ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS, GAZDASÁGI POZÍCIÓKA KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOK FELTÉTELRENDSZERE KILÁTÁSAINK

- 2012 ŐSZ -

XXIV. Vezérigazgató TalálkozóFrauenkirchen, AUSZTRIA

2012. október 2-3. 

VONZÁSOK ÉS VÁLASZTÁSOK

Prof. Dr. Kovács ÁrpádElnök

Költségvetési Tanács

AZ ELŐADÁS ÁLTAL ÉRINTETT KÉRDÉSEK

1. MEGHATÁROZOTTSÁGOK: AZ EU ORSZÁGOK KÖLTSÉGVETÉSI

POZÍCIÓI A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN

2. AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI

MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT

3. A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓI, GAZDASÁGI

TELJESÍTMÉNYEK

2012 - 2013

4. TANULSÁGOK2

MEGHATÁROZOTTSÁGOK: A KÖLTSÉGVETÉSI POZÍCIÓK A VÁLSÁGOT MEGELŐZŐEN ÉS A VÁLSÁGBAN

3

0

10

20

30

40

50

60E

U15

EU

10 BE

BG CZ

DK

DE

EE IE GR

ES

FR IT CY LV LT LU HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO SL

SK FI

SE

UK

Beruházások

Tőketranszferek

Egyéb folyótranszferek

Szociáliskiadások

Kamatok

Támogatások

Állami bértömeg

Dologi kiadások

KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2007

4

0

10

20

30

40

50

60E

U15

EU

10 BE

BG CZ

DK

DE

EE IE GR

ES

FR IT CY LV LT LU HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO SL

SK FI

SE

UK

Beruházások

Tőketranszferek

Egyéb folyótranszferek

Szociáliskiadások

Kamatok

Támogatások

Állami bértömeg

Dologi kiadások

KIADÁSOK BELSŐ MEGOSZLÁSA A GDP SZÁZALÉKÁBAN, 2011

5

-10

-6

-2

2

6

1020

00

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

10

20

30

40

50

60

EU10 - Egyenleg

EU15 - Egyenleg

EU10 - Bevétel

EU10 - Kiadás

EU15 - Bevétel

EU15 - Kiadás

KIADÁSOK, BEVÉTELEK ÉS EGYENLEG A GDP SZÁZALÉKÁBAN

6

0

20

40

60

80

100

120

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Észak-Európa

Közép-NyugatEurópaNyugat-Európa

Dél-Európa

EU10

ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN

7

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

EU

15

EU

10

BE

BG

CZ

DK

DE

EE IE GR

ES

FR IT CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SL

SK FI

SE

UK

Beruházások

Költségvetésiegyenleg

GDP-növekedés

BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2012

8

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

EU

15

EU

10

BE

BG

CZ

DK

DE

EE IE GR

ES

FR IT CY

LV

LT

LU

HU

MT

NL

AT

PL

PT

RO

SL

SK FI

SE

UK

Beruházások

Költségvetésiegyenleg

GDP-növekedés

BERUHÁZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS GDP NÖVEKEDÉS, 2013

9

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG A GDP SZÁZALÉKÁBAN AZ EU-BAN, 2012

10

Forrás: EUROSTAT, GKI

AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAINAK VÁLSÁGKEZELÉSI MEGOLDÁSAI, A MAGYAR GYAKORLAT

11

A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK 2008-2010 EU 10

0 Tett intézkedés/lépés

Államháztartási kiadások

jelentő

s megkurtítása

Adó,

vám,

járulék

emelés

Adó, vám,

járulék csökken

tés

Jelentős, folyó

finanszírozáshoz felhaszn

ált pénzpia

ci hitelfelv

étel

Nemzetközi

szervezetektől a válság

kényszerei

nyomán szükség

es hitelfelv

étel

Banki külön adók bevezetése

Szolgáltatási

szektorra

irányított

különadók

Egyedi bankme

ntő akciók

Új irányító és/vagy

kontroll szervek

az államháztartási

gazdálkodásban

Munkaerő-piac

i

intervenciók

Gazdaság

(fogyasztás)

élénkítő program

ok

Egyéb, egyedi

lépések (pl.

privatizáció,

magánnyugdíj

pénztári vagyon

felhasználása)

