5.M. 2. L. 1. A köznevelés rendszerének, isolatípusainak általános céljai

A téma kifejtése előtt mindenképpen érdemes tisztázni a köznevelési intézmény rendszerét, általános és speciális feladatait, képzési céljait. A 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény legitimálja a nevelé-oktatás állami feladatát az alábbiak szerint:

„Az Alaptörvényben foglalt ingyenes és kötelező alapfokú, ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú nevelés-oktatáshoz való jog biztosítása az érettségi megszerzéséig, valamint az első szakképesítésre történő felkészítés a magyar állam közszolgálati feladata.”

Az állam az ingyenes és kötelező általános iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzatok intézményfenntartói tevékenysége, illetve az állami, a helyi önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik.

Ennek értelmében tehát ingyenes:

- az óvodai nevelés, - az óvodai nevelést és az iskolai nevelést és oktatást kiegészít pedagógiai szakszolgálatok

igénybevétele, - a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakmunkásképző iskolai, a szakiskolai nevelés és oktatás

(az első szakképzettség megszerzéséig), - a kollégiumi ellátás.

A köznevelési törvény kiemelt célja a nevelés - oktatás eszközeivel

• az iskolát megelőző kisgyermekkori fejlesztés • a társadalmi leszakadás megakadályozása • tehetséggondozás

A köznevelés középpontjában a gyermek, a tanuló, a pedagógus és a szülő áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A nevelés és oktatás feladatát a gyermek szülei, törvényes képviselői megosztják a köznevelési intézményekkel és a pedagógusokkal. E közös tevékenység alapja a bizalom, az intézmény és a pedagógusok szakmai hitele.

A szakképzés, melynek működését és fenntartását központi szinten két alaptörvény szabályozza, az alábbi két alapvető köznevelési intézménytípusban folyhat formális módon:

1. Szakközépiskolában, melynek

• Feladata - az alapműveltség közvetítése mellett – a diákok alkalmassá tétele a szakirányú munkavállalásra, felkészítés az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra.

• 4 középiskolai évfolyammal működik, érettségi után további évfolyam elvégzésével szakképesítés megszerzésére is lehetőséget ad, s ezzel a minka világában való elhelezkedésre.

2. Szakiskola

• Feladata, hogy a diákok szakképzett munkavállalóként állhassanak munkába, illetve a szakmai vizsgára való felkészítés.

• 3 szakképző évfolyammal működik, és tanulóinak szakképesítést ad. • Fogyatékossággal élő tanulók szakiskolai képzését látja el a speciális és

készségfejlesztő szakiskola – négytől hat évig járhatnak a tanulók.

A tanulási utak lehetséges formáit és iskolaszerkezetét muntatja a következő ábra:

5 M 2.1. ábra: A tanulási utak változatai 2012-től, Forrás: Kézikönyv a komplex szakmai vizsgák

szervezéséhez Bp. 2014. 26. ábra 55. oldal

A két említett alaptörvény egyfelől a 2011. évi CXC. a nemzeti köznevelésről szóló törvény, másfelől a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvény, melyek a legmagasabb szinten szabályozzák szakképzés rendszerét az oktatás kereteit biztosítva. Ezek kiadásáért a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős minszter felel.

A köznvelés, s ennek részeként a szakképzés célja a központi tanterv alapján valósul meg első szinten, amely a Namzeti Alaptanterv dokumentumát jelenti. Ez a dokumentum a nevelés-

oktatás pedagógiai tartalmát adja meg és egyben a következő jogszabályi szintet jelenti. Pontosabban az alaptörvény5. §-a szerint:

(3) „Az egyes iskolai évfolyamok tananyaga és követelményei egymásra épülnek. A szakiskolában és a szakközépiskolában a középfokú nevelés-oktatás és az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza párhuzamosan folyhat.

(4) Az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben legitimált Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) biztosítja, amely meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, valamint kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, így különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására. A szakiskolai közismereti nevelés-oktatás tartalmi követelményeire vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály állapítja meg a Nat-ban foglaltak figyelembevételével.

(5) A NAT-ban foglaltak érvényesülését a kerettantervek biztosítják. Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek tartalmazzák a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak egy vagy két évfolyamra vonatkozó követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és meghatározzák a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló kötelező, valamint az ajánlott időkeretet.”

