10. előadás

A személyiség

Fogalma:Adott biológiai alapon természeti és társadalmi környezethatásokra kialakult testi-szervezeti és pszichés történések egyedi rendezettségű egysége és összessége. (Gegesi Kiss Pál)

Más megfogalmazásban:

A személyiség azon pszichofizikai szisztémák dinamikus organizációja az individuumban, melyek meghatározzák a tevékenységét és a környezethez való viszonyulását. (Allport)

Meghatározói:

•belső tényezők: öröklött és veleszületett sajátosságok (adottságok)

•külső tényezők: környezeti, társadalmi hatások (család, iskola, kortárscsoport)

Fejlődéselméletek

• preformizmus: az öröklés az elsődleges meghatározó

• szociológiai elmélet: a környezet az elsődleges meghatározó

• konvergencia elmélet: az öröklött és a szerzett tulajdonságok egyaránt fontosak, de az öröklés az elsődleges

A személyiség és környezetének kapcsolata:

személyiség

interiorizáció exteriorizáció

környezet

Felfogásunk szerint:

• a személyiség kibontakozása a belső feltételek talaján, célirányos fejlesztő munka eredménye,

• a lehetőségek és korlátok határán belül mindenki fejleszthető,

• egyénhez igazodó pedagógiai munkával mindenkit lehetőségeihez mérten fejleszteni kell.

A személyiség

• tevékenységben fejeződik ki

• tevékenységben fejlődik

• tevékenységben fejleszthető

• tevékenységében ismerhető meg

Strukturális személyiségmodell

A személyiség szerkezete:• folyamatok

• állapotok

• tulajdonságok

Folyamatok

• a tevékenység legközvetlenebb, legdirektebb, szabályozói,

• a személyiség itt, és most történései,

• változékonyak, mozgékonyak, dinamikusak.

Megkülönböztetünk:

• megismerési, (kognitív)

• érzelmi, (affektív)

• akarati (konatív) folyamatokat.

Állapotok

• a pszichikus folyamatok közegét, hátterét képezik,

• a folyamatok ezekben zajlanak,

• ezektől függ a zajló folyamatok minősége, lefolyása.

Az állapotok lehetnek:

• kognitív (pl.: figyelem)

• affektív (pl.: hangulat)

• konatív (pl.: tettrekészség)

Tulajdonságok

• a pszichikus állapotok közegében zajló pszichikus folyamatok nem múlnak el nyomtalanul, hanem folyamatosan beépülnek a személyiségtulajdonságokba.

Személyiségtulajdonságok:

• képességek

• irányultság

• jellem

Képességek:

cselekvéseink eredményes végrehajtásának a belső feltételei.

Szerveződési színtereik szerint megkülönböztetünk:

a). Megismerésben szerveződő képességek• az észlelés folyamatában: megfigyelő képesség,• az emlékezés folyamatában: gyors bevésés, tartós

megőrzés, pontos felidézés képessége,• a képzelet folyamatában: képzelőerő,• a gondolkodás folyamatában: megértő,

problémamegoldó, műveleti, kreatív képességek.

b). Cselekvésben szerveződő képességek:

• gyorsaság,

• ügyesség,

• állóképesség.

c). Társas kapcsolatokban szerveződő képességek

• kapcsolat teremtő,

• kapcsolat fenntartó,

• kapcsolat megszakító,

• kommunikációs képességek,

• empátia.

Irányultság:

törekvéseink, tendenciáink összessége, melyek cselekvéseinket, mint motívumok szabályozzák.

Főbb összetevői

• érdeklődés: megismerésre vonatkozó pozitív irányulás,

• értékorientáció: értékmegvalósító törekvés,

• életcél: önmegvalósító törekvés.

Jellem:

• a személyiség erkölcsi és társadalmi szempontból jelentős magatartást szabályozó tulajdonsága.

