Híd, 1939/5. szám

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-19395-szam 1/52

P o j e d i a i bmé #

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :Juhász Árpád : Üzenet ( vers ) — — — — — — — — 161Hozzászó lás (második közlemény) — — — — — — 162V á r n a i Z s e n i : Május (vers ) — — — — — — — — 167Ispánov ies I m r e : V o j v o d i n a g y á r i p a r a — — — — — 168Pa lo tás I m r e : Születésem (vers) — — — — — — — 174D e m o s t h e n e s : I n t e l e m — — — — — — — — — 175D a r v a s József: Gyermekéve imbő l — — — — — — — 177O e s k a y Lászlórul való ének (a rég i m a g y a r költészetből) — 188V e r e s Pé le r : Egy f ö ldmíves nap ló jábó l — — — — — 181L á s z l ó E n d r e : Verseny futás a pet ró leumért — — — — 187E r d é l y i József: D a l a B a k o n y al ján (vers) — — — — 18$V a s Bé la : Gazdaság i szemle — — — — — — — — 188H a j d ú V i l m o s : A m i a z es er ny ő a l a t t v a n — — — — — 191Szán tó Árpád ; V i l ágszemle — — — — — — — — 193

F I G Y E L Ő

Sánta Pé t e r : Japán k a t o n a i ere je — — — — — — 197N . : A m i t m e g ke l l t enn i — — — — — — — — — 197P a t a k y M ár i a : M árc ius 8 . Zág rebban — — — — — — 198Jí. : F r a n c i a érdekek Spanyolországban — — — — — 19&

Késő meg ismerés — — — — — — — — — 191*A f a s i zmus k u d a r c a — — — — — — — — — 199K. J . : Gyermekvéde lem háború ese tén A ng l iában — — 199

L A P S Z E M L E

I l u s t r o v a n i K u r i e r C odz i eny , Völk ischer Beobaehte r , M a r i -ane, D e u t s c h e r J u s t i t z , D a i l y E x p r e s s , D n e v n i k , M a n c i , ester

G u a r d i a n , T i m e s , D i e W e l t w o e h e

S Z E M E L V É N Y E K — — — — — 202

I N N E N - O N N A N _ _ _ _ _ _ 20*

K Ö N Y V S Z E M L EO l á h I s t v á n : M a g y a r o k ( I l l y és G y u l a ) — — — — — 201

K R Ó N I K A

V I . É V F O L Y A M • S U B O T I C A • 1 9 3 9 M Á J U S a 5 . S Z Á M

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


T e o d o r o v i c s G y u r a : K é t v i l á g

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


ÜzenetH a l l g a t o k , d e n e m h e r v a d o k ,

h i s z e n m é g b e t e g s e m v a g y o k ,

c s a k k ö r ü l ö t t e m a v i l á g

a z , a k i t k ó r o k fé r g e r á g .

É n o r d í t o z n é k h a n g o s a n ,

d e b e f o g j á k s z á m s o k a n ,

z ü m m ö g ö m h á t a h a n g o k a t ,

a k á r a r o b o g ó v o n a t .

és m i n t a z e l s z á r a d t k e n y é r

a p é k e k p o l c a i n h e n y é l ,

m e r t n i n c s e n a k i é rt e n y ú l ,

h i s z f r i s s e t e s z i k c s a k a z ú r .

A g y v á r o k é n i s c s ö n d e s e n ,

N e m b á n t a m á s o k g ő g je s e m ,

b é k á k b r e k e g n e k , a z ö k ö r

t e l t v á l y ú m e l l e t t f r t t s t f lkö l

s a k a d , k i n e k s e m m i s e f á j ,

k ö l t ő, k i c i f r a p a p a g á l y ,

l c n t o t p e n g e t , h a s ü t a h o l d .

r í m e k k e l k e v e r a l k o h o l t .

N e k e m m é g s z ó l ni s e m s z a b a d ,

c s a k á l m o d o m a s z a v a k a t ,

d e a z i d ő ne k m é h e v a n ,

m e l y b e n a s zó t e t t é f o g a n .

A j ö v ő t i t k o s m é n é i n

m o s t é r n e k h a n g a é r v e i m

s e g y s z e r k i á l t a n i f o g o k ,

e m b e r n e k m u n k á t é s j o g o t l

J u h á s z Á r p á d

H U 1§39 11 — 161

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Hozzászólás

(Második közlemény)

H a a Jugosz láv iában meg je lenő ma gya rny e lvű újságokat ,

fo lyó i ratokat és egyéb k iadványokat o l v a s s uk : ezt a szót — egység — m a j d m i n d e n c i k k b e n o t t ta lá l juk. A z idegenből jö t t fö lü-letes szemlélő örömmel ész le lhet i , h o g y az egész kisebbségi magyarság — t e k i n t e t nélkül társadalmi, p o l i t i k a i beál l í to t tságára— egységes , m e r t u g y a n a z t a k a r j a . H a p e d i g némi p o l i t i k a i i sko lázo t tságga l i s r e n d e l k e z i k , a k k o r megál lap í that ja , hogy okve t l e nül szebb n a p o k v i r r a d n a k ránk, m e r t egységben az erő és az egységes fö l lépés meg k e l l , hogy hozza a k iv án t eredmén yt .

így ez a jóakaratú i d e ge n . Az o n b a n m i , i tt é lők j o b b a n , m él y e b b e n lát juk a he lyze te t és máskép is í té l jük meg.

A b b a n t ény leg megegyezünk , h o g y az egység életszükséglet .De csak ebben. E z p e d i g édes-kevés. A do log l é n y e g e m a m á r n e maz e g y s é g v á g y á s , h a n e m a mód, a h o g y a n különböző nézetek képv ise lő i ennek létrehozását e lképzel ik , a h o g y a n a n n a k nyélbeütéséndo lgoznak . És i t t ó r iás i különbségek v a n n a k . Nem á l l módunkb a n külön-külön fe lvázo lni az egyes nézőpontokat. M a m ég o t tt a r t u n k , h o g y ezek száma e z e r n y i . D e ez n em i s fontos . A szemünk lát tára és fülünk hal latára végbemenő k ikr istályosodás fol y a m a t a végeredményben is e lv isz addig a p o n t i g , m e l y r e az edd i g i j e l e k alapján b i z tosan következtethetünk. A d d i g a p o n t i g ,a h o l két -három módszer köré c s o p o r t o s u l t a k , k i k e t az eszmék ós

áramlatok h a r c a a p o l i t i k a i cselekvés út jára v i t t .Hasznos m á r most b e m u t a t n i az összebékithetet len elképzeléseket , hogy egyrészt a t isztulási f o l y a m a t o t meggyors í tsuk , másrészt a választást megkönnyítsük: j o b b r a v a g y b a l r a ; előre v a g yh á t r a . *

I t t v a n n a k a „népközösség" , a „nemzetegósz" , a „magyar sorsközösség" , az „osztálynélkül iség" j e l s zava i . Életszemléletünk f e l k a v a r t ságát m u t a t j a , hogy sokszor ugyanazon lap hasábjain e llentétes j e l s zavak még el lentétesebb magyarázataival ta lá lkozunk.Szükségesnek t a r t j u k , hogy ebben a bábeli elnevezés z a v a r b a n —

és m e r t z a v a r a szavakban csak a f o ga l o m z a v a r e gy i k m e g n y i l vánulása — tehát f o ga l o m z a v a r b a n r e n d e t csináljunk.N e m ál l í that juk t i s z t a l e l k i i s m e r e t t e l , h o gy nálunk a népelle

nes fasiszta i r ány már te l j esen k i a l a k u l t . E g y e s csoportok ebbenaz i rányban fe j lődnek, de h o g y va lód i — e l jövendő , v a g y áhítot t— vért jükben lép jenek a tömegek elé , at tó l azoknak ellenségesh a n g u l a t a u g y a n ú g y v i s s z a t a r t j a , m i n t saját eszmeviláguk különböző e l lentmondásai . Az osztályharc tárgyi lagos létezését öntudatosan valló és az összes szabadelvű erőkkel szövetkezni akaró ba l o l d a l m e l l e t t , csírájában bár , de o t t v a n a „népi szoc ia l i s ta " i r á n yis. L e k e l l szögeznünk, h o g y a f a s i zmus főko lomposai romboló

munkájukat szerény felkészültséggel, de annál több rosszakara t t a l végz ik .A népiesek „ma gyark özöss ége" , „népközössége" , „sorsközös-

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


dsége", „osztályn élkül i társad alm a" középen v a n a f as i zmus ál l i -tó lag osztály fe let t i „népközössége" és a do lgozó osztályok harcos-szövetkezésének népközössége között . H a a szoc ia l i zmus osztályokf e l e t t i , ál ta lános „nép i " p rogrammá vá l ik , a k k o r ennek a „szocial i z m u s n a k " szempontjából a parasz t és m unkás közö tt i osztá ly -

különbség ép o ly kevéssé fontos , m i n t a munkás és a tőkés, an a g y b i r t o k o s és a nincste l en közö t ti osz tá ly - e íi en fá f . I t t a „n ép "többé ne m a dolgo zó osztályo k élő közössége, h a n e m v a l a m e n n y i

-osztály m i s z t i k u s közössége, m e l y b e n az osztálykülönbségek —legaláb b a népbolondítók, a legend a- gyártók szer in t — „megszűnnek."

Vannak , ak ik keves l i k a nép egyes osztályainak szövetkezésétközös cé lok k iv ívására ; pusz ta érdekházasságnak tart ják, a m i n e kn i n c s lángja és lobogása, n i n c s ere je és lendülete. Ennél többetszeretnének: i g a z i „nép i egységet " , te l jes eggyéo lvadast . Az osztályok szövetkezését túl észszerűnek, külsőlegesnek tart ják, m e r t

a z p o l i t i k a i és v i lág né zet i a lkudozásokkal és engedm ényekke l jár .*ök többre vágynak , o l y a n „ m o z g a l o m r a " , a m e l y lenyúl a népim élyta la jba és a te ljesség igé ny év el lép fe l . És valóban az embernemcsak kenyéren él . Helyesebben : a kenyér nemcsak l isztből ál l ,nemcsak a m a i na p el ede l e, hanem a jöv őé is , az egész é let keny ere , tehát a lkatrészei között o t t k e l l l enn i e va l am inek , a m i a zi g a z , szép, bo ldog , ember i , tehát teljes é le t tápanyaga . Az ember iségnek, a népnek o l y a n kenyér k e l l , amelyért é ln i és h a l n i t u d .

D e vá j j on nem l ehetnek-e a dolgozó osztályok szövetkezésénekis o l y a n cél ja i , melyekért érdemes é ln i és h a l n i ? A lángolást ésle lkesedést , az egys éget és egyb eforrás t a népm ozgalma k n e m azegyes osztályok között fönnál ló különbségek megszűnéséből mer í t i k , h a n e m közös érdekeikből, a közös n a g y h a r c i célokból. És átm e n e t i célok is l ehetnek nagy célok, ped i g t u d j u k , ho g y e lérveőket , még nem o l d o t t u k meg társadalmunk m i n d e n el lentmondását. A f r a n c i a f o r r a d a l o m b a n n e m vo l t - e elegendő tűz és láng,egységbe forrasztó erő a f o r r a d a l m i h a z a véde lmére , ped i g ez csak

.közös érdek v o l t , népi egységrő l , osztálykülönbségek és e l lentétekmegszűnéséről szó sem l ehete t t . Mondhatnánk , h o g y v a n „ m í t o s z t "teremtő ere je a d e m o k r a t i k u s népi összefogás gondolatának is !D e ez a „mitosz" a r r a va ló , h o g y a néptömegek valóságos érdekeiben és valódi osztályhelyzetében gyökerező h a r c lendületét és erej é t fokozza fel, el lentétben a másik „mítosszal" , m e l y n e k célja,h o g y elfeledtesse a néptömegekkel a valóságot, elkendőzze az osztályel lentéteket és a népet valódi érdekeivel el lentétes célok szolgálatába ál l í tsa. A z osztálynélkül i társadalom ígérete az osztályok megszüntetése, v a g y i s a terme lő eszközök magá ntulajdonán a k megszüntetése nélkül á hazu g mítoszok közé t a r t o z i k ,m e l y n e k célja: a dolgozók t isztánlátását m e g z a v a r n i .

M i hát a népközösség? Szerintünk: bizonyos osztályok szövetkezése, tu da to s v a g y ösztönös összefogása közös célok kivívására.A fasiszták s z e r i n t : az egy fa j tá júak m i s z t i k u s „ o sz tá l yné lkü l i "

közössége. És a népiesek szer int? A „nép" - foga lom az ő gondo lko dásukban a r r a v a l ó , h o g y kiküszöbölje az os£íáiz/-fogalmat, teháta n i s z t i k u s e l em eke t t a r t a lm az , másrészt a r r a , h o g y a reakc ió t isz -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


tára m i s z t i k u s , f a j i „nép" - foga iu iáva l szemben a paraszte lemet^tehát a társadalmi e lemet han gsúlyozza . E z a felemásság, ez a„középúton" lebegés vezet a r r a , h o g y a reakciósok hol m i n t „baloldal iakat** támadják őket , ho l p e d i g számítanak rájuk. M i a gya k o r l a t i je lentősége ennek a f o ga l o m z a v a r n a k ? Vi lágosan szó lvaaz, hogy a nép m i s z t i k u s f o g a l m a : a fe lső osztályok fegyvere a

nép e l l en . A nép reál is (osztály ) f o g a l m a : az alsó osztályok fegyv e r e a felsők e l l en . A népközösség: harci programm mindkétesetben . . . D e m íg a népközösség osz tá ly foga lmának az a követe lmény a t a r t a l m a , h o g y a népet alkotói osztályok tuda tosan fogj a n a k össze közös ellenségeik e l l en , add ig a népközösség „osztályfö lö t t i " fogalmáu ak az a t a r t a l m a , h o g y megakadályozzák a dem o k r a t i k u s népi összefogást és ezért az uralkodó osztály o l y a nszempontoka t , érzéseket i g y e k s z i k m e g t e n n i a „népközösség** a lapjának, m e l y e k a r r a va lók , h o g y a néppel el feledtessék valódi érdeke i t , a dolgozók és kizsákmányolók áll ító lagos „sorsközösségére**irányítsák a tömegek f igyelmét és érzéseit .

M a g y a r és m a g y a r között természetesen van „sorsközösség".Ez eg y ik a lap ja anna k , hogy van egységes m a g y a r kisebbség,,m e l yb e úr is , parasz t i s , k o l d u s i s , g a z d a g i s be l e ta r toz ik . E z a„sorsközösség** azonban sajátságos v a l a m i . Dózsát és Zápolyát is„sorsközösség" k a p c s o l t a össze. Dé a z a sorsközösség, m e l y DózsátMészáros Lőr incce l , a jobbágyságot a bocskoros nemességgel, azí i lsó papsággal kapcso l ta össze, mégis csak más természetű v o l t ,m i n t az, m e l y Verbőczy nemesi „nemzetét** a jobbágysághoz fűzte.H o gy h a z a i n ye l v e n beszéljünk: a nemoravecek érdeke, h o g y ez ta f a j t a „sorsközösséget '* miszt i f ikálják, elhazudják belőle, h o g y

egymássa l szemben álló osz tályok „sorsközösségéről** v a n szó ésszembeáll ítsák azzal a másik sorsközösséggel, m e l y e t egymássalvállvetve harcoló osztályok egysége teremt, A népi sorsközösség:osztályközösség, érdekek, eszmék közössége — h a r c i közösség. Azosztály f e l e t t i m i s z t i k u s „népközösség*' : fasiszta hazugság.

Természetesen létre jöhet — b i z o n yo s k o r o k b a n és célokra —h a r c i közösség a lsó és felső os ztály ok k özö tt is . A 48-as magyarf o r r a d a l o m példa érre. De éppen a 48-as szabadságharc szemlélteti legjobban, hogy a náci-egység gondola tának és a z osztály-különbázgek megszűnése gondola tának összekeverése nem a népérdeke, nem alulról, hanem felülről származó gondolat. A 48-as

jobbágyok érdeke az v o l t , h o gy a n e m z e t i egységen belül továbbrai s fönnálló külön osztályérd-ekeinek tudatában l egyenek, hogy e lne fe led jék: a függet lenség, k iv ívá sá ra csak szövetkeztek u r a i kegy részével, de a közös h a r c b a n való részvétükkel az el lentét úrés parasz t közt koránstsem „szűnt meg" .

Manapság lép ten -nyomon o l y a n o k b a ütközünk, a k i k „nép i 4 'po l i t ikáró l szava lnak s a „népközösség** programmját h i v a t a l o s a nis a demokrácia e l l en já tsszák k i . Ezér t jövőnk szempont jábó lé le tbevágóan fontos , hogy t u d j u k : a d e m o k r a t i k u s népi egységneks e m m i köze ahhoz a „népközösség"-hez, melyről különböző olda

lakró l prédikálnak.így á l lunk a j e l s z a v a k k a l és a mögöttük levő v a g y mögéjükb u j t a t o t t va lóságga l . Hangsúlyozzuk : ná lunk az i rányok csak k i -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


alakuló fé lben v a n n a k és a l egveszede lmesebben népellenes iskénytelen a demokrácia j e l s zava i t használni, h o g y magának h i t e l tszerezzen, m e r t kevés o l y an do l o g van a v i l ágon , a m i t népünklegszélesebb rétegei úgy gyűlölnének ós rettegnének, m i n t az erőszak parancsuralmát . Hozzátehet jük, nem a l a p t a l a n u l .

H o g y m e g t u d j u k különböztetni a k o n k o l y t a búzától, a mé-regkeverőket a baráttó l , a j e l szavak i gaz i ér te lméve l i s meg k e l l e t t , h o g y ismerkedjünk.

D e térjünk v issza a j e l szavak vi lágából a fö ldre. Nézzünk akérdések szemébe. Életünkben a p o l i t i k a m i n d i g n a g y szerepetj á t s z o t t A k k o r i s , a m i k o r v o l t u . n . szabad közélet , a k k o r i s ,a m i k o r pol i t ikáró l mé g négyszem közt sem i n e r t e k beszélni azemberek . A zo nban — és ez még a m u l t hibáin fölépülő „a p o l i t i k a úri huncutság" e lve — a magyarság széles rétegeit át fogó

célk itűzés és akarás nem v o l t , m e r t n e m l ehe t e t t . N e m l ehe t e t taz osztályok fönnál lása m i a t t és nem l ehe t e t t a fö lülrő l egym ástkinevező vezérek m i a t t sem . A m i életünk utolsó húsz éve a l a t ttörtént , mindenképen o daha to t t , ho g y bennünk kifej lessze az u . n .k isebbségi öntudatot . Ez n e m is l ehe t e t t másként . Csakhogy sors a i m i n d e n k i , m i n d e n réte g máskép érzi . A m a g y a r fö ldmunkásokn a k a föld hiá ny a fá j; ez fáj az e g y k o r i n a g y b i r t o k o s o k n a k i s , perszeegészen máskép. A n a g y i p a r o s n a k , bankárnak a h i t e l p o l i t i k a f á j ;a középosztálybel i ér te lmisé gi á l lások után siránkozik , stb . , st b .H á t b i zo ny nehéz, n a g y o n nehéz — e l v i l e g l ehe t e t l en i s — eg yát fogó , m i n d e n k i baját egykép istápoló p r o g r a m o t a d n i , hisz a m i

igazán közös, az majdnem csak a kultúrkérdések körébe t a r t o z i k .És je l lemző, h o g y a k k o r i s , a m i k o r e r re , m o n d h a t n i , m i n d e n l e hetőség meg v o l t , a panaszok, sérelmek fö lsoro lásának 90 % - aebben csúcsosodott k i . ( Iga z , h o g y nagyb ir tokosoktó l ép úgy nemkívánhatjuk a fö ldosztás kiszélesítésének követelését, m i n t hajótörö t tő l a mentőöv e ldobá sát )

H a a kérdés mély ére nézünk, i t t is különbségeket látunk. A zi s ten háta mögött levő t a n y a zsellér jének az iskolakérdés aziskolával , tanítóval , sőt a f o r g a l o m b a hozható tankönyvekkel mégn e m n y e r t megoldást . N e k i u t a k ke l l enek , hogy g y e r e k e az i sko lá ig ne l a t y a k o s mezőkön át gázoljon, a g y e r e k n e k ruházat k e l l ,h o g y télen ne f agyoskod jon , ingyenes , v a g y olcsó könyvek, í róeszközök ke l l enek és végül j o b b bér a családapa számára, h o g y nel e g y en kénytelen isko laköteles gyerekét munkába adn i . H a m á s ik társadalmi ré teget veszünk szemü gyre , ugy anú gy meg ta lá l juka kérdés különleges — osztály — bélyegét .

A z any any e l v s zabad használat i jogának valóraválása e lsőrangú e m b e r i szükséglet , de m ég n e m egy en lő a bo ldogulással. Xkul túrát nem l ehe t e t t so ha any ag i java któ l e lvá lasz tan i ós m asem lehet. A k i ez t teszi , csal és butít .

Van -e hát akko r po n t , ame l y kisebbségi társadalmunk m i n d e n

rétegét , v a g y többségét egyaránt érdekl i? Lehetséges-e egység akisebbségen belül? Menete lhe t -e karö l t ve m i n d e n kisebbségi m a -gyav közös célok felé?

— m —

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Van, lehet , menete lhet . H a n e m m i n d e n k i , de a túlnyomó*többség i g en .

M i k ezek a kérdések?Elsősorban az anny iszor eml í te t t d e m o k r a t i k u s népszabadsá

gok. É s i t t n e m v a g y u n k egyedül , de velünk ál l egy a r c v o n a l b a n

Jugoszlávia népeinek 90%-a .Azután a külön leges h e l y i érdekűnek nevezhető v o j v o d i n a i ikérdések. Az adó h i t e l , útép í tés i , vám- s tb . p o l i t i k a . És i t t s e mv a g y u n k egyedül .

H i s z ezek — mondhatná v a l a k i — n e m kisebbségi kérdések.Tévedés i l y e t ál l í tani*

M i é r t ?M e r t a m i különleges, népi , v a g y nemzet iség i követeléseink

i ga z i , valóságos tel jesülése, a fönnálló kere teken belül, csak ezekután jöhet . Ah o l n i n c s e n e k d e mo k r a t i k us népszabadságok, a h o l

n i n c s szólás- , gyülekezési-szabadság, ott a kisebbség kérdései semn y e r h e tn e k mego ldást . Már azér t sem, me r t n i n c s a k i a n é p n y i l vánított óhajcának megfelelően k i m o n d j a őket . De ha l enne is , a<p a r a n c s u r a l m i rendszer , a m e l y a többségi nép érdekeiből is csaka l eg fö lü lá l lókét vesz i t e k i n t e tb e , n e m a d h a t j o g o t a kisebbségnek.B izon yíték egyré szt az o laszországi és ném etországi k isebbségekköz ismert sorsa, másrészt a néhai Csehszlovák köztársaság k isebbségi po l i t ikája.

M i szövetkezni a k a r u n k . Ny í l t an , há t só gondo la tok nélkül , ,©szintén, becsületesen és megbecsülve a közős úton, közös célokfe lé haladó út i társainknak a m iénktő l e l térő me ggyőző dését , de

u g y a n e z t a k a r j u k a m a g u n k számára i s . M i h i rdet jük : s o r a k o z n im íg n em késő, m e r t üt a t i z e n k e t t e d i k óra és a mulasztás végzetessé válh at . H a egy zászló a lá is gyűlünk m i n d a n n y i a n , a k i knépünk javát a k a r j u k , a k k o r i s kevesen v a g y u n k , a k k o r i s szövet séges után k e l l néznünk a köröttünk és velünk egy sorsban é lőnépek sora iban . Célunkat : az e mb e r i j o g o k - m e g v a l ó s u l á s á t csakaz i l y en egységgel és széles szövetkezéssel érhetjük el .

N e m álmodunk l ehe te t l en t és n e m ámítunk osztálynélkül i*e g y s é g g e l . N e m a k a r j u k sem a m a g u n k , sem mások számára akultúra-e l lenes, szabadságt ipró , idegenből mintázott , v a g y éppen ,

az ősi el lenség által számunkra készített rabigát.

- im —

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Május

G s a k s ú g o m a n e v é t : m a d á r s e r e g d a l o l j a .

S ó h a j t o m a n e v é t : v i r á g i s i l l a t o z z a ,

C s a k m o n d o m a n e v é t : a s z é l v i l á g g á l e n g i

s m é r h e t e t l e n m é l y b ő l a fö l d k ó r o s a z e n g i :

M á j u s !

M á j u s : p i r o s r e m é n y s é g ,M á j u s : o r g o n a i l l a t ,

T ü z e s s u g á r a z é g e n ,M á j u s : h a j n a l c s i l l a g .

F r i s s n e d v e k p e z s d ü l é s e ,e r ő k f e l h o r k a n á s a ,

Itt* á j u s : m i á j u lt l e l k ü n ke m b e r r é t o r p a n á s a .

M á j u s : s z i v ü n k z e n é je ,M á j u s : h i t ü n k a l é t b e n .M á j u s : h i t ü n k a j ó b a n ,s z é p s é g b e n , e n y h ü l é s b e n *H i t ü n k a b a r n a r ö g b e n ,h i t ü n k a z ö l d v e t é s b e n .H i t ü n k a d ú s k a l á s z b a n ,

m i n d n y á j u n k k e n y e r é b e n .

M á j u s : n a g y g e r j e d e l m e k ,

ú j l e n d ü l e t a k a r t a .

M á j u s a g y ö t r ö t t t m b e r

a c é l o s v i a d a l j a .

M á j u s : e r ő a s z í v b e n ,M á j u s , s z á r n y a l ó é n e k ,M á j u s : s z e m e v i l á g l ó ,s z é p , p i r o s s z ö v é t n e k .M á j u s .

«C s a k s ú g o m a n e v é t é s z e n g t ö l e a z é l e tS ó h a j t o m a n e v é t é s z ú g j á k m e s s z e s é g e k .H a z e n g e m a ne vé t , a v i s s z h a n g v i s s z a d ö r j is m o z d u l ó m i l l i ó k m o r a j a e l d ü b ö r g t .M á j u s !

V á r n a i Z s e n i

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Vojvodina gyáripara

A z e m b e r i társadalom életének, a termelési r endnek és a belőle eredő p o l i t i k a i és kul turá l is é le tnek külön leges je l l e gét m i u -d o n k o r és minden ütt a táj term észeti tulajdonsága , a fö ld terü letfekvése, éghaj lata, növény- és á l latv i lága a d j a m e g . A v i l á g o tbenépesítő em berm il l iók é letmenete a legváltozatosabb u t a k o nh a l a d t és h a l a d m a i s : a z ember n e m t u d o t t mindenütt e g y f o r mán megb irkózn i a z o k k a l a nehézségekkel, a m e l y e k r e a környezőtermészetben b u k k a n t , v a g y ha ez b i zo ny o s f o k i g sikerült is , ak i a l a k u l t társadalmi r e n d szövevényes útvesztő jében a k a d t m e galkotó képességének továbbfej lődése. A m a i embernek így kettősf e l ada ta v a n : f e l k u t a t n i és napv i lágra h o z n i az ember tökéletesboldogulásának útját ál ló természeti és társadalmi erőket és azakadá lyok legegys zerűb b elhár í tási lehetőségeire fe lh ív ni azegyének és társadalmi csopor tok f i gye lmét . De ez a f e lv i lágos í tóm u n k a csak egy ik része a tényleges f e l a d a t n a k , m e r t ezen fe lüla társadalm i körülm ények és adottságok i s m e r e t e , v a l a m i n t atörténelemalakító társadalmi erők összhangbahozása is szükséges,sőt ez a l e iadat sokszo r előbbre va ló az elsőnél. A történelem folyamán az összes teremtő sze l lemi erők i l y e n i rányban fe j tet tékk i l e g nag y o bb erőfeszítésüket és az el lentmondásaiba végzetesenbe l eg aba l y o do t t m a i v i lá g t isz tán látó sze l lemei is ezen az u t o nh a l a d n a k

V o j v o d i n a időszerű társad alm i kérdéseinek ismertetésekorn e m mellőzhet jük ezeket a szempo nto ka t .

M i n t a népek és nemzetek története á l ta lában, V o j v o d i n a története is csak az i t t e n i népek táj - és társadalomalakító tevékenységéből á l l . E g y valóban új í tó társadalmi m u n k a i t t n e m i n d u l h a t m e g a d d i g , amíg v idékünknek fö ldrajz i , geo lóg iai és társad a l m i hatásának érzékeltetésére, v a l a m i n t az e m b e r i t evékenység gel e lér t v isszahatás ismertetésére n em kerül sor . E lrőre ndűfontossággal b ír tehát V o j v o d i n a va ló é letének fe l tárása, az i t t e n i fö ldet, népet, terményeket és gazdasági életet ismertető adat o k összegyűjtése és széleskörű tudatosítása,

A v o j y o d i n a i h u m u s z és ho mo k i g en t ermékeny t a l a j ; a ked vező éghaj la t és az i t t e n i munkáskezek szo rg a lma párosulva a

talajt termékenységével ország-v i lágszerte h íressé tet ték V o j v o d i n a ^mezőgazdaságát . Mégis . Dúsan termő vidékünk do lgos népein em j u t h a t t a k a művelt népek körébe m i n t egyenrangú és e gye n értékű tagok , és m a i s m i n t azok kiszo lgáló i , g y a r m a t i r a b s z o l g á i szerepelnek.

