Híd, 1938/2-3. szám

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám

http://slidepdf.com/reader/full/hid-19382-3-szam 1/56

P o š t a r i n a p l a ć e n a u g o t o v o m C e n a o v o g a b r o j a 5 d i n .

T Á R S A D A L M I , I R O D A L M I É S K R I T I K A I S Z E M L E

M E G J E L E N I K T Í Z S Z E R É V E N T E

T A R T A L O M :

M o d e r n délszláv költőkK i s s F l ó r i á n : V o j v o d i n a történetének váz lata

I r w i n S h a w : Temessétek e l a h a l o t t a k a t ( s z í n d a r a b )A l e x e j T o l s t o j : A m o d e rn o r o sz i r o d a l o m

M é li us z József: A pár is i v i lágkiá l l í tás mér legeM o r e i A n d r á s : S r b o b r a n

Horváth L a j o s : E g y é le t r ö v iden ( váz l a t )H a j d ú V i l m o s : A tőzsde és vi lága

Távo l i o r szágokL a t ák I s t ván : Sz o n e t t ( v e r s )

Szánt ó Á r pá d : V i lág sz eml e

F i g y e l ő :M it kíván másfélmillió m a g y a r ? — N uš ić Bran isz láv (K . )

A munkav i s zony ok Vo j vo d i n á b an

S z e m l e :G yöngyös i De zső : So r sprob l émák (K . I . ) — A be tyá r( F e k e t e Béla ) — C a n k a r : J e r n e j , szo l g a l egény és az ő

i g azsága (Poó r János )

F i l m :

M eg j e g y z é s ek a Zola - f i lmhez

M a g u n k között

V ÉVF OLY AM • SZUBOTIC A • 1938 FEBR.-MÁRC. • 2-3 SZÁM

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


H Í D V É G I J Á N O S :

HULLÓ WcJyARSÁCÍA hulló m agyarság szívszorító és vád oló látványa tárul elénk ebbő la könyvből , m e l y délnyugati Magyarország egy tősgyökeres magyar ságtól l ako t t részének, az O r m á n s á g - n a k mind nagyobb arányúpusztulásáról ad hírt. A baj ok a az eg yk e, ez a félelmetes betegség,m e l y Európa számos népét m egfertőzte, o tt is aggasztóan pus ztítA baj gazdasági és lélektani oka i t nagy körültekintéssel és a fe l hozott ,adatok mindennél m egg yőz őbb ék esszólásáv al tárja elénkH í d v é g i J á n o s , enagyfontosságú mű szerz ője. A z író, a k i mintoimánságí o r vos és publ i c i s ta hosszú évek óta ahelyszínen f i gye l iaz egyke pusztításait és har co l el len e é lő szó va l és írásban, e kérdésnek egy ik l egava to t tabb ismerője. Könyvében képet ra j zo l az egykeősi példáiról, az óko ri és primitív népeknél, akülönböző nemze t eke l l ene fo l y ta tot t küzdelmeiről és az egyke gazdasági és l e l k i oka i ttárgyaló tanokról. Az érdekes megállapítások után pedig e lgondo l koz tató és figyelem rem éltó módjait tárja elénk a válság megoldásának. Etudományos rendszerességgel és az ada tok rendkívül gazdagtárával alátámasztott kön yv fontos he lye t fog la l e l a magyarságkérdéseivel foglalkozó könyvek sorában.

H í d v é g i J á n o s : H U L L Ó M A G Y A R S Á G c. k ön yve most je lentm eg az „Athenaeum" kiadásában. —Megrendelhető aHID k iadó hivata la által is. Á r a 60 dinár.

Szerkesztői üzenetekS. A., Csantavir: írását — kissé m e g

kurtítva u g y a n —alkalomadtán h o z z uk .— Sz . P.,Petrovgrád: írása éppen legn a gyobb el foglaltságunk között érkezett ,így mé g át sem nézhet tük Leg kö ze leb bf o g l a lko zunk vele. -— B. M., Csantavir:

Cikké t me g k a p t u k . N e m i l y en do lgok rav a n szükségünk. Nekünk a vo j vod ina idolgozók é le téve l fog la lkozó í rások ke l l e n e k . Próbáljon ilyenirányú írást kész íteni.— Adai munkatársak: Tür e le m. L e gk öze l ebb h o z z uk írásaikat.

K i adóh i v a t a lunkaz i t teni könyvterjesztő-vál la latnál e l jártabban az ügyben, hogy amagas könyv árakat olvasóink részére leszorít ja . A

kiadóhivatal számára ez az akc ió ne m jár

haszonnal, azonban az a cél vezé re l t

bennünket, hogy vidékünk kulturális elmaradottságán azáltal is enyhítsünk, hógynéhány ér tékes kön yv beszerzését m e g könnyítjük.

A z alant fe lsorolt kön yv e k bo l t i ára 5 4dinár kötetenként. Ekönyveket fé láron,tehát 27 dinárért kapják olvasó ink, ha

a k ö n y v e k á r á n k ívü l m é g 3 dinártportóköl tségre beküldenek.

A z o l c s ó kön yv e k E U G E N P R A G E Rpozsony i könyvkiadóvál la lat haladószel-l emű k iadványa i :

E. E. RSCh T i l o s ab e m e n e t (1 kötet )Ha EJreiburO T i z e n h á r o m p i p a (1 kötet )EI . KiSCh: Á z s i a ú j j á s z ü l e t e t t (1 kötet )IgnazOSvlone:B o r é s k e n y é r (2 kötet )SefanPoaSChek J o h n L a w f e lt a lá l j a

a b a n k ó t (1 kötet )

Konrád Heden H i t l e r (2 kötet)

I . E. KSCh T i t k o s K i n a (1 kötet )

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


MOPERN DÉLSZLÁV KÖLTŐK

É b r e d j J o v a š e v l ć M i l o š , földm un kás

É b r e d j e t e k , k i k f e k e t e r ö g ö k m é l y é n ó l m o s á l m o t o k á l m o d j á t o k .

O s z l i k a h o m á l y k ö r ö t t ü n k , ú j n a p b u k i k f e l k e l e t e n ,f é n y k é v é b e m e r ü l n e k a s ö té t v ö l g y e k , s ír o k és á t o k ,ú j e r ő k b u z o g n a k . T ü z e s ó r i á s o k t é p n e k a z a v u l t k ö t e l e k e n .G y e n g é k , f á j ó k , m e g v e t e t t e k v é d e l m e z ő j e é b r e d j !V é r t e l e n m i ll ió k á h í t j á k h i t - t á p l á lé k n a k a v é r e d .

S z ir é n á k , ö r ö m h a r a n g é r c - s z a v á r a ú j l é g ió k k e l n e k .H a n e m é b r e d s z , á l m o s b a r á t o m , a c é l s o d r a m a g á v a l t é p ,m e r t é r c f o l y ó k é n t s u h o g n a k k a l a p á c s o k , k a s z á k é s s a r l ó k f e l e l n e k ,ú j é l e t h ö m p ö l y ö g : m á m o r o s , üd e -if jú é s s * é p .Ú j h i t d a g a s z t , s z í v ü n k m á r c s í r á z t a t s z a b a d s á g o t , m u n k á t , k e n y e r e t .T é g e d m é g v o n z a n a k a l j a s s ág , c s a l á so k , l e g e n d á s é n e k ?A z i g a z s á g h í v . M o n d d : j e l e n ! s m u t a s d f e l t e n y e r e d ,

m i n t m i n k e t , t é g e d i s m e g k í v á n t h ő s é n e k .A f ö l d , m e l y s z ü l t, új s z é p s é g e t á l m o d i k m a g á r a e g y s z e b b k o r b a n .M e l e g s z í v e d b e n i s m e r e t l e n r e j t ő z n e k m é g h u n y t m á g l y á k ,d e l á z a s a n g y u l l a d , f e l v i h a r z i k , ú j l á n g r a l o b b a n :a m e g v e t e t t e k l é g i ó j a l é p . P a j t á s : a k e z e d ! h o g ye g y e d ü l s z í v e d k é t s é g e k n e r á g j á k .

AFION Arsenijević Tódor, földmunkás (macedón dialektusban)

Afion a kincsünk,

áf ion a n incsünk.F elszántottuk a széles mezőket,korhadt faekénkkel,kemény, kérges munkáskezünkkelbevetettük őket.Izzadt haj ladozásunk,nem gyümölcstelen vár ásun k.Legel a szem a zöldelő mezőn ,a máktengeren, az élelmezőn.

A mi mákunk mind,a mi mákunk int,

mi vetjük, mi szedjük:orvosságunk-mérgünk,mérge ann ak, akinek nincs,orvosság ott, ahol a kincs.

M i vetjük, mi aratjuk,fekete kátrány-aranyunk,

folyik-folydogál, csurran,koppan a bank-kasszában .Millió csepp feketén cseppen,áfioncsepp bankereszen.

Ford.: Lőrinc Péter

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


VOJVODINA TÖRTÉKETÉNEK VÁZLATA

A X V I I ! . S £ # £ f l D ( H a t o d i k köz lemény )

A m i n t e d d ig i s m e g á ll ap í t o t t a k , V o j v o d i n a t e r m őt a l a j a és d o l g o s n é p e a k ü lö n f é le é r d e k c s o p o r t o k é s u r a l

k o d ó r é t e g e k á l la n d ó m a r a k o d á s i t á r g ya vo l t . É v s z á z a d o kfo l y am án e g y mást vá l to t ták l e kü lö n b ö ző p o l i t i k a i , c s o p o r

t o k s h a l á tszó la g s o k b a n e l t ér n ek i s e gy m ást ól , e gy a l a p

v o n á s v a l a m e n n y in é l k ö n n y e n f e ll e lh e t ő: a k ím é le t le n k i -s z ipo l y ozás i h a j l a m .

A b é c s i u d v a r a V u j v o d i n á b a te le p ült s z e r b e k e t sa játt u l a j d o n á n a k t e k i n t e t t e s p o l i t i k a i s a k k h ú z á s a i b a n ő k e t n e mc s a k a k ü l e l l e n s é g g e l s z e m b e n h a s z n á l t a , h a n e m a n e m z e t i

ö n t u da t r a é b r e d ő m ás n e m z e t is é ge k s z a b a d s á g m o z g a l m a i n a kl e t ö r ésé r e i s . H o g y e z e k a nemzet iség i és va l l ás i m o z g a l m a k

v a l ó j á b a n g a z d a s á g i m o z g a l m a k v o l t a k é s g a z d a s á g i f e l s z a

b adu l ás r a i r ány u l t ak , magá t ó l é r t h e t ő . H i s z e n a z u r a l k o d ór é t e g e k e g y m á s k ö z t é p p o l y v é r e s e n m a r a k o d t a k a k o n c o n ,

m i n t a m i l y e n k ímé l e t l enü l e l ny omt ák a z a l só néposz t á l y o k a t . I l y e n k o r , h a ú g y é r e z t ék , h o g y a nép dühe é s e l é

g e d e t le n s é g e c élj a ik e l é r é s é r e f e l h a s z n á lh a t ó, n e m r e s t e l k e d t e k n e m z e t i é s v a l lá s i k ü l ö n b s é g e k k i h a n g s ú l y o z á sá v a la n é p e t m o z g a l o m b a v i n n i és ú r i é rde ke iké r t l e mé szá ro l t a t n i . A nemze t i ség i m o z g a l m a k i d e j én a nép t ény l e gr emé l t e , h o g y s i k e r e s e t én a z új já s z e r v e z e n d ő o r s z á g b a na n e m z e t m i n d e n t a g j á n a k e g y e n l ő j o g o k a t és kö t e l e s sége ke t í rn ak e lő s ú j j áé led a z ősi köz össé g , a m i l y e n

„ S z i t t y a o r s z á g b ó l k i j ö v é t e l k o r " vo l t . A z i l y e n , n é p i h a n

g u l a t o t k i h a s z n á l ó , d e a z u d v a r r a l és a t ö bb i u r a l k o d n i -

v á g y ó r é te g g e l s z e m b e h e l y e z k e d ő úr i - o s zt á ly a h a r c o t

c s a k a s a j á t o sz t á l y é rdeke ié r t f o ly t a t t a s m i h e l y t a n é pg y ő z e l e m r e vi t te ügyét , m e g f e l e d k e z e t t a z a d o t t í g é r e t ek r ő l é s a néppe l s z e m b e n úgy lépett fe l , m i n t a n n a k e l ő b b iu r a i . E z a m a g y a r áz a ta a n n a k , h o g y a R á k ó c z y - f é l e s z a

b a d s á g h a r c i d e j é n a m o z g a l o m élén á l lott főurak c s a k adöntő ütközetek után á l l t ak e lő a t e l j e s ú r b é r i j o g o k k ö v e t e l é s é v e l é s g y a k o r l á s á v a l . A s z e r b e k s z e r e p e a m a

g y a r o k B é c s e l le n i h a r c a i n a k i d e j é n a z vo l t , h o g y a m o z g a l o m h á t b a t á m a d á s á v a l e l v e g y é k a n n a k e r e j é t . É r thetőis , h o g y a s z e r b e k a z u d v a r ut a s í t á sa in ak e n g e d e l m e s k e d

t e k , h i s z e n S z e r b i á b a v a l ó h a z a t é r é s ü k e t c s a k a c sászá r ih a d s e r e g s ík e r e i t ől r em é lh e t ték . A z u d v a r n a k p e d i g e m -

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


l í t e t t okokbó l o k v e t l e n s z ü k s é g e v o l t r á juk s ezé r t

„ ide ig l enes1

* h a z á j u k b a n a c s á sz á r i p á te n s e k v é g t e l e n s o r o z a t á v a l a k a r t a b iztosítani n y u g a l m u k a t , m e l y e t a v á r m e g y e k ö r é c s o p o r t o s u l ó m a g y a r f ő n e m e s s é g á l l a n d ó a nveszé l y ez t e t e t t . I g a z , h o g y e z e k n e k a p át e n s e k n e k n e mso k f o g a n a t j uk vo l t , m e r t a c s á s zá r n a k n e m á llt a k r e n d e l

k e z é s é r e m e g f e le l ő v é g r e h a j t ó e s z k ö z ö k , d e a z i s i g a z ,

h o g y a s z e r b e k b e n n ü k b i z o n y o s j o g i támaszt t a l á l t akö n v é d e l m i h a r c u k b a n .

A t ö rö k ve szé l y j a va r é szének e l há r í t á s a u t án , a X V I I I .

száz a d e l e j én a z o sz t r ák b e l - é s kü lpo li tik a f o rdu ló pon t h o z é r k e ze t t. E z t a m a g y a r s z a b a d s á g m o z g a l m a k t a p a s z

t a l a t a i i s sie tte tté k. A z u r a l k o d ó I I I . K á r o l y , h o g y e g yá l t a l ános f o r r a d a l o m n a k e le jét v e g y e , 1 7 1 2 - b e n o r s z á g gyű lést h ívot t e g y b e , a m e l y e n h a j l a n d ó n a k m u t a t k o z o t t

a j o b b á g y s á g s o r s á n b i z o n y o s r e f o r m o k k a l e n y h í t e n i .A p e s t i s j á r v á n y m i a t t a z o r s z á g g y ű l é s s z e r t e s z é l e d t , m i e lő t t bá rmit i s ha tá rozot t v o l n a . A k ö v e t k e z ő o r s z á g g y ű

lésig e l t e l t két év a l a t t ' a f ő u r a k n a k s i k e r ü l t m e g e l ő z n i ö ka c s á s z á r s z á n d é k á n a k v é g r e h a j t á sá t s a z ö s s z e ü l ő o r s z á g g y ű l é s e n „ a r e n d e k n e m g o n d o l t a k t ö b b é a r r a , h o g y at ö r t é n e l e m f e j l ő d é s fo ly a m án k e d ve z m én y e z e t t e b b j o g

á l l á s b a j utot t r é t e g e k e z á llá st m e g t a r t s ák , m é g k e v é s b b éa r r a , h o g y s z e r e n c s ét le n j o b b á g y a i k h e l y z e t é n á l ta l á b a nk ö n n y ít se n e k . E l l e n k e z ő l e g a f ős ú ly t t e v é k e n y s é g ü k b e n aj o b b á g y o k r ö g h ö z k ö t é s é r e , i l l e t v e a k ö lt ö zé s m e g a k a d á l y o z á s á r a s s z ö k ö t t e k n e k n e v e z e t t j o b b á g y o k v i s s z a a d á s á r ah e l y e z t é k . " ( A c s á d i : A magyar jobbágyság története.)

A j o g a i b a n í gy m e g e r ő sí te t t f ő n e m e s s é g e l s ő s o r b a nb i z tos ít o tt a m a gán a k a t e l j e s a d ó m e n t e s sé g e t. E z u tá n k i v o n t a m a g á t a h a d k ö te l e z e t t s é g a l ó l : c s a k a k k o r k e l l e t t

h a d b a v o n u l n i a , h a a z o r s z á g o t k í v ü lr ő l t á m a d t á k m e g .B e v e z e t t e a v adász t i l a lmat . Végü l , m i k o r a z ú j j á s z e r v e z e t tc s á s z á r i k a t o n a s á g o t e l k e l l e t t h e l y e z n i , a p a r a s z t o k h o z

szá ll á so l ta t t a b e a k a t on áka t , s o k s z o r a l óva l együt t s

a z o k é l e lmérő l a p a r a s z t n a k k e l l e t t g o n d o s k o d n i a . H o g ya f o r m a i s m e g l e g y e n , a z a d o t t é l e l emér t a p a r a s z t o k av á r m e g y é t ő l b i z o n y o s összegű kár té r í t ést k a p t a k , d e áv á r m e g y e e z t a p a r a s z to k t ól b e h a j t o t t a d ó b ó l f i z et te k i .

I d ő k ö z b e n új n é p s é g k e r ült a f őn e m e s s é g s o r a i b a :

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


A t ö r ö k ö k k i t a k a r o d á s a é s a R á k ó c z y - b í r t o k o k e l k o b z á s a

á lt a l ór i á si fö ld t e rü l e t ek k e rü l t ek a z á ll amk incs t á r k e zé r e ,a m e l y e k e t e z a z u d v a r k e g y e l t j e i közöt t o sz t o t t szét. E z ú t o n s o k n é m e t f ő ú r , k a t o n a t i s z t , f ő p a p é s k o l o s t o r j u t o t t

f ö l d h ö z , k i k v a l a m e n n y i e n e m e l t ék a z ú r b é r i é s a r o b o t o t .

A z u r a l k o d ó o s z t á l y b e l s ő ö s s z e t é t e l e m e g v á l t o z o t t ; i d e

g e n és e l i d e g e n e d e t t b í r t o k o s o s z t á l y a l a k u l t k i , m e l y ab é c s i k o r m á n y á lta l a z e g é s z b i r o d a l o m r a n e h e z e d e t t

A z o r s z á g b e l p o l i t i k a i életét a p r o t e s t a n t i z m u s k i m é -l e t l e n ü l d ö z é s e , m i n d e n s z a b a d a b b g o n d o l a t e l n y o m á s aés a tü r e lmet l en kato l izác ió j e l l e m e z t e . A g ö r ö g k e l e t i e ke rő sz akos t é r í t é s e k i k e z d t e a s z e r b e k tü re lmét i s . U g y a n

a k k o r s e m m i i n t é z k e d é s n e m t ör té n t a f ö ld m ű v e l é s f e j

l e sz t ése é rd e kéb e n , a ku lt u r á li s é s g a zda ság i v i s z o n y o k

meg j av í t á sá r a , a k e r e s k e d e l e m é s a z i p a r f e l v i r ágoz t a t ásá r a .A z u t a k j á r h a t a t l a n s á g a m i a t t a k ü lf ö ld i e k a z o r s z á g o te lk e rü l t ék , a b e l f ö l d i ek p e d ig m i n d e n k a p c s o l a t o t m e g

sz ak í to t tak e gy m ássa l . A v i s z o n y o k r a u t a l e g y éb k é n t a z

is , h o g y 1 7 0 8 — 1 7 1 1 . k öz öt t 3 1 0 0 0 0 e m b e r h a l t m e gp e s t i s b e n . A z á ll a tt e n y é s z té s r ől a f ö ld m ü v e l é s r e v a l ó h i r

t e l e n á tt ér és a fö ld h a szon b é r é t 4 0 év a l a t t h u s z o n ö t s z ö r ö s é r e e m e l t e . A m a g y a r és s z e r b p a r a s z t s á g e g y a r á n t al e g n e h e z e b b igát v o n t a

M i n d e z e k a k ö r ü l m é n y e k 1 7 3 5 e le j én n a g y f o r r o n

g á s o k a t e r e d m é n y e z t e k . B á c s k á b a n , a S z á v a é s a M a r o s

m e n t é n k o m o l y f e l k e l é se k r e k e r ü lt s o r . Á p r . 5 -é n P é t e r v á r a d o n g y ű lé s e z t e k a fe l k e lő k s m e g t a g a d t á k a v á r m e g y eés a k incstá r i r ánt i engede lmességet . A m o z g a l o m h o z

J a n k o v á c (J á n o s h a l m a ), K u p i l y e v ó é s D o r o s z l o v ó k ö z s é g e k i s c s a t l a k o z t a k . K é t h é t m ú l v a K a t y m á r o n k i v e r t éka f a l u bó l a m e g y e i v é g r e h a j t ó k a t . K ö z b e n B é k é s m e g y ep a r a s z t s á g a i s f e g y v e r t fogot t s k i m o n d t a , h o g y „ a r á c o té s a p a r a s z t e m b e r t n e m b án t ja , c s a k a n e m e s s ég e t , a k e r e s k e d ő k e t é s a n é m e t e k e t " . E n n e k v i s s z h a n g j a k é n t as z e r b s é g i s t öm e g e s e n k e z d e t t c s a t l a k o z n i és ápr . 27 -én

S z e n t - E n d r é n f e l lá z a d t a z e g é s z s z e r b s é g . A m o z g a l o mé l é n S z e g e d i n á c J o v á n o v i c s P é r ó á llt é s a f o r r a d a l o m

k o m o l y e l ő j e l e i k e z d t e k m u t a t k o z n i . A b á c s k a i s z e r

b e k élén á l ló P a v l o v i c s V i s z a r i o n g ö r ö g k e l e t i p ü s p ö kk ö z b e n S z e g e d r e t e t t e át székhe lyét , h o g y a l á z a d á s

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


vezetőivel felvegye a kapcsolatot. Sajnos a császáriak

Szegedinácot elfogták éskerékbetörték, katonaságát pediga vármegye segítségével leverték. A retorziók ezúttal isborzalmasak voltak: a vezetőket kerékbe törték, a többitkemény büntetéssel sújtották.

A forrongó ország zűrzavarában az udvar arégi cselszövésekkel igyekezettrendet teremteni: már akövetkezőhónapban megerősítette a szerbek összes kiváltságait,közben provokatőrjeivel súlyos nézeteltéréseket idézettelő a szerb egyházi emberek között, miáltal a szerbekellenálló erejét jelentékenyen csökkentette.

Közben a határon leselkedő török sietett kihasználnia zűrzavart és sikeres támadásokkal egy-kettőre visszaszerezte a Duna és a Száva folyóktól délre fekvő tartományokat. Ez újból a Vojvodinára vált jelentőségteljessé, mert ezáltal a szerb menekültek újabb tömeggelszaporodtak.

Ilyen állapotok uralkodtak Mária Terézia trónralépése

idején Magyarországon. A császárnő hajlandónak mutatkozott a nép nyomorult sorsán segíteni, már csak azért is,hogy az állam pénzügyi és katonai erejének fenntartásához újabb forrásokat szerezzen. Ezt a népiskolák felállításával, különféle közigazgatási intézkedésekkel, utakjavításával, a kereskedelem felvirágoztatásával akarta elérni és mindenben felvilágosult ésszabadelvű szomszédja,Nagy Frigyes porosz király receptjeit utánozta. Máriát aszerb polgárság és papság egyrésze is támogatta, szándékai azonban anemesség makacsellenállásán meghiúsultak.Ezek mindenerejükkel ellenezték anépiskolák felállítását,és nyíltan kimondották azon félelmüket, hogy a tanultnépet majd nem lehet úgy kormányozni, mint addig.E llenezték az utak javítását, mert azáltal másvármegyéből jövő búza konkurreucíát jelentett számukra. A vármegye segítségével államot csináltak az államban ésminden császári intézkedést elszabottáltak.

Ezért I I . József, az egyetlen felvilágosultabb Habsburg,már trónralépése pillanatában azt határozta, hogy a közigazgatást fogjaátalakítani. E ltörölte amegyéket, acéheketés a jobbágyságot, bevezette avallás- éssajtószabadságot,modernizálta az igazságszolgáltatást, igazságos földadó ki-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


ve tése cé l j áb ó l f e lmére t t e a fö ldet , n épszá m lá lást r e n d e l t

e l és vég l e g e s í t vén a n y j a i n t ézkedésé t , b e v o n t a a n e m e s e k e t i s a k ö z te r h e k v i s e l é sé b e .

S a j n o s m i n d e z e k a z ú jí tások e b b e n a z i d ő b e n k o r a i

n a k b i z o n y u l t a k . A c s á s z á r n e m r e n d e l k e z e t t m e g f e l e l őe s z k ö z ö k k e l , h o g y újító t e r v e i t a n e m e s s é g e l l e n á l l á s ad a c á r a i s v é g r e h a j th a t ta v o l n a , s z ö v e t s é g e s e , a v á r o s ip o l g á r s á g p e d i g szin t én n e m n y új th a t o tt h a t ékon y s eg í ts ég e t a n a g y s z e r ű v á l l a l k o z á sh o z . M a g a a n é p a g ó n i á b a nvo l t , s z ét sz ó r ta n , s z e r v e z e t le n ü l , a z u r a k r émítgetése i tő lf é l v e , n e m j e l e n t e t t k o m o l y p o l i t ik a i t én y e z ő t. I I . J ó z s e fk o r á n b e k ö v e t k e z ő h a l á l a e l é g v o l t a r r a , h o g y a n e m e s

ség a d o l g o k a t a r ég i m e d e r b e t e r e l j e és u t ó d j áva l f o k o

z a t o s a n a z ö s s z e s r e f o r m o k a t v i s s z a v o n a s s a .

K i s s Flórián

T e m e s s é t e k e l a h a l o t t a k a t

— Szfnmű s háborúról, amely holnap este kezdődik —Í A beográdi „N aša stvarnost" 1 9 3 7 . 9 — 1 0 . számába n közölt rész fordítása.)

1936 március 11 -ikén került először bem utatás ra a New-York-i 16- ik uccaisz ínházban Irwin Shaw „ Temessétek el a halottakat" című egyfelvonásos színdarabja. Március 12- ikén Irwin Shaw már egyike volt a legismertebb í róknak. És-amikor ápr i lis 19 - ikén a színdara bot átv i t ték a New -York-i Broodw ay egyik legnagyobb színházába, a kritikusok Shawot Amerika legnagyobb írói közé sorolták.

Irwin Shaw e színdara bja előtt még teljesen ismeretlen volt. 1936 elején,amikor megjelent kéziratáva l az „Üj szính áz l i gá ja " -nak i rodájában, hogy résztvegyen azon a pályázaton, amelyet egy haladószellemű színdarabra hirdettek, Shaw

csak egyike volt a kétszáz ismeretlennek. De munkája olyan tökéletes volt, hogya bizottság, minden vita nélkül neki ítélte az első díjat.

Irwin Shaw ekkor huszonnégyéves volt.

*

A „Temessétek el a halottakat" cimű darab eseménye a b b a n a háború ban történik, amely holnap kezdődik. H a r c után a katonák elföldelik e lesettbajtársaikat. De hatan a z e lesettek közül fe lke lnek sírjukból és kijelentik,hogy nem hagyják magukat eltemetni.

Izgalom a bajtársak között, izgalom a papok között, ak ik hiába igyek e z n e k őket beszentelni , izgalom a vezé rka rban , amikor e z a nemmindennap iese t híre oda eljut. Katonák, ak i k nem hagyják magukat eltemetni , súlyoscsapás a hadseregre , az egész nemzet r e . A z ország követeli, hogy va l ami

történjék. A tábornokok megkísérlik, hogy a katonákat rábeszéléssel, kéréssel,r e nd e l e t ek k e l engedelmességre kényszerítsék, de e z ek n em tágítanak. N e mhagyják magukat eltemetni.

Végr e a kapitánynak mentő ötlete támad. F e l kel l kutatni azokat —gondolja — ak i k nek l egnagyob b be fo lyásuk va n a ha t engedetlen katonára :asszonyaikat. Assz onya i k a t : anyákat, nővéreket, menyasszonyokat . Asszonyo ka t — ak iket ők szerettek és ak i k őket szerették.

