Számviteli törvény változásai 2015 · 2015. 3. 24. · 1 Számviteli törvény változásai...

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

1

Számviteli törvény változásai 2015

Számvitel aktuális kérdései

Előadó:

Egri-Retezi Katalinokleveles könyvvizsgáló

adótanácsadó

1

2015.március 26.

Számviteli törvény változások 2015

�Beszámolóval lezárt üzleti évvel kapcsolatos hibák/hibahatások fogalmának bővülése

�Pénzügyi lízing új fogalma�Éves beszámoló értékhatárának átszámítási

módja Ft-tól eltérő devizában való könyvvezetésnél

�Közbenső mérleg figyelembevételi lehetősége a saját tőke dokumentálására

�Az eszközök átsorolási kötelezettségére vonatkozó módosult szabályozás

�Tőketartalék növekedési jogcímeinek kiegészült tartalma


2


� Tőketartalék növekedési jogcímeinek kiegészült tartalma

� Pótbefizetés módosult szabályai:

- eredménytartalék növekedése a tulajdonosnál- eredménytartalék csökkenése a tagnál- lekötött tartalék növekedése a gazdasági

társaságnál- lekötött tartalék csökkenése a kapott pótbefizetés - visszafizetése során (nem pénzeszközzel való

teljesítéssel)- bekerülési érték kiegészült szövegrésze


� Passzív időbeli elhatárolás módosult szabályai

� Bekerülési érték fogalmának pontosítása és

kiegészült előírása

� Devizás tételek év végi értékelése

� Üzletág átruházás elszámolása

� Egyéb bevételek és egyéb ráfordítások

kiegészült szabályai a pénz-visszatérítési

akcióval és sérelemdíjjal kapcsolatosan


3


� Átalakulással összefüggésben módosuló előírások:

- rendkívüli bevételek / ráfordítások

- mérleg szerinti eredménynek az eredménytartalékba

történő átvezetési kötelezettsége

- beolvadásos kiválás és különválás vagyonmérleg

készítésével kapcsolatos előírás

� Közzétételi szabályok (könyvvizsgálói jelentés

visszavonása esetén)

� Megszűnő előírás: export értékesítés árbevételét

csökkentő szállítási- és rakodási költség

Számvitel aktuális kérdései

�Beszámoló típusok, áttérési lehetőségek és kötelezettségek

�Közbenső mérleg�Beszámoló elfogadása, közzététel,

beszámoló megőrzésének szabályai�Beszámolóval kapcsolatos felelősségi

szabályok; szankciók�Mikrogazdálkodói egyszerűsített éves

beszámoló�Gazdasági társaságok átalakulásával

összefüggő számviteli kérdések, teendők


4

I/a. Számviteli törvény változások

2015

7

Ellenőrzés fogalma a 2000. évi C. törvény alapján

Jóváhagyott beszámolóval lezártüzleti év(ek)adatainak:

- a gazdálkodó (önellenőrzés),illetve

- az adóhatóság általi utólagosellenőrzése

8

Szt. 3. § (3) 1. pont


5

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján

A hibák/hibahatások:

�az eszközöket és/vagy forrásokat,

�az eredményt, a saját tőkét érintik,

�a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel)

kapcsolatosak,

�a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem

megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből,

vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből

származnak.9

Szt. 3. § (3) 2. pont

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján

- szerződésmódosítással,

- a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált,

- beszámolóval lezárt üzleti év(k)et érintő

- gazdasági események könyvviteli elszámolásban

rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is.

10

Szt. 3. § (3) 2. pont 2015-től kiegészül


6

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 73.§ (2)

Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:� a) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a

szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített -általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);

� b) a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt -utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik);

11

Ellenőrzés megállapítása a Szt. alapján Szt. 73.§ (2)

Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:� c) a - teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti

teljesítésként elfogadott - vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során - utólag adott engedmény helyesbítő számlában, nyugtában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó- értékét (a helyesbítés a szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozik);

� d) az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt - a 72. § (3) bekezdése szerinti - termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő, illetve stornó számlában, nyugtában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített -általános forgalmi adót nem tartalmazó - értékét (a helyesbítés a visszavétel időpontjára vonatkozik);

12


7

Önellenőrzés – nem jelentős összegű hiba -

kezelési módja1. eset: csökkentő hatás- Választja, hogy társasági adó tárgyévi

bevallásában veszi figyelembe (amennyiben az adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét)

- Nem választja a tárgyévi bevallási lehetőséget, beadja az önellenőrzésinyomtatványt

2. eset: növelő hatásköteles benyújtani az önellenőrzést

Pénzügyi lízing fogalma a 2000. évi C. törvény alapján

Pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti

�pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet,

� ide értve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre

14

Szt. 3. § (8) 13. pont 2015-től


8

Pénzügyi lízingSpeciális finanszírozási forma, általában tőkeigényesebb eszközvásárlások fedezetéreLízingbe vevőnél:� Egy eszköz felett a birtoklás, a használat jogát megszerzi,

amelyért � meghatározott díjat fizet (tőkerészt és kamatrészt

tartalmaz)� Birtokláshoz kapcsolódik az összes haszon és kötelezettség� Szerződés végén a lízingtárgy tulajdonjogát (ellenérték

nélkül, vagy a piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron) szerezheti meg.

� Az eszközt ki kell mutatni a könyvekben (függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől)

Lízingbeadónál: az eszköz a tulajdonában marad

15

Pénzügyi lízing

Lízingbeadónál:

tulajdonjog

16


9

Ptk. 6:409. §Pénzügyi lízingszerződés

Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a lízingtárgy

határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a

lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles, ha a

lízingbevevő:

� A lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való

használatára, illetve

� a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a

szerződés kötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő

megszerzésére jogosult, vagy

� a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy

szerződés kötéskori piaci értékét.