A végzetes kulturál is érdektelenség, melyrő l a m a g y a r s a j -tóban; a n n y i szó. esett már, szomorú de hű képet nyújt az i t t e n inépek tényle ges v iszo nya iró l . A z a lábbi adatokból ped i g az isk itűnik , h o g y i t t n e m csak kul turá l is szegénység van , h a n e m alegszorosabb érte lemben v e t t a n y a g i szegénység is .

E n n e k a he lyze tnek okát n e m uto lsó so rban a hata lmak*

p o l i t i k a i versengésében k e l l keresnünk. M er t a zo k kapzsiságam i n d i g tönkretet te az i t t e n i népek törekvéseit , h o g y saját kezükbe vegyék so rsu k i rány ítását . A nem zet iség i különbségeket

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


k ihasználva egymás e l l en uszították V o j v o d i n a v e g y e s nemzet i ségű népe i t . Bármi lyen u r a l o m alá t a r t o z o t t i s V o j v o d i n a m i n d m á i g n e m j u t o t t abba a h e l y z e t b e , h o gy gya r m a t i kötöttségétő lmegszabadul j on , hogy az uralkodó nemzet főkép gazdasági, dep o l i t i k a i rabságából is kiszabadulva , szabad, új életet kezd j en .O l y a n életet , m e l y b e n a saját körülményeire gondolva tervsze

rűen kiépít i a helyzetének l eg j obban megfele lő termelési és társ a d a l m i r ende t , hogy az itt lakó és dolgozó néptömegeknek a gazdasági jó lét l egmagasabb fokát nyújtsa.

1 Ezek a társadalmi körülmén yek gáto l ják V o j v o d i n a iparán ak ki fe jlődését is . A v idék termé keny ségé vel szemben rendkívül szegényes i p a r u n k még ma sem ve te t t e le a kezdetlegességbélyegét . Ped ig e r r e égető szükség lenne. Ez számtalan társadalm i kérdésre hozha tna megoldást és V o j v o d i n a fej lődését n a g y b a n

-elősegíteni.M a i gyér i p a r u n k a t drágán f i ze t tük meg . A k i k az i t t e n i

gyár ipar a lapköve i t l erakták , azoknak n e m v o l t a k messzemenő-eszmei célk itűzéseik : m i n d e n f i gye lmüket a nyersanyag -szo lgá l tató parasztnép, a fö ldmunkából k i s z o r u l t és náluk munkát ke~reső munkások l e l k e t l e n kisz ipo lyozására ford ítot ták.

V o j v o d i n a kedvező éghaj lata sokfé le i p a r i növénytermelésttesz lehetővé. Ez a körülmény és az i t t e n i munkabérek rendkívüla lacsony színvon ala idecsáb ította az idegen, leginkább osztrákés német tőkét . A fe laprózódó k isb ir tokból immár megélni nemtudó fé lpro letárok n a g y munkaerő-kínálata és az ezeknél egyf o k k a l f e l j ebb ál ló termelőknek a bankhálózat szövevényeibe valóbevonása az idegen hódítók számára fényes kilátásokkal kecseg

t e t t ek .A kibontakozó f inánc tőke a rég i M ag yar ors zág on az á l lam igépezetet is az i p a r fe lv irág oztatá sára használta és k iadós k e d vezmé nyeket b iz tos í to t t számára . Ad óengedm ényekke l , vasút iv i te ld í jaknak az i p a r i n y e r s a n y a g és kész árúra vonatkozó t a r i -

fák leszáll ításával, az ál lami szükségleteknek belfö ldön való fedezésével és más hasonló intézkedésekkel lendületet a d o t t az i p a r ikezdeményezésnek Vojvodinában is . I l y e n körülmények közö t tjö t t létre a háborűelőt t i vajda sági gyá r ipa r .

E z az i p a r természetszerűleg az i t t adódó n ye r s a n ya go k f e l dolgozására ve te t t e magát . Egymásu tán nő t tek k i a n a g y m a l

m o k , c uk o r - és sörgyárak, fej lődésnek i n d u l t a f a i p a r és a mezőgazdasági racional izálásra számító v e g y i p a r . Időnként , különösen a háborút megelőző és az azt követő években, a n a g y szabás aépítkezések idejében a tégla és cserépégető i p a r is szóhoz j u t o t t .

A z í g y k i a l a k u l t gyá r ipa r á l ta lános képe n e m a l egb i z ta tóbb. E n n e k ok a elsősorban az egész v i lá go t á t fogó és az i p a rfej lődését szüntelenül gá tló törvén ysze rűsé gekb en keresendő.M i n t a tőkés termelési rendbe bekapcso l t országrész , V o j v o d i n ai p a r a sem t u d ezektől a tö rvényszerűségektő l f e l s z a b a d u l n i . A 2i d e ge n e k Vo j v o d i n a iparát t i . csak addig fe j lesztet ték , amíg

rabból a l egmagasabb hasznot húzhatták. M i h e l y t e g y i k , v a g y

másik körülmény fo lytán ez a lehetőség e lmúlt , a termelést k ímélet lenül beszüntették, a munkásokat az uccára dobták, a tökétk ivonták , ne m törődve azza l , hogy í gy az i p a r t tönkreteszik.

m

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


A z i l y e n polit ikána k más hatásai is v o l t a k . Gyár iparunkcsak f é lgyár tm ányo kat kész íte tt . A mezőgazdaság i t erményeketaz i t t e n i i p a r n e m t u d t a kész árúcikk alakjáig k i d o l g o z n i , ez tkül fö ld i gyá rak végezték . E z egyrészt az i p a r u n k függőségét ,növelte, másrészt a használatba kerülő c i k k e k e t megdrág í t o t t a .

H a a v o j v o d i n a i gy ár ipa r egyes ága it részlete iben vizsg ál

j u k , érdekes 'megá l lap í tásra j u t h a t u n k . Mindenütt az át fogó és aközérdekek szem előtt tartó intézkedések hián ya tapas ztalha tóígy az a gyenge i p a r i s , a m i az idők fo lyamán k i a l a k u l t V o j v o -d i n a életére úgyszó lván m i n d e n hatás nélkül m a r a d t , az é lesed*v i l ágvá l ságban p e d i g m i n d közelebb sodródik a tönk széléhez.

*

V o j v o d i n a őstermelő je l legéhez legközelebb a malomipar ál l .A v o j v o d i n a i m a l o m i p a r termelése már a háború előtt felül

múlta az i t t e n i p iac fe lvevőképességét . A b b a n az időbemaz európai tőzsdéken, a tengerentúli országok m a l o m i p a r a m égnem j e l en tkeze t t és ez a körülmény m a l m a i n k n a k n e m c s a k h o g yp iaco t biztosított , h a n e m a n a g y szükségletek fo lytán az iparágfejlődését is mind jobban f okoz ta .

Az imper ium-változás után a v o j v o d i n a i m a l o m i p a r n a k újpiacok után k e l l e t t néznie belfö ldön, v a g y kül fö ldön . Habá r J u gosz lávia terméket len v idékein n a g y szükség v o l t gazdaság itermékeinkre, a kedvezőtlen száll ítási feltételek folytán m a l o m i p a r u n k képtelen v o l t a k ínálkozó helyzete t kihasználni és a p i a cot a m a g a számára b iztosítani . A jugo sz láv v a s u ta k v i t e ld í j po l i t ikája m a j d n e m lehetet lenné t e t t e a belfö ldi árúe lhelyezést.A búza v i te ld í já t p l . a f elénél a lacsonyabbra szál l í to t ták, u g y a n -akkor ped ig a l i s z t fuv ard íját az 1925 előtt inek ké t és félszeresére emelték. (A búza i l y e n kedvezményes szál l í tását az a m e r i k a iés orosz búza konkurrenciája idézte e lő . Íg y p l . D almá ciában alökéletesí tet t módszerekkel termelő távo l i országok búzáját o l y a nalacsony áron száll ították, h o g y a hosszú út fuvarával együtt isolcsóbb v o l t , m i n t a haza i , bácskai búza.) A tőkeerős kü lföldv e rs e nye Jugosz láv iában 1927-ben végzetes m a l o m i p a r i vá l ságo teredményezett . Sok melóm beszüntette a munkát, de az üzembenm a r a d t a k n a k i s csak 12%-n dolgozot t tovább felénél n a g y o b büzem k i használással* A többi 88% cs£«k 35— 40 os üzemkihasználást ér*, el. E k k o r a ká r o k m i a t t a tőkét ebből az iparágból k i v o n ták, sok he lyen ped ig a szándékosan előidézett tűzvésszel a biz tosító-társaságokra - i g y ekez t ek a veszteségeket áthár í tani . A züzemben m a r a d t k i s m a l m o k és darálók ez idő a l a t t cserébe do l goztak. De ez sem hozot t va jmi nagy hasznot , mert a vámkénti eszedst t búza árával a költségeket is csak al ig fedezhették.

Érdekes m e g f i g y e l n i , h o g y a ma l o mi p a r s o r s a me n n y i r e ösz-hzefi igg a jól- és rosszul termő évekkel . 1928-ban a rossz t e n g e r itermés m i a t t a búzaliszt fogyasztása emelkedni kezdet t . Ez egy szerre ta l j t faál l í to t ta csaknem az egész iparágat . Az aratás utánazonban már lanyhulás ál lt be és ez év végén m i n d e n a r é g i , v i g a s z ta l h a ta t l a n he l y z e tbe sül lyedt v issza . A válság és pangá*

éveit az 1936-os új fel lendülés követte, a m i k o r az ál ta lános fegyverkezési láz a m a l o m i p a r u n k i s — m i n t egy ik leg fontosabb élelmezési c i k k előál l í tó jának — ütemet a d o t t .

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


A szövö-ipar V o j v o d i n á b a n — m i n t J ug o s z l á v i á b a n á l t a l á b a *csak a háború után ve t t e kezdetét. K i f e j lődé sét a N a r o d n a B a n k akedvező t len h i te lpo l i t iká ja nehez í te t te . 1919-ben 20 szövő - ipar ivá l l a la tunk v o l t és t íz évi fej lődésre v o l t szükség, h o g y ez a számmegkétszereződ jék . 1929-ben má r 44 szövő - fonó gyárun k v a n , m el y e k g y a p j ú , se l y em, g y apo t és k e n d e r f e ldo lgo zásáva l f o g l a lko z

n a k . 1937-ben ezí az iparág e d d i g nálunk még i s m e r e t l e n mére te k e t öltöt t . M a 118 újszerűen berendeze t t és tökéletesí tet t üzemvezetéssel e l látot t vál la lat ta l rendelkezünk.

E z az i p a r f ő leg i d eg en tőkések kezén van és a kedvező vámokí o l y tán ez a tőke Vojvodinában a n n y i r a g y a r a p o d ik , h o g y i m m á r— különösen ruházat i c i k k e k tek intetében — kész árút gyárt , aze g y k o r i f é l g y á r t m á n y o k h e l y e t t . A k a l a p , készruha és szövet - iparerős lendületet v e t t és minőségben sem m a r a d e l s o k k a l a kül fö ld ig y á r m á n y o k m ö g ö t t .

Hasonló irányú fe j lődés tapasztalható a kendergyártás terénis . A jugosz láv ia i k e n d e r 35%-át V o j v o d i n a t e r m e l i . A z i t t e n i k e n derg yára k e lőbb fé lgy ár tm án yok at kész í te t tek és szá l l í to t tak kül földre, m o s t kész árúk gyártására kezdenek át térn i : zsák , há ló ,kötél spárga stb . a lakjában. A ken der gyá rtás fe j lesztése l e g f o n to sabb iparosítási kérdéseinknek e g y i k e . A v o j v o d i n a i k e n d e r h aszínben n em is , de minőségbe n o k v e t l e n fe lülm úlja a kü l fö ld i t és atermelőnek is s o k k a l több haszno t hoz , m i n t a búzaterm elés. Atermelést helyes ta la jkeze lésse l, m űt rá gy áv a l s t b . s o k k a l m a g a sabbra l ehetne emeln i . Egy t e r vszerűen veze te t t i p a r i t evékeny ség, a m e l y n e m á l lna m eg a f é l gyár tmán yokná l , h a n e m a v é g s őárú form áig do lgozná fe l a n y e r a n y a g o t , i g e n hasznothozó v o l n aV o j v o d i n a közgazdaságá ra . M ég m a is a zsákokat, há lókat , kö tel e t , spárgá t n a g y mennyiságben kül fö ldrő l k a p j u k , h o l o t t i t t i *m e g v a n n a k egy erős k e n d e r - i p a r létesítésének föltételei .

V o j v o d i n a elsőrendű cukorrépa termelő fö ld . Ebből következ ik , h o g y e g y he lycsen e lgondo l t i p a r i vezetés m e l l e t t a cukor*gyártásnak i t t n a g y lehetőségei v a n n a k . H a ehez a kérdésheznyálu nk, m ind járt szembeszökő a lakosság a lacso ny cu ko r f o gyasztása. A z e l lenkező je p e d i g úgy a c u k o r i p a r n a k , m i n t a répatermelőknek széles fej lődési t e r e t nyúj tana. Az a lább i s ta t i sz t i k a az egyes országok évi cukorfogyasztását m u t a t j a k g - b a n fejenként . :

S v é d o r s z á g A n g i i * S v á j c H o l l a n d i a N é m e t o r s z á g J u g o s z l á v i a5 4 4 6 4 2 31 2Ž 7

Egé sz Ju gos zlávia évi cukorfogya sztása 6—7 ezer v a g o nkiíriil mozog, közben csak a bácskai cu korg yára k évi termelésem e g h a l a d j a a 8 ezer v a g o n t . H a f i g y e l embe vesszük a f e n t i összehasonlítást és azt az arányt a m e l y n e k nálunk a cukorfogyasztásban érvényesüln ie ke l l ene , lát juk, h o g y az i t t e n i cukorgyáraktermelése nem is o ly magas , sőt fej lesztésre v o l n a szükség. Á cu-kor fogya szás emelése e lsőrangú egészs égüg yi köv etelm én y is ,m e r t m i n t a n n y i s z o r bizonyítot ták nálunk a g y e r m e k fej lődéseszempontjából # e lengedhete t l en cukormenny iséget sem k a p j a . A

c u k o r i p a r f e lv i rágzása magáva l rántaná a cukorrépa termelést i s .A kül fö ld i c u k o r i p a r m i n t n y e r s a n y a g f og y a sz tó i t t n e m j ö h e tszámítóéba, miu tán a répa száll ítási költs ége i felemésztenének

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


m i n d e n h a s z n o t . A h h o z , h o g y a c u k o r tényleg tömegfogyasztás

tárgya l e g y e n , a l e g n a g y o b b akadályt az állami és báni fogyasz

tási adó, v a l a m i n t a c u k o r k a r t e i l létezése j e l e n t i . Az állam a l e g szükségesebb élelmiszerek és c i k k e k r e k i v e t e t t fogyasztási adóval

i g y e k s z i k az államháztartást egyensúlyban t a r t a n i , a k a r t e l l e kped ig s ze rveze t t en tartják az árak színvonalát és nem hajlandók

profitjakból egy párát sem e n g e d n i . U g y a n a k k o r a répatermelőkk e l szemben is egységesen lépnek fel és az árakat hihetetlenül

lenyomják. Eközben f o n to s eszköznek számít az a g y a k o r l a t , hvj,ya ternielőket előlegekkel és állandó kölcsönökkel lekötelezik é*

így l a ssan a tönk szélére juttatják. S o k n a k nem csak a pénzt ós a

ićpamigot, h a n e m a szerszámot is a gyár a d j a .A cukorrépa termelés ezért úgy mennyiségben, m i n t minő

ségben állandóan csökken. A k a r t e l l b e tömörült gyárak, a m i k o ra készletek felhalmozódnak, beszüntetik a répavásárlást vagy a

parasztoknál f e l h a l m o z o t t répát p o t o m áron vásárolják össze.

I l y e n körülmények között a c u k o r répatermelés nem tu d határo

z o t t fejlődési irányt v e n n i , ami a hozamról is látható. Nálunk

hoktáronkint átlag 8 ezer k g . répát t e r m e l n e k , míg külföldön, 28

< zer k g - o t is elérnek. Ebből következik, h o g y a mezőgazdasági

fellendülés k u l c s a az i p a r b a n van. Eg y h e l y e s e n f e l f o g o t t p o l i t i kával i t t soka t l ehe tne segíteni. Elsősorban legalább csökkenteni

k e l l e n3 a 7 dinár 77 párás állami fogyasztási adót. Mindjárt utá-

i a meg k e l l e n e akadályozni a k a r t e l l e k ténykedését, a m e l y egy

részt a nyersanyagtermelőt, másrészt a fogyasztót használja k i .

Az e g y i k gyár így 20 mill ió dináros tőkebefektetés m e l l e t 19 m i l lió dinár h a s z n o t ér el évente. Ezt az állapotot m i n d e n k i , de l e g inkább az a répatermelő érzi, ak i a l i g kap többet egy métermázsa

répáért, m i n t a m e n n y i t egy kilogramm cukorért f i z e t !*

A komlótermelés számára kedvező v i s z o i ^ o k tették, h o g v a

Y o j v o r l i n a i mrgyártásnak tötrénelmi múltja van. Az e g y i k sör

gyár már c s a k n e m 100 éves. Egyébként a 3 sörgyár évente 144

vzer h l . sört t e r m e l s miután ez Jugoszlávia szükségleteit felül

múlja, a termelés egy része a k e l e t i országok felé kerül k i v i t e l r e .E z az iparág n a g y b a n függ a jól- és rosszúl-termő évektől. H a a

termés rossz, azaz ha a komló minősége gyenge, az évi mérleg

veszteséggel is zárulhat. Ezt egyébként a fokozódó válság is elő

segíti, m i v o l válság idején a széles néprétegek többek között aM T fogyasztásáról is kénytelenek l e m o n d a n i . A termelés csök

kenése m i n d e n e s e t r e n a g y . Jugoszlávia 1928-ban 728 ezer hektóli

t e r sört f ogyasztot t . 1934-ben már csak 210 ezer hektólitert Más

államokban az évi sörfogyasztás 60—70 l i t e r fejenkért, nálunk 2

l i t e r . Ezért az üzemben lévő két sörgyár üzemének csak 3 0 # - o *kihasználásával d o l g o z i k .

E z t a komlótermelós is megérzi, Míg a húszas években a kom

letermelés a legkifizetődőbb mezőgazdasági foglalkozás v o l t , ma

már c s a k n e m kizárólag a külföld részére t e r m e l n e k , ami azt j e l e n t i , h o g y a termelő i t t nem tesz szer t semminemű h a s z o n r a .

*

A paprikaőrlés a háború után fejlődött k i , m i k o r az i t t e n itermelők a szegedi paprikaipartól, m i n t állandó vásárlójuk tél

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


e lszakadtak. A Ho rg o s és Szt. K a n i z s a tá ján meglevő kedvező-addtteágok..-Makuá%átára 1919-ben t-melték az első p a p r i k a m a l m o t ,4 pár ma lomkőve l . Azó ta a p a p r i k a m a l m o k száma nyo lcra emel kede t t s. a m alom köve k száma összesen 68 pár. E z az ip ar ágkezdetheti igen jövedelmezőnek b i z o n y u l t . így az e lmúlt évt ized-l e n p L e g y h o l d p a p r i k a összes termelési kö i lsé gel k b . ö tezer d i

nárt t e t t e k k i , s miután egy ho ldon .cca 200 kos zorú p a p r i k a t e r e més egy koszorú ára 60—80 dinár körül mozgo t t , t i s z ta haszonként7—11 ozer dinár m a r a d t . Jó termés esetén ez a haszon m é g n a g y o b b is l ehete t t . Sok körülm ény já ru lt hozzá, h o g y ez az ál lapotazóta megszűnt és hogy a termelési költségek az értékesítési ártóla l i g 200 din árra l a lacsonyabbak . A s p a n y o l p a p r i k a versenye , apapr ikaterm elők e lszaporodása és n e m uto lsó so rban a gyárakszerveze t t fel lépése a termelőkkel szemben, a p a p r i k a t ermelésesélyei t nagyo i * lerontották. Hozzájárult ehhez a zúg ipar is ,a m e l y mindenféle pót lékokat k e v e r v e a papr ikába l e r o n t o t t atöröttpapr ikánk kül fö ld i jóhírn evét . A v o j v o d i n a i p a p r i k a i p a rfel lendülését csak a kül fö ld i p iac biztosítása segíthetné elő.

Átint a v o j v o d i n a i gazd asá gi életben szám ottevő tényező az.i l t e n i tégla - és cserépégető i p a r érdemel még emlí tést . Ez különösen az építkezések korszakában , a háborút m ege lőző években és * iháború után beállott építkezési lázban j u t o t t szóhoz. A rö videsen beállott válság természetesen súlyos csapásokat mért er renz.. iparágra, s m i v e l a m a g a s vasút i f u v a r m i a t t t evékenysége?sak Vo jvo di ná ra korlátozód ott , az utóbbi -években te l jesen megbénult . E g y kedvező v i t e l d i j p o l i t i k a segíthetne a do lgok m a i s i

ra lmas ál lapotán, a m e n n y i b e n lehetővé tenné, ho g y az i t t e n i t ég laés cserép a még m i n d i g lázasan építkező déli országrészokben isi i agy obb elhelyezéshez j u t n a .

*

Futó lag megeml í thet jük még a v o j v o d i n a i fa- és bőr-ipa rt,továbbá a szesz, v a l a m i n t az é le lmiszerek gyá rtás áv al fog la lkozókisebb iparvá l la la tokat , a m e l y e k m i n d erős ve r senny e l és me g l e hetős nehézségekkel küzdenek. E z e k természetesen erősen fékezikaz előrehaladást és a j e l en körülmények közöt s e m m i k e dv e ző k i látásokkal nem kecsegtetnek.

V o j v o d i n a i p a r a közvet lenül a háború után 331 vál la lat ta lrendelkezett . Ez a szám 1927-ben 582-re, 1937-ben pedig 680-raemelkedett . Már ez a fej lődés m u t a t j a , h o g y a vá lság menny i re akadályozta a v irágzásnak i n d u l t v o j v o d i n a i gyár ipar t .

A z e l m o n d o t t a k alapján l e v o n h a t j u k azt a következtetést ,bogy V o j v o d i n a gyár ipara egyá l t a lán ne m haszná lja k i azokat alehetőségeket ame ly eke t az i t t e n i f e j l e t t mezőgazdaság nyúj t . Haa v o j v o d i n a i gy ár ipa r e lhasználná a nálunk termelhető növ ényi -és ál lat i eredetű ny ersany ag o ka t , úgy az i p a r i nyersanyag fogyasz -tassal fö lv i l lanyozo tt mezőgazdaságunk könnyedén áttérhetne abclter jesebb gazdálkodásra, a k i f izetőbb növ ény ku ltúrák t e r

metesére. Ez magával rántaná a t a l a j megn emesí lésére szo lgálóí i t rágya alkalmazását illi:fcve a fö ld nagyobbfokú k ihasználhatóságát. Ez a v o j v o d i n a i kisgazdát is k iseg ítené évt izedes v álsá-

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


.gából, a fö ldnélkül m a r a d t parasztság egy része meg a gyár iparba n n y e r h e tn e elhelyezést. A z összes rétegek gazdas ági m eger ősödése fel lendítené a kereskede lmet és a f e l eme l t életsz ínvonalmegváltoztatná kulturál is és társadalmi é letünket . A v o j v o d i n a i

4jmber k i j u t n a a l idércként vá l la ira nehezedő évszázados tespe-désből.

V o j v o d i n a javarész t ma is csak f é lgyár tmányok kész í téséve lf o g l a l k o z i k , h o l o t t a készárú termelés az új gyár iparoknak egészsorát á l l íthatná be . A kül fö ldre szá l l í to tt f é lgyár tm ányo kat , a m i -Jfcor visszakapjuk, már egy csomó f uv a r - , vám- és p r o f i t t e rhe l i *-amely az összes közbeiktatott közvetítőknek nagy hasznokat hoz ,j ó m a g u n k n a k pedig csa l i az öltözködésünket, táplálkozásunkat ésm i n d e n életszükségletünket m egd rág ít ja . A kül fö ldre va ló u t a l t ság p o l i t i k a i függőséget i s hoz m agá va l .

V o j v o d i n a g y o r s és hatékony iparosítása egyszóv al e lső ren di. íársadalmi köve telmé ny és a v o j v o d i n a i é le t meg jav í tása csakettő l remélhető —.

Más kérdés h o g y , m i l y akadályok ál lnak V o j v o d i n a iparosításának út jában . Amíg V o j v o d i n a a vi lágpol i t ikát i rányító trösztöknek és k a r t e l l e k n e k c s a k g y a r ma ta lesz, erre természetesenn e m kerül sor . A z az i g ye k e ze t , ame ly az utóbbi időkben a k i snépek és nemzetek behálózását célozza, n a g y o n át látszó gazdaságip r o g r a m o t t a r t o g a t hát izsákjában: a me ghód ítot t k is népek egé s*gazdasági létét a m a g u k nagyiparának szükséglete ihez idomítaniés m i n d e n ellenállást az erőszak eszközeivel legyűrni. A népi erőkösszefogása és az ezen összefogáshoz szükséges m i n d e n erő fesz í té*megtéte le , a haza i , szívós ragaszkodás a v o j v o d i n a i élethez, azi t t e n i haladó erők felkutatása és összehangolása, közelebb hoz

bennünket a kitűzött célhoz.I s p á n o v i c s I m r e

SzületésemA n y á m , s z e g é n y , e l k í n z o t t te s t étá g y r a t e t t e , n e m b ír t a t o v á b b . . .Ő s z v o l t , k ö d ü l t e a z e s t é tB á t y á i m a k u c s l y u k o n l e s t e k

ak é s z ü l ő l e g n a g y o b b c s o d á t

A k o n y h á b a n h a l l g a t ó a s s z o n y o k

f i g y e l t é k , h o g y g ő z ö l ö g a z fiat.

A k á l y h á b a n a t ű z p a t t o g o t t

s z é l r á z t a a r o z z a n t a b l a k o t

s a k é m é n y b ő l v i s s z a c s a p o t t a f a s t

A p á m a k k o r é j s z a k á z o t t é p p ;r e g g e l j öt t m e g , — r ö g t ö n r á m a k a d t

P e r c i g r a j t a m n y u g t a t t a s z e m é t .F á r a d t v o l t . . . , k o r m o t k ö p k ö d v e s z é tá s í t o t t é s s z i d t a a z u r a k a t . . .

P a l o t á s I m r e

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Inte lem

Demosthenes (Demoszténesz) időszámításunk előtt 38&—322-ig: élt, a legnagyobb görög szónokok egyike, a vi lágtörténelem legkimagaslóbb alakja . Élete szakadatlan küzdelem,hazája, Athén és az összes görögök igazáért, szabadságáért.

K ét nagy ellensége vo l t akkor a szabadságnak. Az egy ikFülöp, Macedónia királya, a másik a görögök mély erkölcsihanyatlása. Ezek ellen dörögte ő hata lmas phil ipikáit ( f i l i -pikáit ) , azaz a Fülöp e l leni beszédeket. Első i l y en beszédében élénk színekkel ecseteli Fülöp ravasz politikáját s a gö"rögök hibáit, melyek sikerről s ikerre segítik Fülöpöt. E gy úttal biztos, vi lágos programot i s ad , hogy m i t s hogyanke l l tenniük az athénieknek, ha nem akarnak tönkre j u t n i

s Fülöp szolgái l enn i . Intőszavai eredménytelenül hangzot

tak el. Az eszes, álnok Fülöp mindjobban erősödött, egyretöbb államot kerített hatalmába. A j obb érzelmű hazaf iakatez a fo lytonos terjeszkedés mindinkább meggyőzte Demosthenes szavainak igazságáról. 341-ben egyik népgyűlésenösszetűzés támadt Fülöp emberei és az athéni követ között.Ennek eredményekép Fülöp az athéni követ visszahívásátkövetelte. Demosthenes ez ellen erélyesen t i l takozo t t . H a F ü "löp, úgymond, városokat dúl föl, az nem ok a háborúra; deha egyszer m i merjük igazunkat mondani , akkor már jogsértésről panaszkodik.

Ahatalmas

beszédnek megl e t t

az eredménye. A követetnem hívták vissza. D e a siker mégsem vo l t kielégítő. Azathéniek nem láttak kellő eréllyel a munkához. Ezért De*-mosthenes néhány héttel utóbb ismét fellép és elmondja aszabadság hattyúdalának nevezett h a r m a d i k phi lip ikát . V i lágosan k imuta t j a , hogy a béke már tén yleg n em áll fenn,hiába hazudják Fülöp barátai; megszegte már régen Fülöp.Athénnek fegyverkeznie, a szomszéd államokkal szövetkeznikel l , ha nem akar e lbukni .

Athén mégegyszer fe lemelkedik fásultságából, hogymegvívja a döntő ütközetet, Hőtei küzdelmével u g y an nem

menthette ugyan meg a szabadságot, de megmentette becsületét, megtette azz, amive l múltjának tartozott. Demosthenesméltán mondhat ta polgártársainak: „Ha a harc kimenetelételőre látjuk is, akkor sem tehettünk vo lna máskép; a kötelesség teljesítés az emberek dolga, az eredmény az istenekkezében van.* '

És ma Demosthenes szavai ismét időszerűek. Az alábbiakban ismertetjük olvasóinkkal első és második ph i l i p i -k Íjának szinte teljesen mainak hangzó néhány részletét.