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Asszonyok jönnek tehát a harctérre, aho l a katonák sírjaik előtt állnak.A z ö beszélgetéseiket a katonákkal mutatja be e z a je lenet.

*Sötétség. H a n g a rádióból. (G ye n géd .és me ggyőző.) A hon védelmi

minisztérium kér elm ére felhívjuk a ha rc mezején hősi halált halt U e b s t e r ,Shelling , M o r g a n , Dr isko l , L ewy és Din közlegények női hozzátartozóit, hogya z o n n a l j e le ntke zze ne k a hon védelmi minisztériumba n. N a gy szolgálatottehetnek hazájuknak.

*

V e z é r t á b o r n a g y : ( A h a t e l e s e t t k a t o n a a s s z o n y a i h o z . ) M e n j e t e k í é r f i a i t ok-

hoz . Beszé l j e t ek ve lük . V i l ág os í t sá tok f e l őke t t évedés ükrő l . T i , nők , j e l e n t i t e k

c i v i l i zá c i ónkban a l e g k e d v e s e b b e t — o t t h o n a i n k a lap já t . A m i háborúnk n e m

e g y é b , m i n t az a m e r i k a i o t t h o n o k v é d e l m e ; a z o t t h o n a l a p j a f o g ö s s z e dő l n i ,

h a ezek a z e m b e r e k v isszatérnek s í r ja ikból . B o r z a d o k , h a e n n e k k ö v e t k e z m é n y e i r e g o n d o l o k . Egész r endünk m e g i n o g n a . B a n k j a i n k me gs zűn n é n e k d o l g o z n i ,

épü le t e ink e lpusz tu lnának . Ka toná ink meg szökn ének a harc t é r rő l é s n y i t v a á l lna

az út az e l lenségnek, h o g y hazánka t e l á rassza . A s s z o n y a i m , Ö n ö k m i n d anyák ,

h i t vesek é s m e n y a s s z o n y o k az A ra n y Cs i l l a g r e n d j e l l e l v a n n a k k i tün te tve * ) , Önök

győzn i a k a rn a k e b b e n a háborúban . Ez t én t u d o m . É n i s m e r e m a h a z a s z e r e t e t

nek ezt a fenséges tüzét , ame ly a sszonya ink sz í vében é l . És e zé r t i s f o r d u l t a m

Ö n ö k h ö z . A s s z o n y a i m e n ge d j é k me g , h o g y e z t m e g m a g y a r á z z a m . H a Ö n ö k n e m

tudnák őket rávenni , h o g y tér jenek m eg s í r jukba, h o g y e g y e z z e n e k b e l e e l t e me t

te tésükbe, a k k o r f é l ek , h o g y e l vesz tünk. A háború mi n d e n t e rh e az Ön ök vá l l án

n y u g s z i k . A háborút n e m c s a k puskáva l és p u s k a p o r r a l harco l j ák , men jeneka s s z o n y a i m é s v é g e z z é k kö t e l e s s é g e i k e t . M o s t a l k a l o m k íná lkoz ik a r r a , h o g y

kö t e l e s s é g e ik e t t e lj e sí ts é k , d i c s ős é g e s kö t e l e s s é g e t . . . Ön ö k m o s t ot thona iké r t ,

g y e rme k e i k és nővére ik é le téér t , hazá juk becsüle téér t h a r c o l n a k . Önök a h i tér t ,

a szerete tér t , és a r e n d e s e m b e r i é le tér t h a r c o l n a k . Há bor ú t c s a k úgy f o l y t a t

h a tun k és c sak úgy győzhe tünk, ha h a l o t t a i n k a t e l temet jük és e l fe ledjük.

De hogyan fe ledjük e l h a l o t t a i n k a t , a k i k nem hagy ják ma g u k a t e l t e me t n i ?

E l k e l l őke t t emetnünk. E z e n a v i l ágon h a l o t t a k n a k n i n c s he lyük . Cs a k a l e g

n a g y o b b s z e r en c s é t l en s é g e t o k o z n á k . . . Ö n ö k n e k , ön m a g u k n ak é s m i n d e n k i n e k .

( S ö t é t s é g . )

(A fény szó ró me gv i lág í t ja a s í r t, a me l y b e n S h e l l i n g köz l egény , a másod ikh a l o t t be s zé l g e t f e l e s é g é v e l . B e s s S h e l l i n g s o v á n y , h a l l g a t a g p a r a s z t a s s z o n y ,ta lán húszéves , ta lán n e g y v e n , v a g y a ke t t ő kö zö t t m e gh a tá r o za t l a n u l )

B e s s S h e l l i n g : N a g y o n fájt, J o h n ?

S h e l l i n g : H o g y v a n a k ic s i k én k , B e s s ?

B e s s : Jó l va n . Beszé ln i k e z d . T i z e n n é gy k i l ó s . N a g y l e g é n y l e s z . U gy - enagyon fájt, J o h n ?

S h e l l i n g : A f a rmo n m i n d e n r e n d b e n v a n ?

B e s s : A m u n k a f o l y i k . A zab az idén nehéz v o l t . N a g y o n fájt, J o h n ?

S h e l l i n g : Kí v é g e z t e a z a r a t á s t , B e s s ?

B e s s : S c h m i d t járt a k e z e m r e é s a f i a i . S c h m i d t már tú löreg a háború

hoz , a f i a i meg tú l f i a ta l ok . V a g y két hétre v o l t szükségük. A búza nem r o s s zaz i dén . S c h m i d t l e g i d ő s e b b f i a b e v o n u l ma j d egy -ké t hónap on be lü l . A z i s tá l l óm ö g ö t t g y a k o r l a t o z i k az z a l az öreg puskáva l , a m e l l y e l S c h m i d t já r v a d k a c s a vadásza t ra .

S h e l l i n g : Schmidték m i n d i g buták v o l t a k . H a gy e r me kün k f e l n ő , e g yk i s észt önts a fe jébe . M i l y e n színű a h a j a ?

* ) A m e r i k a i r e n d j e l , a m i t a v i l ághábo rúban hős i h a lá l t h a l t a m e r i k a i katonák any j a i kap t ak .

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


B e s s : S z ő k e , m i n t a t i é d . . . M i t a k a r s z m o s t t e n n i , J o h n ?

S h e l l i n g : Szere tném a g y e r m e k e t és a f a r m o t . . . é s . . .

B e s s : Az t mon d j á k , me gh a l t á l , J o h n .

S h e l l i n g : U g y v a n , m e g h a l t a m .

B e s s : N o é s m o s t ?

S h e l l i n g : N e m t u d o m . L e h e t , h ogy már tú lsokan v a g y u n k a fö ldben .

L e h e t , h ogy már a fö ld sem bír e l e n n y i t . N e m v e th e t s z m i n d i g ug y a n a z t . M i t

k e r e s e l t e i t t , B e s s ?

B e s s : Azt mondták , beszé l j e l ek rá , h o g y h a g y d m a g a d e l t e m e t n i .

S h e l l i n g : É s t e , m i t g o n d o l s z ?

B e s s : T e h a l o t t v a g y , J o h n .

S h e l l i n g : És . . .?

B e s s : H át a k k o r m i n e k . . .?

S h e l l i n g : N e m t u d o m . D e v a n b e n n e m v a l a m i , akár h a l o t t v a g y o k , akár

n e m , a m i n e m e n ge d i , h ogy e l t e m e s s e n e k .

B e s s : K ü l ö n ö s e m b e r v o l t á l m i n d i g , J o h n . S o h a t e l j e s en me g n e m é r t e t

t e l e k . D e m i v é g r e m o s t e z ?

S h e l l i n g : B e s s , én s o h a s e m be s zé l t e m v e l e d úgy, h o g y megér the t t é l

v o l n a , m i t i s a k a r o k , a m i g — a m i g — a m i g — e ze l ő t t . Ta l á n m o s t . — S o k

m i n d e n v a n B s s s , a m i v e l é n mé g n e m l a k t a m j ó l . E z e k e t k í v á n o m . K e l l e m e s

d o l g o k , d o l g o k , a m e l y e k e t é jszaká nkén t lá tsz , ha k inéz e l az a b l a k o n , v a c s o r a

után, v a g y r e g g e l , a m i k o r f e lé b r ed t é l . . . D o l g o k , a m i k e t ész l e l s z , ha a l ó körü l

d o l g o z o l , v a g y a m i g a s zéná t gyű j tőd ; ne m i s f o rd í tasz rá f i g y e l m e t és még i sv i ssza té rnek . Nézed a búzá t , h o g y h a j l o n g a szé lbe n és fürj repü l a ka lá szo k

f e l e t t , l á tod , h o g y a n üt k i az i zza dtsá g a ló szügyén és ezt o l y a n kü l ön ös e r ő

v e l érezn i a l o v o n , v a g y f i g y e l e d a jó fö ldet , h o g y a n o m l i k j o b b r a és b a l r a ,

zs í rosan és f eke tén , a m i k o r megford í tod a z eké t és n e h e z e d r e es ik utána járni ,

h a t e l e i t t a d m a g a d jó h i d e g kútv í zze l , a m i k o r egé sz dé lután a nap forró n p e r

z s e l t és é r zed , h o g y a n m e g y l e a v íz és egé sz lénye det lehűt i , bentrő l k i fe lé ,

l á t s z egy s zőke g y e r e k e t , a m i n t k o m o l y a n f o g l a l a t o s k o d i k , vag y já tsz ik a kutyá

v a l a ház á rnyékában . És mindebbő l i t t s e m m i s i n c s , B e s s .

B e s s : M i n d e n d o l o g n a k m e g v a n a m a g a h e l y e , J o h n é s a h o l t a k n a k i s

m e g v a n a m a g u k h e l y e .S h e l l i n g : Az én h e l y e m a f ö l dön v a n , B c s s . A z én munkám a fö ld f e l e t t

é s n e m a f ö l d a l a t t v a n . Én csap dába kerü l t em. Én ne m v a g y o k ügye s , B e s s ,

e n g e m könnyű m e g f o g n i — m o s t m ár t u d o m . M é g v a n v a l a m i közö ln i va lóm

a f a r m e r e k k e l , mi e l ő t t v é g l e g e l t űn ök . M e g k e l l m ég m o n d a n o m n e k i k . . .

B e s s : El temethe tnénk o t t h o n , J o h n , a p a t a k k ö z e l é b e n , o t t m i n d i g h űv ös

v a n és c s e n d e s és m i n d i g va n egy k i s s ze l l ő a fák kö zö t t .

S h e l l i n g : M a j d k é s ő b b , Bess , m a j d ha e l ege t l á t tam, e l ég i l l a t o t b e s z í v

t a m é s e l e g e t b e s z é l t e m . Ugy k e l l e n e , h o g y az e m b e r önként m e n j e n s í r jába

és ne mások húzzák l e .

B e s s : M i t c s in á lo k ma j d én — és a g y e r m e k — ha t e így j á rod a v i l á g o t — í g y ?

S h e l l i n g : N e m z a v a r l a k m a j d b e n n e t e k e t — a köze l e t e kbe s e m j ö v ők .

B e s s : M é g a k k o r i s . M á r a z , h o g y t u d o m . . .

S h e l l i n g : M i t t e g y e k ? E z v a l a m i , a m i e r ő s e b b , m i n t t e , e r ő s e bb m i n t én -

E z t nem én kész í t e t tem e lő . Ez o l y a n , a m i a fö ldbő l nőtt k i , — m i n t a fü —

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


v a g y a v i rág . Vág d k i , más ik t íz j ön a he l yéb e . Le ne m gy őz öd . A fö ld i s e r r e

v a n t e r e m t v e .

B e s s : Jó fér j vo l tá l , J o h n . A gye r ek kedvéér t — az én kedvemér t , nemt e n n é d m e g ?

S h e l l i n g : ( Ny ugo d tan . ) M en j haza , Bess , men j ha za ! ( S ö t é t s é g . )

(A f ényszóró a z ö töd ik h a l o t t a t v i lág í tj a m eg : Ez Levvy köz l egény , a s í r b a n á l l , há t ta l a közönségnek . Fe l esége , f i a ta l , hiú nő, s z e m b e n á l l ve le . )

J o h a n n a : E n g e m sze re t t é l l e g j o b b a n úgy - e , H e n r i — m i n d közül — v a l a

m e n n y i nő közül — e n g e m sze re t t é l úgy -e ?

L e w y : M i r e va ló e z m o s t , J o h a n n a ?

J o h a n n a : T u d n i a k a r o m .

L e w y : E z n e m f o n t o s .

J o h a n n a : D e n e k e m f o n t o s . H e n r i , úgy-e t e már nem v a g y é lő e m b e r ?

L e w y : N e m , n e m v a g y o k . B e l ü l d a r a b o k r a t ép tek a go l yók .

J o h a n n a : ( I j e d t e n néz körü l . ) O ly f é l ős n e k e m i t t .

L e w y : Végte lenül sa jná l lak Jo h a n n a , h o g y e n n y i m i n d e n e n át i d e h o z t a k .

J o h a n n a : Hát a háborúkat i l y e n r é ms é gbe n ke l l f o l y t a tn i , m i n t e z i t t .

S o h a s e m h i t t e m v o l n a , h o g y ez i l y e n . N e m ú gy v a n i t t , m i n t a ké pe ke n .

E g y - e g y s z e mé tdombh oz h a s on l í t .

L e w y : B e s á r o z t a d a c i pőd . O l y s z é pe k a c i pő i d , J o h a n n a .

J o h a n n a : ( E r r e a z o t t h o n i h a n g r a e l f e l e j t i a h e l y e t s e l f e l e j t i az e m b e r t *

ak i tő l a s zép s zó j ön . ) G o n d o l o d , H e n r i ? G y í k b ő r b ő l v a n , n a g y o n s z e r e t e m .

O l y n e h é z a ma i v i s z o n y o k közö t t r e n d e s c ipő t ta lá ln i . Te i l y e n d o l g o k b a n o l yk e d v e s v a g y , H e n r i .

L e w y : T á n c o l s z - e m é g J o h a n n a ?

J o h a n n a : Óh, én va lóban s o k k a l j o b b v a g y o k , m i n t v o l t a m . A n n y i bál

v o l t az utóbbi idő ben nálunk, bá l az árvák javára , a r o k k a n t a k javára és a

h a d i s o r s j e g y a l a p javára . A hét m i n d e n estéjén f o g l a l t v a g y o k . T ö b b h a d i s o r s

j e gye t ad tam e l , m i n t a l igának bárm ely ik lánya . E gy s i s a k o t i s k a p t a m — a z

o s i s a k j u k a t . . . ( M e g b o r z o n g , a z e l l e n s é g r e g o n d o l v a . ) Pus ka go l y ó t ó l á tü t ö t t

s i s a k o t , e ladás i ára t i z e n e g y e z e r do l l á r .

L e w y : M i i t t i n g y e n k a p j u k . . . Akár egy m i l l ió t i s . . . é s pu ska go ly óktó l

l y u k a k a t és egyéb minden fé l é t .J o h a n n a : Ez kissé keserű h a n g . Ne l égy kese rű .

L e w y : B o c s á s s m e g .

J o h a n n a : N é h á n y n a p p a l eze lő t t Elve i e z r edesnek egy beszédé t h a l l g a t

t a m . E m l é k s z e l E l v e i e z r e d e s r e ? E l v e i A n t o n , a k i n e k eg y m a l m a i s v a n .

A vöröskeresz t banke t t j én t a r t o t t egy besz éde t és a z t m o n d t a , h o g y e b b e n a

háborúban az a k e l l e m e s , h o g y ka toná inknak n em i s k e l l nehéz h a r c o t f o l y t a t

n i u k . A z t m o n d t a , h o g y bennünke t a p a t r i o t i z m u s u n k tar t f e n n . N a g y s z e r ű

szónok ez a z E í ve l e z r edes és én c s a k k iabá l tam, k iabá l tam.

L e w y : Eml é ks ze m r á .

J o h a n n a : H e n r i , m i t g o n d o l s z , győzn i f o g u n k ?L e w y : B á n om i s é n .

J o h a n n a : ( M e g ü t k ö z v e . ) H e n r i ! H o g y b e s z é l s z ? N e m t u d o m m i v a n

v e l e d , i g a zá n n e m t u d o m . T e o l y a r a n y o s e m b e r v o l t á l .

L e w y : ( K i s s é f e l n e v e t . ) S ze gé n y , k i c s i J o h a n n a . N e m be s zé l e k t öbbe t .

J o h a n n a : Újságjaink azt ír ják, h o g y h a ők győ zn ek, fe lgyúj t ják a t e m p l o -

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


m a i n k a t és l e rom bo l j ák múzeum a inka t é s . . . é s e l rabo l j ák a s s z o n y a i n k a t ^( L e w y n e v e t. ) M i t n e v e t s z H e n r i ?

L e w y : Én h a l o t t v a g y o k , Jo h a n n a .J o h a n n a : Hát a k k o r miér t nem h a g y o d , h o g y e l t e m e s s e n e k ?

L e w y : T ö b b o k o m i s v a n r e á . O l y s ok m i n d e n v o l t a z é l e t e mbe n , a m i túgy s z e r e t t e m .

J o h a n n a : A h a l o t t n e m é r in th e t me g t öbbé n őke t .

L e w y : N ő k e t ? I g e n . . . d e v a l a m i t öbbe t , m i n t a nők, v a l a m i t öbbe t , m i n t

é r in ten i őke t . S zá m om ra m ár nagy ö r ö m v o l n a c s a k h a l l a n i a nőt, h a l l a n i , h o g y

nevet, nézni , h o g y a n v i s z i szoknyá já t a s zé l , v a g y nézni ruhájuk a l a t t miként

r i n g a mel lük le - fö l , a h o g y l é pke dn e k . Sze re t t em h a l l a n i é j s zakánként c ipő ik

h a n g o s kopogásá t a j á rdákon , h a n g j u k m e l e g da l l amát , a m i k o r e l h a l a d t a k m e l

l e t t e m egy ifjú e m b e r r e l . Ol y g yön yö r ű v o l t á l J o h a n n a , s z é p s zőke h a j a d d a l é sk e s k e n y k e z e d d e l .

J o h a n n a : (Les imít ja a ha já t . ) M i n d i g s z e r e t t e d a h a j a m . E g y n ő s e m f o g

v e l e d k a r o n f o g v a m e n n i , D e x t e r H e n r i , h a e l h a g y o d a s í roda t , s em D o r i s , s e m

Je a n e t t e , a z o k k a l a ravas z s zeme iv e l , v a g y . . .

L e w y : N e m . D e l e s znek ma jd női s z e m e k , hogy én nézhessem és h a j uk

c sod ás s z íne i s l e s z és cs ípő jük gyen géd r ingása , h a a f i a t a l e m b e r e k e lő t t

mennek . Ezek azok a d o l g o k , a m i v e l a f ö l d a dós om m a r a d t , m o s t , a m i k o r m é g

c s a k h a r m i n c é v e s v a g y o k . T e l j e s h e t v e n éve t s ze re tnék és ne f e j e ződn ék be

így , i l y e n k i e r ős za ko l t s o r s s a l és h o l m i t a r ka f e j ü g ombos tűv e l v a l a m e l y t á b o r

n o k mappá ján .

J o h a n n a : Ezek n e m c s a k tűk. E z e k j e l e n t e n e k i s v a l a m i t .

L e w y : M é g m o s t i s ? K i n e k ? T á b o r n o k o k n a k . D e n e k e m n e m . S z á m o m r a

e z e k c s a k t a r k a g o m b o s t ű k .

J o h a n n a : H o g y beszé l s z í gy , H e n r i ? H i s z e n t e t u d o d , miér t van e za háború ?

L e w y : Én nem t u d o m . É s t e ?

J o h a n n a : T e r m é s z e t e s e n . E z t m i n d e n k i t u d j a . N e kün k g yő zn ün k k e l l , f e l

k e l l készülnünk a l e g n a g y o b b á l doza t ok r a é s h a k e l l , hát uto lsó csép vérünket

i s o d a a d j u k .

L e w y : Emléksze l a z e lmúl t nyár ra , J o h a n n a ? M a i n b a n v o l t u n k . Ú g y

s z e r e t n é k v i s s z a e m l é k e z n i . . . h o s s z a n . . . a n a p r a , a t e n g e r p a r t r a és p u h a

k e z e d r e . . .

J o h a n n a : É s m o s t m i a s z á n d é k o d ?

L e w y : Járni a v i lágot , nézn i c s i n o s , szép lábu nőke t , h a l l g a t n i h a n g j u k

csodás csengésé t , a fü l emmel , a m e l y e t a tábo rnok ok a sí r sa ráva l a k a r n a k

be t ömn i .

J o h a n n a : H e n r i ! H e n r i ! V a l a m i k o r a z t m o n d t a d , h o g y s z e r e t s z , az én-ke dv e mé r t m e n j a s í rba . Az én kedvemér t .

L e w y : ( H e v e s e n é s g y e n g é d e n ) . S z e g é n y J o h a n n a . (Ki tár ja fe lé védőéna ke zé t . )

J o h a n n a : H o z z á m n e é r j !

L e w y : M e n j h a z a , Jo h a n n a . M e n j h a z a . (A fény k i a l s z i k . )

( M o s t a f é n ys zó r ó a h a r m a d i k hullát, M o r g a n köz l egény t és B l a c k Júliátv i l ág í t j a meg . J u l i a z o k o g . )

M o r g a n : N e sírj, J u l i a M i é r t e lm e v a n a s í rásnak ?

J u l i a : I g a z , n i n c s é r t e lm e és én még sem t u d o m a sírást a b b a h a g y n i a

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


M o r g a n : K ár v o l t i d e j ön n öd .

J u l i a : Köv e t e l t é k , h o g y e l j ö j j ek . Az t mondták , h a l o t t vagy é s m é g s e m

h a g y o d m a g a d e l t e m e t n i .M o r g a n : I gen .

J u l i a : M i é r t n e m ö ln e k m e g e n g e m i s ? Én hagynám, h ogy e l t e m e s s e n e k .

Úgy sze re tnék már e l t e m e t v e l e n n i . . . H o g y mindentő l t ávo l l e h e s s e k . Én . . .

már két hete szünte lenül s í rok. M i n d i g a z t h i t t e m , h o g y e r ő s v a g y o k . S o h a

n em s í r tam. Még k i c s i k o r o m b a n s e m . V a l ó s á g o s c s o d a , h o n n a n i s jön e n n y i

könny. De, úgy lá tsz ik , m i n d i g t öbb és t öbb h e l y l esz az ú j könnyek számára .

A z t h i t t e m , halá l ra s í rom m a g a m , a m i k o r me gö l t é k F r e d e t , k i c s i t es t vé remet .

M i n d e n r e g g e l , mie lő t t i sko lába m e n t , én f ésü l tem m eg . És m o s t t éged i s m e g

ö lt ek . Ú g y - e m e g ö l t e k ?

M o r g a n : I gen .J u l i a : Ol y n e h é z m i n d e z t t u d n i . . . É n . . . én m é gis t u d o m . És még

n e h e z e bb v e l e d í gy , i l y mód on . . . Ta l á n kön n ye bbe n e l f e le j te n é m, h a t e . . . d e

n e m e z t a k a r t a m m o n d a n i . T é g e d a k a r t a l a k h a l l g a t n i . Ó h , k e d v e s e m , o l y b o r

z a lm as v o l t . . . R é s z e g v a g y o k . Gy űlö löm ez t i s é s még i s l e i s z o m m a g a m .

D a l o l o k t e l i t o r o k k a l é s m i n d e n k i n e v e t . R a k o s g a t t a m a d o l g a i d közö l t a n a

p o k b a n . . . b o l o n d v a g y o k . R a k o s g a t o m a d o l g a i d a t m i n d e n h é t e n h á r oms zo r .

V a s a l o m a ruhád, o l v a s o m a könyve id. A te ruháid a l e g s z e b b e k . Me g ta l á l t a m

a v e r s e de t , a m i t n e k e m í rt ál B os to nbó l . . . e l ő szö r s í r tam, a z tán n e v e t t e m . . .

o l y a n gyönyörű e z a v e r s . . . j ó k ö l tő l e n n e be l ő l e d , a z t h i s z e m , te lenné l a

l e g j o b b k ö l t ő , a k i v a l a h a . . . i g e n . . . S z é t ronc so l ták a ke z e d , k e dv e s ?M o r g a n : N e m .

J u l i a : A k k o r j ó . N em b í rnám e l , ha bá rmi i s t ö r tén t v o l n a a k e z e i d d e l .

M o n d d , ke dv e s , r e t t e n e t e s v o l t ?

M o r g a n : Hát e lég r e t t e n e t e s v o l t .

J u l i a : De n e m r on c s o l t á k s z é t a ke z e de t . Már ez i s v a l a m i . A z e m b e r

m a m e g t a n u l j a , h o g y hálás l e g y e n a l e g b o l o n d a b b do l og é r t i s . A z e m b e r n e k

m i n d i g hálásnak k e l l l e n n i e va lamié r t é s e z o l y nehéz e b b e n a háborúban .

Óh , k e dv e s , s oh a s e m t u d t a l a k h a l o t t n a k e lképze ln i . Ugy l á t s zo t t v a l a m i k o r ,

m i n t h a n e m i s l e n n é l h a l o t t n a k t e r e m t v e . N e k e m j o b b l e n n e , h a v a l a m i s z é p ,

zö ld mezőn l enné l e l t e m e t v e és p i r o s v i rágok vennék körül a s í rodat és a s í r -kövö n o t t á l lna : „ I t t n y u g s z i k M o r g a n W a l t e r , szüle te t t 1 9 1 3 - b a n és m e g h a l t

1 936 - b a n . " A k k o r k e d v e m r e berúgnék s éneke lnék, úgy, h o g y a v i lág n e v e s s e n .

L e g b o r z a s z t ó b b , h a a z o k r a a kön yv e k r e n é z e k , a m e l y e k e t t e hoz tá l h a z a , d e

még e l s em o l v a s t a d . Várnak a ke z e i d r e , h ogy f e l n y i s s a d őke t . Óh , h a g y d , h o g y

e l t e m e s s e n e k , h a gy d , h ogy e l t e m e s s e n e k . . . hisz* úgy sem m a r a d t i t t s e m m i , ,

c s a k a ruháid, a m i k o t t l ógnak a s zekrényb en , és a m e l y e k e t s o h a s e n k i f e l

n e m v e s z . M i é r t n e m a k a r o d ?

M o r g a n : A n n y i k ö n y v v a n , a m i t m é g n e m o l v a s t a m , a n n y i h e l y , a m i t

még nem lá t tam, a n n y i emlék , a m i t mé g n e m ő r i z t e m m e g e l é g g é . . . n e m

a k a r o m , h o g y m e g f o s s z a n a k tőlük . . .J u l i a : És én , k e d v e s e m , és én ? Gyű lö lőm már a l e r észeg edés t . O ly

s z é p l e n n e a n e v e d e gy e g y s z e r ű má r v á n y l a pon , z ö l d me zőbe n . . . é s „M or ga n

W a l t e r , B l a c k J u l i a v ő l e g é n ye " . . . é s r ó z s á k é s f e h é r tu li pá n ok é s a z o k a z

ap ró v i rá go k a lába idná l és . . .

( E g é s z m e g h a j o l , m i n t h a s i r a t n a . M a j d r e v o l v e r dör r en e l k e z é be n , m e g -

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


i n o g és e l e s i k . ) M o s t aztán az én n e v e m is az e l e s e t t ek közé ke r ü l h e t . . .H o g y is hívják a z o k a t az apró p i r o s v i r á goka t , k e d v e s e m ? ( S ö t é t s é g . )

( A f é n ys zó r ó D r i s k o l K a t a l i n t köv e t i , a m i n t ha lo t tó l h a l o t t i g já r és b e l e

néz a z a r c u k b a . El ős zö r a h a t o d i k hul lá t néz i meg, m e g r e m e g és e l t a k a r j a

k e z é v e l a s zeme i t . Megá l l a z ö töd ik h u l l a e lő t t . )

K a t a l i n : D r i s k o l K a t a l i n v a g y o k . É n . . . é n , a te s t vé r e m k e r e s e m .

Ő h a l o t t . N e m m a g a a z é n t e s t v é r e m?

Ö t ö d i k h a l o t t : N e m .

( K a t a l i n a n e g y e d i k h a l o t t h o z m e g y , megá l l é s megnéz i , o d a m e g y a h a r m a d i k h a l o t t h o z . )

K a t a l i n : T e s t v é r e m k e r e s e m . D r i s k o l K a t a l i n n a k hívnak. Az ő neve . . .

