a tejzsír.



93

Acetát : propionát = 3 : 1 a megfelelő a bendőben. Ezért a juhok tejtermelését

elsősorban jó minőségű tömegtakarmányokra kell alapozni, az abrak pedig

kiegészítésként szerepeljen.

Az 1 bárányt szoptató anyajuh NEm igénye 2-szeres, míg nyersfehérje igénye közel

2,5-szerese a létfenntartáshoz viszonyítva. 2 bárány szoptatásakor a NEm igénye közel

3-szoros, a nyersfehérje igénye pedig 3,5-szer nagyobb, mint a létfenntartóé (9.

táblázat).

9.1.3.6. Szoptatós anyajuhok takarmányozása

Az ellés utáni 3-5. hétig a szoptató anya nem tud annyi tápanyagot felvenni, mint

amennyit a tejjel kiad a szervezetéből. Ezért bőséges takarmányozás szükséges.

Takarmányadagok:

Legeltetési időszak: 8-10 kg legelőfű (jó legelőn napi 12 óra legeltetés)

0,3-0,5 kg szemes abrakkeverék vagy granulált táp.

Istállózási időszak: étvágy szerint (ad-libitum)

lucernaszéna (1-2 kg-ot fogyaszt)

szemes abrakkeverék (0,5-1 kg-ot fogyaszt)

fűszilázs (3-4 kg-ot fogyaszt)

vagy: lucernaszéna (2-3 kg)

szemes abrakkeverék (1 kg)

Ha nem étvágy szerint etetünk, célszerű háromszor etetni naponta 6 óránként, mert napi

két etetéssel nem tudja felvenni az ekkor szükséges 2-3 kg szárazanyagot a

takarmányban.

9.1.3.7. Fejős anyajuhok takarmányozása

Takarmányadagok:

- Legeltetési időszak: 8-10 kg legelőfű (12 órás napi legeltetés jó legelőn)

0,3-0,5 kg szemes abrakkeverék (fejéskor adagolva)

Ha a fű elöregedett, 1 kg lucernaszéna kiegészítés.

- Istállózási időszak: 1-2 kg lucernaszéna + 2-3 kg fűszilázs + 0,3-0,6 kg szemes

abrakkeverék.



94

Téli takarmányozás általános technológiája:

- naponta kétszer etetés (szoptató anyajuhnál háromszor, vagy étvágy szerint)

- egy etetés időtartama legalább 2 óra legyen

- két etetés között minimum 7-8 óra teljen el (kétszeri napi etetésnél)

- ha takarmányrépát etetünk, azt célszerű a kifutóban szétterülten szétszórni, hogy az

állatok jól hozzáférjenek.

Az anyajuh testtömegének jelentős mértékű változását a 16. ábra, tápanyagigényét

pedig a 9. táblázat szemlélteti.

18. ábra: Az anya testtömegének indexe (Robinson et al., 1983)

9. táblázat: Egy 50 kg-os anyajuh táplálóanyag szükséglete

Fiziológiai állapot Sz.a. NEm Nyersfeh. MF (metab.feh.)

Ca P

kg % MJ % g % g % g g Létfenntartó 1 100 5,8 100 100 100 70 100 2,2 1,7 Vemhesség utolsó 4-6 hete (1 báránnyal vemhes)

1,6

160

8,3

140

170

170

100

140

5,0

3,1

Vemhesség utolsó 4-6 hete (2 báránnyal vemhes)

1,8

180

10,4

180

215

215

130

185

6,6

3,8

Szoptató anyajuh* (1 bárány)

2,0

200

11,77

200

240

240

*** 160

225

7,0

4,7

Szoptató anyajuh** (2 bárány)

2,5

250

16,24

280

350

3,50

*** 220

315

10,6

7,0

* létfenntartásra + napi 1,2 kg tej termelésére ** létfenntartásra + napi 2,1 kg tej termelésére *** a szoptatás 1. és 2. hónapjában



95

9.2. Tenyészkosok táplálóanyag igénye, takarmányozása és elhelyezése

9.2.1. Táplálóanyag igény

A tenyészkondíciót alapvetően a takarmányozás határozza meg. Ha a növekedési

időszak alatt gyengén takarmányozunk – csököttség; bőségesen takarmányozunk -

elhízás (ez a gyakoribb) - csökken a libidó.

A takarmánnyal felvett energia növekedésével fokozatosan nő a here tömege is. Az

élőtömeg 32 %-os növekedése a herék tömegének 62 %-os növekedését vonja maga

után. Ez az összefüggés csak akkor mutatkozik, ha nem a túltáplálás okozta elhízással

nő a testtömeg. Ha megfelelő a takarmányozás: naponta 1 g hereszövetben 26 millió

sperma képződik. Ha alacsony a takarmányozás energiaszintje: 1 g hereszövetben 18

millió sperma képződik.

Létfenntartó tápanyagszükséglet: (kifejlett 90 kg-os kos)

9 MJ NEm 160 g nyersfehérje 2-2,3 kg szárazanyag 7,5 g Ca 5 g P

Pihentetési időszakban: + 4-6 %

Mérsékelt igénybevétel: + 20 %

Erős igénybevétel: + 40 % energia és nyersfehérje

Nem kifejlett fiatal kosnál: + 20 %

Ha a tenyészkosok kondíciója gyenge (hosszan tartó 50 %-os energiaszintű

takarmányozásnál) akkor a spermavételi, vagy pároztatási időszak előtt 2 hónappal

kiegészítő takarmányozás kell (flushing) (1-1,5 kg/nap abrak + tömegtakarmány).

Fehérjeellátás: a spermatermeléshez alapvetően fontos.

100 millió spermium termeléséhez 1 g takarmányfehérje szükséges.

A spermatogenézis szempontjából a fehérje mennyisége a fontos és nem a minősége,

mert a juh kérődző állat. Drága fehérjetakarmányokat (szója, halliszt) luxus juhokkal

etetni.

Vitaminellátás: legfontosabb az A vitamin (hámvédő vitamin). A csírahám

fejlődéséhez, a spermatogenézishez és a járulékos nemi mirigyek működéséhez

alapvetően fontos. A hiányos karotinellátásból eredő A vitaminhiány megszüntethető

(karotinos nyalósó). E vitamin hiánya a here tesztoszteron termelésére hat negatívan,

ami hátrányosan hat a spermatogenézisre. Célszerű a kosokat egész évben

tenyészkondícióban tartani, ne legyen olyan mértékű kondícióromlás, amely előkészítő

takarmányozást tesz szükségessé.



96

9.2.2. Takarmányozás

- Fedeztetési időszakon kívül:

Télen: 0,5-1 kg abrakkeverék; 2 kg széna; 1-1,5 kg takarmány szalma

Nyáron: jó minőségű legelő (elkerített szakaszon); 0,5 kg szemes kukorica vagy árpa.

Ha a legelő kisült: 8-10 kg vágott zöld takarmány; 0,5 kg szemes kukorica vagy árpa.

- Fedeztetési időszakban:

Télen: 1-1,5 kg szemes zab. 1,5-2 kg széna

Ha van téli legelő (rozs, olajretek, káposztarepce) a napi 2 óra jártatás a

spermatermelésre előnyös, a jó karotinellátás és mozgás eredményeként.

Nyáron: jó minőségű legelő; 1 kg szemes zab.

Ha a legelő kisült: 8-10 kg vágott zöldtakarmány; 1 kg szemes zab.

Erős, hosszantartó igénybevételnél: 1-2 tyúktojás/nap.

9.2.3. Elhelyezés

Istálló - száraz, világos: 0,2-0,3 m/sec. enyhe légmozgás, 15-20 oC, 75 % relatív

páratartalom, 2 m2/egyed alapterület minimum. Naponta friss alom. Beton istálló nem

ideális, mert ősszel, télen nagyon párás a levegőjük. A jó spermatermelés érdekében a

negatív stresszhatásokat ki kell zárni (pl. tenyészidényben környezetváltozás).

- napi 2-3 óra jártatás télen is

- rendszeres csülökápolás (szükség szerint)

- a tasak nyílását és környékét a gyapjútól és egyéb szennyeződéstől meg kell tisztítani.

9.3. A takarmányfelvételt és a takarmányok emészthetőségét

befolyásoló tényezők

9.3.1. Táplálóanyag szükséglet – az azt meghatározó tényezők

- testtömeg: nagyobb testtömeg → nagyobb takarmányszükséglet

- termelési állapot: üres, nehézvemhes (ikervemhes), szoptató (iker), fejős

- kondíció: a jó kondíciójú egyed szükséglete kevesebb, mert igényének 8-10 %-át a

tartalék zsírjából fedezi. A rossz kondíciójú egyed szükséglete nagyobb, mert

teljesen a takarmányból elégíti ki igényét.



97

9.3.2. A takarmánynövény fejlődési állapot

A könnyebben emészthető takarmányok tápanyagai rövidebb idő alatt emésztődnek

meg, gyorsabban kiürülnek a szervezetből. Ezért az ilyen takarmányból nagyobb a

felvétel, mint a nehezen emészthető, lassan kiürülő takarmányokból.

- Fű: a juh legtermészetesebb takarmánya a zöld fű. A fű elöregedésével nő a

szárazanyag-tartalom, ezen belül a nyersrost és lignin tartalom. A lignin és a képződő

lignin-cellulóz komplex gátolja a cellulóz emésztését. Tehát a kisebb tápértékű

elöregedett fűből kevesebbet is fogyaszt az állat. Ekkor már kiegészítő takarmányozás is

szükséges.

fű szárazanyag < 24 % → 7 – 9 kg/nap/anya fogyasztás

fű szárazanyag > 24 % → 4 – 7 kg/nap/anya fogyasztás

A zöldfű tápanyagainak emészthetősége kedvezőbb, mint a fonnyasztott fűszilázsé. Az

állat többet is fogyaszt belőle.

- Szilázsok: ha nagy a szilázs szárazanyag-tartalma (30-35 %), nő a fogyasztott

mennyiség és jobb a tápanyag emészthetősége is. Az ún. nedves szilázsoknál (sza. < 20

%), nő az ecetsav mennyisége. Ecetsavas szilázs: csökken a takarmányfelvétel, mert a

hirtelen felszívódó ecetsav többlet blokkolja az agyvelőben lévő étvágyközpontot.

Minél kisebb a szilázs szárazanyagtartalma, annál nagyobb a pH értéke, nagy az

ecetsav, vajsav, NH3 tartalma, csökken a takarmányfelvétele és tápanyagainak

emészthetősége is.

A meleg erjedés során a szénhidrátok karamellizálódnak - kellemes ízhatás - nő a

fogyasztás. A fehérjék viszont nagymértékben denaturálódtak, értékük csökkent. Az

ilyen szilázs is csökkent értékű.

- Szénák: levénült fűből vagy lucernából készült szénának nagy a nyersrost és

lignintartalma. Ezért tápanyagainak emészthetősége kicsi, és kis mennyiséget fogyaszt

belőle a juh, mert nő a bendőben való tartózkodás ideje.

Kaszálás ideje: fűnél - bugahányás kezdetén

lucernánál - virágzás kezdetén (még nem lila a tábla)

9.3.3. A takarmány fizikai formája

- Szálas takarmány: széna, levágott zöldtakarmányok. Ezek emészthetőségét a

szecskázás nem növeli, csak a válogatás lehetőségét korlátozza.



98

- Abraktakarmányok: szemesen, vagy granuláltan etessük.

Lisztté őrölt abrak, széna és szalmalisztek nem jók a juhnak:

- szétfújják, szájpadlásukra tapad

- nincs rágás, mint szemes takarmánynál, ezért csökken a nyálképződés, amely lúgos

kémhatású és fenntartja a bendőfermentációhoz szükséges 5,5-6,7 pH-t. Tehát csökken

a bendő pH-ja, gátolt lesz a cellulózbontó baktériumok szaporodása, csökken az

ecetsavképződés, kisebb lesz az ecetsav - propionsav arány (3:1 az ideális). Ha a széna

vagy szalmalisztet granuláljuk 50-90 %-kal nő a takarmányfogyasztás a liszt formához

képest.

9.3. 4. Takarmányváltozás

Hirtelen takarmányváltozás felborítja a kialakult bendőflórát - csökken a takarmány

emészthetősége. Két hét szükséges, míg az új bendőflóra kialakul. A takarmányváltást

tehát fokozatosan kell végrehajtani (tavasszal, ősszel).

9.3.5. Hőmérséklet

A hideg növeli, a meleg (20 oC-tól fölfelé) csökkenti a takarmányfelvételt.

A takarmány energiatartalmának 12-16 %-a a bendőben hővé alakul (emésztési hő).

E hő leadását a bunda és a nyári meleg gátolja (főleg ha párás meleg az idő).

Étvágycsökkenés nagy melegben főleg az élénk anyagcseréjű, nagy teljesítményű

anyajuhoknál, valamint a hízóbárányoknál figyelhető meg.

Nagy rosttartalmú takarmány etetésénél több emésztési hő keletkezik a bendőben,

mint a könnyen emészthető szénhidrátok esetében. Ezért nyáron a legeltetésnél az abrak

jobb kiegészítő, mint a széna. Télen a nagyobb mennyiségű széna etetése nem

probléma.

9.3.6. Legeltetések időtartama

A juh reggeli és késő délutáni és esti órákban legel nyáron (a déli melegben nem). A

napi legeltetés időpontja de. 6-11 óra; du. 4-8 óra között. A napi legeltetés ideje

maximum 2 x 4 óra legyen.



99

9.3.7. Vízfogyasztás

A juhok vízigénye négyszerese a felvett szárazanyagnak. Az itatások korlátozása

csökkenti a takarmány felvételét és emészthetőségét. Az istállózott állat

takarmányfogyasztása után mindig iszik, ha önitató van. A napi kétszeri itatásnál az

állatok takarmányfogyasztása 20-30 %-kal kisebb, mint az önitatóból vizet ivó állaté.

Ideális hőfok: 10-15 oC. A juhok naponta: 6-8 alkalommal ürítenek bélsarat és 8-10

alkalommal vizelnek. Naponta 4-6 bioritmus ismétlődik (legelés→ivás→pihenés→

kérődzés). (Ehhez a juhtartóknak alkalmazkodni kell!) Istállózott merinók a napi 24 óra

20 %-át evésre, 25 %-át kérődzésre fordítják. Kérődzéskor percenként 80-100

rágómozgást végez az állat.


1. A létfenntartó tápanyagszükséglet összetevői:

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………… tápanyagigénye.

2. Számolja ki egy 70 kg-os anyajuh mozgásához szükséges napi plussz energiát

napi 4 km-es távolság megtétele esetén:

………………………………………………………………………………………

3. Mennyit kell hetente gyarapodni az anyajuhnak flushingoláskor?

a.) 1,5 kg b.) 1 kg c.) 2 kg d.) 3 kg e.) 0,5 kg

4. Egy nehézvemhes anyajuh napi takarmányadagja:

nyáron: ………… kg fű + …………. kg szemes abrakkeverék

télen: …………... kg rétiszéna, …………. kg fűszilázs, …………. kg abrak

5. Mit okoz a Se hiánya a bárányoknál?

………………………………………………………………………………………

6. Jó-e, ha az anyajuh testtömege növekszik az ellés utáni 1,5 hónapban?

a.) igen, mert javul a kondíciója és ezért több tejet termel

b.) nem, mert a nagyobb takarmányfogyasztást zsírtermelésre és nem tejtermelésre

fordítja

7. 1 kg juhtej termelésének szükséglete:

�



100

8. Ismertesse egy tenyészkos napi takarmányadagját téli fedeztetési időszakban:

………………………………………………………………………………………...

9. Milyen tényezők határozzák meg egy juh tápanyagszükségletét?

a.) ……………………………………………………………………………………..

b.) ……………………………………………………………………………………..

c.) ……………………………………………………………………………………..

10. Indokolja meg, hogy juhoknak miért jobb a szemes abraktakarmány, mint a

lisztté őrölt?

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………….