— M e r t ne gondoljátok', ho g y nek i , m i n t va l am i I s t ennek mo s

d a n i he lyze te örök , vá l tozhatat lan ; hisz tán csak gyű lö l i ő t i s va l a k i , talán csak fél tő le, v a g y i r i g y k e d i k rá még azok közül i s ,a k i k most látszó lag l eg jobb barátai . S m i n d a z a gyöngeség , ami

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


másokban meg van , meg van kétség kívül az ő párth ívei ben i s ! ?Persze fé lve l appan g va l am en ny i mo s t, me r t nem érvényesülhetép a t i bárgyu ságtok, renyh cségtek m i a t t . H i s z látvá n lát játok aszomorú valóságot : arcát lanságban o d a j u t o t t már ez az ember ,ho g y választást sem enged , ki lép jetek-e a t e t t ek mezejére, v a g y t o

vábbra is csendben maradjatok, hanem sz inte kényszerhelyzetbehoz. Dö ly f ö s n y i l a t k o z a t o k a t tesz, s eszében sincs beérni e d d i g ihódításaival , h a n e m f o l y t o n újabb és u j a b b szerzeményekkel g y a r a pít ja b irodalmát . Bennünket meg, a m i g veszteg ülünk, köröskörülegészen behálóz.

— U g y a n m i n e k k e l l még történnie? I g en , i g en , va l am i kényszerhelyzetre vár tok . De hát m i egyéb ez a m o s t a n i állapot? M e r tszer i ntem szabad embe rekre legna gyob b kényszerűség hazájukszégyen le tes á l lapota . A v a g y ló tva - futva , egymás tó l akar já tokt u d a k o l n i , m i ú js ág ? H á t l ehet -e nagyobb újság, m i n t h o g y e g ybarbár rendezkedik a he l lén ügyekben? „Meghal t Fülöp?* ' „De

h o g y h a l t , csak beteg'*. D e m i t t ö rőd tök t i e zzel , hiszen h a v a l a m iba j éri is őt, l e g o t t egy másik Fülöpöt k a p t o k , h a csak ennyi gond o t ford ít tok ügyeitekre. M e r t ezt sem a m a g a ereje növe l t e i l ynag y ra , hanem so kka l inkább a m i gondat lanságunk.

— Gondol játok csak m e g ! U r a l k o d n i a k a r s ennek akadályátegyedü l csak bennetek lát ja . Csak tőletek szerze tt b i ro k a i b i z to sít ják számára a többit is. Hiszen , h a azo ka t k i ad ja kezéből , mégo t t h o n sem érezhet i magát b iztonságban. Ezért van f o l y t o n t a l pon , ezért ál l lesben, ezért kedvez egyeseknek , kikről fö lteszi ,

ho g y nyereségvágybó l belenyugosznak a j e lenbe s n a g y ostobána j ö vőv e l m i t sem törődnek . P e d i g akinek csak egy k is be lá tása ,v a n , o k u l h a t n a azokból a példákból, m i k e t m ár vo l t a l ka lmam ma i sok előtt e l m o n d a n i , de nem ár t nektek i s e lmo ndano m.

— M i t g o n d o l t o k , m i l y rossznéven vehették az o l y n t h o s i a k 1 )( o l in tosz iak ) , h a v a l a k i Fülöp e l l en beszélt, a k k o r , m i k o r a z j a v u k r a l e m o n d o t t egy városró l , egy másikat m eg az athén iek k i űzése után n e k i k a d o t t . U g y a n sejthették-e, ho g y még ba j l esz ebből, elhitték vo lna-e bárk i szavára is? Lám még is , miután röv idi d e i g élvezték a másét, hosszú időre megfosz to t ta őket a sajátjuktól is. E lvesze t t hazájuk rútul, csúfosan. Nemcsak a f e g y v e r g y ő

zött fö löttük, de el is árulták, el is adták egymást. Soha sem vezetjóra a túlnagy barátság szabad államok és zsarnokok közö t t. T i ,mondám, az ajándékozót, a k e d v e s í gérgető t lá t já tok m o s t Fülöp ben, de ha van eszetek , azon lesztek, hogy ne k e l l j e n m ég benneá leálcázott hazu g csalót is meglátnotok.

— V a n , i gaz , sokféle városvédő talá lmány; sáncok, f a l ak , árk o k és más efélék. Ám mindez csak ember i kéz műve és még sokbais kerül . D e v* m eg y közös természettő l &dot t óvszerünk az okos em bereknek , m e l y mi nd en k in ek hasznos, mi nd en k in ek üdvös, le^ fő -kép ped i g a népnek, a zsarnokokkal szemben.

— M i ez?

1) gö rö í? v á r o s

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


— A bizalpi&tlanság. E r r e ügyel jetek , ehhez r a g a s z k o d j a t o k !H a ezt megőrz i tek, nem ér veszede lem.

— M i r e törekesztek?— Szabadságra. Há t n em lát játok, h o g y Fülöpnek már a e ime

is hom l okeg y enes t e l l enkez ik azzal? M e r t m i n d e n k i rá ly , m i n d e nzsarnok ellensége a szabadságnak, m i n d t ö r vény te l en . V igyázza

t ok , h o g y míg a háborútó l i g y ekez t ek s z a b a d u l n i , v a l a mi zsarnok o t ne szerezzetek .

— A veszély közeleg, sőt, félek, máris n a g y o n közel vajn. H aaztán már l ehete t l en lesz egykedvűen néznetek Fülöp t e t t e i t , h am a j d nemcsak hal l játok, h o g y v a l a m e n n y i e l l enetek i r ányu l , ha n em saját szemetekke l győződtök meg ró la , a k k o r m a j d v a d h a r a g szál l meg benneteket .

— M e r t ha e lőbb nem hagytátok v o l n a m a g a t o k a t rászedni,mo st nem vo lnánk i l y e n b a j b a n ; hisz sem hajóhaddal, sem száraz fö ld i seregge l nem n y o m u l h a t o t t v o l n a Fülöp egészen határ a i n k i g győztesen, h a n e m v a g y i g a z úton járna s a békét m e g t a r t v a csendben m a r a d n a , v a g y l e go t t oly háborúba keverednék,milyentő l fé l tében még e lőbb békét k ívánna.

— F igye lmeztetésül ez t m i n d e l k e l l e t t m o n d a n o m , de h o g ypontosan be is tel jesedjék, ne a d j a az I s t e n ! M e r t n e m k í v á n o msenk inek a vesztét , bármennyire rászo lgált is , azon az áron, h o g yegyütt vesszünk, együtt p u s z t u l j u n k v a l a m e n n y i e n .

— Koc ám , k is kocám — köny örögtem a d isznónak , m i n t h a a z thinném, h o g y csak i j e s z t g e tn i a k a r . M e g f o g t a m a farkát és vék o n y kar ja immái e lkeseredet ten cibáltam fö l fe lé , h o g y t a l p r aáll ítsam, de hiába

Céltalan kétségbeeséssel, segítséget keresve néztem szét. ! Aközelben eg y lélek se látszott . Fö n t kéken r a g y o g az ég, körölőt-t e m gabonaér le lő bujasággal i z z o t t a nyár . Az á ldott termékenységi ! természet végtelen nyugodtsága még csak aláhúzta a benn em ka var gó iszonyú t ragéd iát . H á t l ehe t i t t még é ln i, m i k o r

m i n d e n n e k vége? . . .A disznót a d d i g n o s z o ga t t a m , míg kétségbeesett sivalkodások"

között levánszorgott farán csúszva az x i t ró l . Néhány p e r c i g ál ldogá l t am még mel l e t t e , h o g y ta lán szörnyű álom csak az egész ésjó leső fe lébredés lesz a vége. Azután lé lekszakadva, k i -k izökkenősírással sza l adn i k e z d t e m a házunk fe lé . Más imádságot nem t u d t a m , csak a M ia tyánko t . A n n a k a m o n d a t a i szakadoz tak m o s t fö la l e l k e m mélyéről és csukló sírással k e v e r e d v e tódultak a számra:

— M i a t yá n k , k i v a g y a m e n y e k b e n . . .M á r csak az iskolában jóságosnak em l eg e t e t t I s t enben bíz

t am, h o g y csodát tesz és m i r e k imegyünk, v idám rö fögésse l sza

l ad e l énk a d i s znó . . .Anyám éppen a p i t v a r t söpörget te , m i k o r tántorogva beestem

Hid 1939 12 J77 ~

Gyermekéveimből(Második közlemény)

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


az aj tón . Könnymaszatos, rémült a rco mo n a zo nna l látta, h o g y v a l a m i b a j v a n .

— M i tö rté nt? M i van^ ve l ed? — r i a d t r ám— A d isznó . . . a k o c s i . . .Csak nyögdécselni t u d t a m a szavaka t és a lábam a n n y i r a r e

meg e t t , ho g y ma jdnem összerogytam. N e k i k e l l e t t támaszkodnoma f a l n a k .A n y á m e ldo b ta a söprűt és r o h a n t k i az útra* Én után a. M i

k o r odaértünk, a disznó még c s a k m i n d i g o t t f e t r e n g e t t az árokp a r t o n . Ült a farán és e lső lábaira támaszkodva f o r g o t t m a g akörül , akár a kerg e b ika . Hosszú fe jét égre emel te és sz in te e m b e r i fá jda lomm al s ír t , köny örgö t t . M ég eg y idegennek a sz ivéti s megind í to t ták v o l n a ezek a fá jdalmas h a n g o k . És m i , a k i kva lóságga l csa ládtagnak tek intet tük? . . .

A n y á m e g y i d e i g némán ál l t m e l l e t t e és nézte megtágult szem e k k e l . A z u t á n l e h a j o l t hozzá és m e g s i m o g a t t a csúnya n a g y

f e j é t :— Fá j , k i s kocám? N a g y o n fáj?O l y a n gügyögő gyengédségge l kérdez te ez t m i n t tő lem, m i k o r

az első tapogatózó lépések után végigvágódtam a fö ldön és m e g ütö t tem m a g a m . A disznó is m egérez te a szavakból fe lé je sug árzónagy szere te t , mer t néhány p i l l a n a t r a a b b a ha g yt a a vis í tástr ö f ö g v e d u g t a tenyerébe a fejét . M i n t h a a z t m o n d t a v o l n a :

— C s a k s i m o g a s s . . . ez n a g y o n j ó . . . m á r n e m fá j a n n y i r a . . -Hozzám egy szót se szó lt anyám, p e d i g r e m e g v e v á r t a m *

sz i tkozódó szemrehányásokat . Csak a d isznóval törődött , m i n t h aén n em i s l e t t e m v o l n a a v i l ágon . E g y s z e r r e c sa k m e g f o r d u l t é *

sza l adn i ke zde t t újra haza fe lé N e m t u d t a m , hogy mihez kezd jek -M e n n i a k a r t a m én is . E z vo l t ho zam az első s z a v a :— M a r a d j !O l y a n végte len gyűlö le t te l d o b t a ez t oda , h o g y újra m e g i n

d u l t a k a könnyeim. És az v o l t a l egszörnyűbb , hogy nera is kérdez e t t tő lem s e m m i t . L e g a l á b b sz idna a v i g yá z a t la n s á g o m é r t . A z tse bántam v o l n a , h a m e g v e r , az o s t o r t i s odanyúj to t tam v o l n an e k i , csak oldódna m ár fö l ez a ret tentő feszültség . M i lesz i t t *

H i r t e l e n a r r a g o n d o l t a m , h o g y v i l á g g á meg y ek . A nyár v i lá gos színeivel lebegő h o r i z o n t úgy hívogatott és e lcsi t tulást ígértH a g y szomorúságomnak . Mégse m e r t e m m e n n i , c sa k ál l tam >

-disznó m e l l e t t és vár tam a végzete t .Anyám nemsokára jö t t v issza fe lé . Targoncát t o l t és m e l l e t t *^bicegett V e r é b J a n i bácsi.

A d isznót fö l tet ték a targoncára és to l ták hazafe lé . Fö lváltva-m e r t nehéz v o l t és nem m a r a d t n y u g o d t a n . O t t h o n bev i t ték a*^>lba. A n y á m m i n g y á r t v i z e t ado t t n e k i . Mohón és so ka t i v o t t .Belső égés emészthette szegényt .

— E l t ö rö t t ennek a ger ince — m o n d t a J a n i bácsi fe jcsóválva,h o g y körülnézeget te . — Én az t mondom, kést nek i . M í g n e m késő.

— Hiszen hasas. N é h á n y h é t m ú l v a m a l a c a lesz — mond t a

xtz anyám.— E n n e k u g y a n a l i g h a lesz m a l a c a . . .— M a l a c a l esz ! Pár hét múlva m a l a c a l e s z — ismételte a n y á m

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


A rég i m a g y a r kö l té s ze tbő l

Ocskay Lászlórul való énekK u r u c o k , k u r u c o k , h a j h s z e g é n y k u r u c o kB e m e g s ö t i t e d e t t t i f é n y e s n a p o t o k !

ó h g o n o s z s z e r e n c s e , o h k e s e r v e s ó r a i . . .T r i n c s í n i m e z ő n e k v é r r e l b o r i t ó l a .

S o k e z r e n b o r u l t a k o t t ö n n ö n v é r e k b e n , —M á s o k t á nt o r o d t a k r é g i h i v s é g e k b e n .

L a b a n c m á r O c s k a y ; s o k v i t é z h a d n a g y iÁ t k o z v a s i r a t j á k a z ő l a b a n c s á g á t .V e r j e m e g a z I s t e n á l l h a t a t l a n s á g á t l

K e m é n y B e l e z n a i , s e r i n y J á v o r k á v a l ,A m a B o r n e m i s s z a , h i r e s R á c M i s k á v a l

E s k ü s z n e k Ú jv á r b a n e g y m á s n a k k e z é re ,E r ő s e s k ü v é s s e l O c s k a y v e s z t é r e :

„ B á t o r v é r o n t á s o m — t ö r t én j ék h a l á l o m .Á l n o k á r u l ó n a k b o s s z ú j á t m e g á l l o m , —Á l n a k á r u l ó n a k b o s s z ú já t m e g á l l o m ! "

S n y á r n a k h é v s é g i b e n — ő s z s ű r ű k ö d é b e n ,K e r g e t i k Ó c s k á i t n a g y k e g y e t l e n t é l b e n .

B e l e z n a i k é t s z á z l a b a n c á t l e v á g j a —P i l á t u s h o z k ü l d i ő k e t v a c s o r á r a .

B o r n e m i s s z a v é l e g y a k r a n k e r g e t ő d z i k .R á c M i s k a é jj e l i s o t t k ö r ü l l e s k e l ő d i k . . .J á v o r k a p e d i g l e n p a r a s z t i r u h á b a n —E g y n i h á n y v i t é z z e l c s a k b e t ö r h á z á b a n .

„ H e j O c s k a y L á s z l ó ! a n a g y t o b z ó d á s t ó lK e l j f ö l i m m á r , — é r t e d e l j ö t t ü n k Ú j v á r t r o l . ^V é r ü n k á r u l ó j a , m o s t a d d m e g m a g a d a t ! "

— F ö l k e l e O c s k a y , d e f e g y v e r t r a g a d o t t . . .

K i v e r i k k e z é b ü l s Ú g y h o m l o k o n v á g j á k —V é r e l b o r í t o t t a m i n d a k é t a r c á j á t .

V i s z i k m á r , v i s z i k m á r , k ö t v e p a r i p á r aN y a r g a l t o n » n y a r g a l v a s t — v i s z i k m á r Ú j v á r b a .H o g y v i t t é k a k a p u n i s t r á z s a k i á l t o t t :„ I tt h o z z á k , i t t h o z z á k a z O c s k a y L á s z l ó t ! ' '

H a d i s z é k b í r á i o t t e g y b e g y ü l é n e k .H i t s z e g ő f e l e t t ő k s z é k q t ü l é n e k .

í r j át o k f u r é r o k , í r j a d s e r e g - d i á k —V é r v e r e s t i n t á v a l a n a g y s z e n t e n c i á t :

, V i l á g p é l d á j á r a f e j e e l ü t t e s s é k .V á r n a k b á s t y á j á r a k a r ó b a t ű z e ss é k .H a d l á s s á k m i n d e n e k : a z g o n o s z m i n t j á r a ,K i m e g s z e g v é n h i t i t , t á m a d t h a z á j á r a ! "

— m —

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


— M i k o r r é z d o b o k a t m e g & t t é k a z v á r t á n .J ü k o r o B a z s íp o t m e g f ú l t á k a z b á s t y á n .M i k o r a z p i a c o n á l l t a k m i n d f e g y v e r b e n —K i h o z z á k O c s k a y t , v a s a k k a l t e r h e l t e n .

O t t f e l z ö n d ü l é n e k v i t é z e k , h o g y l á t t á k :„ ö l d m e g a z á r u l ó t ! H o z z á l . . . " a z t k i á l t j ák .S h a fe j ét n a g y h a m a r h ó h é r e l n e m c s a p j a :T e s t é t v i t é z i d r e n d i z e k k é s z a g g a t t a !

F e l t ű z t é k a fe j ét a b á s t y a f o k á r a .A m e l y n éz N y i t r á r a — e g y n a g y á r b ó c f á r a .

N a g y f e k e t e h o l l ó k s ű r ű n g z á l l d o s á n a k —S o t t k ö r ü l k e r i n g v é n , e k k é p k á r a g á n a k .

„ K á r , k á r . k á r , k á r v a l a O c s k a y L á s z l ó n a k ,I l y e n n a g y v i t é z n e k — l e n n i á r u l ó n a k !D e n e m k á r , h a z á já t , v é r i t e l a d ó n a kS z e m e i t k i v á j n i f e k e t e h o l l ó n a k ! ' 1

— M á r O c s k a y L á s z l ó m á s o k n a k n a g y p é l d a :G o n o s z á r u l ó k n a k í g y l é s z e n h a l á l a !L e l k ü k e t v i l á g o n s z é l v é s z e k k e r g e t i k —A z u t á n p o k l o k n a k l á n g j á r a v e t t e t i k .

— E z t s z ö r z é k Ú j v á r b a n , e z e r h é t s z á z t íz be n...S z e g f n y m a g y a r o k a t s e g í t s e a z I s t e n ! !

Vasárnap m e g i n t korán f e l m e n t e m a p i a c r a , hátha mégiaa k a d n a v a l a m i . - A vá ly ogve tést va lahára e lvégez tük , m eg isettük m e l l e t t e a búzát, a m i t kerestünk. M o s t m e g m á r idesi t t h o n , n e k i is k e l l v a l a m i t a d n i . Mihá ly bá tyámék u g y a n küld-^tek nek i egy c ipót , meg egy csupor zsírt , Julcsáék egy zacskól i sz te t , meg egy kosár apró ko lompért , még La j o s i s me ge mb e r e l t e magát , pedig haragsz ik idesre , amiér t semmibe se nézi aző úri feleségét. Egy kiló c u k r o t , teát, c i t r o m o t , meg ö t pengőtküldött nek i apró-cseprőre a L a j i g y e r e k k e l . É n m e g m a j d tűz-reva ló t adok, ámbár nekem sincs, de azon n e m a k a d u n k f e l . M a j dszerez Sári, csak legyen m i t f őzn i.

Panaszos do log ez íz adakozás, m i n d azt fúj ja , hogy idesnekszívesen adnának, de attól félnek, h o g y az én gyereke im esz ikm e g . Kinéz ik a n a g y a n y j u k szájából, az meg o d a a d j a n e k i k .N e m is adnának, de muszáj, m e r t k o l d u l n i nem engedhet jük .Szégyen is v o l n a , de meg nem i s szabad. Felh ivatnának bennünket a községházára, h o g y kötelesek v a g y u n k e l t a r t a n i szüleinket. V a n n a k o l y a n o k , ak ik még í<*y se vállalják, de az i l y e n e k r*;ráhozza, az elöl járóság a vizcslepedőt. Segélyt a d n a k az öregnek,

de azt a gye r e k e k n e k k e l l m e g f i z e t n i . H a máskép ne m , rá táb láz -lát ják a házukra. Ég is hát a kapcám, h o gy c s a k a k a d n a v a l a m in m n k a , m e r t ha a Sári keresetéből k e l l idesnek a d n i , az nemcaađe

Egy földmives naplójából

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


sat kezd i , akkor a kocsisok egymásra k a c s i n t a n a k : n a m e g i n tbal lábbal k e l t fel az öreg, tán kilökték v a l a h o n n a n v a g y l e rúgtaK e l e m e n E s z t i — a fe lesége — az ágyró l . M e r t betyárnak m o n d ják még ma is a tanya i asszonyok közt. N e m h iába, egyéb do lgasincs.

M o s t t réfával jö t t . — Te, Jóska, á l lo t t n e k i mindjárt a kö

zépső ajtó m e l l e t t á l eg f i a ta labb kocs i snak , a k i pár hónaoja nősült — a Hol ló f a r a m ég csupa gané j , te m e g mán m e g i n t a já-szolláu alszol? Te is szivesebben vakargatnád most is az E r z s ihátát , m i n t a Holló farát . . . Öcsém, a jó cselédember este végzie l a do lgát az asszonnya l , éjszaka n yugo d t a n a l s z i k , h a j n a l b a nf r i ssen kél és úgy mozog, m i n t a szűcstü . . . D e te? És egy vastág tréfát eresztett m e g , j ó hangosan , hogy a többiek is hall ják.

— E j n y e , g a z d u r a m , de elcsúszott a szája — hize leg n e k iV a r g a M i s k a , a második kocsis — még p e d i g n e m igen ette m e ga zsiros pirítóst . . .

N a g y hízelgő, af féle „zsidó h a z u g j a " ez a M i s k a . A m ú g y p e d i g rongy ember , be-be fog a kocsmába i s , a lóva l i s rosszu l bán ik . N e m is lesz lelő le első kocsis soha, pedig az szeretne l e n n i .

I l y e n k o r különben a többiek is szívesen beszélnek a gazdához. Jó kedve v a n , k i k e l l használni, tódítani k e l l .

Jóska, persze nem a lud t , h a n e m a jászo lprémen p i s z m o go t t a\ akaró val , biz tosan a ganéjt takar í tot ta belő le . Különben is márs o r - p o r t v e r t a l o v a i n . I l y e n k o r i tatásig l e - l eszoktak a kocs isokülni v a g y a jászo l fára, v a g y a zabosládára, v a g y a hetes vackára , k i b o v a s a f l t a l a b b a k néha el is szunyókálnak, ha hagyjákőket a többiek. M o s t aztán, h o g y látta a jó h a n g u l a t o t , ő is visz-szaboszélt : — Könnyű a szegény e m b e r t kimacskázni a n n a k , a k ifé l f röstökig a lsz ik . . . m ög a n n a k , a k i napközbe is húz egy et -e g y e t a dűlő végén, úgy egy jó pár ó ráig . . . N ekünk m eg aztm o n d j a : szóljatok be, h a jön az intéző úr . . .

i l y e n k o r el is l ehet Ha rsán y iva l t ré fá ln i. An nál i s inkább ,m e r t n e m i gaz , hogy a dűlő végén a l u d n i szokot t . Még az öregR o t h m a n n idejében megte t t e , hogy az t m o n d t a a k o c s i s o k n a k :— M a j d meglássátok f iúk, eső lesz még ma, m a j d l e r a g a d a sz>m em — és nekinyúlt a dűlő végén szundítani egyet . De m o s t m ármég rág yúj tan i sem m er leüln i , m i n d i g t a l p o n v a n , mer t sohasem t u d h a t j a m e l y i k f a s o r mel lő l b u k k a n elő az intéző . M e g aztán azt mondják, o l y a n távcső je van , h o g y a kastély ablakábólaz egész határt belát ja vele .

*

M i r e v i r r a d n i kezdet t , megjöttek M a k a i Miskáék a fa luból .Mind jár t mentünk is a kocs is -gazda után a magtár végéhez, acsengő alá elosztásra. A kocs isok m e g e l m e n t e k f o gn i és t a k a r -i i -ányt r a k n i .

M i r e a magtárhoz értünk, megszólalt a csengő. A sok apró-oseprő t a n y a i napszámos már ot t v o l t és jöt t az intéző úr is . K ö szöntünk n e k i j ó hangosan , ő is i n t e t t a korbáccsal, azután elkezd te gyorsan az elosztást. Először nekünk i n t e t t , vetőgépesek,

i rány a magtár ! — r a k o d n i , azután a többieket d ir igálta: gyor san széj je l faültetni , t rágyát h o r d a n i , c su t k a tövet szedni , magtárba rostálni.

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Öt n a g y jányt kü ldö t t még mihozzánk is . E z e k j önnek a gé£tán és ügye inek rá , h o g y f e l n e a k a d j o n a m ag , b e n e d u g u l j o n

a eső. M i n k kormányozunk, a kocs i sok ha j tanak : ez a r e n d .Fröstök még nincs . Jövő héten lesz Szent-György n a p j a , ma j d

csak akkortól kezdődik. M o s t még a ha jna lon ke l l ene enn i , de túlkorán va n , ne m esik j ó l , me g nem is b í rná k i az em ber dél ig .Í g y csak menet közben., a szekéren, v a g y a szekér mel l e t t kapko^d u n k pár f a la t kenyere t , szalonnát.

Az ö r eg K o t h m a n n idejében ez is máskép v o l t . Fröstök idő ta k k o r se adtak csak Szent-György után, de az em ber a m i k o r kiérta dűlő végére , meggyúj to t t melegedés ürügyéve l egy pár v i l l aszalmát , v a g y egy pár kéve csutkát és f a la tozo t t me l l e t t e . Mos tha kiérünk, n e k i k e l l ál ln i egyenesen a munkának.

Fe lhány tuk gyorsan a zabot a szekerekre, aztán m e g i n d u l taz i ga . N ég y ve tőgép . három borona , három heng er . Elő l a kocs isgazda a Tóth István szekerén. A vetőgépek úgy zörögnek agörcsös dűlőúton, a me l y e n megszáradt a tél i sár, m a j d b e d u g u l taz e m b e r füle a zajtó l . Utánunk meg v a g y húsz ökör iga jö t t hatos fogat ta l szántani, a t e n g e r i alá.

A do logga l egész héten kevés ba jom vo l t . N e m mo s t próbál o m először sem a szántáson való járást, sem a kevés alvást, sema sovány lebbencset, sem a kene t l en pir í tóst . Tóth Istv án i gazsebesen h a j t o t t , u g y a n lépkednem k e l l e t t utána, h o g y t a r t a n it u d j a m a kormányt , de azért nem lehetett panasza H a r s á n y i n a k ,n e m csináltam csíkokat, m i n d i g n y o m o n járat tam a gépet . Nemi s szólott s e mmi t , inkább csak a jányokra k iabá l t , h o g y v i g y á z zanak, be ne d u g u l j o n a cső, m e r t a k k o r . . . de, h o g y m i t csi

nál velük, azt már nem i r o m i d e .H a aztán va lamely iké b e d u g u l t és nem ve t t e idejében észre,azt úgy l ekutya i s tenez te , h o g y csakúgy égett a képe. Azután megv i s s z a h a j t a t o t t és bevet te t te újra, m e r t ha az intéző úr hibát látm a j d a vetésben, mindnyájunkat k i z a v a r a határból .

Az idővel sem vo l t e le inte b a j . T isz ta , száraz idő v o l t , a napsütött , ámbár még f oga v o l t , de r e g g e l e n k i n t a pacsir ták márúgy énekeltek, m i n t májusban, m i n k m e g ú g y v a c o g t u n k , m i n tjanuárban, no de ez m i n d e n ápr i l i sban igy szoko t t l enn i . J ó r u ha k e l l hozzá, meg türelem.

D e éppen ez nem vo l t nekem. Jó r u h a . A csizmám av as és

öreg, má r a té len is sok tákolással hú ztam k i ve le . M o s t az egészn a p i jövés-menés közben m e g i z z a d t benne a lábam, átnedvesedetta csizma feje és o l y a n l e t t az az vas bőr, m i n t a vas . A nedvesség m i a t t m eg felcsúszott, össze gyűrő dött a kapca és kitörte alábam több he lyen i s . I g a z , a k a p c a sem v a l a m i j ó v o l t . Sár iszakította vasárnap v a l a m i ócska szoknyából, te le vo l t varrással ,ráncokkal és mindenféle görcsökkel, ezek rontották el a lábam:N a g y kínban v o l t a m vele , de nem segíthettem r a j t a . Kancát set u d t a m vo lna honnan venni , hacsak az i n g e m szét nem tépem,m e l e g vízben mo s n i , v a g y legalább szekérkenőccsel bekenn i semm e r t e m a sebeket. Ee s t e l l t e m i s , h o g y úgy já r tam, m i n t e g y t a

pasz ta la t l an g y e r e k , azután meg késő este sem idő, sem a l k a l o m ,sem v i lágosság nem v o l t hozzá. Utóbb már le se v e t e t t e m esténként a csizmát, g o n d o l t a m, kib írom szombat est ig .

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


iclesnek lesz panaszos, hanem nekem i s . M i n d i g azt hány ja , hogyraz ő szüle i t nem k o s z t o l tuk e g y n a p i g se. A z o k m e g h a l t a k i d * *jében a m a g u k k e n ye ré n . H á t k i tbhet ró la , nem d ug h a t j uk i d e s ta fö ldbe?

Szerencsém l e t t a k o r a i fe lmenéssel . Mészáros L a c i v a l ta lá l -k o z ta m a p i a c r a menőben. Ő M a u t h n e r h e z jár á l landóan n a p számra, most m ár második hónapja. Ve tög ép m e l l e t t v a n , d emost a hétre i t t h o n k e l l n e ki m a r a d n i , m e r t k a p o t t a temetőbeaszáz öl k r u m p l i fö ldet , azt is fe l k e l l ásnia, meg még a kert jétis, ú g y h o g y a hé ten ne m me gyén k i . A sógorát igér te m a g a h e *i y e t t , de az se mehet , mer t vá lyogve t és t vá l l a l t , ha a k a r o k —m o n d j a — kímehetek. A múlt hétrő l egy-hússzal f izettek* hog f )mo s t me n n y i l esz , nem t u d j a , de ezt biz tosan megad ják .

