1

Az EU regionális és vidékfejlesztési politikája

1. Bevezetés

2

Kötelező és ajánlott irodalom:

Kötelező irodalom:• Marján Attila (szerk.): Az Európai Unió gazdasága. HVG Kiadói Rt.,

Budapest, 2006.

• 1103/2006 (X.30.) Kormányhatározat az Új Magyarország

Fejlesztési Terv elfogadásáról

Ajánlott irodalom:• www.eutanfolyam.hu

• Bernek Ágnes – Kondorosi Ferenc – Nemerkényi Antal – Szabó Pál: Az Európai Unió. Cartographia Kft., Budapest, 2004.

• euvonal.hu

3

Az EU regionális politikája (RP)

1. RP a KAP mögött a második legnagyobb finanszírozó politika

↓

308 milliárd euró (a költségvetés 35,7%-a)

2. RP első számú célja: az Unió régiói közötti fejlettségbeli különbségek csökkentése

Ok:: a belső piac és a GMU működésének feltétele

↓

Ne létezzenek lényeges és tartós gazdasági fejlettségbeli különbségek az egyes régiók között

4

Fogalmak, definíciók

RÉGIÓ (= TERÜLETI EGYSÉG)

→ egyedi sajátosságokat felmutató → valamilyen közös jellemzőket magába foglalóés ezek alapján → földrajzilag elhatárolható

Milyen okokból jöhetnek létre régiók?• Politikai okokból• Gazdasági okokból• Kulturális értékek fenntartása miatt• A fejlesztés, a jövőépítés érdekében

5

A régiók létrejöttének okai I.

Politikai okokból létrejövő régiók (pl. tartomány, megye)• az adott állam területén belül• állami feladatok tehermentesítésére• különböző közigazgatási funkciók ellátására

Gazdasági okokból létrejövő régiókKialakulhat::• azonos gazdasági szerkezet alapján (pl. bányászat, turizmus)• jelentős gazdasági potenciál alapján (pl. innovációs zónák, fejlődési

területek)• Valamilyen gazdasági elvek alapján (pl. beszállítói kapcsolatok,

termelési együttműködés)

6

A régiók létrejöttének okai II.

Kulturális értékek fenntartása miatt létrejövő régiókRégióképző tényezővé válhat:• nyelv• vallás• történelmi értékek, szokások• társadalmi szerveződések

Fejlesztés, jövőépítés érdekében létrejövő régiók (= tervezési-fejlesztési régiók)

• általános elmaradottság• Ágazati válság• Munkanélküliek magas aránya• Egyoldalú gazdasági szerkezet

7

Az európai országokban létrejött régiók fajtái

1. TARTOMÁNYOK: szövetségi államokban (pl. Belgium, Németország, Ausztria)

– történelmi hagyományok alapján – nagyfokú önállóság (saját, választott parlament, saját jogon hoznak

rendeleteket)– Önkéntes szövetséget alkotnak– A központi kormányzat a közös ügyek szabályozását végzi

2. REGIONALIZÁCIÓ (pl. Svédország, Olaszország, Franciaország, Magyarország) → „felülről lefelé”

– a központi kormányzat kezdeményezésére történik → közügyeket telepítenek regionális v. helyi szintre

– a régiós szintek jogkörei (törvényhozó, költségvetési) → a központi kormányzati szervek által erősen korlátozott

– a származtatott jogköröket mérsékelni (visszavonni) lehet

8

Az európai országokban létrejött régiók fajtái II.

3. UNITÁRIUS államokban (pl. Nagy-Britannia, Hollandia, Dánia, Görögország)

– önállósággal rendelkező régiók nem találhatók

– viszont a helyi önkormányzatok széleskörű feladatokat kapnak → amelynek megvalósításához a központi költségvetés biztosít forrásokat

4. REGIONALIZMUS (Spanyolország, Olaszország, Belgium)→ „alulról felfelé” irányuló törekvések

– Területszervezési, régióátalakítási törekvések

– Cél: egy-egy területi sajátosság (pl. kulturális-etnikai adottság) határozottabban érvényesüljenek a régiók beosztásában

– Szerencsés: ha a REGIONALIZMUS találkozik a REGIONALIZÁCIÓVAL

9

További fontos fogalmak I.

