Hidegvérű lótenyésztés Magyarországi helyzete

Készítette: Kádár IldikóII. évf. Mezőgazdasági mérnökhallgató

A hidegvérű ló története

A hidegvérű fajta eredete

A „hidegvérű" szó a német „kaltblüter" szó tükörfordításából került nyelvünkbe. A kifejezés nem az állat testhőmérsékletére, hanem vérmérsékletére utal. A hidegvérű ló, amely jellegében, főként erős csontozata, nagy izomtömege, dús szőrzete és lassúbb mozgása miatt jelentősen eltér az egyéb ló típusoktól, Nyugat-európai eredetű. A régészek többsége kialakulásukat a mai Belgium területén élő vadlóra (Equus robostus) vezetik vissza, míg mások az egységes ősnek a domesztikáció során kialakult változatának tekintik. Kialakulása már az ókorban keletkezett rajzokon is nyomon követhető, de szélesebb körű elterjedése a páncélos lovagok korára tehető. A nehézlovasság visszaszorultával ezek a lovak igen nagy szerepet töltöttek be a szállításban, mezőgazdaságban, bányászatban (bányaló) stb.

A magyar hidegvérű és a muraközi ló jellemzői

A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit - egy kisebb, de erőteljes nehézigás típust - és a nagyobb pinkafőit hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvérű tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvérű mént bocsátott a tenyésztők rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböző fajtájú hidegvérű méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvérű egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követően jelentkező óriási vonóerő-igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböző fajtájú hidegvérű mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvérű, melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben őrködtek a nóri, pinzguai eredetű hidegvérű típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb ügetőkészségű, hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvérűtől több tulajdonságban eltérő lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el. A hidegvérű ló külleme és testalkata jelentősen különbözik a melegvérű fajtákétól. A nagyobb testtömeg, a dúsabb izmoltság, a vastagabb bőr, durvább és dúsabb hosszúszőrök, a terjedelmes és burkolt ízületek első látásra megkülönböztetik a hidegvérű, valamint a hidegvérű és melegvérű lovak keresztezéséből származó ún. „sodrott" lovakat. Feje testtömeggel arányos, a hidegvérű jellegnek megfelelően kissé burkolt, de nem durva. Nyaka középmagasan illesztett, közepes hosszúságú, általában igen jól izmolt, gyakran ívelt, estenként terhelt. A sörény, dús, gyakran kétfelé osztott. A mar és a nyak találkozása az ún. „baltavágás" elmosódott, a mar rövid, alacsony, széles, jól izmolt, a hátba fokozatosan megy át. A hát középhosszú, széles, jól izmolt. A kissé hosszabb hát kevésbé súlyos hiba, mint a rövid. Fara terjedelmes, erősen izmolt, csapott, barázdált. A nem elég izmolt „szimpla" far melegvérű ősökre utal, így törzskönyvből kizáró. Szügye széles, izmos, mély. Az elülső lábak esetében a jól izmolt, közepesen dőlt lapocka, a terjedelmes, burkolt ízületek, a széles, gyakran dús hosszúszőrökkel fedett, közepes hosszúságú szárak, a gömbölyű bokák, a közepes hosszúságú de inkább rövid csüdök, a dús bokaszőrzet, a széles, terülésre hajlamos paták a jellemzőek. A lábszerkezet tekintetében oldalról a kissé hátraállított ún. „borjúállás" szemből nézve a „hegyfaltipró" lábállás gyakori, míg ennek ellentéte az ún. „franciás" állás szinte sohasem fordul elő. A hátulsó lábakon a fel- és alcomb igen jól izmolt, a lábvégeknél az elülső lábakhoz hasonló alakulásformát találunk. Lábai középhosszúak, sem a levegős „nyakigláb", sem a túl zömök rövidlábú egyedek nem kívánatosak. Mozgása az utóbbi évtizedek szelekciójának köszönhetően sokat javult, ma már egyre kevesebb a rendellenes mozgású (kaszáló, csámpás) egyed. Színe főként pej, szürke, sárga, fekete és a deres szín különböző változatai.

A hidegvérű ló hasznosítása

A hidegvérű ló nagy testtömege, nyugodt vérmérséklete folytán ideális igásló. Már kétéves korában fogatba tanítható. A betanítás valamennyi fajta közül a legegyszerűbb, már néhány alkalom elég, hogy utána megbízhatóan dolgozzon. Ha több napig nem fogják be, akkor sincs vele különösebb gond, a melegvérű fajtáktól eltérően. Magyarországon a lóhúsfogyasztásnak nincsenek hagyományai, de a Nyugat-európai piacokon a lóhús igen kedvelt, ára a marhahúsét meghaladja. Nagy tömege, dús szőrzete, sajátos alkata, nyugodt vérmérséklete, barátságos természete révén kiválóan alkalmas azoknak a ló kedvelőknek is, akik nem gazdasági célból, hanem kizárólag kedvtelésből tartanak egy-két lovat. Erre kiváló példákat találhatunk Angliában, Hollandiában és Észak-Németországban, ahol az igás célú hasznosítás visszaszorultával már-már kiveszőfélben lévő hagyományos hidegvérű fajtákat (shire, clyton, keletfríz, rajnai) a hobbytenyésztők karolták fel, hozták divatba, és tartják fenn ezeket a fajtákat. A hidegvérű lovak vérmérsékletüknél fogva kiválóan alkalmasak terápiás célokra, de találkozhatunk velük lovastorna-versenyeken, vagy lovasiskolákban is. A hagyományos lóval dolgozó erdőgazdaságokban is megtalálható.

