A kis- és középvállalkozások helyzete 2008

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE 2008

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE

2008

Éves jelentés

4

A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYZETE 2008© Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, 2009ISSN 1416-2334

A Szerkesztőbizottság tagjai:

Mester ZoltánElnök, NFGM Versenyképességért felelős szakállamtitkár

Prof. Csaba László

Társelnök, a Közép-európai Egyetem (CEU), a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, MTA levelező tagja

Bazsó Csaba Magyar Külgazdasági Szövetség főtitkár

Czakó Erzsébet BCE Vállalatgazdaságtan Intézet igazgató, egyetemi docens

Prof. Cséfalvay ZoltánAndrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Kodolányi János Főiskola egyetemi tanár

Laki Mihály MTA Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatárs

Parragh László MKIK elnök

Soltész AnikóSEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány felnőtt-képzési tevékenységért felelős vezető

Szűcs György IPOSZ elnök

A jelentést készítették:

Kállay László – [email protected]é Kovács Eszter – [email protected]őhegyi Kálmán – [email protected] Ludmilla – [email protected]

A kézirat lezárva: 2009. április 30.

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium1055 Budapest,Honvéd u. 13–15.Tel.: 374–2700Fax: 373–2732Internet: www.nfgm.gov.hu

5

Tartalom

Előszó 11Bevezető 13Összefoglaló 15

1. A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA 241.1. Makrogazdasági folyamatok 241.2. Gazdaságpolitikai környezet 28

1.2.1. Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén 281.2.2. Az Európai Unió és a kis- és középvállalati szektor 34

1.3. A jogszabályi környezet változásai és azok hatása a kis- és középvállalkozói szektorra 46

1.3.1. Vállalkozások alapítása, engedélyezés 481.3.2. Vállalkozások működése 53

1.3.2.1. A kisvállalkozások statisztikai megfi gyelési rendszere, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség 53

1.3.2.2. Illetékek 551.3.2.3. Adórendszer 561.3.2.4. Vámjog, vámügyintézés 721.3.2.5. Számviteli törvény, könyvvizsgálat 731.3.2.6. Társadalombiztosítás 751.3.2.7. Foglalkoztatás- és munkajog 791.3.2.8. Kutatás-fejlesztés, innováció 841.3.2.9. Pénzügyi jog 871.3.2.10. Fogyasztóvédelem 901.3.2.11. Közbeszerzés 93

1.3.3. Vállalkozások megszüntetése, megszűnése, jogérvényesítés 1011.3.4. A vállalkozásokat érintő fontosabb adó-, járulék és egyéb fi zetési

kötelezettségek összefoglalása 106

2. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA FOLYAMATAI 1102.1. Defi níciók 1102.2. Módszertani megjegyzések 1122.3. A vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint 114

2.3.1. A vállalkozások száma és összetétele 1142.3.1.1. A regisztrált és működő vállalkozások száma 1142.3.1.2. Vállalkozások alapítása, túlélése, megszűnése 1162.3.1.3. Ágazati és szakma szerinti megoszlás 1172.3.1.4. Területi megoszlás 1182.3.1.5. Létszám szerinti megoszlás 118

6

2.3.2. A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban 1212.3.3. A tulajdonosi szerkezet alakulása létszám-kategóriák szerint 1242.3.4. Hálózatosodás 1272.3.5. Beruházások 1312.3.6. Részesedés a bruttó hozzáadott érték termeléséből 1332.3.7. Árbevétel és export 1362.3.8. A vállalkozások költségszerkezete 1392.3.9. Jövedelmezőség 1402.3.10. Termelékenység, hatékonyság 1412.3.11. Támogatások és elvonások 1452.3.12. Felhalmozási célú saját források, munka- és tőkejövedelmek 1512.3.13. A vállalkozások fi nanszírozása 1552.3.14. A vállalkozások helyzetéről a vállalkozók szemével 168

2.4. A vállalkozásokról területi metszetben 174

3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK 1883.1. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladatai és a tárca kis-

és középvállalkozói szektor erősítésére irányuló tevékenysége 1893.1.1. Gazdasági Egyeztető Fórum 1893.1.2. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) 190

3.2. A kis- és középvállalkozói szektor fi nanszírozását támogató és lebonyolító intézmények 191

3.2.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtásában résztvevő intézmények. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) 191

3.2.2. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) 1933.2.3. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.) 1963.2.4. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) 1983.2.5. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.) 1983.2.6. Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. (MV Zrt.) 1993.2.7. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 200

3.2.7.1. Tőke Unió Program: Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. és Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt. 200

3.2.8. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA) 2013.2.9. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2013.2.10. Garanciaszövetkezetek: UNIO Garancia Szövetkezet 2023.2.11. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. 2033.2.12. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.) 2033.2.13. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. 2043.2.14. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA) 2053.2.15. Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFiN Zrt.) 205

Tartalom

7

3.3. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium) 2063.4. Vállalkozásfejlesztési központok hálózata 207

3.4.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 2073.4.2. Megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok

– Helyi Vállalkozói Központok – és az általuk létrehozott szerveződések 2083.4.2.1. Helyi Vállalkozói Központok 2083.4.2.2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profi t Kft. 209

3.4.3. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) 2093.5. A kamarai rendszer 210

3.5.1. Köztestületi kereskedelmi és iparkamarák 2103.5.1.1. A közjogi kereskedelmi és iparkamarai rendszer felépítése 2103.5.1.2. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tevékenysége 2113.5.1.3. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) 214

3.5.2. Magyar Agrárkamara (MA) 2153.5.3. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága

(ICC Hungary) 2163.5.4. Vegyeskamarák 217

3.6. Regionális fejlesztést támogató szervezetek 2173.6.1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság

(VÁTI Kht.) 2183.6.2. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.) 221

3.6.2.1. Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt. (IKTA) 2223.7. Befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés 222

3.7.1. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.) 2223.7.1.1. Enterprise Europe Network 231

3.8. Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények 2313.8.1. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 2343.8.2. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) 2353.8.3. Ipari parkok 2373.8.4. A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő

további intézmények 2393.9. A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere 240

3.9.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium programja a munkahelyek megőrzésére és -teremtésére 2009-ben 242

3.9.2. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 2453.10. Vállalkozói érdekképviseletek 246

3.10.1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) 2473.10.2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége

(KISOSZ) 2483.10.3. Magyar Iparszövetség (OKISZ) 249

Tartalom

8

Tartalom

3.10.4. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) 2493.10.5. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) 2503.10.6. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 2503.10.7. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 251

3.11. A vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek, vállalkozásfejlesztést támogató alapítványok 253

3.12. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézményei 255

4. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK,

PÁLYÁZATOK, PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK ÉS PROGRAMOK 2574.1. Kötött célú állami támogatások (vissza nem térítendő támogatások) 259

4.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) prioritásai és kapcsolódó pályázatai 2594.1.1.1. K+F és innováció a versenyképességért c. első prioritási tengely

pályázatai 2644.1.1.2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése c.

második prioritási tengely pályázatai 2664.1.1.3. A modern üzleti környezet erősítése c. harmadik prioritási tengely

pályázatai 2724.1.1.4. Pénzügyi Eszközök Intézkedése c. negyedik prioritási tengely 2734.1.1.5. Változások a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati

rendszerében 2734.1.1.6. Regionális Operatív Programok. Közép-magyarországi Operatív

Program 2754.1.1.7. A GOP (1–3. prioritás) és KMOP (1.1.-1.2. prioritás) 2008. évi

pályázati eredményei 2794.1.1.8. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 283

4.1.2. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vállalkozásokat támogató célelőirányzatai 2854.1.2.1. Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat és a célelőirányzatból

fi nanszírozott pályázatok 2008-ban 2854.1.2.1.1. A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása

(KKC-2008-A) 2864.1.2.1.2. A versenyképes vállalkozói tudás támogatása

(KKC-2008-V) 2874.1.2.1.3. A hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci

esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatása (KKC-2008-R) 288

4.1.2.1.4. A hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított beruházásainak támogatása(KKC-2008-R-2) 288

4.1.2.1.5. A KKC-ból fi nanszírozott pályázatok 2008. évi eredményei 2894.1.2.2. Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat 290

9

Tartalom

4.1.2.3. Kereskedelemfejlesztési pályázat és kollektív magyar kiállítási programok 290

4.1.2.4. A tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása pályázat TKVT-2008 292

4.1.3. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) 2934.1.3.1. K+F és innovációs pályázatok és programok 294

4.1.4. Munkahelyteremtést és megőrzést segítő intézkedések: Munkaerőpiaci Alap; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 3014.1.4.1. Munkaerőpiaci Alap 3014.1.4.2. Munkahelyteremtést segítő pályázatok

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium) 3014.1.4.3. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kis-

és középvállalkozásokat támogató programjai 3044.2. Kedvezményes pénzügyi eszközök, programok 306

4.2.1. Hitelek 3064.2.1.1. Új Magyarország Mikrohitel Program GOP-2007–4.1.;

KMOP-2007–1.3.1. 3064.2.1.1.1. Új Magyarország Mikrohitel: MiFiN Zrt. Beruházási

és Forgóeszköz-fi nanszírozási mikrohitelei 3104.2.1.2. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram

(GOP-2008–4.1) 3114.2.1.3. Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram

(GOP-2009–4.1, illetve KMOP-2009–1.3.1) 3134.2.1.4. Az MFB Zrt. hitelprogramjai 3144.2.1.5. Magyar Export-Import Bank hitelei 3204.2.1.6. Az MVA által koordinált Országos Mikrohitel Program

(Országos Mikrohitel Alap – OMA) 3224.2.1.7. Széchenyi Kártya (KA-VOSZ Zrt.) 3264.2.1.8. Budapesti vállalkozások részére – a BVK által – rendelkezésre

álló hitelek 3304.2.2. Garanciák 332

4.2.2.1. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. konstrukciói 3324.2.2.2. Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességi konstrukciói 3364.2.2.3. Start Tőkegarancia Zrt. termékei 3404.2.2.4. Új Magyarország Portfóliógarancia Program

(GOP-2007–4.2 és KMOP-2007–1.3.2) 3424.2.3. Tőkekonstrukciók 343

4.2.3.1. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. konstrukciói 3434.2.3.2. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. termékei 3454.2.3.3. Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt. konstrukciói 3474.2.3.4. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. konstrukciói 3484.2.3.5. Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok GOP-2009–4.3.

és KMOP-2009–1.3.3. 3504.2.4. Egyéb, kis- és középvállalkozásoknak támogatást nyújtó

konstrukciók 352

10

4.2.4.1. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) termékei 3524.2.4.2. Pólus Program (NFÜ) 3554.2.4.3. „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerése (NFÜ) 3564.2.4.4. Európai Területi Együttműködés (ETE) – az Európai Unió által

fi nanszírozott határon átnyúló együttműködési program 3574.2.4.5. Svájci-magyar Együttműködési Program (NFÜ) 3594.2.4.6. Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási

Mechanizmusok Program (NFÜ) 3594.2.4.7. Az „Ipari Park” cím elnyerése IPC-2008 kódjelű NFGM pályázata,

illetve az Ipari park, inkubátorház fejlesztése a régiókban 3604.2.4.8. EU 7. Kutatási, Technológiafejlesztési

és Demonstrációs Keretprogram 361

MELLÉKLETEK

A magyar vállalkozások fejlesztését támogató, a jelentésben ismertetett szervezetek és főbb tevékenységük összefoglalása 363A legfontosabb változtatások a pályázatokban a válság hatására 2009. évben 367A GOP és KMOP tervezett 2009. évi pályázati hirdetési ütemezése 369

Tartalom

11

Előszó

Különleges megtiszteltetés, hogy a Magyarország számára meghatározó gazdasági át-alakulás idején köszönthetem e kiadvány olvasóit. Megtiszteltetés, hiszen a kis- és közép-vállalkozások hazánk azon hajtóerejét képviselik, amelyek a magyar kreatív gondolkodás megtestesítői. Döntő szerepet játszanak a munkahelyteremtésben és bár kis- és középvál-lalkozásokról beszélünk, de tudnunk kell, hogy a hazai GDP felét is e cégeknek köszönhetjük.

Tény, hogy a kis- és középvállalkozások mindenkori helyzete alapvetően befolyásolja a gazdaság egészének teljesítményét. A Magyar Kormány ezért különös gonddal törek-szik olyan üzleti környezet kialakítására, amely lehetőséget teremt a hazai fejlesztések megvalósítására, a kisvállalatok megerősödésére.

Nem vagyunk könnyű helyzetben. A 2008 őszén kitört világméretű gazdasági és pénz-ügyi válság hazánkat sem kímélte. Küzdünk azért, hogy e vállalkozások rövid távon megőrizhessék működőképességüket, megvédhessék a munkahelyeket, hosszú távon pedig sikeresebbek, versenyképesebbek legyenek és mielőbb nemzetközi porondon is megmérettethessenek.

E célok érdekében sokféle eszközt dolgoztunk és dolgozunk ki. 2009 tavasza óta 1 800 milliárd forint értékben a hazai építőipari beruházások megvalósítását ösztönözzük, és egyidejűleg a kis- és középvállalkozásoknak 1 400 milliárd forintos kedvezményes fi nanszírozási programot is hirdetettünk. Ezt ötvöztük az ún. 4+1 képzéssel kombinált 20 milliárd forintos munkahelymegőrző programmal.

Bár a nemzetközi piac nehézségei gazdasági szempontból nyitott hazánkat nehéz helyzetbe sodorták, ám fontos látni a kiutat is, amelynek kulcsa a magyarországi vállalkozások beszállítói potenciáljában rejlik. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumban külön foglalkozunk azzal, hogy a világgazdasági környezet drasztikus változásai nyomán átmeneti zavarokkal küzdő vállalkozásokkal együttműködve, cégre szabott megoldásokat találjunk.

Az évkönyv a 2008-as év 12 hónapjának tényeit és adatait összegzi. A kis- és középvállal-kozások helyzetét áttekintő beszámoló a hagyományoknak megfelelően, nemcsak a pozi-tív eredményekről, a vállalkozások számára igénybe vehető lehetőségekről, változások-ról ír, hanem bemutatja a válság okozta problémákat is. Hasznos olvasmány mindazok számára, akik a tényszerű elemzésre támaszkodva kívánják áttekinteni a tavalyi évet.

Magyarország kizárólag kellő elkötelezettséggel ötvözött, kitartó munkával állhat ismét növekedési pályára. Meggyőződésem, hogy helyes úton járunk! A szakmaiság jó irány-ba viszi hazánkat, ezért a ránk rótt feladatokat következesen véghez is kell vinnünk.

Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter

13

Bevezető

A kis- és középvállalkozások helyzetéről szóló éves jelentéssorozat tizenegyedik kö-tetét tartja kezében az Olvasó. Neves gazdaságfejlesztési szakemberekből álló szer-kesztőbizottság felügyeletével dolgozó szerzőkként kezdetektől az a törekvésünk, hogy a jelentés a gazdaság egésze szempontjából rendkívül fontos, sokszínű vállalkozói kör fejlődéséről objektív képet adjon. További célunk a bevált szerkezet megőrzése mellett a jelentés leíró jellegének, tárgyszerűségének megőrzésével egyfajta pillanatfelvétel nyújtása, több olvasói kör számára is hasznos információk biztosításával. Szolgálni kí-vánjuk ezzel továbbra is mindazokat, akik valamilyen formában részt vesznek a kis- és középvállalati politika alakításában, akár a kormányzatban, akár a Parlamentben, akár a vállalkozói szervezetekben teszik ezt, de ajánljuk a társadalmi-gazdasági kérdések iránt fogékony, a társadalom meghatározó szegmensét képviselő kis- és középvállal-kozói szektor iránt érdeklődő szélesebb szakmai közvéleménynek is.

A kéziratot az előző jelentés lezárásakor 2008. június 25-én kezdtük készíteni és a té-nyek többségében 2009. április végén zártuk le. A korábbi adat- és információforráso-kat tovább bővítettük, a jelentésben a kézirat lezárásakor rendelkezésünkre álló legfris-sebb adatokat közöljük. Így a helyzetelemzésben az elérhető utolsó, 2007-re vonatkozó adóbevallási adatokat, illetve a 2008. év végi reprezentatív felmérésünk eredményeit elemezzük. A jogszabályi, intézményi környezet és támogatási eredmények esetében pedig már összefoglaljuk a 2008. év eseményeit és kitekintést adunk 2009-re is.

Nehéz helyzetben voltunk a 2008. év végi globális pénzügyi válság és annak következ-ményeinek jelentésben való megjelenítésével kapcsolatban, mivel a válság részben késleltetett hatásai még nem jelentkeztek teljes egészében és a folyamatok hatásá-val kapcsolatban is sok a bizonytalanság. Végül a szerkesztőbizottsággal együttesen arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a tények ismeretében a következő jelentés feladata.

Kihívást jelentett az egyre bővülő információtartalom mellett és szélesebb elemzések mellett a kiadvány terjedelmének még kezelhető határok közé szorítása. Nehezítette ezt a folyamatosan változó jogszabályi környezet, a vállalkozásfejlesztési intézmények sokasága és a folyamatosan bővülő számú támogatási program ismertetésének igé-nye. Mindeközben a jelentés gerincét adó, a kis- és középvállalkozói szféra folyamatait bemutató második fejezet elemzéseit továbbra is bővíteni kívánjuk, idén a regionális metszetben való vizsgálatokra helyeztünk különös súlyt.

14

Bevezető

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik javaslataikkal, tanácsaikkal támogatták mun-kánkat, elsősorban a szerkesztőbizottság tagjainak, akik megerősítettek és támogattak bennünket, hogy az évek folyamán mind nagyobb elismertségre szert tett jelentés meg-feleljen célkitűzéseinknek. Továbbra is szívesen fogadjuk az Olvasók visszajelzéseit, ja-vaslatait, a jelentés tartalmának további fejlődése érdekében.

A Szerzők

15

Összefoglaló

A 2008. harmadik negyedétől gyökeresen megváltozott külső konjunkturális környezet megtörte az 2008. év elején még élénkülés jeleit mutató magyar gazdaság növekedését, a bruttó hazai termék éves átlagban csak 0,5%-kal bővült. A nemzetközi konjunktúrá-nak a korábban vártnál erőteljesebb romlása elsősorban az exporton keresztül érinti a magyar gazdaság növekedési kilátásait. 2008-ban is folytatódott a 2006-ban megkez-dett fi skális kiigazítás.

A kis- és középvállalati szektor helyzetére a következő fontosabb megállapításokat te-hetjük:

• A kis- és középvállalkozások alapvető szerkezeti jellemzői – számarányuk, ré-szesedésük a jövedelemtermelésből, stb. – 2000 óta csak kismértékben vál-toztak. Magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytatnak. Nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből.

• A kis- és közepes vállalkozások több területen (fi nanszírozás, menedzsment, infokommunikáció, stb.) tovább javultak. Teljesítményük azonban a fejlett or-szágok kisvállalatainál kisebb. Szükséges, hogy versenyképességük – telje-sítményük, hatékonyságuk, humántőke állományuk, stb. – érzékelhetően ja-vuljon.

• 2007-ben a gazdaság növekedése lelassult, ami nem egyforma mértékben tükröződött a különböző méretű vállalkozások mutatóiban. Az adóbevallási adatok alapján megállapítható, hogy a kis- és közepes vállalkozások teljesít-ménye egészében nőtt.

• A nagyvállalatok és a külföldi tulajdonú vállalkozások térnyerése megállt, bi-zonyos területeken visszafordult. (Például részesedés a tőkéből, az árbevétel-ből, az exportból, a hozzáadott értékből.)

• Mind az egyéni, mind a társas vállalkozásokban a foglalkoztatottság 2007-ben növekedett. Ezen belül a mikro-, kis- és közepes vállalkozások fontos szerepe a foglalkoztatásból tovább nőtt.

• Ugyancsak növekedett 2007-ben a mikro-, kis- és közepes vállalkozások ré-szesedése a létrehozott hozzáadott értékből.

• A vállalkozások részvételének a vállalkozásközi munkamegosztásban egyik fontos mutatója a menedzsment – gazdasági, technikai, pénzügyi, stb. –

16

Összefoglaló

szolgáltatások vásárlásának, piaci beszerzésének elterjedtsége. Az alkalma-zott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kevés-bé, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak. A 2005-ben készült felmérésünkhöz képest 2007-ben és 2008-ban az 1–9 fős mikrovállalkozások aktivitása a menedzsment szolgáltatások érté-kesítési piacán jelentősen nőtt.

• A vállalkozások számítógép és internet használatában a jelentős változá-sok folyamatosak. A vállalkozások közel kétharmadának van számítógépe. Általánossá vált, hogy a számítógép használat egyben internethasználatot is jelent. (1999-ben a vállalkozások felének volt számítógépe és ezek harmadá-nak volt csak internetcsatlakozása.)

• 2008-ban összességében a mikro-, kis-, és közepes vállalkozások hitelezé-sének növekedési üteme lelassult, elsősorban a kereskedelmi bankoknál. A bankokat óvatosabb hitelezés, a KKV-kat óvatosabb hitelfelvétel jellemzi. Kérdőíves felmérésünk szerint a nem bankképes kisebb vállalkozások gyak-ran nem vállalkozói, hanem személyi hitelekkel bővítik forrásaikat. A vállalko-zói és személyi hiteleket együttesen nézve a vállalkozások több mint 40 száza-léka vett fel hitelt vállalkozása működtetése, bővítése érdekében.

• A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrendjében 2007-ben fontos változások történtek, amelyeket 2008-ban tel-jesen azonosan mértünk. A hazai kis- és középvállalkozók vállalkozásuk nö-vekedését leginkább akadályozó tényezőnek a magas közterhek teljesítését és az adminisztrációs kötelezettségeket tekintik. A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendje megváltozott: az erős verseny ismét a gazda-sági szabályozás kiszámíthatatlansága mögé szorult.

• A kibontakozó válság hatására a mikro- és kisvállalkozások helyzetértékelé-se 2008-ban az előző, 2007-ben készült felmérésünkhöz képest romlott: mind a gazdaság helyzetét, mind a gazdaság kilátásait, mind a vállalkozások saját kilátásait illetően.

• A közepes vállalkozások helyzetüket jobbnak látják, a közeljövő kilátásait op-timistábban ítélik meg, mint korábban.

17

Összefoglaló

A vállalkozások helyzetét jellemző fontosabb mutatók megoszlása méretkategóriák

szerint 2007-ben (%)

2007 0–1 fő 2–9 fő 10–49 fő50–249

fő

KKV

összesen

250 főnél

nagyobbÖsszesen

Vállalkozások

száma*75,9 19,6 3,7 0,7 99,9 0,1 100,0

Alkalmazottak* 6,7 21,4 21,8 19,7 69,6 30,4 100,0Árbevétel 8,7 14,6 18,9 20,5 62,8 37,2 100,0Export 6,2 6,0 10,1 14,8 37,1 62,9 100,0Hozzáadott érték 9,5 11,3 16,0 19,1 55,8 44,2 100,0Saját tőke 10,8 9,0 16,2 19,2 55,1 44,9 100,0

*Vállalkozások száma, alkalmazottak mutatói pénzügyi szektorral.Az árbevétel, export, saját tőket, bruttó hozzáadott érték mutatói pénzügyi szektor nélkül.Forrás: az adóbevallások adataiból számolva

2007-ben a működő vállalkozások száma csökkent a vállalkozói igazolvánnyal rendel-kező egyéni vállalkozók számának csökkenése miatt. Folytatódott a szolgáltató ágaza-tok térnyerése a feldolgozóipari, és kereskedelmi vállalkozások rovására. A vállalkozá-sok területi megoszlása lényegében nem változott.

A vállalkozások felének a lakosság a legfőbb piaca. A 0–9 fős mikrovállalkozások jel-lemzően a lakosság, a nagyobb vállalkozások főként más belföldi vállalkozások részére értékesítik termékeiket. A mikro- és kisvállalkozások kétharmada helyi piacra termel, saját településén, illetve saját megyéjén belül értékesít. A vállalkozások versenyelő-nyeikként inkább személyes, szubjektív (pl. jobb partnerkapcsolatok), mint tárgyi, ob-jektív tényezőket (korszerűbb technológia, alacsonyabb árak) emeltek ki.

A jegyzett és saját tőke megoszlásának adatai a tulajdonosi szerkezet stabilizálódást mutatták 2006-ig. 2007-ben azonban az állami tulajdon tovább csökkent, csökkent a kül-földi tulajdonú – és jóval kevésbé – a belföldi magán tulajdonú vállalkozások részará-nya is, viszont a belföldi társasági tulajdonúaké 6 százalékkal növekedett.

A vállalkozások tőkefelhalmozásának egyik mutatója, a saját és a jegyzett tőke aránya összességében a vállalkozói szektorra nézve 2007-ben 2,7, jelentős mértékű. Ez tükrö-ződik a vállalkozások jövedelmezőségében, a felhalmozási célú saját források alakulá-sában, valamint a vállalkozások külső fi nanszírozhatóságának (bankképességének) ja-vulásában is. Ugyanakkor ez a tőkefelhalmozás alacsony szintről indult. Még 2007-ben is a kettős könyvvitelű vállalkozások felének 3,1 háromnegyedének 10,5 millió forint volt a saját tőkéje.

A beruházó vállalkozások aránya 41 százalék. Az arány a kisebb vállalkozásoktól a na-gyobbak felé haladva gyorsan nő. 2007-ben a mikrovállalkozások beruházásai csökken-tek, a kis-, közepes és nagyvállalatoké növekedtek.

18

Összefoglaló

Az exportértékesítésben a nagyvállalatok részesedése változatlanul nagy. 2007-ben a mikro- és kisvállalkozások az összes export 22, a közepesek 15, a nagyvállalatok 63 százalékát bonyolították. A kis- és közepes vállalkozások részesedése az exportból 2007-ben közel 2 százalékkal nőtt 2006-hoz képest. Reálértéken 2003–2007 között az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások exportja 2 083 milliárd forintról 3 157 milliárd forintra növekedett, ami igen jelentős, 50 százalékos emelkedés.

A mikro- és kisvállalkozások egy alkalmazottra eső árbevétele folyó áron 2007-ben 26, illetve 24, a közepeseké 29, a nagyvállalatoké 35 millió forint volt. A kis- és közepes vállalkozások termelékenysége elmarad a nagyvállalatokétól. A termelékenységi rés jóval nagyobb a hazai és külföldi tulajdonú vállalkozások között, mint a kisvállalatok és nagyvállalatok között. Az egyéni vállalkozások 22, a társas vállalkozások 27 százaléka mutatott ki veszteséget 2007-ben. A veszteséges egyéni vállalkozások aránya erőteljesen csökkent.

A vállalkozások társaságiadó-terhelése a vállalkozások méretével fordítottan arányos, vagyis a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva csökken, mert a nagyválla-latok több adókedvezményt vesznek igénybe.

A felhalmozási célú források, a munka- és tőkejövedelmek eloszlása koncentrált, nagy részük a nagyvállalatoknál képződik. A mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatok felé haladva az egy főre eső munkajövedelmek gyorsan emelkednek. A nagyvállala-toknál a bér- és személyi jellegű kifi zetések közel kétszeresen haladják meg a mikro- és kisvállalkozásoknál elérhető jövedelmet. A munkavállalói jövedelmek reálértéken 2007-ben a 0–1 fős mikrovállalkozások kivételével nőttek minden létszám-kategóriájú vállalkozásnál.

A kis- és közepes vállalkozások külső fi nanszírozásában erőteljesen érezteti hatását a pénzügyi válság, a hitelezésben legjelentősebb szerepet játszó kereskedelmi bankok kkv-hitelállományának növekedési üteme 2008-ban lelassult. A bankok hitelezési hajlan-dósága erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok fi nanszírozásá-ban, a mikro- és kisvállalati hitelezésben ez a visszafogási tendencia 2008-ban még ke-vésbe mutatkozott meg, de óvatosabb hitelfelvétel jellemzi a vállalkozói kört is. A vállalati hitelezésben a nem problémamentes minősítésű portfólió arányában romlás mutatkozott, különösen 2008. utolsó negyedévében, aminek fokozódására lehet számítani 2009-ban is.

Regionális metszetben vizsgálva a vállalkozásokat, megállapítható, hogy a Központi Régión kívül a Közép-dunántúli régió és a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai a többi régióhoz képest több erőforrással rendelkeznek és nagyobb teljesítményt is nyújtanak.

A mikro- és kisvállalkozások hozzájárulása a hozzáadott érték termeléséhez a Dél-alföldi, az Észak-alföldi, Dél-dunántúli, és a Nyugat-dunántúli régióban nagyobb az át-lagosnál.

19

Összefoglaló

A termelékenység mutatója regionálisan a Közép-magyarországi, a Közép-dunántúli, és a Nyugat-dunántúli régióban lényegesen magasabb, mint a többi régióban. Másfél-kétszeres a különbség. A nagyvállalatok termelékenysége nem minden megyében különbözik jelentősen a kisebbektől, csak a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli és az Észak-alföldi régióban. Ezekben a nagyvállalatok és a mikro- és kisvállalkozások közötti termelékenységi rés nagy, (hányadosuk 2–3-szoros). A többi régióban a terme-lékenység jóval kiegyenlítettebb. A Közép-magyarországi régióban a mikro-, kisvállal-kozások és a közepes vállalkozások termelékenysége is nagyobb a nagyvállalatokénál. Ez egyetlen más régióban sem fordul elő.

Megfi gyelhető, hogy a vállalkozássűrűség és a gazdasági fejlettség mind regionális, mind kistérségi szinten párhuzamosan alakul. A vállalkozássűrűség és a fejlettségi mu-tatók korrelációja szoros.

Végül elemzéseink és felméréseink alapján már korábban elkülönítettük a kisvállalko-zások különböző helyzetű három csoportját.

Az első csoportba tartozó vállalkozások életciklusuknak expanzív vagy érett szaka-szában vannak. Helyzetüket jónak tartják, és jövőképük is bizakodó. Jellemzően jogi személyiségű mikro- és kisvállalkozások, cégcsoportok, vállalkozói hálózatok tagjai. Főként más vállalkozások számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat, létszá-mukat bővítik, és beruházásokat terveznek, árbevételük, értékesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul. A vállalkozók személyes jöve-delme emelkedik. Köztük vannak a gyorsan – évi átlagban 25 százaléknál gyorsabban

– növekvők, a magas technológiai szintű ágazatokban tevékenykedő, külpiacokon ak-tív, illetve terjeszkedő, vagy jelentős szellemi tőkét mozgató, innovatív kisvállalkozá-sok. Finanszírozásukban banki forrásokra is támaszkodnak. Ebbe a csoportba a kettős könyvvitelű vállalkozások mintegy 20 százaléka tartozik.

A második csoportba tartozó vállalkozások életciklusa széles skálán, a kezdéstől az érettségig változik. Helyzetüket közepesnek tarják és nem számítanak változásra: sem javulásra, sem romlásra. Több mint kétharmaduk egyéni vállalkozás és társas mikro-vállalkozás, betéti és közkereseti társaság. Hálózatosodottságuk kisebb, mint az első csoporté. Főként lakossági piacra termelnek, de jelentős a más vállalkozások számára értékesítők aránya is. Létszámukat bővítik, és egy részük beruház, árbevételük, érté-kesítési lehetőségeik, kapacitáskihasználásuk nő, eredményességük javul, de kevés-bé, mint az első csoporté. A vállalkozók személyes jövedelme mérsékelten emelkedik. Finanszírozásukhoz banki forrásokat csak kivételesen használnak, inkább családi, ba-ráti segítséget vesznek igénybe. Ebbe a csoportba az egyéni és társas vállalkozások-nak mintegy 40 százaléka tartozik.

A harmadik csoportba tartozók életciklusuk kezdő vagy hanyatló szakaszában van-nak. Helyzetüket rossznak látják és jövőképük is borúlátó. Főként a lakosság számára értékesítik termékeiket, szolgáltatásaikat. Ezek a vállalkozások jellemzően vállalkozói

20

Összefoglaló

hálózatokon kívül állnak. Helyzetük válságosnak tűnik. Árbevételük, kapacitáskihasz-nálásuk csökken, értékesítési lehetőségeik, eredményességük romlik. A vállalkozók személyes jövedelme csökken. Ha fi nanszírozásukhoz külső forrásra van szükségük, akkor rokoni, baráti segítséget vesznek igénybe. Köztük vannak a szociális, az etnikai, illetve a korukból adódó hátrányoktól sújtott vállalkozók sikertelenebbjei. A vállalkozá-sok mintegy 40 százaléka tartozik közéjük.

Az Európai Bizottság kkv-stratégiájának felülvizsgálatát követően 2008. június 25-én az Európai Bizottság elfogadta Európai kisvállalati intézkedéscsomagját (Small Business

Act – SBA), valamint javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre. Az intézkedéscsomag célja, hogy a KKV-k az uniós és nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamat központi szereplőivé váljanak. Az intézkedéscsomaghoz kapcsolódóan a Versenyképességi Tanács 2008 decemberé-ben cselekvési tervet fogadott el. A benne foglalt intézkedések időben történő végre-hajtása döntő fontosságú abban, hogy a KKV-k jobban megbirkózzanak a jelenlegi pia-ci nehézségekkel. A Bizottság 2008. november 26-án fogadta el az európai gazdasági

fellendülés tervéről szóló közleményt, amelynek célja, hogy irányítsa Európa talpra állását a pénzügyi válságból. Ehhez kapcsolódóan az állami támogatási intézkedések-ről szóló 2008. december 17-án elfogadott és 2009 februárjában módosított ideiglenes

keretrendszer, további eszközöket biztosít a tagállamok számára a hitelmegszorítás reálgazdaságra kifejtett hatásának kezeléséhez. 2009. március végéig a Bizottság tíz tagállamban mintegy 25 állami intézkedést hagyott jóvá, köztük Magyarország támo-gatási programjait, amelyek célja a reálgazdaság vállalkozásainak és munkahelyeinek stabilizálása. Az SBA monitoring folyamatában különös jelentőségű 2008-ban indított SME Performance Review (SPR) (Áttekintés a KKV-k teljesítményéről) elemzés, amely a korábbi „Observatory of European SME’s” helyébe lépett.

A közösségi gazdaságélénkítési terv az Unió legkisebb cégeinél is előirányozta az ad-

minisztratív terhek csökkentését. E területen Magyarországon is jelentős eredmények születtek 2008-ban. A kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a „Kormány

középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” előterjesztést. A közigazga-tással összefüggő fejezetben célul tűzte ki a nemzeti szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését, amellyel ele-get teszünk az Európai Tanács felkérésének, hogy a tagállamok határozzanak meg az EU 2007 márciusában elfogadott döntéséhez hasonló adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotás-ból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökkentésére. E feladat végrehajtása ér-dekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kor-mányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozat, amelynek célja a meg-előző másfél-két év eddigi kormányzati kezdeményezéseinek (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú tevékenységek) összefogása, megvalósításuk felgyorsítása, az állami erőforrások és intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése.

21

Összefoglaló

2008. július 1-jével jelentős változások léptek hatályba a cégeljárásban. Az egyik leg-fontosabb változás az ún. egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határidejének két munkanapról egy munkaórára való csökkentése, a másik az elektronikus cégel-járás kizárólagossá válása, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változás-bejegyzéseket). 2008 végén pedig a tevékenységek bejelentésének többször változott szabályainak korrekciójára került sor. Az életbe lépett intézkedések hatására a cég-bíróságokon 2008-ban is folytatódott az évek óta tapasztalt ügyforgalom emelkedése.

A vállalkozók adminisztrációs terheit is jelentősen csökkentik az engedélyezési és

hatósági eljárásokban bevezetett változások, valamint az építési szabályozás kor-szerűsítése. Az eljárások egyszerűsítése terén előrelépést jelent a 2008 végén módo-sult közigazgatási eljárásról szóló törvény. Az ügyintézés tekintetében a módosítás munkanap alapú határidőket szab meg, a 22 munkanap évről-évre 20 munkanapra csökken és ebben az ügyfél tájékoztatása is benne szerepel. Jelenleg folyik a hozzá kapcsolódó több száz jogszabály változtatása. Áttekintésre került és mintegy 25%-kal csökkent az összes szakhatósági engedélyezésre vonatkozó szabály, hogy a ha-tóságok ne egymásra várva késleltessék az eljárásokat. Folyik az állami nyilvántar-tások felülvizsgálata, hogy az állam ne kérjen az ügyféltől olyan információt, amely-lyel egyébként rendelkezik. Az építési szabályozás keretében 2008 szeptemberében 18 építési jogszabály módosult az építési beruházások megvalósítását megnehezítő problémák feloldása érdekében.

Az adózáshoz és a közterhekhez kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálata alapján azok kormányhatározatban előírt radikális mérséklésére vonatkozó javasla-tokat a Pénzügyminisztérium a 2009-es évi adójogszabályokra vonatkozó csomag ré-szeként elkészítette, azonban – a világ- és reálgazdasági folyamatok magyarországi hatására fi gyelemmel – az több alkalommal is módosult. Végül a 2009-re elfogadott adó- és járuléktörvény módosítások elsősorban az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentráltak. A módosítások több az adórendszer egyszerűsítését, a vál-lalkozásokat, így a KKV-kat érintő adó- és adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet is tartalmaznak, így 2009-től egyszerűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkt-k (ezen lehetőséggel körülbelül 130 000 vállalkozás élhet), valamint öt helyett

csak kétféle járulékalap kerül alkalmazásra. Az elmúlt időszakban azonban továbbra is születtek olyan jogszabályok is, amelyeket rögtön módosítani kellett.

A kkv-fejlesztési stratégiában is specifi kus célként kitűzött, az adófi zetők körének bő-vülését, az adóelkerülés arányának csökkentését célzó intézkedések eredményeiről rendszeresen beszámol a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság a jelentéseiben. Megállapításuk szerint a gazdaság kifehérítése érdekében hozott szigorító intézkedé-sek hatása eredményes volt, de az intézkedések hozadéka fokozatosan lecsökkent, a továbblépéshez további, más jellegű intézkedések szükségesek. Innentől kezdve az okok visszaszorítására koncentráló közép- és hosszú távú intézkedésekre van szük-ség a közbeszerzési rendszer felülvizsgálata, az adórendszer javítása, az ellenőrzések hatékonyságának javítása, a korrupció elleni fellépés, a szemléletváltás előmozdítása

22

Összefoglaló

(adótudatosság) és a gazdasági ügyekben az igazságszolgáltatás hatékonyságának ja-vítása terén.

Az Állami Számvevőszék a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működését vizsgáló 2008 márciusában publikált jelentésében megállapította, Magyarországon hi-ányzik a hosszú távú, a fejlesztési célokat támogató átfogó adóstratégia, miközben az EU-n belüli összehasonlításban – különösen a szomszédos EU országokhoz viszonyítva

– az adóterhek magasak. Az adórendszer átalakítására már évek óta folynak kísérletek, ténylegesen azonban a szerkezeti változások területén kevés történt, egészen a kéz-irat lezárásáig, 2009. április végéig. Mind a kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiája, mind a 2008 novemberétől 2009 áprilisáig működő, átfogó reformprogramot kidolgozó Reformszövetség hangsúlyozza, hogy a versenyképesség növeléséhez min-denekelőtt a foglalkoztatást és az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkentését kell megvalósítani. Erre részben 2009. július 1-től, részben 2010-től sor is kerül.

A kkv-stratégia beavatkozási területein kitűzött célok a kis- és középvállalkozások gaz-dasági teljesítményének javítását, versenyképességük növelését szolgálják. A hetero-gén magyar kis- és középvállalkozói szektor fejlesztését a gazdaságpolitikai eszközök (infl áció, kamatláb, adópolitika, versenypolitika, piacszabályozás) és a vállalkozóbarát jogi környezet mellett a vállalkozásfejlesztés aktív eszközei is biztosítják (pénzügyi eszközök és nem pénzügyi eszközök).

A vállalkozásfejlesztés egyik fontos eleme az uniós támogatások rendszere. 2006. jú-lius 1-jével a Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutódjaként létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amely 2008. május 1-jétől a fejlesztéspolitikáért felelős minisz-ter irányítása alá került. Az NFÜ-be kerültek a tárcáktól az Irányító Hatóságok, az ösz-szevonás révén csökkent a közreműködő szervezetek száma. Az Állami Számvevőszék 2008. szeptemberi jelentése szerint a változásokat erőteljes centralizálás jellemezte, a kormány saját hatáskörébe vonta a 2007-től rendelkezésre álló EU források mintegy negyede feletti döntési jogkört. A rendszernek két elvárást is teljesítenie kell. Egyrészt elvárják az adminisztráció-csökkenést, a szerződések gyorsabb megkötését és a meg-ítélt támogatások gyors kifi zetését, másrészt szigort és elővigyázatosságot feltételez-nek, hogy képes legyen megakadályozni a potenciális csalásokat. Mind 2008-tól, mind a válságkezelés részeként 2009-től a pályázati adminisztráció csökkentése érdekében számos változás került bevezetésre.

Az Európai Unióban Magyarország az elsők között alkalmazta a Jeremie-típusú pénz-

ügyi eszközöket. Elindult az Új Magyarország Mikrohitel Program, az Új Magyarország Portfóliógarancia Program és az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram, amelye-ket nyílt pályázati felhívással hirdetnek meg. A pályázatok alapján kiválasztják azokat a pénzügyi közvetítőket, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a vég-ső kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalatokhoz.

23

Összefoglaló

A vállalkozásfejlesztési intézmények és programok hatékonysága piaci mechanizmu-sok tesztelése alá kerül, a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások ská-lája bővül, más részről ez a folyamat gerjeszti a forrásokért folyó versenyt, lobbizást, erősödik a szervezetek önigazolásra irányuló tevékenysége. Továbbra is kérdés, hogy a lebonyolító intézményrendszer hatékonyságát hogyan lehet tovább javítani.

24

1. A makrogazdasági környezet változása

1.1. Makrogazdasági folyamatok

Az elmúlt években erősödő kettőség jellemezte a magyar makrogazdasági folyamato-kat. Az ezredforduló óta folyamatos és viszonylag gyors – 4% körüli – ütemű növeke-dés volt tapasztalható, amit a magyar gazdaság nyitottsága, az európai piacokhoz való gyors integrálódása, a beáramló külföldi működőtőke-befektetések, illetve a létrejött korszerű exportkapacitások jellemeztek. A reálgazdasági növekedés mellett ugyanak-kor folyamatosan érzékelhető volt a pénzügyi egyensúlyi mutatók kedvezőtlen alakulá-sa, ami rányomta bélyegét a reálgazdaság teljesítményére is.

A gazdaság növekedését gátló tényezők közül megemlíthető a kormányzati ciklusokon átívelő hosszú távú stratégia hiánya1, a magas államadósság, az államháztartási hiány, a folyó fi zetési mérleg hiánya, az aránytalan mértékű deviza alapú eladósodottság mind a vállalatok, mind a lakosság körében, a nagy elosztási rendszerek fenntarthatatlan-sága, magas állami redisztribúció, amelynek terhei rontják a gazdaság szereplőinek versenyképességét és csökkentik az önfi nanszírozási lehetőségeket, de ide sorolható a fejlett országokhoz képest alacsony teljesítmény és foglalkoztatottsági ráta, gyenge munka- és adómorál, a korrupció. 2008. harmadik negyedében a globális pénzügyi vál-ság következtében a vártnál élesebb negatív fordulat következett be a globális konjunk-túrában, mind az USA-ban, mind az EU-ban csökkent a gazdaság teljesítménye.

A fent említett tényezők együttes hatása megtörte az év elején még élénkülés jeleit mutató magyar gazdaság növekedését, a bruttó hazai termék 2008-ban éves átlagban csak 0,5%-kal bővült. Az ipar és az építőipar teljesítménye visszaesett (ipar: -0,3%, épí-tőipar: -5,1%). A beruházások egész évben folyamatosan zsugorodtak és éves átlagban is csökkentek (-3,0%), amiben a romló konjunkturális kilátások miatt visszafogott vál-lalati beruházási aktivitás mellett a közszféra beruházásainak csökkenése is szerepet játszott. A fogyasztás és a beruházások csökkenése miatt a belső felhasználás egésze is zsugorodott 2008-ban (-0,1%).

1 Jelentés a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről (0802) www.asz.hu

25


A nemzetközi konjunktúrának a korábban vártnál erőteljesebb romlása elsősorban az export szektoron keresztül érinti a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A külkeres-kedelmi termékforgalom bővülésének a korábbi években tapasztalt 10% körüli dina-mikája megtorpant (a 2008. évi nemzeti számlák szerinti export volumenindexe 4,6%). Az éves átlagos infl áció 6,1% volt. 2008-ban folytatódott a munkaerőpiaci mutatók ko-rábban megindult romlása, a negatív tendencia év végén erősödni kezdett. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyilvántartott regisztrált munkanélküliek száma 2008 de-cemberében elérte a 477 000 – 2009 márciusában pedig meghaladta az 564 000 – főt. Az előzetes becslések szerint az államháztartás hiánya a GDP kb. 3,4%-át teszi ki.

A 2008. évi makrogazdasági folyamatok alakulásáról, a magyar gazdaság helyzetéről további tájékoztatást adnak a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium negyed-évi rendszerességgel készülő átfogó elemző kiadványai.

26

1. A MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA

1.1.

tá

blá

zat:

Fo

nto

sab

b m

ak

rog

azd

asá

gi

mu

tató

k a

lak

ulá

sa 2

001

és

2008

kö

zött

Me

gn

eve

zés

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

GD

P t

erm

elé

s (v

olu

me

nin

de

x)

104,

110

4,1

104,

210

4,8

104,

010

4,1

101,

110

0,5

Ipa

r10

0,9

101,

610

6,0

103,

710

3,5

105,

510

6,4

99,7

Ép

ítő

ipa

r10

6,3

112,

496

,310

3,3

103,

310

1,7

92,3

94,9

Me

zőg

azd

asá

g11

6,2

90,1

99,8

153,

596

,594

,277

,414

3,0

Szo

lgá

lta

táso

k ö

ssze

sen

103,

810

510

4,1

102,

710

4,7

104,

710

1,1

98,8

Eb

bő

l:

Ke

resk

ed

ele

m, j

aví

tás,

szá

llá

she

ly-s

zolg

ált

atá

s, v

en

dé

glá

tás

106,

910

5,2

105,

510

2,9

104,

710

8,1

103,

497

,9S

záll

ítá

s, t

ávk

özl

és

103,

210

2,7

103,

010

6,2

103,

110

5,8

105,

610

0,1

Pé

nzü

gyi

te

vék

en

ysé

g, i

ng

atl

an

üg

yle

tek

, ga

zda

ság

i

szo

lgá

lta

tás

104,

410

7,4

104,

310

3,2

107,

110

6,3

102,

097

,7

Kö

zig

azg

atá

s, o

kta

tás,

eg

ész

ség

üg

yi, s

zoc

iáli

s e

llá

tás

100,

910

3,4

104,

610

1,0

103,

110

1,0

96,6

100,

7E

gyé

b k

özö

ssé

gi,

sze

mé

lyi

szo

lgá

lta

tás

105,

510

3,1

99,1

100,

610

3,3

101,

510

0,6

97,7

A G

DP

be

lfö

ldi

felh

asz

ná

lása

102,

210

6,2

106,

310

4,4

101,

410

1,8

99,0

99,9

Eb

bő

l Vé

gső

fo

gya

sztá

s10

5,0

109,

210

7,5

102,

410

3,1

102,

498

,299

,6B

rutt

ó á

lló

esz

kö

z-fe

lha

lmo

zás

105,

210

9,8

102,

210

7,9

108,

593

,810

1,5

97,4

Kü

lke

resk

ed

elm

i vo

lum

en

ind

ex

(n

em

zeti

szá

mlá

k s

zeri

nt)

Ex

po

rt10

8,1

103,

910

6,2

115,

011

1,3

118,

611

5,9

104,

6Im

po

rt10

5,3

106,

810

9,3

113,

710

7,0

114,

811

3,1

104,

0Á

lla

mh

ázt

art

ás

eg

yen

leg

e (

a G

DP

%-á

ba

n)*

(ES

A m

ód

sze

rta

n s

zeri

nti

**)

-4,1

-9,0

-7,2

-6,4

-7,8

-9,3

-4,9

-3,4

***

Fog

yasz

tóiá

r-in

de

x10

9,2

105,

310

4,7

106,

810

3,6

103,

910

8,0

106,

1Ip

ari

te

rme

lőiá

r-in

de

x10

5,2

98,2

102,

410

3,5

104,

310

6,5

100,

210

5,3

27


Me

gn

eve

zés

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

Kü

lke

resk

ed

elm

i m

érl

eg

eg

yen

leg

e M

rd d

oll

ár

-3,1

8-3

,28

-4,6

7-4

,78

-3,6

5-2

,92

-0,0

7-0

,35

Foly

ó fi

ze

tési

mé

rle

g e

gye

nle

ge

Mrd

eu

ró-3

,6-4

,9-5

,9-7

,1-6

,7-6

,8-6

,6-8

,9Fo

gla

lko

zta

tott

ak

szá

ma

100

0 fő

(15

–74

éve

s k

or)

3868

,338

70,6

3921

,939

00,4

3901

,539

30,1

3926

,238

79,4

Ak

tivi

tási

rá

ta,%

(15

–74

éve

s k

or)

52,8

52,9

53,8

53,8

54,5

55,0

54,9

54,6

Re

gis

ztrá

lt m

un

ka

né

lkü

lie

k s

zám

a é

v vé

gé

n 1

000

fő34

2,8

344,

935

9,9

400,

641

0,6

403,

444

5,0

477,

0K

ölt

ség

veté

si d

efi

cit

mil

liá

rd f

ori

nt

****

620,

315

37,9

1353

,613

20,0

1720

,822

17,3

1243

,089

5,2

A h

ázt

art

áso

k n

ett

ó p

én

züg

yi v

ag

yon

a m

illi

árd

Ft

9772

,310

616,

210

966,

912

000,

413

571,

515

199,

116

464,

915

508,

0

Forr

ás: N

FGM

(KSH

, PM

, MN

B ad

atai

ala

pján

)El

őző

év=1

00%

*ere

dmén

ysze

mlé

letű

egy

enle

g, ö

nkor

mán

yzat

okka

l egy

ütt,

előz

etes

**ES

A=Eu

rope

an S

yste

m o

f Acc

ount

s, a

Tan

ács

a 22

23/9

6/EK

ren

dele

téve

l lét

reho

zott

Inte

grál

t Gaz

dasá

gi S

zám

lák

Euró

pai R

ends

zere

, am

ely

telje

s eg

észé

ben

köte

lező

és

közv

etle

nül a

lkal

maz

andó

val

amen

nyi t

agál

lam

ban

***K

SH G

yors

tájé

kozt

ató:

A k

orm

ányz

ati s

zekt

or a

data

i 200

9. á

prili

s ht

tp://

porta

l.ksh

.hu/

pls/

ksh/

docs

/hun

/xftp

/gyo

r/krm

/krm

2081

2.pd

f **

**er

edm

énys

zem

léle

tű e

gyen

leg,

önk

orm

ányz

atok

kal e

gyüt

t

28


1.2. Gazdaságpolitikai környezet

1.2.1. Fejlemények a kis- és középvállalkozási politika területén

Ebben a fejezetben a kkv-politika legfontosabb elemeit, és néhány fontos fejleményt ismertetünk. A politikában kitűzött célok elérését szolgáló egyes eszközöket és intéz-kedéseket részletesen a jelentés vonatkozó fejezetei mutatják be.

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tör-

vény – amely uniós csatlakozásunkkal, 2004. május 1-jétől lépett hatályba, felváltva a kis- és középvállalkozásokról szóló 2000. január 1-jétől hatályban lévő 1999. évi XCV. számú első törvényt – 2007. december 1. óta nem változott. A törvény előírja a támoga-tások felhasználásának, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének felmérését és felhatalmazza a kormányt, hogy a támogatásokkal, a vállalkozói hitelekkel, a közbe-szerzésekkel, a kkv-szektor helyzetével, gazdálkodásával összefüggő, összesített ada-tokra vonatkozó adatszolgáltatás körét és rendjét rendeletben állapítsa meg. Az adat-szolgáltatást 2009-ig a 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet írta elő, 2009. január 17-től az 5/2009 (I. 16.) Korm. rendelet. A módosítás (formailag új rendelet kiadása) egyrészt szövegpontosítást jelent, másrészt a PSZÁF adatszolgáltatásának bővítését tartalmaz-za: a vállalati hitelportfóliók minőségének bemutatása céljából, ezentúl a hitelek minő-sítéséről is adatot kell szolgáltatnia. További változás, hogy a minisztériumok, előirány-zat-kezelők 2009-től szöveges beszámolót is kötelesek adni.

A kormány 2007. október 10-én fogadta el a kis- és középvállalkozások fejlesztésé-

nek 2007–2013. időszak közötti stratégiáját. A stratégiába foglalt beavatkozásokat több program (Üzletre hangolva program, a tudomány-, technológia- és innováció-po-litikai stratégia, a külgazdasági stratégia és a hozzájuk kapcsolódó cselekvési tervek, az Új Magyarország Fejlesztési Terv kkv-stratégia szempontjából releváns operatív programjai, Új Magyarország Vidékfejlesztési Program) valósítja meg. A stratégiában meghatározottaknak megfelelően a stratégia megvalósulásáról évente előrehaladási

jelentés kerül összeállításra. A 2008. decemberi első előrehaladási jelentésben a stra-tégia elfogadása óta eltelt rövid, nem teljes naptári évet lefedő időszak még nem adott lehetőséget érdemi hatáselemzésekre. Erre a stratégia által lefedett (nagy részben EU-s) programokkal összhangban, 2010 első negyedévében kerülhet sor. Az NFGM honlapján2 megtalálható jelentés alapját a stratégiában meghatározott mutatószámok

aktuális értékének megállapítása, valamint a bázis és a célértéktől való eltérés vizsgá-lata jelenti, amelyek mellett a négy fő beavatkozási területen – a szabályozási környe-

zet, a fi nanszírozás, a vállalkozói tudás és a vállalkozói infrastruktúra – bekövetkezett változások, a szektor fejlesztésére irányuló kezdeményezések, a kis- és középvállalko-zásokat érintő főbb programok és eredmények is röviden bemutatásra kerültek.

2 http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/helyzetelemzes

29


A szabályozási környezet területét érintően a kormány 2008. szeptember 10-ei ülésén fogadta el a „Kormány középtávú munkaprogramjának végrehajtásáról szóló” elő-

terjesztést. A közigazgatással összefüggő fejezetben célul tűzte ki a nemzeti szabá-lyozásból adódó vállalkozói adminisztratív terhek folyamatos, 2012-ig legalább 25%-os csökkentését, amellyel eleget teszünk az Európai Tanács felkérésének, hogy a tag-államok határozzanak meg az EU 2007 márciusában elfogadott döntéséhez hasonló adminisztratív tehercsökkentési célértékeket, valósítsanak meg szigorúan ütemezett stratégiákat a nemzeti jogalkotásból adódó adatszolgáltatási kötelezettségek csökken-tésére. A középtávú munkaprogramban foglalt feladat végrehajtása érdekében került elfogadásra a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati program-ról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozat, amely:

– rövid távú (jellemzően 2009. közepéig végrehajtható) intézkedéseket jelöl ki az adatszolgáltatási kötelezettségek gyors egyszerűsítése érdekében.

– az egyes fókuszterületekkel kapcsolatos hosszabb távú (2010) intézkedési terv előkészítését a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladatául jelöli ki.

A Korm. határozat célja a megelőző másfél-két év kormányzati kezdeményezéseinek (Deregulációs Program, Üzletre Hangolva, az egyes tárcáknál folyó ilyen irányú te-

vékenységek) összefogása, megvalósításuk felgyorsítása, az állami erőforrások és intézkedések hatékonyabb összpontosítása, valamint azok alapelveinek és kereteinek egységes kijelölése.

2008 végéig (illetve 2009 első hónapjaiban) a 17 rövid távú feladat közül 11 teljesítése részben megtörtént, részben a befejezés szakaszába került. Egy feladat – a közhite-les nyilvántartások közzétételére szóló javaslat – teljesítési határideje 2009. december 31, a feladatot az IRM megkezdte, prioritásként kezeli. Elmaradás öt feladat esetében tapasztalható, e téren a munka felgyorsítására, minőségi elemeinek erősítésére van szükség. A 2007. április 25-én jóváhagyott Üzletre hangolva programban meghatá-rozott intézkedések, valamint a 1058/2008. (IX.9.) Korm. határozatban előírt feladatok 2008-ban és 2009 elején megvalósított elemeit a jogszabályi fejezet megfelelő helyein

– cégalapítás, engedélyezés, hatósági eljárások, adóadminisztráció – ismertetjük.

A Korm. határozatban a hosszabb távú (2010) feladatnak megfelelően az NFGM kezde-ményezte a nemzeti szabályozásból származó vállalkozói adminisztratív terhek áttekintő vizsgálatának elkészítését a Bizottság által ajánlott SCM (Standard Cost Method) mód-

szer alapulvételével. Az adminisztratív terhek felmérésére kiírt közbeszerzési pályázat a költségvetési források korlátozottsága miatt még a nemzeti szabályozások tekintetében sem tűzhette ki célul a teljes körű felmérést. A megrendelő gazdasági tárca (1) az admi-nisztratív terhek szabályozási területek (83 fókuszterület) közti megoszlását illető gyors és reprezentatív áttekintő felmérést írt elő; (2) az előzetesen kijelölt területekre – adó- és járulékadminisztráció, engedélyezési eljárások, foglalkoztatáshoz kapcsolódó eljárások

– valamint a megrendelő által meghatározott további – az adminisztratív terhek maxi-mum 10%-át kitevő – szabályozási területekre vonatkozóan várja el a legnagyobb sú-lyú információszolgáltatási kötelezettségek (IO= Information Obligation) közül 150 darab

30


IO részletes felmérését; a vállalati szektor számára jelentett idő- és költségráfordítások meghatározását. A részletes felmérések eredményeinek felhasználásával az adott szak-területért felelős társtárcákkal közös kormányzati projekt keretében 2009. június 30-ig előterjesztés készül a kormány számára a szükséges intézkedésekről, annak érdekében, hogy Magyarország az Unió felé tett vállalását – a többi tagállamhoz hasonlóan – telje-síteni tudja. Cél továbbá olyan módszertan kidolgozása, amely lehetővé teszi a bürok-ratikus terhek változására vonatkoztatott előzetes (ex ante) hatásvizsgálat beillesztését a felelős szaktárcák jogalkotási rendjébe és stratégiájába.

A kormányhatározatban meghatározott feladatokon túlmenően öt területtel kapcsolat-ban – adó és járulékadminisztráció csökkentése (PM), engedélyezési eljárások kor-szerűsítése (IRM), foglalkoztatási adminisztráció mérséklése (SZMM), lánctartozások visszaszorítása, fi zetési fegyelem fokozása (NFGM), pályázati adminisztráció (NFGM-NFÜ) – felmerült az illetékes tárcák vezetésével munkacsoportok felállítása. (Ezek kö-zül a foglalkoztatás és a lánctartozások és a fi zetési fegyelem megszilárdítása területén a munkacsoportok már megalakultak.) A munkacsoportok célja a Korm. határozatban nem szereplő, további intézkedések kidolgozása ezeken, a vállalkozások működését meghatározó területeken, amelyek rövid távon képesek megoldást találni a gyakorlat-ban felmerült nehézségekre és szabályozási problémákra.

A szakmai szövetségek és érdekképviseletek, valamint a kormányzati szervek közöt-ti együttműködés és párbeszéd további erősítése céljából a 1052/2008 (VIII. 2) Korm. határozattal létrehozásra került a Gazdasági Egyeztető Fórum. A Fórum létrehozását a kormány azzal indokolta, hogy egy olyan rendszeresen ülésező konzultációs fórum kerüljön kialakításra, amely szakmai egyeztetésre ad lehetőséget a vállalkozások mű-ködési feltételeit, illetve az üzleti környezetet érintő legfontosabb kérdésekről. A tervek szerint a Gazdasági Egyeztető Fórum gazdasági oldala a fenti öt munkacsoport mind-egyikébe 2–2 tagot delegál annak érdekében, hogy a vállalkozók javaslatai közvetlen formában becsatornázásra kerülhessenek a kormányzati munkába.

A Fórum mellett továbbra is fennmarad – a kkv-törvényben szabályozott –Vállalkozásfejlesztési Tanács, amelynek munkájában jellemzően a mikro-, és kisvállal-kozói érdekképviseleti szervezetek vesznek részt.

A kkv-stratégia kiemelten hangsúlyos területe a fi nanszírozás. A fi nanszírozáshoz jutás elősegítését, a fi nanszírozási források bővítését kötött célú állami támogatások (eu-rópai uniós társfi nanszírozású és hazai forrású pályázatok), illetve államilag támoga-tott fi nanszírozó eszközök (hitelprogramok, garanciák, illetve tőkeprogramok) szolgál-ják olyan területeken, ahol a piac a saját eszközeivel nem tudja kielégítően megoldani a szektor fi nanszírozását.

31


A kkv-törvény által külön nevesített hazai forrásból, a Kis- és Középvállalkozói

Célelőirányzatból 2008-ban a roma vállalkozások és a versenyképes tudás támogatása pályázatok kerültek meghirdetésre. A pályázatokon 133 nyertes 706,7 millió Ft támoga-tást kapott. 2008 decemberében meghirdetésre került további 2 pályázati konstrukció

– vállalkozói aktivitás ösztönzése, roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított beruházásainak támogatása – amelyekre 2009-ben lehet pályázatot benyújtani.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Operatív Programjai keretében meghirdetett pá-lyázatokra 2008-ban (csak az adott időszak eseményeit tekintve) az NFÜ adatszolgál-tatása alapján 4 258 mikro-, kis- és középvállalkozás adott be projekttervet, 287 Mrd Ft-ot meghaladó támogatási igénnyel. A támogatottak száma 3 259 volt, 120 Mrd Ft-ot meghaladó megítélt támogatással. A támogatott fejlesztések összköltsége több mint 336 Mrd Ft volt.

Mind 2008-tól, mind a válságkezelés részeként 2009-től a pályázati adminisztráció csökkentése érdekében számos változás került bevezetésre. A 2009. évi pályázati ki-írások inkább a munkahelyteremtésre és -megőrzésre helyezik a hangsúlyt.

Aktív fejlesztéspolitikai eszközök felhasználásával, az NFGM közreműködésével ki-dolgozásra került több, a hazai kkv-szektor megerősítését célzó új pénzügyi program.

Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében a közvetítőként kiválasztásra kerülő pénzügyi szervezetek kedvező kondíciójú mikrohitel refi nanszírozási forráshoz juthat-nak annak érdekében, hogy a kereskedelmi banki módszerekkel nem a kívánt mérték-ben fi nanszírozott magyarországi mikrovállalkozások számára fejlesztési hitelt nyújt-sanak. Az Új Magyarország Portfoliógarancia Program célja a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése a hitelhez jutás lehetőségeinek javításával. Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram olcsó refi nanszírozási forrást kí-ván biztosítani a közreműködő kereskedelemi bankok számára, akik azt a kis- és közép-vállalkozások 10-től 100 millió forintig terjedő beruházási hitelezésére fordíthatják. 2009. február 23-án kiírásra kerültek az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramra vonat-kozó, kockázati alapkezelő társaságoknak szóló pályázatok. A Program keretein belül közel 35 milliárd forintnyi forrás áll a KKV-k rendelkezésére. A támogatáshoz kockázati alapkezelő társaságokon keresztül juthatnak hozzá.

Mivel a 2008. év végi nemzetközi pénzügyi válság következtében kedvezőtlenül alaku-ló gazdasági körülmények közvetett hatásai fokozottan érintik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat a kormány 2008 végén és 2009 elején több a kkv-szektor megerősítését célzó, gazdaságélénkítő intézkedést léptetett életbe. Az 1 400 milliárd forintos válság-

kezelő és gazdaságélénkítő csomag elemei a következőkből állnak:

32


KKV-csomag elemei

2009–2010: közel 1 400 Mrd Ft közvetlen forrás a vállalkozásoknak

Hitel Támogatás uniós forrásból

Mikrohitel (48,595 Mrd Ft GOP, 10 Mrd Ft KMOP) 58,595 Mrd Ft Kötött célú állami támogatások

KKV-hitel (25 Mrd Ft JEREMIE és 25 Mrd Ft MFB Zrt. forrás) 50 Mrd Ft

– ÚMFT:

(ebből: akár 40%-

os előleg ~ 100

Mrd Ft)

500 Mrd Ft

MFB-konstrukciók (kereskedelmi bankokon keresztül) 160 Mrd Ft

– ÚMVP: 400 Mrd FtForgóeszközhitel

(90 Mrd Ft takarékszövetkezetektől és 43 Mrd Ft GOP, 7 Mrd Ft KMOP)

140 Mrd Ft

Kamattámogatás Tőke

Széchenyi Kártya megduplázott kamattámogatás 2 Mrd Ft

Új Magyarország

Kockázati Tőke

(GOP 30,870 Mrd Ft +KMOP 4,036 Mrd Ft)Japán-magyar koc-

kázati tőkealap

34,906 Mrd Ft

26 Mrd Ft

Garancia

Portfóliógarancia (25,320 Mrd Ft GOP, 2,897 Mrd Ft KMOP) 28,217 Mrd Ft

Rendelkezésre álló valós keret: 1 399,8 Mrd Ft

A fi nanszírozás bővítését célzó eszközöket és intézkedéseket részletesen mutatják be a jelentés vonatkozó fejezetei, elsősorban a 4. fejezet. A gazdasági válsággal kapcso-latos intézkedésekről külön válságkalauz tájékoztatja a vállalkozókat: http://www.kor-manyszovivo.hu/page/valsagkalauz

A KKV-csomag egyik eleme a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által koordinált Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz (ÚMVP) kötődik. Az ÚMVP keretében 2007–2013 között hazánk mintegy 1 300 milliárd forint támogatás felhasz-nálására jogosult, amely teljes egészében a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az ÚMVP négy intézkedéscsoportja közül a vidékfejlesztési tengely, az ún. hármas tengely programjai 2008. október 18-tól nyíltak meg. A programokat úgyneve-zett Leader-szemlélettel valósítják meg, ami azt jelenti, hogy a különböző projekteket jórészt helyi összefogáson alapuló együttműködéssel szeretnék létrehozni. A prog-ramok fi nanszírozására összességében mintegy 140–150 milliárd forint áll rendelke-zésre. A programok megvalósítása során kiemelt szerepet kap a mikrovállalkozások

fejlesztése, elsősorban a vidéki új munkahelyek teremtése érdekében. Emellett fejlesz-teni kívánják a mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő helyi turisztikai vállalkozások megalapítását is. A turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 137/2008 (X.18.) FVM rendelet alapján adható támogatások ügyfelei a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett a természetes személyek, non-profi t szervezetek, egyházi jogi személyek és települési és kisebbségi önkormányzatok, társulások lehetnek. A mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére nyújtandó tá-

33


mogatások részletes feltételeiről a 136/2008. (X.18.) FVM rendelet szól. Itt a természe-tes személyek mellett a mikrovállalkozások (gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó) nyújthatnak be támogatási kérelmet fejlesztéseinek támogatására, a meg-kezdett vagy tervezett gazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, gazdaságon kívül végzett tevékenységre és egyéb meghatározott tevékenységekre, mint a fejlesz-teni kívánt tevékenységhez kötődő eszközök; a gazdasági tevékenységgel érintett épü-lethez vagy épületrészhez kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; minőségbiz-tosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése.

Az ÚMVP stratégiailag kapcsolódik a GOP–ban megfogalmazott fő célhoz, azaz „a ma-gyar gazdaság tartós növekedésének elősegítése a produktív szektor versenyképessé-gének erősítése révén”.

Az ÚMVP első és harmadik intézkedéscsoportjára azonban lehatárolást szükséges tenni a GOP-pal szemben.

– a GOP nem támogat olyan innovációs és technológiai parkot, amely olyan innovációs klaszterhez kapcsolódik, amely az Európai Közösséget létrehozó szerződés 1. sz. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek termelésé-re, feldolgozására vagy forgalomba hozatalára irányul;

– a GOP nem támogat olyan projekteket, amelyeket mezőgazdasági vállalko-zások hajtanak végre; (olyan természetes vagy jogi személyek, amelye net-tó árbevételének vagy adóalapba beszámított bevételének több, mint 50%-át TEÁOR szerinti mezőgazdasági tevékenység teszi ki);

– A GOP kizárja azon mikrovállalkozások beruházásait, amelyek projektjeiket vi-déki településeken3 valósítják meg.

Az ÚMVP feladata a beruházásaikat vidéki településeken megvalósító mikrovállalko-

zások támogatása. (Az ÚMVP intézményeit a 3.12. fejezet ismerteti.)

A kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének ösztönzése érdekében kiemelt feladat a magyar exportőr KKV-k jelenlegi exportpiacainak megtartása, új piaci lehető-ségek felderítése, és a jelenleg még nem exportáló, de versenyképes árualappal ren-delkező cégek külpiacra juttatása. Ezen cél megvalósítása érdekében az ITD Hungary Zrt. – amelynek üzletfejlesztési tevékenységében szemléletbeli és módszertani vál-tozások történtek 2008-ban – megkezdte az Exportösztönzési Akcióterv kidolgozását, kialakításra került az ágazati ügyfélmenedzsment rendszer, amelynek eredményeként az ágazati menedzserek mintegy 600, jelentős export-potenciállal rendelkező kis- és közepes vállalkozással építettek ki személyes kapcsolatot. A kereskedelemfejlesztés

további fontos eleme a pályázati rendszer korszerűsítése. A kereskedelemfejlesztési (exportőr) pályázati anyag 2008. évben kidolgozásra került. Ennek lényege, hogy a ma-gyar KKV-k külpiaci megjelenését komplexen támogassa, vagyis egy pályázat keretén

3 Vidéki településnek minősül az a városnak nem minősülő település, amelyre az alábbi két állítás közül valamelyik teljesül: népsűrűsége nem nagyobb, mint 100 fő/km², vagy állandó népessége nem haladja meg az 5 000 főt.

34


belül legyen lehetőségük a műszaki-infrastrukturális fejlesztések és a piaci megjele-néshez kapcsolódó közvetlen költségek tekintetében támogatást igényelniük.

Az építőipari ágazat problémáinak enyhítésére 2008 végén és 2009 elején több intéz-kedés született, amelyek a bürokratikus terhek felszámolását, az iparág kifehérítését, a vállalkozói terhek csökkentését célozzák. 2008 novemberében mintegy 1 800 milliárd forint értékű beruházás-élénkítő, belső keresletet növelő csomag került meghirdetésre, amelyről az Építési Piactér nevű internetes felületen lehet tájékozódni http://www.nfu.hu/epitesugyi_kereso. Megemelték az uniós pályázatoknál a projektgazdák részére fo-lyósított előleget, a tisztességes piaci magatartás fenntartása érdekében kihirdették a 2009-es évre vonatkozó rezsióradíjat, az állami és önkormányzati nem fi zetések meg-szűntetésére az uniós pályázatoknál 2009. április 1-jétől bevezetésre került a késedelmi kamat fi zetésének intézménye. 2008-ban több mint 30 jogszabály módosult a gyorsabb építésügy kialakítására.

A kézirat lezárásával egyidejűleg, 2009. április 28-án mutatta be az Európai Bizottság elnökének a 2009. április közepén alakult új, válságkezelő kormány a „Válságkezelés

és bizalomerősítés” címet viselő cselekvési tervét, amelynek céljai négy csoportba sorolhatók: az első a válság rövid távú hatásainak kezelése, benne a pénzügyi rendszer stabilitásának megerősítése, a krízis miatt veszélyeztetett munkahelyek megőrzése, az európai uniós források könnyebb felhasználása, valamint a pénzügyi válság okoz-ta likviditáshiány enyhítése. A második a gazdasági egyensúly helyreállítását szolgá-ló intézkedések. A harmadik a gazdasági növekedés ösztönzése, amely, elsősorban adócsökkentést és a foglalkoztatás növekedését (nagyobb munkaerőpiaci aktivitást) célzó lépéseket tartalmaz. A negyedik a külső bizalom helyreállítását célozza. A prog-ram a rövid távú válságkezelésen belül külön fejezetben foglalkozik a kis- és középvál-lalkozások fi nanszírozását segítő programokkal, benne a már említett 1 400 Mrd Ft-os válságkezelő és gazdaságélénkítő programmal, a Magyar Fejlesztési Bank tevékeny-ségének bővítésével, valamint uniós források felhasználásának további könnyítésével. A kis- és középvállalkozások megjelennek a kormányprogram gazdasági növekedés ösztönzését szolgáló gazdasági versenyképesség erősítő intézkedései között mint cél-csoport, az agrárium, a beruházásélénkítés és exportösztönzés területén.

1.2.2. Az Európai Unió és a kis- és középvállalati szektor

Az Európai Bizottság számos, kifejezetten az európai KKV-k támogatását szolgáló szakpo-litikai intézkedést dolgozott ki. A Bizottság „modern kkv-politikája”

4 a „Gondolj először

a kicsikre!” („Think Small First”) elvet igyekszik alkalmazni, hogy egyszerűbbé tegye a KKV-k számára az üzleti környezetet, csökkentse adminisztratív költségeiket, egyszerű-sítse és felgyorsítsa az általuk elvégzendő eljárásokat, javítsa hozzáférésüket a piachoz

4 A Bizottság közleménye: A Közösség lisszaboni programjának végrehajtása Modern kkv- politika a növekedésért és a foglalkoztatásért , COM (2005) 551 végleges 10. 11 .2005.

35


és megkönnyítse versenyképesebbé válásukat. A Bizottság kkv-stratégiájának felülvizs-gálatát5 követően 2008. június 25-én az Európai Bizottság elfogadta Európai kisvállalati intézkedéscsomagját („Small Business Act” – SBA) 6,valamint az azt kísérő hatásvizs-gálatot, és javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság és a tagállamok által meghozandó szakpolitikai intézkedésekre. Az intézkedéscsomag célja, hogy a KKV-k az uniós és nem-zeti szintű politikai döntéshozatali folyamat központi szereplőivé váljanak.

Az intézkedéscsomag tíz elvet fektetett le, amelyek kkv-barát szakpolitikák kidolgozá-sát és végrehajtását kívánják segíteni mind közösségi, mind tagállami szinten. Az irány-elvek következők:

I. Olyan környezetet kell teremteni, amelyben a vállalkozók és a családi vállalkozá-sok boldogulhatnak, és amely díjazza a vállalkozói készséget.

II. Biztosítani kell azt, hogy a csődbe jutott becsületes vállalkozók gyorsan megkap-ják a lehetőséget az újrakezdéshez.

III. A „Gondolj először a kicsikre!” elvnek megfelelő szabályokat kell alkotni.IV. A közigazgatási rendszereknek meg kell felelniük a KKV-k szükségleteinek.V. A szakpolitikai eszköztárat hozzá kell igazítani a KKV-k szükségleteihez: meg kell

könnyíteni a KKV-k részvételét a közbeszerzési eljárásokban, és jobban ki kell használni a KKV-k állami támogatásának lehetőségeit.

VI. Meg kell könnyíteni a KKV-k fi nanszírozáshoz jutását, továbbá olyan jogi és üzleti környezetet kell teremteni, amely támogatja a kereskedelmi tranzakciókhoz kap-csolódó fi zetések időben történő teljesülését.

VII. Segíteni kell a KKV-kat abban, hogy nagyobb mértékben élvezhessék az egységes piac nyújtotta előnyöket.

VIII. Elő kell segíteni a KKV-k szaktudásának fejlesztését és az innováció valamennyi formáját.

IX. Lehetővé kell tenni a KKV-k számára, hogy a környezetvédelmi kihívásokat üzleti lehetőségekké alakítsák.

X. Ösztönözni és támogatni kell a KKV-kat, hogy részesüljenek a növekvő piacok elő-nyeiből.

Az elvek gyakorlatba való átültetéséhez az SBA-ben konkrét jogszabály alkotási javas-latok kerültek megfogalmazásra, amelyeket a Bizottság különálló dokumentumokban kívánt benyújtani.

5 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Kis- és középvállalkozások – megoldás a további növekedésre és a jobb munkahelyteremtésre A modern kkv-politika félidős felül-vizsgálata Brüsszel, 4.10.2007 COM(2007) 592 végleges

6 A Bizottság közleménye a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: „Gondolj először a kicsikre!” Európai kis-vállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act Brüsszel, 25.6.2008 COM(2008) 394 vég-leges http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sba/com_2008_394_sba.pdf

36


1. Az új, állami támogatásokra vonatkozó általános csoportmentességi rendelet, amely az állami támogatási szabályok egyik legfontosabb eleme. Elfogadására 2008. au-gusztus 6-án került sor7. Keretében a korábban hatályos csoportmentességeket és az új területeket (nagyvállalatok esetében: innováció környezetvédelem, kutatás-fej-lesztés; KKV-k esetében: kockázati tőke-intézkedések) egyetlen eszközben egyesítet-ték. A rendelet hatálya alá tartozó programok esetében a tagállamok a Bizottságnak történő előzetes bejelentés nélkül nyújthatnak támogatást. A rendelet különösen azért fontos a KKV-knak, mert külön szabályokban rendelkezik a kizárólag KKV-knak szóló beruházási és foglalkoztatási támogatásokról, amellett, hogy a rendelet 26 in-tézkedése kivétel nélkül a KKV-k rendelkezésére áll, a KKV-k valamennyi fejlődési szakaszán végigkísérhetik azokat: segíthetnek a fi nanszírozási lehetőségek elérésé-ben, a kutatás-fejlesztés, az innováció, a képzés, a foglalkoztatás, a környezetvédel-mi intézkedések stb. területén.

2. Az európai magántársaság státuszának (European Private Company) (Société privée européenne, SPE) létrehozása, amelynek javaslatát a Bizottság az SBA-val egy idő-ben készítette el. Kidolgozásának az volt a célja, hogy csökkentsék a jelenleg a ha-táron átnyúló tevékenységet folytató KKV-kra nehezedő terhet, hiszen azoknak kü-lönböző cégformában kell létrehozniuk leányvállalataikat minden olyan tagállamban, ahol üzleti tevékenységet kívánnak folytatni. A gyakorlatban az SPE azt jelentené, hogy a KKV-k a vállalataikat ugyanolyan formában hozhatnák létre függetlenül attól, hogy saját tagállamukban, vagy egy másikban folytatnak-e tevékenységet. Az SPE-forma választása a vállalkozónak időt és pénzt takarít meg a jogi tanácsadás, a me-nedzsment és az adminisztráció tekintetében. Az ötletet számos tagország ellenzi.

3. Csökkentett áfa-kulcsokról szóló irányelv – Az Európai Unió Tanácsa 2009. március 10-én megállapodásra jutott a kedvezményes áfakulcs állandó időkorlátozás nélküli alkalmazási lehetőségéről az ezt igénylő tagállamok számára egyes nagy élő-munka igényű szolgáltatásokra, az éttermi szolgáltatásokra és a könyvekre, bármilyen fi zi-kai adathordozón. A kedvezményes kulcs használata nem kötelező csak lehetőség, számos tagország ellenállása okán8.

Ezeken túlmenően az intézkedéscsomag részeként az alábbi javaslatok kerültek kidol-gozásra:

– Az ÁFA-számlázásra vonatkozó szabályok megújítására, egyszerűsítésére és harmonizálására irányuló jogalkotási javaslat, a vállalkozások terheinek csökkentése céljából. A Bizottság 2009. január 28-án tett javaslatot az új jog-szabályra9.

– Késedelmes fi zetésekről szóló 2000/35/EK irányelv módosítása. E kötelezett-ségvállalás alapján a Bizottság 2009. április 8-án új politikai megközelítést ja-vasolt a késedelmes fi zetések visszaszorítására, és lényeges változtatásokat

7 A Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalma-zásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítá-sáról (általános csoportmentességi rendelet).

8 http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/HU/misc/107209.pdf9 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2009:0020:FIN:EN:PDF

37


terjesztett elő az erről szóló 2000. évi irányelvvel kapcsolatban. A Bizottság úgy véli: a hatóságoknak jó példával kellene elöl járniuk és főszabály szerint 30 napon belül ki kellene egyenlíteniük számláikat. Mindeközben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy felgyorsítja az áruk és szolgáltatások kifi ze-tését a számlák kiegyenlítésére szabott határidők maximális tiszteletben tar-tása érdekében, és a fi zetés idejét számos esetben a jelenleg hatályos határ-időknél is rövidebbre csökkenti.

A Bizottság kérésének megfelelően az Európai Parlament 2008. december 4-ei állás-foglalása után az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009. január 14-én ajánlá-sokkal kiegészítve, a Régiók Bizottsága 2009. február 12-én hagyta jóvá az intézkedés-csomagot. Az intézkedéscsomaghoz kapcsolódóan a Versenyképességi Tanács 2008 decemberében cselekvési tervet10 fogadott el. Az abban foglalt intézkedések időben történő végrehajtása döntő fontosságú abban, hogy a KKV-k jobban megbirkózzanak a jelenlegi piaci nehézségekkel. http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/sba_implementation.htm

Az intézkedéscsomag irányelveinek gyakorlatba történő átültetése keretében a Bizottság több további intézkedést is kezdeményezett, így 2009 februárjában kezdő vállalkozók kül-földi szakmai tapasztalatszerzését támogató „Erasmus fi atal vállalkozóknak” programot indítottak útnak, amelynek célja, hogy elősegítse a tapasztalatcserét és képzést azáltal, hogy a kezdő vállalkozóknak lehetőséget biztosít tapasztalt vállalkozóktól való tanulásra és nyelvtudásuk fejlesztésére. A program magyarországi koordinátora az ITD Hungary Enterprise Europe Network irodája www.enterpriseeurope.hu, amely tájékoztatást és segítséget nyújt az EU szakpolitikáinak, programjainak és fi nanszírozási forrásainak el-érésében is. Tevékenységét részletesen a 3.7. fejezet mutatja be.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag végrehajtó intézkedései közé tarto-zik az első ízben 2009. május 6. és 14. között megrendezett, „Az Európai Kis- és

Középvállalkozások Hete 2009” elnevezésű kampány http://european-sme-week.eu. A program keretében több mint 200 KKV-kal kapcsolatos és KKV-knak szóló programra került sor az EU tagországokban. A rendezvénysorozat a vállalkozói létforma népsze-rűsítése mellett tájékoztatást nyújtott az európai és nemzeti szinten rendelkezésre álló támogatásokról, illetve segítséget adott a vállalkozásalapításhoz, az egyes tevékeny-ségek továbbfejlesztését szolgáló új ötletek feltárásához, továbbá a személyre szabott információk és támogatási lehetőségek felkutatásához. Magyarországon mintegy 30 konferenciára, szakmai találkozóra, konzultációra, tréningre került sor az ország külön-böző városaiban, régióiban. A program keretében tartott hazai rendezvényeket a regio-nális kereskedelmi és iparkamarák, szakmai érdekképviseleti és gazdálkodó szerveze-tek hívták életre.

10 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/docs/sba/sba_action_plan.pdf

38


Az Európai Kis- és Középvállalkozások Hete keretében kerültek kihirdetésre a 2008–2009-es Európai Vállalkozói Díj11 nyertesei. A díjat az Európai Bizottság Vállalkozás és Ipar Főigazgatósága 2005-ben alapította, a vállalkozási kedvet regionális szinten ösztönző kiemelkedő kezdeményezések elismerése és jutalmazása céljából öt kate-góriában. Magyarországot a Miskolc Holding Zrt. „Anti-Bureau”programja és a NIT-AFT Fuvarozási és Logisztikai Oktatási Központ „Kamionsuli komplex képzési program” képviseli. Előbbi lett a Bürokrácia visszaszorítása kategória nyertese. www.miskol-cholding.hu

Az intézkedéscsomag végrehajtásának keretében 2008 novemberétől megújult formá-ban látogatható az „Európa Önökért – Vállalkozások” portál (http://europa.eu/youreu-rope/business), amely többnyelvű információkat és online állami szolgáltatásokat nyújt a vállalkozóknak az egyes tagállamokban történő vállalkozás feltételeiről, elindításáról és működtetéséről. A portálon internetes kormányzati szolgáltatást nyújtó oldalakhoz vezető linkek is találhatóak, valamint információ szerezhető az egyes tagállamokban jelen levő vállalkozás-támogatási szolgáltatásokról és fi nanszírozási lehetőségekről is.

Az Európai Unió számos támogatást biztosít különböző formákban a kis- és középvál-lalkozások számára. A rendelkezésre álló főbb programok, fi nanszírozási lehetőségek között segít eligazodni az alábbi Európa szerverről letölthető dokumentum: http://ec.eu-ropa.eu/enterprise/entrepreneurship/index_en.htm

A támogatási programok négy kategóriába sorolhatók: – tematikus támogatási lehetőségek – strukturális alapok – pénzügyi eszközök – támogatások a KKV-k nemzetközivé tételére.

Az Európai Bizottság különböző szervezeti egységei által kidolgozott tematikus jellegű

és konkrét célokhoz (környezetvédelmi, kutatási vagy képzési) kapcsolódó fi nanszíro-zási programokra a kis- és középvállalkozások rendszerint közvetlenül pályázhatnak. E programok közé tartozik a 2007-ben indult hétéves, hetedik kutatási és technológia-

fejlesztési keretprogram (FP7), amely különböző programjai révén különleges fi gyel-met fordít a KKV-kra. Részletes információkkal Magyarországon a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) szolgál. http://www.nkth.gov.hu

Ugyancsak a tematikus támogatási lehetőségekhez tartozik a 2007. január 1-jén indult a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) (2007–2013)

12, amelynek elsőd-

leges célja a kutatási eredmények gyakorlati felhasználásának elősegítése, és amely kiemelten támogatja a kis- és középvállalkozásokat. A program költségvetése 2007–

11 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/smes/awards/index_hu.htm 12 New Framework Programme on Competitiveness and Innovation (CIP) (Brüsszel, 6.4.2005

COM(2005) 121 végleges 2005/0050 (COD))

39


2013 között 3 621 millió euró. A keretprogram részévé vált, a 2006 végéig önálló prog-ramként működött Többéves Vállalat- és Vállalkozásfejlesztési Program (MAP). A CIP célja az innováció ösztönzése és a gazdasági növekedés biztosítása, támogatja a meg-újuló energiaforrások, a környezeti technológiák, valamint az információs és kommu-nikációs technológiák (IKT) jobb kihasználását. A következő három konkrét program alkotja:

– Vállalkozásfejlesztési és Innovációs program (EIP) (2 166 millió euró) – IKT politika támogatási programja (728 millió euró) – Intelligens energia Európa program (727 millió euró)

A strukturális alapok célja a régiók fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek csök-kentésének segítése, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió előmozdítása az Európai Unión belül. 2007–2013 közötti forrásai az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a (Európai Mezőgazdasági) Vidékfejlesztési Alap, a JEREMIE és a JASMINE kezdeményezések.

A JEREMIE az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund, EIF) és az Európai Befektetési Bank (European Investment Bank, EIB) közös kez-deményezése. Célja, hogy javítsa a mikro-, kis- és középvállalkozások fi nanszírozási lehetőségeit, különös tekintettel a mikrohitelre, kockázati tőke fi nanszírozásra vagy ga-ranciákra, és egyéb innovatív fi nanszírozási formákra.

A JASMINE – az európai mikrofi nanszírozási intézmények támogatásáról szóló együt-tes fellépés az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Alap, valamint az Európai Beruházási Bank közös kezdeményezése; a JEREMIE program kiegészítése. A program rendeltetése, hogy megkönnyítse az olyan kisvállalkozások, illetve önálló vállalkozói te-vékenységet folytatni szándékozó munkanélküliek és pillanatnyilag munkaviszonnyal nem rendelkező személyek részére a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférést, akik nem férnek hozzá a hagyományos banki szolgáltatásokhoz. A program 2009-ben indul egy hároméves kísérleti fázissal, 50 millió euró kezdeti tőkével.

A pénzügyi eszközök keretébe tartozó programok nem biztosítanak közvetlen fi nanszí-rozást a KKV-k részére, azok kezelését rendszerint pénzügyi közvetítők – mint például bankok, hitelintézetek vagy befektetési alapok – végzik. Céljuk, hogy növeljék a KKV-k rendelkezésére álló hitelek mennyiségét és arra ösztönözzék a közvetítőket, hogy bővítsék a KKV-k rendelkezésére álló hitelezési kapacitásaikat. Ezek közé tartoznak a Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) által biztosított pénzügyi eszkö-zök az EIF kezelésében, az EIF saját beruházásai, valamint az EIB hitelei.

Az EIB azokban az országokban növeli kihelyezéseit, amelyek az átlagosnál jobban megszenvedték a pénzügyi válság hatásait, az így nyújtott források elsősorban a KKV-k támogatására szolgálnak. Az EIB a 2009. január 26-án aláírt hitelszerződés értelmében 440 millió euró fejlesztési hitelt nyújt Magyarországnak. A 25 éves lejáratú hitelből fede-zi a magyar állam az ÚMFT 2,5 milliárd eurós GOP nemzeti hozzájárulását.

40


Az Európai Bizottság 2009. április 8-án tette közzé az állami támogatásokat összeg-

ző mutatórendszer (State Aid Scoreboard)13 különkiadását, amely a pénzügyi válságra tekintettel a tagállamok által elfogadott és a Bizottság által felülvizsgált és összehan-golt intézkedésekre összpontosít. A Bizottság által 2009. március végéig jóváhagyott, a pénzintézetek támogatására szolgáló válságkezelő intézkedések teljes összege meg-közelítőleg 3 000 Mrd eurót tesz ki, amely a garanciarendszerek (2 300 Mrd euróig), a feltőkésítési programok (közel 300 Mrd euró), valamint az egyéni bankok és pénzinté-zetek javára végrehajtott ad hoc megmentési és szerkezetátalakítási intézkedések (kb. 400 Mrd euró) teljes összegének felel meg. Az állami támogatások tényleges összér-téke ennél lényegesen alacsonyabb lesz, mert az állami kezességvállalások állami tá-mogatási eleme általában a garantált összegnek csupán egy csekély hányadát teszi ki.

Az intézkedések politikai kereteit a Bizottság 2008 októbere és 2009 februárja között elfogadott közleményei biztosítják, amelyek alapján az intézkedések a belső piac egy-ségességének megőrzése mellett és a tagállamok közötti káros támogatási verseny elkerülésével végrehajthatók: így a 2008. október 13-i „bankokról szóló közlemény”-(IP/08/1495) a 2008. december 5-i „feltőkésítési közlemény”(IP/08/1901) és a 2009. feb-ruár 25-i „értékvesztett eszközökről szóló közlemény”(IP/09/322)14.

Ezenkívül az állami támogatási intézkedésekről szóló 2008. december 17-i ideiglenes

keretrendszer15

, amelyet 2009 februárjában módosítottak, további eszközöket biztosít a tagállamok számára a hitelmegszorítás reálgazdaságra kifejtett hatásának kezelésé-hez. Kidolgozására a Bizottság által 2008. november 26-án elfogadott, az európai gazda-

sági fellendülés tervéről szóló közleményhez16 kapcsolódóan került sor, amelynek célja, hogy irányítsa Európa talpra állását a pénzügyi válságból. A közlemény szellemében az Európai Tanács 2008. december 11–12-i ülésén jóváhagyott egy európai gazdaságélén-kítési tervet, amelynek összege az Európai Unió GDP-jének körülbelül 1,5%-át, mintegy 200 Mrd eurót tesz ki. Ebből 30 Mrd eurót jelent az uniós hozzájárulás, a többit a tag-államokra bízzák. Az Európai Beruházási Bank szerepvállalásának e 30 Mrd euróval történő növelése 2009–2010-ben elsősorban a kis- és középvállalkozásokat szolgálja.

2009. március végéig a Bizottság tíz tagállamban mintegy 25 állami intézkedést hagyott jóvá, köztük Magyarország támogatási programjait

17, melyek célja a reálgazdaság vállalkozásainak és munkahelyeinek stabilizálása. 2009. február 12-én hagyták jóvá a magyar pénzintézetek javára nyújtandó támogatási csomagot, amelynek keretében a jogosult hitelintézetek szigorú feltételek mellett juthatnak tőkéhez, valamint újonnan nyújtott rövid és középtávú hitelek tekintetében garanciához.

13 http://ec.europa.eu/competition/state_aid/studies_reports/studies_reports.html 14 http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/horizontal.html 15 A Bizottság közleménye – Ideiglenes közösségi keretrendszer a fi nanszírozási lehetőségek

elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban (2009/C 16/01) 2009. 01.22.

16 http://ec.europa.eu/commission_barroso/president/pdf/Comm_20081126.pdf 17 http://ec.europa.eu/competition/state_aid/register

41


Az ideiglenes keretrendszer alapján került jóváhagyásra először 2009. február 25-én két program, amelyek alapján lehetőség nyílik a támogatást nyújtó szervek részére, hogy (amennyiben a cég 2008. július 1-jén, vagy azt megelőzően, nem volt nehéz pénz-ügyi helyzetben) a cég részére ún. átmeneti támogatást, vagy kedvezményes kamatú

kölcsönt nyújtson akár egyedi támogatási intézkedés alapján is. Az átmeneti támo-gatás maximális mértéke (támogatástartalma) – a cég részére, 2008. január 1-je óta jóváhagyott de minimis támogatásokkal együttesen – nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek formája szintén lehet kamattámogatás, állami garancia nyújtás, vagy akár vissza nem térítendő támogatás is (N77/2009 és N 78/2009).

2009. március 10-én a Bizottság azt a reálgazdaságot kedvezményes garancia nyúj-tásával segítő ideiglenes magyar programot fogadta el, amely beruházási és forgó-tőke-hitelekhez, valamint pénzügyi lízinghez kapcsolódóan tesz lehetővé kedvezmé-nyes garanciavállalást – költségvetési viszontgarancia mellett –, amennyiben az 2010. december 31-ig megtörténik és csak azon vállalkozásokra vonatkozik, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben. A programot a Magyar Állam megbízásából a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. hajtja végre.

A közösségi gazdaságélénkítési terv – különös tekintettel az Unió legkisebb cégeinek érdekeire – ismét előirányozta az adminisztratív terhek csökkentését. A hatékonyabb jogalkotást, az adminisztratív terhek csökkentését már a Lisszaboni Stratégia kiemelt területként kezeli. Az EU Tanácsa 2007 márciusában döntött arról, hogy az uniós sza-bályozásból fakadó terheket 2012-ig legalább 25%-al csökkenti. Az Európai Bizottság 2009 januárjában harmadik alkalommal tette közzé „Az Európai Unión belüli jobb szabá-lyozás stratégiai felülvizsgálata”18 című közleményt, amely arról számol be, hogy 2009 elejéig összesen 1300 jogszabállyal, mintegy 10%-kal sikerült csökkenteni az uniós joganyagot a program keretében. A tagállamoktól a hatáskörükbe tartozó szabályozá-sok tekintetében hasonló vállalásokat kértek. A magyarországi eredményeket az előző, kkv-politikával foglalkozó fejezet ismertette.

A pénzügyi válság állt a középpontjában a 2008. október 14-én első alkalommal meg-rendezett Európai Vállalkozók Parlamentje (EVP) ülésének is. Az EVP-ben 45 eu-rópai ország cégei minden méretet és formát reprezentálnak. Megalakítására az Eurochambres szervezésben 50. évfordulójuk alkalmából került sor, a vállalkozások és EU-s intézmények egymáshoz közelebb hozása, a vállalkozások véleményének meg-jelenítése érdekében. A kétévente megtartani tervezett EVP-n az EU-s intézmények is legmagasabb szinten képviseltetik magukat. A küldötteket országonként a helyi kama-rák választották ki. További információ: http://www.eurochambres.eu

A Kisvállalkozások Európai Chartájához kapcsolódó jó gyakorlatok cseréje 2008-ban is folytatódott. Évről–évről más területeket kiemelve tovább bővült friss példákkal a Charta jó gyakorlatok adatbázisa http://ec.europa.eu/enterprise/enterprise_policy/

18 http://ec.europa.eu/governance/better_regulation/documents/com_2009_0015_en.pdf

42


charter/gp/index.cfm?fuseaction=practice.list&CFID=16433400&CFTOKEN=46e179a-000e04c1–4747–1468–8732–839b11f70000&jsessionid=aa305cb53ec43357c157 és meg-rendezték a legjobb gyakorlatok bemutatására a Charta konferenciát 2008. június 3–4-én a szlovéniai Bledben.

A hazai kis- és középvállalkozások uniós összehasonlításban

Az SBA monitoring folyamatában különös jelentőségű 2008-ban indított SME

Performance Review (SPR)19 (Áttekintés a KKV-k teljesítményéről) elemzés, amely

a korábbi „Observatory of European SME’s” helyébe lépett. A SPR vizsgálatok referen-ciapontja az Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (SBA), három fő eleme: az éves kkv-jelentés, az SBA ország adatlapok (fact sheets) és a tematikus kkv-tanulmányok.

Az éves kkv-jelentés20 a kis- és középvállalkozások szerkezeti jellemzőit és azok válto-

zását mutatja be az Európai Unióban, amelynek során különös fi gyelmet fordít a KKV-k hozzájárulására a lisszaboni célok eléréséhez. A 2009 januárjában elkészült 2008. évi SPR jelentés megállapítja, hogy a (nem pénzügyi) uniós (EU-27) vállalkozások száma 2007-ben meghaladta a 20 milliót, amelyből 99,8% részesedéssel 20 409 ezer a kis- és középvállalkozás (azaz 250 fő foglalkoztatotti létszám alatt), és 43 ezer a nagyvállal-kozás. Ez 2002-höz képest 2 062 ezerrel több KKV-t és 2 ezerrel több nagyvállalkozást jelent. A vállalkozások 92%-a mikrovállalkozás, átlag 2 alkalmazottal, a kisvállalkozá-soknál 19 fő, a közepeseknél 100 fő, míg a nagyvállalkozásnál 1 003 fő az alkalmazot-tak átlagos száma. Az átlagos vállalatméret a kis- és középvállalkozásoknál 4 fő. Az új tagállamokban a vállalkozások születési és megszűnési aránya magasabb, mint a régi tagállamokban. A legtöbb új vállalkozás a szolgáltató ágazatokban jön létre. A KKV-k biztosítják a munkahelyek 67%-át, míg a 2002–2007 közötti időszakban az új munkahelyek 84%-a is itt jött létre. Ugyanakkor a KKV-k termelékenysége alacsonyabb, mint a nagyvállalatoké, mivel a hozzáadott érték – a foglalkoztatotti részesedésnél ala-csonyabb – 58%-át hozták létre 2007-ben. Nyereségességük kisebb (különösen a mik-rovállalkozásoknál), az alkalmazottaik jövedelme pedig átlagban alacsonyabb.

2007-ben a legtöbb KKV (6 491 ezer) a kereskedelemben és javításban működött, ezt kö-veti 5 625 ezer darabbal az ingatlanügyek, bérbeadás és gazdasági tevékenységet segí-tő szolgáltatások, majd a feldolgozóipar 2 357 ezer KKV-val, amely szektorban a legtöbb nagyvállalat (19 ezer) működik. Az építőiparra, ill. a szálláshely-szolgáltatásra, vendég-látásra is inkább jellemzőek a KKV-k (átlagos foglalkoztatti létszám 5 fő). A legmaga-sabb átlagos foglalkoztatotti létszám (56 fő/vállalat) a villamosenergia-, gáz-, gőz-, víz-ellátás területét jellemzi.

19 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/craft/sme_perf_review/spr_main_en.htm 20 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/craft/sme_perf_review/doc_08/spr08_an-

nual_report.pdf

43


A jelentés következtetéseiben arra az érdekességre hívja fel a fi gyelmet, hogy a mikro-vállalkozások az átlagosnál nagyobb beruházási hajlandóságot mutatnak, aminek magya-rázata további vizsgálatot igényel, azonban a lehetséges magyarázatok mindegyike fel-veti a (tudás intenzív) mikrovállalkozások jelentős szerepét a gazdaság dinamizálásában.

Mivel a KKV-k sokkal inkább függenek a külső fi nanszírozási forrásoktól, a jelentés kitér a pénzügyi válság jelentős negatív hatására a kkv-szektor fi nanszírozásában.

A magyar kis- és középvállalatokkal való összehasonlításra a következő táblázat tesz kísérletet:

1.2. táblázat: Az Európai Unió (EU-27) és Magyarország nem pénzügyi szektorba

tartozó vállalkozásainak fő jellemzői 2007-ben

EU-2007 mikro kis közepes

KKV

együttnagy összes

Mo.-2007

A vállalkozások száma (ezer) ésmegoszlása (%)

EU-2718 788 1 402 220 20 409 43 20 452

91,8 6,9 1,1 99,8 0,2 100,0

Mo.708 27 5 740 1 74195,5 3,7 0,7 99,9 0,1 100,0

Foglalkoztatottak száma (ezer) ésmegoszlása (%)

EU-2738 890 27 062 21 957 87 909 42 895 130 805

29,7 20,7 16,8 67,2 32,8 100,0

Mo.1 302 556 481 2 339 737 3 07642,3 18,1 15,6 76,0 24,0 100,0

Átlagos vállalat-méret (fő)

EU-27 2 19 100 4 1 003 6Mo. 2 20 99 3 864 4

Hozzáadott érték tényezőköltségen (Mrd euró) és megoszlása (%)

EU-271 251 1 132 1 070 3 453 2 537 5 99020,9 18,9 17,9 57,6 42,4 100,0

Mo.8,8 6,8 8,1 23,7 18,7 42,6

20,2 15,6 17,6 53,4 46,6 100,0

Munka termelé-kenység* (ezer euró/fogl.) ésaz átlag%-ában

EU-2732 42 49 39 59 46

69,6 91,3 106,5 84,8 128,3 100,0

Mo.6,8 12,2 16,8 10,1 25,4 13,8

48,9 88,0 121,2 73,1 183,5 100,0

* Hozzáadott érték tényezőköltségen/foglalkoztatottakAz EU adatai a vállalkozások számára, a foglalkoztatottakra és a hozzáadott értékre vonatkozóan nyilvános adatokon alapuló becsléseket is tartalmaz.Forrás: First Section of the Annual Report on EU Small and Medium-sized Enterprises, EIM 2009 és az APEH adatai alapján számolva

Az országok egyedi teljesítményét az SBA ország adatlapok vizsgálják, amelyek a rendelkezésre álló statisztikai források alapján az SBA tíz irányelvének megfelelő

44


csoportosításban összegzik az egyes országokra vonatkozó számszerű információ-kat. Az információkat pókháló diagramban jelenítik meg. Magyarországra vonatkozóan a következő pókháló diagram jelent meg21:

Forrás: European Commission, DG Enterprise

Magyarország a 10 összetett SBA mutató alapján háromban az uniós átlag körül szere-pel (egységes piac, fi nanszírozás és igazgatás alkalmassága (adminisztráció)), három-ban pedig gyengébb annál (vállalkozói hajlandóság, nemzetköziesedés és készségek, innováció). A további négy mutató (környezetvédelem, második esély, gondolj először a kicsikre és közbeszerzés, állami támogatások) tekintetében egyelőre nem áll rendel-kezésre annyi adat, amennyit a vizsgálat végzői minimális elvárásként maguk elé tűztek, de ezekre is inkább az átlagtól való lemaradásunk a jellemző.

A vállalkozói hajlandóságon (entrepreneurship) belül a vállalkozási arány 30%, kedve-zőbb a 23%-os uniós átlagnál (2007).22 A vállalkozásra, mint lehetőségre tekintők aránya az uniós 58%-os átlaggal szemben 44% (2006), míg azon állampolgárok aránya, akik számára az önfoglalkoztatói státusz igazán kívánatos kb. 25%, szintén rosszabb az uni-ós átlagnál (2007).

21 http://ec.europa.eu/enterprise/entrepreneurship/craft/sme_perf_review/doc_08/spr08_fact_sheet_hu.pdf

22 Az indikátor azok arányát mutatja, akik a vizsgálat idején aktív vállalkozók vagy éppen konk-rét lépéseket tesznek vállalkozásuk beindítása érdekében.

45


A második esély, az újrakezdés támogatottsága tekintetében a vizsgálat egyelőre csak egy indikátorra terjed ki. Ez azt mutatja, mekkora egy sikertelen vállalkozás utáni újra-kezdés társadalmi támogatottsága. A magyarországi 61% lényegesen rosszabb a 80%-os uniós átlagnál (2007).

A „Gondolj először a kicsikre!” kezdeményezésre vonatkozóan két indikátor vizsgálata történt. A szabályozás megfelelőségének kisvállalkozói támogatottsága23 19%-os, szem-ben a 29%-os EU átlaggal (2006). Az adminisztratív kötelezettségeknek való megfelelés-hez szükséges idő a teljes munkaidő 5%-a, alacsonyabb a 8%-os uniós átlagnál (2006).

Az igazgatás alkalmasságán (adminisztráció) belül a foglalkoztatás területén vizsgált munkaerő felvétel, ill. elbocsátás bonyolultsága indikátorok (2008) kedvezőek uniós összehasonlításban. A szerződéses jogok érvényesítési költsége a követelés 13%-a, az uniós átlag 19%-kal szemben (2008). Ugyanakkor a vállalkozások megszüntetésének költsége a vagyon 15%-át teszi ki, míg ugyanez az érték az Unióban átlagosan 10,8%. (2008) A tulajdon regisztrációs költsége az érték 11%-a, lényegesen magasabb az uniós átlagnál (2008).

A közbeszerzésre és az állami támogatásokra vonatkozóan két indikátor vizsgálata történt. A közbeszerzések területén a KKV-k részvételi aránya 68% az uniós 42%-kal szemben (2007). A KKV-k részesedése az állami támogatásokból viszont 4%, míg ez az érték az EU-ban átlag 11% (2007).

A fi nanszírozás területén a behajthatatlan kinnlevőségek 3,4%-os értéke magasabb az EU átlag 2,4%-nál (2007/2008). A fi zetési késedelmek a szerződéses fi zetési határidő napjainak számát 73%-kal haladják meg, míg ugyanez az érték 50% az Unió egészé-ben (2007/2008). Kockázati tőke tekintetében (különösen az expanziós szakaszban) is elmaradunk az uniós átlagtól (2007). Ugyanakkor garancia lehetőségek szempontjából Magyarország az Unió legjobbjai közé tartozik (2007).

Az egységes piaci EU direktívák átültetésében Magyarország az átlagnál jobban telje-sít (2008), ugyanakkor az EU-n belüli exportot bonyolító KKV-k aránya 0,5% szemben az uniós 2,85%-kal (2005).

Az áttekintés a képességek (skills) és innováció területén a mikrovállalkozások képzés-ben való részvételére kb. 13%-os értéket adott meg, mely az egyik legalacsonyabb az Unióban (47%, 2005). A kis- és közepes vállalkozások részvételi hányadában némiképp kisebb a lemaradásunk. A foglalkoztatottak képzésben való részvételének időtartama szintén rövidebb az EU átlagnál (2005). Azon KKV-k aránya, melyeknek új terméke vagy új termékből származó árbevétele van 46%, szemben a 63%-os uniós átlaggal (2007). Az együttműködésben részvevő innovatív KKV-k aránya 6,6%, az EU átlag kb. 9% (2007).

23 Véleménye szerint az ön vállalkozására vonatkozó szabályozás alkalmas-e az előírások által kitűzött célok elérésére?

46


A környezetvédelemre vonatkozó indikátorok közül az átfogó energiatakarékossági rendszerrel rendelkező KKV-k aránya 2%, az uniós átlagnak kb. fele (4%) (2007). Az egy-szerű energiatakarékossági intézkedéseket alkalmazó KKV-k aránya 25% a 29%-os uni-ós átlaggal szemben (2007). Míg az átlagos környezetvédelmi ráfordítás ~ 370 Euró, az EU átlag 899 Euróval szemben (2004).

A nemzetköziesedés területén az export bonyolításához 18, míg az import bonyolításá-hoz 17 nap szükséges, az EU átlag kb. 13 nap (2007). Az EU-n kívülre exportáló KKV-k aránya 1,8%, az uniós átlag 3,84% (2005). Azon KKV-k aránya, amelyek külföldi leányvál-lalatukból vagy közös vállalkozásukból bevételhez jutnak 0,2% szemben 4,8%-os uniós átlaggal (2005).

A tematikus tanulmányok a másik két elemet egészítik ki egy-egy kkv-specifi kus téma részletesebb vizsgálatával.

1.3. A jogszabályi környezet változásai és azok hatása a kis- és középvállalkozói szektorra

Az elmúlt két évtizedben az Országgyűlés több deregulációs törvényjavaslatot tárgyalt és fogadott el. Ennek legutóbbi fejleményét az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) jogtisztítási programja jelentette, amelynek két, 2007. évi lépcsőjét (2007. évi LXXXII. törvény – törvényi szintű jogtisztítás;, 383/2007. (XII.23.) Korm. rendelet – az 1989 előtt alkotott rendeleti jogszabályok jogtisztítása) 2008-ban a 118/2008. (V.8.) Korm. rendelet elfogadása követte, amely a rendeleti szintű jogszabályok teljes jogtisztítását hozta.

A joganyag megismerését segítik az elektronikus információszabadságról szóló 2005.

évi XC. törvény rendelkezései. Módosítására 2008. július 1-jei hatályba lépéssel a 2008. évi XXV. törvénnyel került sor, azzal a céllal, hogy továbbfejlessze a hivatalos lapok és a hivatalos jogszabálygyűjtemények kiadására vonatkozó szabályozást. A törvény en-nek keretében megteremti az egységes hivatalos lapot, mivel – mellékletként történő kiadással – a Magyar Közlöny részévé teszi a Hivatalos Értesítő után a Határozatok Tárát is, illetve abban közzétenni rendeli az eddig csak a szűk közönséghez eljutó tárca-lapokban elhelyezett közleményeket. A törvény – az elektronikus és a papíralapú kiadás kettősségének fenntartása mellett – az elektronikus változatot teszi hitelessé, és rögzíti egyben, hogy a közzététel helye a kormányzati portál. http://kozlony.magyarorszag.hu

2007. július 1-jétől a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, díjmentesen hozzáfér-hetőek a törvényben meghatározott bírósági határozatok. A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé. www.birosag.hu

47

1.3. A jogszabályi környezet változásai

Az Európai Unió joganyaga – magyar nyelven is – hozzáférhető a http://eur-lex.europa.eu honlapon.

2009 februárjában jogsegély-szolgálat kezdte meg tevékenységét JOGPONT Hálózat (www.jogpont.hu) néven Magyarország hét régiójában. A szolgáltatás Európai Uniós forrásból, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásában valósul meg. A JOGPONT Hálózat térítésmentes jogi segít-séget nyújt munkavállalóknak, munkáltatóknak, valamint vállalkozóknak a munkaerő-piacra való belépésben, a munka-, társadalombiztosítási jogi, valamint a vállalkozó-vá válással kapcsolatos tanácsadással. Eredményeként csökkenhet a bírósági ügyek száma, rövidebbé válhat az ilyen ügyekre fordított idő, kevesebb költség merül fel az ügyfelek számára. Összesen 141 helyszínen vehetik fel az érdeklődők jogász szakem-berekkel a kapcsolatot, és kaphatnak jogi útmutatást gondjukra. Az indítása óta eltelt 2 hónapban 1 700 ügyfél fordult a Hálózathoz.

Abból a felismerésből, hogy a vállalkozások nem tudják mennyi idő alatt és mit várhat-nak el a közigazgatástól és az igazságszolgáltatástól, számos jogszabályváltozás szü-letett 2008-ban. Nagy előrelépést jelent a 2008 végén módosult közigazgatási eljárás-ról szóló törvény. Jelenleg folyik a hozzá kapcsolódó több száz jogszabály változtatása. Áttekintésre került és csökkent az összes szakhatósági engedélyezésre vonatkozó sza-bály, hogy a hatóságok ne egymásra várva késleltessék az eljárásokat. Folyik az állami nyilvántartások felülvizsgálata, hogy az állam ne kérjen az ügyféltől olyan információt, amellyel egyébként rendelkezik. Cél a teljes körű ügyintézés feltételeinek megteremtése.

Az elmúlt időszakban azonban továbbra is születtek olyan jogszabályok is, amelyeket rögtön módosítani, illetve visszavonni kellett. Ilyenek a napi standolás eltörlése (helyette havi) 2009 márciusától a vendéglátóiparban, vagy a készpénzes fi zetést 250 ezer Ft-ban maximáló szabály. Több jogszabályi helyet pedig az Alkotmánybíróság talált alkotmány-ellenesnek, így a versenytörvény 2008 nyári módosításának egyik, cégvezetőkre vonat-kozó szankcióját: a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot sérti az a rendelke-zés, amely szerint a cégvezetőkkel szemben az egyéni felelősségükre alapozott szank-ciók automatikusan érvényesülnek, pl. a kétéves eltiltás a foglalkozás gyakorlásától, ha a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a bíróság jogerős határozata az általuk vezetett cé-get versenytörvénybe ütköző magatartás miatt elmarasztalja. Az Alkotmánybíróság 2009. február 23-i határozata szerint ilyen súlyú szankció alkalmazására csak a pártatlanság követelményét biztosító, igazságos és nyilvános tárgyaláson kerülhet sor.

A kkv-fejlesztési stratégiában is specifi kus célként kitűzött, az adófi zetők körének bő-vülését, az adóelkerülés arányának csökkentését célzó intézkedések eredményeiről rendszeresen beszámol a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság jelentéseiben. A miniszterelnök 2007 őszén kért fel egy háromfős bizottságot, hogy kísérje fi gyelem-mel a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását, és erről időközönként

48


tájékoztassa a közvéleményt. Legutóbbi 2009. februári jelentésükben24 megállapította, hogy 2008-ban a gazdaság fehéredése következtében a költségvetéshez befolyt több-letbevétel mintegy 30–50 Mrd Ft volt. A folyamat indítása, 2006 óta az évenként egymás-ra rakódó többletbevétel összesen mintegy 200–250 Mrd Ft-ot tett ki. Megállapításuk szerint a gazdaság kifehérítése érdekében hozott szigorító intézkedések hatása – ame-lyeket a vonatkozó fejezetekben ismertetünk – eredményes volt, de az intézkedések hozadéka fokozatosan lecsökkent, a továbblépéshez további, más jellegű intézkedések szükségesek. Innentől kezdve az okok visszaszorítására koncentráló közép- és hosszú távú intézkedésekre van szükség a közbeszerzési rendszer felülvizsgálata, az adórend-szer javítása, az ellenőrzések hatékonyságának javítása, a korrupció elleni fellépés, a szemléletváltás előmozdítása (adótudatosság) és a gazdasági ügyekben az igazság-szolgáltatás hatékonyságának javítása terén.

A fejezet további részében célunk, hogy átfogó képet adjunk a mikro-, kis- és közép-vállalkozások szélesebb körét érintő lényeges – az előző éves jelentés elkészítése óta

– 2008-ben és 2009 elején bekövetkezett változásokról, kiemelt fi gyelmet szentelve a fi -zetési kötelezettséget jelentő részletszabályokra.

1.3.1. Vállalkozások alapítása, engedélyezés

Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2008-ban a 2008. évi XCVI. törvény által változott, amely a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámo-lásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló köz-zétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szól. A törvény az egyéni vállalkozásról szóló törvényt annak érdekében módosította, hogy egyértelművé váljon, hogy a körzetköz-ponti jegyző az állami adóhatóságot és a Központi Statisztikai Hivatalt a tevékenységi kört érintő változás esetén milyen metódus szerint értesíti, összefüggésben a tevé-kenységi körök bejelentési kötelezettségének változásával. A vállalkozói igazolványt igénylő ügyfélnek főtevékenységét továbbra is az okmányirodában kell bejelentenie. Egyéb tevékenységei esetén választhat, hogy azokat az okmányirodánál, vagy az adó-hatóságnál jelenti be. A tevékenységek változása esetén a választási lehetőség már a főtevékenységre vonatkozik. A nem vállalkozói igazolvánnyal végzett tevékenységeit továbbra is az adóhatóságnál kell bejelentenie.

Az egyéni vállalkozások alapítására, működésére vonatkozó legfontosabb szabá-lyok, jogszabályok megtalálhatók a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások

Központi Hivatala honlapján, amelynek egyik feladata az egyéni vállalkozói igazolvány-nyal rendelkező vállalkozók nyilvántartásának vezetése. www.nyilvantarto.hu A nyil-vántartó adatai alapján a 2008-ban átadott új egyéni vállalkozói igazolványok száma

24 http://www.feheredes.org/

49


38 255 db, 2007-ban 37 339 db volt. 2008. utolsó két hónapjában és 2009. év elején az átadott új igazolványok száma csökkent.

Gazdasági társaságok alapítása

Jelentően módosultak a tevékenységek bejelentésének szabályai a cégek esetében is. A cégeknek a cégbejegyzési kérelem benyújtása során főtevékenységüket a cégbíró-ságnál, egyéb tevékenységeiket az adóhatóságnál kell bejelenteniük. A tevékenységekre vonatkozó változást pedig az adóhatóságnál. Az adóhatóság 2009. február 1-jétől hon-lapján közzétette az adózók bejelentett tevékenységi köreit, amely a forgalom biztonságát és a nyilvántartás pontosságát szolgálja. E bejelentési kötelezettségek változásának vég-ső szabályait az előzőekben már említett 2008. évi XCVI. törvény tartalmazza. A törvény TEÁOR-ral összefüggő rendelkezései 2008. december 27-én léptek hatályba.

A törvény értelmében a TEÁOR-számok a továbbiakban nem válnak a cégnyilvántartás részévé. Az új bejelentési rend célja, hogy ne keletkezzen újabb adminisztratív teher a vállalkozások részére, illetőleg elkerülhető legyen az, hogy az okmányirodák a TEÁOR szám cseréje során esetről esetre felülvizsgáljanak érvényes hatósági engedélyeket. A bejegyzett TEÁOR-számok 2009 márciusáig a cégnyilvántartásban hivatalból és au-tomatikusan törlődtek.

2008. július 1-jével jelentős változások léptek hatályba a cégeljárásban. A szabályok fi -nomítását szolgálta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolás-ról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) és egyéb törvények módosításáról szóló 2007. évi LXI. törvény. Az előző éves jelentésünkben részletesen ismertetett változások két legfonto-sabbika, hogy az ún. egyszerűsített cégeljárás bírósági ügyintézési határideje két mun-kanapról egy munkaórára csökken, valamint, hogy kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, amely önmagában is gyorsítja a cégalapításokat (változásbejegyzéseket).

