BOLDOG ÚJ ÉVET CSINÁLUNKtöosz.hu/uploads/onkormanyzat-ujsag-pdf/onkormanyzat... ·...

Ö N k o r m á n y z a t�A Települési Önkormányzatok

Országos Szövetségének folyóirata

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

XVIII. évfolyam, 12. szám2008. decemberÁra: 480 forint

BOLDOG ÚJ ÉVET CSINÁLUNK

HARCOK 4A látvány hátránya

FEJLESZTÉSEK 6A harminchármak különpénze

KARCOK 15Ha én zászló volnék

MINDENNAPOK 16Nagy sziget becses kisfalujaA válság előszelében

Gyenesei István miniszter: Gazdasági vál-ság idején különösen fontos, hogy a telepü-lések önkormányzatai az ott élők emberi erőforrásaira, szellemi energiájára min-den korábbinál jobban támaszkodjanak, hiszen ebben van a szükséges tartalék ah-hoz, hogy sikeresek legyenek.

Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke: Aki a vál-ságot nem túlélni akarja, hanem azzal szembe menve fejleszt, az gyarapodni fog és a sikeres önkormányzati közösségek kö-zött tarthatja, vagy azok közé küzdheti fel magát.

Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára: Sokat tanultunk egymástól és ezt a tanulási fo-lyamatot folytatni kell.

Térképünkön piros pötty jelzi a megnevezett kistérségek közül a mátészalkaihoz tartozó Ópályi önkormányzatát, amely a csődje miatt egyelőre nem pályázhat a leghátrányosabb helyzetű harminchármaknak szánt különtámogatásra sem. Hogy miképpen és miért juttatta a maga korántsem fejletlen települését ebbe a helyzetbe egy választott képviselőtestület, arról a 7–9. oldalon olvashatnak.

...volt a címe a TÖOSZ település-marketing-konferenciája utolsó előadásának, amelyben Schrick István, Rácalmás első embere ve-tített képekkel tette látványossá a maga önkormányzata turiszti-kai-ökoturisztikai eredményeit. A tanácskozás prezentációi – ame-lyek a TÖOSZ honlapján fellelhe-tők – a résztvevők tekintélyes há-nyadának a ma tőlünk nyugatra már sokak által gyakorolt „make a difference” (csinálj egy különbséget) elnevezésű programot juttathatták az eszébe. Legalábbis erre enged kö-vetkeztetni a lapunk 10–14. oldalán megszólaltatott polgármesterek véleménye.

Encsi

Szikszói

SzerencsiÓzdi

Bátonyterenyei

SárospatakiBodrogközi

Edelényi

Tokaji

Abaúj-Hegyközi

Vásárosnaményi

Baktarlórántházi

Csengeri

Fehérgyarmati

Nyírbátori

Mátészalkai

Mezõcsáti

TiszafürediHevesi

Berettyóújfalui

Sarkadi

MezôkovácsháziKisteleki

Jánoshalmai

Bácsalmási

TamásiLengyeltóti

CsurgóiKadarkúti Sásdi

Szigetvári

Sellyei

Barcsi

Ö N k o r m á n y z a t �A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

A személyes bélyeg egyedi ajándék!Lepje meg szeretteit ötletes bélyeggel.

Gondolt már arra, hogy karácsonyi üdvözlôlapjait saját, vagy legközelebbi családtagjairól készült bélyegekkel adja postára?

Most megteheti a Magyar Posta karácsonyi hangulatú szemé-lyes bélyegeivel.

Részletek a weboldalon és a postákon!

www.posta.hu

eg

onkormanyzat 204x284.indd 1 12/5/08 3:24:44 PM

Ö N k o r m á n y z a tA Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata �

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének folyóirata

XVIII. évfolyam, 12. szám2008. decemberÁra: 480 forint

Alapító főszerkesztő: Aczél GáborKiadja: az ÖNkorPRess Kiadó Kft.1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23.Felelős kiadó: Csiky IldikóFelelős vezető: Zongor Gábor,a TÖOSZ főtitkárae-mail: [email protected]ím: 1067 Budapest, Teréz körút 23.telefon/fax: 06 (1) 322-7407Előkészítés: Szerif Kiadói Kft.Nyomda: CREW Nyomdaipari Kft.ISSN 1218-6422

www.toosz.hu

A látvány hátránya 4

Harminchármak különpénze 6

Ópályiak csődje 7

Menet trend 10

Ha én zászló volnék 15

Nagy sziget becses kisfaluja 16 Alkotók fogadója 17A válság előszelében 19 Tiltakozó hetek 23 Csepel nem módosítja, megvalósítja terveit 28Az elektronikus árlejtésről 30

KARCOK

HARCOK

FEJLESZTÉSEK

MINDENNAPOK

HARCOK

MINDENNAPOK


A Kormány–Önkormányzatok Egyeztető Fóruma (KÖEF) két esztendővel ezelőtti, 2006. december 14-ei megalakulása óta tizennégy alkalommal ülé-sezett. Munkájában az elmúlt időszakban látszólag a legnagyobb változa-tosságot az elnöki tisztséget betöltő, az önkormányzatokért felelős miniszter személye jelentette, hiszen dr. Lamperth Mónikát 2007 júniusában Bajnai

Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszterként követte, majd 2008 májusában a KÖEF elnöki tisztséget dr. Gyenesei István, már mint önkormányzati miniszter vette át. A kormányzati oldalon a miniszterek viszonylag sűrű cseréjével szemben az önkormányzati oldalt a stabilitás jellemezte: mind a hét szövetség vezérkara változatlan maradt, akárcsak a KÖEF társelnöki tisztsége, amelyet a kezdetek óta dr. Gémesi György, a Magyar Önkor-mányzatok Szövetségének elnöke tölt be. Az alakuló ülésen meghatározott időszerű témák azonban (a regionális önkormányzatok törvényi hátterének megteremtése; az önkormány-zati együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei; az önkormányzati feladatellátás felül-vizsgálata; az önkormányzati választási rendszer reformja, a területfejlesztés intézmény-rendszerének korszerűsítése; a legátfogóbb közszolgáltatások (egészségügy, szociális ellátások, oktatás) átalakításának tapasztalatai, a továbblépés irányai; az önkormányzati részvételi lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban; a helyi és a terü-leti államigazgatás korszerűsítésének irányai) változatlanul időszerűek és látszólag válto-zatlanul megoldatlanok.

A LÁTVÁNY HÁTRÁNYA

A KÖEF munkájában jelentős for-dulat volt, hogy a dr. Lamperth Mónikát követő Bajnai Gordon elnöklését követő időszaktól a fó-rum ülései már nem voltak a sajtó számára nyilvánosak, az újságírók csak sajtótájékoztatókon értesül-hettek a történtekről.

Ez a fajta „bezárulás” nem ár-tott a munkának, mivel megszűnt a szereplők kettős beszéde, vagyis inkább a napirenden lévő ügyek

tala létrehozott munkabizottsá-gokban, a kettős beszéd lehető-ségének csökkenésével együtt csökkent annak lehetősége is, hogy egy-egy aktuális témában az egyes szövetségek külön-külön nyilvánítsanak véleményt. Mert megállapodtak abban, hogy lehe-tőség szerint a közösen kialakí-tott és elfogadott álláspontot kép-viseljék a nyilvánosság előtt. Ez a munkamódszer noha lassította

érdemi vitájára és kevésbé a kife-lé szóló üzenetekre koncentráltak a szereplők.

Mindemellett az önkormány-zatok és vezetőik számára lát-szatra ebben az időszakban nem volt eléggé markáns az érdekvé-delmi szervezetek munkája. E lát-szat mögött sok igazság van, hi-szen annak következtében, hogy viszonylag tervszerű és intenzív munka folyt a KÖEF-ben és az ál-



a reakcióidőt, ám erősítette a kö-zös képviselet erejét. És elértük azt, hogy valamennyi szövetség vezetése egyetértsen a változta-tás szükségességével, elkerülhe-tetlenségével. Hogy egyetérté-sünk abban is, hogy éppen a gaz-dasági válság következtében nem lenne szerencsés megvárni, amíg a központi hatalom dönt az ön-kormányzati rendszer sarkalatos kérdéseiről, mert az óhatatlanul a centralizációt és a fiskális szem-léletet erősítené.

Egyeztetés a bátorsághozEzért is fontos, hogy megindult a szövetségek között a szakmai egyeztetés az önkormányzati ér-dekképviseleti munka megújítá-sa ügyében. A vitaindító anya-got a Magyar Önkormányzatok Szövetsége készítette, amelynek egyeztetését 2009. január köze-pére tervezzük.

Ugyancsak ekkor fogják tisz-tázni az országos önkormányzati szövetségek vezetői, hogy melyek azok a valóban reformértékű vál-tozások, amelyek támogatásában meg tudnak egyezni, illetve ame-lyekhez megkísérlik megszerezni a szükséges mértékű politikai tá-mogatást.

Addig is az önkormányza-ti rendszer működését nehezítő kisebb jelentőségű, rövid távon megvalósítható ügyekben – ami-lyen például a körjegyzőség-ala-kítási feltételek rugalmasabbá, a képviselői összeférhetetlensé-gi szabályok egyértelművé tétele, az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása, a pol-gármesterek döntési helyzetének erősítése – már sikerült megálla-podásra jutnunk, s remélhetőleg önkormányzati oldal tisztánlátása és politikai bátorsága a szükséges ésszerű módosításokhoz hozzá-segítheti a parlamentet.

Bátor botorságokAz eltelt két esztendőben jelentő-sen gyarapodtak az egyes polgár-mesteri akciók, kezdeményezések. Az önkormányzatiság és az au-tonómia lényegéből fakad, hogy

az önkormányzati vezetők meg-próbálják felhívni a közvélemény figyelmét mindazon megoldan-dó ügyekre, amelyekhez nem kap-nak megfelelő törvényi vagy kor-mányzati támogatást. Ám nem egyszer előfordult, hogy az akció a hatályos törvényi szabályok át-hágásával, tudatos törvénysértés-sel párosult. Ezekben az esetekben az önkormányzati érdekszövetsé-gek értelemszerűen nem állhat-tak a törvénysértő kezdeménye-zések mögé, még abban az eset-ben sem, ha a kezdeményezések-kel elérni kívánt céllal egyetér-tettek. A jogállamiság és törvé-nyesség határát a polgármesterek és az általuk vezetett képviselő-testületek tudatosan nem léphe-tik át, az ilyen kezdeményezések semmilyen esetben nem támogat-hatók. Ráadásul az ilyen akciók gyengítik az önkormányzati ér-dekvédelmi munkát, és többeket eltántoríthatnak az önkormány-zatiság eszményétől.

Vesztes precedensekEmellett ugyancsak rontja az ér-dekérvényesítés esélyét, amikor egyes önkormányzatok elszige-telt akció keretében kívánnak eredményt elérni, vagy eseti pe-rekkel próbálnak érvényt szerez-ni igazuknak, adott esetben nagy multinacionális cégekkel szem-ben. A nem kellően megalapo-zott és alátámasztott, jogi képvi-selettel nem eléggé megerősített perek esetén az esetleges pervesz-tés olyan precedenst eredményez-het, amely az egész önkormány-zati szférának kárt okoz. Sajnos, ilyen vesztes precedensekre is van példa a közelmúltból.

Megyerontó deklarációA legújabb sajátos akciót a Békés megyei önkormányzat képvise-lő-testülete indította el „A megye mint középszint” szükségessége tárgyában. A hétpontos deklaráció sok tekintetben reális felvetéseket tartalmaz, viszont több pontjában is – különösen a regionalizmus te-kintetében – szakmailag téves in-formációkon alapul.

A probléma nem az, hogy a me-gyék védelmében felemelte szavát egy megyei önkormányzat és kér-te a többiek csatlakozását, hanem az, hogy miközben zajlik a KÖEF keretében az egyeztetés, többek között a középszint megerősítése ügyében, az önálló akcióról előze-tesen nem egyeztettek a megyék érdekképviseleti szervezetében, a Megyei Önkormányzatok Or-szágos Szövetségében.

Ha ugyanis ez megtörténik, az lehetővé tette volna, hogy ösz-szehangoltan, megfelelően kiérlelt szakmai alapon folytatódjon ér-telmes vita és párbeszéd, amely-nek eredményeként valóban létre-jöhet az erős középszintű önkor-mányzat Magyarországon.

Magyunkat gyengítjükAhogyan a kormányzat, úgy az ön-kormányzatok sem nélkülözhetik az átalakítás során sem a szakmai megalapozó munkát és vitát. A ki-nyilatkoztatások nem ösztönöznek érdemi párbeszédre, csak ellenke-ző kinyilatkoztatásokat eredmé-nyeznek, s mindennek következ-tében marad mindaz, amit meg kellene változatnunk.

Ezért is veszélyes, ha anélkül, hogy kísérletet tennénk az össze-fogáson és szolidaritáson alapuló közös fellépésre, egyéni kezdemé-nyezésekkel gyengítjük magunkat és tárgyalási pozíciónkat.

A külön akciók ugyan látványo-sak és népszerűek, csak éppen ke-vésbé eredményesek.

Aprómunka a javuláshozNekünk pedig az önkormányza-ti rendszer működőképességének megteremtése és fejlesztése érde-kében eredményeseknek kell len-nünk, ami lehet, hogy az egyez-tetési időszakban nem túlzottan látványos módja az önkormány-zati érekképviseletnek, de látvá-nyos javulást idézhet elő. Ehhez az aprómunkához kérjük az ön-kormányzatok és vezetőik javasla-tait, ösztönzését, segítségét és tá-mogatását.

Dr. Zongor Gábor TÖOSZ-főtitkár


Nem mondunk le senkiről! Ez a neve és legfőbb üzenete az ország 33 leghát-rányosabb helyzetű kistérségének fel-zárkóztatását célzó fejlesztési program-nak, amelynek lényeges eleme, hogy a helyiek – önkormányzatok, vállalko-zók, civil szervezetek – egyfajta társa-dalmi összefogással közösen tervezzék meg a számukra legfontosabb fejleszté-si célokat, s ezek eléréséhez segítséget is kapjanak.

Az egyes kistérségek közötti fejlett-ségbeli különbségek generációról gene-rációra öröklődő társadalmi igazságta-lanságokat szülnek. Számos kistérség-ben súlyosbodik a szegénység, növek-szik a munkanélküliség, hiányoznak a vállalkozások és a minőségi közszol-gáltatások, s az esélytelenné válás fo-lyamata különösen a cigány lakosságot sújtja. Mindennek orvoslása szándéká-val a kormány tavaly ősszel – különféle fejlettségbeli hiányosságokat jelző sta-tisztikai adatok alapján – kijelölte az ország lakossága egytizedének otthont adó, harminchárom leghátrányosabb helyzetű kistérséget.

Idén az év elején több olyan európai uniós pályázat is megjelent, amely ki-fejezetten e kistérségek fejlesztéseit tá-mogatja. A Gazdaságfejlesztési Opera-

tív Program egy-egy pályázata a kis- és középvállalkozások, illetve a nagyvál-lalatok fejlesztéseihez nyújt támogatást, más kistérségeknél kedvezőbb feltéte-lekkel. Úgynevezett központi progra-mok is indultak e kistérségek foglal-koztatási helyzetének javítására. Ilyen a felnőttképzésben a Lépj egyet előre! el-nevezésű program, vagy a munkába ál-lást segítő Start-kártya. Más területeken a bírálatok során részesültek előnyben a leghátrányosabb helyzetű kistérségek-ből érkező pályázatok. Ennek eredmé-nyeként várhatóan sokéves elmaradást sikerül felszámolni az iskolák felújítá-sában és informatikai eszközökkel való ellátásában, valamint a kistérségi szintű egészségügyi ellátóközpontok kialakítá-sában. Az elkövetkező években is lesz-nek a leghátrányosabb helyzetű kistér-ség számára kiírt vállalkozásfejlesztési pályázatok, évente 7 milliárd forintos kerettel. Ugyanígy folytatódnak a fog-lalkoztatást segítő központi programok, kiegészítve a mobilitásra sarkalló ele-mekkel.

Mindemellett a regionális és a hu-mánerőforrás-fejlesztési keretből 2009 és 2013 között csaknem 100 milliárd forint lesz elkülönítve kimondottan a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség

fejlesztésére, háromnegyed részt beru-házásokra, egynegyed részt pedig kép-zési, foglalkoztatási és egészségfejleszté-si programokra. A 33 kistérségben egy újfajta eljárásrendet, új tervezési mód-szert kezdeményezett a Nemzeti Fej-lesztési Ügynökség.

A tervezési folyamat eredményeként a leghátrányosabb helyzetű kistérségek az elkülönített források ismeretében, a helyi szereplőket – köztük kisebbségi önkormányzatokat, civil szervezeteket, vállalkozásokat – bevonva összeállítják azoknak a beruházásoknak és progra-moknak a listáját, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az adott kistérség fej-lődéséhez.

Annak érdekében, hogy valóban a kis-térségek fejlődése szempontjából fontos fejlesztések valósulhassanak meg, csak a kistérség helyzete alapján indokolha-tó, fenntartható programok kaphatnak támogatást.

A tervezésért a kistérségek munka-szervezetei a felelősek, azok megerősí-téséhez pedig támogatást ad a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.

A tervezőmunkát a kistérségi koordi-nátorok, valamint a központilag megbí-zott szakértők is segítik. Az egyes kistér-ségek fejlesztési elképzeléseit, projektöt-leteit tartalmazó terveket az adott régió és az érintett szakminisztériumok bevo-násával az ügynökség értékeli, szükség esetén módosítja, majd véglegesíti.

A megvalósítandó programok listá-ján szereplő fejlesztési elképzeléseket – azok részletes kidolgozását követően – az adott operatív programban érintett közreműködő szervezethez kell benyúj-tani végleges jóváhagyásra. Amennyi-ben a kistérség adott projektjét megfele-lően előkészítettnek ítélik, megkezdőd-het a megvalósítása.

A leghátrányosabb helyzetű kistér-ségekben él Magyarország lakóinak tíz százaléka. Arányuk régiónként: Észak-Magyarországon 28 százalék, az Észak-Alföldön 21 százalék, a Dél-Dunántú-lon ez 18 százalék, míg a Dél-Alföldön 9 százalék. A kistérségek kétharmadá-ban nincs 10 ezer lakosúnál népesebb település, az egyetlen nagyobb város Észak-Borsodban Ózd.

A 33 leghátrányosabb helyzetű kis-térségek között vannak a legmagasabb munkanélküliséggel sújtott területek, amilyen a Cserehát és az Orbánság.

