Az EU Monetáris politikájaKözös Monetáris Politika

Gazdasági és Monetáris Unió

Nem csak az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke piacain nincsenek korlátozások,

hanem azonos gazdaság és pénzügypolitika is érvényesül.

a Gazdasági és Monetáris Unió legfejlettebb szintjén megszűnnek a nemzeti pénznemek és a tagországok közös valutát használnak.

Gazdasági és Monetáris UnióA monetáris integrációnak két fő összetevője van:

árfolyamunió: Az árfolyamunión belül a résztvevő országok valutáinak

árfolyamai tartósan stabil (fix) kapcsolatban vannak. tőkepiaci unió: A tőkepiaci unióban a tőke teljesen szabadon mozoghat.

A Monetáris Unió megteremtésének fő lépései

1958 – Bretton Woods-i rendszer (fix árfolyamrendszer)

1969 – Hágai csúcs: a gazdasági és monetáris unió elképzelése

1970 – Werner-terv: a megvalósítási terv (DE! Az 1971-73-as olajválság megakadályozta, hogy megvalósuljon)

1979. március 12. – Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System = EMS) létrehozása

Európai Monetáris Rendszer Európai Monetáris Rendszer ((EMS EMS ))

FFőő célja célja,, az az árfolyamárfolyam--stabilitás megteremtése.stabilitás megteremtése.

EEszközei:

az árfolyam-mechanizmus (ERM): (+/- 2,25 %),

az európai valutaegység (ECU) bevezetése

Európai Monetáris Együttműködési Alap (EMCF)

Az ECU fogalma

Az ECU mint kosárvaluta a közösségi valutáknak a tagországok gazdasági jelentőségét tükröző súlyozással kialakított „összetételét ” jelentette, amelynek értékét az alkotórészek értéke adta.

Az ECU funkciói Az árfolyam-mechanizmusban az árfolyamrögzítés

eszköze; a közösségi költségvetés, elszámolások, fizetések,

statisztikák pénzneme; az EMS-ben résztvevő országok jegybankjai számára

tartalékvaluta, illetve a jegybankok közötti hitelezés eszköze.

1991-Maastrichti szerződés: az európai monetáris integráció feltételei:

• Lassú, hosszan tartó elő-szakasz szükséges• A résztvevő országok gazdaságának konvergálniuk kell!

A Delors-terv a GMU megvalósításának 3 szakasza Első szakasz (1990-1994. január 1-ig)

• a közösségen belüli tőkeforgalom korlátainak teljes lebontása;• a jegybankok teljes függetlenségének megteremtése• a gazdaságpolitikai és pénzügyi együttműködés erősítése;• valamennyi tagállam részvétele az EMS rendszerben;

A GMU megvalósítása

2. szakasz: 2. szakasz: 1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között1994. jan. 1 – 1999. jan. 1. között

Az un. „puha unió” létrehozása az Európai Monetáris Intézet felállítása, a nemzeti jegybankok közötti együttműködés kialakítása; az EMS és a pénzügyi szféra működésének felügyelete; az ECU használati körének bővítése; a konvergencia-kritériumok teljesítése, a harmadik szakaszra való áttérés előkészítése;

3. szakasz: 1999. jan. 1-től-3. szakasz: 1999. jan. 1-től-

A 3. szakasszal kapcsolatos döntéseket a Tanács minősített döntéssel hozza meg a konvergencia-kritériumok alapján:

a közös pénz, az Euró bevezetése.

Az euró bevezetésének 3 fázisa1. 1998. V. 2-3 – 1998. XII. 31. – döntés az eurót

bevezető országokról, az Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszerének létrehozása, valutaárfolyamok rögzítése

2. 1999. I.1 – 2001. XII. 31 – euró számlapénzként megjelenik, egységes monetáris politika

3. 2002. I.1 – 2002. II. 28 – euró fizikai megjelenése, pénzcsere, nemzeti valuták kikerültek a forgalomból

Az európai pénzügyi integráció részletei

12

Az euro övezethez csatlakozni nem kívánó régi tagállamok

Nagy-Britannia, Svédország, Dánia

Közvélemény-kutatások,Ellenséges sajtó,Konzervatív Párt politikája,Rossz kezdeti tapasztalatok

Jóléti modell preferálása,Kormányzati irányítás alatt működő jegybank, (ellentétes az euró bevezetésének kritériumaival)Önkéntes kimaradás

EURO a világban

Konvergencia kritériumokMonetáris kritériumok a jelölt inflációs rátája a belépést megelőző évben

legfeljebb 1.5 %-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb tagország inflációs rátáját;

a hosszúlejáratú kamatláb nem haladhatja meg 2 százalékpontnál többel a három legjobb teljesítményt nyújtó országét

Fiskális kritériumok a költségvetés deficitje nem haladhatja meg a

GDP 3 %-át; az államadósság pedig nem lehet több, mint a GDP

60%-a;Árfolyam kritérium legalább két éven keresztül belül kell maradnia a

2.25 %-os árfolyam-ingadozási sávon, és ez idő alatt nem folyamodhat leértékelésért sem;.

A közös pénz előnyei - hátrányai

Egységes, kockázat mentes piac

A kockázat csökkenés miatt alacsonyabb infláció és kamatlábak

Gyorsuló gazdasági növekedés

Nincs spekuláció Felszabaduló jegybanki

tartalékok EU monetáris szuverenitása

– befolyása a világban Spill-over hatás politikai

unió

Seigniorage bevételek(készpénzcsere) elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős) Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)

Közgazdaságielőny-hátrány mérleg

Hitelesség növekedés: csökkenő kamatok

A közös valuta használatából fakadóan eltűnő árfolyamkockázat és a tranzakciós költségek csökkenése

Ösztönző a strukturális reformokhoz, a prudens makropolitikához

Seigniorage bevételek elvesztése (alacsony inflációs környezetben nem jelentős)

Pénzügy-politikai eszközök túl korai feladása

A jegybank végső hitelezői funkciójának megszűnése (banki és pénzügyi válságok esetén kritikus tényező)

Magyarország és az euró

Az euró bevezetése és Magyarország: az eddigi történet

2003. július, Előcsatlakozási program: 2008-as céldátum, mint a befektetők megnyugtatásának eszköze

2004. május, Konvergenciaprogram: 2009-2010-re módosítás (sajnálatos precedens teremtés, azonnal jelentkező szkeptikus hangok)

A kijelölt makropálya (különösen a deficitcsökkentési ütem) bizalmi próbakővé vált, a hitelesség kitüntetett szerepe az eurócsatlakozás végső szakaszában

2005. december: újabb átütemezési döntés ?????