A holocaust magyarországi áldozatainak emléknapjaÁprilis 16.

Az emléknapról• 2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi

áldozataira emlékezünk.

• 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján.

• Az első gettókat a következő településeken hozták létre: Beregszász, Felsővisó, Huszt, Kassa, Kisvárda, Máramarossziget, Mátészalka, Munkács, Nagyszőllős, Nyíregyháza, Sátoraljaújhely, Técső, Ungvár.

Cipők a Duna-parton – CanTogay ötletéből a szobrot Pauer Gyula alkotta. A budapesti emlékhely három pontján öntöttvas táblákon magyarul, angolul és héberül olvasható a felirat: „A nyilaskeresztes fegyveresek által Dunába lőtt áldozatok emlékére állíttatott 2005. április 16-án.” (Digitális Képkönyvtár)

A holocausthoz vezető út…

• A magyar zsidóság tragédiája nem az 1944. március 19-i németmegszállással vette kezdetét. A modern politikai antiszemitizmusmár a 19. század utolsó harmadától jelen volt.

• A tragédia beteljesedéséhez elengedhetetlen volt az a ma már szintefelfoghatatlan immoralitás és embertelenség, amely a politikaidöntéshozók és a társadalom széles rétegei tudatában gyökeretverve elgondolhatóvá és elfogadhatóvá tette emberek tömegeselpusztítását minden különösebb ok és cél nélkül.

• Az antiszemitizmus volt a kvintesszenciája mindannak, amit aHorthy-rezsim önmagáról gondolt és képviselt.

• Széles körben uralkodó meggyőződés volt, hogy a társadalmi ésszociális problémák megoldásának, illetve a régi Magyarországújrateremtésének kulcsa az ún. zsidókérdés megoldása, a zsidószármazásúnak minősített magyarok gazdasági és társadalmibefolyásának visszaszorítása, jogfosztásuk és kirekesztésük atársadalmi térből, az általuk birtokolt vagyon és javak elvétele,kisajátítása és újraosztása.

A holocausthoz vezető út …• A magyar kormányzat, közigazgatás és csendőrség

közreműködése nélkül a magyar zsidók gettóba zárására ésdeportálására nem kerülhetett volna sor.

• Sem az első világháború utáni Európa első zsidóellenestörvényét, az 1920-ban elfogadott numerus clausust, sem az1938 és 1944 között sorozatban elfogadott 21 zsidótörvénytés az ezekhez kapcsolódó kormány- és miniszteriálisrendeletek százait nem külső hatalom nyomására fogadták elés hajtották végre a magyar törvényhozási többség és amagyar közigazgatás intézményei.

• 1943-ban Hitlerrel folytatott tárgyalásain Horthy a nácikritikákat elhárítandó büszkén hivatkozott arra, hogyEurópában először Magyarországon vezettek be “zsidókat”korlátozó törvényeket.

• Mellesleg Hitlernek adott válaszából az is kiviláglik, hogypontosan tudta, mi történt a Lengyelország és Európa más,német megszállás alatt lévő területeinek zsidó lakosságával.Vagyis pontosan tudta, mi történik a magyar zsidósággal, hanémet kézre adják őket.

Az ország zsidótalanításánakmegkezdése• Az 1944. március 19-én tartott koronatanácsi ülésen Hitlertől hazatérve

Horthy érzékeltette, hogy az ország zsidótlanítása közelebb hozhatja azország szuverenitásának visszaszerzését, a német megszállás megszűnését.

• E napon Magyarországot megszállta a német hadsereg, ezzel együtthazánkba érkezett az úgynevezett különleges bevetési egység(Sondereinsatzkommando – SEK) is, melynek feladata az ország„zsidótlanítása” volt. A SEK vezetésével a holokauszt fő szervezőjét, AdolfEichmann SS-alezredest bízták meg, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivataldeportálási ügyekben egész Európára kiterjedő hatáskörrel rendelkezőzsidóügyi részlegét vezette.

• A késő tavasz és a nyár folyamán kormányzat és a közigazgatás szerveiellenállás nélkül, teljes erőbedobással hajtották végre az erre vonatkozórendelkezéseket, a társadalom többségének teljes közönye mellett.