*M i r e kiértünk, setét este l e t t , de a beszélgetéssel jó l e l t e l t az

idő, észre se vettük, ped ig sokszor m e g k e l l e t t ford ítani a vál lun-

k o n a tar isznyát .E g y e n e s e n a lóistál lóba m entünk. O t t lesz a szállás^ o t t v o l ta Mészáros L a c i h e l y e is a szénatartóban. A z ő h e l y e lesz azinyém a héten, ez a r end . V a n i t t u g y a n munkásház, egy ürescscléd lakás, a Hosszú haj a l a t t , de az t m o n d j a Gábor bácsi, a n n y ifedine a bo lh a, h o g y n e m l ehet k i t a r t a n i . Ösz felé m i n d i g te le v a nmunkásokkal , mindenféle i d eg en répaásókkal , azok le lehordjáksza lmával , s a b b a n , m i k o r jó l összetörődik apróra, m i n t a m a l a cok a la t t , anny ira e lszaporod ik a bo lha , h o g y a mi k o r e l me n n e kés üresen m a r a d a lakás, ha mezit láb belép az em ber , ú g y e l l e p i k a lábát , m i n t h a h a n g y a b o l y b a lépett v o l n a .

M a j d aztán késő tavasszal , ami ko r m eg in t megjön a c uk o r répa munkára a sok asszony, jány és g y e r e k , a k k o r k i takar í t ják ,kimesze l ik , a m i bo lha megmarad , a z t m e g f e l szed ik . A sok e m b e rközt kevesebb j u t e g y r e . M e g aztán h a egyszer jó l laknak a bo l hák, ma j d j o b b a n k i l ehet velük jönni . Csak akkor vickándoznaknagyon , ha esőt v a g y h i deg e t éreznek.

I l y enkor kora tavassza l az a néhány napszámos felé se m e g ya munkásháznak, hanem e lhúzód ik k i h o v a tud . Lóistál lóba, ökör-ólba, sörésekhez, borjúhodályba, csak éppen a tehenészekhez nemszabad m e n n i , n e h o g y éjszaka m egfe j jék a tehenekét . O da m ég a .cselédeknek se szabad bemenn i a fe jősökön k ivűl

Így f e lv i lágos í to t t e nge m Kovács Gábor m i n d e n tudniva ló ró l , n e h o g y tájékozatlanságból hibát kövessek el és p iszko t kapj a k , v a g y kinevessenek a t a n y a i a k , m i n t v a l a mi b a mb a napszámost.

*

Bementünt a ló istál lóba, köszöntünk a kocs i soknak , l e rak tuka colkát a szénatartó szélére, m egt örö lget tük a h o m l o k u n k a t ,me r t me g i z z a d tun k a t a r i s z n y a a l a t t , azután m e g leültünk ésf a l a t o z n i kezdtünk.

A kocsisok m ég i t a t t a k , azután telerakták a rácsot szénával

és bementek a ludn i . N e m m a r a d t k i n n csak a hetes, a k i n e k k i n nk e l l hálni, a l o v a k r a v i g y á z n i .M i n k i s f e l akasz to t tuk a tar isznyá t az ágasra, jó magasra ,

- m -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


h o gy a csikók e l ne ér jék , meg h o g y a patkányok hozzá ne fórj e n e k , m e r t az aztán a n n y i v a n i t t , m i n t a nyüh. Ü gy sza ladgá la p laccon , m e g a zabosláda körül, m i n t a c s i r k e . í g y v a n ez m i n -den tanyán .

Leheveredtünk m i is a szénatar tóba . E g y d a r a b i g i n g e r e l t e da patkányok, keresztül -kasul szaladgáltak r a j t a m , de aztán én i »e s a k e l a l ud t a m . N e m m o s t próbálom először a patkányokkal v a l 6e jmboráskodást. Ko vá cs m eg ahogy l e t e t t e a fe jét , egy n a g y o th o r k a n t o t t és már a l u d t is . Jó természetű ember , i gaz i szegény-embernek v a ló , k i t u d j a használni az időt.

De csak két óráig a l u d h a t t u n k . A k k o r dudált a tanyában abéresgazda, ki jöttek a kocs isok , enni adtak a l o v a k n a k és nekünk

k i k e l l e t t bújni a szénatartóból . N e m v o l t s e m m i d o l g u n k , d eebbe za jba m á r n e m l ehe t a l u d n i . Meg az tán a kocs isok i s o l y a nhangosan kiabálnak i l y e n k o r hajnalonként. Ganéznak, v a k a r n a k ,a l o v a k rágnak és csörtetnek, ők m eg átk iabálnak egym áshoz,hogy k i m i t á lm o d ot t, k i k i n e k a fe leségével v o l t á lmában . í g yhajt ják a szemükből az álmot. Minél h a n go s a b b a n és tréfásabbanbeszél az ember , annál j o b b a n m u t a t j a , h o g y ő nem á lmos, k i a l u d ta magát , p e d i g hát ' csak úgy v a n ve l e , m i n t gye r e k a setét te l :fütyül , h o g y azt h igy jék ő nem fé l , m e r t h o g y c s a k u g y a n fél .

M i n k n e m veszünk részt ebben. Én még i degen i s v a g y o k ,Kovács meg úgy lá tsz ik már tú l V É S J Q az i l y e n t réfákon. Leülünka szénatartó szélére és p ipá zga tva v ár ju k a r e gge l t , a m i j ó mesz-sze van , m e r t m é g n e m i s p i r k a d . N a , un a l m a s d o l o g v o l n a i t thárom-négy órán át tét lenül ülni, i g e n eszébe j u t n a az embernekmég az any jakínja is , h a c s a k u g y a n a kocs isok nem t ré fá lkoznának. Azután meg az e lső kocs i s l ova i i t t v a n n a k a cerkó m e l l e t t ,van köztük egy n a g y cábár nyerges , az bele -be le d u r r a n t a h a l l -futásba. Tóth István az első kocsis ezért aztán tréfásan m o c s k o l j a . — Nahát te G y u r k a , te vén büdös — m o n d j a n e k i , — hátnem szégyelled m a g a d ezek előtt az emberek előt t . Még az öregKovács az hagy ján , az t t u d j a m i l ye n p i s z k o s vagy , de Dankó bát yám még nem i s m e r . . . Ü gy ágyúzo l , j n i n t eg y n e gyv e n k e t tes . . . Nahát G y u r k a , G y u r k a ! . . .

Na gyo n s z e r e t i ez az István a l o v a i t , ha a saját ja v o l n a , seszerethetné j o b b a n . M i n d i g is tömi őket s ha csak t u d v a l a m i tszei 'ezni , odaadja nekik. Még a szénának, lucernának is a javátválogatja, a penészest és az avas t visszalöki , nehogy kehe i j enektőle. M o r o g n a k is érte a többi kocs isok , dehát ő az első kocs is ,tehet i .

*

Közben m íg e lmesé lget i Ko vá cs az e lső kocs is dolgát , bejönHarsány i a kccs isgazda . Derék, erős ember m ég m i n d i g , p e d i gfe lül jár az ötvenen. Na, de v i lágéletében ő se n a gyo n s z a gga t t aaz istrángot , mióta katonáéktó l hazajöt t m i n d i g k o c s i s ga z d a i t tMauthnernáL A bajusza már őszül, de még m i n d i g kiköt i , m i n tlniszárőrmester korában. A h a n g j a i s o l y a n m é g m a i s , m i n t e g yzupásé H a k i n y i t j a a torkát, tán még a füstös pókhálók i s r e

zegnek oda fenn a padlásgerendák a l a t t .M o s t j ön a zabo lásra . A z t ő mé r i k i m i n d i g . I l y e n k o r v a g yt ré fáva l v a g y káromkodással k e z d i a j ó r egge l t . H a káromkodás-

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


É n k i i s b i r t a i n v o l n a , de a fé l cs izmám nem b i r t a k i . C sü~törtökön délelőtt elkezdett cseperegni , de csak úg y , h o g y azér tv e t n i l ehe te t t . Ha rsá ny i i s szor íto t ta a munkát , m e r t az in t éz *a z t m o n d t a n e k i , h o l n a p már másik táblán a k a r j a látni a gépeket .I t t v a n S z e n t g y ö r g y n a p j a és még k i n n a sok t e n g e r i a fö ldből .

N e m i s f o g t u n k k i a gépbő l , p e d i g m á r r a g a d t a föld erősen. Am a g m e g e l f o l y t , m e r t a l u l a föld száraz és poros vo l t , ezt a k i c s iesőt fel sem ve t t e .

D e annál inkább f e l ve t t e az én csizmám. O l y a n m a g a s t a l p am e g s a r k a rakódott a n ye r s fö ldből, hogy csak ú g y b i l l e g t e m r a j ta . Óvatosan bántam én vele , a m i k o r l e t akar í t o t t am. Akár a f e l -bérchez r u g d o s t a m , akár a p ikával döfködtem le a sarkáró l a sar a t , m i n d i g úgy bántam ve le , m i n t a hímes to jással . M ég is egy -szercsak menet közben azon veszem észre, h o g y két d a r a b b a nmozog a csizmám és h o g y a s a r k a m a i a t t már apró göröngyökis járnak . Leszakadt b i zony az e g y i k n e k a s a r k a .

Felkötöttem aztán a dűlő végén m a d z a gga l , de azt h a m a r e l rágta . A k k o r dróttal kötöttem fe l , de az m e g a csizmát rágta e l ,m e r t az av as bőr m o s t h o gy elázott , könnyen m e g a d t a m a g á t .H a me gszor í tot tam , a lábamat is k ínozta, h a m eg könnyedén kötöztem össze, m i n d i g lenyüzsbölte a fö ld.

Szerencsére dél l e t t , az eső is j o b b a n m e ge r ed t , a b b a h a g y t u ka vetést . D él í i tán a m agtá rba mentünk, t e n g e r i t száll ítottunkdarálni a m a l o m b a .

M á s n a p m e g szombaton legtöbbször mezít láb m e n t e m a gép^me l l e t t . A p u h a tengeriszántásba csak me gjárt , de a görcsös n a g y o n macerálta a t a l p a m , hi s ze n már az én lábam bőrét cl gyen

gítet te a m u l t h e t i vá lyo gv eté s, m e g a sok izzadás a hé^ e le jén.M á r m i n d e gy , s z o m b a t i g kihúzom, m a j d o t t h o n megc sinálom mé $v a l a h o g y a csizmát, h o g y vasárnapra legalább fe l t u d j a k m e n n ibenne a p i a c r a . Használatra meg csinálok ócska csizmaszárbólt.gy szandált , majd csak melegsz ik már az idő .

E h h e z m ég csak az k e l l e t t , h o gy Bátor i Jóska Juci jának v o l tegy gya lázatos e l k a p a t o t t csikója, a m e l y i k m i n d e n t megrágot t ésszétcibált , a m i h e z hozzá fért . A tar iszn yát az ólban jó m a g a s r aa k a s z t o t tuk elő le , de egys zer k i n n dűlőn a n a g y u j j a s o m a lőcsfűre löktem. M i r e visszaérkeztünk a géppel, lerágta az e g y i kuj já t , meg kiszedte a bélésből a sok csepüt. A n n y i kóc v o l t a sze

kér körül , m i n t egy kö té lverő műhelyben . Ezek a szabók a n n y ii l y e n kócot r a k n a k a szegény ember ujjasába, h o gy h a m á r n e mis melagít , de legalább i z za j t , mer t nehéz c i p e l n i . M o s t a h o n n a nkiszedte a csikó a bélést, úgy összesett, m i n t egy mosogatórongy .

M e g i s os toroz tam érte a csikót, de hát e v v e l az u j j a s u j j anem ragadt v i ssza .

—- N a S ár i — gondo l tam magamban , s zombat es te , m ikor k i k a p t a m a hét pengő húsz f i l lért ( m e g i n t ^ g y h ús s z a l f i z e t t ek , t a lán már nem is lesz több kaszálásig ) — ebből aztán r a k h a t s z t a r isznyát a jövő hétre, meg aztán m e g fo l t o z h a t o d a n a g y u j j a s t , éirm e g m e g t a l p a l h a t o m

a csizm át . . tánj o b b l e t t v o l n a ,

h ao t t h o n

tanyázok n? a b l a k a l a t t . . .

V é r e i P é t e r

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Versenyfutás a petróleumértA nemzetközi he lyze t egyre é lesebbé vál ik . A n a g y h a t a l m a k

között fönnál ló e l lentétek fenyegető k irobbanása veszélybe sodorh a t j a az egész em beriség et. N e m szándékozunk jóslásokba bocsát

k o z n i az összeütközés kimenetelét i l letőleg, csak egyet len kérdésta k a r u n k m e g v i l á g í t a n i , a m e l y döntő módon befo lyáso l ja a fegyveres összecsapás folyamát és a n n a k végeredményé t .

E g y osztrák tábornok m o n d t a k b . négyszáz év ve l eze lőt t, h o g ya háborúhoz három do log szükséges: pénz, pénz és pénz. Ez az áll ítás m a is te l jes mértékben érvényes, de hozzá k e l l fűznünk, h o g ya petró leum u g y a n o l y a n fontossá l e t t , m i n t a pénz.

A z i m p e r i a l i s t a n a g y h a t a l m a k közül a petró leum hiányát l eg j o b b a n Németország érz i . Ezt a hadviseléshez o ly nélkülözhetetl en a n y a g o t a H a r m a d i k B i r o d a l o m különböző módon i g y e k s z i kmegszerezni , i l l e tve póto lni . A német b e v i t e l tekintélyes részét a-

petró leum képezi , a m i t nagy obbára a jö vő cél ja ira fö lraktároznak.De l ehe te t l en a n n y i petró leumot e lraktározni , a m e n n y i e g y m o d e r n háborúhoz elegendő l enne . Másrészt szénből i g ye k e z n e k p e t róleumot előáll ítani, de ez sem elég.

E b b e n a szükségben Németországnak kapóra jö t t Mekszikói s m e r t összeütközése Angl iával és az Északamerikai Egyesült Áll a m o k k a l és meg akar ta s ze rezn i a mekszikó i petró leumot . A z o n ban , m i v e l sem Németo rszág , sem I t á l i a nem r ende lkeznek megfe le lő számú petró leumszál l í tó hajóval ; a szál l í tás l e b i r h a t a t l a nnehézségekbe ütközött , azonkívül a nemrégiben létre jöt t megegyezés, amit az a n g o l és a m e r i k a i kormányokkal a meksz ikó i k o r m ány kötött , az egész mekszikó i petró leum termelést a b r i t é&-a m e r i k a i p i a c o k r a i rán yít ja . í g y a mekszikó } o la jmezők a t e n ge l yszámára elvesztek. D e m e g m a r a d t E om á n ia . I t t v a n n a k E u r ó p al eggazdagabb petró leum forrásai . A közelmú ltban kötött németromán k e r e s k e d e l m i szerződéssel Németország a m a g a számárabiztosította a román petróleum egy részét . De a do log i t t s em m e het simán. A rom ániai k u t a k 90%-a a n g o l , f r a n c i a és h o l l a n d k e zekben van és ezt az említett szerződés is e l i s m e r i . Németo rszágcsak az i i j , a jövőben fúrandó k u t a k r a számíthat . Vegyük ehhez,h o g y a romániai petró leummezők a szakértők s z e r i n t közel v a n

n ak a kiapadáshoz és a termelés csökken.M é g a k k o r is , h a az egész rom ánia i termelés N ém etorszá gél enne (Rom ánia e l fog la lása esetén) , az sem fedezné a H a r m a d i kB i r o d a l o m t izenötmil l ió tonnát k itevő h a d i szükségleteit .

M i n d e n más f on tos mozzana to t f i gye lmen k í v ü l h a gyv a , m e g ál lap íthat juk, h o g y a petró leum hiánya n a g y mértékben csökk e n t i a t e n ge l y h a d i készültségét és háborús kilátásait , a petróleumforrásokk al rendelkező és békére törek vő d e m o k r a t i k u s h a *t a l m a k k a l szemben.

L á s z l ó E n d r e

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


D a l a B a k o n y alján

I d e k é k U k a B a k o n y ,h á t a c s u p a e r d ő ,

o d a h í a b á n a t o m :g y e r e , á r v a k ö l t ő ,

v á r a B a k o n y h e g y e k é k ,s ü r ü v a d o n á b a ,b e t y á r o k é s r e m e t é kh i r e s B a k o n y á b a ! .

N e ü z e n g e s s , n e ' h a z u d j ,B a k o n y e r d ő s h á t a .h i s z e n m i n d e n f ö l d i z u gv a l a k i s a j á t j a .M e g o l v a s t a f á i d a te z a v i l á g r é g e n ,s z á m b a v e t t e a v a d a t

e r d ő d s ű r ű j é b e n .

B a k o n y a l f á n , B a k o n y b a n ,a k á r h o l a z e m b e r , —t a g o s i t o t t p a g o n y b a n ,u r a k é a f e g y v e r .

R e m e t é t s e m t t i r e k o r ,k ö l t ő r e s e h a l l g a t ,s jó l m e g r á g j a k i m i t s z ó l :á r a v a n a d a l n a k . . .

R a j t a d á t i s , v é n B a k o n y ,á g y r o b o g a z u t a sz a k a t o l ó v o n a t o n , —N i n c s m á r h o v a b u j t a s s .V i l l á m g y o r s a n s z á l l a s z ó ,h e t e d h é t h a t á r o n ,

s a s z e g é n y r u g ó d o z ó

f ö n n a k a d a h á t t á .

M é g i s , m é g i s , e l m e g y e k ,R a g y o g j o n a k é k s é g ,z ö ld s á t r a k k a l a h e g y e tü s s e a r e m é n y s é g :n e m m ú l h a t e l a B a k o n y ,n e m a s z a b a d e m b e r , —á l m o t n e m ü t h e t a g y o ns e m m i f é l e f e g y v e r ! . . .

E r d é l y i J ó z s e f

Gazdasági szemleA v i l á gp i a c o n a% e<íés z E u r ópá t

i z g a l o m b a n t a r t ó p o l i t i k a i f e s z ü l t s é g é r e z h e t ő . G a b o n a é s m ás é l e l m e z é s i c i k k á l l a n d ó a n d r á g u l é s if e g y e v e r k e z é s n y e r s a n y a g a i s .E g y e d ü l A r g e n t i n a t ő z s d é i é n é r e z h e t ő nic er m i n d i g l a n y h a á r

e s é s , d e A r g e n t i n a g a b o n a k é s z l e t eo l y a n h a t a l m a s , h o g y e z e k a r e n d k í v ü l i n a p o k s e m t u d j ák a z á r a k a tk e d v e z ő e n b e f o l y á s o l n i . A z é r t é k p a p í r o k á r f o l y a m a e s ik . L a n y h a v á s á r l á s i i r á n y z a t é re z h e t ő m i n d e nütt . A v i s z o n y o k r a j e l l e m z ő , h o g ya b i z t o s í t ó t á r s a s á g o k a z e d d i g in é h á n y e z r e l é k b i z t o s í t á s i d í j h e l y e t t a B a l t i t e n g e r r ő l j ö v ő k ü l d e m é n y e k r e 3% é s a F ö l d k ö z i t e n g e r r ő l 2% b i z t o s í t á s i d í j a t s z á m í

t a n a k .%

A b i z t o s í t ó t á r s a s á g o k m i n d ég nas rw ;m i ó l é r t e sü l t e k .

J u g o s z l á v i a e g é s z i p a r a a k l í r i n g -á l l a m o k g a z d a s á g i n y o m á s á n a k h a t á s a a l a t t á l l. A k l í r i n g a za. f i z e t é s i mód , a h o l n e m p é n z z e lf i z e t i k a z á r ú t . h a n e m á r ú v a l . H aJ u g o s z l á v i a t e r m é n y f e l e s l e g é to l y a n á l l a m n a k a d j a e l a m e l l y e l

k l í r i ng - m e g á l l a po d á s a v a n , á r ú j á é rt n e m p én z t k a p , h a n e m á r ú t ,m é g p e d i g o l y a t , a m e l y r e a v á s á r l óo r s z á g n a k n i n c s s z ü k s é g e . J u g o s z l á v i á i n a k m i n d e n é v b e n e g y b i z o n y o s m e n n y i s é g ű g a b o n a ésn y e r s a n y a g f e l e s l e g e v a n , a m i t e d d i g v i l á g p a r i t á s i á r o n a l e g t ö b b e tí g é r ő n e k a d o t t e l é s a z á r ú e l l e n é r t é k é é r t v á s á r o l t o l y a m i p a r i c i k k e k e t , f é l g y á r t m á n y o k a t stl>. , a m in á l u n k n i n c s . H a s z a b a d d e v i z á

é r t a d t a e l á r ú j á t , s z a b a d o n v á l a s z t h a t t a , h o g y k i t ő l v á s á r o l j o n ,d e h a k l í r i n g b e n a d j a e l , o t t k é n y -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


t e l én v e n n i i s , m e r t á r ú j á é r t c s a ká r ú t k a p h a t . S o k o l y a n i p a r i c i k k e l , f é l g y á r t m á n n y a l é s n y e r s a n y a g g a l a z o n b a n a v á s á r l ó á l l a ms e m r e n d e l k e z i k , a m e l y r e p e d igJ u g o s z l á v i á n a k n é l k ü l ö z h e t e t l e n ü l

s z ü k s é g e v a n , d e k i v i t e l é n e k 8 0 —8 5 % -á t a k l i r i n g - á l l a m o k f e l v á s á r o l t á k és Í g y m á s á l l a m t ó l n e ms z e r e z h e t i b e . í g y a z a k é p t e l e n

, h e l y z e t á l l e lő , h o g y a m í g a k l í r i n g - á l l a m o k k a l s z e m b e n á l l a n d óh a t a l m a s k ö v e t e l é s e v a n . s o k s z o re g é s z e n f e l e s l e g e s á r ú t i s k é n y t e l e n v á s á r o l n i , h o g y e z t c s ö k k e n t s e ,addi j g ' m á s , r e n d k i v ü l f o n t o s c i k k e k e t k é p t e l e n b e s z e r e z n i . É s a z ah e l y z e t m o s t . T ö b b s z ö v ő g y á rk é n y t e l e n v o l t ü z e m é t n y e r s a n y a gés f é l g y á r t m á n y o k h i á n y á b a nc s ö k k e n t e n i , v a g y b e s z ü n t e t n i .S z a p p a n és m á s g y á r a k i s h a s o n l ó b a j o k k a l k ü z d e n e k . J u g o s z l á v i ak i u t a t k e r e s , d e t e r m é n y e i n e k á r aa d e v i z á v a l f i z e t ő o r s z á g o k s z á m á r a t ú l s á g o s a n m a g a s , m e r t j ó v a l av i l á g s z í n v o n a l f e l e ' t á l l . A h e l y z e t e n c s a k ú g y s e g í t h e t n é n k , h a p l .a n é m e t m á r k a 13 .8 0 l i n á r o s m a g a s á r f o l y a m á n a k m e g f e le l őe n , a za n g o l f o n t é r t 30 0 —320 d i n á r t f i z e t

n é n k é s í g y t e n n é n k l e h e t ő v é , ho i gya d e v i z á v a l fi z et ő o r s z á g o k i s v á s á r o l j a n a k t ő lü n k , d e e z t e g y e n l ő r ek ü l ö nb ö z ő o k o k b ó l n e m t e h e t j ük .

*

T i z e n e g y m i l l i á r d m á r k a h i án y -,n y a l v é g z ő d ö t t N é m e t o r s z á g 1 93 8-a s k ö l t s é g v e t é s e . E z t a h i á n y ts z á l l ít á s i u t a l v á n y o k k a l és á l l a m i k ö l c s ö n ne l a k a r j á k a z 1939-esé v f o l y a m á n ^ k i e g y e n l í t e n i 4 . A zá l l a m i k i a d á s o k j a v á t a f e g y v e r

k e z é s t e s z i , d e t e k i n t e t t e l a s ú l y o sn e m z e t k ö z i h e l y z e t r e , a f e g y v e r k e z é s t t o v á b b r a i s n ö v e l n i k é n y t e l e n e k , a h i á n y „ k i e g y e n l í t é s é r e * 4

m a r a d t e h á t a z u t a l v á n y é s k ö l c sön. A b e k e b e l e z e t t t e r ü l e t e k e t i sg a z d a s á g i l a g é s k a t o n a i l a g ú j j ák e l l s z e r v e z n i ö k é s e z z e l a z á l l a mk i a d á s a i m é g s z a p o r o d n a k . A n é m e t n é p t e h á t t o v á b b i á l d o z a t o ke lőtt á l l és m e r t k ö l c s ö n ö k , u t a l v á n y o k , s ú l y o s a d ó t e r h e k f o r m á

j á b a n a t ők é n e k i s m e g k e l l h o z n i a m a g a á l d o z a t á t , s o k s z o r ú g yá l l í t j á k b e . m i n t h a a f a s i s z t a á l l a

m o k t ő k ^ e l l e n e s e k l e n n é n e k . T é n ya z o n b a n , h o g y a f a s i z m u s k ü l ö n bö z ő f o r m á j a é pp em a t ő k e v é d e l m é r e l é t e s ül t é s a v i l á g g a z d a s á g á n a k ú j f e l o s z t á s á é r t f o l y ó h a r c b a n — a m e l y é p p e n a t ő k e é r d e k é b e n v a n — a t ő k é ne k i s m e gk e l l h o z n i a a m a g a á l d o z a t á t .E z s z á m á r a c s u p á n b e f e k t e t é s ,a m e l y g y ő z e l e m e s e t é n m e g h o z z ag y ü m ö l c s é t . D e a n é p g a z d a s á g ie r e j é t k i m e r í t i m i e l ő t t .? m é g v a l ó b a n ö s s z e c s a p á s r a k e r ü l t v o l n as o r . H a z á r d j á t é k e z és f e l t é t le n ü lö s s z e o m l á s h o z v e z e t .

*O l a s z o r s z á g e l f o g l a l t a A l b á n i á t

és e z z e l e z a k i c s i n y 2 7 . 5 3 8 k m 2

t e r j e d e l m ű és k b . 1 m i l l i ó l a k o s úo r s z á g o c s k a a v i l á g é r d e k l ő d é s én e k k ö z é p p o n t j á b a k e r ü l t . A l b á n i ae d d i g i s O l a s z o r s z á g h ű b é r : á l l a m a vo l t . 1925 - b en 1 0 m i l l i ó a r a n yl í r á t , 1926 - b an 1 5 m i l l i ó , 1931-ben50 m i l l i ó , 1 9 3 7 - b e n k e r e k 100 m i l l i ó t a d o t t . A z e l m ú l t 1 4 — 1 5 éva l a t t m a j d fé l m i l l i á r d a r a n y l í r á tf e k t e t t e k be é s e z z e l m e g s z e r e z t é kA l b á n i a g a z d a s á g á n a k 5 0 % -á t. D em é g e z s e m v o l t e l é g é s a h a d á s z a t i l a g r e n d k i v ü l f ontos k i e * á ll a m O l a s z o r s z á g g y a r m a t a l e t t .

G a z d a s á g i l a g A l b á n i a m é g k i a k n á z a t l a n . E g y e t l e n g y á r a , a z o l a s zt ő k é v e l l ét e s ít e t t p a m u t f e l d o l g o z ó .1931-ben k e z d t é k e l p e t r ó l e u m t e l e -r V n e k k i a k n á z á s á t é s 1938-ban 5 3f e r r á s a k e r e k I C O t o n n á t i d o t t és6z e g é s z m e n n y i s é g e t a z o l a s z o kv e t t é k á t. F e l t á r á s r a v á r m é g ak r ó m é r c , a s z f a l t b a u k s z i t . g i ps z ,s ó, r é z , a r a n y é s e z ü s t b á n y á i . M e z ő g a z d a s á g a p r i m i t í v , a f ö l d ? w i d -

k i v ü l o l c s ó , l a k o s a i n a k é l e t s z í n v o n a l a a l a c s o n y . A z o l a s z t ő k é n e kt e h á t , o l c s ó m u n k a e r ő á l l r e n d e lk e z e s é r e é s p r o f i t le h e t ő s é g e ó r i ás i .H á t r á n y a , h o g y k ö z l e k e d é s i e s z k ö z e i ttiincsenek. E u r ó p a e g y e t l e n o r s z á g a , a h o l n i n c s v a s ú t . O r s z á g ú t a i r o s s z a k , v a g y e g y á l t a l á n n i n c s e n e k . O l a s z o r s z á g n a k m o s t e l s ős o r b a n ó r i á s i b e f e k t e t é s s e l s z á l l í t á s i e s z k ö z ö k e t k e l l * k i é p í t e n i e ,h o g y a f ö l d m é l y é n r e j l ő k i n c s e k e t

n e c s a k f e l t ár j a , d e le h e t ő s é g e l e g y e i n a z e l s z á l l ít á s r a i s . T o v á b b ih a t a l m a s t ő k e b e f e k t e t é s é v e l A l -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


' M n i a t e r m é s z e t i k i n c s e i a z o l a s zt ő k é s e k n e k j ó l j ö v e d e l m e z ő ü z l e tl e h e t

Z o g u a z o l a s z a r a n y r á e s ő r é s z é tm é g i d ő b e n k ü l f ö l d r e s z á l l í t o t t a .20 m i l l i ó a r a n y f r a n k r a b e c s ü l i km a g á n v a g y o n á t , a m i t k ü l ö n b ö z őf r a n c i a é s s v á j c i b a n k o k b a n h e l y e z e t t e l . A m i k o r v é g l e g e s e n e l h a g y t a A l b á n i á t t i z e n n é g y (1 4 ) t e h e r -í L « t ó v i t t e u t á n a k ü l ö n b ö z ő é r t é k e i t é s m ű k i n c s e i t . A z a l b á n „ c s ő c s e l é k n e k 0 , a m e l y — á l l í t ó l a g —k a s t é l y á t k i r a b o l t a , n e m s o k a t h a .g y o t t .