H a r m a d i k h a l o t t : N e m é n v a g y o k .

( K a t a l i n t o v á b b m e g y , b i z o n y t a l a n u l me gá l l a másod ik h a l o t t k a t o n a e lőt t . )K a t a l i n : N e m m a g a a . . . ? (M e gé r t i , h o g y ez sem az ő t es t vé re , a z e l s ő

höz megy . ) A f i v é rem k e r e s e m . D r i s k o l K a t a l i n a n e v e m és őt m e g . . .

D r i s k o l : D r i s k o l T o m m y a n e v e m .

K a t a l i n : A h ! A h ! N e m i s m e r l e k . T i ze nö t év u tán . . . é s . . .

D r i s k o l : M i t k ív á ns z / K a t a l i n ?

K a t a l i n : Úgy - e , t e n e m i s m e r s z már ?

D r i s k o l : N e m .

K a t a l i n : M i l y e n ne ve t ség es . . . bo to rság a kü lde tésem, h o g y beszé l j ek

e g y h a lo t t e m b e r r e l . . . h og y megpróbá l j am rábeszé ln i , t e g y e n v a l a m i t c s a k azé r t ,

m e r t v a l a m i k o r régen a testvérem v o l t . M a g a m s e m t u d o m , h o g y a n i s k e z d j e m .D r i s k o l : Hiába i s paza ro lnád a s z a v a k a t , K a t a l i n .

K a t a l i n : O l y a n v a l a k i t k e l l e t t v o l n a me gh í v n i ok , a k i kö z e l e bb á il h o z z á d . . .

v a l a k i t , aki t s z e r e t t é l . . . d e s e n k i t se m ta lá l lak. A z t m ondtá k, én á l lok l e g

k ö z e l e b b h o z z á d .

D r i s k o l : Úgy i s v a n . T e á l l sz h o z zá m l e gköze l e bb .

K a t a l i n : Én t i zenöt év ig v o l t a m a z o t th o n u nk t ól t á v o l . . . N e m l e h e t e t t

a z é l e t ed ke l l emes , az elmúlt t izenöt év alat t .

D r i s k o l : N e m , n e m .

K a t a l i n : És sz egény vo l tá l ?

D r i s k o l : S o k s z o r k o l d u l t a m az enn iva ló t . Nem v o l t a m s z e r e n c s é s .K a t a l i n : És még i s v i s s z a a k a r s z t é r n i ? H á t a h a l o t t a k s e m o k o s a b b a k ,

m i n t az é lők ?

D r i s k o l : Le h e t , h o g y n e m . Le h e t , h o g y n i n c s é r t e l me , h o g y élj és a n n a k

s e m , h o g y h a l o t t l é gy , c s a k h o g y e b b e n n e m h i s zün k . S o k a t u t a z t a m é s s o k

m i n d e n t l á t tam. De m i n d i g c s a k a sötét o lda lá t néztem az é le tnek, m i n d i g k e

m é n y e n d o l g o z t a m , h o g y éhen ne p u s z t u l j a k , a kabá tom ga l lér já t e m e l g e t t e m

a szé l e l l e n , a ga l l é r a l a c s o n y v o l t , r o n g y o s és nyomorúságos , de a zé r t l á t tam,

h o g y l e h e t n e j o b b i s és h o g y e gy n a p o n v a l óba n j o b b i s l e s z , ha m a j d a z e m

b e r e k , a k i k o l y a n o k m i n t én, látják h o g y r o n g y o s a k , de érz ik , h o g y m i n d ez

l e h e t n e j o b b a n i s , c s a k e me l ke dn i ök k e l l és h a r c o l n i o k k e l l , h o g y e z m e g i s

v a l ó s u l j on .K a t a l i n : T e h a l o t t v a g y A t e h a r c o d n a k v é g e .

D r i s k o l : A h a r c s o h a s i n c s b e f e j e z v e . H e j , m o s t v a n mé g c s a k s o k

m o n d a n i v a l óm a z e m b e r e k számára , a z o k n a k a z e m b e r e k n e k , a k i k a nagy

gépek körük d o l g o z n a k , a k i k lapát ta l a kezükben k e r e s i k meg a kenyerüke t és

a z o k n a k , a k i k n e k g y e r m e k e i felfújt h a s s a l é s r o t h a d t c s o n t t a l h a l n a k m e g

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


M o n d a n i v a l ó m v a n m é g a z o k n a k a s zámára i s , a k i k ot thagyják az é le te t és

puská t v e s z n e k a kezükbe és háborúba m e n n e k . N a g y o n f o n t o s d o l g o k a t k e l l

e l m o n d a n i . E l é g n a g y o k a t , h o g y f e l t ámasszanak é r t e s í r om bó l és ú jbó l a f ö ld reküldjenek az e m b e r e k k ö z é . H a I s t e n fe l tám asztha tta Jézust . . .

K a t a l i n : Ta má s , h á t a h i t e d i s e l v e s z t e t t e d ?

D r i s k o l : Ú j h i t e m v a n , a m e l y az t köve te l i , h o g y a m e n y o r s z á g o t s z e d

jük l e a f e lhőkbő l és he l yezzük l e a f ö ldre , h o g y m i n d e n e m b e r munká ja gyü

m ö l c s é h e z j u t h a s s o n . E z n e m v a l a m i ke r t , m i n t a z o t t f enn a z é g e n , i t t n i n c s e

n e k a r a n n y a l k i r a k o t t utcák, sem a n g y a l o k és nekünk a kanal i zác ióva l i s

ba j lódnunk k e l l m a j d é s a v a s u t v o n a l a k ny i l ván ta r tásáva l i s é s n em vá l l a l o k

f e l e l ő s s é g e t a z é r t s e m, h o g y ez m i n d e n k i n e k t e t s z e n i f o g , d e i t t l e s z

a f ö ldön , be l eép í t ve a v i l ág sa rába és a b e m e n e t n e m l e s z v a l a m i e lő f e l t é t e l

hez kö t v e , m i n t pé ldáu l a megha lás . Akár h a l o t t v a g y o k , akár n em , e z t én m i n dt u d o m és l á tom és e z nem h a gy n y u g t o n . É n v o l t a m a z e l s ő , a k i f e l k e l t e m

s í r ombó l , m e r t a g o n d o l a t a i m n e m h a g y t a k n y u g t o n . F e l k e l t e t t e m a több ieke t

i s . . . é s a z i s a d o l g o m , h o g y m á s o k a t i s m e g g y ő z z e k . O k c s a k az t tud ják , m i t

s z e r e tn é n e k . Én me g a z t , h o g y a n kap ják m a j d m e g .

K a t a l i n : M é g m i n d i g g ő g ö s v a g y .

D r i s k o l : K ét k e z e m b e n t a r t o m a me n yo r s zá go t , a m i t a z e m b e r e k n e k

a d o k m a j d . J o g g a l l e h e t e k h á t g őgös .

K a t a l i n : Azé r t j ö t t e m , h o g y me gkér j e l ek , f eküd j l e é s h a g y d m a g a d e l

t e m e t n i . De e z m o s t oly butaságnak lá tsz ik , de . . .

D r i s k o l : ( G y e n g é d e n ) B u t a s á g , K a t a l i n . N e m a zé r t t á ma d ta m f e l s í r ombó l ,h o g y úbjól v i s s z a m e n j e k . Én m o s t a z e m b e r e k k ö z é m e g y e k .

K a t a l i n : T i z e n ö t é v . De j ó , h o g y anyánk már n em é l . H o g y i s b ú c s ú z

n a k e l , T o m m y , a h a l o t t t e s t v é r t ő l ?

D r i s k o l : K i v á n d , h o g y könnyű l e g y e n a fö ld , K a t a l i n .

K a t a l i n : K e l l e m e s , p u h a , zö l d s i r t k ívánok , T o m m y , ha végül is . .

h a végül is . . . zö ld és k e l l e m e s ! ( S ö t é t s é g ) .

( A r e f l e k t o r D i n köz l e g é n y t vi lá g í tj a m e g , a h a t o d i k ka toná t , a k i a z á r nyékban á l l és az anyjá t h a l l g a t j a . S ov á n y , v ö r ös s z e mű , n e gyv e n ö t é v e s , s z e g é n ya s s z o n y .

D i n n é : Úgy s ze re tném az a r c o d látni , f i a m .D i n : J o b b , h a n e m l á t od , a n yá m.

D i n n é : Az én k i s f i a m ar cá t ? . . . V a l a m i k o r , még mie lőt t . . .

D i n : J o b b , h a n e m l á t od , a n yá m, h át n e m m on d tá k m e g n e k e d , h o g y m i

történt v e l e m ?

D i n n é : Ké r de z t e m a z o r v o s t . A z t m o n d t a , egy gránát a f e j ed e t ta lá l ta . . .

És mégis . . .

D i n : Ne k i vánd , h o g y m e g m u t a s s a m , a n y á m .

D i n n é : H o g y v a g y , f i a m ? ( D i n Ke s er űen f e l n eve t ) Ó, j a j , e z t e l f e l e j t e t t e m ,

l á t o d . H i s z e n ezt a kérdést a n n y i s z o r f e l t e t t e m , amíg f e lnő t t é l , J i m m y .

D i n : H o g y f o g a d t a ez t a h i r t A l i c e ?D i n n é : A b l a k á b a t e t t e a z a r a n y c s i l l a g o t . A z t m e s é l i m i n d e n k i n e k , h o g y

j e g y e s e k v o l t a t o k . I g a z e z ?

D i n : L e h e t . S z e r e t t e m A l i c e t .

D i n n é : El j ö tt a s zü l e t é s n a podr a . E z mé g . . . e z mé g e z e l ő t t a z e s e t

e l ő t t t ö r t én t . V i rágot h o z o t t . N a gy ő s z i r ó z s á ka t . S á r gá ka t é s s o k a t . Ké t v á zá ba

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


k e l l e t t he lyeznünk. Én m eg süteményt sü tö tt em. Ne m i s t u d o m miért , h i s z e n m a

o l y nehéz to jást meg l i s z t e t s ze r e zn i . Az én k i s f i a m be tö l t ö t t e a h u s z a d i k é v é t .

E n g e d d , h o g y m e g n é z z e m a z a r c o d , J i m m y , g y e r m e k e m .D i n : E r e d j h a z a . N e m j ó n e k e d , h a i t t v a g y .

D i n n é : A z t k í v á n o m , h a g y d , h o g y e l t e m e s s e n e k g y e r m e k e m . V é g e v a n ,

e lmúl t és j o b b l e n n e n e k e d i s

D i n : N i n c s j o b b é s n i n c s r o s s z a b b . így történt.

D i n n é : O ly s zép v o l t az a r c o d , m i n t egy k i s gye r me ké . Fá jt , a m i k o r

bor o t v á l ko zn i k e zd t é l . Má r m a j d n e m e l f e l e j t e t t e m , m i l y e n vo l tá l B a b y . E m l é k

s z e m , m i l y e n vo l tá l ha téves k o r o d b a n , m i l y e n , a m i k o r t í zév es vol tá l . . . k ö

vé rkés és s zőke és a k a r o m r a h a j t o t t a d a f e j e d , a r c o c s ká i d o l y a n o k , v o l t a k ,

m i n t v a l a m i k i s s e l ye mpá r n á k . D e n e m e ml é ks ze m m i l y e n v o l t az a r c o d , a m i k o r

e l me n t é l a b b a n az egyenruhában , s i s a k k a l a f e j e d e n . B a b y . . . h a g y d , h o g yc s a k e g y s z e r m e g n é z z e m a z a r c o d .

D i n : Ne k ivánd ezt tő lem . . . Nem k e l l , h o g y ez t l á sd . Rossz l e n n en e k e d . . . ö r ök r e . . . h a e z t me g l á tn á d .

D i n n é : Nem fé lek. Én c s a k me gn é zh e t e m g y e r m e k e m arcát . V a g y a z th is zed , hogy egy a n y a fé lhet ?

D i n : Ne , anyám.

D i n n é : B a b y h a l l g a s s reám , én a te anyád v a g y o k . E n g e d d , h o g y e l t e m e s s e n e k . A t e j a v a d r a l e n n e , meg én és apád j avá ra i s , B a b y .

D i n : C s a k húsz é^es v o l t a m a n yá m. Mé g s e m m i t s e m c s i n á l ta m. M é g

nőt sem i s m e r t e m . Húsz év i g készü l t em, h o g y e m b e r r é l ehessek é s a k k o r m e g

ö l t e k . N e m j ó g y e r m e k n e k l en n i , a n yá m. D o l g o z o l , h o g y mielőbb tú l légy r a j t a ,

n e m é l s z t e l j e s e n , m íg g y e r m e k vag y . V árak ozás sa l múl ik e l a z idő . Vár ta m

anyám . . és aztán b e c s a p t a k . N a g y b e s z é d e k e t t a r t o t t a k , t r omb i t á ka t h a r s o g -

t a t t a k , egyenruhába ö l t öz t e t t ek és a z tán m egö l t ek .

D i n n é : B a b y , B a b y , í gy nem l e h e t m e g n y u g o d n i . Kér l ek , engedd , hogy . . .

D i n : N e m A n y á m .

D i n n n é : Hát a k k o r e n g e d d , h o g y e g y s z e r , h o g y s o h a e l ne f e l e j thesse l ek ,e n g e d d h o g y egysze r l á ssam az a r c o d , az én g y e r m e k e m ar cá t .

D i n : An yám egy gránát ta lá l t e l . N e m ke l l , h o g y o l y a n e m b e r t láss , ak i tgránát ütöt t a g y o n .

D i n n é : A d d , h o g y lássam az a r c o d , J i m m y . . .D i n : Há t j ó . N é z d ! (Fe l é j e f o rd ít j a a r cá t. D inné e lő reha jo l é s meg döb ben ve

néz i . Egy p i l l a n a t r a t e l j e s c s end , aztán e lke zd s i r n i , h a l k a n , fá jda lmasan. H a l k

z o k o g á s a m i n d e rősebbé vá l ik . Há t rakap , e l t a k a r j a ar cá t , s i k o l t . A s iko l tás még

j o b b a n f okozód i k , m í g l a s s a n e l vész a távo lban , m i n t egy sz i réna. Végül t e l j e s en

e l c s e n d e s e d i k ) .

( A f é n ys zó r ó Ue b s t e r köz l egé ny ho l t t es t é t v i lág í tj a m eg és f e l e ségé t , a k ia l a c s o n y , e s e t l e n , m o g o r v a n ő ) .

U e b s t e r M á r t a : M o n d j v a l a m i t .

U e b s t e r : M i t m o d j a k ?

M á r t a : Aká r mi t . C s a k besz é l j . A h ideg l e l és rá z , ha í gy ál ls z . . . h ai g y néze l .

U e b s t e r : N i n c s s e m m i , a m i r ő l m i k e t t e n beszé l ge the tnénk .

M á r t a : Ne beszé l j így . Elege t be s zé l t é l v e l e m így, am íg élté l és m i n t h a

e z z e l m i n d i g c s a k n e k e m te t té l v o l n a s z e mr e h á n yá s t , m e r t . . . m e r t n e m s i k e

rül t az é le tünk. Nem az én h ibám, h o g y megha l tá l .

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


U e b s t e r : N e m .

M á r t a : Ép e lég nehéz v o l t , a mí g é lt é l . . . é s s o h a s e m beszé l t é l v e l e m

és úgy néztél rám, m i n t h a c s a k akadály lennék és m i n d i g k imaradtá l , ha s z ó r a k o z n i vo l t k edved .

U e b s t e r : Márta , Már ta , m i r e jó ez m o s t i t t .

M á r t a : Csak a z t a k a r t a m , h o g y e z t m i n d v e d d m o s t tudomásu l . És mégv i s s za akars z térn i , h o g y me gős z i t s é s h o g y az é l e t em tönkre tedd ?

U e b s t e r : N e m , é n n e m f o g o k v i ssza té rn i .M á r t a : Hát a k k o r ? . . .

U e b s t e r : E z t n e m m a g ya r á zh a t om m e g n e k e d M á r t a )

M á r t a : N em ! Ó n em . . . a sa ját fe le ségednek ne m magya rázhatod meg ,

de megmagyarázhatnád a n n a k a piszkos naplopó társaságnak a b b an az átkozott

garázsban, vagy a Harmincheted ik -utca i pálinkamérés részegeinek.

U e b s t e r : A z t h i szem, nek ik me g tudnám magyarázni. (Álmodozva ). A dol gok számomra sok k a l érthetőbbek vol tak , amikor a legén yekke l b eszélgettem és

a k e z e m olajtól volt piszkos, a harapófogó meg ott kuporgott a z s e b emb en . És azon

voltam, hogy a z e m b e r e k a Harmincheted ik -utca i pálinkamérésben szintén megértsék

gondolataimat O ly kel lemes volt , szombaton esténkén t ott állsz, előtted e gy korsó

sör és mel letted egy-két ember , a ki megért, ha beszélsz, h a beszélsz apróságokról ,

vagy nagy dolgokról. B a b y Ruthról, a bajnokokról, vagy az olajozás új rendszeréről,

amit F o r d talált fel. V ag y arról, mi l yenek a kilátásaink, ha háborúba bocsátkozunk . . .

M á r t a : E g és ze n m ás eset , h a gazdag lennél és szép, kel lemes lett volna

a z életed és most vissza akarnál térni. A k k o r megértenélek. De te szegény voltál,

a körmeid mindig feketék voltak és piszkosak és soha jóllakásig n e m ehettél, gyűlöltél engem, a feleségedet, még egy szobában sem b i rtad k i ve l em . . . N e rázd

a fejed, tudom én . A z egyet len jó, amire életedben vissza tudsz emlékezni, a z a

pohár sör, amit szombatonként néhány naplopó társaságában megittál.

U e b s t e r : Elég. A k k o r n e m gondolkoztam mindezen . . . D e a zt hiszemboldog vol tam.

M á r t a : A k k o r b oldo g voltál, de a saját otthonodban sosem voltál boldog!

Tudom én a z t h a , n em i s mondod ! Én sem voltam boldog! Élni három átkozott

szobában, ah ova évenként ötször be ne m süt a n a p! Bámulni a svábbo gara kat!

Ol yan ételt vásárolni, amit minden ren des emb er i teremtmény a szemétre d o b n a !

U e b s t e r : Kínlódtam, amennyi t csak bírtam.M á r t a : T i z ennyo l c dollár és ötven cent hetenként ! E z , minden, amit bírtá l !

Tizenn yolcötven, konze rvált tej, e gy pár cipő éven ként, az is két dolláros, ötszáz

dollár biztosítás és vagdalt hús ! I s ten , hogy utálom a vagdalt húst! Tizennyolcötven

és mindentől remegni , a gazdától, a gázkontrollórtól, minden hónapban ha ldok l an i

a félelemtől, hogy n e m maradtam e állapotos ! És miért ne l enne gye rmekem ? K i

mondja , hogy nekem n e m kel l g ye r ek ! D e t izennyolc ötvenből nem telik még g ye

r ek r e is !

U e b s t e r : Én is sze r e t t em vo lna gye r eket .

M á r t a : ( Sz avába vág ) Sze r e tté l vo l n a ? Sohasem mondtad.

U e b s t e r : N e m mondtam, de jó , ha van gye rek . A g y e r e k k e l beszélgethetsz.

M á r t a : (E lé rzékenyülő hangon) Először azt hittem . . . lesz majd gye rekünkegy napon .

U e b s t e r : I g en . Én is . Vasárnap , ha kimentem, néztem, hogy vezetik a z e m b e r ek g ye r ek e i k e t a p a r k b a n .

M á r t a : Anny i mi nd en t n e m mondtál e l . . . M iért hallgattál ?

U e b s t e r ; A z e lső évekbe n mintha falakon át beszélgettünk volna .

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


M ár t a : S zó lnod kel l ett volna!

U e b s t e r : Szégyeltem ve l ed beszélni. Sohasem tudtam neked semmit se m adni?

M á r t a : Sa jn álo m.

U e b s t e r : O ly szép volt a kezde t. M osolyogtam, amikor az utcán egymás

mellett mentünk és láttam, hogy a férfiak megnéznek.

M á r t a : D e r ége n volt.

U e b s t e r : Ak k o r mi nd en jó volt. M i történt aztán velünk, M árta?

M á r t a : N e m tudom.

U e b s t e r : G y e r e k talán segített volna ra jtunk.

M á r t a : N e m , n em , c sak n e hitegesd magad Uebster . Cla rkéknakT ak i k

alattunk laktak, négy gyerekük volt és nem segített rajtuk. A gye rekek p i szkosak

és egész télen be t e g ek és ordítanak a m e n n y i száraz torkukon kifér. A z öreg C l a r k

szombaton este mindig részegen jön haza és a borotvaélesitő szíjjal v e r i őket sorb a ,

az asszonyt meg fazékkal és bögrével ve r i . A szegényeken a gye rek se m segit^

A szegényeken ' n i ncs segítség. N e m , én sok k a l j o bb an vigyázok magamra , semhogy

t izennyolc ötvennel még beteg , piszkos gyermekem is l egyen .

U e b s t e r : Ü g y v a n .

M á r t a : G y e r e k a házban . . . a házban kell , hogy gye rek l egyen , de a k k o r

a ház tiszta l egyen és teli melegséggel. (Csend). M iért ne l enne nekem is g y e r e k e m ?

M ásoknak i s va n gye rekük. M ég most a háború alatt is vannak ak ik gye r eket hoz

n a k a világra. N e k i k n e m l esz liba bőrös a hátuk, valahán yszor a naptár egy - egy

lapját letépik. Szép tiszta kórházba mennek , vagy gyönyörű szanatóriumokba és

gye rmeke iket rózsaszínű, tiszta pólyákba göngyölik. M í* a z, amit rajtuk Isten úgysze r e t és megengedi , hogy gyerekük l e g y e n ?

U e b s t e r : N e m mechanikus a férjük.

M á r t a : N e m . N e m t izennyolc ötven a járandóságuk. És most . . . most még

rosszabb . A tizenöt dollárod hetenként. Téged kibéreltek, hogy megölhessenek,

n e k e m meg tizenöt dollárt adnak hetenként. Egész nap sort kel l állnom, amig kenye

ret kapok. A vajnak pedig már az izét is elfelejtettem. Szakadó esőben várok a

sorban és l yukas cipőmbe befolyik a víz, hogy hetenként egyszer rothadt húst k ap

j ak. És hazamegyek nézni a svábbogarakat. Nincs , ak ive l szóbaállhassak. csak ülök,

nézem a svábbogarakat lámpám gyenge fénye mellett, mert az ál lamnak takarékos

kodnia kel l a v i l l annya l . És n e k e d e l kel lett menned, hogy én így éljek. M i n e k e me z a háború, hogy én éjsza kákon át üljek és s enk i v e l e gy szót n e váltsak ?

És mi n e k e d a háború, hogy e l kel l ett menned és , hogy . . .

U e b s t e r : Ezért kel tem fel a síromból, M árta.

M á r t a : D e mire vártál ennyi ide ig . M iért n em egy hónap előtt, eg y év előtt,

vagy tiz év e lőtt? M iért vártál halálodig? Tízenn yolcötven es he tibérből élsz, élsz a

svábbogarakkal , egy szót sem szólsz és most, amikor megöltek, feltámadsz! Bolond.

U e b s t e r : C s a k m ost n y ilt fel a szemem.

M á r t a : E z rád v a l l ! Várni , amig minden késő ! A z élő e m b e r e k n e k épp eléé

okuk van a lázadásra . Va j kell , m eg tojás, m e g egy kis na psugár a szobában .

G y e r m e k e t és világítást éjszaka és embert , akive l néhány szót válthatsz! Itt vagytok ,vártok ! Visszat a r t b enn eteket va l ak i? K e l j f e l ! I t t a z ideje, hogy bosszút állj! J tt

az ideje, hogy ti, a tizennyolcötven nyomorult jai fellázadjatok magatokért, az asszo

nyaitokért és piszkos, angolkóros gyermekeitekért! M o n d d m eg . Mi nd nek . K e l j e n ek

f e l ! M o n d d m e g ! M o n d d meg! (Sötétség.)

Fordí tot ta : Vas Béla I r w i n S h a w

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Olyan volt Oroszország 1921-ben, mint forgószél után egy népesközség. Fel volt forgatva m inden, a társadalmi élet arhitekturája és

az emberi viszonylatok. Összekeveredett minden, erkölcsi fogalmak,szokások, elképze lések. Százezrek megértették a forradalom dialektikáját, de milliók nem. — A Puti lov-mf lvek munkásai hittek annaka szocializmusnak a realitásában, amelyet itt építettek, de nem hittekbenne a párt bizonyos „teoretikusai".

A z utcasarkokon generálisok csizmát tisztítottak, a várost egy

házmester kormányozta. A fiú apjának magyarázta az új életet. A fa luelnökévé egy parasztasszonyt választottak, kit férje két évvel ezelőttmég büntetlenül szíjjal verhetett és akitől férje most jobban fél, min tezelőtt a kormányzóság első bírájától.

Ebben a légkörben keletkeztek az új orosz írók első könyvei.Az első „életbuborékok", az első kísérletek a történtek megértésére . . .

Az első periódust a polgárháború befejezésétől az első ötéves tervmegkezdéséig számítom — amit a nyersanyag bősége, a gigantikusméretek utáni törekvés és gyakran az író dilettáns tapasztalatlanságajellemeznek. Az i rodalom óriási anyagtömbökkel operál, vastag ecsettelfest rikítóan, rendetlenül. Az irodalom hőse a tömegember és az e m bertömeg. Az egyének sem differenciáltak, az egyesember óriási körvonalaiba a tömeg szenvedélyeit és temperamentumát öntik. Ha az

irodalom ezen periódusában előfordul a hétköznap, úgy az inkábba régi, a háború előtti hétköznap, amely mögött elbújik az új

Oroszország.

Ezen első időszak leghatalmasabb, legkifejezőbb, legmerészebbés legzseniálisabb művésze szerintem Vladimir Majakovszki. Nagyonjellemző ezen idők költészete: Alexander Block utolsó versei, Jesseninharcos nihil izmusa, a parasztlegényé, aki a forradalomtól mámorosancsavargott a világban és siratta a paraszti lélek elmúlását, EduárdBagricki, akit összes költőink közül leginkább szeretek és aki egész

fiatalon tüdővészben halt meg. A költők százai, kiknek nevét itt felnem sorolhatom, tűntek fel abban az időben, az egyik egy tucatverssel, a másik egy könyvvel . . . Mindnyájan a remények nagyságáról beszéltek a forradalom viharos hajnalán. Ezen periódus próza-és drámairodalmát úgy jellemezném, mint egy történelem végig nem

írt lapját. Összevegyülnek itt az i roda lmi iskolák és művészeti módszerek. Pilnják va d impresszionizmusától, Gladkov „Cementjének" vagySerafimovics „Va s folyamán ak" naturalizmusáig.

Ki volt ezen i rodalom olvasója? Nem szabad elfelejteni, hogyOroszország 17 — 18 évvel ezelőtt még a cári örökség rongyaiba volt

burkolva. 7 0 % analfabéta, sőt néhány néptörzsnél 100 %>. Könyveinkakkor 5—10.000-es példányszámban jelentek meg és olvasónk nem

volt személyes ismerősünk. Szolgáló szerepe volt az i rodalomnak,propaganda vagy szórakozás. A földet kelfétt szántani, házakat építeni és ruhákat szőni. A tömegek számára az i rodalom még fényűzés vo l t .

A MODERN OROSZ IRODALOM

f l lexe j To lsto j

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


A szovjetirodalom második periódusának kezdete, nézetem szer i n t , a nagy iparosítási és kollek tivizálás! terv idejével esik össze.

Erre a nagy háborúra mozgósították az ország összes erőit. Mindentszolgálatába állítottak — az i rodalmat is. — A regények még nemvoltak befejezve a polgárháború idejéből, vagy az elbeszélések a tegnapi kispolgári életből, amikor már so k író, az épités iramától elsodorva oda sietett, ahol sziklákat robbantottak, erdőket irtottak újgyárak és városok alapjai számára. A szovjetirodalom ezen másodikszakára jellem ző a siető, tárgy ilagos , vázlatos mű. Gyorsan támadtés nagyon elterjedt az épitő milliós tömegek óhaja, akik életüket ésigyekvésüket akarták leírva látni. Az i rodalom összeolvad az építéssel.Azokat az írókat, k ik ezt n em akarták megérteni, vagy magukat m a-

gányosságukban a szent tűz örököse inek tartották, az olvasók szenvedélyesen kritizálták. Az olvasóknak nem vo l t kedvük a művészetfinomságaival foglalkozni . . . „Adjátok nekünk a j e l ent ! Az új emberről beszéljetek, aki hegyeket robbant és az örök Tajgát ássa f e l ! "A z épületeken, gyárakban, a sötét erdőkben, a tundrában, északonújságok bukka nnak fel, nyom tatott lapok óriási példányszámban, de faliújságok is . A nép épités közben akar tanulni. Azzal a grandiózusszenvedéllyel és kitartással, amellyel hegyeket robbant és erdőt ir t . . .