17

Beszámoló készítés eltérő devizában

Amennyiben a vállalkozó az éves beszámolót

devizában készíti el, az alkalmazás feltételeként

forintban meghatározott értékhatárokat

�Az MNB által az adott időpontra vonatkozóan

közzétett, hivatalos devizaárfolyamon történő

átszámítással kell figyelembe venni.”

18

Szt. 20.§(5a) új bekezdés 2015-től


10

Közbenső mérleg érvényessége

A legutolsó beszámolót, vagy ha ilyen készült, a (6) bekezdés szerinti közbenső mérleget

�eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában — a mérleg fordulónapját követő hat hónapig lehet figyelembe venni a saját tőke alátámasztására .”

19

Szt. 21.§(7) új bekezdés 2015-től

Eszközök átsorolási kötelezettsége

�Amennyiben egy adott eszköz használata, rendeltetése a (4) bekezdés szerinti besorolást követően megváltozik, mert az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan már nem szolgálja vagy fordítva, akkor annak besorolását meg kell változtatni ;

- az eszközt - legkésőbb a mérlegkészítés időszakában, a mérlegfordulónapra vonatkozóan

- át kell sorolni a befektetett eszközök közül a forgóeszközök közé vagy fordítva, a forgóeszközök közül a befektetett eszközök közé.

20

Szt. 23. § (5) 2015-től


11

Eszközök átsorolási kötelezettsége

Gyakorlati kérdések:

�Mikor változik meg az eszköz rendeltetése (mi bizonyítja az átsorolási kötelezettséget)

�Önmagában az a tény, hogy értékesítésre kerül az ingatlan, nem jelent átsorolási kötelezettséget

Tőketartalék kiegészült elemeSzt 36§ (1)b)

2015-tőlb) egyéb vállalkozónál a tulajdonosok által az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként tőketartalékba (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét

22


12

Tőketartalék kiegészült eleme

Tőketartalék:

Csak a jegyzett tőkével együtt változhat!(Korábbi szöveg: alapításkor, tőkeemeléskor tőketartalékba helyezett összeg)

23

Szt. 36.§ (1b) 2015-től

Pótbefizetéssel kapcsolatos Szt. változások


13

Az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni

Szt 37§(2)e)

Pótbefizetés a tulajdonosnál:

A gazdasági társaság tulajdonosánál

(tagjánál) a gazdasági társaság veszteségének

fedezetére teljesített - törvényi előíráson

alapuló - pótbefizetés összegét a

pénzmozgással/eszközmozgással

egyidejűleg!!!

25

Pótbefizetés nem pénzeszközzel - tulajdonosnál

�Amennyiben a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló – törvényi előíráson alapuló – pótbefizetés teljesítése nem pénzeszközzel történik, akkor

�a teljesítésként átadott eszközt – az eszközmozgással egyidejűleg – az értékesítés szabályai szerint kell elszámolni, azzal, hogy az

� így keletkezett követeléssel szemben kell az eredménytartalékot csökkenteni .

26

Szt. 37.§ (7) új bekezdés 2015-től


14

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni

Szt 38§(3)

f) a gazdasági társaság tulajdonosánál -a testület által megszavazott, de még nem teljesített pótbefizetés összegét,

El kell számolni akkor is, ha az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz.

27

Pótbefizetés bekerülési értéke és dokumentuma

�pótbefizetésként, illetve a pótbefizetés visszafizetéseként kapott eszköz bekerülési (beszerzési) értéke:

�az eszköz pótbefizetésről, illetve a pótbefizetés visszafizetésről hozott

�közgyűlési, alapítói, taggyűlési határozatban meghatározott értéke .

28

Szt. 50.§(10) új bekezdése 2015-től


15

Kapott pótbefizetés -veszteséges vállalkozásnál

Szt 38§(4)

Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét- a pótbefizetés visszafizetéséig,- elszámolása: pénzmozgással, eszközmozgással egyidejűleg történik.

29

Kapott pótbefizetés visszafizetése -veszteséges vállalkozásnál

Szt 38§(10)Amennyiben, a gazdasági társaság veszteségének fedezetére szolgáló teljesített pótbefizetés visszafizetése nem pénzeszközzel történik:- az átadott eszközt (az eszközmozgással

egyidejűleg),- az értékesítés szabályai szerint kell

elszámolni, és- az így keletkezett követeléssel szemben

kell a lekötött tartalékot csökkenteni.

Új bekezdés 2015-től!30


16

31

Pótbefizetés pénzeszközzel�Tulajdonosnál

� Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K)� Utaláskor: 414 LT (T) – 38 PE (K)� Visszafizetéskor: 38 PE (T) – 413 ET (K)(Amennyiben a társaság saját tőke helyzete rendeződik, a pótbefizetést vissza kell fizetni a tulajdonosnak)

�Veszteséges társaságnálFeltétele:- Csak akkor, ha azt a társasági szerződés

megengedi� Kapott pótbefizetés: 38 PE (T) – 414 LT (K)� Visszautalt pótbefizetés: 414 LT (T) – 38 (K)

32

Pótbefizetés nem pénzeszközzel

� Tulajdonosnál: az adott pótbefizetés� Döntéskor : 413 ET (T) – 414 LT (K)� Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K)� Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K)� Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K)� Összevezetés (ÁFA nélk.): 414. LT (T) - 3 Követelés

(K)

� Tulajdonosnál: nem pénzeszközben visszakapott pótbefizetés

� Visszakapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T)- 44. Köt.(K)� Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K)� Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 413. ET (K)


17

33

Pótbefizetés nem pénzeszközzel

� Veszteséges társaságnál: átvett eszközök� Kapott pótbefizetés: 1,2,3 Eszközök (T) – 44. Köt. (K)� Kapcsolódó ÁFA: 46. Előzetes ÁFA(T) – 44. Köt. (K)� Összevezetés (ÁFA nélkül): 44. Köt. (T) – 414. LT (K)

� Veszteséges társaságnál: tulajdonosnak visszaadott pótbefizetés� Eszköz KSZÉ : 8 Ráfordítás (T)– 1,2,3 Eszköz (K)� Határozat szer. Érték: 3 Követelés (T) – 9 Bevétel (K)� Kapcsolódó Áfa: 3 Követelés (T) – 46 Fiz.ÁFA (K)� Összevezetés (ÁFA nélk.):414. LT (T) - 3 Követelés (K)

Passzív időbeli elhatárolás

Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:

mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, kártérítést, bírósági költséget, (korábban: késedelmi kamat is itt szerepelt!)

