Délkelet Európa területi szerkezetének változásai

Illés Iván

MTA RKK

A fejlődés keretei

• A balkáni államok létrejöttét, kiterjedésüket, területi konfigurációjukat kezdettől fogva az európai nagyhatalmak érdekei és politikája határozta meg.

• Másrészt a balkáni kormányok politikáját is alapvetően a nagyhatalmakhoz való viszony határozta meg, e kapcsolatoktól, illetve a nagyhatalmi konfliktusok javukra való kihasználásától remélték ambícióik valóra váltását

• Ez a nagyhatalmi tértől való függés és az abban való lavírozás nemcsak általános helyzetüket, hanem területi politikájukat, fejlesztéseiket (pl. közlekedési hálózatukat) is jelentős mértékben meghatározta.

„Területfejlesztési politika” a kezdetektől 1945-ig

• Nagyon különböző politikai korszakokon és gazdasági rendszereken át a területfejlesztési célok bizonyos tartóssága figyelhető meg:

• A főváros európai szintű nagyvárossá való kiépítése• A tengerekhez való kijárat és a kikötők

megteremtése• Az etnikailag homogén nemzetállam területi,

települési feltételeinek megteremtése• A változó területi nagyság és konfiguráció keretei

között az integrált államterület megteremtése

Fővárosok kiépítése

• A mai balkáni fővárosok a 19. szd. első felében 10-20 ezer körüli kisvárosok voltak, gyakran nem is az ország legnagyobb városai (Athén, Belgrád, Szófia).

• Az új nemzeti elitek első számú ambíciója egy „európai szintű” főváros kiépítése.

• A népességszám növekedése drámai.• A kormányok számára fő cél a városok és

centrumok fejlesztése, vidék ehhez képest másodrendű (kivétel talán Sztambolijszki és Maniu)

FŐVÁROSOK, NAGYVÁROSOK

Délkelet-Európa nagyvárosainak népességnövekedése 1800-2000 ezer fő

1800 1825 1850 1875 1900 1925 1950 1975 1990 2000Athén 12 23 39 48 111 350 1300 2540 3150 3300Budapest 50 117 187 435 991 980 1725 2034 2017 1812Bukarest 32 80 120 222 283 600 1100 1589 2037 2009Belgrád 25 20 15 28 69 226 470 920 1169 1717Szófia 108 287 660 967 1141 1100Thesszaloniki 70 85 100 174 210 278 557 749 1187

Délkelet-Európa nagyvárosainak népességszáma

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

1800 1825 1850 1875 1900 1925 1950 1975 1990 2000

év ek

ezer

lako

s

Athén

Budapest

Bukarest

Belgrád

Szófia

Thesszaloniki

Kijutás a tengerhez, kikötők

• A kikötők kiépítését még a török kormány kezdte (Tuna vilajet, mint fejlesztési „mintaterület”)

• Angolok építik a vasutat „Köstence” és a Cernavoda (1860), valamint Várna és Cernavoda, valamint Várna és Russe között

• Nemzeti kormányok ezt folytatják.• Kereskedelem struktúrájának gyökeres megváltozása• Ideológiai háttér megteremtése (Románok és bolgárok

mint „ősi hajósnépek”)• Szerbia tengerhez jutási törekvései, majd annak

kiépítése (Bar)

Homogén és egységes nemzetállam

• Mindenütt jelentős nemzeti kisebbségek• Város és falu etnikai és vallási

összetételének különbségei.• Főváros fejlesztésnek is nem utolsósorban

célja ennek megváltoztatása. Földreformoknak hasonlóképpen.

• Egyes esetekben – főleg törökökkel szemben – ennél erőszakosabb módszerek is.

Egységes állam a változó határok között

• Határok gyökeresen megváltoznak. Egyetlen tartós határ a román-bolgár dunai határ egy része.

• Az állam első megalakulása és 1938 között:• Románia területe 115,8 ezer km2-ről 295,9 ezer km2-re,

256 %-ra;• Bulgária területe 62,7 ezer km2-ről 111,8 ezer km2-re,

178 %-ra;• Görögország területe 49,2 ezer km2-ről 132 ezer km2-re,

268 %-ra;• Szerbia területe 37,9 ezer km2-ről 255,8 ezer km2-re,

674,9 %-ra nőtt

Egységes állam a változó határok között

• A „növekmény„ területek különböző birodalmakhoz tartoztak, eltérő fejlettséggel, eltérő közlekedési és gazdasági orientációval. Feladat: hogyan lehet ezekből egységes országot létrehozni.