Tenyésztő Egyesület

A Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület 1989.december 9-én alakult meg, és a Zala Megyei Bíróság 1990. február 23-án nyilvántartásba vette. Az Egyesület célja a magyar hidegvérű fajtát tenyésztők összefogása, egyesítése, valamint szakmai tevékenységük támogatása és megszervezése; továbbá a fajta fenntartása, nemesítése, törzskönyvi nyilvántartása, tenyésztési és használati értékeinek megőrzése, lehetőség szerint fokozása.

A Földművelésügyi Minisztérium a 24.656/1995. számú határozatában a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesületet tenyésztő szervezetként és a magyar hidegvérű ló fajta fenntartójaként elismerte. Az Egyesületnek megalakuláskor 32 tagja és 57 kancája volt. A mai állományt több mint 300 tag, 650 nyilvántartott kanca és kb. 260 mén alkotja. A kancalétszámhoz viszonyítva soknak tűnik a tenyésztési engedéllyel rendelkező mének száma, de a hidegvérű mének a köztenyésztésben több mint 3000 kancát fedeznek.

Az Egyesület törekvése, hogy a törzskönyvben tartott kancák száma ezer körül legyen.

Magyar hidegvérű és muraközi ló

A magyar hidegvérű fajtára jellemző az erőteljes, tömeges, szilárd szervezet, gyors fejlődőképesség, jó munkakészség, tartós ügetőképesség. A jó húsformák alapján újabban húslóként való tenyésztése is gazdaságos és keresett.

A XVIII. században a nyugati határvidék lakossága rendszeresen fuvarozott gabonaféléket és más terményeket is Ausztriába. Közben előszeretettel hozta magával az itthon lévőnél tömegesebb, nagy terhek vontatására alkalmasabb nóri és pinzguai lovat. Ez a két lófajta a köztenyésztésben két, eredetében hasonló, de jellegében eltérő tájfajtát, a muraközit – egy kisebb, de erőteljes nehézigás típust – és a nagyobb pinkafőit hozta létre. A XIX. század második felében már elismert hidegvérű tenyészetek alakultak az országban és 1904-ben a kormány már 140 hidegvérű mént bocsátott a tenyésztők rendelkezésére. Az állomány javítása és egységesítése céljából nyugatról különböző fajtájú hidegvérű méneket is importáltak, mégsem lett a hidegvérű egységes fajta. A II. világháború alatt az ország lóállománya megfogyatkozott és leromlott, ezért a világháborút követően jelentkező óriási vonóerő-igény kielégítése érdekében belga és ardenni méneket, valamint Franciaországból 17 különböző fajtájú hidegvérű mént importáltak. Ezekkel és ivadékaikkal több generáción át szervezett, célirányos fajtanemesítés folyt. Ennek hatására kialakult a magyar hidegvérű, melyet 1954-ben önálló fajtaként elismertek. Eközben őrködtek a nóri, pinzguai eredetű hidegvérű típus fennmaradásán is. Ez könnyebb, nagyobb ügetőkészségű, hosszabb hasznos élettartamú, a magyar hidegvérűtől több tulajdonságban eltérő lett. 1972-ben muraközi néven önálló fajtaként ismerték el.

A magyar hidegvérű középnagy fajta, mély mellkasú, dongás, minden testtájában gazdagon izmolt. Szilárd csontozatú, szárazabb izületekkel, keményebb patákkal, acélosabb szervezettel bír, mint a belga hidegvérű. Feje arányos a testtömeggel, de kissé durva, enyhén burkolt, egyenes profilvonalú. Homloka széles, toroktájéka bő. Nyaka középhosszú, jól izmolt, középmagasan illesztett, enyhén ívelt, néha egyenes. A mar rövid, alacsony, vagy középmagas, mindig jól izmolt. A hát mérsékelten előremélyedt, középhosszú, jól izmolt. Az ágyék széles, néha kissé laza kötésű. A far középhosszú, lejtős, néha enyhén csapott, széles, jól izmolt, mindig barázdált. A szügy széles, jól izmolt. A lapocka jól izmolt, de néha rövid és meredek. A felkar rövid, jól izmolt. Az alkar izomzata gyakorta gyengébb. A lábtő terjedelmes, olykor lapos. A szár rövid és vastag, a boka terjedelmes, gyakran burkolt. A paták arányosak a testtömeggel, a csüd rövid, szabályos szögellésű, gyakran meredek. A lábállása általában szabályos. Színe sárga, pej, fekete, szürke.