KÖTELEZETTSÉG a késedelmi kamat

34

Szt. 44.§(1)c) kimaradt szövegrész 2015-től


18

Bekerülési érték fogalmának pontosítása és kiegészült előírása Szt. 49.§(1)

� Gazdasági társaságnál alapításkor, tőkeemeléskor a jegyzett tőke fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként, a pótbefizetésként átvett (kapott) eszköz, létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéke bekerülési (beszerzési) értéknek minősül. Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében szereplő értéket kell tekinteni.

Devizás tételek értékelése

A mérlegben a valutapénztárban lévő valutakészletet, a devizaszámlán lévő devizát,

� továbbá a külföldi pénzértékre szóló – az 54-55 . szerint minősített – minden követelést, ideértve a

� követelés jellegű aktív időbeli elhatárolásokat is, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve

� kötelezettséget, ideértve a kötelezettség jellegű passzív időbeli elhatárolásokat is, az üzleti év

� Mérleg fordulónapjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni .

36

Szt. 60.§(2) 2015-től


19


Példa:

Deviza hitel év végi árfolyamveszteségét a vállalkozás elhatárolta, melynek adatai:�Elhatárolt árfolyamveszteség: 60.000eFt�Céltartalék: 50.000eFt

Feladat: állapítsa meg, hogy a devizahitel kiváltásra felvett Ft hitel hogyan érinti a tárgyévi beszámolót!


Példa:

Alapesetben

(T) 87. Pénz. e.ráf – (K) 39. Hal. ráford. 60.000

(T) 42. Egyéb célt. - (K) 96. Egyéb bev. 50.000

(T) 414. Lekötött tart. - (K) 413. Er.tart. 10.000


20


Példa:

Döntés alapján 3 év alatti feloldás esetén:

(T) 87. Pénz. e.ráf – (K) 39. Hal. ráford. 20.000

(T) 42. Egyéb célt. - (K) 96. Egyéb bev. 50.000

(T) 413. Eredménytart. - (K) 414. Lek.tart. 30.000

(10.000+30.000=40.000)

Szt. 177.§ (38)

A 33. § (3) bekezdése szerinti külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében a 33. § (2) bekezdése szerinti halasztott ráfordítás - a 33. § (4) bekezdése figyelembe vételével számított - összegét a 33. § (3) bekezdésétől eltérően a vállalkozó, saját döntése alapján, a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti.


21

Szt. 41.§ (4)-(5)

41.§(4) Ha a vállalkozó a …………..nem realizált árfolyamveszteségét a 33. § (2) bekezdése szerint halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a beruházás, vagyoni értékű jog aktiválásától, egyéb esetben a hitel folyósításától eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegű céltartalékot kell kimutatnia.

41.§(5) Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a 33. § (3) bekezdése szerint meg kell szüntetni, akkor a (4) bekezdés szerint képzett céltartalék is megszüntetendő.

Üzletág átruházás nettó árbevétele 2015-től

Az értékesítés nettó árbevételeként kell elszámolni:� az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti

üzletág átruházásakor

� az üzletág átruházásáért kapott, az átadott eszközök —

átadott kötelezettségek értékével csökkentett — piaci

értékét meghaladó ellenértéket.

� ÁFA 259.§ 25/A. üzletág: a vállalkozásnak olyan működő

egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a

hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági

tevékenység tartós folytatására;42

Szt. 72.§(4)e) új bekezdése


22

Üzleti vagy cégérték Sztv. 3.§ (5) 1. a)

Cégvásárlás esetén:

- a megvásárolt társaság, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi,

- a fizetett ellenérték és az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha

- a fizetett ellenérték a magasabb,

Üzletág átruházás példa

Adatok az üzletág átruházás keretében átadott vagyoni elemekről:

�Tárgyi eszközök 10.000�Készletek 5.000�Kötelezettségek 2.000�Fizetendő összeg 16.000

Könyvelje el a fenti adatok alapján az ügyletet1. Átadónál2. Átvevőnél


23


1. Átadónál

- E/K kivezetése:

(T) 37. Techn. szla – (K) 1. Tárgyi eszköz 10.000(T) 37. Techn. szla – (K) 2. Készlet 5.000(T) 4. Kötelezettség - (T) 37. Techn.szla 2.000

- Kapott ellenérték:

(T) 3. Vevők - (K) 37. Tech.szla 13.000(T) 3. Vevők - (K) 9. Ért. nettó árbev. 3.000


1. Átvevőnél

- E/K átvétele: (T) 1. Tárgyi eszköz – (K) 37. Techn. szla 10.000(T) 2. Készlet – (K) 37. Techn. szla 5.000(T) 37. Techn. szla - (K) 4. Kötelezettség 2.000

- Fizetett összeg/Cégérték elszámolása:(T) 37. Tech.szla - (K) 4. Szállítók 13.000(T) 1. Cégérték - (K) 4.Szállítók 3.000


24

Egyéb bevétel pénz visszatérítési akciónál

Egyéb bevételként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló —

� konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz,

szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem

számlázott— utólag kapott (járó) engedmény szerződés

szerinti összegét,

� ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti

közvetett pénz visszatérítési akció keretében kapott (járó)

engedmény —fizetendő általános forgalmi adóval

csökkentett — összegét is .47

Szt. 77.§(7) kiegészült bekezdése 2015-től

Egyéb ráfordítás pénz visszatérítési akciónál

� Egyéb ráfordításként kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló —konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott— utólag adott (fizetendő) engedmény szerződés szerinti összegét,

� ide értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz visszatérítési akció keretében adott (fizetendő)engedmény —levonható általános forgalmi adóval csökkentett —összegét is .

