Tartalomjegyzék

Előszó ........................................................................................ 7Előszó ........................................................................................ 9A gyermeki lélek irányítása ............................................ 12 A gyermek öntudatának megsértése .................................. 16 Feszültségek levezetése ........................................................ 17 Nem mindegy, mit mondunk, és az sem, hogyan! ............ 18 A gyermek önbizalma .......................................................... 19Fejlődési szakaszok, korcsoportok ............................... 20 A születés előtt ...................................................................... 20 0–6 hónapos korig ................................................................ 22 Saját készítésű bébiétel ......................................................... 26 6–18 hónap ........................................................................... 28 18 hónapos kortól 3 éves korig ........................................... 33 3–6 éves korig ....................................................................... 33 6–12 éves korig ..................................................................... 34 12–18 éves korig ................................................................... 41Tegnap balett, ma lovaglás, holnap gitáróra ........... 43 A tanulás sikere nyomában ................................................. 44 Nem pelenkás többé! ............................................................ 54 A tévénézésről ....................................................................... 55 Intellektuális „fast food” ...................................................... 57Milyen család kell a gyereknek? ................................... 58 Hogyan tölthetik fel magukat a túlterhelt, kimerült szülők? ..................................................................... 58 A jó uzsonna erőt ad! ........................................................... 61 Milyen családra van szüksége a gyereknek? ...................... 61 A belső vezető felnevelése ................................................... 62 A család erőforrás ................................................................ 63 A jól sikerült házasság mint alap ....................................... 64 Dühkitörések megfékezése .................................................. 65

4

5

Tippek az egyedül nevelő szülőknek .................................. 66 Apák és fi úk ........................................................................... 67 Tanuljunk egymás kultúrájából! ......................................... 68Az egyensúly kérdéséhez .................................................. 69 Jin-sokk = jégkrém télen ..................................................... 70 „Dúsított innivaló és szúrós víz” ........................................ 71 Túlterhelt szülő, szerencsétlen gyermek ............................ 72 Állati! ..................................................................................... 74 Hogyan töltse fel kimerült szülő az „akkumulátorát”? ..... 74 Az unokázás, avagy a kívülállók szerepe ............................ 77 A majomszeretetről .............................................................. 78 Milyen legyen az iskola? ...................................................... 78Rend a lelke mindennek – avagy egy kis feng shui ........... 81 Milyen legyen a gyerekszoba? ............................................ 81 A csemete birodalma ........................................................... 82Betegségek ............................................................................ 86 Fűben, fában orvosság ......................................................... 86 A szervezet ellenálló képességének fejlesztése .................. 87 Napozás leégés nélkül .......................................................... 88 A betegségekről általában – és konkrétan a kanyaróról ... 88 A diéta senkinek sem árt ..................................................... 91 A cukros cumitól a kézrátétes gyógyításig ........................ 92 Különböző betegségekről .................................................... 94 Az immunrendszer gyengítője ......................................... 100 Az Alzheimer-kór .............................................................. 103Életmódbeli tanácsok ...................................................... 104 Alvás, levegőzés, öltözködés .............................................. 104 Az étkezés és a viselkedési devianciák kapcsolata .......... 109 Esetek .................................................................................. 116 Csernobili gyerekek ........................................................... 125

6

Katica varázslevese és más receptek, menükhét köz nap ra, zsúrra, ünnepre ...................................... 127 Feng shui a konyhában és az étkezőben .......................... 127 Félresikerült ételek helyrepofozása .................................. 128 Alapanyagok, készítmények, alapreceptek ...................... 129 Levesek ................................................................................ 137 Főételek ............................................................................... 144 Gombócok, gabonaételek, egytálak ................................. 146 Zöldséges főzelékek ........................................................... 152 Pizzák, felfújtak, rakott zöldségek .................................... 155 Desszertek, édességek ........................................................ 156 Pástétomok, krémek .......................................................... 162 Saláták ................................................................................. 165 Italok ................................................................................... 166 Reggelire, vacsorára ........................................................... 169 Burgerparty ........................................................................ 169 Együnk csírát! .................................................................... 171Függelék ............................................................................... 173 Vegetáriánus szülők és gyerekek – négy beszélgetés ...... 173 – Nevelni, növelni, növekedni… .......................................... 173 – Sokszor súg a belső hang ................................................... 180 – Az étel összetartó erő ......................................................... 185 – Felelősséggel tartozunk a gyerekekért ............................... 192Felhasznált irodalom ..................................................... 199A szerzőkről ....................................................................... 200Címek ..................................................................................... 201Receptmutató ...................................................................... 205