Ezen időszak i rodalma rendkívül termékeny volt , de nem hozott tökéletes, kiformált műveket, nem adhatta, mert ellenkezett volna

a do log természetével. Az írók nyelték az életet, maguk is tanultakés a munka mellett írtak,A kereskedelmi képviselet egy hivatalnoka elmondta nekem,

miket kellett kitalálni, hogy Londonban idejében beválthassa az újművekhez szükséges gépekért adott váltókat. Pénzkeresés közbeneszébe jutott három vaggon fürjet küldeni Londonba. Azonnal összeszedték O roszországban az apró sörétet, a vadászok között széleskörűpropagandát kezdtek. Ropogtak a puskák Ukrajnában és Kaukázusbankövér fürjek estek a rozsföldeken és megmentették Oros zország k e reskedői becsületét.

Ez 1929-ben vagy 1930-ban volt . Ma több aranyat bányászunka szibériai Tundrában, mint Klondyke vagy Kalifornia az aranylázidején. A tervbe vett gyárak felépültek, megteremtődtek a munkás-és mérnök-káderek. A Stachanov-mozgalommal megdőlt az előítéleta „szláv lélekről", mely csak álmodni és merengeni tudott. Tíz évelőtt láttunk még parasztokat Moszkva kapui előtt is , saját fonásúcipőkben, saját szövésű ingben az ősrégi faeke után haladni. M a akolchozokban traktorok szántanak és kombájnok aratnak. A ko l cho -zok mozgókép -szính ázakat építenek és saját szükségletükre autókatés repülőgépeket vásárolnak. A paraszt-ifjúság pedig elárasztja a fővárosokban az egyetemeket.

Ha vasárnap hazajönnek a gyerekek a faluba, ott ül á parasztcsalád asztalánál a nagyapa, a k i még emlékszik a jobbágyságra ésa földbirtokos korbácsára. Az ap a, a k i átélte az 1 905-ös véres forradalmat. Az anya, aki ötven éves korában tanult meg írni és mosta helyi szovjetben elnököl és a gyermekek, akik látogatóba jöttek:

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


a fiú hadnagy, a leány egyetemen adja elő a pol i t ika i gazdaságtant,a harmadik most vég zi a műegyetemet, a legkisebb a kolchozbantraktorvezetőnő és még ottthon lakik.

Másutt egy munkás-család ül az ünnepi asztal körül: az anyafél analfabéta, egy életen át csak dolgozott, ő törődik most is a h ázzal és gyermekekkel. Az apa mester a gyárban, zenekedvelő és va nsaját könyvtára is, elsősorban orosz és külföldi klasszikusok. A kor társak közül egyelőre csak Gorkijt ismeri el, a többivel szembenegyelőre várakozó állásponton van. Gyermekei : két fiú és két lánya gyárban dolgoznak és egyidejűleg egyetemi kurzusokat látogatnak.Nem mulasztanak el egy új színdarabot, egy f i lharmonikus koncertetsem. A kisebb leányt különösen az ejtőernyő-ugrás érdekli és a későiernyőnyitás rekordjára pályázik. Szeretik a modern irodalmat és m i n d nyájan i roda lmi- és olvasó-körök tagjai. Nagyon igényesek és türelmetlenek. Leveleket írnak az íróknak és nem épen kedvesen kérdik :„miért beszélnek oly keveset a mai lányokról, nem is ismerik a m a ilányokat . . .".

Ötven-hatvan millió olvasó i lyen kérdései miatt a szovjetírókélete elég nyugtalan. Ebben a légkörben fejlődik a szovjetirodalomharmadik periódusa. A z írónak nagy igényű , kulturált olvasóval vandolga , aki még ráadásul szervezett olvasó i s . . . Ifjú o lvasó im, egy

volgai nagy gyár munkásai, meghívtak a múlt nyáron egy olvasókonferenciára, ahol regényeimről vitatkoztak. Lemondtam, mert nemvolt időm. Erre repülőgépet küldtek értem. Feleségemmel repültem ésegy füves téren szállottunk le, ahol szépen öltözött lányok és fiúkvártak ránk. Miután a gyár klubjában, készülő regényemből felolvastam egy fejezetet, megkezdődött az irodalmi vita. Ifjú olvasóim aszovjet- és a világirodalomban nagy jártasságot mutattak és nemdicsértek meg túlságosan. Ez nálunk nem szokás, vitatkoznak és rámutatnak a hibákra.

Az estély végén hat, sportdresszbe öltözött leány egy saját

készítményü motorcsónakot hozott, amit aztán nekem ajándékoztak.Olvasó konferenciák, i roda lmi körök és gyári újságok i roda lmi osztályai egyesitik és fejlesztik a szovjetolvasók ötvenmilliós tömegét.Ma nagy igényeket támasztanak, az első idő dilettantizmusáról, amásodik vázlatszerű sietéséről már szó sem lehet. Az új olvasó a m a iidők hősét akarja látni. M i még keressük az ember egyéni ábrázatát,a reális típust, ő már m egreformálta magának, megvan a mindennapiéletben. Olvasónk erös lelki rázkódá^okat akar. Főleg pedig optimista.Bárkinek fizetek ezer fontot, ak i meg tudja értetni a f iatal olvasóval,hogy nem érdemes élni és hogy reménytelenség, kétségbeesés, pesz-

szimizmus és embermegvetés a művészet lényege.Az átmenet az irodalom harmadik periódusába iróink számáranagyon nehéz volt, soknak nagy teherpróba. Legn ehez ebb a művészetben a posit io-t ipus megalkotása. Le kellett küzdeni a forradalomelőtti orosz i roda lom tradícióit és szokásait, mely a minden ellenioppozicióból keletkezett. „Gondolkozom, tehát tagadok" volt a mű-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


vészé t formulája. M a így hangzik a f o rmu la : „Gondolkozom, tehátépítek \

Az 19 36 . év i roda lomban és f i lmben a kitűnő művek egészsorát hozta. Megemlítem /// és Petrov „Egyemeletes Amer ika " címűérett és művészi könyvét. „Fehéren fénylik a magányos v i to r la " . Eza c íme Kgiajev, a gyerm ekéletb ől merített, csodálatos kristálytisztaregényének. Pavlenko „Ke lete n" c ímű regénye egy sajátságos, form ában új, dús fantáziájú, éles megfigyelésű könyv.

Megemlítek még néhány f i lmet is , melyben a tizedik Múzsa: af i lm, együtt halad a ki lencedikkel . E ze k : „ A Balt ikum követe", „Az.utolsó éjszaka", „Mi, Kronstadtiak" és .A hét bátor".

Mindez csakkezdet, a Szovjetunió művészetének

hajnala.M e g győződésem, hogy az a nép, amely saját kezével épiti boldogságát

nagy művészi alkotásokra hívatott. F o r d < . M o h á c s y W t t

Német , olasz és portugál híradásokban állandóan a zz a l a hírrel találkozhattunk

a párisi világkiállítással kapcsolatban , hogy ez a „népfronti propaganda-vállalkozás* 4

csőddel fenyeget, a kormány hihetet len összegeket veszített e z e n az „idegenforgalmi

trükkön**. D e n e m c s a k a je lenlegi f rancia belpolitikai rend sanda ellenségei gyártot

tak ilyesfajta híreket az „Expo" - ról , hanem f ranc ia jobbolda l i lapok, a levitézlett

L a r o q u e , L a v a l és a többi führer ellenőrzése alatt álló sajtóorgánum is kivette részét

e b b ől a ha jszából a világkiállítás e l len , melyen kézenfekvő bizonyítékok szer int

megnyitásától az őszi zárolásig körülbelül 2 5 — 3 0 millió látogató fordult m e g .

A világkiállítás, mely elejétől fogva a népfront e l lenes erők támadásának

kereszttüzében állott, j e lek szer int tehát nem zárult fiaskóval

A v iha rok a világkiállítás körül, még jóval a n n a k megnyitása előtt kezdődtek.

L e o n B lum kormánya ezt a szinte felülmúlhatatlan méretű kiállítást valóban demon strációnak szánta, a népfronti hatalom és a demokratikus sze l lem világraszóló m a n i -

fesztációjának. Emlékezetes, hogy a kiállítás me gnyitása késett, egyes pavil lonokat

augusztusban fe jeztek csak b e és a kiállítás díszépülete, melyhez a lépcsők

több-emeletmagasságban v e z e tn e k fe l az Eif fe l -torony felől, csak szeptember első

hetében készült el végleg. A f rancia jobbolda l i sajtó e z z e l a késedelemmel kapcso

latban azt a hírt terjesztette világszerte, hogy a párisi munkásság a népfronti m un

káspolitika engedékenységéből kifolyólag anarchizálja a f rancia termelést, n e m h ajlandó

normális munkatempóban dolgozni, „bolsevista apátiában", cigarettázgatva lopja a

napot a sza jnamenti földhányásokon, lábát lógatja, hiszen úgyis megkapja a n e g y

venórás munkahét után kijáró fizetését a könnyelmű, munkásbarát kormánytól.

E z z e l a hírrel kapcsolatban a valóság a következő: A népfront munkáspoli

tikája a f rancia nagytőkének nemcsak súlyos veszteségeket okozott, hanem ennél is

n a g y o b b veszede l em felhőjét sűrítette a „kétszáz család" feje fölé, a k i k n e k kezében

nemcsak a „Banque de France** , hanem a ne hézipar szálai is összefutn ak: a ko r

mány a pénz- és iparügyek fölötti ellenőrzésre törekedett. A f rancia oligarchia n e m

A PÁR IS I V ILÁGKIÁLL ÍTÁS MÉRLEGE

Par is , 1 9 3 7 november

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


elégedhetett meg az a r a ny r u d ak A me rikáb a és Svájcba való átmentésével, h a n e m

ahová a nagyipar révén k e z e i elértek, még súlyos károsodás árán is vállalta a nép

fronti építő szándék elszabottálását. A z „E x po " építkezései körüli késleked ések is

«n n ek a szabotázsnak a számlájára írandók. Par i s építőmunkásai valóban

hetekig és hónapokig tétlenül lézengtek a sza jnapart i földhányások között, de

ugyanakkor szidták a cement ura i t , a fémipar urai t , akik a z állami megre ndelések

.leszállítását egysze rűe n késleltették. „N incs ce me n tün k!" „N incs fémh uzalun k!"

„Nincs épületfánk!" — válaszoltak a szállítók a kétségbeesett és fenyegető minisz

tériumi sürgetésekre, miközben a raktára k tömve vol tak cementte l , fémhuzallal és

épületfával. De a szabottázs sem dacolhatott végletekig a z ál lam akaratával és a k i

állítás elkészült.

M i r e me gérkezte k a külföldiek, új rémhír röpülte körül a világo t: a f rancia

spekuláció az i d e g enek en kövérre k e r e s i magát. Par i sb an minden a felével meg

drágult. Arról persze a szegény turisták mit sem tudtak, hogy a drágulás árát a

f rancia polgár és munkás épp úgy megadja, mint a külföldi s hogy ez a drágulás

is csak a nagytőke szabottázsának eredménye, m e l y n e k következtében a nag yk e r e s

kede lmi árak a népfront uralomrajutásának első esztendejében mintegy 43 százalék

ka l eme lkedtek és e n n e k megfelelően drágább lett a párisi se lyem, a kalap , a metro

és az autóbusz, a szálloda és az ételnemű.

D e csudálatosképpen se m a drágaság, se m a rémhírek, hogy Par i sb an minden

p e r c b en a n a r c h i a törhet k i, n e m tartották v i ssza a z európai polgári egzisztenciák

százezreit, hogy 1937 nyarán Par isba utazzanak , amit számukra elsősorban a z a

példátlan utazási kedvezmény tett lehetségessé, amit a francia kormány a kiállítás

látogatóinak végig eg ész E uróp án biztosított. A külföldi látogatók százezre i ér ke z

te k Par i sb a , ak ik különben sohasem juthattak volna a fények városába és a nyár,

a m e l y egyébként Par i s legholtabb évszaka, nyüzsgött az élettől, a jókedvtől, idegen

szótól és e z a zsongás egészen másszínezetű volt , mint az európai konjunktúra

éve iben : nemc sak a z idegenforgalmi központok e l e v ened t ek m e g , h a n e m egész P a r i s

és a szokat l anu l nagyszámban je lenlevő i d egenek is elenyésztek a f rancia vidékiek

áradatában.

E n n e k is külön magyarázata van.

Franciaországban e z en a nyáron kapták ki először az a lka lmazottak és mu n kások a fizetett szabadságot. Bármilyen furcsán hangz ik is a mi fülünknek, de való

tény, hogy például Romániában előbb vezették b e a fizetett szabadság törvényét,

mint a nyugat i Franciaországban. A népfrontnak kel l ett ahhoz jönnie, hogy e z t a z

e lemi munkásvédelmi törvényt életbeléptesse. így lett 1937 Franciaországban ünnepi

esztendő, az az év, ame l yb en először teltek m e g a t enge r i fürdők munkásokkal és

először látogattak Par i sb a munkások százezrei és milliói, ak i k enélkül a törvény és

a népfronti munkabérek nélkül talán sohasem jutottak volna e l a csil logó „C apitale " -ba ,

a fővárosba, ame l ynek fényéről, nagyságáról alig tudtak többet, mint mondjuk e gy

kolozsvári nyolcadikos gimnazista, a ki A d y Páris -verse i nyomán izgatott érdeklő

déssel olvas e l minden c ikket , könyvet, ame ly Parisról beszél.így nőtt a z „E x po " látogatóinak száma na pról -na pra és mind rohamosabban ,

amiben azonban még egy ben ső f rancia tényezőnek van n a g y sze r epe , és ez a

negyvenórás munkahét, ame l y a párisi dolgozókat a vasárn apon kivül még e gy

szabad nappa l megajándékozta, a vállalkozó kedve sze r i nt hétfővel vagy szombattal .

És a francia munkás megmutatta, hogy ért az ünnepléshez, a kiállítások, a muzeumok,

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


a környékbeli ^kiránduló helyek , a színházak, a mozgóképszínházak és persze az

„ E x p o " e z ek en a napokon csordulásig teltek. Persze n em amolyan szomorú ünneplése

e z a kétnapos munkaszünet Par i s és Franciaországnak, hiszen a fizetések és bérek,a negyvenórás munkahéten magasa bbak , mint voltak a szabályozatlan ötven-hatvan

órás munkahét idején.

így szökött a világkiállítás látogatóina k száma milliókkal és milliókkal és így

gyarapodott hónapokon át egy város és egy ország népé tudásban és műveltségben,

amit a kiállítás két kézzel szórt a látogatóknak, no és — öntudattal, mert az E x p o ,

„notre E x p o " , ahogy a párisi büszke becézgetéssel a kiállítást megnevezte , a francia,

demokrat ikus öntudat büszke hirdetője, melyben e lveszett a demokrácia-ellenes,

államok néhány pavil lonja.

Hogy menny i r e a párisiak szívéhe z nőtt a kiállítás, azt mi sem bizonyítja

j o bb an , mint az, hogy mindjárt becenévvel látták el. így lett az „Expozition I n t e r nat ionale Mondia l des A r t s et Techniques" -bői , egyszerűen és k ed ve s en , egészen

párisiasan „Expo" és oly kedvességgel szólongatja így a francia ezt a városnyi

területen épült csodahalmazt, mintahogy például egész Par is egy évtizeden keresztül

e gy híres festőmodellről csak így be sz é l : „a K i k i " .

A z „E x po " tehát kibírta a „kétszáz család" rohamát, 20 ,000 munkás 100-

hektár területen felépítette, az Eiffel - tornyon hét hónapon keresztül minden este ki

gyulladtak az eget átszelő fénycsóvák, a látogatók milliói egyre nőttek és a F r o n t

Populair a világkiállítás területén csatát nyert , oly s ike r esen , hogy még előnyomu-

lásra is gondolt : a kormány szeptemberb en azza l a tervvel foglalkozott, hogy a

világkiállítás sikerén felbuzdulva, egy évvel meghosszabbítja a n n a k tartamát. A m i k o re n n e k a t e r vnek a köriratai a különböző államok illetékes hivatalaihoz megérkeztek^

csupán két állam közölte félhivatalosan, hogy az 1937-re tervezett kiállításon 1938-bari

n e m szándékozik résztvenn i. E z t a választ Ber l in és Róma adta, amire F r an c i a

ország hivatalos köreiből viszont sürgősen az a hír szivárgott ki, hogy a kiállítást

re n dező közeg ek végtelen ül sajnálnák, ha a meghívott kiállító államok valamelyike

lehordatná pavillonjait, de módjában lesz majd azo k helyén olyan új pavillonókat

felállítani, ame lyek a kiállítás jövőévi látogatóit a veszteségért teljes mértékben kár

pótolni tudják.

A z „ E x p o " Place de la Concorde - i bejárata fölött a gal l kakas büszkén,magasan tart ja a fejét, alatta a szél a Tuilleriák és C h a m p s Elisée vöröses platán-l eve le i t kever i , az estben fénylő autóutakra köd ül le, finom fátyollal borítva be

a z ívlámpák fénykörét. A tél didergető, ned ve s kabátját ráterítette Par isra , de

azért a metrókon egyformán nagy a tolongás és a párisi örök sze r e l em egyformánszép marad . Méliusz József

S R B 0 B R A N

„ A H id , falukutatási m ozgalmához írtam röviden a falu történeimé-:ről és j e l enleg i helyzetéről, ami b izony elég sok gondot okoz egy

szel lemileg ennyire képzett egyénnek, mint én, aki háromszor jártamelsőbe és mégis végr e a disznók után tanultam meg tökéletesen o l v a sn i

és a betűvetés mesterségét."A jelenlegi SrbobranVojvodína egyik legrégibb faluja.

Tiszta szerb település, a törökök uralma idején a XVI.században jött egy pár száz család és a maiKraljaPetracsatorna mellett telepedtek le, ami pesze akkor még nem

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


volt szabályozva és nemvolt hajózható. Pásztorkodással,halászattal és részben földműveléssel foglalkoztak, merthiszen abban az időben, ezen a vidéken aligvolt falu ésa föld 80°/ o-a legelő volt. Sok küzdelem között élték ígyhol a török, hol az osztrák, hol meg a magyar urakrabigája alatt félnomád életüket. Eredeti szerb neve állítólag Devečer volt, a XVII I . század elején már jó felszaporodott lakosságú község volt és Szenttamásnak hívták.Ebben az időben a földművelés terjedésével tértek áta sártetejű veremlakásépitésről a nádas és fasindeles pa

rasztházak építésére. Mivel azonban mégkevés voltköztük azépitőmunkás, magyar ácsok, kőművesek, munkásokjöttek ide messzevidékről munkára és ígykezdődött a magyarok letelepülése. Jöttek Pestről, Szegedről, Torontálból 10—15-ös csoportokban és mivel itt hosszabb ideigmunkaalkalmat találtak, legnagyobb része itt is maradt.Többen egy néhány szögöl portát vettek, vagy egy kisföldet és veremlakásokat építettek rá.

így éltek nyugodt egyetértésben a szerb lakosokkalegyütt egész 1848-ig,mikor a magyarok száma elérhette a3000-et, a szerbeké meg a 4500-at. Az osztrák kamarillabujtogatására akkor a nemzetiségek egymás ellen mentek és meg kezdődött a két évig tartó áldatlan testvérharc, amikor a magyarok itthagyva mindenüket, hanyatt-homlok menekültek észak felé. Sokan áldozatul esteka forradalomnak, nagy részük más falukban talált menedéket és az események lezajlása után csak egy kisrészekerült vissza a régi helyére. A szenttamási szerb templommely 1797-ben épült, a forradalom után át lett alakítva,mivel Perczel Mór honvédtábornok, aki az itt táborozó5000 főnyi szerb sereget megfutamította, a templomot iságyúzta, leverte a kettős tornyot és még a mai napig islátható 14 darab ágyúgolyó a templom oldalfalaiban. Aplébánia először Becséhez tartozott, 1816-ban épült a katolikus templom. Azóta a község nagyon kiterjedt, arégi

falun kivül négy település van. A XVII I . század végéna vasút épült, ahol több száz kubikostalált munkát kétévenkeresztül, azután a kanálist szabályozták, ami szinténtöbb évig adott többszáz munkásnak munkaalkalmat.

A jelenlegi Srbobran 43.000 holdjának nagy része

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


akkor méglegelő volt és a lakosság több mintfeleállat

tenyésztéssel foglalkozott. Később azonban elkezdték vásárolni a földet és jobban kihasználni, akkor 1884-benfelosztották a járást (legelőt). Természetesen azok kaptaklegtöbbet, akiknek úgy is sok volt, minden 3 lánc utánadtak egyet. Akinek putrija volt, az nem kapott semmit,mert annak talán nem is kell enni. így szűnt meg aközség északkeleti részén fekvő 11000 hold járás, ahovámost már az a pár szegény állattenyésztő nem hajthattaki sovány jószágát, ha volt. Szervezett kivándorlásról

vagy kitelepitésről nemvolt szó. A községtől északrafekvő nagy uraságok területén tanyai és urasági cselédekalkottak egy kis falut 1908 körül, amelynek lakosságanagy részben szenttamásiakból áll. Körülbelül 100 ház,két kocsma,egyiskola,egycsendőrlaktanya alkotják a falut.

A mai Srbobran lakosainak száma 15.555lélek 4000családban. Ebből 9000 szláv, 6000magyar, 400 németés 155 másnemzetiségű. A magyarok közül 5600 római

katolikus a többi protestáns és egyéb. A község 43.200hold területéből 9000másfalubeliek kezén van, községibirtokban legelővel együtt 300, egyházi kézen 300 (240a pravoszláv egyházé, 60 a katolikus egyházé), Körülbelül 3000hold, azaz 8% van a magyar gazdák kezén.1300 föld és háznélküli közül 1000 a magyar, a számnem, de az aránytalanság az agrárreform eredménye.Az agrárreform parcellázása a község északi részén kezdődött 1920-ban, ahol 380 portát osztottak ki 200 négyszögöles parcellákban a szláv földnélkülieknek, de ezenportáknak a 25°/ o-a ma sincsbeépítve. E z a Begluknevűtelepítvény, ahola beépített porták 50%>-amagyarkézre jutott.

A második parcellázás alkalmával a község déli részén 80 portát mértek szét a szláv földnélkülieknek, amitezek be is építettek teljesen. Végre 1925-ben100 magyaris kapott portát, bár csak 150 négyszögöleset a községkeleti részén, amit két év alatt beépítettek. Ez a Jankó

falva nevű telepítvény. amely azonban nagyon mélyenfekszik, mert ez a rész szolgált évekig földhordásra a falubeli építkezésekhez.

Annak dacára, hogy a mi községünk határa a legnagyobb az egész Vojvodinában, a földtelenek sorsa

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


nagyon nehéz. Kukorica-törésre úgy a szerb, mint a

német és magyar gazdák Boszniából hozatnak olcsómunkaerőt, répa- és kendermunkára pedig Bánátból hozatnak százával munkásokat. Se föld, se jószág, semunka. Hogy miből is élünk tulajdonképpen? Többékevésbbé állandó ipari munkát adnak körülbelül 300ipari munkásnak; 2 téglagyár, 1szeszgyár, 5 malom, 3 fatelep és a községtől 5 és 20 kilométerre fekvő 2kendergyár. Az utóbbiak összesen 150 munkást foglalkoztatnak,•de nagy távolság, 12 órai megfeszített munka (akkord) és

legjobb esetben 25 dinár napi munkadíj ennek a megélhetésnek feltételei.

A község külső képe is sok hiányt, elmaradottságotmutat. Feneketlen sár mindenfelé, gyalogjárdák nagyonritkák, két köves utunk a vrbász-becseji és a noviszádi,az utóbbi most épül ki nemzetközi műúttá, amelyneképítése tavasz óta egy pár száz munkásnak adott valamennyi munkát. Gyalogjárdára és egypár kút fúrására,

amire már régen nagy szükség volt,mostkerül talán sor.A falu szervezkedési és kulturális viszonyaira nézvekülönösen elmaradott. Például nincsen Gazdakör, ezt egy30—40 tagból álló Polgári-kör helyettesíti. 6 fogyasztásiszövetkezet együttvéve 320 tagot számlál, 2 hitelszövetkezet (1 szláv és 1magyar) pedig400-at.

Az Ipartestület tagjainak 40 százaléka magyar, amimég talán a magyar lakosság letelepedési körülményeinekés inkább ipari elhelyezkedésének egyik nyoma, de részben az agrárreform következményeinek tudható be.

A munkásszervezkedés úgy a földmunkásoknál, mintaz ipari munkásoknál nagyon gyenge. A földmunkásoké30, kőműveseké 18 asztalosoké 15 és szabóké 20 taggalműködik, már amennyire működhet.

A falu kulturális munkája egy 70 tagú Kultúrkör ésa Cecilia énekkar évente 3—4-szer tartott előadásábanmerül ki. Az Omladinski Pokret, ami nagyon szépen in

dult, megszűnt rövid működés után. Egyetlen kis könyvtár van a faluban, a Kultúrköré, ami egyrészt sokaknakhozzáférhetetlen, másrészt pedig nagyon selejtes. A munkásság olvasmánya a megszűnt Népszava és Ék után,egypár példány A Nép mellett, a HID. Morel András

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


E 6 Y É L ET R Ö V I D E N

Születtem 1912. VIII. 12-én, Srbobranban.

Szüleim parasztnapszámosok voltak. Anyám még 17 éves korom

ban meghalt. Tőlem idősebb testvérem öt van, én vagyok a hatodik.Rajtam kívül még egy férfi van a testvérek között. Négy elemi iskolátjártam. Az ötödiket félig kijárva, látva nagy szegénységünket, szerettemvolna inasnak menni. De minden törekvésem hiábavaló volt. Elszegődtemkanásznak. Ölével szolgáltam. Időközben már szimpatizáltam a munkásmozgalommal. Újságokat olvastam. Megismerkedtem a revizionizmus-sal és attól váriam életünk jobbulását. 1932-ben Novisadra hív a sógorom, a Weifert-sörlerakatnál dolgozom, mint kocsis, de még mindigmint revizionista várom a fordulást. 1934. december végén, mint fölösleg,12 munkás elbocsájtatik, köztük én is. Másfélhónapi csavargásom után

találok munkát a kőműveseknél, a Tánurdzic-féle bontáson dolgozom kéthetet. Ott is megszűnik a munka. Egy hónapi csavargás után kapokalkalmazást a „Fehér Hajó" vendéglőben, mint evőeszköztisztító s kifutó.Pincérekkel ismerkedtem meg. Három hónapig dolgoztam ott egyhuzamban. Onnan megnősülök és megyek haza aratásra. Azután kommenciösr.

béresnek szegődtem ki Kamendin-pusztára. Ott elejében ökrész voltam,később'fejős. A nagyhideg meghasznál, mert zöldtakarmánnyal etetünk,téli káposztával, ami pedig olyan fagyos, hogy törik, mint a szárazkenyér és csörög, mint a dió. A nagy istállóból nem kevesebb, mint öfajtó nyílt, de akkorák hogy telekocsi szalmával behajtottunk. Erős volt

a huzat és át-meg-áifáztam. Megkaptam a tüdőgyulladást, ami ágyba-döntött. Egy hónapig kint kezel egy pancsevói orvos, de keze alatt nemjavulok. Már teljesen ^elha ltam, mikor bátyám, aki szintén olt szolgáltkocsit kéri az uraságtól és hazahozatott Srbobranba. Útközben bevisznekdoktor Kovačićhoz, aki kéthónapi kezelés után kigyógyít. Időközben feleségem gyereket szült, de a gyerek meghall. Mikor mindenből kikeveredtünk, még csak enni se volt mii, olyan szegények voltunk. Novisadramentünk munkát keresni, mert a mi községünkben még nem kezdődötta munka. Ott csavarogtunk két hétig, akkor kaptunk alkalmazást egyfűszerkereskedés- és büffében. A kifőzdében a feleségem, mint szakácsnő,

én pedig, mint kocsis és kifutó. Két hónap múlva innen a Park-szállóés uszodába szegődtem evőeszköztisztítónak eleivel, később csapos lettem.Feleségem privát házba állt be. Itt ismerkedek meg a haladószellemmel.Itt iratkozok be a vendéglői alkalmazottak szakszervezetébe. Nyolc hónapig mint pontos tag fizetem a tagdíjat és járok a gyűlésekre, amiketéjszaka tartunk. Egész napi, éjjel egy-két óráig tartó munka után, kimaradás nélkül megyek a gyűlésekre. Megint haza kell mennem a köz

ségbe, mivel a feleségem újból gyerekágyai fekszik, fiúgyereknek adottéletet, aki meg is van. Odahaza is agitálok és megalakítjuk a földmunkások szakszervezetét. Résztveszek az 1936-os mozgalomban, ami agyönge megszervezés miatt nem hoz kielégítő eredményt. Befurakodtakegyesek, akiknek az volt a céljuk, hogy a mozgalmat szétszaggassák,ami nagyjából sikerült is. Bár a szervezés munkája szépen haladt, dea munkástársak nem voltak elég öntudatosak. Háromszoros munkátkellett végeznünk, hogy kijavítsuk azt, amit elrontottak. Megalapoztuk azIjjúsági mozgalmat is, mely nem csak a földmunkás, de a polgári ifjú-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


A T Ő Z S D E É S V I L Á 6 A( T ö b b e k — k é r d ő í v ü n k ö n b e é r k e z e t t — k í v á n s á g á r a )

A z árú- és értéktőzsdék gyönyörű palotái o tt díszelegnek

minden ke r eskede lm i gócpontban, de a napi robotba fogot t k is ember ritkán érti meg ennek az intézménynek i gaz i jelentőségét éscélját. A tőzs dérő l csak akkor hal l va lami t , ha o t t ba j van : á r zuhanás, kr a ch vagy összeom lás. A tőzsde i élet megism erése p e d i gaz ismeretek kibővítésén kívül a tőkés társadalmi rend fontosabbtörvénys zerűsé geinek a felismeréséh ez is juttatná. A tőzsde , minta mai gazdálkodás legmegbízhatóbb iránytűje, mind ig azokra a zerőkre mutat, ame lyek a nagystílű kereskede lmi tevékenység általa világpiaci árakat, ezek segítségével pedig népek és nemze t eksorsát kormányozzák. Nem felesleges tehát a tőzsdék lényegét és

szerkezetét pár szóban felvázolni.A tőzsde a kereskede lmi forga lom könnyebb lebonyolítására

és részben szabályozására alapított intézmény, amelynek tag ja irendszer int bankárok, nagykereskedők, gyárosok, földbirtokosok,ügynökök, st b. A tőzsdén a tagok nagy árúmennyiségeket vesznekés eladnak. A z üzletek lebonyolítását és az általános jellegű d o l gokat a tagok ból választott ve zet ős ég intézi, míg a peres ügyekfe lett a választott tőzsdebírósá g ítélkezik. A z intézmény az államellenőrzése alatt áll.