Az államháztartás

működési

szabályainak

átalakítása

Bulgária X X X X X X

Csehország X X X X

Észtország X X X

Magyarország X X X X X X X X X

Lengyelország X X X X X

Lettország X X X X

Litvánia X X X X X

Románia X X X X X X X

Szlovákia X X X X

Szlovénia X X X X X

12

A VÁLSÁGKEZELÉSBEN ALKALMAZOTT JELLEMZŐ LÉPÉSEK 2011 EU 10

Ország

Tett intézkedés/lépés

Államháztartás

i kiadáso

k jelentős megkurtítás

a

Adó,

vám,

járulék emelés

Adó, vám,

járulék csökken

tés

Jelentős, folyó

finanszírozáshoz felhaszn

ált pénzpia

ci hitelfelv

étel

Nemzetközi

szervezetektől a válság

kényszerei

nyomán szükség

es hitelfelv

étel

Banki külön adók

bevezetése

Szolgáltatási

szektorra

irányított

különadók

Egyedi bankme

ntő akciók

Új irányító és/vagy

kontroll szervek

az államháztartási gazdálkodásba

n

Munkaerőpiac

i intervenció

k

Gazdaság

élénkítő programok

Egyéb, egyedi

lépések (pl.

privatizáció,

magánnyugdíj

pénztári vagyon

felhasználása)

Az államháztartás

működési

szabályainak

átalakítása

Bulgária X X X

Csehország X X X X

Észtország X X

Magyarország X X X X X X X X X X x X

Lengyelország X X X

Lettország X X X

Litvánia X X X

Románia X X X X X X

Szlovákia X X X

Szlovénia X X

13

A CSŐDKOCKÁZATI FELÁRAK ALAKULÁSA ÉS A GAZDASÁGPOLITIKA

-300

-200

-100

0

100

200

300

400

08. szept

08. d

ec

09. m

árc

09. jún

09. szept

09. d

ec

10. m

árc

10. jún

10. szept

10. d

ec

11. m

árc

11. jún

11. szept

11. d

ec

12. m

árc

12. jún

CEE átlag

Magyarország

Szlovénia

Románia

Bulgária

Szlovákia

Lengyelország

Cseho.

1. szakasz:  Lehman csőd, CEE CDS spreadek megugrása, különösen a magas folyó fizetési mérleghiányú  országokban (BG, RO, HU) . 

2. szakasz:  a fejlett országok fiskális és monetáris lazítása konszolidációhoz vezetett

3. szakasz:  kezdődik a görög válság 

4. szakasz: az amerikai mennyiségi lazítás (QE2) bejelentése és indulása megnyugvást hoz

5.  szakasz:  mélyül az európai adósságválság 

HU: IMF szerződés 

RO: IMF szerz. 

6. szakasz:  CEE kikerül a fókuszból,  a feltörekvő országok kötvényei iránt óriási a kereslet

RO: politikai válság

HU: IMF távozik

HU:  szektoradók, nyugdíjreform 

HU:  Széll Kálmán terv

HU:  végtörlesztés

SLO: adósság és bankválság

HU: 3 bóvli  minősítés

RO: 9% körüli hiány

14

A GAZDASÁG VESZÉLYEZTETETTSÉGI FAKTORAI KÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN

2012 ŐSZ

2012 ŐSZ

15

KÖVETKEZTETÉSEK (1)

• A válságkezelésben több volt az azonosság, mint a különbség. Eltérések a beavatkozások mértékében, a beavatkozási területek számában, „aktivista”, egyedi megoldásokkal operáló, vagy inkább normativitásra ügyelő, óvatosabb jellegében voltak és vannak.

• Magyarország ebben a tekintetben a szélső pont. A gazdaságpolitika 2011-ben nemcsak normatív, az egész reálgazdaságra és az államháztartásra irányított szerkezeti intézkedésekkel (a személyi jövedelemadó és a társasági adó csökkentése, szelektív forrásallokáció a költségvetési szférában) operált, hanem tucatnyi külön- és válságadóval, egyes célterületeknek, illetve társadalmi tevékenységek támogatásával összefüggésben nyújtott jelentős adókedvezménnyel, a devizahiteles lakáskonstrukciók törlesztési terheinek bankokra hárításával, a magán-nyugdíjpénztári rendszer forrásainak felhasználásával avatkozott be a gazdaság, az államháztartás működésébe.