*A z a r a n y t o v á b b r a i s m e n e k ü l

E u r ó p á b ó l A m e r i k á b a . C s a k m á r c i u s h ó f o l y a m á n 3 62 m i l l i ó d o l l á ré r t é k ű a r a n y a t s z á l l í t o t t a k a zU . S . A . - b a . A n g l i á b ó l 2 5 0 m i l l i ó ,H o l l a n d i á b ó l 2 7 m i l l ió . B e l g i u m bó l 3 7 m i l l i ó , S v á j c b ó l 8 m i l l i ó s t b .T e r m é s z e t e s e n n e m c s a k a m a g á n t ő k e k e r e s p r o f i t h e l v e t t b i z t o n s á g o t , d e a z e i r v e s á l l a m o k i sf r a n y k é s z l e t ü k e g y r és z é t k i s z á l l í t j á k , h o g y h á b o r ú e s e t é n s z a b a d o n r e n d e l k e z z e n e k f e l e t t e és h o s yf í g y v e r v á s á r l á s a i k a t s t b . m i n d e nn e h é z s é g a é k ü l f iz e t h e s s é k . A z

a m e r i k a i a r a n y a r t a l é k 15.430 m i l l i ó d o l l á r t t e s z k i .

A z E g y e s ü l t Á r a m o k i p a r a i s ah á b o r ú s k é s z ü l ő d é s j e g y é b e n á ' l .A z U . S . A . n e m c s a k a z ó r i á s if e g w e r r e n d e l t e o k e t s - á M í t i a , d es a j á t s z ü k s é g l e t é t i s f e k o z o t t g y o r s a s á g g a l f e d e z i . T T a d s e r ? g ü k r é s z é r e 3 e z e r ú j r e p ü l ő g é p e t k é s z í t e t t e k 3 00 m i l l i ó d o l á r é r t é k bo n é st o vá bb i 1 .700 á l l b e f e i e z é s e ' ő t t .T ö l t é n y e k é r t 1 1 0 m i l l i ó t f i z e t t e k

k i . P a n a m a , F a w a i és a K o n t i n e n sp a r t j a i n a k v é d ö v é r e 8 m i l l i ó t ; 2 0

e z e r „ p o l g á r i p i ló t a * k i k é p z é s é r e10 m i l l i ó t, a P a n a m a - ö b ö l m e g e r ő -s í t é s é r 2 7 m i l l i ó t , a z A t l a n t i ósC s e n d e s ó c e á n r e p ü l ő t e r e i r e 4 4m i l l i ó t , t e n g e r i h i d r o a v i ó n o k k é s z í t é s é r e 1 21 m i l l i ó t . A l é g ü g y m i n i s z t é r i u m c é l j a , h o g y a l e g r ö v i d e b b i d ő n b e l ü l a z e l s ő v o n a l b a n8 e z e r r e p ü l ő g é p á l l j o i n . K é s z í t e n e km é g 2 2 8 t a n k - e l l e n i á g y ú t . 3 3 8 l é g e l h á r í t ó ü te g e t , 5 t ^ e r t e l j e s e n ú j -r e n d s z e r ű g é p p u s k á t , 4 1 h a d i h a j ó t( e b bő l 1 8 m á r b e f e j e z é s e l ő t t á l l ) .S z ü k s é g e s e t é n t o v á b b i 3 0 0 % - a l n ö v e l h e t i k a t e r m e l é s t , a n é l k ü l , h o g ye m j b e r - v a g y n y e r s - a n y a g b a n h i á n y t s z e n v e d ő ié n e k . M i u t á n ő kl á t j á k e l f e g y v e r r ő l é s h a d i a n y a g g a l a d e m o k r a t a - b l o k h o z t a r t o z ó

á l l a m o k a t , a h a d i i p a r n a g y l e n d ü l e t e t k a p o t t A z é v e k ó ta g a z d a s á g i v á l s á g g a l k ü z d ő i p a r m o s t f e l l e n d ü l t . S z o m o r ú t é n y , h o g y a ze m b e r l á n g e s z é n e k m i n d e n t e r m é k é t , a g y i l k o l ó e s z k ö z ö k t ö k é l e t e s ít és é re é s g y á r t á s á r a h a s z n a j á kés h o g y g a z d a s á g ú i n k a t a v á l s á gk i t ö r é s é t ő l i d e i g l e n e s e n é p p e n ah a d i i p a r m e n t i m e g .

*A r o m á n h a d ü g y m i n i s z t é r i u m

j a v a s l a t á r a g á z m a s z k o t v á m m e n t e s e n l e h e t b e v i n n i é s g y á r t á s am i n d e n i l l e t é k t ő l m e n t e s .

*F r a n c i a j e l e n t é s s z e r i n t M a g y a r

o r s z á g , é s a B a l k á n - á l l a m o k t a r t o z á s a 6 2 m i l l i á r d f r a n k . C s a k F r a n c i a o r s z á g k ö v e t e l és e 2 5 m i l l i á r df r a n k .

*A N e m z e t i B a n k d e v i z a - f o r g a t -

m a a z 10 38 - a s é v f o l y a m á n 3 3 . 1 9 *

v o l t k i s e b b m i n t 1 9 37 -b o n .V a s P é l a

•••••••••••••••••••••••••••••• M M « 10

A tudás jó, de nem a legfontosabb. A z ember neveléséimár három <íves korában meg kell kezdeni. Amint a gyermekelkezd gondolkodni, adjunk neki egy kis kampóskeresztes zász-

lócskák A szociális kérdés megoldása egyálta lán nem gazdf*-sági kérdés, hanem a nevelés, az iskolázás, a világnézeti megalapozottság kérdése . . . A szoc iális kérdés nálunk men oldást nyerítHogy valaki parancsol, a másik pedig engedelmeskedni tartozik^

ez vem tartozik ide. Legfőbb vezérünk Hitler Adolf s a többi vezér mind egyenlően értékel bennünket. A szociális kérdésnek ez<i megoldása ! (Dr. Robert Ley)

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


A m i az esernyő alatt v a n

Európának néhány h a t a l m a s f e g y v e r g y á r a v a n . E g y á r a k é it u l a j d o n o s a i k fontosságát m a m ár a g y e r ek i s t u d j a . E g y i k l e g i s m e r t e b b i l y e n vá l la la t a f r a nc i a Schne ider -C reu so t ko nc e rn .

A múlt év december végén az „Un ion Européenne" , társaság , aSo hne ide r -C reu zo t európai érdekeltségeinek képviselő je j e l en t e t t e , hogy Schne ider a b ir tokában levő csehországi Skoda-művekrészvénye i t e l ad ja e g y cseh pénzcsoportnak. A vé te lá r 350 m il l ióf r a n k v o l t .

A Skoda-művek Európa l e g nag y o bb f e g y v e r g y á r a i k ö z é t a r toz ik . Az utóbbi időben részt v e t t az európai p i a c felosztásábana f r anc i a Schne ide r r e l , az a n g o l W i c k e r s - e l és a német K r u p p a legyütt . A Skoda-művek je lentősége tehát i g en nag y .

Októben 9-én, a szudéta- vidék elfog lalá sa után n y o l c n a p p a lnémet nehézipar j e l e n t e tt e , h o g y K r u p p belép a Skoda-művek

igazgatóságába. E zekben a n a p o k b a n a „F inanc ia l T i m e s " a n g o ll a p a z t i r t a , h o g y az egész vál la lat K r u p p kezébe m e g y á t, a m iJ & párisi tőzsdén semmiféle i z g a l m a t n e m okozo t t .

A z „U nion Europ éenne " tény legesen m ár 1936 ó ta n e m e l ten -<írz i a Skoda-műveket . A b ir tokában levő részvénymennyiség jórészét egy cseh pénzcsoport ve t t e meg és í gy e lvesztet te döntőbefo lyását .

A vevők a k k o r az Ango l -Csehsz lovák b a n k és a P r á g a i H i t e l b a n k v o l t a k , m o s t is ez a csopor t ve t te m e g a z „ U n i o n E u r o pé en ne " tő i n Sko da részvényeket és m o s t ő el lenőrzi az üzemet.

Az Ango l -Csehsz lovák b a n k tu la jdonképen n e m más. m i n t &ha ta lmas ang o l I n t e r n a c i o n a l * B a n k e g y i k f iókja, mely nek i g a z gatóságában a német von N e u r a t h együ t t ü l s i r Ot tó N e i m e y e r -r a l , az A n g o l B a n k i gazga tó jáva l és s i r H . T . L a w r e n c e - a l , aWickers -művek e lnökéve l .

A n g o l pénzügyekrő l v a n tehát szó . Ezen k ívül u g y a n a z azAngol -csehszlovák B a n k a Živnostcnska B a n k k a l együtt e l lenőrzése alá ve t t e a Skoda-művek fiók ját, a brünni f eg yv erg yá rat ,a m e l y n e k b ir tokában a „Bren" - f é le kéz i - gép fegyver r a j z a i v a a -n a k , a m i a z ango l hadsereg felszereléséhez t a r t o z i k .

A Skoda-művok üzleteiben részt vesz K r u p p i s , W i c k e r s i s .

A háború k itörésének veszé lye n e m gáto lta az üzletet , sőt, m o n d hatnók elősegítet te .U e nem is az a f ontos , hogy vá j j on W i c k e r s és K r u p p tár

t a k - e , v a g y h o g y K r u p p W i c k e r s f i rmá ja a l a t t l ép f e l . A f o n to -«ahb kérdés az , h o g y k i f i z e t i m e g Schne ide r -C reu zo tnak a 350mi l l i ó f r a n k véte lárat . B e r l i n ? A l i g h ihe tő . P rága v i s zo n t m ármár^ir»s 15-ike előt t té l iesen k imerült .

N ém elyek e kérdésre (még márc ius 15-ike előt t ) a következőkénen o k o s k o d t a k : A n g l i a és Fra nciao rszág Csehszlovákiának ISmi l l ió fontos kölcsönt ígértek . E s z e r i n t a kö lcsön Fran ciaorszá gra eső részének nem is ke l l ene e lhag y n i az országo t : e légsége*

v o l n a eg y egyszoWí bankm űvelet és Schneideréket k i f i z e t n e kf r a n c i a pénzzel. E ^ e k u ^ k a k i látásoknak köv etkezm énye az v o l t ,h o g y az „U nio n Européenne** részvénycinek tőzsde-ár fo lyama^

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


m e l y M ü n c h e n előtt 375 f r a n k v o l t , ez év februárjában 998 f r a n k ra u g r o t t . Az utóbbi időben i l y e n ór iási ugrást egyet l en ér ték -papír se m ért e l . Hiá ba, Mü nchen jó üz letet j e l e n t e t t néhányfranciának is .

A „Se n t ine l l e " c imü svá j c i l a p í r j a : C h a m b e r l a i n az „ I . G .F a r b e n " (a l e g nag y o bb német v e g y i p a r i v á l l a l a t ) e g y i k f ő részvényese . Gazdasági tanácsadója D ' A r c y Coop e r , az „TJni lever" t röszti gazga tóság i t a g j a a három S c h i c h t t estvérre l együt t , a k i k közi s m e r t nacionálszocial isták és H e n l c i n bankára i ., A z „TJn i lever "tröszt a v i lág m a r g a r i n terme léséne k 75 és szappan termelésének80%-át t a r t j a kezében és 400 gy ár ra l r ende lkez ik . . .

A szudéta v idék bekebelezése után Csehország vegyiparánakl e g nag y o bb része német kezekbe került és az o t t a n i vá l l a la toka tbeolvasztot ták az „ I . G. F a r b e n " - b e . Elképze lhet jük , h o g y C h a m b e r l a i n Münchenben elsősorban nem a békét a k a r t a m e g m e n t e n i .

A z esernyős békebajnok v ag yon án ak tek in télyes részét a

b i r m i n g h a m i „ N e t t l e f o r d a n d C h a m b e r l a i n " vasöntödék képezik .E z az üzem szoros k a p c s o l a t b a n v a n a más ik konz erva t í v vezé r ,B a l d w i n f é m i p a r i v á l l a l a t á v a l , a „ B a l d w i n L t d " - v e l .

1920 óta C h a m b e r l a i n a „ B i r m i n g h a m S m a l l A r m s C o " é s„ E l l i o t M e t a l l Co" társaságok igazgatóság i t a g j a . E z e k a vá l l a la t ok az „ I inper ia l C h e m i ca l I n d u s t r i e s " v e g y i p a r i t röszthöz t a r t o znak .

A „B erner T ág w ac h t " c. s z in tén svá jc i l a p í r ja , h o g y n a p j a i n kbám ult hőse, a r a v a s z u l rászedett és becsapott , j ámbor ö r egúr1932 ó ta a „W ickers A r m s t r o n g a n d C o " (a v i l á ^ eg y ik l e g nag y o bb

f e g y v e r gy ár a ) 11 ezer és a má r e m l í te t t „ Im pe r ia l C h e m i c a l I n d u s t r i e s " 12 ezer részvényének bo ldo g b i r t o ko sa . A z utóbbi ösz-szeköttetései az európai v e g y i p a r i t rösz tökke l köz ismer tek : F r a n c iao rszágban „Ku h l m an " (a „ La zar d F r e r e s " b a n k o n át, m e l y n e kB o n n e t min isz t e r ségé ig ügyvéd je v o l t ) , B e l g i u m b a n a „ S o l w a y "t rösz t, O laszországban a „M on tec at in i " ( k a p c s o l a t o k M u s s o l i n i -C i ano csa láddal ) és N ém etország ban az I . G . F a r b e n .

A „ N e w - Y o r k T i m e s " ( N y u j o r k tá jmsz ) l o n d o n i tudós í tó ja je l e n t i , h o g y t a v a l y az öt l egna gyobb ang o l bank sokmil l iós kö lcsönnel seg ítet te k i a m e g s z o r u l t f ővezér t , F r a n c i s c o F r a n c o t . Akö lcsönüz le te t a kon zerv at ív pár thoz köze lá l ló „K le i nw or th Sonsa n d Co" bonyo l í t o t t a l e .

H a m i n d e z t t u d j u k , hihetünk-e az a n g o l min isz t e r e lnöknek tÉs e d d i g i t e t t e i a lap ján vá j j on nem benne kel l -e lá tnunk l egnag y o b b akadályát a békét egyedül b iztosí tó , a fékevesztet t t e n g e l y tmegzabolázó , szabadság és függet lenség védő b l o k k megalakulásának?

H a j d ú V i l m o s

Mindent a háborúért. Sem luxus-, sem élelmezési cikkeket

hem szabad külföldről behozni, csupán a háborúhoz szükségesdolgokat szabad vásárolni (Da rré, Ném et földmívelési miniszter)

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Világszemle

Csehország és A lbá nia e l fog la lá sáv al a v i lá gp ol i t ik ai súlyp o n t Keleteurópára és a B alkán ra került . A legutóbbi események

d ip lomácia i v isszhang ja is ezt m u t a t j a . Németország és Olaszország terjeszkedési törekvéseinek eredményeképen egész Európalázasan f e g y ve rkez ik és készülődik a háborúra. A l i g v a n á l l a m ,amely ebben a hónapban legalább részlegesen ne mozgósított v o l na. Kü lügym in isz terek és min isz tere lnökök utazga tnak ide -oda ,jegyzékváltások történnek, csapatösszevonások f o l y n a k , hadihajók a t vezénye lnek h i r t e l e n e g y i k tengerből a másikba és — m i n den kávéház i aszta l egy-egy főhadiszál lássá változott át . M i n d e nj e l a r r a m u t a t , h o g y közeledünk a háborúhoz.

A legutóbbi események sokban megvál toz tat ták a d ip lomácia ihe l yze te t . A ng l i a , j o bba nmo ndva C h am ber l a in és kormánya, aC i t y - v e i a háta mögöt t e d d i g i u. n . békepo l i t iká ját sz inte észrevét lenül védelmi po l i t ikára ke l l e t t ho g y változtassa. A „béke m i n denáron" je lszó már t a r t h a t a t l a n a közvé lemény m i a t t , ezen ac ímen már nem l ehet sokat és eredményeset adn i . B i z o ny o s v i szo ny la to kban a „béke", különösen az i l y e n béke , már nem iso l y a n n a g y o n vonzó és az emberek többségében a h a m i s a n csengő,békétől csöpögő p a r l a m e n t i szólamok csömört ke l t enek . K e l l t e hát egy új eszköz, új c i m , h o g y a támadó h a t a l m a k e d d i g i éstovábbi erőszaktéte le it a közvélem énn yel e l fogadtassák. íg y lesža békeblokkból védelmi b l o k k , a békepol i t ikából védelmi p o l i t i k a .

M indeneset re ez is haladás, a m i az t j e l e n t i , h o g y az erőszakos hat a l m a k a n e k i k j u t t a t o t t szerep végéh ez közelednek, a p r o g r a mvégső k i fe j lésénél t a r t u n k .

Közvet lenül Csehország és M e m e l el fog la lása után B e c k erőstevékenységet f e j t e t t k i , ho g y L e n g y e l o r s z á g r a v á r ó so rso t , amintazt a v i lágsa j tó D a n z i g és a k o r r i d o r kérdéssel e lkövetkezendőbealátta, v a l a h o g y a n elkerül je . L o n d o n b a n sikerült is n e k i egy kétes-ér tékü megegyezésre j u t n i a . Errő l a szóbel i megegyezésrő l C h a m b e r l a i n számolt be. E n n e k értelmében az a n g o l és l eng y e l ko r mány haj landók végleges szerződést kötni , h o g y az edd ig i egyo l dalú a n g o l jó tá l lást kö lcsönös segítési szerződésre bővítsék k i .

A d d i g is úgy A n g l i a , m i n t Lengye lo r szág Í g é r e t e t t e t tek , hogy afügget lenségük e l l en i rán yu ló akár közve tet t , akár közve t lentámadás esetén egymás segítségére s ietnek.

A kijelentés elhangzása utáni n a p o n a „T imes" vezérc ikkbenf o g l a lko z ik a kérdéssel. E rrő l az újságró l e l m o n d h a t j u k , h o g yEurópa egy ik l eg jobban értesült l a p j a , különösen, a m i az a n g o ldiplomáciai módszereket és t i t k o s célokat i l l e t i . H e t e k k e l előbbpontosan megjóso lta a szudétavidék sorsát, a s p a n y o l po lgár háború várható eredményét , M e m e l és A lbán ia megszá l lását . Nemis o l y a n csodálatos, ha f i gye lembe vesszük, h o g y szerkesztője

u g y anahho z a csoporthoz ta r to z ik , amelyhez C ham ber la in . E z alap bizonyít ja , hogy Ang l ia csak Lengye lország függet lenségénekmegvédésére kö te lez te magát , nem paciig terület i épségének meg-

H i d 1939 13 — 193 —

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


őrzésére, mégkevésbbé a m o s t a n i határok fenntar tására . Í gy pé l dáu l n e m kö te les megvéden i L eng ye lo r s zágo t a b b a n az esetben, k aNémeto rszág köve t e lné D a n z i g o t , v a g y a k o r r i d o r t , m i v e l ezzelaz o rszág függe t lensége m ég n e m kerü l t veszé l ybe . V égere dm ényben az a n g o l - l e n g y e l m egegy ezés egyé r tékű a müncheni szerző

déssel.M i n t i s m e re t e s, C h a m b e r l a i n n e m c s a k L e n g y e l o r s z á g f üg g e t lenségét s z a v a t o l t a , h a n e m — közve t l enü l A lbán ia olasz megszá l lása után — Rom ániá ét és a több i Ba lkán- á l lam okét is . A m u l tt a p a s z t a l a t a i a lap ján könnyen megá l lap í tha t juk , h o g y m i t é r a za n g o l jó tá l lás. A német és olasz sajtó m i n d e n e s e t r e új támadásife lületet n y e r t és élesen o s t r o m o l ta L o n d o n t „beker í t és i " po l i t iká jam i a t t . E z z e l seg í tségére v o l t C h a m b e r l a i n n e k a d e m o k r a t i k u s közvé leményben ismét h iú ábrándokat ébresz ten i : hátha az egyszermég is é r v a l a m i t az a n g o l j ó t á l l ás . Nem így az em l í t e t t á l l amokk o r m á n y a i , a k i k e g y m á s s a l v e r s e n y e z v e s i e t t e k R ó m á n a k é s B e r

l i n n e k tudtára a d n i , h o g y tulajdonképen ez az egész kezességiügy kel lemet lenül ér intet te őket és semmiese t r e sem az ő kérelmükre történt .

A v i lágsa j tó napró l -napra hasábos c i k k e k b e n számo l be a r ró l , h o g y az a n g o l kormány á l l andó tá rgya lásokat f o l y t a t F r a n c iao rszágga l , a Szov j e tun ióva l , Le ngy e lo r s zág ga l és a B a lkáná l lamokkal . Arró l i s h í r t a d n a k , h o gy egy f r a n c i a — a n g o l — s z o v j e tk a t o n a i szövetség készül , m e l y h i v a t v a l en n e a m e g t á m a d o t t k i s ál lamoknak seg í tségére s i e tn i . E z z e l szemben a l e n g y e l és románl a p o k erélyesen t i l t a k o z n a k az e l l en , hogy a s z o v j e t k a t o n a i seg í t

ségben részesítse országukat . Tűrhetet lennek tart ják azt a gondol a t o t , h o g y t erüle tükre szov je t katonaság te gy e be a lábát , h am ind jár t se g í tséget hoz is . E z e k n e k a k i s á l l amoknak ura lkodórétege i inkább m i t sem je lentő szerződések , ígéretek , egy ezm én y e k és szóbel i támogatások után k a p k o d n a k , a h e l y e t t , h o g y akézze l fogható , köze l i seg í tséget igénybevegyék .

A tárgya láso k , b izonygatások és egy éb d ip lomá cia i cse l fogások zűrzavarának ke l lős közepébe , m i n t a v i l l ám c s a p o t t b e R o o seve l t sürgönye H i t l e r h e z és M u s s o l i n i h e z .

A sürgöny , m i n t i smere tes , a béke megvédése érdekében n e m zetközi megbeszélésre h ív ja a f a s i s z t a vezéreket és egyben Olasz országtó l és Németországtó l kezességet kér a k isá l lamok épségben ,hagyására . Ez a s z o k a t l a n módszer egy p i l l a n a t r a az egész ördöngös d ip lomácia i boszorkánytáncot megszak í to t ta . A to tá l is hat a l m a k s a r o k b a s z o r u l t a k . H a a f e lh í v á s n a k n s m tesznek e l ege t ,v a g y azt egyenesen e lutas í t ják , m a g u k r a v e s z i k a háborúsfelelősséget és e d d i g i s m i n d e n kétsz ínűén h a n g o z t a t o t t u . n . b ék e akarásuk ny i l vánva lóan h i t e l é t v e s z t i , a m i egyen lő az e rkö lcs ibukással. H a v i s z o n t az a ján lato t e l foga d ják (hát e l fo gad hat já k? )— a f a s i z m us t ermészetébő l következően — a n y a g i l a g b u k n a km e g . — A német és olasz lapok emlékezte tnek W i l s o n r a , a k i s z i n

tén hasonló cselfogással c s a l t a l épre a l i i székeny á l lamokat azza l ,h o g y m e g t e r e m t e t t e a Népszöve t sége t , a m e l y h i v a t v a l e t t v o l n aa háborút megakadályozn i , békés tárgya lásokra szó l í to t ta f e l a

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


küzdő f e l eket , hogy a t a r t h a t a t l a n békefe l téte leket rájuk kényszerítse. A fas isz ta sajtó i g ye k s z i k hitelét és értékét v e nn i Roo s e v e l t felszólításának, h a n g u l a t o t t e r e m t v e H i t l e r e hó 28.-án t a r tandó beszédéhez.

A náci -d ip lomácia azza l i gyeksz ik az Amer ikábó l jött ütéstk ivéden i , hogy sorban megkérdez i a Rooseve l t l eve lében említettál lamokat , váj jon veszélyeztetve érz ik -e függet lenségüket A l e g több válasz természetesen az u d v a r i a s nem.

• H i t l e r 28.- i beszédének valós zínű leg ez a d j a m e g a z a l a p o t .Ebbő l i g y e k s z i k m a j d erkölcsi igazolást k e r e s n i . M i n d e z a z o n b ann em vá l toz tat a tényeken : ha i l y e n , h a o l y a n formában utasít jákvissza a béke megvédésére szóló ajánlatot, a felelősség m e g m a r a d .

Albánia e l fog la lása erősen k ié lezte a fö ldközitenger i kérdést.Olaszország újabb támpontokat k a p o t t a t engeren és A d r i a ú g y

szó lván olasz tó l e t t . H a egye lő r e e l i s h a l l g a t t a k a f r anc i a - o l a s ael lentétekrő l , ez nem j e l e n t i , h o g y R ó m a m i n d e n szándékáró l l e tett . Sőt. U j a b b a n az egész kérdés — más formában u g y a n , desokka l veszede lmesebben került felszínre.

Bonnetéknak s p a n y o l semlegességi po l i t ikája te l j es s i k e r r e lj á r t , úg y a n n y i r a , h o g y j ó f o rmán m i n d e n cél jukat e lérték: s i k e rült a köztársaságiakat e l s z i ge te ln i , a határokat lezárták, a f e g y verszál l í tmányokat v isszatartot ták, a köztársasági a r a n y a t l e f o g lalták, a had ihajókat át játszották a lázadók kezébe és — a há borúg y o r s a n befejeződött . H o g y azután m i n d e n épen úg y történjen,a h o gy a n n a k történnie k e l l : Pétain m a r s a l l t küldték B u r g o s b a ,m i n t f r a n c i a követet .

D e óh, az emberek hálát lanok ! M i n d a z a sok erőfeszítés, a m i tF r a n c o győze lméér t Bonneték m e gt e t t e k , megér tésre és v i s zonyáéra ne m talál t . Pét ain nem régiben P a r i s b a j ö t t , h o g y beszám o l j o n a s p a n y o l helyzet rő l . P a n a s z k o d ik , h o gy B ur go s b a n f i g ye l e m r e sem m éltat ják és úg y bánnak vele , m i n t h a l eg a lá b b i s N i gér ia követe l enne és n em Franc iaországé . D e ezenk ívül mégo lyan* híreket is h o z o t t , a m i k éppen nyugtalanságot keltet tékP a r i s b a n . Span yolországot m a fe lvonuló területnek használ jákf e i Faranc iaország e l l en . A P i r eneusok mentén i degen katonák

/állanak; Gibraltár körül erős s p a n y o l csapatösszevonások történt e k : Spanyo l -Marokkóban, a f r a n c i a határon megerősítéseket h a j t anak v é g r e ; T a n g e r körül egyre sűrűbb gyűrűben összpontosula s p a n y o l és szövetséges marokkói katonaság. És m o s t i m e : N é metország i s éppen ide küldte hadihajó i t gyak or latozás cél jából,t p p e n ide , Franc iaország legérzékenyebb pont jára !

A Födköz i - t enger n y u g a t i felében a helyezet válságossá vált .Gibraltárban az a n go l o k kihirdették az ostromál lapotot és a z o n n a lh a t a l m a s t o r l a s z o k k a l zárták körül. A f r a n c i a hajóhad va lóságga lzár alá v e t t e a szorost , hogy a F r a n c o segítségére s iető németf l o t t a eset leges támadását v i s s z a v e r j e . Ugya n e k k o r az a n g o l h a

jókat Málta szigetén összpontosították, h o g y a támadás színhe-jyére vonuló olasz hajókat feltartóztassák. M i n d e n készen ál l tékát egy szabályszerű t e n g e r i háborúra.

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


I d e veze te t t az egyesült f rancia-angol foeneni avatkozás.

*Április 3.-án írták alá a japán-orosz halászati szerződést. A.z;

árveré st a halászat i jo g bérbeadására á pr i l is 3.-ára tűzték k i . Ígya megegyezés éppen az uto lsó percben történt.

A szerződés pontos szövegét a m o s z k v a i „ P r a v d a " azonna l le közö lte , míg a japán l apo k erről feltűnően h a l l g a t n a k . E n n e kokára könnyű rájönni , csak a megegyezés szövegét k e l l e l o l vasn i .A , japán ok 37 halászt i zónát vesztet tek e l Ezeket a szovjetekk a t o n a i célokra megtartották. A szerződés egy évre szól, s csaknéhány konzervgyár k a p o t t öt éves bérletet .

A japánok hamaro san immár másodszor szenvedtek vereséget a szovjettől . E g y s z e r Csankufengnél , most ped ig a szerényenaláir t halászat i egyezménynél .

>." M i n d e z távo l ró l sem j e l en t i , ho g y a japánok és a Szovjetunió

között m i n d e n el lentét megszűnt vo lna . S t e rn generális, a Szov j e ttávolkelet i hadseregének főparancsnoka e g y i k kijelentésében rám u t a t a r ra , ho g y Japánnak K ínában, Koreában és Mandzsúr iában összesen 1 m il l ió n égyszá zezer katonája v a n . Ebbő l a Szovj e t határon 400 ezer ál lomásozik. E z a szám 1934-ben mindössze-95 ezer v o l t . A csapatösszevonások még m i n d i g t a r t a n a k , kaszár* 'nyák, raktárak, hadianyaggyárak, repülőterek k iép ítése szüntelenül fo ly ik. 1934-ben a japánoknak ezeken a terü leteke n 130 re pülőterük v o l t , m a 250 var i . Vasúthálózatuk 6 500 k m . v o l t , m a11*000. Ezenk ívü l ha ta lmas , tisztán k a t o n a i je lentőségű autóutakatépítenek.

