NEHÉZ KÉRDÉSEK KÖNYVE

(NAN JING)

A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSÉNEK KÖNYVE

(HUANG DI BASHIYI NAN JING)

A hagyományos kínai orvoslás klasszikus kézikönyve

FIGYELMEZTETÉS

Az Ön által megvásárolt és letöltött formátumot „softDRM” védelemmel láttuk el, ami azt jelenti, hogy azúgynevezett ex-libris fejezet tartalmazza az Ön nevét ésa vásárlás paramétereit, hogy ez által is személyessé, ésigazoltan sajátjává tehessük jelen példányt. Felhívjukfigyelmét, hogy az utólagos azonosítás céljából az adottfile láthatatlan vízjelekkel is el van látva, lévén, hogy azelektronikus könyv jogosulatlan másolását,többszörözését és terjesztését az 1999. évi LXXVI számú,a szerzői jogról szóló törvény tiltja és büntetni rendeli.

Fapadoskonyv.hu Kiadó

Vásárló neve: Konecsni Viola

Vásárlás ideje: 2013-02-20

Egyedi azonosító: eab0141b79354969d1edd234fbc07422

www.fapadoskonyv.hu

e-mail: info@fapadoskonyv.hu

Borító: Kaposvári Franciska

IS BN 978-963-344-063-6

© Fapadoskonyv.hu Kft.

© Tokaji Zsolt

ELŐSZÓ

A huang di bashiyi nan j ing 黃帝八十一難經, vagyis a sárga császár nyolcvanegynehéz kérdésének könyve, ismertebb, rövid nevén a nan j ing 難經, vagyis a nehézkérdések könyve, egyike a legrégebbinek tartott orvosi kézikönyveknek.A szöveg sti láris és tartalmi vizsgálata alapján bizonyossággal megállapítható,

hogy nem keletkezhetett olyan korán, mint az ugyancsak a legendás uralkodónaktulajdonított kanonikus gyűjtemény két fent maradt kötete, nevezetesen a huangdi nei j ing 黄帝内經, avagy a sárga császár belső könyvei című gyűjtemény su wen素問, egyszerű kérdések és l ing shu 靈樞, szellemi tengely címet viselő kötetei,annak ellenére sem, hogy a szerzőségét a hagyomány qin yuerennek 秦越人, vagyközismertebb nevén bian quanek 扁鵲 (kr. E. 407-310) tulajdonítja. Az viszontbizonyossággal ki jelenthető, hogy valamikor a nyugati han-dinasztia (kr. E. 206 –kr. U. 9) második felében kerülhetett összeáll ításra, hiszen cím szerinti említéselegelőször a zhang zhongjing 張仲景 (150-219) által írt shanghan zabing lun 傷寒雜病論, vagyis az értekezés a hideg ártalmakról és mindenféle más betegségekrőlcímű könyv előszavában bukkan fel. A sárga császár belső könyveihez hasonló módon, kérdések-feleletek formájábanszerkesztett nan j ing nyolcvanegy kérdése a hagyományos felosztás szerint akínai orvoslás következő tizenhárom témakörét érinti: i . A csatorna pulzusok vizsgálata (j ing mai zhen hou 經脈診候) 1–24. i i . A fő- és mellékcsatornák száma (j ing luo da shu 經絡大數) 25., 26. i i i . A nyolc különleges csatorna (j i j ing ba mai 奇經八脈) 27–29. iv. A tápláló, a védő (qi) és a három melegítő (rong wei sanjiao 榮衛三焦) 30., 31. v. A zang- és a fu-szervek elhelyezkedése és alakja (zang fu pei xiang 藏府配像) 33–37. vi. A zang- és a fu-szervek mérete (zang fu du shu 藏府度數) 38–47. vii. A kórtényezők fajtái (xu shi xie zheng 虛實邪正) 48–52. vi i i . A zang- és a fu szervek betegségeinek terjedése (zang fu zhuan bing 藏府傳病) 53., 54. ix. A zang- és a fu-szervek gyülemei és türemei (zang fu j i ju 藏府積聚) 55., 56. x. A szívárgás és az ártó hideg (xie shang han 泄傷寒) 57–60.

xi. A orvosok mesterségbeli tudása (shen shen gong qiao 神聖工巧) 61. xi i . A zang- és a fu-szervek j ing- és shu-pontjai (zang fu j ing shu 藏府井俞) 62–68. xi i i . Az akupunktúrával történő tonizálás és szedálás (yong zhen bu xie 用鍼補瀉) 69–81. A nan j ing és huang di nei j ing könyvei között legjelentősebb különbségként aztszokás kiemelni, hogy, a monumentális gyűjtemény könyvei úgy ötvözik a yin-yang elméletet és az öt elem tanát az orvoslás olyan elemeivel, mint apulzusdiagnosztika, a csatornák, vagy energiapályák rendszere, a zang- és és afu-szervek működése, a betegségek megnyilvánulásai, az akupunktúrás pontokelhelyezkedése, vagy maga az akupunktúrás kezelés, hogy az így létrejöttelméleti rendszerben nem igazán érhető tetten a valós empirikus tudás. Ezzelszemben a nan j ing, példának okáért az akupunktúrás pontok kapcsán kijelenti,hogy valamennyi csatorna rendelkezik azzal öt különleges ponttal, amelyekmindegyike egy-egy elemhez kapcsolódik. A betegségek kezelése során, pedig azorvosnak az akupunktúrás pont kiválasztásakor figyelembe kell vennie az ötelem egymásra ható tulajdonságait is. Ezeket, az akupunktúrában és a moxa-terápiában mindmáig alapvető fontosságú szerepet játszó tulajdonságokat a nanjingban írták le először és fogalmazták meg összefüggő rendszerként. Jól lehet, mind a kérdések, mind a válaszok gyakorta merítenek és idéznek ahuang di nei j ing két művéből, de ennek ellenére hasznos és nélkülözhetetlenkiegészítése azoknak. Számos olyan részletet vi lágít meg, vagy pontatlanságotegyértelműsít, amely a kanonikus gyűjteményben tisztázatlanok maradtak.

A fordításról A klasszikus kínai nyelvből történő szövegtolmácsolás alkalmával szinte mindenesetben komoly fejtörést okozó nehézségekbe ütközik a fordító, melyek abbólfakadnak, hogy a kínai vi lágkép rendszere megannyi, a nyugati kultúrkörbenismeretlen szavakkal, kifejezésekkel teli . Ha csupán egy-egy – jelen esetbenmagyar – szóval próbálnánk tolmácsolni ezeket, óhatatlanul megfosztanánk azadott szót vagy kifejezést azon jelentéskörétől, melyekkel valójábanrendelkeznek, és nem egy esetben csak hosszabb tanulmányokban lehetneminden jelentésbeli aspektusát feltárni. Jelen műre még inkább érvényesmindez, hiszen nem csupán a hagyományos kínai kultúrkör kifejezéseiről vanszó, hanem a szöveg speciális jel legénél fogva egyfajta szaknyelvvel vandolgunk. Magyarul mindmáig nem létezik egységes terminológia a hagyományoskínai orvosi szaknyelv tekintetében, így ennek hiányába – de figyelembe véve azeddigi javaslatokat – saját magunk által eldöntött szempontok alapjánkészítettük el a fordítást. Az akupunktúrás pontok jelölését például anemzetközi igényekhez igazítottuk. A fordítás során nem támogattuk azt a hazaigyakorlatot, hogy a magyar nyelvű kifejezéseket nagy kezdőbetűvel írjuk, pl.Vese, máj, vér, vastagbél stb. Ezt az általunk ismert érvek nem indokolták oly

Vese, máj, vér, vastagbél stb. Ezt az általunk ismert érvek nem indokolták olymértékben, hogy emiatt szembe helyezkedjünk a magyar helyesírási gyakorlattalés tipográfiai hagyományokkal. Az ún. Nemzetközileg elfogadott latin betűspinyin 拼音 átírásban szereplő kínai szavak, nevek és kifejezések egy részénélazonban elfogadtuk, hogy nagy kezdőbetűt használjunk, amely így hozzásegít aszöveg könnyebb megértéséhez és tagolásához. Így például a csatornákelnevezéseivel zu tai yin, shou yang ming, zu jue yin stb. Formában találkozik azolvasó, de a shen, qi, j ing, zang-szerv stb. Szavakat, kifejezéseket ugyancsaknagy kezdőbetűvel írtuk. Ha nem így jártunk el, akkor a helyesírási és tipográfiaiszabályok által javasolt kis és dőlt betűs forma szerepel, pl. Cun, j in, zhang stb.A bevezető szövegrészében szereplő, majd a magyar fordítás mellett találhatóeredeti kínai szöveget és a lábjegyzetben olvasható kínai írásjegyeket a kínainépköztársaságban az 1950-es években végrehajtott írásreform előttihagyományos formájukban (kínaiul: fantizi 繁体字) adtuk meg. A fordítás alapjául szolgáló művek: A ma shi 馬蒔 által szerkesztett és kommentált ming-kori nan j ing zheng yi 難經正義 reprint kiadása. A ming-kori chizaotang si ku quan shu hui yao 摛藻堂四庫全書薈要 címűgyűjteményben szereplő nan j ing ben yi 難經本義 reprint kiadása. A hua shou 滑壽 (1304-1386) által összeáll ított yuan-kori qin ding si ku quan shu欽定四庫全書 című gyűjteményben szereplő nan j ing ben yi 難經本義 reprintkiadása.

A szövegben szereplő leggyakoribb kínai fogalmak Mint arra már korábban utaltunk, a l ing shu szövege rendkívül gazdagszakszókinccsel rendelkezik, melyek ugyan alapvető részét képezik ahagyományos kínai gyógyászatnak, épp ezért a szakértő magyar közönségszámára sem okozhat gondot az értelmezésük, de azért hogy a mű fordítása, ahagyományos kínai gyógyításban és természetfilozófiában kevésbé járatosakszámára is élvezhető legyen az alábbi részben egyfajta szójegyzékben foglaltukössze a legfontosabb fogalmakat. Nem célunk, s e mű keretei sem tennéklehetővé, hogy a hagyományos kínai gyógyászat teljes áttekintését nyújtsuk, ittelsősorban azokat a fogalmakat találja az olvasó, melyek a leggyakrabbanfordulnak elő, s melyek ismerete nélkül al igha érthető a szöveg. Ez azösszefoglalás hivatott kiváltani azt a jó néhány, egyébként elkerülhetetlenlábjegyzetet is, amely e nélkül szükséges, de talán zavaró is volna.

Yin és yang 陰陽 A yin és yang kifejezések írásban először a változások könyvében (yi j ing 易經)jelentek meg. A yin írásjegy piktogramként a hegy árnyékos oldalát, míg a yangképjel a hegy déli, napos oldalát ábrázolja. Ez a korrelatív szópár nemcsakegymással el lentétben levő tulajdonságokat és formákat jelölnek, de egyúttaljelképezik az átalakulást egyik végletből a másikba, hasonlóan az évszakokváltozásához. Szimbólumként a világmindenség egymással el lentétes

tulajdonságait mutatja: sötét és világos, nőies és férfias jel legű, lágy éskemény, ívelt és szögletes, stb. Egyik sem létezhet a másik nélkül, nemválaszthatók szét és csak együtt, egymáshoz viszonyítva értelmezhetők. A világjelenségeiben meglévő ellentétek egysége a yin és yang. A világon mindenmagában hordozza a változás lehetőségét. Így a világ a yin és a yang jel legűerők állandó változásából áll . Normális körülmények között az erőkrendezettségre törekednek, kiegyenlítik egymást és egyensúlyban vannak. A yin-yang elméletét eredetileg csak a négy évszak időjárás változásainakmagyarázatára használták, hiszen az ég, a föld és a világmindenség valamennyialkotóelemének eredetét a qíből vezették le, amely állt egy yin részből és egyyang részből. A yin és a yang tovább oszlott shao yangra (ti . Kevés yangra), taiyangra (ti . Sok yangra), shao yinre (ti . Kevés yinre) és tai yinre (ti . Sok yinre),amelyek tulajdonképpen a négy évszak arányait jelentették. A yin-yang elmélettovább fejlesztett változatában, amelyet a hagyományos kínai orvoslás isalkalmaz, általában minden, ami eleven, mozog, külső, felszáll , meleg, fényes,működik, fej lődik vagy valamihez kapcsolódik: yang jel legű. Mindaz, amipihen, nyugodt, belső, leszáll, hideg. Sötét, anyagi, ami hanyatlik, amivalamilyen állománynak felel meg: yin jel legű. Ez alapján az emberi testfelépítése, annak élettani működéseinek magyarázata, a betegségek okainak éstípusainak értelmezése, a diagnózis mikéntje és a maga a gyógykezelésszabálya is mind-mind a yin és a yang alkotta rendszer keretei közöttértelmezendő.

Jing 精 A jing az élet eredeti, esszenciális formája, amely a növekedésért, a fej lődésértés a fenntartásáért felelős, továbbá minden szerves élet alapját alkotja és azélettani változások forrása. Születés előtti formája (két szülőtől szerzett) azeredeti qível együtt meghatározza az egyén csak rá jel lemző növekedésifejlődési jel lemzőit. Ha a hímivarsejt, ami az apa j ingjéből származik egyesül azanya j ingjével (petesejt), új élet születik, amely alapvetően a két szülőesszenciális összefonódása. Ezért a j ing gyökere a szülőkben található.A születést követően az eredeti j ing a vesébe költözik. Minden emberben eltérőmennyiségű és minőségű a j ing, amit többek között a szülők nemzéskor meglévőegészségi állapota befolyásol. A születésünkkor az eredeti j ing az élet gyökereés a forrás kezdete. A j ing megtartása nagy jelentőséggel bír az életszempontjából. A kínai orvosi gondolkodás szerint az elvesztett eszencia nempótolható.

Qi 氣 Nem más, mint magát a világegyetemet alkotó alapanyag, s a világon mindenlétező a qi mozgásának és átalakulásának eredménye. Így magát az emberitestet is a qi alakítja ki, i l letve az élet létrejöttének egyik tényezője. Nyugtonegyfajta energiaként értelmezik, gyakorta így is fordítják. Ezenkívültalálkozhatunk vele „pára”, „lehelet” vagy „fuvallat” változatban is. A qi lehetyang jel legű (yang qi 陽氣), például a légzés, vagy az ég qíje, és lehet yin jel legű(yin qi 陰氣), például a táplálékok qíje, vagy a föld qíje. Ezenkívül a szervesszövetek élettani működése közben létrejövő qi, például a zang- és a fu-szervekqíje. Jól lehet hagyományos értelemben csak egyetlen qi létezik, de mivel agyakorlatban többféle megnyilvánulása lehetséges, épp ezért a „típusait” egy-

egy állandó jelzővel különböztetik meg, amely vagy az elhelyezkedésére, vagy afunkciójára utal. Ezek a következők: Jing qi 精氣, amely a j inghez, vagyis magához az életesszenciához kapcsolódó qi.Két részből tevődik össze: 1.) A veleszületett j ing qi, amely a fogantatáspil lanatában, a szülőktől származik. Ez nem képes a megújulásra. 2.) A szerzettj ing qi, vagyis a táplálékok j ing qíje, amely az emésztéssel és a táplálékokfelszívódásával keletkezik. Mindkettőt a vese raktározza. Tiszta qi (qing qi 清氣), amely más néven az égi qi (tian qi 天氣), a természetbenlétező qi, amelyet az élőlények a levegővel együtt lélegeznek be, épp ezért atüdőn keresztül jut a szervezetbe. A táplálék qível együtt alkotja az ősi qít (lásdlejjebb). Eredeti qi (yuan qi 元/原氣), vagy másik nevén: valódi qi (zhen qi 真氣). Az emberitest qíjei közül ez a legfontosabb. Elsősorban a veleszületett j ingátalakulásából jön létre. Ősi qi (zong qi 宗氣) a tüdő által belélegzett tiszta qi, valamint a lép és a gyomoráltal a keringésbe juttatott táplálék qi egyesüléséből jön létre. Legfontosabbfeladata a tüdő légzésének és a szív vérkeringésének serkentése, támogatása. Tápláló qi (ying qi 營氣) a lép és a gyomor által feldolgozott táplálékok j ingqíjéből származik, az ételek qíjének legkiválóbb összetevői alkotják. A vérrelegyütt kering, követve a csatornákat bejárja az egész testet. Védő qi (wei qi 衛氣) a yang qi egyik része, melynek feladata a test felszínénekvédelme a külső kórtényezők támadásától, a verejtékmirigyek nyílásának és atest hőmérsékletének szabályozása, a szervek melegítése stb. A szervek qíje valójában a zang-szervek és a fu-szervek qíje, melyet mindig azadott szerv nevével jelölnek, például: máj qi, vese qi, szív qi stb. Rendes qi (zheng qi 正氣) az eredeti qi, az ősi qi, a j ing qi és a védő qiegyüttesének, vagyis a szervek összes qíjének összefoglaló neve.

Shen 神 Az élőlények közül kizárólag az emberben meglévő, rá jel lemző egyediszubsztancia, az öntudat hordozója. A magyar nyelvű szakirodalomban gyakortaléleknek, szellemnek vagy vitalitásnak fordítják. Jelen szövegben gyakorta amentális képességeket vagy egyszerűen a figyelmet, empátiát jelenti. A shenhezkötődik ezenkívül a jel lem, az életerő, az élni akarás és a megkülönböztetésképessége. A szervek közül a yin jel legű szívhez van köze. Az egészségesembert a shen teszi képessé, hogy fogalmakban gondolkodjon. A shen maga aszellem, amelyet az elme irányít. Egészséges állapotban az elme (a tudat)helyén tartja a shent.

Öt elem (wu xing 五行)

Hagyományos kínai viszonyrendszer, amely a világegyetemben lezajlófolyamatokat és kölcsönhatásokat modellezi a természetben megfigyelhetőalapjegyekkel. Öt elem néven ismert, de helyesebb rá alkalmazni az „ötátmenet” avagy „öt változó állapot” kifejezést. Ezenkívül a magyar nyelvűszakirodalomban találkozni még az „öt fázis” vagy „öt mozgás” kifejezésekkel is.A qi ötféle minőségét (fa, tűz, föld, fém, víz) is jelképezi, lehet yin és yang jel legszerint osztályozni az egyes állapotokat (fa, tűz, föld: yang; fém, víz: yin). Ezeknem azonosak az indiaiak öt őselemével (fa, tűz, föld, levegő, éter), amik avilágegyetemet alkotó anyagi szubsztanciákat, ősprincípiumokat jelöl ik, nempedig változásokat. Az öt átmenet ad életet minden létezőnek, összegyűlik éshegyekké, vizekké sűrűsödik. Az első magyarázata szerint természetesfolyamatokként kell értelmezni, mint például lecsurgó víz, fel lobbanó tűz,meghajló fa, olvadó fém és halmozódó föld. A han-korra már a qi öt ál lapotátjelentette; a fogalmat hasonlóként értelmezték, mint a víz halmazállapot-változásait.

Pulzusok (mai 脈) A hagyományos kínai orvoslásban a diagnosztika egyik jelentős formája apulzusvizsgálat. Az évezredek során a pulzusdiagnosztikában leginkább kétvizsgálati módszer terjedt el. Az egyik az úgy nevezett cunkou寸口 pulzuskitapintása a csuklón futó radiális artérián, a másik pedig renying 人迎 pulzusvizsgálata a nyaki artérián. Ez utóbbi egyben a gyomor csatorna egyikakupunktúrás pontja is (st-9). Jelen mű első sorban a csuklópulzuson végzettdiagnosztikára helyezi a hangsúlyt. A vizsgálat szempontjából a csukló háromszakaszra osztható. A csukló mögött található kidudorodó csont, az orsócsontvesszőszerű nyúlványa, jelzi a guan 關 szintet. A guan szint előtt található a cun寸 pozíció, amely yang jel legű, mögötte pedig a chi 尺 pozíció, ami yin jel legű.Ezeken a pozíciókon összesen kilenc formában lehet elvégezni a pulzusvizsgálatát. A nan j ing ezek közül leggyakrabban az ún. Felszínes (fu 浮),középső (zhong 中) és mély (chen 沉) szintű vizsgálatra hivatkozik. A felszínesvizsgálat általában a külső kórtényező okozta felszínes betegségmegállapítására való, a középső módszerrel a kórtényező lépben vagy gyomorbavaló jelenléte deríthető ki, míg a mély módszer a belső sérüléseket vagybetegségeket mutatja meg. A pulzusok minőségére a későbbi szakirodalomösszesen huszonhét pulzusfajtát különböztet meg. Ennek csak egy része jelenikmeg a nan j ing szövegében. A könnyebb azonosíthatóság miatt megadjuk alegtöbbet hivatkozott pulzusfajtákat, de pontos meghatározásukkalkapcsolatban más, a pulzusdiagnosztikával foglalkozó szakkönyveketjavasolunk. A nan j ingben szereplő leggyakoribb pulzusok: csomós (j ie 結);szétszórt (san 散); rövid (duan 短); érdes (se 濇); el lenálló (lao 牢); hosszú (chang長); puha (ru 濡); csúszós (hua 滑); könnyű (qing 輕); nehéz (zhong 重); kicsi (xiao小); terjedelmes (hong 洪); feszes (j in 緊); vékony (xi 細); nagyon vékony (wei 微);vastag (dun 敦); üres (xu 虛); telt (shi 實). Csatornák (j ing 經 vagy mai 脈) és mellékcsatornák (luo bie 絡别) A csatornák a testet behálózó vékony vonalszerű, ám anyagi, vagy anatómiaiértelemben nem definiálható rendszert alkotnak, feladatuk, hogy az energia (ti .A qít) a megfelelő mederben történő áramlását biztosítsák. A csatorna kifejezés,mint a legtöbb magyar elnevezés (lásd meridián, vezeték stb.) Félrevezető lehet,

mint a legtöbb magyar elnevezés (lásd meridián, vezeték stb.) Félrevezető lehet,hiszen ezek az energia-, vagy erővonalak nem egy zárt rendszert alkotnak.A szervezetben keringő energia a szervezeten belül mindenütt jelen van, sokkalinkább arról van szó, hogy az energia koncentrált formája előnybe részesíti ,hogy a keringést a csatornák által ki jelölt pályán, útvonalon végezze. Leginkábba mágneses erővonalakhoz hasonlíthatók. A csatornákat két nagyobb csoportbaosztják: a fő- vagy elsődleges csatornákra, és a mellék- vagy másodlagoscsatornákra. Ez utóbbi a magyar nyelvű szakirodalomban kollaterális, elágazásstb. Néven is szerepel. A főcsatornákból összesen tizenkettő létezik, melyekmindegyikéből kettő fut a test jobb és bal oldalán szimmetrikusan. A főcsatornák elnevezése aszerint történt, hogy az adott csatorna a yin vagy ayang energiát részesíti előnyben. Ez alapján beszélhetünk yin-jel legű és yang-jellegű csatornákról. A yin csatornák, mindig a test középvonalához közelebb, azelülső testfelszínen, vagy a végtagok belső oldalán húzódnak és a zang-szerveknek felelnek meg, míg a yang csatornák a test középvonalától távolabb, aháton vagy a végtagok külső oldalán futnak és a fu-szerveknek felelnek meg.Elnevezésük, s egyben felosztásuk másik szempontja, hogy felső vagy alsóvégtagon futnak-e. Ez alapján beszélünk shou 手, vagyis „kar” és zu 足, vagyis„láb” csatornákról. A tizenkét (fő)csatorna tehát a következő: Shou tai yin 手太陰 – tüdő csatorna (lu) Shou tai yang 手太陽 – vékonybél csatorna (si) Zu tai yin 足太陰 – lép csatorna (sp) Zu tai yang 足太陽 – húgyhólyag csatorna (bl) Shou shao yin 手少陰 – szív csatorna (he, ht, h) Shou shao yang 手少陽 – három melegítő csatorna (tb, sj) Zu shao yin 足少陰 – vese csatorna (k, ki, kd) Zu shao yang 足少陽 – epehólyag csatorna (gb) Shou jue yin 手厥陰 – szívburok csatorna (pc, p) Zu jue yin 足厥陰 – máj csatorna (lv, lr) Shou yang ming 手陽明 – vastagbél csatorna (l i) Zu yang ming 足陽明 – gyomor csatorna (st) Ezeken kívül létezik az úgy nevezett nyolc „különleges” csatorna, melyekneknincs közvetlen kapcsolódása sem a szervekkel, sem egymással. Ugyanakkorkapcsolatban állnak és keresztezik a tizenkét szabályos főcsatornát éshasználják azok pontjait. A nyolc különleges csatorna a következő: Du mai 督脈 – kormányzó csatorna (du, gv)