48



25

Pénz visszatérítési akció keretében kapott engedmény könyvelése

Kapott pénzvisszatérítés összege:

(T) 3. Pénzeszköz – (K) 96. Egyéb bevétel 1.270

Kapcsolódó Áfa összege:

(T) 96. Egyéb bevétel – (K) 4. Levonható Áfa 270

Pénz visszatérítési akció keretében adott engedmény könyvelése

Adott pénzvisszatérítés összege:

(T) 86. Egyéb ráfordítás – (K) 3.Pénzeszköz 1.270

Kapcsolódó Áfa összege:

(T) 4. Fizetendő áfa – (K) 86. Egyéb ráfordítás 270


26

Egyéb bevétel

Az egyéb bevételek között kell elszámolni:

a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét

Nem vagyoni kártérítési igények helyébe lépő: ún. személyiségi jogok megsértésének önálló jogkövetkezménye

51

Szt. 77.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től

Egyéb ráfordítás

Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:

a fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, elszámolt, fizetendő, a mérlegfordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét;

52

Szt. 81.§(2)b) kiegészült bekezdése 2015-től


27

Sérelemdíj

�ha bizonyított a személyiségi jog megsértése, akkor már nem szükséges azt is bizonyítani, kár érte,

�Például, valakinek jogellenesen kezelték az adatait, engedély nélkül tették közzé fényképét, (becsület, jó hírnév, magántitokhoz való jog, képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése) nem kell bizonyítani a bekövetkezett hátrányt,

�kérhető a sérelemdíj - annak összegét majd a bíróság mérlegeléssel megállapítja.

Sérelemdíj

�A bizonyítás megfordult, így ha nem bizonyítható a kimentés, akkor fizetni kell. Például közlekedési balesetnél: a károkozónak kell bizonyítania, hogy nem sértette meg a Kresz szabályt.

�Az, hogy mekkora összegben, az továbbra is az eset összes körülményei alapján dönthető majd el. A magasabb sérelemdíj követelése a bírósági mérlegeléstől fog függni, és nagy a valószínűsége annak, hogy minél súlyosabb a jogsértés, annál magasabb összeg terjeszthető elő.


28

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege

� A (4) bekezdés a) pontja szerinti könyv szerinti értéket

az átalakuló gazdasági társaság e törvény szerinti

beszámolója mérlegére vonatkozó előírásoknak

megfelelően kell meghatározni ,azzal, hogy

� a vagyonmérlegben az értékhelyesbítés és az

értékhelyesbítés értékelési tartaléka ,

� valamint az értékelési különbözet és a valós értékelés

értékelési tartaléka nem szerepelhet, továbbá

� a mérleg szerinti eredményt az eredménytartalékba át

kell vezetni . 55


Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás

�Beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során

� a kiválás és a különválás szabályai mellett a�beolvadás szabályait is megfelelően

alkalmazni kell.

Korábbi szöveg:Ha a kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más, már működő társaság(ok)hoz csatlakozik (csatlakoznak), akkor a kiválásban az átvevő társaság(ok) is részt vesz(nek) és e tekintetben a vagyonmérlegek (az azokat alátámasztó vagyonleltárak) elkészítése során a beolvadás szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

56



29

Könyvvizsgálati kötelezettség

Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé

teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves

beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves

beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói

jelentés visszavonását, a vállalkozó – ha jogszabály

eltérően nem rendelkezik – a visszavonást követő 90

napon belül köteles az ismételt könyvvizsgálat

elvégzéséről gondoskodni.”

57

Szt. 155/C. 2015-től

Közzététel

Amennyiben jogszabály lehetővé vagy kötelezővé teszi az éves beszámolóra, az egyszerűsített éves beszámolóra, az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentés visszavonását és új független könyvvizsgálói jelentés kibocsátását a vállalkozó

�a visszavont, illetve az új független könyvvizsgálói jelentésre az e törvényben meghatározott közzétételi és letétbe helyezési előírásokat köteles alkalmazni

58

Szt. 154/B. § (3) új bekezdés 2015-től


30

Megszűnő szabály

Az exportértékesítés árbevételét csökkenti amagyar határállomás és a külföldi rendeltetésihely közötti útszakaszra jutó - devizában,valutában vagy forintban számlázott, illetvefizetett - szállítási és rakodási-raktározásiköltség a számlázott, fizetett forintösszegben, avalutának, illetve a devizának a teljesítésnapjára vonatkozó - a 60. § (4)-(6) bekezdéseszerinti - devizaárfolyamon átszámítottforintértékén.

59

74.§(3) megszűnt bekezdés 2015-től (2014-től sem kell)

I/b. Számvitel aktuális kérdései


31

Beszámoló típusok, áttérési lehetőségek és kötelezettségek

Beszámolótípusok

Szt. 9. §

(1) Éves beszámolót és üzleti jelentést köteles készíteni a kettős

könyvvitelt vezető vállalkozó, a (2) bekezdésben foglaltak

kivételével.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős

könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti

évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző

három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az

alábbi határértéket:

a) a mérlegfőösszeg az 500 millió forintot,

b) az éves nettó árbevétel az 1000 millió forintot,

c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

62


32

Beszámolótípusok

Szt. 9. § (3) Kivételek (nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót):� Nyrt.,� az anyavállalat, � Tőzsdei cégek

9.§ (5) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az értékhatárok számítása: a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és - ha van - a megelőző (első) üzleti év (éves szintre átszámított) nettó árbevételét kell figyelembe venni.

