TÁRSADALOMISMERET

TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK

Az egyenlőtlenség társadalmi megítélése különböző.

Vannak elméletek, amelyek szerint a megléte

elkerülhetetlen, sőt szükségesek is, mert a kiemelkedő

képességű emberek számára ez nyújtja az ösztönzést; és

vannak amelyek úgy tarják, hogy a mérsékelt

egyenlőtlenségnél nagyobb mértékű különbségek nem

elfogadhatóak, és a társadalom legszegényebbjei

életkörülményein javítani kell.

TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉG ?!

Andorka szerint: „A társadalmi egyenlőtlenség az egyének és

családok, valamint a különféle társadalmi kategóriák (pl.

betanított munkás, szakmunkás, felsőfokú végzettségű

szakember) helyzete a társadalomban nagy különbségeket

mutat” = a társadalmi pozíciók közti egyenlőtlenség

Esélyegyenlőség (bánásmód, feltételek, esély, kimenetel):

különböző társadalmi rétegből származó embereknek milyenek

az esélyei más társadalmi pozícióba kerülni (pl. egy szakmunkás –

diplomás vezetővé váljon) .

AZ EGYENLŐTLENSÉGEK

MÉLTÁNYOSAK, ILLETVE IGAZSÁGOSAK ?

Méltányosság: Ha abból fakadnak egyenlőtlenségek, hogy a

társadalom tagjai nem egyenlő mértékben járulnak hozzá a közjóhoz,

akkor nem lehetséges az sem, hogy azonos jövedelemre, jutalomra

tegyenek szert.

Igazságosság: Mindenki tiszta lappal indul. Ebben a szituációban a

tagok megállapodnak, hogy mekkora az egyenlőtlenségnek az a

mértéke, amelyet még mindenki el tudna fogadni. Az ekkora mértékű

egyenlőtlenségről lehet azt mondani, hogy igazságos.

Depriváció: A jótól való megfosztottság. Az egyén nélkülöz valamit, ami

az adott társadalomban a nagy többségnek rendelkezésére áll, vagy

amit az adott társadalomban mindenki számára kívánatos, elérendő

minimumnak tartanak.

EGYENLŐTLENSÉG ELMÉLETEK1. Szociáldarwinizmus – legrátermettebbek kiválasztása – az egyenlőtlenség

arra való, hogy a legrátermettebbek kiválasztódjanak. (genetikai alapok)

2. Mérsékelt egyenlőtlenség elfogadható (Max Weber) – egyenlőtlenség

addig fogadható el, ameddig elősegíti a gazdaság/társadalom fejlődését

– társadalom tagjait nagyobb teljesítményre ösztönzi (protestáns nézet

hatása)

3. Teljes egyenlőség- egalitarizmus (minden embert egyenlőként kell kezelni,

mindenkinek ugyanolyan politikai, gazdasági, társadalmi és polgári jogai

vannak) képviselői – Marx, Engels

Mai magyar társadalomban két alapelv él:

1. kívánatos az egyenlőtlenség minden olyan csökkentése, mely a

gazdasági fejlődést nem hátráltatja, nem jár az egyéni szabadság

korlátozásával.

2. Arra kell törekedni, hogy senki ne kényszerüljön a létminimum alatt

élni.

DEPRIVÁCIÓ = HÁTRÁNYOS HELYZET

Depriváció – Az adott család vagy egyén ténylegesen nincsenellátva azon fizikai javakkal, amelyekkel a társadalom nagytöbbsége rendelkezik, nem tudnak olyan tevékenységekben résztvenni, amelyben a nagy többség igen.

Halmozott hátrányos helyzet – hátrányok halmozódása – az egyikhátrányból fakad a másik - megnehezíti az azokból valókiemelkedést (alacsony jövedelem, rossz egészségügyi állapot,alacsony iskolai végzettség)

Létminimum: létminimum alatt az az ember él, aki hiányt szenvedaz alapvetően szükséges javakból, nem jut elegendő táplálékhozés hajlékhoz, ezért képtelen fizikailag megfelelően funkcionálni.(Booth) – aki nem éri el ezt a szintet, szegénynek tekintjük (kb.havonta 101 398/fő Ft).