16

KÖVETKEZTÉSEK (2)• Az első időszakban „klasszikus” válaszlépések. Kiinduló feltételezés volt, hogy a

növekedés megindulásához nélkülözhetetlen a vállalkozókat terhelő adók szelektív csökkentése, s így több jut fejlesztésekre, innovációs támogatásokra.

• A reálgazdasági terhek csökkentésére, a fejlődés motorjai védelmére, beindítására helyeződött a kormányzati cselekvés. Általában mérsékeltebb lett a jövedelem-koncentráció.

• A teljesítmény visszaesése miatt is változás az adók összetételében: a hangsúly a társadalombiztosítási járulék felé tolódott el a közvetett adóktól, a társadalombiztosítási járulékbevételek növekedésével párhuzamosan pedig csökkentek a személyi jövedelemadó bevételek.

• Ezek a hatások automatikusan magukkal hozták a legtöbb országban az állami kiadások visszafogását, illetve a gazdaságélénkítő ösztönzés (stimulus) bevetését (beleértve az adórendszeren keresztül nyújtott kedvezményeket és célzott állami kiadásnövelő intézkedéseket). Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek mértéke és hatása szerény maradt.

17

KÖVETKEZTETÉSEK (3)• Válság idején az állam pénzügyi, finanszírozási biztonsága kerül előtérbe, a

sérülékenysége csökkentése nélkül nincs esélye a fenntartható fejlődésnek, e pályára visszakerülésnek – stabilitás és/vagy dinamizálás, növekedési áldozatok kényszerű vállalása.

• A legnagyobb aktivitást a válságkezelésben az EU-15 tagállamainak meghatározó stabil gazdasági hatalmai (Egyesült Királyság, Franciaország és elsősorban Németország) tanúsították, illetve azok, amelyeket a válság a legsúlyosabban érintett (Görögország, Írország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) a pénzügypolitika ismertetett, többé kevésbé tipizálható területén.

• A pénzügyi közvetítő szektorban míg az első reakciók a bankok állami, költségvetési eszközökből történő mentésére, feltőkésítésére irányultak, a második szakaszban ennek ellenkezőjét tapasztaljuk, például rájuk hárítják a görög válság oldása terhének egy részét.

• A munkavállalás ösztönzése, a különféle munkaerő-piaci programok. Ugyanakkor A válságkezelés során alkalmazott egyik lényeges lépés volt az olyan „kedvezmények” jelentős leépítése, megszüntetése is, amelyek jóléti jellegük miatt korlátozták az egyének munkaerő-piaci aktivitását.

18

Következtetések (4)• 2009-2010-ben azután kezdtek „kimerülni” a munkaerőpiaci ösztönző programok a fiskális

mozgástér beszűkülése miatt. • A megszokott gazdaság-ösztönző eszközök a világpiac egyensúlyhiánya terhei alatt, érdemi

növekedést nem tudnak indukálni. A gazdaság élénkítésének államháztartási forrásokból történő segítése előidézte azt is, hogy a piaci kockázatok is a közszférába kerültek, így az újabb és újabb megszorításokkal egyensúlyban tartott államháztartás, reálszféra tehercsökkentése várakozásokkal szemben már nem tud kedvező folyamatokat beindítani a gazdaságban. 0,1-0,5% közötti deficitnövekedéssel járt a gazdaság élénkítésével történő kísérletezés, ami ezért 2011-re szinte teljesen eltűnt a válságkezelés eszközpalettájáról.

• A válságból kikeveredni nem képes mediterrán államok (Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország) valamint Románia és elsősorban Magyarország kivételével, ahol az államháztartásra irányítottan széles, közvetlen beavatkozásokkal operáló intézkedéssor tapasztalható, 2010-2011 között többnyire visszafogottabb kormányzati aktivitást mutató válságkezelést láthatunk.

• Az Európai Unió más államai is képesek voltak helyzetük konszolidálására, amit az is mutat, hogy esetükben a korábbival szemben többnyire 2-3 válságkezeléssel összefüggésben tett lépést látunk, jellemzően megmaradtak az adóterhek, ezek általában az energiához, illetve általánosságban a fogyasztáshoz kapcsolódtak, változatlanul érvényesült a költségvetési szigor, illetve a munkaerőpiac védelme.