A HARMINCHÁRMAK KÜLÖNPÉNZE

Sokszor leírták (leírtuk) már, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) szabályszerű és eredményes megvalósítása példa nélküli kihívás az ország számá-ra, mivel a 2013-ig terjedő programozási időszakban az EU-források csaknem négyszeresére növekednek az

előző időszakhoz képest. Ezek hatékony és időben történő felhasználá-sát technikailag a Végrehajtás Operatív Program (VOP) segíti. Ennek a programnak a monitoring bizottsága – amelyben az országos önkor-mányzati szövetségeket Sabján Katalin, a TÖOSZ nemzetközi titkára képviseli – nemrégiben tárgyalta és hagyta jóvá a Magyarország 33 leg-hátrányosabb helyzetű kistérségének 2009-től juttatandó 96,9 milliárd forintnyi különtámogatás felhasználására irányuló tervezetet.



harcok A harminchárom halmozottan hátrányos

kistérség települési önkormányzatai közül Ópályié adósságrendezési eljárást kért ma-ga ellen, magyarán bejelentette, hogy csődbe ment. Pedig korántsem tartozik a legszegé-

nyebbek közé. Az 1998 óta háromszor polgármesternek vá-lasztott Erdélyi Miklós szerint a bejelentés oka néhány kép-viselőtársa faluellenes, „dögöljön meg másnak a tehene is” szemléletében keresendő.

Az adósságrendezési eljárás meg-indításáról az ópályi képviselő-testület a 2008. szeptember 29-én tartott rendes ülésén döntött.

Miután a jelenlevők nem fo-gadták el a polgármester előter-jesztéseit. Például a mezőőri szol-gálat közös, társulási formában való ellátására vonatkozó megál-lapodást, vagy az önkormányzat gazdálkodásának helyzetét javító egyéb, egy éven belül eredményes-nek ígérkező intézkedések terve-zetét. Továbbá az Önhikis pályá-zat és más pályázatok benyújtását; a nehéz anyagi helyzetbe került önkormányzatok egyéb támo-gatásának igénylését; az önkor-mányzati tulajdonú ingatlanok el-, illetve bérbeadását; az első la-káshoz jutók támogatásáról szó-ló rendelet módosítását; az adós-ságrendező hitel felvételét. Végül pedig elutasították a polgármes-ternek a képviselő-testület felosz-latására tett javaslatát. Az írásos előterjesztések a www.opalyi.hu honlapon, a hírek menüpontban voltak olvashatók, de tíz nappal a testületi ülés előtt személyesen is kézhez kapták a képviselők, így a

megvitatásukra a bizottságuknak is maradt volna idejük.

A sokadik kérdésem volt Erdé-lyi Miklóshoz:

– Mindannak alapján, amit elmondott nekem, leírhatom-e, hogy polgármesterként képvise-lőtársaival szemben harcol a fa-lujáért?

– Igen, és örülök, hogy ezt meg-kérdezte. Mert már azon gondol-kozom, hogy milyen jogi eszkö-zökkel téríttethetném meg velük a falujuknak okozott kárt. Kiszá-moltam, hogy ez személyenként legalább harmincmillió forint.

Tény: a képviselői egyetértés hiányzott a szakmailag minden képviselő által szükségesnek tar-tott kerékpárút megvalósítására irányuló pályázat benyújtásához, az mínusz 170 millió forint. És ha-sonlóképpen vesztett a település 80 millió forintot a cigány integ-rációs programra, vagy 50 millió forintot a művelődési ház felújítá-sára benyújtható pályázatok lesza-vazása miatt. Veszít továbbá 300–500 millió forintot jövőre, a helyi regionális akciótervben nevesí-tett és megtervezett belvízrende-

zés megpályázásának a csőd miat-ti kizárása folytán. Nem beszélve azokról a pénzekről, amelyek az Új Magyarország Vidékfejleszté-si Program keretében vagy éppen a halmozottan hátrányos kistér-ségeknek szánt összegekből 100 százalékos támogatásként lenné-nek igényelhetők.

A helyi infrastruktúra – további – fejlesztésére.

Merthogy infrastrukturális szempontból Ópályi jelenleg is az ország élmezőnyébe tartozik. A szilárdburkolatú utak itt már 90-es évek előtt megépültek, és ve-zetékes ivóvízből ihattak a helyiek, majd a telefonhálózat, 1993-ban a gázhálózat, 1995-ben a szenny-vízhálózat valósult meg. Erdélyi Miklós polgármestersége idején pedig a régi görög katolikus teme-tőből kialakították a Millenniumi Emlékparkot, bővítették tíz tan-teremmel, konyhával és ebédlővel az általános iskolát, ahol az utób-bi években bevezették művészeti oktatást, az úszásoktatást, emel-lett felújították a labdarúgópálya gyepszőnyegét, megszervezték a sportéletet, innen nőtt ki a ser-dülő és utánpótlás, a megyei II. osztályú ifjúsági és felnőtt labda-rúgócsapat, a megyei I. osztályú női és férfi kézilabdacsapat. Újjá-varázsolták az óvodát. Bevezet-ték a rendszeres szemétszállítást, parkosítottak, virágosítottak több közterületet, s szinte minden fej-lesztéshez nyertek pályázati pénzt. Például a lakosság egyharmadát adó cigány kisebbség lakáshelyze-tének javítására, azaz negyvennél több lakás felújítására, lakótelkek kialakítására, lakóhelyükön a bel-vízelvezetésre, hatszáz méternyi járda megépítésére. Mi több, a szá-mukra beindították a felnőttkép-zést, a felzárkóztató foglalkozta-tást, s – amiként a polgármester büszkén említette meg nekem – elérték, hogy cigány gyerekek, akik korábban a tankönyveket se vihették haza, hátitáskával men-nek reggelenként az iskolába, s hogy idén közülük több mint féltucatnyian érettségiztek, egy pedig harmadéves főiskolás. Erdé-

ÓPÁLYIAK CSÔDJE


lyi Miklós beszélt egy vendégéről, aki meglátván a többiekkel együtt ebédet választó és elfogyasztó ro-ma srácokat, egy stábot bírt rá, hogy filmet készítsen a cigány in-tegráció ópályi példájáról.

A halmozottan hátrányos hely-zetű mátészalkai kistérség lakos-ságszáma fogy, ámde a 26 közül az ötödik legnépesebb településén a társadalmi élet vonzereje gyara-pítja a beköltözők számát. Ópá-lyinak 1970-ben 2678, 1980-ban 2784, 1990-ben 2851, 2001-ben 2983, 2004-ben 3045, tavaly 3138 lakosa volt, idén pedig a lakosság-szám meghaladta a 3200-at.

Az 1995-ben alapított Ópályiak Baráti Köre – amelynek a polgár-mester az elnöke – évek óta ven-dégvonzó rendezvényekkel szol-gálja a település és a környék la-kóit. A baráti kör gondozásában jelenik meg az Ópályi Hírlap. Van a falunak mazsoretcsoportja, van-nak tánccsoportjai, van zenekara, ezek az együttesek sikeresek a me-gyei és más rendezvényeken.

A polgármester munkáját – amint azt ő mondta – összesen huszonegy helyi civil szervezet segíti.

A község önkormányzatának honlapja friss információkban bővelkedik, a falu információs központja pedig egyszersmind az egész régió teleházközpontja is.

Azt megírták a lapok, hogy a csőd bejelentése után nem tud-ták kifizetni sem a segélyeket, sem a közalkalmazotti béreket Ópá-lyiban, de azt nem, hogy azóta – a polgármester személyes közben-járása eredményeként – ez meg-történt, lévén az önkormányzat a szakminisztériumtól erre a célra ötmillió forint nem visszatéríten-dő segélyt, valamit tízmillió forint jövő májusig visszatérítendő hi-telt kapott.

És azt sem írták meg a lapok, hogy az önkormányzat a csőd be-jelentése óta is éli a maga életét.

Nem a képviselő-testület, mert az döntésképtelen, hanem az ön-kormányzat.

Az Ópályiak Baráti Köre lovas-szakosztályának évzáró rendez-

vényén például hét kettes lovasfo-gat és öt lovas mérte össze tudását igen sok néző és Bartha István, a Magyar Lovasszövetség első osztályú minősítésű bírója előtt, a helybeli Lengyel Szilárd által épí-tett akadálypályán.

Aztán az adósságrendezési eljá-rás ellenére folytatódott a hivatal belső felújítása, és kiderült, hogy a többszáz kilós villanykályhát eddig csak a padlózat tartotta a pincefödémbe torkoló jókora üreg fölött, továbbá, hogy az elektro-mos hálózat életveszélyes, mert a kapcsolószekrényen és a villany-kályhák csatlakozásánál „kóká-nyolás” nyomait lehetett felfedez-ni. Most Nagy Pál vállalkozó kiik-tatta a régi tűzveszélyes rendszert és az új szabványnak megfelelőt épített ki. Az épületet a villany-szerelés után közcélú munkások fogják festeni.

Az APEH megyei igazgatósá-gának munkatársai az adósság-rendezési eljárással összefüggő ellenőrzést végeztek a körjegyző-ségi hivatalban, majd megtekint-vén a Falusi Múzeumot és Falusi Galériát roppant elismerően nyi-latkoztak a helytörténeti gyűjte-ményekről.

Szó, ami szó, érte kár is az ön-kormányzatot. Semmirekellő em-berek összetörték a vasúti esőbeál-lót és a buszmegállót is. Az utóbbi egy faluszépítési pályázat eredmé-nye, az előbbi az itteniek büszke-sége volt, mert nagyon sokan se-gítettek a megépülésében: a helyi Cigány Kisebbségi Önkormány-zat, Kárpáti Tibor országgyűlési képviselő, Gazda László, akkori megyei közgyűlési elnök, a MÁV debreceni igazgatósága, a helyi önkormányzat és a helybeli ci-gány emberek együtt. A Nagy-károly–Csap vasútvonal 100 éves évfordulóján ünnepi beszéddel, néptánccal és különvonattal avat-ták annak idején, hogy aztán most – a polgármesternek a helyi hon-lapon közzé tett keserű megállapí-tása szerint – helyreálljon „a világ rendje”, ahol „ami szép, jó és sok ember javát szolgálja, azt el kell pusztítani”. Ezzel szemben a jövő-

re megrendezendő aratófesztivál-ról is tartalmaz egy friss polgár-mesteri képaláírást a helyi honlap: „...optimista emberek lévén bízunk a jövőben és Orosi Sándor földjébe elvetettük az aratnivaló búzát, de nemcsak azt, hanem a Martonvá-sári Kutatóintézet által nemesített másik 18 fajta búzát, árpát, rozsot, fajtabemutatási céllal”.

Az adósságrendezési eljárás ugyanis – a polgármesternek egy harmadik bejegyzése szerint – nem azt jelenti, hogy sivataggá kell változtatni a községet, hanem a képviselő-testületnek is arra kel-lene törekednie, hogy a helybeliek a lehető legkisebb kárt szenvedjék el, a közcélú munkások történe-tesen ennek szellemében ültetik és gondozzák a köztereken a vi-rágokat.

A honlapon egyébként Erdélyi Miklós képviselőtársai döntés-képtelenségét is dokumentálja:

„Ha már egyszer úgy döntöt-tünk, hogy körjegyzőt választunk, meghirdettük a Belügyi Közlöny-ben és akadnak emberek, akik er-re a felhívásra nagy gonddal el-készítik pályázatukat, akkor el is várják, hogy azt a képviselők elol-vassák, mert ha nem, mi alapján döntenek? Égett a pofámról a bőr, mikor a testületi ülésen szünetet rendeltem el azért, hogy a kép-viselők is el tudják olvasni a pá-lyázatot, de az ópályi képviselők nagy többsége kivonult... (aztán) nem kapott sem a parasznyiaktól, sem a pályiaktól minősített több-séget az egyetlen, minden felté-telnek megfelelő jelölt... Azt tart-ja az egyik magyar közmondás, hogy jobb ma egy veréb, mint hol-nap egy túzok. Most kiengedtük a kezünkből a verebet, és várunk egy túzokra, mégpedig olyanra, aki kézben tartja a polgármestert, jól tud bánni a cigányokkal, és még sok magas követelménynek meg tud felelni... Ezzel a döntéssel, ha lehet még a zűrzavart tovább fo-koztuk... Várjuk a pénzügyi gond-nok kijelölését. Válságköltségvetést és reorganizációs programot kel-lene készíteni, amihez stabilitás szükséges.”



Nekem elmondta a polgármes-ter, hogy szerinte miért a jelen-legi önkormányzati szabályozás állatorvosi lova az ópályi testü-let. Ennek első oka, hogy tizen-kettőjük közül hatan potenciális első számú vezetők. Mert őmel-lette tagja a testületnek a korábbi tanácselnök, aki két cikluson át a polgármesteri tisztséget is betöl-tötte, tagja továbbá, aki az 1998-as polgármester-választáson volt az ellenfele, végül pedig tagjai a testületnek ama hármak, ame-lyek egyike legutóbb független-ként, másika az MSZP, harmadi-ka a Fidesz támogatásával pályá-zott vele szemben a polgármes-teri tisztségre. Azt nem mondta, hogy ötük közül melyikük szá-mít az ő csődhelyzet miatti fe-lelősségre vonására, de állította, hogy többen is rá akarják húzni a vizes lepedőt, noha se lepedő, se víz nincsen a kezük ügyében. Vannak viszont támogatóik, akik nincsenek tisztában a csődeljárás következményeivel.

Az állatorvosi lóság állapotának második oka a polgármester sze-rint, hogy néhány képviselőnek személyes érdeke fűződik az évek óta halmozódó önkormányza-ti hiány fenntartásához, mivel-hogy az annak mérséklését célzó javaslatok elfogadása jövedelem-től fosztaná meg őket, vagy a csa-ládjukat. Ilyen testületi tag, akit ő 1998-ban legyőzött a polgármes-terségért folytatott küzdelemben, de közvetlenül utána az akkori testülettel igazgatónak szavaztat-ta meg, ráadásul a mindenfajta oktatási, nevelési, művelődési fel-adatnak az általános művelődési központba való csoportosításával egy egész birodalom vezetőjévé té-tette. Most több embernek a mun-káltatója, mint az önkormányzat, s mindennek ellene van, ami meg-kurtítaná a birodalmát, így a kis-térségi szemlélet meghonosodá-sának is. Egy másik képviselő ma-ga a mezőőr, aki a fizetését félti, egy harmadik, meg egy negyedik a családtagja munkahelyét.

Midezek miatt e sorok írásakor Ópályi önkormányzatának még

az adósságrendező eljárás sikeres befejezéséhez szükséges válság-költségvetése sincsen. Noha an-nak tervezetét az adósságkezelő bizottság – amelynek tagja a pénz-ügyi bizottság vezetője is – ellen-szavazat nélkül elfogadta, a de-cember elsején megtartott ülésén a képviselő-testület ezt nem tette meg. Az ülésen a tizenkét képvise-lő közül heten voltak jelen, s hetük igen szavazata elegendő lett volna az elfogadáshoz, de a mezőőr nem szavazott, a pénzügyi bizottság-nak a tervezetet korábban támo-gató vezetője pedig – akinek a fe-lesége a megcsorbításra javasolt közművelődési birodalom gazda-sági főnöke – ellene voksolt.

A jogi helyzet, amibe manőverez-te magát a testület, igen különös.

Nem az különös, hogy az adós-ságrendezési eljárás alatt is végre kell hajtania a kötelezően előírt feladatokat, nem is az, hogy ka-rácsonykor vélhetően nem aján-dékozhatja meg az időseket, hogy nem egészítheti ki az egyedülál-lók és a hetven éven felüliek ál-tal fizetett szemétszállítási díjat, vagy hogy nem kaphatnak étkezé-si utalványt a közalkalmazottak. És nem különös – noha rettenetes –, hogy nem pályázhat semmire. A különös az, hogy ebben a hely-zetben nem finanszírozhatja, ami a számára nem kötelező, azaz nem fordíthat pénzt például a művelő-dési birodalom vezetőjének és al-kalmazottjainak, továbbá a mező-őr fizetésére…

Aczél Gábor

Ez a fotó, a tavaly nyáron Kunbábonyban, a közösségi részvétel fejlesztésének témakörében tartott nyári egye-tem egyik hallgatójáról, a tudta nélkül készült. Az illető Erdélyi Miklós, Ópályi polgármestere. Ekkoriban még nem tárgyalta, illetve már elutasította a testülete az önkormányzat kiadásainak csökkentésére és az adósság-rendező hitel felvételére irányuló első javaslatát, de ez idő tájt még álmában se jutott volna eszébe, hogy a gaz-dálkodás biztonságáért vele együtt felelős társai a saját településüket csődeljárással is képesek sújtani.

Ö N k o r m á n y z a t �0A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

A tanácskozás levezető elnöke dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitká-ra volt.

Megelőzte az előadókat dr. Gye-nesei István miniszter, a konferen-cia védnöke. Köszöntőjében ki-emelte, hogy a települések közötti verseny része a jó példákat felmu-tatni, megismerni és azokat más településeken is megvalósítani.

hogy amikor mindenki gazdasá-gi válságról beszél, a legfontosabb feladat a belső tartalékok, képes-ségek, tehetségek, ötletek, hatás-körök számbavétele és mozgósí-tása. És megjegyezte, hogy aki a válságot nem túlélni akarja, ha-nem azzal szembe menve fejlesz-teni, az gyarapodni fog és a sikeres önkormányzati közösségek között tarthatja a magáét, vagy azok közé küzdheti fel magát.

Garamhegyi Ábel, szakállamtit-kár prezentációjában azt hangsú-lyozta, hogy egyre inkább a tele-pülés válik az egyéni és közösségi identitás meghatározásának leg-fontosabb és legaktívabb terepévé. A beruházásokért, vállalkozókért, turistákért ma már nem országok, nem régiók, hanem települések versenyeznek, amelyek egyre in-kább humán- és kulturális érté-keik folytán versenyképesek.

És az előadók szinte kivétel nél-kül erről beszéltek.

A földrajzi helyről (ország, ré-gió, térség, táj, település) kialakí-tott vagy kialakítandó kép tudatos formálása ugyanis marketingtevé-kenység. Ugyanolyan marketing-tevékenység, mint az eddig meg-ismert klasszikus termék- vagy szolgáltatásmarketing, az eddig megismert törvényszerűségekkel, módszerekkel, eszközrendszer-rel. Célja a földrajzi hely, a terü-let (és társadalmának) megőriző „eladása”, azaz versenyképességi tényezőinek feltárása, kiaknázása, vonzerejének növelése vagy annak tudatosítása.