7

Előszó

Az ember elszakadt a természettől, és jelenleg egy sokkal mes-terségesebb környezetben él. Ez az életmód számtalan betegség és lelki probléma forrása. A gyógyulás egyik kulcsa a természet-tel való összhanghoz való visszatérés. Már gyermekkorunktól kezdve magunkba szívjuk a természethez, önmagunkhoz és em-bertársainkhoz való viszonyunk mintáit. A harmónia hiá nya bármely terü leten a testi és a lelki egészség rovására megy. A ter -mészettől és az önmagunktól való távolság a gyerekne veléssel kapcsolatos szokásainkat is megváltoztatta. A technikai fejlődés nem támogatja a természetközelséget és a belsőséges emberi kap-csolatok kialakulását. A szülők minden korban nagy kihívással szembesülnek. Ho-gyan adjam meg gyermekemnek a legtöbbet, ami őt a boldogélethez segíti? A válasz egyszerű: saját életpéldámmal. Az énéletem lesz számára a minta. Amennyiben azt látja, hogy apu mindig ideges, anyu mindig panaszkodik, és a nagyinak min-dig fáj valamije, akkor azt tanulja meg az életről, hogy az ide-geskedésből, panaszkodásból és fájdalomból áll. Amennyiben viszont azt tapasztalja, hogy a családban fontos a harmónia, az egészség, vagyis mindezekre időt szánnak, akkor az ő életében is fontos helyet foglalnak majd el ezek a dolgok, és el fogja hinni, hogy képes ezeket megvalósítani a hétköznapokban. A rohanó vi lág ellenére gyermekeinknek tovább ra is nyugalomra, ki egyen-súlyozottságra, stabilitásra van szükségük. A szülők elsősorban emberek, és másodsorban szülők. S mint em berek lehetőségükben áll választani, hogy milyen életmódot folytassanak. Szerencsére sokan keresik az alternatív megoldá-sokat az élet minden területén. A kedves olvasó egy sok évtizedes tapasztalatokra épülő tudás kézikönyvét tartja a kezében. A szerzők igyekeztek a gyerekekkel

8

és a felnőttekkel kapcsolatos testi-lelki egészséget elősegítő taná-csokat minél szélesebb körűen összegyűjteni. A könyv foglal-kozik a testi egészséggel (pl. makrobiotikus táplálkozás szerinti recepteket tartalmaz, vagy betegségek szelíd gyógymódjait).A könyv megismertet a felnőttek és a gyerekek lelki egyensú-lyát fenntartó módszerekkel, és egyszerű és világos tippeket ad a gyereknevelés hétköznapjai hoz. A könyv a korábbi kiadáshoz képest kibővült interjúkkal, melyek értékes gyakorlati tapaszta-latokat tartalmaznak. A mai ember sokszor érzi tanácstalannak magát azzal kapcso-latosan, hogy miként változtasson. A legfontosabb, hogy vissza-térjen a hite önmagában, a lelkiismeretében, mely megsúgja mer-refelé induljon. A könyv ismeretei szélesebbé teszik számunkra a választható lehetőségek körét. Mindenkinek szívből ajánlom, akit érdekel a gyermeknevelés, a boldog szülő állapot.

Szili ZsuzsannaBiológus-természetgyógyász

Napfényes Élet Alapítvány

2008. május 15.

9

Előszó

Miért boldogtalan sok felnőtt? Avagy mindenki saját szerencsétlenségének a kovácsa!

A nevelés a gyermek fölnövekedésének támogatása. Szép, hosszú és állandó folyamatában mindig az egyéni megérzések, ráérzések adják a mértéket. Sohase kövessük vakon az úgyne vezett szak-értők tanácsait! Aki a szívére hallgat, megleli a he lyes utat! Köny-vek, szak tanácsadók, barátok és tanfolyamok valójában csak ak-kor nyújtanak segítséget a neveléshez, amennyiben a szívünkhöz mutatnak utat. Gondolatban tekintsünk végig ismeretségi körünkön! Meg -le pő, milyen sokan küszködnek önbizalomhiánnyal, nem tudnak hatá rozni, vagy kicsinyes, jelentéktelen dolgok miatt mérgelőd-nek, s ezért folyton ingerültek. Mások képtelenek örülni, indula-tosak, erőszakosak, leszólják embertársaikat és közömbösek má -sok sorsa iránt. Sokan a következő korty alkohollal vagy gyógy-szer rel képesek csak magukat a felszínen tartani. A boldog-talanság jár ványa hihetetlen módon terjed még a világ leggaz-dagabb államai ban is. Jelen tős az ideggyógyintézetben kezelt felnőttek száma, minden harma dik házasság válással végződik,s minden negyedik felnőttnek ideg nyugtatóra van szüksége,ami függőséget okoz. Munkanélküliség, gazdasági problémák nehe zítik meg az életet, de a boldogtalanság nem csak a szegé-nyekre érvényes. Ezt a kér dést a világ minden pénze sem képes megoldani. Érdekes módon mégis léteznek embe rek, akik na-gyon nehéz feltételek között élnek, ennek ellenére bol dogok, op-timisták és vidámak. A legkülönfélébb kultúrák nevelési hagyományai azt hirdet-ték, hogy a gyermeket mindenekelőtt a természet és a vallás át-