63

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓ Szt 96.§-98.§

Az egyszerűsített éves beszámoló készítése során: � a 25. § (8) bekezdése, illetve a 45. § (3)

bekezdése előírásait nem kötelező alkalmazni:……..

� 25.§(8) Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített - a 3. § (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott - többletkifizetés összegét.


33

Mentesítés értékhatárai (konszolidált beszámoló)

2014-től 117. § (1) Az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két -egymást követő - üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: �a) a mérlegfőösszeg 5400 millió forintot, �b) az éves nettó árbevétel 8000 millió forintot, �c) az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak

száma a 250 főt.

65

Közbenső mérleg


34

Közbenső mérleg

� a vállalkozó által meghatározott fordulónapra-tól: legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év

mérlegfordulónapját követő nap -ig: közbenső mérleg fordulónapja

� Szt. beszámolóra vonatkozó szabályok szerint

� fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján,

� a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével,

� eredmény-kimutatással alátámasztottan,

67

Közbenső mérleg

� utólag is ellenőrizhető módon,

� leltárral alátámasztott módon (eszközökre –

forrásokra)

� terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés

elszámolás, céltartalék-képzés, időbeli

elhatárolások – számítások alapján

� az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem

lehet lezárni, folyamatosan vezetni kell

� Ha a vállalkozónál könyvvizsgálat kötelező, ez a

közbenső mérlegre is vonatkozik. 68


35

Új ptk. 3:174. § [A saját üzletrész megszerzésének feltételei](1) A korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészét átruházással

a taggyűlés határozata alapján szerezheti meg.(2) A társaság a saját üzletrészét ellenérték fejében a törzstőkén

felüli vagyona terhére szerezheti meg. A társaság saját üzletrészét nem szerezheti meg ellenérték fejében, ha osztalék fizetéséről sem határozhatna. A saját üzletrészért nyújtandó ellenérték fedezetének megállapításával összefüggésben a beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

3:201. § [A törzstőke felemelése törzstőkén felüli vagyonból](1) A társaság a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel

meghozott határozatával a törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából akkor emelheti fel, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a társaság saját tőkéjét, és a társaság előző üzleti évre vonatkozó beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege szerint a társaság rendelkezik olyan törzstőkén felüli vagyonnal, amely törzstőkeemelésrefordítható. A törzstőke felemelésének fedezetét a társaság hat hónapnál nem régebbi fordulónappal készült beszámolója vagy közbenső mérlege alapján kell igazolni.

(2) A törzstőkén felüli vagyonból történt törzstőkeemelés a tagok törzsbetéteit a korábbi törzsbetétek arányában növeli.

69

Saját tőke és a közbenső mérleg2014-től

�Szt. 21§ (6) Ha jogszabály a vállalkozó saját tőkéjének évközi megállapításáról, vagy figyelembe vételéről rendelkezik, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában saját tőke alatt a jogszabály előírásainak megfelelő időpontra, mint mérlegfordulónapra elkészített (1)–(5) bekezdés szerinti közbenső mérlegben kimutatott saját tőkét kell érteni.

70


36

Beszámoló elfogadása, közzététel, beszámoló megőrzésének szabályai

Beszámoló elfogadása

�Jogosult testület által�Döntés az eredményről

� Osztalék� Csak abban a devizában, amiben beszámoló� Osztalékkorlát figyelembevételével� Osztalékelőleg átvezetése zárlati tételként

� Eredménytartalékba helyezés� Későbbi veszteség fedezetére� Későbbi osztalékfizetés fedezetére� Lekötési jogcímek fedezetéreFigyelem: a fejlesztési tartalék jóváhagyott összege is dokumentált legyen (tulajdonosi döntés!)

72


37

Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak

(tőke probléma esetén)

Tisztelt Tulajdonosok!

Beszámolójuk adatai alapján felhívjuk a figyelmet cégük tőkehiányos helyzetére, illetve az ebből eredő cégjogi intézkedési kötelmükre az új Ptk szerinti paragrafusok alapján:

3:133§ általános szabály3:189§ Kft-kre vonatkozó külön szabály3:270§ Rt-kre vonatkozó külön szabály

73

Javasolt tájékoztató levél a cég tulajdonosainak

(tőke probléma esetén)

� Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a pótbefizetés intézménye csak abban az esetben alkalmazható, ha a társaság alapítói okiratában határoztak annak lehetőségéről.

� Amennyiben a törvény adta lehetőségekkel nem él a társaság, úgy a cégbíróság felügyeleti jogköre alapján eljár (kényszertörlést is kezdeményezhet).

� A fenti jogszabályokkal kapcsolatos döntéseket az ügyvezetésnek kell meghoznia, ennek hiányából eredő kárt cégünk kártérítési kötelezettsége körében nem téríti meg.

74


38

Beszámoló közzététel

Közzétételi kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó jogkövetkezmények:

• 1. felszólítás 500 eFt mulasztási bírsággal

• 2. felszólítás 1.000 eFt mulasztási bírsággal

• NAV – előzetes adószám-felfüggesztés nélkül –adószámot törli

• Átadja a CB-nak kényszertörlésre

Iratőrzés

Beszámoló, üzleti jelentés, leltár, értékelés, főkönyvi kivonat megőrzése

8 év

�Art. 2013. 01. 01 nappal kiegészült egy 47/A paragrafussal, amely kimondja:

„Az adózó, ha bizonylatot, könyvet, nyilvántartást online hozzáférést biztosítva, elektronikusan őrzi meg, köteles ellenőrzés esetén az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani.”

76


39

Beszámolóval kapcsolatos felelősségi szabályok; szankciók

Felelősség

Szt. 8 §(5) „A gazdálkodó legfőbb irányító (vezető) szervén, ügyvezető szervén és felügyelő testületén belül a tagok együttes kötelezettsége - a külön jogszabályban meghatározott hatáskörükben eljárva - annak biztosítása, hogy az éves beszámoló … valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala e törvény előírásainak megfelelően történjen.”

