Analizátorok

Periferikus szakasz -receptorok

Közvetítő szakasz -pályák

Központi szakasz- kérgi vetület

http://www.biologyonline.info/

Hallás analizátora

• Szerepe:– Akusztikai ingerek felfogása– Tájékozodás

• Részei :– Periferikus szakasz: hallóreceptorok – belső

fülben– Közvetítő szakasz: hallópálya– Központi szakasz: hallókéreg

A fül alkotóelemei

• Külső fül – levegőrezgések felfogása, középfül felé való vezetése

• Középfül – továbbítás a belső fül felé• Belső fül – hallóreceptorok ingerlése, ingerület

továbbítása – periferikus szakasz

Külső hallójáratFülkagylóRezonátor, enyhén erősíti hangokat

– 25 mm hosszú– Bőr béleli, melyben számos

faggyúmirigy található– Dobhártya zárja le

• 9 mm átmérőjű, ovális gyengén rugalmas

– Csontos gyűrűbe ékelődik

– Külső részét bőr fedi– Belül nyálkahártya fedi– A két hámréteg között

kollagénrostos váz található

• Ferde állású, kúp alakú– Belső részéhez a

kalapács nyele rögzül– Rezgése a

csontocskákra továbbítódik

Középfül

• A dobüregben foglal helyet

• Nyálkahártya béleli• Kapcsolatban áll az

orrgarattal a fülkürt révén• Csontocskák láncolata

– Kalapács – dobhártyára támaszkodik

– Üllő– Kengyel – az ovális ablakra

támaszkodik

Belső fül

• Sziklacsontban foglal helyet– Csontos labirintus –

belsejét perilimfa tölti ki• Tornác• Csontos ívjáratok• Csiga

– Hártyás labirintus – belsejét endolimfa tölti ki

• Tömlöcské és zsákocska • Hártyás ívjáratok• Vesztibuláris járat, hártyás

csiga és a dobüregi járat

Csontos csiga

• Csúcsi részén helikotréma• Spirális lemez (egész a csúcsig),

folytatásában az alaphártya• Vesztibuláris járat – Reissner hártya• Csigajárat – háromszög alakú• Dobüregi járat

Csigajárat Határai:

– Reissner hártya– Oldalt csiga csontos fala,

sajátos hám béleli, hajszálereket tartalmaz

– Alul a spirális lemez és az alaphártya

– Belsejében a Corti-féle hallószerv

– Endolimfa

H –helikotrémaRm- Reissner –féle hártyaSV- vesztibuláris járatSM-csigajáratST- dobüregi járatSG- spirális dúc, Corti-féle dúcM-modiolus (kúp alakú, a csontos

csiga tengelye)

Corti-féle szerv

1. Spirális lemez 2. Belső spirális barázda3. Belső támasztósejtek, belső

érzősejtek4. Külső támasztósejtek5. Fedőlemez6. Retikuláris hártya7. Külső érzősejtek8. Pillérsejtek (belső, külső)9. Hámsejtek- stra vascularis10. Külső spirális barázda11. Kötőszövet 12. Alaphártya hámborítása13. Corti-féle alagút14. Corti-féle dúcsejtek 15. Csontszövet

HalláselméletBékésy

A kengyel rezgése rezgésbe hozza a vesztibuláris és dobüregi járatban levő folyadékoszlopot

– a rezgések a kerekablakban elveszlődnek

– A dobüregi járat perilimfa rezgései megemelik az alaphártyát

– A külső érzősejtek csillói a fedőhártyába ütközve a sejthártya depolarizációját eredményezik

– A spirális lemezen ülő érzősejtek ingere pedig a csigajárat endolimfájának a rezgése

– Az idegingerület a hallórostokon a KI továbbítódik

A hallás típusai– Légvezetéses – fül révén – Csontvezetéses – koponyacsontok

rezgése

Közvetítő és központi szakasz

• I. neuron– Corti féle dúcban, periferikus nyúlványai az érzősejtek alapi részén végződnek, tengelynyúlványa a VIII. agyideg hallórostjait képezi