Kiszámolása: különböző összetételű családoknak mennyi pénzrevan szüksége ahhoz, hogy táplálkozásuk minimális szintenmegoldott legyen, és ezt az összeget szorozzák hárommal. Az amegfontolás áll e mögött, hogy az élelmiszerre fordított kiadásoknem tehetnek ki többet, mint az összkiadások egyharmada.

ABSZOLÚT ÉS RELATÍV SZEGÉNYSÉG

Abszolút szegénység: a létminimumhoz kapcsolódik. Azt értjük alatta, hogy

valaki a létminimumban megállapított szegénységi küszöb alatt él. (az a

jövedelemhatár, ami alatt valakit egy adott társadalomban szegénynek tartanak).

Saját létfenntartásához szükséges eszközeit nem tudja megteremteni.

Relatív szegénység: Akinek a keresetük nem elég arra, hogy tovább fejlesszék

magukat. Társadalmi és kulturális szegénységet jelent.

A rendszerváltás óta alapvetően négy főbb szegénységi csoportot

különböztetünk meg:

1. hagyományos szegények: mezőgazdasági fizikai dolgozókat, illetve a

szakképzetlen munkásokat, egyszülős családok, nyugdíjasok, etnikai

szegénység: pl. cigányság

2. új szegények: hajléktalan, munkanélküliek, az özvegyi nyugdíjasok, a

rokkantnyugdíjban részesülők, a háztartásbeliek

3. gyerekek

4. a roma etnikumhoz tartozó népességet

SZEGÉNYSÉG

Az emberek olyan tartósan fennálló, hátrányos helyzetbe kerülnek, melyből saját erejükből általában nem tudnak kikerülni.

Enyhébb:

lakás fenntartásának nehézségei illetve nem megfelelő lakás

számla befizetésének nehézségei

rosszabb minőségű élelmiszer (vitaminszegény, egészségtelen táplálkozás)

olcsóbb gyógyszerek

közteherviselés nehezen oldható meg

Súlyos:

lakás fenntartásának nehézségei illetve lakáshiány

számla befizetésének nehézségei

élelmiszerhiány

gyógyszerhiány

évszaknak nem megfelelő ruházat

közteherviselés nehezen vagy egyáltalán nem oldható meg

Következményei és/vagy okai lehetnek:

• alacsony iskolázottság

• munkanélküliség

• elszigeteltség, kirekesztődés

• anyagi terhek súlyossága miatt kialakult családon belüli

nehézségek

• tapasztalathiány

• mobilitás hiánya

• depresszió

• társadalmi kapcsolatok hiánya illetve hasonló

helyzetűekkel fenntartott kapcsolatok kizárólagossága

TÁRSADALMI EGYENLŐTLENSÉGEK

● Fogalma: egyének, családok, osztályok, rétegek helyzete között

milyen nagy különbségek mutatkoznak.

● Ezek a különbségek nem adottak, változtathatatlanok, tartósságuk

attól függ, hogy a társadalomban élők többsége ezt mennyire tartja

méltányosnak, jogosnak.

● Szociális probléma társadalmi probléma

Pl. hiányhelyzet, rászorultság, veszteség, forráshiány, nem tudja önmaga kezelni a helyzetet, külső segítő személyre van szükség

Pl. lakhatás, anyagi helyzet, jövedelem, foglalkoztatás, oktatás, egészség,

EGYENLŐTLENSÉGEK TÍPUSAI

1. etnikai

2. települési, területi

3. kulturális/oktatási

4. foglalkozási

5. jövedelmi

1. ETNIKAI EGYENLŐTLENSÉGEK

● Etnikai csoport: olyan közösség, amelynek tagjai olyan közös kulturálisazonosságtudattal rendelkeznek, mely megkülönbözteti őket akörülöttük élő más, többségi csoporttól.

● Magyarországon legnagyobb lélekszámú etnikai csoport a cigányság,ennek oka a nagyobb gyermekvállalási hajlandóságuk.

● Okok:

o Egyenlőtlen területi szétszóródás É és K Mo., D-Dunántúl

o Iparosítás hatására életmód, szokások változása - proletarizálódása -havi keresetre való átállás

o Főként községekben élnek

o Iskolázottság alacsony

o Foglalkoztatottság: kiszorultak a munkaerőpiacról, főkéntközfoglalkoztatásban vesznek részt

o Következmények:

o asszimiláció (beolvadás),

o szegregáció(elkülönülés)

2. TELEPÜLÉSI ÉS TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK

● Egy településen belüli településrész hátrányos

megkülönböztetésére, szegregációjára használják a gettó

kifejezést.