11. Válassza ki a helyes megoldást!

A juhok ismétlődő bioritmusa: vízfogyasztása:

a.) pihenés → ivás → legelés → kérődzés a.) 3-szorosa a felvett sz.a.-nak

b.) legelés → pihenés → kérődzés → ivás b.) 4-szerese a felvett sz.a.-nak

c.) legelés → ivás → pihenés → kérődzés c.) 5-szöröse a felvett sz.a.-nak

10. Báránynevelés, bárányhízlalás, növendék-nevelés technológiája ____________________________________________________________________________________


101

10. Báránynevelés, bárányhízlalás, növendék-nevelés

technológiája


- A méhen belüli fejlődés szakaszakai, a juhok ellése

- A bárány emésztési sajátosságai

- A szopósbárány-nevelés általános technológiája

- Báránynevelési technológiák a választási idő függvényében

- A növekedés tápanyagszükséglete

- Bárányhízlalási technológiák. Anyajuhok selejtezése és feljavítása

- Növendék tenyészkos és –jerke nevelés

10.1. A méhen belüli fejlődés és a juhok ellése

10.1.1. A méhen belüli fejlődés szakaszai

- Megtermékenyülés: a juhok spermatranszportja gyors, 15 perces. A spermiumok

feljutását a méhbe és a méhszarvba főleg a méh motorika okozza. A spermiumok 24

óráig életképesek a nemi utakban. Ovuláció után a petesejt a petevezető ampullájába

kerül és itt történik a megtermékenyülés.

- Embrionális stádium: a megtermékenyülés után 30 óra múlva megindul a zigóta

(embrió) folyamatos osztódása, barázdálódása. A zigóta a 4. napon kerül a méhbe,

ekkor már 16 sejtnél több sejtből áll. Ez a szedercsíra. 6-9. nap között hólyagcsíra, 9-12

nap között bélcsíra állapot, amikor is kialakulnak a csíralemezek és a magzatburkok.

Ezek alkalmassá teszik a zigótát a méhbe való beágyazódásra. A beágyazódás a 13-18.

napon történik és kialakul az anyai és magzati méhlepény.

- Magzati stádium: a 3. hónapig a sejtek száma növekszik, de a méretük nem. A 3.

hónap végén a méhlepény kellően kifejlődik és azután a magzat növekedése

meggyorsul.

10.1.2. Ellés

A juhok vemhességi ideje 150 ± 2-3 nap. 140 nap előtti születésnél koraellésről, 125

nap előttinél pedig vetélésről beszélünk. Ellés előtt az anyákat max. 50-es csoportokban



102

célszerű tartani, hogy az újszülött bárányt – pl. ha nincs felügyelet – a nagycsoportban

tartott anyák össze ne tapossák.

Az anyák általában hajnalban ellenek. Bárányozás idején az elletőben éjjel-nappali

szolgálatot kell tartani a perinatális mortalitás minimumra csökkentése érdekében.

Az ellést megelőző külső tünetek: ellés előtt 1 héttel az anya kitőgyel, néhány

nappal előtte pedig a péra megduzzad, a horpaszok beesnek, és a hüvelyből nyálka

folyik.

Az ellés szakaszai:

- Megnyílási szakasz: (1-6 óra) előkészítő fájások. A vízhólyag a nyakcsatornába

nyomul, azt kitágítja és a hüvelyen keresztül megjelenik a pérarésben, majd

felfakad.

- Kitolási szakasz: (1/4-1 óra) tolófájások. A pérarésben megjelenik a lábhólyag,

majd felreped és a bárány lábvégei láthatóvá válnak. Az anya oldalra dőlve

fekszik, a méhösszehúzódás és a hasprés segítségével a bárányt a külvilágra

tolja. Ikerelléskor a 2. bárány általában 0,5-1 óra múlva születik az 1. után.

- Utószakasz: (0,5-3 óra) utófájások. A magzatburkok eltávoznak.

Juhoknál ritka a nehéz ellés, így emberi segítségre általában nincs szükség.

10.2. A bárány emésztési sajátosságai

A juh kérődző állatfaj. A bárány a születés után 2-3 hétig együregű nyomrú

állatfajként funkcionál.

Előgyomor térfogat: Oltó térfogat:

(bendő, recés, százrétű)

Születés utáni 2-3 hét 45 % 55 %

4 hó 81 % 19 %

Fiatal báránynál a tej a nyelőcsővályún keresztül kerül közvetlenül az oltóba,

kikerülve az előgyomrokat. A nyelőcsővályú záródása reflexes. A tej szérumfehérjéinek

(laktalbumin, laktoglobulin) váltják ki reflexes úton a nyelőcső záródását. A záródást a

tej ásványi anyagai is elősegítik. A kolosztrum tehát lényegesen hatékonyabb a

nyelőcső reflexes zárásában, mint a "rendes" tej (a kazein, a laktóz és a zsír ugyanis

közömbös hatású a nyelőcső zárására).



103

- Fehérjebontás:

Az oltógyomorban 2 hétig rennin oltófermentum termelődik csak, amely Ca2+ ionok

jelenlétében a tejfehérjét a kazeint parakazein formájában kicsapja (koagulálja). A tej

megalvad és így nem tud olyan gyorsan haladni az emésztőcsatornában, belekben,

minthat folyékony lenne. Erre azért van szükség, hogy a belekben a tej tápanyagainak

felszívódásához legyen elég idő.

3-5 hetes kortól a rennin hatása fokozatosan csökken és megindul a pepszin termelése.

Ezután már a pepszin bontja a fehérjét az oltógyomorban. Megindul a sósavtermelés is

és megfelelő savanyú közeget biztosít az oltóban (pH-4), amely kedvező a pepszin

fehérjelebontásának.

- Szénhidrátbontás:

- laktóz (tejcukor) - laktáz bontja (az első hetektől)

- maltóz (malátacukor) - maltáz bontja diszacharidok

- szacharóz (répacukor) - szacharáz bontja 3-4 héttől.

- keményítő (poliszacharid) - α amiláz bontja. 6-7 hetes kortól

A tejpótlóba - ha itatunk - tehát 3-4 hetes kor előtt nincs értelme tenni répacukrot,

feltárt keményítőt, mert az emészthetetlenül jut a vastagbélbe és hasmenést okoz.

- Zsírbontás: a hasnyálmirigy lipáz enzimje végzi. A juhtejben az emulgált

zsírcseppek igen kicsik (0,5 µ∅). Ezért nincs szükség az epesavas sók emulgáló

hatására. A fiatal bárányok bélsara ezért epefesték hiányában világos színű.

A bendő fejlődéséhez szilárd takarmányra van szükség (abrak, széna). A szénával olyan

mikróbák kerülnek a bendőbe, amelyek az előgyomrok pH-ját biztosítják a bendő

mikroflórájának és faunájának kialakításához.

A bendő flórája és faunája a szilárd takarmány nyersrosttartalmának felhasználásával

termeli az illó zsírsavakat (ecetsav, propionsav, vajsav), amelyek: energiát biztosítanak

a bakteriális fehérjeképzésnek, valamint elősegítik a bendő papilláinak fejlődését.

A bendő mozgásával és papillái segítségével "őrli" a szilárd takarmányt, előkészíti a

mikróbáknak fizikailag az emésztésre. Tehát 2-3 hetes kortól szükséges a szilárd

takarmány a báránynak, a tej mellett.

- Kellő szoktatás után a bárány 30-35 napos kor után leválasztható.

- Kedvező legeltetési viszonyok között a bárány 3 hónapos kor után tud annyi

szálastakarmányt (füvet) felvenni, hogy növekedése tej és abrak nélkül is biztosított.



104

10.3. A báránynevelés technológiája

A juh főterméke a hús. Ezért minden juhászatban alapvető cél, hogy a megszületett

bárányokat minél kisebb veszteséggel és gazdaságosan neveljék fel. A báránynevelés a

születéstől a választásig eltelt időszak. A báránynevelés végterméke a választott bárány.

Ez az alapja a tenyészutánpótlást szolgáló növendéknevelésnek és a bárányhízlalásnak.

A bárány születési testtömege 2,5-5 kg. Az életképességet a születési testtömeg

döntően meghatározza. A szapora fajták kisebb születési testtömegű bárányainak

életképessége nagyobb, mint a merinó bárányoké. Az egyes bárányok születéskori súlya

kb. 30 %-kal nagyobb, mint az ikerbárányoké, a kosbárányoké pedig 10 %-kal, mint a

jerkebárányoké.

10.3.1. Az újszülött bárány gondozása (születés utáni 2-3 napig)

Először a légzés ellenőrzése. Ha nem lélegzik nyálkakihúzással szájból, orrból és

szívgödri masszázzsal a légzést be kell indítani. Utána a bárány köldökzsinórját 6-8 cm-

re vágjuk le és fertőtlenítsük. (1 percig 7 %-os jódtinktúrás vagy inkozános fertőtlenítő

oldatba mártjuk a köldökcsonkot, majd fakátránnyal lezárjuk.) Hagyjuk, hogy az anya a

magzatmázat lenyalja bárányáról (15-30 perc), mert ennek szagáról és ízéről fogja az

anya a bárányát eleinte megismerni. Később az anya és báránya a hangjukról ismerik fel

egymást.

Elléskor a optimális hőmérséklet 18-20 oC 70-75 % relatív páratartalommal.

Felszáradás után 10-15 oC a komfortzóna, ezért téli elletésnél hőszigetelt elletőistálló

szükséges. Ha télen az istálló hideg, le kell törölni a magzatmázt, nehogy a bárány

megfázzon.

Az anya bárányával a fogadtatóba kerül (1-1,5 m2 ketrec) 1-5 napig. Cél a bárány és

az anya összeismertetése. A fogadtató számát az ellett anyák 10 %-ra számoljuk. A

fogadtatóban rövidre vágott (5-10 cm) száraz szalma kell. Ez jó nedvszívó és nem

tekeredik az anya, bárány lábára. Itt kell a báránynak a kolosztrumot elfogyasztania.

Az anyát a szoptatásra elő kell készíteni:

- a tőgy körüli gyapjúfürtöket ollóval le kell vágni

- a tőgyet langyos vízzel le kell mosni, első tejsugarakat ki kell fejni

- a bárányt meg kell szoptatni.



105

Kolosztrum: az első 1-2 napban nélkülözhetetlen. A kolosztrum

immunanyagtartalma az ellés után 12 órával a felére csökken. 2 nap után kialakul az

"immunzár" is a bárány bélhámsejtjeiben és utána a szérumfehérjék közvetlenül

felszívódni már nem tudnak. 2 nap után tehát már semmi értelme a báránnyal

kolosztrumot itatni. A kolosztrum tripszingátló anyagokat tartalmaz, ami

megakadályozza, hogy a hasnyák tripszinje aktiválódjon és elbontsa a szérumfehérjét.

A kolosztrum jelentős Mg tartalma miatt laxáns hatású, ami a bélszurok eltávolítását

teszi lehetővé. Az első nap min. 0,2 l kolosztrumot kell a báránynak kiszopnia. A

kolosztrum 5-6 nap után normális összetételűvé válik. Az újszülött bárányokkal célszerű

myoselén oldatot itatni vagy szoluselén injekciót adni szív és vázizom elfajulás ellen a

szelénhiányos területeken.

A fogadtatóban az anya az abrakot kisvályúból, a szénát szénarácsból, a vizet pedig

vödörből fogyasztja.

10.3.2. A szopósbárány gondozása

A fogadtatóból kikerülő bárányokat az anyjukkal együtt a még nem ellett anyák

csoportjától külön kell tartani. A bárányos anyák csoportja az első 3 hétben max. 30-50

létszámú legyen. Az ikres anyákat néhány napig érdemes 10-15 anyás csoportokban

tartani. A bárányok anyatévesztése az első 1-2 hétben növelheti a bárányelhullást, mert

a bárány nem jut hozzá anyatejhez.

Bárányoknál az anyatévesztés okai:

- túl nagy az anyacsoport

- külső körülmények megzavarják az anya és a bárány kapcsolatát. Ezek pld. falkásítás,

csoportlétszám változás, idegen gondozó.

- egyes bárányoknál az anyatévesztés kb. 5 %

- ikres bárányoknál az anyatévesztés kb. 25 % (itt ugyanis gyakori, hogy más anya

elcsalja az ikerbárány valamelyikét, mert az anya nem tudja megfelelő figyelemmel

kísérni). Az anyák 1-2 %-a nem törődik a bárányával, nemigen szoptatja (ezeket

selejtezni kell!).

- A bárány akkor keresi az anyát bégetéssel, ha szopni akar

- Az anya akkor keresi a bárányát bégetéssel, ha tőgye megtelt tejjel. Bégetéssel.

- A bárány az anyja tejleadását szopás közben farokrázással jelzi.



106

- Az állandóan anyja után kullogó, bégető bárány jelzi az anya kevés tejtermelését.

- 3 hetes korig a bárány kizárólagos takarmánya az anyatej (ha az anyának van elég teje)

Egy liter 20 % sza. tartalmú tejből a bárány eléri a napi minimálisan szükséges 200 g

testtömeg-gyarapodást.

- A jól előkészített merinó anyák tejtermelése eléri a napi 1,1-1,3 l-t, ami 30 napig a

bárányok napi 220-250 g testtömeggyarapodását biztosítja. Ezek a bárányok később

kezdik meg a szilárd takarmány fogyasztását.

A 30 napos báránytömeg az anya tejtermelését jelzi. A merinó bárányoknak naponta

legalább 200 g-ot, a húsfajtáknak legalább 250 g testtömeg-gyarapodást kell elérni.

A magyar merinó átlagos hazai körülmények között (ez gyenge takarmányozást

jelent) csak napi 0,6-0,7 l tejet termel, és ez csak 2 hétig biztosítja a napi 120 g-os

testtömegyarapodást a báránynak. Ezért 2 hetes kor után ki kell alakítani a

bárányiskolát, hogy a bárány szilárd takarmányt is tudjon fogyasztani.

A bárányos anyákat 2-3 hetes kor után már nagyobb csoportokba lehet összevonni (70-

80 anya, 100 bárány) és ki kell alakítani a bárányiskolát.

A bárányiskola a hodály lekerített része. A bújtatórácson csak a bárány tud -az anya

nem - bemenni a bárányiskolába. A bárány itt szokik rá a szilárd takarmányra.

Takarmányozás: - jó minőségű széna (bárányszéna) ad libitum

- báránytáp - " -

- Báránytáp: 1000 g sza-ban: 8 MJ életfenntartó nettó energia

(6 mm szemcseméretre 5,5 MJ tömeggyarapodási nettó energia

granulálva) 18 % nyersfehérje

1-3 % melasz vagy

1-1,5 % takarmánycukor (ízletesebb

lesz a táp a bárány többet fogyaszt belőle)

- Bárányszéna: jó minőségű pillangós széna: ez azért szükséges, mert a szopósbárány

nyersrostigénye már 11-13 %-ra nő, a báránytáp pedig csak 6-9 %-os nyersrosttartalmú.

A 30. nap után az anya jó termelése és az egyre nagyobb mennyiségben fogyasztott

jó minőségű széna és báránytáp biztosítja a szopósbárány 250-300 g-os napi

testtömeggyarapodását. 30 napig a szopásra, utána a szilárd takarmányfogyasztásra

fordít több időt a bárány.



107

3-4 hetes kortól: a bárány naponta:

- 8-12 alkalommal eszik - 25 perc 1 evés (3,5-4 óra/nap)

- 12-15 alkalommal kérődzik 25 perc egy kérődzés ideje

Legeltetési időszakban az anyák napközben kihajthatók legelni is.

Bőgőre fejés: (1 hét) választási technológia, ha az anyát utána fejni akarjuk. Naponta

egyszer fejünk, az anyák és a bárányok összeeresztése előtt. Ezért a bárány csak éjjel

vagy csak nappal van az anyjával.

Ha választás után nem akarjuk az anyát fejni, akkor fokozatosan elapasztjuk. Ezt a

bárányok szopásának fokozatos csökkentésével ill. az anya takarmányának és

vízfogyasztásának korlátozásával érhetjük el. Egy juhász 250-300 anyát tud

szaporulatával ellátni.

Farkalás: 4-8 napos vagy 2-3 hetes korban.

10.3.3. Báránynevelési technológiák a választási idő függvényében

10.3.3.1. Korai bárányelválasztás (30-35 napos - 5 hetes)

Élettani alapja: a bárányok nélkülözhetetlen tejtáplálási időszaka 3-4 hétig tart.

Előnyei:

- az anyák a rövid szoptatási időszak miatt nem zsarolódnak le, eredményesen újra

termékenyíthetők, sűrített elletésük eredményesen megoldható

- az anyától fejőjuhászatokban több tej fejhető

- a bárányok felnevelése hamarabb függetleníthető az anyák esetleges kedvezőtlen

hatásától (kevés tejtermelés, rossz báránynevelés)

- a bárányok hamarabb foghatók intenzív hízlalásba, ezért hízóbárányként hamarabb

értékesíthetők.