Kifejezetten igás hasznosítású, a parasztgazdaságok feltétlen munkakészségű, még különösebb szakértelmet sem igénylő, megbízható, nehéz hámos munkalova. Jóindulatú, barátkozó természetű, tanulékony munkatárs. Kitartó. Nem csak lépésben gyors járású, hanem ügetésben is, és hosszabb távon is képes ügetőmunkára. Kétéves korában igázható. A muraközi változat tömege kisebb, élettartama hosszabb, ügetése jobb. Munkahasználati tulajdonságai kifogástalanok. Fontos géntartalék, génmegőrzésre érdemes populáció. A hidegvérű szaporulat jelentős része ma már húshasznosításra kerül.

Magyar hidegvérű lófajta tenyésztésének szabályzata

I. A tenyésztési szabályzat célja II. A magyar hidegvérű ló fogalma III. A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása IV. A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei V. Tenyészmének VI. Fedezőmének beosztása VII. Párosítás VIII. Fedeztetés, termékenyítés IX. Ellésbejelentés, született csikó nyilvántartása X. A csikók azonosítása, leírása, bélyegzése, elnevezése XI. A Tenyésztési Bizottság A hidegvérű ló minősítése és teljesítményvizsgálata  

1.§. A tenyésztési szabályzat célja

A magyar hidegvérű lófajta fenntartása, az állomány minőségi fejlesztése, nemesítése, ennek érdekében a fajta tenyésztői munkájának rendszerezése, amely magában foglalja a fajtával kapcsolatos tenyésztési és nyilvántartási feladatokat.  

2.§. A magyar hidegvérű ló fogalma

A hidegvérű ló már a XVI. században megjelent Magyarországon. Nyugatról kereskedelmi és egyéb úton került az Országba. A hidegvérű ló gazdasági haszna miatt kedvelt lett. A korábban Délnyugat-Dunántúlon muraközinek, Északnyugat-Dunántúlon pinkafőinek nevezett elég heterogén nehézigás lóként tenyésztették. A

II. világháború után a hidegvérű lóállomány egységes törzskönyvezésével és főleg az importált belga-ardenni mének hatására egy viszonylag egységes lótípus alakult ki, melyet l953-ban magyar hidegvérű lófajtaként elismertek. A magyar hidegvérű fajtán belül – ahol nem érvényesült a bega-ardenni mének hatása, - egy finomabb típus különül el, a muraközi tájfajta.

A magyar hidegvérű ló a nyugati hidegvérű fajtáknál szilárdabb szervezetű, mozgékonyabb és kisebb igényű, gyors fejlődőképességű, nyugodt vérmérsékletű, jóindulatú és könnyen kezelhető. Mindezek alapján magyar hidegvérűnek az a ló tekinthető, amely megfelel az Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal által jóváhagyott Magyar Hidegvérű Törzskönyv követelményeinek, és a fajtafenntartó által elfogadott mének és kancák ivadékai.  

3.§. A magyar hidegvérű lóállomány nyilvántartása

A magyar hidegvérű lóállományt a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület /tov. Egyesület/ a jelen szabályzat 4.§.-ban rögzített feltételek alapján a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben /Magyar Hidegvérű Méntörzskönyv, Magyar Hidegvérű Méneskönyv, Magyar Hidegvérű Elő-törzskönyv/ tartja nyilván a hivatalos törzskönyvezési szabályzattal összhangban. A közhitelűség biztosítása érdekében a Magyar Hidegvérű Törzskönyvben nyilvántartott mént és kancát az állami szabvány szerinti törzskönyvi ellenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzésbe vétel a tulajdonos /használó/ kezdeményezésére történik.

Amennyiben a törzskönyvező szervezet nem az Egyesület, úgy a törzskönyvi adatok gyűjtését és az Egyesület felé történő adatszolgáltatást az Egyesület kancáira a közgyűlés felhatalmazása alapján az Egyesület központilag rendeli meg.  

4.§. A Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe való felvétel feltételei

A törzskönyvbe, illetve méneskönyvbe való felvétel a 2 éves kor betöltése után lehetséges, származás, küllem és munkakészség vizsga alapján.

4.1. Származás

   4.1.1. Mének

A 4 ősi soros származásban: - korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek - cseppvérkeresztezési céllal a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, perscheron és nóri egyedek, a

Tenyésztői Bizottság döntése alapján tiszta vérben is engedélyezhetők, de túlzott arányban nem kívánatosak. - ismeretlen ős a 4. ősi sorban előfordulhat, ha az egyesület által elismert ős származása hiányos volt - nem hidegvérű ős a származásban nem fordulhat elő.