KOHÉZIÓ: több régió fejlettségbeli eltérési szintje- ez a szint lehet: gazdasági, jövedelmi, életszínvonalbeli stb.

- ha a különböző régiók fejlettségi szintjei között KICSI az eltérés

↓

ERŐS a KOHÉZIÓ

- ha a különböző régiók fejlettségi szintjei között NAGY az eltérés

↓

GYENGE a KOHÉZIÓ

- a kohézió leginkább folyamatában (időben) érzékelhető

↓

ERŐSÖDIK vagy GYENGÜL

10

További fontos fogalmak II.

KONVERGENCIA és DIVERGENCIA- a kohézióval szoros összefüggésben állnak

Konvergencia: a kohézió erősödésének folyamata↓

vagyis konvergenciáról akkor beszélünk, ha a régiók fejlettségbeli

különbsége CSÖKKEN

Divergencia: a kohézió gyengülésének folyamata↓

Vagyis divergenciáról akkor beszélünk, ha a régiók fejlettségbeli különbsége nő

11

A kohézió mérése

1. A legáltalánosabban elfogadott mutatószám: a GDP/fő

(Megjegyzés: a munkanélküliségi ráta ismerete is fontos a kohézió szempontjából)

2. (fontos!) a GDP az adott régió teljes kibocsátását méri

amiben benne van:

- megtermelt áruk, szolgáltatások, jövedelmek (bérek, profitok, bérleti díjak stb.) értéke

de nincs benne:

- egyénektől és vállalatoktól származó jövedelem-transzferek (pl. a profit egy részének átcsoportosítása)

- kormányzati jövedelemátcsoportosítás

12

A GDP előnyei a kohézió mérésénél

1. Könnyen hozzáférhető → rendelkezésre áll mindenrégióban és minden időszakban

2. Bár a közgazdaságtanban a GDP-t torzító hatásúnak tartják a jövedelemtranszferek hatása miatt (pl. egy adott régióban dolgozó, de egy másik régióban lakó munkaerő a lakóhelyének GDP-jét csökkenti)

↓

Erre találták ki a GNI-t

DE!

a) a GNI adatok nehezen mérhetők régiós szinten

b) A régiók fejlettségének mérése szempontjából éppen az a jó, ha a helyben előállított termékekre koncentrálunk → reális képet kapunk milyen gazdálkodás folyik ott helyileg

13

A GDP hátrányai a kohézió mérésénél

1. Az egyes régiókban az árszínvonalak jelentősen eltérőek lehetnek

↓

Megoldás: vásárlóerő paritáson (PPS) számított GDP

2. A GDP nem foglalkozik:- a környezet rombolásával és azok helyreállítási költségével- a nem megújítható erőforrások költségeivel- A környezetszennyezés, zajszennyezés stb. okozta károk (pl.

egészségkárosodás) orvosolásának költségeivel

↓

Megoldás: a környezetvédelmi költségeket is számba vevő ún.

„zöld-mutatók”

Probléma: nehezen számíthatók és drágák.

14

A regionális politika gazdaságelméleti alapjai

Gazdasági elméletek ↓Az integráció (1) és a gazdasági növekedés (2) révén

automatikusan kiegyenlítődnek a különbségek

Valóság ↓(1) És (2) nem vezetnek önmagukban a kiegyenlítődéshez, SŐT(!) az integráció még növelheti is a különbségeket.

MIÉRT VAN EZ ÍGY?

15

A regionális fejlődés neoklasszikus elmélete

Ha megvalósul a szabad verseny és a tényezők szabad áramlása, akkor

1) Ahol kezdetben magasabbak a jövedelmek és a tőkehányadok → a tőke egyre kisebb hozamot eredményez → az elmaradottabb régiók vonzóbbak lesznek a befektetések szempontjából → mert a befektetett tőke magasabb hozamot ígér

2) A munkaerő áramlásának iránya a kisebb fizetésű (elmaradottabb) régiókból a magasabb fizetésű régiókba tart → ott munkaerő túlkínálat lesz → ez leviszi a béreket → kiegyenlítő hatás