• II. Neuron- a nyúltagyi felső és alsó hallómagban• III. Neuron a felső és alsó olajkákban

– Az alsó magból induló rostok az azonos oldali olajkában szinaptizálnak, majd a trapéz testben kereszteződnek és mint oldalsó hurokpálya haladnak az alsó ikertestek felé

– A felső magból induló rostok felületesen haladnak, majd a középvonalban a mélybe nyomulnak és az ellenoldali olajkában szinaptizálnak, az idegrostok csatlakoznak a hurokpályához

– Tonotópiás tagozódás (hangmagasság szerinti reprezentáció), a mag dorso-mediális részébe a csiga bazális járatábol érkeznek rostok (mély hangok), a ventrolaterálsi részében a felső járatokból érkeznek rostok (magas hangok)

• Több kapcsolóállomás következik: trapézmag, a hurokpálya magva, a járulékos olajka

• Következő kapcsolóállomás az alsó ikertestekben, ez a hallással kapcsolatos reflexek központja (pl. Fejnek a hang irányába történő mozgatása) – tectospinális pálya a gerincvelői motoros magvakban végződik

• Az utolsó kapcsolóállomás a mediális (belső ) térdelttestben van, innen a rostok a hallókisugárzás révén a kéregben végződnek

• Elsődleges halló kérgimező B41, a 42 a hallással kapcsolatos emlékképek tárolásának központja, kapcsolatban áll az érző beszédközponttal

Hallópálya

Egyensúlyérzékelés analizátora

• Szerepe:– Tájékozódás– Egyensúly fenntartása

nyugalomban és helyváltoztatáskor

• Az egynesúlyérző szerv a belső fülben található a tömlőcskében, zsákocskában és az ívjáratokban

Periferikus szakasz

Érzőfoltok (maculák)• Zsákocska és tömlőcske falában• Ingerük az egyenes vonalú gyorsulás• Alkotórésze:

– Támasztósejtek– Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön

idegrostvégződések• Stereocillium• Kinocillium

– Kocsonyás párta – Mészkristályok (otolitok)

• A mészkristályok nyomására a stereocilliumok a kinocillium felé mozdulnak el, a sejt ingerlődik

• Ellentétes irányba való elmozdulásuk gátló hatású

Érzőtarajok (crista ampularis)• Felkörös ívjáratok tágulataiban helyezkednek el

– Félkörös ívjáratok a tér három irányába helyezkednek el

• Endolimfaáramlást eredményező szöggyorsulásra érzékenyek

• Alkotórésze:– Támasztósejtek– Csillós érzékhámsejtek, alapi és oldalsó részükön

idegrostvégződések– Kocsonyás fedő -cupula

Vesztibuláris pályák

– I neuron – Scarpa dúcban– II neuron- a nyúltagyi vesztibuláris

magvakban (felső, alsó, belső, külső)• Az ellenoldali magvak ersztéki rostokon

keresztül kapcsolatban állnak egymással• a vesztibuláris magvakban végződnek a

kisagyból, gerincvelőből érkező rostok, melyek az ízületi receptorok impulzusait közvetítik

• A magvak efferens rostok révén ellenőrzik az érzékhám működését

– A nyúltagyi vesztibuláris magvakból kiinduló rostok egy része:

• Mint tractus vestibulo-spinalis halad a gerincvelőbe, ahol a feszítőizmok α és γ mozgatóneuronjait aktíválja

• Tractus vestibulo-retikularis – retikuláris állományba

• Vestibulocerebbelaris –kisagy archicerebellumába

• Vestibulo-nuclearis , a szemmozgató agyidegek magvaihoz (III, IV, VI) – a fej mozgása ellenére és lehetővé teszi egy tárgy fixálását