A módosított Ctv. arra ösztönzi a vállalkozásokat, hogy az ún. egyszerűsített cégeljárás szabályait válasszák. A Ctv. jóval rugalmasabbá tette a szerződésmintákat, és az egy-szerűsített eljárásban a feltétlenül szükséges minimumra csökkentette a cégbíróság-hoz – a társaság alapításával összefüggésben – benyújtandó okiratokat (lényegében öt okirat csatolására kötelezi a céget). Az egyszerűsített cégeljárásban az eljárási illeték jelentősen csökkent: cégformájára tekintet nélkül 15 ezer forint illetéket kell fi zetni az egyéként 100 ezer forint (kft., zrt.) és 50 ezer forint (kkt., bt.) helyett.

A Ctv. többszöri módosítása kapcsán – az ügyintézési határidők lerövidülése mellett – lehetővé vált pl. az egyszerűsített cégeljárásban a bírósági ügyintézők önálló hatás-körben történő eljárása. Mindezeknek az intézkedéseknek köszönhetően elmondható, hogy 2008. július 1-ét követően valamennyi cég tekintetében a bejegyzési és válto-zásbejegyzési kérelem kizárólagos elektronikus úton történő intézése működőképes. A cégbíróságok a változások hatálybalépését megelőzően dömpingszerűen benyújtott papíralapú kérelmeket október végére feldolgozták.

50


A cégbíróságokon 2008-ban is folytatódott az évek óta tapasztalt ügyforgalom emelke-dése. A 2008-ban életbe lépett több intézkedés hatására – TEÁOR számok módosítá-sa, cégbejegyzési határidők rövidülése, az elektronikus cégeljárás általánossá tétele

– az ügyérkezés ugrásszerűen növekedett. 2007-hez képest 108 ezerrel több, összesen 410 347 cégregisztrációs ügy érkezett, amely egyharmadával több, mint egy évvel ko-rábban és kétszerese a 1997. évi adatnak. A cégbejegyzési ügyek országos összesíté-séből kitűnik, hogy 2008-ban továbbra is az ügyforgalom legnagyobb részét a cégek változásbejegyzési kérelmei (267 025) tették ki. Ugyancsak nagy számban, az érkezők 12%-ában nyújtottak be bejegyzési kérelmeket, 4%-ban törlés iránti beadványokat.

2009. januárban a 2008. decemberihez hasonló nagyságrendű – összesen 4 380 – céget alapítottak Magyarországon, de a törölt cégek száma most először meghaladta az új-onnan bejegyzettekét, így januárban csökkent a működő cégek száma.

2009. februártól az elektronikus cégeljárás illeték- és költségtérítés-befi zetési igazolá-sait közvetlenül a Magyar Államkincstártól kell igényelni. Az Államkincstár a teljes körű tájékoztatás érdekében a honlapján naponta közzéteszi a cégbírósági eljárási illetékek és a költségtérítések jóváírási adatait.

A cégeljárásban bekövetkezett fejlemények, valamint annak hatására, hogy 2007-ben jelentősen csökkentek a cégalapítás költségei és az egyes tőkeminimum követelmé-nyek, a Világbank által készített „Doing Business” elemzés alapján hazánk a cégala-pítás vonatkozásában a 2007-es 72. helyről 45 pozíciót javítva 2008-ban a 27. helyre lépett elő – amely még nem tartalmazza az egy órás elektronikus cégalapítás hatásait, ugyanis a Világbank a június 30-ig hatályba lépett szabályozásokat vizsgálja csupán. Szakértők egy csoportja ezen előírások némelyikét túlkapásoknak ítéli, félve a közhite-les cégnyilvántartás csorbulásától.

A gazdasági forgalom szereplőinek jobb tájékoztatását kívánja szolgálni, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálatának honlapján, www.e-cegjegyzek.hu 2008. január 1-jétől ingyenesen biztosítja egyes cégadatok online módon történő megismer-hetőségét. Az egyes cégadatok interneten keresztül történő hozzáférését szabályozó 47/2007. (X. 20.) IRM rendelet szerint az ingyenes céginformáció tájékoztató jellegű, és közhiteles okiratként nem használható fel.

E mellett a Cégközlöny ingyenes elektronikus verziója is megtalálható az interneten, a cégtörvény 20. §-ának (1) bekezdése alapján 2008. január 1-jétől az erre a célra fenn-tartott honlapon www.e-cegkozlony.gov.hu. Mindkét szolgáltatás alapszinten működik. Adatokat keresni jelenleg csak korlátozottan lehet: például tulajdonosra vagy ügyveze-tőre nem lehet, legalábbis ingyen nem.

A fekete-foglalkoztatás elleni fellépés jogszabályi eszközei közé tartozik, hogy 2008. ja-nuártól a jogelőd nélkül újonnan alakuló társaságok 20%-ánál az állami adóhatóságnak

51


preventív ellenőrzést kell végezni, amelynek során a működés szabályszerűségét, a be-jelentett adatok valódiságát, és az egyes adókötelezettségek teljesítését vizsgálja. A ki-választás kockázatelemzéssel történik. Az adóhatóság adatgyűjtésre irányuló helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy valós-e a bejelentett székhely, az ügyvezetők va-lós személyek-e, illetve teljesítik-e az ún. egyes adókötelezettségeiket (könyvvezetés, bizonylat kiállítás stb.). Amennyiben az adóhatóság az induló vállalkozások esetében az ellenőrzés során elmarasztaló megállapítást tesz, az adózó adószámát felfüggeszti. 2008-ban 42 981 újonnan, jogelőd nélkül alakult gazdasági társaság 20%-ánál végzett az APEH a megalakulásuktól számított 90 napon belül preventív ellenőrzést. 7 983 pre-ventív ellenőrzés került befejezésre. Kis hányaduknál találtak súlyosabb mulasztást, amelyek jelentős részét az adóhatósághoz külön bejelentendő adatok bejelentésének hiánya teszi ki. 797 esetben hiúsult meg az ellenőrzés, 760 újonnan „alakult” adózónál történt adószám felfüggesztés.

Engedélyezés, hatósági eljárások

A kkv-politikával foglalkozó fejezetrészben ismertetett bürokrácia elleni lépések sorá-ba tartozik, és a vállalkozók adminisztrációs terheit is jelentősen csökkentik az engedé-lyezési és hatósági eljárásokban bevezetett változások.

A piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljá-rások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozatban előírtaknak megfelelően felülvizsgálatra került a közigazga-

tási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény. Az ügyintézés tekintetében a törvény áttér a határidők munkanapban való számítására, így az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosulnak 2009. október 1-től, és kivételesen marad három mun-kanapos határidő is. 2011. január 1-jétől az általános ügyintézési határidő húsz munka-napra rövidül. Ugyanakkor ezen idő alatt a hatóságnak nemcsak a döntést, illetve ha-tározatot kell meghoznia, hanem intézkednie kell a döntés közlése iránt is. A módosítás megerősíti továbbá a hivatal anyagi felelősségét szabályozó rendelkezéseket – ennek alapján határidő mulasztás esetén az eljáró hatóságnak időarányosan vissza kell fi zetnie az eljárási díjat, illetve az illetéket az ügyfél részére. Érdekes még, hogy a szakhatósági közreműködés időtartama, amely nem számít bele az ügyintézési határidőbe, ugyancsak 2009. október 1-től 15 naptári napról 10 munkanapra változik.

A szakhatósági közreműködés korszerűsítése érdekében került elfogadásra a Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet, amelynek keretén belül az egyes engedélyezési és hatósági el-járásokból kiiktatásra kerültek a felesleges, valós szakmai célt nélkülöző szakhatósági vizsgálatok – ezzel a szakhatósági közreműködések száma mintegy 25%-kal csökkent.

52


Ezzel párhuzamosan került előkészítésre a telepengedély, illetve a telep létesítésének

bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységek-ről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól új jogszabály. A 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 2009. március 31.-ei hatályba lépésével csökkentek a telepengedélyezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek és az eljárás egyszerűsítése, gyorsítása céljából eljáró hatóságként a kistérségi jegyző került kijelölésre, az eljá-rásban közreműködő szakhatóságok pedig csak indokolt esetben kerülnek bevonásra. Az eddigi 60 napos ügyintézési határidő 30-ra csökkent. Négy tevékenység esetében megszűnt a telepengedélyezési kötelezettség, miután e tevékenységekre más jogsza-bály ugyancsak tartalmaz engedélyezési szabályozást. Az új szabályozás értelmében az eddigi 165 helyett csak 66 tevékenység kör esetében szükséges engedélyezés le-

folytatása. 83 tevékenység kör25

esetében a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető

a tevékenység, így például többek között a raktározás, a tárolás, a csomagolási tevé-

kenység, egyes építőanyag ipari (építési beton és gipsztermékek), textilipari és bútor-

ipari termékek gyártása, vagy a gépjárműjavítás esetében megszűnt a tevékenység

megkezdéséhez fűződő engedélyezési kötelezettség. Az ipari területen, valamint a 6 hónapnál nem régebbi használatbavételi, vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkező telepen minden tevékenység engedélyezés nélkül, bejelentés alapján gya-korolható.

2009. február 7-től hatályát vesztette a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásáról,

valamint ártájékoztatásáról szóló 43/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet hatályba lépésével egyidejűleg.

A rendelet törlésével deregulálásra került az időközben indokolatlanná vált állami sza-bályozás, amely szerint a vendéglátó üzleteket a rendeletben meghatározott szempon-tok szerint kategóriába kell sorolni. A rendelet törlésével, a bejelentési kötelezettség megszűnésével csökkennek a vendéglátó üzletet üzemeltető vállalkozások, valamint a vendéglátók besorolására vonatkozó bejelentéseket fogadó, és kezelő hatóság, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal adminisztrációs, és anyagi terhei.

A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv végrehajtásából fakadó kö-telezettségek jegyében megkezdődött az egyablakos engedélyezési rendszer beveze-tésének jogszabályi előkészítése is.

Az adminisztrációs terhek csökkentése sorába tartozik az építési szabályozás kor-

szerűsítése. Ennek keretében 2008 szeptemberében 18 építési jogszabály módosult az építési beruházások megvalósítását megnehezítő problémák (terület-, telekszerzéssel kapcsolatos nehézségek, a beruházás megvalósításához szükséges engedélyekkel, engedélyezési eljárásokkal, szakhatósági közreműködéssel kapcsolatos problémák,

25 A számbeli eltérést egyrészt az okozza, hogy a tevékenységek megnevezése az új tevékeny-ségi körökhöz igazodik, másrészt az, hogy az új szabályozás megszüntet párhuzamos enge-délyezéseket is.

53


a szakember-ellátottság biztosítása, a településrendezési és építési követelmények bo-nyolultsága, nem egyértelmű szabályozása) feloldása érdekében.

A csomagküldő és az internetes kereskedelem körében a KKV-k piacra lépésének elősegítését, az adminisztratív terheinek csökkentését szolgálta, hogy 2008. március 31-jétől az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosítá-sáról szóló 2007. évi XCIV. törvény megszüntette a csomagküldő kereskedők számára a vevőszolgálati helyiség fenntartására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget. Ez a kötelezettség feleslegesen terhelte a vállalkozásokat, hiszen a távértékesítés esetén nem jellemző az, hogy a fogyasztó a lakhelyétől távol eső vevőszolgálati helységet ven-ne igénybe reklamáció céljából. Az uniós országok döntő többsége nem alkalmazott ilyen jellegű korlátozást, ezért ez a tagállamok közötti kereskedelem tekintetében ver-senyhátrányt jelentett a magyar vállalkozások számára. A szigorú magyar szabályozás legérzékenyebben az internetes kereskedőket érintette, hiszen árujukat az esetek dön-tő többségében ők is csomagküldő kereskedés keretében szállították el megrendelőik-hez, és az internet határokon átnyúló jellege miatt a verseny is kiélezettebb piacukon.

1.3.2. Vállalkozások működése

1.3.2.1. A kisvállalkozások statisztikai megfi gyelési rendszere,

statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség

A 2008. évre vonatkozó Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) módosí-tott és új adatgyűjtéseiről a 300/2007. (XI.9.) Korm. rendelet rendelkezett. A 2009. évre vonatkozó OSAP módosított és új adatgyűjtéseit a 265/2008. (XI. 6.) 2008. január 1-jétől hatályos Korm. rendelet tartalmazza. A KSH a 2009. évi OSAP közzétételével egyide-jűleg továbbra is lehetőséget nyújt arra, hogy a statisztikai számjellel (adószámmal) rendelkező szervezetek előzetesen tájékozódhassanak a KSH felé 2009. december 31-ig teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségükről. A beküldési címek, határidők és a kérdőívek a KSH honlapján a www.ksh.hu → Adatgyűjtések → Letölthető kérdőívek, útmutatók menüpont alatt találhatók.

Az EU-csatlakozás óta a Központi Statisztikai Hivatalnak, mint az Intrastat-rendszer működtetőjének Magyarország és a többi tagállam közötti kereskedelemre vonatko-zóan – a korábbi vámstatisztikai adatok helyett – közvetlenül a forgalmazó cégektől kell adatot gyűjtenie. Az Intrastat adatszolgáltatói azok a magyarországi vállalatok/vállal-kozások, amelyek EU-tagállam(ok)ból terméket hoznak be, vagy oda terméket visznek ki. A fentiek közül csak azoknak a gazdasági szervezeteknek kell adatot szolgáltatniuk, amelyeknek 12 havi EU beérkezése vagy EU kiszállítása meghaladja az ún. adatszolgál-tatási küszöbértéket, amelyet a KSH minden naptári évre előre kiszámít és közzétesz. 2008-ról 2009-re az adatszolgáltatási küszöbértékek nem változtak, a beérkezésekre

és kiszállításokra egyaránt 100 millió Ft. A részletes adatszolgáltatás értékhatára

54


(a kiemelt küszöbérték) emelkedett; a beérkezéseknél 2,5-ről 3 milliárd Ft-ra, a kiszál-lításoknál pedig 10-ről 12 milliárd Ft-ra. A Szolgáltatás-külkereskedelmi adatgyűjtést érintően 2008 I. negyedévétől az adatgyűjtés két külkereskedelmi ügylet megfi gyelé-sével bővült, továbbá bevezetésre került a TESZOR’08 (Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere), az SZJ’08 (Szolgáltatások Jegyzéke) és az új TEÁOR.

2008. január 1-jétől kizárólag a TEÁOR’08, illetve a Szakmakódjegyzék’08 alapján le-het bejelenteni a gazdasági szervezetek, egyéni vállalkozók és magánszemélyek által folytatott tevékenységeket. Az új besorolás is négyszintű struktúrára épül, de az osz-tályozás sokkal részletesebb, 514-ről 615-re emelkedett a tevékenységi körök száma. 2008-ban nagy sajtóvisszhang kísérte az új, az EU-s jogszabályoknak megfelelő TEÁOR nómenklatúrára, illetve szakmakódokra való átállás feladatait. A vonatkozó joganyag többször változott, halasztódtak a teljesítési határidők, amely bizonytalanságot és fel-háborodást váltott ki a vállalkozókban. A végső rendezést – az előző fejezetben már említett – a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rend-jével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi XCVI. törvény hozta, amelynek TEÁOR-ral összefüggő rendelkezései 2008. december 27-én léptek hatályba. A törvény értelmé-ben a TEÁOR-számok a továbbiakban nem válnak a cégnyilvántartás részévé. A szá-mok csak statisztikai és adóigazgatási célokat szolgálhatnak. A cégjegyzékbe bejegy-zett vállalkozások a cégbejegyzési eljárás során, a bejegyzési nyomtatványnak az adó-hatóság részére továbbításra kerülő részében jelenthetik be TEÁOR-számot. Mindez lehetővé teszi, hogy a TEÁOR-számok megváltozása esetében ne kelljen kötelező jogi képviselet igénybevétele mellett bírósághoz fordulni, a változás bejelentését az adózás rendjéről szóló törvény hatályos szabálya szerint, közvetlenül az adóhatósághoz kell bejelenteni. A bejegyzett TEÁOR-számok 2009 márciusáig a cégnyilvántartásban hiva-talból és automatikusan törlődtek.

Az automatikusan átfordítható több, mint félmillió érintett (221 ezer társas vállalkozás, 16 ezer egyéni vállalkozó, 284 ezer magánszemély), valamint az átállást a jogszabályok-ban előírtan elvégzők mellett, az APEH felmérése szerint kb. félmilliós nagyságrendű azon adózók száma, akiknek 2009 elején az első adóbevallásukkal együtt kellett elvé-gezni az átállást (több mint 235 ezer társas vállalkozás, közel 78 ezer egyéni vállalkozó és mintegy 132 ezer régi szakmakóddal rendelkező magánszemély). A megfelelő tevé-kenységek szerinti besorolás nélkül számos gazdasági információ nem, vagy csak pon-tatlanul állítható elő, ami hátrányosan érinti a gazdaságpolitikai döntéshozatalt.

Nincs helye sem a cégbíróságok részéről, sem pedig az adóhatóság részéről szankció alkalmazásának amiatt, ha a vállalkozás nem tett eleget 2008. január 1. és 2008. de-cember 27-e közötti időszakban bejelentési kötelezettségének. Amennyiben ebben az időszakban szankció alkalmazását elrendelő határozat született volna, az a cégbíróság, illetve adóhatóság megsemmisíti, a befi zetett mulasztási bírság összegét az adóható-ság a vállalkozás részére visszafi zeti.

55


1.3.2.2. Illetékek

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az elmúlt időszakban csak kis mérték-ben változott. 2008-tól hatályba lépett változásai elsősorban az adminisztrációs terhek csökkentését és a jogalkalmazás könnyítését célozták. Ez utóbbiak főleg a közigazga-tási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvényhez való alkalmazkodás érde-kében az eljárási illetékeket érintették, amelyek változása az illetékbevételek oldalán csekély mértékű növekedést eredményezett. Bővült az illetékköteles események köre, pl. a végzés elleni fellebbezés esetével. Egyes cégbírósági eljárási illetékek csökken-tésére is sor került, így 250 ezer, illetőleg 150 ezer Ft-ról egységesen 50 ezer Ft-ra csök-kent a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fi óktelepe, illetve külföldi vállalko-zás közvetlen kereskedelmi képviseletének cégbírósági bejegyzési eljárása, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás – a magyar vállalkozásokra vonatkozó illetéktételtől magasabb összeg – sérti a közösségi jog diszkriminációt tiltó jogelvét.

Az APEH az illetékbevételek alakulásáról a 40/2006. PM rendelet 6.§-a alapján minden hónap 15-ig tájékoztatást tesz közzé a www.apeh.hu honlapján a Szervezet/Üvegzseb menüpont alatt. A megjelentetett adatok egyfelől az illetékbevételek képződését – be-mutatva külön a háztartások és külön a vállalkozások befi zetéseit –, másfelől az elszá-molt bevételek felosztását tartalmazzák. A bevételek legnagyobb része a visszterhes ingatlan-átruházás címen folyik be (2008-ban 105 283 millió Ft), a vállalkozások 2007-ről 2008-ra ezen a jogcímen 44%-ról 51%-ra emelték befi zetéseik részarányát a háztartá-sokkal szemben. A második legnagyobb befi zetés a visszterhes gépjármű átruházá-si illetékhez kapcsolódik. A 11%-os éves szinten tapasztalható növekedés (2008-ban 20 669 millió Ft volt az összes befi zetés) itt is elsősorban a vállalkozások által megnöve-kedett befi zetéseknek volt köszönhető.

2009-től az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény keretében történt az illetéktörvény módosítása, elsősorban az örökösödési illeték sza-bályainak és mértékének módosítása, az adminisztrációs terhek csökkentése, illetve az adó(illeték) fi zetés elkerülésének megakadályozása céljából. Az új szabályok több pon-ton is megoldást hoznak egyes szabályoknak a gyakorlatban való nehézkes alkalmazá-sának megoldására. 2008-ban az APEH-nak a Pénzügyminisztériummal közösen kiadott tájékoztatókban kellett értelmezési kérdéseket tisztáznia a törvény bizonytalanságot okozó egyes rendelkezéseinek alkalmazására. E kérdések érintették a törzstőke eme-lése után, a gazdasági társaságok közötti tartozásátvállalások után, illetve az ingyenes termékminta vagy eszközátadások után keletkező illetékfi zetési kötelezettségeket.

2008-tól az illetéktörvény tárgyi hatálya kiterjed a követelés ingyenesen történő meg-szerzése, átengedése, a tartozás ingyenesen történő átvállalása útján bekövetkező vagyonszerzésekre is. Az egyre gyakoribbá váló nemzetközi ügyletek miatt szüksé-gessé vált a törvény hatályának pontosítása. Rendezni kellett a 2009. június 30-ig át-alakulni köteles közhasznú társaságok feltételes személyes illetékmentességét, újra kellett szabályozni az ingatlanforgalmazókra vonatkozó illetékkedvezményt, a feltűnő

56


értékaránytalanság mellett kötött ügyletek illetékvonzatát, valamint változások követ-keztek be a gépjármű vagyonszerzési illetékét, a gépjármű-forgalmazási célú vagyon-szerzésekre vonatkozó illetékmentességét és a kedvezményes eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékmentesség szabályozásában. A változások azonban a nem egysége-sen, hanem vagy 2009. január 1-től vagy a törvény kihirdetését követő 45. napon, azaz 2009. január 23-án léptek hatályba.

1.3.2.3. Adórendszer

Az Állami Számvevőszék a gazdaságfejlesztés állami eszközrendszerének működését vizsgáló 2008 márciusában publikált jelentésében megállapította, Magyarországon hi-ányzik a hosszú távú, a fejlesztési célokat támogató átfogó adóstratégia, miközben az EU-n belüli összehasonlításban – különösen a szomszédos EU országokhoz viszonyítva

– az adóterhek magasak26. Az adórendszer átalakítására már évek óta folynak kísér-letek, ténylegesen azonban a szerkezeti változások területén kevés történt, egészen a kézirat lezárásáig, 2009. április végéig. A kis- és középvállalkozások fejlesztésének stratégiájában is megfogalmazott, szükséges lépések (versenyképes közteherviselés, jövedelemcentralizáció csökkentése) a 2008. októberi válsághullámot követően lassan kezdtek körvonalazódni, a négy nagy adótanácsadó cég, valamint a munkaadói szer-vezetek vezetőiből, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökéből és az MTA volt és jelenlegi elnökeiből felállt Reformszövetség 2008 végén előterjesztett javaslatainak meghatározó elemeit követik a beígért változások. A versenyképességi szempontok mindenekelőtt a foglalkoztatást és az élőmunkát terhelő adók és járulékok csökkenté-se mellett szólnak.

Az adózáshoz és a közterhekhez kapcsolódó adminisztratív terhek felülvizsgálatát és javaslat tételt azok radikális mérséklésére a piaci és a nem piaci szereplők adminiszt-ratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008 (IX. 9.) Korm. határozat PM felelőssé-gű feladatként írta elő. A PM az előterjesztést a 2009-es évi adójogszabályokra vonat-kozó csomag részeként elkészítette, azonban – a világ- és reálgazdasági folyamatok magyarországi hatására fi gyelemmel – az több alkalommal is módosult. Végül a 2009-

re elfogadott – a legtöbb módosítást hozó – az egyes adó- és járuléktörvények mó-dosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvényben megjelenő módosítások elsősorban az egyszerűsítés és gazdaságfehérítés területére koncentráltak. A módosítások azonban több az adórendszer egyszerűsítését, a vállalkozásokat, így a KKV-kat érintő adó- és adminisztrációs terhek csökkentését célzó elemet is tartalmaznak. Így 2009-től egysze-

rűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkt-k, valamint öt helyett csak kétféle

járulékalap kerül alkalmazásra: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészségbiz-tosítási járulék alapja.

26 Jelentés a gazdaságfejlesztési állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről, L-802J000, 2008. március www.asz.hu

57


Magyarországon 2008-ban is 13 központi adó alkalmazására került sor. A nyereség és jövedelemadókhoz tartozik a társasági adó, a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozói adó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, játékadó (szerencse-játék-szervezőkre vonatkozóan, ideértve a játékautomata üzemeltetőt), a különadó és járadékadó; fogyasztáshoz kapcsolódót adókat az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és az energiaadó jelenti; a vagyonadók csoportját a gépjármű és regisztrációs adó képezi; valamint az ökoadók körébe sorolható elvonások, mint a környezetterhelési díj és a környezetvédelmi termékdíj.

Ez utóbbi ökoadók körébe sorolható elvonásokat az APEH a befolyó bevételek nagy-ságrendje alapján a kisadók csoportjába sorolja többek között a szakképzési hozzá-járulással, az innovációs járulékkal, a rehabilitációs járulékkal és a kulturális járulékkal. A kisadók közös jellemzője, hogy bizonyos célok támogatására kerültek bevezetésre és törvény szabályozza a befolyó bevételek felhasználását is. Az egyes adónemek a te-vékenység jellege és a vállalkozás mérete miatt csak az adózók viszonylag szűk körét érintik. Ezekből az adónemekből 2007-ben 111,23 Mrd Ft bevétel keletkezett (16,5%-kal több mint 2006-ban), ami az APEH által kezelt teljes adóbevételnek 1,3%-a. A bevételek nagyban függnek attól, hogy az adózók milyen mértékben élnek a csökkentési lehető-ségekkel, kedvezményekkel és mentességekkel. Az egyes adónemekből befolyó be-vételeknél eltérő növekedési dinamika mutatkozik, amelyben döntő szerepet játszanak az életbeléptetett jogszabályi változások.

1. ábra: Kisadókból származó nettó bevételek

Forrás: APEH

A helyi adóztatás keretében az önkormányzatok rendelettel vagyoni típusú adók, kom-munális jellegű adók, továbbá helyi iparűzési adó bevezetésére jogosultak. A vállalko-zókat a helyi adókról szóló törvény keretében négyféle helyi adófi zetési kötelezettség terhelheti: építményadó, telekadó, a vállalkozók kommunális adója és az iparűzési adó.

58


Személyi jövedelemadó

Mint a 2009-re vonatkozó adóváltozásokat általában, a személyi jövedelemadóról szó-

ló 1995. évi CXVII. törvény változásait is az adórendszer egyszerűsítését és a gazda-ság fehérítését szolgáló intézkedések jellemzik. A módosítások közül kiemeljük, hogy összevont adókedvezmény címén a korábbi adókedvezmény-jogcímek egy új adó-kedvezménnyel – a háztartással kapcsolatos szolgáltatások igénybevételének szám-lázott ellenértéke utáni adókedvezmény – bővültek. Megszűnt az egyes béren kívüli juttatások adómentességére vonatkozó 400 ezer Ft-os korlát. Új önadózási forma ke-rült bevezetésre: az adóhatóság közreműködésével benyújtott egyszerűsített bevallás, amelynek bevezetésével egyidejűleg hatályon kívül kerültek az adóhatósági adómegál-lapítás szabályai. 2009. február 1-től megszűnt a személyi jövedelemadóban a cégautó magáncélú használata miatti adóztatás, ezzel egyidejűleg a cégautó-adóztatás a gép-jármű-adóztatás részévé vált. Megszűnt a magánszemélyek osztalékból származó jö-vedelmére vonatkozó 35%-os adókulcs, így az osztalék teljes összege 25%-kal adózik (a korábbi 10 százalékos kulcs alkalmazásának lehetősége változatlan), a 14 százalé-kos eho kötelezettség viszont megmarad. Ha a magánszemély alacsony adókulcsú ál-lamban székhellyel rendelkező társaságtól szerez osztalékjövedelmet, az osztalékadó mértéke a 2009. évi adókötelezettség megállapításakor 10 százalék, amennyiben a ma-gánszemély a jövedelem 50 százalékának megfelelő összeget a jövedelem megszerzé-sét követő 30 napon belül, de legkésőbb 2009. június 30. napjáig magyar állampapírba fekteti. Ebben az esetben az így szerzett jövedelemre vonatkozóan vagyongyarapodás nem állapítható meg.

Az egyéni vállalkozókat, az őstermelőket, illetve a társas vállalkozások tagjait érintő változások közé tartozik, hogy 2009-től az egyszerűbb adózási módszerek térnyerése ér-dekében az átalányadózás választásának bevételi értékhatára lényegesen magasabb, általános esetben 8-ról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40-ről 100 millió forintra nőtt. Az őstermelők pedig a korábbi éves 7 millió forintos bevétel helyett 8 millió forin-tig választhatják az átalányadózást. Az átalányadózó egyéni vállalkozó, mezőgazdasá-gi őstermelő számára – akárcsak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adózókra – a beszerzéseikről is bizonylat megőrzési kötelezettséget ír elő a törvény módosítása. A cégautókra vonatkozó új szabályozással összefüggésben megszűnt az a lehetőség, miszerint az egyéni vállalkozó jogosultságot nyer a személygépkocsi vala-mennyi költségének elszámolására a cégautóadó megfi zetésével. Az osztalékjövede-lem szabályozásának változásával összhangban megszűnt a vállalkozói osztalékalap adóztatásának 35%-os kulcsa, a teljes osztalékalapra egységesen 25% az adó.

Egyszerűsödtek a fejlesztési tartalékra és a 10%-os adókulcs alkalmazására előírt szabályok. A törvény eddig megnehezítette a vállalkozó tevékenységének fi nanszíro-zását, mert egyrészt banki többletköltségekkel járó bankszámlát kellett nyitnia akkor is, ha arra egyébként nem volt köteles, másrészt a lekötött összeget ki kellett vonnia a gazdasági folyamat fi nanszírozásából mindaddig, ameddig a felhasználási cél meg nem valósult. Ezentúl – már a 2008-as adóévre vonatkozóan is – az egyéni vállalkozó-

59


nak nem kell bankszámlán lekötnie a fejlesztési tartalék címén levont összeget, illet-ve a kedvezményes adókulcs révén megtakarított adót, csak az adóbevallásban kell tájékoztató adatként feltűntetnie, és nyilvántartásba vennie. A vállalkozó a fejlesztési tartalékról és a 10%-os adókulccsal megtakarított adóról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely követhetővé teszi felhasználásukat. A törvény módosítása egyértelmű-vé teszi, hogy a 10%-os adómérték alkalmazása az adózó választásának függvénye, valamint az utólagos értelmezési viták elkerülése érdekében tételesen meghatározza, milyen módon és mely időszakra vonatkozóan kell megfelelni a rendezett munkaügyi kapcsolatokra az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak.

2008-as adóévre is alkalmazhatóan a módosítás megemelte a falusi vendéglátásból származó évi 400 ezer Ft, illetőleg évi 800 ezer Ft bevétellel arányos jövedelemrészt a tevékenység ösztönzése érdekében, ugyanakkor az adómentes rész meghatározásá-nak módszerét egyszerűsítette.

A 2007. évi személyi jövedelemadó bevallások kiértékelése rávilágít, hogy a törvényi vál-tozások markánsan éreztették hatásukat a személyi jövedelemadózás egészében. A vál-lalkozásoknak – mind a társasági adó hatálya alá tartozó, mind az egyéni vállalkozók-ra vonatkozóan – 2007. július 1-jétől kellett alkalmazniuk az ún. jövedelem-minimumra vonatkozó – az alkotmányossági követelményeket már kielégítő – szabályokat, amely Alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó javított változata. A konstrukció lé-nyege, hogy amennyiben a vállalkozás adózás előtti eredménye vagy az adóalapja közül a nagyobb nem éri el a korrigált összes bevétel 2%-át (jövedelem-minimum), a vállalko-zás két lehetőség közül választhat: kitölti az adóbevallás egy, a vállalkozás működésével kapcsolatos adatokat bemutató mellékletét (választva ezzel az ellenőrzés nagyobb esé-

lyét) vagy a jövedelem-minimumot tekinti az adóalapnak. Az adóhatóság elemzése sze-rint az adóbevallást benyújtó (tételes költségelszámolást alkalmazó) egyéni vállalkozók kb. 46%-a, mintegy 121 ezer vállalkozás alkalmazta a jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat. 2007. évben az egyéni vállalkozók 57,1% zárta nyereséggel a gazdálkodási évet. Súlyuk a bázis évhez képest 13,8 százalékpontos növekedést mutat. A vesztesége-sek 29,3%-os részaránya ugyanakkor 7,1 százalékponttal csökkent.

Társasági adó

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2009-től hatá-lyos, de jellemzően a 2008-as adóévre is alkalmazható változásai többnyire pontosító jellegűek, amelyek a jogértelmezést és a jogalkalmazást segítik elő. Ezek egyik ele-me a sávos adókulcs alkalmazásának feltételeit érinti három helyen is. Meghatározott feltételek esetén a pozitív adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó részére 10, e fölöt-ti összegre 16 százalékos adókulcsot érvényesíthetnek az adózók. Az első pontosítás a rendezett munkaügyi kapcsolat szabályait defi niálja, amelyek eddig kizárólag az ál-lamháztartásról szóló 1992. évi XXXVII. törvényben szerepeltek, most bővebb kifejtést nyertek a társaságiadó-törvényben. Ezek szerint a munkaszerződéseknek jogszerűek-nek kell lenniük, nem sérthetők meg a szakszervezet és az üzemi tanács, illetve azok

60


képviselőinek jogai, továbbá be kell tartani az európai üzemi tanácsokra előírt konzul-tációs kötelezettséget. Amennyiben a rendezett kapcsolatok megsértését a hatóság

– az adott és a megelőző adóévben – nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozatban, illetve nem szabott ki bírságot (amit a bíróság is jóváhagyott), akkor ren-dezett a munkaügyi kapcsolat a cégnél, és alkalmazható a 10 százalékos társasági adó-kulcs. A második pontosítás azzal a feltétellel kapcsolatos, amely szerint az adózónak rendelkeznie kell az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér két-szeresének – ha a székhelye a leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér – évesített összegére bevallott nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékkal. A kistérségek besorolása változott a kedvezményezett térségek besorolásá-ról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításával. A harmadik pontosítás egy-szerűsítést tartalmaz az átalakulással létrejött adózókra vonatkozóan.

Akárcsak a magánszemélyek esetében, a társasági adóban is alkalmazható a kedvez-ményesen hazahozható külföldi jövedelem szabálya, amelynek lényege, hogy a cég adómentesen juthat a saját külföldön lévő – off-shore – cégétől kapott osztalék és az abból kivont tőke 75%-ához, ha e bevétel felét a magyar cég legkésőbb 2009. június 30-ig legalább 2 évre magyar állampapírba fekteti.

A kis- és középvállalkozások kedvezményeit érintően ki kell emelni, hogy ha az adó-zó kizárólag kis- és középvállalkozásnak járó adóalap- és adókedvezményt kíván ér-vényesíteni, meg kell felelnie az új közösségi rendeletnek, az Európai Bizottság 2008. augusztus 6-án kelt, egyes támogatásoknak a Közös Piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 800/2008/EK-rendeletének, az általános csoportmentességi ren-deletnek. A csoportmentességi rendelet alapján igénybe vehető kedvezmények: a be-ruházási adóalap-kedvezmény; a 10 százalék adó az adóalap 50 millió Ft-ot meg nem haladó részére; a beruházáshoz felvett hitel kamatkedvezménye; és a leghátrányosabb térségben üzembe helyezett új gép, berendezés, jármű (kivéve személygépkocsi) egy-összegű leírása az üzembe helyezés adóévében.

A 2007. adóévre 339 ezer darab társaságiadó-bevallás került összesítésre, ennek 98%-a kettős könyvvezetést folytató társaság, 1%-a egyszeres könyvvezetést folytató szer-vezet, amelyik vállalkozási tevékenységet is folytat. A 2007. december 31-én eltérő üz-leti év szerint működő társaságok 641 db bevallással részesednek a kettős könyvvitelt benyújtók bevallásaiból. A vállalkozások koncentrációjának növekedésére utal, hogy némileg csökkent a kisvállalkozói kategóriába sorolt adózók létszáma, ugyanakkor mérsékelten emelkedett a középvállalkozások és jelentősen nőtt a nagyvállalkozók száma. 2007-ben 206 208 nyereséges vállalkozás működött, számuk 3,5%-kal nőtt 2006-hoz viszonyítva. A veszteséges vagy 0 eredményt kimutató társaság száma 127 349 volt.

A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknak is 2007. július 1-jétől kell alkal-mazniuk az ún. jövedelem-minimumra vonatkozó szabályokat. Az adóhatóság elem-

zése szerint a 2007. évben az adóbevallást benyújtó társas vállalkozások kb. 31%-a, mintegy 104 ezer vállalkozás alkalmazta a jövedelem-minimumra vonatkozó szabályo-

61


kat. A vállalkozások alig 1%-a, 3 590 veszteséges vállalkozás döntött úgy, hogy vállalja a nyilatkozattételt és a hagyományos módon állapítja meg adóalapját. A közel 3 000 egyéni vállalkozással együtt közel 6 600 vállalkozásnál az APEH a vizsgálatok 80%-ában azt állapította meg, hogy a vállalkozások bizonyítani tudták az elszámolt árbevételük és költségük valódiságát, ezért nem volt szükség ellenőrzésre. 20%-uknál további vizsgá-latok lefolytatása vált indokolttá.

A társasági adóról szóló törvény a területi, ágazati gazdaságfejlesztési célok elérését adókedvezményekkel segíti elő. Az Állami Számvevőszék 2008. márciusi jelentésében27 azt állapította meg, hogy azok teljesülését a PM átfogóan nem értékelte, az igénybevett kedvezményekről nem tudható, milyen mértékben járultak hozzá a GDP növekedésé-hez, a vállalkozásoknál a foglalkoztatottság alakulásához.

A kis- és középvállalkozásokat megillető speciális kedvezmények

Kizárólag a kis- és középvállalkozásokat a személyi jövedelemadóról, valamint a tár-sasági adótörvény alapján több speciális kedvezmény illeti meg, azzal a céllal, hogy az általános szabályokon túl tovább könnyítsék piacra lépésüket, működésüket, ösz-tönözzék befektetéseiket. A kedvezmények eltérő formában nyernek szabályozást, így a törvények különböző részeiben találhatók.

• A KKV-k által érvényesíthető beruházási adóalap-kedvezmény az adózás előtti eredmény csökkentésére nyújt lehetőséget meghatározott feltételek fennállása esetén az adóalap összegéig, de max. évi 30 millió forintig. A vál-lalkozások az ún. csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uni-ós szabályok28 alapján vagy 2007-től a KKV-knak nyújtott állami támogatások-ra 2008. augusztus 25-ig vonatkozó 70/2001EK uniós rendeletet követve, 2008. augusztus 26-tól pedig a 800/2008/EK rendelet alapján vehetik igénybe. A 2008. évtől hatályos az a szabály, amely szerint, ha a kedvezménynél fi gyelembe vett beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, a kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelet29 szerint érvényesíthető. 2007. évben

ezzel a kedvezménnyel közel 20 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az

általuk bevallott adóalap-kedvezmény összege több mint 88 milliárd forint

volt, amelynek – 16%-os adókulccsal számított – adó-(támogatás-)tartalma

kb. 14 milliárd forint.

• A KKV-k által a beruházási hitelek törlesztése után érvényesíthető adóked-

vezményt (kamatkedvezmény) (melynek mértéke az adóévben fi zetett kamat

27 Jelentés a gazdaságfejlesztési állami eszközrendszere működésének ellenőrzéséről, L-802J000, 2008. március www.asz.hu

28 A Bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatá-sokra való alkalmazásáról

29 „A Bizottság 1535/2007/EK rendelete az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termelőágazatban nyújtott csekély összegű (de minimis) támogatására való alkalmazásáról

62


40%-a, maximális összege pedig évi 6 millió forint) a vállalkozások az ún. cse-kély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján vagy 2007-től a KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós ren-deletet követve vehetik igénybe. A 2008. évtől hatályos az a szabály, amely szerint, ha a kedvezménynél fi gyelembe vett beruházás elsődleges mezőgaz-dasági termelést szolgál, a kedvezmény a mezőgazdasági termékek előállí-tásával foglalkozó KKV-knak nyújtott állami támogatásokra vonatkozó uniós rendelet szerint érvényesíthető. 2007. évben ezzel a kedvezménnyel közel 6

és fél ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott kedvez-

mény összege kb. 2,8 milliárd forint volt.

• A versenyképesség javítása érdekében 2008-tól az adómentes fejlesztési

tartalékképzés az adózás előtti nyereség 25%-áról 50%-ára emelkedett (adó-évenkénti maximuma változatlanul legfeljebb 500 millió Ft). A 2007. évben ez-

zel a kedvezménnyel közel 18 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az

általuk bevallott adóalap-kedvezmény összege kb. 164 milliárd forint volt,

amelynek – 16%-os adókulccsal számított – adó-(támogatás-)tartalma kb. 26

milliárd forint.

• A szabadalom és az oltalmak fenntartásra fordított összegek: A kis- és közép-vállalkozások számára lehetővé teszi a Tao. törvény a szabadalom, a haszná-lati- és formatervezési mintaoltalom, valamint a növényfajta-oltalom fenntar-tására felmerült költségeknek az adóalapból történő levonását, amely 16%-os támogatásnak felel meg. 2007-ben 168 egyéni és társas vállalkozás élt a ked-

vezménnyel több mint 0,7 Mrd összegben.

• Mikrovállalkozásokat megillető kedvezmény: A mikrovállalkozásnak minő-sülő adózó az adóalap megállapításakor választása szerint jogosult adózás előtti eredményét csökkenteni a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez viszonyított növekményének és az minimálbér adóévre számí-tott összegének szorzatával. Az adóalap-kedvezmény érvényesítésének felté-tele, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelő-ző adóévben legfeljebb 5 fő volt, és az adózónak nincs adótartozása. 2007-ben

a kedvezménnyel 647 vállalkozás élt, közel 1 Mrd Ft összegben.

• A szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség: A KKV-nak minősülő adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazásá-ra tekintettel elszámolt bérköltség további 15%-ának megfelelő összegű adó-

63


kedvezményt is igénybe vehet. 2007-ben összesen 151 vállalkozás élt a ked-

vezménnyel mindössze 162 millió Ft értékben.

• 2007-ben a 4 millió Ft-nál nem magasabb árbevételű vállalkozások, illetve a számukra számviteli és könyvviteli szolgáltatást nyújtók az elektronikus

bevallás kezdeti költségeinek mérséklésére kedvezményt vehettek igénybe. A vállalkozás az állandó képviselőjétől igénybe vett számviteli és könyvvite-li szolgáltatás ellenértékének 15%-át vehette igénybe adókedvezményként. Adókedvezményt érvényesíthetett az állandó képviselő (ha az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 25 millió forintot) és az a vállalkozás (ha az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot), amely maga teljesítette a bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét. Ezen adózói körnél az adókedvezmény alapja a 2006–2007. adóévben beszerzett számítástechnikai gépekre, berendezésekre a számviteli előírások alapján el-számolt terv szerinti értékcsökkenés és az igénybe vett internet szolgáltatás költsége volt, míg a kedvezmény megegyezett az előbbi költségek 10%-ával. Az evá-nál is lehetett kedvezményt érvényesíteni (az eva alapjából) a 2007. év-ben az igénybe vett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében fi zetett díjra (60%-os kedvezmény), a 2006–2007. adóévben beszerzett számítástech-nikai gépek, berendezések áfával növelt bekerülési értékére (20%-os kedvez-mény), illetve a 2007-ben igénybe vett internet szolgáltatás számla szerinti, áfával növelt díjára (40%-os kedvezmény). 2007. évben e kedvezményekkel

közel 10 ezer egyéni és társas vállalkozás élt, míg az általuk bevallott ked-

vezmény összege kb. 0,2 milliárd forint volt.

• Mentesülés az árfolyamnyereség adózása alól: A KKV-kba fektető adózók meghatározott feltételekkel mentesülhetnek a részesedés kivezetésekor elért árfolyamnyereség adózása alól.

• Kedvezményes értékcsökkenési leírás: A Tao. törvényben használt egyéb le-írási kulcsoktól eltérően az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett tárgyi eszköz bekerü-lési értéke esetében 100% értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, te-lepülések valamelyikében helyezi üzembe.

• Transzferár-szabályokhoz kapcsolódó kedvezmények• Jogutód nélküli megszűnés esetén azonban több – köztük kis- és középvállal-

kozásoknak juttatott – adóalap-korrekciót kell fi gyelembe venni.

64


A ki

s- é

s kö

zépv

álla

lkoz

ások

álta

l 200

3–20

07. é

vekb

en ig

ényb

evet

t egy

es a

dócs

ökke

ntés

ek b

eval

lott

adat

ait a

köv

etke

ző tá

bláz

at fo

glal

ja

össz

e:

1.3.

tá

blá

zat:

A k

is-

és

kö

zép

váll

alk

ozá

sok

ált

al

igé

nyb

e v

ett

ad

óa

lap

-, i

lle

tőle

g a

dó

ke

dve

zmé

nye

k (

2003

–20

07)

Öss

zeg

(m

illi

ó f

ori

nt)

Fő, i

ll. d

ara

b

2003

2004

2005

2006

2007

2003

2004

2005

2006

2007

Egyéni vállalkozók

Kisv

álla

lkoz

ói (b

eruh

ázás

i adó

alap

-) ke

dvez

mén

y19

505

11 7

539

610

9 13

59

645

11 2

368

171

6 37

94

497

4 20

2

Kisv

álla

lkoz

ások

hite

lein

ek a

dóke

dvez

mén

ye60

231

285

8282

1 46

769

964

967

11

562

Fejle

szté

si ta

rtalé

k–

557

168

299

377

–92

919

618

822

7Ki

s- é

s kö

zép-

válla

lkoz

ások

sza

bada

lom

, m

inta

olta

lom

utá

ni b

evét

el-c

sökk

enté

se–

–1

31

––

914

10

Mik

rová

llalk

ozás

ok fo

glal

kozt

atás

utá

ni

bevé

tel-c

sökk

enté

se–

–14

311

287

––

268

162

141

Szám

vite

li-kö

nyvv

iteli

szol

g. u

táni

ad

óked

vezm

.–

––

–ni

ncs

adat

– –

––

ninc

s ad

at

Társasági adóalanyok*

Mik

ro- é

s ki

s-vá

llalk

ozás

ok b

eruh

ázás

i ad

óala

p ke

dvez

mén

ye10

1 41

490

283

83 8

3980

580

78 5

2826

931

21 6

2119

335

16 5

2915

492

KKV-

k be

ruhá

zási

hite

lek

után

i ad

óked

vezm

énye

2 63

92

582

2 45

52

463

2 69

06

624

6 33

35

899

4 93

44

838

Fejle

szté

si ta

rtalé

k14

2 00

114

2 96

413

8 80

515

0 60

816

3 45

8 17

160

16 7

3016

228

15 0

9517

465

KKV-

k sz

abad

alom

, min

taol

talo

m u

táni

ad

óala

p-ke

dvez

mén

ye–

–78

862

472

2–

–26

613

315

8

Mik

rová

llalk

ozás

ok fo

glal

kozt

atás

utá

ni

adóa

lap-

kedv

ezm

énye

––

1 99

21

819

906

––

1 07

586

150

6

KKV-

knál

szo

ftver

fejle

sztő

utá

ni

adók

edve

zmén

y–

––

7716

2–

––

9615

1

Szám

vite

li kö

nyvv

iteli

szol

gálta

tás

után

a ad

óked

vezm

ény

––

––

105

––

–1

407

65


Öss

zeg

(m

illi

ó f

ori

nt)

Fő, i

ll. d

ara

b

2003

2004

2005

2006

2007

2003

2004

2005

2006

2007

Összesen

Beru

házá

si a

dóal

ap k

edve

zmén

y12

0 91

910

2 03

693

449

89 7

1588

173

38 1

6729

792

25 7

1421

026

19 6

94Be

ruhá

zási

hite

lek

után

i adó

kedv

ezm

ény

3 24

12

894

2 54

02

545

2 77

28

091

7 03

26

548

5 60

56

400

Fejle

szté

si ta

rtalé

k14

2 00

114

3 52

113

8 97

315

0 90

716

3 83

517

160

17 6

5916

424

15 2

8317

692

KKV-

k sz

abad

alom

, min

taol

talo

m u

táni

ad

óala

p-ke

dvez

mén

ye–

–78

962

772

3–

–27

514

716

8

Mik

rová

llalk

ozás

ok fo

glal

kozt

atás

utá

ni

adóa

lap-

kedv

ezm

énye

––

2 13

51

931

993

––

1 34

31

023

647

Kis-

és

közé

p-vá

llalk

ozás

okná

l szo

ftver

-fe

jlesz

tő u

táni

adó

kedv

ezm

ény

––

–78

162

––

–99

151

Szám

vite

li kö

nyvv

iteli

szol

gálta

tás

után

a ad

óked

vezm

ény*

*–

––

–10

5–

––

–1

407

*az e

lőtá

rsas

ágok

, az o

ff-sh

ore

és a

nap

tári

évtő

l elté

rő ü

zleti

évet

alk

alm

azó

társ

aság

ok n

élkü

l **

csa

k a

társ

aság

i adó

alan

yok

Forr

ás: a

z APE

H ös

szes

ítése

i a 2

003.

, a 2

004.

, a 2

005.

, 200

6. é

s a

2007

. éve

kről

ben

yújto

tt sz

emél

yi jö

vede

lem

adó-

és

társ

aság

i adó

beva

lláso

kból

66


Egyszerűsített vállalkozói adó

A kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése és az adófi zeté-si morál javításának céljából 2003-ban vezették be az egyszerűsített vállalkozói adót (eva). A bruttó 25 millió Ft-os árbevétel-határt meg nem haladó vállalkozások körében töretlenül népszerű ez az adónem. Adójuk 2009-ben is a bruttó árbevétel 25%-a.

1.4. táblázat: Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá – adott év utolsó napján –

tartozó vállalkozások száma és a tervezett és tényleges evabevétel alakulása

Evások (egyéni vállakozók és társas

vállakozások) száma

(dec. 31.-i zárólétszám (fő/db))Bevételi

előirányzat

Befi zetett eva

(Mrd Ft)

Eva/fő

/db

(ezer Ft)Egyéni Társas Összesen

2003 34 642 24 453 59 095 16,0 31,0 5252004 46 186 38 426 84 612 54,5 67,0 7922005 50 286 47 128 97 414 75,3* 91,4 9342006 48 075 50 602 98 677 106,9 143,1 1 4492007 46 198 52 024 98 222 168,2 152,8 1 5562008 43 329 52 931 96 260 168,7 166,5 1 730

*2005 szeptemberében 92 milliárd Ft-ra módosították. 2009-re 172,9 Mrd Ft az előirányzat.Forrás: APEH, PM

Az evások számában a társas vállalkozások fokozatos térnyerése látható. Ágazati meg-oszlásban mindkét körben az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szférában tevé-kenykedő vállalkozások rendelkeznek a legerősebb pozícióval, 62%-os számaránnyal és az összes bevételből közel 68%-os részesedéssel. 2007-ban az evás egyéni és tár-sas vállalkozások összesen 587,3 Mrd Ft összegű árbevételt realizáltak, amely 11,5%-kal alatta maradt a 2006. évi teljesítménynek. Legnagyobb rétegük, közel 38%-uk 2,5 millió Ft alatti bevételt realizált. Az árbevételi teljesítményhez minden bizonnyal hozzá-járult a 2006-os költségvetési egyensúly helyreállítását szolgáló adócsomag hatására 2006. október 1-től 25%-ra emelkedő adómérték.

Nyilvántartási kötelezettségeit a korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakás-szövetkezet, az erdőbirtokosság társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a sza-badalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda, valamint választása szerint a közkereseti társaság és a betéti társaság a számviteli törvény előírása szerint a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. 2007-ben a társas vállalkozások 44%-a, az összes evás vállal-kozás 23%-a tartozott a számviteli törvény hatálya alá. Ezek a vállalkozások nagyobb teljesítményt mutatnak fel, a társas vállalkozások körében a kettős könyvvitelt vezetők 200 Mrd Ft, a bevételi nyilvántartást vezetők 191 Mrd Ft árbevételt realizáltak.

Az eva szabályai 2008-ban jelentősen nem módosultak. 2009. február 1-jétől szigorod-tak az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozások és egyéni vállal-kozók számlatartási kötelezettségei. A beszerzésekről kapott bizonylatokat is az adó

67


megállapításához való jog elévüléséig meg kell őrizni. Ha e kötelezettséget nem teljesí-tik, az APEH mulasztási bírságot róhat ki rájuk. A cégautóadó szabályainak átalakulása ugyancsak érinti az evaalanyok adókötelezettségét, szintén 2009. február 1-jétől az eva megfi zetése nem váltja ki a korábban a személyi jövedelemadó részét képező cégautó-adót. Az evás társas vállalkozások kötelesek havi 7 ezer, vagy 15 ezer forintos új vagyo-ni típusú adót befi zetni, függetlenül a költségelszámolástól.

A működő evaalanyok nevét és adószámát az állami adóhatóság a honlapján közzé-teszi. http://www.apeh.hu/adatbleker/evaalanyok/evalekerdezes A kézirat lezárásakor (2009. május) az adatbázis 100 980 db eva-alanyt tartalmazott.

Egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás

Az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulásról (ekho) szóló 2005. évi CXX. törvény szabályai a 2008. decemberi adómódosító törvénycsomagban nem változtak, de az

előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól 2008. évi XCIX. törvény több színházi szakmával kiegészítette azok körét, akik ekho sze-rint adózhatnak.

Különadó (szolidaritási adó) és hitelintézeti járadék

Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. tör-

vény szerint az egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató, az egyéni vállalkozói tevékenységet vagy azt is folytató magánszemélynek, valamint a társas vállalkozásnak

– az előtársaság kivételével – a törvényben meghatározottak szerint (normál társasági adónál jóval nagyobb adóalapra kivetve) 4% különadót, a hitelintézeteknek járadékot fi zetnek. 2009-től egyszerűsödött a magánszemélyek különadó előlege, valamint mó-dosítási szükségletet vetett fel a közhasznú társaságok 2009. július 1-jéig történő meg-szűnési kötelezettsége.

Az APEH adatai szerint magánszemélyeknek és az egyéni vállalkozóknak 2007. évben 6 748 850 Ft feletti jövedelem esetén kellett különadót vallani és fi zetni, aminek a mértéke 4%. 2007. évre 283 ezer fő vallott különadót.

2007-ben különadót 193 ezer vállalkozás számolt el, közel ugyanannyian mint ahány vállalkozás társasági adó fi zetési kötelezettséget vallott, 162 milliárd Ft összegben.

Általános forgalmi adó

A 2009. február 1-től hatályba lépő előírások nem hoztak sok változást, mivel 2008-tól új általános forgalmi adóról szóló törvény született, a 2007. évi CXXVII. törvény, és ennek módosítását már 2008. május 1-től hatályba lépően (2008. évi VII. törvény) meg kellett tenni a gyakorlatban jelentkezett problémák és az áfarendszer zökkenőmentes műkö-désének biztosítása érdekében.

68


A törvény 2009. évi változásai között a néhány pontosító rendelkezésen kívül a számlá-zásra, az import áfa önadózással történő megállapítására vonatkozó új összeghatárra, és az utazásszervezési szolgáltatás különös adózása szabályaira kell felhívni a fi gyel-met. A legszélesebb kört érintően a számlázásra vonatkozóan kiemeljük: 2008. május 1-től nem kötelező a számlán a Szolgáltatások Jegyzéke számot, illetve Vámtarifaszámot feltüntetni, még általánostól (20%) eltérő adókulcs (5% vagy adómentes) alkalmazása esetén sem. 2009. február 1-től ha a magánszemély vagy nem jogi személy szervezet 900 ezer Ft-ot elérő vagy meghaladó előleget fi zet vagy, illetve az ellenértéket kész-pénzben egyenlíti ki, az eladónak akkor is számlát kell adnia, ha a vevő azt nem kéri. Számlázni a törvény új kifejezésével élve ésszerű időben kell. Készpénzes ügyletek esetén azonnal, nem készpénzes ügyleteknél pedig 15 napon belül.

Jövedéki adó

2004. május 1-jétől a 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezik a jövedéki adóról és a jö-

vedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól. A törvény egyes rendelkezé-seinek végrehajtásáról szóló rendelet 8/2004. (III. 10.) PM rendelet a részletszabályokat tartalmazza. 2009-től a jövedéki adó módosításai elsődlegesen az adózási adminisztrá-ció csökkentését célozzák az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítésén, a jö-vedéki adatszolgáltatási, jelentési, bejelentési kötelezettségek egy jelentős körének elektronikus útra terelésén keresztül, megszüntetve a jelenlegi papíralapú, esetenként párhuzamos adatszolgáltatásokat. Az egyéb változások főként jogharmonizációs indít-tatásúak, illetve az egyértelműbb jogalkalmazás miatt szükséges, a hatályos rendelke-zéseket pontosító, kiegészítő módosításokat jelentenek.

Emelkedett a dohánygyártmányok és az üzemanyagok adómértéke, változatlan az ita-lok adómértéke maradt. A feketeforgalom visszaszorítása érdekében bevezetésre ke-rült az ún. napi standolás. A szeszes italok napi leltározása 2009. február 1-jétől rend-kívüli pluszterhet rótt volna a vállalkozókra, ha a szabályt 2009. március 13-től hatályon kívül nem helyezte volna az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. évi V. törvény. Ehelyett előírta a havi rendszeres-séggel történő rögzítési kötelezettséget, de ez csak 2009. május 1-jétől lépett hatályba.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adókötelezettséget a 2003. évi CX. törvény szabályozza. A kötelezettség teljesítése a gépjármű forgalomba helyezéséhez (belföldi nyilvántartásba vételéhez) kötődik, a forgalomba helyezés engedélyezésének egyik előfeltétele. 2009-től a tör-vény módosítás pontosítja, hogy a regisztrációs adó visszaigényelhetővé válik abban az esetben is, ha azt nem az adót ténylegesen megfi zető személy, hanem a gépjárművet regisztrációs adóval terhelten megvásároló és azt – belföldi forgalomba helyezés nél-kül – később külföldre értékesítő, illetve kiszállító személy kérelmezi a vámhatóságtól.

69


Gépjárműadó

A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényben 2008-tól és 2009-től – a cégautó-adó új szabályaitól eltekintve – csak kisterjedelmű módosításokra került sor. 2009-től pontosításra került a belföldi gépjárművek adójának alanyi köre és a helyi és helyközi tömegközlekedést lebonyolító autóbuszok mentességének kérdése. Az egyértelmű és könnyebb alkalmazhatóság érdekében 2009. január 1-jétől a tárgyi mentesség alanyi mentességé vált, az autóbuszt üzemeltető adóalanyt illeti meg, feltéve, hogy a tevé-kenységéből származó nettó árbevételének legalább 75%-a helyi és helyközi menet-rend szerinti közúti tömegközlekedésből származott.

2009. február 1-jétől az eddig a személyi jövedelemadóról szóló törvényben szabá-lyozott cégautóadó új elvi alapokon újult meg és szabályait a gépjárműadóról szóló törvénybe illesztették. Az új, vagyoni típusú adókötelezettség azokat a személygépko-csikat terheli, amelyeket nem kizárólag magáncélra használnak. Így cégautóadót kell fi zetni minden, nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi után, de adó-kötelesek a magánszemély tulajdonában lévő járművek, ha utána költséget számolnak el. Az adót negyedévente kell megállapítani és megfi zetni. Mértéke a személy gépkocsi hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján differenciált, havi tételes összegű. Ha a haj-tómotor az 1 600 cm³ hengerűrtartalmat, illetve az 1200 cm³ kamratérfogatot nem ha-ladja meg akkor 7 000 Ft, felette 15 000 Ft havonta. A kétszeres adóztatás kizárása érde-kében a cégautóadóból a gépjárműadót le lehet vonni, ha azt határidőben megfi zették.

A törvénymódosítás célja az volt, hogy átláthatóbb rendszert hozzon létre, egy széle-sebb adóbázison nyugvó, alacsonyabb terhelést biztosító közteherré váljon.

Ökoadók körébe sorolható elvonások

A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény szerint a törvényben meg-határozott kibocsátó a levegőbe, a felszíni vizekbe, illetve az időszakos vízfolyásokba, a talajba juttatott, a törvényben meghatározott környezetterhelő anyagok minden egy-sége után környezetterhelési díjat köteles fi zetni. A díjak mértékét a kibocsátott éves mennyiség, a terhelő anyagok egységdíja, és meghatározott szorzók alapján kell kiszá-mítani. A mérték fokozatosan emelkedett 2008-ig, illetve a talajterhelési díj esetén 2009-ig a törvényben meghatározott 100% eléréséig. 2007. évre vonatkozóan az előző évit 20%-kal meghaladó számú közel 12 500 bevallás érkezett bruttó 12,4 Mrd Ft díjfi zetési kötelezettséggel. A bruttó díjfi zetési kötelezettségnél dinamikusabban egyharmaddal nőtt a kötelezettségcsökkentő díjkedvezmények összege, amelyeket a környezetkímélő beruházást megvalósító beruházó és a hulladékhasznosítást végzők vehetnek igénybe az előírt feltételek teljesítése esetén.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozás célja a környezetszennyezés megelőzése, il-letve csökkentése, az európai uniós és hazai hulladékgazdálkodási szabályozás által meg-határozott környezetvédelmi előírások teljesítésének elősegítése. A környezetvédelmi

70


termékdíj-fi zetési kötelezettséget a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termé-kek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény és végrehajtási rendele-tei szabályozzák. Termékdíj-fi zetési kötelezettsége áll fenn a környezetet vagy annak va-lamely elemét terhelő, illetve veszélyeztető termék (egyéb kőolajtermékek, csomagolás, akkumulátorok, gumiabroncsok, hűtőberendezések illetve hűtőközegek, reklámhordozó papírok, elektromos és elektronikai berendezések) előállítójának, behozójának, vala-mint forgalmazójának. A környezetvédelmi termékdíjakból 18,6 Mrd Ft bevétel folyt be 2007-ben. A bevételek legnagyobb része, 41%-a a csomagolás termékdíjából származik, 30%-os az egyéb kőolajtermékek részesedése és 12%-os súlyt képvisel a reklámhordo-zó anyagok termékdíja. A kötelezettség teljesítése nagy adminisztrációs terhet jelent az érintetteknek. 2008. január 1-től a környezetvédelmi termékdíjakkal kapcsolatos feladato-kat az APEH-től a Vám és Pénzügyőrség vette át. www.vam.hu

Az Európai Bizottság 2006 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, jelezve, hogy az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozás a Bizottság véleménye szerint diszkriminatív adózásnak minősül, előnyösebb helyzetbe hozva a bel-földi gyártókat a külföldi szállítókkal szemben. A Bizottság kifogásolta, hogy a hatályos szabályozás ital-fajtánként differenciálja a kedvezményrendszert és a befi zetendő ter-mékdíjat, és nem a csomagolási hulladék anyagának környezetvédelmi költsége sze-rint. Ezért 2009. január 1-jétől a 2008. évi LXIX. törvény az italcsomagolási hulladékokra vonatkozó, a csomagolás tartalmától független, az Európai Unió megelőzést és újra-használatot megkövetelő hulladékhierarchiája fi gyelembevételével kialakított termék-díj-rendszert teremt meg, írja a törvény indoklása. A változások elvileg az egyszerűsítés és a versenysemlegesség irányában mutatnak, az eredménnyel azonban az érintettek és a szakértők sem elégedettek. A szabályozás adminisztratív terheinek csökkentésére 2009-ben előterjesztés készül egy új termékdíj rendszer kialakítására.

Helyi adók

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény keretében a vállalkozókra vonatkozóan négy-féle helyi adófi zetési kötelezettséget vezethetnek be az önkormányzatok, az építmény-adót, a telekadót, a vállalkozók kommunális adóját és az iparűzési adót.

2009-től a törvény kis- és középvállalkozásokat legjelentősebben érintő módosítását az jelentette, hogy az iparűzési adóalap egyszerűsített megállapítási lehetőségének 2001. óta változatlan nagyságú árbevétel-határát 4 millió forintról 8 millió forintra emelte. Ez nagyban csökkenti a mikrovállalkozások adminisztrációs terheit, hiszen nincs szük-ség a nettó árbevétel-csökkentő tételek külön gyűjtésére, az adó alapja a nettó árbe-vételből kiindulva (annak 80%-ában) egyszerűen számítható.

Az iparűzési adóalapra vonatkozó 2009-ig hatályos rendelkezések értelmében, ha a vállalkozónak külföldön van telephelye és a telephely szerinti önkormányzat működ-tet valamely, vállalkozási tevékenységet terhelő, helyi önkormányzatot megillető adót,

71


akkor a külföldi telephelyen elért adóalap-rész 90%-át levonhatja az egyébként szá-mított adóalapból. A vállalkozások versenyhelyzetének javítása érdekében a törvény a 90%-os korlátozást megszünteti, azaz a külföldi telephelyen elért teljes adóalap-rész levonható lesz a vállalkozó iparűzési adóalapjából.

További módosítást jelentett a feltételes helyi adómentességre vonatkozó szabályok változása, feltételes mentessé téve – kizárólag a helyi iparűzési adóban – a non-profi t gazdasági társaságok közül azokat, melyek közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülnek.

2008-ban mindösszesen 49 olyan önkormányzat volt, amelyik nem vetett ki valamilyen helyi adót. Legnépszerűbb és a legnagyobb bevételt jelentő helyi adó a helyi iparűzési adó volt, amelyet 2 698 önkormányzat vezetett be.

Az Alkotmánybíróság szintén a számított érték nem jól körülhatárolt szabályozása miatt az építmény- és telekadótörvénybe is belenyúlt. Tavaly az Országgyűlés úgy döntött, hogy lényegében az érték alapú ingatlanadó felé való érdemi elmozdulás jegyében az építmény- és a telekadó esetében a mai kétfajta adóalapmegállapítási mód mellé egy harmadikat, a számított érték alapú adóalapszámítást is törvénybe iktatja 2009. január 1-jétől. Mivel az AB ezt a módosítást eltörölte, ezért az építményadót és telekadót az önkormányzatok ezentúl is négyzetméter- vagy forgalmi értékalapon határozzák meg.

Luxusadó

A luxusadóról szóló törvényt 2005-ben alkotta meg az Országgyűlés (2005. évi CXXI. törvény). A törvény alkalmazásában kapcsolatban számos probléma merült fel, a be-vételek folyamatosan elmaradtak a tervektől, országosan még az 1 Mrd Ft-ot sem érte el a luxusadó-bevétel. A törvénnyel kapcsolatban több beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz, amely 155/2008. (XII. 17.) AB határozatában megállította, hogy a luxusadóról szóló 2005. évi CXXI. törvény egésze alkotmányellenes, ezért azt a hatá-rozat kihirdetése napjával, – két alkotmánybíró különvéleményével – 2008. december

17-től megsemmisítette, együtt a helyi adókról szóló törvény egy részével.

Az adózás rendje

2009-től a legtöbb módosulás az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben kö-vetkezett be. A módosítások vezérfonala a korábbi évek fő célkitűzéseihez igazodik, tovább bővült az adóhatóság eszköztára a feketegazdaság elleni küzdelem terén, ille-tőleg új szankciók megállapításával, továbbá a korábbi szankciók szigorításával ösz-tönzi az adózókat az önkéntes jogkövetésre. Ezzel összefüggésben tovább szigorodtak az ellenőrzési és a mulasztási bírság szabályok. Bővült az adószám felfüggesztésének esetköre, a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a nyugta kiállítá-sára kötelezett személy közvetlen vezetője is bírságolhatóvá vált.

72


Az adminisztrációs terhek enyhítése valamint az adókötelezettségek teljesítésének megkönnyítése érdekében a nullás bevallás benyújtását az adózó nyilatkozata váltja ki, az adóhatósági adómegállapítást felváltja az egyszerűsített adóbevallás lehetőségé-nek bevezetése, 100 000 Ft-ot meg nem haladó fi zetési kötelezettség vonatkozásában megteremtődött a nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfi zetés intézménye.

2008. január 1-től már jelentősen egyszerűsödtek az adóbevallással kapcsolatos nyom-tatványok, illetve több nyomtatvány megszűnt, vagy beépült más adatlapokba. A 2007-ben használatban lévő 59 féle bevallás 2008-ra 23 féle bevallásra és 10 féle adatszol-gáltatásra csökkent.

2008-tól és 2009-től tovább bővült a közérdekű információkat szolgáltató adatbázisok köre az APEH honlapján: így lekérdezhetők a csoportos áfa-alanyiságot választó adó-zók, az áfa- és eva-alanynak nem minősülő, de adószámmal rendelkező jogi személyek és egyéb szervezetek, valamint a végrehajtás alatt álló adók főbb adatai is. http://www.apeh.hu/adatbleker 2009. február 10-től nyílt meg az ún. köztartozásmentes adatbázis http://www.apeh.hu/koztartozasmentes (Lásd 1.3.2.11. közbeszerzés fejezet).

Az APEH folyamatosan bővíti és fejleszti internetes szolgáltatásainak körét. 2009 már-ciusától új szolgáltatásokkal bővült az APEH idegen nyelvű honlapja is. Ennek érdeké-ben az angol mellett német és francia nyelven is elérhetőek az információk, szolgáltatá-sok. Az idegen nyelvű honlapot elsősorban külföldi cégek, érdeklődő üzleti befektetők, Magyarországon élő és adózó, illetve belföldön nem letelepedett, de itt adózó külföldiek és nem utolsó sorban például diplomaták keresik fel. Új szolgáltatás a 2008-ban indított személyes adónaptár, amely segítséget nyújt az adózóknak bevallási, adatszolgáltatási és befi zetési kötelezettségeik jogszerű teljesítéséhez. Továbbfejlesztett változata 2009 májusától a bevallások benyújtási határidején kívül a befi zetések határidejével is ki-egészült.

1.3.2.4. Vámjog, vámügyintézés

A 2009. évi közösségi vámjogi jogalkotás egyik fő területe a Bizottság 1192/2008/EK rendelete a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK rendelet módosításáról, amelyből az egyszerűsített nyilatkozattételi és helyi vámkezelési eljá-rásra vonatkozó engedélyek kiadásának új feltételeit és eljárási szabályait, valamint az egységes engedélyezést kell kiemelni. A másik fő terület a Modernizált Vámkódex végrehajtására vonatkozó rendelet kialakítása, amelynek egyik eredménye, hogy a ha-tályos jogba épülő egységes engedélyezés egyik problémáját, a nemzeti bevételek megosztását sikerült megoldani. A harmadik fő terület a vámmentességek közössé-gi rendszeréről szóló 918/83/ tanácsi rendelet újrakodifi kálása. A vámrendszer műkö-désében érintett gazdálkodók az EU honlapján www.europa.eu, illetve a vámhatóság weboldalán találhatnak részletes információkat www.vam.gov.hu.

73


Magyarországon a vámügyintézés elektronizálása érdekében a 2007-es évben tör-tént fejlesztések során kialakításra kerültek a teljesen elektronizált eljárások (többek között: Elektronikus Árunyilatkozat Benyújtás, Elektronikus Banki üzenetkezelés/hite-lesítés, Elektronikus Fizetés), amelyek bevezetésével a Vám és Pénzügyőrség ügyfél-kapcsolatai jelentősen javultak, a vámeljárás folyamatai felgyorsultak. 2008 novembe-rétől a Vám és Pénzügyőrség két vámhivatalában (ahol az eddigi tapasztalatok alapján a legtöbb elektronikus import árunyilatkozatot nyújtották be a gazdálkodó partnerek) alkalmazzák az elektronikus határozathozatalt, amely magában foglalja a minősített elektronikus aláírás alkalmazását is. A tapasztalatok alapján az elektronikus határozat-hozatalt megvalósító rendszer 2009. év elején teljes körűen, országos szinten is be-vezetésre kerül.

A vámeljárásokhoz és árumozgáshoz kapcsolódó magyarországi egyablakos ügyintézés

megteremtése az Új Magyarország Fejlesztési Terv Elektronikus Közigazgatás Operatív Programjának 2,4 milliárd forintos támogatásából 9 hatóság közreműködésével valósul meg. Az egyablakos vámügyintézés megvalósítása az érintett hatóságok elektronikus kapcsolatának megteremtésével jelentősen egyszerűsíteni és gyorsítani fogja a vámügy-intézést, és csökkenti a külkereskedelemben érintett mintegy 50 000 ügyfélnek, valamint a hatóságoknak is a költségeit. Jelenleg az ügyfeleknek több mint 70 féle engedélyét, iga-zolását kell – a vámügy sajátosságaitól függően – benyújtaniuk a papíron.

A 2008–2010 között megvalósuló projekt a Vám- és Pénzügyőrség számára lehetővé teszi a vámeljárásban a 2007 óta sikeresen alkalmazott egységes elektronikus vám-árunyilatkozat feldolgozásának kiterjesztését, az engedélyek ellenőrzésének automa-tizálását, a pénzügyőrök adminisztratív terheinek csökkentését, az összpontosítást az érdemi ellenőrzésre, míg a kapcsolódó hatóságok számára lehetővé teszi az engedé-lyek nyilvántartásának automatizálását. A vámeljáráshoz és árumozgáshoz kapcsolódó egyablakos eljárás közösségi teljes regionális működésének bevezetését az Európai Bizottság 2010–2013 között tervezi. A magyar egyablakos rendszer ennél jóval koráb-ban valósul meg.

1.3.2.5. Számviteli törvény, könyvvizsgálat

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2008. január 1-jétől hatályos legjelentősebb módosítását az 1992 óta érvényben lévő kötelező könyvvizsgálati értékhatár megeme-

lése jelentette, amelyre a könyvvizsgálatra vonatkozó előírások megújítása kapcsán került sor. 2008-tól azon vállalkozások mentesülnek a kötelező könyvvizsgálat alól, akik-nél az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában

– az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel a 100 millió Ft-ot és – a foglalkoztatottak létszáma az 50 főt

nem haladta meg. Az 50 millió forintos éves nettó árbevételi értékhatár 100 millió Ft-ra való emelése mintegy 25 ezer mikro- és kisvállalkozás számára jelent adminisztrációs és pénzügyi tehercsökkenést, a korábban könyvvizsgált vállalkozások több mint 60%-a kikerült a könyvvizsgálati kötelezettség alól.

74


2009-től a számviteli törvényt több törvény módosította. Az egyes adó és járuléktörvé-nyek módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény keretében elsősorban a vállalkozá-sokat érintő adminisztrációs kötelezettségek egyszerűsítését célzó, a jogalkalmazás során felmerült gyakorlati kérdések egyértelmű megítélését segítő, valamint a fekete-gazdaság visszaszorítására vonatkozó előírások kerültek bevezetésre.

A 2008-ra is alkalmazható szabályok közé tartozik a kapcsolt fél fogalmának, az ingat-lanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kimutatásának pontosítása, a kapott fejleszté-si támogatások visszafi zetésére, a kerekítési különbözetekre, a tulajdonjog-fenntartás-sal értékesített tárgyi eszközre, a számviteli bizonylat tartalmára vonatkozó változások, valamint a konszolidált beszámoló készítési kötelezettség alól a harmadik országbeli külföldi felettes anyavállalattal rendelkező belföldi anyavállalat mentesítése. Ezek közül kiemeljük, hogy a könyvviteli elszámolást alátámasztó bizonylatnak a bizonylat kiállításának időpontját, illetve – a gazdasági művelet jellegétől, időbeni hatályától függően – annak az időpontnak vagy időszaknak a megjelölését is tartalmaznia kell, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell. A módosítás az általános forgalmi adóról szóló – 2008-ban hatályba lépett – új törvény előírásaiból következik.

A 2009. január 1-jétől alkalmazható szabályok legjelentősebbike, hogy a 100 millió Ft nettó árbevétel és 50 fő foglalkoztatotti létszám alatti betéti társaságok, közkereseti társaságok sajátos egyszerűsített éves beszámolót készíthetnek (ezen lehetőséggel körülbelül 130 000 vállalkozás élhet). Ez a beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból áll, kiegészítő mellékletet nem kell készíteni. Ez a beszámolási rendszer lehetővé te-szi, hogy a ténylegesen felmerült, alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén (könyvelésén) túlmenően gyakorlatilag további értékelési, átértékelési feladatokat (ér-tékhelyesbítés, értékvesztés, értékváltozáshoz kapcsolódó terven felüli értékcsökke-nés, céltartalék, devizaárfolyam-változás) nem kell elvégezni, és nem kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokra vonatkozó tételek egy jelentős részét sem.

További egyszerűsítést eredményez a devizában történő könyvvezetésre és beszámoló készítésre vonatkozó lehetőségek bővítése is. A feketegazdaság visszaszorítását céloz-ta a napi készpénz záró állomány – havi szintű – átlagos mértékének korlátozása, amely nem lehetett volna több, mint az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevéte-lének 1,2%-a, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor 500 ezer forint. Ezeket a feltételeket enyhítette az egyes, a vállalkozásokat korlátozó törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. évi V. törvény azzal, hogy a havonta számított napi átlagos készpénzállomány 1,2% helyett az éves be-vétel 2%-a lehet, bár a képviselői indítvány ennek eltörléséről szólt.

A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosí-tásáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény is érintette a számviteli törvényt a repoügyletek elszámolási szabályaira, illetve egyes pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelésére vonatkozóan.

75


A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, va-lamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével össze-függő módosításáról szóló 2008. évi XCVI. törvényben a számviteli törvényt érintő mó-dosítások a beszámoló elektronikus letétbehelyezésére és közzétételére vonatkozóan tartalmaznak új előírásokat. Ezáltal egyrészt kiküszöbölhető a vállalkozásokat a közzé-tétellel kapcsolatban terhelő adminisztratív teher, egyúttal azonban hatékonyabb ki-kényszeríthetőséget tesz lehetővé, biztosítva így a cégek gazdálkodására vonatkozó naprakész (és ingyenes) információkat és a hitelezői érdekek hatékonyabb védelmét. Az új szabályokat a 2009. május 1-jén és azt követően elektronikusan benyújtott be-számolókra kell alkalmazni. A vállalkozásnak a számviteli törvény szerint beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portál útján kell a Céginformációs Szolgálat részé-re megküldeni. A törvényben foglaltak kizárják annak a lehetőségét, hogy papír alapú beszámoló képi formátummá történő átalakításával jöjjön létre az elektronikus okirat. A beszámolóhoz elektronikus űrlapot kell mellékelni, amelyet az adóhatóság részére a céginformációs szolgálat továbbít. A beszámoló elektronikus úton történő benyújtá-sával a cég letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének is eleget tesz. A beszá-moló-benyújtást nem teljesítő cégekkel szemben hatékonyabb kontrollmechanizmus és szankcionálás érvényesül. Az APEH feladata lesz a késlekedők felszólítása, bírságo-lása. Ha a vállalkozás a szigorú adójogi következmények ellenére sem helyezi letétbe a beszámolót, az adóhatóság jelzésére a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja. (A tapasztalatok szerint évente 80–100 ezer vállalkozás maradt adós a beszámolóval.)

1.3.2.6. Társadalombiztosítás

A vállalkozók élőmunka terheinek mérséklése már jó ideje az egyik legfontosabb ja-vaslata az érdekképviseleteknek, vállalkozói szövetségeknek és független szakértői csoportoknak. A társadalombiztosítási járulékok csökkentését már 2008 áprilisában az adócsomag első változatásban ígérte a kormány is, azonban a pénzügyi válság 2008 végén átszabta a terveket. Így 2009-től jelentős változások nem történtek a társada-lombiztosítás fi nanszírozásában, azok is elsősorban a kiadási oldalt érintették. Ennek ellenére több 100 paragrafus módosult a társadalombiztosítási és nyugdíjtörvényekben és a kapcsoló rendeletekben. Ezek követése továbbra is nagy nehézségeket okoz első-sorban a kisebb vállalkozásoknak.

Nem változtak a járulékmértékek. 2008-ban a foglalkoztatók, egyéni vállalkozók által fi -zetett 29% társadalombiztosítási járulékon belül az egészségbiztosítási rész továbbra is 5% (ebből 4,5% a természetbeni, 0,5% a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a nyug-díjbiztosítási rész pedig 24%. A foglalkoztatottak 15,5% egyéni járulékot fi zetnek, ebből az egészségbiztosítási járulék továbbra is 6% (amelyből 4% a természetbeni, 2% pedig a pénzbeli egészségbiztosítási járulék), a nyugdíjjárulék 9,5%. Ezen belül a magánnyug-díj-pénztári tagok tagdíja változatlanul 8%, a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerülő egyéni nyugdíjjárulék pedig 1,5%.

76


Az automatizmusok azonban eleve tehernövekedést okoztak, a minimálbér 69 000 Ft-ról 71 500 Ft-ra emelkedésével 5 ezer Ft-tal, 143 ezer Ft-ra nőtt a minimálbér szerinti fi ze-tési kötelezettség. Főszabályként továbbra is legalább a minimálbér kétszerese (2008 előtt ún. minimum-járulékalap) után kell megfi zetni a járulékokat. Részmunkaidő ese-tén ezen összeg arányos része után kell fi zetni. Nem a minimálbér kétszerese, hanem a tényleges jövedelem után kell megfi zetni a járulékokat, ha a járulékalap nem éri el a minimálbér kétszeresét és ezt bejelentették az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon – az elektronikus bevallásban – az állami adóhatóságnak, amely azon-ban kiemelten fi gyeli azt a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót, társas vállalkozást, amely a minimálbér kétszeresénél kisebb járulékalapot jelent be. Megemlítendő, hogy ma már minden foglalkoztatónak és egyéni vállalkozónak havonként kell elektronikus úton já-rulékbevallást benyújtania és járulékadatot szolgáltatnia. Az új szabályozás hatására 2007-ben ugrásszerűen megnőtt a minimálbér kétszerese után járulékot bevallók szá-ma, 2008-ban a 110 ezer és a kétszeres minimálbér közötti sávba eső keresetűek száma nőtt megjelentősen, 44%-kal.30

A járulékalapot érintő változást jelent, hogy megszűnt az az előírás miszerint a járulékot az adóköteles béren kívüli juttatás személyi jövedelemadóval növelt összege után kell fi zetni. Ezentúl e juttatásokra az általános szabályok érvényesek, vagyis a foglalkoztató az adómentes értékhatárt meghaladó béren kívüli juttatás után köteles társadalom-biztosítási járulékot fi zetni. Ennek oka, hogy megszűnt a munkáltató által nyújtott adó-mentes béren kívüli juttatások 400 000 Ft-os korlátozása.

Ahogy minden évben 2009-re is nőtt az egyéni nyugdíjjárulék alapjának felső határa a 2009. évi költségvetésről szóló törvényben meghatározottan, a 2008. évi napi 19 500 Ft-ról 20 400 Ft-ra, ami éven szinten 7 137 000 Ft-ról 7 446 000 Ft-ra való emelkedést jelent. A 4%-os egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot továbbra is vala-mennyi biztosítási jogviszony után, felső határ nélkül meg kell fi zetni.

Vállalkozási tevékenységüket meghatározott munkakörben folytató egyéni vállalkozók-ra is vonatkoztatva 2007 áprilisától került bevezetésre a korkedvezmény-biztosítási

járulékfi zetési kötelezettség. Alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 13%. 2007-ben a költségvetés még teljes mértékben átvállalta e fi zetési kötelezettsé-get, így 2007-ben még konkrét fi zetési kötelezettséget nem jelentett a foglalkoztatók és az egyéni vállalkozók részére. 2011-ig fokozatosan csökken az átvállalás. 2008-ban a foglalkoztató (egyéni vállalkozó) járuléka 3,25%, 2009-ben 6,75%, 2010-től 9,75%, és 2011-től a teljes 13% a foglalkoztató terheli.

Járulékmérséklés két ponton történt. Régóta kifogásolt méltánytalanságot orvosol, hogy nem kell többszörösen fi zetniük egészségügyi szolgáltatási járulékot a többes ki-egészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) vállalkozóknak: akkor is csak egyszer kell a 2009-ben havi 4 500 Ft-ra – napi 150 Ft-ra – emelkedett járulékot megfi zetnie, ha több

30 http://www.feheredes.org

77


vállalkozásban tevékenykedik. Ez az összeg terheli a nagykorú eltartottakat is, és ezt fi zeti a központi költségvetés is az ún. nemzeti kockázatközösségbe tartozók után is az Egészségbiztosítási Alap számára. Az egészségügyi szolgáltatási járulék 2008-ban havi 4 350 Ft, napi 145 Ft volt.

Új járulékkedvezmény kapcsolódhat meghatározott feltételek esetén a foglalkoztatás bővítéshez kötötten (2008. évi CVII. törvény). A foglalkoztatók egy évig mentesülhetnek a munkavállalójuk utáni tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) (amelynek havi össze-ge 2005. november 1-jétől 1 950 Ft, napi 65 Ft), társadalombiztosítási, valamint munka-adói járulék megfi zetése alól, ha a foglalkoztatott az alkalmazása előtt igazoltan leg-alább három hónapja nyilvántartott álláskereső volt (vagy rövidebb ideig, de előtte 365 napig nem folytatott álláskereső tevékenységet); három hónapon belül csoportos lét-számcsökkentés miatt vesztette el az állását. A kedvezménnyel a Munka Törvénykönyv hatálya alá tartozó, legalább hat hónapja működő foglalkoztató élhet, továbbá ha a kedvezménnyel felvett foglalkoztatott munkahelye a 85/2004. Korm. rendelet szerinti támogatásra jogosult régióban van; átlagos statisztikai állományi létszáma legfeljebb 250 fő; a felvett statisztikai állományi létszámát emeli és a felvett foglalkoztatottat leg-alább két évig teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatja. A foglalkoztatás bővítési és az egyéb, törvény alapján járó foglalkoztatási célú járulékkedvezmények egyidejűleg nem vehetők igénybe. A kedvezmény mértéke 100%, de a teljes munkaidős foglalkoz-tatás esetén legfeljebb a minimálbér 130%-ának, részmunkaidő esetén arányos hánya-dának megfelelő járulékalaprészre érvényesíthető.

A foglalkoztatóknak további járulék- és ehokedvezményeket jelenthet: a rendelkezés-re állási támogatásra jogosult foglalkoztatása, a közcélú foglalkoztatás, és a START, START PLUSZ és START EXTRA kártyákkal való foglalkoztatás.

2005 óta többféle járulékkedvezményt biztosító konstrukció létezik Magyarországon. A START program 2005 októberében indult a pályakezdő fi atalok munkatapasztalat szerzésének elősegítése érdekében. 2007. július 1-től a START PLUSZ és a START EXTRA kártyák megjelenésével újabb kedvezményekkel bővült a program, amelyek a START-kártyától a jogosulti kör tekintetében és a kedvezmények mértékében külön-böznek. A kedvezményezettek köre a 2009. január 1-jén hatályba lépett módosítások nyomán tovább bővült, összefüggésben a szociális ellátó rendszer 2009. január 1-jétől történt nagymértékű megváltozásával. Új típusú kártya nem került bevezetésre, a to-vábbi kedvezményekre a módosított törvény alapján a START EXTRA szabályait kell alkalmazni. A program lényege, hogy a kártyával rendelkező munkavállalók foglalkoz-tatásával a munkáltató jelentős mértékű járulékkedvezményben részesül. A támogatás a programban történő részvételre jogosultak személyéhez kötődő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékkedvezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a program jogosultjait munkaviszonyban foglalkoztatja. A járulékkedvezmény csak a munkálta-tót terhelő járulékokra vonatkozik, a magánszemélyt terhelő egyéni járulékokra nem. A START program kedvezményeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

78


START kártya(pályakezdők)

START PLUSZ(gyes, gyed, gyet, ápolási díj utáni és gyes melletti munkavállalók és tartósan állás-keresők)

START EXTRA(50 évnél idő-sebb vagy legfeljebb alap-fokú végzett-ségű tartósan álláskeresők és rendelkezésre ál-lási támogatásra jogosultak)

START EXTRA (RÉGIÓ)(hátrányos hely-zetű régióban foglalkoztatottak, akik rendel-kezésre állási támogatásra jogosultak)

Fizetendő közterhek (29%+3%helyett)1. évben2. évben3. évben

15%25%

nincs kedvezmény

15%25%

nincs kedvezmény

0%15%

nincs kedvezmény

0%0%0%

Tételes eho 2 évig mentesség 2 évig mentes-ség

2 évig mentes-ség

3 évig mentes-ség

A kedvezmény felső határa

• legfeljebb kö-zépfokú vég-zettségűeknél a minimálbér 150%-a

• felsőfokú vég-zettségűeknél a minimálbér 200%-a

minimálbér 200%-a

minimálbér 200%-a

minimálbér 200%-a

Munkaidővel kapcsolatos fel-tételek

nincs

legalább 30 na-pos jogviszony, legalább napi 4 órás munkaidő



A program az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programjának keretén belül az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásával valósul meg.

A START-program indulása óta eltelt időszakban (2005. október 1.) 124 078 fi atal váltotta ki a kártyát és közülük – 2009. május 4-ig – 116 927 fő került foglalkoztatásba. Ez több mint 94 százalékos mutató. A START-Plusz program indulása óta eltelt időszakban (2007. július 1.) 26 837 fő váltotta ki a kártyát, és közülük – 2009. május 4-ig – 21 573 fő került foglalkoztatásba. Ez több mint 80 százalékos mutató. A START-Extra program indulása óta eltelt időszakban (2007. július 1.) 13 477 fő váltotta ki a kártyát, és közülük – 2009. május 4-ig – 8 553 fő került foglalkoztatásba. Ez a mutató is több mint 63 százalékos.

A foglalkoztatóknak és egyéni vállalkozóknak adminisztrációs könnyebbséget jelent, hogy 2009-től elegendő az adóhatóság által rendszeresített elektronikus űrlapon nyi-

79


latkoznia arról, hogy a tárgyhónapban nem keletkezett járulékfi zetési kötelezettsége, azaz nem kell minden alkalommal nullás bevallást beadnia. A nyugdíjbiztosítási adat-szolgáltatás azonban az ígéretek ellenére fennmaradt. A 2008-as szabályok szerint 2009-től a nyugdíjbiztosítás szervei az APEH adataiból dolgoztak volna. Az új szabá-lyok szerint utoljára 2009-re 2010. április 30-ig kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Ezt az adatszolgáltatási kötelezettségét 725 500 foglalkoztató és egyéni vállalkozó teljesítette elektronikus formában, 63 500 kötelezett pedig papíralapú ún. NYENYI lapot küldött be. A regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz 2008. évben a 2007-es tárgyévre vo-natkozóan 4,65 millió biztosítottról érkezett adat, ami 154 ezerrel több, mint a 2006. évre számított biztosítotti létszám (4,5 millió).

A vállalkozásokat érintő társadalombiztosítási járulék és egyéb fi zetési kötelezettsé-gekről az 1.3.4. fejezetben összefoglaló táblázat ad áttekintést.

1.3.2.7. Foglalkoztatás- és munkajog

2008 folyamán a foglalkoztatást érintő jogszabályváltozások között változtak a munka-ügyi jogvitára vonatkozó szabályok. Új szabályai vannak a munkaügyi per költségei viselésének, a kockázatkezelés keretében pedig a munkáltatónak a munkahelyi stressz kockázatát is fel kell mérnie. 2008. február 5-től megszűnt a munkaügyi perek tárgyi költségmentesége, helyette az ún. költségfeljegyzési jog illeti meg a feleket, azaz per-vesztesség esetén a munkavállalónak meg kell fi zetnie az eljárási illetéket, emellett továbbra is köteles megfi zetni a munkáltató oldalán felmerült egyéb költségeket. 2008. január 1-től lépett hatályba a munkavédelemről szóló törvény módosítása keretében a „stressz-törvényként” is emlegetett jogszabály, amelynek lényege, hogy a munkál-tatónak – a kockázatkezelés során – azt is fel kell mérnie, milyen kockázatot jelent a munkahelyi stressz, és hogyan lehet azt elhárítani. Kérdéses, hogy a munkáltatók mit tudnak és mit hajlandók tenni.

A 2009. január 1-től lépett hatályban a Munka Törvénykönyvének a 2008. évi LXI. tör-vény keretében elfogadott azon módosítása, amelynek eredményeként lehetővé válik a Magyarországon működő regionális szolgáltató központoknál a munkaszüneti napokon történő munkavégzés. A javaslat a Magyar Outsourcing Szövegség javaslatának meg-felelően került a módosító csomagba, hiszen a szabálynak jelentősége van a hazánkban ezen a területen foglalkoztatottak számának megtartásában és bővítésében, fi gyelemmel az igen jelentős számú magyarországi székhelyű outsourcing-foglalkoztatók számára.

A foglalkoztatás bővítésére, a munkaerő-kereslet élénkítésére, valamint a pénzügyi válság kezdete óta az átmeneti foglalkoztatási feszültségek kezelésére az SZMM kü-lönös hangsúlyt fektet. E célok megvalósításában különösen segíthet a kis- és közép-vállalkozások pozíciójának erősítése. A fő foglalkoztatáspolitikai intézkedéseket első-sorban a rugalmas foglakoztatási formák ösztönzése, a leghátrányosabb térségekben élők felzárkóztatása, a keresletvezérelt szak- és felnőttképzés, komplex rehabilitációs intézkedések, valamint központi munkaerőpiaci programok indítása jelentik. Ezekhez

80


kapcsolódik elsőrangú feladatként a teljesítményt segítő és azt honoráló munkaügyi jogszabályok létrehozása.

Az intézkedések közé tartozik a foglalkoztatást terhelő adminisztratív terhek felül-vizsgálata és azok érdemi csökkentése, amelyeket a piaci és a nem piaci szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati programról szóló 1058/2008. (IX. 9.) Korm. határozat SZMM felelősségű feladatként írt elő. Ennek keretében zajlik az alkalmi munkaválla-

lói könyvvel történő foglalkoztatás szabályainak felülvizsgálata, a közfoglalkoztatás

egyszerűsített munkajogi szabályainak kialakítása és csökkentett adminisztrációja, valamint – a Pénzügyminisztérium bevonásával – a foglalkoztatással összefüggő járu-

lékszabályok egyszerűsítése.

Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás átalakításának szükségessé-gére hívta fel a fi gyelmet a feketegazdaság kifehérítésére tett intézkedések hatását a miniszterelnök felkérésére vizsgáló bizottság legfrissebb jelentésében is31, amely szerint a feketefoglalkoztatást eredményező visszaélések igen nagy része az alkalmi foglalkoztatáshoz köthető. A tervek szerint ezért megszüntetik az alkalmi munkavállaló könyvet és a közteherjegyet, és helyette elektronikus bejelentést vezetnek be, valamint szűkítik azt a munkáltatói kört, ahol ezt alkalmazni lehet. A terveket azonban 2009 már-cius végén az Országos Érdekegyeztető Tanács (tevékenységét a 3.9. fejezet mutatja be) ülésén nem fogadták el, így további módosítások várhatók.

Alkalmazásának jelenlegi feltételeit az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoz-tatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befi zetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény szabályozza. Alkalmi foglalkoztatás azt a munkaviszonyt jelenti, amely ugyanannál a foglalkoztatónál a munkaviszony legfeljebb 5 egymást követő napon, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy naptári éven belül maximum 90 napig áll fenn. Több munkáltató esetén összesen 120 nap tölthető el ebben a formában. Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, más foglalkoztatáshoz képest 20–26%-kal kevesebb járulékfi zetést jelent, a munkáltató a munkavállaló alkalmi munkavállalói könyvébe történő közteherjegy-beragasztás útján tesz eleget a foglalkoztatáshoz kötő-dő valamennyi bejelentési, bevallási, járulék- és adófi zetési kötelezettségének.

31 http://www.feheredes.org/docs/feheredes_3_090206.pdf

81


Alkalmi munkavállaló könyvvel történő munkavégzéskor a kifi zetett munkadíj,

közteherjegy értéke és az ellátási alap

Az alkalmi foglalkoztatás so-

rán kifi zetett munkadíj

(Ft/nap)

A lerovandó közteherjegy

értéke

(Ft/nap)

Ellátási alap

(Ft/nap)

(2007.04.01-től)

1800–2399 400 2 7002400–2999 700 3 6003000–3599 900 4 5003600–4600 1 100 5 400

Az alkalmi munkavállalásról szóló 1997. évi LXXIV. törvény melléklete alapján.

A Munka Törvénykönyvében meghatározottaknak megfelelően a kormány az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésével dönt a kötelező legkisebb munkabér és a mun-kavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum mértékéről, továbbá a munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó, kormányrendeletben történő szabályozásról. A kötelező legkisebb mun-

kabér és a garantált bérminimum megállapítására vonatkozó szabályokat a 321/2008. (XII.29.) Korm. rendelet tartalmazza, amely 2009. január 1-jén lépett hatályba. A szak-képzett munkavállalóknak továbbra is jár a garantált bérminimum, de a gyakorlati idő és az életkor szerinti differenciálás megszüntetésre került. Összege 2009. január 1-től, illetve kismértékben 2009. július 1-jétől is emelkedik az alábbiak szerint:

2009Havi bér

Ft/hó

Heti bér

Ft/hét

Napi bér

Ft/nap

Órabér

Ft/óra

Minimális bér 71 500 16 500 3 290 411Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkozta-tottak garantált bérminimuma*2009.01.01-től 2009.06.30-ig 87 000 20 000 4 000 5002009.07.01-től 2009.13.31-ig 87 500 20 100 4 030 503

* A garantált bérminimum a legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképzettséget igény-lő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót illeti meg a gyakorlati időtől függetlenül. 321/2008. (XII.29.) Korm.rendelet

Az APEH adatai szerint 2007. évről az összevont jövedelmet elérő kör 23%-a, 1 millió 43

ezer adózó vallott be az éves szintű minimálbérnek megfelelő vagy annál alacsonyabb összevont adóalapot, így a 2007. évi minimálbér alatt keresők létszáma jelentősen, 164 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál.

A külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezését• a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi

IV. törvény,• a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendel-

kező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával

82


összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, va-lamint

• a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló 8/1999. (XI.10.) SzCsM rendelet szabályozza.

2009. január 1-től jelentősen módosította a 355/2007. (XII.23.) Korm. rendeletet a 322/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet. A korábbi, állampolgárság, illetve szakmák szerinti differenciálást megszüntetve engedély nélkül végezhetnek munkát Magyarországon a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező EGT állampolgárok és családtag-jaik. A rendelet alapján azonban a foglalkoztató részéről az engedélymentesség be-jelentés köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes regionális munkaügyi központ felé. A külföldiek magyarországi munkavállalásának szabályai részletesen az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján találhatók www.aszf.hu.

Egyéb kötelezettségek

A Munkaerőpiaci Alap bevételeit több befi zetési kötelezettség jelenti, mint a munka-adói és munkavállalói járulék, a rehabilitációs és szakképzési hozzájárulás, valamint 2005-től a vállalkozói járulék.

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza a munkaadói, a munkavállalói, valamint a vállalkozói járulék megállapítását. 2009-tól a munkaadói és munkavállalói járulékfi zetési kötelezettség alapjaiban megvál-tozott, akárcsak a szakképzési hozzájárulás alapjának szabályozása. Egységessé vált

a közteheralap: a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapját is – néhány jövedelemelemet leszámítva – a társadalombiztosítási járulékalap képezi. Ezáltal a fi ze-tési kötelezettség egyértelműbb lett. 2009-ig alapjukat lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset jellemezte. A munkaadói járulék mértéke továbbra is 3%.

2009. január 1-jétől a munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével köteles 1,5 százalék munkavállalói járulékot fi zetni. A munkavállalói járulék a munka-vállaló kötelezettsége. Az új járulékalap gyakorlatban annyi módosulást jelent, hogy a munkavállalói járulékot meg kell fi zetni olyan jövedelem után is, amely korábban nem képezte a munkavállalói járulékfi zetés alapját, pl. a betegszabadság díjazása. Mind a két járulékot a munkaadó állapítja meg, a munkavállalói járulékot levonja a munka-vállalótól, azt saját bevallásában vallja be, és közvetlenül fi zeti meg az állami adóható-ságnál kezelt számlára.

A vállalkozói járulékfi zetési kötelezettség 2005. január 1-jétől került előírásra, bevezetve a munkanélküli ellátórendszerbe az addig nem tartozó egyéni és társas vállalkozók mun-kanélküli-ellátásának rendszerét. Vállalkozói járulékot köteles fi zetni a főállású egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jö-vedelme – a vállalkozói kivét, társas vállalkozás esetében a személyes közreműködés alapján kifi zetett jövedelem –, de legalább a minimálbér után. A járulék mértéke 4%. Nem kell vállalkozói járulékot fi zetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalko-

83


zói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát, illetőleg annak, aki közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tago-zatán tanul. 2007. január 1-jétől az a vállalkozó is mentesül a vállalkozói járulék megfi ze-tése alól, aki munkaviszonyban áll, tekintet nélkül a foglalkoztatás időtartamára. A vállal-kozói járulék az egyént terheli, ezért költségként nem számolható el.

A szakképzési hozzájárulás fi zetési kötelezettséget 2004. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tör-vény szabályoz, amely 2008. január 1 óta két ízben is módosításra került. 2008. szeptem-bertől a kötelezettségüket részben vagy egészben gyakorlati képzéssel megszervezők kötelezettségeinek szabályozásában történt több változás és jelentősen módosultak a végrehajtási szabályok is, amelyet a 13/2004. (IV.27.) OM rendelet hatályon kívül he-lyezésével a 13/2008. (VII.22.) SZMM rendelet tartalmaz. A törvényi változást a szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosítá-sáról rendelkező 2007. évi CII. törvény hozta, amelyet az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), annak vonatkozó operatív programjai és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok tettek szükségessé, szakképzésről és a fel-nőttképzésről szóló törvények módosítása mellett.

2009-től alapvető változást a munkaadói járuléknál már említett járulékalap egységesí-tés jelent, azaz a hozzájárulás alapja a bérköltség helyett a társadalombiztosítási járu-lékalap. A szakképzési hozzájárulás fi zetésére kötelezettek köre alapvetően nem válto-zik. Pontosításra került, hogy az egyéni vállalkozóknak továbbra sem kell szakképzési hozzájárulást fi zetniük saját maguk után. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanynak az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magán-személy után – kivéve a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott személyt – kell szakképzési hozzájá-rulást fi zetnie. A mértékben sincs változás, a társadalombiztosítási járulékalap 1,5%-a a bruttó kötelezettség. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett továbbra is maga vá-laszthatja meg – a törvényi keretek között – a teljesítésének módját. A kötelezettség négy módon, illetve ezek kombinációjával teljesíthető: gyakorlati képzés szervezésé-vel; saját munkavállaló számára szervezett képzéssel; fejlesztési támogatás nyújtásá-val; az állami adóhatósághoz történő befi zetéssel. A szakképzési és az innovációs já-rulék hatékony felhasználása különös fontossággal bír a jelenlegi válság kezelésében.

2007-ben a szakképzési hozzájárulásból származó bevétel elérte a 33,6 Mrd Ft-ot, ami 18%-kal haladja meg a 2006. évi értéket. A bérek emelkedését meghaladó növekedés-ben a kötelezettség csökkentő tételként elszámolható költségek mértékének 2007. évi csökkenése játszik szerepet.

Rehabilitációs hozzájárulásra az a munkaadó köteles, akinél a tárgyévi átlagos sta-tisztikai állományi létszám a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi átlagos statisztikai állomá-nyi létszám 5%-át. A hozzájárulás összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó

84


létszám és a rehabilitációs hozzájárulás éves mértékének szorzata. 2008. évi mértéke 166 400 Ft/fő volt, 2009-ben 177 600 Ft/fő. Rehabilitációs hozzájárulásból 13,6 Mrd Ft be-vétel keletkezett 2007-ben.

1.3.2.8. Kutatás-fejlesztés, innováció

A kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény a terület első átfogó hazai jogszabálya. Átfogó kerettörvényként a versenyképesség fo-kozását, a kutatási eredmények hasznosítását, az innovációt kívánja segíti. A törvényt 2008-ban a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény egészítette ki egy paragrafussal a hasznosító vállalkozások költségvetési szerv által történő alapítására vonatkozóan.

2008 májusától a kormányzati szerkezetátalakítások következtében jelentős változások következtek be a kutatás-fejlesztés irányításában. A kutatás-fejlesztésért és a tech-nológiai innovációért, valamint a tudománypolitika koordinációjáért külön tárca nél-küli miniszter felelt 2009. április 16-ig, amikortól a feladat- és hatásköréről rendelkező 103/2008. (IV. 29.) Korm. rendeletet hatályon kívül helyezte a 88/2009. (IV. 13.) Korm. ren-delet, amellyel a feladat NFGM hatáskörbe került. 2009. április 16-ig a miniszter felada-tai az üzleti szféra bevonása a K+F-be, a nemzetközi kapcsolatok erősítése, valamint a hatékonyabb pénzfelhasználás megteremtése, a K+F+I fi nanszírozási források koor-dinációja voltak. A forráskoordináció kiterjedt a támogatási programok összehangolá-sára, átfedésmentességének biztosítására, valamint szabályozásuk (ún. deregulációs rendelet), nyilvántartásuk és monitoringjuk egységesítésére. A források továbbra is szükséges koordinációja pozitív hatással lesz a vállalati innováció élénkülésére, a ku-tatóhelyek és a vállalkozások közötti kapcsolatokra, valamint a tudás-intenzív iparágak erősödésére és a kutatás-fejlesztés területén mutatkozó regionális egyenlőtlenségek csökkenésére. A K+F célok elérése, segítése érdekében 2009-ben 170 milliárd Ft, 2010-ben közel 180 Mrd Ft pályázati forrás lesz felhasználható kutatás-fejlesztési és inno-vációs célokra. Az elérhető forrásokról a Kutatás-fejlesztésért Felelős Tárca Nélküli Miniszter Hivatala 2009 márciusában közzétette a 2009–2010 időszakra vonatkozó kuta-tás-fejlesztési és innovációs forrástérképet. http://www.nkth.gov.hu/palyazatok-ered-menyek/egyeb-forrasok/forrasterkep-2009–2010 Ez egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza az összes jelentős hazai, európai uniós és kétoldalú nemzetközi támoga-tási lehetőséget a kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiai (TTI stratégia) prioritásainak megfelelő csoportosításban.

A 2007–2013 közötti időszakra szóló középtávú TTI stratégiát a kormány 2007. március 28-i ülésén fogadta el, és amely a 1023/2007. (IV.5.) Korm. határozattal lépett életbe. A stratégia megvalósításának operatív céljait, részletes feladatait és azok ütemezését a 1066/2007. (VIII. 29.) Korm. határozatba foglalt TTI stratégia intézkedési terve foglalta össze. Az intézkedési tervben 2008. március 31-ig esedékes határidejű intézkedések nagy része nem valósult meg, ezért a tárca nélküli miniszter áttekintette a TTI stratégia 2007–2010-re vonatkozó intézkedési tervének feladatait, és az elmúlt időszak tapasz-

85


talatai alapján módosította azokat. A kormány által az 1019/2009 (II.19.) Korm. határo-

zattal elfogadott, 2009–2010-re vonatkozó TTI intézkedési terv meghatározza a terület legfontosabb feladatait, fi gyelembe véve az EU politikákkal és közösségi kezdeménye-zésekkel való összhang megteremtését, valamint az OECD által elkészített, a magyar nemzeti innovációs rendszert áttekintő ország tanulmány ajánlásait is.

Magyarországon a kutatás-fejlesztésre költött összes ráfordítás 2007-ben 245,7 Mrd Ft volt, ami folyó áron 3,3%-kal haladta meg az előző évit. A ráfordítások a GDP-hez vi-szonyított aránya 0,97% volt, ez az előző évi 1,00%-hoz képest némi visszaesést jelent. Pozitív, hogy a vállalkozási szektor kutatás-fejlesztési ráfordításai kismértékben növe-kedtek, bár a korábbi években tapasztalt növekedés lelassult. 2007-ben a vállalkozá-sok 43,9%-ban fi nanszírozták az összes ráfordítást, az előző évinél 0,6 százalékponttal magasabb részarányban, míg az állami költségvetés a források 44,4%-át biztosította, ami 0,4%-os csökkentést jelent. A TTI stratégia célkitűzése, hogy a vállalkozások K+F ráfordítása a teljes K+F ráfordításon belül 2010-re 45%-ra, majd 2013-ra 50%-ra emel-kedjen. 2005-ben a vállalkozások az EU-27 országaiban az összes kutatás-fejlesztési rá-fordítás átlagosan 54,5-át fedezték. A hazai nonprofi t szektor a teljes kutatás-fejlesztési ráfordításoknak 0,6%-át, a külföldi források pedig 11,1%-át fedezték.

1.5. táblázat: A vállalkozások K+F tevékenysége főbb jellemzőinek megoszlása

létszám-kategóriák szerint, 2007 (%)0–9 fő 10–49 fő 50–249-fő 250 fő vagy több

Kutatóhelyek száma 46,0 23,0 17,9 13,1K+F létszám (számított) 14,3 17,1 18,1 50,5Kutatók száma (szám) 15,5 15,3 15,5 53,7K+F ráfordítás 7,6 10,7 10,8 70,9

Forrás: KSH

A mikro-, kis- és középvállalkozások K+F szempontból sem tekinthetők homogén cso-portnak, a K+F és az innovációs aktivitás általános szintje alacsony, e területen is diffe-renciált és nagyobb ösztönzés lenne szükséges. A célok elérése érdekében a képzés-nek nagyobb szerepet kellene kapnia, szélesebb körű ismeretterjesztő munkára lenne szükség. Ezt a cél szolgálja az innovációs és K+F szolgáltatásokat bemutató országos kataszter, a K+F, innovációs szolgáltatásokat bemutató országos adatbázis létrehozá-sa, aminek a birtokában egy vállalkozás képet kaphatna arról, hogy adott problémá-jának külső segítséggel történő megoldásához honnan és milyen (K+F és innovációs) szolgáltatást vehet igénybe az országban. www.innokataszter.hu Ki kell használni az abból adódó lehetőségeket is, hogy az Európai Unió tagállamainak döntése szerint Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye (EITI).

A támogatási forrásokhoz – amelyeket az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA), Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), EU Kutatási-, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram

86


és EU Versenyképességi és Innovációs Keretprogram (CIP) program jelent – sorolható a vállalkozások innovációs járulékkedvezménye is.

A technológiai innováció ösztönzésének és támogatásának egyik fő hazai forrása a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap. Az Alap – amelyről a 2003. évi XC. tör-

vény rendelkezik – bevételi forrásai közül a két legfontosabb a központi költségvetési támogatás (amelynek éves mértéke nem lehet kevesebb, mint a járulék megfi zetésé-re kötelezetteknek a tárgyévet két évvel megelőző évi befi zetései összege), valamint a gazdasági társaságok meghatározott köre (közép- és nagyvállalkozások) által be-fi zetendő járulék. Nem tartoznak a törvény hatálya alá a mikro- és kisvállalkozások. Az Alap, mint elkülönített állami pénzalap bevételei a 2004. évi 35,4 Mrd Ft-ról 2007-re 51,9 Mrd Ft-ra emelkedtek, ebből az innovációs járulék bevétel 15,9 Mrd Ft-ról 28,7 Mrd Ft-ra, aránya 45,1%-ról 55,3%-ra emelkedett, míg az állami támogatás 34,5%-ról 39,6%-ra nőtt. Az Alap költségvetési támogatása a 2009. évi költségvetési törvényben a Kutatás és technológia fejezetben jelenik meg, 2009-ben először külön fejezetként (XXXIV.). Korábban a K+F bevételek és költségek szétaprózottan jelentek meg a költ-ségvetési törvényekben.

Az innovációs járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. tör-vény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, azaz az iparűzési adóalap. A járulék éves bruttó összege a járulékalap 0,3 százaléka. Ebből azonban levonható a vállalkozás saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység köz-vetlen költsége, valamint meghatározott szervezetektől megrendelt kutatás-fejlesztési tevékenység költsége. 2008. május 31-ig több mint 5 000 társas vállalkozás számolt el járulékkötelezettségről, a járulék bruttó összértéke 39 Mrd Ft volt, és 19,5 Mrd Ft-ot fordítottak K+F célra, amit a bruttó járulékból levonhattak. A kötelezettség-csökkentő tételek 16%-os növekedést mutatnak 2006-hoz képest.

1.6. táblázat: Az innovációs járulékbevallások kiemelt adatai a 2007. évi üzleti évi

innovációs járulékról

Bizonylatok

száma

(db)

Innovációs

járulék

éves bruttó

összege

(millió Ft)

Kötelezettség-

csökkentő

tételek éves

összege

(millió Ft)

Innovációs

járulék

éves nettó

összege

(millió Ft)

Éves járulék

és a megfi ze-

tett előlegek

különbözete

(millió Ft)

Mikrovállalkozás 496 75,9 1,2 74,7 -88,2Kisvállalkozás 725 950,7 129,7 821,0 52,3Középvállalkozás 3 006 8 631,0 2 942,3 5 688,7 383,1Nagyvállalkozás 1 032 29 127,5 16 374,6 12 752,9 166,4Nem besorolható 73 239,2 101,9 137,4 10,5Összesen 5 332 39 024,4 19 549,7 19 474,7 524,0

Forrás: APEH (Készült: 2008.08.06.)

87


Mint látható a bruttó kötelezettség háromnegyedét a nagyvállalkozások teszik ki. Ők él-nek leginkább a kötelezettségcsökkentő lehetőséggel. A középvállalkozások már kevés-bé élnek e lehetőséggel, bruttó kötelezettségüknek csak kisebb hányadát 34%-át fordí-tották az adóból levonható K+F kiadásokra. A fi zetési fegyelem jelentős javulását mutatja, hogy az éves elszámoláskor csak 524 millió Ft pótlólagos befi zetést kellett teljesíteniük az érintett vállalkozásoknak. Az előző évi lemaradás ennek tízszerese volt. Az is látható, hogy jó pár mikro- és kisvállalkozás is számot ad kötelezettségről, pedig erre nem lenne kötelezett. Ennek oka lehet, hogy csak 2005-től kerültek mentesítésre a kisvállalkozások a kötelezettség alól, előtte fi zetésre kötelezettek voltak, de besorolási és méretkategória váltási eltérések is lehetségesek. A mikro- és kisvállalkozások mentesítésének indoka a terhelhetőségükre vonatkozó közgazdasági megfontolásokban rejlett.

Az Alapot a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal működteti. Tevékenységét a 3.8.1. fejezet ismerteti. Az Alap kezelési és felhasználási rendjét a 133/2004. (IV.29.) Korm. rendelet szabályozza. Az EU kutatási-fejlesztési és innovációs keretszabályzatának ha-zai vetülete a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból nyújtott állami támogatások szabályairól szóló 146/2007. (VI.26.) Korm. rendeletben jelent meg. A K+F és innovációs pályázatokat és programokat részletesen a 4.1.3. fejezet ismerteti.

Az Alap működésének átfogó ellenőrzését 2008-ban végezte el az Állami Számvevőszék. A jelentés teljes terjedelmében az Interneten, a www.asz.hu címen elérhető. A jelen-tésben javasolták a kormánynak többek között a jogi szabályozás deregulációját az Alap működési folyamatának egyszerűsítése, a hatás- és felelősségi körök pontos, egyértelmű meghatározása érdekében. Ez eddig még nem történt meg, a törvényt a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módo-sításáról szóló 2008. évi LXXXII. törvény módosította, amely alapján lehetőség nyílt az Innovációs Alapból történő társfi nanszírozásra az ÚMFT projektjeihez.

1.3.2.9. Pénzügyi jog

A 2008. év folyamán, illetve 2009. január 1-jével a pénzügyi-, a tőkepiaci-, és értékpapír-jogi jogszabályok több területen módosításra kerültek. A módosításokra egyrészt a ma-gyarországi szabályozás korábbi hiányosságainak pótlása, a jogszabályok színvonalá-nak javítása, másrészt az európai uniós szabályoknak való megfelelés, valamint a 2008. év végén bekövetkezett átfogó pénzügyi válság magyarországi hatásainak csökkenté-se miatt került sor, amelyek közvetett hatásai fokozottan érintik a hazai kis- és közepes vállalkozásokat.

2008. december 23-án lépett hatályba a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának

erősítéséről szóló 2008. évi CIV. törvény. A törvény célja, hogy a nemzetközi pénz-ügyi piacokon az Amerikai Egyesült Államokból kiinduló jelzáloghitel piaci válság nyomán kialakult válsághelyzet kezelésére megfelelő kereteket teremtsen. A hazai pénzügyi közvetítőrendszer válsága egyfajta közvetett hatás eredményeképpen ala-kult ki, és természetét tekintve inkább bizalmi válságnak tekinthető. Ennek leküzdésére

88


a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Európai Központi Bank egy meghatározott célokra felhasználható hitelkeretet bocsátott Magyarország rendelkezésére. E hitelke-ret egy része ugyancsak meghatározott céllal, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitá-sának helyreállítására érdekében használható fel, fele-fele arányban tőkeemelésre és garanciavállalásra. A pénzügyi közvetítőrendszer hazai, a fenti hitelkeret felhasználá-sára és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának elősegítésére kialakított, törvény-beli szabályai illeszkednek az Európai Unió egységes belső piacán érvényes szabá-lyokhoz, egységes és transzparens kereteket kívánnak adni a pénzügyi szolgáltatások nyújtóinak és igénybevevőinek.

A törvény egy olyan szabályozási keretet állít fel, amely az állam számára lehetővé teszi a beavatkozást azokban a helyzetekben, amikor a társadalmi érdekek érvényesülését a magánérdekek felett elő kell segíteni vagy ki kell kényszeríteni. A törvény az állami beavatkozást csak időszakosan, meghatározott célok elérése érdekében teszi lehető-vé, megfelelő eljárási szabályokkal és megfelelő garanciális szabályokkal kiegészítve. A módosuló jogszabályok között szereplő változások – kiegészítve az állami beavatko-zásra lehetőséget adó kereteket – lehetőséget adnak arra, hogy először piaci körülmé-nyek között szülessenek megoldások a kialakuló, normálistól eltérő helyzetekben úgy, hogy az összességében a gazdaság szereplői számára a lehető legkisebb sérelemmel járjon. Erre segítenek rá azok a felügyeleti eszközök, amelyekkel az állami beavatko-zást a legutolsó pillanatig halasztva lehetséges a piac megfelelő működésének biztosí-tása, a befektetővédelem egyidejű érvényesítésével.

