A felsőoktatás átalakítása

Radó Péteroktatáspolitikai elemző

vezető tanácsadóExpanzió Humán Tanácsadó

prado@expanzio.hu

A felsőoktatás átalakításaAmi várható: bármi (fogalmunk sincs)

Néhány tervezett változás:• Állami finanszírozású hallgatói keretek csökkentése 53

ezerről 30 ezerre (közvetlen megtakarítás kb. 16 milliárd)• Állami fenntartású intézmények számának csökkentése

(29 → 12)

• Bizonyos képzéséi ágakban a bolognai szerkezet felülvizsgálata

• Szigorúbb belépési követelmények• Finanszírozás módjának megváltoztatása• ...

Politika alkotás 1.• Nincs semmilyen koherens oktatáspolitikai stratégia. A

NEFMI elszigetelődött, a felsőoktatással kapcsolatos alapvető döntésekre nincs érdemi befolyása

• A felsőoktatás politikát (mint szinte minden más közpolitikai területet) dokumentálhatatlan, tényekkel köszönő viszonyt nem ápoló vélelmek és mítoszok határozzák meg

• Az oktatáspolitika belesimul a NER-be: érdekegyeztetés, policy konzultáció nincs, helyette van politikai PR

• A kormánynak nincs politikai ellenzéke, nincsenek forgalomban alternatív felsőoktatás politikák (egyetlen kivétel: FTT stratégiai anyag)

Politika alkotás 2.• Az intézményi alkalmazkodás gyengesége felsőoktatási →

szereplők körében erős felelősség áthárítás (államra, közoktatásra) szeretnék behívni az államot, hogy oldja →meg a problémáikat

• Azok a tervek, amelyek nagy ellenállásba ütköznek szinte minden esetben felpuhulnak

• A felsőoktatás politikának nincs tudásháttere (kutató-elemző intézmények hiánya)

• A politikák alapjául szolgáló mítoszokat a lakosság széles körben osztja a kormány kommunikációs előnyben van→

• A felsőoktatás szolgáltatás legfontosabb érdekelt csoport →a hallgatók (HÖK?)

Vitaindító állítások 1.• A közfinanszírozási rendkívüli állapot részben mesterséges,

a gazdasági helyzet nem indokolja az alapvető közszolgáltatások ilyen mértékű csonkolását (felsőoktatásban: 90 milliárd) ↔ hatékonyságjavító szerkezeti reformokra szükség van

• Nincs diplomás túlképzés (indikátorok: elhelyezkedési esélyek, bérelőny, egyéni és közösségi megtérülés, kiszorító hatás) a felsőoktatásban valórészvétel túl alacsony és ↔csökken

• Nincs tandíj (ami nonszensz) és nincs (költségeket fedező és megélhetést biztosító) kiterjedt ösztöndíjrendszer a →méltányosság biztosítása érdekében alkalmazható egyetlen eszköz az államilag finanszírozott férőhelyek magas aránya

Vitaindító állítások 2.• Nincs egységes és jól artikulált munkaerő-piaci érdek, a

munkaerőpiac végtelenül tagolt (a politika gátlástalanul előnyben részesíti bizonyos szereplők érdekeit), az oktatás és munkaerőpiac között kétoldalú dinamikus kapcsolat van

• Az állam nem képes felsőoktatási kapacitástervezéssel biztosítani az oktatás és munkaerőpiac illeszkedését. Az illeszkedést csak a piac biztosíthatja, az oktatás szerkezetének a kereslet hosszú távú trendjeihez kell igazodnia.

• A felsőoktatás képzésszerkezete nem szakadt el lényegesen sem az egyes ágazatok GDP-belüli arányától, sem a foglalkoztatottak arányától.

Vitaindító állítások 3.• Az állam által kikényszerített integráció sem

hatékonyságot, sem minőséget nem képes garantálni. (A felsőoktatás intézményi koncentrációja nem kisebb, mint a környező országokban.)

• A bolognai rendszer alapvetően jól működik, a finomhangolására kellene törekedni.

Problémák(mindaz, amivel foglalkozni kellene)

Feszültség a felsőoktatás „bolognai” szerkezete és a hagyományos intézményi, tanulásszervezési, oktatási gyakorlat között:

• Gazdag, rugalmas és átjárható tanulási pályák hiánya

• Tanulás-intenzív oktatás hiánya (pl: egy tanítási óra hány hallgatói munkaórát generál?)

• Nemzetközi referenciák és beágyazottság gyengesége

• Intézményi működés elégtelen adaptivitása (gyenge belső és külső minőségértékelés)

• Professzionális intézményi menedzsment hiánya