A NAT tehát alapvetően a közismereti tantervek trtalmait és keretei adja meg, a szakképzésben ezek a tartalmak csupán mintegy 1/3 részét képviselik a tananyagokban, illetve létezik kétévfolyamos szakképzés is közismereti képzés nélkül. A NAT szintjéval azonos szinten szabályozza a szakképzés tartalmát az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), mely az államilag elismert szakmák jegyzékét tartalmazza, melynek a legutóbbi módosítása a 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendeletben (2014.09.05) található. A jegyzék az alapszakképesítéseket, a szakképesítés-ráépüléseket illetve a részszakképesítéseket tartalmazza. Az elekrtotcnika-elekronika szakmacsoport a 6.-os szakmascsoporthoz illetve a XI. ágazati besoroláshoz tartzoik, ami a Villamosipar és elektronika néven szerepel. Így tehát az érintett szakképesításek az alábbiak szerint alakul az OKJ szerint:

Alapszakképesítésből 33 szerepel összesen: lásd részletesen az 1. Modul 3. leckénél.

5.M. 2. L. 1. 2, Tervezési támpontok, dokumentumok

A következő tervezési szintet a kerettantervek biztosítják tehát, amely utolsó módosításai 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben minden intézménytípus számára biztosították a profilnak megfelelő kerettantervet, melyből válsztania kellett az intézmányeknek, vagy egy sajátot kellett elkészíteniük. Ez pontosan definiálja a középiskola célját és feladatát az alábbi szűkítéssel a köznevelési törvény mellett: “A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre.

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés

mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot.

A középiskola feladata, hogy előmozdítsa a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon módot tudásuk átrendezésére, továbbépítésére, integrálására.”

Emellett meghatározza a fejlesztendő területeket és nevelési célokat:

• Az erkölcsi nevelés • Nemzeti öntudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése • A családi életre nevelés • A testi és lelki egészségre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság • Gazdasági és pénzügyi nevelés • Médiatudatosságra nevelés

Ebből kiemelendő a tanulás tanítása:

“A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.

az egységes és differencilt oktatás céljait, a fejlesztendő kulcskompetenciákat, valamint az ajánlott kerettantervet.”

Tantárgyi struktúra és óraszámok szakközépiskolák számra

Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 3 3 3 3

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

Etika 1

Biológia – egészségtan 2 2 1

Fizika 2 2 1

Kémia 2 1

Földrajz 2 1

Művészetek* 1

Informatika 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető**

6 7 8 11

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

A közismereti képzés heti óraszámai szakiskolások számára

A közismereti és szakmai órák aránya

Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Közismeret Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra

Szabadon felhasználható órakeret

3 óra 2 óra 3,5 óra

Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra Szakmai elmélet és gyakorlat

Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra Szabadon felhasználható órakeret

2,5 óra 2 óra 2,5 óra

Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra

A közismereti órák eloszlása

Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam Magyar – Kommunikáció

2 óra 1 óra –

Idegen nyelv 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra – Társadalomismeret 2 óra 1 óra – Természetismeret 3 óra – – Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra*** Osztályközösség-építő Program

1 óra 1 óra 1 óra

Szabad órakeret** 1 óra 0 óra 1,5 óra Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra

A szakképzés területén a 14/2013 (IV.05) NGM rendeletben kerültek kiadásra a szakképzési kerettantervek.

54 523 02 ELEKTRONIKAI TECHNIKUS

XI. VILLAMOSIPAR ÉS ELEKTRONIKA ÁGAZAT

OKJ-szám: 33 522 04 - Szint: középszintű szakképesítés, - Képzési idő: 3 év Szükséges iskolai végzettség: 10. évfolyam

Feladata

A lakó- és középületek, ipari és mezőgazdasági létesítmények épületeinek erősáramú és gyengeáramú (jelző, riasztó, automatikai) áramköreinek kialakítása, javítása, karbantartása, felújítása. Épületek villamos energia ellátásával a kisfeszültségű villamos berendezések, készülékek és gépek vezérléseivel szabályozási köreinek telepítésével azok üzembe helyezésével, javításával foglalkozik.

Rész-szakképesítések

• Kábelszerelő (iskolai végzettség nincs előírva)

Ráépülések

• Elektromos alállomás üzemeltető (középszintű, 10. évfolyam után) • Érintésvédelmi, erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló (középszintű, 10.

évfolyam után) • FAM szerelő (a feszültség megjelölésével) (középszintű, 10. évfolyam után)

Villámvédelmi felülvizsgáló (középszintű, 10. évfolyam után)

Tantárgy

Heti óraszám évfolyamonként

9. 10. 11. 12. 1/13. 5/13. és 2/14.