2009. január 1-jétől megtörtént a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések szabályai-nak egységesítése és a korábbi szabályozás hiányosságainak pótlása. A pénzügyi szol-

gáltatásokat érintő egyes törvények módosításáról szóló 2008. évi CIII. törvény legfőbb rendelkezései a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális eljárási szabályairól és az értékelés kritériumairól szóló 2007/44/EK irány-elv átültetését szolgálja, aminek következtében egyes pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szervezetekben történő részesedésszerzés és részesedésnövelés egységes kritériumok alapján kerül engedélyezésre a tagállamokban. Ezen kívül a befektetővédelmi rendsze-rekről szóló 97/9/EK irányelvből fakadó jogharmonizációs kötelezettségek, a biztosítás-közvetítők felelősségbiztosítására vonatkozó uniós értékhatárok megváltozása, valamint egyéb kisebb pontosítások miatt kerül sor a jogszabályok változtatására.

2009. január 1-jével módosultak az értékpapírok közjegyzői (jogi) megsemmisítésére vo-natkozó szabályok. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. tör-vény az elveszett értékpapírok közjegyzői (jogi) megsemmisítésére a korábbi szabályokat módosítva, illetve kiegészítve új rendelkezéseket fogalmaz meg, és hatályon kívüli helyezi az értékpapírok és okiratok semmissé nyilvánítására vonatkozó korábbi rendelkezéseket.

2009. március 23-án fogadta el az Országgyűlés a pénzügyi közvetítőrendszer fel-

ügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XIII. törvényt. Az új jogszabály alapvető változást hoz a bankok és ügyfeleik viszonyában. Legnagyobb

89


jelentősége, hogy korlátozza a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását, azaz csökken a fogyasztók bankokkal szembeni ki-szolgáltatottsága. A PSZÁF már 2006-ban kiadott egy nem kötelező érvényű ajánlást kérve a szolgáltatókat, hogy tegyék világossá az ügyfelek előtt, hogy pontosan mitől változnak a kondíciók. Az ajánlás nem került tömegesen alkalmazásra, így PSZÁF is támogatta a Gazdasági Versenyhivatal régóta szorgalmazott kezdeményezését az egy-oldalú banki szerződésmódosítás jogszabályba foglalására. A törvénymódosítás nyo-mán élénkülhet a verseny, átláthatóbb lesz az árazás, új banki termékek jelenhetnek meg, a banki termékek ára összehasonlíthatóbb lesz (a PSZÁF kapott felhatalmazást honlapján való közzétételre az egyes hitel- és lízingtermékek összehasonlításáról), így az ügyfelek kedvezőbb helyzetbe kerülnek.

A törvényjavaslat vitája során az egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződés-módosítás korlátozását a lakossági ügyfelek mellett kiterjesztették a mikrovállalkozá-

sokra is. Biztosítani kell, hogy az ügyfél valóban értesüljön a kedvezőtlen változtatásról, és lehetősége legyen felmérni más pénzügyi intézmény szolgáltatásait is. A módosítás szerint ezért hirdetményben történő közzététel mellett közvetlen módon is értesíteni szükséges az ügyfelet a szerződésmódosításról. Az ügyfél 60 napon belül, a módosítás hatálybalépését megelőzően ingyenesen felmondhatja a szerződést. A megváltozott szabályok a jelzáloglevelekkel fedezett kölcsönök kivételével a meglévő hitelszerző-dések jövőbeni változásaira is vonatkoznak. Ez az előírás a jelzáloglevelekkel fedezett, valamint a változó kamatozású kölcsönökre nem vonatkozik. Változás még, hogy a fo-gyasztóval vagy mikrovállalkozással kötött kölcsön-, illetve pénzügyi lízingszerződés általános szerződési feltételeinek módosításáról legkésőbb a módosítás hatálybalépé-sekor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is tájékoztatni kell.

2009. március 1-jén lépett hatályba az egyes törvényeknek az uzsoratevékenységgel

szembeni fellépést elősegítő módosításáról szóló 2008. évi CXV. törvény. A törvény erősíti az uzsoratevékenységgel szembeni polgári jogi védelmet, valamint megteremti az üzletszerűen végzett uzsorás tevékenységek elleni büntetőjogi fellépés lehetőségét is. A Polgári Törvénykönyv szerződéses szabályai között kifejezett módon is megtá-madhatóvá teszi a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződé-seket, meghatározva a teljes hiteldíj fogalmát is. A Büntető Törvénykönyvbe új bűn-cselekményként került beiktatásra az uzsorabűncselekmény. Az új tényállás a büntető-jog egyik alapelvének, az egyéni felelősség elvének megfelelően rendeli büntetni az uzsoratevékenységet folytató személyeket. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az (bűnszövetségen való elkövetés esetén öt évig), aki a sértett rászorult helyzetét kihasználva üzletszerűen olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgál-tatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a sértettet, illetve annak hoz-zátartozóját súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki.

A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából 2009. április elején határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). A három

90


intézmény ennek érdekében állandó munkacsoportot hoz létre, amely a pénzügyi isme-retek terjesztését segítő közös programokat dolgoz ki. A fogyasztóvédelemi szabályok fokozott betartása érdekében 2008 ősz óta a PSZÁF, a Gazdasági Versenyhivatal és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság is szorosan együttműködik.

A kis- és középvállalkozásokat érintően tavalyi éves jelentésünkben részletesen foglal-koztunk a 2007. december 15-én hatályba lépett, a pénzmosás és terrorizmus fi nanszíro-

zása elleni fellépésről szóló 2007. évi CXXXVI. törvénnyel. A módosítás rögzítette, hogy 2009. január 1-jét követően a szolgáltatók kötelesek az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben az ügyfél vonatkozásában a törvényben meghatározott ügy-félátvilágítás eredményei – nem állnak teljes körűen rendelkezésre. Ennek megfelelően a vállalkozásoktól 2008 végéig ún. tényleges tulajdonosi nyilatkozatot kértek be a szol-gáltatók, amelyben a cégben 25 százalékot meghaladó tulajdonosi hányaddal rendelke-ző magánszemélyek adatait kellett megadni. A nyilatkozat leadását számos vállalkozás elmulasztotta, így a pénzintézetek szerint a jogalkotóknak határidőt kellene szabniuk a szankciók életbelépéséről, és komolyabb információs kampányt kell folytatni.

1.3.2.10. Fogyasztóvédelem

A kormány 2007 májusában fogadta el a 2007-től 2013-ig tartó időszakra vonatkozó III. középtávú fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, valamint a 2007–2010 közötti időszakra szóló fogyasztóvédelmi cselekvési programot. Az 1033/2007. (V. 23.) Korm.

határozat megfogalmazta az ennek végrehajtása érdekében szükséges kormányzati intézkedéseket, megjelölve a felelősöket és a határidőket. A feladatok közül az azóta eltelt közel két év alatt több feladat már meg is valósult, így a fogyasztóvédelmi ható-ság egységesítése, létszámfejlesztése, hatáskörének rendezése, a békéltető testületek eljárási szabályainak módosítása és ügyszámarányos támogatási rendszer kialakítása, a fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák országos hálózatának kialakítása, a fogyasztó-védelmi törvény módosítása, a Fogyasztóvédelmi Tanács létrehozása. Ez utóbbiról a 1038/2008. (IV.17.) Korm. határozat rendelkezik. Mind a politika, mind a cselekvési program és az elért eredmények bemutatása letölthető a fogyasztóvédelmi jogalkotá-sért felelős Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapjáról www.szmm.gov.hu.

A fogyasztóvédelmi szabályozás alapja a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV.

törvény. A fogyasztóvédelmi törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetek Magyarországon végzett mindazon tevékenységére, amely a fogyasztókat érinti vagy érintheti. A törvény jelentős módosítását a 2008. évi XLII. törvény hozta, amelyre első-sorban a belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztes-ségtelen kereskedelmi gyakorlatairól szóló 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése miatt volt szükség, de a módosítások az évek óta felmerülő fogyasz-tóvédelmi problémákra is próbáltak megoldást találni. Ilyenek a fogyasztó fogalmának tisztázására, a békéltető testületek eljárási szabályainak részletesebb rendezésére, a fogyasztóvédelmi bírság szabályainak megváltoztatása, továbbá a fogyasztóvédel-mi intézkedések egyértelmű elhatárolása, a hatósági jogkörök rendezése. Újdonság

91


a szankciók mellett, hogy a hatóság nem feltétlenül szab ki bírságot, ha a jogsértést olyannak ítéli, hogy abban hatósági szerződést köthet a vállalkozással. Ebben az eset-ben a hatósági szerződésben kell vállalnia az érintettnek, hogy felhagy a jogsértéssel, illetve megszünteti azokat a körülményeket, amelyek a jogsértéshez vezettek. A ha-tósági szerződést a vállalkozás is kezdeményezheti. A módosított fogyasztóvédelmi törvény csak a gazdálkodási tevékenységet nem folytató magánszemélyt ismeri el fo-gyasztónak, így vállalkozások, társasházak nem fordulhatnak a békéltető testületekhez. Ugyancsak jelentős változás a fogyasztóvédelmi törvényben, hogy a fogyasztóvédelmi hatóságnak nyilvánosságra kell hoznia határozatát, ha a jogsértés a termékbiztonsá-got érinti, ha olyan ügyben született elmarasztalás, ahol nincs helye fellebbezésnek, vagy ahol az üzlet bezárására hozott határozatot a hatóság.

A békéltető testületekkel kapcsolatos szabályozás módosításának keretében pontosí-tásra került a békéltető testületek hatásköre; megváltoztak az illetékességi szabályok a többes eljárásindítás kiküszöbölése okán; a testülethez benyújtott kérelemhez a vál-lalkozás által – a fogyasztó panasz elutasítása esetén – kiállított indokolt álláspontot kell csatolni, igazolandó, hogy a panasz rendezését a fogyasztó közvetlenül megkísé-relte; lehetőség van meghatalmazott igénybevételére és így fogyasztóvédelmi társadal-mi szervezet eljárhat akár egyetlen fogyasztó meghatalmazása alapján is, pontosításra került a testület döntéseinek rendszere; defi niálásra került az eljárási költség fogalma; ha az ajánlásban foglaltaknak a vállalkozás nem tesz eleget a jogvita leírása és az el-járás eredménye nyilvánosságra hozható; azon vállalkozások neve, székhelye, eljárás-sal érintett tevékenysége közzétehető, melyek nyilatkozatot az eljárás során nem tettek, vagy a meghallgatáson meg nem jelentek, és ezzel az eljárást akadályozták. A testületek a területi kamarák mellett működnek valamennyi megyében, illetve a fővárosban. A tes-tületek ügyszáma 2003-ban 1 082, 2004-ban 1 806, 2005-ben 2 496, 2006-ban 3 542, 2007-ben 3 844, 2008-ban 4 540 volt. (Tevékenységükről beszámoló a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az SZMM honlapján olvasható.) A fogyasztókkal szemben

– elsősorban minőségi kifogások intézése során – jogszabályba ütköző magatartást tanúsító cégek, kereskedők nevét, valamint a velük szemben felmerült panaszokat a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) teszi közzé a honlapján a területi felügyelőségek többségével kötött együttműködési megállapodások alapján www.feosz.hu. A békéltető testület eljárását akadályozó vállalkozások jegyzéke, – egye-lőre még csak a budapesti békéltető testületnél –megtalálható az SZMM honlapján is.

A 2005/29/EK irányelv átültetéséhez szükséges, nagyrészt fogyasztóvédelmi rendelke-zéseket tartalmaz a fogyasztóvédelmi törvény mellett a fogyasztókkal szembeni tisz-

tességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény, valamint a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény, mivel a fogyasztókra vonatkozó tájékoztatási követelmények e tör-vényekbe épültek be.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szó-ló törvény rögzíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat

92


általános tilalmát, meghatározva a tisztességtelenség kritériumait. Az új jogszabály célja, hogy megteremtse a vállalkozások által a fogyasztók részére közzétett tájékoz-tatások szabályozásának általános kereteit. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat átfogó tilalmán belül önállóan is szabályozza a tisztességtelenség legjellemzőbb elő-fordulási eseteinek – a megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak és az agresszív keres-kedelmi gyakorlatnak – a tilalmát. Végül a szabályozás harmadik szintjén egy ún. feke-telistában kiemel bizonyos tényállásokat, amelyeket – súlyosságuknál vagy valamilyen sajátos oknál fogva – a körülmények további mérlegelése nélkül feltétlenül tisztesség-telennek nyilvánít. Az átültetést meg kellett előznie – az irányelv által lefedett terüle-ten meglévő jogszabályi rendelkezések beazonosítása és szükség szerinti módosítá-suk előkészítése érdekében – a jogrendszer átvilágításának. Az átültető szabályozás kikényszerítése tekintetében a hatáskör a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

(PSZÁF) között oszlik meg és egyértelműsíti, hogy az irányelv által lefedett területen fogyasztói érintettség (jellemzően egyedi ügyek) okán a fogyasztóvédelmi hatóság, amennyiben a fogyasztóval szembeni jogsértéssel egyidejűleg a verseny érintettsége is fennáll, a Gazdasági Versenyhivatal, míg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatáskörébe tartozó tevékenységgel kapcsolatos jogsértés esetén a Felügyelet jár el. A törvények hatályba lépésének napján e három szervezet együttműködésről szóló megállapodást írt alá, amelynek fogyasztói szempontból az lehet az előnye, hogy a fe-lek bármelyikéhez beérkező panasz vagy bejelentés automatikusan az illetékes ható-sághoz kerül.

A törvény 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba. Az egyes miniszteri rendeleteknek a fogyasztóvédelmi szabályozás változásával összefüggő módosításáról, illetve újra-alkotásáról szóló rendeletek 2008. október végén kerültek kihirdetésre. A rendeletek hatályba lépésével biztosítható a jogrendszer koherenciája, a fogyasztóvédelmi szabá-lyozás egységessége, a törvényeken alapuló szabályozás alacsonyabb szinten történő megfeleltetése. A kapcsolódó jogszabályok megtalálhatók a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság honlapján. www.nfh.hu

Ugyancsak 2008. szeptember 1-jén lépett hatályba a gazdasági reklámtevékenység

alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII törvény, amely első-sorban – összhangban a 2008. évi XLVII. törvénnyel (Fttv.) – a vállalkozások közötti kapcsolatokban szabályozza a megtévesztő reklámra vonatkozó tilalmakat, mivel a fo-gyasztókkal szembeni megtévesztés az Fttv-ben került elhelyezésre. A törvény általá-nosan szabályozza a közvetlen üzletszerzést (direkt marketing). A gyermek és fi atal-korúak védelme érdekében általános tilalmakat fogalmaz meg, ugyanakkor az egyes árukra, tevékenységekre vonatkozóan (fegyver, lőszer, alkohol, dohány, veszélyes eb, emberi szövet és szerv) speciális tilalmakat és részletes szabályokat állapít meg. A tör-vény rendezi az eljárási kérdéseket, amely alapvetően továbbra is a fogyasztóvédelmi hatóság hatásköre, míg a megtévesztő reklám a GVH hatáskörébe tartozik, az össze-hasonlító reklám pedig bírósági hatáskör.

93


2008. szeptember 1-jétől nyílt meg a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Irodák országos há-lózata. A hálózati irodák a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság területi szerveivel kötött együttműködési megállapodás alapján minden megyében legalább egy helyen működ-nek. Fogadják a fogyasztói panaszokat, tájékoztatást adnak a fogyasztói kérdésekkel és problémákkal kapcsolatban, személyes ügyfélszolgálatot is működtetnek, és termé-szetesen elektronikusan is várják a fogyasztói bejelentéseket. A működésük fontosabb adatai (elérhetőségüket, működési területüket, félfogadási rendjüket stb.) megtalálha-tóak az SZMM, illetve a NFH honlapján.

A cselekvési terv 2008 végére tűzte ki célul, hogy a fogyasztóvédelmi és fogyasztá-si cikkekkel kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságok együttműkö-dését javítani kell. Hatékonyabbá kell tenni a Piacfelügyeleti Tanács tevékenységét. Az NFGM “Üzletre hangolva” programja feladatul jelölte meg a piacfelügyeleti ellen-őrzések fokozását is, amely a fekete és szürke gazdaság visszaszorítását is szolgál-ja. Ennek keretében a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület az állami szervek és a civil szervezetek közreműködésével kidolgozta a 2008–2010. évekre szóló Hamisítás Elleni

Nemzeti Stratégiát, mely meghatározza a feketegazdaság csökkentésével, a szellemi tulajdonjogok védelmével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket az elkövetkezendő két évben. A Stratégiát a kormány 2008. október 1-jei ülésén elfogadta (2140/2008. (X. 15) Korm. határozat). A kérdéskör jelentőségét mutatja, hogy az ORFK adatai szerint Magyarországon a szellemi tulajdonjogok megsértésével kapcsolatos ismertté vált bűncselekmények 2007-ben több mint 2,2 Mrd Ft-os kárt okoztak, és ebből mindössze 138 millió Ft térült meg.

A cselekvési terv a fogyasztóvédelem társadalmasításának elősegítése érdekében a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos feladatok is megfogalmazott. A Nemzeti Alaptanterv kompetencia és műveltségi területeire épülő kerettantervek kidolgozása megtörtént, amelyben az általános és középiskolák részére megfogalma-zásra kerülnek a fogyasztóvédelmi ismeretek oktatásával kapcsolatos konkrét, tantár-gyakba beépíthető feladatok. 2008. augusztus 6-án jelent meg a TÁMOP-5.5.6/08/02 jelű konvergencia régiókra és a TÁMOP 5.5.6/08/01/KMR jelű Közép-magyarországi régióra vonatkozó, “A fogyasztóvédelem társadalmasítása tudatos fogyasztói magatartás ki-alakításával” című pályázati felhívás, amely Magyarországon az oktatás területén, uni-ós forrásokból jelentős fogyasztóvédelmi projektek megvalósulását teszi lehetővé.

1.3.2.11. Közbeszerzés

A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 2008. december 8-án – több mint féléves egyeztetés és mintegy kétszáz módosító indítvány után – elfogadott mó-dosítása a KKV-k érdekeit szem előtt tartó módosításokat is tartalmaz. A törvény mó-dosítása három cél megvalósítását tűzte ki maga elé: egyszerűbb, átláthatóbb eljárási rend kialakítása; értelmezési, egységes törvényalkalmazási nehézséget okozó ren-delkezések kiigazítása, továbbá a jogorvoslati rendszerben a jogérvényesítést segítő változások megvalósítása. A módosítások főszabály szerint 2009. április 1-től lépnek

94


hatályba. A jogorvoslati rendszer reformja, valamint a közbeszerzési eljárás elektroni-kus úton történő lefolytatásának kötelezővé tétele – amely számtalan bizonytalanságot hordoz magában – 2010. január 1-től, az elektronikus eljárási cselekményekre vonatko-zó szabályozás az egyszerű eljárási rezsim tekintetében féléves eltéréssel, 2010. július 1. napjától lép hatályba.

A közbeszerzési rendszert egyszerűsítő módosítások legjelentősebbike, hogy a közbe-szerzés értékéhez igazodó eddigi három eljárási rezsim – közösségi, nemzeti és egy-szerű – helyett, a nemzeti eljárásrendet megszüntetve, a közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzésekre egy új, egyszerű közbeszerzési eljárás került bevezetésre. Az új, egyszerű eljárás főszabály szerint nyilvánosan, hirdetmény közzétételével indul, szűk körben nyílik csak lehetőség az eljárás közvetlen, ajánlattételi felhívással történő meg-indítására. Ezzel egyidejűleg a törvénymódosítás megszüntette a bizonyos szolgáltatá-sok (Kbt. 4. melléklete szerinti szolgáltatások) beszerzésére eddig alkalmazni rendelt ún. egyszerűsített eljárást. Ezen lépéssel egy túlbonyolított eljáráshalmazt sikerült ra-dikálisan átalakítani.

Ennek megfelelően a közbeszerzési értékhatárok a következőképpen alakulnak: (az adott évre vonatkozó közbeszerzési értékhatárokat a Közbeszerzések Tanácsa Elnöke minden évben tájékoztatóban teszi közzé. www.kozbeszerzes.hu)

A közösségi értékhatárok változtatások nélkül érvényesek 2009-ben is a 2007/C 301/01 számú bizottsági közleményt is fi gyelembe véve:

2008. január 1-jétől 2009. december 31-ig

Klasszikus ajánlatkérőknek (A Kbt. IV. fejezete alkalmazásában)

árubeszerzés 133 000 euró (34 226 339 Ft) vagy206 000 euró (53 012 225 Ft)

építési beruházás 5 150 000 euró (1 325 305 627 Ft)építési koncesszió 5 150 000 euró (1 325 305 627 Ft)

szolgáltatás megrendelése 133 000 euró (34 226 339 Ft) vagy206 000 euró (53 012 225 Ft)

Közszolgáltató ajánlatkérőknek (A Kbt. V. fejezete alkalmazásában)árubeszerzés 412 000 euró (106 024 450 Ft)építési beruházás 5 150 000 euró (1 325 305 627 Ft)szolgáltatás megrendelése 412 000 euró (106 024 450 Ft)

95


A nemzeti eljárásban irányadó közbeszerzési értékhatárok 2009. január 1-jétől 2009.

március 31-éig (2006 óta változatlanul) a következők voltak:(millió Ft)

Nemzeti eljárásban 2006–2009. március 31.

Klasszikus ajánlatkérőknek

árubeszerzés 30építési beruházás 90építési koncesszió 100szolgáltatás megrendelése 25szolgáltatási koncesszió 25Közszolgáltatóknak

árubeszerzés 50építési beruházás 100szolgáltatás megrendelése 50

Az egyszerű közbeszerzési eljárás értékhatárai 2009. január 1-jétől 2009. március 31-

éig (2006 óta változatlanul): árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió Ft; építési beruházás esetén 15 millió Ft volt az alsó közbeszerzési értékhatár.

Nemzeti értékhatárok az új egyszerű közbeszerzési eljárások vonatkozásában 2009.

április 1-jétől 2009. december 31-éig:

A Kbt. VI. fejezete alkalmazásában (a klasszikus ajánlatkérők ún. általános egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései):

– árubeszerzés esetében: 8 millió forint; – építési beruházás esetében: 15 millió forint; – építési koncesszió esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 8 millió forint; – szolgáltatási koncesszió esetében: 25 millió forint;

A Kbt. VII. fejezete alkalmazásában (a közszolgáltatók egyszerű eljárásrend szerinti közbeszerzései):

– árubeszerzés esetében: 50 millió forint; – építési beruházás esetében: 100 millió forint; – szolgáltatás megrendelése esetében: 50 millió forint;

A törvény módosítása a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó adminisztratív ter-

hek csökkentését szolgálja azzal, hogy megszűnt az ún. igazolási kötelezettség, azaz a részvételre jelentkezőnek, az ajánlattevőnek vagy tíz százalék feletti alvállalkozójá-nak, illetve immár a számára erőforrást biztosító szervezetnek nem kell az ajánlatával együtt a közbeszerzési eljárásban történő részvételt kizáró okok fenn nem állását tanú-sító igazolásokat is benyújtania. Ehelyett elegendő nyilatkozni arról, hogy az adott sze-mély, szervezet nem esik a kizáró okok hatálya alá, a vonatkozó igazolásokat csupán a nyertesnek és tíz százalék feletti alvállalkozójának, valamint a számára erőforrást biz-tosító szervezetnek kell – az eredményhirdetést követő nyolc napon belül – becsatolnia.

96


Az eredményhirdetést követően sem kell igazolni azonban azokat a tényeket, adatokat, amelyeket az ajánlatkérő közhiteles, számára egyébként elérhető, elektronikus nyil-vántartásból ellenőrizni tud. (Egyenlőre azonban még nem áll minden információ elekt-ronikusan rendelkezésre.)

A közbeszerzési eljárás átláthatóságát, nyilvánosságát, a verseny tisztaságát elősegí-tő módosítások közé tartozik a közbeszerzési eljárással kapcsolatos minden informá-ciónak az ajánlatkérő honlapján, vagy a Közbeszerzések Tanácsa honlapján történő közzétételének előírása. (E rendelkezés nyomán félő, hogy jelentősen megnőhet a köz-beszerzési ajánlatokban és szerződésekben az üzleti titokként kezelt részek mennyisé-ge.) A korrupció visszaszorítását célzóan a törvényben biztosított lehetőség lett ún. át-láthatósági megállapodás megkötése. Az ajánlatkérő és az ajánlattevő(k) átláthatósági megállapodást köthetnek egymással, amelynek alapján felkért független szakértő be-vonásával (az általa nyújtott monitoring szolgáltatás igénybevételével) a felek előmoz-díthatják a közbeszerzési eljárásra, valamint az annak alapján megkötött szerződésre vonatkozó jogszabályi előírások és a nyilvánosság érvényesülését.

A gazdasági verseny érvényesülését kívánja biztosítani, hogy amennyiben az ajánlat-kérő valószínűsíti, hogy az általa lefolytatott eljárásban az ajánlattevők versenykorlá-tozó megállapodást (kartell) kötöttek, jelzéssel köteles élni a Gazdasági Versenyhivatal felé, amely hivatalból indíthatja meg saját (versenyfelügyeleti) eljárását. A rosszhisze-mű fedezetelvonást kívánja megakadályozni, hogy a módosítás az eljárást megindító hirdetmény közzétételét a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezet, valamint az arra vonatkozó biztosíték rendelkezésre állásához köti, hogy a teljesítés időpontjában az anyagi fedezet rendelkezésre áll, és ezzel párhuzamosan az eljárásnak a szüksé-ges fedezet rendelkezésre nem állása miatti eredménytelenné nyilvánításának szabá-lya egy „garanciális” rendelkezéssel bővül. A jogalkalmazási tapasztalatokon alapuló módosítások közé tartozik az erőforrást biztosító szervezet jogintézményének felülvizs-gálata, a hiánypótlás szabályainak, illetve az irreálisan alacsony (illetve magas) ellen-szolgáltatás megítélésére vonatkozó szabályok módosítása.

A támogatások felhasználásának megkönnyítése érdekében a törvénymódosítás sze-rint a Kbt. alapján egyébként ajánlatkérőnek nem minősülő szervezeteknek a közösségi értékhatárt el nem érő beszerzéseknél kizárólag abban az esetben szükséges közbe-szerzési eljárást lefolytatniuk a támogatási források felhasználása során, ha egy adott beszerzést – az eddigi 50% helyett – 75%-ot meghaladó mértékben támogatásból va-lósítanak meg. Tekintettel arra, hogy a közösségi közbeszerzési irányelvek kötelezően előírják a közbeszerzési kötelezettséget a többségi részben támogatási forrásból meg-valósuló beszerzések vonatkozásában, a módosítás kizárólag a közösségi értékhatá-rokat el nem érő, egyszerű eljárás szabályai között fogalmaz meg ettől eltérő követel-ményeket. Azonban a Kbt.-nek az a rendelkezése továbbra is hatályban marad, amely alapján az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzések esetében az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásba független hivatalos közbeszerzési tanácsadót köteles bevonni.

97


A kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásokban való részvételének elő-

mozdítását szolgálja, hogy a közbeszerzési dokumentumokat magyar nyelven minden esetben rendelkezésre kell bocsátani, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani, és vita esetén is a magyar nyelv lesz az irányadó. Jelentősen növelheti a kis- és középvállalkozásoknak az eljárásokban történő ajánlattételi esé-lyét, hogy azokat a szerződéseket, amelyek esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, az ajánlatkérőknek egy közbeszerzési eljáráson belül kisebb egységekre, résztémákra kell majd bontani, valamint az egyszerű közbeszerzési eljárás esetében a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn. Erre építési beruházások és építési koncessziók esetében azonban csak akkor lesz a kiírónak lehetősége, ha a szerződés értéke nem haladja meg a kétszázmillió forintot.

A mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzési eljárások száma tekintetében az állapítható meg, hogy az arányok viszonylagos állandóságot mutat-va, 65–72% között mozognak. Az eljárások értéke tekintetében viszont megfi gyelhető, hogy e vállalati kör részesedése a 2001. évi mintegy 60%-ról 2007-re 34%-ra csökkent. A 2008-ban a KKV-k az eljárások 70,8%-át nyerték meg hasonlóan az előző évhez, vi-szont a közbeszerzések összértékének csökkenése ellenére növelni tudták teljesítmé-nyüket: az általuk elnyert eljárások értéke 35 Mrd Ft-tal növekedett a korábbi évekhez képest, ezáltal részesedésük a közbeszerzési piacon az előző évi 34%-kal szemben megközelíti a 40%-ot. A statisztikák – a rendszer sajátosságai miatt – nem tartalmazzák az ún. egyszerű eljárások adatait, ahol feltételezhető, hogy döntően a KKV-k részese-dése jellemző. (Az egyszerű eljárások keretén belül lefolytatott közbeszerzések össz-értékét a csökkenő tendenciákat fi gyelembe véve a Közbeszerzések Tanácsa mintegy 150–200 Mrd Ft-ra becsüli.) Emellett nincsenek adatok az alvállalkozói részvétel tekin-tetében, ahol szintén a KKV-k dominanciája valószínűsíthető. A következő táblázatok a mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételét mutatják be az ajánlatkérők típusa, az eljárások típusa és a nyertes származása szerint:

1.7. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozások által elnyert eljárások 2007–2008

2007

Összesen

2008

Uniós értékhatár

felett

nemzeti érték-

határ felettÖsszesen

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Mikro 461 78,2 223 67,9 340 13,9 563 81,8Kis 955 182,1 378 133,5 732 65,2 1 110 198,7Közép 1 046 260,8 396 203,3 699 70,2 1 095 273,5MKKV összesen 2 453 519,7 997 404,8 1 771 149,3 2 768 554,1

Többi vállalat 984 1 000,3 555 797,3 588 66,5 1 143 863,8Összesen 3 446 1 521,1 1 552 1 202,1 2 359 215,8 3 911 1 417,9

KKV-k részese-

dése (%)71,2 34,2 64,2 33,7 75,1 69,2 70,8 39,1

Az adatok az egyszerű eljárásokat nem tartalmazzák.Forrás: Közbeszerzések Tanácsa

98


1.8. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzési eljárá-

sokban az ajánlatkérő típusa és a vállalkozási kategóriák szerint 2008-ban

EU-s értékhatár

felett

Nemzeti értékhatár

felett

Összesen

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Központi költségvetés

Mikro 93 12,2 102 2,7 195 14,9Kis 176 31,8 196 10,2 372 42,0Közép 165 53,7 147 11,5 312 65,2MKKV összesen 434 97,7 445 24,4 879 122,1

Többi váll. 231 285,7 160 17,7 391 303,4Összesen 665 383,4 605 42,0 1 270 425,5

Helyi önkormányzat



Közjogi szerv

Mikro 44 19,8 74 3,0 118 22,8Kis 62 25,0 150 19,2 212 44,2Közép 63 46,5 99 15,5 162 62,0MKKV összesen 169 91,3 323 37,7 492 129,0Többi váll. 96 119,4 97 16,3 193 135,7Összesen 265 210,7 420 54,0 685 264,7

Közszolgáltató


Többi váll. 85 295,2 70 9,6 155 304,8Összesen 172 398,7 314 28,4 486 427,1

Egyéb


Többi váll. 8 5,2 20 3,3 28 8,5Összesen 42 22,3 99 15,0 141 37,3∑MKKV összesen 1 552 1 202,1 2 359 215,8 3 911 1 417,9


99


1.9. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozások részvétele a közbeszerzési eljárá-

sokban az eljárás típusa és a vállalkozás kategóriája szerint 2008-ban

EU-s értékhatár

felett


felett

Összesen

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Nyílt

Mikro 107 19,7 208 8,5 315 28,2Kis 187 42,2 451 41,8 638 84,0Közép 227 97,5 370 44,9 597 142,4MKKV összesen 521 159,4 1 029 95,2 1 550 254,6

Többi váll. 249 293,5 325 45,7 574 339,2Összesen 770 453,0 1 354 141,0 2 124 593,8

Meghívásos



Tárgyalásos



Egyszerűsített



Versenypárbeszéd

Többi váll. 1 0,3 – – 1 0,3Nem besorolható (ügyvédi tev.)

Kis – – 14 0,2 14 0,2Többi váll. 1 0,2 – – 1 0,2∑MKKV 1 552 1 202,1 2 359 215,8 3 911 1 417,9


100


1.10. táblázat: A közbeszerzések megoszlása a nyertes származása és a vállalkozás

kategóriája szerint 2008-ban

EU-s értékhatár

felett


felett

Összesen

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Eljárás-

szám,

db

Összeg,

Mrd Ft

Hazai

Mikro 223 67,9 340 13,9 563 81,8Kis 376 133,4 730 65,0 1 106 198,4Közép 390 202,0 694 69,9 1 084 271,9MKKV összesen 989 403,3 1 764 148,8 2 753 552,1

Többi váll. 523 780,8 572 64,6 1 095 845,4Összesen 1 512 1 184,1 2 336 213,3 3 848 1 397,5

EU-s

Kis 2 0,1 1 0,2 3 0,3Közép 4 0,3 5 0,4 9 0,7MKKV összesen 6 0,4 6 0,6 12 1,0


Egyéb külföldi

Kis – – 1 0,04 1 0,04Közép 2 1,0 – – 2 1,0Többi váll. 3 0,7 1 0,03 4 0,73Összesen 5 1,7 2 0,06 7 1,76

∑MKKV 1 552 1 202,1 2 359 215,8 3 911 1 417,9


A Közbeszerzések Tanácsa cselekvési tervének megfelelően a különböző információk elérhetővé tétele útján tud hozzájárulni az érintett vállalkozások sikeres szerepléséhez. Ennek keretében 2006–2008 között a Tanács ajánlásokat fogadott el, korszerűsítette honlapját, amelyen a Közbeszerzési Értesítő (és valamennyi egyéb adat) ingyenesen és kereshető módon hozzáférhető, illetve lefordította és elérhetővé tette az Európai Bizottság témával kapcsolatos felmérését.

A hazai vállalkozások (köztük a KKV-k) külföldi közbeszerzési eljárásokban történő

részvételéről semmilyen információ nem áll rendelkezésre (azaz pl. hányan és milyen eredménnyel vesznek részt), így fontos lenne azon háttérnek a megteremtésére töreked-ni (akár pl. a kamarák bevonásával), hogy legyenek megbízható adatok a magyar vállalko-zások külföldi szereplését illetően. Másrészt a hazai cégek által preferált külföldi piacok, főként a szomszédos országok közbeszerzési szabályozását, gyakorlatát összegező út-mutatók elkészítése és hozzáférhetővé tétele is hasznos segítséget jelentene.

101


Az Állami Számvevőszék 2008 szeptemberében tett közzé a közbeszerzési rendszer működésének ellenőrzéséről szóló beszámolóját, amely javasolta a kormánynak, hogy határozza meg a nemzeti közbeszerzési politika és a közbeszerzési rendszer fejleszté-sének kormányzati felelősét, hatáskörét, feladatait. A jelentés szerint a közbeszerzési törvény módosításának előkészítése nem zárult kellő konszenzussal, ami nem teszi le-hetővé, hogy hosszabb távon ne váljon szükségessé a törvény újabb módosítása, ez-által a piac szereplői kiszámítható, stabil jogi környezetben működhessenek. A jelentés letölthető az Állami Számvevőszék honlapjáról www.asz.hu.

A közbeszerzési rendszer felülvizsgálatát javasolja a gazdaság kifehéredését vizsgáló bizottság is legutóbbi 2009. februári jelentésében (http://www.feheredes.org), amely-nek során a formai követelmények mellett nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tartalmi felelősségnek, a beszállítói (alvállalkozói láncolat) ellenőrizhetőségének, valamint a le-gális foglalkoztatás biztosításának.

1.3.3. Vállalkozások megszüntetése, megszűnése, jogérvényesítés

Az egyéni vállalkozások számát az utóbbi években lassú erózió jellemzi, 2008 végén az APEH adóalany-statisztikája 48 834 megszűnt egyéni vállalkozót mutat, mintegy négy-százzal többet, mint 2007. évben. A megszűnésükre vonatkozó jogszabályi környezetet nem érintette változás 2008-ban, még nem került az Országgyűlés elé az egyéni vállal-kozóról és az egyéni cégről szóló törvény koncepcióját megfogalmazó 1050/2007. (VII.

3.) Korm. határozat alapján kidolgozott törvényjavaslat, amely jelentős változást hozna hitelezővédelmi szempontból is azzal, hogy az egyéni cégekre is kiterjedne a csődtör-vény és a számviteli törvény hatálya.

Nőtt a végelszámolások száma is. A Felszámolók Országos Egyesületének (FOE) adatai szerint 2009 elején 13 901 cég állt végelszámolás alatt. A 2008-ban közzétett egysze-rűsített végelszámolások száma 3 152 volt (2007-ben 1 663), a végelszámolásoké 5 727 (2007-ben 5 907). A hazai cégek és a fi zetésképtelenségi szakterület főbb statisztikai adatai megtalálhatók az Egyesület honlapján www.foe.hu.

2009. március 11-től érhető el az interneten az Egyesített Feketelista, amelyben a ma-gyarországi cégekkel szemben indult hatósági eljárásokról lehet tájékozódni, benne a csődeljárásokról, felszámolási és végrehajtási eljárásokról. A lista a mindenki szá-mára elérhető nyilvántartásokat összesíti és teszi kereshetővé. Regisztráció után az adóvégrehajtásokról, adószám felfüggesztésekről, csődeljárásokról, a munkaügyi, a fogyasztóvédelmi és a versenyfelügyeleti elmarasztalásokról, a felszámolási és végrehajtási eljárásokról, valamint a 100 millió forint feletti adóhiányokról és adótar-tozásokról lehet tájékozódni. Ezek az adatok külön-külön mindenki számára elérhe-tők és kereshetők az APEH, a Cégközlöny, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF), a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a Gazdasági Versenyhivatal honlapjain, az Egyesített Feketelista azonban összesített keresést tesz

102


lehetővé, és – igaz, előfi zetés ellenében – a díj függvényében maximum 100, illetve kor-látlan számú cég fi gyeltetését is www.feketelista.hu.

A végelszámolás egész folyamatát a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és

a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szabályozza. 2008. január 1-jétől nagy jelentőségű változás volt, hogy a végelszámoló – mind az egyszerűsített, mind az álta-lános szabályok szerint lefolytatott végelszámolás során – köteles a társaság legfőbb szerve elé terjeszteni a végelszámolás befejezése előtt az állami adóhatóság és a vám-hatóság nyilatkozatát arról, hogy a cégnek tartozása nincs, és vele kapcsolatos adóha-tósági eljárás sincs folyamatban. Ezt az igazolást a cég törlése iránti kérelem mellékle-teként a cégbírósághoz is be kellett nyújtani. Ezzel megszűnt az, hogy a cégeljárás már befejeződött, a céget törölték, de az adóhatóságnak nem volt módjában a cég ellen-őrzése. A cégjogi és adóigazgatási szabályok összhangba hozása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében a törvényt módosította a 2008. évi XCVI. törvény, így a 2009. január 1. napját követően induló végelszámolási eljárásokban már nem szüksé-ges a legfőbb szerv záróbevallásról, záróbeszámolóról, vagyonfelosztásról szóló dönté-séhez csatolni az állami adóhatóság és a vámhatóság nyilatkozatát. A cég akkor töröl-hető a cégjegyzékből, ha az adóhatóság elektronikus úton arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adóhatósági eljárásokat jogerősen lezárta és a cégnek nincs adótartozása, vagy ilyen nyilatkozat hiányában a záróbeszámoló közzétételétől számított 90 nap eltelt.

A cégek törlésére a cégbíróságok saját kezdeményezésére is sor kerülhet (speciális cégtörlési eljárás), az ez alapján törölt fantomcégek száma 2008-ban 2 235 volt, 10%-kal több, mint 2007-ben, ami azt jelenti, hogy a cégbíróságok a megnövekedett ügyfélforgal-muk mellett jobban törekedtek saját kezdeményezésre a fantomcégek megszüntetésére.

Az APEH-ellenőrzése során jellemzően a végelszámolásnak indult eljárások harmada fordul át felszámolásba, amelyek száma 2008-ban a végelszámolásoknál is nagyobb ütemben emelkedett. 2008 végén a FOE statisztikája szerint 21 972 cég állt felszámolás alatt, a tárgyévben indult eljárások száma több mint 11 322 volt. A felszámolások mellett azonban évente alig néhány a bajba jutott cégek megmentésére irányuló csődeljárás. (A gazdasági válság nyomán némi növekedés tapasztalható, egyre több cég törekszik a túlélésre. Az Opten Kft. adatai szerint 2009. I. negyedévében a csődeljárási kérelmek száma (13 db) meghaladta a 2008. évi összes kérelmet (4 db)). Ennek fő oka a csődel-

járásról, a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, amely nem ad valódi lehetőséget az átmeneti likviditási problémákkal küszködő cégek reorganizációjára, de problémát okoz a sok kétértelmű szabály is, amely miatt a bírói gyakorlat is megosztott. Szakértők az elmúlt években hatályossá vált módosításokat még a legsúlyosabb prob-lémák kezelésére sem tartották alkalmasnak, látható ez az eljárások számából, a hite-lezői igények kielégítésének mértékéből, az adóhatóság kiegyenlítetlen követeléseiről vagy a megszűnő munkahelyek nagyságrendjéből.

103


1.11. táblázat: Cégbíróság kezdeményezése alapján törölt fantomcégek száma

megyénként

2005 2006 2007 2008

Főváros 371 1 566 732 351Baranya 74 86 105 170Bács-Kiskun 26 79 39 73Békés 58 52 44 22Borsod-Abaúj-Zemplén 75 138 161 460Csongrád 26 48 27 32Fejér 120 134 134 217Győr-Moson-Sopron 37 29 10 37Hajdú-Bihar 74 39 39 42Heves 46 90 40 61Jász-Nagykun-Szolnok 52 37 – 18Komárom-Esztergom 101 52 12 17Nógrád 3 8 7 12Pest 89 163 207 414Somogy 66 61 32 40Szabolcs-Szatmár-Bereg 17 174 224 69Tolna 28 28 39 30Vas 74 48 – –Veszprém 41 60 60 75Zala 52 56 128 95Összesen 1 430 2 948 2 040 2 235

Forrás: Országos Igazságszolgáltatási Tanács

A törvény jelentős módosítását előrevetítő törvényjavaslat 2009. március 28-án került a Parlament elé, amely gyorsabb eljárásokat, nagyobb cégvezetői felelősséget és az eljárások számának csökkenését hozhatja. A vállalkozások nem kis része nem saját rossz gazdasági döntése, hanem a kedvezőtlen külső hatások miatt kerül nehéz hely-zetbe, a csődtörvény módosításával ezen vállalkozásoknak kíván a jogalkotó segítsé-get nyújtani a csődeljárás megújításával. Emellett gondoskodni kell arról, hogy a va-lóban menthetetlen vállalkozások mielőbb kikerüljenek a gazdasági forgalomból, és a rosszhiszemű vezetők ne ússzák meg szankció nélkül.

Emellett megemlítjük, hogy elkészült a magáncsőd koncepciója is, amely a tervek sze-rint 2009. második felében kerülhet a Parlament elé. Célja, hogy a csődbe jutott egy szabályozott procedúrában megegyezhessen a hitelezőivel, és a kifi zetésre megfelelő időt kapva, szigorú feltételekkel, rendezhesse tartozását.

A fi zetésképtelenségi eljárások számának emelkedéséhez hozzájárul a fi zetési kése-

delmek jelentős megnövekedése. Magyarországon 2003 óta tapasztalható a fi zetési morál romlása, 2008-ban erőteljesen. 2008-ban átlagosan 165 napra nőtt a tényleges

104


fi zetési idő a Coface Hungary adatai szerint a cégek esetében. E jelenség Európában is komoly problémákat okoz, ahol már a válságot megelőzően is, jelentősen megnőttek a fi zetési késedelmek. Ezért az EU Bizottsága a késői fi zetésekre vonatkozó 1997. évi irányelv elégtelen eredményessége miatt jelenleg vizsgálja az irányelv módosításának, hatékonyabbá tételének lehetőségeit.

A magyar vállalatok többsége még nem építette be a tudatos kockázatkezelést mű-ködési folyamatai közé, pedig egy ügylet sikerét nagyban befolyásolja a vevő hitel-képességéről szerzett előzetes pontos információ. Ezt a szolgáltatást többnyire csak a nagyobb vállalatok veszik igénybe, 2008-ban a középvállalkozások felső rétegébe tartozók körében ugyan észlelhető némi kedvező tendencia. A kisvállalkozások alul-tőkésített helyzetük miatt, likvid források hiányában alapvetően a napi működést tartják leginkább szem előtt. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint a nemfi zetés problémájának megoldása azon kérdések közé tartozik, amely a kormányzat, a civil- és az üzleti szféra együttes erőfeszítése nyo-mán juthatna végre nyugvópontra.

A vállalkozások fi zetőképességére negatívan kiható lánctartozások okainak feltárása és a megszüntetése érdekében – a gazdaság képviseleteinek, valamint a Gazdasági Egyeztető Fórum gazdasági oldalának bevonásával – az NFGM által vezetett munka-csoport az azonnali beavatkozási lehetőségeket tartalmazó intézkedésekre javaslato-kat állított össze 25 különböző tárgykörben, a bevezetési időtáv, valamint hatás szerint tagolva. Ezek közé tartozik:

• A külön jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű építési be-ruházásokra a „biztos kéz” rendszerének kidolgozása és bevezetése, kialakít-va ezzel a fedezetelvonás intézményi és szabályozási megoldásokkal történő megakadályozását és szankciórendszerét. A konstrukciót 2009-ben néhány projekten kipróbálnák, 2010-től valamennyi építési beruházásnál alkalmazni kellene.

• Valamennyi állami és önkormányzati szervre vonatkozóan a megrendelő ré-széről nem vitatott, de ki nem fi zetett számlák megrendelő nyilvános honlap-ján történő megjelenítése kötelezettségének bevezetése, az intézkedés alkal-mazásának ellenőrzésére szükséges szabályozás kidolgozása.

• Az alvállalkozók felé történő kifi zetések maximális határidejére vonatkozó egységes szabályozás kialakítása lehetőségének vizsgálata.

105


A kormány 2008 őszén már benyújtotta az Országgyűléshez a költségvetési szervek

késedelmes fi zetését szankcionáló törvényjavaslatot. A javaslat elfogadása esetén az állami és önkormányzati szervek (pontosan: az államháztartás alrendszerébe tartozó szervezetek) az általuk kötött szerződésben nem zárhatják ki a késedelmes teljesítés esetén járó késedelmi kamatfi zetést, továbbá nem írhatnak elő a törvényes mértéknél alacsonyabb mértékű kamatot. Ez a szabály vonatkozna az államháztartás alrendsze-reiből nyújtott támogatások felhasználására kötött szerződésekre is.

Az üzleti mediáció – mint a felek közötti megegyezést, és a késői fi zetések csökkenté-sét célzó alternatív vitarendezési eljárás – népszerűsítésére az NFGM 2008-ban pilot programot indított a szakmai- és érdekképviseleti szervezetek részvételével.

A hazai kis- és középvállalkozások számára jelentős üzleti kockázatot jelent, hogy joga-ik, követeléseik érvényesítése gyakran lassú, a hazai igazságszolgáltatás nem minden esetben garantálja a cégek kiszámítható működését. A jogérvényesítés polgári peres és nem peres eljárásokban való hatékonyabbé tétele érdekében módosította a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt a 2008. évi XXX. törvény, amely két nagyobb és több kisebb jogintézmény változását, illetve bevezetését tartalmazza. Az egy millió forint alatti vagyoni követelések esetében 2008-ban speciális szabályok kerültek bevezetésre, amelyek 2009. január 1-től léptek hatályba. A kisértékű perek szabályai a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, és kizárólag fi zetési meghagyás útján érvényesíthető követelések esetében, az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban alkalmazandók. A kisperértékű ügyekben sokkal nagyobb számban fordulnak elő olyan kis- és középvállalkozások, melyeknek egy hasonló pertárgyértékű eljárás is komoly likviditási problémákat okozhat. A kisértékű perekben az eljárás fajlagos költsége sok-kal nagyobb, mint a jelentősebb súlyú ügyekben, a bizonyítási költségek magas szintje sok esetben a pertárgy értékével vetekedhet.

Ez az eljárás az esetek egy jelentős részében alkalmazható: a helyi bíróságra 2007. év-ben érkezett peres ügyek száma összesen 163 ezer volt, ebből az 1 millió forintot meg nem haladó értékű ügyek száma összesen mintegy 57 ezret tett ki, ez az összes (tehát a megyei bírósági ügyeket is beleértve) polgári peres ügyérkezés (181 ezer ügy) 32,1%-a volt. Az ilyen eljárások gyorsítását szolgálják azon rendelkezések miszerint a bíróság-nak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt napon belül megtartható legyen (a többi perek esetében az általános szabály négy hónap), és a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb harminc na-pon belül megtartható legyen (a többi per esetében ez a szám szintén jóval magasabb, szintén négy hónap).

106


1.3.

4. A

vá

lla

lko

záso

ka

t é

rin

tő f

on

tosa

bb

ad

ó-,

já

rulé

k é

s e

gyé

b fi

ze

tési

kö

tele

zett

ség

ek

öss

zefo

gla

lása

2005

2006

2007

2008

2009

Társ

aság

i adó

kul

csa

16%

16%

Meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el

adóa

lap

első

5

mill

ió F

t-ja

10%

16%

Meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el

adóa

lap

első

5

mill

ió F

t-ja

10%

16%

Meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el

adóa

lap

első

50

mill

ió F

t-ja

10%

16%

Meg

hatá

rozo

tt fe

ltéte

lekk

el

adóa

lap

első

50

mill

ió F

t-ja

10%

Oszt

alék

adó1

20%

––

––

Külö

nadó

(szo

lidar

itási

adó

) és

hite

l-in

téze

ti já

radé

k–

4% (2

006.

09.

01-

től

társ

as é

s eg

yéni

vá

llalk

ozók

)

4% (2

007.

01.

01-

től

mag

án-s

zem

élye

k és

hite

lint.-

i jár

adék

)4%

4%

Egys

zerű

síte

tt vá

llalk

ozói

adó

mér

té-

ke (2

003-

ban

15 m

illió

Ft,

2004

-től 2

5 m

illió

Ft b

evét

elig

)15

%15

%20

06. 1

0. 0

1-tő

l 25%

25%

25%

25%

Kisv

álla

lkoz

ói k

edve

zmén

ykén

t az

adóz

ás e

lőtti

ere

dmén

yből

levo

nhat

ó be

ruh.

-i ér

ték

max

.230

mill

ió F

t30

mill

ió F

t30

mill

ió F

t330

mill

ió F

t30

mill

ió F

t

Kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

ok h

itelk

a-m

atho

z kap

csol

ódó

adók

edve

zmén

ye:

az a

dóév

ben

fi zet

ett k

amat

40%

-a

max

.

6 m

illió

Ft

6 m

illió

Ft

6 m

illió

Ft3

6 m

illió

Ft

6 m

illió

Ft

Az ö

ssze

voná

s al

á es

ő jö

ve-

dele

m S

ZJA-

kulc

saih

oz ta

rto-

zó jö

vede

lem

sávo

k

18%

0–1

500

000

18%

0–1

550

000

18%

0– 1

700

000

18%

0–1

700

000

18%

0– 1

700

000

38%

1 50

0 00

1 Ft

-tól

36%

1 55

0 00

1 Ft

-tól

36%

1 70

0 00

1 Ft

-tól

36%

1 70

0 00

1 Ft

-tól

36%

1 70

0 00

1 Ft

-tól

107


2005

2006

2007

2008

2009

Oszt

alék

cím

en m

agán

szem

élye

knek

ki

fi zet

ett ö

ssze

g ut

án fi

zete

ndő

adó4

25%

(35%

)25

%(3

5%25

%(3

5%25

%(3

5%25

%(m

egsz

űnt a

35%

)

Egyé

ni v

álla

lkoz

ó át

alán

yadó

vál

aszt

á-sá

nak

éves

bev

étel

i hat

ára

8 m

illió

Ft

kisk

eres

kedő

ké40

mill

ió F

t

8 m

illió

Ft

kisk

eres

kedő

ké40

mill

ió F

t

8 m

illió

Ft

kisk

eres

kedő

ké40

mill

ió F

t

8 m

illió

Ft

kisk

eres

kedő

ké40

mill

ió F

t

15 m

illió

Ft

kisk

eres

kedő

ké10

0 m

illió

Ft

Álta

láno

s fo

rgal

mi a

dó k

ulcs

ai

5, 1

5, 2

5%20

05. 1

0. 0

1-tő

l üz

eman

yago

ké

25%

-ról

20%

5, 1

5, 2

0%20

06.0

9.01

-től a

15%

-os

áfa

-kul

cs 2

0%5%

, 20%

5%, 2

0%5%

, 20%

Áfa

alan

yi a

dóm

ente

sség

vál

aszt

ásár

a jo

gosí

tó ö

ssze

ghat

ár5

4 m

illió

Ft

4 m

illió

Ft

4 m

illió

Ft

5 m

illió

Ft

5 m

illió

Ft

Fogl

alko

ztat

ó ál

tal fi

zet

endő

társ

ada-

lom

bizt

osítá

si já

rulé

k m

érté

ke29

%18

%ny

bj+1

1% e

gbj

29%

18%

nybj

+11%

(200

6.09

.01-

től:

meg

-os

ztva

7%

term

é-sz

etbe

ni+

4% p

énzb

eli)

egbj

.

29%

(21%

nybj

+8%

(5

% te

rmés

zetb

e-ni

+3%

pén

zbel

i) eg

bj.)

29%

(24%

nyb

j+5%

(4,5

%

term

észe

tben

i+0,

5%

pénz

beli)

egb

j.)

29%

(24%

nyb

j+5%

(4

,5%

term

észe

tbe-

ni+0

,5%

pén

zbel

i) eg

bj.)

Fogl

alko

ztat

ó (e

gyén

i vál

lalk

ozó)

álta

l fi z

eten

dő k

orke

dvez

mén

y-bi

ztos

ítási

já

rulé

k

–(a

13%

-os

járu

léko

t a

közp

onti

költs

ég-

veté

s át

válla

lta)

3,25

%(a

13%

-os

járu

lék

75%

-át a

köz

pont

i kö

ltség

veté

s át

-vá

llalta

)

6,5%

(a 1

3%-o

s já

rulé

k 50

%-á

t a k

özpo

nti

költs

égve

tés

át-

válla

lja)

Bizt

osíto

tt ál

tal fi

zet

endő

egy

éni

nyug

díjjá

rulé

k8,

5% v

agy

8 m

pt. t

agdí

j +0,

5%8,

5% v

agy

8 m

pt. t

agdí

j +0,

5%8,

5% v

agy

8 m

pt. t

agdí

j +0,

5%9,

5% v

agy

8 m

pt. t

agdí

j+1,

5%9,

5% v

agy

8 m

pt. t

agdí

j+1,

5%

Bizt

osíto

tt ál

tal fi

zet

endő

eg

észs

égbi

ztos

ítási

járu

lék

4%

4%20

06.0

9.01

-től:

6%

(4%

term

észe

tbe-

ni+2

% p

énzb

eli)

egbj

.

7%(4

% te

rmés

zetb

eni

+3%

pén

zbel

i) eg

bj.

6%

(4%

term

észe

tben

i+2

% p

énzb

eli)

egbj

.

6%

(4%

term

észe

tben

i+2

% p

énzb

eli)

egbj

108


2005

2006

2007

2008

2009

Az e

gyén

i nyu

gdíjj

árul

ék-fi

zeté

s fe

lső

hatá

ra n

aptá

ri na

ponk

ént,

illet

ve é

ves

szin

ten

16 4

40 F

t/nap

6 00

0 60

0 Ft

/év

17 3

30 F

t/nap

6 32

5 45

0 Ft

/év

18 4

90 F

t/nap

6 74

8 85

0 Ft

/év

19 5

00 F

t/nap

7 13

7 00

0 Ft

/év

20 4

00 F

t/nap

7 44

6 00

0 Ft

/év

Válla

lkoz

ói já

rulé

k4%

4%4%

4%4%

A ki

egés

zítő

tevé

keny

ségű

(nyu

gdíja

s)

egyé

ni é

s tá

rsas

vál

lalk

ozó

bale

seti/

egés

zség

ügyi

szo

lgál

tatá

si já

rulé

ka ( a

vá

llalk

ozói

kiv

ét, á

talá

nyad

ó al

apjá

t kép

ező

jöve

dele

m, i

lletv

e a

szem

élye

s kö

zrem

űkö-

dés

alap

ján

kifi z

etet

t jöv

edel

em u

tán)

5%

5%20

06.0

9.01

-től e

gész

-sé

gügy

i szo

lgál

tatá

-si

járu

lék

néve

n 10

%

16%

2007

.04.

01-tő

l 9%

4 35

0,- F

t/hó

(nap

i 14

5,- F

t)4

500,

- Ft/h

ó (n

api

150,

- Ft)

Eg

ész

ség

üg

yi h

ozz

ájá

rulá

s (E

HO

)

– té

tele

s ha

vi é

s na

pi ö

ssze

ge

3.45

0 Ft

/hó

115

Ft/n

ap20

05. 1

1. 0

1-jé

től

1.95

0 Ft

/fő;

65 F

t/nap

2005

.11.

01-jé

től

1.95

0 Ft

/fő;

65 F

t/nap

Terv

ben

volt:

200

6.

11.0

1-jé

től

0 Ft

1.95

0 Ft

/fő;

65 F

t/nap

1.95

0 Ft

/fő;

65 F

t/nap

1.95

0 Ft

/fő;

65 F

t/nap

– s

záza

léko

s6ál

talá

ban

11%

(v

agy

25%

), ál

talá

ban

11%

(25%

; 4%

)ál

talá

ban

11%

(25%

; 14

%)

álta

lába

n 11

% (2

5%;

14%

)ál

talá

ban

11%

(25%

; 14

%)

Min

imál

bér h

avi é

s na

pi ö

ssze

ge57

000

Ft/h

ó32

8 Ft

/óra

62 5

00 F

t/hó

360

Ft/ó

ra65

500

Ft/h

ó37

7 Ft

/óra

69 0

00 F

t/hó

397

Ft/ó

ra71

500

Ft/h

ó41

1 Ft

/óra

A fő

fogl

alko

zású

vál

lalk

ozó

legk

iseb

b év

es já

rulé

kala

pja

680

000

Ft(1

*53

000)

+(1

1*57

000

)

744

500

Ft(1

*57

000)

+(1

1*62

500

)

793

000

Ft(1

*62

500)

+(1

1*65

500

)

824

500

Ft(1

*65

500)

+(1

1*69

000

)

855

500

Ft(1

*69

00)+

(11*

71 5

00)

Min

imum

-járu

léka

lap/

2008

-tól m

ini-

mál

bér k

étsz

eres

e ki

véve

bej

elen

tés

–20

06.0

9.01

-től

125

000

Ft/h

ó13

1 00

0 Ft

/hó

2008

.02.

01-tő

l 13

8 00

0 Ft

/hó

2008

.02.

01-tő

l 14

3 00

0 Ft

/hó

Mun

kaad

ói já

rulé

k m

érté

ke3%

3%3%

3%3%

109


2005

2006

2007

2008

2009

Mun

kavá

llaló

i jár

ulék

mér

téke

1%1%

2006

. 09.

01-

től 1

,5%

1,5%

1,5%

1,5%

Szak

képz

ési h

ozzá

járu

lás

mér

téke

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

1,5%

Reha

bilit

áció

s ho

zzáj

árul

ás ö

ssze

ge7

131

700

Ft/fő

/év

139

900

Ft/fő

/év

152

000

Ft/fő

/év

164

400

Ft/fő

/év

177

600

Ft/fő

/év

Inno

váci

ós já

rulé

k (K

özep

es- é

s na

gy-v

álla

lkoz

ások

)0,

25%

0,3%

0,3%

0,3%

0,3%

1 20

06-tó

l meg

szűn

t a tá

rsas

ágok

köz

ötti

oszt

alék

adó

ja.

2 200

4-tő

l köz

épvá

llalk

ozás

okra

is k

iterje

d, 2

004-

től a

ked

vezm

ény

16%

-a d

e m

inim

is3

2007

-től a

z ad

ózó

vála

szth

at, h

ogy

a ke

dvez

mén

yt d

e m

inim

is tá

mog

atás

ként

érv

énye

síti,

vag

y ún

. cso

portm

ente

sség

i EK

rend

elet

sze

rint

vesz

i fi g

yele

mbe

.4 S

aját

tőke

30%

-ána

k er

ejéi

g 20

% a

dóm

érté

k al

kalm

azan

dó, a

fele

tt 35

%.

5 A s

zem

élyi

jöve

dele

mad

óról

szó

ló tö

rvén

y sz

erin

ti át

alán

yadó

zást

vál

aszt

ó eg

yéni

vál

lalk

ozó

adóa

lany

ese

tén

az ö

ssze

ghat

ár 4

000

000

Ft,

a cs

alád

i gaz

dálk

odók

és

az á

talá

nyad

ózó

mez

őgaz

dasá

gi k

iste

rmők

ese

tébe

n 20

03-tó

l 6 0

00 0

00 F

t. 20

08-tó

l egy

sége

sen

5 m

illió

Ft.

6 11

% a

társ

adal

ombi

ztos

ítási

, a b

ales

eti,

illet

őleg

egé

szsé

gügy

i szo

lgál

tatá

si já

rulé

kter

het n

em v

isel

ő ös

szev

ont a

dóal

apba

tarto

zó jö

ve-

dele

m, t

erm

észe

tben

i jut

tatá

s, k

amat

kedv

ezm

ényb

ől s

zárm

azó

jöve

dele

m, e

gyös

szeg

ű já

radé

kmeg

váltá

s, k

isös

szeg

ű ki

fi zet

és (i

de n

em

értv

e az

alk

alm

i mun

kavá

llaló

mun

kadí

ját)

után

. Egy

es k

ülön

adóz

ó jö

vede

lmek

utá

n 25

%, í

gy 2

009.

janu

ár 3

1-ig

az

Szja

70.

§-a

sze

rinti

ter-

més

zetb

eni j

utta

tás

után

a c

égau

tó a

dó, a

z áta

lány

adóz

ást v

álas

ztó

mez

őgaz

dasá

gi k

iste

rmel

ő es

etéb

en a

z áta

lány

adó

után

; 15%

a té

tele

s kö

ltség

elsz

ámol

ást v

álas

ztó,

egy

szer

űsíte

tt be

vallá

si n

yila

tkoz

atot

ben

yújtó

mez

őgaz

dasá

gi ő

ster

mel

ő es

etéb

en a

bev

étel

5%

-a u

tán;

20%

a

fi zet

ő ve

ndég

látó

tevé

keny

sége

t fol

ytat

ó m

agán

szem

ély

vona

tkoz

ásáb

an a

téte

les

átal

ánya

dó u

tán.

200

7. ja

nuár

1-tó

l 14%

(elő

tte 4

%)

a vá

llalk

ozás

ból k

ivon

t jöv

edel

em, a

z ér

tékp

apír-

kölc

sönz

ésbő

l szá

rmaz

ó jö

vede

lem

, a 2

5, il

lető

leg

2008

. dec

embe

r 31-

ig a

35

száz

alék

os

adót

erhe

t vis

elő

oszt

alék

vál

lalk

ozói

osz

talé

kala

p, a

z árfo

lyam

nyer

eség

ből s

zárm

azó

jöve

dele

m u

tán,

az i

ngat

lan

bérb

eadá

sábó

l szá

rmaz

ó eg

ymill

ió fo

rinto

t meg

hala

dó jö

vede

lem

ese

tén

a fi z

etés

i fel

ső h

atár

ig (2

007-

tól é

vi 4

50 0

00 F

t, 20

06-b

an 4

00 0

00 F

t)7 F

izeté

si m

ente

sség

léts

zám

hatá

ra 2

0 fő

, köt

elez

ő fo

glal

kozt

atás

i szin

t 5%

110

2. A kis- és középvállalkozói szféra folyamatai

2.1. Defi níciók

Vállalatnak (vállalkozásnak) tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal ren-delkező jogilag defi niált gazdasági szervezetet, amely profi torientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett termelést (jövedelemtermelést) végez.

A vállalat fogalmát a vállalkozás szinonimájaként használjuk. Az utóbbi időben erő-feszítések történtek a két fogalom (ismételt) szétválasztására abból a felismerésből kiindulva, hogy a vállalkozás valamilyen újra irányuló cselekvés, tevékenység, maga-tartás, a vállalat pedig valamilyen jogilag önálló szervezet, amelyben alapvetően rutin-tevékenység folyik, de amely kiegészülhet innovatív, kreatív tevékenységekkel is. A két fogalom azonban nem választható el élesen egymástól, hiszen vállalkozás a vállalat létrehozására irányuló tevékenység is, a létrejött vállalatokban pedig a vállalkozói és vállalati műveletek szétválaszthatatlanul keverednek. Végül megemlítjük azt a gyakor-latias szempontot, hogy a vállalatokról intézményesített adatforrásokból rendszeresen frissülő adatok állnak rendelkezésre, míg a szűken értelmezett vállalkozások azonosí-tására célzott kutatások szolgálnak.

Azok a vállalati szervezeti formák, amelyeket vállalkozásnak tekinthetünk a következők:

Az egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövet-kezet, a vízi társulat, a vízközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat.

A szervezetek egy csoportját szervezeti formai okokból kizárjuk a vállalkozás fogalmá-ból. Számos olyan szervezeti forma van, amely folytathat, de nem szükségképpen foly-tat vállalkozási tevékenységet. Ide elsősorban a nonprofi t (nem nyereségérdekeltsé-gű) szervezeteket soroljuk. Jóllehet a nonprofi t szervezetek eredeti rendeltetése nem a vállalkozói tevékenység, a hazai gyakorlatban egy részük mégis elsősorban ezt teszi. A “vállalkozó” nonprofi t szervezeteket a vállalkozói szférába kellene sorolni, ez a meg-különböztetés azonban a gyakorlatban nem alkalmazható. Ezért a nonprofi t szervezete-ket nem soroljuk a vállalkozások közé.

Nem tekintjük vállalkozásnak az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) és az MBO (management buy-out) szervezeteket sem, abból a megfontolásból, hogy ezek tulajdonosi szervezetek, amelyek révén a tagok vállalkozásokban szereznek és gyako-rolnak tulajdonjogot. Vállalkozásnak az a szervezet minősül, amelynek tulajdonjogát az MRP vagy az MBO révén gyakorolják.

111

2.1. Defi níciók

Vannak olyan szervezet-típusok, amelyek keretében folytatnak ugyan gazdálkodást, sőt esetenként vállalkozást is, tevékenységük azonban valamilyen szempontból any-nyira kötött, hogy nem soroljuk őket a vállalkozói szférába. Így egyértelműen kizárjuk a kis- és közepes vállalkozások kategóriájából a következő szervezeti formákat: helyi és központi költségvetési szerveket, a kamarákat, az egyesületeket, köztük a munkál-tatói, munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezeteket, a különböző társadalom-biztosítási, befektetési, garancia alapokat.

A kis- és közepes vállalkozásokat az 1999. évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozá-

sokról, fejlődésük támogatásáról defi niálta négy szempont alapján. Ez a négy szem-pont a vállalkozások alkalmazottainak száma, árbevételének, illetve mérlegfőösszeg-ének nagysága, valamint tulajdonosi önállósága. A törvényt a 2004. évi XXXIV. törvény a kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról két lépésben módosította: egyrészt 2004. május 1-től, az EU csatlakozástól kezdődően, másrészt 2005. január 1-től kezdődően. Mindkét időpontban módosultak a kis- és közepes vállalkozások árbevétel és mérlegfőösszeg korlátai.

A törvény a 2005. január 1-től kezdődően a következőképpen defi niálja a kis- és köze-pes vállalkozásokat:

„(1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynekösszes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, éséves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb éséves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá

(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot.”

112

2. A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÓI SZFÉRA FOLYAMATAI

2.2. Módszertani megjegyzések

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírja, hogy a KSH és az APEH adatszolgáltatásaiban a kis- és közepes vállalkozásokat létszám-nagyság szerint kell megkülönböztetni. Ebben a jelentésben is a vállalkozásokat a fog-

lalkoztatottak létszáma szerint különböztetjük meg: 0–1 fős, 2–9 fős, 10–49 fős, 50–249

fős csoportosításban. Emellett a táblázatokban szerepeltetjük a 250 főnél többet fog-

lalkoztató nagyvállalatokat is.

Az alkalmazott defi níciótól függően más vállalkozások minősülnek kis- és közepes vál-lalkozásnak, és ebből következően egyrészt változik a támogatható vállalkozások köre, másrészt a szektort más erőforrás, más teljesítmény stb. mutatók fogják jellemezni. 1999-ben a kis- és a közepes vállalkozások mérlegfőösszeg és árbevétel-határainak fi gyelembe vétele a csak létszám szerint defi niálthoz képest szűkítette a támogatha-tó vállalkozások számát. 2005-től a mikro- és kisvállalkozásnak minősülő vállalkozások mérlegfőösszeg és árbevétel-határainak a megnövelése viszont a kis- és közepes vál-lalkozásként támogatható vállalkozások számát is megnövelte. Továbbá, ha csak a lét-szám szerinti defi níciót alkalmazzuk, akkor a kisebb vállalkozások teljesítménye na-gyobb lesz; ha az egyéb korlátozó feltételeket is fi gyelembe vesszük, akkor a nagyobb vállalkozásoké lesz nagyobb, hiszen a létszám szerint kis, de árbevétel, vagy mérlegfő-összeg, stb. szerint közepes, vagy nagyvállalatok nagyobb kategóriák alá sorolódnak.

A kisvállalkozásokat a számviteli és adózási rendszer differenciálja. A vállalkozások különböző csoportjait jogilag leíró defi níciókra épülő számbavételi és adózási kategó-riák alapvetően a vállalkozások nagyságával összefüggésben formálódtak ki. A társa-sági és a szövetkezeti törvény a tőke- és személyegyesítő társaságokat nevesítette. Megkülönböztette a jogi személyiséggel rendelkező és jogi személyiség nélküli vállal-kozásokat. Előbbieket és a szövetkezeteket kettős könyvvitelre, utóbbiakat egyszeres könyvvitelre kötelezték. Az egyéni vállalkozásokról szóló törvényben nevesített vállal-kozásokat viszont adózási szempontból a személyi jövedelemadó hatálya alá sorolták. 2003-tól létezik az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva. Ezt az adózási formát mind egyéni, mind társas vállalkozások választhatják bizonyos feltételek teljesítése esetén. További változásként vállalkozások 2004-től kezdődően nem vezethetik könyvvitelüket egyszeres könyvvitel szerint, hanem át kellett térniük a kettős könyvvitelre. 2004-től te-hát a vállalkozások három adózási és számviteli forma szerint működhetnek: a személyi jövedelemadó, a társasági adó és az egyszerűsített vállalkozói adó szerint. A társasági adó szerint adózók csak kettős könyvvitel szerint könyvelhetik gazdasági eseményeiket.

A három adózási formához azonban különböző felépítésű és részletezettségű, emel-lett olykor évente változó számviteli nyilvántartások kapcsolódnak. A legrészletesebb a kettős könyvvitelű vállalkozások nyilvántartása, a legkevésbé informatív az evásoké. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások három adózási csoportjára nézve nem ugyanazok az adatok állnak rendelkezésre, vagyis bizonyos mutatók a kettős könyvvitűeknél ki-számíthatók, de az egyéni vállalkozásokra és az evásokra nem. Ezeket a különbsége-

113

2.2. Módszertani megjegyzések

ket a jelentésünkben közölt táblázatok címeiben igyekszünk érzékeltetni, de ez nem sikerülhet maradéktalanul. Hiszen legtöbb táblázatunkban idősor szerepel 2003-tól kezdődően, amikor még léteztek az egyszeres könyvvitelű vállalkozások és már léte-zett az eva is, de 2004-től az egyszeres könyvvitel megszűnt. Ha a táblázatok címében egyszeres és kettős könyvvitelű vállalkozásokról írnánk, akkor ez igaz lehetne 2003-ig bezárólag, de azután már nem, mert 2004-től az egyszeres könyvvitelűeknek át kellett állniuk kettős könyvvitelre.

Ezen a zavaron úgy leszünk úrrá, hogy a táblázatok címében a legfrissebb, tehát

2007-ben érvényes megnevezéseket használjuk. Tehát ha a táblázat címében a ket-

tős könyvvitel szerepel, akkor az a társas vállalkozásokra vonatkozik az evázó társas vállalkozások nélkül, függetlenül attól, hogy a 2003–2004 előtti adatokban egyszeres könyvvitelű, illetve később az evára áttért vállalkozások is ott vannak. A következő feje-zetekben ez fog előfordulni a leggyakrabban. Ha a táblázat címében megkülönböztetés nélkül vállalkozás szerepel, akkor abban az egyéni vállalkozások és az evás vállalko-zások egyaránt szerepelnek. Hasonlóan ritkán néhány táblázatban az egyéni vállalko-

zások külön szerepelnek.

Jelentésünkben igyekeztünk a KSH adataira támaszkodni. Ez csak a vállalkozások szá-

máról szóló fejezetben volt megoldható, mert a KSH viszonylag kevés adatot közöl a vál-lalkozásokról, és amit közöl, azt is a tárgyévhez képest nagy késéssel. Ezért táblázataink-ban az adóbevallások adatainak általunk készített feldolgozásaira támaszkodunk.

Látni fogjuk, hogy a 0–1 fős vállalkozások csoportját olykor meglepő tőke-, teljesít-

mény- és jövedelemadatok jellemzik. Ennek az az oka, hogy a vállalkozások tekinté-lyes része hálózatban működik, sok vállalkozónak, illetve vállalkozásnak több vállal-kozása is van. A cégcsoporton belül működő vállalkozások azonban nem csak a saját erőforrásaikat használják, ezért mutatóik gyakran meglepőek. Erre a körülményre nem utalunk minden olyan esetben, amikor a táblázatokban meglepő összefüggéseket talá-lunk, de itt elöljáróban felhívjuk rá a fi gyelmet.

Végül megemlítjük, hogy az APEH társasági adóbevallásainak feldolgozásánál az adat-

bázist megtisztítottuk. Egyrészt kihagytuk azokat a szervezeteket, amelyeket nem te-kintünk vállalkozásoknak. Másodszor kihagytuk azokat a vállalkozásokat, amelyek árbevétele 0 értékű (üres) volt. Harmadszor kiszűrtük a pénzügyi ágazatba tartozó vállalkozásokat. Az így megtisztított adatbázison a foglalkoztatott létszám alapján kép-zett, már említett kategóriákat hoztunk létre, eltekintve a vállalkozások árbevételének, mérlegfőösszegének stb. nagyságától.

114


2.3. A vállalkozások jellemzői létszámnagyság szerint

2.3.1. A vállalkozások száma és összetétele

2.3.1.1. A regisztrált és működő vállalkozások száma

2008-ban a nyilvántartásba vett vállalkozások száma növekedett. A regisztrált vállalko-zások száma 2008-ben meghaladta az 1,5 milliót. 2006-ban 1 184 ezer regisztrált vállalko-zás volt a gazdaságban, 2007-ben 50 ezerrel több. A növekedést a nyilvántartott egyéni vállalkozások számának kiugró növekedése okozta. Ennek oka, hogy az áfatörvény vál-tozásai miatt 2008-tól az őstermelőknek is adószámmal kell rendelkezniük. A vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozók száma 400 308 volt 2008 decemberében.

A vállalkozások kétharmada egyéni, egyharmada társas vállalkozás. A vállalkozások számának alakulását az elmúlt három évben az egyéni vállalkozások arányának lassú csökkenése jellemezte. Párhuzamosan a társas vállalkozások aránya nő. A társas vál-lalkozásokon belül azonban a jogi személyiség nélküliek aránya csökken a jogi szemé-lyiségűekéhez képest. A jogi személyiségű társas vállalkozások száma nagyobb. A jogi személyiség nélküli vállalkozások között a betéti társaságok, a jogi személyiségűek kö-zött a kft-k dominálnak. A közkereseti társaságok, részvénytársaságok, szövetkezetek aránya töredéke az említettekének.

2.1. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formán-

ként (2003–2008)

Év Egyéni Kkt Bt Kft Rt Szövetkezet Összesen*

2003 716 729 7 889 214 787 193 247 4 345 6 790 1 176 9342004 717 323 7 725 219 023 209 720 4 357 6 532 1 198 6282005 710 838** 7 483 220 955 224 146 4 371 6 230 1 208 7802006 670 203** 7 244 221 152 238 411 4 373 5 860 1 183 9532007 702 595** 6 868 218 307 257 347 4 493 5 488 1 233 7042008 1 000 022** 6 486 211 823 292 165 4 828 5 245 1 561 446

*A rovat egyéb vállalkozási formákat is tartalmaz, ezért a táblázat sorainak összege nem egyezik az összesen oszlop adataival. ** 2005-ben 469 809, 2006-ban 434 601, 2007-ben 425 950, 2008-ban 400 308 vállalkozói igazolvány-nyal rendelkező egyéni vállalkozást tartottak nyilván. A különbségek az adószámmal rendelkező magánszemélyeket fedik.Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/tabl3_02_01hb.html?585

115


A regisztrált vállalkozások tekintélyes hányada valójában nem működik. A működő vállalkozások defi nícióját a KSH 2005-ben megváltoztatta. Ezt követően új, egységes európai módszertan szerint jár el, azzal a céllal, hogy pontosabb eredményeket szol-gáltasson, és a tagállamok adatai összehasonlíthatóak legyenek. Csak utólagosan, a benyújtott adóbevallások és statisztikai adatszolgáltatások feldolgozása után állapít-ja meg egy szervezetről, hogy adott évben gazdasági aktivitást mutatott-e, vagy sem. Egy vállalkozást egy adott évben akkor tekint működőnek, ha rendelkezett árbevé-

tellel vagy volt foglalkoztatottja. Korábban működő vállalkozásnak azt a vállalkozást tekintette, amely a tárgyévben, vagy az azt megelőző évben adóbevallást nyújtott be, statisztikai adatszolgáltatást teljesített, illetve a tárgyévben vagy azt megelőző évben alakult. A működő vállalkozások adatait évente egy alkalommal közli. Emellett a mód-szertan megváltoztatása miatt a működő vállalkozások száma a korábbiakhoz képest később áll tehát csak rendelkezésre. A kézirat lezárásakor jelentek csak meg a 2007-re vonatkozó adatok.

Az alábbiakban mindkét – a régi és az új – módszer szerint közöljük a működő vállalko-zások számát.

2.2. táblázat: A működő vállalkozások száma (2003–2007)

Év Régi módszer Új módszer

2003 882 503 700 8552004 871 956 708 3072005 Nincs adat 707 7562006 Nincs adat 698 1462007 Nincs adat 688 058

Forrás: KSH Havi Közlemények, Vállalkozások demográfi ája 1999–2004 (KSH 2006); illetve a KSH internetet portálja

Mint látható, az új módszer szerint a működő vállalkozások száma lényegesen kisebb, mint korábban volt. Sokkal közelebb áll az APEH adataihoz, az adóbevallást benyújtó vállalkozások feldolgozása során kapott számokhoz. A működő vállalkozások száma 2004 óta csökken a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozások számá-nak csökkenése miatt.

A működő vállalkozások arányának alakulását a regisztráltakhoz képest a következő táblázat mutatja gazdálkodási formánként.

116


2.3. táblázat: A működő vállalkozások aránya a regisztráltakhoz képest vállalkozási

formánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

Egyéni vállalkozás 79 78 79 81 79Közkereseti társaság 76 76 74 73 72Betéti társaság 74 73 70 71 70Korlátolt felelősségű társaság 74 74 73 73 71Részvénytársaság 79 78 77 79 79Szövetkezet 50 49 49 48 45Átlag 74 73 75 76 74

Forrás: Vállalkozások demográfi ája 2004 (KSH 2006.), a KSH internetet portálja, illetve személyes adatközlés alapján.

Egészében a működő vállalkozások aránya kicsit romlott 2007-ben. A részvénytársasá-gok kivételével minden gazdálkodási formájú vállalkozásnál kisebb arányokat találtunk, mint az előző évben. A részvénytársaságoknál az arány nem változott.

2.3.1.2. Vállalkozások alapítása, túlélése, megszűnése

A vállalkozások alapításáról a KSH 2007-ig, megszűnéséről 2006-ig közölt adatokat a kézirat lezárásáig32. 2006-ban 60 968 valódi új vállalkozás alakult. Ezek aránya a műkö-dő vállalkozásokhoz képest 8,9 százalék. Az új alakulású vállalkozások száma 2000 óta évről évre csökkent, de 2007-ben kismértékű emelkedés volt megfi gyelhető. Az új vál-lalkozások legnagyobb arányban a pénzügyi tevékenység (25,9%) és a szálláshely-szol-gáltatás, legkisebb arányban az ipar (4,7%), az egészségügy (6,2%) nemzetgazdasági ágakban jöttek létre.

A KSH a 2002-ben újnak minősülő vállalkozások életpályáját 2007-ig nyomon követve azt állapította meg, hogy a 2002-ben alapított új vállalkozások 83,6 százaléka működött 2003-ban, 72 százaléka 2004-ben, 64 százaléka 2005-ben, 55 százaléka 2006-ban és 49 százaléka 2007-ben. A társas vállalkozások túlélési aránya nagyobb az egyéni vállal-kozókénál. A 2002-ben alakult társas vállalkozások 53 százaléka működött 2007-ben, míg az egyéni vállalkozóknál ez az arány csak 46 százalék volt. Fő tevékenységenként a vállalkozások 5 éves túlélési aránya a az egészségügyben és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatások ágazatban volt a legmagasabb (71 és 60%), a szálláshely-szol-gáltatásban, vendéglátásban és a pénzügyi tevékenység nemzetgazdasági ágakban a legalacsonyabb (43 és 22%).

2006-ban a működő vállalkozások 8,6 százaléka szűnt meg. A megszűnések aránya 1999 óta 9–10 százalék körül ingadozik. Az egyéni vállalkozások között a megszűnések aránya magasabb, mint a társas vállalkozások körében. Fő tevékenység szerint a meg-

32 Vállalkozások demográfi ája, 2006 Statisztikai Tükör KSH 2008 május 14.

117


szűnések a szolgáltató ágazatokat jellemzik nagyobb arányban. 2006-ban a pénzügyi nemzetgazdasági ágban volt a legmagasabb (27%), az egészségügyben a legalacso-nyabb (6%).

2.3.1.3. Ágazati és szakma szerinti megoszlás

A következő táblázat a működő vállalkozások összességének gazdasági ágak szerinti megoszlását mutatja.

2.4. táblázat: A működő vállalkozások száma és megoszlása ágazat szerint 2003-ban

és 2007-ben (db,%)2003 2007 2003 2007

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 25 246 22 921 3,6 3,3Bányászat 433 441 0,1 0,1Feldolgozóipar 68 560 59 125 9,8 8,6Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 560 739 0,1 0,1Ipar 69 553 60 305 9,9 8,8Építőipar 71 071 68 487 10,1 10,0Kereskedelem, javítás 161 055 149 998 23,0 21,8Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 33 290 31 877 4,7 4,6Szállítás, raktározás, posta, távközlés 38 682 34 923 5,5 5,1Pénzügyi közvetítés 21 011 25 077 3,0 3,6Ingatlan-ügyletek, gazdasági szolgáltatás 185 038 192 272 26,4 27,9Oktatás 21 621 24 511 3,1 3,6Egyészségügyi, szociális ellátás 22 905 25 533 3,3 3,7Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 51 383 52 154 7,3 7,6

Összesen 700 855 688 058 100,0 100,0

Forrás: a KSH internetet portálja

A legtöbb vállalkozás az ingatlanforgalmazást, ingatlanbérbeadást, számítástechnikai és gazdasági, illetve gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást magában foglaló gyűjtőágazatban működött 2007-ben. Ezt követik a kereskedelemi vállalkozások, majd az építőipar és a feldolgozóipar. Ezek voltak a legnépesebb ágazatok, az összes vállal-kozás közel háromnegyedét foglalták magukban 2007-ben. A mezőgazdaság, a szállí-tás, a vendéglátás, az egyéb szolgáltató ágazatok súlya kisebb.

A táblázat jól mutatja a vállalkozások ágazati szerkezetének változását, a változás irá-nyát: a szolgáltatások növekedését, az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi vál-lalkozások arányának csökkenését.

118


2.3.1.4. Területi megoszlás

A vállalkozások területi megoszlásának egyik jellemzője, hogy Budapesten és Pest me-gyében található a legtöbb vállalkozás.

2.5. táblázat: A működő vállalkozások megoszlása és az ezer lakosra jutó működő

vállalkozások területi megoszlása 2007-ben

Vállalkozások megoszlása Vállalkozássűrűség

Budapest 186 237 109Baranya 25 434 64Bács-Kiskun 32 557 61Békés 18 644 49Borsod-Abaúj-Zemplén 32 599 46Csongrád 27 551 65Fejér 26 213 61Győr-Moson-Sopron 32 256 73Hajdú-Bihar 31 819 59Heves 18 169 57Komárom-Esztergom 20 582 65Nógrád 9 935 47Pest 84 549 71Somogy 19 215 59Szabolcs-Szatmár-Bereg 27 465 48Jász-Nagykun-Szolnok 19 658 49Tolna 14 229 60Vas 16 735 64Veszprém 24 382 67Zala 19 829 68Összesen/átlag 688 058 68


A működő vállalkozásoknak a lakossághoz viszonyított arányát tekintve kiemelkedik Budapest. Ezen kívül az átlagosnál nagyobb a vállalkozások sűrűsége Győr-Moson-Sopron, és Pest megyékben. A többi megyében, különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben az át-lagosnál kisebb a vállalkozások sűrűsége.

2.3.1.5. Létszám szerinti megoszlás

Létszám szerint a vállalkozások túlnyomó többsége, 95%-a mikrovállalkozás, a kisvál-lalkozásokkal együtt arányuk már meghaladja a 99%-ot. Az alábbi táblázat azt mutat-ja, hogy 2007-ben a 0–1 fős mikrovállalkozások és a 10–49 fős kisvállalkozások száma

119


csökkent, a többi létszámkategóriában emelkedett. Különösen a 2–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások és közepes vállalkozások száma nőtt. A nagyvállalatoké lényegé-ben nem változott.

2.6. táblázat: A működő vállalkozások száma létszám-kategóriánként 2003–2007-ben

Létszám-kategória 2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 480 564 480 066 477 232 468 733 449 8072–9 fő 186 536 193 461 195 113 194 092 203 79610–49 fő 27 782 28 806 29 507 29 388 28 44350–249 fő 5 015 5 028 4 980 5 010 5 088250 fő és felette 958 946 924 923 924Vállalkozás összesen 700 855 708 307 707 756 698 146 688 058


A továbbiakban az adóbevallást benyújtó társas vállalkozások létszám-kategóriák sze-rinti megoszlásait mutatjuk be.

A táblázatból látható, hogy a társas vállalkozások számának megoszlása az egyes létszám-kategóriák között csak kismértékben változott, nagyjából állandó. A 0–1 fős vállalkozások részaránya 48, az 1–9 fősöké 41, a 10–49 fős kisvállalkozásoké 9, a köze-peseké 1,7, a nagyoké 0,3 százalék.

2.7. táblázat: Az adóbevallást benyújtó kettős könyvvitelű vállalkozások megoszlása

a foglalkoztatott létszám kategóriái szerint (%)2003 2004* 2005* 2006 2007

0–1 fő 46,5 48,7 48,5 47,0 47,82–9 fő 41,5 40,3 40,4 41,5 40,910–49 fő 9,7 8,9 9,1 9,5 9,3MKV összesen 97,7 97,9 98,0 97,9 98,050–249 fő 1,9 1,7 1,7 1,7 1,7KKV összesen 99,6 99,7 99,7 99,7 99,7250 főnél nagyobb 0,4 0,3 0,3 0,3 0,3Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

*Az egyszeres könyvvitelű vállalkozások a 0–1 fős kategóriába sorolvaForrás: Az adóbevallások adatai alapján számítva

Az egyéni vállalkozók változatlanul elsöprő többségükben a legkisebb kategóriába es-nek. 2004 óta arányuk a 2–9 és 10–49 fős mikro- és kisvállalkozások rovására növeke-dett. A közepes vállalkozások száma 2002–2006 között 50 körül ingadozott, 2005-ben számuk 81-re nőtt, majd 2007-re 47-re csökkent. Nagyvállalkozás 2002 és 2004 között az egyéni vállalkozások között egy sem volt, 2005-ben és 2006-ban viszont már 4. Ezek

120


azonban olyan kicsi arányok, hogy nem jelennek meg a táblázatban. 2007-ben nem volt nagyvállalkozás az egyéni vállalkozások között.

2.8. táblázat: Az adóbevallást benyújtó egyéni vállalkozások megoszlása

a foglalkoztatott létszám kategóriái szerint (%)2003 2004 2005 2006 2007


Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számítva

A 2003. évre 24, 2004-re 81, 2005-re 97, 2006-ra 103, 2007-re 95 ezer vállalkozás az egy-szerűsített vállalkozási adó (eva) szerint nyújtott be bevallást. Vagyis az eva hatálya alá tartozó vállalkozások száma 2006-ig növekedett, 2007-ben csökkent, mintegy 8 ezerrel. Ezek a bevallások létszámra vonatkozó adatot csak 2005-től tartalmaznak. Az evás vál-lalkozások létszámnagyság szerinti megoszlását mutatja a következő táblázat.

2.9. táblázat: Az eva szerint adózó vállalkozások megoszlása a foglalkoztatott

létszám kategóriái szerint

2005 2006 2007

0–1 fő 90,4 90,9 90,82–9 fő 9,5 9,0 9,210–49 fő 0,0 0,1 0,050–249 fő 0,0 0,0 0,0Összesen 100,0 100,0 100,0

Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számítva

Az egyszerűsített vállalkozói adó szerint működő vállalkozások 91 százaléka a legkiseb-bek csoportjába esik, 9 százalékuk 2–9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. 2007-ben 30 kis-, és 1 közepes vállalkozás tartozott közéjük.

121


A továbbiakban a kisvállalati szféra folyamatait bemutatva és elemezve az adóbeval-lást benyújtott vállalkozások adataira támaszkodunk, tehát a kettős könyvvitelt veze-tő társas, a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozások, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó szerint adózók adóbevallásainak feldolgozásaira. Az utolsó, a 2008-ban benyújtott bevallások a 2007. év adatait tartalmazzák.

2.3.2. A kisvállalkozások szerepe a foglalkoztatásban

A fejezetben azt vizsgáljuk, hogy a különböző nagyságú vállalkozások foglalkoztatás-ban betöltött szerepe hogyan változott 2003–2007 között.

2003-ban 355, 2004-ben 344, 2005-ben 343 ezer, 2006-ban 375 ezer, 2007-ben 368 ezer egyéni vállalkozó adózott a személyi jövedelemadó szerint. Az adóbevallást benyújtó egyéni vállalkozások száma ingadozó, 2007-ben számuk az előző évhez képest csök-kent. 2007-ben az egyéni vállalkozók 45 százaléka volt főfoglalkozású, 33 százaléka mel-lékfoglalkozású és 22 százaléka nyugdíjas.33

A segítő családtagok száma az elmúlt évek folyamán rohamosan csökkent. 2003-ban 2 165, 2007-ben 1470 segítő családtagot foglalkoztattak. Az alkalmazottak száma szintén csökke-nő. 2003-ban 157 ezer, 2007-ben 134 ezer alkalmazottat foglalkoztattak. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások a szóban forgó években átlagosan 0,5–0,4 alkalmazottat és segítő család-tagot foglalkoztattak. Az alkalmazottal rendelkező egyéni vállalkozások száma 2003 és 2007 között csökkent. 2006-ban 59 ezer vállalkozásnak volt legalább egy, és 27 ezernek legalább két alkalmazottja, míg 2007-ben ezek a számok 32, illetve 23 ezerre csökkentek.

Összességében tehát a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók (saját magukkal együtt és a mellékfoglalkozású, illetve nyugdíjas vállalkozásokat is be-számítva) 2003-ban 514 ezer, 2007-ben 504 ezer főnek adtak munkát. Vagyis az egyéni vállalkozók foglalkoztatásban betöltött szerepe csökkent.

A társas vállalkozásokban az alkalmazottak száma hullámzó. Az előző évhez képest az alkalmazottak átlagos állományi létszáma 2005-ben csökkent, 2004-ben, 2006-ban, és 2007-ben növekedett34. A hullámzás minden létszám-kategóriára jellemző. Úgy tű-nik, a versenyszférában az alkalmazottak száma 2,0–2,2 millió fő között stabilizálódott. 2007-ben a mikro- és kis- és közepes vállalkozások alkalmazottainak száma növeke-dett, a nagyvállalatoké csökkent.

33 Dr Schablik Béla (APEH) közlése.34 A más módszertannal dolgozó KSH 2003-ban 1885, 2004-ben 1919, 2005-ben 1923, 2006-ban

1935, 2007-ben 1916 ezer fő alkalmazásban állót tartott nyilván a versenyszférában. Vagyis ezekben az adatokban a növekedés töretlen. (Lásd az adatokat a KSH portálján.)

122


2.10. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos állományi létszáma

(2003–2007) (ezer fő)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 61 76 71 81 852–9 fő 346 396 388 413 42110–49 fő 432 473 464 499 505MKV összesen 839 944 923 992 1 01050–249 fő 432 466 436 462 472KKV összesen 1 271 1 410 1358 1 454 1 483250 főnél nagyobb 740 756 696 741 736Összesen 2 010 2 166 2055 2 195 2 219

Forrás: Az adóbevallások alapján számítva

Az alkalmazás arányairól ugyanez mondható el. 2003–2007 a között a mikro- és kis-vállalkozások részaránya 42-ről 45 százalékra emelkedett, a nagyvállalkozásoké 37-ről 33 százalékra csökkent. A közepes vállalkozások mutatója stagnált. 2007-ben a társas vállalkozások körében a mikro- és kisvállalkozások foglalkoztatták az alkalmazottak 45, a közepesek 21, a nagyvállalatok 33 százalékát.

2.11. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos állományi

létszámának megoszlása (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 3,0 3,5 3,4 3,7 3,82–9 fő 17,2 18,3 18,9 18,8 19,010–49 fő 21,5 21,8 22,6 22,7 22,7MKV összesen 41,7 43,6 44,9 45,2 45,550–249 fő 21,5 21,5 21,2 21,0 21,3

KKV összesen 63,2 65,1 66,1 66,2 66,8250 főnél nagyobb 36,8 34,9 33,9 33,8 33,2Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


A következő táblázatban a kisvállalkozások foglalkoztatottságra35 gyakorolt teljes hatását próbáljuk összesítetten bemutatni, vagyis számba vesszük a fő- és kiegészí-tő foglalkozású egyéni vállalkozókat éppúgy, mint az egyszerűsített vállalkozói adó alá sorolt vállalkozókat, valamint a kettős könyvvitelű vállalkozások tulajdonosait. Foglalkoztatottnak tekintjük tehát az alkalmazottakat, a segítő családtagokat és a tu-lajdonosokat. Természetesen fi gyelembe vettük azt, hogy a nem főállású vállalkozók és 35 Az ebben a tekintetben is más módszertannal dolgozó KSH a munkaerőfelvételeiben a követke-

ző defi níciót alkalmazza: „Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban (ún. vonatkozási héten, a hetet hétfőtől vasárnapig számítva) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol.”

123


a gazdasági társaságok tagjai sokszor csak részmunkaidőben tevékenykednek, ezért őket nem teljes számban adtuk hozzá a megfelelő kategóriák adataihoz36. A számí-tásban nem szerepelnek a költségvetési szektor alkalmazottai, ezért az arányok csak a versenyszférára vonatkoznak. A pénzügyi szektor nélkül vett versenyszféra foglalkoz-tatása és létszám-kategóriák közti megoszlása az alábbiak szerint alakult:

2.12. táblázat: A vállalkozások összes foglalkoztatottainak száma vállalati

létszám-kategóriánként (ezer fő)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 638 562 550 624 6382–9 fő 568 618 604 654 66410–49 fő 484 524 516 551 556MKV összesen 1 690 1 705 1670 1 829 1 85849–249 fő 440 474 447 470 481KKV összesen 2 130 2 179 2118 2 299 2 339250 fő felett 741 757 698 744 737Összesen 2 871 2 935 2816 3 043 3 076

Forrás: Az adóbevallások adataiból számolva

2.13. táblázat: A vállalkozások összes foglalkoztatottainak megoszlása vállalati

létszám-kategóriánként (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 22,2 19,1 19,5 20,5 20,72–9 fő 19,8 21,1 21,4 21,5 21,610–49 fő 16,9 17,9 18,3 18,1 18,1MKV összesen 58,9 58,1 59,3 60,1 60,449–249 fő 15,3 16,1 15,9 15,4 15,6KKV összesen 74,2 74,2 75,2 75,5 76,0250 fő felett 25,8 25,8 24,8 24,4 24,0Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


Mindent egybe vetve tehát 2003–2007 között a foglalkozatás számszerűen 3 millió fő kö-rül hullámzott. Arányaiban a mikro- és kisvállalkozások részesedése enyhén növekszik, a közepeseké stagnál, a nagyoké csökken.

36 Az egyéni vállalkozók 45 százaléka volt főfoglalkozású, ezért egyrészt csoportjukat megbon-tottuk 45–55 százalék arányban és a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásokat 0,5-es súllyal vettük fi gyelembe. A mellékfoglalkoztatás keretében működő társas vállalkozásokat úgy defi niáljuk, hogy azoknak nincsenek alkalmazottaik és nem fi zettek tb járulékot. 2007-ben a tár-sas vállalkozások sokaságának 13 százaléka tekinthető kiegészítő tevékenységűnek. A kiegé-szítő tevékenységet folytató vállalkozásokat szintén 0,5-es súllyal vettük fi gyelembe.

124


2007-ben a nagyvállalatok a foglalkoztatottak 24, a közepesek 16, a mikro- és kisvállal-kozások 60 százalékát foglalkoztatták.

Vizsgáljuk meg részletesebben a munkaerő-forgalom folyamatait. Ebben a következő táblázat lehet a segítségünkre, amely a 2.12. táblázat alapján készült, és a különböző méretű vállalkozások alkalmazotti létszám-változásának, valamint vállalkozások alapí-tásának, és megszűnésének együttes hatását tartalmazza a foglalkoztatottságra.

2.14. táblázat: A foglalkoztatottság változása az előző évhez képest (ezer fő) 2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő -75 -76 -12 74 142–9 fő -31 51 -14 50 1110–49 fő -19 40 -8 35 5MKV összesen -125 15 -34 159 3049–249 fő -24 34 -27 23 11KKV összesen -149 49 -61 181 41250 fő felett -39 16 -58 45 -7Összesen -188 65 -119 227 34

Forrás: Az adóbevallások alapján számolva

Ez a táblázat is a foglalkoztatás hullámzását mutatja. A 2003. és 2005. évi visszaesés után a foglalkoztatás növekedett 2004-ben, 2006-ban és 2007-ben. A 2006-os növeke-dés különösen nagy volt, az előző évhez képest 227 ezer fő a különbség. 2007-ben a 34 ezer fős növekedés a mikro- és kisvállalkozások 30 ezres, a közepes vállalkozások 11 ezer fős növekedése és a nagyvállalatok 7 ezer fős csökkenése eredőjeként alakult.

2.3.3. A tulajdonosi szerkezet alakulása létszám-kategóriák szerint

A vállalkozások tulajdonosi szerkezetét két metszetben vizsgáljuk: előbb az üzleti szféra összes jegyzett tőkéjének megoszlását a fő tulajdonosok (állam, belföldi magánsze-mély, stb.), majd a fő tulajdonosok tulajdoni arányát vállalati létszám-kategóriák szerint.

2.15. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének

megoszlása fő tulajdonosonként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

Állami 13,3 13,3 8,9 8,1 6,6Belföldi magán 12,9 14,0 15,1 14,0 13,1Belföldi társasági 22,0 24,0 24,0 25,0 30,9Külföldi 44,2 40,7 40,9 44,2 40,6Egyéb* 7,7 8,1 11,1 8,7 8,4Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

*Önkormányzati, szövetkezeti, MRP, stb. tulajdonForrás: Az adóbevallások alapján számolva

125


A jegyzett tőke megoszlásának adatai a tulajdonosi szerkezet stabilizálódást mutatták 2006-ig. 2007-ben azonban az állami tulajdon tovább csökkent, csökkent a külföldi tu-lajdonú - és jóval kevésbé – a belföldi magán tulajdonú vállalkozások részaránya is, viszont a belföldi társasági tulajdonúaké37 6 százalékkal növekedett. 2007-ben a követ-kező tulajdonosi arányok alakultak ki a versenyszférában: a külföldiek rendelkeznek az összes jegyzett tőke 41, a belföldi társaságok 31, a belföldi magánszemélyek 13, az állam 7 százalékával.

A következő táblázat létszámnagyság szerint mutatja be a fő tulajdonosok részesedését az üzleti szektor összes jegyzett tőkéjéből. A belföldi magántulajdonú vállalkozások ará-nya a mikro- és kisvállalkozásoknál nagyobb az átlagosnál, a belföldi társasági tulajdonú-aké a közepes és a nagyvállalatoknál, az állami tulajdonúak aránya a nagyvállalatoknál, a külföldi tulajdonúak aránya pedig a 10–49 fős kis, és nagyvállalatoknál haladja meg az átlagos mértéket. Vagyis a mikro- és kisvállalkozások jellemzően hazai magán, a nagy-vállalatok jellemzően belföldi társasági, külföldi és állami tulajdonban vannak.

2.16. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megosz-

lása létszámnagyság-kategóriánként és fő tulajdonosonként 2007-ben (%)

ÁllamiBelföldi

magán

Belföldi

társaságiKülföldi Egyéb Átlag

0–1 fő 0,9 24,7 11,7 12,2 11,0 12,9 2–9 fő 2,4 32,3 7,1 5,1 5,6 9,2 10–49 fő 3,6 24,1 11,3 15,9 12,1 14,4 MKV összesen 6,9 81,1 30,1 33,2 28,8 36,5 50–249 fő 56,3 16,5 31,1 20,7 12,9 25,1 KKV összesen 63,2 97,6 61,2 53,9 41,6 61,6 250 főnél nagyobb 36,8 2,4 38,8 46,1 58,4 38,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva

37 A belföldi társasági tulajdon megkülönböztetésére bizonnyal a kereszttulajdonlás elterjedtsége miatt került sor. A tervgazdaság vállalati szerkezetének felbomlásakor a nagyvállalatok részle-geikből gyáregységeikből kft.-ket, részvénytársaságot szerveztek úgy, hogy a gyáregységek-ből szervezett részvénytársaságok, kft-k egymásban is tulajdont kaptak. Vagyis egy vállalaton belül kereszttulajdonlási tulajdonosi szerkezet alakult ki. Ha a valamennyi kft-ben, rt-ben tu-lajdonos vállalati központban más, szintén a kereszttulajdonlás elvén felépített társaságok is tulajdont szereztek, akkor a kereszttulajdonlás átlépte és elmosta az egykori vállalati határokat. Mivel ezekben a vállalkozásokban legalább is kezdetben a magántulajdon alárendelt szere-pet játszott, indokolt volt a belföldi társasági tulajdon és a belföldi magánszemélyek tulajdo-nának megkülönböztetése. Ezekben a vállalkozásokban a belföldi magánszemélyek tulajdona valószínűleg nagymértékben nőtt, de a tulajdonosi struktúra változatlanul rendkívül közvetített maradt. A belföldi társasági tulajdonú vállalkozások átlagosan lényegesen nagyobbak, mint a belföldi magántulajdonúak. 2007-ben egy belföldi magántulajdonú társaság átlagos jegyzett tőkéje 4,5 millió, egy belföldi társasági tulajdonúé 168 millió forint volt.

126


A tulajdon létszám-kategóriák közötti megoszlásában az elmúlt öt év adatai alapján a nagyvállalatok részesedésének csökkenése, és a kis- és közepes vállalkozások ré-szesedésének növekvő trendje rajzolódik ki. A 2007. évben a közepes vállalkozások részaránya az összes jegyzett tőkéből 7 százalékkal növekedett a nagyvállalatok és a mikro- és kisvállalkozások rovására. Ebben az évben a nagyvállalatok részesedése az összes jegyzett tőkéből 38, a közepeseké 25, a mikro- és kisvállalkozásoké 36 százalék volt. A tőkekoncentráció tehát nagy, de most már csökkenő, vagyis ebben a tekintet-ben is fordulat állt be.

2.17. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások jegyzett tőkéjének megosz-

lása létszámnagyság-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 9,6 10,0 11,9 17,1 12,9 2–9 fő 10,0 10,6 11,6 10,2 9,2 10–49 fő 12,3 12,4 12,5 12,2 14,4 MKV összesen 31,9 33,0 35,9 39,5 36,5 50–249 fő 17,0 18,7 18,9 18,0 25,1 KKV összesen 48,9 51,7 54,8 57,5 61,6 250 főnél nagyobb 51,1 48,3 45,2 42,5 38,4 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


A következő táblázat a vállalkozások saját tőkéjének megoszlásáról ad tájékoztatást. A saját tőke szerkezetének alakulása nem különbözik lényegesen a jegyzett tőkéről elmondottaktól.

2.18. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások saját tőkéjének megoszlása

létszámnagyság-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



A saját és jegyzett tőke viszonya egynél nagyobb érték esetén tőkefelhalmozásról, egy-nél kisebb értéke tőkevesztésről ad felvilágosítást. A következő táblázat azt mutatja, hogy a vállalkozások minden csoportjában tőkefelhalmozás zajlott az elmúlt években.

127


2007-ben azonban az előző évhez képest csak a legkisebb és a legnagyobb vállalkozá-soknál nőtt a mutató értéke, a 2–249 fős mikro-, kis- és közepes vállalkozások körében viszont csökkent.

2.19. táblázat: A saját és a jegyzett tőke aránya a kettős könyvvitelt vezető

vállalkozásoknál vállalati létszám-kategóriánként (2003–2007)

2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 1,66 1,81 1,91 1,71 2,252–9 fő 2,14 2,18 2,63 2,89 2,6410–49 fő 2,46 2,71 2,98 3,07 3,03MKV átlag 2,12 2,27 2,51 2,39 2,6650–249 fő 1,97 2,05 2,13 2,37 2,07KKV átlag 2,07 2,19 2,38 2,39 2,42250 főnél nagyobb 2,15 2,33 2,76 2,89 3,17Átlag 2,11 2,26 2,55 2,62 2,70


2.3.4. Hálózatosodás

A következőkben a vállalkozói hálózatok bővülését mutatjuk be a tulajdonosi kapcso-latok felől közelítve. Az adóbevallásokban a mérlegsorok között szerepel a befektetett eszközök sora, amelynek egyik eleme a tulajdonosi részesedés más vállalkozások ala-pítói vagyonában, törzstőkéjében, vagy részvénytőkéjében. A továbbiakban a kettős könyvvitelű vállalkozások körében ezeket a részesedéseket elemezzük.

2.20. táblázat: Részesedések száma más vállalkozásokban a kettős könyvvitelű

cégeknél (2003–2007) (db)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 3 263 4 017 4 055 4 358 4 506 2–9 fő 4 763 5 325 5 165 5 387 5 569 10–49 fő 3 940 4 081 4 061 4 347 4 302 MKV összesen 11 966 13 423 13 281 14 092 14 377 50–249 fő 1 889 1 880 1 777 1 804 1 834 KKV összesen 13 855 15 303 15 058 15 896 16 211 250-fő 491 501 448 457 447 Összesen 14 346 15 804 15 506 16 353 16 658


A részesedéssel rendelkező vállalkozások száma növekedett: 2003-ban 14 ezer, 2007-ben közel 17 ezer részesedéssel rendelkező vállalkozást regisztráltunk. A részesedés-sel rendelkező vállalkozások aránya 2003-hoz képest esett, mert a vállalkozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a részesedéseké. A mutató 2007-ben 6 százalék.

128


Az alkalmazottak számának növekedésével meredeken nő részesedéssel bíró vállalko-zások aránya: 2007-ben a 0–1 fős vállalkozások 3,5 a 2–9 fősek 5, a 10–49 fősek 17, az 50–249 fősek 39 és a 250 fő felettiek 54 százaléka rendelkezett részesedéssel.

A részesedések nagysága mind abszolút értékben, mind a jegyzett tőkéhez viszonyítva gyorsan nőtt 2003 és 2007 között. Ez is a hálózatosodás növekvő jelentőségét mutatja. A részesedések összege a jegyzett tőkéhez viszonyítva 39-ről 62 százalékra emelkedett.

2.21. táblázat: A részesedések aránya az összes jegyzett tőkéhez viszonyítva a kettős

könyvvitelű vállalkozásoknál (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 44,3 46,4 38,5 53,9 56,22–9 fő 34,8 35,9 40,1 75,4 41,310–49 fő 39,5 38,2 40,7 77,7 83,9MKV átlag 39,5 40,0 39,8 66,8 63,450–249 fő 30,7 30,5 34,5 32,9 43,0KKV átlag 36,4 36,6 38,0 56,2 55,1250-fő 40,4 42,4 54,3 55,4 72,6Átlag 38,5 39,4 45,4 55,9 61,8


Létszám-kategóriánként vizsgálva jól látható, hogy 2006-ig a közepes vállalkozások rendelkeztek a legkisebb arányban részesedéssel más vállalkozásban. A nagyvállala-tok hálózatosodottsága mellett a mikro- és kisvállalkozások részesedései is jelentősek és növekvő arányúak voltak. 2007-ben ugrásszerűen nőtt a közepes és nagyvállalatok részesedéseinek jegyzett tőkéhez viszonyított aránya, mérsékelten nőtt a 10–49 fős kis-vállalkozásoké is, viszont a 2–9 fős mikrovállalkozásoké drasztikusan csökkent.

A kettős könyvvitelű vállalkozások befektetései 2003 és 2007 között nominál értékben megduplázódtak, reálértékben több mint 60 százalékkal nőttek.

Az alábbi két táblázat alapján – amely létszám- és tulajdonosi kategóriák szerint tar-talmazza a részesedések összegének megoszlását 2003-ban és 2007-ben – jól nyomon követhetjük a változásokat.

129


2.22. táblázat: A részesedések aránya 2003-ban létszámnagyság-kategóriánként

és fő tulajdonosonként (%)

2003 ÁllamiBelföldi

magán

Belföldi

társaságiKülföldi Egyéb Összesen

0–1 fő 0,1 3,7 2,1 3,2 0,2 9,3 2–9 fő 0,1 2,2 2,8 2,5 0,4 7,9 10–49 fő 0,7 2,3 3,8 3,2 1,0 11,1 MKV átlag 0,9 8,2 8,7 8,9 1,6 28,3 50–249 fő 0,4 1,4 2,1 8,3 0,2 12,5 KKV átlag 1,3 9,6 10,8 17,2 1,8 40,7 250-fő 7,3 0,4 5,2 45,7 0,6 59,3 Összesen 8,6 10,1 16,0 62,9 2,4 100,0

Forrás: Saját számítások a társasági adóbevallások alapján

2.23. táblázat: A részesedések aránya 2007-ben létszámnagyság-kategóriánként

és fő tulajdonosonként (%)

2007 ÁllamiBelföldi

magán

Belföldi

társaságiKülföldi Egyéb Összesen

0–1 fő 0,1 2,3 6,1 3,1 0,1 11,7 2–9 fő 0,0 2,7 1,4 1,5 0,2 5,9

10–49 fő 0,2 2,3 2,7 13,4 1,0 19,6

MKV átlag 0,3 7,2 10,2 18,1 1,3 37,2 50–249 fő 6,4 1,5 1,1 8,4 0,1 17,5 KKV átlag 6,8 8,7 11,2 26,5 1,4 54,7 250-fő 2,4 0,3 5,5 36,3 0,7 45,3 Összesen 9,2 9,1 16,8 62,8 2,1 100,0


A táblázatok alapján megállapítható, hogy fő tulajdonosonként a részesedések aránya nem változott 2003–2007 között. Létszám-kategóriánként viszont a két időpont között a nagyvállalatok részesedése a befektetésekből csökkent, a kis- és közepes vállalko-zásoké nőtt.

Összefoglalva, táblázatainkból levonható az a következtetés, hogy a 2003–2007 közötti időszakban a hálózatosodás a tulajdonosi kapcsolatok szerint vizsgálva előrehaladt a magyar gazdaságban: a más vállalkozásokba történő befektetéseknek mind a száma, mind az értéke, mind az összes jegyzett tőkéhez viszonyított aránya növekedett.

A hálózatosodás előrehaladása azt is jelenti, hogy a hálózatba tartozó vállalkozások több erőforrással rendelkeznek, mint nem hálózatosodott társaik és teljesítményük is nagyobb. A következő táblázat szemléletesen mutatja ezt.

130


2.24. táblázat: A hálózati és hálózaton kívüli vállalkozások átlagos teljesítmény

és erőforrás-mutatói létszámnagyság-kategóriánként 2007-ben (ezer forint, fő)

Részesedéssel

rendelkező

Részesedéssel

nem rendelkező

Árbevétel

0–1 fő 214 903 25 945 2–9 fő 266 572 67 703 10–49 fő 880 036 394 206 50–249 fő 3 246 990 2 572 103 250-fő 38 782 177 18 513 081 Összes váll. átlaga 1 772 687 129 978

Export

0–1 fő 135 492 3 832 2–9 fő 42 980 7 692 10–49 fő 139 444 54 977 50–249 fő 533 315 560 095 250-fő 13 031 316 13 805 543 Összes váll. átlaga 495 429 36 402

Hozzáadott érték

0–1 fő 28 915 4 988 2–9 fő 26 925 10 947 10–49 fő 123 027 69 877 50–249 fő 549 788 485 885 250-fő 9 284 201 3 846 079 Összes váll. átlaga 358 257 23 966

Saját tőke

0–1 fő 178 118 12 358 2–9 fő 110 285 12 600 10–49 fő 442 243 76 791 50–249 fő 1 375 917 580 280 250-fő 16 636 131 6 281 839 Összes váll. átlaga 797 160 33 502

Alkalmazottak

száma

0–1 fő 1 1 2–9 fő 5 4 10–49 fő 23 19 50–249 fő 104 94 250-fő 1 020 618 Összes váll. átlaga 46 5


131


2008-ban végzett kérdőíves felmérésünk38 is – amely nem csak a kettős könyvvitelű vállalkozásokra terjedt ki, hanem az egyéni és az evás vállalkozókra is - vizsgálta a há-lózatosodást. Ebben a hálózatosodást nem a tulajdonosi kapcsolatok alapján vizsgáltuk, hanem hálózati elemnek tekintettük mind az informális, mind a formális vállalkozásközi együttműködéseket. Vagyis a segítségnyújtás különböző formáit az információadástól a tanácsadáson keresztül az anyag-, szerszám-, és gépcseréig, illetve a vevők egy-máshoz küldéséig. Hálózati elemnek tekintettük továbbá a formális együttműködést a beszerzésben, az értékesítésben, a fejlesztésben, stb.

Eredményeink szerint valamilyen informális együttműködésben (tanácsadás, szerszám, gép, pénzkölcsönzés, üzletszerzés, stb.) a vállalkozások kevesebb, mint a fele, 43 száza-léka vett részt. Formalizáltabb együttműködésnek (közös beszerzés, értékesítés, terme-lés, stb.) a vállalkozások 15%-a résztvevője. Bármilyen együttműködés (vagy informális, vagy formális) a vállalkozások 47 százalékát jellemzi. Mind az informális, mind a formá-lis együttműködés létszámnagyság-kategóriánkénti eloszlását az jellemzi, hogy a kisebb vállalkozások, vagyis az alkalmazott nélküli és mikrovállalkozások az átlagosnál kevésbé, a nagyobbak, a kis- és közepes vállalkozások az átlagosnál jobban részesei annak.

Megállapítható, hogy a vállalkozások hálózatosodottsága csökkenő irányzatú. 2005-ben valamilyen – formális, vagy informális - együttműködésben a vállalkozások 57 szá-zaléka vett részt, 2007-ben 50 százaléka, 2008-ban 47 százaléka.

2.3.5. Beruházások

A társas vállalkozások beruházásai 2003–2007 között hullámzóan alakultak. Az előző évhez képest 2004-ben és 2006-ban csökkentek, 2005-ben és 2007-ben nőttek. Az öt évet egyben tekintve a beruházások reálértékben 2 százalékkal nőttek.39

Az alábbi táblázat létszámnagyság-kategóriák szerint mutatja a vállalkozások beruhá-zási aktivitását. Jól látható, hogy a mikro-, kis- és közepes vállalkozások beruházásai-nak nagyságrendje közel esik egymáshoz, míg a nagyvállalatoké sokkal nagyobb. 2007-ben a mikrovállalkozások beruházásai csökkentek, a kis-, közepes, és nagyvállalatoké növekedtek.

38 Mikro-, kis-, és közepes vállalkozások jellemzői és várakozásai Gazdasági és Közlekedési Minisztérium 2008.

39 Makrogazdasági szinten a beruházások ezekben az években töretlenül nőttek az állami nagyberuházások miatt.

132


2.25. táblázat: Az adóévben aktivált beruházások reálértéken a kettős könyvvitelű

vállalkozásoknál létszám-kategóriánként (2003-as áron) (Mrd Ft,%)2003 2004 2005 2006 2007 2007/2006

0–1 fő 416 242 505 441 359 81,52–9 fő 416 327 365 489 379 77,510–49 fő 604 423 638 487 564 115,9MKV összesen 1 436 992 1 507 1 417 1 303 92,050–249 fő 393 413 458 398 533 134,2KKV összesen 1 828 1 405 1 966 1 815 1 836 101,2250 főnél nagyobb 1 168 963 1 457 1 192 1 611 135,2Összesen 2 996 2 368 3 423 3 007 3 448 114,7


A beruházások nagyságát a vállalkozások saját tőkéjéhez és hozzáadott értékéhez vi-szonyítja a következő táblázat. Egészében a beruházások a saját tőkéhez viszonyítva kicsit csökkentek, a hozzáadott értékhez viszonyítva nem változtak 2003-hoz képest. Ezen belül a saját tőkéhez viszonyítva csak a nagyvállalatok mutatója nőtt, a mikrokis-, és közepes vállalkozásoké csökkent, míg a hozzáadott értékhez viszonyítva a nagyvál-lalatokon kívül a közepes vállalkozások mutatója is emelkedést mutat.