• Sztójay-kormány nagyszámú megkülönböztető és jogfosztó rendeletetfogadott el a "zsidónak tekintendő" magyar állampolgárokkal szemben ésmegkezdődött a zsidók jogszabályi úton történő teljes elkülönítése akeresztény társadalomtól. A kormány elrendelte számukra a sárga csillagviselését, majd vagyonukat elkobozták, állásukat felmondták. A 825 000magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhattákel.

Az ország zsidótalanítása(Sztójay-kormány)• A magyar döntéshozók azt szorgalmazták, hogy először a budapesti

zsidóság kerüljön sorra. 1944 június második felében a budapestizsidókat nem azért költöztetik át az ún. "csillagos házakba”, hogy alakásaikat kisajátítsák és a kibombázottaknak kiutalhassák, hanem aközeljövőben várható deportálásuk érdekében tömörítették őket összea kijelölt kényszerlakhelyekre.

• Csak Himmler birodalmi miniszter kifejezett utasítására változtattákmeg szándékukat, aki fontosabbnak tartotta a várhatóan a közeljövőbenhadműveleti területté váló Észak-Kelet Magyarország és Észak-Erdély“megtisztítását”.

• Hivatalos adatok szerint május 15. és június 7. között Kárpátaljáról,majd Északkelet-Magyarországról és Észak-Erdélyből (VIII–X.csendőrkerület) naponta átlagosan négy, összesen 92 szerelvény haladtát Kassán, az Auschwitzba vezető vasútvonal csomópontjánLengyelország felé. Egy-egy vonat 45 vagonból állt, mindegyikbenátlagosan 70 embert préseltek össze poggyásszal együtt.

Radnóti Miklós:Ó, RÉGI BÖRTÖNÖK

Ó, régi börtönök nyugalma, szépés régimódi szenvedés, halálköltőhalál, fennkölt és hősi kép,tagolt beszéd, mely hallgatót talál, -mily messzi már. A semmiségbe lép,ki most mozdulni mer. A köd szitál.A valóság, mint megrepedt cserép,nem tart már formát és csak arra vár,hogy szétdobhassa rossz szilánkjait.Mi lesz most azzal, aki míg csak él,amíg csak élhet, formában beszéls arról, mi van, - ítélni így tanít.S tanítna még. De minden szétesett.Hát ül és néz. Mert semmit sem tehet.

1944. március 27.Az abdai tömegsírból előkerült fényképe

Az ország zsidótalanításA(Sztójay-Kormány)• A hazai és nemzetközi tiltakozások

hatására függesztette fel 1944. július 1-én a deportálásokat, addigra azonban 437.000 embert már elszállították és túlnyomó többségüket Auschwitzba.

• Horthy még augusztus második felében engedélyt adott a budapesti csillagos házakban összegyűjtött zsidó lakosság deportálására is, amelynek a dátumát is kitűzték (augusztus 25.), és csak az utolsó pillanatban, a román kiugrás hírére (augusztus 23.) állították le az akciót.

Az ország zsidótalanítása(Szálasi-Kormány)

• Noha nagyságrendnyi különbség van a Sztójay-kormányidején deportált és legyilkolt, elpusztított zsidók (437.000deportált, mintegy 380.000 halott) és a Szálasi rezsimáldozatai között (kb. 50.000 deportált, 40.000 halott), haegy rendszer több tízezer embert kifoszt és legyilkol,szintúgy tömeggyilkos rendszernek tekintendő.

• A nyilasok célja is az ország zsidótlanítása volt, deelsősorban külpolitikai, részben “munkaerőgazdálkodási”okokból nem akarták tömegesen a németek kezére adnia budapesti zsidókat. A nemzetközi gettó létrehozásánaknem a zsidók “megvédése” volt a célja, hanem az, hogyelőkészítsék az elszállításukat a befogadó országokba.

• A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták. Afővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidókezreit gyilkolták meg. A gettók túlélőit 1945januárjában, a koncentrációs táborokban életbenmaradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel aszövetséges csapatok.

A Debreceni Gettó

„M.kir. Debreceni VI. csendőrkerületi parancsnokságának.

Debrecen.