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Munkahelyi egészség és biztonság

1 1

Foglalkoztatás II. 1

Foglalkoztatás I. 2*

Műszaki informatika gyakorlat

2** 2**

Műszaki ismeretek 2 1 3

Műszaki gyakorlatok 3 4

Műszaki rajz 1* 1*

Elektrotechnika 2 2 3

Elektrotechnika gyakorlat 1 3

Elektronika 2 4 6

Elektronika gyakorlat 4 3 7

Irányítástechnika 2 2

Irányítástechnika gyakorlat

2 3**

Elektronikai áramkörök 5

Elektronikai áramkörök gyakorlat

7

Mechatronika 3

Mechatronika gyakorlat 4

Számítógép alkalmazása 3

Szimuláció és PLC gyakorlat

6

Mikrovezérlők gyakorlat 4

Heti óraszám összesen: 3 3 4 3 4 4 6 5 16 19 14 21

6 7 8 11 35 35

Összefüggő szakmai gyakorlat:

70 105 140 160

Az alaptörvényekből kiindulva, a kerettantervekig bezárólag meghatározottak alapján elkészíthető az intzményi pedagógia program részeként a helyi tanterv, valamint az egyes elektronika-elektrotechnika szakmai tantárgyak tanmenete is. Egy javasolt tanmenet felépítésére mutat eg példát az alábbi táblázat, mely a tematikai felosztás és az időpontok mellett még számos hasznos információs oszloppal is kiegészülhet, mely a pedagógus munkáját segítheti.

A szakmai vizsgáztatási rendszer jogszabályi hátterét és követelményeit a Szakmai és Vizsga Követelmények (SZVK) tartalmazzák, melyek minisztériumi rendeletben érhetőek el. Ezek változásait mutajta a következő özefoglaló táblázat.

1. táblázat: A szakmai és vizsga követelmények változása 2006-tól

Forrás: saját

Az előzőekben kerettanterv szintjén bemutatott 54 523 02 elektronikai technikus képesítés szakmai és viszgakövetelményeit olvashatjuk a következőkben, az első két pont kivételével, mely az általános adatokat tartalmazza.

Iskolaév : 2012/2013 Tanár : ..............................

Évfolyam : 3.

Óraszám / hét : 1 Ellenőrizte a TB-ban : ..............................

Tanulmányi szak : 2683 211 villamosműszerész Elfogadta az isk. igazgatój: ..............................

Tana

nyag

szá

ma

Fej

ezet

ek s

zám

a

A tematikus fejezetek és tananyagok címei Segédeszközök Oktatási módszer KérdéstípusokTanulási

környezet/oktatási forma Megjegyzés

1 2 3 4 5 6 7 8

2 A teljesítményelektronika félvezető elemei mérőpanel, falitábla, szémytógép

frontális, szerepjáték, szimulció, ötletroham

zárt, nyitotto, konvergens,…

csoportbontás/laborkörnyezet…

célcsoport/életkori sajátosságok

2 A teljesítmény dióda3 A teljesítmény tirisztor és triak.4 A teljesítmény tirisztor és triak.5 A teljesítmény tranzisztor6 Ismétlés

Elektronika - Elektronika

Villanyszerelő Elektronikai technikus1 21/2007. (V.21.) SZMM 21/2007. (V.21.) SZMM 12 15/2008. (VIII.13.) SZMM 15/2008. (VIII.13.) SZMM 23 18/2009. (IX.10.) SZMM4 1/2010. (II.05.) SZMM5 32/2011. (VIII.25.) SZMM6 27/2012. (VIII.27.) NGM 27/2012. (VIII.27.) NGM 37 12/2013. (III.27.) NGM 12/2013. (III.27.) NGM 48 25/2014. (VIII.26.) NGM

Szakmai és vizsga követelmények

3. PÁLYATÜKÖR

3.1. A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör(ök), foglalkozás(ok)

A B C

3.1.1. FEOR száma FEOR megnevezése A szakképesítéssel betölthető munkakör(ök)

3.1.2.

3121 Villamosipari technikus (energetikai technikus)

Energiaelosztási technikus

3.1.3. Ipari elektronikai technikus

3.1.4. Villamosenergia-technikus

3.1.5.