A tőzsde-üzlet egyik sajátságossága az, hogy a vevő az árút

látatlanba veszi meg és csak az árú elnevezése, t ipusa és mintájaszerint állapíthatja meg annak tényleges minőségét. Ez azért l ehet séges, m e r t a tőzsdén az összes felajánlott árúkról pontos minták,szigorúan körülírt minőségmeghatározások vannak , tehát csalásrólszó sem lehet , amenyiben az eladó nem akar ja magát a tőzsdebíróságszigorú ítélkezésének ki tenni . Mi n t más üzletkötéseknél, úgy i t t i smegá llapodnak az árúszállítás határidejéről és he lyér ől, a fizetésnapjáról, m ódozatairól és egy éb feltételeiről. A me gkötött üzletfeltételei mindkét félre kötelezőek. Mindez nagy forga lom lebonyolítását tesz i lehetővé: az árút nem k e l l piacra hozni , k i -be fuva

rozni , stb . A te le fon és távíró segítségével minden a l egnagyobbgyorsasággal megy .A z értéktőzsde s zerve zete hasonló, csakhogy i t t értékpapírok,

váltók, kötvény ek, pénznemek, rész vén yek és más u . n . ideálisértékek kerülnek forga lomba.

A tőzsd ék általában a tőkés társadalmi r end kifej lődésévei

ságot is egy táborb a tómórítgette lassan, a béke, a kenyér, a ha ladásgondolatába n. I f júsági mun kánk — rajtunk kívülálló okok miatt — meg

szakadt. Talán elég ennyi. Ezt az írást is sietve í r tam éért egész hétena kulukon dolgozom, va sárna p délelőt t a szakszervezetben vagyok, mintpénztárnok és délután is mindig akad valami szervező-munka.

H o r v á t h L a j o s , napszámos S r b o b r a n

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


párhuzamosan jönnek létre. A z állandóan nö ve kv ő árúforgalom ésa mind nagyobb méreteket öltő értékpapirkereskedelem szükség

szerűvé tesz ik ez t a fejlődést. M a már az egész világ egy gazdasági eg ysé gbe tömörül, a legkü lönböző bb nemzetiségű és fajú népekmunkatermékei kerülnek kic serélésre. A tőzsdéken adják e l avilág búza-, tenger i - , kávé- , gyapot- , gummi- , fém- és so k másnyersanyagkészletének java részét. A tőzsdék mind szorosabbkapcso l a tba hozzák a legtávolibb országok tőkeérdekeltségeit ésegybekapc solják a népek sorsát. H a a búza ára Newyo rkban e s i k ,vagy ha a vas ára felmegy, azt még aznap tudják az egész világon.

A tőzsdei élet törvénye in kívül azonban ismerni k e l l még atőkés termelés törvényszerűségeit is, hogy a m a i gazdasági élet

fo lyásáról pontos foga lmat a lkothassunk magu nknak. A tőke sokfélemegjelenési formáját és átalakulását k e l l számontartani.

Vannak tőkések, ak ik vagyonuk javarészét árúba f ek te t ik .Ezeknek tehát az árútőzsdék eseményei életbevágó jelentőségűek,mer t az ott kialakuló ár mutatja meg , menny i t ér a vagyonuk .Egy zuhanás a felére csökkentheti, egy árem elkedé s me gduplázhatja azt . Má s tőkések gyárakat vesznek, vagy legalább is részvényeket . Meg in t mások állami kötvényekbe f ek t e t i k pénzüket,hogy az azok után járó k a m a t o k k a l gyümölcsöztessék. Legtöbbenazonban az összes spekulác iós formákat kihasználják, hogy min

d e n eshetőségre készek l egyenek.A kava rodó élet sokféle körülmén yei, de leginkább a haszon

utáni hajsza miat t a tőkeb efekteté sek formája állandóan változik .A k i ma részvényekbe f ektet te a pénzét, holnap már esetleg n e mbízik azok jövedelmezőségében és eladja papírjait. Más a gyáratkénytelen e ladni , mive l a válság éveiben a rossz üzletmenet miatta termelést a felére c sökken tette és a nagy tőkebefektetés márn em f izetődik k i . A z ál lampapírok évi kamat ja h a biztos is, túl-k i c s i ny ahhoz, hogy az ember tartósan bennük tartsa a pénzét,ezért inkább csak a válságos időkben engedhető meg, hogy tőkéje azok

ban hever jen. A tőzsdei árfolyamok fo lytonos változása, áremelkedések, árzuhanások, különféle egyéni spekulációk állandóannyugtalanítják azokat , ak iknek a tőkéje ezekben a játékokban érdeke l t . A szüntelen árfolyamváltozás idegessé tesz i a gazdasági életet.

Érde kes tanulmányozni a tőzsdei árfolyam változás ok oka i t .Ezek sokfélék, de leginká bb a tőkés gaz dálkod ás tervszerűtlenség é-ben l e l ik magya rázatukat. Elsősorban a kínálat-kereslet törv én yedönt. Ezé rt a buza ára közvetlen az aratás után mindig a lacsonyabb,mint tavasszal . A nagy kínálat l e ront ja az árakat. A m i k o r a válságfolytán a tömegek vásárlóereje megcsappan és a gyárak kénytele

n ek a termelést csökkenteni, esnek a részvé nye k árai is, de h a agyors f egyverkezés miatt a fegyvergyáraknak anny i a rendelésük,hogy nem is tudják mind a kitűzött időre leszállítani, biz tosaklehetünk benne, hogy a fegyvergyárak részvényei sokka l a névértékük felett kerülnek forgalomba, mert hiszen a jólmenő vállalatmagas osztalékot juttat részvény eseinek. A részvén yek árfolyama

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


tehát szoros kapcso la tban v a n a gazdasági éle tte l A valuták árf o l yama az illető orszá gok bel - és külpolitikai viszon yaitól függ

n e k : háború, f o r rada lom v ag y p u c c s megrend íti a z á llam irántib iza lmat és a va luta értéke csökken.

Ezeken a „ természetes" o k o k o n kívül szerepet játszanak azegyéni o k o k is, azaz a tőkések szem élyes i ndoka i . H a va l ame l ytőkés úgy találja, hogy az ő részv ény ei éven te kev és osztalékothoznak és egy más vállalkozásba f ek te t e t t tőke nagyobb hasznothajtana neki . gondolkodás nélkül eladja részvényeit és a pénztabba a vállalkozásba f ek te t i . H a va l ame l y részvénytársaság a rosszüzletvezetés miat t a tönk szélére jutott , mindenk i , ak inek ez tudomására jut, i gyek sz ik megszabaduln i annak részvényeitől és más,

szol idabb papírokba f ek t e t i pénzét. A m i k o r az értékpapírok kínálata a tőzsdén nagyobb a keresletnél, biz tosra vehető , hogy a nagyiparnak n e m me g y fényesen a dolga , mert íme a részvényesek sembíznak abban, hogy a szokásos pro f i t o t az osz talék útján elérik .

M o s t követke znek az u . n . tőzsdei mahinációk, ame lyeke t anagytőke pánikok előidézésével, nyerészkedési vágyból, esetlegpo l i t ika i okokból , (amire a legutóbbi f r an c i a események fényesbizonyítékkal szolgálnak), szokot t megrendezni . Ez leginkább a k k o rtörténik m eg, ha a nagytőkés-vállalat részv ény ei so k k isemberközött oszlanak m e g . I l y e n k o r a vállalat főrész vény esei váratlanul

eladásra bocsájtják összes részvényeiket, miáltal azok ára természetesen katasztrofálisan esik. A kisemberek, ak iknek sokszoregész életük folyamán összegyűjtött vagyonká juk fekszik ezekbena részvényekben, megi jednek és hogy „a vesze t t fejsze nyelét'*megmentsék, maguk is árúba bocsájtják részvényeiket. Ezért az ármég inkább alászáll. A nag ytőkése k lesben állnak és po tom áronvásárolják össze a részvényeket, ame lyek természetesen továbbrais épp azt az osztalékot nyújtják, mint azelőtt. így megszabadulnakaz apró részvényesek el lenőrzésétől és olcsó áron vásároljákvissza az annakidején drágán eladott részvényeket . A nagyhalak

tömegesen falják fel a k i c s i k e t .A z i l y e n és hasonló esetek leginkább egy kedvező fej lődési

f o l yamat vége fe lé f o rdu lnak elő . I l y e n k o r észlelhető vé lesz azu . n . tőkebőség, mert adot t keretekben lehetet l enek a további beruházások és a konjunktúra alatt felgyülem lett tők e a tőzsdénpróbálkozik. M i v e l a konjunktúra a vé ge felé köz eled ik, olc sórészvényekke l még meg l ehet menteni az előbbi jövedelmet. I l y en k o r az ál lampapírok vélele is élénkebb mer t sokka l j obban bíznakaz állam f izetőképességében, miut a gyárak jövedelmezőségében .

A tőzsdék fennállását csak az individuális tőke tesz i indokolttá. A te rvszerű en term elő és elos ztó társadalomban szükségte lenek, mert helyükbe állami és önkormányzati kooperatívak lépnek. A ma emberének nagyon jó bizonyítékot nyújt arra , hogy atőkés termeléssel fe lduzzasztott és tagozot t gazdasági élet egységes, tervszerű irányítást igényel. H a j t ó V i l m o s

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


T Á V O L I 0 R S Z Á 6 0 K

Egyko r pusztító fergetegkén t vágtattak vég ig a világon, v a d ,

háborús csatazaj jal kavarták fel a megrendült Európa vallásosfé le lemmel te l i lelkivilágát, ostorcsapásként suhogott szilaj győze lemkiáltásuk a ke l e t i és nyuga t i despota-országok feje fe lett . Valam i ko r , Dzsingiszkán idején a világ egyik legnagyobb birodalmátalapították meg az egyesült mongoltörzsek fegyelmezett lovaskatonái. H a d i megmozdulásaik n y o m a i Európában épp úgy f e l lelhetők, mint Kisázsiában, Indiában, v ag y a Távolkeleten . Kö vete ikmegjárták Jedo - t (Japán egyko r i fővárosa) és Parist egyaránt.Kina , Ind ia , K is - és Közé pázs ia országainak uralkodóit évsz áza dok o n keresztül a harc ias mongoltörzsek adták. Központi helyzetük

nél fogva kap ocs vo l ta k Távolkelet és Nyugat között. Kereskede lm ikaravánjaik hosszú időn keresztül közvetítettek Európa és Ázsialegtávolabbi részeiben.

Bár Európa történelmi könyvei barbár hordáknak tüntetik fela mongo lokat , tudományos kutatások bizonyítják, hogy ennek anépnek is megvo l t a maga sajátos kultúrája. A nom ád nép i k u l -

túrát kétségkívü l a mongo lok fejlesztették a legmagasabbra. Nép da la ikban , mint jóformán egyetlen kulturhagyatékukban meghatóragaszkodás és szeretet hangjain szólnak hazájukról, a végtelenpusztákról, az asszony ról, az anyáról, a kedv esr ől, a tüzes paripá

ról. Ezekben a da lo kban a szteppék féktelen f ia inak emberi , nemesvonásai ütköznek k i , meg cá folva az egykorú „m űve lt" Európakutyafejes rémhiedelmét.

A buddhizmus terjedésével a mongo lok is csakhamar letűnteka világ színpadáról. A földi élv ez ete ke t m egv ető és a túlvilágiélet legfőbb boldogságát hirdető t ano k a szteppék f iait va lami va l lásos kábulatba süllyesztették. A szi la j , harc ias törzsek csendespásztornéppé váltak és lassan feledésbe merültek.

A buddhizmus gyökere sen megváltoztatta a mo ngo l o kéletét. A lámák (papok) befolyása mind nagyobb lett , sikerült el-érniök a mongo l törvények megszüntetését és helyébe a buddhistadekalog-törvényt léptették életbe. Ezen keresztül gazdaságilag ism egv etetté k lábukat és me gerősítették a ko los to rok hata lmi he ly ze tét. A lámák által gyako ro l t törvény előírja, hogy „ha azelőttegy mongo l meghal t , akár az alsó, akár a felső osztá lyho z tar tozo tt , feleségét, l o va i t , rabszolgáit, barmai t , stb ., me gölték. Ezentúlazonban anny i jószágot k e l l a lámáknak ajándékozni, amenny i amegölésre szánt l o v a k k a l , b a r m o k k a l , stb ., egye nlő." Ez a magyarázata annak, hogy a világháború előtt a férfilakosság egyharmadako l o s t o r okba n élt s hogy Mongólia állatállományának 20 százaléka

a lámák kezén vo l t .A X V I I . századig Külső Mongólia egyhangú életét semmi sem

zavar ja . Ettől az időtől ke z dv e mind erősebbé válik az orosz befolyáson. Sándor cár idejében K i n a már teljesen elvesztette m o n -

*)' Belső Mongólia részben Kínához, részben Japánhoz tartozik.

K Ü L S Ő M O N G Ó L I A * )

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


góliai kapcso lata i t . A X X . század magával hozza az orosz pro t ek torátus elismerését. 1915-ben, Kjahtában O roszo rszá g és Japánközött szerződés jön létre, amely Külső Mongóliát függetlenítiKinától és ezentúl, mint tampon-állam (ék-állam) szerepe l Oroszország és Kina között. Kinát ez a szerződés a k k o r i b a n nem érint e t te érzékenyen . Külső M ongóliát Kinától a hatalmas Gobi-sivatagválasztja el , gazdaságilag már amúgy is lég idő ktő l fogva az oros zo kka l állt szorosabb kapcsolatban. Etnográfiailag pedig a mongo lokkö ze leb b állnak az oroszors zági tatárokhoz, mint a kínaiakhoz.

A z orosz fo rradalom a latt ez a helyzet megváltozik. ElőszörK i n a befolyása "erősödik m eg, k ésőbb túlsúlyba kerül a japán, melybáró Ungern-Sternberg e l lenforradalmi tábornokot támogatja, hogyrajta keresztül úrrá lehessen Mongólián és Szibéria egyes részein.1921-ben a szibériai guer i l la-csapatok megsemmisítik báró Ungern-Sternberg hadai t és az ébredő mongo l törzsek megadják a kegye lemdöfést a területükre visszahúzódó el lenforradalmi csapatfoszlányoknak.

A kö zü gy ek irányítását ezután, az 1920-ban megalakult „Mongo l Fo rrada lmi Néppárt" intézi Bodo-va l , egy urga i (Ulánbátor)írnokkal az élén. A japán b efolyás Ungern-Sternberg leveretéseután teljesen elvész s ettől az időtől f ogva a mongo l pásztornépújra önálló életet él, l e v e t ve a lámák gyámkodását és a különböző

mongo l hercegek uralmát.1924-ben a „Nagy Huruldán" (nemzetgyűlés) megvetette a

m o n g o l népköztársaság alapjait. A z 1924-ik i alkotmány szerint ahatalom a dolgozó népé. A föld, a természeti k inc sek , az erdőkós v i zek magántulajdonát megszüntették. A gazdaság ku l c sa i , akülkereskedelmi mo no po l és a bankárok a kormány ellenő rzés e<alá kerü ltek. A leg fels őbb hata lmi szerv , az öt a imak (tartomány)képviselőinek kongresszusa, a „Nagy C h u r a l " . A választójog 18évnél kezdődik nemre való t ek in te t nélkül. A hata lom gyakorlásáti ly módon az arat ok (mongol parasztok) végz ik és teljes erőve l

küzdenek a feudal izmus még f ennmaradt csökevénye i el len.A fo rradalom után, annak dacára, hogy az új orosz kormány

hatálytalannak nyilvánította a cári kormá ny szerz ődés eit — a m iáltal Külső Mongólia is felszabadult a gyámkodás alól — megerősödött a kapcso la t Szovjetunió és Mon gólia közö tt. Ez csak egyrövid időre szakadt meg a had ikommunizmus idején, amikor is azS. U.-ban a magántulajdon azonnali teljes megszüntetését követelték, amit a mongo lok erélyesen el leneztek. A v iszony átmeneti el-hidegülése azonban csakhamar barátsággá vált, mihe ly t Oroszországban mérsékeltebb po l i t ika i irányzat került felszínre. Ujabban

a mongo l nép f iai orosz iskolákba járnak, aho l meg ismerkednek azúj rendszer gazdasági, po l i t ika i tanaival , a lapos kulturális nevelésben részesülnek és az egye temeken a l egmagasabb kiképzésretehetnek szert. És a puszták f iai szeretnek tanulni , dolgozni, hogyaz egye tem ekről v isszatérve újjászervezzé k hazájuk gazdasági, po l i t ika i és kulturális életét.

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Külső Mon gólia területe 1.250.000 k m 2 , aza z ötször a k k o r a ,mint Jugoszlávia, kb. 700.000 lakossal. A z ország a vi lág legma

gasabb fensíkján fekszik. Átlagos magasság 1500—2000 méter .Főbb törzsei : a ka l chazok , burjátok, zsdungárok, to rgutok és d u b -re tek . Lak ói fő leg ál lattenyésztéssel fog la lkoznak. A fö ldmívelésm ég kezde t l eges . A nemzetgazdaság alapja az állattenyésztés.Gazdasági élete az utóbbi évek folyamán hatalmasan fejlődött. A zországban 1913-ban 13.000.000 barmot számláltak össze, ez a szám1934-ben 24.000000-ra ugrott. 1924-ben 1600 desjatin területetve te t tek be téli takarmánnyal (1 desjatin 10.925 hektár), ez a területazóta 145.000 desjatinra emelkedett. A tél i takarmánytermelés h a ta lmas lökést ad az állattenyésztésnek, m i v e l az eddig i módszerek

k e l ellentétben, a barmo k téli ellátása is biztosítva van.A gazdaság alapját a nQmád aratgazdasá gok (pásztorgazd a

ságok) képezik. A f o r rada lom előtt egy i l y en gazdaságra 21 bo daesett (a bodo egy állatál lományegység, a lko t ja 1 ló és 1 tehén,v ag y 7 juh , 1 4 kecske, stb.).

Adót aze lő t t csak az aratgazdaságok f izettek. A nép e lnyomását leg jobban bizonyítja az, hogy gazdaságonként a her c egekgazdaságára 1906-ban 964*5, a láma-kolostorokra 209.5 adómentes bodo esett. A z agrárforradalom a hercegek gazdaságáttel jesen l ikvidálta.*A láma-kolostorok b i r t oka ma az állatállomány1 százalékát teszi, a forradalomelőtti 20 százalékkal szemben. A zúj népművelési programm, amelynek keretében az iskolahálózatnagymérvű kiépítését t e rvez ik , mind jobban gyöngíti a lámák vallásipoz íc ió i t is .

A z ipar , a mongo l v i szonyokhoz mérten szintén hatalmasatlendült. Nemrég még csak háziiparról tudtak. Ma a nagyüzemekben már 2000 munkás do lgoz ik , a közlekedé s 1500, a sz öve tke zet e k 1000 alkalmazottat fog la lkoztatnak. 19 34 ben üzembehelyez tékaz ulanbator i kombinátot, melynek saját erőműtelepe, textilgyára,

bőrfeldolgoz ó üzeme és cipőgyára va n . Északon és északnyugatonmind több gépet a lka lmaznak a mezőgazdaságban és fokozatosanmehanizálják a termelést. A z ors zágot autóbuszjáratok sze l ik k e resztül . . . a tevék birodalmában megjelent a modern techn ika .

Külső M ongó lia jele ntőség e a háború óta lépett különösenelőtérb e. A cári Oros zország és K i n a közé beékelt ál lamnak kevésszerep jutott, de Japán imper ia l i s ta éhsége csakhamar napirendretűzi az ország létkérdését. Tanaka emlékiratai szerint ( 1927. )„Mandzsúria és Mongólia a Távolkelet — Belg iuma. " Tanaka teháthadszíntérnek, vagy legjobb esetben felvonulási terepnek szánja.

Belg iumon 1914—18-ban a német csapatok gázoltak keresztül, hogyFran c iaorszá got két oldalról támadhassák m eg, Külső M ongo liánáttipo rva a japánok elérh etik a transzsz ib ir vasútvonalat, melyet , h aderékontörnek, megbéníthatják a Szov je t távolkelet i hadseregénekellátását. Emel l e t t természetesen az ország 24 milliót számlálóállatállomá nya is nagyjelentőségű. A z anyao rszágtól me ssze e lka-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


landozó hadsereg ellátása (ittpárezer k i lométerrő l van szó) óriásinehézségekkel jár.

Mandzsúriában Japán már elérte célját. Be lső Mon góliában,Pekingben, Sanghajban, Nankingban bábkormányok a tokiói füttyszóra táncolnak és hogy Külső Mongól ia nem jutott hasonló sorsra ,azt egyedül hatalmas szomszédjának köszönheti, aki tava ly szerződésben biztosította segítségről abban az esetben, ha Japánmegtámadja.

H o g y a japán támadókedv még ezek után sem l o had t . l e , azt

legutóbbi had ikészü lődése i mutatják leg jobban. Mandzsúriában és

Belső Mongóliában utakat építenek a M o n g o l Népköztársaság felé

(M . N. K.), felemelték a Pek ing—Szu i juan, Pek ing—Bautu vasútvonalak forga lmi kapacitását, Bautuban repülőteret építettek, megkezdték a Bautu—Ningszája országút építését, a terepet telefonhálózattal látják el, az M. N. K. és a Szovjetunió határán számosorosz és burját fehérgárdista telepet létesítettek.

E zze l szemben az M. N. K. jól fe lszerelt hadseregge l rende l kez ik . A köztársaság védőőrsége 24.000 határőr, 2 gyalogbrigád,5 lovasdiv iz ió , mely tüzérséggel van ellátva, továbbá 9000 mi l i c o -nista. A hadsereget állandóan erősitik, mec hanizálják, mo dern hadi eszközökkel látják el, repülőtereket és repülőbázisokat építenek k i .

Minden jel arra mutat , hogy a M o n g o l Népköztársaság népének még nagy szerep jut a világtörténelemben. Ezúttal azonbannem mint szilaj le igázók fognak megjelenni a világtörténelem színpadán, hanem mint a demokrácia harcosai a fasizmus ellen s a

régi kutyafejes gyűlölet helyett , küzdelmüket a dolgozó népekszimpátiája fogja kísérni. S z a k á c s G á b o r

S Z O N E T T

. . . S f e k e t e e b e k k ó r s á g o t ü v ö l t e n e k ,A v i z e n y ő k n á d j á n v a d u l ü v ö l t a s z é l .N i n c s r e t t e n t ő b b a n n a k á l m a t l a n é j i n é lK i s z a k a d t k a b á t j a i b a t e m e t k e z e t t ,

S mohón a l t i o n ! v á g y . V a c s o r á t ne m e v e t t .B a l t á j á t az á g y h o z ké s zí te t t e . M i é r ?Szomorú a g y á t l á z a s í t j a b e t e g vér,

M e l y az ere ben úgy m e g k e v e s b e d e t t .

M i n e k a b a l t a ? A m a g á n o s o k d ü h e

E l s z á l l o n g , m i n t t e h e t e t l e n szét fútt p i h eS b a l t a h i d e g n y e l é t h i á b a s z o r ít j a

B á r k i , mi g a s ö t é t e t e g y e d ü l i s s z aÉ s b e l é n e k g ö r c s é t ő l e g y e d ü l s z é d ü l ,N i n c s m a g á n o s k i ú t a z é h s é g k ő d é b ü l .

L a t t k I a W á a

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


V I L ÁGS Z EM LE

Az első C ha utepms -kormány bukását Európaszerte nagy örömmelfogadták a fasiszta körök, és sajtójuk már előre beharangozta a népf ron t

bomlását, melyet — szerintük — természetszerűleg reakciós jobboldal,kormánynak kell követnie. A francia körmánybukás egyrészt külföldi,másr észt az ors zágba n m űködő földalatt i erők nyomásának következményeiAz uralkodó angol konzervat ív körök már hónapok óta azon fáradoztak,hogy meggyőzzék a francia kormányt, miszerint a kommunistákat a kormánytöbbs égből el kell távol ítan i. A konzerva t ívokna k semm iképen semtetszett az állandó éles baloldali kritika es a sürgető figyelmeztetés, hogya francia kormány a béke megvédése érdekében vállal t nemzetközi kötelezet tségeinek minél ha tha tósabb an tegyen eleget. Az angol nyomástfokozta a frank ellen indítot t támadás, melynek célja az volt, hogy a

kormányt a pénzügyi helyzet megingatásával a bukás szélére sodorja.A pénzügyi manőver Londonból indult ki. A tervet S ir John Simon,Sir Robert Vansittart és Eden külügyminiszter már előzőleg, rivieriaitartózkodásuk idején megbeszélték a francia f inánctőke bizalmasával,Flandin volt miniszterelnökkel.

A nép front megbon tásáért megindítot t kam pán y megrekedt. És ezaz öntudatos francia tömegeknek köszönh ető. Erélyes ma gata rtásukkalmég az inga dozó radikál isokat is rákényszeritet ték, hogy t ovábbra iskitartsanak a Népf ron t mellett. Belpolitikailag tehát a nép győzött ugyan,da Chautemps-Daladier szocialistamentes kormánya még erősebben jogja

folytatni Delbos végzetes külpolit ikáját, azaz a z angol külpolit ikát.A Népszövetség századik rendes ülésén ez vi lágosan megmutat

kozott. Delbos és Eden nagy bes zédben fej tet ték ki a N éps zövetséghezvaló ragaszkodásukat és a béke érdekében szükséges intézkedéseket, amelyekazonban — mint eddig — most sem jelentenek lényegeseb b külpol i t ikaiváltozásokat.

A genfi tárgyalásokban nagy szerepet játszott az alapokmány reformjának kérdése, valamint a rotnán ai zs idóság helyzetének megvi tatása.A kérdésekben szokásh oz híven, most sem hoztak döntési* Kina ügyébenelégségesnek tartot ták, hogy felmelegítsék azokat a langyos ígéreteket ésfogadalmakat, amelyeket az előző népszövetségi tanácsülésen tettek.