• Kis részük átkapcsol a talamuszba ( a nucleus ventralisban) és a kéregbe vetülnek a testérzőmező arctájék közeli részébe

A látás analizátora• Szerep:

– A környezetből az információk 90%-a a látószerven keresztül érkezik

– Lehetővé teszi a térbeli tájékozodást, a környezethez való alkalmazkodást

– Egyensúly fenntartása– Figyelem felkeltése

• Ingere : a látható sugarak 400-700 nm• Részei:

– Receptor szakasz – retina– Közvetítő szakasz-látópálya– Központ - látókéreg

A szem

• A látás szerve• Alkotórészei:

– Szemgolyó– Járulékos védőszervek

• Szempilla• Szemöldök• Szemhéjak• Könnykészülék• Kötőhártya

– Járulékos mozgatószervek

Járulékos mozgató-szervek

• A szemgolyót mozgató izmok

– Felső, alsó, belső, külső egyenes

– Felső és alsó ferde

– Beidegzés: II, IV, VI

A szemgolyó

• A szemüreg (orbita) elülső részében foglal helyet

• Zsírszövetbe van beágyazvó

• Kissé lapított, gömbölyded szerv

• A szemüreg hátulsó részén a látóideg lép ki saját csatornáján

• A szemgolyón két tengely húzható:– Anatómiai – a szemgolyó

elülső és hátulsó pólusán áthaladó tengely

– Optikai – a pupilla középpontját és az éleslátás pontját összekapcsoló tengely

– Optikai készülék részei:• Szaruhártya

• Csarnokvíz

• Szemlencse

• Üvegtest

– Falát három burok alkotja: külső, középső és belső

• Külső burok– Ínhártya (sclera) – szemfehérje

• fehér színű• tömöttrostos kötőszövet• védő szerepe van• a szemgolyó hátulsó pólusán a látóideg

és a szemgolyóba belépő vérerek furják át

– Szaruhártya - cornea• A szemgolyó elülső részén• Átlátszó• Óraüvegszerűen illeszkedik az

ínhátyához• A csarnokvíz táplálja

• Középső burok– Érhártya

• A szemgolyó hátulsó részét burkolja• Táplálja a szemgolyót• Feketekamra szerepét tölti be

– Sugártest• érhártya elülső részének

megvastagodása• Sugárizmok és sugárnyúlványok

alkotják– Szivárványhártya

• Sugártest elött helyezkedik el

Sugártest – Rajta rögzül a lencse a lencsfüggesztő

rostok révén– Izomzata a lencse görbületét

szabályozza, szerepe van a közel és tóvollátásban

– Külső részét sugár irányú redők borítják (orbiculáris ciliaris)

• Belölük indulnak a sugárnyúlványok (80) –csarnokvíz termelésében vesznek részt

– A sugárredők elülső részén a sugárizmok foglalnak helyet

• Sugár irányú rostok• Körkörös rostok

– Hátulsó részét a retina vak része határolja

Szivárványhártya– Lencse előtt a fényrekeszt, blendét

képezi– A sugártestről ered– Elülső részét kötőszövet alkotja,

melyben pigmentek találhatók– Alatta az izomréteg helyezkedik el

• Sugár irányú rostok• Körkörös simaizomrostok

– Hátulsó részét a retina vak része határolja

Belső burok – ideghártya-retina– Látó retina – a szemgolyó 2/3

borítja, fényérzékeny receptorokat tartalmaz

– Vak retina – a szemgolyó elülső 1/3 alkotja

– Ora serrata – fogazott vonal, a két retina közti határt képezi

– A szemgolyó hátulsó részén található:

• Vakfolt – látóideg kilépési helye

• Sárga folt – éles látás központjával

• Szemfenék – szemtükörrel vizsgálható– Vöröses színű– Az orr felüli részében a

vakfolt figyelhető meg, fehéres színű korong, melynek közepén bemélyedés található

