Multikulturális nevelés

Áttekintés

• A multikulturális nevelés kialakulása

• Mit értünk multikulturális nevelés alatt?

• Az interkulturális kompetencia

• Az előítélet és csökkentésének eszközei

• A tanterv és a taneszközök multikulturális szempontú átalakítása

• Tanítási és tanulási stílusok

• Nyelv, kultúra, kétnyelvűség

• Oktatáspolitika és multikulturális nevelés

A multikulturális nevelés kialakulása

• Nagy-Britannia

• Egyesült Államok

• Európa

Terminológiai problémák

Mi a multikulturális nevelés?

• /A multikulturális nevelés/ „a migráció következtében kialakult pluralitásra adott /oktatáspolitikai/ válasz”.(Mihály, 2001)

• Tusa C. (2003): A fogalom értelmezhető különböző kultúrájú országok (Európai Unió) esetében is.

Mi a multikulturális nevelés?• A multikulturális nevelés az oktatás-nevelés teljes

átalakításának progresszív irányzata. Az iskoláztatás hiányosságait, hibáit és a benne megjelenő diszkriminációt elemzi és próbálja korrigálni. A társadalmi igazságosság és egyenlőség eszméiben gyökeredzik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy olyan oktatást-nevelést biztosítson minden gyermek számára, ami lehetővé teszi, hogy adottságaikat a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák, és hogy a társadalom tájékozott és aktív tagjaivá váljanak helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt. A multikulturális nevelés szerint az iskolákban rakjuk le a társadalmi átalakítás alapköveit, és az iskolák döntő szerepet játszanak az elnyomás és az igazságtalanság felszámolásában./Gorski, 2000/

Gorski szerint a multikulturális nevelés:• A multikulturális nevelés az oktatás-nevelés teljes

átalakításának progresszív irányzata.• Az iskoláztatás hiányosságait, hibáit és a benne megjelenő

diszkriminációt elemzi és próbálja korrigálni.• A társadalmi igazságosság és egyenlőség eszméiben

gyökeredzik, és azt a célt tűzi maga elé, hogy olyan oktatást-nevelést biztosítson minden gyermek számára, ami lehetővé teszi, hogy adottságaikat a lehető legnagyobb mértékben kibontakoztathassák, és hogy a társadalom tájékozott és aktív tagjaivá váljanak helyi, nemzeti és globális szinten egyaránt.

• A multikulturális nevelés szerint az iskolákban rakjuk le a társadalmi átalakítás alapköveit, és az iskolák döntő szerepet játszanak az elnyomás és az igazságtalanság felszámolásában.

Multikulturális nevelés : minden olyan pedagógiai kezdeményezés, mely több kultúra együttélését hivatott elősegíteni, ill. többkultúrájú embereket próbál képezni.

Magában foglalja:

• különböző kultúrák és perspektívájuk integrálását az oktatásba (tantervbe)

•A kultúrák egyenértékűségének közvetítését

•Az előítélet csökkentését célzó módszereket. (nyitottságra, toleranciára nevelés)

•A más kultúrájúakkal való együttműködés képességének kialakítását.

•A diszkrimináció megszüntetése érdekében tett strukturális és törvényi változtatásokat

•A különböző kisebbségi csoportok hátrányait felszámolni próbáló kezdeményezéseket.

A kultúra funkciói (Klein, 1993)

• „Szemüveg”: meghatározza az érzékelés és a kogníció mikéntjét, kereteit

• Az emberi viselkedés alapját képező motívumok egy részét szolgáltatja

• Meghatározza (mindenfajta) értékelés kritériumait

• Az identitás alapjául szolgálhat.

• Jellegzetes kommunikációs módokat biztosít.

Interkulturális kompetencia

• Nyelvi kompetencia

• Identitás, tudatosság

• Attitűdök

• Ismeretek

• Készségek

Az interkulturális kompetencia kialakítása

• Saját kulturális identitás tudatosítása

• A célkultúra megértése

• A kultúra fogalmának/természetének megértése

Eszközök:

• Direkt tanítás

• Reflexió

• Kipróbálás (kontaktus is - EU projektek)

Kulturális (nemzeti) identitás

Magyarok (29 fő):• Büszkeség (9,6%)• Tartozni valahova (8%)• (Közös, sajátos stb.)

kultúra (8%)• Nyelv (5,6%)• Szeretet (4,8%)

(36%)

Németek (10 fő):• kellemetlen, nem tetszik, nem büszke stb. (31,8%)• negatív történelem: 9%„kettősség”„világpolgár vagyok”„NDK-s vagyok”„semmit”„csak az útlevél ér vmit”

Mit jelent magyarnak lenni?

„ugyanazt, mint a németnek azt, hogy ő német…” ???

Az előítélet – definíciók

• Buss (1961): Egyénekkel szembeni ellenséges érzések vagy aggresszivitás, melynek alapja az egyén csoportbeli hovatartozása.

• Allport (1954): Az etnikai előítélet hibás és rugalmatlan általánosításon alapuló ellenszenv. ... valamely személlyel szemben érzett idegenkedő vagy ellenséges attitűd, melynek alapja pusztán annyiban van, hogy az illető személy egy adott csoporthoz tartozik, és ennek következtében feltételezik róla, hogy a csoportnak tulajdonított negatív tulajdonságokkal ő is rendelkezik.