2.26. táblázat: Beruházások a saját tőkéhez és a bruttó hozzáadott értékhez viszonyít-

va létszám-kategóriánként (2003, 2007) (%)Saját tőke Bruttó hozzáadott érték

2003 2007 2003 2007

0–1 fő 38,7 19,0 103,2 59,0 2–9 fő 28,2 24,1 41,8 35,7 10–49 fő 30,5 19,8 43,8 34,8 MKV átlag 31,7 20,6 51,7 39,6 50–249 fő 18,3 15,7 24,8 27,4 KKV átlag 27,3 18,9 41,6 35,0 250 főnél nagyobb 16,8 20,4 28,6 35,6 Átlag 21,8 19,6 35,2 35,3


Ha fi gyelembe vesszük, hogy a vállalkozások száma az egyes kategóriákban eltérő, ak-kor az ötven fő alatti vállalkozások erős differenciálódását regisztrálhatjuk. A beruhá-zási aktivitás a legkisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé meredeken nő. A 0–1 fős vállalkozások 30–40, a nagyvállalatok mintegy 83–88 százaléka ruházott be évente.

133


2.27. táblázat: A beruházó vállalkozások aránya létszám-kategóriánként (2003–2007)

(%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 39,5 32,2 31,7 29,8 28,5 2–9 fő 58,7 52,7 52,3 49,2 48,3 10–49 fő 76,8 73,2 72,4 70,2 68,7 MKV átlag 51,3 44,6 44,2 42,6 40,6 50–249 fő 84,2 81,6 82,6 79,7 78,7 KKV átlag 52,0 45,2 44,9 42,6 41,3 250 főnél nagyobb 88,2 86,0 87,5 83,5 83,3 Átlag 52,1 45,6 45,0 42,8 41,4


2006-ban a beruházások 38 százaléka az ipari, 30 százaléka a szolgáltató ágazatokban valósult meg. A közepes és nagyvállalatok jellemzően az iparba, a mikro- és kisvállal-kozások jellemzően a szolgáltató ágazatokba fektettek be.

2.3.6. Részesedés a bruttó hozzáadott érték termeléséből

A bruttó hozzáadott értéket a kibocsátás és a termelőfelhasználás különbsége alapján határoztuk meg. Ez a szám a termékadók és támogatások egyenlegével együtt adja a GDP-t. Ez utóbbiakról azonban nincsenek adataink, ezért a bruttó hozzáadott érték mutatójával a GDP-t csak közelíteni tudjuk. A számítások a vállalkozói szektorra vonat-koznak (a pénzügyi szektor nélkül), és tartalmazzák a KSH által a lakossági szektorba sorolt személyi jövedelemadózó egyéni vállalkozások, valamint az eva szerint adózó vállalkozások adatait is.

2.28. táblázat: A bruttó hozzáadott érték termeléséhez való hozzájárulás vállalati

létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő* 5,5 5,1 6,1 9,4 9,42–9 fő** 11,2 10,2 10,2 10,8 11,310–49 fő 16 17,0 16,2 15,6 15,9MKV összesen 32,7 32,3 32,5 35,8 36,650–249 fő 18,7 18,7 18,3 17,6 19,0KKV összesen 51,4 51,0 50,8 53,4 55,6250 főnél nagyobb 48,6 49,0 49,2 46,6 44,0Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


134


A táblázat mutatja: a mikro- és kisvállalkozások részesedése növekvő, a közepeseké stagnáló, a nagyvállalatoké csökkenő irányzatú. 2007-ben a mikro- és kisvállalkozá-sok állították elő a hozzáadott érték 37 százalékát, a közepesek kevesebb, mint ötödét, a nagyvállalatok 44 százalékát.

A vállalkozások ágazati szerkezetét a jövedelemtermelésben játszott szerep alapján mutatjuk meg részletesebben. Mind az ágazatokon, mind az egyes létszám-kategóriá-kon belüli megoszlásokat megadjuk.

2.29. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások bruttó hozzáadott értékének ága-

zati szerkezete létszám-kategóriánként 2007-ben a kettős könyvvitelű vállalkozások

körében (Létszám-kategória összesen=100%)

0–1

fő

2–9

fő

10–49

fő

50–249

fő

250 fő

fölött

Átlag

Mezőgazdaság, halászat 1,0 2,2 4,1 4,4 0,4 2,1 Erdőgazdálkodás 0,1 0,2 0,1 0,2 0,4 0,2 Bányászat 0,1 2,1 0,5 0,4 0,2 0,5 Élelmiszer, ital, dohány gyártása 0,7 1,2 3,4 5,8 6,8 5,1 Textília, textiláru gyártása 0,2 0,5 0,8 1,2 0,6 0,7 Bőrtermék, lábbeli gyártása 0,0 0,1 0,2 0,3 0,1 0,2 Fafeldolgozás 0,1 0,6 0,8 0,6 0,2 0,4 Papírgyártás, kiadói,

nyomdai tevékenység0,7 1,7 2,0 2,8 1,2 1,7

Kokszgy., kőolajfeldolgozás, nukl.

fűtőanyag gy.0,0 0,0 0,0 0,1 9,9 4,6

Vegyi anyag, termék gyártása 0,1 0,4 0,9 2,1 6,5 3,6 Gumi, műanyag termék gyártása 0,2 0,6 1,6 3,1 1,4 1,6 Egyéb nemfém ásványi termékek

gyártása0,2 0,5 1,0 2,2 1,9 1,6

Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termékek gyártása1,0 2,3 4,8 6,7 3,5 4,1

Gép-, berendezés gyártása 0,4 1,2 2,3 3,0 2,1 2,1 Villamos gép, műszer gyártása 0,5 1,4 2,1 3,5 12,4 7,0 Járműgyártás 0,1 0,1 0,4 1,4 10,1 5,0 Máshova nem sorolt feldolgozóipari

gyártás0,2 0,6 1,0 1,2 0,2 0,6

Vill. energia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1,5 1,4 1,8 6,0 7,7 5,3 Építőipar 2,9 9,7 10,7 5,6 1,8 4,9 Kereskedelem, javítás 3,1 4,9 5,8 5,1 0,2 2,8 Nagy- és kiskereskedelem 14,9 24,1 23,2 18,3 7,0 14,3 Szálláshely szolgáltatás

és vendéglátás0,8 2,2 2,3 1,7 0,9 1,4

Szállítás és kiegészítő

tevékenységei4,7 5,2 5,9 5,4 5,6 5,5

135


0–1

fő

2–9

fő

10–49

fő

50–249

fő

250 fő

fölött

Átlag

Posta és távközlés 0,2 0,6 0,7 1,5 10,0 5,1 Ingatlanügyletek,

gazdasági szolgáltatás.60,1 27,7 19,5 13,8 4,7 14,9

Oktatás 0,7 0,8 0,3 0,2 0,0 0,2 Egészségügyi és szociális ellátás 1,7 4,1 0,9 0,5 0,4 1,0 Egyéb közösségi,

személyi szolgáltatás3,8 3,7 3,0 2,8 3,7 3,4

Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


2007-ben a versenyszféra bruttó hozzáadott értékének 46 százalékát az ipari, 36 százalé-kát a szolgáltató, 16 százalékát a kereskedelmi, 2 százalékát a mezőgazdasági ágazatok állították elő. Az előző évhez képest az ipari ágazatok részesedése csökkent, a szolgál-tatásoké növekedett, míg a mezőgazdaság és kereskedelem részaránya nem változott.

2.30. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások bruttó hozzáadott értékének ága-

zati szerkezete létszám-kategóriánként 2007-ben a kettős könyvvitelű vállalkozások

körében (Ágazat összesen=100%)

0–1

fő

2–9

fő

10–49

fő

50–249

fő

250 fő

fölöttÖsszesen

Mezőgazdaság, halászat 3,0 11,6 32,7 43,0 9,7 100,0 Erdőgazdálkodás 1,9 7,7 4,5 16,6 69,2 100,0 Bányászat 1,7 49,7 16,8 15,6 16,2 100,0 Élelmiszer, ital,

dohány gyártása0,9 2,5 11,2 22,8 62,7 100,0

Textília, textiláru gyártása 1,4 7,1 19,8 34,8 36,9 100,0 Bőrtermék, lábbeli gyártása 0,6 3,8 20,2 39,0 36,4 100,0 Fafeldolgozás 1,9 14,3 30,7 30,0 23,1 100,0 Papírgyártás, kiadói, nyomdai

tevékenység2,6 11,0 19,6 33,1 33,7 100,0

Kokszgy., kőolajfeldolgozás,

nukl. fűtőanyag gy.0,0 0,0 0,1 0,6 99,3 100,0

Vegyi anyag, termék gyártása 0,2 1,1 4,1 11,4 83,2 100,0 Gumi, műanyag termék gyártása 0,9 3,9 16,1 38,3 40,8 100,0 Egyéb nemfém ásványi termé-

kek gyártása0,7 3,4 10,6 27,9 57,5 100,0

Fémalapanyag, fémfeldolgozási

termékek gyártása1,5 6,0 19,7 32,8 40,0 100,0

Gép-, berendezés gyártása 1,1 6,4 18,5 28,1 45,9 100,0 Villamos gép, műszer gyártása 0,4 2,1 5,1 10,0 82,3 100,0 Járműgyártás 0,1 0,3 1,4 5,6 92,6 100,0

136


0–1

fő

2–9

fő

10–49

fő

50–249

fő

250 fő

fölöttÖsszesen

Máshova nem sorolt feldolgozó-

ipari gyártás2,1 12,6 29,3 43,3 12,7 100,0

Vill. energia-, gáz-, gőz-,

vízellátás1,8 2,9 5,7 22,6 67,1 100,0

Építőipar 3,7 21,4 35,9 22,4 16,6 100,0 Kereskedelem, javítás 6,9 19,3 34,3 36,3 3,1 100,0 Nagy- és kiskereskedelem 6,5 18,3 26,9 25,6 22,7 100,0 Szálláshely szolgáltatás

és vendéglátás3,6 16,7 27,2 23,9 28,6 100,0

Szállítás és kiegészítő

tevékenységei5,3 10,3 17,7 19,6 47,2 100,0

Posta és távközlés 0,3 1,4 2,1 5,9 90,4 100,0 Ingatlanügyletek,

gazdasági szolgáltatás.25,1 20,1 21,7 18,4 14,6 100,0

Oktatás 19,0 40,3 24,0 16,2 0,5 100,0 Egészségügyi és szociális

ellátás10,8 44,9 14,2 10,5 19,6 100,0

Egyéb közösségi,

személyi szolgáltatás6,9 11,7 14,7 16,5 50,3 100,0

Átlag/összesen 6,2 10,9 16,6 20,0 46,3 100,0


A mikro- és kisvállalkozások együttesen a bruttó hozzáadott érték több mint harmadát állították elő 2007-ben. Vannak olyan ágazatok, amelyekben a kisvállalkozások hozzá-járulása az ágazat teljesítményéhez túlnyomó: ilyen az oktatás, az egészségügyi és szo-ciális ellátás. Ezekben az ágazatokban a közszolgáltatásokat főként kisvállalkozások egészítik ki üzleti szolgáltatásokkal. Meghaladja az 50 százalékot a mikro- és kisvállal-kozások részesedése az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem, az építőipar ágazatokban is. Más ágazatokban viszont teljesítményük kisebb, különö-sen az energetikában, a távközlésben, a vegyiparban, és a dohányfeldolgozásban.

2.3.7. Árbevétel és export

A 2003–2007 közötti időszakban a különböző nagyságú vállalkozások árbevételének részaránya nem változott jelentősen. Az arányokat hullámzás jellemzi, de ennek elle-nére állandónak mondható. 2007-ben a nagyvállalatok az összes nettó árbevétel 38 szá-zalékát, a középvállalatok 18, a mikro- és kisvállalkozások 45 százalékát realizálták (az egyéni vállalkozásokat és az evás vállalkozásokat is fi gyelembe véve).

137


2.31. táblázat: A vállalkozások nettó árbevételének megoszlása vállalati

létszám-kategóriák szerint (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 6,8 6,0 9,0 7,9 9,0 2–9 fő 14,3 13,6 14,9 14,9 14,9 10–49 fő 21,2 22,3 20,9 19,2 20,9 MKV összesen 42,3 41,9 44,8 41,9 44,8 50–249 fő 18,6 19,0 17,7 19,5 17,7 KKV összesen 60,9 60,9 62,5 61,4 62,5 250 főnél nagyobb 39,1 39,1 37,5 38,6 37,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


Reálértéken 2006-hoz képest a vállalkozások árbevétele 1 százalékkal nőtt. A 10–49 fős mikro- és kisvállalkozások, illetve a nagyvállalatoké csökkent. Előbbieké 1 százalékot el nem érően, utóbbiaké 2,7 százalékkal.

A kettős könyvvitelű vállalkozásokra nézve megvizsgáltuk reálnövekedésük ütemét 2003–2007 közti öt évben. Vagyis csak azokat a vállalkozásokat elemeztük, amelyek mind az öt évben léteztek, mind az öt évben adóbevallást nyújtottak be. Azt tapasz-taltuk, hogy a vállalkozások 54 százaléka zsugorodott, 46 százaléka növekedett. A már 2003-ban is működő, növekvő vállalkozások 20 százalékának növekedése nem érte el a huszonöt, 27 százalékának növekedése meghaladta az ötven százalékot.

A következő táblázatból – amelyben bemutatjuk a vállalkozások megoszlását árbevé-tel-nagyság és létszám-kategóriák szerint – jól látható, hogy a kettős könyvvitelű vállal-kozásoknak közel fele rendelkezik 10 millió forintnál kisebb árbevétellel, és több, mint négyötöde 100 millió forintnál kisebbel. A vállalkozások 16 százalékának nagyobb az árbevétele 100 millió forintnál.

2.32. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások számának megoszlása árbevétel-,

és létszám-kategóriák szerint 2007-ben (%)Kisebb,

mint

10 millió Ft

10–100

millió Ft

100–1000

millió Ft

1–5

milliárd Ft

5 milliárd

Ft-nál

több

Összesen

0–1 fő 34,7 11,1 1,5 0,1 0,0 47,52–9 fő 10,7 24,5 5,7 0,2 0,0 41,110–49 fő 0,1 2,8 5,7 0,7 0,1 9,450–249 fő 0,0 0,1 0,8 0,7 0,2 1,7250 főnél nagyobb 0,0 0,0 0,0 0,1 0,2 0,3Összesen 45,5 38,4 13,8 1,8 0,5 100,0


138


Az exportértékesítés megoszlása kis ingadozással állandónak tekinthető. A nagyválla-latok részesedése (63–65 százalék), a közepeseké 14–15 százalék, míg a mikro- és kis-vállalkozásoké 21–22 százalék. 2007-ben a mikro- és kisvállalkozások az összes export 22, a közepesek 15 százalékát bonyolították. A nagyvállalatok részesedése az exportból 2007-ben közel 2 százalékkal visszaesett 2006-hoz képest.

2.33. táblázat: Az exportértékesítés megoszlása a kettős könyvvitelű vállalkozások

körében létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



Reálértéken 2003–2007 között az összes létszám-kategóriájú vállalkozás kivitele növe-kedett. A 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások exportja ez idő alatt 2 083 milliárd forintról 3 157 milliárd forintra növekedett, ami igen jelentős, 50 százalékos emelkedés.

Az export aránya az árbevételben a különböző nagyságú vállalkozásoknál mind a mikro- és kis-, mind a közepes, mind a nagyvállalatoknál növekvő arányú. Egészében 2003-ban 23, 2007-ben 28 százalék volt. 2007-ben a mikro- és kisvállalkozásoknál 16, a közepe-seknél 19, a nagyvállalatoknál 45 százalék. Ezekben a számokban is az a közismert tény tükröződik, hogy a nagyvállalatok lényegesen nagyobb szerepet játszanak a külpiaci értékesítésben, mint a kis- és közepes vállalkozások.

2.34. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások export értékesítésének aránya

a nettó árbevételben létszám-kategóriák szerint (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



139


2.3.8. A vállalkozások költségszerkezete

A vállalkozások költségszerkezetét a kettős könyvvitelű vállalkozások adatai alapján mutatjuk be, mert mind az egyszeres könyvvitelű, mind az egyszerűsített vállalkozási adó alá tartozó vállalkozások adatai kevésbé részletezettek.

A kettős könyvvitelű vállalkozások költségszerkezete az alábbi táblázat szerint alakult 2007-ben.

2.35. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások költségszerkezete

létszám-kategóriánként 2007-ben (%)

0–1 fő 2–9 fő 10–49 fő 50–249 fő250 főnél

nagyobbÖsszesen

Anyagköltség 8,1 10,5 14,6 19,4 39,9 24,5Igénybe vett

szolgáltatások értéke11,1 11,2 10,3 10,9 11,3 11,0

Közvetített

szolgáltatások14,9 12,7 12,4 7,7 4,1 8,4

Eladott áruk besz. értéke

(ELÁBÉ)51,6 49,6 45,0 43,2 20,9 36,3

Egyéb szolgáltatások 1,2 1,2 1,2 1,1 1,4 1,3Bérköltség 2,0 5,6 6,3 6,7 6,7 6,2Személyi kifi zetések 0,5 0,8 1,0 1,3 1,3 1,1Bérjárulékok 0,7 2,0 2,2 2,4 2,4 2,2Értékcsökkenési leírás 4,9 2,8 3,1 2,9 4,3 3,6Egyéb ráfordítások 4,9 3,6 4,0 4,5 7,6 5,5Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0


Egészében a két legnagyobb tétel az eladott áruk beszerzési értéke és az anyagköltség, amit az igénybe vett szolgáltatások követnek. A bérköltség, a személyi jellegű kifi zeté-sek és a bérjárulékok együttesen az összköltség 10 százalékát sem érik el.

A vállalkozások működési költségeinek szerkezetében jelentős különbségek vannak a vállalkozások létszámától függően. A nagyvállalatok kivételével az eladott áruk be-szerzési értéke a nagyvállalatok kivételével minden létszám-kategóriában a legna-gyobb tétel, a további költségelemeknél azonban az eltérések jelentősek. Megfi gyelhető, hogy az anyagköltségek, a bérköltség és közterheinek súlya a legkisebb vállalkozások-tól a nagyobbak felé haladva növekvő. Az egyéb ráfordítások olyan költségek, amelyek a vállalkozás egészének működésével kapcsolatban merülnek fel, és nem oszthatók fel termékek, szolgáltatások között. Általában ezek is jelentősebb súlyúak a nagyobb vállalkozásoknál. A közvetített szolgáltatások igénybevétele viszont monoton csökken. A kisebb vállalkozások tehát viszonylag jobban beágyazottak a vállalatközi munkameg-osztásba, mint a nagyobbak.

140


Az értékcsökkenési leírás eloszlása nyeregformájú: a 0–1 fős és a 250 főnél nagyobb vál-lalkozásoknál viszonylagosan a legnagyobb, és kisebb a 2–249 fős létszám-kategóriákban.

2.3.9. Jövedelmezőség

A veszteséges egyéni és társas vállalkozások száma és aránya egyaránt csökkenő irány-zatú. A veszteséges társas vállalkozások aránya 2003-ban 37, 2007-ben 27 százalék volt. Az egyéni vállalkozásoknak a csökkenő 2003-ban 35, 2007-ben 22 százaléka volt veszte-séges. Ennek oka az, hogy a 2007-ben érvényes, az egyéni vállalkozásokra vonatkozó adótörvény nyereség-minimumot írt elő. (Lásd részletesen az 1.3.2.3. fejezetben.)

2.36. táblázat: A veszteséges vállalkozások száma és aránya (2003–2007)

2003 2004 2005 2006 2007

Társas vállalkozások Száma 83 173 90 811 84726 77 206 74 599Aránya 36,8 36,3 33,8 29,2 27,3

Egyéni vállalkozások Száma 124 302 121 820 112 025 104 893 80 901Aránya 35,1 35,4 32,6 28,0 22,0

Forrás: Az adóbevallások adatai alapján

A veszteséges vállalkozások aránya létszám-kategóriánként is csökkenő volt 2006-ig. 2007-ben a 10 főnél nagyobb kis-, közepes és nagyvállalkozások körében kicsit – 1–2 százalékkal – nőtt a veszteségesek aránya.

2.37. táblázat: A veszteséges kettős könyvvitelű vállalkozások aránya

létszám-kategóriánként (2003–2007)

2003 2004 2005 2006 2007


Forrás: Az adóbevallások adatai alapján

A kettős könyvvitelű vállalkozások nyeresége reálértéken a 2004-es évet leszámítva növekedett. 2007-ben 3067 milliárd forint nyereséget értek el, ami 16 százalékkal maga-sabb az előző évinél. 2007-ben a mikrovállalkozások jövedelmezősége csökkent, a na-gyobbaké nőtt. A vállalkozások jövedelmezősége összehasonlító áron a következőkép-pen alakult:

141


2.38. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások adózás előtti nyeresége

reálértéken (2003-as áron) létszám-kategóriánként (2003–2007) (Mrd Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 65 190 196 323 3112–9 fő 260 249 245 357 28010–49 fő 350 448 358 357 561MKV összesen 675 886 800 1 037 1 152 50–249 fő 322 297 302 343 468KKV összesen 996 1 183 1 102 1 379 1 620 250 főnél nagyobb 1 231 996 1 307 1 269 1 447Összesen 2 227 2179 2 409 2 649 3 067


Az egyéni vállalkozások eredményessége tartósan rossz, negatív volt 2006-ig bezáró-lag. Az egyéni vállalkozói szektor összességében veszteséges volt. A 2007. évi adótör-vény-módosítás hatására ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Egészében a szektor 2007-ben 16 milliárd forint nyereséget mutatott ki. Külön - külön minden méretkategória vállalkozásainak jövedelmezősége növekedett.

2.39. táblázat: Az egyéni vállalkozások eredményessége létszám-kategóriánként

2003-as áron (2003–2007) (Mrd Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő -15,1 -25,2 -8,0 -6,0 5,52–9 fő -3,1 -12,3 -3,3 1,6 6,610–49 fő 1,2 -0,4 1,3 2,4 3,3MKV összesen -17,0 -37,9 -10,0 -2,1 15,550–249 fő 0,4 0,3 0,3 0,1 0,4KKV összesen -16,6 -37,6 -9,7 -2,0 15,9250 főnél nagyobb 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0Összesen -16,6 -37,6 -9,7 -2,0 15,9

Eredményesség: a nyereségek és veszteségek összevont értékeForrás: Az adóbevallások alapján számolva

2.3.10. Termelékenység, hatékonyság

Ebben a pontban különböző fajlagos mutatókat elemzünk, amelyek jobban kidomborít-ják a különböző létszámú vállalkozások különbségeit. A hatékonysági mutatatókat csak a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásokra nézve számoltuk ki, mert az egyéni vállal-kozók, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alá tartozó vállalkozások adóbeval-lásai nem tartalmazzák a szükséges adatokat. Itt ismét emlékeztetünk arra, hogy a 0–1

fős vállalkozások csoportját olykor meglepő tőke-, teljesítmény- és jövedelemadatok

adatok jellemzik. Ennek az az oka, hogy a hálózatban, cégcsoportban működő vállalko-zások nem csak a saját erőforrásaikat használják, ezért mutatóik gyakran meglepőek.

142


A vállalkozások termelékenységének mutatója az egy alkalmazottra jutó árbevétel. Az aláb-bi táblázatban jól látható, hogy a vállalkozások termelékenysége nem nő évről évre, a nö-vekedéseket visszaesések tarkítják, mint 2004-ben és 2007-ben. Létszám-kategóriánként a termelékenység a kisebbektől a nagyobbak felé haladva nő. A mutató értéke 2007-ben a mikro- és kisvállalkozásoknál 17, illetve 20, a közepeseknél 23, a nagyvállalatoknál 28 mil-lió forint volt. 2007-ben a mutató a 2 főnél nagyobb vállalkozásoknál csökkent.

2.40. táblázat: Az egy alkalmazottra jutó árbevétel alakulása létszám-kategóriánként

2003-as áron 2003–2007 között (1000 Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 30 085 35 796 41 182 40 348 41 111 2–9 fő 15 902 15 041 16 002 18 070 16 813 10–49 fő 20 723 20 723 20 553 20 205 19 603 MKV összesen 19 409 19 502 20 192 20 798 20 218 50–249 fő 18 679 17 932 19 253 22 672 23 332 KKV összesen 19 161 18 985 19 893 21 402 21 204 250 főnél nagyobb 22 884 23 189 26 662 28 647 28 411 Összesen 20 531 20 433 22 107 23 838 23 516


Egy további teljesítménymutató, az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték muta-tóját tartalmazza a következő táblázat. Az egy alkalmazottra eső hozzáadott érték is ha-sonló hullámzást tartalmaz, mint az egy főre eső árbevétel mutatója. Értéke 2004-ben és 2007-ben is csökkent. Emellett ez a mutató is a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva nő. 2007-ben a mutató értéke a mikro- és kisvállalkozásoknál 3,3, a közepeseknél 4,2, a nagyvállalatoknál 6,5 millió forint volt. Az indexek azt mutatják, hogy a vállalkozói szférában egészében a termelékenység 2003–2007 között 6 százalékkal nőtt, ezen belül a mikro- és kisvállalkozásoknál 1, a közepeseknél 12, a nagyoknál 15 százalékkal.

2.41. táblázat: Az egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték alakulása

létszám-kategóriánként 2003-as áron 2003–2007 között (1000 Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 6 481 5 236 6 865 7 681 7 3602–9 fő 2 739 2 273 2 307 2 575 2 54510–49 fő 3 198 3 232 3 124 3 214 3 246MKV átlag 3 245 2 984 3 062 3 277 3 29450–249 fő 3 765 3 634 3 826 3 960 4 205KKV átlag 3 422 3 198 3 305 3 497 3 582250 főnél nagyobb 5 707 5 980 6 710 6 657 6 542Átlag 4 263 4 157 4 419 4 560 4 532


143


A különböző méretű vállalkozások tőkeellátottságát jellemzi az egy alkalmazottra jutó saját tőke értéke, ami várhatóan a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva növekszik. Ez így is van a 2–9 főt foglalkoztató vállalkozásoktól kezdődően, de meglepő módon a mutató 0–1 fős mikrovállalkozások a legnagyobb, nagyobb a nagyvállalatoké-nál is. Ez valószínűleg a hálózatosodottsággal függ össze. A mutató kisebb ingadozá-sokkal ugyan, de növekszik. Az ingadozás az összes létszám-kategóriát jellemzi.

2.42.táblázat: Az egy alkalmazottra jutó saját tőke értéke vállalati

létszám-kategóriánként 2003–2007 (2003-as áron) (1000 forint/fő)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 17 274 15 875 19 296 27 038 22 907 2–9 fő 4 060 3 745 4 645 4 847 3 782 10–49 fő 4 588 4 586 4 734 4 915 5 696 MKV átlag 5 285 5 110 5 794 6 503 6 321 50–249 fő 5 099 5 311 5 539 6 081 7 316 KKV átlag 5 222 5 176 5 713 6 367 6 636 250 főnél nagyobb 9 707 9 824 11 223 11 125 11 452 Átlag 6 873 6 778 7 515 7 967 8 181


A tőkehatékonyság alakulását mutatja a következő táblázat. A tőkehatékonyság növe-kedése nem olvasható ki az adatokból, ellenkezőleg, egészében a mutató trendje csök-kenő. Jól látható, hogy az egy forint saját tőkével előállított hozzáadott érték csak a 0–1 fős mikrovállalkozásoknál kisebb az átlagosnál. 2007-ben a mutató értéke a 10–49 fős kis-, a közepes és a nagyvállalatoknál egyaránt azonos volt (0,57).

2.43. táblázat: Az egy forint saját tőkére eső bruttó hozzáadott érték alakulása

létszám-kategóriánként (2003–2007) (forint)2003 2004 2005 2006 2007



Az átlagos saját tőke értéke értelemszerűen a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva nő. A mikro- és kisvállalkozások átlagos saját tőkéje 2006-ban 23, a közepeseké

144


702 millió, a nagyoké 9,3 milliárd forint volt. Idősorosan tekintve a mutató értéke ingado-zó, bár trendjében növekvő minden méretkategóriában.

2.44. táblázat: Az egy vállalkozásra jutó saját tőke értéke vállalati

létszám-kategóriánként 2003-as áron (2003–2007) (1000 Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 9 934 8 667 10 537 14 768 14 2842–9 fő 14 988 13 366 16 996 16 868 13 90010–49 fő 90 368 87 644 92 438 94 143 110 444MKV átlag 20 066 17 814 20 781 23 319 23 24050–249 fő 510 666 510 470 534 173 582 774 702 339KKV átlag 29 451 26 443 29 526 33 092 35 081250 főnél nagyobb 8 856 237 8 109 025 9 230 142 9 310 249 9 275 656Átlag 61 116 52 646 57 542 62 187 63 479


A következőkben az árbevételarányos nyereség, a tőke- és bérhatékonyság mutatói-nak alakulását vesszük szemügyre.

2.45. táblázat: Az árbevétel-arányos nyereség alakulása létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



Az árbevétel-arányos nyereség az összes vállalkozásnál 2003–2006 között 5 százalék körül alakult. 2007-ben 6,1 százalék volt. A mutató évről évre hullámzó mértékű minden létszám-kategóriában.

Az eszközhatékonyság az elmúlt öt évben egészében szintén hullámzóan alakul, 2003 után 16 százalék körül. 2007-ben 17 százalék volt. A mutató értéke a különböző nagysá-gú vállalkozásoknál is hullámzó. 2007-ben a mikro-, és kisvállalkozások, illetve a nagy-vállalatok eszközhatékonysága volt az üzleti szféra átlagánál nagyobb.

145


2.46. táblázat: A saját-tőke arányos nyereség alakulása létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



Az egy forint munkajövedelemre (bérköltség + személyi jellegű kifi zetések) jutó nyere-ség mutatója szintén hullámzó, egészében 80 és 98 százalék között szóródik. Létszám-kategóriánként vizsgálva látszik, hogy 2007-ben a mikrovállalkozások és a nagyvállalatok mutatója magasabb az átlagnál – a 0–1 fős mikrovállalkozásoknál a mutató kiemelkedően magas –, a 10–49 fős kisvállalkozások és közepes vállalkozásoké nem éri el az átlagost.

2.47. táblázat: A bérarányos nyereség alakulása létszám-kategóriánként (2003–2007)

(%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 167 395 405 588 4802–9 fő 100 82 79 99 7010–49 fő 72 88 70 60 91MKV átlag 85 103 92 103 10750–249 fő 49 46 48 49 65KKV átlag 68 96 74 81 90250 főnél nagyobb 92 80 108 97 109Átlag 80 80 89 88 98


2.3.11. Támogatások és elvonások

Az alábbiakban a támogatásokat és elvonásokat vizsgáljuk vállalati nagyság szerint, hogy képet kapjunk a gazdaságirányításnak a jövedelmek újraelosztásában megnyil-vánuló preferenciáiról. Ez azonban az újraelosztás változatos formái, intézményei és cselekvői miatt nehéz feladat, hiszen a redisztribúció normatív és nyílt formái mellett egyediek, illetve rejtettek is találhatók. Főként a társasági adó közvetítésével megje-lenő újraelosztást tekintjük át, de kitérünk az egyéni vállalkozásokat érintő egyes for-mákra is.

146


A kedvezmények első csoportja az adózás előtti eredményt csökkenti. Általában ez nem az állammal szembeni kötelezettségek elengedését jelenti, mint az adókedvez-mény, hanem csak az adófi zetési kötelezettség csökkentését. Ilyen tétel a mikro- és kisvállalkozások 2001-től kezdődően 10 millió forintot, 2002-től 30 millió forintot el nem érő beruházásainak összege. A kedvezmény mértéke maximálisan az adózás előtti eredményt csökkentő tétel adóvonzata. Ez utóbbi kedvezményt az egyéni vállalkozások 1,2, a társas vállalkozások 5,6 százaléka vette igénybe 2007-ben. Megfi gyelhető, hogy mind a befektetési adóalap-kedvezményt igénybe vevő vállalkozások száma, mind a befektetések összege is csökkenő irányzatú.

2.48. táblázat: A kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezményt igénybe vett

vállalkozások száma és a befektetés összege (2003–2007) (db, Mrd Ft)2003 2004 2005 2006 2007

Egyéni

vállalkozások

száma 11 236 8 352 6 461 4 559 4 306összege 20 12 10 9 10

Társas

vállalkozások

száma 26 459 20 882 18 233 15 886 15 449 összege 100 87 79 77 78


Létszám-kategóriánként vizsgálva látható, hogy elsősorban a 10–49 fős kis, és 2004-től kezdődően az 50–249 fős közepes vállalkozások éltek ezzel a kedvezménnyel. A kisvál-lalkozások részesedése csökkenő, a közepeseké 2004 óta stagnáló.

2.49. táblázat: A kisvállalkozói beruházási adóalap-kedvezményt igénybe vett

kettős könyvvitelű vállalkozások aránya létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



Áttérve az adókedvezményekre, megállapítható, hogy mind az egyéni, mind a társas vállalkozások töredéke vett igénybe kisvállalkozói, illetve a társasági adóba épített adókedvezményt. 2007-ben mindössze 4 306 egyéni és 6 278 társas vállalkozás. 2003–2007 között az adókedvezményt igénybevevő egyéni vállalkozások száma jelentősen csökkent, a társas vállalkozásoké 6 000 körül ingadozott.

147


Az adókedvezmények összegének eloszlása koncentrált. Döntő többségük a kettős könyvvitelű vállalkozásoknál jelentkezett. Létszámnagyság szerint a nagyvállalatok ve-szik igénybe az adókedvezmények zömét, 2007-ben 93 százalékát.

2.50. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások társasági adókedvezményei

összegének megoszlása létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007


Forrás: Az APEH adatai alapján számolva

Az adókedvezmények részletesebb vizsgálata tanulságos. Adókedvezményt több címen lehetett igénybe venni. Az adózó beruházási adókedvezményt vehetett igénybe legalább 10 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházásért, elmaradott térségben üzembe helyezett legalább 3 milliárd forint értékű termék-előállítást szolgáló beruházá-sért, kutatásért, kísérleti fejlesztésért, szoftverfejlesztésért. Kedvezményezi a társasági adótörvény a kárpótlási, illetve a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvény rendelkezései szerint a szövetkezetek által átadott különböző létesítményeket. A korábbi években adókedvezményt befektetés, külföldi részvételű gazdasági társaság, gazdasági társaság külföldi tagja által befektetett osztalék, hitel- és kölcsön kamat, off-shore vál-lalkozások után, kárpótlási jegyekhez kapcsolódóan, stb. lehetett igénybe venni. 2001-től kezdődően új elem volt a kis- és közepes vállalkozások kamatkedvezménye.

A korábbi években keletkezett jogosultságok súlya évről évre csökkent, 2007-ben szin-te meg is szűnt. Ennek nagyobb része a külföldi részvétellel működő gazdasági társa-ságokhoz fűződött. 2007-ben az adókedvezmények legnagyobb súlyú csoportja a leg-alább 10 milliárd Ft értékű termék-előállítást szolgáló beruházás adókedvezménye. A második legjelentősebb jogcím az elmaradott térségben üzembe helyezett termelő beruházás. A harmadik a kormány által kezdeményezett fejlesztési programokhoz kö-tődő fejlesztési adókedvezmény. A kis- és közepes vállalkozások kamatkedvezménye 3 százalékos részesedésével a negyedik helyen áll.

148


2.51. táblázat: Az adókedvezmények megoszlása címenként a kettős könyvvitelű

vállalkozásoknál (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

1 milliárd Ft értékű termékelőállítást szolgáló beruházás 0,0 0,0 0,0 – –

1 milliárd Ft értékű kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházás 0,0 0,0 0,0 – –

Beruházás kiemelt térségben, vagy vállalkozási övezetben 0,0 0,0 0,0 – –

Kiemelt térségben gépberuházás után 0,0 0,0 0,0 – –Vállalkozási övezetben üzembe helyezett gép és épület 0,0 0,0 0,0 – –

Infrastrukturális beruházás kiemelt térségben, vagy vállalkozási övezetben 0,0 0,0 0,0 – –

Szöv.kárpótlási tv. alapján átadott létesítmé-nyek miatti adókedv. 0,0 0,0 0,0 0,0 –

Szöv.kárpótlási tv. alapján átadott utak miatti adókedv. 0,0 0,0 0,0 0,0 –

Földkiadó bizottságokról szóló tv. alapján átadott ingatlanok miatti adókedv. 0,0 0,0 0,0 0,0 –

Elmaradott térségben üzembe helyezett termelő beruházás utáni adókedv. 10,5 22,8 10,7 13,8 18,4

Legalább 10 Mrd Ft értékű termékelőállítást szolgáló beruházás adókedvezménye 65,3 69,8 83,0 76,4 59,0

Támogatási igazolás alapján 0,0 1,0 0,3 0,6 0,4Kutatás, kísérleti fejlesztés, szoftverfejlesztés adókedvezménye 0,0 0,0 0,1 0,0 0,1

Szoftverfejlesztés bérköltségének adókedvezménye – – – 0,2 0,8

Szoftverfejlesztés bérköltségének adókedvezménye – – – 0,1 0,2

Állandó képviselő számviteli és könyvviteli szolgáltatási díja alapján – – – – 0,1

Állandó képviselő számítástechnikai eszközeinek értékcsökkenése alapján – – – – 0,0

Állandó képviselő internetszolgáltatási költsége alapján – – – – 0,0

Szövetkezet közösségi alap adókedvezménye – – – – 0,0Befektetési igazolás alapján 0,0 0,1 0,0 0,0 –Kis- és közepes vállalkozások kamatkedvezménye 2,0 5,1 2,0 2,2 2,6

Fejlesztési adókedv. kormány által engedélye-zett fejlesztési program alapján 0,1 0,2 2,8 5,1 15,3

Korábbi évek adókedvezményei összesen 8,8 0,1 0,8 0,0 0,2 kárpótlási jegyhez, utalványhoz kapcsolódó 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

149


2003 2004 2005 2006 2007

külföldi részvételű gazdasági társaság jogcímén 6,3 0,0 0,0 – –

hitel- és kölcsönkamat után 0,0 0,1 0,0 – – befektetési adókedvezmény 2,5 0,0 0,8 0,0 0,0Egyéb adókedvezmény 13,3 0,9 0,2 1,7 2,8Összesen 100,0 100,0 100,0 100 100


A részletesebb vizsgálat rávilágít arra is, hogy a különböző adókedvezmények más és más nagyságú vállalkozásoknál sűrűsödnek, vagyis vannak olyan adókedvezmények, amelyeket a kisebb vállalkozások inkább igénybe vehetnek, mint a nagyobbak. Ezek az adókedvezmények között kis súlyú tételek a kárpótlási és a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvényekhez, valamint a kis és közepes vállalkozások hitelfelvéte-leihez kötődnek. Látható ugyanakkor, hogy az adókedvezmények két legnagyobb súlyú csoportja – amely az összes adókedvezmény 90 százalékát sűríti magában – teljes mér-tékben a nagyvállalatokat kedvezményezi.

2.52. táblázat: Adókedvezmények a számított adóból létszám-kategóriánként

a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál 2007-ben (%)

0–1 fő 2–9 fő 10–49 fő 50–249 fő250 főnél

nagyobbÖsszesen

Elmaradott térségben üzem-be helyezett termelő beru-házás utáni adókedv.

0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 100,0

Legalább 10 md Ft értékű termékelőállítást szolgáló beruházás adókedvezménye

0,0 0,0 0,0 0,0 100,0 100,0

Támogatási igazolás alapján 6,1 6,7 30,0 6,4 50,8 100,0Kutatás, kísérleti fejlesztés, szoftverfejlesztés adóked-vezménye

0,1 0,3 4,3 15,2 80,0 100,0

Szoftverfejlesztés bérköltsé-gének adókedvezménye 0,1 1,8 12,3 74,1 11,7 100,0

Szoftverfejlesztés bérköltsé-gének adókedvezménye 0,2 7,3 53,2 39,3 0,0 100,0

Állandó képviselő számviteli és könyvviteli szolgáltatási díja alapján

78,0 15,0 4,9 2,1 0,0 100,0

Állandó képviselő számítás-technikai eszközeinek érték-csökkenése alapján

54,1 45,6 0,2 0,0 0,0 100,0

Állandó képviselő inter-netszolgáltatási költsége alapján

46,5 39,4 14,1 0,0 0,0 100,0

150


0–1 fő 2–9 fő 10–49 fő 50–249 fő250 főnél

nagyobbÖsszesen

Szövetkezet közösségi alap adókedvezménye 0,9 0,3 51,3 47,4 0,0 100,0

Kis- és közepes vállalkozá-sok kamatkedvezménye 8,2 19,3 42,0 30,3 0,3 100,0

Fejlesztési adókedv. kor-mány által engedélyezett fejlesztési program alapján

0,0 0,3 0,5 3,1 96,0 100,0

Korábbi évek adókedvezmé-nyei összesen 0,5 0,3 3,1 4,4 91,7 100,0

Egyéb adókedvezmény 0,2 1,2 0,6 95,1 2,9 100,0Összesen 0,3 0,7 1,5 4,7 92,8 100,0


Az adókedvezmények tárgyalása után nem meglepő, hogy a társasági adó-elvoná-sok relatíve a nagyobb vállalkozásoknál kisebbek, mint a kisebb vállalkozásoknál. Ezt mutatja a számított és fi zetendő adó hányadosa, amit a következő táblázat tartalmaz. A vállalkozások adóterhelése a vállalkozások méretével fordítottan arányos, vagyis a kisebb vállalkozásoktól a nagyobbak felé haladva csökken.

2.53. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások átlagos adóterhelése

(2003–2007)

2003 2004 2005 2006 2007


Adóterhelés= (fi zetendő adó / számított adó) Forrás: Az APEH adatai alapján számolva

Az elvonások további, a társasági adónál jelentősebb, volumenében nagyobb összete-vői a társadalombiztosítási járulékok. A társadalombiztosítási befi zetések is egyenlőt-lenül oszlanak meg a különböző nagyságú vállalkozások között. Rendre a nagyvállala-tok mutatják ki az összes társadalombiztosítási befi zetés legnagyobb arányát, 2007-ben 43 százalékát. A társadalombiztosítási befi zetések harmada a mikro- és kisvállalkozá-soktól, ötöde a közepes vállalkozásoktól származik. A táblázat azt is mutatja, hogy a be-fi zetések arányai 2003 óta lényegében állandóak.

151


2.54. táblázat: A kettős könyvvitelt vezető vállalkozások társadalombiztosítási járulé-

kának megoszlása létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



A társadalombiztosítási kiadások fi gyelembevétele a nagyvállalatok adóterhelésben megmutatkozó kedvezményezett helyzetét mérsékli.

2.3.12. Felhalmozási célú saját források, munka- és tőkejövedelmek

Az alábbi fejezetben a vállalkozások felhalmozási célú saját forrásait, valamint a mun-ka- és tőkejövedelmeket vesszük szemügyre.

A felhalmozási célú saját források az amortizációból és az adózás utáni eredményből kép-ződnek. A következő táblázat a felhalmozási célú saját források megoszlását mutatja lét-szám-kategóriánként 2003 és 2007 között. Szerkezetüket az jellemzi, hogy a viszonylag kis számú nagyvállalatnál képződik a források zöme, vagyis az eloszlás koncentrált. Ennek egyik oka, hogy a nagyvállalatoknál lényegesen több amortizáció képződik. A másik ok pe-dig a nagyvállalatok adókedvezményeiben keresendő. 2007-ben a nagyvállalatoknál kép-ződött a felhalmozási célú saját források közel fele, a közepeseknél 16, a mikro- és kisvál-lalkozásoknál 36 százaléka. Jól látható az adatok hullámzása minden méretkategóriában.

2.55. táblázat: Felhalmozási célú saját források megoszlása létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007


Felhalmozási célú saját források = értékcsökkenés + adózás előtti eredmény – társasági adóForrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva

152


A mutató bruttó hozzáadott értékhez viszonyított aránya szintén hullámzó. A nemzet-gazdasági átlagnál több forrás 2003 és 2007 között mind az öt évben csak a 0–1 fős mikrovállalkozásoknál képződött. A közepes vállalkozások képződő forrásai tartósan az átlag alatt, a kis- és a nagyvállalatokéi többnyire az átlag felett helyezkedtek el.

2.56. táblázat: Felhalmozási célú saját források a bruttó hozzáadott érték százaléká-

ban létszám-kategóriánként (2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



A munkavállalói jövedelmek eloszlása szintén koncentrált és csak nagyon lassan vál-tozó szerkezetű. Az elmúlt öt évben a mikro- és kisvállalkozások a bér- és személyi kifi zetéseknek 30–33, a közepesek 23–24, a nagyvállalatok 43–46 százalékát teljesítet-ték. Megfi gyelhető a nagyvállalatok részarányának, csökkenő, a 2–49 fős mikro- és kisvállalkozások növekvő trendje. A közepes vállalkozásoké stagnál.

2.57. táblázat: A munkavállalói jövedelmek megoszlása létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007


Munkavállalói jövedelmek = bérköltség + személyi jellegű kifi zetésekForrás: Az adóbevallások adatai alapján számolva

A munkavállalók jövedelmének részaránya a bruttó hozzáadott értékhez viszonyítva csak kis változásokat mutat, egészében 36–38 százalék között ingadozik. Trendjében a 2–9 fős és 10–49 fős vállalkozások részesedése növekvő, a 0–1 fős vállalkozásoké csökkenő. A közepes és nagyvállalatok mutatóértékei kisebb kilengésekkel 44–46, il-

153


letve 33–35 százalék között ingadoznak. Mind az öt évben a vállalkozói szféra átlagánál nagyobb a mutató értéke a 10–49 és 50–249 fős kis- és közepes vállalkozásoknál.

2.58. táblázat: A munkavállalói jövedelmek a bruttó hozzáadott érték százalékában




A munkavállalói jövedelmek színvonalát egy alkalmazottra eső összeg jellemzi a leg-jobban. A következő táblázaton jól látható, hogy a munkavállalói jövedelmek reálértéke a vállalkozói szférában 2003 óta lassan növekszik. 2003–2007 között összesen 12 száza-lékos növekedés volt tapasztalható. 2007-ben a 0–1 fős vállalkozásoknál a munkajöve-delmek csökkentek, a többi létszám-kategóriájú vállalkozásoknál emelkedtek.

Az is jól látható a táblázaton, hogy a mikrovállalkozásoktól a nagyvállalatok felé ha-ladva a munkajövedelmek nagysága gyorsan emelkedik. 2007-ben a nagyvállalatoknál a bér- és személyi jellegű kifi zetések közel kétszeresen haladták meg a mikro- és kis-vállalkozások munkajövedelmeit.

2.59. táblázat: Az egy alkalmazottra eső munkajövedelmek 2003-as értéken

(2003–2007) (1000 Ft)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 1 026 904 923 1 057 996 2–9 fő 921 909 920 1 078 1 087 10–49 fő 1 270 1 281 1 282 1 418 1 434 MKV átlag 1 108 1 095 1 103 1 252 1 25250–249 fő 1 677 1 674 1 733 1 835 1 861 KKV átlag 1 302 1 286 1 303 1 440 1 446250 főnél nagyobb 1 932 2 042 2 224 2 211 2 291 Átlag 1 534 1 547 1 604 1 699 1 717


A tulajdonosi jövedelmek – az osztalékok és részesedések – 2003 és 2007 között re-álértékben 67 százalékkal nőttek. 2007-ben a nagyvállalatoknál az osztalékok és

154


részesedések 49, a közepeseknél 13, a mikro- és kisvállalkozásoknál 38 százalékát fi -zették ki. 2006-ban a a mikro- és kisvállalkozások az előző évekhez, valamint 2007-hez képest kiugróan nagy tőkejövedelmet realizáltak. Ennek oka az adószabályok változá-sával függött össze. 2006-ban egyszeri alkalommal lehetővé vált a házipénztárakban nyilvántartott készpénz kedvezményes adókulccsal, osztalék címén való kivétele. Ezzel a lehetőséggel sok mikro- és kisvállalkozás élt.

2.60. táblázat: A tulajdonosi jövedelmek megoszlása létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007



A tulajdonosok jövedelmének részaránya a bruttó hozzáadott értékben lassan növek-szik, 2003-ban 11, 2007-ben 13 százalék volt. Trendjében a 2–49 fős mikro- és kisvállal-kozások mutatója növekszik, a közepes és nagyvállalatoké 2, illetve 4 százalékos sáv-ban ingadozik. 2007-ben a mikro- és kisvállalkozásoknál a mutató értéke nagyobb, mint a közepes és nagyvállalatoknál.

2.61. táblázat: A tulajdonosi jövedelmek aránya a bruttó hozzáadott értékben




155


A tulajdonosi és munkajövedelmek hányadosát nemzetgazdasági szinten 2003–2007 között lassan növekvő trend az jellemezte a tőkejövedelmek munkajövedelmeknél gyorsabb növekedése miatt. Az osztalékok és részesedések a munkavállalói jövedel-mek több, mint egyharmadát érték el 2007-ben.

2.62. táblázat: A tulajdonosi és munkajövedelmek aránya létszám-kategóriánként

(2003–2007) (%)2003 2004 2005 2006 2007

0–1 fő 48,1 70,0 77,8 241,8 77,92–9 fő 29,9 28,7 34,0 33,3 32,910–49 fő 24,3 32,1 22,8 36,1 36,7MKV átlag 27,8 33,3 30,2 47,8 38,150–249 fő 16,8 18,9 20,6 17,8 19,8MKV átlag 23,0 27,1 26,1 35,5 30,6250 főnél nagyobb 39,7 30,5 40,8 32,3 39,4Átlag 30,7 28,7 32,8 34,1 34,4


2.3.13. A vállalkozások fi nanszírozása

A vállalkozások fi nanszírozása alapvetően a cégek tőkéjén, hitelein és jövedelmein ala-pul. A kettős könyvvitelű vállalkozások összes saját tőkéje 21 846 milliárd, átlagos saját tőkéje 81 millió forint volt 2007-ben. A vállalkozások több mint háromnegyede nem éri el az átlagot. A vállalkozások 25 százalékának 246 ezer forintnál40, felének 3,1 milliónál, három negyedének 10,5 millió forintnál kisebb volt a saját tőkéje.

A tőke 45 százaléka koncentrálódott a nagyvállalatoknál, 19 százaléka a közepes és ösz-szesen 36 százaléka a mikro- és kisvállalkozásoknál. Ezzel függ össze, hogy az 50 főnél kisebb vállalkozások átlagos saját tőkéje meglehetősen kicsi. A 0–1 fős vállalkozások fe-lének tőkéje 1,5, a 2–9 fős vállalkozásoké 4 millió forint. A 10–49 fős vállalkozások medián-ja 32 millió forint. A medián és az átlag arányának összevetése alapján megállapíthatjuk, hogy a vállalkozások saját tőkéjének nagysága nagyon „szór” minden létszám-kategóri-ában, így a sokaság jobban jellemezhető a kvartilisekkel, mint az átlaggal.

40 A saját tőke lehet negatív is.

156


2.63. táblázat: A kettős könyvvitelű vállalkozások saját tőkéjének eloszlási mutatói

2007-ben (ezer Ft,%)Alsó

kvartilisMedián

Felső

kvartilisÁtlag Megoszlás

0–1 fő 15 1 551 4 304 18 109 112–9 fő 589 4 034 11 853 17 446 910–49 fő 7 826 31 568 94 656 138 315 16MKV átlag 221 3 039 9 640 29 305 3650–249 fő 52 715 221 972 625 191 888 388 19KKV átlag 242 3 101 10 335 44 239 55250 főnél nagyobb 401 695 1 626 319 4 745 611 11 878 415 45Átlag 246 3 112 10 476 80 054 100


A vállalkozások fi nanszírozásának a saját és a képződő, ún. spontán forrásokon (szál-lítók követelése, munkabérek, köztartozások) kívül fontos elemei a hitelek és kölcsö-nök. Az adóbevallásokból számított adatok nem különböztetik meg a banki hiteleket és a nem pénzintézetek által nyújtott kölcsönöket. A tagi-, vagy más vállalkozások által nyújtott kölcsönök egy rovatban szerepelnek a bankhitelekkel.

A PSZÁF statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalkozások kereskedelmi banki hitelál-lománya 2007. év december végén 6 566 milliárd Ft volt. Ha ehhez még hozzászámítjuk az MFB és az Eximbank kis- és közepes vállalati 121 milliárd Ft-os hitelállományát (ami ugyan tartalmazza az egyéni vállalkozókat is), valamint a szövetkezeti hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott 250 milliárd Ft-ot kitevő állományát, akkor az állomány 6 937 milliárd Ft-ot tesz ki. Az adóbevallásokból számított adatok szerint 2007. december 31-én a vállalkozásoknak 7 126 milliárd forint kölcsön és hitelállománya volt, amiből 3 712 volt a rövid, 3 414 a hosszú lejáratú kölcsön és hitel. A különbség a PSZÁF és az adóbevallási adatok között 189 Mrd Ft-ot tett ki. Valószínűleg ennyi hitelt vettek fel a vállalkozások közvetlenül külföldről, illetve ennyi kölcsönt nyújtottak egymásnak a vállalkozások, vagy a tulajdonosok saját vállalkozásuknak tagi kölcsön címén.

A vállalkozások jelentős része hitel vagy/és kölcsön (a továbbiakban a fogalmazás egyszerűsítése végett hitelt írunk) nélkül gazdálkodik. A következő táblázat azt mutatja, hogy a különböző méretű vállalkozások mekkora arányának van rövid-, vagy hosszú le-járatú hitele (arány), illetve a hitelállomány hány százalékát használták fel a különböző létszámnagyságú vállalkozások (megoszlás). Például: hosszú lejáratú hitellel az összes 0–1 fős létszámú vállalkozás 7,8 százaléka rendelkezik és az összes hosszú lejáratú hi-telállomány 36,5 százalékát használták fel ezek a legkisebb vállalkozások. (Emlékezzünk a vállalkozások hálózatosodásáról már többször említett körülményre.)

Rövid lejáratú hitele a vállalkozások nagyobb hányadának van, mint hosszú lejáratú. Rövid lejáratú hitele is csak a vállalkozások 22 százalékának van, hosszú lejáratú hitele

157


pedig 15,6%-uknak. A kisebb vállalkozások kisebb arányban rendelkeznek hitelekkel, mint a közepes és nagyvállalkozások. Ez igaz a rövid lejáratú hitelekre. Hosszú lejáratú hitelekkel a 10–49 fős kisvállalkozások nagyobb arányban rendelkeznek, mint a köze-pes és nagyvállalatok. Ez a fejlemény 2006 óta tapasztalható, a korábbi években a hosz-szú lejáratú hitelek legnagyobb részét nagyvállalatok használták fel.

2.64. táblázat: A hitellel rendelkező kettős könyvvitelű vállalkozások aránya

és a hitelállomány megoszlása 2007-ben (%)Hosszú lejáratú beruházási hitel Rövid lejáratú kölcsön és hitel

Arány Megoszlás Arány Megoszlás

0–1 fő 7,8 36,5 13,0 16,82–9 fő 19,1 16,9 25,4 14,910–49 fő 34,5 22,8 46,6 23,7MKV összesen 15,1 76,1 21,4 55,550–249 fő 39,4 10,4 58,0 23,4KKV összesen 15,5 86,5 22,0 78,9250 főnél nagyobb 29,6 13,5 56,7 21,1Átlag/összesen 15,6 100,0 22,1 100,0


A megoszlási viszonyszámok a hitelek koncentrációját mutatják, amely a korábbi évek-hez képest csökkent. A kettős könyvvitelű vállalkozások körében a rövidlejáratú hite-lek koncentrációja nagyobb, a hosszú lejáratúaké valamivel kisebb. A vállalkozások 97 százaléka rendelkezik a rövid hitelek mintegy 55 százalékával, a hosszú lejáratúak 76 százalékával, míg a vállalkozások 3 százaléka a hitelek 45, illetve 24 százalékával. Azoknak a vállalkozásoknak a beruházási aktivitása, amelyek hosszúlejáratú hitelt vet-tek fel nagyobb (63%), mint a hitelt fel nem vetteké (37%). Ugyancsak nagyobb az átla-gos beruházásuk értéke (83 millió forint) szemben a hitelt fel nem vettek 24 millió forint-jával. Megemlítjük továbbá, hogy kérdőíves felméréseink szerint bankhitelt a növekvő vállalkozások nagyobb arányban vesznek igénybe, mint a nem növekvők.

A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelintézetek általi fi nanszírozásáról a PSZÁF adatközlései nyomán 1999. vége óta rendelkezünk részletes adatokkal. Az adatszol-gáltatás körét és rendjét az új kkv-törvény (2004. évi XXXIV. törvény) alapján 2009-ig a 307/2004. (XI. 13.) Korm. rendelet írta elő, 2009-től a 5/2009 (I. 16.) Korm. rendelet. A rendelet a PSZÁF adatszolgáltatás módosítását tartalmazza, mely szerint 2009-re vo-natkozóan már a hitelek minősítéséről is adatot kell szolgáltatnia.

A KKV-k külső fi nanszírozása a kilencvenes évek közepén bekövetkezett romlás, majd stagnálás után 2000-től látványosan javult. 2000 és 2008 között 904 milliárd forintról 3 730 milliárd forintra nőtt a kis- és középvállalkozások tisztán piaci alapon kihelyezett banki hitelállománya (2.66. táblázat), ami több mint négyszeres növekedést jelent. 2008 végén a kis- és középvállalati banki hitelek a teljes nem pénzügyi vállalati és egyéni

158


vállalkozói banki hitelállomány több mint felét, 51%-át tették ki. A szövetkezeti hitel-intézetek mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelei a kereskedelmi bankok-hoz képest kevésbé jelentősek, állományuk 2008 végén 312,4 milliárd Ft-ot tett ki, azaz a szövetkezeti hitelintézetek részesedése az összes banki és szövetkezeti hitelállo-mány csak 4%-a, ami azt mutatja, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektor piaci aránya csökkent, az állomány 279 Mrd Ft-ról 312 Mrd Ft-ra való emelkedése ellenére. A szö-vetkezeti hitelintézetek nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelei állományának döntő része, közel 90%-a forinthitel, míg ezen banki hitelállományon belül a forinthite-lek részesedése 2008 végén mintegy 41%-ot tett ki. De hozzájárul ehhez a bankok mé-retgazdaságossági előnye is, a takarékszövetkezet – méretéből adódóan – kevesebb forrást tud marketingre, illetve értékesítési csatornáinak bővítésére fordítani, mint bár-mely nagyobb bank.

A fi nanszírozás egyik legfontosabb makroszintű mutatószáma a pénzügyi közvetítés mélysége. Hiteloldalon az látható, hogy a GDP folyó áron történő növekedésével pár-huzamosan, a kis- és középvállalkozások hitelállományának a GDP-hez viszonyított aránya 2002. évet kivéve 2007-ig folyamatosan növekedett, 2008-ban valamelyest csökkent, míg a vállalati hitelállomány ugyancsak 2002. évet kivéve folyamatosan emelkedett.

2.65. táblázat: A hazai bankok által folyósított vállalati hitelállomány

a GDP százalékában

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Vállalati hite-

lek összesen*22,7 21,45 19,38 21,57 22,61 24,12 24,87 26,16 27,42

Ebből:

KKV-k hitelei 6,68 8,39 8,16 9,43 10,75 12,72 13,19 14,36 14,09

*nem pénzügyi vállalkozások és egyéni vállalkozások együtt (2000. évre egyéni vállalkozói adat nem áll rendelkezésünkre)Forrás: PSZÁF, KSH adatai alapján számítva

159


2.66

. tá

blá

zat:

A k

kv-

sze

kto

r ré

szvé

nyt

árs

asá

gi

hit

eli

nté

zeti

hit

elá

llo

má

nyá

na

k a

lak

ulá

sa f

oly

ó á

ron

200

0–20

08 k

özö

tt

(mill

iárd

forin

t)V

áll

alk

ozá

sok

ba

nk

i

hit

elá

llo

má

nya

*

2000

.20

01.

2002

.20

03.

2004

.20

05.*

*20

06.

2007

.20

08.*

**

de

c.3

1.d

ec

.31.

de

c.3

1.d

ec

.31.

de

c.3

1.d

ec

.31.

de

c. 3

1.d

ec

. 31.

de

c.3

1.

Mik

rová

lla

lko

záso

k21

0,7

416,

852

5,8

680,

974

7,3

897,

790

4,1

1 28

2,0

1 21

4,0

Kis

váll

alk

ozá

sok

264,

930

0,5

266,

937

0,3

456,

592

9,7

965,

31

070,

21

145,

0K

özé

pvá

lla

lko

záso

k42

8,5

563,

360

9,6

734,

41

021,

697

0,2

1268

,71

297,

31

371,

5K

KV

öss

zese

n90

4,1

1 28

0,7

1 40

2,4

1 78

5,6

2 22

5,5

2 79

7,6

3 13

8,2

3 64

9,3

3 73

0,5

Na

gyv

áll

ala

tok

(b

ec

slé

s)2

171,

41

995,

41

926,

62

300,

52

453,

92

509,

12

777,

13

000,

83

528,

9N

em

pé

nzü

gyi

vá

lla

lko

záso

k

öss

zese

n3

075,

53

233,

83

284,

24

030,

54

613,

05

236,

25

840,

66

566,

47

167,

9

Eg

yén

i vá

lla

lko

záso

k

n.a.

42,4

44,8

55,2

66,4

70,5

74,6

83,9

91,5

Vá

lla

lko

záso

k ö

ssze

sen

3 07

5,5

3 27

6,2

3 32

9,0

4 08

6,1

4 67

9,4

5 30

6,7

5 91

5,3

6 65

0,3

7 25

9,4

* ki

véve

az M

FB, E

xim

bank

és

Kele

r Rt.

adat

ai.

** a

200

5. é

s 20

06. é

vek

adat

ai m

ódsz

erta

ni v

álto

zás

(kkv

-defi

níc

ió) m

iatt

a ko

rább

i ada

tokk

al k

orlá

tozo

ttan

haso

nlíth

atóa

k ös

sze

***

2008

. év

előz

etes

ada

tok

Meg

jegy

zés:

A P

SZÁF

200

9. fe

bruá

r 10-

től k

özzé

tesz

i a M

agya

rors

zágo

n m

űköd

ő hi

telin

téze

ti fi ó

ktel

epek

tevé

keny

ségé

ről b

eszá

mol

ó id

ősor

t is.

Forr

ás: P

SZÁF

160


2.67. táblázat: A bankszektor (részvénytársasági hitelintézetek) által KKV-k részére

a tárgyidőszakban nyújtott hitelek alakulása folyó áron 2004–2008

A bankszektor által

KKV-k részére nyújtott

hitelek

2004 2005* 2006 2007 2008**

Tárgyidőszakban nyújtott hitelek száma (db)

Mikrovállalkozás 71 940 57 008 115 080 130 479 176 328

Kisvállalkozás 40 278 28 343 66 547 67 255 78 877

Középvállalkozás 25 289 16 949 36 364 36 101 48 372

KKV összesen 137 507 102 300 218 019 233 835 303 577

Időszakban nyújtott hitelek összege (Mrd Ft)

Mikrovállalkozás 474,8 635,5 797,3 1 236,5 1 230,6

Kisvállalkozás 358,7 776,9 979,9 1 017,9 1 287,4

Középvállalkozás 834,8 1 129,9 1 228,6 1 227,8 1 384,8

KKV összesen 1 668,3 2 542,3 3 006,0 3 482,3 3 902,8

Átlagos hitelnagyság (millió Ft)

Mikrovállalkozás 6,6 11,1 6,9 9,5 7,0

Kisvállalkozás 8,9 27,4 14,7 15,1 16,3

Középvállalkozás 33,0 66,7 33,8 34,0 28,6

KKV összesen 12,1 24,9 13,8 14,9 12,9

Megjegyzés: A PSZÁF 2009. február 10-től közzéteszi a Magyarországon működő hitelintézeti fi óktelepek tevékenységéről beszámoló idősort is. * 2005-ben módszertani változás történt. ** előzetes adatokForrás: PSZÁF adatok alapján

2.68. táblázat: A szövetkezeti hitelintézetek összes mikro-, kis- és középvállalkozá-

soknak tárgyidőszakban nyújtott bankhiteleinek alakulása folyó áron 2004–2008

A szövetkezeti hitelinté-

zetek KKV-knak nyújtott

bankhitelei

2004 2005* 2006 2007 2008**

Időszakban nyújtott hitelek száma (db)

Mikrovállalkozás 49 468 91 868 146 216 203 547 256 837

Kisvállalkozás 22 176 21 474 27 530 34 366 46 170

Középvállalkozás 31 283 15 274 4 034 5 168 7 735

KKV összesen 102 927 128 616 177 780 243 081 310 742

Időszakban nyújtott hitelek összege (Mrd Ft)


Kisvállalkozás 36,544 57,136 66,278 83,005 93,986


161


A szövetkezeti hitelinté-

zetek KKV-knak nyújtott

bankhitelei

2004 2005* 2006 2007 2008**

KKV összesen 165,806 196,472 245,131 314,396 378,738

Átlagos hitelnagyság (millió Ft)


Kisvállalkozás 1,65 2,66 2,41 3,41 2,04


KKV összesen 1,61 1,53 1,38 1,29 1,22

* az adatszolgáltatási szerkezet 2005. I. negyedévtől változott ** előzetes adatokForrás: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZAF) adatok alapján

A fenti táblázatokból látható, hogy a bankszektor által az összes mikro-, kis- és közép-vállalat számára a tárgyévben folyósított hiteleinek átlagos nagysága mindvégig meg-haladta a 10 millió Ft-ot, 2008-ban 12,9 millió Ft/db volt, ami 2007. évhez képest 2 mil-lió forinttal kevesebb. A szövetkezeti hitelintézetek által nyújtott hitelek adott tárgyévi nagysága folyamatosan csökken, a 2004. évi 1,61 millió Ft-ról 2008-re 1,22 millió Ft-ra.

A banki hitelállomány átlagos nagysága 2008-ban 21,6 millió Ft/db volt, míg a szövetke-zeti hitelállományé 7,91 millió Ft/db, ami magasabb az előző évinél, amikor bankoknál 20,9 millió Ft/db volt, a szövetkezeti hitelintézeteknél 7,77 millió Ft/db volt.

2.69. táblázat: A mikro-, kis- és középvállalkozások banki (részvénytársasági hitel-

intézetek) és szövetkezeti hitelállományának alakulása folyó áron (milliárd forint)2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

12.31.* 12.31. 12.31. 12.31. 12.31.**

Banki hitelállomány (MFB és Eximbank nélkül)

Mikrovállalkozások 747,3 897,7 904,1 1 282,0 1 214,0Kisvállalkozások 456,5 929,7 965,3 1 070,2 1 145,0Középvállalkozások 1 021,6 970,2 1 268,7 1 297,3 1 371,5KKV összesen 2 225,4 2 797,6 3 138,2 3 649,3 3 730,5

Szövetkezeti hitelintézeti hitelállomány

Mikrovállalkozások n.a. 145,8 169,7 197,6 217,5Kisvállalkozások n.a. 47,4 70,9 65,5 71,3Középvállalkozások n.a. 11,5 15,3 15,9 23,6KKV összesen n.a. 204,8 255,9 279,0 312,4

162


2004. 2005. 2006. 2007. 2008.

12.31.* 12.31. 12.31. 12.31. 12.31.**

Banki és szövetkezeti együttesen

Mikrovállalkozások 747,3 1 043,6 1 065,3 1 479,5 1 431,5Kisvállalkozások 456,5 977,1 1 041,1 1 135,7 1 216,3Középvállalkozások 1 021,6 981,7 1 310,0 1 313,2 1 395,1KKV összesen 2 225,4 3 002,4 3 416,3 3 928,5 4 042,9

Megjegyzés: A PSZÁF 2009. február 10-től közzéteszi a Magyarországon működő hitelintézeti fi óktelepek tevékenységéről beszámoló idősort is, ezért jelezzük a címben külön a részvénytár-sasági hitelintézeteket. * 2004. évre nincs adat a szövetkezeti hitelintézetek hitelállományáról ** előzetes adatokForrás: A PSZÁF által felügyelt szektorok adatainak idősorai

Az MNB legfrissebb hitelezési felmérésében41 – amelyet 2003 óta féléves gyakoriság-

gal végez, a vállalati szektort érintően a vállalati hitelpiac 86,8%-át képviselő hét bank körében – megállapítja, hogy 2009 elején a vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandó-ság erőteljesen csökkent, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok fi nanszírozásá-ban, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. A kis- és mikrovállalati hitelezésben a nem jelentkezik ez a visszafogási tendencia, de a bankok elsősorban a támogatott hitelkonstrukciókban (MFB, EIB, EBRD) kívánják fenntartani hitelezési aktivitásukat. Erősödött a vállalati hitelek iránti kereslet, elsősorban a rövidlejáratú hitelek iránt; míg a beruházások visszaesése miatt a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet visszaesett. A bankok folytatták a hitelkondíciók korábban megkezdett szigorítását, mind az ár-, mind a nem-ár jellegű tényezőkben a kedvezőtlen gazdasági kilátások, egyes iparágak-ra jellemző specifi kus problémák, a kockázati tolerancia csökkenése és a likviditási helyzet romlása miatt. A válaszadók a portfolióminőség kismértékű romlását tapasz-talták 2008 második félévében, és a bankok többsége szerint ez a trend folytatódni fog a következő félévben is.

Portfólióromlást mutatnak a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. központi hitelinformá-ciós rendszerének adatai is. 2007. évhez képest a vállalkozási késedelmek aránya közel 50%-kal emelkedett, 2008 végére meghaladta a 3,5%-ot, amely az elmúlt öt év legmaga-sabb értéke. Az utolsó negyedévben a romlási ütem különösen fokozódott. Minden ké-sedelmi intervallum növekedést mutat, különösen kedvezőtlen az új késedelmek (30–90 nap) emelkedése, de a meglévő késedelemmel rendelkező vállalakozások sem tudtak helyzetükön javítani. A negatív gazdasági környezet pedig nehezíti a már késedelembe került cégek számára helyzetük javítását.

2009. januártól a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, a Magyar Bank- szövetség, valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövet-kezetek Országos Érdekképviseleti Szövetsége közös kérdőíves felmérést indított

41 http://www.mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_hitelezesi_felmeres

163


a hitelintézetek vállalati hitelezését befolyásoló egyes tényezőkről. Célja a bankok és takarékszövetkezetek hitelezési képességéről, illetve a különböző méretű vállalkozá-sok hitelkeresletére vonatkozó hitelintézeti várakozásokról, azok változásáról megala-pozott képet nyerni. A kézirat lezárásakor készült legfrissebb – 2009. májusi – felmérés szerint a magyar pénzügyi szektorban a válság olyan módon jelentkezik, hogy a forrá-sok árfolyamváltozással korrigáltan kis mértékben csökkenő szintje mellett a hitelkoc-kázatot növekvő mértékben árazzák be, nő a tartalékképzés, szigorodnak a feltételek.

A hitelgarancia az egyik legalkalmasabb eszköz a kis- és középvállalkozások hitelezésé-nek előmozdítására. A hitelgarancia nyújtás területén a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (3.2.7. fejezet) szerepvállalása a legnagyobb. A KKV-k hiteleihez általa vállalt garanciák össz-értéke a 2008-ban 10%-kal nőtt 2007. évhez képest, meghaladta a 310 Mrd Ft-ot. A garan-tált hitelek átlagos nagysága megegyezik az előző évivel, 2008-ban 13,3 millió Ft-ot tett ki. Az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (3.2.8. fejezet) által vállalt garanciák össz-értéke még jelentősebb mértékben emelkedett, a 2007. évi 24,2 Mrd Ft-ról, 36,8 Mrd Ft-ra emelkedett. A garantált hitelek átlagos nagysága azonban a 2007. évi 26,2 millió Ft-ról 24,2 millió Ft-ra csökkent. A KKV-k banki hiteleihez kötődő kedvezményes garanciavállalások mellett, mindkét garanciaszervezet kínál pénzügyi lízing és faktoring ügyletekhez, valamint mikrohitelekhez is állami viszontgarancia mellett készfi zető kezességvállalást.

Annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok a kis- és középvállalkozásokat továbbra is megfelelő mértékben hitelezzék, az Országgyűlés módosította a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a központi költségvetés terhére vállalt készfi zető kezesség állománykeret felső határát, a 2009-re eredetileg javasolt 450 milliárd Ft-ról 900 milliárd Ft-ra. A keret nagy-mértékben megnöveli a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. garancianyújtási lehetőségét.

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Agrár-Vállakozási Hitelgarancia Alapítvány garan-ciavállalásai a kis- és középvállalkozások hiteleinek valamivel már több mint 10%-át fedték le 2008-ban. A lefedettség 2005 óta növekszik, 2008-ban minden méretkategóri-ánál jelentősen.

2.70. táblázat: Az állami garanciák szerepe: a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által garantált kkv-hitelek a hitelintéze-

tek kkv-hitelállományának százalékában

2005 2006 2007 2008

KKV összesen 7,57 8,32 9,30 10,12Mikro 9,86 10,95 10,00 11,85Kis 7,15 8,94 11,13 11,20Közép 5,46 5,55 6,92 7,31

Kkv-hitelállomány = a hitelintézetek (részvénytársaságok – a Magyar Export-Import Zrt. és az Magyar Fejlesztési Bank Zrt. adataival együtt –, szövetkezeti hitelintézetek és hitelintézeti fi ók-telepek) kkv-hitelállomány adatait tartalmazzák.Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt., Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, PSZÁF adat-szolgáltatása NFGM részére alapján

164


Szintén a KKV-k kereskedelmi banki hiteleihez kínál kedvezményes kezességvállalást az ÚMFT Portfóliógarancia Program. A Portfóliógarancia Program keretében olyan garanciaeszköz került bevezetésre, amely növeli a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelhez jutási esélyeit és amely teljes egészében a közreműködő pénzügyi közvetí-tők kockázat-kezelésére épül. A GOP 4. prioritás és a KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök Intézkedés keretében fi nanszírozott Portfóliógarancia Program keretösszege: 28,2 milliárd Ft (2,897 milliárd Ft KMOP, 25,3 milliárd Ft GOP). forráskezelője a Magyar

Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. (3.2.6. fejezet).

2007-ben lépett a garanciapiacra az 5 garanciaszövetkezet egyesüléséből létrejött UNIO Garancia Szövetkezet. A kezességvállalások állománya 2007 végére 2,3 Mrd Ft-ra nőtt. www.uniogsz.hu

2006-ban új garanciaszervezetként jelent meg a Start Tőkegarancia Pénzügyi

Szolgáltató Zrt. (3.2.9. fejezet) is, amely egyedi befektetési tőkegarancia, portfólióga-rancia és pályázati kezességvállalás termékekkel áll KKV-k és a befektetők rendelkezé-sére. A 2007. évhez képest több mint ötszörösére nőtt, 2 015 millió Ft értékű szerződés-állományának 86%-a pályázati kezességvállalás, 14%-a befektetési tőkegarancia.

A hazai kis- és középvállalkozások tőkeellátása szempontjából ki kell emelni, hogy 2008. december 15-én a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán tőzsdén jegyzett SBI Holdings Inc. képviselői 100 millió eurós japán-magyar kockázati tőkealap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot. 60 százalékos japán és 40 százalékos MFB tulajdoni hánya-dú alap a kkv-szektorra fókuszál, s átlagosan 5–7 millió eurós befektetéseivel kívánja javítani az e szegmensbe tartozó vállalatok tőkeági fi nanszírozási lehetőségeit, amely szegmensben nem jellemző a private-equity alapok aktivitása. A legkisebb mérettarto-mányba tartozó ügyletek számára további tőkekihelyezés lehetőségét biztosítja, hogy közel 1 milliárd forintos tőkeemelésre került sor a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt-ben is. 2008 decemberében az Európai Bizottság jóváhagyta az Új Magyarország Tőkeprogramot (JEREMIE-program) is, amelynek megvalósítására mintegy 34,906 Mrd Ft áll rendelkezésre (GOP 30,870 Mrd Ft, KMOP 4,036 Mrd Ft). A Program keretében max. 70%-ban állami és min. 30%-ban magánforrásból valósulnak majd meg közös befekte-tések annak érdekében, hogy a magánszektort az általa eddig alig preferált kisméretű, korai és növekedési szakaszban lévő cégek tőkefi nanszírozására ösztönözze. A prog-ram kedvezményezettjei az öt évnél nem régebben alapított kis- és középvállalkozások, amelyek nettó évi árbevétele egyik üzleti évben sem haladta meg a másfél milliárd forintot. A program iránti érdeklődést jelzi, hogy közel húsz tőkealap-kezelő jött létre az elmúlt másfél évben, és a 2009. február 23-án meghirdetett 2009. április 6-ig pályázha-tó felhívásra 18 alapkezelő társaság 23 pályázatot nyújtott be. Ezek révén megélénkül a kisösszegű, életük korai fázisában tartó cégekbe történő befektetés.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) – amelynek tagjai között megta-lálható minden jelentős magyar vagy Magyarországon is aktív kockázatitőke-befektető, illetve más – nem-tőzsdén jegyzett cégekbe befektető – pénzintézet vagy befektetési vál-

165


lalat (www.hvca.hu) – statisztikája szerint42 2008-ban a kockázati- és magántőke-ipar történetének második legmagasabb befektetési összegét produkálta Magyarországon, az 515 millió euró értékű befektetés alig maradt el a 2006-ban mért 535 millió eurós hazai rekordtól, s magasabb volt a 2007-ben regisztrált 491 millió eurós összegnél. 2008-ban a Magyarországon kockázati- és magántőke-fi nanszírozásban részesült vállalkozá-sok közül 8 cég 8 ügylet keretében első ízben jutott kockázati tőkéhez, míg 17 tranzakció keretében a befektetők a már a portfoliójukban lévő 7 cégnek nyújtottak ismételten tő-két. 2008-ban a regisztrált 25 ügylet az eddig mért legkevesebb volt, miközben az egy befektetésre jutó átlagosan 20,6 millió eurós érték hazai rekordot jelentett.

2.71. táblázat: A magyarországi kockázati- és magántőke-befektetések értékének,

számának és átlagos méretének évenkénti alakulása, 2002–2008

Befektetés

éve

Befektetett tőke értéke

(millió €)

Befektetési ügyletek

száma (db)

Átlagos befektetési érték

(millió €)

2002 127 29 4,42003 117 32 3,72004 108 41 2,62005 131 26 5,02006 535 39 13,72007 491 26 18,92008 515 25 20,6

Forrás: 2002–2006: MKME felmérések; 2007–2008: PEREP_Analytics

A hagyományos értelemben vett kockázatitőke-befektetések értéke 2008-ban közel 60 millió eurót tett ki. A befektetők 20 ügylet keretében 13 vállalkozás fejlődését moz-dították elő, melyek közül négy cég az indulásához, a többi pedig a megerősödéséhez kapott kockázati tőkét. Ezen ügyletek a 2008. évi összes befektetés értékének közel 12%-át képviselték.

2.72. táblázat: A magyarországi kockázati- és magántőke-befektetések 2008. évi

értékének, számának illetve ezek részarányának alakulása a befektetések által

érintett cégek életciklusa szerint

Életciklus

szakasz

Befektetési érték

(millió €)

Befektetési érték

(%)

Ügyletek száma

(db)

Ügyletek száma

(%)

Induló 2,0 0,4 4 16Expanzív 57,4 11,1 16 64Kivásárlás 455,8 88,5 5 20Összesen 515,2 100,0 25 100

Forrás: PEREP_Analytics

42 Karsai Judit (a MKME Statisztikai Bizottságának elnöke): A magyarországi kockázati- és ma-gántőke-ipar fejlődése 2008-ban, Budapest, 2009. április 3.

166


A vállalati hitelezési trendek terméktípus szerinti megoszlását tovább vizsgálva, a BISZ Zrt. központi hitelinformációs rendszeréből (KHR) nyert adatai alapján megállapítható, hogy a lízingpiac az utóbbi két évben 6%-ról 8%-ra növelte részesedését a portfolión belül, ahol a hitelek aránya továbbra is 70% körüli, ahogy a garanciák részaránya is változatlanul 6%-os.

2008-ban a teljes lízingpiac másfél százalékot esett vissza, köszönhetően az utolsó negyedév teljesítményének, amikor a piac 26%-os visszaesést produkált. A Magyar Lízingszövetségbe (www.lizingszovetseg.hu) tömörült lízingtársaságok – a fi nanszíro-zott összeg szempontjából a teljes lízingpiac mintegy 90%-át (egyes szegmensekben majdnem 100%-át) fedik le – 1 203 milliárd forintot helyeztek ki 2008-ban., 2007-ben 1 218; 2006-ban 1 059, 2005-ben pedig 981 milliárd Ft-ot. A gépjármű és ingatlanfi nan-szírozás szenvedte el a legnagyobb visszaesést, a növekedés motorját a gépek, be-rendezések fi nanszírozása jelentette, 2008. IV. negyedében a növekedés 3%-ot tett ki. Nyugat-Európában minden harmadik beruházás lízing formájában valósul meg, ezen belül a kkv-beruházások esetében az arány közelíti az 50%-ot. A hazai számok ennél jóval alacsonyabbak, a beruházások 15%-a kerül lízing formájában fi nanszírozásra. A Magyar Lízingszövetség 2008 decembere és 2009 februárja között kutatást készí-tett 500 kis- és középvállalkozás körében azzal a céllal, hogy felmérje: a hazai kis és középvállalkozások mennyire tájékozottak a pénzügyeiket illetően, a válság kapcsán hogyan látják jelenlegi fi nanszírozási helyzetüket, illetve mik a válság felvetette problé-mákra adott válaszaik, mivel a válság hatására a szövetség előrejelzése szerint tovább szűkül a piac. Az elemzés szerint a kkv-szektor cégei tevékenységük során 39%-ban lízingelnek. A vállalkozások 26,3%-a rendelkezik pénzügyi lízinggel, míg 3,4%-uk ope-ratív lízinggel, 9,5%-uk mindkét fajta lízingtípussal rendelkezik. A lízinget igénybeve-vők 85,9%-a lízingel vagy lízingelt gépjárművet, 49,7%-uk termelőeszközt, ezen belül 8,3% mezőgazdasági gépeket, 7,4% építőipari gépeket, 34%-uk egyéb termelőeszközt. A KKV-k számára – az eszközfi nanszírozási lízingpiac visszaesése ellenére is – az esz-közlízing a legfontosabb forrás az uniós támogatások mellett43.

A PSZÁF statisztikája szerint a pénzügyi vállalkozások ügyfelekkel szembeni nettó pénzügyi lízing követelése 2008. év végén 1 021 Mrd Ft-ot tett ki, ami 2007-hez képest több mint 30%-os növekedést jelent. Míg a pénzügyi vállalkozások portfolió állomány-ban a faktoring (folyó) 122,2 Mrd Ft-ot tett ki44.

A hitelhez jutás megnehezedése miatt egyre több vállalkozás fordulhat a faktoring-

hoz, mint fi nanszírozási formához. 2008-ban 816 milliárd forint volt a Magyar Faktoring Szövetség (www.faktoringszovetseg.hu) tagjai – amelyek együttesen a hazai faktoring forgalom mintegy 80%-át adják – által lebonyolított faktorált forgalom. A Szövetség tag-jai által kihelyezett állomány a KKV-k által felvett éven belüli (rövidlejáratú) banki hitelál-

43 http://www.lizingszovetseg.hu/content/_common/attachments/tanulmanyok/KKVkuta-tas0903.pdf

44 http://www.pszaf.hu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/idosorok

167


lományhoz viszonyítva a Szövetség becslése szerint megközelíti a 10%-ot. Ugyanakkor összehasonlítva az előző évek dinamikus, kétszámjegyű növekedési ütemével, a bővü-lés a tavalyi év során lassult, 3%-os bővülést jelent 2007-hez képest. A piaci feltételek nehezülését mutatja az is, hogy a futamidő átlagosan 60-ról 68 napra emelkedett, azaz több mint 10%-kal hosszabbodott meg az az időintervallum, amíg a szállító hozzájut a követeléséhez, és nőtt a kockázatos üzletek száma is.

A faktoring forgalom/GDP hányados Magyarországon 2007-ben 3% volt, az EU tagor-szágokban e hányados 4–5% felett van, gyakran eléri a 10%-ot is, ami azt jelzi, hogy a jelentős fejlődés ellenére a magyar faktoring piac nemzetközi összehasonlításban még mindig alulfejlett.

A faktoring forgalom ügyfélköre 2008-ban elérte a 4 300-at és döntően a faktoring ter-mészetes ügyfélköréből a kkv-szektorból kerül ki. A forgalmat az ügyfelek nettó árbe-vétele alapján vizsgálva, az látható, hogy a mikro-, kisvállalkozások a forgalom 86%-át reprezentálják: 31%-ot képviselnek a mikrovállalkozások, míg 55%-ot a kisvállalkozá-sok. A kihelyezett állomány és az ügyfélszám alapján az átlagos kihelyezés nagysága 27,4 millió Ft-ot tett ki.

2.73. táblázat: A faktoring piac forgalmának ágazati megoszlása (%)2007 2008

Mezőgazdaság 6 4Ipar 26 25Építőipar 13 10Kereskedelem 39 42Szolgáltatás 9 12Egyéb 7 7Összesen 100 100

Forrás: Magyar Faktoring Szövetség

A táblázatból látható, hogy 2008-ban csökkent a mezőgazdaságban, építőiparban tevé-kenykedő és faktoringot igénybevevő ügyfelek aránya, illetve nőtt a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozóké (árbevétel alapján).

2009. január 1-től az adózás rendje törvény 36/A. §-a kockázatosabbá tett minden köz-beszerzés alá eső fi nanszírozást a faktorcégek számára, korlátozva az alvállalkozók faktorálási lehetőségét azzal, hogy a megrendelő és a fővállalkozó csak akkor fi zetheti ki alvállalkozója számláját, ha az harminc napnál nem régebbi együttes adóigazolással bizonyítja, hogy nincs lejárt köztartozása, ezért a Faktoring Szövetség kezdeményezte a jogszabály módosítását úgy, hogy az ne tegye lehetetlenné az érintett cégek faktoring útján történő fi nanszírozását (lásd 1.3.2.4. és 1.3.2.10. fejezetek).

168


2.3.14. A vállalkozások helyzetéről a vállalkozók szemével

2008-ban hetedszer végeztünk kétezer kis- és közepes vállalkozásra kiterjedő, repre-zentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálatot45. A kérdőív a vállalkozások néhány jel-lemzőjén (a vállalkozás alapításának éve, a vállalkozás jogi formája, fő tevékenysége, stb.) kívül olyan kérdéseket tartalmazott, amelyről a válaszolók szubjektív véleményük-kel adhattak számot. Ezek a gazdaság helyzetének és kilátásainak, valamint a válaszo-ló saját vállalkozásának rövidtávú kilátásaira vonatkoztak a kapacitáskihasználtságtól a bevételen és nyereségen át a likviditási helyzetig. Emellett rákérdezünk a vállalko-zások együttműködésére, számítógép és internethasználatára, vállalkozásfejlesztési szervezetekkel kapcsolatos tapasztalataikra, stb.

Kérdőívünk a gazdaság és a vállalkozások saját helyzetének, kilátásainak értékelésé-re vonatkozó sztenderd konjunktúrakérdéseket is tartalmazott. Az alábbi táblázatok idősorba rendezve mutatják négy kérdésre adott válaszok alakulását. Megjegyezzük, hogy a kérdezés kezdetére a pénzügyi világválság kirobbanása és hazai percepció-jának megtörténte után, október 8.-a és november 15.-e között került sor. Adataink ezt a helyzetet pontosan tükrözik.

2.74. táblázat: Hogyan ítéli meg a gazdaság jelenlegi helyzetét? (%)

1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008

Jó 4 4 4 3 4 1 1Közepes 53 63 64 53 51 43 24Rossz 44 33 32 44 45 56 75O/P mutató* -40 -29 -27 -41 -41 -55 -74

*A mutató számítása: a javulásra számítók százalékban kifejezett arányából kivonjuk a romlásra számítók arányát. A mutató lehetséges értéke -100 és +100 között van. A 0 értéket akkor veszi fel, ha a javulásra és a romlásra számítók aránya azonos. A mutatót Optimizmus/Pesszimizmus, vagy O/P mutató néven is használjuk. Az esetleges számszaki eltérések a kerekítési különbségekből adódnak.

2.75. táblázat: Hogyan ítéli meg a gazdaság kilátásait? (%)1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008

Javul 32 33 18 13 20 14 6Nem változik 48 54 60 49 58 53 27Romlik 21 13 22 39 23 33 68O/P mutató 11 20 -4 -26 -3 -20 -62

45 A tanulmány szövege teljes terjedelmében elérhető az NFGM honlapján: http://www.nfgm.gov.hu/feladataink/kkv/vallpol/elemzesek/kerdoives_felmeres.html

169


2.76. táblázat: Hogyan ítéli meg vállalkozásának jelenlegi helyzetét? (%)1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008

Jó 11 12 14 13 13 10 10Közepes 66 62 66 64 61 62 64Rossz 22 25 20 24 26 28 26O/P mutató -11 -13 -6 -11 -13 -18 -17

2.77. táblázat: Hogyan ítéli meg vállalkozásának kilátásait? (%)1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008

Javul 23 20 19 14 14 12 8Nem változik 55 63 64 65 68 68 55Romlik 22 16 17 21 19 20 37O/P mutató 1 4 2 -7 -5 -8 -29

Még egyetlen felmérésünk során sem kaptunk ennyire rossz hangulatról, pesszimis-ta várakozásokról tanúskodó eredményeket. A válaszolók, mind a gazdaság jelenlegi helyzetét, mind kilátásait, mind saját vállalkozásuk kilátásait a tavalyinál sokkal ború-látóbban ítélték meg. Saját vállalkozásuk jelenlegi helyzetét azonban nem, azt a tavalyi eredményekhez hasonlóan értékelték.

Saját vállalkozásuk helyzetét és kilátásait a válaszolók jobbnak ítélik a gazdaságé-nál. A gazdaság és a saját vállalkozás helyzetének megítélése sem a válaszoló, sem a gazdasági fellendülés szempontjából nem azonos jelentőségű. A gazdaság állapo-táról a vállalkozóknak általában változékony és ingatag, a tömegkommunikáció által formált, de a gazdaság állapotát nem naprakészen tükröző véleményük van, míg sa-ját vállalkozásuk helyzetéről naprakész tapasztalati tudásuk, amit a makrogazdaság helyzetéről és kilátásairól kialakított kép csak áttételesen befolyásol. Ez az oka an-nak, hogy a gazdaság helyzetének és kilátásainak értékelése rosszabb a saját vál-lalkozás helyzetének és kilátásainak értékelésénél. A vállalkozások saját helyzetük megítélése tavalyhoz képest nem változott. Vagyis a vállalkozók még nem érzik, hogy vállalkozásukat is elérte volna a válság, ami nem is csoda, hiszen annak kialakulása a pénzügyi szférában történt, a reálgazdaságot egyelőre még nem érte el. Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy a vállalkozók saját vállalkozásukban az éppen fenn-álló állapotok javulását várják-e, vagy sem. Pótlólagos keresletet ugyanis a derűlátó várakozások teremtenek és ezek a várakozások a kialakuló reálgazdasági válság ha-tására erőteljesen romlóak.

A vállalkozások különbözősége a kis- és közepes vállalkozásokon belül is érvényesül. Az alkalmazott nélküli vállalkozásoktól a közepes vállalkozásokig haladva a nagyobb

vállalkozások jobb, javuló, kevésbé rossz, kevésbé romló válaszokat adtak, mint a ki-sebbek. Tehát helyzetüket jobbnak látják, a közeljövő kilátásait optimistábban ítélik meg, mint a kisebbek. Ugyanakkor minden tekintetben borúlátóbbak lettek, átlagos pontszámaik kisebbek, mint tavaly voltak.

170


Ágazatok szerint vizsgálva a 11 konjunktúra mutató alapján a négy ágazat sorrendje

a legjobbtól kezdve a következő: ipar, szolgáltatások, kereskedelem, építőipar, mező-

gazdaság.

A vállalkozások 55 százalékának a lakosság, 38 százalékának más belföldi vállalkozás, 5 százalékának közcélú szervezet és 2 százalékának a külföld a legfőbb piaca. A 0–9 fős mikrovállalkozások jellemzően a lakosság, a nagyobb vállalkozások főként más belföldi vállalkozások részére értékesítik termékeiket.

Bármely piacokon működjenek is a vállalkozások, fontos alkalmazkodniuk a különböző termékek, szolgáltatások értékesítési lehetőségeinek változásához. Profi lváltó vállal-kozásoknak azokat neveztük, amelyek vagy leadtak, vagy felvettek valamilyen tevé-kenységet. Tevékenységet, piacot a vállalkozások 10,6 százaléka váltott, legnagyobb arányban a kis- és közepes vállalkozások. A profi lt váltó mikro- és kisvállalkozások rosszabb helyzetűnek és kilátásúnak bizonyultak.

A vállalkozások versenytársaikkal szembeni versenyelőnyükként jellemzően leggyak-rabban a jó vevői kapcsolatokat, a rugalmasságot, a jó minőséget és az alacsonyabb árat emelték ki. A legkevésbé gyakori versenyelőnyök a nagyobb választék, és a kor-szerűbb technológia volt. A vállalkozások részvételének a vállalkozásközi munkamegosztásban egyik fontos mutatója a menedzsment – gazdasági, technikai, pénzügyi, stb. – szolgáltatások vá-sárlásának, piaci beszerzésének elterjedtsége. Az alkalmazott nélküli vállalkozások az egyes szolgáltatásfajtákból az átlagosnál kevésbé, a mikro-, kis-, és közepes vállalko-zások az átlagosnál nagyobb mértékben vásárolnak. A 2007-hez hasonlóan az 1–9 fős mikrovállalkozások aktivitása a menedzsment szolgáltatások értékesítési piacán feltű-nően nagyobb, mint korábban volt.

A vállalkozások hálózatosodása kisebb, mint amit 2005-ben és 2007-ben mértünk. A vállalkozások hálózatosodottsága csökkenő irányzatú. 2005-ben valamilyen – formá-lis, vagy informális – együttműködésben a vállalkozások 57 százaléka vett részt, 2007-ben 50 százaléka, 2008-ban 47 százaléka.

Az alkalmazott nélküli vállalkozásoktól a közepesek felé haladva nő a gazdaságilag integráltabb vállalkozások aránya: azoké, amelyek jobban részt vesznek a vállalat-közi munkamegosztásban, az informális és formális együttműködésekben. Egyébként ugyanez a trend érvényesül a létszámbővítésben, a beruházásban, az innovációban, a növekedésben, a növekedés fi nanszírozásában, a pénzügyi közvetítőrendszer igény-be vételében, az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésében, a szervezett képzés-ben – továbbképzésben való részvételben.

A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők vállalkozói megítélésének sorrend-jében, a tényezők intenzitásában 2008-ban nem történt változás 2007-hez képest. 2007-

171


ben azonban fontos változások történtek. Továbbra is a magas közterhek teljesítését és a szabályozás kiszámíthatatlanságát tekintik a hazai kis- és középvállalkozók a vál-lalkozásuk növekedését leginkább akadályozó tényezőnek. Ám az 1999-ben a második helyre előlépett erős verseny 2007-ben ismét a gazdasági szabályozás kiszámíthatat-lansága mögé, a harmadik helyre szorult. A tőke-és hitelfi nanszírozási és likviditási akadályok a tényezők középmezőnyében foglalnak helyet.

2.78. táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói

(%)Növekedést akadályozó

tényezők1997 1998 1999 2003 2005 2007 2008

Magas adó- és társadalom-biztosítási terhek 84 78 73 74 72 77 76

Gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 62 58 53 58 55 63 63

Erős verseny 53 57 61 61 61 56 57Nincs elég megrendelése 48 45 52 45 48 45 48Tisztességtelen verseny 46 44 44 47 48 45 45Tőkehiány 40 37 37 34 32 31 33A vevők fi zetési késedelmei 30 31 30 32 34 35 33Hitelhiány 27 26 26 20 15 12 16Beszerzési nehézségek 14 16 16 17 16 13 16Egyéb akadályozó tényezők 19 20 17 16 13 19 16Meglevő kapacitásainak korszerűtlensége, elavultsága 17 19 17 17 13 12 12

Munkaerőhiány 9 9 9 12 8 9 9

A változások tükrözik a gazdaságpolitikában, illetve a gazdasági feltételekben bekövet-kezett változásokat. Magyarországon 1992 és 2001 között egy kisebb megtorpanástól eltekintve folyamatosan csökkent az újraelosztási ráta, és hasonló tendenciát mutatott a jövedelemcentralizáció alakulása is. Mint látható, a vállalkozók értékelése vissza-jelezte ezt a trendet az 1997 és 1999 közötti időszakban azzal, hogy a magas adó és járulékterheket, mint a növekedést akadályozó tényezőt egyre kisebb intenzitásúnak értékelték. Ha nem is ekkora, de érzékelhető csökkenést jelzett a gazdasági szabályo-zás kiszámíthatatlanságának intenzitása. Eközben szintén folyamatos volt az erős ver-seny intenzitásának növekedése, ami arra utalt, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben érezték a piaci versenyből adódó kényszereket és motivációt, és ha lassan is, de csökkent a kormányzati politika zavaró hatása. A 2003-as adatok egyértelműen megtorpanást, részben visszalépést jeleznek ebben a folyamatban, ami 2007-re külö-nösen felerősödött. 1999 végéhez képest romlott a szabályozási tényezőcsoport érté-kelése, és megtorpant a piaci tényezők értékelésének intenzitásában korábban meg-fi gyelhető növekedés is. A vállalkozók értékelése tehát tükrözi a 2000-től először csak

172


részterületeken, aztán a költségvetési politika egészében bekövetkezett expanziót és az ehhez óhatatlanul kötődő gyakoribb szabályozóváltozásokat.

A vállalkozások fejlesztéseiket, beruházásaikat elsősorban visszaforgatott nyeresé-gükből, másodsorban bankhitelből, harmadsorban családjuk megtakarításaiból fedezik. Ebben a tekintetben jelentős különbség van a különböző méretű vállalkozások között, mert a legkisebbek kivételével a második helyen a bankhitel szerepel. 2008-ban ugyan-azt tapasztaltuk, mint 2007-ben: az 1–9 fős mikrovállalkozások is inkább bankhitelből, mint családi megtakarításaikból ruháznak be.

Nőtt a vállalkozói hitelt felvett vállalkozások aránya. A legkisebb vállalkozások vállal-kozói hitelkérelmét a bankok gyakran elutasítják. Felkínálják viszont a személyi hitel lehetőségét, amivel sok mikrovállalkozás, a mintába került vállalkozások negyede élt is. Együttesen tekintve a vállalkozói és személyi hitelt felvett vállalkozások arányát sokkal kedvezőbb képet kapunk a vállalkozások és a pénzügyi közvetítés viszonyáról. A vállalkozások közel 42 százaléka vett fel hitelt vállalkozása működtetése, bővítése érdekében. A mikrovállalkozások hitelellátottsága a vállalkozói és személyi hiteleket együttesen vizsgálva ugrásszerűen megnőtt.

A vállalkozások 5,9 százaléka lízingelt valamilyen eszközt, míg a mintába került vállalko-zások 0,6 százaléka faktorálta valamilyen követelését.

Elkülönítettük a kiegyensúlyozatlan és kiegyensúlyozott fi nanszírozású vállalkozások csoportjait. A kiegyensúlyozatlan fi nanszírozású vállalkozások termelésének bővíté-sét akadályozza, vagy nagyon akadályozza a vevők fi zetési késedelme, a hitel-, vagy a tőkehiány. Ezek a minta 37 százalékát képviselik. A többiek a kiegyensúlyozott fi -nanszírozású vállalkozások. Arányuk a mintában 63 százalék. Ezek az arányok ponto-san megegyeznek a tavaly mértekkel. A kiegyensúlyozott fi nanszírozású vállalkozások mind a gazdaság, mind a saját vállalkozásuk helyzetét és kilátásait jobbnak látják, de-rűlátóbban ítélik meg. A kiegyensúlyozatlan fi nanszírozású vállalkozások nagyobbak, jobban betagozódtak a vállalatközi munkamegosztásba, integráltabbak, aktívabbak, ru-galmasabbak (profi lváltás), innovatívabbak, és a hitelpiacon is jobban jelen vannak.

A fi nanszírozási feszültségekkel rendelkező vállalkozások csoportja azonban nem ho-mogén. Két alcsoportja van. Az egyik típusnak a növekedés okoz nehézséget, ami is-mert módon növekvő fi nanszírozási szükségletet is generál. A másik típus problémái alapvetően más természetűek és gazdálkodási zavaraik fi nanszírozási feszültségekben is testet öltenek. Növekedési zavar a kiegyensúlyozatlan fi nanszírozású vállalkozások 32 egyéb gazdálkodási zavar 68 százalékát jellemzi.

A válságos helyzetű vállalkozásokat a csökkenő árbevételű és kapacitáskihasznált-ságú, romló eredményességű és likviditású vállalkozásokként azonosítottuk. Arányuk a minta 3 százaléka.

173


A vállalkozások negyede (24%) nem hallott a pályázati lehetőségekről. Ez nagyon nagy szám. A válaszolók 63 százaléka hallott róluk, de nem tervezi, hogy pályázik, míg a vál-lalkozásoknak mindössze 13 százaléka tervezi is, hogy részt vesz valamilyen pályázaton. A pályázni tervező vállalkozások aránya méretükkel monoton nő.

Mindezek alapján a mintából megbecsülhetjük az 1 főnél többet foglalkoztató potenciá-lisan pályázó vállalkozások arányát. A legalább 1 főt foglalkoztató egyéni vállalkozások 8,5, a legalább 1 főt foglalkoztató társas vállalkozások 20 százaléka tervezi, hogy pályá-zik. Létszámnagyság szerint az egyéni mikrovállalkozások 8, a társas mikrovállalkozá-sok 18, a társas kisvállalkozások 32, végül a társas közepes vállalkozások 47 százaléka vehet részt valamilyen pályázaton. Tavalyi adatainkhoz képest csökkent mind a pályáz-ni tervező egyéni, mind a társas vállalkozások aránya.

A vállalkozók a növekedésüket akadályozó tényezők között a negyedik helyen tartják számon az adminisztrációs terhek nagyságát. Az adminisztráció különböző területei nem egyformán érintik a vállalkozásokat. Egyes területek, minden vállalkozást vissza-térően érintenek (adóbevallások), egyesek minden vállalkozást alkalmanként (alapítás, átalakulás, megszűnés), végül olyanok, amelyek a vállalkozások egy csoportját érintik visszatérően, vagy alkalmanként (pályázatok, vámeljárások, közbeszerzés). A különbö-ző adminisztrációs területek sorrendjében az első helyeket a minden vállalkozást rend-szeresen érintő feladatok foglalják el (központi és helyi adók, bérjárulékok, foglalkoz-tatás), míg a táblázat utolsó helyeit a vállalkozások szűkebb körét alkalmanként érintő feladatok (alapítás, megszűnés, közbeszerzés, vámeljárás). A táblázatban az első öt terület a mikrovállalkozásoktól a közepes vállalkozásokig azonos, bár árnyalatnyi sor-rendi különbségek felfedezhetők a különböző nagyságú vállalkozások között.

A vállalkozások számítógép és internet használatában a változások folyamatosak. A vállalkozások közel kétharmadának (65 százalékának) van számítógépe és a számító-géppel rendelkezők 93 százalékának (a teljes minta 58 százaléka) internet csatlakozása is. A teljes minta 18 százaléka saját honlappal is rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a vál-lalkozásoknak több mint a fele az interneten keresztül hozzáférhet piaci és működésé-vel kapcsolatos egyéb fontos információkhoz.

A vállalkozásfejlesztési szervezetek változatlanul nem játszanak kitüntetett szerepet a kis- és közepes vállalkozások életében. Üzleti tanácsért a vállalkozások családjukhoz, üzleti partnereikhez, szakmai szövetségekhez, bankokhoz gyakrabban fordulnak, mint vállalkozásfejlesztési szervezetekhez.

A munkáltató által szervezett, vagy támogatott képzésben részt vevő vállalkozások ará-nya rohamosan nő a kisebbektől a nagyobbak felé haladva.

A válaszolók többsége nem érzi szükségét annak, hogy szervezett formában üzleti, vál-

lalkozási ismereteket tanuljon. Csak a teljes minta 25 százaléka érzi szükségét a vállal-kozói képzésnek. A vállalkozók több mint 80 százaléka saját vállalkozása gyakorlatából

174


szerezte vállalkozói ismereteit. Ebben a tekintetben nincs különbség a vállalkozások mé-rete szerint. Nagy különbségek adódnak azonban a további ismeretszerzési forrásokban.

Tavalyi felmérésünkhöz képest nem tapasztaltunk egyetlen területen sem jelentős vál-tozást. Amiket tavalyi felmérésünk nóvumaként könyveltünk el (a közepes vállalkozá-sok helyzetének javulását, az 1–9 fős mikrovállalkozások „vállalkozásszerűbb” műkö-dését, a vállalkozások növekedését akadályozó tényezők sorrendjében a szabályozási környezettel kapcsolatos tényezők előretörését a piaci működés elemeihez képest, az infokommunikációs technológiák további terjedését) újólag megerősítettük.

2.4. A vállalkozásokról területi metszetben

A gazdaság regionális szerkezetében segít eligazodni a következő táblázat.

2.79. táblázat: A vállalkozások néhány mutatója statisztikai régiók szerint 2007-ben

Vá

lla

lko

záss

űrű

ség

Vá

lla

lko

záso

k s

zám

án

ak

me

go

szlá

sa

Alk

alm

azo

tta

k s

zám

án

ak

me

go

szlá

sa

Je

gyz

ett

tő

ke

me

go

szlá

sa

Ho

zzá

ad

ott

ért

ék

me

g-

osz

lása

Árb

evé

tel

me

go

szlá

sa

Ex

po

rt m

eg

osz

lása

(%) (%) (%) (%) (%) (%)

Közép-Magyarország 97 38,0 45,9 64,8 59,0 56,8 45,5 Közép-Dunántúl 71 10,6 10,5 7,7 9,2 11,5 22,6 Nyugat-Dunántúl 76 10,3 9,3 6,0 8,5 8,2 14,8 Dél-Dunántúl 68 8,8 6,7 4,4 4,6 3,8 1,6 Észak-Magyarország 54 9,0 7,4 5,5 6,5 5,5 6,0 Észak-Alföld 57 11,7 10,2 6,1 6,3 7,2 5,6 Dél-Alföld 65 11,6 9,9 5,4 5,9 6,9 3,9 Átlag/összesen 74 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: A KSH internetes portálja és az adóbevallások adatai alapján számolva

Jól látható, hogy a túlsúlyos Központi Régión kívül a Közép-dunántúli régió és a Nyugat-dunántúli régió vállalkozásai a többi régióhoz képest több erőforrással rendelkeznek és nagyobb teljesítményt is nyújtanak.

A vállalkozásoknak nem csak abszolút száma, de sűrűsége is a Központi Régióban a leg-nagyobb. Az összes működő vállalkozás közel negyven százaléka működik Budapesten és Pest megyében, ahol 1000 lakosonként 97 vállalkozás működik. Megfi gyelhető, hogy

175


a vállalkozássűrűség és a gazdasági fejlettség párhuzamosan alakul. A dunántúli régi-ókban a vállalkozássűrűség nagyobb, az alföldiekben kisebb.

2.1 ábra: Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma a kettős könyvvitelű vállalkozá-

sok körében régiónként 2007-ben

2.2 ábra: Az egy alkalmazottra eső árbevétel a kettős könyvvitelű vállalkozások kö-

rében régiónként 2007-ben

9770–7665–6854–57

31608–24572–3160817537–24571-14536

176


2.3 ábra: Az egy alkalmazottra eső hozzáadott érték a kettős könyvvitelű vállalkozá-

sok körében régiónként 2007-ben

2.4 ábra: Az egy alkalmazottra eső export a kettős könyvvitelű vállalkozások köré-

ben régiónként 2007-ben

6021–4815–60203608–4314-3057

13212–7769–132112307–7768-2305

177


2.5 ábra: Az egy alkalmazottra eső saját tőke a kettős könyvvitelű vállalkozások kö-

rében régiónként 2007-ben

Az ábrák fi gyelemre méltó összefüggéseket szemléltetnek: egyrészt a nyugat – keleti lejtő mellett megfi gyelhető egy észak – déli megosztottság is. Az egy alkalmazottra eső hozzáadott érték mutatói a térképen egy észak-dél megosztottságot is mutatnak. Az egy alkalmazottra jutó árbevétel, hozzáadott érték, és export intenzitási mutatói a legjobb helyzetű közép- és nyugat-magyarországi régiókat differenciálja.

A Központ Régió a termelékenységben és a tőkeellátottságban, a Nyugat-magyarországi régió a tőkeellátottságban, a Közép-magyarországi régió az exportban kiemelkedő sze-repű. A többi régió a vizsgált mutatók egyikében sem élenjáró. A Dél-dunántúli régió az egy alkalmazottra jutó árbevétel és export mutatója tekintetében, a Dél-alföldi régió az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték tekintetében leggyengébb.

A következőkben létszámnagyság szerint mutatjuk be a régiók különbségeit.

A kis- és közepes vállalkozások és a nagyvállalatok egymást kiegészítő szerepét mutat-ja a következő táblázat, amely a különböző létszámnagyságú vállalkozások alkalmazot-tainak megoszlását foglalja magában.

11019–8296–110185574–8295-5573

178


2.80. táblázat: Az alkalmazottak megoszlása a vállalkozások létszámnagysága

és régiók szerint 2007-ben

0–49 fő 50–249 fő 250 fő fölött Összesen

Közép-Magyarország 45,3 18,5 36,3 100,0Közép-Dunántúl 40,6 18,9 40,5 100,0Nyugat-Dunántúl 42,7 24,2 33,1 100,0Dél-Dunántúl 54,5 25,8 19,7 100,0Észak-Magyarország 49,0 24,8 26,2 100,0Észak-Alföld 47,7 26,7 25,6 100,0Dél-Alföld 53,2 25,5 21,4 100,0Átlag 46,4 21,5 32,1 100,0


A három legfejlettebb régióban nagyobb, a fejletlenebbekben kisebb a nagyvállalatok-ban foglalkoztatott munkaerő aránya. Ennek megfelelően a mikro- és kisvállalkozások és közepes vállalkozásokban alkalmazottak aránya éppen fordítva alakul. Más szóval ez azt is jelenti, hogy a fejletlenebb régiók foglalkoztatásában a kis- és közepes vállal-kozások töltik ki azt az űrt, amit a nagyvállalatok kisebb szerepe teremt.

A tőke eloszlása a régiókban más mintázatot mutat. A nagyvállalatok mutatója és a ré-giók fejlettsége közti kapcsolat nem olyan egyértelmű, mint a foglalkoztatásnál. A ke-vésbé fejlett Dél-dunántúli, és Észak-magyarországi régióban a nagyvállalatok jegyzett tőkéje átlagon felüli. Megfi gyelhető, hogy négy régióban (az Észak-magyarországi és dunántúli régiókban) a nagyvállalatoknál jegyzett tőke nagyobb, mint a mikro- és kis-vállalkozásoknál, illetve a közepes vállalkozásoknál. A mikro- és kisvállalkozásoknál a jegyzett tőke az átlagosnál nagyobb a Közép-magyarországi és a Nyugat-dunántúli régióban míg a többiben az átlagosnál kisebb. A közepes vállalkozások részaránya az Észak-magyarországi és Dél-alföldi régióban nagyobb a nemzetgazdasági átlagnál.

2.81. táblázat: A jegyzett tőke megoszlása a vállalkozások létszámnagysága





179


A hozzáadott érték 27–47 százalékát hozzák létre a mikro- és kisvállalkozások, 16–26 százalékát a közepesek és 27–57 százalékát a nagyvállalatok. Vagyis a nagyvállalatok teljesítményének szóródása a legnagyobb. A mikro- és kisvállalkozások hozzájárulá-sa a hozzáadott érték termeléséhez a Dél-alföldi, az Észak-alföldi, Dél-dunántúli, és a Közép-magyarországi régióban nagyobb az átlagosnál.

2.82. táblázat: A hozzáadott érték megoszlása a vállalkozások létszámnagysága





Végül a termelékenység regionális különbségeiről. Egy alkalmazott a mikro- és kisvál-lalkozásoknál átlagosan 25, a közepeseknél 29, a nagyoknál 35 millió forint árbevételt termel. A különbségek tehát nem túlságosan nagyok. Regionálisan a mutató a Közép-magyarországi, a Közép-dunántúli, és a Nyugat-dunántúli régióban lényegesen maga-sabb, mint a többi régióban. Másfél kétszeres a különbség.

A vállalkozói szektor egészében a vállalkozások termelékenysége a méretükkel nő. Regionálisan vizsgálva azonban fi gyelemre méltó különbségeket tapasztalunk. A nagy-vállalatok termelékenysége nem minden megyében különbözik jelentősen a kisebbek-től, csak a Nyugat-dunántúli, a Közép-dunántúli és az Észak-alföldi régióban. Ezekben a nagyvállalatok és a mikro- és kisvállalkozások közötti termelékenységi rés nagy, (hányadosuk 2–3-szoros). A többi régióban a termelékenység jóval kiegyenlítettebb. A Közép-magyarországi régióban a mikro- és kisvállalkozások és a közepes vállalkozá-sok termelékenysége is nagyobb a nagyvállalatokénál. Ez egyetlen más régióban sem fordul elő.

180


2.83. táblázat: Az egy alkalmazottra eső árbevétel a vállalkozások létszámnagysága

és régiók szerint 2007-ben (eFt)0–49 fő 50–249 fő 250 fő fölött Összesen

Közép-Magyarország 34 244 44 789 33 035 35 752

Közép-Dunántúl 17 306 20 574 52 074 32 020Nyugat-Dunántúl 17 620 19 063 41 291 25 812Dél-Dunántúl 16 044 15 102 18 841 16 351Észak-Magyarország 16 002 22 012 32 585 21 842Észak-Alföld 17 590 17 383 28 913 20 437Dél-Alföld 19 384 17 811 23 172 19 793Átlag 25 047 29 018 34 843 29 045


A következők táblázatokban a vállalkozássűrűség és néhány intenzitási mutató alaku-lását mutatjuk be régiónként és kistérségenként.