A települések, kistérségek, ré-giók a történelem során mindig is versenyeztek egymással, kivív-ták maguknak az árumegállítási jogot, meg hogy vásárhelyek le-gyenek, esetleg hídpénzt szedhes-senek. Ma a fejlesztési lehetősége-kért, a kedvezőbb gazdasági pozí-ciókért, a befektetőkért, az odalá-togató turistákért, vagy az odaköl-töző állandó lakosokért versenge-nek. Ennek a versenynek hatékony eszköze a régió-, térségi vagy te-lepülésmarketing, amely mintegy negyedszázada jelent meg Euró-pában, az Egyesült Államokból át-

Gazdasági válság idején – mond-ta még – különösen fontos, hogy a települések az ott élők emberi erőforrásaira, szellemi energiájá-ra minden korábbinál jobban tá-maszkodjanak, hiszen ebben van a szükséges tartalék ahhoz, hogy sikeresek legyenek.

Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke pedig a többi között azt fejtegette,

Az Önkormányzati Minisztérium látta ven-dégül 2008. november 20-án a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége által szervezett településmarketing konferencia résztvevőit: polgármestereket, önkormány-

zati, városfejlesztő és -marketing szakembereket. Pont most. E két szó után az elsőként vetített képen egymás mellett egy kérdőjel és egy felkiáltójel szerepelt. Pont most? Igen, vála-szolt a feltett kérdésre a másik írásjel: Pont most! Most, ami-kor a válság a településeket is fenyegeti, a településmarketing égető szükséglet mindazok számára, akik a magyarság két legfontosabb ódája közül nem a Himnusz imáját ismétlik egyre, hanem a Szózat cselekvésre buzdító szónoki szavának engedelmeskedni törekednek. Igen, éppen most ima helyett marketingre van szükség, hogy a balsors ne tépje szét végképp e nemzetet. Az Itt élned, halnod kell... című, Gazdasági vál-ság és/vagy településmarketing alcímű rendezvény előadói a XXI. század leghatékonyabb településfejlesztés eszközei kö-zött a verseny, a stratégia, az imázs, az identitás, a lokálpat-riotizmus, a helyi közösség, az összefogás, az élményszerzés és -eladás témáiról fejtették ki a véleményüket, ismertették tapasztalataikat. Az előadások tartalma a TÖOSZ honlap-járól megismerhető. Köztük az utolsóként előadó Schrick Ist-ván rácalmási polgármester látványos beszámolójának címét választottuk az alábbi sorok élére. És a településéről vetített képekkel illusztráljuk összeállításunkat, amelyet munkatár-sunk, Hegedűs Eszter által megszólaltatott polgármesterek mondataival van módunk kiegészíteni.

Ö N k o r m á n y z a t��A Települési Önkormányzatok


vett tapasztalatok alkalmazásával. Ám míg az óceánon túl inkább a gazdasági, kereskedelmi szem-pontok domináltak, Európában emellett a kulturális, egészségügyi szempontok is érvényre jutnak a településmarketingben, amely integrálja a művészeti (építészeti, park- és kertépítészeti, közterületi képző- és iparművészeti), térszer-vezési megjelenítéseket.

Amiképpen amerikai gyökerű, de Európában terjedve szélesedik napjaink make a difference (csinálj egy különbséget) elnevezésű moz-galma, amelynek lényege, hogy mindenki képes egy picit változ-tatni a világon, s ezt meg is kell tennie, így formálódhat a közös-ség javára az otthonunk, a telepü-lésünk, a hazánk, a glóbuszunk.

A piacgazdasági ismeretek men-tén a régió-, térségi vagy település-marketing esetében is az eladók és a vevők között gazdát cserélő ter-mékké tehetjük a településünkön alkotott élményt. Addig, amíg egy klasszikus termékkel vagy szol-gáltatással szemben a fogyasztó-nak jól körülhatárolható elvárásai, és emiatt a termék- vagy szolgálta-tásmarketingnek jól definiálható eszközei vannak, a területi marke-ting tárgya ennél összetettebb.

A potenciális vásárló, mielőtt vásárolna, alaposan körülnéz a pi-acon, ismereteket szerez a meg-venni tervezett termékről, szol-gáltatásról. Ha egy főzőedényt szeretne venni, meg tudja hatá-rozni annak fizikai paramétere-it (méret, energiaforrás, teljesít-mény, energiatakarékosság stb.), a számára elfogadható árat, az ár-érték arányt. Ugyanez a helyzet a klasszikus szolgáltatásokkal: a varrodában meg tudunk álla-podni a cérna színében, a szabás-vonalban és a határidőben, a fod-rásznál a frizura hosszában, szí-nében, fazonjában. Ha a termék valami miatt nem megfelelő, nem veszem meg, ha elégedetlen va-gyok vele, reklamálok, visszavi-szem, gyártójától nem vásárolok legközelebb, a hibásan teljesítő szolgáltatót nem fizetem ki, vagy nagy ívben elkerülöm.

De mi a helyzet azzal a térrel, ahol születtem, élek, dolgozom? És azzal, amin átutazom?

A földrajzi térrel szembeni igé-nyek részben szintén megfogal-mazhatók: a földrajzi tér elhelyez-kedése, fizikai környezete, tárgyi megnyilvánulási formája többnyi-re jól definiálható.

Kevésbé leírhatók – és az el-adótól, szolgáltatótól kevésbé számonkérhetők – az adott táj-hoz, településhez kötődő gondo-lati, érzelmi elemek, amelyek sok esetben racionálisan nem is meg-magyarázhatók.

A földrajzi tér összetett, több-tényezős termék, amelynek érté-kesítése ezért rendkívül sajátos marketingfeladat.

A régió, a (kis)térség vagy a te-lepülés piaci szempontból bizalmi termék: a minőségéről csak a fo-gyasztás során alkothatunk képet, előzetes véleményünk csak később igazolódhat vagy cáfolódhat.

A földrajzi tér terméke összes-ségében nem kézzelfogható, de kí-nálata nagyon sok valóságos ter-mékből, szolgáltatásból, értékből tevődik össze, és mindegyik egy-egy adott fogyasztói réteg szük-ségleteit elégíti ki. A kínálati ter-mékeknek ez a köre a szakembe-rek szerint két csoportba sorol-ható:

• közjavak mint maga a földrajzi helyszín, a természeti adottságok, közösségi terek; • magánjavak, termékek és szol-gáltatások, amelyeket a helybé-li vállalkozók, magánszemélyek vagy szervezetek kínálnak az oda-látogatóknak.

A fentiek miatt a termékérté-kesítés, a cserefolyamat is több-szintű.

A régió, térség vagy település mint termék megjelenési formája a róla alkotott kép, imázs, amely maga is része, alkotóeleme a ter-méknek. Ennek a képnek a men-tén alakítják ki különféle célcso-portok a térhez való viszonyu-kat.

Mivel a hely- vagy területi mar-keting feladata végső soron az adott földrajzi és társadalmi tér fejlesz-tése, versenyképességének növe-lése, ezért a fejlődést segítő ténye-zők egy része helyspecifikus, az adott térségben vagy településen fellelhető termék vagy készség. A gyorsan módosuló/módosítha-tó tényezők hirtelen, gyors fellen-dülést indíthatnak el, de ugyan-ilyen gyorsan stagnáláshoz vagy hanyatláshoz is vezethetnek, mert a gyorsan áttelepíthető beruházá-soknak kedveznek (adókedvezmé-nyek, olcsó munkaerő stb.). Tar-tós fejlődést, mélyreható változást

Ö N k o r m á n y z a t ��A Települési ÖnkormányzatokOrszágos Szövetségének folyóirata

a nehezen módosítható tényezők eredményezik, azok, amelyek ki-alakulásához hosszabb időre van szükség.

Ezekből a sajátosságokból kö-vetkezik, hogy az úgynevezett területtermék fejlesztése a hosz-szú távú eredmény elérése érde-kében meglehetősen költséges, időigényes tevékenység: az érin-tett érdekcsoportok nagy száma és a termék összetett volta miatt. Ez az általánosan elfogadott véle-mény azonban árnyalható: sok-szor csupán a jó szándékon vagy az odafigyelésen, a célcsoport fejé-vel történő gondolkodáson múlik, hogy milyen kép alakul ki a „ter-mékünkről”, a településünkön fel-lelhető élményről.

Gyarmati Tiborné Ibolya, a 710 lelkes őrségi Ivánc község polgár-mestere:

– Egy olyan piciny településen, amilyen a miénk, nagy előny, hogy mindenki ismer mindenkit, pezsgőbb a közösségi élet, jobban össze tudunk fogni. Gondolom, ezt az is segíti, hogy a pártpoliti-kát tizennyolc éve nem engedjük be a falu életébe. Nekünk a falu-ért kell dolgoznunk, másra nem érünk rá. Ezt szoktam mondani a vezetőtársaimnak. A civil szer-vezeteknek is volt köszönhető, hogy 2002-ben mi lettünk Ma-gyarország Legvirágosabb Faluja,

ért egy kicsit kizökkentett minket a mindennapi taposómalomból. Lesz min gondolkoznunk.

Bihi Miklós, az ezerlelkes Vi-zsoly polgármestere:

– Elsősorban azért jöttem el, hátha kapok hasznos tanácsokat. De a miniszter úr, Molnár elnök úr, meg a többi előadó, akiktől kérdezni lehetett volna, mind el-mentek az előadásuk után. A mi településünkön az önkormány-zatnak 350 millió forintos költ-ségvetése van, és 110 millió forin-tos hiánnyal fogadtuk el a 2008-as költségvetést, amihez Önhikis-ként 9 milliót kaptunk. Működés-képtelenek vagyunk. A béreket csak folyószámlahitelből tudom kifizetni, de van, hogy a kincstár kevesebbet utal: kapok 2,5 milli-ót egy hónapra, és csak a 76 dol-gozó bére 6,5 millió forint. Saját bevételünk nincs, a normatív tá-mogatás mintegy hatvan száza-lékos. Tudvalevő, hogy az Észak-magyarországi Régió és azon be-lül is a Hegyközi Kistérség, ahová Vizsoly is tartozik, az ország utol-só helyén áll, az emberek nagy ré-sze munkanélküli, segélyből él. Az infrastruktúra szegényes, hiába pályázunk, nem nyerünk.

– Mit gondol, mi az oka, hogy nem nyernek?

– Politika! Politikai döntések születnek. Addig, amíg a parla-menti képviselők ötven százaléka polgármester is, a többiek nagyon kis szeletet kapnak abból a tortá-

s hogy 2003-ban harmadik helye-zést szerezhettünk Magyarország-nak az európai megmérettetésen. De továbbra is azt valljuk, hogy magunknak tesszük széppé a fa-lut... Ivánc a Szlovénia felé vezető útvonalon fekszik, nagy az átme-nő forgalom. Ma itt arra világítot-tak rá a településmarketing szak-emberei, hogy miképpen is kell kinéznie egy falunak. Ennek szel-lemében tovább lehet fejleszteni, egyrészt az ott élők miatt, és hogy a turisták is jól érezzék magukat. Mi eddig is a turisztikára helyez-tük a hangsúlyt, de itt újabb ötle-teket kaptunk, amelyekkel élnünk kell. Köszönetet is mondtam ezért a napért Zongor Gábornak, ami-

Lapátolók a rácalmási Duna-ágban

Dobzenekar a rácalmási Jankovich-kastély parkjában



ból. Beszélünk európai pénzek-ről, kiírunk pályázatokat, megsza-bunk határidőket. Azután semmit nem tartunk be, nem hirdetünk eredményt sem! Egy éve benne áll a pénzünk egy pályázatban, de még egy levelet se kaptam.

– Mit várt a konferenciától?– Azt, ami a meghívóban is sze-

repelt: hogyan lehet finanszírozni az önkormányzatokat. Vártam, hogy ebben valamilyen útmuta-tást adnak, mert amiről Szegvári úr beszélt, hitelgarancia és egye-bek, ezt mind végigjártam, a hitel-garanciával vagy fél évig viaskod-tam, és azt mondták, produkáljak saját bevételt! Könyörgöm, miből?! A 350 milliós költségvetésemben nincs 5 milliós saját bevételem. Mert miből van saját bevétel? He-lyi adó, iparűzési adó. Márpedig egyetlen jelentős vállalkozás sin-csen a településemen. Azt mond-ják, csináljak településmarketin-get. Hiába csinálok, amikor ép-pen az imént itt hallottam, hogy Rácalmásnál megáll a vállalkozó, nem megy tovább, mert ott meg-találja a feltételeket. Mi meg mesz-sze vagyunk. A vállalkozó már Miskolcnál megáll, még Encsre se jön el. Csinálhatok én akármi-lyen településmarketinget, tehe-tek fel aranybúrát, meg akármit, akkor sem fog eljönni a vállalko-zó, mert rosszak az utak. Megcsi-nálják ugyan az autópályát, de az alsóbbrendű, meg a bekötőutak gyalázatos állapotúak.

– Talán repülőteret kellene csi-nálni...

– Azt, repülőteret! Mezőkö-vesdre Tállaynak vagy kettőt, meg Kósának vagy hármat, és akkor jó lesz minden! Meg Pécsre és Buda-pestre az összes pénzt, a kistelepü-lések meg dögöljenek éhen!

– Szükség van ennyi hivatalnok-ra az önkormányzatoknál?

– Nincs. Nálam hét ember, köztük van a hivatasegéd, meg a jegyző is, lát el három települést, a mienken kívül Korlátot és Her-nádcécét. Én még csökkenteném a létszámot, mert látom, meny-nyit dolgoznak. Az emberek nem is bíznak a kistelepüléseken a hi-

vatalnokokban, a polgármester-hez jönnek be! Ha nem vagyok otthon két napig, sorban állnak, amint kiszállok az autóból. Hiá-ba mondom, hogy menjenek az ügyintézőhöz, visszajönnek azzal, hogy polgármester úr, nekem ez így nem jó, csináljon már valamit! Akkor polgármester úr telefonál jobbra-balra, és csinál valamit.

Gyuk János, 18 éve a Zala me-gyei Cserszeg polgármestere:

– Túl sok újat nem hallottam ezen a konferencián. A kezdő pol-gármestereknek nagyon jó, mert képet kapnak arról, hogyan is kell elindulni. Mi már régebben rálép-tünk erre az útra, amikor beindul-tak a beruházásaink. Volt jövőké-pünk, már a kilencvenes években foglalkoztunk ezekkel a kérdések-kel. Megszólítottuk a lakosságot, a civil szférát, a vállalkozókat, mer-re is menjen a település. Ezt meg is kellett tennünk, hiszen korábban a mezőgazdaság volt a domináló, de az ismert okok miatt el kellett mozdulnunk az idegenforgalom irányába. Meg is lett az eredmé-nye, épült egy üdülőfalu, és sok olyan vendéglátó egységünk van, amire az önkormányzat terem-tett lehetőséget. Túl hosszú táv-ra nem tervezünk, ciklusonkénti tervek szerint dolgozunk. Kistér-ségi szinten is most készítettük el a koncepciónkat.

– Jó az együttműködés a kistér-ségben?

– Egy éve működünk együtt mint Hévíz Kistérségi Társulás, mert Keszthelytől kiváltunk, hét másik településsel együtt. Most készítettük el a terveinket, adtunk be közös pályázatot. Elkészült a mintegy 500 oldalas, öt évre vo-natkozó fejlesztési koncepciónk is.

– Mit várt, amit nem kapott meg a konferenciától?

– Végül is kaptunk jó néhány gyakorlatias ötletet, és jó volt, hogy konkrétumokat is hallot-tunk.

Kurcz Mária, két éve Vereb pol-gármestere:

– Számomra nagyon sok újat hozott ez a konferencia. Próbáljuk

úgy kialakítani a település arcula-tát, hogy minél jobban el tudjuk adni, amink van. Én nem vagyok ebben otthon, közigazgatási szak-ember vagyok.

– Elég az egy település vezeté-séhez...

– Ahhoz igen, de most arról ta-nultam nagyon sokat, hogyan le-het jól eladni egy települést. Eb-ben nekünk nagyon sokat kell fej-lődnünk. Vereb turisztikai szem-pontból jó helyen, a Velencei-tó-hoz közel helyezkedik el. Meg-vannak a saját kis kiadványaink, megvannak a rendezvényeink, de a céltudatosság, a fókuszálás hiányzik, amiről itt nagyon sok szó esett. Ez nekem teljesen más megvilágításba helyezte az eddi-gi feladatainkat, és már látom, mit hogyan kellene tenni. Kistelepü-lés vagyunk ugyan, nem dúská-lunk a marketing szakemberek-ben, meg a pénzben sem, de nem egyedül csinálom a dolgom, van-nak mellettem civil szerveződé-sek, meg lelkes magánemberek.

Vízmércés magasles Ráczalmás szomszédságában


Tálas László két éve polgármes-ter Tiszakürtön:

– Lényegében ezt vártam. Vá-laszt kaptam arra, hogy valami-lyen módon el kell adni a telepü-lést. Ki kell alakítani egy arcula-tot. Tiszakürtnek sajnos nincsen. Meg kell találni, amire lehet építe-ni. Az itt előadók profi szakembe-rek, tudják a dolgukat. De nálunk, sajnos, nincsenek ilyenek.

– Őket meg lehet bízni, ha van rá pénzük.

– Ha van rá pénzünk! De az nincs! Ötvenöt milliós forrás-hiánnyal küzdünk a 400 milliós költségvetésből. Ezt görgetjük ma-gunk előtt, szerencsére még hi-telfelvétel nélkül. Amit vártam és nem kaptam rá igazán választ, az a finanszírozás kérdése. A Raif-feisen bankostól többet vártam, mert itt vannak a lehetőségek uni-ós pénzek lehívására, és a fő gon-dunk a finanszírozás.

– Pályázni tudnak?– Tudunk. De az a gond, hogy

minden pályázat utófinanszíro-zott. Az önerőre valahogy kiszo-rítjuk a pénzt, de olyan vállalko-zót kell keresni, aki a továbbiakat megfinanszírozza. És egyre ne-hezebb ilyen vállalkozót találni. Erre kellenének a bankok. Úgy gondolom, a jövő egyre nehezebb lesz. Érezzük mi, hogy törőd-

letadó előadások. Küzdünk a min-dennapokkal és itt a „hogyan to-vább”-ra kaptunk útmutatást.

– Például mit?– Azt, hogy az identitástudat,

a céljaink megfogalmazása meny-nyire fontos. Van több rendezvé-nyünk is, de nem ezek a súlypont-jaink. Mi a paprikáról és a ha-gyományainkról vagyunk híre-sek, és arra kellene még jobban fókuszálnunk. Értettem a kriti-kát, mert bár mi is tudjuk, hogy mit kellene tennünk, most kap-tam a megvalósításhoz egy újabb lökést.

