Dr. Kovács József

egyetemi tanár

Semmelweis Egyetem

Magatartástudományi Intézet

Evidenciák és etikai kérdések a klinikai pszichológiában

Az etikai kódexek fontosabb általános előírásai

Főbb kötelességek: – A kliensek jóllétének előmozdítása – A szakember kompetenciájának fenntartása és a

kompetenciahatárokon belül folytatott gyakorlat – Ne árts! – A kliens titkainak megőrzése és magánszférájának

tiszteletbentartása – A ténykedésekért való felelősségvállalás – A kliens kizsákmányolásától, kihasználásától való

tartózkodás – Példás viselkedéssel a szakma integritásának

megőrzése

A kártérítési perek során tapasztalható jogi elmarasztalás

leggyakoribb okai

A keretek betartásával kapcsolatos problémák, a klienssel való kettős kapcsolat, mely lehet szexuális, de nem szexuális természetű is

A kompetencia-határokon túl történő ténykedés Biztosítási, s a honoráriummal kapcsolatos visszaélések A titoktartás megsértése Hamis, tisztességtelen vagy félrevezető nyilvános

kijelentések Gyermeklehelyezési perekben adott szakértői vélemény

miatti kártérítési igény A terápia során nem megfelelő követés, illetve a terápia

bejezésének idejével kapcsolatos problémák A kliens kríziseinek kezelésével kapcsolatos problémák

A pszichoterápia alapelvei

A kliens autonómiája tiszteletének az elve

A ne árts elve

A jótékonyság elve

Az igazságosság elve

Az elvek alapján feltett praktikus kérdések

A kliensem érdekét fogja szolgálni az általam tervezett lépés?

A tervezett terápiás megoldás nem fog kliensemnek esetleg kárt okozni, nem fogja sérülékenységét, kihasználhatóságát fokozni?

A tervezett lépés nem fogja kliensem tőlem való függőségét növelni?

Nem részesítem valamilyen okból ezt a kliensemet speciális, különleges ellátásban?

A pszichoterapeuta néhány fontosabb kötelessége és

erénye A terapeuta kulturális kompetenciája, s a

kulturális különbségek tisztelete

A nem hatékony terápia befejezésének kötelessége

A kompetencia-határok betartása

Az ön-gondoskodás kötelessége

Bátorság

A terapeuta kulturális kompetenciája, s a kulturális

különbségek tisztelete Az elv fontossága

Az elv értelmezése

A kulturális kompetencia kialakításának kötelessége

A nem hatékony terápia befejezésének kötelessége

A vég nélküli terápia jelensége

A vég nélküli terápia racionalizálása

A vég nélküli terápia a kliens vég nélküli függőségben tartása

A vég nélküli terápia sokszor inkább a terapeuta (anyagi) érdeke

A kompetencia-határok betartása

Az omnipotens terapeuta mitosza

Az érett terapeuta jellemzője

A különösen nehéz betegek:

– a suicid szándékot hangoztató kliens

– a terapeutát fizikailag is fenyegető, veszélyes, agresszív kliens

– a kezeléseken rendszeresen nem megjelenő kliens

– a periódikusan dekompenzálódó s krízishelyzetbe kerülő kliens

– a kereteket be nem tartó kliens

Az ön-gondoskodás kötelessége

A terapeuta fordítson megfelelő figyelmet saját fizikai és pszichológiai egészségére

A keretek megsértése és a magánélet zavartsága közötti összefüggés

Bátorság

A bátorság: ésszerű kockázat vállalására való hajlandóság (Arisztotelész)

A bátorság két véglet közötti középút

– Egyik véglet: gyávaság

– Másik véglet: vakmerőség

A bátorság szükségessége

Az értékek szerepe a pszichoterápiában

Az értékek szerepe általában

Az elméleti konstruktumok érték-következményei

A terapeuta erkölcsi alapértékeinek a szerepe

Az értékek közvetítésének elkerülhetetlensége a pszichoterápiás folyamatban

A kliens és a terapeuta értékrendje közti optimális különbség

A terapeuta értékrendje nyílt vállalásának kérdése

A mai pszichoterápiák által általában közvetített értékrend

Az értékek közvetítésének elkerülhetetlensége a

pszichoterápiás folyamatban

A terapeuta értéksemlegességének mitosza

Az értékek nyílt felvállalása az értéksemlegesség tettetése helyett

A kliens és a terapeuta értékrendje közti optimális különbség

A terápia hatékonysága nő, ha a terapeuta és a kliens értékrendje bizonyos mértékig eleve közel áll egymáshoz

A terápia mindig egy implicit értékátadás is

Jobb, ha ez nyíltan, mint ha rejtetten történik (szubverzív pszichoterápia)

A terapeuta értékrendje nyílt vállalásának kérdése

Példák a terapeuta explicit értékeire

– Melegmozgalmakat támogató terapeuták

– A rasszizmus nyílt elítélése Dél-Afrikában

– Alan Bergin teista realizmusa

A mai pszichoterápiák által általában közvetített értékrend

(Bergin)

Kétféle értékrend:

– a klinikai gyakorlat pragmatikus értékei

– a humanista idealizmus

A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések I.(Bergin)

Érték Világi felfogás Vallásos felfogás

A legfőbb érték Ember Isten

Ideál Külső tekintély elutasítása, autonómia

Istennek való engedelmeskedés (nem autonómia)