A muraközi tájfajta származásában, a magyar hidegvérűn kívül csak a nóri egyedek fogadhatók el. A fenti követelményeknek meg nem felelt hidegvérű mének a Tenyésztői Bizottság döntése alapján kaphatnak tenyésztési engedélyt. A származást DNS vizsgálattal igazolni kell.

   4.1.2. Kancák

A 4 ősi soros származásban: - korlátozás nélkül elfogadottak a magyar hidegvérűként elismert egyedek - a fajta kialakításában szerepelt ardenni, brabanti, perscheron, nóri és muraközi, egyedek a származásban korlátozás nélkül tisztavérben is elfogadottak, míg más hidegvérű fajtába tartozó kancák a Tenyésztési Bizottság döntése alapján, ha az egyed az egyéb feltételeknek megfelel. - egy ismeretlen származású, vagy melegvérű ős a 3. ősi sorban előfordulhat, de nem kívánatos.

- A muraközi tájfajta származásában a magyar hidegvérűn kívül csak a nóri egyedek fogadhatók el. - egy ismeretlen származás, vagy melegvérű ős a 3. ősi sorban előfordulhat

Hiányos származású hidegvérű kanca, ha az egyéb feltételeknek megfelel Elő-törzskönyvbe vehető.

4.2. Küllem, méretek

   4.2.1. Mének

Bottal mért marmagasság: 150-175 cm. muraközi: 150-165 cm között. Szárkörméret minimálisan 23 cm. Muraközi: 22 cm. /Marmagasság 16 %-a./ Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a , jó tápállapot esetén. Hivatalos bíráló személy által végzett küllemi bírálaton a jelenleg érvényes szabvány szerint a 100 pontos minősítési rendszerben legalább 81 pontot kell elérni. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból legalább 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontérték 50 %-át.

   4.2.2. Kancák

Bottal mért marmagasság: 150-170 cm muraközi: 150-160 cm között. Szárkörméret minimálisan: 22 cm. Muraközi: 21 cm. /Marmagasság 15 %-a./ Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 125 %-a. Hivatalos bíráló személy által végzett küllemi bírálaton a jelenleg érvényes szabvány szerint a 100 pontos minősítési rendszerben legalább 78 pontot kell elérni. Mozgásbírálaton a maximális 36 pontból 18 pont szükséges. Kizáró ok, ha valamely részpontszám nem éri el az adott tulajdonságra maximálisan adható pontszám 50 %-át.

4.3. Sajátteljesítmény

Méneknek teljesítmény és munkakészség vizsgát kell tenni. /Lásd: külön szabványban./ Kancáknak kötelező sajátteljesítmény követelménye nincs, de szelíd, jóindulatú, könnyen kezelhető kell, hogy legyen. Bírálatkor erről meg kell győződni. Az elit és I. osztályzat eléréséhez, készségvizsgát kell tenni.  

5.§. Tenyészmének és kancák minősítése

5.1. Tenyészmének

A küllem, mozgás, származás, munkaképességi vizsga eredménye alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak.

osztály küllemi pont tól-ig

mozgás pontminimum

megfelelő származás

STV pont minimum

II. 81-83,5 18 ’’ 15

I/II. 84-85,5 22 ’’ 18I. 86-90,5 25 ’’ 21

Elit 91- 28 ’’ 24

Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. Kiemelkedően jót és jól örökítő méneknek a Tenyésztői Bizottság Super-elít minősítést adhat, ha a küllemi pontszáma 86 fölött van. A fenti minősítésen megfelelt és osztályzatot kapott mének törzskönyvi számot kapnak

A törzskönyvi számmal rendelkező mén, minden évben a felállító /tulajdonos/ kérelmére az egyesülettől fedeztetési engedélyt kell, hogy kapjon.

5.2. Tenyészkancák

A küllem, mozgás, származás és munkakészség vizsga alapján minősítést, törzskönyvi osztályzatot kapnak.

osztály küllemi pont tól-ig

mozgás pont minimum  

II/III. 78-80,5 18  II. 81-82,5 18  

I/II. 83-85,5 22  I. 86-90,5 25 ha készségvizsgát tett

Elit 91- től 28 ha készségvizsgát tett

A 78 küllemi pontszám alatti kancák csak az elő-törzskönyvbe vehetők fel. Ha az ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ért el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. A tenyészkancákat tenyészértékük szerint évente rangsorolni lehet, melyet külön szabályzatban rögzíteni kell.  

6.§. Fedezőmének beosztása

Az állami mének területi beosztását az apaállat-gazdálkodással megbízott intézmény, jelenleg az MgSzH, az Egyesület egyetértésével végzi. A mének fedeztetési állomásra történő beosztását az Egyesület egyetértésével a terület tenyésztésszervezéssel megbízott szakközege a MLLSZ Tenyésztési Iroda kirendeltségei /megyei lótenyésztési felügyelő/ végzik. A magánménekkel a tulajdonos rendelkezik, az egyesülettől kért és kapott egy-egy tenyésztési évre szóló tenyésztési engedély birtokában az MLLSZ Tenyésztési Irodával kötött együttműködési szerződés alapján folytathat fedeztetést. Fedezőmén fedeztetési engedélyt csak az Egyesület – mint fajtafenntartó, - keretein belül kaphat.  