3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus)

Gyengeáramú villamosipari technikus

3.1.6. Jelzőberendezés-technikus

3.1.7. Koncert-fénytechnikus

3.1.8. Koncert-színpadtechnikus

3.1.9. Világítási technikus

3.2. A szakképesítés munkaterületének rövid leírása:

Az elektronikai technikus a vállalat, intézmény, szervezet operatív területi vezetőjének közvetlen munkatársa. Alapvető feladata a szervezet gyengeáramú berendezéseinek és kapcsolódó villamos hálózatának üzemeltetése, a rendszerek dokumentált nyomon követése. Felelősségi körébe tartozik a hálózaton létesített betáplálási és fogyasztói pontok felügyelete. Feladata az alkalmazott irányítás,- és vezérléstechnikai, illetve a hálózati installáció kezelése, összeállítása, üzemeltetése. Munkaköréhez tartozik a területi létesítések teljes körű ismerete, szükség esetén átalakítása. Átlátja az alkalmazott villamos berendezések jellemzőit, szükség esetén beavatkozik, hibafeltárást, hibakeresést végez. A villamosenergia-gazdálkodással összefüggő méréseket elvégzi, az ehhez szükséges mérőműszereket beköti. Képes az egyszerűbb erős-illetve gyengeáramú áramkörök tervezésére, ezek szimulációjára. Tisztában van a felhasználói programokkal, illetve azok alkalmazásával. Ismeri és alkalmazza a méréstechnikai elveket és eszközöket. Ismeri és alkalmazza a villamos biztonságtechnikai előírásokat. Alapvető gépészeti ismeretei révén együttműködik e szakterület munkatársaival. Önállóan vagy mérnöki irányítással elektronikus berendezések tervezésével, gyártásával, összeszerelésével, építésével, üzemeltetésével, karbantartásával és javításával összefüggő műszaki jellegű, egyéb kisegítő feladatokat végez

A szakképesítéssel rendelkező képes:

- elektrotechnikai és elektronikai számításokat végezni

- villamos kapcsolásokat értelmezni

- villamos méréseket végezni

- mérési jegyzőkönyvet készíteni

- áramköröket éleszteni, áramkör működését ellenőrizni, és elvégezni a javításokat

- elektronikai áramköröket építeni, üzembe helyezni

- feszültség alá helyezni az áramkört

- ipari gyártórendszereket üzemeltetni, karbantartani

- műszeres hibakeresést végezni és irányítani

- kijavított áramkör működését méréssel ellenőrizni

- irányítástechnikai rendszereket programozni

- PLC programot írni, programot módosítani grafikus és szöveges programnyelveken

- mikrovezérlőket (PIC-et) használni

- mechatronikai rendszereket működtetni

- elektronikai tervező programokat telepíteni, beállítani és használni

- elektromechanikus vezérléseket megvalósítani, működésüket ellenőrizni

- motorvezérléseket (motorvédő, indító, forgásirány váltó, fordulatszám-változtató kapcsolásokat) megvalósítani, telepíteni, beüzemelni

- elektronikus vezérléseket szabályzásokat kezelni, működtetni

- távvezérléseket alkalmazni, működtetni

- karbantartási munkákat végezni és irányítani a karbantartási utasítás szerint

- dokumentálni az üzemeltetési, karbantartási munkákat

3.3. Kapcsolódó szakképesítések

A B C

3.3.1. A kapcsolódó szakképesítés, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés

3.3.2. azonosító száma megnevezése a kapcsolódás módja

3.3.3. 55 523 04 Orvosi elektronikai technikus szakképesítés-ráépülés

4. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

A B

4.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet szerinti

4.2. azonosító száma megnevezése

4.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

4.4. 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek

4.5. 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése

4.6. 10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában

4.7. 10003-12 Irányítástechnikai alapok

4.8. 10014-12 Mechatronikai rendszerek

4.9. 11498-12 Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén)

4.10. 11499-12 Foglalkoztatás II.

4.11. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

5. VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

5.1. A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben az 5.2. pontban előírt valamennyi modulzáró vizsga eredményes letétele.

Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével.