E z z e l szemben a Szov j e t sem m a r a d t tét lenül. K u zneco v a l t eng e rnag y , a v l a d i v o s z t o k i haditengerészet főparancsnoka szer i n t , ezelőt t ö t évvel csak egy tengera lat t járó juk v o l t , „ma —úgymond — a v íz a l a t t és fö löt t is nagyszámú m o t o r r a l r e n d e l kezünk" . A partv édelm et is jó l megszervezték . V l a d i v o s z t o k b a n ,a z A m u r m e l l e t t f ekvő N iko ia j e vs zkban , a kamcsa tka i Pe t r o pav -l o vs zkban és a Szaha l ino n ha ta lmas ha jógyárakat t a r t a n a k üzemben. A kiegész í tő i p a r nagyrészc is a helysz ínen van. M o s t d o l go z n a k azon, hogy a Vlad i vo sz to k m e l l e t t i S zu csang szenéből cseppfo lyós tüzelőanyagot készítsenek. A szükséges szénmennyiség egy

részét még Oroszországból fedezik, dé — a jelentések szer in t —1940-ben már ebből is lesz elégM íg Japán^és a Szovjetunió e gy re j o b b a n készülődnek a vég

leges leszámolásra, Kína népe is szervezettebben vesz i f e l a harcot a t enge ly támadó jáva l szemben. A legutóbbi távol k e l e t i j e l en tések m a j d n e m kivéíol nélkül kínai sikerekről számolnak be. Ajapánok támadása rr.í»r kuiántsem o l y a n átütő je l legű, m i n t e le inte vo l t . Japán kezd kimerülni és a kezdeményezés lassan a k ín a i a k kezébe m e g y át . Ez persze nem j e l e n t i az t , ho g y Kína a;,közel jövőben győztesként kerül k i a harcból . Japán is — m i n tm i n d e n más hozzá hasonló rab lóhódító a m a i társadalmi r e n d

szerben , minden b i zonnya l ta lá l m a j d újabb eszközöket ahhoz*erőit fel fr issítse. M ind ez azonban csak átmenet i ie l legű l ehet .Ahhoz , hogy tartós l egyen , hiányzik az egységes népakrat . Már

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


ptc l i g ez Japánban n incs m e g . E r r e a legszebb b izonyítékot atjapán katonák m i n d sűrűbben történő lázadásai nyújt ják.

M í g E uró p áb a n a m a i rendszer képviselő i mindenütt a fasizm u s ügyét szeretnék e lőmozdítani , e l n y o m v a a népakaratot , a d d i gTávo lke l e t en lassan, de egy re biz tosabb léptekkel közlednek anépek vé gleg es és ma radéktalan szabadsága fe lé .

Szubot ica , 1939. áp rilis 24.Szántó Árpád

FigyelőJapán katonai ereje

A k ína i kormány fé lh ivata los l a p j a , a „Centra l D a i l y N e w s "(Szentrál dél i nyusz ) legutóbbi száma érdekes a d a to k a t közöl ajapán hadseregrő l . A la p szer in t Japán e d d i g i vesztesége több

m i n t 700 ezer ember , m i g az egész japán-orosz háborúban Japánösszesen 200 ezer embert vesz te t t .A japá n had vezetős ég összesen 46 had osztá lyt m ozgó sított .

Ebbő l h a t hadosztá ly M andzsúr iában v a n , ket tő Ko reában , h a tJapánban és harminckettő a k ínai h a r c t e r e k e n : Délk ínában hár o m . Északkínában t izennégy, a J a n g c e mentén t izenkettő, és B e l ső Mongól iában három. A legutóbbi h írek s z e r i n t újabb 40 ezerkatonát küldtek a mandzsúriai határra és két hadosztályt Szaha-l i n sz i ge t re . Es z e r i n t Japánban és Koreában 'mindössze négy h a d osztály m a r a d t a „rend fönntartás ára" .

A part izánok e l l en i harcok n e m hoznak eredményt , m e r t a j a

pán haderő i r d a t l a n hosszúságú f r on ton osz l ik szét és csak a h B rdaszat i lag fontos pontokat t a r t h a t j a megszá l lva .

A huszonegy hónapos háború a l a t t Japán sem a háborút "Bef e jezn i , sem a k ínai erőket megse mm isíteni n e m t u d t a . n K e l l - e h átcsodálkoznunk — ír ja az n jság — a japán korm ány fé le lmén,h o g y a k a t o n a i nehézségek csúfos vereséggé válnak" .

Japán n e g y v e n éven át f e g y v e r k e z e t t és készült az Oroszor szág e l l en i háborúra és mo s t k a to n a i ere je m i n d e n t ény leges s i k e r^|Hkül e lvér z ik Kíná ban . A háborút Japán erkölcsi leg m ár e l vesz te t te , a k a t o n a i összeomlás csak idő kérdése.

S á n t a P é t e r

A m i t m e g k e l l t e n n i

A Z á g r e b b a n m e g je le a iő „ N a š eN o v i n e " í r j a :

A l e g u t ó b b i k o r m á n y v á l t o z á s n a ka j a n u á r h a t o d i k a i m ó d s z e r e k f ö l s z á m o l á s a e l s ő l é p é s é n e k k e l l e n el e n n i e . E z s z ü k s é g e s s é v á l t . m e r ta m e g v á l t o z o t t l é g k ö r b e n m e g t e r e m t ő d t e k a z á l l a m é l e t a l a p v e t ők é r d é s e i n e k , a h o r v á t k é r d é s n e k ,

és a ( n e m z e t e k é s n e m z e t i s é g e ke g y e n j o g ú s á g a k é r d é s é n e k m e g ö l -f á s á h o z n é lk ü l ö z h e t e t l e n e l őf el té

t e l e k . A z ú j k o r m á n v f e l a d a t á n a ka b b a n k e l l e n e á l l n i a , h o g y g y ö k e r e s e n e l t a r a k í t & a é s o r v o s o l j am i n d a z t a s o k i g a z s á g t a l a n s á g o t ,a m i t : i p a r a n c s u r a l m i k o r m á n y o kZ s i v k o v i c s P é r á t ó l S z t o j a d i n o v i c s i ge l k ö v e t t e k . C s a k í g y t u d n á a z ú jk o r m á n y m e g b í z a t á s á t . m e l y am e g e g y e z é s e l ő f e l t é t e l e i n e k m e g t e r e m t é s é b o n á l l s i k e r e s e n e l v é g e z n i .

A k é r d é s r ő l m á r í r t u n k é s mégl - 5 z a l k a l m u n k v e l e f o g l a l k o z n i .M o s t c s a k e g y d o l o g r a s z e r e t n é k

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


k i t é r n i . E z a p o l i t i k a i e l i t é l t e kft ?m ne s zt iája . ( k ö z k e g y e l e m é be n v a l ó r é s z e s í t é s e ) .

Á z ú j k o r m á n y é i n ö k k i j e l e n t e t t e , h o g y e g y i k c é l ja a z o r s z á g k ö z é le t én e k d e m o k r a t i z á l á s a . H i s s z ü k ,

h o g y . a z o r s z á g n é p e i e b b e n a k é r d é s b e n a z Í g é re t e k b e v á l t á s a e l én e m g ö r d í t e n e k a k a d á l y t A z o n b a nh a n g s ú l y o z z u k , h o g y e l o d á z á s n a k ,h a l o g a t í s n a k n i n c s e n h e l y e . A d e m o k r a t i z á l á s n a k a p o l i t i k a i - , s a j tó- , e g y e s ü l é s i - é s g y ü l e k e z é s i s z a b a d s á g n a k e g y i k l e g f o n t o s a b b k é r d é s é t a p o l i t i k a i e l i t é l t e k k e l v a l ób á n á s m ó d é s a z o k a m n e s z t i á l á s ak é p e z i .

J u g o s z l á v i á b a n a p o l i t i k a i e l i t é l

t e k s z á m á r a m i n d m á i g n e m v o l ti g a z i , á l t a l án o s k ö z k e g y e l e m . Ar é s z l e g e s é s f ö l t é t e l e s s z a b a d o n b o -c s á j t á s a z i g a z s á g t a l a n s á g o k n a ks z á z a d r é s z ét s e m o r v o s o l t á k . E g yá l t a l á n o s , a z ö s s z e s p o l i t i k a i e l í t é l t e k r e , a k i k a m u l t p a r a n c s u r a l m ik o r m á n y z a t á n a k á l d o z a t a i , k i t e r j e d ő k ö z k e g y e l m e t v á r a z o r s z á g n é pe a z ú j k o r m á n y t ó l . É s e z m e g m u t a t n á m i n d e n k i n e k , h o g y a zí g é r e t e k e t t é n y l e g t e t t e k i š k ö v e t i k .

BT.

M á r c i u s 8 — Z á g r e b b a n

E n a p o n a n ő k a z e g é s z v i l á g o ng y ű l é s e k e n , ö s s z e j ö v e t e l e k e n , e l őa d á s o k o n t ü nt e t t e k t á r s a d a l m i ésn e m i e l n y o m a t á s u k e l l e n . I t t aM u n k á s o t t h o n b a i n v o l t a g y ű l é s ,a m e l y e ^ n a g y s z á m b a n j e l e n t e km e g h á z i a s s z o n y o k , m u n k á s n ő kt i s z t v i s e l őn ők é s p a r a s z t a s s z o n y o k .K e v e r t e n k a l a p o s o k é s k e n d ő s ö k .

A S b o t i é ( b a ink , b i z t o s í t ó , k e r e s k e d e l m i , i p a r i t i s z t v i s e l ő k s z ö v e t k e z e t e ) n ői a l o s z t á l y a n e v é b e n B a l o g h A n n a b e s z é l t . — < E l ő a d á s á b a nr ö v i d e n v á z o l t a a t á r s a d a l m i f e j lő d é s k ö l ö n b ö z ő k o r s z a k a i t

A n ő k e l n y o m a t á s a a z a n y a g ij o g m e g s z ü n t e t é s i é t ő l k e z d j e , m á i gm indé in r e n d s z e r b e n m e g v o l t M a am o d e r n n ő m o z g a l o m n a g y e r e dm é n y e k e i j h a r c o l t m á r k i . T ö r ö k o r s z á g b a n p l . a h o l a nők e l n y o

m a t á s a a l e g n a g y o b b v o l t a h e l y z e t a n ő k j a v á r a m e g v á l t o z o t t se l ő t t ü k m i n d e n p á l y a n y i t v a á l l .

A z o i n b a n a n ők a j ö v őb e n a t á r ^s a d a l m i és p o l i t i k a i e g y e n l ő s é g e n ?k í v ü l m é g a z a n y a g i e g y e n l ő s é g é r ti s k ü z d e n e k .

M a a v i l á g e g y h a t o d á n a n ő k n e k m e g v a n a t ö k é le t e s s z a b a d s á

g u k , a z a n y a g i l e h e t ő s é g i s r e n d e l k e z é s ü k r e á l l ; k é p e s s é g e i t m i n d e n k i a l e g m a g a s a b b f o k i g k i f e j l e s z t h e t i . I t t a m ő k m i n d e n h o l s z a b a d o n m ű k ö d h e t n e k , m u n k á j u k a ta f é r f i é v a l e g y e n l ő e n f i z e t i k , A h á z a s s á g o t n e m a n y a g i , h a n e m ér z e l m i a l a p o n é p it i , s, f é r j é n e k n e m ,t u l a j d o n a , h a i n e m a c s a l á d b a n v e l e e g y e n r a n g ú s z e r e p e t tö l t be . —

K o v a c s e c M a r a m u n k a snő a nőkm i n d e n n a p i k ü z d e l m é r ő l b e s z é l t . —

I t t a z e g y i k g y á r b a n *1

H e r m a n nP o l l a ' k i S i n o v i ) e g y m i m k a s n őh e t i 1 5 0 . — d i n á r f iz e t é s éb ő l 1 á r t j ae l m u n k a n é l k ü l i fé r jé t é s h é t g y é r -*m e k é t ( a n y o l c a d i k ú t b a n v a n )H o g y a h á z b é r t k ö n n y e b b e n f i z e s s e e g y s z o b á s l a k á s á b a h á r o m t a:> üc s a l á d o t v e t t a l b é r l e t b e Ö s s z e s -s e n 1 3 - a n v a n n a k e g y s z o b á b a n . —

„ A s z a k s z e r v e z e t e k e n k e r e s z t ü lk e l l k ü z d e n ü n k a f é r fi a k k a l e g ü t th e ly z e tű in k m e g j a v í t á s a é n e k é b e n , m e r t a z „ E g y e n lő m u n k á é rt e g y e n l ő b é r t " e l v m e g v a l ó s í t á s a c s a k i s s z e r v e z e t t kü z d e l e m ?e r e d m é n y e l e h e t ' * —

A z e l ő a d á s o n m e g j e l e n t e z e r k é t s z á z n ő. A z e l ő a d ó k a t t ö b b s z ö rt o m b o l ó t a p s s a l s z a k í t o t t á k fé l b e . —

P a t a k ? M á r i a

F r a n c i a é r d e k e k S p a n y o l o r s z á g b a nF r a n c o e l i s m e r é s é v e l k a p c s o l a t

b a n a z u t ó bb i i d ő b e n a f r a n c i a s a j tó siókat f o g l a l k o z i k Sp anyo l o r s z á g g a l . K ü l ö n ö s e n a f r a n c i a - s p a -n y o g a z d a s á g i v i s z o n y o k k a l .

A z „ I n f o r m á c i ó n * 1 c . f r a w c i a l a p c i k k e t k ö z ö l a f r a n c i a t ő k e s p a n y o l o r s z á g i é r d e k e l t s é g e i r ő l . As p a n y o l - f r a n c i a k e r e s k e d e l e m é r e z h e t ő e n m e g c s a p p a n t :

F r a n c i a o r s z á gk i v i t e l e b e h o z a t a l a

S r a n y o l o r s z á g b a S p a n y o l o r s z á g b ó l( m i l l i ó f r a n k o k b a n )

1926 1.825 1.0501935 300 339

A f r a i n c i a t o k i z ö me n éh á n y n a -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


g y o b b s f p anyo l bankban és b i z í o^ i -t ó in t é z e t b e n v a n . A s p a n y o l v a s u t a k j a v a r é s z é t f r a n c i a k ö l c s ö n b ő lép í t e t t é k , . A f r a n c i a é r d e k e l t s é g e kk ü l ö n ö s e n n a g y o k a , b á n y á s z a t b a n .Í g y a z ó l o m b á n y á k f r a n c i a e l l e n -

ő n é s a l a t t á l l a n a k . A z i s m e r t k a -t a l ó n i a i s a l é t r o m t e l e p e k a f r a n c i at ő k e é r d e k k ö r é i h e z t a r t o z n a k u g y a n ú g y m i n t a fém- , v e g y i - , s z ö vő i p a r i ,v i l l a m o s s á g i é s k e r e s k e d e l m i v á l l a l a t o k t e k i n t é l y e s ré z < \

K é s ő m e g i s m e r é s

Sámó M a c h a m a i S z l o v á k i ae g y i k l e g i s m e r t e b b s z e m é l y i s é g e .P r o p a g a n d a m i n i s z t e r é s l e g f ő b bp a r a n c s n o k a a z u . n . H l i n k a g á r d á n a k , m e l y e t a német, S S m i n t á j á r a s z e r v e z e t t m e g . E z e n k i v ü lD r . T y s s o n a k a s z l o v á k m i n i s z t e r e lnök inek b e n n s o m u n k a t á r s a . S z l o v á k i á n a k C s e h o r s z á g t ó l v a l ó e l s z a k a d á s á b a n f ős z e r e p e t j á ts z o t t é sÍ I H a r m i a d i k B i r o d a l o m m a l v a l óe g y ü t t m ű k ö d é s n e k l e i g l j e lkes i ebb

s z ó s z ó l ó j a v o l t . M i n d e z t t u d v a c s o d á l k o z n u n k k e l l , de főképp g o n d o l k o d á s r a k e l l , h o g y k é s z t e s s e nm i n d e n k i t a z a n y i l a t k o z a t m e l y e tM a c h a l e g ú j a b b e s e m é n y e k k e l

k a p c s o l a t b a n a b r a t i s z l a v a i r á d i ó nk e r e s z t ü l t e t t . B e s z é d é b e n M a c ht ö b b e k k ö z ö t t a k ö v e t k e z ő k e tm o n d t a :

V ég z e t e s s é v á l t s z á m u n k r a

h o g y h i t t ü nk m á s o k s z i v á b n n

é s í g é r e t e i b e n . M o s t v i l á g o s a n

l á t j u k h o v á j u t o t t u n k .

N e m á r ta n a ., h a e z t s o k a n n á

l u n k i s e s i z ük b e v é s n ék .

A f a s i z m u s k u d a r c aA m o s t l e f o l y t b e l g a k é p v i s e l ő

v á l a s z t á s o k a d e m o k r a t i k u s e rőkt é i h ó d í t á s á t é s a k ü l f ö l d i p én z z e ld o l g o z ó r e k s z i s t á k ( íg y h í v j á k ab e l g i u m i f a s i s z t a p á r t o t ) c s ú f o s v e r e s é g é t h o z t á k m a g u k k a l . E d d i g im a n d á t u m a i k h á r o m n e g y e d r és z é t v e s z t e t t é k e l . ( h ú s z b ó l n é g ym a r a d t ) K ü l ö n ö s e n é r d e k e s a n ém e t e k l a k t a , k e r ü l e t e k v á l a s z t á s ie r e d m é n y e . E p e n b e n a s z a v a z ó k 5 2

és M a l m e d y b e n 5 7 s z á z a l é k a s z a v a z o t t , a b e l g a p á r t o k r a .

I f .

G y e r m e k v é d e l e m h á b o r ú e s e ténA n l i á b a n

A m u l t év s z e p t e m b e r 27-én,

a z on l a s z o m o r ú ő s z e l e j i n a p o na m i k o r m á r ú g y l át s z o t t , h o g y ab é k e m e g m e n t é s é n e k m i n d e n re

m é n y e s z e r t e f o s z l o t t , a z a n g o l k ö z e g é s z s é g ü g y i m i n i s z t é r i u m b a n ú ja k c i ó c s í r á j a f o g a m z o t t m e g .

E n n e k a z ú j a k c i ó n a k a z a r é m ség* v o l t a s z ü l ő a n y j a , h o g y a l o n d o n i v o n a t o k , a m e l y e k é s z a k r a . 'S k ó t o r s z á g b a i n d u l t a k , z s ú f o l á s i gm e g t e l t e k n ő k k e l é á g y e r m e k e k k e l ,a k i k e t a g g ó d ó f ér j ük m e g a p j u k av e s z é l y e z t e t e t t k ö r z e t b ő l m i n é l t á v o l a b b r a a k a r t e l k ü l d e n i . A m i t i s -t e n h á t a m ö g ö t t l e v ő , e l d u g o t t f a l

v a k b a n a m á s o k s z e r e n c s é t l e n s é g énn y e r é s z k e d ő g a z d á k a k k o r e l k ö v e t t e k , m e r t k i s p a r a s z t h á z a k s z a b i i ér t a k k o r a b é r e k e t k é r t e k , a m e k k o r á t m é g a l e g e l s ő r a n g ú v á r o s i s z á l l o d á k b a n s e m k é r n e k a s z o b á é r t ,a n n a k a b í r ó s á g n á l v o l t u t ó j á t é k a .S o k m e n e k ü l t c s a l á d , a m e l y a g g o d a l m á b a n é s k é t s é g b e e s és é b e n e g yk i s s k ó t v i l l á é r t a n n y i t f i z e t e t t ,m i n t e g v l o n d o n i b é r h á z b é r c fej é b e n k e l l e t t v o l n a f i z e t n i , sőtk é n y t e l e n v o l t a r r a i s , h o g y t ö b bé v r e s z ó l ó b é r s z e r z ő d é s t k ö s s ö m :m e g b á n t a , h o g y e l h i r t e l e n k e d t e ad o l g o t és a b í r ó s á g h o z f o r d u l t ésa z u z s o r a b é r e g y r é s z ét v i s z a k ö v e -íe l te .

A n n y i b i z o n y o s , h o g y 1938 s z é p -t e n i b é r é b e n c s a k j ómódú , ső t c s a kv a g y o n o s e mb e r e k a s s z o n y a i ésg y e r m e k e i h a g y t á k e l L o n d o n tm e g a n a g y o b i ) a -n g o l i p a r i g ó c p o n t o k a t , a m e l y e k h á b o r ú e s e t é ne J s ő s o r b a n l e t t e k v o l n a l é g i t á m a d á s n a k k i t é v e . E k k o r g o n d o l t a za n g o l k ö z e g é s z s é g ü g y i m i n i s z t é r i u m a r r a , h o g y m i t ö r t é nn é k , h ak i t ö r n e a h á b o r ú , a k ö z é p o s z t á l y é sa p r o l e t á r o k g y e r m e k e i v e l ? A s p a n y o l g y e r m e k e k s o r s á b a n k e l l - e .c s z t o z n i o k , a k i k a z „ é g " s z ó n c s a kv a l a m i r e t t e n e t e s e t k é p z e l n e k e l ,m e r t o n n a n f e lü l rő l , a z é gbő l h u l l d t a b o m b a a f e j ü k r e ! A m i n i s z t é r i u m n e m a k a r t a e z t b e v á r n i ,h a n e m g o n d o s k o d n i k í v á n a r r ó l ,

h o g y L o n d o n b ó l , B i r m i n g r h a m b f l l ,( M a n c h e s t e r b ő l , r ö v i d e n : m i n d e nv á r o s b ó l , í:melyeket l é g i t á m a d á s

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


v e s z é l y e f e n y e g e t , a g y e r m e k e k e te r r e a z e s t r e e l ő r e m e g á l l a p í t o t th e l y r e s z á l l í t s á k e l é s o t t h e l y e z z é k b i z t o n s á g b a . A m i n t m i n d e no r s z á g b a n , a m e l y b e n á l t a l á b a n iv é d k ö t e l e z e t t s é g , m i n d e m f e g y v e r -

r i e m v i s e l é s r e k ö t e l e s f é r f i p o n t o s a nt u d j a , h o v á k e l l m o z g ó s í t á s e s e t é nb e v o n u l n i a , é p p e n ú g y a z a n g o lg y e r m e k k n e k h a m a r o s a n m o z g ó s í t á s i c é d u l á j u k l e s z . a m e l y r ő l ag y e r m e k e k h o z z á t a r t o z ó i m e g t u d j á k , h o g y „ J c n n y W a d d i n g t a n , IV .

c s o p o r t b e l i , a V i c t o r i a - S t a t i o n mt a r t o z i k a g y e r m e k v é d ő h i v a t a lb a n j e l e n t k e z n i . B e o s z t á s a : T u r n -b i d g e b e n , a T r o l l ^ e o k e - m a j o r b a na J o n e s - c s a l á d n á l . "

M á r h e t e k óta ; v é g z i k a g y e r m e k e k e l h e l y e z é s e c é l j á b ó l a z e l ő m u n k á l a t o k a t . I d e g e n e k b u k k a n n a kf e l o l y a n n e l y e k e n , a m e l y e t n e ms z o k t a k t u r i s t á k f ö l k e r e s n i . F a l u r ó l f a l u r a , h á z r ó l h á z r a i á r n a k . H i th é r d z o s k ö d n e k , m e n n y i r e v a n al e g k ö z e l e b b i k ö z s é g és a z t f e l e l i ki; t k i k , h o g y „Ó , a z n a g y o n m e s s z i r e v a n i m n e n ! \ ő k a z t v á la s z o l j á k : „ A n n á l j o b b ! ' 4 E l - e l t ü n n e k ak i s p a r a s z t h á z a k b a n , l e ü l n e k al e v e n d u l a s z a g ú , a l a c s o n y s z o b á k b a n é s m é g m i e l őt t m e g k é r d e z h e t n é t ő lü k a h á z i g a z d a , m i j á r a t b a nv a n n a k , ők k é r d e z i k : E l v á l l a l n a - ee g y g y e r m e k e t ? " A h á z i g a z d a r ö g -töm lá t j a , h o g y n e m r a b s z o l g a k e r e s k e d ő v e l v a n d o l g a : a h i v a t a l o s c ím e r r e l e l l át o t t j e l v é n y b i z t o s í t é k u ls z o l g á l a r r a , h o g y a l á t o g a t ó b e c s ü l e t e s ü g y b e n j á r é s a k ö z e g é s z s é g ü g y i m i n i s z t é r i u m m e g b í z á s á b ó lk é r d e z ő s k ö d i k . E l m o n d j a , h o g y h aa g a z d a e l v á l l a l j a , h o g y h á b o r ú

e s e t é r e a n á l a e l h e l y e z e n d ő g y e r m e k e t e l l át j a , a k o r m á n y m i n d e ng y e r m e k é r t h e t e n k é nt 3 s h i l l i n g e tf i z e t , h a p e d i g a g y e r m e k a n y j a i so d a m e g y , a z a n y á é r t h e t i 5 s h i l -

« » • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • » • • • • • • • • • •

l i n g e t . I g a z , h o g y e z a z á r n e n tv a l a m i n a g y , d e a l e g t ö bb g a z d ak i j e l e n t i , h o g y s z í v e s e n v á l l a lg y e r m e k e t e g é s z e n i n g y e n i s .

N e m c s a k e g y e s g a z d á k n á l f o g n a k g y e r m e k e k e t e l h e l y e z n i , h a

n e m t á b o r o k b a n i s , ' a m e l y e k e t m á ré p ít e n e k i s . A s z a b a d ég a l a t t r e n d e z i k b e a z i l y e n h e l y e k e n a z i s k o l á k a t . T á g a s h á l ó t e r m e k f o g a d j á kb e a g y e r m e k e k e t . Z u h a n y f ü r d ő k ,t o r n a t e r m e k és t a n m ű h e l y e k á l l n a k a g y e i r m e k e k r e n d e l k e z é s é r eE g é s z v á r o s o k a t l é t e s í t e n e k , a m e l y e k n e k t a l á n s o h a e g y e t l e n í a k ó j as o m i l e s z , h a s i k e r ü l a h á b j r ú t e lk e r ü l n i .

D e s z ü k s é g e s e té n n é g y m i l l i ó

g y e r m e k e t f o g n a k a z e m l í t e t t m ó d o n e l h e l y e z n i . M a g á b ó l L o n d o n b ó le g y m i l l ó g y e r m e k e t . A h a r c t é r t ő ln é h á n y s z á z k i l ó m é t e r n y i r e f o l y t a t j á k m a j d a g y e r m e k e k m í v e l é -s é t , m i n t h a m i s e m t ör t em n ek av i l á g b a n . A k o r m á n y n a k l e g n a g y o b b g o n d o t o k o z , h o g y m i k é p p e n , h o l h e l y e z z e e l a z o k a t a k i s g y e r m e k e k e t , a k i k m é g n e m k é p e s e k a r r a , h o g y g á z á l a r c o t v i s e l j e n e k . K ü l ö n t e r v e t d o l g o z t a k k i ,a m e l y s z e r i n t a z o r s z á g ö s s z e s c s e c s e m ő i t n a g y t e l e p e k r e v i s z i k ,a m í e l y e k e t ó r i á s i v ö r ö s k e r e s z t e sz á s z l ó k k a l j e l ö l m e k m e g , h o g y at á m a d ó b i z t o s a n m e g l á s s a . E z e k e ta t é l e p e k e t a c s e c s e m ő v é d e l e r ám i n t a i n t é z e t é v é a k a r j á k k i é p í t e n i.

N e m ö t l i k m i n d e n k i n e k s z e m é b ea z a n a g y e l l e n t m o n d á s , h o g ya m í g a j ö v ő h á bo r ú j á b a n a: fe ln őt .t e k a f r o n t o n g y i l k o l j á k e g y m á s t ,a l e g k í n o s a b b g o n d o s s á g g a l t ör ődn e k a z z a l , h o g y u g y a n a k k o r a

g y e r m e k e k e t m e g ó v j á k a h a l á l t ó l ?E l j ö n m a j d a z i d ő . a m i k o r m a j dr e m é rt ik m e g e z t a z e l l e n t m o n d á s t

K . J .

Ml a faj „A fa j a lélek külseje és a lélek viszont a fa j bel

seje!" (Rosenberg)

Mi a fontos. „Elvégre nem a z a fontos ki mit eszik, a németek történelmet csinálta k és ez a fontos" (Göbbels)

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


Szeme lvények kü l fö ld i l apokbó l

„ I l u s t r o v a n i K u r i e r C o d z i e n y ".'|MI. 11 .) A nép r a j z i o k o k r a v a l ó h i v a t k o z á s s a l a n é m e t e k — ú g y l á t s z i k — a z ' i m p e r i a l i s t a hód í U á sú t j á r a l é p t e k . E z é r t f é l ő h o g yú j a b b b e k e b e l e z é s e k t ö r t é nn e k .. E z e k e t c s a k i s e g y e u r ó pa i h á b o r ú. • á l l i t h a t n á m e g .