Ren mai 任脈 – befogadó csatorna (ren, cv) Chong mai 衝脈 – áthatoló csatorna Dai mai 帶脈 – övcsatorna Yin qiao mai 陰蹻脈 – yin erősítő/mozgató csatorna Yang qiao mai 陽蹻脈 – yang erősítő/mozgató csatorna Yin wei mai 陰維脈 – yin őrző/összekötő csatorna Yang wei mai 陽維脈 – yang őrző/összekötő csatorna A hagyományos kínai anatómiában és gyógyászatban főcsatornákon kívüljelentős szerepük van a mellékcsatornáknak, melyek lehetnek csatorna-elágazások, vagy egyfajta oldalágak, letérők (luo bie 絡别), amelyek keresztbenkötik össze egymással a főcsatornákat. Ez utóbbiból összesen tizenöt létezik.A tizenkét szabályos főcsatornának van egy-egy mellékcsatornája ezenkívül akormányzó és a befogadó csatorna rendelkezik egy-egy mellékcsatornával,i l letve a lépnek külön van egy nagy mellékcsatornája. Akupunktúrás pontok (shuxue 腧穴 vagy xuewei 穴位) A test felületén meghatározhatók azon pontok, ahol a qi és a vér áthalad, smelyeken keresztül befolyásolható ezek áramlása, működése. Az akupunktúráspontok zöme a csatornák vonalán helyezkedik el. A pontokat az azonosíthatóságés megjegyezhetőség miatt névvel látták el. Ezeket a fordításban a latin betűsátírásban közöljük, melyek után, zárójelben minden esetben feltűntetjük anemzetközi kódjukat is. A testnek ezek az „ingerképző” pontjai mindkéttestfélen szimmetrikusan helyezkednek el. A sárga császár belső könyveinek kétkötetében összesen 295 pontot neveznek meg, de 365 pontot említenek. A i i i .Században 649 akupunktúrás pontot különböztettek meg, a song-dinasztia idején(960-1279) pedig már 657-re emelkedett a pontok száma. A ming korban (1368-1644) 667 pontról beszéltek, manapság pedig 722 pontot tartanak számon. Külön meg kell említeni a különleges státuszú akupunktúrás pontokat. Ezekegyik csoportja az ún. „öt shu-pont” (wu shu 五腧), amit „öt antik shu-pontnak” isszokás nevezni. A shu-pontok mindegyik egy-egy elem fennhatósága alatt ál l .A l ing shu szerint mindegyik fu-szervnek hat-hat i lyen pontja létezik, vagyisösszesen harminchat shu-pontról tesz említést, melyek a hagyomány szerintközvetlen kapcsolatban állnak a világmindenség energiáival. Az öt shu-pont akövetkező: Jing 井, vagy kút-pont, amely a fa elemhez kapcsolódik Ying 滎, vagy forrás-pont, amely a tűz elemhez kapcsolódik Shu 俞, vagy patak-pont, i l letve áramláspont, amely a föld elemhez kapcsolódik Jing 經, vagy folyam-pont, amely a fém elemhez kapcsolódik

He 合, vagy tenger-pont, i l letve kapcsolódó pont amely víz elemhez kapcsolódik Ezeken a pontokon kívül a szöveg gyakorta hivatkozik a csatornákkezdőpontjára, amelyen keresztül az adott csatorna közvetlenül csatlakozik aszervezet központi energiakészletéhez. Ennek a neve yuan 原, vagy más névenforráspont, de nem keverendő össze a ying forrás-ponttal!

Zang- és fu-szervek (臟腑) Az emberi test szerveit alapvetően két kategóriába szokás elkülöníteni. Az egyikaz öt zang-szerv, a másik a hat fu-szerv. Meg kell jegyezni azonban, hogy ahagyományos kínai orvoslásban ezek a szervek alapvetően mást jelentenek, minta nyugati orvostudomány szövettani-anatómiai egységei. A fizikaimegnyilvánulásukon túl minden esetben, az értelmezés során hozzájuk kellrendelni a nekik tulajdonított funkciókat, kapcsolataikat, energiapályáikat stb.A zang-szervek yin-jel legűek, a fu-szervek pedig yang-jellegűek. A zang-szerveket „tömör” szerveknek is szokás nevezni, míg a fu-szerveket „üreges”szerveknek nevezhetjük, de gyakran zsigerekként is hivatkoznak rájuk. A kínaizang szó maga is „tárolást”, „elraktározást” jelent, ami utal az i lyen szervekalapvető funkciójára is. Amíg a zang-szervek ürítés nélkül raktároznak, addig afu-szervek raktározás nélkül ürítenek. Zang-szervek: Szív (xin 心) Máj (gan 肝) Lép (pi 脾) Tüdő (fei 肺) Vese (shen 肾) Fu-szervek: Gyomor (wei 胃) Vastagbél (dachang 大肠) Vékonybél (xiaochang 小肠) Három melegítő (san j iao 三焦) Húgyhólyag (pangguang 膀胱) Epehólyag (dan 胆) Kórtényező (xie 邪) A xie 邪 szó szótári jelentése: „rossz”, „gonosz”, „aljas” stb. A hagyományos

kínai orvoslásban azonban igen fontos kategória, hiszen az általános jelentéséntúl, itt mindazon tényezőket jelenti, amelyek a külvilág felől érkezve,megtámadva az emberi testet, bejutván a szervezetbe, betegségeket okoznak.Ezek elsősorban, i l letve többnyire időjárási tényezők. A szél (feng 風), a hideg(han 寒), a tűz (huo 火), a nedvesség (shi 溼), a szárazság (zao 燥) és a kánikula(shu 暑) olyan időjárási körülmények, melyekhez az ember normális körülményekközött képes alkalmazkodni. Azonban rendellenes, szabálytalan időjárásiviszonyok során, ezen tényezők qíje rendellenessé (ti . „rosszá”, „gonosszá”)válhat. Ilyenkor beszélünk az úgy nevezett „hat túlzásról” (l iu yin 六淫) melyek a„kóros qi” (xie qi 邪氣) formájában támadják meg a szervezetet. A nan j ingbanleggyakrabban csak xieként hivatkoznak rá, így minden esetben ezek a kórosidőjárási tényezők értendők alatta, i l letve jelzőként megjelenhet a qi előtt,amikor is „kóros qíről” beszélünk. A magyar szakirodalomban olykor „ártóként”fordítják. Mi igazodva a modern kínai értelmezéshez, ahol is bingyinsu 病因素,vagyis „betegség-tényezőként” értelmezik, a „kórtényező” kifejezést használtuk,amely nem keverendő össze a mi „kórokozó” fogalmunkkal. Hiány és többlet állapot (xu-shi 虛實) Az egészséges qi és a kóros qi ál landó küzdelme miatt a szervezetben hol azegyikből van több, hol a másikból, és fordítva. Ez a küzdelem hozza létre a hiány(xu 虛), i l letve a többlet (shi 實) ál lapotot, melyek kóros állapotnak tekintendők,és orvosi beavatkozást igényelnek. A többlet állapotot rendszerint külsőtényezők, pl. A hat rendellenes időjárási tényező, vagy pangásos betegségekidézik elő. A hiány állapotot leggyakrabban a legyengült szervezetben, súlyosbetegség végső stádiumában jelentkezik, amely során a szervezet j ing qíjefelemésztődik.

Tonizálás és szedálás (bu-xie 瀉補) A qi energia áramlása a csatornákban történik, s amennyiben külső vagy belsőhatásra ebben az áramlásban zavar vagy fennakadás történik, kialakul a fentebbismertetett hiány vagy többlet állapot. Ez nem csupán a csatornákra és ahozzájuk kapcsolódó szervekre van hatással, hanem az egész szervezetenergetikai egyensúlyi ál lapota megbomlik. A hiány állapot esetében tonizálni(bu 補), vagyis erősíteni, serkenteni kell qi működését, míg a többlet állapotesetén szedálni (xie 瀉) kell a kóros qít, mely folyamat célja a szervezetbőltörténő kiűzése, eltávolítása.

Mértékegységek A szöveg több helyen is olyan információkat közöl, például a csontok, acsatornák hosszáról, a szervek nagyságáról stb., melyeknél megadja annakpontos mértékét is. Ilyen esetekben a hagyományos kínai mértékegységekethasználja, melyek ugyan lehetett volna magyarítani, de könnyebb olvashatóság,a gördülékenyebb stí lus rovására, a szakszöveg jel leget előtérbe helyezvemeghagytuk az eredeti alakokat. Az alábbiakban, a szövegben szereplővalamennyi régi kínai mértékegységet felsoroljuk, megadva azok átváltásiarányát és azt az si mértékegység-rendszerben megfelelő értéket, amivel

feltehetően az ókorban rendelkezett. Hosszmértékek: Fen 分: 1 fen = 2,31 mm; 10 fen = 1 cun; 100 fen = 1 chi; 1000 fen = 1 zhang Cun 寸: 1 cun = 23,1 mm; 10 cun = 1 chi; 100 cun = 1 zhang Chi 尺: 1 chi = 23,1 cm; 10 chi = 1 zhang Zhang 丈: 1 zhang = 2,31 m. Li 里: l l i = 0,576 km. Súlymértékek: Liang 兩: 1 l iang = 16 g; 16 l iang = 1 j in 斤 Jin 斤: 1 j in = 244 g Zhu 銖: 24 zhu = 1 l iang Űrmértékek: Ge 合: 1 ge = 19,9687 ml; 10 ge = 1 sheng; 100 ge = 1 dou Sheng 升: 1 sheng = 199,687 ml; 10 sheng = 1 dou Dou 斗: 1 dou = 1,996 l iter

A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSE

1. KÉRDÉS: A tizenkét csatorna (jing) mindegyikének megvan a maga lüktető (dong)pulzusa (mai), (a vizsgálathoz) mégis elegendő csak a cunkou pulzustkiválasztani ahhoz, hogy megítéljük az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv az életre(sheng) és a halálra (si) vonatkozó szerencsés és szerencsétlen jeleinekmintázatát (fa). Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A cunkou a pulzusok nagy találkozási helye, a Shou Tai Yin, vagyis atüdő csatorna pulzusának lüktetése. Az ember egy kilélegzésnyi ideje alatt apulzusban (a vér) három cunnyit halad (előre), egy belégzésnyi ideje alatt apulzusban (a vér) újabb három cunnyit halad (előre). Egy kilégzés és egybelégzés határozza meg a teljes lélegzetvételt, ami alatt a pulzusban (a vér)összesen hat cunnyit halad (előre). Az ember egy nappal és egy éjszakaösszesen tizenháromezer-ötszáz teljes légzést végez, ami alatt a pulzus ötvennagy körforgást tesz meg a testben. A vízórában a víz (ezalatt) száz rovátkányitcsökken. A tápláló és a védő (Qi). A Yang szakaszon huszonötször halad

keresztül, míg a Yin szakaszon ugyancsak huszonötször halad keresztül, ami(összesen így) egy nagy körforgást tesz ki, s ötven forduló után ismét visszatér aShou Tai Yin, vagyis a tüdő csatornába. A cunkou (ezért) az öt Zang-szerv és ahat Fu-szerv kezdete és vége. Ezért vesszük mintaként (fa) a cunkout.

2. KÉRDÉS: A pulzus rendelkezik a cun és a chi (pozíciók által ki jelölt szakasszal).Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: A cun és a chi (pozíció közötti szakasz tulajdonképpen) a pulzusok nagyés legfontosabb találkozási (helye). A guan (pozíciótól) egészen a chi (pozícióig)van a chin belüli (szakasz) (chi nei), ahol is a Yin szabályozódik; a guan(pozíciótól) egészen a hüvelykujjpárnáig van a cun belüli (szakasz) (cun nei),ahol is a Yang szabályozódik. Ezért, ha felosztjuk a cun (szakaszt), megkapjuk achi (pozíciót), ha pedig felosztjuk a chi (szakaszt), megkapjuk a cun (pozíciót).Vagyis a Yin a chi (pozíción) belüli (szakasz) egy cun (hosszúságú területét)foglalja el, míg a Yang a cun (pozíción) belüli (szakasz) ki lenc fen (hosszúságúterületét) foglalja el. A chi (pozíciótól) a cun (pozícióig terjedő sáv) teljeshossza összesen egy cun és ki lenc fen. Ezt nevezik cun és chi (szakasznak).

3. KÉRDÉS: A pulzusok esetében (felmerül) a „nagy túllépés” (da guo), valamint az„el nem jutás” (bu ji) (fogalma). A Yin és a Yang egymást mutatják kölcsönösen:vagy elfedik, vagy túlcsordulnak egymáson, vagy gátolják (guan) vagykorlátozzák (ge) egymást. Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: A guan pulzuspozíció előtti szakasz a Yang lüktetésének (helye), aholis a pulzusnak kilenc fen hosszan, felszínesen kell érződnie. Ha ezt meghaladja,azt a mintázatot nevezik „nagy túllépésnek”; ha viszont kimerül, azt amintázatot nevezik „el nem jutásnak”. Ha (a pulzus) folytatódik ahüvelykujjpárna felett is, az a túlcsordulás, ami külső gátolást és belsőkorlátozást eredményez. Ilyen esetben a Yin mutatja meg a pulzust. A guanpulzuspozíció mögötti szakasz a Yin lüktetésének (helye), ahol is a pulzusnakegy cun hosszan és mélyen kell érződnie. Ha ezt meghaladja, azt a mintázatotnevezik „nagy túllépésnek”; ha viszont kimerül, azt a mintázatot nevezik „el nemjutásnak”. Ha (a pulzus) folytatódik és belép a chi pulzuspozícióba is, az azelfedés, ami belső gátolást és külső korlátozást eredményez. Ilyen esetekben aYang mutatja meg a pulzust. Ezt nevezzük elfedésnek és túlcsordulásnak. Ilyenesetekben a rendes Zang-szervek pulzusát (kell megvizsgálni), (más különben) apáciens betegség nélkül is meghal.

4. KÉRDÉS: A pulzusoknak lehet Yin vagy Yang mintázata. Hogyan kell eztértelmezni?VÁLASZ: A ki légzés a szívből és a tüdőből történik, a belégzés a vesébe és a

májba történik, míg a ki- és belégzés között a lép fogadja a táplálék ízét, amiaztán a csatornákban jelenik meg. Ha felszínes akkor Yang jel legű, ha mély,akkor Yin jel legű. Ezt nevezik Yin-Yang (mintázatnak).(KÉRDÉS:) A szív és a tüdő (pulzusa) egyaránt felszínes. Hogyan lehet hátmegkülönbözetni őket?VÁLASZ: Ha felszínes, de (egyben) nagy és szétszórt, akkor az a szív (pulzusa);ha felszínes, de (egyben) rövid és érdes, akkor a tüdő (pulzus).(KÉRDÉS:) A vese és a máj (pulzusa) egyaránt mély. Hogyan lehet hátmegkülönbözetni őket?VÁLASZ: Ha ellenálló és hosszú (is), akkor az a máj (pulzusa); ha leszorítjuk,akkor puha, de az ujjakat megemelve telten érkezik, akkor az vese (pulzusa).A lép a középső régióban helyezkedik el, ezért jelenik meg a csatornákban. Ilyena Yin-Yang mintázat.(KÉRDÉS:) A pulzus lehet: egy Yin – egy Yang, egy Yin – két Yang, esetleg egyYin – három Yang; továbbá lehet: egy Yang – egy Yin, egy Yang – két Yin,esetleg egy Yang – három Yin. Ha ez így van, akkor az azt is jelenti, hogy acunkouban a hatféle pulzus együtt ver?VÁLASZ: Ez az áll ítás (nem helyénvaló), mert nincs olyan, hogy a hatféle pulzusegyütt verjen. (A hatféle pulzust) a következőképpen nevezik: felszínes, mély,hosszú, rövid, csúszós és érdes. A felszínes, a csúszós, és a hosszú Yangjellegű; a mély, a rövid és az érdes Yin jel legű. Az, amit egy Yin – egy Yang(pulzusnak) hívnak, nem más, minthogy a pulzus mélyen és csúszósan érkezik. Azegy Yin – két Yang (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus mélyen, csúszósan érkezikés hosszú. Az egy Yin – három Yang (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus mélyen,csúszósan érkezik és hosszú, de időnként hirtelen lesüllyed. Az, amit egy Yang –egy Yin (pulzusnak) hívnak, nem más, minthogy a pulzus felszínesen és érdesenérkezik. Az egy Yang – két Yin (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus hosszanérkezik, és mély, érdes. Az egy Yang – három (Yin pulzus) azt jelenti, hogy apulzus mélyen, érdesen érkezik és rövid, de időnként hirtelen felszínes. Ezekmindegyike a csatornákban (működésének) megnyilvánulása, amelyekbőlmegismerhető, hogy az adott betegséghez lázadó vagy megfelelő (Qi-áramlástársul-e).

5. KÉRDÉS: A pulzus lehet könnyű, vagy nehéz. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: Induláskor, ha a pulzus olyan nehéz, mint három borsószem, akkor abőrrel és a testszőrzettel van kapcsolatban, és a tüdő részhez tartozik. Ha apulzus olyan nehéz, mint hat borsószem, akkor a vérrel és a csatornákkal vankapcsolatban, és a szív részhez tartozik. Ha a pulzus olyan nehéz, mint ki lencborsószem, akkor az izommal és a hússal van kapcsolatban, és a lép részheztartozik. Ha a pulzus olyan nehéz, mint tizenkét borsószem, akkor az inakkal vankapcsolatban, és a máj részhez tartozik. Ha (a pulzus) lenyomhatjuk egészen acsontokig, az ujjainkat felemelve pedig gyorsan érkezik, akkor a vese (részhez)tartozik. Ezt nevezik könnyűnek és nehéznek.

6. KÉRDÉS: A pulzus lehet Yin többlet, vagy Yang hiány állapotú, esetleg Yang

többlet, vagy Yin hiány állapotú. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: Ha (a pulzus) felszínes, de kiürült és kicsi, vagy mély, de telt és nagy,azt nevezzük Yin többlet és Yang hiány állapotnak. Ha (a pulzus) mély, de kiürültés kicsi, vagy mély, de telt és nagy, azt nevezzük Yang többlet és Yin hiányállapotnak. Ez a Yin-Yang hiány-többlet állapotának elve.

7. KÉRDÉS: A Kánonban{1} az áll , hogy a Shao Yang, amikor érkezik lehet kicsi vagynagy, lehet rövid vagy hosszú; a Yang Ming, amikor érkezik, felszínes, nagy ésrövid; a Tai Yang, amikor érkezik, terjedelmes, nagy és hosszú; a Tai Yin, amikorérkezik, feszes, nagy és hosszú; a Shao Yin, amikor érkezik, feszes, vékony ésnagyon vékony; a Jue Yin, amikor érkezik, mély, rövid és vastag. Ez a hatféleszámít egészséges pulzusnak, vagy ezek a beteg pulzusok?VÁLASZ: Ezek mind uralkodó (wang) pulzusok.(KÉRDÉS:) Ezeknek a Qíje melyik hónapot és melyik napot uralják?VÁLASZ: A téli napfordulót (dongzhi) követően, a jia zi időszakban a Shao Yanguralkodik. A következő jia zi időszakig a Yang Ming uralkodik. A következő jia ziidőszakig a Tai Yang uralkodik. A következő jia zi időszakig a Tai Yin uralkodik.A következő jia zi időszakig a Shao Yin uralkodik. A következő jia zi időszakig aJue Yin uralkodik. Mindegyik hatvan napig uralkodik. Hatszor hatvan pedigösszesen háromszázhatvan nap, amely egy egész esztendőt tesz ki. Ez a lényegeannak, ahogyan a három Yin és a három Yang uralja az időszakokat.

8. KÉRDÉS: Van úgy, hogy a cunkou pulzus kiegyensúlyozott, mégis meghal (apáciens). Mi ennek az oka?VÁLASZ: Mind a tizenkét csatorna pulzus kapcsolódik az éltető Qi (sheng qi)forrásához (yuan). Amit pedig az éltető Qi forrásának nevezünk, az nem más,mint a tizenkét csatorna gyökéreredete (gen ben), ami tulajdonképpen a vesékközött mozgó Qi. Ez az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv eredete (ben) és atizenkét csatorna pulzus gyökere (gen), a ki- és belégzés kapuja és a hárommelegítő forrása. Egy másik elnevezése a Shent a kórtényezőktől védő. Éppenezért a Qi az ember gyökéreredete. Ha a gyökér megszakad, akkor a szárak és alevelek elszáradnak. Ha (tehát) a cunkou pulzus kiegyensúlyozott, de (a páciens)mégis meghal, az amiatt van, mert a belsőben az éltető Qi megroppant.

9. KÉRDÉS: Honnan lehet megtudni, hogy betegég a Zang- vagy a Fu-szerveketsújtja-e?VÁLASZ: A gyors (pulzus) a Fu-szervek (betegségére utal), míg a lassú pulzus aZang-szervek (betegségére utal). A gyors (pulzus) meleg (eredetű betegségetjelez), míg a lassú pulzus hideg (eredetű betegséget jelez). Innen lehetmegtudni, hogy a betegség a Zang- vagy a Fu-szerveket sújtja-e.

10. KÉRDÉS: Egy pulzusban tízféle változás jelentkezhet. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: (Ez) az öt (Zang-szerv) kemény és lágy kórtényezőjének egymássaltörténő találkozását jelenti. Például, ha a szív pulzus nagyon szapora, (az annaka jele, hogy) a máj kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhénszapora, (az annak a jele, hogy) az epehólyag kórtényezője megtámadta avékonybelet. Ha a szív pulzus nagyon nagy, (az annak a jele, hogy) a szívkórtényezője magát a szívet támadta meg. Ha a szív pulzus enyhén nagy, (azannak a jele, hogy) a vékonybél kórtényezője magát a vékonybelet támadta meg.Ha a szív pulzus nagyon mérsékelt, (az annak a jele, hogy) a lép kórtényezőjemegtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén mérsékelt, az annak a jele, hogy)a gyomor kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Ha a szív pulzus nagyonérdes, (az annak a jele, hogy) a tüdő kórtényezője megtámadta a szívet. Ha aszív pulzus enyhén érdes, (az annak a jele, hogy) a vastagbél kórtényezőjemegtámadta a vékonybelet. Ha a szív pulzus nagyon mély, (az annak a jele,hogy) a vese kórtényezője megtámadta a szívet. Ha a szív pulzus enyhén mély,(az annak a jele, hogy) a húgyhólyag kórtényezője megtámadta a vékonybelet. Azöt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga kemény és lágy kórtényezője,melyek i lyeténképpen egy-egy pulzusban tízféle változást idézhetnek elő.

11. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy ha a pulzus nem teljes (man), mert az ötvenütésből egy kimarad, akkor az egyik Zang-szerv Qi nélkül marad. Nos, melyik aza Zang-szerv?VÁLASZ: Belégzéskor Yin kerül az ember szervezetébe, ki légzéskor pedig Yangtávozik onnan. Ha tehát a belégzés nem éri el a vesét, akkor csak a májig jut el,s onnan visszafordul. Innen lehet tudni, hogy az egyik Zang-szerv Qi nélkülmaradt, (és emiatt) a vese Qíje előbb ki fog merülni.

12. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy ha az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje)belülről kimerült, a tűket pedig helytelenül a külső többlet állapotánakfokozására használják; ha az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje) kívülrőlkimerült, a tűket pedig helytelenül a belső többlet állapotának fokozásárahasználják.{2} A belső és a külső kimerülést, hogyan lehet megkülönböztetni?VÁLASZ: Az öt Zang-szerv csatornájának (Qíje) belülről kimerült, az jelenti, hogya vese és a máj Qíje belülről kimerült, és i lyen esetben az orvos helytelenültonizálja a szív és a tüdő (csatornákat). Ha viszont a szív és a tüdő csatorna(Qíje) merült ki, akkor az orvos helytelenül tonizálja a vese és a máj(csatornákat). Ha kimerül a Yang és a Yint tonizálják, vagy ha kimerül a Yin és aYangot tonizálják, az úgy nevezik, hogy „feltölteni a többletet és kiüríteni ahiányt”, i l letve „csökkenteni a nem elegendőt és növelni a bőséget” Ha így(járnak el), az (a páciens) halálához vezet, így az orvos maga öli meg (a

páciensét).

13. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy ha szemrevételezzük a (páciens) színét, denem a színével összhangban lévő pulzust tapasztaljuk, hanem éppen hogy egyártalmas pulzust (tapintunk ki), az halált jelenthet. Az olyan pulzus, amely a(színnel) összhangban van, azt jelenti, hogy a betegség magától meggyógyul.{3}De hogyan állapítható meg, hogy a szín és a pulzus megfelelnek-e egymásnak? VÁLASZ: Az öt Zang-szervhez öt szín társulhat, melyek mindegyike az arconjelenik meg, s ezek i l leszkednek a cunkou és a chi pulzusszakaszon belüli(pulzushoz). Például, a zöldeskék színhez húrszerű és szapora pulzus i l l ik; avörös színhez felszínes és szétszórt pulzus i l l ik; a sárga színhez mérsékelt ésnagy pulzus i l l ik; a fehér színhez felszínes, érdes és rövid pulzus i l l ik; a feketeszínhez mély, érdes és csúszós pulzus i l l ik. Ezt nevezzük úgy, hogy a színek és apulzusok egymásnak megfelelnek.(Ezenkívül) a pulzus állaga a könyök bőrének állagával (is egyezést mutat).{4}Ha a pulzus szapora, akkor a könyök bőre is feszes; ha a pulzus mérsékelt, akkora könyök bőre is laza; ha a pulzus érdes, akkor a könyök bőre is érdes; ha apulzus csúszós, akkor a könyök bőre is fényes.A Zang-szervek mindegyikéhez társul egy-egy hang, szín, szag, és íz, melyekmegfelelnek a cunkou és a chi pulzusszakaszon belüli pulzusnak. Ha mégsemfelelnének meg (a pulzusmintázatnak), akkor az betegséget (jelez). Például azöldeskék színhez lebegő, érdes és rövid (pulzus társul), ha viszont (a pulzus)nagy és mérsékelt, az betegséget (jelez). Ha (a pulzus) felszínes, nagy ésszétszórt, vagy ha kicsi és csúszós, az ugyancsak egészséges állapotot (jelez).A Kánonban az áll , hogy az, aki (csupán) egyetlen (diagnosztikai módszert)ismer, az alacsony szaktudású (orvos); aki két (diagnosztikai módszert) ismer, azközepes szaktudású (orvos); aki pedig három (diagnosztikai módszert) ismer, azkiváló szaktudású (orvos). A kiváló szaktudású (orvos) tízből ki lenc (betegetmeggyógyít), a közepes szaktudású (orvos) tízből nyolc (beteget gyógyít meg),míg az alacsony szaktudású orvos, tízből (csak) hat beteget (gyógyít meg).{5}Mindezt így kell értelmezni.

14. KÉRDÉS: A pulzusnak van kihagyása és érkezése. Hogyan kell ezt értelmezni.{6}VÁLASZ: Ami a pulzus ütés (számát) i l leti, ha egy kilégzés alatt kétszer üt, aztszabályosnak mondjuk; ha háromszor üt, azt „a csatornától való elválásnak”mondjuk; ha négyszer üt, azt „a Jing kifosztásának” mondjuk; ha ötször, azthalálosnak mondjuk; ha hatszor üt, azt „a sors bevégeztének” mondjuk. S hogymit nevezünk kihagyásnak? (Nos,) ha egy kilégzés alatt (a pulzus) egyet üt, azt„a csatornától való elválásnak” mondjuk; ha két ki légzés alatt egyet üt, azt „aJing kifosztásának” mondjuk; ha három kilégzés alatt egyet üt, azt halálosnakmondjuk; ha négy kilégzés alatt egyet üt, azt „a sors bevégeztének” mondjuk.Ezt nevezzük kihagyó pulzusnak. A pulzus érkezése fentről lefelé (halad), míg apulzus kihagyása lentről felfelé (terjed).(KÉRDÉS:) A pulzus kihagyása miféle betegségeket (jelez)?VÁLASZ: Egy kihagyás a bőrben és a testszőrzetben jelenlévő rendellenség jele:

a bőr összeráncosodik, a testszőrzet pedig kihull. Két kihagyás a vérben és acsatornákban jelenlévő rendellenség jele: a vér és a csatornák kiürülnek,elfogynak, és nem lesznek képesek táplálni az öt Zang- és a hat Fu-szervet.Három kihagyás az izmokban és a húsban jelenlévő rendellenesség jele: azizmok és a hús elmállanak és soványodnak. A négy kihagyás az inakban jelenlévőrendellenesség jele: az inak elgyengülnek és nem képesek az összeköttetéstbiztosítani. Az öt kihagyás a csontokban jelenlévő rendellenesség jele: a guwei,ami miatt (a páciens) nem képes felkelni az ágyból. El lenkező esetben pedig azérkezés váltja ki a betegséget, ami fentről lefelé (halad), de a csontok bénulásamiatt (a páciens) i lyenkor sem képes felkelni az ágyból, halállal végződik. Ha (abetegség) lentről felfelé (terjed), a bőr összeráncosodik, a testszőrzet pedigkihull, halállal végződik.(KÉRDÉS:) Milyen szabályok szerint kezelendők a kihagyás (jelezterendellenességek)?VÁLASZ: A tüdő rendellenességekor erősíteni kell a Qíjét. A szívrendellenességekor szabályozni kell a tápláló és a védő (Qít). A léprendellenességekor, szabályozni kell az (elfogyasztott) italt és ételt, hogy azmegfeleljen (a kívánatos) hideg-meleg viszonyoknak. A máj rendellenességekorenyhíteni kell a középső (testtájékot). A vese rendellenességekor erősíteni kella Jinget. Ezen szabályok szerint kezelendők a kihagyás (jelezterendellenességek).(KÉRDÉS:) A pulzus egy kilégzés alatt kettőt üt, s egy belégzés alatt (megintcsak) kettőt üt. (Ez a szabályos.) (Ám a pulzus) egy kilégzés alatt üthet hármat,és egy belégzés alatt üthet (megint csak) hármat; vagy egy kilégzés alatt üthetnégyet, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) négyet; vagy egy kilégzés alattüthet ötöt, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) ötöt; vagy egy kilégzésalatt üthet hatot, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) hatot; vagy egykilégzés alatt üthet egyet, és egy belégzés alatt üthet (megint csak) egyet; vagykét ki légzés alatt üthet egyet, és két belégzés alatt üthet (megint csak) egyet;vagy ki- és belégzés alatt (összesen) kettőt üt. A pulzus i lyeténképpenműködhet, de honnan ismerjük fel a betegségeket?VÁLASZ: Ha a pulzus érkezéskor egy kilégzés alatt kettőt üt, és egy belégzésalatt (megint csak) kettőt üt, továbbá se nem nagy, se nem kicsi, aztszabályosnak mondjuk.Ha egy kilégzés alatt hármat üt, és egy belégzés alatt (megint csak) hármat üt,az mindenképpen betegséget (jelez), még pedig, ha az eleje nagy a hátulja pedigkicsi, akkor fejfájás és látászavar jelentkezik, ha pedig az eleje kicsi, a hátuljapedig nagy, akkor mellkasi teltség és rövidlégzés jelentkezik.Ha egy kilégzés alatt négyet üt, és egy belégzés alatt (megint csak) négyet üt,az a betegség súlyosbodását (jelzi). Ha pulzus terjedelmes és nagy, akkorkemény, feszülő teltség jelentkezik, ha mély és vékony, akkor mellkasi fájdalomjelentkezik, ha csúszós, akkor a forróság gyötri (a pácienst), ha pedig érdes,akkor a középső (testtájékon) hideg{7} jelentkezik.Ha egy kilégzés alatt ötöt üt, és egy belégzés alatt (megint csak) ötöt üt, az apáciens válságos állapotát jelzi. Ha (a pulzus) mély és vékony, akkor (azállapota) éjjel súlyosbodik, ha felszínes és nagy, akkor (az állapota) nappalsúlyosbodik, ha se nem nagy, se nem kicsi, akkor a betegsége kezelhető, haviszont nagy is és kicsi is, akkor a betegség csak nehezen gyógyítható.Ha egy kilégzés alatt hatot üt, és egy belégzés alatt (megint csak) hatot üt, az ahalál pulzusa. Ha mély és vékony, akkor éjszaka áll be a halál, ha felszínes ésnagy, akkor nappal fog bekövetkezni a halál.Ha egy kilégzés alatt egyet üt, és egy belégzés alatt (megint csak) egyet üt, aztkihagyásnak mondjuk. Hiába képes járni a páciens, mindenképpen ágyban kell

feküdnie, még pedig azért mert mind a vére, mind pedig a Qíje hiányos.Ha egy kilégzés alatt egyet üt, majd egy újabb ki- és belégzés alatt kettőt üt,azt a hun-lélek hiányának mondjuk.{8} A hun-lélek hiánya pedig elkerülhetetlenülhalált eredményez. Hiába képes még járni a páciens, „járkáló holttestnek”(xingshi) mondjuk.Ha a felsőtesten érzékelhető a pulzus, de az alsón nem, akkor a páciensnekmindenképpen hánynia kell, máskülönben meghal. Ha a felsőtesten nemérzékelhető a pulzus, de az alsó igen, bár lehetnek panaszai (a páciensnek) mégsincs komoly veszélyben. Az i lyen esetekben az ember pulzusa olyan, mintpéldának okáért a fának a gyökere. Ha ugyanis az ágak és a levelek bárszáradnak és fonnyadnak, a gyökér még mindig életképes. Ha pedig a pulzus mégrendelkezik a gyökerével, akkor az embernek is megvan az ősi Qíje. Innen lehettudni, hogy nem fenyegeti halál.

15. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a tavaszi pulzus húrszerű, a nyári pulzuskampószerű, az őszi pulzus piheszerű, a téli pulzus pedig kőszerű.{9} Ezek atulajdonképpeni uralkodó pulzusok? S milyenek a betegséget (jelző) pulzusok?VÁLASZ: A húrszerű, a kampószerű, a piheszerű és a kőszerű a négy évszaknak(megfelelő) pulzus. A tavaszi pulzus húrszerű, és a máj (állapotát mutatja), amia keleti égtájhoz és a fa elemhez kapcsolódik. A miriád létező élete ekkor veszikezdetét, ekkor születnek meg, de még nem bújtak elő a rügyek és a levelek. Smivel az i lyenkor érkező pulzus puha, gyenge és hosszú, ezért mondjukhúrszerűnek. A nyári pulzus kampószerű, és a szív (állapotát) mutatja, ami a déliégtájhoz és a tűz elemhez kapcsolódik. A miriád létező ekkor virágzik fel, ágakcsüngenek alá, s a levelek lengenek, mind lefelé hajolva, mint megannyi kampó.Ez a pulzus gyorsan érkezik és lassan távozik, ezért mondjuk kampószerűnek. Azőszi pulzus a tüdő (állapotát mutatja), ami a nyugati égtájhoz és a fém elemhezkapcsolódik. A miriád létező (érése) ekkor befejeződött, a füvek, fák, virágok éslevelek, ősszel mind lehullnak, csupán az ágak maradnak magukban, mintmegannyi pihe. Mivel ez a pulzus érkezéskor könnyű, üres és felszínes, ezértmondjuk piheszerűnek. A téli pulzus a vese (állapotát mutatja), ami az északiégtájhoz és a víz elemhez kapcsolódik. A miriád létezőt ekkor gyűjtik össze ésraktározzák el. A zord hideg beálltakor, a víz olyan keményre fagy, mint a kő. Eza pulzus érkezéskor mély, puha és csúszós, ezért mondjuk kőszerűnek. Ezek háta négy évszakhoz (kapcsolódó) pulzusok.(KÉRDÉS:) Ha változás áll be (a pulzusokban), az mit jelez?VÁLASZ: A tavaszi pulzus húrszerű, minden más esetben betegséget jelez.(KÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt?VÁLASZ: Ha a Qi érkezéskor telt és erős, azt úgy nevezzük, hogy a „nagytúllépés”, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres ésnagyon vékony, azt „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség belső jelenlétéreutal. Ha a Qi érkezéskor nyugodt és könnyed, éppen úgy, mint a (szellőben)lengedező falevelek, azt kiegyensúlyozottnak. Ha túlságos, telt és csúszós, mintegy hosszú bambuszkaró, akkor betegségről beszélünk. Ha gyors,feltartóztathatatlan és túlságosan erős, mint amilyen az új í j megfeszített húrja,akkor halálról beszélünk. Ha a tavaszi pulzus enyhén húrszerű, aztkiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha viszont sok benne a húrszerűség, de kevésgyomor Qít tartalmaz, akkor betegségről beszélünk. Ha húrszerű ugyan, deegyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Tavasszal

ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja.A nyári pulzus viszont kampószerű, minden más esetben betegséget jelez. (KÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt?VÁLASZ: Ha a Qíje érkezéskor telt és erős, akkor azt a „nagy túllépésnek”hívjuk, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres és nagyonvékony, akkor azt az „el nem érésnek” hívjuk, ami a betegség belső jelenlétéreutal. Ha a pulzus érkezéskor újból és újból forgó, mint valami gyűrű, vagykarkötő, azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha érkezéskor túlságosan gyors, úgyahogyan a kakas kapkodja a lábát, akkor betegségről beszélünk. Ha az elejegörbe, a hátulja viszont megállapodott, úgy, mint az éppen bekapcsolandóövkampó, akkor halálról beszélünk. Ha a nyári pulzus enyhén kampószerű, aztkiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sok benne a kampószerű, de kevés benne agyomor Qi, akkor betegségről beszélünk. Ha kampószerű ugyan, de egyáltalánnem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Nyáron ugyanis a gyomor Qi(a pulzus) alapja.Az őszi pulzus viszont piheszerű, minden más esetben betegséget jelez.(KÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt?VÁLASZ: Ha a Qíje érkezéskor telt és erős, akkor azt a „nagy túllépésnek”nevezzük, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres ésnagyon vékony, akkor azt az „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség bels őjelenlétére utal. Ha a pulzus érkezéskor árnyékoló, mint a kocsi erny ő, snyomáskor túlságos nagynak (érzékeljük), akkor azt kiegyensúlyozottnakmondjuk. Ha se (túl) magas, se túl alacsony, éppen úgy, mint a kakas tollai,akkor betegségről beszélünk. Ha nyomáskor olyan kilengéseket (tapasztalunk),miként a szél fújja a tollat, akkor halálról beszélünk. Ha az őszi pulzus enyhénpiheszerű, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sok benne a piheszerű, dekevés gyomor Qít tartalmaz, akkor betegségről beszélünk. Ha piheszerű ugyan,de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálról beszélünk. Ősszelugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja.A téli pulzus viszont kőszerű, minden más esetben betegséget jelez.(KÉRDÉS:) Mit értünk minden más eset alatt?VÁLASZ: Ha a Qíje érkezéskor telt és erős, akkor azt a „nagy túllépésnek”nevezzük, ami a betegség külső jelenlétére utal. Ha a Qi érkezéskor üres ésnagyon vékony, akkor azt az „el nem érésnek” nevezzük, ami a betegség belsőjelenlétére utal. Ha a pulzus érkezéskor felül nagy, alul pedig lapos, és olyanpuha és csúszós, mint a veréb csőre, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Haegymásután sorjázó csipkedés-szerűséget (tapasztalunk benne), ami enyhéngörbe is, akkor betegségről beszélünk. Ha érkezéskor olyan, mint a megoldottbog, távozáskor pedig olyan, mint a kőgolyóbis, akkor halálról beszélünk. Ha atéli pulzus enyhén kőszerű, akkor azt kiegyensúlyozottnak mondjuk. Ha sokbenne a kőszerű, de kevés gyomor Qít tartalmaz, akkor betegségről beszélünk.Ha kőszerű ugyan, de egyáltalán nem tartalmaz gyomor Qít, akkor halálrólbeszélünk. Télen ugyanis a gyomor Qi (a pulzus) alapja.A gyomor a táplálék tengere, amely a négy évszakon keresztül uralja (apulzusokat). Ezért van az, hogy minden (pulzusnak) a gyomor Qi az alapja, sezért mondjuk, hogy a négy évszak során bekövetkező minden (rendellenes)változás betegséget (jelez), valamint a halál és az élet legfontosabbkapcsolódása.A lép a (test) középső régiójában helyezkedik el. Ha kiegyensúlyozottan,szabályosan működik, akkor nem észlelhető. Ha viszont hanyatlásnak indul,érzékelhetővé lesz. A (lép pulzusa) ha érkezéskor olyan, mint a veréb, vagymiként a víz csobog alá, akkor ez a hanyatlásnak indult lép nyilvánvaló jele.

16. VÁLASZ: A pulzusokat jel lemzi a három észlelési pont és a kilenc pulzusállapot,ezenkívül jel lemzi a Yin-Yang jel lege, a könnyű és súlyos volta, a hatvanfejezetben (leírtak),{10} és a négy évszak során végbemenő változások.A (régmúlt korok) bölcseitől kezdve, hosszú időn keresztül valamennyi(vizsgálat) ezeken a módszereken alapul. Mégis hogyan különböztethetők meg?VÁLASZ: A betegségek (diagnózisához) használhatunk belső, i l letve külsővizsgálati módszereket.(KÉRDÉS:) A betegségek melyikkel hogyan állapíthatók meg?VÁLASZ: Példának okáért vegyük a máj pulzust. A külső vizsgálat során azttapasztaljuk, hogy (a páciens) előszeretettel tisztálkodik, az arcszíne zöldeskékés ingerlékeny. A belső vizsgálat pedig kideríti , hogy a köldökétől balra háboroga Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért el lenállást tapasztalunk. Nos,i lyen esetben a betegség a négy végtag puffadásában, húgyrekedésben,székrekedésben és ficamokban nyilvánul meg. Mindezekért minden kétségetkizáróan a máj a felelős.(Következő) példaként vegyük a szív pulzust. A külső vizsgálat során azttapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne vörös, a szája kiszáradt, éselőszeretettel nevetgél. A belső vizsgálat pedig kideríti , hogy a köldöke felettháborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért el lenállásttapasztalunk. Nos, i lyen esetben a betegség a szív izgatottságában,szívfájdalomban, a tenyér forróságában és émelygésben nyilvánul meg.Mindezekért minden kétséget kizáróan a szív a felelős.(Következő) példaként vegyük a lép pulzust. A külső vizsgálat során azttapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne sárgás, gyakorta böfög, előszeretetteltűnődik és ízlelget. A belső vizsgálat pedig kideríti , hogy épp a köldökénélháborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísért el lenállásttapasztalunk. Nos, i lyen esetben a betegség a has feszes puffadásában,emésztési képtelenségben, a test elnehezülésében, ízületi fájdalombanájulásban, fekvési kényszerben és a négy végtag mozgásképtelenségébennyilvánul meg. Mindezekért minden kétséget kizáróan a lép a felelős.(Következő) példaként vegyük a tüdő pulzust. A külső vizsgálat során azttapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne fehér, gyakorta tüsszög, búskomor, nemvidítja fel semmi, s gyakorta sírhatnéka támad. A belső vizsgálat pedig kideríti ,hogy a köldökétől jobbra háborog a Qi, a tapintás során pedig fájdalommal kísértellenállást tapasztalunk. Nos, i lyen esetben a betegség zihálásban,köhögésben, felváltva hidegrázásában és lázrohamokban nyilvánul meg.Mindezekért minden kétséget kizáróan a tüdő a felelős.(Következő) példaként vegyük a vese pulzust. A külső vizsgálat során azttapasztaljuk, hogy (a páciens) arcszíne feketés és (indokolatlanul) fél, retteg.A belső vizsgálat pedig kideríti , hogy a köldöke alatt háborog a Qi, a tapintássorán pedig fájdalommal kísért el lenállást tapasztalunk. Nos, i lyen esetben abetegség a visszafelé áramló Qíben, a kevéssé (telített) has felpuffadásában ésfeszülő fájdalmában, vizelettartási problémákban, valamint a láb sípcsont tájékikihűlésében és rendellenes működésében nyilvánul meg. Mindezekért mindenkétséget kizáróan a vese a felelős.

17. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a betegség lehet halálos, lehet olyan, amitnem kell kezelni, mert magától elmúlik, vagy lehet olyan, amely évek, hónapokmúltán sem szűnik meg. Nos, a halál és az élet, a megmaradás vagy a pusztuláseldönthető-e a pulzusok vizsgálatával.VÁLASZ: Teljes mértékben megtudható. Ha a páciens vizsgálatakor azttapasztaljuk, hogy a beteg a szemeit csukva tartja, mintha senki emberfiát nemakarna látni, akkor vegyük a máj pulzust, amely erős, gyors és hosszú lesz.Rosszabbik eset, ha a tüdő pulzus felszínes, rövid és érdes, mert az a haláltjelzi.Ha a beteg nyitva tartja a szemeit és szomjas, a szív alsó részén pedigellenállást tapasztalunk, akkor a pulzusa egészen biztosan feszes, telt és gyors.Rosszabbik eset, ha (a pulzusa) mély, puha és gyors, mert az a halált jelzi.Ha a beteg vért hány és az orra is vérrel tel i , akkor a pulzusa mély és vékony.Rosszabbik eset, ha (a pulzusa) felszínes, nagy és ellenálló, mert az a haláltjelzi.Ha a beteg összefüggéstelenül, zavarosan beszél, a teste pedig lázban ég, akkora pulzusa egészen biztosan terjedelmes és nagy, a lábaiban és a karjaiban pediga Qi visszafelé áramlik. Ha a pulzusa mély, vékony és nagyon vékony, akkor az ahalált jelzi.Ha (a betegnek) nagyra (puffadt) a hasa és szivárog (a vizelete), akkor a pulzusaegészen biztosan nagyon vékony, vékony és érdes. Rosszabbik eset, ha (apulzusa) feszes, nagy és csúszós, mert az a halált jelzi.

18. KÉRDÉS: A pulzusoknak van három pozíciója, s mindegyik pozícióhoz tartoziknégy csatorna. A kar (shou) csatornák közül a (Shou) Tai Yin, vagyis a tüdőcsatorna és a (Shou) Yang Ming, vagyis a vastagbél csatorna, míg a láb (zu)csatornák közül a (Zu) Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatorna és a (Zu) ShaoYin, vagyis a vese csatorna (és így tovább) kapcsolódnak a felső vagy az alsópozícióhoz. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna és a (Shou) Yang Ming, vagyis avastagbél csatorna fém elemű; a Zu Shao Yin, vagyis a vese csatorna és a (Zu)Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatorna víz elemű. A fém elem serkenti a vízelemet. A víz elem lefelé áramolva halad és nem tud feljutni, ezért tartózkodikaz alsó (test)részben. A Zu Jue Yin, vagyis a máj csatorna és a (Zu) Shao Yang,vagyis az epehólyag csatorna fa elemű; a Shou Tai Yang, vagyis a vékonybélcsatorna és a (Shou) Shao Yin, vagyis a szív csatorna tűz elemű. A tűz lángjafelfelé száll és nem képes lejutni, ezért tartózkodik a felső (test)részen. A ShouXin Zhu (ti . Shou Jue Yin), vagyis a szívburok csatorna és a (Shou) Shao Yang,vagyis a három melegítő csatorna tűz elemű; a Zu Tai Yin, vagyis a lép csatornaés a (Zu) Yang Ming, vagyis a gyomor csatorna föld elemű. A föld uralja aközépső palotát éppen ezért tartózkodik a középső (test)részben. Nos, az ötelem ekként élteti és táplálja egymást anya-gyermeki kölcsönösséggel.(KÉRDÉS:) A pulzusoknak van három pozíciója és a kilenc állapota (hou). Melyikmit irányít?VÁLASZ: A három pulzuspozíció: a cun, a guan és a chi. A ki lenc pulzusállapot: afelszíni, a középső és a mély. A felső pozíció az ég mintáját követi, és amellkastól egészen fel, a fej ig jelentkező betegségeket irányítja. A középső

pozíció az ember mintáját követi, és a rekesztől lefelé, a köldökig jelentkezőbetegségeket irányítja. Az alsó pozíció a föld mintáját követi, és a köldöktőllefelé, a lábakig jelentkező betegségeket irányítja. Ha a vizsgálat soránkiderítjük mindezeket, akkor lehet a tűszúrásos kezelést alkalmazni.(KÉRDÉS:) Ha a betegség az ember szervezetében mélyen, akadályozóan, hosszúideje és felgyülemlődve fészkelte be magát, akkor érzékelhető-e ésmeghatározható-e a pulzus?VÁLASZ: Ha a vizsgálat során azt tapasztaljuk, hogy a (páciens) jobb hónaljaalatt felgyülemlett a Qi, akkor az azt jelzi, hogy a tüdő pulzus csomós, ha apedig a pulzus csomósodása nagymértékű, akkor a gyülem is nagymértékű, haviszont a csomósodás enyhe, akkor a Qi (gyülem) is enyhe.(KÉRDÉS:) Ha a vizsgálat során nem találjuk a tüdő pulzust, de a jobb hónaljalatt Qi gyülemet tapasztalunk, akkor mi a teendő?VÁLASZ: Még ha nem is észlelhető a tüdő pulzus, a jobb kar pulzusa biztosanmélyen húzódó és rejtett.(KÉRDÉS:) A külső (eredetű) krónikus betegségek (guji) ugyan ez az eljárás, vagykülönbözik ettől?VÁLASZ: A csomós (pulzus) azt jelenti, hogy az érkező és távozó pulzus olykorhirtelen megtorpan, és a (pulzus)szám nem szabályos. Ezt nevezik csomós(pulzusnak). A rejtett (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus az ínak alatt vonul.A felszínes (pulzus) azt jelenti, hogy a pulzus a hús felett helyezkedik el. (Nemszámít, hogy a betegség hol található) a bal-jobb, a külső-belső mintázatamindig ekképpen értelmezendő. Példának okáért, ha a pulzus csomós és rejtett,(azt jelzik, hogy) belsőleg nincs gyülem; ha a pulzus felszínes és csomós, (aztjelzi, hogy) külsőleg nincs krónikus betegség. Ha viszont van gyülem, akkor apulzus nem csomós és rejtett; ha van krónikus betegség, akkor a pulzus nemfelszínes és csomós. Azok az esetek, amikor a pulzus nem felel meg abetegségnek, vagy a betegség nem felel meg a pulzusnak, halálos betegségek.

19. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a pulzus (áramlása) lehet lázadó vagyalkalmazkodó, a férfiaké és a nőké vagy szabályos, vagy szabálytalan. Hogyanértelmezendő ez?VÁLASZ: A fiúgyermekek a yin ciklusjegyben születnek, a yin pedig a fa elemhezkötődik és Yang jel legű; a lány gyermekek a shen ciklusjegyben születnek, ashen pedig a fém elemhez kötődik és Yin jel legű. Ezért a férfiak pulzusa a guanpozíció felett található, míg a nők pulzusa a guan pozíció alatt helyezkedik el.Ezért a férfiak szabályos pulzusa a chi pozícióban gyönge/lágy, míg a nőkpulzusa a chi pozícióban bőséges/dús. Az ellenkező (fan, ti . a szabálytalan) esetaz, amikor a férfiaknál női pulzus, a nőknél pedig férfi pulzus (jelentkezik).(KÉRDÉS:) Emiatt hogyan jelentkeznek a betegségek?VÁLASZ: A férfiaknál jelentkező női pulzust elégtelenség okozza, (aminekkövetkeztében) a betegség a belsőben jelentkezik. A bal oldalon fellépő(elégtelenség) esetén a betegség (is) a bal oldalon jelentkezik. A jobb oldalonfellépő (elégtelenség) esetén a betegség (is) a jobb oldalon jelentkezik.Igazodva a (megváltozott) pulzushoz, meghatározható (a betegség). A nőknéljelentkező férfi pulzust a „nagy túllépés” okozza, (aminek következtében) abetegség a négy végtagban jelentkezik. A bal oldalon fellépő (mértéktelenség)esetén a betegség (is) a bal oldalon jelentkezik. A jobb oldalon fellépő(mértéktelenség) esetén a betegség (is) a jobb oldalon jelentkezik. Igazodva a

(megváltozott) pulzushoz, meghatározható (a betegség). Ekként értelmezendő (akérdésed).

20. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a pulzus lehet mélyen húzódó és rejtett.A mélyen húzódó és rejtett (pulzus megjelenése) melyik Zang-szervhezkapcsolódik, amikor is a mélyen húzódó és rejtett (pulzusról) beszélünk?VÁLASZ: Azt mondják, hogy a Yin és a Yang kölcsönösen megmutatják egymás(pozícióját), i l letve kölcsönösen elrejtik egymás (pozícióját). (A Yin) pulzusnakYin pozícióban kell tartózkodnia. Ellenkező esetben, amikor is Yang (pulzus)látható, az annyit tesz, hogy a Yang Yint mutat. Jól lehet, a pulzus időnkéntfelszínes, csúszós és hosszú, ez csak az jelenti, hogy a Yang a Yinben rejtőzik.(A Yang) pulzusnak Yang pozícióban kell tartózkodnia. Ellenkező esetben, amikoris Yin (pulzus) látható, az annyit tesz, hogy a Yin Yangot mutat. Jól lehet, apulzus időnként felszíni, csúszós és hosszú, ez csak az jelenti, hogy a Yin aYangban rejtőzik. A kettős Yang elmezavarra utal, míg a kettős Yin epilepsziátjelez. Akinél a Yang távozik el, az szellemeket lát, akinél a Yin távozik el, azmegvakul.

21. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy amikor az emberi test beteg, de a pulzus nembeteg, azt életnek mondjuk; ha viszont a pulzus beteg, de a test nem beteg, azthalálnak mondjuk. Mit jelent ez?VÁLASZ: Ha az emberi test beteg, de a pulzus nem beteg, az nem jelenti azt,hogy nincs jelen a betegség. Mindössze arról van szó, hogy a légzésszám nemfelel meg a pulzusszámnak. Ez (egy) jelentős szabály.

22.

KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a pulzus lehet háborgó, vagy olyan, amelybenbetegség alakult ki. (Sőt) egy csatornában akár két, egymással keveredőbetegség is megjelenhet. Hogyan lehetséges ez?VÁLASZ: A Kánonban az áll , hogy, ami a pulzusban háborog, az a Qi. Aholviszont a betegség kialakul, az a vér. Ha kórtényező a Qíben tartózkodik, akkor aQi háborgásként jelenik meg; ha a kórtényező a vérben tartózkodik, akkor a véraz, amiben kialakul a betegség. A Qi az, ami felelős a párologtatásért, a vérpedig az, ami felelős a nyirkosításért. Ha a Qi helyben marad és nem halad,akkor a Qi betegszik meg előbb; ha a vér akadályoztatott, és nem nyirkosít,akkor a vér később betegszik meg. Ez az oka annak, hogy előbb jelentkezik aháborgás, és (csak) azt követően alakul ki a betegség.

23. KÉRDÉS: A karhoz és a lábhoz egyaránt tartozik három Yin és három Yang

(csatorna). De vajon meglehet-e tudni valahogy a csatornák méreteit?VÁLASZ: A kar három Yang csatornája, a kartól egészen a fejig tart. A hosszuk(egyenként) öt chi. (A teljes hosszuk tehát ötször hat (ti . mindkét oldalon vanegy-egy csatorna), vagyis három zhang.A kar három Yin csatornája, a kartól egészen a mellkas közepéig tart. A hosszuk(egyenként) három chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) hatszor három chi és ötcun, összesen két zhang és egy zhi.A láb három Yang csatornája a lábtól a fejig tart. A hosszuk (egyenként) nyolcchi. (A teljes hosszuk tehát) hatszor nyolc chi, összesen négy zhang és nyolc chi.A láb három Yin csatornája a lábtól a mellkas közepéig tart. A hosszuk(egyenként) hat chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) hatszor hat chi és öt cun,összesen három zhang és ki lenc chi.Az ember két Zu Qiao Mai csatornája a lábtól a szemig tart. A hosszuk(egyenként) hét chi és öt cun. (A teljes hosszuk tehát) kétszer hét chi és öt cun,összesen egy zhang és öt chi.A Du Mai, vagyis a kormányzó csatorna és a Ren Mai, vagyis a befogadócsatorna hossza egyenként négy chi és öt cun. Összesen tehát ki lenc chi. A csatornák összesen tehát tizenhat zhang és két zhi hosszúságúak. Ez az, amita tizenkét csatorna hosszának nevezünk.(KÉRDÉS:) Létezik tehát tizenkét jingmai, vagyis főcsatorna és tizenöt luomai,vagyis mellékcsatorna. De vajon honnan indul és hol véget (a bennük áramlóQi)?VÁLASZ: A főcsatornákban áramlik a vér és a Qi, kapcsolódónak a (test) Yin és aYang (területeihez), és táplálják a testet. (A Qi) a középs ő melegítőből ered éselárasztja a Shou Tai Yin, vagyis a tüd ő csatornát és a Yang Minget A Yang Mingelárasztja a Zu Yang Ming, vagyis a gyomor csatornát és a Tai Yint. A Tai Yinelárasztja a Shou Shao Yin, vagyis a szív csatornát és a Tai Yangot. A Tai Yangelárasztja a Zu Tai Yang, vagyis a húgyhólyag csatornát és a Shao Yint. A ShaoYin elárasztja a Shou Xin Zhu (ti . Shou Jue Yin), vagyis a szívburok csatornát és aShao Yangot. A Shao Yang elárasztja a Zu Shao Yang, vagyis az epehólyagcsatornát és a Jue Yint. A (Zu) Jue Yin, vagyis a máj csatornából pedig visszatérés újból elárasztja a Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatornát.A leváló (bie) tizenöt mellékcsatorna mindegyike pedig alkalmazkodik a sajátforrás (főcsatornájához), s (bennük a Qi körbe áramlik) – akárcsak egy gyűrű –vég nélkül körözve egymást irritál ják, s reggelente beömlenek a cunkou és arenying pulzusba. (Ezért lehet) meghatározni e (két) helyen a százfélebetegséget, valamit a halál és az élet (lehetőségét).(KÉRDÉS:) A Kánonban az áll , hogy, tisztában lenni és ismerni a véget és akezdetet, s meghatározni Yint és a Yangot. Hogyan kell ezt értelmezni? VÁLASZ: A vég és kezdet a csatornákban rögzített. A cunkou és a renyingpulzuspontok pedig azok a helyek, ahová a Qi a gyűrűhöz hasonló, vég nélkülikeringését követően reggelente keresztülhalad. Ezt nevezik kezdetnek. A végpedig az, amikor a három Yin és a három Yang csatornában (a Qi áramlása)megszakad. Ha pedig (a Qi áramlása) megszakad, akkor bekövetkezik a halál.Nos, ezt nevezik végnek.

24. KÉRDÉS: Ha a kar és a láb három Yin és három Yang Qíje megszakad, mi

történik? Lehet-e tudni a kedvező és kedvezőtlen előjeleket?VÁLASZ: Ha a Zu Shao Yin, vagyis a vese csatorna Qíje szakad meg, akkor acsontok kiszáradnak. A (Zu) Shao Yin téli csatorna, amely rejtve halad ésmelegíti csontokat és a velőt. Ezért van az, hogy ha a csontok és a velő nemmelegszik fel, akkor a hús nem tapad a csontokra. Ha pedig a csontok és a hús,nincs egymással szoros kapcsolatban, akkor a hús nyálkássá válik ésenyészetnek indul. Ha a hús nyálkássá válik és enyészetnek indul, akkor a fogakmeghosszabbodnak (ti . sorvadásnak indul az íny) és kiszáradnak, a haj elveszítifényességét. Először tehát a csontok halnak el, aztán wu napon válságosrafordul (a páciens állapota), majd pedig a ji napon meghal.Ha a Zu Tai Yin, vagyis a lép csatorna Qíje szakad meg, akkor a csatorna nemtáplálja a szájat és az ajkakat. A száj és az ajkak pedig az inak és az izmokeredője. Ha viszont a csatorna nem táplál, akkor az inak és az izmok nemlesznek csúszósak és rugalmasak. Ha pedig inak és az izmok nem csúszósak ésrugalmasak, akkor a hús összetömörül. Ha pedig a hús összetömörül, akkor azajkak visszahajlanak, Ha (már) az ajkak visszafordulnak, akkor legelőször is ahús hal el. Jia napon válságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig yi naponmeghal.Ha a Zu Jue Yin, vagyis a máj csatorna Qíje szakad meg, akkor az izmokbegörcsölődnek, a herék megfeszülnek, a nyelv pedig felpöndörödik. A (Zu) JueYin a máj (csatornája), a máj pedig az izmokkal van összeköttetésben (he). Azizmok a nemi szervek környékén futnak össze és behálózzák a nyelv tövét. Ezért,ha a csatorna nem táplál, akkor az izmok begörcsölődnek, a herék és a nyelvpedig megfeszül. Ezért, ha a nyelv felpöndörödik, a herék pedig görcsösek, akkorlegelőször is az izmok halnak el. Geng napon válságosra fordul (a páciensállapota), majd pedig xin napon meghal.Ha Shou Tai Yin, vagyis a tüdő csatorna Qíje szakad meg, akkor a bőr és atestszőrzet megperzselődik. A (Shou) Tai Yin a tüdő (csatornája), a benne áramlóQi pedig melegíti a bőrt és a testszőrzetet. Ha viszont a Qi nem táplál, akkor abőr és a testszőrzet megperzselődik. Ha a bőr és a testszőrzet megperzselődik,akkor a testnedvek eltávoznak (a szervezetből). Ha a testnedvek eltávoznak (aszervezetből), akkor a bőr felrepedezik. Ha a bőr felrepedezik, akkor ki isszárad, a testszőrzet pedig töredezetté válik. Ha (már) a testszőrzet töredezettévált, akkor legelőször is a testszőrzet fog elhalni. Bing napon válságosra fordul(a páciens állapota), majd pedig ding napon meghal.Ha a Shou Shao Yin csatorna Qíje szakad meg, akkor a csatorna átjárhatatlannálesz. Ha a csatorna átjárhatatlan, akkor a vér benne nem áramlik. Ha a vér nemáramlik, akkor a színek fénye megszűnik, s ezért válik az arc olyan sötétessé,mint a barack. Ezt azt jelzi, hogy legelőször a vér fog elhalni. Ren naponválságosra fordul (a páciens állapota), majd pedig gui napon meghal.Ha valamennyi Yin Qi megszakad, akkor a szemek kábán forognak, majdleragadnak. Ha a szemek leragadnak, akkor (az ember) elveszíti az eszméletét.Ha (a páciens) elveszíti az eszméletét, akkor legelőször is a tudat hal el, hapedig a szemek elhalnak, akkor a szemek letapadnak.Ha valamennyi Yang Qi megszakad, akkor a Yin és a Yang elválnak egymástól. HaYin és a Yang elválnak egymástól, akkor a couli{11} szivárogni fog. Ilyenkorigazgyöngy nagyságú verejtékcseppek jelennek, majd szünet nélkül gördülnek.Ebben az esetben legelőször a Qi hal el. Ha hajnalban jelentkeznek a tünetek,akkor este hal meg (a beteg), ha este jelennek meg a tünetek, akkor reggel halmeg (a beteg).

25. KÉRDÉS: Van tizenkét főcsatorna, (azonban) az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv(összesen csupán) tizenegy (csatornát feltételez). A fennmaradó egy csatornamégis miféle (szervhez kapcsolódó) csatorna?VÁLASZ: Az a bizonyos egy csatorna a Shou Shao Yin, vagyis a szív csatorna és aszívburok letérő csatornája (bie mai). A szívburok és a három melegítő külső-belső (biao-li) párt alkotnak, ugyanis mindkét (szervnek) van neve, de nincs(fizikai) formája. Ezért mondják azt, hogy főcsatorna márpedig tizenkettő van.

26. KÉRDÉS: Főcsatornából van tizenkettő, mellékcsatornából van tizenöt.A fennmaradó három mellékcsatorna mégis mihez kapcsolódó mellékcsatorna?VÁLASZ: Van a Yang mellékcsatorna, van a Yin mellékcsatorna és van a lép nagymellékcsatornája. A Yang mellékcsatorna a Yang Qiao mellékcsatornája, míg aYin mellékcsatorna, a Yin Qiao mellékcsatornája. Ezért van amellékcsatornákból (összesen) tizenöt.

27. KÉRDÉS: A csatornák között van nyolc különleges csatorna, melyek nemkapcsolódnak a tizenkét csatornához. Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: Van a Yang Wei, vagyis a Yang őrző, a Yin Wei, vagyis a Yin őrző, aYang Qiao, vagyis a Yang erősítő, a Yin Qiao, vagyis a Yin erősítő, a Chong,vagyis az áthatoló, a Du, vagyis a kormányzó, a Ren, vagyis a befogadó és a Dai,vagyis az övcsatorna. Ez hát azon nyolc csatorna, amely nem kapcsolódik afőcsatornákhoz. Ezért nevezik ezeket a nyolc különleges csatornának.(KÉRDÉS:) Főcsatornából van tizenkettő, mellékcsatornából van tizenöt, amiösszesen huszonhét Qi (áramlást) jelent, melyek egymással összeköttetésbenfent s lent (behálózzák a testet). Hogyan lehetséges hát, hogy (a nyolckülönleges csatorna) mégsem csatlakozik a főcsatornákhoz?VÁLASZ: A bölcsek ásott csatornákat terveztek, melyek útvonalként szolgálnak avizeknek. Ha esik az eső, a csatornák megtelnek, s ekkor megfelelőenszolgálnak. Azonban viharos áradások alkalmával (a víz) fékezhetetlenülhömpölyög, s még a bölcsek sem képesek megregulázni. (Miként,) ha amellékcsatornák megtelnek és túlcsordulnak, a főcsatornák sem képesekszabályozni (azok áramlását).