Ön-értékérzés forrása

Másokkal való kapcsolat

Istennel való kapcsolat

A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések II.(Bergin)

Érték Világi felfogás Vallásos felfogás

Univerzális erkölcsi értékek

Betartás kötelező, szigorú önkontroll

A legfőbb jó nem az önkontroll, hanem az önmegvalósítás

Szolgálat, önfeláldozás a fejlődés eszköze

A személyes szükségletek kielégítése a jó

A világi és a vallásos értékrend közötti eltérések III.(Bergin)

Értékek Világi felfogás Vallásos

felfogás

Gyönyörköz-pontú szexualitás

Házasság, hűség

Igyekszik minimalizálni a bűntudatot

Bűntudat, szenvedés a változás hajtómotorja

A neheztelés kifejezendő

A megbocsátás erény

Az etikai viszontáttétele felismerésének kötelessége

A terapeuta legyen tudatában saját értékeinek

A kliens értékeire való reakcióink folyamatos monitorozásának kötelessége

Az értékek szerepe a terápia eredményességének a megítélésében

A környzethez való alkalmazkodás mindig jó?

A pszichoterápia néhány fontos etikai szabálya

A medikalizáció elkerülése

A keretek betartásának az elve

A keretek betartásának problémái

– A klienssel való szexuális kapcsolat

– A klienssel való egyéb kettős kapcsolat

A terápiás szerződés

Ez a kliens tájékoztatásának eszköze is, a „tájékozott beleegyezés” a pszichológiában.

Bizonyos esetekben különösen fontos az írásos terápiás szerződés (pl. szer-abúzús kezelése, suicid késztetésű kliens, kötelező gyógykezelés, stb.)

A teleterápia etikai kérdései I.

A teleterápia fogalma

A teleterápia végzésének etikai feltételei – Tájékozott beleegyezés

– Az adatátvitel bizalmasságának biztosítása

Eldöntendő kérdések: – Teljes vagy részleges telemetria?

– Egyidejű vagy halasztott telemetria

– A sürgősségi hozzáférhetőség kérdése

Veszélyek

A nem bizonyított pszichoterápiák etikai kérdései

Gyakoriak az etikai panaszok új, nem bizonyítottan hatásos terápiás technikákkal szemben

Új terápiás mozgalmak is jelentkezhetnek ebben a formában

– Eye Movement Desensitization and Reprocessing (EMDR)

– Erhard Seminars Training (est)

A pszichológiai tesztekkel kapcsolatos etikai kérdések I.

A pszichológiai teszt fogalma

A tesztekkel való visszaélés lehetősége

A tesztek típusai

– Teljesítménytesztek

– Személyiségtesztek

– Tünetbecslő kérdőívek, skálák

A pszichológiai tesztekkel kapcsolatos etikai kérdések II.

Alapvető fogalmak:

– Reliabilitás

– Validitás

A tesztfelvétel körülményei

Pszichológiai tesztelés és diszkrimináció

Munkaalkalmassági vizsgálatok bizonyos teljesítmény-tesztjeinek diszkrimináló hatása

Larry P. v. Riles (1979)

PASE v. Hannon (1980)

A pszichológia tesztekkel kapcsolatos néhány általános

szabály Csak szakképzett pszichológus

használhatja

A teszt biztonságát óvni kell

A tesztelendő személynek tudnia kell, milyen célt szolgál a vizsgálat

A teszt-ipar

A pszichológiai tesztek és a magámszférához való jog

Munkahelyi jelentkezés esetén gyakran komplex személyiségteszteket töltetnek ki a jelöltekkel

Szülők beleegyezése szükséges gyermekük pszichológiai tesztelésébe (pl. I.Q., stb.)

A teszteredmények csak érvényességük idejéig használhatók

A teszteredményekhez való hozzáférés

Ajánlott irodalom I. Dr. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a

bioetikába. (Második, átdolgozott kiadás) Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2006

Dr. Kovács József: Bioetikai kérdések a pszichiátriában és a pszichoterápiában. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2007. Teljes terjedelemben ingyenesen elérhető a következő internet-címen:

http://real-d.mtak.hu/347/

Dr. Kovács József: A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség. In: Kopp Mária—Kovács Mónika Erika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Budapest: Semmelweis Kiadó. (pp. 430-443)

Ajánlott irodalom II.

Varga Katalin (2009): Pszichológus etika 99 dilemma tükrében. Budapest: Medicina könyvkiadó

Dr. Kovács József: Etikai kérdések a klinikai pszichológiában és a pszichoterápiában. Orvosképzés 2010. LXXXV. évfolyam, 4. különszám (p. 384-387.)

Ajánlott irodalom III.

Dr. Kovács József (2012): A pszichoterápia etikai és jogi kérdései. In: Unoka Zsolt—Purebl György—Túry Ferenc—Bitter István (szerk.) (2012): A pszichoterápia alapjai. Budapest: Semmelweis Kiadó. (1-288) (p. 266-273) ISBN: 978-963-331-230-8

Dr. Kovács József: Etikai kérdések a pszichoterápiában I. rész. Lege Artis Medicinae (LAM) 22. évf. 4. szám. 2012. április (p. 310-315) (LAM 2012;22(4):310-315)

Dr. Kovács József: Etikai kérdések a pszichoterápiában II. rész. Lege Artis Medicinae (LAM) 22. évf. 5. szám. 2012. május (p. 388-391) (LAM 2012;22(5):388-391)