5.2. A modulzáró vizsga vizsgatevékenysége és az eredményesség feltétele:

A B C

5.2.1. A szakképesítés szakmai követelménymoduljainak

5.2.2. azonosító száma megnevezése

a modulzáró vizsga vizsgatevékenysége

5.2.3. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok írásbeli

5.2.4. 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek írásbeli

5.2.5. 10013-12 Áramkör építése, üzemeltetése gyakorlati

5.2.6. 10015-12 Számítógép alkalmazása az elektronikában gyakorlati

5.2.7. 10003-12 Irányítástechnikai alapok írásbeli

5.2.8. 10014-12 Mechatronikai rendszerek gyakorlati

5.2.9. 11498-12 Foglalkoztatás I (érettségire épülő képzések esetén)

írásbeli

5.2.10. 11499-12 Foglalkoztatás II. írásbeli

5.2.11. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság írásbeli

Egy szakmai követelménymodulhoz kapcsolódó modulzáró vizsga akkor eredményes, ha a modulhoz előírt feladat végrehajtása legalább 51%-osra értékelhető.

5.3. A komplex szakmai vizsga vizsgatevékenységei és vizsgafeladatai:

5.3.1. Gyakorlati vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Áramköri installáció

A vizsgafeladat ismertetése: Egyszerű irányítástechnikai áramkör építése kapcsolási vázlat alapján. A kész áramkör beüzemelése, mérési feladatok végrehajtása. Meghatározott működési funkció programtechnikai eszközökkel történő megvalósítása. Az áramköri mérés és az irányítástechnikai feladatrész dokumentálása jegyzőkönyvben

A vizsgafeladat időtartama: 300 perc

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 50%

5.3.2. Központi írásbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése: Számolási/áramköri/tervezési feladatok megoldása elektrotechnika/elektronika, digitális technika, irányítástechnika tananyagból

A vizsgafeladat időtartama: 180 perc

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 30%

5.3.3. Szóbeli vizsgatevékenység

A vizsgafeladat megnevezése: Szakmai ismeretek

A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a 4. Szakmai követelmények fejezetben szereplő szakmai követelménymodulok témaköreit tartalmazza

A vizsgafeladat időtartama: 30 perc (felkészülési idő 15 perc, válaszadási idő 15 perc)

A vizsgafeladat értékelési súlyaránya: 20%

5.4. A vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok:

A szakképesítéssel kapcsolatos előírások az állami szakképzési és felnőttképzési szerv http://www.munka.hu/ című weblapján érhetők el a Szak- és felnőttképzés Vizsgák menüpontjában

5.5. A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai: –

6. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

A

6.1. A képzési és vizsgáztatási feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék

6.2. Számítógép

6.3. Szkenner

6.4. Nyomtató

6.5. Szimulációs szoftverek, tervező szoftverek

6.6. Fémipari kéziszerszámok, eszközök

6.7. Villamosipari kéziszerszámok, eszközök

6.8. Kézi kisgépek

6.9. Telepített gépek

6.10. Elektromos mérőműszerek és diagnosztikai eszközök

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet vonatkozó előírásai alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága közzéteszi a komplex szakmai vizsgák előkészítéséhez, bejelentéséhez és lebonyolításához szükséges dokumentumok, illetve elektronikus felületek elérhetőségét. A komplex vizsgafeladatok és tételek letölthetőek a NMH honlapráról: https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=449

Így pl. a fenti elektronikai technikus szakma szőbeli tételsora 22 tételből áll, amire 15 perc felkészülési ideje van a tanulónak és 15 perc vélaszadási ideje. A honlapon elérhető a tanári példány is, mely tartalmazza a vlaszok kulcsszavait, pl. at 1. tétel így szól:

„Mutassa be az elektronika passzív alkatrészeinek (ellenállás, kondenzátor, tekercs) fajtáit, felépítését, rajzjeleit, fontosabb jellemzőit! Térjen ki a katalógusadatok alapján történő kiválasztás szempontjaira! Fejtse ki a kondenzátor viselkedését egyenáramú körben! Beszéljen a tekercs viselkedéséről egyenáramú körben!” A megoldókulcs az alábbi kulcsszavakat és fogalmakat ajánlja az értékeléshez: – Passzív alkatrészek – Ellenállások, állandó értékű, változtatható értékű, változó értékű (NTK, PTK, VDR, LDR) – Minőségi jellemzők – A kondenzátorok felépítése, működése, jellemzői – A kondenzátorok csoportosítása – A kondenzátorok kiválasztásának szempontjai

– A kondenzátor viselkedése egyenáramú körben – A tekercsek általános felépítése, jellemzői – A tekercs viselkedése egyenáramú körben

Ezekből is jól látható, hogy a középfokú oktatás nem kis feladatot vállal magára a tanulól képzése során, ami rendkívül összetett és szakmailag folyamatosan megújuló.