– Maradt-e hiányérzete?– Arra ez a konferencia talán

nem is tud választ adni. Szerin-tem minden adott ahhoz, hogy végre a döntéshozók is jobban odafigyeljenek és foglalkozzanak az önkormányzatok problémáival érdemben is. Mostohagyerekek vagyunk. Három-négy jobb évet kivéve, bármilyen színű kormány volt is, mindig csak jöttek a felada-tok, de forrás, az nem jött hozzá-juk. Szerintem a háttérben meg-van a szándék, de a politika még mindig nem érett meg a cselekvés-re. A baj az, hogy minden politikai erő tudja, hogy mit kellene csinál-ni, de talán még mindig nem va-gyunk elég mélyen ahhoz, hogy az összefogás megszülessen.

nek az önkormányzatokkal, csak nem eleget. Az önkormányzati minisztérium jelenlegi felállása nagyon jó. Jó a kapcsolatunk az itt is előadó államtitkár úrral, de pénzt ő sem tud teremteni. A leg-fontosabb, hogy a feladatainkat egyelőre el tudjuk látni, az intéz-ményeink működnek. De máról holnapra élünk.

– Kistérségi összefogás?– Az egészségügyben és az ok-

tatásban működik, de, főleg em-beri hibából, nem úgy, ahogyan elvárható lenne. Minden település a maga pecsenyéjét sütögeti.

– De így félig nyers marad a pe-csenye.

– Ezt néhányan tudjuk, de még-sem tudunk elmozdulni a változás irányába.

Tóth István, Bogyiszló polgár-mestere:

– Tulajdonképpen a várakozá-somnak megfelelt a konferencia, ötleteket kaptam, közte olyanok is voltak, amiket 1993 óta, mint gyakorló polgármester, már alkal-maztam is itt-ott. Persze ennyire összefoglalva még nem fogalma-zódott meg bennem. Most olyan időszak jön, amikor kénytelenek leszünk önerőből nagy dolgokat csinálni, így különösen nagy je-lentőségű, amit hallottam. Főleg délután voltak professzionális, öt-



karcok

A világhálón a nyáron jelent meg a fenti a kép. Rajta egy dunaszerdahelyi szurkoló ker-get egy nagyszombatit, amiért az utóbbi letépett egy, a lelátó-

ra a közönség által kifüggesztett magyar zász-lót. Egyébiránt utóbb a kergetőt megbírságolták, a zászlóletépőt azonban tudtommal nem.

Ha én zászló volnék (nemzeti szí-nű zászló), nem szeretnék bármely klubmérkőzésen hasonló atrocitá-sok prédája lenni. Persze, nemzeti lobogót kitűzni nem tiltott az unió egyetlen országában, így Szlová-kiában sem.

A legutóbbi Európa-bajnoksá-gon rengeteg nemzeti zászló lobo-gott az osztrák és a svájci stadio-nokban, az utcákon, a szurkolói zónákban és sok más helyen, jó néhányan az arcukra is mázolták válogatottjuk nemzeti színeit.

De például, ha mondjuk egy an-gol és egy német klubcsapat vív egymással csatát a Bajnokok Ligá-jában, eszébe jut-e egyetlen angol vagy német szurkolónak a maga nemzetének zászlaját lobogtatni az utcákon, kivinni a mérkőzésre, s kifüggeszteni ott. Nem, nem jut

nal’a (magyarul Tornalja) polgár-mestere együtt tűzte ki egy igazán barátságos, az ivádi polgármester által kezdeményezett magyar–szlovák focimeccs alkalmából.

A szélsőségesek által mestersé-gesen szított feszültségnek nincs köze a béke- és nyugalomszerető magyar és szlovák emberek való-di érzéseihez. Ez a mondat is el-hangzott a mérkőzés előtti sajtó-tájékoztatón. A meccset a viszályt és nagy hírt keltő dunaszerdahe-lyi események ellensúlyozására szánták a mindkét nemzetbeli helyi választottak. Magyar rész-ről a budapesti XVI. kerület, to-vábbá Drávapiski, Ivád, Mátra-balla, Pétervására, Szajla, Terény és Váraszó polgármestere, szlo-vák részről Opatovská Nová Ves (Apátújfalu), Chanava (Hanva), Lenka (Lenke), Rumince (Runya), Tibava (Tiba), Tornaľa (Tornalja), valamint Tornal’a-Starňa (Tornal-ja-Sajósztárnya) önkormányzatai-nak választottjai.

Ha én zászló volnék (akár piros-fehér-zöld, akár fehér-kék-piros), örülnék, ha egy tornatermi bor-dásfal bordái közé állítanák a ru-damat, amennyiben a Pétervásrán tartott mérkőzés magyar és szlo-vák játékosai vegyes csapatokban alattam (két nemzeti címerrel dí-szített, A sport összeköt, azaz Hra nás spája feliratú mezben) vias-kodnának egymással.

Mégha gyaníthatóan egyesek megfeszítenének a fentiek miatt.

Aczél Gábor

eszébe. Klubok közötti találkozón klubzászlót illik lengetni. Pedig azt nem mondhatni, hogy az an-gol kemény mag tagjai különöseb-ben kedvelnék német ellenfeleiket, vagy hogy a német szurkoló ra-jongana az előbbiekért, ráadásul nemzeteik történelmi múltjában sem igen fedezhető fel a másik iránti megbecsülés.

A nemzeti zászlókkal (meg az árpádsávosokkal) klubmeccse-ken leginkább a magyarországi kemény mag hadonászik. Jobbára itthon, olykor külföldön.

Ha én zászló volnék, nagyon nem szeretném, hogy fradisták lengessenek Ausztriában, a Levsz-ki Szófia – Ferencváros előkészü-leti meccsen, s hogy berohanjanak velem a pályára, a rudammal fe-nyegetvén a bírót, amiért vesztésre áll a csapatuk.

Ha én zászló volnék, nagyon-nagyon nem szeretném, hogy a szlovákiai Dunaszerdahelyre ci-peljenek, hogy hergeljék velem az amúgy is indulatos, magyargyű-lölő szlovák szurkolókat, s hogy provokálják velem a rendőrséget.

Ha én zászló volnék (akár ma-gyar, akár szlovák) mindezzel szemben szívesen lobognék az ivá-di polgármesteri hivatal épületén az Európai Unió zászlaja mellett. A nevezett zászlókat Ivád és To-

HA ÉNZÁSZLÓ

VOLNÉK


A „Nagy Sziget”, a Magna Insula a honfogla-ló Árpád vezér nyári szálláshelyéül szolgált. A hely termékenységét, gazdagságát látva, Árpád mesterembereket fogadott és pompás vezéri házakat építtetett velük, majd oda-

vitte a lovait legelni, s lovászai mesteréül Csepelt – a sziget mai névadóját – választotta. Szigetbecse névadója a Becse-Gergely nemzetség, akiknek ősei Bizáncból visszatérve nyer-ték el itteni birtokukat. Az olykor kipusztulással fenyegető, viszontagságos történelmű település lakói jórészt ma is ma-gyarok és svábok.

ben folyamatosan éltünk a pályázati lehetőségekkel, általában sikerrel. SAPARD-, EU-s és egyéb pályáza-ti pénzből építettünk utakat és járdákat, korszerűsí-tettük a közvilágítást, fedeztük a gázfűtésre átállást, valósítottuk meg a művelődési ház és udvara teljes felújítását, a Balassi téri tó revitalizációját, az André Kertész Múzeum teljes felújítását, együttműködve a Szigetcsücske Természetbarátok Egyesületével lét-rejött a Tőzike Tanösvény, hogy csak a legjelentősebb fejlesztéseket soroljam. Szigetbecse minden társulási formában aktív szerepet vállalt és vállal. Részt vet-tünk és veszünk a kistérségi és önkormányzati tár-sulás munkájában, amilyen például a telefonhálózat kiépítése, a dömsödi hulladéklerakó építése, hat te-lepülés szennyvízkezelő rendszerének megépítése, a szelektív hulladékgyűjtés megoldása.

– Ez Csepel-sziget legbecsesebb települése – sü-ti el a bizonyára régi viccet Losonczy Béla. – Teljes körű az infrastruktúra, rendezett a település, sok parkunk, szobrunk és egyéb látványosságunk van, például az „Életfa”. Gyönyörű a nyolc és fél kilométer hosszú üdülőterületünk is. Ennek is része van abban, hogy 2006-ban első kategóriás minősítést nyertünk a Pest megyei kistelepülések között. A legnagyobb büszkeségünk az André Kertész Emlékmúzeum. El-ismert színvonalú az iskolánk és az óvodánk, amely társulási formában működik Makád község tag-intézményével. Idén szeptemberben fejeződött be a csaknem 200 millió forintos költséggel épült (EU-s pályázat) szaktantermi bővítés... Svábok vagyunk, nagyon spórolósak. Többek között ezért is tudtuk saját erőből és a lakosság, az üdülők hozzájárulásá-val finanszírozni az üdülőterületi ivóvíz- és gázbe-ruházást (2005), az emlékhelyek felújítását (1993), a gázberuházást (1994), az új posta építését (1995). A pályázatokhoz szükséges önrésszel is mindig ren-delkeztünk, sőt, a beruházások első pénzügyi ütemét teljes mértékben önerőből álltuk. Még azt is megen-gedhetjük magunknak, hogy minden helyi egyesület ingyen használhatja a művelődési ház termeit, legyen szó szülői munkaközösségről vagy sportbálról. Ki-lenc civil szervezetünknek köszönhetően is pezseg a közösségi élet. Falugyűlésen, közmeghallgatáson, országos és helyi ünnepeken a kultúrház tele van! Az idei falutakarításnál majd’ százan jöttünk ösz-sze, köztük 22 gyerek, de még Ráckevéről is érkeztek munkálkodni mihozzánk. A közbiztonság elfogad-

Az 1360 lakost számláló település polgármestere, a helybéli születésű Magasitz Lajos 1990 óta áll a köz-ség élén. Azt mondja, megválasztásakor megfogal-mazódott legfontosabb elképzelései mind megvaló-sultak. Ebben segítette energetikusi végzettsége, bő-séges szakmai és vezetői tapasztalata. Tevékenységét 2005-ben a Magyar Köztársaság Arany Érdemke-resztjével ismerték el, ugyanez évben Az aranygyű-rűvel is járó Szigetbecséért kitüntetést vehette át. S hogy az elképzeléseket mi módon valósíthatták meg, arról ő és a Zalavárról 40 éve ide származott, „gyütt-maradt” jegyző (maga mondja így önmagáról), Lo-sonczy Béla beszél.

– Mind az öt ciklusban egysé-ges, a település érdekeiért mun-kálkodó képviselő-testület műkö-dött. Távol tudtuk tartani a politi-kát a testületi és a hivatali munká-tól – szögezi le a jó együttműkö-dés legalapvetőbb feltételeit a pol-gármester. – Sikerült kialakítani az elképzelt települési arculatot is, bár még sok a tennivaló. Ezek-kel is sikerrel fogunk megbirkóz-ni, mert a polgármesteri hivatal-ban is jól képzett, a törvényességet betartó, az embereket készséggel, hozzáértéssel szolgáló munkatár-sak dolgoznak. Az elmúlt 18 év-André Kertész: Becsei Madonna

A Holt-Duna egyik ága Szigetbecsénél (fotó: Polgár Zoltán)



ható, nem utolsósorban a törvénytisztelő lakosság és a tizenegy éve működő, 42 tagú polgárőrség jóvoltá-ból. Ingyen szolgálnak, a „fizetségük”, hogy év végén megvendégeljük őket egy vacsorára. A környező er-dőket azonban nem tudjuk megvédeni a falopástól, amit nem helyiek követnek el.

Nyáron jelentősen megnő a szigetbecsei lélek-szám, a 462 családi házas falunál másfélszer nagyobb üdülőterületen épített 680 hétvégi ház tulajdonosai jobbára fővárosiak, de ráckeveiek, makádiak, sőt, kecskemétiek és miskolciak is vannak köztük. Ott is van gáz, vezetékes ivóvíz, vezetékes telefon, három-negyed részben szilárd útburkolat. Ahogyan a he-lyiek, ők is szép rendben tartják a portájukat

– A jövőben is a település és a kistérség további fej-lődéséért szeretnénk munkálkodni, hogy a reális és jogos elképzelések, kívánságok valóra váljanak.

Szigetbecse önkormányzata készen áll szerepet vállalni a kistérség fejlődése szempontjából jelen-tős turisztikai, környezetvédelmi, területfejlesztési elképzelések megvalósításában – mondja a polgár-mester. – Ehhez egységes jövőképet, hathatós tu-datformálást, azaz megfelelő képzést kell megte-remtenünk.

Hegedűs Eszter

Szigetbecse a XX. századi fotográfia egyik legismer-tebb alkotóművésze, a gyermek- és ifjúkorát itt töl-tő André Kertész (1894–1985) emlékmúzeumával büszkélkedhet. Százhúsz eredeti, szignált fotográ-fiája, köztük a világhírű Szomszédok (1914), a Be-csei Madonna (1920) és a Szigetbecse (1984) mel-lett néhány bútora és személyes használati tárgya látható itt.

– Szigetbecsén élt André Kertész nagybátyja, Klöpfer Mihály, aki a környék leggazdagabb, ám gyermektelen szőlőtermesztője és borkereskedője volt. Pesti unokaöccse, Andris itt töltötte gyermek-éveit, s kötődése Szigetbecséhez életre szólónak bi-zonyult. Már elismert fotóművészként vonzotta Párizs. Az anyja nem akarta, hogy elmenjen. A sze-relme nem akarta, hogy elmenjen. Ennek ellenére elment. A szerelme utánament – idézi fel a helyi legendát Losonczy Béla jegyző. – Már a második

évben kiállítása volt Párizsban. A II. világháború előszele Amerikába sodorta 1936-ban. Többször ké-relmezte az ottani állampolgárságot, de csak 1946-ban kapta meg. Becsére már két év múltán hazaláto-gatott. Ahányszor Magyarországon volt, mindig el-jött ide. Amikor 1984-ben magas állami kitüntetést kapott azt mondta egy beszélgetésünk alkalmával: idősödöm, Szigetbecse a szívem csücske, legyen itt egy kiállításom. Kilencven éves volt ekkor, és azt is mondta: szeretnék Szigetbecsének ajándékot adni, ötven képet. A kiállítás zárásakor további hetven képet ígért, és betartotta az ígéretét.

A múzeum megalapításának elhatározásakor a Klöpfer-ház már nem volt meg, csak a keríté-se, amelyen a világhírű fotóművész halálának 20. évfordulóján emléktáblát helyeztek el. Az André Kertész Múzeumnak egy, a főutcán álló sváb házat szemeltek ki, udvarán eredeti gémeskúttal. Az át-alakítás tervezésében maga a művész is részt vett. A megnyitót azonban már nem érte meg, így lett emlékmúzeum, ami 1987. május 30-a óta várja a lá-togatókat.

Az azóta gyönyörűen felújított épületben a köz-ség vezetése hagyományteremtő szándékkal egy kis garzonlakást, „alkotószobát” rendezett be az épület emeletén, ahol megszállva fotográfusok, más művészek, kutatók (ingyen lakás, önköltséges étkezés és mosás!) ismerkedhetnek a becsei tájjal, az itt élő emberekkel, megörökítve a falu mai éle-tét. A vendéglátók csak egyet kérnek: a munkáik-ból egy példányt. he

aLko

tÓk F

oGaD

ÓJa

Becse egyik, Magyarországon valószínűleg egyedülálló nevezetessége a régi síremlékek-ből kialakított kerítés. A XVII. század végén ideköltöztetett katolikus német lakosság je-lentős részét a II. világháború után Németországba telepítették, vagy „málenkij robotra” hurcolták. Helyükre felvidéki, zömmel református magyarok települtek, s ekkor nyitották a szomszédos református temetőt. A község 1800-as évekbeli régi temetőjében azonban nem hagyták a gazban az élő hozzátartozó nélküli halottak sírköveit. Az egyházközség képviselői, meg a község vezetői úgy döntöttek, hogy ezeket megmentik az utókornak, hisz’ régi becsei emberek nevei, sváb felírások vannak rajtuk. Ennek a tizenhat éve le-zajlott „áttelepítésnek” a kedves emlékű egyházi vezető és képviselő-testületi tag, Stock Marci bácsi volt a lebonyolítója. Elkészült az előlapokból egy százötvennél is több dara-bos emléksor, ami különleges miliőt kölcsönöz a temetőnek. (fotó: Polgár Zoltán)

(fotó: Polgár Zoltán)


CSÚCSTECHNOLÓGIA – MEGBÍZHATÓSÁG – KÉNYELEMVÁLASSZON AZ MTD HÓMARÓK KÖZÜL!

A fűnyírók és traktorok mellett az MTD termékcsaládjában megtalálhatók a hómarók is. Alkalmazásuk-kal a háztartások, a közintézmények és az önkormányzatok kiválóan felkészülhetnek a télre. A nagy teljesítmény az MTD vagy a YARD-MAN típusú gépek használói számára komfortérzettel pá-rosul. Önjáró kivitele miatt a jól végzett munka élményét nyújtja. A fúvott gumiabronccsal szerelt meg-hajtókerekek, a jeges, tömörödött hó marására alkalmas maró- és behordó szerkezet és a nagy teljesítmé-nyű fúvó ventilátor teszi alkalmassá ezeket, a kis gépeket arra, hogy bármely időjárási viszony mellett is kompromisszum nélkül, megoldják már nemcsak a családi házak, hanem kisebb üdülők, parkolók hóel-takarítását is.

Az MTD nagyobb hómaróira tolólap is szerelhető! Segítségükkel takaríthatóvá válik a már olvadó hóká-sa, latyak. Továbbá a gép még akkor is használható, amikor a nehéz, vizes hó eldobására már nem ma-rad elegendő energia.

Kisebb feladatokhoz megfelelő a fűnyírótraktor tolólappal és hólánccal.

A bemutatott készülékekről és a széles választékról bővebb információhoz juthat az MTD Hungária Kft. honlapján: www.mtdhungaria.hu vagy a kö-vetkező elérhetőségeken: 8248 Nemesvámos, Dózsa Gy. utca 1., tel.: 88/515-500, fax.: 88/515-510



minden

napok

– Az önkormányzatok központi forrásai jövőre mi-képpen alakulnak?

– A helyi önkormányzatoknak két bevételi forrá-suk van: az egyik a központi költségvetésből, a másik a helyi adókból érkező bevétel. A központi költség-vetési forrásokat illetően nem változik a pozíciójuk. A 86 milliárddal, amivel csökken a forrás, annyival csökken a kiadásuk is, összességében ennyit tesz ki náluk a közalkalmazottakként, köztisztviselőként foglalkoztatott félmillió embernek a 13. havi juttatá-sa és ennek a járuléka. Az első költségvetési tervhez képest 7 milliárd forinttal csökken a szociális juttatá-sokra fordítható összeg. Akkor ugyanis egy minimá-lis reálbérnövekedéssel számoltunk, ami nem valósul meg. Ezért mondjuk azt, hogy az önkormányzatok pozíciója a költségvetési ágon nem változik. A köz-ponti költségvetés nem rak több terhet a vállukra. Nem vesz el pénzt úgy, hogy kivenné a rendszerből, nem ír elő zárolást, tartalékolást.

–Hogy történik az elvonás? Fűnyíró elv alapján, vagy az adott település helyzetét figyelembe véve?

–Az önkormányzati rendszerek nagy részében normatív finanszírozás működik, azon feladatellát-ására kapott normatívák csökkennek, amelyek mö-gött bérfizetés van. Ugyanez vonatkozik a szociális ellátásra is.

– Az önkormányzatok egy része feladatainak el-látására kölcsönöket vett fel, méghozzá svájci frank alapút. Ennek a törlesztő részletei most alaposan meg-nőnek. Számukra mit ajánlana?

– Aki svájci frankban adósodott el, az adósságá-nak törlesztő részletei sokkal nagyobbak, mint 3–4 hónappal ezelőtt voltak. Csak azt tanácsolhatom, amit a kormány is mond: nézzék át a feladataikat, s a rendelkezésre álló eszközöket a szigorúan kötelező feladatok finanszírozására fordítsák. Ami nem köte-lező, abban van mozgásterük. Az önkormányzatok bevételének jelentős része saját bevétel. Ezek a helyi adók, amilyen az iparűzési adó, a kommunális adó, a magánszemélyek kommunális adója, a telekadó; va-

lamint az átengedett adók, mint például a gépjármű-adó, a luxusadó. Míg a központi bevételekre számít-hatnak, ez utóbbiakat nem tudjuk garantálni. Ezért azután a biztonságra törekedve kell tervezniük a kö-vetkező évet; alapos, megfontolt döntéseket kell hoz-niuk. Nem mondom, hogy ne vegyenek fel hitelt, ne bocsássanak ki kötvényt, ha annak van ésszerű alapja és nincs túl nagy kockázata, de, ahogy a családoknál, itt is a megfontolt kockázatvállalás a fontos.

– Hogyan látja a fejlődési lehetőségeket? A pályá-zatokhoz szükséges önrészt a helyi önkormányzatok képesek lesznek-e előteremteni?

– A nehezebb helyzetben lévőknek segít az EU-alap, amire az Önkormányzati Minisztériumnál tudnak pályázni; s ez az alap nem csökken, hanem nő. A kormány áttekinti, hogy melyek azok a célok, amelyeknek megvalósítása érdekében esetleg egyes tételek átcsoportosítása válhat szükségessé. Ilyen lehet a gazdaság élénkítése, a munkahely létesítése, megtartása, ilyenek lehetnek a turisztikai fejlesz-tések. A presztízsberuházásokat azonban, amilyen például a főtér újraburkolása, érdemes néhány évvel elhalasztani.

– Gondolom, erre irányulnak a pályázatok…– Igen. De felhívom a figyelmet arra, hogy az ön-

kormányzatok jelentős része még most, 2008-ban is nem azt nézi, hogy mit kellene az adott településen létrehozni, hanem azt, hogy mire írtak ki pályáza-tot. Éppen a korlátozott saját erő miatt jól kell ki-választani a megvalósítandó célt, és megfontoltan pályázni. Ez mindenképpen szemléletváltást igé-nyel. A kis, néhányszáz lakosú települések számára az idegenforgalom, a turisztika segíthet. Ha végig-nézzük ezeket, szinte kivétel nélkül megállapítható, hogy nem az adottságaiknak, méretüknek, lehető-ségeiknek megfelelően vállalták a feladataikat, nem ahhoz mérten fejlesztenek. Nem szabad megyei mé-retű fejlesztéseket, beruházásokat indítani, amihez nincs meg a saját erő, azzal a gondolattal, hogy majd lesz valahogy.

A kérdés mindenütt felmerül: milyen módon lehetséges mérsékelni a világ-válság hatásait. A helyi önkormányzatok körében kérdés az is, hogy melyiket milyen módon sújthatják a válság országos hatásának mérséklésére irányuló intézkedések. Jauernik István, az Önkormányzati Minisztérium államtitká-ra munkatársunk Hajós Anna kérdéseire válaszolt.

A VÁLSÁGelőszelében


BükönHorváth Lajos, a kisváros polgár-mestere elmondta, hogy már fog-lalkozott a képviselő-testület a jö-vő évi költségvetés főbb irányelve-ivel, és azokat el is fogadta. Ezek szerint a normatívacsökkenések ellenére is át lehet vészelni a nehéz időszakot, még fejlesztésre is fut-ja. Ez elsősorban annak köszön-hető, hogy egy olyan településről van szó, ahol virágzik a gyógytu-rizmus, és elég sok pénz folyik be iparűzési adóból. Kérdés persze, hogy a legnagyobb adófizető Nest-lé cégre és a gyógyfürdő forgal-mára hogyan hat majd a pénzügyi válság. Fontos, hogy továbbra is megmarad, miszerint az általuk beszedett minden 1 forint idegen-forgalmi adóra 2 forint kiegészítő normatíva jár.

A büki polgármestertől meg-tudtam, hogy mindenképpen szeretnék azokat a fejlesztéseket megvalósítani, amelyeket a pozi-tív elbírálású pályázatok lehető-vé tesznek, így a belső útépítések és korszerűsítések, gyalogos átke-lőhely, parkoló létesítése, és négy utcára kiterjedően a belvíz-elve-zetési projekt véghezvitele, amely 95 millió forintba kerül csaknem 82 milliós támogatással. A turiz-mus szempontjából is fontos elő-relépéseket terveznek.

CsepregenHámori Jenő, a Bük közelében fek-vő Csepreg polgármestere szerint az ő kisvárosa nagyon megérzi majd a gazdasági-pénzügyi válság hatásait, mivel igen kevés a bevé-teli forrása, legfeljebb az iparűzési adóra lehet némileg alapozni. A te-lepülés évek óta forráshiányos, tá-mogatásra szorul. A működésben, az intézményfenntartásban jelen-tős gondok lehetnek, beruházást pedig nem is nagyon mernek ter-vezni. Az úthálózat korszerűsíté-sét, javítását azonban mindenkép-pen meg kell valósítaniuk, ami-hez pályázati támogatást vesznek igénybe. Igaz, az ehhez szükséges 50 százalékos önrész előteremtése sem lesz könnyű az önkormányzat számára. Szigorú takarékoskodás

BattonyánCsak a munkahelyteremtéssel lép-het előre Battonya a következő év-ben, vallja dr. Karsai József polgár-mester, a mezőkovácsházi válasz-tókerület szocialista országgyűlési képviselője. Szerinte az sem lehe-tetlen, hogy néhány év alatt több száz új munkahely létesül. Elsőd-leges cél a vállalkozók, ősterme-lők helyben tartása. Sőt, a köze-li Aradról vállalkozásokat szeret-ne a csanádi kisvárosba csábítani az önkormányzat.

– Egyértelmű, hogy a költség-vetési törvény megszorításainak hatására a települési önkormány-zatok központi pénzügyi támoga-tása 2009-ben csökken, s tovább-ra is gondjaink lesznek a nem kötelezően előírt állami felada-tok végrehajtásával – nyilatkoz-za a városházán tíz évvel ezelőtt még gazdajegyzőként tevékeny-kedett agrármérnök. – Az idén 200 millió forint forráshiány-ról indultunk, a nemzetiségi ok-tatás, a Román Általános Iskola és Óvoda és a Szerb Általános Is-kola és Óvoda kiegészítő állami támogatása, illetve az önhiki ré-vén 30–40 millió forintra mérsék-lődött az összeg. Becslésem sze-rint jövőre 180–200 millió forint forráshiánnyal számolhat a kép-viselő-testület. Nálunk nem szár-maznak bevételek a helyi adókból, mindenekelőtt a 15 ezer hektár termőfölddel kell jól sáfárkod-nunk.

A nyáron megpezsdült az élet a határ közvetlen közelében lévő településen, mivel a gyógyfürdő-jébe rengetegen látogattak át Ro-mániából. A felújítása, fejlesztése, az egész évben használható egy-ség létrehozása, valamint a Koro-na Szálló wellness- és gyógyfürdő-központtá alakítása azonban egye-lőre megakadt. Pedig főleg szom-baton és vasárnap szinte mozdulni sem lehetett a gyógyfürdőben és a környékén. Viszont sikernek szá-mított, hogy augusztusban szociá-lis mosoda nyílhatott a művelődési ház mellett egy üres önkormány-zati ingatlanban a rászoruló, át-lagosan 3–6 gyermekes családok

és korrekciók várhatók az önkor-mányzat által fenntartott intéz-ményeknél, valószínűleg szűkíte-ni fogják a nem kötelező feladatok ellátásának a körét, s bizony elő-fordulhatnak leépítések is.

VámoscsaládonA jövő évi költségvetési koncep-ció tervezésének közepénél érte el a válság előszele a 350 lakosú kis-község képviselő-testületét, s min-den bizonnyal erősen megérzik az országos költségvetési megszo-rítások következményeit. Németh Imre polgármester úgy látja, hogy az idei évhez képest a 2009-es ki-látások elkeserítők, hiszen 3–5 millió forintnyi bevételkieséssel számolnak, ami 15–20 százalé-kos csökkenést jelent. Bár saját intézményt Vámoscsaládon nem működtetnek, de intézményfenn-tartó társulás keretében két tele-pülésen is iskola és óvoda fenn-tartásában vesznek részt. Mivel az oktatásra szánt központi nor-matívák csökkenek, ezért az ön-kormányzati terhek növekednek. Csak éppen azt nem tudják, mi-ből teremtik ezt a növekményt elő, mert minimális bevételi forrásaik vannak. Beruházásokra, fejleszté-sekre pedig nem is gondolhatnak. Az elmúlt években és az idén is sikeres pályázatokkal azért 3–10 millió forint jutott erre a célra is, a 25–40 milliós beruházás pedig eddig is álomnak tűnt. Most még a pályázatok önrészét sem tud-ják kigazdálkodni. A polgármes-ter arról is beszélt, hogy állandó-an azt hallani, miszerint dőlnek a milliárdok az Európai Uniótól, de ezekből olyan kis települések, mint Vámoscsalád, nemigen ré-szesülhetnek, mert még a mini-mális saját erőt sem tudják leper-kálni a pályázatokhoz. Az igaz-sághoz tartozik, hogy részt vesz egy nagy projektben a telepü-lés önkormányzata, ugyanis két másik településsel, Uraiújfaluval és Jákfával közösen szennyvízbe-ruházás előtt állnak, kérdés azon-ban, hogy ennek az önrésze miből teremtődik elő.

Lendvai Emil



számára. Sem a négy automata, nagy teljesítményű mosógép hasz-nálatáért, sem a mosószerért nem kell fizetniük. A kultúrházat a ró-mai katolikus egyház eladta a vá-rosnak, a vételárat négy év alatt téríti meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium. Az egyház az egy-kori battonyai prépostról, Klivényi Lajosról elnevezett új közösségi házzal gazdagodott októberben, amelyet dr. Kiss-Rigó László sze-ged-csanádi megyés püspök szen-telt fel. A temetőben pedig új rava-talozót építenek az 1895–1896-ban épült kápolna helyett, a volt teme-tőcsőszház helyén.

– Nem csüggedünk, előre tekin-tünk – jegyzi meg a polgármester. – Az önkormányzat tulajdonában lévő Energiapark Kft. naponta 18–22 megawatt áramot termel majd, amelynek köszönhetően évente 100 millió forint megtakarítást ér-hetünk el. Az üvegházak és a bioe-tanol-üzem tevékenységének fel-lendülésére is számítunk. Külön tanulmány méri fel a Battonya és a romániai Pécska közötti vas-útvonal újraindításának várható gazdasági és társadalmi hatásait.

Októberben elsősorban a vá-lasztókerületéhez tartozó dél-bé-kési, önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések ön-kormányzatait részesítette önhi-ki-támogatásban Békés megyé-ben az Önkormányzati Miniszté-rium. Közülük is Battonya kapta a legtöbb pénzt, 25 millió forin-tot. Nagybánhegyesnek hatmillió, Mezőkovácsházának ötmillió, Ke-vermesnek ötmillió, Mezőhegyes-nek négymillió, míg Pusztaottla-kának egymillió forint jutott.

MezôkovácsházánBakos István polgármester meg-látása szerint a demokrácia utol-só bástyái, a települési önkor-mányzatok egyre kiszolgáltatot-tabb helyzetbe kerülnek. A folya-matosan kialakuló függő viszony tervezhetetlenné teszi a jövőjüket. A fokozottan hátrányos helyzet-ben lévő Mezőkovácsháza városa csak pályázat útján képes megva-lósítani a fejlesztési elképzeléseit,

azonban az önerő előteremtése is gondot okoz.

– Sokszor találkozunk teljesít-hetetlen feltételekhez kötött pályá-zatokkal – mondja a polgármester. – Az EU-s pályázatok konszolidált állapotokat tételeznek fel. Így for-dulhat elő például az, hogy a kis-térség egy felzárkóztatási program során elnyert 3,2 milliárd forintos támogatása nehéz helyzet elé állít-ja a pályázni kívánókat. Az összeg negyedét TÁMOP-os pályázatok-ra kell fordítani, amelyek ugyan-akkor előírják az ötéves fenntart-hatóságot, a továbbfoglalkozta-tást. Amennyiben képtelenek erre az önkormányzatok, abban az esetben a DAOP-ra már nem nyújthatnak be pályázatokat. Úgy érezzük, hogy a pályázati kiírások jelenleg túlszabályozottak, nem teszik lehetővé az adott térség va-lós problémáinak kezelését. A jö-vőnk csupa feltételes mód.

KunágotánA rendszerváltozás óta egy-szer sem került olyan helyzetbe, az egyébként halmozottan hát-rányos helyzetű dél-békési, me-zőkovácsházi kistérségben lévő Kunágota önkormányzata, hogy hitelfelvételhez kelljen folyamod-nia. Pápai Zoltán, aki egyhuzam-ban 18 éve a mintegy háromezer lakosú község polgármestere, el-sősorban az odafigyelésnek, a kö-rültekintésnek, a település lakói-nak érdekeit néző, kompromisz-szumokra hajlandó képviselő-tes-tület ésszerű, szigorúan takarékos pénzügyi gazdálkodásának tu-lajdonítja az eredményt. No meg a kunágotaiak pozitív hozzáállá-sának, akik a kilencvenes évektől kezdve a földgázberuházást, a vo-nalas telefonhálózat létrehozását, a járdaépítést, a szennyvíz-csator-nahálózat bővítését is segítették a saját pénztárcájukból. Az adófi-zetési morál igen jó; a kommuná-lis, a gépjármű- és az iparűzési adó egyaránt szépen befolyik az ön-kormányzat kasszájába.

A létszámleépítést elkerült pol-gármesteri hivatal az 1990. évi, vagyis 105 közalkalmazottal látja

el a teendőit. A másik legnagyobb foglalkoztatónak, a megszűnt Ber-csényi Mgtsz.-ből létrejött zártkö-rű részvénytársaságnak időszak-tól függően 180–220 dolgozója van. A baromfivágó és -bontó ma-gáncég 40–60 embert alkalmaz. A falu csaknem 400 munkanélkü-li lakosának a munkamorálja is jó; sorban állnak a közhasznú, közcé-lú munkák elvégzése érdekében. Kunágota gesztorságával működik Almáskamarással és Dombiratos-sal közösen az általános iskolai intézményi társulás, s körjegyző-ség is létrejött. Az idén útépítés-re, útfelújításra és rendezési terv aktualizálására nyert pályázatot az önkormányzat. Kunágota Al-máskamarással és Nagykamarás-sal fogott európai uniós támoga-tással megközelítően 1,4 milliárd forintos szennyvízberuházásba; a 2. ütem 1. fordulójának a meg-valósítását hajtják végre 60 millió forintos költséggel 2009-ben.

– A leghátrányosabb helyzetű kistérségek általánosiskola-fel-újítási programja révén a német iskolát 12 millió forint pályázati pénzből modernizáljuk – mondja a polgármester –, tizenhat telepü-lés belterületi csapadékvíz-elve-zetése során a községet 114 mil-lió forint támogatásban részesíti a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács. További útépítésre, az 1. és 2. számú háziorvosi rendelő akadálymentesítésére, a telepü-lésközpont felújítására is pályá-zunk, a volt MSZMP-székházból pedig könyvtárat, teleházat és fa-lugazdász irodát szeretnénk ki-alakítani.

Nagyszénáson– A pénzügyi, a magyar gazdasá-got fokozottan érintő válság köz-vetlen hatása az önkormányzatok állami finanszírozásán mérhető – vélekedik Nagyszénás polgármes-tere, Nyemcsok János. – Az intéz-mények fenntartási költségeinek további csökkentése szinte csak elméleti lehetőségként merül fel, mivel már ma is, már-már a mű-ködést kockáztatva folyik a mun-ka. Fejlesztési terveink, a már


megnyert pályázatok megvalósí-tása, kivitelezése kötelező – hang-súlyozza –, ami az önkormányzat 2,9 milliárd forintos költségveté-sének figyelembevételével igen ne-héz. További fejlesztések a pénz-ügyi környezet, a központi finan-szírozás pozitív változásáig nem aktuálisak.

VésztônA TÖOSZ Köllner Ferenc idei em-lékdíjának egyik kitüntetettje, Ka-szai János, Vésztő polgármestere azt fejtegeti, hogy a költségveté-si törvény ismeretében a 2009. évi lehetőségek beszűkülnek. A város önkormányzata évek óta racioná-lis gazdálkodást folytat, ám most már nincs miből takarékoskodnia. Tovább romlanak az életkörülmé-nyek, jelenleg is több ezren része-sülnek önkormányzati ellátásban (szociális segélyben, ápolási díjj-ban, lakásfenntartási támogatás-ban). A helyi vállalkozások szá-ma nem jelentős, zömmel keres-kedelmi jellegűek, ebből adódóan csaknem lehetetlen a saját bevéte-lek (például az iparűzési adó) nö-velése. Ráadásul az önkormány-zat nem rendelkezik értékesíthető vagyonnal. Nem csupán az állami támogatások fajlagos beszűkülé-se a gond; az igazi problémát az okozza, hogy az ellátottak (óvo-dások, iskolások) száma is folya-matosan apad.

– Minden lehetőséget kihasz-nált a többletforrások megszer-zésére az önkormányzat – mondja Kaszai János. – Gondolok itt a tár-sulásból adódó előnyökre, az in-tézmények átszervezésére, össze-vonására. A polgármesteri hivatal dolgozói csak a jogszabályban kö-telezően előírt juttatásokat kapják meg, heten részt vesznek a prémi-um programban. Nem telik étke-zési hozzájárulásra, ruhajuttatás-ra, szemüvegre. Üdülési csekket életünkben sem láttunk.