3) A fejlettebb régiókból a fejletlenekbe áramló technológia-transzfer → gyors fejlődést tud generálni az elmaradott térségekbe

16

Az elmélet kritikái a gyakorlati tapasztalatok alapján

1) A tőke, de főként a munkaerő sokkal RUGALMATLANABB a valóságban

↓A munkaerő-kínálat növelése nem okozza a bérek csökkenését

2) Emellett tartós regionális különbségek lehetnek:– a termelés működésében– a méretgazdaságosságban– a piaci működést korlátozó akadályokban– a versenyt torzító akadályokban

3) 1) és 2) következtében → REGIONÁLIS GÓCPONTOK alakulnak ki az integráción belül

17

Regionális gócpontok I.

1) A már meglévő ipar és kereskedelem ↓ vonzza az új piacokat, új telephelyeket kereső iparágakat és

kereskedelmet2) MIÉRT VONZZA?mert ezeken a területeken könnyebben találhatók meg

– a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatások– a szükséges infrastruktúrák– a fizetőképes kereslettel rendelkező fogyasztók

3) Ez az ún. SZÍVÓ HATÁS, amely elvezet a polarizáció jelenségéhez↓

– A viszonylag fejlett területek gyors fejlődést mutatnak– A viszonylag elmaradott területek halmozottan hátrányos helyzetbe

kerülnek

18

Regionális gócpontok II.

A regionális gócpontokban a LOKALIZÁCIÓS és/vagy az AGGLOMERÁCIÓS gazdaságosság alakul ki

Lokalizációs gazdaságosság, amely az adott iparág

– gyártelepeinek koncentrációjából

– a közöttük lévő kapcsolatok nyújtotta haszonból (pl. beszállítói kapcsolatok)

– és a specializáció miatt javuló hatékonyságból származik

Agglomerációs gazdaságosság, ha rendelkezésre áll:

– megfelelő közlekedési infrastruktúra

– képzett munkaerő

– pénzintézetek közelsége

– piacok közelsége

– technológia- fejlesztési központok megléte

19

A regionális politika szükségessége

1) ∑: a polarizáció miatt a fejlettebb régiók a fejletlenebbek rovására növekednek tovább

↓

Emiatt emelte közösségi szintre az EU a regionális különbségek csökkentésére irányuló politikát

2) Fontos megjegyzések:

a) RP közösségi célt szolgál, azaz az egész integráció érdekeit szolgálja (nem működik a GMU jól nagy különbségeknél)

b) RP nem egyenlő segélyezési politikával (nem egyenlő azzal, hogy a gazdag országok támogatják a szegényeket)

20

NUTS-RENDSZER I.

1) Az Eurostat (a közösség statisztikai hivatala) használja a regionális statisztikai adatok gyűjtéséhez és feldolgozásához

2) A harmonizált rendszer alkalmazását az teszi szükségessé, hogy a különféle statisztikai adatok összehasonlíthatók legyenek

3) A NUTS-rendszernek 5 szintje van

21

NUTS-RENDSZER II.

• NUTS I. – nagyrégiók– Dunántúl– Közép-Magyarország– Észak és Alföld

• NUTS II. – tervezési-statisztikai régiók– Nyugat-Dunántúl (GYőr-Mos-Sop, Vas, Zala)– Közép-Dunántúl (Fejér, Kom-Eszt, Veszprém)– Dél-Dunántúl (Baranya, Somogy, Tolna)– Közép-Magyarország (Pest, Budapest)– Észak-Magyarország (Bor-Aba-Ze, Heves, Nógrád)– Észak-Alföld (Já-Na-Szo, Ha-Bi, Sza-Sza-Be)– Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád)

22

NUTS-RENDSZER III.

• NUTS II.– Történelmileg kialakult vagy mesterségesen kialakított 0.5-3 millió lakosú terület

• NUTS III. – megyék– Magyarországon az egységek száma: 20 (megyék+Bp)

• LAU I. (korábban: NUTS IV.) – kistérségek szintje– Magyarországon az egységek száma: 167

• LAU II. (korábban: NUTS V.) – települések szintje– Magyarországon az egységek száma: 3145