Hátrányai:

- költségesebb elhelyezést, gondozást, takarmányozást kíván

- kevésbé természetszerű, a tenyészutánpótlásra szánt bárányoknak nem ajánlatos,

ezért azokat érdemes kiválogatni és még 1-2 héttel tovább szoptatni.

1 bárány takarmányigénye választásig: 5-6 kg báránytáp, 1-2 kg széna.

A korai bárányelválasztás feltételei:

- választáskor a bárány min. 10-12 kg legyen

- a napi takarmányfogyasztása elérje a 40 dkg tápot



108

Választás: 3. hét 2 x 1 óra elkülönítése a bárányoknak az anyjuktól

4. hét 2 x 2 óra

5. hét csak éjjel van anyjukkal a bárány

10.3.3.2. Nyolc hetes bárányelválasztás

Ez elterjedtebb, mint a korai bárányelválasztás (legelterjedtebb)

Előnyei:

- a 8 hetes 14-18 kg élőtömegű szopósbárányt az anyja alól lehet tejesbárányként

értékesíteni.

- a korai választáshoz képest egyszerűbb és biztonságosabb (ez a bárány már

megfelelő mennyiségű szilárd takarmányt fogyaszt, az élőtömege is optimális a

választásra).

- az anyák még sűrítve ellethetők és fejhetők is.

Hátránya nincs ennek a választási technológiának.

10.3.3.3. Hagyományos (hosszúszoptatásos) báránynevelés

A báránynevelés legrégibb, legtermészetesebb módja. A bárányok 3-5 hónapos

korukig az anyjukkal a legelőn vannak, míg az el nem apaszt. A bárányok egy része

ekkorra eléri a 30-35 kg-ot és választáskor hízóbárányként értékesíthető. E

báránynevelési technológia az évi egyszeri tavaszi elletés és fejés nélküli anyatartáshoz

kapcsolódik.

Előnyei:

- a legtermészetszerűbb módszer, mivel a bárányok a szabadban tartózkodnak, edzett

bárányok, értékes tenyészanyag nyerhető.

- alacsony a báránynevelés takarmány-, munkaerő-, eszköz- és épület költsége.

Hátránya:

- nem teszi lehetővé az anyák sűrített elletését és fejését

- a bárány fejlődése lassúbb, mert az az anyja tejtermelésétől és a legelő minőségétől

függ.

Ha gyenge a legelő:

- kicsi az anyák tejtermelése



109

- kevesebb a bárány fűfogyasztása, ezért nem tudjuk jól kihasználni a fiatal bárány

nagy növekedési kapacitását.

Az anya tejtermelő és báránynevelő képességét - mint szelekciós szempont - ebben a

báránynevelési módban érzékelhetjük legjobban. Ugyanis a bárány a legtovább van

anyjával és a bárány fő tápláléka az anyatej, később a fű.

Technológiája:

- Az anyák őszi termékenyítését úgy kell megszervezni, hogy az ellések március

végére, április elejére essenek.

- Az ellések az istállóban történnek (még hideg van legelőn elletni).

A bárányok az első 2 hétben az istállóban vannak, gondozása, fogadtatózása

megegyezik a téli elletésével.

2 hetes kor után (április) a bárányok az anyajuhokkal együtt a legelőre mennek (nincs

bárányiskola).

A bárány egész nap a legelőn van az anyjával. Az anyatej mellett fokozatosan fejlődik

ki az előgyomra a fokozatosan növekvő fűfogyasztással.

Nálunk a gyengébb legelők miatt egy anya csak egy bárányt tud a legelőn felnevelni

abrak vagy szénakiegészítés nélkül.

A bárány széna vagy abrakkiegészítést csak akkor kaphat, ha:

- az anyának gyenge a kondíciója és tejtermelése

- nyáron (VII., VIII.), mikor a legelők kisülnek.

A kosbárányokat 100 nap után le kell választani a nyájtól, mert a nyáj ivarzó anyáit

befedezhetik. Az eladásra szánt bárányokat hízóbárányként értékesítik Ferragasztóra

(Mária nap – VIII.15.), augusztus első 2 hetében.

A jerkebárányok az őszi fedeztetésig anyjukkal vannak.

- Az anyákat tavasszal a kihajtás előtt parazitamentesíteni kell, hogy kórokozóikat ne a

legelőre ürítsék.

- A legelőn állandóan legyen víz és nyalósó.

- Mebendazolos nyalósó: megakadályozza a gyomor és bélférgek szaporodását.

A bárányoknál elkerülhetők a légzőszervi betegségek, mert egész nap a szabadban

vannak. E báránynevelési technológia van elterjedve Észak és Nyugat Európa dús

legelőin, valamint hazánkban: vándorjuhászatok, magánjuhászatok.



110

10.3.3.4. A mesterséges báránynevelés:

A mesterséges báránynevelés technológiáját azért fejlesztették ki, hogy

- az anyáktól minél több tejet fejhessenek (ha az összes bárányt mesterségesen

nevelik)

- az anyák szaporaságát a mind gyakoribb elletéssel is növeljék,

- a nagyobb egyedszámú almok bárányait szakszerűen, minél kevesebb veszteséggel

felneveljék.

A technológia legfőbb jellemzője, hogy a bárányokat anyjuktól röviddel születésük

után elválasztják és tejpótló készítményekkel mesterségesen nevelik fel azokat. A

szopósbárányok felnevelésének, valamint a laktáló anyák intenzív hasznosításának

folyamata így a lehető legkorábban elválik egymástól.

Előnyei:

- az anyák fejése a lehető legkorábban megkezdhető

- a bárányuktól megfosztott anyák újraivarzását, a bárányok jelenléte, szoptatása már

nem gátolja, így azok a lehető leghamarabb újravemhesíthetők

- szapora fajták nagyobb egyedszámú almai is felnevelhetők

- a tej nélkül maradt bárányok (az anyák betegsége, elhullása, toklyó bárányelhagyása,

tejhiány, tőgygyulladás, tőgyhiba, öregség, ikerbárányok megmentése), biztonságos

felnevelése megoldható.

Hátrányai:

- a legkevésbé természetszerű báránynevelési mód,

- megvalósítása nagyobb műszaki-, elhelyezési-, takarmányozási-, goandozási

követelményeket, nagyobb technológiai fegyelmet igényel,

- a tejporárak és a berendezés miatt a báránynevelés beruházási és üzemelési költségei

nagyobbak.

A tenyésztésre szánt bárányokat lehetőleg ne e természetszerűtlen mesterséges

módszerrel neveljük.

Az iker- és nagyobb egyedszámú almokból célszerű a kisebb súlyú, gyengébb vitalitású

bárányokat elvenni; számukra a mesterséges nevelés kedvezőbb (ha nem az összes

bárányt nevelik mesterségesen).



111

Takarmányozási technológia

A mesterséges báránynevelés sikere mindenekelőtt a bárányok takarmányozásától

függ. A takarmányozás kulcskérdése itt is a bárányok föcstejjel való ellátása. Az

életerős egyes bárányok föcstejellátását - ha anyjuk azt elegendő mennyiségben termeli

- természetes úton szoptatással célszerű biztosítani úgy, mint bármely más

báránynevelési módszer esetén. Gyakori azonban a föcstej hiánya, elégtelen volta,

ilyenkor azt a bárányok elesettsége miatt mesterségesen kell pótolni. Minden báránynak

legalább 200 g kolosztrumot el kell fogyasztani naponta, amit első és második napon

két-három részre osztva kell megkapnia. A bőven tejelő anyáktól vagy a bárány nélkül

maradt anyáktól nyert kolosztrumot adhatjuk akár frissen, akár tartósított formában.

Szükség esetén szarvasmarha kolosztrumot is itathatunk.

A körülményesebb és időigényesebb szoptatás helyett célszerűbb a föcstejet

szondával közvetlenül a bárányok oltógyomrába juttatni. A föcstejes időszak után a 2.-

3. életnaptól a bárányokat mesterséges tejpótlóval tovább neveljük. A mesterséges

tejpótló összetétele a lehető legjobban közelítse meg a juhtej összetételét. A tejpótló

tápszerek nagy szárazanyag-tartalmú tejporok, amelyből 1 kg tejport 5 l vízzel hígítjuk.

A tejpótló folyadéknak 20 % szárazanyag-tartalmúnak kell lennie. A tejpótlót a

bárányok cumiból szopják.

A szoptatási programot úgy célszerű kialakítani, hogy a nevelés első időszakában a

bárányok ad libitum szophassanak. Három hetes korukig a bárányok más takarmányból,

szénából, tápból számottevő mennyiséget nem vesznek fel (különösen, ha a tej ad

libitum rendelkezésükre áll). Így legjobban akkor gyarapodnak, ha tetszés szerint

szophatnak. Átlagos napi tejpótló fogyasztásuk 1-1,5 liter. Három hetes korra elérik

átlagosan a 7-9 kg-ot. Utána az 5-6 hetes korú választásukig fokozatosan napi ötről

egyre csökkentjük az itatások számát. Fokozatosan csökkenthető eközben az itatott tej

koncentrációja, szárazanyagtartalma is 20 %-ról 15 %-ra (1 kg tejport 6 l vízzel

hígítjuk).

A tejitatás korlátozásának megkezdése előtt biztosítani kell a jó minőségű széna,

nyalósó és ivóvíz, valamint abrakkeverék ad litibum fogyasztásának lehetőségét is. Az

5-6 hetes korú választásra a bárányoknak 10-12 kg átlagos testtömegűnek kell lenniük.

A mesterségesen nevelt bárányok 1 kg tömeggyarapodáshoz 1,0-1,2 kg tejport



112

fogyasztanak, így egy bárány felneveléséhez 8-10 kg tejporra van szükség.

Tápszükségletük - a korai bárányválasztáshoz hasonlóan - 5-8 kg.

Napjainkban elterjedt az a báránynevelés, hogy a nagyobb (2-3 db-os)

bárányalmokból nem visznek el bárányt az anyjától külön mesterséges nevelésre, hanem

a bárányok az anyjukkal maradva kiegészítőként tejpótlót kapnak. A bárányok

kiegészítő táplálására 15 % szárazanyag tartalmú tejpótló folyadékot használunk.

Pingvin tejpótló port 1:6 arányban vízzel hígítjuk és cumisüvegből szoptatjuk az anyatej

kiegészítése céljából hidegen. Napi mennyiség max. 1 l tejpótló folyadék, amit eleinte

6-8-szor 2-3 hetes kortól 3-4-szer szoptatjuk. A kiegészítő táplálás 40-60 napig tart. 20.

naptól a bárányok előtt állandóan legyen ivóvíz, bárányszéna, báránytáp, nyalósó. Árva

bárányokat fel lehet nevelni anyakecskével való szoptatással is.

10.4. A növekedés táplálóanyag szükséglete

- A bárány születés után a takarmány tápanyagait elsősorban húsképzésre használja

fel, a kifejlettkori testtömegének 60-70 %-os eléréséig.

- A fehérjebeépítés energiát igényel. Ha az energiaellátás nem megfelelő, az állat a

felvett takarmány fehérjéjének egy részét is energiaként használja fel (rossz

hatásfokkal elégeti)

- A szopósbárány a tej metabolizálható energiáját 77 % hatásfokkal használja fel a

fehérje beépítésnél (izomgyarapodásnál)

- 2-4 hónapos bárány a tápot 40 %-os hatásfokkal hasznosítja az izom gyarapodásánál.

(1 g 23,9 J energiaértéket jelentő fehérje képzéséhez a hústermelésben 60 JME kell a

takarmányban, a transzformációs hányados 2,5.)

- A fiatal bárány 1 g fehérjével beépít 4 g vizet is, és ez 5 g súlygyarapodást

eredményez (1 g zsír beépítésével 1,15 g a súlygyarapodás). Tehát amíg elsősorban

hús termelődik a szervezetben kedvezőbb a táplálóanyag értékesülése, mint

zsírtermelés esetén.

A zsír fajsúlya könnyebb, mint a húsé, és mikor az állat már elkezd zsírt is beépíteni

szervezetébe, csökken a testtömeggyarapodás (és romlik a takarmány értékesülés), mert

a húsba beépülő zsír vizet szorít ki a húsból, amelynek pedig nagyobb a fajsúlya mint a

zsíré. Tehát az életkor előrehaladtával nő a zsírképződés → csökken a

testtömeggyarapodás és romlik a takarmány értékesítés.



113

Választott hízóbárányoknál a takarmányadag összeállításánál az életfenntartó NEm

és nyersfehérje (metabolizálható fehérje), valamint a gyarapodásra kell NEg-t és

nyersfehérjét (metabolizálható fehérjét) számolni. Az állat energia- és fehérjeigényét a

testtömege és a napi súlygyarapodás együttesen határozza meg. A 2-5 hó közötti

hízóbárány nyersrost igénye az elfogyasztott takarmány szárazanyagának a 10-15 %-a.

10.5. Bárányhízlalási technológiák

A vágóbárányok több mint 90 %-a exportra kerül. Ez határozza meg alapvetően a

juhtenyésztés gazdaságosságát. A hízóbárányoknak legjobb az exportára karácsony,

húsvét és Ferrogosztó (VIII.15.) előtti két hétben. A hízlalás alapanyaga a választott

bárány.

A születéskori, de főleg a választáskori testtömeg alapvetően befolyásolja a hízlalás

eredményességét. A szoptatás alatt gyengén táplált, fejlődésben visszamaradt báránnyal

semmilyen hízlalási módszerrel nem érhetünk el eredményt.

10.5.1. Tejesbárány hízlalás

E hízlalási mód adja a legkisebb testtömegű bárányt. A hízlalás tulajdonképpen a

szopósbárány nevelést jelenti, mert csecs alól 1,5-3 hó korú (13-19 kg élőtömegű)

szopósbárányt értékesítünk.

Hátrányok:

- a hízlalás nyeresége elmarad → kisebb az árbevétel

- a szopósbárányok értékesítése gyakran 3 hónapig is elhúzódhat, és így nő az anyák

takarmány költsége (mert tovább kell szoptatniuk). Ezért romolhat az anyajuhok

ellési forgója (sűrített elletésnél) és ezzel együtt az anyajuhonkénti bárányszaporulat.

Előnyök:

- a tenyésztő hamar jut árbevételhez, nem terheli őt a bárányhízlalás takarmány- és

munkabér költsége és a hízlalás kockázata sem.

- Nem kell külön hízóférőhely.

A tejesbárányhízlalás alapja, hogy az anyák tejtermelése megfelelő legyen. A

szopósbárány naponta legalább 250 g-ot gyarapodjon. Ezt az anya tejtermelése mellett 3

hét után a báránytáp és széna biztosítja. A bárányok húsa még halvány rózsaszín, mert a



114

tej kevés vasat tartalmaz és így még nemigen képződik mioglobin az izomrostokban.

Hazánkban jelenleg a vágóbárányok zömét tejesbárányként élve exportálják.

10.5.2. Expressz pecsenyebárány - hízlalás

A pecsenyebárányok gyorshízlalása Magyarországon az 1970-es évek közepén

alakult ki. Lényege: az 5-7 hetes korban 13-15 kg-on leválasztott bárányokat granulált

hízótápon - étvágy szerinti etetéssel - (ad libitum) felhizlalják, és 150 napos koron belül

értékesítik.

Előnyök:

- a bárányok igen nagy napi tömeggyarapodásra képesek. Fiatalkori nagy növekedési

kapacitásuk kihasználható.

- a hízlalás időtartama - férőhely és eszközlekötés ideje - 50-70 napra korlátozódik.

Így egy idényben (évben) 4-5 hízlalási periódus lehetséges.

- a hízlalás nem sok munkaerőt köt le. Függetleníthető az anyajuhok tartásától,

legeltetésétől stb.

- a gyorshízlalású bárányok minősége igen keresett a nemzetközi piacon.

A hizlalás technológiája: a jerke és kosbárányokat ivar szerint kell hizlalni 30-50-es

csoportokban, mert a kosbárányok napi súlygyarapodása 10-15 %-kal jobb, mint a

jerkéké.

Takarmányozás:

Hízótáp főbb paraméterei: 6,5 MJ NEm létfenntartó energia

5,5 MJ NEg tömeggyarapodási energia

16-17 % nyersfehérje tartalom

9-12 % nyersrosttartalom, 6 mm ∅ granulált.

- 20 kg-ig étvágy szerint hízótáp + max. 20 dkg széna (rostigény miatt)

- 20 kg felett étvágy szerint hízótáp (rostigényét az alomszalmából elégíti ki)

Tápfogyasztás alakulása (2-4 hó):

I. hó 600 → 900 g/nap, II. hó 1000 → 1500 g/nap, átlagosan 1100 g/nap. Így egy

bárány hizlalásához 90-100 kg hízótápra + 6-8 kg szénára van szükség. Hízótáp

értékesülés: 4-5 kg/kg.