Alig hangzottak el a Népszövetség ülésszakán tett ha ngzatos fogadalmak a politikai helyzet t isztázására és kiegyensúlyozására, amikorNémetország ujabb meglepetés elé áll ítot ta Európát. M ég néh ány óráva lazelőtt, hogy N áci-N émetországba n megtörténtek a február 4-iki döntések, London és Paris vezető köreiben az a z általános vélemény alakultki, hogy a Németországgal való tárgyalás nemcsak kívánatos, hanemkönnyen keresztül is vihető.

„.. .A társadalom elnyomott része lehetőleg tisztában legyen a céljaiva l és akkor t i sztában lesz

a célokhoz vezető utakkal i s és az ehhez szükséges lelkesedés sem fog h iányozni. S ekkor ügye a

történelmivé lett előjogokkal bíró osztályoknak ép p legjobb és legfrissebb intellektuális erőire is

legyőzhetetlen von zóerőt fog gyakorolni." Kropotk in he rceg Emlékirataiból.

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Eden és Delbos kijelentéseikben már sejtetni engedték, hogya nemzeti szocialistákkal Európa általános és sürgető kérdései tekin

tetében közös tárgyalási alapot találhatnak. A Harmadik B i roda lommal való tárgyalás, nézetük szerint, bármi is legyen a tartalma, legalább azzal az előnnyel járna, hogy az erőszakos tettek időpontjátkitolná. A francia és angol külügyminisztériumokban semmit semsejtettek a február 4.-én bekövetkező intézkedésekről, bár Parisés London többé-kevésbbé f igyelemmel kisérték a magas katonaiés gazdasági körök és a nemzetiszocialista párt közti válság fordulatait .

A - Hitler és tábornokai, valamint egyes gazdasági tényezőkközötti ellentét erőszakos elsimításával Németország minden vonalona háborús előkészületek útjára lépett. A Harmadik Birodalom katonai,

gazdasági és pol i t ikai apparátusát száz százalékosan „nemzetivé"tették, a m i azt jelenti, hogy Németország minden téren felkészülta háborúra.

Az ellentétek, amelyek a február 4- ik i eseményeket k i r o b b a n tották, úgy polit ikai, mint gazdasági jellegűek. A túlzott autarchikustörekvések, a kizárólag haditermelésre gleichschaltolt gazdaság, p o l i -t i t i k a i téren, a kilátástalan kalandokba való bocsájtkozás és kü lönösen a teljes kudarccal fenyegető spanyol vállalkozás, a Herrenkluburait arra birták, hogy némiképen mérsékeljék Hit ler heves tevékenységét. Ez a mérséklő irányzat a legutóbbi események összehalm ozó-dása következtében éles ellentétbe kényszerült a Führerrel szemben.A tábornoki k ar vo n Fritsch generálissal az élén a nemzeti szocializmus jubileumának előestéjén eré lyes követeléseket nyújtott be aVezérnek.

Ezután rohamosan fejlődnek tovább az események. Blomberg ,Fritsch s a régi generálisok java felmentést kapnak, von Neurathbárót, az eddigi külügyminisztert Ribentroppal helyettesitik, Hitlerpedig magára „vállalja" a legfőbb hadúri pozíciót.

A tábornokok konok ellenállása a nemzetiszocialista párttal

szemben leleplezi azt a mélyen begyökerezett válságot, melybenNémetország gazdasága szenved, azt a válságot, amely több máskövetkezménye mellett a négyéves terv megvalósítását is megnehezíti.Csakhogy éppen ez a válság arra sarkalhatja a náci diktatúrát, hogykülföldi kalandban keressen megoldást.

A nemzetközi kihatás tekintetében, mindenesetre szem előtt kel ltartani azt, hogy a jelenlegi fordulat áldozatainak többsége kifogásoltaa tengely-politikát. Az volt a nézetük, hogy Németország tengelytársai (Olaszorszá g és Japán) ne m képesek Ném etországnak nyersanyagokat szállítani, holott Németországnak erre van a legnagyobb

szüksége. E bbő l következtetve a nácipárt győz elm e azoknak felül-kerekedését je lenti , akik a tábornoki karral szemben a tengely-politikátakarják fo ly tatni és mindinkább kifejleszteni.

Az új események nemzetközi kihatása va lószínű leg a spanyolcsatamezőkön lesz először érezhető. Az eltávolított generálisok éppena spanyol kérdésben kerültek szembe Hitlerrel , amennyiben kilátás-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


talannak találták Franco vállalkozását és fölösleges erőpocsékolásnakminősítették Németország mindenáron való beavatkozását, i l letve tá

mogatását. Jellemző Musso l in i örömteljes távirata Hitlerhez február 4.után. Úgy látszik, hogy a spanyo l köztársaság ellen tervezett újabbolasz offenzíva számithat a Harmadik B irodalom támogatására.

És ezen a téren ugyanúgy, mint mindenütt másutt Franc iaország és Angl ia magatartása óriási letőséget nyújt a támadónak.Párizsban és Londonban erősen felfújták azokat a szigorú szavakat,amelyekkel Eden és Chautemps elítélték a földközi-tengeri kaló zkodást és a nyi l t városok bombázását. Ezek a lépések azonban továbbraís érintetlenül hagyják a beavatkozás kérdését. H a Eden látszólagerélyes hangot használ is, úgy az nem történik azért, hogy a tény

leges vétkesekkel forduljon szembe, hanem a salamancai bábukatijesztgesse. A m i g Franciaország és Nagybritannia hivatalosan megmaradnak amellett, hogy a kalózok „ismeretlenek", amig nem akarjákelismerni, hogy Franco csupán Mussolini zsoldosa, amig csak a f i gu rákhoz fordulnak ahelyett, hogy az irányítókat vonnák felelősségre ,addig minden lépésük kudarcot f o g va l lani . Mégha a kalózkodásoknakés légitámadásokak vége is szakad, semmi sem menti m eg Spanyo l országot attól az offenzívától, melyre Hitler és Mussol ini ujabbankészülnek. A tengely-társak a kalózkodásokról és a bombázásokrólva ló tárgyalásokat tolják előtérbe, mert ezzel az u . n . önkéntesek

visszavonásáról való vitát elaltatják. Mihe ly t a szó ismét az intervenc ióra kerülne, a kalózkodás még élesebb formájában újulna k i .Ha pedig a nyoni egyezmény alapján folytatott tárgyalások meg indu l nak, az intervenció újból szóhoz juthat és Németország, valamintOlaszország a kalózkodás megszüntetésének szükségességéről hangoztatott dörgedelmek között nyugodtan szállíthatják csapataikat Spanyolországba.

A demokratikus világsajtó a február 4- ik i eseményekben ésOlaszország azon erőlködésében, hogy Angliával való tárgyalásátmegkezdje, a fasizmus megrendülését látja. Mindenesetre ha Angl ia ,

Franciaország végleg szakitanának eddigi határozatlan politikájukkalés nem csak szavakkal, hanem tettekkel is erélyesebb eszközökh öznyúlnának, úgy a most adódott helyzetet előnyösen használhatnák k iaz általános béke, a kollektív biztonság és a demokrácia javára.Angl ia konzervatív körei azonban nem ismerik fel , vagy nem akarjákfel ismerni az újabb helyzetet és továbbra is kétoldali tárgyalásokatfolytatnak a tengely-szövetség államaival. Chamberlain, akinek ?z általános angol pol i t ikai érdeken túl még messzebbmenő érdekei vannaka Földközi-tenger, illetve a spanyolországi kérdések tekintetében,kész új pol i t ikai vizekre evezni, hogy Olaszországgal újra felvéve a

tárgyalásokat, kompromisszumra jusson. Ezért nem jó szemmel néziEden ezen a téren folytatott tevékenységét, különösképen pedig errevonatkozó „vakmerő" kijelentéseit. A Chamberlain köré sorakozó ango lkonzervatívok között felmerült az a gondolat, hogy Edent külügyminiszteri hivatalában lord Halifax-szal helyettesítsék. A kutyabarát nemesl ord előbbi polit ikai tevékenykedését németországi útjával kapcsolatban

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


ismerte meg az európai közvélemény. A fasiszta körök örömmel üdvö

zölnék az angol pol i t ika ilyenirányú megváltoztatását.A február 4- ik i események közvetlen kihatásának tartják Románia

belpol i t ikai helyzetének új alakulását. A kizárólag fasiszta támogatásraberendezett Goga-kormány, a belső bajokkal küzködő Németországtólmagárahagyatva c súfos bukással múlt k i . Gog a polit ikai szerepléseami lyen váratlanul és hirtelen megjelent, úgy el is tünt.

A z új román kormány a „Nem zeti Össz efogás" kormánya.

Az új román kormánynak — amennyire az eddigiekből következtethetünk — nem lesz annyira sürgős szakítani az angol- francia b a rátsággal, mint elődjének vo l t .

Amint Hitler a Herrenklub urait utolsó hata lmi állásaikból k i tette, bel- és külpolitikájában menteni igyekszik, ami menthető.A belső válságot és Romániában szenvedett kudarcát ujabb külpolit ikai sikerrel próbálja helyreütni.

A nácipolitika immár klasszikus „hétvégi meglepetése" a berchtes-gadeni Hit ler-Schuschnigg találkozó volt . A Führer magához rendelteaz osztrák kancellárt, hogy figyelmeztesse a július 11- iki egyezményegynémely eddig még nem teljesített pontjára. Az osztrák-német szerződés egyik szakasza szerint ugyanis Ausztria magáravállalta, hogy

a „nemzeti ellenzéknek" (vagyis a belföldi náciknak) helyet biztosíta kormányban. Hitler erre a szakaszra figyelmezte tte Schusčhniggot éskövetelte tőle, hogy a belügyminiszteri tárcát Seiss-Inquart osztráknácinak adja oda.

A berchtesgadeni eszmecsere során a két ország gazdaságiviszonyának kérdése is felvetődött. Ugyanis február 28 .-án jár le azosztrák-német kereskedelmi szerződés, amely az utolsó évben a I I I .Birodalom terhére 60 millió schi l l ing passzívát tüntet fe l. A nácik nö velni akarják ausztriai árúkivitelüket, ami éppenséggel nincs az osztrák nagyipar ínyére.

Schuschnigg nem mert ugyan erélyesen szembe szegülni a náciultimátumnak, de számítva a nagyhatalmak Ausztria függetlenségeérdekében való erélyes fellépésére, alkuval igyekezett a döntést e lhalasztani. A demokratikus hatalmak azonban n em mutattak valaminagy kedvet, hogy Ausztriáért kiálljanak és az osztrák kancellárRómához fo rdul t segítségért. S i tt újra meglepetés érte azokat a naivdemokratákat, akik abban reménykedtek, hogy a tengelypolitika éppenaz osztrák kérdésen fog fe lborulni . Schuschnigg elutasításra találtMussolininál.

A kutyaszorítóba került kancellár végü l is kénytelen volt engednia követelésnek. A kormány átalakítása megtörtént, Seiss-Inquart kaptaineg a belügyi tárcát és az összes nác i-foglyok amnesztiában részesültek. Ezzel Hitler február 20- ik i beszédéhez hálás témát kapott .Mint minden évfordulón, most is ujabb külpolitikai eredményrőlszámolhat be.

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Ausztriában tehát megindult a nácizmus előnyomulása. Ez azonban nem je lenti azt, hogy Hitler végleg megvetette a lábát Béc sben.

Csak azt jelenti, hogy a nyu gat i hata lma k teljesen tehetetleneknekbizonyultak a nemzetiszocializmus agresszív politikájával szemben.Schuschnigg kapitulálása kényszerpolitika s a Hazafias Front gyengeségét mutatja, de nem a munkásságét és a haladószellemű polg árságét, amely minden bizonnyal nem fog olyan simán belenyugodniabba, hogy a nácik kényelmesen bevonuljanak hazájukba. Az osztrákmunkásság tradicionális bátorsága és áldozatkészsége, mely m i n d annyiszor megmutatkozott, amikor a szabadságért és a szociális igazság nagy emberi eszméiért kellett síkra szállnia, ebben a kérdésbenmég nem mondta k i az utolsó szót. Ausztriában sem mindenk i

nacionálszocialista, ahogy azt Rosen bergék elképzelik. A munkásságtisztában van azzal, hogy mi vár rá az Anschluss esetén. Az osztrákkatolikus közvéleményre sem hatottak az új események valami megnyugtatóan.

A munkásság egyébként az ország több helyén gyűléseket tartott,amelyeken késznek nyilatkozott Ausztria függetlenségét minden rendelkezésére álló eszközzel megvédeni. A legbiztatóbb ezekben a gyűlésekben az, hogy a munkásság pártkülönbség nélkül, egységesenlépett fel a fenyegető veszedelemmel szemben.

*

Távolkeleten változatlanul fo ly ik a harc. Kegyetlenül és véresen.Óriási veszteségeket követel a szabadságát védő Kínától, a hatalmastestű, de darabokra szaggatott országtól, melynek hős fiai a rettenetesvérveszteség ellenére rendületlenül bíznak végső győzelmükben.

A japán csapatok nehéz helyzetbe kerültek Kina északi vidékein, aho l a 8 . nemzeti forradalmár hadsereg operál és szervezi anépet a partizán-harcokra. Csaharban és Szuijuanban a partizáncsapatok úgy szaporodnak, mint eső után a gomba. Egyes japáncsapattestek teljesen elszakad tak tápterületeiktől, úgy-hogy az élelmiszert csak

repülőgépeken kaphatják.Ahogy

Pen Te Hua, a 8 .r had

sereg helyettes parancsnoka mondja: „a japán imperialisták Észak-kinával úgy jártak, mintha egy dinam itpatront nyeltek volna le, melynekelőbb-utóbb fel kell robbannia . "

A Kínának nyújtandó segítség és Japán bojkottálása megszervezésére összejött konferencia befejezte Londonban tanácskozásait.1000 kiküldött vett részt a tanácskozásokon. Az egyes bizottságoka következő határozatokat hoz ták : 1 . Japán bojkottálása az egy esállamok törvényeinek keretein belül. 2. Minden államban állandóbizottság alakul jon a bo jkott megszervezésére. 3. Japánnak nem szabad hitelt nyújtani, ellenkezőleg Kínát kell segíteni. 4. Parlamentárisakcióval megnyerendők az egyes kormányok. 5. A szövetkezetek b o j kottálják Japánt. 6. Vezessenek be kivitel i ti lalmat a petróleumraJapánnal szemben. 7. Egyes személyek is bojkottálják Japánt.

Hogy milyen hatása lehet a bojkottnak Japánra nézve, azt azalábbi számok mutatják. Japán nyersanyag tekintetében majdnem

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


jteljesen behozatalra szorul. 1936-os adatok szerint vasércszükségleté-^iek 7 6, nyersvasának 3 0 , rezének 4 1 , alumíniumának 7 0, ólmának

92, ónjának 7 1 , cinkjének 7 1 , naftájának 92*6, gyapotjának 9 8 , gyapjújának 95 százalékát, kaucsukját pedig 1 00 százalékban a kü lföldön sze rezte be. * *

A tudomány és a munka legszebb győzelmét aratta a napokban4 szovjettudós, az Északi Sark bátor kutatói. Papanin, Krenkel, S i r -sov, Fjodorov tudósokat több mint kilenc hónapi fáradhatatlan munkaután, a rájukbizott feladatok tökéletes e lvégzése után e hó 19 .-éna megmentésükre küldött Ta jmyr és M u r m a n jégtö rő hajók a fed élzetükre vették. Valóságos diadalmenet az útjuk. Üdv öz lő táviratokat

fognak fe l a hajó távírászai, újabb és újabb jelei a nép hálájánaka sarkkutatókkal szemben. Tudják, hogy a tudomány minden egyeselőre tett lépése a nagy tömegekért van, minden áldozat, mely a t u d o mány szolgálatában történik, az ország minden egyes polgárának érdekét szolgá lja. Érthető tehát a nagy öröm és együttérzés, amellyela szovjet nép tudósait hazavárja. S z á n t ó Á r p á d

F I G Y E L Ő

Mit kíván másfél millió magyar?

A románia i magyar földművesek, kisiparosok, székely alkalmazottak és munkások

brassói nagygyűlésének határozata

A Romániában kavargó po l i t ika i események mindnagyobbmegprób áltatások elé állítják az ott élő magyar kisebbséget. A zanyaállamtól e lszakadt magyarság életkörülményei állandóan rosz-

szabbodnak anélkül, hogy az arra h iva to t t körök részéről bármi istörténnék ennek megelőzésére , v ag y elhárítására. A z utódállamb elimagyarság lassan rájött arra , hogy sorsának megjavítását haza isegítségtől nem várhatja. Önerejére k e l l tehát támaszkodnia. Hava lami t e l akar érni, csak saját szorgalmas és kitartó munkájávalérheti el.

Hiva ta los magyar részről n e m is történhet semmi, hiszen aromániai pálfordulás a rég vá rt irányba történt. O t t is az a kurzuskerült fel, amely Magyarországon már két évt izede do lgoz ik a nép,az igazság és a humánum e l len. A horogkereszt- imádat meghozta

a magáét. A fajgyűlölet győzede lmes kedett, a „n em zeti" eszm ehi t l er i to r t ü l. . . A halálraítélt ? a m illiónyi kisebb ség, minden szabadságakarásával, é let köv etelé sév el . . .

A t enge l ypo l i t i ka újabb áldozata a haza i után, most a romániai dolgozók tömege. Nyi lvánvaló , hogy a hazai reakciónak nagyszerepe v a n ebben. M i sem gátolja azonban a „magyar" uralkodó

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


köröket , hogy tová bb ra is n e folytassák ámítással, hazu gságga l,önzéssel és gyűlölettel te l i nemzetölő politikájukat. Hogy medd i g ? '

E z a magyar nép élniakarásától, élnitudásától és n e m utolsó sor-,ban türelmétől függ.

A z utódállamokban élő magya r nép talán azért, m e r t a„nemzeti" eszme nevelőhatásától mentes, már megtanul t saját fejé-^ve i gondo lkozn i , megtanul ta a sajátos életkörülm ényeihe z m egfe lelőharcieszközök megválogatását a maga elé kitűzött c élok elérés éhe z.

1937 . november 14-ikén, tehát a történelmi változá sok el ő-estéjén tar tot ta m eg első országos nagygyűlését Brassóban a M a gyar Dolgozók Szövetsége (Madosz) . „Elős zör történt m eg ajobbágyok ötszáz évvel ezelőtt l eza j lo t t bábolnahegyi nagygyűléseóta, hogy nem az urak vitatták m eg a nép kérdéseit, hanem magaaz érdekelt nép szólalt meg és intézte a nemzet sorsát. A z Erdélyből, Bánságból s az Ókirálysá g magyar szórványaiból egybegyűltfö ldmívesek, k is iparosok , székely a l ka lmazo t t ak és munkások négykülön szak osztályban fejtették k i másfélmillió romániai magyarkívánságait s a közöse n hozo t t néphatározatokat a nagygyűléskitörő lelkesedéssel te t te magáévá. "

„1437-ben a magyar jobbágyok a román jobbágyokkal együttszálltak táborba a népjogokért. M a újból közö sen indul har cba a

magyar és román do lgo zó a dem okrác iáért, a nép uralmáért. AM a g y a r Dolgozók Szövetsége f e l i smerte a demokra t i kus erőktömörítéséne k szükségessé gét s szöv etsé get kötött a román Nemze t iParasztpárttal, a román Ekések Frontjával és a Magyar K isgazdapár t ta l "

Sok lenne részletesen e lmondan i m i mindent fogadot t e l határozataiban a M A D O S Z eze n a nagygyűlésen. A különbözőmunkakörök szer int mega lakul t szakosztályok részletesen és p re -c i z en határozták meg a magyar élet minden terén szükségesneklátott újításokat, r e f o rmoka t . Nemcsak gazdasági és po l i t ika i kér

dések, de kulturális problémák is megvitatásra kerültek.A kongresszus a következő véghatározatot h o z t a :

Tisztában vagyunk azza l , hogy eredményes munkát törvényesjogköveteléseink terén addig ne m végezhetünk, amig népünk belsődemokra t ikus kibontakozását m eg n e m valósít juk. Ezért is a k i sebbségi küzdelem eddig i meddőségéért a sov in i zmus támadásainkívül saját szervezetlenségünket, szétszórtságunkat és ezzel együttazoka t is felelőssé tesszük, ak ik belső életünkben gátolják a népitömegek szabad megnyilvánulását.

A M A D O S Z létezésének első percétől kezdve hirdette , hogya magyar kisebbségi életben csak azon po l i t ika i szervek bírnaklétjogosultsággal, ame l yek munkájukat szorosan összekötik az általános kisebbségi és demokra t i kus j o gok s az elárvult földmíves-ség és városi k i s ember ek érdekeinek véd elm éve l. Ezért szükségesnek látjuk, hogy belső kisebbségi életünkben is az építő szándék

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Fi f lye lő 7 3

érvényesüljön, a magyar népi rétegek gazdasági beszervezése,kulturális felkarolá sa és a magya r küzdelmi egység létrehozása.

A z általános szabadságjogok megv édés e azonban nemcsak amagyar , hanem a többi kisebbség i és a román töm egek nek is érd e k e . Ez ér t is szükségesnek látjuk az ittélő m agya rság együttműködését a román d e m o k r a t i k u s pártokkal. A román demokráciávalvaló összefogásunk i t t , Erdélyben nemcsak po l i t ika i , hanem történ e l m i szükségszerűség is. A z Ekés Fron t ta l való szövetségünk arománság és a magyarság szövetségén ek me gpec sételése, a m i v e legyszer s m i n d e n k o r r a elejét akar juk venni annak, hogy e két népmég egymás vérét onthassa.

Sohasem vo l t nagyobb szükség a békésszándékú erők összefogására, mint manapság. Békében akarunk élni s e l l ene vagyunka nem zetközi szerződés ek erőszakos meg szegésének, e l l ene vagyunkannak, hogy az országok közötti ellentéteket a békés lakosság le-mészárolásával intézzék el.

A dunavölgyi népek m ege gye zés e a békét és dem okráciátv é d ő ha ta lmak táborában életkér dés számunkra, ezér t is r o ko n s z envve l tekintünk arra a magyarországi márciusi ifjúságra, ame l yminden üldöztetés ellenére is fennen lobogtat ja a demokra t i kus , aDuna völgyé ben élő testvérnépekkel szövets égbe lépő magyarság

zászlóját.Tisztában vagyunk azonban azzal , hogy a romániai magyarság

sérelmeinek orvoslása csak innen, az országból jöhet. Ezért is sér e lme inek orvoslásá ra a saját egységünkön kívül ahhoz a romándemokráciához f o l yamodunk, ame ly h a edd ig n e m tagadta meg agyulafehérvári pon toka t , az ittélő nem zetiségek jogát önkormányza tukho z , a m a i nehéz világpolitikai he lyze tben kötelességénekke l l , hogy tartsa, velünk együtt azoka t k i i s har co ln i .

A négyéves M A D O S Z ma meggyökerezet t mozga lom és szer

veze t t tömegerő. Méltán megértünk arra, hogy ezen első kongresz-szusunk a magyar kisebbségi összefogás toborzója és az országosd e m o k r a t a összefogás ösztönzője l egyen.

M i k o r jogos méltatlansággal t i l takozunk azon t ö r vény te rveze

tek és hátmögötti intézkedés ek e l l en, amelyek lehetővé tesz ik az

ország számtalan kisebbségi állampolgárának a munka és kenyér

jogtól va ló megfosztását, ez t azért is tesszük, m e r t az ország

népeinek békés együttélése és szolidaritása minden külső és belső

veszé l lye l szemben csakis a nemzetiségi és általános demokra t i kus

j ogok érvényesülése s az ország alkotmányának t i sz te le tben tartásamel l e t t biztosítható. Ezeke t a j ogokat ped ig , amelyek az ittélő népek

javát és a nemzetek között i békét hiva to t tak szolgálni, egyedül a

magyar egys ég s a kisebbség ek és a román demokra t i kus erök

összefogása biztosithatják.

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


N u š i ć $ r a n i s l a v

Halálával a t i z enk i l enced ik századbeli szerb költői nemzedékutolsó képviselője tünt el. Három írói generációval működött együtt.A századvégi szerb i r oda lom nagymes t e r e i : Zma j , Jakšič, Ilié, —a háborúelőtti f iatal írói nemzedék markáns a lak ja i : Lazarev ić ,Dom anović, Ve selino vić, — és az élő szerb költészet l e gnagyobbképv ise lő i : Popov ić , Zogov ić , K r k l e c mindannyian l e lkes írótársaivo l tak . Negyven színmű, számtalan prózai írás, c i k k és tanulmányj e l z ik egy hosszú élet munkásságát. Eletének eleje és v ég e e gy be esik a szerb társadalom két döntő átalakulásának idejével és ennekmegfelelően fellépése és munkássága mindkét korszakban egyenes

és bátor kiállás vo l t . A pozsareváci fegyház egyko r i po l i t ika ifegyenc ének m aró gúnnyal megírt c i k k e i és színdarabjai a délszlávo k patriarkális életszem léletének és erkölc séne k szempontjábólmondanak kritikát a polgárosodó szerb társadalom ezer fonákságaés ellentmondása felett. „En valóságban burzsoá vagyok , de a maitársadalommal szemben mindig forradalmárnak éreztem m a g a m "— mondta Nušić egy a lka lommal . Szat írái : a „Vi l ág " , „ A gyászo lócs alád", „ A miniszterné", a „Gyan ús a l a k " , a „Képv ise lő úr " f

„ A há zbé r" az uborkafára felmászott hatalmasok, pünkösdi királyokés p r o c c o k sorozatán kívül az új szerb társadalom e lmaradhatatlan a lak ja i t : az uzsorást, bankárt, sznobot és az a lka lma zkodn iképtelen szerb paraszto t is bemutatják. E z a kr i t i ka i állásfoglalásj e l l emz i Nušić egész munkásságát. D e mint a mo dern idők igaz ikrónikása az újabb k o r szellem étől n e m maradhatot t távol. Utolsóírásai : „A megbo ldogu l t " és „A hatóság" már tel jesen a mai társada lomra vonatkoznak és bizonyítékai így annak, hogy a hajlotthátú, beteges, összetört öregember nem v o l t süket a ko rpa ranc sszavára, hanem teljes felelősségge l vállalta a zt. K öz ele dé se az ifjúsághoz, a haladószellemű értelmiséghez n em maradt hatás nélküli r oda lm i munkásságára sem.

Az írók, tudósok és művészek gazdasági szervezetének múltév december 5- iki alakuló közgyűlésén tartott beszédében a következőket mond ta :

.m „A kulturmegnyilvánulások, kul turmozga lmak társadalmunkbanmég mindig másod- harmadrendű tünetek és ezen mozga lmakvezetői, a kultúra építői nálunk csaknem felesleges emberek .A n n y i r a fe leslegesnek tartják őket, hogy még a legfontosabb k u l -

turális kérd ések tárgyalásán is mellőzik vélem ényü ket. A f iatalkultúrának épp úgy, mint a f iatal növénynek, fejlődéséhez és virágzásához a m i éghajlatunknál k ed ve ző bb re v a n szüksége.

A m i b i zony ta lan éghajlatunk alatt a f iatal növény nem fejlődhet erős törzzsé, teljes virágzást nem érhet el , a sze l l emi a lko tás sem jut teljes kifejezésre s ezért sok szó ma ra d kimondat lan,sok gondolat félbeszakad, so k folyó már forrásánál e lapad v ag ylegalább is nem adja k i sze l l emi erejének gazdagságát. A z egyénbármilyen erős is sze l lemi leg , semmi l y en erőfeszítéssel vagy siker-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


re l n em tudja megváltoztatni ezeket a v i s zonyoka t . Csak az összessze l l emi erők egység e, kö zös kitartó tevé ken ység e, kulturális

összevonása biztosíthatja társadalmunk sze l l emi értékeit és annakazt a jelentőségét, amire hivatva van egy f iatal kulturális társadalomban." K .

A mun kav i szon yok V o j v o d i n á b a n * )( V a s u t a s o k , b á n y á s z o k é s f ö l d m u n k á s o k n é l k ü l )

1. A z a l k a l m a z o t t m u n k á s o k s z á m a :

Vojvodina Jugoszlávia

1930. ) évi 85 839 631.181

1936. i átlag 94.981 616 .209

1937. V I I . 106.156 707.489

1937. V I I I . 109.520 721.051

1936. VI I I . 96 .499 644.093

1937. I X . 108.204 716 .664

1936. I X . 101.144 651.149

2 . A m u n k a n é l k ü l i e k s z á m a * * ) :

1936. évi állag 52*361 436*589

1937. V I . 5 6 4 2 6 448 306

1937. V I I I . 57 722 455301

1937. X I . 57*546 480*477

S Z E M L E

G y ö n g y ö s i D e z s ő : S o r s p r o b l é m á k .