7.§. Párosítás

A törzskönyvbe felvett kancákról minden évben március 31-ig párosítási tervet kell készíteni, de az év folyamán az újonnan felvett törzskönyvezett kancákkal kiegészíthető. A tulajdonos maga dönti el, hogy melyik ménnel kívánja fedeztetni kancáját, azonban a tenyésztésszervezéssel megbízott szakember, lótenyésztési felügyelő, illetve Tenyésztési Bizottság a párosításra javaslatot tehet. A párosítás jelentősége maga a nyilvántartásba vétel, hogy a következő évben csak a párosításból született csikó élvezhet kedvezményt, kerülhet nyereghelyen bélyegzésre, vagy kaphat támogatást, valamint torlódás esetén a párosított kanca elsőbbséget élvez a fedeztetéseknél.  

8.§. Fedeztetés, termékenyítés

A fedeztetési idény folyamatos, de szakmailag ajánlott a tavaszi február 1-től június 30-ig, az őszi idény október 1-től november 30-ig tartó. A természetes fedeztetés mellett a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés is elfogadott, ha a vonatkozó szabályok szerint történik. Mesterséges termékenyítésre csak az arra kijelölt mén ondója használható. A termékenyítést végző személynek rendelkezni kell a törzskönyvező szervezettől kiváltott „Fedeztetési nyomtatványokkal” és a kanca tulajdonosát köteles ellátni fedeztetési, termékenyítési jeggyel.  

9.§. Ellésbejelentés, született csikó nyilvántartása

9.1. Csak az a csikó kerülhet a Magyar Hidegvérű Törzskönyvbe regisztrálásra és magyar hidegvérűként nyereghelyen bélyegzésre, amely anyjának párosítását, fedeztetését és ellését a Magyar Hidegvérű Méneskönyv vezetőjének bejelentették.

9.2. A fedeztetéseket az őszi idény zárásakor a fedeztetési jegyzőkönyv alapján a törzskönyvező szervezet illetékes képviselője jelenti be az Egyesület tenyésztésvezetőjének.

9.3. A kanca ellését a tulajdonos az eseményt követő 10 napon belül köteles bejelenteni a fedeztetési jegy ellésbejelentő szelvényén a törzskönyvező szervezetnek, amely összesítve az Egyesületnek megküldi a tavaszi elléseket június 30-ig, az őszieket november 30-ig. Az ellésbejelentő lapon fel kell tüntetni a kanca adatain kívül a csikó születési dátumát, nemét, színét, jegyeit és tartózkodási helyét. A be nem jelentett csikó a köztenyésztési bélyegzéssel kerülhet tartós megjelölésre. A bejelentett csikóról területi rendszerben összesítő készül folyamatos sorszámozással és ennek a „Csikónyilvántartásnak” alapján kerülnek a csikók azonosításra és bélyegzésre.  

10.§. A csikók azonosítása, leírása, bélyegzése, elnevezése

10.1 A bejelentett csikókról készített csikónyilvántartás és a fedeztetési jegyzőkönyv adatai alapján a törzskönyvező szervezet a csikót azonosítja, leírja és a szabvány szerinti módon az előző évi párosításban szerepelt kancák csikóit nyeregtájon tartósan megjelöli bebélyegzi. A bélyegzés előtt vagy a bélyegzéskor vett vér illetve szőrminták alapján a származás hitelességét DNS vizsgálattal - fokozatosan teljes körűen - meg kell erősíteni. A ménutánpótlásra jelölt méncsikóknál a vizsgálatot minden esetben el kell végezni.

10.2 A beazonosított csikó bélyegzése nyeregtájon történik, mégpedig jobb oldalon a születési év utolsó két számjegye, /pl. 1992-ben született csikónál 92./ a nyeregtáj bal oldalán a csikó évjárati sorszáma 1-től folyamatosan, körzetenként csikókra előre kiadva. Amennyiben a tenyészetnek vagy tenyésztőnek önálló bélyege van, úgy azt a tulajdonos a nyeregtáj jobb oldalán a születési évszám alá bélyegeztetheti, de ennek nincs a csikó azonosítása szempontjából jelentősége. A bélyegzés befejeztével az Egyesület a csikónyilvántartásról évente összesítőt készít.

