Gyomnövény-ismeret 7.
description
Transcript of Gyomnövény-ismeret 7.
![Page 1: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/1.jpg)
Gyomnövény-ismeret 7.
![Page 2: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/2.jpg)
Életforma alatt a hasonló morfológiai megjelenésű és hasonló életritmusú növények csoportját értjük, melyek a makroklíma kedvezőtlen ritmikus jelenségeihez (pl. száraz vagy hideg időszak) harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak. Az életforma a kedvezőtlen időszak (nyugalmi szakasz) átvészelésére kialakult adaptáció során jön létre. A Raunkiaer-féle életforma koncepció az átvészelő szervek helyzetére alapozott. Lényege, hogy a víz- és hőellátási pesszimumban (téli hideg vagy nyári szárazság) adott általános növényi válaszok lemérhetők azon, hogy a kedvezőtlen időszakban milyen védelemben részesülnek a legérzékenyebb szövetrendszerekből felépülő megújuló szervek (rügy ill. a magban lévő embrió). Az életformák szerinti értékelést elsősorban a periodikusan változó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.
A gyomnövények életforma-rendszere
![Page 3: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/3.jpg)
Egyévesek (Therophyta) – Th Egyéves lágyszárúak, a kedvezőtlen időszakot (nyári meleg, téli hideg + szárazság) mag formájában vészelik át.
T1 – ősszel csírázó, tavasszal magot érlelő
Nyár végén, ősszel csíráznak, a téli hideget csíranövény vagy tőlevélrózsa alakjában vészelik át, életciklusuk a tavasz végéig véget ér, a nyári szárazság idején már mag alakban vannak (tyúkhúr, borostyánlevelű veronika, egyes árvacsalán fajok, pásztortáska).
![Page 4: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/4.jpg)
T2 – ősszel csírázó, nyár elején magot érlelőA T1-hez hasonlóan kettős alkalmazkodású, de hosszabb életű fajok, ősszel csíráznak, aratásig magot érlelnek (meddő rozsnok, ragadós galaj, pipacs, kék búzavirág, bürök gémorr).
![Page 5: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/5.jpg)
T3 – tavasszal csírázó, nyár elején magot érlelőTavasszal csíráznak, nyár elején magot érlelnek, így mindkét kedvezőtlen időszakot mag alakjában vészelik át (vadrepce, repcsényretek, büdös zsázsa).
![Page 6: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/6.jpg)
T4 – nyár elején csírázó, ősszel magot érlelőTavasz végén (nyár elején) csíráznak, életciklusuk késő őszig tart.A kedvezőtlen időszakot (téli hideg) mag alakban vészelik át, melegigényesek, a nyári szárazságot jól bírják, erőteljes és mély gyökérzetűek (fehér libatop, fekete csucsor, parlagfű, szőrös disznóparéj).
![Page 7: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/7.jpg)
![Page 8: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/8.jpg)
Kétévesek (Hemitherophyta) – HT
Kétéves lágyszárúak, az első vegetációs időszak végén fedetlen rügy, a második végén mag alakban vészelnek át. Átmenetet képeznek a hemikriptofiton és a terofiton életforma között. (közönséges bojtorján, terjőkekigyószisz, útszéli bogáncs, szöszös ökörfarkkóró, vadmurok)
![Page 9: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/9.jpg)
![Page 10: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/10.jpg)
Talajszintben telelő évelők (Hemikryptophyta) – HÉvelő lágyszárúak, föld feletti hajtástengelyük a kedvezőtlen időszakban elpusztul, átvészelő szervük talajfelszín közelben található fedetlen rügy, melyet a talaj legfelső rétege, az avar és a növény elszáradt levelei védenek. Főleg a mérsékelt és hideg övi területekre, gyepekre, és kultúrterületekre jellemzők.
H1 – bojtos gyökérzetűek
Sem földfeletti, sem földalatti vegetatív szaporodásra nem képesek (pelyhes selyemperje, békaszittyó, fenyérfű, gyepes sédbúza).