● Okai: A települések kedvező vagy kedvezőtlen volta,

infrastruktúra hiánya

● Következmények: A kedvező helyzetben lévő települések

vonzzák a jobb helyzetben lévő társadalmi csoportokat, míg a

kedvezőtlen helyzetű települések a társadalmi problémák

központjainak tekinthetők.

3. OKTATÁSI/KULTURÁLIS EGYENLŐTLENSÉG

● Okai:

● Eltérő iskolai végzettség

● Kulturális tőke megléte vagy hiánya: azok a tudások,

ismeretek, amelyeket nem az iskolában, hanem főként

a családban sajátítunk el.

Kulturális tőke: Azok a tudások, ismeretek, amelyeket nem az

iskolában, hanem főként a családban sajátítunk el.

A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint:

Gazdaságilag aktívak

Gazdaságilag inaktívak

Eltartottak

Munkanélküliek

4. FOGLALKOZTATÁSI EGYENLŐTLENSÉG

4. JÖVEDELMI EGYENLŐTLENSÉGEK

● A foglalkoztatási szerkezet megmutatja, hogy a társadalomban élő

egyének a munkamegosztásban milyen pozíciókat vehetnek fel

● Ha egyenlőtlenségről van szó, akkor általában a jövedelem és a

vagyon alapján meghatározott egyenlőtlenségek jutnak eszünkbe.

szegény gazdag

● Jövedelem: A fizetett munkáért kapott bér, osztalék, kamat, stb.

● Vagyon: az egyén tulajdonában lévő vagyontárgyak

● Jövedelemszámítási technikák:

létminimum számítás (fogyasztói kosár) Egy átlagos jövedelmű

és létszámú család által egy hónap vagy év alatt megvásárolt

fogyasztási cikkeknek és igénybe vett szolgáltatásoknak a mennyisége.

Mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500.-)

TÁRSADALMI ÚJRATERMELŐDÉS

Társadalmi újratermelés: azok a folyamatok, amely az

idők folyamán fenntartják, vagy folyamatossá teszik a

társadalmi struktúra jellegzetességeit.

Társadalmi újratermelődés/reprodukció: a változó

társadalmi-foglalkozási struktúrában elfoglalt magas

vagy alacsony, előnyös vagy hátrányos pozíciót

örököllődik (pl. alacsony iskolai végzettségű szülő

gyermeke sem tanul tovább).

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ, DEZINTEGRÁCIÓ,

SZEGREGÁCIÓ FOGALMA, FOLYAMATA

A társadalmi integráció:

A társadalom nem szakad szét egymástól szélsőségesen eltérő helyzetű

osztályokra, rétegekre, csoportokra.

Társadalmi dezintegráció:

Szétesést, széthullást, felbomlást jelent. A társadalom szétszakad

egymástól szélsőségesen eltérő helyzetű osztályokra, rétegekre,csoportokra.

Szegregáció:

Elválasztást, elkülönítést, elkülönülést, szétválást jelent. A szociológiában:

amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai

csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól.

ANÓMIA

A társadalomban a közös értékek, normák meggyengülését

jelenti,

azt az állapotot, amelyben a társadalom szabályozó hatása

nem vagy nem eléggé érvényesül,

pl. ha az egyén úgy látja, hogy csak helytelen eszközökkel

érhet el megfelelő életkörülményeket, életminőséget.

AZ ANÓMIA JELENSÉGE,

MEGJELENÉSE A TÁRSADALOMBAN

Deviancia:azok a magatartásformák, amelyek a társadalmilag

elfogadott normáktól, értékektől eltérnek,

az a viselkedésmód, amit a társadalom annak minősít.

Devianciák gyakoriságát adott társadalomban az alábbielméletek magyarázzák:

Szocializációs zavarok,

Felnőttkori stressz, konfliktusok reakciójaként,

Mikrokultúrális hatások, kortárscsoportok

Makrotársadalmi: a társadalmi integráltság minélnagyobb, annál jobban véd a devianciáktól.

1. Alkoholizmus

2. Drog függőség

3. Bűnözés

4. Öngyilkosság

5. Pszichiátriai betegségek

6. Prostitúció

7. Antiszociális csoportok

DEVIÁNS VISELKEDÉS FORMÁI