10

fogó megismeréséhez kell elvezetni, mert akkor nem kerülhet tévútra. Az indiai történelemből ismert például, hogy a csemetét nem az is kolába, hanem szent emberekhez küldték tanulni.Ugyanahhoz a tanítóhoz került az uralkodónak és a koldusnak a fi a is, és az nem tett különbséget közöttük. A királyfi , akár csak a szegény gye rek, tehenet legeltetett a réten, a többiekkel együtt gyűjtötte a fát az erdőben, így teljes egyenlőség alakult ki közöt-tük. Egyiket sem gyötörte kisebbségi érzés, egyik sem tartotta magát többre a másiknál azért, mert gazdagabb családba szüle-tett. A nebulók ugyanazt az erkölcsi és spirituális nevelést kap-ták, s mindenekelőtt vallásuk törvényeit, meg a természet sza-bályait tanulták meg. A tanmenetben a második helyen álltak a tudományos ismeretek, mint például a matematika, a nyelvek és a fi lozofi kus tanok. A tanítás valamennyiük megelégedésére fejeződött be. Később ezeket a gye rekeket nagyon kemény vizsga elé állították, ahol erős, egyenes jellemükkel megálltáka helyüket.

Mi lesz ebből a gyerekből?

Nem szabad! – fenyegette apa. A kicsi engedelmesen tekintett rá és abbahagyta. Ehhez még te nagyon kicsi vagy. – magya ráz-ta anya. A gyermek engedelmesen visszahúzódott. Még ez se jó!– nevelte az apja. Az meg nem helyes. – mondta az anyja. Ami kor a felnőttek beszélnek, a gyereknek csöndben kell lennie. – fi gyel-meztette egy felnőtt. Tehát hallgatott szerényen. Ne legyél már olyan buta! – szid ta a tanítója. És a fi ú nem kérdezett töb bet. Két-balkezes, szótlan, kuka! – unatkoztak mellette a lányok. Hát ez sem bátorította… Ne ülj állandóan itthon – mérgelődött az apja. Mit keresel az utcán? – kifogásolta az anyja. Úgy tűnik, ez a gyerek na-gyon zárkózott. – mondta az orvos. Túl csendes. Alig beszél. Egyetlen önálló gondolata sincs, de nem is kérdez semmit. Álmodozó. Mi lesz ebből a gyerekből? – mondta a tanár. Semmire nem tudom hasz-

11

nálni. – ítélkezett a főnöke. Testileg egészséges. – mondta az orvos. Milyen szép gyerek volt! – sugdolóztak a szom szédok. Mindenki csak vele törődött, a család, az iskola, nem hiányzott neki semmi. Mégse tud az élet nehézsége in úrrá lenni. Szegény szülei!

Mitől lesz az ember eredendően bátor és örömteli?

Sok emberbe még gyermekkorban belenevelik a boldogtalan-ságot. Ők – mintegy erre programozva – életük végéig meg is maradnak a boldogtalan szerepében. Később, szülőként, ugyan-ezt a programot adják tovább. Könyvünkben arra szeretnénk felhívni a fi gyelmet, milyenkönnyen be lehet oltani a gyerekbe, hogy ne szeresse magát, ezáltal egy egész életre szóló terhet róva rá. Tanácsainkkal segí-tünk megszüntetni, sőt elkerülni a negatív programozásokat, hogy a gyermekek boldog felnőtté válhassanak.

12

A gyermeki lélek irányítása

„A gyerek olyan, mint egy könyv. Beleírhatunk a lelkébe, és kiolvashatunk belőle valamit.” (perzsa mondás)

Elöljáróban elmesélünk egy történetet. Tamáska Éva fi ának az osz tálytársa volt, és gyakran járt hozzájuk. Egyszer uzsonna közben véletlenül kicsúszott a gyerek kezéből a tányér, és eltört. Nem haragudtam rá, ismertem őt, családi hát-terét, az anyját. Tudtam, hogy nem szándékosan tette, hanema kétségbeesett elbizonytalanodás motiválta: szinte beleszugge-rálták, hogy ügyet len, mindig mindent elront. Pedig Tamáska nem volt ros szabb, mint az én fi aim, csak a szülei hozzáállása volt más. Egy ilyen eset után ők bizonyára rákiabáltak, hogy két-balkezes, ügyetlen, nem lehet semmit rábízni. Az ehhez hasonló megjegyzésekkel még csak erősítették benne ügyetlenségét, így következhetett be, hogy valóban eltörte azt a tányért. Élénken él bennem egy másik tányértörés. Akkor történt, amikor a nagyobbik fi am négyéves volt. Még ma is látom, milyen rémült, kikerekedett szemekkel néz rám: most mi lesz. Mintha megérez-tem volna, hogy ez olyan helyzet, amikor a gyerek jövőjének szem-pontjából nagyon fontos a viselkedésem. Azt mondtam neki: „Nem baj, ilyesmi bárkivel előfordulhat, még velem is. Nem történt sem-mi, szépen össze söpörjük.” Hozzátenném persze, hogy nem herendi porcelán tört el, dea gye rek nagyon megijedt, maga is érezte, valami jóvátehetetlen dolog történt. Az édesanyjától várta, vajon hogyan értékeli az ese-ményt, amelynek segítségével levonhatja a tanulságot. Érdekes módon egyet len egy tányér sem tört el többet nálunk.