![Page 11: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/11.jpg)
H2 – indás évelők
Földfeletti indáikkal vegetatív szaporodásra képesek, főleg rétek, legelők, ruderális területek növényei (szürke madársóska, kerek repkény)
![Page 12: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/12.jpg)
3.2.1. inda
3.2. Föld feletti módosult szárak ill. hajtások3.2. Föld feletti módosult szárak ill. hajtások
![Page 13: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/13.jpg)
H3 – vegetatív szaporodásra képes karógyökerűek
Karógyökereiken járulékos rügyek vannak, feldarabolódás vagy a földfeletti rész elpusztulása esetén regenerálódni tudnak. A rendszeres talajművelést nem bírják, főleg rétek, legelők növényei (pongyola pitypang, erdei turbolya, komló, réti lórom).
![Page 14: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/14.jpg)
![Page 15: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/15.jpg)
H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek
Karógyökereiken nincsenek járulékos rügyek, regenerálódásra nem képesek (nadragulya, alkörmös fajok, közönséges orbáncfű, mezei iringó)
![Page 16: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/16.jpg)
H5 – ferde gyöktörzses évelőkSekélyen gyökerezők, vegetatív szaporodásra nem képesek. A ferdén növő gyöktörzs feldarabolódása esetén vegetatív szervé alakul. Elsősorban gyepes területek növényei (pl. fekete peszterce, sédkender, falgyom, vérehulló fecskefű).
![Page 17: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/17.jpg)
Talajfelszín alatt évelők (Geophyta) – GÉvelő lágyszárúak, föld felett hajtástengelyük a kedvezőtlen időszakban elpusztul, átvészelő szervük különböző földbeli szerveken található fedetlen rügy, melyet a talaj véd.
G1 – tarackosok, rizómások
Módosult, földalatti hajtásaik vannak, tarack: vékony, elágazó, hosszú szártagú (tarackbúza, siskanádtippan, mezei zsurló, nagy csalán), gyöktörzs (rizóma): vastag, rövid szártagú (keserűfű fajok, nád)
![Page 18: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/18.jpg)
![Page 19: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/19.jpg)
3.1.1. gyöktörzs vagy rizóma
3.1. Földbeli módosult szárak ill. hajtások3.1. Földbeli módosult szárak ill. hajtások
![Page 20: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/20.jpg)
G2 – gumósokA földalatti szár helyenként megvastagszik, gumóvá alakul. A közbülső, meg nem vastagodott részek évente elpusztulnak, így a következő évben minden gumóból új növény fejlődik (mogyorós lednek, vízi menta, csicsóka)
![Page 21: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/21.jpg)
3.1.3.1.szárgumó
![Page 22: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/22.jpg)
3.1.3.2. ággumó
![Page 23: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/23.jpg)
G3 – szaporítógyökeresek
Az átvészelő szaporítógyökerek (gyökértarackok) többé-kevésbé vízszintesen futnak, rajtuk a járulékos rügyek szabálytalanul helyezkednek el, csomókkal nem tagoltak. A szaporítógyökérből eredő gyökerek függőlegesen, mélyen (1-2 m) hatolnak a talajba (apró szulák, mezei aszat, selyemkóró).
![Page 24: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/24.jpg)
G4 – hagymások és hagymagumósokÁtvészelő szervük hagyma vagy hagymagumó, sarjhagymáik lehetnek (ernyős madártej, kígyóhagyma, üstökös gyöngyike, kónya madártej)
![Page 25: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/25.jpg)
3.1.4. hagyma3.1.4. hagyma
![Page 26: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/26.jpg)
3.1.5. hagymagumó
![Page 27: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/27.jpg)
Törpecserjék (Nanofanerofiton – N)
Fás növények, melyek 0,5 m-nél alacsonyabbak, baziton elágazásúak, a szár teljes
mértékben elfásodik, átvészelő szervük fedett rügy (csarab).