Az előítélet meghatározásával kapcsolatos problémák

• Érzelmi és értelmi komponens

• Értelmi komponens: sztereotípia

• „Rossz”-e a sztereotípia?

• Megszüntethető-e a sztereotípia/előítélet?

Milyen tényezők felelősek az előítéletek kialakulásáért?

• Általánosan érvényes pszichés mechanizmusok

• Az adott társadalom (közösség) struktúrája

• A személyközi kommunikáció jellegzetességei (az előítéletek „tanulása”)

• Egyéni különbségek

Az előítéletek csökkentésének eszközei

• Értelmi komponens (sztereotípiák): tanterv és taneszközök átalakítása= információközlés jól informált rasszisták?

• Érzelmi komponens: kooperatív tanulás

A multikulturális tanterv

• A tantervi változtatások korán megjelennek, merta, a hiányosságok szembeötlőekb, korrigálásuk relatíve könnyűnek látszik

• A tantervi változtatások céljai:- többkultúrájú társadalomban/világban való életre készítsen fel;- kisebbségi kultúrákhoz tartozó gyerekek esetében: önértékelés növelése, kontextus relevánssá tétele;- kulturális tudatosság növelése, előítéletek, diszkrimináció, rasszizmus csökkentése minden gyerek esetében.

A tanterv átalakítását célzó irányzatok csoportosítása (Banks, 1993)

1. Hozzájárulás szemlélete

2. A kulturális bővítés szemlélete

3. Az átalakítás szemlélete

4. Döntéshozás és társadalmi felelősségvállalás

Multikulturális foglalkozástervek

• Anyanyelv: más kultúrák meséi Szavaink háza

• Történelem: őseink (nevünk!)Egy esemény több szempontból való bemutatása

• Idegen nyelv: A másik kultúra bemutatása a nyelv segítségével, interkulturális kompetencia kialakítása

A taneszközök multikulturális szempontú vizsgálata

JelentőségeA taneszközökben fellelhető torzítások típusai:• Kihagyás• Sztereotipizálás• Szelektivitás és egyensúlyfelbomlás• Valósághűtlenség• Fregmentáció és izoláció• Nyelvi részrehajlás

Tanítási-tanulási stílusok és kultúraTanulási stílus: következetes viselkedés, amellyel az

egyén a tanulást megközelíti;meghatározza, hogy a tanuló az adott tanulási környezetből mit és hogyan tud értelmezni, ill. hogyan tud interakcióba lépni.

• Mezőfüggő – mezőfüggetlen

• Struktúra iránti igény

• Érzékszervi dominancia (auditív, vizuális, írott nyelvi, kinesztetikus)

Tanulási stílus és kultúra összefüggése

Tanulási stílusok – érzékszervi preferencia (Rose, 1987)

vizuális auditív kinesztetikus

helyesírás Látod magad előtt a szót?

Kimondod magadban?

Leírod, aztán eldöntöd?

koncentrálás Előadás/tanulás közben zavar a rendetlenség, az előtted ülő feje stb?

…zavarnak a hangok és zörejek?

… zavar, ha körülötted mást csinálnak?

Ha a számí-tógépen nem tudsz vmit…

Diagrammot keresel a súgóban

Felhívod egy barátodat

Addig kattintgatsz (próbálkozol), amíg sikerül.

Nyelv, kultúra, kétnyelvűség

• A nyelv szerepe a (multikulturális) oktatásban és nevelésben

• A kétnyelvűség meghatározása• A kétnyelvűség típusai• Additív és szubtraktív kétnyelvűség• A kétnyelvűség és a kognitív fejlődés kapcsolata:

küszöb-elméletAlapvető kommunikációs készségek tanuláshoz szükséges (absztrakt) fejlett nyelvi készségek

• Multikulturális nevelés és nyelv

Eltérő kultúrák és oktatáspolitika

• Milyen tényezők befolyásolják az oktatáspolitika viselkedését a különböző kultúrákkal szemben?- a kisebbségi csoportok különböző jellemzői- ebből eredően: céljai és a célok megvalósításának lehetőségei- a domináns csoport jellemzői- politikai és gazdasági helyzet- anyaország és fogadóország kapcsolata- nemzetközi nyomás

Milyen céljai lehetnek a kisebbségeknek?

• Asszimiláció

• Integráció az etnikai identitás megtartásával: ehhez kapcsolódóan: az oktatási célok fejlődésea) elismertetési fázisb) a kisebbségi oktatás megindítása, mennyiségi fejlesztésc) megszilárdítás és adaptáció (minőségi fejlesztés)d) nyelvek és kultúrák együttélése

A domináns csoport oktatáspolitikai válaszai

• L2 ismeretének hiányából eredő tanulási deficit

• Hátrányos helyzetből eredő tanulási deficit

• Kulturális különbözőségből eredő tanulási deficit

• Az anyanyelv ismeretének hiányából eredő tanulási deficit

• Nyelvhasználat támogatása a privátszférában

• Nyelvek és kultúrák egyenlősége

Egyéb oktatáspolitikai kérdések

• Kisebbségi iskolák

• Pozitív diszkrimináció