13

Ki vagyok? Milyen vagyok?

Énképünk kialakításához környezetünk tart tükröt. Sok szü lő től gyakran hallja a gyerek: haszontalan, semmirekellő, buta vagy, állandóan csak idegesítesz, ugyanolyan gonosz vagy, mint a Lacibá csi (aki történetesen éppen börtönben ül), egészen meg bolon-dultál, mint Mici néni (aki időnként iszik és furcsán viselkedik). Ilyen és hasonló mondatokkal a gyereket mintegy akaratlanul rosszra programozzák a maguk is stresszel küszködő szülők. Így szinte megátkozzák csemetéjüket, s ez az átok generációról gene-rációra száll. Minél többször ismétlik a „jóslatokat”, azok annál biztosabban bekövetkeznek. A gyerekek zseniális megfi gyelők, együttműködésre képesek, így természetesen eleget is teszneka be léjük ültetett elvárásoknak. A legtöbb átörökített negatívprogramot nem lehet rögtön észrevenni, de az élet folyamán – mint egy újból lejátszott kazettáról – a felnőtt lelkében fel-bukkannak ezek az információk, és akaratlanul is igazodni fog hozzájuk. A kisgyerek lelke tele van kérdésekkel, a legfontosabbak a kö-vetkezők:– Ki vagyok?– Milyen vagyok?– Hová tartozom? A személyiség értékének, helyének és tulajdonságainak kere-sésére irányulnak a kérdések, és ezektől függenek az alapvető döntések a későbbi élet során. Éppen ezért a csemete lelkébe mélyen bevésődik minden ilyen és ehhez hasonló megállapítás: Rossz vagy! Buta vagy! Lusta vagy! Okos vagy! Aranyos vagy! Ügyes vagy! A gyermek ébredező személyisége vérmérséklete szerint rea- gál ezekre a megállapításokra. Tanúi voltunk egyszer egy je-lenetnek, amikor egy hatéves forma kisfi ú az anyukájával éppen a villa mosról szállt le. A szülő sürgette a gyereket:

14

– Igyekezz már, ne piszmogj! Olyan ügyetlen vagy!– Nem vagyok ügyetlen! – szólt vissza önérzetesen a fi ú. Szégyellte magát a többi ember előtt, és valóban nem is volt ügyetlen. Fontos azonban a szavak mögötti kommunikáció is, a gyerek érzékenyen reagál rá, tehát ha igazán bensőséges a kicsi és az anyja közötti kapcsolat, akkor szinte „összejátszanak”. Például akkor, ha valaki más mond véleményt, azt szavak nélkül meg-beszélik egymás közt. Így történt ez abban az esetben is, amikor az elfogult nagynéni túlzásba vitte a kislány dicséretét:– De gyönyörű vagy! Született kis színésznő! Téged a tévében kéne mutogatni! A gyerek tudta, hogy ez egy kicsit túlzás, hiszen Ilus néni min-denre elragadtatással reagált, és ő annyira azért nem gyönyörű, aztán igazából nem is akar színész lenni... Az anya gondolatban támogatta véleményében, és a vendég látogatása után viccesen meg is beszélték a dolgot. Levonhatjuk tehát a tanulságot, hogy a gyerekkel közvetlen kap csolatban lévő felnőttek nagyon sokat tehetnek a reális önértékelés kialakításában. Steve Biddulph ausztrál pszichológus és családterapeuta írja köny vében, hogy egyszer ellátogatott egy szülői értekezletre,s megpróbálta elmagyarázni a szülőknek, hogy ezek a „Te ilyen és ilyen vagy” típusú mondatok hogyan hatnak. Kérte őket, em-lékezzenek vissza a gyerekkorukra, és idézzenek fel hasonló ki -jelentéseket. Kicsit késlekedett az eredmény, ám egyszerre kinyílt az emlékezet zsilipje, s a tábla tele lett a gyűjteménnyel. Íme közülük néhány: lusta vagy, esetlen vagy, buta vagy, te csak egy lány vagy, ezt te még úgyse tudod, ehhez te még fi atal vagy, hogy megértsd, idegesítő vagy, mocskos vagy, mindig elkésel, falánk vagy, morcos vagy, eszetlen, agyatlan, dilis vagy, a sírba viszel, csúnya vagy, éretlen vagy, olyan vagy, mint apád... és hasonlók.