Kitekintés az igényekről és célokról Az ipar korszerűsítése, az újabb és hatékonyabb gyártási eljárások bevezetése és a

korszerű berendezések szakszerű alkalmazása megköveteli a középfokú szakember-képzés korszerűsítését. A műszeripar területén a finommechanika, az elektronika, az automatika és a számítástechnika alapjainak biztos ismeretével rendelkező, e témakörök kapcsolatait is széleskörűen ismerő, konvertálható tudással rendelkező középfokú szakemberek képzését kell megvalósítani.

A középfokú elektronikai végzettségű szakember munkaterülete a mérnöki tevékenységet nem igénylő üzemeltető, karbantartó, javító és az ezekkel összefüggő munkakörök. Azt azonban látnunk kell, hogy az elektronika szakmai területein is csak alapismeretek alakíthatók ki, a speciális és mélyebb elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzését a munkahelyi továbbképzésekre kell hagyni.

Fontos, hogy leendő szakembereink szakmai ismereteken kívül munka- és környezetvédelmi ismeretekkel és alsószintű vezetői, valamint alapvető gazdasági ismeretekkel is rendelkezzenek. Emellett a célként is megfolgalmaozott digitálsi kompetencia birtokában is legyenek. Azaz a végzett szakember keeps legyen a számítógép nyújtotta lehetőségek (pl. szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentációkészítés) igényes, esztétikus, önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. Nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információmegosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a kreativitást és innovációt igénylő feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magtartatás, elfogadja a kommunikáció és az információfelhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Ismeri a szerzői jogból és a szoftvertulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi elveket, figyelembe veszi ezeket a digitális tartalmak felhasználása során.

A szakmai tantárgyak mellett nagy jelentősége van az általánosan művelő és a természettudományos tantárgyaknak. Arra kell törekedni, hogy a tanulók megfelelő általános műveltséggel rendelkezzenek. Különösen nagy hangsúlyt kell helyezni az anyanyelvi képzésre, az idegen nyelv oktatására és a természettudományos alapozó tantárgyakra, a matematikára és a fizikára.

A szakmai ismeretanyag rendkívül nagy területet ölel fel. Az egyes témakörök oktatásánál rendkívül szelektívnek kell lenni, és figyelembe kell venni, hogy mely tananyagrészek segítik lényeges mértékben a fogalmak kialakítását, a jártasságokat és a készségeket. Kerülni kell a felesleges ismeretanyagokat, amelyek csak kis mértékben járulnak hozzá a tanulók elméleti és gyakorlati ismereteinek fejlesztéséhez. Mindezek csak akkor teljesíthetők, ha a szaktanárok az évi munkájukat és a tanítási órákat részleteiben is gondosan megtervezik.

Iskolánkban ügyelünk arra, hogy az egyes tantárgyak között „élő” kapcsolat legyen. Ehhez az szükséges, hogy a szaktanárok ismerjék a tantárgyaikhoz kapcsolódó többi tantárgy tantervét és

tananyagát is. Kerülni kell az indokolatlan átfedéseket, újratanításokat. A kapcsolódó ismeretanyagot általában az órákon bevezető ismétléssel elevenítjük fel.

A jártasságok, készségek kialakításához nagymértékben hozzájárul a megfelelően szervezett szakmai gyakorlat. A gyakorlati képzésben tekintettel vagyunk azokra a tendenciákra, amelyek a mechatronikai szakemberképzést meghatározzák. A gyakorlatra fordítható óraszám viszonylag alacsony, figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a fizikai munkavégzés mellett, ezen a szakterületen egyre fontosabbá válik az általános és az elméleti szakmai műveltség alapján megszerezhető áttekinthető képesség, a műszaki-szervezési problémák felismerésének és gyors megoldásának képessége.

Fokozott gondot fordítunk a tervszerű munkára, a gyakorlati idő maximális kihasználására. Különös figyelemmel tervezzük meg a második és a harmadik évet követő gyakorlatot, amely az elektronikai műszerész szakma legfontosabb gyakorlati ismereteit mélyíti el.

A technikusképzés célja és feladatai

A technikusképzés célja olyan korszerű általános és középfokú szakmai elméleti, gyakorlati felkészültséggel bíró műszaki szakemberek képzése, akik képesek az elektronika szakterületéhez tartozó berendezések üzemeltetésére, karbantartására, javítására a mérnöki felkészültséget nem igénylő részfeladatok önálló elvégzésére, az alsó színtű vezetői, valamint a magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására.