TÁJÉKOZTATÓ A BME TERMÉSZETTUDOMÁNYI KARÁRA

KOGNITÍV TANULMÁNYOK

MESTERSZAKRA

FELVÉTELT NYERT HALLGATÓK SZÁMÁRA

2010

Tartalomjegyzék

1. Dékáni köszöntő

2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről

3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve

4. Tantárgyi programok

5. A Természettudományi Kar Dékáni Hivatala és Hallgatói Képviselete

6. A Természettudományi Kar intézetei és tanszékei

Kedves Hallgató!

Szeretettel köszöntöm abból az alkalomból, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudo-mányi Egyetem (BME) polgára lett. Tanártársaimmal arra fogunk törekedni, hogy Önnel kö-zös erőfeszítéseink eredményeképpen sok hasznos ismeretre tegyen majd szert, látóköre szé-lesedjék, hogy amikor kezébe veheti az MA diplomáját, ne legyen gondja az elhelyezkedéssel, és olyan munkát választhasson, ami nemcsak megélhetést biztosít, hanem érdekes is.

Külön örülök annak, hogy a Természettudományi Kar újonnan induló kognitív tanulmányi mesterszakára nyert felvételt. A Műegyetemen néhány éve már folyik doktori képzés a kogni-tív tudományok területén. Eddigi tapasztalataink szerint a hallgatóink érdeklődőek és teljesít-ményorientáltak. Azt szeretnénk, ha Ön tovább javítaná a kialakult képet, ami persze elsősor-ban az Ön érdeke. Járuljon hozzá, hogy évfolyamában kialakuljon az egymást segítés és egy-mással versengés jó aránya, vagyis egy jó csapat.

Az egyetemi évek mindenki életében meghatározóak, nemcsak a megszerzett ismeretanyag miatt (hiszen manapság a tanulás egész életre szóló program), hanem az egyetemi élet, az itt létrejövő kapcsolatok, az itt kialakuló szemlélet miatt is. Arra bíztatjuk, hogy használja ki jól a lehetőségeket! Tájékozódjék, keresse a kapcsolatokat a felsőbb éves hallgatókkal és tanárai-val! Nem fog csalódni, ha problémáival professzoraihoz, tanáraihoz fordul.

De most nem a problémák, hanem az öröm perceit éljük: Örülünk, hogy Ön csatlakozott hozzánk, és bizonyára Ön is örül annak, hogy műegyetemi polgár lehet. Ehhez szívből gratu-lálok!

DR. MOSON PÉTER dékán

2. Tájékoztató a Kognitív tanulmányok mesterképzésről

A végzettek megfelelő képzettséget és kompetenciákat kapnak további, PhD tanulmányok folytatá-sára a kognitív tudomány alkotó területein, valamint fogalmi és empirikus kutatómunkára számos, a modern információtechnológiával kapcsolatos munkahelyen, vállalati kutató egységekben. A kognitív tudományt végzettek e munkaterületeken sajátos közvetítők lehetnek a műszaki, a természettudomá-nyos és a humán, illetve társadalomtudományi szemlélet között. Az új szak iránti igény két oldalról várható. Egyrészt azok jelentkeznek, akik alapképzési szakon szerzett ismereteiket a kognitív kutatás irányában kívánják továbbfejleszteni, másrészt azok jelentkezésére számítunk, akik az alapképzési szakon szerzett szakismeretükre megismerési szempontból kívánnak reflektálni.

A szak célja a graduális képzés keretében megjeleníteni az utóbbi három évtizedben kibontakozott szakmaközi szemléletet, amelyet kognitív tudománynak neveznek. Kutatói szakról van szó, amely ugyanakkor az áttekintést és a széles körű kompetenciákat hangsúlyozza. A szakmaközi hozzáállás integráló fogalma a tudás elemzése. A kognitív tudomány nemzetközi irányzataiból és oktatási mo-delljeiből kiindulva programunkat hármas megalapozás irányítja. Ez nem csak sajátos oktatási kon-cepció, hanem tükrözi a kognitív tudomány szerveződését, valamint viszonyát a hagyományos diszcip-línákhoz.

A tudás formális elemzése. A megismerés jellemezhető a tudástípusok, a tudásformák szerveződé-sén keresztül, eltekintve a megvalósítás részleteitől. Ez az attitűd a kognitív kutatás minden területén létezik, az észlelést és a nyelvet, akárcsak az emlékezeti szerveződést tekinteni lehet a tudás formája felöl. A képzésben ezt reprezentálják a matematikai, logikai, filozófiai, nyelvészeti tudásanyagok.

A megismerést megvalósító biológiai rendszerek vizsgálata. A tényleges biológiai megismerő rendszerek működésének, evolúciós kialakulásának, idegrendszeri szerveződésének, zavarainak vizs-gálata a mai megismeréskutatás alapja. Ennek előtérbe helyezése a kognitív kutatásnak az utóbbi évti-zedben bekövetkezett fordulatait is leképezi, melynek a során az A alatt említett formális mozzanat, a kognitív tudomány eredeti definiáló mozzanata kiegészült a biológiai rendszerek vizsgálatával. Az oktatási anyagban ezt képviselik a neurobiológiai, evolúciós, esetenként klinikai idegtudományi kur-zusok.

A megismerés a gépi rendszerek világában. A információkezelő gépek és az ember, az ember-gép analógiák, a megismerés részfeladatait átvevő gépi rendszerek és a számítógépes alapú kutatási tech-nikák egyaránt központivá teszik a gépi szemléletet a kognitív tudomány kutatásában. A képzésben az informatikai, a hálózati, a programozási tárgyak mellett számos módszertani kurzus is képviseli ezt a szemléletet.

A három bemutatott intellektuális pillér és központi tudáselem mellett a szak szervezésében köz-ponti szerepe van a kognitív pszichológiának. Ez világszerte bevett gyakorlat a kognitív tudományi szakok és központok szerveződésében. A pszichológia adja meg ugyanis azt a vonatkoztatási rend-szert, amely egy viszonylag hagyományos diszciplína fegyelmező és szervező erejét nyújtja az új szakmai identitás számára. Egészleges szemlélete és gyakorlatias szempontjai segítségével képes min-dig szem előtt tartani a végső célt: az emberi megismerés és tudás komplex vizsgálatát. Ugyanakkor a szak nem azonos a kognitív pszichológia MA szakkal, két okból. Formailag, ide olyan diákokat vá-runk, akinek alapképzettségük nem pszichológus, ezért pszichológiai MA fokozatot nem kaphatnak. Másrészt e szakban jóval nagyobb a mérnöki és a filozófiai megfontolások szerepe.

Az interdisziciplináris megalapozottságú szak a következőkben tér el a résztvevő diszciplinák kép-zési céljaitól:

Eltérés a pszichológiától: nem pszichológusok is bekapcsolódhatnak, nem ad pszichológusi szak-mai kompetenciát, azonban a Pszichológia Doktori iskola bemenetét képezheti. Eltérés a filozófiától: természettudományos kompetenciák központba helyezése. Eltérés a nyelvészettől: természettudomá-nyos kompetenciák központba helyezése.

A szakmaközi integratív szerep révén a szak képes lesz ide vonzani azokat a mérnöki és természet-tudományi szakokon BSc fokozatot szerzett diákokat, valamint bölcsészeket, akik komplexen és (ter-mészet)tudományosan szeretnének foglalkozni a megismeréssel.

3. A Kognitív tanulmányok mesterképzési szak mintatanterve

Tárgy címe sz típus ea gy lb köv kr Neurobiológia 1 K 2 2 0 v 5 Matematika 1 K 2 0 0 v 3 Informatika 1 K 2 2 0 v 5 Statisztika és kísérlettervezés 1 K 2 0 0 f 3 Bevezetés a kognitív tudományba 1 K 2 0 0 f 3 Kognitív pszichológia fő ágai 1 1 K 2 0 2 v 5 Nyelvészeti alapismeretek 1 K 2 0 0 f 3 Kognitív pszichológia fő ágai 2 2 K 2 0 2 f 5 Pszicholingvisztika 2 K 2 0 2 v 5 Neuropszichológia 2 K 2 0 2 v 5 Evolúciós pszichológia 2 K 2 0 0 v 3 Ismeretelmélet 2 K 2 0 0 v 3 Programozás 2 K 0 2 0 f 3 Intelligens rendszerek 2 KV 2 0 0 f 3 Tudományfilozófia 2 KV 2 0 0 f 3 Szakirány tárgyak 3 K/KV 30 Kutatómunka, kutató-szeminárium 4 K 0 0 10 f 10 Diplomamunka-készítés 4 K 0 20 0 f 20 Kognitív idegtudomány szakirány Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3 Kognitív idegtudomány 3 K 2 0 2 v 5 Percepció és tanulás 3 K 2 0 2 v 5 Kognitív fejlődés 3 K 2 0 2 v 5 Kognitív-informatika az emberi látásban 3 K 2 0 0 v 3 Pszichofizikai vizsgálati módszerek 3 KV 0 0 2 f 3 Idegrendszeri vizsgáló-módszerek 3 KV 0 2 0 f 3 A látás idegrendszeri alapjai 3 KV 2 0 0 f 3 Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3 A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3 Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3 Pszicholingvisztika és nyelvfeldolgozás szakirány Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3 Kognitív nyelvszemlélet 3 K 2 2 0 v 5 Pszicholingvisztikai módszerek 3 K 2 0 2 v 5 Gyermeknyelv 3 K 2 2 0 v 5 Nyelvi megértés és produkció 3 K 2 0 0 v 3 Afázia 3 KV 2 0 0 f 3 Emberi és gépi fonetika és beszédértés 3 KV 2 0 0 f 3 A látás idegrendszeri alapjai 3 KV 2 0 0 f 3 Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3 A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3 Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3 A tudomány kognitív modelljei szakirány Kultúraszociológia 3 K 2 0 0 f 3 Tudományelmélet 3 K 2 2 0 v 5 A tudományfilozófia kognitív fordulata 3 K 2 2 0 v 5 A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója 3 K 2 2 0 v 5 Evolúciós elmélet és megismerés 3 K 2 0 0 v 3 Tudásszociológia 3 KV 2 0 0 f 2 Megfigyelés – kísérlet 3 KV 2 0 0 f 3 Tudománytörténet 3 KV 2 0 0 f 3 Elmefilozófia 3 KV 2 0 0 f 3 A gépi nyelvészet módszerei 3 KV 2 0 0 f 3 Tudományos modellalkotás 3 KV 2 0 0 f 3

4. A Kognitív tanulmányok mesterképzés tantárgyleírásai

A gépi nyelvészet módszerei A kurzus célja a nyelvtechnológiai gondolkodásmód bevezetése, emberi és gépi nyelvfeldol-gozás alapvető összevetése. A nyelvfeldolgozás problematikája. A gépi szövegelemzés és -generálás. A nyelvfeldolgozás módszerei. A természetes nyelvek és a formális nyelvek kap-csolata. A legjelentősebb számítógépes nyelvészeti szemléletek megismertetése. A számító-gépes szótári reprezentációs elvek és módszerek lényegének bemutatása. A nyelvtechnológia nyersanyagai: A dokumentumkezelés nyelvi vetületei: Szövegábrázolási szabványok. Több-nyelvűség. Beviteli módszerek támogatása. Irodalom (kötelező): Lehnert, W. G., & Ringle, M. H. (eds.) Strategies for Natural Language Processing, Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, NJ (1982) Pajzs J.: Számítógép és lexi-kográfia. (Linguistica Series A – Studia et dissertationes 4.) MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest (1990) Prószéky G., Számítógépes nyelvészet [Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben]. SZÁMALK, Budapest (1989) Prószéky G. – Kis B., Számító-géppel emberi nyelven.(Intelligens szövegkezelés számítógéppel) SZAK, Bicske (1999) A látás idegrendszeri alapjai A neuroanatómia, az idegrendszeri hálózatok és a pszichológiai kutatások segítségével bemu-tatja az emlős és az emberi látás folyamatát a recehártyától az elemi és a magasabb agykérgi folyamatokon át a tudatos észlelésig. Az egysejt működéstől az agyi képalkotó eljárások be-mutatásán át a pszichológiai kísérletekig terjed a perspektíva. A kurzus a vizuális világ alakí-tásával s a gépi látás kérdéseivel foglalkozó diákok számára alapvető ismereteket nyújt. Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000 Goodale, M.A. és Milner, B.: The visual brain in action. Oxford U. Press, 1995. Charles Gross: Agy, látás, Emlékezet, Typotex kiadó, 2004. A tudományos gondolkodás történeti rekonstrukciója Módszertantörténeti kurzus, melynek fő célja történeti esettanulmányokon keresztül a követ-kező problémák vizsgálata: Az elmélet és a tapasztalat viszonya: Indukció, dedukció, transzdukció, abdukció, Igazolás, cáfolás. A tapasztalat és a matematika kapcsolat: a világ mértékétől a statisztikus forradalomig. A kísérletek szerepe a modern tudományban: kínzás, megismerés, igazolás, feltárás, stabilizálás, stb. A gondolatkísérletek szerepe. Irodalom: Vekerdi L.: Tudás és Tudomány, Typotex 1994. Fehér M.: Changing Tools, Aka-démiai, Bp.1995. Fehér-Láng-Zemplén. Tudás az időben. Bp 2004. Afázia Áttekintést nyújtani a neurolingvisztika és a nyelvészeti afaziológia hagyományos és újabb kutatási irányzatairól, megismertetni a hallgatókat az afáziás nyelvi diszfunkciók vizsgálatá-ban alkalmazható klinikai és kísérletes módszerekkel, valamint azokkal a nyelvészeti és pszi-chológiai elméletekkel, amelyeknek a keretében a nyelvi produkció és feldolgozás patológiás sajátosságai értelmezhetők. Irodalom: Handbook of neurolinguistics.Whitaker,D. (ed.), Academic Press, N.Y., 1997 Bevezetés a kognitív tudományba BMETE47MC01 A megismerő rendszereket a formális tudományok (logika, matematika, elméleti számítástu-domány) által is ihletve mint modelláló rendszereket értelmezi. A kurzus bemutatja ezt a mára klasszikussá vált szemléletet, központi fogalmai, a reprezentáció, az architektúra, és a komputáció köré szervezve. Az ehhez kapcsolódó megismeri eszmény a propozicionális, kije-lentésszerű és explicit tudás. A képek és a készségek, az eljárásbeli tudások már klasszikus terepén is megkérdőjelezték, hogy mennyire képes minden emberi megismerésmódot átfogó

lenni ez a törekvés. A kurzus második része azokat az újabb fejleményeket tekinti át, amelyek megismerő rendszereket már nem önmagukban tekinti. A neurobiológiai, az evolúciós bioló-giai és a szociális interpretációk néhány visszatérő kérdését érintjük. Ilyenek: egységes-e az elme, vagy számos működésmódja és alrendszere van (a modularitás kérdése), minden meg-ismerési folyamat mögött találunk-e érdeket, van-e tiszta megismerés (a darwinista magyará-zatok hierarchiája és az exaptáció kérdése), a reflektív tudat keletkezése, szerkezete és szerepe Irodalom: Pléh Csaba (1996, szerk.): Kognitív tudomány. Bp.: Osiris. Pléh Csaba (1997, szerk.): A megismeréskutatás egy új útja: A párhuzamos feldolgozás. Bp.: Typotex. Pléh Csa-ba (szerk., 1998): Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia. Bp.. Akadémiai. Tomasello, M. (2002): Az emberi megismerés kulturális gyökerei. Budapest: Osiris Elmefilozófia (1) A test-lélek probléma alapfogalmai: dualizmus, redukció, szuperveniencia. A funkciona-lizmus és kritikái. Szabad akarat, szabad választás. (2) A mentális reprezentációval kapcsola-tos alapfogalmak: képviseleti tartalom, hordozó, szignifikancia. Az eredeti intencionalitás kérdése. Az externalista-internalista vita. (3) Mentális okozás. A probléma eredete – a dua-lizmus. A rendhagyó monizmus; a funkcionalizmus kizárási problémája és az erre adott vála-szok. (4) Tudat. Hozzáférés és érzékleti minőség. Az érzékleti minőséggel kapcsolatos gondo-latkísérletek, és a belőlük fakadó érvek (a tudásargumentum; fordított spektrum; a ”magyará-zati űr” kérdése; a képességi hipotézis). Az élmények nyelvi kifejezhetősége. Az érzékleti minőségek konstruktív jellege. Irodalom: D. Chalmers (ed.) Philosophy of Mind: Classical and Contemporary Readings, Oxford University Press, 2002 A. Brook R. Stainton: Knowledge and Mind, A Philosophical Introduction, MIT Press, 2000. B. Eckardt: What is Cognitive Science? MIT Press, 1995. 4,5,6,7,8. fejezetek. Emberi és gépi fonetika és beszédértés Nyelvi szerveződés, a beszéd nyelvi alapjai. Fonetikus átírás. Hangforrás és a hangtér. Be-szédhang, mint rezgés. A beszédhangok képzése, létrejötte. A beszéd nem beszédhangok egymásutánja (kivágott hangok példája stb.) A beszéd egy folyamatos jel (lehet folyamatos mozgás, folyamatos rezgésváltozás) A beszédhangok fajtái, az artikuláció akusztikai vetülete, a beszédhangok variánsai, a hangok egymásra hatásának megismerése és ennek fontossága informatikai szempontból. Irodalom: Tarnóczy Tamás: Az emberi üzenetváltásról, Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete (1992). Kiefer Ferenc: Strukturális magyar nyelvtan II, Akadémai Kiadó (1994). Olaszy Gábor: Elektronikus beszédel?állítás, Műszaki Kiadó (1989) Evolúciós elmélet és megismerés Emberi megismerés és evolúció: A plaszticitás problémája és az agy fejlődése. Főbb szenzo-ros és motoros pályák. Legfontosabb genetikus és fejlődésbeli rendellenességek. A kognitív képességek fejlődése. Modellek a nyelvkialakulásra és a magasabb tudati funkciók kialakulá-sára. Evolúció és emberi megismerés. Az evolúciós episztemológiák. Popper, Toulmin, Kuhn, Campbell és mások modelljei, és ezek kritikái. Evolúció, racionalitás, játékelmélet. Kulturális evolúció. Kultúraterjedési mechanizmusok. Tudományfejlődés és az evolúciós gondolat. Irodalom: Changeux, Jean-Pierre (1985), Neuronal Man, New York: Pantheon. (Magyarul: Agyunk által világosan, Typotex). Boyd, Robert, and Peter J. Richerson (1985), Culture and the Evolutionary Process, Chicago: The University of Chicago Press. Evolúciós pszichológia BMETE47MC07 Evolúciós tudományok hierarchiája, a darwini örökség pszichológiai sorsa. Az adaptáció fo-galma. Moduláris és vezérelveket kiemelő evolúciós pszichológiai modellek. Az emberré vá-

lás és a mai ember architektúrája. Szexuális és természetes kiválasztás. Kulturális sokféleség és evolúció. Evolúciós fejlődés és kulturális változás. A fő témakörök: 1. A törzsfejlődés egy-ségei és mechanizmusai: csoport, egyed, gén, mém 2. Szexuális szelekció: párválasztás álla-toknál és az emberi párválasztási stratégiák 3. Fejlődés és öröklődés 4. Társas fejlődés, ro-konviszonyok és konfliktus. Reciprocitás, csoportviselkedés, együttműködés, versengés. Já-tékelmélet és evolúció. 5. Gondolkodás, megismerés, és mentális reprezentáció törzsfejlődési szempontból 6. A nyelv és kommunikáció evolúciója 7. Az érzelmek és érzelmi zavarok törzsfejlődési kérdései 8. Kultúra és evolúció. Irodalom: Bereczkei Tamás: Evolúciós pszichológia. Bp.: Osiris, 2001, Pléh Cs. Csányi V. és Bereczkei T. (2001, szerk): Lélek és evolúció. Budapest, Osiris, Dunbar, R. Barrett, L. és Lycett, J. (2005): Evolutionary psychology. Oxford, Oneworld, Tomasello, M. (2002): A kul-túra keletkezése. Budapest: Osiris Gyermeknyelv A kurzus célja a nyelvelsajátítás logikai problémáinak felvetése és a mai irodalom ezekre a problémákra adott elméleti megoldásainak megvitatása. Mi teszi lehetővé egy absztrakt ma-tematikai rendszer elsajátítását – minden normálisan fejlődő ember számára – explicit inst-rukció és visszajelzés hiányában? Mivel magyarázható a nyelvelsajátítás látszólagos függet-lensége más kognitív funkciók fejlődésétől? Irodalom: Fletcher, Paul & Macwhinney, Brian (eds.) (1995) The Handbook of Child Language. Oxford: Blackwell. Goodluck, Helen (1991). Language acquisition. Oxford: Blackwell. Harley, Trevor (2001) The psychology of language – from data to theory. East Sussex: Psychology Press.. Informatika BMETE92MC12 A tantárgy célja az, hogy a hallgatókat megismertesse egy számos területen (számolás, szimu-láció, ábrázolás, prezentáció stb.) rendkívül hatékony eszközzel, a Mathematica programmal, amely a hallgatók későbbi kutató munkájában is jólhasználható majd. A program (7es válto-zata) arra is alkalmas, hogy bemutassa a számítógéptudomány legújabb fejleményeit, pl. a programozási paradigmákat, különs tekintettel a funkcionális programozásra. Egyes matema-tikai fogalmak ismertetésére vagy ismétlésére is használjuk a tárgyat. Részletes tematika Ma-tematikai programcsomagok. – Intelligens számológép: elemi matematikai alkalmazások. – Kernel, front end, csomagok, demonstrációk. – Számok, egyenletmegoldás. – Ábrázolás, gra-fika. – Animáció, manipuláció, hang. – A Mathematica nyelve. Listák, általánosított listák. – Funkcionális programozás. – Szabályalapú programozás. Átírási szabályok. Mintaillesztés. – Procedurális programozás. – (Diszkrét, folytonos, sztochasztikus) matematikai alkalmazások. – Nyelvészeti alkalmazások. – A képfeldolgozás elemei. Irodalom: Szili L., Tóth J.: Matematika és Mathematica, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1996. Gray, J. W., Mastering Mathematica. Programming methods and applications, AP Pro-fessional, Boston, etc., 1994. Előadó által kiadott notebookok és jegyzetek, web oldalak. Intelligens rendszerek A tantárgy célja ismertetni az intelligens rendszerek fő struktúráit és elméleti eszközeit. A tantárgy ismerteti a modellezési és információ-ábrázolási módszerek új generációit, és külön figyelmet fordít a lágy-számítástudomány fogalmaira és fő irányaira. Ezekre az eszközökre építve bemutatja az intelligens rendszerek jellegzetes szerkezetét számos példán keresztül. 1. Modellezés és információ-ábrázolás klasszikus és modern eszközei. 2. Lágy-számítás-tudomány biológiai indíttatású módszerei. 3. Döntéshozás és irányítás intelligens rendszerek-ben, taníthatóság kérdései. 4. Példák részletes vizsgálata: Irodalom: Kóczy T. László – Tikk Domonkos: Fuzzy rendszerek, Typotex Kiadó, 2000

Ismeretelmélet A kurzus célja az alapvető episztemológiai ismeretek átadása a kognitív tudomány szakos hallgatók részére. A feldolgozás tematikus, de számos történeti példát tartalmaz. A kurzus végére a hallgatók megismerik szakterületük legfontosabb ismeretelméleti problémáit. Té-mák: Episzteomlógiai individualista és kollektivista megközelítések. Tudás, igazság, hit: főbb értelmezési hagyományok. Normatív modellek, deskriptivitás és naturalizálás. Néhány elem-zett szerző: Platón, Descartes, Bacon, Locke, Berkeley, Hume, Kant, Whewell, Mill, Herbart, Helmholtz, Mach, Carnap, Neurath, Russell, Wittgenstein, Kripke, Quine, Gettier, stb. Irodalom: az előadók által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek Kognitív fejlődés A kurzus alapszintű áttekintést ad a csecsemők és kisgyermekek képességeinek fejlődéséről. Ismerteti és példákon tárgyalja az elme moduláris elméletének főbb téziseit és bevezetést ad a különböző terület-specifikus rendszerek (mint például a naiv fizika, a naiv lélektan (tudatel-mélet), a naiv biológia, a naiv matematika, artefaktumok, stb.) kognitív architektúrája empiri-kus vizsgálatának módszereiről és főbb eredményeiről. A kurzus második része részleteseb-ben tárgyalja a tudat megértésének és a gondolatolvasás (sajátosan emberi) készségének ki-alakulását és reprezentációs előfeltételeit. Áttekintést ad a mentalizáció képességének össze-hasonlító és pszichopatológiai vizsgálatairól (normális és autizmussal élő gyerekeknél, em-berszabású majmoknál és kutyáknál). Külön figyelmet fordít a tudatelmélet kulturális beágya-zódására. Irodalom: Bremner,G. Fogel, A. (Eds.) (2001): Blackwell’s Handbook of Infant Development, Oxford, Blackwell, Goswami, U. (Ed.) (2002): Blackwell’s Handbook of Childhood Cognitive Development, Oxfrord, Blackwell, Bíró Sz. (2002): A naiv pszichológi-ai értelmezés csecsemőkori gyökerei, Bp., Osiris. Kognitív idegtudomány A központi idegrendszer anatómiai, biokémiai és élettani működéseinek haladó szintű meg-ismerése. A sejtmembrán fiziológiája. Az idegsejt. Ingerlékeny szövetek tulajdonságai. A szinaptikus transzmisszió. A KIR általános működései, osztályozás, ingerületvezetés. A peri-fériás idegrendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer. Az agykéreg. Irodalom: Fonyó: Orvosi élettan, Élettan gyógyszerészeknek. Pléh, Cs., Gulyás, B., Kovács, Gy. (Szerk.) Bevezetés a kognitív idegtudományba. Budapest, Osiris Kiadó. 2003. Changeux, J.-P. (2000): Agyunk által világosan. Bp.: Typotex. Vizi E. Sz., Altrichter F. Nyíri K. és Pléh Cs. (2002, szerk.): Agy és tudat. Bp.: BIP Kognitív pszichológia fő ágai 1 és 2 BMETE47MC03, BMETE47MC04 I. 1) Az emberi információtárolás jellegzetességei mellett a kurzus megmutatja azt is, milyen kapcsolatok vannak idegrendszeri, pszichológiai és mesterséges információtárolási rendszerek között. 2) Az észlelés alapvető elméletei, neurobiológiai és pszichológiai alapok. Receptív mező. Laterális gátlás. Kérgi szerveződés Párhuzamos pályák. Szomatoszenzoros percepció. A látórendszer részletei. 3) A nyelv és gondolkodás kapcsolatának vizsgálati és vitakérdéseit. A nyelvi és kulturális relativizmus problémája, a kategóriák eredete, a gyermeki nyelvfejlődés meghatározói, gondolkodás, kultúra és idegrendszer kapcsolata központi témái. Irodalom: Sekuler, R. és Blake, R. : Észlelés. Bp., Osiris, 2000. Tomasello, M.: Gondolkodás és kultúra. Bp., Osiris., 2001 II. A kurzus áttekinti a figyelemmel, tanulással és emlékezeti előhívással kapcsolatos kísérleti pszichológiai szakirodalmat. Az emlékezeti kódolással, előhívással, rövid távú folyamatokkal kapcsolatos elméleti modellek bemutatása mellett részletes betekintést nyújt a kísérleti pszi-chológiai módszerek történetébe és jelenlegi alkalmazásukba. A kurzus részletesen foglalko-

zik az emlékezeti kutatásokhoz szorosan kapcsolódó neuropszichológiai szakirodalommal, elsősorban az amnéziával foglalkozó vizsgálatokkal. Irodalom: Baddeley, A.D. (2001) Az emberi emlékezet. Budapest, Osiris. Schacter, D.L. (1998) Emlékeink nyomában. Háttér Kiadó. Bp Kognitív-informatika az emberi látásban A tantárgy célja megmutatni, hogy milyen műszaki informatikai eszközökkel lehet kognitív folyamatokat leírni és modellezni. Elsősorban a látott kép „megértését” vizsgálja és modellezi a tantárgy, kezdve a retina folyamatokkal egészen a V1 – 3 látókérgi folyamatok fő feladatáig. A tárgy a látás tanulására is kitér és megmutatja, hogy miként lehet a látókéregben feldolgo-zott információt tanulás útján tárgyfelismerésre használni. 1) Retina. 2) Nisztagmusos szem-mozgás kognitív szerepe és annak informatikai modellje, mint információ moduláció. 3) LGN feladata a látott kép kontúrozásában. 4) A V1 látókéregben zajló vonal és irány szelekció. 5) 3 dimenziós VFA modellje a V1 látókéreg kognitív folyamatainak. 6) VFA modell bővítése a vonalcsoportok szituációjával, hasonlóan a látókéreg valóságos feladataihoz. 7) Magasabb rendű alakzatok szűrése tanulás útján mesterséges neurális hálózatokkal. 8) Kog-informatikai modellek alkalmazása műszaki rendszerekben. Irodalom: Chalupa-Werner: The visual neurosciences. Chrurchland-Sejnowsky: The compu-tational brain Kultúraszociológia A tantárgy a kultúra fogalmával kapcsolatos kérdéseket járja körbe. Megvizsgálja a kulturális identitás és sokszínűség, a kulturális univerzálék és kulturális különbségek fogalmait. A min-dennapi élet kulturális perspektívában. A modern társadalmak rétegződésének elméletei és a művelődési viszonyok. Társadalmi mobilitás és művelődési szokások Művelődéspolitika és társadalom. Művelődéspolitika a modern államokban. A szabadidő-szerkezet változása. A szocializációs közegek (család, kortárscsoportok, iskolák, tömegkommunikációs eszközök) hatása a művelődésre. Oktatás, iskolarendszerek, kulturális újratermelés, művelődési egyen-lőtlenség. A kulturális tőke elmélete. A kommunikáció és a média. A tömegkommunikációs hatása. A televízió, mint társadalmi magatartásformák közvetítője. A társadalmi élet globali-zálódása. A média globalizálódása. Médiaimperializmus. A mozi, a televízió, a reklám és az elektronikus távközlés. Népszerű kultúra és magas kultúra. A félműveltség elmélete. Szubkul-túrák. Ízlések és értékválasztások. Irodalom: Feischmidt Margit (szerk.): Multikulturalizmus, Osiris, 1997. Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, Gondolat K., 1971,1993. Halász László (szerk.): Vége a Gutenberg Galaxisnak: Gondolat K., 1985. Hankiss Elemér: Az emberi kaland, Heli-kon K., 1998. Kutatószeminárium A kutatószeminárium (akár téma szerint több, kisebb csoportban) a szakdolgozat elkészítésé-hez szükséges készségeket fejleszti. Követelmények: a közösen megbeszélt készülő cikk- és fejezetváltozatok „megvédése” nyilvános vitában, konstruktív részvétel a megbeszéléseken. Célja a szakdolgozat elkészítésén és a tudományos normák átadásán túl a vita- és íráskészség fejlesztése. Matematika BMETE92MC11 A tárgy célja, hogy – minél kevesebb technika részlettel – bevezetést nyújtson a felsőbb ma-tematikába az előadások segítségével és egyéni cikkolvasás útján. A logikai, történeti és filo-zófiai kapcsolatokra fektetjük a fő súlyt. Részletes tematika A halmazelmélet és a logika alap-fogalmai. A számfogalom áttekintése. Relációk és függvények. Műveletek, relációk és függ-vények közötti kapcsolatok. Függvényekkel végzett műveletek. Sorozatok, sorok. Konver-

gencia, határérték. Valós függvények határértéke és folytonossága. Valós függvények diffe-renciálhatósága. Érintő. Deriválási szabályok. Függvénzviysgálat: monotonitás, szélsőértékek. Integrálás: primitív függvény, határoyott integrál. Az analízis alaptétele. Egyszerű differenci-álegyenletek megoldása. Diszkrét dinamikai rendszerek. Egyszerű, kaotikus viselkedést muta-tó modellek. Gráfok és hálózatok. Algoritmusok. – Matematikai programcsomagok alkalma-zásai. Irodalom: Az előadó által kiadott szöveggyűjtemény jegyzetek és web oldalak. Megfigyelés – Kísérlet A tárgy feladata a Kognitív Tudomány szak diákjait bevezetni a megfigyelésekkel és kísérle-tekkel kapcsolatos tudományfilozófiai problémákba. elemzésre kerülő problémák: a közvetlen megfigyelés és műszerek használata, a megfigyelhető entitások ontológiai státusza, a komplex folyamatok során nyert adatok státusza, a megfigyelési adatok hibái, ehhez kapcsolódó elmé-letek (különös tekintettel a pszichológiára és kognitív tudományra), a kísérletezés elmélete (Gooding, Hon, Steinle), a kísérletezés gyakorlata, képzettség és hallgatólagos tudás (Polányi), valamint a megfigyelés és kísérletezés metodológiája és ennek problémái (Duhem, Popper, Mayo). Irodalom: Gooding, David, T. J. Pinch, and Simon Schaffer. 1989. The Uses of experiment: studies in the natural sciences. Cambridge; New York: Cambridge University Press. Mayo, Deborah G. 1996. Error and the growth of experimental knowledge, Chicago: University of Chicago Press. Franklin, Allan. 2002. Selectivity and discord: two problems of experiment. Pittsburgh, Pa.: University of Pittsburgh Press. Neurobiológia BMETE47MC00 Az emberi agy modern vizsgálati módszerei A sejtmembrán fiziológiája, az idegsejt működé-seinek alapjai Ingerlékeny szövetek tulajdonságai és a szinaptikus transzmisszió A központi idegrendszer általános működései, neuronális osztályozás, ingerületvezetés A perifériás ideg-rendszer. Az enterális idegrendszer. Az autonóm idegrendszer Az agykéreg. Receptorok álta-lános jellemzői és típusai Szomatoszenzoros rendszer és fájdalom A látórendszer és a látás A hallórendszer és a hallás és az egyensúlyérzés A szagló és ízérző apparátus és a szaglás és ízlelés A motoros rendszer A limbikus rendszer és az érzelmek, motivációk A memória és a tanulás neurobiológiai alapjai Magasabb rendű megismerés neuronális alapjai, beszéd, kategorizáció, tudat. Irodalom: Kognitív Idegtudomány (Pléh-Kovács-Gulyás (szerk), 2003. Osiris. Despopoulos –Silbernagl: Élettan. Springer Hungária, Kandel-Schwartz- Jessel (eds.) Principles of neural science, McGraw-Hill. Neuropszichológia BMETE47MC06 Évszázadokon keresztül a magasabb szintű mentális működések javarészt az objektív termé-szettudományos vizsgálódás határain kívül estek. Az elmúlt évek kutatásai azonban olyan korábban megfoghatatlannak tűnő jelenségek idegrendszeri alapjaira derítettek fényt, mint a fogalomalkotás és nyelv, tervezés és problémamegoldás, érzelmek és tudat. Ezek az eredmé-nyek a magasabb szintű funkciókat érintő betegségekkel foglalkozó szakemberek érdeklődé-sét is felkeltették, gyökeres változások alapjait megteremtve nem pusztán elméleti síkon, de a mindennapi gyógyítás vonatkozásában is. Kurzusunkban ezen eredményeket tekintjük át, ösz-szekapcsolódást keresve a normál működésekkel és mechanizmusokkal. Irodalom: Kállai, J., Bende, I., Karádi, K., Racsmány, M. Bevezetés a neuropszichológiába. Medicina Kiadó, 2008.

Nyelvészeti alapismeretek BMETE47MC02 A kurzus célja az elméleti nyelvészet alapfogalmainak ismertetése a korunkban kiemelkedő irányzatok összevetésén keresztül, valamint a modern nyelvtudomány nyelvelemzési módsze-reinek bemutatása. A kurzus elméleti része a nyelvtudomány egyetemes érvényű eredményeit tárgyalja, míg a gyakorlati órák célja ezek alkalmazása a magyar nyelvre. A kurzus egyben alapokat nyújt a pszicholingvisztika tárgyhoz. Témák: A modern nyelvtudomány előtörténete: a Strukturalizmus és a tudományos rendszerezés fogalma. Tény, elmélet és értékítélet. A mo-dell mint a tudományos leírás eszköze. – A modern nyelvszemlélet: a nyelv mint pszichológi-ai jelenség és a nyelv biológiai megközelítése. Az emberi nyelv és az állati kommunikáció hasonlóságai és különbségei. – A nyelv megjelenítése: hangrendszerek, jelrendszerek és írás-rendszerek. – A nyelv szerkezeti felépítése: fonémák, morfémák és szintaktikai egységek. Szintaktikai alapú kategorizálás. – A formalista nyelvelmélet alpfogalmai: A generativitás fogalma. A rekurzió. A jelentés és a forma elválasztása. Szerkezeti manipuláció, a rejtett ele-mek elve. – Problémakörök a magyar nyelvben: a szórend és az információ „csomagolás” jellegzetességei. – A nyelv szemantikai felépítése: eseménytípusok, szerepek, deixis és anafo-ra. Szemantikai alapú kategorizálás. – A kognitivista nyelvelmélet alapfogalmai: a nyelv és a gondolkodás viszonya; metafora és metonímia. – A gyereknyelv jellemzői és a nyelvelsajátí-tás modelljei. – Neurolingvisztika: szerzett és fejlődési nyelvi rendellenességek; a neurolingvisztika vizsgálati eszközei. – Szociolingvisztika: dialektológia; a nyelv társadalmi megítélése. Irodalom: Pléh Cs. (szerk.), 1996, Kognitív tudomány. Budapest: Osiris. É. Kiss K. et al., 2003, Új magyar nyelvtan. Budapest: Osiris. Kálmán László – Trón Viktor, Bevezetés a nyelvtudományba. 2005, Budapest: Tinta. Nyelvi megértés és produkció A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztika mai elméleteivel a meg-értés és produkció folyamatáról és az ennek kutatásában használatos módszerekkel. A modu-láris és interakciós felfogás elméleti kettősségéből indulunk ki. Áttekintjük, hogy jelenik ez meg viselkedési és neurobiológiai evidenciákban. A megértésnél különleges szerepben tár-gyaljuk a lexikont, mely mintegy a tudás alapú és az adat alapú folyamatok interakciós felüle-te. A produkcióban a hezitációs módszerek elemzésén túl kitérünk a soktényezős modellek társalgási beágyazására is. Ezen túl készségfejlesztés is célunk, az, hogy a diákok képesek legyenek a módszereket kritikusan alkalmazni. Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum Programozás BMETE47MC08 Bevezető: A számítógép programozás alkalmazása a kognitív tudományban; a Matlab lehető-ségei, összehasonlítása általános célú programozási nyelvekkel és kísérletvezérlő program-csomagokkal – Programozási ismeretek: utasítás, kifejezés, változó; vektorok és mátrixok; adatvizualizáció; scriptek és függvények, forráskód szerkesztése, megjegyzések; elágazás, ciklus; fájlkezelés; adatstruktúrák és cellák – A Matlab fejlesztői környezet: munkafelület, eszközök, hibakeresés – Kísérletvezérlés: PsychToolbox vagy Cogent Graphics; egyszerű pszichofizikai kísérletek és adaptív módszerek – Jelfeldolgozás: hang– és képingerek létreho-zása; szűrés – Kitekintés: hardverközeli programozás, számítási modellezés. Irodalom: Krajcsi Attila: Kísérletvezérlés és adatelemzés a kognitív tudományban, Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2007. Stoyan Gisbert: Matlab – Numerikus módszerek, grafika, statisztika, eszköztárak, Typotex, 2008 Pszichofizikai vizsgálati módszerek Inger, információ, invariancia, empirizmus és direkt észlelés. Kapcsolat a fizikai változások és a pszichikus élmény között: klasszikus és abszolút pszichofizika. Érzékenység és döntés:

szignál–detekciós elmélet (kritérium szint, működési jelleg–görbék, mérési eljárások, törvé-nyek). Modern felhasználások. Irodalom: Sekuler és Blake: Az észlelés. Bp.: Osiris, 2000 Pszicholingvisztika BMETE47MC05 A nyelvészeti és pszichológiai kérdésfeltevés kapcsolata, a két szakma kapcsolatának történe-te adja a kurzus kiinduló keretét. A megértési folyamatok elemzése során a kísérleti módsze-rek mellett a dekompozíciós és interaktív modellek áttekintése a legfontosabb szervező elv, együtt a nyelvi szintek feldolgozási realitásának kérdésével. A beszédprodukció elemzése során a tervezés és megvalósítás szakaszoló modelljei mellett a produkció társalgási beágya-zása a központi téma. A lexikai szerveződés modelljeit a fogalmi szerveződés elemzéséhez kapcsoljuk. A kurzus gyermeknyelvi része a gyermeknyelv fejlődésének alapvetőn tanulási és innátista érrendszereit ismertetet, s kapcsolja őket mai biológiai tudásunkhoz. Irodalom: Gernsbacher. Handbook of psycholinguistics. Erlbaum, 1994. Berko–Gleason, J: Psycholinguistics. Boston, Allyan and Bacon, 2001. Pléh Csaba. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Bp., Osiris, 1998 Pszicholingvisztikai módszerek A kurzus célja, hogy a diákokat megismertesse a pszicholingvisztikában használatos módsze-rekkel. Ezen túl szeretnénk az egyes módszertani buktatókra is felhívni a figyelmet, és célunk, hogy diákok képesek legyenek kérdésfeltevéseikhez, illetve a vizsgált célcsoporthoz a megfe-lelő módszert kiválasztani. Általánosságban is szót ejtünk a kísérletek megtervezésének, le-folytatásának, kiértékelésének, és értelmezésének mikéntjéről. A módszerek áttekintését a lexikon kutatásának módszerei (képmegnevezés, képkiválasztás. monitorozás, lexikális dön-tés), a mondatmegértés kutatása (off–line és valósidejű módszerek), az előfeszítéses vizsgála-tok, majd a nyelvelsajátítás módszereinek bemutatása követi. Természetes nyelvi adatok elemzése, adatbázisok használata, s a neurobiológai módszerek tematikus áttekintése. A kur-zus készség kívánalma önállóan tervezett kísérletek bemutatása és megbeszélése. Irodalom: Gernsbacher, J. (ed.): Handbook of psycholingusitics. 1996 Erlbaum Statisztika BMETE92MC13 Áttekintjük a matematikai statisztika összes fontosabbfejezetét (mintavétel, becslés, hipoté-zisvizsgálat, regresszióanalízis, kísérlettervezés) különös tekintettel a klasszikus módszerek alkalmazhatóságának feltételeire (normalitás,linearitás, stacionaritás, skalárértékűség), ame-lyek a legtöbb gyakorlati feladatnál nem teljesülnek. Hogyan ellenőrizhetők ezek a feltételek, és mi a teendő, amikor nem teljesülnek – ezek a kérdések adják a tárgy vezérfonalát. Részle-tes tematika: Valószínűségi változók. Eloszlások. Véletlenszámgenerálás. Mintavétel. Becslésieljárások. Megbízhatósági intervallumok. Hipotézisvizsgálat. Függetlenség, normalitás. regresszió és interpoláció. Adatok megszerzése és bevitele. Klaszteranalízis. Kí-sérlettervezés. Alkalmazások. Az eredmények bemutatásának módszerei. A számolásokat a körülményektől függően Mathematica, EXCEL vagy SPSS segítségével végezzük. Irodalom: www.wolfram.com/solutions/Statistics/, www.wolfram.com/products/mathematica/analysis/content/StatisticsPackages.html, SPSS for Windows User's Guide series. SPSS Inc. 444 N. Michigan Avenue, Chicago, Illino-is, Vargha András (2000). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai al-kalmazásokkal. Pólya Kiadó, Bp Tudásszociológia A kurzus hallgatóit megismertetni a legújabb tudásszociológiai álláspontokkal. Célja bemu-tatni azokat az álláspontokat, amelyek a tudományos megismerés irányát és kognitív tartalmát befolyásoló társadalmi tényezők (kauzális és institucionális) szerepére vonatkozólag az utóbbi