• Itt ágazik el a retina osztóere (világos, vékony) és egyesülnek a gyűjtőerek (sötétebbek, vastagabbak)

– A sárga folt ovális mező, sárgás és közepén gödör található

A látóretina szövettani szerkezete 1. Pigmenthám

– Pigment tartalmú hasáb alakú hámsejtek, nyúlványaik a fotoreceptorok nyúlványai köző hatol

2. Csapok és pálcikák– A fotoreceptorok nyúlványai– Fényérzékeny anyagot tartalmazn

3. Külső határhártya– A fotoreceptorok periferikus és központi

része között húzódik, Müllersejtek külső nyálványai közti kapcsolat

4. Külső szemcsés réteg– Csapok és pálcikák perikarionja

5. Külső szinaptikus réteg– Fotoreceptorok és a bipoláris neuronok

szinaptikus kapcsolatának helye, itt vizszintes neuronok is találhatók

6. Belső szemcsés réteg– Bipoláris neuronok perikarionja

7. Belső szinaptikus réteg– Bipoláris és multipoláris neuronok

szinaptikus kapcsolatának helye8. Multipoláris idegsejtek

– A multipoláris idegsejtek perikarionját tartalmazza

9. Látóidegrostok– Multipoláris idegsejtek nyúlványai

10. Belső határhártya– Müllersejtek belső nyálványainak

kapcsolata

Fotoreceptorok szerkezete és szerepe

• Csapsejtek – nappali látás, színes látás receptorai

• Pálcikasejtek- szürkületi látás receptorai

• Fotoreceptorok részei:– Kültag, pálcika és korong

alakú• Fényérzékeny korongokat

tartalmaz, membrán betüremkedések, látópigmentet tartalmaznak (pálcikák rodopszint)

– Csilló• Összekötő tag

– Beltag • Perikarion• Axon

A szemgolyó optikai készüléke • Szaruhártya

– Átlátszó hártya• Csarnokvíz

– Sugárnyúlványok termelik, az agy –gerincvelői folyadék összetételéhez hasonló

– Tápláló szerpe van– Elülső szemcsarnok– Hátulsó szemcsarnok– Csarnokvíz elvezetése, carnokzúg révén

történik (glaukoma)• Szemlencse

– Kétszeresen domború lencse– Lencsetok veszi körül mely a

sugártesthez rögzíti a lencsefüggesztő rostok révén

– Átlátszó, megnyúlt hámsejtek alkotják (zöldhályog)

– Részei :• Kocsonyás külső kéregállomány –

rugalmas, korral csökken- lapos és merev lencse

• Tömör belső mag

• Üvegtest – Kocsonyás anyag, a retinát rögzíti

• Látópálya– a látóideg a saját csatornáján

a koponyüregbe lép, ahol az orr felőli rostok kereszteződnek

– Ezt követően a látóhuzalban haladnak az azonos oldali halántéki rostok és az ellenoldali orrfelőli rostok

– Átkapcsolnak az oldalsó térdelt-testben

– Látókisugárzás rostjai a látókéregben végződnek

– Elsődleges látómező a B17 mező, sarkantyú hasadék felett és alatt

– Másodlagos látómező a B18, 19

• A kereszteződés után a rostok egy része az oldalsó térdelt testben végződik, másik részük pedig a felső ikertestekben

• Itt található a pupilla fényreflex-központja

• Akkomodáció - pupillaszűkítő reflex

Ízlelés analizátora

• Szerep:– Táplálék felvétel– Emésztőnedvek termelése

• Receptorok:– ízlelőbimbókban

• Ízlelés pályája– VII, IX, V agyidegek– Nucleus solitariusban a második

neuron– Talamusz– Kérgi vetület - I. testérző mező

A szaglás analizátora

• Szerep:– Védekezés– Emésztőnedvek termelése

• Szaglóreceptorok- szaglóhámban – módosult idegsejtek

• Szaglóidegsejtek axonjai- szaglóideg

• Szaglóidegrostok a szitalemezen a szaglógumóba lépnek

• Szaglógumó kapcsolóállomás, azonos és ellenoldali szaglómezőbe

• Szaglómező- agyvelő alapi részén a lyukacsos terület kérgi részében

• A szaglómezőből infomáció halad a limbikus rendszerhez

A bőr• A testfelszín 15-20

%-át alkotja.• A testnyílások felé

nyálkahártyában folytatódik.