2.84. táblázat: A Központi Régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások néhány muta-

tója kistérségenként 2007-ben

Kistérség V. sűrűségEgy lakosra jutó

Árbevétel H. érték* S. tőke* Bér

Budapest

Budapest 58 17 232 3 643 6 139 1 183Pest

Aszódi 21 1 539 345 292 184 Ceglédi 16 1 802 341 417 177 Dabasi 26 9 786 4 449 11 197 306 Gödöllői 32 4 897 821 3 157 401 Monori 23 2 978 449 477 229 Nagykátai 15 1 372 216 289 98 Ráckevei 33 5 907 940 1 095 375 Szobi 12 732 195 206 94 Váci 28 6 251 1 201 2 043 400 Budaörsi 58 33 161 5 871 6 595 1 524 Dunakeszi 39 6 658 812 1 070 393 Gyáli 27 7 750 917 1 553 379 Pilisvörösvári 42 4 764 737 833 329 Szentendrei 46 3 003 612 844 286 Veresegyházi 30 11 132 2 165 6 293 230 Érdi 40 4 622 781 1 409 328

Forrás: Az adóbevallások alapján számolva *Vsűrűség.=vállalkozássűrűség; H.érték= hozzáadott érték; S.tőke= saját tőke

181


2.85. táblázat: A Közép-dunántúli régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások

néhány mutatója kistérségenként 2007-ben


Árbevétel H. érték S. tőke Bér

Fejér

Bicskei 17 8 367 1 192 1 129 616 Dunaújvárosi 23 7 679 1 857 3 119 744 Enyingi 10 1 415 263 451 129 Gárdonyi 28 2 195 419 651 183 Móri 16 5 522 1 206 1 814 465 Sárbogárdi 9 870 144 56 68 Székesfehérvári 33 13 223 1 473 2 322 707 Abai 9 790 122 192 57 Adonyi 14 2 995 905 1 323 190 Ercsi 17 1 516 369 560 142

Komárom-Esztergom

Dorogi 18 2 140 573 622 216 Esztergomi 27 13 753 2 104 3 013 671 Kisbéri 12 1 859 344 555 145 Komáromi 24 40 495 3 799 4 318 1 092 Oroszlányi 17 5 564 1 414 1 943 688 Tatai 31 2 626 522 666 260 Tatabányai 27 4 761 932 1 841 472

Veszprém

Ajkai 16 3 404 830 954 364 Balatonalmádi 27 1 976 382 505 208 Balatonfüredi 32 2 324 455 809 236 Pápai 15 1 757 411 700 212 Sümegi 11 1 556 535 916 161 Tapolcai 17 1 143 278 266 120 Várpalotai 13 2 771 660 581 243 Veszprémi 30 4 912 1 191 2 187 526 Zirci 15 919 213 288 98


182


2.86. táblázat: A Nyugat-dunántúli régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások




Győr-Moson-Sopron

Csornai 12 2 067 484 831 209 Győri 31 14 820 2 759 7 178 750 Kapuvár-Beledi 13 1 924 442 448 246 Mosonmagyaróvári 20 4 400 910 910 411 Sopron-Fertődi 24 3 919 968 1 104 428 Téti 11 748 233 186 114 Pannonhalmai 14 890 193 286 89

Vas

Celldömölki 11 2 207 500 417 264 Csepregi 18 1 824 443 851 225 Körmendi 16 1 952 554 617 247 Kőszegi 19 1 288 363 297 201 Őriszentpéteri 16 588 128 92 82 Sárvári 15 4 094 1 098 1 712 372 Szentgotthárdi 19 3 712 1 580 1 706 528 Szombathelyi 28 5 048 1 046 3 001 451 Vasvári 11 1 682 253 285 110

Zala

Keszthelyi 33 2 273 389 1 131 212 Lenti 17 1 099 339 809 184 Letenyei 13 815 196 210 99 Nagykanizsai 20 2 909 656 1 085 320 Zalaegerszegi 29 3 651 815 1 064 387 Zalaszentgróti 13 1 333 254 286 133 Hévízi 31 1 731 561 799 277 Pacsai 12 826 195 308 90 Zalakarosi 12 1 298 424 509 170


183


2.87. táblázat: A Dél-dunántúli régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások néhány

mutatója kistérségenként 2007-ben



Baranya

Komlói 16 920 221 228 127 Mohácsi 18 2 326 459 831 237 Sásdi 15 1 697 280 494 150 Sellyei 8 658 134 145 73 Siklósi 17 1 211 319 605 142 Szigetvári 14 1 242 228 327 128 Pécsi 35 3 844 769 1 114 367 Pécsváradi 19 1 205 333 405 198 Szentlőrinci 13 937 189 291 88

Somogy

Barcsi 11 1 357 259 331 136 Csurgói 10 825 222 540 123 Fonyódi 25 1 940 344 667 165 Kaposvári 23 2 590 431 713 222 Lengyeltóti 10 635 140 201 75 Marcali 11 1 129 308 369 177 Nagyatádi 14 1 721 312 413 151 Siófoki 30 5 644 2 216 3 520 546 Tabi 9 826 209 342 113 Balatonföldvári 25 1 205 234 341 216 Kadarkúti 13 1 085 244 374 118

Tolna

Bonyhádi 17 1 371 262 388 138 Dombóvári 15 1 794 419 555 231 Paksi 19 4 547 2 310 3 186 679 Szekszárdi 25 2 606 535 695 273 Tamási 12 1 641 220 327 116


184


2.88. táblázat: Az Észak-magyarországi régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások




Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolci 26 3 732 708 1 403 299 Edelényi 8 599 147 179 75 Encsi 8 660 121 203 76 Kazincbarcikai 11 5 615 1 320 1 767 365 Mezőkövesdi 11 1 460 364 554 179 Ózdi 8 1 204 176 197 95 Sárospataki 15 1 699 371 877 183 Sátoraljaújhelyi 14 1 997 917 646 289 Szerencsi 12 1 059 217 347 106 Szikszói 10 456 126 204 74 Tiszaújvárosi 18 5 448 1 074 2 008 369 Abaúj-Hegyközi 10 1 045 154 147 69 Bodrogközi 5 262 54 83 38 Mezőcsáti 9 532 151 288 96 Tokaji 13 1 103 377 548 159

Heves

Egri 29 5 933 2 300 1 051 459 Hevesi 10 844 173 226 103 Füzesabonyi 10 1 554 290 289 134 Gyöngyösi 19 2 701 917 1 089 375 Hatvani 13 7 619 1 402 2 032 414 Pétervásárai 12 900 246 276 108 Bélapátfalvai 12 474 137 164 76

Nógrád

Balassagyarmati 14 2 860 400 924 207 Bátonyterenyei 10 637 166 158 96 Pásztói 13 758 152 160 85 Rétsági 12 1 186 268 296 171 Salgótarjáni 16 1 943 459 430 218 Szécsényi 13 801 173 139 101


185


2.89. táblázat: Az Észak-alföldi régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások néhány




Hajdú-Bihar

Balmazújvárosi 13 1 127 232 302 135 Berettyóújfalui 12 1 126 212 327 108 Debreceni 36 5 908 1 213 3 255 488Hajdúböszörményi 13 1 827 383 542 197 Hajdúszoboszlói 21 11 125 1 040 9 399 422 Polgári 11 829 274 298 165 Püspökladányi 11 4 577 442 1 087 256Derecske-Létavértesi 11 963 148 287 71 Hajdúhadházi 10 948 176 200 79

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Baktalórántházai 7 759 127 186 72 Csengeri 9 1 854 258 857 125 Fehérgyarmati 7 638 94 214 65 Kisvárdai 10 1 612 304 284 100 Mátészalkai 11 1 179 200 331 104 Nagykállói 11 2 065 302 269 83 Nyírbátori 10 1 163 166 335 80 Nyíregyházai 30 4 702 789 1 130 392 Tiszavasvári 9 1 326 369 427 188 Vásárosnaményi 10 1 507 244 434 107Ibrány-Nagyhalászi 9 762 147 203 76 Záhonyi 9 2 453 280 429 124

Jász-Nagykun-Szolnok

Jászberényi 14 5 814 1 075 1 552 419 Karcagi 13 1 264 304 347 152 Kunszentmártoni 10 1 124 266 319 106 Szolnoki 24 2 982 559 670 293 Tiszafüredi 11 1 247 227 395 117Törökszentmiklósi 12 1 045 243 212 112 Mezőtúri 15 1 321 354 370 192


186


2.90. táblázat: A Dél-alföldi régióban a kettős könyvvitelű vállalkozások néhány




Bács-Kiskun

Bajai 22 3 464 573 725 231 Bácsalmási 9 1 112 212 248 119 Kalocsai 18 1 948 351 505 157 Kecskeméti 30 4 741 911 1 124 428 Kiskőrösi 21 3 492 565 696 176 Kiskunfélegyházai 18 2 854 491 506 239 Kiskunhalasi 21 2 220 394 498 193 Kiskunmajsai 15 1 831 354 483 174 Kunszentmiklósi 11 1 502 307 351 162 Jánoshalmai 13 4 427 428 719 150

Békés

Békéscsabai 25 3 289 579 630 291 Mezőkovácsházai 8 1 202 237 405 123 Orosházai 13 2 647 685 1 180 263 Sarkadi 7 435 76 96 39 Szarvasi 19 2 562 496 575 245 Szeghalomi 8 922 204 250 96 Békési 12 1 175 261 321 138 Gyulai 16 1 455 324 362 174

Csongrád

Csongrádi 15 1 235 294 287 154Hódmezővásárhelyi 17 2 704 431 762 239 Kisteleki 12 977 162 238 85 Makói 11 1 568 371 466 197 Mórahalomi 10 1 341 137 203 72 Szegedi 29 5 712 825 2 374 382 Szentesi 16 3 186 647 662 273


A kistérségi adatokat tartalmazó táblázatok az adatok nagy szóródását mutatják. Legnagyobb a szóródása az egy lakosra jutó árbevételnek, legkisebb az egy lakosra jutó bérnek. Figyelemre méltó, hogy a jobb erőforrás- és teljesítménymutatókkal ren-delkező régiók kistérségei között olykor 20–40-szeres különbségek vannak. Például a Közép-dunántúli régióban a komáromi kistérségben az egy lakosra jutó árbevétel 40 millió, az abai kistérségben 790 ezer forint. Ezek a különbségek sokkal nagyobbak, mint a kevésbé jó adottságokkal és teljesítményekkel rendelkező régiókon belüli különbsé-gek. Például az Észak-alföldi régióban a hajdúszoboszlói kistérség vállalkozásai egy la-kosra vetítve 11,2 millió, a baktalórántházi kistérségé 756 ezer forint árbevételt értek el.

187


A betelepült multinacionális vállalatok kiugróan nagy árbevételt eredményeznek egyes kistérségekben. Ezekben a kistérségekben a helyi adóbevételek – amelyek az árbe-vétel függvényei – is nagyobbak, amelyek viszont a kistérségek társadalmi és szociális mutatóinak alakulására is hatnak. Például a kedvezőbb infrastrukturális ellátottságra, valamint a nagyobb foglalkoztatásra és kisebb munkanélküliségre. A multinacionális vállalatok vonzáskörzete a foglalkoztatott munkaerő tekintetében is túlnyúlik saját kis-térségén, a szomszédos kistérségekre is kiterjed. Emellett a multinacionális vállala-tok kistérségi környezetében működő beszállító vállalkozások és a helyi piacra termelő mikro- és kisvállalkozások is nagy részben az e nagyvállalatoktól származó jövedel-mekre számíthatnak.

A kistérségi adatok megerősítik, amit a vállalkozássűrűség és a gazdasági fejlettség kapcsolatáról a régiók kapcsán elmondtunk: nagyobb vállalkozássűrűség jobb telje-sítménymutatókkal jár együtt. A vállalkozássűrűség és az egy lakosra jutó árbevétel, hozzáadott érték, saját tőke és bérkifi zetés korrelációja rendre: 0,83; 0,81; 0,75; 0,83. valamennyi érték nagyon magas, vagyis szoros kapcsolatot jelez.

A kistérségek teljesítménymutatóiban nem a vállalkozások teljesítménye, hanem a vál-lalkozássűrűség differenciál.

188

3. Kis- és közepes vállalkozások fejlesztését

támogató szervezetek

A kis- és közepes vállalkozások fejlesztését egyrészt a vállalkozásfejlesztés nem pénz-ügyi eszközei (vállalkozásokat segítő intézményrendszer, információhoz való jutás javí-tása, hálózati kapcsolatok fejlesztése, vállalkozói kultúra fejlesztése, vállalkozói képzés, tanácsadás, vállalkozói érdekképviselet), másrészt a kis- és középvállalkozás-fejlesz-tési pénzügyi eszközei (kedvezményes hitel, garanciák, tőkeellátás, állami támogatá-sok) szolgálják.

A 3. fejezet tömören bemutatja a magyar vállalkozásfejlesztési intézményrendszer te-vékenységét, a szervezetek által rendelkezésünkre bocsátott anyagokra támaszkodva. Bővebb információval az érintett intézmények honlapjai szolgálnak. A fi nanszírozási eszközök, fi nanszírozási programok és eredményeik bemutatásával pedig a 4. fejezet foglalkozik.

Az intézményrendszer magába foglalja a kormányzati kis- és középvállalkozás-fejlesz-tési programokat lebonyolító állami – vagy részben állami – tulajdonú szervezeteket, háttérintézményeket, a kkv-szektor fi nanszírozását ellátó intézményeket, illetve a szek-tor érdekképviseletét ellátó, szolgáltatásokat, információkat, tanácsadást nyújtó szer-vezeteket.

A vállalkozásfejlesztés egyik fontos eleme az uniós támogatások rendszere. 2006. jú-lius 1-jével a Nemzeti Fejlesztési Hivatal általános jogutódjaként létrehozták a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget, amely 2008. május 1-jétől a fejlesztéspolitikáért felelős minisz-ter irányítása alá került. Az NFÜ-be kerültek a tárcáktól az Irányító Hatóságok, az ösz-szevonás révén csökkent a közreműködő szervezetek száma. Az Állami Számvevőszék 2008. szeptemberi jelentése szerint46 a hazánkba érkező uniós támogatások szervezeti, szabályozási, végrehajtási háttere kiépült. A változásokat erőteljes centralizálás jel-lemezte, a kormány saját hatáskörébe vonta a 2007-től rendelkezésre álló EU források mintegy negyede feletti döntési jogkört. A rendszernek két elvárást is teljesítenie kell. Egyrészt elvárják az adminisztráció-csökkenést, a szerződések gyorsabb megkötését és a megítélt támogatások gyors kifi zetését, másrészt szigort és elővigyázatosságot feltételeznek, hogy képes legyen megakadályozni a potenciális csalásokat. Mind 2008-tól, mind a válságkezelés részeként 2009-től a pályázati adminisztráció csökkentése érdekében számos változás került bevezetésre.

46 Jelentés a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség működésének ellenőrzéséről (0812) www.asz.hu

189

3.1. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladatai

3.1. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladatai és a tárca kis- és középvállalkozói szektor erősítésére irányuló tevékenysége

2008. május 15-től a kormányzat szerkezetátalakítását követően a korábbi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyett jogutódként megalakult a Nemzeti Fejlesztési és

Gazdasági Minisztérium, illetve a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium feladata, hogy a rendelkezésére álló gazdaságpolitikai eszközökkel és az uniós források hatékony felhasználásával előse-gítse egy, az egységes európai piacon és a globalizálódó világgazdasági környezetben egyaránt versenyképes, gyors növekedésre képes, magas hozzáadott értéket előállító, innovatív, tudásalapú gazdaság kialakulását.

A tárcán belül a Versenyképességért Felelős Szakállamtitkárság feladata a vállalko-zói szféra versenyképességének növelése, a vállalkozások pénzpiaci fi nanszírozáshoz való hozzáférésének javítása, a piaci elégtelenségek fejlesztéspolitikai és szabályozási eszközökkel történő kiküszöbölése, a pénzpiaci kínálati oldal és a vállalkozások piaci fi nanszírozhatóságának egyidejű fejlesztése révén.

3.1.1. Gazdasági Egyeztető Fórum

A gazdaság szereplőivel folytatott egyeztetési folyamat tanulságainak ismeretében, a szakmai szövetségek és érdekképviseletek, valamint a kormányzati szervek közöt-ti együttműködés és párbeszéd erősítése céljából a kormány 2008. július 25-i ülésén Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) létrehozásáról döntött. (1052/2008. (VIII.4.) Korm. ha-tározat a Gazdasági Egyeztető Fórum létrehozásáról) Az új szervezet tevékenységének középpontjában az ország versenyképességének javítása és a gazdasági növekedés felgyorsításának elősegítése áll. A Gazdasági Egyeztető Fórum a kormány vállalkozói szférát közvetlenül érintő döntéseinek előkészítésében közreműködő konzultatív, véle-ményező, javaslattevő testület.

Az új intézmény elnöke a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A kormány részé-ről tagjai a pénzügyminiszter, a szociális és munkaügyi miniszter, az igazságügyi és rendészeti miniszter, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, a tudomány-politikai-kutatásfejlesztési tárca nélküli miniszter, a földművelésügyi és vidékfejleszté-si miniszter és a Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter által kijelölt állami vezetők. Állandó meghívottként részt vesz az üléseken a környezetvédelmi és vízügyi miniszter által kijelölt állami vezető.

A társelnöki funkciót a gazdasági szereplők által választott soros ügyvivő tölti be. A fó-rumban a gazdaság minden szektora szerephez jut: tagjai a Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke,

190

3. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT TÁMOGATÓ SZERVEZETEK

az Agrárkamara képviselője, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a kis-vállalkozói szövetségek (KÉSZ) két képviselője, a Befektetői Tanács képviselője és a Magyarországon működő külföldi vegyes kamarák képviselői. A GEF tevékenysége az Országos Érdekegyeztető Tanács feladat- és hatáskörét nem érinti, az ülések állan-dó meghívottja az OÉT munkavállalói oldalának képviselője.

3.1.2. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT)

A gazdasági tárca keretében működő Vállalkozásfejlesztési Tanács feladatkörét a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény határozza meg. A Vállalkozásfejlesztési Tanács részt vesz a kkv-fejlesztési stratégia kialakításában, ennek keretében javaslatot tesz a kkv-fejlesztési stratégia megalapo-zását szolgáló szakmai programokra és intézkedésekre; véleményezi a KKV-k fejleszté-se céljából kialakított szakmai programokat; javaslatot tesz a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatból támogatandó célokra, különös tekintettel arra, hogy a mikro- és kis-vállalkozások is megfelelő mértékben részesüljenek a támogatásokból; értékeli a KKV-k részesedésének mértékét a költségvetési támogatásokból, a vállalkozói hitelekből, va-lamint a közbeszerzésekből; véleményezi a KKV-kat érintő törvénytervezeteket.

A VT elnöke a miniszter. A VT tagjai a jogszabályban kijelölt miniszterek egy-egy kép-viselője, az országos gazdasági kamarák elnökei vagy a helyettesítésükre meghatal-mazott személy; az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (KISOSZ), a Magyar Iparszövetségnek (OKISZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az elnöke. Tanácskozási joggal a jogszabály által meghatározott szervezetek egy-egy képviselője vesz részt. A VT munkájában jellemzően a mikro-, és kisvállalkozói érdekképviseleti szervezetek vesznek részt.

A Gazdasági Egyeztető Fórum (GEF) létrehozása során felvetődött a Vállalkozásfejlesztési Tanács megszüntetése, amit azután az ősz folyamán az érdekképviseletek kérésére visszavontak, de a döntések elhúzódása a VT 2008. évi munkáját nagyon visszavetette, így az év folyamán egy ülésre, (2008. november) került sor és az alábbi témák kerültek megvitatásra: beszámoló a deregulációs kormányrendelet (A piaci és nem piaci sze-replők adminisztratív terheinek csökkentésére, valamint az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására irányuló kormányzati program) végrehajtásáról; tájékoztató a kkv-prog-ramokról és pályázatokról; illetve tájékoztató a „Gondolj először a kicsikre!” (Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag: „Small Business Act” COM(2008) 394 jelzésű) euró-pai bizottsági közleményről és a dokumentummal kapcsolatos magyar álláspontról.

191

3.2. A kis- és középvállalkozói szektor

3.2. A kis- és középvállalkozói szektor fi nanszírozását támogató és lebonyolító intézmények

3.2.1. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) végrehajtásában résztvevő intézmények. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)

A kormány által 1130/2006. (XII.25.) Korm. határozattal 2006. október 25-én elfogadott, a 2007–2013. közötti periódusra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. A ki-tűzött célok érdekében hat kiemelt területen indultak el összehangolt állami és uni-ós fejlesztések: a gazdaságfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, a társadalmi megújulás, a környezeti és az energetikai fejlesztés, a területfejlesztés és az államreform terü-leteken. Az uniós fejlesztési források szabályos, eredményes és hatékony felhaszná-lása érdekében a tagállam köteles a menedzsment, monitoring, ellenőrzés, értéke-lés és az információ-szolgáltatás területén az Európai Unió Tanácsának 1083/2006/EK rendeletében megfogalmazott kötelezettségeket teljesíteni. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtásában részt vesznek: a Nemzeti Fejlesztési Tanács, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a közreműködő szervezetek, a monitoring bizottsá-gok, a Pénzügyminisztérium, mint ellenőrzési és igazoló hatóság.A Nemzeti Fejlesztési Tanács – amelynek létrehozásáról az 1064/2006. (VI.29) Korm. határozat rendelkezik – kiemelt feladatai:

• nyomon követni és értékelni a fejlesztéspolitikai célok megvalósítását;• nyomon követni az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban, valamint

a nemzeti fejlesztési tervben rögzített célok teljesítését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját;

• javaslatot tenni a kormány részére a fejlesztési tervek módosítására.A Tanács elnöke a miniszterelnök, a működésével kapcsolatos titkársági feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el.

A monitoring bizottságok az operatív programok felügyeletéről gondoskodnak. A prog-ramok pénzügyi irányítását és ellenőrzését az ellenőrzési hatóság, illetve az igazoló hatóság végzi. Az ellenőrzési hatóság felelősségi köre nem szűkül le az ellenőrzések elvégzésére, hanem annál sokkal szélesebb, horizontális-koordinatív, jogszabály-alko-tási és módszertani harmonizációs feladatot is jelent, nemzeti szinten megteremtve az Európai Bizottsággal való együttműködés fontos csatornáját. A strukturális és kohéziós alapok támogatásainak megvalósítására szolgáló valamennyi operatív program igazo-

ló hatósága szintén a Pénzügyminisztérium elkülönült szervezeti egysége.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)

A kormány a 130/2006. (VI.15.) rendeletével a közép- és hosszú távú fejlesztési és terve-zési feladatok ellátására, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybe vételéhez szükséges tervek, operatív programok elkészítésére, e támogatások felhasználásához

192


szükséges intézményrendszer kialakítására 2006. július elsejével létrehozta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget. Az Ügynökség a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányí-tása alatt működő központi hivatal.

Az Ügynökség• elkészíti az ország átfogó fejlesztési tervét és a nemzeti fejlesztési terveket;• segíti az országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozás-

sal kapcsolatos kormányzati feladatok összehangolását;• szervezetén belül – az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kivételével

– létrehozza az operatív programok irányító hatóságait, szervezi az operatív programok végrehajtását és azok monitoring rendszerét, koordinálja a fel-adathoz kapcsolódó uniós és hazai költségvetési források felhasználását;

• ellátja az INTERREG közösségi kezdeményezés, illetve az Európai Területi Együttműködési programok irányító hatóságának feladatait;

• tárgyalásokat folytat az Európai Unió intézményeivel a fejlesztési stratégia és annak megvalósítására szolgáló operatív programok egyeztetése érdekében;

• ellátja az Norvég Finanszírozási Mechanizmussal, illetve az EGT Finanszírozási Mechanizmussal kapcsolatos előkészítési, szervezési és koordinációs fel-adatokat.

Az egységes operatív programokhoz nyújtott támogatások szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásáért az OP irányító hatósága a felelős. Az ÚMFT opera-tív programok végrehajtásában közreműködő valamennyi irányító hatóság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik.

Az Irányító Hatóság (IH) közreműködik az Operatív Program (OP) véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Akcióterveinek kidolgozását és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az IH részt vesz továbbá a költségvetési tervezésben, valamint közreműködő szervezetek bevoná-sával irányítja a meghirdetett pályázatok és központi programok végrehajtását. Az operatív programok lebonyolításához kapcsolódó feladatok jelentős részét az irányí-tó hatóságok a közreműködő szervezetekhez delegálják. A közreműködő szervezeteket az irányító hatóságokat integráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – minősítési eljárás keretében – választja ki. A közreműködő szervezetek feladatai általában a követke-zők: központi projektek lebonyolítása; pályázatok érkeztetése, értékelése, döntés-elő-készítés, szerződéskötés, -módosítás; nyomonkövetés; adatok folyamatos rögzítése az informatikai rendszerbe; ellenőrzés, szabálytalanságok jelentése; elszámolások és kifi zetések, illetve az azokhoz kapcsolódó feladatok; projektzárás, ügyfélszolgálat, tájé-koztatás; beszámolók készítése az IH-nak. A közreműködő szervezeteket az intézményi és szakmai felkészültségük szerint előre rögzített, szempontrendszer alapú minősítési rendszer keretében választja ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az ÚMFT végrehaj-tásában közreműködő szervezetekről szóló teljes körű információ a http://www.nfu.hu/umft_kozremukodo_szervezetek címen található.

193


Az alábbi ábra az európai források kezelési rendszerét szemlélteti:

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázataival és eredményeivel részletesen a 4.1 és 4.2. fejezet foglalkozik.

3.2.2. Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.)

A Magyar Fejlesztési Bankot 1991. december 1-jén alapították, 100%-os állami tulajdon-nal, jogállását, feladatait és tevékenységi körét a 2001. évi XX. törvény (MFB-törvény), az Alapító Okirat rendelkezései, valamint a kormány által 2004-ben jóváhagyott közép-távú stratégia, illetve az Európai Unió támogatás- és versenypolitikai szabályai hatá-rozzák meg. A Magyar Fejlesztési Bank küldetése, hogy klasszikus fejlesztési bank-ként a magyarországi beruházások fi nanszírozásával járuljon hozzá a fejlesztéspoliti-kai célok megvalósulásához, feladata, hogy a magyar gazdaság fejlesztési igényeit

EURÓPAI BIZOTTSÁG

IGAZOLÓ HATÓSÁG

KEDVEZMÉNYEZETT

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZET

Számlák, bizonylatok

OPERATÍV PROGRAM

IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG

az Alapok kifi zetései(előfi nanszírozás, időközikifi zetések, végső egyenlegkifi zetés)

Támogatás átutalása központiköltségvetésből

(uniós rész megelőlegezése)

Kifi zetési kérelem, költségnyilatkozat, költségigazoló nyilatkozat

az Alapok hozzájárulásainak utólagos átutalása

Hitelesítési

jelentés

Hitelesítésijelentés

Támogatáskifi zetése

194


alapvetően a pénz- és tőkepiacokról bevont források kedvező feltételű, de piaci alapú kihelyezésével segítse elő.

A Bank tevékenységével a beruházások és fejlesztések növelését, a hazai infrastruk-turális hiányok felszámolását, a regionális különbségek csökkentését segíti elő, a ma-gyarországi vállalkozások, elsősorban a kis- és középvállalati szektor hazai és külföldi tevékenységének bővítését, a foglalkoztatás növelését, a gazdaság technológiai, kör-nyezetvédelmi, energiahatékonysági fejlesztését ösztönzi.

A Bankcsoport fejlesztéspolitikai céljait elsősorban a nemzetközi pénzpiacokról állami árfolyam-garanciával felvett forrásokból fedezett hosszúlejáratú, kedvezményes kon-díciójú, EU-konform hitelek nyújtásával a következő stratégiai irányok megvalósítása révén kívánja elérni:

• a kis- és középvállalatok fejlődésének elősegítésével; • az önkormányzati fejlesztésekhez források biztosításával; • a magyarországi vállalatok nemzetköziesedésének ösztönzésével; • nagy állami beruházásokban való részvétellel; • fejlesztési tőke-fi nanszírozás nyújtásával; • az európai uniós források hatékony közvetítésével, a kapcsolódó önrész-fi -

nanszírozásával; • hitelgarancia nyújtással; • speciális műveletek lebonyolításával.

A Bank kitűzött céljait részben saját tevékenysége, részben az általa irányított, tulaj-donolt MFB Bankcsoporthoz tartozó társaságok révén valósítja meg.

MFB Bankcsoport

Az MFB tulajdonában kizárólag azok a társaságok vannak, amelyek fejlesztési vagy fejlesztést segítő céllal működnek.

Banki pénzügyi csoport Támogatás-közvetítő csoport

Magyar Export-Import Zrt. (74,95%)A létesítésének célja a külgazdasági kapcso-latok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az export pénzügyi kockázatának megosztása.

MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ

Zrt. (100%)A MAG - Magyar Gazdaságfejlesztési Központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), valamint egyéb gazdaságfejlesztési és kutatás-fejlesztési pályázatok közreműkö-dő szervezete.

195


Banki pénzügyi csoport Támogatás-közvetítő csoport

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (74,94%)Fő küldetése a külgazdasági kapcsolatok ösz-tönzése és segítése az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosztásán keresztül.

Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt.

(100% MAG Zrt. tulajdon)A Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. 2007 második felében alakult, azzal a céllal, hogy a 2007–2013-as EU-s költségvetési periódus-ban a magyarországi mikro-, kis- és közép-vállalati szektor fi nanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtessen. A pénzügyi programok forrá-sainak nagy részét az Európai Unió biztosítja.

Magyar Követeléskezelő Zrt. (100%)A társaság pénzügyi vállalkozás, amely saját speciális tevékenységi területén olyan kiegé-szítő szolgáltatásokat nyújt, amelyek közvet-lenül vagy közvetetten kapcsolódnak az MFB Zrt. által kitűzött gazdaságfejlesztési célokhoz.

PÓLUS Programiroda Kht.

(100% MAG Zrt. tulajdon)A Pólus Program az innovációs és export-potenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresz-tül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul. A Pólus Program koordinációját, a helyi szervezeti egységek irányításával és beszámoltatásával járó feladatokat a Pólus Programiroda (PPI) végzi.

MFB Invest Zrt. (100%)Az MFB Zrt. az MFB Bankcsoport tőke-fi nanszírozási tevékenységének végzésére az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelölte meg.

KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.

(100% MAG Zrt. tulajdon)A KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. az Európai Unió társfi nanszírozásával megvalósuló beruházásokat koordináló és ellenőrző köz-reműködő szervezet, mely a magyarországi közlekedésfejlesztési projektek EU konform előkészítéséért és megvalósításáért felelős.

Corvinus Első Innovációs Kockázati

Tőkealap (100%) ésMFB Fejlesztési Tőkealap (100%)EU konform módon integrálják az MFB cso-port hazai- és nemzetközi fejlesztési, valamint kockázati tőkefi nanszírozási tevékenységét.Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (100% MFB Invest Zrt. tulajdon)A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. kezeli az MFB Zrt. tulajdonában álló két tőke-alapot, a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealapot, valamint az MFB Fejlesztési Tőkealapot.

Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. (46,02%)A korábban az Új Kézfogás Közalapítvány által ellátott közhasznú feladatot, an-nak jogutódjaként a jövőben a Corvinus Támogatásközvetítő Zrt. látja el.

Beszállítói Befektető Zrt. (100%)A társaságot a Bank az invesztíciós feladatok kezelésére jelölte meg.

196


Az MFB Bankcsoport tagjainak tevékenységét, termékeit és eredményeit a jelentés kü-lön fejezetei ismertetik.

Az MFB forrásbevonási tevékenysége

• Az MFB Zrt. forrásszerzési tevékenységét a kormány által elfogadott éves for-rásbevonási programja alapján a belföldi és a külföldi pénz- és tőkepiacokon saját nevében, önállóan végzi. A bank a forrásokat fejlesztési hitelek, progra-mok és projektek fi nanszírozására használja fel.

• Az éven túli források visszafi zetését a magyar állam készfi zető kezesként biz-tosítja.

• Az amerikai dollárban, euróban és svájci frankban történő forrásbevonáshoz a pénzügyminiszter előzetes egyetértése szükséges.

A Magyar Fejlesztési Bank hitelprogramjai a vállalkozások, az önkormányzatok, a la-kóközösségek, magánszemélyek segítésére irányulnak. https://www.mfb.hu/tevekeny-seg/hitelprogramok.

A 4.2.1.4. fejezet részletezi a vállalkozások rendelkezésére álló hitelprogramokat.

3.2.3. Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.)

Az állami tulajdonban lévő Eximbank Zrt. szakosított hitelintézet, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. Bankcsoport tagjaként a magyar vállalkozások exportügyleteinek elősegíté-sére fi nanszírozási, garancia- és kockázat-megosztási termékeket ajánl. Alaptőkéje 10,1 milliárd forint. Hitelfelvételei mögött készfi zető kezesként a magyar állam költség-vetése áll. Az Eximbank célja, hogy javítsa a magyar áru- és szolgáltatásexport versenyképes-ségét és hozzájáruljon az exportorientált gazdaságpolitika megvalósításához, melynek során a bank fi gyelembe veszi Magyarország OECD és EU tagságából eredő kötele-zettségeket. Az Eximbank egyrészt a magyar hitelintézeteknek nyújtott szolgáltatásai révén, másrészt a magyar exportőrök, illetve külföldi vevőik számára közvetlenül nyúj-tott konstrukciókkal segíti a magyar export megvalósulását. Az Eximbank ügyfélkörét döntően a kis- és közepes vállalatok alkotják.

Az Eximbank az alábbi szolgáltatásokkal áll a magyar exportőrök és külföldi vevőik ren-delkezésére.

197


Export-előfi nanszírozó hitelek

– Export Start Hitel; – Általános export-előfi nanszírozó hitel; – Rulirozó, éven túli export-előfi nanszírozó hitel; – Két éven túli, fi x kamatozású export-előfi nanszírozó

hitel; – Közép- és nagyvállalkozások részére nyújtható kedvező

kamatozású export-előfi nanszírozó hitel; – Kedvező kamatozású, rulirozó hitel agráripari exportő-

rök részére.Exportpiacra termelő kapacitá-sok bővítését fi nanszírozó hitelek

– Beruházási hitel; – Lízinget helyettesítő beruházási hitel.

Refi nanszírozási hitelkeret Kereskedelmi bankok részére nyújtott kedvezményes hitel, ami felhasználható előfi nanszírozáshoz, vevőhitel nyújtáshoz.

Egyedi refi nanszírozás

Az Eximbanknak lehetősége van kereskedelmi bankok exportcélú hiteleinek egyedi refi nanszírozására.(Ennek feltétele, hogy az ügyletnek igazodnia kell az OECD ajánlásokhoz).

VevőhitelVevőnek vagy bankjának nyújtott hitel:Vevőhitel külföldi vevők számára, Bankközi vevőhitel, Projekt kockázatú vevőhitel.

Eximbank hitelprogram a Kormány Szülőföld Alap Programja keretében

A Kormány Szülőföld Alap Programja keretében az Eximbank éven túli vevőhitelt nyújt a határon túli magyar-lakta területeken a magyar fővállalkozásban megvalósuló infrastrukturális projektekhez.

Befektetési hitel

A magyar befektető külföldi társaságban alapítás, adásvé-tel, vagy tőkeemelés keretében megvalósuló részesedés szerzésének hitel formájában történő fi nanszírozása, illet-ve a magyar befektető többségi tulajdonában lévő társa-ság számára nyújtott tulajdonosi kölcsön refi nanszírozása.

ExportgaranciákAz exportgaranciák vállalásának célja a magyarországi vállalkozások exporttevékenységének előmozdítása garanciák vállalása révén.

KövetelésmegvásárlásA követelésmegvásárlás célja a külkereskedelmi szerző-désből eredő halasztott fi zetésű exportkövetelés visszke-reset nélküli megvásárlása.

Kockázatvállalási és –megosztási termékek

A termék célja az export bankárilag igazolt megvalósulá-sát követő időszakra vonatkozó külföldi banki fi zetési koc-kázat átvállalása visszkereset nélkül.Hitelfelvételre jogosultak: – a magyar áruk és szolgáltatások exportőrei – a magyar kereskedelmi bankok

Forrás: Eximbank, 2008

Az Eximbank egyes termékei kondícióinak részletesebb ismertetésére – az éves jelen-tés szerkezetének megfelelően – a 4.2.1.5. fejezetben kerül sor.

198


3.2.4. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.)

A Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) 1994-ben alakult. A tulajdonosi jogo-kat a Magyar Állam nevében közvetlenül (25%+1 szavazat mértékű szavazati joggal) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint közvetve (75%-1 szavazat mértékű sza-vazati joggal) a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. mint részvényes gyakorolja. A társaság alaptőkéje 4,25 Mrd forint. Működésének jogszabályi alapját a – többször módosított

– 1994. évi XLII. törvény, a 312/2001 (XII. 28.) és a 232/2003.(XII. 16.) számú kormány-rendeletek alkotják.

A MEHIB Zrt. küldetése:

• a külgazdasági kapcsolatok ösztönzése és segítése;• az export hagyományos piaci eszközökkel nem biztosítható pénzügyi kocká-

zatainak megosztása;• a pénzügyi intézményrendszer, ezen belül az exportfi nanszírozás és export-

hitel-biztosítás rendszerének piacgazdasági eszközökkel, valamint a nemzet-közi normákkal összhangban történő továbbfejlesztése.

A Biztosító termékeit a 4.2.4.1. fejezet ismerteti.

3.2.5. Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.)

A MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozói szféra és a vállalkozói környezet erősítését célzó Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) közreműködő szervezete. A GOP mel-lett a Közép-magyarországi Operatív Program egyes feladatait is ellátja, valamint továbbviszi elődszervezeteinek a Gazdasági Versenyképességi Operatív Programból (GVOP) maradt kötelezettségeit. Ezeken kívül hazai forrású pályázatokat is kezel, köz-tük a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium számos pályázatát és az NKTH egyes kiírásait.

A MAG nem profi torientált vállalat, de működésében a piaci jellegű elemek dominálnak. Ez megnyilvánul egyaránt az ügyfélszolgálati munka (személyes, telefonos és képvise-leti) színvonalában, valamint a pályázatkezelés korábban kifogásolt elemeinek javításá-ban. A 281/2006. (XII.23.) kormányrendelet módosításával a gazdasági válság idejében a fi zetési nehézségekkel küzdő vállalkozások segítése céljából az NFÜ – a GOP Irányító Hatósága –, illetve a MAG Zrt. 2009. április 1-jétől késedelmi kamatot fi zet ki azoknak a pályázóknak, akik a vállalt határidőre nem jutnak hozzá az elnyert támogatásokhoz.

A MAG Zrt. Ügyfélszolgálata tevékenységével segítséget nyújt a kezelt pályázatokkal kapcsolatos kérdések megválaszolásában, a pályázat benyújtásával összefüggő gya-korlati tennivalók pontosításában. Személyes tanácsadás keretében segíti a támoga-tott pályázati projektek megvalósítása során benyújtandó dokumentumok kitöltését, értelmezését.

199


3.2.6. Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. (MV Zrt.)

Az Európai Unió Tanácsa mind regionális szinten, mind az egyes tagállamok között megnövekedett gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek mérséklése céljá-ból erősíteni kívánja a konvergenciát, a versenyképességet és a foglalkoztatást cél-zó intézkedéseket az egész Közösségben. A kohéziós politika keretében a támogatást nyújtó eszköz az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA). Egy többéves program keretében az Európai Unió és a Magyar Állam nyilvános pályázat során kiválasztott piaci szereplők – a Pénzügyi Közvetítők – bevonásával kívánja a kis- és középvállalko-zások számára a fi nanszírozáshoz való jobb hozzáférést biztosítani. Ezt a célt szolgálja a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritása: Pénzügyi Eszközök Intézkedése, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. prioritása.

A fentiekkel összhangban a Magyar Fejlesztési Bankcsoporthoz tartozó Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. 2007. második felében alakult, azzal a céllal, hogy a 2007–2013 költségvetési periódusban a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozói szek-tor fi nanszírozási lehetőségeit bővítő pénzügyi programokat alakítson ki és működtes-sen. A pénzügyi programok forrásainak zömét az Európai Unió Jeremie47 Programja biztosítja. A társaság pénzügyi vállalkozásként működik, amelynek hatósági felügye-letét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete látja el, feladatait és kötelezettségeit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség határozza meg. A társaságot a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. 2 milliárd Ft-os saját tőke biztosításával alapította. Az MV Zrt. fő tevékenysé-ge kezességvállalás, egyéb tevékenységként támogatásközvetítést végez.

A 2007–2013-as költségvetési periódusban a társaság a következő visszatérítendő pénzügyi programokat hirdette meg 2009. március végéig:

• Új Magyarország Mikrohitel Program• Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram• Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram• Új Magyarország Portfóliógarancia Program• Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram

A programokat nyílt pályázati felhívással hirdetik meg, amely alapján kiválasztják azo-kat a pénzügyi közvetítőket, amelyek segítségével a program forrásai eljutnak majd a végső kedvezményezett mikro-, kis- és középvállalatokhoz. A programok alap-szerű-en működnek, a visszatérített pénzügyi eszközök ismételten felhasználhatók a progra-mok futamideje alatt. A programokat és kondícióikat részletesen a 4.2. fejezet ismerteti.

47 Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, az Európai Bizottság, az EIB és az EIF közös kezdeményezése a KKV-k fi nanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javí-tására. L. http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jeremie_en.htm

200


3.2.7. Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

A garancia hagyományosan a kis- és középvállalkozások hitelhez jutását elősegítő egyik legfontosabb eszköz. A Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-t (Garantiqa Zrt.) 1992-ben a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a legjelentősebb magyar kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és néhány vállalkozói érdekképviseleti szövetség ala-pította abból a célból, hogy készfi zető kezesség (garancia) vállalásával katalizátorként működjön közre a hazai kis- és középvállalkozások, valamint a munkavállalói résztu-lajdonosi program megvalósítására létrejövő szervezetek hitelezése során. A társa-ság megalakulásának 15. évfordulóján, 2007. december 13-án a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Magyarországon működő pénzügyi vállalkozások közül elsőként a Garantiqa Zrt.-nek engedélyezte a hitelintézetekkel egyenértékű prudenci-ális szabályoknak megfelelő működést. Ez azt jelenti, hogy a társaság által alkalmazott irányítási, ellenőrzési, kockázatkezelési, tőkeszükséglet számítási eljárások megfelel-nek a hitelintézetekkel szemben támasztott követelményeknek.

Az Európai Bizottság 2008. november 12-i határozatában átláthatónak minősítette a Garantiqa Zrt. kkv-garanciavállalását és engedélyezte, hogy a társaság 2013 végéig az általa kialakított módszert használja a kezességvállalások állami támogatás tartalmának a kimutatására. A határozat alapján a Garantiqa Zrt. az általánosnál nagyobb összegű támogatások (1,5 helyett 2,5 millió EUR összegű garanciák, 200 ezer EUR támogatástarta-lom/3 év alatt) nyújtásával tudja segíteni a vállalkozások fi nanszírozáshoz jutását.

A társaság a kkv-szektor fejlődésének elősegítését nemcsak a hitelfelvételekhez kap-csolódó kezességvállalásával szolgálja, hanem bármilyen típusú forrásbevonáshoz vállal kezességet: bankgaranciához, lízing- és faktoring ügyletekhez, kockázati tőke be-fektetéshez, illetve uniós pályázatokhoz is.

Az utóbbi években a társaság kezességvállalása – költségvetési viszontgarancia nél-kül, az Európai Beruházási Bankkal együttműködve – elősegíti az önkormányzatok és önkormányzati vállalkozások hitelfelvételeit és kötvénykibocsátásait is, de ez utóbbi üzletág adatait – mivel azok nem kkv-támogatásokhoz kapcsolódnak – az éves jelen-tésben közölt összeállítások nem tartalmazzák.

3.2.7.1. Tőke Unió Program: Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.

és Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.

2008. október 20-án a Garantiqa Zrt., valamint a vele együttműködő KA-VOSZ Zrt. elin-dította a Tőke Unió Programot. A Tőke Unió Program küldetése az, hogy megteremtse a szükséges pénzügyi háttér-feltételeket ahhoz, hogy a hazai kisvállalkozások közép-vállalkozássá fejlődhessenek. A program a fi nanszírozási gondokkal küzdő mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt segítséget abban, hogy hozzáférjenek a terveik meg-valósításához szükséges források – hitelek, uniós pályázati források, kockázati tőke

– számukra alkalmas kombinációjához, ráadásul egyablakos kiszolgálás keretében.

201


A Garantiqa Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. 2008. augusztus 1-jén alakult, jegyzett tőkéje 150 millió forint. A tőkealap-kezelő társaság kizárólag a tőkepiaci törvény ha-tálya alatti kockázati tőkealap-kezelési tevékenységet folytat. Többségi tulajdonosa a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. A társaság már hozzákezdett a kockázati tőkealapok szervezéséhez, amelyeknek elindításához uniós forrásokat és magyar intézményi be-fektetőket is be kívánnak vonni.

A Garantiqa Pont Tanácsadó és Szolgáltató Zrt.-t (Garantiqa Pont Zrt.) 125 millió fo-rintos indulótőkéjét a Garantiqa Zrt. jegyezte le, majd 2008. decemberében 200 millió forintra megemelte. A Garantiqa Pont Zrt. felméri a vállalkozók terveit és forrásigényét, kialakítja a terveik megvalósításához szükséges legjobb fi nanszírozási konstrukciókat, segít megtalálni a forrást nyújtó partnereket és elkészíteni a megfelelő EU-pályázatokat. E tekintetben fontos, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfi zető kezességet állít a programba bevont minden forrás mellé. A Garantiqa Zrt. termékeiről és 2008. évi üz-leti aktivitásáról a 4.2.2.1. fejezet ad részletes tájékoztatást.

3.2.8. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHGA)

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt 1991-ben hozták létre – a Földművelésügyi Minisztérium, valamint öt pénzintézet közreműködésével – a PHARE-program kereté-ben. Az Alapítvány célja, hogy az alapító okiratban meghatározott készfi zető kezesség vállalás biztosításával növelje azon kisméretű vállalkozások hitelképességét, amelyek a hitelintézeteknek kielégítő vagyoni vagy jogi biztosítékot nem tudnak felajánlani, és így tegye számukra lehetővé, hogy tevékenységük fejlesztéséhez külső forrásokhoz jussa-nak. Az alapítvány általános termékekkel, egyedi termékekkel, valamint tanácsadással áll a vállalkozók rendelkezésére.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány a tanácsadási szolgáltatás biztosítása érdekében 2007. október 1-jével létrehozta az AVHA Szolgáltató és Tanácsadó Kft-t. Az új szervezet az Alapítvány tevékenységét kiegészítve a gazdálkodók, vállalkozások gazdasági üzletmenetét, döntéseit segítő szakmai tevékenységét végez. A tanács-adási tevékenység részei: pályázatfi gyelés, a projektötlet kidolgozása, a hitelkérelmek összeállítása, a pályázat elkészítése és pályázatgondozás. Az Alapítvány termékeiről és 2008. évi üzleti aktivitásáról a 4.2.2.2. fejezet ad részletes tájékoztatást.

3.2.9. Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

A Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. részvényesei 51%-ban a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, 49%-ban az MFB Invest Zrt. A társaság 2006 máju-sában jött létre, azzal a céllal, hogy a társaság pénzügyi termékeivel elősegítse a ha-zai kis- és középvállalatok hozzájutását fejlesztési célú tőkéhez és vissza nem térí-tendő európai uniós támogatásokhoz. A Start Zrt. tevékenységének pénzügyi alapját

202


a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kezelésében lévő, a 2006. májusi alapí-táskor 5,9 milliárd Ft értékű Start Garancia Alap képezi, amelynek terhére a Start Zrt. kezességvállalás formájában különféle pénzügyi termékekkel áll ügyfelei, befektetők, valamint kis- és középvállalatok rendelkezésére. A társaság tevékenységét piaci ala-pon, megfelelő kockázatelemzés és kockázatkezelés mellett, az ügyfelek által fi zetett garancia- és egyéb díjak ellenében végzi. A Start Tőkegarancia Zrt. konstrukciói: az egyedi befektetéshez kapcsolódó befektetési tőkegarancia termék (BTG); a portfólió tőkegarancia termék (PTG), illetve a pályázati kezességvállalás (PKV), amely lehetővé teszi, hogy olyan magyarországi kis- és középvállalkozások is vissza nem térítendő eu-rópai uniós támogatáshoz jussanak, amelyek a pályázatot kiíró irányító hatóság által igényelt pályázati biztosítékokhoz szükséges fedezetekkel nem rendelkeznek. A társa-ság 2008. év végi 2 015 millió forint értékű szerződésállományának 86%-a pályázati ke-zességvállalás, 14%-a pedig befektetési tőkegarancia. A Start Zrt. termékeiről és 2008. évi üzleti aktivitásáról a 4.2.2.3. fejezet ad részletes tájékoztatást.

3.2.10. Garanciaszövetkezetek: UNIO Garancia Szövetkezet

A garanciaszövetkezeti rendszer létrehozására az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán helyet foglaló, a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat kép-viselő országos érdekképviseletek tettek javaslatot 1999-ben. A kezdeményezésnek az volt a célja, hogy elősegítse a hazai családi jellegű és közepes méretű kis- és köze-pes vállalkozások hitelfelvételét oly módon, hogy a garanciaszövetkezet tagjai a közös vagyonnal és ezáltal egymásért vállalnak felelősséget. A kezdeményezést a gazda-sági szaktárca támogatta, így jöttek létre először a regionális tagi vállalkozást segítő garanciaszövetkezetek az érdekképviseletek szervezeti bázisán. 2007-ben a Közép-Dunántúli Garanciaszövetkezet, a Dél-Dunántúli Garanciaszövetkezet, az Észak-Alföldi Garanciaszövetkezet, valamint a Dél-Alföldi Garanciaszövetkezet a Közép-magyarországi Garanciaszövetkezetbe tömörülve létrehozták az UNIO Garancia Szövetkezet nevet viselő szervezetet. A Garancia Szövetkezet alapvető szolgáltatása a kisvállalkozói hitelek mögötti biztosíték és az uniós vagy egyéb hazai forrású pályá-zati támogatások mögötti fedezeti biztosíték nyújtása. Ezen kívül 2008-tól készfi zető ke-zességet vállal az Új Magyarország Mikrohitel Programban nyújtott hitelekhez kapcso-lódóan is. A kezességvállalás a beruházási és forgóeszköz jellegű mikrohitelek 50%-os mértékéig terjedhet. A mikrohitelekhez kötődő garancia szempontjából a Szövetkezet legnagyobb fi nanszírozási partnere a MiFiN Zrt. A garanciavállalás díja az érintett ösz-szeg évi 0,5%-a. Az UNIO Garancia Szövetkezet 2008. évben 223 vállalkozás részére nyújtott kezességet, 1 190 millió forint összegben.

203


3.2.11. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.

A KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt.-t a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 2002. március 4-én hozták létre, amikor elhatározták, hogy tagjaik és a programhoz csatlakozó többi érdekképviseleti szervezet tagjai számára kezdeményezik a hazai hitelintézeteknél egy olyan konstrukció megvalósítását, amelynek eredményeként a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások egyszerűsített módon kedvezményes ka-matozású hitelhez jutnak, amelyet bankkártyával is igénybe lehet venni. A konstrukci-ót Széchenyi Kártyának nevezték. A kormány a mikro-, kisvállalkozások fi nanszírozási forrásokhoz való jutásának támogatása érdekében felkarolta ezt a kezdeményezést és a konstrukció megvalósításához a Kis- és Középvállalkozások Célelőirányzata terhére a Széchenyi Kártya program részére kamattámogatást, illetve garanciadíj támogatást biztosít. A KA-VOSZ Zrt. a Széchenyi Kártya konstrukcióban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közreműködő szervezete.

A KA-VOSZ Zrt. fő tevékenysége, hogy a Széchenyi Kártya szakmai irányítását ellátja, koordinálja annak működését, valamint ügyfeleket közvetít a konstrukcióban résztve-vő bankokhoz, kezeli és továbbítja az ügyfelek adatait, valamint előminősítést végez. A hitelkérelmet a vállalkozók a VOSZ és a területi kereskedelmi és iparkamarák 210 irodájában adhatják be. A hitelszerződés megkötése a Széchenyi Kártya konstrukció-ban résztvevő 4 kereskedelmi bank (OTP Bank, Erste Bank, MKB Bank, Magyarországi Volksbank) 329 fi ókjában, illetve 118 takarékszövetkezet 1 180 fi ókjában, országosan több mint 1 500 helyen történik.

2008 júniusában a KA-VOSZ Zrt. a konstrukcióban részt vevő pénzintézetekkel, a gaz-dasági tárcával és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-val útjára indította a kétéves futam-idejű Széchenyi Kártya 2 konstrukciót.

A Széchenyi Kártya Klub beszerzési társulásként is működik, amelynek a kártyatulaj-donosok automatikusan tagjaivá válnak, nincs külön belépési vagy regisztrációs díj. A Klub célja, hogy a szektor napi működéséhez, tevékenységének fejlesztéséhez, költ-ségei optimalizálásához nyújtson segítséget az általuk leginkább keresett termékek és szolgáltatások közvetítésén keresztül (www.szkartyaklub.hu). A Széchenyi Kártya kon-dícióit és eredményeit a 4.2.1.7. fejezet tartalmazza.

3.2.12. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.)

A 2001. december 20-án alakult Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. befektetési tár-saság 4,5 milliárd forint saját tőkével rendelkezik, amelyet növekedésre képes kis- és középvállalkozásokba fektet be. A fejlesztési tőke befektetésének célja a kis- és közép-vállalkozások megerősítése, innovációs képességük, technológiai fejlődésük elősegítése, hitelképességük és piaci pozíciójuk javítása. 2007-től a Magyar Állam (a tulajdonosi jogok

204


gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyongazdálkodási Zrt.) mellett a társaság részvényese a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., a Budapest Bank Nyrt., a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., a MKB Bank Zrt., az OTP Bank Nyrt. és az Erste Bank Hungary Nyrt. A szervezet tőke konstrukcióját és 2008. évi üzleti aktivitását a 4.2.3.1. fejezet taglalja.

3.2.13. MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. az MFB Bankcsoport tőkefi nanszírozási tevékenységé-nek folytatására az MFB 100%-os tulajdonú leányvállalatát, az MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (MFB Invest) jelölte meg. A 2006 novemberében megalakult MFB Invest Zrt. integrálta a Bankcsoport hazai- és nemzetközi fejlesztési, valamint kockázati tőkefi nanszírozási tevékenységét, amelyet alapkezelő- és alapszervező profi llal szélesít. Az MFB Invest kezeli a Bankcsoport meglévő portfólióját: tovább viszi az ingatlanfejlesztő tevékenységet, kezeli az MFB Zrt. fejlesztési tőkebefektetési portfólióját, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., il-letve a Beszállítói Befektető Zrt. befektetési portfóliója vagyonkezelését végzi. Az MFB Invest 49%-ban tulajdonosa a Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-nek.

A társaság tevékenységének vezérelve a profi torientáltság, de emellett érvényesül-nek a tulajdonosi stratégia céljai is, többek között a hazai kis- és középvállalatok fej-lesztési céljainak megvalósítása, a versenyképesség-növelő projektek fi nanszírozása, munkahelyteremtés, az innovációs projekteket és a regionális fejlődést segítő tőke-fi nanszírozás. Az MFB Invest továbbra is nyereségorientált vállalkozások kisebbségi partnereként fektet be, emellett portfóliócégei számára pénzügyi, stratégiai, menedzs-ment szolgáltatásokat nyújt. Tervei szerint 3–5 évre fektet be, az exitnél pedig a profi t-maximalizálásra törekszik.

Működési irányelvek Ágazati orientáció Vállalatméret Bírálati szempont

A Magyar Fejlesztési Bank által kialakított struktúra

nincs ágazati megkötés

elsősorban közép-

és nagyvál-lalatok

üzleti értékelés, átfogó audit

Az Európai Unió vo-natkozó irányelvei

előnyben a gazdaságilag fontos és gyorsan erősödő ágazatok

A nemzetközi szak-mai szabványok

a tevékenység nem korláto-zódik a klasszikus magán-tőke jellegű befektetésekre: a pozitív hozamelvárás teljesíthetősége esetén akár speciális ingatlan-, infrastruktúra-, vagy más, hosszú távú megtérülést biztosító projektekbe is beszállhat

a társaság kizárólag olyan cégekbe fek-tet be, amelyeket az előzetes átvizsgálás során üzleti tervük, illetve a piaci és gazdasági helyzet alapján üzletileg racionálisnak és ígéretesnek ítél

Forrás: www.mfbinvest.hu

205


2008. december 15-én az MFB Invest Zrt. és a japán tőzsdén jegyzett SBI Holding közös japán-magyar kockázati tőkealapot hozott létre. Az ELAN SBI Capital Partners alapke-zelő és az általa kezelt első kockázati tőkealap, a 100 millió eurós SBI Europe Fund egye-dülálló vállalkozás, az első kockázati tőkealap a térségben, melyet egy állami tulajdonú bank és egy magánbefektető közösen hozott létre az Európai Unió kritériumainak meg-felelően, a kkv-szektorra fókuszálva. Az SBI az MFB-t azt követően találta a legalkalma-sabb partnernek, hogy feltérképezte a régió hasonló intézményeit, illetve a magán pénz-ügyi társaságokat is. A magántőke dominanciájával létrehozott Alap és az Alapkezelő (a japán rész 60%, a magyar rész 40%), befektetési terepként Magyarországot tekinti elsődlegesnek, de aktív szerepre törekszik a régió más országaiban is.

3.2.14. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA)

A Magyar Fejlesztési Bank csoporton keresztül működtetett hazai kis- és középvállal-kozási fi nanszírozási programok a Magyar Kormány 2005. májusi határozata alapján kiegészültek egy kockázati tőkealap-programmal is. A mikrohitelektől a fejlesztési hi-teleken keresztül a nagyléptékű fejlesztési tőkebefektetésekig terjedő fi nanszírozási vertikum kezdeti szakaszára pozícionált kockázati tőkealap-program elsősorban a „fi -nanszírozási résbe” szorult azon magas növekedési potenciált mutató innovatív kis-vállalkozásokat célozza, amelyek kezdeti fejlettségi stádiumuk miatt korlátozottan ké-pesek hitelekből történő forrásbevonásra, ugyanakkor külső forrás igénybevételével hatékonyabb indulásra és továbbfejlődésre kapnak lehetőséget. A fenti célkitűzések megvalósítása érdekében került beindításra a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (100% MFB Invest Zrt. tulajdona) tevékenysége azzal a feladattal, hogy innovatív, induló és korai növekedési szakaszban működő kis- és középvállalkozásokba fektető kocká-zati tőkealapok sorát hozza létre és kezelje. A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. konstrukcióit a 4.2.3.4. fejezet taglalja.

3.2.15. Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFiN Zrt.)

A MiFiN Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy a Magyarországon tőkehiánnyal küzdő mikro- és kisvállalkozói körnek újabb fi -nanszírozási lehetőségeket biztosítson. A cég alapítói Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ). Célja nem a profi t maximalizálása, hanem a kisvállalkozások minél szélesebb rétegei-nek kedvezményes mikrohitellel való ellátása.

A MiFiN Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. lett az első szerződött mikrohitel-közvetítő partnere a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt.-nek, amely a nyílt pályázaton megválasztott közvetítő szervezeteken keresztül juttatja el az Európai Unió visszatérí-tendő támogatását a hazai vállalkozókhoz. A MiFiN Zrt. az MV Zrt. által refi nanszírozott

206


Új Magyarország Mikrohitelt Beruházási és Forgóeszköz-fi nanszírozási mikrohitelként bocsátja a mikro- és kisvállalkozók rendelkezésére. (4.2.1.1.1. fejezet)

3.3. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium)

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda az állami támogatások versenyszempontú ellenőr-zésének központi koordináló szerve. Munkája során ellátja a pénzügyminiszternek az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami tá-mogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott feladatait:

• a közösségi állami támogatási szabályok szerint az Európai Bizottság jóvá-hagyását igénylő támogatási tervezeteket jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak;

• a csoportmentességi rendelet (kis- és középvállalkozások támogatása, va-lamint képzési, foglalkoztatási, környezetvédelmi és kockázati tőke célú tá-mogatások), valamint a de minimis (csekély összegű támogatások) rendelet hatálya alá tartozó támogatási tervezetek esetében – az állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség esetén – engedélyezi a támogatási intézkedés bevezetését, valamint – a közösségi szabályokkal összhangban – tájékoztatja erről a Bizottságot;

• a 85/2004. Korm. rendelet értelmében a támogatási program alapján készített pályázati felhívások esetében vizsgálja azok hazai, illetve közösségi jogszabá-lyokkal való összhangját.

A Támogatásokat Vizsgáló Iroda az Európai Unió Bizottsága számára minden évben jelentést készít a versenyszférának nyújtott támogatásokat tartalmazó programokról. A Verseny Főigazgatóság által a tagállami beszámolók alapján elkészített tanulmányok elérhetők a http://ec.europa.eu/competition/state_aid/studies_reports/studies_re-ports.html címen.

2004. május 1-jével az állami támogatásokra vonatkozó nemzeti szabályozást módosí-tották és közvetlenül hatályossá vált az állami támogatást szabályozó közösségi jog-anyag Magyarországon. Az államháztartási törvénynek az állami támogatás fogalmát meghatározó paragrafusa helyébe az EK Szerződés 87. cikkére való hivatkozás lépett.

A közösségi joganyag folyamatos változása következtében szükséges, hogy a TVI tá-jékoztassa a támogatást nyújtókat a változásokról, ennek érdekében különböző isme-retterjesztő, tájékoztató anyagokat – köztük a TVI Információs füzetek című szakmai kiadványt – készít az Európai Unió állami támogatási szabályairól.

A TVI tevékenysége során kapcsolatot tart fenn a hazai támogatást nyújtókkal, vala-mint az Európai Bizottság Verseny, Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóságaival,

207

3.4. Vállalkozásfejlesztési központok hálózata

részt vesz az Európai Bizottság állami támogatási munkacsoportjában, illetve konkrét támogatási intézkedések kapcsán érkező bizottsági megkeresés esetén koordinálja a magyar álláspontot.


3.4.1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA)

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítványt 1990-ben non-profi t szervezetként hozták létre. Az 1999-től közhasznú alapítványként működő alapítvány célja, hogy elősegítse a mikro, kis- és közepes méretű magánvállalkozások szakmai, vállalkozói, piaci fejlő-dését, tőkeerejük növelését, a vállalkozói kultúra fejlődését, valamint új vállalkozások létrejöttét. Az Alapítvány elsődleges ügyfélköre a kezdő-, mikro- és kisvállalkozások. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tevékenysége országos hatáskörű, prog-ramjait regionális, megyei, esetenként kistérségi orientációval valósítja meg. Kiemelt partnerei – a részben általa alapított – helyi vállalkozásfejlesztési közalapítványok és központok. (3.4.2. fejezet)

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány programjai az alábbi területekre összpon-tosítanak:

• az Alapítvány megbízás alapján részt vesz a kormány által kezdeményezett gazdaságfejlesztési programok megtervezésében, megszervezésében és végrehajtásában;

• az Alapítvány a mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci helyzetének feltárása, illetve fejlődésének elősegítése érdekében oktatási, képzési, tudományos és kutató tevékenységet folytat, illetve támogatja a mikro-, kis-, és középvállal-kozások fejlődését célzó nevelési, oktatási képességfejlesztési és ismeretter-jesztési tevékenységet.

Az MVA fi nanszírozási programjai 2008-ban

Az Országos Mikrohitel Alapból fi nanszírozott Országos Mikrohitel Program célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, első-sorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi ban-kok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás ered-ményeként ezek a vállalkozások mihamarabb a kereskedelmi bankok ügyfeleivé vál-janak. A Mikrohitel Programot a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az országos megbízotti hálózatát képező Helyi Vállalkozói Központok közreműködésével működteti. Az Országos Mikrohitel Program feltételrendszerét és a program eredményeit a 4.2.1.6. fejezet ismerteti.

208


Új Magyarország Mikrohitel Program

2008. január 15-én az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak felhasználásával in-dult az ÚMFT Mikrohitel Program. Az MVA és a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, OKISZ, KISOSZ, ÁFEOSZ) voltak annak a Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. pro-jektcégnek az alapítói, amellyel a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. elsőként kötötte meg az Új Magyarország Mikrohitel Program közvetítői szerződést. Az Új Magyarország Mikrohitel Program feltételeit, forrásait a 3.2.6.; 3.2.15.; 4.2.1.1. fejezet ismerteti.

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány egyik alapítója a korábban már bemuta-tott, pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Start Tőkegarancia Zrt. társaságnak, amely te-vékenységének alapját az MVA kezelésében lévő Start Garancia Alap képezi. A Start Tőkegarancia Zrt. tevékenységéről a 3.2.9. és a 4.2.2.3. fejezet ad részletes tájékoztatást.

Az MVA a 2000. év óta szakmai tevékenységét egyfelől fi nanszírozási, másfelől okta-tási, képzési programok előkészítésére és végrehajtására koncentrálja. Ezek kapcsán fi gyelmet fordít az általános vállalkozói készségek és környezeti feltételek megerősí-tésére, de végrehajt célirányos programokat is különösen az innovatív vállalkozások, agrárvállalkozások, női vállalkozók számára, valamint a határon túlmutató vállalkozói együttműködés előmozdítása érdekében. 2008-ban 86 helyszínen 2 000 fő vett részt képzési programokban.

3.4.2. Megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok – Helyi Vállalkozói Központok – és az általuk létrehozott szerveződések

3.4.2.1. Helyi Vállalkozói Központok

A kis- és középvállalkozókat segítő, vállalkozás-élénkítő intézményrendszer kiépítésé-hez az Európai Unió 1991-től Phare forrásokból anyagi és szakmai segítséget nyújtott a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozására, azok munka-szervezeteinek, a Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) felállítására. A megyei és fővá-rosi vállalkozásfejlesztési alapítványok országos hálózata 1996-ra az egész országot lefedte. A HVK Hálózat tagjai az EU-s normáknak megfelelően szektor-semlegesek, he-lyi támogatottságra és összefogásra épülnek. A HVK-k Phare által fi nanszírozott alap-tevékenységei: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátorház, ipari park) és mikrohitel biztosítása, valamint fejlesztési programok generálása.

A Helyi Vállalkozói Központok a kormányzati, önkormányzati, gazdaságfejlesztési célok érdekében vállalkozásfejlesztési szolgáltatásaikkal híd szerepet töltenek be a mikro-, és kisvállalkozások valamint az üzleti szolgáltatók, kormányzati támogatási programok és más segítő szervezetek között.

209


A HVK Hálózat – a Magyar Mikrofi nanszírozási Hálózat – tagjai a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok. A Hálózat jelenleg több mikrofi nanszírozási progra-mot működtet. A decentralizált Helyi Mikrohitel Programot a HVK-k teljes önállósággal működtetik. A teljesen helyi döntéssel működtetett hitelkonstrukciót az egyes alapítvá-nyok tovább bővítették, így ma már mikrofi nanszírozási tevékenységük több konstruk-ció működtetésére is kiterjed. (Ilyenek például Budapesten a Budapest Kisvállalkozói Hitelprogram, vagy Fejér megyében a Fehérvár Mikrohitel, illetve az IBM Mikrohitel néven működtetett hitel termékek.)

Az Országos Mikrohitel Program koordinátora a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA), de a program kizárólag a Magyar Mikrofi nanszírozási Hálózat tagja-in, a HVK-kon keresztül érhető el a mikrovállalkozások számára. Szintén csak a Hálózat tagjai, illetve tagjainak tulajdonában álló gazdasági társaságok közvetítik a Mikrohitel

Plusz programot, mely a Magyar Fejlesztési Bank forrásaiból és felügyelete alatt műkö-dik. Sikeres pályázataik eredményeként a Magyar Mikrofi nanszírozási Hálózat néhány tagja 2008 tavaszán megkezdte az ÚMFT Mikrohitel Program működtetését is.

3.4.2.2. Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium Non-profi t Kft.

Egy, az Európai Unió által 1999–2000-ben kezdeményezett tanulmány javaslataira a me-gyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok szorosabb együttműködés kialakí-tását határozták el. 2000. április 28-án az alapítványok létrehozták – előbb még jogi sze-mélyiség nélküli szervezetként – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumot, majd 2003 decemberében az Országos Vállalkozásfejlesztési Konzorcium (OVK Kht.) köz-hasznú társaságot, mely 2007-ben változtatta meg nevét Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium (MVHK) Non-profi t Kft-re.http://www.mvfportal.hu/

3.4.3. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK)

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt (BVK) alapítványként a Fővárosi Közgyűlés 1993-ban alapította. Az alapító okiratban megfogalmazott célok:

• Főváros gazdaságfejlesztési programjaiban megfogalmazott célok megvaló-sítása.

• Működésével segíteni a kis-és középvállalkozások létrejöttét, működését, szervező, oktató és tanácsadó tevékenységével segítséget nyújtani a tisztes vállalkozói profi t megszerzéséhez.

• Intézményes keretet teremteni a különböző vállalkozásfejlesztési források be-fogadásához.

• Támogatni és szervezni a fővárosi vállalkozók helyzetének elemzésével és le-hetőségeinek bővítésével foglalkozó kutatási és oktatási projekteket.

210


A BVK 1997 óta az EU által regisztrált intézmény (CCR: HUN-22692). A BVK 1999 ok-tóberétől közalapítványként működik, és 2000. év novemberétől ISO 9001-es minőségbiztosítási tanúsítvánnyal rendelkezik. A BVK 1994. december 2-től a fővárosi KKV-k létrejöttét, fejlődését segíti elő saját, valamint állami és EU források felhaszná-lásával. Évente mintegy ötezer budapesti vállalkozás keresi fel, az alapítás óta több mint 50 ezer fővárosi vállalkozás vette igénybe integrált kkv-fejlesztési szolgáltatá-sait. Alapító tagja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumnak – MVHK (2000). Elnyerte a Budapest Kisvállalkozói Hitel konstrukcióval az európai városokat tömörítő EUROCITIES szervezet Innovatív Városi Stratégiák díját (2001. október Malmö-Koppenhága).

Egyik fő tevékenysége az induló és működő mikro- és kisvállalkozások számára nyújtott fi nanszírozási programok. Továbbá ingyenes, üzletviteli tanácsadást nyújt vállalkozások részére, amelyet megalapítása óta ingyenesen végez. Mintegy 600 fős regisztrált és mi-nősített tanácsadói hálózat segíti a vállalkozások versenyképességének növelését.

Másik tevékenysége a Budapest Innopolisz Fejlesztési Pólus Program koordináció-ja. Feladata a mikro-, kis- és közepes, illetve nagyvállalkozásokkal, kutatóintézetekkel, egyetemekkel, önkormányzatokkal együttműködve olyan projektek kialakítása, ame-lyek piacéretté válását – a szükséges magántőke bevonása mellett – a pályázati támo-gatások is segíteni tudják.

A BVK a Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesület (KM-RIÜ Khe.) tagjaként részt vesz a vállalati innovációs programok kialakításának támogatásában, fi nanszírozásában. A Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ által regisztrált (01–0726–05) felnőttképzési intézményként működik. A vállal-kozók részére a BVK által rendelkezésre bocsátott hitelek kondícióiról a 4.2.1.8. fejezet ad tájékoztatást.

3.5. A kamarai rendszer

3.5.1. Köztestületi kereskedelmi és iparkamarák

3.5.1.1. A közjogi kereskedelmi és iparkamarai rendszer felépítése

A kereskedelmi és iparkamarák köztestületek, működésük önkormányzati elven alapul. A piramishoz hasonlóan felépülő kamarai rendszer alapját a székhelyük szerint illeté-kes területi kereskedelmi és iparkamarákba önkéntesen belépő vállalkozások jelentik. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a fővárosban, a 19 megyeszékhelyen, vala-mint Sopronban, Dunaújvárosban és Nagykanizsán működő, összesen 23 önálló keres-kedelmi és iparkamara a tagja. A gazdasági kamarák a működésükkel járó költségeket

211


a kamara szolgáltatásaiért fi zetett díjakból, a tagdíjból és az egyéb bevételekből fede-zik (ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is). A Kamara legfőbb szerve a kamarai tagok közül a választási névjegyzékbe felvett gazdálkodó szervezetek által tagozatonként, osztályokban választott Küldöttgyűlés.

A kamarai tagok a tevékenységüknek megfelelő kamarai tagozatba és osztályba ke-rülnek besorolásra. A rendszer felépítéséből következően a vállalkozók elsősorban a területi kamarákkal vannak kapcsolatban. Számukra a szolgáltatások túlnyomó több-ségét a területi kamarák nyújtják. Az MKIK feladata a közös fellépés szervezése és néhány központosított feladat ellátása, valamint a területi kamarák által ellátott fel-adatok koordinálása, egyes esetekben egységes gyakorlatának kialakítása, irányítása (pl. szakképzés).

A kereskedelmi és iparkamarák az agrárium kivételével a teljes hazai gazdasági struk-túrát lefedő, közel 100 irodából álló országos hálózatot működtetnek, több mint 600 fős apparátussal. Az irodák szolgáltatásai a kamarai tagoknak jellemzően ingyenesek, illet-ve kedvezményesek. A szolgáltatásokat térítési díj ellenében a nem tag vállalkozások is igénybe vehetik.

3.5.1.2. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) tevékenysége

Az MKIK-t a törvény a gazdaság általános érdekeinek képviseletét ellátó köztestü-letként defi niálja. Ennek a feladatnak felelnek meg az MKIK 2005–2008. időszakra szóló stratégiájának főbb elemei: a konstruktív társadalmi-gazdasági párbeszéd intézményrendszerének és működésének továbbfejlesztése; a vállalkozói érdekek érvényesítése céljából a kormány-kamara közti együttműködés megújítása, bőví-tése; a kamarai rendszer köztestületi jellegének erősítése; részvétel a vállalkozá-sok forrásokhoz jutását szolgáló programok kidolgozásában és megvalósításában; a kereskedelemfejlesztés intézményrendszerébe való bekapcsolódása; a szomszé-dos országok kamaráival és üzleti köreivel való kapcsolatok fejlesztése, és az egyes nemzetközi szervezetek (pl. Eurochambres) munkájában való részvétele. A kama-ra külföldi tevékenységét az MKIK Nemzetközi Igazgatósága koordinálja. Jelenleg a kamara 10 tagozattal rendelkezik: Magyar-Arab Tagozat, Magyar-Horvát-Bosnyák Tagozat, Magyar Szerb, Magyar-Román, Magyar-Szlovák, Magyar-Szlovén, Magyar Orosz és Magyar-Ukrán, illetve Magyar-Spanyol, Magyar-Kínai Tagozatok. A kama-ra 2006 óta Brüsszelben is tart fenn képviseletet, amelynek alapvető célja a magyar kis- és középvállalkozások érdekeinek európai uniós szintű érvényesítése. A brüsz-szeli jelenlét napi szintű kapcsolattartást tesz lehetővé az Európai Unió intézményei-vel, közvetlen csatornát biztosítva az uniós jogi és pályázati információk eléréséhez. Az MKIK gazdasági tanulmányokat készít és időszakos lapot jelentet meg Üzleti7 címmel. A kamara számos szakterületi kollégiuma iparral, kereskedelemmel, kis- és középvállalkozás-fejlesztéssel, külgazdasággal, kézműipari hagyományok őrzésével, környezetvédelemmel, kutatás-fejlesztéssel, turisztikával, oktatással, közlekedéssel, építőiparral, e-gazdasággal foglalkozik.

212


Az MKIK 2008. évi szakmai tevékenységének legfontosabb területei:

Az MKIK a változáshoz szükséges intézkedések szakmai megalapozását elősegíten-dő Reformműhely címmel – elismert szakemberek részvételével, közreműködésével – a következő témákban szervezett konzultációs rendezvényeket 2008. első felében:

• versenyképes állam;• adó és közteherviselési reform;• energia-biztonság, energiaárak;• oktatás, képzés;• társadalmi folyamatok;• növekedés és felzárkózás.

A konzultációk következtetéseiből készült összefoglalókat az MKIK megküldte az érin-tett kormányzati szerveknek, továbbá a rendezvények teljes szöveganyagát tartalmazó kiadvány is készült. Ezzel párhuzamosan az MKIK továbbra is részt vett a kiáltványt aláíró szervezetek munkájában, amely javaslatokat fogalmazott meg a kormányzat szá-mára a gazdaság szereplői által szükségesnek tartott intézkedésekre.

Az MKIK önállóan is megfogalmazta erre vonatkozó javaslatait. Az év közepén jelent meg az MKIK kezdeményezéseként az a javaslat, hogy egy legalább 1 000 milliárd Ft nagyság-rendű gazdaságélénkítő csomagra, vagyis teherátrendezésre van szükség a kibontako-zás érdekében. Ennek keretében az MKIK ilyen mértékű adó- és járulékcsökkentésre – az élőmunka terheinek jelentős mérséklésére – tett javaslatot, azzal, hogy a költségvetés kiadási oldalát ugyanilyen mértékben kell csökkenteni, a nagy elosztó rendszerek érdemi reformjának beindításával. Az MKIK azt is folyamatosan megfogalmazta javaslataiban, hogy az EU-források jóval nagyobb hányadát kellene közvetlen gazdaságfejlesztésre for-dítani, mint azt a jóváhagyott programok tartalmazzák és a hozzáférést biztosító pályázati feltételeket is gazdaságközelivé, életszerűbbé kellene tenni.

Az MKIK részt vett a pályázati kiírások véleményezésében és egyes operatív progra-mok monitoring bizottságainak munkájában. Az MKIK közreműködésével alakult meg a Reformszövetség, amelynek célja a szükséges változások, reformok beindításához szükséges intézkedések kidolgozása.

Az MKIK és a területi kamarák szakképzési tevékenységében 2008-ban is új feladatok-kal bővült a feladatrendszer. A gyakorlati képzőhelyek felügyelete, a tanulószerződés intézményrendszeréhez kapcsolódó tanácsadó szolgálat működtetése, a szintvizsgák lebonyolítása és a vizsgaelnökök jelölése mellett két új feladat jelentkezett. A kamarák részére korábban átadott 16 szakmában az MKIK a területi kamarákkal együttműköd-ve megszervezte a Szakma Kiváló Tanulója Verseny országos döntőinek lebonyolítását. Az év során a kamarai rendszer újabb 11, döntően a hiányszakmákhoz tartozó gép- fém-ipari és a kereskedő szakma szakmai és vizsgakövetelmény rendszerének gondozását kapta meg. A kamarai rendszer a beszámolási időszakban 6 071 gyakorlati képzőhely el-

213


lenőrzését látta el, a tanulószerződések száma 42 700-ról 44 800-ra növekedett és a gya-korlati szintvizsgáztatás rendszerében a 2007/2008-as tanévben 13 058 tanuló vett részt.2008-ban megkezdték tevékenységüket a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB-k) azzal a céllal, hogy az egyes régiókban az erre irányuló felmérések eredmé-nyei alapján a képzési szerkezetet a gazdaság elvárásaihoz igazítsák azáltal, hogy a képzésekhez kapcsolódó állami támogatásban csak az azokban a szakmákban meg-valósított képzéseket részesítsék, amely szakmák iránt a munkaerőpiac részéről a jö-vőben valóságos kereslet nyilvánul meg. Az RFKB-k működtetésében a kamarák mellett a munkaadói és a munkavállalói szervezetek is részt vesznek azzal, hogy a gazdasági szféra tevékenységének koordinálását regionális szinten a kijelölt kamarák látják el, úgy, hogy a társelnöki pozíciót ezek a kamarák töltik be, országos szinten pedig az MKIK látja el. Ezzel az új feladattal még inkább elmélyült a kooperációs kultúra a ka-marák és az érdekképviseleti szervezetek között. Az RFKB-k működésének első ered-ményeként 2008. őszén régiónként meghatározásra került – a felmérések eredményei alapján – az a szakmastruktúra, amely a piaci kereslet alapján támogatásban részesül.

Az MKIK külgazdasági tevékenységében az elmúlt évek gyakorlatát követve az Eurochambres és az EU által fi nanszírozott kereskedelemfejlesztési projektekben való részvétel szervezése, az MKIK brüsszeli képviseletének működtetése, valamint két-oldalú tagozatok és a vegyeskamarák működtetésében való részvétel jelentette a fő feladatot, a területi kamarák külgazdasági tevékenységének koordinálása mellett.

A brüsszeli képviselet által szervezett rendezvények, szemináriumok mellett erősö-dött az uniós szintű érdekérvényesítési tevékenységben való részvétele, amelyből kiemelkedett az EU-szintű kisvállalati intézkedéscsomag (Small Business Act) kiala-kításában való közreműködés, valamint a Brüsszelben az Európai Parlament épületé-ben az Eurochambres által első ízben megrendezett Európai Vállalkozói Parlament munkájában való részvétel megszervezése a területi kamarák által delegált képviselők bevonásával. A vegyeskamarák vonatkozásában a horvát és román relációban a tevé-kenység stabilizálása volt a legfőbb feladat, valamint a Magyar-Szerb és Magyar-Ukrán Vegyeskamara megalakításának előkészítése, a 2008 szeptemberében az NFGM-mel megkötött támogatási megállapodás alapján.

A gazdaság, a vállalkozások fejlesztését szolgáló programok között a Széchenyi Kártya forgalmazásában való részvétel jelentett fontos feladatot a kamarai rendszer számára (4.2.1.7. fejezet).

A választottbírósági tevékenység területén az előző évi változások eredményeként növekedett a forgalom mind a tárgyévben lezárt ügyek bevételei, mind az újonnan be-érkezett ügyek száma és átlagos perértéke vonatkozásában és várhatóan ez a tenden-cia 2009-ben is kedvezően folytatódik. A békéltető testületek 2008-ban 4 540 ügyet tárgyaltak és zártak le az előző évi 3 844 üggyel szemben, tehát az ügyszám kb. 18%-kal növekedett.

214


3.5.1.3. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

A területi kereskedelmi és iparkamarák szerteágazó, mégis nagyon hasonló tevé-kenységének érzékeltetésére talán legalkalmasabb a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) Magyarország legnagyobb önkéntes gazdasági önkormányzata, közel négyezer vállalkozás a tagja. A szervezet köztestület (1999. CXXI. tv.), számos közfeladatot lát el – főleg az oktatás területén – de fő hivatá-sa, hogy segítse a fővárosi vállalkozók minél eredményesebb piaci működését. Ebben az értelemben beszélhetünk a kamara általános vállalkozói érdekképviseletéről, mely mindenekelőtt azt jelenti, hogy a BKIK részt vesz a gazdaságot érintő törvény-előké-szítési munkákban, s képviseli a vállalkozók általános érdekeit, pl. minden évben ki-alakítja álláspontját a következő évi adótörvényekkel kapcsolatban. Ugyancsak részt vesz a készülő fővárosi és kerületi önkormányzati rendeletek véleményezésében, és hasonló szerepet tölt be a különböző, vállalkozókat érintő pályázatok és gazdasági programok előkészítésében (pl. ÚMFT, GOP, TÁMOP, Kormányprogram, Konvergencia Program, Új Egyensúly Program, az Új Magyarország Program).

Fontos feladata az üzleti forgalom tisztaságának, a tisztességes piaci magatartásnak a megteremtése, megőrzése, fokozása (Etikai Bizottság, Békéltető Testület). A BKIK a piac szereplőit, tagvállalkozásait gazdasági, jogi, üzleti információkkal látja el és megbízható üzleti kapcsolatok kiépítését teszi lehetővé, kamarai keretek között. Segíti KKV tagjait jogi-, adó-, számviteli-, közgazdasági-, pályázati- és egyéb térítésmentes tanácsadással. Kiemelkedő tevékenysége a Széchenyi-kártya hitelkonstrukcióhoz kapcsolódó ügyintézés.

A szervezet oktatási, szakképzési tevékenységet végez. Új elemek e téren a nemzet-gazdaságilag hiányszakmákban történő képzés, a kisebbségek képzése és a nők vállal-kozói ismereteinek oktatása.

A BKIK az engedélyköteles tevékenységekről is tájékoztatást ad. A szervezet Okmányhitelesítő Irodájának feladata: származási bizonyítványok kiadása, ATA-carnet nyomtatványok űrlapjainak biztosítása, azok elbírálása, valamint hitelesítése. Az iro-da teljes körű felvilágosítást nyújt, illetve segítséget ad a külkereskedelmi joggal ren-delkező vállalatok, magánszemélyek exporttevékenységéhez szükséges okmányok kiállításához, beszerzéséhez. A Baross Kereskedelemfejlesztési Iroda üzleti informá-ciókkal, partnerkereséssel, címlistákkal áll a vállalkozók szolgálatában. A Közlekedési Szolgáltató Centrumban (KSZC) áru- és személyfuvarozási engedélyekkel kapcso-latban juthatnak hasznos ismeretekhez a szállítmányozó vállalkozások. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkezik, melynek révén bővíti a hazai vállalkozások nemzetközi lehetőségeit. A BKIK négy ta-gozata adja a szervezet vállalkozói szellemi termékét. Ezekben a testületekben folyik

215


a szakmai munka: Ipari Tagozat, Kereskedelmi Tagozat, Kézműipari Tagozat, Gazdasági Szolgáltató Tagozat.

A BKIK 2008. évi szakmai tevékenységének legfontosabb területei: a kereskedők és beszállítóik kapcsolata a kereskedelmi törvény alapján; elektronikus vagy csomagkül-dő kereskedelem; az internetes kereskedelem hatása a kiskereskedelemben; oktatás, szakképzés, mestervizsgáztatás; az ipari vállalkozások hazai és európai uniós támo-gatásai; a közbeszerzés gyakorlati kérdései; a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, valamint egyéb fogyasztóvédelmi rendelkezéseket tartalmazó törvények módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetének véleményezése; a tisztesség-telen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat véleményezése, stb.

3.5.2. Magyar Agrárkamara (MA)

Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentése érdekében az Országgyűlés az 1994. évi XVI. törvénnyel létrehozta a gazdasági kamarákat. E törvény értelmében ala-kult meg a Magyar Agrárkamara 1994. december 20-án közfeladatokat ellátó, jogi sze-mélyiséggel rendelkező, országos hatáskörű köztestületként. Az Országgyűlés a gaz-dasági kamarákról 1999. december 21-én CXXI sz. alatt új törvényt alkotott, amelynek megfelelően 2000-ben az agrárkamarák átalakultak.

A Magyar Agrárkamara tagjai a fővárosi és a területi agrárkamarák. A 20 területi ag-rárkamara ugyancsak köztestület, amelynek önkéntes alapon tagjai a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgálta-tó tevékenységet is. Az agrárkamaráknak jelenleg mintegy 11 500 önkéntes tagja van, jogi személyiséggel rendelkező társas vállalkozások, őstermelők, családi gazdaságok és egyéni vállalkozók.

A Magyar Agrárkamara feladatai

• Az FVM vezetőivel rendszeres konzultációt folytat az agrárgazdaság helyze-téről és az aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről, együttesen áttekintik az ÚMVP előrehaladását, szükség szerint a Kamara javaslatot terjeszt elő mó-dosítására.

• Véleményezés útján részt vesz az FVM és más tárcák deregulációs és jog-szabály előkészítő munkájában, a kamarai törvény felhatalmazása alapján in-dokolt esetben jogszabály módosítást kezdeményez.

• Közreműködik az európai uniós joganyagok, azok végrehajtásához szükséges harmonizált belső joganyagok gazdálkodók által elérhető formában történő feldolgozásában, rendszerezésében, hozzáférhetővé tételében.

• A területi kamarákkal közösen részt vesz az agrárgazdaság szereplői informa-tikai kultúrájának fejlesztésében.

216


• A területi kamarákkal együttműködve végzi a gyakorlati képzőhelyek ellen-őrzését; a szakképzési igény felmérését, koordinálja a mesterképzéssel kap-csolatos vizsgáztatási és oklevél kiadási feladatokat.

• Kapcsolatot tart nemzetközi agrár-szervezetekkel, az EU agrár döntéshozó szerveivel, a tagországok, ezen belül a V-4-ek agrárkamaráival. A MA részt vesz COPA-COGECA szervezeteinek, az európai uniós normák előkészítő fóru-mainak munkájában. Ezen együttműködések során elősegíti a nemzeti agrár-preferenciák és az azt hivatalosan érvényesítő kormány- és tárca álláspontok, kezdeményezések realizálását.

• Kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat. Vásárokat, kiállításokat szervez. Tagjai tevékenységére vonatkozóan végzi a származási igazolás és más kereskedelmi forgalomban szükséges okmá-nyok kiadását és hitelesítését.

Az agrárkamarai tanácsadó hálózat: 200 ügyfélszolgálati irodában, 202 tanácsadó te-vékenykedik.

2007 decemberétől a Magyar Agrárkamara tanácsadói 2013. december 31-ig hatósági szerződés alapján ügyfélszolgálati tanácsadás keretében egyéni és csoportos tájékoz-tatással segítik a termelőket a Közös Agrárpolitika egyes intézkedéseinek megismeré-sében, végrehajtásában.

3.5.3. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary)

Az ICC Hungary, a párizsi székhelyű Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának, a világ üz-leti szervezetének a közép-európai térségben elsőként létrehozott nemzeti bizottsága. Közhasznú egyesületként 55 tagszervezettel működik, tagjai között országos szerveze-tek, kamarák, szövetségek, nagyvállalatok, bankok, egyéni ügyvédi irodák, vállalkozások egyaránt megtalálhatók. Az ICC Hungary megalapítása óta dolgozik az ICC által kidol-gozott, a nemzetközi kereskedelem különféle területeire vonatkozó ajánlások, szokvá-nyok hazai elterjesztése érdekében. Teszi ezt többek között kétnyelvű (angol-magyar) kiadványok megjelentetésével, hazai és nemzetközi konferenciák szervezésével, 14 szakmai bizottságának működtetésével. E bizottságok az alábbi területeken tevékeny-kednek: antikorrupció, adózás, banktechnika és gyakorlat, befektetéspolitika, pénzügyi szolgáltatások és biztosítás, energiapolitika és környezetvédelem, információ-technoló-gia, marketing és reklám, a szellemi termékek védelme, versenyjog, szállítás, kereske-delemtechnika, választottbíróság, vám és kereskedelemszabályozás. Az ICC Hungary összekötő kapocs az ICC és a hazai üzleti körök között, fórum, amely lehetőséget bizto-sít a hazai szakembereknek, hogy véleményükkel, szaktudásukkal hozzájárulhassanak a nemzetközi kereskedelem, a befektetések és a piacgazdaság fejlődéséhez.

217

3.6. Regionális fejlesztést támogató szervezetek

3.5.4. Vegyeskamarák

A magyar gazdaság versenyképességének megőrzése és fejlesztése szempontjából elengedhetetlen feltétel, hogy a mindenkori kormány folyamatos párbeszédet folytas-son az üzleti szférával. Az üzleti szféra egyik szegmensét képviselik a Magyarországon letelepedett, az országaik, befektetőik, vállalataik érdekeit képviselő egyes országok kereskedelmi és iparkamarái. A teljesség igénye nélkül a legismertebbek: Amerikai Kereskedelmi Kamara, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara (BCCH), Magyarországi Olasz Kereskedelmi Kamara, Holland-Magyar Kereskedelmi Egyesület, Kanadai Kereskedelmi Kamara, Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar-Izraeli Kereskedelmi és Iparkamara, Magyarországi Svéd Kereskedelmi Testület, Olasz Külkereskedelmi Intézet (ICE), Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara, Szlovák-Magyar Kereskedelmi Kamara, Thaiföldi Kereskedelmi Iroda, Magyar-Román Kereskedelmi Iparkamara, Magyar-Kínai Gazdasági Kamara, Magyar-Bolgár Gazdasági Kamara és más szervezetek.

A vegyeskamarák legfontosabb működési területei: a tagvállalataik érdekképvisele-te, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elősegítése és erősítése. A kamarák továbbá szolgáltatásokat és információkat nyújtanak tagvállalataiknak, refl ektálnak a magyar gazdaságban zajló eseményekre, felméréseket végeznek a tagjaik körében, amelyek segítségével véleményüket megalapozzák és javaslataikat megfogalmazzák.


A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény alapján a te-rületfejlesztés feladata az ország térszerkezete harmonikus fejlődésének elősegítése; a térségi és helyi közösségek területfejlesztési kezdeményezéseinek összehangolása az országos célkitűzésekkel.

A törvény a központi állami szerveket az alábbi feladat- és hatáskörrel ruházza fel:Az Országos Területfejlesztési Tanács közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben. 2006-tól a területfejlesztés az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumhoz tartozott – a 2008. évi kormányváltoztatással a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumhoz került –, amely koncepciókat és javaslatokat készített az országos területfejlesztési po-litika megalapozására.

A területfejlesztést és területrendezést ellátó területi szervek: a területfejlesztési ön-kormányzati társulások, a kistérségi fejlesztési tanácsok (174 kistérség), a megyei területfejlesztési tanácsok (19 megye) a Térségi Fejlesztési Tanácsok (pl. a Balaton

218


Fejlesztési Tanács), a Regionális Fejlesztési Tanácsok és a titkársági feladatokat ellátó közhasznú társaságok (7 régió).

A Regionális Fejlesztési Tanácsok dolgozzák ki a régió területfejlesztési koncepció-ját és programját. A Tanácsok a régió fejlesztési programjai megvalósításával össze-függő fejlesztési döntéseinek előkészítésére a régión belüli területfejlesztési intézmé-nyek információellátásának javítására, a kistérségi fejlesztési tanácsok munkájának segítésére Regionális Fejlesztési Ügynökségeket (Közhasznú Társaságokat) hoztak létre. A Tanácsok döntéseik előkészítése, a végrehajtás szervezése, ellenőrzése ér-dekében bizottságokat hozhatnak létre. A Regionális Fejlesztési Tanácsok az ÚMFT Operatív Programokból a régióknál jelentkező feladatok megvalósításában vesznek részt. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek segítik a Regionális Fejlesztési Tanácsokat, hogy az Országos Területfejlesztési Koncepcióval összhangban kidolgozzák a régió hosszú és középtávú területfejlesztési koncepcióit, a régió fejlesztési programjait, összegyűjtik és feldolgozzák az önkormányzatok, gazdasági és társadalmi szervezetek fejlesztési progra-mokkal, projektekkel kapcsolatos elképzeléseit, közreműködnek a Regionális Fejlesztési Tanácsok által a központi és regionális forrásokra benyújtandó pályázatok elkészítésé-ben, pénzügyi tervet készítenek a fejlesztési programok megvalósítása érdekében.

3.6.1. VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.)

A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság közhasznú minősítésű, 100%-ban állami tulajdonú társaság. A tulajdonosi jogokat az önkormányzati és területfejlesztési miniszter gyakorolja. A VÁTI Kht. tevékenysége átfogja a területfej-lesztéssel és -rendezéssel, az épített környezet védelmével és alakításával összefüggő kutatási-, tervezési és tanácsadói tevékenységek teljes körét. A társaság a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megbízásából közreműködő szervezetként részt vesz az uniós Regionális Fejlesztés Operatív Programok (2004–2006, illetve 2007–2013), és az INTERREG Közösségi Kezdeményezés programok (2000–2006) és az Európai Területi Együttműködési, valamint IPA és ENPI határon átnyúló programok (2007–2013) megvalósításában. Az uni-ós programok végrehajtásában a társaság támaszkodik a 11 területi irodából álló orszá-gos hálózatra. A VÁTI a következő feladatok végzésében működik közre:

Regionális Fejlesztés Operatív Program 2004–2006

A Regionális Fejlesztés Operatív Program célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elő-segítése, az országon belül különböző területi – főváros-vidék, regionális, kistérségi

– szinteken megfi gyelhető társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása. Ennek érdekében három prioritást határoztak meg: turisztikai potenciál erősítése, tér-ségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, valamint a humánerőforrás-fej-lesztés regionális dimenziójának erősítése. A VÁTI Kht. közreműködő szervezetként a teljes programciklus alatt (2008. december 31-ig) végrehajtási feladatokat látott el a támogatási szerződések megkötésétől a kifi zetési kérelmek feldolgozásán, projekt-

219


zárásokon át, továbbá folyamatban van a teljes utánkövetési időszak nyomon követése az Észak-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Észak-alföldi illetve a Közép-magyarországi régióban.

Regionális Operatív Programok 2007–2013

A VÁTI Kht. 2007. évtől közreműködő szervezeti feladatokat lát el az Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programok humán infrastrukturális fejlesztéseit érintő prioritásaihoz kapcsolódóan az Észak-magyarországi, Nyugat-dunántúli, Dél-dunántúli, Dél-alföldi, Közép-dunántúli, Észak-alföldi illetve a Közép-magyarországi régióban. A prioritás keretében közoktatási, egészségügyi és szociális intézmények infrastrukturális fejlesztéseit, illetve az akadálymentesítés megoldását segítik elő az önkormányzati feladatellátás körébe tartozó intézmények esetében.

Közigazgatási Operatív Programok 2007–2013

A VÁTI Kht. közreműködő szervezeti feladatokat lát el az Elektronikus Közigazgatás és az Államreform Operatív Programokban, melyek célja a közigazgatás teljesítményének növelése az alábbi elemek segítségével: szervezet- és intézményfejlesztés, nyilvántar-tási rendszerek, adatbázisok átalakítása, elektronikus ügyintézési pontok létrehozása, intelligens állampolgári azonosító rendszer kialakítása, jogalkotás minőségének javítá-sa, emberi erőforrások fejlesztése (teljesítményelvűség, karrier-utak, elkötelezettség).

Európai Területi Együttműködési, IPA és ENPI határon átnyúló programok 2007–2013

A 2007–2013-as programozási periódusban új programokként indultak el a hazai részvé-tellel induló határ-menti, transznacionális és interregionális programok. A határ menti programok egy része a Strukturális Alapok ERFA forrásából belső határainkon, másik része pedig IPA (Instrument for Pre-Accession, Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) és ENPI (European Neighbourhood and Partnership Instrument, Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz) forrásokból külső határainkon valósul meg.

Az újonnan induló 13 program közül 6 program (SEE, HU-SK, HU-RO, HU-SRB, HU-HR, HU-RO-SK-UA) esetében kerültek Magyarországon felállításra a programmenedzs-mentért felelős egyes közös intézmények. A VÁTI Területi Együttműködési Üzletágában került kialakításra ezen programok – külföldi munkatársakat is foglalkoztató – Közös Szakmai Titkársága, a közösségi, illetve társfi nanszírozási források kifi zetéséért felelős pénzügyi átutalási egység. A programok szabályszerű végrehajtásáért felelős Irányító Hatóság (a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség) számos programszintű horizontális me-nedzsment feladatot is a VÁTI-ra delegált.

Határ menti együttműködési programok

Magyarország szomszédos országaival a 2007–2013-as periódusra vonatkozóan jel-lemzően kétoldalú határ menti együttműködési programokat dolgozott ki. A határ menti programok jellege eltérő, attól függően, hogy az unió belső, vagy külső határai mentén fekvő területeket érint. Ezek alapján megkülönböztetjük az Unió belső határa mentén

220


fekvő magyar-román, magyar-szlovák, magyar-osztrák és magyar-szlovén határ menti operatív programokat; az Előcsatlakozási Eszköz (IPA) hatálya alá tartozó országokkal készült magyar-horvát és magyar-szerb határ menti programokat; illetve a belátható időn belül az Unióhoz nem csatlakozó Ukrajnával együtt készült négyoldalú határ menti együttműködési programot (magyar-román-szlovák-ukrán). A határ menti együttműkö-désben az érintett határ menti megyék szereplői jogosultak az egyes programok priori-tásainak megfelelő együttműködésükhöz támogatásra pályázni.

Transznacionális együttműködési programok

A transznacionális projektek célja, hogy a programtér országai közösen keressenek az ország-csoport egésze vagy nagyja számára fontos problémákra megoldásokat. A pro-jektek leginkább tervezési, kutatási, szakmai együttműködési jellegűek, melyek indokolt esetben kisebb kivitelezési elemeket is magukban foglalhatnak. Magyarország a kö-vetkező transznacionális programokban vesz részt:

Délkelet-Európai Transznacionális Együttműködési Program (South-East Europe – www.southeast-europe.net)

Programtér: Nyolc EU tagország (Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes területével), Románia, Bulgária, Görögország) + nyolc nem EU tagország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Szerbia, Montenegró, Ukrajna (nem teljes területével)).

A Délkelet-Európai Program Közös Szakmai Titkársága a VÁTI keretein belül került fel-állításra.

Közép-Európai transznacionális program (Central Europe – www.central2013.eu)

Programtér: Nyolc EU tagország (Lengyelország, Németország (nem teljes területével), Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Olaszország (nem teljes te-rületével)) + Ukrajna (nem teljes területével).

Interregionális együttműködési programok

Az INTERREG IVC 2007–2013 Program célja, hogy a Strukturális Alapok felhasználá-sával kapcsolatos tapasztalatcsere támogatásával növelje az uniós források felhasz-nálásának hatékonyságát. Az együttműködések keretében a tapasztalt Strukturális Alapokat felhasználó régiók átadják tudásukat olyan régióknak, amelyek a hasonló jellegű fejlesztéseket szeretnének megvalósítani a Strukturális Alap fi nanszírozásával. A program fő célkitűzése, hogy a régiók és helyi szereplők közötti együttműködés révén elősegítse az Unió harmonikus fejlődését. A program keretében a következő prioritá-

221


sok mentén működhetnek együtt a leendő projektpartnerek, ez az innováció és tudás-

alapú gazdaság, valamint a környezetvédelem és a kockázat-megelőzés. (www.inter-reg4c.net)

Az URBACT II 2007–2013 Program legfontosabb feladata a tapasztalatok átadása a vá-rosok részére, a legjobb gyakorlat megismertetése a városfejlesztés terén, az ismere-tek „tőkésítése”, a tudás hasznosítása, és erre támaszkodóan a városi szereplők kapa-citásának fejlesztése. A program legfontosabb eleme tematikus hálózatok felállítása, ahol a városok nem földrajzi, hanem tematikus alapon szerveződnek. Az URBACT prog-ramon belül munkacsoportok is létrejönnek, melyek lazább szerveződések, meghatáro-zott időre és adott kérdéskör kidolgozására. (www.urbact.eu)

3.6.2. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.)

A Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100%-ban tartós állami tulajdonban lévő társaság, amelynek tulajdonosi jogait az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. Törvény alapján 2007. szeptember 25-től a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács gyakorolja, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. útján. Az RFH Zrt. és a hozzá tartozó cégcsoport célja, hogy elősegítse a térségi gazdaságfejlesztést, szerkezetváltást és versenyképességet. A Holding országos és regionális fejlesztési társaságai közvetlen partnerei mind az ön-kormányzatoknak, mind a vállalkozásoknak a 2007–13 közötti EU- források lehívásában: segítséget nyújtanak a projekt-generáláshoz, a pályázatok komplett elkészítéséhez, a forrásigények összeállításához, a projektek teljes körű megvalósításához, valamint a szükséges képzések lebonyolításához.

Az RFH-csoport pénzügyi szolgáltatásokkal – vállalkozás-fi nanszírozás (tőkebefektetés, hitelnyújtás, kezességvállalás, faktoring); üzletviteli-, komplex fejlesztési és pályázati ta-nácsadás; kistérségi, megyei, régiós projektek kidolgozása; hazai és EU-s fejlesztési for-rások kidolgozása; oktatás, képzés; határ menti- és INTERREG-együttműködések erősí-tése – is segíti a kis- és középvállalkozások, valamint az önkormányzatok fejlesztéseit.

A Regionális Fejlesztési Holding–csoport terméke – a kkv-pályázati támogatás-meg-előlegező kölcsön – kedvező megoldást nyújt azon a KKV-k részére, amelyek saját esz-közeikből nem tudják előfi nanszírozni támogatott fejlesztéseiket. Egy kockázati tőke (Informatikai Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.) és három fejlesztési hitelek (Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt., Régió Finansz Zrt. és Alföld Faktoring Zrt.) kihelyezésével foglalkozó társasága 3–5 éves fi nanszírozási konstrukciókkal – elsősorban magántőkét kiegészítő társfi nanszírozóként – 200 000 euró összeghatárig tőkével is részt vesznek az üzleti szempontból ígéretes projektek indításában. A Holding pénzügyi vállalkozá-sán keresztül megelőlegezi a társasági formában működő, előzetesen elismert vidék-fejlesztési (Leader) akciócsoportok, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) címbirto-kos szervezetek működési támogatásait.

222


A Regionális Fejlesztési Holding Zrt., mint holdingközpont elsősorban stratégiai irányí-tási feladatokat lát el. A stratégiában szereplő feladatokat leányvállalatain keresztül végzi. Az RFH Zrt. konstrukcióit a 4.2.3.2. fejezet ismerteti.

3.6.2.1. Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt. (IKTA)

2002 júniusában a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. megalapította az Informatikai Kockázati Tőkealapot (és Alapkezelő Zrt.-t) 3,1 milliárd forint forrásbiztosítással. A tő-kealap célja, hogy segítse az informatika és a távközlés terén tevékenykedő, induló és kezdeti fejlődési szakaszában lévő vállalkozásokat kockázati tőkebefektető tevékeny-ségével, elősegítve ezzel a hazai információs társadalom létrejöttét és az e-szektorban zajló innovációs tevékenység eredményeinek üzleti célú hasznosítását. A Tőkealap azokat a befektetéseket preferálja, amelyek a foglalkoztatás növelését, magasabb technológiai szint és know-how bevezetését és alkalmazását szolgálják, vagy további exportlehetőségeket teremtenek. Az IKTA termékeiről és 2008. évi üzleti aktivitásáról a 4.2.3.3. fejezet ad tájékoztatás.

3.7. Befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés

3.7.1. Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.)

A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht.-t 1993-ban alapította a magyar kormányzat azzal a céllal, hogy előmozdítsa a magyar exportot és segítse a befekte-tőket magyarországi projektek megvalósításában. A tulajdonosi jogokat a gazdasági tárca gyakorolja az intézmény felett. Küldetése, hogy a kis- és középvállalkozások kül-kereskedelmi tevékenységének támogatásával erősítse a magyar pozíciókat a külpia-cokon, elősegítse a befektetések megvalósulását, a tőkeexportot és importot. Az ügy-nökség 2008. január 1-jétől ITD Hungary Zrt. néven működik. A főtevékenysége tovább-ra is: a tőkebehozatal ösztönzése, ami magában foglalja a nagyberuházók által igénybe vehető egyedi kormányzati döntéseken (EKD) alapuló támogatásokat is, az üzletfejlesz-tés, kereskedelemfejlesztés, a magyar vállalkozások nemzetköziesedésének elősegíté-se, a beszállítói tevékenység támogatása, az Enterprise Europe Network működtetése. Feladatait rendezvényein (üzletember-találkozók, konferenciák, tanulmányutak stb.), egyéni konzultációin és kiadványain keresztül teljesíti.

Az ITD Hungary feladatainak elvégzését a belföldön működő regionális irodahálózata (15 belföldi iroda), határontúli irodái, szerződéses képviseletek és a 43 országban mű-ködő 55 képviseletből álló külgazdasági szakdiplomata hálózat segíti.

223


Befektetésösztönzési tevékenység

2007 márciusától az ITD Hungary-hoz a gazdasági tárcától került a kiemelt beruházá-sokhoz kínált támogatásokat kezelő rendszer egésze, az úgynevezett egyedi kormány-döntéssel odaítélt támogatások szisztémája (EKD).

A szolgáltatás-csomag az alábbi elemeket foglalja magában a legalább 10 millió euró értékű projektekhez:

• egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás (EKD)• fejlesztési adókedvezmény• képzési támogatás• munkahely-teremtési támogatás• az Európai Unió által társfi nanszírozott pályázati lehetőségek•

Egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás (EKD)

A támogatás odaítélésekor az alábbi feltételeket veszik fi gyelembe:

Támogatás nyújtója: Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium az ITD Hungary Zrt. közreműködésével.

Támogatás mértéke: A kormány döntése alapján.

A beruházás bejelentése az ITD Hungary-nál történik. A támogatási ajánlat elfogadását követően a Gazdasági Kabinet döntést hoz a támogatás mértékéről; a befektető és az ITD Hungary véglegesítik a támogatási szerződést, majd a Kormány felhatalmazása alapján a befektető és a gazdasági miniszter aláírják a támogatási szerződést; a be-ruházás megvalósulása, a támogatás folyósítása (benyújtott számlák alapján, utólag); monitoring periódus a szerződésben vállalt kötelezettségek ellenőrzésére. (5 éven ke-resztül – kis- és középvállalkozás esetében 3 éven keresztül).

Beruházási érték: • Feldolgozóipari-, K+F beruházások, regionális szolgáltatóközpont, logisztikai

központ esetén legalább 10 millió euró (kb. 2,5 milliárd forint),• Turisztikai beruházások esetén legalább 50 millió euró (kb. 12,5 milliárd forint), • Amennyiben egy 10–25 millió euró (kb. 2,5–6,25 milliárd forint) értékű beruhá-

zás jogosult az Európai Uniós társfi nanszírozással működő pályázatokra, az EKD-t ezen tenderek helyettesítik.

224


Támogatható beruházások

Beruházási érték Beruházás tárgyaTeremtett munkahelyek száma

Nem kedvezménye-zett régiókban

Kedvezményezett régiókban*

> 50 millió euró(12,5 Mrd Ft)

Turisztikai, feldolgozóipari beruházás, regionális szol-gáltató központ létesítése

100 50

10–50 millió euró között (2,5–6,25 Mrd Ft)

Feldolgozóipari beruházás, regionális szolgáltató köz-pont létesítése

50 25

> 10 millió euró(2,5 Mrd Ft)

Logisztikai központ, K+F beruházás 10 10

* Kedvezményezett régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl terve-zési-statisztikai régió

Az egyedi kormánydöntésen (EKD) alapuló támogatási rendszerben 2008 folyamán 20 beruházóval jött létre támogatási szerződés. E beruházások összértéke 541,235 milliárd forint, általuk 7 229 új munkahely létesül. A 2008-ban megkötött támogatási szerződé-sek alapján megvalósuló projekteket és az általuk generált új munkahelyek számát az alábbi táblázat szemlélteti.

Az NFGM és az ITD Hungary közvetítésével betelepedett központok (2008)

VállalatA beruházás értéke,

ezer Ft

A munkahelyek

számaHelyszíne

AHI Roofi ng 4 061 678,00 106 VárpalotaApollo Tyres Kft. 44 091 000,00 900 GyöngyösBritish Telecom 7 833 000,00 600 BudapestF Segura Hungária Ipari és Kereskedelmi Kft. 2 729 525,80 75 Szolnok

Flextronics International Kft. 6 893 000,00 750 SárvárGEDIA Hungary Kft. 6 025 253,80 103 TataJász-Plasztik Kft. 8 606 600,00 155 JászberényKNORR-BREMSE Vasúti Jármű Rendszerek Hungária Kft. 10 383 400,00 130 Budapest

Linamar Hungary Autóipari és Gépgyártó Nyrt. 4 893 800,00 184 Orosháza

Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 183 421 700,00 2 500 Kecskemét

NOSTRA Cement Gyártó és Kereskedelmi Kft. (Strabag) 46 603 000,00 125 Királyegyháza

Richter Gedeon Nyrt. 15 200 000,00 110 DebrecenRigips Kft. 7 507 500,00 65 HalmajugraSaufl on CL Kft. 2 745 000,00 161 Gyál

225


Stadler Szolnok Vasúti Járműgyártó Kft. 5 089 000,00 200 Szolnok

Swedwood Sopron Bútor Kft. 5 414 000,00 70 SopronTEVA Gyógyszergyár Zrt. 14 832 000,00 309 DebrecenZF Hungária Kft. 7 701 600,00 156 EgerZF Lenksysteme Kft. 3 112 380,00 180 EgerProjekt A 154 092 020,00 150 Nyugat-DunántúlÖsszesen 541 235 457,60 7229

Forrás: ITD Hungary Zrt.; 2009.

Az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatás fi nanszírozási forrása a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kezelésében lévő Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat, amelynek költségvetési támogatása 2008-ban 35 milliárd forintot tett ki.

Fejlesztési adókedvezmények

Támogatás nyújtója: PénzügyminisztériumTámogatás mértéke: A beruházó mentesül a társasági adó 80%-a alól a beruhá-

zás befejezését követő 10 évben.Bejelentés, kérelem benyújtása: Jelenértéken 100 millió euró (25 milliárd Ft) beruhá-

zási érték alatt bejelentőlapot szükséges benyújtani a Pénzügyminisztérium részére. A kedvezmény a bejelen-tést követően automatikusan jár.

Jelenértéken 100 millió euró beruházási érték felett kérelem benyújtása szükséges, melynek tárgyában a Pénzügyminisztérium határozatot hoz. A kérelem kitöltéséhez az ITD Hungary segítséget nyújt.

Beruházási érték és létesített munkahelyek száma

A) A beruházás volumene jelenértéken leg-alább 3 milliárd forint (kb. 12 millió euró) és

minimum 150 főnek teremt új munkahelyet, vagya bérköltség-növekmény eléri a minimálbér 600-szorosát (40 millió Ft, kb. 160 ezer euró)

B) Kedvezményezett települési önkormányzat* területén történő megvalósítás esetén a beruházás volumene jelenértéken leg-alább 1 milliárd forint (4 millió euró) és

minimum 75 főnek teremt új munkahelyet, vagya bérköltség-növekmény eléri a minimálbér 300-szorosát (20 millió Ft, kb. 80 ezer euró)

Forrás: ITD Hungary Zrt.; 2008. * Kedvezményezett települési önkormányzatok: Észak-magyarországi, Észak-alföldi, Dél-alföld és Dél- dunántúli régió

226


Képzési Támogatás

Támogatás nyújtója: Szociális és Munkaügyi MinisztériumA támogatás kedvezményezettje: az EKD nyertese. (A támogatás igénylését az ITD

Hungary kezdeményezi a Szociális és Munkaügyi Minisztériumnál, melyet a beruházó megerősít egy, a szociális és munkaügyi miniszterhez írt levéllel).

Támogatás mértéke: kis- és középvállalatok, illetve a nagyvállalatok ese-tén a projekthez kapcsolódó elszámolható képzési költségek legfeljebb:

Kis- és középvállalkozások

Nagy-vállalatok

Általános (OKJ-s, vagy akkreditált) képzés esetén 70%-a 50%-aSpeciális (kizárólag a szóban forgó vállalatnál el-ismert) képzés 35%-a 25%-a

Hátrányos helyzetűek képzése esetén a számukkal arányosan +10% +10%

Budapest és Pest megyén kívül* +10% +10%Budapesten és Pest megyében +5% +5%

* Kedvezményezett területek: Budapest és Pest megyén kívül

Munkahely-teremtési támogatás

A munkahely-teremtési támogatásban az a beruházás részesül, amely• egyedi kormánydöntéssel megítélt közvetlen támogatásban részesül;• hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településen való-

sul meg;• legalább 500 – leghátrányosabb helyzetű kistérségben, településen legalább

200 – új munkahelyet teremt;• az új munkahelyekre felvett létszám legalább 50%-a – leghátrányosabb hely-

zetű kistérség, település esetén legalább 30%-a – regisztrált álláskereső.

A támogatási folyamatot az ITD Hungary koordinálja. A támogatásra való jogosultság megvizsgálását követően a befektető – az egyedi kormánydöntéssel megítélt közvet-len támogatással együtt – visszaigazolást kap a gazdasági minisztertől. A befektető és a szociális és munkaügyi miniszter aláírják a munkahelyteremtő támogatásra vonatko-zó külön támogatási szerződést. A támogatás kifi zetésére a befektető a regionális mun-kaügyi központtal hatósági szerződést köt. A támogatás folyósítása benyújtott számlák alapján utólagosan történik. Monitoring periódus: 5, kis- és középvállalkozások eseté-ben 3 éven keresztül. Támogatás mértéke egy beruházási projekthez: 500 főt elérő létszámfelvétel esetén 260 millió Ft (kb. 1,04 millió euró),300 főt elérő létszámfelvétel esetén 160 millió Ft (kb. 0,64 millió euró),

227


200 főt elérő létszámfelvétel esetén 80 millió Ft (kb. 0,32 millió euró).

Az ITD Hungary befektetésösztönzési tevékenységének 2008. évi főbb eredményei

Befektetési projektek kezelése

Az ITD Hungary menedzselésében 2008-ban 30 pozitív befektetői döntés született 1,535 milliárd Euró (471,3 milliárd forint) értékben, 8 094 munkahelyet teremtve. A Társaság 2008. év folyamán 564 befektetési megkeresést kezelt, összesen 290 befektetési pro-jekttel foglalkozott. Ezek tervezett beruházási összértéke meghaladja a 12,2 milliárd Eurót (3 745 milliárd Ft), és a beruházásokkal érintett tervezett munkahelyek száma több mint 66 000 fő.

A Befektetésösztönzési Igazgatóság által kezelt projektek tekintetében a tradicionális szektorok közül továbbra is a járműiparból, ezen belül pedig az autóiparból származott a legtöbb megkeresés, valamint jelentős az egyéb gépipari projektek száma is.

Pozitív beruházói döntések az ITD Hungary közreműködésével 2003–2008 között

ÉvTervezett beruházási érték,

millió euró

Tervezett foglalkoztatotti

létszám, fő

Projektek száma,

db

2003 696 11 805 532004 727 6 380 642005 1 282 7 400 572006 1 429 14 560 722007 1 654 10 300 552008 1 535 8 094 30

Forrás: ITD Hungary Zrt.; 2009. április

Egyablakos ügyintézés – Implementáció

Az ITD Hungary „egyablakos” befektetési projektmenedzsment tevékenységének részeként bevezette az „implementációs szolgáltatás” csomagot, amelynek célja a Magyarországon beruházást megvalósító külföldi cégek segítése a beruházás meg-valósítása során – így pl. az engedélyezési folyamatok gyorsításával. E folyamat során az ITD-H Befektetésösztönzési Igazgatósága 2008-ban 35 vállalat számára végzett 170 alkalommal minőségi, támogató, a piaci szereplők által nem megvalósított, illetve nem megvalósítható szolgáltatást különböző implementációs területeken.

Aftercare tevékenység

Az ITD Hungary központi és regionális aftercare tevékenysége nyomán a 2008-as év so-rán 83 esemény valósult meg, amelynek keretében mintegy 135 vállalatot vont be az ITD az aftercare programba. A Befektetésösztönzési Igazgatóság aftercare tevékenysége eredményeként közel 20 újra-befektetési szándékot azonosított, amelyeket folyamatos

228


utógondozásban részesít a minél nagyobb arányú magyarországi megvalósulás érde-kében.

Szakmai programok, rendezvények szervezése

A Befektetésösztönzési Igazgatóság 2008-ban 4 befektetési, ingatlanfejlesztési kiállítá-si részvételt szervezett, ahol az ipari parkok, ipari ingatlanok, befektetési projektek, re-gionális fejlesztési projektek promócióját végezte, illetve általános információt nyújtott a befektetésösztönzéshez kapcsolódó kérdésekben.

A 2008-as év során 17 helyszínen szervezett az Igazgatóság a Külgazdasági Szakdiplomatákkal együttműködésben általános, a magyarországi befektetési környe-zetet bemutató, image építő szemináriumot.

Az Igazgatóság CityInvest városbemutató rendezvénysorozata 2 programmal folytató-dott 2008-ban.

További tevékenységek a befektetésösztönzésben

• Magyar Befektetési Projektek kezelése• A Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati rendszer fejlesztése• Munkahelymegőrző támogatási program kidolgozásában való részvétel• K+F technology mapping• Telephely-adatbázis• Befektetőbarát Településekért Program• „Félfordulat Program” támogatási stratégia: A világgazdasági válság hatá-

sainak mérséklése céljából a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium támogatáspolitikájának ideiglenes változtatásáról döntött. A módosítás lénye-ge, hogy a magas hozzáadott értékű beruházások kiemelt ösztönzése mellett a kevésbé fejlett technológiát, illetve iparágat képviselő, ám munka-intenzív és hátrányos helyzetű régiókban megvalósuló beruházások Magyarországra telepítése kiemelt hangsúlyt kap.

Üzletfejlesztési tevékenység

Az ITD Hungary Zrt. az alábbi üzletfejlesztésre, kereskedelemfejlesztésre irányuló szol-gáltatásokkal áll a vállalkozások rendelkezésére:

• export lehetőségek felkutatása és közvetítése magyar vállalatok számára;• hazai vállalatok nemzetközi kiállításokon, vásárokon való megjelenésének tá-

mogatása;• segítségnyújtás a külföldi vállalatalapításban;• üzleti partnerkeresés és -közvetítés;• tájékoztatás, tanácsadás külkereskedelem-technikai, vámügyi, jogi, adózási,

valamint a különféle állami támogatási rendszerekkel kapcsolatos kérdések-ben;

229


• regionális, vállalati és projekt-specifi kus adatbázisok működtetése;• kereskedelemfejlesztési pályázati rendszer működtetése.

Az ITD Hungary Üzletfejlesztési Igazgatósága 2008-ban kezdte el működtetni az ágazati alapú ügyfélmenedzsment programját. A program által megcélzott célcsoport a 30 millió forintnál nagyobb export árbevétellel rendelkező magyar kis- és közepes vállalkozások köre, mintegy 2 500 cég. Az ágazati ügyfélmenedzserek a vállalkozásoknál személyes látogatást tesznek, a jelenlegi és lehetséges exportpiacok, exportképes termékek és szolgáltatások teljes feltérképezése érdekében. Az ágazati ügyfélmenedzsment program legfontosabb eredményei: 1 078 regisztrált vállalkozás, 803 céglátogatás (az ügyfelek 2/3-ánál ügyfélfejlesztési terv elkészülte), közel 90 szakmai program megvalósítása.

Az „ITD befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési tanácsadás” célelőirányzat felhasználásának és kezelésének szabályozásáról szóló 29/2005.(V.5.) és annak módo-sításáról szóló 47/2006.(VII.21.) GKM-rendelet alapján az ITD kereskedelem-fejlesztési pályázatot ír ki, amelynek rendelkezésre álló összege 2008-ban 650 millió forint volt. (Pótlólagos forrásbevonásnak köszönhetően 2008. december 30-án az eredetileg meg-állapított 650 millió forintot kiegészítve, további 220 millió forint pályázati keretösszeg erejéig a 2008. évi pályázat újra meghirdetésre került, melynek keretében 2009. I. félévi akciók megvalósítására pályázhattak a cégek.)

A Kereskedelemfejlesztési pályázat, illetve a Kollektív magyar kiállítási programok a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességének javítását, külpiaci értéke-sítését kívánja elősegíteni. (Az éves jelentés szerkezetére való tekintettel a feltételeket, illetve eredményeket részletesebben a 4.1.2.3. fejezet ismerteti.)

A magyar tőkekivitel támogatása érdekében az ITD Hungary az alábbi szolgáltatásokat kínálja:

• külpiaci információk nyújtása a szomszédos, illetve más országokba irányuló tőkebefektetési lehetőségekről;

• üzletember-találkozók szervezése a közvetlen informálódás és kapcsolatfel-vétel érdekében.