Mindazonáltal a fejlesztési el-képzelésekben Vésztőn nincs hi-ány, minden pályázati lehetőséget kihasználnak. Annál fogva tehe-tik meg, hogy az önkormányzat 2007 novemberében 200 millió fo-

Ami a fejlesztéseket illeti, jövőre – remélhetőleg pályázati támoga-tással – folytatni kívánják a belte-rületi utak felújítását, a járdaépí-tést, egy újabb körforgalmi cso-mópont kialakítását, egy óvoda és egy általános iskola akadálymen-tesítését. A tervek között szerepel például a Szent István völgyhíd rekonstrukciója, a vár alatti ko-lostorok és kertek projekt meg-valósítása, a szennyvízkezeléssel összefüggő mintegy kétmilliárd forintos beruházás kivitelezése. Ez utóbbi 50 utca bekapcsolását is jelenti a szennyvízhálózatba. Ugyancsak 2009-es program a 158 települést, így Veszprémet is érintő észak-balatoni hulladékke-zelő rendszer kiépítése, a szelektív hulladékgyűjtés szélesítése.

AlsóörsönA már korábban végrehajtott racionalizálás folytán egyazon szervezeti irányítás alá integrál-ták az óvodát, az általános iskolát és a művelődési házat, amelyek így is maradéktalanul ellátják a rájuk bízott feladatokat Alsóörsön. Heb-ling Zsolt polgármester mindemel-lett az önkormányzat egyik legna-gyobb „húzásának” tartja, hogy az általános iskola – egy szerző-dés értelmében – egyszersmind helyet ad a kézilabda-utánpótlás központnak. Így a csökkenő gyer-meklétszám ellenére megmaradt az iskola önállósága. Ugyancsak jó döntésnek bizonyult, hogy a ko-rábbi bérlőtől visszavették a kem-ping működtetését, s e létesítmény az eddigi veszteség helyett már idén nyereséggel üzemelt.

Az elmúlt időszakban számos fejlesztés valósult meg a köz-ségben, igaz, a mostani ciklust 130 milliós fejlesztési hitellel kezdték, ez év végére viszont már csak 20 millió törlesztése maradt. Tervezik a művelődési ház felújí-tását, a korábban egy vöröskőbá-nya helyén kiépített amfiteátrum rekonstrukcióját, ökoturisztikai látogató központ kialakítását, egy nyolcezer négyzetméternyi park megvalósítását. Turisztikai célo-kat szolgál majd a település észa-

rint összegben kötvényt bocsátott ki, amelyet kizárólag fejlesztési cé-lú önerőként kíván felhasználni.

Dányi László

VeszprémbenMár az idén meglehetősen nehéz helyzetbe került a város.

– Egy cég beszüntette a műkö-dését Veszprémben, és ez önma-gában több mint 210 milliós ipar-űzési adó kiesését eredményez-te – mondja Debreczenyi János, a megyeszékhely polgármestere. – Az önkormányzat 24–25 mil-liárdos költségvetésében ugyanis meghatározó a körülbelül 3,6 mil-liárdos iparűzési adó. Ezért na-gyon fontosnak tartottam, hogy még a 2009-es évre szóló költ-ségvetési koncepció összeállítása előtt megismerjük a kis-, közepes- és nagyvállalkozások, a kereske-delmi cégek helyzetét, a pénzügyi válság negatív hatásainak enyhí-tésére tervezett intézkedéseiket. A kapott információk szélsőséges megoldásokat jeleznek. Néhány nagyvállalat 15–30 százalékos ter-meléscsökkenéssel számol, tízes nagyságrendű létszámleépítéssel. Ez az önkormányzat bevételkiesé-se mellett növeli a munkanélküli-ek számát is. Szándékaink szerint a megyei kereskedelmi és iparka-marával egyeztetve áttekintjük a korábban létrehozott vállalko-zásfejlesztési alap kamatmentes hitel nyújtása támogatásának fel-tételeit. Az már biztos, hogy csak fejlesztésre lehet majd pályázni, fogyasztásra nem.

A kereskedőket azzal kívánják segíteni, hogy 2009-ben nem eme-lik az önkormányzat tulajdonában lévő üzlethelyiségek bérleti díját. A polgármester szerint jövőre is működtetni kell az önkormány-zati fenntartású intézményeket, ebből nem engednek és létszám-leépítéssel sem foglalkoznak. Vi-tathatatlan, hogy szükség lesz az intézmények reformjára, de ez is az első időszakban többletkiadás-sal járna, ezért nem szerepel a jövő évi tervek között. Nem szeretné-nek visszalépni a kultúra, a sport területének támogatásában sem.



ki részén az önkormányzat által megvásárolt 2,4 hektárnyi erdő-terület is. A polgármester szerint a község bevételeit növelik és új munkahelyeket teremtenek azok a magántőkés beruházások, ame-lyek két vitorláskikötő építésében és szálláshelyek bővítésében teste-sülnek meg.

CsopakonA sok bizonytalansági tényező el-lenére Ambrus Tibor polgármes-ter viszonylag optimista a település helyzetét illetően. A képviselő-tes-tület évekkel ezelőtt döntött a szi-gorúbb gazdálkodásról, létszám-csökkentést hajtottak végre a pol-gármesteri hivatalban, a korábbi húsz millióról tízre vették vissza a kulturális rendezvények éves költségvetését, s elsősorban azok-nak a civil szervezeteknek nyúj-tanak önkormányzati támogatást, amelyek bizonyos feladatokat át-vállalnak az önkormányzattól. Most a költségvetési koncepcióban elhatározták, hogy az intézmény-vezetőkkel egyetértésben itt is be-vezetik a teljesítmény szerinti bé-rezést. Tervezik, hogy 2009-re nem emelik a helyi adók mértékét.

Az előzetes számítások szerint a jövő évi költségvetés bevéte-li és kiadási oldala egyaránt 588 millió forint körül lesz, ebből a si-keres pályázatoknak is köszönhe-tően csaknem 30 százalék, mint-egy 180 millió jut felhalmozási kiadásokra. A fejlesztési kiadá-sok tervezése során elsőbbséget kapnak a kötelezettségvállalás-sal terhelt új, illetve áthúzódó fel-adatok. A legnagyobb, 120 milliós beruházásnak számít az „intel-ligens strand” című nyertes pá-lyázati projekt, több utca felújí-tását is tervezik, újabb parkokat, játszótereket építenek, illetve újí-tanak fel. Továbbra is olyan fej-lesztéseket terveznek, amelyekhez pályázati támogatásra számíthat-nak. Az sem okozhat gondot, ha a pályázatoknál szokásos utólagos finanszírozás miatt esetleg hitelt kell felvenniük. Külső befektető beruházásában szó van két, egész évben működő szálloda, esetleg

egy vitorláskikötő építéséről, ezek révén új munkahelyek jönnek lét-re, s növekedhet az önkormányzat bevétele.

Felsôörsön– Több éve nem emeltük a helyi adók mértékét, ezért most erre is sort kell kerítenünk – ezt javasol-ja a képviselő-testületnek Kenéz-né Berei Gyöngyi, Felsőörs polgár-mestere.

Abban is döntést vár a testület-től, hogy pályázzanak-e néhány olyan fejlesztés támogatására, amelyeken eséllyel indulnának. Van viszont néhány olyan beru-házás, amit meg kívánnak valósí-tani. Ilyen például az óvoda terü-letének bővítése, amit a születés-szám örvendetes növekedése is in-dokol. Fontosnak tartja a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek ki-alakítását, egyes utcák burkola-tának felújítását, a még hiányzó közvilágítás pótlását.

A takarékossági intézkedések közül egy már biztos; nem ter-veznek jutalmazást maguknak, ezzel 1,85 millió forintot spórol-nak meg.

DudaronPolt Ferencné, a település polgár-mestere szerint egyelőre képlékeny állapotban van az önkormányzat költségvetési koncepciója, szeret-nék, ha nem kellene jövőre meg-szorító intézkedéseket bevezetni. Mindenesetre nem tervezik a helyi adók mértékének emelését. Azo-kat a fejlesztéseket kívánják első-sorban megvalósítani, amelyek-hez már nyertek pályázati támoga-tást, s ezekhez megvan az önkor-mányzati önrész is. Ebben többek között szerepel az egészségházban a védőnői szolgálat részére megfe-lelő feltételek kialakítása, a közvi-lágítás fejlesztése. Nem szeretnék növelni a fejlesztési hitelük mér-tékét, bár a 300 millió forint kö-rüli költségvetéshez képest a je-lenlegi 23 milliós hitel elviselhető mértékű. Juhász Ferenc

Magosligeten – Nagy szegénységben élnek az em-berek Magosligeten, s a lakosság több mint fele cigány – mond-ja Horváthné Orbán Katalin pol-gármester. – Munkahely egyál-talán nincs, a közmunka az ön-

A kistérségi társulások központi támogatásának megkurtítására irá-nyuló pénzügyminiszteri javaslat arra indította Szedlák Attilát, a ke-let-balatoni kistérség elnökét, Litér polgármesterét, hogy a társu-lási tanács felhatalmazásával egyeztető fórumra invitálja a megyé-ben működő önkormányzati társulások elnökeit. A hét társulástól megjelentek megütköztek azon, hogy a módosító indítvány szerint jövőre az általános működésre 30, a belső ellenőrzésre 40 százalék-kal kevesebb pénzt kapnak, s hogy az egészségügynél, az oktatásnál, a szociális szolgáltatásnál drasztikus normatíva elvonással kell szá-molniuk 2009-ben. Kifogásolták, amiért a jövőben nem kaphatná-nak központi forrást szociális feladatok ellátására, ha e feladatokat külső vállalkozás végzik. Elfogadták ugyan a takarékosság kénysze-rét, de a módosító indítványnál kisebb mértékű csökkenést tartot-tak elviselhetőnek. Indokolással ellátott javaslatukat Szedlák Attila eljuttatta az Országgyűlés elnökéhez. Nyilatkozatban megfogalma-zott álláspontjuk szerint a pénzügyminiszter T/6571/4 számú módo-sító indítványában szereplő normatív hozzájárulások és támogatások mind a kistérségek, mind pedig az önkormányzatok működését elle-hetetlenítik. Javasolták, hogy az önkormányzati miniszter kezdemé-nyezzen egyeztető tárgyalásokat a pénzügyminisztérium illetékesei-vel az önkormányzati „katasztrófát” elkerülése érdekében. Levélben kérték fel Veszprém megye valamennyi országgyűlési képviselőjét, hogy az inkriminált módosító javaslat helyett az övékét támogassák, s felszólították az országos önkormányzati szövetségeket ugyanerre. J. F.

tILta

kozÓ

HEtEk


A jegyző úgy látja, hogy egy i lyen kistelepülésen, amilyen az övék, nemigen lehet jelentős számú munkahelyet teremteni. Az önkormányzat annyit tehet, hogy évek óta kihasználja a köz-munka-lehetőségeket, s a kis-térségen keresztül csatlakozik a közmunkaprogramokhoz. Ra-mocsaháza a környéken a legtöbb közfoglalkoztatottat alkalmazza. Ez azonban tulajdonképpen szük-séges rossz, meg időhúzás azok számára, akiknek e túlélési le-hetőségre van szükségük addig, ameddig normális munkahelyet nem találnak. Áttörést a gyárak épülése hozhatna, ahol az embe-rek dolgozni s megfelelően keresni tudnának. A jegyző abban bízik, hogy a Nyírtasson eurómilliár-dokból felépülő hatalmas gázerő-mű a térségbeli munkaerő foglal-koztatására is gyakorol valami-lyen pozitív hatást.

NagydobosonEgyre nehezebb a 2230 lakosú Nagydobos község anyagi helyze-te. Dr. Horváth László jegyző re-méli, hogy az Önhiki kerete nem csökken. A falu tulajdonképpen már régebb óta ebből és máról hol-napra él. Az anyagi gondokat meg-próbálják rövid lejáratú hitelekkel áthidalni, vagyis a beszállítói és működési kiadásokat fedezni. Ez az önkormányzat még nagyobb mértékű eladósodásával jár. A le-gégetőbb gond a munkahelyek hi-ánya. Sok minden attól függ, akar-e vállalat, vállalkozó Nagydobosra települni. Van kilátás egy kisebb üzem idetelepülésére. Ez ügyben tárgyalásokat folytatnak. Emel-lett pályázatot nyújtottak be egy mikrotérségi konferenciaközpont létrehozására. A faluban laknak képzett, de jelenleg munkanélkü-li emberek, akik bármilyen üzem-ben képesek helytállni, megfele-lő minőségű munkát végezni. A lakosság negyede roma. A jegy-ző pozitívumnak tartja, hogy a legtöbb ember elsősorban mun-kát kér, és nem a munka nélkül megszerezhető pénzt igényli. A vi-szonylag közeli városokba, Fehér-

hogy jelentkezzen az óvónőképző-be, mert akkor lehet állása.

A polgármester szólt Magosli-getnek a cégbíróságon bejegyzés alatt álló alapítványáról is. Annak tevékenysége – szintén pályázat révén – a szociális helyzet javítását célozná. Erre nagy szükség van, mert a sokgyermekes családok-nak számos házat építettek szoc-polra. A bennük lakók a közüzemi számláikat sem tudják kifizetni, nemhogy az épületeket felújítani. Az alapítvány e családok helyze-tén igyekszik majd javítani.

Magosliget a falumegújítási cím elnyerésére pályázatot nyújtott be az MVH-hoz. Ha nyernek, akkor sokféle munkát el tudnak végez-ni a településen, amellyel szintén munkahelyek teremthetők

RamocsaházánAz 1500 lakosú Ramocsaháza jegyzője, Molnár Tibor szerint az önkormányzat – észlelvén a fi-nanszírozás nehézségeit – már ko-rábban jelentős létszámleépítése-ket foganatosító döntéseket ho-zott. A nagyarányú kiadáscsök-kentő intézkedések után kijelent-hető, hogy a szíj tovább már nem húzható.

Dolgoznak a 2009. évi költség-vetésen. Ramocsaháza intézmé-nyei társulásban működnek. Part-nerségi alapon közösen gondolják át a teendőket, és döntenek arról, tudják-e még tovább csökkenteni a kiadásokat. Ha nem, akkor át-tekintik, hogy milyen forrásból fedezhetik őket.

A jegyző megemlítette, hogy új hitelállományuk nincsen, s nem érzik úgy, hogy a 2009. év ellehe-tetlenülést hozna számukra. De olyan szigorú gazdálkodást ve-zetnek be, hogy minden forintot előre megtervezett célra, ütemben és kellő ellenőrzés mellett költe-nek el.

A szociális ellátást nyolcadma-gukkal egyazon társulásban töre-kednek megoldani, de anyagi hoz-zájárulást igazából Ramocsaháza és Nyírkércs önkormányzata fizet. A körjegyzőség is társulásban te-vékenykedik.

kormányzatnak sok pénzét elvi-szi, mert nem kap százszázalé-kos támogatást hozzá. A jelenle-gi meglehetősen szorult helyzet-ből az egyetlen kitörési lehetőség a munkahelyteremtés lenne.

Mivel a befektetők, a vállal-kozók nem tolonganak errefelé, ezért az önkormányzat igyek-szik munkahelyeket teremteni. Ennek érdekében bejegyeztettek egy kft.-t, ami az önkormányzat tulajdonában van. Egy régen be-zárt vegyesbolt épületét szeretnék hozzá pályázat útján megszerez-ni. Ha sikerül, akkor a számí-tások szerint a kft. három-négy falubelinek munkát tudna adni. A kft. alapító okiratába beírták azt is: földművelés. A termőtalaj adott, más vagyon nem nagyon van. Az önkormányzat pályázat révén traktorhoz is hozzá kíván jutni. Egyébként már harmadik éve pályázik, amelynek révén a la-kosságnak kemikáliát adnak az uborka-előállításhoz. Így vagy harminc család nyáron bevételhez jut az uborka értékesítéséből. Elő-nyös, hogy a kft. olyan dologra is pályázhat, amire az önkormány-zat nem. A polgármester elmond-ta, hogy a községbeli óvodában túl magas a gyereklétszám, sőt az rohamosan növekszik. Két éve az intézmény ötven férőhelyes volt, aztán megemelték 60-ra, de az óvodába most 69 gyerek jár, 2009 szeptemberéről pedig bizonyosan 79 veszi igénybe. Az sincs kizárva, hogy a létszám nemsokára jóval meghaladja a nyolcvanat. Ennek az az oka, hogy 19 gyermeknek kellene mennie iskolába, de kö-zülük bizonyosan nem teszi-teheti meg mindegyik, mert a 69 óvo-dás korú közül 54 halmozottan hátrányos helyzetű. Közülük több testi-szellemi fejlődésében visz-szamaradott. Az önkormányzat e helyzetet igyekszik a község fog-lalkoztatási helyzetének javítására hasznosítani. Ha sikerül („márpe-dig, ha törik, ha szakad, sikerülnie kell!”) három gyermekcsoportot hoznak létre. Ekkor két új óvónőre lesz szükség. A polgármester már mondta egy most érettségizőnek,



gyarmatra és Mátészalkára, sőt, Baktalórántházára is sokan jár-nak dolgozni.

Felvetettem, hogy Nagydobos messze földön híres az ott termelt kiváló minőségű sütőtökről. Azt valamikor a Nem York-i tőzsdén is jegyezték. A községben minden évben sütőtökfesztivált is tarta-nak. Egy időben szó volt sütőtök-feldolgozó üzem létrehozásáról.

– Sajnos abból nem lett semmi, az ügyet nem sikerült végigvin-ni, pedig a termék eladható len-ne – mondja jegyző. – Dr. Dinya Zoltán professzor úr is érdeklő-dött ez iránt, meg a gazdáknak megbeszélést szerveztek. Az át-ütő lépésekhez, intézkedésekhez, eredményekhez tőkére és megfe-lelő pályázati lehetőségre lenne szükség, mert Nagydobos önerő-ből nem sok mindent képes meg-csinálni.

(Dr. Dinya Zoltán – aki egyko-ron Szent-Györgyi Albert munka-társa volt – behatóan foglalkozik a terápiás táplálkozás előmozdítá-sával. Célja a funkcionális, magas hozzáadott értékű és tudatosan előállított élelmiszer-termelés és -fogyasztás előtérbe helyezése, nö-velése. A Nyíregyházi Főiskolán létesült agrár- és molekuláris ku-tatóintézet a régióban termelt élel-miszerek, alapanyagok beltartal-mi értékeit, összetevőit vizsgálja. Ennek során került képbe a híres nagydobosi sütőtök. A vizsgála-tok azt mutatják, hogy a Magyar-országon, s azon belül a Szabolcs-Szatmár-Beregben termelt mező-gazdasági termékekből, amilyen a dió és a szilva is – megfelelő körül-mények között – a tudatos gyógyí-tásra, terápiára alkalmas, úgyne-vezett funkcionális élelmiszerek is készíthetők.)