15

Általában mi is azt adjuk tovább, amit gyermekkorunkban hallottunk. Agykutatók kísérlettel bizonyították, hogy minden szó, életünk minden pillanata elraktározódik az agyunkban. Még akkor is, ha valamire éppenséggel nem emlékszünk, befolyásolja, meg-határozza későbbi cselekedeteinket, gondolatainkat. Ismerjük el csemeténket adottságainak megfelelően! Már ak-kor is mindent megért, amikor még nem tud beszélni: például ha „még csak” négykézláb mászik, ne szabadkozzunk, hogy Sajnos még nem jár, pedig mások már az ő korában..., de ő olyan kisfejletlen, ügyetlen. Mondjuk inkább azt, hogy ügyesen mászik, és ez nagyon jó, mert így sokkal jobban megerősödik a gerince. A kicsiknek jó a hallásuk, különböző hangsúlyokat a felnőt tek-nél is jobban érzékelnek, sőt még alvás közben is hallják a beszé-det. Különösen fogékonyak, a „néma”, még nem beszélő babák, már hónapokkal az első szó kimondása előtt értik a legtöbb szót, és a szavakból összeállított mondatokat is. Csak mosolyogni le-het azokon a szülőkön, akik azt hiszik, kicsinyük mit sem sejt a köztük lévő nézeteltérésekből, abból, hogy évek óta veszeked-nek és bol dogtalanok. Másrészről pedig sokan tudják, hogy a kis-gyerekek tisztánlátók, még az aurát is érzékelik, ez különösena vegetáriánus családból származó gyerekekről mondható el. Jellemző példát mesélt erre Éva. Az egyik téli napon lappangó infl uenzával látogattam meg az uno káimat. Nem szóltam senkinek, hogy nem érzem jól magam, de a legnagyobb, nyolcéves fi ú unokám rám nézett, és azt mondta: „Gye re be a szobába, és pihenj le egy kicsit.” Szó nélkül bementem, ő meg lerámolta nekem az ágyról a játékait. Lepihentem, s ez na-gyon jól esett. A gyerekek jóformán mindent tudnak mindenkiről, mindenről, ami a családban zajlik. A gyerekek érzékenyen reagálnak a diszharmóniára, persze nem szóban, hanem például éjszakai bepisiléssel. Minden szü-lőnek tisztában kell lennie azzal, hogy ha gyermekével beszél,

16

a róla mondottak közvetlen dróton jutnak el lelkéhez. Miért is nem használjuk ki jobban ezt a vezetéket? Amikor hallótávol-ságban van, mondjuk azt, ami tetszik neki, főleg abban a korban, mikor esetleg a közvetlen dicséret zavarba hozná. Nem kell dühünket sem feltétlenül palástolnunk előtte, mert a düh alapjában véve nem mindig negatív. Meg kell tanulniaa gye reknek, hogy a szülők is mérgelődhetnek, és jobb levezet -ni a fe szültséget, ha ezzel nem félemlítjük meg szemünk fényét. Elisabeth Kübler Ross megállapította, hogy az igazi harag-nak, amely 20 másodpercig tart, s bizonyos zajjal jár, nincs is jelentősége. A dolog akkor lesz problematikus, ha a pozitív meg-nyilvánulások nem hatnak hasonlóan erőteljesen és bíztatóan: „Nagyszerű, jól van! Tudod, hogy ránk mindig számíthatsz, hiszen szeretünk téged!” Az ilyen típusú mondatokat meggyőző-en, teljes szívből kell kimondani. Egy barátnőnk kisfi a érzékletesen, pontosan ragadta meg ezta jelenséget, amikor így fogalmazott: „Anya, azért szeretlek téged, mert tudom, hogy amikor mérges vagy rám, akkor sem ha-ragszol!” A legtöbb gyereket igazán, szívből szeretik a szülei, mégis, van-nak, akik semmit sem sejtenek erről. Sok felnőtt abban a tudat-ban hal meg, hogy szülei számára csalódást okozott, csak terhet jelentett. A családterápia egyik megható pillanata, amikor az ilyen félreértést sikerül tisztázni. Mindennapi feladatunk tehát: dicsérni, hangot adni a jónak, éreztetni, kimutatni a jót.

A gyermek öntudatának megsértése

Ne a gyereken töltsük ki a dühünket! Ha csemeténk egy kicsit na-gyobb, meg is oszthatjuk, sőt megbeszélhetjük vele gondjainkat. Éva újabb történettel szolgál: Tizenhárom éves volt a kisfi am, amikor egyszer hazajött az

17

iskolából, és beszélgetni szeretett volna velem. Én azonban alkal-matlan voltam rá. „Rossz a kedvem – mondtam. – Tudod, a mun-kahelyemen az egyik kolléganőm megbántott.” És elmeséltem neki az esetet. A fi am annyira a szívére vette a tör ténteket, hogy levelet írt a kolléganőnek, ki akart békíteni minket.