19

A MAGYAR KÖLTSÉGVETÉS POZÍCIÓI, GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNYEK2012 - 2013

20

21

ERRE VEZETHETŐ VISSZA, HOGY A NEM SZOKVÁNYOS GAZDASÁGPOLITIKAI ESZKÖZÖK JELLEMZŐEN NÖVELTÉK A HAZAI KOCKÁZATI FELÁRAKAT

Forrás: Bloomberg

A magyar és a román kockázati felárak közötti különbség (bázispont) alakulása és a hazai gazdaságpolitikai intézkedések hatása

-300

-200

-100

0

100

200

300

2010

.07

2010

.09

2011

.05

2011

.07

2009

.07

2008

.01

2009

.11

2009

.05

2009

.03

2008

.05

2008

.07

2010

.01

2008

.03

2008

.11

2010

.03

2009

.09

2010

.11

2011

.01

2011

.11

2011

.09

2012

.03

2012

.01

2009

.01

2008

.09

2010

.05

Válság kitörése

Román kiigazítási kényszer

Széll Kálmán

Terv

IMF 1.

Magyarkormányvál

ság

Bankadó

Szektoradók, nyugdíjrendszer Végtörlesztés

Vita az EU-val

  

MÁR A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSRE VONATKOZÓ JÚNIUSI KORMÁNYZATI PROGNÓZISOK IS OPTIMISTÁBBAK VOLTAK, MINT AZ ELEMZŐI KONSZENZUS, AZÓTA PEDIG A PIAC SZERINT TOVÁBB ROMLOTTAK A KILÁTÁSOK

GDP - növekedési várakozások 2012-re és 2013-ra az egymást követő hónapokban (év/év, %)

Forrás: NGM (2013-as költségvetési törvényjavaslat), *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. augusztus)

  

AZ AUGUSZTUSI ELEMZŐI VÁRAKOZÁS SZERINT JELENTŐSEBB KÖLTSÉGVETÉSI ÁTRENDEZÉSEK NÉLKÜL ALIGHA ELÉRHETŐ A KORMÁNY 2,2%-OS DEFICITCÉLJA 2013-BAN

A költségvetési egyenleg (a GDP százalékában)

Forrás: NGM - 2012. áprilisi Konvergencia Program, *: Consensus Economics piaci elemzői felmérés (2012. szeptember)

  

A BEFEKTETŐK KOCKÁZATÉHSÉGE AZONBAN KERESLETET TÁMASZT A MAGYAR ÁLLAMPAPÍROK IRÁNT, A HOZAMOK EZÉRT LÉNYEGESEN CSÖKKENNI TUDTAK A NYÁRI HÓNAPOKBAN

Forrás: ÁKK

A 10 éves államkötvény hozama (a GDP százalékában)

  

A FORINT ÁRFOLYAMA IS ERŐSÖDNI TUDOTT JÚNIUS ELEJÉTŐL VÁRAKOZÁS

Forrás: MNB

Az EURHUF árfolyam

  

A KOCKÁZATI FELÁRAK PEDIG CSÖKKENTEK, UGYANAKKOR EZ A MÉRSÉKLŐDÉS MÁS RÉGIÓS ORSZÁGOKRA UGYANÚGY JELLEMZŐ, MINT HAZÁNKRA

Forrás: Reuters

A CDS-felár (bázispont)

  

NEM ÁRT AZ ÓVATOSSÁG, A POZITÍV BEFEKTETŐI ÉRTÉKÍTÉLET KÖNNYEN ÁTMENETINEK BIZONYULHAT

Forrás: MNB

Az EURHUF árfolyam 2010 januárja óta

29

Finanszírozandó tételek 2013 végéig*: a hiány és az adósságlejáratok

1. 2013-ban összesen 780 milliárd forintnyi nettó finanszírozási igény**, amelynek 100%-a jelent-kezhet az első félévben (ebből 680 a pénzforgalmi hiány és mintegy 100 milliárd EU-s előfinanszírozás)

2. 2400 milliárd forintnyi devizalejárat

3. 1562 milliárd forintnyi HUF kötvény-lejárat

4. Mintegy 1844 milliárd forintnyi kincstárjegy-lejárat

A 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉS FINANSZÍROZÁSÁVAL KAPCSOLATOS BIZONYTALANSÁGOT MEGSZÜNTETNÉ AZ EU-IMF MEGÁLLAPODÁS2012. első félévének végén a költségvetés likvid eszközállománya több, mint 2000 milliárd forint volt

1. 690 milliárd forint a KESZ-en

2. 970 milliárd forint a devizaszámlán (amiből 400-500 milliárd forint az IMF swapok-hoz köthető betét-egyenleg )