• A balkáni és közép-európai országok a nyugat európaiaknál hamarabb szembesültek a „területfejlesztés” problémáival. Koncepciók születtek, de megoldani eszközök és idő hiányában nem tudták őket.

Területfejlesztés a Balkán országaiban 1945 és 1990 között

• Valamennyi háború előtti területpolitikai cél követése továbbra is folytatódik, de azokhoz újak csatlakoznak, illetve bizonyos változások bekövetkeznek:

• Folytatódik a nagyhatalmi konstelláció kihasználásának politikája is,

• Főváros-fejlesztés prioritása folytatódik, de kisebb súllyal és csak az ötvenes évek végéig, utána inkább korlátozások.

• Tengeri kijárat fejlesztése továbbra is prioritás• Homogén nemzetállami célok továbbra is

érvényesülnek. Kitelepítések, áttelepítések itt is vannak, ha kisebbek is, mint Közép Európában (németek, magyarok, albánok, bolgárok, törökök)

Területfejlesztés a Balkán országaiban 1945 és 1990 között

• Új célok, jelenségek

• - elmaradott térségek iparosítása

• - egyfajta fejlettségi kiegyenlítésre való törekvés

• - önálló politizálás egyetlen megmaradt terepeként egyfajta „területi lobbizás”

Iparosítás, urbanizációaz agrárnépesség aránya a Balkán

országaiban 1930-1980Ország Agrár

népesség 1930 %

Agrár népesség 1980 %

Változás %

Albánia 90 60,3 - 29,7 %

Bulgária 74 33,3 - 40,7 %

Görögország 60 37,2 - 22,8 %

Jugoszlávia 77 37,4 -39,6 %

Románia 71 47,2 - 23,8 %

Iparosítás, UrbanizációA városba vándorlás méretei 1949 és 1966 között

Ország Városi lakosság 1000 fő 1949

Aránya % Városi lakosság 1000 fő 1966

Aránya %

Évi átlagos növekedési ütem

Albánia 233 18,0 620 33,2 5,0

Bulgária 1735 24,7 3823 45,8 4,2

Jugoszlávia 2797 16,2 6045 31,0 4,6

Magyarország 3427 36,6 4531 44,0 1,6

Románia 3720 23,4 7305 36,0 3,8

Iparosítás, Urbanizáció

• Infrastruktúra nem tart lépést

• Munkahely-lakóhely elszakadása, vagy a városok „ruralizálódása”

„Kiegyenlítődés”

• A fejlesztés extenzív jellege: iparosítás, új üzemek, új területek és új munkaerő bevonása révén. Ez a kiegyenlítődés egyik tényezője.

• A másik a fejlettebb régiók fokozatos lemaradása a műszaki fejlesztésben, versenyképességben, a fő- és nagyvárosok „provincializálódása”.

A közép-és délkelet európai országok egy főre jutó exportja az osztrák egy főre jutó export százalékában 1929-1998

0

20

40

60

80

100

120

140

160

1929 1950 1973 1990 1998

Austria

Bulgaria

Czechoslovakia

Hungary

Poland

Romania

Yugoslavia

Területi lobbizás

• Az egy-párti kommunista hegemónia mellett ez az önálló politizálás egyetlen eleme

• Annál is inkább, mert a fejlesztésnek más útja nincs, a források teljes mértékben centralizáltak

• A jugoszláv föderációban ez „intézményesítődik” a többi országban hallgatólagos, de legalább ilyen intenzív

• Ez egyben a „regionális identitás” első – bár torz – megjelenése a Balkánon

• Mindaddig ilyen nincs, a török uralom alatt a balkáni parasztság kizárólag településéhez, falujához kötődik. A török közigazgatás felsőbb szintjei és egységei teljesen idegenek számára.

• Ez eleinte az új független államokban sem változik lényegesen

Területi „fejlődés” a rendszerváltozástól napjainkig

• Első években erős hanyatlás, utána stagnálás vagy gyenge növekedés

• 2003-ig – Görögország és Albánia kivételével - egyik ország sem érte még el az 1989. évi GDP szintet.