N – félcserjék (Nanophanerophyta)
Félfás növények, lehetnek a törpecserjéknél magasabbak is, baziton elágazásúak, csak a száruk alsó része fásodik el, a felső része a kedvezőtlen időszakban elfagy vagy elszárad, átvészelő szervük fedett rügy (földi szeder, málna).
![Page 28: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/28.jpg)
M – cserjék (Mikrophanerophyta)
Fás növények, melyek 0,5-5 m magasak, baziton elágazásúak, koronát fejlesztenek, törzset nem vagy csak rövidet, átvészelő szervük fedett rügy (gyalogakác, ördögcérna).
![Page 29: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/29.jpg)
M M– fák (Mega- és Mezophanerophyta)
Fás növények, melyek 5 m-nél magasabbak, akroton elágazásúak, törzset és koronát fejlesztenek, átvészelő szervük fedett rügy. (zöld juhar, bálványfa)
E– fánlakók (Epiphyta)
(sárga fagyöngy, fehér fagyöngy)
![Page 30: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/30.jpg)
Az évelő gyomnövények szaporodása• Szaporodási stratégiák
– Maggal való szaporodás jelentősebb: nagy maghozam, hatékony terjesztés, az ivartalan szaporodás alárendelt jelentőségű
fodros lórom, kúszó boglárka, közönséges cickafark
![Page 31: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/31.jpg)
– Maggal és vegetatív úton való szaporodás egyforma jelentőségű: veszélyes, nehezen irtható szántóföldi gyomnövények is tartoznak ebbe a csoportba.
selyemkóró, sövényszulák, fenyércirok
![Page 32: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/32.jpg)
– Vegetatív úton való szaporodás jelentősebb: a megtelepedés évében kizárólag a szaporodás vegetatív formája figyelhető meg.
tarackbúza, csillagpázsit, mezei aszat
![Page 33: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/33.jpg)
• A vegetatív szaporodási módok jelentősége• Előny:
– több tápanyag az utódok számára– jobb kompetíciós képesség– jobb herbicid tolerancia
• Hátrány: – azonos génkészlet– kisebb terjedési távolság– alacsonyabb utódszám
![Page 34: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/34.jpg)
Az évelők regenerálódását befolyásoló tényezők
Vegetatív szervek aktivitásának periodicitása
• május - június: endogén rügynyugalom a tarackbúzánál, a selyemkórónál: szeptember
• tél: a tarackok nincsenek mélynyugalmi állapotban, a hőmérséklet határozza meg a fejlődést
• fajonként, elterjedési területenként változó
![Page 35: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/35.jpg)
Korrelatív gátlás
• apikális dominancia intakt növényekben: az axilláris rügyek kihajtását a hajtáscsúcs gátolja. Ha a hajtáscsúcsot eltávolítjuk az axilláris rügyek fejlődésnek indulnak
• minden tarackos, rizómás növényre jellemző
• a rügyek kb. 95 %-a nyugalomban van, 5%-ból fejlődnek hajtások
• talajművelés után három héttel az eredeti állapot visszaáll
• A tarackbúza 15 cm-es tarackból egy év alatt 33 mellékhajtást és 9,9 m hosszúságú tarackot fejlesztett
![Page 36: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/36.jpg)
![Page 37: Gyomnövény-ismeret 7.](https://reader033.fdocuments.net/reader033/viewer/2022061518/568147ce550346895db50c17/html5/thumbnails/37.jpg)
Környezeti hatások
• a mélység szerepe a regenerálódásban - 15 cm alatt rohamosan csökkent - 30 cm alatt megszűnt - 2,5-5 cm az optimális mélység
• hőmérséklet - 5-40 °C az optimális tartomány - 20-25 °C a legkedvezőbb
• fény - fitokrómrendszer irányítja
• nitrogén- magas N-szint: 74 %-os, alacsony N-szint: 33 %-os a rizómák kihajtásának mértéke
• szaporító szerv mérete: a tarack hossza és a kihajtó rügyek száma között negatív összefüggés van