Szt. 20 §(6): „Az éves beszámoló részét képező mérleget, eredménykimutatást és kiegészítő mellékletet a hely és a kelet feltüntetésével a vállalkozó képviseletére jogosult személy köteles aláírni.”

78


40

Felelősség – Gt.

Gt.26. § (2) „A vezető tisztségviselők korlátlanulés egyetemlegesen felelnek a társasággal szemben azokért a károkért, amelyek a bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.”

A rendelkezést az új Ptk nem tartalmazza, de…

79

Felelősség – Ptk.

3:24. § [A vezető tisztségviselő felelőssége]A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.


41


�3:28. § [A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége]

�A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.


3:38. § [Állandó könyvvizsgáló]

(2) Ha az állandó könyvvizsgáló a jogi személy vagyonánakolyan változását észleli, amely veszélyezteti a jogiszeméllyel szembeni követelések kielégítését, vagy ha olyankörülményt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy afelügyelőbizottsági tagok e minőségükben kifejtetttevékenységükért való felelősségét vonja maga után,késedelem nélkül köteles az ügyvezetésnél kezdeményeznia tagok - tagság nélküli jogi személyek esetén az alapítóijogkör gyakorlójának - döntéshozatalához szükségesintézkedések megtételét. Ha a kezdeményezés nem vezeteredményre, a könyvvizsgáló köteles a feltártkörülményekről a jogi személy törvényességi felügyeletétellátó nyilvántartó bíróságot értesíteni.


42

Felelősség - Art .172. § (1)e)

A magánszemély adózó - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja,

� a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, � a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy az

előírásoktól eltérően vezeti, � számviteli törvény alapján összeállítandó

szabályzataiban foglaltaktól eltérően jár el, továbbá

83

Felelősség - Art .172. § (1)e)

�a közzétett beszámolója a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be (lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása -az ésszerűség határain belül - befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók.


43

Felelősség- Art .174/A. §� a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő

eredménytelen elteltét,

� a céginformációs szolgálat közzétételi költségtérítés teljesítésének

� elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő 15 napon belül

� 30 napos határidő tűzésével

� mulasztási bírság kiszabása mellett

� az állami adóhatóság felhívja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

� Ha az adózó nem pótolja, � 60 napos határidővel, mulasztási bírság (1millió Ft) kiszabása mellett

ismételten felhívja az adózót

� ismételt felhívásban sem tesz eleget, az állami adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül hivatalból törli és erről a cégbíróságot elektronikus úton haladéktalanul értesíti és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását.

85

Btk.(2012. C. tv.) 2013.07.01.A számvitel rendjének megsértése

403. § „(1) Aki a számvitelről szólótörvényben vagy a felhatalmazásánalapuló jogszabályokban előírt bizonylatirendet megsérti vagy könyvvezetési,beszámoló készítési kötelezettségétmegszegi, és ezzela) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló

hibát idéz elő, (*) vagy

b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

bűntett miatt három évig terjedőszabadságvesztéssel büntetendő.”

86


44

„(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az egyéni vállalkozó, valamint a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó más gazdálkodó is, aki jogszabályban meghatározott nyilvántartási, bizonylatolási kötelezettségét megszegi, és ezzel vagyoni helyzetének áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja.”

87

„(3) A büntetés az (1) bekezdés esetén két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság körében követik el.”

88


45

(4) ”E § alkalmazásában a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja a hiba elkövetésének üzleti évére vonatkozó számviteli beszámolóban kimutatott nettó árbevétel 20 %-át és mérlegfőösszeg 20 %-át is. Minden esetben megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló a hiba, ha egy adott üzleti évet érintően feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes, előjeltől független összege meghaladja az ötszázmillió forintot.”

89

Mikrogazdálkodóiegyszerűsített éves beszámoló


46

Választási feltétel

�A 2013-ban kezdődő üzleti évtől választható

�Nincs bejelentési kötelezettség�Jogelőd nélkül alapított vállalkozás is

választhatja�A mikrogazdálkodó üzleti éve nem

térhet el a naptári évtől.

91

Választási feltétel

�Könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozó,�Ha két egymást követő üzleti évben a

mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket

� a mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,� az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,� az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak

száma a 10 főt.

(2014 évre - 2012 és 2013 év alapján)92


47

Nem választható

� Kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol

könyvvizsgálatot jogszabály ír elő;

� Takarékszövetkezet;

� Konszolidálásba bevont vállalkozás;

� Külföldi vállalkozás mo-i fióktelepe;

� Vállalkozás, amely a megbízható és valós kép

érdekében eltér a Szt. előírásaitól;

� Naptári évtől eltérő beszámolás esetén.

93

Beszámoló részei - Mérlegtételek

�1. melléklet - mérlegből �2. melléklet – eredménykimutatás

(Mindkettő lényegében megegyezik az egyszerűsített éves beszámoló soraival),

�Nincs „középső oszlop” – feltárás évre könyvelendő

�NINCS kiegészítő mellékletet.�NINCS üzleti jelentés.�A mérlegen sajátos kiegészítő információk�Eredménykimutatás összköltség eljárással.�Korm.r. nem szabályozott kérdésekben Szt.

előírásai94


48

Szabályzatok

�3. melléklet - előírt számlatükör szerint KELL könyvelni.

�Saját számlatükröt akkor alkalmazhat, ha számlarendet készít, (Szt. 161. § szerint).

„(2) A számlarend a következőket tartalmazza: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és

megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből

egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,

c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,

d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.”

95

Szabályzatok

�Számviteli politikát + egyéb szabályzatokat NEM KELL készíteni, mert fő szabályként a rendelet rögzíti az elszámolási módokat. Ettől eltérni nem lehet!