Az ITD Hungary térítéses szolgáltatásai

A térítéses szolgáltatások bevezetésével az alapszolgáltatásokon túlmenő, egyedi, cégre szabott, konkrét üzletfejlesztési csomagokat kínál testreszabott szolgáltatásokat igénylő partnerei számára.

– 1. sz. csomag: Export céljából üzleti partner keresése külföldön magyar cég

számára

– 2. sz. csomag: Egyéni vállalati tárgyalások szervezése külpiacokon, magyar

cégek számára

– 3. sz. csomag: Ágazati üzletember találkozó külpiacon

– 4. sz. csomag: Egyedi szakmai fórum szervezése külpiacon

230


A szolgáltatásokat az alábbi országokban nyújtják: Ausztria, Németország, Olaszország, Nagy- Britannia, Románia.

– 5. sz. csomag: Tőkekihelyezés támogatása

A szolgáltatás tartalmazza a befektetési célországban az akvizíciós célpont kere-sését, ami magában foglalja az adott cég számára az általa megjelölt érdeklődési körben a privatizációs tenderek fi gyelését, illetve a megadott szempontok szerinti felvásárlásra (vagy részesedés szerzésre) javasolt cégek kiválasztását.A szolgáltatást az alábbi országokban nyújtják: Szerbia, Románia, Szlovákia, Bulgária, Horvátország.

Beszállítói tevékenység támogatása

A GKM által 2005-ben kidolgozott Beszállítói Program működtetésével kapcsolatos koordinációs, szervezési, kapcsolattartási feladatokat 2006-tól az ITD Hungary Zrt. lát-ja el. A Beszállítói Program három modulra épül, ezek a fi nanszírozási, a hálózatépítési, a szolgáltatási modulok.Az ITD Hungary szerepe a Beszállítói Program megvalósításában:

• koncepcionális (policy jellegű) feladatok ellátása;• a Program működtetésének és továbbfejlesztésének szakmai felügyelete;• a Beszállítói Fórum működtetésével kapcsolatos feladatok;• ellátja a Program szolgáltatási és hálózatépítési moduljainak működésével

kapcsolatos feladatokat (adatbank, tanácsadás, rendezvények szervezése; beszállítók képzése, felkészítése, kompetencia központ, beszállítói e-market; kapcsolattartás, hálózatépítési projektek, mentor program);

• elvégzi a Program népszerűsítésével összefüggő feladatokat.

A tőkekihelyezés támogatása az ITD Hungary tevékenységében 2008-ban

Az ITD Hungary üzletfejlesztési tevékenységén belül a korábbiaknál nagyobb fi -gyelmet szentelt a magyar cégek tőkekihelyezésének támogatására. Az év során az Üzletfejlesztési Igazgatóság 17 önálló, illetve kiállításhoz kapcsolódó tőkekiviteli ren-dezvény szervezésében és megvalósításában vett részt itthon és külföldön. A sikeres tőkekivitelt támogató tevékenység szoros együttműködést igényel az ITD és a célor-szágokban dolgozó KGSZ (külgazdasági szakdiplomata hálózat) munkatársak és a határ menti ITD irodák (6 erdélyi és 2 vajdasági) között. A magyar cégek tőkekihelyezéseinek értéke az MNB statisztikák szerint 2008 I-III. negyedévében közel 2 Mrd Euróval emel-kedett a megelőző évhez viszonyítva. A tőkeexportban szerepet vállaló pénzintézetek-kel (MFB, Eximbank, Mehib) szoros kapcsolatot épített ki az ITD Hungary, de keresi a kereskedelmi bankok által nyújtott lehetőségeket is, mivel többen közülük sok régió-beli országban jelen vannak.

231

3.8. Innovációt, kutatás-fejlesztést támogató intézmények

3.7.1.1. Enterprise Europe Network

2008-ban kezdte meg működését az Enterprise Europe Network, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által támogatott egyetlen vállalkozásfejleszté-si hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. A hálózat magyarországi koordinációját az Enterprise Europe Network ITD Hungary-nél működő budapesti irodája végzi. Az új hálózat a korábbi, szintén a Bizottság által támogatott Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött lét-re. Az Enterprise Europe Network hálózatot 500 szervezet alkotja, az egyes országok-ban működő kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológiai központok hálózatának 4 000 szakértője áll a vállalkozások rendelkezésé-re az Európai Unió tagállamain túl, összesen 45 országban.

Tevékenységének fő területei:• KKV-k üzletfejlesztési törekvéseinek támogatása - alapvetően az uniós piacra

lépést elősegítve;• KKV-k közötti technológia-transzfer ösztönzése, innováció elősegítése;• az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való minél hatékonyabb kkv-részvé-

tel biztosítása.

Az ITD Hungary keretein belül működő Enterprise Europe Network kis- és közepes vál-lalkozásokat támogató tevékenységének 3 fő súlypontja van:1) a klasszikus információs, tanácsadás jellegű tevékenység;2) a kiemelt területekhez kapcsolódó belföldi programok;3) az uniós támogatással megvalósuló nemzetközi projektek (legtöbbször a vállalkozá-

sok külpiacra jutását segítő nemzetközi üzletember-találkozók).

Magyarországon a hálózatnak kilenc szervezet a tagja, 11 irodában várja az érdeklődő vállalkozásokat.


A tudomány-, technológia- és innováció-politika széttagolt kormányzati irányításának megszüntetése érdekében 2008 májusában a kormány a 103/2008. (IV.29) Korm. ren-delettel létrehozta a kutatásfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszteri posztot48. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a kormányüléseken, valamint a Fejlesztéspolitikai-, és a Gazdasági Kabinet ülésein képviseli a szakterületet érintő célok megvalósulását. Ebből kifolyólag 1033/2003. (IV.18.) Korm. határozat hatályon

48 A 2009. áprilisi kormány-átalakítás során a kutatás-fejlesztési tárca nélküli miniszteri poszt megszűnt, feladatkörét a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter látja el.

232


kívüli helyezésével a Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium, illetve a Tudomány- és Technológiapolitikai, Versenyképességi Tanácsadó Testület (4T) megszűnt.

A kutatás-fejlesztési források tekintetében a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter 2009 áprilisáig közvetlenül látta el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felügyeletét. A Kutatási és Technológiai Innovációs Tanácsról szóló 255/2003. (XII.24.) Korm. rendelet módosításra került, amelynek alapján – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC törvényben rögzített feladatok meghagyásá-val – továbbra is a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács jogkörében marad az Alap tervezésének és felhasználásának véleményezése. Ugyanakkor a Tanács a mi-niszter munkáját segítő és a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) mellett működő tanácsadó testület. A kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter fel-ügyelte a Magyar Szabadalmi Hivatalt, felügyelte és irányította a Nemzeti Kutatási és

Technológiai Hivatalt.

A régiók versenyképességének növelésében és felzárkóztatásában jelentős szerepe van az NKTH által 2004-ben létrehozott Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) há-lózatának.

A MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. a Magyar Fejlesztési Bank Támogatás-közvetítési Igazgatósága, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., az IT Információs Társadalom Kht. és részben a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) integrálásával jött létre.

Kutatás-fejlesztési Forráskoordinációs Tárcaközi Munkacsoport (FTM) feladata, hogy összehangolja a tudományos kutatás, a kutatás-fejlesztés és a technológia innováció ösztönzésére rendelkezésre álló hazai és Európai Uniós forrásokat, valamint, hogy köz-reműködjön a szakterület különböző pályázati rendszerei hatékonyságának növelésé-ben, egységesítésében és erre vonatkozóan javaslatokat tegyen az érintett miniszterek részére.

Magyar Innovációs Fórum (MIF) társadalmi egyeztetést lefolytató, véleményező testü-let, amely a szakmai érdekképviseletek és a kormányzati szervek közötti együttműkö-dés és a társadalmi egyeztetés erősítése érdekében jött létre. Feladatkörében eljárva, véleményt nyilvánít a TTI területet érintő stratégiai kérdésekben, másrészt fi gyelemmel kíséri a kormány által elfogadott TTI stratégia és intézkedési terv társadalmi hasznosu-lását és erre vonatkozóan javaslatokat tesz a miniszter részére. A MIF tagjai a szakmai érdekképviseletek képviselői közül kerülnek felkérésre.

Magyar Innovációs Tanács (MIT) szakmai tanácsadó- és döntés-előkészítő testület. Feladata egyrészt, hogy fi gyelemmel kísérje a globális és a hazai TTI fejlődési irányokat és ezek alapján javaslatokat tegyen a miniszter részére a magyar szakpolitika stratégiai irányaira, másrészt, hogy fi gyelemmel kísérje a kormány által elfogadott TTI stratégia

233


Ors

zág

gyű

lés

Ok

tatá

si é

s tu

do

má

nyo

s b

izo

ttsá

g

Ku

tatá

si é

s in

no

vác

iós

ese

ti b

izo

ttsá

g

Ga

zda

ság

po

liti

ka

i

Ka

bin

et

Fejl

esz

tésp

oli

tik

ai

Ka

bin

et

Társ

ad

alo

mp

oli

tik

ai

Ka

bin

et

Ko

rmá

ny

Min

iszt

éri

um

ok

Ne

mze

ti F

ejl

esz

tési

és

Ga

zda

ság

i M

inis

zté

rim

Ma

gya

r

Tud

om

án

yos

Ak

ad

ém

ia (

MTA

)

Ma

gya

r

Sza

ba

da

lmi

Hiv

ata

l

Ne

mze

ti

Fejl

esz

tési

Üg

ynö

ksé

g (

IH-k

)

Ne

mze

ti K

uta

tási

és

Tec

hn

oló

gia

i H

iva

tal

(NK

TH

)

Ma

gya

r In

no

vác

iós

Fóru

m

OT

KA

Iro

da

Re

gio

ná

lis

Fejl

esz

tési

Üg

ynö

ksé

ge

kTé

T A

lap

ítvá

ny

Ma

gya

r G

azd

asá

gfe

jle

szté

si Z

rt.

(MA

G Z

rt.)

Re

gio

ná

lis

Inn

ová

ció

sÜ

gyn

ök

ség

ek

Ku

tatá

si é

s Te

ch

no

lóg

iai

Inn

ová

ció

s Ta

ná

cs

(Ku

TIT

)

Ors

zág

os

Tud

om

án

yos

Ku

tatá

si A

lap

pro

gra

mo

k(O

TK

A)

Ku

tatá

si é

s Te

ch

no

lóg

iai

In

no

vác

iós

Ala

p(K

TIA

)

ÚM

FT (

GO

P, T

ÁM

OP,

TIO

P,R

OP

) fo

rrá

sai

Forr

ásk

ord

iná

ció

s

mu

nk

ac

sop

ort

Ma

gya

r In

no

vác

iós

Tan

ác

s

Ku

tatá

s-fe

jle

szté

sért

fe

lelő

s

tárc

a n

élk

üli

min

iszt

er

Az a

lább

i ábr

a is

mer

teti

a m

agya

r inn

ovác

iós

rend

szer

200

8. é

vi fe

lépí

tésé

t.

234


és intézkedési terv társadalmi hasznosulását, végül, hogy véleményezze a szakterüle-tet érintő kormányzati intézkedések tervezeteit. A MIT tagjainak száma 8 fő.

A kutatás-fejlesztés és innováció területén zajló főbb változásokat és azok hatását a kkv-szektorra az 1.3.2.8. fejezet is ismerteti.

3.8.1. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

A 2004 januárjától működő Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (Hivatal) teljes jog-körrel rendelkező, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amely felett az irányítási jogkört 2009 áprilisáig a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter gyakorolta.

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalról szóló 277/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szerint a Hivatal feladatkörébe tartozik a tudomány-, technológia- és innováció-politika kidolgozásában és megvalósításában való közreműködés, valamint az érvényesülésé-hez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása; jogszabá-lyok koncepciójának előkészítésében való részvétel; a tudomány-, technológia- és in-nováció-politika területén folyó nemzetközi, illetve európai integrációs együttműködés szakmai feladatainak ellátása.

Az NKTH részt vett Magyarország tudomány-, technológia- és innováció-politikájának kidolgozásában.

Az NKTH támogatja az új tudományos eredmények és új technológiák létrehozását, el-terjesztését és hasznosítását, kezeli a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (KTI Alap; (ld. 4.1.3. fejezet)). A Hivatal a pályázati programok lebonyolításába akkreditált köz-reműködő szervezeteket vont be. A közreműködő szervezetek a 133/2004. (IV. 29.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokat láthatják el, amely feladatok átadásáról a Hivatal és a közreműködő szervezet szerződésben állapodik meg. A kormány az Alap pályázatai-nak kezelésében közreműködő szervezetként az alábbi szervezeteket jelölte ki: a) MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.; b) Tudományos és Technológiai Alapítvány; c) Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok Iroda d) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. e) Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. f) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. g) Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. h) Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. i) Pro-Régió Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Ügynökség

Kht. j) Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.

235


Az NKTH stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez 2008-ban az alábbi négy fő témakör sze-rint alakította ki pályázati program portfólióját:

– Tudásbázis Erősítése; – Nemzeti Technológiai Program; – Nemzeti Tudásközpont Program; – Nemzetközi Együttműködések.

A vállalkozásokat érintő K+F és innovációs pályázatokat és programokat a 4.1.3. és a 4.2.4.8. fejezet taglalja.

3.8.2. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH)

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) a szellemi tulajdon védelméért felelős kormány-hivatal, amelynek jogállását, gazdálkodását, feladat- és hatáskörét a találmányok sza-badalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szabályozza. A hivatal feladat- és hatáskörébe tartozik: a) az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása; b) a szerzői és a szerzői joghoz kapcsolódó jogokkal összefüggő egyes feladatok

ellátása; c) az állami dokumentációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon terüle-

tén; d) a szellemi tulajdon védelmét szabályozó jogszabályok előkészítésében való rész-

vétel; e) a szellemi tulajdon védelmére irányuló kormányzati stratégia kidolgozása és ér-

vényesítése, az ehhez szükséges állami intézkedések kezdeményezése, illetve végrehajtása;

f) a szellemi tulajdon területén folyó nemzetközi, illetve európai együttműködés szakmai feladatainak ellátása.

A 2007–2010 közötti időszakra vonatkozó középtávú intézményi stratégia szerint a Magyar Szabadalmi Hivatal küldetése, hogy a szellemi tulajdon védelmének kor-mányzati központjaként és szolgáltatásokat nyújtó hatóságaként működtesse és fej-lessze a tudásalapú, innovatív és versenyképes gazdaság fejlődéséhez szükséges iparjogvédelmi és szerzői jogi rendszert. A dokumentum négy stratégiai pillért jelölt ki, amelyek: 1. megújuló hatósági szerepkör; 2. ügyfélbarát szabályozás és sikeres szak-diplomácia; 3. innovációtámogatás; 4. hatékony hivatali működésfejlesztés.http://www.mszh.hu/hivatalrol/strategia/MSZH_strategia_2007–2010.pdf]

A kormány középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai (TTI-) stratégi-ájának és a stratégia megvalósítását szolgáló intézkedési tervnek is része a szellemi tulajdon védelme. A stratégiában megfogalmazott szellemitulajdon-védelmi feladatok teljesítéseként a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) – a hivatal szakmai támogatásával – a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére 2008. márciusban folyamatos beadás mellett meghirdette a „Magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi

236


oltalmának megszerzése” című pályázatot 200 millió Ft keretösszeggel, amelyet a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács júniusi ülése kiterjesztett a belföldi ol-talmak támogatására is.

Az NKTH-val kötött szerződés aláírásával tovább folytatódott a nemzetközi elisme-rést szerzett VIVACE program, VIVACE+ program néven, új partnerek, így az ITDH, az INNOSTART, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bevonásával. A program keretében működik az országos ipar-jogvédelmi információs hálózat, amely szellemitulajdon-védelmi információkkal, tájé-koztatókkal áll a vállalkozók, feltalálók, oktatók, hallgatók rendelkezésére. http://www.mszh.hu/ugyfel/ip_halozat/

Az iparjogvédelmi tevékenység fontosabb adatai 2004–2008 között

2004 2005 2006 2007 2008

Magyarországot célzó iparjogvédelmi kérelmekNemzeti úton benyújtott szabadalom 2 657 1 275 924 791 772

Ebből: Hazai bejelentők által benyúj-tott szabadalom 738 699 715 686 682

Európai szabadalom magyarországi hatályosítása 18 169 973 1 648 2211

Nemzeti úton benyújtott formatervezési minta 371 262 260 209 299

Ebből: Hazai bejelentők által benyújtott formatervezésimintaoltalmi bejelentés

273 250 241 199 295

Minták száma 1 290 961 730 755 899

Ebből: Hazai minták száma 915 925 698 694 743

Közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentés 14 048 16 817 16 603 18 321 18 751

Minták száma 53 892 63 657 64 530 69 995 72 750

Nemzetközi formatervezésiminta-bejelentés 301 353 371 301 144

Minták száma 1 388 1 170 1 522 1 267 547

Nemzeti úton benyújtott használati minta 296 268 285 221 221

Ebből: Hazai bejelentők által benyújtott használati minta 280 243 254 191 198

Nemzeti úton benyújtott védjegy 5 119 4 174 4 237 4 246 3 843

Ebből: Hazai bejelentők által benyújtott védjegy 4 293 3 515 3 490 3615 3 291

237


2004 2005 2006 2007 2008

Nemzetközi védjegybejelentés 6 664 5 897 5 123 4 568 4 132

Közösségi védjegybejelentés 59 804 65 358 77 880 88 339 87 327

Magyar bejelentők külföldi bejelentései

Európai szabadalmi bejelentés 91 81 93 97 107

Nemzetközi szabadalmi (PCT-) bejelentés 136 158 146 165 173

Közösségi védjegybejelentés 115 164 204 258 277

Közösségi mintaoltalmi bejelentések-ben foglalt minták 92 187 111 148 174

Nemzetközi védjegybejelentés 491 203 252 438 168

Forrás: MSZH éves jelentés 2008

A külföldi bejelentők Magyarországra irányuló iparjogvédelmi aktivitásának muta-tói a magyar gazdaság és piac iránti nemzetközi érdeklődésről adnak számot, vala-mint a magyar gazdaság európai integrációjának jelzőkövei. Több mint 23 ezer volt az Európai Szabadalmi Hivatal által HU-megjelöléssel megadott európai szabadalmak száma 2008-ban, és az MSZH 2211 megadott európai szabadalom magyarországi hatá-lyosítása iránti kérelmet fogadott. Hazánkra is kiterjedő hatállyal 2008-ban több mint 87 ezer közösségi védjegybejelentést és 72 ezer közösségi formatervezésiminta-oltalmi bejelentést nyújtottak be a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnál (BPHH).

A hazai bejelentők szabadalmi bejelentéseinek a száma évek óta 700 körül állandósult. A gazdasági konjunktúrára visszavezethetően a hazai bejelentők védjegybejelentései-nek száma mintegy 9%-kal visszaesett, 48%-kal emelkedett viszont a hazai bejelentők formatervezésiminta-oltalmi bejelentéseinek a száma. A hazai bejelentők külföldi beje-lentéseinek száma ugyan változatlanul rendkívül alacsony volumenű volt, de mind nem-zetközi (PCT-) szabadalmi aktivitásuk (173), mind európai szabadalmi aktivitásuk (107), mind közösségi védjegy- és mintaoltalmi bejelentési aktivitásuk (277, illetve 174) tekin-tetében növekedés volt regisztrálható, amelynek üteme az európai élvonalba tartozik.

3.8.3. Ipari parkok

Az ipari parkok intézményesített fejlesztése Magyarországon az előkészítő mun-kák támogatásával 1996-ban indult, majd 1997-ben volt lehetőség első alkalommal az „Ipari Park” cím elnyerésére. „Az Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működéséről a 186/2005.(IX.13.) Korm. rendelet rendelkezik. A ren-delet értelmező rendelkezései szerint az ipari parkok: legalább 20 hektár alapterüle-tű, infrastruktúrával ellátott, termelő és szolgáltató tevékenységnek helyet adó, „Ipari Park” címmel rendelkező terület.

238


Az „Ipari Park” cím elnyeréséről szóló IPC-2008 kódjelű pályázatról a 4.2.4.7. fejezet ad részletes tájékoztatást. 2008-ban az ipari parkok száma 8 új parkkal gyarapodott.

3.1. táblázat: Az „Ipari Park” program fontosabb adatai (1999–2008)

(naptári évek szerint kerekített adatok)

Jellemzők 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Az ipari par-

kok száma

(db)

112 133 146 160 165 165 179 179 198 206

Területe, ha 6 800 7 640 8 100 8 800 9 050 8 738 9 847 9 888 11 530 12 323Betelepí/

tettség (%)34,5 32,9 38,4 40,1 42,7 48,0 48,5 53,0 52,6 56,3

Vállalkozások

száma (db)980 1 495 1 760 2 152 2 450 2 467 2 989 3 184 3 585 4 051

Létszám

(ezer fő)82 110 115 128 139 139 171 186 199 207

Vállalkozások

beruházásai,

(milliárd Ft)

427 662 1 003 1 264 1 256 1 463 1 650 1 987 2 221 2 474

Vállalkozások

árbevétele,

(milliárd Ft)

1 651 2 665 3 294 3 483 3 430 4 623 5 433 7 553 8 449 8 947

Vállalkozások

exportja

(milliárd Ft)

1 281 2 211 2 560 2 596 2 270 3 369 3 480 4 888 5 440 4 921

Export aránya

(%)78 83 78 75 66 73 64 65 64 55

Forrás: NFGM

2007. március 1. óta az ITD Hungary kapott megbízást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumtól az Ipari Park Befektetési Adatbázis (IPBA) karbantartásá-ra, folyamatos fejlesztésére. Jelenleg 600-ra tehető az ITD Hungary adatbázisában re-gisztrált potenciális telephelyek száma, melyek között több mint 100 hivatalosan ”Ipari Park” címet nyert ingatlan szerepel részletes adatokkal és marketinganyagokkal.

Az ipari parkok fejlődésének további támogatása 2007. és 2013. között a hét regionális operatív programból történik, az ipari parkokba betelepült vállalkozások a gazdaság-fejlesztési operatív programból is támogathatók.

Az Ipari-, Tudományos-, és Technológiai Parkok Egyesület (IPE) nonprofi t szervezet-ként 1994-ben alakult azzal a céllal, hogy előmozdítsa Magyarországon az ipari parkok létesítését és működtetését, az ipari parkok gazdasági szerepének széleskörű meg-ismertetését. Az Egyesületnek jelenleg mintegy 80 tagja van.

239


A Magyar Tudományos- Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP) 1997-ben alakult meg. A MATTIP-nek jelenleg 28 ipari park, 10 önkormányzat, 13 szakami-szakér-tői cég és 10 magánszemély tagja van.

Az Önkormányzati Ipari Parkok Szövetsége 1999-ben tartotta alakuló közgyűlését. A Szövetség célja, hogy tagjai részére érdekképviseletet biztosítson a Magyarországi Ipari Parkokba irányuló beruházásokkal és befektetésekkel kapcsolatban.

Az ipari parkokról általános információ a http://iparipark.lap.hu/ weboldalon található.

3.8.4. A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő további intézmények

Európai Innovációs és Technológiai Intézet (ETI) – European Institute of Innovation and Technology (EIT). Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet az Európai Bizottság elnökének kezdeményezésére hozták létre azzal a céllal, hogy segítse az oktatás, a ku-tatás és az innováció – „tudásháromszög”, az egyetemek, a kutatóintézetek és az inno-vatív vállalatok együttműködése – európai hálózatának kialakítását. Az EIT egy európai innovációs ügynökség, amely önmagában nem folytat kutatási tevékenységet, hanem kutatási programok koordinációjával foglalkozik majd. Az EIT budapesti székhellyel működik majd és várhatóan 2009 közepén kezdi meg működését. 2008. szeptember 15-én került sor Budapesten az Intézet ünnepélyes megnyitójára és az EIT Igazgató Tanács első alakuló ülésére, melyen José Manuel Barrosso az Európai Bizottság el-nöke is részt vett. Az intézmény költségvetése: 2008–2013 közötti időszakra 308,7 millió euró. Az EIT feladata Európa-szerte tudás és innovációs közösségek – Knowledge and Innovation Communities, KIC – megalakulásának elősegítése, működésük támogatása. Az EIT saját honlapja: http://ec.europa.eu/eit/

A Magyar Innovációs Szövetséget (MISZ) 1990 decemberében 30 innovációban érde-kelt szervezet alapította. A szövetség az innováció területén működő különböző vállal-kozásokat, intézményeket integráló szakmai és érdekvédelmi szövetségként jött létre, alapvető célkitűzésének tekinti az innováció gyorsításának támogatását, az ország in-novációs képességének növelését. 2008-ban a szövetség közvetlen taglétszáma 302-re bővült. A szövetség tevékenysége alapvetően két önálló, de egymással szoros kap-csolatban lévő rendszerben valósul meg: szakmai érdekképviselet, érdekérvényesítés, illetve az innováció népszerűsítését elősegítő akciók, rendezvények, szolgáltatások. 2008-ban 20 állásfoglalást, véleményt készített az illetékesek, illetve a közvélemény számára: befolyásolta a kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikáját (TTI), a szellemi tulajdon, illetve a közbeszerzési törvény módosítását, az Új Magyarország program pályázati kiírásait stb., meghirdette THE – Tudományos Hasznos Emberi nagy-szabású tehetségkutató és tudománynépszerűsítő programját.

240


Az INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány 1994-ben jött létre az Üzleti és Innovációs Központok (BIC – Business and Innovation Centres)) mintájára az EU PHARE programjának jelentős támogatásával. Az alapítók a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint az Innotech Műegyetemi Innovációs Park Kft. vol-tak. Az INNOSTART megalakulása óta teljes jogú tagja az Üzleti és Innovációs Központok Európai Hálózatának (EBN - European Business and Innovation Centre Network www.ebn.be ) – amely 21 ország közel 200 szervezetét foglalja magában – valamint 2008 óta a régiót képviseli az EBN igazgatóságában. Az INNOSTART megalakította és működteti az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózatot, amelynek révén tőkével és üzletviteli tapasz-talatokkal segíti a projektek megvalósítását, 6000 m2 alapterületű Üzleti és Innovációs

Parkot üzemeltet, ahol mintegy 70 mikro- és kisvállalkozás működik.

A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége 1991-ben alakult meg. Az alapító szervezetek és személyek célja a vállalkozói inkubátor rendszerek szervezeti, információs és elméleti kérdéseinek kimunkálása, összehangolása, a hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépíté-se, ápolása és ezeken keresztül a rendszerek elterjesztésének elősegítése. A Magyar

Kockázati- és Magántőke Egyesület (MKME) célja az iparág fejlődésének az előmoz-dítása, a szakmai irányelvek kialakítása és betartatása, a szakmai színvonal fejlesz-tése. Az MKME 1991-ben alakult és mára 70 tagot tömörít, tagja az European Private Equity & Venture Capital Association-nak (EVCA). Az 1992-ben létrehozott közhasznú Piacgazdaság Alapítvány olyan kutatásokat folytat és kezdeményez, amelyek eredmé-nyei a törvényhozás, a kormányzat, valamint a kis- és középvállalkozások érdekvédelmi szervezetei számára a döntések előkészítésében, meghozatalában és gyakorlati érvé-nyesítésében hasznosíthatók. 2008-ban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által meghirdetett Mecenatúra pályázat keretében az Alapítvány egy „Innovációs és K+F szolgáltatásokat bemutató országos kataszter létrehozására” nyert el támoga-tást, amelynek eredményeként egy egységes, K+F, innovációs szolgáltatásokat be-mutató országos adatbázis jött létre. http://www.innokataszter.hu/index.php A ValDeal

Innovációs Zrt. (http://www.valdeal.com) 2006-ban alakult meg azzal a céllal, hogy ösztönözze tudás- és technológia-intenzív vállalkozások létrejöttét. Az alapítók a me-nedzsment vállalkozások (Budaörsi ISC Kft., Danubia IP Kft., Vepex Kft) és magánsze-mélyek. A tulajdonosok a társaság céljainak megvalósításához a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal pályázatán nyert 550 millió forint mellett sok százmillió forint ma-gántőkét, két év alatt összesen több mint 1 milliárd forintot vontak be a vállalkozásba. A Magyar Spin-off és Start-up Egyesület küldetése újgenerációs magyar technológiai vállalkozások létrejöttének és megerősödésének elősegítése.

3.9. A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere

Magyarországon a foglalkoztatáspolitika kialakításáért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) felel. A minisztérium feladata, hogy elősegítse az emberi erő-forrásokkal való hatékony gazdálkodást, a foglalkoztatás színvonalának emelését, az

241


esélyegyenlőséget, a társadalmi párbeszédet. A minisztérium dolgozza ki a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepcióját és javaslatokat tesz a foglalkoztatás bővítésére, meghatározza az álláskeresők ellátásának rendszerét és programokat dolgoz ki a mun-kaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására. A minisztérium ösztönzi az életen át tartó tanulást, felnőttképzési és munkaerőpiaci képzési programokat dolgoz ki és felnőttképzési intézményeket tart fenn. A miniszter felelősséggel tartozik a társadal-mi párbeszéd megvalósulásáért, részt vesz a feladatköréhez tartozó területek érdek-egyeztetésében, valamint képviseli a kormányt az országos érdekegyeztetésben.

A minisztérium működteti az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), amely a munka-vállalók, a munkáltatók és a kormány makroszintű tripartit egyeztető fóruma. A fórum tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, bele-értve a jövedelemelosztással összefüggő alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket is. Az OÉT tárgyalócsoportjai a következők: a kormány tárgyalócsoportjában a tárgyalt napirend függvényében kapnak képviseletet az egyes minisztériumok. A tárgyalócso-porton belül a kormány általános felhatalmazással rendelkező, állandó képviselője a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. A munkáltatói tárgyalócsopor-

tot az alábbi országos érdekképviseleti szervezetek egy-egy képviselője alkotja: Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ); Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ); Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ); Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ); Magyar Iparszövetség (OKISZ); Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ); Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ); Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ); Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (STRATOSZ). A munkavállalói tárgyalócsoportot az alábbi országos érdekképviseleti szervezetek egy-egy képviselője alkotja: Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ); Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT); Liga Szakszervezetek; Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ); Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ); Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF).

A fórum keretei között a kormány és a szociális partnerek tárgyalásokat folytatnak, és országos megállapodásokat kötnek munkaügyi kérdésekről, amelyek között kiemelke-dő fontosságú a minimálbérről, a mindenkori éves keresetnövekedési ajánlásról szóló megállapodás. Az oldalak konzultálnak a gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai törvénytervezetekről, illetve az ezeket megalapozó szakmai koncepciókról, véleményt cserélnek azokról az országos gazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyek a munka világának szereplői számára meghatározó fontosságúak (az OÉT plenáris és szakbizott-sági ülései a sajtó számára nyilvánosak).

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalból (FSZH) és 7 regionális munkaügyi központból áll. A regionális munkaügyi központok és kirendeltségeik feladatkörébe tartozik többek között

• a munkanélküli ellátások megállapítása és számfejtése,

242


• a foglalkoztatást elősegítő támogatások működtetése, valamint • a munkaközvetítés és az egyéb munkaerőpiaci szolgáltatások kiajánlása.

A regionális képző központok felnőttképzés keretében segítik a munkaerőpiac változá-saihoz igazodó szakmai tudás megszerzését. Az ÁFSZ működéséhez és fejlesztéséhez szükséges forrásokat szintén a Munkaerőpiaci Alap biztosítja. Az FSZH a hatáskörébe utalt hatósági, szakmai feladatokat önálló költségvetési szervként látja el. A Hivatal a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos feladatai keretében ellátja a regionális mun-kaügyi központok szakmai irányítását, az álláskeresési támogatások, a foglalkoztatást elősegítő támogatások a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos mód-szertani feladatokat, informatikai rendszerek fejlesztését, a foglalkoztatáspolitikával kapcsolatos jogi szabályozás előkészítését.

Az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht.

2000 októberében jött létre kizárólagos állami tulajdonú kiemelten közhasznú társaság-ként. A tulajdonosi jogokat jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) gyakorolja.

A szervezet a nagyságrendileg 30 ezer pályázat kezelését látja el. Az SZMM pályá-zatkezelő szervezeteként ellátja a hazai pályázatok kezelését is. Ezek legnagyobb ré-szét a Nemzeti Civil Alapprogram pályázatai adják. Az uniós támogatáskezelés terén a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködő szervezeteként a humán programok felelőse. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program, illetve a hozzájuk kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket lehető-vé tévő programok intézményi kapcsolattartója.

3.9.1. Szociális és Munkaügyi Minisztérium programja a munkahelyek megőrzésére és -teremtésére 2009-ben

Az SZMM az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségével a válság kezdete óta gyűjti a leépítési szándékra vonatkozó bejelentéseket, ezek fi gyelembevételével előkészítet-te és meghirdette a munkahelymegőrző és munkahelyteremtő programjait. A cél: meg-előzni a leépítéseket, vagy ha ez elkerülhetetlenné válik, az érintett munkavállalók új-bóli munkába helyezését támogatják.

1./ A regionális munkaügyi központok kezelésében lévő, az átmenetileg nehéz hely-

zetbe jutott munkaadók támogatására irányuló “A munkahelyek megőrzéséért” elne-

vezésű program

A program forrása a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi keretében válságkezelésre elkülönített 10 milliárd Ft, amelynek terhére 2009. december 31-ig le-het kötelezettséget vállalni. A program megvalósítói a regionális munkaügyi központok.

243


A programban történő részvételt a regionális munkaügyi központ kezdeményezi úgy, hogy az átmeneti gazdasági visszaesés következtében létszám-leépítési szándékról tájékoztatást nyújtó, illetve a csoportos létszám-leépítési szándékot bejelentő munka-adóval felveszi a kapcsolatot és tájékoztatást nyújt a programba kerülés lehetőségéről. Együttműködési szándék – azaz a munkáltató munkahely megtartási hajlandósága – ese-tén a munkaügyi központ a munkaadóval közösen munkaerőpiaci programot dolgoz ki.

Támogatható tevékenységek: – Munkahelymegőrző bértámogatás; – Részmunkaidős foglalkoztatás képzés lehetséges igénybevételével; – Leépített munkavállalók újra elhelyezése bértámogatással; – Elbocsátással fenyegetett munkavállalók elhelyezését szolgáló munkaerőpia-

ci szolgáltatások,

2./ Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) kezelésében lévő munkahely-

megőrző, foglalkoztatási válságkezelő támogatási programok: MEGŐRZÉS-9122/2009;

MUNKÁBA-9124/2009; Új KILÁTÁSOK-9111/2009. A programok keretében nyújtott támogatásokra 6,85 milliárd Ft állt rendelkezésre.

3./ Központi munkahelymegőrző támogatási program

E program keretében a jelentősebb létszámot foglalkoztató munkáltatók csoportos létszámleépítése előzhető meg, biztosítva a munkavállalók hosszabb távú továbbfog-lalkoztatását, a foglalkoztatási szerkezet átalakulását, illetve az esetlegesen leépí-téssel fenyegetett munkavállalók munkahelye fennmaradásának koordinált segítését. A programra fordítható 700 millió Ft 2009. január óta rendelkezésre áll, felhasználá-sával mintegy 1700–2000 munkahely őrizhető meg. A program révén azok a regionális munkaügyi központok kaphatnak központi forrás-kiegészítést, amelyek illetékességi területén 2009. év folyamán olyan csoportos létszámleépítést terveznek végrehajtani, melyek az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthetők, a térség munkaerőpi-acát rendkívül hátrányosan érinthetik, ugyanakkor a munkahelymegőrző támogatással az elbocsátások elkerülhetővé válnak, azaz munkahelymegőrzést célzó támogatások megítélését indokoltnak tartják.

4./ Részmunkaidős foglalkoztatás képzés igénybevételével

Az indítandó program forráskerete 30 milliárd Ft, amely európai uniós forrásból áll ren-delkezésre. A program a piacszűkülés következtében átmeneti teljesítménycsökkenés-re kényszerülő vállalkozások számára teszi lehetővé a munkaerő megtartását, a mun-kavállaló számára lehetőséget kínál új szakképesítés megszerzésére, illetve a kulcs-kompetenciák (nyelv, informatika) fejlesztésére.A támogatás két részből áll:

– az érintett munkavállaló munkavégzéssel nem töltött, kieső munkaidejére jutó ténylegesen kifi zetett bérköltség 80%-a,

– a képzés költségének 80%-a.

244


5./ KKV+program

A program keretében a mikro-, kis- és középvállalkozási szektorban egy évig teljes járu-lékmentességet biztosítunk azoknak a cégeknek, amelyek 3 hónapja regisztrált álláskere-ső, vagy inaktív személy, valamint csoportos létszámleépítéssel érintett álláskeresők fog-lalkoztatásával bővítik állományi létszámukat és egy év továbbfoglalkoztatást vállalnak.

A szakképzettséggel rendelkező, pályakezdő álláskeresők munkatapasztalat-szerzé-

sének támogatása

A fi atalok munkatapasztalat-szerzésének elősegítésére és foglalkoztatásuk ösztönzése érdekében támogatást kaphat az a munkaadó, amely (a regionális munkaügyi tanács, a regionális fejlesztési és képzési bizottság véleményének kikérése után) a regionális munkaügyi központ által meghatározott szakképesítéssel rendelkező regisztrált pálya-kezdő álláskereső foglalkoztatását legalább 1 évig vállalja olyan munkakörben, amely-ben a fi atal megfelelő munkatapasztalatot szerezhet. A támogatás további feltétele, hogy a foglalkoztatott álláskereső legalább 90 napja álláskeresőként regisztrált legyen és ezen idő alatt eleget tegyen együttműködési kötelezettségének. A munkaadó részére támoga-tásként a pályakezdő részére járó munkabér legalább 50, és legfeljebb 100%-a nyújtható. A munkaadók a támogatáshoz a munkaügyi szervezeten keresztül juthatnak.

A részmunkaidős foglalkoztatás támogatása

Támogatást az a munkaadó kaphat a leépítéssel fenyegetett munkavállalói részére, amely a vele teljes munkaidőben munkaviszonyban álló munkavállalót átmenetileg leg-alább a teljes munkaidő felét elérő részmunkaidőben tovább foglalkoztatja. A támoga-tás mértéke a munkavállaló kieső munkaidejére járó személyi alapbérének 80 százaléka és annak járulékai. A támogatás összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét. A támogatás a munkaügyi köz-pont által közzétett felhívás alapján a leépítéssel fenyegetett munkavállalóira vonatko-zóan a munkaadó kérelmére állapítható meg. A munkaadó vállalja, hogy a támogatást a munkavállaló részére havonta előre kifi zeti, megőrzi a kérelem benyújtásakor meglé-vő átlagos statisztikai állományi létszámát, valamint legalább a támogatási időtartam-mal megegyező időtartamban vállalja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását.

6./ Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében megvalósuló, foglal-

koztathatóság fejlesztését és foglalkoztatást ösztönző projektek

2008-ban elindult a hátrányos helyzetű emberek és a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztathatóságának fejlesztését célzó, uniós forrásból megvalósuló két kiemelt projekt. A TÁMOP 1.1.2. program a munkanélküli és inaktív emberek elhelyez-kedését segíti személyre szabott és a helyi munkaerő-piaci igényeknek és lehetősé-geknek megfelelő szolgáltatásokkal és a foglalkoztatásukat ösztönző támogatásokkal. A program a munkaügyi központokon keresztül valósul meg. A program célcsoportját az alacsony iskolai végzettségűek, a gyesről/gyedről visszatérők, a fi atalok (elsősorban 25 év alatti pályakezdők) és az 50 éven felüliek jelentik. A projekt első ütemének a for-rása 26,041 milliárd forint, amely közel 20 ezer fő elhelyezkedését segíti elő. A projekt

245


végrehajtása megfelelő ütemben haladt előre 2008-ban, 2008. december 31-ig több mint 19100 fő programba vonása történt meg.

A megváltozott munkaképességű emberek foglalkozási rehabilitációját, foglalkoztat-hatóságának, munkavégző képességének javítását támogató TÁMOP 1.1.1 program szintén a munkaügyi központokon keresztül valósul meg. A program komplex munka-erő-piaci programokkal és szolgáltatásokkal segíti elő a rehabilitációs járadékban ré-szesülők foglalkozási rehabilitációját, nyílt munkaerőpiacon történő foglalkoztatásukat, a korábbi munkahelyre való visszatérést, vagy az újbóli elhelyezkedést. A programba 9 600 fő bevonását tervezik. Rendelkezésre álló Forrás: 16,28 milliárd Ft.

Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények (TÁMOP 1.2.1)

2007 második felében elindult a START Plusz és START Extra program, amely a hátrá-nyos helyzetű munkavállalók foglalkoztatása elősegítése érdekében ösztönzi a munkál-tatókat járulékkedvezmények biztosításán keresztül. (1.3.2.6. fejezet) A rendelkezésre álló forrás 39,2 milliárd Ft, amelynek segítségével 2013-ig mintegy 42 000 fő foglalkoz-tatására nyílik lehetőség.

7./ A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete

2009. évi támogatásokra a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze decentralizált keretének 2008. évről áthúzódó kötelezettségvállalással nem terhelt szabad forrása

5 milliárd Ft.

8./ A munkahelymegőrzés mellett a munkahelyteremtés támogatása is fontos szerepet tölt be a foglalkoztatási szint megőrzésének, növelésének állami eszközökkel történő tá-mogatásában. A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete döntött a Szociális és Munkaügyi Minisztérium 2009. évi munkahelyteremtő csomagjának indításáról. A vállalkozások 2009. február 2-től 2009. március 31-ig 2,229 milliárd Ft keretösszeg erejéig pályázhattak foglal-koztatás bővítés esetén támogatásra (munkahelyteremtő beruházások támogatása 1500 millió Ft, magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak tá-mogatása 250 millió Ft, távmunkahelyek létesítése 479 millió Ft).

3.9.2. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA)

Az Országos Foglalkoztatási Közalapítványt (OFA) 1992. június 30-án hozta létre a Munkaügyi Minisztérium, 1997. január 1-i közalapítvánnyá történő átalakításakor az alapítói köre kibővült a Magyar Köztársaság Kormányával. Kiemelten közhasznú jog-állását 1998-ban jegyezték be. A szervezet ezt követően is megtartotta az OFA betűszót, ami az alapításkori nevéből származik (Országos Foglalkoztatási Alapítvány). A szak-mai felügyeletet az OFA tevékenysége felett a mindenkori foglalkoztatás-politikáért fe-lelős minisztérium, jelenleg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium látja el.

246


OFA működési területei:

Az OFA pályázati programjai hazai fi nanszírozásúak, támogatásukhoz forrást a Munkaerő-piaci Alap biztosít. Az OFÁ-hoz pályázó szervezetek többnyire munkaerő-piaci szolgálta-tások nyújtásához, tartós-, illetve átmeneti foglalkoztatás (képzés, foglalkoztatás, szociá-lis támogatás) biztosításához nyerhetnek támogatást. A projekt tervek megvalósításához a szervezet szakmai segítséget nyújt szemináriumok, tréningek, fórumok, konferenciák, műhelyek szervezésével, amelyeken lehetőség nyílik a megvalósítás során szerzett szak-mai tapasztalatok terjesztésére, a bevált módszerek cseréjére.

Megalakulása óta fi nanszírozza és koordinálja az OFA a munkaügyi tárgyú kutatásokat. Az elmúlt 15 éves időszakban 185 szerződéses kapcsolatot alakított ki, közel 750 millió Ft értékben.

Az OFA 2005 júliusában hat regionális irodával (Budapest, Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém), és 19 fővel létrehozta az OFA-ROP Hálózatot, amely speciális és teljes körű térítésmentes szakmai szolgáltatást nyújtott a szociális gazdaság területén működő foglalkoztatási kezdeményezésekben és a foglalkoztatási partnerségekben ér-dekelt szervezetek és intézmények számára. 2008-tól a szervezeti egység OFA Hálózat néven tovább működik a szombathelyi regionális irodával kibővülten.

3.2. táblázat: Az OFA programfi nanszírozási tevékenysége 2001 és 2008 között

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Beérkezett pályázatok száma

(db) 578 609 1 123 395 418 425 1 787 1 023

Támogatott projektek száma

(szerződés szám, db) 230 270 732 249 172 277 502 305

Támogatási összeg (millió Ft) 2 530 3 307 3 658 3 166 4 262 3 350 6 451 1 842

Forrás: OFA

Az OFA kis- és középvállalkozásokat támogató programjait a 4.1.4.3. fejezet ismerteti.

3.10. Vállalkozói érdekképviseletek

Az érdekképviseletek számos esetben közösen lépnek fel a mikro, kis- és középvál-lalkozások érdekében, például tagjai az Országos Érdekegyeztetési Tanácsnak és Vállalkozásfejlesztési Tanácsnak. Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) részt vesz az Új Magyarország Mikrohitel Programban is. Az érdekképviseletek és az MVA létrehozták Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt.-t és kialakították országos lefedettségű ügynökhálózatukat. Egy másik projekt az Unio Garancia Szövetkezet létrehozása és működtetése. 2009. februárjától

247


pedig az ország hét régiójában, 141 helyszínen működnek a Jogpont Hálózat ingye-nes jogsegélyszolgálatai. A szolgáltatás Európai Uniós forrásból, az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretében, az Európai Szociális Alap társfi nanszírozásában va-lósul meg. A jogsegélyszolgálat létrehozásához és két éven át tartó működéséhez uni-ós pályázaton 850 millió forint támogatást nyert a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), az OKISZ, az IPOSZ, az ÁFEOSZ, és a KISOSZ alkotta konzor-cium. Kis és középvállalkozások a mikrofi nanszírozással, garanciavállalással, európai uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatban érdeklődhetnek és a beadványok elkészí-tésében is segítséget kaphatnak. http://www.jogpont.hu/

3.10.1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ)

Az Ipartestületek Országos Szövetségét 1990. szeptember 23-án 229 ipartestület ala-pította újra Budapesten. Az IPOSZ Magyarország egyik legnagyobb – az IPOSZ érdek-képviseleti szférájába tartozó mikrovállalkozási kör a hazai vállalkozások 96%-át adja

– , régi hagyományokkal rendelkező országos szövetsége, területi és szakmai alapon szervezett ipartestületekből álló országos szintű, munkaadói, szakmai és gazdasági érdekképviselet. Az ország egész területét átfogó, helyi szervezettséggel rendelkezik. Az országos szövetség 245 jogilag önálló szervezetből áll. Ezek közül 192 területileg szervezett ipartestület, székházakkal, alkalmazottakkal. Emellett 20 megyei szintű szö-vetség létezik, valamint 33 országos hatáskörű szakmai szövetség is tagja az IPOSZ-nak (pl. építőipari, asztalos, autószerelő, fodrász - kozmetikus, pék, művészi kézműves stb.). Az IPOSZ-ban és az ipartestületekben a tagsági viszony önkéntes. Az IPOSZ fel-adata kettős: egyrészt hazai- és nemzetközi szinten képviseli a kézművesek, a mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit, másrészt szolgáltatásokat nyújt.

Az IPOSZ feladatának tekinti a mikrovállalkozói kör problémáinak közvetítését a kkv-szektor fejlesztéséért felelős Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium felé. Az NFGM és a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) tagszerveze-tei (IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) közötti együttműködés fontos területe a 2004-ben alapított UNIO Garancia Szövetkezet tevékenységének megújítása. Az érdekvédelem területén az IPOSZ a 9 nagy országos munkaadói szervezet egyike, a mikro- és kis-vállalkozások érdekvédelmének területén a legnagyobb. Mint ilyen, tagja a legfelsőbb szintű érdekegyeztető testületnek, az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, amelyben a munkaadói szervezetek mellett a kormány és a szakszervezetek kapnak helyet, va-lamint a Gazdasági és Szociális Tanácsnak. Emellett az IPOSZ tagja minden fontosabb miniszteriális és országos szintű érdekegyeztető szervezetnek, ahol a mikro- és kisvál-lalkozásokat illetően törvény és rendelet előkészítő tevékenység folyik.

Az IPOSZ 2008. évi szakmai tevékenységének egyéb fontos területei:

• Az IPOSZ folytatta erőfeszítéseit egy szakképzési országos szolgáltatási rend-szer kialakítása érdekében.

248


• A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok segítésére indított projekt ke-retében az IPOSZ kialakította regionális koordinátorainak országos hálózatát.

• Egy elnyert projekt keretében 900 kezdő vállalkozás felkészítését hajtja végre gazdálkodási ismeretekből.

• Hírlevelek formájában az IPOSZ tájékoztatja tagságát az európai uniós kisvál-lalkozói szövetség az UEAPME (Európai Kézműves- Kis-és Középvállalkozások Szövetsége) az európai uniós kézműipart, a mikrovállalkozásokat érintő leg-fontosabb ajánlásairól, állásfoglalásairól.

• Elkészült az IPOSZ megalakulása, 1990 óta ötödik középtávú „Szolgáltató ipar-testületek a régiók gazdasági fejlesztésért” c. 2007–2011. közötti programja. A program iránymutatást nyújt az IPOSZ-nak, illetve tagszervezeteinek a ma-gyar családi- és mikrovállalkozó kézművesség érdekében folytatandó érdek-képviseleti, érdekvédelmi munkához.

3.10.2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ)

A KISOSZ megalakulása óta tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, részt vesz az ágazati és szakmai érdekegyeztető munkában. A szövetség érdekkörébe közel 270 000 egyéni vállalkozó és kisebb társaságok sora (betéti, közkereseti társaságok, családi jellegű korlátolt felelősségű társaságok) tartozik, amelyek a vendéglátás, a ke-reskedelem, és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatás területén működnek. Ebből adó-dóan a KISOSZ tagságát alkotó vállalkozásoknak alapvető érdeke a gazdaság és a jogi környezet stabilitása, a kiszámítható elvonási és támogatási rendszer, valamint a hazai tulajdonú kisvállalkozások versenyhátrányának kiegyenlítése a multinacionális cégek-kel szemben. Az országos szövetség, illetve a hálózathoz tartozó megyei tagszerveze-tek célja az, hogy a Magyarországon működő kereskedők, vendéglátósok gazdasági és szakmai érdekeinek védelmét feladataik ellátásával valósítsák meg.

A KISOSZ 2008. évi szakmai tevékenységének egyéb fontos területei:

• Részvétel az Új Magyarország Mikrohitel Programban. Együttműködés ke-retében a KISOSZ valamennyi tagszervezete érdekképviseleti irodát biztosít a 19 megyében és Budapesten, valamint munkatársakat, akik a helyi érdeklő-dők rendelkezésére állnak és hiteligényléssel kapcsolatos információt adnak, illetve segítenek a hitelkérelmi csomag összeállításában. A KISOSZ országos központja gondoskodik a MiFiN-nel való kapcsolattartásról. A MiFiN hitel biz-tosítékaként elsősorban ingó és ingatlanra bejegyzett jelzálogjogot és kész-fi zető kezességet fogad el, az UNIO Garancia Szövetkezet készfi zető kezessé-gét a hitel 50%-os mértékéig fogadják el, ezt is a KISOSZ intézi.

• A „Jó Higiéniai Gyakorlat” útmutatók kiadása a vendéglátó vállalkozások ré-szére.

• Szerepvállalás az új testületként felállított Fogyasztóvédelmi Tanácsban, előt-te a Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületben.

249


3.10.3. Magyar Iparszövetség (OKISZ)

A Magyar Iparszövetség – a szövetségek szövetsége – országos munkaadói társadalmi szervezet, amely tagszervezetei önkéntes elhatározásából, tagjai gazdasági-társadalmi érdekeinek képviseletére és védelmére alakult. A Magyar Iparszövetséget 22 terüle-ti, illetve szakmai tagszövetség és 2 társult szakmai érdekképviselet alkotja. A Magyar Iparszövetség érdekeltségébe tartozó gazdálkodó szervezetek – melyek létszáma meg-haladja az 1 000 szervezetet – elsősorban a kis- és középvállalkozások, de jelentős szám-ban találhatók mikro vállalkozások, új típusú szövetkezetek, illetve nagyobb szervezetek is. A Magyar Iparszövetség (OKISZ) szereplője a tripartit érdekegyeztetésnek.

Az OKISZ 2008. évi szakmai tevékenységének egyéb fontosabb területei:

• Az OKISZ alapítója és résztulajdonosa a Magyar Iparszövetség Oktatási Központjának;

• A Magyar Iparszövetség (OKISZ) 2008. évben eleget tett a Felnőttképzési Akkreditációs Testület akkreditációs eljárásának, így az OKISZ akkreditált fel-nőttképzési intézmény lett.

• Regionális és kistérségi fórumokat rendezett az iskolafenntartók, a szakmun-kásképző iskolák, a vállalkozók valamint helyi érdekképviseletek és érdekel-tek bevonásával a Regionális Szakképzési Pályázat által.

• „Segítő Háló 2007” című pályázat keretében konzorciumi tagként részt vett egy országos hatósugarú szakmai hálózat kialakításában.

• A Magyar Iparszövetség hagyományos kapcsolatokat ápol a hazai és a nem-zetközi szövetkezeti mozgalom szervezeteivel. Tagja az Országos Szövetkezeti Tanácsnak, és részt vesz más nemzetközi szervezetek munkájában is. Átalakuló tagsági körére is fi gyelemmel más, a nem szövetkezeti típusú társas magán-vállalkozókat, középvállalkozásokat tömörítő külföldi érdekképviseletekkel is szoros kapcsolatot épített ki, elsősorban Közép- és Nyugat-Európában. 2006 augusztusában az UEAPME (Európai Kézműves- Kis-és Középvállalkozások Szövetsége) teljes jogú tagjai sorába lépett.

3.10.4. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)

Az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége 1990-ben alakult a SZÖVOSZ jogutódjaként. Országos társadalmi, gazdasá-gi, szakmai, vállalkozói, munkaadói, érdekképviseleti és mozgalmi szervezet, amelyhez a csatlakozás önkéntes. Az ÁFEOSZ alapvető célja mind a szövetségi tagszervezetek (áfész-ek, gazdasági társaságok, egyéb vállalkozások) mind a szövetkezeti tagok, tu-lajdonosok érdekeinek védelme, gazdasági tevékenységük segítése, továbbá a nem-zetközi kapcsolatok ápolása. Az ÁFEOSZ, mint az Országos Érdekegyeztető Tanács teljes jogú tagja részt vesz a Tanács munkájában, képviselve nemcsak az Áfész/Coop

250


gazdasági csoportot, továbbá az ezek működéséhez kapcsolódó több ezer egyéni és társas vállalkozást, hanem az ország több mint ezer lakásszövetkezetét, valamint a szö-vetségbe tömörült több, mint 170 takarékszövetkezetet is.

Az ÁFEOSZ 2008. évi szakmai tevékenységének egyéb fontosabb területei

• Az ÁFEOSZ az alábbi hazai szervezetek tagja: a Kis-, és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ); a gazdasági tárca keretében működő Vállalkozásfejlesztési Tanács; a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete (MAT); a Kereskedelmi Ágazati Párbeszéd Bizottság; az Országos Szövetkezeti Tanács; a Szövetkezetpolitikai Kollégium; a Magyar Kereskedelmi Társaság (MKT); a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT).

• Az ÁFEOSZ nemzetközi szervezeti tagsága: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége – SzNSz (ICA), Európai Fogyasztási Szövetkezetek Uniós Szervezete (EUROCOOP), Fogyasztási Szövetkezetek Nemzetközi Szervezete (CCW).

• Oktatás, továbbképzés, valamint iskolarendszerű képzés az ÁFEOSZ-hoz kap-csolódó oktatási intézményben.

3.10.5. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ)

Az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán helyet foglaló négy érdek-képviseleti szervezet, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) és a Magyar Iparszövetség (OKISZ) 1998-ban létrehozta a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetséget, a KÉSZ-t. A KÉSZ szövetséget alkotó érdekképviseleti szervezetek a magyar mikro-, kis- és közép-vállalkozókat tömörítő szektor érdekeit képviselik. Az érdekképviseleti szövetség lénye-ge a közös szakmai munka kialakítása a képviselt vállalkozói kör érdekében, olyan mó-don, hogy minden egyes kérdésben a szakmai koncepciók kialakítását az a szervezet vállalja, amelynek tagságát az adott kérdés legjobban érinti. Közös problémák esetén kölcsönösen egyeztetik a tagságuk érdekének megfelelő szervezeti véleményeket, és az így kialakított közös álláspontot képviselik a gazdasági és társadalmi közéletben, az érdekegyeztetés folyamatában. A KÉSZ részt vesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium keretében működő Vállalkozásfejlesztési Tanács munkájában.

3.10.6. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a Magyar Munkaadói Szövetség és a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége egyesülésével jött létre 1998. július 23-án. Az MGYOSZ országos gazdasági, munkaadói szövetség, amelynek célja olyan érdekképviseleti és érdekérvényesítő tevékenység ellátása, mely a gazdasági és munkaadói érdekek megvalósulását segíti és megteremti a Magyarországon működő tőke képviseletét is. A szövetség önkéntes társulással szerveződik. Az MGYOSZ, mint

251


a munkaadói oldal szereplője részt vesz az Országos Érdekegyeztető Tanács munkájá-ban. A szervezet a tagság elvárásának megfelelően szakmai alapon képviseli a mun-kaadók érdekeit. A Szövetség alapszabályának megfelelően tagjai között közvetlen tagsággal rendelkező vállalkozások, illetve szakmai szövetségek és regionális, megyei szervezetek találhatók. Mindezek révén az MGYOSZ az ipar, a kereskedelem és a szol-gáltatás valamennyi területéről képviseli a vállalkozásokat.

A hatékony lobbitevékenység érdekében a magyar munkáltatói szervezetek közül a MGYOSZ egyedül tart fenn önálló képviseletet Brüsszelben. Az MGYOSZ brüsszeli irodája segítségével a szövetség lehetőséget kap, hogy tagsága hatékonyabb képvise-lete érdekében állásfoglalásait az európai döntéshozók felé közvetítse, szakmai szövet-ségesekre, partnerekre találjon.

Az MGYOSZ 2008. évi szakmai tevékenységének legfontosabb területei,

eseményei:

Az MGYOSZ által megszervezett konferenciákon, csúcstalálkozókon és fórumokon a döntéshozók és a szakemberek számára lehetőség nyílik a gazdaságpolitika főbb irányainak ismertetésére, megvitatására. 2008-ban a nemzetgazdaság egészét érin-tő koncepciókról folyamatos érdekegyeztető tárgyalások folytak három fontos fó-rumon: az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, a Gazdasági Egyeztető Fórumon és a Reformszövetség által szervezett egyeztető tárgyalásokon. (A Reformszövetség 2008 novemberében alakult meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselt ki-lenc munkaadói szervezet vezetői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt és jelenlegi elnökeinek részvételével. Elsődleges célja egy olyan átfogó reformprogram kidolgozása volt, amely beépíthető a 2009–2013 közötti időszak társadalom- és gazdaságpolitikai programjaiba.)

3.10.7. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a gazdálkodó szervezetek, vala-mint ezek jogi személyiségű vagy anélkül működő szövetségeinek, egyesületeinek, vál-lalkozásainak, más szervezeteinek általános, tulajdonosi és munkáltatói érdekképvise-letét látja el Magyarországon és az ez irányú nemzetközi szervezetekben. A Szövetség jelenleg több, mint 40 ezer vállalkozást tömörít. Tevékenysége során a Szövetség képvi-seli a Magyarországon működő tőke és a tőkét működtető vállalkozások, menedzserek érdekeit. A VOSZ tagságának kétharmadát a közepes és nagyvállalkozások adják, de a hitel-ügyintézés és a szakképzés felkarolásának köszönhetően számos egyéni vállal-kozás is csatlakozott a VOSZ tagságához. A Szövetség feladatai:

• a tagság egészét vagy egyes ágazatokat, szövetségeket érintő általános, illet-ve speciális ügyek képviselete az országos és helyi döntéshozó fórumok előtt;

252


• részvétel belföldön a tagságot érintő makroszintű érdekegyeztetésben, továb-bá munkaadói szervezetek nemzetközi kapcsolatrendszereiben, szervezetei-ben;

• tájékoztatja a tagokat a szabályozó változásokról, előmozdítja a vállalkozás-fejlesztést, a piacépítést, a szakmunkásképzést és a felnőttképzést, ennek érdekében az illetékes szerveknek javaslatokat tesz, illetve ilyen tartalmú tör-vényeket és más jogszabályokat kezdeményez, véleményez;

• a szövetségen belül működő szekciók – egészségügyi, ifjúsági és diákvállal-kozási, hírközlési, ipari és építőipari, kereskedelmi és szolgáltató, oktatási és szakképzési, pénzügyi, szállítói, textil és ruházatipari, idegenforgalmi, szállás-hely-szolgáltató és vendéglátóipari szekciók - feladata az ágazati, szakmai érdekképviselet.

2002-ben a VOSZ és az MKIK kezdeményezésére a kisvállalkozások tőkehiányának, lik-viditási problémák enyhítésére indított Széchenyi Kártya konstrukció a hitel és a bank-kártya előnyeit egyesíti. Hitelkerete révén – amely már elérte a 25 millió forintot – a vál-lalkozás kedvezményes kamatozású forráshoz jut, költségeket takarít meg, a bankkár-tya segítségével belföldön és külföldön hozzáférhet hitelkeretéhez, készpénz nélkül vásárolhat. Indítása óta vállalkozók tízezreinek segít a pénzügyi gondok áthidalásában. A VOSZ-szal folytatott munkakapcsolat keretében a 2008. év végén mintegy 120 taka-rékszövetkezeti kirendeltségben működött VOSZ Pont, ahol a vállalkozók egyablakos ügyintézés keretében juthatnak hozzá mikro-, kis- és középvállalkozás-fi nanszírozási szolgáltatásához, a Széchenyi Kártyához. (3.2.11. és 4.2.1.7. fejezetek)

A VOSZ 2008. évi szakmai tevékenységének legfontosabb területei, eredményei:

• a VOSZ kezdeményezte Reformszövetség egy komplex programot dolgozott ki.• a VOSZ közreműködésével a kormány és a fuvaros érdekképviseletek megálla-

podást kötöttek a terület versenyképességének javítása érdekében. Az egyez-ség létrejötte (amely később jogszabályokban is megtestesült) a meghatározó nemzetgazdasági ágakra nézve (ipar, kereskedelem) is kedvező.

• A Magyar Köztársaság Kormánya, a VOSZ és egyéb kereskedelmi érdekkép-viseleti szövetségek megállapodást kötöttek a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, piaci magatartás és a gazdasági verseny elősegítése, a fogyasztók védelme, valamint a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítása érdekében.

• 2008-ban nyolc nagyvárosban (Szolnok, Debrecen, Gyula, Nagykanizsa, Eger, Pécs, Székesfehérvár és Kecskemét) “Hallatjuk a hangunkat” vezérmondat-tal sajtótájékoztatókat tartottak, amelyeken helyi vállalkozók és a regionális államigazgatási szervezetek képviselői vettek részt. Továbbá regionális szak-mai konferenciákat tartottak a következő témakörökben: “Munkaügyi problé-mák kezelése a gyakorlatban”, “Az adózás változásai és hatása a vállalkozá-sokra”, “Kisvállalkozások hitelezési lehetőségei”.

• A VOSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Szekció kezdeményező közreműködé-sével negyedik alkalommal került megrendezésre az “Európai Kereskedelem

253

3.11. A vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek

Napja” ünnepség és szakmai fórum. A rendezvény központi témaköreként a fogyasztóvédelmet és a szakképzést jelölték meg.

3.11. A vállalkozások meghatározott csoportjait képviselő szervezetek, vállalkozásfejlesztést támogató alapítványok

A rendszerváltást követően a vállalkozások önkéntes összefogással számos olyan szervezetet hoztak létre, melyek tagsága azonos szakmai, vagy tulajdonosi körből ke-rül ki, a vállalkozás mérete, vagy székhelye, esetleg a piacaik, vagy más egyéb szem-pont az alapja annak a közös érdeknek, aminek képviseletére vállalkoznak. Ezek a szer-vezetek a céljaik elérése érdekében kapcsolatot tartanak a döntéshozó testületekkel, véleményt nyilvánítanak a tagságukat érintő jogszabályokról. Tagjaikat tanácsadással, információ-szolgáltatással támogatják, találkozókat és konferenciákat szerveznek, ok-tatási programokat kínálnak, kiadványaikkal, honlapjaikkal tájékoztatják a szférát érin-tő eseményekről, aktualitásokról. Többségük szoros kapcsolatot épített ki más orszá-gok hasonló szervezeteivel. Egy részük rendes tagja az adott szakma EU-ban működő szövetségeit tömörítő csúcsszövetségnek.

Néhány kiemelt szervezet 2008. évi tevékenységét mutatjuk be röviden az alábbiakban:

A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítványt 1990 elején hozták létre vállalko-zói érdekképviseletek, felsőoktatási intézmények, pénzintézetek és minisztériumok. Az alapítók céljainak megfelelően a szervezet a magyarországi vállalkozói ismeretek, kultúra és környezet fejlesztése érdekében kezdett el működni, aminek eredménye-képpen 1998-ban – elsők között - közhasznú minősítést kapott. 2003-ban az akkori Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium oklevéllel ismerte el az alapítvány

„esélyegyenlőség területén kifejtett kiemelkedő tevékenységét”. Ugyanebben az év-ben akkreditált felnőttképzési intézménnyé vált és ISO 9001:2001 szabvány szerinti tanúsítványt szerzett felnőttoktatás, tanácsadás, kutatás és rendezvényszervezés te-vékenységekre. Az alapítvány kiemelt célcsoportjai a családi vállalkozások, a növeked-ni szándékozó mikrovállalkozások, az induló vállalkozások és a női vállalkozások, ame-lyek számára a következő szolgáltatásokat nyújtja: testre szabott képzések, vállalkozói készségeket és ismereteket fejlesztő tréningek, eseti és projektjellegű tanácsadás, üzletiterv-írás, rendezvényszervezés. Az alapítvány emellett kutatással, szakértői tevé-kenységgel dolgozik a kedvezőbb kisvállalkozói környezetért. A SEED Alapítvány kez-deményezésére 1994-ben vállalkozó nőket tömörítő egyesület jött létre, amely jelenleg Magyar Üzletasszonyok Egyesülete néven működik, és ma is szorosan együttműködik az alapítvánnyal.

A két évtizedes múltra visszatekintő Joint Venture Szövetség (JVSZ) legfontosabb cél-kitűzése a hazai üzleti világ, a külföldi és a hazai befektetők üzleti érdekeinek képvise-lete, versenyképességük fenntartása és növelése, ennek érdekében a hazai komplex

254


befektetési környezet folyamatos javítása. A tagvállalatok száma közel négyszáz, de a tagsági körön kívül a JVSZ mintegy 1000–1500 vállalattal tart fenn közvetlen vagy áttételes kapcsolatot. A tagok mintegy negyede jelentős nemzetközi nagyvállalat itteni érdekeltségei, háromnegyed részük a közép és kisvállalati körből kerül ki. A tagok nem-zeti hovatartozása sokszínű, tükrözi a magyarországi befektetők összetételét: összesen 35 ország befektetői alkotják a JVSZ tagságát. Bár a szövetség a „joint venture” nevet hagyománytiszteletből megtartotta, tagjai sorában mára már teljesen külföldi tulajdonú vállalatok és tisztán magyar tulajdonú vállalat is megtalálható.

A Magyar Külgazdasági Szövetség 2002. szeptember 9-én, önkéntes alapon létrehozott civil szakmai szervezet, amely a külkereskedelemben és a külgazdaság más területein is működő vállalatok, vállalkozások és intézmények számára nyújt segítséget, elsőd-legesen a szakmai érdekképviselet és érdekegyeztetés vonatkozásában. A szövetség főbb feladatai: a magyar exportőrök érdekképviseletének ellátása; a magyar termékek és szolgáltatások külföldi piacra jutásának elősegítése, a magyar exportőrök támoga-tása a piaci elvárások és a versenykövetelmények teljesítéséhez, különös tekintettel az Európai Unió előírásaira; szakmai fórum teremtése a külgazdasághoz kapcsolódó kér-dések megoldására. Jelenleg a legfontosabb fórum a Külgazdasági Kerekasztal, amely-nek tagjai az NFGM, az ITD Hungary, az Eximbank, a Mehib, a Magyar Külgazdasági Szövetség, valamint ülésenként változtatva a kis- és középvállalati szektor más és más képviselője, esetenként 5–6 vállalkozás.

Az Informatikai Vállalkozók Szövetsége (IVSZ) az információs és kommunikációs technológiai vállalkozások és non-profi t társ- és szakmai szervezetek tevékenységét összehangoló, segítő és támogató szakmai érdekvédelmi és –képviseleti szervezete. A Szövetség célja: az információs és kommunikációs technológia szakterület fejlődé-sének, megismertetésének elősegítése, a tagszervezetek szakmai, munkáltatói, etikai és gazdasági érdekeinek hatékony képviselete, továbbá a szakterület és a tagszerve-zetek hazai és nemzetközi elismertségének növelése.

Az egyetemeken, főiskolákon egyre inkább arra ösztönözik a diákokat, hogy egy ál-taluk fontosnak tartott, új szolgáltatás köré alapítsanak céget. A Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Kisvállalkozás-fejlesztési Központja Interuniversitás Hallgatói és Vállalkozói Klub és Spin-off Keltető néven indítja el a vállalkozás iránt érdeklődő, fő-városban tanuló hallgatóknak szánt rendezvénysorozatát, amellyel főként diákoknak szeretnének segítséget nyújtani, akár pénzügyi támogatást is. http://spinoffklub.com/ A részletes üzleti terv elkészítésében a vállalkozásfejlesztésre specializálódott civil szervezetek segíthetnek. A SEED Alapítvány a nőket és a családi kezdeményezése-ket karolja fel www.seed.hu, a 18 év alattiaknak pedig érdemes a Junior Achievement Alapítványhoz fordulniuk http://www.ejam.hu/. Az Életpálya alapítvány pályázatai mel-lett, szakmai, mentori segítséggel, az internetre feltöltött tudnivalókkal is támogatja a vállalkozó kedvűeket http://www.eletpalya.hu/magyar/palyazat/index.html Fiatal és Kezdő Vállalkozások Egyesülete vállalkozásindításhoz, vállalkozásfejlesztéshez nyújt információkat www.efke.hu .

255

3.12. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézményei

3.12. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézményei

Az Európai Unió Vidékfejlesztési Bizottsága 2007. október 24-én egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot (ÚMVP). Az ÚMVP Irányító Hatóság (IH) felelős a Program eredményes és szabályszerű módon történő irányításá-ért és végrehajtásáért. Az ÚMVP Irányító Hatóság szerepét az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet értelmében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Közösségi Ügyekért Felelős Szakállamtitkárság, operatív szinten az Agrár-vidékfejlesztési Főosztály (AVF) tölti be. Az ÚMVP Monitoring Bizottság szer-vezeti összetétele biztosítja az érintett szaktárcák, szociális szervezetek, közreműködő szervezetek, civil érdekvédelmi szervezetek, szakmai szervezetek, esélyegyenlőséget képviselő szervezetek, önkormányzati érdekszövetségek, a hét Regionális Fejlesztési Tanács, az Európai Bizottság és egyéb, a Program végrehajtásában érintett intézmé-nyek részvételét. Az 1698/2005/EK rendelet kimondja, hogy minden tagállamnak Nemzeti Vidéki Hálózatot kell létrehoznia, ami összefogja a vidéki szereplőket, információkkal, együttműködésekkel és példákkal látja el őket. A vidékfejlesztési folyamatok össze-hangolását, hálózatba foglalása keretének hazai feltételeit a 2007. évi XVII. törvény sza-bályozza. A más nemzeti vidéki hálózatokkal való összhang és kapcsolattartás érdeké-ben létrejött Európai Vidékfejlesztési Hálózat részét képezi a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), amelyet 1060/2008 (IX.26.) Korm. határozat és a 131/2008 (X.1.)FVM mi-niszteri rendelet szabályoz. A hálózatba regisztrálhat minden olyan szervezet – magán- és közigazgatási szerv vagy magánszemély –, aki részt kíván venni a vidékfejlesztés-ben. Az MNVH rendszerét a következő intézmények alkotják: a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Tanácsa, illetve Elnöksége; az MNVH Állandó Titkárság; a Vidékfejlesztési, képzési- és Szaktanácsadási Intézet (www.vkszi.hu); a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (www.hvi.hu); a Leader Helyi Akciócsoportok.

2008 októberétől lehetőség nyílt az ÚMVP vidékfejlesztési tengelye, az úgynevezett hármas tengely programjaira – amelyben a mikrovállalkozások fejlesztése, a turisztikai tevékenységek ösztönzése, a falumegújítás és -fejlesztés, továbbá a vidéki örökség megőrzése jogcím szerepel – támogatási kérelmet benyújtani. (www.umvp.eu)Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásainak felhasználása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium életre hívta a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) orszá-gos hálózatát. A „Helyi Vidékfejlesztési Iroda” cím elnyerésére – a cím adományozása meghatározott időre történik – 2007-tól az FVM nyilvános pályázatot hirdet, amelyben részt vehetnek alapítványok, egyesületek, non-profi t gazdasági társaságok, a kkv-tör-vény szerinti mikro- és kisvállalkozások – az egyéni vállalkozók kivételével – , termelői csoportok, jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulások. A pályázók köre a települési önkormányzatok többcélú kistérség társulásáról szóló 2004. évi CVII. tör-vény alapján kerül kiválasztásra. A HVI nem hatóság, de bizonyos közfunkciókat ellátó közszolgáltató iroda, amely az alábbi feladatkört látja el:

256


– az alakuló LEADER Akciócsoportok létrejöttének motiválása, a szereplők ösztönzése, majd az akciócsoportok regisztrálásában, valamint a LEADER Fejlesztési Stratégia elkészítésében való részvétel;

– a LEADER-program által nem érintett térségekben Helyi Vidékfejlesztési Közösségek (HVK) szervezése a kistérség állami és önkormányzati, civil, illet-ve vállalkozói szféra szereplőinek ösztönzésével, bevonásával;

– a sajátos, egyedi térségi adottságokra építő, testreszabott Helyi Vidékfejlesztési Terv elkészítésének koordinálása;

– az ÚMVP I-IV. tengely intézkedéseihez és támogatásaihoz kapcsolódóan ta-nácsadási, tájékoztatási szolgáltatások nyújtása a kistérségben tevékenyke-dő vidéki szereplők (üzleti vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok) számára;

– rendezvények, képzések, tréningek, illetve egyéb közösségi akciók tervezése, szervezése.

257

4. Kis- és középvállalkozások fejlesztését

szolgáló támogatások, pályázatok, pénzügyi

eszközök és programok

A kormány 2007. október 10-i ülésén elfogadta a kis- és középvállalkozások fejlesztésé-nek 2007–2013. időszakra vonatkozó stratégiáját, amely a szabályozási környezet javí-tása, a vállalkozói tudás és a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése mellett célul tűzte ki a fi nanszírozáshoz jutás elősegítését, a fi nanszírozásba bevonható vállalkozások köré-nek bővítését, a KKV-k likviditásának javítását. A cél eléréséhez az alábbi vállalkozásfi -nanszírozási állami támogatási eszközök álltak a vállalkozók rendelkezésére 2008-ban:

A vállalkozásfi nanszírozás állami támogatási eszköztípusai:

– Európai Uniós társfi nanszírozással történő vissza nem térítendő támogatások;

– (Ilyenek a GOP 1–3. prioritásai, illetve KMOP 1. gazdaságfejlesztési prioritás, TÁMOP, ROP egyes kkv-vonatkozású pályázatai);

– Hazai fi nanszírozású vissza nem térítendő támogatások KKV-k részére;

– (Tisztán hazai forrásokból – előirányzatokból, alapokból – biztosított vissza nem térítendő támogatások);

– Kedvezményes kondíciójú mikrohitel (Új Magyarország Mikrohitel Program); – Az MFB, az Eximbank közvetlenül, vagy ügynökök útján nyújtott kedvezmé-

nyes kondíciójú hitelei; (MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram hitelei – MFB Mikrohitel Plusz Program, beruházási-, fejlesztési célú hitelek, egyéb –; Eximbank Zrt., Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. által biztosított exporttámoga-tó hitelei);

– Állami tulajdonú visszaforgó alapok (Országos Mikrohitel Alapból (OMA) tör-ténő Országos Mikrohitel Program refi nanszírozása);

– Kezességvállalás (a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. termékei, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány termékei, az Eximbank, a Mehib Zrt. számára nyújtott költségvetési viszontgarancia, viszontbiztosítás; Új Magyarország Portfóliógarancia Program költségvetési viszontgarancia, a garanciaszövetkezetek részére nyújtott költségvetési viszontgarancia);

– Kamattámogatás (Széchenyi Kártya kamattámogatása); – Refi nanszírozás (az MFB forrásbevonásához – fejlesztési források közössé-

gi hitelintézetektől – nyújtott költségvetési garancia, az MFB hiteleihez nyúj-tott költségvetési árfolyamgarancia (a Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram keretében kihelyezett hitelek kamatai a devizakamatokhoz kötöttek, az árfo-lyamkockázatot a költségvetés vállalja át); az Eximbank kamatkiegyenlítése; a GOP, a KMOP pénzügyi eszközök - 4. prioritás - refi nanszírozási programjai: Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramok; Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram);

258

4. KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK FEJLESZTÉSÉT SZOLGÁLÓ TÁMOGATÁSOK

– Állami kockázati tőke (tőkealapok, állami tulajdonú tőkeintézmények termé-kei; a GOP és KMOP pénzügyi eszközökből – 4. prioritás – tőkealapokba tör-ténő befektetés).

A vállalkozások közül elsősorban a kisebb, megfelelő gazdálkodási múlttal nem ren-delkező mikrovállalkozásoknak jelent nehézséget a hitelhez jutás, amelyeket a bankok a magasabb kockázat, a megfelelő fedezetek hiánya, a fajlagos tranzakciós költségek nagysága miatt nem fi nanszíroznak szívesen. A GOP 4. prioritás Pénzügyi eszközök program keretében a kormány európai társfi nanszírozással, az Európai Unió Jeremie mechanizmusával összhangban (Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, az Európai Bizottság, az EIB és az EIF közös kezdeményezése a KKV-k fi -nanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására) segíti a kisebb vállalkozások külső forrásokhoz jutását. A programnak köszönhetően a mikrovállalkozások számá-ra 2008 elejétől kedvezményes Új Magyarország Mikrohitel vehető igénybe. A prog-ramban megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok, illetve pénzintézetek és pénzügyi vállalkozások vehetnek részt. A kkv-hitelezés előmozdítására indult az Új Magyarország Portfóliógarancia Program. 2009 februárjában meghirdetésre került az Új Magyarország Kockázati Tőkeprogram.

A 2008 őszén begyűrűzött nemzetközi pénzügyi válság közvetett hatásainak enyhítésére a kormány a mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak szóló gazdasági támogató csomag létrehozásáról döntött. A válságkezelő és gazdaságélénkítő csomag segítségével 1400 milliárd forint válik közvetlenül elérhetővé a hazai vállalkozások számára a következő két évben, melynek részeként a kormány – többek között – uniós forrásokat csoportosít át a magyarországi munkahelyek érdekében. Ennek keretében összesen több mint 260 milliárd forint átcsoportosításáról született döntés az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai között, a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek terem-tésének elősegítése érdekében. Az átcsoportosítások jórészt a Gazdaságfejlesztési Operatív Programba történtek, ugyanis ezen program elsődleges címzettjei a magyar munkahelyek 65–70 százalékát biztosító kis– és középvállalkozások:

• a vállalkozások működőképességének javítása érdekében a Közlekedés OP-ból (KÖZOP) 196 millió euró (51 Mrd Ft), a Társadalmi megújulás OP-ból (TÁMOP) 231 millió euró (60 Mrd Ft) azaz összesen: 427 millió euró azaz 111 Mrd forint ke-rül átcsoportosításra a Gazdaságfejlesztési Operatív Program felé.

• az átcsoportosítás eredményeképpen a GOP 2. A vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése prioritás 404 millió euró (105 Mrd Ft), a 4. Pénzügyi eszközök prioritás pedig 23 millió euró (6 Mrd Ft) többletforráshoz jutna. A szó-ban forgó összegek a teljes GOP keretét 14,5%-al növelik meg, 44,3% (a 2. prioritás esetében) illetve 3,8%-os (a 4. prioritás esetében) megoszlásban49.

49 Forrás: NFÜ, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság, 2009. április

259

4.1. Kötött célú állami támogatások

A 4. fejezet további részeiben részletesebben ismertetjük a fent felvázolt támogatá-si eszköztípusokhoz kapcsolódó, 2008-ban elérhető konkrét programokat, pénzügyi konstrukciókat és termékeket.

4.1. Kötött célú állami támogatások (vissza nem térítendő támogatások)

4.1.1. Új Magyarország Fejlesztési Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának (GOP) prioritásai és kapcsolódó pályázatai

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásának kereteit a 2007–2013. közöt-ti időszakban az Új Magyarország Fejlesztési Terv adja. Új Magyarország Fejlesztési Terv: helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalma-zó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésé-nek és strukturális átalakításának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre fi gyelemmel. A Fejlesztési Terv általános célja a Magyarország és az Európai Unió tagállamai között fennálló fejlesztésbeli különbségek mérséklése. A vállalkozásfejlesztés eszközei kö-zött kiemelt szerepet tölt be a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), mivel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a vállalkozások, kiemelten a KKV-k támo-gatása jórészt a GOP pályázati rendszerének keretében történik.

A pályázatokkal kapcsolatos részletes eljárásokat a 16/2006.(XII.28.) MeHVM-PM – Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Pénzügyminisztérium – együttes rendelete a 2007–2013. időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásá-nak általános eljárási szabályairól szóló rendelet, a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellen-őrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet szabályozza.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség keretében működő Operatív Programok Irányító Hatóságai a pályázatkezelési feladatokra Közreműködő Szervezeteket vesznek igény-be, amelyek az Irányító Hatóság felhatalmazása alapján járnak el. A Közreműködő szer-vezet a pályázatok döntés-előkészítését, a szerződéskötést, a fi nanszírozást, nyomon követést és ellenőrzést végzi. A pályázat beérkezését követően megvizsgálásra kerül

• a benyújtási határidővel kapcsolatos feltételek betartása;• a pályázat megfelelő példányszáma (1 eredeti + 1 másolat + CD lemez)• a Projekt adatlap megfelelő formátuma (a Projekt adatlap kitöltése kizárólag

az NFÜ által rendszeresített kitöltő program alkalmazásával történik).

260


A pályázót a Közreműködő Szervezet értesíti a pályázat beérkezéséről. A pályáztatás ezen szakaszában hiánypótlásra nincs lehetőség. Az „Érkeztetés” – feltételek vizsgá-latát a „Jogosultság és teljesség” – vizsgálat követi. Amennyiben a jogosultsági felté-telek teljesülése nem állapítható meg egyértelműen, illetve a teljességi vizsgálat hiá-nyosságokat állapít meg, akkor a Közreműködő Szervezet a pályázót írásban, az összes hiány, illetve hiba megjelölésével, egy alkalommal, maximum 15 naptári napos határ-idő kitűzésével formai hiánypótlásra szólítja fel. A pályázat befogadása írásban törté-nő megerősítés arról, hogy a projekt megfelel a kiírásban meghatározott feltételeknek. A tartalmi értékelés arra irányul, hogy a pályázatban szereplő információk a döntéshez szükséges részletességgel és tartalommal rendelkezésre állnak-e, a pályázatban is-mertetett projekt megfelel-e a projekt-kiválasztási szempontoknak. Nem támogathatók azok a pályázatok, amelyek esetében a tartalmi értékelés szempontrendszere alapján a pályázatra adott összpontszám nem éri el a pályázati kiírás és útmutatóban meghatá-rozott minimális pontszámot. A Bíráló Bizottság az előzetesen meghatározott értékelési szempontok alapján a rendelkezésre álló keret erejéig, a meghatározott minimum pont-számot elért pályázatok támogatására tesz támogatási javaslatot. A Bíráló Bizottság döntési javaslata az Irányító Hatóság vezetőjéhez kerül végleges döntésre.

A jogszabály rendelkezései szabályozzák a támogatási Szerződés megkötésének feltételeit, a pénzügyi elszámolás, fi nanszírozás folyamatát, előleg igénylésének le-hetőségét, a monitoring adatok szolgáltatásának és a helyszíni ellenőrzések, illetve projekt-lezáró ellenőrzések rendjét. A pályázó, pályázatának elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása ellen jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás sze-rinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2007–2013. között rendelkezésre álló keretösz-szege közel 3 (2,94) Mrd euró, amelyhez a 2008. évi OP átcsoportosítások eredménye-ként a Bizottsági jóváhagyást követően 427 millió euró társul.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program támogatásait • a vissza nem térítendő támogatások (GOP 1., GOP 2., GOP 3. prioritásai; 4.1.

fejezet), és • a kedvezményes, visszaforgó pénzügyi konstrukciók adják. (GOP 4. prioritás;

4.2.1.; 4.2.2.; 4.2.3. fejezet).

261


A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) rendelkezésére álló keretek prioritási

tengelyenként (2007–2013)

Prioritási tengelyA prioritás kerete

(millió euró)

Szakmai prioritások

közti százalékos

megoszlás

1. prioritás:

K+F és innováció a versenyképességért990,7 33,74

2. prioritás

A vállalkozások (kiemelten a KKV-k)

komplex fejlesztése

910,5 31,01

3. prioritás

A modern üzleti környezet erősítése225,5 7,68

4. prioritás

Pénzügyi Eszközök Intézkedése

(Jeremie-típusú pénzügyi eszközök50)

703,8 23,97

Technikai segítségnyújtás 105,7 3,60Összesen 2 936,2 100,002008 évi forrásátcsoportosítás 427 ,0

Forrás: Gazdaságfejlesztési Operatív Program, pénzügyi tábla, NFÜ GFP-IH50

A magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében szükséges a piaci elég-telenségek feloldása, illetve a kitörési lehetőségek ösztönzése, amihez fontos állami eszközként elengedhetetlen a fejlesztéspolitika proaktív alkalmazása, a piaci viszo-nyokba való legkisebb mértékű beavatkozás. A versenyt erősítő és ösztönző GOP-intézkedések ezeket a célokat szolgálják.

Prioritási tengely GOP-intézkedések

K+F és innováció a verseny-

képességért

(GOP 1. prioritása: vissza nem

térítendő támogatások)

– A piacorientált K+F támogatása és a kutatá-si-technológiai együttműködések ösztönzése;

– Innovációs klaszterek támogatása; – A vállalkozások önálló innovációs

és K+F tevékenységének ösztönzése.A vállalkozások (kiemelten a KKV-k)

komplex fejlesztése

(GOP 2. prioritása: vissza nem

térítendő támogatások)

– Vállalkozások technológiai korszerűsítése; – Vállalati szervezet-fejlesztés; – Korszerű folyamat-menedzsment ösztönzése.

50 Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises, az Európai Bizottság, az Európai Befektetési Bank (EIB) és az Európai Befektetési Alap (EIF) közös kezdeményezése a KKV-k fi nanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének javítására. A Jeremie fi nanszírozása első-sorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap révén történik. A Jeremie választható eszköz, nem minden tagállam alkalmazza e megoldást, hogy Strukturális Alapjain keresztül vissza-forgó eszközök alkalmazásával támogassa a kis- és középvállalkozások forráshoz jutását. A támogatás a pénzügyi eszközök széles skáláját – hitel, garancia, tőkekonstrukció – foglal-hatja magába. http://ec.europa.eu/regional_policy/funds/2007/jjj/jeremie_en.htm

262


A modern üzleti környezet erősítése

(GOP 3. prioritása: vissza nem téríten-

dő támogatások)

– Korszerű infokommunikációs infrastruktúra; – Logisztikai központok fejlesztése; – Vállalkozások részére befektetésösztönzési és

piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás nyújtása.Pénzügyi Eszközök Intézkedése

(Jeremie-típusú pénzügyi eszközök)

(GOP 4. prioritása: kedvezményes,

visszaforgó pénzügyi konstrukciók)

– Mikrofi nanszírozás; – Garanciaeszközök; – Tőkepiac fejlesztése

(kockázati tőke, magvető tőke).

Az alábbi táblázat ismerteti a GOP első, második és harmadik prioritásainak kereté-ben meghirdetett – vissza nem térítendő támogatásokat biztosító – pályázatokat, illetve a pályázat meghirdetésekor rendelkezésre álló 2008. évi keretösszeget és a támogat-ható pályázatok várható számát.

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében meghirdetett EU-s és hazai

társfi nanszírozású pályázatok (2008)

Forrás kódja Forrás neve

A pályázat meghir-

detésekor rendelke-

zésre álló tervezett

keretösszeg

A támogatott

pályázatok

várható száma

milliárd Ft db

1. prioritási tengely: K+F és innováció a versenyképességért

GOP-2008–1.1.1. Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása 5,99 70

GOP-2008–1.1.2. Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 3,0 8

GOP-2008–1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása 10,0 10

GOP-2008–1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása 10,5 3

GOP-2008–1.3.1. Vállalati innováció támogatása 13,8 180GOP-2008/2–1.3.1. Vállalati innováció támogatása 10,0 160

GOP-2008–1.3.1./B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása: 10,5 54

GOP-2008–1.3.2. Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése 5,9 8

2. prioritási tengely: A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

GOP-2008–2.1.1./A Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése 7,4 370–1000

GOP-2008–2.1.1./BKomplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és közép-vállalkozások számára

9,4 60–600

GOP-2008–2.1.1./CKomplex vállalati technológia fejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben

6,05 12–40

263


Forrás kódja Forrás neve

A pályázat meghir-

detésekor rendelke-

zésre álló tervezett

keretösszeg

A támogatott

pályázatok

várható száma

milliárd Ft db

GOP-2008–2.1.2./B

A komplex programmal segíten-dő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára

3,5 25–350

GOP-2008–2.1.2./CKomplex beruházások támo-gatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

1,2 2–8

GOP-2008–2.1.2./D

Komplex technológiai beruhá-zás a hátrányos helyzetű kistér-ségekben induló vállalkozások részére

6,5 13–250

GOP-2008–2.1.3. Nemzetközi szolgáltatóközpon-tok létrehozása, fejlesztése 4,08 8–40

GOP-2008–2.1.4. Környezetközpontú technológia fejlesztés 4,9 150–200

GOP-2008–2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása 3,3 270–330

GOP-2008/2–2.2.1. Vállalati folyamatmenedzsment támogatása 2,0 160–200

GOP-2008–2.2.3. E-kereskedelem és egyéb e- szolgáltatások támogatása 2,0 270–330

3. prioritási tengely: A modern üzleti környezet erősítése

GOP-2007*-3.1.1. Hálózati infrastruktúra létrehozása 10,00 65

GOP-2007*-3.2.1. Logisztikai központok és szolgál-tatások fejlesztése 9,55 20–30

4. prioritási tengely: Pénzügyi Eszközök Intézkedése - Jeremie-típusú pénzügyi eszközök, ked-vezményes, visszaforgó eszközök (4.2. fejezet)

*A modern üzleti környezet erősítése c. prioritás keretében megjelent pályázatokról lásd 4.1.1.3. fejezetet.Forrás: NFGM; NFÜ, 2008. december 22-i adat

A GOP pályázati konstrukció keretében nem támogatható a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fejlesztés, mivel a GOP területileg az ország 6 konvergencia ré-giójára elkészített Operatív Program. A Közép-magyarországi régióban tevékenykedő vállalkozások a Gazdaságfejlesztési Operatív Program KMOP gazdaságfejlesztési tükör-pályázatai – a KMOP-tükörpályázatok – keretében jutnak hozzá a fejlesztési forrásokhoz.

A pályázatokra vonatkozó információkat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2007-ben megújított honlapja – www.nfu.gov.hu – nyújtja a pályázóknak és az érdeklődőknek.

264


Az alábbiakban röviden ismertetjük a jelentés témaköréhez szorosan kapcsolódó egyes pályázatok főbb feltételeit.

4.1.1.1. K+F és innováció a versenyképességért c. első prioritási tengely pályázatai

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása GOP-2008–1.1.1.

(KMOP-2008–1.1.1.)

A támogatás célja olyan kutatás-fejlesztési projektek támogatása, amelyek kutatási eredményekre támaszkodva korszerű, magas értéket képviselő prototípusok, illetve esetenként piacképes termékek, eljárások és szolgáltatások létrejöttét eredményezik. A projektek a vállalkozások közvetlen igényein alapulnak, ezért pályázatot csak vállal-kozás nyújthat be.

A pályázati felhívás keretében az alábbi tevékenységekre lehet pályázni: ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége.

Forrás méretének minimuma: 50 000 000 Ft.Forrás méretének maximuma: 300 000 000 Ft.Saját forrás méretének minimuma: 10%.

Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése GOP-2008–1.1.2.

(KMOP-2008–1.1.2.)

A támogatás célja: a konstrukció a K+F tevékenységet végző szervezetek (felsőoktatási intézmények, költségvetési és közhasznú kutatóintézetek) már létező, eredményeket felmutatni képes, a vállalati együttműködés előmozdítására kialakított K+F központ-jaiból (Kooperációs Kutató Központok (KKK-k) és Regionális Tudásközpontok (RET-ek) alakított gazdasági társaságok megerősítését tűzi ki célul. Támogatható tevékenységek köre: ipari kutatás, kísérleti fejlesztés, KKV-k iparjogvédelmi tevékenysége, marketing.

Forrás méretének minimuma: 400 millió Ft.Forrás méretének maximuma: 1 milliárd Ft.Saját forrás méretének minimuma: 10%.

Akkreditált* innovációs klaszterek támogatása GOP-2008–1.2.1.

(KMOP-2008–1.1.3./A)

A konstrukció célja a pólus program keretében együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló innovációs projektjeinek (termékfejlesztés és piac-ra vitel) segítése; a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tag-ja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén.Támogatható tevékenységek köre: kísérleti fejlesztés; kutatás-fejlesztési, innovációs célt szolgáló infrastrukturális és ingatlan beruházás; marketing; a projekttársaságban tulajdonosi részvétellel nem rendelkező harmadik féltől igénybe vett (jogi tanácsadás, üzletviteli tanácsadás) szolgáltatás.

265


Forrás méretének minimuma: 250 millió Ft.Forrás méretének maximuma: 1,5 milliárd Ft.Saját forrás méretének minimuma: a K+F projekttámogatás és de minimis jog-cím keretében megvalósítandó projektrész esetében legalább a projekt ezen részére betervezett összköltség 10%-a, az egyéb projektelemek esetében ezen elemek összköltségének 25%-a.

*Az akkreditációt az „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerése c. pályázaton

lehet elnyerni. Az akkreditációs cím jogosultságot jelent a Pólus Programhoz kapcso-lódó, meghatározott Operatív Programok keretében kiírásra kerülő 1) pályázati felhívásokon való kizárólagos indulásra;2) meghatározott konstrukciók esetében a pályázati kiírásban rögzített feltételek sze-

rinti előnyre a projekt kiválasztási eljárás során. (Részletesebben: 4.2.4.2.; 4.2.4.3. fejezet).

Innovációs és technológiai parkok támogatása GOP-2008–1.2.2.

(KMOP-2008–1.1.3/B)

A konstrukció célja a pólusvárosokban (GOP-1.2.2. esetében: Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Veszprém; KMOP-1.1.3./B esetében a fejlesztésnek Budapest és Gödöllő város területén kell megvalósulnia) – lehetőleg a meglevő K+F+I infrastruktúra bázisán – olyan koncentrált, üzleti alapon működő kutatás-fejlesztési és innovációs szolgáltató központok („science parkok”) kialakítása, amelyek megfelelő kutatási és Infokommunikációs Technológiai (IKT) infrastruktúra létrehozásával az adott ágazat vagy szakterület számára egyedi, magas szintű, testreszabott K+F+I, vala-mint technológiai inkubátor szolgáltatások széles skáláját képesek nyújtani.

Támogatott tevékenységek köre: kísérleti fejlesztés; marketing.Forrás méretének minimuma: 1 milliárd Ft.Forrás méretének maximuma: 5 milliárd Ft.Saját forrás méretének minimuma: 25%.

Vállalati innováció támogatása GOP-2008–1.3.1. (KMOP-2007–1.1.4.)

A támogatás célja olyan vállalkozások innovációs tevékenységeinek támogatása, ame-lyek meglévő K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentősen javított, kor-szerű, magas értéket képviselő piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák ki-dolgozását, piaci bevezetését vállalják. Támogatható tevékenységek köre: kísérleti fejlesztés; KKV-k iparjogvédelmi tevékeny-sége; marketing.

Forrás méretének minimuma: 25 millió Ft.Forrás méretének maximuma: 250 millió Ft.Saját forrás méretének minimuma: 10%.

266


Vállalati innováció támogatása GOP-2008/2–1.3.1. II. szakasz

2008 októberében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) módosított feltételekkel ismételten meghirdette a „Vállalati innováció” c. pályázati konstrukciót. Támogatható tevékenységek köre: kísérleti fejlesztés; marketing.


Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása GOP-2008–1.3.1./B

A konstrukció célja azon akkreditált klaszter tagvállalkozások innovációs tevékenysé-gének támogatása, amelyek meglévő K+F eredményre (prototípus vagy termék) új vagy jelentősen javított, korszerű, magas értéket képviselő, piacképes termékek, szolgálta-tások, technológiák kidolgozását, piaci bevezetését vállalják.Támogatható tevékenységek köre: kísérleti fejlesztés; marketing.


Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése GOP-2008–1.3.2.

(KMOP-2008–1.1.5.)

A konstrukció célja a közvetlenül hasznosuló K+F tevékenység erősítése és feltéte-leinek megteremtése vállalati K+F kutatóhelyek létesítésével, illetve bővítésével; a K+F intenzív befektetések és kutató munkateremtés ösztönzésével. Támogatható tevékenységek köre: alapkutatás; alkalmazott ipari kutatás; kísérleti fej-lesztés.

Forrás méretének minimuma: 200 millió Ft.Forrás méretének maximuma: 1 500 millió Ft.Saját forrás méretének minimuma: 10%.

4.1.1.2. A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése c. második priori-

tási tengely pályázatai

Mikro- és kisvállalkozások technológiai fejlesztése GOP-2008–2.1.1./A

(KMOP-2008–1.2.1./A)

A támogatás célja: a növekedési potenciállal rendelkező mikro- és kisvállalkozások jövedelemtermelő képességének növelése technológiai korszerűsítésen keresztül. A pályázati kiírás keretében támogatható tevékenységek technológiai fejlesztésekhez kapcsolódó beruházások:

• új eszköz beszerzése vagy

267


• olyan használt eszköz beszerzése, amely esetében a pályázó igazolni tudja, hogy a használt eszköz 3 évnél nem régebbi, azaz az eszköz gyártási éve nem lehet korábbi, mint a pályázat benyújtását megelőző harmadik év. A használt eszköz vásárlásánál az eszköz vásárlása kizárólag piaci értékben történhet.


A KMOP-2008–1.2.1./A pályázat esetében:Forrás méretének minimuma: 1 millió Ft.Forrás méretének maximuma: 10 millió Ft.

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások

számára GOP-2008–2.1.1./B (KMOP-2007–1.2.1./B))

A kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott műszaki, technológiai színvonal javításá-nak érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja a fejlődőképes és ko-moly növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások

• innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez;• vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;• környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájá-

rulás elősegítéséhez;• piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai korszerűsítés megvalósítása.

A komplex vállalati technológia fejlesztés keretében az alábbi tevékenységek köre tá-mogatható: eszközbeszerzés; infrastrukturális és ingatlan beruházás; az eszközbeszer-zéshez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzések; információs tech-nológia-fejlesztés, beleértve az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szol-gáltatások, modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések, üzleti alkalmazások támogatását is; piacra jutás támogatása; vállalati HR fejlesztés; tanácsadás igénybevétele a pályázati kiírásban megadott tanácsadási területeken; minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetése és tanúsíttatása.


A KMOP-2008–2.1.1./B pályázati konstrukció keretébenForrás méretének minimuma: 10 000 001 Ft.Forrás méretének maximuma: 50 000 000 Ft.

268


Komplex vállalati technológia fejlesztés a hátrányos helyzetű kistérségekben

GOP-2008–2.1.1/C

A komplex technológiai korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül az

• innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez;• vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;• környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz; • piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalósítása a hátrányos helyzetű kistérségekben.

A kistérségek besorolása a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007.

(XI.17.) Korm. rendelet alapján:

Magyarország: 174 kistérségKMOP (Budapest és Pest megye) 20 kistérség GOP (6 konvergencia régió) 154 kistérség, ebből: 94 hátrányos helyzetű (HH) kistérség; 94 hátrányos helyzetű (HH) kistérségből 47

leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség; (többi 60 nem HH kistérség)

47 leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérség-ből komplex programmal fejleszthető 33 LHH kistérség (többi 14 LHH kistérség)

Támogatható tevékenységek köre: lásd a GOP-2.1.1./esetében.Forrás méretének minimuma: 150 000 001 Ft.Forrás méretének maximuma: 500 000 000 Ft.Saját forrás méretének minimuma: 25%.

A komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

mikro-, kis- és középvállalkozások számára GOP-2008–2.1.2/B

A növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásoknál alkalmazott mű-szaki technológiai színvonal javításának érdekében a komplex vállalkozásfejlesztési projektek célja, a fejlődőképes és komoly növekedési potenciállal rendelkező vállal-kozások:

• innovációs, adaptációs képességének erősítéséhez; • vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez; • környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz való hozzájá-

rulás elősegítéséhez; • piacra jutáshoz

269


kapcsolódó technológiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalósítása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Támogatható tevékenységek köre: lásd GOP 2.1.1./B esetében


Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrá-

nyosabb helyzetű kistérségekben GOP-2008–2.1.2/C

A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül az

• innovációs, adaptációs képességük erősítéséhez; • vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;• környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz;• piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai korszerűsítés megvalósítása a komplex programmal segíten-dő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben.

Támogatható tevékenységek köre: lásd GOP-2.1.1./B esetébenForrás méretének minimuma: 150 000 001 Ft.Forrás méretének maximuma: 500 000 000 Ft.Saját forrás méretének minimuma: 25%.

Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségekben induló

vállalkozások részére GOP-2008–2.1.2./D

A komplex technológiai fejlesztésen, korszerűsítésen alapuló vállalkozásfejlesztési projektek célja a vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelésén keresztül

• az innovációs, adaptációs képességük erősítéséhez;• a vállalkozások által előállított hozzáadott érték növeléséhez;• a környezetvédelmi, energia- és anyagtakarékossági célokhoz; • a piacra jutáshoz

kapcsolódó technológiai fejlesztés és/vagy korszerűsítés megvalósítása induló vállal-kozások (kiemelten KKV-k) esetében a hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistér-ségekben.

Támogatható tevékenységek köre: lásd GOP-2.1.1./B esetébenForrás méretének minimuma: 10 000 000 Forrás méretének maximuma: 500 000 000 Ft.Saját forrás méretének minimuma 25%.

270


A KMOP-2008–1.2.2. pályázati konstrukció keretébenForrás méretének minimuma: 10 000 000 Forrás méretének maximuma: 150 000 000 Ft.

Nemzetközi szolgáltatóközpontok létrehozása, fejlesztése GOP-2008–2.1.3.

A támogatás célja olyan nemzetközi szolgáltató központok létrehozásának és fejleszté-sének támogatása, amelyek segítségével erősödik Magyarország regionális központi szerepe. Támogatható tevékenységek köre: a nemzetközi szolgáltató központ létesítéséhez, fej-lesztéséhez kapcsolódóan létrehozott új munkahelyre felvett munkavállalók foglalkozta-tása. A pályázónak vállalnia kell, hogy a támogatással létrehozott új munkahelyeket az 5. naptári év végéig, KKV-k esetében a 3. naptári év végéig az adott régióban fenntartja.

Forrás méretének maximuma: 500 000 000 FtSaját forrás méretének minimuma: 25%.

Környezetközpontú technológia fejlesztés GOP-2008–2.1.4 (KMOP-2008–1.2.4.)

A konstrukció célja, hogy a környezetvédelmi szemléletmód, a fenntarthatóság fi gye-lembevétele rendszerezetten és tudatosan bekerüljön a kis- és középvállalkozások mű-ködési, termelési döntéseibe és megvalósított technológiai fejlesztései közé, ezáltal növelve az energia-, víz- és egyéb nyersanyaghasználat hatékonyságát, csökkentve a hulladéktermelés és egyéb káros kibocsátások mennyiségét és veszélyességét, így közvetlenül csökkentve a környezeti terhelést. Támogatható tevékenységek köre: 1. Környezetközpontú technológiai fejlesztés alábbi területeihez2. Fenntarthatósági tematikájú képzésekben és/vagy környezetirányítási belső auditor

képzésen való részvétel. 3. A fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tanácsadás.4. Környezetirányítási, vezetési, hitelesítési és minősítési rendszerek bevezetése, tanú-

síttatása, akkreditálása, termékek környezetvédelmi minősítése.


Vállalati folyamatmenedzsment támogatása GOP-2008–2.2.1.

(KMOP-2008–1.2.5.)

A konstrukció a vállalati folyamat-menedzsment hatékonyságának növelését tűzi célul: a vállalatok közötti üzleti kapcsolatok, a belső vállalati folyamatok hatékonyságának, a hálózatbiztonság és a szolgáltatások minőségének javítását, a hatékony tudásme-nedzsment érdekében a különböző vállalatirányítási és egyéb üzleti (vezetői döntéstá-mogató és információs, elektronikus iratkezelési, ellátási és ügyfélkapcsolati, távmun-

271


ka stb.) rendszerek, megoldások kiépítését, összehangolását, és az ehhez kapcsolódó szervezetfejlesztést és az üzleti folyamatok megszervezését.Támogatható tevékenységek köre: modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommuniká-ciós fejlesztések.


A KMOP-2008–1.2.5. pályázati konstrukció keretében:Forrás méretének minimuma: 2 000 000 Ft.Forrás méretének maximuma: 16 000 000 Ft.

Vállalati folyamatmenedzsment támogatása GOP-2008/2–2.2.1. II. szakasz

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatósága (NFÜ GOP IH) 2008 októberében meghirdette a „Vállalati folyamatmenedzsment támo-gatása” című pályázati konstrukciót – GOP-2008/2–2.2.1 kódszámon a tavaszi kiírással közel egyező feltételekkel. (Fontos változás, hogy az új kiírásban a minimális támogat-hatósági ponthatár 60 pontról 55 pontra módosult. Ez a könnyítés a 2008. március 31-én meghirdetett GOP-2008–2.2.1. kódszámú kiírásra beérkezett pályázatok vonatkozásá-ban visszamenőlegesen érvényesítésre kerül).


E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása GOP-2008–2.2.3.

(KMOP-2008–1.2.7.)

A támogatás célja a hazai kis- és középvállalkozások jövedelemtermelő képességének erősítése az információs és kommunikációs technológiai megoldások hatékony alkalma-zása révén mind a vállalatközi üzleti folyamatokban, mind a vállalkozások által nyújtott szolgáltatásokban, ennek révén a hazai kkv-szektor versenyképességének növelése. Támogatható tevékenységek köre: E-kereskedelem és kapcsolódó e-szolgáltatások ki-alakítása, illetve azok elterjesztése.


A KMOP-2008–1.2.7. pályázati konstrukció keretében Forrás méretének minimuma: 2 000 000 Ft.Forrás méretének maximuma: 16 000 000 Ft.

272


4.1.1.3. A modern üzleti környezet erősítése c. harmadik prioritási tengely pályázatai

2007 novemberétől 2008. január 14-ig nyitva volt a Hálózati infrastruktúra létrehozása c. GOP-2007–3.1.1. pályázat is. A pályázati kiírásra csak azok pályázhattak, akik a Nemzeti Hírközlési Hatóság nyilvántartása szerint a pályázati kiírás megjelenését megelőző naptári évben már regisztrált és tényleges elektronikus hírközlési szolgáltatók voltak. A forrásból nem támogatható a Közép-magyarországi régió területén megvalósuló fej-lesztés, egy pályázat egy kistérségre vonatkozik, régiónként változik az igényelhető maximális támogatási mérték, ezekről részletes útmutatást a pályázati kiírás ad.

A logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-2007–3.2.1., illetve KMOP-1.4.2. pályázat benyújtására 2007. november 26-tól 2008. december 31-ig volt lehetőség. A pályázatok intermodális, azaz szállítási módokat összekapcsoló logisztikai központok fejlesztését támogatják.

Hálózati infrastruktúra létrehozása GOP-2007–3.1.1.

A pályázat célja szélessávú távközlési infrastruktúra kiépítésének és szolgáltatás be-indításának támogatása Magyarország hátrányos helyzetű, üzletileg kevésbé vonzó kistérségeiben, ahol eddig üzleti alapon nem épült ki szélessávú hálózati infrastruktúra. A konstrukció keretében elektronikus hírközlési szolgáltató vállalkozások kerülnek ki-választásra nyílt pályázati eljárással, kistérségenkénti versenyeztetéssel.


Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése GOP-2007–3.2.1. (

KMOP-2007–1.4.2.)

A pályázat célja a Magyarországon áthaladó nemzetközi áruáramlatok magas hozzá-adott érték tartalmú szolgáltatásokkal történő kiszolgálása, főként a környezetvédelmi szempontból kiemelt szerepet játszó az ún. intermodális logisztikai központok fejlesz-tésével. Emellett cél, hogy a regionális logisztikai központok fejlesztésével, mindenek-előtt az általuk nyújtott komplex logisztikai szolgáltatások számának bővítésével és mi-nőségének javításával a hazai kis- és középvállalkozások versenyképessége javuljon. A támogatható tevékenységek a logisztikai alapszolgáltatások, illetve az ezt kiegészítő logisztikai és egyéb szolgáltatásokhoz szükséges beruházások, korszerűsítések.

Támogatás összege

az intermodális logisztikai központok esetén:Forrás méretének minimuma: 50 000 000 Ft.Forrás méretének maximuma: 750 000 000 Ft;

a regionális logisztikai központok esetén:Forrás méretének minimuma: 50 000 000 Ft.

273


Forrás méretének maximuma: 750 000 000 Ft.Saját forrás méretének minimuma: 25%.

A KMOP-2008–1.2.7. pályázati konstrukció keretében a támogatás összege

az intermodális logisztikai központok eseténForrás méretének minimuma: 50 000 000 Ft.Forrás méretének maximuma: 600 000 000 Ft.

4.1.1.4. Pénzügyi Eszközök Intézkedése c. negyedik prioritási tengely

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program negyedik prioritási tengelye a Pénzügyi Eszközök Intézkedése címet viseli. (korábbi néven: Jeremie-típusú pénzeszközök). Az előzőekben ismertetett három prioritás kitűzött céljainak megvalósítását a pályá-zati úton megnyerhető vissza nem térítendő támogatások biztosítják. A GOP negyedik prioritási tengelyének az a lényege, hogy az Európai Bizottság Jeremie mechanizmusá-val összhangban különböző visszaforgó pénzügyi eszközökkel – mikrohitel, garancia-eszközök, tőkejuttatás – javítja a kis- és középvállalkozások külső forrásbevonásának lehetőségeit. Az intézkedés keretében hozzáférhető, visszatérítendő támogatásokat, azaz visszaforgó eszközöket, a 4.2.1.1., illetve a 4.2.2.4. és a 4.2.3.5. fejezet ismerteti.

4.1.1.5. Változások a Gazdaságfejlesztési Operatív Program pályázati rendszerében

A korábbi (GVOP) pályázati rendszer hibáit kiküszöbölve, – a kritikák főként a bonyolult pályázati rendszerre, az egymástól elkülönült szervezeti eljárásokra, a hosszú támoga-tási folyamatokra és az elhúzódó kifi zetésre valamint a túlzott mértékű biztosítékok kö-rére vonatkoztak –, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (2007–2013) végrehajtása során fi gyelembe vették a GVOP közbenső értékelés ajánlásait, amelyek a pályázati

adminisztráció egyszerűsítése irányába hatottak, úgymint:• objektív kritériumrendszer felállítása, amely egységes belépési feltételeken,

a múltbeli gazdasági teljesítmény értékelésén, területi elhelyezkedésen és automatikus eljárásrenden alapul;

• átláthatóság szempontjának fi gyelembevétele, amely szerint minden pályá-zati útmutatónak része a pontozási rendszer, amely alapján a pályázó előre kiszámolhatja, hány pontot tud elérni.

Tartalmi változások a pályázati rendszerben:• Növekedésorientált, teljesítményhez kötött pályázati kiírások;• 100%-ban objektív és átlátható értékelési rendszer;• Egyszerűsödő biztosítékadási rendszer

ο A támogatás 120%-áról 100%-ára csökkent a biztosíték értéke. ο A fenntartási időszakra 50 millió forint alatti támogatásnál nem kell bizto-

sítékot adni.• Támogatási összegtől függő különböző eljárásrend;

274


• Komplex vállalkozásfejlesztési projektek megjelenése;• Pályázók adminisztrációs terheinek csökkentése – a pályázat beadásához

szükséges mellékletek száma jelentősen csökken;• Pénzügyi programok bevezetése;• Kutatás-fejlesztés és innováció súlya nő a GVOP-hoz képest.

Szervezeti változások a pályázati rendszerben:• Közreműködő szervezetek összevonása, új közreműködő szervezet a Magyar

Gazdaságfejlesztési Zrt. (MAG Zrt);• Gyorsaság a támogatás odaítélésében, szerződés megkötésében, folyósítá-

sában;• Rövidebb elbírálási idő (egyes pályázatoknál a korábbi 3 hónapról negyedére,

3 hétre csökkent);• Azonos minőségű ügyintézés, országos ügyfélszolgálati hálózat;• Érdemi párbeszéd folytatásának lehetősége az ügyintézővel az egyes ügyfél-

szolgálatokon (pld. a kitöltő programokkal kapcsolatos konkrét segítségnyújtás).

2007. évi pályázati rendszerhez képest koncepcionális változásokat is bevezettek:• A komplex programmal támogatott 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben

megvalósuló fejlesztések támogatása;• 2008. évi pályázatok hozzáigazítása a pályázói igényekhez a 2007-es év ta-

pasztalatai alapján: ο Az igényelhető támogatási összegek és a különböző méretű vállalkozá-

sok igényeinek összehangolása; ο Kötelező vállalások területi alapú meghatározása (hátrányos helyzetű

térségek preferálása); ο Források rendezése, (túl-igénylések, maradványok); ο Növekedési előírások újrafogalmazása.

40% előleg a nyertes pályázóknak

A pénzügyi válság hatásainak, kiemelten a kedvezményezettek pénzügyi terheinek csök-kentése érdekében a kormány – 2008 decemberében – az uniós támogatások folyósítá-sának felgyorsításáról döntött. A megemelt előleg összeg, amely a projekt megítélt támo-gatásának maximum 40%-a, legfeljebb 300 millió forint, a pénzpiaci válsággal leginkább érintett szektorban igényelhető, nevezetesen a Gazdaságfejlesztési Operatív Program, Közép-magyarországi Operatív Program 1-es prioritása, Regionális Operatív Programok gazdaságfejlesztési célú, illetve turisztikai célú prioritásai, Társadalmi Megújulás Operatív Programból fi nanszírozott munkahelyi képzést támogató projektek. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében meghirdetett egyéb konstrukciók esetében az igényelhető elő-leg a megítélt támogatás összegének legfeljebb 35%-a, de minimum 25%.

275


Késedelmi kamat bevezetése 2009. április 1-től

Az Európai Bizottság 2009. április 8-án új politikai megközelítést javasolt a vállalkozások fejlődését megakasztó késedelmes fi zetések visszaszorítására, amelynek az a lényege, hogy a hatóságoknak jó példával kellene előljárniuk és főszabály szerint 30 napon belül ki kellene egyenlíteniük számláikat. A magyar kormány a 2007–2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó tá-mogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 2009. április 1-ei módosításával azt vezeti be, hogy a jövőben késedelmi kamat illeti meg a nyertes pályázókat ab-ban az esetben, ha a kifi zetési határidő elmulasztása a Támogatónak, azaz a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek és közreműködő szervezeteinek felróható okból történik. A késedelmi kamat alapja a fi zetési határidőn túl kifi zetett számla támogatás tartal-ma, mértéke a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat. A késedelmi kamatfi zetési kötelezettség nemcsak a 2009. április 1. után, hanem az azt megelőzően megkötött támogatási szerződésekre is vonatkozik.Késedelmi kamatra az a nyertes pályázó jogosult,

• akinek a benyújtott kifi zetési igénye formailag, tartalmilag megfelelő;• akinek nincsen köztartozása;• aki a kifi zetési igényéhez kapcsolódóan eleget tesz a jogszabályi, pályázati

kiírásban vagy támogatási szerződésben rögzített egyéb feltételeknek;• aki ellen nincs folyamatban szabálytalansági vagy más, kifi zetés felfüggesz-

tésével járó eljárás.

4.1.1.6. Regionális Operatív Programok. Közép-magyarországi Operatív Program

A regionális egyenlőtlenségek kezelését az Új Magyarország Fejlesztési Tervben a kor-mány által 2006. december 16-án elfogadott regionális operatív programok segítik. A térségi fejlesztési stratégiákat tartalmazó regionális operatív programok alapján született regionális akciótervek elemei: innováció-orientált gazdaság, integrált tele-pülésfejlesztés, turisztikai beruházások, közlekedésinfrastruktúra fejlesztése, a régiók emberi erőforrásainak javítása és környezetgazdálkodás fejlesztése. A régiók számára 2007–2013. évekre 1609 milliárd forintot kitevő uniós forrásokat biztosítottak.

Az egyes régiók programjainak részletes ismertetése http://www.nfu.hu/umft_opera-tiv_programok cím alatt megtalálható.

A továbbiakban részletesebben bemutatjuk a Közép-magyarországi Operatív Program vállalkozások fejlesztésére szolgáló intézkedéseit.

A Közép-magyarországi régió Operatív Programja – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódva – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfi nanszírozásá-val a 2007–2013. között megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Kidolgozásának alapjait

276


egyrészt a régió 2007–2013-as időszakra vonatkozó stratégiai terve, másrészt a kap-csolódó ágazati fejlesztési programok jelentik. A Közép-magyarországi régió Operatív Programját a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal, az érintett tárcákkal, a Közép-magyarországi Fejlesztési Tanáccsal, illetve Ügynökségével (Pro Régió Ügynökség – Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Kht. www.kozpontiregio.hu) együttműködésben az Új Magyarország Fejlesztési Terv prioritásaihoz kapcsolódóan dolgozta ki.