„ V ö l k i s c h e r B e o b a c h t e r " ( I I I . 18 ,)T)y. G ö b b e l s „ N a g y i d ő k " c í m űt e r e j e d e l m e s c i k k é b o n t ö b be k k ő z e t t a k ö v e t k e z ő k e t m o n d j a :

. . E g y s z e r ű e n n e m t u d j u k e l g o n d o l n i , h o g y v a n n a k e m b e re k , a k i k- e b b e n a n a g y és f é n y e s k o r s z a k b a nk é p e s e k f öl i z g u l n i a k á r m i l y e nc s e k é l y s é g e n , m i n t p l d . a s z a b a dk r i t i k a h i á n y a M e r t e z a z i d ő an a g y , n é m e t l e h e t ő s é g e k " i d e j e ,a m e l y e t m i , m i n t a F ü h r e r s z ó fo g a d ó s z o l g á l ó i, f e l i s m e r ü n k és s e g í t ü n k k i h a s z n á l n i . "

A „ M a r i a n e " ( I I I . 2 2 J é rd e k e sr é s z l e t e k e t h o z H i t l e r „ M e i nK a m f c í m ű k ö n y v é b ő l , m e l y nH a r m a d i k B i r o d a l o m t e v é k e n y k c -d é s e i b e n a le g j o b b ú t m u t a t ó ú g y am ú l t b a n , m i n t a j öv óY e n é z v e .ÍM &n da z a m i a z u t ó bb i é v e k b e nt ö r t én t a z e m l ít e t t k ö n y v b e n m á r13 é v v e l e z e l ő t t m y i l t a n é s v i l á g o s a n l e v o l t f e k t e t v e , m i n t a n é m e tn é p j ö v ő b e n v é g z e n d ő f e l a d a t a i .A l a p e z e n k í v ü l a H a r m a d i k B i -r o i d a l o m v e z é r é n e k k ü l ö n b ö z ő a l k a l m a k k o r t e t t n y i l a t k o z a t a i th o z z a :

..A n é m e t k o r m á n y h í v e n t e l j e s í t i a z a l á i r t s z e r z őd é s ie k e t . ai oc a +r nó i e g y e z m é n y b ő l s z á r m a z ó

e i á n d e n k ö t e l e z e t t s é g ü n k e t t e l je s í t e n i f o g j u k . " ( A l o c a r m ó i e g y e z m é n y f ö l m o n d á s a ) .

, , A B i r o d a l o m . a d e m i l i t a r i z á l tz ó n a t i s z t e l e t b e n t a r t á s á t E u r ó p am e g b é k é l é s e a d a l é k á n a k t e k i n t i . "( A R a j n a - v i d é k m e g s z á l l á s a ) .

, .A H a r m a d i k B i r o d a l o m n a kn k i c s k e d v e A u s z t r i a b e l ü g y e i b eb e a v a t k o z n i ós n e m á l l s z á n d é k á b a n b e k e b e l e z n i v a g y e l f o g l a l ni, a a t . 1< ( A u s z t r i a b e k e b e l e z é s e ) .

, ,A m e g l e p e t é s e k i d e j e e m ú l t . ". ( A s z e p t e m b e r i m o z g ó s í t á s é s a' . W * d é t a - v i d é k e l f o g l a l á s a ) .

„ A s z u d é t a - v i d é k a z é n u t o rs ét e r ü l e t i k ö v e t e l é s e m E u r ó p á b a n .M i n e m k í v á n j u k a c s e h e k e t . "( C s e h - és M o r v a - c r s z á g m e g s z á l l á s a ) .

A „ D e u t s c h e J u s t í t z 1 n é m e t h i

v a t a l o s l a p í r j a :

„ A z a k i k ü l f ö ld i r á d i ó á l l o m á s i k o i y a i n h í r e i t m e l y e k a B i r o d a l o m v i r á g z á s á n a k , a k o r m á n y .ésa n e m z e t i s z o c i a l i s t a p á r t t e k i n t é l y é n e k á r t , m á s o k e l őt t . m e g i s m é t l i , ö t é v i g t e r j e d ő bö r t ön bü n t e té s t k a p . * ' A z o n k í v ü l „ a m o s z k v a ir á d i ó t á r s a s h a l l g a t á s a a z á l l a m

k ö z b i z t o n s á g a e l l e n i ö?. s zcskúvés te l ő k é s z í t ő b ű n t é n y . ' 1

A „ D a i l y E x p r e s s " j e l e n t é s es z e r i n t k b . 1 0 0 0 c s e h r e p ü l ő g é ph a g y t a e l a z o r s z á g o t a b e v o n u l ón é m e t h a d s e r e g e lől . A b e n z i n - éso l a j t a r t a l é k o k a t ( p ed i g k i ö n t ö t t é k .

, , B n e v n i k " ( S o f i a ) ( I I I . 2 2.) „ B a l k á n n é p e i n e k a k ö z é p e u r ó p a i e s e m é n y e k h a t á s a a l a t t m e g k e l l p r ó -b á l'n i^ k o l s í m í t a n i a z e g y m á s k ö -z ö t t i e l l e n t é t e k e t , h o g v e g y e s ü l ta k a r a t t a l n e m z e t i f ü g g e t l e n s é g ü km e g m e n t e t t e r e m e g t e r e m t s é k a k öz ös a l a p o t . A z o n k e l l d o l g o z n i u k ,h o g y a N é p s z ö v e t s é g e r e j ét és ak o l l e k t í v b i z t o n s á g : e l v é t ú j b ó l\ i & s z a á l l í t s á k . "

A „ M a n c h e s t e r G u a r d i a n ' 4 ( I I I .

20.) kö z l i a g y a r m a t o k r a v o n a t k o

zó ú j n e m z e t i s z o c i a l i s t a e l m é l e t e t :

„ A m i k o r N é m e t o r s z á g k i eg é s z ít ik ö z i g a z g a t á s i r e n d s z a b á l y a i t a k á rrv?ok,on a g y a r m a t o k o n , m e l y e k e tk á r p ó t l á s k é n t k a p h a t , — k i é p í t is a j á t „ g y a r m a t i e l m é l e t é t " , m e l y n e k a l a p j á n ú g y s a j á t , n é p e , m i n ta z e g é sz v i l á g s z e m é b e n . J o g a "v a n a - g y a r m a t b i r o d a l o m m e g t e r e m t é s é h e z . T e r m é s z e t e s h o g y e a t

»>Jogot " a fa j e lm é l e t é r v e i v e l t á m a s z t j a a l á . A n é m e t „ k i - v á l s á g o s

ríj" és e s z e r i n t j o g a vs«n I / J U S . J a j o k " fö löt t u r a l k o d n i . A z a f r i k a ib e r n s z ü l ö t t e k t e r m é 3 Z ( t ű k n é l f o g v a

a z a l s ó b r e n d ű f a j o k h o z . t a r t o z n a k .E z e k n e k s e m m i e s e t r e s e m s z a b a da s s z i m i l á l ó d n i u k ( b e o l v a d n i o k ) , h a -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


n e m fe l té tl e n a „ m a g a s a h b r e n d űf a j " v e z e t é s e a l a t t k e l l á l l n i o k .

A k ü l f ö l d i n é m e t l a p o k a t i r á n y í t ó h i v a t a l o s n e m z e t i s z o c i a l i s t ai n t é z m é n y e k a n é m e t „ g y a r m a t ie l m é l e t e t * 1 r ö v i d e n k i l e n c p o n t b a n

fog la l ják ös s z e : 1.) a be ns zü löt te -k e t n e m s z a b a d a z e u r ó p a i c i v i l i z á c i ó s z o k á s a i v a l m e g i s e m e r t e t a i .2.) a z e u r ó p a i c i v i l i z á c i ó é s t e h -n i k a i h a l a d á s k i z á r ó l a g a z é s z ak ie m b e r é s a z á r j a l é l e k a l k o t á s a ,e z é r t a z o k ö s s z e e g y e z h e t e t l e n e k ab e n s z ü l ö t t e k f a j i a l s ó b b r e n d ű s é g é -v e i / 3.) c s a k n é m e t e k v a g y h o z z á j u k k ö z e l á l l ó f a j ú a k l e h e t n e kp o l g á r o k . 4 . ) n e m s z a b a d n é m e t e kés b e n n s z ü l ö t t e k k ö z öt t h á z a s s á g o k

n a k l é t r e j ön n i . 5 . ) a b e n n s z ü l ö t t e k e t s a j á t k u l t ú r á j u k b a n k e l l n e v e l n i . 6 .) a b e n n s z ü l ö t t e k n e k n e ml e h e t s z a v u k a b í r ó s á g o k b a n , m e l y e k é l é n a n é m e t e k á ll in a k . A zi g a z s á g s z o ^ g á l t a t á s n a k g y o r s n a kk e l l l e n n i e . í t é l e t e t k i m o n d a n i , .af e h é r e m b e r f e l ü g y e l e t e a l a t t á l l ót ö r z s f ő n ö k i t a n á c s " ú t j á n i s l e h e t .7 . ) E g y e s g y á r ü z e m e k é s ü l t e t v é n y e k é r d e k e i a l á r e n d e l t e k a g y a r m a t , m i n t e g é s z é r d e k e i n e k . 8 , ) ab o i nn s z ü lő t te k v a l l á s i é l e t é b e n n e ms z a b a d b e a v a t k o z n i . 9 .) n e m s z a b a da b e n n s z ü l ö t t e k e t a n y a g i l a g k i

z s á k m á n y o l n i . .

A „ T i m e s " ( ü l . 2 1 . ) C s e h és M o r v a - o r s z á g ú j h e l y z d é r ő l s z ól ó j e l e n t é s é b e n t ö bb e k kö z ö t t k i e m e l i , ,h o g y O l m ü t z b e n a M a s a r y k t e r e tA d o l f H i t l e r t é r r e , a W i l s o n - t e r e t

G ö r i n g t á b o r n a g y t é r r e , a z O 'k tófo er2 S-á ró l ( C s e h s z l o v á k i a f ü g g e t l e n s é g e k i k i á l t á s á n a k n a p j a ) e l n e v e z e t t u t a t p e d i g M á r d í u s 1 5 - r e ( af ü g g e t l e n s é g e l v e s z t é s é n e k n a p j a )k ( r e s z t e l t e k .

, J M e W e l t w o c h e " : A n g l i a m a h a t -s z o r t ö b b e t k ö l t k é m k e d é s r e , m i n ta v i l á g h á b o r ú i d e j é n . 1934 - b e n e l é gv o l t 180.000 font , 1936.-bain m á r280.000, 1937. -ben 350.000 font . A z .1 9 3 8 - a s p o l i t i k a i v á i s á g a l a t t m é g

100 .0CO f on to t a d t a k h o z z á , m a p e d i g e l é r i a z 500 000 f on to t , a m i k e -r e k 13 0 m i l l i ó d i n á r n a k f e l e l m e g .

„ V ö l k i s c h e r B e o b a c h t e r * 1939.( I V . 1.) „1938 m á j u s á b a n a z a h a z u g h í r t e r j e d t e l , h o g v N e m e t o r s z á g m e g a k a r j a t á m a d n i C s e h s z l o v á k i á t . E h í r t a p r á g a i a n g o lk a t o n a i a t a s s é é s B e n e s ú r t e r j á s z t é l l é , p e d i g j ó l t u d t á k , h o g y n é m e t -o r s z á g s e m m i fé l e in t éz k e d é s t n e mf o g a n a * í t o t t . a m e l y e k i g a z o l t á kv o l n a N é m e t o r s z á g t á m a d ó s z á n d ék a i t . " ' V á j j o n k i h a z u d o t t ? s z > r k . )

S z e m e l v é n v e k«7

A s z a v a z a t i j o g , m i n t a d e m o k r a t i k u s é s p a r l a m e n t á r i s u r a l o m -e s z k ö z e , b i z t o s í t j a a n é p r é s z v é t e l é t a z u r a l o m b a n . A n n a k a z o n b a n ,h o g y a nép i l y e n r é s z v é t e l e a s z a v a z a t i j o g ú t j á n b i z t o s í t t a s s é k é s .

h o g y a z i l y e n k ö r n y e z e t b e n m i n d e n p o l g á r p o l i t i k a i l a g s z a b a d ése g y e n l ő l e g y e n a j o g o k b a n é s k ö t e l e z e t t s é g e k b e n . A m i k o r és a h o la p o l g á r o k p o l i t i k a i j o g a i b a nn i n c s s z a b a d s á g ó s e g y e n l ő s é g , o t tn i n c o d e m o k r á c i a s e m és e n né lf o g v a i g a z s z a v a z a t i j o g s i n c s . H ap e d i g a s z a v a z a t i j o g i n t é z m é n y ea z e l n y o m á s a l a t t i s f ö n n á l l , a k k o r o t t e j o g g a l v a l ó k ö z ö n s é g e sv i s s z a é l é s r ő l v a n s z ó , v a g y a r r ó l

a z ó h a j r ó l , h o g y e z e n v i s s z a é l é s n e k s z e b b k ü l s z í n t a d j a n a k . D ea d e m o k r á c i á v a l s e m m i fé le ka pc -

c s o l a t a , s e m m i f é l e k ö z ö s s é g e -n i n c s . . .

V l a d i m i r S z i m í c s : A s z a v a z a t i j o g r ó l a d e m o k r á c i á b a n .

(A p o l i t i k a é s t á r s a d a l o mk ö n y v t á r : 2 3 k ö t e t . A s z a v a z á s i j o g b ó l ) .

H o g y a p a r l a m e n t m i l y e n v i s z o n y b a n l e s z a n é p p e l , i l l e t ő l e gs a j á t v á l a s z t ó i v a l , t e r m é s z e t e s e na t t ó l f ü g g , h o g y m i l y e n m ó d o nv á l a s z t o t t á k m e g . M i n é l k e v é s b b é .v a g y k e v é s b b é s z a b á l y o s a n , v e s zr é s z t a n é p a n n a k m e g v á l a s z t á ss á b a n , a m n á l k e v e s e b b kö t i ő t .h o g y a n ép h a n g u l a t á v a l s z á m o l *

j o n és a n n á l i n k á b b k é n y t e l e na z o n t én y e z ők h a n g u l a t á v a l s z á m o l n i , m e l y e k t ő l a v á l a s z t á s o k

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


f üg g n e k . E z a z t j e l e n t i , h o g y »r o s s z v á l a s z t á s i r e n d s z e r és sros&z v á l a s z t á s i g y a k o r l a t n e n *c s a k e g y m e s t e r s é g e s p a r l a m e n t h e z v e z e t , m e l y n e m h o z p o l i t i k a ib ék é t a z o r s z á g n a k , h a n e m e l t á

v o l í t j a a p a r l a m e n t e t a n ép t ől . E t t ő l , t e r m é s z e t e s e n , l e g t ö bb e t a népa g y e s z e n v e d . V é g ü l i s a z é g é s *a v á l a s z t ó n a k a v á l a s z t ó h e l y e nt ö r t é n ő h e l y e s ( v a g y s z a b á l y s z e r ű ) d ö n t é s é n e k a k é r d é s é h e z v e z e t ,m e l l y e l e c i k k e t e l i s k e z d t ü k . Ed ö nt és t ő l n e m c s a k a z f ü g g , h o g y

k i l e s z k o n k r é t e n a z ő j á r á s á n a k ;k é p v i s e l ő j e , h a n e m , h o g y e g y á l t a l á n m i l y e n p a r l a m e n t e t k a p .M e n n y i r e l e s z a z , n e m c s a k *t ö r v é n y h o z ó h a t a l o m e g y s z e r v e ,n e m c s a k k é p v i s e l e t , h a n e m n é p

k é p v i s e l e t i s .L j u b a R a d o v a n o v i a s

A v á l a s z t ó k é s k é p v i s e l ő k

v i s z o n y a . — „ A p o l i t i k a é s

t á r s a d a l o m " k ö n y v t á r £8

kö.tet. A vá las zt ó jogb ól .

A nemzeti szocialista oktatás. . . A valóban tudomá-

nyos nevelésre csak a vezetőnek van szüksége. A vezetet

tek tömegének teljesen elégséges a felvilágosító oktatás. Mindiglesznek majd művelt és kevésbé m űvelt emberek. A nyelvek, a*zámtan magasabb kérdéseinek és a természettudományok mélytitkainak ismeretét csupán egy kisszámú csoport számára keUfenntartani... Viszont mindenkit, még a legegyszerűbb férfiaka tés nőket is, naciona lista szellemben kell nevelni. (Kieckebusch:Deutsche Schule.)

I N N E N O N N A N

A n g l i a a m á s o d i k h e l y e tf o g l a l j a e l a v i l á g k ő s z é n -t e r m e l é s éb e n, a u t ó g y á r t á s á b a n ( év e n t e481.000) , a z ón k i t e r m e l é s é b e n ( m a g a a z a n y a o r s z á g ) , v a l a m i n t an e m z e t i j ö v e d e l e m b e n ; K a n a d a( a n g o l d o m i n i u m ) a F ö l d p a p í r g y á r t á s á b a n ; F r a n c i a o r s z á g a v i l á g v a s t e r m e l é s é b e n ; H o l l a n d i a( H o l l a n d i - I n d i a ) a v i l á g k a u c s u k -t e r m e l é s é b e n ( a v i l á g t e r m e l é s V s - a )N é m e t o r s z á g a v i l l a m o s á r a m t e r m e l és é b e n, v a s - és a c é l - g y á r t á s

b a n , s ö r , r é p a c u k o r é s m ű g y a p o t -g y á r t á s b a n , v a l a m i n t b u r g o n y á i -t e r m e l é s b e n ; O l a s z o r s z á g a z o l í v a o l a j ( o l a j f a - b o g y ó b ó l k é s z ü l t o l a j ) ,a s z én - , h i g a i n y - és m a g n e z i t - t e r m e l é s b e n ; A S z o v j e t k ö z t á r s a s á g o kS z ö v e t s é g e ( S S S R ) a z á r p a - é s z a b t e r m e l é s b e n , v a l a m i n t a só*- ésa r a n y - b á n y á s z a t b a n , ú g y s z i n t é n ap e t r ó l e u m e l ő á l l í t á s á b a n ( a v i l á g t e r m e l é s 1 2 % - a ) ; K í n a a b ú z a ésn y e r s s e l y e m - t e r m e l é s b e n . A z A m e

rikai E g y e sü lt Á l l a m o k ( U S A ) t e r ü le t én v a n F ö l d ü n k m iás o d ik k i k ö t ő j e ( N e w - Y o r k v á r o s ) . E n n e k

év i f o r g a l m a 53 .108.000 tonna (1t o n n a = 10 m é t e r m á z s a ) . M á s o d i k

h e l y e n á l l a d o h á n y t e r m e l é s b e n ,s z a r v a s m a r h a é s j u h t e n y é s z t é s b e n , v a l a m i n t a n á d c u k o r - g y á r -t á s ba n . B r a z í l i a ( M ú l t s z á m u n k b ó l v é l e t l e n ü l k i m a r a d t . ) E l s ő h e l y e n á l l a v i l á g k á v é t e r m e l é s é b e n ,o l y a m n y i r a , h o g y g y a k r a n a t e n g e r b e i s j u t b e l ől e . A k a k a ó - t e r m e l é s b e n a z o n b a n c s a k a m á s o d i kh e l y e t f o g l a l j a e l . C o l u m b i a a p l a -t i n a ^ t e r m e l é s b e n v a l l h a t j a a m a g á é n a k a m á s o d i k h e l y e t .

A t e h n i k a k ö r é b ő lA t e h i n i k a h a l a d á s á n a k f é n y e s

b i z o n y í t ék a a m a i s z á m o l ó -k ö n y v e l ő - g é p . E z e k a g é p e k a s z ö v e g e tl e í r j á k é s e g y m u n k a - m e n e t r e4 — 1 0 f é l e m u n k á t v é g e z n e k . V a n n a k o l y a n o k i s , m e l y e k e g y ó r aa l a t t 3 5 0 — 4 0 0 k ö n y v e l é s i t é t e l td o l g o z n a k f e l . S t a t i s z t i k a i m u n k á k n á l p e d i g ó r á n k é n t 24.000 t é t e l t k é p e s e k f e l d o l g o z n i .

*

A v i l á g l e g r é g i b b f ö l d a l a t t i v a s ú t j a L o n d o n b a n v a n . 1890 -ben ép í -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


t e t t ék . A m á s o d i k a b u d a p e s t i .:189<6-ban épü l t . A h a r m a d i k f ö l d a l a t t i t A m e r i k á b a n , B o s z t o n v á r o s á b a n é p í t e t t é k 1897-ben , m i u t á ná b u d a p e s t t t a n u l m á n y ó z t ák , A

- n e g y e d i k f ö l d a l a t t i t i s m é t L o n d o n

b a n ép í t e t t ék 1898-ban , a z ö t ö d i k e tP a r i s b a n 1 9 3 0 - b a n , a h a t o d i k a tN e w - Y o r k v á r o s é p í t e t t e 190 4 - b en .M a m á r a v i l á g m i n d e n m e t r o p o l i s z á b a n v a n n a k f ö l d a l a t t i v a s u t a k .

*A v i l á g l e g m a g y o b b h í d j a a s z a n -

f r a n c i s z k ó i ( A m e r ik a ) a r a n y k a p uöb l e f e l e t t v e z e t 1 9 3 7 - b e n a d t á k á ta f o r g a l o m n a k . E z e d d i g a l e g n a g y o b b í v n y i l á s ú f ü g g ő h í d . A c s a k

n e m 2 3 0 m é t e r m a g a s p i l l é r o s z l o p a i kö z ö t t k b . 70 m é t e r m a g a s s á g b a n h ú z ó d i k a z 12 40 m h o s s z ú s á g ú h í d i - t e s t A h í d t e l j e s h o s s z afe l j á r a t o k k a l e g y ü t t 2.730 m é t e r .

A c é l s z e r k e z e t é n e k t e l j e s s ú l y a101,6000 t o n n a . A négy , e gyenkófca t93 c m á t m é r ő j ű t a r t ó k á b e l t ö b b

, ' r inint 22.000 t o n á t n y o m .

A F ö l d h i d e g - „ s a r k a "

E c l d i g a s z i b é r i a i V e r h o j a n s z k o tt a r t o t t á k a F ö l d l e g h i d e g e b b p o n t j á n a k , , m e r t o t t a h ő m é r ő — 7 0 ? Ci s a l á s z á l l . M i n t a L . i G e o g r a p h i es z e m l e k ö z l i , O b r u c s e v t a n á r 1 2é v i m e g f i g y e l é s a l a p j á n m e g á l l a p í t o t t a , h o g y V e r h o j a m s z k n á l h i d e g e b b h e l y i s v a n K e l e t - S z i bé r iá b a n ,m é g p e d i g O i m e k o n , O n d i g i r k am e l l e t t . I t t m á r — 78° C i s m é r t e k .O i m e k o n t e h á t a F ö l d h i d e g „sar ; -k a . t l Érde j ke s , h o g y a z a m i n t e g y

e z e r e m b e r , a k i a v i d é k e n l a k i kj ó l e l v i s e l i e z t a b o r z a l m a s h i d e g e t , é p p e n ú g y a z i r a m s z a r v a s o k ,l o v a k és t e h e n e k i s , m e l y e k t a n y á i k o n é l n e k .

Könyvszemle

I l l y é s G y u l a : M a g y a r o k ( n a p l ó

j e g y z e t e k )

L G y . , a k i b é r e s c s a l ád b ó l k ü z d ö t t e f e l m a g á t , e l i s m e r t í r ó v á , am a g y a r o r s z á g i m e r e d e k , n e h e z e nj á r h a t ó t á r s a d a l m i l é t r a l e g fe l s ő b bf o k á r a , m o s t n a p l ó s z e r ű fe l j e g y z é

k e k b e n k ü l d i s z é t r i o g a t ó é s g y a k -r aöi v a l ó b a n r ia s z t ó m e g f i g y e l é s e i tés g o n d o l a t a i t „ n é pé n e k " a m a g y a r „ s z e g é n y s é g n e k ' 1 v á l s á g á r ó l .A j o b b r ó l , f él - b a l r ó l ó s b a l r ó l é r k e z ő r é s z b o n e g y ü g y ű r é s z b e n n a g y o n i s j o g o s t á m a d á s o k v i l l á m a ik ö z e p et t e á l l ó I . G y . a z A d y u t á n i— a t e l j e s s z o e i a l i t á s u t á n t a p o g a t ó d z ó — n e m z e d é k m i n d e n e s e t r e k i e m e l k e d ő , t e h e t s é g e s e g y é n i s ég e . G y a k r a n t é v e l y g ő n , a v a t a g -n a i v a n , a f a j e l m é l e t s z é d ü l e t e ss z é l e i n t á n c o l v a , v a g y e g é s z e n e l -l ü o r ü l ő n a t e n g e r r é d a g a d t p r o b -i émába in , d e m i n d i g v í v ó d i k és h a d a k o z i k , m é g p e d i g b e l s ő s z ü k s é g bő l h a d a k o z i k „n é p é n e k 1 4 s o r s á v a l

és s o r s á é r t A „ P u s z t á k n é p e " c í-i a oű könyve ó t a , m e l y b e n a g y e r e k k o r i é l m é n y e k k ö z v e t l e n s é g é v e l ,

b e l s ő s é g g e l é s u g y a n a k k o r r e a l i s e -

t i k u s f é ny m e g d ö b b e n t ő é r e t t s é g é v e l e l ő s z ö r v i l á g í t o t t r á a n a g y b i r t o k m e z ő g a z d a s á g i c s e l é d s é g é n e k k ü l s ő é s b e l s ő é l e t é r e . I . € r y .m i n d e n k ö n y v e é r d e k l ő d é s r e t a r t h a t s z á m o t ; k r i t i k á v a l b á r . d e e lk e l l o l v a s n i őke t .

M e g v a n í r v a e b b e n a k ö n y v b en , h o g y I . - n e k a t e s t i - l e l k in y o m o r g a t á s b a n e l s ő m e s t e r e , y i -l á g o t h o z ó j a P e t ő f i k ö l t é s z e t e v o l t .E z e a z o k a v a g y m á s , d e I . l e l k rb e á l l í t o t t s á g a e l s ő s o r b a n a k ö l t ő é,í r óé , m o n d h a t n ó k l i t e r á t o r é —m é g a k k o r i s , h a h a r c o l . M i n t h at o l l a t é s k ö n y v e t s z o r o n g a t v a l á t t a v o l n a m e g a n a p v i l ág o t , s z á m á r a á l l á s f o g l a l á s c s a k i r o d a l m i e s z m e v i l á g k e r e t e i k ö z ö t t l e h e t s é g e s .A z i d ő s z e r ű p o l i t k a i h a r c o k p á r t j a i v a l c s a k b a r á t k o z i k - m a g y a r á z k o d i k , d e i g a z k ö z ö s s é g e t e g y i k ü k k e l s e m ér e z. „ A h o g y i r o d a l m ip á r t á l l á s o m , ú g y p o l i t i k a i p á r t i l

i á s o m s i n c s , — í r j a — e s z m é n y e i ma z o n b a n v a n n a k . L e t ű n t i d ő k n a g rl e n d ü l e t e i n y ű g ö z i k l e k é p z e l e t e t

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


és r o k o n s z e n v é t , í g y a B á n ff y k o r -lEf tk a g r á r — s z o c i a l i s t a m o z g a l m a i n a k p é l d a a d a s a i t e t t b e n és m a g a t a r t á s b a n , d e m á r e n n e k a . . h o n i

t a l a j b ó l s a r j a d o z o t t s z o c i a l i z m u s n a k 1 ' m a i f o r m ái t n e m t u d j ak i t a p o g a t n i . P e d i g

m á s n a ka d o t t

t a n á c s a i b a n t u d j a : „ H o g y i g a z im o n d a n i v a l ó d m e g t a l á l d , a h h o ze l m é l y e d é s k e l l , n e m c s a k a n é p l é l e k b e , d e e g y k i c s i t a t ö r t é n e l e m b eé s " o l y a n g y a n ú s h a n g z á s ú t u d o m á n y o k b a i s , m i n t p é l d á u l a s z o c i o l ó g i a . " D e m e r t s z e r i n t e : , . af ö l d m í v e l ő n é p a m a g y a r s á g e g y e t l e n s z i i l ár d p i l l é r e . . . é s é l e t e rődp r o l e t á r s d g u n k m i n e s " , a t á j é k o z a t l a n s á g o l y a n á l l a p o t á b a n k e l lm e g á l l n i a , a m e l y b e n k ü l ö n c k ö d é s e k r e r a g a d t a t v a j o g g a l i d é z i f e j é r e a k é t k u l a c s o s s á g v á d j á t és ar e g r e s s z i v j ö v ő b e j ó s o l á s á t . É s m é g i s h a t á r o l t s á g u k b a n i s r e n d k í v ü lé r d e k e s e k e z e k a f e l j e g y z é s e k , l e g a l á b b i s a z o k b a n a r é s z l e t é k b e n ,a m e l y e k h a r c . k i á l t ó v á l l a l á s , k i á l l á s a „ n é p " m e l l e t t , t e h á t m é l y e b bé r t e l e m b o n p o l i t i k a i t e t t — e g é s za p ö r b c í o g o t t s á g i g , a z e l í t é l é s i g .A m i I . - t m e g m e n t i , a k ö r ö t t e f o r -tv oc ró b o s z o r k á n y k o n y a fö lé e m e l i ,

t a l á n a z , h o g y i r o d a l m i e s z m e -r . y e i p é l d á s a k : P e t ő fi é s A d y . A zA d y u t á n i s o r s b o n y o d a l o m b a j n e g yl é r c s g y e r e k á l t a l ú j r a f e l f e d e z e t tP e t ő f i . í g y I . s o k b a n e g y , e g y é n i -l e p P e t ő f i b e n c s ú c s o s o d ó , n a g y l e n d ü l e t ű h a g v o m á n v f o lv t a t ó ja ,m e l y n e k a f é l s z e g t ö r t é n e l m i h e l y z e t f o l y t á n a r e g r e s s z i ó r o n t á s a ik ö z e p e t t e , i s m é t e l ő k e l ő s z e r e p j u t o t t és a m e l y n e k „ e s z m e v i l á g á b a n a m a g y a r s á g f o g a l m a a l e g

m a g a s a b b e s z m é k k e l k e v e r e d i k ,m e l y e k e t a z i r o d a l o m m a g a e ét ű z ö t t . " É s í g y , e z a z í r ó e m be r . s o ~h ő s e m f e l e d i e r e d e t é n e k , a m e g *a l á z o t t c s e l é d s é g n e k g y ö t r e l m e i tés i l y e n v o n a t k o z á s b a n s o h a s e mo s e r é l i f e l P e t ő f i k a r d j á t A r a n yp u h a m e g a l k u v á s á v a l ( b á r m e n n y i r e , k e r e s n e i s — b e l s ő o k o k b ó l —e g y ö n g é k b e m e n t s é g e k e t , i g a z o l á s o k a t ) M i n d e n s z é p s é g i m á d a t á b ab e l e a v a t k o z i k h a r c i a s s á f o r m á l ó n

a g y á s z o s h á t t é r é s a m i l l i ó s s z e g é n y s é g k a r á n a k t u d a t a „ D e m ié r t e l m e d a l o d n a k i s b a r á t o m , h a a

fül, m e l y n e k be k e l l e n e r i a d n i a , ,a z é h s é g v é r a p a d á s á t ó l d o b ó i s as z á j a t , m e l y a d a l o k a t i s m é t e l n é ,v a c o g á s s a l t ö lt i m e g a h i d e g . D ea z a z i r o d a l o m , m e l y t é g e d n e v e l t ,a m a g y a r , v á j j o n n e m m i n d é g a

n é p k é r d é s e v o l t - e , a n y e l v é b e nélő n e m z e t é le téé? C s a k a z e n r ö g e s z m é m v o l n a , h o g y f e l e i n e m k e l le z é r t a n é p é r t ? " í g y í r , m i k ö z b e nk u t a t j a és j e g y z i s z ü l ó v i d é k < n r kt á r s a d a l m i a d a t a i t .

