Az egyenlőtlenség társadalmi megítélése különböző.
Vannak elméletek, amelyek szerint a megléte
elkerülhetetlen, sőt szükségesek is, mert a kiemelkedő
képességű emberek számára ez nyújtja az ösztönzést; és
vannak amelyek úgy tarják, hogy a mérsékelt
egyenlőtlenségnél nagyobb mértékű különbségek nem
elfogadhatóak, és a társadalom legszegényebbjei
életkörülményein javítani kell.
TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG ?!
Andorka szerint: „A társadalmi egyenlőtlenség az egyének és
családok, valamint a különféle társadalmi kategóriák (pl.
betanított munkás, szakmunkás, felsőfokú végzettségű
szakember) helyzete a társadalomban nagy különbségeket
mutat” = a társadalmi pozíciók közti egyenlőtlenség
Esélyegyenlőség (bánásmód, feltételek, esély, kimenetel):
különböző társadalmi rétegből származó embereknek milyenek
az esélyei más társadalmi pozícióba kerülni (pl. egy szakmunkás –
diplomás vezetővé váljon) .
AZ EGYENLŐTLENSÉGEK
MÉLTÁNYOSAK, ILLETVE IGAZSÁGOSAK ?
Méltányosság: Ha abból fakadnak egyenlőtlenségek, hogy a
társadalom tagjai nem egyenlő mértékben járulnak hozzá a közjóhoz,
akkor nem lehetséges az sem, hogy azonos jövedelemre, jutalomra
tegyenek szert.
Igazságosság: Mindenki tiszta lappal indul. Ebben a szituációban a
tagok megállapodnak, hogy mekkora az egyenlőtlenségnek az a
mértéke, amelyet még mindenki el tudna fogadni. Az ekkora mértékű
egyenlőtlenségről lehet azt mondani, hogy igazságos.
Depriváció: A jótól való megfosztottság. Az egyén nélkülöz valamit, ami
az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll, vagy
amit az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő
minimumnak tartanak.
EGYENLŐTLENSÉG ELMÉLETEK1. Szociáldarwinizmus – legrátermettebbek kiválasztása – az egyenlőtlenség
arra való, hogy a legrátermettebbek kiválasztódjanak. (genetikai alapok)
2. Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható (Max Weber) – egyenlőtlenség
addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését
– társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi (protestáns nézet
hatása)
3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus (minden embert egyenlőként kell kezelni,
mindenkinek ugyanolyan politikai, gazdasági, társadalmi és polgári jogai
vannak) képviselői – Marx, Engels
Mai magyar társadalomban két alapelv él:
1. kívánatos az egyenlőtlenség minden olyan csökkentése, mely a
gazdasági fejlődést nem hátráltatja, nem jár az egyéni szabadság
korlátozásával.
2. Arra kell törekedni, hogy senki ne kényszerüljön a létminimum alatt
élni.
DEPRIVÁCIÓ = HÁTRÁNYOS HELYZET
Depriváció – Az adott család vagy egyén ténylegesen nincsenellátva azon fizikai javakkal, amelyekkel a társadalom nagytöbbsége rendelkezik, nem tudnak olyan tevékenységekben résztvenni, amelyben a nagy többség igen.
Halmozott hátrányos helyzet – hátrányok halmozódása – az egyikhátrányból fakad a másik - megnehezíti az azokból valókiemelkedést (alacsony jövedelem, rossz egészségügyi állapot,alacsony iskolai végzettség)
Létminimum: létminimum alatt az az ember él, aki hiányt szenvedaz alapvetően szükséges javakból, nem jut elegendő táplálékhozés hajlékhoz, ezért képtelen fizikailag megfelelően funkcionálni.(Booth) – aki nem éri el ezt a szintet, szegénynek tekintjük (kb.havonta 101 398/fő Ft).
