Az Európai Unió regionális politikája II.

„A társadalmi-gazdasági modellek egyik fő funkciója pszichológiai természetű: lehetővé teszik, hogy elképzeljünk és megértsünk olyan jelenségcsoportokat, amelyek esetében ez nagyságrendjük és bonyolultságuk folytán másként nem lenne elérhető.” (Chorley–Haggett 1968)

V. TÉRSZERKEZETI MODELLEK AZ EU-BAN

Rajzos (grafikus) társadalomföldrajzi modellek, földrajzi szimbólumok, metaforák – konkrét terekre (pl. Európa – Kék Banán)

Modellkészítés divatossá vált

Modellek bevonultak területi politikába, oktatásba, köztudatba

Előnyei és hátrányai vannak

Európa: modelldömping = KÁOSZ

Dorsale (DATAR) vagy Kék Banán (arany, forró stb. banán)

Túlértékelés; EU politika – periféria fejlesztése

ÉK-Ív (Francia Banán), Német Púp

(Európai) Napfény-övezet („Dél északja” Brunet)

Európai Megalopolisz

Jean Gottmann

MAGTERÜLET

CENTRUM-PERIFÉRIA

Arany vagy Központi Háromszög

Uborka (Kunzmann, 1992), Bumeráng (Gorzelak, 1996)

Pentagon (ESDP 1999)

Magterület:

20% terület

40% népesség

50% GDP

Európai Szőlő (Kunzmann 1992)

Policentrikus fejlődés (nagyvárosok a fejlődés képviselői)

Vörös Polip (L. van der Meer, 1998) [zónák+centrumok]

EURÓPA 2046-ban

Térségtípusok az EU „érdeklődési körében”:

(karakteres földrajzi tájak)

elmaradott térségek

nagyvárosi régiók

rurális térségek

halászatból élő térségek

ipari térségek

határ menti térségek

szigetek, magashegységi térszínek, északi perifériák

VI. Regionális politika az EU-ban

Alakulása:

1957 Római szerződés - biztosítani kell az integrációban a harmonikus fejlődést a különböző régiók között fennálló különbségek és az elmaradott régiók hátrányának csökkentésével.

1958 Létrehoztak két pénzügyi alapot, melyek egy része a kohézió erősítésére irányul:

Európai Szociális Alap (European Social Fund, ESF)

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

(European Agricultural Guidance and Guarantee Fund, EAGGF)

- regionális politikának kis szerepe volt az 1950-60-as években

1975 Létrehozták:

Európai Regionális Fejlesztési Alap

(European Regional Development Fund, ERDF)

redisztribúciós céllal

- felértékelődött a regionális politika 1970-80-as években (új, „szegény” tagállamok, ipari válság)

1986 Egységes Európai Okmány: lefektették részletekbe menően a regionális politika alapjait, célkitűzéseit

1988 Regionális politika reformja: emelték az ERDF keretösszegét és öt célkitűzést fogalmaztak meg

1992 Maastrichti Szerződésben a kohéziót az Unió egyik legfontosabb céljaként jelölték meg. Létrehozták: Kohéziós Alapot (Cohesion Fund) a legelmaradottabb tagállamok számára

1994–1999 Az első olyan (hatéves) periódus, melyben a közösségi költségvetés egyharmadát fordították regionális politikai célokra.

Egy új alap is beszállt a finanszírozásba: Halászati Pénzügyi Alap (Financial Instrument for Fisheries Guidance, FIFG).

- az évezred vége felé közeledve egyre több kritika érte a regionális politikát (alacsony hatékonyság, kompromisszumok)

1999 Regionális politika kisebb reformjai: pl. a célkitűzéseket összevonták, számukat lecsökkentették; a munkanélküliség kezelése, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása nagyobb hangsúlyt kapott

2000–2006 A jelenleg futó hétéves periódus.

PÉNZÜGYI ALAPOK

Strukturális Alapok:

ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG

Kohéziós Alap

2000-2006 periódusra: 213 milliárd Euro

(vissza nem térítendő támogatás)

évenkénti leosztásban előre meghatározva

Pénzügyi Alapok változása 1988-2006 (millió euro, 1999-es áron)

Célkitűzések (Objectives):

NUTS 2 szintű régiók – ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 75%-át nem érte el (2000. év előtt)

+ az előző periódusban a 6. célkitűzésben szereplő (ritkán lakott észak-európai) és a kontinenstől távol eső, alacsony egy főre jutó GDP-jű régiók

1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát.