Cselényi György

DerecskénA településen is nagy gondot okoz, hogy egyre kevesebb pénz áll ren-delkezésükre a kötelező feladatok ellátására. De vannak örömteli hí-rek is az önkormányzatnál.

Bakó István polgármester nem-rég tájékoztatta a sajtót a derecs-

kei szennyvízcsatorna kiépítésé-nek lehetőségéről. Bejelentette: ha a második fordulóban is tá-mogatást kap a projekt, a jelenle-gi 15 százalékos csatornázottság százszázalékos lehet Derecskén. Ehhez azonban a háztartások két-harmadának a szándéknyilatko-zata, s a 85 százalékos uniós támo-gatás mellé a 15 százalékos önrész előteremtése is szükséges. Ami portánként 230 ezer forintra rúg. Ekkora összeget nem tud vállalni a lakosság, ezért olyan konstruk-ciót dolgoztak ki, amely szerint a tulajdonosok 93 hónapon át, ha-vi 2550 forintnyi részletfizetés-sel törleszthetik a teljes összeget. A napokban lakossági fórumokon tájékoztatják az itt lakókat, aki-ket még meg is kell győzni a vízi-közmű-társulás létrehozásának szükségességéről. Nagyon fontos hogy éljenek azzal a lehetőséggel, amit az unió kínál a szennyvíz-csatorna- és a szennyvíztisztító-telep megépítésére. A hárommil-liárdos beruházás – amennyiben 2010 második felében hozzákezd-hetnek – 2012-re befejeződik.

HajdúböszörménybenA városban élők szinte a legel-sők között érezték meg a gyor-san kialakuló világválság szelét. A General Electric magyar válla-lata, a GE Hungary Zrt. bejelen-tette, hogy tavaszig ötszáz alkal-mazottjától válik meg. A cég haj-dúböszörményi alkatrészgyárá-ban több tucat dolgozó elbocsá-tása várható. A versenyképesség érdekében egyébként az anyacég üzemeket állít le vagy ad el, leépít és szervez át más európai és ázsiai, valamint amerikai országokban is. A döntést elsősorban a hagyo-mányos izzólámpák iránti csökke-nő kereslet, az új energiahatékony-sági előírások, illetve az alapanya-gok és az energia árának draszti-kus emelkedése indokolja. A tár-saság közleménye szerint az el-bocsátott dolgozók a munka tör-vénykönyvében meghatározottnál nagyobb juttatásra és elhelyezke-désüket megkönnyítő szolgáltatá-sokra számíthatnak.

Persze az elbocsátottakat ez nem teszi boldoggá, s a városatyák is keresik a lehetőségeket, hogy legalább a frissen munkanélkülivé válók valamilyen kenyérkereset-hez jussanak.

A legutóbbi közgyűlésen arról döntöttek Kiss Attila polgármester és képviselőtársai, hogy a Hajdú-sági Többcélú Kistérségi Társulás nyújtson be pályázatot a Szociális és Munkaügyi Minisztérium ál-tal kiírt téli közmunkaprogramra. A projekt során harminc böször-ményi hátrányos helyzetű, illet-ve munkaügyi központnál nyil-vántartott regisztrált álláskeresőt, szociális segélyezettet foglalkoz-tatnak majd teljes munkaidőben.

A város eddig is színes kulturá-lis élete tovább gazdagodik, mert a képviselők elhatározták a Hajdú-sági Tükör című művelődési folyó-irat kiadását. Mivel pénz szűkö-sen áll rendelkezésre, pályázatot nyújtottak be a Nemzeti Kultu-rális Alaphoz, hogy támogatást kérjenek vállalkozásukhoz.

Hajdúszoboszlón Minden lehetséges költséggel ta-karékoskodnak a hajdúszobosz-lói önkormányzatnál, tudtuk meg Sóvágó László polgármestertől. A képviselő-testület elhatározta, hogy 2009. január elsejétől Nagy-hegyessel és Hajdúszováttal közö-sen hoznak létre kistérségi szoci-ális szolgáltató központot. Mivel a kistérségi társulásokat kiemelten támogatja a kormány, a résztvevő önkormányzatok sok tíz milliónyi forinttal kevesebből is kihozhat-ják a központ létesítését. A kistér-ség negyedik tagja, Ebes nem vesz részt ebben, saját erőből oldja meg a feladatot. Ezért meg kellett vál-toztatni a társulási szerződést is. A gondok mellett azonban nagy fejlődés is körvonalazódik Hajdú-szoboszló életében.

A fürdőváros legnagyobb fej-lesztése egy élményfürdő, amely itt Európa legnagyobb fürdő-komplexuma lesz, ha 2009-ben felépül. Kormánydöntés alapján 2,25 milliárd forintos európai uni-ós támogatásban részesül. A teljes


beruházás 4,5 milliárd forintba kerül. A gyógyfürdő és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások a nem-zetközi kínálatban egyedi turisz-tikai termékként jelennek meg. Az egész évben üzemelő létesítmény a Hungarospa Zrt. fürdőkomplexu-mának többi részétől elkülönül-ten is működtethető, fedett és zárt összeköttetése lesz a gyógyászat épületével, valamint az Aqua Sol szállodával is. A fedett élményfür-dő 15 ezer négyzetméteren létesül, 1600 négyzetméternyi vízfelület-tel, és egyszerre ezer vendég befo-gadására lesz alkalmas. A gyógy-fürdő területén gyermek- és csalá-di fürdőmedencék, élményfürdő, napozóterasz, szaunablokk, vala-mint fitnesz- és wellness-szolgál-tatások nyújtására alkalmas terü-letek épülnek. Gőz József

BárdudvarnokonSomogy egyedülálló szerkezetű települése, a 16 részből álló, 1200 lelkes Bárdudvarnok végre fel-lélegezhet. Egy másfél évtizede húzódó ügy végére került pont. Mindössze egy nulla volt a ludas, ugyanis a kárpótláskor 10 070 aranykorona helyett mindössze 1070 került önkormányzati tu-lajdonba. Kormányok, miniszte-rek jöttek és mentek, az ügyet már a Legfőbb Ügyészségen is vizsgál-ták, mégsem történt semmi. Hiába volt a testület erőlködése, az újabb és újabb csatározások, Bárdudvar-nokon osztrák tulajdonban ma-radtak az utak. Azok, amelyek az önkormányzatnak jártak vol-na. A Magyar Állam 50, a helyi önkormányzat 5,5 millió forin-tot fizetett a közelmúltban azért, hogy ismét Bárdudvarnoké legye-nek a közterületek, pedig a kifize-tett pénznek több helye is lenne, hiszen a különböző adottságú te-lepülésrészek komfortján van mit emelni.

Forintos László polgármestertől tudom, már megindultak az át-vezetések a földhivatalnál, s ezzel együtt a tervezések is, mivel a vég-re visszakapott utak, s más közte-rületek rendbetétele jó pár évre ad majd feladatot az önkormányzat-

Mint megtudtam: Fonyódon is bőségesen akad tennivaló. Folyta-tódik a kikötői per, mivel az elő-ző testület 2003 óta nem fizette ki a kivitelezőt, s nem tudni, hogy 150 vagy 250 millió forintot kell majd megtéríteniük.

Álmokról, vágyakról, tervekről is hallottunk a polgármestertől. A 290 méter magas „Várhegy” te-tején 4–5 antennarendszer van fel-állítva, és egy betonbunker is ta-lálható itt, amely Tito tankjai ellen nyújtott volna védelmet. Nos, ide szeretnének egy szép kilátót épí-teni, mintegy 80 millió forintért, s akkor igazi turistaparadicsom fogadná az ideérkezőket. A Pano-ráma sétánnyal együtt szinte egy egész napos program várná a gya-logolni vágyókat; 3–4 útvonalon is megközelíthetők lennének a ki-látók, hiszen a Siposhegyen is áll már egy. A városrehabilitációs pályázaton is indultak, szeretné-nek egy művelődési házat a régi bírósági épületben, mivel a jelen-legi egy öreg családi házban van, ami nem igazán alkalmas ilyen funkcióra.

Tizenegy szabadstrandot ápol-nak, gondoznak, és a kikötőnél szabadtéri színpad felállítását ter-vezik, sok programmal, ugyanis egy-egy nyári szezon idején meg-négyszereződik a lélekszám Fo-nyódon.

A tudatos városfejlesztés, par-kosítás, virágosítás egyre inkább érzékelhető a településen, amely-nek önkormányzata a tizenkét éve üresen álló szociális otthon épüle-tét is szeretné mielőbb lakhatóvá tenni. Az épületben hetven sze-mélyt tudnának ellátni, ám előbb 30–40 millió forintot kellene rá-költeni.

Balatonföldváron– A társulási normatívákat kaszál-ják, én pedig korábban megpró-báltam minél többeket meggyőzni arról, hogy társulásban lássuk el a szociális és az egészségügyi fel-adatokat is. Most hogy álljak oda a kistérségi polgármesterek elé, hogy sory, kevesebb a pénz? – fa-kadt ki Bezeréti Katalin, Balaton-

nak, hiszen nagy részük meglehe-tősen rossz állapotba került. A leg-nagyobb gond mégsem az út, ha-nem az egészséges ivóvíz hiánya, mivel Olajhegyen, Szendpusztán, Zsippón, Csermányban, Kapos-dadán, Dadán és Szendihegyen – ahol csaknem félezren élnek – nincs vezetékes víz. Nyaranta elő-fordul, hogy kiszáradnak a kutak, s akkor az önkormányzat lajtos-kocsival szállít vizet, hogy ember s állat ne szomjazzon. A polgár-mester szerint mielőbb meg kell szüntetni ezt az állapotot, hiszen az ott élőknek ugyanolyan joga van az egészséges vízellátáshoz, mint a másik kilenc településrész lakóinak. Aztán a több mint tíz éve épülő-készülő faluházat is jó volna befejezni, mint ahogy a belterületi vízrendezés, járdaépítés is elodáz-hatatlan már. Mivel sok az idős, beteg, egyedül élő a faluban, sze-retnének felhúzni és működtetni egy öregek otthonát is. Az orvosi rendelő helyett egy egészségház szerepel a képviselő-testület ter-vei között, de a kerékpárút tovább-fejlesztése is vonzerőt jelentene az igézően szép környezetben, a zseli-ci dombok között megbújó telepü-lésnek, amelynek önkormányzata óvodát, iskolát működtet, s folya-matosan fejleszt.

FonyódonAz 5400 lakosú Balaton-parti tele-pülés, Fonyód első embere, Hídvé-gi József elmondta: 1,1 milliárd fo-rintos hitelt és kifizetetlen szám-lák tucatját örökölte elődjétől. Ez pedig meglehetősen jelentős ösz-szeg egy 1,3 milliárd forintos költ-ségvetésből gazdálkodó kisváros-nak. Csak a kamatterhek megkö-zelítően 100 millió forintra rúg-tak, és most ez további 3 százalék-kal megemelkedett, összességében pedig újabb 30 milliós adósságot jelent.

– Örülök, hogy nem svájci frank alapú a hitel, de ez is nagy érvágás számunkra – jegyezte meg a pol-gármester. – Főleg most, félidő-ben, amikor a 2006 nyarán csőd-közelbe került gazdálkodásunk már-már stabilizálódott.



földvár első asszonya. – Feladato-kat telepítenek az önkormányza-tokhoz, de forrást nem adnak hoz-zá, pedig a mi bevételeink is csök-kennek. Kevesebb lesz az iparűzési adó és az idegenforgalmi adó is.

Ennek ellenére Balatonföldvár önkormányzata bizakodik.Van egy hatvanmilliós elkülönített alapjuk, amit városrehabilitációra fordítanának, ha a nyer a 300 mil-lió forintos pályázatuk. A parti sé-tány, a Széchenyi utca, a rendőrség épülete, a közösségi ház, illetve a központi park alkotja a kört, ám ehhez megfelelő százalékban vál-lalkozói fejlesztés is szükséges.

Megalakult a turisztikai egye-sület, amely a helyi vállalkozókkal együttműködve dolgozik azért, hogy a kulturális rendezvények sora minél több látogatót csalo-gasson a virágos városba. Azt ter-vezik, hogy a szezon minden nap-jára valamilyen attrakcióval ruk-kolnak elő, s így megnövekedhet a visszatérő vendégek száma is.

Lőrincz Sándor

Mezôhéken– Attól tartok, hogy áremelkedé-sek lesznek, illetve csökken majd a településünkön befizetett ipar-űzési adó mértéke – osztotta meg a gazdasági válságból adódó kéte-lyeit lapunkkal Fórizs Ágnes, a 374 lakost számláló Mezőhék polgár-mestere.

Ez az összeg idén 24 millió fo-rint, korábban 14 millió volt. Erre a bevételre szükség lenne, mivel az önkormányzati intézmények működtetése mellett ebből jut a fejlesztésekre is. Felújították a he-lyi kápolnát, és létrehoztak egy turisztikai információs pontot, az utóbbit jelentős részben állami tá-mogatásból.

Az iskolát 2006-ban tették rend-be, a fenntartási költsége a 100 millió forintos éves büdzsével bí-ró önkormányzatot terheli. Csu-pán öt gyerek jár az iskolába, ami a Martfű városi iskola tagintéz-ményeként működik, akárcsak az óvoda. Mivel olyan egyezség van Martfűvel, hogy amire nem futja az állami támogatás, azt

a falunak kell finanszíroznia, így az iskola-fenntartási gondokból kijut Mezőhéknek is. A települé-sen körjegyzőség működik, egy falugondnokot is foglalkoztatnak tavaly februártól. Működtetnek egy konyhát három részmunka-idős dolgozóval. A létszámot to-vább csökkenteni már nem lehet.

– A költségvetés tervezésénél a várható állami támogatásokat vettük figyelembe – sorolja a pol-gármester asszony. – A falumeg-újító pályázatok kiírása becsapós, 100 százalékos állami támogatás-ról szólnak, miközben a 20 száza-lék áfát az önkormányzatnak kell hozzátenni. Ez önrésznek nagyon sok. Az óvodában még 19 gyerek van, de jövőre elballag hat kö-zülük, és nem jön az utánpótlás, mert öregszik a falu; 24 százaléka 60 év feletti. Szívesebben mennek a fiatalok Mezőtúrra, a városba. A szociálpolitikai kedvezményt ott veszik igénybe, ott vesznek la-kást. A faluban most is van né-hány vevőre váró üres ház, új há-zat már nem építenek. Ugyanany-nyiba kerülne, mintha a városban építik, de kisebb az értéke.

A település pályázott az integ-rált közösségi tér cím elnyerésére, ebből a kultúrházat szeretnék fej-leszteni, információs pontot léte-sítenének a fiataloknak, és egyéb szolgáltatásokat indítanának.

Szelevényen– Nagy gondban vagyunk, a jövő évi költségvetésünket most kel-lene elfogadni, aminek nem tett jót a gazdasági válság – mond-ta Pánczél Ferenc, az 1157 lako-sú tiszazugi kistelepülés, Szele-vény polgármestere. – A válság visszanyúlik egészen 1990-ig, és most csúcsosodott ki. A hátrá-nyos helyzetű kistelepülések le-épülése a rendszerváltozás után a mezőgazdaság visszaszervezé-sével, az élelmiszeripar, a könnyű-ipar felszámolásával vette kezde-tét, ami a kis falvakat nagyon el-csigázta. Azt a 12 éves hátrányt, amit 1994–96-tól elszenvedtek, nem tudtuk ledolgozni, és úgy lá-tom, megint azok a kistelepülések

vészelik át a legnehezebben ezt az időszakot, amelyeknek már nincs tartalékuk. Rossz irányba indul-tunk el, a mezőgazdaságot nem kellett volna tönkretenni. Mélyíti a mostani válságot az önkormány-zati, egészségügyi és a nyugdíjre-form hiánya. Egy átfogó reformra lenne szükség. A Bokros-csoma-got nem kellett volna abbahagy-ni... A szelevényi önkormányzat-nál tavaly 25 százalékos létszám-leépítés volt, iskolaösszevonásokra kényszerültünk, a 6–8. osztályos tanulókat áthordjuk Cserkesző-lőbe. Mindent megtettünk, amit lehetett. Nincs már rá lehetőség, hogy az intézményeket tovább karcsúsítsuk. Borzasztó nehéz lesz ezt az időszakot átvészelni. Kiutat csak abban látnék, ha a reform-mal együtt több pénzt kapnánk. Az uniós pályázatokhoz nem tu-dunk majd hozzájutni, mert hiába a 100 százalékos finanszírozás, ez nettó értéket jelent, amihez az áfát hozzá kell tennünk, vagyis 20 szá-zalék önerő kell hozzá. Eddig 10 százalékból kijöttünk a hazai pá-lyázatoknál. Áfa-körös sajnos nem lehet az önkormányzat, így rosz-szabbul járunk az uniós pályáza-tokkal, pedig mint kistelepülés, ettől vártunk volna segítséget... Nagyon félek a jövő évtől, békes-ség, megegyezés kellene az öt párt részéről és egy átfogó reform. Ez a gazdasági válság nem a nagy-városokat, hanem a kisebb, el-maradott településeket sújtja leg-inkább, és még jobban megosztja az országot. Öregszik a falu, a fia-talok elmennek, nincs munkale-hetőség. Korábban 1100 emberből 800 a mezőgazdaságból élt, most 5–6 vállalkozó van, akik jó, ha fél-száz embert foglalkoztatnak. Mi lehet Szelevény fő vonzereje? Ta-lán a turizmus. Itt van ez a szép Körös-part, van most már kerék-párút Szelevény és Kunszentmár-ton között, pihenésre csábít a kör-nyék. Sajnos azonban a turisztikai pályázatok csak 60–65 százalék-ban támogatottak, ezért tőkeerős vállalkozó nélkül az önkormány-zat nem nagyon tud fejleszteni.