évtizedekben kialakultak. A kurzus elemzi az episztemológia szociális fordulatának előzmé-nyeit (a historicista és naturalista fordulatot), valamint a tudásszociológia változatait. Külön figyelmet kap az Edinburgh–is és bathi iskola, ezek kritikája, és a szociálkonstruktivista mo-dellek. Irodalom: Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris 2000. Karácsony A.: Be-vezetés a tudásszociológiába,Osiris–Századvég 1995. Mannheim K.: Tudásszociológiai ta-nulmányok, Osiris 2000. Barnes,B.–Bloor,D.–Henry,J.: A tudományos tudás szociológiája, Osiris 2002. Fehér – Békés: Tudásszociológia szöveggyűjtemény. Typotex 2005. Tudományelmélet Főbb témák: Észlelés és fogalomalkotás: a fogalmi háló; az objektivitás és a szeparálhatósági követelmény. Az előrelátás– és magyarázatigény. Köznapi és tudományos megismerés. Az induktív és az analógiás gondolkodás szerepe a tudományos megismerésben. Az indukció fajtái és megalapozásai. A deduktív módszerek szerepe és határai. A konfirmáció és falszifikáció mádszertani szerepe és problémái. A Duhem–Quine tétel. A demarkáció problé-ma. Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.): Tudományfilo-zófia, 1999. M. Wartofsky: A tudományos gondolkodás fogalmi alapjai. Lakatos Imre: Tu-dományfilozófiai írásai, 1997. K. Popper: A tudományos felfedezés logikája, 1998. Th.Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 2000. Tudományfilozófia A kurzus a tudományfilozófia főbb kérdéseit mutatja be a 19.–20. században. Túl a standard nézetek (pozitivista és posztpozitivista tudományfilozófia és tudományfejlődés–elméletek) bemutatásán a cél a kognitív tudomány szak hallgatóit megismertetni a saját szakjuk történe-téhez és előzményeihez szorosan kapcsolódó tudományfilozófiai vitákkal és álláspontokkal. A főbb témák: a megismerés induktív és deduktív modelljei, az érzetek kvantifikálásának prob-lémái, a modern pszichológia kísérleti rendszerei és hibaforrásai, érzetadatok és protokolltéte-lek, tudományfejlődés–elméletek kognitív vonatkozásai, inter– és intrateoretikus redukció. Irodalom: Laki J.(szerk.): Tudományfilozófia, 1998. Forrai–Szegedi (szerk.): Tudományfilo-zófia, 1999. Valamint az előadó által feldolgozásra kiadott cikkek. Tudományos modellalkotás A tudományos modellalkotás kapcsán a következő problémák vizsgálata: Mi a modell repre-zentációs funkciója? Mik a modellek (ontológia)? Hogyan tanulunk a modellek segítségével (episztemológia)? A felfedezés hogyan kapcsolódik a modellekhez (metodológia)? Mi a mo-dellek és az elméletek kapcsolata? Milyen új szempontokat nyújt egy modellelméleti megkö-zelítés a realizmus/antirealizmus vitában és a redukció kérdésében? Mi a modellek kapcsolata a magyarázattal, az unifikálással és a természeti törvényekkel? Irodalom: Giere, R. Explaining Science: A Cognitive Approach. Chicago: University of Chi-cago Press, 1988. Cartwright, N. How the Laws of Physics Lie. Oxford: Oxford University Press, 1983. Cartwright, Nancy. The Dappled World. A Study of the Boundaries of Science. Cambridge: Cambridge University Press, 1999 Tudománytörténet A félévente változó oktatókkal megtartott tárgy célja az alapvető szövegelemzési készség fej-lesztése, a filozófiai gondolatmenetek rekonstruálása és értékelése.

Irodalom: az előadó által kiadott szöveggyűjtemény és jegyzetek

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR DÉKÁNI HIVATALA ÉS HALLGATÓI KÉPVISELETE

A Dékáni Hivatalának címe: 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K. ép. I. em. 7.

Dékán: DR. MOSON PÉTER egyetemi docens

Dékánhelyettesek: Gazdasági: DR. LÁNGNÉ DR. LÁZI MÁRTA egyetemi docens Nemzetközi és tudományos: DR. MAKAI MIHÁLY egyetemi tanár Oktatási: DR. PIPEK JÁNOS egyetemi docens

Dékáni Hivatal Titkárság: Telefon: 463-3561, Telefax: 463-3560 Hivatalvezető: DR. CSÁKÁNY ANIKÓ egyetemi adjunktus Ügyintéző: OZSVÁTHNÉ BENKÓ RITA (nemzetközi és tudományos ügyek) Titkárnő: GYULAI TÜNDE

Gazdasági csoport: Telefon: 463-3756 Gazdasági ügyek: HARTL BÉLÁNÉ előadó Munkaügyek: TORMA ANTALNÉ előadó

Tanulmányi csoport: telefon: 463-1919 Doktori iskolák: VIDA MÁRIA előadó

Kari Hallgatói Képviselet cím: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.401 telefon: (1) 463-4155 e-mail: hk@wigner.bme.hu honlap: http://hk.wigner.bme.hu

Kari lap: Pikkász a szerkesztőség címe: Wigner Jenő Kollégium, 1117 Budapest, Dombóvári út 3. B.402. telefon: (1) 463-4155 e-mail: pikkasz@wigner.bme.hu honlap: http://pikkasz.wigner.bme.hu

A TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR INTÉZETEI ÉS TANSZÉKEI

Fizikai Intézet – igazgató: DR. KERTÉSZ JÁNOS akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5 Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567.

Atomfizika Tanszék – tanszékvezető: DR. RICHTER PÉTER egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 44 Telefon: 463-4193, Telefax: 463-4194.

Elméleti Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. SZUNYOGH LÁSZLÓ egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., mf. 5 Telefon: 463-4107, Telefax: 463-3567.

Fizika Tanszék – tanszékvezető: DR. MIHÁLY GYÖRGY akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., II. em. 16 Telefon: 463-2312, Telefax: 463-4180. – Kémiai Fizika Tanszéki Csoport – vezetője: DR. NOSZTICZIUS ZOLTÁN egyetemi tanár 1111 Budapest, Budafoki út 8. F. épület, III. lh., I. em. CP4 Telefon: 463-1341. Telefax: 463-1896.

Kognitív Tudományi Tanszék – tanszékvezető: DR. RACSMÁNY MIHÁLY egyetemi docens 1111 Budapest, Egry József utca 1. T ép. V. em. Telefon / Fax: 463-1072.

Nukleáris Technikai Intézet – igazgató: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.

Nukleáris Technika Tanszék – tanszékvezető: DR. SÜKÖSD CSABA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.

Atomenergetika Tanszék – tanszékvezető: DR. ASZÓDI ATTILA egyetemi docens 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 7-9. R. ép. III. em. 17. Telefon: 463-2523, Telefax: 463-1954.

Matematika Intézet – igazgató: DR. GYÖRFI LÁSZLÓ egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. III. em. 12. Telefon: 463-2762, Telefax: 463-2761.

Algebra Tanszék – tanszékvezető: DR. RÓNYAI LAJOS akadémikus, egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 54. Telefon: 463-2094, Telefax: 463-1780.

Analízis Tanszék – tanszékvezető: DR. HORVÁTH MIKLÓS egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 25. Telefon: 463-2324, Telefax: 463-3172.

Differenciálegyenletek Tanszék – tanszékvezető: DR. SZÁNTAI TAMÁS egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. IV. em. 42. Telefon: 463-2140, Telefax: 463-1291.

Geometria Tanszék – tanszékvezető: DR. G. HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens

1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. II. em. 22. Telefon: 463-2645, Telefax: 463-1050.

Sztochasztika Tanszék – tanszékvezető: DR. TÓTH BÁLINT egyetemi tanár 1111 Budapest, Egry József utca 1. H ép. V. em. 57. Telefon: 463-1101, Telefax: 463-1677.