Napi testtömeg-gyarapodás (magyar merinó): kosbárány: 300-350 g;

jerkebárány: 240-300 kg



115

Értékesítés: kos: 30-35 kg (4-5 hó életkor)

jerke: 25-28 kg (3,5 hó életkor)

A magyar merinó húsfajtákkal keresztezett F1 bárányai (német feketefejű, romney

marsh, texel, suffolk) 10-15 %-kal jobb gyarapodásúak, a vágási % 1-2 %-kal jobb és

nagyobb súlyra hizlalhatók (35-40 kg).

A tápok okozta betegségek:

- húgykövesség: ha a tápban sok a P (a Ca:P < 2:1) a foszforsók kosbárányoknál

elzárják a húgyvezetéket és húgykövességet okoznak. Az állat elpusztul, mert a

vizeletürítése akadályozott.

- karbamidmérgezés: ha túl sok karbamid van a tápban (max. 2 %)

- rézmérgezés: a juh érzékeny a Cu-ra. 15 mg Cu/sza.kg táp már mérgező rá. Ezért

más fajok részére gyártott tápot ne etessünk juhokkal, mert azok több Cu-t

tartalmazhatnak. (Főleg sertéstápot ne etessünk, mert magas a Cu tartalma,

ugyanis a sertés nem érzékeny a Cu-ra).

10.5.3. Pecsenyebárány hízlalás legelőn

A bárányokat 6-8 hetes korban (14-18 kg-osan) leválasztják és a legelőn külön

hizlalják tovább. Ezt abban az esetben célszerű alkalmazni, ha jó legelő áll a

rendelkezésünkre. Ha gyenge a legelő kiegészítésként étvágy szerinti abrakkiegészítés

szükséges. Jó legelőn 0,5-1 kg abrakkiegészítés szükséges. A legelőn hizlalt bárányok

húsa ízletesebb, kevésbé faggyús mint az expressz hizlaltaké, de súlygyarapodásuk

kisebb, vágási %-uk 5-6 %-kal rosszabb. E bárányhízlalási technológiát kevésbé

alkalmazzák hazánkban, mert a vágóbárányok zömét tejesbárányként exportáljuk.

Másrészt az ún. „legelős” hízóbárányt az uniós országok nemigen vásárolják, mert

rosszabb a húsformájuk és vágási %-uk, mint az abrakon hizlaltaké.

10.6. Növendék tenyészkos nevelés

Cél: javító hatású, nagy tenyészértékű kosok előállítása.

A kosbárányoknak csak 5 %-át kell tenyésztésre meghagyni, ezért nagy szelekciós

nyomás alklalmazható.



116

A növendék tenyészkos nevelés ideje: a választástól a tenyésztésbe állításig eltelt idő.

Csak törzstenyészet állíthat elő növendék tenyészkost, amelynek rendelkeznie kell a

törzskönyvezési szabályzat előírásaival.

1. szelekció: két hónapos korban választáskor (40-90 nap) 16-20 kg élőtömeg. A rossz

kondíciójú kosbárányokat hízóba selejtezik vagy tejesbárányként értékesítik.

2. szelekció: az ÜSTV vizsgálat (2-4 hónap között) végén (4-5 hó). A gyenge

súlygyarapodású, kis testtömegű kosbárányokat (30 kg alattiakat) hízóbárányként

értékesítik.

3. szelekció: Egy éves korban:

Bonitálás: a gyapjútermelés megítélése (merinó fajtáknál)

küllemi bírálat

Magyar merinó kos előírt termelési paraméterei:

min. 260 g/nap báránykori testtömeggyarapodás

min. 55 kg élőtömeg egy éves korban

min. 6 kg nyírótömeg, 3 kg tisztagyapjú tömeg

min. 8 cm fürthossz (lapockánál mérve)

max. 26 µ ∅ gyapjú (lapockánál vett mintáról) OMMI laboratóriumában

mérve)

Magyar merinó további kizáró gyapjúhibái (ez merinó jerke toklyókra is vonatkozik)

- színes szálak a gyapjúban

- túlzott fejbenőttség gyapjúval (bagolyfejűség)

- ha a törzsgyapjú cérnás vagy nemezes belszerkezetű.

Kizáró küllemi hibák: (kor és jerketoklyóknál egyaránt)

- egyik szemére vak

- nyúlszáj (alső állkapocs rövidebb, mint a felső - legelési probléma)

- csukaszáj (alsó állkapocs hosszabb, mint a felső - legelési probléma)

- túlzott pontyhát (együtt jár a felhúzott ún. agárhassal, ami a gyenge konstitúció mellett

rossz takarmány értékesítés jelent)

- rejtett heréjűség (kosoknál) siket tőgyfél (jerkéknél)

- fűzött mellkas

- elülső végtagon: X állás és puha csűd

- hátulsó végtagon: gacsos állás és puha csűd.



117

Ha az előzőekben felsorolt termelési paraméterek valamelyikét nem éri el az egyed, ill.

a felsorolt gyapjú hibák vagy küllemi hibák valamelyike jellemző az egyedre, akkor az

nem kerülhet a fajta törzskönyvébe felvételre.

4. szelekció: a növendékkos index értéke alapján

5. szelekció: spermavizsgálat alapján

6. Tenyésztésbevétel. 1 éves kor után, a magyar merinót kíméletesen lehet használni,

1,5 éves korban tenyészérett a magyar merinó.

Takarmányozás:

Az ÜSTV befejezése után (4. hó vége) az étvágy szerinti tápetetést be kell fejezni,

nehogy elzsírosodjon a kosbárány.

Téli takarmányadag: 0,5-0,8 kg gazdasági abrak + 1 kg jó széna + 1 kg

takarmányszalma (1-2 kg takarmányrépa)

Savanyított takarmányt (szilázs, szenázs) nem érdemes etetni (liszteriózis veszélye).

Ha van vetett téli legelő - 1-2 óra legeltetés naponta (mozgás, karotinellátás).

Nyári takarmány: legeltetés + 0,5 - 0,8 kg gazdasági abrak két adagban etetve.

10.7. Növendékjerke nevelés

Cél: az anyaállomány utánpótlására, bővítésére, eladásra nagy genetikai értékű

nőivarú tenyészállatok előállítására.

Időtartam: a jerkebárány választásától tenyésztésbe vételig

Ez változó hosszúságú időszak lehet. Pl. 2 hó → 18 hó 16 hó

4 hó → 9 hó 5 hó

Az évi anyakiesés és selejtezés 20-30 % között van, ezért a megszületett

jerkebárányok 50 %-át fel kell nevelni (állományszint tartásnál).

A jerkéknél tehát kisebb szelekciós nyomást lehet alkalmazni, mint a kosoknál.

- A hosszú, hasznos élettartama, nagy termelésre képesítő felnevelésnek a kosoknál

jóval nagyobb létszám miatt gazdaságosnak is kell lennie. Sajnos hazánkban a legszebb

jerke szopósbárányokat eladják exportra, a gyengébbek maradnak továbbtenyésztésre.

Választás: 30-40 napos korai nem ajánlatos, 8 hetes vagy 3-5 hó választás a megfelelő.

(Mesterségesen, tejpótlón nevelt bárány nem alkalmas tenyészanyagnak.)



118

A választott (2 hó) jerkebárányok nevelési szakaszai:

1. szakasz (60-80 nap): jó minőségű széna és granulált báránytáp tetszés szerint (ad-

libitum). Kihasználjuk a fiatal állat nagy növekedési kapacitását, ekkor zsírosodás még

nincs (20 kg tömegig).

2. szakasz (80 nap-6 hó):

nyáron: - jó legelő

- gyengébb legelőn +0,6 kg →0,2 kg csökkenő gazdasági abrak

télen: 0,5 kg jó széna 1-2 kg fűszilázs Nyersrost-

1 kg takarmányszalma vagy 2-3 kg takarmányrépa igény

0,2-0,4 kg gazdasági abrak 0,2-0,4 kg gazdasági abrak 12-15 %

3. szakasz: (6 hó-1 éves kor):

nyáron: legelő

télen: 0,5 kg széna ,1 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs vagy nedves répaszelet,

0,5 kg gazdasági abrak

4. Éves kor - tenyésztésbevételig:

nyáron: legelő (abrakkiegészítés csak ha kisült a legelő 0,2-0,4 kg

télen: 0,5 kg széna, 1-3 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs vagy répaszelet, 0,2-0,3

kg abrak (kondíciótól függően)

5. Pároztatás előkészítése és pároztatás alatt (mint anyajuhoknál)

nyáron: legeltetés + 0,2-0,3 kg szemes rozs vagy hántolt köles (flushing)

télen: 0,5 kg széna, 1,5 kg takarmányszalma, 2-3 kg fűszilázs, 0,2-0,4 kg gazdasági

abrak

6. Pároztatás után: a jerkéket nem célszerű az anyajuhokkal együtt tartani, mert más a

tápanyagigényük (még ők növekednek)

nyáron: legelő (a kondíció dönti el, hogy kell-e abrakkiegészítés)

télen: 1 kg széna 0,5 kg széna

1,5 kg takarmányszalma vagy 1,5 kg takarmányszalma

0,5 kg gazdasági abrak 2-3 kg fűszilázs

0,5 kg abrak

A növendék jerkének a nevelés időszakában naponta átlag 100 g súlygyarapodás a

megfelelő. Magyar merinók tenyésztésbevétele leghamarabb 9-12 hónapos korban, 40



119

kg-os élőtömeggel történhet. Hazánkban általában 1,5 éves korban veszik tenyésztésbe

a növendékjerkéket.



………... nap előtti ellés koraellés, ………… nap előtti ellés vetélés. A

szopósbárány napi minimális testtömeggyarapodása ………… g/nap legyen, a

bárányiskolát ……….. korban kell kialakítani.

2. A korai bárányelválasztás kritériumai

min.testtömeg (kg) min.napi tápfogyasztás (kg)

a.) 10-12 0,2-0,4

b.) 8-9 0,2-0,3

c.) 10-12 0,4 felett

3. Ismertesse a 8 hetes bárányelválasztás előnyeit!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………….

4. Ismertesse a hosszúszoptatásos báránynevelés hátrányait!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………


a.) A vemhes anyajuh a takarmány metabolizálható energiáját ……… %-os

hatásfokkal használja fel a magzat fehérjének képzésében.

b.) A szopósbárány a tej metabolizálható energiáját ………… %-os hatásfokkal

hasznosítja a fehérje beépítésre (izomgyarapodására).

c.) A 2-4 hónapos hízóbárány a takarmány metabolizálható energiáját ………… %-

os hatásfokkal hasznosítja a fehérje beépítésre (izomgyarapodásra).



120

6. Mi a „bőgőre fejés”?

a.) választás utáni fejése az anyáknak

b.) választási módszer ha az anyát nem akarjuk fejni

c.) választási módszer, ha az anyát fejni akarjuk

7. Ismertesse a tejesbárány hízlalás

a.) előnyeit: …………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………..

b.) hátrányait: ……………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………..

8. Expressz pecsenyehízlalás paraméterei merinó kosbárányoknál

a.) vágási érettség: ………………. kg

b.) értékesítési életkor: ………….. hó

c.) átlagos napi tápfogyasztás: …………. g/nap

d.) átlagos testtömeggyarapodás: ……….. g/nap

e.) takarmány értékesítés (abrak) ……….. kg/nap

f.) 1 bárány hízlalásához szükséges …………. kg táp és ………….. kg széna

9. Indokolja meg, hogy miért kockázatos sertés hízótáppal bárányt hizlalni!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………….

10. Ismertesse a növendék kos napi takarmányadagját:

nyáron: ………………………………………………………………………………

télen: ………………………………………………………………………………

11. Egészítse ki a következő mondatot!

A magyar merinó jerketoklyókat legkorábban ………… hónapos korban ………….

kg minimális élőtömeggel lehet tenyésztésbe venni. A nevelési időszakban a napi

átlagos testtömeggyarapodás ………….….. legyen átlagosan.

11. A juhok tenyésztése ____________________________________________________________________________________


121

11. A juhok tenyésztése


1. A tenyészcél meghatározása

2. Törzskönyvezés – telesítményvizsgálatok

3. Tenyészértékbecslés, szelekció

4. Tenyésztési módszerek a juhtenyésztésben

Tenyésztés-nemesítés: az az állattenyésztői tevékenység, amelynek célja a juhok

genetikai meghatározott teljesítőképességének állandó növelése. (Ez azt jelenti, hogy az

utódgeneráció értékesebb a szüleinél.)

A nemesítő munka feltétele:

- személyi feltételek (szakértelem, tervszerűség)

- tárgyi feltételek: jó tartási, takarmányozási viszonyok, épületek, eszközök,

legelők stb.

- ökonómiai feltételek (pl. állami támogatás, a tenyészállatok megfelelő ára)

11.1. Tenyésztési program

A tenyésztési program az adott fajtában a tenyésztési célokat a különböző szelekciós

és biotechnikai módszerek lehetséges ötvözetével kívánja elérni és a genetika

előrehaladását gyorsítani.

A „nukleusz”, azaz az elit tenyészetek létrehozása a XVIII. századig nyúlik vissza. A

lassú nemzedékváltású állatfajok gyengén öröklődő tulajdonságainak javításában

remélhetünk e módszertől gyors genetikai előrehaladást. A nukleusz fogalmon tehát

egyrészt egy jóval a fajtaátlag felett termelő – nagyobb populációból kiválogatott – elit

tenyészetet értünk, másrészt az ebben az állományban érvényesített igen szigorú és

eredményes szelekciós nyomást. A zárt nukleuszban feltételezhető a genetikai

variancia fokozatos csökkenése, ami az előrehaladást is egyre jobban mérsékelheti.

Ennek megelőzésére kidolgozták a nyitott nukleusz módszert. Ezt lehetővé teszi új

gének immigrációját kisebb tenyészértékű vagy akár árutermelő állományokból.

A mesterséges termékenyítés egy-egy népesebb létszámú törzsjuhászatában lehetővé

teszi több fiatal kos központos ivadékvizsgálatát. Ilyenkor célszerű a tenyészet

legnagyobb tenyészértékű kosával is termékenyíteni. Ezt nevezzük referencia



122

koshasználatnak, mert csak az idősebb kos utódaival értékesebb utódcsoportot adó

fiatal kost érdemes a törzskosok közé besorolni. A nukleusz nyájba sorolt (kosnevelésre

kijelölt) anyajuhokat csak javítónak minősített kosokkal ajánlatos célpárosítani. Ebben

nyújthat segítséget a spermamélyhűtés, az intrauterin termékenyítés, amikor is a

mélyhűtött spermát – felolvasztás nélkül – a méhfalat átszúrva (laparoszkópia)

közvetlenül a méhbe juttatjuk. Ennél a módszernél 50-60 % körüli fogamzásra

számíthatunk.

A tejtermelésben kiemelkedő eredményeket elért anyajuhoknál - célpárosítást

feltételként szabva - javasolható a MOET (Multipe Ovulation and Embrio Transfer)

alkalmazása. E módszerrel egy pároztatási szezonban a zigótakinyerést néhányszor

megismételve ugyanazon tenyészpártól 10-40 bárányt nyerhetünk. Közülük

válogathatók ki a leányutódaik tejtermelése alapján a tejhasznosítású tenyészkosok.

Ivadékvizsgálatuk befejezéséig a leánytestvéreik tejtermelésének teljesítményvizsgálata

is rendelkezésre áll a fiatal kosoknak.

Köztudomású, hogy sajátteljesítmény-vizsgálatkor - a hajtatott nevelés miatt - számos

kosbáránynál anyagcserezavar jelentkezik, a sperma minősége is gyakran kifogásolható.

Ezért nagy jelentőségűek azok az új eljárások, amelyek lehetővé teszik az élve végzett

testösszetétel-meghatározást (különböző számítógépes tomográfokkal).

A zigótafelezés módszere különösen sajátteljesítmény-vizsgálatra épülő

húshasznosítási irányban érdemel a jövőben fokozottabb figyelmet. Az egypetéjű

ikerpár egyikét kortársaival együtt hízékonyság-vizsgálatba állítják, majd vágás és

húsminősítés alapján rangsorolják. Az ikerpár másik tagját pedig szakszerűen - nem

hajtatva, rendszeresen mozgatva - nevelik. A legjobb hízékonyság-vizsgálati és vágás-

és húsminősítési eredményt elért kos ikerpárját érdemes törzskosnak beállítani.