Feszültségek levezetése

Intenzív, alaposan kifárasztó sport, hosszú séták jó levegőn,fák alatt, nehéz fi zikai munka – mind alkalmas a feszültségek leveze tésére. A feszültség tulajdonképpen nem más, mint mozgásszervi rendszerünk sikolya a mozgás után! Azt a megoldást is sokan alkalmazzák, hogy az élettársuk kal vagy egy megértő baráttal – jobb híján pszicho-terapeutá jukkal – hosz-szasan elbeszélgetnek, ezalatt a hallgató teljes részvétet nyil vánít, és nem sokat beszél. Ez volna a meghallgatás művészete! Sok eset-ben, ha kibeszéljük magunkból gondunkat, rájövünk, hogy nem is olyan kétségbeejtő a helyzet és az is lehet, hogy elbeszélés közben rábukkanunk a helyes, sikeresnek látszó meg oldásra. A felborzolt idegek megnyugtatására ajánlhatjuk még a jógát,a különféle sportokat, masszázsokat. Jótékonyak az elemterápiák, vagyis a levegő, a víz, a napfény és a kerti munka. Sok szülőnek meg kell tanulnia, hogy a lelki nyugalom hely-reállítása legalább olyan fontos, mint a gyermek fi zikai igé-nyeinek kielégítése! Tulajdonképpen azzal is sokat teszünk gyermekünkért, ha min-dennap szakítunk magunknak egy kis időt. Például törődünk az egészségünkkel, időt szánunk a kikapcsolódásra, ellazulás-ra, hobbinkra. Nyomasztó, ha megszakítás nélkül mindig csaka gyerek szolgálatában állunk.

18

Nem mindegy, mit mondunk, és az sem, hogyan!

Beszéltünk már a metakommunikációról, meg a közlést színe-ző lelki elemekről, a hangszínről. Eszköztárunkat is csak akkor tudjuk fi nomítani és gazdagítani, ha nyitottak és kiegyensúlyo-zottak va gyunk. Ki ne ismerné a régi tanmesét, amelyben a katona fi ú táviratot küld szüleinek a laktanyából, és ez áll benne: Apám, küldj pénzt! Az apa kemény, követelőző és ellentmondást nem tűrő hangon felolvassa a táviratot. Nagyon mérges lesz. „Nahát, hogy mi lyen szemtelen ez a fi ú!” – mondja. „Mutasd csak” – kéri el a fi ú anyja a táviratot, és felolvassa ő is. Lágy, selymes, szeretettel teli hangon, kedvesen, szinte kérleli párját, ahogy tolmácsolja gyermekük szavait: Apám, küldj pénzt! Ez a kis történet a hangsúlyok fontosságára világít rá, arra, hogy egy egyszerű kijelentést milyen sokféleképpen lehet tálalni. (Színészképző iskolák legmulatságosabb pillanatait képezik az eff é le gyakorlatok!) Mindig gondoljunk erre, bármit mondunk! Az idegen nyelvek elsajátításában is megfi gyelhetjük ezt a tör-vényszerűséget. Ha az ember egy hozzá közel álló, az idegen nyel-vet jól beszélő személlyel sokat van együtt a nyelvterületen, egy idő után szinte akaratlanul is az ő stílusában, hanghordozásával, szókincsével kezd beszélni. De nem is kell hozzá idegen nyelv! A kisgyerek, aki utánzással tanul, hasonlóan fog beszélni, mint ahogyan az a személy, aki a legtöbbet foglalkozik, beszélget vele. Min denki tudna példát mondani olyan esetekre, ha a gyerekét egy ideig más tájon élő nagyszülőre bízza, a fogékony kicsi egy ideig még azt a tájszólást, kiejtési árnyalatot fogja használni, amit a nagy-szülőtől hallott. Ebből is látszik, mennyire fi nom a hallása, kép-lékeny az agya, és kiváló az utánzóképessége! (És akkor még ezzel összefüggésben nem beszéltünk arról, hogy minden gye reknek van zenei hallása, amit idejekorán elkezdve jó szintre lehet fejleszteni!)