Az operatív program átfogó célja a Közép-magyarországi régió nemzetközi verseny-képességének növelése a fenntartható fejlődés elvének érvényesítése mellett.

KMOP prioritási tengelyek és főbb beavatkozások

A prioritás

(tervezett) kerete,

millió euró

Százalékos

megoszlás

1. A tudásalapú gazdaság innováció –

és vállalkozás-orientált fejlesztése

(KMOP 1. prioritás)

– A K+F és az innováció fejlesztése, eredményeinek elterjesztése;

– KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációjának ösztönzése;

– KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése;

– Üzleti környezet fejlesztése; – Helyi gazdaságfejlesztés;

478,5 27,7%

2. A versenyképesség keretfeltételeinek fejlesztése


– A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése; – A régió külső elérhetőségét javító közlekedési infra-

struktúra fejlesztése;

382,5 22,2%

3. A régió vonzerejének fejlesztése


– A turisztikai vonzerő fejlesztése; – Természetvédelem, a természeti környezet rehabili-

tációja és revitalizációja; – A környezetvédelmi szolgáltató-rendszer fejlesztése;

219,4 12,7%

277


KMOP prioritási tengelyek és főbb beavatkozások

A prioritás

(tervezett) kerete,

millió euró

Százalékos

megoszlás

4. A humán közszolgáltatások intézmény-rendszeré-

nek fejlesztése (KMOP 4. prioritás)

– A munkaerő-piaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése;

– A felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesz-tése;

– Az egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesz-tése;

– A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése;

– A lakosság-közeli szociális szolgáltatási infrastruk-túra fejlesztése;

– A közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése; – Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra

fejlesztése;

330,5 19,1%

5. A települési területek megújítása


– Integrált, szociális típusú rehabilitáció; – Települési központok fejlesztése;

253,1 14,7

6. Technikai segítségnyújtás 62,1 3,6%Összesen 1 726,1 100,0%

Forrás: Közép-magyarországi Operatív program 2007–2013

A Gazdaságfejlesztési Operatív Program ismertetésekor már szóba került, hogy a GOP területileg az ország 6 konvergencia régiójára készült el. A gazdaságfejlesztés tekin-tetében a KMOP 1. prioritásának A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése intézkedései a GOP megfelelő intézkedéseinek tükörintézkedései, fi gyelembe véve természetesen a Közép-magyarországi régió versenyképességben és növekedésben betöltött speciális helyzetét.

278


A Közép-magyarországi Operatív Program keretében meghirdetett A tudásalapú gaz-

daság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése c. 1. prioritás tükörpályázatai

(2008)

GOP pályázatok

KMOP tükörpályáza-

tok, illetve regionális

jelentőségű, nem

tükör-pályázatok

Forrás neve

Rendelke-

zésre álló

tervezett

keretösszeg

A támogatott

pályázatok

várható

száma

milliárd Ft db

GOP-2008–1.1.1. KMOP-2008–1.1.1.Piacorientált kuta-tás-fejlesztési tevé-kenység támogatása

1,49 11

GOP-2008–1.1.2. KMOP-2008–1.1.2.Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése

1,66 5

GOP-2008–1.2.1. KMOP-2008–1.1.3./A Akkreditált innovációs klaszterek támogatása 3,38 3

GOP-2008–1.2.2. KMOP-2008–1.1.3./BInnovációs és tech-nológiai parkok támo-gatása

3,00 3

GOP-2008–1.3.1. KMOP-2008–1.1.4. Vállalati innováció tá-mogatása 3,54 33

GOP-2008–1.3.2. KMOP-2008–1.1.5.Vállalati kutatás-fej-lesztési kapacitás erősítése

1,63 3–4

GOP-2008–2.1.1./A KMOP-2008–1.2.1./A

Mikro- és kisvállalko-zások technológia-fej-lesztése

1,30 130–1300

GOP-2008–2.1.1./B KMOP-2008–1.2.1./B

Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és közép-vállalkozások számára

1,80 36–180

GOP-2007–2.1.2./D KMOP-2008–1.2.2.

Komplex technológiai beruházás a hátrányos helyzetű kistérségek-ben induló vállalkozá-sok részére

0,988 10–98

GOP-2008–2.1.4. KMOP-2008–1.2.4. Környezetközpontú technológiai fejlesztés 1,00 35–50

GOP-2008–2.2.1. KMOP-2008–1.2.5. Vállalati folyamatme-nedzsment támogatása 0,278 24–36

GOP-2008–2.2.3. KMOP-2007–1.2.7.E-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások támogatása

0,278 40–52

Forrás: NFGM, NFÜ Egységes Monitoring Információs Rendszerének adatai alapján

279


KMOP gazdaságfejlesztési prioritásának harmadik intézkedése a KKV-k pénzügyi esz-közökhöz való hozzáférésének fejlesztését – a GOP negyedik prioritásával megegye-zően – célozza:

KMOP-2007–1.3.1. (GOP-2007–4.1.) Mikrohitel programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével

KMOP-2007–1.3.2. (GOP-2007–4.2.) Portfóliógarancia programok hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások részvételével

KMOP-2009–1.3. (GOP-2009–4.1.) Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram köz-vetítőinek kiválasztása

KMOP-2009–1.3.3. Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok Co-invesztment Alprogramja közvetítőinek kiválasztása

A fentiekben felsorolt programok bővebb ismertetésére a témákat kifejtő fejezetekben kerül sor.

A regionális vállalkozásfejlesztéshez hozzájárulnak a regionális jelentőségű pályázatok is.

KMOP-2008–1.5.2. Regionális jelentőségű klaszterek közös beruházásainak támogatása, szolgáltatásainak kialakítása és fejlesztése

KMOP-2008–1.5.3./AVállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatásfej-lesztése (Inkubátorházak-szolgáltatásfejlesztéssel egybekötött – épí-tése, bővítése, fejlesztése)

KMOP-2008–1.5.3./DVállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fej-lesztése (Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgáltatás-fejlesz-tése)

4.1.1.7. A GOP (1–3. prioritás) és KMOP (1.1.-1.2. prioritás) 2008. évi

pályázati eredményei

2009. áprilisi lekérdezési adatok alapján a Gazdaságfejlesztési Operatív Program kere-tében meghirdetett 2008. évi pályázati konstrukciókra 2 985 pályázat érkezett be, amely-ből 1909 pályázat részesült támogatásban 74,6 milliárd forint értékben. Változatlanul a legnépszerűbbek a program második prioritásához tartozó, a vállalkozások (kiemel-ten a KKV-k) komplex fejlesztését szolgáló pályázatok. A benyújtott pályázatok 89,7%-a ezen prioritás keretében érkezett be. Ugyanez a tendencia volt tapasztalható a KMOP esetében is, ahol 732 pályázatból 586 pályázatot – 80% – „A KKV-k fejlesztése, techno-lógiai modernizációjának ösztönzése” c. prioritás kiírásaira nyújtottak be.

280


4.1.

tá

blá

zat:

A G

OP

(1–

3. p

rio

ritá

s) é

s K

MO

P (

1.1–

1.2.

pri

ori

tás)

pá

lyá

zati

ere

dm

én

yei

(200

8)

Op

era

tív

eg

ysé

ge

kB

eé

rke

zett

pá

lyá

zat*

Igé

nye

lt

tám

og

atá

s**

Tám

og

ato

tt

pá

lyá

zat

Me

gít

élt

tá

mo

ga

tás

öss

zeg

e

db

mil

lió

Ft

db

mil

lió

Ft

Ga

zda

ság

fejl

esz

tési

Op

era

tív

Pro

gra

m (

GO

P)

2 98

511

2 22

0,0

1 90

974

569

, 9

1. K

+F

és

inn

ová

ció

a v

ers

en

yké

pe

ssé

gé

rt30

633

857

,710

816

351

, 5

1.1.

Az

eg

yete

me

k, k

uta

tóin

téze

tek

és

a v

áll

alk

ozá

sok

kö

zött

i in

no

vác

iós,

K+

F e

gyü

ttm

űk

öd

ése

k ö

sztö

nzé

se11

917

191

, 854

6 43

0, 5

1.1.

1–08

/1. P

iaco

rient

ált k

utat

ás-fe

jlesz

tési

tevé

keny

ség

tám

ogat

ása

115

13 5

83, 3

546

430,

51.

1.2–

08/1

. Kut

atás

-fejle

szté

si k

özpo

ntok

fejle

szté

se, m

eger

ősíté

se4

3 60

8,5

00

1.2.

Az i

nnov

áció

s te

chno

lógi

ai p

arko

k és

híd

képz

ő in

tézm

énye

k fe

jlesz

tése

25

876,

12

5 86

7, 3

1.2.

2–08

. Inn

ovác

iós

és te

chno

lógi

ai p

arko

k tá

mog

atás

a2

5 87

6, 1

25

867,

31.

3. A

vá

lla

lko

záso

k ö

ná

lló

in

no

vác

iós

és

K+

F te

vék

en

ysé

gé

ne

k ö

sztö

nzé

se18

510

789

, 852

4 05

3, 7

1.3.

1–08

/1. V

álla

lati

inno

váci

ó tá

mog

atás

a64

3 70

1, 0

493

004,

61.

3.1–

08/2

. Vál

lala

ti in

nová

ció

öszt

önzé

se11

75

645,

50

01.

3.2–

08. V

álla

lati

kuta

tás-

fejle

szté

si k

apac

itás

erős

ítése

41

443,

23

1 04

9, 2

2. A

vá

lla

lko

záso

k (

kie

me

lte

n a

KK

V-k

) k

om

ple

x f

ejl

esz

tése

2 67

873

862

, 31

800

53 7

18, 4

2.1.

Vá

lla

lko

záso

k t

ec

hn

oló

gia

i k

ors

zerű

síté

se1

955

67 6

80, 5

1 43

250

814

, 82.

1.1–

08/A

. Mik

ro- é

s ki

svál

lalk

ozás

ok te

chno

lógi

a fe

jlesz

tése

1 43

111

783

, 61

063

9 13

1, 9

2.1.

1–08

/B. K

ompl

ex v

álla

lati

tech

noló

gia

fejle

szté

s m

ikro

-, ki

s- é

s kö

zépv

álla

lkoz

ások

sz

ámár

a28

115

660

, 121

212

862

, 9

2.1.

1–08

/C. K

ompl

ex v

álla

lati

tech

noló

gia

fejle

szté

s a

hátrá

nyos

hel

yzet

ű ki

stér

sége

kben

3910

878

, 333

9 49

3, 3

2.1.

2–08

/B. K

ompl

ex b

eruh

ázás

ok tá

mog

atás

a a

kom

plex

pro

gram

mal

seg

ítend

ő le

ghát

-rá

nyos

abb

hely

zetű

kis

térs

égek

ben

mik

ro-,

kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

ok s

zám

ára

503

170,

934

2 38

4, 6

2.1.

2–08

/C. K

ompl

ex b

eruh

ázás

ok tá

mog

atás

a a

kom

plex

pro

gram

mal

seg

ítend

ő le

ghát

-rá

nyos

abb

hely

zetű

kis

térs

égek

ben

144

175,

011

3 62

1, 6

2.1.

2–08

/D. K

ompl

ex te

chno

lógi

ai b

eruh

ázás

a h

átrá

nyos

hel

yzet

ű ki

stér

sége

kben

indu

ló

válla

lkoz

ások

rész

ére

117

21 2

21, 5

6912

945

, 5

2.1.

4–08

/1. K

örny

ezet

közp

ontú

tech

noló

gia

fejle

szté

s23

791,

010

374,

9

281


2.2.

Vá

lla

lati

sze

rve

zet-

fejl

esz

tés,

ko

rsze

rű f

oly

am

at-

me

ne

dzs

me

nt

ösz

tön

zése

723

6 18

1, 8

36

82

903,

5

2.2.

1–08

. Vál

lala

ti fo

lyam

atm

ened

zsm

ent t

ámog

atás

a15

91

597,

712

21

303,

72.

2.1–

08/2

. Vál

lala

ti fo

lyam

atm

ened

zsm

ent t

ámog

atás

a16

11

614,

90

02.

2.3–

08. E

-ker

eske

dele

m é

s eg

yéb

e-sz

olgá

ltatá

sok

tám

ogat

ása

403

2 96

9, 2

246

1 59

9, 8

3. A

mo

de

rn ü

zle

ti k

örn

yeze

t e

lőse

gít

ése

14

500,

01

4 50

0, 0

3.3.

Be

fek

teté

sösz

tön

zés

és

üzl

etf

ejl

esz

tés

14

500,

01

4 50

0, 0

3.3.

1–08

. Bef

ekte

tésö

sztö

nzés

és

üzle

tfejle

szté

s1

4 50

0, 0

14

500,

0K

özé

p-m

ag

yaro

rszá

gi

Op

era

tív

Pro

gra

m (

KM

OP

)73

222

227

, 647

511

106

, 2

1. A

tu

dá

sala

pú

ga

zda

ság

in

no

vác

ió-

és

váll

alk

ozá

s-o

rie

ntá

lt f

ejl

esz

tése

732

22 2

27, 6

475

11 1

06, 2

1.1.

K+

F é

s in

no

vác

ió f

ejl

esz

tése

, és

ere

dm

én

yein

ek

elt

erj

esz

tése

146

15 5

57, 6

696

496,

9

1.1.

1–08

/1. P

iaco

rient

ált k

utat

ás-fe

jlesz

tési

tevé

keny

ség

tám

ogat

ása

739

038,

714

1 48

6, 3

1.1.

2–08

/1. K

utat

ás-fe

jlesz

tési

köz

pont

ok fe

jlesz

tése

, meg

erős

ítése

297

0, 0

00

1.1.

3/B-

08. I

nnov

áció

s és

tech

noló

giai

par

kok

tám

ogat

ása

31

569,

41

1 56

9, 4

1.1.

4–08

/1. V

álla

lati

inno

váci

ó tá

mog

atás

a65

3 28

9, 1

522

966,

41.

1.5–

08. V

álla

lati

kuta

tás-

fejle

szté

si k

apac

itás

erős

ítése

369

0, 4

247

4, 9

1.2.

KK

V-k

fe

jle

szté

se, t

ec

hn

oló

gia

i m

od

ern

izá

ció

ján

ak

ösz

tön

zése

586

6 67

0, 1

406

4 60

9, 2

1.2.

1–08

/A. M

ikro

- és

kisv

álla

lkoz

ások

tech

noló

gia

fejle

szté

se29

41

475,

224

21

298,

41.

2.1–

08/B

. Kom

plex

vál

lala

ti te

chno

lógi

a fe

jlesz

tés

mik

ro-,

kis-

és

közé

pvál

lalk

ozás

ok

szám

ára

782

808,

252

1 95

8, 2

1.2.

2–08

. Kom

plex

tech

noló

giai

ber

uház

ás a

hát

rány

os h

elyz

etű

kist

érsé

gekb

en in

duló

vá

llalk

ozás

ok ré

szér

e8

524,

38

524,

3

1.2.

4–08

. Kör

nyez

etkö

zpon

tú te

chno

lógi

a fe

jlesz

tés

2266

1, 7

927

4, 2

1.2.

5–08

. Vál

lala

ti fo

lyam

atm

ened

zsm

ent t

ámog

atás

a81

600,

541

277,

41.

2.7–

08. E

-ker

eske

dele

m é

s eg

yéb

e-sz

olgá

ltatá

sok

tám

ogat

ása

103

600,

254

276,

7

* Az

on p

ályá

zato

k da

rabs

zám

a, a

mel

yek

ikta

tás

típus

a pá

lyáz

at, é

s ne

m k

erül

tek

stor

nózá

sra.

** A

zon

nem

sto

rnóz

ott p

ályá

zato

k ig

énye

lt tá

mog

atás

ának

öss

zege

, aho

l a p

ályá

zati

adat

ok fe

ltölté

sre

kerü

ltek

és a

dön

tése

lőké

szíté

si fo

rman

yom

tat-

vány

t kitö

ltötté

k ill

etve

az e

rre

vona

tkoz

ó st

átus

zpon

t kitö

ltésr

e ke

rült.

Forr

ás: E

gysé

ges

Mon

itorin

g In

form

áció

s Re

ndsz

er (E

MIR

), 20

09. á

prili

s ha

vi le

kérd

ezés

282


4.2. táblázat: Támogatások a GOP-ban (1–3. prioritás) vállalati méretkategóriák sze-

rint (2008)

MegnevezésBeérkezett

pályázatok

Igényelt

támogatás

Támogatott

projektek

Megítélt

támogatás

db millió Ft db millió Ft

Mikro-, kis-, középvállalat 2 949 110 717,98 1 890 64 140,30

Nagyvállalat 50 10 087,83 31 8 335,92GOP összesen*: 3 004 125 859,23 1 923 76 980,42

KKV-k aránya,% 98,2 88,0 98,2 83,3

* az összesen sor a non-profi t szervezeteket is tartalmazza; az adatok GOP 1–3. prioritásokra vonatkoznakForrás: NFGM, NFÜ Egységes Monitoring Információs Rendszere, 2009. április havi lekérdezés alapján saját szerkesztés

2008-ban a mikro-, kis- és középvállalkozásoktól 110,7 milliárd forint összegű igénylés érkezett be. 1890 mikro-, kis- és középvállalat részesült 64 milliárd forintos támogatás-ban. A KKV-k támogatási aránya 2008-ban 83% volt.

2008. évben a központi program keretében kiválasztott szervezet – a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség – 4,5 Mrd forint összegű támogatásban része-sült, az általa megvalósított programok ellenértékéül. A támogatás az alábbi területek megerősítésére irányul:

• a külföldi működő tőke Magyarországra vonzása és integrálása a magyar gazdaságba, az ország kedvező befektetési célországként való bemutatásá-val, valamint célzott befektető-kereséssel, projekt-gyűjtéssel és –kezeléssel. Információkkal és háttérmunkával segíteni a konkrét befektetéseket és az ér-deklődő cégeket, befektetői csoportokat;

• információk átadásával, kapcsolatépítéssel és különböző programokkal a cél a magyarországi vállalkozások helyzetbe hozása a külpiacokon, integrálásuk a nemzetközi kereskedelembe és a világgazdasági folyamatokba.

2009. márciusában az NFÜ négy évre szóló értékelési keretmegállapodást írt alá 14 független céggel, hogy eleget tegyen az európai uniós előírásoknak a közösség által támogatott programoknál, a forrásfelhasználás eredményességének folyamatos nyo-mon követésével kapcsolatban. Az EU elvárása szerint az értékelések – az operatív programok, akciótervek, különböző konstrukciók végrehajtásának eredményeinek és hatásainak elemzése – célja a támogatások felhasználásának javítása és a fejlesztési programok társadalmi hasznosságának vizsgálata.

283


4.3. táblázat: A GOP 2008-ban meghirdetett pályázatok keretében beérkezett

kkv-projektek száma

Vállal-

kozások

méretkate-

góriája

K+F innováció

a versenyképességért

(GOP 1. prioritás)

A vállalkozások komplex

fejlesztése

(GOP 2. prioritás)

Összesen

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Mikro 120 20 900,45 1 032 17 614,87 1 152 38 515,32Kis 128 12 675,78 1 285 30 587,21 1 413 43 262,99Közép 62 6 530,21 322 22 409,46 384 28 939,67Összesen: 310 40 106,44 2 639 70 611,54 2 949 110 717,98

4.4. táblázat: A GOP 2008-ban meghirdetett pályázatok keretében támogatott

kkv-projektek száma

Vállal-

kozások

méretkate-

góriája

K+F innováció

a versenyképességért

(GOP 1. prioritás)

A vállalkozások komplex

fejlesztése

(GOP 2. prioritás)

Összesen

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Beérkezett

projektek

száma

Igényelt

támogatás,

M Ft

Mikro 36 9 304,74 690 12 181,07 726 21 485,81Kis 41 4 129,54 875 19 350,18 916 23 479,72Közép 24 2 006,25 224 17 168,52 248 19 174,77Összesen: 101 15 440,53 1 789 48 699,77 1 890 64 140,30

Forrás: NFGM, NFÜ Egységes Monitoring Információs Rendszere, 2009.április havi lekérdezés alapján saját szerkesztés

4.1.1.8. Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP).

Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (HEFOP)

A program fejlesztéseinek stratégiai megalapozását, más operatív programokhoz ha-sonlóan az ÚMFT adja. Finanszírozásának hátterét az Európai Szociális Alapon keresz-tül 85%-ban az Európai Unió biztosítja, 15%-ban pedig a kapcsolódó hazai források képezik. A program tervezett költségvetése 4 milliárd euró. A Társadalmi Megújulás Operatív Program területi jogosultsága kiterjed Magyarország teljes területére, azaz a „ Konvergencia” célkitűzés alá tartózó hat régió, valamint a „regionális versenyké-pesség és foglalkoztatás” célkitűzés alá tartozó Közép-magyarországi régió területére. A Program az ÚMFT átfogó céljaihoz, a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növe-kedéshez elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével járul hozzá. A TÁMOP célrendszereihez kapcsoló-dik a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, amelynek célja, hogy megteremt-se a TÁMOP beavatkozásainak végrehajtásához szükséges fi zikai infrastrukturális

284


előfeltételeket, így biztosítva az egyenlő hozzáférést a minőségi szolgáltatáshoz. (A programok részletes ismertetése: http://www.nfu.hu/umft_operativ_programok)

A TÁMOP prioritási tengelyek• A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzé-

se;• Alkalmazkodóképesség javítása;• Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek;• A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság ki-

építése érdekében;• Társadalmi befogadás;• Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrás-fejlesztés.

Munkahelyi képzés uniós támogatással TÁMOP 2.1.3 és 2.1.5

A vállalkozások alkalmazottainak képzését célzó pályázat a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében 2007-ben két alkalommal került kiírásra. A „Munkahelyi képzések támogatása mikro- és kisvállalkozások részére” c. pályázat keretében 1,77 milliárd forint keretösszegű, a Munkahelyi képzések támogatása kis- és középvállala-tok számára c. pályázat keretében 3,02 milliárd forint keretösszegű támogatásra nyílt lehetőség. A képzések típusai megegyeztek a HEFOP-os pályázattal. A program célja az volt, hogy elsősorban azon gazdálkodó szervezetek projektjei jussanak támogatás-hoz, amelyek méretükből adódóan nem rendelkeznek azokkal az adminisztratív kapa-citásokkal, amelyek lehetővé tennék egy komplex fejlesztés megvalósítását, viszont konkrét képzési szükségletekkel rendelkeznek és rövidtávon megvalósítható, a cég működéséhez alapvetően szükséges készségek és képességek elsajátításához szeret-nének támogatást igénybe venni.

Munkahelyi képzés uniós támogatással HEFOP-3.4.1–08/1

A munkahelyteremtési folyamatokban és a vállalkozások versenyképességének nö-velésében fontos szerepet játszott a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, amelynek keretében 2005-ben és 2006-ban az EU társfi nanszírozásával a vállalkozói készségek és a munkavállalók alkalmazkodó-képességének fejlesztését célzó képzé-sek támogatása c. pályázat jelent meg. A nagy érdeklődéssel kísért „A munkahelyi kép-zések támogatása” HEFOP-3.4.1–08/1 kódjelű pályázat 4 000 millió forint keretösszeggel ismét megnyílt 2008 áprilisában a vállalkozások részére. Képzés típusai: a vállalkozás tevékenységéhez szorosan kapcsolódó szakmai, illetve uniós képzés; idegen nyelvta-nulás; informatikai ismeretek megszerzése; a cég irányítóinak vezetői továbbképzése; a vállalkozás működésével kapcsolatos képzések (pénzügyi, számviteli, adó stb.); a vál-lalkozás tevékenységével összefüggésben környezetgazdálkodással kapcsolatos kép-zés; munka-, illetve egészségvédelmi tanfolyamok. A pályázat kezelője az ESZA Kht.

285


4.1.2. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vállalkozáso-kat támogató célelőirányzatai

A tárca fejezetéhez tartozó, a költségvetésben meghatározott célelőirányzatokból biz-tosítják az állami fi nanszírozási forrásokat. (Az előirányzatokból fi nanszírozott, állami támogatásnak minősülő felhasználások általános szabályairól a 6/2008.(III.7.) GKM ren-delet, az előirányzatok kezeléséről és támogatásainak lebonyolításáról a 19/2008.(X.8.) NFGM rendelet rendelkezik).

A gazdasági tárca mindenkori intézményi stratégiájának megvalósítását célzó támoga-tási programok általános céljai a KKV-k versenyképességének, esélyegyenlőségének elősegítése; a piac- és befektetésbarát üzleti környezet megteremtése; a hazai vál-lalkozások export-kapacitásainak bővítése; a vállalkozások humánerőforrásainak fej-lesztése. A támogatásban részesíthető (kedvezményezettek) köre: a Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, természetes személyek, külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fi óktelepei, valamint önkormányzatok, önkormányzati tár-sulások, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák. A támogatások formái: vissza nem térítendő támogatás, visszatérítendő támogatás; vissza nem térítendő kamattámogatás; faktoringdíj-támogatás; lízingdíj-támogatás; ga-ranciadíj-támogatás; részesedés szerzése kockázati tőkealapban.

4.1.2.1. Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat és a célelőirányzatból

fi nanszírozott pályázatok 2008-ban

A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 1999. évi XCV. törvény ér-telmében a kis- és középvállalkozói szféra támogatására külön Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzatot (KKC) hoztak létre. A 2004. évi, új, KKV-kről szóló XXXIV. törvény megerő-síti, hogy a kizárólag KKV-k fejlődését szolgáló támogatások fi nanszírozását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetében a KKC biztosítja. A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat központi költségvetésből biztosított forrásának összegét évente a közpon-ti költségvetés határozza meg, amelyet az alábbi táblázat ismertet.

A Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat költségvetésből biztosított támogatása

a célelőirányzat létezése óta – 2000–2009 – évenként (Mrd)

ÉvKis- és Középvállalkozói

CélelőirányzatÉv

Kis- és Középvállalkozói

Célelőirányzat

2000 5,230 2005 3,5672001 17,225 2006 3,7062002 16,976 2007 3,2622003 20,000 2008 2,2822004 13,344 2009 1,700

Forrás: költségvetési törvények

286


A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló törvény a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat kiadási előirányzatát 2009-re 1,7 milliárd forintban határozta meg. A Célelőirányzat terhére támogatásban részesülhetnek a KKV-k, valamint egyes prog-ramok megvalósításában közreműködő szervezetek.

A KKC támogatási rendszerében a technikai részfeladatokat közreműködőként a KA-VOSZ Zrt., a MAG Zrt., a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány látja el kizárólagos joggal.

2004-től a KKC-ből nyújtott támogatás mértéke jelentősen csökkent, mivel Magyarország Európai Uniós tagságával átalakult a KKV-támogatások szerkezete. A korábbi hazai for-rásokból folyósított támogatásokat felváltották az EU tárfi nanszírozású források.

4.1.2.1.1. A vállalkozói aktivitás ösztönzésének támogatása (KKC-2008-A)

A támogatás célja a vállalkozói és/vagy a pénzügyi kultúra erősítése, a vállalkozói is-meretek bővítése. A pályázati konstrukció részcéljai:

A) A kis- és középvállalkozások vállalkozói és/vagy pénzügyi ismereteinek bővítése képzéseken való részvétel támogatásával.

B) A roma vállalkozások külső forrásbevonásának ösztönzése és elősegítése a forrás-lehetőségek feltárásának, a pályázatírásnak és a hitelkérelmek elkészítésének tá-mogatása révén.

C) A vállalkozói és/vagy a pénzügyi ismeretek általános és középiskolai diákok körében való terjesztésének támogatása.

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 400 millió Ft.A támogatható pályázatok várható száma: 80–110 db.

Támogatható tevékenységek köre:A) Oktatást, képzést végző pályázók esetében a vállalkozások működtetésével, vezeté-

sével kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel kapcsolatos iskolarendszerű és iskolarendszeren kívül képzési vagy tréning program működtetése.

B) Roma vállalkozások részére tanácsadást végző pályázók esetében a. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett támogatási konstrukciók

keretében benyújtott pályázatok elkészítése; b. a Magyarországon működő hitelintézetekhez, mikrofi nanszírozó szervezetek-

hez benyújtott hitelkérelmek elkészítése.C) Általános és középiskolai diákok számára ismeretterjesztést végző pályázók eseté-

ben a vállalkozói, gazdasági vagy pénzügyi ismeretek megszerzését szolgáló prog-ramok, rendezvények megszervezése és lebonyolítása.

287


A támogatás mértéke:A kis- és középvállalkozások számára elérhető képzési program esetén a támogatás mértéke a képzés részvételi díjának maximum 50%-a, de legfeljebb 5 millió Ft. Roma vállalkozások részére tanácsadást végző pályázók esetében a támogatás mértéke benyújtott pályázatonként és hitelkérelmenként 300 ezer Ft, de legfeljebb 12 millió Ft. Általános és középiskolai diákok számára vállalkozói, gazdasági vagy a pénzügyi is-meretek terjesztését végző pályázók esetében a támogatás mértéke maximum 90%, de legfeljebb 15 millió Ft.

4.1.2.1.2. A versenyképes vállalkozói tudás támogatása (KKC-2008-V)

A pályázati konstrukció alapvető célja a vállalkozói kultúra fejlesztése és a vállalkozói szellem erősítése, mindezek által a mikro-, kis-, és középvállalkozások versenyképes-ségének növelése és nemzetköziesedésének elősegítése. A pályázat keretében olyan projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek a korszerű tudás- és ismeretanyag elsajátítását bármelyik vállalkozás számára biztosítják azáltal, hogy azok ismeretanya-ga, a programokon elhangzott előadások és egyéb információk, valamint a tanfolyamok tananyaga hozzáférhető a minisztérium, a szervezésben közreműködő hazai és hatá-ron túli non-profi t szervezetek, illetve a képzésben résztvevő hazai felsőfokú oktatási intézmények honlapján. A programok a résztvevők számára térítésmentesek.

A pályázati részcélok

Az „A” komponens esetében részcél a hazai mikro-, kis és középvállalkozások nemzet-köziesedésének elősegítése, valamint határon túli piaci térnyerésének előmozdítása, rendezvények szervezésével és kiadványok megjelentetésével. Célterületei: Ukrajna-Kárpátalja, Szerbia-Vajdaság, Románia-Erdély, Szlovákia-Felvidék, Horvátország-Drávaszög, Szlovénia-Muravidék, Ausztria-Burgenland.

A „B” komponens esetében részcél a hazai kis- és középvállalkozások versenyképes-ségének növelését, a vállalkozói készségek fejlesztését, az üzleti kapcsolatok építését, a hálózatosodást, valamint az EU piaci rések feltárását és a piaci expanziót támogató ismeretek elsajátításához szakma-specifi kus oktatási-képzési programok megvalósí-tásának elősegítése rendezvények szervezésével, kiadványok megjelentetésével és információs szolgáltatás nyújtásával. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 373 656 ezer Ft.

A támogatás mértéke: a program ÁFA nélküli nettó összköltségénekA” komponens esetében:

– legfeljebb 90%-a, legalább 300 000 Ft, maximum 10 millió forint a Kárpátalján és Vajdaságban megvalósuló program esetén;

– legfeljebb 85%-a, legalább 300 000 Ft, maximum 10 millió forint az Erdélyben megvalósuló program esetén,

288


– legfeljebb 60%-a, legalább 300 000 Ft, maximum 10 millió forint egyéb térsé-gekben megvalósuló program esetén.

„B” komponens esetében: – legfeljebb 80%-a, legalább 300 000 Ft, maximum 10 millió forint, – legfeljebb 85%-a, legalább 300 000 Ft, maximum 10 millió forint, amennyiben

a program a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szó-ló 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerint hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg.

4.1.2.1.3. A hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci esélyeit és

versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatása (KKC-2008-R)

A pályázat célja a hazai roma mikro-, kis-, és középvállalkozások piaci esélyeit javító fejlesztések és beruházások támogatása, különös tekintettel az ingatlanfejlesztésekre, gépek, berendezések és haszongépjárművek beszerzésére, informatikai fejlesztésre, már működő vállalkozások tekintetében. A támogatásra rendelkezésre álló keretösz-szeg: 300 millió Ft.

A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke: a projekt elszámolható költségé-nek legfeljebb 65%-a. A támogatás maximális összege:

• 5 millió Ft, ha a beruházás nem kizárólag haszongépjármű beszerzésre, és nem kizárólag minőség-, környezet- és egyéb irányítási rendszerek, szabvá-nyok bevezetésére vonatkozik, valamint nem kizárólag a piacra jutáshoz szük-séges beszerzésekre vonatkozik;

• 4 millió Ft, ha a beruházás kizárólag haszongépjármű beszerzésre vonatkozik;• 1 millió Ft, ha a beruházás a piacra jutáshoz szükséges beszerzésekre vonat-

kozik,• 800 ezer Ft, ha a beruházás kizárólag minőség-, környezet- és egyéb irányítási

rendszerek, szabványok bevezetésére vonatkozik.

4.1.2.1.4. A hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megvalósított

beruházásainak támogatása(KKC-2008-R-2)

A pályázati konstrukció célja: a hazai roma mikrovállalkozások piaci esélyeit javító fej-lesztések és beruházások támogatása, az Új Magyarország Mikrohitel Program és az Országos Mikrohitel Program keretében felvett hitelekkel fi nanszírozott projektek meg-valósításának segítése. A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeg: 383 millió Ft. A támogatott pályázatok várható száma: 110–140 db.

A pályázónak az alábbi két nyilatkozat közül legalább az egyiket csatolnia kell: – a vállalkozás tulajdonosának, vagy több tulajdonos esetén a tulajdonosainak

legalább 50%-ának nyilatkozatát arról, hogy romának vallja/ák magát/ukat, vagy

289


– a vállalkozás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóinak legalább 50%-ának nyilatkozatát arról, hogy romának vallják magukat.

Az elnyerhető támogatás mértéke: a projekt elszámolható költségének legfeljebb 40%-a, illetve amennyiben a program a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (IX. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete szerint komplex programmal segítendő 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg, legfeljebb 50%-a. A támogatás maximális összege mindkét esetben: 4 millió Ft.

A pályázatok benyújtása 2009. február 16-tól 2009. november 13-ig lehetséges.

2009 márciusában módosultak a hazai roma mikrovállalkozások mikrohitellel megva-lósított beruházásainak támogatására meghirdetett, KKC-2008-R-2 kódjelű támogatási konstrukció pályázati feltételei. A módosítások könnyítenek a pályázati követelménye-ken, a következők szerint:

• a konstrukció keretében olyan projektek megvalósításához is igényelhető támogatás, amelyekhez a pályázó megkötött hitelszerződéssel rendelkezik, vagy amelyekhez a pályázat befogadását megelőzően már folyósítottak mik-rohitelt, de a beruházás a pályázat befogadása előtt még nem kezdődött meg;

• nem szükséges a pályázat útján támogatott projekt fi nanszírozására mikro-hitelt is igénybe venni, amennyiben a pályázati úton elnyerhető támogatást olyan projekthez igénylik, amely bővítő vagy kiegészítő jelleggel kapcsoló-dik egy 2008. július 1-e után folyósított mikrohitellel fi nanszírozott, a pályázat befogadása előtt megkezdett projekthez. Ezzel a lehetőséggel nem élhetnek azok a vállalkozások, amelyek a KKC-2008-R kódjelű konstrukció keretében benyújtott pályázatukkal támogatásban részesültek.

4.1.2.1.5. A KKC-ból fi nanszírozott pályázatok 2008. évi eredményei

A hazai forrású pályázatok iránt továbbra is nagy érdeklődés mutatkozik. A KKC- 2008-V kódjelű, a vállalkozói kultúra fejlesztését és a vállalkozói szellem erősítését támogató konstrukcióra mintegy 1 Mrd Ft igényű, 153 beérkezett és regisztrált pályázatból 60 pályázat részesült támogatásban 406,7 millió forint összegben. A hazai roma mikro-, kis- és középvállalkozások piaci esélyeit és versenyképességét javító fejlesztések és beruházások támogatására meghirdetett – KKC-2008-R kódjelű – konstrukció kereté-ben a mintegy 1,2 Mrd Ft igényű 286 beérkezett és regisztrált pályázatból 73 pályázat részesült támogatásban 300,0 millió forint összegben. A KKC-2008-A kódjelű pályáza-tainak a benyújtási határideje 2009. április 17-e volt. Összesen 195 pályázat érkezett be, amelynek támogatási igénye 1 544 millió Ft.

290


4.5. táblázat: A KKC-forrásból meghirdetett pályázatok eredményei (2008)

Pályázat kódja

Beérkezett

pályázatok

Igényelt támogatás

összege

Nyertes

pályázatok száma,

Elnyert támogatás

összege,

db M Ft db M Ft

KKC-2008-V 153 1 009 60 406KKC-2008-R 286 1 157 73 300

Forrás: NFGM, (MAG Zrt. adatai alapján) 2009. április

4.1.2.2. Beruházás-ösztönzési Célelőirányzat

A Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatok 2004–2009. évi költségvetési támogatása

Mrd FtCélelőirányzat 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Beruházás-ösztönzési

Célelőirányzat10,6 9,5 4,66 38,0 35,0 17,0

Nemzeti Beruházás-ösztönzési

Célelőirányzat– – 3,13 1,0 1,06 0,88


A Beruházás-ösztönzési Célelőirányzatból fi nanszírozzák az egyedi kormánydöntéssel történő közvetlen támogatásokat (EKD). A kormány egyedi döntésével megítélendő tá-mogatások nyújtásának szabályairól a 8/2007. (I.24.) GKM rendelet rendelkezik. A tá-mogatás nyújtható: vállalkozások technológiai korszerűsítésére; működőtőke-befekte-tések ösztönzésére; regionális vállalati központok kialakítására; logisztikai központok kialakítására és szolgáltatásaik fejlesztésére; logisztikai szolgáltató központok létre-hozására; kutatás-fejlesztési célú beruházások létrehozására, illetve turisztikai nagy-beruházások megvalósításának elősegítésére. Az ITD Hungary közvetítésével nyújtott készpénzes dotációnak számító támogatásokat a magyar kormány azokhoz a nagy ér-tékű projektekhez nyújtja, amelyek nem lehetnek kedvezményezettjei az EU társfi nan-szírozásával nyújtott pályázati lehetőségeknek. Az egyedi kormánydöntéssel történő közvetlen támogatásokkal – EKD konstrukció – kapcsolatos információ az NFGM hát-térintézményéről, az ITD Hungary Zrt.-ről szóló a 3.7. fejezetben megtalálható.

4.1.2.3. Kereskedelemfejlesztési pályázat és kollektív magyar kiállítási programok

Az ITD Hungary Nonprofi t Közhasznú Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2008-ban is meghirdette a Kereskedelemfejlesztési Pályázatot. A pályázat célja, hogy a keres-kedelemfejlesztési tevékenység támogatásával megkönnyítse a Magyarországon be-jegyzett vállalkozások külpiaci megjelenését, elősegítse a magyar termékek nemzetkö-zi elfogadtatását. A pályázat a kis- és középvállalkozásokat segítő – az állami költség-vetésből fi nanszírozott, „de minimis”-nek minősülő – vissza nem térítendő támogatás.

291


A rendelkezésre álló pályázati keretösszeg évről évre növekedett:Év 2006 2007 2008

Keretösszeg, millió Ft 459+150 500+250 650+220

A támogatás folyósítása utólagosan történik, támogatási előleg igénybevételére nincs lehetőség. Támogatás jogcímenként 100 ezer forint értékhatár alatt nem igényelhető.

Magyar cégek külföldi megjelenésének támogatása, 2008

Támogatási jogcímek

Igényelhető

maximum,

ezer forint/év

A1 Külföldi kiállításon való részvétel, preferált kiállítási részvétel 5100A2 Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja 1000A3 Külföldi kiállításhoz kapcsolódó kísérő rendezvény szervezése (összefogó szervezet) 3000

B Idegen nyelvű prospektus és/vagy elektronikus információhordozók 500C Idegen nyelvű weblap készíttetése 300D Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon 2000E Cégprezentáció, önálló áru- és/vagy divatbemutató szervezése külpiacon 4000F Külpiacon létesítendő iroda, kiállító terem éves bérleti díja 2000G Nemzetközi szervezeti tagdíj 2000H Megfelelőség tanúsítási eljárás 2000I Konkrét árucsoportra és/vagy adott célországra vonatkozó, komplex marke-tingterv megvalósítása 10 000

A Kereskedelemfejlesztési Pályázatok során 2008-ban 698 cég 1 267 jogcímen nyújtott be támogatási kérelmet, ebből 526 vállalkozás 845 jogcímre kapott támogatást.

4.6. táblázat: A Kereskedelemfejlesztési pályázat eredményei (2008)

Jogcímek

2008

Beérkezett igényMegítélt

támogatás


A1 Külföldi kiállításon való részvétel, preferált kiállítási részvétel 570 478,653 463 377,356

A2 Külföldi kiállításhoz kapcsolódó konferencia regisztrációs díja 13 4,875 6 2,292

A3 Külföldi kiállításhoz kapcsolódó kísérő rendez-vény szervezése (összefogó szervezet) 1 0,877 1 0,5

B Idegen nyelvű prospektus és/vagy elektronikus információhordozók 282 124,513 152 56,426

C Idegen nyelvű weblap készíttetése 224 61,963 115 30,729

292


Jogcímek

2008

Beérkezett igényMegítélt

támogatás


D Sajtó-, TV-, rádióhirdetés, közterületi reklám elhelyezése külpiacon 49 44,147 32 23,212

E Cégprezentáció, önálló árú- és/vagy divatbe-mutató szervezése külpiacon 22 18,967 13 10,656

F Külpiacon létesítendő iroda, kiállító terem éves bérleti díja 23 30,429 12 14,577

G Nemzetközi szervezeti tagdíj 36 23,932 26 20,871H Megfelelőség tanúsítási eljárás 17 19,001 13 15,233I Konkrét árucsoportra és/vagy adott

célországra vonatkozó, komplex marketingterv megvalósítása 30 187,877 12 66,210

Forrás: ITD Hungary Zrt.; 2009

Kollektív magyar kiállítási programok 2008-ban

A kollektív magyar kiállítási program keretében az ITD Hungary Zrt. kedvezményes be-mutatkozási lehetőséget kínál az exportképes árualappal rendelkező hazai, főleg kis- és középvállalkozói szektor részére. A kollektív magyar megjelenéseket „előminősített” kiállítás-szervező cégek valósítják meg. A rendezvények költségeit az ITD Hungary Zrt. 70–75%-ban fi nanszírozza, a cégek által fi zetendő, négyzetméter-arányos részvételi díj az állami támogatást már tartalmazza.

A szakmai szövetségekkel, érdekképviseleti szervezetekkel, külpiaci hálózattal egyez-tetve, a vállalkozások igényei és a korábbi évek tapasztalata alapján, az ágazati és regionális prioritások fi gyelembevételével kerültek kiválasztásra 2008-ban azok a ki-állítások, melyeken az ITD Hungary egységes reprezentatív arculattal, „Magyarország ernyő” alatti kollektív megjelenésként szervezett. 2008-ban a 10 kollektív megjelenés közül 4 ágazati rendezvény volt.

4.1.2.4. A tőzsdei bevezetésre készülő vállalkozások támogatása pályázat TKVT-2008

2005 2006 2007 2008

Magyar vállalkozások tőzsdei bevezetésének támogatása,

millió Ft100,0 100,0 100,0 100,0


Az NFGM által biztosított támogatás célja a tőkepiacon keresztül történő forrásbevonás ösztönzése, amely egyrészt nagyobb rugalmasságot, transzparens cégértékelést, rész-

293


vényeik tekintetében likviditást biztosít a cégeknek (tulajdonosaiknak), másrészt bővíti a tőzsdei befektetési lehetőségeket, így az egész tőkepiacra pozitív hatást gyakorol. Pályázhatnak az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamában székhellyel ren-delkező gazdasági társaságok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételnek: a pályázat benyújtását megelőzően csatlakoznak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) által létrehozott Tőzsdeképes Cégek Klubjához a BÉT erre vonatkozó igazolásának csatolásával. A visz-sza nem térítendő támogatás mértéke: a bevezetés igazolt költségeinek 50%-a, de ma-ximum 25 millió forint. A kedvezményezetteknek ezen pályázati konstrukció keretei közt nincs lehetőségük előleg igénybevételére. A 2008. évi pályázati felhívás keretében 4 pályázó kapta meg a támogatást 83,7 millió forint összegben. 2009-ben nem került sor a pályázat meghirdetésére, mivel a tőzsdére történő bevezetés egyszeri támogatása helyett a gazdasági tárca a vállalkozások pénzügyi kultúrájának fejlesztésére kiírt pá-lyázatokat hirdet meg.

4.1.3. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA)

A magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására a 2003. évi XC. törvénnyel az Országgyűlés létrehozta a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot, amelynek célja, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntart-ható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, a ku-tatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszá-mítható fi nanszírozását. Az Alap két fő bevételi forrása a gazdasági társaságok által befi zetett innovációs járulék és a központi költségvetésből nyújtott állami támogatás. (1.3.2.8. fejezet)

Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a törvényben felsorolt jogcímeken használhatják fel: a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításá-

nak fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazá-sának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, pro-jektek fi nanszírozását;

b) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fej-lesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktú-rához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innováci-ós hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenci-ák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;

d) a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására;

294


e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleért-ve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófi nanszírozással összefüggő likvi-ditási problémák áthidalásának támogatását;

f) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innová-ció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehet-séggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;

g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására;

h) a társadalomtudományi kutatások támogatására.

A KTI Alapot a kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) közreműködésével működteti.

4.1.3.1. K+F és innovációs pályázatok és programok

Az Alap 2008. évi pályázatai és programjai közül az alábbiakban azokat mutatjuk be, amelyek elsődlegesen a gazdasági szféra fejlődését szolgálják.

Technológiai fejlesztést támogató programok

Nemzeti Technológiai Program – K+F projektek támogatása

A korábbi Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok (NKFP) és a Jedlik Ányos Program (JÁP) folytatásaként a Nemzeti Technológiai Program a gazdaság versenyképességé-nek növelését és a fejlődés fenntarthatóságát kívánja elősegíteni korszerű technológi-ák területén végzett középtávú, felhasználás-orientált stratégiai kutatás-fejlesztéssel. A program célja olyan K+F tevékenységek ösztönzése, amelyek

• olyan technológia alapú innovációkat alapoznak meg, amelyeknek jelentős nemzetgazdasági és társadalmi hatásai várhatóak (hasznosíthatóságuk szé-lesebb felhasználói kört érint);

• valós piaci igényeken alapuló versenyképes termékek és szolgáltatások ki-fejlesztését eredményezik ;

• tervezésében és a végrehajtásában a vállalkozások vezető szerepet látnak el; • a vállalkozások és a K+F szféra együttműködésére építenek, stratégiai part-

nerségek kialakításához vezetnek; • jelentős saját és egyéb forrás bevonásával valósulnak meg; • elősegítik az Európai Unió 7. kutatás-fejlesztési Keretprogramjára való ma-

gyar felkészülést és bekapcsolódást.A projektjavaslatot a konzorciumok nyújthatnak be azzal a feltétellel, hogy a konzor-ciumvezető intézmény csak vállalkozás lehet. Az évente kétszer megjelenő felhívások-ban 2008-ban az alábbi alprogramokra, illetve dedikált tématerületre lehetett projekt-javaslatokat benyújtani:

295


Alprogramok:• Élettudományok (A1); • Versenyképes ipar (A2); • Versenyképes agrárium (A3); • Élhető, fenntartható környezet (A4).

Dedikált tématerületek:• Nanomedicina (D1)• Megújuló energiák (D2)• Infokommunikációs eszközökkel támogatott életvitel (AAL) (D3)• Biztonságos közlekedés (D4)• Védelmi és biztonsági kutatások (D5)

A vissza nem térítendő támogatás mértéke: min:200 millió; max. 1 milliárd forint.A projekt futamideje: min. 18, maximum 48 hónap.A támogatott pályaművek várható száma: 25–45.

Nemzeti Technológiai Platformok (NTP_08)

A Nemzeti Technológiai Platformok támogatása c. pályázat célja a Platformok létreho-zásának és megerősítésének támogatása a nemzetgazdaság fejlődése szempontjából meghatározó, illetve perspektivikus területeken.Az NKTH a KTIA terhére 360 millió Ft-ot biztosított.A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.A projektenként igényelhető támogatás maximum összege: 36 millió Ft. A támogatás futamideje: legfeljebb 24 hónap.

K+F eredmények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása – 5LET 2008

A pályázat célja az egyéni feltalálók innovációinak felkarolása, a kutatás-fejlesztési eredmények és az innovatív ötletek gyakorlati megvalósításának, piaci termékké fej-lesztésének elősegítése, a szellemi tulajdon hasznosítására létrejövő cégek alapítá-sának ösztönzése. Alapelv, hogy az egyén akkor juthat támogatáshoz, ha projektjavas-latával, az egyes fázisokban elvégzett munkájával, ill. K+F eredményeivel alá tudja tá-masztani, hogy a projekt sikeresen végrehajtható és az ötletből új termék lesz, valamint képes a hasznosításhoz szükséges vállalkozás létrehozására.A pályázati keretösszege: 3 000 millió Ft.

A magyar találmányok külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása (IPARJOG_08)

A támogatás célja a magyar gazdaság innovációs folyamatának elősegítése, a ver-senyképesség növelése, az export bővítése a magyar találmányok külföldi iparjogvé-delmi oltalmának előmozdításával. A pályázat támogatja a kis- és középvállalkozások, magánszemélyek, közhasznú szervezetek, kutatóintézetek, oktatási intézmények ta-lálmányai, növényfajtái, használati mintái, formatervezési mintái tekintetében külföldi iparjogvédelmi oltalmának megszerzését és fenntartását, illetve megújítását, valamint a külföldi iparjogvédelmi oltalommal kapcsolatos jogérvényesítést. A pályázat keretösszege: 200 millió FtA támogatott pályaművek várható száma: 10–20 db/év.

296


Regionális programok

A kis- és középvállalkozások fejlesztésekor a regionális szempontok kiemelt sze-rephez jutnak. A K+F ráfordítások mintegy 66%-a a Közép-magyarországi régióra koncentrálódik. A régiókban működő KKV-knak különösen nagy szerepe van a helyi piacok kiszolgálásában, ebből adódóan a regionális pályázatokkal különösen haté-konyan lehet a helyi igények és sajátosságok fi gyelembe vételével ösztönözni a vál-lalati K+F ráfordítások bővítését. A vonatkozó jogszabályok értelmében a KTI Alap 25%-át regionális célokra kell felhasználni; ez 2008-ban több mint 10 milliárd forintnyi forrást jelentett.

Baross Gábor Programok

A program célja a régiók innovációs képességeinek és kapacitásainak erősítése, a vál-lalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése és együttműködési struktúráik ki-alakítása, fejlesztése. A Baross Gábor programok esetében minden régió saját támo-gatási programot alakított ki. A pályázók a székhelyük szerinti régió által meghirdetett támogatási programban vehettek részt.

INNOCSEKK PLUSZ program

A támogatás célja a kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek és az innováci-ós szolgáltatások keresleti oldalának ösztönzése, kiemelten a tudásközpontok és a kis-vállalkozások közötti tudástranszfer előmozdítása.A pályázati keret 2008–2011 közötti időszakra: évente 4 000 millió forint, azaz összesen 12 000 millió forint.A támogatott pályázatok várható száma: 600 db.

Nemzetközi együttműködést támogató programok

EU K+F programok

A KTI Alap forrásai mellett az EU 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs

Keretprogramja (4.2.4.8. fejezet ) is jelentős pluszforrásokat jelenthet a magyar ku-tatás-fejlesztés számára, ezért a magyar kormányzati K+F stratégiában kiemelt sze-repet kap a minél hatékonyabb magyar részvétel ösztönzése. Ennek érdekében az NKTH a KTI Alapból az alábbi két pályázati programot hirdette meg a magyar pályázók Keretprogramban való minél eredményesebb szereplése érdekében:

Konzorciumépítő pályázat az EU 7. kutatási keretprogramban való részvétel elősegí-

tésére (EUKONZ_07)A pályázat célja: a magyar résztvevők minél erőteljesebb bekapcsolódásának elő-segítése az Európai Unió 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogramjába, a magyar pályázók ösztönzése a keretprogram-projektek koordiná-ciójának vállalására, valamint annak elősegítése, hogy a magyar pályázók projekt-part-nerként minél nagyobb részesedést érjenek el a keretprogram-projektek költségveté-séből. Ennek érdekében keretprogram-projektek előkészítéséhez illetve – sikeres ke-

297


retprogram-pályázatok esetén – az Európai Bizottsággal való szerződéskötésre való felkészüléshez vehető igénybe a támogatás. A pályázati célokkal összhangban kiemelt támogatást kapnak a keretprogram-projektek koordinálását vállaló jogalanyok.A pályázati keret 2007–2010 közötti időszakra: 500 millió Ft-ot, A támogatott pályázatok várható száma évente: 60 db.

BONUS-HU Program

A program célja, hogy a felsőoktatási intézmények, közfi nanszírozású kutatóintézetek és non-profi t szervezetek, valamint kis- és középvállalkozások részére kiegészítő támo-gatást nyújtson az EU FP7 keretprogram költségvetéséből támogatott kutatás- fejlesz-tési projektek költségvetéséhez. A program keretén belül csak olyan költségek számol-hatók el, melyek nem kerülnek elszámolásra az Európai Bizottság felé, és amelyek a ku-tatás- fejlesztési vagy demonstrációs tevékenységek végrehajtásához kapcsolódnak.A pályázati keretösszege 2008–2013 közötti időszakra: 3 600 millió Ft-ot, A támogatott pályázatok várható száma évente: 180–200 db.

A CORNET programban való magyar részvétel támogatása (CORNET-6_08)

A támogatás célja a vállalkozásokat tömörítő és érdekeiket képviselő hazai szakmai szervezetek kutatási megbízásain alapuló ún. kollektív kutatás támogatása, amelynek keretében a vállalkozások kutatás-fejlesztési igényeinek megfelelően a szakmai szer-vezetek kutatóhelyeket bíznak meg K+F feladatokkal. (CORNET = COllective Research NETworking). A CORNET ERA-NET program keretében megvalósuló nemzetközi projek-teknek legalább három, valamely CORNET-tagországban bejegyzett szakmai szervezet nemzetközi együttműködésében kell megvalósulniuk.Az Alapból támogatásban a nemzetközi pályázaton sikeresen szerepelt konzorciumok magyar partnerei részesülhetnek.A pályázat keretösszege: 100 millió FtA pályaművenként elnyerhető támogatás: minimum 20, maximum 50 millió Ft. A támogatás futamideje: maximum 2 év.A CORNET nemzetközi programban való részvétel általános feltételeit a program hon-lapja http://www.cornet-era.net ismerteti.

Az Eureka programban való magyar részvétel támogatása EUREKA_HU_08

A pályázat célja a vállalkozói szféra, különösen a kis- és középvállalkozások nemzet-közi kutatás-fejlesztési együttműködését elősegítő EUREKA programban való magyar részvétel támogatása, illetve ezen keresztül a magyar vállalatok piacképességének nö-velése; a magyar szerepvállalás erősítése az Európai Kutatási Térségben; a kutatói és vállalkozói szféra K+F együttműködésének támogatása innovatív piac-közeli projektek támogatásával; valamint az európai K+F projektekben való részvétel hazai hasznosu-lásának erősítése. Pályázati keretösszeg 2007–2010. közötti időszakra: 2 milliárd Ft, amelyből a 2008. évre rendelkezésre álló forrás 500 millió Ft. A támogatott pályázatok várható száma évente: 10 db. EUREKA honlapja: http://www.eureka.be

298


EUROSTARS pályázat

A támogatás célja a kutató-fejlesztő kis- és középvállalkozások aktív részvételével, nem-zetközi együttműködésben megvalósuló piacorientált kutatásfejlesztési projekteket tá-mogató EUROSTARS programban való magyar részvétel ösztönzése, a EUROSTARS-projektek magyar tagjainak támogatásán keresztül. A magyar EUROSTARS pályázat keretében kizárólag a EUROSTARS-programba projektjavaslatot benyújtó nemzetközi konzorciumok magyar tagjai jogosultak pályázat benyújtására.A pályázat keretösszege 2008–2013. időszakra: 3 millió euró (750 millió Ft), amelyből a 2008. évre rendelkezésre álló forrás: 125 millió Ft.A EUROSTARS program honlapja: http://www.eurostars-eureka.eu

ARTEMIS pályázat

Az ARTEMIS kezdeményezés célja Európa világelső helyének fenntartása a beágyazott rendszerek terén, a 2007–2013-as időszakban közös technológiai kezdeményezésként közös innovációs programot valósítson meg. A kezdeményezés hét évre szóló költség-vetése várhatóan 3 milliárd eurót tesz ki, amelynek több mint 50%-át az iparág fi nanszí-rozza, a többi része pedig az EU tagállamaitól és az érdekelt társult országoktól, illetve az Európai Bizottságtól érkezik. Magyarország előzetes kötelezettségvállalásként évi 3,3 millió eurót (825 millió Forint) irányzott elő, kizárólag a hazai pályázók támogatására, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap terhére. A 2008. évre tervezett kötelezett-ségvállalás mértéke, 1,98 millió Euró (495 millió Forint).

ENIAC

Az ENIAC-JTI kezdeményezés célja Európa világelső helyének fenntartása a nano-elektronikai rendszerek terén, valamint az, hogy a 2007–2013-as időszakban Közös Technológiai Kezdeményezésként közös innovációs programot valósítson meg. A kez-deményezés hét évre szóló költségvetése várhatóan 3 milliárd Eurót tesz ki, amelynek több mint 50%-át az iparág fi nanszírozza, a többi része pedig az EU tagállamaitól és az érdekelt társult országoktól, illetve az Európai Bizottságtól érkezik.

Ambient Assisted Living Joint Programme (AAL-JP)

Az Ambient Assisted Living Joint Programme (AAL-JP) program innovációs program az infokommunikációs eszközökkel segített életvitel területén. Az időskorúak ellátása, gondozása, egészségi állapotuk felügyelete és szükség esetén az ápolásuk egyre na-gyobb terhet jelent mind a társadalombiztosítás és intézményei, mind a családok szá-mára Magyarországon is. Az infokommunikációs eszközök jelenlegi fejlettségi szintje lehetőséget ad arra, hogy a felügyeleti és ellátási feladatok számottevő részét műszaki eszközök felhasználásával oldjuk meg a következő évtizedekben. Mindezeken túl az infokommunikációs eszközök szerepe erősödni fog a szűrővizsgálatok elvégzésében,

299


a népbetegségek kialakulásának megelőzésében, illetve korai felismerésében is. A pá-lyázatok lebonyolítója az Ambient Assisted Living International Association. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból mint-egy 2,5 millió euró összeget különített el évente az AAL programban való részvételhez.

Elkülönített pénzalapokból támogatott bilaterális együttműködések

A nemzetközi tudományos– és technológiai (TéT) kapcsolatok súlypontja 2006-tól kezd-ve a mobilitás-támogatáson túlmenő, nagyobb léptékű K+F együttműködési projektek indítása felé tolódott. Ennek megfelelően megkezdődött a nemzetközi nagyprojektek előkészítése. Cél: a globális piacon is versenyképes, innovatív termékek és szolgálta-tások fejlesztése.

NKTH – Shenzen (Kínai Népköztársaság) – Kétoldalú TéT Pályázat

A pályázat bilaterális K+F együttműködéseket támogat az infokommunikációs techno-lógiák és alkalmazásaik, a környezetvédelem és vízgazdálkodás, a biotechnológia, az anyagtudományok és nanotechnológia, valamint az élettudományok területén.

Keretösszeg: 1 milliárd Ft-ot biztosít. A támogatott pályaművek várható száma összesen: 3–6 db. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás a projekt teljes futamidejére: max. 400 millió Ft lehet.

NKTH – A*STAR (Szingapúr) – Kétoldalú TéT Pályázat

A pályázat a gyógyszertan, a nanotechnológia vagy az orvosbiológia témakörébe illesz-kedő bilaterális projektjavaslatok felé nyitott. Keretösszeg: 780 millió Ft A támogatott pályaművek várható száma összesen: 4–8 db.Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás a projekt teljes futamidejére min. 25 millió Ft max. 65 millió Ft lehet.

Pályázati eredmények

A vállalkozások részére történő kifi zetések az Alap teljes kifi zetésének 46%-át tették ki 2008-ban, ami volumenében csaknem 5 milliárd forinttal több, arányaiban pedig 5%-kal magasabb, mint az előző évben volt. A vállalkozásoknak nyújtott támogatáson belül több, mint 90-ban a KKV-k voltak a kedvezményezettek.

A 4.7. táblázat az Alap vállalkozásoknak történt 2008. évi kifi zetéseit mutatja a vállal-kozások mérete szerinti bontásban. A táblázatban összehasonlításként feltüntettük a 2006. és a 2007. évi adatokat is.

300


4.7. táblázat: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 2006–2008. évi kifi zetései-

nek alakulása a vállalkozások mérete szerint

Támogatás, millió Ft

2006 2007 2008

Vállalkozások 8 826,4 13 379,6 18 285,1

Ebből:

mikro- 2 100 5 652,3 5 574,0kis- 2 600 3 712,5 6 173,6

közép- 3 200 2 889,9 4 823,4KKV összesen 7 900 12 254,7 16 571,0

nagy- 8 800 1 125,0 1 714,2KTI Alap összes

kifi zetése: 26 484,2 32 298,4 39 798,3

Forrás: NKTH 2009. április

A 2008. évi döntések programonkénti megoszlását a 4.8. táblázat foglalja össze.

4.8. táblázat: A KTI Alap terhére 2008-ban hozott döntések programonkénti megoszlása

Pályázat

Beérkezett

pályázatok

száma

Igényelt

támogatás

összesen

Nyertes

pályázatok

száma

Megítélt

támogatás

összege

db M Ft db M Ft

Nemzeti Technológiai Platformok támogatása 2007

96 3 671 21 757,30

Nemzeti Technológia Program – K+F projektek támogatása

307 146 694 77 39 893,14

A magyar találmányok külföldi ipar-jogvédelmi oltalmának támogatása (IPARJOG_08)

33 215 16 34,00

Innocsekk Plusz 57 1 126 23 399,18Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ)

2 600 2 599,89

EUREKA programban való magyar részvétel támogatása

16 1 221 7 500,00

Pályázat az EUROSTARS program-ban való magyar részvétel támoga-tására

16 858 8 375,61

Irinyi János Program – K+F ered-mények és innovatív ötletek egyéni megvalósítása (2006)

8 196 5 124,53

Forrás: NKTH, 2009 április

301


4.1.4. Munkahelyteremtést és megőrzést segítő intézkedések: Munkaerőpiaci Alap; Országos Foglalkoztatási Közalapítvány

4.1.4.1. Munkaerőpiaci Alap

Az elkülönített állami pénzalapot, a Munkaerőpiaci Alapot (MPA) a kormány 1996-ban hozta létre több alap összevonásával. A Munkaerőpiaci Alap célja többek között a fog-lalkoztatás elősegítéséhez való hozzájárulás, a munkanélküliség kezelése, a képzési rendszer fejlesztése, a munkaerő alkalmazkodásának támogatása, illetve az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak fi nanszírozása (3.9. fe-jezet). A Munkaerőpiaci Alap legfőbb bevételei: a munkaadói járulék; a munkavállalói járulék; a vállalkozói járulék, a rehabilitációs hozzájárulás; a szakképzési hozzájárulás; egyéb bevételek. Az MPA költségvetésén belül 7 alaprész különíthető el: foglalkoztatá-si, képzési, vállalkozói, rehabilitációs, szolidaritási, bérgarancia, illetve működési alap-rész. Az MPA költségvetése további előirányzatokat tartalmaz, amelyek egyrészt az Flt. rendelkezéseinek megfelelő (EU-s programok társfi nanszírozása, társadalmi pár-beszéd programok, költségvetési befi zetési kötelezettség), másrészt alaprészhez nem kapcsolható feladatok (közmunka támogatása, normatív járulékátvállalás, TÁMOP 1.1 és 1.2 intézkedés előfi nanszírozása) fi nanszírozása céljából jöttek létre. Ezek egy része normatív módon, illetve jogszabály előírása alapján kerül felhasználásra, más része a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata részére átadásra kerül, harmadrészt a fel-használás EU-s megállapodás keretében történik.

4.1.4.2. Munkahelyteremtést segítő pályázatok

(Szociális és Munkaügyi Minisztérium)

A munkahelyteremtő beruházások támogatása

A minisztérium 2003-tól kezdve a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészében rendelkezésre álló forrásból, vissza nem térítendő pályázati támogatás útján segíti az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházásokat. Előnyben részesülnek azok a Magyarországon bejegyzett vállalkozások, amelyek több munkahelyet hoznak létre, és/vagy hátrányos helyzetű térségben vállalják a beruházást.

Munkahelyteremtő beruházások támogatása (MPA-2008–1)

A pályázat alapja 2,426 milliárd támogatási keretösszeg, amely európai uniós támo-gatást nem tartalmaz. A pályázat célja az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása az ország gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási szempont-ból kedvezőtlen helyzetű térségeiben, ezen belül a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának ösztönzése, a regionális különbségek mérséklése, a gazdasági fejlődés generálása, a fejlődőképes vállalkozások piaci pozíciójának megerősítése, versenyképességük javítása technikai, technológiai korszerűsítések révén, a munka-erő-szerkezet átalakítása. A vissza nem térítendő támogatás mértéke új munkahe-lyenként legfeljebb 800 ezer Ft, de külön-külön, illetve halmozottan kiegészítő támo-gatásokra is lehet pályázni. Pályázni csak olyan beruházással lehet, amely legalább

302


5 új munkahelyet teremt, illetve a beruházással létrejött kapacitásokat 5 évig, a kis- és középvállalkozások esetében legalább 3 évig kell fenntartani. A támogatás keretében hátrányos helyzetű térségekben építési jellegű, míg az ország egész területén új gé-pek, berendezések, technológiák beszerzése során felmerült költségek számolhatók el. 2008-ban a pályázat keretében 140 vállalkozás részesült 2,426 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásban, amelyek közül 134 kis- és középvállalkozás. A támogatással a beruházás befejezését követően 2 271 új munkahelyet létesítettek a vállalkozások döntően hátrányos helyzetű térségekben, illetve álláskeresők számára. A gazdasági, pénzügyi válság következtében, főként az év második felében 20 vállalkozás lépett visz-sza a részükre megítélt 550 millió Ft összegű támogatás igénybevételétől, amelynek következtében 494 új munkahely létrehozása meghiúsult.

Magas hozzáadott értékű tevékenységek munkahelyteremtő beruházásainak támoga-

tása (MPA-2008–2)

A 2005 márciusától meghirdetett pályázat célja új munkahelyek létrehozásának ösz-tönzése az olyan humántőke-igényes gazdasági ágazatokban, ahol az üzleti tevékeny-ség létrehozását, bővítését célzó – viszonylag kevés tárgyi eszköz beszerzésével járó

– beruházás megvalósításával jelentős számú, főképpen kvalifi kált munkaerő, többek között diplomás fi atal tartós foglalkoztatására nyílik lehetőség. Pályázni csak olyan be-ruházással lehet, amely legalább 5 új munkahelyet létesít, és amely 5 évig, a kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás esetében legalább 3 évig folyamatos fog-lalkoztatási kötelezettséget vállal. A támogatás alapjául legfeljebb 200 ezer Ft/fő/hó munkavállalónak kifi zetésre kerülő bruttó bérköltség vehető fi gyelembe. A támoga-tás keretében foglalkoztatott személyek: regisztrált álláskeresők, pályakezdő fi atalok. Projektenként 30 millió forint, legalább 80 új munkahely teremtése esetén további 20 millió forint igényelhető. A pályázat keretében rendelkezésre álló keretösszeg: 360 mil-lió Ft. 2008-ban a pályázat révén 6 vállalkozás részesült vissza nem térítendő támoga-tásban, 89,7 millió Ft összegben. A támogatással a beruházás befejezését követően 60 új munkahely létesítéséhez járult hozzá a Munkaerőpiaci Alap. Az MPA-2 pályázatnál fel nem használt 270,3 millió Ft az MPA-1 pályázati program forrását bővítette.

Regisztrált álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás

A regionális munkaügyi központok 2008-ban is pályázatot hirdettek a legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők támogatására, akik önmaguk foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság tagjaként, mezőgazdasági ősterme-lőként oldják meg. A vállalkozóvá válás támogatásának formája és mértéke: legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő visz-sza nem térítendő támogatás. Az önfoglalkoztatás támogatásának formája és mérté-

ke: legfeljebb 3 millió forint visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás nyújtható, amely nem haladhatja meg az összes beruházási költség nettó értékének 80%-át. A kétféle vállalkozást segítő támogatás együttesen és külön-külön is nyújtható. A munkaügyi központok pályázat alapján döntik el, hogy melyik pályázó milyen támogatásban ré-szesül. A pályázónak konkrét időpontot kell vállalnia, amikor teljesíti a pályázatában foglaltakat, valamint, hogy mennyi ideig tartja fenn vállalkozását. A pályázónak rendel-

303


keznie kell olyan anyagi biztosítékkal is, amely a pályázó kötelezettségszegése esetén a munkaügyi kirendeltség számára a visszatérítésre vonatkozóan anyagi biztosítékkal szolgál. A vállalkozóvá válás támogatására régiónként eltérő, 80 és 200 millió Ft közötti összegeket hagytak jóvá. (Részletesebb információ: http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=ak_tamogatasok)

A munkahelyteremtés speciális formájának, az önfoglalkoztatóvá válás támogatására 2008-ban 1803,8 millió Ft állt rendelkezésre a regionális munkaügyi központok decent-ralizált keretében. Ez az előző évi önfoglalkoztatóvá, illetve vállalkozóvá válási támo-gatások keretét több mint 63,3%-kal haladta meg. 2008-ban a munkaügyi központok az önfoglalkoztatás támogatására a rendelkezésükre álló decentralizált keret előző évinél nagyobb részét, 4,7%-át költötték el. A régiók között – a munkaerőpiaci helyzet függ-vényében – jelentős eltérések fi gyelhetők meg ennél a támogatási formánál is. A de-centralizált keretből az átlagosnál nagyobb hányadot fordítottak az önfoglalkoztatás támogatására a Nyugat-dunántúli régióban (9,6%), a közép-magyarországi régióban (5,4%). Átlag körüli a vállalkozóvá válás támogatására fordított összeg a Dél-alföldi ré-gióban (5%). Legkisebb volt az önfoglalkoztatás súlya az Észak-alföldi régióban (4,3%) és az Észak-magyarországi régióban (3,2%). Az önfoglalkoztatás támogatására fordí-tott kiadások összege cca. 1/3–2/3 arányban oszlott meg a tőkejuttatás, illetve a bér-támogatás formájában nyújtott támogatás között, az előbbire 574,6 millió Ft, az utóbbira 1 223,2 millió Ft került kifi zetésre.

Távmunkások alkalmazásának támogatása (SZMM-TP-2008)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából a Budapesti Munkaerőpiaci Intervenciós Központ 2008-ben pályázatot hirdetett távmunkások alkalmazásának támogatására. A takarékos működtetést biztosító távmunka elterjesztése állami kezdeményezéssel és szerepvállalással folytatódik, a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően, ahol a távmunka a foglalkoztatás szerkezeti váltásának, bővítésének és a munkakultúra korszerűsítésének jelentős irányává vált. A támogatás formá-ja: bizonylat alapú elszámolással, utólagosan fi nanszírozott, vissza nem térítendő bértámogatás, illetve egyszeri képzési támogatás. (www.bmik.hu/tavmunka.html) Az SZMM-TP-2008 távmunkahelyek létrehozására vonatkozó pályázati felhívásra 194 pályázat érkezett. A 194 pályázó összesen 998 munkahely kialakításához igényelt bér, járulék és képzési támogatást. A Bíráló Bizottság javaslata alapján a szociális és munkaügyi miniszter 194 pályázatot tartott támogathatónak, amely 600 új munkahely létrehozását jelentette. A pályázók több mint fele mikro-, kis- és középvállalkozás volt. A szerződésekben rögzített bér és járulék támogatások összege 452,88 millió Ft, a képzési támogatások összege 16,59 millió Ft, az infrastruktúra támogatások össze-ge 89,55 millió Ft volt. A programban részvevők a munkahelyek fenntartására mini-mum 12 havi kötelezettséget vállaltak.

A távmunka hatékony eszköz lehet a válság kezelésében is, mert a munkaerő kiszorítá-sa helyett jelentősen hozzájárulhat a foglalkoztathatóság javításához és hosszabb tá-von bővítheti a foglalkoztatottság mértékét. A Távmunka Tanács szerint a távmunkában

304


dolgozók munkaerőn belüli arányát a jelenlegi 4,5–5%-ról 8–10%-ra célszerű növelni 2013-ig. (Az uniós átlag 13–14%).

Szak- és felnőttképzések támogatása

A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészből (MPA KA) a KKV-k részére miniszteri döntés alapján két pályázat kiírására került sor.

• A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) az MPA KA decent-ralizált kerete terhére 446 KKV-val kötött beruházási célú támogatási szerző-dést összesen 2,911 milliárd Ft támogatási összeggel. A beruházások meg-valósítása folyamatosan zajlik. A támogatások mintegy 7,4 ezer fő képzését segítik.

• Az MPA KA 2008. évi központi kerete terhére a 0–10 fő alkalmazottal rendel-kező és gyakorlati képzést folytató kisvállalkozások taneszköz-beszerzésének támogatása címmel az NSZFI pályázatot írt ki 250 millió Ft keretösszeggel. A pályázatokról szóló miniszteri döntés értelmében 259 KKV-val 248,7 millió Ft összegben támogatási szerződések megkötésére került sor.

Start programok

A 2005. október 1-jén elindult Start programcsalád segíti a foglalkoztatás szempont-jából hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztatását. A Start (alap) program a pá-lyakezdő fi atalok foglalkoztatásakor csökkentett mértékű munkaadói befi zetést tesz lehetővé. A fi atalok elhelyezkedésének elősegítésén túlmenően 2006-ban az SZMM kezdeményezte a járulékkedvezmények körének bővítését. Kidolgozásra került a Start Plusz és a Start Extra program, amelynek megvalósítása uniós források felhasználá-sával történik, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében. (1.3.2.6. fejezet)

4.1.4.3. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány kis- és középvállalkozásokat támo-

gató programjai

A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, munkavállalói létszámuk nö-

velése a leghátrányosabb helyzetű (14+33) kistérségekben c. támogatási programja

(VF/2008)

A program célkitűzései:a). A kisvállalkozások foglalkoztatási kapacitásának növelése, versenyképességének

fejlesztése: – az üzleti infrastruktúra fejlesztésével; – a környezetvédelmi jogszabályok teljesítésének elősegítésével; – a magas színvonalú technológia alkalmazásával.

b). Az elmaradott kistérségek foglalkoztatási szintjének növelése, a foglalkoztatottság területi kiegyenlítése, az elmaradott gazdasági térségek felzárkóztatása.

305


A pályázati kiírásra Magyarországon székhellyel, vagy az Európai gazdasági Térség te-rületén székhellyel és Magyarországon fi ókteleppel rendelkező gazdasági társaságok, szövetkezetek, illetve egyéni vállalkozó, egyéni cég pályázhat.

A projekt forrása a Munkaerőpiaci Alap, a projekt támogatására felosztható 2008. évi összeg 400 millió forint. A támogatható pályázatok száma várhatóan 40–70. A támo-gatási program keretében kizárólag a kedvezményezett térségek besorolásáról szó-ló 311/2007.(XI.17.) Korm. rendeletben nevesített 14+33 (leghátrányosabb helyzetű és komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű) kistérség valamelyik tele-pülésén megvalósuló fejlesztési és foglalkoztatási projekttel lehet pályázni. A támoga-tás feltételeként a kisvállalkozásnak vállalnia kell, hogy a pályázat beadásakor meglévő foglalkoztatottak létszámát (minimum 1 fő, de maximum 49 fő) növeli (a vállalkozás-nál a létszámbővítés után a munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma nem halad-hatja meg az 50 főt). A létszámbővítés nem irányulhat a vállalkozásnál foglalkoztatott munkavállaló(k) tartós távollét miatti pótlására. Viszont az elbírálásnál előnyt jelent, ha a kisvállalkozás vállalja, hogy az alkalmazott személy roma származású, ha a tervezett fejlesztés és az ehhez kapcsolódó létszámbővítés 2000 fő alatti kistelepülésen valósul meg. A pályázó által igényelhető támogatás maximuma 17 millió forint.

4.9. táblázat: Az OFA KKV-k versenyképességét támogató 2004–2008. évi programjá-

nak eredményei

Támogatási

program

Rendelkezésre álló

támogatási keret

Beérkezett

pályázatok száma

Támogatott

projektek száma

Támogatási

összeg

millió Ft db db millió Ft

VF/2004 160,0 53 30 150,4VF/2005 100,0 37 27 100,0VF/2006 176,7 50 35 171,0VF/2007 640,0 345 86 639,2VF/2008 400,0 155 55 399,8Összesen: 1 476,7 640 233 1 460,4

Forrás: OFA, 2008

„Plusz 1 fő, a vállalkozás első alkalmazottjának felvétele” c. támogatási program

(Plusz1Fő/2008)

A program célja, hogy az első alkalmazott felvételének támogatásával – az új munka-erő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerülő költségek – segítse elő a kisvállalkozá-sok jövedelem-termelő képességének és vállalkozói szellemének erősítését, valamint a versenyképességük növelését. A program forrása a Munkaerőpiaci Alap, támoga-tásra felosztható összeg 400 millió Ft. A támogatott pályázatok várható száma 250–350 db. A támogatási jogcímek: az új munkavállaló munkabére és a munkaadót terhelő járulékok; az eszközbeszerzés (a tevékenységhez kapcsolódó számítógép, tartozékai, szoftver); az alkalmazott képzése; a vállalkozónak az alkalmazással kapcsolatos isme-reteinek bővítése; az alkalmazással összefüggésben könyvelő/adótanácsadó stb. szol-gáltatásának igénybe vétele.

306


Az igényelhető támogatás mértéke1. Teljes munkaidős foglalkoztatásnál

– Szakképzetlen munkavállaló esetében: 66 000 Ft/hó – Középfokú végzettségű munkavállaló esetében: 80 000 Ft/hó – Felsőfokú végzettségű munkavállaló esetében: 106 000 Ft/hó

valamint a bérhez kapcsolódó járulékok és tételes eho.

2. Vásárolt szolgáltatásnál és eszközöknél – 70 százalék, de maximum 350 000 forint, a kiadásokhoz 30% önerő felhaszná-

lása szükséges.

4.10. táblázat: Az OFA kis- és középvállalkozásokat támogató Plusz1FŐ/2008

programjainak eredményei

Támogatási

program*

Rendelkezésre álló

támogatási keret

Beérkezett

pályázatok száma

Támogatott

projektek száma

Támogatási

összeg

millió Ft db db millió Ft

Plusz1Fő/2008²400,0

98 81 138,0Plusz1Fő/2008³ 203 – –Összesen: 400,0 301 81 138,0

*Két támogatási program került meghirdetésre ²Az 1. körben beérkezett pályázatok adatai ³A 2. körben beérkezett pályázatok adatai (a pályázatok támogatásáról döntés várhatóan 2009. májusában lesz)Forrás: OFA, 2008

4.2. Kedvezményes pénzügyi eszközök, programok

4.2.1. Hitelek

4.2.1.1. Új Magyarország Mikrohitel Program GOP-2007–4.1.; KMOP-2007–1.3.1.

A pályázatokat 2007 végén hirdették ki. A program egyes feltételei 2009. február 23. nap-jától módosultak. A pályázat során kiválasztásra kerülő Közvetítők számára a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. (MV Zrt.) a GOP 4. Prioritás, illetve a KMOP 1.3. keretekből kedvező kondíciójú mikrohitel-refi nanszírozást nyújt annak érdekében, hogy a keres-kedelmi banki módszerekkel nem, vagy nem a kívánt mértékben fi nanszírozható, de hitelképes mikrovállalkozások kedvező fi nanszírozási lehetőségekhez juthassanak. A Közvetítői kört hitelintézetek, illetve hitelintézetek többségi tulajdonában álló pénz-ügyi vállalkozások, valamint vállalkozásfejlesztési alapítványok és nem hitelintézeti pénzügyi vállalkozások alkotják.

(1) Hitelintézetek, illetve hitelintézetek többségi tulajdonában álló pénzügyi vállalkozá-sok, mint Közvetítők esetében:

307


• Az Új Magyarország Mikrohitel Programok keretében a Közvetítők által kihe-lyezett hitelösszegek 75%-át refi nanszírozza az MV Zrt.;

• A Program keretében kihelyezett mikrohitelt 3 havi BUBOR/15-os éves kamat-láb mellett refi nanszírozzák.

(2) Vállalkozásfejlesztési alapítványok és nem hitelintézeti pénzügyi vállalkozások, mint Közvetítők esetében:

• Az Új Magyarország Mikrohitel Programok keretében a Közvetítők által kihe-lyezett hitelösszegek 90%-át refi nanszírozza az MV Zrt.

• A Program keretében kihelyezett mikrohiteleit évi 0,5%-os kamatláb• mellett refi nanszírozzák.

A pályázati kiírásokban meghatározzák a Közvetítők által nyújtott mikrohitel kondícióit, amelyek ismertetésére a későbbiekben kerül sor.

4.11. táblázat: A GOP 4. Prioritás és KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök Intézkedés kereté-

ben fi nanszírozott Új Magyarország Mikrohitel Programok pályázati – pénzügyi köz-

vetítőire vonatkozó – adatai (2008)

Pályázat megnevezése

Szerződött közvetítők

száma

Szerződött refi nanszírozási

limit

db millió Ft

GOP-2007–4.1. 16 30 170KMOP-2007–1.3.1. 6 2 060Összesen: 22 32 230

Forrás: NFGM, MV Zrt.

Új Magyarország Mikrohitel Program

A pályáztatást és a pénzügyi közvetítő szervezetek kiválasztását követően 2008. január 15-én elindították az Új Magyarország Mikrohitel Programot.

Az Új Magyarország Mikrohitel Program keretében folyósítható hitel főbb feltételei

Programleírás

A GOP 4 és a KMOP 1.3., azaz a Jeremie alapból refi nanszírozott hitelkeret, amely a kereskedelmi banki hitelekkel nem fi nanszírozott, de hitelképes mikrovállalkozások számára kínál fi nanszírozási lehetőséget. Az alap nevében a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. jogosult eljárni. A mikrohitelt a programba jelentkezett mikrofi nanszírozó szervezeteknél és hitelintézeteknél lehet igénybe venni.

A hitelek

felhasználása

• A hitel felhasználható gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszköz beszer-zések és más beruházások fi nanszírozására, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére és/vagy fejlesztésére, illetve a tevé-kenység bővítéséhez szükséges forgóeszközök, szolgáltatások biztosítására.

• A beruházási hitel esetén a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz fi nan-szírozásra fordítható összeg a folyósított hitel maximum 30%-a lehet.

• Lehetőség van csak forgóeszközhitel felvételére is. • A hitel nem használható fel visszaigényelhető ÁFA fi nanszírozására,

hitelintézettel szemben fennálló hitel és az Országos Mikrohitelalap-ból (OMA) folyósított mikrohitel kiváltására.

308


Fejlesztés helye Országos, konvergencia régiók szerinti bontásban. Korlátozások a vonatko-zó de minimis szabályok alapján.

Hitelnagyság • Beruházási hitel esetén maximum 10 millió Ft. • Forgóeszközhitel esetén maximum 6 millió Ft.

Futamidő

• Beruházási hitel esetén maximum 10 év • Forgóeszközhitel esetén maximum 3 év • Előtörlesztés lehetséges

Türelmi időmaximum 2 év forgóeszköz-fi nanszírozás esetén maximum 2 hónap

Elvárt saját erő beruházási hitel esetén legalább a tervezett fejlesztés 20%-a.

Kamatozás

amennyiben a pénzügyi közvetítő mikrofi nanszírozó szervezet, akkor a hitel kamatát maga határozza meg; ha a közvetítő hitelintézet, akkor a kamat max. 0,3 * 3 havi BUBOR+6%.

Forrás: MV Zrt.

A részletes feltételek a közvetítői szerződésekben kerülnek rögzítésre.

A programra rendelkezésre álló hitelkeret 2008–2013 között 58,5 milliárd Ft, amelyet 85 százalékban az Európai Unió Strukturális Alapja, 15 százalékban pedig nemzeti forrás-ként a magyar költségvetés biztosít.

Az alábbi táblázat szemlélteti az Új Magyarország Mikrohitel programokból a 2008. év-ben a végső kedvezményezetteknek, azaz mikrovállalkozásoknak nyújtott hitelek szá-mát és összegét.

4.12. táblázat: Az Új Magyarország Mikrohitel programokból nyújtott hitelek száma

és összege (2008)

GOP 4. prioritás/

KMOP 1.3. prioritás

Új Magyarország Mikrohitel

programok

Szerződött

végső kedvezményezet-

tek száma,

db

Szerződött végső

kedvezményezetteknél

kihelyezett hitel összege,

M Ft

GOP forrásból nyújtott beruházási

mikrohitel592 3 028,1

KMOP forrásból nyújtott beruházási

mikrohitel235 1 227,3

GOP forrásból nyújtott forgóeszköz-

hitel34 129,2

KMOP forrásból nyújtott forgóesz-

közhitel9 42,7

Forrás: NFGM, MV Zrt. 2008.12.31.

309


A m

ag

yar

mik

ro-,

kis

- é

s k

özé

p v

áll

alk

ozá

sok

szá

má

ra r

en

de

lke

zésr

e á

lló

ke

dve

ző k

am

ato

zású

mik

roh

ite

lek

200

8-b

an

Ors

zág

os

Mik

roh

ite

lM

ikro

hit

el

Plu

szÚ

j M

ag

yaro

rszá

g

Mik

roh

ite

l P

rog

ram

A h

ite

l ö

ssze

ge

7 M

Ft

A hi

telc

él: 1

5 M

Ft B

hite

lcél

*:5

M F

t

A be

ruhá

zási

hite

l ese

tén:

m

ax 1

0** M

Ft

A fo

rgóe

szkö

zhite

l ese

tén:

m

ax. 6

mill

ió F

t

Futa

mid

őm

ax. 8

év;

forg

óesz

köz fi

nan

szíro

zá-

sa e

seté

n 3

évA

hite

lcél

:10

évB

hite

lcél

: 7 é

vm

ax 1

0 év

ber

uház

ási h

itel e

seté

ben

max

3 é

v fo

rgóe

szkö

z hite

l,M

ax

imá

lis

türe

lmi

idő

max

. 6 h

ónap

max

. 24

hóna

pm

ax. 2

év

beru

házá

si h

itel,

max

. 2 h

ónap

forg

óesz

köz h

itel e

seté

ben

A h

ite

l k

am

ata

A m

inde

nkor

i jeg

yban

ki a

lapk

amat

tól

+/- 3

%-k

al is

elté

rhet

Válto

zó, m

inde

nkor

érv

énye

s je

gyba

n-ki

ala

pkam

at

amen

nyib

en a

pén

zügy

i köz

vetít

ő m

ikro

fi nan

szíro

zó

szer

veze

t, ak

kor a

hite

lkam

atát

mag

a ha

táro

zza

meg

; ha

a kö

zvet

ítő h

itelin

téze

t, ak

kor a

kam

at m

ax.

0,3

* 3 h

avi B

UBOR

+6%

.A

lka

lma

zott

ak

szá

ma

max

. 9 fő

max

. 9 fő

max

. 9 fő

Min

. sa

ját

erő

20%

15%

a te

rvez

ett f

ejle

szté

s m

in. 2

0%-a

Hit

elc

él

Beru

házá

s, fe

jlesz

tés,

forg

óesz

-kö

z-fi n

ansz

írozá

s

Indu

ló é

s m

űköd

ő m

ikro

válla

lkoz

á-so

k-na

k, m

egke

zdet

t ber

uház

ás fi

nan-

szíro

-zás

a, in

gatla

nvás

árlá

s, -é

píté

s,

gépe

k be

rend

ezés

ek v

ásár

lása

Beru

házá

si é

s fo

rgóe

szkö

zhite

l,in

duló

és

műk

ödő

mik

rová

llalk

ozás

okna

k

A h

ite

lpro

gra

m-

ba

n r

ész

tve

vő

sze

rve

zete

k

Hely

i Vál

lalk

ozás

fejle

szté

si

Közp

onto

k (H

VK-k

), az

MVA

koo

rdi-

náci

ója

mel

lett

A hi

tel k

ihel

yezé

sébe

n az

MFB

„hi

tel-

ügyn

ökei

ként

” az

MVA

, ille

tve

a m

e-gy

ékbe

n He

lyi V

álla

lkoz

ásfe

jlesz

tési

Kö

zpon

tok

vesz

nek

rész

t.

Mik

rofi n

ansz

írozó

sze

rvez

etek

,pé

nzüg

yi v

álla

lkoz

ások

és

hite

linté

zete

k

* ag

rárv

álla

lkoz

ók; *

* az

Új M

agya

rors

zág

Mik

rohi

tel ö

ssze

ge 2

008.

okt

óber

20-

tól 6

mill

ióró

l 10

mill

ióra

mód

osul

t. Fo

rrás

: NFG

M-s

zerk

eszt

és

310


4.2.1.1.1. Új Magyarország Mikrohitel: MiFiN Zrt. Beruházási és Forgóeszköz-

fi nanszírozási mikrohitelei

A MiFin Zrt. lett az első szerződött hitelközvetítő cég, amely az MV Zrt. által refi nan-szírozott Új Magyarország Mikrohitelt Beruházási mikrohitelként és Forgóeszköz-fi nanszírozási mikrohitelként az alábbi feltételekkel bocsátja a mikro- és kisvállalkozók rendelkezésére.

1. Új Magyarország mikrohitel – Beruházási mikrohitel

Szerződő fél

devizabelföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fi ókteleppel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, aki/amelya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás –éves nettó árbevétele legfeljebb 200 millió Ft – és akinek/amelynek hitelintézettel szemben az elmúlt 1 hónapban nem állt fenn – forgóeszközhitel kivételével – hiteltartozása

Hitel minimuma 500 eFt Hitel maximuma 10 millió FtÖnerő min. 20%Termék ügyeleti kamata évi 6,5%-tól jegybanki alapkamat%-áig

Futamidő 1 – 10 évA tőketörlesztéstürelmi ideje max. 24 hónap

BiztosítékA társaság által a Fedezetértékelési Szabályzat alapján megállapított hitel-biztosítéki értéknek el kell érnie a hitel tőkeösszegének és a teljes futam-időre számított ügyleti kamatnak a 100%-át.

2. Forgóeszköz – fi nanszírozási mikrohitel

Szerződő fél

devizabelföldinek minősülő, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fi ókteleppel rendelkező gazdasági társaság, szövetkezet, egyéni vállalkozó, aki/amelya kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikrovállalkozás - éves nettó árbevétele legfeljebb 200 millió Ft - és akinek/amelynek hitelintézettel szemben az elmúlt 1 hónapban nem állt fenn hiteltartozása;

Hitel minimuma 500 eFtHitel maximuma 6 millió FtHitel kamata évi 6,5%-tól jegybanki alapkamat%-áigFutamidő max. 3 év,A tőketörlesztés türelmi ideje max. 2 hónap

Biztosítéka társaság által a Fedezetértékelési Szabályzat alapján megállapított hitel-biztosítéki értéknek el kell érnie a hitel tőkeösszegének és a teljes futam-időre számított ügyleti kamatnak a 100%-át.

Forrás: http://www.mifi n.hu/?id=05

311


A MiFiN Mikrofi nanszírozó Zrt. az Új Magyarország Mikrohitelek esetében az alábbi díjakat nem számítja fel: hiteligénylési díj; tranzakciós díj; hitelfedezet vizsgálati díj; rendelkezésre tartási jutalék; szerződéskötési díj; folyósítási jutalék; kezelési költ-ség; szerződésmódosítási díj. Az Új Magyarország Mikrohitelek esetében az Ügyfelet az alábbi költségek terhelik: Késedelmes illetve nem fi zetés esetén jelentkező díjak; Hitelképesség vizsgálati díj; Végrehajtási- és behajtási eljárással kapcsolatos költsé-gek. A mikrohitelek folyósítása 2008 januárjában kezdődött. A 2008. folyamán a társa-ság az alábbi eredményeket érte el a mikrofi nanszírozás területén.

4.13. táblázat: A MiFiN Zrt. Új Magyarország Mikrohitel Program eredményei (2008)

Új Magyarország

Mikrohitel

Szerződött hitelkérelem Folyósított hitelkérelem

dbösszeg,

M Ftdb

összeg,

M Ft

Új Magyarország Mikrohitel 690 3 372 679 3 313Ebből: 500 ezer Ft-os hitel 6 4 6 41 millió Ft-os hitel 31 39 31 392 millió Ft-os hitel 67 147 66 1453 millió Ft-os hitel 67 208 64 1994 millió Ft-os hitel 76 309 76 3095 millió Ft-os hitel 65 330 65 3306 millió Ft-os hitel 360 2 161 355 2 1317 millió Ft-os hitel 2 14 1 78 millió Ft-os hitel 1 8 1 89 millió Ft-os hitel 0 0 0 010 millió Ft-os hitel 15 150 14 140

Forrás: Mikrofi nanszírozó Zrt.

2008-ban a 690 db szerződött hitelből 663 db beruházási hitel volt, 3 265 millió forint ér-tékben. 2009. I. negyedév végén a megkötött szerződések száma a 778 db, közel 4 mil-liárd forint értékben.

4.2.1.2. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram (GOP-2008–4.1)

A pályázat célja, hogy a GOP 4. Prioritás keretében rendelkezésre álló támogatási források és az MFB Zrt. által biztosított kedvezményes kamatozású hitel együttes fel-használásával a közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek bevonásával, ked-vezményes éven túli lejáratú beruházási hitelt biztosítson a hitelképes, magyarorszá-gi székhelyű, illetve az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fi ókteleppel rendelkező, a Közép-magyarországi régión kívüli beruházásokat végrehajtó KKV-k számára.

• A Hitelprogramon belül kihelyezett hitelek 50%-át refi nanszírozza a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. a pályázatnyertes Közvetítők számára.

312


• A Hitelprogramon belül a Közvetítők kizárólag abban az esetben jogosul-tak valamely hitelkihelyezésük tekintetében az MV Zrt. refi nanszírozására, amennyiben az adott hitelt az MFB Zrt. 50 százalékban szintén refi nanszírozza.

• Az MV Zrt. refi nanszírozási kamata: 3 havi EURIBOR * 0,5 éves kamatlábbal.

4.14. táblázat: Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram pályázati –

pénzügyi közvetítőire vonatkozó – adatai (2008)

Pályázat megnevezése

Beérkezett

pályázatok

száma

Szerződött

Közvetítők

száma

Megítélt támogatás összege

db db millió Ft

GOP-2008–4.1. 11 10 nincs közvetítői limit

Forrás: NFGM, MV Zrt.

Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitel kondíciói

A 2008. novemberében meghirdetett hitelprogram része a kormány válságkeze-lő és gazdaságélénkítő csomagjának. A hitelprogram célja, hogy az MFB Zrt. 25 Mrd forintos kedvezményes kamatozású refi nanszírozási forrásával és a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. kezelésében álló Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából biztosított 25 Mrd forintos kedvezményes kamatozású refi nanszírozási forrásával a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és kisvállalkozások beruházási- és fejlesztési céljaihoz hosszú lejáratú, kedvezményes forráslehetőséget biztosítson. Hitel összeg: legalább 10 millió Ft, legfeljebb 100 millió. (4.2.1.4. fejezet)

Hitelösszeg 10–100 millió forintFutamidő Legfeljebb 10 évTürelmi idő maximum 2 évKamat 3 havi EURIBOR * 0,75 + 0,75%+ legfeljebb 5%/évSaját erő A beruházás nettó bekerülési értékének legalább 15%-a

A hitel felhasználása

• tárgyi eszközbe történő beruházáshoz, • a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi

jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához,

• a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz fi nanszírozásához.

Egyéb Induló vállalkozások is igényelhetik. A hitelprogram keretében meg-kezdett beruházás is fi nanszírozható.

313


4.15. táblázat: Az Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramból nyújtott

hitelek száma és összege

Hitel

Szerződött végső

kedvezményezettek száma

Szerződött végső kedvezményezet-

teknél kihelyezett hitel összege

db millió Ft

Új Magyarország Kis-

és Középvállalkozói Hitel8 259,6

A Program 2009 első negyedévében indultForrás: NFGM, MV Zrt.

4.2.1.3. Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram

(GOP-2009–4.1, illetve KMOP-2009–1.3.1)

2009. január 26-tól áll a vállalkozók rendelkezésére a 140 milliárd forintos keretösszegű Új Magyarország Forgóeszköz Hitel Program, amelyhez 50 milliárd forint refi nanszíro-zási forrást biztosít az MV Zrt. , 90 milliárd forintot pedig az MFB Zrt.. A források az MV Zrt. és az MFB Zrt. közvetlen partnerein, szerződött hitelintézeteken keresztül jut-nak el a végső kedvezményezett – a termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytató, a Magyar Köztársaság területén székhellyel, illetve az Európai Gazdasági Térség terü-letén székhellyel és a Magyar Köztársaság területén fi ókteleppel rendelkező – KKV-k számára. Ezen közvetítők végzik a hitelkérelmek befogadását, elbírálását, a hitelszer-ződések megkötését, a folyósítást, a hitelszámlák kezelését, valamint ők viselik az álta-luk folyósított hitelek kockázatát. (4.2.1.4. fejezet)

4.16. táblázat: Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram pályázati

– pénzügyi közvetítőire vonatkozó – adatai*

Pályázat

megnevezése

Beérkezett pályázatok

száma

Szerződött Közvetítők

száma

Megítélt támogatás

összege

db db millió Ft

GOP-2009–4.1. 17 17 nincs közvetítői limitKMOP-2009–1.3.1 14 14 nincs közvetítői limit

Forrás: NFGM, MV Zrt. * A Program 2009-ben indult

A refi nanszírozási forrásokat a programhoz csatlakozott hitelintézeteknek 1–200 millió forint összegű, éven túli lejáratú forgóeszköz hitelek formájában szükséges kihelyezni-ük a megcélzott vállalkozói kör számára. A konstrukció segít a magyar bankrendszerre ható likviditási, árazási, illetve kockázati tényezők ellensúlyozásában, mivel a belföldi megtakarítások nem tudják fedezni a hiteligényeket.

314


Hitelösszeg 1–200 millió forintFutamidő kizárólag 1 év+1 napKamat 9/14 * 1 havi BUBOR+ 1,464%+ legfeljebb 4%/év Saját erő nem szükségesA hitel felhasználása forgóeszköz fi nanszírozására

Biztosítékok

A fi nanszírozó bankok belső szabályzatai szerinti, szokásos banki biz-tosítékok, valamint lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., vala-mint az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány gyorsított eljárású kezességvállalásának igénybevételére.

4.2.1.4. Az MFB Zrt. hitelprogramjai

Az MFB által a vállalkozóknak nyújtott hitelprogramok kiterjednek a mikro-, kis- és kö-zépvállalkozásokra, illetve a nagyvállalatokra is.

Az MFB által vállalkozásoknak nyújtott hitelek

Hitelprogramok Mikro- Kis- Közép-Nagy-

vállalatok

Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési

HitelprogramX X X X

Mikrohitel Plusz Hitelprogram X – – –Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel X X – –Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói

HitelprogramX X X –

MFB Új Magyarország Forgóeszköz

HitelprogramX X X –

Beruházási/Projekt hitel – X X XMFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram X X X XÚj Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram X X X –

Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram X X X X

Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram X X X X

Forrás: MFB Zrt.

Az alábbiakban részletesebb ismertetésre kerül a táblázatban szereplő első 5 hitel-program. Az agrár szektorban tevékenykedő vállalkozások támogatását biztosító ag-rárfejlesztési hitelekről szóló információ megtalálható a www.mfb.hu honlapon.

315


Magyar Fejlesztési Bank Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési

Hitelprogramja

A 310 milliárd forint keretösszegű Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram célja a vállal-kozások foglalkoztatásban betöltött szerepének növeléséhez, innovációs és beszállí-tói tevékenységének erősítéséhez, környezetvédelmi és egészségügyi célú beruhá-zásaihoz kedvezményes kamatozású hitel nyújtása, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz, különösen az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) pályázataihoz kapcsolódóan kiegé-szítő forrás biztosítása. A Hitelprogram keretein belül többnyire kereskedelmi banko-kon keresztül kínált beruházási hitelek kihelyezése történik, különféle hitelcélok esetén eltérő, de a piacinál kedvezőbb feltételekkel.

Hitelfelvevők köre: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti magyarországi székhelyű mikro-, kis- és középvállal-kozások, valamint KKV-nak nem minősülő vállalkozások, amelyek egyéni vállalkozás, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működnek.

Az Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram beruházási és fejlesztési céljai:

1. Általános beruházási célok

• Kereskedelemmel összefüggő fejlesztések és beruházások• Minőségfejlesztés• Műszaki-technológiai háttér fejlesztése• Állami és önkormányzati közszolgáltatások ellátásában a magánpartner rész-

vételét elősegítő (PPP) fejlesztések és beruházások• Szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése• Bérlakás, idősek otthona építés, felújítás• Technológiai korszerűsítés• Termelőinfrastruktúra fejlesztés• Ipari parkok szolgáltatásainak fejlesztése• Beszállítói beruházások• Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése• Regionális vállalati központok létesítése• Vállalkozói övezetben végrehajtott beruházás• Városi területek rehabilitációja• Turisztikai vonzerők fejlesztése• Gyógyturizmus fejlesztése• A sportolás feltételeinek megteremtését célzó beruházások• EK-szerződés I. számú melléklete szerinti mezőgazdasági termékek feldolgo-

zásával, értékesítésével kapcsolatos beruházások• Az egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződés alapján végzett postai te-

vékenység (felvétel és/vagy kézbesítés) ellátásával kapcsolatos beruházások fi nanszírozása.

2. Környezetvédelemhez kapcsolódó beruházási célok

316


3. Innovációs beruházási célok4. Kulturális tevékenységhez kapcsolódó beruházási célok5. Nemzetköziesedést elősegítő beruházási cél6. Humán-egészségügyi ellátást szolgáló beruházási cél7. Projekt kiegészítő hitel az Új Magyarország Fejlesztési Terv, az Új Magyarország

Vidékfejlesztési Program, illetve egyéb hazai fi nanszírozású pályázatok kiegészítő fi -nanszírozására

8. „Forrás” áthidaló tőkehitel9. Vidékfejlesztési Hitelprogram10. Mikrohitel Plusz Program

11. Kisvállalkozói Hitel

12. Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram (Módosítva a 22/2008. szá-mú MFB Közlemény alapján. Hatályos 2008. november 13-tól.)

Az MFB Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram 1–9 hitelcéljának feltételei:

Hitelprogram keret-összege 310 milliárd forint


A hitel felhasználható – tárgyi eszközbe történő beruházáshoz; – a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó szabadalmi

jog, licenc, know-how vagy nem szabadalmazott technikai tudás (immateriális javak) vásárlásához, előállításához;

– a beruházáshoz, fejlesztéshez közvetlenül kapcsolódó tartós forgó-eszköz fi nanszírozásához.

Hitel összege 5–3000 millió forint, „Forrás” áthidaló tőkehitel (8. hitelcél) esetében legfeljebb 800 millió forint

Hitel típusa Éven túli lejáratú beruházási hitelKamat mértéke 3 havi EURIBOR+legfeljebb4%/évFutamidő Legfeljebb 15 év (1–7. 9 hitelcél esetén)Türelmi idő Legfeljebb 2 év (1–7. 9. hitelcél esetén)

Saját erő mértéke

A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalko-zás áfa visszaigénylésre nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének – csekély összegű támogatás esetén legalább 10%-a, – regionális csoportmentességi támogatás esetén legalább 25%-a.

Biztosítékok

A fi nanszírozó hitelintézet belső szabályzatai szerint, szokásos banká-ri biztosítékok. Lehetőség van a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., valamint az Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány készfi zető kezesség-vállalásának igénybevételére.

Állami támogatás for-mája és kategóriája

Kedvezményes kamatozású hitel;A hitel program keretében két támogatási kategória alapján igényel-hető hitel – csekély összegű támogatás – regionális csoportmentességi támogatás.

Az Általános beruházási célok sokféle iránya azt a célt szolgálja, hogy minden vál-lalkozó megtalálja a fejlesztéséhez szükséges kedvezményes hitelfelvétel lehetőségét.

317


A Projekt kiegészítő hitelt az Új Magyarország Fejlesztési Terv, illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, és egyéb hazai és külföldi fi nanszírozású pályázatok kiegészítő fi nanszírozására (7. hitelcél) azokhoz a projektekhez ajánlja az MFB, ahol a pályázók – 25%-os saját erő mellett – igénylik a

• Gazdaságfejlesztési Operatív Program• Közlekedés Operatív Program• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program• Környezet és Energia Operatív Program• Regionális Fejlesztési Operatív Programok

keretében 2007-től megnyíló támogatásokat. A pályázat benyújtásához a hiteligénylő kérése alapján a fi nanszírozó hitelintézet, illetve közvetlen fi nanszírozás esetén az MFB Zrt. hitelígérvényt állíthat ki.

Hitel összege: akár a 3 milliárd forintot is elérheti;Futamideje: 15 év, 2 év türelmi idővel;Kamata: 3 havi EURIBOR+4%/év

Mikrohitel Plusz Program

A hitelprogram célja, hogy a magyarországi székhelyű mikrovállalkozások beruházási és fejlesztési céljaihoz hosszú lejáratú, kedvezményes forráslehetőséget - kedvezmé-nyes kamatú hitelt - biztosítson.

Hitelösszeg A hitelcél mikrovállalkozások fi nanszírozása: 1–15 millió forint B hitelcél agrár mikrovállalkozások fi nanszírozása: 1–5 millió forint

Futamidő A – legfeljebb 10 év; B – legfeljebb 7 év

Türelmi idő A és B hitelcél: legfeljebb 2 évKamat Jegybanki alapkamatSaját erő A beruházás nettó bekerülési értékének legalább 15%-a

HitelgaranciaA Hitelgarancia Zrt. 80%-os mértékű készfi zető kezességvállalása szükséges a kölcsönösszegre és annak egyéves kamatára. A kész-fi zető kezességvállalási díjat az MFB Zrt. az ügyféltől átvállalja.


• A vállalkozói tevékenység végzésére szolgáló ingatlan vásárlásához, építéséhez, átalakításához;

• használt és új gépek, berendezések, felszerelések, járművek be-szerzéséhez;

• tárgyi eszköz beszerzéséhez, annak működtetéséhez kapcsolódó szoftver vásárlásához.

EgyébMűködő és induló vállalkozások is fi nanszírozhatók, a hitelből ingatlan építés és vásárlás hitelcél esetén megkezdett beruházás is fi nanszí-rozható.

A Mikrohitel Pluszt egy kiterjedt hálózat segítségével gondozzák, ugyanis a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Helyi Vállalkozói Központok a hitel kihelyezésében résztvesznek.

318


Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel

A hitelprogram célja, hogy a magyarországi székhelyű mikro- és kisvállalkozások be-ruházási és fejlesztési céljaihoz hosszú lejáratú, kedvezményes forráslehetőséget biz-tosítson.Hitelösszeg 1–50 millió forintFutamidő legfeljebb 15 évTürelmi idő maximum 2 évKamat 3 havi EURIBOR+4%/évSaját erő A beruházás nettó bekerülési értékének legalább 15%-a

Hitelgarancia

A Hitelgarancia Zrt. vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 80%-os mértékű készfi zető kezességvállalása szükséges a kölcsönösszegre és annak egyéves kamatára. A készfi zető kezes-ségvállalási díjat az MFB Zrt. az ügyféltől átvállalja.


• a vállalkozási tevékenység végzésére szolgáló ingatlan beruházás-hoz (vásárlás, építés, átalakítás);

• a vállalkozási tevékenység végzéséhez szükséges használt és új gé-pek, berendezések, felszerelések, járművek beszerzéséhez;

• tárgyi eszköz beszerzéséhez, annak működtetéséhez kapcsolódó szoftver vásárlásához.

Egyéb Induló vállalkozások is igényelhetik.

Az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel az MFB Zrt. bankügynöki partnereinél igényel-hető.

Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. együttműködve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a képviseletében eljáró Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt.-vel kidolgozta és 2008. november 13-i hatállyal meghirdette az 50 Mrd Ft keretösszegű Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogramot. A hitelprogram az MFB Zrt. 25 Mrd forintos ked-vezményes kamatozású refi nanszírozási forrásával és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából biztosított 25 Mrd forintos kedvezményes kamatozású refi nan-szírozási forrásával lehetővé teszi, hogy hitelintézetek 10–100 millió Ft összegű, legfel-jebb 10 éves lejáratú, legfeljebb 2 éves türelmi idejű, kedvezményes kamatozású hitelt nyújtsanak a kis- és középvállalkozásnak minősülő ügyfeleiknek. A hitel 2008. decem-ber 8-tól áll a vállalkozók rendelkezésére. (4.2.1.2. fejezet) Az Új Magyarország Kis-, és Középvállalkozói Hitelprogram az MFB Zrt. hitelintézeti partnereinél igényelhető.

Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram

2009. elején a kormány kedvezményes 140 milliárd forintos hitelkeretet biztosított mikro-, kis- és középvállalkozásoknak forgóeszköz-fi nanszírozásra. A Forgóeszköz Hitelprogram célja, hogy az MFB Zrt. 90 Mrd (9/14-ed rész) forintos kedvezményes kamatozású refi nanszírozási forrásával és a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. kezelésében álló Közép-magyarországi Operatív Program 1.3. prioritásából, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. prioritásából biztosított 50 Mrd (5/14-ed

319


rész) forintos kedvezményes kamatozású refi nanszírozási forrásával a magyarországi székhelyű mikro-, kis- és kisvállalkozások részére a tevékenységük bővítéséhez szük-séges átmeneti forráshiány fi nanszírozására kedvezményes forgóeszközhitelt biztosít-son. (4.2.1.3. fejezet)

4.17. táblázat: Az MFB Zrt. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram

eredményei kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan (2007–2008)

Év

Befogadott hitelkérelem Engedélyezett hitelkérelem

dbösszeg,

Mrd Ftdb

összeg,

Mrd Ft

2007 425 21 185 392 19 0832008 583 48 694 331 26 310Összesen 1 008 69 879 723 45 393

Forrás: MFB, 2008.12.31.

Az MFB Zrt. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül működő

Mikrohitel Plusz eredményei (2007–2008)

Év


dbösszeg,

Mrd Ftdb

összeg,

Mrd Ft

2007 116 1 300 90 9792008 95 943 79 782Összesen 211 2 243 169 1 761

Forrás: MFB 2008.12.31.

Az MFB Zrt. Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogramon belül működő

Kisvállalkozói Hitelprogram eredményei (2008)

Év


dbösszeg,

Mrd Ftdb

összeg,

Mrd Ft

2008 25 722 21 573

Forrás: MFB, 2008.12.31.

Japán-magyar alap a KKV-k fi nanszírozására (MFB Zrt.)

A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. és a japán SBI Holdings Inc. képviselői 2008 decem-berében 100 millió eurós japán-magyar kockázati tőkealap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot. Az alap az első kockázati tőkealap a térségben, amelyet egy ál-lami tulajdonú bank és egy tőzsdén jegyzett magánbefektető hozott létre. A 60 száza-lékos japán és 40 százalékos MFB tulajdoni hányad mellett létrejövő alap bejegyzése a magyar jogszabályok szerint történik, tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi. Az SBI a Magyar Fejlesztési Bankot választotta partneréül az első európai piaci megjelenéséhez, aki szerződéskötésre az MFB Invest Zrt.-t jelölte ki. Ezzel az együttműködéssel 60 millió euró friss pénz érkezik az országba. A közös kockázati tőkealap ágazati preferencia nélkül elsősorban a kkv-szektorra fókuszál és

320


az átlagosan 5–7 millió eurós befektetéseivel javíthatja az ebbe a szegmensbe tartozó vállalkozások tőkeági fi nanszírozási lehetőségeit.

4.2.1.5. Magyar Export-Import Bank hitelei

Az Eximbank tevékenységét bemutató 3.2.3. fejezet összefoglalja az Eximbank export-támogató termékeit, a jelen fejezet részletezi egyes főbb termékeinek jellemzőit.

Export-előfi nanszírozó hitelek

Export Start Hitel

Hitel célja: kezdő exportőrök külpiaci megjelenésének előmozdítása. Hitel összege: minimum 20 millió HUF vagy annak megfelelő EUR/USD, maximum az

exportszerződések várható értékének 90%-a. Hitel futamideje: maximum 18 hónap.Kamat: forint esetén 3 havi BUBOR + kamatfelár, deviza esetén 3 havi

LIBOR+kamatfelár.

Általános export-előfi nanszírozó hitel

Hitel célja: az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök fi -nanszírozása.

Hitel összege: minimum 20 millió HUF vagy annak megfelelő EUR/USD, maximum az exportügylet értékének 85%-a.

Hitel futamideje: az exportszerződések érvényességéhez igazodik.Kamat: forint esetén 3 havi BUBOR + kamatfelár, deviza esetén 3 havi

LIBOR+kamatfelár

Rulirózó, éven túli export-előfi nanszírozó hitel

Hitel célja: folyamatos export tevékenység fi nanszírozása.Hitel összege: minimum 10 millió HUF, vagy annak megfelelő EUR/USD, maximum

a fi nanszírozott megrendelések 85%, de nem több, mint a hitelkeret összege.

Hitel futamideje: a konkrét megrendelésekhez kapcsolódó árbevétel befolyása alap-ján kerül meghatározásra.

Kamat: forint esetén 3 havi BUBOR + kamatfelár, deviza esetén 3 havi LIBOR+kamatfelár.

Két éven túli, fi x kamatozású export-előfi nanszírozó hitel

Hitel célja: az exportügylet termelési szakaszához szükséges forgóeszközök fi nanszírozása, a kamatköltségek kiszámítható alakulása mellett.

Hitel összege: minimum 20 millió HUF-nak megfelelő EUR/USD, maximum az ex-portügylet értékének 85%-a.

Hitel futamideje: minimum 2 év + 1 nap.

321


Kamat: CIRR (az OECD referencia kamatlába), amely a hitelszerződés meg-kötésekor kerül rögzítésre és fi x a hitel teljes futamideje alatt a ka-matváltozás kockázatának elkerülése érdekében.

Exportpiacra termelő kapacitások bővítését fi nanszírozó hitelek

Beruházási Hitel

Hitel célja: exportpiaci bővüléshez és a külpiaci versenyképesség növeléséhez szükséges, a társaság tevékenységéhez illeszkedő beruházások, valamint a kapcsolódó tartós forgóeszköz.

Hitel összege: min. 100 millió HUF, vagy annak megfelelő EUR/USD, maximum a be-ruházási költség 70%-a.

Hitel futamideje: a várható megtérülés alapján kerül meghatározásra, de maximum 15 év. Kamat: forint esetén 6 havi BUBOR + kamatfelár, deviza esetén 6 havi

LIBOR+kamatfelár.

Egyéb kis- és középvállalkozói szektort exportösztönző termékek

Követelésmegvásárlás

Hitel célja: külkereskedelmi szerződésből eredő halasztott fi zetésű exportköve-telés visszkereset nélküli megvásárlása.

A követelésmegvásárlás

összege: minimum 50 000 EUR vagy annak megfelelő USD, maximum a keres-kedelmi szerződés akár 100%-a megfelelő biztosítéki háttérrel.

A követelésmegvásárlás futamideje: minimum 60 nap.

Az Eximbank üzleti aktivitása 2008-ban

2008. évben a Bank 106,5 Mrd Ft exporthitel folyósításával segítette a hazai vállalkozá-sok külpiaci versenyképességét. A hazai vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott hitelek összege 6,3 Mrd Ft volt. A folyósított hitelek összértékének 19%-a (a megvalósult ügyle-tek 55%-a) kis- és közepes vállalkozások exportjához kapcsolódott, hasonlóan az előző évihez. A hitelfolyósítások relációs megoszlása az előző évhez viszonyítva alig változott. A 2008-ban folyósított hitelek 49%-a az Európai Unió tagállamaiba irányuló exportot tá-mogatta. Az Unión kívüli viszonylatok közül a kelet-közép-európai országokba irányuló export részaránya 34% volt, míg az Európán kívüli országokba irányuló export 17%-os részarányt képviselt. A folyósítások magas aránya, 50%-a a feldolgozó ipari exportot támogatta, ezen belül a vegyipar (29%) volt meghatározó. A Bank az export múlttal ren-delkező nagy hazai cégek mellett kiemelt fi gyelmet fordít a kis- és középvállalkozások exportjának ösztönzésére is, felméri, mit tehet a kkv-szektor exporttevékenységének bővítése érdekében saját hatáskörében a nemzetközi szabályokkal összhangban.

322


4.2.1.6. Az MVA által koordinált Országos Mikrohitel Program

(Országos Mikrohitel Alap – OMA)

A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Európai Unió Phare Programja és a Magyar Kormány társfi nanszírozásával 1992. óta működteti a Mikrohitel Programot. A konstrukció szabályait úgy alakították ki, hogy a hitelbírálat nem a kereskedelmi bankokban, hanem a Helyi Vállalkozói Központokban történik, amelyekkel az MVA külön-külön szerződéses viszonyban áll a program bonyolítása céljából. A Mikrohitel forrása a Magyar Állam tulajdonát képező visszaforgó típusú Országos Mikrohitel Alap, amelyet 2000-ben a Gazdasági Minisztérium, az EU Budapesti Delegációja és az MVA közötti szerződés értelmében hoztak létre. Az Alap kezelője a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. 2005-ben létrejöttek az ún. helyi mikrohitel alapok. Ez utóbbiak a decentralizált hitelezés erősítésével lehetőséget biztosítanak a térségi sajátosságokat fi gyelembe vevő konstrukciók és kondíciók alkalmazására. 1992. évi bevezetése óta a mikrohitel feltételrendszere többször módosult. A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások fi nanszírozása, a már meglévő üzle-ti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruhá-záshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A maximálisan felvehető hitelösszeg 2009 februárjától az árfolyam változása következtében 7 millió Ft lett, a futamidő 8 év, forgóeszköz fi nanszírozása esetén 3 év. A hitel 50%-a a későbbi elszámolás kötele-zettsége mellett előfi nanszírozhatóvá vált.