(K isebbségi Könyvtár , 1937.) Megszoktukmár, hogy a jugoszláviai magyarság életkérdéseiről szólva, mindenki elsírja amaga bánatát, kesereg tehetetlenségünkön,megállapítja, hogy a helyzet tarthatatlanés végül is v a g y a „nem l ehet" savanyúpesszimizmusába süpped, vagy lapos ál

talánosságokban tesz ha lvány célzást aboldog jövőre. M i n d e z anny i r a megszo kott, hogy úgy vagyunk vele , mint a

ponyvaregénnyel : alig kezdünk be l e , máristudjuk a végét.

Gyöngyösi nem tartozik azok közé,ak ik végnélküli sirámokkal, mindenreális tartalmat és a dolgok lényegétnélkülöző tanulmányokka l teszik próbáraa jóakaratú olvasó türelmét. Össze gyűl-

nov is zád i s z o m b o r i pet rovgr ád i s z u b ot i c a i V o j v o d i n á b a n J u g o s z l á v i á b a nkerület i munkásbiztos ító terü letén

1928.- \ évi 2 6 4 9 2 2 90 2 2 34 2 1 3 3 2 2 9 0 ( 1930 ) 26-56

1936. i átlag 18-46 1657 1 5 5 5 1 5 3 6 16*64 21.68

1937. V I I . u

C

20 0 6 17'62 18-39 17*72 1 8 6 6 23-02 ^

1937 . V I I I .

u

C20.51 1 7 9 9 18.33 1 8 0 5 1 8 9 2 23*27 Ö

1936. V I I I . — 1 9 0 5 16-87 15-99 15-80 17-09 21-94 -

1937. I X . Q 2075 18-01 18-22 1 7 7 7 18'69 23'42 Q

1936. I X . 19 32 16-96 16*18 15-65 17-25 21*97

átlagos mun kab ér létminimum a munkabé r a l é tmin imumná lk i s e b b s z á z a l é k k a l :

1937. V I I I 18-05 2 7 5 6 34'5°/o1937. I X . 17-77 3 0 4 3 4 1 - 7 %

*) A K özponti M unk ásbiztosító Hivata l kimutatása alapján.**) A K özponti M unkásközvetitő Hivatal adatai alapján.

4. A l é t m i n i m u m v i s z o n y a a z á t la g o s m u n k a b é r h e z S u b o t i c á n :

3. A z á t l a g o s m u n k a b é r e k f e j l ő d é s e :

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


tött c ikke i b e n n e m téve d túlzott általá

nosításokba, nem botorkál , mint sok más

publicistánk a tisztázatlan nézetek kiút-nélküli sűrűjében és főleg n e m vo n le

minden a lapot nélkülöző következtetése

ket. N e m a z a z embe r , a k i előtanulmá

n y o k nélkül, pusztán „tehetségében"

bízva , vág n e k i a z írásna k. A dolgok

mélyére száll, boncolgat , tanulmányoz és

ítél. Konkrét j a v a s l a tokka l jön, nem saj

nálja az időt, hogy a kérdés legapróbb

részleteivel is foglalkozzék.

Gyöngyösi Írását százszázalékos jóaka r a t j e l l emzi . Szolgálatot aka r t enn i

kisebbségi sorstársainak, meg aka r j a i s

mertetni velük he lyzetük valóságát és

szinte lépésről-lépésre veze t i az olvasót

a r r a a belátásra, hogy sorsának javulását

csak a z összefogás, kölcsönös segítés, a

nemzetiségi béke, a z a z a nemzetiségek

békés együttélése és a demokrácia útján

érheti e l . Mint minden jószándékú és

be csületes gyógyulást-kutató, ő is e r r ea z eredményre jutott.

A z o n b a n G yön gyösi szociológiai tu

dása még so k kívánni valót hagy hátra.

Valószínűleg forrásmunkáit sem válogatta

ki a legszeren csésebben , különösen am i

a háború-utáni nagy szociális megmoz

dulásokat és a legújabb politikai esemé

n y e k e t illeti. A z egyes nemzetiségek vi

szon yát szociális ala ppro blém áik elégtelen

ismerete miatt gyakran tisztán politikai*ideológiai vagy éppenséggel érzelmi okok

felvételével i gyeksz ik megmagyarázni.

Mindamel le tt ügyesen találja m e g és

állítja szembe a diktatórikus és demo

krata államokban élő kisebbségek létfel

tételeinek különböző voltát. Hogy-azután

a kiseb bsége k szempontjából a demokra

tikus ál lamberendezkedés mellett foglal

állást, az csak természetes. E z t már előtte

mások is megtették. D e a m i nála új, a za demokráciának, mint egyedül lehetséges

szervezkedési a l apnak a feltüntetése a

kisebbségen be lül is . N e m esik a b b a a

hibába, hogy a kisebbséget egy egység

ne k veszi , han em he lyet ad a különböző

osztályok természetszerűen ellentétes vi

lágnézetének. El ismeri , hogy osztályok

v a n n a k és hogy e zz e l a k a r v a , n e m s ka r v aszámolni kel l . N e m hive tehát a nálunk

anny i r a divatos irány-nélküliségnek —

ezze l szembe is száll — és éppen azért,

mert tudja, hogy az osztályellentétek ta

gadhatatlanul fennállnak, az összefogás és

szervezkedés egyetlen életképes módjá

n a k a belső demokráciát jelöli meg.

A nép és nemzet, mint szociológiai

politikai fogalom közötti különbséget

nem ismer i fel és ezért szükségszerűenkisiklik akkor , amiko r a magyar népet

pol it ikus nemzetnek nevezve k i , a z z a l

igyekszik megmagyarázni kisebbségi

sorsra került részének szervezetlenségét,

hogy inkább politikai mozgalmakba v e

tette magát, mint se m hogy gazdasági

téren látott volna hozzá a szervezkedés

hez . Valójában a magyarságnak mindig

csak e gy igen ki s része volt politikus:

„a nemzet " , mig a népet éppen e z e k apolitikusok fosztották meg a nemzetté

válás lehetőségétől. E z volt a b a j . M e r t

a z anyaországtól való elszakadás után is

azok vették át a vezetőszerepet, a k ik

eddig is politizáltak, m ig a politikailag

elnyomott és éretlen nép ismét l emaradt

a közös ügyek intézésének fórumairól.

Ezé rt nem tett e z a pol it ika i sze rvez

kedés egyetlen utódállamban se m átfogó

jelentőségre szert. Ezért maradtak k imindig úgy a városi, mint a falusi mun

kások és törpeb irtokosok a magya rság

hivatalos pártszervezeteiből. Gyöngyösi

kissé vádolva emlegeti a csehszlovákiai

magyar munkásság opportunizmusát,

hogy a magyar szociáldemokraták egy

ségre léptek a csehszlovákiai szociál

demokrata párttal. Pedig nem a munkás

ságnak, ha n e m a magyar párt vezető

ségének kel l ezt felróni.

E z , a rétegek között fennáUó izolált

ság aka dályozza a z e gységes gazdasági

szervezkedést is. Gazdasági téren külön

b e n is legtöbb közgazdászunk a zz a l a

begyökerezett tudattal sürgeti a szövet-

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


ke ze t e k mielőbbi megalakítását, hogy a

jugoszláviai ma gyarság n agytöb bségb en

kisgazdákból áll . G yöngyösi is e zt fogadjae l gazdasági tanulmányai kiindulópontjául.

Igaz, hogy ezért inkább azok hibáztat

ha tok , ak iknek kötelességük lett volna

a magyarság gazdasági erőinek pontos

számontartása. Gyöngyösi csak a kész

ada tokr a támaszkodhat, azok pedig n e m

fe le lnek me g a va lóságnak. A ba j a z ,

hogy a hibás kiindulás, hibás következ

tetésekhez vezet . Szervezés közben

látnák c s a k közgazdászaink, hogy milyenkevés a száma azoknak , ak ike t szövet

ke ze t e kb e tömörithetnek. M agyar ságunk

l egnagyobb tömegét, sajnos, a földnélküli

szegénység teszi. E z t azonban konokul

tagadják. M iért? Talán a zért, mert ezze l

a szépen elgondolt szövetkezeti mozgalom

elvesztené értelmét?

Gyöngyösi is ingadozik, amikor a

mun kásság sorsának kérdése kerül sor ra .

Nem tudja , m it kezdjen velük. N i n c sföldjük, nincs semmijük, tehát n e m is

hozhatók össze holmi szövetkezetekbe. . .

Érdekszervezeteik jogosultságát ugyan

nem von ja kétségbe, de kívánatosnak

tartaná, ha e z e ke t is nemzeti sze l lem

hatná át, m iv e l — szer inte — a n e m ze

tiségi elnyom ás mégis n a gy ob b a z osz

tályelnyomásnál. A nagybirtokot fe losz

latták, számottevő gyáripar un k nincs ,

tehát az osztályellentétek sem olyan n a gyok, hogy kibirhatat lanok lennének. És

h a mégis: nagyobb az osztályelnyomás,

mint a nemzeti ? És ha a munkás j obban

érzi gazdasági függőségét s kihasználását,

mint a nemzet i elnyomást? A kko r n i n c s

rá mód, hogy a magyarság számára meg

mentsük ? . . .

G yöngyösi munkájának azért határozott értéke va n . Bátran k i me r állani ésnyíltan hitet m e r tenn i a demokrácia

mel l e t t Ritkaság ez e r r e , mifelénk, a ho laz antidemokrata „nemzeti hagyomány"talán még mélyeb bre rágta magát a köztudatba , mint klasszikus hazá jában , M a gyarországon. A vajdasági haladószellemGyöngyösi munkájával újabb s ikert könyve lhe t e l . K . I .

A B e t y á r * (Móricz Zsigmond regénye.)

Nem tudom, Móricz Zsigmond aláírta-e a

magyar íróknak a zt a kiáltványát, ame lye tkét meghurcolt író elitéltetése e l len i t i l -

takozásul nyújtott a magyar közvélemény

elé a haladó magyar szel lemiség egy kis

csoport ja . Hiszek benne , hogy aláírta

Mór icz Zsigmond is , a z élő magyar r e

gényirodalom l egnagyobb j a , tiltakozásul,

de némileg önigazolásul és önvédelemből,

preventív önvédelemből is. E g y i k újabb

regénye ugyanis, a Betyár, ha eszközei

b e n n em , de támadó i rányában, következtetéseiben, lehangoló végakkordjában,

sejtetéseiben és sugallataiban v a n olyan

gyújtó, izgató és gyalázó mint Fé ja Géza ,

v a g y Kovács Imre l e lkeke t felkorbácsoló

könyv e. H a aláírta , a k k o r népies sza

badságszeretetén és az elítélt írókhoz

füzö sorsközösség érzésén túl a z ön vé

de lem ösztöne is javasolta Móricznak

e zt az állásfoglalást, nevének egyetemes

súlyával hulló magatartást, mint mondottam, már önvédelemből és önigazolásból

is . A Betyár regén ybe gyúrva fe lér olyan

vádirattal, mint Féja Géza és Kovács

Imre könyve.

A regény kalandok, tettek, történések

leíró-műfaja lévén, természetszerűleg n e m

nyújthat lapjain, mint szociográfia, adatokat

egy népréteg életének számszerűleg, m e n y -

nyiségileg bemutatott rejtelmeit, rezdülé

seit, félelmét, kiáltását, kenyerét, k r a j -cárait és vágyálmait.

A regény események elbeszélése fo

lyamatos modorban, szükségképen r oman

tikus, még a na turalista Zola is romantikus,

mint Ignotus mondja eg y régi írásában .

Mór icz Zsigmond Betyárja is az. K a l a n

d okba bocsájtkozik, egy nép tragikus

kalandjait futja m eg egyén i útjain és a

végén ebbe fu l be le , egy agrárszocialista

kalandba , mert e l kel l veszn ie annak ,a ki egy tévedésekkel teli jogrend acél

vázait aka r j a szétvetni. U j Túri Dan i e z

a betyár, de több, mint csak Tur i Dan i

ujabb változatban . V a n b e n n e Dózsa

mártiriumából töviskoszorunyi fájdalom P

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


van b enne Vak Bottyán verekedő k ese

rűségéből emb e r ny i d a c , v a n b enne a

történelmi osztályokkal szemben állóörök magyar zsellér földéhsége, a magyar

tragédiák viharsze le borzol ja lázas fejét

e n n e k a betyárba oltott Tiborénak , en

n e k a z álcás szegényma gyarna k, akit a

muhi puszta, a majtényi sík, a mohácsi

mező mind megérintett és mind meg

értette e v v e l a z A v a r Jan iva l , hogy a

földnélküli magyar vesztette mindig a leg

többet . E z az A v a r J a n i ott volt a síkra

leereszkedő magyarokka l Vereckénél ,ott volt lázadó K oppány seregében, a z

után menete l t mezítlábas Lőrinc jobbján,

ő vitte reménnyel később a L e n g y e l h o n

ból csempészett szűzmáriás-lobogót E s z e

Tamás mellett és hogy múlt az idő, egy

sze r csak megjelent a tárgyalóteremben

M éh es Ignácz dr., k ir . ítélőtáblai bíró ta

nácsa előtt. M e r t A v a r J a n i túléli önma

gát. E z az A v a r J a n i mindenütt megjele

nik, mint hazajáró lélek, örök számonkérés, vád és átok, örök Tiborc , a k i

most Av a r J a n i és mindig a jussát kéri.

O si sérelmek lökik mindig felszínre,

mindig fuldoklik és soha nem tud e lme

rülni. Valamiféle jussa neki i s v an a z

eze réves talajhoz, vitézkedett ő is, L e b e -

diástól kezdve bessenyővel , morvával ,

törökkel, tatárral, császári sassa l , kozák

kal , de gyöngyösbokrétánál , népszínmű

nél tovább nem jutott jussának, vérének,izmának, tehetségének elismerésében.

A k i pedig a valósághűség nyilt szavával

él, pokolra megyén az, fogházba,

vagy vándorol jon ki , mi nt Av a r Jan i ,

hagyja e l a Tiszát és menjen a Hudson

R iv e r mellé . E z az A v a r J a n i , a betyár,

nagyon is m ai betyárember , de fajilag

egészen a meotiszi ingoványokig v i ssza

nyúló ősmagyar Áchim András is bujkál

vérében, igényeiben, akaratában és testvére iben. „Ugoros-magyar" , mondaná

tisztelendő M álnási Ödön . A nincste len

magya r parasztság ökle ő, mikor lendül,

és amikor az ököl l ehanyat l ik , sokszo

rosan magyar , tétova, hát minden-mindegy

magyar . M it t eh e t ne Av a r Jan i , mikor

egyszer bév ülről látja me g a grófi k as

télyt, lakóit, gye rtyáit, étkeit, a beijedtnépet, Áron grófot, Toncs i - Loncs i t , Deát,

a z inspektort és azután a falut, a saját

ótvaros kölykeit, apját, anyját, a c s i r k e -

tolvajokat, szolgabírót, G ádmány An drást,

jogrendet és telekkönyvet, a falu fölé

boruló éjszakát, a különös, nehéz magyar

éjszakát, ezt a kámzsás sötétet, a boron

gást és másutt a mások fényét.

Al l egor ikus regényt irt Móricz Zsig

mond a Betyárba n. Példázatos regényt,mint a régi fabula-írók. A lapuló, jog

talan, földtelen, kulturemberi szintre n e m

vergődhető parasztosztály lép be a B e

tyárral egy nedves , őszi, borongós este

a grófi kastélyb a. A hősi póz — hazug

póz, vágyalom, mint a népmesék kondá

sából lett királyfi palástja, de n e m is le

h et a speciálisan magyar v iszonyok kö

zött máskép és M óriczna k hazug pózba

kel l állítani A v a r Janit , hogy beállíthassaa gyertyafényes grófi kastélyba . A be tyár

szűre, aranyrojtos gatyája az eltemetett

parasztvágynak, a délibábnak a kaland ja ,

ame ly b enne feszül a paraszti b icepszek-

b en . Álarcot adott Móricz A v a r J a n i r a ,

hogy bátrabbá tegye a grófok színe előtt,

amikor „agrárszocialista" kívánságait k i

teregeti Áron gróf családja előtt. Ha

egyszer a paraszt i erő kilép medréből és

szélesen kihömpölyög.. . — ezt aka r t amondani , de e z már ne mzetgyalázás és

fogház jár érte, hát M óricz Zsigmond itt

megállt, nem mondta tovább, jobb , - h a

A v a r J a n i szedelőzködik, e lmegyen ő

Am e r ikába , n em l esz belőle nemzet

gyalázó.

A „nemzet" és a „nép" különböző

sége a magyar történelem tagikus ténye,

e z a törés, ez a szakadék v o n u l A v a r

J a n i és a grófok között végig. A „ne mze t " és a „nép" h a r c a és a „nemzet"

győzelme a „n ép" fölött — ez M óricz

Zsigmond regénye . E z a magyar törté

ne l em, két külön égtáj, két külön világ

harca , osztályha rc ez, bárhogyan nézzük s e z

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


a magyar történelem Pusztaszertől kezdve

egészen a Dar ányi-korm ány választójogi

törvénytervezetéig . E z a M óricz - regényegyébként is időtelen, a b b a n az értelem

ben , hogy a magyar történelem bármely

korszakában aktuális l ehet , nincs benne

korfestés, tudatosan n incs és ahogy Móricz

Zsigmond a Mil l enium idejébe helyezte ,

A v a r J a n i beléphetne mai grófékhoz is.

E z az időtlenség adja a regény időtálló

alapját. M égis va n b enne szándékoltság,

körmönfontság abban , hogy Móricz dip

lomatikus vargabetűvel visszamegy egész1896-ba , a Mil l enium évébe .

Mór icz Zsigmond szívének teljes m a

g ya r melegével A v a r J a n i mellé áll, de

hogy is tagadja m eg ezúttal a Hét krajcár

irója, hogy J a n i meg András sz ívének

kedvelt jei és nem Áron gróf és fácánevő

idióta társasága. A mórici próza l egszebb

liraiságától fűtött a regény minden sora .

M a g y a r eposz a Betyár, de másképpen

eposz, mint Szabó Dezső Elsodort faluja.Sza bó Dezsőn él so k a hősködés, a táltos-

kodás, M óricz a földről szólva a földön

maradt, Szabó a levegőbe emelkedett és

koturnuszról be szél a z Elsodort faluban,

a hexamete r szárnyaló felhőin száguld,

M óricz kemén y lírája e b b e n a regényben

is gejzirforró, hadakozó, bölcs, nyugodt,

békés és illatos, csorduló nedvű, mint a

ge r ezdes gyümölcs. Fájdalmas fintor e z

a re gén y, a történelmi osztályok és anépi rétegek iszonyú, erkölcsi, gazda

sági, kulturális szakadékának ijesztő vissz

fénye: íme, ezek vagyunk !

Talán n em éri e l a regény a meg

érdemelt visszhangot, M óricz mégis

Arannya l t a r t , mondván: Ha későn, ha

csonkán, ha senk inek : i r j ad .Feke te Béla

C a n k a r : J e r n e j s z o l g a l e g é n y

é s a z ő i g a z s á g a . (Pável Ágoston dr.fordítása, Nyugat kiadása. ) N a p j a i n k p o

l i t i k a i g y ű l ö l k ö d é s e i , n a p o n t a v á l t a k o z ó

gyű l ö l s é g - é s f é l e l e ms zü l t e - o r i e n t á c i ó i

köz t s zép v i gasz ta lás s d a c o s j ö v ő b e n é z e s

a népi kul túrának á l landó, m e g i n g a t

h a t a t l a n , mélyen já ró , f ö lda la t t i k a p c s o

l a t a a népek közö t t . Van v a l a m i d a c o s

me gmuta t á s a b b a n , h a é v t i z e de s p o l i

t i k a i biza lmat lanság sűrű fe lü le tén

e g y s z e r r e f e lt ö r a mé l ybő l é v s zá za dok

k ö z ö s n y o m o r ú s á g ai n y o m á n e g y m á s

h oz uta t k e r e s ő ő s p a n a s z o s h a n g j a a

n é pn e k . I l y e n v i gasz ta ló és d a c o s , k i s

p i s z k o s pol i t ikán át törő fö lén yes népi

h a n g , kor lá tok a t t ö rő , k i egyen l í t ő ne

k e m p l . St i jn S t r e u v e l s s z e r b f o rd í tása ,

v a g y S z i l á g y i An dr á s : „Ú j pá s z t o r a "

horvátul és m o s t C a n k a r : H l a p e c J e r -ne j - e magya r nye l ven . N e m v é l e t l e n ü l

j u t o t t e s z e m be é ppe n e h á r om kön yv ,

m i n d h á r o m b a n v a n v a l a m i k ö z ö s , v a

l a m i mé l y e n a f ö l dbe n g yöke r e ző k a p

c s o l a t , kü l ön böző h e l y e k r ő l ő s s z e pa -

n a s z k o d ó h a n g j a a m e g t a p o s o t t i g a z

ságnak . J e rn e j ma g y a r f o rd í tása h i t e s

v i ga s z t a l ó e s e mé n y . I l l e t i s már l e f o r

dí tan i , nem c s a k azé r t , h o g y l e g y e n

m e g i n t egy dé l s z láv -magyar f o rd í tás aj ugos z l á v -ma gya r ba r á t s á g p i l l a n a t n y i

— s talán a kö nyvp ia c ra i s ke dve ző —

konjunktúrá ja ide jén . Fo rdí tó és k iadó

talán ezt a konjunktúrát t e k i n t v e adták

az o l vasó e l é a könyve t , de ma g a

J e r n e j s o r s a m i n d e n p i l l a n a t n y i n tú l

mé ly , m e g i n g a t h a t a t l a n , á l l a n dó s o r s

közös s é gn e k a ma n i f e s z t u ma , J e rn e j

sz l ovén subá ja m a g y a r v a g y akármi l yen

b é r e s s o r s o t t a k a r ; a sz ínes subátS z l o v é n i a é s C a n k a r szabták rá , a

s o r s o t , a m o s t o h a s o r s o t sz ín te l en ,

mindenüt t egy formán é rvényes k ímé le t

l en , r i d e g t ö rvények . Sz ín te l enek , r i d e

gek , k ím é le t l enek , de — lá z í tók i s !

A m o s t m a g y a r u l m e g j e le n t C a n k a r -

kön yv e g y k i v e r t béres é l e t tör t éne te ,

a za z c s a k attó l k e z d v e , h o g y új gazdá ja

k i d o b t a . „ C s u d á k s z o m o r ú s á g o s c s u

dája. V a l a k i k e r e k e n n e g y v e n é v i g r o b o t o l t , ha j l ékot eme l t , ve r í t ékéve l zs í

r o z t a a rög öt , a ré te t ; és a m i k o r á ll

a haj lék, a m i k o r a rö g , a ré t már

buján v i rágz ik, jön , h o n n a n , h o n n a n

s e m, jön egy e m b e r és a z t m o n d j a :

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


T e v a g y a l e g u t o l s ó . . „ T e t e r e m

t e t t e d e lő é t e lünke t , i t a l u n k a t , te ter í t

t e t t e d m e g a s z t a l u n k a t ; mo s t p e d i gtérde l j a pad lóra vén L ázá r é s k a p

k o d j a h u l l ó mor z s á k u t á n . . . * - r

V á l l á r a v e s z i hát batyu ját és e l m e g y

v i l ágnak , k e r e s n i i g a z s á gá t . De s e h o l

s e m a k a d me gh a l l g a t ó j a , me gé r t ő j e .

Se b í ró , s e t ő rvén yszék , se c sászá r , s e

p a p . A me gér tés , a z í t él e t l e g f e l j e b b

k e g y e s , l e e r e s z k e d ő i r g a l o m . D e a

J e r n e j e k n e k ez már nem k e l l . „ N e m

a z i r g a l o m , az i gazság kapu ján k o p o g t a t o k , h o g y t á r u lj on k i e l ő t t e m . N e m

k o l d u s , n e m j ö t t -me n t a z , a k i n e g y v e n

é v i g g a zd á l k od o t t ; n e m h a j lé k t al a n a z ,

a k i m a g a épí te t t magának ha j lékot ,

n e m k e l l k e n y e r e t k o l d u l n i a a n n a k ,

a k i m a g a mí v e l t e a s z é l e s me ző t . T e

d o l g o z t á l , t i e d a m u n k a é s a g yümö l

c se : e z a t ö rvén y . " És a k i v e l c s a k t a

l á l ko z i k J e r n e j , a lá za to t , be l e törődés t ,

me gh un yá s zko dó kön yö r g é s t a j án l an a kn e k i . Cs a k o l y a n o k r a a k a d J e rn e j , a k i k

h a e g y k i c s i t gon do l kozn á n a k , l á tn á k

az i ga zság ta lanság ot , de már megszok

ták. Cs a k megrögzö t t úr i i g a z g t a l a n o k -

k a l és be l e törő dő e l fá su lt s z o l g a s z e n

v e dőkke l t a l á l ko z i k . A h i v a t a l o s a k ,

császá r , b í ró , úr , pap , a n n y i i g a z t a l a n t

t e t t ek már, tűr tek e l , v a g y pa l á s t o l t a k ,

h o g y az i gazság ta lanság n e mc s a k j o g g á ,

h a n e m erkölccsé i s vá l t számukra —

a j o g t a l a n o k p e d i g a n n y i r o s s z a t tűr

t e k , h o g y a tűrés már n e m c s a k k ö t e

l e s s é g g é , h a n e m erénnyé i s vá l t . I g a z

s á g h e l y e t t úr i tör vén ybe és s z o l g a

e rényekbe ü tköz ik J e rn e j .

Je rne jben f r i s sen , e r ő s e n , n a i v a n é l

az i ga zság és úgy k e r e s i , m i n t a n é p

mesék hőse a z a ranya lma fá t . Nem vé

l e t l e n ez a h a s o n l a t , mo d e rn , v a d é s

lá z í t ó de népm ese Jerne j t ö r t éne te .H a n g j a s z é l e s e n h ömpö l y gő , n é p i

e p i k u s , f e j l eménye k i t örő , nép i b a l l a d a -

s z e r ü . Fö l dbő l , mun ká bó l , v e r í t é kbő l ,

n e g y v e n e s z t e n d ő s r o b o t b ó l , é v s z á z ad o k

rab igá jábó l f e lhördü lő n y e l v , a d o l g o

zó k n y e l v e . E l f o j t o t t düh, uto lsó n a g y

e l k e s e r e d é s , v a d l á za dá s — d e l e g e n

dás, b ib l i á s hangsú l l ya l . B ib l i á s , a p o k a l i p t i k u s g o n d o l a t o k mutatják útját a

s zo c i á l i s bó l mo r á l i s t é r r e v e r gőd ő

ké r dé s n e k . M e r t Ca n k a r ma g a s e m

t i s z t u l t s zo c i á l i s f o r má ba n t e s z i fe l a

ké r dé s t , n e m s zo c i á l i s , h a n e m m o r á l i s

t é r r e t o l j a e l a J e rn e j e k s o r s á t . Jerne j ,

e l k e r g e t é s e n e m e gys z e r űe n ön ké n y ,

n e m e g y hasznavehe t e t l en ö r e g e l t á v o

l í tá sa , ne m a k ihaszná l t m un kae rő

f é l r e dobá s a , h a n e m s z e m é l y e s e l l e n s z e n v a z ö r e g g a z d a é l e t ébe tú l sók

j o g o t é l vező , r i vá l i s sá vá ló , s z o l g a

e l l en . „ T e s z o l g a , te vo l t á l a z én i g a z

t a l a n ga zdá m . A t e p i l la n t á s od p a

r a n c s v o l t , a s z a v a d t ö r v é n y . " N e m

ezér t ebruda lj ák k i a z öreg bé re seke t ,

n e m e z é r t k e l l a J e rn e j e k n e k b a t y u t a

vá l lukra v e n n i é s a z ig a z s á g s zá m -

űzö t t je ivé vá ln i . É s a r o s s z u l f e l t e t t

ké r dé s m i a t t k e l l C a n k a r n a k b a l l a d a

s z e r ű , a n a r c h i k u s , k i r obba n ó bos s zú va l be f e j e zn i a z i g a z s á g k e r e s é s t E g y

mor á l i s s í kon f e l t e t t s z o c i á l i s p r o b l é

mának n i n c s m e g o l d á s a .