28. KÉRDÉS: A nyolc különleges csatorna nem kapcsolódik ugyan a tizenkétfőcsatorna egyikéhez sem, de akkor mégis honnan erednek és hol érnek véget?VÁLASZ: A Du Mai, vagyis a kormányzó csatorna a Xiaji Shu-pontból (EX-B5) {12}ered, végig fut a gerinc külső felén, majd fent elér a Fengfu-ponthoz (GV-16), ésbelép az agyba.A Ren Mai, vagyis a befogadó csatorna a Zhongji-pont (CV-3) alatt ered, a

A Ren Mai, vagyis a befogadó csatorna a Zhongji-pont (CV-3) alatt ered, afanszőrzet mentén haladva a has felületén húzódik, fel jebb menve eléri aGuanyuan-pontot (CV-4), majd megérkezik a torokig.A Chong Mai, vagyis az áthatoló csatorna a Qichong-pontban (ST-30) ered, majda Zu Yang Ming, vagyis a gyomor csatornával együtt halad, a köldököt közrefogva húzódik fölfelé, mígnem eléri a mellkast, ahol is szétterül.A Dai Mai, vagyis az övcsatorna az alsó bordáktól indul és körbefutja a testet.A Yang Qiao Mai, vagyis a Yang erősítő csatorna a sarokról indul, majd a külbokamentén halad felfelé, és végül belép a Fengchi-pontba (GB-20).A Yin Qiao Mai, vagyis a Yin erősítő csatorna a sarokról indul, majd a belbokamentén halad felfelé, eléri a torkot, ahol is keresztezi a Chong Mai, vagyis azáthatoló csatornát.A Yang Wei és a Yin Wei, vagyis a Yang őrző és Yin őrző (csatorna) behálózzák azegész testet. Ha (bennük a Qi) túlárad, akkor nem lesz képes körbefolyni amedrében, hanem elárasztja a főcsatornákat. Ezért a Yang Wei, vagyis a Yangőrző (csatorna) a Yang találkozási pontból ered, míg a Yin Wei, vagyis a Yin őrző(csatorna) a Yin találkozási pontból ered.A bölcsek csatornatervezési példájánál maradva, ha a csatornák megtelnek éstúlfolyik (belőlük a víz), akkor az a mély tavakba ömlik, melyet aztán már abölcsek sem tudnak visszaterelve szabályozni (vagyis az eredeti összeköttetéstbiztosítani). Az ember csatornája is (hasonlóképpen) bölcsen (tervezett). A nyolc(különleges) csatornába bejutó (Qi) nem kering, épp ezért a tizenkét főcsatornanem tud hozzájuk kapcsolódni. Ha kóros Qi gyülemlik fel bennük, az lázat ésduzzanatot okoz, melyet kőtűvel kell kifakasztani.

29. KÉRDÉS: A különleges csatornákat miféle betegségek sújthatják?VÁLASZ: A Yang Wei, vagyis a Yang őrző (csatorna) őrzi a Yangot, a Yin Wei,vagyis a Yin őrző (csatorna) pedig őrzi a Yint. Ha viszont a Yin és a Yang ( őrzőcsatornák) nem képesek ellátnia a feladatukat, akkor, akkor (a páciens) leverttéés céltalanná lesz, a (Qi) áramlás pedig támogatás nélkül marad.A Yin Qiao, vagyis a Yin erősítő (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Yangmeggyengül, a Yin (áramlása) pedig felgyorsul.A Yang Qiao, vagyis a Yang erősítő (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Yinmeggyengül, a Yang (áramlása) pedig felgyorsul.A Chong, vagyis az áthatoló (csatornát) fenyegető betegség az, ha a Qiellenkező irányba áramlik és belsőleg felgyorsul.A Du, vagyis a kormányzó (csatornát) fenyegető betegség az, ha a gerincmerevvé és akadályozottá válik.A Ren, vagyis a befogadó (csatornát) fenyegető betegség az, ha (a szervezetenbelül) kemény csomók alakulnak ki, a férfiaknál a hét sérv (qi shan), a nőknélpedig a belekben fellépő gyülem és türem (jia ju) (jelentkezhet).A Dai, vagyis az öv(csatornát) fenyegető betegség az, ha a has telt, a csípőtájon pedig olyan érzése van (a páciensnek), mintha vízben ülne. A Yang Wei, vagyis a Yang őrző (csatornát) fenyegető betegség az, ha erőshidegrázás vagy lázroham jelentkezik.A Yin Wei, vagyis a Yin őrző (csatornát) fenyegető betegség az erős szívtájékifájdalom.Ezek hát a nyolc különleges csatornát fenyegető betegségek.

30. KÉRDÉS: A tápláló Qi és a védő Qi csakugyan egymáshoz igazodva áramlanak?VÁLASZ: A Kánonban az áll , hogy az ember a Qít a táplálékból nyeri. Miután atáplálék bejutott a gyomorba, és átalakult, (a Qít) átadja az öt Zang-szervnek ésa hat Fu-szervnek, vagyis az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv mindegyikerészesük a Qíből. A tiszta része alkotja a tápláló Qít, a szennyes része alkotja avédő Qít. A tápláló Qi a csatornákban áramlik, a védő Qi pedig a csatornákonkívül. A kétféle Qi szünet nélkül kering, s ötven megtett kör után találkoznakegymással. A Yin és a Yang rendje szerint keringenek körbe, szakadatlanul. {13}Innen lehet tudni, hogy a tápláló és a védő Qi egymáshoz igazodnak.

31. KÉRDÉS: A három melegítő hogyan támogatja és segíti az életet? Hol kezdődikés hol ér véget? Hol vannak az állandó kezelési helyeik?VÁLASZ: A három melegítő a táplálék útvonala, a Qi innen indul, és ide érkezikmeg. A felső melegítő a szív és a rekeszizom alatt, a gyomorszáj feletthelyezkedik el, és a belső uralja, de nincs hatása a külsőre. Kezelni aShanzhong-ponton (CV-17) lehet, ami Yutang-pont (CV-18) alatt egy cun és hatfen távolságra, a két mellbimbó közötti árokban található. A középső melegítő agyomor magasságában található, és a táplálék elbontásáért elégítéséért felelős.Kezelni a köldök mellett lehet. Az alsó melegítő a húgyhólyag felett található,azért felelős, hogy a tiszta és a szennyes (Qít) szétválasztódjék, a külsőt uralja,de nincs hatása a belsőre – átalakít és elvezet. A kezelése a köldök alatt egycunnal lehetséges. Ezt nevezzük tehát a három melegítőnek, ami a Fu-szervekközött a Qi útja. Egy könyvben chongnak, vagyis „útkereszteződésnek” ismondják.{14}

32. KÉRDÉS: Az öt Zang-szerv közül csupán a szív és a tüdő helyezkedik el arekeszizom felett. Miért?VÁLASZ: A szív a véréért (felelős szerv), a tüdő pedig a Qiért (felelős szerv).A vér a táplálást, a Qi pedig az őrzést (biztosítja), egymáshoz igazodnak fent éslent, s neveztetnek táplálónak és védőnek. A fő- és mellékcsatornákbanáramlanak, a külsőben irányítják a körforgást. Ezért helyezkedik el a szív és atüdő a rekeszizom felett.

33. KÉRDÉS: A máj (színe) a zöldeskék és a fa elem jelképezi; a tüdő (színe) a fehérés a fém elem jelképezi. Ha a máj vízhez jut, lesüllyed, (ám) a fa, ha vízbe kerül,lebegni kezd. A tüdő pedig, ha vízhez jut, lebegni kezd, (ám) a fém, ha vízbe

kerül, elsüllyed. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A máj nem tisztán fa elemű, (a két különböző jel leg keveredése). {15}Fennkölten fogalmazva egyrészt Yin, másrész Yang, egyszerűbben fogalmazvaegyrészt férfiúi, másrészt asszonyi. Mindez úgy értelmezendő, hogy (a máj)enyhén Yang jel legű. A (második holdhónapban) belégezett mérsékelten Yangjellegű Qi természeténél fogva örvend a fém elemnek.{16} Ezt követően továbbhalad a Yin jel legű úton, s emiatt van az, hogy a máj, ha vízhez jut, elsüllyed.A tüdő pedig nem teljesen fa elemű, (a két különböző jel leg keveredése). {17}Fennkölten fogalmazva egyrészt Yin, másrész Yang, egyszerűbben fogalmazvaegyrészt férfiúi, másrészt asszonyi. Mindez úgy értelmezendő, hogy (a tüdő)enyhén Yin jel legű, s amikor házasságra lép a tűz elemmel, természeténél fogvaörvend a tűz elemnek. Ezt követően tovább halad a Yang jel legű úton, s emiattvan, hogy a tüdő, ha vízhez jut, lebegni fog.No, és az hogyan lehet, hogy ha a tüdő felforrósodik, ismét elsüllyed, ha pedig amáj felforrósodik, ismét lebegni fog? Ez azért lehetséges, mert a xin visszatér agengbe, a yi pedig visszatér a jiaba.

34. KÉRDÉS: Az öt Zang-szerv mindegyikéhez tartozik egy hang, egy szín, egy szagés egy íz. Honnan lehet erről meggyőződni?VÁLASZ: A Tíz változás{18} című műben az áll , hogy a máj színe a zöldeskék,szaga az avas, íze a savanyú, hangja a kiáltás, a testnedve pedig a könnyek.A szív színe a vörös, szaga az égett, íze a keserű, hangja a beszéd, testnedvepedig az izzadtság. A lép színe a sárga, szaga az i l latos, íze az édes, hangja azének, a testnedve pedig a nyál. A tüdő színe a fehér, szaga a fanyar, íze acsípős, hangja a sírás, testnedve pedig a takony. A vese színe a fekete, szaga arothadt, íze a sós, hangja a nyöszörgés, a testnedve pedig vizelet. Ez hát az ötZang-szervhez tartozó szín, szag, íz stb.(KÉRDÉS:) A Zang-szervekhez kapcsolódik a hét szellem (shen). Melyik melyikettárolja?VÁLASZ: A Zang-szervek tárolják az emberi Shen Qít. Ekként pedig a máj tároljaa hun-lelket, a tüdő tárolja a po-lelket, a szív tárolja a Shent, a lép tárolja agondolkodást (yi) és az értelmet (zhi), a vese pedig tárolja a Jinget és aszándékot (zhi).

35. KÉRDÉS: Az öt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga helye, a Fu-szervekpedig hozzájuk közel helyezkednek el. Azonban a szív és a tüdő távolhelyezkedik el a vastag- és a vékonybéltől. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A Kánonban az áll , hogy a szív táplál, a tüdő pedig véd, s a Yang Qiáramlik bennük, ezért helyezkednek el felül. A vastagbél és a vékonybél pedig aYin Qít keringeti lefelé, ezért helyezkednek el alul. Vagyis (ezért) helyezkednekel egymástól távol.(KÉRDÉS:) A Fu-szervek Yang-jellegű tisztító helyek. Csakhogy a vastagbél, avékonybél, a gyomor és a húgyhólyag nem tiszta (anyagokat) fogad be (magába).Hogyan kell hát ezt érteni?VÁLASZ: A Fu-szerveket „igen is – nem is” (shi-fei) (szerveknek) mondhatjuk.

A Kánonban az áll ,{19} hogy a vékonybél a nagy mennyiségek befogadásának Fu-szerve; a vastagbél a száll ítás Fu-szerve; az epehólyag a tisztítás Fu-szerve {20};a gyomor a víz és gabona (ti . táplálék) Fu-szerve; a húgyhólyag a folyadékokszáll ításának Fu-szerve. Egy Fu-szervenek sincs két neve, innen lehet tudni,hogy „nem is”.{21}A vékonybél a szívvel kapcsolatban álló Fu-szerv; a vastagbél a tüdővelkapcsolatban álló Fu-szerv; a gyomor a léppel kapcsolatban álló Fu-szerv; azepehólyag a májjal kapcsolatban álló Fu-szerv; a húgyhólyag a vesévelkapcsolatban álló Fu-szerv.A vékonybelet nevezik vörös zsigernek (is); a vastagbelet nevezik fehérzsigernek (is); az epehólyagot nevezik zöldeskék zsigernek (is); a gyomrotnevezik sárga zsigernek (is); a húgyhólyagot nevezik fekete zsigernek (is); azalsó melegítő pedig irányít.

36. KÉRDÉS: A Zang-szervek mindegyikéből csupán egy van, egyedül a veséből vankettő. Miért?VÁLASZ: A veséből (ugyan) kettő van, de (tulajdonképpen) nem mindegyik (igazi)vese. A bal oldali az (igazi) vese, a jobb oldali viszont a Mingmen, vagyis az„Élet kapu”. Ez nyújt otthont a Shen Jingnek, és az ősi Qi is vele állkapcsolatban. Épp ezért a férfiaknál (a Mingmen) tárolja a spermát, míg a nőknélaz anyaméh kapcsolódik hozzá. Innen tudható, hogy a vese egyetlen (szerv).

37. KÉRDÉS: Az öt Zang-szer Qíje honnan ered, hol halad keresztül és hogyannyilvánul meg?VÁLASZ: Az öt Zang-szerv fent (ti . a fejen) összeköttetésben áll a ki lenctestnyílás valamelyikével. Így aztán a tüdő Qi az orron keresztül jut be (aszervezetbe), s ha az orr harmonikusan (működik), akkor felismeri az i l latokat ésa szagokat. A máj Qi a szemeken keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a szemekharmonikusan (működnek) akkor felismerik a fehéret és a feketét (ti . a színeket).A lép Qi a szájon keresztül jut be (a szervezetbe), s a lép harmonikusan(működik), akkor felismeri a táplálék zamatát. A szív Qi a nyelven keresztül jutbe (a szervezetbe), s ha a nyelv harmonikusan (működik), akkor felismeri az ötízt. A vese Qi a füleken keresztül jut be (a szervezetbe), s ha a fülekharmonikusan (működnek), akkor a fülek felismerik az öt hangot. Ha viszont az ötZang-szerv nem (működik) harmonikusan, akkor a kilenc testnyílás semátjárható. Ha a hat Fu-szerv nem (működik) harmonikusan, akkor a visszamaradócsomókból karbunkulusok képződnek.Ha a kórtényező a hat Fu-szervbe fészkelte be magát, akkor a Yang csatornáknem (működnek) harmonikusan. Ha pedig a Yang csatornák nem (működnek)harmonikusan, akkor a Qi pangani kezd. Ha pedig a Qi pang, akkor a Yangcsatornák túltöltődnek (ti . többlet állapot alakul ki bennük). Ha a kórtényező azöt Zang-szervbe fészkelte be magát, akkor a Yin csatornák nem (működnek)harmonikusan. Ha pedig a Yin csatornák nem (működnek) harmonikusan, akkor avér pangani kezd. Ha pedig a vér pang, akkor a Yin csatornák túltöltődnek (ti .többlet állapot alakul ki bennük). Ha a Yin Qi túlságosan felhalmozódik, akkor a

Yang Qi már nem képes szabályozni. Ezt nevezzük „gátoltságnak” ( ge). Ha aYang Qi túlságosan felhalmozódik, akkor a Yin Qi már nem képes szabályozni.Ezt nevezzük „elzáródásnak” (guan). Ha pedig a Yin és a Yang (Qi) is túlságosanfelhalmozódik, akkor már nem képesek egymást kölcsönösen szabályozni. Eznevezzük „elzáródásos gátoltságnak” (guange). Az „elzáródásos gátoltságot”, hanem képesek megszüntetni, akkor az halálos kimenetelű.(KÉRDÉS:) A Kánonban az áll , hogy a Qi csak az öt Zang-szervben áramlik, ésnem táplálja a Fu-szerveket.{22} Miért van ez?VÁLASZ: A Qi hasonlóképpen áramlik, mint, ahogyan a víz folyik: soha nem tartpihenőt. Ezért aztán a Yin csatornák az öt Zang-szervet, míg a Yang csatornák ahat Fu-szervet táplálják, olyan végtelen körfogásban, melyet senki nem tudnyomon követni. Ha (a Qi áramlása) körbeér, elölről kezdődik, s nem lehetfeltartóztatni. Az ember Qíje belsőleg melegíti az öt Zang-szervet, külsőlegpedig nedvesíti a coulit.

38. KÉRDÉS: A Zang-szervekből öt van, a Fu-szervekből viszont hat. Miért van ezígy?VÁLASZ: A Fu-szervek közül a hatodikat úgy nevezzük, hogy a három melegítő.A az ősi Qi szétválasztásának helye, uralja és támogatja valamennyi Qít. Vanneve, de nincs formája a csatornák közül a Shou Shao Yang kapcsolódik hozzá.Ez egy külső Fu-szerv, s ezért mondjuk azt, hogy hat Fu-szerv létezik.

39. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy Fu-szervből öt van, míg Zang-szervől hat.Hogyan lehetséges ez?VÁLASZ: A hat Fu-szerv valójában csak öt (alakkal is rendelkező szerv). Az ötZang-szervet pedig lehet hat tároló szervként értelmezni, még pedig úgy, hogy avesét két szervnek tekintjük. A bal oldali az (igazi) vese, míg a jobb oldali aMingmen, vagyis az „élet kapuja”. A Mingmen ad otthont a Shen Jingnek.A férfiaknál tárolja a spermát, míg a nőknél az anyaméh kapcsolódik hozzá, aQíje pedig a vesén keresztül áramlik. Ezért mondjuk azt, hogy a Zang-szervbőlhat létezik.(KÉRDÉS:) Az viszont hogyan értelmezendő, hogy a Fu-szervből öt létezik?VÁLASZ: Az öt Zang-szerv mindegyikének megvan a maga Fu-szerv párja.A három melegítő viszont, bár Fu-szerv, mégsem kapcsolódik az öt Zang-szervegyikéhez sem. Ezért mondjuk azt, hogy öt Fu-szerv létezik.

40. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a máj uralja a színeket, a szív uralja aszagokat, a lép uralja az ízeket, a tüdő uralja a hangokat, a vese pedig a

testnedveket uralja. Az orr a tüdő őrszeme (hou), (az orr) viszont a szagokfelismeréséért (felelős); a fül a vese őrszeme, (a fül) azonban a hangokfelismeréséért (felelős). Hogyan kell hát ezt értelmezni?VÁLASZ: A tüdő a nyugati égtájhoz és a fém elemhez kapcsolódik. A fém elemazonban a (tizenkét földi ág közül) a sinek felel meg, a si (ciklus) pedig a déliégtájhoz és a tűz elemhez kapcsolódik. A tűz elem viszont a szívnek felel meg, sa szív pedig a szagokat uralja. Ezért van az, hogy az orr fel ismeri a szagokat.A vese pedig az északi égtájhoz és a víz elemhez kapcsolódik. A víz elemazonban a (tizenkét földi ág közül) a shennek felel meg, a shen (ciklus) pedig anyugati égtájhoz és a fém elemhez kapcsolódik. A fém elem viszont a tüdőnekfelel meg, s a tüdő pedig a hangokat uralja. Ezért van, hogy a fül fel ismeri ahangokat.

41. KÉRDÉS: Csupán a májnak van két levele (ye).{23} Minek feleltethetők meg ezek?VÁLASZ: A máj a keleti égtájhoz és a fa elemhez kapcsolódik. A fa elem atavaszhoz köthető. (tavasszal) a miriád létező fejlődésnek indul, de még nagyonfiatalok és aprók. Nincs semmilyen (energia), ami az oltalmukra lenne, (hiszen) atávozó Tai Yin még azért közel van, s a távozó Tai Yang sem jutott mégmesszire.{24} De még e két központnak (xin) a hatása érvényesül, ezért van kétlevele, ami a fa leveleinek felel meg.

42. KÉRDÉS: Milyen nagyságúak és mekkora befogadóképességűek az ember belei ésgyomra?VÁLASZ: Az ember gyomrának kerülete egy chi és öt cun, átmérője öt cun, hosszaké t chi és hat cun. Ha vízszintesen tágul, három dou és öt sheng táplálékbefogadására alkalmas. Ebből (a mennyiségből) rendszerint két dou étel és egydou, öt sheng folyadék (formájában).A vékonybél kerülete két és fél cun, átmérője nyolc és fél fen, a hossza pedighárom zhang és két chi. Két dou és négy sheng étel, valamint hat sheng és fél gefolyadék befogadására alkalmas.A csípőbél (hui chang) kerülete négy cun, átmérője másfél cun, hossza két zhangés egy chi. Egy dou étel, valamint hét és fél sheng folyadék befogadásáraalkalmas.A széles bél (guang chang) kerülete nyolc cun, átmérője két és fél cun, hosszakét chi és nyolc cun. Ki lenc sheng, három ge és egy nyolcad ge étel befogadásáraalkalmas.Így aztán a belek és a gyomor összesen öt zhang, nyolc chi és négy cun hosszú.Együttesen pedig nyolc dou, hét sheng, hat ge és egy nyolcad ge étel és folyadékegyidejű befogadására alkalmasak. Ez tehát a belek és gyomor nagysága, i l letvebefogadóképességük mértéke.A máj súlya négy jin és négy liang. Bal oldalán három, a jobb oldalán négylevélből, vagyis összesen hét levélből ál l . A hun-lelket felügyeli és tárolja.A szív súlya tizenkét liang. Hét üreggel és három nyúlvánnyal rendelkezik.A folyadékesszencia (jingzhe) benne három ge. A Shent felügyeli és tárolja.A lép súlya két jin és három liang, átmérője három cun, hossza öt cun, és van fél

jin szétszórt zsírossága is. felügyeli a keringő vért, melegíti az öt Zang-szervet,felügyeli és tárolja a gondolkodást (yi).A tüdő súlya kétszer három liang. Hat levélből (ye) és két lebenyből (er), vagyisösszesen nyolc levélből ál l . Felügyeli és tárolja a po-lelket.A vese két részből ál l , a súlya egy jin és egy liang. Irányítja és tárolja aszándékot (zhi).Az epehólyag a máj (leg)rövidebb levelében helyezkedik el. Súlya három liang éshárom zhu. Három ge folyadékesszenciát képes befogadni.A gyomor súlya két jin és két liang. Szabálytalan alakú, táguló szerv. Hossza kétchi és hat cun, kerülete egy chi és öt cun, átmérője pedig öt cun. Két dou étel,valamint egy dou és öt sheng folyadék befogadására alkalmas.A vékonybél súlya két jin és tizennégy liang, hossza három zhang és két chi,szélessége két és fél cun, átmérője nyolc és fél fen. Tizenhat balra kanyarodócsavarulattal rendelkezik. Két dou és négy sheng étel, valamint hat sheng éshárom és fél ge folyadék befogadására alkalmas.A vastagbél súlya két jin és tizenkét liang, hossza két zhang és egy chi,szélessége négy cun, átmérője egy cun. A köldöktől jobbra tekeredő tizenhatcsavarulattal rendelkezik. Egy dou étel, valamint hét és fél sheng folyadékbefogadására alkalmas.A húgyhólyag súlya kilenc liang, és két zhu, átmérője kilenc cun. Ki lenc sheng éskilenc ge vizelet tárolására képes.A száj szélessége két és fél cun. Az ajkaktól a fogakig kilenc fen a távolság.A fogak után elérkezünk a gégefedőhöz (huiyan), amely három és fél cun mélyenhelyezkedik el. Nagyjából öt ge a befogadóképessége.A nyelv súlya tíz liang, hossza hét cun, szélessége két és fél cun.A garat (yanman) súlya tíz liang, szélessége két és fél cun, a gyomorig tartótávolság pedig egy chi és hat cun.A torok (houlong) súlya tizenkét liang, szélessége két cun, hossza egy chi és kétcun. Ki lenc szakaszból ál l .A végbél(nyílás) (gangmen) súlya tizenkét liang, kerülete nyolc cun, átmérője kétés fél cun, hossza két chi és nyolc cun. Ki lenc sheng és három és egy nyolcad geételt képes fogadni.