A Mikrohitel feltételrendszerének változásai 2003 és 2009 között

2003.09.01. –

2005.02.08.

2005.02.08.–

2005. 12.20.

2005.12.20–

2009.02.09.2009.02.09-től

A hitel összege 3 M Ft 5 M Ft 6,35 M Ft 7 M Ft*

Futamidő max. 3 év 3 M Ft-ig 3 év3 M Ft fölött 5 év

max. 8 év; forgó-eszköz fi nanszí-rozása esetén 3 év

beruházási: 8 év, forgóeszköz 3 év

Maximális

türelmi időmax. 6 hónap max. 6 hónap max. 6 hónap max. 6 hónap

323


2003.09.01. –

2005.02.08.

2005.02.08.–

2005. 12.20.

2005.12.20–

2009.02.09.2009.02.09-től

A hitel kamata A mindenkori jegybanki alapkamat A mindenkori jegybanki alapkamattól +/- 3%-kal is eltérhet

Forgóeszközre

felvehető20% 50% 100% 100%

Alkalmazottak

számamax. 9 fő max. 9 fő max. 9 fő max. 9 fő

Minimális

saját erő20% 20% 20% 20%

Hitelcél Beruházás, fejlesztés, forgóeszköz-fi nanszírozás

* A mikrohitel maximális összege 25 ezer eurónak felel meg. A árfolyam változás miatt sor került az Országos Mikrohitel összegének korrekciójára.Forrás: NFGM, 2008. február

4.18. táblázat: Az Országos Mikrohitel Alapból fi nanszírozott Mikrohitel Program

eredményei 2000 és 2008 között

ÉvBeérkezett kérelem Jóváhagyott kérelem Megkötött szerződések

db millió Ft db millió Ft db millió Ft

2000 1 310 3 182,1 1 144 2 708,5 884 2 119,92001 2 850 7 961,4 2 880 7 397,1 2 728 6 792,02002 2 660 10 871,5 2 601 9 744,9 2 354 9 023,42003 855 3 070,7 1 018 3 324,7 961 3 558,82004 518 1 422,8 529 1 402,7 537 1 415,62005 1 213 4 987,8 1 180 4 611,9 1 018 4 154,32006 1 053 5 166,4 1 065 4 877,5 1 025 4 823,52007 447 2 091,2 422 1 902,9 365 1 676,82008 373 1 791 348 1 626,2 359 1 662,1Összesen: 11 279 40 544,9 11 187 37 596,4 10 231 35 226,4

Forrás: MVA

Az Országos Mikrohitel Program iránti érdeklődés változó képet mutat, hol megélénkült, hol elapadt. 2007-ben 447 beérkezet kérelemből 422 jóváhagyásra került, 2008-ban 373 beérkezett kérelemből 348-at hagytak jóvá. 2008-ra a megkötött szerződések száma meghaladta 10 ezret, az összege 35 milliárd forintot.

324


4.19

. tá

blá

zat:

Az

Ors

zág

os

Mik

roh

ite

l A

lap

bó

l, a

Re

gio

ná

lis

Mik

roh

ite

l A

lap

ok

bó

l é

s a

He

lyi

Mik

roh

ite

l A

lap

ok

bó

l fi

na

nsz

íro

zott

Mik

roh

ite

l P

rog

ram

ok

ere

dm

én

yei

me

gyé

nk

én

t (2

008)

2008

. év

Be

érk

eze

tt k

ére

lem

Jó

váh

ag

yott

ké

rele

mM

eg

kö

tött

sze

rző

dé

sek

OM

A +

RM

AH

MA

OM

A +

RM

AH

MA

OM

A +

RM

AH

MA

dbm

illió

Ft

dbm

illió

Ft

dbm

illió

Ft

dbm

illió

Ft

dbm

illió

Ft

dbm

illió

Ft

Öss

zese

n:

387

1 85

025

392

0,1

348

1 63

7,2

212

835,

235

91

662,

118

576

8,4

Me

gyé

nk

én

t:

Be

érk

eze

tt k

ére

lem

Jó

váh

ag

yott

ké

rele

mM

eg

kö

tött

sze

rző

dé

sek

O

MA

+ R

MA

HM

AO

MA

+ R

MA

HM

AO

MA

+ R

MA

HM

A

HV

Kdb

mill

ió F

tdb

mill

ió F

tdb

mill

ió F

tdb

mill

ió F

tdb

mill

ió F

tdb

mill

ió F

tB

ác

s4

12,6

936

,34

12,6

1041

,74

12,6

735

,1B

ara

nya

1785

,949

58,1

1676

,223

24,0

2087

,118

19,3

Bé

ké

s1

4,0

1151

,51

4,0

943

,30

0,0

943

,3B

VK

12,

80

0,0

312

,50

0,0

418

,90

0,0

Cso

ng

rád

*6

21,7

––

314

,4–

– 2

8,0

– –

Bo

rso

d*

5928

0,2

––

5726

6,7

– –

5123

3,4

– –

Fejé

r5

27,4

1783

,35

27,4

1678

,36

31,4

1674

,6G

yőr

5629

4,7

00,

053

275,

10

0,0

5528

1,7

00,

0H

ajd

ú26

107,

26

27,3

2711

1,2

729

,033

124,

89

38,4

He

ves

3418

1,2

2094

,234

178,

010

44,8

3015

2,8

2094

,2

325


2008

. év

Be

érk

eze

tt k

ére

lem

Jó

váh

ag

yott

ké

rele

mM

eg

kö

tött

sze

rző

dé

sek

OM

A +

RM

AH

MA

OM

A +

RM

AH

MA

OM

A +

RM

AH

MA

Ko

má

rom

*10

40,8

––

830

,6–

–9

36,9

– –

Nó

grá

d7

27,4

1157

,05

21,4

2210

7,4

417

,410

51,0

Pe

st41

208,

21

4,0

2612

8,8

14,

027

135,

51

4,0

Pri

mo

m45

199,

165

212,

543

173,

647

146,

740

163,

432

116,

5S

om

og

y15

74,3

2111

0,5

1367

,723

118,

313

62,9

2110

7,2

Szo

lno

k6

21,1

n.a.

– 4

11,6

– –

724

,6–

– To

lna

*6

24,0

––

518

,1–

– 7

30,8

– –

Va

s*10

45,3

––

938

,7–

– 9

38,7

– –

Ve

szp

rém

1575

,17

36,4

1366

,89

48,8

1897

,39

48,8

Za

la23

116,

936

149,

119

101,

735

148,

920

104,

033

136,

2Ö

ssze

sen

387

1 85

0,0

253

920,

134

81

637,

221

283

5,2

359

1 66

2,1

185

768,

4

Az a

dato

k m

illió

forin

tban

érte

ndők

*nin

cs H

MA

Forr

ás: M

VA

326


4.2.1.7. Széchenyi Kártya (KA-VOSZ Zrt.)

A Széchenyi Kártya a mikro-, kis- és középvállalkozások részére kialakított, állami tá-mogatásban részesített hitelkonstrukció, amelynek célja, hogy a legalább egy éve mű-ködő kisvállalkozások, egyéni vállalkozók egyszerűsített eljárással szabad felhasználá-sú, likviditási problémáikat kezelő hitelhez jussanak. A Kártya esetében az egyszerű és gyors forráshoz jutás jelenti a legnagyobb vonzerőt, valamint az, hogy a hitelhez nem szükséges ingatlanfedezet.A Széchenyi Kártya program 2002. augusztus végén indult. Akkor a konstrukció 500 ezer és egy millió forintos kártya igénylését tette lehetővé. A kettő-, három-, négy- és ötmillió forintos kártyák bevezetéséről 2003 májusában, a hat-, hét-, nyolc-, kilenc-, tíz-millió forintos kártyák igénybevételének lehetőségéről pedig 2004 júliusában döntött a kormány. 2006 áprilisától kamattámogatás nélkül bevezetésre kerültek a 11–25 millió forintos kártyák. A Széchenyi Kártya, mint egy a kis- és középvállalkozói szektort támogató új banki ter-mék elterjedése céljából, az állam előre rögzített, fokozatosan csökkenő mértékű tá-mogatást vállalt a Kis- és Középvállalkozói Célelőirányzat terhére. A vállalkozói érdek-képviseletek sikeres lobbizásának köszönhetően 2007 végével a Széchenyi Kártya ka-mattámogatása nem szűnt meg, a gazdasági és közlekedési tárca kezdeményezésére a kormány 2008. december 31-ig meghosszabbította a Széchenyi Kártya konstrukciónak nyújtott kamattámogatást. A határozat értelmében a 2008. január 1. és 2008. december 31. között a Széchenyi Kártya Program keretében kibocsátott kártyákhoz 10 millió forint hitelösszegig 1 százalékpont kamattámogatást, valamint a 2010. december 31-ig kibo-csátott, maximum 25 millió forintos kártyák teljes kölcsönösszegére a Hitelgarancia Zrt. által vállalt éves garancia díjának 50%-ig terjedő támogatást biztosított.

327


Hosszas előkészítés után 2008. június 2-án a KA-VOSZ Zrt. a konstrukcióban résztve-vő bankokkal, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-vel ill. a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériummal közösen útjára indította a kétéves futamidejű „Széchenyi Kártya 2”

nevű konstrukciót, amely szintén a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújt kedvez-ményes kamatozású szabad felhasználású hitelt.

A kétéves futamidejű Széchenyi Kártya 2 több jelentős előnyt és kedvezőbb kondíciót biztosít a korábbi Széchenyi Kártya programhoz képest. Így pl. az eddigi negyedéves feltöltési kötelezettség megszűnik és bővül az elektronikus ügyintézés is. Megszűnik az az előírás, amely szerint a tízmillió forintnál magasabb hitelt csak az a vállalkozás kap-hat, amely egy évig legalább ötmillió forintos kártyával rendelkezett. A jelenlegi konst-rukcióban a két éve működő vállalkozások mindegyike igényelhet akár huszonötmillió forintos hitelkártyát is. A Minisztérium a Széchenyi Kártya 2 konstrukcióhoz 2008-ban egy százalékos kamattámogatást biztosít, valamint a garanciadíj ötven százalékát át-vállalja a vállalkozásoktól. További kedvezmény a korábbi konstrukcióhoz képest, hogy a Széchenyi Kártya 2 két éves futamideje alatt a vállalkozónak elegendő csak egyszer, a támogatási szerződés újrakötésénél megjelennie személyesen az irodában, amikor sor kerül a banki felülvizsgálathoz szükséges gazdálkodási adatok benyújtására is.

2008. december 5-én bejelentették, hogy a költségvetésben rendelkezésre áll a Széchenyi Kártya konstrukció 2009. évi kamattámogatásának forrása és 2009. január-jától a Széchenyi Kártya állami kamattámogatása 2 százalékra emelkedett. A kamattá-mogatás a jelenlegi rendszer szerint 10 millió forintig és a 2009. december 31-ig átadott kártyákra vonatkozik. Az összeghatár a felhasznált hitelösszegre vonatkozik, tehát az a vállalkozás is megkapja a támogatást a felhasznált legfeljebb 10 millió forintra, ame-lyiknek magasabb, akár 25 milliós hitelkerete van. Az intézkedés része a gazdasági vál-ság hatásainak mérséklését szolgáló állami csomagnak.

328


A S

zéc

he

nyi

Ká

rtya

fe

lté

telr

en

dsz

eré

ne

k v

ált

ozá

sai

2006

és

2009

. áp

rili

s k

özö

tt

2006

. áp

r. 1

0-tő

l20

07. j

an

. 1-t

ől

2008

. jú

n. 1

-tő

l

Szé

ch

en

yi K

árt

ya 2

2009

. ja

n. 1

-tő

l

Szé

ch

en

yi K

árt

ya 2

Ká

rtya

ért

ék

e, F

tm

ax. 2

5 m

illió

max

. 25

mill

ióm

ax. 2

5 m

illió

max

. 25

mill

ióFu

tam

idő

1 év

1 év

1+1

év1+

1 év

Re

gis

ztrá

ció

s d

íj0–

17 e

zer f

orin

t0–

17 e

zer f

orin

t0–

17 e

zer f

orin

t0–

17 e

zer f

orin

t

Ká

rtya

díj

15–1

60 e

zer F

t a

hite

lker

et fü

ggvé

nyéb

en15

–160

eze

r Ft

a hi

telk

eret

függ

vény

ében

15–1

60 e

zer F

t a

hite

lker

et fü

ggvé

nyéb

en15

–160

eze

r Ft

a hi

telk

eret

függ

vény

ében

A H

G Z

rt. k

ész

fi ze

tő

ke

zess

ég

váll

alá

sán

ak

mé

rté

ke

80%

80%

80%

80%

Ga

ran

cia

díj

1,

5%1,

5%1,

5%1,

5%K

am

at

3 ha

vi B

UBOR

+4%

3 ha

vi B

UBOR

+4%

3 ha

vi B

UBOR

+4%

1 ha

vi B

UBOR

+4%

Ke

zelé

si k

ölt

ség

0,8%

/év

0,8%

/év

0,8%

/év

0,8%

/év

Ka

ma

ttá

mo

ga

tás

10 m

illió

Ft h

itelö

ssze

gig

2%,

fele

tte n

incs

10 m

illió

Ft h

itelö

ssze

gig

1%,

fele

tte n

incs

10 m

illió

Ft h

itelö

ssze

gig

1%,

fele

tte n

incs

10 m

illió

Ft h

itelö

ssze

gig

2%,

fele

tte n

incs

Ga

ran

cia

díj

-tá

mo

ga

tás

A ga

ranc

iadí

j 50%

-aA

gara

ncia

díj 5

0%-a

A ga

ranc

iadí

j 50%

-aA

gara

ncia

díj 5

0%-a

Forr

ás: K

A-VO

SZ Z

rt.

329


A konstrukció feltételrendszerének a változó körülményekhez történő igazítása újabb vállalkozói rétegek számára teszi elérhetővé a programot.

A Széchenyi Kártya Program eredményei

2008. év végére az átadott Széchenyi Kártyák száma meghaladta a 105 ezret, amely a kis- és középvállalkozások számára több mint 580 milliárd forint összegű hitel igény-bevételének lehetőségét biztosította.

4.20. táblázat: A Széchenyi Kártyák száma és kihelyezett hitelállománya (2003–2008)

2003 2004 2005 2006 2007 2008 Összesen

Átadott kártyák

száma, db7 427 17 869 20 764 20 460 19 196 17 788 105 231

Kihelyezett hitel-

állomány,

Mrd Ft

20,889 79,411 107,243 121,990 127,191 124,046 582,344

Forrás: KA-VOSZ Zrt. 2009. április

4.21. táblázat: A Széchenyi Kártyák száma és kihelyezett hitelállománya,

hitelkeret szerinti bontásban (2003–2008)

2003 2004 2005 2006 2007 2008

Átadott kártyák száma, db 7427 17869 20764 20460 19196 17788

Ebből:

500 ezer Ft-os hitelkeret 583 617 520 436 327 2951 millió Ft-os hitelkeret 2 423 1 936 1 789 1 619 1 401 1 2612 millió Ft-os hitelkeret 676 2 030 2 288 2 153 2 006 1 8803 millió Ft-os hitelkeret 784 2 115 2 360 2 176 1 973 1 7904 millió Ft-os hitelkeret 335 1 096 1 378 1 498 1 510 1 4145 millió Ft-os hitelkeret 2 626 7 302 6 192 4 788 3 858 3 2766 millió Ft-os hitelkeret – 171 495 593 655 6477 millió Ft-os hitelkeret – 194 513 614 562 5208 millió Ft-os hitelkeret – 268 834 889 745 7129 millió Ft-os hitelkeret – 60 117 259 315 33210 millió Ft-os hitelkeret – 2 080 4 278 4 687 4 344 3 85011–25 millió Ft-os hitelkeret – – – 748 1 500 1 811Kihelyezett hitelállomány,

Mrd Ft20,889 79,411 107,243 121,990 127,191 124,046

Ebből:

500 ezer Ft-os hitelkeret 0,292 0,309 0,260 0,218 0,164 0,1471 millió Ft-os hitelkeret 2,423 1,936 1,789 1,619 1,401 1,2612 millió Ft-os hitelkeret 1,352 4,060 4,576 4,306 4,012 3,7603 millió Ft-os hitelkeret 2,352 6,345 7,080 6,528 5,919 5,3704 millió Ft-os hitelkeret 1,340 4,384 5,512 5,992 6,040 5,6565 millió Ft-os hitelkeret 13,130 36,510 30,960 23,940 19,290 16,3806 millió Ft-os hitelkeret – 1,026 2,970 3,558 3,930 3,882

330


2003 2004 2005 2006 2007 2008

7 millió Ft-os hitelkeret – 1,358 3,591 4,298 3,934 3,6408 millió Ft-os hitelkeret – 2,144 6,672 7,112 5,960 5,6969 millió Ft-os hitelkeret – 0,540 1,053 2,331 2,835 2,98810 millió Ft-os hitelkeret – 20,800 42,780 46,870 43,440 38,50011–25 millió Ft-os hitelkeret – – – 15,218 30,266 36,766

Forrás: KA-VOSZ Zrt. 2009. április

4.2.1.8. Budapesti vállalkozások részére – a BVK által – rendelkezésre álló hitelek

Az Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel 10 milliárd forintos alapjának fi nanszírozója az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt., amelyhez a garanciát a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. nyújtja, a Mikrohitel Plusz termék kisvállalati párja. Azon kisvállalkozások fejlesztési igényei fi nanszírozhatók ebben a konstrukcióban, amelyek támogatására a de minimis szabályok szerint lehetőség van. A legfeljebb 50 millió forintos hitelt gépek, berendezé-sek, ingatlan vásárlására vagy felújítására, bővítésére fordíthatja a vállalkozás. A hitel odaítéléséről a BVK javaslatára az MFB Zrt. dönt egy gyorsított, elektronikus kapcsolati rendszer felhasználásával. (4.2.1.4. fejezet)

A Budapest Kisvállalkozói Hitel egyszerűsített feltételekkel és alacsonyabb fede-zeti követelmények mellett vehető igénybe. A 2,5 milliárd forint összegű budapesti alapból 15 millió forint felső összeghatárig érhető el a fővárosi vállalkozók számá-ra kedvezményes forrás. A konstrukció a BVK és fi nanszírozó partnerei – a Polgári Takarékszövetkezet és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. – közös programja. A forrást be-ruházáshoz, fejlesztéshez, forgóeszköz fi nanszírozáshoz használhatja fel a vállalkozás. A hitel könnyített adminisztrációs rendben, az üzleti terv és az azt alátámasztó doku-mentumok benyújtásával igényelhető. A kérelmet a BVK munkatársai értékelik, illetve a BVK Hitelbizottsága dönt a forrás odaítéléséről. A köztartozásokról szóló igazoláso-kat, értékbecslést csak pozitív elbírálás esetén kell a szerződés megkötéséig csatolni.

Mikrofi nanszírozási források esetében azok a budapesti vállalatok a kedvezményezet-tek, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nem éri el a 10 főt, az éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg legfeljebb 200 millió forint (Mikrohitel Plusz esetén 2 millió eu-rónak megfelelő forintösszeg), a vállalkozás megvalósítható üzleti tervvel rendelkezik, nincs lejárt hiteltartozása, nem áll csőd, felszámolás, végelszámolás alatt, nincs lejárt köztartozása.

A Mikrohitel speciális konstrukció, amely ötvözi a kis összegű, olcsó, éven belüli és éven túli hitelforrások jó tulajdonságait. A konstrukció keretében legfeljebb 7 millió forintot igényelhet a vállalkozás, amelyet gépek, berendezések, eszközök és más be-ruházások fi nanszírozására, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítésére és/vagy fejlesztésére fordíthat. Újdonság, hogy nem csak a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök fi nanszírozásához használható fel. Ajánlják a vállalkozások azon projektjeinek éven belüli kiegészítő forgóeszköz-fi nanszírozására, amely beruhá-

331


zások a Mikrohitel Plusz források felhasználásával valósulnak meg. A konstrukció ke-retében a BVK 3,5 milliárd forint forrásbővítést tervez az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatásával. (4.2.1.6. fejezet)

A Mikrohitel Plusz kedvezményes hitel korszerű feltételrendszerben biztosítja a mikro-vállalat méretű vállalkozások fejlesztési fi nanszírozását. A 20 milliárd forintos alap fi -nanszírozó partnerei, az MFB Zrt. és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a BVK-val együttmű-ködésben dolgozták ki a konstrukciót, amely jól illeszkedik a vállalkozások életciklusá-hoz. Ennek keretében legfeljebb 15 millió forinthoz juthat hozzá az a vállalkozás, amely megvalósítható üzleti tervvel rendelkezik, nincs lejárt hiteltartozása, nem áll csőd, fel-számolás, végelszámolás alatt, nincs lejárt köztartozása. A forrás felhasználható in-gatlan vásárlásához, építéséhez, átalakításához, használt és új gépek, berendezések, felszerelések beszerzéséhez és tárgyi eszközhöz kapcsolódó szoftver vásárlásához. Ingatlanberuházás esetén a kérelem benyújtását megelőző 6 hónapon belül keletke-zett számlák is elszámolhatók. A mezőgazdasági vállalkozások számára – hasonló hi-telcélok megvalósításához – 5 millió forint hitelösszeg, 7 éves futamidővel igényelhető. A hitel odaítéléséről a BVK javaslatára az MFB Zrt. dönt egy gyorsított, elektronikus kapcsolati rendszer felhasználásával. (4.2.1.4. fejezet)

KEDVEZMÉNYES FORRÁSOK A FŐVÁROSI VÁLLALKOZÁSOKNAK

KISVÁLLALKOZÁSOKNAK MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK

Megnevezés Új Magyarország

Kisvállalkozói Hitel

Budapest

Kisvállalkozói

Hitel

Mikrohitel Mikrohitel Plusz

Maximálisan igényelhető hitelösszeg

50 000 000 Ft 15 000 000 Ft 7 000 000 Ft

15 000 000 Ft;agrárvállalkozások számára5 000 000 Ft

Maximális fu-tamidő 180 hónap 60 hónap 96 hónap

120 hónap;agrárvállalkozások számára 84 hónap

Futamidőből tü-relmi idő a tőke-törlesztésre

legfeljebb 24 hónap legfeljebb 6 hónap

legfeljebb 6 hónap

legfeljebb 24 hó-nap

Kamat mértéke 3 havi EURIBOR + 4% jegybanki alap-kamat + 3% fi x, évi 9%

változó, mindenkor érvényes jegyban-ki alapkamat

Hitelgarancia-díj a garanciadíj meg-fi zetését az MFB Zrt. átvállalja

garanciadíj megfi zetése a vállalkozót terheli

garanciadíj meg-fi zetését az MFB Zrt. átvállalja

332


KEDVEZMÉNYES FORRÁSOK A FŐVÁROSI VÁLLALKOZÁSOKNAK

KISVÁLLALKOZÁSOKNAK MIKROVÁLLALKOZÁSOKNAK

Megnevezés Új Magyarország

Kisvállalkozói Hitel

Budapest

Kisvállalkozói

Hitel

Mikrohitel Mikrohitel Plusz

Minimális saját erő

a beruházás vissza-igényelhető ÁFA nélküli bekerülési értékének 15%-a

az igényelt hitel-összeg 20%-a

az igényelt hitelösszeg 20%-a

a beruházás visz-szaigényelhető ÁFA nélküli be-kerülési értékének 15%-a

Hitelcél beruházás-fi nanszí-rozás

beruházás, fej-lesztés, forgó-eszköz-fi nanszí-rozás

beruházás, fejlesztés, forgóesz-köz-fi nan-szírozás

beruházás-fi nan-szírozás

Forrás: BVK

4.22. táblázat: A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány által fővárosi kisvál-

lalkozóknak kínált kedvezményes vállalkozói hitelekre vonatkozó adatok, 2005–2008

Beérkezett hitelkérelem Elfogadott hitelkérelem Folyósított hitel

db ezer Ft db ezer Ft db ezer Ft

2005 166 949 374 120 621 384 90 383 1012006 249 2 061 484 240 1 569 225 173 1 265 6752007 109 890 678 70 485 536 79 576 8962008 47 767 600 22 362 482 21 260 024

Forrás: BVK

4.2.2. Garanciák

4.2.2.1. Garantiqa Hitelgarancia Zrt. konstrukciói

A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (Garantiqa Zrt.) szolgáltatása készfi zető kezességvál-lalás az alábbi KKV-fi nanszírozási forrásokhoz: hitel- és bankgarancia; lízing; faktor-ing; pályázati garancia; kockázati tőkebefektetés. A Garantiqa Zrt. kezességvállalását egyszerűsített bírálati eljárás vagy részletes, egyedi kockázatelemzés eredményeként lehet elnyerni.

A viszonylag kis összegű, standardizált hitelek/bankgaranciák esetében, ahol a koc-kázatok előre becsülhetők a készfi zető kezességvállalás igénybevételére együttmű-ködési megállapodás keretében kerülhet sor, amelyet a Garantiqa Zrt. a hitelintézettel közösen alakít ki. Ilyen garanciatermékek a mezőgazdasági termeltetési hitelek, a jel-záloghitelek, a kártyatípusú hitelek (pl. Széchenyi Kártya) és egyéb KKV-hiteltermékek (Budapest Hitel, Mikrohitel Plusz) igénybe vételét segítik. Ebben az esetben a döntési idő 1 munkanap.

333


A hitelintézetek nem standardizált hitel/bankgarancia ügyleteihez, a lízing- és faktor-ing szerződésekhez, valamint az uniós pályázatokhoz kapcsolódó készfi zető kezesség-vállalást egyedi kérelem benyújtásával lehet igényelni. Ebben az esetben a bírálati idő maximum 15 nap.

A hitelhez, bankgaranciához, lízing- és faktoring szerződéshez szükséges kezesség-vállalásra vonatkozó kérelmet a forrást nyújtó pénzügyi intézmény nyújtja be a társa-sághoz. Az uniós pályázatokhoz szükséges kezességért a pályázó vállalkozásnak kell a kérelmet benyújtania.

1. A KKV-garanciák általános feltételei

• Mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 éves futamidejű hiteleihez, bankgaranciához, termelőeszköz lízing- és faktoring-ügyleteihez kaphatnak készfi zető kezességet (garanciát).

• A kezesség maximális mértéke hitelszerződésnél, lízingnél és faktoring ügy-letnél a kamatokkal növelt fi nanszírozott összeg 80%-a.

• A bankgaranciához kapcsolódó kezességvállalásnál a garancia-szerződés-ben vállalt kötelezettség 80%-a.

Készfi zető kezességvállalási díj mértéke általános esetben (minimum díj: 5000 Ft) – 2008-ban, max. 100 millió Ft összegű ügylethez tartozó készfi zető kezességvállalás esetén

Szerződés

Évenkénti díjfi zetési

módozat esetén állami

viszontgaranciával

Egyösszegű díjfi zetési módozat

2 év 3 év 4 év 5 év

futam idő esetén

% %

Hitel-, hitelkeret-, ill.

kölcsönszerződés1,40 1,90 2,50 2,90 3,40

Bankgarancia- ill. bank-

garanciakeret szerződés1,20 1,60 2,00 2,40 2,70

Faktoring keretszerződés 1,20 – – – –Pénzügyi lízingszerződés 1,40 1,90 2,50 2,90 3,40Széchenyi Kártya és kár-

tyahitel-típusú termékek1,50 – – – –

Forrás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

2. Pályázati garancia

A Garantiqa Pályázati Garancia – 2007-től – mint garanciaszervezet által nyújtott biz-tosíték európai uniós (és 2009-től hazai) forrású támogatásokra pályázó, valameny-nyi biztosíték nyújtására kötelezett vállalkozás számára kérhető. A szolgáltatás az Új Magyarország Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv bármely Operatív Programja keretében, valamint a hazai támogatások bármely programja kere-tében meghirdetett 10 millió forintot meghaladó összegű beruházási, fejlesztési támo-gatáshoz igényelhető.

334


Garanciavállalás mértéke és futamideje• A garanciavállalás minimális összege nem került meghatározásra, a maxi-

mum pedig egyedi megállapodás kérdése.• A garancia a pályázati kiírástól függően – a támogatás teljes összegére, vagy

annak 120%-ára nyújt fedezetet.• A garanciavállalás időtartama legfeljebb a támogatási szerződésben megha-

tározott időtartamig, de legkésőbb a készfi zető kezességvállalási szerződés keltétől számított legfeljebb 8 évig terjedhet.

3. Garantiqa Kockázati Tőkegarancia

A Garantiqa kockázati tőkegarancia célja a kis- és középvállalkozásokba irányuló tőke-befektetések ösztönzése, amely tőkeellátottságuk javítása révén hozzájárul növekedé-si elképzeléseik megvalósításához. A garancia igénybevételének feltétele, hogy a koc-kázati tőkealapot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) nyilvántartásba vegye és a kockázati tőkealap-kezelő rendelkezzen a PSZÁF tevékenységi engedélyé-vel. A garancia azon Magyarországon bejegyzett KKV-nak minősülő Kft. vagy részvény-társaság formában működő vállalkozásokba történő tőkebefektetésekhez kapcsolód-hat, amelyeknek a székhelye a Magyar Köztársaság területén található.

A garanciavállalás mértéke, nagysága• A Garantiqa kockázati tőkegarancia egy vállalkozás vonatkozásában nem ha-

ladhatja meg a másfél millió eurót.• A Garantiqa kockázati tőkegarancia mértéke nem haladhatja meg a tulajdon-

szerzésre fordított összeg 50%-át.

A Garantiqa Zrt. kötelezettségvállalása

Amennyiben a befektető és a tőkével ellátott vállalkozás megállapodik a vásárolt tulaj-donrész majdani visszavásárlásáról, a tőkebefektetés garantált részének eladásából származó összeg megfi zetéséért a Garantiqa készfi zető kezességével helytáll.

A Garantiqa Zrt. üzleti aktivitása, a kezességvállalások főbb jellemzői 2008-

ben (KKV-üzletág adatai)

• A Garantiqa Zrt. 2008-ban közel 28 200 készfi zető kezességvállalási szerződést kötött – közülük 404 induló vállalkozás hiteleihez kapcsolódik –, amelyekben 313,0 Mrd Ft garanciát vállalt a KKV-k fi nanszírozási igényeihez.

• Az elmúlt évben a KKV-k számára tartósan kedvezőtlen piaci hatások miatt a beváltások összege megközelítette a 16 Mrd Ft-ot, a beváltási arány 4,4% volt (az év végi 361,8 Mrd Ft-os KKV-portfólióhoz viszonyítva).

• Az összes kezességvállalási szerződés legnagyobb részét, mintegy 98%-át a hitelhez vállalt garancia alkotja, amelynek 64%-a a Széchenyi Kártyához kapcsolódik.

335


• A további ügyletkört a bankgarancia (260 szerződés 8,5 Mrd Ft kezességválla-lás), a faktoring és lízingügyletek (mintegy 80 szerződés 4,2 Mrd Ft) ügyletek-hez vállalt garancia alkotja.

• A kormány 1030/2006. (IV.23.) határozata szerint a Garantiqa Zrt. 40 milliárd fo-rintnyi kezességet vállalhat faktorügyletekhez. A Garantiqa Zrt. faktorügyletek mögé vállalt kezessége előmozdíthatja a kis, nem tőkeerős cégek követelé-seinek a faktorálását. A Garantiqa Zrt. 2007–2008 folyamán összességében 7,4 Mrd Ft kezességet vállalt faktoringügyletekhez.

A KKV-ügyletekhez tartozó kezességvállalások számának és összegének évenkénti

alakulása (2005–2008)

Forrás: Garantiqa Zrt.

4.23. táblázat: A Garantiqa Zrt. kezességvállalása a kis- és középvállalkozások hite-

leihez (2002–2008)

Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Garanciaszerződések száma (db) 8 487 13 172 21 679 24 396 24 199 25 667 28 114

Ebből: MikroKis

Közép

4 768 9 180 16 761 19 097 18 604 19 259 21 4622 531 2 963 4 077 4 505 4 805 5 483 5 6531 188 1 029 841 794 790 925 999

Garanciavállalás

összege, milliárd Ft107,9 113,9 156,8 172,2 228,4 284,2 313,0

Ebből: MikroKis

Közép

22,9 34,4 64,7 82,7 99,2 119,9 143,934,1 36,5 45,5 53,3 75,8 100,8 104,650,4 43,0 46,6 36,2 53,4 63,5 64,5

336


Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Garantált hitelek

összege, milliárd Ft140,2 150,5 208,4 223,4 277,5 341,9 373,3

Ebből: MikroKis

Közép

25,7 41,2 81,1 104,3 117,2 137,5 162,340,9 45,4 58,0 66,0 89,9 120,0 122,273,6 63,9 69,2 53,1 70,4 84,4 88,8

Garantált hitelek átlagos

összege, millió Ft16,5 11,4 9,6 9,2 11,5 13,3 13,3

Ebből: MikroKis

Közép

5,4 4,5 4,8 5,5 6,3 7,2 7,616,2 15,3 14,2 14,7 18,7 21,9 21,661,9 62,1 83,1 66,9 89,1 91,2 88,9


A Garantiqa Zrt. kezességvállalása a Széchenyi Kártyához 2007–2008-ban

2008-ban a társaság a Széchenyi Kártyához közel 17 800 szerződésben 106,6 milliárd Ft kezességet vállalt. A kártyahiteles garanciák összegének nagyobb része a 6–10 mil-lió forint közötti hitelsávra esik. A Széchenyi Kártya-garancia beváltások száma és ösz-szege az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat. A bukási arány 2008-ban 3,7% (az éves beváltások és éves új garanciák arányában) volt a Széchenyi Kártyák esetében.

4.24. táblázat: A Garantiqa Zrt. kezességvállalása a Széchenyi Kártyához (2007–2008)

Széchenyi

Kártya

összege,

millió Ft

2007–2008. évi Széchenyi Kártya-kezességvállalás

2007 2008

Szerződések

száma, db

Kezességvállalás

összege,

milliárd Ft

Szerződések

száma, db

Kezességvállalás

összege,

milliárd Ft

0,5–5,0 11 077 31,7 9 920 28,06,0–10,0 6 621 51,7 6 057 47,011,0–15,0 452 5,5 530 6,416,0–20,0 355 5,8 410 6,721,0–25,0 692 14,7 870 18,5Összesen 19 197 109,4 17 787 106,6


4.2.2.2. Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességi konstrukciói

Az Alapítvány a vállalkozások pénzügyi intézményekkel létrejött hitel-, hitelkeret-, il-letve kölcsönszerződéseiből, bankgarancia-szerződéseiből, lízing-szerződéseiből és faktoring szerződéseiből eredő kötelezettségeiért vállal készfi zető kezességet.

337


Az alapítványi kockázatvállalás mértéke (alsó határa minden esetben a kezességgel

biztosított szerződés összegének 30%-a):

A garantált hitelösszeg, Ft Az alapítványi hitelgarancia mértéke,%

150.000.000-ig Legfeljebb 80150.000.001–400.000.000 Legfeljebb 60

400.000.001–1.000.000.000 Legfeljebb 50

Kezesség mint támogatás Az alapítványi kezesség az uniós jogszabályok alapján állami támogatásnak minősül (az állami viszontgarancia miatt) abban az esetben, ha azt a vállalkozó nem piaci felté-telek mellett veszi igénybe. A piaci feltételekkel kiadott kezességek esetén a vállalkozó nem lehet nehéz pénzügyi helyzetben, és az Alapítvány piaci kezességi díjat számít fel.

Állami támogatásnak minősülő kezesség• Agrárkezesség: az agrárcélú hitel-, bankgarancia-, pénzügyi lízing-, és faktor-

ing szerződésekhez kapcsolódó alapítványi kezesség. Ebben az esetben az agrártámogatási (de minimis, intenzitás) szabályok betartása szükséges.

• Általános vállalkozói kezesség: nem agrárcélú szerződésekhez kapcsolódó alapítványi kezesség, mely csekély összegű (de minimis) támogatásnak mi-nősül.

Nem állami támogatásnak minősülő kezesség• Piaci kezesség: azok a kezességek, amelyek nem nyújthatók támogatásként,

például maximális támogatás intenzitás, vagy támogatási mérték meghaladá-sa miatt.

Alapítványi kezesség államilag támogatott hitelkonstrukciók esetén

Hitelkonstrukció megnevezése:

• MFB Gabona Forgóeszköz Hitelprogram;• Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram;• Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram; • MFB Új Magyarország Forgóeszköz Hitelprogram; • Új Magyarország Kis- és Középvállalkozói Hitelprogram; • Új Magyarország Kisvállalkozói Hitel; • Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram; • Új Magyarország Vállalkozásfejlesztési Hitelprogram; • Mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskör-

ben nyújtott lízingdíj-támogatás; • Mezőgazdasági üzemek korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez nemzeti hatáskör-

ben nyújtott kamattámogatott beruházási hitel.

338


A kedvezményes kezességi díj mértéke egyszeri díjfi zetés mellett, 50%-os kezesség

esetén a garantált hitelösszeg%-ában (2008. évben)

Garantált hitelösszeg, FtFutamidő

1 évig és évenként 1–4 évig 4–7 évig

1–1 000 000 3 000 Ft1 000 001–75 000 000 0,50 0,9 1,2075 000 001–150 000 000 0,65 1,0 1,30150 000 001 – 0,80 – –

Forrás: AVHGA

Az Alapítvány évenkénti díjat számol fel a 7 éves futamidőt vagy a 150 millió Ft kezes-séggel biztosított összeget meghaladó ügyletek esetén, amely megegyezik a kezesség-gel biztosított összeg alapján meghatározott mindenkori éven belüli kezességi díjjal, annak minimális összege 3.000,- Ft.

Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány üzleti aktivitása 2008-ban

Nemzetközi tapasztalatok szerint a hitelgarancia az egyik legalkalmasabb eszköz a kis- és középvállalkozások hitelezésének előmozdítására. A Garantiqa Zrt. mellett az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány is jelentős kezességi portfólióval rendelkezik, amelyet a 4.25. táblázat szemléltet. Az Alapítvány 2008. december 31-én hatályban lévő, aktív kezességeinek száma: 5 869 db, a fennálló kezességgel érintett hitelállománya 94,3 Mrd Ft, kezesi kötelezettsége 56,6 Mrd Ft. Az Alapítvány 2008-ban 2 510 db, 60,8 Mrd Ft garantált összeghez adott ki új kezességi levelet. Az egyes gazdálkodási for-mák közül évek óta kiemelkedik a kft-k részére igényelt kezességek száma és összege. A kezességek 36%-át igényeltek a kft-k részére, a garantált összeg 41,8 milliárd forint volt, amely a 2008. évi alapítványi garantált hitelösszeg 69%-a. Az egyéni vállalkozók ré-szére 507 db kezességet nyújtott az Alapítvány 4,6 milliárd forint hitelhez, amely a bázis évi másfélszerese. Növekedést produkált az őstermelők részére nyújtott kezességek változása mind darabszám – 569 db kezesség –, mind kezességgel biztosított hitelösz-szeg – 2,9 milliárd Ft – tekintetében. Az egyéni vállalkozók és az őstermelők kezességi állománya egyaránt megduplázódott az előző évhez képest. A részvénytársaságok ke-zességgel biztosított hitele is négyszeresére növekedett, míg a mezőgazdasági szövet-kezeteké, betéti társaságoké duplájára emelkedett.

A foglalkoztatottak számát vizsgálva továbbra is jellemző az Alapítvány kezességvál-lalásánál a kis létszámú vállalkozások hitelhez jutásának elősegítése. Szám szerint a legtöbb kezességet, a teljes állomány több mint harmadát az egy fős vállalkozások igényelték. Ezen mértéktől kicsit elmaradva, de hasonló nagyságrendű, közel 900 db kérelmet nyújtottak be a 2–10 fő közötti vállalkozások. A nagyobb, 100 főt meghala-dó vállalkozásoktól összesen 40 db kezesi kérelem érkezett. A kezességgel biztosított szerződésállomány a 2–10 fő közötti vállalkozásoknál kiemelkedik a portfólióból, a tel-jes garantált összeg 26%-a, 16,0 milliárd forint. Az Alapítvány a 10 fő alatti, kis létszámú

339


vállalkozások részére 25,2 milliárd forint hitelhez nyújtott kezességet, míg az 50 főt meg-haladó vállalkozások esetében ez az összeg 16,0 milliárd forint volt.

A faktoring szerződések kezességvállalását az Alapítvány 2006-ban kezdte el. 2008-ban 2 db, összesen 35 millió Ft összegű faktoring szerződéshez nyújtottak kezességet.

Alapítvány 2008-ban a kezességvállalás növelése érdekében speciális feltételű egyéb kezességeket is kínált. Példaként említhető:

• a támogatásokhoz kapcsolódó szerződések egyszerűsített készfi zető kezes-ségvállalása Gyors garancia termékkel;

• hitelintézetek követeléseinek megtérülési elsőbbségét biztosító Kezesség plusz;• kezességi ígérvény a projekt garanciához kapcsolódva;• az MFB Zrt.-vel aláírt Új Magyarország Kisvállalkozói Hitelprogram;

• a Gazdahitel és a hitelhez kapcsolódó Gazdakártya kezességvállalás;• Farmer-hitel és a termékhez kapcsolódó kezességvállalás;• az integrátori megállapodások; • a LEADER Akciócsoportok működési költség előfi nanszírozását, valamint • az ÚMVP 3. tengelyéhez tartozó, vidékfejlesztési programok révén elérhető

támogatások előfi nanszírozását biztosító hitelkonstrukció, amelyekhez kap-csolódik az Alapítvány készfi zető kezessége.

4.25. táblázat: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány garancianyújtási tevé-

kenysége (2002–2008)

Megnevezés 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Garanciaszerződések

száma (db)2 033 3 064 3 947 741 771 1 489 2 510

Ebből: MikroKis

Közép

1 352 2 159 2 891 502 523 1 003 1 884421 616 695 196 187 347 454260 289 361 43 61 139 172

Garanciavállalás összege,

milliárd Ft16,8 29,9 55,0 9,2 11,7 24,2 36,8

Ebből: MikroKis

Közép

7,2 13,5 22,7 3,6 5,4 10,6 15,05,3 9,0 16,8 4,3 4,3 7,8 12,54,3 7,4 15,5 1,3 2,0 5,7 9,3

Garantált hitelek összege,

milliárd Ft30,3 50,2 93,4 15,9 20,6 39,1 60,8

Ebből: MikroKis

Közép

12,1 21,0 34,3 6,2 8,9 16,2 22,29,9 15,7 30,0 7,5 7,9 12,6 21,18,3 13,5 29,1 2,2 3,8 10,3 17,5

Garantált hitelek átlagos

összege, millió Ft14,9 16,4 23,7 21,5 26,7 26,2 24,2

Ebből: MikroKis

Közép

8,9 9,7 11,9 12,4 17,0 16,2 11,823,7 25,6 43,2 38,0 42,2 36,3 46,532,0 46,9 80,7 51,8 63,9 74,1 101,8

Forrás: Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, 2008.

340


Az Alapítvány 2008. évi mérleg szerinti eredménye a bevételek és kiadások eredőjeként 1 410 millió Ft. Saját tőkéjének összege meghaladta a 20,8 Mrd Ft-ot.

4.2.2.3. Start Tőkegarancia Zrt. termékei

Befektetési tőkegarancia (BTG)

A Start Zrt. professzionális pénzügyi befektetők számára nyújt tőkegaranciát kis- és középvállalkozásokba történő befektetéseikhez.

Tőkegarancia összege: 5–100 millió FtTőkegarancia mértéke: a befektetés 50–80%-aFutamidő: max. 5 évGaranciadíj: Évi 1% és 4% közötti, félévente előre fi zetendő garancia

díj, melynek alapja a Start Zrt. tőkegaranciájának értéke. (10%-os hozamrészesedés)*

Kedvezményezettek: A tőkegarancia kedvezményezettje lehet minden olyan professzionális pénzügyi befektető – kockázati tőkealap, befektetési társaság vagy magánszemély („üzleti angyal”)

–, aki/amely Magyarországon bejegyzett, Kft. vagy Zrt. for-mában működő, könyveit a kettős könyvvitel szabályai sze-rint vezető KKV-ban készpénzben teljesített tőkeemelés útján (elsősorban kisebbségi) részesedést szerez.

Felhasználás: A magyar KKV-ban tőkeemeléssel, pénzbeli hozzájárulás-sal megvalósított befektetés 50–80%-át a Start Zrt. meg-téríti, amennyiben a befektetést fogadó vállalkozás a fu-tamidő alatt felszámolás vagy végelszámolás alá kerül. Az igénylés folyamata az ügyfél (azaz a befektető) kezde-ményezésére indul.

* Az ügyfél a garancia futamidején belül a befektetés garanciával fedezett részén rea-lizált hozama meghatározott százalékát (legfeljebb 10%) hozamrészesedésként fi zeti a Start Zrt.-nek.

Portfólió tőkegarancia (PTG)

A portfólió tőkegarancia termékkel a Start Zrt. garanciát vállal, hogy a kifejezetten KKV-k tőkefi nanszírozása céljából létrejövő magyarországi bejegyzésű kockázati tő-kealapok számára az alap megszűnésekor megtéríti az esetleges tőkeveszteség leg-feljebb 50%-át.

Tőkegarancia összege: 500–1000 millió FtTőkegarancia mértéke: max. az alap tőkeveszteségének 50%-aFutamidő: 7–12 év

341


Garanciadíj: Évi 1% és 4% közötti, félévente előre fi zetendő garancia díj, melynek alapja a Start Zrt. tőkegaranciájának értéke. (5%-os hozamrészesedés)*

Kedvezményezettek: A portfólió tőkegarancia kedvezményezettje kizárólag Magyarországon bejegyzett, új alapítású, a hatályos ma-gyar jogszabályok alapján kockázati tőkealapnak minősülő tőkealap lehet, mely befektetési politikája alapján alaptő-kéjének legalább 60%-át magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozásokba fekteti tőkeemelés formájában.

Felhasználás: A kockázati tőkealap lezárásakor a Start Zrt. megtéríti a tő-keveszteség 50%-át.

*Az ügyfél kockázati tőkealap a fennállása alatt realizált, a tőke garantált részére ve-tített hozam meghatározott százalékát (legfeljebb 5%-át) hozamrészesedésként fi zeti a Start Zrt.-nek.

Pályázati kezességvállalás ( PKV)

A pályázati kezességvállalást a Start Zrt. hazai kis- és középvállalkozások számára nyújtja.Kezességvállalás összege: 5–100 millió FtFutamidő: legfeljebb 7 évKezességi díj: évi 2%Szerződésmódosítási díj: 15.000 FtKedvezményezettek: vissza nem térítendő EU-s támogatást elnyert, társasági

formában működő hazai kis- és középvállalkozásokFelhasználás: Amennyiben a vállalkozásnak vissza kell fi zetnie a támoga-

tást, a támogatást folyósító szervezet a Start Zrt.-vel szem-ben is érvényesítheti követelését.

A Start Zrt. www.startgarancia.hu honlapján teszi közzé, hogy mely pályázatokhoz kap-csolódóan vállal pályázati kezességet.

A Start Zrt. üzleti aktivitása 2008-ban

4.26. táblázat: A Start Tőkegarancia Zrt. 2007–2008. évi üzleti aktivitása

2007 2008


Befogadott igénylés 21 742,0 88 2 803,7Jóváhagyott igénylés 16 557,0 62 1 805,0Megkötött szerződés 8 365,4 64 1 883,2

Forrás: Start Zrt.

342


A Start Tőkegarancia Zrt. 2008. évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategória szerint

2008Mikro-

vállalkozás

Kis-

vállalkozás

Közép-

vállalkozás

db M Ft db M Ft db M Ft db M Ft

Befogadott igénylés 88 2 804 29 1 102 33 1 007 26 695Jóváhagyott igénylés 62 1 805 18 581 22 684 22 541Megkötött szerződés 64 1 883 16 467 21 736 27 680

Forrás: Start Zrt.

A 2007. évhez képest több mint 5-szörösére nőtt a Start Tőkegarancia Zrt. szerződésál-lománya. A 2 milliárd forintot meghaladó szerződésállomány 86%-át a pályázati kezes-ségvállalás teszi ki. A társasághoz 2008-ban 88 igénylést nyújtottak be, amelyekből 62 db-ot hagytak jóvá 1 805 millió forint értékben. A 2008. év végén hatályos szerződések átlagos értéke 28,8 millió forint volt. A cég ügyfeleinek többsége (56%-a) továbbra is Közép-Magyarország régióból került ki.

4.2.2.4. Új Magyarország Portfóliógarancia Program

(GOP-2007–4.2 és KMOP-2007–1.3.2)

A program keretében egy olyan kezességvállalási séma került létrehozásra, amely tel-jes egészében a közreműködő pénzügyi közvetítők kockázat-kezelésére épül, ezáltal minimális adminisztrációt igénylő, és olcsóbb működést tesz lehetővé. A program fi -nanszírozása a GOP 4 és a KMOP-1.3. forrásaiból történik, a forráskezelő a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. A pénzügyi közvetítők kiválasztása a GOP-2007–4.2. és a KMOP-2007–1.3.2. pályázatok keretében történik.

A program célja a Közvetítőként kiválasztásra kerülő hitelintézetek, illetve pénzügyi vállalkozások meghatározott paraméterekkel rendelkező hitelkihelyezéseinek támoga-tása kezességvállalással, hogy javuljon hitelt felvevő mikrokis- és középvállalkozások piaci pozíciója és versenyképessége.

A pályázat meghirdetésekor a Portfóliógarancia Programok keretében a 2007–2013 évekre rendelkezésre álló tervezett keretösszegek:GOP 4 Portfóliógarancia Program: 25,300 milliárd FtKMOP 1.3. Portfóliógarancia Program: 2,897 milliárd Ft

Egy adott hitel esetében a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. kezességvállalásának mértéke maximum a banki követelés 80%-a – a fennmaradó rész jelenti a bank saját kockázatvállalását.

Az Új Magyarország Portfóliógarancia Program keretében – az MV Zrt. kezességé-vel biztosított hitelportfólióban – folyósítható hitelek főbb feltételeit az alábbi táblázat szemlélteti. A részletes feltételek a közvetítői szerződésekben kerülnek rögzítésre.

343


Hitelfelvevők köre mikro-, kis-, és középvállalkozások (az állami támogatásokra vonatkozó ágazati megkötésekkel)

Hitelösszeg maximum 100 millió Ft (újonnan kötött és nem átütemezett hitelek)Hitelcél beruházás, szolgáltatásvásárlás, forgóeszköz fi nanszírozásFutamidő maximum 10 év

Türelmi idő maximum 2 év beruházási hitel esetébenmaximum 2 hónap forgóeszköz hitel esetében

Saját erő nincs meghatározva, a hitelnyújtó elvárásai szerintKamat nincs meghatározva, a hitelnyújtó elvárásai szerint

4.27. táblázat: A GOP 4. prioritás és KMOP 1.3. Pénzügyi Eszközök Intézkedés kereté-

ben fi nanszírozott Új Magyarország Portfóliógarancia Program pályázati – pénzügyi

közvetítőire vonatkozó – adatai (2008)

Pályázat megnevezése Szerződött Közvetítők száma Megítélt támogatás összege

db millió Ft

GOP-2007–4.2. 4 28 700KMOP-2007–1.3.2. 3 4 286

Forrás: MV Zrt., 2009 április

4.28. táblázat: Az Új Magyarország Portfóliógarancia Programok eredményei (2008)

Megnevezés GOP 4. prioritás KMOP 1.3. prioritás

Garanciaszerződések száma, db 28 3Garantált hitelek összege, milliárd Ft 352,8 78Garantált hitelek átlagos összege, millió Ft 12,6 26

Forrás: MV Zrt., 2009 április

4.2.3. Tőkekonstrukciók

4.2.3.1. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. konstrukciói

A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. döntően állami forrásokból gazdálkodik. A tár-saság üzleti alapon működik, és üzleti alapon hoz döntéseket. A társaság, amikor be-fektetési döntést hoz, a saját tőkéjét fekteti be. A befektetett összeg tehát nem támo-gatás, és nem hitel.

A lehetséges partnerek köre azon kis- és középvállalkozások, amelyek teljesítik a 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott formális feltételeket. Befektetési céltársasá-gok olyan kis- és középvállalkozások, melyeknek termelő berendezések vásárlásá-hoz, vagy piaci részesedésük növeléséhez, hatékonyságuk javítására irányuló egyéb eszközök beszerzéséhez külső forrásokra van szükségük, tőkestruktúrájuk (alacsony jegyzett tőkéjük) azonban a tiszta banki fi nanszírozást általában nem teszi lehetővé. A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. jellemzően olyan korlátolt felelősségű társasá-gokba vagy részvénytársaságokba fektet be, amelyek legalább két teljes lezárt üzleti

344


évvel, megfelelő piaci pozícióval, eredményes gazdálkodási múlttal és további fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet azonban a vállalkozás tőkehiány miatt nem tud ki-használni, de nincs kizárva egy üzletileg alaposan átgondolt induló vállalkozásba való befektetés sem.

Tőkekonstrukció leírása

Egy vállalkozásba befektetett összeg felső határa: 100 millió forint, A befektetés időtartalma: jellemzően 3–5 év; A befektetés elvárt hozama: hároméves befektetési periódus esetében a 6 hó-

napos BUBOR+0,25%-tól 6 havi BUBOR+4,5%-ig terjed, ötéves befektetési periódus esetében pe-dig a hozamelvárás 12 hónapos BUBOR+0,25%-tól 12 havi BUBOR+4,5% között mozoghat.

A befektetés minden esetben közvetlenül, tőkeemelés útján történik. A befektetett tőke ellenében a társaság a vállalkozásban tulajdonhányadot szerez, ennek mértéke nem haladhatja meg a 49%-ot.

4.29. táblázat: A KvfP 2007–2008. évi üzleti aktivitása

2007 2008


Beérkezett tőkebefektetés iránti

ügyfél megkeresés72 5 634,6 50 3 692

Döntéshozó részére előterjesztett

megkeresés11 942,5 4 335

Pozitív döntés a tőkebefektetésről 11 942,5 4 335Megkötött szerződések 6 500,0 4 335Tárgyévi átutalások 6 450,0 5 435

Forrás: KfVP Zrt.

A Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. megalakulása óta 50 db vállalkozásba fektetett be tőkét összesen 3 319,86 millió forint értékben. A befektetési céltársaságok közül 12 induló vállalkozó volt, és 18 befektetés esetében már sikeresen megvalósult a teljes visszavásárlás is. A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott tőkebefektetések alakulását az alábbi táblázat mutatja.

345


A KvfP 2008. évi üzleti aktivitása vállalkozási méretkategória szerint

2008Mikro-

vállalkozás

Kis-

vállalkozás

Közép-

vállalkozás


Beérkezett tőkebefektetés

iránti ügyfél megkeresés50 3 692 23 1 649 21 1 576 6 467

Döntéshozó részére előter-

jesztett megkeresés4 335 0 0 4 335 0 0

Pozitív döntés a tőkebe-

fektetésről4 335 0 0 4 335 0 0

Megkötött szerződések 4 335 0 0 4 335 0 0Tárgyévi átutalások 5 435 1 100 4 335 0 0

Forrás: KfVP Zrt.

2008-ban 50 tőkebefektetés iránti írásos megkeresés érkezett a társasághoz mint-egy 3,69 Mrd Ft értékben, amelyből 4 esetben történt befektetésre vonatkozó pozi-tív döntés 335 millió Ft értékben. Az átlagos befektetési nagyság 83,75 millió Ft volt. Tőkebefektetéseinek a feldolgozóipar területére irányultak (100%). Területi elosztás tekintetében Bács-Kiskun megye képviseli együttesen a befektetéseknek közel felét. (Budapest és Pest megye 0.)

4.2.3.2. Regionális Fejlesztési Holding Zrt. termékei

Tőkebefektetés

Az RFH Zrt. a többségi tulajdonában lévő Regionális Fejlesztési Társaságokon (RFT-k) keresztül 3 és 50 millió forint közötti összegű tőkebefektetéseket hajt végre mikro-, kis- és középvállalkozásokban, valamint önkormányzatokkal közös projekttársaságokban, segítve azok fejlődését. A tőkebefektetések csak jogi személyiséggel rendelkező gaz-dasági társaságokba történhetnek. A befektetések éves minimális hozamelvárása az Európai Bizottság által meghatározott, a Pénzügyminisztérium honlapján feltüntetett tagállami referenciaráta + 400 bázispont (4%).

Az RFT-k a tőkebefektetéseket kétféle konstrukció keretében végzik, az ún. zárt („ha-gyományos”) és az ún. stratégiai tőkebefektetések keretében.

A zárt tőkebefektetések elsősorban termelő tevékenységet végző mikro-, kis- és közép-vállalatokba történnek, olyan fejlesztésekhez kapcsolódóan, melyek új munkahelyek megteremtésére, az innovációra, a gazdasági növekedés elősegítésére irányulnak. A tőkebefektetések révén az RFT-k 25% és 50% közötti tulajdonrészt szereznek a céltár-saságokban, 3–5 éves időtávra, s a megszerzett üzletrészek kivásárlására már a befek-tetés időpontjában szerződést kötnek a céltársaságok társtulajdonosaival, vagy más érdekelt felekkel. A kivásárlási szerződések későbbi teljesítése érdekében az RFT-k biz-tosítékokat is kikötnek.

346


A stratégiai tőkebefektetések keretében az RFT-k elsősorban az adott régióban műkö-dő önkormányzatokkal közösen létrehozott társaságokba fektetnek be, főként a terület-fejlesztésben betöltött szerepük erősítése, illetőleg az Európai Uniós források felhasz-nálása érdekében. A stratégiai befektetések kizárólag turisztikai, gazdaságfejlesztési, vagyonhasznosítási és non-profi t ágazatokban történhetnek. A stratégiai befekteté-sekben az RFT-k tulajdonrésze legalább 10%, s az 50%-ot is meghaladhatja.

A tőkebefektetések kapcsán kiemelendő az Informatikai Kockázati Tőkealap (és Alapkezelő Zrt.) 3,1 milliárd forint forrásbiztosítással, mely az informatika és a távközlés terén végez befektetéseket (részletesebben lásd: 3.6.2.1. és 4.2.3.3 fejezetek).

Hitelnyújtás

Az RFH Zrt. központi pénzügyi vállalkozásai, a Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt., Régió Finansz Zrt. és Alföld Faktoring Zrt. révén az alábbi feltételű hiteleket – KKV pá-lyázati támogatás-megelőlegező kölcsön c. termék – nyújtja KKV-k és önkormányzatok fejlesztéseihez és elnyert támogatásaik előfi nanszírozásához:

A támogatás-megelőlegező kölcsönök kondíciói az RFH Csoport pénzügyi vállalkozá-sainál:

Hitelcél(ok): támogatások előfi nanszírozása, fejlesztések;Hitel összege: a fi nanszírozott saját tőkéjének max. 5-szöröse,

minimum 1 millió, maximum 150 millió Ft;Hitelkamat: jegybanki alapkamat + 3–4% Hitel futamideje: kölcsönszerződés megkötésétől a pályázati pénz lehívásáig,

de legfeljebb 1 év

4.30. táblázat: Az RFH Regionális Fejlesztési Társaságainak 2008. évi üzleti aktivitása

vállalkozási méretkategória szerint

2008Mikro-

vállalkozás

Kis-

vállalkozás

Közép-

vállalkozás


Beérkezett tőkebefektetés

iránti ügyfél megkeresés51 2 307 24 699 24 1 425 3 183

Döntéshozó részére

előterjesztett megkeresés12 490 6 70 5 170 1 250

Pozitív döntés

a tőkebefektetésről9 140 5 20 4 170 0 0

Megkötött szerződések 7 40 5 20 2 20 0 0Tárgyévi átutalások 8 56 5 16 3 40 0 0

Forrás: Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

347


4.31. táblázat: Az RFH Zrt. tőkebefektetéseire vonatkozó megkötött szerződései társa-

ságonként

Társaság neve

2008. évi

tőkebefekte-

tései

1994–2008

összesen

db M Ft db M Ft

1. Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Zrt. (DRF Zrt.) – – 43 8272. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Zrt. (DDRF Zrt.) 1 1 36 9463. Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt.

(ÉRF Zrt.) 2 0,76 52 792

4. Közép-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (KPRF Zrt.) 2 18 50 10455. Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Zrt.

(KRF Zrt.) 0 0 5 353

6. Központi Regionális Fejlesztési Zrt. (Központi Zrt.) 0 0 37 11017. Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. (NYUPAN Zrt.) 3 40 91 1278Regionális Fejlesztési Társaságok összesen 8 59,76 314 6342

RFH pénzügyi vállalkozásai

2008. évi

kihelyezései

2008. évi végi

kihelyezés-állománya


Regionális Fejlesztési Finanszírozó Zrt. (RFF Zrt.) 47 818 177 5 963

Régió Finansz Pénzügyi Zrt. 67 194 29 161Alföld Faktoring Zrt. 1 20 67 475RFH Csoport pénzügyi vállalkozásai

összesen115 1032 273 6 599

Forrás: Regionális Fejlesztési Holding Zrt.

4.2.3.3. Informatikai Kockázati Tőkealap Zrt. konstrukciói

A Tőkealap egyaránt fi nanszíroz korai és expanziós fejlődési szakaszban lévő vállalko-zásokat úgy, hogy a portfólió kialakítása során törekszik az egyes fejlődési szakaszba tartozó cégek arányos képviseletére.

Az Informatikai Kockázati Tőkealap tevékenységének fontosabb jellemzői:

Az egy vállalkozásba befektethető tőke összege: 50–450 M Ft között mozoghat; Befektetési időtartama: 3–6 év;A tulajdonszerzés mértéke: 25–49%, vagyis kisebbségi tulajdon-

szerzésre irányul, de mindenesetre szükséges a legalább 25%+1 szava-zat biztosítása.

348


A befektetések jellemzően kétféle konstrukcióban valósíthatók meg:

Zárt konstrukciós befektetések, amelyekre jellemző:• Hitel jellegű fi nanszírozás;• A visszavásárlást (legalább részben) fedezettel kell garantálni;• Fix visszavásárlási árfolyamot kell megállapítani (befektetett tőke plusz évi

kamat), ami egy összegben a futamidő végén fi zetendő.

Nyílt konstrukciós befektetések, amelyekre jellemző:• Csak társfi nanszírozóként, az aktuális tőkeigény 50%-a erejéig más pénzügyi

befektetővel közösen;• Nincs fedezetelvárás, az üzleti terv minősége dönt.

4.32. táblázat: Az IKTA 2007–2008. évi üzleti aktivitása

2007 2008


Beérkezett tőkebefektetés iránti ügyfél megkeresés 4 550 2 850Döntéshozó részére előterjesztett megkeresés 2 250 1 250Pozitív döntés a tőkebefektetésről 2 249,5 0 –Megkötött szerződések 2 249,5 0 –Tárgyévi átutalások 2 249,5 0 –

Forrás: IKTA Zrt.

2002 óta 48 (2007. évi adat: 46) vállalkozástól 10 101 (2007 évi adat: 9 251) millió forintos tőkebefektetés iránti megkeresés érkezett. A társaság összesen 11 (2007. évi adat: 11) kisvállalkozásba fektetett be 2 675 (2007. évi adat: 2 675) millió forint összegben. Három befektetés az elvárt hozammal megtérült. Eddigi befektetéseinek átlagos nagysága 243,2 millió Ft.

4.2.3.4. Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. konstrukciói

A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. pénzügyi szolgáltató vállalatként végzi tevé-kenységét. A Társaság a Kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló 1998. évi XXXIV. törvény (Ktv.) hatálya alatt Magyarországon az elsők között került megalapításra. A törvényi szabályozás módo-sult, ennek megfelelően a Társaság tevékenységét jelenleg a 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.) szabályozza.

A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alapok elsődlegesen Magyarország területén fektetnek be, de a határokon kívüli befektetés lehetősége sem kizárt, amennyi-ben jól meghatározható hazai érdek fűződik a befektetés végrehajtásához.

Tekintettel arra, hogy a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. tisztán üzleti alapokon végzi tevékenységét, nincs korlátozás az alapok lehetséges befektetői tekintetében.

349


Mindazonáltal, állami tulajdonú vállalatként meghatározó állami szerepvállalás történt az első kibocsátott – 5 milliárd forintos – tőkealap (Corvinus Első Innovációs Kockázati

Tőkealap – CELIN) jegyzése tekintetében, ahol az alap jegyzett tőkéje teljes egészében állami forrásból került befi zetésre. A CELIN létrehozásának célja, hogy a hazai innová-ció érvényesülését, gazdasági hasznosulását segítse üzleti alapokon létesített befek-tetéseivel. Ebben a megközelítésben innováció alatt minden olyan – szabadalmi olta-lom alatt álló vagy szabadalmaztatható, illetve egyéb szellemi tulajdonként kizárólagos módon hasznosítható – termék, eljárás, technológia, know-how stb. értendő, amely-nek alkalmazásával kiemelkedő gazdasági eredményesség biztosítható. A befektetési projektek elbírálása során a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. a gyakorlatban alkalmazott innováció-értékelési eljárások közül leginkább az üzleti tervre alapozott, jövőbeni cash-fl ow jelenérték-számítási modelljét (diszkontált cash-fl ow – DCF – mo-dell) alkalmazza. Az innovációtartalom szakmai véleményezését a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. mellett tevékenykedő, az adott iparágban elismert, független szak-értők biztosítják.

Befektetési politika

• A befektetések alapvetően a jelentkezők részéről bemutatott üzleti koncepci-ók életképessége és gazdasági magvalósíthatósága alapján kerülnek eldön-tésre, addicionális biztosítékok, illetve letétek nem feltétlenül szükségesek.

• A kezelt alapok vagyonából történő befektetésekre vonatkozó döntéseket a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. Igazgatósága hozza meg, a társa-ság menedzsmentjének előterjesztései alapján.

• A befektetések időtartama jellemzően 5 éves átlagúra tervezett. Tekintettel arra, hogy az induló vállalkozásokba történő befektetések megtérülése ese-tenként ennél hosszabb időt is igénybe vehet, a szabályozás lehetővé teszi az 5 évnél hosszabb befektetési időtartamot is.

• A rugalmas befektetési időtartamokhoz történő alkalmazkodás lehetőségét biztosítja a kezelt, illetve a jövőben kibocsátásra kerülő alapok 10–15 éves periódusra kialakított időtartama.

• A befektetések felső határát a Tpt. szabályozza. A törvény értelmében az egyes projektre allokálható befektetett összeg nem haladhatja meg az egyes kezelt alapok jegyzett tőkéjének 20 százalékát. Az alapok meglévő befekteté-seik pótlólagos tőkeigényét tulajdonosi kölcsön nyújtásával is biztosíthatják, melynek maximális összege nem haladhatja meg az alap részéről az adott társaságba befektetett összeg kétszeresét. Emellett – további korlátozásként

– a különböző befektetések számára nyújtott összes kölcsön együttes összege nem haladhatja meg az alap jegyzett tőkéjének 25 százalékát.

• Az egyes befektetésekből történő kilépésekre (exit) vonatkozó stratégiát a Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetésenként, a lehetséges exit módozatok – más pénzügyi- vagy szakmai befektető részére történő érté-kesítés, tőzsdére vitel, tőkekivonás vagy ezek valamilyen kombinációja – közül

350


személyre szabottan alakítja ki. A befektetési kritériumokat a kezelt alapok alapkezelési szabályzatai rögzítik.

• Általános feltétel, hogy befektetni csak olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságba lehet, amely megfelel a hazai jogszabályok szerinti kis- és középvállalkozásokra érvényes kritériumoknak.

• A Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. által kezelt alapok jellemzően 25–50% közötti tulajdoni hányadot szereznek az egyes befektetéseik során, ezzel biztosítva egy erős kisebbségi ellenőrzést a társaságokban.

4.33. táblázat: A CKTA 2007–2008. évi üzleti aktivitása

2007 2008

db M Ft db M Ft

Beérkezett tőkebefektetés iránti ügyfél megkeresés 26 7 733 26 7 396Döntéshozó részére előterjesztett megkeresés 1 100 – –Pozitív döntés a tőkebefektetésről – – – –Megkötött szerződések: 1 230 – –Tárgyévi átutalások 3 471,5 – –

Forrás: CKTA Zrt.

4.2.3.5. Új Magyarország Kockázati Tőkeprogramok GOP-2009–4.3.

és KMOP-2009–1.3.3.

A Program a hazai kkv-szektor korai (magvető és induló), valamint növekedési életsza-kaszban lévő vállalatai tőkehelyzetének javítását tűzi ki célul. A magyarországi tőke-piac igen alacsonyan fejlett, és ezen belül is leginkább a nagyméretű tranzakciók domi-nálnak – a KKV-k magvető és korai életszakaszának tőkefi nanszírozásával mindössze néhány piaci szereplő foglalkozik.

A Program keretében az MV Zrt. forrásokat közvetít kockázati tőke alapok részére, ez-zel bővítve a KKV-k tőkebevonási lehetőségeit. A Programra allokált, jellemzően uniós forrás nagyságrendileg 35,0 milliárd forint.

Az MV Zrt. közvetlen partnerei kockázati tőke alapkezelő társaságok lesznek – a forrá-sok ezen alapkezelők közreműködésével jutnak el a vállalkozásokhoz. A befektetések végrehajtása mellett az alapkezelők feladata, hogy az MV Zrt. által közvetített források mellé bizonyos mértékben magánforrásokat vonjanak be. A Program 2009. február 23-án került meghirdetésre.

351


Együttműködési formák

Közös Alap struktúra (GOP-2009–4.3.; csak a Közép-magyarországi régión kívül; allo-

kált forrás 30,5 Mrd Ft)

• Az MV Zrt. és a magánbefektető(k) közös, magyarországi bejegyzésű kocká-zati tőke alapot hoznak létre.

• Az MV Zrt. a Közös alap tőkéjének – az alap fennállásának bármely időpontjá-ban – maximum 70%-áig szerezhet tőkejegyet.

• Az MV Zrt. hozzájárulása legalább 700 millió Ft, legfeljebb 5 milliárd Ft egy adott alaphoz.

• A Közös alap maximális futamideje 10 év. • Az MV Zrt. és a magánbefektetők kötelezettséget vállalnak alaptőke-részese-

désük befi zetésére. A tényleges befi zetést az alapkezelő felhívására teljesítik, a Közös alapban való részvételük arányában és a befektetések ütemében.

“Co-investment” struktúra (KMOP-2009–1.3.3.; csak a Közép-magyarországi régióban;

allokált forrás: 4 Mrd Ft) • Az MV Zrt. önálló jogi személyiséggel bíró alapot hoz létre (Co-investment

Alap). A Co-investment Alap társbefektetőkkel hajt végre közös befektetése-ket, úgy, hogy tranzakciónként állapodik meg a társbefektetőkkel a befekteté-si feltételekről.

• A Co-investment Alap maximális futamideje 10 év. • A Co-investment Alap részesedése az egyes befektetési projektek esetében

maximum 70%. • A Co-investment Alap „Pledge Fund”-ként működik, azaz az MV Zrt. kötele-

zettséget vállal a szükséges alaptőke befi zetésére. A tényleges befi zetést az alapkezelő felhívására teljesíti.

Az Alapkezelők (pénzügyi közvetítők) kiválasztási kritériumai

A létrehozott kockázati tőke alapok kezelésére olyan alapkezelők pályázhatnak, ame-lyek a tőkepiaci törvény (Tpt.) szerint jogosultak kockázati tőkealap kezelésére, meg-felelő szakmai referenciákkal rendelkeznek, valamint be tudják vonni a szükséges mér-tékű magánforrásokat.

• Az alapkezelők nyílt eljárás során kerülnek kiválasztásra, transzparens „sco-ring” rendszer alapján.

• Külön pályázat került kiírásra a Közös Alapok, valamint a Co-investment Alapok kezelésére, ezen belül pedig a KMOP, illetve a GOP régióra.

• Közös Alapokra vonatkozóan: párhuzamosan több közös alap jöhet létre, egy pályázat keretében több alapkezelő is kiválasztásra kerülhet.

• Co-investment Alapokra vonatkozóan: egy Co-investment alap jön létre és egy alapkezelő kerül kiválasztásra az alap kezelésére.

• Az alapkezelők és az MV Zrt. között jogi megállapodás jön létre, mely részlete-zi az alapkezelők jogait és kötelezettségeit.

352


A potenciális célvállalat

• Magyarországon bejegyzett, kizárólag a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mik-ro-, kis- és középvállalkozás.

• Székhelye a Magyar Köztársaság területén van.• A korai (magvető és induló) vagy növekedési életszakaszban tart.• A befektetési döntés meghozatalához viszonyítva öt évnél nem régebben ala-

pították. • Nettó évi árbevétele (anyavállalataival együttesen) egyik üzleti évben sem ha-

ladta meg a másfél milliárd forintot. Emellett:

• üzleti tervei jól átgondoltak és ígéretesek; • vonzó, jól fejlődő iparágban működik; • várhatóan teljesíteni tudja a magasabb hozamelvárásokat; • nincs lehetősége banki forrásbevonásra (pl. tőkeszegénység, a projekt jelle-

ge, kockázatai, fedezetek hiánya miatt);• kész megosztani a társaság tulajdonjogát.

Befektetési méret (a tőke és az esetleges pénzkölcsön együttes összege)• Egy kedvezményezett számára – ideértve a valamely kedvezményezett, illetve

azonos személy(ek) vagy vállalkozás(ok) ellenőrzése alatt álló vállalkozásokat is – egy 12 hónapos időszak alatt maximum 1,5 millió euró, legfeljebb 3 egy-mást követő évben.

Kizárt felhasználások

• meglévő gazdasági társaságban történő részesedésszerzés, hitelkiváltás, ke-reskedelmi célú (azaz ingatlan értékesítési) ingatlanfejlesztés.

4.2.4. Egyéb, kis- és középvállalkozásoknak támogatást nyújtó konstrukciók

4.2.4.1. Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.) termékei

A MEHIB Zrt. szolgáltatásai kiterjednek az exportőrök rövid, közép- és hosszú lejáratú szállítóihitelek, a külföldi befektetések, a bankok által nyújtott vevőhitelek és a hitel-intézetek által faktorált követelések kockázatainak biztosítására. A biztosítások – mó-dozattól függően – nyújtanak védelmet az exportáló vállalkozások és bankjaik számára.

353


MEHIB Zrt. termékei

Költségvetési hátterű biztosítás

KKV-program MEHIB – Exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozá-

sok részére.

Rövid lejáratú ügyletekGyártási és hitelezési időszakra – C módozatFaktoring biztosítás – CF módozat

Közép- és hosszú lejáratúügyletek

Gyártási időszakra exporthitel-biztosítás – G módozatHitelezési időszakra exporthitel-biztosítás – S módozatVevőhitel-biztosítás – V módozatLízingbiztosítás – L módozatGaranciabiztosítás – GB és GE módozatBefektetésbiztosítás – B módozatKötött segélyhitelezés (tied aid)

Forrás: MEHIB, www.mehib.hu

KKV-program: az exporthitel-biztosítás a kis- és középvállalkozások részére

(a MEHIB Zrt. 2007-ben indított új terméke)

Az Európai Unió által a 2006. évben kiadott „Short Term Communication”-ben deklarált lehetőség kihasználása érdekében a MEHIB Zrt. kidolgozta a kis- és középvállalkozói körnek szóló új konstrukciót, amely a költségvetési háttér felhasználásával lehetővé teszi, hogy partnerei teljes export portfólióját biztosíthassa reláció és ország megkötés nélkül. Komoly eredménynek tekinthető, hogy ezt a terméket az Európai Unión belül egyedül a MEHIB Zrt. számára engedélyezte eddig a Bizottság. Ez a költségvetési kész-fi zető kezesség melletti speciális exporthitel-biztosítási program egyedülálló a maga nemében Európában, az éves szinten kétmillió euró exportforgalmat meg nem haladó KKV-k részére kínálható.

Az exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozásoknak módozat elemei:

• A MEHIB Zrt. a speciális biztosítási módozatot azoknak a magyar árut, szolgál-tatást exportáló kis- és középvállalkozásoknak kínálja, amelyeknek éves ex-port árbevétele két egymást követő utolsó, lezárt üzleti évnél hosszabb ideig nem haladja meg a 2 millió EUR összeget;

• A kkv-módozat legfőbb előnye, hogy: ο 95%-os kárfi zetési hányaddal köthető meg a biztosítás, tehát a biztosított

önrészesedése mindössze csak 5%; ο A biztosító minősíti a vevőket, és rendszeresen felülvizsgálja pénzügyi

helyzetüket; ο Az exportőr a vevőminősítést már szerződéskötés előtt kérheti, így pon-

tos vevőinformációk birtokában, előnyös üzleteket kötve növelheti árbe-vételét;

ο Amennyiben a vevő nem fi zet, a biztosító közreműködik kinnlevőségének beszedésében.

• A kárfi zetési türelmi idő 90 nap;

354


• Az export kedvezőbb fi nanszírozhatóságát segíti, hogy a biztosítás a magyar állam készfi zető kezességvállalásával valósul meg;

• Az exporthitel-biztosítás segítségével több mint 100 országba szállíthatnak a magyar exportáló kis- és középvállalkozások maximum 12 hónapos fi zetési határidővel.

• A biztosítási díj vevőnként, az országkategória és a fi zetési futamidő alapján kerül megállapításra a kondíciós lista alapján. A biztosítási díj havonta fi ze-tendő a biztosított havi rendszeres forgalmi jelentése alapján. A biztosítási szerződés a minimális díj megfi zetése esetén lép hatályba, melynek mértéke 200 000 Ft. Ezt a befi zetett összeget a Biztosító beszámítja a havi forgalom után fi zetendő biztosítási díjba.

MEHIB Zrt. – exporthitel-biztosítás kis- és középvállalkozásoknak módozat 2007–2008.

évi eredményei

MegnevezésNem-piacképes

2007 2008

Fedezetbevétel, millió Ft 250,4 1 818,8Bruttó díjbevétel, millió Ft 3,1 13,2Kárfi zetés 0 0,4Kármegtérülés 0 –

Forrás: MEHIB Zrt.

Az alábbi táblázat összefoglalja a MEHIB üzleti aktivitására vonatkozó adatait.

4.34. táblázat: A MEHIB Zrt. 2007–2008. évi üzleti aktivitása

Megnevezés2007 2008***

M Ft M Ft

Fedezetbevétel*

Nem-piacképes üzletág 68 375,1 109 504,6Piacképes üzletág** 176 304,0 –Összesen: 244 679,1 109 504,6

Bruttó díjbevétel

Nem-piacképes üzletág 1 357,5 2 533,9Piacképes üzletág 427,5 –Összesen: 1 785,0 2 533,9

Kárfi zetés

Nem-piacképes üzletág 0,0 0,4Piacképes üzletág 332,8 443,7Összesen: 332,8 444,1

Kármegtérülés

Nem-piacképes üzletág 2,8 6,1Piacképes üzletág 20,8 5,3Összesen: 23,6 11,4

* Fedezetbevétel=fedezetbe vett forgalom alakulása ** Az Európai Unió által piacképes kockázatúnak tekintett országok: az EU 27 tagországa, Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada, Norvégia, Svájc, Új-Zéland. *** 2008. évtől kezdődően a piacképes üzletág szerződéses állománya átruházásra került, fede-zetbevétel és díjbevétel csak a nem-piacképes üzletágban történt.Forrás: MEHIB Zrt.

355


4.2.4.2. Pólus Program (NFÜ)

A Pólus Program a kormány által elfogadott program, amely a komoly, innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém pólusvárosok) a vállalkozási kör-nyezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tűzi ki célul. (ÚMFT A kiegyensúlyozott területi fejlődés elemei c. fejezet, il-letve http://www.nfu.hu/polus_program_osszefoglalo )

A Pólus Program átfogó célja:

• Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának előmozdítása.• Magas hozzáadott értékű, innovatív tevékenységekre történő specializáció.• Erős kooperáció elsősorban a vállalatok, illetve kiegészítő jelleggel az egye-

temek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképesség fenntartása érdekében.

• A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erősítése, elősegítve a pólu-sok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzleti környe-zetének javítását.

A kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodás és klasz-teresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperáció révén elérik azt a méretet, amely az európai szintű versenyképességhez szükséges és a magas hozzá-adott értékű, exportorientált tevékenységek erősödésén keresztül jelentősen növelik az egész magyar gazdaság versenyképességét.

Várt eredmények:

• 2013-ra az országban 5–10 sikeres pólus innovációs klaszter jön létre; • Mindegyik sikeres klaszter európai szinten is mérhető piaci részesedéssel bír; • Mindegyik sikeres klaszter szervesen kapcsolódik a globális iparági érték-

láncba; • Megerősödik a kkv-szektor nemzetközi versenyképessége, beszállítói és ön-

álló fejlesztési képessége jelentősen növekszik; • Javul a foglalkoztatottság szerkezete; • A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepe erősödik.

A Pólus Program keretét az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), Magyarország Stratégiai Nemzeti Referenciakerete határozta meg, amely a 2007–2013-as uniós költ-ségvetési időszakra a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból Magyarország szá-mára rendelkezésre álló források felhasználásának stratégiai irányait fekteti le.

A Pólus Program az ÚMFT következő operatív programjait érinti: • Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) • Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) • Regionális Operatív Programok (ROP)• Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP)

356


A fejlesztési pólusokat eredetileg az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005. (XII. 25.) Országgyűlési határozat jelölte ki. A határozatban a 2013-ig szóló kö-zéptávú országos területi célok között jelenik meg egyrészt a versenyképes budapesti metropolisz-térség megteremtése, másrészt a régiókat dinamizáló fejlesztési pólusok megerősítése és a városhálózati kapcsolatrendszer fejlesztése. A források felhasználásával pólus stratégiák kerültek kidolgozásra 2006 folyamán, il-letve pólus irodák kerültek felállításra a stratégia alkotás és a későbbi implementáció koordinálására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az elkészült pólus stratégiákat 2007 folyamán értékeltette. Ennek során megállapításra került, hogy a programban a vállal-kozásfejlesztést erősíteni szükséges a klaszteresedés tudatos fejlesztésével. A Pólus Program fentiek szerint átdolgozott és a kormány által elfogadott koncepciója szerint a program két alappillérre épül:

• Vállalkozásfejlesztési pillér: A hazai KKV-k bázisára épülő export-orientált, innovatív és magas hozzáadott értékű tevékenységekre koncentráló vállalati együttműködések, klaszterek támogatása.

• Horizontális gazdaságfejlesztési pillér: A versenyképesség szempontjainak megfelelő kedvező üzleti környezet megteremtése elsősorban az általános infrastruktúra fejlesztés és humán erőforrás fejlesztés támogatásával.

4.2.4.3. „Akkreditált Innovációs Klaszter” cím elnyerése (NFÜ)

A pályázat célja innovatív, magas hozzáadott értékű tevékenységet végző és export-orientált klaszterek akkreditálása. A pályázat a Pólus Program keretében kerül kiírásra, amely a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának megfelelően az innovációs és exportpotenciállal rendelkező klaszterek, valamint a pólusvárosokban a vállalko-zói környezetet fejlesztő beruházások támogatásán keresztül a nemzetközi verseny-képesség növelését tűzi ki célul. A klaszter tagjai – önállóságukat megtartva – az üzleti szükségszerűség miatt bizonyos termékek (termékportfólió) közös (tovább) fejlesztésé-re, technologizálására, gyártására és piaci bevezetésére egyesítik erejüket, s ezáltal képesek a nemzetközi piacon fennmaradni, az üres piaci réseket betölteni. A Pólus Program akkreditációja megszerzésének egyik szükséges feltétele, hogy ezen gaz-dasági alakzat operatív menedzsmentjét egy olyan klasztermenedzser lássa el, ame-lyik gazdasági társaság (vagy közhasznú társaság) formában működik. Az Akkreditált Innovációs Klaszter cím odaítélésekor a klaszterek nem részesülnek közvetlen pénz-ügyi támogatásban.

A klaszterhez egyetem, kutatóintézet, önkormányzat, illetve bármilyen más, a klaszter céljai elérésének előmozdítására képes szervezet kapcsolódhat.

Az akkreditációs cím jogosultságot jelent a Pólus Programhoz kapcsolódó, meghatáro-zott Operatív Programok keretében kiírásra kerülő

• pályázati felhívásokon való kizárólagos indulásra;• meghatározott konstrukciók esetében a pályázati kiírásban rögzített feltételek

szerinti előnyre a projekt kiválasztási eljárás során.

357


Az akkreditációs cím viselésére vonatkozó jogosultság két év határozott időtartamra szól, amelynek leteltét követően a cím viselésére vonatkozó jogosultság automatikusan meg-szűnik. Az akkreditációs cím a két év letelte után megújítható. A tagok számának 50%-nál nagyobb mértékű változása esetén az akkreditációt ismételten le kell folytatni.

Klaszterlexikon: – A klaszter olyan egymástól kölcsönösen függő vállalatok és kapcsolódó intéz-

mények csoportja, amelyek – együttműködők és versenyzők; – földrajzilag egy vagy több régióban koncentrálódnak; – meghatározott területre/ágazatra koncentrálódnak; – közös technológiák és képességek kötik őket össze; tudományos alapúak

vagy hagyományosak.A http://www.nfu.hu/doc/1049 címen megtalálható Pólus Klaszter Kézikönyv közérthe-tően bemutatja az ÚMFT Pólus Programját, gyakorlati segítséget nyújt klaszterek meg-alakításához, szervezéséhez és működtetéséhez.

4.2.4.4. Európai Területi Együttműködés (ETE) – az Európai Unió által fi nanszírozott

határon átnyúló együttműködési program

Magyarország számos, az Európai Unió által kezdeményezett és fi nanszírozott, határon átnyúló, transznacionális vagy egyéb együttműködési programban vesz részt a 2007–2013-as időszakban. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében az EU belső határai mentén – tehát a tagországok között – valósulnak meg a kétoldalú fejlesztési programok.

Az ETE Programok az INTERREG programokat váltják fel a 2007–2013-as időszakban. Fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktú-rák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erő-sítése. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia.

Egy következő csoportot képeznek azok az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak Brüsszellel (pl.: Horvátország), ill. ame-lyek taggá válásával középtávon számolni lehet (pl.: Szerbia). A kapcsolatok szorosabb-ra fűzését ezen országok esetében az ún. Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszközből (IPA – Instrument for Pre-Accession Assistence) támogatja az Unió.

A területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek vár-hatóan tartósan az EU-n kívül maradnak (pl.: Ukrajna). Elkerülendő, hogy az új külső ha-tárok politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen, az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI – European Neighbourhood and Partnership Instrument) támogatja a külső határokon átnyúló együttműködési progra-mokat.

358


Magyarország a következő határon átnyúló programokban vesz részt:• Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program

2007–2013;• Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013; • Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–

2013; • Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013; • Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program

2007–2013; • Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködés Operatív Program

2007–2013;• Magyarország-Románia-Szlovákia-Ukrajna ENPI Határon Átnyúló

Együttműködési Program 2007–2013.

Ezeken kívül Magyarország részt vesz az alábbi, ETE célkitűzésbe tartozó transznacio-nális és interregionális programban:

• Dél-kelet Európai Transznacionális Együttműködési Program 2007–2013; • Közép-európai Transznacionális Együttműködési Program 2007–2013; • INTERREG IVC Interregionális Együttműködés Operatív Program 2007–2013; • INTERACT 2 Operatív Program 2007–2013 (interregionális program);• ESPON 2013 Operatív Program (interregionális program); • URBACT 2007–2013 Operatív Program (interregionális program).

Magyarország vonatkozásában a 19 megyéből 15 megye szerepel jogosult területként va-lamelyik határon átnyúló programban, ill. földrajzi helyzeténél fogva több programban is:

• Magyarország-Szlovákia: Győr–Moson–Sopron megye, Komárom–Esztergom megye, Budapest főváros, Pest megye, Nógrád megye, Heves megye, Borsod–Abaúj–Zemplén megye, Szabolcs–Szatmár–Bereg megye;

• Magyarország-Románia: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar me-gye, Békés megye, Csongrád megye;

• Ausztria-Magyarország: Győr–Moson–Sopron megye, Vas megye, Zala megye;• Szlovénia-Magyarország: Vas megye, Zala megye;• Magyarország-Szerbia: Csongrád megye, Bács-Kiskun megye;• Magyarország-Horvátország: Zala megye, Somogy megye, Baranya megye;• Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,

Borsod-Abaúj-Zemplén megye.

A hazai pályázók a határon átnyúló projektek előkészítésében, továbbá a partnerségek kialakításában (pl. adatbázisok fenntartásával, partnerkeresési lehetőségek szervezésé-vel) a programok Monitoring Bizottságait támogató Közös Technikai Titkárság (VÁTI Kht. regionális irodái) munkatársaitól kaphatnak segítséget (www.vati.hu). (3.6.1. fejezet)

359


4.2.4.5. Svájci-magyar Együttműködési Program (NFÜ)

Az Európai Bizottság és Svájc 2006. február 27-én kétoldalú megállapodást írt alá a svájci kormány által létrehozott Svájci Hozzájárulásról. A megállapodás értelmében Svájc a 10 újonnan csatlakozott ország részére egyszeri, vissza nem térítendő támoga-tásként 5 éven keresztül összesen 1 milliárd svájci frank hozzájárulást biztosít. Ebből Magyarország részesedése 130 738 000 svájci frank (mintegy 20 milliárd forint). A tá-mogatás felhasználásának feltételeiről az egyeztetések Svájc és Magyarország között 2007 decemberében lezárultak.

A kétoldalú megállapodás a Svájci Hozzájárulásból támogatható négy fő prioritásterü-letet rögzített az alábbiak szerint:

• Biztonság, stabilitás, reformok; • Környezetvédelem és infrastruktúra; • A magánszektor támogatása; • Humánerőforrás- és társadalomfejlesztés.

2008-ban kihirdetésre kerültek a Természeti katasztrófák megelőzése és kezelése, az Alapinfrastruktúra javítása/helyreállítása és modernizációja, valamint a Környezet fej-lesztése, illetve a Kutatás és Fejlesztés – Tudás alapú gazdaság és az Ösztöndíj Alap a hátrányos helyzetű hallgatók számára (az Ösztöndíj Alap menedzsmentjét, teljes körű irányítását ellátó Támogatásközvetítő Szervezet – TKSZ – kiválasztása) témájú pályáza-tok. http://www.nfu.hu/hirek_svajci_program

4.2.4.6. Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok

Program (NFÜ)

A 2004. május 1-jén hatályba lépett EU-EGT szerződés értelmében az EGT nem EU-tag országai (Norvégia, Liechtenstein és Izland) díjat fi zetnek a belső piaci részvételért. Ez a hozzájárulás képezi az EGT Finanszírozási Mechanizmus elnevezésű, új támoga-tási forma alapját. A támogatás teljes összege 5 éven keresztül – a tíz újonnan csat-lakozott országra (továbbá Spanyolországra, Portugáliára, Görögországra) – évi 120 millió euró, ebből Magyarország részesedése 10%, tehát évente mintegy 12 millió euró. Az EGT Finanszírozási Mechanizmus mellett, a tíz újonnan csatlakozott ország részére Norvégia kétoldalú szerződésekkel létrehozta a Norvég Finanszírozási Mechanizmust (Norvég Alap), amelynek teljes összege 5 éven keresztül évi 113 millió euró, amely-ből Magyarország részesedése 13%, azaz évi 15 millió euró. A fentiek értelmében Magyarország 5 éven keresztül évi 27 millió euró (kb. 6 milliárd forint) támogatást kap. Bár két támogatási alapról van szó, eljárásrendjükben egységesnek tekinthetőek, egy-séges szabály-rendszer vonatkozik rájuk, és egységes intézményrendszer kezeli őket.

A támogatások formájában nyújtott hozzájárulás egyik alap esetében sem lépheti túl a projektköltségek 60%-át, kivéve a központi kormányzati, regionális, illetve helyi

360


önkormányzati forrásokból egyéb módon fi nanszírozott projekteket, de a hozzájárulás ezek esetében sem lehet több, mint az összes költség 85%-a.

Támogatott prioritások: Környezetvédelem; Fenntartható fejlődés; Az európai örökség megőrzése; Humánerőforrás-fejlesztés és oktatás; Egészségügy; Gyermek és ifjúság; Regionális fejlesztés és határon átnyúló együttműködés; Bel- és igazságügyi együtt-működés; Tudomány, kutatás, közös kutatási tevékenység.http://www.nfu.hu/informaciok_az_egt_es_a_norveg_fi nanszirozasi_mechanizmusrol

4.2.4.7. Az „Ipari Park” cím elnyerése IPC-2008 kódjelű NFGM pályázata, illetve az

Ipari park, inkubátorház fejlesztése a régiókban

A gazdasági tárca 1997. óta évente pályázatot hirdet az „Ipari Park” cím elnyerésére az „Ipari Park” címről és az ipari parkok fejlesztését szolgáló rendszer működtetéséről szóló 186/2005. (IX.13.) Korm. rendeletben megfogalmazott feltételek szerint.

A tárca célja, hogy a pályázattal lehetőséget adjon az „Ipari Park” cím elnyerésére olyan szervezetek számára, amelyek vonzó befektetési környezet megteremtésével a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelik korszerű telephely kialakítá-sával és emelt szintű szolgáltatás nyújtásával.

Pályázhat az ipari parkot megvalósítani, fejleszteni és üzemeltetni szándékozó jogi sze-mélyiségű gazdasági társaság, közhasznú társaság, kistérségi társulás és helyi önkor-mányzat, amely a pályázatban meghatározott feltételeknek megfelel:

• az ipari park céljaira kialakított terület nagysága legalább 20 hektár, amely törzsterületből és fejlesztési területből állhat;

• a pályázónak rendelkeznie kell a tervezett ipari parkra vonatkozó megvalósít-hatósági tanulmánnyal;

• a pályázat beadásakor már legalább 5 vállalkozás az ipari park területén mű-ködik, és a vállalkozások által teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszám legalább 100 fő;

• és a Pályázó vállalja, hogy fejlesztő munkája eredményeként a pályázat el-nyerésétől számított 5. év végére a betelepült vállalkozások száma legalább 10, illetve a meglévő és a létesítendő munkahelyeken a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma legalább 500 fő lesz.

A sikeres IPC pályázat csupán az „Ipari Park” cím megszerzését jelenti, annak elnyeré-se nem jelent közvetlen pénzügyi támogatást.

Ipari park, inkubátorház fejlesztése a régiókban

2007 és 2013 között az ipari parkok fejlesztésének fi nanszírozását az európai uniós for-rásokból biztosítják. Például a Pólus Program (Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged,

361


Székesfehérvár és Veszprém városok) keretében meghirdetett GOP-2008- 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása c. pályázatból, illetve a regionális prog-ramokból támogatják a régiók üzleti környezetének fejlesztéseit.

2008-ban is a Nyugat-dunántúli kivételével az összes régióban ismét megnyílt a pályá-zati lehetőség ipari terület, illetve ipari park fejlesztésére. A programok keretében ipari parkok, ipari területek infrastruktúrájának fejlesztése, vállalkozások működését előse-gítő gépek, műszerek beszerzése, barnamezős területek újrahasznosítása valósulhat meg. A fejlesztések hozzájárulnak az ipari parkban működő vállalkozások versenyké-pességének javításához, ösztönzően hatnak új vállalkozások betelepülésére, amelyek új munkahelyeket generálhatnak a régióban.A hat régióban a következő pályázati kiírások jelentek meg:

• DAOP-2008–1.1.1 Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése;

• DDOP-2008/1.1.1 Az üzleti infrastruktúra (ipari parkok, inkubátorházak, barna-mezős telephelyek) fejlesztése;

• EAOP-2008/1.1.1/A A kistérségi és helyi jelentőségű ipari területek fejlesztése;• ÉMOP-2008/1.1.1–2. – Ipari területek, ipari parkok, inkubátorházak, barname-

zős területek revitalizációjának támogatása;• KDOP-2008–1.1.1 Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi

infrastruktúra kialakítása;• KMOP-2008–1.5.3/A Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és

szolgáltatás-fejlesztése (Inkubátorházak – szolgáltatásfejlesztéssel egybe-kötött – építése, bővítése, fejlesztése);

• KMOP-2008–1.5.3/D Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztése (Ipari parkok, ipari területek telephely- és szolgálta-tás-fejlesztése).

A pályázatok kapcsán 2008-ban a következő források kerültek lekötésre (adatok M Ft-ban):

Ipari park Ipari terület Inkubátorház Barnamező

Dél-Alföld 1 869 471 771 –Dél-Dunántúl 1 564 – 369 1 751Észak-Alföld 1 799 381 0 –Észak-Magyarország 807 0 130 –Közép-Dunántúl 502 454 1 449 –Közép-Magyarország 877 500 1 685 –Összesen 7 418 1 806 4 404 1 751

4.2.4.8. EU 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram

A közösségi szintű kutatás-fejlesztési együttműködés fő formáját a tagállamok által megvalósított kutatási-, technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramok je-lentik. A keretprogramok 1984. óta szolgálnak az EU kutatás-fejlesztési támogatásainak fő eszközéül. A keretprogramok célja, hogy a tagállamok közti kutatási együttműködés

362


erősítésével, az erőforrások koncentrálásával olyan kutatási célok megvalósítását se-gítsék, melyek erősítik az európai ipar tudományos és technológiai alapjait, javítják Európa nemzetközi versenyképességét és elősegítik a társadalmi-gazdasági fejlődést. A 7. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram (FP7) az EU több-éves keretprogram-sorozatának következő állomása. A 7. Keretprogram számos lehe-tőséget kínál K+F-et végző, illetve K+F-et megrendelő vállalkozások és szakmai szer-vezetek részére is. Az FP7 a 2007–2013-as időszakot öleli fel. Az eddigi programoktól eltérően a 7. Keretprogram nem négy, hanem 7 éves, mint az Európai Unió költség-vetési időszaka. A 7. Keretprogram költségvetési összege meghaladja az 53 Mrd eurót. A 2007-ben indult 7. keretprogram négy specifi kus programra tagolódva - Kooperáció (Cooperation), Ötletek (Ideas), Emberek (People), Kapacitások (Capacities) – magában foglalja az európai kutatáspolitika hat fő célkitűzést.

A Kooperáció elsősorban tematikus prioritásokat fogalmaz meg: egészségügy; élelmi-szer, mezőgazdaság és biotechnológia; információs és kommunikációs technológiák; nanotudományok, nanotechnológiák, anyagok és új gyártástechnológiák; energia; kör-nyezetvédelem (beleértve az éghajlatváltozást); közlekedés; társadalomgazdasági tu-dományok és humán tudományok; biztonságkutatás; űrkutatás. Az Ötletek, Emberek és Kapacitások program horizontális, minden tudományterületet átfogó jellegű célkitűzé-seket tartalmaz. Az Ötletek az alapkutatás támogatását tűzte ki célul a kutató csoportok európai szintű versenyén keresztül. Az Emberek program a tudás és karrierfejlesztés, valamint az ipar és a tudomány közti mobilitás erősítését szolgálja. A Kapacitások spe-cifi kus program (A KKV-k javára végzett kutatás) keretében pályázhatnak azok a vál-lalkozások is, amelyek nem rendelkeznek saját K+F tevékenységgel, vagy ilyen irányú tevékenységük kiegészítésre szorul. Számukra a kollektív kutatás jelent lehetőséget, amelyen keresztül az érdekeiket képviselő szakmai szervezetek rendelhetnek meg a kutatóhelyektől K+F szolgáltatást a KKV-k fejlesztési igényeinek megfelelően.

A 7. Keretprogram Kapacitások specifi kus programjának költségvetése:

(millió euró)Kapacitások 4097

Kutatási infrastruktúrák 1715A KKV-k javára végzett kutatás 1336A tudás régiói 126Kutatási potenciál 330Tudomány a társadalomban 280A kutatási politikák koherens fejlesztésének támogatása 70Nemzetközi együttműködési tevékenységek 180

A Keretprogrammal kapcsolatos nemzeti képviseletet az NKTH látja el. A programokkal kapcsolatban bővebb információ a http://www.nkth.gov.hu/nemzetkozi-tevekenyseg/mi-7-keretprogram/mi-7-keretprogram honlapon, valamint a nemzeti kapcsolattartó-kon keresztül (NCP) érhető el (http://www.nkth.gov.hu/tanacsadas/fp7-kapcsolattarto/nemzeti-kapcsolattarto-080519 )

363

Mellékletek

A magyar vállalkozások fejlesztését támogató, a jelentésben ismertetett szervezetek

és főbb tevékenységük összefoglalása Szervezet neve Főbb tevékenysége

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)

A kormány által 2006-ban létrehozott Ügynökség feladata az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevéte-léhez szükséges tervek, operatív programok kidolgozása, e támogatások felhasználásához szükséges intézmény-rendszer kialakítása. Az ÚMFT operatív programok végre-hajtásában közreműködő valamennyi irányító hatóság az Ügynökség önálló szervezeti egységeként működik.

Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.)

Klasszikus fejlesztési bankként a magyarországi beruhá-zások fi nanszírozásával járul hozzá a fejlesztéspolitikai célok megvalósításához. A Bank e célokat részben sa-ját tevékenysége, részben az általa irányított, tulajdonolt MFB Bankcsoporthoz tartozó társaságok révén valósítja meg. Az MFB Bankcsoport tevékenységét részben köz-vetlenül, részben közvetve a kereskedelmi bankokon ke-resztül végzi refi nanszírozási termékkonstrukciók alkal-mazásával.

Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank Zrt.)

Az MFB Bankcsoport tagja. Létesítésének célja a külgaz-dasági kapcsolatok, ezen belül kiemelten a magyar áruk és szolgáltatások exportjának ösztönzése és segítése, az export pénzügyi kockázatának megosztása.

Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (MEHIB Zrt.)

Az MFB Bankcsoport tagja. Feladata a külgazdasági kap-csolatok ösztönzése az export hagyományos piaci eszkö-zökkel nem biztosítható pénzügyi kockázatainak megosz-tásán keresztül.

Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. (MAG Zrt.)

Az MFB Bankcsoport – támogatás-közvetítői csoport-hoz tartozó – tagja. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműködő szervezete. Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP), illetve a Közép-magyarországi Operatív Program gazdaságfejlesztési és kutatás-fejlesztési pályá-zatok kezelésével foglalkozik. A gazdasági tárca pályázat-kezelő szervezeteként ellátja a hazai pályázatok kezelését.

Pólus Programiroda Kht.A MAG Zrt. 100%-os tulajdonú szervezete koordinálja a Pólus Programot, irányítja a pólusvárosok szervezeti egységeit.

Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt. (MV Zrt.)

Az MFB Bankcsoport – támogatás-közvetítői csoport-hoz tartozó – tagja. 2007-ben alakult azzal a céllal, hogy a kkv-szektor fi nanszírozási lehetőségeit bővítő pénz-ügyi programokat alakítson ki és működtessen. (Új Magyarország Mikrohitel Program, Portfóliógarancia Program, Kockázatitőke Program). A programok forrásai-nak zömét az Európai Unió Jeremie Programja biztosítja.

364

MELLÉKLETEK

Szervezet neve Főbb tevékenysége

Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Állami tulajdonú társaság költségvetési háttérrel garan-ciavállalási tevékenységet végez, ezzel csökkenve a hitel-intézetek kockázatát. Az utóbbi időben saját kockázatra, költségvetési viszontgarancia nélkül nyújt kezességválla-lást az önkormányzatok és önkormányzati vállalkozások hitelfelvételeihez.

Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány Zrt. (AVHGA)

Az Alapítvány hitelgaranciákat nyújt a vidéki kis- és köze-pes vállalkozásoknak.

Start Tőkegarancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

Az MVA és az MFB Invest Zrt. tulajdonában levő társaság tevékenysége pénzügyi szolgáltatások kezesség vállalá-sa: tőkegarancia és pályázati kezességvállalás.

KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zrt. (KA-VOSZ Zrt.)

A VOSZ és MKIK által létrehozott szervezet, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közreműködő szer-vezete. Fő tevékenysége, hogy a Széchenyi Kártya szak-mai irányítását ellátja, koordinálja annak működését, ügy-feleket közvetít a konstrukcióban részvevő bankokhoz.

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (KvfP Zrt.)

Döntően állami forrásokból gazdálkodó, üzleti alapon döntő szervezet tőkebefektetéseket hajt végre növekedé-si fázisú KKV-k fejlesztési célú kiadásainak fi nanszírozása céljából.

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.

Az MFB Bankcsoport tagja. A Bankcsoport tőkefi nanszí-rozási tevékenységet végez.

Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (CKTA)

Az MFB Bankcsoport tagja. Kezeli az MFB Zrt. tulajdo-nában álló két tőkealapot, a Corvinus Első Innovációs Kockázati Tőkealapot, valamint az MFB Fejlesztési Tőkealapot.

Mikrofi nanszírozó Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (MiFin Zrt.)

Az MVA és a kisvállalkozói érdekképviseletek (IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ és OKISZ) által létrehozott projektcég első szerződött mikrohitelközvetítő – európai uniós társ-fi nanszírozású Új Magyarország Mikrohitel - partnere a Magyar Vállalkozásfi nanszírozási Zrt.-nek.

UNIO Garancia Szövetkezet

A gazdasági tárca, a Hitelgarancia Zrt., a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ: IPOSZ, KISOSZ, ÁFEOSZ, OKISZ) által létrehozott garan-ciaszövetkezet a vissza nem térítendő támogatásokra pá-lyázó kis- és középvállalkozásoknak nyújt garanciát.

Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Az MVA részt vesz a kormányzati kis- és középvállalko-zás-fejlesztési programok – Országos Mikrohitel Alapból fi nanszírozott Mikrohitel Program – lebonyolításában, ok-tatást, képzést és információ szolgáltatást végez.

Helyi Vállalkozói Központok

Kiemelt partnerei az MVA-nak, megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok munkaszervezetei. A megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok országos hálózata 1996-ra az egész országot lefedte. Tevékenységük: tanácsadás, képzés, ingatlan (inkubátor-ház, ipari park), mikrohitelezés.

365

MELLÉKLETEK


Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és területi kereskedelmi és iparkamarák

A köztestületként működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a fővárosban, a 19 megyeszékhelyen, valamint Sopronban, Dunaújvárosban és Nagykanizsán működő összesen 23 önálló kereskedelmi és iparkamara a tagja. A törvény az MKIK-t a gazdaság általános érde-kéinek képviseletét ellátó köztestületként defi niálja. A te-rületi kamarák főbb szolgáltatásai: tanácsadás a hazai és a határon túli kereskedelmi és gazdasági jog területéről, az iparjogvédelem kérdéseiről, az államigazgatás műkö-déséről, a pályázati lehetőségekről, okmányhitelesítés, mesterképző tanfolyamok, mestervizsgák.

Magyar Agrárkamara Tagjai a fővárosi és a területi agrárkamarák, kamarai szol-gáltatásokat nyújtanak a mezőgazdasági termelők részére.

Vegyes Kamarák (Amerikai Kereskedelmi Kamara, Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara stb.)

Tagvállalataik érdekképviselete, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítése, kamarai szolgáltatások (tanács-adás, oktatás, információ-szolgáltatás).

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Kht.

A társaság az NFÜ megbízásából közreműködő szer-vezetként részt vesz az uniós Regionális Fejlesztés Operatív Programok, az Európai Területi Együttműködési Programok megvalósításában. 11 területi irodából álló or-szágos hálózatára támaszkodik.

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (RFH Zrt.)

Állami tulajdonban lévő Holding leányvállalatain keresztül pénzügyi szolgáltatásokkal – tőkebefektetés, hitelnyújtás, kezességvállalás, faktoring –, komplex fejlesztési-, pályá-zati tanácsadással hozzájárul a kistérségi, megyei és re-gionális projektek kidolgozásához.

Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (ITD Hungary Zrt.)

A gazdasági tárca háttér-intézményének feladata: be-fektetésösztönzési, üzletfejlesztési, beszállítói tevékeny-ség, illetve a tőkekihelyezés támogatása. A szervezet munkáját 15 belföldi iroda és a 43 országban működő 55 képviseletből álló külgazdasági szakdiplomata hálózat se-gíti. A szervezet keretében működik az Enterprise Europe Network hálózat magyarországi szervezete, amely ta-nácsadás, információ-szolgáltatás, belföldi programok szervezését végzi.

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH)

Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. Részt vesz a közép- és hosszú távú nemzetgazdasági straté-giák kidolgozásában, ellátja a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat (ha-zai fi nanszírozású K+F és innovációs pályázatok és prog-ramok).

Magyar Szabadalmi Hivatal

Kormányhivatal. Feladatköre: az iparjogvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások lefolytatása, az állami dokumen-tációs és információs tevékenység a szellemi tulajdon te-rületén.

366

MELLÉKLETEK


A műszaki fejlesztést és az in-novációt elősegítő szövetségek, alapítványok

Innovációban érdekelt, hídképző főbb szervezetek: Magyar Innovációs Szövetség, Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány, Ipari Parkok Egyesülete, Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége, Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület, ValDeal Innovációs Zrt. Szolgáltatásaik: tanácsadás, képzési programok, ren-dezvények, információ.

Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda (ESZA Kht.)

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium pályázatkezelő szervezete, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség közreműkö-dő szervezeteként a humán programok (HEFOP, TÁMOP) felelőse.

Vállalkozói érdekképviseletek:

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ), a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ), a Magyar Iparszövetség (OKISZ), az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége tagjai az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak. A szervezetek tanácsadással, oktatással, információ-szolgáltatással és rendezvények-kel segítik a tagjaikat. Az IPOSZ, a KISOSZ, az OKISZ és az ÁFEOSZ 1998-ban létrehozta a Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetséget.

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézményei

Az ÚMVP vidékfejlesztési forrásainak minél hatéko-nyabb felhasználása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium életre hívta a Helyi Vidékfejlesztési Irodák – HVI-k - országos hálózatát.

367

MELLÉKLETEK

A legfontosabb változtatások a pályázatokban a válság hatására 2009. évben

• A projekt megvalósítását követő kötelezően előírt vállalási feltételek eny-

hítése. Éves nettó árbevétel százalékos reálnövekménye nem csökken 5%-

ot meghaladó mértékben (hátrányos helyzetű kistérségek: 10%) mértékben, vagy a bázisév munkavállalói létszámának folyamatos megtartása is választ-ható. A változtatás visszamenőleges hatályú, de a 2007–2008-as nyertesek számára megmarad a lehetőség, hogy a korábbi vállalási feltételeket is fi gye-lembe véve a számukra legkedvezőbbet teljesítsék.

• Új konstrukció indítása a magas foglalkoztatási hatású projektek komplex

támogatására. Minimum 25 teremtett új munkahely. EKD-hoz hasonló egysze-rűsített eljárásrenddel.

• Igénylehető előleg a korábbi 25%-ról 40%-ra emelkedett (visszamenőleges hatállyal)

• Biztosíték adási feltételek enyhítése. 10 millió Ft-ról 25 millió Ft-ra emelkedett a biztosíték adási mentesség határa.

• Növekszik az igényelhető támogatás mértéke (leghátrányosabb helyzetű –LHH- térségekben 50%)

• Növekszik a támogatások ingatlanfejlesztésre fordítható aránya (20%-ról a 33 LHH-ban 50%-ra, egyébként 30%-ra)

• A 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségben a pályázói kör bővítése. (az 1 le-zárt üzleti évvel rendelkező vállalkozások is pályázhatnak (korábban min. 2 le-zárt üzleti évre volt szükség)

• Az automatikus eljárásrendű (211A-s) konstrukció esetében a kedvezménye-

zettek köre bővül a középvállalatokkal, a támogatás igényelhető összege 50 millió Ft-ra emelkedik, ugyanakkor bővül a támogatható tevékenységek köre is.

• Enyhítések a GVOP 1. és 2. prioritás nyertes pályázatainak támogatási szerző-déseiben szereplő vállalásokra vonatkozóan.

GVOP 1. prioritás:Megengedett a bázisárbevétel legfeljebb 5% mértékű csökkenése a projekt megva-lósítását követő 5 év átlagában. Az összegszerű többletárbevétel vállalás teljesülése nem feltétel.VAGYA fenntartási időszak 5 üzleti évében a kedvezményezett éves átlagos statisztikai lét-számának átlagos értéke nem csökken a bázislétszám alá.GVOP 2. prioritás:A 2. prioritásban kizárólag a projekthez kötött létszámvállalás szerepelt a GVOP-2.1.1. pályázat 2004/2005-ös kiírásaiban. A létszámvállalás az értékelő rendszerben, a pályá-zat pontozásánál került fi gyelembe vételre. Létszámvállalás módosítása abban az esetben lehetséges, amennyiben a Projekt Fenntartási és Indikátor jelentésekben elfogadott létszámadatok 5 éves átlagát fi gye-lembe véve az újraértékelés utáni pontszám eléri az eredeti pályázati útmutatóban rög-zített támogathatósági minimum pontszámot. (Minimumpontszámok: 2004-ben 40 pont; 2005-ben 60 pont.)

368

MELLÉKLETEK

• Enyhítések a GOP 2. prioritás nyertes pályázatainak támogatási szerződései-ben szereplő vállalásokra vonatkozóan.

A projekt fi zikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben az átlagos éves nettó árbevétel (egyéni vállalkozók esetében az adóalapba beszámított bevétel) százalékos reálváltozása a bázisárbevételhez képest nem csökken az alábbi értékeket meghaladó mértékben: Közép-Magyarországi régióban és a nem hátrányos helyzetű kistérségekben megvaló-suló fejlesztések esetén: 5% Hátrányos helyzetű kistérségekben és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben: 10% A település hátrányos helyzetének megítélése szempontjából a pályázat beadásakor érvényes szabályozás irányadó. Több megvalósítási helyszín esetén a kedvezőbb vál-lalási feltétel alkalmazására van lehetőség a GOP pályázatainál, amennyiben a projekt-ben megjelölt megvalósítási helyszínek egyike hátrányos vagy leghátrányosabb hely-zetű kistérségbe esik. VAGYA projekt fi zikai befejezési évét közvetlenül követő 2 üzleti évben a kedvezményezett éves átlagos statisztikai létszámának átlagos értéke nem csökkenhet a bázislétszám alá.

369

MELLÉKLETEK

A GOP és KMOP tervezett 2009. évi pályázati hirdetési ütemezése

Pályázati konstrukció meg-

nevezéseKódszám

GOP Akciótervi

keret

2009–2010

(2009.01.21.

AT szerint)

Kiírás terve-

zett pénzügyi

kerete (2009)

Millió HUF

Pályázati

kiírás

(tervezett)

megjelenése

1. prioritás Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért

Piacorientált kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása

GOP-1.1.1.KMOP-1.1.1.

14 8493 500

7 5001 750 2009. május

Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése

GOP-1.1.2.KMOP-1.1.2.

2 0001 270

2 000640 2009. május

Akkreditált innovációs klaszterek támogatása

GOP-1.2.1.KMOP-

1.1.3./A*

24 7488 130

12 5004 070 2009. május

Innovációs és technológiai parkok támogatása

GOP-1.2.2.KMOP-

1.1.3./B*

8 909 5 0002009. május

Vállalati innováció támo-gatása

GOP-1.3.1./A**

KMOP-1.1.4.

19 7987 258

10 000[1]

3 630 2009.02.20.

Akkreditált klasztertagok vállalati innovációjának támogatása

GOP-1.3.1./B**KMOP: 1.1.4.

2009. június

Vállalati kutatás-fejlesztési kapacitás erősítése

GOP-1.3.2.KMOP-1.1.5.

10 8891 570

5 000790 2009. május

Vállalkozások technológiai innovációjának ösztönzése tartós beszállítóvá válás vagy a státusz megerősíté-se érdekében

GOP-1.3.3.KMOP: 1.1.6.

3 960–

2 000–

2009.02.20.–

2. prioritás A vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése

Mikro-, kis- és középvál-lalkozások technológiai fejlesztése

GOP-2.1.1./AKMOP-1.2.1./A

32 6775 176

18 0002 588 2009.02.06.

Komplex vállalati tech-nológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára

GOP-2.1.1./BKMOP-1.2.1./B

23 7587 060

13 0003 530 2009.02.06.

Komplex vállalati technológia fejlesztés

GOP-2.1.1./CKMOP: -

15 839 9 000 2009.02.06.

[1] Ebből: GOP-2009–1.3.1./A 7 Mrd HUF, GOP-2009–1.3.1./B 3 Mrd HUF.

370

MELLÉKLETEK

Pályázati konstrukció meg-

nevezéseKódszám

GOP Akciótervi

keret

2009–2010

(2009.01.21.

AT szerint)

Kiírás terve-

zett pénzügyi

kerete (2009)

Millió HUF

Pályázati

kiírás

(tervezett)

megjelenése

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyze-tű kistérségekben mikro-, kis- és középvállalkozások számára

GOP-2.1.2./BKMOP: -

7 919 3 500 2009.02.06.

Komplex beruházások támogatása a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben

GOP-2.1.2./CKMOP: -

11 879 9 000 2009.02.06.

Magas foglalkoztatásihatású projektek komplex támogatása

GOP-2.1.3.KMOP: - 15 839 9 000 2009.02.06.

Környezetközpontútechnológia fejlesztés

GOP-2.1.4.KMOP-1.2.4.

1 9801 050

1 000530 2009. június

Vállalati folyamat-menedzsment támogatása

GOP-2.2.1.KMOP-1.2.5.

3 960570

2 500280 2009. május

E-kereskedelem, és egyéb e-szolgáltatások támogatása

GOP-2.2.3.KMOP-1.2.7.

2 970660

1 970330 2009. május

Területi kohéziót elősegítő kulcsprojektek támogatása

GOP-2.3.KMOP: - 11 879 6 000 n.a.

3. prioritás Üzleti környezet fejlesztése

Szélessávú körzethálózati fejlesztések támogatása

GOP-3.1.2.KMOP: - 16 000 16 000 2009. június

Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése

GOP-3.2.1.KMOP:-

9 8992 580

5 0001 290 2009. május

SaaS központok fejlesztése GOP-3.4.1. 1 500 1 500 2009. június

Összesen: –241 252

38 824

139 470

19 428–

* KMOP -1.1.3./A és KMOP-1.1.3./B kerete együtt ** GOP- 1.3.1./A és GOP-1.3.1./B kerete együtt Forrás: 2009–2010 évi Akciótervek; GFP-IH adatszolgáltatás

A kis- és középvállalkozások helyzete 2008

Documents

Transcript of A kis- és középvállalkozások helyzete 2008