• Rendszerváltás nehézségei az országok kiinduló helyzetétől, korábbi tapasztalataitól és politikai fejleményeitől függően nagyon különbözők

• Egyedi – de valamennyi országot bizonyos fokig érintő - dráma Jugoszlávia feldarabolódása és az azt követő erőszak

A GDP alakulása a balkáni oprszágokban 1989-2003

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1,6

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

év ek

GD

P 1

989=

100

Greece

Hungary

Bulgaria

Croatia

A GDP alakulása a balkáni országokban 1989-2003

0

0,2

0,4

0,6

0,8

1

1,2

1,4

1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

év ek

GD

P 1

989=

100 Romania

Albánia

Serbia-Montenegro

Macedonia

Területi fejlődés új elemei

• A népesség és egyben a városi lakosság általános csökkenése

• A korábbi kül- és belgazdasági kapcsolatok felbomlása és annak következményei

• A területi különbségek drámai növekedése• Az EU regionális politikája és annak

követelményei megjelenése az új tag, a jelölt és a jövőben belépni kívánó országokban

Demográfiai fejleményeknépességalakulás és prognózis

• 1990 és 2005 között a lakosság száma – Görögország és a volt Jugoszlávia 3 köztársasága kivételével mindenütt csökkent, de a legdrámaibban Bulgáriában és Romániában

• 2005 és 2030 között Albánia kivételével mindenütt csökken.

• Ez döntően a természetes népmozgalom és részben a vándorlások következménye (Vajdaság esete).

Ország 1990 1995 2000 2005 2015 2030Albánia 3289 3133 3062 3130 3325 3512Bosznia-Hercegovina 4308 3420 3847 3907 3893 3639Bulgária 8718 8279 7797 7726 7156 6243Görögország 10160 10657 10975 11120 11233 11119Horvátország 4517 4669 4505 4551 4454 4161Macedonia 1909 1963 1967 1967 1942 1842Magyarország 10365 10329 10226 10098 9802 9221Moldova 4364 4339 4275 4206 4114 3856Románia 23207 22681 22117 21711 20871 19285Szerbia-Montenegro 10156 10548 10545 10503 10416 10114Szlovenia 1926 1964 1967 1967 1942 1842Ukrajna 51891 51513 49116 46481 41849 35052

A lakosság tényleges akaulása 1990-2005 között és ENSZ prognózisa 2030-ig 1000főben

Nagyvárosok népességcsökkenése

Város

Legmagasabb népességszám és időpontja (1000 fő)

Jelenlegi népességszám (1000 fő)

Athén 885 (1981) 789Budapest 2076 (1987) 1739Bukarest 2394 (1990) 1996Sarajevo 448 (1981) 434Skopje 563 (1991) 443Szófia 1142 (1996) 1099Thesszaloniki 407 (1981) 385Zágráb 707 (1991) 629

Gazdasági kapcsolatok megszakadása

• Külső kapcsolatok: hatása változó, főleg ott, ahol a KGST és szovjet kapcsolatok intenzívek voltak (Bulgária)

• Pénzügyi és adósságválság hatásai (Románia, Bulgária)

• Szétdarabolódás kereskedelmi hatásai (Szlovénia)• Szétdarabolódás támogatási hatásai (Macedónia:

„politikai gyárak”)• Bosznia-Hercegovina: belső szétszakadás hatásai• Balkáni háború és embargó hatásai (Bulgária,

Románia, Görögország)

Területi egyenlőtlenségek növekedése

Az egy főre jutó GDP régiók közötti szórása az EU tag és jelölt országokban Ország Az elemzett

NUTS2 régiók száma

Kezdő év Régi tagok:1980 Új tagok: 1993

Végső év 2001.

Németország 40 0,27 0,25 Görögország 13 0,29 0,16 Franciaország 22 0,15 0,18 Olaszország 20 0,26 0,25 Ausztria 9 0,35 0,19 Bulgária 6 0,20 0,21 Csehország 8 0,31 0,42 Magyarország 7 0,24 0,34 Lengyelország 16 0,15 0,20 Románia 8 0,15 0,29 Szlovákia 4 0,43 0,48

Területi egyenlőtlenségek növekedése

Ország Fővárosi régió A fővárosi régió

részesedése a GDP országos növekményéből 1995-2001 között

Bulgária Yugozapaden 151 % Csehország Praha 65 % Magyarország Közép-Magyarország 58% Lengyelország Mazowieckie 35 % Románia Bucuresti 278 % Szlovákia Bratislavsky 38%

EU regionális politika és hatásai

• Programozási (NUTS2) régiók kialakítása megtörtént, de közigazgatási beosztás sehol sem fele meg annak (Bulgária)

• Az EU az új tagországokban a strukturális támogatásokat végül mégsem regionalizálja;

• Támogatás-elosztás alapja: abszorpciós kapacitás országok között, „berlini képlet” országokon belül

• Nemzeti területfejlesztési támogatás egyelőre a „szegények stratégiája” szerint kialakítva.

Köszönöm a figyelmüket