• Rétegei: felhám (epider-mis), irha (dermis), bőralja (hipodermis)

• Függelékei: szőrtüszők és szőrök, körmök, mirigyek.

• Funkciói: érzékelés, védés, hőszabályozás, tejelválasztás, kiválasztás, tápanyagok raktá-rozása

• Vastagsága változó: vékony a szemhéjakon, a legvastagabb a hát felső részén. A mechanikai hatásoknak kitett bőrterületeken hiányzik a szőrzet és a bőr nagyon vastag. A vékonyabb bőrfelület szőrrel rendelkezik, néhany kivétellel.

• A vastag bőr felületén redők és barázdák találhatók (ujjbegyeken a bőrlécek ujjlenyomatot képeznek.

• A vérellátás a bőralja és az irha között haladó érfonatok révén történik

• A hajszálereknek fontos szerepük van a hőszabályozásban

A felhám• Rétegei:

– Csíraréteg – Tüskés sejtek rétege– Szemcsés sejtek rétege– Fenylő réteg (tenyér, talp bőrére

jellemző)– SzarurétegA felhám sejtjei:- Keratinocita – lásd szövet-tan- Melanocita – pigmentet termel, a

melanoszómák a szömszédos keratinocitákba kerülnek ésa sejtmag fölött telepednek le.- a bőr színe a pigmentek mennyiségétől és eloszlásától függ (négerekben a teljes felhám vastagságában, fehérekben csak a csíra és a tüskés rétegben)

- Langerhans sejtek - antigén prezentáló sejtek, citotoxikus T sejteket aktiválnak

- Merkel-sejtek –tapintásban vesznek részt

Irha

• 1-2 mm vastag réteg• Felső részében irhaszemölcsök találhatók –

felhám táplálását biztosítják

• Tömöttrostos kötőszövet alkotja

Bőralja

-lazarostos kötőszövet alkotja, melyben a bőrterület függvényében különböző vastag-ságú szírréteg található

-hőszigetelésben van fontos szerpe

A bőr mint érzékszerv

• Receptorok – szabad idegvégződések, érzőtestecskék• Pályák (három neuronosak):

– Spinothalamikus laterális (fájdalom és hőérzőkelés), ventrális (durva tapintás)

– Spinobulbaris és a folytatásában a hátsókötegi pálya (lemniscus medialis)

– Fejből a lemniscus trigeminális • Kérgi központ: postcentrális mező (I. Testérző mező)

Exteroceptorok

• Finom tapintás és a tudatos proprioceptiv érzékelés pályája – lemniscus medialis (belső hurokpálya)

• Feji bement – V. Agyideg révén

• Lemniscus trigeminalis – V. Agyideg hurokpályája

• Kérgi mező: I. Testérző mező

• Durva tapintás, hő és fájdalomérzékelés pályája - spinothalamicus

• Feji bemenet

Mozgásérzékelés analizátora

• Szerep: – Izmok működési állapota– Ízületekben végbemenő

mozgások– A test és részei helyzetének

meghatározása• Receptorok : Izomorsó, ínorsó,

Vater-Pacini testecske • Pályák:

– Spinocerebelláris– Spinobulbaris- folytatása a

lemniscus mediális• Végződés - A spinocerebelláris a kisagyban a

paleocerebellumba - A spinobulbaris a postcentrális

mezőben

• Nem tudatos proprioceptiv pálya –spinocerebellaris (gerincvelő-kisagyi pálya)– Egyenes (3)– Keresztezett (4)