A fenti választékból lehet és kell összeválogatni azokat a módszereket, amelyek az

adott fajtában, hasznosítási irányban igazán hatékonynak ígérkeznek. Ennek alapján

javasolható a szelekciós indexek kidolgozásában, azaz a tenyészérték-becslésben a

BLUP (Best Linear Unbiased Prediction) alkalmazása.

A tenyésztési program elemei:: a tenyészcél meghatározása, törzskönyvezés

(teljesítményvizsgálatok), tenyészértékbecslés-szelekció és a szelektált állatok

párosítása.



123

11.2. Tenyészcél meghatározása

Tenyészcél az értékmérő tulajdonságok azon kitűzött szintje, amelyeket egy

meghatározott időn belül elérni akarunk.

A tenyészcél meghatározásánál figyelembe kell venni azt is, hogy az adott

tulajdonságra specializált fajták genetikai értelemben fölényben vannak a tulajdonság

fejlesztése során. (Pl. az egyhasznú tejhasznosítású keletfríz tejtermelése nagyobb

mértékben növelhető mint a gyapjú-hústípusú merinóé.)

11.2.1. Az adott értékmérő tulajdonságok összetevői (amit a tenyészcél

meghatározásánál figyelembe kell venni)

11.2.1.1. Az értékmérő tulajdonságok gazdasági jelentősége

Ez a közgazdasági viszonyoktól függően változik. (Pl. napjainkban a jelenlegi piaci

viszonyok között a szaporaság növelésének nagyobb a jelentősége, mint a

nyírótömegnek, mert a vágóbárány ára jobb, mint a gyapjúé.) Különösen olyan

értékmérőknél kell figyelembe venni a változó piaci viszonyokat, amelyeknek az ún.

"biológiai futamideje" hosszabb (pl. szaporaság, tejtermelés).

Jelenleg a juhtenyésztésben tenyésztési célok: szaporaság (hústermelés) és a

tejtermelés növelése. Az EU-hoz csatlakozva előtérbe kerülnek a vágási tulajdonságok

is a S/EUROP minősítés bevezetésével.

11.2.1.2. Az értékmérő tulajdonságok mérhetősége

A nemesítő munka és részeként a törzskönyvezés csak pontos adatok alapján

végezhető. Pl. jól mérhető tulajdonság: szaporaság, testtömeg-gyarapodás, tejtermelés,

gyapjútermelés; nehezen mérhető tulajdonság: legelőkészség, takarmányfogyasztó és

értékesítő képesség.

11.2.1.3. Az értékmérő tulajdonságok genetikai paraméterei

Az értékmérő tulajdonságok öröklődése (h2) azért fontos, mert a h2 kifejezi a

kvalitatív génhatásoknak az öröklődő részét. A nagy h2-ű tulajdonságok (h2>0,5) jól

öröklődnek a kis h2-ű pedig rosszul. Ezért ez utóbbi tulajdonságok javítása a fajtatiszta



124

tenyésztés helyett a keresztezésekkel valamint a környezeti feltételek javításával (tartás,

takarmányozás) eredményes.

Az értékmérő tulajdonságok genetikai és fenotípusos varianciája (szórása s2)

Ha nagy az adott tulajdonság h2-e, de kicsi a varianciája (változékonysága), a szelekció

eredményes ugyan, de kevésbé hatékony, mert kicsi a SE. SE = h2 x SD. Ugyanis kis

varianciájú tulajdonságnál nem tudok nagy SD-t biztosítani a szelektált populációnak.

Az értékmérő tulajdonságok közötti genetikai és fenotípusos korrelációk:

Korreláció: két értékmérő közötti viszonosság Értéke -1 és +1 között van.

A korreláció ismeretében nyomon követhető, hogy egy tulajdonságra történő szelekció a

másik tulajdonságokat befolyásolja-e és ha igen, milyen mértékben és irányban.

Pl. - korreláció: fürthossz - szálfinomság

+ korreláció: napi testtömeggyarapodás - takarmány hasznosítás

A negatív korreláció hatása kiküszöbölhető két módszerrel:

- bizonyos tulajdonságra min. szinteket határoznak meg

- ún. korrelációtörő egyedeket (ha van), főleg kosokat használnak a tenyésztésben.

11.2.1.4. A heterózis mértéke az adott értékmérő tulajdonságnál (ha

keresztezést folytatok)

A heterózis mértékét az irodalom adott értékmérő tulajdonságra a szülőfajták

átlagainak %-ban adja meg.

11.2.1.5. Az értékmérő tulajdonságok realizálásának gazdasági

feltételei

A tenyészcélnak összhangban kell lennie a tenyésztő gazdasági, pénzügyi

lehetőségeivel. Pl. Hiába tűzik ki tenyészcélként a szaporaság növelését a sűrített elletés

bevezetésével, vagy a tejtermelés növelését keresztezésekkel, ha ehhez nincsenek meg a

feltételek, a tenyészcél nem érhető el. Pl. nem áll rendelkezésre:

- megfelelő téli és nyári takarmánybázis

- megfelelő szigetelt elletőistálló (téli elletéshez)

- megfelelő nagyságú és jó minőségű legelőterület (tavaszi-nyári fejéshez)

- megfelelő fejőberendezés és tejhűtő.



125

11.3. Törzskönyvezés

A törzskönyvezés célja: a juh hústermelő, gyapjútermelő és tejtermelő képességével

kapcsolatos öröklődő értékmérő tulajdonságok és az ezek kialakításában szerepet játszó

tényezők nyilvántartása olyan módon, hogy az egyes állatok tenyészértéke felismerhető

legyen és ezáltal az egész állomány nemesítése, termelőképességének fokozása,

őshonos fajták fenntartása lehetővé váljon. Mások számára meggyőző módon,

közhitelűen bizonyítja az egyed tenyészértékét.

A törzkönyvezés kiterjed:

- A Magyar Juhtenyésztő Szövetség (továbbiakban MJSZ) tenyésztési

programjában felvett felismert vagy elismerésre bejelentett fajtákra.

- A MJSZ tenyésztési programjában felvett elismert vagy elismerésre bejelentett

önálló névvel ellátott programokra.

- Más elismert tenyésztő szervezet által bejelentett fajták vagy keresztezési

programok esetén, ha szerződéssel az MJSZ-t bízták meg a törzskönyvezéssel.

Fogalom meghatározások:

Törzskönyv: az elismert tenyésztő szervezet által vezetett – a Tenyésztési Hatóság

által hitelesített – közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett fajtájú

tenyészállatok tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál.

Tenyésztési főkönyv: az elismert tenyésztési szervezet által vezetett – a Tenyésztési

Hatóság által hitelesített – közokirat, amely az elismert vagy elismerésre bejelentett

keresztezési program tenyészállatai tenyésztési adatainak nyilvántartására és igazolására

szolgál.

Törzskönyvezés: a tenyésztési adatok hiteles gyűjtése, törzskönyvben vagy

tenyésztési főkönyvben történő nyilvántartása, feldolgozása, rendszerezése, igazolása és

közzététele.

Törzskönyvezett állomány: a törzskönyvben vagy a tenyésztési főkönyvben

nyilvántartott egyedek összessége, amelyekről tenyésztési adatokat gyűjtenek.

Ellenőrzött állomány: a törzskönyvbe vagy a tenyésztési főkönyvbe – a tenyésztési

vagy termelési paraméterek miatt – nem került egyedek összessége, amelyekről

tenyésztési adatokat gyűjtenek.



126

Ellenőrzött anyajuh létszám: a tenyésztési év kezdetén nyilvántartásban szereplő

anyajuhok és az adott tenyésztési évben ellett tenyészjerkék és új felvételes anyák

összessége.

11.3.1. Törzskönyv alapítása

A MJSZ törzskönyvet alapít:

- minden olyan elismert vagy elismerésre bejelentett fajtára, amelyet az MJSZ

tenyésztési programjába felvett,

- olyan fajtákra, amelyet más tenyésztő szervezet jelentett be, de a fajta tenyésztési

programját és törzskönyvezését szerződés alapján a MJSZ végzi, és a tenyésztő

szervezet elfogadja az e törzskönyvezési szabályzat szerinti törzskönyve kerülés

feltételeit.

A törzskönyv „A” részből (főrészből), illetve „B” és „E” részből (mellékrészből) áll.

Az „A” törzskönyvbe azok az egyedek kerülnek:

- amelyek származását és termelési adatait közhitelűen lehet bizonyítani és

jelölésük megfelel a törzskönyvi előírásoknak;

- származásuk és fenotípusuk alapján fajtatisztának tekinthetők azok a

- kosok és anyajuhok, amelyeknek szülei és nagyszülei ugyanazon fajta „A”

törzskönyvében szerepelnek, illetve azok az anyajuhok, amelyeknek anyai ősei

„B”, apai ősei pedig „A” törzskönyvben szerepelnek;

- az adott fajta génhányadának 93,75 %-át eléri;

- teljesítették a MJSZ által jóváhagyott fajtára vonatkozó törzskönyvbe kerülési

minimum paramétereket;

- az importból származó fajtatiszta egyedek a fajta „A” törzskönyvbe kerülnek

akkor, ha a származási ország elismert származási igazolását honosították, akár

élő állatról akár szaporítóanyagról (sperma, embrió) van szó.

A „B” törzskönyvbe azok a nőivarú egyedek kerülnek, amelyek:

- ismert származásúak és apjuk „A” minősítésű;

- a fajta küllemi jegyeinek megfelelnek;

- termelési adatait közhitelűen lehet bizonyítani és jelölésük megfelel a

törzskönyvi előírásoknak;



127

- teljesítették a MJSZ által jóváhagyott fajtára vonatkozó törzskönyvbe kerülési

minimum paramétereket;

- az adott fajta génhányadának 75 %-át elérik.

A „B” törzskönyvbe azok a kosok kerülnek, amelyek:

- apja az „A” törzskönyvben, anyja az „A” vagy „B” törzskönyvben szerepel és az

adott fajta törzskönyvbe kerülési feltételeit nem teljesítették.

A „B” törzskönyvbe került kosok tenyészállat előállításra nem használhatók, de

haszonállat előállítására igen.

11.3.2. Tenyésztési főkönyv alapítása

A MJSZ főkönyvet alapít:

- az általa önálló néven bejelentett keresztezési programokra;

- más elismert tenyésztő szervezet által bejelentet keresztezési programokra,

melyet a MJSZ elfogad.

A főkönyvbe azok az egyedek kerülnek:

- amelyeknek származását és termelési adatait közhitelűen lehet bizonyítani és

jelölésük megfelel a törzskönyvi előírásoknak;

- amelyek az önálló névvel ellátott keresztezési programban meghatározott

genotípust képviselik és a keresztezési programba vont tenyészetből származnak;

- teljesítették a MJSZ által jóváhagyott, az adott keresztezési programra vonatkozó

minimum paramétereket.

A keresztezési programnak tartalmazni kell a keresztezésbe vont fajtákat,

genotípusokat és a keresztezések pontos meghatározását (fajta és ivar) és

egymásutániságát.

A törzskönyv és a tenyésztői főkönyv nem selejtezhető.

11.3.3. A törzskönyvezésben résztvevők feladatai

A tenyésztő feladata: (MJSZ tagjai)

- a tenyésztő feladata és kötelessége gyűjteni, vezetni az egyedek tenyésztési

adatait ;



128

- adatgyűjtésre csak a szövetség által jóváhagyott bizonylatok és nyomtatványok,

továbbá a területi juhtenyésztési instruktor által számítógéppel elkészített

adatfelvételi jegyzék használhatók.

Az instruktor feladata: (MJSZ alkalmazottja) (területi felelős)

- A tenyésztő által gyűjtött tenyésztési adatok számítógépre vitele és feldolgozása;

- Termelési adatok felvétele a szabályzat által jóváhagyott bizonylatokon és

nyomtatványokon, és az adatok feldolgozása;

- Megbízás alapján teljesítményvizsgálatok végzése;

- A számítógépre vitt adatok továbbítása a központi adattárba;

- Számítógépes nyilvántartási naplók, egyedi törzskönyvi lapok és a program

segítségével megvalósítható listák készítése a tenyésztők részére.

A számítógépes rendszergazda feladata (MJSZ alkalmazottja):

- az adatok megőrzése, archiválása és a számítógépes rendszer fejlesztése

A tenyésztésvezető feladata (MJSZ alkalmazottja):

- származási igazolások, törzskönyvi kivonatok kiadása, nyilvántartása;

- a MJSZ tenyésztési döntéseihez szükséges tenyésztési információk előkészítése,

javaslatok kidolgozása.

Tenyésztők tanácsa (MJSZ):

- a tenyésztés fő irányának meghatározása országos szinten

- tenyészállattá, apaállattá minősítés minimum paramétereinek és az indexhatárok

megállapítása.

Elnökség (MJSZ):

- tenyésztési programok beindítása;

- törzskönyv, ill. főkönyv alapítása;

- tenyésztők tagsági viszonyának felfüggesztése.

11.3.4. A törzskönyvezés fázisai

11.3.4.1. Az állomány nyilvántartásba vétele

Minden juhtartónak be kell jelentkeznie a Tenyészet Információs Rendszerbe (TIR).

A TIR nyilvántartja a tenyészet és állattartó adatait, a kiadott fülszám-előtagot.



129

11.3.4.2. A juhok tartós megjelölése

A juhok tartós megjelölése az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer

(ENAR) szabályai szerint történik. A tartós egyedi számmal történő megjelölésre

kizárólag a MJSZ által biztosított olyan műanyag füljelző szolgál, amely tartalmazza az

országkódot, az egyedi számot és az egyedi számmal megegyező vonalkódot.

Egyedi szám: pl.130129175 (7-10 számjegyből áll, ez egy 9 számjegyből álló

példa).

Országkód: HU-348 (HU Magyarország jele, 348 Magyarország ISO kódja)

Fülszám előtag: az egyedi szám első 5 jegye (13012), amely az állat tenyésztőjére

utal. minden állattartó az OMMI-tól kapja meg ezt. E szám azonos az általa tenyésztett

minden juh egyedi számában. Első két jegye a megye száma (13), a 3-5 jegye pedig

tenyésztő megyén belüli sorszáma (012).

Használati szám: 2-5 jegyű szám, az egyedi szám 6-10 jegye (9175), az azonos

fülszám előtaggal rendelkező egyedek megkülönböztetésére szolgál. Első száma (9) a

születési év utolsó évszáma (pl. 1999), az ezt követő számok az éven belüli felvételi

sorszámot jelentik (175).

A füljelzőt a MJSZ területi felelőse bocsátja a tenyésztő rendelkezésére.

Az állomány (egyedek) nyilvántartásba vételét az állománybavételi bizonylat

igazolja a tenyésztő és területi felelős aláírása alapján.

11.3.4.3. Tenyésztési tulajdonságok vizsgálata

A következő adatokat kell gyűjteni és nyilvántartani a tenyésztőnek a tenyésztési

eredményekkel azonos időben:

Az anyajuh és vemhes jerketoklyó tenyésztési adatai:

- Termékenyítési bizonylat: a kézből pároztatás vagy mesterséges termékenyítés

idejét, a termékenyített nőivarú juh és termékenyítő kos egyedi számát tartalmazza.

- Hárembeli pároztatási bizonylat: a hárembeállítás időszakát, a termékenyítő kos és

a háremébe besorolt nőivarú juhok egyedi számait tartalmazza.

- Ellési bizonylat: az ellés vagy vetélés idejét, az anyai apa egyedi számát, a született

bárány(ok) számát (élő és holt) ivarát, fajtáját vagy genotípusát tartalmazza.



130

A született bárányok tenyésztési adatai az anyajuh naplóban (az ellési bizonylat

alapján)

- születési dátuma

- születési típus kódszámai: 1. – egyes ellés; 2. – ikerellés; 3. – hármas ikerellés,

4. – négy vagy több ikerellés

- bárány nemének kódszámai: 1 – kos; 2 – jerke; 3 – holt

- bárány fajtájának kódszáma, bárány egyedi száma, szülők egyedi száma.

Testsúly mérés

Születési testsúly: (ha a fajtára vonatkozóan a tenyésztési program előírja) a születés

utáni 1. napon belül kell lemérni a bárány 0,1 kg pontossággal.

Választáskori testsúly: 40-70 nap között mérjük választáskor 0,1 kg pontossággal.

Az így mért súlyt elosztjuk az életnapok számával és megkapjuk a napi báránykori

testsúlygyarapodást (g/nap). Ez az anyai tejtermelő képességet jelzi.