3. 650 milliárd forint a Nyugdíjvédelmi és Államadósság-csökkentő alapban

Mivel a hiány és a devizalejáratok meghaladják a teljes likvid eszközállományt, ezért a költségvetés akkor finanszírozható megegyezés nélkül, ha:

Sikeres a tervezett 4 milliárd eurós piaci deviza-kibocsátás 

Ez nem reális feltételezés, bóvli minősítés mellett

1. A költségvetés tartja a hiánycélt és

2. Sikeresek a tervezett forintkibocsátások

Forrás: NGM, MNB, ÁKK; * : 2012. szeptember, csak a már kibocsátott állampapírok lejárata; ** 2,2%-os hiánycéllal számolva

  

AZ IMF-HITELFELVÉTEL ÉRDEMBEN HOZZÁJÁRULHATNA A KAMATKIADÁSOK MÉRSÉKLŐDÉSÉHEZ, AZ IMF-HITEL KAMATA UGYANIS LÉNYEGESEN ALACSONYABB, MINT A DEVIZAKÖTVÉNYEK HOZAMA

Forrás: IMF, Reuters; *: az ÁKK a nem euróban folyósított IMF-hitelrészletet euróra swap-olja, emiatt kissé különbözhet a költségvetés által fizetett kamat a hivatalos IMF-kamattól 

AZ IMF-HITEL KAMATA ÉS AZ EURÓBAN KIBOCSÁTOTT MAGYAR KÖTVÉNYEK PIACI HOZAMA (%)

MAGYARORSZÁGON A KÜLFÖLDI NAGYVÁLLALATOK ÁLTAL DOMINÁLT FELDOLGOZÓIPAR RENDKÍVÜL VERSENYKÉPES, A TECHNOLÓGIAI TOVAGYŰRŰZÉS AZONBAN ALACSONY MÉRTÉKŰ

Forrás: Eurostat   *: kis cégek: 20 főnél kevesebbet foglalkoztató cégek, nagy cégek: 250 főnél többet foglalkoztató cégek

0 200 400 600

539

351

328213

210195

137

129125

124

122

120

116

116

115

113

99

99

90

8682

82

53

51

46

23SVK

SLO

DEN

FIN

EST

CH

NOR

GER

CRO

UK

SWE

CZK

RO

IT

AUS

BE

SP

LV

NL

IRE

BGL

POR

PL

GRE

HUN

LTH

A ki

s és

nag

y cé

gek

közö

tti te

rmel

éken

ység

kül

önbs

ég a

fe

ldol

gozó

ipar

ban (%)*

0 25 50 75 100

73

73

73

70

70

66

65

64

62

58

58

57

56

54

53

51

49

45

44

43

42

23

DEN

UK

NOR

SLO

BE

GER

ITA

POR

SWE

FIN

AUS

NL

EST

SP

CZK

PL

GRE

LTV

HUN

SVK

IRE

FR

100

euró

hoz

záad

ott é

rték

elő

állít

ásáh

oz s

züks

éges

bé

rköl

tség

a fe

ldol

gozó

ipar

ban (Eur)

A BERUHÁZÁSI RÁTA MAGYARORSZÁGON A LEGALACSONYABB A RÉGIÓBAN

A BERUHÁZÁSOK A GDP ARÁNYÁBAN (%)

Lemaradás okai

Forrás: Eurostat, CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

Bizonytalan makrogazdasági környezet: 

•EMU adósságválság

•Magyarországon lassan 5 éves költségvetés restrikció

Bizonytalan szabá-lyozási környezet - szektoradók

Bankadó

Végtörlesztés miatt szűkös, a felárak miatt pedig drága finanszírozás

10

15

20

25

30

35

40

10

15

20

25

30

35

40

20

00

Q1

20

00

Q3

20

01

Q1

20

01

Q3

20

02

Q1

20

02

Q3

20

03

Q1

20

03

Q3

20

04

Q1

20

04

Q3

20

05

Q1

20

05

Q3

20

06

Q1

20

06

Q3

20

07

Q1

20

07

Q3

20

08

Q1

20

08

Q3

20

09

Q1

20

09

Q3

20

10

Q1

20

10

Q3

20

11Q

1

20

11Q

3

CEE max(w/o HU)

CEE min (w/o HU)