43. KÉRDÉS: Ha az ember hét napig nem eszik és nem iszik, akkor meghal. Miért vanez?VÁLASZ: Az ember gyomra két dou étel és másfél sheng folyadék rendszeresbefogadására alkalmas. Egy egészséges ember naponta kétszer étkezik. Egyalkalommal két és fél sheng (táplálékot vesz magához), naponta pedig ötshenget ürít, ami hét nap alatt összesen három dou és öt sheng. S ekkor azösszes folyadék és étel kiürült (a szervezetéből). Éppen ezért, ha egyegészséges ember hét napon át nem eszik és nem iszik, akkor a folyadék és atáplálék nedvei teljesen kiürülnek (a szervezetéből), ami a halálát jelenti.

44. KÉRDÉS: Mi a hét „kereszteződés kapu”?{25}VÁLASZ: Az ajkak alkotják a „repülő kaput” ( fei men), a fogak alkotják a „bejáró

kaput” (hu men), a torok a „nyelés kapuja” (xi men), a gyomor a „benyomuláskapuja” (ben men){26}, a „nagy magtár” (tai cang; ti . a gyomor) alsó nyílása a„titkos kapu” (you men){27}, a vastagbél és a vékonybél találkozása a „kerítéseskapu” (lan men), a végbélnyílás (xiaji) pedig „po-lélek kapu” (po men). Nos, eztnevezik a hét „kereszteződés kapunak.”

45. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy van nyolc találkozási pont (ba hui). Melyekezek?VÁLASZ: A Fu-szervek találkozási pontja a „nagy magtár” (ti . a gyomor), {28} aZang-szervek találkozási pontja az alsó bordák környéke, {29} az izmoktalálkozás pontja a Yanglingquan-pont (GB-34), a velők találkozási pontja a„törött csont (pont)”{30}, a vér találkozási pontja a Geshu-pont{31} (BL-17), acsontok találkozási pontja a Dazhu-pont (BL-11), a csatornák (találkozási helye)a Taiyuan-pont (LU-9), {32} a Qi találkozási pontja a három melegítőn kívül azelső izmon, közvetlenül a két mell között található. {33} Amikor a lázzal járóbetegségek belül ütik fel a fejüket, ezeket a találkozási pontokat kellmegvizsgálni.

46. KÉRDÉS: Az idős emberek hiába fekszenek le, nem tudnak aludni, a fiatalokviszont, ha alszanak, nem riadnak fel. Miért van ez így?VÁLASZ: A Kánonban az áll ,{34} hogy az erejük teljében lévő ifjak bővébenvannak a Qínek és a vérnek, izmaik jól siklanak, a Qíjük útvonalai átjárhatók, atápláló és a védő Qi mindenféle gond nélkül, szabályosan áramlik. Ezért ébereknappal s alszanak nyugodtan éjjel. Az időseknél azonban a Qi és a vér márhanyatlásnak indult, az izmaik nem siklanak, a tápláló és a védő (Qíjük)útvonalai már rögösek, ezért nyugtalanok nappal, és nem alhatnak éjjelente.Ebből lehet tudni, hogy az idős emberek miért is nem képesek aludni.

47. KÉRDÉS: Az ember arca az egyetlen (testrész), amelyik jól tűri a hideget. Miértvan ez így?VÁLASZ: Az ember feje az ahol valamennyi Yang összefut. A Yin csatornákmindegyike a nyakig, a mellkasig jut el, majd visszafordul. Vagyis csupán a Yangcsatornák jutnak fel a fejre, s ez az oka annak, hogy az arc jól tűri a hideget.

48. KÉRDÉS: Az ember három hiány és három többlet állapot sújthatja. Hogyanértelmezendő ez?

VÁLASZ: Van a pulzusok hiány és többlet állapota, van a betegségek hiány éstöbblet állapota, és van a vizsgálat{35} hiány és többlet állapota. Ami a pulzusokhiány és többlet állapotát i l leti, ha (a pulzus) puha, akkor az hiány állapotra, hapedig feszes és ellenálló, akkor az többlet állapotra utal. Ami a betegségekhiány és többlet állapotát i l leti, ha kilépés történik (chu),{36} akkor az hiány, hapedig belépés (ru) történik,{37} az többlet állapotot eredményez. A beszéd (yan)hiány állapotra, a hallgatás (bu yan) többlet állapotra utal. A mérsékelt (pulzus)hiány állapotra, a gyors (pulzus) többlet állapotra utal. Ami pedig a vizsgálathiány és többlet állapotát i l leti, a puha (pulzus) a hiány állapotot, az ellenálló(pulzus) a többlet állapotot jelzi. A viszketés hiány állapotra, a fájdalom pedigtöbblet állapotra utal. Külső fájdalom és belső gyors (Qi áramlás) azt jelzi, hogykülsőleg többlet, belsőleg hiány állapot lépett fel. Belső fájdalom és külső gyors(Qi áramlás) azt jelzi, hogy belsőleg többlet állapot, külsőleg pedig hiányállapot lépett fel. Ezeket mondjuk hiány és többlet állapotoknak.

49. KÉRDÉS: Van úgy, hogy a szabályosan működő csatornák maguktól betegszenekmeg, de van úgy, hogy az öt kórtényező támadja meg őket. Hogyan lehet eztmegkülönböztetni?VÁLASZ: A Kánonban az áll , hogy a szomorúság, a bánat, a töprengés és azaggodalom ártanak a szívnek. A test meghűlése és a hideg ital fogyasztása árt atüdőnek. A düh és harag miatt visszafelé áramló Qi megreked a (test) felsőrészében és nem száll le, ami pedig árt a májnak. A (mértéktelen) ivás-evés, atúlhajszoltság és a kimerülés pedig árt a lépnek. A sok ücsörgéstől valóátnedvesedés és az erőkifejtés során (a szervezetbe) juttatott folyadék árt avesének. Ezek (azok a tényezők) amiktől a szabályosan működő csatornákmaguktól megbetegednek.(KÉRDÉS:) Mit nevezünk öt kórtényezőnek?VÁLASZ: Van a középs ő szél, az ártalmas hőség, van a (mértéktelen) ivás-evés,túlhajszoltság és kimerülés, van az ártalmas hideg és van a középső nedvesség.Ezt nevezzük az öt kórtényezőnek.(KÉRDÉS:) Például hogyan állapítható meg, hogy a szív megbetegedését középsőszél okozta?VÁLASZ: Ebben az esetben a vörös szín az árulkodó. Mi erre a magyarázat? Nos,a máj a felelős a színekért. Ha (a máj kórtényezője) magába (a májba) hatol be,akkor azt a zöldeskék szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a szívbe hatol be, azt avörös szín jelzi. Ha (a máj kórtényezője) a lépbe hatol be, azt a sárga szín jelzi.Ha (a máj kórtényezője) a tüdőbe hatol be, azt a fehér szín jelzi. Ha (a májkórtényezője) a vesébe hatol be, azt a fekete szín jelzi. Innen lehet tudni, hogyha máj kórtényezője támadta meg a szívet, akkor vörös szín jelenik meg. Az i lyenbetegség a test belázasodásával, a hónalj alatti terület fájdalmas teltségével,felszínes, nagy és húrszerű pulzussal jár.(KÉRDÉS:) Honnan lehet felismerni a meleg (kórtényező) okozta (a szív)ártalmait?VÁLASZ: A szagoktól való irtózásból. Mi erre a magyarázat? Nos, a szív a felelősa szagokért. Ha (a szív kórtényezője) magába (a szívbe) hatol be, akkor égettszag jelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a lépbe hatol be, akkor i l latos szagjelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a májba hatol be, akkor avas szagjelentkezik. Ha (a szív kórtényezője) a vesébe hatol be, akkor rothadt szagjelentkezik. Ha pedig (a szív kórtényezője) a tüdőbe hatol be, akkor fanyar szag

jelentkezik. Nos, ebből lehet tudni, hogy (például) a szív megbetegedését ártómeleg okozta, hiszen i lyen esetben (a páciens) irtózik a szagoktól. Az i lyenmegbetegedést a test belázasodása, és nyugtalansága, szívfájdalom, valamintfelszínes, nagy és szétszórt pulzus kíséri.(KÉRDÉS:) Honnan lehet felismerni, hogy (a szív betegségét) a (mértéktelen)ivás-evés, a túlhajszoltság és a kimerülés okozta?VÁLASZ: Ebben az esetben (a páciens) vonzódik a keserű ízhez. Hiány állapotesetén nem kíván inni, míg többlet állapot esetén egyre csak inna. Mi erre amagyarázat? Nos, a lép felelős az ízekért. Ha (a lép kórtényezője) a májba hatolbe, akkor a savanyú íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lép kórtényezője) a szívbehatol be, akkor a keserű íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lép kórtényezője) atüdőbe hatol be, akkor a csípős íz (iránti vágy) jelentkezik. Ha (a lépkórtényezője) a vesébe hatol be, akkor a sós íz (iránti vágy) jelentkezik. Hapedig (a lép kórtényezője) magában (a lépbe) hatol be, akkor az édes íz (irántivágy) jelentkezik. Innen lehet tudni azt, hogy ha a lép kórtényezője hatolt be aszívbe, akkor (a páciens) vonzódik a keserű ízhez. Az i lyen betegséget a testbelázasodása, elnehezülése jel lemzi, (a páciens) egyre csak feküdne, a négyvégtagban mozgási rendellenességek lépnek fel, a pulzus pedig felszínes, nagyés mérsékelt.(KÉRDÉS:) Honnan lehet felismeri, hogy (a szív betegségét) az ártó hidegokozta?VÁLASZ: Ilyen esetben (a páciens) összefüggéstelenül, zavarosan beszél. Mierre a magyarázat? Nos, a tüdő felelős a hangokért. Ha (a tüdő kórtényezője) amájba hatol be, akkor (a páciens) kiabál. Ha (a tüdő kórtényezője) a szívbe hatolbe, akkor (a páciens egyre csak) beszél. Ha (a tüdő kórtényezője) a lépbe hatolbe, akkor (a páciens) énekel. Ha (a tüdő kórtényezője) a vesébe hatol be, akkor(a páciens) nyöszörög. Ha pedig (a tüdő kórtényezője) magába (a tüdőbe) hatolbe, akkor (a páciens) sír. Nos, ebből lehet tudni, hogy ha a tüdő kórtényezőjebehatol a szívbe, akkor (a páciens) összefüggéstelenül és zavarosan beszél. Azilyen betegséget a test belázasodása, reszketés, vacogás, a hidegtől valóirtózás, erős köhögés kíséri, a pulzus pedig felszínes, nagy és érdes.(KÉRDÉS:) Honnan lehet tudni, hogy (a szív) megbetegedését a középsőnedvesség okozta?VÁLASZ: Ilyen esetben (a páciens) szűnni nem akarva izzad. Mi erre amagyarázat? A vese a felelős a testnedvekért. Ha (a vese kórtényez ője) behatola májba, akkor könnyek jelennek meg. Ha (a vese kórtényezője) behatol a szívbe,akkor izzadtság jelenik meg. Ha (a vese kórtényez ője) behatol a lépbe, akkornyál jelenik meg. Ha (vese kórtényezője) behatol a tüdőbe, akkor takony jelenikmeg. Ha pedig (a vese kórtényezője) önmagába (a vesébe) hatol be, akkor vizeletjelenik meg. Innen lehet tudni, hogy ha a vese kórtényezője behatolt a szívben,akkor a páciens szűnni nem akaróan izzad. Az i lyen betegséget a testbelázasodása, alhasi fájdalom kíséri, a sípcsont kihűl, (a Qi) lázadó, a pulzuspedig mély, puha és nagy.

50. KÉRDÉS: A betegséget okozhatja hiány kórtényező (xuxie), többlet kórtényező(shixie), tolvajló kórtényező (zeixie), enyhe kórtényező (weixie) és szabályoskórtényező (zhengxie). Hogyan lehet ezeket megkülönböztetni?VÁLASZ: A hátulról érkező a hiány kórtényező; az elölről érkező a többletkórtényező; ha onnan érkezik, amit nem győzött, akkor az a tolvajló kórtényező;

ha onnan érkezik, amit legyőzött, az az enyhe kórtényező; végül pedig magukban(a Zang-szervekben) jelentkező betegség a szabályos kórtényező. Hogyan kellezt érteni? Nos, példának okáért vegyük a szív megbetegedéseit. A középső széltámadása a hiány kórtényező; a meleg okozta ártalmak a szabályos kórtényező,a (mértéktelen) ivás-evés, túlhajszoltság és kimerülés a többlet kórtényező, ahideg okozta ártalmak az enyhe kórtényező, a középső nedvesség támadásapedig a tolvajló kórtényező.

51. KÉRDÉS: Van olyan betegség, melynek során (a páciens) melegre vágyik, vanolyan, melynek során (a páciens) hidegre vágyik, van olyan, melynek során (apáciens) másokkal szeretne találkozni, van olyan melynek során (a páciens) nemkíván látni másokat. Ezek mind különbözőek, a betegségek (i lyen esetekben)mikor található a Zang- , és mikor a Fu-szervekben?VÁLASZ: Azok a betegségek, amelyek során (a páciens) hidegre vágyik ésmásokkal szeretne találkozni, a Fu-szervben találhatók. Azok a betegségek,amelyek során (a páciens) melegre vágyik, és nem kíván látni másokat, a Zang-szervben találhatók. Hogyan értelmezendő ez? A Fu-szervek Yang jel legűszervek, a Yang betegségek pedig hidegre vágynak, (s az i lyen beteg) szeretnemásokkal találkozni. A Zang-szervek Yin jel legűek, a Yin betegségek pedigmelegre vágynak, (s az i lyen beteg) zárt ajtók mögött egyedül szeret lenni, nemállhatja még az emberek hangját sem. Innen lehet tudni, hogy az adott betegséga Zang-, avagy a Fu-szervekben található-e.

52. KÉRDÉS: A Fu- és a Zang-szervekben kialakuló betegségeknek a gyökere éseredete vajon azonos (viselkedésű-e)?VÁLASZ: Nem azonos.KÉRDÉS: S miért nem azonos?(VÁLASZ:) A Zang-szervek betegségei helyben maradó és nem mozdulnak el,vagyis a betegség nem válik el az ő helyéről. A Fu-szervek betegségei (viszont)ide-oda vándorolnak, le-fel terjednek, vagyis nincs állandó helyük. Innen lehettudni, hogy a Zang- és a Fu-szervek gyökere és eredete nem azonos(viselkedésű).

53. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a hét átadás (chuan) halálos, a Zang-szervekközött (történő átadás) pedig serkentő (sheng). Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: A hét átadás azt jelenti, hogy átadni annak, akit legyűr. A Zang-szervekközött pedig azt jelenti, hogy átadni a gyermek (szervnek). S hogy mit is jelentez? Példának okáért a szív betegsége átadódik a tüdőnek, a tüdő továbbadja amájnak, a máj továbbadja a lépnek, a lép továbbadja a vesének, a vese pedigtovábbadja a szívnek. Vagyis egyik Zang-szervet sem éri kétszer ártalom. Ezért

mondják, hogy hét átadás halálos. A Zang-szervek közötti (átadás) azt jelenti,hogy annak (a szervnek) adni át, amelyet serkent (sheng). Példának okáért a szívbetegsége átadódik a lépnek, a lép továbbadja a tüdőnek, a tüdő továbbadja avesének, a vese továbbadja a májnak, a máj pedig továbbadja a szívnek. Ez azanya-fiú (kapcsolatú szervpárok) közötti átadás, amely folyamat, ha a végére ér,elölről kezdődik, körbe-körbe, akár egy karika vég nélkül zajl ik. Ezt mondjukserkentésnek.

54. KÉRDÉS: A Zang-szervek betegségeit nehéz meggyógyítani, a Fu-szervekbetegségeit pedig könnyű meggyógyítani. Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: A Zang-szervek betegségeit azért nehéz meggyógyítani, mert (a Zang-szervek) annak (a másik szervnek) adják tovább a betegséget, amelyetlegyőznek. A Fu-szervek betegségeit pedig azért könnyű meggyógyítani, mert (abetegséget) a gyermek (szervüknek) adják tovább. Ez a „hét átadás” és a „Zang-szervek közötti (átadás)” elméletével azonos.

55. KÉRDÉS: A betegség lehet gyülem (ji) vagy türem (ju) jel legű.{38} Hogyan lehetezeket megkülönböztetni?VÁLASZ: A gyülem a Yin Qíre (jel lemző), a türem a Yang Qíre (jel lemző). Ezért aYin (pulzus) mély és rejtett, a Yang (pulzus) pedig felszínes és (élénken) lüktető.A felgyülemlő (ji) Qít nevezik gyülemnek (ji), a feltüremlődött (ju) Qít pedigtüremnek (ju) nevezik. Éppen ezért a gyülem az, ami a Zang-szervekbenképződik, a türem az, ami Fu-szervekben módosul. A gyülem a Yin Qíre(jel lemző), a kialakulásának van állandó helye, az okozott fájdalom nemvándorol el az eredeti helyéről, hatása és kiterjedése jól körbehatárolható.A türem a Yang Qíre (jel lemző), a kialakulásának nincs egy (meghatározható)gyökere (ti . gócpontja), kiterjedése és hatása nem állandó helyhez kötött, s azokozott fájdalom sem rendelkezik állandó hellyel, ezért nevezik türemnek.Ekként lehet megkülönböztetni a gyülemet és a türemet.

56. KÉRDÉS: Az öt Zang-szerv gyülemei mind más és más elnevezésselrendelkeznek? Melyik hónap, melyik napján alakulnak ki?VÁLASZ: A máj gyülem neve: feiqi{39}, amely a bal borda alatti tájékon alakul ki,olyan, mint egy lefelé fordított csésze, van feje és lába (ti . jól körülhatárolható).Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg köhögő rohamoktól ésmaláriától szenved, amely évekig nem javul. A nyár utolsó hónapjának wujinapján jelentkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a tüdő betegsége átadódik amájnak, a máj pedig továbbadná a lépnek. A lép viszont a nyár utolsóhónapjának uralkodó (wang) szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat akórtényező. Így aztán a máj visszaadná a tüdőnek, csakhogy a tüdő már nem

fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem.Innen lehet tudni, hogy a feiqi a nyár utolsó hónapjának wuji napján alakul ki.A szív gyülem neve: fuliang{40}, amely a köldök felett ered, s olyan nagy, mintegy kar, elérhet egészen a szív aljáig. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése.A beteg pedig szív nyugtalanságtól szenved. Ősszel a gengxin napon keletkezik.S hogy honnan tudható ez? Nos, a vese betegsége átadódik a szívnek, a szívpedig továbbadná a tüdőnek. A tüdő viszont az ősz uralkodó szerve, s azuralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a szív visszaadná avesének, csakhogy a vese már nem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kórosQi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a fuliang ősszel agengxin napon alakul ki.A lép gyülem neve: piqi{41}, amely a gyomor környékén található, s olyan ésakkora, mint egy lefelé fordított csésze. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése.A beteg a négy végtagját nem tudja megfelelően használni, sárgaságtól szenved,(az elfogyasztott) ital és étel pedig nem jut el az izmokhoz és a bőrhöz. Télen arengui napon keletkezik. S hogy honnan tudható ez? Nos, a máj betegségeátadódik a lépnek, a lép pedig továbbadná a vesének. A vese viszont a téluralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nem árthat a kórtényező. Így aztán a lépvisszaadná a májnak, csakhogy a máj már nem fogadja, így aztán (a betegségetokozó kóros Qi) megreked és kialakul a gyülem. Innen lehet tudni, hogy a piqitélen a rengui napon alakul ki.A tüdő gyülem neve: xiben{42}, amely a jobb borda alatti tájékon alakul ki, solyan és akkora, mint egy lefelé fordított csésze. Sokáig nem jár eredménnyel akezelése. A beteget a hideg rázza, belázasodik, zihál, köhög, a tüdeje működésepedig akadályoztatott. Tavasszal a jiayi napon keletkezik. S hogy honnan tudhatóez? Nos, a szív betegsége átadódik a tüdőnek, a tüdő pedig továbbadná amájnak. A máj viszont a tavasz uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nemárthat a kórtényező. Így aztán a tüdő visszaadná a szívnek, csakhogy a szív márnem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul agyülem. Innen lehet tudni, hogy a xiben tavasszal a jiayi napon alakul ki.A vese gyülem neve: bentun{43}, amely az alhas környékén alakul ki, s felérhetegészen a szív aljáig, s alakja pedig egy malacéra hasonlít, amely szüntelen fel-le mozog. Sokáig nem jár eredménnyel a kezelése. A beteg zihál, guwei{44} ésnehézlégzés gyötri. Nyáron a bingding napon keletkezik. S hogy honnan tudhatóez? Nos, a lép betegsége átadódik a vesének, a vese pedig továbbadná aszívnek. A szív viszont a nyár uralkodó szerve, s az uralkodó szervnek nemárthat a kórtényező. Így aztán a vese visszaadná a lépnek, csakhogy a lép márnem fogadja, így aztán (a betegséget okozó kóros Qi) megreked és kialakul agyülem. Innen lehet tudni, hogy a bentun nyáron a bingding napon alakul ki.Ezek hát az öt gyülemmel kapcsolatos legfontosabb ismeretek.

57. KÉRDÉS: Összesen hányféle szivárgás létezik? Mindegyik rendelkezikelnevezéssel?VÁLASZ: Összesen ötféle szivárgás létezik, a nevük pedig nem azonos. Van agyomor-szivárgás, a lép-szivárgás, a vastagbél-szivárgás, a vékonybél-szivárgásés a nagy jia-szivárgás, amit „hátul nehéznek” (hou zhong) is neveznek.{45}A gyomor-szivárgás során (a páciens) nem emészti meg az ételt, és sárga színjelenik meg (a székletben). A lép-szivárgás során (a páciens) hasa felpuffad,hasmenése van, az emésztetlen ételt visszaöklendezi, kihányja. A vastagbél-

szivárgás során (a páciens) az étkezést követően nyugtalan lesz, a székletevilágos színű, továbbá bélkorgás és fájdalom gyötri. A vékonybél-szivárgásesetén (a páciens) székletében genny és vér jelenik meg, továbbá alhasifájdalom jelentkezik. A nagy jia-szivárgás során (a páciens) belül feszítő, hátulpedig nehéz érzésre panaszkodik, hiába eszik sokszor, nem képes székletetprodukálni, a péniszében pedig fájdalom jelentkezik. Ez hát az ötféle szivárgás.