És mé g i s , J e rn e j a l a k j a , a k i a b ő

r én é r z i a z i ga zság ta lanságot , a z a k i

t ö r ő - l á z a d ó í g a z s á g k e r e s é s , m e g r ö g

zö t t rabszo l ga ta r tók és be l e törőd ő r a b

szo l gák közö t t i hányódása — o l y a n

m é l y e n e mb e r i , o l y a n tanító és —

a n n y i r a l á z í t ó . M i n t a k i á l ombó l é b r e d ,o l yan Je rne j , a m i tá rsada lmunkb an

n e v e t s é g e s , s zá n a l omr a m é l t ó é s n a i v

me gc s ú f o l t i g a z s á gá v a l . N e m t u d j a

me gé r t e n i , n e m t u d j a e ltűrn i , n em t u d

be l e t ö r ődn i , h o g y a z i g a z s á go t gún yo l

j ák é s me g köpdö s s é k . N e kün k , b e l e

t ö r ődőkn e k , me ga l kuv ókn a k , i g a z s á g

h e l y e t t k o m p r o m i s s z u m o k a t - k ö t ő k n e k

r iad ó e z a h a n g . M e r t a be l e n e mtö r ődő ,

l á zadó és l á z í t ó i ga zságkeresés t i s z -t u l t a b b , szoc iá l i sabb fo rmáb an — ez a

kov á s za a z e l j ö v e n dő i g a z s á gn a k . E z

ér le l i , s i e t t e t i sz láv , ma g y a r , akármi l yen

bére sso rsok úr i t ö r vény és s zo l g ae ré nye k

a ló l Szabadul tá t . Poór János

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


F i l m 81

F I L M

M e g j e g y z é s e k a Z o l a - f i l m h e z .H a é l e t é be n s o h a mást n em ír Z o l a

Emi l é , m i n t a pár is i T A u r o r e ( A H a j n a l )

c imü l a p b a n 18 98 j anuár 13 -án m e g

j e l en t c ikkét , a J ' a c c u s e - t ( V á d o l o m ) ,

neve és munkája a k k o r i s b e v é s ődö t t

v o l n a a z ö r ök e mb e r i s é g j o b b i k f e l é

nek i g a z s á go t k e r e s ő s z i v é be .

A bá dogos ok , bá n yá s zok , u c c a l á -

n y o k és r o s s z generá l i sok i sm erő j e , a

tá rsada lmi , gazdaság i , e m b e r i , t e s t i é sl e l k i n y o m o r e me e l s ő nagy f e l f e d e z ő

í r ó ja e zze l a z egy c ikk éve l i s ö rök ké

é lne , ha egyé b i r o d a l m i a lkotása i , a

R o u g o n - M a c q u a r t s o r o z a t , a Három

Vá ros t r i l óg iá ja s egés z í r ó i mun kás

ságában tanúsí tot t e m b e r s z e r e t e t e ,

megtámadhata t l an , i n g a t h a t a t l a n i g a z

ságér ze te ne m eme lné egyébkén t i s a

l e g n a g y o b b a k mag asságába . D e e z a z

egy c i k k , ez m i n d e n i r o d a l m i babérná lh e r v a d h a t a t l a n a b b , ö r öké l e t e t t e r e mtőbb .

E gy c i k k , a m e l y a z ö r ökké v a l ó s á gn a k

í ródot t ! V i l ágv ihar tke l t ő u j ságo lda l v o l t

ez, egyed ülá l ló pé lda , hogy e gye t l en

vezé r c ikk egy ik óráról a másikra r o m b a -

döntsön és f e l eme l j en egy v i l ágo t ,

r omb a dön t s ön e gy h a zugs á gv i l á go t é s

f e l eme l j e a l e l k i i s m e r e t r e épí te t t i g a z

ságszolgá l ta tást . Ez a f r a n c i a k o l u m n a

h a l h a t a t l a n , i n tő s zóza t m i n d e n e l j ö

ven dő idők í r ó ján ak : h a í r ó vag y , a z

ember i ség b í rá ja l égy l

K ö l t e n i a n n y i , m i n t í t é l öszéke t t a r

t a n i ön ma gun k f e l e t t — így form ulázta

m e g a n o r v é g I b s e n , a f r a n c i a Z o l a

e lőt t , az í ró i mesterség : e lh ivatás , í té l

kezés a v i l ág f e l e t t . Vo l t a ké ppe n e z

e g y r e m e g y . Z o l a a v i lág f e l e t t í té lke

ze t t , midőn önm agá t v i zsgá l va bű nö s

nek ta lá l ta az í rót és e m b e r t , m e r th a l l g a t o t t , m i k o r egy e m b e r e l l e n h a

lá losan igazságta lan í té le te t h o z o t t a

b í r ó s á g . „Kö t e l e s s é g e m be s z é l n i , m e r t

n e m a k a r o k bűn r é s z e s l e n n i " — írta

n y i l t l e v e l é be n F a u r e Fé l i x kö z t á r s a s á g i

e lnökhöz . Önv i zsgá la tának e redm énye

az a ma gá r a döbbe n é s , h o g y ő is bűn

r é s z e s , m e r t nem lá zadozot t a z í t é l e te l l en . B űn r é s z e s m i n d e n k i , ak i t a tár

s a d a l m i g a z t e t t e k e l l e n i l á za dá s n e m

s o d o r e l egésze n akár a ba r r ikád bá

t o r s á gá i g . S z i n t e f e lmérhe te t l enü l sú lyos

j e l en tőségű f e l i sm erés , már s z i n t e tú l

v a n m i n d e n e m b e r i er ő határán , túl az

eszmé le t en , k iny i l a tkoz ta tássze rű Ige

ez : m i n d e n k i bűn r é s z e s, a k i n e m d ö r g i

v i l ággá e m b e r i szavá t a z i ga zság ta lanu l

elítélt, a j o g t a l a n u l e l n y o m o t t a k v é d e l méb en . Egyén i bűntuda to t é re zn i á l ta

lános bűntet t mi a t t , a l e g s z e bb e m b e r i

k i v á l ó s á g . Z o l a s zó za t a , a m e l y a z o n a

január i r e gge l en meg j e l en t , új v i l ágo t

n y i t o t t . N e m i s Z o l a írta, h a n e m a z

i gába zá r t I gazság nyög öt t f e l s z i k l a -

h a n g o n , h o g y még ma i s zúg , zúg , de

n i n c s fül , m e l y f e l f o g j a .

N e g y v e n é v v e l e z e l ő t t , r e g g e l b e

nyú ló h a v a s éjszakán írta Z o l a a Vá d o l o m s o r a i t és ta lán a k iá l tvány év

f o r du l ó j á n a k me gün n e p l é s é r e , e m l é ke

zetül vették f i l m r e , A m e r i k á b a n , Z o l a

é le té t , vé lvén, h o g y ezze l hódo lnak az

í ró emlékének , m e r t ma i s t a l á n a k

tuá l is .

Idősze rű s még i s s o h a r o s s z a b b k o r !

Vá j j on a l k a l m a s - e k o r u n k , a X X - i k

s zá za d h a r m a d i k é v t i z e de , e d i d e r gő

d e c e n n i u s , népek hóhéro lásának év t i z e d e , vá j j on a l k a l m a s - e , m o n d o m ,

Z o l a c ikkének ú jbó l i megér t ésé re és

é r t é ke lé s é r e , a Vá d o l om , a v i l á gh um a

n i z m u s v é r be - s z í v be f o ga dá s á r a . N a p

j a i n k hős imáda tba merü l t e m b e r e k é p

t e l e n sze l l emét egy o l y a n v i lág í tó fényű

csodára i rány í tan i , m i n t az a s zándék ,

a m e l y Z o l a t o l l á t a J ' a c c u s e m e g í r á

sá ra kész te t t e . Sz e r t e bu ján v i rágz ik

m a a h ős i má da t, d e h o l v a n e g y e m b e r a s o k h ő s k ö z ö t t ? S o k a h ő s ,

b i z o n y s ke t é s a z e m b e r s j ó l v a n

ez így .

M a n e m e g y e m b e r ke r ü l Ör dög

s z i g e t r e , h a n e m nép fa jok , népré tegek ,

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


8 2 Fi lm

— jobbára pe rs ze n épa l ji r é t egek , —

de nemze tek i s e b e k harmincad já ra

kerü lnek és e lmerü lnek a j og fosz táskén köv es k l ímá jában . A s z e l l e m e t m i n

denütt deportá l ják, k o r u n k ur a l kodó

eszm eáram la ta f o j t oga tó á rada t, e s z -

mény ie t l en , tudományta lan , — m i n t

s o h a mé g e gy k o r s e m v o l t , — m i t h o -

s z o k a t cs iná lnak ma a s z e l l e m a l c h i -

mis tá i , a t ö r t éne l em hamispénzgyár tó i ,

m e r t söté t ség a z e l emük, sö té t ség k e l l

p e r f i d munká jukhoz , sö té tben t a r t a n i

a s z e m e k e t és szá jakat , h o g y a z e l b o r u l t a g y a t ka l odá ba kö th e s s é k .

M i v é g r e v o l t jó hát ez a gyönyörű

Z o l a - f i l m , a m e l y e t , — m i n t h í rl ik , i t t -

o t t i g a z öröm m el ünnepe l t ek — a m i

k o r a z e mbe r i e t l e n s é g c s a p r a ütötte a

t ébo ly t , á rad , d a g a d , t e r j e d , p e r z s e l a

tébo ly v i l ágsze r t e , de m o s t n e m e g y

t é v ed é s r ő l v a n s z ó , n e m e g y D r e y -

fuss ró l va n s zó , n em i s ma gáró l a

Dr e y fus s -n é p r ő l , h a n e m a v i lág v a l a m e n n y i j ó s zá n dé kú , s z a b a d eget k ívánó

emberé rő l s ta lán c s a k arróí , amiről a

K ö l t ő d a l o l t , a „ függe t l en nyuga lomró l "

a m i k e l l kö l tőnek , e m b e r n e k egyarán t .

T é v e d é s a z t h i n n i , h o g y egy D r e y -

fus s s o n , v a g y a Drey fuss -népen ese t t

j u s t i z m o r d , e g y k o r é s m a , c s a k D r e y -

fuss kapi tányt , c s a k a Dr e y fus s -n é pe t

száműz i a z e m b e r i n é pközös s é g t a n yá i

kö zü l . N e m e g y Dr e y fus s -n ép é l m a

ezen a ke rgü l t i r amú fö ldön , n a g y o n i ss o k a Drey fuss -népek s zám a , a z m a a

s p a n y o l n é p , m e r t B a r c e l o n a g y e r m e k

m e n h e l y e i t u g y a n a z a v i l ágőrü l e t , u g y a n

az a h a t a l m i t é b o l y b o m b á z z a , mi n t

a m e l y P a l e s zt i n a n a r a n c s l i g e t e i t ő r z ő

z s i d ó r a d o b a t b o m b á t , vagy ame ly

Nankingná l ké j e l eg a g g o k é s k i s d e d e k

h a l á l h ö r g é s é be n , vagy Et ióp ia f eke té i t

f u l l a s z t j a g á z b a . P e r v e r z p o l i t i k a u s z o

n y a i c s a pkod j á k a v i z e k e t és a földek

e g y a z o n v i l á g s zö r n y k a r j a i b a n v e r g ő d

n e k . E s e n a p o k b a n , h o v a tűnik az

e m b e r , é s v a n - e m é g e m b e r a fö ld

hátán, e m b e r , a k i n e k vérz ik e m b e r i

m é l t ó s á g a , m e l y e t n a p o n t a k e r e s z t r e

f e s z í tenek és s z ik las í rná l mé lyebb re

görge tnek . I t t már n i n c s f e l t á m a d á s !D r e y f u s s m a m i n d e n k i , a k i e m b e r a k a r

l en n i , „ e mbe r a z e mbe r t e l e n s é gbe n . "A k i n e k szem ét mé g ne m é r t e e l ahö m pö lygő t éb o ly há lyoga , l át ja a z t afékte len humorú hülyeséget , a m e l y m i n d e n é l e t j e l ensége t egyképpen fe j t m e g :a gye r me kpa r a l í z i s t ő l kezdve , az aszá l yé s s a r k i f é n y j e l e n s é gé n e k ma gya r á za tá ra , a v i l ághábo rú e l vesz t é sénekokára és mé g a z e u c h a r i s z t i k u s k o n g r e s s z us o l t á r ké s z í t ő i n e k v a l l á s os ö r ö mé r e i s m i n d i g u g y a n a z a n y i r k o s ,pe n é s ze s , ba bon á s , t o r z i má dá s j e l s zava v a n . A h ü l y e s é g r a gá l y os é s

n i n c s vá lasz tó ha tá ra , i m h o l e l l e n s é geke t h o z ö s s z e a h ü l y e s é g h u l l á m-ta ra j a testvérként . E z e n a p o n t o n á dá z ,c i n k o s f r i g y e k kö t ődn e k .

A g yű l ö l e t kö zös v i l á gn é ze t é be na z i m p o t e n s agyúak , t e g n a p i e l l e n f e l ekbő l vá lnak t es tvé rekké s nem lá t ják mef isztó i i rón iá já t ne vets ége sn i h i l i z m u s u k n a k . E z már a p a r a n o i a ,a p a t o l o g i k u s v a r á zs , a m e l y a v i l ágo tv o n s z o l j a .

E z e k után p e d i g térjünk v i s s za aZ o l a - f i l m h e z , m e l y n e k pé ldá jábó l m e g győződ tün k , h o g y a gyű lö l e t e t m i n d i gsz í tan i k e l l e t t , az i gazsá got ke res őE m b e r f é l s zázad e l ő t t i s gyű lö l t f i g u r av o l t , ma i s a z , m e r t m i t i s k e r e s h e tm a az e m b e r a s z e l l e m öngyú j tó jáva la f ö ldré szek en á tnyú ló , bo torká ló sö t é tben Tér j en m eg há t h a l o t t a i h o zZ o l a is és várja a j o b b i d ők e l j ö v e t e lét , m e r t i t t m o s t n i n c s "segítség!

A Z o l a - f i l m Z o l á j á r ó l , P a u l M u n i -ró l s zó l va , e l m o n d h a t j u k , h o g y i g a zművész tuda tosságáva l a z e m b e r t á b

rázo l ta , e m b e r i sz ínárnya la tok k i d o l g o z á s á b a n vo l t nagy . Ta l á n t öbb h é v ,i n d u l a t , ene rg ia , ag i tá tor i l endü le tZ o l á b b le tt v o l n a , de M u n i Zo lá t , a ze m b e r t a k a r t a a d n i , a k i m a g a s e mc s a l h a t a t l a n és mindennap jában ne mjá tsza a j övendő h a l h a t a t l a n t . M u n inagy műv é s z , e b b e n a fe l fogásban tükr ö ződ i k v i s s za az i g a z i m ű v é s z . Z s é m -be s ke dő é s h i p o c h o n d e r i s , h a ke l l ,n e m v o l t b e n n e a m a i h ős ö k r ö h ö g te tő teatra l i tása . D r e y f u s s a lak i tó ja ,J o s e p h S c h i l d k r a u t n e m tud ta f e l e d

t e t n i F r i t z K o r t n e r döbbe n e t e s e bb D r e y -fussá t . Nagy f i l m ez, a l e g n a g y o b b a kközü l va ló , a z ü ldözö t t ségben , s z e n vedés ben és e lnyom ásban l evők , ah a r c b a n á l l ók e g y e t e m e s s é ge kös zön i ,h o g y H o l l y w o o d i l y e t i s t u d o t t a d n i .

Fekete Béla

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


E g y e n e s magyar beszéd

Nem i smerek megrázóbb lelki tusa

kodást munkásember iráskisérleténél.

Száz m e g száz külvárosi, e z e r m e g eze rfalusi embernek komoly és kemény mondanivalója va n . A nap i robot után (vagya munkanélküliség ténfergései közepette)leül darabka i rkapapi r mellé, ceruzáthegyez s irni készül. Emlékezésébe i roda lmi foszlányok úsznak. Agyára, szivérefelemás kulturélmén yek szürke törmelékanyaga hul l . Végül is eltemeti egy kiszámíthatatlan közművelődés olcsó példáinakkásahegye. Ebből a ragacsos tömegbőlkell kiváltania a maga egyszerű érzésein e k s tiszta mondanivalójának megfelelő

kifejezésformát. C sod a - e , ha a szörnyűfürdőből esetlen , torz, lapos, ele ve agyon

csapott fűzfaköltészet és zugirodalomszületik ? M i r e a komoly és keménymondanivaló papírra kerül, üres utánzat,hamis játék l esz belőle.

Szolgák, munkások, földművesek olthatatlan közlési vágyát figyelem. OdaadóÍráskészségüket s — megtorpan ásukatkísérletük félsikerültén. V a n , a ki a z ön bírálat e kő kételyére megren dül s a k i-elégületlenség keservével lemond mindentovábbi i rodalmi tervről M ás eget ostromol önigazolásért s i rodalmi fórumokat,színházakat, szerkesztőségeket áraszt e lÍrásaival. H a r c b a k e z d egy egész világe l len , mig borostás lélekkel vissza n e mhull a megértetlen emb e r elszigeteltségébe.És i smerem azokat is , ak ik méla ábrándozással rejtegetik külön világukat: füzetekbe másolt i rodalmi kísérleteik titkát.Ritka, mint a fehér holló, a k i a testimunkásságból valóban irónak érvényesül.A tömeg l emarad . Sután, kiégett lélekkel,önbizalmatlanul. A népkutatók tudják: akifejezési vágy kielégitetlensége ugyanúgyhibbant, torzít és rokkant, mint a gazda

sági nyomor , vagy a nemi inség.E z e r kósza je l mutatja, hogy népünk

szólani kész. A z ősi. barlan gfestményeks a szabad népdal óta vágyódik azegészséges emb e r sajátmaga megvallásáras megörökítésére. Korántsem muló divat,egyáltalában nem eset l en véletlen, ha amagyar dolgozó m a írni, költeni ak a r .Történe lmi változások élménya nya ga sűrüla kisebb ségi lélekben s e z a z élményanyag term észetes népi kifejezésre vár .Á m jöjjenek a magyar lélek mérnökei!Jöjjenek íróink s szabadítsák ki a tömegtörténelmi igazmondását avult szel lemiiskolák romhalmaza a ló l !

Minden számun kba n egy szelvényt közlünk, hogy

olvasóink kívánságát lehetőségeinkhez mérten teljesíthessük.

Szíveskedjék e szelvényt levágni és szerkesztőségünkhöz juttatni.Fordíts !

Magunk között

B a l o g h Edgár , r omán ia ik i sebbség i i r ó beszámoló já tközö l jük a lább . Ez a z í rásb i zonyára hasznára l e s z sokd o l g o z ó n k n a k , a k i k n e k v o l n amondan iva ló juk , de nem t u d j ák a z t f o rm ába ön ten i . H a s z n o s t a n u l s á gá t me gs z í v l e l h e t i k a z o k , a k i k a m i n d e n n a p ié l e tükbő l ve t t anyag he l ye t te l v o n t f i l o zó f i a i t anu lmányokk a l pr óbá l kozn a k e r kö l c s i t é

t e l e k e t i g a z o l n i . M i n d e n k i ír j o n a m a g a n ye l v é n , a h o g yt u d , d e c s a k i s az é l e tbő lmer í te t t tárgyról . L e g y e n ezegyútta l üzenet m i n d a z o k n a k ,a k i k hiába várják s z e r k e s z tőségünknek küldöt t í rása ikl eköz l ésé t .

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


Hiszem, hogy a z egyenes magyarbeszéd irodalmi iskolája dadogó százak

n a k és ezreknek ad ja meg a valóságharsány és tiszta hangját.

Brassói fiatal munkások, iparossegédek

és munkáslányok ismételten meghívtak

önképzőkörükbe. M o n d a n o m se m kell ,

mennyi r e bántott eleinte a kifejezésükkel

küzdő fiatalok idétlen szel lemi termése.

Változtató prób át ajánlottam. Pályázatot

irtunk k i : örökítsék meg a f iuk: hogyan

ébredtek népi öntudatra? A munkás

lányokkal megígértettük, hogy egy hét

köznapjukról számolnak be. Feltétel: azigazat kell megírni. C s a k i s a megélt

igazat. A próba sikerült. I rodalmi sa l lan -

go k és görcsös szóképek nélkül a maga

származási, foglalkozásbeli és öntudati

őszinteségével vallotta ki élményeit s

term észetes egyén i m onda nivalóját ifjú

munkás és munkáslány. Ellenőrizhetetlen

i rodalmi hatások lidércnyomása alól ke l

tett előb b megszabadítani őket, hogy

kerese t l en közvetlenséggel eredetit, igazat, értékeset ad janak.

A Fémcsiszoló elmondotta, hogyan ta

lálkozott e gy régi iskolatársával, a k i a

kézdivásárhelyi polgáriba iratkozott b e ,

amikor ő a brassói gimn áziumba került.

Mindket t en azt hitték, hogy a másikból

úr lett — s n a g y volt a csalódásuk,

amikor kisült, hogy mindketten mester

ségre mentek . Megrendülten k e r e snek

okot, magyarázatot. Régi álmukat temették el s új barátkozásuk alapja a mun

kásöntudat. A Géplakatos a r r a emléke

zett, milyen határtalan szabadságérzet

fogta e l , amikor a csikszépvizi államiiskolából Kolozsvárra került t anoncnak s

ott magyar be széddel, könyvvel , szín

házzal, Petőfi v e r s e k k e l találkozott. A

Szere lő és a Vasesztergályos üzemi él

ményről számolt b e. E g y bérmo zgalom

ban közös megállapodásra jutottak a r o

mán és szász kollegáikkal s ak k o r érez

lek meg először, hogy milyen közel is

v a n n a k egymáshoz a különböző n épek.

Tömör volt a fiúk beszéde, mint a k o vácsolt va s. A csomagolólányok a gy óg y

szerüzem és a cukorkagyár derűs meg

hittségét s kifullasztó fárada lma it mutat

ták be egy - egy gyöngéd képben.

M egtalálták a hang jukat ! N em másol

ta k üres formát, nem vágyakoztak el

saját való életükből, de értelmesen v i sz -

szaadták az élményeikben, sorsukban ,

álmaikban remegő s alakuló n y e r s

világot!Bárcsak megszólaltathatnánk minden

kit, a k i dadogó idétlen séggel önmagát

k e r e s i ! Üj közszel leme t terem thetn énk

a szabadjára oldott magyar népvallomás

bó l. M éltatlan , ósdi és buta, hogy e gy

n ép e l emi szólásvágya ne érdemeljen

mást, mint cikornyás utánzóknak kijáró

gunyoros mosolyt. Megdöbbentő elgon

dolni is , hogy tanító segítség hiányában

tömegeink feltörő mondanivalója papír

kosa rakba vesszen .Balogh Edgá r

A jövő számban cikket kérek a következő tárgyról:

N é v : H e l y :

K o r : Fog la lkozás :

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


I d e g e n s z a v a k

m a g y a r á z a i a :

anschluss — Ausztr iának Németországhozvaló csatolása

autarchia — egy ország törekvése , hogymaga termel jen mindent, amire szüksége van

agresszív — támadó

apát ia — érzéketlenség, e ltompulás

antológia — i r oda lmi szeme lvények gyűjt eménye

agónia — haláltusa, haldoklás

architektúra — építészet

agrárszocial izmus — mezőgazdasági munkások és törpebirtokosok hely zetü kmegjavítására irányuló mozga lma

bázis — alapzat

deportálás — száműzetésdialektus — nyelvjárás, tájszólás

demonstráció — tüntetés

differenciált —: elkülönbözött

etnográfia — néprajz

egzisztencia — lét, megélhetés

Etiópia — Abessz ín ia rég i neve

eucharisztikus kongresszus — nemze tköz ikato l ikus nagygyűlés

epika — elbeszé lő i roda lmi fo rma

filharmonikus — zenesze re tő , zenekedve lőführer — v e zé r

feudalizmus — hűbériség

farm — amer ika i parasz tb i r tok

gejzír — forró, időszakos szökőforrás

gleichschaltung — egyformásitás

gigantikus — óriási

grandiózus — nagyszerű, pompás, nagyszabású

Herrenklub — a porosz földbirtokosokegyesülete

hipochonder — képze l t bet eg

in tervenció — közbenjárás, beavatkozás

ideális — eszmény i

individuális — egyéni, sajátos

idióta — hülye, tompaelméjű

justizmord — ártatlan e m b e r elitélése

konjunktúra — jó gazdasági körülmények

találkozása

kollektivizálás — közös tulajdonbavétel

klasszikus — r e me k

konferencia — értekezlet , tanácskozás

konzervatív — marad i

kompromisszum — megegyezés , mega lku vá s

kapituláció — megadás

kapaci tás — befogadóképesség

kolumna — osz lop, nyomtato t t o lda l

kooperáció — együttműködés

koturnusz — mesterkélt , színészi v ise le t

kanalizáció — csatornázás

l ikvidáció — felszámolás

múzeum — régiség-gyűjteménymanifesztum — ny i l a tko za t , kiáltvány

modern — újszerű, divatos, korszerű

mefisztói — ördögi

machináció — fondorkodás, ravaszkodás

nihilizmus — a semmi tana

oligarchia — k e v e s e k ura lma

orgánum — s z e r v

oppozíció — el lenál lás, e l lenzék

optimista — rózsás szemüvegen néző

offenzíva — támadásorientáció — tájékozódás

opportunizmus — megalkuvás

pátens—nyílt fe jedelmi parancs, szabada lom

provokátor — beugrató

prevent ív — e lébevágó

puccs — államcsíny

profit — üzlet i nyereség, haszon

pán ik — rémület, zűrzavar

procc — pöf feszkedő

precíz — pontos, élesen meghatározottprobléma — megnemfe j te t t kérdés , feladat

patalógikus — kórosan elváltozott

passz ív — szenvedő l eges

paranoia — e l m ez ava r

perfid — álnok, gálád

perverz—visszás, természetel lenes, fajtalan

pesszimista — sötét szemüvegen néző

reformál — átalakít

reakciós — haladásellenes, marad i

reális — valóságos tárgyilagos Iretorzió — megtorlás, visszatorlás

sznob nagyzo ló , nyeg l e

sovinizmus — túlzott hazafiaskodás•

szabotázs — munkának szándékosan valólassan végzése, gépek rongálása

tradíció — hagyomány

trilógia — három összefüggő részből á l lói r oda lm i mű

teátrális — színpadias

teoretikus — elmélet iuniverzális — egyetemes, á lta lános

valuta — érté k, folyóérté k, &' pénzren dszer alapja

7/28/2019 Híd, 1938/2-3. szám


5dinárban állapítottuk meg 6 0 o lda lra tervezett kettős

számunk árát. — Lapunk kettős-száma nemcsak ter jedelme

miatt , de t e chn ika i okokból is késett . Egyes dolgokat részben

v ag y egészben nem közölhettünk. — E szám az emi i te t t technika i

okokból anny i ra megdrágult, hogy csökkentett tar ta lma ellenére

sem adhatjuk 5 dinárnál olcsóbban.

T E R J E S Z T Ő I N K E T , va lamint E L Ő F I Z E T Ő I N K E T kérjük, ha.

postacsekkünkön pénzt küldenek, a szelvény üres túloldalán írják

meg egy-két szóban, mire küldik a pénzt : könyvvételre,

előf izetésre, v ag y t e r j e s z t é s ü k elszámolására

A z 1 9 3 8 j a n u á r i s z á m k i m a r a d t p é l d á n y a i t m i n é l e l ő b b

k ü l d j é k be t e r j e s z t ő i n k , m e r t t e l j e s e n e l f o g y o t t e z a s z á m

Kevés kitöltött kérdőívet kaptunk!Felhívjuk olvasóinkat, hogy mielőbb juttassák el kitöltőit kérdőíveiket

rendes levélben közvetlen a kiadóhivatalhoz, vagy terjesztőink útján

A HID a kisebbségi magyar fiatalság lapja.

Ki népével érez, támogatja a HID-at!

A H I D e l ő f i z e t é s i d i j a :

Jugoszláviában: Egy évre 3 0 '— , fé lévre 1 6'— , negyedévre 9 ' — dinárEgyes szám ára 3'— dinár

Magyarországon : egy évre 4 ' — , félévre 2 ' — , negyedévre 1 '— pengőEgyes szám ára: 40 fillér

Kéziratokat csak a portó előzetes beküldése mel le t t küldünk v issza.

Híd, 1938/2-3. szám

Documents

Transcript of Híd, 1938/2-3. szám