HU

CEE w/o HU

ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI

RÉGIÓS ÖSSZEVETÉSBEN ITT A LEGGYENGÉBB A HITELEZÉSI AKTIVITÁS IS, AMI VISSZAHÚZZA A NÖVEKEDÉST

A BANKSZEKTOR NETTÓ HITELKIHELYEZÉSE A MAGÁNSZEKTOR FELÉ (SA, A GDP ARÁNYÁBAN, %)

Forrás: Nemzeti Bankok CEE : Visegrádi országok és Románia illetve Bulgária

-5

0

5

10

15

20

25

-5

0

5

10

15

20

252

00

5Q

1

20

05

Q2

20

05

Q3

20

05

Q4

20

06

Q1

20

06

Q2

20

06

Q3

20

06

Q4

20

07

Q1

20

07

Q2

20

07

Q3

20

07

Q4

20

08

Q1

20

08

Q2

20

08

Q3

20

08

Q4

20

09

Q1

20

09

Q2

20

09

Q3

20

09

Q4

20

10

Q1

20

10

Q2

20

10

Q3

20

10

Q4

20

11Q

1

20

11Q

2

20

11Q

3

20

11Q

4

CEE max(w/o HU)

CEE min (w/o HU)

HU

CEE w/o HU

ÁTLAG KÖRÜLI ÁTLAG ALATTI

15 ÉV ELTELTÉVEL ISMÉT BÓVLI KATEGÓRIÁBA KERÜLT MAGYARORSZÁGBe

fekt

etés

re n

em a

jánl

ott

Forrás: Fitch Ratings *1995 Magyarország S&P alapján

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Szlovénia

Csehország

Szlovákia

Lengyelország

Bulgária

Románia

Magyarország

AA+

AA-

A

BBB+

BBB-

BB

B+

B-

AA+

AA-

A

BBB+

BBB-

BB

B+

B-

*

AZ EGYES RÉGIÓS ORSZÁGOK HITELMINŐSÍTÉSE (FITCH RATINGS)

A KORMÁNYZATI GAZDASÁGPOLITIKA STRATÉGIAI CÉLJAI ALIGHA VITATHATÓK. A CÉLOKAT AZONBAN A KORMÁNYZAT SOKSZOR NEM SZOKVÁNYOS ESZKÖZÖK SZÉLES SKÁLÁJÁT ALKALMAZVA PRÓBÁLJA ELÉRNI, AMELYNEK HOSSZÚ TÁVÚ NÖVEKEDÉSI HATÁSA ESETENKÉNT TÖBB MINT VITATHATÓ

Stratégiai célok

• Kis, hatékony állam kialakítása

• Adócsökkentés

• Alacsony hiány és csökkenő adósság

• Foglalkoztatás  és versenyképesség javítása

• Devizahitelesek problémáinak megoldása

Megszokott intézkedés-e

Egyenleghatás*

ü1,7%

-2,7%

-0,4%

1,3%

1,4%

1,8%

1,5%

-0,2%

üüûûûü

û

Bevetett eszközök

• Széll Kálmán Terv és Konvergenciaprogram

• Flat tax, adókedvezmény

• KKV-Tánya

• Szektorális adók 

• Nyugdíjpénztárak**

• Adójóváírás kivezetése

• Áfaemelés

• Végtörlesztés

• Árfolyamgát

*: a kormányváltás előtti pályához képest **: az egykori magán-nyugdíjpénztári járulékok

A HAZAI FUNDAMENTUMOK TÖBB SZEMPONTBÓL KOMOLY EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK:

Az elmúlt években a szociális támogatási rendszer átalakítása jelentősen javította a munkaerőpiacon a munkakínálati ösztönzőket az aktívak száma emelkedett

A feldolgozóipari munkaerő költségéhez képest kifejezetten képzett és termelékeny

A jövedelmei folyamatok esetében jelentős korrekcióra került sor:

a. Az államháztartás 2002 óta tartó permanensen magas hiánya előretekintve alacsony szinten stabilizálódhat. Az ehhez szükséges korrekció csak kismértékű (a GDP 1,5%-a), ami eltörpül például a 2011-ről 2012-re végrehajtott, a GDP 5,4%-át elérő kiigazításhoz képest. A korrekció tervét a kormány bemutatta a konvergencia programban.

b. A külső egyensúly jelentős többletet mutat, ami 2012-ben várhatóan tovább emelkedik majd, és elérheti a GDP 3%-át.