A megkeresésben foglaltakra értesítem, hogy az

1610/1944.M.E. számu rendelet alapján a zsidók lakhelyének

kijelölése Debrecen város területén megtörtént. A debreceni

gettó két zárt telektömbből áll. A gettó területét a csatolt térkép

tünteti fel. Az egyik tömb határai a következő utcák: a Hatvan

utca északi páratlan számozású oldala a 29-es számtól a Csap

utca sarkáig. Másfelől a Csokonai utca mindkét oldala. – A

másik tömb határai: a Hatvan utca déli páros számozásu oldala

a 6 –os számtól a Pásti utcáig. Kimarad a 22,24,26. számu

telek. Tovább folytatódik a Reáliskola utcáig. Kimarad a

reáliskola telke, folytatódik egészen a Szepességi utcáig az

52,53,58 és 60 számu telkek kivételével. Ennek a tömbnek a

másik határa a Szepességi utca és Szepességi utca sarkán

lévő telek. /Posta/ A Széchenyi utcán kimarad a 39,45,49

számu telek. Ebbe a tömbbe esik a Simonffy és József kir. hg.

utca is. A Simonffy utca páros oldala a 14 számu telektől végig,

páratlan oldala pedig a 15 számtól végig. A József kir. Hg. Utca

páratlan oldala a 13 számtól, páros oldala a 18 számtól végig.

Amint a csatolt térképről látható a debreceni gettó területileg a

város belterületéhez tartozik, eddig is tulnyomórészt zsidók

által lakott városrész és erre a területre beköltözni kötelezett

zsidók is – kis kivételtől eltekintve – a város belterületéről

költöznek be. Így, ha és amennyiben arra szükség lenne, a

karhatalmat a m.kir. Rendőrség debreceni kapitánysága adja.

A csendőrkerületi parancsnokság részéről karhatalmi

segítséget csak abban az esetben fogok kérni, ha a város

külterületén lakó zsidók ellenszegülnének a gettóba való

beköltözési kötelezettségüknek.

Kiadta polgármester előadó /Az aláírások olvashatatlanok/

Debrecen, 1944. május 11.„HBML. IV.B. 1406/b. 365. – 21.838/1944.VI. szám.

„Az antiszemitizmus tehát, a zsidók ellen elkövetett bűntett révén, az érvényesszerződés és e szerződésre még nagyon is fogékony-érzékeny lélek ellenelkövetett bűntett. Így jelentette be tehát igényét a náci mozgalom azegyetemességre – másrészt így vált halhatatlanná rémtette. Megszegte azt aszerződést, amelyre az érvényben lévő szellem nemrég még büszke volt, ésamelyet megszeghetetlennek tekintett. Akárhogy analizáljuk is, a holocaustfüstje hosszú, sötét árnyékot borított Európára, miközben lángjaieltakarhatatlan jelet égettek az égboltra. Ebben a kénes fényben az elbeszélésszelleme újramondta a kőbe vésett szavakat; ebbe a lidérces új fénybe állítottamost az ősi történetet, valósággá tette a példázatot, életre keltette az emberiszenvedésről szóló örök passiójátékot. A holocaust első számú színtere:Auschwitz lett minden időkre a náci táborok gyűjtőneve, jóllehet száz meg száztábor működött még, és jól tudjuk, hogy még magában Auschwitzban is a nemzsidók tízezreit tartották fogva és pusztították el.”

Kertész Imre: Táborok maradandósága. (részlet) – In. Uő: A holocaust mintkultúra. Három előadás, Budapest, Századvég, 1993. (Törzsgyűjtemény)

Internetes források

• Dokumentum gyűjtemény a Holokauszt Emlékközpont honlapján

• Munkaszolgálat Magyarországon a II. világháborúban

• Történelmi összefoglaló és további információk az emléknappal kapcsolatban

• Digitális tananyag diákoknak és tanároknak: térképekkel, fotókkal, táblázatokkal, fogalomgyűjteménnyel

• Kényszerlakhelyek és gettók bemutatása: 1944. június 21-i határozat alapján „csillagosházak” létrehozása

• Debreceni zsidóság története

Filmajánló

• A könyvtolvaj

• A zongorista

• A felolvasó

• Markus Imhoof: A csónak megtelt (svájci film) (16 éven felülieknek)