� DE … Néhány választási lehetőséget biztosít – erről

a mérleg kiegészítő információiban KELL nyilatkozni.

�kapcsolt felekkel lebonyolított ügyleteket, ha ezek az ügyletek � lényegesek, és � nem a szokásos piaci feltételek között valósultak meg (ilyen ügylet hiányában ennek tényét).

96


49

Áttérések, nyilatkozatok 2014-től

� A-C különbözethez kapcsolódó lekötött tartalékot fel kell oldania

� Az első üzleti évre mikro beszámolót készítő vállalkozó döntése alapján: az A-C különbözet miatti halasztott ráfordítást üzleti év végén és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben is megszüntetheti, ha annak összege az 1 millió forintot meghaladja.

� A mikrogazdálkodói beszámolót első üzleti évre készítő vállalkozó képviseletére jogosult személynek a mikrogazdálkodói beszámoló választásáról legkésőbb az üzleti év első napjával írásban nyilatkoznia kell.

� A nyilatkozatot a bizonylatok megőrzésére vonatkozó határidőig meg kell őrizni.

97

Számlatükör módosult számlái 2014-től

Számlatükör

�8761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamvesztesége

�8762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamvesztesége

8763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamvesztesége

98


50

Számlatükör módosult számlái 2014-től

Számlatükör

�9761. Deviza- és valutakészletek forintra átváltásának árfolyamnyeresége

�9762. Külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek pénzügyileg rendezett árfolyamnyeresége

9763. Devizás eszközök és kötelezettségek mérlegfordulónapi értékelésének összevont árfolyamnyeresége

99

Számlatükör módosult számlái2015-től

�8673. Tao által elismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak

�8674. Tao által el nem ismert bírságok, kötbérek, késedelmi kamatok, pótlékok, kártérítések, sérelemdíjak

100


51

Kilépés

�Könyvvizsgálati kötelezettség keletkezésével

�Határérték túllépés esetén - két egymást követő üzleti évben nem felel meg, akkor a 2. üzleti évet követő évtől (éves beszámolót vagy egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni.)

�Önkéntes kilépés – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három, mikrogazdálkodói beszámolóval lezárt üzleti év után.

�Mérleg fordulónap váltás után

101

Átalakulás

� Általános szabály átalakulás, szétválás esetén: jogelőd szabályai szerint (ha átalakulásban mikrogazdálkodónem szerepel, de a jogutód mikrogazdálkodóit kíván a jövőben készíteni: áttérés szabályai

� Beolvadásnál: szereplők között mikro van, akkor a beolvasztó szabályai szerint

� Összeolvadásnál: szereplők mind mikro szerintiek, akkor a jogelőd szabályai szerint, ha viszont legalább egy nem mikro, akkor éves beszámoló szabályai!

DE: a fenti beolvadás/összeolvadás vagyonmérlegei mikroszerint kerültek összeállításra, de a jogutód meghaladja amikro értékhatárokat: nyitás után áttérési kötelezettség anormálra (nyitás utáni rendező tételek nélkül)

102


52

Összeolvadás

�Egyik szereplő nem mikro: éves beszámoló szerinti vagyonmérleg készítés

�Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérlege éves beszámoló szerint készült, de a jogutód át kíván térni mikrora: áttérés szabályai (nyitás utáni rendező tételekkel)

103

Gazdasági társaságok átalakulásával összefüggő számviteli kérdések, teendők


53

Jegyzett, de be nem fizetett tőke a jogelőd vagyonmérlegében

Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete (JOGELŐD)

Szt. 138.§(6) Az átalakuló gazdasági társaság

vagyonmérleg-tervezetének harmadik

oszlopában a saját tőke tételében csak jegyzett

tőke, tőketartalék, eredménytartalék (ez utóbbi

negatív előjelű is lehet) és lekötött tartalék

tétel szerepelhet, ennek érdekében előzőleg a

szükséges átvezetéseket is el kell végezni.105

2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről

3:40. § [Korlátozások] Nem alakulhat át a jogi személy, ha

c) a tagok vagy az alapítók a létesítő okirat szerinti vagyoni hozzájárulásukat nem teljesítették.

106


54

Kilépő taggal való elszámolás2013. évi V. törvény, a Polgári Törvénykönyvről

3:42. § [Az átalakulásban részt nem vevő tagok] (1)A tagsággal rendelkező jogi személy tagjai az

átalakulási terv közlésétől számított harminc napon belül nyilatkozhatnak arról, hogy nem kívánnak az átalakulással létrejövő jogi személy tagjaivá válni.

(2) Az (1) bekezdés szerint jognyilatkozatot tett tagok tagsági jogviszonya az átalakulás időpontjában megszűnik, és az átalakuló jogi személy vagyonából olyan hányadra jogosultak, amelyet a jogi személy jogutód nélküli megszűnése esetén igényelhetnének.

107

Kilépő taggal való elszámolás2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi

személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

6§(3) Az elszámolás során a megváló tag járandóságát a tagnak a jogelőd jogutód nélküli megszűnése esetén járó vagyon mértékében kell meghatározni. Ha a tag járandóságát a létesítő okirat rendelkezése alapján piaci értéken állapítják meg, akkor - a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével - kötelező vagyonátértékelést végrehajtani. Nincs helye a tag részére vagyonkiadásnak, ha a jogelőd saját tőkéje nulla vagy negatív.

108


55

Vagyonkiadás2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi


6§(5) A jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető vagyonhányadot a jogutód jogi személy nyilvántartásba vételét követő hatvan napon belül kell kiadni, kivéve, ha az érintettekkel kötött megállapodás eltérő időpontot jelöl meg.

109

Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

(rendezés)Szt. 140. § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági

társaság vagyonmérleg-tervezetének a jogutód gazdasági társaság vagyonát tartalmazó oszlopában a saját tőke tételében jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, illetve lekötött tartalék tételek szerepelhetnek, és csak pozitív összegekkel.