10.3 Az elő-törzskönyvben szereplő kancák ivadéka bélyegzése a köztenyésztési megyei rendszerben történik.

10.4 A csikók a bélyegzés során a tulajdonos egyetértésével használati nevet kapnak, melyet a lehetőleg meg kell tartani. A név 2-3 szótagú jóhangzású magyar név, vagy szó legyen. Kerülni kell az azonos elnevezést. A ménutánpótlásra jelölt méncsikókat 1991-től kezdődően évjáratonként ABC sorrendben azonos kezdőbetűvel kezdődő névvel kell ellátni. /pl.1991.évben Apród,Alku,Adós,stb.l992.évben Betyár, Bátor,stb./ Fedezőménné válás esetén a tenyészhely neve kötőjellel az évjárati csikószámmal a használati név együttesen használandó. Pl. Gölle-12 Buci. Nem alkalmazható a védett nevek listáján szereplő személyeket vagy a jó ízlést sértő és 15 betűhelynél hosszabb név. Ha valamilyen okból névváltozás történt a hivatalos okmányon az eredeti nevet zárójelben fel kell tüntetni.  

11.§. A Tenyésztési Bizottság

Az Egyesület tenyésztési munkájának jobb összehangolása , segítése, vitás tenyésztési kérdésekben való döntés meghozatala érdekében Tenyésztési Bizottságot kell szervezni. A Bizottság választott elnökből és választott kettő-négy tagból valamint a társadalmi és ügyvezető elnökökből áll. A Bizottság szükség szerint, vagy közgyűlések alkalmával ülésezik, összehívásáról az ügyvezető elnök gondoskodik.   

A hidegvérű ló minősítése és teljesítményvizsgálata

A hidegvérű ló fő hasznosítása Magyarországon ma még a vonóerő-termeltetés, de mindinkább növekszik a hidegvérű ló hústermelési jelentősége is. A minősítés és teljesítményvizsga a magyar hidegvérű fajta fenti hasznosításának megfelelő szelektálást és nemesítést szolgálja.

A minősítést és teljesítményvizsgálatot 2 éves kor után tenyésztésbevételkor kell végrehajtani.

A minősítés és teljesítményvizsga részletei:

a.) Testméretek felvétele b.) Küllemi bírálat c.) Mozgásbírálat d.) Teljesítményvizsga e.) Osztályba sorolás  

a.) Testméretek felvétele

A szabályosan felállított lovon négy méretet kell felvenni, melyet bírálatkor a bírálati lapra fel kell jegyezni. A méretek felvételére az állatmérő bot (Lidtin-féle) és az állatmérő szalag ( 3 m acélbetétes) szolgál.

A méretek: - marmagasság mérőbottal és szalaggal,- övméret mérőszalaggal,- szár körméret mérőszalaggal

A magyar hidegvérű fajta méretei a Tenyésztési szabályzat szerint:

Mének

Bottal mért marmagasság 150-175 cm, muraközi 150-165 cm között Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 130 %-a, jó tápállapot esetén Szár körméret minimálisan 23 cm, muraközi 22 cm..

Kancák

Bottal mért marmagasság 150-170 cm, muraközi 150-160 cm között Övméret minimálisan a bottal mért marmagasság 125 %-a Szár körméret minimálisan 22 cm, muraközi 21 cm.

Ha a méretek felvétele tenyésztési állományba vételkor 4 éves kor előtt történt a méretek felvételét 4 éves kor után meg kell ismételni.  

b.) Küllemi bírálat

A bírálat a mellékelt 100 pontos bírálati lapon történik. A bírálat első pontja „Fajtajelleg” maximális 12 pont, melyből 6 pont érték a származás, ezért a bírálathoz a mének és kancák esetében is 4 ősi soros származási lapnak rendelkezésre kell állni. A bírálat során meg kell győződni az egyed vérmérsékletéről, szelídségéről és kezelhetőségéről. Nehezen kezelhető, ideges, rosszindulatú egyedeket ki kell zárni. /Viselkedésbírálat./  

c.) Mozgásbírálat

A magyar hidegvérű ló vonóerő hasznosítása lépés és ügetés jármódban történik, ezért lépésben és ügetésben külön el kell bírálni, rugalmasság, tért nyerés és szabályosság tekintetében.

Bírálati szempontok jármódonként:

Rugalmasság 0-6 pont Tért nyerés 0-6 pont Szabályosság 0-6 pont

6 pont kívánatos, kiváló 5 pont igen jó 4 pont jó 3 pont átlagos közepes 2 pont gyenge 1 pont igen gyenge 0 pont elfogadhatatlan

 

d.) Teljesítményvizsga

Tekintettel arra, hogy a méneknek számtalan, a kancáknak viszonylag kevés ivadéka lehet, ezért a teljesítményvizsga a méneknek kötelező, kancák esetében az Elit osztályzat elnyerése céljából szükséges, ha az egyéb feltételeknek meg felel. A mének teljesítményvizsgálatát általában 2 és fél éves korban kell – tenyésztésbe állítás előtt – elvégezni. A fajta méreteit és tömegét tekintve széles skálán mozog ezért a tömeget tekintve két csoportot különböztetünk meg: „A” csoport 600 kg alatt „B” csoport 600 kg feletti kategória. A 3-5 hónapig tartó betanítás és felkészítés után a teljesítményvizsga 3 részből és kondició vizsgából áll.