A HAZAI FUNDAMENTUMOK TÖBB SZEMPONTBÓL KOMOLY EREDMÉNYEKET TÜKRÖZNEK:

Az elmúlt években a szociális támogatási rendszer átalakítása jelentősen javította a munkaerőpiacon a munkakínálati ösztönzőket az aktívak száma emelkedett

A feldolgozóipari munkaerő költségéhez képest kifejezetten képzett és termelékeny

A jövedelmei folyamatok esetében jelentős korrekcióra került sor:

a. Az államháztartás 2002 óta tartó permanensen magas hiánya előretekintve alacsony szinten stabilizálódhat. Az ehhez szükséges korrekció csak kismértékű (a GDP 1,5%-a), ami eltörpül például a 2011-ről 2012-re végrehajtott, a GDP 5,4%-át elérő kiigazításhoz képest. A korrekció tervét a kormány bemutatta a konvergencia programban.

b. A külső egyensúly jelentős többletet mutat, ami 2012-ben várhatóan tovább emelkedik majd, és elérheti a GDP 3%-át.

KÖVETKEZTETÉSEK (1):

Forrás: KSH

Rövidtávú feladatok:

1. A bizalom helyreállítása, ami lehetővé teszi, hogy olyan külső források azonnali bevonására kerüljön sor, amelyek terhe nem növeli az államháztartási finanszírozás meglévő, igen mély gondjait és nem emelik a csőd kockázatát,

2. A gazdaságban erősödjön a nemzetközi vállalatok hátterében működő honi beszállítók tábora, a gazdaságban ne emelkedjen tovább a kényszer-, vagy csak állami segítséggel talpon maradni képes kis és közepes vállaltok száma,

3. A társadalom különböző rétegei között ne bővüljön a jövedelmi egyenlőtlenség és a szociális feszültség.

Hosszabb távú kihívások:

4. A bizalom fenntartása: a kockázati felárak jelentős csökkentése szükséges. A jelenlegi magyar forint- és devizahozamok mellett az államadósság átárazódása vetíthető előre, ami miatt a GDP- arányos kamatterhek bővülése évről-évre újabb növekedést lassító költségvetési korrekciókat tenne szükségessé,

5. A gazdaság potenciális növekedési ütemének erősítése az egyensúly megőrzése mellett,

6. Olyan közteherviselési rendszer, amelyben az államháztartás és az államháztartási modernizáció finanszírozása külső források bevonása nélkül is hosszabb távon megoldható,

7. A társadalmi-gazdasági versenyképességben a különbségek csökkentése,8. Erősödő szociális kohézió.

Rövidtávú feladatok:

1. A bizalom helyreállítása, ami lehetővé teszi, hogy olyan külső források azonnali bevonására kerüljön sor, amelyek terhe nem növeli az államháztartási finanszírozás meglévő, igen mély gondjait és nem emelik a csőd kockázatát,

2. A gazdaságban erősödjön a nemzetközi vállalatok hátterében működő honi beszállítók tábora, a gazdaságban ne emelkedjen tovább a kényszer-, vagy csak állami segítséggel talpon maradni képes kis és közepes vállaltok száma,

3. A társadalom különböző rétegei között ne bővüljön a jövedelmi egyenlőtlenség és a szociális feszültség.

Hosszabb távú kihívások:

4. A bizalom fenntartása: a kockázati felárak jelentős csökkentése szükséges. A jelenlegi magyar forint- és devizahozamok mellett az államadósság átárazódása vetíthető előre, ami miatt a GDP- arányos kamatterhek bővülése évről-évre újabb növekedést lassító költségvetési korrekciókat tenne szükségessé,

5. A gazdaság potenciális növekedési ütemének erősítése az egyensúly megőrzése mellett,

6. Olyan közteherviselési rendszer, amelyben az államháztartás és az államháztartási modernizáció finanszírozása külső források bevonása nélkül is hosszabb távon megoldható,

7. A társadalmi-gazdasági versenyképességben a különbségek csökkentése,8. Erősödő szociális kohézió.

KÖVETKEZTETÉSEK (2):

TANULSÁGOK

38

TANULSÁG (1)

Hamis dilemma: stabilitás vagy növekedés, de…A gazdasági stabilitás megőrzése érdekében vállalt intézkedések egy része gyengíti a

gazdaság dinamizálásának lehetőségeit, rontja a 2013-as évre vonatkozó

makrogazdasági kilátásokat.