Fontosabb összetevői:

• akarati tulajdonságok (céltudatosság, határozottság, akaraterő, kitartás, következetesség, önállóság)

• viszonytulajdonságok (önmagához, másokhoz, a munkához való viszony)

Személyiségelméletek

a). dinamikus elméletek, melyek azt vizsgálják, hogyan, milyen mozgatóktól működik a személyiség

b). statikus elméletek, melyek leírják milyen a személyiség (tipológiák).

Freud pszichoanalitikus személyiségmodellje• azt vizsgálja, hogy milyen késztető-

erők mozgatják a személyiséget,

Id (ösztön én)

• a testi és pszichés működések energia bázisa, a késztetések mozgatója,

• a libidó: örömelvre épülő, önfenntartást szolgáló életösztön,

• a tanatosz: az agresszív, ön- és tárgyromboló hajlamok kifejeződése

Ego (én)

• a személyiség magva, az önállóság megtestesítője,

• feladata a kitörő ösztöntendenciák megzabolázása,

• a külső és belső szabályozók kompromisszumának a megteremtése.

Szuperego (felettes én)

• a normákat és erkölcsi értékeket foglalja magába,

• feladata: a jó és a rossz megkülönböztetése,

• mint könyörtelen lelkiismeret működik.

Az id és a szuperego örök ellentétben vannak

• kifejeződése: a szorongás, mely jelzés az én számára, hogy veszélyes késztetéseket kell magától tudatos cselekvések árán elhárítania,

• a lelki élet zavarainak gyakori forrása a kellemetlen, kínos élmények elfojtása, melyek a tudattalanban potenciális erőként működnek tovább.

A személyiség szerkezete Freud szerint:

Tipológiák

Hippokratész vérmérsékleti tipológiájaAz ember emocionális viszonyulását, cselekvésének dinamikáját testnedvei határozzák meg.•az érzelmek kialakulásának gyorsasága,•az érzelmek tartóssága,•az érzelmek kinyilvánításának módjaszerint megkülönböztet:

Szangvinikus típus

• érzelmei gyorsan keletkeznek

• nagy intenzitásig fokozódnak

• nem tartósak

Kolerikus típus

• érzelmei gyorsan keletkeznek

• nagy intenzitásig fokozódnak

• tartósak

Melankólikus típus

• érzelmei lassan keletkeznek

• nem nagy intenzitásúak

• tartósak

Flegmatikus típus

• érzelmei lassan keletkeznek

• nem nagy intenzitásúak

• nem tartósak

• A személyiség egy pszichés erőközpont, mely az energiákat a külvilágra, vagy befelé az énre irányítja.

• Eredménye a befelé, vagy kifelé forduló magatartás.

Jung típustana

Típusai

• extrovertált: szociábilis, ingerkereső, kockázatvállaló, impulzív, közlékeny,

• introvertált: visszafogott, töprengő, ingerkerülő, konvencionális.

Eysenck kétdimenziós tana

Kretschmer testalkat típusai

• piknikus alkat – ciklotim típus: érzelemgazdag, jó humorú, életörömökre beállított, nagy hangulatingadozású, társasági ember

• aszténiás alkat – skizotim típus: zárkózott, érzelmeiben túlérzékeny, gyakran irreális fantáziájú, absztrakt, rendszerező gondolkodású ember

• atletikus alkat – viszkózus típus: fegyelmezett, beszabályozott, gyakran indulatos, mogorva, gondolkodása inkább konvergens, koordinált mozgású izomember.

Pavlov idegrendszeri típusai

• élénk: a serkentés és a gátlás erős, gyors, kiegyensúlyozott

• féktelen: a serkentés gyors, a gátlás gyenge és lassú, kiegyensúlyozatlan

• nyugodt: a serkentés és a gátlás erős, de lassú, kiegyensúlyozott

• gyenge: a serkentés és a gátlás gyenge, lassú, az idegrendszeri terheléseket nehezen viseli, túl érzékeny

Köszönöm a figyelmüket!