1. Lépésmunka

Sík föld úton 2 km-en egyes fogatolásba szekérbe fogva, „A” csoport 1050 kg összterheléssel 70 kp átlagos vonóerő kifejtéssel, „B” csoport 1200 kg összterheléssel 80 kp átlagos vonóerő kifejtéssel, 19 perces időhatáron belül. Közben a legegyenletesebb útszakaszon 200 m-en lépésszámlálás történik a lépéshossz megállapítására.

2. Ügetőmunka

Sík föld úton 2 km-en egyes fogatolásba szekérbe fogva, „A” csoport 750 kg összterheléssel 50 kp átlagos vonóerő kifejtéssel, „B” csoport 800 kg összterheléssel 57 kp átlagos vonóerő kifejtéssel 10 perc időhatáron belül. Közben a kijelölt 200 m-en lépésszámlálás a lépéshossz és lendületes mozgás megállapítására. A lépés- és ügetésmunka szintidőn belüli teljesítés esetén maximálisan 5-5 pont adható. Idő túllépés esetén minden megkezdett 10 másodpercért 1-1 pontot kell levonni.

3. Indítási próba

Föld úton fatalpú szán előtt – vezetve, vagy hajtva, -- 3 x 25 m-en indítási próba fokozatos terheléssel: „A” csoport 250-325-400 kg összterheléssel, maximálisan 175 kp erőkifejtéssel, „B” csoport 325-400-475 kg összterheléssel, maximálisan 200 kp erőkifejtéssel. Az indítási próba értékelése szakaszonként 5-5 ponttal történik. Feltétele nyugodt hámbadőlés, egyenes vonalú indítás és egyenletes lépésben történő húzás.  

Kondicióvizsga

Az ügető munka után közvetlenül, majd 20 és 60 perc elteltével légzést és érverést kell számolni. A kapott értéket össze kell vetni a nyugalmi állapotban mért értékekkel. Az ügetés utáni túl magas, illetve a 60 perc elteltével mért, - a nyugalmi állapottól nagyban eltérő értékek a nem kedvező kondicióállapotra utalnak. A kondició értékelése 0-5 pont értékhatárok között történik. Tenyésztésbe csak a fenti teljesítményvizsgát megfelelő szinten – minimum 15 pont, - teljesített hidegvérű mén kerülhet.

A kancák esetében teljesítményvizsgát csak az Elit minősítésra pályázó egyedeknek kell tenni, mely csak készségviszgából áll. /Indítási próba./ A követelmény megegyezik a mének „A” csoportjának követelményével.  

e.) Osztálybasorolás

Az egyed értékét származás, méret, küllem, mozgás és teljesítmény együttesen határozzák meg. Ennek az értéknek egy számmal történő kifejezése a törzskönyvi osztályzat. A törzskönyvi osztályzatban kell kifejezésre jutni az értékmérő tulajdonságoknak.

Mének osztálybasorolása:

Osztály küllemi pont tól-ig

mozgás pont minimum

teljesitm.pont minimum

II. 81-83,5 18 15I/II. 84-86,5 22 18

I. 87-90,5 25 21Elit 91-től 28 24

Ha a mozgás és teljesítményvizsga pontértékei két kategóriával eltérnek a küllemi pont szerinti osztálytól, jobb vagy rosszabb irányba, úgy egy kategóriával jobb vagy rosszabb osztályzatot kell adni. Ha a minősített ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a mén, úgy a mén egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat. Kiemelkedően jót és jól örökítő méneknek a Tenyésztői Bizottság Szuper-elit minősítést adhat, ha a küllemi pontszáma 86 fölött van.

Kancák osztálybasorolása:

Osztály küllemi pont tól-ig

mozgás pont minimum

teljesitm.pont minimum

II/III. 78-80,5 18 -II. 81-83,5 18 -

I/II. 84-86,5 22 -I. 87-90,5 22 -

Elit 91-től 25 15

A 78 küllemi pontszám alatti kancák csak az előtörzskönyvbe „B” vehetők fel. Ha az ivadékok 50 %-a jobb osztályzatot ér el mint maga a kanca, úgy egy osztályzattal magasabb törzskönyvi besorolást kaphat.

Egyéb hidegvérű lófajták

Ardenni - (legrégebbi hidegvérű ló a világon, Francio.) már Julius Ceasar idejében is ismert lófajta, majd az 1800-as években nagy népszerűségre tett szert

Belga hidegvérű (Brabanti) – I-II. századból ered. Származási helye: Belgium, Brabant, ill. Flandria. A fajta egyre nagyobb népszerűségnek örvend hazánkban. USA-ban tenyésztik nagyon sokan, fontos hidegvérű ló.