Két speciális program finanszírozása is:

Észak-Írországban és Írország határ menti térségeiben az ún. Béke program, valamint Svédország északi, tengerparti térségeinek fejlesztése.

Az Unió lakosságának 22%-a él ezekben a térségekben.

Finanszírozza: ERDF, ESF, EAGGF-Guidance, FIFG.

1. célkitűzés (Objective 1) – A legelmaradottabb régiók támogatása és fejlesztése (területi alapon)

2. célkitűzés (Objective 2) – A strukturális nehézségekkel küzdő, gazdasági, társadalmi átalakulás sújtotta térségek támogatása (területi alapon)Többféle térségtípus (NUTS 3 vagy annak egy része; kívül van az objective 1-en): válságba jutott ipari térségek, válságba jutott halászati térségek, elmaradott rurális területek, problémákkal küzdő városi térségek.

Különböző kritériumok alapján: pl. az ipari területek kijelölésénél: a munkanélküliségi ráta és az iparban dolgozók aránya a közösségi átlag felett legyen, valamint az ipari foglalkoztatásban csökkenést regisztráltak (küszöbszámok).

A közösség lakosságának 18%-ánal többen nem élhetnek a kijelölt területeken összesen (országonkénti népességkvóta).

1999-ben a Közösség véglegesítette a régiólistát, de később bevehetnek olyan térségeket, ahol komoly krízishelyzet alakul ki

Finanszírozza: ERDF, ESF

3. célkitűzés (Objective 3) – Az oktatási, képzési és foglalkoztatási rendszerek és politikák modernizációjának támogatása (ágazati alapon)

Programokat támogatnak - Objective 1 kategórián kívül eső térségekből érkeznek, és

Cél:

a munkanélküliség csökkentésére irányuló aktív munkaerő-piaci politika támogatása; fejleszteni a munkaerő-piaci kapcsolatokat; növelni az elhelyezkedési lehetőségeket különböző oktatási programok révén; támogatni a munkanélküliség megelőzését célzó intézkedéseket; biztosítani az egyenlő lehetőségeket a férfi és a női munkaerő számára.

Minden tagállam százalékos formában részesedik az e célra szánt összegből.

Finanszírozza: ESF

  1. célkitűzés

Átmeneti támogatás – 1.

célkitűzés

2. célkitűzés

Átmeneti támogatás – 2.

célkitűzés

3. célkitűzés

Összesen Egy főre jutó (Euro)

1999Belgium 0 625 368 65 737 1 795 176

Hollandia 0 123 676 119 1 686 2 604 165

Luxemburg 0 0 34 6 38 78 180

Franciaország 3 254 551 5 437 613 4 540 14 395 246

Németország 19 229 729 2 984 526 4 581 28 049 342

Olaszország 21 935 187 2 145 377 3 744 28 388 492

Dánia 0 0 156 27 365 548 103

Egyesült Királyság

5 085 1 166 3 989 706 4 568 15 514 261

Írország 1 315 1 773 0 0 0 3 088 825

Görögország 20 961 0 0 0 0 20 961 1 989

Portugália 16 124 2 905 0 0 0 19 029 1 874

Spanyolország 37 744 352 2 553 98 2 140 42 887 1 082

Ausztria 261 0 578 102 528 1 469 182

Finnország 913 0 459 30 403 1 805 349

Svédország 722 0 354 52 720 1 848 209

ÖSSZESEN 127 543 8 411 19 733 2 721 24 050 182 458 486

A Strukturális Alapok megoszlása országonként és célkitűzésenként (millió Euro, 1999-es áron), Forrás: EC 2001

Támogatott térségek

2000-2006

Objective 1Objective 2Phasing out: térségek - átmeneti támogatásban (Transitional assistance) részesülnek

TÁMOGATÁS ÖSSZEG (milliárd Euro)

Strukturális Alapok 195,00

ebből

Célkitűzésekre (Objectives) 182,45

ebből

1. célkitűzés 135,90

2. célkitűzés 22,50

3. célkitűzés 24,05

Közösségi kezdeményezésű programok

10,44

Halászat támogatása 1,11

Innovációs tevékenységek 1,00

Kohéziós Alap 18,00

Összesen 213,00

Négy célkitűzés (területi):

1. célkitűzés – az elmaradott régiók felzárkóztatása (NUTS 2 régiók, 75%-os GDP/fő küszöbbel)

2. célkitűzés – az ipari hanyatlás sújtotta térségek támogatása

5(b). célkitűzés – a rurális térségek felzárkóztatása

6. célkitűzés – a rendkívül alacsony (<8 fő/km2) népsűrűségű térségek fejlesztése (ez utóbbi Finnország és Svédország 1995-ös csatlakozása után került be a célkitűzések közé)A további három célkitűzésben a strukturális problémák kezelésére irányuló programokat támogatták:

3. célkitűzés – a tartós munkanélküliség csökkentésére és a munkaerőpiacról kiszoruló személyek beilleszkedésére irányuló támogatás4. célkitűzés – a munkavállalóknak a munkaerőpiaci változásokhoz való alkalmazkodását elősegítő programok támogatása5(a). célkitűzés – a mezőgazdaság és a halászat szerkezetátalakítására irányuló programok támogatása.

A 1994–1999 közötti periódusban több célkitűzés volt, nagyjából azonos tartalommal és kritériumokkal.

Kohéziós Alaptagállamok kapják: egy főre jutó GNP a közösségi átlag 90%-a alatt vanProjektek finanszírozhatóak:- a környezeti állapot megóvásához, javításához - a transz-európai közlekedési hálózatokhoz való kapcsolódáshoz köthetőek2000-2006-os periódusban: Görögország, Portugália, Spanyolország és Írország

Közösségi Kezdeményezésű Programok

•Interreg III: támogatja a határon átnyúló kooperációkat (ERDF finanszírozásában)

•Leader+: vidékfejlesztés a helyi kezdeményezésekre építve (EAGGF)

•Urban II: leromló városrészek revitalizációjának támogatása (ERDF)

•Equal: a munkaerőpiacon jelenlévő egyenlőtlenségek és diszkrimináció csökkentésére irányuló programok támogatása.

Fisheries (halászat speciális támogatása):

cél: a fenntartható egyensúly megteremtése a tengeri „készletek” és felhasználóik között, a cégek versenyképességének fokozása, a kínálat növelése és a térségek revitalizációja.

1,11 milliárd Euro, FIFG

Objective 1-en kívül eső térségekben születő programok

Innovative actions

cél: a regionális fejlesztések új útjainak a kipróbálása

három területet jelöltek ki: a tudáson és technológiai innovációkon alapuló regionális gazdaság, az információs társadalom a regionális fejlesztés szolgálatában (eEuropeRegio), valamint regionális identitás és fenntartható fejlődés.

1 milliárd Euro, ERDF

A regionális politika alapelvei

koncentráció - a támogatásokat kevés célra, kevés csatornán át, azaz koncentrálva eljutatni a leginkább rászorulóknak.

programozás - a fejlesztési stratégiákban rögzíteni kell a programokat, és csak az azok keretein belül születő projekteket finanszírozhatóak

szubszidiaritás - a fejlesztési célú döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, ahol a probléma jelentkezett

decentralizáció - a területfejlesztési döntések minél szélesebb körének az alacsonyabb területi szintek testületeinek a kezébe adása

partnerség - a különféle, a regionális fejlődésben, fejlesztésben érintett szereplők együttműködése a hatékony fejlesztések érdekében

addicionalitás - a fejlesztési projektek finanszírozását csak részben (különböző, előre meghatározott %-ban) állja az EU a különböző alapokból, a fennmaradó összeget, az ún. önrészt a térségnek (esetleg állami segítségből) kell hozzátennie

 

A Tanács az Európai Bizottság által kidolgozott, az Európai Parlament által

megtárgyalt előterjesztés alapján dönt a strukturális alapok költségvetéséről és

azok felhasználásának szabályairól. Az alapok országokra és Objective-kre

oszlanak meg. A támogatásokra szoruló térségeket a Bizottság – az országok történt egyeztetések után – meghatározza. A Bizottság előterjeszti a közösségi

irányelveket.

Az elmélettől a gyakorlatig - a regionális politika menete

Minden tagállam ill. régió megfogalmazza a fejlesztési elképzeléseit, előterjesztéseit, és összefoglalja a támogatásra jogosult térségek fejlesztési terveiben a Közösségi irányelvek figyelembevételével. Ebbe a feladatba – a közigazgatáson túl

– társadalmi és gazdasági szereplők is be vannak vonva.

Az elkészült terveket benyújtják a Bizottság számára.

 A tagállamok képviselői és a Bizottság megvitatják a benyújtott dokumentumok tartalmát, és összehangolják a nemzeti és a közösségi támogatásokat. 

Amikor mindkét fél egyetért a döntésekkel a Bizottság elfogadja a fejlesztési terveket és programokat. A pénz átutalása után a tagállamok nekikezdenek a

programok megvalósításához.

A programok részleteit (összetevőit) a nemzet és regionális hatóságok eldöntik. A Bizottság nem vesz részt ebben, de informálódik róla. A jóváhagyás után a

dokumentumok lehetővé teszik a hatóságok számára, hogy elindítsák a projekteket, így a program operatív programmá válik, és pályázati kiírások készülnek a térség

szereplői számára.

 Az érintett hatóságok (a térségben) kiválogatják azokat a projekteket (benyújtott pályázatokat), melyek leginkább összhangban vannak a programban foglalt

célokkal (elfogadnak pályázatokat), és informálják a pályázókat az eredményről.

A nyertes pályázók elindítják a projekteket, melynek finanszírozása kiegészül az induláskor egy meghatározott összegű közösségi

támogatással a határidő függvénye szerinti lebontásban.

Az illetékes hatóságok meghatározott szabályok alapján ellenőrzik (monitoring) a program előrehaladását, informálják a Bizottságot, és

bizonyítékokkal alátámasztják, hogy a pénz a lehető legjobb módon lett elköltve. A Bizottság ellenőrzi a pénzügyi műveleteket és kiutalja a megítélt támogatás újabb részét. Különböző indikátorok (mutatók)

segítségével elemzi a fejlődést és értékelő tanulmányokat készít(tet) a változásokról. A programokért felelős személyeket értesítik, ha új

Közösségi prioritásokat fogadnak el, melyek hatással lehetnek a regionális fejlődésre.

Támogatások (2000-06):

(CECC10)

PHARE (10 920 mó €)

1989 óta

Összetett – intézményi átállás, nagyobb társ.-i, gazd.-i beruházások

SAPARD (3 640 mó €)

2000 óta

Mezőgazdasági támogatás (átállás)

ISPA (7 280 mó €)

2000 óta

Kohéziós Alap mintájára

A JÖVŐ? RENDELETTERVEZET:

Magyarország: jogosulttá vált a regionális politikai alapok fogadására. Feltétel: az EU által meghatározott tervezési időszakra (2004-2006, 2007-2013) vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Közösségi Támogatási Keret összeállítása, melynek alapjául minden országban a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) szolgál.

Az NFT képezi az alapját a Bizottsággal folytatott tárgyalásoknak, aminek nyomán elkészül a Közösségi Támogatási Keretterv. Ezt a dokumentumot az Európai Bizottság készíti el, illetve hagyja jóvá válaszként a tagállam NFT-jében körvonalazott fejlesztési célkitűzésekre, megvalósítására pedig szektorális és regionális operatív programokon keresztül kerül sor

A Magyar Köztársaság Kormánya 2002. december 18-án elfogadta és az EU számára (Brüsszelbe) megküldte a Nemzeti Fejlesztési Tervet átdolgozott változatát (2004-2006 közötti időszakra), melynek végrehajtását öt operatív program szolgálja. A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) leadását követően megszületett a magyar fél tényleges pénzügyi kötelezettségvállalását jelentő Közösségi Támogatási Keretek.

A dokumentum elkészítését a Miniszterelnöki Hivatal, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala koordinálta. A magyar NFT általános célkitűzése az Európai Unió átlagos fejlettségi színvonalához való felzárkózás és az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése, aminek egyúttal az életminőség javításához is hozzá kell járulnia. Jelenleg zajlik az újabb NFT megírása.

Az NFT után elkészültek az egyes Operatív Programok is, köztük a Regionális Operatív Program (ROP). A ROP elsősorban az ágazati programokban rögzített fejlesztéseket egészíti ki, és tartalma döntően a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepción és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákon alapul, illeszkedve az NFT stratégiájában megfogalmazott célkitűzésekhez. A program jelen szerkezete nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag 130-150 milliárd Ft fejlesztési forrás jut. A ROP gazdaságfejlesztéssel és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai a Strukturális Alapok közül az ERDF-ből, míg a humán szférához kötődő fejlesztések az ESF-ből kerülnek finanszírozásra.

Források:

http://europa.eu.int/

http://europa.eu.int/pol/reg/index_en.htm

http://www.euroinfo.hu/

Bernek-Kondorosi-Nemerkényi-Szabó: Az Európai Unió. Cartographia, Bp., 2004 (2003)

Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza. Eötvös Kiadó, Bp., 2000.

Horváth Gy.: Európai regionális politika. Dialóg-Campus, Pécs, 1998.

Forman B.: Regionális politika az Európai Unióban. VÁTI, Bp., 2000.

Forman B.: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. ETK, Bp., 2001.

Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. (5. Kiadás). Magyar Országgyűlés, 2002.