Éves kori testsúly: 10-15 hó között 1 kg pontossággal (az éves küllemi bírálatkor).

Kifejlett kori testsúly: 22-26 hó között 1 kg pontossággal. Az éves kori kifejlett kori

testsúly az egyed növekedési erélyét jelzi.

Kiesési adatok nyilvántartása

A kiesés kódszámai: 1 – elhullás; 2 – kényszervágás; 3 – selejtezés; 4 – tenyészállat

eladás; 5 - egyéb ok (pl. lopás). A kiesést nemenként külön kell vezetni a kiesési

bizonylaton.

11.3.4.4. Törzskönyvezési okmányok

Anyajuh napló: az ellenőrzött nőivarú egyed az 1. ellésekor kerül ide. Az anyajuh

tenyésztési és termelési adatainak évenkénti adatgyűjtésére szolgáló alapbizonylat. Ezt

az okmányt minden évben újra kell írni.

Növendékjuh-nyilvántartó napló: a továbbtenyésztésre szánt hím és nőivarú

egyedek választás utáni tenyésztési és termelési adatainak gyűjtésére szolgáló bizonylat.

Mindkét törzskönyvi okmányt minden tenyészetben a tenyésztési év kezdetén az

instruktornak számítógéppel fel kell fektetni és a tenyésztő rendelkezésére kell

bocsátani. Ezen okmányokat a tenyésztő vezeti kézi nyilvántartással nyomtatványokon

(nem hivatalos), és az MJSZ területi instruktora számítógépen (hivatalos).



131

Egyedi törzskönyvi lap: ezt az okmányt kell vezetni minden törzskönyvi

ellenőrzésben tartott hím és nőivarú egyedről. Ez tartalmazza az egyed élete során

felvételezett összes tenyésztési és termelési adatot (életteljesítményt). Ezt az okmányt

számítógéppel folyamatosan vezeti a MJSZ instruktora, és ez nem selejtezhető!

Származási igazolás: (pedigree) kiadható:

- „A” vagy „B” törzskönyvbe tartozó tenyészkosról

- olyan anyajuhról, melynek apja „A”, anyja „A” vagy „B” törzskönyvben

szerepel. Ez az okmány tartalmazza az egyed, a szülők, nagyszülők tenyésztési és

termelési adatait, indexpontjait.

Honosított származási igazolás: olyan magyar származási igazolás, amelyet import

állat esetén a külföldi elismert tenyésztő szervezet által kiadott származási igazolás

adatai alapján az OMMI állít ki. Az importált egyedet „A” törzskönyvi besorolással kell

honosítani. Az eredeti (külföldi) származási igazolás az MJSZ irattárába kerül, a

honosított származási igazolást pedig a tulajdonos kapja meg.

Törzskönyvi kivonat (Certificate of registry): csak származási adatokat tartalmaz,

termelési és tenyésztési adatokat nem. Kiadható minden apaállattá nyilvánított kos,

valamint olyan nőivarú egyed részére, amelynek szülei törzskönyvi nyilvántartásban

szerepelnek. Ezen az okmányon szerepelnie kell a „tenyészállat előállítására nem

jogosít”.

11.3.5. Teljesítményvizsgálat

11.3.5.1. Gyapjútermelés

Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat gyapjútermelő-képességre: ezeket a

vizsgálatokat a magyar merinó, booroola merinó, német húsmerinó, landschaf merinó,

corriedale és romney fajtáknál kell elvégezni.

Fürtmagasság: éves növekedésű bundán, a lapockán szétnyitott gyapjún mérjük

meg mérőléccel 0,5 cm pontossággal, cm-ben kifejezve a küllemi bírálattal egyidőben.

Szálfinomság. a laboratóriumi szálfinomság vizsgálatokhoz gyapjúmintát kell

beküldeni az OMMI Gyapjúminősítő Laboratóriumába. A mintákat az éves küllemi

bírálatkor kell venni.

- Jerketoklyónál: 1 db 5x5 cm-es gyapjúmintát kell az oldalközépről (közepesen finom a

gyapjú itt) kézi ollóval kivágni



132

- Kostoklyónál: 1 db 5x5 cm-es minta a lapockáról (legfinomabb a gyapjú)

1 db 5x5 cm-es minta a nagyforgató tájékáról (legdurvább a gyapjú)

Megállapítják kosoknál a 2 minta alapján a bunda kiegyenlítettséget. Kiegyenlített a

bunda, ha a 2 minta között nincs 6 µ-nál nagyobb különbség.

Lézeres szálfinomság vizsgálat: FDA-200 típusú lézersugaras berendezés. A

berendezésben izopropi-alkohol és desztillált víz keveréke kering. A folyadékban a 2

mm hosszúságú vágott száldarabok jól elkülönülnek. A mérőcellában minden szálat

lézersugár keresztez. A lézersugár intenzitásának csökkenését méri a műszer, amely

arányos a szálak átmérőjével. A petroléterrel előzetesen zsírtalanított szálakat 2 mm-es

darabokra vágva kb. 2000 szál/minta mérése történik.

A műszer, amely szárítógéppel van összekötve, automatikusan méri és képernyőn kiírja

a következő adatokat, amelyek lemezen rögzíthetők: a lemért szálak számát, átlagos

szálátmérőt (µ), szórást (µ), variációs együtthatót (%), a szálátmérő gyakorisági

megoszlásának diagrammját.

Belszerkezet: az éves küllemi bírálaton becsléssel állapítjuk meg az élő állaton. Ha a

merinók törzsgyapja cérnás vagy nemezes belszerkezetű, az állat nem kerülhet a fajta

törzskönyvébe.

Rendement (R) (tisztagyapjú tartalom): az éves küllemi bírálattal egyidőben, a

nyírást követően a lenyírt teljes bundán kell elvégezni becsléssel a nyírósúly

meghatározásával egyidőben.

Tisztagyapjú hozam (becsült) (kg) = nyírósúly (kg) x becsült R

Ivadékteljesítményi vizsgálat gyapjútermelő képességre (GYIV): E vizsgálatot a

magyar és booroola merinó fajta tenyészkosainál kell elvégezni.

- A kijelölt tenyészkosnak a törzskönyv fő részbe („A” rész) soroltnak kell lennie.

A vizsgálandó csoportot a kos különböző anyáktól és azonos ellési ciklusból

származó min. 15 jerkebárány féltestvér utódai alkotják.

- Jerkebárányok kora: 10-15 hónapos gyapjúnövekmény (az egyed kora max. 20

hónap).

- Tartás, takarmányozás: a kiválogatott jerkéket az üzemben más növendékekkel

együtt tartják és takarmányozzák.



133

A vizsgálandó tulajdonságok:

Nyírósúly: lenyírt bunda teljes súlya 0,1 kg pontossággal; szálfinomság: lapockán és

faron 5x5 cm-es minta beküldése az OMMI Gyapjúminősítő Intézetébe lézeres

szálfinomság vizsgálatra; fürtmagasság: nyírás előtt a lapockán mérve 0,5 cm

pontossággal mérőléccel; egyedi rendement (%): egyedenként becsléssel nyírás után.

Az adatokból a tenyészkos GYIV indexét határozzák meg.

11.3.5.2. A hústermelő képesség

A juhok központi hízékonysági vizsgálata: csak elismert vagy elismerésre

bejelentett fajtákat lehet a vizsgálatra beállítani, illetve elismert keresztezési programok

egyedeit.

A kijelölés feltételei: a vizsgálatra kijelölt populációból legalább 20 bárányt (10 kos,

10 jerke) kell az OMMI Teljesítményvizsgáló Állomására szállítani. A bárányok szülei

(apa, anya) a törzskönyv vagy tenyésztési főkönyv valamelyik részébe besoroltak

legyenek. A bárányok életkora max. 80 nap, testsúlyuk 16-22 kg közötti lehet. A

legidősebb és legfiatalabb bárány között max. 20 nap korkülönbség lehet.

A vizsgálat technológiája: a betelepítés 10-es csoportokban történik nemenként

különválasztva, állatonként 0,7-1 m2 férőhelyű boxokba. A vizsgálat megkezdésekor a

szoktatási idő után a bárányokat egyedileg lemérik. A hízlalási időszak 40-60 nap

közötti ideig tarthat. A bárányok étvágy szerint fogyasztanak granulált juh hizlaló tápot,

önetetőből, önitatóból isznak. Nyalósót és száraz almot biztosítani kell. Szálas és

erjesztett takarmány etetése tilos.

Mérni kell a kiadott takarmányt és hetente ki kell szedni az önetetőből az elporlott

takarmányt és azt vissza kell mérni. A hízlalás folyamán ha a csoportból kiesés történik

(pl. elhullás), a kiesett bárány súlyát is meg kell mérni. A hízlalás végén a bárányokat

egyedileg lemérik. A bárányok mérlegelése 0,1 kg, a tápé 1 kg pontossággal történik.

Az adatokból kiszámítják a bárányok súlygyarapodását (g/nap), napi átlagos

tápfogyasztását (g/bárány) és az 1 kg súlygyarapodásra átlagosan felhasznált

takarmány energia mennyiségét ((MJ/kg).

Üzemi sajátteljesítmény-vizsgálat hízékonyságra (ÜSTV)

Kötelezően vizsgált fajták: német húsmerinó, ile de france, német feketefejű, suffolk,

texel, charolais, pannon húsjuh.



134

A kijelölés feltételei: Olyan hím és nőivarú bárányok állíthatók be, amelyek max.

életkora 80 nap, testsúlyuk legalább 16-22 kg között. Nemenként külön csoportba

helyezzük az állatokat, egy csoportban 10-20 állat lehet.

A vizsgálat az adott üzemben történik.

A vizsgálat technológiája: A leválasztott bárányokat 0,1 kg pontossággal lemérik. A

vizsgálat ideje mindkét nemnél 38-45 nap. A bárányok étvágy szerint fogyasztanak

önetetőből, bármely monodiétikus etetésre alkalmas közforgalomban lévő juh hizlaló

tápot. Víz, nyalósó, friss alom állandó biztosítása szükséges. Szálas és erjesztett

takarmány etetése tilos. A vizsgálat végén a bárányokat lemérjük 0,1 kg pontossággal.

Az adatokból a bárány súlygyarapodását (g/nap) határozzák meg.

Ivadék teljesítményvizsgálat hústermelő-képességre (ÜITV)

Kötelezően vizsgált fajták: német húsmerinó, ile de france, német feketefejű, suffolk,

texel, charolais, pannon húsjuh

Kijelölés feltételei: csak elismert vagy elismerésre bejelentett fajta „A” törzskönyvben

szereplő tenyészkos ivadékait lehet vizsgálni. Azonos ellési ciklusból származó, a

tenyészkostól és különböző anyáktól származó bárányokat nemenként külön csoportba

állítani 10-20 db közötti létszámmal csoportonként. A bárányok életkora max. 80 nap,

testsúlyuk 16-22 kg között, csoporton belül a legfiatalabb és legöregebb bárányok

életkora között max. 20 nap lehet.

A vizsgálat technológiája: A vizsgálat az adott üzemben történik, amelnyek

időtartama mindkét nemnél 38-45 nap. A bárányok étvágy szerint fogyasztanak

önetetőből bármely monodiétikus etetésre alkalmas, közforgalomban lévő juh hízlaló

tápot. Víz, nyalósó, friss alom állandó biztosítása szükséges. Szálas és erjesztett

takarmány nem etethető. Mérni kell a kiadott takarmányt, és hetente ki kell szedni az

önetetőből az elporlott takarmányt és azt vissza kell mérni. A hízlalás folyamán, ha a

csoportból kiesés történik, a kiesett bárány súlyát le kell mérni. Ha a csoportlétszám

bármely ok miatt a kiesések során 8 db alá csökken, a tenyészkos nem értékelhető, de a

vizsgálat a bárányra vonatkoztatva ÜSTV-ként tovább folytatható, illetve értékelhető. A

bárányok mérlegelése 0,1 kg, a tápé 1 kg pontossággal történik.

Az adatokból meghatározzák a tenyészkos ÜITV indexét.



135

11.3.5.3.Tejtermelő képesség vizsgálata

Az anyák tejtermelési teljesítményvizsgálata

A tejtermelő képesség értékelésére a választástól az elapasztásig terjedő fejési

időszak alatti tejtermelést becsüljük a befejések alapján. Az első befejést az első fejési

naptól számított legalább 30 napon belül kell elvégezni. A további befejések 28

naponként történnek. A befejéseket 24 órán belül kétszer (reggel és este) kell végezni

úgy, hogy a két befejés között min. 10 óra különbség legyen. A kifejt tej mennyiségét

térfogatban (ml-ben), vagy súlyban (g-ban) mérjük. A minimum 50 ml-es tejmintákat az

OMMI által elismert laboratóriumba kell küldeni, ahol megállapítják a tejzsír %-ot és

tejfehérje %-ot.

Értékelés: A befejések mennyiségét megszorozzuk a hozzá tartozó napok számával.

A számított részeredményeket összeadva megkapjuk a fejési időszakban termelt összes

tejmennyiséget l-ben (laktációs tejtermelés). A laktációs tejtermelést min. két befejés

eredményéből kell számolni.

A kosok ivadék teljesítményvizsgálata tejtermelő-képességre (TIV)

Az „A” törzskönyvi részében lévő tenyészkosok azonos ellési ciklusból származó

nőivarú utódainak első laktációs tejtermelése alapján történik az ivadékvizsgálat. Az

értékelhető utódok száma min. 12 egyed legyen. A vizsgált első laktációjú jerkéket a

fejt anyákkal együtt takarmányozzák és tartják. A jerkék egyedi első laktációs

tejtermelését (amely neki a sajátteljesítménye is) az előbbiekben ismertetettek szerint

határozzák meg.

Az utódok átlagos laktációs termeléséből meghatározzák a tenyészkos TIV indexét.

11.3.5.4. Küllemi bírálat

Minden tenyésztésre meghagyott jerke és kos küllemét éves korban kell elbírálni. A

bírálatot bizottság végzi, melynek tagjai a tulajdonos, a területi instruktor és - ha jelen

van - a Tenyésztési Hatóság (OMMI) képviselője. A küllemi bírálatról az instruktor

bírálati jegyzéket vezet, amely rögzíti, hogy az egyed a küllem alapján (gyapjú, küllemi

hibák) a fajta törzskönyvébe kerülhet-e vagy sem. Minden törzskos nyilvántartásba

került tenyészkosnál a 2 éves kor betöltése után részletes leíró küllemi bírálatot kell

készíteni.



136

A tenyésztési és termelési adatok közhitelűségét minden esetben csak az

alapbizonylatokról vezetett számítógépes nyilvántartás bizonyítja. Hitelesített az a

törzskönyv, illetve főkönyv, amely a központi állattenyésztési adatbankba bekerült és a

tenyésztési hatóság (OMMI) hitelesítette. Az ivadékvizsgálatok értékelését szintén a

Tenyésztési Hatóság végzi a törzskönyvezési adatok alapján.

11.4. Tenyészérték-becslés – szelekció

Szelekció célja: az adott állomány gén és genotípus gyakoriságának megváltoztatása

a termelés átlagos színvonalának növelése céljából.

11.4.1. Szelekció fajtái a TÉB (tenyészérték-becslés) módszerétől

függően

A szülők termelésére épülő szelekció: a TÉB csekély megbízhatósága miatt csak

előszelekciós módszerként jöhet szóba, akkor is csak jól öröklődő tulajdonságnál. (Pl.

az ausztrál farmer selejtezi a nehezen ellő anyajuhát, de a nőivarú utódját sem veszi

tenyésztésbe (előszelekció), mert tudja, hogy e negatív tulajdonság jól öröklődik.)

Oldalági rokonok termelése alapján végzett szelekció: főleg az ivarra korlátozott

tulajdonságoknál. Pl. kiselejtezem a továbbtenyésztésből azt a fiatal (1,5-2 éves)

tenyészkos jelöltet, amelynek nagyszámú leány édes vagy féltestvérei az egy ellésük

után egyértelműen gyenge báránynevelők jó takarmányozási viszonyok között is. Vagy

az első laktációs termelésük nagyon alacsony → kicsi lesz a tenyészkos jelölt becsült

tenyészértéke (TÉ).

Saját termelés (STV) alapján végzett szelekció (egyedi vagy tömegszelekció): ez a

legegyszerűbb szelekciós módszer. Kizárólag a fenotípusos értékük, a saját termelésük

alapján választják ki az állatot. Nagy előnye, hogy nem növeli a generációs-

intervallumot és gyakran már az első termelési eredmény birtokában meghatározó a

döntés. A szelekció előfeltétele: a tulajdonság jól mérhető legyen és közepesen vagy jól

öröklődjön.