19

A gyermek önbizalma

Gyermekünk önbizalmát nem csak azzal tudjuk felépíteni vagy lerombolni, hogy mit mondunk, hanem azzal is, milyen hang-nemben, türelmesen, türelmetlenül vagy parancsoló hangon magyarázzuk el neki, amit szeretnénk. Pszichológusok megfi gyelték, hogy a boldog és a lehangolt sze-mély gondolkodási technikája között miféle a különbség. Ezt a tech nikát a gyerekek szüleiktől automatikusan átveszik. Itt a le-hető ség, hogy hasznos, pozitív információt adjunk útravalóul a gyerekeknek! Negatív példa: – Az égre kérlek, nehogy megint elkezdj verekedni az iskolában! Pozitív példa: – Kívánom, hogy minden jól menjen ma az is-kolában. Csak azokkal a gyerekekkel játssz, akiket kedvelsz! Miért fontos ez a fogalmazásbeli különbség? Mert az emberi el-me így működik. Tegyünk próbát! Például, ha valaki egymillió fo-rintot ígérne azért, hogy öt percig ne gondoljunk egy kék majom -ra, képtelenek lennénk megtenni! Nincs ez másként akkor sem, ha kis csemeténknek mondjuk: Vigyázz, le ne ess a fáról! Két dologra fog gondolni: az egyik az, hogy ne, a másik, hogya fáról leesni. Azért, mert ezeket a szavakat használtuk, automatikusan ezek a ké -pek fognak bevésődni a gondolatvilágába. A gyerek élénk fantá-ziájú, rögtön elképzeli, ahogyan ő a fáról leesik, és valószínűleg le is fog esni. Sokkal jobb lenne fára mászáskor pozitív kijelentéssel, jó tanáccsal támogatni őt! Pél dául: Kapaszkodj jól meg a faágba! Vagy: Figyelj jól oda, hogy ott fönt a fán mit csinálsz! Világítsuk meg más példával is ezt a törvényszerűséget! „Ne szaladj át az utcán!” Ehelyett: „Maradj velem a járdán!” Tehát a gyerek nem azt képzeli, nem azt látja lelki szemei előtt, hogy mit nem szabad neki csinálnia, hanem azok a képek jelen-nek meg a fejében, hogyan kell helyesen viselkednie.

20

Fejlődési szakaszok, korcsoportok

Adjunk gyökereket és szárnyakat a gyerekeknek! – A gyökereka helyes táplálkozás és a szárnyak a nevelés.

A születés előtt

A zenei nevelés születés előtt 9 hónappal kezdődik, mondta Kodály Zoltán, de megállapítása általában a nevelésre is igaz. Nem mindegy, hogy örömmel, nyugalomban és szeretetben várja az anyu ka a babát, vagy éppen ellenkezőleg. A kiegyensúlyozott életvitel, étkezés a kismamának is nagyon fontos. Részleteiben most nem kívánunk ezzel foglalkozni, ajánljuk előző könyvein-ket és a recep teket. Egy fi gyelemre méltó kutatási eredményt vi-szont megosztanánk az olvasóval. A cikk, amelyből idézünk, nemrégiben jelent meg a Spiegel című folyóiratban (2000/4). A kutatók szerint magzati állapot ban bekódolódnak a szervezetbe az élet során megjelenő betegségek, eldőlhet például, hogy az illető hajlamos lesz-e szívinfarktusra, agyvérzésre, vagy mellrákra. A kutatások szerint a hajlam ki-alakulásáért nem csak a genetika felelős, hanem a kismama élet-módja is. A leendő emberke életéhez akkor adhatjuk a legjobb útravalót, ha a várandósság idején kiegyensúlyozottan táp-lálkozunk, kerüljük a stresszt és mel lőzzük a dohányzást.

Fötális programozás

Az emberi lény első ökológiai környezete az anyaméh, és ebbena környezetben dől el, mennyire megfelelően alakul ki az érlelődő szervezet szabályzórendszere. Az új kutatási terület neve fötális prog ramozás, amely a méhen belüli élet fi nom hatásainak bevéső-

21

désére utal. A hatások generációról generációra öröklődnek.A ter hesség idején is a kiegyensúlyozott életmódon van a hang-súly, ke rüljük a túltáplálást, az alultáplálást, a stresszt és a do-hányzást. Az alultáplált újszülött (2270 gr alatti), életében nagy valószí nű-séggel kialakulhat magas vérnyomás, zsíranyagcsere zavar, idős-kori cukorbetegség, amelynek következményeként szívinfark tus és agyvérzés a prognózis. Alultápláltság esetében hiányzik egy fontos placenta enzim, amely a stresszhormon leépítéséért fele-lős. A stressz miatt a magzatban is magas vérnyomás alakul ki. A dohányzás következtében a méhlepény erei nem tudnak meg felelő tápanyagot szállítani a magzatnak, ezért a szervezete szükségprogramra áll rá, melyben az agy élvez elsőbbséget a táp- anyagellátásban, a többi szerv (vese, máj, hasnyálmirigy) ro vá-sára, s ez megint csak magas vérnyomáshoz, zsíranyagcsere za-varhoz, időskori cukorbetegséghez vezethet, amelyek nagyban hozzájárulhatnak szívinfarktus és az agyvérzés kialakulásához. A túltáplált újszülött is betegségre programozott, a hormo-nokkal is összefüggő súlygyarapodás mellrákra hajlamosít az élet során. A hormonok a magzat mellszövetére is hatnak, mint va lamiféle túlzott trágyázás, amelynek következtében a sejtek a pubertás után rosszindulatúvá válhatnak. Az anyaméhbeli za-varok befolyásolják az intelligenciát is. A hatás bevésésének módja mellett az időpontja is fontos, háborús adatokból következtettek arra, hogy ha a terhesség első harma dá ban alultáplált az anya, akkor a gyerek jól tápláltan jön világra, és későbbi életében hajlamos lesz a túltápláltságra. Az-zal magya rázható a jelenség, hogy a magzat az első szakaszban „takarékos üzemmódra” áll rá, minden rendelkezésére álló ka-lóriát felhasznál, s ez a későbbiekben is fennmarad. Ha az anya az utolsó harmadban éhezik, a születendő gyermek egész életében vékony marad.