58. KÉRDÉS: A hideg ártalmaknak hány fajtája van? Okoznak-e változást apulzusokban?VÁLASZ: A hideg ártalmaknak a következő öt fajtája létezik: a középső szél(zhongfeng), az ártó hideg (shanghan), a nedves meleg (shiwen), a forró betegség(rebing) és a meleg betegség (wenbing), melyeknek hatása nem azonos erősségű.A középső szél pulzusra gyakorolt hatása: a Yang pulzus felszínes és csúszós, aYin pulzus puha és gyenge. A nedves meleg pulzusra gyakorolt hatása: a Yangpulzus puha és gyenge, a Yin pulzus kicsi és gyors. Az ártó hideg pulzusragyakorolt hatása: a Yin és a Yang pulzus egyaránt bőséges, feszes és érdes.A forró betegség pulzusra gyakorolt hatása: a Yin és a Yang pulzus, haegyaránt felszínes, akkor csúszós, ha mély, akkor szétszórt és érdes. A melegbetegség pulzusra gyakorolt hatása: végigjárja az összes csatornát, de sohanem lehet tudni, hogy éppen melyik csatornában jár.(KÉRDÉS:) Az ártó hideg hatására egyszer (ha a páciens) izzad, akkorgyógyítható, ha nem izzad, akkor az halálos, máskor meg ha izzad, az a halálos,és ha nem izzad, az gyógyítható. Hogy van ez most?VÁLASZ: Ha a Yang hiány, a Yin pedig többlet állapotban van, akkor izzadáskorgyógyítható, nem izzadás esetén pedig, halálos. Ha a Yang többlet, a Yin pedighiány állapotban van, akkor izzadáskor halálos, nem izzadáskor gyógyítható.(KÉRDÉS:) A hideg és a forró betegségeknek miféle tünetei vannak?VÁLASZ: Ha bőrt hideg vagy forró (betegség támadta meg), akkor a nem viseli ela gyékényszőnyeg érintését, a testszőrzet és a haj kiég, az orr kiszárad, és nemjelentkezik verejték. Ha az izmokat hideg vagy forró (betegség támadta meg),akkor a bőrön fájdalom érzet alakul ki, az ajkak és a nyelv kiszárad, és nemjelentkezik verejték. Ha a csontokat hideg vagy meleg betegség támadta meg,akkor a beteg nem képes nyugton maradni, szűnni nem akarva verejtékezik, azínye kiszárad és fáj.

59. KÉRDÉS: Az elmezavart és az epilepsziát hogyan lehet megkülönböztetni?VÁLASZ: Az elmezavaros állapot kezdetekor (a beteg) keveset fekszik és neméhes. Felmagasztalja, mindentudónak tartja magát, fennhéjázón, gőgösenviselkedik, eszelősen hahotázik, szeret danolászni és bolondmódon járkál megnem pihenve. Az epilepszia kitörésekor (a beteg) lehangolt, mereven bámulmaga elé és mereven fekszik hanyatt. A három pulzus pozícióban a Yin és a Yangegyaránt bőséges.

60. KÉRDÉS: A fej (tou) és a szív (xin) betegsége lehet juetong vagy zhentong.Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: Ha a kar három Yang csatornáját szél-hideg (kórtényező) támadta meg,akkor (a betegség) rejtve marad és távozik el. Ezt nevezzük jue-fejfájásnak(juetoutong); ha (a szervezetbe) behatolva eljut egészen az agyig, akkor eztnevezzük zhen-fejfájásnak (zhentoutong). Ha az öt Zang-szerv Qíje kölcsönösenegymásra ront, akkor azt nevezzük jue-szívfájdalomnak (juexintong); ha afájdalom fokozódik, de csak a szívre korlátozódik, a végtagok pedigkékeszöldessé válnak, akkor azt nevezzük zhen-szívfájdalomnak (zhenxintong).A zhen-szívfájdalom, ha reggel kezdődik, akkor a halál este fog beállni, ha estekezdődik, akkor a halál reggel fog beállni.

61. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy szemrevételezéssel képes felismerni (abetegségeket), azt isteni (képességűnek) nevezik; aki hallás útján képesfelismeri (a betegségeket), azt bölcsnek nevezik; aki (a páciens) kikérdezésévelképes felismerni (a betegségeket), azt szakembernek nevezik; aki a pulzuskitapintásával képes felismerni (a betegségeket), azt a gyakorlottnak nevezik.Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: A szemrevételezéssel fel ismerni azt jelenti, hogy (az orvos) megnézi azöt színt, és abból fel ismeri a betegségeket. A hallás útján felismerni azt jelenti,hogy (az orvos) meghallgatja az öt hangot, és az alapján képesmegkülönböztetni a betegségeket. A kikérdezéssel fel ismerni azt jelenti, hogy(az orvos) kikérdezi (a pácienst), hogy melyik ízt kedveli, s ebből képesmegállapítani, hogy a betegség hová fészkelte be magát. A pulzus tapintásávalfelismerni azt jelenti, hogy (az orvos) megvizsgálja a cunkou pulzust és a hiány-többlet állapotot, s ebből képes felismerni a betegséget, s meg tudja mondani,hogy az melyik Zang- vagy Fu-szervbe fészkelte be magát. A Kánonban az áll ,hogy a külső révén történő felismerés bölcsre vall, míg a belső révén történőfelismerés isteni képességre vall.

62. KÉRDÉS: A Zang-szerveknek Jing kút-pontból és Ying forrás-pontból van öt, a Fu-szerveknek pedig hat. Hogyan kell ezt értelmezni?{46}VÁLASZ: A Fu-szervek Yang jel legűek. A három melegítő is közéjük sorolható,tehát Yang jel legű. Ezért van mindegyiknek egy Shu patak-pontja, amelyetyuannak, vagyis forrásnak hívnak. Fu-szervből hat van, és a három melegítővelegyütt egyazon (jel legű) Qi áramlik bennük.

63. KÉRDÉS: A Tíz változásban az áll , hogy az öt Zang-szerv és a hat Fu-szerv Yin

forrás-pontjai és a He tenger-pontjai (ti . az öt Shu-pont sorozata) mind a Jingkút-ponttal kezdődik. Miért?VÁLASZ: A Jing kút-pont a keleti égtájhoz és a tavaszhoz kapcsolódik, amikor isa miriád létező életre kel. A rovarok mozgolódnak, szívják-fújják a levegőt, abogarak szárnyra kapnak, valamennyi izeg-mozog. Az élőlények közül nincs egysem, amely ne i lyenkor, tavasszal kapna életre. Ezért van, hogy a hónapoksorozata a tavasszal kezdődik, a napok sorozata a jiaval kezdődik, s ezért van,hogy (a Shu-pontok sorozata) a Jing kút-ponttal kezdődik.

64. KÉRDÉS: A Tíz változás azt is mondja Yin jel legű Jing kút-pont fa elemű, a Yangjellegű Jing kút pont fém elemű; A Yin jel legű Yin forrás-pont tűz elemű, a Yangjellegű Yin forrás-pont víz elemű; a Yin jel legű Shu patak-pont föld elemű, a Yangjellegű Shu patak-pont fa elemű; a Yin jel legű Jing folyam-pont fém elemű, aYang jel legű Jing folyam-pont tűz jel legű; a Yin jel legű He tenger-pont víz elemű,a Yang jel legű He tenger-pont föld elemű. A Yin és a Yang egyik esetben semazonos. Hogyan értelmezendő ez? VÁLASZ: Ezt a kemény és a puha (szembenállása) magyarázza. A Yin jel legű Jingkút pont yi ciklusjelű és fa elemű, a Yang jel legű Jing kút-pont geng ciklusjelű ésfém elemű. A Yang jel legű Jing kút-pont geng ciklusjelű és fém elemű, (ezzelszemben) a yi ciklusjel kemény; a Yin jel legű Jing kút-pont yi ciklusjelű és faelemű, (ezzel szemben) a geng ciklusjel puha. A yi ciklus jel a fa elemhezkapcsolódik, ezért mondják, hogy a Yin jel legű Jing kút-pont fa elemű; a gengciklus jel a fém elemhez kapcsolódik, ezért mondják, hogy a Yang jel legű Jingkút-pont fém elemű.

65. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy (a Qi) ahonnan kilép, az a Jing kút-pont, ahovápedig belép az a He tenger-pont. Miféle szabályszerűség van ebben?VÁLASZ: Az, ahonnan kilép, az a Jing kút-pont, azt jelenti, hogy a Jing kút-pont akeleti égtájhoz és a tavaszhoz kapcsolódik, márpedig a miriád létező i lyenkorkel életre. Ezért mondják, hogy (a Qi) ahonnan kilép, az a Jing kút-pont. Az,ahová belép, az a He tenger-pont, azt jelenti, hogy a He tenger-pont az északiégtájhoz és a télhez kapcsolódik, amikor is a Yang Qi belép, hogyelraktározódjék. Ezért mondják, hogy (a Qi) ahova belép, az a He tenger-pont.

66. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a tüdő forráspontja a Taiyuan-pontból (LU-9)ered; a szív forráspontja a Daling-pontból (SP-7) ered; a máj, forráspontja aTaichong-pontból (LV-3) ered; a lép forráspontja a Taibai-pontból (SP-3) ered; avese forráspontja a Taixi-pontból (KI-3) ered; a Shao Yin forráspontja a Duigu-pontból (SI-18){47} ered; az epehólyag forráspontja a Qiuxu-pontból (GB-40) ered;a gyomor forráspontja a Chongyang-pontból (ST-42) ered; a három melegítő

forráspontja a Yangchi-pontból (SJ-4) ered; a húgyhólyag forráspontja a Jinggu-pontból (BL-64) ered; a vastagbél forráspontja a Hegu-pontból (LI-4) ered; avékonybél forráspontja a Wangu-pontból (SI-4) ered. A tizenkét csatornamindegyikének egy-egy Shu-pont a forráspontja. Miért?VÁLASZ: Az öt Zang-szerv Shu-pontjai azok a helyek, ahol a három melegítőáthalad és ahol a Qi megtorpan.(KÉRDÉS:) A három melegítő áthalad a Shu-pontokon, amelyek valójában aforráspontok. Mit jelent ez?VÁLASZ: A köldök alatt, a vesék között lüktető Qi az ember életének (záloga), atizenkét csatorna eredendő gyökere. Ezért nevezik forrásnak (yuan). A hárommelegítő a felelős ennek az ősi vagy forrás Qínek a szétválasztásáért, ésirányítja a három Qi továbbhaladását, s a csatornákon keresztül el juttatjaazokat az öt Zang- és hat Fu-szervbe. A forrás tehát a három melegítőtiszteletteljes elnevezése. Éppen ezért, ami mindig bizonyos az maga a forrás.Az öt Zang- és a hat Fu-szerv megbetegedése esetén ezért kell azok forrásáhozfordulni.

67. KÉRDÉS: Az öt Zang-szerv Mu-pontja Yin oldalon (ti . elöl) találhatók, a Shu-pontjaik pedig a Yang oldalon (ti . a háton). Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A Yin jel legű betegségek a Yang oldalra tartanak, a Yang jel legűbetegségek pedig a Yin oldalra tartanak. Ezért vannak a Mu-pontok a Yinoldalon, a Shu-pontok pedig a Yang oldalon.

68. KÉRDÉS: Az öt Zang- és a hat Fu-szerv mindegyike rendelkezik Jing kút-ponttal,Ying forrás-ponttal, Shu patak-ponttal, Jing folyam-ponttal és He tenger-ponttal.Melyik miért felelős?VÁLASZ: Ahonnan erednek (chu), az a Jing kút-pont; amin keresztül áramlanak(liu), az a Ying forrás-pont; amin át zubognak (zhu) az a Shu patak-pont; amináthaladnak (xing), az a Jing folyam-pont; amibe pedig torkollnak, az a He tenger-pont. A Jing kút-pont felelős a szív alatti terület teltségéért; a Ying forrás-pontfelelős a test lázáért, a Shu patak-pont felelős a test elnehezüléséért és az inakfájdalmáért; a Jing folyam-pont felelős a zihálásért, a köhögésért és a hideg-meleg állapotokért; a He tenger-pont felelős a lázadó (ti . el lentétesen áramló)Qíért és a szivárgásért. Így néz ki tehát az, hogy az öt Zang- és a hat Fu-szervJing kút-pontja, Ying forrás-pontja, Shu patak-pontja, Jing folyam-pontja és Hetenger-pontja melyik betegségért felelős.

69. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy hiány állapot esetén tonizálni kell , többletállapot esetén szedálni kell , ha pedig se nem többlet, se nem hiány állapottalvan dolgunk, akkor a (megfelelő) csatornát kell venni. Nos, hogyan értelmezendő

ez?VÁLASZ: Hiány állapot esetén tonizálni kell az „anya” (szervet, vagy annakcsatornáját), hiány állapot esetén szedálni kell a „gyermek” (szervet, vagyannak csatornáját). Előbb a tonizálást kell végrehajtani, majd csak ezt követőenlehet szedálni. Ha pedig sem többlet, sem pedig hiány állapot nem áll fenn,akkor a (megfelelő) csatornát kell kezelni, s a rendes csatorna kezelésévelmagától megszüntethető a betegség. Ha tehát egyéb kórtényező nincs aszervezetben, akkor (elegendő a megfelelő) csatorna kiválasztás (és kezeléseis). Ezt jelenti tehát, az, hogy a (megfelelő) csatornát venni.

70. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy tavasszal és nyáron a felszínt kell szúrni,ősszel és télen mélyen kell szúrni. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: Tavasszal és nyáron a Yang Qi fent tartózkodik, vagyis az ember Qíje isfelül van, épp ezért i lyenkor (csak) a felszínt szabad szúrni. Ősszel és télen aYang Qi alul tartózkodik, vagyis az ember Qíje is lent van, épp ezért i lyenkormélyen kell szúrni (ahhoz, hogy elérjük a Qít).(KÉRDÉS:) Tavasszal és nyáron egy Yin (csatornát) kell választani, ősszel éstélen pedig egy Yang (csatornát) kell választani. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: Tavasszal és télen meleg van, ezért kell i lyenkor egy Yin (csatornát)választani. Ha beszúrjuk a tűz, és egészen mélyen bevezetjük, akkor elérjük avese és máj (hatása alatt ál ló) területen áramló Qít, s így kezelhetjük a Yint.Ősszel és télen hideg van, ezért kell i lyenkor egy Yang (csatornát választani.Amikor beszúrjuk a tűt, épp csak a felszínen maradjuk, hogy így elérjük a szív ésa tüdő (hatása alatt ál ló) területen áramló Qít, s így kezelhetjük a Yangot. Eztmondják úgy, hogy tavasszal és nyáron egy Yin (csatornát), ősszel és télen pedigegy Yang (csatornát) kell választani.

71. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy, ha akupunktúrával a tápláló (Qít) kezeljük, neártsunk a védő (Qínek), ha pedig a védő (Qít) kezeljük, ne ártsunk a tápláló(Qínek). Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: Ha tűszúrással kezeljük a Yangot, akkor fektetett tűvel kell végezni aszúrást (ti . egészen a felszínen). Ha pedig tűszúrással a Yint kezeljük, akkorelőbb bal kezünkkel nyomjuk le a tápláló Qíhez kapcsolódó akupunktúrás pontot,s amikor a Qi szétszóródott, akkor vezessük be a tűt, Ezt nevezik úgy, hogy, haakupunktúrával a tápláló (Qít) kezeljük, ne ártsunk a védő (Qínek), ha pedig avédő (Qít) kezeljük, ne ártsunk a tápláló (Qínek)

72. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy aki ismeri a Qi érkezését és távozását, azképes kiegyensúlyozni, a kiegyensúlyozás módja pedig mindig a Yinen és aYangon múlik. Hogyan kell ezt értelmezni?

VÁLASZ: Amit érkezésnek és távozásnak neveznek, nem más, mint a tápláló és avédő (Qi) áramlása, vagyis ahogyan a csatornákban megy és jön. Alkalmazkodnia szabálytalan és a szabályos áramlásához, erre utal az „érkezése és távozása”kifejezés. Az pedig, hogy a „kiegyensúlyozás módja pedig mindig a Yinen és aYangon múlik”, hogy (az orvos) tisztában van a „belső-külső” (nei-wai) és a„belsőleg-külsőleg” (biao-li) (elvével), s alkalmazkodva a Yinhez és a Yanghozkiegyensúlyozza azokat. Ezt nevezik úgy, hogy a „kiegyensúlyozás módja pedigmindig a Yinen és a Yangon múlik”.

73. KÉRDÉS: Valamennyi Jing kút-pont az izom és a hús sekély, vékony részén (ti .közel a felszínhez) helyezkedik el, ahol kevés a Qi. Amikor pedig nem elegendő(a Qi), hogyan kell az akupunktúrás kezelést végrehajtani?VÁLASZ: Valamennyi Jing kút-pont a fa elemhez kapcsolódik, a Ying forrás-pontpedig a tűz elemhez. A tűz elem a fa elem gyermeke. Éppen ezért, ha a Jing kút-pontot kezeljük, akkor azt a Ying forrás-pont szedálásával (együtt) kellelvégezni. Ezért mondja azt a Kánon, hogy a tonizálandót nem szabad szedálni,a szedálandót pedig nem szabad tonizálni. Tehát így értelmezendő.

74. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy tavasszal szúrjuk a Jing kút-pontokat, nyáronszúrjuk a Ying forrás-pontokat, a nyár utolsó hónapjában szúrjuk a Shu patak-pontokat, ősszel szúrjuk a Jing folyam-pontokat és télen szúrjuk a He tenger-pontokat. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: Azért szúrjuk tavasszal a Jing kút-pontokat, mert i lyenkor a kórtényezőa májban található. Azért szúrjuk nyáron a Ying forrás-pontokat, mert i lyenkor akórtényező a szívben található. Azért szúrjuk a nyár harmadik hónapjában a Shupatak-pontokat, mert i lyenkor a kórtényező a lépben található. Azért szúrjukősszel a Jing folyam-pontokat, mert i lyenkor a kórtényező a tüdőben található.Azért szúrjuk télen a He tenger-pontokat, mert i lyenkor a kórtényező a vesébentalálható.(KÉRDÉS:) A máj, a szív, a lép, a tüdő és a vese mind a tavasz, a nyár, az ősz ésa tél valamelyikéhez kötődnek. Miért van ez így?VÁLASZ: Az öt Zang-szerv egy-egy betegségének összesen öt (megnyilvánulása)van. Vegyük példának a máj betegségét. Ha a megjelenő szín zöldeskék, akkoraz a májra utal; ha a megjelenő szag avas, akkor az a májra utal; ha (a páciens)vonzódik a savanyú ízhez, akkor az a májra utal; ha (a páciens) előszeretettelkiabál, akkor az a májra utal; ha (a páciens) előszeretettel hullajt könnyeket,akkor az a májra utal. Betegség azonban oly számos lehet, hogy képtelenséglenne kimerítően beszélni mindről. A négy évszak száma azonban korlátos, ezértkötődik (valamennyi betegség) a tavaszhoz, a nyárhoz, az őszhöz vagy a télhez.Az akupunktúrás kezelés lényeg pedig oly titokzatos, hogy elférne egy ősziszőrszálacskában.{48}

75. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a keleti égtáj többlet állapotú, a nyugati égtájhiány állapotú. Szedáld a déli égtájat, tonizáld az északi égtájat. Hogyanértelmezendő?VÁLASZ: A fém, a fa, a víz, a tűz és a föld elem egymást kiegészítve, egymássalösszhangban működik. A keleti égtájhoz a fa elem kapcsolódik, míg a nyugatiégtájhoz a fém elem. Ha tehát a fa elem többlet állapotra törekszik, akkor a fémelem kiegyensúlyozza őt; ha a tűz elem többlet állapotra törekszik, akkor a vízelem kiegyensúlyozza őt; ha a föld elem többlet állapotra törekszik, akkor a faelem kiegyensúlyozza őt; ha a fém elem többlet állapotra törekszik, akkor a tűzelem kiegyensúlyozza őt; ha a víz elem többlet állapotra törekszik, akkor a földelem kiegyensúlyozza őt. A keleti égtájhoz a máj kapcsolódik, tehát a máj az,ami többlet állapotra törekszik. A nyugati égtájhoz a tüdő kapcsolódik, tehát atüdő lesz az, ami hiány állapotú. Szedálni a déli égtáj tüzét, és tonizálni azészaki égtáj vizét. Nos, a déli égtáj a tűz elemhez kapcsolódik, a tűz pedig a faelem gyermeke. Az északi égtáj a víz elemhez kapcsolódik, a víz pedig a fa elemanyja. Ha a víz felülkerekedik a tűzön, akkor a gyermek képes előidézni az anyatöbblet állapotát, i l letve az anya képes előidézni a gyermek hiány állapotát.Ezért kell szedálni a tűz elemet és tonizálni a víz elemet, hogy megszüntessük afém és a fa elem közötti egyensúlyi ál lapot felbomlását. A Kánonban az áll , hogyaki nem képes kezelni az i lyen hiány állapotot, ugyan mit kezdene egyébesetekkel? Ekként kell hát értelmezni.

76. KÉRDÉS: Hogyan kell értelmezni a tonizálást és a szedálást? Tonizáláskormelyik Qível foglalkozzunk? Szedáláskor melyik Qít válasszuk?VÁLASZ: Tonizáláskor a védő Qível kell foglalkoznunk, míg szedáláskor a táplóQít válasszuk. Ha a Yang Qi nem elegendő, akkor a Yin Qíből bővében van.Ilyenkor előbb tonizálni kell a Yangot, és csak ezt követően lehet szedálni aYint. Ha viszont a Yin Qi nem elegendő, akkor a Yang Qíből bővében van.Ilyenkor pedig előbb tonizálni kell a Yint, s csak ezt követően lehet szedálni aYangot. A tápláló és a védő Qi áramlása egymással kapcsolatban áll , ez ennek alényege.

77. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy a legkiválóbb orvosok még a betegségmegjelenése előtt neki lát a kezelésnek, az átlagos képességű orvosok viszontakkor látnak hozzá a kezelésnek, ha a betegség már megjelent. Hogyan kell eztértelmezni?VÁLASZ: Az, hogy még a betegség megjelenése előtt neki lát a kezelésnek azjelenti, hogy (példának okáért), ha észreveszi a máj betegségének (tüneteit),akkor tudja, hogy a máj azt tovább fogja adni a lépnek, ezért a lép Qíjét erősítimeg, s nem foglalkozik a májban lévő kórtényezővel. Erre mondják, hogy még abetegség megjelenése neki lát a kezelésnek. Az átlagos képességű orvos (ezzelszemben) a betegség megjelenésekor lát neki a kezelésnek, vagyis, haészreveszi a máj betegségének (tüneteit), de nincs tisztában a továbbadás

folyamatával, akkor minden figyelmét a máj kezelésének szenteli . Erre mondják,hogy a csak a betegség megjelenésekor lát neki a kezelésnek.

78. KÉRDÉS: Az akupunktúrás tűszúrás használható tonizálásra és szedálásra.(Ezzel kapcsolatban) mire kell ügyelni?VÁLASZ: A tonizálás és a szedálás szabálya, hogy be- és kilégzéskor nem szabadkihúzni, i l letve beszúrni a tűt. Aki értője az akupunktúrás kezelésnek, az bízik abaljában, aki viszont nem ért a tűkhöz, a jobbjába veti bizodalmát.Mindenekelőtt a bal kezünkkel le kell szorítani a szúrásra kiválasztott Yingforrás-pontot (vagy) Shu patak-pontot. Amikor pedig heves lüktetés (jelentkezik),fel kell csippenteni (a bőrt), majd le kell ereszteni, hogy a Qi megérkezzen, amita lüktető pulzus jelez. Nos, ekkor lehet a tűt beszúrni. Ha elértük a Qít, akkor atűt mélyebbre lehet vezetni. Ezt nevezzük tonizálásnak. Ha viszont a (tű)mozgatásával szétterítjük (a Qít), akkor azt szedálásnak nevezzük. Ha nem érjükel a Qít (a beszúrt tűvel), akkor a férfiaknál ki j jebb (húzva), a nőknél beljebb(tolva kell várni rá). Ha semmiképpen nem érjük el a Qít, nos, azzal a pácienshalálát és gyógyíthatatlanságát okozzuk.

79. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy, ha (a csatorna) áramlási irányába (szúrunk),hogy is ne enyhítenénk a hiány állapotot? Ha (a csatorna) áramlási irányávalszembe (szúrunk), hogy is ne enyhítenénk a többlet állapotot?{49} Az üres és atelt ál lapot olyan, mint a „megszerezni-elveszteni”, a telt és az üres állapotolyan, mint a „van-nincs”. Hogyan értelmezendő ez?VÁLASZ: A „ha (a csatorna) áramlási irányába (szúrunk)”, azt jelenti, hogyszedáljuk a „gyermeket”; a „ha (a csatorna) áramlási irányával szembe(szúrunk)”, azt jelenti, hogy tonizáljuk az „anyát”. Vegyük példának a szívmegbetegedését. Ha i lyen esetben szedáljuk a Shou Xin Zhu{50}, vagyis aszívburok csatorna Shu patak-pontját, nos, ez a „(csatorna) áramlási irányába(szúrni)”. Ha viszont tonizáljuk a Shou Xin Zhu, vagyis a szívburok csatorna Jingkút-pontját, nos, ez a „(csatorna) áramlási irányával szembe (szúrni)”. Ami pediga telt és üres állapotokat i l leti az tulajdonképpen az ellenálló és puha (pulzust)jelenti. Ha pedig a Qi érkezésekor telt, az a „megszerezni”, ha (érkezéskor)puha, az az „elveszíteni”. Ezért mondják, hogy olyan, mint a „megszerezni” és az„elveszíteni”.

80. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy, ha van érzet, akkor kell behatolni, ha vanérzet, akkor kell ki léptetni. Hogyan kell ezt értelmezni?VÁLASZ: Az, ha van érzet, akkor kell behatolni, azt jelenti, hogy amikor a balkezünkkel érezzük a Qi érkezését, akkor kell beszúrni a tűt; amikor pedig márbent van a tű, és érezzük a Qi kimerülését, nos, akkor kell kihúzni a tűt. Ezt

jelenti hát az, hogy, ha van érzet, akkor kell behatolni, ha van érzet, akkor kellki léptetni.

81. KÉRDÉS: A Kánonban az áll , hogy növelni a többlet állapotot és kiüríteni a hiányállapotot, vagyis csökkenteni a nem elegendőt és gyarapítani a bőséget. Ezvajon a cunkou pulzusra vonatkozik? A betegségek esetén maguktól alakul ki ahiány és a többet állapot? Il letve, miként kell csökkenteni és gyarapítani?VÁLASZ: Ez a betegségre vonatkozik nem pedig a cunkou pulzusra. A betegégmaga rendelkezik a többlet, i l letve a hiány állapotával. Példának okáért, ha amáj többlet állapotú, akkor a tüdő hiány állapotú. A máj ugyanis fa elemű, a tüdőpedig fém elemű, a fém és a fa elem pedig egymást kiegészítve egyensúlyi pártalkot, vagyis a fém mindig összhangban van a fa elemmel. Másik példát véve, haa tüdő többlet állapotú, akkor a májnak hiány állapotban kell lennie, vagyisgyönge és kevés Qível rendelkezik. Ha i lyen esetben akupunktúrás kezelésselnem szedálják a májat, hanem épp ellenkezőleg kétszeresére növelik a tüdőtöbblet állapotot, nos, ezt nevezik úgy, hogy növelni a többlet állapotot éskiüríteni a hiány állapotot, vagyis csökkenteni a nem elegendőt és gyarapítani abőséget. Az átlagos képességű orvosok követnek el i lyen hibát.

BIBLIOGRÁFIA

Chiu, Martha Li 1986. Mind, Body, and Il lness in a Chinese Medical Tradition.(PhD. diszertáció.) History and East Asian Languages, Harvard University.Flaws, Bob 1999. The Classic of Difficulties. A Translation of the Nan Jing. BluePoppy Press, Denver, CO.Graham, A. C. 1986. Yin-Yang and the Nature of Correlative Thinking. OccasionalPaper and Monograph Series, vol. 6. Institute of East Asian Philosophies,Singapore.Kaptchuk, Ted J.: Évezredek hagyománya: A kínai orvostudomány: Fi lozófiai,elméleti és gyakorlati alapok. Ford. Dr. Decastello Aliz et al. Budapest: MagyarAkupunktúra és Moxatherápiás Egyesület, 1992. A hagyományos kínaigyógyászat kiskönyvtára.Loewe, Michael 1993 (szerk.). Early Chinese Texts: A Bibliographical Guide.Early China Special Monograph Series No. 2. The Society for the Study of EarlyChina and The Institute of East Asian Studies. University of California, Berkley.Lu Gwei-Djen – Needham, Joseph 1966/67. „Medicine and Chinese Culture”. InNeedham (szerk.) Clerks and Craftsmen in Chine and the West”. CambridgeUniversity Press, Cambridge. 263–293.Lu Gwei-Djen – Needham, Joseph 1980. Celestial Lancets. A History andRationale of Acupuncture and Moxa. Cambridge University Press, Cambridge.Pálos István: A hagyományos kínai orvoslás. Budapest: Gondolat Kiadó, 1963.Porkert, Manfred 1974. The Theoretical Foundations of Chinese medicine:Systems of correspondence. MIT Press, Cambridge.Simoncsics Péter: Az akupunktúra csodája. [Budapest]: Lunarimpex Kiadó, 2003.Sivin, Nathan 1988(a). Traditional Medicine in Contemporary China (Science,Medicine and Technology in East Asia, vol. 2). Center for Chinese Studies,

University of Michigan, Ann Arbor.Sivin, Nathan 1988(b). „Science and Medicine in Imperial China—The State ofthe Field.” The Journal of Asian Studies (Vol. 47, number 1): 41–90.Sivin, Nathan 1989. A cornucopia of Reference Works for the History of ChineseMedicine. Chinese Science. 9: 29-52.Sivin, Nathan 1993. Huang ti nei ching 黄帝内经. In Loewe 1993: 196-215.Szarka Péter (ford.) 2011. A Sárga Császár Belső Könyve – Spirituális Tengely(Huang Di Nei Jing Ling shu 黄帝内經靈樞). Doktormadarak kiadvány.Tokaji Zsolt (ford.) 2010. A Sárga Császár belső könyvei – Egyszerű kérdések(Huang Di Neij ing – Su wen 黄帝内經 · 素問). Budapest: Fapadoskonyv.huTokaji Zsolt (ford.) 2012. A Sárga Császár belső könyvei – Szellemi tengely(Huang Di Neij ing – Ling shu 黄帝内經 · 靈樞). Budapest: Fapadoskonyv.hu.Unschuld, Paul U. 1986. Medicine in China: Nan-Ching – The Classic of DifficultIssues University of California Press Los Angeles, CA.Unschuld, Paul U. (szerk.) 1988. Approaches to Traditional Chinese MedicalLiterature. Proceedings of an International Symposium on TranslationMethodologies and Terminologies. Boston: Kluwer. Essay from a 1986conference.Unschuld, Paul U. 2003. Huang Di nei j ing su wen: Nature, Knowledge, Imageryin an Ancient Chinese Medical Text. Berkeley and Los Angeles: University ofCalifornia Press.Wiseman, Nigel – Ell is, Andy 1995. Fundamentals of Chinese Medicine: Zhong YiXue Ji Chu. Revised edition. Brookline, Mass.: Paradigm Publications.

{1} A szöveg többször hivatkozik A Sárga Császár belső könyveinek (Huang Di nei jing 黃帝八十一難經)mindkét kötetére, az Egyszerű kérdésekre (Su wen 素問) és a Szellemi tengelyre (Ling shu 靈樞),ezeket a továbbiakban, amikor a hivatkozás visszakereshető, vagy lényeges, a lábjegyzetben SW,illetve LS rövidítéssel jelöljük.

{2} Lásd LS 1. fejezet. Az itt ismertetett téves kezelések első változatásról a LS azt írja, hogy azt a

„kimerülés súlyosbításának” (zhongjie 重竭) nevezik, míg a második neve „ellenszegülés éskimerítés” (nijue 逆厥). Mindkettő a páciens halálát eredményezi.

{3} Lásd LS 4. fejezet. Az itt leírtakkal ellentétben a LS nem állítja, hogy a színnek megfelelő

pulzusmintázat esetén a betegség magától meggyógyulna (bing ji zi yi 病即自已), csupán annyitközöl, hogy „a betegség meg fog gyógyulni” (ze bing yi yi 則病已矣).

{4} Ezzel kapcsolatban lásd a LS 74. fejezetét. {5} Lásd a LS 4. fejezetét, ahol ugyan az orvosok szaktudás szerinti minősítése a

pulzusdiagnosztika három fajtája, a három pulzushely vizsgálatának ismerete alapján történik. {6} A hagyományos kínai felfogás szerint egy be- és egy kilégzés során a pulzus négyet ver. Ez a

kérdés az ettől eltérő pulzusszámok esetén jelentkező anomáliákat tárgyalja. A fordítás során asun 損 szót „kihagyásnak”, az eredetileg „érkezés”, vagy „érkezni” jelentésű zhi 至 szót „ütnek” (ti.a pulzus) fordítottuk.

{7} A wulu 霧露 kifejezés szó szerint „ködöt”, „párát” jelent, a kommentárok alapján használtuk a

„hideg” jelentést. {8} A hagyományos kínai értelmezés szerint a hun-lélek 魂 az ember fogantatásának pillanatában

megjelenik, míg a po-lélek 魄 csak a születéskor foglalja el a helyét az emberi szervezetben. A hun-lélek lakóhelye a máj és Yang jelleg ű, míg a po-léleknek a tüdő a székhelye és Yin jellegű.Leegyszerűsítve a hun-lélek az ember szellemi működéséért felelős, a po-lélek pedig az embertesti funkcióit irányítja. Az ember halálát követően a hun-lélek az égbe száll (ezért is szokták „égilékekként”, vagy „égi szellemként” értelmezni és fordítani”), míg a po-lélek a földbe kerül vagyszertefoszlik (ezért „földi lélekként” vagy „földi szellemként” is szokás értelmezni és fordítani).

{9} Nem szó szerinti idézet a SW 19. fejezetéből. {10} A „hatvan fejezet” (liushi shou 六十首) a kommentárok szerint egy ma már ismeretlen tartalmú,

az idők során elveszett műre utalhat. A SW 80. fejezetében is találunk rá utalást, de ott sem világos,

az idők során elveszett műre utalhat. A SW 80. fejezetében is találunk rá utalást, de ott sem világos,hogy milyen jellegű orvosi tárgyú szövegről lehet szó.

{11} A hagyományos kínai anatómia egy olyan sajátos kifejezése, amelyre nagyon nehéz lenne

magyar megfelelést találni, így a fordítás során meghagytuk az eredeti alakjában. A coulitulajdonképpen a bőr, az izomzat, a Zang- és a Fu-szervek szövedékével, szerkezetével ( li 理) ésezen szerkezetelemek közötti térrel (cou 腠) kapcsolatos.

{12} A végbélnyílás közelében lévő pont. {13} Lásd LS 18. fejezet. {14} Nincs tudomásunk arról, hogy a szöveg milyen műre (ben 本) utalhat, ahol az alsó melegítőt

chongnak 衝 nevezik. {15} A két különböző jelleg keveredésével a szöveg szinte lefordíthatatlan szakaszának

értelmezését kíséreltük meg visszaadni. Az eredeti mondat vagy mondatrész így néz ki: Yi jiao ye,geng zhi rou. 乙角也，庚之柔。 A hagyományos kínai időszámításhoz használt úgy nevezett „égitörzs” tíz tagja Yin, illetve Yang típusra osztható. A jia 甲, a yi 乙, a bing 丙, a ding 丁 és a wu 戊 Yangtípusú, míg a ji 己, a geng 庚, a xin 辛, a ren 壬, és a gui 癸 Yin típusú. Ezek kombinációi pedig az ötelem valamelyikéhez kapcsolódnak: a jiayi 甲乙 a fa (mu 木) elemhez, a bingding 丙丁 a tűz (huo 火)elemhez, a wuji 戊己 a föld (tu 土) elemhez, a gengxin 庚辛 a fém (jin 金) elemhez, a rengui 壬癸 pediga víz (shui 水) elemhez. Ezenkívül az öt zenei hang is kapcsolódik az öt elem valamelyikéhez. A gong宮 a föld elemhez, a shang 商 a fém elemhez, a jiao 角 a fa elemhez, a zheng 征 a tűz elemhez, a yu羽 pedig a víz elemhez. A szöveg tehát arra utal, hogy a máj – ami Zang-szervként önmagában Yinjellegű – egyrészt kapcsolódik a Yang jellegű yi ciklusjegyhez, ami a zenei hangok közül a fa elemhezköthető jiaonak felel meg, másrészt pedig kapcsolódik a Yin típusú geng ciklusjegyhez, ami pedigpuha, lágy (rou 柔). Ugyanezen szövegrész másik értelmezése, hogy a két naptári ciklusjegy azadott hónapokat jelöli. A yi ugyanis a második holdhónapnak, a geng pedig a hetedik holdhónapnakfelel meg. Ezt támasztja alá a szöveg további része.

{16} A yi ciklusjellel jelölt második holdhónapban – ami a fa elemhez köthető – a Yang még er őtlen,

erre utal a „mérsékelten Yang ( wei yang 微陽) jellegű Qi” kifejezés, a geng ciklusjellel jelölt hetedikhónap idején – ami a fém elemhez köthető – a Qi „mérsékelten Yin” (wei yin 微陰) jellegű.A kommentárok szerint, a fa elemű yi mérsékelt Yangja, ha befogadja a fém elemű geng mérsékeltYinjét, akkor annak „örül” (le 樂), hiszen nem szárad el.

{17} Az eredeti szöveg: Xin shang ye, bing zhi rou. 辛商也，丙之柔。Az értelmezési nehézségről és a

magyarázattal kapcsolatban lásd fentebb. {18} A Tíz változás (Shi bian 十變) feltehetően egy orvosi tárgyú kézikönyv lehetett, amely azonban

nem maradt fenn. {19} Lásd LS 2. fejezete, ahol nem ebben a sorrendben, és nem szó szerint szerepel a hivatkozott

rész. {20} A hivatkozott helyen (LS 2. fejezet) az epehólyaggal kapcsolatban azt olvashatjuk, hogy „az

epehólyag a központi Jing Fu-szerve” (dan zhe zhong jing zhi fu 膽者中精之府). {21} A „一府猶無兩名，故知非也。” mondat nehezen értelmezhető, s a kommentárok sem szolgálnak

kielégítő magyarázattal. {22} Lásd LS 17. fejezet, ahol nem szó szerint szerepel a hivatkozott mondat, sőt ott kifejezetten

csak a Yin Qiao Mai, vagyis a Yin erősítő csatorna Qíjéről van szó. {23} Más források szerint a májnak hét levele van: négy a jobb, három pedig a bal oldalán, ez

szerepel lentebb, a 42. kérdésre adott válaszban is. {24} A kommentárok szerint ez arra utal, hogy a Zu Jue Yin, vagyis a máj csatornában áramló Qi a

Shou Tai Yin, vagyis a tüd ő csatornába ömlik, illetve, hogy a Zu Jue Yin vagyis a máj csatornaenergiája Shao Yang és fa elemű, ami élteti a Shou Tai Yang, vagyis a vékonybél csatorna t űz eleműShao Yin energiáját.

{25} A „kereszteződés kapu” (chong men 衝門) kifejezés nem keverendő össze a lép csatornán

található ugyanilyen nevű akupunktúrás ponttal (SP-12). Itt az emberi szervezetben található azon ahét „állomásról” van szó, ahol a táplálék keresztülhalad.

{26} Vö. cardia {27} Vagyis a gyomor és a patkóbél közötti (pylorus, antrum, canalis pyloricus) terület.

Vagyis a gyomor és a patkóbél közötti (pylorus, antrum, canalis pyloricus) terület. {28} A kommentárok szerint itt a Zhongwan- 中脘 pontot (CV-13) kell érteni. {29} A kommentárok szerint itt a Zhangmen- 章門 pontot (LV-13) kell érteni. {30} A kommentárok szerint a „törött csont (juegu 絕骨)” valójában a Yangfu- 陽輔 pontnak (GB-38)

felel meg. {31} a Geshu-pont (鬲俞 = 隔俞) {32} Vagyis a csuklón tapintható cunkou pulzus. {33} Vagyis a Shanzhong- 膻中 pont (CV-17). {34} vö. LS 18. fejezet {35} A „vizsgálat” (zhen 診) itt a tapintással történő pulzusvizsgálatra vonatkozik. {36} Vagyis, ha a Zang-szervek Qíje „kilép”, azaz elszivárog. Ez belülről kifelé irányuló történés. {37} Vagyis, ha az öt kórtényező valamelyike „belép”, azaz megtámadja és bejut a szervezetbe, ez

kívülről befelé irányuló történés. {38} A ji 積 és a ju 聚 kifejezések gyakorlatilag szinonimák, jelentésük „összegyűlik”, „felhalmozódik”,

„feltüremlik”. Ilyen jellegű megkülönbözetés sem a SW-ben, sem pedig a LS-ban nem szerepel. {39} A feiji 肥氣 (szó szerint: „zsíros Qi”) a LS 4. fejezetében is megjelenik, ahol is a közepesen vagy

enyhén gyors máj pulzus jelzi a jelenlétét {40} A fuliang 伏梁 (szó szerint: „ledőlt gerenda”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a közepesen vagy

enyhén gyors szív pulzus jelzi a jelenlétét. {41} A piqi 痞氣 (szó szerint: diszpepsziás Qi) sem a SW-ben, sem pedig a LS- ban nem fordul elő. {42} A xiben 息賁 (szó szerint: „szünetelő roham”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a nagyon csúszós

tüdő pulzus jelzi a jelenlétét. {43} A bentun 賁豚 (= 奔豚; szó szerint: „rohanó malac”) a LS 4. fejezetében is, ahol is a

közepesen, vagy enyhén gyors vese pulzus jelzi a jelenlétét. {44} A guwei 骨痿 (szó szerint: „csontrendellenesség”) olyan betegség, amely a csontokban

jelentkezik, s amitől „a beteg, ha ül nem képes felállni, ha pedig mégis felállna, akkor nem lát(tisztán)” (lásd LS. 4 fejezet). A LS szerint ezt a közepesen vagy enyhén csúszós vese pulzus jelzi.

{45} A nagy jia-szivárgással (dajiaxie 大瘕泄) pontos meghatározásával kapcsolatban megoszlanak a

vélemények. Az bizonyos, hogy a jia 瘕 önmagában a belek egyfajta betegségére utal.A kommentárok egy része arra gyanakszik, hogy a vérhasról (liji 痢疾) van szó, mások ezt azzalegészítik ki, hogy Yin hiány állapot okozta hasmenés vagy vérhas lehetet. Bizonyos szerzőknélfelmerül a vese-szivárgás (shenxie 腎泄) lehetősége is, míg megint mások az ún. „forró szivárgás”(rexie 热泄) nevű betegség egyik fajtájával vélik azonosítani a kifejezést. Felmerül továbbá aszövegromlás lehetősége is, mely szerint a jia 瘕 írásjegy helyében eredetileg a „méreg” jelentésűgu 蛊 állhatott, s így a kifejezés egyfajta véres hasmenésre utalna, ami ma az amőbás vérhas(Amoebic dysentery) néven ismert trópusi betegség.

{46} Ez a kérdés és a válasz a kommentárok egybehangzó állítása szerint is zavaros és

értelmetlen. Feltehetően régi szövegromlás eredménye. {47} A Duigu- 兌骨 pont a mai Quanliao- 顴髎 ponttal azonos. {48} Az „őszi szőrszálacska” vagy „ősszel (nőtt) szőrszál” (qiu hao 秋毫) a klasszikus kínai nyelvben

általános metaforája a nagyon apró, vagy mérhetetlenül könnyű dolgoknak. Jelen esetben azakupunktúra csodás titokzatos jellegét hivatott kihangsúlyozni.

{49} Nem szó szerinti idézet a LS 1. fejezetéből. {50} A Shou Xin Zhu a Shou Jue Yin, vagyis szívburok csatorna másik elnevezése.

TartalomjegyzékBORÍTÓIMPRESSZUMELŐSZÓ

A fordí tásrólA szövegben szereplő leggyakoribb kínai fogalmakMértékegységek

A SÁRGA CSÁSZÁR NYOLCVANEGY NEHÉZ KÉRDÉSE1.2.3.4.5.6.7.8.9.10.11.12.13.14.15.16.17.18.19.20.21.23.24.25.26.27.28.29.30.31.32.33.34.35.36.37.38.39.40.41.42.43.44.45.46.47.

48.49.50.51.52.53.54.55.56.57.58.59.60.61.62.63.64.65.66.67.68.69.70.71.72.73.74.75.76.77.78.79.80.81.

BIBLIOGRÁFIA