Kiszámolása: különböző összetételű családoknak mennyi pénzrevan szüksége ahhoz, hogy táplálkozásuk minimális szintenmegoldott legyen, és ezt az összeget szorozzák hárommal. Az amegfontolás áll e mögött, hogy az élelmiszerre fordított kiadásoknem tehetnek ki többet, mint az összkiadások egyharmada.
ABSZOLÚT ÉS RELATÍV SZEGÉNYSÉG
Abszolút szegénység: a létminimumhoz kapcsolódik. Azt értjük alatta, hogy
valaki a létminimumban megállapított szegénységi küszöb alatt él. (az a
jövedelemhatár, ami alatt valakit egy adott társadalomban szegénynek tartanak).
Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni.
Relatív szegénység: Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék
magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent.
A rendszerváltás óta alapvetően négy főbb szegénységi csoportot
különböztetünk meg:
1. hagyományos szegények: mezőgazdasági fizikai dolgozókat, illetve a
szakképzetlen munkásokat, egyszülős családok, nyugdíjasok, etnikai
szegénység: pl. cigányság
2. új szegények: hajléktalan, munkanélküliek, az özvegyi nyugdíjasok, a
rokkantnyugdíjban részesülők, a háztartásbeliek
3. gyerekek
4. a roma etnikumhoz tartozó népességet
SZEGÉNYSÉG
Az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.
Enyhébb:
lakás fenntartásának nehézségei illetve nem megfelelő lakás
számla befizetésének nehézségei
rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás)
olcsóbb gyógyszerek
közteherviselés nehezen oldható meg
Súlyos:
lakás fenntartásának nehézségei illetve lakáshiány
számla befizetésének nehézségei
élelmiszerhiány
gyógyszerhiány
évszaknak nem megfelelő ruházat
közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg
Következményei és/vagy okai lehetnek:
• alacsony iskolázottság
• munkanélküliség
• elszigeteltség, kirekesztődés
• anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli
nehézségek
• tapasztalathiány
• mobilitás hiánya
• depresszió
• társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló
helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága
TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK
● Fogalma: egyének, családok, osztályok, rétegek helyzete között
milyen nagy különbségek mutatkoznak.
● Ezek a különbségek nem adottak, változtathatatlanok, tartósságuk
attól függ, hogy a társadalomban élők többsége ezt mennyire tartja
méltányosnak, jogosnak.
● Szociális probléma társadalmi probléma
Pl. hiányhelyzet, rászorultság, veszteség, forráshiány, nem tudja önmaga kezelni a helyzetet, külső segítő személyre van szükség
Pl. lakhatás, anyagi helyzet, jövedelem, foglalkoztatás, oktatás, egészség,
EGYENLŐTLENSÉGEK TÍPUSAI
1. etnikai
2. települési, területi
3. kulturális/oktatási
4. foglalkozási
5. jövedelmi
1. ETNIKAI EGYENLŐTLENSÉGEK
● Etnikai csoport: olyan közösség, amelynek tagjai olyan közös kulturálisazonosságtudattal rendelkeznek, mely megkülönbözteti őket akörülöttük élő más, többségi csoporttól.
● Magyarországon legnagyobb lélekszámú etnikai csoport a cigányság,ennek oka a nagyobb gyermekvállalási hajlandóságuk.
● Okok:
o Egyenlőtlen területi szétszóródás É és K Mo., D-Dunántúl
o Iparosítás hatására életmód, szokások változása - proletarizálódása -havi keresetre való átállás
o Főként községekben élnek
o Iskolázottság alacsony
o Foglalkoztatottság: kiszorultak a munkaerőpiacról, főkéntközfoglalkoztatásban vesznek részt
o Következmények:
o asszimiláció (beolvadás),
o szegregáció(elkülönülés)
2. TELEPÜLÉSI ÉS TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK
● Egy településen belüli településrész hátrányos
megkülönböztetésére, szegregációjára használják a gettó
kifejezést.