A jerketoklyókat 1 éves korban szelektálják a gyapjútermelésük (merinók) és a

küllemi bírálat alapján független szelekciós szintek módszerével. Ha a kizáró

gyapjúhibát és küllemi hibát állapít meg a bíráló bizottság, valamint nem teljesítette az



137

egyed az előírt minimál paramétereket, az egyed nem kerülhet bele a fajta

törzskönyvébe, de az árutermelésben részt vehet.

Ivadékvizsgálat eredménye alapján végzett szelekció: hazánkban

ivadékvizsgálatot csak tenyészkosoknál végeznek. A kosokra sokkal nagyobb

szelekciós intenzitást (szelekciós nyomást) tudnak alkalmazni, mert a szaporításhoz

sokkal kevesebb kell, mint anya (nagyobb indexszámnál selejteznek).

A Teljesítményvizsgálati Kódexben meghatározottak szerint képzett indexszám

jelzi a törzskönyvezett állatok tenyészértékét, amely alapja lehet a további szelekciónak.

Ezek az indexek a következők:

Anyaindex: a fajta törzskönyvébe került anyák az első ellésük után anyaindexet

kaphatnak. Ebben az indexben kizárólag az egyed saját teljesítménye szerepel. Mivel

ismétlődő értékmérő tulajdonságokról van szó, ezért az indexet az első ellést követően

az aktuális termelési adatok figyelembevételével folyamatosan újra kell számolni. Az

indexképzésben az anya utolsó teljes életévének betöltéséig rendelkezésre álló összes

adatából számított átlag vesz részt. Az indexben minden fajtacsoport, de

fajtacsoportoktól függően különböző súlyozással kell, hogy szerepeljen az átlagosan

született bárányok száma és a választott bárányok átlagos testsúlya (hús- és őshonos

fajtáknál csak ezek). A gyapjú-hús, hús-gyapjú és szapora fajtáknál ezeken felül az

átlagos nyírósúly, a tejfajtáknál pedig az átlagos laktációs tejtermelés is szerepel az

indexben.

Növendék index: 1 éves korában kaphatja a növendék juh. Képzésében a növendék

állat saját teljesítmény adatai mellett a szüleinek a teljesítménye is szerepel. Az

indexben minden fajtacsoportban, de fajtacsoporttól függően különböző súlyozással kell

hogy szerepeljen az anyától született átlagos bárányszám, a növendék saját választási-

és éves súlya. Húsfajtáknál ezen felül szerepel a növendék ÜSTV súlygyarapodása

(g/nap), gyapjú-hús, hús-gyapjú és szapora fajtáknál az éves nyírósúly, tejfajtáknál

pedig az anya laktációs tejtermelése. Minden fajtacsoportnál szerepel még az apa

törzskos indexe is 0,3-as szorzóval.

Törzskos-index: évente egyszer kell képezni. Az indexben a kos sajátteljesítménye,

ivadékaik teljesítménye, ivadékvizsgálati eredménye szerepel. A kos akkor kaphat

először törzskos-indexet, amikor első utódai sajátteljesítmény vizsgálata megtörtént. Az



138

értékelésbe a kos minden ivadékát be kell vonni. A minimális egyedszám

tulajdonságonként 12 egyed.

A tenyészérték-becslés rendje: a növendék- és az anyajuhindex számítása az

adatgyűjtéssel párhuzamosan az adatgyűjtő rendszerbe történik a törzskönyvbe

sorolással együtt. A törzskosként nyilvántartott kosok tenyészértékét az OMMI a

központi adatbankban tárolt teljesítmény- és ivadékvizsgálati adatok alapján évente

egyszer (július) állapítja meg.

A kódex szerint végzett teljesítményvizsgálatok és tenyészérték-becslés

eredményeinek a kötelező közzétételére az OMMI jogosult a Mezőgazdasági Értesítő,

ill. az OMMI kiadványaiban.

11.5. Tenyésztési módszerek a juhtenyésztésben. A tenyésztés

integrációjának hazai lehetőségei

Mucsi Imre: Juhtenyésztés és –tartás. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 1997. 58-75 p.



A fajtatiszta tenyésztéskor a …………………………………………… tartozó

egyedeket párosítjuk a tenyészállat és haszonállat állomány ………………………...

E módszernél a genetikai előrehaladás legfőbb eszköze a …………………………..,

ezért elsősorban az …………………………………. génhatás kihasználására

alkalmas módszer. A rokontenyésztett vonalak a …………………………………….

programok alapanyagai. Rokontenyésztést a juhtenyésztésben a jól öröklődő

………………………………………….. érdemes végezni.

2. A tenyészállat-előállító keresztezés módszerei

a.) ……………………………………………………………………………………..

b.) ……………………………………………………………………………………..

c.) ……………………………………………………………………………………..

�



139

3. A fajtaátalakító keresztezés hatásai nemzedékről nemzedékre

a.) ……………………………………………………………………………………..

b.) ……………………………………………………………………………………..

c.) ……………………………………………………………………………………..

d.) ……………………………………………………………………………………..

4. A háromfajtás nem folytatható haszonállat-előállító keresztezés előnyei

a.) ……………………………………………………………………………………..

b.) ……………………………………………………………………………………..

c.) ……………………………………………………………………………………..

d.) ……………………………………………………………………………………..

5. Ismertesse a nucleus fogalmát!

………………………………………………………………………………………

….……………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………..

6. Definiálja a következő fogalmat!

a.) törzskönyv:………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………..

b.) tenyésztési főkönyv: ……………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………….

c.) tenyészállat: ………………………………………………………………………

……………………………………………………………………………………….

d.) apaállat: …………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………….

e.) törzskönyvezett állomány: ………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………….

f.) ellenőrzött állomány: ……………………………………………………………..

……………………………………………………………………………………..

7. Sorolja fel a tenyésztési program elemeit!

a.) ………………………………………………………………………….

b.) ………………………………………………………………………….

c.) …………………………………………………………………………………….

d.) …………………………………………………………………………………….



140

8. A központi sajátteljesítmény vizsgálat hústermelésre mért adatai

a.) …………………………………………………………………………………

b.) …………………………………………………………………………………

9. Milyen adatokat mér automatikusan a FDA-200 típusú lézersugaras berendezés

a szálfinomság vizsgálatánál?

a.) ………………………………………………………………………………

b.) ……………………………………………………………………………...

c.) ………………………………………………………………………………

d.) ……………………………………………………………………………...

e.) ………………………………………………………………………………

10. Milyen adatok szerepelnek a

- anyaindexben: ………………………………………………………………

………………………………………………………………………………

- növendék indexben: …………………………………………………………

……………………………………………………………………………….

12. Az anyahasznosítás változatai, a juhok nyírása, fejése, fürösztése, csülökápolása. A juhok legeltetése. A juhtartás épületei, berendezései

____________________________________________________________________________________


141

12. Az anyahasznosítás változatai, a juhok nyírása, fejése,

csülökápolása. A juhok legeltetése. A juhtartás épületei,

berendezései.

Elsajátítandó feladatok:

1. Az anyahasznosítás változatai

2. A juhok nyírása, fejése, fürösztése, csülökápolása

3. A juhok legeltetése

4. A juhtartás épületei, berendezései

12.1. Az anyahasznosítás változatai

12.1.1. Évi egyszeri elletés:

Húsvéti bárány előállítása:

Pároztatás (6 hét): VIII. 15. – IX. 30.; ellés: I. 15. – II. 28.; értékesítés: húsvétra 6-

10 hetes 13-20 kg-os tejesbárányként csecs alól. A bárány eladása ill. elválasztás után

(húsvét után) az anyák a legelőre kerülnek. A fejés ilyenkor elkezdhető, mert a tavaszi

legelő nagy fűhozama egybeesik a fejősjuh nagy tápanyag igényével. E technológia

alkalmazásának feltételei:

- megfelelő mennyiségű és jó minőségű téli takarmánybázis szükséges, mert az

anyajuh ellés előtti 6 hetes és szoptatás alatti nagy takarmányszükségletét teljesen

a téli takarmánybázisnak kell biztosítani.

- Hőszigetelő elletőistálló: nagy hidegben (január, február) az újszülött bárányok

kiesése megnövekedhet, ha hideg az elletőistálló.

Tavaszi elletés: anyák előkészítése termékenyítésre: IX. (flushing-abrak, kukorica,

cukorrépa tarló). Pároztatás: X. 1. – XI. 15.; Elletés: III. – IV. 15.; Értékesítés: VIII.

15. előtt Ferrogosztóra (Mária nap) pecsenyebárányként. Itt nyújtott (3 hónapos)

szoptatást is lehet alkalmazni az értékesítésig a V., VI., VII. hónapokban a legelőn lévő

anyáknál. E változatnál csak az ellés előtti 6 hetes előkészítésre kell biztosítani teljesen

a téli takarmányt az anyáknak, mert a szoptatási időszak alatt az anyák már a legelőn

vannak. A tavaszi elléshez nincs szükség hőszigetelt elletőistállóra.


____________________________________________________________________________________


142

Az évenkénti egyszeri elletés átlagos paraméterei hazánkban: (merinó): ellési

gyakoriság: 0,9/év. Választott (hasznosult bárány): 1 db/anya/év (ez igen alacsony, 1,5-

1,6 a jó).

12.2. Sűrített elletés

A hústermelés fokozása hozta létre. Az anyák zöme ugyanis az ellés utáni 6-8 héten

ivarzik és újrafogamzik. Min. 2-300-as anyaállományoknál érdemes alkalmazni. A

leválasztott és korábban visszamaradt anyákat 4-6 hetes idényben termékenyítjük.

Célszerű ultrahangos vemhességvizsgáló készülék, amely 60-90 napos vemhességet 90

%-os biztonsággal megállapítja. Szükséges jó minőségű és megfelelő mennyiségű téli

takarmány, nyári takarmány (legelő) és hőszigetelt elletőistálló.

Az anyák teljes értékű takarmányozása ugyanis elengedhetetlen a kritikus

időszakokban. Az elléseket úgy kell szervezni, hogy évközben karácsonyra, húsvétra

vagy Ferrogosztóra legyen tejes vagy pecsenyebárány. A bárányokat 35-50 nap között

kell választani. Az állomány fejése is megoldható. Elérhető magyar merinónál: 1,3

ellési gyakoriság/év, 1,6 bárány/anya/év

Ma Magyarországon a merinó állomány felét sűrítve elletik. Sűrített elletésre

hazánkban alkalmas fajták: magyar merinó, szapora merinó, német húsmerinó, bábolna

tetra.

A sűrített elletés rotációja:

1. év: pároztatás VIII. 15. – IX. 30.

2. év: ellés I. 15. – II. 28; választás, értékesítés tejesbárányként húsvétra III. 15. – IV.

10.; pároztatás IV. 15. – V. 30.; ellés IX. 15. – X. 30; választás, értékesítés

tejesbárányként karácsonyra XI. 15. – XII. 15.

3. év: pároztatás I. 1. – II. 15.; ellés V. 1. – VII. 15.; választás, értékesítés

tejesbárányként Ferrogosztóra (Mária napra) VIII. 1. – VIII. 15.; pároztatás VIII. 15. –

IX. 30.

12.3. A juhok nyírása

A juhok nyírása a legnagyobb szakértelmet és legtöbb gyakorlatot igénylő speciális

munka. Világszerte nyíróbrigádok végzik ezt a munkát. Kezdetben a gyapjút kézzel

tépték, majd kézi ollóval nyírták. Napjainkban általában géppel nyírnak.


____________________________________________________________________________________


143

A nyírás idejének megválasztása: (III.-VI. között nyírnak)

Korai nyírás (március).

Előnyei:

- A juhok legelőre szoktatáskor nincsenek bundában (jobb étvágy).

- Ha V. hónapban termékenyítünk (karácsonyi bárány) előtte már 3-4 héttel

érdemes nyírni és füröszteni. A nyírás után javul áprilisban a juhok étvágya

(flushing) és májusban a termékenyítéskor sincs melegük, ami előnyös az

ivarzásra.

- Ha májusban legelőre elletünk, előtte érdemes 6 héttel március elején nyírni –

jobb lesz az étvágy a kitőgyelés időszakára és utána a szoptatás időszakában is,

amikor is az anyajuhnak igen nagy a tápanyagigénye.

Hátránya:

- nyírás után, ha hűvös még az idő – jól szigetelt, almozott istálló szükséges

- a juhokon nyárvégén már elég nagy bunda van, ami ekkor már az étvágyat és az

ivarzást is gátolja a nyárvégi-őszeleji termékenyítési időszakban.

Késői nyírás: (május, június) a bundában lévő juhnak melege van. Ezért csökken az

étvágya a májusi jó legelőn. Ez gátolja a szoptatást és a fejést, illetve a május

eredményes termékenyítést sűrített elletésnél.

A nyírás előtti napon délután már ne etessünk (a jóllakott állat nyíráskor

felfúvódhat).

Nyíróhelység: az istálló egy lerekesztett része. Huzatos, világos legyen, áramforás

biztosítva legyen. A padozatot le kell ponyvázni. Egy nyíró egy géppel 8-10 db juhot

nyír meg óránként (6-8 perc/juh); egy nyíró kézi ollóval 2-3 juhot nyír meg óránként

(20-30 perc/juh).

A lenyírt zsíros gyapjú üzemi előválogatása, kezelése: a lenyírt bundát a nyírt

felülettel lefelé a rázó-válogató asztalra terítik. amely egy 3x3 m-es fakeret, 5-5 cm

lyukbőségű dróthálóval borítva. E keret négy sarka kötéllel egy pontba van

felfüggesztve a mennyezetre. A ráterített bundával rázva lehullik az ún. fehér

hulladék (szecskázott gyapjú). A kiterített bundából kiveszik a nemezes, cérnás,

takarmányos részeket, a bunda széleiről pedig az ún. hasláb gyapjút (rövid,

szennyezett fürtök). A rázóasztalról lekerült bundát nyírási felülettel kifelé


____________________________________________________________________________________


144

összegöngyölik és zsákba teszik. A zsákon fatábla jelzi a gyapjúféleséget: pl. T

(toklyógyapjú), A (anyagyapjú), HL (haslábgyapjú).

A gyapjú minősítése (átvétele) általában szubjektív minősítéssel megegyezés alapján

történik a termelő és vásárló között. Becslik a fürthosszt, szálfinomságot, tisztaságot

(R), különböző gyapjúhibákat.

12.4. A juhok fejése

Kézi fejés: míg a szarvasmarha tőgybimbója alkalmas a kézi fejésre, a juhok kézi

fejésénél a fejés elsősorban a tőgy masszírozására irányul. Egy gyakorlott juhász

naponta 100 juhot tud max. megfejni kézzel. (Ez napi kétszeri fejést jelent 50-100 l

tejet.) A juhot kézzel hátulról fejik (a fejét lerögzítve). Ez nem higiénikus, mert a juh

beletrágyázhat a fejősajtár szűrőruhájára, vagy magába a sajtárba is (ha nincs

szűrőruha).

A fejés előkészítése:

- a tőgy körüli koloncokat a fejési időszak megkezdésekor ollóval le kell vágni,

- a fejés előtt a juhok a naponta bőven almozott (nem mélyalom) elővárakozó

karámban legyenek. Itt a megázott juh csöpögős bundája felszárad.

A fejés mozzanatai:

- a tőgy mosása, szárazra törlése,

- az első tejsugarak kifejése,

- kézi fejésnél – fejés

- gépi fejésnél – fejőkészülék felhelyezése 5-6 s. (közben ellenőrizzük egy

simítással a tőgy egészségi állapotát. Ha a tőgy meleg, duzzadt → tőgygyulladás.

Ilyenkor a beteg tőgyfelet külön kell fejni, majd kezelni.

- fejés: 25-30 s, a tej 90-95 %-a kiürül.

- utófejés: 5-15 s, a gépet kissé megemeljük és előrehúzzuk.

Egy főre 2-3 fejőgépet számolunk.

Fejőberendezések:

- sajtáros fejőberendezés

- mobil fejőberendezés (pótkocsira szerelt 1x12 vagy 2x12 állásos legelőn

használható áramforrás biztosításával)

- stabil fejőberendezés: 2x12, 2x24, 2x36-os süllyesztett aknás.


____________________________________________________________________________________


145

A kifejt tejet 30-35 oC-ról 1 órán belül 4 oC-ra célszerű hűteni.

12.5. A juhok fürösztése

A juhok fürösztése az ektoparaziták (rühatka, juhcsimbe, tetvek, kullancsok) elleni

védekezést szolgálja. Leghatékonyabb a fürösztés, ha a nyírás utáni 1-2 hétben történik

(a bunda még elé rövid ahhoz, hogy a fürösztővíz a bőrrel érintkezzen, de akkora már

van, hogy a folyadék ne folyjon le gyorsan az állatról).

A fürösztést meleg, napfényes időben végezzük (15-20 oC). A hideg, szeles időben

az állat könnyen megfázhat. Ezt a korai nyírás utáni korai fürösztésnél különösen

figyelembe kell venni. Fürösztővíz: 20 oC-os 0,05 % Neocidol oldat (1000 l víz – 0,5 l

Neocidol). Az állat legalább 30 mp-ig legyen a fürösztővízben, közben a fejét

háromszor merítse meg.

Fürösztőberendezések:

a.) fürösztőmedence: 0,5 m széles, 1 m mély, 5 m hosszú csepegtető rész. A

kezelőkarám kezelőfolyosója alá építik be általában.

b.) mobil fürösztőkád: egytengelyes, traktorral vontatható

c.) permetező fülke (Új-Zéland)

A fürösztés elhagyható, ha Ivomec injekciót alkalmazunk, amely nemcsak a külső-,

hanem a belső féregtelenítésre is alkalmas.

12.6. Csülökápolás, -kezelés, a csülökbetegségek megelőzése

Mucsi Imre: Juhtenyésztés és –tartás. Mezőgazda Kiadó, 1997. 194-196 p.

12.7. A juhok legeltetése

Az ország 1,3 millió ha legelőjének fele feltétlen juhlegelő. Juhlegelőnek az

alacsonyra növő, de folyamatosan sarjadzó, vékonyszálú növények alkalmasak,

amelyek a szárazságot is jól bírják. Ilyenek az apró csenkeszes vezérnövényű ősgyepek

(aljfüvek). A juhlegelő létesítésére vagy ősgyepek felülvetésére legalkalmasabb

növények hazánkban: réti csenkesz, barázdált csenkesz, sziki csenkesz, vörös csenkesz,

réti perje, angol perje, pillangósok közül pedig a fehérhere és a szarvaskerep.

�


____________________________________________________________________________________


146

12.7.1. Természetes gyepek fűhozamának megoszlása hazánkban

1. növedék 40 % IV-V.; 2. növedék 30 % VI-VII. többlet, lekaszálni széna, szilázs

vagy szenázs készítésére; 3. növedék 5 % VIII. hiány – póttakarmány (széna, abrak); 4.

növedék 25 % IX-X. E gyepek összes fűhozama kezelés esetén 15-20 t zöldfű/ha,

időjárástól függően, kezeletlen gyepnél pedig 5-7 t/ha.

Juhlegelők állateltartó képessége: magyar merinó anyák 24 % szárazanyag

tartalmú fűből naponta 7-9 kg-ot (1-2,5 kg sz.a.) tudnak felvenni. Ez testtömegük 16-18

%-a. Ehhez napi 14-16 óra legelés szükséges. Ha nagyobb a fű szárazanyag tartalma 24

%-nál, 4-7 kg a napi fogyasztás. 1,5 t/ha szénaérték alatti legelőn juh sem tartható. A fű

rotációs ideje 35 nap.

Legelőtípusok eltartó képessége:

- javítás nélküli aprócsenkeszes feltétlen juhlegelő: 4-6 db juh/ha

- javított (felülvetett) 8-12 db juh/ha

- intenzív legelő (rendszeresen öntözött, műtrágyázott) 15-20 db juh/ha

12.7.2. Legeltetés szervezése

7-8 hó legeltetési idénnyel számolhatunk. Az optimális fűnagyság 10-15 cm. A

szervezéskor figyelembe kell venni a legelő állattartó képességét és fűtermés

növedékenkénti megoszlását.

Legeltetés menete: Április elején meg lehet kezdeni, időjárástól függően. Ne

legeltessünk:

- sáros legelőt (összetapossa - büdössántaság)

- néhány cm-es hajtást. (az anyahajtásokat a juh lerágja tövig, a gyep megkésve fog

sarjadzani)

- magasra nőtt, elöregedett füvet (ezt le kell kaszálni szénának)

A legeltetést késő ősszel célszerű befejezni (november)

12.7.3. Legeltetési módok

Pásztoroló (terelgető) legeltetés: A kishozamú, tagolt, feltétlen juhlegelők

hasznosíthatók így. Egy juhász 3-600-as nyájat tud legeltetni. A legeltetéshez jól

idomított pásztorkutya és tapasztalt vezérürü vagy szamár szükséges.


____________________________________________________________________________________


147

- Ha a legelő jó minőségű és közel van az istállókhoz (max. 1-2 km), akkor e

legeltetési mód alkalmas nehéz vemhes és szoptatós anyák legeltetésére is.

- Ha a legelő messzebb van az istállótól, csak az üres vagy kisvemhes anyák, ill.

növendékek legeltetése célszerű.

E legeltetési forma a kishozamú legelők mellett alkalmas a nyári gabonatarlók

őszi kukorica és cukorrépa tarlók, valamint vetett téli legelők legeltetésére.

Intenzív legelők hasznosítására kevésbé alkalmas, mert nagy a tiprási veszteség.

Szakaszos legeltetés: A legelőt szakaszokra osztják. Intenzív, nagyhozamú legelőkön

alkalmazott legeltetési mód.

- A szakaszok számát 4-8 között célszerű kialakítani.

- Egy szakasz nagysága: 10-15 ha legyen (nagyüzemi szinten művelhető)

- Max. 3-400-as legyen a nyáj. 1-1 szakaszt néhány napig (4-6 nap) legeltetünk. (Ez

függ a fűhozam és a nyáj nagyságától.)

- A szakaszos legeltetésnél 30-40 %-kal nő a legelő hasznosult fűhozama a

terelgető legeltetéshez képest csupán attól, hogy a lehatárolt területeken kisebb a

tiprási veszteség, mert a juhok tökéletes legelésre kényszerülnek.

- A szakasz legeltetése után → tisztító kaszálás (az ott maradt gyomok lekaszálása)

Ugyanaz a szakasz 4 hétnél hamarabb újra nem legeltethető (így a paraziták

fertőző lánca megszakad)

A szakaszok lehatárolhatók: fix kerítéssel, mobil kerítéssel, villanypásztorral (5

huzalos, alsó huzal árammentes). Szükség van felhajtó utakra is. A vízellátás

folyamatos legyen, vagy legalább a napi kétszeri itatás biztosítva legyen lajtkocsiból.

Téli legelők: telepítése igen hasznos: mozgás, karotin ellátás, rozs, olajretek,

káposztarepce, őszi árpa, takarmánykáposzta növényeket célszerű vetni. A téli legelőre

csak akkor szabad kihajtani, ha a föld fagyott.

Tarlólegeltetés: kalászosok tarlója (nyáron), hüvelyesek tarlója (borsó, bab),

lucernatarló - ősszel (szoktatás után), kukorica tarló ősszel, cukorrépa tarló- ősszel.

Igen fontos lenne a jövőben a legelők bekerítése (vagyonvédelem).


____________________________________________________________________________________


148

12.7.4. A juhlegeltetés általános szabályai

- a tavaszi legeltetés vagy tarlólegeltetés megkezdésekor átmeneti idő szükséges

(napi 1 órai kezdéssel 1-2 hét átmenet)

- a tavaszi kihajtás idején a hasmenés megelőzésére 1-2 hétig kiegészítésként

szalmát vagy szénát is etessünk

- mélyen fekvő, pangóvizes legelőt ne legeltessünk (endoparazitás fertőzés

(májmétely, tüdő és bélférgesség)

- reggel a harmat felszáradása után kezdjünk legeltetni (kisebb a parazitás fertőzés

veszélye)

- a pásztorkutya jól idomított legyen, a nyájat feleslegesen ne zaklassa. (Évente

kétszer féregteleníteni kell III. X.)

- távoli legelőkre nyári szállás szükséges

- gyomok, bogáncsok irtásáról gondoskodni kell a legelőn

- gabonatarlókon nagyobb, összevont nyájakat legeltessünk

- pillangósokat folyamatosan szoktatva legeltessük. Eső után pillangóst ne

legeltessünk →felfúvódás:→pillangós legeltetése után csak 1-2 óra múlva szabad

itatni.

- Répatarlók legeltetését pár órára korlátozzuk, mert a répalevéllel felvett föld

hasmenést okozhat. Ezért legeltetés előtt és után szalmát adjunk az állatoknak P

kiegészítéssel.

- Nyáron a kiszáradt vagy kivénült fű sok Ca-t, és kevés P-t tartalmaz. Ilyenkor P

tartalmú kiegészítés indokolt (ocsú).

12.8. A juhtartás épületei, berendezései

12.8.1. A telepek létesítésének szempontjai

Domborzati viszonyok:

- szélvédett, lejtős helyen legyen (max. 15 %), hogy az esővíz lefollyon

- ne legyen mélyfekvésű területen (csapadék, trágyalé elvezetésének problémái)

- a telep közelében megfelelő hozamot biztosító legelő legyen

- megfelelő útviszonyok (szilárd burkolat) közművesítés (víz, villany)

- a telepet higiéniai és vagyonvédelmi szempontból célszerű körülkeríteni


____________________________________________________________________________________


149

12.8.2. A juhtartó épületekkel szembeni általános igények

- belmagasság: min. 3,5-4 m legyen (a kitrágyázás gépesítése miatt)

- az épületek 12 m szélesek 60 m-nél nem hosszabbak legyenek

- 12 m széles épületnél a szellőztetést biztosítják természetes módon a nyílászárók

és a gerincszellőzők. Ennél szélesebb épületnél →mesterséges szellőztetéses

(ventillátor) kell.

- tetőszerkezet: szerfás, ragasztott faszerkezet, könnyű csővázas vasbeton gerendás

csuklós (télen hidegek, párásak)

- a juhhodályon min. 2 kapu legyen: 3 x 3 m méretben (gépi kitrágyázás)

- (250-300 állatra számolunk egy kaput)

- tetőfedés: nád, szigetelt hullámpala, cserép.

- ablakok területe az alapterület 1/15-öd 1/20-as részét tegye ki. Mélyalmos

istállónál a fal felső harmadában legyen az ablak.

Relatív páratartalom: 75 % alatt. CO2 max. 0,35 térfogat %, NH3 max. 0,03

térfogat %

- Padozat: mélyalmos: 25-30 cm vastagságú döngölt agyagra, 10 cm homokréteg

(nedvszívó) erre szalma.

- ha túl bőven almozunk → aerob erjedés → felmelegedés → büdössántaság

- ha túl szűken almozunk → a trágyás alom szennyezi a bundát.

A mélyalom akkor jól kezelt, ha száraz és hideg.

Kitrágyázás:

- A mélyalmot villanyfűrésszel 1 x 1 m-es kockákra vágják, traktoros

emelővillával viszik ki az istállóból.

- önjáró rakodó-markoló. (Ghel, Kaposgép) Maximum 60-70 cm lehet a

mélyalom. Évente egyszer vagy kétszer kell kialmozni.

Térkialakítás eszközei:

- Elválasztó rácsok (rekesztőrácsok, drankák) a csoportok kialakítását szolgálják:

magasság 1-1,5, hosszúság 2,5-4 m. Készülhetnek: fából (deszkából) vagy

fémből (kapcsokkal rakhatók össze)

- Rácsoszlopok: a rekesztőrácsok rögzítését szolgálják. Általában fából készülnek.


____________________________________________________________________________________


150

12.8.3. Takarmányozás és itatás eszközei

Takarmányozás eszközei: Hagyományos istállóban az etetést gépesíteni nem lehet.

Nincs külön etetőút, ezért kézi erővel takarmányoznak. A szénát, szalmát villával, a

szilázst, szenázst kosárral hordják az istállóba. Az abrakolás zsákból történik.

- Fogas etetőrácsok: egy vagy kétoldalú. Fából vagy fémből készülnek, vályúrészében

szilázs vagy abrak etethető. (A felülről kihúzott szálastakarmány 40 %-át az alomba

tapossák az állatok.)

- önetetők: fából vagy fémből (bárányhizlaldában abraketetésre)

- abrakos vályú: fából készülnek az anyák és a bárányok abraketetésére

A széna és szilázsetetés mindig az istállóban történjen. Ekkor történjék a bealmozás

is. Az állatok ebben az időben ne tartózkodjanak a hodályban.

Ha a hodály két oldalán jászolsor van, kívülről takarmánykeverő-kiosztókocsival lehet a

tömegtakarmányt, abrakot etetni.

Sózólámpa: felfüggesztett léckeret, benne nyalósó, 50-100 juhra egy lámpa.

Itatás eszközei:

- itatás legelőn: tiszta felszíni természetes víz (tó, patak), fúrt ártézi kutak, villany,

benzinmotoros, szélkerekes kutak, lajt

- itatás istállóban: szinttartós vályús önitató (legjobb), csészés önitató (magassága

állítható legyen a növekvő mélyalom miatt), vályúból (csapról gumicsővel). A

vízvezeték szigetelt legyen a fagyvédelem miatt.

12.8.4. Különböző korcsoportú és hasznosítású juhok elhelyezése

Ellető-báránynevelő istálló

- jól szigetelt legyen, négy oldalról zárt (téli elletésnél is biztosítsa a min. 10 oC

körüli hőmérsékletet)

- fogadtató ketrec: esetleg föléje infralámpa (ha hideg az istálló)

- bárányiskola eszközei (bujtatórács, lengőrács)

- istálló mélyalmos legyen döngölt agyagpadlózattal

- kitrágyázás gépesíthető legyen

- legalkalmasabb a szerfás, mélyalmos, nádtetős, vályogfalú hodály (hőszigetelése

jó). Javasolt csoportnagyság: 30-50 anya + báránya; férőhelyszükséglet: 1,5 m2

anya + báránya.


____________________________________________________________________________________


151

Üres, vemhes anyajuhok, növendékek istállói

Három oldalról zárt, a negyedik hosszanti oldala burkolt kifutóhoz csatlakozzon. E

kifutó kerítésén kívülről adagolható jászolba géppel a tömegtakarmány, kézzel a széna.

Javasolt csoportnagyság: üres anya, növendék: 100-200 db; férőhelyszükséglet: üres

anya 1 m2/db, növendék 0,5-0,7 m2/db.

Hízóbárányok istállója

Mélyalmos középső etetőutas: 20-50 db bárány egy akolban. Aklonként 2 db csészés

önitató. Az aklok válaszfala rendszerint nem a mozgatható dranka, hanem fix kerítés,

ill. kétoldalas önetető. Az önitatók állítható magasságúak legyenek a növekvő alom

miatt. Az abraketetés önetetőből, a szénaetetés szénarácsból történik. Egy hízóbárányra

2 m3 légteret és 0,5 m2 férőhelyet számolnak.


1. Írja be a húsvéti bárány előállítás fázisait és azoknak idejét!

Fázis Ideje

a.) ……………………………………….. ……………………………………

b.) ………………………………………. ……………………………………

c.) ………………………………………. ……………………………………

2. Ismertesse a bárányértékesítés (export) fő időpontjait!

………………………………………………………………………………………..

3. Ismertesse a korai nyírás előnyeit!

………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………...

4. Ismertesse a gépi fejés mozzanatait!

a.) ……………………………………………………………………………………..

b.) ……………………………………………………………………………………..

c.) ……………………………………………………………………………………..

d.) ……………………………………………………………………………………..

e.) ……………………………………………………………………………………..


____________________________________________________________________________________


152


A fürösztővíz ………. oC-os …………. %-os oldat, egy juhra …………… liter

fürösztővizet számolunk.

6. Évente az állomány körmözésének ideje

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

7. Sorolja fel a juhlegelőnek legalkalmasabb növényeket!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

8. Ismertesse a természetes gyepek fűhozamának megoszlását hazánkban!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

9. Ismertesse a legelőtípusok juheltartó képességét!

a.) ………………………………………………… : ………… db juh/ha

b.) ………………………………………………… : ………... db juh/ha

c.) ………………………………………………… : ………… db juh/ha

10. Ismertesse a juhlegeltetés általános szabályait!

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

………………………………………………………………………………………

11. Ismertesse a férőhelyszükségleteket!

a.) üres anya: …………../db

b.) bárányos anya: …………./db

c.) növendék juh: …………./db

d.) hízóbárány: …………./db

juhtenyesztestan

Documents

Transcript of juhtenyesztestan