Boulonnais - Származása:  Franciaországból, Boulogne-ból származik , az I-II. századból.  Keleti vérű lovakból, illetve a Franciaországban őshonos hidegvérű jellegű lovakból alakult ki. Elsősorban a harcászatban használták a XIV. században.

Breton - A nehezebb típusú eredeti breton lovat, főleg St. Pol és Leon környékén tenyésztik.

Clydesdale – Származása: Nagy-Britannia, Skócia, Lanarkshire, eredete a 18. század.

Comtois - Származása: Franciaországból, pontosabban Burgundiából származik. Eredete a  IV. századig nyúlik vissza. A XIX. században normandiai, boulonnaise és percheron fajtákkal is keresztezték. Az 1900-as évek elején ardenniekkel nemesítették. 1925-től azonban csak tiszta formában tenyésztik.

Freibergi - Származása: Viszonylag új fajta. A XIX. században kezdett kialakulni Svájc nyugati részén, a francia határ közelében a környéken őshonos hegyi lóból. Tipikus hegyi ló. A fajta nemesítésében 17, nem a freibergihez tartozó mént használtak keresztezésre 1930 óta. Ezek közt volt angol telivér, ardenni és arab ló is. Ez utóbbi a Bábolnai ménesekből származott.

Jütlandi - Dánia hagyományos fajtája, ezért gyakran dán hidegvérűnek is szokták nevezni. A fajta eredetét a hagyomány a XII. századig vezeti vissza, habár a IX. századi képeken a dán viking harcosok már hasonló lovakon feszítettek.

Német-rajnai hidegvérű - Származása: Tévesen rajna-vesztfáliai néven is szokták emlegetni. A középkor utánig a páncélos lovagok hátasai voltak. Az 1800-as évek közepétől kezdték kersztezni percheron, ardenni, normann, suffolk, clydesdale lovakkal, majd belga hidegvérűekkel folytatták a nemesítést. Ez utóbbi nagy hatást gyakorolt a fajtára.  A rajnai méneskönyvet 1892-ben alapították meg. A XX. század elején a Rajna vidéke volt az egyik legnagyobb hidegvérű tenyészkörzet Németországban. Az itt tenyésztett lovaknál a cél a korrekt küllem mellett az igás hasznosításra való alkalmasság volt.

Noriker - A noriker vagy nóri ló (délnémet hidegvérű) egy, az osztrák és az olasz Alpok környékéről származó hidegvérű. Az eredetét a rómaiakig vissza tudjuk vezetni, akik kialakítottak egy tenyészetet ezekből a lovakból Noricum (mai Salzburg és Kärnten tartomány) területén (innen a nevük). A reneszánsz időkben a fajtát nápolyi és andalúz lovakkal javították. Napjainkban a fajta Olaszország északi tartományaiban, Ausztriában és Németországban elterjedt. Hegyi ló, ellenálló a betegségekkel szemben, robosztus, erős és hosszúéletű. A németországbeli Bavierában egy finomabb verzióját tenyésztik.

Percheron- Származási hely: Franciaország, Normandia; Eredet: 18.-19.század.

Schleswigi- Származása: Németország északi részén alakult ki. Kialakulásában angol és német hidegvérű fajták játszottak szerepet kezdetben. Mivel a fajta nem vált elég egységessé,  egy jütlandi és két rokontenyésztett mént vittek a tenyésztésbe. A fajtára legnagyobb hatással a Munkedahl nevű jütlandi mén volt. Ő tekinthető a fajta egyik alapítójának. Fő elterjedése Schleswig tartomány északi része. Napjainkban kb. 220 kanca és 30 mén áll tenyésztésben.

Schwarzwaldi- Hazája Dél-Németország, Black Forest, Baden-Württemberg. Kicsi, de bátor igásló, mely alkalmazkodott a hosszú télhez, és a hegyvidéki élethez. A nóri lóból tenyésztették ki.

Shire- A rómaiak által is nagyra tartott brit hadiló, illetve a belőle kialakult, a középkori írók által "Nagy ló"-nak nevezett fajta leszármazottja. Angliában 1154-től II. Henrik uralkodása és

Erzsébet uralkodása (1558) között nagy hangsúlyt fektettek a lóállomány létszámának és a lovak méretének a növelésére. Kezdetben Angol kocsilónak nevezték a fajtát, 1884-ben változtatták a nevét Shire-re. A II. világháború után drámai csökkenésen ment keresztül az állomány - a fénykor több milliós egyedszámával szemben az 1960-as évek elején már mindössze pár ezer darabot számlált. Mivel a fajta jól használható fogatban, jól idomítható és tereplovaglásra is alkalmas, újra kezd elterjedni, most a szabadidőlovasok körében.

Suffolk puncs- Származása: Anglia legrégebbi hidegvérű fajtája. Suffolk grófságban tenyésztették ki. Írásos formában először 1586-ban tesznek róla említést. A fajta létezését egyetlen nagy hatású ménnek, a sárga Uffordnak köszönheti.