● Okai: A települések kedvező vagy kedvezőtlen volta,
infrastruktúra hiánya
● Következmények: A kedvező helyzetben lévő települések
vonzzák a jobb helyzetben lévő társadalmi csoportokat, míg a
kedvezőtlen helyzetű települések a társadalmi problémák
központjainak tekinthetők.
3. OKTATÁSI/KULTURÁLIS EGYENLŐTLENSÉG
● Okai:
● Eltérő iskolai végzettség
● Kulturális tőke megléte vagy hiánya: azok a tudások,
ismeretek, amelyeket nem az iskolában, hanem főként
a családban sajátítunk el.
Kulturális tőke: Azok a tudások, ismeretek, amelyeket nem az
iskolában, hanem főként a családban sajátítunk el.
A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint:
Gazdaságilag aktívak
Gazdaságilag inaktívak
Eltartottak
Munkanélküliek
4. FOGLALKOZTATÁSI EGYENLŐTLENSÉG
4. JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGEK
● A foglalkoztatási szerkezet megmutatja, hogy a társadalomban élő
egyének a munkamegosztásban milyen pozíciókat vehetnek fel
● Ha egyenlőtlenségről van szó, akkor általában a jövedelem és a
vagyon alapján meghatározott egyenlőtlenségek jutnak eszünkbe.
szegény gazdag
● Jövedelem: A fizetett munkáért kapott bér, osztalék, kamat, stb.
● Vagyon: az egyén tulajdonában lévő vagyontárgyak
● Jövedelemszámítási technikák:
létminimum számítás (fogyasztói kosár) Egy átlagos jövedelmű
és létszámú család által egy hónap vagy év alatt megvásárolt
fogyasztási cikkeknek és igénybe vett szolgáltatásoknak a mennyisége.
Mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500.-)
TÁRSADALMI ÚJRATERMELŐDÉS
Társadalmi újratermelés: azok a folyamatok, amely az
idők folyamán fenntartják, vagy folyamatossá teszik a
társadalmi struktúra jellegzetességeit.
Társadalmi újratermelődés/reprodukció: a változó
társadalmi-foglalkozási struktúrában elfoglalt magas
vagy alacsony, előnyös vagy hátrányos pozíciót
örököllődik (pl. alacsony iskolai végzettségű szülő
gyermeke sem tanul tovább).
A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ, DEZINTEGRÁCIÓ,
SZEGREGÁCIÓ FOGALMA, FOLYAMATA
A társadalmi integráció:
A társadalom nem szakad szét egymástól szélsőségesen eltérő helyzetű
osztályokra, rétegekre, csoportokra.
Társadalmi dezintegráció:
Szétesést, széthullást, felbomlást jelent. A társadalom szétszakad
egymástól szélsőségesen eltérő helyzetű osztályokra, rétegekre,csoportokra.
Szegregáció:
Elválasztást, elkülönítést, elkülönülést, szétválást jelent. A szociológiában:
amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai
csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól.
ANÓMIA
A társadalomban a közös értékek, normák meggyengülését
jelenti,
azt az állapotot, amelyben a társadalom szabályozó hatása
nem vagy nem eléggé érvényesül,
pl. ha az egyén úgy látja, hogy csak helytelen eszközökkel
érhet el megfelelő életkörülményeket, életminőséget.
AZ ANÓMIA JELENSÉGE,
MEGJELENÉSE A TÁRSADALOMBAN
Deviancia:azok a magatartásformák, amelyek a társadalmilag
elfogadott normáktól, értékektől eltérnek,
az a viselkedésmód, amit a társadalom annak minősít.
Devianciák gyakoriságát adott társadalomban az alábbielméletek magyarázzák:
Szocializációs zavarok,
Felnőttkori stressz, konfliktusok reakciójaként,
Mikrokultúrális hatások, kortárscsoportok
Makrotársadalmi: a társadalmi integráltság minélnagyobb, annál jobban véd a devianciáktól.
Top Related