22

0–6 hónapos korig

Amikor a gyermek megszületik, olyan lehet, mintha egy másik csillagzatról érkezett volna. Első gondolatai bizonyos mértékig még rendszertelenek, de valószínűleg a következő kérdések foglalkoztatják:1. Biztonságban vagyok itt?2. Ki fog itt engem táplálni?3. Hová lett a kényelmes „vízágyacskám”?4. Ezek a lények körülöttem nagyon kedvesek. Mit tegyek, hogy

velem maradjanak?

Nagyon fontos, hogy a kis csecsemő kétségbeesett, segítség-hí vó sírását mindig fi gyelembe vegyük. Amennyiben nagyonhosszú ideig nem veszünk róla tudomást, a gyerek később passzív lesz és depressziók gyötrik. Ugyanilyen fontos azonbana kisba bát néhány pillanatig sírni hagyni. Így tanulja meg, vala-mit tennie kell azért, hogy szükségletei ki legyenek elégítve. Amennyiben mindig meg etetik, mielőtt hanggal jelezné éhség-érzetét, később problémái lesznek, nehezen fogja kitalálni, hogy tulajdonképpen mit is akar. Masszírozással, simogatással, csörgő játékkal, szeretettel rámoso lyogva segíthetjük boldog-ságérzetének kifejezésében, és támogathatjuk intelligenciájának kifejlődését. Ha a gyermeket ilyen intenzív fi gyelem veszi körül, jobban alszik, szívesen eszik, sokkal gyorsabban tanul.

Hozzáetetés – saját készítésű bébiétellel

A baba nem kis felnőtt, igényei is mások mind a fehérje-szénhid-rát egyensúly, mind az ásványi anyagok tekintetében. Az a jó bébi-étel, amelynek állaga és összetétele könnyen emészthető növényi alap anyagokból áll, és készítője tisztában van azzal, hogy az anya-tejet kell utánoznia.

23

Milyen az anyatej?

Édesebb, mint a tehéntej, ezért teszünk a bébiételbe rizsmalá tát,amely könnyen emészthető, nem káros, mint a fi nomított fehér cu-kor, és sok ásványi anyagot, enzimet tartalmaz, hiszen en zimek le-bontásával keletkezett a rizs ből. A rizsmalátát nem szabad főz ni, fo-gyasztás előtt keverjük a pépbe. Így jutunk el a következő ada lékhoz, ez pedig a fi nom, nyákossá főtt, egész magvú gabona (nem pehely, mert abban már nincs életenergia). A főtt, egész magvú gabo ná ban az összetett szénhidrátok elsőrendű energiahordo zó ként sze repelnek. A biozöldségekben ásványi anyagok és fi nom rostok ta lálhatók, amelyeket a csecsemő gyenge belei miatt vajpu hára kell főznünk az alább említettek szerint. Ugyancsak ezt a célt szolgálják az algák is. Az anyatej zsírtartalma magasabb, mint a tehéntejé, ezt az ösz -szetevőt fehér mandulakrémből kapjuk, amely még a szüksé ges fehérjét is tartalmazza. (Fehérje van a gabonában és a zöldsé gek-ben, és fehérjeforrásnak számítanak a hüvelyesek és az algák is.)

Az anyatej a természet csodája

Összetevői a gyermek szükségleteinek messzemenően megfelel-nek. A kicsi gyomrában az anyatej fehérjéje pelyhekben csapódik ki, így a tápanyagok felszívása sokkal egyszerűbben történik.A tehéntej viszont nagy rögökben áll meg a gyomorban, megemész-tésük a gyenge babának nagy megerőltetés. Az anyatej tejcukor- és zsiradéktartalma is magasabb, mint a tehéntejé. Az anyatej tejcukra a gyermek agyának felépítéséhez kiváló, a borjúnak erre nincs szük-sége, csontjainak, izomzatának vi szont hamar meg kell erősödnie. (Ha azt szeretnénk, hogy okos legyen a gyerekünk, szoptassuk szor-galmasan és sokáig – leg alább a 7. hónapig, vannak, akik egyéve -sen választják el a babát –, bizonyára ez is megalapozza célunkat.) Optimális fejlődést garantál, ha a táplálékban a fehérjék és szénhidrátok aránya 1:7, és az anyatejre ez az arány a jellemző,