I . G y . c s a l á d j a f é r fi á g á n o z o r a is z á r m a z á s ú , m e l v f a l u v á r á v a ls z á z a d o k o n á t a z „ Ev - te r h á z v b i r o d a l o m " b ö r t ö ne , úr i s z é k e , h at e t s z i k f ő v á r o s a v o l t . E z é r t so4c

n e v e z e t e s e t t u d j e l e n t e n i a h e l y s é g r ő l e s l a k o s a i r ó l . „ A v á r k a p u j á b a n m é g m a i s e l m e r e n g h e t akőbő l r a k o t t m e s t e r i f a r a g á s ú d e r e s e n a m u l t i d ő k s z e r e l m e s e . " Ak ö r n y é k m a i s „ e g y t a g b ól á l l óe z e r h o l d a k . " S o k a n e v i d é k e n b a r l a n g l a k á s b a n l a k n a k é s a z e m b e r e k n a g y r é s z e a bbó l é l , a m i t ú tk ö z b e n f ö l k a p és „ o z o r a i r i d i k ü l -i ć b e " v a g y i s a h ó n a a l á c s a p o t tz s á k b a b e l e r e j t i . „ P o l i t i k a i h i t v a l

l á s á r a n é z v e a b a r l a n g o k j ó r é s z e1935 n y á r s a i l e l k e s n y i l a s k e r e s z t e s v o l t . C i p őt á l t a l á b a n n e m h o r d a n a k , d e c s a k n e m v a l a m e n n y ifé r f i , a z e g \ J k s z o m s z é d o s f ö l d e s ú rp á r t j án a k e g y e n r u h á j a k é p z ö ld i n g e t v i s e l . "

*

D e O z , o r a , a z ü l l ö t t f a l u és h a j d a n i b i r o d a l m i s z é k h o ' v c s a k k i sf o l t j a a D u n á n t ú l n a k , m e l v n e km a g y a r s á g a k - i h a ló ba n v a n . I .u t a z t á b a n k ü l ö n ö s e n a d é li m e g y é k b e n , d e f e l i e b b i s m i n d e n ü t ts z ö r n y ű p u s z t í t á s a i t t a l á l t a aze g y k é n e k 0 3 a m á ^ k é p e n i l a s s úk i v e s z é s n e k . A k i s b i r t o k o n a z e g y k e dúl, , a n a r ( v b r t o k c s e l é d s é g é ta g y e r m e k h a ^ a n d ó s f ' . e : t i z e d e l i . An é m e t n y e l v ű b e te l e pü l ő , a k i m á ra h á b o r ú e l őt t i s e l s ő b b r e n d ű á l -I n m n o l g á r n a k é re z t e m a g á t , " o r

c s ók m a g y a r u l t - d ó n á L é s „ b e t e -l r r >odé * e ó t a m i n d e n k o r m á n y z a t

ő t d é d e l g e t t e " , a n ^ a g i l n g é s t e r ü -l o l b o n g y a r a p s z i k . , T V n a m e g v eb e l s ő r é s z e , a h í r e s V ö l g y s é g , V ö -

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


r ó & m a r t y t á j k é p z e l e t é n e k a l a k í t ó j a , t e l j e s e n n é m e t . ' 1

*A ké t k ö t e t e s í r á s t u l a j d o n k é p e n

ú t i n a p l ó : a f e l z a k l a t o t t , b a l s e j t e l m e k t ő l b o l y o n g n i , m e g g y ő z ő d n i

n a j t o t t l é l e k f e l j e g y z é s e i . K ö l c s e y ,V ö r ö s m a r t y , A d y t r a g i k u s é r z é s e ,st m a g y a r k l a s s z i k u s k ö l t é s z e t e m ov e z é r s z ó l a m a m a i s m ét z e n g .1033-tól 1938- ig a k ö l t ő m i n t h am i n d i g ú t o n l e n n e . E l ő s z ö r s z ű k e b b h ó n á t , a D u n á n t ú l t s z e l i átn y u g t a l a n u l , h o g y k o c s i s á b a n . B e s z é d e s b á c s i b a n i s , s z i n t e m i t o l o g i k u s á n m e g s z e m é l y e s í tv e , v e s z e n d őf a j t á j á n a k á l l a p o t á r a m e r e d j e n .. . B e s z é d e s b á c s i t a m a g y a r s á g s o r s a n e m é r d e k l i , k é n y t e l e n v a g y o kd< nu nc i á l n i ő t ' ' — í r j a a k ö l t ő . , 3 Av á l a s z t ó j o g s e m é r d e k l i és a k o r m á n y z a t s e m . . . a ž e l l e n z é k t ő ls « m v á r s e m m i t . , a z é g - v i l á g o . is e m m i s e m é r d e k l i , s e m m i t s e mr e m é l . . . H a l á l o s h i d e g s ć g s z á l lfcz:vemro, ez a k ö z ö n y e z a h a l i g i -t ás n a g y o b b r é m ül e t te l é- n a g y o b br é s z v é t t e l t ö l t e l , m i n h a e g é s zú t o n k é t s é g b e e s e t t j a j o n g á s t h a l l o t t a m v o l n a . „ K i é r n e k a t a n y á r a :B e s z é d e s b á c s i i l l e d e l m e s e n l e e m e

l i k a l a p j á t a r c a m e g i n t o l y a n ,m i n t h a v i g y á z b a n á l l n a . " A z u t a s t

r é m ü l e t é s k é t s ég b e e s é s f o g j a e l :a n é p i s a r j i m in d e n m e l e g é r z é s é v e li s k o lá z o t t i g y e k e z e t é v e l n e m t a t a ik a p c s o l a t o t f a j t á já v a l , „ M i n t h a « g fő r ü l t t e l u t a z t a m v o l n a 1 ' — í r j a , Ás z ö r n y ű „ e r k ö l c s i f e r t ő 4 4 a z o k a e n

n e k ? v a g y v a n i t t m á s h i b a i %t u d n i i l l i k m a g á b a n a v á l t o z t a t n ia k a r ó b a n , L - b e n ? N e m - e m á s v i l á g g a l , e m b e r r e l á l l s s e m b e n . m i n t& m i t m e g é r t e n i t u d . a m i h e z e g y á lt a l án , k a p c s o l ó d n i k é p e s ? T a l á ne z a m a g y a r nép i ve s zenc -Ősé f l i se g y b i z o n y o s f o k o n m á r c s a k a g y r é m ?

M i n d e n e s e t r e a p r o b l é m a k i l i n c s e és s a r k a m á s h o l v a n . D e e d d i g a g o n d o l a t i g I . m a r n e m j u t e j ,h i á b a u t a z i k F r a n c i a o r s z á g b a n ( é se l őz ő le g O r o s z o r s z á g b a n ) h i á b at a r t ó z k o d i k h o s s z a b b i d e i g a p á r i s is z e l l e m i m u n k á s o k , r é g i i o m e r ő s é ik ö r é b e n , h o g y m i n t e g y k ü l s ő m a g a s l a t i p o n t r ó l i g y e k e z z é k e l i g a z o d n i a h a z a i b o n y o d a l m a k b a n .V a g v t ú l s á g o s a n i r o d a l m i a z i s m e r ő s ö k k ö r e ( a b a l o l d a l i a k r e j t e l m e s e n c s a k k e r e s z t n e v ü k k e l s z e r e p e l n e k ) , v a g y a z ő s z a v u k b ó l i sc s a k a z t h a l l j a k i , a m i t s a j á t o sz ö n g é s k r e , p r o b l é m a t i k á r a h a n g o l t

fü le f e l f o g h a t .O l á h I s t v á n

( • • • •• • • » • •• » • • • •• • • • • • •• • • • • •H V f lM «

Krónika

— E g y a m e r i k a i s z e n á t o r m e g j e g y e z t e , h o g y a z a m e r i k a i a l v i l á g m ó d s z e r e i n e k l e g s z e b b p é l d á i

a d i p l o m á c i a i é l e t b e n s z ü l e t t e kw i e g .

— C s e h o r s z á g b a n a z u tó bb i i d ő b e n n y o l c n a p a l a t t t i z e n n y o l ce z e r e m b e r t t a r t ó z t a t t a k l e .

— H i v a t a l o s k i m u t a t á s s z e r i n tB e o g r á d b a n 2 . 5 0 1 m i l l i o m o s él .

—• F r a n c o S p a n y o l o r s z á g á b a n ak o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k b a n v é g z e ttk é n y s z e r m u n k á t a „ m u n k a n é l k ü l i s é g c s ö k k e n é s é r e m e g i n d í t o t t k ö z m u n k á n a k ' 4 n e v e z i k .

— S m i d t O t t ó t , a v i l á g s z e r t e i s m e r t o r o s z é s z a k s a r k k u t a t ó t a zo r o s z T u d o m á n y o s A k a d é m i a a l e l

n ö k é v é v á l a s z t o t t á k . E z z e l k a p c s o l a t b a n a s z o v j e t ^ k o r m á n v f e l m e n t e t t e ő t a z é s z a k s a r k i t e n g e r i u t a k

k ö z p o n t i i g a z g a t ó s á g á n a k v e z e t é s é tő l. E z t a z á l l á s t m o s t P a p a n i mI v á n s z o v j e t - t u d ó s t ö lt i b e . P a p a -n i n v o l t a v e z e t ő j e a n n a k a t u d o m á n y o s e x p e d í c i ó n a k , a m e l y 1 9 3 ?és 3 8 - b a n 2 7 3 n a p o t t ö l t ö t t á zé s z a k i s a r k o n és a n a k k ö r n y é k é ne g y u s z ó j é g t á b l á n .

— A z E g y e s ü l t Á l l a m o k b a n e zé v f e b r u á r j á b a n 10.760 .0 00 m u n k a n é l k ü l i t t a r t o t t a k n y i l v á n , 108e z e r r e l t öbbe t m i n t 1 9 3 8 f e b r u á r

j á b a n .— L e b r u n t 5 0 6 s z a v a z a t t a l 39G

e l l e né b e n ú j r a m e g v á l a s z t o t t á k

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


F r a n c i a o r s z á g k ö z t á r s a s á g i e l nö k é v é . Hét évvel e z e l ő t t 633 s z a v a l a t o t kapott 14 4 e l l e n .

— A német b i r o d a l o m k ö z o k t a t á s ü g y i " m i n i s z t e r a m ü n c h e n i« g y e t e m h i t t u d o m á n y i karát be

z á r a t t a azért m e r t a h a l l g a t ó k ak a t o l i k u s e g y h á z i h a t ó s á g o k ta

n á c s á r a két n e m z e t i s z o c i a l i s t at a n a i * e l ő a d á s a i t n em l á t o g a t t á k .

>— C a r d e n a s m e x i k ó i , k ö z t á r s a s á g i e l n ö k r e n d e l e t é r c k i u t a s í t o t t a kn u ' i i k ó t e r ü l e t é r ő l három s p a n y o lf p s i s z t a v e z é r t .

• — B u l g á r i á b ó l e z e n t ú l i - t a k a

* * a b a d d e v i z á j ú o r s z á g o k b a l e h e t

M z á t e l a d n i .

—- Áp r i l i s 1.-én l é p e t t életbe az« i j f r a n c i a — j u g o s z l á v k e r e s k e d e l m i s z e r z ő d é s . A s z e r z ő d é s l e h e t ő s é g e t n y ú j t a F r a n c i a o r s z á g b a i r á n y u l ó j u g o s z l á v k i v i t i l m e g h á -r o n s z o r o z á s á r a .

— D á n i á b a n á p r i l i s e l e jé n or

s z á g g y ű l é s i v á l a s z t á s o k v o l t a k . Az

e d d i g i e r ő v i s z o n y o k v á l t o z a t l a n o kBüaradtak és a s z o c i a l i s t a p á r t- e z en tú l is a l e g e r ő s e b b p a r l a m e n t ij á r t m a ; ^ . d .

— N é m e t o r s z á g b a n e l r e nd e l t éks » i fj ús ág k a x n a i m e g s z e r v e z é s é t M i n d e n g y e r m e k e t 10-tŐl—18^ v i g k a t o n a i s z e l l e m b e n (nevelnek.

— J u g o s z l á v i á b a n a h i v a t a l o sk i m u t a t á s s z e r i n t á l l a n d ó a n c s ö k k e n a h á z a s s á g k ö t é s e k s z á m a .1836 - b an 48 e z e r r e l k e v e s e b b há

z a s s á g o t k ö t ö t t e k min t 1921 - b en .

— A m a g y a r k o r m á n y három

k o n a p j a b e t i l t o t t a a „ M a g y a r s á g "

irémű n y i l a s l a p o t , m e r t E r d é l yv i & s z a c s a t o l á s á t k ö v e t e l t e .

G ö b b e l s , ( n éme t propaganda,

ttuniszter n y i l a t k o z a t a s z e r i n t gö-

Töjgországi ú t j á n a k c é l j a a z o t t a n i ' nép m e g i s m e r é s e volt

— J u g o s z l á v i á b a n 1.400.000 p a -

Vasztcsalád n e m tud m e g é l n i a

fö ld jébő l . ;

—- A b e l g i u m i f l a m a n d n a c i o n a l i s t á k T y s o „ ö n á l l ó 4 1 ( S z l o v á k i a j á -* . a k p é l d á j á n o k u l v a l e m o n d t a k az

ö n á l l ó f l a m m a n d á l l a m r ó l .— F r a n c o t á b o r n o k k i j e l e n t e t t e ,

k e g y fel k e l l e n e a k a s z t a n i m i n d

a z o k a t , a k i k a s p a n y o l p o l g á r h á b o r ú t e l ő i d é z t é k . A s p a n y o l p o l g á r h á b o r ú t t u d v a l e v ő e n F r a n c o tá

b o r n o k l á z a d á s a i d é z t e elő.

— A m ú l t é v b e n m i n d e n j u g o s z l á v i a i a l a t t v a l ó r a f e j e n k é n t 33(1

d i n á r á l l a m t e h e r j u t o t t .— A b a r c e l o n i a i új á l l a m i h a t ó

s á g o k e l ső k u l t u r t é n y k e d é s e b i k a v i a d a l o k r e n d e z é s e v o l t

— A S t o j a d i n o v i ć k o r m á n y há

r o m é v e s u r a l m á n a k k i á l l í t á s á n el

f e l e j t e t t é k k i m u t a t n i , h o g y a fe

j e n k é n t i évi j ö v e d e l e m 5354 d i n á r ró l 2*75 d i n á r r a e s e t t .

— C s a k két f ő v á r o s va n a v i l á g o n , a h o l a z e l m ú l t é v b e n a z é l e l m i s z e r e k á r a i 40 s z á z a l é k k a le m e l k e d t e k : T o k i ó (a k í n a i h á b o -I Ú m i a t t ) és B e o g r á d .

— A b e l g a k é p v i s e l ő v á l a s z t á s o ke r e d m é n y e a r e x i s t á k ( b e l g a fa

s i s z t á k ) ó r i á s i v e r e s é g e . M a n d á t u m a i k h á r o m n e g y e d r é s z é t e l v e s z t e t t ék .

— A n é m e t s a j t ó á ü a m d ó a n a zt

b i z o n y í t g a t j a , h o g y az a n g o l se

g é l y n y ú j t á s a k i s á l l a m o k s z a b a d s á g á t és f ü g g e t l e n s é g é t v e s z é l y e z

t e t i .— A s p a n y o l m e n e k ü l t e k e t F r a n c i a o r s z á g b a n a k o r m á n y és h a t á s á g a i á l l a n d ó a n z a k l a t j á k . B o n n e tés F l a n d i n s a t j ó i s z e r i n t a s p a n y o lm e n e k ü l t e k l e l k e s ü l t e n „ je l e n t k e z n e k 4 4 az i d e g e n l é g i ó b a és a z e r ő d í t m é n y e k n é l f o l y ó k é n y s z e r m u n k á k r a . M e x i k ó k o r m á n y a e l h a t á -l á r o z t a , h o g y a s p a n y o l m e n e k ü l t e k 40 s z á z a l é k á n a k o t t h o n t n y ú j t ,

— Á p r i l i s 1 1.-én M a g y a r o r s z á g

k i l é p e t ta

N é p s z ö v e t s é g b ő l .— A s p a n y o l p o l g á r h á b o r ú b a n

1.200.000 ember eset i t el.

— A l o /ndon i n é m e t k ö v e t s é g cá

f o l j a a z „ O e u v r e " a z o n h í r é t h o g ya l o n d o n i és a p á r i s i n é m e t kö

v e t s é g e k u t a s í t á s t k a p l a k B e r l i n ből , h o g y az A n g l i á b a n és F r a n c i a o r s z á g b a n elő n é m e t á l l a m p o l g á r o k a t h í v j á k fel a h a z a m e n e t ? 1 -

r e .

— A l g i r t ö b b v á r o s á b a : \ é-. faj -

v a i b a m a l a k ós s ác r t i l t a k o z ó g y ű l é s e k e t t a r t o t t A l b á n i a o . a s z m e g s z á l l á s a e l l e n .

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


— A R e u t e r h í r s z o l g á l a t i i r o d a. j e l en t i S a n g h a j b ó l , h o g y a Japá inoka l t a k m e g h ó d í t o t t t e r ü le t e n a z a n -g o l e í i e n e s p r o p e g a n d a m i n d i n k á b be r ő s ö d i k .

— Á p r i l i s e l e j é n m e g kö t ö t t é k -t

s z o v j e t — j a p á i n h a l á s z a t i s z e r z ő d é s t. A z ú j s z e r z ő d é s s z e r i n t J a p á n b e l e e g y e z i k a S z o v j e t k ö v e t e l é s e i b e é s 3 7 h a l á s z a t i k e r ü l e t t e lk e v e s e b b e t h a s z n á l h a t , e z e n k í v ü lm a g a s a b b b é r l e t i d í j a t f i z e t .

— A s v á j c i s z ö v e t s é g i t a n á c s e l r e n d e l t e a k á v é - , c u k o r - , r i z 3 - ,c l a j - , z s í r - , s z é n a - é s e g y é b t a k a r m á n y t a r t a l é k e m e l é s é t .

— G o g o l j , h í r e s o r o s z í r ó s z ü l e t é s é n e k 130 - i k é v f o r d u l ó j a a l k a l

m á b ó l a n é p b i z t o s o k t a n á c s a e l h a t á r o z t a , h o g y a z á l l a m i t a n á r k é p z ő i nt é z e t e t G o g o l j r ó l n e v e z i e l .

— A z „ ö n á l l ó " S z l o v á k i a l a p j ae g y k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k l é t e s í t é s é r e v o n a t k o z ó r e n d e l e t e t k ö z ö l .

— A b e o a r á d i O p e r a h á z M i u s z -t j z o r g s k i j , o r o s z z e n e s z e r z ő s z á z é v e sé v f o r d u l ó j a a l k a l m á b ó l ü n n e p ie l ő a d á s k e r e t é b e n b e m u t a t j a as z e r z ő f ő m ű v é t : a „ B o r i s G o d u n o v "c i m ű o p e r á t '

• A p a l e s z t i n i a i a n g o l h a t ó s á

g o k k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k b a s z á l

l í t o t t á k H a n u m a N a s á r t , a z a r a b

n ő m o z g a l o m v e z e t ő j é t .

—- A S z k u t a r i t v é d ő n y o l c s z á z fő ny i a l b á n k a t o n a s á g h á r o m s z o rv e r t e v i s s z a a z ó r i á s i s z á m b e l i ést e h n i k a i f ö l é n n y e l r e n d e l k e z ő o l a s z o k a t é3 c s a k a m i k o r m u n í c i ó j ae l f o g y o t t , a d t a f e l a v á r o s t .

— B r a z í l i a v i s s z a t é r t a s z a b a d -k e r e s k e d e l e m h e z é s m e g s z ű n t e t e ad e v i z a k o r l á t o z á s t .

— A f r a n c i a l a p o k s z a r i n tO l a s z o r s z á g 9 0 0 e z e r e m b e r t m o z g ó s í t o t t - E z e k k ö z ü l f é l m i l l i ó A b e -s z i n i á b a n S p a n y o l o r s z á g b a n és A l b á n i á b a n „ t a r t j a f e n n a r e n d e t 1 1 .

— A b o l g á r k o r m á n y b e t i l t o t t a a„ H a r c o k " c i m ű n e m z e t i s z o c i a l i s t a p á r t o t .

— L e n g y e l o r s z á g b a n t ö b b e l ő k e

l ő e l l e n z é k i p o l i t i k u s k i e n ^ o d t e k aJ x >r tönökbő l é s k o n c e n t r á c i ó s t á b o r o k b ó l .

— M i n t a R e u t e r j e l e n t i P o z s o n y b ó l , S z l o v á k a i b e v e z e t i a n ü r n b e r g i t ö r v é n y e k e t és k é t k a t e g ó r i á b ao s z t j a p o l g á r a i t .

—• A s v á j c i h a d ü g y m i n i s z t é r i u i i fc .e l r e n d e l t e ) , h o g y m i i n d o n húsz éat

h a t v a n év közö t t i f é r f i t a r t o z i k k a t o n a i s e g é d s z o l g á l a t o t t e l j e s i t e n i .

— A D a i l y T e l e g r a p h g i b r a l t á r i

t u d ó s í t ó j a j e l e n t i , h o g y C a d i z b a n

ú j a b b o l a s z c s a p a t o k s z á l l t a k pa r t - -

r a .

— A j u g o s z l á v g y á r i p a r 1938-a sé v b e n 3054 k ü l ö n b ö z ő ü z e m e ts z á m l á l t 1 5 m i l l i á r d d i n á r t fcitev**ö s s z t e r m e l é s s e l . A b e f e k t e t e t t t ő k e4 6 % kü l f j i l d i e r e d e t ű . A k ü l f ö l d i o r

s z á g o k k ö z ü l a z e l s ő h e l y e nN é m e t o r s z á g C s e h o r s z á g g a l , u t á -n a F r a n c i a o r s z á g , a h a r m a d i k h e l y e n A n g l i a á ll , u t á n u k i ö n :S v á j c , O l a s z o r s z á g , a z E g y e s ü l tÁ l l a m o k , M a g y a r o r s z á g , B e l g i u mé s m á s o k . L e g j o b b a n a z é l e l m i s z e ri p a r v a n k i f je l ő d v e , 8 84 ü z e m m e l ,u t á n a a f a i p a r 4 0 3 , a s z ö v ő i p a r 3 9 *ü z e m m e l . A z i p a r i f e j l e t t s é g b á n s á g o k k é n t í g v a l a k u l : S z á v a i 2 2 , 2 5 % ,D r á v a i 2 5 . 8 3% , D u n a i 1 8. 5 8% , B e o g -

r a d 7. 85 % , D r i n a i 5 . 81 %. M o r o v a i4 . 4 1 % , T e n g e r m e l l é k i 3 , d8% , V a r -da i r 2 .60%. V r b á s z i 1 . 6 7 % , Z e t i i0 .93%.

— E g y e s ú j s á g h í r e k s z e r i i n t a za n g o l k e r e s k e d e l m i k i k ü l d ö t t e l c s o d á l k o z o t t a z o n . h o g y a z o r o s z 'k e r e s k e d e l e m ü g y i m i n i s z t e r f o l t o z o t t n a d r á g o t h o r d , m í g u g y a n a k k o r h a l i k r á v a l t ö l t ö t t z s e m l y é te s z i k .

— A z a m e r i k a i t u d ó s o k a z z a l a

k é r d é s s e l f o r d u l t a k a s a m e r i k a i

k o r m á n y h o z , h o g y h á b o r ú e s e t é r e

s z i g e t e k e t l é t e s ít s e n a t u d o m á n y o m

k í s é r l e t e k h e z s z ü k s é g e s á l l a t o k r é

s z é r e .

— A k o n j u k t u r a c s ökk e n é & a

A m e r i k á b a n a m u l t é v b e n l e g e r é

s e b b e n a v a s é s a c é l t e r m e l é s

h a m y a t l á s á b ó l l á t h a t ó .

— O l a s z o r s z á g b a n t i l o s B o c a c c UV o l t a i r e , Z o l a és T o l s t o j k ö n y v e i d

o l v a s n i .

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


A H I D EL ŐF I Z ETÉSI D I J A :

Jugoszláviában:

E g y évr e 36 .— , f é lévre 20 .— , negye dévre 10 .— d inár.

E g y e s szám ára 4 .— dinár .

Magyarországon:

E g y év re 5.—, fél év re 2.50, ne gy ed év re 1.25 pen gő.E g y e s szám ára 50 f i l lér .

Befizető lapunk üres túloldalán kérjük fel

tüntetni a küldött összeg rendeltetését

A H I D 58.297 sz. postatakarékpén ztár i csekkszám lájára küld je

előf izetését a mellékelt bef izetési l a p o n !

Az elmaradt előfizetési díjak a lapot és előfizetőinket egyfor

mán terhelik. Ezért lejáratkor azonnal újítsa meg előfizetéséti

Kéziratokat csak a portó előzetes beküldése mellett küldünk

vissza. Csak teljes névvel és cimmel ellátott kéziratokat ve

ssünk figyelembe. Lap unkban megjelent minden egyes cikkért

írója felelős. Levelek és kéziratok Administracija i redak-

cija H ID Subotica, post, fah 8 8 . címre küldendők.

„ H Í D " l i t e r a r n i easopis, iz lazi deset p u t a godišnje.

O d g o v o r n i u r e d n i k i i zdavač : Mayer Ottmar, Subo t i ca ,

V I I . Kragu jevačka 4 .

j Š t a m p a r . j a B R A Ć £ F1ŠER, S u b o t i c a

7/28/2019 Híd, 1939/5. szám


IDEGEN SZAVAK MAGYARÁZATA

B e v i z a — k ü l f ö l d i f i z e t é s i e s z k ö z

d e m i l i t a r i z á l t — k a t o n a i l a g k i ü r í

t e t t , ,

d o m i n i u m — a n g o l g y a r m a t i ,

E k s z p e d i c i ó — k u t a t ó t á r s a s á g

I m p é r i u m — h a t a l o m

K a r t e l l — i p a r i é s k e r e s k e d e l m i

v á l l a l a t o k s z ö v e t s é g e

k o l l e k t í v — k ö z ö s

L i t e r á t o r — i r o d a l m á r

M i t o s z — h i t r e g e , i s t e n e k r ő l s z ó l ó

m e s e

m i t o l o g i k u s — h i t r e g e s z e r ű

m o d e r n — ú j s z e r ű

m e t r o p o l i s z — v i l á g v á r o s

P r i m i t í v — k e z d e t l e g e s

p r o f i t — ü z l e t i n y e r e s é g , h a s z o m

R e g r e s s z í v — v i s s z a h a n y a t l ó

r e a l i s z t i k u s — v a l ó s á g o s

T r ö s z t — 1. k a r t e l l

t r a g i k u s — s z o m o r ú

S z e r k e s z t ő i ü z e n e t : É r t e s í t j ü k o l

v a s ó i n k a t , h o g y A d y E n d r e „ A

M á j u s s z a b a d " c í m ű v e r s e r a j t u n k

k í v ü l á l l ó o k o k b ó l k i m a r a d t .A n y a g t o r l ó d á s m i a t t j e l e n szám u n k b a n n e m k ö z ö l h e t t ü k : Za laJ á n o s : A s z á z é v e s M u s z o r g s z k i ,

V é r t e s Á r p á d : E m i g r á n s o k , \és

P á l i c s M i k l ó s : A j u g o s z l á v i a i m u n

k á s b i z t o s í t ó k é r d é s e i c í m ű í r á s o

k a t .

K I A D Ó H I V A T A L ! H I R

Híd, 1939/5. szám

Documents

Transcript of Híd, 1939/5. szám