• Pierre Granier-Deferre: A vonat (francia film) (16 éven felülieknek)

• Steven Spielberg: Schindler listája (16 éven felülieknek)

• François Truffaut: Az utolsó metró (francia film)

• Szabó István: A napfény íze (16 éven felülieknek)

• Jeles András: Senkiföldje (16 éven felülieknek)

• Gyöngyössy Imre-Kabay Barna: Jób lázadása (16 éven felülieknek)

• Elek Judit: Mondani a mondhatatlant - Elie Wiesel üzenete (dokumentumfilm - 16 éven felülieknek)

• Bárány László: Soá napja (dokumentumfilm)

Szépirodalom ajánló• Anne Frank: Anne Frank naplója

• Robert Merle: Mesterségem a halál

• Kertész Imre: Sorstalanság

• Karsai László: Holokauszt

• Thomas Keneally: Schindler listája

• Hana Andronikova: A napóra hangja

• Kertész Imre: Európa nyomasztó öröksége

• Kertész Imre: Gályanapló

• Kertész Imre: A száműzött nyelv

• Elie Wiesel: Az éjszaka

• Jean Molla: Sobibor – Az elhallgatott

• Helen Epstein: Anyám nyomában

• Szép Ernő: Emberszag

• Jerzy Kosinski: A festett madár

• Leon Uris: Exodus

• Erich Maria Remarque: A paradicsomban is ott a pokol

• Ljudmila Ulickaja: Daniel Stein, tolmács

• John Boyne: A csíkos pizsamás fiú

• Bernhard Schlink: A felolvasóMarkus Zusak: A könyvtolvaj

Szakirodalom ajánló• Ezrahi, DeKoven Sidra: Auschwitz ábrázolásmódja

• Földes Anna: A holokauszt a magyar (próza)irodalom tükrében

• Kabdebó Lóránt – Schmidt Erzsébet (szerk.): A Holocaust a művészetekben

• Komlós Aladár: In memoriam… A fasizmus és a háború magyar zsidó író áldozatai

• Kőszegi Ábel: Töredék. Radnóti Miklós utolsó hónapjainak krónikája

• Lágerirodalom (Balassa Péter, Kertész Imre, Szilágyi Ákos és Barna Imre beszélgetése)

• Pályi András: Könyvek a gettóból

• Spiró György: 119–198 (1922–1951) [Tadeusz Borowskiról]

• Tordai Zádor: Amiről nem lehet beszélni, arról beszélni kell [Primo Leviről]

• Wirth Imre: Celan és Pilinszky

• Zsadányi Oszkár: A magyar zsidóság tragédiájának visszhangja a magyar irodalomban

• Földényi F. László: A „magasabb hűség”. Kertész Imre Sorstalanságáról

• Kőbányai János: Kertésznapló. Esszék

• Scheibner Tamás – Szűcs Zoltán Gábor (szerk.): Az értelmezés szükségessége. Tanulmányok Kertész Imréről

• Szirák Péter: Kertész Imre

• Vári György: Kertész Imre. Buchenwald felett az ég

Szakirodalom ajánló

• Ember Mária: 100 kép. • Gilbert, Martin: Zsidó történelmi atlasz. • Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. • Hanák Péter (szerk.): Zsidókérdés – asszimiláció – antiszemitizmus• Karády Viktor: Zsidóság Európában a modern korban. • Karsai László - Molnár Judit (szerk.): Az Endre-Baky-Jaross per. • Kovács András (szerk.): A modern antiszemitizmus. • Magyarország 1944. Üldöztetés-embermentés. (Szerk. Szita Szabolcs)• Pelle János: Az utolsó vérvádak. Az etnikai gyûlölet és a politikai manipuláció

kelet-európai történetébõl. • Pelle János: A gyûlölet vetése. A zsidótörvények és a magyar közvélemény,• Roma Holocaust túlélõk emlékeznek. • Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után 1939-1955.• Szita Szabolcs: Halálerõd. A munkaszolgálat és a hadimunka történetéhez 1944-

1945.• Szita Szabolcs: Magyarok az SS ausztriai lágerbirodalmában • Szokolay Katalin: És a varsói gettó felkelt…