(2) Ha a saját tőke egyes elemeinek - az előző előírások szerint kialakított - értékétől a (3)-(7) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a létesítő okiratban a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke - létesítő okirat szerinti megosztásának megfelelő-átrendezéséhez egy további külön oszlopot ("rendezés" oszlop) is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe.

110


56

Saját tőke rendelkezésre bocsátási szabályok

2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

6§ (4) Ha az átalakulással létrejövő jogi személy vagyonmérleg-tervezet szerinti saját tőkéje - a jogutód jogi személyben tagként részt venni nem kívánó személyeket megillető összeg elkülönítése után, vagy más okból - nem éri el a jegyzett tőkének a törvényben meghatározott legkisebb összegét vagy a jogutód létesítő okirattervezetében meghatározott jegyzett tőke összegét, az átalakulást meghiúsultnak kell tekinteni, kivéve, ha a jogutód jogi személy tagjai az átalakulás érdekében maguk vagy harmadik személyek bevonásával - az átalakulási okirattervezetek megfelelő módosítása mellett - a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig a különbözetet a jogi személy rendelkezésére bocsátják. Tőkepótlás helyett elegendő az átalakulási okirattervezetek megfelelő átdolgozása, ha a rendelkezésre álló saját tőke a jogutód jogi személy jegyzett tőkéjének törvényben előírt legkisebb összegét eléri.

111

Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg- tervezete

(RENDEZÉS)140. § (3) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének

jegyzett tőkére, tőketartalékra, eredménytartalékra és lekötött tartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve a 139. §, valamint az (1)-(2) és (4)-(7) bekezdés előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. (4)(5) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre.

(6) ????? Kötelező előírás megszűnt!! De: könyvvizsgálói felelősség!

112


57

Jogutód gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete

(RENDEZÉS)

140. § (7) Az átalakulással létrejövő gazdaságitársaság vagyonmérleg-tervezetében azeredménytartalék összege - az (1)bekezdésben foglaltak figyelembevételével -csak az (1), (3)-(6) bekezdés, valamint a 138.§ (4) bekezdésének a) pontja, illetve a 139. §(3)-(5) bekezdése alapján növelő-csökkentőtételek összevont pozitív értékével haladhatjameg az átalakuló gazdasági társaságvagyonmérleg-tervezetében egyébkéntszereplő eredménytartalék összegét.

113

Megszüntetendő saját részvények tágabb értelmezése

2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,

szétválásáról

26. § (1) A 15. § (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a beolvadó részvénytársaság tulajdonában lévőnek kell tekinteni a beolvadó részvénytársaság azon részvényét is, amellyel olyan személy rendelkezik, aki saját nevében, de a beolvadó részvénytársaság javára jár el, vagy aki a beolvadó részvénytársaság felett a Ptk. szerinti befolyást gyakorol.

114


58

Megszüntetendő saját részvény tágabb értelmezése

2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,

szétválásáról26§ (2) A 15. § (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az átvevő részvénytársaság tulajdonában lévőnek kell tekinteni a beolvadó részvénytársaság azon részvényét is, amellyel olyan személy rendelkezik, aki saját nevében, de az átvevő részvénytársaság javára jár el, vagy aki az átvevő részvénytársaság felett a Ptk. szerinti befolyást gyakorol.

115

116

Beolvadás minta példa(különbözetek oszlop adatainak meghatározása)

ÁTVEVŐ társaság adatai (eFt)� Részesedések 1 000

(ÁTVEVŐ társaság 30%-os tulajdonosa a BEOLVADÓ társaságnak; más részesedése nincs

� saját részesedés könyv szerinti értéke 600� Visszavásárolt saját részesedés névértéke

500

� Jegyzett tőke20 000

� Eredménytartalék 100 000

� Kötelezettség beolvadóval szemben600

BEOLVADÓ társaság adatai (eFt)� Követelés ÁTVEVŐ társasággal szemben

500� Jegyzett tőke

3 000� Tőketartalék

300� Eredménytartalék -

300� Lekötött tartalék 1 000

Mutassa be a fenti adatok alapján a jogutód vagyonm érlegének különbözetek oszlopába kerül ő tételeket!

Megoldás:

Részesedések - 1000 (1)

Követelések -500(2)

- 1 500

Jegyzett t őke -900(1)

Eredménytart. -100(1)+100(2)

Kötelezettség -600(2)

- 1 500

www.correct.hu


59

Szétválás- vagyonmegosztás2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi személyek

átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról

21. § (1) A szétváló jogi személy vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelyhez az adott jogot a szétválási szerződés telepítette. (2) Ha valamely vagyontárgyról, igényről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a vagyontárgy, igény vagy annak ellenértéke (érvényesítési joga) valamennyi jogutód jogi személyt a vagyonmegosztás arányában illeti meg.

117

Szétválás - vagyonmegosztás2013. évi CLXXVI. törvény, egyes jogi


21§(3) Ha valamely kötelezettségről a szétválási szerződésben nem rendelkeztek vagy az csak utóbb vált ismertté, a jogutód jogi személyek (ideértve a szétválás után megmaradó jogi személyt is) felelőssége egyetemleges.

(4) A szétválási szerződésben nevesített követelést elsősorban azzal a jogutóddal szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a szétválási szerződés a vagyonmegosztás folytán telepítette. Ha a jogutód e kötelezettségét a követelés esedékességekor nem teljesíti, valamennyi jogutód felelőssége egyetemleges. A jogutódok egymás közötti viszonyában az elszámolás alapja a szétválási szerződésben írt vagyonmegosztási rendelkezés, ilyen rendelkezés hiányában pedig a vagyonmegosztás aránya.

118

Számviteli törvény változásai 2015 · 2015. 3. 24. · 1 Számviteli törvény változásai...

Documents

Transcript of Számviteli törvény változásai 2015 · 2015. 3. 24. · 1 Számviteli törvény változásai...