Nem sikerült (még) megtalálni a harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek

között, de remélhető, hogy a költségvetés készítésének folyamatában végül ebben is

előbbre jutunk.

A válságban is kettős a követelmény: az állam (kormány) akkor tölti be megfelelően

szerepét, ha a

tervező, döntés-előkészítő, vezénylő, igazgató-menedzselő apparátusainak, továbbá

ellenőrző, előrejelző és figyelmeztető rendszereinek működése egyidejűleg képes

szolgálni a társadalmi és a gazdasági stabilitást;

cselekvéseiben egyidejűleg képes rövid és hosszabb távú értékek és érdekek

érvényesítésére: lépéseiben nem csak a reálszféra rövidtávú adottságait és a

pillanatnyi konjunkturális és társadalmi (hatalmi) feltételeket, kormányzási

adottságokat képes figyelembe venni, hanem a hosszabb távlatokban érvényesülő,

csak igen lassan változó determinációit is.

39

TANULSÁG (2)A bizalomhiány miatt a reálgazdasági eredmények mellett is az adósság „újratermelődik”: a súlyos áldozatokkal járó alkalmazkodás elhúzódik

Simor András 2012.02.16-ielőadásának ábrája alapján

Tőkekivonás

felgyorsul, hitelezés befagy

Bizalomhiány

Gyengülő árfolyam

Romló beruházási

és növekedési

kilátások

Növekvő finanszírozási költség

Adósság tovább

emelkedik40

TANULSÁG (3)• A fejlődés fenntarthatósága az alapvető gazdaságpolitikai cél és követelmény, hiszen a

fenntarthatóság magában foglalja a pénzügyi stabilitás követelményét, mind az infláció kordában tartását, mind a költségvetési és fizetési mérleg egyensúlya feltételét.

• Az állami beavatkozás és piac konfliktusának narratívája az uralkodó, piaci szabályozó erők a válság megelőzősére bizonyultak alkalmatlannak. A pénzpiac feltételezett fegyelmező ereje is csak a bajok kialakulása után lépett működésbe, de akkor már későnek bizonyult. Mire a válság nyilvánvalóvá vált, az európai gazdaságok már egy lefelé gyorsuló spirálba kerültek.

• Általánossá vált a (kölcsönös, külső és belső) bizalomhiány az állam, a gazdaság, a lakosság között, s ez a felemelkedést nehezíti, ami részben azzal is összefügg, hogy az EU tagországok többségében a nemzeti gazdaságpolitika kudarcot vallott abban, hogy a monetáris integrációval konform, új cselekvési „mixet” – optimális forgatókönyvet - megtalálja.

• A fejlődés fenntarthatósága a legkevésbé sem csak a megszorító és „lazító” intézkedések adózási és más (elvonási vagy éppen támogatási) számaival jellemezhető gazdasági-racionalizálási lépésektől függ, hanem a kevésbé számszerűsíthető külső és belső társadalmi alkalmazkodási képességeket is magában foglalja. Nagy önfegyelemre, visszafogottságra, türelemre és konszenzus-készségre van szükség ahhoz, hogy a változásokhoz való alkalmazkodás törekvése, az azonnali korrekció reflexe ne vigye a választott megoldásokat az improvizáció irányába.

41

TANULSÁG (4)

A tartalom és a forma, a célok és az eszközök harmóniája nélkül a váláságban sem lehetséges „a jó kormányzás”.

Az államnak ekkor is képesnek kell lennie • időtávlatot átfogó, gazdaságpolitikai elveken nyugvó, társadalmi

stabilitást célzó tervezésre építve, olyan szabályozó és vezénylési keretet alkotni és érvényesíteni, amely megfelelő feltételeket és ösztönzést teremt a társadalom és a gazdaság fenntartható fejlődése számára;

• tulajdonosként és a magánvállalkozások üzleti partnereként – gazdasági szereplőként – hozzájárulni a reálgazdaság fejlődéséhez;

• az aktivista kormányzás magával hozza, hogy a piaci kockázatok költségvetési kockázatokká válnak

• megfelelő minőségű, kiterjedésű társadalmi, gazdasági szolgáltatások szervezésére és hatékony működtetésére, arra hogy közszféra szervezeteinek teljesítménye hozzáadott értéket adjon.

42

43

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!