Simon. Cs. József


Érinti-e a válság, és ha igen, hogyan érinti a kerületben a tervezett városépítést, város-rendezést, városrekonstrukci-ót, az útépítéseket és az útfel-újításokat?– Ha a feltételeket tudjuk tel-

jesíteni, minden tervet megva-lósítunk. Az önkormányzat ren-delkezésére álló fejlesztési összeg a költségvetésen belül 4,2 milliárd forint, ezen kívül pályázati pénz csaknem 2 milliárd. Vagyis idén áprilistól, azaz a képviselő-tes-tület döntésének idejétől durván 6 milliárdos fejlesztést kell meg-valósítanunk 2010-ig. A Francia-öbölben tervezett építkezés ön-kormányzati tulajdonú területe egy részének 2005. decemberi ér-tékesítéséből befolyt 9 milliárd is biztosíték erre. Az önkormány-zat rendelkezésére álló fejlesztési pénzt elsősorban útépítésre fordít-juk. Erre a célra is nyertünk pá-lyázatokat, két hónapja 150 milli-ót belső utak felújítására, szilárd burkolattal való ellátására.

Van-e már elképzelésük, hol tudnak takarékoskodni a mű-ködésben?– A működési hiányt 2007–

2008-ban a mintegy 18 milliárd forintos költségvetésnél 3 milliárd forintra terveztük, de ez az összeg év végére valószínűleg 200–250 millióval kevesebb lesz. A jövő évben csökken az önkormányzat fő bevételét jelentő állami költ-ségvetési támogatás és a fővárosi önkormányzati forrásmegosztás-ból származó pénz. Az inf láció mértékével számolva pedig még rosszabb lesz a helyzet. A hiva-tal és az egész intézményrendszer

lenik meg. Mindez természetesen feszültségekkel jár. Az előkészítés egy éve folyik, a szakszervezettel hónapok óta egyeztetünk, de csak jövőre döntünk. És nem elég jól dönteni, azt el is kell tudni fogad-tatni. Jó döntés, korrekt, tisztessé-ges egyeztetés kell, és akkor sem biztos, hogy mindenki egyet fog vele érteni. A tárgyi, anyagi költ-séghatásokat is csökkenteni kell. Ha két helyen azonos szolgáltatás van, a párhuzamosságot megszün-tetjük. A takarékoskodásra a leg-nagyobb lehetőséget a technikai, anyagi és egyéb feltételekben lát-juk. Csak februárban tárgyaljuk a költségvetést, addig minden té-telt egyeztetünk az apparátusban, a hivatalban és az intézmények-ben, és csak ezután kerül a 29 tagú képviselő-testület elé.

Milyen változtatások szüksé-gesek és lehetségesek a hivatal működésében?– A közigazgatásban eljutot-

tunk egy olyan pontig, amikor már nincs mód csökkentésre. Ha folyamatosan kapunk pluszfelada-tokat az államtól, a fővárosi ön-kormányzattól, azokat forrás és plusz létszám nélkül képtelenség teljesíteni. A korszerűsítés sem old meg mindent, mert ha valakinek megsokszorozódik a feladata, hi-ába áll számítógép és a legmoder-nebb technika a rendelkezésére, nem tud tisztességesen szolgáltat-ni emberek százainak, ezreinek.

Hogyan hat a válság a kerületi egészségügyre?– Az elmúlt időszakban na-

gyon sokat fordítottunk rá, miu-tán 2005-ben a főváros összevon-ta a csepeli kórházat a Jahn Fe-renc Kórházzal. Akkor átvettük a fővárostól a járóbeteg-ellátást, és az összevont kórházat telje-sen felújítottuk, amihez a fővá-ros 1,2 milliárdot adott, nekünk „csak” 800 millió forintba került. A központi gyermekrendelő fel-

működésén kell változtatnunk. Az előkészítés most folyik. Hogy ezek strukturális, szervezeti vagy létszámváltozások lesznek-e, ma még nagyon nehéz megmondani. Egy biztos: az önkormányzat eb-ben a helyzetben is képes megte-remteni a hivatal és valamennyi intézménye működésének pénz-ügyi feltételeit, de csak úgy, hogy a hiányt jövőre 3,5 milliárdra ter-vezzük. A hivatalnál folyik egyfaj-ta strukturális, szervezeti átgon-dolás is, és kisebb változtatásokat tervezünk az intézményeknél.

Terveznek-e jelentős létszám-csökkentést, illetve számít-hatnak-e a foglalkoztatottak tömeges elbocsátásokra?Tömeges elbocsátásokra sem-

miképpen. A gazdasági társasága-inkkal együtt csaknem 2500 em-bert foglalkoztatunk, ebből a hiva-tal létszáma 220 körüli, ami a bu-dapesti átlag alatt van. Segít, hogy munkatársak mennek jövőre nyugdíjba, de egy-két területen jelentős létszámgondjaink van-nak. Ilyen az adóbehajtás, a város-építés, ahol nagyon sok szakmai fejlesztési feladat hatósági engedé-lyezését kell elvégezni. De inkább az ésszerű, takarékos gazdálko-dásra, a beszerzések csökkenté-sére próbálunk koncentrálni. In-tézménybezárást nem tervezünk, átszervezést igen. Ésszerű, szak-mai alapon való átcsoportosítás-ban gondolkodunk. Az Oktatás-szolgáltató Intézmény feladatait jövőre két lépcsőben, a mi gazda-sági társaságunknak adjuk át. Ez biztosan létszám-, illetve bércsök-kenést eredményez, a másik olda-lon csak költségnövekedésként je-

CSEPEL NEM MÓDOSÍTJA, A világválság hatásainak korlátozására irá-nyuló helyi elképzelésekrôl kérdezte Tóth Mi-hályt, a 80 ezer lakosú Csepel negyedik cik-lusban hivatalban lévô polgármesterét mun-katársunk, Hegedûs Eszter.



építésére 250 milliót költöttünk. Megépült egy új mentőállomás, amihez több mint 40 millió fo-rintot adtunk az Országos Mentő-szolgálatnak. Az utóbbi két évben saját erőből új védőnői közpon-tot építettünk, felújítottunk több gyermekorvosi és háziorvosi ren-delőt. Tavaly 200 millió forintért vásároltunk műszereket az egész-ségügynek, s folytatjuk a műszer-park felújítását…

A betegek tehát a válság szelét se érzékelik. De lesznek-e vál-tozások az oktatásban, a kultu-rális intézményekben?– A Kerületi Érdekegyeztető

Tanácsban november elején el-mondtuk, hogy tömeges létszám-csökkentést, iskola-, óvoda bezá-rást nem tervezünk. Elsősorban arra törekszünk, hogy a mun-kahelyeket a lehető legnagyobb számban megőrizzük. Elfogad-ták, megértették a jelenlegi hely-zetet. Nem mondhatnám, hogy a közalkalmazotti bérmegszorítá-sok után jó a hangulat, de ezzel együtt tisztességgel, becsülettel végzik a munkájukat. A pedagó-gusoknak eddig minden évben adtunk a saját pénzünkből, amit lehetett. Idén már csak a kötele-ző béremelést tudtuk bizosítani, és azt, amit az állam adott. Bár most az ágazaton belüli bérmeg-takarításból kifizettünk nekik egy kis jutalmat és béren kívüli jut-tatást, de 2009-től erre biztosan nem lesz lehetőségünk. Úgy vé-lem, jó a kapcsolatunk az intéz-ményvezetőkkel, szakszervezeti vezetőkkel, és megfelelő együtt-működéssel talán tudjuk kezelni a helyzetet. Az elmúlt két és fél évben 750 millió forintot tervez-tünk az oktatási intézményeink felújítására, de erre hatmilliárd kellene! Pályázaton nyertünk 250 millió forintot a Nagy Im-re Művelődési Központ rehabi-litációjára, most a közbeszerzé-

si és egyéb feladatokat végezzük. Nyertünk 25 millió forintot egy iskola és egy óvoda akadálymen-tesítésére, valamint EU-kompa-tibilis játszóterek létrehozására. A következő időszak működési költségei között tervezzük az ön-kormányzati óvodák belső játszó-tereinek fejlesztését, mintegy 100 millió forintból. Amennyire futja, akadálytalanítjuk a középületein-ket. Összevontuk a három mű-velődési intézményt, ismét létre-hoztuk a kilencvenes években is működő Csepeli Művelődési Köz-pontot. Ez létszámcsökkentéssel, feladatkoncentrációval és költség-megtakarítással is járt. A három helyszín megmaradt, most készít-jük elő, hogy a néhány éve Civil Házzá átalakított Rákóczi Kertet teljes egészében, a működtetéssel együtt, a civilek kezelésébe ad-juk. Természetesen a rezsikölt-ségek egy részét mi fizetjük. Már ma is ott szervezik a rendezvé-nyeiket, irodát, számítógépet kap-tak tőlünk, oda jegyeztethetik be a címüket. A nagy olvasottságú, ismét Csepel Újság nevet viselő kerületi lapunk 63 éve Fogaske-rék címen jelent meg. 1995-ben átvettük a kiadói jogot a Csepel Vas- és Fémművektől és azóta az önkormányzat adja ki, heten-te 35 ezer példányban! Nem sok ilyen kerület van! A helyi Csepp Tévé 16 ezer lakásban fogható. A két médiumra évente 140–150 milliót költünk. Van internetes önkormányzati honlapunk és ön-kormányzati portálunk is.

Lesznek-e megszorítások s sportpolitikában?– Nem lesznek. Idén szeptem-

berben elfogadtunk egy közép-távú sportfejlesztési koncepciót, ami végigviszi az óvoda-, iskola-, középiskola, utánpótlás-nevelés kérdését, benne van a minősített sport és a Csepel SC Alapítvány változatlan mértékű kiemelt ke-

zelése és támogatása. Minden-nek pénzügyi feltételeit 2009-ben megteremtjük, sőt, néhány terüle-ten előbbre is lépünk. A „nyitott iskolák” keretében a hétvégeken lehetőséget adunk a tornatermek-ben, focipályákon és más helyeken a tömegsportra. Döntöttünk egy fedett uszoda építéséről is…

Tudják-e támogatni a kerületi rendőrség munkáját?– A rendőrség megítélése sze-

rint a miénk a nyugodtabb kerü-letek közé tartozik. Nekünk, cse-peli lakosoknak a biztonságérzete azonban nem megnyugtató. A leg-nagyobb feszültség a közlekedés-rendészet területén van, ahol szin-te tehetetlenek vagyunk, ahogyan a rendőrség is az. Tavaly előtt lét-rehoztunk egy térfigyelő kamera-rendszert, erre idén 40 milliót ad-tunk, jövőre 60 millióból tovább növeljük a kamerák számát. La-kásokat adunk az itteni rendőrök-nek, ez fontos megtartó erő. Éven-te két autót kapnak tőlünk.

Hogyan alakulnak a szociális kiadások?– Ezt a költségvetési tételt nö-

velni fogjuk 2009-ben. Az idei ösz-szes szociális kiadásunk 1,2 milli-árd forint volt, amiből több mint 300 millió forintot a szociális se-gélyezésre költöttünk. A kerüle-ti tizenhat–tizennyolc ezer nyug-díjas többsége azért nem fordul segélyért az önkormányzathoz, mert szégyelli. A munkanélküli-ség a budapesti átlag alatti, 2 szá-zalékos, a látenciát nem ismerjük. Jövőre azonban a munkanélküli-ség növekedésével kell számolni, s azért kell a szociális kiadásokat növelni, hogy esetleges feszült-ségeket feloldjuk. De itt említhe-tem a panelprogramot is, amely-ben 450 milliót fordítunk 2010-ig a mintegy 12 ezer panellakásra, azaz kerületi lakások mintegy harmadára, s ha szükséges ezt az összeget is növeljük.

MEGVALÓSÍTJA TERVEIT


– Milyen előnyei vannak az elekt-ronikus árlejtésnek?

– Átláthatóság és megtakarítás. Ezek az elektronikus árlejtés leg-fontosabb előnyei, és a döntésho-zatal egyszerűsödése révén a vitás, Közbeszerzési Döntőbizottságot érintő ügyek száma is kevesebb lehet. Emellett tapasztalataink szerint a verseny demokratikus feltételrendszerének köszönhe-tően a szállítók is lehetőségként élik meg. A versenyszféra lassan 10 éve élvezi az elektronikus árlej-tés eszközének gyümölcsét, a köz-beszerzés és az önkormányzatok pedig most szerzik első, pozitív tapasztalataikat. A közbeszerzési törvény elektronikus árlejtésre vo-natkozó előírásaival összhangban az Electool kiegészítette több éve sikeresen működő online aukciós rendszerét, és ezzel a módosítással teljes mértékben kompatibilissá tette azt minden vonatkozó elő-írással. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (KSZF) is kiválasz-totta cégünk rendszerét és szolgál-tatását közbeszerzési árlejtései-hez, és keretmegállapodást kötött velünk 2008-ban.

– Milyen önkormányzati tapasz-talatról tudnak beszámolni?

– Az utóbbi időben egyre ma-gasabb elvárásoknak kell meg-felelniük a közbeszerzésben dol-

csökkentették több mint egy szá-zalékkal, ami csaknem 100 millió forintos megtakarítást eredmé-nyezett, hanem a folyósítási idő is csökkent. Ügyfeleink a vissza-jelzések alapján igen nagyra érté-kelik a közbeszerzési kompetencia mellett rendkívül fontos gyakor-lati beszerzési szaktudásunkat, amely a procedúra jogi részén fe-lüli szakmai részt képviseli és hoz-zásegíti őket a kiemelkedő ered-mények eléréséhez.

– Az árlejtés közbeszerzési ér-tékhatár alatt is alkalmazható?

– Természetesen igen: elektro-nikus árlejtéssel a teljes versenyez-tetési és ajánlatbekérési folyamat nemcsak átláthatóbb, de gyorsabb, hatékonyabb is lesz. Minden auk-ciót, illetve árlejtést használó szer-vezet kiváló eredménnyel alkal-mazza az eljárást a kisebb értékű, számos termékcsoportot, illetve szolgáltatást magukba foglaló be-szerzések esetén is.

– Összefoglalná végezetül, hogy kiknek ajánlja ezen megoldást?

– Az árlejtést ajánljuk mindazon önkormányzatoknak és közintéz-ményeknek, amelyek egy konkrét eljárás során megtakarítás reali-zálására, legalacsonyabb piaci ár elérésére törekszenek, koncent-rált versenyt és esélyegyenlőséget akarnak a szállítóknál elérni, va-lamint céljuk, hogy a közpénze-ket hatékonyabban, átláthatóbban költsék el, használják fel. (x)

gozó munkatársaknak: sokszor az eljárások adminisztratív és jo-gi támogatásán felül a csökkenő vagy stagnáló költségvetési ke-retből adódóan feladatuk része lett a források hatékonyabb fel-használása és a megtakarítások felmutatása. Ebben tud segíteni az Electool AuctionTool rendsze-re. Nagyon meggyőző eredmény-nyel zárult többek között például egy Pest közeli, fejlődő telepü-lés önkormányzatának 400 mil-lió forintos, húsz éves futamidejű fejlesztési hitelpályázata. Az írá-sos ajánlatok után a finanszírozó bankok nemcsak a kamatfelárat

A tavalyi évtől kormányrendelet (257/2007) szabályozza a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárásokat, így a 2008 január elsejétől alkalmazható elekt-ronikus árlejtés gyakorlatát is. Az eltelt csaknem egy éves időszakban számos önkormányzat és állami intézmény be-szerzési vezetője élt ezzel a lehetőséggel és szerzett pozitív tapasztalatot. Magyarország vezető árlejtési szolgáltatója, az Electool Hungary Kft. üzletfejlesztési vezetője, Deák Zol-tán válaszolt kérdéseinkre.

AZ ELEKTRONIKUS árlejtésről



Bővebb felvilágosítás a www.alma-rend.hu

ALMA-RENDKERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT.6800 Hódmezővásárhely, Makói út, Pf. 38.

Telefon/fax: (62) 245-368Telefon: (62) 245-090, Telefon: (62) 239-377

E-mail: [email protected]

::

::

:: K

::

::

:: V

:: F

:: Kőbútorok

:: Hulladékgyűjtők

utyaürüléktartók

:: Pad

Asztal

Kút

irágláda

:: Forgalomkorlátozók

:: Faveremrács

avédőrács

:: Kerékpártartók

Utasvárók

Információs rendszerek

Igényesutcabútorok

Kézzelfogható megtakarítások az önkormányzati beszerzésekben is

Magyarország vezetõ árlejtés szolgáltatójától

www.arlejtes.hu KSzF által kiválasztottárlejtési szolgáltató

Tisztelt Önkormányzati Vezetők, Pályázatírók!Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Falumegújítás pályázatának időtartamát 2009. január 9-éig meghosszabbí-tották. A pályázat keretében jelentős összeg nyerhető kültéri, közösségi feladatokat ellátó játszóterek kialakítására. Ehhez a szakszerű ajánlat kidolgozását is vállalja cégünk, az M&M-Pack Kft., amely az elmúlt évtizedben háromszáznál több játszóteret épített több ISM- és GYISM-pályázat keretében. Az általunk forgalmazott AGROPAC játszóeszközök az eu-rópai élvonalba tartoznak, kiváló minőségűek, tetszetősek, s az 5 éves garanciaidő letelte után is kifogástalanok.

Elkészítünk minden pályázati dokumentumot:• költségvetést;• műszaki leírást;• a játékok képi anyagát,

műszaki jellemzőit;• elrendezési vázlatot;• látványtervet.

A LEADER-program pályázataihoz szükséges ajánlatok elkészítésére, és a támogatások elnyerését követően az első osztályú kivitelezési munkák elvégzésére egyaránt felkészültünk.

Elérhetôségeink:M&M-Pack Kft.

9700 Szombathely, Székely B. u. 27.Tel: 94/506-969Fax: 94/506-969

e-mail: [email protected]: www.mmpack.hu

Tekintse meg termékeinket www.kavicsbeton.hu oldalunkon! 1053 Budapest, Ferenciek tere 2. Tel.: 483-3550, Fax: 483-3545

Karácsonyi UtakKarácsony közeledtével az útjaink amegszokott, kötelezô rutinok helyettgyakrabban vezetnek a számunkra leg-fontosabb emberek felé.

A KK Kavics Beton ezekhez a fontos utak-hoz kíván Boldog karácsonyt, továbbásikerekben - és továbbra is gyümölcsözô,közös együttmûködésben - gazdag jövôévet minden kedves Partnere számára!

A jövô év során mi is folytatjuk a meg-kezdett utunk, vagyis továbbra is a ha-gyományos értékek mentén szeretnénkközvetíteni a legmodernebb technológiáta közterületi kôburkolatok terén. K

K K

avic

s B

eton

– A

form

a kö

vete

2008 kar_6.qxd 2008.12.01 09:04 Page 1

BOLDOG ÚJ ÉVET CSINÁLUNKtöosz.hu/uploads/onkormanyzat-ujsag-pdf/onkormanyzat... ·...

Documents

Transcript of BOLDOG ÚJ ÉVET CSINÁLUNKtöosz.hu/uploads/onkormanyzat-ujsag-pdf/onkormanyzat... ·...